GAZDASÁG Marketinglehetőségek Dél-Amerikában Tárgyszavak: marketingstratégia; piacra lépés; üzleti klíma; Dél-Amerika. Aki sikeres akar lenni a dél-amerikai piacon, ismernie kell a piacra lépés és az értékesítés adott országra érvényes lélektani kulisszatitkait, gazdasági hátterét és kulturális hagyományait. A kontinens nem elég egységes ahhoz, hogy szilárd marketingstratégiát lehetne építeni rá. Dél-Amerikát megosztja a „gazdasági aszimmetria”, az eltérő gazdasági fejlettségi szint, országok, régiók és társadalmi rétegek vonatkozásában egyaránt. A kulturális különbségek tovább nehezítik az európai cégek számára az egységes marketingstratégia kialakítását.
Gazdag múlt, ellentmondásos jelen A dél-amerikai szubkontinens élete a társadalmi és kulturális hagyományok ismerete nélkül nehezen érthető meg. A földrész lakóit, népeit és országait egymással összeköti, máskor elválasztja három erő, amely egyaránt nagy tömegeket képes megmozgatni: a futball, az egyház és a karnevál. Mindezek a mindennapi élet meghatározó és nélkülözhetetlen kulturális és lelki alapját képezik. Mégsem elég egységes módon ahhoz, hogy szilárd marketingstratégiát lehetne építeni rá. 17,8 M km2-en 380 millió lakos él, mind elkötelezett hazafi, kontinensére büszke polgár. Ami Dél-Amerikát mégis megosztja, az a „gazdasági aszimmetria”, az eltérő gazdasági fejlettségi színvonal, országok, régiók és társadalmi rétegek szintjén egyaránt. A kulturális különbözőségek tovább nehezítik a gazdasági integrációt, az európai vállalatvezetők számára pedig az egységes marketingstratégia kialakítását (1. ábra). Akárcsak az eltérő nyelvhasználat. A 188 millió lakosú Brazíliában a portugál a hivatalos nyelv, a többi országban a spanyol egymástól alig különböző, néha mégis feszültségekhez vezető változatai, mindemellett fennmaradt számos etnikum ősi nyelve, amelyek közül a legismertebb a kecsua, az ajmara és a guarani.
Dél-Amerika országainak közös jellemzője, hogy igen jelentősek a társadalmi különbségek, erőteljesen jelen van a szürkegazdaság, és nagyon magas az írástudatlanok aránya. A szegénység ellenére csaknem minden háztartásban van televízió, így ez a legfontosabb kommunikációs eszköz. Az árnyékgazdaság áthatja a gazdaság szinte minden dinamikusan fejlődő területét, ellenőrzése alatt tartja a kereskedelmet, az állandó és a heti piacokat, a magánfuvarozó vállalkozásokat és a háziipart egyaránt. Féllegális csoportok (intercambio) irányítása alatt állnak a pénzforgalom nélkül végrehajtott barterügyletek, áruért áru és áruért szolgáltatás csereakciók is. A korrupció is jelen van mindegyik országban, a kormányok által bejelentett akciók nem érnek el átütő sikert. A bürokráciát sem sikerül visszaszorítani az állami hivatalokban és a közszolgáltatások területén. Az európai vállalatok vezetői és marketingstratégák számára ajánlott, hogy a piacra lépés előkészítésével a bizalmukat élvező helybéli segítőiket és helyi szervezeteket (coach) bízzanak meg. innovatív (feltűnést keltő)
Venezuela kollektív (közöségi)
individualista (egyénközpontú)
Brazilia
Kolumbia Paraguay Ecuador Argentina Uruguay
Peru Bolivia
Chile
konzervatív (hagyományörző)
1. ábra A pszichológiai beállítottság mátrixa
A kontinens „lelke” A dél-amerikai piaci sikerekre törekvő vállalatok számára fontos, hogy megértsék a kontinens és a lakosság „lelkét”, azaz a döntések pszichológiai hátterét. A legtöbb tanulsággal a három nagy, Argentína, Brazília és Chile gyakorlata szolgál. Argentína és Chile a mátrix „mélypszichológiai”, alsó tartományában helyezkednek el (1. ábra). Brazília, Venezuela és Kolumbia a történelmi hagyományokra és az individualizmusra épít. A lakosság életérzését karib temperamentum és erős éntudat hatja át. Tovább élnek az indián hagyományok és a koloinalizmus emlékei. Mindkét ország gazdag nyersanyagokban, jelentős a nyersolajtermelés, amely a globalizációs folyamatok