Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ Dinamikus világban élünk, amely tele van a legkülönbözőbb és gyors változásokkal. Minden egyénnek, de nagyobb társadalmi csoportnak is egyaránt célja, hogy eredményesen és idejekorán alkalmazkodjon a küszöbönálló változásokhoz, ami kizárólag kutatásokkal és tervezéssel érhető el. Az egyetemisták álláspontjának, véleményének és életmódjának elemzését most talán nem tartják különösebben jelentősnek, és pillanatnyilag nincs jelentősebb hatása a társadalomban zajló változásokra, mégis, az egyetemisták a szociológiai kutatások szempontjából egy igen komplex és jelentős csoportot, mozgatórugót képeznek. Ha figyelembe vesszük, hogy a most kikérdezett egyetemisták néhány év múlva ennek az országnak az egyetemi elitjét fogják alkotni, és ilyenként jelentős részt vállalnak majd a társadalom további felemelkedésében és fejlődésében, tehát törekvéseik, álláspontjaik, életmódjuk, értékrendjük és motivációik elemzése jelentős mértékben segítségünkre lesz a jövőbeni változások irányultságának áttekintésében, sőt abban is, hogy arra akár valamilyen módon kihatással legyünk. Emiatt ennek a kutatásnak az a célja, hogy globális képet nyújtson a mai fiatal nemzedék gondolatvilágáról, mert csupán a fiatalok elképzeléseibe történő befektetésekkel, azok támogatásával számíthatunk sikeres változásokra és biztonságra. A kutatás célja a szabadkai egyetemisták terveinek és törekvéseinek az elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy a szabadkai egyetemisták belső motivációja miként függ össze tanulmányi eredményeikkel. Az írásos kikérdezés módszerével készült, az adatokat pedig 2005 folyamán számítógépes program segítségével vettük mennyiségi és minőségi elemzés alá. A kutatásban a szabadkai Közgazdasági Kar 280 hallgatója vett részt. Az első, a harmadik és a negyedik évfolyam hallgatóit kérdeztük ki. A kutatás a következő változók kiértékelését foglalta magában: 1. nem (férfi, nő) 2. életkor (18-20, 20-22, 22-24, 24-26, 26 év feletti) 3. a tanulmányok évfolyama (első, harmadik, negyedik) 4. a tanulmányok során elért átlag (6-7, 7-8, 8-9, 9-10) 5. lakhely, nem a tanulmányok helyére értendő (falu 5000 lakosig, kisebb város 5000-től 80000 lakosig, 80000 lakos feletti város) 6. a tanulmányok utáni munkába állás (munkába állás az országban, munkába állás külföldön, a tanulmányok folytatása az országban, a tanulmányok folytatása külföldön, saját cég alapítása, valami más) 7. a jó munkahely elnyerésének legfontosabb mércéi (képzettség és tudás, oklevél, munkatapasztalat, kapcsolatok és ismeretségek, meggyőző és kellemes fizikai külső, valami más) 1
A szerző a szabadkai Közgazdasági Kar harmadéves hallgatója (2005). Mentora dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi rendes tanár. 1
8. a munkahely megválasztásának legfontosabb mércéi (a kereset magassága, a szakmai előrehaladás lehetősége, munkatársak és munkalégkör, nem kell sokat utaznom, nem kell sokat dolgoznom, valami más) 9. a számításba jövő lehetőségek, ha nem sikerül az oklevélnek és végzettségi szintnek megfelelő munkahelyet találni (a szülőknél maradva jobb lehetőségre várni, elfogadni a képzettségen aluli munkahelyet, átképzés – a tanulmányok folytatása, Szerbián belül átköltözni más helységbe, külföldre költözni) 10. annak valószínűsége, hogy sikerül a lakóhelyen, Vajdaságban, Szerbiában vagy külföldön munkát találni (biztos, valószínű, nem valószínű) 11. az elkövetkező öt évben megvalósítandó ambíciók (saját lakás, külföldi tanulás, saját vállalkozás beindítása, gépkocsi, gyermek születése, nevelése vagy iskoláztatása, családalapítás, tanulás – szakma megszerzése, munkába állás – munkahely, szakmai sikerek, önálló életmód kialakítása, külföldi