Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban

Mûanyagipari trendek

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban BUZÁSI LAJOSNÉ* fõmunkatárs

1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek menynyiségérõl a „Mûanyagipari szakmai jelentés” kitöltésével számolIpar nak be a vállalatok. Ez a jelentés Vegyipar szerepel az Országos AdatgyûjtéMûanyagipar si Programban (OSAP 1332/00), Mûanyag-alapanyagipar ennek ellenére évrõl évre vannak Mûanyag-feldolgozóipar gazdasági szervezetek, amelyek Forrás: KSH nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A jelen tájékoztatót a közölt adatok összesítése és elemzése alapján készítettük. Szövetségünk összesen 400 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti a mûanyagfeldolgozással foglalkozó vállalatok összességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Egyrészt gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, másrészt sok olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel. Az adatlapokat 320 cég töltötte ki, és adott értékelhetõ adatokat. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya változatlanul csaknem teljes körû, a hazai mûanyagfeldolgozás reprezentációja mintegy 98%, ami megítélésünk szerint jónak mondható. 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része alkatrészként, részegységként jelenik meg a mindennapi életben. 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a mûanyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyaggyártás árbevételétõl, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005. évi árbevételt 18%-kal haladta meg. 2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyaggyártás, mint a feldolgozás. 2008-ban hasonlóan alakult a kép, mint 2005-ben, csak a harmadik negyedévben *Magyar

246

Mûanyagipari Szövetség

1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2001–2008 között 2001 12 541 1 767 561 240 321

2005 2006 2007 2008 2008/2001 2008/2007 % % Mrd Ft (folyó áron) 16 427 19 177 20 624 21 226 169,3 102,9 2 683 3 193 3 375 3 721 210,6 110,3 853 1 038 1 182 1 163 207,3 98,4 429 536 607 580 241,7 95,6 424 502 575 583 181,6 101,4

kezdõdõ gazdasági válság hatására általános fogyasztási csökkenés következett be. A feldolgozás és az alapanyaggyártás árbevétele, a különbség mindössze 3 Mrd Ft volt, ami nagymértékû alapanyag termelõ kapacitás kihasználatlanságot takar. A mûanyagipar értékben kifejezett növekedése 2007ben még meghaladta az ipar egészének és a vegyipar árbevétel növekedését, míg 2008-ban már 1,6%-os visszaesés mutatkozott. A korábban jelentõs új kapacitásokkal bõvült alapanyagipar csökkenése 2008-ban nagyobb volt 2007-hez képest, mint a mûanyagipar egészének visszaesése, mert a mûanyag-feldolgozásban minimális, 1,4%os növekedést lehetett kimutatni (1. táblázat). Az árbevétel alakulásának fontos tényezõje az alapanyag árak alakulása. 2008-ban az egyes hazai mûanyagok árai eltérõ módon változtak. A poliolefinek árai

1. ábra. Hazai mûanyag alapanyag árak 2008-ban

2009. 46. évfolyam, 7. szám

az õsz elején szinte azonosak voltak a januári értékekkel, majd októbertõl zuhanni kezdtek mind belföldön, mind külföldön (1. ábra).

az elõzõ évihez viszonyítva 2008-ban 4,0%-kal 1238,7 ezer tonnára csökkent. A polietilén kivitele 9,1%-kal 392,6 ezer tonnára csökkent, a polipropiléné kismértékben növekedett, 211 ezer tonnát tett ki, míg a PVC poré 9,2%-kal 257,6 ezer tonnára esett vissza. A polisztirolok exportja 7,2%-kal 79 ezer tonnára, ezen belül az ütésálló típusoké 12,2%-kal 51 ezer tonnára mérséklõdött, a habosíthatóké 3,7%-kal 28 ezer tonnára nõtt. Az egyéb kategóriában az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 4,1%-kal 206,3 ezer tonnára esett vissza. A látszólagos mûanyag-felhasználás 2008-ban 5,9%kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál (5. táblázat). A mûanyagok feldolgozása és felhasználása hosszabb távon – 1988 és 2007 között – az 1992. évi mélypont után folyamatosan növekedett. 2008-ban viszont mintegy 6%-os visszaesés következett be.

