Mándoki házasságkötések, lakodalmak között

Nemes Tiborné Vonó Erika

Mándoki házasságkötések, lakodalmak 1900-1940 között

Tartalomjegyzék I.

Házasságkötések korabeli anyakönyvi adatok alapján

3. oldal

II.

Dajka Béláné elbeszélése saját házasság kötéséről

18. oldal

III.

Nagyvőfély szerepe, versei 1910-ből

20. oldal

IV.

Staférung

23. oldal

V.

Esküvői fotók a régmúltból

25. oldal

VI.

Bibliográfia

29. oldal

ELŐSZÓ Nem vagyok szakmabeli, csupán hobbim a múlt kutatása. Amikor megláttam a Megyei Levéltár újabb pályázati felhívását, nem gondoltam, hogy lesz anyagom, de a véletlen úgy hozta, hogy a mándoki polgármesteri hivatal pincéjébe éppen selejtezők érkeztek, és megkerestek azzal, hogy van egy csomó régi könyv (rendeletek, törvények), ha érdekel nézzem meg őket. Meg is néztem, de nem csak a könyveket, hanem a régi iratokat is. Ami legelőször a kezembe akadt az édesapám nagynénjének a házasodási szándékát kihirdető jegyzőkönyv volt. Talán a véletlen, talán a sors akarta így, de épp az azelőtti napok egyikén néztem meg a Levéltár pályázati kiírását, így az érdeklődésem csak fokozódott a téma iránt. Egy csomó ilyen jegyzőkönyvet találtam, amelyekből a pályázatban is felsoroltam néhány házasságot kötni szándékozó párt. Ezután idős embereket szólaltattam meg az ő esküvőjükkel kapcsolatban, majd el kezdtem kutatni régi „staférung beli” tárgyak után. Ilyeneket is sikerült találnom. Szép pillanatok a régmúltból – így szólt a pályázati kiírás. Mi lehet szebb egy ember életében, mint a házasságkötése, a családalapítása?

2

I. Házasságkötések korabeli anyakönyvi iratok alapján Kutatva az iratok között 1900-tól egészen 1945-ig találtam olyan jegyzőkönyveket, amelyek a házasulandók házasságkötési szándékát tárgyalta, a házasságkötés kihirdetését elrendelte. Az anyakönyvvezető felhívta a figyelmet a házasságot kötőkre, akikre vonatkozóan valamilyen törvényes akadályról vagy szabad beleegyezést kizáró körülményről tudomásuk van, azt jelentsék be. A kihirdetést élő szóval kellett megtenni két vasárnapon, és kifüggesztve 14 napig a hirdetési táblán kellett tartani. Ha nem merült fel akadály, abban az esetben jöhetett létre a frigy, de ehhez kellett a szülői beleegyezés is, mivel általában a leányok kiskorúak voltak.

Szülői beleegyezés

3

Tárgyalási jegyzőkönyv első lapja

4

Tárgyalási jegyzőkönyv hátoldala

5

Kihirdetés Tárgyalási jegyzőkönyvek a kihirdetés elrendelése tárgyában alapján készített táblázat 6

neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása

vőlegény Dankó Miklós

menyasszony Csongár Borbála

1900 év vőlegény Tóth József

menyasszony Szabó Erzsébet

1900.02.09. vőlegény Oláh István

menyasszony Rab Zsuzsanna

1900 év vőlegény Pafcsik József

menyasszony Falmusz Ilona

1900 év vőlegény Juhász Gusztáv Mándok

menyasszony Maklári Julianna Kisvárda

1900.02.02. vőlegény Tomori Albert

menyasszony Szabó Eszter

1900 év vőlegény Kuhn Bernát Mándok

menyasszony Weinberger Regina Kisvárda

7

Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása

1900.01.08. vőlegény Bélteky Lajos Mándok

menyasszony Komlázy Etelka Debrecen

1900.08.06. vőlegény Rjábécs György

menyasszony Hudák Mária

1900 év vőlegény Hudiczin Gyula

menyasszony Filczer Juliánna

1900 vőlegény Káté Mihály Ungvár

menyasszony Lőrincz Mária Ungvár

1900. július 21. vőlegény Nagy Ferencz Kék

menyasszony Levéci Mária Kék

1900. december 14. vőlegény Árva János Mándok

menyasszony Sinka Mária Mezőladány

1900. november 4. vőlegény Szamíváry János Mándok

8

menyasszony Klioka Mária Mándok

vallása Kihirdetési tárgyalás ideje neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje

1900 vőlegény Sajtos T. János

1900

neve Születési ideje, helye állása

vőlegény Rab Károly 1877.november 13. Mándok kisbirtokos

vallása Kihirdetési tárgyalás ideje

Evangélikus református 1901. január 15.

neve Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje

menyasszony Galambos Erzsébet

vőlegény Gottdiener Salamon Mándok

menyasszony Szilágyi Eszter 1882. október 15. Mándok Kisbirtokosnak segítő családtagja Evangélikus református menyasszony Burger Sarolta Tornyospálcza

1902. deczember 8.


vőlegény Szeles András 1893.jun.14. Mándok földmíves református 1918.nov.17.

menyasszony Boka Zsuzsánna 1895. jan.1. T.Pálcza ------------------református


vőlegény Szolnok József 1902. január 13. Kisvárda Lakatos segéd református 1920. decz. 10.

menyasszony Pásztor Ida 1901. nov. 22. Mándok ------------------református


vőlegény Katkó János 1900. jul.1. Mándok földmíves református 1920.nov.20.

menyasszony Lázár Erzsébet 1900. szept.21. ---------------------református

neve

vőlegény Berki József

menyasszony Bódi Eleonóra

9

Születési ideje, helye állása vallása Kihirdetési tárgyalás ideje

1898.aug.16. Ajak Kovács mester r. kach. 1920.decz.7.

1902.majus7. Mándok ----------------református


vőlegény Fabu Mihály 1895. jan.15. Mándok kocsis ref. 1920.decz.27.

menyasszony Kis Katalin 1893.szept.18. Tiszakerecsen -------------------------rkach.


vőlegény Galambos József 1896.nov.19. Mándok földmíves ref 1920. decz. 18.

menyasszony Sajtos Éva 1901. jan.14. Mándok ---------------------ref


vőlegény Galambos István 1895. nov. 24. Mándok földmíves ref 1921. decz 31

menyasszony Balog Zsuzsánna 1901. ápril 16 Mándok --------------ref


vőlegény Szántó Lajos 1893. aug 12. T.Szt.Márton földmíves ref 1921 február 23

menyasszony Balogh Julianna 1900. mar.4 ---------------ref


vőlegény Borkú Sándor 1896. jul.6. Mándok földmíves ref. 1921. febr.5.

menyasszony Szeles Julianna 1899. ápril 16. Mándok ------------------ref.


vőlegény Tóth Ferencz 1900 okt.5 Szürte Igás kocsis r. kath. 1921. marc 1.

menyasszony Csongár Julianna 1902 decz 20 ----------g. kath.

vőlegény

menyasszony

10


Márton János özvegy 1864 nov. 29. Anarcs kondás r.kach. 1921. julius 10

Papp Mária özvegy 1881. okt 27. K.apáti -----------------------g. kath


vőlegény Medve László 1897 szept. 27. nyirkarász tanító g.kath. 1921. szept 27.

menyasszony Kosztyó Karolin özvegy 1889 okt 6. Beregdéda -----------------------g.kath.


vőlegény Kis Oláh Gábor 1896. ápril 3. Mándok földmíves ref. 1921. július 2.

menyasszony Nagy Éva 1899. febr. 18. Mándok -----------------------ref.


vőlegény Pivárnyik József 1896. szept.13. T.bezdéd Földmíves napszámos Ref. 1921. október 26.

