MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében lezajló, „Területi Információs- és Fejlesztési hálózat kialakítása” című (REG-NET), SI-HU-2-2018 számú projekt

MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Készítő: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft. 2013.

1

Tartalomjegyzék

1. A marketingstratégiáról

3. oldal

2. Vezetői összefoglaló

4. oldal

3. Helyzetelemzés

8. oldal

3.1.

8. oldal

A céltérség bemutatása

3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei

11. oldal

3.3. A projektben érintett főbb települések bemutatása

14. oldal

4. Célcsoportok meghatározása

41. oldal

5. SWOT-elemzés

42. oldal

6. Marketingkommunikáció

44. oldal

6.1. Kommunikációs stratégia

44. oldal

6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök, és ezek jellemzői

45. oldal

6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek részletes bemutatása

46. oldal

6.4. Főbb sajtómegjelenések

54. oldal

6.5. Közös marketingkommunikáció

61. oldal

6.6. Marketingtevékenységek időzítési terve

61. oldal

7. A projekt célkitűzései

62. oldal

Forrásjegyzék

66. oldal

2

1.

A marketingstratégiáról A marketingtervezési folyamat egymással összekapcsolódó lépések sorozata, amelynek végeredménye a marketingstratégia. A

marketingstratégia

azokat

az

egymáshoz

illesztett,

összehangolt

cselekvési

lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat alkalmazhat a céljai elérése érdekében. A marketingstratégia tehát egy általános terv arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk elérni adott célpiacon, továbbá ennek érdekében mit szándékozunk tenni a marketingmix elemekkel. A marketingterv magában foglalja a megvalósítási lépéseket, ezek sorrendjét, valamint az elérésükhöz szükséges időt. A marketingstratégia egyesíti a marketing összes feladatát. A marketingstratégia tartalmazza a marketingcélok meghatározását, a célok eléréséhez szükséges eszközöket, valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik. Marketingstratégiánk kidolgozásakor a vezetői összefoglalóban kiemeljük a projekt országon átívelő szerepét. A helyzetelemzés során bemutatjuk a céltérséget gazdasági, turisztikai és társadalmi mutatóival, a projekt jelentőségét, a kulturális turizmus jellemzőit, a turisztikai tájegységeket látnivalóikkal együtt. Ezután következik a célcsoportok bemutatása, majd a SWOT-elemzésből kiderül, hogy mi jelenti a projekt erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit. Szólunk a marketingkommunikáció elemeiről, bemutatva a kommunikációs stratégiát, a marketingkommunikáció során használt publikációs eszközöket, és ezek jellemzőit, a sajtóval való kapcsolattartás módját, a közös marketingkommunikáció alapjait. Majd zárásként szólunk a projekt céljairól, lehetőségeiről, a program folytatásáról. A REG-NET projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása. Három területi szintnek megfelelően egy háromelemű együttműködési rendszerre tesznek javaslatot a projekt keretében, amelynek különböző intézményesültségi szintek felelnek meg. Az együttműködés sikere mindazonáltal attól függ, hogy a térségi szereplők mennyire érzik fontosnak, hogy együtt dolgozzanak. Ezen fontos feladatot kívánja előmozdítani ezen marketingstratégia is.

3

Vezetői összefoglaló1

2. A

projekt

célja

egy

határon

átnyúló

magyar-szlovén

határon

átnyúló

területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, létrehozása, amely a határtérség átfogó, integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a határ menti együttműködésekben történő sikeres részvételben. Másik fő feladat az ennek működését segítő területi adatbázis kialakítása. Az ernyőszervezetre vonatkozó javaslatokat két szempontból vizsgálták. (1)Az együttműködés területi lefedettsége Egyrészt elemezték a területi relevanciát. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen területi lefedettséggel célszerű létrehozni egy ilyen szervezetet. Vizsgálták a táji adottságokat, a tágabb régió funkcionális városhálózati viszonyait (beleértve a jelenlegi városi funkciók sűrűségét, a potenciális gravitációs viszonyokat, a településhierarchiát, határon átnyúló vonzáskörzeteket), a határ menti közlekedési infrastruktúra és a gazdasági-logisztikai funkciók térbeli elhelyezkedését, a foglalkoztatási és demográfiai viszonyok térbeli vonatkozásait. Ezen kívül átvilágították a térséget abból a szempontból is, hogy a területfejlesztésben jelenleg érintett szervezetek, intézmények milyen területi (állami, regionális, helyi) hatókörrel tevékenykednek. A vizsgálatba bevonták a formálódóban lévő határon átnyúló kezdeményezéseket (európai területi társulások, háromoldalú natúrpark), valamint a helyi szintű partnerségi kapcsolatokat is. Utóbbival kapcsolatban fontos adalékot jelentett a magyar-szlovén program irányító hatóságának pályázói adatbázisa, és a jelen projekt keretében elkészített stakeholder-elemzés, amely térképi módon is megjelenítette a pályázók elhelyezkedését. Külön kitértek a magyar-szlovén határ menti vegyes bizottság és a kapcsolódó CBC operatív program szerepére is. A fenti vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat fogalmazták meg: a) A határszakasz térszerkezeti kérdései nem értelmezhetőek osztrák és horvát kitekintés nélkül, a belső perifériahelyzetek nem oldhatók fel komplex, a központok funkcionális vonzáserejét a határokon túli vidékies területeken is megnövelő akciók nélkül. A fejlesztési partnerségnek figyelembe kell vennie a szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát. Ezt az is indokolja, hogy a NUTS III-as területi egységek illeszkedése látványosan esetleges, miközben a résztvevő térségek ugyanazon külső irányokban is kooperálnak. A már ma is meglévő, többoldalú kapcsolatrendszerre alapozott partnerség a

1 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal 2013.

4

rendelkezésre álló határ menti források integrációjával az egész régió komplex fejlesztését

teszi

lehetővé.

A

javasolt

együttműködés

területi

relevanciájának első szintje a magyar-szlovén-horvát-osztrák négyes határvidék integrációjában található meg. A jelenleg létező együttműködések közül ehhez a területi szinthez a legközelebb a 24 Város-kezdeményezés áll, de abból is hiányoznak a muraközi és a dél-burgenlandi partnerek. A Pannon ETT a rövidesen csatlakozó horvát tagok révén ugyan a releváns célterület jelentős részét egyesíteni fogja, de a társulás természetes és funkcionális központja a magyar-szlovén határtérségtől messze esik (a program jogosultsági területén is kívül), így az ETT nem játszhat integrátori szerepet a térségben, bár fontos partner marad. b) Az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a magyar-szlovén program jogosultsági szintjét jelenti. Bár ez a szint, amely megjelenik

a

vegyes

bizottság

munkájában

is,

térszerkezeti

szempontból

nyilvánvalóan tökéletlen, a finanszírozási modell e tekintetben kényszerítő erővel bír: a regionális szereplők számára továbbra is ez lesz a releváns területi scope. c) Kitapinthatóan létezik az együttműködéseknek egy harmadik szintje. A magyarszlovén határterület két eltérő karakterisztikájú (és ezzel fejlesztési adottságú) szakaszra osztható. Az északi területen inkább a táji, természeti, vidékfejlesztési, turisztikai adottságok jelentik a kapcsolódás legígéretesebb területét, míg a déli szakaszon inkább a jelentős átmenő forgalmat bonyolító közlekedés-földrajzi adottságokra épülő városfejlesztési, logisztikai potenciálok. A kétoldali

centrumhiányosságból,

perifériahelyzetből

adódó

hasonló

kitörési

szándékok, és a közös kulturális értékek azonban a teljes határ mentén komoly kohéziós tartalékokat rejtenek. Az északi térségben a nemzeti parki és natúrparki együttműködés

világosan

kijelöli

a

Muraszombat–Lendva–Lenti–Letenye

releváns kisvárosi

területi hálózat

kereteket. tölthet

be

Délen

a

hasonló

szerepet, de egészen más funkcionalitással. (2)A tervezett ernyőszervezet intézményi vizsgálata A másik vizsgálat az ernyőszervezet intézményi kereteire irányult. Ebben a részben számba vették a nemzetközi jog és az uniós jog keretein belül kialakítható intézményi formákat,

kezdve

a

legkevésbé

formalizáltaktól

az

önálló

jogi

személyiséggel

rendelkezőkig. Részletesebben kitértek a fejlesztési partnerségre, amely egy lazább együttműködési formát jelent. Elemezték a Madridi Keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek

5

szerepét a formalizált határ menti együttműködések elterjedésében, illetve az ennek nyomán kialakult együttműködési formákat (munkaközösségek, eurodistrictek). Új lehetőséget jelent a Madridi Keretegyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve által létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulás (ECG: Euroregional Cooperation Grouping), amelyet a közösségi jog alapján alapítható európai területi társulás (EGTC: European Grouping of Territorial Cooperation) modelljével is összevetettünk. Röviden érintették az uniós határ menti programokat és az eurorégiós együttműködéseket is. Áttekintették a két ország közigazgatási rendszerét is, mivel a potenciális szervezetiintézményi

megoldást

meghatározza,

hogy

milyen

adminisztratív-területi

szintek

vehetnek abban részt. Külön kitértek a két ország EGTC-szabályozására is, mivel a pályázat célul tűzte ki egy EGTC alapítását. Beazonosították

az

ernyőszervezet

feladatait

és

funkcionális

helyzetét

abban

a

háromszintű rendszerben, amelyben a tervezett ernyőszervezeten (szakmai-stratégiai szint) kívül a magyar-szlovén vegyes bizottság (politikai szint) és a helyi szereplők (végrehajtási szint) vesznek részt. Az egyes megoldási lehetőségek összehasonlítását 11 szempont szerint végezték el:

1

Tényező

Magyarázat

Az intézményesülés igénye

Mennyire jellemzi a határtérség szereplőit az adott modellnek megfelelő szintű intézményesülés igénye?

2

3

Intézményes

együttműködési

Mennyire rendelkeznek a határtérség szereplői az

tapasztalat

adott modell szintű együttműködés tapasztalatával?

Intézményesülés indokoltsága

Indokolt-e a jelenlegi helyzet alapján az adott szintű intézményesültség

a

helyi

szereplők

véleménye

szerint?

Az alternatívákat ötfokozatú Likert-skálával értékelték, majd az így nyert pontszámokat aggregálták. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az ernyőszervezet létrehozásához a jelenlegi helyzetben a fejlesztési partnerség a legkedvezőbb megoldás, mivel •

nem kívánja meg új intézmény létrehozását

•

nem jár jelentős finanszírozási igénnyel

•

képes integrálni a határ menti együttműködésben részt vevő szereplőket (az osztrák és a horvát oldalról is)

6

•

a vegyes bizottság irányában legitim módon tudja megjeleníteni a helyi érdekeket

•

létrehozásához ma is adottak a kapacitások.

