SULI-LAP A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGAZINJA 2. ÉVFOLYAM - 2. SZÁM / MÁRCIUS-ÁPRILIS
1
Március 8. Nőnap Zolika nőnapi virágja A Nőnap ünneplése többeknek a múlt emlékeit idézi, mikor kollektív egy szál virággal köszöntötték a nőket a munkahelyen, otthon a családban. Mára veszített a fényéből ez a szokás. Vannak, akik megtartanák, vannak, akik eltörölnék. Napjainkban ezt a köztes állapotot tapasztalhatjuk. Nekem az idei Nőnap nem csupán egy szál virágot jelentett, hanem annál sokkal többet. Zolika egy hatalmas selyempapír köteget tartott a hóna alatt, majd „Boldog Nőnapot!” kívánva, átadta nekem. Felülről belekukkantottam a hengeres csomagba, és majd elaléltam, mikor megláttam a virágzó Amarillist. Aki ismeri e virágot és annak tulajdonságait, tudja, hogy gyönyörű virágja sokáig dísze a szobának, de gondozása nagy hozzáértést igényel, és a virágoztatása külön procedúra. Tudtam, hogy a mamája cipelte a télies, fagyos utakon az iskoláig, féltve a hidegtől, így én is csak otthon vettem le a csomagolást. A szoba központi helyére tettem, és csak csodáltam. Egész délután a virág körül forogtak a gondolataim. De szép, de gyönyörű! Tettem-vettem a lakásban, és közben meg-megálltam. Gondolataim a virágon túl a gesztusra, a nőnapi köszöntésre terelődtek. Azt is láttam, ez a virág nem a virágárustól érkezett, hanem saját nevelés. Ettől még kedvesebb lett számomra az ajándék. Szívmelengető érzések közepette az jutott az eszembe, hogy pár cserép Amarilliszből egyet nekem neveltek? Vártam a másnap reggelt, hogy Zolikával találkozzam, és meg is kérdeztem: -
Zolika! Abból a kevés virágból egyet nekem adtatok? Az az egy volt! – felelte ragyogó szemmel, mosolyogva.
Az én szemem is ragyogni kezdett, nem tudtam megszólalni. Az osztály ilyen csöndben még sosem volt. Értették, megértették szavak nélkül is a helyzetet. Jó pár másodperc után, mikor már összeszedtem magam annyira, hogy meg tudtam szólalni, még egyszer megköszöntem. De most már nem csak a virágot, hanem azt a megtiszteltetést, amivel ez által illettek. Délután a mamája várta Zolikát. Mint oly sokszor, pár szó erejéig odamegyek hozzá, most is ezt tettem. Neki is meg akartam köszönni a nem mindennapi nőnapi ajándékot, amit ráadásul olyan messziről gyalogosan cipelt.
2
Elmesélte, hogy öt éve gondozzák a növényt és most virágzott először. Kis unokája, Zolika ragaszkodott ahhoz, hogy ez a különleges virág legyen a tanító nénié. Ő locsolgatta, figyelte, Nőnapra vajon kinyílik-e. Kinyílt. Az én szívemben ismét olyan melegség áradt, hogy talán egy kályhát is be lehetett volna gyújtani vele. Elmondhatatlan gondolat kavalkád indult el a fejemben. Már rég nem egy nőnapi virágról, köszöntésről beszélhetünk csupán. Sokkal többről van szó. Zolika és a családja részéről a lemondást a gondozott virágról, az ajándékozás öröme felülírta. Számomra az volt a legnagyobb ajándék, hogy közvetlenül megtapasztalhattam, vannak még igazi emberi értékek. Korunk anyagias társadalmában még imitt-amott találkozhatunk ilyen kincsekkel. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, egy szóra, hogy megélhessük ezt az élményt! Kívánom, hogy mindenki találkozzon ilyen vagy hasonló csodával, és ha lehet, sűrűbben! Mi is tehetünk csodát, arról se feledkezzünk meg! Kívánom Zolikának, hogy legyen ideje sokat tanulni a mamájával, a mamától! Kívánom a mamájának, hogy sokáig taníthassa unokáját, és találjon benne sok-sok örömet! KÖSZÖNÖM A CSODÁT!
Koczka Mária
3
Nagy Blanka: Az én nőnapom -
Szép jó reggelt! – szólt kedves hangon anyu. Hogy aludtál Kincsem? – kérdezte és behozta a legszebb ruhámat.
Rögtön belebújtam, majd siettem mosakodni, fésülködni, fogat mosni. Aztán még egy kis kölni, amolyan csajos szokás. Kész is vagyok, indulhatok a suliba. A padomon egy cserepes virág várt, nőnapra kaptuk a fiúktól. Hazafelé papáékhoz mentem. Ő szintén felköszöntött, kaptam tőle egy gyönyörű virágot. Apa is ott volt, ő egy csokival lepett meg. Szerencsésnek érzem magam, mert gyereknapra és nőnapra is kapok ajándékot!
4
Március 15. Így is lehet ünnepelni!