menyasszony Joó Terézia 1901. jul.5. N. Tárkány -------------------r.kath.


vőlegény Czap Balázs 1894. aug.17. Mándok Kőműves segéd Ref. 1921. nov.8.

menyasszony Katkó Erzsébet 1904. május 8. Mándok ----------------Ref.


vőlegény Ortutai Lajos özvegy 1858. dec.4. Mándok földmíves g. kath. 1921. november 30.

menyasszony Kis Borbála özvegy 1870. febr. 3. Mándok -------------------Ref.

vőlegény Dr. Fried Sándor 1889. julius 6. Kisczigánd orvos Izr. 1921. szeptember 12. vőlegény

menyasszony Rochlitz Irén 1898. március 12. Mándok --------------------Izr.


11

menyasszony


Katkó Lajos 1894. január 5. Mándok Lakatos segéd Ref. 1921. november 26.

Szernyi Borbála özvegy 1900. április 25. Mándok ----------------Ref.


vőlegény Sajtos Lajos 1895 julius 16. Mándok földmíves Ref. 1921. dec.3.

menyasszony Sajtos Julianna 1903. november 12. Mándok -----------------------Ref.


vőlegény Szeles Sándor 1897. október 18. Mándok földmíves Ref. 1921. február 5.

menyasszony Berecz Erzsébet 1903. november 13. Mándok --------------------Ref.


vőlegény Szeles András 1890. május 3. Mándok földmíves Ref. 1921.február 21.

menyasszony Sajtos Eszter 1902. aug. 14. Mándok --------------------------Ref.


vőlegény Kepics Bertalan 1896. október 9. Tuzsér földmíves Ref. 1921. december 17.

menyasszony Szeles Zsófia 1901. június 9. Mándok ---------------------Ref.


vőlegény Majoros János 1893. jun.23. Mándok földmíves r.kath. 1921. ferb.3.

menyasszony Egyed Anna 1899. okt. 24. Mándok ------------------Ref.


vőlegény Berecz Sándor 1895. április 13. Mándok földmíves Ref. 1921. dec.13.

menyasszony Balogh Eszter 1901. január 9. Mándok -------------------Ref.

vőlegény

menyasszony 12


K. Oláh Mihály 1901. május 1. Mándok földmíves Ref. 1921. dec. 17.

Sajtos Eszter 1903. jun.29. Mándok ---------------------Ref.


vőlegény Barna Bálint 1898. máj. 17. Mándok földmíves Ref. 1921. dec. 3.

menyasszony Dajka Zsuzsánna 1903. okt. 27. Mándok ------------------------Ref.


vőlegény Kállai István 1895. aug. 5. TSzt.Márton béres Ref. 1921. január 17.

menyasszony Diózi Julia 1902. szept. 21. Mándok -------------------r.kath.


vőlegény Geczi János 1897. jul.13. Nagylónya földmíves Ref. 1921. január 11.

menyasszony Czap Zsuzsánna 1896. okt. 16. Mándok --------------------Ref.

Találtam több jegyzőkönyvben is olyan iratot, amelyet a Magyar Királyi Igazságügy miniszter miniszteri tanácsosa adott ki, melyben felmentik a házassági akadály alól a házasulandókat. A legtöbb ilyen akadály a vezetéknév egyezősége miatti feltételezett unokatestvéri viszony volt, vagy a törvénytelen gyermek születése, de találtam más várakozási idő alóli felmentést is. Egy ilyet idézek most: „Nagyméltóságú M. Kir.Igazságügyi Miniszter Úr! Alulírott, de itt is megnevezett Friedlaender Katalin tisztelettel bejelentem, hogy néhai férjem Wolszter Sándor 1936 évi február 2-ik napján elhalt és halotti anyakönyvi kivonatára utólagos bejegyzésként reá van vezetve, hogy nevezett Marosvásárhely /Targu Mures/ községi illetőségű, külföldi állampolgár volt és ennek következtében én magam is román állampolgárnak vagyok vélelmezve. Tekintettel arra, hogy házasságot kívánok kötni Marmorstein Fülöp Lónya községi illetőségű, magyar állampolgárral olyan bizonyítványt, melyben igazolva van, hogy románia törvényei szerint itteni házasságkötésem akadályba nem

