Buzási Lajosné* f!munkatárs
1. táblázat. Szövetségünk összeA magyar m!anyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2001–2010 között sen 350 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyek2010/2001 2010/2009 2001 2005 2006 2007 2008** 2009 2010 % % r!l feltételeztük, hogy Ipar 12 541 16 427 19 177 20 624 20 952 17 983 21 448 171 119 50 t/év feletti mennyiséVegyipar* 1 767 2 683 3 193 3 375 3 814 3 112 3 900 220 125 get dolgoznak fel, ami M"anyagipar 561 853 1 038 1 182 1 225 954 1 186 211 124 nem jelenti természeteAlapanyag 240 429 536 607 572 432 579 241 134 sen a m"anyag-feldolgoFeldolgozás 321 424 502 575 653 522 607 189 116 zással foglalkozó vállalaM"anyagipar 4,47 5,19 5,41 5,73 5,85 5,31 5,53 tok összességét, ez a részesedése, % *gyógyszeriparral együtt szakma sajátosságait fi**korrigált, TEÁOR’ 08 szerint gyelembe véve nem is leForrás: KSH het cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok zett növekedésének mértéke 2010-ben meghaladta az olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel. ipar egészének a növekedését. 2001-hez képest szinte 2010. évi felmérésünkben némi növekedést tapasztal- azonos mérték" a fejl!dés a teljes vegyiparral. 2010-ben tunk, de sajnos több cég került az 50 tonnás feldolgozási a m"anyagiparon belül mind 2001-hez, mind 2009-hez mennyiség alá, amely a felmérés alsó határa. Sikerült né- viszonyítva az alapanyagipar fejl!dése nagyobb volt, hány olyan vállalkozást elérni, amelyek eddig nem adtak mint a feldolgozóiparé. adatokat, többen viszont elvéreztek a gazdasági válság 2001 volt az els! olyan év, amikor a m"anyag-feldolmiatt, akadtak olyanok, amelyek csak néhány hónapig gozás értékben meghaladta a m"anyag-alapanyaggyárm"ködtek 2010-ben. tást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás Az adatlapokat 331 cég töltötte ki és adott értékelhet! javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az információt, azaz a hazai m"anyag-feldolgozás repre- alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd forinttal meghaladta zentációja mintegy ~98%, ami megítélésünk szerint jó- a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a feldolgozóipar nak mondható. árbevétele 34 Mrd forinttal maradt el az alapanyaggyártás árbevételét!l, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2. A m!anyag-feldolgozás gazdasági környezete 2005. évi árbevételt 18%-kal haladta meg. 2007-ben A m"anyagipar, és ezen belül els!sorban a m"anyag- 32 Mrd forinttal teljesített jobban az alapanyaggyártás, feldolgozás tipikus háttéripar. Növekedése és lehet!ségei mint a feldolgozás. 2008-ban visszatért a feldolgozóipar szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. fölénye, s ez a folyamat 2009-ben és 2010-ben tovább A termékek nagy része nem önállóan jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészként és részegységként. A m"anyagipar szerepe és helye az ipar, és közte a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. Az adatokból megállapítható, hogy az általános válságból a vegyipar, s azon belül a m"anyagipar is alaposan kivette a részét, de 2010-ben megindult a visszakapaszkodás a korábbi években elért eredményekhez. A m"anyagipar értékben kifeje*Magyar
M"anyagipari Szövetség
2011. 48. évfolyam 7. szám
1. ábra. Alapanyag árak alakulása 2010-ben (az S-PVC cs!- és a HDPE fröccsanyag nyugat-európai adat)
241
M!anyagipari trendek
M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2010-ben
folytatódott. Ett!l függetlenül a visszaesés utáni javulásban nagyobb mértéket tapasztaltunk az alapanyaggyártás területén, mint a feldolgozásban. Az árbevétel alakulásának fontos tényez!je az alapanyag árak alakulása. 2010-ben az egyes hazai m"anyagok árai hullámzóak voltak a világpiaci tendenciáknak megfelel!en. Augusztustól-októberig mind belföldön, mind külföldön volt egy kis enyhülés, majd ismét felfelé kúsztak az árak. A hazai gyártású alapanyagok, valamint az S-PVC cs!anyag és a HDPE fröccsanyag nyugat-európai árainak alakulását szemlélteti az 1. ábra.
2. táblázat. M!anyagok termelése 2005–2010 között, kt M!anyag Polietilén Polipropilén PVC Polisztirol Összesen Egyéb Mindösszesen
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2009, % 463,4 460,2 501 449,5 460,6 483,2 104,9 290 279,1 278,9 283,5 275,7 268,4 97,4 290,3 311,8 356,3 314,1 206,4 235,6 114,1 103,9 107,0 103,3 96,6 93,1 106,0 113,9 1147,6 1158,1 1239,5 1143,7 1035,8 1093,2 105,5 205,4 256,3 316,5 299,3 255,2 283,8 111,2 1353,0 1414,4 1556,0 1443,0 1291,0 1377,0 106,7
3. táblázat. M!anyagok importja 2005–2010 között, kt M!anyag Polietilén Polipropilén PVC Polisztirol PET Összesen Egyéb Mindösszesen
2005 107,9 69,3 56,7 54,4 43,7 332,0 190,6 522,6
2006 116,8 82,2 56,9 71,5 45,5 372,9 208,1 581
2007 103,6* 86,3* 42,4* 64,2* 35,4* 331,9* 231,9* 563,8*
2008 101,4 84,4 39,4 57,5 41,3 324,0 254,3 578,3
2009 107,5 88,8 41,0 55,9 54,1 347,3 258,9 606,2
2010 113,1 87,2 37,4 36,5 61,1 335,3 289,9 625,2
