MÁNDOK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Mándok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat 1

MÁNDOK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Készítette: Borsod-Tender Kft.

2016.08.08


Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................. 8 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................... 10 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ..................................................................................................................... 11 1.1

1.1.1 A település térségi szerepe ............................................................................................... 11 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése .......................... 12 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...... 14 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) 14 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához .................................................................................................................................. 15 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ............. 17 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...................... 19 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) ........................................................................ 19 1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve ............................................ 19 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK MÁNDOK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI............................................................................... 22 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK .................................................................. 22 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai .................................................................................................................................. 22 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................................ 26 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK....................................................................... 26 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................. 26 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ..................... 29 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA.................................................................................................. 32 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................ 32 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ................................... 39 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők ............................................................................ 40 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA ........................................................................ 43 1.8.1 Humán közszolgáltatások ................................................................................................ 43 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 52 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA .................................................................................................... 55 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre........................................................................ 55 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................ 56 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések .................................................................................................................... 60 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................. 62 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok.................................................................................................... 63 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE ........................................................................................................................ 63 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................... 63 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ............ 67 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................ 68 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ................................................................................................. 68 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás .................................................................................... 69 1.10.6 Intézményfenntartás ..................................................................................................... 69 1.10.7 Energiagazdálkodás .................................................................................................... 70 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................... 71 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................... 72 1.12.1 Természeti adottságok ................................................................................................. 72 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ........................................................................................... 74


1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ............................................... 76 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .................................................. 78 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA .............................................................................. 79 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ................................................................... 79 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái ....................................................... 82 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ................................................................................. 84 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata ................................................................................. 84 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata.......................................................................................... 88 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .............................................................................. 89 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése .......................................... 89 1.14.5 Az építmények vizsgálata ............................................................................................ 89 1.14.6 Az épített környezet értékei ......................................................................................... 94 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái ............................................................ 98 1.15 KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................... 98 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok ............................................................................ 98 1.15.2 Közúti közlekedés ......................................................................................................... 99 1.15.3 Parkolás ....................................................................................................................... 101 1.15.4 Áruszállítás.................................................................................................................. 102 1.15.5 Közösségi közlekedés ................................................................................................. 102 1.15.6 Kerékpáros közlekedés .............................................................................................. 106 1.15.7 Gyalogos közlekedés .................................................................................................. 106 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások ................................................ 107 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG ........................................................ 109 1.16.1 Víziközművek ............................................................................................................... 109 1.16.2 Energia ........................................................................................................................ 112 1.16.3 Elektronikus hírközlés ............................................................................................... 114 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................ 116 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................. 116 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ................................................................................... 116 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ...................................................................................... 120 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ................................................................................................. 122 1.17.5 Sugárzás védelem ....................................................................................................... 123 1.17.6 Hulladékkezelés .......................................................................................................... 123 1.17.7 Vizuális környezetterhelés......................................................................................... 124 1.17.8 Árvízvédelem ............................................................................................................... 125 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ............................................ 125 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ..................................................................................................... 125 1.18.1 Építésföldtani korlátok .............................................................................................. 125 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ......................................................................................... 126 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ......................................................................... 126 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ................................................................................... 127 1.20 VÁROSI KLÍMA ...................................................................................................................... 127 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................... 129 2.1

3

A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE..................... 130

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................. 137 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE .......................................................... 138 3.1.1 A folyamatok értékelése ................................................................................................. 138 3.1.2 SWOT elemzés ................................................................................................................. 139 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei ...................................................................................................................................... 142 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ................................................................................... 143 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................. 147 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása...................................................................................................................................... 147


3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ........................................................................................................ 147 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek ................................................... 155 4

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 156 1. MELLÉKLET: MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK 2007-2015 KÖZÖTT .................. 157


Táblázatjegyzék 1. táblázat: a Záhonyi Járás települései ....................................................................................... 12 2. táblázat: Mándok funkcionális vonzáskörzete .......................................................................... 12 3. táblázat: Mándok illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció célrendszeréhez ........... 16 4. táblázat: A Záhonyi Kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere ......................... 17 5. táblázat: Mándok célkitűzései a Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Programjában .............. 18 6. táblázat: Mándok Térségi Szerkezeti Tervben való érintettsége.............................................. 20 7. táblázat: a Településrendezési Terv módosításai .................................................................... 26 8. táblázat: Mándok korszerkezete és változása, % .................................................................... 34 9. táblázat: Mándok nemzetiségi összetétele, a teljes népesség %-ában ................................... 35 10. táblázat: a foglalkoztatottság mutatói Mándokon, % .............................................................. 37 11. táblázat: 1000 helyi lakosra jutó személygépkocsik száma, db/1000 fő ................................ 38 12. táblázat: Mándok lakáshelyzetének néhány mutatója, % ....................................................... 39 13. táblázat: Mándok civil szervezetei .......................................................................................... 41 14. táblázat: az alapfokú oktatás néhány sarokszáma ................................................................. 44 15. táblázat: a 8. évfolyamosok kompetencia felmérésének matematika eredményei ................. 45 16. táblázat: az egészségügyi ellátás leterheltsége ..................................................................... 46 17. táblázat: a városi könyvtár főbb adatai ................................................................................... 51 18. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzései ...................................................... 54 19. táblázat: működő vállalkozások létszámkategóriánként ......................................................... 55 20. táblázat: működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként, 2012 ....................................... 56 21. táblázat: Mándok társas vállalkozásainak gazdasági teljesítménye....................................... 56 22. táblázat: Mándok vendéglátó egységeinek megoszlása, % ................................................... 60 23. táblázat: a város legnagyobb iparűzési adófizetői .................................................................. 61 24. táblázat: a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................... 62 25. táblázat: a lakásállomány építési évek szerinti megoszlása, % ............................................. 63 26. táblázat: a költségvetés bevételi oldalának alakulása ............................................................ 64 27. táblázat: a költségvetés kiadási oldalának alakulása ............................................................. 64 28. táblázat: az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak............................................... 68 29. táblázat: szükséges beavatkozások az önkormányzati intézményekben ............................... 70 30. táblázat: az energiaellátás adatai az önkormányzati intézményekben, a működési költség %ában ............................................................................................................................................. 70 31. táblázat: a zöldfelületi rendszer konfliktusai ........................................................................... 83 32. táblázat: Mándok területfelhasználási mérlege ...................................................................... 84 33. táblázat: az épített környezet funkciói .................................................................................... 87 34. táblázat: a telkek beépítési módja.......................................................................................... 90 35. táblázat: Mándok régészeti területei ................................................................................ 95 36. táblázat: A műemlékjegyzékben szereplő mándoki építmények ............................................ 97 37. táblázat: Mándok közlekedésföldrajzi adottságai ................................................................... 99 38. táblázat: Mándok autóbusz-megállóhelyeinek értékelése .................................................... 104 39. táblázat: hidrológiai védőidom felszíni vetülete miatt lévő korlátozások Mándok területén .. 119 40. táblázat: Mándokot érintő zaj- és rezgésterhelési kategóriák............................................... 122 41. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) ........................... 157

Ábrajegyzék 1. ábra: Mándok területi elhelyezkedése ...................................................................................... 11 2. ábra: Magyarország térszerkezete........................................................................................... 14 3. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési területei.................................................... 15


4. ábra: A Térségi Szerkezeti Terv részlete ................................................................................. 20 5. ábra: Mándok népességének változása 2005-2014 között, 2005=100 .................................... 32 6. ábra: Mándok természetes népességváltozása 2005-2014 között, % ..................................... 33 7. ábra: Mándok vándorlási egyenlege 2005-2014 között, %....................................................... 34 8. ábra: a 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségeinek megoszlása, % .. 36 9. ábra: a munkanélküliségi ráta változása, az aktív korú népesség %-ában .............................. 37 10. ábra: Mándok lakossága jövedelmi helyzetének változása 2005-2014, Ft/fő/hónap.............. 38 11. ábra: az általános iskolai tanulók létszámának változása, 2005=100 .................................... 44 12. ábra: a szociális ellátásban résztvevők aránya és változása, % ............................................ 48 13. ábra: az önkormányzati segélyezési formák részesedése és változása, % ........................... 50 14. ábra: a szolgáltató szektor alágazatonkénti megoszlása, a működő vállalkozások %-ában, 2012 ............................................................................................................................................. 59 15. ábra: az iparűzési adóbevételek változása 2007-2015 között, ezer Ft................................... 62 16. ábra: Részlet a Kárpát-medence hegy- és vízrajza térképéből .............................................. 72 17. ábra: Mándok tájhasználati jellemzői ..................................................................................... 76 18. ábra: A település és környékének Natura2000-es területei .................................................... 77 19. ábra: Mándok környékének természetvédelmi területei ......................................................... 78 20. ábra: a Mándok környéki utak forgalmi jellemzői.................................................................... 99 21. ábra: Mándok útjainak forgalmi jellemzői, 2014 ................................................................... 101 22. ábra: az ingatlanok vezetékes ivóvízzel való ellátottsága, a lakások %-ában ...................... 110 23. ábra: a szennyvízgyűjtő hálózatba bekötött lakások aránya, a lakások %-ában .................. 111 24. ábra: a vezetékes földgázhálózatba bekötött lakások aránya, % ......................................... 113 25. ábra: a szélessávú internet előfizetések változása, %, 2010=100 ....................................... 115 26. ábra: xDSL-kompatibilis távbeszélő fővonalak a háztartások arányában, % ....................... 115 27. ábra: A nitrogén-dioxid koncentrációjának változása a záhonyi mérőállomás alapján ......... 121 28. ábra: Mándok légköri emissziójának változása,2007=100 ................................................... 121 29. ábra: a lakossági eredetű kommunális hulladék aránya, %, 2014 ....................................... 124 30. ábra: a város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei ................................... 148 31. ábra: Az 1. szegregátum területe ......................................................................................... 150 32. ábra: a 2. szegregátum területe ........................................................................................... 152 33. ábra: a 3. szegregátum területe ........................................................................................... 153

Térképjegyzék 1. térkép: Mándok ipari hasznosítású (meglévő és tervezett) területeinek elhelyezkedése ......... 58 2. térkép: a belterületi önkormányzati törzsvagyon ...................................................................... 66 3. térkép: a minimálisan megtartandó zöldfelület ......................................................................... 82 4. térkép: Mándok telekbeépítési módjai ...................................................................................... 91 5. térkép: A telkek maximális beépíthetősége .............................................................................. 92 6. térkép: alkalmazható maximális épületmagasságok ................................................................ 93 7. térkép: a helyi értékvédelmi övezet által lefedett terület ........................................................... 96 8. térkép: Mándok műemlékei és műemléki környezetei .............................................................. 97 9. térkép: Mándok autóbusz-hálózatának térbeli megjelenése .................................................. 104 10. térkép: Mándok gyalogos közlekedési infrastruktúrája ......................................................... 107 11. térkép: Mándok belvízelöntés által veszélyeztetett területei................................................. 118 12. térkép: a hidrológiai védőidom által érintett közigazgatási terület ........................................ 120 13. térkép: a veszélyességi övezet elhelyezkedése ................................................................... 127 14. térkép: Mándok értéktérképe................................................................................................ 143 15. térkép: Mándok problématérképe......................................................................................... 144


Vezetői összefoglaló Mándok Város Önkormányzata mérlegelte a 2014-2020 közötti Európai Uniós pályázati források lehívásának elvi és gyakorlati lehetőségeit, valamint a településfejlesztés korábban meghatározott fő irányait és célkitűzéseit. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a település közép- és hosszú távú fejlődését, célkitűzéseinek és jövőképének elérését a leginkább egy Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése szolgálhatná. A Stratégia elkészítése egyrészt egy kiváló lehetőség arra, hogy a több irányú fejlesztési és beruházási elképzelések közös mederbe terelődjenek, és kijelölésre kerüljön a település közép- és hosszú távon elérendő állapota. Másrészt a Stratégia elkészítésének az alábbi gyakorlati okai is vannak: 







Több EU pályázati forrás lehívása esetében, a pályázati dokumentáció kötelező, vagy kötelezően ajánlott része az elkészült és véleményezett Stratégia melléklése. Mándok fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, a város hátrányos anyagi feltételeinek ismeretében, mindenképpen szükséges külső források bevonása, amely elengedhetetlenné teszi a Stratégia elkészítését. A korábban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezett intézkedései közül több megvalósult, a célrendszerek viszont nem igazodnak a 2014-2020-as Európai Uniós Operatív Programok általános célkitűzéseihez. Ezért szükséges volt az IVS által megfogalmazott célrendszer felülvizsgálata, az akcióterületek területi lehatárolásának módosítása. A megváltozott gazdaságföldrajzi viszonyok is indokolják egy új településfejlesztési dokumentum elkészítését. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása utáni időszakban olyan makroregionális, illetve globális geopolitikai stratégiai változások mentek végbe, amely Mándoktól megkövetelte az új helyzethez való alkalmazkodást. Ennek kapcsán arra volt szükséges ráirányítani a városban élők, az itt befektetők, valamint a döntéshozók figyelmét, hogy a megváltozott helyzet elsősorban alacsonyabb külső sérülékenységet követel meg mind társadalmi, mind környezeti, mind gazdasági szinten. Az új Stratégia elkészítése azért is fontos, mert a korábbi Stratégia még nem a 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak alapján született. A jogszabályi keretek betartása, a megyei, regionális és országos célrendszerek egysége miatt szükséges e rendelet alapján történő stratégiaalkotás.

A Stratégia módszertana teljes egészében a Kormányrendelet által előírtakon alapul. Ennek révén:  



A Stratégia készítésével egyidejűleg Partnerségi Terv készült, amely lehetővé tette az ITS elfogadása és megvalósítása partneri szabályainak megteremtését. A Kormányrendelet alapján, a Stratégia készítésével egyidejűleg Mándok Város Önkormányzata adatszolgáltatási kérelemmel fordult a Központi Statisztikai Hivatal felé a város szegregátumainak és veszélyeztetett területeinek lehatárolására. A Stratégia által kötelezően megadandó adatok felkutatására a készítőknek az alábbi adatbázisok álltak rendelkezésre: o Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisa o Területfejlesztési Információs Rendszer adatbázisa o Közlekedési Információs Rendszer adatbázisa o Országos Közúti Adatbank adatbázisa o Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa


 

o Oktatási Hivatal adatbázisai o Corine felszínborítási adatbázis Az adatbázisokban nem fellelhető információkat közvetlenül, vagy közvetve Mándok Város Önkormányzata szolgáltatta a Stratégiaalkotók részére. A Stratégia a 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján készült el, követve az abban foglalt fejezeti ajánlásokat. Az elkészítés hatékonyságának javítására két alkalommal helyszíni egyeztetés, illetve bejárás is történt, melynek során fényképes dokumentáció is készült.

Az elkészülő Integrált Településfejlesztési Stratégia várhatóan alkalmas lesz arra, hogy Mándok hatékonyan legyen képes lehívni az európai és hazai fejlesztési forrásokat, valamint a város célkitűzései előre meghatározott ütemezésben, a várossal kapcsolatot tartók (itt élők, turisták, befektetők, döntéshozók) igényei szerint valósulhassanak meg.


1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ


1.1

Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban

1.1.1

A település térségi szerepe

Mándok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a megyeszékhelytől 63 km-re található. Fekvése a megyén belül erősen excentrikus, mivel a legközelebbi magyar-ukrán határátkelő, Záhony 16 km-re van a várostól. Mándok a megye 21. legnépesebb városa, népességével két megyei járásközpontot is megelőz, köztük a közeli Záhonyt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció a záhonyi térség részeként működő gazdasági központként, a stratégiai részprogram a megye kisvárosi között definiálja. A város gazdasági súlya a megyén beül kismértékben alulértékelt, ugyanis a megye lakosságának 0,77 %-át tömöríti, a megyében regisztrált gazdasági szervezeteknek viszont csak 0,66 %-át. Ennek ellenére a járáson belül gazdasági helyzete Záhonyénál is jobb, mivel a járásszékhelyen regisztrált gazdasági szervetek a megyén belül csak 0,59%-ot adnak. 1. ábra: Mándok területi elhelyezkedése

Forrás: openstreetmap.hu


Mándok a Záhonyi Járáshoz tartozik, melynek területe teljesen megegyezik a 2007-ben megalakult Záhonyi Kistérség területével, és a következő települések tartoznak ide: Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk (1. táblázat). Mándok járásának legnagyobb települése, ugyanakkor a járásszékhely történelmi fejlődés okán Záhonyban található. A járás lakosságának kb. 22%-át Mándok népessége adja, a járás urbanizációs indexe (városban élők aránya) 43,38%, vagyis a városodás a térségre kevésbé jellemző. Mándok a járás legnagyobb területű települése is, annak közel ötödét foglalja el. 1. táblázat: a Záhonyi Járás települései

Település

Népesség (fő) 437 1275 148 1340 4453 2029 708 1225 3578 4362 767

Jogállás Község Község Község Község Város Község Község Község Nagyközség Város Község

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis

1.1.2

A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

A város funkcionális vonzáskörzete a város által ellátott, köz- és kereskedelmi szolgáltatások, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepe révén jelölhető ki. Az egyes közszolgálati és foglalkoztatási funkciók területi lehatárolását szemlélteti a 2. táblázat. 2. táblázat: Mándok funkcionális vonzáskörzete

Funkció

Intézmény

Települések

Szociális ellátás

Szociális Központ

Mándok, Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony Zsurk

Háziorvosi ellátás

Orvosi rendelő

Mándok, Benk

Fogorvosi ellátás

Fogorvosi rendelő

Mándok, Eperjeske

Óvodai ellátás

Gyermekkert Óvoda Mándok, Benk és Bölcsőde

Általános ellátás

iskolai Mándoki Iskola

Foglalkoztatási funkció

Benk,

Tiszamogyorós,

Általános Mándok, Benk, Tiszamogyorós

Önkormányzati intézmények

Benk, Tiszamogyorós, Kisvárda, Tornyospálca,

Záhony, Cigánd,


Tiszabezdéd, Tiszaszentmárton, Anarcs, Eperjeske, Gyüre, Döge, Tuzsér Vallási

Mándoki Római Mándok, Eperjeske, Katolikus Tuzsér, Újkenéz Egyházközség

Tiszabezdéd,

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

A települések említési gyakorisága alapján kijelölhető egy napi szintű funkcionális kapcsolatot feltételező elsődleges, és egy epizodikus együttműködési szintet jelentő másodlagos hatásterület. Az elsődleges vonzáskörzet kiterjed a következő településekre: Benk, Eperjeske, Tiszamogyorós. A terület funkcionalitásának alapvető jellemzői:   

napi szintű kapcsolat legalább négy funkció ellátásában szoros egymásrautaltság, különösen a közszolgáltatások ellátása tekintetében foglalkoztatási funkciók esetében bejárók legnagyobb részben innen járnak be

Másodlagos hatásterület: bizonyos funkciók, de legfeljebb 3 funkció ellátása során keletkezett együttműködési helyzet. Ezek általában a várostól távolabb fekvő települések, bizonyos esetekben (pl. a vallási funkció) a járáshatáron is túlnyúlnak, de vannak Mándokkal közvetlenül határos települések is (Pl. Tuzsér, Komoró). Térszerkezetileg elmondható, hogy a városnak elsősorban a tőle keletre lévő településekre van elsődleges hatása, a nyugatra és északra lévő települések viszont lazább szálakkal kapcsolódnak Mándokhoz, aminek oka a közelben lévő járásközpontok, Záhony és Kisvárda elvonzó hatása. Összegezve tehát Mándok elsődlegesen mikrotérségi központként funkcionál, melynek segítségével kiegészíti Záhony járásközponti funkcióit (pl. a szociális ellátás területén). A 2007-2013 közötti európai uniós programozási ciklusban több olyan beruházás is történt, amely erősítette Mándok mikrotérségi szerepkörét. A szociális munka erősítésében jelentős szerepet játszottak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ÁpolóGondozó Otthon energetikai fejlesztései. Az orvosi rendelő komplex fejlesztése az egészségügyi ellátás színvonalát javította, az oktatási intézmények működési hatékonyságát pedig ugyancsak energetikai beruházások segítették. A 2020-ig terjedő időszakban további több olyan beruházás várható, amely erősíteni fogja Mándok mikrotérségi szerepét. A településen csak legfeljebb mikrotérségi szerepkört ellátó alapvető szolgáltatások vannak jelen. Mind a város oktatási, mind pedig szociális valamint egészségügyi infrastruktúrája kihat a közeli települések életére is. Ezen kívül a többi meglévő funkció alapvetően települési szintű, így a közigazgatás, művelődés terén. A Forgáchkastélyszálló révén a településnek jelentős idegenforgalmi funkciója is van, melynek hatósugara mindenképpen túlnyúlik a járás, de akár a megye- vagy az országhatáron is. A kereskedelmi funkció főleg a településközpontban tömörül, az élelmiszerkiskereskedelemben főleg települést ellátó funkció érzékelhető, mely szaküzletek révén hat a környező településekre. Nagyobb alapterületű bevásárló központ nincs a településen, legközelebb Záhonyban illetve főleg Kisvárdán találhatóak.


1.2 1.2.1

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

A Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), mint országos hatókörű alapdokumentumot Magyarország Kormánya az 1/2014 (I.3). számú Országgyűlési Határozatával fogadta el. A dokumentumban Mándok neve, a település kis mérete és országos szinten elhanyagolható súlya miatt nincs nevesítve. Mivel azonban a város határközelben fekszik (lényegében 4 ország határán), ezért, mint átértékelődő határmenti térség részeként tekinthető. A magyarukrán határszakaszon a koncepció szerint alacsony szintű az innováció, ugyanakkor van „néhány lendületesen fejlődő város” is, a Záhony-Csap-Ágcsernyő városok térségében lévő igen magas logisztikai potenciál pedig Mándokot is közvetlenül érinti. Záhony térségének fejlesztése ennélfogva a logisztikai tevékenységek erősítése témakörében is megjelenik. Különösen fontos lehet ez a Kormány által korábban meghirdetett keleti nyitás által átalakuló gazdasági kapcsolatrendszerek működtetésében (amelybe sajnos negatívan szól bele az ukrajnai polgárháborús válság). Ugyancsak említésre kerül Záhony és közvetlen térségének neve a határon átnyúló együttműködések kérdéskörében, melynek szintén közvetlen hatása van a városra. 2. ábra: Magyarország térszerkezete

Forrás: OFTK


1.2.2

Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata 27/2013 (IV.24.) számú önkormányzati határozatával fogadta el a megye területfejlesztési koncepcióját. E dokumentum név szerint említi Mándokot, mint Záhony térségének prosperáló, jelentős gazdasági súllyal rendelkező települését. Az anyag kiemelten foglalkozik a Záhonyi Átrakó Körzettel, annak fejlesztési lehetőségeivel. Kiemeli, hogy az Átrakó Körzet területe a 2141/2006-os Kormányhatározat, és az ennek nyomán létrejövő Különleges Gazdasági Övezet alapján együtt tervezendő térség. Az övezetbe Záhony, Zsurk, Tiszaszentmárton, Eperjeske, Tiszamogyorós, Benk, Mándok, Mezőladány, Tornyospálca, Fényeslitke, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Döge és Kisvárda települések tartoznak. A koncepció javaslattételi fázisában pedig a KisvárdaZáhony városegyüttest fejlesztendő gazdasági decentrumként említi. Mándok a koncepcióban lefektetett észak-déli növekedési és iparfejlesztési tengely része, amely Nyíregyházától Záhonyig tart. 3. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési területei

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Településfejlesztési Koncepció

A területfejlesztési koncepció 3 átfogó, valamint 4 tematikus és 3 területi jellegű stratégiai célt határozott meg a megye 2020-ig történő fejlesztési irányait illetően. Mándok közvetlen, illetve közvetett illeszkedését a célrendszer egyes elemeihez a 3. táblázat összegzi.


3. táblázat: Mándok illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció célrendszeréhez

Célkitűzés jellege

Célkitűzés

Mándok érintettsége

Indoklás

Tematikus stratégiai cél

Versenyképes élelmiszergazdaság

Közvetlen

Élelmiszertermelés, feldolgozás, szállítás, raktározás vertikuma jelen van


Zöld megye

Közvetlen

Természeti adottságok miatt klímaváltozás elleni küzdelem fontos


Proaktív megye

Közvetett

Elsősorban a nagyobb gazdasági centrumok tevékenységére épít


Képzett megye

Közvetlen

Szakképzési centrum, felnőttképzési helyszín

Területi stratégiai Fejlett centrum cél

Nincs hatása

A megyeszékhely túl nagy távolságra van ahhoz, hogy érdemi hatást gyakorolhasson a városra

Területi stratégiai Dinamizálódó cél decentrumok szolgáltató járásközpontok

Közvetett

A térség a Kisvárda-Záhony növekedési tengely, mint decentrum része, a város a járásszékhelytől járási szintű funkciókat vesz át

Területi stratégiai Élhető vidék és Közvetlen cél felzárkózó külső perifériák

Mándok a határ menti külső perifériában fekszik, ugyanakkor a térség gazdasági potenciálja révén jó esélye van a felzárkózásra.

és

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció


1.2.3

Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010-ben készítette el a Záhonyi Kistérség 2020-ig szóló területfejlesztési koncepcióját. A kistérség eddigi működésének, illetve fejlesztési irányainak áttekintése azért is fontos, mert a térség szociális ellátása, köztük a Szociális Központ működtetése kistérségi társulási szerződés keretében történik. A Koncepció erre az időszakra három stratégiai célt jelöl meg a térség fejlesztését illetően, amelyhez való illeszkedést a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat: A Záhonyi Kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere

Stratégiai cél

Fejlesztési prioritás

Célkitűzés


Gazdaság fejlesztése

Gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése

Intermodális logisztika

++

Feldolgozóipar

+

A versenyképes gazdaság feltételrendsze rének javítása

Az életkörülmény ek javítása

Tájspecifikus mezőgazdasági + termelés és feldolgozás Megújuló energiagazdaság

+

Műszaki termelő infrastruktúra

+

Turisztikai és szabadidőipar

++

Közlekedési infrastruktúra

+

Határátlépési infrastruktúra Térségmarketing, ösztönzés

befektetés- ++

Információs társadalom

++

Települések közti együttműködések

++

Határon átnyúló együttműködések

+

A lakossági Oktatás szolgáltatások Egészségügyi ellátások tartalmi és infrastrukturáli Szociális ellátások s fejlesztése Kulturális, sport és szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

++ ++ ++ szabadidős + +

A települések Településkép, közterületi minőség ++ élhetőségének Közbiztonság ++ növelése Lakossági aktivitás, közösség- ++ fejlesztés A környezet Az épített Értékfelmérés és tudatosítás + és a természet környezet Az épített értékek karaktermegőrző ++ védelme védelme és hasznosítása hasznosítása


A természeti A környezetvédelmi infrastruktúra + környezet fejlesztése védelme és A természeti értékek, természeti ++ hasznosítása erőforrások védelme Az ár- és belvízvédelem erősítése

+

Forrás: Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója

A koncepcióra épül a Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Programja, amely konkrét célokat is megfogalmaz Mándokkal kapcsolatban. A dokumentum egyértelműen mikrotérségi központként definiálja a várost. Az 5. táblázat mutatja be a programban szereplő mándoki célkitűzéseket és azok megvalósulását. 5. táblázat: Mándok célkitűzései a Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Programjában

Célkitűzés

Megvalósulás

Sportcentrum bővítése

Megvalósult

Óvoda felújítás, magastető ráépítés

Részben megvalósult

Szent István téri iskolaépület felújítása

Megvalósult

Orvosi rendelő felújítása

Megvalósult

Idősek Otthona bővítése

Részben megvalósult

Szennyvízhálózat bővítése a Vasvári Pál, Nem valósult meg Dózsa György és Bem utcákban Csapadékvíz-elvezetés Mándok 9. számú Nem valósult meg vízgyűjtőben Dózsa György, Bajcsy-Zsilinszky, Nem valósult meg Széchenyi utcák útfelújítása Városközpont rehabilitáció A Polgármesteri akadálymentesítése

Részben megvalósult Hivatal Megvalósult

Tornacsarnok, uszoda építés

Nem valósult meg

Gyümölcs-feldolgozó építése

Folyamatban van

Kastély felújítás

Megvalósult

Római katolikus templom felújítása

Nem valósult meg

Forrás: Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Programja


1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1

Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 29. §-a rendelkezésének értelmében, az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évenként felül kell vizsgálni. Ennélfogva a legutóbbi módosítás 2013-ban volt esedékes, a módosított Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés 2013. december 9-én fogadta el, és 2014. december 10-én lépett hatályba. Mivel az 5 évenkénti felülvizsgálat kötelezettsége továbbra is fennáll, ezért a Stratégia megvalósítási időszakában legalább egyszer sor serül a Területrendezési Terv átfogó vizsgálatára. Ez várhatóan 2018-ban lesz esedékes, ami megköveteli a Stratégia módosított Területrendezési Tervhez való illeszkedésének majdani vizsgálatát. Az Országos Területrendezési Terv Mándok város nevét nem említi. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy „Ukrajna felé a legjelentősebb áru- és személyforgalom továbbra is Záhonyon keresztül bonyolódik.” Azt is hozzáteszi ugyanakkor, hogy jelentős logisztikai kapacitás és potenciál ellenére bár a fejlesztés folyamatos, „egyéb jelentősebb beruházás a határ mentén az elmúlt időszakban nem történt”. Az Országos Területrendezési Terv alapján az alábbi építendő elemek fogják várhatóan érinteni Mándok közigazgatási területét:  

M34 autópálya, Vásárosnamény – Záhony: megvalósulása a 2020 utáni időszakban várható. Horvátország – Gyékényes térség – Budapest – Záhony térsége – Ukrajna nagysebességű vasútvonal: megvalósulása a 2030 előtti időszakban nem várható.