Himnusz
Ünnepélyes pillanatok
Kokárdát készítenek
5
Íme, az elkészült művek
Vándorkupa: a 3-4. évfolyam sportversenye A Szent István Általános Iskola hagyományteremtő módon ünnepelt idén. Az egész iskola együtt énekelte el a Himnuszt. Ezek után a felső tagozatosak a Föltámadott a tenger című filmet nézték meg. Az alsó tagozatosak kézműves foglalkozás és játékos feladatok keretében emlékeztek meg március 15 - ről. Kókai Eszter Anna 6. B 6
Az ünnep kapcsán megkérdeztük a negyedikeseket: - Mit jelent számodra a „HAZA”?
Iglai Zsófia: Számomra a haza azt jelenti: ahol születtem, ahol élek. Az én hazám: Magyarország. Kovács Zoltán: A haza egy nagy otthon, ahol minden élőlény békében élheti életét. Minden egyes élőlény otthona a saját hazájában található. Laczkó János: A haza az én számomra a családot és a biztonságot jelenti. Nagy Arnold Levente: Számomra a haza azt jelenti, ahol megszülettem, ahol felnevelkedem, és ahol majd a sírkövem a földbe zár. Azt is jelenti, ahol őseim megszülettek és meghaltak. Duma Fanni: Számomra a haza menedékhely és védelmet nyújtó hely, ahol elbújhatok a bajok elől. Ebben a pici országban jól és boldogan érzem magam. Ez a haza adott nekem otthont és sok mindent, amitől boldog vagyok. Fáró Rajmond: Nekem a haza az otthont jelenti, amelyet, ha elhagyok, hiányzik. Tóbi Dorina: A haza számomra azt jelenti, hogyha visszagondolok, magam előtt látom a régi eseményeket, eszembe jut, mit tettek őseink a hazáért. Ezt őrzöm és ettől nagyon jól érzem magam. Nyitrai Dániel: A haza nekem azt a helyet jelenti, ahol élek. Tisztelem, óvom, szeretem.
Köszönjük a 4. b - seknek, hogy megosztották velünk gondolataikat!
7
Terítési verseny
A Szent István Általános Iskolában - terítési versenyt rendezett a DÖK - március 26-án. A felsős osztályokból ötfős csoportok indultak. Mindenféle ételekkel találkozhattunk, amit ott kellett elkészíteni egy óra alatt.
A zsűriben Tyukodi Mirtill 6. B osztályos tanuló, Krisztina néni, a konyhafőnök, Vargáné Erzsike tanárnő és Szigeti Krisztián tanár úr értékelt.
8
Az 1. helyezést a 6. A-sok kapták, akiknek a csapatnevük Perdülő fakanál volt. Ízletes menüt készítettek. Az asztalon a zsűri tortát, dinnyeszeleteket, levest és szendvicseket kóstolhatott meg. A 2. helyezést egy vegyes csapat kapta, mely 6.- osokból és 7.- esekből állt. A Nyuszi Séfek levessel és szendvicsekkel várták a zsűrit. A 3. helyezést az 5. B - sek érték el. Gyümölcstálat készítettek, és ezért lett az ő nevük Gyümölcsmanók. Szép terítékkel várták a zsűrit. A 4. helyet az 5. A - sok, azaz a Csodacsibék kapták. Ők szintén nagyon szépen megterítettek, turmixokat, süteményeket készítettek. A különdíjat a 6. B osztály nyerte el. Húsvét alkalmából volt a verseny, így ők ragaszkodtak a tojáshoz és a nyuszihoz.
A zsűrinek soha nem volt még ilyen nehéz helyzete az értékeléssel kapcsolatban, mert mindenki nagyon ügyes volt.
Bukovics Kinga 6. A
9
Húsvét A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
A húsvét, mint egyházi ünnep Húsvét - Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnep, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvét vasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Locsolkodás és tojásfestés Húsvét hétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken, több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.
Tyukodi Mirtill 6.B 10
Locsolóversek E szép házba nyitottam,
Kinyílott az aranyeső
Nefelejcset találtam,
Én voltam ma a legelső,
Nem hagyhatom hervadni,
aki kora reggel
Meg szabad-e locsolni?
locsolkodni kelt fel Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán
Itt a húsvét, eljött végre
Virulva-viruljon
A szép lányok örömére
Rózsapermet hulljon.
Mert a lányok szép virágok
Íme, itt a kölni
Illatos víz illik rájuk
Szabad-e locsolni?
Ne fuss hát el, szép virágom, Locsolónak csók jár, három. Szépen kérem az apját, De még szebben az anyját: Ákom-bákom, berkenye,
Adja elő a lányát,
Szagos húsvét reggele.
Hadd locsolom a haját!
Leöntjük a virágot,
Hadd nőjön nagyra,
Visszük már a kalácsot.
Mint a csikó farka, Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza. Szabad-e locsolni? Összegyűjtötte: Kókai Eszter Anna
11
Kézműves sarok Ha szeretnél tojást festeni valamilyen új módszerrel, mutatok egy ötletet.