2010/2009, % 105,2 98,2 91,2 65,3 112,9 96,5 112,0 103,1
3. M!anyag alapanyagok Magyarország m"anyag alapanyag termelése a f!bb polimer típusok vonatkozásában a 2. táblázat szerint változott. 2010-ben az el!z! évhez viszonyítva közel 7%-kal növekedett az alapanyag gyár- *valószín"leg téves adatszolgáltatás a KSH részér!l tás. A polietiléneké 5%-kal emelkedett az el!z! évi értékekhez képest, a polipropilén 4. táblázat. kissé tovább csökkent, 2,6%-kal elmaradt, M!anyagok exportja 2005–2010 között, kt a PVC gyártás viszont jelent!s mértékben, M!anyag 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2009, % 14%-kal er!södött, a polisztirolok termeléPolietilén 380,8 386,9 432 392,6 425,4 443,1 104,2 Polipropilén 211,4 203,2 204,3 211 216,1 211,1 97,7 se is b!vült ugyanilyen arányban, azaz PVC 261,4 263,6 303,0 266,5 170,7 214,9 125,9 14%-kal. A növekedés megmutatkozott a Polisztirol 87,5 95,6 85,1 79,0 82,2 92,7 112,8 poliuretánok alapanyagául szolgáló izociaÖsszesen 941,1 949,3 1024,4 949,1 894,4 961,8 107,5 nátoknál is. Ez utóbbiaknál az MDI-b!l Egyéb 175,6 232,4 273,4 300,9 297,2 324,6 109,2 20,1%-kal, míg a TDI-b!l 2,2%-kal többet Mindösszesen 1116,7 1181,7 1297,8 1250 1191,6 1286,4 108,0 állítottak el!. A polipropilén termelés az utóbbi öt év viszonylatában fokozatosan visszaesett, legalacsonyabb Az összes polietilén import 5,2%-kal növekedett, értéket mutatva 2010-ben a vizsgált id!szakból. Kisebb 113,1 ezer tonnát tett ki. A polipropilén behozatala 1,8%ingadozásokkal a PVC gyártás is súlyosan visszaesett, kal kissé csökkent 87,2 ezer tonnára. A PVC importja 2010-ben egy kicsit visszakapaszkodott, az izocianátok 8,8%-kal kevesebb volt 2010-ben, 37,4 ezer tonnára kúel!állítása is er!södött, különösen az MDI termelése szott. A lágy PVC granulátum behozatala 4,4 ezer t volt, (20%-kal) az el!z! évihez képest. A polisztirol anyagcsa- 2,6 ezer tonnával kevesebb, mint 2009-ben. A normál és ládnál is szinte folyamatos visszaesés mutatkozott az ütésálló polisztirol importja mondhatni felére esett viszutóbbi négy-öt évben 2009-ig, de itt megállt a kedvez!t- sza, a habosíthatóé 10%-kal n!tt 17,7 ezer tonnára. Öszlen folyamat, és 2010-ben majdnem elérte a 2006. évi szesen 36,5 ezer t polisztirolt vásároltunk külföldr!l, szintet. 35%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2010-ben A m"anyag alapanyagok hazai termelésének szerkeze- a m"szaki m"anyagok importja jóval nagyobb volt az te és típusválasztéka eltér az igényekt!l. Nem gyártunk el!z! két évben mért mennyiségnél. pl. pasztázható PVC-t és m"szaki m"anyagokat sem, a Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a kevés poliamidtól eltekintve. Az import mennyisége termeléssel arányosan változott, növekedés a poliolefi2010-ben az el!z! évihez viszonyítva 3,1%-kal növeke- neknél és a habosítható polisztirolnál volt. dett, s ezzel 625,2 tonnát értünk el. A 3. táblázatból látA m"anyag alapanyagok exportja az el!z! évihez vihatóan a m"szaki m"anyagok importja növekedett na- szonyítva 2010-ben 8,0%-kal 1286,4 ezer tonnára növegyobb mértékben. kedett.
242
2011. 48. évfolyam 7. szám
5. táblázat. A polietilén kivitele 4,2%-kal Látszólagos m!anyag-felhasználás 2005–2010 között, kt 443,1 ezer tonnára b!vült, a polipropilénnél M!anyag 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2009, % kismérték", 2,3%-os csökkenés volt tapaszPolietilén 190,5 190,1 172,6 158,3 142,5 153,2 107,5 talható, 211,1 ezer tonnát tett ki, a PVC kiviPolipropilén 147,9 158,1 160,9 156,9 148,4 144,5 97,4 tele er!teljesen, 25,9%-kal 214,9 ezer tonnáPVC 85,6 105,1 95,7 87,0 76,7 63,3 82,5 ra n!tt. Polisztirol 70,8 82,9 82,4 75,1 66,8 49,8 74,6 A polisztirolok exportja 12,8%-kal Összesen 494,8 536,2 511,6 477,3 434,4 410,8 94,6 92,7 ezer tonnára növekedett, ezen belül az Egyéb 293,9 284,3 317,8 303,4 271,2 305,0 112,5 ütésálló típusoké 11%-kal 53,1 ezer tonnára, Mindösszesen 788,7 820,5 829,4 780,7 705,6 715,8 101,4 a habosítható típusé 15,5%-kal 39,6 ezer t-ra n!tt. 6. táblázat. Az egyéb kategóriában az izocianátok, illetve a PUR A 15 legnagyobb cég 2009-ben és 2010-ben, a alapanyagok exportértékesítése 199,8 ezer tonnára b!feldolgozott m!anyag mennyiségek szerint vült, ez 9,7% növekedés. Helyezés a A látszólagos m"anyag-felhasználás 2010-ben 1,4%m!anyag-feldolgozás Cég neve mennyisége szerint kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, és az 5. táblá2009 2010 zat szerint alakult az elmúlt 6 évben. 1 1 Jász-Plasztik Kft. A m"anyagok feldolgozása és felhasználása hosszabb 2 2 Taghleef Industries Kft. távon – 1988 és 2007 között – az 1992. évi mélypont 3 3 Graboplast Zrt. után folyamatosan n!tt. 2008-ban és 2009-ben viszont 4 4 Prysmian MKM Magyar Kábel M"vek Kft. 6%-os, illetve mintegy 10%-os visszaesés következett 7 5 Electrolux Lehel Kft. be. 2010-ben ismét felfelé mutatnak a számok az 1,4%5 6 Alpla M"anyag Csomagolóipari Kft. 9 7 CSI Hungary Kft. os növekedéssel, de messze nem értük el a korábbi évek 8 8 Resilux Hungária Kft. eredményeit. 