erősödéséhez vezetett. Venezuela az OPEC tagja, és több mint 30 Mrd USD devizatartalékkal rendelkezik. A főváros, Caracas mellett a másik kiemelt terület a Maracaibo tenger körzete, ahol a nyersolaj-kitermelés összpontosul. Venezuela a világ hetedik legnagyobb kőolajkitermelője, a vasércbányászatban pedig a 8. helyen áll. Fejlett az acélipar és a nemesfémfeldolgozás, a cementipar és a textilipar is. A jelenlegi kormányzat számos szociális intézkedést vezetett be. A jövedelmek igazságosabb elosztására törekszik, államilag támogatja a fogyasztói árakat, és olcsó, ellenőrzött élelmiszer-piacokat működtet. Venezuelában egy, az egész kontinensre kiható állami, négy befolyásos, a kormánnyal szemben kritikus hangvételű kereskedelmi tévécsatorna, valamint számos regionális magánrádió- és tévéállomás üzemel. Venezuela mellett Kolumbia is rendkívül gazdag olajtartalékokban. A termelőkapacitás eléri az évi 1,8 Mrd barrelt. A gazdaság sarokköve a vágottvirág-termelés, a drágakő-feldolgozás (amelyben világelső), a kávétermelés (4. hely), a szén- és a nikkelbányászat (4. hely), valamint a burgonyatermesztés (első hely Latin-Amerikában). Nemzetközi sikerekre tör a könnyűipar területén is: népszerűek és divatosak a női fehérneműk és felsőruházati cikkek. A médiapiac kevés kézben összpontosul, három fő tévécsatorna, és néhány független rádióállomás a meghatározó. A két vezető napilap az El Tiempo és az Expectador. A marketingkommunikáció szociokulturális és nyelvi szempontból mindkét országban hasonló, akárcsak a globalizációs tendenciák, amelyek egyértelműek, habár kevésbé erőteljesek, mint pl. Brazíliában. A mátrix középpontjában Paraguay áll, ami azt jelenti, hogy egyik fő társadalmi áramlat sem meghatározó, Paraguay társadalomlélektani és szociokulturális szempontból egyaránt kiegyensúlyozott, harmonikus ké-
pet mutat. A lakosság 80%-a európai ősökre visszatekintő, mesztic és guarani indián. 10–10% az első generációs európaiak és az őslakos indiánok aránya. A lakosság spanyolul és a guarani indiánok nyelvén is beszél. Fajokról viszont senki sem, az ország belső életét béke és nyugalom jellemzi. Paraguayban a német bevándorlók nem képeznek elszigetelt közösségeket. Megvalósult az integrációjuk: átvették a modern kor vívmányait, és hatékony szövetkezeti gazdálkodást folytatnak. Az országban fejlett a húsipar és a tejfeldolgozás, a szója-, manióka-, cukorrépa és gabonatermelés, valamint a faipar és az erdőgazdálkodás. A legjelentősebb exportcikk a villanyáram. Az Itiapu a világ legnagyobb kapacitású vízi erőműve. Az európai cégek számára Paraguay vonzó – és az európaihoz leginkább hasonlító - piac, amely nem igényel különleges alkalmazkodást sem társadalmi, sem pszichokulturális szempontból.
A régi Európa Dél-Amerikában – Uruguay Ha nem lett volna második világháború, Európában az egyes országok talán még jobban hasonlítanának a mai Uruguayhoz. A kulturális és építészeti hagyományok szempontjából a legerősebben őrzi az európai hagyományokat, ugyanakkor nyitott a kozmopolita és liberális szellemiség iránt is. Uruguay 1916 óta világi (szekuláris) állam, az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot. Magas szintű a közbiztonság, Montevideo, a főváros számos gazdasági és integrációs szervezet székhelye. Fejlett a mezőgazdaság, a húsfeldolgozó ipar és a halászat, a rizs-, a gabona-, a kukorica- és a zöldségtermesztés, az élelmiszer-feldolgozó ipar (a konzervipar) és az elektromos készülékgyártás. Az utóbbi években nőtt az IT-ágazat és a biotechnológia jelentősége. Az országban több mint 200 kereskedelmi rádió- és tévéadó üzemel, valamint egy nem kereskedelmi, állami tévécsatorna. A legismertebb és legbefolyásosabb napilap az El Pais. Az európai marketingmenedzserek számára Uruguay ideális terep, az üzleti tevékenység, a kereskedelemfejlesztés nem ütközik semmilyen társadalmi és kulturális akadályba.
