Buzási Lajosné* f"munkatárs
1. Bevezetés A m!anyag-feldolgozó eljárásokkal el"állított termékek mennyiségér"l a „M!anyagipari szakmai jelentés” kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ez a jelentés szerepel az Országos Adatgy!jtési Programban (OSAP 1332/00), ennek ellenére évr"l évre egyes gazdasági szervezetek nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A jelen tájékoztatót a közölt adatok összesítése és elemzése alapján készítettük. Szövetségünk összesen 350 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekr"l feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti természetesen a m!anyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok öszszességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel. A 2009. évi felmérésünkben is visszaesést tapasztaltunk, és sajnos több cég viszszaesett azon az 50 tonnás feldolgozási határon, amely cégek körében a felméréseinket végezzük. Sikerült néhány olyan vállalkozást elérni, amelyek eddig nem adtak adatokat, többen viszont elvéreztek a gazdasági válság miatt, akadtak olyanok, akik csak néhány hónapig m!ködtek 2009 folyamán. 338 cég adott értékelhet" adatokat. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya változatlanul csaknem teljes kör!, a hazai m!anyag-feldolgozás reprezentációja mintegy 98%, ami megítélésünk szerint jónak mondható.
a mindennapi életben, hanem alkatrészként, részegységként. Az 1. táblázat jól tükrözi, hogy az általános válságból a vegyipar is, s azon belül háttériparként a m!anyagipar is alaposan kivette a részét. A m!anyagipar értékben kifejezett csökkenésének mértéke 2009-ben meghaladta az ipar egészének és a vegyipar árbevétel csökkenését 2008-hoz viszonyítva. 2009-ben a m!anyagiparon belül a m!anyag alapanyagipar csökkenése nagyobb volt, mint a m!anyagfeldolgozóiparé. 2001 volt az els" olyan év, amikor a m!anyag-feldolgozás értékben meghaladta a m!anyag-alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a m!anyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyag-gyártás árbevételét"l, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005. évi árbevételt 18%-kal haladta meg. 2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyaggyártás, mint a feldolgozás. 2008-ban hasonlóan alakul a kép, mint 2005-ben, csak ott a harmadik negyedévben bekövetkezett gazdasági válság hatására általános fogyasztási csökkenés következett be. Szinte megint összeért a feldolgozás és az alapanyaggyártás árbevétele, a különbség mindössze 3 Mrd Ft volt a feldolgozás javára. Ez sajnos nagymérték! alapanyag-termel" kapacitás kihasználatlanságot takar. Ez a folyamat sajnos 2009-ben tovább folytatódott, a nagyobb mérték! visszaesés ismét az alapanyaggyártás területén volt tapasztalható.
2. A m!anyag-feldolgozás gazdasági környezete A m!anyagipar és ezen belül els"sorban 1. táblázat. a m!anyag-feldolgoA magyar m!anyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2001–2009 között zóipar tipikus háttéri2009/2001 2009/2008 2001 2005 2006 2007 2008** 2009 par. Növekedése és % % lehet"ségei szoros Ipar 12 541 16 427 19 177 20 624 20 952 17 983 143,4 85,8 összefüggésben vanVegyipar* 1 767 2 683 3 193 3 375 3 814 3 112 176,1 81,6 nak a gazdasági körM!anyagipar 561 853 1 038 1 182 1 225 954 170,1 77,9 Alapanyag 240 429 536 607 572 432 180,0 75,5 nyezettel. A kibocsáFeldolgozás 321 424 502 575 653 522 162,6 79,9 tott termékek nagy M!anyagipar részesedése, % 4,47 5,19 5,41 5,73 5,85 5,31 része nem önálló ter*gyógyszeriparral együtt mékként jelenik meg **korrigált,
*Magyar
TEÁOR’ 08 szerint
Forrás: KSH
M!anyagipari Szövetség
2010. 47. évfolyam 7. szám
241
M!anyagipari trendek
M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2009-ben
Az árbevétel alakulásának fontos tényez"je az alapanyag árak alakulása. 2009-ben a hazai m!anyagok árai a világpiaci tendenciáknak megfelel"en emelkedtek (1. ábra). Szeptember-októberben mind belföldön, mind külföldön volt egy kis enyhülés, majd ismét felfelé kúsztak az árak. A PVC árak csak els" félévben álltak rendelkezésünkre.