. 1.3.2

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Tervét a megyei önkormányzat 2011ben fogadta el. A Területrendezési Terv részeként elkészült Térségi Szerkezeti Terv az alábbi terület-felhasználási kategóriákat különíti el Mándok közigazgatási területén:   

Erdőgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználású térség Városias települési térség

A Térségi Szerkezeti Terv alapján a következő vonalas és pontszerű objektumok érintik Mándok közigazgatási területét (4. ábra):          

Gyorsforgalmi út Nagysebességű vasút Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték Térségi mellékút Egyéb burkolt út Térségi kerékpárút-hálózat eleme 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme Vasúti mellékvonal A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal


4. ábra: A Térségi Szerkezeti Terv részlete

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve

A 19/2011 (XII.1.) megyei önkormányzati rendelet 2. melléklete alapján Mándok a következő hálózati elemek révén érintett:     

Térségi mellékutak: Sárospatak (37. számú főút) – Tuzsér térsége – Mándok – Tiszamogyorós – Lónya – (Ukrajna) Térségi mellékutak: Záhony (4. sz. főút) – Mándok – Vásárosnamény (új főút) Tervezett településelkerülő térségi mellékutak: 4112. sz. út: Mándok, Tiszamogyorós Térségi kerékpárút-hálózat elemei: Tuzsér – Mándok –Lónya – (Ukrajna) Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek: Kisvarsány – Mándok

A Térségi Szerkezeti Terv alapján Mándok egyes övezetekben való érintettségét a 6. táblázat mutatja be. 6. táblázat: Mándok Térségi Szerkezeti Tervben való érintettsége

Övezet

Jogszabályi háttér


Kiváló termőhelyi 19/2011 (XII.1.) Nem érinti adottságú szántóterület önkormányzati rendelet 3. melléklete 2. pontja Kiváló adottságú övezete

termőhelyi 19/2011 (XII.1.) Kiváló termőhelyi erdőterület önkormányzati rendelet 3. adottságú erdőterület melléklete 3. pontja Erdőtelepítésre alkalmas


Erdőtelepítésre terület övezete

alkalmas

terület

Térségi tájrehabilitációt 19/2011 (XII.1.) Nem érinti igénylő terület övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 4. pontja Országos jelentőségű 19/2011 (XII.1.) Nem érinti tájképvédelmi terület önkormányzati rendelet 3. övezete melléklete 5. pontja Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Történeti települési terület 19/2011 (XII.1.) Nem érinti övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 6. pontja Kiemelten érzékeny felszín 19/2011 (XII.1.) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi önkormányzati rendelet 3. alatti vízminőség-védelmi terület övezete melléklete 7. pontja terület Ásványi nyersanyag- 19/2011 (XII.1.) Nem érinti gazdálkodási terület önkormányzati rendelet 3. övezete melléklete 8. pontja Együtt tervezhető térségek 19/2011 (XII.1.) Nem érinti övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 9. pontja Rendszeresen belvízjárta 19/2011 (XII.1.) Nem érinti terület övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 10. pontja Nagyvízi meder övezete

19/2011 (XII.1.) Nem érinti önkormányzati rendelet 3. melléklete 11. pontja

Földtani veszélyforrás 19/2011 (XII.1.) Nem érinti területének övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 12. pontja Vízeróziónak kitett terület 19/2011 (XII.1.) Nem érinti övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 13. pontja Széleróziónak kitett terület 19/2011 (XII.1.) Széleróziónak kitett terület övezete önkormányzati rendelet 3. melléklete 14. pontja Honvédelmi övezete

terület 19/2011 (XII.1.) Nem érinti önkormányzati rendelet 3. melléklete 15. pontja

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve


A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Mándok fejlesztését befolyásoló megállapításai

1.4

Mándok közigazgatási határa a következő településekkel határos: Komoró, Tuzsér, Tiszabezdéd, Tiszaszentmárton, Tiszamogyorós, Eperjeske, Benk, Mezőladány, Tornyospálca, Fényeslitke. A Mándokkal határos településeknek nincs olyan fejlesztési és beavatkozási elképzelése, amely akár 7-8 éves középtávú szinten, akár 15 éves hosszú távon érintené Mándok fejlesztését, vagy akár a város szerkezeti tervének módosítását. Mándok az elmúlt 10 évben nem hajtott végre a szomszédos településekkel közös fejlesztést. Az elkövetkező 7-8 éves középtávú és 15 éves hosszú távú fejlesztési stratégiai időszakban Mándokon nem lesz olyan beavatkozás, amely érintené a határos települések bármelyikét. A Településszerkezeti Tervben az önkormányzat gazdasági – ipari terület kiépítését tervezi a vasút mentén Eperjeske határáig. A tervezett ipari terület vállalkozói tulajdonban van, amely logisztikai tevékenységek bevezetetését tervezi a területen. Ennek magvalósulása, a szerkezeti terv alapján szükségessé teszi Eperjeske önkormányzatával való konzultációt.

Hatályos településfejlesztési döntések

1.5 1.5.1

A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

Mándok város jelenleg is hatályos településfejlesztési koncepcióját 2002-ben, még Mándok várossá válása, és az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt fogadták el. A város a 2007-2013-as Európai Uniós tervezési- programozási ciklus idején nem készített újabb koncepciót, sem a már meglévőnek felülvizsgálatát. A koncepció, mivel a stratégiához képest jelentős időbeli távlatban készült, csak részben képezhette alapját a megalapozó vizsgálatban bemutatott folyamatok értelmezésének. A készítése óta eltelt 14 évnyi idő a koncepció helyzetértékelést bemutató fejezeteinek a jelen megalapozó vizsgálathoz való felhasználását mindenképpen behatárolja. Az időtényező egyben determinálja is azokat a fejezeteket, amelyek érdemben felhasználhatóak voltak a megalapozó vizsgálat, illetve a stratégia készítése során. A megalapozó vizsgálat elkészítése során a koncepció helyzetelemző részeinek alábbi fejezeteit tudtuk többékevésbé felhasználni: Alábbi fejezetek szinte teljes körűen felhasználásra kerülhettek:  



I/3. A település történelme: ez a fejezet kiemelten felhasználásra került az 1.14.6. alfejezetben, mivel a történelmi tényadatok nem változtak. I.4. Mándok történeti településszerkezete: ez a fejezet kiemelten felhasználásra került az 1.14.6. alfejezetben, mivel a történelmi térszerkezet az azóta eltelt időben logikusan nem változott. III/2. Vízminőség-védelem: a fejezet kiemelten felhasználásra került az 1.17.2. fejezetben, mivel a felszíni és felszín alatti vizek minősége az eltelt időszakban érdemben nem változott.

I/5. Építészeti, kulturális emlékek: ez a fejezet kiemelten felhasználásra került az 1.14.6 alfejezetben, mivel az eltelt időben a város nem gyarapodott újabb történelmi jelentőségű építészeti emlékkel.


Alábbi fejezetek felhasználását az eltelt idő alatt bekövetkezett változások és folyamatok korlátozták: 







 





I/6. Zöldfelületek: ez a fejezet részlegesen került felhasználásra az 1.13 fejezetben. Az eltelt idő alatt újabb zöldfelület ugyan nem jött létre, azonban több esetben is megvalósult, pl. a Forgách-kastély parkja, vagy a Petőfi téri közpark esetében, érdemi zöldfelületi megújulás, fejlesztés. Ezek a beavatkozások érintették a fent nevezett zöldfelületek karakterisztikáját is. II/1. A település általános adatai: a fejezet részlegesen került felhasználásra a megalapozó vizsgálatban. A település közlekedési és környezeti viszonyait leíró mutatók és információk többé-kevésbé ma is érvényesek, ugyanakkor pl. az éghajlat vonatkozásában újabb adatok is fellelhetők. II/5/1. Közlekedés: a fejezet részlegesen került felhasználásra a megalapozó vizsgálat 1.15 fejezetének alfejezeteiben. A közúti és vasúti közlekedés helyi rendszerei ugyan az eltelt időben alig változtak, azonban a közlekedési rendszerek hosszú távú módosulásának igénye és lehetősége megkívánta e fejezet legalább részleges újraértékelését. II/5/2. Ivóvízellátás: a fejezet részlegesen került felhasználásra az 1.16.1 fejezetben. Az ivóvízellátás rendszerszinten az eltelt időben alig változott, viszont ez idő alatt bekövetkeztek olyan pozitív (pl. a lakások vezetékes vízellátása kapcsán) és negatív (a vízellátó hálózat felújításának elmaradásából következő amortizáció) változások, folyamatok, amelyek nem tették lehetővé a fejezet teljes körű felhasználását. II/5/4. Felszíni vízelvezetés: a fejezet részlegesen került felhasználásra, az 1.17 fejezetben. III/1. Levegőtisztaság védelem: a fejezet részlegesen került felhasználásra a megalapozó vizsgálat készítése során (1.17.3. alfejezet), mivel az eltelt időszakban minden bizonnyal történhettek olyan változások, amelyek a levegő minőségét érdemben befolyásolhatták. Gondolni kell e téren többek között a közlekedésből eredő többletterhelés megnövekedésére, vagy a lakossági fűtésrendszerek további, pozitív irányú módosítására egyaránt. III/4. Zaj és rezgésvédelem: a fejezet részlegesen felhasználásra került az 1.17.4 és 1.17.5 fejezetben. Az eltelt időszakban, elsősorban a mobilkommunikációs és vezeték nélküli hálózatok térnyerése folytán új értelmet nyert a sugárzásterhelés vizsgálatának fontossága. IV. Gazdaság: a fejezet a megalapozó vizsgálat gazdaságot érintő részeiben (1.9. fejezet) került részlegesen felhasználásra. A város gazdasági térszerkezetben való fekvése az eltelt időben érdemben nem változott, ugyanakkor az eltelt időszak újabb adatok felhasználását követelte meg.

Az alábbi fejezetek felhasználása nem vagy csak erősen korlátozott módon volt lehetséges: 

II/2. Demográfiai viszonyok: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, többek között a 2011. évi népszámlálás okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását.














 

II/3. Lakáshelyzet: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, többek között a 2011. évi népszámlálás okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását. II/4. Oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, többek között a 2011. évi népszámlálás okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását. II/5/3. Szennyvízelvezetés, tisztítás: a koncepció elfogadása óta eltelt időszakban bekövetkezett érdemi változások nem tették lehetővé e fejezet érdemi felhasználását. II/5/6. Villamos energia ellátás: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, többek között a 2011. évi népszámlálás okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását. II/5/7. Gázellátás: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, többek között a 2011. évi népszámlálás okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását. II/5/8. Telefonhálózat: az azóta eltelt idő alatt keletkezett újabb adatok, valamint a telekommunikációs és információs szektor átalakulása okafogyottá teszik e fejezet érdemi felhasználását. III/3. Hulladékgazdálkodás: a témakörben az eltelt idő alatt érdemi változások következtek be, ami nem tette indokolttá e fejezet érdemi felhasználását. IV/4. Az önkormányzat gazdálkodása: a túl nagy időtáv miatt nem volt lehetséges e fejezetet semmilyen módon felhasználni.

Fentiekből látható, hogy az immáron 14 éve elfogadásra került koncepció helyzetelemző és helyzetértékelő fejezeteiben foglaltak több esetben is alapján jelentették a jelenlegi vizsgálatnak, a túlzottan nagy időtáv, és az azóta bekövetkezett neuralgikus változások nem tették lehetővé annak érdemi felhasználását. jelen megalapozó vizsgálat tehát nem épülhet a korábbi koncepció megalapozó fejezeteire, ezért is volt szükséges az új megalapozó vizsgálat elkészítése. Mándok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014 májusában fogadta el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A Stratégia az alábbi célrendszerrel került elfogadásra:   

Gazdálkodó Mándok: helyi kis- és középvállalkozásokra és a helyi természeti és társadalmi viszonyokra építő gazdaság fejlesztése Közösségi Mándok: Mándok közösségi életének fejlesztése a társadalmi integráció jegyében Ökotudatos Mándok: Mándok energiagazdálkodásának megújítása

Középtávú tematikus cél Gazdálkodó Mándok

Részcél

Megvalósulás

Vállalkozásbarát TITÁSZ épületének megvásárlása, környezet kialakítása a közmunkában történő felújítása, városmarketing Településüzemeltető Intézmény újragondolásával létrehozása Mándok

Gazdakör működtetése, folyamatban


agrárközponttá fejlesztése

van gyümölcs-feldolgozó létesítése

Turizmus fejlesztése

Forgách-kastély felújítása

üzem

Városi közlekedés Külterületi utak folyamatos integrált megújítása rendbetétele. Autóbusz-pályaudvar létesítése tervezett Közösségi Mándok

Városközpont közösségi szociális rehabilitációja

Részlegesen megvalósult, a volt TSZ célú területének újrahasznosítása tervezett (barnamezős terület rehabilitációja

Közösségi élet Közösségi célú rendezvények, fejlesztése Mándokon térfigyelő kamerarendszer kiépítése Ökotudatos Mándok

Energiahatékonyság Polgármesteri Hivatal, Közösségi javítása a város Ház, Gyermekjóléti Szolgálat, közintézményeiben Mándoki Általános Iskola, Városüzemeltetési Intézmény épületeinek energiahatékonysági korszerűsítése Energiagazdaság Nem valósult meg, megújítása megújuló létrehozása tervezett energiaforrásokra való áttérés ösztönzésével

naperőmű

Egészségtudatosság Nem valósult meg, növelése fizikai és létesítése tervezett szoft jellegű tevékenységeken keresztül

sportpark

Városi vízgazdálkodás Árokrendszer rendezése fejlesztése közmunkában, csapadékvíz-elvezetés fejlesztése tervezett Az Integrált Városfejlesztési Stratégia két akcióterületet jelölt ki:  

I. akcióterület: város központi része a hozzá funkcionálisan csatlakozó területekkel együtt II. akcióterület: város lakóövezete. Ez két részre bontott, és kiemelten foglalkozik a város déli, délkeleti, szegregációval sújtott területével.

Mándok Város Településfejlesztési Koncepcióját 2002-ben fogadták el, ezért 15 éves időtávlatban számolva a Stratégia megvalósítási időszakában új Koncepció készítése válik szükségessé. A jelenleg hatályos Koncepció célrendszerére épült a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia célkitűzései, ugyanakkor szükséges a jelen ITS célrendszeréhez alkalmazkodva a Koncepció hosszú távú beavatkozási céljainak felülvizsgálata.


1.5.2

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Mándok Város Önkormányzata az eddigiekben kevésbé élt a településfejlesztési és településrendezési szerződések előnyeivel. Az önkormányzat közeljövőbeli tervei között nem szerepel településfejlesztési és településrendezési tervek alkalmazása. A közelmúltban településrendezési szerződés jött létre a Transit Group cégcsoport és Önkormányzat között. Az önkormányzat felújítás és luxusszállóvá alakítás céljából átadta a vállalkozói csoport részére az addig saját tulajdonában lévő Forgách-kastélyt. A vállalkozói csoport ugyanezért cserébe felújította a város sportpályáját, új öltözőt, parkolóhelyeket, kerítést és edzőpályát épített. E mellett a kastély felújítása is megtörtént. A jövőben, megfelelő feltételek fennállása esetén, a beruházói igények és lehetőségek függvényében, nem zárja ki az önkormányzat településrendezési szerződés további alkalmazását.

1.6

Településrendezési Tervi előzmények

1.6.1

Hatályban lévő településrendezési eszközök

A Településrendezési Terv módosítása az Integrált Településfejlesztési Stratégiával egy időben történik. A 7. táblázat bemutatja a Terv megvalósult módosításait. A módosításokra azért van szükség, mert:   

 

a korábbi szerkezeti terv több ponton felülírta a belterületi szerkezeti tervet, mely több ponton ütközött a szerkezeti tervvel és a város fejlesztési elképzeléseivel. a korábbi fejlesztési terv több olyan fejlesztést tartalmaz, melyet az azóta elkészült tervek nem támasztanak alá a korábban a várost keletről elkerülő út nyomvonala kettévágta volna a város legnagyobb ipari területét, ezért itt a közlekedési forgalmat a meglévő úthálózat továbbfejlesztésével kívánja elvezetni a város. Ez egyben alkalmas lesz a Benk felé vezető út szerepének visszaállítására. a korábbi szerkezeti tervben több esetben olyan területeken került sor kertvárosi lakóterület kijelölésére, melyek nem indokoltak, hasznosításuk mezőgazdasági jellegű marad több helyen gyümölcsös, kertes mezőgazdasági területek általános mezőgazdasági területbe voltak sorolva, ezek rendeltetés szerinti besorolása szükségszerű.

7. táblázat: a Településrendezési Terv módosításai

Helyrajzi szám 085/2

Korábbi hasznosítás régi szennyvíztelep

085/5

jelenlegi szennyvíztelep szeszfőzde (Gipe)

083/1 092/1

gazdasági kereskedelmi szolgáltató

terület

Jelenlegi hasznosítás rekultiváció, védőerdő (Ev) végfelhasználás különleges – közmű terület (Kkm) szeszfőzde Gipe marad, többi rész Ev besorolást kap Egy része vízgazdálkodási területi besorolást kap


(Gksz) 0103/4-6 általános kertes mezőgazdasági terület (Mk) mezőgazdasági terület (Má) 103/6-7 gyümölcsös kertes mezőgazdasági terület (Mk) gyümölcsös övezet 0172/3 különleges- szabadidő egy része vízgazdálkodási területté terület (Ksz) módosul Települési terület kertvárosi lakóterület általános mezőgazdasági terület (Má) határa és belterületi (Lke) határ közötti terület a város Ény-i részén 0182 védőerdő (Ev) egészségügyi erdő (Ee) 253 kertvárosi lakóterület gazdasági kereskedelmi szolgáltató (Lke) terület (Gksz) 357 különleges – sport, különleges közmű terület megújuló rekreációs terület energiák számára (Kkm) (Ksp) 307/1 központi vegyes (Vk) településközponti vegyes (Vt), közpark 434 zöldfelület közlekedési területen belüli zöldfelület, közpark 141/6, 1/2, 48 településközponti Intézményi területek pontosítása vegyes terület Petőfi – Kossuth – településközponti településközponti vegyes terület (Vt) Táncsics utcák által vegyes, kertvárosi pontosítása határolt tömb lakóterület Kossuth utca közlekedési terület közlekedési területen belüli zöldfelület 1445/1-2, 1554/1 kastély, nagy településközponti vegyes terület (Vt) kiterjedésű kulturális célú különleges terület (Kkz) 1554/1 vízmű, különleges-közmű terület (Kkm) településközponti vegyes terület (Vt) Kossuth utca, Vasút településközponti településközponti vegyes terület utca vegyes terület (Vt) pontosítása Kossuth utca, Vasút településközponti gazdasági, kereskedelmi szolgáltató utca, vasútvonal által vegyes terület (Vt) terület (Gksz) kijelölése határolt tömb Rákóczi utca, Vasút településközponti Településközponti vegyes terület utca, 016 hrsz út és vegyes terület (Vt), pontosítása 014 hrsz út által kertvárosi lakóterület határolt terület (Lke) 015 távlati kertvárosi gazdasági kereskedelmi szolgáltató lakóterület (Lke) terület (Gksz) 043/2-3, 042/2, egyéb iparterület egyéb iparterület (Gipe), védelmi célú 041/1, 038/3-27, (Gipe), védelmi erdő erdő (Ev) 039, 040 (Ev), általános


mezőgazdasági terület (Má) Mónus Illés utca, településközponti kertvárosi lakóterület (Lke) Petőfi utca, Rákóczi vegyes terület (Vt) utca által határolt tömb nyugati és déli oldala Tiszamogyorós felé általános kertes mezőgazdasági terület (Mk) vezető úttól északra mezőgazdasági terület fekvő terület a (Má) település határáig 034 általános egyéb iparterület (Gipe) mezőgazdasági terület (Má) Települést északról elkerülő út nyomvonal módosítása elkerülő út nyomvonala 013/1 gazdaság kereskedelmi Terület pontosítása szolgáltató terület (Gksz) 1440/4 településközponti autóbusz állomás helyének kijelölése vegyes terület (Vt) (Kkö), közlekedési területen belüli zöldfelület 1443 Kertvárosi lakóterület Zöldfelület, közpark (Lke) 0237/5, 0237/2 települési területen települési terület határának belüli különleges pontosítása terület Település északi egyéb ipari terület általános mezőgazdasági terület (Má) iparterületének (Gipe) határvonala Települési terület és Távlati kertvárosi általános mezőgazdasági terület (Má), meglévő belterület lakóterület (Lke) tartalék lakóterület határa közötti terület a város délnyugati részén Forrás: Településrendezési Terv

A Helyi Építési Szabályzatot a Településrendezési Tervvel együtt, annak leíró fejezeteként, mint településrendezési eszközök egyikeként fogadták el. A Helyi Építési Szabályzat az alábbi rendeltetési zónákat különíti el a település belterületén:        

Kertvárosi lakóterület Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges terület Zöldterületek, ezen belül közpark Vízgazdálkodási terület, ezen belül csapadékvíz-befogadók


A Helyi Építési Szabályzat minden területfelhasználási egységre vonatkozóan, szöveges és térképes formában is előírja az adott területen alkalmazandó:           1.6.2

beépítési módot legnagyobb megengedett beépítettséget a kialakítható legkisebb telekterületet, telekszélességet és telekmélységet a megengedhető legnagyobb épületmagasságot az adott területre vonatkozó építési és környezetvédelmi előírások, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó elírásokat az elő- hátsó- és oldalkertek méreteit, építésének módját a területen alkalmazandó kötelező építési vonalat a területen alkalmazandó kötelező közművesítést a területen építhető terepszint alatti építmények előírásait valamint az alkalmazandó legkisebb zöldfelület mértékét. Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei

1.6.2.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: A lakóterületek alakításának alapelvei: Kertvárosias lakóterület: az övezetben négylakásos lakóépület emelhető. Ebben az övezetben oldalhatáros beépítést kell alkalmazni, 4,5-6,5 m-es maximális magassággal. A telek területének minimum 50%-a zöldfelület kell, hogy maradjon, a beépítés a terület maximum 30%-át jelentheti. Falusias lakóterület: ebben az övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület lehet, ami nem lehet nagyobb Lf1 övezetben két lakásosnál, Lf2 övezetben hat lakásosnál. Az övezetben oldalhatáron álló beépítés engedélyezett, 4,5 m maximális magassággal. A telek területének legalább 40%-ának zöldfelületnek kell maradnia, a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 30%-ot. Központi jellegű és intézményi területek alakításának alapelvei: Településközponti vegyes terület: ez övezetileg két részre oszlik. Az 1. övezetben lakó, szolgáltató és intézményi funkciók egyaránt előfordulhatnak, a 2. övezet viszont kizárólag a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézményeket tartalmazza. Ez utóbbiban lakófunkció csak az intézmények ellátása alapján lehetséges (pl. szolgálati lakás). Az 1. övezetben egyedi vagy tömbtelkes kialakítás egyaránt lehetséges, alapvetően zártsoros beépítéssel, de 100 m telekszélesség felett szabadonálló is engedélyezhető. A telekmérettől függően a terület 10-40%-át zöldfelületként kell meghagyni, a beépítettség maximum 30-80% lehet. A maximális épületmagasság 4,5-9 m lehet. A 2. övezetben szabadonálló beépítés lehetséges, a terület 20-40%-a zöldfelület kell, hogy maradjon, és 50-60%-os maximális beépítettséggel rendelkezhet. Az épületek magassága maximálisan 7,5-16 m lehet. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz): ebben az övezetben csak ott létesíthetők lakófunkciót ellátó ingatlanok, ahol korábbi lakóövezetet soroltak át gazdasági jellegűvé. Ezeken a helyeken legfeljebb kétlakásos épületek emelhetők. Az övezetben szabadonálló beépítés engedélyezett, 7,5 m-es maximális épületmagassággal, legalább 30% zöldfelülettel és legfeljebb 40%-os beépítéssel. az Országos Területrendezési és


Építési Követelmények 19. §-ának 2. bekezdésének 5. pontja alapján meghatározott építmények nem helyezhetők el. Egyéb iparterület: (Gipe): Ebben az övezetben az Országos Területrendezési és Építési Követelmények 20. §-ának 5. bekezdésének 2. pontja alapján meghatározott építmények nem helyezhetők el. Az övezetben szabadonálló beépítés engedélyezett, maximum 7,5 m-es magassággal, legfeljebb 40%-os beépíthetőséggel. A terület legalább 30%-át zöldfelületként kell meghagyni. Különleges területek beépítésének alapelvei: Egészségügyi és szociális ellátó területek: kizárólag egészségügyi, szociális feladatok ellátására szolgáló épületek helyezhetők el. Lakófunkcióként csak az egészségügyi és szociális ellátásért felelő személy szolgálati lakása építhető. Az övezetben szabadonálló beépítés engedélyezett, a telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell hasznosítani. Az épületek legfeljebb 9 m magasak lehetnek, a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 40%-ot. Sport és rekreációs területek: sport, rekreációs, idegenforgalmi feladatokat ellátó vendéglátó funkciók elhelyezésére szolgál. Szabadonálló beépítés engedélyezhető, a terület 40%-a zöldfelület kell hogy maradjon, az építmények magassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t, a beépítés mértéke pedig legfeljebb 15%-os lehet. Temető területek: működő temető övezetek tartozhatnak ide. Szabadonálló beépítés engedélyezett, legalább 40%-os zöldfelületi aránnyal és legfeljebb 10-30% beépíthetőséggel, valamint 7,5 m maximális épületmagassággal. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei: Kertes mezőgazdasági terület: (Mk): csak legalább 720 m2 nagyságú telken a mezőgazdasági tevékenységhez köthető építmények helyezhetők el, pl. földdel borított pince, fóliasátor, üvegház, gyümölcstároláshoz szükséges gazdasági épület, állattartó építmény. Az épületek magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. Általános mezőgazdasági övezet: (Ma): az övezetben elhelyezhetők a mezőgazdasági termeléshez szükséges építmények, így pince, fóliasátor, üvegház, mezőgazdasági üzemi-raktározási épület, lakóépület. A beépítettség mértéke a 3%-ot nem haladhatja meg, és legfeljebb 7,5 m-es épületmagasság engedélyezhető, de legalább 6000 m2 teleknagyságon. Állattartó telep csak legalább 2 hektár nagyságú területen engedélyezhető. Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg): az erdőgazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó épület, legalább 100 ezer m2 területen, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal elhelyezhető. A terület legalább 90%-ának zöldfelületnek kell maradnia, a beépítés legfeljebb 0,5%-os lehet. Az építmények hagyományos építőanyagokból kell, hogy készüljenek. Közlekedési területek beépítésének alapelvei: Vasúti terület (KöK): kötöttpályás közlekedés számára kijelölt terület. Kizárólag a vasút működését szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel. ilyenek lehetnek pl. irodák, közlekedőket kiszolgáló szolgáltató épületek, személyzeti épületek, felvételi épületek. Közúti közlekedési terület: (Köu): Csak a közúti közlekedést kiszolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel. Ide tartoznak pl. buszvárók, hirdető berendezések, távbeszélő fülkék, köztéri alkotások.


1.6.2.2 A településszerkezeti terv megvalósult elemei Mándok Város 2010-ben elfogadott Településszerkezeti Terve a 1445/1 és 1445/2 helyrajzi számú területeken beépítésre szánt különleges építési területek – nagykiterjedésű kulturális célú terület létrehozását írta elő. A Forgách-kastély vállalkozói tőkéből történő felújítása 2015-ben fejeződött be, amivel együtt az épületet körülvevő park is megújult, kulturális és közösségi célra, való igénybevételre alkalmassá vált. A 1441/6-os helyrajzi számon lévő park, Petőfi-park néven megújult, zöldfelületeit revitalizálták, ezáltal a zöldfelületként nyilvántartott terület közösségi funkciója erősödött. Más területen, a korábbiakhoz képest nem történt változás.


1.7

A település társadalma

1.7.1

A népesség főbb jellemzői

1.7.1.1 Demográfia Mándok népessége a 2005 és 2014 közötti időszakban évente átlagosan 27 fővel csökkent. A népesség csökkenése a városban trendszerűnek tűnik, s a középtávú lineáris trend alapján 2023-ra, azaz a Stratégia megvalósítási időszakának végére 4150 fő körülire várható. A város népességvesztése nagyjából a járás adatsorát követi, ám a járás esetében az elmúlt években pozitív tendencia figyelhető meg. A megyében ezzel szemben egyrészt a csökkenés mértéke sem volt akkora (a mélypontnak tekinthető 2012. évben is a 2005. évinek csak 97,42%-ára apadt), másrészt az elmúlt években jelentősebb növekedés indult meg, így a megyei adatsor inkább a stagnáláshoz közelít (5. ábra). 5. ábra: Mándok népességének változása 2005-2014 között, 2005=100

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis

Mándok természetes népességváltozására a 6. ábra alapján jellemző, hogy míg a Záhonyi járásban évente átlagosan 8 fővel csökkent a népesség, addig Mándokon ennek majdnem a duplájával, 15 fővel. Az 1000 helyi lakosra jutó természetes népességváltozás tekintetében is az látható, hogy mind a megye, mind a járás népességének változása sokkal kisebb mértékű, mint Mándoké. Az 1000 főre jutó éves átlagos természetes népességcsökkenés Mándokon több, mint kétszerese a megyei, és nyolcszorosa a járási értéknek.


6. ábra: Mándok természetes népességváltozása 2005-2014 között, %


A vándorlási különbözetet illetően Mándok népességvesztése kisebb mértékű volt az elmúlt évtizedben, mint a Záhonyi járásban, ugyanakkor kb. másfélszer magasabb a megyében mért értéknél (7. ábra). Összegezve Mándok népességcsökkenésének volumenében a vándorlási negatívum játszik fontosabb szerepet, mivel 2005 és 2014 között emiatt 438 fővel lett kevesebb a város lakossága, ám a természetes népességcsökkenés miatt csupán 156 fővel.


7. ábra: Mándok vándorlási egyenlege 2005-2014 között, %


A korösszetétel alakulását a 8. táblázat alapján vizsgálva elmondható, hogy Mándokon mind a járási, mind a megyei trendnél gyorsabban csökkent a fiatalkorúak aránya, és 2005-höz képest 2014-ben számuk ötödével lett kevesebb. Ezzel szemben az időskorúak számában ezzel ellentétes változások figyelhetők meg, ugyanis a 61 éven felüliek részesedése egy évtized alatt negyedével nőtt, ami jócskán meghaladja a megye, és megközelíti a járás növekményét. Mándok teljes népességének közel ötöde 60 éven felüli, vagyis egy egyre jobban elöregedő település képe rajzolódik ki. A korösszetétel tekintetében, az elöregedés, és a férfiak alacsonyabb várható élettartama miatt enyhe nőtöbblet mutatható ki, ami Mándok esetében (nők magasabb várható élettartama miatt) 10 év alatt kicsit tovább erősödött, míg a járás és a megye adatai a nőtöbblet enyhe csökkenését mutatják. 8. táblázat: Mándok korszerkezete és változása, %

2005.

Mándok 60- X év 50-59 év 40-49 év 30-39 év 20-29 év 15-19

2014. SzabolcsSzabolcsZáhonyi SzatmárZáhonyi Szatmárjárás Bereg megye Mándok járás Bereg megye

20,67

20,81

18,57

16,28

16,64

16,05

7,76

7,96

7,20

7,84

7,07

6,44

15,99

15,14

15,42

15,16

15,59

14,36

14,44

14,53

15,06

14,78

13,83

15,16

13,37 12,65

14,15 12,35

13,59 13,15

13,77 13,05

13,91 13,80

14,45 13,26


év 0 - 14 év

15,12

15,06

17,01

19,13

19,16

20,27


1.7.1.2 Nemzetiségi összetétel A 2011. évi népszámlálás adatai alapján látható, hogy Mándokon a roma nemzetiségű népesség részesedése nem éri el az 5%-ot, és ezzel alatta marad mind a járás, mind a megye értékének (9. táblázat). A magyar-ukrán határ közelsége miatt minden területi egységben mérhető számban van jelen az ukrán nemzetiség, viszont legnagyobb arányban nem a Záhonyi járásban élnek. Mándokon a népesség közel 95%-a magyar nemzetiségű, ami mind a járás, mind a megye értékénél magasabb. 9. táblázat: Mándok nemzetiségi összetétele, a teljes népesség %-ában

Mándok Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Magyar Cigány Ukrán Egyéb 94,40 4,39 0,49 0,73 86,15 12,49 0,54 0,82 90,10 8,15 0,27 1,48

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

1.7.1.3 Képzettség A 8. ábrát vizsgálva látható, hogy Mándok képzettségi helyzete mind a járás, mind a megye helyzeténél rosszabb. A város 7 éven felüli lakosságának több, mint ötöde nem végezte el az általános iskolát, ez a járás és a megye értékénél is rosszabb. Felsőfokú végzettséggel viszont csak a 7 éven felüli népesség alig 6%-a rendelkezik, míg a megye egészében 10% feletti arányban vannak jelen. A középfokú végzettséget szerzettek közül a városban közel egyenlő arányban vannak jelen az érettségivel és azzal nem rendelkezők, míg a járásban és a megyében az érettségi birtoklása felé mozdul a trend. A város 7 éven felüli népességének kb. harmada csupán alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami a járás értékével nagyjából megegyező, de a megyéhez képest rosszabb az arány. A hátrányos képzettségi helyzet visszahat a munkaerő-piaci struktúrák alakulására, a magas hozzáadott értéket előállító kreatív ipar megjelenése és prosperitása kérdésessé válik.