13

ütközik, bemutatni nem tudok és tekintettel arra, hogy Romániában soha életemben nem csak hogy nem laktam, de nem is jártam, ismerve az ottani közállapotokat, ilyen bizonyítványt beszerezni sem tudnék és amennyiben az mégis sikerülne az házasságkötésemet időben annyira eltolná, hogy ennek következtében kétségessé válna az, hogy vőlegényem velem egyáltalában házasságot is kötne, miután ő maga is özvegy ember és házasságkötését azon körülmény sietteti, hogy női munkaerőre tekintettel arra, hogy három gyermeke van, haladék nélkül volna szüksége, éppen ezért kérem Nagyméltóságodat, miszerint az 1894 évi XXXI.t.c. 113 §-ában előírt bizonyítványt előterjeszteni kötelezettsége alól felmenteni méltóztassék.” A hölgy megkapta a várakozási idő alól a felmentést. Egy másik felmentés iránti kérelem: „

Alulírott

de

itt

is

megnevezett

………………………születtem

…………………………………………………………………………………1936

évi

márciusában a tiszabezdédi lakosokkal együtt álltam Mándokon toborzó bizottság előtt és ugyanakkor a M. kir. Honvédség kötelékébe felavatva is lettem, azzal a tiszteletteljes kéréssel járulok

Nagyméltóságodhoz,

hogy

a

…………………………………..született

Mándok

községben

………………………………..

1920 való

házasságkötésemet engedélyezni méltóztassék. Tisztelettel bejelentem, hogy katonai szolgálat teljesítése végett még behíva nem lettem és hogy nevezett leánnyal már házasságon kívüli életközösségben élek és körülbelül egy hónapon belül várjuk gyermekünket és azt szeretném, ha arra az időre, mire az megszületik, már törvényes házasságot kötnénk, hogy a gyermek, mint törvényes születésü volna az állami anyakönyvbe bevezethető.” Az engedélyt illetve a felmentés ő is megkapta. Bábák: 1924-ben Bettelheim Johanna 1936-ban Vincze Áronné Horváth Irén Megtaláltam az akkori községi szülésznőnek az illetőségi bizonyítványát is. Aki Horváth Irén született 1909-ben április 17-én Mándokon.

14

Renner Gusztáv ezredes nősülési engedélye Az iraton szereplő Répászky Máriára még a gyermekkoromból emlékszem, Baba néninek hívtuk, de ő nem ment férjhez. Mi lehetett az oka? Az ezredes meghalt? Nem tudjuk, de azt igen, hogy a hölgy egész életében egyedül élt.

15

Nősülési engedélyt kellett kérni a vitézeknek is, nekik a vitézi Szék Kapitányától kellett megszerezni az engedélyt, de ahhoz a községi elöljárónak nyilatkoznia kellett a leányról, akit a vitéz el akart venni feleségül, hogy a leány erkölcsileg, politikai tekintetben kifogástalan viseletű,

büntetlen

előéletű

és

feltétlenül

hazafias

gondolkodású.

A csendőrnek és a vámőrnek is engedélyt kellett kérnie. Találtam egy Princz Ottmár nevű vámőrfőhadnagyot akinek a nősülési engedélyben óvadéktőkét határoztak meg.

16

A kutatott iratok között találtam válásokat is. Válóok 1922-ben: „A férj 6 havi házasság után elhagyja feleségét minden ok nélkül és vissza nem tér.” Válóok 1940-ben: „A férj a közös lakást elhagyta, a szeretőjéhez költözött és idegen nővel él együtt. Azóta őt soha nem hívta vissza, hozzá nem közeledett.”

