Marginolási módszertan Biztosíték típusok definiálása Az előírásnak megfelelően csak azok a biztosíték elemek kerülnek definiálásra, amely az érintett pozíciók lezárásáig felmerülő kockázatok fedezésére szolgálnak. A számításra mindig nap végén kerül sor, ezért a margin számítás az elszámolási nap végi állapotnak megfelelő még le nem zárt pozíciókon kerül értelmezésre. A multinet piacon a biztosítékkövetelmény két részből tevődik össze: A nyitott pozíciókon a kötésárak és záróárak alapján számított elméleti árfolyam veszteség eredménye (negatív árkülönbözet) 2. A pozíció lezárásáig várható kockázatok fedezésére vonatkozó érték. 1.
A derivatív piacom két biztosíték típust határozunk meg: Árkülönbözet: A nyitott pozíciókon a kötésárak és elszámolóárak alapján számított elméleti árfolyam veszteség/nyereség eredménye, amely ténylegesen kiegyenlítésre is kerül. 2. Alapbiztosíték: A pozíció lezárásáig az árak változásából eredő kockázatok fedezésére vonatkozó érték. a. Az opciók esetében prémium típusú marginolás kerül alkalmazásra, mely része az alapbiztosítéknak. b. Az opciós termékek esetében az alapbiztosíték tartalmazza az úgynevezett „Nettó Likvidációs Értéket”(NLV), mely az opció vevőjét illeti és a margin mértékét csökkenti. (a teljes margin érték csak 0-ig csökkenthető) 1.
Mind a multinet elszámolású azonnali piacok, mind a derivatív piacok esetében, napközbeni margin számításra és beszedésre is sor kerülhet.
Termékosztályok definiálása A KELER KSZF a multinet elszámolású termékek esetében az alábbi termék osztályokat definiálja Hitelpapír osztály Részvény osztály A derivatív elszámolású termékek esetében az alábbi termék osztályokat definiálja Index alapú termékosztály, Egyedi részvény alapú termékosztály, Deviza alapú termékosztály,
Kamat alapú termékosztály Gabona alapú termékosztály Gáz alapú termékosztály Termékek kockázati karakterisztikájának definiálása A KELER KSZF által elszámolt termékeket kockázati karakterisztika szerint az alábbi fő csoportok szerint lehet általánosan megkülönböztetni. A kockázati karakterisztika mentén megkülönböztethetjük a multinet elszámolású termékeket és a határidős termékeket, illetve e főcsoportokon belül is több alcsoportot képezhetünk. Az azonnali piac tekintetében: o
Hitelpapír osztály A termékek árát alapvetően a kibocsátó hitelkockázata és a hitelpapír kamatkockázata határozzák meg. Az egyes termékek áralakulása eltérő lehet a jellemzők illetve a likviditás függvényében. A termékek kockázati karakterisztikáját a termék árazási képlete és a kamatláb kapcsolata határozza meg. A kamatláb változása eltérő mértékben befolyásolja a termékek árának alakulását, ezért ezt figyelembe kell venni margin értékeket meghatározásánál. A termékeket kibocsájtók szerint is lehet csoportosítani ahol az egyes besorolásokat az alábbi kategóriáknak megfelelően állapítjuk meg: o Állampapír o Hitelintézeti kötvények o Vállalati kötvények
o
Részvény osztály A termékek árát a termék egyedi megítélése, likviditása (kereslet-kínálat) fundamentális és technikai megítélés és esetenként spekulatív várakozások határozzák meg. Minden terméket egyedileg kell értékelni. A termék árának alakulása és a kockáztatott érték között egyenes arányosság van. A termékek margin értékét főleg az egyes termékek historikus áralakulása, és likviditása befolyásolja. A termékekhez rendszerint nem kapcsolható közvetlen árazási képlet. Speciális termékkört jelent a certifikátok összessége, amelyek árazása valamely alaptermékhez köthető. A certifikátoknak több típusa is kereskedett, minden egyes típusnál és terméknél meghatározott a termék kifizetése, így levezethető kockázati karakterisztikája.