8. ábra: a 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségeinek megoszlása, %


Mándok Város Önkormányzata évente meghirdeti Bursa Hungarica ösztöndíjprogramját, amelynek révén minden tanévben több helyi fiatal felsőfokú tanulmányai költségéhez járul hozzá. Ez elmúlt 8 év átlagai alapján elmondható, hogy a pályázók átlagosan 98%-a nyer évente valamilyen összeget, vagyis az önkormányzat valóban kiemelt feladatának tekinti a felsőfokú végzettség megszerzésének ösztönzését. 2007 és 2015 között összesen 312 fő kapott ösztöndíjat, ami évente átlagosan 34 fő támogatását jelenti. A város munkaerő-piaci helyzetét tekintve elmondható, hogy a városban működő vállalkozások alapvetően alap és középfokú végzettséggel keresnek munkaerőt, felsőfokú végzettségű munkavállaló csak kevés, magasabb szintű követelmények teljesítése esetén történik. Ez utóbbi elsősorban a pénzügyi, számviteli, valamint adminisztrációs feladatok ellátásának megoldását jelenti. A Közösségi Ház oktatótermeiben működik a Bereg Alapítványi Gimnázium esti tagozatos gimnáziumi képzése, amely a helyben és térségben élő, érettségivel nem rendelkező felnőtt lakosság számára segíti elő az érettségi megszerzését és a vizsga letételét. A munkaügyi hivatal jóvoltából évente több képzés is bonyolódik a településen, amelyre elsősorban a helyben élő, alacsony képzettségűeket várják. 2013 óta összesen 49 fő végzett alapkompetenciát javító képzést, 15 fő betonelem gyártó tanfolyamot, 15 fő tanult parkgondozónak és összesen 30 főt mezőgazdasági munkásnak képeztek ki.

1.7.1.4 Foglalkoztatottság Mándokon a foglalkoztatottak aránya kismértékben jobb a megyénél, ugyanakkor teljes népességen belüli értéke így is igen alacsony, ami a Kormány által 2020-ig megvalósítani kívánt 75%-os foglalkoztatási cél elérését megkérdőjelezi (10. táblázat). A 2011. évi népszámlálás idején a város teljes népességének több, mint 8%-a volt


munkanélküli, amely a járás értékénél kicsit rosszabb érték. Ennek oka, hogy a Záhonyi járásnak elsősorban a 4-es főút menti zónája ad magasabb hozzáadott termelési értéket, ami a munkaerő itteni felszívásában is megnyilvánul. Jelentősen jobb ugyanakkor az érték a megyei átlaghoz viszonyítva. Az inaktív keresők aránya a három területi egységben Mándokon a legmagasabb, míg az eltartottak aránya a járási és a megyei szint között helyezkedik el. 10. táblázat: a foglalkoztatottság mutatói Mándokon, % Gazdaságilag aktív

Gazdaságilag inaktív Inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli kereső Eltartott 30,03 8,46 34,71 26,80 30,98 7,32 33,01 28,69

Mándok Záhonyi járás SzabolcsSzatmár-Bereg megye 28,61 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

21,38

25,72

24,28

A város munkanélküliségi rátájában 2005 és 2014 között inkább a negatív változások domináltak (9. ábra). Amíg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkanélküliségi rátája 2010-ben (15,17%), valamint a Záhonyi járásé 2011-ben (19,3%) elérte a maximumot, addig Mándokon csupán 2012-ben került sor erre (23,12%). Ráadásul Mándok adatai rendre minden évben felülmúlták a megyei és a járási adatokat, s ellentétben két utóbbi területtel, az elmúlt években is inkább a stagnálás jelei látszanak. A munkanélküliségi ráta elmúlt évekbeli csökkenésében nagy szerepe volt a közfoglalkoztatási program kiterjesztésének. 9. ábra: a munkanélküliségi ráta változása, az aktív korú népesség %-ában


2014-ben a regisztrált álláskeresők kb. 30%-a volt 1 éven túl nyilvántartott, ami a járás értékénél kicsit jobb arányt jelent. Bár az elmúlt években e téren örvendetes javulás következett be, hosszú távon inkább stagnálás mutatható ki. Mind a városban, mind a Záhonyi járásban fokozatosan növekszik ugyanakkor az 51-60 éves, veszélyeztetett


korú álláskeresők részesedése. Mind a tartós munkanélküliek magas aránya, mind a nyugdíj előtti éveikben járók regisztrált álláskereső tömegként való bővülése jelentősen lerontja a munkaerő-piaci kilátások javulásának esélyeit. A rossz humánerőforráspotenciál miatt a településen nem jelennek meg a valódi magas hozzáadott értéket előállító gazdasági ágazatok és szervezetek. 1.7.1.5 Jövedelmi viszonyok A 10. ábra szerint a főállásból származó havi átlagos jövedelem 2005 és 2014 között, kisebb, statisztikai hibahatáron belüli visszaesésektől eltekintve folyamatosan emelkedett. Hátrány viszont, hogy az 1 főre eső átlagjövedelem még így is alacsony, 2015-ben épp hogy átlépte a bruttó 135 ezer Ft-ot. A problémát tetézi, hogy az adófizetők több, mint negyede a 600 ezer Ft alatti éves jövedelemtartományba tartozik, vagyis közmunkaprogramból és/vagy segélyezésből szerzi azt. Ezzel szemben az adófizetőknek csak 16,6%-a tartozik a 2,5 millió Ft feletti éves (bruttó) jövedelemkategóriába. 10. ábra: Mándok lakossága jövedelmi helyzetének változása 2005-2014, Ft/fő/hónap

Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer

A 11. táblázat az 1000 helyi lakosra jutó személygépkocsik számát mutatja. Ennek alapján Mándok jövedelmi helyzete mind a járási, mind a megyei helyzetnél rosszabb képet mutat. 11. táblázat: 1000 helyi lakosra jutó személygépkocsik száma, db/1000 fő

2005. Mándok Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2014. 168,4 183,1 235,68

202,11 215,38 253,58

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis 1.7.1.6 Életminőség

A háztartások életminőségét leginkább az ingatlanok állapotával lehet leírni. A 12. táblázat szerint Mándok e téren nem szenved el jelentős hátrányt. Az összkomfortos lakások tekintetében ugyan van némi elmaradása a járási és megyei átlagértékektől,


ugyanakkor a félkomfortos, komfort nélküli, valamint szükség és egyéb lakások együttes aránya már jobb a megye hasonló értékénél. Mándok lakóingatlanjai magasabb arányban ellátottak hálózati ivóvízzel, a hálózati melegvíz-ellátás terén azonban kisebb elmaradás észlelhető. A vízöblítéses WC-vel való ellátottság terén a megyei átlagérték közelében teljesít, ez rosszabb, mint a járás egészére vetített mutató. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján ugyanakkor a közcsatorna-hálózat kiépítettsége Mándokon a másik két területegységhez viszonyítva igen kedvező volt. A lakásméretek tekintetében egyértelmű Mándok jó pozíciója. A lakásállomány kevesebb, mint másfél százaléka kisebb 40 m2-nél, ugyanakkor a 100 m2-nél nagyobb ingatlanok részesedése a városon belül meghaladja az 50%-ot. Az átlagos alapterület Mándokon 95 m2, ami sokkal jobb a járásra (88 m2) és a megyére (84 m2) vetített értéknél. 12. táblázat: Mándok lakáshelyzetének néhány mutatója, %

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás Hálózati vízvezetékkel Meleg folyóvízzel ellátott Vízöblítéses WCvel ellátott Közcsatornával ellátott 40 m2 alatt 40-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 felett

Mándok 45,64 40,14 2,96 10,93

Záhonyi járás 46,67 40,14 2,57 10,21

Szabolcs-SzatmárBereg megye 47,19 38,30 2,94 11,08

0,34

0,42

0,48

93,20

92,77

90,33

86,87

87,91

87,41

87,56

88,82

87,52

85,22 1,44 7,29 15,33 24,33 51,62

63,38 3,53 15,77 18,28 20,97 41,45

58,76 3,80 18,33 21,53 23,07 33,16


Amíg 2001-ben 80 foglalkoztatott jutott 100 háztartásra, addig 2011-re ez 83-ra emelkedett, ami igen kismértékű bővülést jelent. Érdekesség, hogy a járás egészében ez idő alatt közel hasonló arányban csökkent ez az érték, míg a megyében jelentősen, majdnem 14%-kal javult. Mándokon a háztartások életminősége tehát a megye egészéhez képest ugyan romlott, de a térségen belül egyértelműen javult a pozíciója.

1.7.2

Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A városban uralkodóan alacsony jövedelmi helyzetben lévő társadalmi rétegek és csoportok találhatók, emiatt magas társadalmi státuszú terület nincs a településen.


Jelentős problémát jelent viszont a legalacsonyabb jövedelműek térbeli koncentrációja. Erre elsősorban a város délkeleti részén, a Vasvári Pál, Bem, Damjanich utcákban van példa. A minimális összegből tengődő családok megjelenése nemcsak taszítja a még kicsit is jobb egzisztenciális helyzetben lévő közösségeket, hanem a még a közelben lévő jobb módúakat is elköltözésre kényszeríti. A legsiralmasabb helyzetben lévők így még jobban elszigetelődnek, szegregáltságuk növekedni fog, ami agóniához, társadalmi elidegenedéshez vezet. A település északi és nyugati területei inkább konszolidált vagy magasabb jövedelmi helyzetű társadalmi csoportok lakóhelye. Így a hátrányos jövedelmi helyzetűek alacsony számban fordulnak elő a Mónus Illés, Rákóczi, Ady Endre, Hunyadi, Mester, Honvéd, Vasút, Jókai utcákban. Mándokon a beköltözés miatti új lakásépítések alig jellemzőek, a beköltözők inkább használt, üresen álló lakást vásárolnak. Emiatt nem is alakult ki olyan területe a városnak, ahol a helyi érdekviszonyokat alig ismerő új lakók koncentrálódnának. 1.7.3

Települési identitást erősítő tényezők

1.7.3.1 Történeti és kulturális adottságok A település területén már a neolitikumban is létezett lakott település, a mai várostól délre. Mándok neve 1382-ben tűnt fel oklevelekben, előbb a Toma nemzetségbeli Losonciak birtokaként, majd 1560-as évektől a Forgách-család tulajdonába került. Ők birtokolták a területet egészen a XX. század első feléig. 1595-ben I. Rudolf királytól vásártartási jogot kapott, ezzel az Észak-Nyírség városi jellegű központjává vált. Ekkor már az akkori viszonyokhoz képest magas, 300 fő feletti lakosságszámmal büszkélkedhetett. Az akkori földesúr az 1600-as évek elején ruszin jobbágyokat telepített le, a földművelés fejlesztése érdekében. 1720-ban Mándok már térségének kereskedelmi és közlekedési csomópontja volt, ami miatt mezővárosi rangot kapott. 1750-ben épült meg a jelenleg is látható, felújított Forgách-kastély, amelynek révén a város vált a Forgách-család uradalmi központjává. 1876-tól a tiszai járás székhelye lett, több, mint 2500 lakóval. Ekkor kezdődött meg a város gyors iparosodása, amely fokozódott a vasút 1905-ben való megjelenésével. A Záhony – Vásárosnamény vonalat a térségben utolsóként építették meg, ami érzékelhető lemaradást okozott a város fejlődésében a közeli nagyobb gazdasági központok javára. A város életében új helyzetet teremtett a trianoni döntés, és annak következményei. Az ország belső vidékén fekvő település egyszerre határközeli, periferikus elhelyezkedésűvé vált. A határátlépési pont miatt kapuszerepbe került Záhony fejlődése nyomán Mándok központi funkciói mindinkább visszaszorultak. A tiszai járás 1949. évi megszűnésével újabb megtorpanás következett be, amit a széles nyomtávú vasút Mándokra való bevezetése sem tudott ellensúlyozni. A település a Záhonyi Átrakó Körzetben is csak mellékszerephez jutott más közeli, nagyobb forgalmú települések mellett. A folyamat betetőzéseként elveszítette városi rangját. A rendszerváltástól Záhony fejlesztése helyett (amely a sokszor erőltetett beruházások ellenére is csak viszonylag későn, 1989-ben lett város) ismét a térség hagyományos történelmi központja, Mándok felé irányult a figyelem. A funkcionális fejlesztéseknek köszönhetően Mándok 2007-ben újra visszanyerte őt megillető városi rangját.


1.7.3.2 Civil szerveződések Mándokon kiterjedt, aktív civil élet folyik (13. táblázat). Ennek ellenére az önkormányzat nem rendelkezik civil koncepcióval, illetve nem működik a városban olyan civil ernyőszervezet sem, amely a településen működő szervezetek munkáját integráltan összefogná és irányítaná. Mándok Város Önkormányzata feladatellátási szerződést kötött a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetével. Az együttműködés célja a gyermekek átmeneti elhelyezésének biztosítása a fenntartásában lévő Nyitott Ház Anya – Gyermek Segítőotthonban. 13. táblázat: Mándok civil szervezetei

Civil szervezet neve Mándok Iskoláért Alapítvány Mándok Község Műemlékeinek Megmentéséért Egyesület Mándok Polgárőrség

Város

Tevékenység kulturális tevékenység

kulturális tevékenység közbiztonság, védelem

Mándok Városi Sportegyesület

sporttevékenység

Mándoki Diáksport Egyesület

sporttevékenység

Mándoki Gazdakör

szakmai, gazdasági érdekképviselet

Mándoki Római Katolikus Egyházért Közhasznú Alapítvány

Petőfi Vadásztársaság

vallási jellegű tevékenység

egyéb tevékenység

Ellátott feladatok Oktatás tárgyi feltételeinek javítása, sport, kulturális versenyek, vetélkedők lebonyolítása, a Mándoki Általános Iskola oktatási tevékenységének támogatása Mándok és környéke műemlékeinek felkutatása, állagmegóvása, a nem védett műemléki építmények védettségének kezdeményezése, a műemlékek széles körben való megismertetése A város közrendjének és közbiztonságának helyi szinten történő biztosítása Rendszeres sportolási lehetőség biztosítása Rendszeres sportolási lehetőség biztosítása A gazdakör célja a tagok érdekeinek képviselete, az önálló gazdálkodáshoz szükséges szakmai ismeretek fejlesztése, a piacképes termékek előállításának segítése, a termelés és termékértékesítés szervezése, a gép- és eszközellátás, valamint a közös géphasználat előmozdítása, a föld termőerejének fokozása és a természeti környezet megóvása. Katolikus templom rendbehozatala, egyházközség tulajdonában lévő temető karbantartása, az egyházközség anyagi és működési feltételeinek javítása. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak támogatása, gyermek- és ifjúságvédelem, iskolai hitoktatás segítése. A határon túli magyar katolikus egyházközséggel való kapcsolattartás. Vadászat, vadgazdálkodás


Civil szervezet neve Mándok Felső-tiszai Vasutas Horgászegyesület

Tevékenység

sporttevékenység

CERKOV Alapítvány szociális tevékenység

Ellátott feladatok Horgászsport népszerűsítése, a tagok horgásztudásának fejlesztése, tagjai horgászérdekeinek képviselete. A Mándoki Görög Katolikus Egyház által létesített szociális centrum és közösségi ház kialakítása, működtetése, támogatása. Időskorú emberek életvitelének segítése, az ifjúság karitatív, szociális, oktatási, nevelési, kulturális tevékenységének szervezése és működtetése.

Felső-Tisza-Vidék Református Gyermekeiért és Ifjúságáért Alapítvány

szociális tevékenység

Szociális jellegű feladatok ellátása

Gyermekkert Alapítvány

kulturális tevékenység

Nevelés-oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység

Forrás: birosag.hu


1.8

A település humán infrastruktúrája

1.8.1

Humán közszolgáltatások

1.8.1.1 Oktatás Óvodai nevelés A Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde az általános iskolai tankötelezettség előtti kisgyermekek oktató-nevelő munkáját végzi. Az intézmény célja, hogy az óvodai nevelésből önmaguk és környezetük tisztántartására, esztétikai kialakítására fogékony, helyes táplálkozási szokásokkal megáldott, rendszeres testmozgást igénylő gyermekek kerüljenek ki. A gyermekek nevelését minden téren megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakemberek (óvodapedagógusok, dajkák és egyéb dolgozók) látják el. Az óvodai nevelés során kiemelt fontosságúnak tekinti az intézmény a rendszeres testmozgás, a sportolás szeretetének átadását és annak biztosítását. Ennek nyomán került átadásra 2015 májusában a szabadtéri, műfüves, teljesen elkerített ovi-foci pálya. Az intézmény kapacitás-kihasználtságában 2012 előtt a túlzsúfoltság volt jellemző, amely már megszűnt, kihasználtsága jó. A túlzsúfoltság megszűnésében elsősorban az óvodába beíratott gyermekek számának csökkenése okolható, mivel az 2005 és 2014 között több, mint 28%-kal csökkent. Ez idő alatt az intézmény bejelentett férőhelyszáma is apadt, 175-ről 150-re. Az óvoda 6 gyermekcsoporttal, 13 óvodapedagógus alkalmazásával működik. Az óvoda fenntartója Mándok Város Önkormányzata. Az óvodai oktató-nevelő munka ellátásának javításában a legfontosabb fejlesztés az intézményi épület energetikai korszerűsítésének folytatása mellett a lapos tető beázásának kiküszöbölése és megszüntetése, valamint a konyha infrastrukturális felújítása lenne. Alapfokú oktatás A Mándoki Általános Iskola tanulóinak létszáma a 11. ábra szerint az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatott. 2007-ről 2008-ra kismértékű emelkedés látható, mely a benki iskolába járt gyermekek átvételével van összefüggésben. A tendenciákat látva elmondható, hogy Mándokon az alapfokú oktatásban résztvevők a Záhonyi járásban tapasztalt arányban csökkent, ami meghaladja a megye egészére vetített csökkenési ütemet. 2014-ben 491 fő járt a mándoki iskolába, amely 2005-höz képest nagyjából egynegyednyi csökkenést jelent. A középtávú lineáris trend alapján a stratégia megvalósítási időszakának végén, a létszám további csökkenése miatt kb. 350 fős tanulói létszám várható. A beíratott első évfolyamosok száma 2014-ben 49 fő volt, ami 2005-höz képest több, mint 35%-os csökkenést jelent (14. táblázat). A középtávú trendek alapján 2023-ra az első évfolyamosok száma várhatóan 34 főre csökken. Az 1 osztályra jutó átlagos létszám 2014-ben 20,46 fő volt, ami 2023-ig csak kismértékben fog változni, inkább a stagnálás lesz a jellemző, és várhatóan 20,24 fő lesz. A tanulói létszám csökkenése, egyben a fiatalkorúak térségből való elvándorlása egyre súlyosabb terhet ró a település általános iskolai oktató-nevelő feladatának ellátására (annak ellenére is, hogy maga az intézmény a Klebersberg Intézményfenntartó Központ kezelésében van). Az oktatást biztosító épületek önkormányzati tulajdonban maradtak.


11. ábra: az általános iskolai tanulók létszámának változása, 2005=100

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis 14. táblázat: az alapfokú oktatás néhány sarokszáma

Változás 20052005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2014, % Általános iskolai tanulók száma Beíratott első évfolyamosok száma (fő)

660

650

644

661

654

623

580

555

524

491

-25,61

76

78

72

87

74

72

57

69

65

49

-35,53

23 22,03 22,6 23,1 24,2 23,13 21,83 20,46

-13,19

1 osztályra jutó átlagos létszám (fő) 23,57 23,21 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis

Az iskola rendelkezik fizika és kémia szertárral, de korszerű természettudományos laboratóriummal nem bír. Az iskolai testnevelést 2 jól felszerelt tornaterem, 1 tornaszoba és 1 szabadtéri sportpálya segíti. Elsősorban a kisebbek mozgáskoordinációját és szabadidős eltöltését segítik a szabadtéri játszó eszközök, hinták, mászókák. Minden adott tehát a mindennapos testnevelés követelményeinek teljesítéséhez. Az iskola 3 informatikai szaktantermében összesen 117 korszerű számítógép áll rendelkezésre az informatika oktatására. 16 teremben, vagyis az osztálytermek 45,71%-ában van digitális tábla. Az iskola nem rendelkezik gyógypedagógiai eszközökkel, amely hiány a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését negatívan befolyásolja. Délutáni foglalkozásként további szakkörök, foglalkozások


választhatók az egész napos iskola részeként, így testnevelés, biológia, informatika, német, angol magyar, matematika szakkörök. Az oktatási-nevelési munka sikerességéről ad képet az évenként elvégzett kompetenciafelmérés. Ennek két része van, az egyik az írásbeli készséget igyekszik mérni, míg a másik a matematika tudás szintjét értékeli. Az analitikus gondolkodás, rendszerszemlélet megléte is kiolvasható a matematika kompetencia eredményeiből. Ennek eredményeit, a környékbeli iskolákkal való összehasonlítását mutatja be a 15. táblázat. Látható, hogy a Mándoki Általános Iskola végzőseinek kompetenciabeli eredményei általában a járási átlagértékek alatt maradnak, de az országos átlagot sem érik el. A mándoki eredmények 2010 óta ráadásul kissé romlottak, a romlás üteme azonban nem éri el a járásét, de az országos átlagnál magasabb. Az országos átlagtól való eltérés ez idő alatt lényegesen romlott, míg a járási átlagtól való eltérés kissé javult. 15. táblázat: a 8. évfolyamosok kompetencia felmérésének matematika eredményei

Mándok Záhonyi Járás Országos átlag Eltérés a járási átlagtól Eltérés az országos átlagtól

2010. 1600 1648 1622

2011. 1554 1574 1601

2012. 1602 1564 1612

2013. 1517 1522 1620

2014. 1637 1572 1617

2015. 1581 1617 1618

Változás, 2005-2014, % -1,19 -1,86 -0,25

-2,90

-1,28

2,41

-0,32

4,16

-2,23

-22,95

-1,36

-2,94

-0,62

-6,36

1,24

-2,29

68,60

Forrás: Közoktatási Információs Rendszer

Az iskola diákjai a térségi és megyei versenyeken jó eredményeket érnek el. Az intézmény 2009-ben részt vett a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben címmel futó pályázatban. Ennek során sikerült megújítani az iskola felszerelését, a pedagógusok a mai világban is használható szaktudást kaptak. A hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatására biztosított esélyteremtő lehetőségekről az 1.8.2 fejezet ad beszámolót. Az alapfokú oktatás jelenleg három épületben folyik. Mindhárom épület rendelkezik külső hőszigeteléssel és műanyag nyílászárókkal. Fontos lenne ugyanakkor a 2. és a 3. épület átfedése, ezáltal a fedett átjárás biztosítása. Ugyancsak égető szükség lenne a tornateremben a padlóburkolat cseréjére, 10 további tanteremben a műanyag PVC burkolat cseréjére. Ezen kívül a 2. épület szennyvízelvezetése és a 3. épület vizesblokkjának megújítása is fontos lenne. Szakképzés A Közösségi Ház falai között működik a vásárosnaményi székhelyű Beregi Alapítványi Szakiskola, Szakközépiskola és Gimnázium, melynek tanulói a környékbeli településekről járnak. A gimnáziumi oktatás esti formában működik, és Mándokon kívül Vásárosnamény, Anarcs, Nyírmada, Nyírtass településeken érhető el. A négy évfolyamos gimnáziumi osztály az általános iskolát befejező, valamint a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező egyének számára teremt lehetőséget az érettségi bizonyítvány, és az ezzel járó széleskörű műveltség megszerzésére. Az oktatás


keretében felkészülhetnek a kétszintű vizsgákra, valamint a felsőfokú tanulmányok alapjainak megszerzésére. E mellett a szintén vásárosnaményi székhelyű PROJEKT Kft. kereskedő-boltvezető, illetve abc bolti eladói szakképesítést adó tanfolyamot is szervez. A nyíregyházi székhelyi SZAK-MA Szakképző Iskola szociális ápoló-gondozó tanfolyamot tart a településen, míg a kéki székhelyű Rétköz Szakiskola és Népfőiskola mezőgazdasági traktoros nehéz pótkocsi vezetői tanfolyamot szervez. Hiány a képzésben a 8 osztályos alapfokú tudásra építő ún. férfias szakmák, mint a kőműves, aszfaltozó, burkoló, asztalos, stb. 1.8.1.2 Egészségügy A településen a háziorvosi ellátást a CSE-MED Egészségügyi Szolgáltató Bt. végzi. A városban két háziorvosi praxis működik, a Petőfi Sándor utca 65. alatt. A II. háziorvosi körzet ellátja Benk község egészségügyi alapellátását is. Gyermekorvos nincs a városban, az legközelebb Záhonyban érhető el. A lakosság erősen fájlalja, hogy Mándokon nincs hétvégi ügyelet, azt Záhonyban érhetik el. A városban egy fogorvosi körzet is működik, mely erősen leterhelt. A városban élők számára fontos lenne egy újabb fogorvosi körzet létesítése, mivel az az ellátást hatékonyabbá tehetné. Hasonló okok miatt szükséges egy új gyógyszertár kialakítása, mivel a jelenlegi kapacitás a várost és környékét nem mindig képes hatékonyan ellátni. A 16. táblázat alapján kijelenthető, hogy Mándok egészségügyi alapellátásának leterheltsége nőtt leginkább a 2009 és 2014 közötti időszakban. 2014-ben több, mint 55 páciens jutott 1 orvosra naponta, amely a Záhonyi járás átlagát kismértékben, SzabolcsSzatmár-Bereg megyéét pedig jelentősebben haladja meg. 16. táblázat: az egészségügyi ellátás leterheltsége

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Változás, 2005-2014, %

1 háziorvosra jutó napi páciensszám (fő) Mándok Záhonyi járás Sz.-Sz.-B. megye 31,24 43,77 38,56 63,35 46,7 41,39 39,39 35,28 35,56 42,82 39,92 38,46 42,84 47,31 40,24 50,49 48,97 40,41 52,8 45,47 40,6 57,18 51,88 41,06 57,19 57,34 42,38 55,68 53,96 42,18

78,23

23,28

9,39


A városban az elmúlt években megújult az egészségügyi alapellátás infrastrukturális háttere. A település sikeres pályázatot valósított meg, melynek során megújult a Petőfi


Sándor utcai rendelőépület, a korábbi Kossuth Lajos utcai rendelőben pedig megszűnt a háziorvosi ellátás. A városban tapasztalt megbetegedések több, mint harmada szív- és érrendszeri megbetegedésekhez sorolhatók. 15-20%-os aránnyal képviseltetik magukat az idegrendszeri és a mozgásszervi betegségek. A megbetegedések fő kiváltó okai a stressz, megélhetési gondok, társadalmi problémák, valamint az egészségtelen táplálkozás. Az egészséges életmód terjesztéséért és fenntartásáért a település minden évben projektszintű események helyszíne, így sok érdeklődőt vonz az évente megrendezésre kerülő Egészségnap, illetve az Autómentes Nap. Mándokon magasabb szintű szakellátás nincs, szakorvosi ellátásért az itt élőknek Kisvárdára kell utazniuk. Mándok város döntéshozóinak és lakóinak évek óta dédelgetett terve az egészségügyi szakellátás Mándokra telepítése. Ennek megvalósíthatósága erősen kérdéses, a térségben tapasztalt negatív gazdasági és társadalmi folyamatok nem szolgálják ennek megvalósítását.

1.8.1.3 Szociális közszolgáltatások A szociális feladatok ellátásának legfontosabb intézménye a Mándoki Térségi Szociális Központ, amely integrált térségi intézményként működik, és mándoki központtal, valamint tiszabezdédi telephellyel látja el a Záhonyi járás településeit. A központtól önálló épületben működik a Család és Gyermekjóléti Központ. A Szociális Központ működését a 4/2011 (III. 31.) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. Az intézmény alapszolgáltatás keretében biztosítja az alábbi ellátásokat: 

 

 

 

Közétkeztetés: ennek során napi egyszeri meleg étel szolgáltatást nyújt az intézmény. A szolgáltatás minden nap igénybe vehető. Az az igénylő részesülhet ebben, aki nem képes legalább napi egyszeri meleg étkezésről más módon gondoskodni. Házi segítségnyújtás: olyan gondozási forma, amely a rászoruló életvitelének fenntartását saját lakókörnyezetében biztosítja. Az ennek során ellátandó feladatkör rendkívül szerteágazó. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a szolgáltatással a szociálisan rászoruló idős emberek élethelyzetét próbálják javítani. Elsősorban mozgásukban korlátozott, egészségügyi problémával rendelkező egyének vehetik igénybe. A kiválasztás során feltétel a műszaki berendezés használatára alkalmas szellemi és egészségi állapot. Családsegítés: célja az önkormányzat működési területén élő, szociális és mentális krízisproblémákkal küzdő személyek és családok életvezetési képességeinek megőrzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékkal élő személyek életvitelének megkönnyítése, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének és a lakáson belüli speciális ellátások biztosítása. A Központ keretén belül fogyatékosok nappali intézménye is működik, amely az önmaguk ellátására csak részben képes, fogyatékkal élő vagy autista személyek ellátását biztosítja. Gyermekjóléti szolgáltatás: olyan, a gyermek érdekeit szem előtt tartó speciális szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával segíti a gyermekek testi és lelki fejlődését. Szakosított ellátási formában Idősek Otthona működik a településen. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes idős


személyek ellátását végzi. Az intézmény 20 fő befogadóképességű. 2011-ben KEOP pályázati forrásból megvalósult az épület energetikai korszerűsítése. A 12. ábra bemutatja az egyes ellátási típusokban résztvevők arányának változását. Ennek alapján látható, hogy szinte minden évben legtöbben a családsegítő szolgáltatást veszik igénybe, azonban míg 2008-ban az igénylők több, mint háromnegyede tartott erre igényt, 2014-re ez kb. 50%-ra csökkent. Jelentős mérséklődés tapasztalható a gyermekjóléti szolgáltatást igénylők arányában, mivel 2009. évi kb. 33%-nyi részesedésük 2014-re alig 7,4%-ra csökkent. Növekedés mutatható ki ugyanakkor a házi segítségnyújtást igénybevevők (3,77-ről 20,42%-ra), valamint a szociális éteztetést igénylők (5,75-ről 18,46%-ra) esetében. A fogyatékosok nappali ellátását igénylők a szociálisan rászorulók alig 1%-nyi szeletét jelentik, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást pedig évente 2-3%-nyian veszik igénybe. A szociális központ ellátásait igénybe vevők száma 2014-re a 2008. évihez képest kb. 8%-al növekedett. A településen a Görög Katolikus Egyház üzemeltetésében működik a Szent Miklós Szeretetotthon, amely 38 férőhelyes szociális otthon. Az intézmény időskorúak ápolását, gondozását vállalja, 1, 2 és 4 személyes szobákban való elhelyezéssel, napi háromszori étkezéssel, 24 órás szolgálattal, egészségmegőrző programokon való részvétellel. Lehetőség van Alzheimeres, diabeteszes, Parkinson-kóros és mozgásszervi betegápolásra is. Szintén Mándokon működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ápoló-Gondozó Otthon, amely 90 férőhelyes intézmény, hozzá őspark tartozik. Az intézményben sérült, szellemileg fogyatékos gyermekek elhelyezését oldják meg, óvodai és általános iskolai speciális neveléssel egybekötve. 12. ábra: a szociális ellátásban résztvevők aránya és változása, %


Az Önkormányzat több címen adhat rendszeres vagy időszakos támogatást, melyek a következők lehetnek:


 

    

Átmeneti segély: olyan egyének és családok támogatandók ezzel a konstrukcióval, akik olyan rendkívüli élethelyzetbe kerültek, hogy az a létfenntartásukat is veszélyezteti. Lakásfenntartási támogatás: az a személy jogosult erre, akinek háztartásában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjösszeg 250%-át, valamint a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át eléri. Ápolási díj: a jogosultság feltétele súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, 18 év feletti tartósan beteg ápolásának, gondozásának elvégzése. Temetési segély: annak a személynek utalják ki, aki a meghalt hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodott. Időskorúak járadéka: 62. életévüket, vagy az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött egyének kaphatják, amennyiben a családjában 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg nyugdíjminimum 80%-át. Közgyógyellátás: jogosultsága méltányosságból állapítható meg a nem kielégítő egészségi állapotú, szociálisan rászoruló személyeknek. Rendszeres szociális segély: ennek kiutalásának feltétele, hogy az igénybevevő együttműködjön az Önkormányzattal és a Szociális Központtal. Az egyén szociális és mentális helyzetére való tekintettel az alábbi együttműködési formák közül lehet választani. o Meghatározott időközönkénti, egyéni kapcsolattartás o Egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni vagy csoportos foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel o Munkavégzésre felkészítő negyedéves programokon való részvétel o Egyén környezetére irányuló munkajellegű tevékenység rendszeres szervezése, saját, vagy bérelt ingatlanának rendben tartása mezőgazdasági terület esetében annak rendszeres művelése. A rendszeres szociális segély kiutalási rendszere 2010 után jelentősen változott, emiatt hosszabb idősorok összehasonlító elemzése nem lehetséges.