2. táblázat. M!anyagok termelése 2004–2009 között, kt M!anyag Polietilén Polipropilén PVC Polisztirol Összesen Egyéb Mindösszesen
1. ábra. Alapanyag árak alakulása Magyarországon 2009ben
2004
2005
2006
2007
2008
2009
303,6 463,4 460,2 501 449,5 460,6 283,2 290 279,1 278,9 283,5 275,7 272,1 290,3 311,8 356,3 314,1 206,4 117,1 103,9 107 103,3 96,6 93,1 976,0 1147,6 1158,1 1239,5 1143,7 1035,8 219,8 205,4 256,3 316,5 299,3 255,2 1195,8 1353 1414,4 1556 1443 1291
2009/2008 % 102,5 97,2 65,7 96,4 90,6 87,9 90,0
2009/2004 % 151,7 97,4 75,9 79,5 106,1 116,1 108,0
hogy a kommersz m!anyagok importja növekedett nagyobb mértékben. Az összes polietilén import 6,0%-kal növekedett, 107,5 ezer tonnát tett ki. A polipropilén behozatala is növekedett 5,2%-kal 88,8 ezer tonnát elérve. A PVC importja 4,1%-kal, 41,0 ezer tonnára kúszott. A lágy PVC granulátum behozatala 7,0 ezer tonna volt, 2,5 ezer tonnával kevesebb, mint 2008-ban. A normál és ütésálló polisztirol importja, mondhatni szinten maradt, a habosíthatóé tovább csökkent 10%-kal 16,1 ezer tonnára. Öszszesen 55,9 ezer tonna polisztirolt vásároltunk külföldr"l, 2,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2009-ben a kommersz polimerek importja magasabb volt az el"z" két évben mért mennyiségnél. Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott, növekedés a poliolefineknél, és a habosítható polisztirolnál volt. A m!anyag alapanyagok exportjának mennyisége
3. M!anyag alapanyagok Magyarországon 2009-ben az el"z" évhez viszonyítva 10%-kal csökkent az alapanyag termelés (2. táblázat). A polietilének termelése 2,5%-kal növekedett az 3. táblázat. el"z" évi értékekhez képest, a polipropilén kiM!anyagok importja 2004–2009 között, kt sebb mennyiséggel, 2,8%-kal elmaradt, a PVC 2009/2008 el"állítás jelent"s mértékben, 34,3%-kal viszM!anyag 2004 2005 2006 2007 2008 2009 % szaesett, és a polisztirolok termelése is csökPolietilén 99,2 107,9 116,8 103,6* 101,4 107,5 106,0 kent 3,6%-kal. A visszaesés megmutatkozott a Polipropilén 52,8 69,3 82,2 86,3* 84,4 88,8 105,2 poliuretánok alapanyagául szolgáló izocianáPVC 62,7 56,7 56,9 42,4* 39,4 41,0 104,1 toknál is. Ez utóbbiaknál az MDI-b"l 19,0%Polisztirol 57,7 54,4 71,5 64,2* 57,5 55,9 97,2 kal, míg a TDI-b"l, 3,2%-kal kevesebbet állíPET 41,9 43,7 45,5 35,4* 41,3 54,1 131,0 tottak el". Összesen 314,3 332,0 372,9 331,9* 324,0 347,3 107,2 A polipropilén termelés az utóbbi öt év viEgyéb 178,5 190,6 208,1 231,9* 254,3 258,9 101,8 Mindösszesen 492,8 522,6 581 563,8* 578,3 606,2 104,8 szonylatában szinte azonos szinten maradt, kisebb ingadozásokkal, a PVC termelés súlyosan *valószín!leg téves adatszolgáltatás a KSH részér"l visszaesett, valamint az izocianátok el"állítása 4. táblázat. is elmaradt az el"z" évit"l. A polisztirol anyagM!anyagok exportja 2004–2009 között, kt családnál szinte folyamatos visszaesés mutat2009/2008 kozik az utóbbi négy-öt évben. M!anyag 2004 2005 2006 2007 2008 2009 % A m!anyag alapanyagok hazai termelésének Polietilén 222,9 380,8 386,9 432 392,6 425,4 108,4 szerkezete és típusválasztéka eltér az igényekPolipropilén 204,1 211,4 203,2 204,3 211 216,1 102,4 t"l. Nem gyártunk pl. pasztázható PVC-t és PVC 216,0 261,4 263,6 303,0 266,5 170,7 64,1 m!szaki m!anyagokat sem állítunk el". Az imPolisztirol 97,3 87,5 95,6 85,1 79,0 82,2 104,1 port mennyisége 2009-ben az el"z" évihez viÖsszesen 740,3 941,1 949,3 1024,4 949,1 894,4 94,2 szonyítva 4,8%-kal növekedett, s ezzel Egyéb 137,3 175,6 232,4 273,4 300,9 297,2 98,8 Mindösszesen 877,6 1116,7 1181,7 1297,8 1250 1191,6 95,3 606,2 tonnát értünk el. A 3. táblázatból látható, 242
2010. 47. évfolyam 7. szám
191,6 ezer tonna) az el"z" évihez viszonyítva 5. táblázat. 2009-ben 4,7%-kal csökkent. Látszólagos m!anyag-felhasználás 2004–2009 között, kt A polietilén kivitele 8,4%-kal 425,4 e2009/2008 M!anyag 2004 2005 2006 2007 2008 2009 % zer tonnára növekedett, a polipropiléné is nöPolietilén 179,9 190,5 190,1 172,6 158,3 142,5 96,3 vekedett kismértékben, 216,1 ezer tonnát tett Polipropilén 131,9 147,9 158,1 160,9 156,9 148,4 94,6 ki, a PVC-é nagymértékben 35,9%-kal 170,7 ePVC 118,8 85,6 105,1 95,7 87,0 76,7 88,0 zer tonnára csökkent. Polisztirol 77,5 70,8 82,9 82,4 75,1 66,8 88,9 A polisztirolok exportja 4,1%-kal 82,2 eÖsszesen 508,1 494,8 536,2 511,6 477,3 434,4 93,3 zer tonnára növekedett, ezen belül az ütésálló Egyéb 305,9 293,9 284,3 317,8 303,4 271,2 89,4 típusoké 6,1%-kal, 47,9 ezer tonnára mérsékl"Mindösszesen 814,0 788,7 820,5 829,4 780,7 705,6 90,4 dött, a habosíthatóké 22,5%-kal 34,3 ezer tonnára n"tt. Az egyéb kategóriában az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 12,6%-kal, 182,1 ezer tonnára visszaesett. A látszólagos m!anyag-felhasználás 2009-ben tovább csökkent, 9,6%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A látszólagos m!anyag-felhasználás az alábbiak szerint alakult a statisztikák szerint az elmúlt 6 évben (5. táblázat). A m!anyagok feldolgozása és felhasználása hosszabb távon – 1988 és 2007 között – az 1992. évi mélypont után a feldolgozás és felhasználás is folyamatosan növekedett. 