Szamba, napfény és öntudat A mátrixban a „brazil lélek” árulkodik a legerősebb változásokról és individualista jellemzőkről a kontinensen. Brazília gazdasági központjaiban élnek Dél-Amerika leginkább „globalizált” polgárai. Egyre kevésbé kötik őket a tradíciók, és mind fogékonyabbak az új magatartás- és életformák iránt.
A társadalmi integráció folyamata, a lakosság „meszticcé válása”, az etnikai gyökerek és a generációs hagyományok elmosódása Brazíliában a legerősebb. A „homo brasiliens” az újfajta embertípus, akit már nem érdekel, hogy milyen európai, afrikai vagy indián ősei voltak. Megkérdőjelezik a múlt értékeit, és újakkal, korszerűbbnek tűnőkkel váltják fel azokat. Felbomlóban, sőt szétesőben van a hagyományos család, egyre gyakoribb az „ideiglenes” élettársi kapcsolat, létrejön a „patchwork family”, a „szedett-vedett” család. Mindez tükröződik a tipikus brazíliai fogyasztói piac, különösen az élelmiszerpiac kínálatában, amelynek választéka egyre inkább az egyedülállók igényéhez és az egyszemélyes háztartások keresletéhez igazodik. Brazília területét és népessége számát tekintve a világ ötödik legnagyobb országa, Dél-Amerika GDP-jének több mint a felét adja. A világpiaci recesszió és a MERCOSURországok (Déli Közös Piac) gazdasági válsága miatt a növekedés üteme 2001-től lelassult, 2003 második felétől azonban már érzékelhetők a gazdaság élénkülésének jelei: nőtt a GDP, bővültek a beruházások, csökkent az infláció és lehetővé vált a rendkívül magas kamatok csökkentése is. Az ország továbbra is súlyos gazdasági problémákkal küzd: az állam belső eladósodottsága a GDP mintegy 57 százalékát teszi ki, rendkívül magas és növekvő a munkanélküliség, az egyre több társadalmi réteget érintő elszegényedés miatt nem kielégítő a belföldi kereslet. A legsúlyosabb problémák enyhítésére a kormány programot dolgozott ki, és a társadalombiztosítás, az adórendszer és a munkaügyi szabályozás régóta esedékes reformját is megkezdte. Brazília Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában. Az export 2003-ban 24,4%-kal bővült, és elérte a 64 M USD-t. Fontosabb exportcikkeink: rádiótelefon, számítástechnikai modulok, híradástechnikai eszközök, gyógyszerek, izzólámpák és világítótestek, transzformátorok és vegyi anyagok. Az import 2003-ban csaknem 20%kal nőtt, meghaladja a 277 M USD-t. Legnagyobb tételei: szójatemékek (szójapellet, szójapogácsa), szulfátcellulóz, narancssűrítmény. (www.eximbank.hu)
A brazil emberek individualisták: 380 napilap, 2500 magán rádióállomás, 250 magán tévéadó és 300 internetszolgáltató látja el őket információval. A Globo-csoport dominál a médiában, egyúttal professzionális marketingkommunikációs platformot biztosít.
Első pillanatban a 188 milliós brazil piac vonzónak és csábítónak tűnhet. A középosztályt kevésbé kötik a kulturális hagyományok, mint más országokban. Brazília a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, piacain szinte minden kapható. Az újonnan piacra lépőknek többnyire csak a rések (Nischen) és a másodlagos megjelenés (me-too) lehetősége maradnak.