A javasolt fejlesztési partnerségi modellben •

a két magyar megye fejlesztési ügynöksége,

•

a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség,

•

a régióban működő, ágazati intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek stb.),

•

a 24 Város együttműködés,

•

a Pannon ETT,

•

a háromnemzetiségű natúrpark, valamint

•

a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt.

Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek. A tanulmány végén konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a partnerség működtetésére vonatkozóan. Összességében az a legfontosabb, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, ne érezzék azt túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt lássanak

benne

az

uniós

és

egyéb

források

ésszerűbb

és

hatékonyabb

felhasználására. A másik fontos szempontot a kohézió erősítése jelenti. A régió belső területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése révén ugyanis a helyi szereplőkben is erősödni fog az igény a kooperációra, és megjelenhetnek olyan intézményi megoldások, amelyek ma még nem kivitelezhetőek, de egy magasabb elkötelezettség esetén mégis ésszerűvé válnak. Ehhez azonban először az együttműködés szellemiségét kell elterjeszteni a régióban, amire a fejlesztési partnerséget megfelelő eszköznek tekintjük.

7

3. Helyzetelemzés 3.1.

A céltérség bemutatása2

A tervezett együttműködés területi aspektusát három tényező határozza meg: az adott térség táji adottságai, funkcionális viszonyai, valamint a ma is meglévő, területileg beazonosítható irányítási-kormányzási keretek. A határok gyakran választanak el egymástól táji karakterükben azonos vagy nagyon hasonló térségeket. Ilyen esetekben az együttműködés, a releváns területi szintű kooperációk kialakítása egyszerűbb, mint amikor a határ markáns különbségekkel jellemezhető régiók között húzódik, vagy olyan fizikai barriert alkot, amely meghaladása eleve nehézségeket okoz. A

magyar-szlovén

határvidék

esetében

egy

táji

folytonosságot,

lassú

átmenetet

figyelhetünk meg, ami a táj-karakterisztikai adottságok állandóságát jelenti a határ mindkét oldalán: az államhatártól eltekintve igen hasonlatos, egybefüggő, egymással szerves táj- és kultúrafejlődési kapcsolatban álló vidékekről beszélhetünk. Mindez jól nyomon követhető a területhasználat alakulásában, hiszen míg a térség északi részén az érintetlenebb, jól erdősült tájkép folytatódik a határ túloldalán, a déli oldalon a táj által determinált közlekedési folyosók mentén sűrűsödő beépítettségről, gazdasági hasznosításról mondható el ugyanez. A területhasználat szempontjából a nyugat-pannon térségnek a Rába, a Mura és a Dráva folyóvölgyeivel jellemezhető része jórészt egységesnek tekinthető. Magyar-szlovén viszonylatban ennek a nagyrészt homogén tájnak a határai Maribortól nyugatra, valamint a Balaton nyugati vidékein húzhatóak meg. Az így körülhatárolt integráns térség azonban hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de közös jellegzetességeket mutat a dél-burgenlandi, drávaközi (Horvátország) és részben a dél-stájer vidékekkel. A magyar-szlovén határtérség tipikus periféria, jelentősebb térszervező erővel bíró városok nélkül, ilyenek csak a határtól 50-70 km-es távolságra találhatóak, ezért határon átnyúló potenciális vonzáskörzetekkel a régióban csak elvétve találkozunk. Ez még abban az esetben is igaz, ha nagyobb térségi kitekintéssel közelítjük meg a kérdést. A magyarszlovén-osztrák hármas határvidék természetes nagyvárosi központjának a közel 270 000 lakosú Graz tekinthető. A megközelítőleg azonos népességszámú Ljubljana a földrajzi távolság okán nem tud hasonló hatást gyakorolni a vizsgált térségre.

2 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 8. 11-19. oldal 2013.

8

Ugyanakkor várható, hogy a horvát uniós csatlakozásnak és a határok átjárhatóságának köszönhetően a közel 1 milliós zágrábi agglomeráció gravitációs ereje fokozatosan érvényesülni fog. Ez a jelenség újabb érvet szolgáltat a területi együttműködésnek a szomszédos horvát térségekre történő kiterjesztése mellett. A szűkebb régión belül jelentősnek mondható Maribor és Szombathely határon átnyúló térszervező ereje, viszont hatásukat főleg Ausztria határvidékeire fejtik ki, nem a magyar-szlovén közös határszakasz térségére. Podravska régió déli határszélén pedig a horvát Varasd és Csáktornya vonzóhatása érvényesül. A szűkebb határtérség településhálózatában Muravidék régió központja, Muraszombat a legnépesebb. Elméleti vonzáskörzete átnyúlik az ausztriai Bad Radkersburg környékére, valamint igen csekély mértékben Magyarország területére is. A város magyarországi vonzáskörzetébe olyan települések tartoznak, amelyek közigazgatási központjai távolabb esnek, így a határon átívelő együttműködések kiteljesedése e települések periférikus helyzetén érdemben tudna javítani. Szentgotthárd tágabb vonzáskörzete szintén magában foglal mind osztrák, mind szlovén településeket is. A sűrű határ menti pontoknak

köszönhetően

a

Muravidék

északkeleti

falvainak

is

képes

városi

szolgáltatásokat nyújtani. Szentgotthárd különlegessége, hogy Szlovénia főkonzulátust tart fenn a városban, ami még inkább erősíti központi szerepkörét. Meg kell továbbá említeni, hogy a város szlovén identitással és szlovén nyelvű oktatási intézménnyel is rendelkezik. Lenti és Letenye, illetve Lendva térszervező ereje csekély mértékben szintén érzékelteti hatását a határ túlsó oldalán. A régió északabbra fekvő térségeiben kisebb mértékű határon átnyúló területi potenciált azonosíthatunk be Körmend és Kőszeg esetében. A vonzáskörzeti vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tervezett területfejlesztési együttműködés szempontjából három településkategória különíthető el. A középvárosi szintet

a

40.000-nél

népesebb

települések

alkotják

(Maribor,

Szombathely,

Zalaegerszeg, Varasd, Nagykanizsa), amelyek közül a határtérségre valójában kizárólag Maribornak

van

kisugárzó

gravitációs

hatása,

kisebb

mértékben

Varasd

és

Zalaegerszeg szerepét tudjuk beazonosítani. A második szintet a kisvárosok jelentik, amelyek lakosságszáma 8 és 25 ezer között változik. Ezek között

Muraszombat rendelkezik meghatározó súllyal, a hasonló

népességszámú Ptuj inkább a maribori városi övezet irányából Horvátország felé teremt határon átnyúló kapcsolati lehetőséget. Rajtuk kívül a 15.000 lakosú Csáktornya, a 12.000-es Körmend és Gornja Radgona, a 11.000 lakosú alsólendvai község, valamint Szentgotthárd és Lenti említhető meg olyan kisvárosokként, amelyek valamilyen szintű határon átnyúló területi potenciállal rendelkeznek. A harmadik szintet a centrumhiányos határ menti térségekben fekvő kisebb települések

jelentik.

Jóllehet

Muraszerdahely,

9

Perlak,

Letenye,

Gyanafalva,

Németújvár lakosságának száma a 7.000-et, sőt, a legtöbb esetben az 5.000-et sem éri el (Őriszentpéternek mindössze 1.200 lakosa van) a településhálózati sajátosságoknak köszönhetően mégis releváns szereplői lehetnek a határ menti együttműködésnek. Graz külön szintet képvisel, területi potenciálja révén messze kiemelkedik a középvárosi szint fölé. 1. ábra: Városok elméleti vonzáskörzeti határai 3

A terület közigazgatási felosztásainak különbségeiből adódik az eltérő települési funkciósűrűség. A szlovén oldal látszólag kiegyenlítettebb funkcióeloszlása abból vezethető le, hogy itt egy önkormányzat egy nagyobb és több kisebb településből tevődik össze. Ez a szint átmenetet képez a magyar települési önkormányzati és az újonnan kialakított járási szint között. Meg kell továbbá említeni, hogy a szlovén felsőoktatási rendszer

területileg

egyenletesebb

eloszlása

miatt

számos

esetben

találkozunk

felsőoktatási intézményekkel kis lélekszámú önkormányzatok esetében is, ami jelentősen erősíti az adott település funkcionális szerepét. A legkisebb települések igen funkcióhiányosak, egy-két kisebb, közepes központ intézményellátottságát

tudják

kihasználni.

Különösen

erős

a

települési

3 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal 2013.

10

intézményhiányosság a határtérség északi felében, ahol a Muraszombat és Szentgotthárd közé ékelődő települések lakói számos területen kényszerülnek e funkciók elérése érdekében ingázásra. A határterület déli részén az intézményellátottság lényegesen kiegyenlítettebb képet mutat, azonban kiemelkedő központot itt nem találhatunk, az szintén a közeli Muraszombatban, illetve a távolabbi Ptujban vagy Zalaegerszegen azonosítható. Míg a magyar oldalon a nagyvárosok funkciógazdagsága mellett a vidéki térségek jóval kedvezőtlenebb

helyzetben

vannak,

addig

a

szlovén

oldalon

a

funkciók

jóval

egyenletesebben oszlanak meg. A határtérség magyar oldalán a gazdaság infrastruktúrájának fontos elemét képezik az ipari parkok, amelyek a térség számos városában, így Lentiben, Szentgotthárdon, Zalalövőn, valamint a községi jogállású Rédicsen is működnek. A szlovén oldalon az inkubátorházak, technológiai parkok töltenek be a magyar ipari parkokéhoz hasonló funkciót. A magyar oldal gazdaságának erőssége, hogy magas vállalkozássűrűség jellemzi, szemben a szlovén oldallal, a határ ebből a szempontból markánsan eltérő adottságokkal rendelkező térségeket választ el egymástól. 3.2.

A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei4

A magyar-szlovén határon kialakítható együttműködéseknek ma három, egymástól elkülöníthető területi szintje van: az állami, a regionális, valamint a helyi. Állami szint: a magyar és a szlovén állam intézményei az együttműködésben kétféleképpen érintettek, a Magyarország-Szlovénia Határon Átnyúló Vegyes Bizottság, valamint a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program révén. Regionális szint: a magyar-szlovén program átmenetet képez az állami és a regionális szint között, mivel a határ menti programok alapvetően a NUTS III. szintű területi egységeket jelölik ki jogosultként. Magyarország esetében a jelzett két megye egyben közigazgatási szintet is jelent, és a megyéknek önálló területfejlesztési intézményeik is vannak. A 2011-2013 között végrehajtott átalakítás ugyanakkor jelentős változásokat is indukált a magyar közigazgatásban, ami a területfejlesztésre is kihatással van. A tervezési-statisztikai

régiók

szintje

teljesen

kikerült

a

rendszerből,

a

regionális

fejlesztési ügynökségek 2013-ban megszűnnek. A feladatot az új törvények a megyei önkormányzatokra ruházták, miközben számos funkciót a megyei kormányhivatalok és

4 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és 80. 81. 85. oldal 28-33. oldal 2013.