2008-ban és 2009-ben viszont 6%-os, illetve mintegy 10%-os visszaesés következett be. A m!anyagipar nemzetközileg is elfogadott jelz"szá2. ábra. M!anyag-feldolgozás Magyarországon 1998–2009 ma a látszólagos m!anyag-felhasználás, ami szoros korközött relációban van a m!anyag-feldolgozással. A m!anyagfelhasználásba beleértik azokat a – túlnyomó részben 6. táblázat. h"re keményed" gyantákat – amelyeket köt"- és segédA 15 legnagyobb cég 2008-ban és 2009-ben, a anyag formájában a fa-, a festék- és ragasztó-gyártásban feldolgozott m!anyag mennyiségek szerint alkalmaznak. Ez a szám mérhet" össze a nyugat-európai Helyezés a országokra vonatkozó számokkal. Magyarország a 2009. m!anyag-feldolgozás Cég neve mennyisége szerint évi 71 kg-mal a középmez"nyben helyezkedik el. 4. A m!anyag-feldolgozó cégek száma és nagysága Elemzésünk 338 cég által kitöltött adatlap feldolgozásán alapul, ez ugyan több mint a 2008-as évben, azonban több cég jelent"sen kisebb mennyiséget dolgozott fel, mint korábban. Voltak olyan cégek, amelyek rendelésállománya nem tudta biztosítani a teljes évi munkát. A statisztikailag megfigyelt vállalatok termelésének egymás utáni éveit összehasonlítva a 2. ábra szerinti láncindexek adódnak. A 15 legnagyobb vállalat felsorolását összehasonlítva az el"z" évi listával, megállapítható, hogy jelent"s átrendez"dések történtek, a cégek sorrendje megváltozott (6. táblázat). A hazai ipar koncentrációját jól mutatja (7. táblázat), hogy a 17 legnagyobb cég a 2009-ben feldolgozott mennyiségnek közel a felét, 45,9%-át képviseli, és a >2000 t 71 cég már összesen 79,2%-át. Az adatgy!jtésünkb"l csak ennél kisebb cégek maradtak ki. 2010. 47. évfolyam 7. szám
2008 4 2 1
2009 1 2 3
5
4
6 8 9 13 16 7 12 10 – 18 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Jász-Plasztik Kft. Taghleef Industries Kft. Graboplast Zrt. Prysmian MKM Magyar Kábel M!vek Kft. Alpla M!anyag Csomagolóipari Kft. Pannunion Csomagolóanyag NyRt. Electrolux Lehel Kft. Resilux Hungaria Kft. CSI Hungary Kft. Wavin Kft. Bericap Záródástechnikai Bt. PipeLife M!anyagipari Kft. LEGO Manufacturing Kft. Tetra Pak Csomagolóanyag-gyártó ZRt. Vitafoam Magyarország Gyártó Kft.
Érdekes megjegyezni, hogy 2009-ben a legnagyobbak termelése – eltér"en a korábbi évekt"l –, az átlagnak megfelel" mértékben csökkent, az els" 15 cég által el"ál243
mennyiségi csökkenés 21%-os volt 2008-hoz viszonyítva. A fóliák Vállalatnagyság 2007 2008 2009 részaránya is csökkent, Mennyiség Mennyiség Mennyiség Cégek Cégek Cégek száma száma száma kt % kt % kt % Gyártott termék évente míg 2007-ben 22,2%-os, > 10000 t 19 356,0 50,0 18 368,8 48 17 318,1 45,9 2008-ban 24,4% volt, 5000–10000 t 14 101,0 14,0 19 129,1 17 17 114,8 16,6 addig az arány 2009-ben 2000–5000 t 41 126,5 18,0 42 119 16 37 115,4 16,7 21,2%-ra csökkent. > 2000 t összesen 74 583,5 81,0 79 616,9 81 71 548,3 79,2 Ugyanakkor joggal fel1000–2000 t 49 70,3 9,8 63 91,4 12 61 86,3 12,5 tételezhet", hogy csök500–1000 t 51 36,1 5,0 42 29,8 4 33 25,3 3,7 kent a f" terméktípusok > 500 t összesen 174 689,9 96,0 184 738,1 97 165 659,9 95,3 vastagsága, az azonos tö< 500 t 153 28,2 3,9 136 24,9 3 173 32,4 4,7 meg! fólia mennyisége, Adatszolgáltató összesen 327 718,1 100,0 320 100 338 692,3 100,0 763,0 pl. lényegesen nagyobb Forrás: MMSZ mennyiség! termék csolított m!anyag termék mennyisége 11%-kal volt keve- magolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a sebb, mint 2008-ban. BOPP fólia gyártás 2004-ben megvalósult beruházás eredményeképpen létrejött jelent"s növekedése, nagy5. A hazai m!anyag-feldolgozás alakulása mértékben csökkent 2009-ben az egészségügyi fóliák tevékenységek szerint mennyisége, a többi fólia típust inkább a szinten maradás 5.1. A m!anyag-feldolgozás alakulása technológiai jellemezte. csoportonként – Az elmúlt id"szakban az egyik legdinamikusabban A m!anyag-feldolgozás egészének növekedése felmé- b"vül" szakterület a fröccstermékek gyártása, els"sorban résünk szerint 2004 és 2009 között (8. táblázat) 3,2% a nagy