3. Mûanyag alapanyagok Mûanyag alapanyag termelésünk a 2. táblázat szerint változott. 2008-ban az elõzõ évhez viszonyítva 7,3%-kal csökkent az alapanyag termelés. A polietilének termelése 10,3%-kal elmaradt az elõzõ évi értékektõl, a PP csekély mennyiséggel, 1,6%-kal növekedett, a PVC elõállítás jelentõs mértékben, 11,8%-kal visszaesett, és a PS típusok termelése is csökkent 6,5%-kal. A visszaesés megmutatkozott a poliuretánok alapanyagául szolgáló izocianátoknál is. Ez utóbbiaknál az MDI-bõl 5,2%-kal, míg a TDI-bõl 5,7%-kal kevesebbet állítottak elõ. A PP termelés az utóbbi öt évben szinte azonos szinten maradt kisebb ingadozásokkal, a PVC termelés a 2006. évi szintre csökkent, az izocianátok elõállítása is elmaradt az elõzõ évitõl. A PS esetén 2. táblázat. szinte folyamatos visszaesés mutatkoMûanyagok termelése 2004–2008 között, kt zik az elmúlt idõszakban. 2008/2007 2008/2004 A mûanyag alapanyagok hazai terMûanyag 2004 2005 2006 2007 2008 % % melésének szerkezete és típusválasztéPolietilén 303,6 463,4 460,2 501,0 449,5 89,7 148,1 ka eltér az igényektõl. Nem gyártunk Polipropilén 283,2 290,0 279,1 278,9 283,5 101,6 100,1 pl. pasztázható PVC-t és mûszaki mûPVC 272,1 290,3 311,8 356,3 314,1 88,2 115,4 anyagokat. Az import 2008-ban az Polisztirol 117,1 103,9 107,0 103,3 96,6 96,5 82,5 elõzõ évihez viszonyítva 2,2%-kal nöÖsszesen 976,0 1 147,6 1 158,1 1 239,5 1 143,7 92,3 117,2 vekedett, ami a mûszaki mûanyagokEgyéb 219,8 205,4 256,3 316,5 299,3 94,6 136,2 nak köszönhetõ (3. táblázat). Mindösszesen 1 195,8 1 353 1 414,4 1 556,0 1 443,0 92,7 120,7 Az összes polietilén import 2,1%3. táblázat. kal csökkent, 101,4 ezer tonnát tett ki. Mûanyagok importja 2003–2008 között, kt A polipropilén behozatala 2,2%-kal 84,4 ezer tonnára esett vissza. A PVC 2008/2007 Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 2008 importja 7,1%-kal 39,4 ezer tonnára % Polietilén 95,4 99,2 107,9 116,8 103,6 101,4 97,9 mérséklõdött. A lágy PVC granulátum Polipropilén 54,3 52,8 69,3 82,2 86,3 84,4 97,8 behozatala 9,5 ezer tonna volt. A norPVC 59,2 62,7 56,7 56,9 42,4 39,4 92,9 mál és ütésálló polisztirol importja Polisztirol 62,1 57,7 54,4 71,5 64,2 57,5 89,6 12,4%-kal 39,6 ezer tonnára csökkent, PET 49,4 41,9 43,7 45,5 41,3 116,7 35,4* a habosíthatóé 5,8%-kal 17,9 ezer tonÖsszesen 320,4 314,3 332 372,9 331,9 324,0 97,6 nára nõtt. 57,5 ezer tonna polisztirolt Egyéb 171,6 178,5 190,6 208,1 231,9 252,4 108,8 vásároltunk külföldrõl, 10,4%-kal keMindösszesen 492 492,8 522,6 581,0 563,8 576,4 102,2 vesebbet, mint egy évvel korábban. *valószínûleg téves adatszolgáltatás a KSH részérõl 2008-ban a kommersz polimerek importja alacsonyabb volt az elõzõ évi4. táblázat. nél. Mûanyagok exportja 2003–2008 között, kt Az alapanyagok exportja (4. táblá2008/2007 Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 2008 zat) gyakorlatilag a termeléssel ará% nyosan változott, lényeges növekedés Polietilén 211,7 222,9 380,8 386,9 432,0 392,6 90,9 a polietiléneknél és az egyéb soron Polipropilén 187,8 204,1 211,4 203,2 204,3 211,0 103,2 PVC 231,3 216,0 261,4 263,6 303,0 266,5 88,0 van, ezek az exportnövekedés meghaPolisztirol 91,2 97,3 87,5 95,6 85,1 79,0 92,8 tározó tételei. Összesen 722,0 740,3 941,1 949,3 1 024,4 949,1 92,6 A mûanyag alapanyagok exportja Egyéb Mindösszesen


139,8 861,8

134,2 874,5

171,6 1 112,7

225,6 1 174,9

266,0 1 290,4

289,6 1 238,7

108,9 96,0

247

Magyarország a 2008. évi 78 kgmal a középmezõnyben helyezkedik el.

5. táblázat. Látszólagos mûanyag-felhasználás 2003–2008 között, kt Mûanyag

4. A mûanyag-feldolgozó cégek Polietilén száma és nagysága Polipropilén Elemzésünk 320 cég által kitöltött PVC Polisztirol adatlap feldolgozásán alapul, ez ugyan Összesen kevesebb, mint 2007-ben, azonban Egyéb több cég megszûnt, sok kis cég nem Mindösszesen válaszolt a felkérésünkre, feltehetõen ezek is nehézségekkel küzdöttek. A 2008. év viszont néhány nagyobb nemzetközi cégnél erõteljes növekedés hozott még, a kapott eredmény 2007-hez képest 3,8%-os feldolgozási többletet jelent, ezzel közelebb kerültünk az elméleti látszólagos felhasználás értékéhez, ami kissé ellentmond a 2007-hez viszonyított csökkenésnek. A statisztikailag megfigyelt vállalatok termelésének egymás utáni éveit összehasonlítva a 2. ábra szerinti láncindexek adódnak. A 12 legnagyobb vállalat felsorolását (6. táblázat) összehasonlítva az elõzõ évi listával kisebb átrendezõdések történtek, bekerült a legnagyobbak közé a TREDEGAR KFT., a többiek maradtak, esetenként más helyezési számmal, elsõ helyre került a GRABOPLAST ZRT. A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 7. táblá-