Az önkormányzat a szociális feladatok hatékonyabb ellátása érdekében szociálpolitikai kerekasztalt hozott létre, melynek tagjai.       

Szent Miklós Szeretetotthon képviselője Mándoki Általános Iskola Gyermekvédelmi felelőse Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi felelőse Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottság elnöke Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyintézője Szociális Központ családgondozója

Az önkormányzat szociális ellátási feladatait az 5/2011 (III.31.) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet, valamint a 30/2007 (IV.28.) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet szabályozza. A 13. ábra alapján a három legfontosabb segélyezési típus a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a lakásfenntartási támogatás és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. E három típus tette ki 2014-ben a teljes segélyezési rendszer több, mint kilenctizedét. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők száma 2011 óta 28%-kal mérséklődött, ez idő alatt viszont a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma kb. másfél százalékkal növekedett. Összességében a segélyezési rendszer valamely formáját igénybe vevők száma 4 év alatt több, mint ötödével


csökkent. Jelentős csökkenés mutatható ki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számában, valamint az óvodáztatási támogatásban. A rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat, valamint az időskorúak járadékát igénybe vevők száma tekintetében ugyanakkor növekedés következett be. Az is igaz ugyanakkor, hogy e három utóbbi segélyezési formát csak kevesen veszik igénybe. 13. ábra: az önkormányzati segélyezési formák részesedése és változása, %


1.8.1.4 Közösségi művelődés, kultúra A városban több kulturális intézmény is található, melyek közül legfontosabb a Petőfi Sándor Művelődési Ház. Az intézmény 1963 óta működik, technikai felszereltsége az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jónak mondható. Az épület utolsó nagyobb felújítása 2005-ben történt, amikor megszépült az épület belső tere, megvalósult a fűtés korszerűsítése. Jövőbeni cél a belső berendezés teljes megújítása. A Művelődési Házban rendszeresen tartanak alkotó jellegű foglalkozásokat, összejöveteleket. Ezek közül említést érdemelnek a Mándoki Gazdakör gyűlései, de tartanak itt zenebölcsi foglalkozást, falugazdász fogadóórát, ügyvédi fogadóórát, vadásztársasági gyűléseket, valamint agárkamarai tanácsadást is. Az intézmény több művelődési közösségnek is otthont ad, így mazsorett foglalkozások, kézimunka szakkör mellett citera szakkör, a Premier Alapfokú Művészeti Iskola foglalkozásai, néptánc oktatás, a Street Dance Tánciskola rendszeres órái vannak a Művelődési Ház épületében. A Művelődési Házzal közös működtetésű a legújabb iskolaépületben helyet kapott Városi Könyvtár. Az első polgári olvasókör megalakulása a XIX-XX. század fordulójára tehető, nyilvános könyvtári ellátás az 1960-as évektől van. 2002-ben zajlott le a községi és az iskolai könyvtár integrációja. A 17. táblázat adatai szerint 2014-ben a könyvár már 28 ezer kötetnél is nagyobb állományt számlált, ami 12,6%-kal magasabb


a 2005. évi értéknél. Ez a növekedés magasabb a Záhonyi járásban mértnél, míg a megye egészében csökkent a könyvtári állomány darabszáma. Az intézmény közel 1200 beiratkozott olvasóval működik, amely több, mint 8%-kal magasabb a 2005. évihez képest. Az olvasók számának növekedése ugyancsak meghaladja a járás átlagát, míg a megyében átlagosan az olvasók számának csökkenése figyelhető meg. Negatív folyamatok tapasztalhatók viszont a könyvtár kihasználtságában, ugyanis míg 2005-ben 16 egységet kölcsönzött egy olvasó, addig 2014-ben már csak 6-ot. A csökkenés sem a járásban, sem a megyében nem volt ennyire jelentős. A könyvár információs és technikai felszereltsége jónak mondható, elektronikus dokumentum-nyilvántartó rendszerrel, cd-rádiós magnóval, fénymásoló é faxkészülékkel, internet hozzáféréssel ellátott számítógépekkel, nyomtatóval, szkennerrel, televízióval, videolejátszóval és webkamerával rendelkezik. A könyvtári állományban időszaki kiadványok, tankönyvek, audiovizuális dokumentumok és egyéb típusú kiadványok is szerepelnek. A könyvtárhasználati adatok alapján elmondható, hogy kölcsönzési szándékkal egyre kevesebben mennek könyvtárba, inkább a számítógéppark használata a divatos. 17. táblázat: a városi könyvtár főbb adatai

Leltári állomány (db)

Beiratkozott olvasó (fő) 1 beiratkozott olvasóra jutó kölcsönzött egység (db/fő)

Mándok Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mándok Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mándok Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2005. 2014. Változás, % 25 111 28 290 12,66 110 532 120 481 9,00 2 665 293 1107 3 387

2 502 354 1197 3 555

-6,11 8,13 4,96

71 462 16,27 15,87

69 458 6,06 11,51

-2,80 -62,75 -27,47

19,91

15,34

-22,95


A Közösségi Ház 2005-ben kezdte meg működését. Itt található a teleház, egy klubhelyiség, két oktatóterem, valamint a helytörténeti gyűjtemény is. A teleház 4 nyomtatóval, fax és fénymásoló készülékkel, valamint 11 számítógéppel áll az érdeklődők rendelkezésére. A Közösségi Házban rendszeres csoportfoglalkozásokat tartanak, többek között számítástechnikai oktató foglalkozásokat, elsősegély tanfolyamot, másrészt itt tartja rendszeres összejöveteleit a Mándoki Alkotók Klubja. Ez utóbbi a városból elszármazott alkotók, művészek összefogását biztosítja. Az intézmény rendszeresen ad helyszínt időszaki kiállításoknak is. A Helytörténeti Gyűjtemény a Közösségi Házban kapott helyet, melynek feladata a régi korok emlékeinek gyűjtése és bemutatása. A kastély mellett ez tekinthető a település legfontosabb vonzerejének. A múzeum rendszeresen tart helytörténeti órákat az általános iskolások részére, nyaranta pedig kézműves-kreatív foglalkozásokat bonyolít le. A település rendezvénykínálata rendkívül sokoldalú és szerteágazó, ugyanakkor inkább csak a helyi, esetleg térségbeli lakók megszólítására alkalmas, nagyobb (legalább


regionális) vonzású rendezvénye nincs. Minden év májusában Mándokon rendezik meg a Megyei Ifjúsági Népzenei Fesztivált, ahol többek között helyben működő vagy ide kötődő szólisták, együttesek is fellépnek. Az augusztusban tartandó Városnapi Ünnepség ugyancsak színvonalas programokkal várja az érdeklődőket. Októberben a helytörténeti gyűjtemény aktív bevonásával kerül megrendezésre a helytörténeti hét, amelynek során kézműves mesterségek bemutatása, helyi ételek kóstolása, valamint táncház várja az érdeklődőket. Ezeken kívül jobbára csak helyi jelentőségű eseményeket kínál a város. A Művelődési Házban minden évben rendszeresen tartanak foglalkozásokat a Pedagógusnap, Gyermeknap, Idősek Napja, Farsang, nemzeti ünnepeink, valamint Mikulás és a karácsonyi ünnepkörhöz kötődően. A Művelődési Ház rendezvényeinek állandó visszatérő vendége a nyíregyházi Mandala Dalszínház. A Városi Könyvtárban rendezik a Magyar Kultúra Napjához, a Nemzetközi Anyanyelvi Naphoz, a Magyar Költészet Napjához, az Aradi Vértanúk Napjához, a Könyvtárosok Világnapjához, valamint nemzeti ünnepeikhez és a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő rendezvényeket. A helytörténeti gyűjtemény ugyancsak tart a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan foglalkozásokat. Mándok városa kiterjedt sportélettel és megfelelő színvonalú sportolási infrastruktúrával rendelkezik. 2010-ben készült el a település új labdarúgó, természetes füves sportpályája, 390 fedett, összesen 1000 férőhellyel, amely megfelelő színvonalon képes kielégíteni a labdarúgó sport iránt érdeklődők igényeit. A városban a felnőtt labdarúgó szakosztály mellett, az utánpótlás nevelésre hangsúlyt fektetve U13-as, U16os és U19-es korosztályos labdarúgó csapatok is működnek. Az általános iskola teremsportoknak megfelelő méretű tornateremmel, valamint szabadtéri betonos sportpályával rendelkezik. A településen Diáksport Egyesület, valamint Horgász egyesület, illetve vadásztársaság is működik, az 1.7.3. fejezetben leírtaknak megfelelően. A városban ezen kívül a nyilvános, közösségi sportolási és testmozgási lehetőségek korlátozottak, az érdeklődők részére fitnesz terem áll rendelkezésre.

1.8.2

Esélyegyenlőség biztosítása

Mándok Város Önkormányzata a 2003. évi CXXV törvény 31. §-a értelmében készítette el Helyi Esélyegyenlőségi Programját, amelyet 2013-ban fogadott el, és 2015-ben történt meg ennek felülvizsgálata. Az önkormányzat vállalta továbbá, hogy a településrendezési és településfejlesztési eszközökkel, így az Integrált Településfejlesztési Stratégiával a dokumentumot összehangolja. A településen, a határ menti periferikus településekhez hasonlóan, erőteljesen jelen van a mélyszegénység. A leghátrányosabb helyzetben lévők lakhatási viszonyai rosszak, elhelyezkedési esélyük alacsony képzettségük miatt is igen rossz, ráadásul egészségügyi problémák is terhelik ezt a réteget. Mándok Város Önkormányzata a Magyar Élelmiszer Egyesülettel közös megállapodás alapján szervez évente több alkalommal ételosztást a legrászorultabbak részére. A mélyszegénységen belül kell megemlíteni a romák élethelyzetét is, mivel az ő esetükben halmozottan jelentkezik az alacsony képzettségi szint miatti foglalkozatlanság. A városban etnikai konfliktus nem jellemző, a roma és nem roma polgárok egymás mellett élése zavartalannak tekinthető. A gyermekek esélyegyenlőségét tekintve arról megállapítható, hogy a városban ez is komoly gondokat okoz. Az óvodában 2010-ben a hátrányos helyzetűek aránya 30,86, a


halmozottan hátrányos helyzetűeké 38,28% volt, ami 2014-re 35,66 illetve 32,87%-ra változott. A hátrányos helyzetűek száma 16 fővel, a halmozottan hátrányos helyzetűeké 7 fővel csökkent. Az általános iskolában 2013-ban a hátrányos helyzetűek aránya 25,95%, a halmozottan hátrányos helyzetűeké 36,22% volt. A hátrányos helyzetűek magas aránya jelentős többletterhet jelent az oktatásban, mind feladatellátási, mind foglalkoztatási szinten. Emellett a városban jelen lévő mélyszegénység miatt a gyermekéhezés problémája mellett sem lehet elmenni. Az iskolában 3 fő gyógypedagógus és 1 fő gyermekvédelmi felelős dolgozik, nincs azonban iskolapszichológus, a hetente a településre kijáró pszichológus rendelési ideje nem elégséges az igények kielégítésére. A nők esélyegyenlősége terén elmondható, hogy a közszférában, a közintézmények dolgozói között a nők a férfiakhoz képest magasabb arányban vannak jelen. Több közintézmény vezetői pozícióját is nők töltik be. A városban bölcsődei és óvodai ellátás biztosítja a gyesen, gyeden lévő kismamák munkaerő-piacra való visszatérését. Hátrányos helyzetet teremt ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatottak körében, az alacsony iskolai végzettség miatt kevésbé vannak jelen a női munkavállalók. Ez a leghátrányosabb helyzetben lévő nők számára jelent diszkriminatív helyzetet. Az idősekre vonatkozó esélyek a városban konszolidált helyzetet mutatnak. A településen a szépkorúak nappali ellátására, szabadidő eltöltésére Idősek Klubja működik. Az Idősek Otthona 20 fő befogadó képességű, ami nagyon kevés, várólista van, több rászorulót nem tud fogadni, ami diszkriminatív helyzetet teremt. Komoly segítséget jelent számukra a Szociális Központ által üzemeltetett házi és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Nem megoldott ugyanakkor a közművelődési szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, valamint a társadalmi aktivitás elmaradása miatt komoly esély van a szociális ellátórendszerből való kihullásra is. Az idősek ellátását szolgálja a Görög Katolikus Egyház kezelésében lévő Szent Miklós és Szent Illés Szeretetotthonok is. Az egyén több szempontból is lehet fogyatékkel élő: mozgásában, látásában, hallásában egyaránt lehet sérült. A fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei korlátozottak, annak ellenére, hogy a közszférában több megváltozott munkaképességű személy is dolgozik, a versenyszférában viszont akadályokba ütközik foglalkoztatásuk. A közintézmények akadálymentesítése 2016. áprilisi adatok szerint a következőképpen alakult.       

Polgármesteri Hivatal: mozgáskorlátozottakat segítő rámpa, mozgáskorlátozott WC, Braille-írás, indukciós hurok, mozgáskorlátozott parkolóhely Egészségügyi Központ: mozgáskorlátozottakat segítő rámpa, mozgáskorlátozott WC, Braille-írás, indukciós hurok Általános Iskola: legújabb épületben mozgáskorlátozottakat segítő rámpa, mozgáskorlátozott WC, Braille-írás. Régi épületekben mozgáskorlátozottakat segítő rámpa, de a belső akadálymentesítés nincs megoldva. Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde: mozgáskorlátozottakat segítő rámpa, belső akadálymentesítés nincs megoldva. Városüzemeltetési Intézmény nincs akadálymentesítve. Petőfi Sándor Művelődési Ház: mozgáskorlátozott parkolóhely, mozgáskorlátozottakat segítő rámpa Közösségi Ház: mozgáskorlátozottakat segítő rámpa

Mándok Város Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítására, az elért feladatok monitorozására Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot hozott létre. A fórum legalább évente egyszer ülésezik és az alábbi munkacsoportok tartoznak alá:


    

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Romák, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyermekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

foglalkozó

A 18. táblázat bemutatja a Helyi Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célcsoportokat és a kitűzött célokat, valamint azok megvalósítását. 18. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzései

Probléma

Megoldás

Partner

Romák, mélyszegénységben élők Adathiány a roma Felmérés végzése a Cigány Kisebbségi lakosságról roma lakosság Önkormányzat létszámának megállapítására Adathiány a Felmérés végzése a Polgármesteri mélyszegénységben mélyszegénységben Hivatal élőkről élők létszámának Térségi Szociális megállapítására Központ Szakképzetlen Tanfolyamok, képzések Mándok Város munkanélküliek szervezése Önkormányzata száma magas Növekszik a Közfoglalkoztatási Mándok Város foglalkoztatást pályázatokon való Önkormányzata helyettesítő részvétel támogatásban részesülők száma Gyermekek Nyári szünidei Nyári szünidei Közösségi Ház programok hiánya programok szervezése Nyári étkezésben Felmérés a nyári Térségi Szociális részt vevők étkezéssel kapcsolatban Központ számának növelése Mándok Város Önkormányzata Nők Csökken a nők Közfoglalkoztatásokon Mándok Város közfoglalkoztatása való részvétel a nők Önkormányzata foglalkoztatása érdekében Alacsony iskolai Tanfolyamok, oktatások Mándok Város végzettség szervezése, Önkormányzata megszüntetése a nők szakképzetlenség Közösségi Ház körében megszüntetése Idősek A Szociális Felmérés végzése a Térségi Szociális ellátásrendszerből szociális Központ, Mándok kimaradt idősek ellátásrendszerből Város felkutatása kimaradt idősek Önkormányzata létszámáról

Felelős Kisebbségi Önkormányzat vezetője Szociális ügyintézők Polgármester Polgármester

Közösségi Ház vezetője Gyermekjóléti szolgálat

Polgármester

Polgármester

Szociális ügyintéző


Közintézmények nehéz megközelíthetősége

Fogyatékkal élők Pályázatok benyújtása Mándok Város Polgármester akadálymentesítésre Önkormányzata

Forrás: Mándok Helyi Esélyegyenlőségi Programja

1.9

A település gazdasága

1.9.1

A település gazdasági súlya, szerepköre

Mándok az ország és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti határvidékén helyezkedik el, a nagyobb gazdasági centrumoktól (a fővárostól és a megyeszékhelyeket tömörítő belső és külső városi gyűrűktől) jelentősebb távolságra van. A periferikus helyzet miatt a település gazdasági súlya lakosságszámához viszonyítva alulértékelt, a magasabb hozzáadott értéket biztosító ágazatok alig vannak jelen. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített értéke 2014-ben 30,01 volt. Ez alapján SzabolcsSzatmár-Bereg megye városait sorba rendezve Mándok a megye 27 városa közül a 22. helyen áll. A város számított értéke az első kvartilis alatt marad, vagyis a legrosszabb helyzetű városok közé tartozik a megyében. Közvetlen versenytársai (számított értéktől maximum 10%-nyi eltérést számítva) Vaja, Demecser és Nyírmada, de a tőle 5-5 helyezéssel előrébb és hátrébb lévő városok közül sincs járásközpont. A közvetlen versenytársak térképi megjelenését vizsgálva azok mintegy lehatárolják a külső városgyűrűtől Mándokot. Ezt tetézi, hogy a versenytársak könnyebb elérhetőséggel rendelkeznek (autópálya, vasút), az így keletkezett árnyékhelyzet feloldása pedig az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel a településtől. A 19. táblázat a működő vállalkozások létszámonkénti megoszlását mutatja. Mándokon ennek alapján nincs 20 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató szervezet, vagyis a városban csak mikro- és kisvállalkozások vannak jelen. A gazdasági tevékenység diverzifikálatlansága azt eredményezi, hogy a helyi beszállítói rendszerek kiépítettsége gyenge, a városban működő cégek nehezen tudnak vertikumi hálózat részévé válni, illetve a megtermelt javak felhasználása a térségtől távol történik. 19. táblázat: működő vállalkozások létszámkategóriánként

Mándok

Záhonyi Járás

Szabolcs-SzatmárBereg Megye

Mándok részesedése a Záhonyi Járáson belül

db

%

db

%

db

%

1-9 fős

120

94,49 534

94,68

24883 95,83

22,47

10-19 fős

7

5,51

18

3,19

569

2,19

38,89

20-49 fős

0

0

8

1,42

309

1,19

0

50 – X 0 fős

0

4

0,71

205

0,79

0


%


A 20. táblázat a működő vállalkozások gazdasági áganként való megoszlását mutatja. Ennek alapján látható a mezőgazdaság átlagnál nagyobb túlsúlya a városban. Ennek eredménye, hogy a járásban működő mezőgazdasági jellegű gazdasági szervezetek harmadának Mándokon van a székhelye. Az ipari jellegű vállalkozások tekintetében már elmaradásban van a város, mivel kívül esik az iparosodott, urbanizált KisvárdaZáhony tengelyen. Mándok szolgáltató központként való funkcionálása ugyanakkor az adatok alapján egyértelműsíthető. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a járásban működő szolgáltató cégeknek alig több, mint 22%-a működik Mándokon, vagyis ez a funkció is behatárolt, és mikrotérségi szinten jelentős. 20. táblázat: működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként, 2012

Gazdasági ág

Mándok

Záhonyi Járás

SzabolcsSzatmár-Bereg Megye

Mándok részesedése a Záhonyi Járáson belül

db

db

db

%

%

7,02 16,17 76,80

33,33 14,93 22,64

Mezőgazdaság 14 Ipar 10 Szolgáltatások 103

%

11,02 42 7,87 67 81,10 455

%

7,45 1824 11,88 4200 80,67 19942


A 21. táblázat további adatokat szolgáltat a város gazdasági teljesítményéről, és térszerkezetben elfoglalt helyéről. Az 1 főre eső bruttó hozzáadott érték nagyjából a fele a Záhonyi járás átlagának. E tekintetben főleg a Kisvárda-Záhony tengely települései (Komoró, Tuzsér és Záhony) javítják az átlagot. A gazdasági szervezetek által értékesített javak nettó árbevétele terén Mándok a járásához képest jobb adottságokkal rendelkezik. A város gazdasági társaságaiban nincs jelen a külföldi tulajdon, míg a járáson belül átlagosan több, mint 14%-os a részesedése. A külföldi tulajdon hiánya egyrészt pozitív tényező, mivel kevésbé sérülékeny a külső hatásokra, másrészt negatívumként is jelentkezik, mivel a város nem képes hatékonyan kihasználni a határközeli fekvését. 21. táblázat: Mándok társas vállalkozásainak gazdasági teljesítménye

Mándok

Záhonyi Járás

1 főre eső bruttó hozzáadott érték (Ft)

187 440

360 610

Értékesítés nettó árbevétele (1000 Ft) Külföldi tulajdon aránya (%) Adózott eredmény (1000 Ft)

2 677 992 0 -371 707

2 543 888 14,18 -99 491


1.9.2

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

1.9.2.1 Mezőgazdaság Mándok térsége alapvetően mezőgazdasági termelésre építő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely a mezőgazdaságban működő vállalkozások részarányában is megmutatkozik. A városban működő gazdasági szervezetek 11%-a köthető a


mezőgazdasághoz, amely a járásban működő mezőgazdasági szervezetek harmada. A városban kiépült a termelés mellett a raktározási kapacitás is, mivel 3 élelmiszer nagykereskedelmi raktárral rendelkezik, mely a járás hasonló egységeinek 75%-a. A településen jelenleg van előkészítés alatt egy gyümölcsfeldolgozó üzem, melynek elkészültével a teljes agráripari vertikum, termeléstől a raktározásig elérhető lesz a városban. Az elmúlt évek gazdasági válsághelyzete eredményeként az iparból kényszerűen felszabaduló munkaerő egy része a mezőgazdaságban próbált megélhetési lehetőséghez jutni. A mezőgazdasági termelésben hátrányt jelent, hogy a város alapvetően homokos mechanikai tulajdonsággal rendelkező talajon fekszik, amelyet a kovárványos barna erdőtalaj típus csak részlegesen képes kompenzálni. Emiatt a terület főként gyümölcstermesztésre alkalmas. A mezőgazdaságilag hasznosított területek 28%-át a gyümölcsösök foglalják el. A terület talajadottságai révén magas az erdőgazdálkodás részesedése is, 30% feletti értékkel. A járás egészében átlagosan a mezőgazdaságilag hasznosítható területek 15,4%-át foglalják el a gyümölcsösök és 18,8%-át az erdőterületek. A településen működik helyi piac, vállalkozói üzemeltetésben, de ennek területe nagyon lepusztult. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a piac területét a Stratégia megvalósíthatósági időszakában a mai kor követelményeinek megfelelően felújítja. Az agrárgazdaság helyi pozícióját rontja, hogy a város külterületén lévő gyümölcsösök és zártkertek közül egyre többet felhagynak, a népesség elvándorlása pedig szintén ebbe az irányba hat. A termőföldek mezőgazdasági hasznosítástól eltérő hasznosításának bevezetésekor figyelembe kell venni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény irányadó rendelkezéseit. Erre azért is szükség van, mert Mándokon és környékén több helyen előfordulnak az átlagosnál jobb minőségű földterületek (a termőföldek átlagos minősége 7-8 aranykorona). Mivel a termőföld korlátozott mértékben rendelkezésre álló környezeti elem, mennyiségi és minőségi megőrzése közérdeknek minősül. Az épített környezet tervezett fejlesztései során figyelemmel kell lenni a törvény előírásaira, és lehetőség szerint alacsonyabb értékű és minőségű termőföldeket szükséges kihasználni más célokra való hasznosításra.

1.9.2.2 Ipar A Mándokon működő gazdasági szervezetek kevesebb, mint 8%-a köthető az iparhoz. Ez összesen 10 szervezetet jelent, melyből 7 az építőiparban, 3 pedig a feldolgozóiparban tevékenykedik. Egyéb ipari jellegű tevékenység nincs jelen a városban. A feldolgozó-ipari tevékenység főleg könnyűipari és élelmiszer-ipari feladatok ellátását jelenti. A városban az ipari hasznosítású területek elsősorban a vasúti áruszállítás közelségéhez kötődnek (1. térkép). A városban jelen van a kelet-európai területekre szállítói kapacitást lehetővé tevő széles nyomtávú vasút is, melynek révén a termelő jellegű tevékenységek elsősorban a város keleti részébe tömörültek. Ez éppen ellentéte a Záhonyi járás gazdasági térszerkezetének, mivel annak nyugati részében futnak azok a fő szállítói kapacitást jelentő pályák (4-es főút, 100-as vasúti fővonal), amelyek az ipari tevékenységet magukhoz vonzották.


1. térkép: Mándok ipari hasznosítású (meglévő és tervezett) területeinek elhelyezkedése

Forrás: Településszerkezeti Terv. Jelmagyarázat: sötétkék: gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület, lila: egyéb ipari gazdasági terület. 100% átlátszatlanság: működő, 70% átlátszatlanság: tervezett

1.9.2.3 Szolgáltatások A városban működő vállalkozások több, mint négyötöde a szolgáltató szektorban tevékenykedik, mely a 2012-es évi adatok alapján 103 gazdasági szervezet jelent. A vállalkozások közel fele (48,54%) a kereskedelem, javítás ágazatban tevékenykedik, mely arány meghaladja a járás és a megye hasonló átlagértékeit. Raktározási és szállítási tevékenységet a szervezetek kevesebb, mint 7%-a végez, amivel alatta marad a logisztikai tevékenységéről elhíresült Záhonyi járás átlagos értékének. Ennek oka, hogy a szállítói és raktározási kapacitás elsősorban a 4-es főút és a 100-as vasúti fővonal mentén tömörül, azaz a Kisvárda-Záhony tengely mentén, míg Mándok attól részben elkülönül, kiesik a fő forgalmi útvonalból. A településen komolyabb vonzerőként van jelen a Forgách-kastély, emiatt az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások részesedése a megyei átlagot is kissé meghaladja, a járásban pedig egyértelmű turisztikai központként funkcionál. A pénzügyi szolgáltatások részesedése terén a járástól kissé magasabb értéket képvisel, ami mutatja Záhonnyal való társközponti szerepét. A kereskedelmi szolgáltatások terén Mándok térségének valós központjának tekinthető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben a városban 50 kereskedelmi


egység működött, ebből 14 élelmiszer kereskedelemmel, 4 ruházati cikkek eladásával, 3 gépjármű-alkatrész értékesítésével foglalkozik. Ezen kívül pékáru, hús, zöldséggyümölcs, háztartási cikk és textiláru szaküzlet is található a városban. Az elmúlt években a kereskedelmi tevékenység tovább bővült, mivel megnyílt 2 új élelmiszerkereskedelmi egység (Reál, Tempo ABC), 1 új üzlet pedig építőanyag- és barkácsáruk forgalmazását oldja meg. Külön vizsgálat tárgyát képezheti az úgynevezett negyedik (kvaterner) gazdasági ágazat, a tudományos, kreatív tevékenység részesedése is. Ez a Központi Statisztikai Hivatal nómenklatúrájában önállóan nem jelenik meg, csupán a tudományos, műszaki tevékenységet végző gazdasági szervezetek számából és arányából lehet következtetéseket levonni. Ennek alapján Mándok részesedése (3,88%) a járási átlagtól is jelentősen elmarad, nem beszélve a megye egészének 14% feletti értékéről (amelyet elsősorban Nyíregyháza, mint felsőoktatási központ húz fel). Ennek következményeként a magas hozzáadott értékű, kreativitást igénylő posztmodern ágazatok megjelenése bár kívánatos lenne, az alacsony beágyazottságnak köszönhetően az elvártnál kisebb mértékű lesz. 14. ábra: a szolgáltató szektor alágazatonkénti megoszlása, a működő vállalkozások %-ában, 2012


Külön fejezetet érdemes szentelni a településen a turizmus jellemzésének. Mándokon 2015-ben nyílt meg a régi kastély teljes körű felújításával a Forgách-kastélyszálló, amely a város legfontosabb attrakciója. A kastély több különböző szobatípussal, egyedi programokkal, luxus körülményeket biztosítva várja vendégeit. A kastélyszálló 12 szobával, összesen 30 férőhellyel rendelkezik. A szálloda fő vendégkörét elsősorban üzleti tárgyaláson, hivatásturisztikai úton lévők adják, köszönhetően Mándok határ közeli fekvésének és a Záhonyi Átrakó Körzet közelségének. A szállodát 2015. második felében adták át, így releváns, összehasonlítható adatsor még nem áll rendelkezésre, 2015-ben összesen 80 vendég fordult meg a szálloda falai között.