érték! m!szaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. volt. A 2009. évi feldolgozásból gy!jtött adatok – 9,3%- A 2006. évi visszaesés mögött a háztartási m!anyag cikkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A mennyiségi kek termelésének visszaesése áll, 2007-ben, 2008-ban és növekedés alakulásában közrejátszik a technika fejl"dé- 2009-ben viszont jelent"sen növekedett az alkatrész se is. A gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak meg- szegmens által jelentett fröccstermékek mennyisége. felel", de minél kisebb súlyú terméket el"állítani, véko- 2009-ben a legnagyobb cikkcsoporttá vált ez a területe a nyabbak a fóliák, a véd"csövek. Az ásványvizet és az m!anyag-feldolgozásnak. egyéb palackos üdít"italokat ma már a rekeszek helyett – A gyártott csövek mennyisége a vizsgált id"szakban lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gy!jt"csomagolás- sz!k határok között ingadozott, a 2007-ig tartó növekeban forgalmazzák. dés – összhangban az épít"ipari visszaeséssel – er"teljeRészletesen vizsgálva a 2009. évi statisztikai számo- sen, a 2008. évi 10,5%-os csökkenés után 2009-ben tokat néhány fontosabb tényez": vábbi 23,5%-os visszaesés következett be. A termelés – A fóliagyártás a teljes id"szakban a m!anyag-fel- fellendülésének elmaradása a piaci igények stagnálásádolgozás hol els", hol második legnagyobb volument je- ból adódott, sajnos az épít"ipar az egész magyar gazdalent" területe. Most legutóbb a második helyre került. A ságnak, még mindig az alul teljesít" ágazatának számít, a közm!vek fejlesztése mérsékl"dött. – A habtermékek mennyisége folyamatosan n"tt az 8. táblázat. M!anyag termékek gyártása 2004–2009 között, kt elmúlt hat évben. Ez az eredményesség az évek óta tartó folyamatosan pályázható h"szigeteléseknek köszönhet", Termékek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Fólia 167 161 160 163 186 147 valamint látható, hogy a bútoripart nem érte utol a gazdaFröccstermék 135 151 148 176 185 190 sági válság. Cs" 59 55 55 57 51 39 – Az üreges testek mennyiségében szintén évek óta Üreges test 55 53 59 68 67 75 örvendetesen folyamatos a növekedés. Változatlanul Hab 46 49 63 74 81 84 meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkíKábel/huzal 26 26 33 38 38 29 vül dinamikusan b"vül" PET felhasználás egyre magaLemez 30 35 42 42 35 31 sabb szintje. A nagyobb méret! flakonok, kannák, balloProfil 22 20 17 21 20 17 nok, hordók mennyisége kismértékben visszaesett. Padló 29 27 30 32 36 25 – A kábel/huzal termékcsoport a 2007. és 2008. azoEgyéb 100 83 85 64 64 55 Mindösszesen 670 660 690 735 763 692 nos szint! évhez képest jelent"sen, 23,7%-os mértékben visszaesett. Forrás: MMSZ 7. táblázat. M!anyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása
244
2010. 47. évfolyam 7. szám
– A lemezgyártás a 9. táblázat. 2008-ban megkezd"dött Magyarország m!anyag-feldolgozása f"bb polimer típusok szerint csökkenést folytatva, 2009Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 M!anyagok kt % kt % kt % kt % kt % kt % ben a 2004. évi szintre esett Nagy tömegben gyártott m!anyagok vissza a 2006. és 2007. évi K-PVC 79,4 12,6 77,1 11,7 78,1 11,6 79,1 10,9 72,6 9,5 57,7 8,3 növekedések után. L-PVC 54,9 8,7 51,6 7,8 56,8 8,4 64,3 8,9 71,7 9,4 52,8 7,6 – A profilok termelt PE-LD 107,8 17,1 106,3 16,1 110,8 16,4 114,1 15,7 146,9 19,3 107,7 15,6 mennyisége a 2006. év PE-HD 65,9 10,5 70,3 10,7 69,9 10,4 71,6 9,9 66,9 8,8 57,4 8,3 szintjére süllyedt vissza, PP 149,0 23,7 142,3 21,6 146,7 21,8 156,4 21,6 158,5 20,8 152,8 22,1 ami szoros kapcsolatban áll PS 69,3 11,0 80,8 12,2 77,7 11,5 71,3 9,8 65,7 8,6 68,7 9,9 az épít"ipar jelenlegi helyPET 40,8 6,5 38,7 5,9 44,9 6,7 52,9 7,3 49,7 6,5 56,8 8,2 zetével. M!szaki m!anyagok ABS 5,4 0,9 6,9 1,0 9,4 1,4 18,0 2,4 16,3 2,1 30,1 4,30 – A m!anyagpadló-gyárPA 6,1 1,0 9,8 1,5 10,9 1,6 13,2 1,8 13,1 1,7 11,5 1,70 tás 2008 végéig a vizsgált PBT 0,9 0,1 1,1 0,2 1,5 0,2 1,6 0,2 3,5 0,5 3,7 0,50 id"szak sikertörténetének PC 4,4 0,7 5,8 0,9 3,6 0,5 7,7 1,1 8,7 1,1 6,4 0,90 számított. Sajnos a gazdasáPC/ABS 2,1 0,3 2,7 0,4 3,0 0,4 6,3 0,9 15,1 2,0 12 1,70 gi válság épít"ipari vonatPOM 1,0 0,2 1,6 0,2 2,0 0,3 2,5 0,3 2,5 0,3 2,3 0,33 kozása 30,5%-os visszaeForrás: MMSZ sést idézett el" e termékeknél, annak ellenére, hogy az egyetlen hazai gyártó folyamatosan magas színvonalat ségében csökkent, mintegy 10%-os mértékben a felhasztart. nált alapanyagok mennyisége 2009-ben. A m!anyag-feldolgozóipar termelése 2009-ben kb. A magyarországi adatokat összevetve a nyugat-euró10%-kal esett vissza, hasonlóan