6 9 Pannunion Csomagolóanyag NyRt. A m"anyagipar nemzetközileg is elfogadott jelz!szá38 10 Nolato Kft. ma a látszólagos m"anyag-felhasználás, ami szoros kor11 11 Bericap Záródástechnikai Bt. relációban van a m"anyag-feldolgozással. A m"anyag16 12 Ongropack Kft. felhasználásba beleértik azokat a – túlnyomó részben – 18 13 Nordenia Hungary Kft. h!re keményed! gyantákat, amelyeket köt!- és segéd12 14 PipeLife M"anyagipari Kft. anyag formájában a fa-, a festék- és a ragasztógyártásban 10 15 Wavin Kft. alkalmaznak. Ez a szám mérhet! össze a nyugat-európai országokra vonatkozó adatokkal. Magyarország a 2010. teink szerint az adatgy"jtésünkb!l csak ennél kisebb válévi 71,6 kg-mal a középmez!nyben helyezkedik el. lalkozások maradtak ki. Érdekes megjegyezni, hogy 2010-ben a legnagyobbak 4. A m!anyag-feldolgozó cégek száma és nagysága termelése – eltér!en a korábbi évekt!l – az átlagnak A 15 legnagyobb vállalat felsorolását összehasonlítva megfelel! mértékben növekedett, az els! 15 által el!állíaz el!z! évi listával (6. táblázat) megállapítható, hogy tott m"anyag termék mennyisége 6,2%-kal volt több, jelent!s átrendez!dések voltak, a cégek sorrendje meg- mint 2009-ben. változott. A cégek nagyság sze7. táblázat. rinti megoszlását és a felM!anyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása dolgozott mennyiségben Vállalatnagyság 2008 2009 2010 való részesedését mutatMennyiség Mennyiség Mennyiség Cégek Cégek Cégek száma száma száma kt % kt % kt % ja a 7. táblázat. A hazai Gyártott termék évente > 10000 t 18 368,8 48 17 318,1 45,9 19 360,0 48,7 ipar koncentrációját jól 5000–10000 t 19 129,1 17 17 114,8 16,6 18 126,6 17,1 jelzi, hogy a 197 legna2000–5000 t 42 119 16 37 115,4 16,7 34 101,5 13,7 gyobb cég a 2010-ben > 2000 t összesen 79 616,9 81 71 548,3 79,2 71 588,1 79,5 feldolgozott mennyiség1000–2000 t 63 91,4 12 61 86,3 12,5 66 94,4 12,8 nek közel a felét, 48,7%500–1000 t 42 29,8 4 33 25,3 3,7 36 27,5 3,7 át képviseli, és a > 500 t összesen 184 738,1 97 165 659,9 95,3 173 710,0 96,1 2000 tonnánál többet < 500 t 136 24,9 3 173 32,4 4,7 158 28,9 3,9 gyártó 71 cég már összeAdatszolgáltató összesen 320 100 338 692,3 100,0 331 738,9 100 763,0 sen a 79,5%-át. IsmereForrás: MMSZ 2011. 48. évfolyam 7. szám
243
5. A hazai m!anyag-feldolgozás alakulása tevékenységek szerint 5.1. A m!anyag-feldolgozás alakulása technológiai csoportonként A m"anyag-feldolgozás egészének növekedése, felmérésünk szerint, 2005 és 2010 között (8. táblázat) mintegy 12% volt. A 2010. évi feldolgozásból gy"jtött adatok 6,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, és meghaladták a 2007. évi szintjét, amikor 735 ezer t volt az eredmény. A mennyiségi növekedésben közrejátszik az autóipari és a m"szaki cikkekhez való beszállítás növekedése. Másfel!l a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelel!, de minél kisebb súlyú terméket el!állítani, vékonyabbak a fóliák, a véd!csövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdít!italokat ma már a rekeszek helyett a lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gy"jt!csomagolásban forgalmazzák. 8. táblázat. M!anyag termékek gyártása 2005–2010 között, kt Termékek Fólia Fröccstermék Cs! Üreges test Hab Kábel/huzal Lemez Profil Padló Egyéb Mindösszesen
2005 161 151 55 53 49 26 35 20 27 83 660
2006 160 148 55 59 63 33 42 17 30 85 690
2007 163 176 57 68 74 38 42 21 32 64 735
2008 186 185 51 67 81 38 35 20 36 64 763
2009 147 190 39 75 84 29 31 17 25 55 692
2010 152 210 36 78 95 32 31 15 24 66 739
Forrás: MMSZ
Részletesen vizsgálva a 2010. évi statisztikai számokat néhány fontosabb tényez!: –#A fóliagyártás a teljes id!szakban a m"anyag-feldolgozás hol els!, hol második legnagyobb volument jelent! területe. Legutóbb a második helyre került. A mennyiségi csökkenés 21% volt 2008-hoz viszonyítva. A fóliák részaránya is csökkent, míg 2007-ben 22,2% és 2008-ban 24,4% volt, addig az arány 2009-ben 21,2%-ra mérsékl!dött. Ugyanakkor joggal feltételezhet!, hogy csökkent a f! terméktípusok vastagsága, az azonos tömeg" fólia pl. lényegesen nagyobb mennyiség" termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fóliagyártás 2004-ben megvalósult beruházás eredményeképpen létrejött jelent!s növekedése. N!tt 2010-ben a BOPP egészségügyi fóliák mennyisége, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. –#Az elmúlt id!szakban az egyik legdinamikusabban b!vül! szakterület a fröccstermékek, els!sorban a nagy érték" m"szaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2006. évi csökkenés mögött a háztartási m"anyag cikkek 244