Hozzávalók: - egy kis tál - hurkapálca - tojás - festék (tempera) Egy tálba vizet teszünk. A belenyomjuk a temperát (több színt is). Egy kicsit összekeverjük, majd belemártjuk a tojást. Ezek után hagyjuk megszáradni. Kókai Eszter Anna 6. B 12
Április, hogy repül az idő… Vártuk a tavaszt, sokat késett. Vártuk a gólyáinkat, megjöttek!
Végre megjött a tavasz a jobb idővel, és megjöttek a gólyáink is! Költöző madarainkat minden évben várja az egész iskola. Az épület tetején, a kéményen van egy gólyafészek. Gyakran figyeljük, a fészekben vannak-e a madárkák. Láthatjuk szárnyuk nyitogatásait, kíváncsian várjuk, hányat költenek, és hogyan etetik a kisgólyákat! Olyan cukik! Örülünk, ha halljuk kelepelésüket. Csodálom ezeket a madarakat, mert minden tavasszal visszatérnek ugyanarra a fészekre!
Tóth Enikő, 4. b
13
Kedves szárnyasaink megihlették rajzolni szerető diákjainkat is! Ebből mutatunk be egyet!
Bánfai Evelin (4. a): Megjöttek a gólyák c. rajza
14
Álljunk meg egy szóra!
ÁPRILIS 22. – A FÖLD NAPJA Az ember - a társadalom és a természet része. Gyorsan változó világban, felgyorsult életet élünk. A technikai fejlődés, az emberi tudás egyre magasabb dimenziókat hódít meg, melynek következményei a legújabb találmányok. Emellett az infokommunikációs eszközök hihetetlenül gyors terjedése, a szállítás felgyorsulása - a gazdaság fejlődését, társadalmi jólétet eredményez. Mindez az emberek kényelmét szolgálja. Manapság ki az, aki zötykölődő szekéren vagy lóháton, szívesebben utazna száz, ezer kilométereket? Az előnyök mellett azonban elmondhatjuk, hogy a civilizáció és az urbanizáció fogságában élünk. A mai gyermekeknek egyre kevesebb kapcsolatuk van a természettel. Az elektronikai kütyük fogságában nem jut idő a természetet járni, annak szépségeit csodálni. A környezetünket terhelő túlzott, pazarló fogyasztás - ugyanakkor - romboló hatású. Szűkebb környezetünkön túl, bizony a FÖLD létét is gyengíti. Hosszútávon visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, melynek hatása nem mindig észlelhető azonnal, de az utódaink életére káros tényező lehet. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát, virágot ültetnek, rajzpályázaton vesznek részt, takarítanak. Vissza a természethez! – szól a rousseau-i tanítás, még akkor is, ha ő tágabban értelmezte a természetet ezzel a felkiáltással. Úgy vélem –most, a XXI. század elején – nem idejét múlt e felkiáltás.
Kedves Gyerekek! Ti is tehettek a környezetünk védelméért! Ha nem dobáljátok el a szemetet, ha szelektíven gyűjtitek a hulladékot, már sokat tettetek a természet megóvásáért! A szabadban eltöltött idő, mozgás, nem csupán a testeteket, hanem a lelketeket is edzi, és hozzájárul szellemi frissességetekhez.
15
Kedves Szülők! A természet szeretetére, a környezetvédelemre való nevelésre - nem csupán a környezet ismeret óra hivatott, és nem csak az iskoláé ez a feladat. Egyik leghatékonyabb nevelési forma – családi keretek között is – a személyes példamutatás. Továbbá fontos szerepe van - a családi életben - a helyes szokások kialakításának, így a környezet szeretetére, óvására nevelésben is.
Így adhatjuk át - szinte észrevétlenül, gyermekeinknek - jogos örökségüket, a FÖLD szeretetét. Amit – ne feledjük - unokáinktól kaptunk kölcsön! E feladat mindenkit érintő, felelősségteljes. Jó lenne, ha nem csak ilyenkor, a FÖLD napján jutna eszünkbe!
Koczka Mária tanító, mestertanár, a multikulturális nevelés okleveles tanára
16
Könyvajánló
Szombathy Viktor: Cirok Peti szerencsés kalandjai Hej, de nehéz is megmondani, milyen legény ez a cirok Peti! Az ember csak áll és nézi, hogy ugyan miben töri a fejét. Hirtelenjében nem is tudjuk eldönteni: szeressük vagy nevessük? Ámbár ha szeretjük is, ha nevetjük is, csak arra kell vigyáznunk, hogy követőkre ne találjon a mi Peti barátunk. Nem ajánljuk egyetlen bukásra álló tanulónak sem, hogy „világgá menjen”, mint Cirok Peti tette. Mert elárulhatjuk, hogy a regény írójának ugyancsak sok feltörésébe került, hogy minden kalandon sértetlenül átsegítse bátor szívű, de meggondolatlan hősét. A 26 éve elhunyt tehetséges író számos regényt hagyott maga után. Mindenkinek, de főleg az alsó tagozatba járó diákok számára ajánlom a művet, a jó történet és az élvezhetősége miatt.
Tyukodi Mirtill 6. B
VISZLÁT, JÚNIUSBAN!
17