az egész gazdasághoz. pai m!anyag-feldolgozás szerkezetével, a következ" Több olyan cég szolgáltatott adatot, akikr"l eddig nem azonosságok és eltérések mutatkoznak: sikerült információt kapni. Továbbra is korszer! a ter– a PP felhasználás szinte azonos arányú a nyugat-eumékválaszték, jelent"s a nagy érték! m!szaki m!anyag- rópai részesedéssel, ok felhasználása, annak ellenére, hogy 2009-ben egy kis– lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál, Nyusé visszaesett, de még mindig magasabb a szintje, mint gat-Európában mintegy 6%-kal magasabb a részaránya, 2007-ben volt. Az ágazat tevékenységét még mindig ne– a PE-LD/LLD hazai részaránya 2009-ben 4,4%-kal héz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a maradt el a nyugat-európai szintt"l, „M!anyagipar helye az iparban termelési érték alapján” – PVC felhasználásunk most már kb. azonos arányú a táblázatban szerepl" KSH adat azonos vállalati körre vo- nyugat-európai részesedéssel, korábbi években mindig natkozik, a 2009. évi m!anyag-feldolgozási termelési ér- magasabb arányú volt, ték 2001-hez viszonyítva 62,6%-kal emelkedett, de az – a PET felhasználással arányában 1% -kal meghael"z" évinél 20%-kal alacsonyabb volt. ladtuk 2009-ben Magyarországon a 2007-es nyugat-európai értéket, 5.2. M!anyag-feldolgozás alakulása polimer – a PS típusoknál összességében a hazai felhasználási típusonként arány közel 3%-kal nagyobb, ez részben a régi építés! A 9. táblázat a nagy tömegben gyártott és a m!szaki épületek utólagos h"szigetelésének nagyobb arányú bem!anyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált id"- indulásának, valamint az er"sen export-orientált h!t"szakban. 2009-ben az el"z" évhez képest két polimernél, gépgyártásnak köszönhet", a polisztirolnál és a PET-nél tapasztaltunk növekedést, a – a kiemelt m!szaki m!anyagok felhasználása az többinél a feldolgozott mennyiség csökkent. A megálla- utóbbi években dinamikusan b"vült, s 2009-re arányápítás a látókörünkbe jutott cégek révén begy!jtött ered- ban szinte utolérte a Nyugat-Európában kialakult 10%ményre vonatkozik. os arányt. A m!szaki m!anyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet, feldolgozásuk növekedése 2009-ben is 5.2.1. Polietilének meghaladta 11,5%-kal az el"z" évi felhasználást, a kie- 5.2.1.1. Kis s!r!ség! polietilén (10. táblázat) melt tételeken belül is jelent"s volt az ABS (majdnem A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a kétszeresére növekedett!) növekedése. A megállapítás a hagyományos kis s!r!ség! és a korszer!bb lineáris kis látókörünkbe jutott cégekt"l kapott eredményre vonatko- s!r!ség! polietilénb"l gyártott termékeket. A felhasznázik, hiszen a hivatalos statisztikai adatok szerint összes- lás növekedése hat év vonatkozásában 2009-re csak 3% 2010. 47. évfolyam 7. szám
245
10. táblázat. PE-LD feldolgozás 2003–2009 között, kt Termékek Fólia Kábelbevonat Fröccstermék Egyéb Összesen
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 87,9 84,6 79,9 80,6 77,2 104,5 67,0 4,3 1,7 3,1 3,5 3,1 2,8 2,4 5,8 6,5 9,4 9,7 10,7 20,4 19,2 6,7 13,0 13,9 17,1 18,2 19,3 19,1 104,7 105,8 106,3 110,9 109,2 147,0 107,7
körüli, mivel a legtöbb polimernél csökkent a feldolgozott mennyiség. – Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, ugyan 2009-ben 35,9%-os visszaesést mutatott, az öszszes gyártás ~62%-a, amelynek mintegy #-a csomagolóanyag, jelent"s továbbá az egészségügyi felhasználás is. – A fröccstermékek mennyisége kisebb mértékben csökkent az el"z" évihez viszonyítva, mint az egész feldolgozás, részaránya növekedett a 2008. évi ~14%-ról 18%-ra. – A kábelipari felhasználásban tovább folytatódott a 2007-ben megkezd"dött visszaesés. – A habgyártás 2004–2008 között folyamatosan b"vült, majd 2009-ben visszaesett 16,5%-kal. – Az egyéb termékeknél a legjelent"sebb tétel a tetrapak dobozokhoz felhasznált egyre növekv" mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival összehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúrája az elmúlt 5 évben.
pedig már a 2003. évi szint alá süllyedt a PE-HD feldolgozás mennyisége. A 2009-ben el"állított PE-HD termékek mennyisége közel 10 kt-val volt kevesebb az el"z" évinél, egyedül az üreges testek cikkcsoportnál tapasztaltunk növekedést, az összes többi terméknél jelent"s hanyatlás mutatkozott. A 2005. évben volt a legnagyobb a gyártott csövek mennyisége, a bemutatott 7 éves id"szakon belül, ezt azonban már régóta csak álomhatárként emlegetjük, s addig, amíg nem talál magára a hazai épít"ipar, addig nem remélhetünk ezen a területen javulást.