Ezen kívül a településen magán szállásférőhelyek is találhatók, 1 szállásadó összesen 10 db vendégággyal. A Faluvégi Vendégház vendégforgalma az elmúlt években folyamatosan növekedett. Amíg 2010-ben 53 vendég 305 éjszakát, addig 2015-ben már 173 vendég összesen 1863 vendégéjszakát töltött el. A tartózkodási idő a 2010. évi 5,75-ről 2015-re 10,77-re, a kapacitás-kihasználtság pedig 8,36%-ról 51,04%-ra emelkedett. A szálláshelyet elsősorban hivatásturisták veszik igénybe, munkavégzés céljából, a szabadidős turisták száma ehhez képest igen csekély. A vendéglátás terén a 22. táblázat alapján elmondható, hogy Mándokon a járáshoz és a megyéhez képest jelentősebb arányban vannak jelen az alacsony vendéglátói szolgáltatást biztosító italüzletek, italkimérések, mely a lakosság jövedelmi helyzetével van összefüggésben. A turisztikai forgalom prosperitását behatárolja, hogy a Mándokon működő melegkonyhás vendéglátó egységek a járás hasonló egységeinek csak 6,25%-át teszik ki, és csupán 2 egységet jelentenek. Pozitív változás viszont, hogy a 2010. évi állapothoz képest 1 újabb, cukrászdai tevékenységet folytató egység nyílt. Ez a járásban működő összes cukrászda kétötöde. A közelmúlt válságos évei is okolhatók amiatt, hogy a vendéglátó egységek száma a 2010. évi 14-ről 2014-re 11-re csökkent. 2014 óta a város központjában új pizzéria nyílt meg. A kastély mellett helytörténeti gyűjtemény is van a településen, más, nagyobb vonzerővel azonban nem rendelkezik. A gyűjteményt tavasszal és ősszel elsősorban iskolai csoportok, míg nyáron főleg családok látogatják. A vendégkönyv látogatói bejegyzései alapján a múzeum vonzó hatása országos, részben nemzetközi hatású. A legtöbb látogató ugyanakkor a megye településeiről érkezik. A környék alacsony forgalmú útjai alkalmasak lennének kerékpározásra, a közelben lévő Tisza pedig Magyarország egyik legfontosabb vízitúra útvonala. A turizmus fejlődését az is gátolja, hogy a térségről és magáról a településről is alig jelentek meg marketingkiadványok. Mándok Város Önkormányzata nem tagja sem helyi, sem térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetnek. 22. táblázat: Mándok vendéglátó egységeinek megoszlása, %

Italüzletek Éttermek, falatozók 2010. Cukrászdák Italüzletek Éttermek, falatozók 2014. Cukrászdák

Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg Mándok Járás Megye 78,57 57,14 53,51 14,29 38,1 39,09 7,14 4,76 7,4 63,64 51,95 52,67 18,18 41,56 39,13 18,18 6,49 8,2


1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

A város egyik legnagyobb foglalkoztatója a Transit Group cégcsoport. A cégcsoport három gazdasági szervezetből áll: ebből a World-Transit Kft. székhelye található Mándokon, míg a másik két vállalat (Transit-Railway Zrt, Transit-Speed Kft.) Záhonyban székel, de Mándokon is működtet telephelyet. A szervezet a beérkező áruk vasúti és közúti elosztásával, valamint normál és széles nyomtávú vasúti szerelvények fogadásával és rakodásával foglalkozik. A cégek telephelyein lehetőség van állat- és


növényegészségügyi vizsgálatok elvégzésére. Összesen kb. 40 ezer m2 zárt raktárral és 300 ezer m2 szabadtéri tárolóval és rakodórámpával rendelkezik, összesen 60 t/óra rakodási kapacitással. A cégcsoport a közeljövőben több, a város gazdasági erejét növelő beruházást is tervez megvalósítani. Terveik között szerepel két újabb (egy 11 148 és egy 18 279 m2-es) tároló és átrakó csarnok megépítését. Mindkét csarnok rendelkezne széles- és normál nyomtávú vasúti kapcsolattal. Tervezik az átrakó állomás infrastrukturális fejlesztését, 3 db, 30 tonna teherbírású daru felállításával. Ugyancsak az elképzeléseik között szerepel vasérc átrakását szolgáló berendezés kialakítása is. Ezen kívül elsősorban a kereskedelmi tevékenységek bővülése terén voltak kedvező változások, beruházások, amelyet az 1.9.2 fejezet szolgáltatások alfejezete részletez. Előkészítés alatt áll egy gyümölcsfeldolgozó üzem létesítése, melyhez indiai és német befektetők keresték meg a várost. Ennek megvalósulásával Mándok központi termelési kapacitása jelentős mértékben emelkedni fog. Az üzem állandó piacot fog biztosítani a környék (a város tágabb térségének is) gyümölcstermelő gazdálkodói részére a termékeik felvásárlására, másrészt kb. 100 fő foglalkoztatásával a legnagyobb foglalkoztatók körébe fog emelkedni. Az önkormányzat a tulajdonában lévő 5 ha-os terület biztosításával segíti elő az üzem létrehozását. 2015-ben nyílt meg a város legfontosabb idegenforgalmi attrakciója, a Forgách-kastélyszálló, amely 15 főt foglalkoztat. A városban működő cégek elsősorban helyi szintű termeléssel vannak jelen a piacon, beszállítói hálózatnak nem tagjai. A Transit Group cégcsoport klaszternek nem tagja, de a Transit Speed Kft tagja a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének, a World Transit Kft pedig a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének. A 23. táblázat a város 10 legnagyobb vállalkozását mutatja. 23. táblázat: a város legnagyobb iparűzési adófizetői

Vállalkozás neve

Tevékenysége

Foglalkoztatottak száma (fő)

Transit-Speed Kft.

Raktározás, áruátrakás

69

World-Transit Kft.


29

Transit-Railway Zrt.


1

Heiner Ferencné egyéni vállalkozó

Gyógyszer kereskedelem

nincs pontos adat

Dévainé Nagy Ágnes egyéni vállalkozó

Élelmiszerkiskereskedelem

nincs pontos adat

Hatodik Sebesség Kft.

Gépjárműjavítás

9

GARDEX Kft.

Nagykereskedelem, raktározás

1

Molnár István egyéni vállalkozó

Vasáru-, festék-, kiskereskedelem

üveg nincs pontos adat

Pro-Team Nonprofit Kft.

Könnyűipari gyártás

nincs pontos adat

Spandex-Plusz Bt.

Erdőgazdálkodás

3

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés, ceginfo.hu


A 15. ábra a város iparűzési adóbevételeit és annak változásait mutatja 2007 és 2015 között. Az adóbevételek tekintetében hosszú távon növekedési tendencia látható, ami hatékonyabbá teszi a város működését. 15. ábra: az iparűzési adóbevételek változása 2007-2015 között, ezer Ft

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

1.9.4

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

A 24. táblázat bemutatja a város versenyképességét segítő és gátló tényezőket. 24. táblázat: a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Elérhetőség

Pozitív tényezők

Negatív tényezők

 széles nyomtávú vasút

 centrumtérségektől távol fekszik

 határ közeli fekvés  jelentős kapacitás Képzettség

K+F+I jelenléte

Gazdasági szerkezet

szállítói

 alacsonyabb rendű utak  vasút rossz állapota

 középfokú végzettségűek aránya kedvező

 felsőfokúak aránya

 felnőttképzés jelenléte

 érettségivel rendelkezők alacsony aránya

 logisztikai menedzsment tevékenység jelenléte

 kreatív ipar hiánya

 agrárjellegű

termelés

alacsony

 felsőfokú tudásközpontok távolsága  termelő

nagy

tevékenység


jelenléte

alacsony volumene

 szolgáltató központ Forrás: saját szerkesztés

1.9.5

Ingatlanpiaci viszonyok

Mándokon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1455 lakóingatlant írtak össze, ami a Záhonyi járásban lévő lakások kb. ötöde. A városban a földszintes, kertes családi házak dominálnak, társasházi lakóingatlan nincs a városban. Az ingatlanok 4 és fél százaléka lakatlan volt 2011-ben, ami jobb a járás (6,81%) és a megye (8,81%) átlagánál. A 25. táblázat szerint Mándok lakóingatlanjainak közel negyede az 1970-es években épült ki, de közel egyötödnyi részesdést mutat az 1960-as és az 1980-as évek is. 1946 előtt épült, autentikus jellegű lakóház csupán az ingatlanok 7,15%-át jelentik, amely kissé magasabb a járás átlagánál. 2001 után viszont már csak a lakások 4,74%-a épült, ami rosszabb, mint a járás és a megye átlagértéke. Relatíve magas az 1990-es évek lakásépítésben való részesedése, ami az 1990 előtti rendszer összeomlásával magyarázható. Ennek során ugyanis Záhony jelentős gazdaságpolitikai hátrányokat szenvedett el, aminek következménye volt Mándok legalább részleges felülértékelődése. 2001 után azonban már ismét a járás nyugati, urbanizált területére helyeződött inkább a lakásépítés hangsúlya. 25. táblázat: a lakásállomány építési évek szerinti megoszlása, %

Mándok Záhonyi Járás SzabolcsSzatmár-Bereg Megye

1946 194619611971198119912001 előtt 1960 1970 1980 1990 2000 után 7,15 13,33 19,38 23,16 19,24 12,99 4,74 6,32 14,59 17,95 22,55 21,82 11,57 5,19

8,78

13,23

16,82

23,61

18,62

9,95

8,98


A városban az otthonterkep.hu adatai alapján 2016 áprilisában mindössze egyetlen ingatlant kínálnak eladásra, 54 000 Ft-os négyzetméterenkénti áron. Az 1 m2-re jutó átlagár a városban igen alacsony, mivel a Záhonyi járásra vetített mutató 77 ezer Ft, a megye egészére pedig 172 ezer Ft/m2. A településre tehát az alacsony kínálati ár és az alacsony kínálati struktúra jellemző. A periferikus, határ közeli fekvés matt a keresleti tendenciák is alacsonyak, ehelyett erőteljesen van jelen a térségből való elvándorlás, ami újabb lakóingatlanok felhagyását fogja eredményezni.

1.10

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere

1.10.1

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Mándok város önkormányzata bevétele 2010 és 2014 között a 26. táblázat szerint 5 év alatt kb. 6%-kal csökkent. Ennek oka, hogy az önkormányzat és az Állam közötti feladatmegosztások, és ezzel együtt a finanszírozások is megváltoztak. Több adónem eredménye, pl. gépjárműadó, személyi jövedelemadó, vagy azok bizonyos része elkerült


a várostól, ugyanakkor pl. az oktatás fenntartása állami vagy egyházi feladattá vált. A vizsgált időszakban a helyi adóbevételek mind számban, mind működési bevételekhez mért arányában is örvendetesen növekedett. Ezen belül ugyanakkor, az iparűzési adó bár volumenében nőtt, helyi adóbevételekhez mért aránya mégis kismértékben csökkent. Ez azért pozitív információ, mert a város költségvetése, helyi adógazdálkodása úgy vált diverzifikáltabbá, hogy közben az iparűzési adó, mint legfontosabb adónem volumene is növekedni tudott.

26. táblázat: a költségvetés bevételi oldalának alakulása

2010. ezer Ft

2014. %

ezer Ft

%

Működési célú bevételek

813 876

81,73

734 922

78,45

Felhalmozási célú bevételek

24 074

2,42

37 152

3,97

Finanszírozási célú bevételek

157 880

15,85

164 707

17,58

Helyi adóbevételek a működési bevételeken 53 758 belül

6,61

77113

10,49

Iparűzési adó a helyi adóbevételeken belül

46 415

86,34

61997

80,40

Hitel bevétel a finanszírozási bevételeken 72 058 belül

45,64

0

0

Költségvetés összes bevétele

100,00

936 781

100,00

995 830

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis, Nemzeti Jogszabálytár

A költségvetés kiadási oldalát vizsgálva lényeges szerkezeti változások állapíthatók meg. 2010-hez képest minimálisra csökkentek, mind volumenben, mind arányában jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy az önkormányzatok adósságának állami átvállalásával gyakorlatilag megszűnt az önkormányzat hiteltörlesztési kötelezettsége. Az állam 2012-ben összesen 104 879 311 Ft önkormányzati adósságot vállalt át, mely a város akkori költségvetésének 9,8%-át jelentette. Ebből következően az önkormányzatnak jelenleg nincs adósságállománya. A költségvetési helyzet pozitív irányban történő megváltozása ugyanakkor lehetővé tette, hogy növekedjenek a beruházási célú kiadások. 27. táblázat: a költségvetés kiadási oldalának alakulása

2010. ezer Ft

2014. %

ezer Ft

%

Működési célú kiadások

711 872

71,57

796 898

89,77

Felhalmozási célú kiadások

44 189

4,44

63 847

7,19

Finanszírozási célú kiadások

238 626

23,99

27 000

3,04

23,01

28 312

44,34

Beruházási kiadások kiadásokon belül

a

felhalmozási 10 169


Hiteltörlesztés a finanszírozási kiadásokon 2 308 belül

0,96

0

0,00

Költségvetés összes kiadása

100,00

887 745

100,0 0

994 687

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis, Nemzeti Jogszabálytár Az önkormányzat 9,4 ha belterületi és kb. 15,3 ha külterületi saját tulajdonú törzsvagyonba sorolt ingatlannal rendelkezik. A törzsvagyonba tartozó ingatlanok többsége csak bérbeadás útján értékesíthető, mint pl. a sport- és edzőpályák területe is. A belterületen lényegesen szerteágazóbb hasznosítású ingatlanok találhatók. A belterületi értékesíthető ingatlanok 22,73%-a szántó, amely főleg egy tömbben a város északkeleti részén jelenik meg. Ide az önkormányzat naperőmű létesítését tervezi. 20,07% korlátozott hasznosítási lehetőséggel bíró vízbefogadó terület. Önkormányzati szolgálati és bérlakással beépített az összes belterületi törzsvagyon 12,42%-a, ezen kívül még 9,85%-nyi beépített terület áll rendelkezésre. A kert hasznosítású területek 5,37%ot, a beépítetlen területek 4,78%-ot tesznek ki. Külön kell szólni a volt tsz-telep hasznosítás előtt álló területéről, mely a városközpontban, egy tömbben a hasznosítható belterületi önkormányzati tulajdon 22,31%-át adja. Az önkormányzati törzsvagyon területi elhelyezkedését vizsgálva a 2. térkép alapján az látható, hogy a beépítetlen területek elsősorban a város délnyugati részén találhatók, amelynek megközelíthetősége nem kedvező. Emiatt ezeknek a területeknek a beépítésre való értékesítése kevésbé járható út az önkormányzat számára, sokkal inkább (a környezetben lévő kertes és mezőgazdasági területekkel kiegészítve) alkalmas agrárgazdasági tevékenységre. A beépített területek ugyancsak a település központi és attól délre, délnyugatra lévő területein koncentrálódnak. Ennek oka, hogy a város ezen részén rosszabb egzisztenciális helyzetű háztartások találhatók, így ezek a területek befektetők számára nehezebben értékesíthetők. Vizsgálni érdemes ugyanakkor ennek a területnek (Nyárfás és Táncsics utcák közötti terület) integrált lakókörnyezetté fejlesztését. A térképen is jól látszik a volt tsz-telep városközpontban lévő, egybefüggő, hasznosítható területe.


2. térkép: a belterületi önkormányzati törzsvagyon

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés alapján saját szerkesztés. Jelmagyarázat: lila:szolgálati és bérlakással beépített, narancs: egyéb beépített terület, piros: beépítetlen terület, barna: volt tsz-telep területe, világoskék: vízbefogadók területe, sárgásbarna: szántó, zöld: kert, sötétkék: közterület, út területe, szürke: egyéb hasznosítású terület


A város 2015-2019 közötti időszakban hatályos, középtávú, Képviselő-testület által elfogadott Gazdasági Programjában a következő fejlesztési elképzelések szerepelnek:                 

1.10.2

Ivóvízhálózat felújítása Szennyvízhálózat teljes körű kiépítése a Vasvári Pál, Bem József és Dózsa György utcákban, szennyvíziszap elhelyezés megoldása Útfelújítások: Vasvári Pál, Bem József, Dózsa György, Damjanich, Honvéd, Rákóczi, köztemető előtti út, összekötő utcák Járdaépítések: Honvéd, Dózsa György, Bem utcákban Csapadékvíz-elvezetés: Táncsics Mihály, Kossuth, Arany János, József Attila Fenyvesnél pihenőpark kialakítása Református templom melletti tér térkövezése Önkormányzati lakások felújítása: Mónus Illés utca, Mester utca, Béke utca Köztemető fejlesztése Szent István téren buszmegálló létesítése Parkolók kialakítása a város több pontján Petőfi utca – Mónus Illés utca kereszteződésének átépítése Szakorvosi rendelések beindítása Új Szociális Központ építése Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde tetőszerkezetének felújítása Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Városüzemeltetési Intézmény épületének külső felújítása

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Mándok településfejlesztéssel kapcsolatos intézkedései során döntési jogkörrel Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testülete rendelkezik, amely a törvényi szabályozás folytán (10 ezer főnél kevesebb lélekszámú város) 6+1 főből áll. A képviselő-testület döntési hatáskörébe tartozik az egyes fejlesztési elképzelések és projektek kapcsán az erre a célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságának meghatározása, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosítása. Ugyancsak a képviselő-testület feladata a Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat, szabályozási terv vagy azok módosításainak elfogadása. A képviselő-testület fogadja el a végleges Integrált Településfejlesztési Stratégiát is. A döntés előkészítő tevékenységet a képviselő-testület munkáját segítő bizottságok végzik. Mándokon két bizottság működik, egyenként 3-3 taggal:  

Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottság: ez, hatásköréből fakadóan minden képviselő-testületi előterjesztéssel foglalkozik, ezek közül kiemelten az emberek életminőségét közvetlenül érintő javaslatokról. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság: abban az esetben tárgyal a testületi előterjesztésről, ha az érinti az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását és/vagy a településen fizikai jellegű beavatkozás meghozatalát segíti elő.

A képviselő-testületi döntések végrehajtása a Polgármesteri Hivatalon belül működő ügyosztályok feladata. A Pénzügyi Iroda településfejlesztési feladatai közé tartozik a költségvetési rendeletben jóváhagyott beruházási, felújítási feladatok végrehajtásának előkészítése, lebonyolításának szervezése. Az Igazgatási Iroda közreműködik a közterület, az épített és természeti környezet védelmében, parkok, utak karbantartásában, a szakhatósági hozzájárulások kiadásában.


1.10.3

Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az önkormányzat szerteágazó és jelentős gazdaságfejlesztési tevékenységet végez. A helyi gazdaság működésének javítását több önkormányzati lépés és intézkedés is szolgálja. 

 



1.10.4

Befektetői csoportokkal való tárgyalás: az önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekszik kihasználni elhelyezkedéséből adódó helyzeti energiáit. A keleti határszélen való fekvése révén az elmúlt években a keleti nyitás politikáját meglovagolva próbált a feltörekvő ázsiai gazdaságokból befektetőt vonzani. Erre jó példa a tervezett gyümölcsfeldolgozó építése, amelynek megvalósítását többek között indiai tőke bevonásával is tervezik. Hálózati kapcsolatok építése: az önkormányzat jól működő kapcsolati rendszert épített ki a környező településekkel, a megye más településeivel, városaival, valamint gazdasági és civil szervezetekkel. Önkormányzati területek gazdaságfejlesztésre való felajánlása: az önkormányzat több olyan kül- és belterületi egységgel rendelkezik, amelyek bevonhatók a város érdemi gazdaságfejlesztésébe. Ilyen pl. a gyümölcsfeldolgozó építésére szánt önkormányzati terület, vagy a város északkeleti részén lévő, hasznosítatlan, naperőmű építésére tervezett terület. Közterület-fejlesztés: az önkormányzat felismerte, hogy egy rendezett városkép javítja a városba érkező látogatók, turisták és befektetők közérzetét, pozitívan befolyásolja a városról alkotott imázst. Ezért mind saját maga, mind (különösen a kastély épületének és kertjének rekonstrukciója esetén) helyi vállalkozások bevonásával sokat tett az elmúlt években a településkép javításáért. E célú tevékenysége a közeljövőben is tovább folytatódik, a volt tsz-telep reménybeli rendbetételével.

Foglalkoztatáspolitika

Mándok Város Önkormányzata több intézmény fenntartásában érdekelt. Ezekben az intézményekben foglalkoztatott személyeket, munkakörök szerint foglalja össze a 28. táblázat. 28. táblázat: az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak

Intézmény neve

35 éven aluli foglalkoztatott aránya (%)

Foglalkoztatottak száma (fő)

Fizikai foglalkoztatottak aránya (%)

14

14,29 (2 fő)

14,29 (2 fő)

Gyermekkert Óvoda és 25 Bölcsőde

28,00 (7 fő)

16,00 (4 fő)

Petőfi Sándor 3 Művelődési Ház és Városi Könyvtár

33,33 (1 fő)

0,00

Városüzemeltetési Intézmény

12,00 (3 fő)

4,00 (1 fő)

Polgármesteri Hivatal

25



1.10.5

Lakás és helyiséggazdálkodás

Mándok Város Önkormányzata összesen 13 szolgálati és bérlakást tart fenn. Az önkormányzat az 1/2008 (I. 16.) az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, a lakások bérbeadása során érvényesítendő feltételekről szóló többször módosított rendelete alapján végzi a helyi lakásgazdálkodást és a bérlakások kiutalását. Az önkormányzatnak az alábbi helyszíneken vannak saját fenntartású bérlakásai:     

1.10.6

Béke utcában 4 db lakás, melyek erősen leromlott állapotban vannak, üresen állnak, felújításuk esedékes. Mónus Illés utcában 5 db önkormányzati lakás, ebből 4 2002-ben épült, ezért állaguk jó, mindegyik lakott Kossuth utcában 1 lakás, mely felújításra szorul, az orvos házaspár elhelyezését biztosítja. Mester utcában, a Városüzemeltetési Intézmény épületében 2 db lakás, felújítása folyamatban van, jelenleg nem lakott. Arany János utcában 1 lakás, mely lakott, de állapota nagyon leromlott, felújításra szorul. Intézményfenntartás

Mándok Város Önkormányzata a következő intézmények fenntartásában érdekelt:      

Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde Polgármesteri Hivatal Petőfi Sándor Művelődési Ház és Városi Könyvtár Közösségi Ház Városüzemeltetési Intézmény Egészségközpont

A nem önkormányzati fenntartású intézmények közül a Mándoki Térségi Szociális Központot térségi önkormányzati társulás tartja fenn, de a Szociális Központ épülete az önkormányzat tulajdonában van. A Mándoki Általános Iskola állami fenntartásban van, de az intézmény épületei az önkormányzat tulajdonát képezik (E téren a közeljövőben jelentős változás állhat be, mivel a Kormány legfrissebb céljai között szerepel az oktatás teljes államosítása, így az önkormányzati tulajdonú épületek állami tulajdonba vétele). Az önkormányzati fenntartású intézmények az elmúlt években, illetve a 2007-2013 közötti európai uniós programozási ciklusban jelentős fejlesztéseken mentek keresztül.      

Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde: külső homlokzati hőszigetelés és nyílászárók cseréje, megújuló energiaforrások alkalmazása Polgármesteri Hivatal: külső homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, födémszigetelés, komplex akadálymentesítés keretében: akadálymentes rámpa, új burkolat, indukciós hurok, mozgáskorlátozott WC kialakítása Közösségi Ház: külső homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, födémszigetelés Család- és Gyermekjóléti Szolgálat: külső homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, födémszigetelés Városüzemeltetési Intézmény: külső homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, födémszigetelés Egészségközpont: a Petőfi Sándor utcai orvosi rendelő komplex felújítása, ezzel együtt a Kossuth utcai rendelő megszüntetése, eszközbeszerzés




Ezen kívül még az önkormányzati fenntartás időszaka alatt készült el az Általános Iskola 3-as épületének energetikai korszerűsítése: külső homlokzati hőszigetelés és nyílászárók cseréje

A 29. táblázat bemutatja az önkormányzati fenntartású intézményekben esedékes további beavatkozásokat. 29. táblázat: szükséges beavatkozások az önkormányzati intézményekben

Intézmény Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde

szükséges beavatkozások Tető felújítása, konyha infrastrukturális fejlesztése és eszközparkjának megújítása

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Városi Belső eszközpark megújítása, Könyvtár eszközbeszerzés, energiahatékonyság javítása Polgármesteri Hivatal

Tető felújítása, racionalizálása

fűtésrendszer

Általános Iskola épületei

Tetőzetek felújítása, konyha infrastrukturális fejlesztése és eszközparkjának megújítása

Térségi Szociális Központ

Épület energiafelhasználásának racionalizálása, hőszigetelés, megújuló energiaforrások alkalmazása, Kossuth utcában új épület építése


1.10.7

Energiagazdálkodás

Az önkormányzat által fenntartott intézmények esetében a működési költségek jelentős tételét emészti fel az energiaellátás (villamos energia és fűtés) költsége. Az egyes intézmények költségvetéséből az energiaellátás részesedése a 30. táblázat alapján oszlik meg. Jól észrevehető, hogy az energetikailag felújított épületek (óvoda, városüzemeltetési intézmény) energiagazdálkodása sokkal kedvezőbb, mint a felújításon még nem átesett épületeké. Az energiaellátás általában a működési költség 1-2%-át jelenti, viszont a Művelődési Ház esetében ennél magasabb értékek mérhetők. 30. táblázat: az energiaellátás adatai az önkormányzati intézményekben, a működési költség %ában

Intézmény Polgármesteri Hivatal Petőfi Sándor Művelődési Ház, Városi Könyvtár és Közösségi Ház Városüzemeltetési Intézmény Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

Villamos energia Fűtési energia 1,31 1,88 3,38 1,61 1,17

9,67 1,15 1,31


1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások

Az önkormányzatok kötelező településüzemeltetési szolgáltatásait a 2011. évi CLXXXIX törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13 §-a 1. bekezdése 2. pontja foglalja össze. Ennek alapján az önkormányzatnak az alábbi településüzemeltetési szolgáltatásokat kell biztosítania: 



 



Köztemetők kialakítása és fenntartása: Mándokon a Mester utcában található önkormányzati fenntartású temető, míg a Kossuth utcában található sírkert a Református Egyház, a Fenyves utcai temető pedig a Római Katolikus Egyház kezelésében van. Emellett egy elhanyagolt állapotú zsidó temető is található a településen. Közvilágításról való gondoskodás. A közvilágítás hiányzik vagy alacsony szolgáltatási színvonalú az alábbi helyeken: Mándoki Általános Iskola és Gyermekkert Óvoda közötti útszakasz, Ady Endre utca és Fenyves utcát összekötő úton, Nyárfás és Táncsics utcákat összekötő úton, Sportpálya előtti útszakaszon. A jelenlegi közvilágítási hálózat 1998-2000 között készült, vagyis középtávon időszerű a teljes hálózat felújítása, led-es energiatakarékos izzók beszerelése. Kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása: ezt a településen a Carbon-Sacks Bt. végzi. Helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: Mándokon összesen 13,3 km önkormányzati fenntartású kiépített közút és köztér van, amelynek együttes területe 41,600 m2. A kiépítetlen önkormányzati utak hossza 41 km. Ezek karbantartását az önkormányzat részben közcélú foglalkoztatáson, részben saját, vagy pályázati forráson keresztül biztosítja. Ide tartozik, hogy az önkormányzatnak a településüzemeltetési szolgáltatások keretén belül gondoskodnia kell az utcanév-táblák kihelyezéséről is. Gépjárművek parkolásának biztosítása: a gépjárművek parkolását részben közterületi kijelölt parkolókban, részben intézményi területen belül kijelölt parkolókban lehet megoldani. A parkolás helyzetének elírása a 1.15.3 fejezetben történik.

A településüzemeltetési feladatokat tágabban értelmezve ide sorolhatók még a következő, önkormányzat által biztosított szolgáltatások is. 

 



A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése. Mándokon összesen 25 önálló névvel ellátott közterület (utca és tér) van. A településen két névtelen utca van, az egyik a Vasvári Pál és a BajcsyZsilinszky utcák között, a másik pedig a Fenyves és az Ady Endre utca között. Környezet-egészségügy: ide tartozik többek között a köztisztaság biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás, külterületi ingatlanok gyommentesítése. A köztisztasági feladatok ellátását közcélú munkavégzés keretében biztosítja. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás: a vízelvezető árkok karbantartását és esedékes felújítását az önkormányzat közcélú munkavégzésen keresztül, illetve saját és pályázati forrásokból biztosítja. Hulladékgazdálkodás: a település hulladékgazdálkodását az 1.17.6 fejezet mutatja be.

A városban önálló Városüzemeltetési Intézmény működik, 25 fővel.