termelésének visszaesése áll. 2007-t!l viszont folyamatosan – a válság itt nem éreztette annyira a hatását – és jelent!sen növekedett az alkatrészek és egyéb fröccstermékek mennyisége. 2010-ben – 10,5%-os növekedést produkálva – is ez volt a legnagyobb cikkcsoportja a m"anyag-feldolgozásnak. –#A gyártott csövek mennyisége a vizsgált id!szakban sz"k határok között ingadozott. A 2007-ig tartó növekedés után – összhangban az épít!ipari visszaeséssel – 2008-ban 10,5%-os, 2009-ben további 23,5%-os, majd 2010-ben 7,7%-os er!teljes süllyedés következett be. A termelés fellendülésének elmaradása a piaci igények stagnálásából adódott, sajnos az épít!ipar mindig az egész magyar gazdaság alul teljesít! ágazatának számít, a közm"vek fejlesztése mérsékl!dött. –#A habtermékek folyamatosan b!vültek az elmúlt hat évben. Ez az eredményesség az évek óta tartó, folyamatosan pályázható h!szigeteléseknek, korszer"sítéseknek köszönhet!. Egyébként ez a cikkcsoport n!tt a második – az egyéb kategória után – legnagyobb mértékben 2009hez képest, mégpedig 13,1%-kal. –#Az üreges testek mennyiségében szintén évek óta örvendetesen folyamatos a növekedés. Változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan b!vül! PET felhasználás egyre magasabb szintje. A 2,5–25 liter közötti flakonok, kannák mennyisége kismértékben visszaesett, míg a ballonok, hordók területén javulás mutatkozott. –#A kábel/huzal termékcsoport – az el!z! év gyenge zárása után – ismét növekedett, a 10,3%-kal a 2006. évi szintet közelítette. –#A lemezgyártás a 2008-ban megkezd!dött csökkenést folytatva 2009-ben a 2004. évi szintre esett vissza, és 2010 sem hozott mennyiségi változást. –#A profilok mennyisége a 2006. és 2009. év szintje alá süllyedt, ami szoros kapcsolatban áll az épít!ipar jelenlegi helyzetével, mintegy 12%-os volt a mennyiségi visszaesés. –#A m"anyagpadló-gyártás 2008 végéig a vizsgált id!szak sikertörténetének számított. Sajnos a gazdasági válság épít!ipari vonatkozása 2010-ben 33,3%-os csökkenést idézett el! a csúcsévnek számító 2008-hoz képest, annak ellenére, hogy az egyetlen hazai gyártó folyamatosan fejleszti és magas színvonalon végzi termelését. Összességében a m"anyag-feldolgozóipar 2010-ben 6–7% között növekedett, hasonlóan az egész gazdasághoz. Sikernek könyvelhetjük el, hogy idén több olyan céget tudtunk rávenni az adatszolgáltatásra, amelyekt!l eddig nem sikerült információt kapni. Továbbra is korszer" a termékválaszték, jelent!s a nagy érték" m"szaki m"anyagok felhasználása, az id!szak legnagyobb mennyiségét mértük 2010-ben. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz értékadatok alapján bemutatni. Feltételez2011. 48. évfolyam 7. szám
ve, hogy a „M"anyagipar helye az iparban termelési érték alapján” táblázatban szerepl! KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2010. évi m"anyag-feldolgozói termelési érték 2001-hez viszonyítva 89,1%-kal emelkedett, és az el!z! évinél 16,3%-kal volt nagyobb. 5.2. M!anyag-feldolgozás alakulása polimer típusonként A 9. táblázat a nagy tömegben gyártott és a m"szaki m"anyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált id!szakban. 2010-ben az el!z! évhez képest a kemény PVC-nél csökkenést, a PE-HD-nél azonos mennyiséget, a többi nagy tömegben gyártott alapanyagnál növekedést tapasztaltunk. A m"szaki m"anyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet, feldolgozásuk mennyisége összességében 2010-ben is n!tt, 16,5%-kal meghaladta az el!z! évi felhasználást. A kiemelt tételeken belül is jelent!s volt a PA (60 %-os), a PBT (65%-os) és a PC (47%-os) b!vülése. A m"szaki m"anyagok érték el a legmagasabb értéket, köszönhet!en az alkatrészgyártás id!közben bekövetkezett jelent!s növekedésének. Hangsúlyozni kell, hogy a megállapítás a látókörünkbe jutott több cég révén gy"jtött eredményre vonatkozik, hiszen a hivatalos statisztikai adatok szerint elméletileg csak mintegy 2%-os mértékben b!vült a felhasznált alapanyagok mennyisége 2010-ben. A magyarországi adatokat összevetve a 2009. évi nyugat-európai m"anyag-feldolgozás szerkezetével, a következ! azonosságok és eltérések mutatkoznak: –#A PP felhasználás közel azonos arányú a nyugat-európai részesedéssel, nálunk kissé magasabb az arány (Magyarország: 21,5%, Nyugat-Európa: 19,0%). –#Lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál,
Nyugat-Európában 4,2%-kal magasabb a részaránya (Magyarország: 7,8%, Nyugat-Európa: 12%). –#A PE-LD/LLD hazai részaránya 2010-ben 1,8%-kal maradt el a nyugat-európai szintt!l (Magyarország: 15,2%, Nyugat-Európa: 17%). –#PVC felhasználásunk nagyobb arányú a nyugat-európai részesedésnél, de nálunk koncentrálódik a PVC padlógyártásban ennek az anyagnak az alkalmazása, ennek tulajdonítjuk a magasabb arányt (Magyarország: 14,7%, Nyugat-Európa: 11,0%). –#A PET felhasználással teljesen egyformán állunk. A 2010-es magyar és a 2009-es nyugat-európai érték egyaránt 8% volt. –#A PS típusoknál összességében a hazai felhasználási arány 2,3%-kal nagyobb, ez részben a régi építés" épületek utólagos h!szigetelésének, valamint az er!sen exportorientált h"t!gépgyártásnak köszönhet! (Magyarország: 10,3%, Nyugat-Európa: 8,0%). –#A kiemelt m"szaki m"anyagok felhasználása az utóbbi években dinamikusan b!vült, 2010-ben arányában meg is haladta a nyugat-európai 10%-os arányt.