5.2.1.2. Nagy s!r!ség! polietilén (11. táblázat) A PE-HD alapú termékek el"állítása 1999 és 2002 között folyamatosan n"tt, 2003-ban ez a tendencia megtört, els"sorban a cs"gyártás csökkenése miatt. 2004-ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban n"tt a feldolgozott mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben viszszaesett, 2007-ben ismét b"vült, majd 2008 és 2009 megint csökkent. A PE-HD felhasználás növekedése 5 év (2003–2007) vonatkozásában meghaladta a hazai m!anyag-felhasználás növekedési ütemét, 22,8%-kal b"vült, 2008-ban azonban visszaesett közel a 2004-es szintre, 2009-ben
5.2.2. Polipropilén (12. táblázat) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 között ~22%-kal b"vítették polipropilén alapú termékeik gyártását, sajnos ez a kedvez" eredmény 2009-ben kissé megtorpant, bár még mindig ez az anyag a legnagyobb részesedés! a feldolgozásban. 2002–2003-ban gyakorlatilag azonos szinten volt, 2004-ben 15%-kal több termék jelent meg adatgy!jtésükben az el"z" évhez képest, 2005-ben pedig 4,8%-kal maradt el a 2004. évit"l, 2006ban, 2007-ben és 2008-ban ismét b"vült a felhasználás. 2009-ben 3,6%-kal maradt el a fogyasztás az el"z" évit"l, jóval kisebb mértékben, mint az összes feldolgozás. – A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. Mindkét termékféleségnél növekedést tapasztalhattunk 2009-ben, a bemutatott id"szakban a legjobb eredményekkel. A fröccstermékek között ma már a legnagyobb tétel az alkatrészgyártás, változatlanul jelent"s a kupakgyártás és a háztartási m!anyag cikkek el"állítása. 2004-ben új beruházás eredményeként jelent"sen b"vült a BOPP fóliagyártás, 2005ben a gyártott mennyiség elmaradt az el"z" évit"l, az összes PP fóliagyártás csak 92,1%-a volt az el"z" évinek, 2006-ban kis mértékben b"vült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelent" 2004. évi termelést"l, 2007-ben pedig meghaladta azt. 2008-ban mintegy 8%-os visszaesés mutatkozott a fóliánál. 2009-ben minden eddigi eredményt túlszárnyalt ez a kategória, ami azt mutatja, hogy a csomagolási ágazatot nem rengette meg a gazdasági válság. – A lemez kategóriában három éves szintfenntartás
11. táblázat. PE-HD feldolgozás 2003–2009 között, kt
12. táblázat. PP feldolgozás 2003–2009 között, kt
Termékek Cs" Fröccstermék Üreges test Fólia Egyéb Összesen
246
2003 18,7 16,3 11,9 9,8 2,2 58,9
2004 21,4 17,8 12,2 14,7 3,5 69,6
2005 20,9 16,4 11,6 16,2 5,2 70,3
2006 19,7 18,9 12,0 13,3 6,0 69,9
2007 21,4 20,1 11,8 15,0 4,0 72,3
2008 19,5 11,7 12,7 19 4,0 66,9
2009 14,4 9,8 14,2 15,0 4,0 57,4
Termékek Fröccstermék Fólia Lemez Üreges test Egyéb Összesen
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 49,7 49,9 52,8 55,3 62,7 65,2 67,8 37,2 47,1 43,4 44,6 47,9 44,0 48,1 7,8 9,2 9,1 9,7 9,8 9,6 7,0 3,9 4,1 3,2 3,2 3,7 4,2 3,9 31,0 39,1 33,8 33,9 32,7 35,5 26,0 129,6 149,4 142,3 146,7 156,7 158,5 152,8
2010. 47. évfolyam 7. szám
után 27%-os nagyarányú visszaesés következett be 2009-ben. – Az üreges testek mennyisége 2001–2004 között folyamatosan b"vült ugyan, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2%, és ezen a szinten maradt 2006-ban is, míg 2007-ben kissé megint b"vült. 2008ban további növekedés volt tapasztalható, csaknem 14%os mértékben. A 2009. év itt is visszaesést hozott, mintegy 7%-os csökkenéssel. – Az egyéb termékcsoport mennyiségében szintén nagyarányú, 27%-os csökkenést tapasztaltunk, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti dönt" többségben. A PP felhasználás dinamikus b"vülését prognosztizálják általában a szakért"k, ez a tendencia Magyarországon 2006-ban még nem érvényesült, a feldolgozás növekedése elmaradt a m!anyag-feldolgozás egészének növekedését"l, ugyanakkor a részesedés a m!anyag-feldolgozáson belül már meghaladja a 2006. évi német arányokat. 2007-re, 2008-ra és 2009-re jók voltak a kilátások a felhasználás b"vülésére, leger"teljesebben a fröccsöntött alkatrészek gyártása növekedett. 5.2.3. PVC 5.2.3.1. Kemény PVC (13. táblázat) A kemény PVC felhasználása 2003–2007 között sz!k határok között ingadozott, 2008-ban viszont nagyobb mértékben csökkent, 2009-re viszont még er"teljesebb hanyatlás következett be. Ebben óriási szerepet játszott a piaci – f"leg az épít"ipari – igények nagyfokú visszaesése. A kemény PVC termékek gyártásának csökkenése 1 és 7 év távlatában is jóval meghaladja az összes m!anyag-feldolgozás csökkenésének mértékét. 13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása 2003–2009 között, kt Termékek Cs" Fólia Profil Lemez Fröccstermék Egyéb Összesen
2003 34,5 15,0 19,4 6,1 2,7 0,8 78,5
2004 32,8 15,1 20,3 7,2 3,1 0,9 79,4
2005 31,3 15,2 17,3 8,0 2,9 2,4 77,1
2006 32,4 14,6 19,0 8,9 2,1 1,1 78,1
2007 30,9 14,8 18,9 9,5 1,7 1,1 76,8
2008 29,2 13,0 18,4 9,2 1,6 1,2 72,6
2009 20,7 12,7 15,0 6,4 1,1 1,8 57,7
A nemzetközi trendek alapján várható növekedés helyett 2005-ben jelent"sen visszaesett a profilok termelése. 2001–2004 közötti id"szakban ~24%-kal n"tt a gyártás, de a 2005. évi már csak 5%-kal haladja meg a 2001. évit. 2006-ban b"vült a gyártás 2005-hez viszonyítva, de összességében gyakorlatilag csak a 2002–2003. évek szintjén volt, s ez mennyiség stagnálni látszik az azóta eltelt években, így 2008-ban és 2009-ben is további 2010. 47. évfolyam 7. szám