1.12

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1

Természeti adottságok

A település kistájak határvidékén helyezkedik el. A település közigazgatási területének legnagyobb része, köztük a város belterülete is az Alföld átlagánál nagyobb átlagmagasságú Északkelet-Nyírség kistájon fekszik. Mándok közigazgatási területének keleti szegélye már a Beregi-sík kistájra nyúlik be, amely valójában nem más, mint a Tisza bal partjának ártéri szintje. Mivel a közigazgatási területből csak igen kevés rész tartozik ide és a lakott terület sem itt található, ezért ennek a település életében kevésbé van jelentősége. A várostól nyugatra lévő települések (Záhony – Tuzsér tengely) már a Rétköz kistájon fekszenek, amely ugyancsak folyóvízi akkumulációs felszínformálás által érintett terület (16. ábra). 16. ábra: Részlet a Kárpát-medence hegy- és vízrajza térképéből

Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg

Domborzat és talajviszonyok A kistáj az alföldi tájakhoz képest magasabb, 99,9-173 m tengerszint feletti magasságú, „szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság” (DÖVÉNYI Z.2010:227). A területet kezdetben a Nyírségen keresztülfolyó Ős-Tisza, Ős-Bodrog, valamint ezek mellékfolyói alakították. A folyók a terület emelkedése miatt elhagyták ezt a térséget, amely teret engedett a szél általi, eolikus felszínformálásnak. A Nyírség területén először ebben a térségben szűnt meg a folyóvizes akkumuláció, vagyis az ÉK-Nyírség tekinthető a Nyírség középtáj legidősebb részének. A folyók elvonulása után a szél kezdte a lerakott homokos üledéket kiszárítani és formálni, melyben segítségére volt az akkor itt uralkodó tundra éghajlat. A kevés


csapadék miatt kevés volt a növényzet, ami a homok szél általi újrafelhalmozódását, átformálását segítette. A holocén melegedő szakaszaiban egyre inkább megjelent a növényzet, és kialakultak a mai félig kötött futóhomokformák. Elsősorban a kistáj északi, azaz éppen a Mándok körüli részen találhatók a legszebb eolikus formák: szélbarázdák, parabola buckák, garmadabuckák, maradékgerincek. Jelenleg itt, bár van futóhomokmozgás, a deflációveszély a kötöttség miatt mégis kicsi. Éghajlat Mind az Északkelet-Nyírség, mind a Beregi-sík a méréskelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati táj határán található. Adottságait tekintve a kistáj északi, Mándokot is magában foglaló része hűvösebb. Az évi középhőmérséklet a kistáj átlagánál 0,2-0,3 C°-kal alacsonyabb, 9,3-9,4 C°. A fagymentes napok száma a kistáj átlagához képest 5el több, 185 nap. Az év felében tehát számolni kell a terméshozamot is befolyásoló fagyveszéllyel. Az éves átlagos csapadékmennyiség 30-60 mm-rel több a kistáj sokéves átlagánál, 630-680 mm, ezzel az Alföld legcsapadékosabb területe. A hótakarós napok száma évente 45-48 nap, ez 5-8 nappal több a kistáj átlagához képest. A területen az uralkodó szélirány az északi, de jelentős még az északkeleti, illetve kisebb mértékben a délnyugati szél gyakorisága is. Vízrajz Mándok a Záhonyi Járás egyetlen olyan települése, amely nem rendelkezik közvetlen Tisza-parttal. Ez alapján a tőle délre lévő nyírségi településekkel rokonítható. A homokos felszín és a nagyobb folyók hiánya révén a belvízelvezető csatornák, és elsősorban északra lefolyó, nyáron időszakosan akár ki is száradó kisebb patakok jelentik a folyóvíz-hálózatot. Alacsony számú állóvízzel rendelkezik, ezek főleg a Tisza természetesen hátrahagyott vagy mesterségesen átvágott holtágai, morotvái. Mándok Város Önkormányzata Lónya és Tiszamogyorós községekkel együtt tulajdonosa és kezelője a Lónyai-morotvának. A holtágat az árhullámok töltik fel vízzel, horgászati és vadászati funkciója van. Mivel a Tisza jobb partján található, ezért Mándok turizmusára alig van hatással. A Rózsásdűlői-holtág tulajdonosai és kezelői Mátyus, Mándok, Tiszakerecseny és Lónya önkormányzatai. Ennek vízminősége kedvezőtlen, feliszapolódott, növényzettel erősen benőtt. A talajvíz mélysége a kistájon átlagosan 2-4 m közötti, de északon, Mándok térségében sokszor a 6 m-t is meghaladja. A település közigazgatási területén foltokban, de jelen van a belvízveszély is elsősorban a településtől DK-re és K-re fekvő, Beregi-síkhoz tartozó területeken. Növényzet A kistáj természetes növénytakarója a homoki cseres-tölgyes erdő. A korábbi erdőirtások hatására azonban a természetes növénytakaró visszaszorult, és helyét ma szántók, gyümölcsösök vagy éppen beépített területek foglalják el. A természetes élőhelyek csak mozaikosan jelennek meg a tájban. A globális klímaváltozás miatt ráadásul fokozottan jelentkezik a kiszáradás, ami az egyébként sem nagy gyakoriságú vizes jellegű élőhelyek visszaszorulását eredményezi. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók a település közigazgatási területének nyugati részén, és annak szegélyén. A terület átnyúlik Tornyospálca területére is. Mándok igazgatási területének


délkeleti részén erdőtelepítésre ajánlott terület található, amely átnyúlik Tornyospálca és Mezőladány területére. 1.12.2

Tájhasználat, tájszerkezet

Mándok táji jellegzetességeit, valamint tájtörténetét természetföldrajzi tényezők megállapítása fontos:   

vizsgálva

a

következő

A város közigazgatási területének zöme környezeténél magasabb fekvésű térszínen helyezkedik el, az Északkelet-Nyírség északi peremvidékén. A területen a homokos mechanikai összetételű talajtípusok az uralkodók, elsősorban a kovárványos barna erdőtalaj. A homokos jellegű talajok vízgazdálkodása rossz, e mellett a domborzati kiemelkedés is oka annak, hogy a területen a talajvíz mélyen van, belvízi elöntés nem, vagy alig jellemzi.

A fent megállapított természetföldrajzi tényezők miatt a terület természetes növényzetében kevésbé jelent meg az állattartásnak kedvező lágyszárú növényzet, a rétek, legelők, gyepek elterjedése nem jellemző. Ehelyett sokkal inkább a fás vegetációk kialakulására volt esély, s ma is a Nyírség az Alföld legerdősültebb vidéke. A mélyen fekvő talajvíztükör, valamint a homokos jellegű talaj rossz vízgazdálkodási jellemzői miatt a terület az intenzív szántóföldi gazdálkodásra is kevésbé volt alkalmas, az inkább a táj keleti, a Beregi-sík és a Tisza ártéri szintjére lefutó lejtőjén tudott kialakulni. A lágyszárú növényzet alacsony előfordulási gyakorisága miatt a város közigazgatási területén kevésbé jellemző a rétek, legelők és gyepterületek megjelenése. Emiatt a tájhasználatban az állattartás, legeltető gazdálkodás sem tudott jellemzővé válni, ellentétben az Alföld más, jobb talajvíz-háztartású területeivel. A tájgazdálkodás ezért főleg az erdőgazdálkodásra épült a történelmi korokban. A vízre, vízpartra épülő, Alföld szerte jellemző tájgazdálkodási típusok ugyancsak nem váltak uralkodóvá Mándok történelmében. A Tisza ugyanakkor körbefolyja a területet és tőle keletre a Beregi-sík, nyugatra pedig a Rétköz lapálya helyezkedik el. Mindkét területen a víz közelségére, a folyók éves vízjárására épült az ott élő emberek mindennapjai, ami közvetve kihatott Mándok fejlődésére is. Az alacsonyabb térszínen már lehetőség volt mind szántóföldi kultúrák megjelenésére, mind előbb szilaj, majd intenzív állattartás kifejlődésére. Az így megtermelt javak Mándokon, mint vásárközpontban cserélt gazdát a magasabb térszínen előállított faipari árukkal. Ezért a környező akkumulációs térszínek közvetve mindenképpen befolyásolták a város történeti fejlődését. Mivel a területen a folyóvízi felszínformálás környezetéhez képest kevésbé jellemző, a XVIII. század második felétől elindult folyószabályozási és belvíz mentesítési munkálatok eredményei Mándok történelmi fejlődését csak kevéssé befolyásolták. A mai tájszerkezet kialakulását emberi tevékenységre visszavezethető, antropogén tényezők is befolyásolták. Ezek közül időben legelőször az erdőirtás, a fás vegetációk ember általi visszaszorítása vált jellemzővé. A kovárványos erdőtalaj vízháztartási adottságai miatt azonban a talaj termőképessége sokszor negatív irányba változott, ami korántsem segítette elő az intenzív szántóföldi termelés meghonosítását. A talaj homokos összetétele miatt ráadásul a táj nem is volt alkalmas a XX. században kiteljesedő gépesített nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Az antropogén tájhasználatban is ezért inkább fás vegetációk, gyümölcsös kertkultúrák maradtak uralkodóak. A tájhasználat emiatt csak részben alakult át, az ember tájformáló hatása e téren csak korlátozott szerepű volt.


Az ember általi másik nagy helyi tájátalakító tevékenység a közlekedés térnyeréséhez kötődik. A város magasabb térszínen való fekvése nem segítette elő a kereskedelmi útvonalak ide vonzását, mivel azok részben a folyók széles völgytalpain, részben az ártéri szint és a magasabb térszínek határán futottak. Ez utóbbi volt jellemző a táj nyugati peremén, ahol a Rétköz árvizek által járt lapálya és a Nyírség erdős területe között alakult ki a Nyíregyházát (illetve korábban Nagykállót, mint hajdani megyeszékhelyet) Ungvárral összekötő évszázados kereskedelmi útvonal. Ez a helyzet öröklődött át a terület mai közlekedési szerkezetére, és követi a hajdani útvonalat a mai 4-es számú főközlekedési út és a 100-as számú törzshálózati vasútvonal. Ezzel szemben a Nyírség keleti oldalán, a Beregi-sík határvidékén nem alakult ki hasonlóan jelentős kereskedelmi útvonal, éppen az ár- és belvízi elöntések gyakorisága miatt. Ez a jelenlegi közlekedési szerkezetben is látszik, mivel a Vásárosnamény és Záhony (-Ungvár) közötti közlekedési pályák jóval alacsonyabb intenzitásúak, a vasút is csak összekötő mellékvonal jelentőségű. (Éppen e tény vetette vissza a vasút korszakában és később Mándok addigi töretlen fejlődését, miközben a közeli Kisvárda mindmáig behozhatatlan előnyre tett szert a helyzeti energiák kiaknázásában.) A trianoni döntés következtében fellépő határhelyzet, de még inkább az 1945 után beálló szovjet-magyar határ miatt mind a mai napig, az eltérő vasúti nyomtáv miatt átrakási kényszer alakult ki. Ez magával hozta a ma Záhonyi Átrakó Körzetként ismert terület kialakulását. A helyzet nem csak kiterjedt közlekedési jellegű területek, hanem ehhez kapcsolódóan ipari, gazdasági jellegű térségek megjelenését is eredményezte. Ez jelentős tájátalakításokat hozott magával, mely elsősorban a várostól nyugatra lévő területet érintette. A történelem folyamán a Rétköz és Nyírség határán kialakult szállítási útvonal helyzeti energiája tehát újból erősödött, a Nyírségtől keletre lévő területek pedig újfent periferikus helyzetben maradtak. A fejlődés eredménye, hogy míg a táj nyugati felén urbanizált, ipari jellegű, ember által jelentős mértékben átalakított táj alakult ki, addig a keleti oldalon sokkal inkább megmaradtak természetes tájtényezők, agárjellegű, rurális tájnak maradt meg. Mándok tájhasználatára a Településszerkezeti Terv alapján az alábbiak jellemzőek:  



A terület keleti, Beregi-sík és a Tisza felé enyhén lejtő részén szántóföldi művelés alakult ki. A közigazgatási terület nyugati részén összefüggő erdőterületek találhatók, mely kiváló termőhelyi adottságú erdőterület besorolást kapott. Az erdőterületek e térségben való megjelenésének oka, hogy ez a Nyírség magasabban fekvő gerince, amely alacsonyabb talajvíznívóval rendelkezik. Ennek hatására éppen itt, a város területének nyugati oldalán jellemzőek a gyümölcsös kertkultúrák is. Az ipari jellegű területek a vasúthoz és a Záhonyi Átrakó Körzet tevékenységeihez kötődnek, ezért a településtől keletre, északkeletre alakultak ki.

A tájhasználat fő jellemzőit a CORINE adatbázis alapján a 17. ábra mutatja be. Ez igazolja az előbb ismertetett tájtörténeti folyamatok következményeit, miszerint a lomblevelű erdők vannak jelen legnagyobb arányban, a közigazgatási terület több, mint negyedét jelentik. Ehhez járul a gyümölcsösök 23%-nál magasabb részesedése, vagyis a fás vegetációk foglalják el a város területének majdnem felét. Ezzel szemben az állattartó gazdálkodásra alkalmas fátlan területek nem érik el a teljes terület 5%-át. Az ipari területek alacsony részesedése pedig arra vezethető vissza, hogy Mándok már nem tagja a Kisvárda – Záhony közötti, történelmi fejlődés következtében kialakult ipariurbanizációs tengelynek.


17. ábra: Mándok tájhasználati jellemzői

Forrás: CORINE adatbázis

1.12.3

Védett, védendő táji és természeti értékek, területek

1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Terv alapján tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Mándok közigazgatási területét nem érintik. Országos jelentőségű tájképvédelmi övezet tagja a Mándokkal határos Benk község közigazgatási területe.

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek Mándok közigazgatási területén nem található Natura 2000-es terület, ahogy a 19. ábra mutatja. A településhez legközelebbi nagyobb kiterjedésű Natura 2000 terület a Tiszafolyó völgye és ártéri szintje.


18. ábra: A település és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek Mándok közigazgatási területén nem található nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A város közigazgatási területe természetvédelmi igazgatás terén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozik.

1.12.3.3 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózatba az alábbi elemek tartoznak:   

Magterület: a hálózat olyan foltszerű elemei, amelyek a lehető legtöbb populációnak és életközösségeknek a színterei. Ökológiai folyosó: magterületek közötti kapcsolatot biztosító, bizonyos szempontból összefüggő rendszert alkotó élőhely-mozaikok. Puffer területek: a magterületek és az ökológiai folyosók körül kialakított, azok védelmét biztosítani hivatott zónák.

Mándok közigazgatási területén az ökológiai hálózat alábbi elemei találhatók meg: 

Ökológiai folyosó: ide tartoznak a város erdőterületei, lakott területtől nyugatra, délnyugatra, illetve erdőtelepítésre alkalmas területek révén a várostól délkeletre (20. ábra). Az ökológiai folyosónak rendkívül fontos szerepe van a térség természeti potenciáljának fenntartásában. Ez képes ugyanis természetes kapcsolatot biztosítani a Tisza két, Vásárosnamény – Zsurk közötti dél-délkelet – észak-északnyugat irányú, és Záhony –Dombrád, északkelet – délnyugat futású szakasza között.


19. ábra: Mándok környékének természetvédelmi területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.4

Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Mándok közigazgatási területének közel 11%-át ember által valamilyen szinten átalakított területek foglalják el. Ebből több, mint 88%-ot tesz ki a város lakott területe, a maradék pedig közlekedési és ipari területeket jelent. A központi belterület a városba több irányból (Tuzsér, Tiszamogyorós, Eperjeske, Mezőladány) befutó utak találkozásánál alakult ki. A települési belterület a történelmi fejlődés során a jelenlegi központi területtől főleg északra, nyugatra és délre terjeszkedett, míg keleti irányba csak a XX. század elején megjelenő vasút hatására kialakuló ipari területek révén bővült. A hatályos településszerkezeti terv iránymutatásai alapján a város fejlesztése továbbra is ezt a rendszert fogja követni, vagyis kelet, délkelet és északkelet irányban főleg ipari, gazdasági jellegű területek kialakítása, míg nyugati és délnyugati irányban pedig főleg lakóterületek kialakítása van tervben. A város nyugati oldalán a Mező és a Nyárfás utcák között kialakítani tervezett távlati kertvárosi lakóövezet mezőgazdasági hasznosítású területen létesülne. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a település belterületi határa így éppen az ökológiai folyosóként funkcionáló kiterjedt erdőterületet szegélyezné. Megszűnne tehát az a puffer zóna, amely jelenleg is elválasztja az erdőterületet a város lakott, ember által intenzíven


használt területétől. Ugyanez a probléma fog jelentkezni a város északnyugati részén, az Ady Endre és a Mester utcák között tervezett gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület létrehozásánál is. A vasút mentén a város ipari jellegű területek kijelölését szorgalmazza. A településtől északra futó vonalszakasz esetén jelentősebb tájhasználati konfliktus nem várható. Itt jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen létesülnének új funkciók, a közelben lévő ökológiai hálózati elemeket nem vagy alig befolyásolná. A településtől délre lévő vonalszakasz mentén tervezett funkcióváltás azonban hordoz magában tájhasználati kockázatot. Itt a leendő ipari, gazdasági területek ugyanis éppen a várostól délkeletre lévő, ökológiai folyosóként funkcionáló erdőterület közvetlen közelében alakulnának ki. Az ökológiai hálózat működése szempontjából különösen fontos, hogy az egyes hálózati elemek közötti területek is minél természet közelibbek legyenek, a tervezett funkcióváltással pedig éppen ez a potenciál romlik. Ezt tetézi az is, hogy a gazdasági tevékenység jelentős mértékben növelni fogja az áru- és teherszállítási kényszert, ami újabb feltáró utak építéséhez vezetve tovább roncsolhatja a táj természetes szövetét. Ez utóbbi megállapítás igaz a település körül tervezett elkerülő út nyugati és délkeleti szakaszaira is.

1.13

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1

A települési zöldfelületi rendszer elemei

Mándok város települési területén jelentős területi arányt foglalnak el a zöldfelületek. Ezek három csoportba sorolhatók: közönség előtt nyilvános közterek, korlátozottan nyilvános zöldfelületek, nem látogatható területek. Morfológiai jegyek alapján két fő típust érdemes elkülöníteni. Az út menti zöldfelületi elemek mellett jelentős számú és területű zöldfelületi teresedés is létezik a városban. Utcai zöldfelületek 





Kossuth utcai zöldfelület: a település egyik legjobban rendben tartott zöldfelülete, amelynek gondozását a helyben élők végzik. A zöldfelület a szerkezeti tervben önállóan, közlekedési területen belüli zöldfelületként van nevesítve. A helyszínt kétszintű növényzet jellemzi, a gyepszintet cserjék, sövények egészítik ki. A lombos fák részesedése elenyésző. A zöldfelület nem egységes, a kapubejárók, kocsibeállók megtörik. A helyszínt sok virág díszíti, amely színezőelemként hat. Ez az egyik hosszabb utcai zöldfelület is, hiszen a Petőfi utcától az utca végében lévő temetőig tart. Honvéd utca: az út mentén két nagyobb kiszélesedés található az út menti gyepes zöldfelületben. Az egyik a 1453, és 1454/1-2-es helyrajzi számú ingatlanok előtt található, míg a másik a 961-964 helyrajzi számú ingatlanok előtt. Itt alapvetően gyepszintű növényzet található, melyet fasor egészít ki. Közösségi funkciója igen kevés, a helyben élő lakosság használja alkalmanként. Petőfi utca: a Petőfi utca a város hosszanti tengelye, amely az alföldi városokra jellemző széles kialakítású. Az utca délnyugati oldalán hosszanti, közlekedési területen belüli zöldfelület található, amely délkeletre közvetlenül csatlakozik a Petőfi-parkhoz, északnyugaton pedig az Ady Endre utcai zöldfelülethez, illetve a Polgármesteri Hivatal előtti parkhoz. A zöldfelületet megbontják az ingatlanokhoz vezető kocsibejárók. A zöldfelület háromszintű, gyep, cserje és


         

lombkorona szint egyaránt megtalálható, ez utóbbit részben idősebb fák is alkotják. Nyárfás utca: a Nyárfás utca köti össze a városközpontot a sportpályával. A széles út mentén gyepes, cserjés zöldsáv húzódik, melyet a kapubejárók megtörnek. Széchenyi utca: az út mentén hosszanti gyepes zöldsáv húzódik, amelyet a kapubejárók megtörnek. Ady Endre utca: a Tuzsér felé vezető út morfológiailag az alföldi, széles utcákkal mutat rokonságot. Az út mindkét oldalán szélesebb zöldfelület van, amely háromszintű. A lombkorona szintet díszfák adják. Bajcsy-Zsilinszky utca: az út két oldalán gyep és cserjeszintből álló növényzet található, melynek közösségi értéke elhanyagolható. Damjanich utca: az út mentén alacsony használati értékű gyepes, cserjés zöldfelület húzódik, állapota elhanyagolt. Táncsics utca: az út mellett kétszintű utcai növényzet húzódik, a széles gyepterületet fasor díszíti. Mező utca: az út mentén gyepből és cserjékből álló kétszintű növényzet húzódik, de állapota nagyon elhanyagolt. Fenyves utca: a viszonylag rendben tartott zöldsáv gyep és lombkorona szintből áll. Hunyadi utca: az utcai zöldfelület gyepfelületből és cserjékből áll, de nagyon degradált állapotot mutat. Mónus Illés utca: az út mentén lombkorona és gyepszintből álló kétszintű növényzet húzódik. A Mónus Illés és Petőfi utca találkozásánál a város egyik környezeti értéke az itt álló kínai császárfa.

Teresedések 





 

Forgách-kastély parkja: a kastélypark az elmúlt években teljesen megújult, ezzel együtt viszont gyakorlatilag elvesztette közösségi funkcióját. A park jelentős zöldfelületi értékkel bír, faállományában megtalálhatók a magnólia, oszlopos növésű tölgyfa, éltes platánfák, fekete fenyő. A parkban apróköves murvával terített sétautak épültek ki, ugyanakkor a nagyközönség számára csak igen korlátozott feltételekkel látogatható. Szent István tér: a tér jelentős nagyságú zöldfelülettel rendelkezik. Közepén áll a világháborús emlékmű, a köztéri műalkotás van a zöldfelület középpontjában. A téren a kiterjedt gyepszintet főleg juharfélékből álló lombkorona szint egészíti ki. A zöldfelület állapota elhanyagolt, felújítása szerepel a város középtávú célkitűzései között. Közösségi Ház udvara (1441/4 helyrajzi számon): a zöldfelület által elfoglalt teret leszűkíti az intézményhez tartozó parkolók, valamint az itt lévő játszótér is. A játszó eszközök körül, illetve azok alatt zöldfelületi elemek nem alakíthatók ki. A kétszintű felület gyep és lombkorona szintből áll. Coop áruház udvara: a 1441/5 helyrajzi számon lévő terület kétszintű növényzettel jellemezhető, a gyepszintet lombkoronaszint egészíti ki. A zöldfelület nem nyilvános, közösség által nem használható. Katolikus templom körüli zöldfelület (1441/7 helyrajzi szám): alapvetően korlátozott használatú terület, nyilvánossága ugyan biztosított, de közösségi infrastrukturális elemek hiányoznak, ráadásul a templomot felkeresők nem a zöldfelületi értéke miatt látogatják. A felületi rendszer itt is kétszintű, gyep és cserjeszintből áll, utóbbiakat főleg tuják alkotják.
















Petőfi-park: a 1441/6 helyrajzi számon található kiépített park a város legnagyobb zöldfelülete, és egyben legnagyobb közösségi tere. A területen térköves sétányok biztosítják a gyalogos forgalmat, melynek mentén több köztéri utcabútor (padok, hulladéktárolók, információs tábla) található. A parkban ivókút is kiépítésre került, illetve a park egésze a funkcionális városrehabilitáció keretében megújult. A zöldfelületi rendszer háromszintű, mind a gyep, mind pedig a cserje és lombkorona szint megtalálható itt. Ez utóbbit főleg idősebb fák alkotják, juharfélék, platán, illetve díszfák, amelyek a területen 70%-os lombtömegfedettséget biztosítanak. A tér közepén köztéri műalkotás (Petőfi-szobor) növeli a zöldfelület értékét. Szabadság tér, Közösségi Házzal szemben: a 1587 helyrajzi számon lévő terület hordozza a holokauszt emlékére épített emlékművet. A kis zöldfelületnek az ott lévő kültéri padok adnak közösségi funkciót. A területet két virágágyás is díszíti, a zöldfelület zömmel egyszintű, a gyepszint uralkodó, a három díszfa csupán színezőelemként jelenik meg. Polgármesteri Hivatal előtti tér: a 307/1 helyrajzi számon lévő zöldfelület egységét megtöri az intézmény használatához szükséges parkoló és autós bejáró. A zöldfelület három szintű, nyilvános közösségi terület. Értékét növeli az itt lévő köztéri műalkotás is, amely körül kültéri padok és hulladéktárolók kerültek kialakításra. Ugyanitt kerékpáros tárolók is segítik a tér közösségi funkciójának kihasználását. A területen idősebb fák is találhatók, nagylevelű hárs, vadgesztenye, kőris, melyek kb. 70%-os lombtömegfedettséget adnak. Katolikus temető: a 192/5 helyrajzi számon lévő sírkert zöldfelületi értéke alacsony, a ritkás gyepszintet néhol egészíti ki lombkorona szint. Ez utóbbit főleg idősebb fák, vadgesztenye, nagylevelű hárs, erdei fenyő, ezek miatt említésre méltó a település zöldfelületi rendszerében. A zöldfelület elhanyagolt állapotú, gondozására nem fordítanak kellő figyelmet. Református temető: a Kossuth utca végén, a 817/2 helyrajzi számon lévő sírkertben ugyancsak alacsony a zöldfelületi rendszer értéke. A katolikus temetőhöz hasonlóan itt is a gyepszint és lombos fák vegyes előfordulása jellemző. Ez utóbbit ugyancsak korosabb fák (kőris, fűz, vadgesztenye) jellemzik. A zöldfelület elhanyagolt állapotú, gondozására nem fordítanak kellő figyelmet. Ápoló-Gondozó Otthon parkja: a 0241 helyrajzi számú területen lévő szociális intézményt 3 ha-os őspark veszi körül, amely az észak-nyírségi homoki tölgyesek egyik utolsó megmaradt szelete. A terület nem látogatható, közforgalom elől elzárt. A park háromszintű, a lombkorona szintet koros fák, főleg tölgyek, cser, kőris adja. Vasútállomás előtti körforgalom: a kör alakú területen kétszintű növényzetből álló zöldfelület van, melyet gyep és cserjék alkotnak. A terület közösségi infrastruktúrával nem feltűrt, így nincs használati értéke. A terület a MÁV tulajdonában van.

1.13.1.2 A zöldfelületi ellátottság értékelése Az előbb leírtakból látható, hogy a város zöldfelületeinek jelentős része a városközpontban, egy ÉNy – DK irányú sávban koncentrálódik. Ebbe beletartozik a Polgármesteri Hivatal és a városközpont más intézményeinek parkja, a Petőfi utca menti zöldfelületek, a Petőfi-park, illetve ennek végén, mintegy betetőzéseként a kastély parkja. Ez a kvázi egybefüggő zöldfelület a város zöld tüdejének is tekinthető, védelme


a globális klímaváltozás negatív hatásaira való felkészülés jegyében kiemelkedő fontosságú. Ezt a város területén elszórtan pontszerű és lineáris (út menti) zöldfelületek egészítik ki, így a Fenyves utcában lévő temetőkert. Egy kisebb jelentőségű zöldfelületi rendszer található ettől keletre, amely magában foglalja a Kossuth utca utcai zöldfelületeit, valamint az annak folytatásában álló református sírkert területét. Ezen kívül a város zöldfelületi rendszere többségében pontszerű elemek hálózatát jelenti. A város zöldfelületi rendszeréhez tartozik a falusi és kertvárosi lakóövezet magántulajdonban lévő zöldfelületei. Ezek közforgalom számára nem látogatható, ám a tulajdonosuk által általában rendben tartott területek, melyeknek látványa növeli a településképi értéket. Ezzel ellentétes, negatív hatást fejt ki az a folyamat, hogy a település demográfiai folyamatai miatt egyre több ingatlant gondozatlanul hagynak. Itt kell említést tenni a zöldfelületi rendszer megtartása érdekében a településszerkezeti tervben és a Helyi Építési Szabályzatban lefektetett alapelvekről. A megtartandó minimális zöldfelületi arányokról a 3. térkép ad tájékoztatást. 3. térkép: a minimálisan megtartandó zöldfelület

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés. Jelmagyarázat: lila: 10%, kék: 20%, világoszöld: 30%, narancs: 40%, bordó: 50%, sötétzöld: 60%, szürke: egyéb terület

1.13.2

A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

Az alábbi fejezet zöldfelületenként részletezi a 31. táblázat szerint, hogy az adott zöldfelület esetében milyen problémák, konfliktusok állnak fenn, és milyen megoldási javaslattal állhat elő a város ezek megszüntetésére. A problémák és konfliktusok városi szintű alapvető kezelésére javasolt zöldfelületi intézkedési terv kidolgozása.


31. táblázat: a zöldfelületi rendszer konfliktusai

Zöldfelület neve

Fennálló probléma

Megoldási javaslat

Utcai zöldfelületek

Kocsiés Kocsi- és kapubejárók ökológiai kapubejárók miatt szempontok szerinti kialakítása, zöldfelület nem alkot intézkedési terv alapján. egységet, emiatt ökológiai értéke alacsony

Honvéd utca

Teresedések Közösségi infrastruktúra kiépítése, közösségi funkciója intézkedési terv alapján hiányzik

Forgách-kastély parkja

Közösségi funkciója alacsony, látogathatósága korlátozott

Kastélypark látogathatóságáról tárgyalások kezdeményezése a kastélyszállót üzemeltető vállalkozóval.

Szent István tér

A terület megosztásával alakítaná ki az önkormányzat az autóbusz állomást

Az autóbusz állomás tervezésekor figyelembe kell venni és következetesen alkalmazni a megfelelő zöldfelületi ellátottság biztosítását, intézkedési terv alapján.

Közösségi Ház udvara

Játszótér használata Játszó eszközök közötti terek miatti amortizáció burkolása, zöldfelületi fedettség újragondolása

Coop áruház udvara

Elhanyagolt Záhony és Térsége Áfész-al állapotban van, nem együttműködési megállapodás a önkormányzati terület rendezéséről és rendben tulajdon tartásáról

Katolikus templom

Gyalogos forgalom Lakossági tudatformálás miatti csekély zöldfelületi rendszer használatáról amortizáció

Petőfi park

Jelentős gyalogos és Tudatformáló programok révén kerékpáros forgalom lakosság ismeretének bővítése a park miatti amortizáció közösségi infrastruktúrájának helyes használatáról. Önkormányzati jogkörök következetes érvényesítése, zöldfelületi rendszer védelme, intézkedési terv szerint

a

Szabadság tér, 1587 Közösségi Közösségi infrastruktúra intézkedési hrsz. infrastruktúra hiánya terv szerinti fejlesztése miatt zöldfelület amortizációja Polgármesteri Hivatal Hivatal működése Zöldfelületek, valamint közlekedési előtti tér kapcsán jelentkező és közösségi infrastruktúra hatékony gépjármű és


gyalogos forgalom elkülönítése intézkedési terv alapján miatti amortizáció Katolikus temető

Zöldfelületi rendszer Zöldfelületi rendszer megújítása, leromlott állapota, közösségi infrastruktúra bővítése az használati értéke intézkedési terv alapján alacsony

Református temető

Zöldfelületi rendszer Zöldfelületi rendszer megújítása, leromlott állapota, közösségi infrastruktúra bővítése az használati értéke intézkedési terv alapján alacsony

Ápoló-Gondozó Otthon parkja

Nem nyilvános park, Vizsgálni szükséges az őspark közösségi értéke közönség előtti részleges alacsony megnyitásának lehetőségét.


1.14

Az épített környezet vizsgálata

1.14.1

A területfelhasználás vizsgálata

1.14.1.1 A település szerkezete és a helyi sajátosságok vizsgálata Mándok területfelhasználásának alakulásában több tényező játszott szerepet. 



Történelmi fejlődés a kezdetektől napjainkig. Mándok több évszázadon keresztül térségének uradalmi központja volt, amely meghatározta gazdasági tevékenységét. Napjainkban az ország északkeleti peremvidékén, periferikus helyzetben lévő település, amelyet a XX. század eseményei miatt ér el a keleteurópai széles nyomtávú vasút. Település természeti adottságai: a város közigazgatási területén uralkodó természeti viszonyok az erdőgazdálkodásnak, valamint a fás kultúrák művelésének kedveznek.