11

az újonnan kialakított járási hivatalok vettek át, amelyek az állami bürokrácia dekoncentrált intézményeiként működnek. Ez a fordulat egyfelől kedvező, mivel a területfejlesztési feladatok közelebb kerültek a helyi szinthez, és a korábban regionális szinten elérhető hivatalok szintén könnyebben hozzáférhetőek támogatott

az

állampolgárok

megyei

számára.

önkormányzatok

Ugyanakkor

számára

a

kompetencia

CBC-programok hiányában

által

jelentősen

beszűkült azoknak a potenciális ágazati együttműködéseknek a köre, amelyek esetében határ menti fejlesztéseket kezdeményezhetnének. Az

új

rendszerben

területfejlesztési

szempontból

mindenképpen

meghatározó

szereplővé lépnek elő a megyék, és ezt a közös magyar-szlovén ernyőszervezet kialakításánál is figyelembe kell venni. Várható, hogy mindkét megyének saját fejlesztési

ügynöksége

lesz,

de

a

fejlesztésekben

célszerű

számolni

a

megyei

vállalkozásfejlesztési alapítványokkal is. A magyar oldallal szemben Szlovéniában a helyi szinten kívül az adminisztratív funkciókkal

bíró

járások

és

a

központi

kormány

szintje

különíthető

el.

A

területfejlesztésnek így a statisztikai szempontból beazonosított, és a program által érintett két régió nem önálló szereplője, ez a funkció kizárólag a helyi és az állami szinten beazonosítható. Mindemellett mindkét régióban működnek területfejlesztésben érdekelt szervezetek, amelyek az adott régió fejlesztésében aktívak: így a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Fejlesztési Ügynökség, a Prlekija Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Turisztikai Intézet, a Pannon Európai Területi Társulás. Egyfajta

átmenetet

képez

a

regionális

és

a

helyi

szint

között

a

24

Város

Együttműködés. A városhálózat 8 osztrák, 9 szlovén, és 7 magyar várost foglal magában. Az ötletgazda egy stájer vállalkozó volt, akinek az elsődleges célja egy turisztikai hálózat kialakítása volt, de a kooperáció végül túlnőtt az eredeti terveken. A kezdeményezés megvalósítását két projekt tette lehetővé, az egyiket a magyar-osztrák, a másikat a szlovén-osztrák program finanszírozza. Az együttműködés az alábbi területekre

terjed

infrastruktúrafejlesztés,

ki:

terület-,

város-

munkaerő-piaci

és

vidékfejlesztés,

kezdeményezések,

gazdaság-,

közlekedés,

KKV-k

támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, kultúra, turizmus, térségi identitás erősítése. Helyi szint: Vas Megyei Elmaradt Térségek Önkormányzati Szövetsége, ŐrségVendvidék Natúrpark, Rába Natúrpark, Goriĉko Natúrpark szervezetek a természeti örökség közös védelmét és fenntartható hasznosítását szolgálják a határ mentén. Az Őrségi

Nemzeti

Park

2002-es

megalakulása

a

határ

menti

természetvédelmi

együttműködés átalakulását hozta magával. Míg a német nyelvterületen igen népszerű natúrparkok alulról szerveződnek, szerves együttműködéseket alakítanak ki, és a helyi

12

igényeket első helyen kezelik, addig a nemzeti park állami szereplő, a területen folyó tevékenységeket szigorú jogszabályok írják körül, így a helyi igények csak másodlagos szerepet játszanak. A nemzeti park jelenleg szorosan együttműködik a natúrparki kezdeményezéssel, és határ menti projektek aktív szereplője. Az állandósult helyi kezdeményezések modelljeit a testvér-települési kapcsolatok jelentik, amiben a szűken vett határtérségben mindössze 18 önkormányzat vesz részt. A magyar-szlovén határtérségben felállítani tervezett ernyőszervezet egyfajta szakmai koordinációt látna el a jövőben a helyi és az országos szint között. Ennek keretében helyi szintről begyűjti a fejlesztési igényeket, terveket, adatokat gyűjt a régióról és a régióban működő szereplőkről, akik érdekeltek a határ menti együttműködésben. A helyi szint irányában információkat szolgáltat, segíti az új kohéziós politika által sürgetett

integrált

stratégiai

szemléletmód

elterjedését,

a

stratégiai

tervezési

folyamatokat, a határon átnyúló partnerségek kialakítását, bővítését, részt vesz a helyi szereplők kapacitásfejlesztésében és a konkrét projektek előkészítésében. A politikai szint irányában egységesen jeleníti meg a határrégió érdekeit. E tekintetben újra hangsúlyozzuk a szoros együttműködés szükségességét a szomszédos osztrák és horvát

térségek

szakmai

háttérdokumentumokat

készít

szervezetivel, elő,

és

a

intézményeivel. határtérség

Döntés-előkészítő

fejlesztéséhez

szükséges

stratégiákat készít és juttat el a VB-nek. Folyamatosan informálja a VB-t a régió helyzetének

alakulásáról,

rendszeres

időközönként

elkészített

status

reportok

formájában. A VB az ernyőszervezet számára biztosítja a megfelelő döntésekhez szükséges információkat, és a szabályozási folyamatokon keresztül segíti a helyi fejlesztési munkát. Az ernyőszervezet ezen kívül a saját keretein belül ellátja a szakmai és szakpolitikai koordinációt az együttműködésben résztvevő felek között, biztosítja az információk rendszeres, megfelelő színvonalú cseréjét, segíti a partnerek kapacitásfejlesztési munkáját, közös projekteket generál, és ellátja a háromszintű partnerségi rendszer adminisztrációját. A

felsorolt

funkciók

szükségessé

teszik

az

ernyőszervezet

valamilyen

szintű

intézményesülését, mivel a sokrétű feladatok elvégzésének ellenőrizhetősége, számon kérhetősége, eredményessége a jelenlegi esetleges partnerségi kapcsolatok között nem oldható meg. A

javasolt

fejlesztési

partnerségi

modellben

a

két

magyar

megye

fejlesztési

ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati

13

intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek, stb.), a 24 város együttműködése, a Pannon ETT, a háromnemzetiségű natúrpark, valamint a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt. Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek. 3.3.

A projektben érintett főbb települések bemutatása (gazdaság, turizmus)

Szlovéniából a program a Drávavidék és a Muravidék régiókat, Magyarországról pedig Vas és Zala megyéket foglalja magában. Bár nem a programterületen fekszik, de közelsége nagyban befolyásolja a projekt sikerét: Graz (Ausztriában), illetve Varasd (Horvátországban), ezen kívül a következő táblázatban a programterületen fekvő legfontosabb közép- és kisvárosokat mutatjuk be – a települések elhelyezkedésével, népességszámával, gazdasági jellemzőivel és turisztikai adottságaival. 2. ábra: A négyszintű központhierarchia5

5

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 15. oldal 2013.

14

TELEPÜLÉS NEVE

NÉPESSÉG SZÁMA

TELEPÜLÉS FEKVÉSE

FŐBB GAZDASÁGI SZEREPLŐK

LÁTNIVALÓK

GRAZ6

266 965 fő (2012. jan 1.)

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazihegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazimedence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazimedencére. A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Törökkút.

szlovénül: Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca, a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.

6

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graz

15

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is. Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar.

Belváros: Városi Múzeum, Városháza (18881893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi

Múzeum, Máriaoszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. Dóm (Szt. Ägidius) Színház Művészetek Háza (Kunsthaus) Ferences-rendi kolostor és

16

templom Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824) Szt. Leonard templom Jézus szíve templom Botanikus kert Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett. Repülőmúzeum „Érzékelés” Múzeuma Operaház Új Galéria

17

Városi múzeum Művészház Camera Austria Néprajzi múzeum Püspöki múzeum Irodalomház Frida&Fred gyerekmúzeum Villamosmúzeum Krimimúzeum Repülőmúzeum

SZOMBATHELY7 németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul: Sambotel, szlovákul: Kamenec

7

77 547 fő (2013. jan 1.)

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathely

18

Szombathely gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az ipar, azon belül is a feldolgozóipar. Jelentőségét megtartotta jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban annak ellenére, hogy az elmúlt másfél

Kámoni Arborétum Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár

Magyarország legrégibb alapítású városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye. 1990-től megyei jogú város.

az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak.

évtizedben gyökeresen átalakult a struktúrája. Az 1990-es évektől kezdve a gépipar tört előre a tőkebefektetések és a zöldmezős beruházások nyomán. Az itteni székhelyű, közepes- és nagyméretű vállalatok által reprezentált iparról ma összességében elmondható, hogy nagy termelési értéket állít elő, exportorientált (a bevétel 86%-a külföldről származik) és még mindig magas arányban alkalmaz betanított munkaerőt. A kibocsátás és a foglalkoztatás rangsorában második legfontosabbnak a fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység tekinthető. A textília, ruházati, bőrtermék gyártása a város iparának tradicionális, ugyanakkor a nemzetközi piaci hatásoknak leginkább kiszolgáltatott területe. Az olcsó import, a gyártási költségek elmúlt időszakban történt jelentős emelkedése és az erős bérmunka jelleg miatt a gazdaságban betöltött súlya egyre

8

forrás: http://mek.oszk.hu/06000/06031/06031.pdf

19

Északi Vízmű Vízmű Történeti Múzeum Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Fusz Ernő Mentőmúzeum Járdányi Paulovics István Romkert Savaria Múzeum Smidt Múzeum Szent Márton Látogatóközpont Szombathely

zsugorodik. A helyi élelmiszergyártást ma már csak néhány, alapvetően helyi igényeket kiszolgáló sütőipari vállalkozás testesíti meg. A szombathely keleti övezetében letelepedett és itt befektetni szándékozó ipari és kereskedelmi egységek részére nyújt magas szintű infrastrukturális hátteret, innovációs és egyéb gazdasági szolgáltatásokat a Claudius Ipari és Innovációs Park. Közel 70 vállalkozásnak van itt a székhelye, illetve telephelye. A szervezetek mérete széles skálán mozog, mikro vállalkozások mellett ezernél több munkavállalót foglalkoztató üzemekkel is találkozhatunk.8 Főbb gyárak: Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot BPW Hungária Delphi Hungary Falco

20

katonatörténete Katonaságtörtén eti gyűjtemény Szombathelyi Képtár Vasi Múzeumfalu Zsinagóga

Jabil LUK Savaria Styl EPCOS

ZALAEGERSZEG9 németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg"

59 499 fő (2013. jan 1.)

Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa. Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.

9

A NyugatDunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalaidombság tájegységben fekszik. A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg

21

Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal. A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a

Göcseji Múzeum Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum Finnugor Néprajzi Park Magyar Olajipari Múzeum Papp Simon emlékszoba - a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató

az M7-re.

legjelentősebbek.

emlékkiállítás

A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar. A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem egykori zsinagóga

Főbb gyárak: Flextronics International Ltd Ganz Ipari Park Zalaegerszegi Déli Ipari Park Északi Ipari Park Inkubátorház

Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján Gébárti-tó: 1975ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó. Fazekasház Azaleás-völgy az Alsóerdő botanikailag védett területe. Csácsi arborétum Csipkeházak

Kvártélyház

22

Ispita

Sóház Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom Mindszenty József emléktemploma Református templom Evangélikus templom Kálvária-kápolna

23

NAGYKANIZSA10 németül Großkirchen, Großkanizsa, horvátul Velika Kaniža, törökül: Kanije) közepes méretű megyei jogú város Zala megyében

49 302 fő (2012. jan 1.)

Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire északkeletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. Alacsony (100–110 m) fekvésű vidék, a hajdani mocsárvilág lecsapolására számos csatorna szeli át a környékbeli nedves réteket, legelőket. A várostól északra, északnyugatra 200 m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi. A városon halad át a 7-es főút és az M7es autópálya. Nagykanizsa Délnyugat Magyarországon, az európai V. számú közlekedési folyosó

10 11

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa forrás: http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=41

24

Nagykanizsa és környéke olyan értékekkel, előnyökkel rendelkezik, amelyek alapján ideális gazdasági környezetet tud biztosítani a betelepülő vállalatok és a befektetők számára. A város gazdag történelmi-kulturális hagyományai, Nyugat-Európa közelsége kedvező logisztikai elhelyezkedése, az oltatási rendszer fejlettsége, munkavállalóinak jó képzettségi szintje és nyelvtudása, mind olyan tényezők melyek ideális befektetési környezetet biztosítanak.

A nagykanizsai Ipari Park a betelepülők cégek számára a következő előnyöket nyújtja: Fejlett infrastruktúra, széles beszállítói partner hálózat kialakításához megfelelő vállalkozói kör, iparűzési adó és egyéb kedvezmények.11

Thury György Múzeum Magyar Plakát Ház Képzőművészete k Háza Kiskastély Pollák ház

Alsóvárosi templom

Felsővárosi templom

Axenti-ház

Bazár udvar

mentén, több fontos közúti és nemzetközi vasúti vonal metszéspontjában fekszik. A város természetes kapocs a Balkán és az észak-olasz térségek felé, karnyújtásnyi távolságra van Horvátország, Szlovénia, Ausztria, és csak 40 km a Balaton

VARAZDIN12 Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

12

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Varasd

13

forrás: http://www.adrialin.hu/infohu/varasd/

49 075 fő (2001)

Zágrábtól 81 km-re északra a Dráva partján fekszik.

25

Förhénci kápolna Inkey-kápolna Grünhut-ház Lackenbacherház Magtár Vasemberház

Varasd Horvátország északi részének gazdasági és kulturális központja.13

Varasdi vár

A város három ország határán, a Dráva jobb partján fekszik, és az utóbbi években egyre jelentősebbé vált, bár a gazdaság fő bevételi forrása még mindig a földművelés, az állattenyésztés és a textilipar. A textilipar sok munkahelyet biztosít a térség számára. Az egyik legnagyobb munkaadó a Varteks

Sermage-palota

Székesegyház

A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek: Draskovics grófok palotája, püspöki palota, Patačić-palota,

ruhagyár. Sok embert foglalkoztat még ezen kívül a Vindija és a Kika élelmiszergyártó vállalat, valamint egy helyi fémfeldolgozó vállalkozás, a MIV. A meglehetősen újkeletű szabad kereskedelmi övezetbe néhány nagyobb külföldi vállalat települt. E cégeket állami adókedvezménnyel támogatják, így az övezet nagy népszerűségnek örvend, és további bővítésekre van kilátás.

Varasdi megyeháza - Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája, Wasserman-Kreuzpalota. Herzerpalota, káptalani palota, PrašinskiSermage-palota A Horvát Nemzeti Színház épülete Az Óváros körül ma is láthatók az egykori városfalak maradványai. Tornyaiból mára kettő maradt fenn a Gaja utcai Lisaktorony és a Stančić-téren álló Láncos-ház. Városi Múzeum

26

MARIBOR14 Maribor (németül Marburg an der Drau). Ljubljana főváros után Szlovénia második legnagyobb városa és község (járás). Egyike a 11 szlovén község jogú városnak. Hasonlóan fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.” Egyetemi város, katolikus érseki székhely.

14

114 349 fő (2002)

A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén AlsóStájerország régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 kmrel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében. Megközelíthető az A1-es autópályán Koper és Graz felől, valamint az A5-ös autópályán Muravidék és Magyarország felől.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maribor

27

Maribor a XIX. század közepén indult nagyobb fejlődésnek, amikor közötti a Bécs-Trieszt vasútvonalat megnyitották. Az addig jelentéktelen kisváros alig pár évtized alatt a duplájára nőtt. Új hidakat emeltek a Dráva folyón, amelyen évente közel kétezer teherszállító hajó közlekedett, árukkal tele Ausztriától Belgrádig, onnan pedig a Fekete-tengerig. Már korán jelentős iparággá vált a bortermelés. A Dráva-parti település ugyanis borairól is híres. Az évszázadokig osztrák, horvát és magyar befolyás alatt álló Maribor az első világháború végén elindította a „szlovénesítést”. Szlovén lett a hivatalos nyelv a közigazgatásban, az iskolákban és a hivatalokban. A második világháború során a város német megszállás alá került. A szlovén kultúra és a nyelv fejlődése megállt, a helyi gazdaság pedig elpusztult. A város a második világháború után elvesztette iparának egy részét, így az emberek ma már a szolgáltatóiparból és a turizmusból élnek.15

A Mariborski grad kastély Városháza Ferences templom János katedrális Víztorony

KŐSZEG16 (németül Güns, horvátul Kiseg, vendül: Küseg) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja.

15 16

12 055 fő (2012. jan 1.)

Kőszeg Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban, Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ mentén fekszik, Bécstől 110 km-re délre, Budapesttől 260 kmre nyugatra, Graztól 130 km-re északkeletre, Szombathelytől 18 km-re északra, Felsőpulyától 15 kmre délre. A Kőszegi kistérség és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja. Hazánk schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozásával megszűnt határvárosi szerepe, kapcsolatai könnyebbé váltak a vonzáskörzetének

forrás: http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=154 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg

28

Komberg–Schubert Kft – a város legnagyobb foglalkoztatója – villamos autó-felszerelések gyártásával foglalkozik

Jézus Szíve templom

A város két ipari parkkal rendelkezik: a Kőszegi Ipari Park a város déli területein 2006tól és az Alpok Ipari Park 2008tól a Soproni út mellett. 2010. október 15. és 2011. július 1. között épült fel a Pogányi út és Rákóczi út találkozásánál a Tesco hipermarket. Különlegessége a volt Posztógyár épületét bemutató falszakasz rekonstrukciója, illetve a mögötte kialakított Textil Történeti Múzeum.

Városháza és a Hősök tornya

Jurisics tér

Szent Jakabtemplom Szent Imretemplom Jurisics várJurisics Miklós Vármúzeum A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett

számító egykori Kőszegi járás területével.

a belváros és az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Zsinagóga Chernel kert, Arborétum Arany Egyszarvú Patikamúzeum Fekete Szerecseny patikája, az ódon berendezések között üzlethelyiség, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár van Főnix-ház benne működik a Szamos Marcipán

29

Mesegaléria A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható Postamúzeum Öregtorony A Kőszegihegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet. Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írottkő felé. A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom. Csónakázótó Hétforrás

30

KÖRMEND17 (horvátul Kirmied, Kermien, németül Kirment, szlovénül: Kermendin, vendül: Karmadén) Rába-parti város Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

11 924 fő (2010. jan 1.)

A Rába völgyében, a Pinka torkolatának közelében. Elérhető a 8-as számú vagy a 76-os számú főúton; valamint a Szombathely– Szentgotthárdvasútvonalon.

a A körmendi Ipari Park település északnyugati határában egy történelmi fejlődésű ipari zónában, kapocsként a város két legnagyobb üzeme az EGIS Nyrt. gyógyszergyár és az ADA Hungária Kft. bútorgyár között helyezkedik el. A közúti kapcsolat a 8-as főút és a Berki úton keresztül biztosított Az Ipari Park összterülete mintegy 73 ha városi belterület, ipari és kereskedelmi besorolással rendelkezik. A parküzemeltető letelepítési filozófiájának súlypontja a parkfejlesztő cég, a volt Eybl Internationale AG- most CarINside Kft.- az autóbeszállításhoz fűződött. A nemzetközi fejlemények 2008 végén ezt a célkitűzést valamelyest belföldi kisés középvállalkozások felé fordították. A park vezetősége ezeket a letelepedéseket sokféle formában támogatni tudja.

17 18

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rmend forrás: http://www.ibk-kormend.hu/?page=park&lang=hu

31

Körmendi várkastély (Batthyány– Strattmannkastély) - a főépületben a Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum Rk. templom, késő gótikus, 16. századi alapokon. Tiszti ház Heiszig-ház

Középtávlatban megint az autóbeszállítói kör lehet a parknak a fő célcsoportja, hogy el lehessen érni egy kiegyensúlyozott szakmai keveréket a letelepedett cégek közötti sokféle szolgáltatással, valamint egymásközti szállítási viszonyokkal többrétű üzleti területen.18

SZENTGOTTHÁRD19 (szlovénül: Monošternek, németül St. Gotthardnak, vendül: Varašnak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. Vas megyében található, a Szentgotthárdi járás központja, 1983-ban kapott városi rangot.

19

8881 fő (2010. jan 1.)

Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében a megye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik. Az Alpok keleti nyúlványainak köszönhetően klímája szubalpin jellegű. A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rd

32

General Motors PowertrainMagyarország Kft, amely a kistérség legnagyobb munkaadója (2007-ben 711 fő). Mellette, ugyancsak az ipari parkban a Vossen Hungaria és a Trefilarbed Hungary (az ArcelorMittal csoport tagja) számít a nagyobb cégek körébe, a fentieken kívül több kisebb létszámú vállalkozás is működik itt. Az ipar súlya a város gazdaságában jelenleg kb. 60%. A 21. század elején a figyelem a városban is az idegenforgalom felé fordul, ennek köszönhető a St.Gotthard Spa&Wellness

barokk Nagyboldogasszony templom és monostor (volt ciszteci apátság) Barokk kert Szentgotthárdi Kaszagyár farkaskalapácsai (ipari műemlék) Pável Ágoston Múzeum Színház (volt

határátkelő. Jelenleg a Szentgotthárd a magyarországi szlovén kisebbség központja. A városban Szlovénia konzulátust működtet. A magyar–osztrák– szlovén államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját, hagyományait és lakóit egyesítő település. A várost délről az Őrségi Nemzeti Park határolja. Évtizedeken keresztül a vasfüggöny elzárta a látogatók elől, de az elzártság segített érintetlenül megőrizni a természet szépségeit. A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes

33

élményfürdő megnyitása.

Magtártemplom) Hársas tó

szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére. Közvetlenül a város mellett halad el a 8as számú (E66) főközlekedési út. Legközelebbi nemzetközi repülőtér Grazban található. Vasúton a 21-es vonalon közelíthető meg, amely a Szombathely–Graz irányú kapcsolatot biztosítja.

LENTI20 (horvátul Lentiba) város Zala megyében, a Lenti kistérségben.

20 21 22 23 24

forrás: forrás: forrás: forrás: forrás:

8143 fő (2010. jan 1.)

A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lenti http://lenti.linkcenter.hu/ http://www.femat.hu/ http://web.axelero.hu/kerkaf/magyar.html http://www.logvalve.hu/

34

Főbb gazdasági szereplők21: Femat Hungária Kft.22: a cég szolgáltatásai magában foglalják a készülék-, gép-, és berendezésgyártást, szállítási technika és

Szent Mihály katolikus templom Lenti vár

Lenti a 75-ös másodrendű főút mellett fekszik, így jó összeköttetésben áll Budapesttel, a Balaton vidékével, Zalaegerszeggel, valamint Szlovéniával. A város egyben közúti csomópont is, így innen indulnak a környező településre induló mellékutak is.

acélszerkezetek gyártását az ISO 3834-2 szabvány szerint. Hosszú évek óta megbízható partnerként állnak rendelkezésre az automobil-, építő-, energia-, cementés a bányaipar számára. Kerka Menti Fűrész Kft.23: A cég fafeldolgozással foglalkozó állami tulajdonú közép vállalat. Elsődlegesen fűrészárut, parketta frízt, bútorlécet gyárt eladásra, de kisebb mennyiségben kész parkettát és lamellát is. A termékeit tölgy és bükk alapanyagokból készíti. Magyarországon kívül Svédországba, Németországba, Olaszországba, Ausztriába és Kínába szállít. LOG Rt.24: A LOG VALVE Kft. 2008. december 5-én alakult, de a társaság szakmai, piaci ismerete és kapcsolatrendszere már 30 éves, hiszen a szakmai előd az 1983-ban Lentiben magalapított

25

forrás: http://www.lenti.hu/index.php?nyelv=hu&aktiv=lenti

35

Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark

Dunántúli Kőolajipari Gépgyár üzeme volt. Rendelkeznek azokkal a szakmai ismeretekkel, képességekkel és technikai eszközökkel, amelyeket a nemzetközi és magyar olaj-, gáz-, vegyipar, valamint az energiatermelő vállalatok a gépipartól az elmúlt évtizedekben igényeltek. Maguk fejlesztik, tervezik és gyártják a profilukba tartozó szerelvény típusokat. A város életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark 8 ha zöld területen 5 szabadtéri és 4 fedett medencével várja a látogatókat. Vize Európa szerte ismert 40.000 éves gyógyvíz, amely kiválóan alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki.25

36

GORNJA RADGONA26 régi magyar nevén Regede vagy Felsőregede, németül Oberradkersburg, vendül Gorenja Radgonja, egy szlovéniai kisváros és község a Mura déli partján.

12 416 fő (2002)

A város 1919-ben, az első világháborút követő zűrzavarban szakadt el anyatelepülésétől, az Ausztriához tartozó Bad Radkersburgtól, amelynek addig elővárosa volt. Azóta népessége gyorsan nőtt, ma már a vidék legnagyobb települése, 2007-ig fontos közúti határátkelőhely volt.

MURSKA SOBOTA29 MURASZOMBAT (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül

26 27 28 29

forrás: forrás: forrás: forrás:

20 080 fő (2002)

Gornja Radgona a Mura déli partján, stratégiai fontosságú helyen fekszik. A Murát követő síkságot a Várdomb (Grajskega griča) töri meg, elválasztván egymástól az északra lévő Apačeimedencét és a tőle délre fekvő muramenti síkságot. A város korábban fontos közúti határátkelőhely volt, az első világháború végéig vasúti összeköttetése volt Graz-cal, ma már csak Ljutomer irányában járnak a vonatok.

A remek borairól és vásárairól híres Gornja Radgona városában érdemes ellátogatni az ódon borospincékbe, ahol többek között a Zlata Radgonska Penina pezsgőborok is érlelődnek.27

Szlovéniában, Muravidék régióban, a lenti határátkelőtől 32 km-re

Murska Sobota, azaz Muraszombat Pomurska régió legnagyobb települése. A város mindennapjait elsősorban a ruházati ipar, a

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gornja_Radgona http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/ http://oic-pom.si/pc_gradgonahu.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszombat

37

Várkastély Gornja Radgona belvárosa Katolikus templom

Az üzleti övezet a Gornja Radgona község mellett helyezkedik el és az Arcont d.d. vállalat többségi tulajdonában van. Fő tevékenységek: fémfeldolgozó ipar, üvegipar, húsfeldolgozó ipar.28

Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom

Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és községközpont

északnyugatra, a Lendva jobb partján fekszik a település.

kohászat és a mezőgazdaság határozta meg, napjainkban pedig a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem dominál

Szapáry-kastély

Az év folyamán számos rendezvénnyel színesítik a város kulturális és közösség életét, vásárokra, fesztiválokra kerül sor, melyeknek szerves része a település és a régió gazdag kulináris öröksége is.30 CAKOVEC31 CSÁKTORNYA (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

15 185 fő (2011)

Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik.

Csáktornya városa magasan fejlett ipari, üzleti, kereskedelmi és oktatási tevékenységéről ismert. A város gazdaságában jelentős szerepet játszik a textilipar, a cipőipar, az élelmiszerfeldolgozás, és a fémipar. Jelentősebb cégek a városban: textil- és ruhagyárak - Čatek, Međimurska Trikotaža Csáktornya (MTČ), cipőgyártó – Jelen, pékség – Čakovečki mlinovi, húsgyár – Vajda.32

30 31 32

forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/ forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1ktornya forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cakovec

38

Csáktornya vára Ferences templom és kolostor Festetics grófok egykori késő romantikus kastélya, 1855 és 1888 között az egykori cukorgyárhoz tartozott. Ma a városi kórház

működik benne. A város központjában a Ferenc (Franjevački trg) és a Köztársaság (Trg Republike) tereket összekötő Tomislav király utca több, a 18. és a 19. században épített házat foglal magába. Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó

PTUJ33 archaikus magyar nevén Potony, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj

33 34

23 242 fő (2002)

Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján fekszik.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ptuj forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ptuj

39

Gazdasági életének fő meghatározója a repülőterek közelsége: Ptuj Sport Airfield (6.9

Ptuj vára Városháza

km), és Maribor Edvard Rusjan Airport (11 km).34

Óvárosi utca

Mezőgazdasága kiemelkedő

Orpheusz-

jelentőségű, illetve az erre épülő élelmiszer, és feldolgozóipar. A kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő.

40

emlékmű Torony Ptuji-tó

4. Célcsoportok meghatározása A projekt által elérni kívánt célcsoport marketing szempontból elsősorban Vas és Zala megye,

a

Dráva-vidék

és

a

Mura-vidék

területén

működő

olyan

szervezetek,

önkormányzatok, civilek, akik a szlovén-magyar határtérség fejlesztésére törekednek, illetve aktív szerepvállalásukkal hozzá tudnak járulni a határvidék fejlődéséhez. Célcsoportok áttekintése

Célcsoport

Célcsoport kifejtése

Elérésük módja

Állami szint

A magyar és a szlovén állam

Közvetlen megkeresések,

intézményei az együttműködésben

konferenciák, szakmai

kétféleképpen érintettek, a Magyar-

találkozók, projekt

Szlovén Határon Átnyúló Vegyes

honlap,

Bizottság, valamint a Szlovén-

sajtónyilvánosság.

Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program révén. Regionális szint

Magyar megyei önkormányzatok,

Közvetlen megkeresések,

megyei kormányhivatalok, járási

konferenciák, szakmai

hivatalok. Szlovéniába az

találkozók, projekt

adminisztratív funkciókkal bíró

honlap,

járásoknak van szerepe.

sajtónyilvánosság.

Mindkét régióban működnek területfejlesztésben érdekelt szervezetek, amelyek az adott régió fejlesztésében aktívak: így a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Turisztikai Intézet, a Pannon Európai Területi Társulás. Átmenet a

24 Város Együttműködése 8 osztrák,

Közvetlen megkeresések,

regionális és a helyi

9 szlovén és 7 magyar várossal.

konferenciák, szakmai

szint között

találkozók, projekt honlap, sajtónyilvánosság.

Helyi szint

Vas Megyei Elmaradt Térségek

Közvetlen megkeresések,

Önkormányzati Szövetsége, Őrség-

konferenciák, szakmai

Vendvidék Natúrpark, Rába

találkozók, projekt

Natúrpark, Goriĉko Natúrpark,

honlap,

41

Őrségi Nemzeti Park, valamint a

sajtónyilvánosság.

testvér-települési kapcsolatok (a határtérségben 18 önkormányzattal) Civilek

Mindenki, aki tenni szeretne a térség

Projekt honlap, szórólap,

fejlődéséért.

sajtónyilvánosság

A célcsoportok közül az állami, a regionális, és a helyi szervezeteket, intézményeket marketingkommunikációs szempontból közvetlen megkeresések, konferenciák, szakmai találkozók, a projekt honlapja (internet) és a sajtónyilvánosság bevonásával érhetjük el. A projekt időszakában ezért is van nagy jelentősége az ehhez kapcsolódó események minél szélesebb körben való megszervezésének, illetve nyilvánossá tételének. Ehhez kapcsolódóan a civil szakemberek, lakosság elérése szempontjából is lényegesek ezek az események,

hiszen

az

ezekről

készült

híranyagok,

információk

jutnak

el

ezen

célcsoporthoz. Tájékozódhatnak az adott eseményekről a projekt honlapján is, illetve felvehetik így a kapcsolatot az adott szereplőkkel, vagy akár saját véleményüket is eljuttathatják

a

megfelelő

fórumra.