Spanyolul beszélő olaszok, akik inkább lennének angolok Argentína lakossága a hivatalos statisztikák szerint 90%-ban európai gyökerű. Az indián őslakosság gyakorlatilag a gyarmatosítás áldozatává vált. A lakosság - érthetően - inkább európainak tartja magát, mint dél-amerikainak. Tiszteli az európai értékeket és hagyományokat. Magatartásában egyfajta távolságtartás érzékelhető, sem az individualizmus, sem a kollektivizmus nem jellemző rá. A mátrixban a konzervatív pólus közelében helyezkedik el, ami azonban nem jelenti az innovatív potenciál hiányát. A piacra lépést tervező európai cégek nincsenek könnyű helyzetben. Az argentin piac telítettnek tűnik, még a piaci rések is foglaltak. Argentína hagyományos erőssége a hústermelés és -feldolgozás. A gazdasági teljesítmény 31%-a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származik, 25%-a nyersanyagokból és ipari termékekből, 18%-a ásványolajból és más folyékony energiahordozókból. A nyomtatott és az elektronikus média fejlett és erősen tagolt. Argentína 2005 óta – Uruguay, Venezuela és Kuba(!) – társaságában a „TeleSur” távközlési szervezet tagja, amelynek célja Latin-Amerika teljes területén fogható programok sugárzása.
Latin-Amerika poroszai Chilében a ’70-es évek diktatórikus időszakában megkezdődött gazdasági fellendülés ma is tart. A mátrix alján helyezkedik el, a leginkább konzervatív dél-amerikai ország. Az (üzleti) élet minden eleme pontosan szabályozott, a megkötött szerződések minden pontját szigorúan be kell tartani. Az ország infrastruktúrája európai fejlettségű. A legtöbb DIN/ISO 9000 minősítéssel rendelkező dél-amerikai vállalat Chilében található. A gazdasági teljesítmény 34%-át az ipar állítja elő, 57%-a szolgáltatásokból származik, és csak 9%-a a mezőgazdaságból. Chile gazdag nyers-
anyagokban, jelentős nemesfémkészletekkel, a világ legnagyobb salétrom- és réztartalékaival rendelkezik. Jelentős a chilei bor, lazac és a tenger „gyümölcseinek” exportja. Chile öntudatos, a világra nyitott ország. Kínálata megfelel a legkényesebb európai ízlésnek is. A média szabad, sokszínű és nemzetközi. A gazdaság mind több képzett munkaerőt igényel, különösen az ITágazat, a biotechnológia és a marketing(!) területén. Az európaiak számára Chile nem könnyen meghódítható és egyre inkább telített piac.
Az Andok ősi hagyományai és mai államai A szociokulturális körút utolsó állomása az Andok, ahol a Kolumbusz előtti idők fejlett (tihuana és inka) kultúrái alakultak ki. A spanyol hódítást követően az arany és az ezüst nagy tömegben áramlott Európába, először a világon, mint valódi marketingtermék. Az Andok a burgonya hazája, tartósítási technológiáját (fagyasztva szárítás) már 500 évvel Kolumbusz előtt ismerték az inkák. A termék még ma is létezik: a neve Chuńo (Tschunio), kedvelt csemege, amely a legkiválóbb éttermek étlapján szerepel. Kulturális és társadalomlélektani szempontból az Andok országai homogén egységet képeznek. Közösek a történelmi és etnikai gyökereik, nyelvi hagyományaik (a spanyol mellett a kecsua és aymara mint indián nyelvek). A modern országimázs, a fejlett infrastruktúra és a felgyorsult úrbanizáció ellenére a lakosság szoros kötődésben él a hagyományokkal, az „anyaföld istenével” (Pacha Mama). Ez a kötődés tükröződik vissza a holisztikus, kollektivista, hagyományőrző pszichostruktúrában. A marketingkommunikációban célravezetőbb a mi (a többes szám) az én (egyes szám) használata helyett, mert a kollektív szellemre és a közös cselekvésre utal. Ecuadort és Perut sokan a szegény országok közé sorolják, Bolíviát pedig „aranytrónon ülő koldusnak” nevezik. Tévesen, mert mindhárom ország gazdag erőforrásokkal rendelkezik. A lelőhelyek feltárása még csak részben történt meg, de nem véletlen a kínai és az indiai befektetők fokozott jelenléte a térségben. Átalakul a gazdaság és az export szerkezete, csökken a nyersanyagok és növekszik a feldolgozott termékek részaránya. Gazdagok a nyersanyag-, az ásvány- és a nemesfémtartalékok, a folyékony tüzelőanyag-készletek, fejlett az élelmiszeripar, a fafeldolgozás, Peruban pedig a halfeldolgozás is. A régió fokozatosan a kontinens új energetikai központjává alakul. Bolívia a második legjelentősebb földgáztartalékkal rendelkező ország Dél-Amerikában. A határmenti Mutún régió lelőhelyeit Brazíliával közösen tárja fel és aknázza ki. Mutún a világ legjelentősebb vasérclelőhelye,
készletei intenzív kitermelés mellett is legalább 500 évre elegendők. Az indiai Jindal Steel cég a következő években 2,3 Mrd USD értékű beruházásokat tervez a régióban, amely legalább 30 ezer új munkahelyet teremt. Mindez a régió gyors ütemű infrastrukturális fejlődésének előjele, egyúttal nagy lehetőség az úttörő szellemű, új piacokat kereső befektetők számára. Az ígéretes jövő átalakítja Bolívia szociopszichológiai és -kulturális arculatát, amelyre egyre inkább a gyorsan változó brazil életérzés, és kevésbé a hagyományos, közösségi szellem és értékrendszer jellemző.