17

II. Dajka Béláné elbeszélése saját házasságkötéséről Dajka Béláné Barna Ida Született Mándokon 1922.március 31-én. Ida nénihez egy kérdésekkel teleírt papírossal mentem, de amikor elmondtam neki, hogy a régi házasságkötések érdekelnek, nem is kellett kérdeznem mondta magától. „17 éves voltam, sétálni mentünk a barátnőimmel Tornyospálcára.

Séta közben több

legénnyel szóba elegyedtünk. Láttam, hogy Dajka Béla engem figyelget, de odajönni hozzám nem mert. Az egyik tornyospálcai fiatalember a lovasszekerével hazahozott bennünket Mándokra. Amikor odaértünk a házunkhoz, már Dajka Béla a kapuban várt. -

Hallod?! Én udvarolnék neked. – mondta Béla.

De én kinevettem. -

Hát idefigyelj, ha apád kilök az ajtón én visszamegyek az ablakon, de akkor is fogok járni hozzád.

Az igazság az, hogy nekem is tetszett Béla. Mindez 1939-ben történt, de úgy képzeld el Erikám, hogy ez egy igazi kimondhatatlan szerelem volt. Nem lehetett egymástól bennünket elválasztani. A páci úton laktunk, néha olyan sár volt, hogy beleragadtunk, de nem volt nap, hogy Béla le ne jött volna hozzám, volt úgy hogy lúháton. Amikor üres perce volt, mindig meglátogatott. Nagy szerelem volt köztünk. Már két éve udvarolt Béla, amikor tudtára adták, hogy mennie kell katonának. Egyszer, egyik este édesapámnak előadta, hogy neki van egy gondolatja velem, hogy engem el szeretne venni. Apám pedig nemet mondott. Nem tetszett neki Béla. Én ekkor odaálltam apám elé és megmondtam neki, hogy ha engem nem ad Bélához, akkor engem az életben férjhez nem ad. Édesapám látta, hogy nem tágítok Béla mellől, így nagy nehezen beleegyezett. Ezután egy pár nappal a Béla apja, az anyja meg a keresztanyja eljött hozzánk megkérni, utána jött a jegyváltás, itt csak a közeli hozzátartozók voltak. Karikagyűrűt kaptam, nem ezt, ami most van az ujjamon, az már régen elkopott, ezt sokkal később vette az uram. Hirtelen kellett esküdni, mert Bélát besorozták, menni kellett a háborúba. Háromszor hirdettek ki minket a templomban. Két hét volt a „bánom idő”. Ez azt jelenti, hogy gondolkodjunk a házasságon, ha megbántuk a jegyváltást, akkor még az esküvő előtt