5.2.1. Polietilének 5.2.1.1. Kis s!r!ség! polietilén (10. táblázat) A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis s"r"ség" és a korszer"bb lineáris kis s"r"ség" polietilénb!l gyártott termékeket. Összességében a felhasználás növekedése hat év vonatkozásában 2010-re csak 6% körüli volt, mivel a gazdasági válság több polimernél visszaesést hozott a feldolgozásban. –#Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, ugyan 2010-ben nem sokkal mutatott többet a 2009. évi értéknél, a nagy visszaesés el!tti állapotot (a 2008. évi értékr!l) ez még messze 9. táblázat. nem közelítette meg. Az Magyarország m!anyag-feldolgozása f"bb polimer típusok szerint 2005–2010 között összes gyártás ~60%-a Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 csomagolóanyag, jelenM!anyagok kt % kt % kt % kt % kt % kt % t!s továbbá az egészségNagy tömegben gyártott m!anyagok ügyi felhasználás is. K-PVC 77,1 11,7 78,1 11,6 79,1 10,9 72,6 9,5 57,7 8,3 53,1 7,2 –#A fröccstermékek L-PVC 51,6 7,8 56,8 8,4 64,3 8,9 71,7 9,4 52,8 7,6 55,1 7,5 mennyisége kisebb mérPE-LD 106,3 16,1 110,8 16,4 114,1 15,7 146,9 19,3 107,7 15,6 112,3 15,2 tékben növekedett az PE-HD 70,3 10,7 69,9 10,4 71,6 9,9 66,9 8,8 57,4 8,3 57,4 7,8 el!z! évihez viszonyítPP 142,3 21,6 146,7 21,8 156,4 21,6 158,5 20,8 152,8 22,1 159,0 21,5 va, meghaladva az eddiPS 80,8 12,2 77,7 11,5 71,3 9,8 65,7 8,6 68,7 9,9 75,8 10,3 PET 38,7 5,9 44,9 6,7 52,9 7,3 49,7 6,5 56,8 8,2 59,4 8,0 gi legmagasabb szintet, a M!szaki m!anyagok 2008. évi feldolgozást, ABS 6,9 1,0 9,4 1,4 18,0 2,4 16,3 2,1 30,1 4,30 31,2 4,2 részaránya is n!tt kissé, a PA 9,8 1,5 10,9 1,6 13,2 1,8 13,1 1,7 11,5 1,70 18,3 2,5 2009. évi 18%-ról PBT 1,1 0,2 1,5 0,2 1,6 0,2 3,5 0,5 3,7 0,50 6,1 0,8 18,4%-ra. PC 5,8 0,9 3,6 0,5 7,7 1,1 8,7 1,1 6,4 0,90 9,4 1,3 –#A kábelipari felPC/ABS 2,7 0,4 3,0 0,4 6,3 0,9 15,1 2,0 12 1,70 8,3 1,1 használásban megállt a POM 1,6 0,2 2,0 0,3 2,5 0,3 2,5 0,3 2,3 0,33 3,6 0,5 2007-ben megkezd!dött Forrás: MMSZ
2011. 48. évfolyam 7. szám
245
visszaesés, és mintegy 67%-os növekedéssel a régi 2003as értéket közelítette. –#A habgyártás 2004-2008 között folyamatosan b!vült, majd 2009-ben visszaesett 16,5%-kal, míg 2010ben magára talált, 53%-os növekedéssel elérte az id!szak legmagasabb értékét. –#Az egyéb termékeknél a legjelent!sebb tétel a tetrapak dobozokhoz felhasznált egyre növekv! mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival összehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúrája az elmúlt 5 évben.
mék jelent meg adatgy"jtésben az el!z! évhez képest, 2005-ben pedig 4,8%-kal maradt el a 2004. évit!l, 2006ban, 2007-ben és 2008-ban ismét b!vült a felhasználás. 2009-ben 3,6%-kal maradt el a fogyasztás az el!z! évit!l, jóval kisebb mértékben, mint az összes feldolgozási csökkenés mértéke. 2010-ben viszont elérte a bemutatott id!szak eddigi legmagasabb értékét. –#A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. A fröccstermékeknél csökkenést, míg a fóliáknál növekedést tapasztalhattunk 2010-ben, ez utóbbinál a bemutatott id!szakban a legjobb eredménnyel. A fröccstermékek között ma már a legnagyobb tétel az alkatrészgyártás, és változatlanul jelent!s a kupak- és a háztartási m"anyag cikkek el!állítása. 2004-ben új beruházás eredményeként jelent!sen b!vült a BOPP fóliagyártás, 2005-ben a gyártott mennyiség elmaradt az el!z! évit!l, az összes PP fóliagyártás csak 92,1%-a volt az el!z! évinek, 2006-ban kis mértékben b!vült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelent! 2004. évi termelést!l, 2007-ben pedig meghaladta azt. 2008-ban mintegy 8%-os visszaesés mutatkozott a fóliánál. 2009-ben minden eddigi eredményt túlszárnyalt ez a kategória, ami azt mutatja, hogy a csomagolási ágazatot nem rengette meg a gazdasági válság. 2010-re ismét csúcsot döntött a PP fólia ágazat.