Tájékoztatásuk

szempontjából

szükséges

szóróanyagok, tájékoztatók készítése is, amelyeket az őket érintő fórumokon kaphatnak meg, vagy civil szervezetek útján juttathatunk el részükre. A sajtónak ezen célcsoport elérése szempontjából van nagy jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy az információk milyen formában és hogyan jut el a lakossághoz, az érintett civil szakemberekhez.

5.

-

SWOT-ELEMZÉS ERŐSSÉGEK:

GYENGESÉGEK:

a projektben érintett régiót a különleges természeti értékek, csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj jellemzi,

a projektterületen nem megfelelően használják ki az egyedi értékeket (veszteséges fürdőműködtetés, korszerű élménykínálat hiánya, kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége és alacsony kihasználása),

a projektben érintett régióban jellemző a gazdag kulturális örökség, egyedi értékek (termál-, kiránduló-, falusi-, vallási-, vadász-turizmus, gazdag történelmi múlt, építészeti örökségek, bor), kedvező idegenforgalmi adottságok, a projekt országon átívelő jelentőségét, a nemzetközi hátteret a szlovén partner részvétele biztosítja, az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a magyarszlovén program jogosultsági szintjét

a projektterületen kevés a minőségi szálláslehetőség, hiányzik a bőséges turisztikai kínálat, a projektterületen sok az infrastrukturális probléma (tömegközlekedés alacsony színvonala, utak gyenge minősége), a projektterületen alacsony a vállalkozói aktivitás, a társadalmi szektorok között alacsony szintű az együttműködés

42

jelenti, a régió belső területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése révén a helyi szereplőkben is erősödni fog az igény a kooperációra

-

LEHETŐSÉGEK:

VESZÉLYEK:

turizmusban rejlő lehetőségek növelése (zarándokturizmus, horgászturizmus, kulturturizmus, fürdőturizmus, lovasturizmus),

a térségben nincs koordinált marketingtevékenység, kihasználatlanok a turisztikai értékek, alacsony az együttműködési hajlandóság,

az új Széchenyi-tervre építve növelhető a vállalkozói érdekeltség (falusi turizmus, élménykínálat fejlesztése, helyi nyersanyagok helyi feldolgozásának ösztönzése, helyi termékek felhasználása),-

bekapcsolódás a nemzetközi integrációba, a fejlesztési partnerségnek figyelembe kellvennie a szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát is, a javasolt együttműködés területi relevanciájának első szintje a magyarszlovén-horvát-osztrák négyes határvidék integrációjában valósítható meg,

a térségben hiányoznak a megfelelő színvonalú szolgáltatások, csökken a vendégmegtartó képesség, a térség települései, civil szervezetei forráshiánnyal küzdenek

a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsan tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, egy esélyt lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására, a helyi szereplők kooperációs igénye révén megjelenhetnek újfajta intézményi megoldások

A marketingstratégia a továbbfejlesztendő erősségek és a gyógyítandó gyengeségek feltárásával, illetve azok mikéntjének meghatározásával olyan operatív döntésekhez vezet, amelyek eredményeként a célcsoportok megfelelő kapcsolatba kerülnek a kialakuló piaci lehetőségekkel.

43

6. Marketingkommunikáció 6.1. Kommunikációs stratégia A

kommunikációs

stratégia

egyesíti

a

kommunikáció

összes

feladatát.

A

kommunikációs stratégia tartalmazza a kommunikációs célok eléréséhez szükséges eszközöket, valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik. A célcsoportok meghatározása során megadtuk a célcsoportok jellemzőit, illetve elérésük helyét. Elérésük marketingkommunikációs eszközökkel történik, nagyrészt a média bevonásával. A kommunikációs stratégia szempontjából kiemelkedő szerepe van a projekt során eddig tartott találkozóknak, konferenciáknak, eseményeknek, ahová a célcsoportok tagjai is meghívást kaptak, vagy értesülhettek az eseményről a média bevonásával. Eddigi projekt események Időpont

Helyszín

Esemény

2012.07.27.

Szentgotthárd

Nyitó-találkozó

2012.09.19.

Zalaegerszeg

Zala

megyei

műhelytalálkozó 2013.02.04.

Szombathely

Vas

megyei

Egyesületekkel

Leader való

találkozó 2013.02.06.

Szombathely

Partnertalálkozó

2013.02.18.

Zalaegerszeg

Workshop

2013.03.27.

Szombathely

Tervezői

munkacsoport

találkozó 2013.05.28-29.

Szentgotthárd

Közös

stratégiát

határon területfejlesztési

szolgáló átnyúló fórum

előkészítése 2013.07.01-05.

Képzés

2013.09.10.

Lenti

Találkozó

2013.09.20.

Szombathely

Találkozó

2013.09.25.

Ptuj

Konferencia és workshop

44

A következő időszakban várható további események: 2013. október 1 – 2014. április 15.: 3 db tematikus konzultáció/workshop és 1 db fórum 2014. április 16 – 2014. szeptember 30.: 3 db tematikus konzultáció/workshop és 1 db záró műhelytalálkozó 2014. október 1 - 2015. szeptember: félévek végén záró workshopok megtartása. A

média

véleményformáló

kommunikáció.

Elérésük

sajtótájékoztatók

szerepe

történhet

szervezése

miatt

kiemelkedően

sajtóközlemények

által.

Fontos

a

fontos

kiadása,

pontos

a

a

velük

való

sajtóesemények,

sajtólista,

megfelelő

elérhetőségek birtokában kell lenni, és az e-mail-es meghívók kiküldése után minden esetben telefonon is egyeztetni kell a szerkesztőkkel, szerkesztőségvezetőkkel hogy részt tudnak-e venni az eseményen. Nemleges válasz esetén fel kell ajánlani, hogy a sajtóközleményből

is

dolgozhatnak,

illetve

lehetőséget

lehet

biztosítani

egyedi

időpontban riport készítésére. A sajtó képviselői számára biztosítani lehet a szakmai fórumokon való részvételt, hiszen így „testközelből” láthatják a „jó példákat”, a fotósok, operatőrök által felvett képi anyag a későbbiek során újságcikkek, riportok, stúdióbeszélgetések anyagát színesítheti. A sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető. Az alapinformációkat mindenképpen ezen a csatornán keresztül kell eljuttatni számukra. 6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök, és ezek jellemzői A projekt során használt marketingkommunikációs eszközöket, ezek leírását és célját a következő táblázat tartalmazza. A tájékoztatás és nyilvánossági eszközök kiemelten szerepelnek az összefoglalóban. Publikációs eszközök

Publikációs eszközök

Publikációs eszközök rövid leírása, célja

Sajtómegjelenések,

-

sajtóközlemények kiküldése az újságírók számára,

sajtótájékoztatók,

-

sajtóesemények szervezése

Szervezett média

-

helyi, megyei írott és elektronikus sajtó

megjelenések

-

részletes sajtólista alapján (lásd. 6.3. Sajtólista

médiaközlemények

táblázat) Arculati kézikönyv

-

ahhoz, hogy a hálózat egységesen tudjon fellépni, szükséges az egységes megjelenés,

-

az

arculati

45

kézikönyv

pontosan

meghatározza,

hogy

a

különböző

kommunikáljanak logót,

illetve

helyeken

a

az

milyen

partnerek,

arculathoz

formában

létrehozva

szükséges

egy

egyéb

elemeket, amellyel a külvilág felé egyértelművé tehető, hogy valamely szervezet, vagy program a hálózathoz tartozik Marketingterv

-

az

addig

elkészült

szakmai

anyagok

felhasználásával

tartalmaz

helyzetelemzést,

célcsoportok

pontos

meghatározását,

szolgáltatások

rövid

leírását,

elemzést,

kommunikációs tervet, a jövőbeni elképzelések rövid bemutatását Akcióterv

-

az

addig

pontosan

elkészült

szakértői

tartalmazza

az

anyagok

aktuális

alapján

feladatokat

felelősök és egyéb erőforrások megjelölésével Nyitótalálkozó,

-

véleményformálás,

információátadás

helyszínei,

partnertalálkozó, workshop,

ahová a célcsoport meghívást kap, vagy értesül ról

munkacsoport-találkozó,

a sajtó bevonásával

konferencia, képzés, műhelytalálkozó

6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek részletes bemutatása A sajtóesemények megszervezése, sajtóanyagok elkészítése gondos tervezést és pontos

szervezést

igényel.

Fontos,

hogy

kész

sajtólistával

rendelkezzünk,

és

a

sajtóanyagokat is minél szélesebb körbe juttassuk el, hogy pontos információval rendelkezzen a sajtó, akár azonnali, akár a projekt során későbbi felhasználásra. Magyar sajtólista

Sajtóorgánum neve Vas Népe

Vasnepe.hu

Közvetlenül kereshető személy Halmágyi Miklós, főszerkesztő

Takács Gábor,

SAJTÓLISTA Elérhetőség +36/30/941-4324 [email protected] +36/94/522-560 [email protected] [email protected]

46

Egyéb megjegyzés

onlineszerkesztő PRO 28 Stúdió

Pehi László, stúdióvezető

+36/30/235-6865 [email protected] [email protected]

Magyar Televízió Regionális Stúdió, Sopron

Bognár László

[email protected]

Szombathelyi Televízió, regionális tudósító

Szebényi Edit, gyártásvezető

+36/30/337-4047

Ferenczy Gyöngyi, szerkesztő

országos tudósító

+36/20/459-5867 [email protected]

Zalaegerszegi Televízió

Lovass Tibor, főszerkesztő

+36/20/945-4748 [email protected] [email protected] +36/92/311-309

TV2

Bartók Zoltán, szerkesztő

+36/30/288-5585 [email protected]

megkeresésük esetleges, nagyobb rendezvények, események kapcsán

RTL Klub

Bartos István, operatőr

+36/30/9930352 [email protected]

megkeresésük esetleges, nagyobb rendezvények, események kapcsán

Rácz Albert, operatőr MTI

+36/70/519-2599 [email protected]

Csala Péter, újságíró

+36/30/211-3070 [email protected]

Czika László, fotóriporter

+36/30/211-3104 [email protected]

Magyar Rádió

Gergó Judit, újságíró

+36/30/902-1168 [email protected]

Savaria Fórum

Krilov István, főszerkesztő

+36/94/505-894 [email protected] [email protected]

Nyugat Rádió

+36/94/511-884 [email protected]