2003

2004

2005

2006

2007

179,2 138,8 95,5 78,2 491,7 285,8 777,5

179,9 30,9 118,8 77,5 508,1 382,6 796,8

190,5 147,9 85,6 70,8 494,8 391,6 788,7

190,1 158,1 105,1 82,9 536,2 284,3 820,5

172,6 160,9 95,7 82,4 511,6 290,8 802,4

2008 158,3 156,9 87,0 75,1 477,3 303,4 780,7

2008/2007 % 96,3 97,5 90,9 91,1 93,3 95,5 94,1

zat. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 18 legnagyobb cég a 2008-ban feldolgozott mennyiségnek majdnem a felét, azaz 48,3%-át képviseli, a 2000 tonnánál többet feldolgozó 79 cég már összesen 81%-át. Megítélésünk szerint az adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. Megjegyezzük, hogy 2008-ban a legnagyobbak ter6. táblázat. A 12 legnagyobb cég 2007-ben és 2008-ban a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint Helyezés a mûanyagfeldolgozás mennyisége szerint 2007 2 1 23 4 3 5 6 7 8 9 10 11

2. ábra. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 1998–2008 között

2008 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Cég neve

Graboplast Zrt. Taghleef Industries Kft. Tredegar Film Product Kft. Jász-Plasztik Kft. Prysmian MKM Magyar Kábel Mûvek Kft. AlPla Mûanyag Csomagolóipari Kft. Wavin Kft. Pannunion Csomagolóanyag Nyrt. Elektrolux Lehel Kft. PipeLife Mûanyagipari Kft. BC Ongropack Kft. Bericap Bt.

7. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság Gyártott termék évente >10 000 t 5000–10 000 t 2000–5000 t > 2000 t összesen 1000–2000 t 500–1000 t > 500 t összesen <500 t Adatszolgáltató összesen

Cégek száma 19 13 38 70 55 41 166 134 300

2006 Mennyiség kt 336,2 91,5 114,2 541,9 77,4 30,4 649,7 25,3 674,0

% 49,9 13,6 16,9 80,4 11,5 4,5 96,4 3,6 100,0

Cégek száma 19 14 41 74 49 51 174 153 327

2007 Mennyiség kt 359,0 108,1 126,5 593,6 70,3 36,1 700 35,0 735

% 48,4 14,7 17,2 80,8 9,6 4,9 95,2 4,8 100,0

Cégek száma 18 19 42 79 63 42 184 136 320

2008 Mennyiség kt 368,8 129,1 119,0 616,9 91,4 29,8 738,1 24,9 763

% 48,0 17,0 16,0 81,0 12,0 4,0 97,0 3,0 100,0

Forrás: MMSZ

248


melése az átlagot meghaladó mértékben bõvült, az elsõ 12 cég által elõállított mûanyag termék mennyisége 4,4%-kal haladta meg az elõzõ évit, amíg az ágazat öszszesített növekedése – adataik alapján – csak 3,8% volt.