5.2.1.2. Nagy s!r!ség! polietilén (11. táblázat) A PE-HD alapú termékek el!állítása 1999 és 2002 között folyamatosan n!tt, 2003-ban ez a tendencia megtört, els!sorban a cs!gyártás csökkenése miatt. 2004-ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban n!tt a feldolgozott mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben viszszaesett, 2007-ben ismét b!vült, majd 2008 és 2009-ben megint csökkent. Ez a hullámzó mozgás 2010-ben stagnálást mutatott, hajszálra ugyanaz a feldolgozott menynyiség, mint 2009-ben. A PE-HD alkalmazás növekedése 5 év (2003–2007) vonatkozásában meghaladta a hazai m"anyag-felhasználás növekedési ütemét, 22,8%-kal b!vült, 2008-ban azonban visszaesett közel a 2004. évi szintre, 2009-ben pedig már a 2003. évi szint alá Termékek süllyedt a feldolgozott mennyiség. 2010-ben pedig Fólia változatlan helyzet állt be, az egyes szegmensekKábelbevonat Fröccstermék ben volt némi mozgás. Egyéb A 2010-ben el!állított PE-HD termékek menyÖsszesen nyiségében a fröccstermékeknél 16,3%-os, az üreges testek cikkcsoportnál 5,6%-os növekedést tapasztaltunk, az összes többi terméknél hanyatlás mutatkozott. Termékek 2004-ben és 2007-ben volt a legnagyobb a gyárCs! tott csövek mennyisége a bemutatott 8 éves id!Fröccstermék szakon belül, ezt azonban már régóta csak álomhaÜreges test tárként emlegetjük, s amíg nem talál magára a haFólia zai épít!ipar, addig nem remélhetünk ezen a terüEgyéb leten javulást, 2010-ben tovább csökkent a gyártott Összesen cs! mennyisége. 5.2.2. Polipropilén (12. táblázat) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 között ~22%-kal b!vítették a polipropilénb!l el!állított termékeik gyártását, sajnos ez a kedvez! eredmény 2009-ben kissé megtorpant, bár még mindig ez az anyag a legnagyobb részesedés" a feldolgozásban. 2002–2003-ban gyakorlatilag azonos szinten volt, 2004-ben 15%-kal több ter246
10. táblázat. PE-LD feldolgozás 2003–2010 között, kt 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 87,9 84,6 79,9 80,6 77,2 104,5 67,0 67,4 4,3 1,7 3,1 3,5 3,1 2,8 2,4 4,0 5,8 6,5 9,4 9,7 10,7 20,4 19,2 20,6 6,7 13,0 13,9 17,1 18,2 19,3 19,1 20,2 104,7 105,8 106,3 110,9 109,2 147,0 107,7 112,2
11. táblázat. PE-HD feldolgozás 2003–2010 között, kt 2003 18,7 16,3 11,9 9,8 2,2 58,9
2004 21,4 17,8 12,2 14,7 3,5 69,6
2005 20,9 16,4 11,6 16,2 5,2 70,3
2006 19,7 18,9 12,0 13,3 6,0 69,9
2007 21,4 20,1 11,8 15,0 4,0 72,3
2008 19,5 11,7 12,7 19 4,0 66,9
2009 14,4 9,8 14,2 15,0 4,0 57,4
2010 13,5 11,4 15,0 13,9 3,6 57,4
12. táblázat. PP feldolgozás 2003–2010 között, kt Termékek Fröccstermék Fólia Lemez Üreges test Egyéb Összesen
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 49,7 49,9 52,8 55,3 62,7 65,2 67,8 65,5 37,2 47,1 43,4 44,6 47,9 44,0 48,1 51,8 7,8 9,2 9,1 9,7 9,8 9,6 7,0 7,8 3,9 4,1 3,2 3,2 3,7 4,2 3,9 3,0 31,0 39,1 33,8 33,9 32,7 35,5 26,0 30,9 129,6 149,4 142,3 146,7 156,7 158,5 152,8 159,0
2011. 48. évfolyam 7. szám
–#A lemez kategóriában három éves szintfenntartás után 27%-os nagyarányú visszaesés következett be 2009-ben, 2010-ben pedig visszakúszott a szint a 2003ban gyártott mennyiségre. –#Az üreges testek gyártása 2001–2004 között folyamatosan b!vült ugyan, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2%, és ezen a szinten maradt 2006ban is, míg 2007-ben újból kissé b!vült. 2008-ban további növekedés volt tapasztalható csaknem 14%-os mértékben. 2009 visszaesést hozott, mintegy 7%-os csökkenéssel, amely 23%-os süllyedéssel továbbfolytatódott 2010-ben. –#Az egyéb termékcsoport mennyiségében viszont nagyarányú, 20%-os növekedést tapasztaltunk, ez valójában a szál és a szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti dönt! többségben. A PP felhasználás dinamikus b!vülését prognosztizálják általában a szakért!k, ez a tendencia Magyarországon 2006-ban még nem érvényesült, a feldolgozás növekedése elmaradt a m"anyag-feldolgozás egészének b!vülését!l, ugyanakkor a részesedés a m"anyag-feldolgozáson belül már meghaladja a 2006. évi német arányokat. 2007, 2008, 2009 és 2010-re vonatkozóan már mondhatjuk, hogy jók a kilátások a felhasználás b!vülésére, leger!teljesebb növekedés az egyéb kategóriában szerepl! szálak és pántolószalagok területén volt.
lok részaránya, míg ez az érték nálunk 26%-ot ért el 2009-ben, ez 2010-ben tovább hanyatlott 23,7%-ra. Eközben a CMAI elemz! cég a 2004–2009 id!szakra világszerte 6,5%-os növekedést mutatott ki. –#Az összes kemény PVC terméken belül csak a lemez (23%) és a fröccstermék (18%) termékkategóriákban volt növekedés, minden termékosztályban csökkenést tapasztaltunk. –#A csövek piaca a beruházási lehet!ségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelent!sebb felhasználás. 2006-ban a hazai gyártás az el!z! évhez viszonyítva kismértékben b!vült, de 2007t!l folyamatosan egyre lejjebb és lejjebb csúszik a hazai épít!iparral együtt. –#A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált 8 éves id!szakban lassan, de folyamatosan csökkent, 2007-ben gyakorlatilag a 2006. évi szintet érte el hajszálnyi többlettel, 2008 és 2010 között viszont er!sen megcsappant, az pedig változatlanul igaz, hogy többsége exportra kerül. –#A kemény PVC lemezeknél a korábbi, mintegy 30%-os lejtmenet után 2009-hez képest 23%-os növekedést tapasztaltunk 2010-ben. –#A kemény PVC-b!l gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, és már évek óta beállt egy alacsony szintre. Bizonyos területeket még mindig megtart, els!sorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üregestest-gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg.