47

Nyugat.hu

+36/94/511-884 [email protected]

Alon.hu Zalon.hu Gyorihir.hu

Józing Antal, főszerkesztő

+36/30/340-7252

Westindex.hu

Tóth Róbert, lapigazgató

+36/20/393-9655 [email protected]

Vasi Maraton

Babics Éva, főszerkesztő

+36/30/640-9760 [email protected]

Vasi Gazdaság

Bódizs Mária

+36/30/318-8126 [email protected]

Magyar Katolikus Rádió

Radetzky András, igazgatóhelyettes

+36/1/255-3366 [email protected]

Vaskarika

Büki László, főszerkesztő

+36/20/399-0678 [email protected]

Zalai Hírlap

Virrasztó Zsolt, főszerkesztő Nyerges Csaba, Főszerkesztő

+36/92/502-231 [email protected]

Frisss Rádió

Kisalföld

[email protected]

[email protected]

+36/96/504-555 [email protected]

Gotthárd TV

Dékány István, ügyvezető

+36/94/380-794 [email protected]

Körmend TV

Németh Zsolt, főszerkesztő

+36/30/474-6867 [email protected]

Réz Dániel, főszerkesztő

+36/94/413-633 [email protected]

Rádió Körmend

8

48

A szlovén partner sajtólistája: Regionális televíziók NAME

ADDRESS

TELEPHONE

E-MAIL

WEB PAGE

TV AS Murska Sobota

Gregorčičeva ulica 6 SI-9000 Murska Sobota

Telefon:

[email protected]

http://www.tvas.net/TV_As,2,0.html

TV IDEA - kanal 10, d.o.o.

Kocljeva 9 | 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 537 17 50

[email protected]

http://www.tvidea.si/

Regionalni RTV center Maribor LENDAVA – program in hungarian

Slovenija, Kranjčeva ulica 10, 9220 Lendava

+386 (0)2 429 9700

[email protected]

http://www.rtvslo.si/hidak/

+386 (0)2 521 30 30

[email protected] [email protected] [email protected]

RTV Slovenija – correspondent in Murska Sobota

Slovenska ulica 25, SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 521 18 78

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Nemzeti Televíziók 49

NAME

ADDRESS

TELEPHONE

E-MAIL

WEB PAGE

RTV Slovenija

RTV Slovenija Kolodvorska 2 1550 Ljubljana Slovenija

+386 1 475 21 11

[email protected]

http://www.rtvslo.si/

POP TV

POP TV PRO PLUS D.O.O.

+386 (0)1 589 32 00

[email protected]

http://www.24ur.com/

Kranjčeva ulica 26, 1000 Ljubljana

[email protected] Pomurje corespondent

Nyomtatott és elektronikus sajtó

NAME

ADDRESS

TELEPHONE

E-MAIL

WEB PAGE

Vestnik

Ulica arhitekta Novaka 13 SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 538 17 10

[email protected]; [email protected]

http://www.vestnik.si/

[email protected] [email protected] [email protected]

50

Večer d.d.

Delo d.d. – national newspaper

Dnevnik – national newspaper

Ulica slovenske osamosvojitve 2 2504 Maribor

+386 (0)2 23 53 500

Dunajska 5,

+386 (0)1 47 37 871

1509 Ljubljana

[email protected]

www.vecer.com

[email protected]

[email protected]

http://www.delo.si/

[email protected] [email protected]

Kopitarjeva ulica 2, 1000 Ljubljana

[email protected]

http://www.dnevnik.si/

[email protected] [email protected]

Népújság

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Rádiók 51

http://www.nepujsag.net/

NAME

ADDRESS

TELEPHONE

E-MAIL

Radio Murski Val d.o.o.

Ulica arhitekta Novaka 13 SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 538 17 10

[email protected]

Radio Maxi

Prešernova ulica 3 SI - 9240 Ljutomer

+386 (02) 584 85 20

[email protected]

[email protected]

WEB PAGE

http://www.radiomurskival.si / http://www.radiomaxi.com/d efault.aspx

[email protected] m [email protected] [email protected] Radio 1

Stegne 11b,

[email protected]

http://www.radio1.si/

[email protected]

http://www.rtvslo.si/hidak/

1000 Ljubljana Regionalni RTV center Maribor

Slovenija, Kranjčeva ulica 10, 9220 Lendava

+386 (0)2 429 9700

[email protected]

LENDAVA

[email protected]

Program in hungarian

52

Új web portálok

NAME

ADDRESS

Pomurec

Zavod Roka Černelavci, Zadružna ulica 5, SI - 9000 Murska Sobota Gibanje za mladino Trubarjev drevored 4 SI-9000 Murska Sobota

Sobotainfo

TELEPHONE

+386 (0)31 380 836

Lendavainfo.co m

E-MAIL

WEB PAGE

[email protected]

http://www.pomurec.com/

[email protected]

http://sobotainfo.com/

[email protected]

http://lendavainfo.com/

A sajtótájékoztatót, sajtóeseményt követően sajtóközleményt kell kiküldeni a megcélzott újságírókörnek (a sajtótájékoztatón részt vett újságíróknak megkönnyítve munkájukat, illetve azoknak is, akik nem tudtak eljönni, de így tájékoztathatják olvasó-, vagy nézőközönségüket). A sajtóközleménnyel szembeni követelmények: - tömör, objektív, tényszerű, hírértékű megfogalmazás - szerkezetileg három részből áll: cím (figyelemfelkeltő), headline (bevezető összefoglaló, amely minden információt tömören tartalmaz), fő szövegrész (számadatokkal, statisztikai hivatkozással) - elérhetőség feltűntetése - e-mail-ben kell egyidejűleg minden újságírónak kiküldeni.

53

A sajtóesemények szervezésének célja, hogy a projektindítást követően is lehetőség szerint folyamatosan szerepeljünk a médiában. Ehhez az szükséges, hogy minden, a célcsoportot érdeklő és érintő hírről, eseményről hírt adjunk. A sajtóeseményeknek a projekt-eseményekhez kell igazodni. Mindegyik sajtóeseményhez szorosan kapcsolódik a sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése, dokumentálása. A sajtófigyelés alapján meg kell nézni: -

hány cikk vagy tudósítás jelent meg,

-

milyen profilú médiumokban jelent meg,

-

mekkora példányszámú médiumokban jelent meg,

-

mekkora terjedelemben,

-

milyen

elhelyezésben

jelent

meg

(pl.

hányadik

oldalon,

milyen

műsorkörnyezetben), -

mennyire mentek át az üzenetek (a számunkra fontos részt közölték le vagy teljesen mást ragadtak ki belőle)

-

milyen kommentálásban jelentek meg (csak a hírt közölték le, vagy minősítették is)

A sajtóeseményeken szükséges fotódokumentáció készítése is, amelyet a későbbiek során a sajtómunkában illusztrációként, de egyéb más kommunikáció során (prospektus, kiadványkészítés, stb.) is hasznosítani tudunk. 6.4.

Főbb sajtómegjelenések

A projekthez kapcsolódóan több sajtómegjelenés történt, ezek közül a legfontosabbak: 1. A www.alon.hu weboldalon a 2013. május 28-29-én megrendezett szentgotthárdi „Közös stratégiát szolgáló határon átnyúló területfejlesztési fórum előkészítése” című konferenciáról tudósítottak, bemutatva a projektet, az eddigi eredményeket, és a jövőbeni feladatokat is. A cikkben kiemelték: A konferencia előadói közül Dusan Snoj, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzula a nemzeti kultúrák találkozásáról, és ennek a gazdasági életre gyakorolt hatásairól szólt. A szlovén-magyar határtérség fejlesztési szükségletéről Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.) beszélt. A maribori szakember, Romeo Varga a 2014-2020. évi határon átnyúló együttműködési programok feltételrendszerét ismertette, Ocskay Gyula (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata) a

54

határon

átnyúló

együttműködések

szervezeti

formáival

nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel.

kapcsolatosan

szerzett

35

Alpokalja-Online webhelyen lett közzétéve (http://www.alon.hu) Címlap > Helyzetbe kell hozni a kicsiket – Konferenciát rendeztek a hármashatáron

Helyzetbe kell hozni a kicsiket – Konferenciát rendeztek a hármashatáron Létrehozta alon Létrehozva: máj 30. - 13:00

A következő években a hármashatár térségének, mint egyfajta magnak a támogatása hozhat eredményeket a szlovén-magyar együttműködési programban, oly módon, hogy a kisvállalkozásoknak, alacsony költségvetéssel bíró falvaknak is lehetőséget adjanak a pályázatokon való részvételre. Kedden-szerdán a Szlovén-magyar együttműködési program 2014-2020 – és a közös stratégiát szolgáló határon átnyúló területfejlesztési fórum előkészítése címmel rendeztek konferenciát és műhelytalálkozót Szentgotthárd városában.

A REG-NET projekt végrehajtására Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében kerül sor. A REG-NET Vas és Zala megye, valamint Pomurje és Prodavje területek szervezeteinek összehangolt stratégiai felkészülését segíti a 2014-2020 évekre, valamint előkészíti egy tartós területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet megalakítását a határtérségben.

35

forrás: http://m.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

55

A projekt eddigi eredményei közé tartozik, hogy elvégezték a szlovén-magyar határtérség együttműködő szervezeteinek hálózati elemzését, határon átnyúló együttműködési stratégiát készítettek, megkezdődött a közös területi információs rendszer (GIS) kidolgozása és egy területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet szakmai koncepciójának előkészítése.

A mostani konferencián és műhelytalálkozón mintegy 30-30 magyarországi és szlovéniai szakember vett részt – ez a szlovének számára is kellemes meglepetés volt, hogy ilyen nagy számban tudtak megjelenni a rendezvényen.

56

A konferencia első napján nagy hatással volt a résztvevőkre Huszár Gábor előadása. A szentgotthárdi polgármester a határváros kalandos XX. századi történetét ismertette, és azt, hogyan voltak képesek lépésről lépésre megalapozni a fejlesztést. Ma a kisváros – az Opel révén – tagja lehet a mechatronikai klaszter kezdeményezésnek. Dusan Snoj, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzul szavai megerősítették: óriási érték a magyar oldalon a szlovén illetve vend nemzetiség jelenléte és kultúrája, és hasonlóképp fontos Szlovénia életében a muravidéki magyarság létezése. A nemzeti kultúrák találkozása termékeny hatással van a gazdaságra és a közéletre is. Sőt, ha a szlovén-magyar viszony kerül szóba, sosem maradhat ki a hármashatár harmadik népe, az osztrák lakosság sem. Ahogyan ez a háromnyelvűség évszázadok óta jelen van a térség településein, úgy a konferencián is folyamatosak voltak az utalások Dél-Burgenlandra és a Dél-stájerországi területekre is.