– A gyártott csövek mennyisége a vizsgált idõszakban szûk határok között ingadozott, a 2007-ig tartó növekedés 2008-ban – összhangban az építõipari visszaeséssel – erõteljesen, 10,5%-kal csökkent. Sajnos az építõipar az egész magyar gazdaságnak még mindig az alul 5. Mûanyag-feldolgozás tevékenységek szerint teljesítõ ágazatának számít, a közmûvek fejlesztése mér5.1. Mûanyag-feldolgozás technológiai séklõdött. csoportonként – Az üreges testek mennyiségében változatlanul A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése, fel- meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkímérésünk szerint, 2004 és 2008 között (8. táblázat) kb. vül dinamikusan bõvülõ PET felhasználás növekedése. 13,9% volt, a 2008. évi adatok 3,8%-kal haladták meg az A 2,5 literes flakonok, kannák mennyisége kismértékegy évvel korábbit. A gyártók egyre inkább igyekeznek ben visszaesett. a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõ– A kábel/huzal termékcsoport a 2007. évi mennyiállítani, vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. Az ásvány- séggel egyezik meg 2008-ban. vizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a reke– A lemezgyártás a 2005. évi szintre esett vissza a szek helyett lényegesen könnyebb zsugorfóliás gyûjtõ- 2006. és 2007. évi növekedések után. csomagolásban forgalmazzák. – A profilok mennyisége 2005–2006-ban kissé mérA 2008. évi statisztikai adatokkal kapcsolatban né- séklõdött, 2007-ben viszont emelkedést mutatott, hány fontosabb következtetés: 21 kilotonnával a 2003. évi szintre került, majd 2008– A fóliagyártás 2004 és 2008 között a mûanyag-fel- ban ismét kissé visszaesett 20 kilotonnára. A termelés dolgozás legnagyobb volumenû területe volt. A fóliák csökkenésében feltételezhetõen szerepet játszott az utóbrészaránya 2007. évi 22,2%-ról 2008-ban 24,4%-ra bi évek rendkívül erõs importja. emelkedett. – A mûanyagpadló-gyártás a vizsgált idõszak sikerUgyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ története. 2003 és 2008 között lényegesen meghaladta az terméktípusok vastagsága, azonos tömegû fólia lényege- iparág egészének növekedési ütemét, mennyisége bõsen nagyobb mennyiségû termék csomagolására alkal- vült. A korszerû, nagyszélességû PVC padlók export pimas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fólia gyár- aca kedvezõbb, mint a korábbi gyártmányválasztéké tás 2004-ben megvalósult beruházásaként létrejött jelen- volt. tõs növekedése, az egészségügyi fóliák területe erõsöÖsszességében a mûanyag-feldolgozóipar 2008-ban dött még látványosan, a többi fólia típust inkább a szin- mennyiségek vonatkozásában a látszólagos felhasználás ten maradás jellemezte. alapján visszaesést mutatott, az MMSZ saját adatgyûj– Az elmúlt idõszakban az egyik legdinamikusabban tésében viszont – közelebb kerülve ezzel a hivatalos stabõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy tisztikai adatokhoz – több olyan céget tudott rávenni az értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A adatszolgáltatásra, akikrõl eddig nem sikerült informáci2006. évi visszaesés mögött a háztartási mûanyag cikkek ót kapni. Tovább korszerûsödött a termékválaszték, nõtt termelésének csökkenése áll, 2007-ben és 2008-ban vi- a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az szont jelentõsen növekedett az alkatrész szegmens által ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok jelentett fröccstermékek mennyisége. alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a „Mûanyagipar helye az iparban 8. táblázat. termelési érték Mûanyag termékek gyártása 2004–2008 között, kt alapján” táblázat2004 2005 2006 2007 2008 ban szereplõ KSH Termékek kt % kt % kt % kt % kt % adat azonos vállalaFólia 167 25,0 161 24,4 160 23,1 163 22,2 186 24,4 ti körre vonatkozik, Fröccstermék 135 20,2 151 22,9 148 21,4 176 23,9 185 24,2 a 2008. évi mûCsõ 59 8,8 55 8,4 55 8,0 57 7,8 51 6,7 anyag-feldolgozói Üreges test 55 8,2 53 8,0 59 8,5 68 9,2 67 8,8 termelési érték Hab 46 6,9 49 7,4 63 9,1 74 10,1 81 10,6 2001-hez viszonyítKábel/huzalbevonat 26 3,9 26 3,9 33 4,8 38 5,2 38 5,0 va 81,6%-kal emelLemez 30 4,5 35 5,3 42 6,0 42 5,7 35 4,6 Profil 22 3,3 20 3,0 17 2,5 21 2,8 20 2,6 kedett, és csak Padló 29 4,3 27 4,1 30 4,3 32 4,4 36 4,7 1,4%-kal haladja Egyéb 100 14,9 83 12,6 85 12,3 64 8,7 64 8,4 meg az elõzõ évit. Mindösszesen