18

visszakozzunk. 1941. február 22-én esküdtünk. Fehér menyasszonyi ruhám volt, krepdeszin volt az anyaga, a keresztanyám vette. Csokrom nem volt. A menetben csak a két keresztapa volt, meg Szemán Ilona, ő volt a szomszédasszony. Ő azért jött velünk, mert ilyenkor szokás volt a papnak egy kendőt adni, ezt vitte Ilonka. Batta Zoltán volt a tiszteletes, Bartha Ferenc meg a segédlelkész. Ők adtak össze minket. A községháza az Apagyon volt. Háhn Imre volt a főjegyző, L Oláh István volt a szolgabíró. Amikor megeskedtek az apósom házához mentünk. Vacsora előtt a Béla keresztapja meg egy másik ember elmentek apámékért, úgyanis a menyasszony szülei, meg a rokonsága hívás nélkül nem jöhettek a lakodalmas házhoz, hívni kellett őket a vacsorához. Ezt hívták hérésznek, hérészesnek. Vacsorára húsleves, pörkölt, töltött káposzta, meg kőttes kalács volt. Menyasszonyi tortám is volt, Litki Jóskáné, Varga Erzsi néném készítette. A vacsora után táncmulatság volt cigányzenével, nagybőgő, meg cimbalom, meg hegedű. Nem sokan voltunk, csak a szűk család, így nekem nem volt menyasszonytánc. A Béla családja állta a lagzit. Éjfél után felöltöztettek újasszony ruhába. Fekete selyem ruha volt, magába nyomott rózsákkal, meg kaptam hozzá a legdrágább termó fejrevalót. Abban az időben csak kettőnknek volt ilyen fejrevalója. Ezt apósomék vették. A staférungom a következőkből állt: 8 párna (2 a fejünk alá, 6 letévő), 2 dunyha, 2 rendbeli huzat, lepedők, törülközők, szűtt zsák, 6 db szakajtókendő, sütőabrosz, ágyterítő, díszpárnák és kapric (kispárna), meg pokróc. Ezen kívül bútorzat: 2 ágy, 1 almárium, 1 sifony, 1 asztal, 4 szék. A vásznakba piros bársonycsík volt szűve, és a leánykori nevem a BI belevolt keresztszemes öltésekkel varrva. Még a zsákba is. Édesanyámmal együtt készítettem. Egyszer lemértem, hogy mennyit bírok egy nap meg egy este szűni. 11 rőföt szűttem. - Tudod mennyi az 1 rőf? 75 cm. A következő héten vasárnap a sógornőmmel, Béla meg a bátyjával mentünk a templomba. Az volt a szokás, mint ma, hogy külön padsora volt a férfiaknak, külön az asszonyoknak, külön a leányoknak, a legények meg a karba mentek. Én már az asszonyok padsorába mentem. Nekem a fekete újasszony ruhámba kellett mennem, rajta meg a vastag kendő, a hajamat szigorúan hátraszorítva, fejemet a termókendővel bekötve. Ezután három család laktunk egy házban. Béla meg én, a bátyja meg a sógornőm, meg a két szülő. Itt is öregedtünk meg együtt, ezen a portán, sajnos már csak én élek. 52 évig éltünk együtt, gyermekünk nem született.” (Lejegyezve: 2009. július 6-án Mándokon a Honvéd utcában) 19

III. A nagyvőfély szerepe, verselése 1910-ből A lakodalmakban a nagyvőfély szerepe mindig is nagy fontossággal bírt. Ő az egész ceremónia „vezénylője”. Általában egy nagy szájú, jó énekhangú ember vállalta el ezt a tisztséget. Ahány nagyvőfély, annyi féle verselés volt.

Már régebben is találtam írott

formában ilyen verselést, de most sikerült egy olyat is ami eredeti írással egy kicsiny füzetben van és ami számomra nagy érdekességgel bírt, az az hogy van benne - a nálunk már hagyománnyá vált - kendőről is szó, de a hérészes is felkeltette az érdeklődésemet, bár ma már ezt a szokást nem használjuk. Ezeket idézem: Mikor a vőfély a menyasszonyos házhoz megy: „Szerencsés jó napot kivánok ez háznak, adjon az úr Isten kicsinynek nagyának. Mindnyájan azoknak kik itt jelen vagynak, reátok a menyből áldások száljanak Követségül jöttem ez ház gazdájához. Küldött a vőlegény kedves mátkájához. Kedves mátkájának atyjához anyához. Köszönettel küldött minden rokonához. Édes szószóló uramék talán gondolják is hogy miféle járatbeli emberek követői vagyunk annak is ismerjenek. Ennek előtte néhány nappal ezelőtt tutokra adtuk hogy tisztes házaknál meg fogunk jelenni most tehát Isten segedelméből meg is jelentünk. Távol légyen az meg se gondoljátok. A mire czéloztok hogy fel találjátok. Elmegyek tőletek nem jövök hozzátok. Én azért nem megyek maradok egy szóra. Nem jött talán még el az engedett óra. Nics kedves válaszod mely vihessem jóra. Ne ültesd szivünket bánatos hajóra. A mi vőlegényünk kért meg keservesen. Válaszoddal lábom hogy hozzá siessen. Ne is féljen szegény hogy járnák üresen. Szánjátok meg szegényt könyörül szivesen. Egy üveg pálinkát küldött ajándékba a mely rokonának régi maradéka. Igen csudálatos munkás fáradéka. Sok féle szineket mertt visel árnyéka. Vedd el ajándékát kit küldött szivesen maga parancsolta hogy szép szeméjével kedvére élhessen. A szomoruságból vigságra vittesen. Kendő kérő vers: Valamely rubintott hallottunk itt lenni melyet méltóztatnák eladóvá teni. Mi pediglen asztat meg akarnák ha valmi módon rá lehetne venni jó hejen is vagyon lábam megállása. Mert N N