A határidős termékek esetében alapvetően egy lineáris kockázati karakterisztikáról beszélhetünk, ahol az alaptermék egységnyi árváltozásához azzal arányos nyereség-veszteség tartozik. o
Index alapú termékosztály
A termékek árát az azonnali árfolyam és a lejárathoz tartozó kamatlábak mértéke határozza meg. A termékek kézpénzes elszámolású termékek. Az index alapú termékek az azonnali egyedi részvény alapú termékekből számolt, kötelező előírásoknak megfelelő termékekből képzett érték, melyet az egyedi részvényekhez képest kisebb volatilitás jellemez. o
Egyedi részvény alapú termékosztály
A termékek árát az azonnali árfolyam és a lejárathoz tartozó kamatlábak mértéke, valamint az osztalék határozzák meg. A termékek fizikai teljesítésűek.
2
Deviza alapú termékosztály
o
A termékek és az ahhoz tartozó minden egyes határidő árát az azonnali árfolyam és a lejárathoz tartozó kamatlábak határozzák meg. A termékek kézpénzes elszámolásúak. Kamat alapú termékosztály
o
A termékek árát a kamatlábak mértéke határozza meg. A termékek kézpénzes elszámolásúak. Gabona alapú termékosztály
o
A termékek és az ahhoz tartozó minden egyes határidő árát az alaptermék, tárolási költség mértéke valamint a termésvárakozások, közvetve időjárási hatások határozzák meg. Jelentős eltérés van az ó és új termésű termékek ára között, melyet nagymértékben befolyásol a termés mennyiségét befolyásoló tényezők együttes hatása. A nemzetközi gabonaárak is jelentős hatást fejtenek ki, itt azonban a szállítási költségeket is figyelembe kell venni. A termékek fizikai szállításúak vagy kézpénzes elszámolóárak. Egyes termékeknél közraktárjegyes teljesítés is lehetséges. Gáz alapú termékosztály
o
Az alaptermékek és az ahhoz tartozó minden egyes határidő ára egyedi termékként értékelhető. A tőkepiaci termékekhez képest a gáz termékek esetében az azonnali és a határidős ár között összetettebb kapcsolat áll fenn, melyet komoly határidős árazási modell képletek határoznak meg. Jellemző sajátossága a terméknek, hogy a termék nem egy nap kerül elszámolásra, hanem ahhoz egy hosszabb teljesítési periódus tartozik. o
Opciós osztály
Az opciós osztály termékei karakterisztikája nem lineáris, ezért e termékek esetében a várható veszteség nyereség számítását a megfelelő opciós árazási képlet segítségével lehet meghatározni. Az opciók esetében - a jelenlegi termékpaletta mellett - megkülönböztetésre kerülnek a Put és Call fajtájú valamint az Európai vagy Amerikai típusú opciók. Az opciók esetében az általánosan alkalmazott árazási képleteket a vonatkozó szakirodalom tárgyalja.
Paraméterek meghatározása
Árkülönbözet számítás Az árkülönbözet részhez nem tartoznak paraméterek!
SPAN rész napi lehetséges árváltozás mértéke (Futures price scan range) napi lehetséges volatilitás változás mértéke (Volatility scan range) –csak derivatív elszámolásnál egyéb paraméterek (a portfólió marginnál kerül kifejtésre) o lejáratok közötti spread o termékek közötti spread
3
VaR számítás Fő paraméterek: adatsor hossza: legalább 1 év mely stressz időszakot tartalmaz konfidencia szint: 99% likvidációs periódus: legalább 2 nap
Prociklikus hatások elleni védelem beépítése A prociklikusság elleni védelem érdekében a havi felülvizsgálat során meghatározásra kerül a 99%-os megfeleléssel a margin értéke, mely normál időszakban b= minimum 1,25-ös szorzóval növelésre kerül. Amennyiben a havi felülvizsgálat során megállapításra kerül, hogy stresszes időszak következett be az előző felülvizsgálat óta, úgy a megállapított stressz nagyságának megfelelően indoklással a megállapított marginnak nem kell az említett puffert tartalmazni. A pufferrel növelt kockáztatott értékeket meghaladó biztosítékszint esetén a marginokról egyéb kockázatkezelési szempontok alapján is lehet dönteni, amelyek figyelembe vehetik a fundamentumokat, mint pl. likviditás mértékét, a piaci várakozásokat, makro és világgazdasági folyamatokat, piaci koncentrációt, időjárást (pl. gabonáknál, energiánál), stb.