670

100,0

660

100,0

690

100,0

735

100,0

763

100,0

Forrás: MMSZ


249

5.2. Mûanyag9. táblázat. feldolgozás polimer Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint típusonként Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A nagy tömegben Mûanyagok kt % kt % kt % kt % kt % kt % gyártott és a mûszaki Nagy tömegben gyártott mûanyagok mûanyagok feldolgozási K-PVC 78,5 13,2 79,4 12,6 77,1 11,7 78,1 11,6 79,1 10,9 72,6 9,5 adatai a vizsgált idõszakL-PVC 45,9 7,7 54,9 8,7 51,6 7,8 56,8 8,4 64,3 8,9 71,7 9,4 PE-LD 104,7 17,6 107,8 17,1 106,3 16,1 110,8 16,4 114,1 15,7 146,9 19,3 ban a 9. táblázatban taPE-HD 58,9 9,9 65,9 10,5 70,3 10,7 69,9 10,4 71,6 9,9 66,9 8,8 lálhatók. 2008-ban 2007PP 129,6 21,9 149,0 23,7 142,3 21,6 146,7 21,8 156,4 21,6 158,5 20,8 hez képest három poliPS 71,1 12,0 69,3 11,0 80,8 12,2 77,7 11,5 71,3 9,8 65,7 8,6 mernél, a L-PVC-nél, a PET 40,0 6,7 40,8 6,5 38,7 5,9 44,9 6,7 52,9 7,3 49,7 6,5 PE-LD-nél és a PP-nél Mûszaki mûanyagok tapasztaltunk növekeABS 8,9 1,5 5,4 0,9 6,9 1,0 9,4 1,4 18,0 2,4 16,3 2,1 dést, a többinél a feldolPA 6,7 1,1 6,1 1,0 9,8 1,5 10,9 1,6 13,2 1,8 13,1 1,7 gozott mennyiség elmaPBT 0,8 0,1 0,9 0,1 1,1 0,2 1,5 0,2 1,6 0,2 3,5 0,5 radt az elõzõ évitõl. A PC 4,7 0,8 4,4 0,7 5,8 0,9 3,6 0,5 7,7 1,1 8,7 1,1 PC/ABS 2,8 0,5 2,1 0,3 2,7 0,4 3,0 0,4 6,3 0,9 15,1 2,0 mûszaki mûanyagok felPOM 1,4 0,2 1,0 0,2 1,6 0,2 2,0 0,3 2,5 0,3 2,5 0,3 használása követi a nemzetközi trendet, feldolgo- Forrás: MMSZ zásának növekedése 2008-ban is meghaladta az átlagos növekedési ütemet, a kiemelt tételeken belül a Nyugat-Európában kialakult arányoktól (2007-ben is jelentõs volt a PBT (118%-kal emelkedett!) és a 10% volt), 2008-ban is csak 7,7% az adatot szolgáltatók PC/ABS (140%-kal) felhasználásának bõvülése. Hang- körébõl, nyilván szoros összefüggésben azzal a ténnyel, súlyozni kell, hogy a megállapítás a látókörünkbe került hogy jármûipari mûanyag-felhasználásunk messze elmatöbb cég révén begyûjtött eredményre vonatkozik, hi- rad a nyugat-európai mértéktõl. szen a hivatalos statisztikai adatok szerint összességében csökkent, mintegy 6%-os mértékben a felhasznált alap- 5.2.1. Polietilének 5.2.1.1. Kis sûrûségû polietilén (10. táblázat) anyagok mennyisége 2008-ban. A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a A magyarországi adatokat összevetve a nyugat-európai mûanyag-feldolgozásban meghatározó szerepet ját- hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis szó német adatokkal, azonosságok és eltérések mutat- sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasznákoznak, ha a tömegmûanyagoknak csak az egymás kö- lás növekedése az elmúlt hat évben jelentõsnek mondható, különösen szembetûnõ erõsödés tapasztalható a fólizötti arányát vizsgáljuk: – A PP felhasználás szinte teljesen azonos arányú a ák és a fröccsöntött termékek esetén. – Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, nyugat-európai részesedéssel. 2008-ban 35,4%-os növekedést mutatott, az összes gyár– Lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál, tás ~71%-a, amelynek mintegy kétharmada csomagolóNyugat-Európában mintegy 4%-kal nagyobb a részaráanyag, jelentõs továbbá az egészségügyi felhasználás is. nya. – A fröccstermékek mennyisége duplájára emelke– A PE-LD/LLD hazai részaránya 2008-ban kb. 1%dett az elõzõ évihez viszonyítva, részaránya 2008-ban on belül megközelítette a nyugat-európait. – PVC felhasználásunk kb. 5%-kal magasabb, befo- ~14%. – A kábelipari felhasználás elég változó képet mutat, lyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (padló, kemény fólia és lemez) jelentõs gyártásunk van, ami 2008-ban kissé visszaesett. nagy hányadban exportra kerül. 10. táblázat. – A PET 2008. évi hazai felhasználási aránya 1– PE-LD feldolgozás 2003–2008 között, kt 1,5%-kal maradt el a 2007. évi nyugat-európai értéktõl. Termékek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 – A legnagyobb eltérés a PS típusoknál van, összesFólia 87,9 84,6 79,9 80,6 77,2 104,5 ségében a hazai felhasználási arány közel 3%-kal naKábelbevonat 4,3 1,7 3,1 3,5 3,1 2,8 gyobb, ez részben ugyancsak exportra kerül, a másik jeFröccstermék 5,8 6,5 9,4 9,7 10,7 20,4 lentõs felvevõ piac a hûtõgépgyártás. Egyéb 6,7 13,0 13,9 17,1 18,2 19,3 – Bár a kiemelt mûszaki mûanyagok felhasználása az Összesen 104,7 105,8 106,3 110,9 109,2 147 utóbbi években dinamikusan bõvült, arányában elmaradt

250


– A habgyártás 2004 és 2008 között folyamatosan bõvült, kis mértékben részaránya is nõtt. – Az egyéb termékeknél a legjelentõsebb tétel a tetrapak dobozhoz felhasznált növekvõ mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival öszszehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. 5.2.1.2. Nagy sûrûségû polietilén (11. táblázat) A PE-HD alapú termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan nõtt, 2003-ban ez a tendencia megtört, elsõsorban a csõgyártás csökkenése miatt. 2004-ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban nõtt a feldolgozott mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben viszszaesett, 2007-ben ismét bõvülés, majd 2008-ban csökkenés mutatkozott. 11. táblázat. PE-HD feldolgozás 2003–2008 között, kt Termékek Csõ Fröccstermék Üreges test Fólia Egyéb Összesen