munkavállalás, utazás, valami más) 12. az egyéni életcélok megvalósulásának valószínűsége (kétségkívül pesszimista, többnyire pesszimista, részben optimista, többnyire optimista, kétségkívül optimista) 13. az itteni fiatalok gondjainak súlyozása: munkanélküliség, kilátástalanság és a célok hiánya, fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek, bizonytalanság, erkölcsi hanyatlás (a legnagyobb gond, közepes gond, nem gond) 14. a Karon szerzett tudás gyakorlati hasznosíthatóságának minősítése (1 – teljesen alkalmazhatatlan, 2, 3, 4, 5 – teljességében alkalmazható) 15. tagság az egyetemisták szervezeteiben (igen, nem) 16. hány évesen élt meg, illetve fog megélni bizonyos eseményeket (először elmenni hazulról és akkor hazamenni, amikor akarok, elköltözni otthonról és a szülőktől függetlenül élni, első szexuális tapasztalat megszerzése, elég pénz megkeresése, hogy önmagamról gondoskodjam, először lenni apa–anya, először lenni nagyon szerelmes, az első teljes értékű munkahely, először ellátni teljes egészében az otthoni teendőket, először részt venni a háztartás anyagi fenntartásában, először önállóan elmenni szórakozni, megtalálni az első komoly társat, először rágyújtani nyilvános helyen, jól berúgni, együtt élni az állandó partnerrel, házasságot kötni).2 Azoknak a kérdéseknek az adatai, amelyekre a megkérdezettek nem válaszoltak, vagy „NEM TUDOM”-mal válaszoltak, nem kerültek feldolgozásra A KUTATÁS EREDMÉNYEI Mivel minden változó határozott típusú, a kapott adatok a SPSS (Statistical Package for Social Studies – társadalomtudományi statisztikai programcsomag) program segítségével kerültek feldolgozásra. A megállapítások, ha nincs másként feltüntetve, a statisztikai jelentőségű 0,01 szintjének felelnek meg. A tanulmányok befejezése után a hallgatók 46 százaléka az országban szeretne munkába állni, a hallgatók 20 százaléka szeretne saját céget alapítani, ennél valamivel kevesebben szeretnének külföldön állást kapni, míg a tanulmányok akár hazai akár külföldi folytatását a hallgatók 10 százaléka szeretné. (1. grafikon)
2
A kérdőív, amelyet külön erre az alkalomra szerkesztettünk, 16 zárt kérdést tartalmaz, amelyek a fenti változókat ölelik fel. A kérdőív névtelen, kitöltése önkéntes volt. 2
140 120 100 gyakoriság
80 60 40
Saját cég alapítása
Tanulmányok folytatása külföldön
Tanulmányok folytatása az országban
Munkába állás külföldön
0
Munkába állás az országban
20
1. grafikon – az egyetem elvégzése utáni munkavállalás A hallgatók legnagyobb része úgy véli, hogy a munkahely megszerzésében a legfontosabb a szakértelem és a tudás (több mint 50%), a hallgatók 30 százaléka pedig úgy véli, hogy a munkahely megszerzésében a kapcsolatok és ismeretségek minden másnál fontosabbak. (2. grafikon) 160 140 120 gyakoriság
100 80 60 40
Fizikai külső
Munkahelyi tapasztalat
Oklevél
Szakértelem és tudás
0
Kapcsolatok, ismeretsége
20
2. grafikon - A munkaszerzés legfontosabb mércéi A munkahely megválasztásában legfontosabb mérceként a kereset magassága valamint a szakmai előrelépés lehetősége emelkedett ki, több mint 90 százalékkal. (3. grafikon)
3
140 120 100
gyakoriság
80 60 40
Nem kell sokat dolgoznom
Nem kell sokat utaznom
Munkatársak, munkalégkör
Szakmai előrelépés lehetősége
0
Kereset magassága
20
3. grafikon – A munkahely megválasztásának legfontosabb mércéi Minthogy az országban a foglalkoztatás helyzete rendkívül súlyos, fontos volt elemezni a hallgatók válaszait arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha nem találnak az oklevelüknek, képzettségi szintjüknek megfelelő munkahelyet. Az egyetemisták mintegy 30% a képzettségi szintjüket el nem érő munkalehetőséget is elvállalná, kb. 20% az átképzésben, azaz a tanulmányok folytatásában látja a megoldást, de ugyanennyi hallgató állítja azt, hogy ez esetben külföldre költözne. A szabadkai egyetemisták 16% az ország más helységeiben kísérelne meg munkát találni, 7% pedig passzívan várakozna a jobb lehetőségre. (4. grafikon) 100 90