Margin meghatározása A vezető termékek biztosíték szintjének meghatározása és a puffer alkalmazása az alábbi módon történik: Az árfolyam adatsor VaR értékének meghatározása o VaR1=VaR(250 nap,99%,1 nap) 2 napos abszolút érték meghatározása o VaR2=VaR1_*gyök2: a VaR %-s értéke szorozva az árfolyam értékkel 2 napos pufferelt érték meghatározása o VaR2p=VaR2*b: VaR értékek szorozva a b prociklikusság elleni pufferrel VaR2 átlag érték számítása o VaR2_átlag: VaR2 250 napra számított átlaga VaR2 puffer átlag érték számítása o VaR2p átlag: VaR2p 250 napra számított átlaga Margin meghatározása o A margin értéknek normál időszakban meg kell haladnia a puffer mértékét. o A margin értéke nem változik naponta, hanem felülvizsgálati időszakonként tervezetten vagy szükség szerint azonnal lépcsősen kerekítésre kerül. o Ennek megfelelően átmenetileg engedélyezett, hogy a tényleges margin érték a puffer maximum szintje alá csökkenjen. o A margin kerekítés az egyes árszinteknek és termékeknek megfelelően szabadon történik. o Stresszes időszakban a margin mértéke a VaR és a pufferelt VaR érték között ingadozhat, illetve azt a stressz mértékétől és a piaci környezet függvényében átmenetileg sávon kívül is tartózkodhat. o A konszolidációs időszakban a rövid távú volatilitás és az árak stabilizálódása esetén a marginok a számított VaR értékek alá is csökkenhetnek, melyeket indokolni szükséges.
4
Új termékek esetén való eljárás, (ahol nincs historikus adat) Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő adatsor, úgy a bevezetendő terméket be kell sorolni azon termékek kategóriájába, ahova legjobban illik, és az adott csoportra vonatkozó biztosítékok mértékek közül a csoportra legjellemzőbb értéket kerülnek figyelembe vételre. Emellett a részvény termékosztály esetében a részvényre jutó eszközérték, az indikatív ár és egyéb releváns információk is szerepet kapnak. Határidős termékosztályok esetében az alaptermék vizsgálandó. Amennyiben rendelkezésre állnak külső, nem elszámolt piacok hasonló termékeivel kapcsolatos információk, ezek is figyelembe vehetők.
Portfolió marginolás
Termékek közötti spreadek A termékek közötti spread paraméter, csak akkor vezethető be, ha a termékek áralakulása között egyértelműen kimutatható erős korreláció van. Csak azon termékek között lehet spread paramétereket megállapítani, melyek azonos kollektív garancia alaphoz tartoznak.
Lejáratok közötti spread paraméter Az azonnali piacon alkalmazott lejáratok közötti spread értelmezése sajátságos. Az azonnali piacon a szó szoros értelmében nem beszélhetünk lejáratok közötti spread-ről, hiszen csak egy azonnali árfolyam létezik, és nincsenek független lejáratonkénti elszámoló árak, habár mégis megkülönböztetünk 2-3 elméleti lejáratot, melyek az adott elszámolási napoknak felelnek meg. E sajátságok miatt, az azonnali termékek marginolásánál nincs értelme eltérő lejáratok közötti árak alakulását vizsgálni, az azonnali ár alakulása viszont teljesen azonos módon hat a még elszámolási ciklusban lévő termékek árkockázatára. A derivatív piacon alkalmazott lejáratok közötti spread abból a sajátságosságból adódik, hogy az egyes lejáratok árai egyazon alaptermék árából kerülnek meghatározásra. A lejáratok árainak és likviditásának folyamatos elemzése mellett a portfólió marginolás lehetőségein belül lejáratok közötti spread kedvezményeket teszünk lehetővé, melyek meghirdetésre kerülnek az ügyfelek számára.
5