A 32. táblázat az egyes területfelhasználási kategóriák mérlegét mutatja be hektáronként és százalékos megoszlásban is. 32. táblázat: Mándok területfelhasználási mérlege

Területfelhasználás

Terület (ha)

Részesedés (%)

Lakóterület

322

11,14

Városközponti terület

39

1,35

Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület

74

2,56

Egyéb ipari terület

178

6,16

Szántó

818

28,29

Kertműveléses terület

414

14,32

Természeti terület

114

3,94


Erdőterület

790

27,33

Vízgazdálkodási terület

2

0,07

Különleges terület

24

0,83

Közút területe

87

3,01

Vasút területe

29

1,00

Forrás: Településszerkezeti Terv

1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Mándok Településszerkezeti Terve az alábbi beépítésre szánt területeket különíti el a város települési területén: 







Lakóterület: o Kertvárosias lakóterület (LKe). Elhelyezhető legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi vagy szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari létesítmény. o Falusias lakóterület (Lf). Elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény Településközponti vegyes terület (Vt). Elhelyezhetőek: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület elsődlegesen gazdasági hasznosítású részén, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény. Gazdasági terület: o Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz). Elhelyezhető mindenféle, nem zavaró gazdasági tevékenység végzése céljára szolgáló építmény, így az üzemeltető illetve a személyzet céljára szolgáló lakások, igazgatási és irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, sportlétesítmény. Kivételesen elhelyezhető még egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület, egyéb közösségi szórakoztató épület. o Egyép iparterület (Gipe). Alapvetően ipari, településgazdálkodási és energiaszolgáltatási építmények helyezhetők el. Ezen kívül elhelyezhetők a település vízellátásának területigényes létesítményei, a csapadékvíz-elvezetés területigényes műtárgyai, az elektromos ellátás területigényes létesítményei, a gázellátás területigényes létesítményei, a hőellátás területigényes létesítményei, illetve a távközlés területigényes létesítményei. Különleges beépítésre szánt terület o Különleges egészségügyi terület (Ke). Elhelyezhető egészségügyi, szociális, kiszolgáló, valamint szálláshely-szolgáltatás céljára szolgáló építmény.


o Különleges sportolási célú, illetve szabadidős terület (Ksz). Elhelyezhető sport, idegenforgalmi, kiszolgáló, valamint vendéglátás céljára szolgáló építmény. o Különleges temető terület (Kt): elhelyezhetők: egyházi és világi kegyeleti épület, ravatalozó, hűtőház, sírbolt, emlékmű, urnafal, szóró parcella és berendezései, kereszt, harangláb, emlékoszlop, virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges rendeltetés valamint e tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés céljára szolgáló építmény. o Különleges közmű terület (Kkm). Ide tartoznak a következők: szennyvíztelep területe, gázátadó, gázfogadó, gáznyomás-szabályozó területe, megújuló energiatermelés területe, vízmű telep A beépítésre nem szánt területek közül az alábbiak találhatók Mándok települési területén: 









Közlekedési területek: o Kötöttpályás közlekedési terület (Kök). Elhelyezhetők a vasút működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, irodák, közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, személyzet számára szolgáló szociális épületek, szolgálati lakások, maximum 2%-os beépítési hányaddal. o Közutak (Köu): Zöldterületek: o Közpark (Z): elhelyezhetők pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák, illetve vendéglátó szolgáltatás fenntartásához szükséges épület, maximum 2%-os beépíthetőséggel. Erdőterület: o Védelmi erdő (Ev): csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények helyezhetők el, abban az esetben, ha azok a védelmi funkciót nem zavarják, illetve gátolják. o Gazdasági erdő (Eg): csak 5 ha-t meghaladó földrészleten, erdő rendeltetésének megfelelő funkciójú építmény helyezhető el. o Parkerdő (Ee): csak 5 ha-t meghaladó földrészleten, erdő rendeltetésének megfelelő funkciójú építmény helyezhető el. Mezőgazdasági területek: o Kertes mezőgazdasági terület (Mk): 720 m2 feletti területen, a mezőgazdasági termények tárolását szolgáló építmények helyezhetőek el. 1500 m2 feletti területen, ugyancsak 3 %-os beépítéssel lakhatás céljára is szolgáló építmény is elhelyezhető. o Általános mezőgazdasági terület (Má): 720 m2 feletti területen, a mezőgazdasági termények tárolását szolgáló építmények helyezhetőek el. 1500 m2 feletti területen, ugyancsak 3 %-os beépítéssel lakhatás céljára is szolgáló építmény is elhelyezhető. o Gyümölcsös terület (Mgy): 720 m2 feletti területen, a mezőgazdasági termények tárolását szolgáló építmények helyezhetőek el. 1500 m2 feletti területen, ugyancsak 3 %-os beépítéssel lakhatás céljára is szolgáló építmény is elhelyezhető. Vízgazdálkodási területek: o Vízmű terület (VGv): csak vízgazdálkodási műtárgyak helyezhetők el. o Csapadékvíz befogadók (VGcs): csak vízgazdálkodási műtárgyak helyezhetők el.




Természetközeli terület (T): ezeken a területeken épület elhelyezésére nincs lehetőség.

1.14.1.3 Funkció vizsgálata A település épített környezete számos funkciót hordoz magában, amelyet a 33. táblázat foglal össze. 33. táblázat: az épített környezet funkciói

Funkció

Alfunkció bölcsőde óvoda alapfokú oktatás felnőttképzés

Humán funkciók

Közösségi funkciók

Igazgatási funkciók Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók

Intézmények megnevezése Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde

Mándoki Általános Iskola Beregi Alapítványi Gimnázium kihelyezett esti tagozat egészségügyi alapellátás Egészségügyi Központ Gyógyszertár szociális ellátás Mándoki Térségi Szociális Központ Idősek Otthona Szent Miklós Szeretetotthon Szent Illés Szeretetotthon családés gyermekjóléti Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatások könyvtár Petőfi Sándor Művelődési Ház és Városi Könyvtár múzeum Helytörténeti Gyűjtemény szabadidőpark Játszótér a Közösségi Ház udvarán közösségi ház Közösségi Ház rendőrség Körzeti Megbízotti Iroda önkormányzati hivatal Polgármesteri Hivatal városüzemeltetés Városüzemeltetési Intézmény vasútállomás Mándok vasútállomás benzinkút Üzemanyagtöltő állomás Ipartelep 813, 045/13, 045/2, 045/3, 043/2, 694/1, 043/3 hrsz. piac 436 hrsz. pénzügyi szolgáltatók és Záhony és Térsége bankok Takarékszövetkezet Posta szálláshely Faluvégi Vendégház Forgách-Kastélyszálló vendéglátó egységek Pizzéria kiskereskedelmi szolgáltatások Coop üzlet Tempo ABC Fodrászat


Virágüzlet Ruházati üzlet Építkezők Boltja Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek Mándokon alulhasznosított barnamezős terület a volt TSZ-telep területe. Ez érinti a következő helyrajzi számokat: 1554/1, 1555, 1556, 1553. A terület leromlott állapota több okból is hátrányos és azonnali beavatkozást kíván: 



Közvetlenül az igényesen felújított Forgách-kastély mellett található, így rontja annak városképi illeszkedését, imázsát. A hátrányos településkép miatt fennáll a veszélye, hogy a szállodában megszálló befektetők mégsem Mándokot keresik fel vállalkozási céllal. A funkcionális városközpont területén található, s mint ilyen a Mándokon élőknek, illetve bármilyen okból ide látogatóknak szem előtt van. Mindez a települési imázsát és miliőt romboló hatású, amely turista és befektető riasztó is lehet.

A TSZ-telep területén kívül más, leromlott, hasznosítatlan ipari terület nincs.

1.14.1.5 Konfliktussal terhelt területek

Mándokon elsősorban a város déli, délkeleti oldalán alakult ki olyan terület, amely főleg az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozó, szerény jövedelmi szinttel rendelkezőket tömöríti. Ez a terület egyben az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szegregátumként is megjelenik, így részletes elemzése a 3.3.2 fejezetben történik. Itt kell ismételten szólni a volt TSZ-telep leromlott, degradált barnamezős területéről, amelynek rövid jellemzése az 1.14.1.4 fejezetben történik.

1.14.2

A telekstruktúra vizsgálata

Mándokon a telekstruktúrát vizsgálva jól látható, hogy a város e tekintetben egységes képet mutat. A település egészén jellemző a hosszanti telek. A Hunyadi utca és Béke utca között összesen 11 db átmenő telek is található, vagyis olyan telek, amelyek egy időben két útról is megközelíthetők. Átmenő telek megléte más városrészekben nem jellemző. Mándok bel-, illetve külterületi ingatlanjainak jelentős része magánszemély tulajdonában van. Ennél jóval kevesebb földterület van hazai gazdasági társaság valamint önkormányzat tulajdonlása alatt. Egyházi tulajdonban lévő területek (templomok, szociális jellegű intézmények, temetők) is fellelhetőek a városban. A vasút és a számozott közutak területei állami tulajdonban vannak.


1.14.3

Önkormányzati tulajdonkataszter

Mándok Város Önkormányzata több ingatlan feletti tulajdonjoggal rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok az alábbi kategóriákba sorolhatók:   

Forgalomképtelen önkormányzati vagyon: magasabb rendű jogszabályi szempontok miatt nem értékesíthető és nem hasznosítható vagyon Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon: magasabb rendű jogszabályi szempontok illeszkedése esetén potenciálisan értékesíthető és hasznosítható ingatlanok. Forgalomképes önkormányzati vagyon: önkormányzat által értékesíthető és hasznosítható ingatlanvagyon, melyek esetében vizsgálni kell a magasabb rendű jogszabályokhoz való illeszkedést.

A forgalomképes önkormányzati vagyon megoszlását és területi elhelyezkedését az 1.10.1 fejezet mutatja be. 1.14.4

Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományának geodéziai felmérése nem történt meg, a város ezzel kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezik. A geodéziai felmérés szükségességét, az egyes tervezett fejlesztéseket és beruházásokat megelőző előkészítési szakaszban az illetékes szakhatóság állásfoglalása alapján fogja elvégezni. 1.14.5

Az építmények vizsgálata

1.14.5.1 Funkció, kapacitás Mándok belterületi építményeit az alábbiak szerint lehet csoportosítani: 



 



Lakóépületek, ez a 2011. évi népszámlálás adatai szerint összesen 1455 lakóegységet jelent. Ennek 4,54%-a, 66 lakás kihasználatlan. A lakóingatlanok 99,72%-a egylakásos, földszintes lakóépület, s mindössze 4 olyan épület van, amely legalább két lakással rendelkezik. A népszámlálás adatai szerint a lakások kb. negyede kétszobás, 42,82%-a három szobás, és több, mint 26%-a négy vagy annál több szobából áll. Az egy szobás lakások aránya 5,36%. A lakásokban összesen 4427 szoba található, amelyek több, mint háromnegyede nagyobb 12 m2-nél. Intézményi épületek: Mándokon az alábbi intézmények épületei találhatók: Polgámesteri Hivatal: 1 épület, Egészségügyi Központ: 1 épület, Mándoki Általános Iskola: 3 épület, Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde: 2 épület, Petőfi Sándor Művelődési Ház: 1 épület, Közösségi Ház: 1 épület. Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Ápoló-Gondozó Otthon: 6 épület, Városüzemeltetési Intézmény: 3 épület, Mándoki Térségi Szociális Központ: 2 épület, Család- és Gyermekvédelmi Központ 1 épület. Ipari-logisztikai épületek: a városban a településszerkezeti terv alapján 59 ipari jellegű, termelési és/vagy raktározási funkciójú építmény található. Kereskedelmi és szolgáltató épületek: a szolgáltató funkciót hordozó építmények pontos számára a városban nincs adat. Lehatárolása azért nehézkes, mert több olyan építmény is van, amely egyszerre lát el szolgáltató és lakófunkciót is. Kizárólag szolgáltató funkciót (pénzügyi, kereskedelmi, egészségügyi, stb. szolgáltatások) 22 építmény lát el. Melléképületek: lakóegységek mellett kiegészítő gazdasági funkciót látnak el, önálló funkciójuk általában nincs. Mándokon összesen 454 melléképület


    

található, vagyis a lakóépületek 31,2%-ához tartozik valamilyen gazdasági funkciót ellátó melléképület. Templomok, szakrális építmények: Mándokon 3 templomépület található, ezt szakrális kisépítmények egészítik ki. Köztéri műalkotások: Mándokon több köztéri műalkotás található. Forgách-kastély: 1 épület Közműszolgáltatást biztosító épületek: vízmű területén 3 épület, gázátadó állomásnál 1 építmény. Zártkerti épületek: a város közigazgatási területén elhelyezkedő gyümölcs- és kertkultúrákban összesen 57 építmény található.

1.14.5.2 Beépítési jellemzők Mándokon a telkek beépítési módja az alábbi, 34. számú táblázat szerint változhat. A táblázat egyben bemutatja a területfelhasználási kategóriákhoz való kapcsolódást is. 34. táblázat: a telkek beépítési módja

Területfelhasználási kategória Kertvárosi lakóövezet

Településközponti terület, 2. övezet

Kód

Adottságtól függő, vagy kialakult, az Af illeszkedés szabályai szerint

Falusias lakóövezet Településközponti terület, 1. övezet

Lehetséges beépítési módok

Szabadon álló általános, előkertes

Szek

Oldalhatáron álló előkertes

Oek

Oldalhatáron, utcavonalon álló

Ouá

Ikres, előkertes

Iek

Oldalhatáron álló előkertes

Oek

vegyes Adottságtól függő, vagy kialakult, az Af illeszkedés szabályai szerint Szabadon álló telepszerű, előkertes

Szt

Oldalhatáron, utcavonalon álló

Ouá

vegyes Zártsorú, utcavonalon álló Szabadon álló általános, előkertes

Zuá Szek

Gazdasági kereskedelmi Szabadon álló telepszerű, előkertes szolgáltató övezet

Szt

Gazdasági, egyéb ipari övezet

Szabadon álló telepszerű, előkertes

Szt

Különleges, övezet


Szt

Különleges, sport- és szabadidő Szabadon álló telepszerű, előkertes övezet

Szt

Különleges, közmű övezet


Szt

Különleges, temető övezet


Szt

egészségügyi


Szabadon álló általános, előkertes Közlekedés, övezet

kötött

pályás Szabadon álló telepszerű, előkertes

Szek Szt


A 4. térkép térben is bemutatja a Mándokon jellemző beépítési módokat, azok térszerkezeti sajátosságait. Látható, hogy a település belterületének legnagyobb részét az oldalhatáron álló beépítés jellemzi. Ezen belül az oldalhatáron álló, előkertes beépítési mód a gyakoribb, míg az oldalhatáron utcavonalon álló mód inkább a városon átvezető utak (Ady Endre utca, Kossuth utca, Petőfi utca) jellemzők. Zártsorú beépítés csak a Petőfi utca és Vasút utca északi oldalán található. 4. térkép: Mándok telekbeépítési módjai

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés. Jelmagyarázat: lila: Af, zöld: Szt, kék: Szek, bordó: Oek, sárga: Oua, narancs: Zuá, szürke: egyéb területek

Az 5. térkép a telkek maximális beépíthetőségét mutatja be. Ennek alapján a város belterületi telkeinek zöme maximum 30%-os mértékben építhetők be. Ennél kisebb mértékben már csak a temetők területein helyezhetők el építmények. A városközpontban 40-60%-os beépítési mérték a jellemző, a területfelhasználási övezeti besorolástól, illetve a telekmérettől függően. Ugyancsak 60%-os maximális beépítés érvényes a gazdasági jellegű területeken.


5. térkép: A telkek maximális beépíthetősége

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés. Jelmagyarázat: kék: 10%, bordó: 30%, sárga: 40%, piros: 50%, narancs: 60%, szürke: egyéb területek

1.14.5.3 Magasság, szintszám, tetőidom A 6. térkép a városban alkalmazható épületmagassági maximumok térbeli eloszlását mutatja be. Ennek alapján látható, hogy Mándok belterületének legnagyobb részén 6,5 m az épületek legnagyobb elérhető magassága. A város külső lakózónáiban, beleértve a Dózsa György utca falusias lakóterületét, valamint a rossz egzisztenciális helyzetben lévők lakóhelyének számító „Kanada” városrészt, az épületek magasságát 4,5 m-ben maximalizálja a Helyi Építési Szabályzat. A lehetséges maximális, 9,0 m-es magasságot csak a városközpont intézményi jellegű (Vt/2 övezetek) területein lehet elérni.


6. térkép: alkalmazható maximális épületmagasságok

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés. Jelmagyarázat: kék: 4,5 m, lila: 6,5 m, zöld: 7,5 m, bordó: 9,0 m, szürke: egyéb területek

A városban morfológiailag a nyeregtetős megoldás leginkább elterjedt. Lapostetős tetőidom csak néhány intézmény esetében jellemző. A Helyi Építési Szabályzat alapján értékvédelmi övezetben a tetőfedés anyaga cserép, pala, vagy eternit pala lehet. Nem alkalmazható tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, valamint fém tetőhéjalás sem (kivéve ez utóbbi, ha nem teljes felületen alkalmazzák). Fontos még, hogy álló tetőablak nem, csak fekvő helyezhető el. Értékvédelmi övezeten kívül a fém tetőhéjalás is teljes mértékben alkalmazható.

1.14.5.4 Településkarakter, helyi sajátosságok A település épített karakterét befolyásolja, hogy Mándok alföldi jellegű mezővárosi funkcióval rendelkezik. Várossá válásának történelmi folyamatában is elsőssorban az agrárgazdasági funkció túlsúlya nyomta rá bélyegét a város építészeti sajátosságaira. A XX. század közepétől felfutó ipari-logisztikai tevékenység, a település belterületének karakterét már nm változtatta meg, a raktározási feladatokat kiszolgáló új építmények a belterületi határon kívül épültek meg.


Fentiek miatt a város az alföldi mezővárosokra jellemző településképpel rendelkezik. Ennek jellemzői az alábbiak:     

1.14.6

Főleg egyszintes építési mód, többszintes beépítés a városközponti területeken kívül alig jellemző. Az intézményi funkciók egy jól körülhatárolható központi településrészen tömörülnek. A településszerkezetre a sugaras-hálós megoldás a jellemző, a város a környező településekről bemenő útvonalak mentén növekedett, amelyet közbenső utcák kötnek össze. Különösen a fő bemenő és átmenő utak esetében jellemző a széles útkialakítás, amely közül több (Petőfi utca, Kossuth utca) a szerkezeti tervben is megbontott közlekedési és zöldfelületi részre. A városban nem jellemző a lapostetős beépítési mód, az egyszintes épületek zöme nyeregtetős megoldással fedett, amely szintén az alföldi mezővárosok történelmi részeinek jellemzője.

Az épített környezet értékei

1.14.6.1 Településszerkezet történeti kialakulása Mándok mai településszerkezete hosszú történelmi fejlődés eredménye. A település történelmi magja egy ÉNy – DK csapású H alakú szerkezet, amelynek központi tengelyében található a város történelmi uradalmi központja, a Forgách-kastély. A kastély révén vált Mándok a Forgách család uradalmi birtokközpontjává. A történelmi település keleti részének északi oldala a mai Rákóczi utca, ez volt Bukócfelső és Bukócalsó településrészek. Ennek déli ága a mai Kossuth utca, ami Derék és Apagy néven szerepel a történelmi térképeken. A H alakú szerkezet nyugati szárnya később alakult ki. Déli oldala, Nagybökő és Kisbökő történelmi településrészek a török idők utáni betelepítések során alakult ki. Ide az akkori uradalom a XVIII. század végén ruszin földműveseket telepített le, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozására. A nyugati szárny északi ága az úgynevezett Új sor (a mai Petőfi utca DK – ÉNy csapású szakasza), amely elsősorban a XIX. század második felében települt be. A két szárnyat középen, a Forgách-kastély kertje mentén, a mai Szent István tér és a Petőfi utca Ny – K irányú szakasza köti össze. Itt alakult ki a település mai, funkcionális jellegű központja, a legtöbb intézmény ezen a területen található. A mai funkcionális városközpont lényegében ma sem terjed túl ezen a történelmi településszerkezeten. A jelenleg funkcionáló fő gyűjtő- és tranzit útvonalak többségében ma is a régi történelmi településszerkezetet használják (Petőfi utca, Szent István tér, Kossuth utca, illetve a mai Honvéd utca a korábban Tornyospálca felé vezető szekérút nyomvonalán épült ki). A XIX – XX. század fordulójától a település három irányba terjeszkedett tovább. Egyrészt a vasút megjelenésével fokozatosan kiépült ÉK felé a mai Vasút utca. Mivel azonban Mándok csupán alacsony forgalmú helyiérdekű vasútvonalat kapott, az alacsony forgalmi kapacitás nem segítette elő a település ez irányba való terjeszkedését. Ez utóbbin a széles nyomtávú vasút megjelenése sem segített, mivel a 100-as vasútvonal menti településekhez képest az átrakási kapacitás csak korlátozottan épült ki. Sokkal intenzívebb volt a Ny és DNy felé való expanzió, amit a jobb természetföldrajzi adottságok (kisebb belvízveszély, magasabban fekvő térszín miatti jobb védhetőség) is


elősegítettek. Részben kelet, azaz Tuzsér felé épült ki a mai Ady Endre utca és környezete, nagyobbrészt pedig a városközponttól dél, délnyugati irányban az Újtelep kiépülésének köszönheti Mándok XX. századi népességnövekedését. Ez utóbbi ma erősen leromlott, szegregált terület, a helyiek „Kanada” néven is emlegetik, utalva ezzel az itt lévő népesség etnikai viszonyaira. 1.14.6.2 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Mándok közigazgatási területén a 35. táblázat szerint találhatók régészeti területek. A lelőhelyek többségén középkori, kora újkori, esetleg neolitikumi vagy szarmata leleteket tártak fel a megelőző régészeti kutatások. A régészeti lelőhelyek elhelyezkedése, valamint az onnan származó leletanyagok kijelölik a korabeli emberi megtelepedések helyszíneit. Ennek alapján a régészeti lelőhelyek három nagyobb csoportja különíthető el:   

Belterülettől délnyugatra, a Komoróval határos közigazgatási határszakaszon Belterülettől délre, a leendő ipari-gazdasági területen, amely a középkori település helyét jelzi Belterülettől északnyugatra, a Tetenke-hegy környezetében.

35. táblázat: Mándok régészeti területei

Sorszám. 1.

Lelőhelyszám 1

Elnevezés

Azonosító

Tetenke-hegy

45497

Boszorkány-hegy

52046

Tiszamogyorósi útfél

45365

4.

Balogh Sándor földje

57318

5.

Baglyos-hegy

70991

2. 3.

2

6.

3

Pondrós-dűlő

57012

7.

4

Pondrós D-i vége

57013

8.

5

Eperjeskei-határszéli dűlő

70967

9.

6

Csipős-hegy dűlő 1.

75955

10.

7

Kertalja-dűlő

57017


75957

11. 12.

8


75959

13.

9


75961

14.

10


75965

Vajas-dűlő

57008 75963

15. 16.

11

Fogoly-kunyhó dűlő

17.

12

Mester utca és József Attila utca 75715 vége

18.

13

Baglyas-Hegyi dűlő északnyugat

81933


19.

14

Apagyi-Sűrű észak

81935


1.14.6.3 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Mándok településszerkezetében az alföldi mezővárosokkal mutat éles rokonságot. Építményeinek jelentős része egyszintes, a gazdálkodási tevékenységeket is biztosító, melléképülethez csatlakozó lakóépület. Nagyobb épületmagasságok, illetve városias építészeti megjelenés csupán a város központi területein lelhető fel. A városközpont kialakulása hosszú történelmi fejlődési folyamat eredménye, melynek során kialakult a mai Mándok intézményi és szolgáltató centruma. A városközpont építészeti karakterére rányomja bélyegét annak történelmi fejlődése. Mándok volt térségének birtokközpontja, a város közepén álló Forgách-kastéllyal. Az uradalmi központ jelleg elősegítette a környezetéhez képest gyorsabb és dinamikusabb városiasodást. Az urbanizáció eredményeként emeletráépítéses, polgári jellegű, zártsoros beépítésű településközponti területek jelentek meg. A történelmi városközpont ezzel sajátos építészeti arculatra tett szert, amelynek védelmére az önkormányzat helyi értékvédelmi övezetet jelölt ki. A helyi értékvédelmi övezet határát a 7. térkép mutatja be. 7. térkép: a helyi értékvédelmi övezet által lefedett terület


1.14.6.4 Világörökség és világörökségi várományos terület Mándok világörökségi vagy világörökségi várományos területtel nem érintett. 1.14.6.5 Műemlék, műemléki együttes Az országos műemlékjegyzék három mándoki épületet tartalmaz, a 36. táblázat adatai alapján. A Forgách-kastély 1793-ban épült késő barokk stílusban. Az évek során több okból is leamortizálódott épület 2010-2015 között helyi vállalkozó bevonásával a


történeti épületkép alapján újult meg. A református templom 1858-ban épült késő barokk stílusban. A római katolikus templom 1821-ben klasszicista stílusban épült, a padok XVIII. századiak. 36. táblázat: A műemlékjegyzékben szereplő mándoki építmények

Műemlék neve Forgách-kastély

Törzsszám

Műemléki azonosító

Érintett helyrajzi szám

6073

8297

1445/10, 1445/6, 1445/8, 1445/9

Római katolikus 6076 templom

8296

1441/7

Református templom

8295

812

6072

1445/7,


1.14.6.6 Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A város központjában álló hajdani Forgách-kastély műemléki védettséget élvező épület. A műemléki védettség kiterjed a kastélyt körülvevő, történelmi jelentőségű parkra is. Mándokon összesen 4 temető, illetve sírkert található. Műemléki védettséggel egyik sem rendelkezik, illetve egyikben sem található védelemre érdemes temetkezési emlékhely.

1.14.6.7 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Mándokon 3 építészeti objektum van nyilvántartva az országos műemlékjegyzékben: a Forgách-kastély, a római katolikus templom és a református templom. A magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelés miatt mindhárom védett épület körül ex lege műemléki környezet került kialakításra, amelyet a 8. térkép mutat be. 8. térkép: Mándok műemlékei és műemléki környezetei



1.14.6.8 Nemzeti emlékhely Mándok közigazgatási területén nemzeti emlékhelyként nyilvántartott létesítmény nem található. 1.14.6.9 Helyi védelem Mándokon helyi védelem alatt álló épület, épületegyüttes nincs. A városközpont építészeti karakterének megőrzésére az önkormányzat helyi értékvédelmi övezetet jelölt ki, amely az 1.14.6.2 fejezetben került bemutatásra.

1.14.7

Az épített környezet konfliktusai, problémái

Mándok épített környezetében több konfliktushelyzet befolyásolhatják a település közép- és hosszú távú fejlődését. 





fordul

elő,

melyek

Volt TSZ-telep degradált városközponti területe: a településközpont épített egységét a hajdani TSZ-telep területe megtöri. A terület része a központi részen kialakított helyi értékvédelmi területnek, szomszédságában pedig a felújított műemlék Forgách-kastély található. A környezetében magasabb értékű épített környezet található, ebbe ékelődik bele a kihasználatlan terület. A városkép javítása a befektetés-ösztönzés és vállalkozói beruházások érdekében is fontos. „Kanada” városrész szegregált területe: a település déli-délkeleti részén alacsony jövedelmi szintű társadalmi közösségek élnek. A rossz egzisztenciális helyzet miatt az itt élők nem tudnak anyagi forrást áldozni az épített környezet rendbetételére, ami a városrész általános leromlásához vezetett. A területen sok az elhagyott, lakatlan, illetve lakhatatlan épület, a kihasználatlan belterületi telek. Gazdasági területek lakóterületbe ékelődése: Mándokon az ipari és a lakó funkciójú területek jól elkülönülnek, mivel a lakófunkció a település nyugati, míg a gazdasági funkció a keleti, vasút közeli oldalán épült ki. Ennek ellenére előfordul néhány helyen, legfőképpen a város északi, északnyugati részén, hogy gazdasági jellegű épületek a lakóövezetbe ékelődnek, megbontva ezzel az egységes városképet. Ráadásul a város északi részén lévő gazdasági épületek némelyike nem is működik, amortizációjuk pedig tovább rontja az épített környezet értékét.

1.15

Közlekedés

1.15.1

Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Mándok közlekedési hálózatban elfoglalt helyzetét mutatja a 37. táblázat. A várost nem érinti sem országos főútvonal, sem autópálya, vagy gyorsforgalmi út. A legközelebbi főút 7,6 km-re, a legközelebbi autópálya-felhajtó 32,6 km-re található. Az elmúlt években a M3 autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszának kiépülésével jelentősen javult, mind a város, mind a térség elérhetősége. A legközelebbi nemzetközi repülőtér Debrecenben található. Ennek hálózati kapcsolatai egész Európára kiterjednek, köztük London, Párizs, Milánó, Brüsszel, München


városokra is. Országos törzshálózati vasútvonal a települést nem érinti, ezért az Intercity-forgalom sincs jelen a településen. A legközelebbi, IC-állomás Záhony, ahova naponta 4 IC-járatpár közlekedik Budapestről. 37. táblázat: Mándok közlekedésföldrajzi adottságai

Kategória

Megnevezés

Távolság (km)

Menetidő (óra, személygépjárművel)

Legközelebbi országos 4-es főközlekedési út főút

7,6

0,2

Legközelebbi autópálya

M3 autópálya

32,6

0,56

Legközelebbi nemzetközi repülőtér

Debrecen Nemzetközi Repülőtér

120

1,58

Megyeszékhely

Nyíregyháza

61,9

0,88

Járásszékhely

Záhony

16,1

0,31

Főváros

Budapest

298

2,93

Legközelebbi Intercity-állomás

Záhony vasútállomás

16

0,3

Forrás: saját szerkesztés Google Map alapján

1.15.2

Közúti közlekedés

Mándok az alábbi, alacsonyrendű országos közutak találkozásánál alakult ki:   

4112 Tuzsér – Mándok összekötő út 4115 Záhony – Vásárosnamény összekötő út 4113 Mándok – Lónya – Tarpa összekötő út

A 4115-ös számú útból a város közigazgatási területén ágazik ki a 41108 Benk bekötő út. Látható, hogy Mándok helyi és térségi jelentőségű utak metszéspontjában fekszik. A 20. ábra az egyes útszakaszok átlagos forgalmát mutatják meg. Ennek alapján a következő kategóriák különíthetők el Mándok esetében:  

napi 1 – 1000 járműegység: o Mándok, Vasút utca o 4113 Mándok – Lónya – Tarpa összekötő út napi 1001 – 2000 járműegység: o 4112 Tuzsér – Mándok összekötő út o 4115 Záhony – Vásárosnamény összekötő út

20. ábra: a Mándok környéki utak forgalmi jellemzői


Forrás: Közlekedési Információs Rendszer

A városon belül forgalom és kihasználtság tekintetében három úttípus különböztethető meg:  



Állami, országos hálózatba tartozó közutak, ezek jelentik a város közlekedési tengelyét: Ady Endre utca, Petőfi utca, Vasút utca, Jókai utca, Kossuth utca Gyűjtőfunkciót betöltő önkormányzati utak: o Táncsics utca – Szent István tér – Szabadság tér: ez a város legfontosabb önkormányzati gyűjtőútja, mivel a városközpontba vezeti a Honvéd, Bajcsy-Zsilinszky, Damjanich, Arany János, Széchenyi, Bem, Vasvári Pál utcák forgalmát. o Nyárfás utca: A Táncsics utcára hordja rá az alábbi utcák forgalmát: Mező utca, Hunyadi utca, Béke utca o Dózsa György utca: a Honvéd utca és az Árpád Vezér utca forgalmának városközpont irányába való vezetését biztosítja Egyéb ráhordó, összekötő önkormányzati utak: minden, az előbbi pontokban ráhordással érintésben felsorolt útszakasz

A városon belül forgalomcsillapított útszakasz nem található. A belterületi nem burkolt utak az alábbiak:       

Bem utca Damjanich utca Fenyves és Ady Endre utcák közötti összekötő út Vasvári Pál és Bajcsy-Zsilinszky utcák közötti hátsó összekötő út Bajcsy-Zsilinszky és Dózsa György utcák közötti összekötő út Vasvár Pál utca Táncsics Mihály utca alsó szakasza


Az Országos Közúti Adatbank forgalomszámlálási adatbázisa két mérési ponton keresztül teszi elérhetővé Mándok közlekedési szerkezetének elemzését. Elérhető egyrészt a 4112-es számú, Tuzsér-Mándok közötti út, valamint a 4115-ös számú, Záhony – Vásárosnamény közötti út Mándok – Mezőladány közötti szakaszának forgalma. Mindkét mérési pont külterületen található. Mindkét esetben a személygépjármű forgalom adja a járműforgalom legnagyobb részét. A teherforgalom (kis tehergépjárművekkel együtt) a Mándok – Mezőladány közötti szakaszon tesz ki nagyobb hányadot, de Tuzsér irányában is a forgalom ötödét adja. A kerékpáros forgalom az útszakaszon összes forgalmának 5-9%-át adja. A járművek kb. 1-2%-a lassú jármű, a motorkerékpárok aránya 2% alatt marad. Az autóbusz forgalmi adatok a járathálózat térbeli megjelenését adják vissza, és a Mándok – Mezőladány közötti szakaszon a jelentősebb, itt az összes forgalom több, mint 3%-át adja. A két mért út kapacitás-kihasználtsága meglehetősen alacsony, a 4112-es számú úté 7%, a 4115-ös számúé pedig 5%. 21. ábra: Mándok útjainak forgalmi jellemzői, 2014

Forrás: Országos Közúti Adatbank

Mándokon a 2005 és 2014 közötti időszak közúti baleseteinek 5,13%-a volt halálos (2 baleset), 30,77%-a súlyos (12 baleset) és 64,10%-a könnyű (25 baleset) sérüléssel járó. A település igazgatási területén a Záhonyi Járás összes személyi sérüléssel járó balesetének 15,35%-a történt. 1.15.3

Parkolás

Helyi parkolási rendelettel Mándok nem rendelkezik, az alacsony parkolási igény révén azt nem is tervezi bevezetni. Parkolóhelyek az alábbi helyeken található a városban: 

Polgármesteri Hivatal udvarán: 7 férőhely



Egészségügyi Központ előtt: 8 férőhely, 1 mentőparkoló



Közösségi Ház udvarán: 6 férőhely




Család- és Gyermekjóléti Szolgálat előtt 3 férőhely



Szociális Központ épülete előtt 10 férőhely



Vasútállomásnál (MÁV területen): 20 férőhely



Mester utcai köztemető előtt: 80 férőhely



Tempo ABC-hez kapcsolódóan kb. 25 férőhely



Általános Iskola udvarán: kb. 50 férőhely



Városüzemeltetési Intézmény épülete előtt: 8 férőhely

1.15.4

Áruszállítás

A település gazdasági életében, a Záhonyi Átrakó Körzet részeként jelentős részt mutat a logisztikai és raktározási tevékenység, ezért Mándokon jelentékeny közúti áruszállítási tevékenység terheli a közutakat. A fő áruszállítási útvonal az Ady Endre utca – Petőfi utca – Vasút utca – Jókai utca. Ez köti össze a Tuzséri vasúti rakodóterületet Mándokkal, illetve a város keleti részén lévő raktárbázisokkal, valamint a Mándoki átrakó nevű vasúti teherpályaudvarral. Ezen kívül a város kereskedelmi és szolgáltatási funkciói is potenciális áruszállítási célpontok. Az útvonal pontosan keresztülszeli a település funkcionális városközpontját, emiatt az intézményi funkciók elérése, különösen gyalogos és kerékpáros módok segítségével, balesetveszélyes. A település fő útjain teherforgalmi súlykorlátozás nincs. A forgalomszámlálási adatok szerint az összes forgalom 20-27%-a ered a teherszállítási tevékenységből (forgalmi mérési ponttól függően). Az áruszállításban részt vevő gépjárművek esetében a kis tehergépjárművek adják a forgalom jelentős részét, a járműegységek 70-77%-a ide tartozik. A 4115-ös úton jelentősebb a közepesen nehéz tehergépjárművek forgalma, ugyanakkor mindkét útvonalon a nyerges gépjárművek adják a teherforgalom legnagyobb részét. Ez Tuzsér felé az összes teherforgalom több, mint 60%-át jelenti, amely a városon áthaladó tranzitútvonal miatt jelentős zaj- és rezgésterhelést okoz. A teherforgalom városi környezetből való kiiktatására szükséges lenne megépíteni a tervezett elkerülő utat. Ennek megépülése után a város belterületére csak célforgalommal hajthatnak be a nehéz gépjárművek, ami mindenképpen csökkentené a település közlekedésből eredő zaj- és rezgésterhelését.

