Markó Róbert
Kétezer X - Az au pair éve! Ru ss ia n Japanese Italian
G er m a n Kor ean
English Fr e n c h Spanish
Valódi nyelvtudásra és kalandokra vágyó fiatalok KIHAGYHATATLAN lehetősége!
Markó Róbert
Kétezer x - Az au pair éve -
Copyright © Markó Róbert, 2005 és 2016 átdolgozott, bővített kiadás Minden jog fenntartva! All rights reserved!
„Mindannyiunkkal meg kell történnie, gondoltam. Összepakoljuk, amit eddig megtanultunk, és otthagyjuk a megszokottat, mindazt, ami már jól ismert számunkra. Nem öröm a válás, szinte meghasonlunk magunkkal, de valahol mélyen belül dereng, hogy csak akkor lelhetünk rá a számunkra lehetséges egyetlen igazi biztonságra, ha búcsút mondunk a biztonságnak.” Richard Bach – Búcsú a biztonságtól (Édesvíz Kiadó, www.edesviz.hu)
Grafika: Takács Judit
[email protected]
Tartalomjegyzék
Első fejezet: Előszó helyett Második fejezet: Mi miért fontos? • Nyelvek jelentősége napjainkban • A külföldi nyelviskola ereje • Egyedül vagy másokkal? • Törvényszerű önállósodás • Gyerekek, törődés, nevelés, felelősség • Utazások, kalandok • Amikor a világszemlélet megváltozik… • Hazaszeretet
Harmadik fejezet: A szervezés • Nagy levegő • Ügynökségek és más források • Az ügynökségek kérdései, kérései • Hogyan leljünk rá „új családunkra”? • Új otthonod • A kiút izgalmai
Negyedik fejezet: A munka • Vágjunk bele! • Reggel + Gyerekek = Kihívás • A hétköznapok lendülete • Délutáni nyüzsgés • Extra teendők • Fontos a harmónia!
Ötödik fejezet: Gondok forrása a családban • Megváltozó feltételek • Furcsa szokások • Megoldás 1: Családváltás • Megoldás2: Más típusú munka keresése
Hatodik fejezet: Részmunkák • Részmunkák az au pairkedésen kívül • Felszolgálás • Vasalás • Takarítás • Baby-sitting más családnál
Hetedik fejezet: Más munkák • Más munkák főállásban • Munkaügyi központok • Munkaügyi központok külföldieknek • További alternatívák • Bankszámla, albérlet, összefonódások…
Nyolcadik fejezet: A nyugati országok • Általános környezet és hangulat • Miben mások ők, mint mi? • Étkezési szokások • Munkamorál, kikapcsolódás • Közlekedési kultúra • Időjárás, éghajlat • Szórakozási lehetőségek
Kilencedik fejezet: Praktikus tanácsok • Praktikus tanácsok dióhéjban • Ruhák • Ennivaló az útra • Hasznos holmik • Ajándék
Tizedik fejezet: A vége olykor nem túl jó… Tizenegyedik fejezet: Irány haza! Meglepetés fejezet • Kétezer X…? Az meg mi?
Utószó: Ajánló
Első fejezet: Előszó helyett
Kedves Olvasó, Kalandvágyó! Amikor anno belevágtam a nagy kalandba, 23 éves voltam. Semmivel nem voltam elkésve, mégis úgy érzem, hogy hazudnék, ha azt mondanám, ez volt az ideális kor a külföldi utazáshoz. Nem. Ha újrakezdhetnék mindent, a mai tudásom tükrében valószínűleg jóval korábban, akár 18-20 évesen indulnék el. Lázasan készülsz az érettségire? Nyomod az ipart, hogy felvegyenek valahová? Izzadsz, mert nincs plusz pontod a hiányzó nyelvvizsga miatt? Úgy érzed, hogy egyáltalán nincs érzéked a nyelvekhez, így esélyed sincs levizsgázni? Azt gondolod, hogy egy nulladik évfolyam csak elvesztegetett idő lenne az életedből? De akár ezeket is mondhatnád magadnak: Van itthon megszerzett nyelvvizsga papírom, de az adott cégnél, ahol dolgozni szeretnék, a valódi nyelvtudást értékelnék. Érteni, ismerni akarom a világot hírcsatornákon és az interneten keresztül, de nem megy. Hogy lehet az, hogy nyelvvizsgáztam, mégis elveszettnek érzem magam külföldön? Elutaztam komolynak hitt nyelvtudással a tarsolyomban, és szinte semmit nem értettem! Itt a soha vissza nem térő lehetőség az űr kitöltésére! Sőt! Mondok jobbat! Hogy kellőképpen felvértezve indulj neki a továbbtanulásnak, vagy „csak” az életed egy újabb szakaszának, érdemesnek tartom legalább egy év eltöltését külföldön. Önerőből, önállóan, könnyedén! Erről írok neked ebben a könyvben.