2003 18,7 16,3 11,9 9,8 2,2 58,9

2004 21,4 17,8 12,2 14,7 3,5 69,6

2005 20,9 16,4 11,6 16,2 5,2 70,3

2006 19,7 18,9 12,0 13,3 6,0 69,9

2007 21,4 20,1 11,8 15,0 4,0 72,3

2008 19,5 11,7 12,7 19,0 4 66,9

A PE-HD alkalmazás növekedése 2003 és 2007 között meghaladta a hazai mûanyag-felhasználás növekedési ütemét, 22,8%-kal bõvült, 2008-ban azonban viszszaesett közel a 2004-es szintre. A 2008-ban elõállított PE-HD termékek mennyisége 5,5 kt-val volt kevesebb az elõzõ évinél, nõtt az üreges testek és a fólia, és erõteljesen csökkent a fröccstermékek mennyisége, kis mértékben a csõgyártás is. 2007-ben volt a legnagyobb a fröccstermékek menynyisége a bemutatott 6 éves idõszakon belül, 2008-ban kis mértékben bõvült a háztartási mûanyag cikkek és az alkatrészek fröccsöntése, viszont az egyéb fröccstermék kategóriába sorolt termékek gyártása PE-HD-bõl meszsze elmaradt a 2007. évitõl. 5.2.2. Polipropilén (12. táblázat) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 12. táblázat. PP feldolgozás 2003–2008 között, kt Termékek Fröccstermék Fólia Lemez Üreges test Egyéb Összesen

2003 49,7 37,2 7,8 3,9 31 129,6

2004 49,9 47,1 9,2 4,1 39,1 149,4


2005 52,8 43,4 9,1 3,2 33,8 142,3

2006 55,3 44,6 9,7 3,2 33,9 146,7

2007 62,7 47,9 9,8 3,7 32,7 156,7

2008 65,2 44,0 9,6 4,2 35,5 158,5

között ~22%-kal bõvítették polipropilén alapú termékeik gyártását. 2002–2003-ban gyakorlatilag azonos szinten volt a PP feldolgozás, 2004-ben 15%-kal több termék jelent meg adatgyûjtésükben az elõzõ évhez képest, 2005ben pedig 4,8%-kal maradt el a 2004. évitõl, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban ismét bõvült a felhasználás. – A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. Elõbbieknél változatlanul meghatározó a kupakok és a háztartási mûanyag cikkek gyártása. 2004-ben új beruházás eredményeként jelentõsen bõvült a BOPP fóliagyártás, 2005-ben a mennyiség elmaradt az elõzõ évitõl, az összes PP fóliagyártás csak 92,1%-a volt az elõzõ évinek, 2006-ban kis mértékben bõvült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelentõ 2004. évi termeléstõl, 2007-ben pedig meghaladta azt. 2008-ban mintegy 8%-os visszaesés mutatkozott a fóliánál. – Az üreges testek mennyisége 2001–2004 között folyamatosan bõvült ugyan, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2%, és ezen a szinten maradt 2006-ban is, míg 2007-ben újból kissé emelkedett 2008ban további növekedés volt tapasztalható, csaknem 14%-os mértékben. – Az egyéb termékcsoport mennyisége majd 9%-kal bõvült, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben. A PP felhasználás dinamikus emelkedését prognosztizálják általában a szakértõk, ez a tendencia Magyarországon 2006-ban még nem érvényesült, a feldolgozás növekedése elmaradt a mûanyag-feldolgozás egészének növekedésétõl, ugyanakkor a részesedés ezen belül már meghaladja a 2006. évi német arányokat. 2007-re és 2008-ra vonatkozóan már mondhatjuk, hogy jók a kilátások a felhasználás bõvülésére, legerõteljesebb növekedés az üreges testek területén volt. 5.2.3. PVC 5.2.3.1. Kemény PVC (13. táblázat) A kemény PVC felhasználása 2003 és 2007 között szûk határok között ingadozott, 2008-ban nagyobb mértékben csökkent, ebben szerepet játszott kisebb részben az adatszolgáltatók körének változása is, de a piaci igények hullámzása a meghatározó. A kemény PVC termé13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása 2003–2008 között, kt Termékek Csõ Fólia Profil Lemez Fröccstermék Egyéb Összesen

2003 34,5 15,0 19,4 6,1 2,7 0,8 78,5

2004 32,8 15,1 20,3 7,2 3,1 0,9 79,4

2005 31,3 15,2 17,3 8,0 2,9 2,4 77,1

2006 32,4 14,6 19,0 8,9 2,1 1,1 78,1

2007 30,9 14,8 18,9 9,5 1,7 1,1 76,8

2008 29,2 13,0 18,4 9,2 1,6 1,2 72,6

251

kek gyártásának növekedése 1 és 6 év távlatában is elmarad a mûanyag-feldolgozás bõvülésének ütemétõl. A nemzetközi trendek alapján várható növekedés helyett 2005-ben jelentõsen visszaesett a profilok termelése. 2001 és 2004 között mintegy 24%-kal nõtt a gyártás, de a 2005. évi már csak 5%-kal haladja meg a 2001. évit. 2006-ban bõvült a gyártás 2005-höz viszonyítva, de öszszességében gyakorlatilag csak a 2002–2003. évek szintjén volt, s ez a mennyiség stagnálni látszik az azóta eltelt idõszakban, így 2008-ban is további csökkenést tapasztalhattunk. A nagy értékû ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül már 28% volt a kemény PVC profilok részaránya, míg ez az érték nálunk 25,3%. – Az összes kemény PVC terméken belül, egyedül az egyéb termékkategória kivételével, minden termékosztályban csökkenést tapasztaltunk. – A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felhasználás. 2006-ban a hazai gyártás az elõzõ évhez viszonyítva kismértékben bõvült, de 2008ban ismét visszacsúszott a minimumra. – A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált 6 éves idõszakban lassan, de folyamatosan csökkent, 2007-ben gyakorlatilag a 2006. évi szintet érte el hajszálnyi többlettel, 2008-ban viszont erõsen megcsappant, az pedig változatlanul igaz, hogy többsége exportra kerül. – A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, bizonyos területeket még mindig megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén.