csökkenést tapasztalhattunk. A nagy érték! ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható a felújítások miatt is, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül már 28% volt a kemény PVC profilok részaránya, míg ez az érték nálunk 26%-ot ért el 2009-ben. – Az összes kemény PVC terméken belül egyedül az egyéb termékkategóriában volt növekedés, minden termékosztályban csökkenést tapasztaltunk. – A csövek piaca a beruházási lehet"ségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelent"sebb felhasználás. 2006-ban a hazai gyártás az el"z" évhez viszonyítva kismértékben b"vült, de 2007t"l folyamatosan egyre lejjebb és lejjebb csúszik, a hazai épít"iparral együtt. – A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált 7 éves id"szakban lassan, de folyamatosan csökken, 2007-ben gyakorlatilag a 2006. évi szintet érte el, hajszálnyi többlettel, 2008-ban és 2009-ben viszont er"sen megcsappant, az pedig változatlanul igaz, hogy többsége exportra kerül. – A kemény PVC lemezek mennyisége is er"sen, mintegy 30%-kal visszacsúszott 2008-hoz képest. – A kemény PVC-b"l gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, bizonyos területeket még mindig megtart, els"sorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. 5.2.3.2. Lágy PVC (14. táblázat) A lágy PVC felhasználása a 2003–2008 közötti id"szakban ±10%-on belül ingadozott. A 2003. évi mélypont után folyamatos b"vülés tapasztalható ennél az anyagtípusnál. 2004-ben jelent"sen b"vült a padlógyártás, s ez az óta is töretlenül növekszik. 2003-tól már gyakorlatilag két vezértermékre sz!kült a kör, a kábelbevonat és a padló termelésének alakulása a meghatározó. 14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása 2003–2009 között, kt Termékek Kábelbevonat Padló Fólia Egyéb Összesen
2003 18,2 20,9 1,7 5,1 45,9
2004 17,8 29,1 1,7 5,1 53,7
2005 18 27,1 2,2 4,6 51,9
2006 22,1 29,9 2,1 2,7 56,8
2007 28,4 31,3 1,8 2,8 64,3
2008 30,5 36,4 0,9 3,9 71,7
2009 21,9 24,7 1,1 5,1 52,8
A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000-hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére b"vült, 2005-ben a termelés mérsékl"dött, de 2006-ban ismét emelkedett, majd 2007-ben és 2008-ban ezt is meghalad247
ta. A 2008. évi csúcs után 2009-ben viszont a gazdasági válság hatására az export piacok is besz!kültek, így egy nagymérték!, 32%-os visszaesés következett be ennél a sikerterméknél. A kábelbevonat és padlógyártás 1 és 5 év viszonylatában meghaladta a m!anyag-feldolgozás egészének növekedési ütemét, a lágy PVC termékek összesített számai 2003–2008 között mintegy 56%-kal emelkedtek. A két termékcsoport 2009-ben még megtartotta magasabb mennyiségét 2003-hoz képest, 20,3% többlet volt a kábelnél, és 18,2% a padlónál. 2008-hoz viszonyítva azonban az értékeket 28,2%-os és 32%-os visszaesést tapasztaltunk. A kábelbevonat- és a padlógyártás részaránya az öszszes lágy PVC feldolgozáson belül, hasonlóak maradtak, mint 2008-ban. A lágy PVC termékek mennyisége összességében 2009-ben 26,4%-kal visszaestek az el"z" évhez képest. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorlatilag stagnál, a gyártás gyakorlatilag a kemény termékekhez hasonlóan az épít"ipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek – lágyító- és stabilizátor-gyártók –, valamint feldolgozók a VINYL 2010 PROGRAM keretében szervezett és együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. Ez az akció is szerepet játszik abban, hogy a PVC els"sorban kiváló szerkezeti anyagként továbbra is megtartsa pozícióját, 2006-ban 15%-kal, 2007-ben 14%-kal részesedett Nyugat-Európa m!anyag-felhasználásában. A program 2007. évi beszámolója szerint Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC termék került újrahasznosításra, 2006-ban 82,8 kt, 2007-ben már 149,5 kt, 2008ban 195 kt, majd 2009-ben valamivel kevesebb, 190 kt, összesen 2000 óta 688,7 kt PVC termék. 2009-ben – többek között – 2500 tonna padló, 83 000 tonna ablakprofil, valamint 17 000 tonna hulladékcs" került a hasznosítókhoz, itt kevésbé éreztette hatását a gazdasági válság. A programot egyébként meghosszabbították 2015ig, és az eredetileg EU 15 csoport vállalását mind a 27 tagra kiterjesztették. 5.2.4. Polisztirol (15. táblázat) Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai feldolgozás igen dinamikusan b"vült 2002 és 2005 között. 2006-ban azonban már a hanyatlás jelei mutatkoztak, 2007-ben további, majd 2008ban drasztikus csökkenés következett be a feldolgozott mennyiségben. Így az öt évvel ezel"tti szintnek csak a 90,7%-át értük el 2008-ban. 2009-ben a polisztirolok felhasználása kissé megélén2003 kült, 4,6%-kal magasabban teljesíPET 40,0 tettek az el"z" évinél. 248
15. táblázat. PS feldolgozás 2003–2009 között, kt Termékek Lemez és fólia Fröccstermék Hab Egyéb Összesen
2003 18,7 33,8 18,2 0,4 71,1
2004 15,2 32,9 23,5 0,7 72,3
2005 21,1 35,6 22,7 1,4 80,8
2006 25,9 24,7 26,6 0,5 77,7
2007 23,8 21,7 28,1 0,4 74,0
2008 19,0 17,3 28,9 0,4 65,6
2009 17,8 17,7 33,1 0,1 68,6