gyakoriság
80 70 60 50 40 30 20
Külföldre kültözni
Elköltözni más helységbe
Szakmai átképzés, továbbtanulás
Elfogadni a képzettségnél alacsonyabb munkahelyet
0
Szülőknél maradva jobb alkalomra várni
10
4. grafikon - Lehetséges változatok, ha nem sikerül megfelelő munkahelyet találni 4
Érdekes megnézni, hogy az egyetemi hallgatók milyennek látják a munkába állás lehetőségeit lakhelyükön, Vajdaságban, Szerbiában és külföldön. A lakhelyet illetően a hallgatók több mint 40% nem tartja valószínűnek, hogy ott kap munkát, ennél valamivel kevesebben vélik úgy, hogy valószínűleg lakhelyükön találnak munkát és csupán 8 százalékuk vélte úgy, hogy helyben biztosan talál munkát. (5. grafikon) 140 120
gyakoriság
100 80 60 40 20
nem valószínű
valószínű
biztosan
0
5. grafikon - A lakhelyi munkába állás valószínűsége Az egyetemisták 60 százaléka tartja valószínűnek, hogy a Vajdaságban kapjon munkát, ezt 20 százalékuk tartja biztosnak, a többiek véleménye szerint pedig még Vajdaságban sem lehet munkát találni. (6. grafikon) 180 160
gyakoriság
140 120 100 80 60 40 20
nem valószínű
valószínű
biztos
0
6. grafikon - A vajdasági munkába állás valószínűsége Az egyetemistáknak a vajdasági és a szerbiai munkába állás valószínűségével kapcsolatos véleménye nem sokban különbözik. A megkérdezettek mintegy 50% tartja valószínűnek, hogy munkát talál Szerbiában, a megkérdezettek 20% ezt nem 5
20 40 60 80
nem valószínű
biztos
valószínű
0
gyakoriság
10 12 14 16 0 0 0 0
tartja valószínűnek, és ennél valamivel kisebb arányban gondolják úgy, hogy Szerbiában szinte biztosan munkába állnak. (7. grafikon)
7. grafikon - A szerbiai munkába állás valószínűsége A külföld vonatkozásában eléggé nagy a szóródás. Az egyetemisták 40 százaléka vélte úgy, hogy külföldön valószínűleg találna munkát, a megkérdezettek 25% szerint biztosan kapna munkát és ugyanannyi hallgató szerint nem valószínű, hogy külföldön munkába tudna állni. (8. grafikon) 120
gyakoriság
100 80 60 40 20
nem valószínű
valószínű
biztos
0
8. grafikon - A külföldi munkavállalás valószínűsége Az arra a kérdésre adott válaszok, hogy az elkövetkező öt évben milyen célokat szeretnének elérni, két nagy csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a kívánságok tartoznak, amelyeket az egyetemisták az elkövetkező időszakban meg szeretnének valósítani. Ezek között az első helyen szerepel a munkába állás, a
6
tanulás, a szaktudás megszerzése, az utazás, az önálló életvitel3 kialakítása és a saját lakás megszerzése. (9. grafikon) A másik csoportba tartoznak azok a válaszok, amelyeknél ugyancsak jelentős statisztikai különbségek tapasztalhatók, s amelyek azt mutatják, mi az, amit a hallgatók nem szeretnének megvalósítani az elkövetkező öt évben. Külön említést érdemel az adat, miszerint a hallgatók 90% nem tervezi tanulmányai külföldi folytatását, de ezt sem, hogy külföldön vállaljon munkát. Meglepő, hogy a hallgatók 60% az elkövetkező öt évben nem számít szakmai sikerek elérésére, illetve saját vállalkozás beindítására. Mivel a körkérdéssel felölelt egyetemi hallgatók átlag életkora 22 év körül alakult, nehezen magyarázható meg az a tény, hogy nem kevesebb, mint 60% nem gondol családalapításra az elkövetkező 5 évben, a gyermekvállalást, -nevelést és iskoláztatást pedig nem tervezi a megkérdezetteknek több mint a 70 százaléka. (10. grafikon) 250 200
100
Utazás
Önálló életvitel kialakítása
Munkába állás
0
Tanulás, szaktudás megszerzése
50
Saját lakás
gyakoriság
150