5.2.3. PVC 5.2.3.1. Kemény PVC (13. táblázat) A kemény PVC felhasználása a 2003–2008 id!szak- 5.2.3.2. Lágy PVC (14. táblázat) ban sz"k határok között ingadozott, 2009-ben és 2010A lágy PVC felhasználása a 2003–2008 közötti id!ben viszont nagyobb mértékben csökkent, er!teljesebb szakban ±10%-on belül ingadozott. A 2003. évi mélyhanyatlás következett be. Ebben óriási szerepet játszott a pont után folyamatos b!vülés tapasztalható ennél az piaci – f!leg az épít!ipari – igények nagyfokú visszaesé- anyagtípusnál. 2004-ben jelent!sen n!tt a padlógyártás, s se. A kemény PVC termékek gyártásának csökkenése 1 és 8 év távlatában is jóval meghaladja az 13. táblázat. összes m"anyag-feldolgozás csökkenésének mérKemény PVC termékek gyártása 2003–2010 között, kt Termékek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 tékét. Cs! 34,5 32,8 31,3 32,4 30,9 29,2 20,7 18,9 A nemzetközi trendek alapján várható növekeFólia 15,0 15,1 15,2 14,6 14,8 13,0 12,7 11,1 dés helyett 2005-ben jelent!sen visszaesett a profiProfil 19,4 20,3 17,3 19,0 18,9 18,4 15,0 12,6 lok termelése. 2001–2004 közötti id!szakban Lemez 6,1 7,2 8,0 8,9 9,5 9,2 6,4 7,9 ~24%-kal n!tt a gyártás, de a 2005. évi már csak Fröccstermék 2,7 3,1 2,9 2,1 1,7 1,6 1,1 1,3 5%-kal haladja meg a 2001. évit. 2006-ban b!vült Egyéb 0,8 0,9 2,4 1,1 1,1 1,2 1,8 1,3 a gyártás 2005-hez viszonyítva, de összességében Összesen 78,5 79,4 77,1 78,1 76,8 72,6 57,7 53,1 csak a 2002–2003-as évek szintjén volt, és ez a mennyiség stagnált az azóta eltelt években, így 14. táblázat. 2008, 2009 és 2010-ben is további csökkenést taLágy PVC termékek gyártása 2003–2010 között, kt pasztalhattunk. A nagy érték" ablakprofiloknál toTermékek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 vábbra is igénynövekedés várható a felújítások Kábelbevonat 18,2 17,8 18 22,1 28,4 30,5 21,9 22,0 miatt is, csak kérdés, hogy a magyar gyártók miPadló 20,9 29,1 27,1 29,9 31,3 36,4 24,7 24,5 lyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. NyuFólia 1,7 1,7 2,2 2,1 1,8 0,9 1,1 1,4 gat-Európában 2004-ben az összes PVC felhaszEgyéb 5,1 5,1 4,6 2,7 2,8 3,9 5,1 7,2 Összesen 45,9 53,7 51,9 56,8 64,3 71,7 52,8 55,1 náláson belül már 28% volt a kemény PVC profi2011. 48. évfolyam 7. szám
247
15. táblázat. ez 2008-ig töretlen volt. 2003-tól már gyakorlatiPS feldolgozás 2003–2010 között, kt lag két vezértermékre sz"kült a kör, a kábelbevoTermékek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 nat és a padló termelésének alakulása a meghatáLemez és fólia 18,7 15,2 21,1 25,9 23,8 19,0 17,8 18,3 rozó. Fröccstermék 33,8 32,9 35,6 24,7 21,7 17,3 17,7 20,0 A lágy PVC termékek mennyisége 2010-ben Hab 18,2 23,5 22,7 26,6 28,1 28,9 33,1 37,2 összességében 4,4%-kal haladta meg az el!z! évi Egyéb 0,4 0,7 1,4 0,5 0,4 0,4 0,1 0,3 értéket. Összesen 71,1 72,3 80,8 77,7 74,0 65,6 68,6 75,8 A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére gozott mennyiségben. Így az öt évvel ezel!tti szintnek b!vült, 2005-ben a termelés mérsékl!dött, de 2006-ban csak a 90,7%-át értük el 2008-ban. 2009-ben a polisztiismét emelkedett, majd 2007-ben és 2008-ban ezt is rolok felhasználása kissé megélénkült, 4,6%-kal magameghaladta. A 2008. évi csúcs után 2009-ben viszont a sabban teljesítettek az el!z! évinél. A 2010-es év 10,5%gazdasági válság hatására az export piacok is besz"kül- os er!södést hozott a polisztirol termékek termelésében. tek, így egy nagymérték", 32%-os visszaesés követke2002 és 2005 között kiemelked!en n!tt a fröccstermézett be e sikerterméknél, amit 2010-ben még egy 0,8%- kek gyártása, egyre több fröccsönt! cég használt gyártos további csökkenés követett. mányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott miA kábelbevonatok termelésér!l ugyanaz mondható el, n!ség" polisztirolt. 2006-ban a növekedési tendencia ami a padlógyártásról, szintén drasztikusan csökkent megtört, néhány cég az el!z! évinél lényegesen keveseb2009-ben, de legalább a kábelgyártás 2010-ben egy haj- bet dolgozott fel, s ez a folyamat 2007-ben és 2008-ban szálnyit, 0,5%-ot er!södött 2009-hez viszonyítva. er!teljesen tovább folytatódott. 2009-ben kissé ismét nöA kábelbevonat- és a padlógyártás részaránya az ösz- vekedett. A 2010-ben a javulás 13%-ot mutatott. Gyanítszes lágy PVC feldolgozáson belül, hasonlóan az el!állí- ható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megtott mennyiséghez, is csökkent 2010-ben. rendel!i el!írás alapján dolgoznak, nem választhatják A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorla- meg szabadon az alapanyag típusát. tilag stagnál, a gyártás tulajdonképpen az épít!ipari terNövelte szintjét – a gazdasági válság ellenére – a habmékekre szorítkozik. termékek gyártása, els!sorban az épít!ipari szigetel!A PVC gyártók komoly er!feszítéseket tettek, hogy a anyagok gyártása b!vült, ezen a területen továbbra is nöPVC els!sorban kiváló szerkezeti anyagként továbbra is vekedésre lehet számítani, mert az épít!ipari el!írások megtartsa pozícióját, 2006-ban 15%-kal, 2007-ben 14%- szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cm-es lemez kal részesedett Nyugat-Európa m"anyag-felhasználásá- vastagság helyett legalább 10 cm-es hab vastagságot tarban. Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC termék ke- tanak szükségesnek a szakért!k a megfelel! szigetelés rült újrahasznosításra, 2006-ban 82,8 kt, 2007-ben már biztosításához. 149,5 kt, 2008-ban 195 kt, majd 2009-ben valamivel keMagyarországon 2010-ben a polisztirolok a teljes m"vesebb, 190 kt, 2000 óta összesen 688,7 kt termék. 