A legjobb gyakorlat Jó példa Bolívia átalakuló gazdaságára néhány sikeres vállalkozás. A Hansa Ltda. 1907-ben alakult, fennállása egy évszázada alatt Bolívia legjelentősebb kereskedelmi vállalatává fejlődött. Jelen van az IT- és a telekommunikációs ágazatban, az olaj- és a földgáziparban, az orvosi műszer technika területén, az építőiparban és a szállítási területen egyaránt, de a napi fogyasztási cikkek kereskedelmében is. A Hansa Ltda. a VW, Audi, Bosch, Siemens és Nivea márkák képviselője Bolíviában. Christoph Postey fakereskedő 23 évvel ezelőtt érkezett Bolíviába. Egy fakereskedelmi vállalkozás ügyvezetője lett, majd 1991-ben önállósodott. Építési cikkeket forgalmazó áruházat nyitott Santa Cruzban, amely németországi termékek széles választékát kínálta. Sokak szerint erre még nem volt érett a bolíviai piac, de az idő nem ezt a véleményt igazolta. Megépült a Multicenter, amely az első „építési élménypiac” Bolíviában. 30 ezer árucikket forgalmaz 4500 m2-en, szinte mindent, amire egy lakásban, egy ház körül vagy a kertben szükség lehet. A Multicenter néhány éve önálló termékkatalógust jelentet meg, amely szórakoztató formában vezeti körbe a vásárlót az áruházban. A „Tapekua” guarani indián szó, és kb. azt jelenti, hogy „az én házam az én váram”. A „Le Mayen” a barátságos vendégfogadók elnevezése francia Svájcban. Eli de Claure a ’90-es évek végén kezdett valami hasonlóba, svájci típusú vendéglők építésébe a dzsungel szélén, a fővárostól, Santa Cruztól 40 km-re. Ellenzői neki sem jósoltak sok esélyt, de tévedtek: a Tapekua le Mayen 2002 óta az egyik legkedveltebb vendégfogadó, rangos (exkluzív) gasztronómiai találkozóhely, amelynek már nemzetközi hírneve is van. A vendégfogadót nem csak étterme, hanem a kényelmes szálláshelyek és a kompletten felszerelt konferenciaterem tette országszerte és még az USA-ban is ismertté.