20

itt vagyon lakása Kinél a rubintnak lett megtalálása. Ez a rubint pedig nem a föld gyomrába termett az ő kigyelme házába Nem is tanáljuk azt fel semmi bányába csak az ő kati leányába. Már ezen rubintnak ha nézünk becsére Úgy találjuk nem más lesz anak a bére. Hanem Kiss András a kis személyér Hasonlatos hozzá és minden diszére. Ki is ajándékát ttőlünk úgy küldötte el jó uramékhoz egész becsülettel. Hogy tiszteljük szives és jó szeretettel. Menjünk vissza hozzá jelölt üzenettel. Kérünk azért tiszta szivből minden jókat. Ne vonják meg tőlünk jó akaratjokat Hanem vászon béli ajándékokat fügesztjük kezünkre czimerül azokat. Hajdan míg a szép rend vala virágzásba hajdanába ijen szokás vala hogy mikor kezdődött lakadalmazásba vőfély volt az első a közbe járásba. Kitt is hogy mindről megismerjenek szép kivarrott kendőt kezembe tegyenek. Én is tehát ki mostan tiszteletben állok Tőletek kezembe egy pár kendőt instálok. Melyet ha ki nyerek majd vigan tánczolok Ily két új pár mellett többet is szolgálok. Azért hát uraim ne kevélykedjenek szép ki varott kendőt kezembe tegyenek Kivált egéségbe azután éljenek. Kendő megköszönő vers: Kinek ezen kendő volt keze munkája kivánom az Isten tekincsen reája. Adja meg valami jót kér tőle szája. Hogy örömel fojon világi órája. Tudjuk a kenderből míg vászon szövetik. Nem egy de sok kézen keresztül vitetik Csekéj ajándékul ilyenkor tetetik de mi eszt ugy nézzük mint szives ajándékot mert ezt ugy szemléljük mint szives szándékot. Hanem aki fonta ezen fonadékot ne érjen semibe holtig szakadékot. Sok jót kivánok szövőnek fonónak jány kiadó uramék csendes békességbe éljenek kivánom fris jó egészségbe szivemből kivánom. Hérészest hívó vers Szerencsés jó estét ez ház gazdájának Adjon az Úr Isten kicsinynek nagyának. Mindnyájan azoknak kik it jelen vagynak. Reátok az égb ől áldások száljanak Követségül jötem ez ház gazdájához Mert szép sereg vendég érkezet házához. Kit egy kegyes atya vár nagyon magához. Öömel ültetni fogja asztalához. Nics ott semi bánat semi szomoruság Hanem teljes öröm és vig múlatozás. Ma nyert egy koronát anak is iszák ma áldomás poharát. Azért hát uraim kik ide jötetek szép atyafisággal itten leültetek. Minden késedelem nékül el jöjetek ételből italból bőven részt vegyetek. Irta Kis András 1910 január 15 kén Szobat este”

21

Vőfélyverses könyv

22

IV. Staférung Mielőtt egy leányt férjhez adtak, előtte már voltak az asszonyoknak teendőik. A staférungot el kellett készíteni. A nyáron előkészített kendert télen fonták, szőtték, hímezték. Településünkre igen jellemző volt, hogy a vászonból készült használati tárgyakra, mint a kendő, törülköző, lepedő, falvédő, párna, ágyhuzat, de még a staférungban helyet kapó terményes zsákokra is ráhímezték, a kerámiákra pedig belegravíroztatták a leányok kezdőbetűit.