majd 2007-ben és 2008-ban ezt is meghaladta. A lágy PVC termékek összesített számai 2003–2008 között mintegy 56%-kal emelkedtek. A három, kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként 2007-hez viszonyítva ugyan 7,4%kal nõtt, azonban mintegy 2%-kal csökkent a lágy PVC kábelszigetelés részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül, mert a padló nagyobb mértékben erõsödött. A lágy PVC termékek mennyisége összességében 2008-ban 11,5%-kal haladja meg az elõzõ évit. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában stagnál, a gyártás gyakorlatilag az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, a feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek – lágyító- és stabilizátorgyártók –, valamint feldolgozók a Vinyl 2010 Program keretében együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. Ez is szerepet játszik abban, hogy a PVC elsõsorban kiváló szerkezeti anyagként továbbra is megtartsa pozícióját, 2006-ban 15%-kal, 2007-ben 14%-kal részesedett Nyugat-Európa mûanyag-felhasználásában. Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC terméket hasznosítottak újra, 2006-ban 82,8 ktonnát, 2007-ben már 149,5 ktonnát, és 2008-ban pedig 195 ktonnát, ami ~25 %-os javulást mutat, itt nem éreztette hatását a recesszió. A programot 2015-ig meghosszabbították, és az eredetileg EU 15 csoport vállalását mind a 27 tagra kiterjesztették.

5.2.3.2. Lágy PVC (14. táblázat) A lágy PVC felhasználása 2003–2008 között ±10%on belül ingadozott. A 2003. évi mélypont után folyamatos bõvülés tapasztalható. 2004-ben jelentõsen nõtt a padlógyártás, ami azóta is töretlen. 2003-tól gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelése a meghatározó. A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000-hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére bõvült, 2005-ben mérséklõdött, de 2006-ban ismét emelkedett,

5.2.4. Polisztirolok (15. táblázat) A hazai feldolgozás igen dinamikusan bõvült 2002 és 2005 között. 2006-ban már mutatkoztak a hanyatlás jelei, 2007-ben további, majd 2008-ban drasztikus csökkenés következett be. Így az öt évvel ezelõtti szintnek csak a 90,7%-át értük el 2008-ban. A 2002 és 2005 között kiemelkedõen nõtt a fröccstermékek gyártása, egyre több cég használt gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû polisztirolt. 2006-ban a növekedési tendencia megtört, s ez a folyamat 2007-ben és 2008-ban tovább folytatódott. Gyanítható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendelõi elõírás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. Megtartotta szintjét – a harmadik negyedévi válság ellenére – a habtermékek gyártása, elsõsorban az építõipa-

14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása 2003–2008 között, kt

15. táblázat. PS feldolgozás 2003–2008 között, kt

Termékek Kábelbevonat Padló Fólia Egyéb Összesen

252

2003 18,2 20,9 1,7 5,1 45,9

2004 17,8 29,1 1,7 5,1 53,7

2005 18,0 27,1 2,2 4,6 51,9

2006 22,1 29,9 2,1 2,7 56,8

2007 28,4 31,3 1,8 2,8 64,3

2008 30,5 36,4 0,9 3,9 71,7

Termékek Lemez és fólia Fröccstermék Hab Egyéb Összesen

2003 18,7 33,8 18,2 0,4 71,1

2004 15,2 32,9 23,5 0,7 72,3

2005 21,1 35,6 22,7 1,4 80,8

2006 25,9 24,7 26,6 0,5 77,7

2007 23,8 21,7 28,1 0,4 74,0

2008 19,0 17,3 28,9 0,4 65,6


ri szigetelõanyagok bõvültek, további növekedésre is lehet számítani, mert az építõipari elõírások szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cm-es lemez vastagság helyett 10 cm-es szigetelõhab vastagságot tartanak szükségesnek a szakértõk a megfelelõ szigetelés biztosításához. 2008-ban a polisztirolok a teljes mûanyag-feldolgozás 8,6%-át tették ki, ami 1,2%-os részarány csökkenést mutat 2007-hez képest.