Minden különbözőség ellenére, Európa, az USA és Latin-Amerika is „nyugati közösségnek” tartja magát, ahol egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a közös kulturális és ideológiai értékeknek. Az EU és Latin-Amerika jövőbeli kapcsolatai ezért nem tervezhetők és alakíthatók az USA bevonása nélkül. Az alábbi rövid- és hosszú távú szcenáriók képzelhetők el: – Egymással versenyző kereskedelmi tömbök: az ALCA (szabadkereskedelmi szervezet) megvalósulásával és az EU-bővítés után elképzelhető két, egymással versenyző kereskedelmi blokk létrejötte. Egyik oldalon az USA, a másikon pedig Németország vállalná fel a vezető szerepet. – Észak- és Dél-Amerika szétválása: amennyiben erősödik az az irány, hogy az USA vezetésével egy észak-amerikai, és egy, az EU-val privilegizált kapcsolatokat ápoló délamerikai térség jön létre, akkor ennek folytatásaként elképzelhető lenne az amerikai kontinens szétválása. Ennek előfeltétele lenne egy erősebb európai közeledés a MERCOSUR irányába, és a brazil kezdeményezésre és vezetéssel létrejövő dél-amerikai szabadkereskedelmi övezet (SAFTA). – Hárompólusú szcenárió: bár jelenleg kevés szól mellette, mégis elképzelhető lenne a transzatlanti háromszög átalakítása. Ez alapján három tömb jönne létre: a kibővített EU, a SAFTA brazil és az ALCA USA-vezetéssel. Ennek előfeltétele az lenne, hogy Brazília ne vegyen részt az ALCA-ban. – Transzatlanti piac: bár a transzatlanti piac (Transatlantic Market Place) kérdését az EU 1997-ben már vitára bocsátotta, az EU és az USA (ill. a NAFTA) még jelenleg is egymással versenyző tömbök. Mindenesetre az EU és Mexikó között aláírt szabadkereskedelmi megállapodás a két tömb közötti első hídnak számít. Az EU, az USA és Latin-Amerika között már most is meglévő szoros politikai, biztonságpolitikai és gazdasági partnerség alapján a transzatlanti partnerség – szabadkereskedelmi megállapodást magába foglalva – bár hoszszú távú, de mégsem lehetetlen szcenárió. (www.lib.uni-corvinus.hu)
Gazdasági és kereskedelemfejlesztési szervezetek A számos szervezet közül, amelyeknek csaknem minden délamerikai ország a tagja, két gazdasági szövetség kívánkozik az élre. A MERCOSUR (Mercado Comain del Sur) és az ANDENPAKT (Comunidad Andina de Naciones = CAN) szakmai hátteret biztosít és konkrét támogatást nyújt az európai kis- és középvállalatok piacra lépéséhez. A MERCOSUR 1991-ben alakult, teljes jogú tagsággal rendelkezik benne Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, és hamarosan (2006 végétől) Venezuela is. A szervezet társult tagja Chile, Bolívia, Peru, Kolumbia és Ecuador. A MERCOSUR teljes jogú tagállamai magasabb
szinten iparosodott országok, amelyek összességében egy 230 milliós piacot képviselnek. A bruttó belföldi termék 735 Mrd USD, az exportvolumen 55 Mrd USD, az éves import pedig 45 Mrd USD. Az ANDENPAKT az Andok országainak gazdasági szervezete, 1969-ban alakult Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela részvételével. A kontinens területének 40%-át, lakosságának 25%-át foglalja magába. Dél-amerikai közgazdászok csak mint a „Szegények Klubját” emlegetik, amely az iparosítás alacsonyabb szintjén áll. Másrészt a tagállamok gazdag természeti erőforrásokkal (édesvízkészlet) és nyersanyagtartalékokkal (ásványolaj, réz) rendelkeznek. Mindkét szervezet komoly dilemma előtt áll: egyetértenek az áruk, a szolgáltatások és a többi termelési tényező (a munkaerő) szabad áramlásában, valamint a tagállamok közötti vámok és az egyéb kereskedelmi akadályok lebontásának szükségességében, azonban jelentősek a nézetkülönbségek az USA-val és az EU-val kialakítandó közös, stratégiai gazdaságpolitikát illetően. A zavartalan együttműködés további akadálya a történelmi gyökerekre visszavezethető rivalizálás az egyes országok között. A két szervezet közötti érdekellentéteket a 2004-ben megalakult csúcsszervezet, a Dél-Amerikai Nemzetek Közössége (Comunidad Sudaméricana de Naciones = CSN) sem volt képes felszámolni. A CSN célja a gazdasági integráció elősegítése és egyfajta ellenpólus kialakítása az USA irányítása alatt álló pánamerikai integrációs szervezettel, azaz szabadkereskedelmi övezettel (FTAA) szemben. Argentína és Chile azonban fenntartásokkal kezeli Brazília dominancia-törekvéseit, mert saját piacainak védelmében, a szabad verseny bizonyos mértékű korlátozásában érdekelt. Összeállította: Hornyák Katalin Irodalom: [1] Hausmann, D.: Südamerikanische Perspektiven. = Absatzwirtschaft, 49. k. 8. sz. 2006. p. 28–33. Kapcsolódó honlapok: [1] www.hansa.com.bo [2] www.multicenter.com.bo