Gyúró kötő: HI monogrammal (Halász Ilona)

Fal mellé való 1913-ból: felírat: Balogh Sára varta 1913

Terítő: Sz Á monogram (Szigethy Ágnes)

Kenyérkosárba való kendő BI monogram ( Balogh Irén)

Zsák: KE monogrammal (Kis Erszébet)

Párna: PI monogrammal (Pásztor Irén)

23

Gyúrófa tartó

Törülköző: BI monogramm (Borbély Ilona)

Étkészletből való tányér, benne Csizmadia Kati

Boros készlet: Sz Á monogrammal gravírozva (Szigethy Ágnes straférungjából való)

írással, mely Lázár Istvánné staférungjából való.

Amikor a leányt a legény szülei, keresztapja, és a nagyvőfély megkérte, és ha a család kedvére való volt a házasság, akkor a leány odaadta a kendőjét, jelét annak, hogy elfogadja a leánykérést és feleségül megy a legényhez. Az előbb említett nagyvőfély verseléséből az is kiderült, hogy a kendőt, amit a nagyvőfély és gondolom, hogy a többi férfi is kapott a karjukon kellett vinni. Ez a szokás ma is meg van de ma már a lakodalmi menetben a fiúk, férfiak oldalára tűzik, még pedig hímzett, hátulján két oldalon felhajtott, bíztostűvel a nadrág korcához erősítve. Ennek az a jelentése, hogy a menyasszony elbúcsúzik tőlük, ezzel jelezve, hogy ő már elkelt.

24

V. Esküvői fotók a régmúltból

Egy katolikus imádságos könyv első lapján ezt a beírást fedeztem fel. Akkoriban így történt a szerelmi vallomás?A könyv egy mándoki hölgyé volt.

Veres János és Kukri Mária esküvői fotója 1916-ban (laktak Mándokon a Honvéd utcában)

25

Esküvői fotók Dajka Béláné fotóalbumából, a nevekre már nem emlékszik, a férje rokonai voltak a képen látható személyek. 26

Menyasszony a barátnőivel 1918-ból

Bodnár Sándor és Urbán Zsófia esküvői fotója 1914-ből, laktak Mándokon a Honvéd utcában, kisbirtokos család volt.

27

Bodnár István és Urbán Zsófia esküvői csoport képe a szűkebb rokonsággal Ezeken a fotókon miért nem látszik a boldogság? Talán azért mert nem szerelemből köttettek, hanem érdekből a házasságok? A vagyon a vagyonnal házasodott, a gazdag a gazdaggal, a szegény a szegénnyel. Ritka volt az olyan házasságkötés, mint a Dajka Bélánéé. Ha a szerelmes párokat nem engedték, hogy egymás társai legyenek, akkor történtek a megszöktetések, amelyek általában egy ismerős család, rokon ól padjára történt, ahol felhúzták a létrát, hogy ne zavarják őket, hogy az elhálás megtörténhessen.

28

VI. Bibliográfia •

Anyakönyvi iratok: tárgyalási, kihirdetési jegyzőkönyvek (lelőhely: Polgármesteri hivatal irattára)

•

Staférungbeli tárgyak képei: (a tárgyak lelőhelye: Mándok Közösségi ház helytörténeti gyűjteménye, a fotókat készítette a szerző)

•

Egyéb fotók (Mándok Közösségi Ház helytörténeti gyűjteménye, a fotókat készítette a szerző)

•

Dajka Béláné Barna Ida elbeszélése

•

Nagyvőfély verselése (a könyvecske lelőhelye: Berecz Áron Mándok Kossuth utca)

29

Mándoki házasságkötések, lakodalmak között

Recommend Documents