1.
Az élet persze mindig másképp rendezi a dolgokat. Az utolsó lökést nálam egy szerelmi csalódás okozta lavina adta. Bizony, sok esetben megfigyelhető volt, hogy a velem párhuzamosan kint élő fiúk, lányok mindig valamilyen aktuális probléma elől menekültek külföldre, mondván, ott majd minden rendeződik. Az élelmesek és nyitott szemmel járók idővel valami egészen másra is ráébredhetnek. A könyv megírásakor az a cél vezérelt, hogy teljes körű információt szolgáltassak mindazoknak, akik tapasztalatlanul kelnek útra. Mert valljuk be őszintén, a vállalkozás valóban nem mindennapi. Sokan még egy hétnél sem töltöttek hosszabb időt a családjuktól távol. Sokan nem ismerik az érzést, milyen idegenekkel együtt élni, alkalmazkodni. Sok ember fél az ismeretlentől. Ezek természetes dolgok. Megnyugtathatlak kedves olvasó, a könyv segít legyőzni a kezdeti félelmedet. Egy tapasztalt ember szemszögéből tárja fel mindazt, amivel kintléted során nagy valószínűséggel szembesülni fogsz.
2.
(Elsősorban, mint kiderülhetett, azok fogják hasznosnak találni ezen irományt, akik au pair munkát vállalnának, de nem hagytam figyelmen kívül azokat sem, akik bármi más útját választanák a külföldi munkavállalásnak, életnek.) Egy biztos, kedves fiatalok! Ha valaki végigcsinálja az egészet, nem csak élményekkel, kalandokkal, tudással lesz gazdagabb. Ám a legmegfizethetetlenebb érték az addigi világszemlélet gyökeres megváltozása lesz. Országunk jellemző életfelfogásától eltérően optimista, lelkes, motivált, célokkal teli emberré válik. Hinni fog magában, jobban, mint azelőtt bármikor. Értelmét látja a dolgoknak, összefüggéseket talál a bonyolultnak vélt történések között. Olyan erős hit és életbe vetett bizalom alakul ki benne, amit már szinte soha nem lehet lerombolni. A fenti sorok jobb megértése végett szükségszerűnek érzem, hogy pár szót magamról és az életemről is írjak. A tökéletesnek mondható gyermekkorom után a gimnázium éveitől számítva nem volt szerencsém az iskoláimban. Valami történt, amit attól kezdve a magyar oktatási rendszer nagyfokú rugalmatlanságának és elavultságának tulajdonítottam. El kellett hinnem magamról, hogy tehetségtelen és középszerű vagyok, holott csak a „jól bevált” magyar iskolai sémák nem működtek nálam. Mindig is olyan ember voltam, akinek a lelke szárnyal, aki szabadságra vágyik, akit nem lehet falak, korlátok közé szorítani. Az itthoni iskolák nem adják meg ezt a szabadságot. Nem alakították ki a tanulás igényét és szeretetét. Nem ébresztették fel bennem a vágyat a további ismeretszerzés iránt. Márpedig én látni, hallani, érezni, tapasztalni akartam. Tudtam, hogy minden csak idő kérdése. A társadalom egyre nagyobb elkényelmesedése és érzelmi elsivárosodása nagymértékben vezethető vissza a rossz nevelésre. Ha valakinek ebből az életből elege van, vegye a kezébe a gyeplőt, és huss! A kényszer nagy úr. Ha elvágod
3.
magad a biztonságot adó köteléktől, emberi mivoltodból fakadóan ösztönösen megtanulsz alkalmazkodni az új környezetedhez. A beilleszkedés, ha nem is zökkenőmentes, mindenképpen törvényszerű. Ezt, és még nagyon sok hasonlót tanultam meg. Ha a könyvet végigolvasod, megtudod, hogy miről szól egy au pair élete, és hogy miért tartom a legjobb lépésnek a külföldi életed felé. Igyekeztem az egyes fejezeteket, történéseket saját tapasztalatokkal is alátámasztani, hogy ti, akik e sorokat olvassátok, még inkább ott érezhessétek magatokat, még inkább magatokra tudjátok venni ezt a furcsa ruhát, még életszerűbb legyen a történet. Hiszek benne, hogy olvasást követően sokan kaptok kedvet ahhoz, hogy nyakatokba vegyétek a világot! Jó szórakozást kíván, a szerző
4.