2009- anyag-feldolgozás 10,3%-át tették ki, ami 0,4%-os részben – többek között – 2500 t padló, 83 000 t ablakprofil, arány növekedést mutat 2009-hez képest. valamint 17 000 t hulladékcs! került a hasznosítókhoz, itt kevésbé éreztette hatását a gazdasági válság. 2010-ben 5.2.5. Poli(etilén-tereftalát) (16. táblázat) tovább növekedett a hasznosítási arány, csövekb!l Hazánkban a PET dönt! többsége palackgyártásra ke25 000 tonnát, profilokból 107 ezer tonnát vezettek visz- rül, azaz üdít!italos és ásványvizes palackok el!formáit sza a hasznosítókhoz, így összességében 37%-kal növel- fröccsöntik bel!le. Az adatszolgáltatók 2009-ben 564 t ték a hasznosított mennyiséget. A programot egyébként fúvott terméket jelentettek, ezek els!sorban a kisebb meghosszabbították 2015-ig, és az eredetileg EU 15 cso- gyógyszeripari, vagy kozmetikai csomagolóanyagok, port vállalását mind a 27 tagra kiterjesztették. amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Kevés PET fólia készül még Magyarországon, több cég kísérle5.2.4. Polisztirol (15. táblázat) tezik ezzel a terméktípussal. 2009-ben mintegy 360 t Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes poli- fröccsöntött PET alkatrészt állítottak el!, ami úgy t"nik, sztirol típust. A hazai feldolgozás dinamikusan b!vült évr!l évre változó mennyiség". Jeelnt!sen, 14,3%-kal 2002 és 2005 között. 2006-ban 16. táblázat. azonban már a hanyatlás jelei PET feldolgozás 2003–2010 között, kt mutatkoztak, 2007-ben további, majd 2008-ban drasztikus csök2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2003, % 2010/2009, % PET 40,0 40,8 38,7 44,9 52,9 49,7 56,8 59,4 148,5 104,6 kenés következett be a feldol248
2011. 48. évfolyam 7. szám
növekedett a palackgyártás az elmúlt évben. A növekedés – összhangban a nemzetközi tendenciákkal – rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2010-ben 8,0% volt, teljesen egyez!en a nyugat-európai 2009-es értékkel.
17. táblázat. Egyéb m!anyagok felhasználása 2003–2010 között, kt ABS, SAN stb. PC + blend Poliacetál PA Összesen
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
14,4 8,9 2,8 13,8 39,9
11,3 9,9 2,9 12,7 36,8
10,7 9,0 3,3 14,4 37,4
9,6 10,3 3,3 18,1 41,3
18,0 15,4 3,3 19,6 49,0
17,8 23,8 3,3 22,0 66,9
31,0 18,4 2,4 18,0 69,8
31,2 17,7 3,6 18,3 70,8
5.2.6. Egyéb m!anyagok (17. táblázat) A felhasznált mennyiségekr!l – ezek dönt! többsége importból származik – joggal feltételezzük, hogy valójában feldolgozásra is kerültek. A növekedés 1 és 8 év viszonylatában 177,4, illetve 101,4% volt. Dinamikus ütemben emelkedett a m"szaki m"anyagok feldolgozása Magyarországon, és ezzel elértük a 10% körüli nyugat-európai értéket. Az alapanyagimport statisztikában a fentiekt!l eltér! számok jelennek meg, ami több okra vezethet! vissza: –#az adatszolgáltatók köréb!l ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészéb!l, –#az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szerepl! anyagok részletes bontását. A m"szaki m"anyagok dönt! többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból els!sorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak zárórétegként fóliagyártásban és a többréteg" flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelm" a növekedés. ABS-b!l, PC-b!l és blendjeib!l els!sorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek. 5.3. A m!anyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelent!s mennyiség" termékexportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kett! menynyisége közelít egymáshoz, az export 352,9 kt, az import 390,7 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ett!l a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközileg közreadott statisztikákhoz, meghatározó a csomagolóipar, jelent!s az épít!ipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (2. ábra). A 2009. évi megoszlással összehasonlítva az alábbi eltérések mutatkoznak:
2011. 48. évfolyam 7. szám
2010/2003 % 216,7 198,9 128,6 132,6 177,4
2010/2008 % 100,6 96,2 150,0 101,7 101,4
2. ábra. Hazai m"anyag-felhasználás területenkénti megoszlása 2010-ben
–#kismértékben visszaesett a csomagolóipari és a háztartási cikkek csoportjában a felhasználás részaránya, –#növekedett az autóipari, az elektromos ipari és az egyéb kategóriákban a gyártásához használt m"anyagok mennyisége, –#azonos szinten maradt az épít!ipari, a mez!gazdasági, a bútor és a sport-játék célú felhasználás, –#a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szerepl! tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás A 2010-ben el!állított m"anyag termékek mennyisége – gy"jtésünk alapján – 6,6%-kal növekedett 2009-hez képest. Korszer"södött a termékválaszték, n!tt a nagy érték" m"szaki m"anyagok felhasználása. A 2010. évi termelési érték 2001-hez viszonyítva 89%-kal, 2009-hez viszonyítva pedig 16%-kal n!tt. A statisztikailag nyomon követett m"anyag-feldolgozás a mennyiségi adatok szerint az elmúlt 5 évben 7,1%-kal n!tt. A gyártott mennyiségb!l 2010-ben 7,5%-kal több termék, 352,9 kt került exportra 1634 millió USD értékben, a m"anyag termékek importja mennyiségben 390,7 kt volt, ami 8,9%-os b!vülést jelentett az el!z! évhez képest. 2010-ben a m"anyagipari ágazat pénzügyi mérlege az el!z! évi 14,4 millió USD-r!l még kedvez!bben alakult, 101,1 millió USD-nyi többletet mutatott. A m"anyagipari ágazat kilátásai a nemzetgazdaság egészével együtt mozognak. Úgy t"nik, hogy 2011-ben tovább er!södik a járm"gyártás, s talán végre fellendül az épít!ipar is. Az egyes alágazatok fejl!dése az alapanyaggyártást is nagyobb termelésre késztetik majd.
249