9. grafikon – Az elkövetkező öt évben megvalósítandó ambíciók
3
A statisztikai jelentőségű 0,05 szintjén 7
300 250 200 gyakoriság
150 100
Munkavállalás külföldön
Szakmai sikerek
Családalapítás
Gyermek
Saját vállalkozás beindítása
0
Külföldi tanulás
50
10. grafikon – Mit nem szeretnének, hogy megvalósuljon az elkövetkező 5 évben Bátorítólag hat, hogy életcéljai megvalósításával kapcsolatban a hallgatóknak több mint a 90% pozitívan vélekedik. (11. grafikon) 140 120
gyakoriság
100 80 60 40
Kétségkívü l optimista
Inkább optimista
Részben optimista
Inkább pesszimist
0
Kétségkívü l
20
11. grafikon – Milyennek látja az egyéni életcélok megvalósításának lehetőségeit Az idő és a társadalom, amelyben élünk, sok gondot tartogat. A legnagyobbak és a legsürgetőbbek közé tartozik a munkanélküliség, a kilátástalanság, a célok hiánya, a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek, a bizonytalanság, az erkölcsi hanyatlás. Az egyetemi hallgatók azt a feladatot kapták, hogy rangsorolják ezeket a
8
problémákat, és mintegy 70% úgy vélte, hogy társadalmunk legnagyobb gondja a munkanélküliség. (12. grafikon)4 80% 70% 60%
százalék
50% 40% 30% 20% 10% 0%
lü ívk gé tsé K
at is m iz ss ep
bb ák nI
at is m iz ss ep
ne bz sé R
tas i im tp o
bb ák nI
tas i im tp o
lü ívk gé tsé K
at is im tp o
12. grafikon – Fiataljaink legnagyobb és legsürgetőbb gondjai A hallgatók 1-től (teljességgel alkalmazhatatlan) 5-ig (teljességgel alkalmazható) osztályozták, hogy a Karon megszerzett tudást mennyiben alkalmazhatják majd a gyakorlatban. A 13. grafikonból látható, hogy a hallgatóknak ezzel kapcsolatban nincs kialakult, egyértelmű álláspontjuk, és leggyakrabban a közepes osztályzat, azaz a 3-as mellett döntöttek. Mégis a hallgatók többsége úgy véli, hogy a megszerzett tudást nem tudja majd hasznosítani a gyakorlatban (30%), és csupán 15% vélte úgy, hogy egyetemi tanulmányai során színvonalas és alkalmazható tudást szerez.
4
A megkérdezettek gyakran több gondot jelöltek meg „legnagyobbnak”, emiatt a százalékarányok összege meghaladja a 100-at. 9
160 140 120 100 g á si ro 80 ka yg 60 40 20 0
1
2
3
4
5
13. grafikon – Az egyetemen szerzett tudás gyakorlati alkalmazhatóságának osztályzása a hallgatók részéről Meglepő, hogy a hallgatóknak csupán a 7% tag a szabadkai Közgazdasági Kar valamely egyetemista szervezetében. Vajon azért-e, mert a meglevő egyetemista szervezetek nem kínálnak eléggé vonzó tevékenységet, vagy a hallgatók egyszerűen nem érdekeltek, hogy bekapcsolódjanak ezeknek a szervezeteknek a munkájába, ezáltal új ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagítva egyetemista létüket? (14. grafikon) 300 250 200
gá si r 150 ok ay g 100 50 0
igen
nem
14. grafikon – A hallgatók tagsága az egyetemista szervezetekben MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ismertetett eredmények a begyűjtött adatok legjelentősebb értékelését tartalmazzák. Az érdeklődés irányától és a tájékoztató rendeltetésétől függően számos kereszt- és összetett elemzés készíthető. Úgy véltem, hogy a legfontosabb az általános megállapítások közzététele, majd, szükség esetén, tovább folytatható az elemzés és értékelés. Az egyetemi hallgatók álláspontjának, meglátásainak, 10
véleményének globális ismertetése azt a célt szolgálja, hogy további kutatásokra ösztönözzön, amelyekre mindenképpen szükség van, ha tényleg szeretnénk előre jelezni a társadalmunkban bekövetkező változásokat, azok irányultságát. Mivel ez egy exploratív kutatás, nem léteznek forrásadatok, amelyek alátámaszthatnák a kutatási eredményeket. Ezért az eredmények nem tekinthetők valamilyen végső megállapításnak, hanem csupán olyan adatok, amelyek irányt szabhatnak a további vizsgálódáshoz. Ez pedig szélesebb kutatási területet is felölelhet.
11