A 2002 és 2005 között jelent"sen n"tt a fröccstermékek gyártása, egyre több fröccsönt" cég használt gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott min"ség! polisztirolt. 2006-ban a növekedési tendencia megtört, néhány cég az el"z" évinél lényegesen kevesebbet dolgozott fel, s ez a folyamat 2007-ben és 2008-ban er"teljesen tovább folytatódott. 2009-ben kissé ismét növekedett. Valószin!leg az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendel"i el"írás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. Növelte szintjét – a gazdasági válság ellenére – a habtermékek gyártása, els"sorban az épít"ipari szigetel"anyagok gyártása b"vült, ezen a területen továbbra is növekedésre lehet számítani, mert az épít"ipari el"írások szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cm-es lemez vastagság helyett legalább 10 cm-es szigetel"hab vastagságot tartanak szükségesnek a szakért"k a megfelel" szigetelés biztosításához. Magyarországon 2009-ben a polisztirolok a teljes m!anyag-feldolgozás 9,9%-át tették ki, ami 1,3%-os részarány növekedést mutat 2008-hoz képest. 5.2.5. Poli(etilén-tereftalát) (16. táblázat) Hazánkban a PET dönt" többsége palackgyártásra kerül, azaz üdít"italos és ásványvizes palackok el"formáit fröccsöntik bel"le. Az adatszolgáltatók 2009-ben 564 tonna fúvott terméket jelentettek, ezek els"sorban a kisebb gyógyszeripari, vagy kozmetikai csomagolóanyagok, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Kevés PET fólia készül még, bár, több cég kísérletezik ezzel a terméktípussal. 2009-ben mintegy 360 tonna fröccsöntött PET alkatrészt állítottak el", ami úgy t!nik, évr"l évre változó mennyiség!. Er"teljesen, 14,3%-kal növekedett a palackgyártás az elmúlt évben. A növekedés – összhangban a nemzetközi tendenciákkal – rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2009-ben 8,2%-nyi volt, szemben a nyugateurópai 8,0%-kal. 16. táblázat. PET feldolgozás 2003–2009 között, kt 2004
2005
2006
2007
2008
2009
40,8
38,7
44,9
52,9
49,7
56,8
2009/2003 % 140,9
2009/2008 % 114,3
2010. 47. évfolyam 7. szám
5.2.6. Egyéb m!anyagok (17. táblázat) A felhasznált mennyiségekr"l – 2003 ezek dönt" többsége importból ABS, SAN stb. 14,4 származik – joggal feltételezzük, PC+ blend 8,9 hogy ezeket valójában fel is dolPoliacetál 2,8 gozták. PA 13,8 A növekedés 1 és 7 év viszonylaÖsszesen 39,9 tában 174,9, illetve 104,3% volt. Ezek az értékek mindkét esetben meghaladják a m!anyag-felhasználás egészének növekedési ütemét. Dinamikus ütemben növekszik ugyan a m!szaki m!anyagok feldolgozás Magyarországon, és ezzel elértük a nyugat-európai 10% körüli értéket. A feldolgozási statisztikában a fentiekt"l eltér" számok jelennek meg, ami több okra vezethet" vissza: – az adatszolgáltatók köréb"l ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészéb"l, – az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szerepl" anyagok részletes bontását. A m!szaki m!anyagok dönt" többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból els"sorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak záró rétegként fóliagyártásban és többréteg! flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelm! a növekedés. ABS-b"l, PC-b"l és blendjeib"l els"sorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek. 5.3. A m!anyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelent"s mennyiség! termék exportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kett" mennyisége közelít egymáshoz, az export 328,3 kt, az import 358,8 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ett"l a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot folytattuk, és a számok jól követik a nemzetközi gyakorlatot is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar, jelent"s az épít"ipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (3. ábra). A 2008. évi megoszlással összehasonlítva az alábbi eltérések mutatkoznak: – kismértékben visszaesett az épít"ipari, az elektromos és a járm!ipari szegmensekben a felhasználás részaránya,
2010. 47. évfolyam 7. szám
17. táblázat. Egyéb m!anyagok felhasználása 2003–2009 között, kt 2004
2005
2006
2007
2008
2009
11,3 9,9 2,9 12,7 36,8
10,7 9,0 3,3 14,4 37,4
9,6 10,3 3,3 18,1 41,3
18,0 15,4 3,3 19,6 49,0
17,8 23,8 3,3 22,0 66,9
31,0 18,4 2,4 18,0 69,8
2009/2003 % 123,7 267,4 117,9 159,4 174,9
2009/2008 % 98,9 154,5 100,0 112,2 104,3
3. ábra. Hazai m!anyag-felhasználás területenkénti megoszlása 2009-ben
– növekedett a csomagolás, a háztartási cikkek, a bútor és a sport, játék-kategóriában a gyártásához használt m!anyagok mennyisége, – azonos szinten maradt a mez"gazdasági célú felhasználás, – a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szerepl" tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás A 2009-ben el"állított m!anyag termékek mennyisége – gy!jtésünk alapján – 9,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Tovább korszer!södött a termékválaszték, n"tt a nagy érték! m!szaki m!anyagok felhasználása. Az ágazat értékben kifejezett tevékenysége a KSH adatok alapján is jelent"s lemaradást mutatott. A 2009. évi termelési érték 2001-hez viszonyítva 70,1%-kal emelkedett, viszont 22,1%-kal alacsonyabb volt az el"z" évinél. A gyártott mennyiségb"l 2009-ben 10,6%-kal kevesebb terméket, 328,3 kt-t exportáltunk 1435 millió USD értékben, a m!anyag termékek importja mennyiségben 358,8 kt volt, ami 14,1%-os csökkenést jelentett az el"z" évhez képest. 2009-ben a m!anyagipari ágazat pénzügyi mérlege az el"z" évi negatív –33,9 millió USD-r"l pozitívvá vált, 14,4 millió USD-nyi többletet mutatott. A m!anyagipari ágazat kilátásai a nemzetgazdaság egészével együtt mozognak. Úgy t!nik, hogy 2010-ben er"södik a járm!gyártás, s talán megindul az épít"ipar fejl"dése is. Az egyes alágazatok fejl"dése az alapanyaggyártást is nagyobb termelésre késztetik majd.
249