16. táblázat. PET feldolgozás 2003–2008 között, kt

PET

2003

2004

2005

2006

2007

2008

40,0

40,8

38,7

44,9

52,9

49,7

2008/2007 % 94,0

17. táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása 2003–2008 között, kt Mûszaki mûanyagok ABS, SAN stb. PC + blend Poliacetál PA Összesen

2003

2004

2005

2006

2007

2008

14,4 8,9 2,8 13,8 39,9

11,3 9,9 2,9 12,7 36,8

10,7 9,0 3,3 14,4 37,4

9,6 10,3 3,3 18,1 41,3

10,7 15,4 3,3 19,6 49,0

17,8 23,8 3,3 22,0 66,9

5.2.5. Poli(etilén-tereftalát) (16. táblázat) A PET döntõ többségébõl üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáit fröccsöntik. Az adatszolgáltatók 2008-ban 1200 t fúvott terméket jelentettek, ezek elsõsorban a kisebb gyógyszeripari vagy kozmetikai csomagolóanyagok, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Kevés PET fólia készül még, bár több cég kísérletezik ezzel. 2008-ban mintegy 820 t fröccsöntött PET alkatrészt állítottak elõ, ami évrõl évre növekszik. A palackgyártás az elmúlt évben néhány százalékkal csökkent. A növekedés – összhangban a nemzetközi tendenciákkal – rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2008-ban 6,5% volt, szemben a nyugat-európai 8,0%-kal.

5.2.6. Egyéb mûanyagok (17. táblázat) A növekedés 1 és 6 év viszonylatában 136,5, illetve 167,7% volt. Ezek az értékek mindkét esetben meghaladják a mûanyag-felhasználás egészének növekedési ütemét. Dinamikus ütemben nõ ugyan a mûszaki mûanyagok feldolgozá, de még nem értük el a nyugat-európai 10%-os értéket, egyelõre 8,6%-on állunk. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelennek meg, ami több okra vezethetõ vissza: – az adatszolgáltatók körébõl az ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl; – az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A mûszaki mûanyagok döntõ többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak záró rétegként fóliagyártásban és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek.


2008/2003 % 124,3

2008/2003 % 123,7 267,4 117,9 159,4 167,7

2008/2007 % 98,9 154,5 100,0 112,2 136,5

5.3. A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékeket felhasználás szerint az adatszolgáltató vállalatok adatai alapján soroltuk be, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelentõs mennyiségû termék exportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közelít egymáshoz, az export 378,5 kt, az import 420,2 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai felhasználás nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (3. ábra). A 2007. évi megoszlással összehasonlítva kisebb eltérések mutatkoznak: – kismértékben visszaesett a csomagolási és az elektromos szegmensekben a felhasználás részaránya, – növekedett a jármûipari alkatrészek és a háztartási cikkek gyártásához használt mûanyagok mennyisége, – közel azonos szinten maradt a mezõgazdasági és a bútoripari célú felhasználás, – a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan

3. ábra. A hazai mûanyag-felhasználás területenkénti megoszlása 2008-ban

253

ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szereplõ tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás A 2008-ban elõállított mûanyag termékek mennyisége – gyûjtésünk alapján – 3,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása. A KSH adatai szerint az ágazat 2008. évi árbevétel 2003-hoz viszonyítva 81,6%-kal emelkedett, és 1,4%-kal haladta meg a 2007. évit. A statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás, a mennyiségi adatok szerint, az elmúlt 5 évben 13,9%-kal nõtt. A gyártott mennyiségbõl 2008-ban 6,6%-kal több, 378,5 kt került exportra 1780 M$ értékben, a mûanyag termékek importja 420,2 kt, 9,8%-os növekedéssel, ami értékben 2619 M$ volt. 2008-ban mind az alapanyagok, mind a termékek külkereskedelmi egyenlege romlott, következésképpen az ágazat pénzügyi mérlege az elõzõ évi pozitív 354,4 millió USD-vel szemben –33,9 millió USD-re esett vissza. Az anyag elkészítésének idejére világossá vált, hogy a mûanyagipar sem mentesül az egész világot sújtó gazdasági válságtól. A 2008-ban még 1,4%-os többletet (folyó

254

áron) mutató – mennyiségében már csökkent – mûanyag-feldolgozó ágazat 2009-ben jóval nagyobb veszteséget fog elkönyvelni, mint a magyar gazdaság. Ez a beszállítói szerepbõl következik, és szinte mindenütt leépülés mutatkozik, s a folyamat egyik napról a másikra nem fordul vissza a kedvezõ irányba. Ma már tudjuk, hogy túltermelési, túlfogyasztási válságba került a világ, tehát valószínû, hogy ha bekövetkezik is az irányváltás, egy darabig alacsonyabb szintre áll majd be a termelés és a fogyasztás, mint ahonnan a lejtmenet elindult. Egyelõre csak reménykedhetünk, hogy az építõipar és az autóipar magához tér, nem beszélve a többi mûanyag alkatrészt igénylõ szegmensrõl, mint a fehéráruk (mosó-, mosogató-, hûtõgép), valamint a mobil- és az elektronikai termékek. A csomagoló ágazat is megsínyli a gazdaság visszaesését a kisebb fogyasztás miatt, s a helyzetet tovább rontja a mûanyag „szatyrok” gyártóit sújtó termékdíjas szabályozás is. Ebben a helyzetben csakis a fejlesztés biztosíthat elõremenekülést, s hogy ezt a mûanyag-feldolgozó vállalkozások is felismerték, az abból látszik, hogy egyre másra alakulnak olyan klaszterek (3 P Klaszter, Észak-Magyarországi Mûanyagipari Klaszter stb.), amelyek közös fejlesztésekre, innovációra látnak lehetõséget.


Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban

Recommend Documents