57

A szlovén-magyar határtérség fejlesztési szükségletéről Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.) tartott előadást. Győrffy Gábor kihangsúlyozta: nagyon jó, hogy a városok képesek együttműködni egymással, de ahhoz, hogy a régi szakadások eltűnjenek, hogy gyógyuljon a térség, sokkal erősebben kellene a határtérség falvaira, az itteni kreatív kezdeményezésekre fókuszálni. Mint mondta, a Szlovénia-Magyarország határon átnyúló együttműködési program 20072013-as időszakában az átlagos projektméret 200 millió forint volt, ellehetetlenítve ezzel a kistelepülések, helyi vállalkozások számára a pályázatokban való részvételt, egyszerűen azért, mert jóval kisebb léptékű programokat tudnának megvalósítani. Könnyebb volt 200 milliót nyerni, mint hármat, és a következő ciklusra szeretnének ezen változtatni, a kicsiket is helyzetbe hozni. Győrffy Gábor célként fogalmazta a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban ezt a magot, a Szentgotthárd – Körmend – Zalalövő – Lenti – Lendva – Muraszombat – Radkersburg térség támogatását.

A maribori szakember, Romeo Varga a 2014-2020. évi határon átnyúló együttműködési programok feltételrendszerét ismertette, Ocskay Gyula (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata) a határon átnyúló együttműködések szervezeti formáival kapcsolatosan szerzett nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. A műhelytalálkozók témái között a gazdaság-, vidék- és turizmusfejlesztés, a határtérségbeli emberi erőforrás-fejlesztés, illetve a térség szervezetei/intézményei közti együttműködések lehetőségei szerepeltek.

58

Másnap a közös arculat, a marketing-stratégia alapjai, a közös szervezeti rend részletes kérdései és a közös GIS voltak napirenden. Kezd körvonalazódni egy, a hármashatár térségére vonatkozó területfejlesztési egyeztetési fórum arculata. A kétnapos rendezvény kedves mozzanataként számolt be Győrffy Gábor arról, hogy elhatározták: júliusban közös „szafarira” mennek a fejlesztésekkel foglalkozó szervezetek képviselői. Magyar és szlovén oldalról egyaránt 10-15 fő járja majd be a vidéket, intézményeket, vállalkozásokat, hogy közelebbről megismerjék egymást és közvetlen kapcsolatokat építsenek ki. • •

Fókusz Szentgotthárd

Forrás webcím: http://www.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciatrendeztek-harmashataron

2. Ezen cikk mutációi másik kettő web-oldalon is megjelentek: www.gyorihir.hu36, www.zalon.hu37 2013. május 30-án.

36 37

forrás: http://gyorihir.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron forrás: http://zalon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

59

3. További sajtómegjelenések: Megjelenés helye

Sajtóanyag címe

Időpont

Sajtóorgánum

http://www.sztv.hu/hirek/szamoskiaknazatlan-terulete-van-a-magyar-szlovenegyuttmukodesnek-a-hatarmenti-tersegben20130528

Számos kiaknázatlan területe van a magyar-szlovén együttműködésnek a határ menti térségben

2013.05.28

Szombathelyi Televízió és www.sztv.hu

http://www.rtvslo.si/mmr/news/article/6374

Közös stratégia kell a határ menti vidéknek

2013.05.28

RTV Slovenija – Magyar Műsorok Stúdiója

Rádió Szombathely

Híranyag + interjú Győrfy Gáborral

2013.05.28

A rádió azóta megszűnt.

Rádió Szombathely

Híranyag + interjú Győrfy Gáborral (2)

2013.05.28

A rádió azóta megszűnt.

http://www.nepujsag.net/index.php/compone nt/content/article/40-online/6610terueletfejlesztesi-konferencia-esmhelytalalkozo

Területfejlesztési koncepció és műhelytalálkozó

2013.05.28

Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja

60

6.5.

Közös marketingkommunikáció

A közös kommunikációs stratégia kialakítása szempontjából a közös értékeket, lehetőségeket kell kihangsúlyozni. Az összes promóciós tevékenység, konferencia, találkozó, a határ két oldalán működő szakértők és partnerek részvételével, a lehetőségekhez mérten több nyelven, mindkét országban párhuzamosan valósul meg. A projekt-események kapcsán az érintett újságírókat a partnerek hívják meg a közösen összeállított sajtólista alapján, így több országban is lehet megjelenéseket generálni a különböző sajtóorgánumokban. 6.6.

Marketingtevékenységek időzítési terve

Tevékenység

Megvalósítás időpontja 2012. év

2013.01.01-

2013.04.01-

2013.07.01-

2013.03.31.

2013.06.30.

2013.09.30.

2013.10.01-

x

Nyitótalálkozó Leader egyesületekkel

való

x

találkozó Partnertalálkozó

x

Workshop

x

x

Munkacsoport találkozó

x

x x

Konferencia

x x

Képzés

61

x

Műhelytalálkozó

x

Szervezett

x

média-

x

x x

megjelenések Arculati kézikönyv

x

Marketingterv

x

Akcióterv

x

7. A projekt célkitűzései A projekt fő célkitűzése egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, amely a határtérség átfogó, integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a határ menti együttműködésekben történő sikeres részvételben. Intézményi szempontból a magyar-szlovén határ menti együttműködés jelenlegi szintjén egy fejlesztési partnerség létrehozása tűnik a legracionálisabb megoldásnak.

62

3. ábra: A tervezett ernyőszervezet strukturális felépítése38

38

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 81. oldal 2013.

63

Fontos célkitűzés, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, ne érezzék azt túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására.39 A projekt további folytatása, feladatok: Területfejlesztési inkubáció – Tanácsadás: A kialakított térinformatikai rendszer lehetőségeire építve, az ernyőszervezeti keretekhez kapcsolódó szolgáltatások alkalmazásával közvetlen segítségnyújtás a közös stratégiához illeszkedő projektek generálásában és előkészítésében. Résztevékenységek: - Tanácsadási program módszertani kidolgozása, keretek létrehozása. - Pályázati felhívás projektgazdák számára: a tanácsadási programban való részvételre. A pályázati forrásokból megvalósuló projektek mellett kiemelt jelentőséggel szlovén- és magyar

vállalkozások

piaci

kooperációjában

megvalósítható

elképzelések

szakmai

támogatására (kiemelt témák: turizmus, vidékfejlesztés, környezettudatos ágazatok). - Aktív tanácsadás: a kidolgozott módszertanra épülő tanácsadói programok beindítása, minimum

12

projekt

aktív

segítése

a

partnerek

bevonásától

minimálisan

a

megvalósításról szóló döntés megszületéséig. Szlovén-magyar Együttműködési Konzultációs Fórum működtetése: - A projekt létrejöttekor egy EGTC határon átnyúló kezdeményezés megalakítását tűzték ki célul, de a jelenlegi folyamatokat (formálódó 24 város EGTC kezdeményezése) és az együttműködés szintjét vizsgálva világosan látszik, hogy egy EGTC létrehozása a határtérségben még nem ajánlott. Egyre inkább formálódik viszont egy informális, fórum

jellegű

folyamat,

amely

a

hiányzó

emberi

és

szervezeti

kapcsolatok

visszaállítására törekedhet, illetve nem versenytársa a 24 város kezdeményezésének. - A fórum mintegy híd szerepet tölthet be a hazai tervezői folyamatok és a határtérség életében, hiszen a megyei önkormányzatok területfejlesztési kapacitásai minimálisak, illetve a magyar-szlovén vegyes bizottság és a határtérség közt is mintegy közvetítő szerepet vállalhatna fel. Egy olyan szervezet, amely rugalmas, informális jellegű, ami a helyi kezdeményezéseket hatékonyan tudja a magyar-szlovén vegyes bizottság elé terjeszteni. - A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) által kidolgozott munka is alátámasztja, hogy a jelenlegi feltételek nem alkalmasak egy

39 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 86. oldal 2013.

64

sikeres EGTC alapítására. A vizsgálat végeredménye, hogy egy nem intézményesült, partnerségi együttműködés kialakítása lehet a fő cél. - A szakmai egyeztetések során a résztvevő magyar és szlovén szakemberekkel együtt kerültek kidolgozásra a Szlovén- Magyar Együttműködési Konzultációs Fórum főbb jellemzői: nyitott, informális, szabad konzultációs folyamat, amely a területfejlesztésre koncentrál. A mezo-szféra egyeztetési fóruma, mely tudomásul veszi a közvetlen határtérség mikro-együttműködési szervezeti törekvéseit és a kormányközi bizottságot. Amire épít: tapasztalatok – személyes kapcsolatok megerősítése, tematikus konzultációs fórumok szervezése. A Partnerség bázisa a REG-NET tagok, kiegészülve Zala megyével. Az elkövetkezendő 2 évben a tematikus fórumokon való részvétel nem kötött tagsági viszonyhoz. A fórum jövőbeli lehetséges feladatai: partnerségek, kezdeményezések kialakításának segítése a határtérségben, megtalálni, hogy mi az a szegmens, amely újat tud adni a leendő partnerek és a résztvevők számára, illetve segítse a szlovén-magyar határtérség területfejlesztési szakemberei számára a személyes találkozók lehetőségeit.

65

Forrásjegyzék: 1

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal 2013.

2

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 8. 11-19. oldal 2013.

3

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal 2013. 4

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és 80. 81. 85. oldal 28-33. oldal 2013.

5 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 15. oldal 2013. 6

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graz

7

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathely

8

forrás: http://mek.oszk.hu/06000/06031/06031.pdf

9

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg

10

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa

11

forrás: http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=41

12

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Varasd

13

forrás: http://www.adrialin.hu/infohu/varasd/

14

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maribor

14

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg

15

forrás: http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=154

16

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg

17

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rmend

18

forrás: http://www.ibk-kormend.hu/?page=park&lang=hu

19

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rd

20

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lenti

21

forrás: http://lenti.linkcenter.hu/

22

forrás: http://www.femat.hu/

23

forrás: http://web.axelero.hu/kerkaf/magyar.html

24

forrás: http://www.logvalve.hu/

25

forrás: http://www.lenti.hu/index.php?nyelv=hu&aktiv=lenti

26

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gornja_Radgona

27

forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/

28

forrás: http://oic-pom.si/pc_gradgonahu.html

29

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszombat

30

forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/

66

31

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1ktornya

32

forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cakovec

33

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ptuj

34

forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ptuj

35

forrás: http://m.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

36

forrás: http://gyorihir.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

37

forrás: http://zalon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

38

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 81. oldal 2013.

39

forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 86. oldal 2013.

67