1.15.5

Közösségi közlekedés

1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés Mándokon az autóbuszos közösségi közlekedés jelenti e közlekedési forma legfontosabb formáját. Autóbusz révén közelíthető meg a két legközelebbi járásközpont, Záhony és Kisvárda, illetve ugyancsak autóbusz segítségével érhetőek el a város vonzáskörzetébe tartozó, azzal közvetlenül határos települések. Az autóbusz-hálózati rendszer üzemeltetője az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. A 9. térkép a Mándokról induló autóbuszos hálózati útvonalakat az időtávolság függvényében mutatja. A várost a következő viszonylatok érintik: 

Kisvárda – Jéke – Tornyospálca – Mezőladány – (Újkenéz) – (Benk) – Mándok – Tiszamogyorós


   

Benk – Mándok – Tiszamogyorós Mándok – Tiszamogyorós Mándok – Tuzsér Mándok – Eperjeske – Tiszaszentmárton – Zsurk – Záhony

A városból összesen 12 településre lehet autóbusszal közvetlenül eljutni. Ebből 5 Záhonyi Járáson kívüli település, nem lehet ugyanakkor közvetlenül eljutni a Záhonyi Járás nyugati, 4-es főút menti településeinek többségére (Komoró, Tiszabezdéd, Győröcske). Az egyes viszonylatokon közlekedő hétköznapi járatpárok száma alacsonynak mondható, Záhony irányába 7, Kisvárda felé 5 járat közlekedik naponta. Ezeken felül Tuzsér irányába napi 1, Tiszamogyorós felé napi további 2 járatpár közlekedik. A közvetlenül elérhető településekre az alábbi időintervallumokban lehet eljutni:    

10 percen belül: Benk, Eperjeske, Tiszamogyorós, vagyis a város közvetlen vonzáskörzete 20 percen belül: Tiszaszentmárton, Mezőladány, Újkenéz, Tornyospálca, Tuzsér 30 percen belül: Zsurk, Záhony, Jéke 40 percen belül: Kisvárda

Mándokról sem a főváros, sem a megyeszékhely (Nyíregyháza) nem érhető el közvetlenül autóbusszal.


9. térkép: Mándok autóbusz-hálózatának térbeli megjelenése

Forrás: menetrendek.hu alapján saját szerkesztés. Alaptérkép: Google

A településen belül található autóbusz megállóhelyekről és azok állapotáról, felszereltségéről tájékoztat a 38. táblázat. A város közeljövőbeli terve egy központi autóbusz pályaudvar létrehozása, 2-3 kocsiállással, bérletvásárlási lehetőséggel. Ez utóbbi jelenleg hiányzó szolgáltatás a városban, az autóbuszvezetőknél bérletszelvény vásárolható, bérletigazolvány megvételéhez Kisvárdára kell utazni. A városban helyi autóbusz-közlekedés nincs, a városon belüli eljutást a helyközi járatok biztosítják. Mándok autóbusz megállóhelyeinek elhelyezkedése a hálózati viszonylatok térbeli struktúráját követi, vagyis az Eperjeske és Mezőladány felé kivezető utak mentén találhatók. A város lakóterülete, illetve intézményi funkcióinak egy része is ezektől az útvonalaktól távol helyezkedik el. Ennek következményeként a város lakosságának tekintélyes része csak jelentősebb gyaloglás árán képes elérni az autóbuszos közlekedés lehetőségét. 38. táblázat: Mándok autóbusz-megállóhelyeinek értékelése

Helyszín

Meglévő infrastruktúra

Ady Endre utca menetrendi információk (Gyermekotthon)

Hiányzó infrastruktúra magasított fellépősziget, autóbuszöböl, fedett buszváró, információs tábla, akadálymentes rámpa


Kossuth utca fedett buszváró, információs autóbuszöböl, akadálymentes (Mándok autóbusz tábla, menetrendi információk, rámpa váróterem) magasított fellépősziget Kossuth (Temető)

utca fedett buszváró, magasított akadálymentes fellépősziget, információs autóbuszöböl tábla, menetrend információk

Petőfi utca menetrendi információk (Mándok autóbusz váróterem)

rámpa,

magasított fellépősziget, autóbuszöböl, fedett buszváró, információs tábla, akadálymentes rámpa


1.15.5.2 Vasúti közösségi közlekedés Mándokon egy vasútállomás található, amely a városközponthoz képest erősen excentrikus fekvésű, így a város közösségi elérésében nem játszik fontos szerepet. A vasútállomáson 4 normál és 1 széles nyomtávú vágány található, a normál nyomtávúak közül 2-t használnak személyforgalom céljából, 2 tároló és rakodóvágány. Szolgáltatásai között váróterem, kerékpár-tároló, kültéri utcabútorok, hulladékgyűjtő található. Jegykiadás nincs az állomáson. Az állomás magasított, akadálymentes közlekedést biztosító peronokkal rendelkezik, a közlekedő szerelvények ugyanakkor nem biztosítják az akadálymentes közlekedést. Mándok a Záhony és Mátészalka közötti 111-es számú vasútvonalon fekszik. A vasútvonalat 1905. szeptember 27-én nyitották meg a Nagykároly – Csap HÉV részeként. Az 57 km hosszú vonalon a megengedett maximális sebesség 60 km/h. A vasútvonal szolgáltatásai a MÁV döntése értelmében 2014. február 15-től regionális, 25% kedvezményt biztosító mentjegy váltásával vehetők igénybe. A Vasútvonal egyvágányú, nem villamosított. A városból közvetlen vasúti eljutási lehetőség van Vásárosnamény és Mátészalka járásszékhelyekre, napi 7 járatpár segítségével, melyek közül 2 továbbközlekedik Tiborszállásra. Mátészalkán napi 4 alkalommal közvetlen (15 percnél kevesebb várakozási idővel induló) csatlakozási lehetőség van Fehérgyarmat felé, és napi 5 közvetlen csatlakozási lehetőség van Nyírbátor felé. Az eljutási idők ugyanakkor igen magasak, ami a vasúti pályák elhanyagolt állapotával van összefüggésben: Fehérgyarmatra 114, Nyírbátorba pedig 105 perc alatt lehet legrövidebben eljutni Mándokról. A 111-es vonalon mért átlagsebesség Záhony és Mátészalka között 34,97 km/h, ami egyike Magyarország vasúti közlekedésben mért legalacsonyabb átlagsebességeinek. Vásárosnaményba a legrövidebb menetidő, 36 km-es távolságra, 64 perc. Záhony felé napi 7 közvetlen járattal lehet eljutni, a legrövidebb menetidő 20 perc, vagyis a 11 km-es távot átlagosan 33,33 km/h sebességgel teszi meg. Záhonyban ugyanakkor közvetlen csatlakozási lehetőséget biztosít a 100-as számú törzshálózati vonal vonataira. Budapest irányába a legrövidebb eljutási idő 287 perc, ehhez ugyanakkor Záhonyban 25 perces várakozási idő is társul. Nyíregyházára naponta 2 olyan lehetőség van, amikor 15 perces várakozási időn belül lehet eljutni 1 átszállással. A megyeszékhelyre a legrövidebb menetidő 93 perc, vagyis másfél óra alatt (ráadásul a


reggeli idősávban) Nyíregyházára lehet jutni. A megyeszékhelyre, illetve Budapestre közvetlen eljutási lehetőség nincs. Mándok része a Záhonyi Átrakó Körzetnek, ezért a várost is eléri az Ukrajna felől érkező széles nyomtávú vasút. Hátrány viszont, hogy Mándok ebben a hálózatban fejállomásnak minősül, a széles nyomtáv a városon túl nincs használatban, illetve Tornyospálca előtt véget is ér. Ezzel ellentétben a 100-as vonal menti településeken végighalad a széles nyomtávú vasút, az áruszállítás és rakodás magasabb szintű logisztikai kapacitását hozva ezzel létre. A széles nyomtávú vonalon található Mándok rakodó állomás, amelynek tevékenysége kizárólag teherforgalomra korlátozódik. Az átrakó állomás 3 vágánnyal rendelkezik, nem villamosított. 1.15.6

Kerékpáros közlekedés

Kiépített kerékpárút illetve kerékpársáv a Kerékpárút-nyilvántartó Rendszer alapján nincs a településen, a város szerkezeti terve azonban tartalmazza egy helyi jelentőségű kerékpárút kiépítését a Nyárfás utca – Petőfi utca – Vasút utca – Jókai utca nyomvonalon. Mivel jelenleg is ezt az útvonalat használja a városon áthaladó gépjárműforgalom, a kerékpárút biztonsági okokból való megépítése mindenképpen indokolt. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése azért is fontos, mert a forgalomszámlálási adatok alapján az összes járműforgalom 4-9%-át a kerékpáros közlekedés adja. A jelentősebb forgalom a Tuzsér felé vezető szakaszon mérhető. A kerékpáros forgalmi jellemzők miatt elválasztott kerékpárút építési lehetőségének vizsgálata javasolt a Petőfi utca – Ady Endre utca belterületi szakaszon. 1.15.7

Gyalogos közlekedés

Mándok útjainak többségén betonlapos, vagy monolit beton járda található, többnyire csak az egyik oldalon. Aszfaltozott járda nem jellemző a városra, térköves járda pedig csak a belvárosban található. Ezen kívül lakossági beruházások hatására több helyen található epizodikus jelegű térkövezés. A járdahálózat legfőbb problémája az egységesség hiánya, sokszor egy útszakaszon is több fajta járda található, nincs egységes városkép (10. térkép).


10. térkép: Mándok gyalogos közlekedési infrastruktúrája

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés. Alaptérkép: Google. Jelmagyarázat: lila: térkő burkolattal ellátott járda, barna: betonlapos vagy monolit beton járda, sárga: leromlott állagú betonjárda, zöld: aszfaltos járda, piros: hiányzó járda

Az alábbi útszakaszokon nagyon leromlott állapotú vagy teljesen hiányzik a járda:          1.15.8

Jókai utca: 170 m Árpád vezér utca: 100 m Vasvári Pál utca: 600 m Táncsics utca: 500 m Damjanich utca: 500 m Arany János utca: 350 m Mező utca: 750 m Hunyadi utca: 200 m Hunyadi és Béke utcákat összekötő út: 120 m Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

Az eddigi közlekedéssel kapcsolatos megállapításokat összefoglalva, az alábbi problémafeltáró gondolatok jegyezhetők le Mándok közlekedéséről: 

Elkerülő út hiánya: a város közlekedési potenciáljának és pozíciójának javítását egyértelműen a régóta tervezett elkerülő út megépítése szolgálná. A beruházás már ma is rendkívül szükséges a településen áthaladó, és a közlekedést






 

rendkívül veszélyessé tevő kamionforgalom miatt. Az elkerülő út tényleges megépítésére ugyanakkor a Stratégia megvalósítási időszakában kevés az esély. Belterületi úthálózati kapcsolatok: Mándok gazdasági és társadalmi potenciálját jelentősen javítaná, ha megépülnének a hiányzó útkapcsolatok. A Vasvári Pál és Bajcsy-Zsilinszky utcák közötti hátsó összekötő út, valamint az ezt a Dózsa György utcával összekötő út felújításával a város déli részén lévő szegregált területek feltárása javulna. Ugyanez lenne az eredménye a Fenyves és Ady Endre utcák közötti összekötő út felújításának is. Kerékpárút hiánya: a városban, alföldi jellegéből adódóan jelentős a kerékpárt használók aránya. Az intézmények és belvárosi munkahelyek, valamint az iskola elérése szempontjából kívánatos lenne az Ady Endre utca – Petőfi utca – Szabadság tér – Szent István tér útvonalon elkülönített kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása. Járdák állapota: Mándokon több utcában nem megoldott a gyalogos közlekedés lehetősége, a járdák több szakaszon hiányoznak, töredezettek. Mindez a városon belüli fenntartható közlekedés ellen hat. Intermodális közlekedés hiánya: a vasúti és autóbuszos közlekedés egymással párhuzamosan létezik a városban és környezetében, a két közlekedési mód nincs kapcsolatban egymással. Az intermodális kapcsolat kialakítására a Stratégia megvalósítási időszakában kevés lehetőség áll rendelkezésre, ráadásul az egyébként oly szükséges új autóbusz-állomás városközpontban való kialakítása sem ezt a célt szolgálná.


1.16

Közművek állapota és energiahatékonyság

1.16.1

Víziközművek

A település víziközmű szolgáltatója a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., amely Záhonyi Üzemmérnökségén keresztül látja közszolgáltatási feladatát. A Záhonyi Üzemmérnökség Mándok mellett 13 további településen végez víziközmű szolgáltatást. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás Mándok ivóvízellátását a tiszabezdédi, felszín alatti vízbázis, az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű biztosítja. A települést érinti a mezőladányi felszín alatti vízbázis felszíni védőterülete, amelynek bemutatása az 1.17.2 fejezetben történik. A tiszabezdédi vízbázis védőterülete a város közigazgatási területét nem érinti. A vízbázis 7000 m3/nap kitermelési kapacitású. A kinyert víz a mérések szerint az előírtnál magasabb vas, mangán és ammónium tartalommal rendelkezik, ami maga után vonja az ivóvízként történő felhasználást megelőző kezelés szükségességét. Ennek során a felsorolt komponensek határérték alá való csökkentése történik, majd a hálózatba juttatás előtt klórgázzal való fertőtlenítést végeznek. Mándokon 2014-ben a lakásállomány közel 96,6%-a volt bekötve a vezetékes ivóvízhálózatba, amely 2005-höz képest közel 2%-os növekedést jelent (22. ábra). A Záhonyi járásban a bekötés aránya 2014-ben 93,26%, a megyében 92,44% volt, mindkét területi egységnél a stagnálás volt jellemző. A településen 2014-ben 9 közkifolyó üzemelt, ami 57,14%-nyi csökkenés a 2005. évi 21-hez képest. Mándokon 2014-ben 120 100 m3 összes szolgáltatott vízmennyiség kb. 87%-át a háztartások használták fel. Ez idő alatt a szolgáltatott összes víz mennyisége kb. 12%kal csökkent, amely főleg a háztartások által fogyasztott vízmennyiség mérséklődésével hozható összefüggésbe. Ennek oka részben a válság miatti víz- és energiatakarékosság, részben a lakónépesség csökkenésével az ingatlanok felhagyása. A Záhonyi járásban az összes szolgáltatott vízmennyiség kb. 5, a háztartásoknak szolgáltatott mennyiség viszont közel 9%-kal csökkent, ami szintén a lakóingatlanok térségbeli felhagyására vezethető vissza. A településen az alábbi helyeken találhatók nyilvános ivóvízcsapok: Ady Endre utca 20, Mező utca 55, Damjanich utca 2, Arany János utca 63, Honvéd utca 11, Bem utca 17, Kossuth utcai temető, Rákóczi utca 72, Széchenyi utca 16, Széchenyi utca 48, Damjanich utca 14, valamint díszkút-ivókút a Polgármesteri Hivatal előtti parkban és a Petőfi parkban.


22. ábra: az ingatlanok vezetékes ivóvízzel való ellátottsága, a lakások %-ában


1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Mándok szennyvízelvezetés terén önálló szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, amely normál területként definiált (teszir.hu). Az agglomerációhoz más település nem tartozik. A szennyvízgyűjtő csatornahálózat üzemeltetője a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnöksége (trvzrt.hu). Az üzemmérnökség az alábbi településeken fejt ki közszolgáltató tevékenységet: Tuzsér, Mándok, Komoró, Tiszaszentmárton, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Mezőladány, Tornyospálca, Zsurk, Győröcske, Jéke, Újkenéz, Eperjeske. A területen három szennyvíztisztító telep működik, Záhonyban, Tuzséron és Mándokon. A mándoki szennyvíztisztító telepet 4330 lakosegyenértékre tervezték, a telep 400 m3/nap hidraulikai kapacitással rendelkezik. A záhonyi és a mándoki telep a nitrogén és a foszfor eltávolítására is alkalmas. A tisztított szennyvíz fő befogadója a Tisza. A városban kiépült szennyvízgyűjtő hálózat teljes hossza 23,7 km, amely 100%-ban elválasztó rendszerű hálózat. A településen nincs jelen az elsődleges közműolló, mivel a szennyvízgyűjtő hálózat összes hossza (23,7 km) meghaladja az ivóvízhálózat teljes hosszát (20 km). Az elsődleges közműolló tekintetében a Záhonyi járásban komoly előrelépés történt az elmúlt években mivel a 2007. évi 63,79%-ról 2014-re 82,06%-ra növekedett. A megye egészében csupán 4,82%-os volt a növekmény, 55,61%-ról 60,42%-ra. Más a helyzet a másodlagos közműolló terén. A 23. ábra szerint Mándokon a szennyvízelvezető hálózatba bekötött lakások aránya igen jó, meghaladja a járás és a megye értékeit is. Jól látható, hogy a városban 2005 és 2007 között volt az utolsó nagyobb szennyvízelvezetési beruházás, amikor a település lakásállományának további közel tizede csatlakozott a közcsatorna-hálózatra. A járásban ezzel szemben főleg az elmúlt években indultak meg a hasonló irányú fejlesztések. A megye egészében is a járáshoz hasonló a helyzet, de a csatornázottság mértéke itt még alacsonyabb.


Mándokon 2014-ben 1121 lakás volt bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba, ez a város teljes lakásállományának több, mint háromnegyede. A településről 2014-ben 101 300 m3 szennyvizet szállítottak el, ebből 91 700 m3, több, mint kilenctizede a háztartásokból származik. A háztartásokból elvezetett összes szennyvíz a 3. tisztítási fokozattal is kezelésre kerülve jut vissza a vízkörforgásba. Nem megoldott ugyanakkor a szennyvíziszap elhelyezése, amely közvetlen szennyezőforrásként jelentkezik. A városban a Jókai utca vasúton túli részén, valamint a Vasvári Pál, Bem és Dózsa György utcákban még nem épült ki a közcsatorna hálózat, itt a rendszer kiépítése az önkormányzat egyik közeljövőbeli legfontosabb célja. A nem csatornahálózatban elvezetett szennyvizet ún. derítőkben, ülepítőkben tárolják, ami közvetlenül a talajvizet szennyezi, ezért ezek felszámolása mihamarabb szükséges. 23. ábra: a szennyvízgyűjtő hálózatba bekötött lakások aránya, a lakások %-ában


A városban a csapadékvíz-elvezető hálózat karbantartása közcélú munkaprogram keretében folyamatosan történik. A vízelvezető rendszer éppen az alacsony társadalmi státuszú városrészekben elhanyagoltabb, így ez a probléma tovább rontja e településrészek lakóértékét. A következő utcákban a vízelvezető árokrendszer állapota erősen leromlott:       

Vasvári Pál utca Bem utca Damjanich utca Mező utca Dózsa György utca Fenyves utca József Attila utca

A csapadékvizek fő befogadói a 308/22, a 706, a 1386/1, a 1385/1, a 092/4, a 0172/3 helyrajzi számú területeken vannak.


1.16.2

Energia

1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás Mándok villamos energia ellátását az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A település területén 23,7 km kisfeszültségi villamos elosztóhálózat található, amely a járás összes kisfeszültségű hálózatának kb. ötöde. 2014-ben a háztartási villamos energiafogyasztók száma az összes fogyasztó 91,43%-a volt, ami 2007-hez képest 5%-kal csökkent. Ez idő alatt mind a járás, mind a megye háztartási villamos energia fogyasztóinak részesedése is hasonló mértékben apadt, ami számbelileg a járásban 3,15%-os, a megyében 2,21%-os mérséklődést takar. Ezzel szemben az összes villamos energia fogyasztó számában Mándokon következett be a legnagyobb változás, 4,08%-os csökkenéssel, a járásban (1,79%) és a megye egészében (0,93%) a mérséklődés üteme jóval kisebb volt. A háztartásoknak szolgáltatott energiamennyiség Mándokon 2014-ben 71,46% volt, ami közel 5%-kal csökkent 2007-hez képest. A Záhonyi járásban a háztartásoknak az összes szolgáltatott villamos energia 31,75%-át, a megyében pedig 36,91%-át szolgáltatták, ez is mutatja az ipari villamos energia fogyasztók területi elhelyezkedését, koncentrációját. Az 1 háztartás által elfogyasztott villamos energia átlaga Mándokon 2014-ben 2,61 kWh volt, a Záhonyi járásban 2,29 kWh, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 2,16 kWh. A településen a vezetékes gázszolgáltatást a Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. végzi. Mándokon a háztartási gázfogyasztók 99,88%-a fűtésre használja a vezetékes gázellátást, vagy kijelenthető, hogy szinte kizárólagos a vezetékes földgáz fűtésre való felhasználása. Hasonló arány mutatható ki a Záhonyi Járásban is, a megye egészében ugyanakkor csak 93,68%-os a fűtési fogyasztók részesedése. A vezetékes gázzal ellátott háztartások részesedésében Mándokon 2005 és 2014 között igen kismértékű, kb. 1%-os növekedés következett be. Ezzel szemben a Záhonyi járásban 3,32%-kal, a megye egészében pedig 2,21%-kal csökkent a vezetékes gázzal ellátott lakások aránya a teljes lakásállományhoz képest (24. ábra). Mándokon 2005 és 2014 között az összes vezetékes gázfogyasztás, a járáshoz hasonlóan kb. 54-56%-kal csökkent, ezzel szemben a megye egészében csupán kb. 37,7%-kal. A háztartásoknak szolgáltatott gázmennyiség Mándokon 62,61%-kal mérséklődött, vagyis a gázfogyasztás csökkenésében elsősorban a háztartási gázfogyasztás visszafogása okolható. A Záhonyi járásban a háztartásoknak szolgáltatott mennyiség 55,28%-kal csökkent, vagyis hasonló mértékben az összes gázfogyasztáséhoz. A megyében pedig 51,81%-kal apadt a háztartások által igényelt mennyiség, vagyis itt is inkább a lakások gázfelhasználásának csökkenése áll a változások hátterében. A háztartások által felhasznált vezetékes gázmennyiség 2005 és 2014 között kb. 10%-kal csökkent a városban, és 2014-ben az összes mennyiség kb. kétharmadát jelentette. A Záhonyi járásban 1,24%-kal csökkent a háztartásoknak szolgáltatott gázmennyiség, és az összes szolgáltatott mennyiség 53,53%-át jelentette 2014-ben. Ebből látható, hogy a járás más területein nagyobb valószínűséggel fordulnak elő nem lakossági gázfogyasztók. A megye egészét tekintve a háztartásoknak szolgáltatott mennyiség jelentősebben, 12%-ot meghaladóan csökkent, és 2014-ben csupán 41,49%-át jelentette a teljes mennyiségnek, ami a nem lakossági fogyasztók túlsúlyát jelenti.


24. ábra: a vezetékes földgázhálózatba bekötött lakások aránya, %


1.16.2.2 Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás lehetőségei

alkalmazása,

a

környezettudatos

A szélenergia hasznosíthatóságával kapcsolatban több módosító tényezőt érdemes számba és figyelembe venni. Egyrészt a Kárpátok, közelsége révén a térségben már jelentősen képes módosítani az uralkodó széljárást. Másrészt a homokos térszínek, magaslatok, maradékgerincek ugyancsak szélmódosító hatást eredményeznek. Ennek következtében a Kisvárda – Záhony vonal mentén az átlagosnál is nagyobb mértékű csatornahatás lép fel, ami a megnövelt szélsebességek miatt pozitív adottság a szélenergia kiaknázását illetően. A csatornahatás következménye a térségben az északi szél uralkodó volta, ez a szélirány van jelen az esetek kb. negyedében. A szélenergia hasznosításának legfőbb akadálya az alacsony átlagos szélsebesség, ami a térségben 2-2,5 m/s közötti. A 10 m-en mért legalább 5m/s-nál nagyobb szélsebességek gyakorisága a térségben 5% alatti. 75 m-es magasságban viszont már 5-5,5 m/sec évi átlagos szélsebesség mérhető, ami már alkalmas lehet a potenciális hasznosításra (TAR K. 2012). A szélenergia ideálisan a 3 m/s sebesség feletti tartományban aknázható ki. Az évi átlagos fajlagos szélteljesítmény 75 m-en a meglévő mérések szerint a térségben 150 W/m2 körüli, ami az Alföld átlagától kissé elmarad. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy a térségben elsősorban a téli és tavaszi hónapok (december, január, április) a legszelesebbek, amikor a lakosság villamos energia fogyasztása is magasabb. A Nyíregyházi Főiskola korábbi mérései alapján a térség szélpotenciálja 60 m magas szélerőmű felállításával 65-70 db négytagú család éves energiaszükségletét képes fedezni. A szélenergia valós kihasználására ugyanakkor további, egzakt mérések is szükségesek. Nem véletlen, hogy mindezidáig a térségben nem történtek a szélenergia hasznosítására irányuló konkrét lépések. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás révén várhatóan bekövetkező, a szélpotenciál mértékét befolyásoló folyamatokat sem, így többek között a bárikus mezők, ciklonok és anticiklonok helyzeti


energiájának megváltozásából adódó szélpotenciál-változást (ez ciklonok esetében a szél átlagos sebességének növelését, anticiklonoknál pedig annak csökkenését eredményezheti). Mándok térségében a napsütéses órák éves száma 1800 óra körüli, köszönhetően a közeli hegyvidékek éghajlatmódosító hatásának (HORVÁTH J. 2011a). A globális sugárzás átlagos évi összege a térségben 4400 MJ/m2 körüli, ami hazai viszonylatban közepes értéknek számít. Az adatokból is jól látszik, hogy bár a szoláris energia helyi alkalmazása nem zárható ki, annak kivitelezése előtt részletesebb megtérülési számítások szükségesek. A térségben a biomassza energetikai hasznosítására jó esély mutatkozik. Mándok a mély talajvíznívóval és homokos talajadottságokkal jellemezhető Észak-Nyírségben fekszik, s ezek a természeti tényezők elsősorban az erdős, fás vegetációknak teszi kedvezővé az élőhelyi adottságokat. A magas erdősültség és a természeti viszonyok miatt energiaerdők telepítésének a város területén nagy potenciálja van. A meglévő erdőterületek ugyanakkor a Nemzeti Ökológiai Hálózat részei, így ezek energiatermelésben való kihasználása nem megengedhető. A városban a PRO-TEAM Kft. tervezi energiaültetvények telepítését, de ehhez szükséges, elégséges nagyságú önkormányzati külterület jelenleg nem áll rendelkezésre. A tervezett tevékenységnek ugyanakkor kedvező hatása lehet a felhagyott, műveletlen kertek újbóli használatba vételének, azok megvételével, vagy bérlésével. Mérések alapján a megye geotermikus hasznosításra legalkalmasabb területe a Tiszavasvári – Nagyhalász – Kisvárda – Fehérgyarmat – Nagyecsed – Nagykálló által közrefogott terület. Mándok kívül esik ezen a területen, így a geotermikus energia hasznosítására korlátozottak a lehetőségek. Geofizikai mérések szerint a területen a geotermikus gradiens kb. 3500-4000 m közötti mélységben éri el a 200 C°-ot, ami alföldi viszonylatban nem számít kiemelkedőnek. A felső-pannóniai és negyedidőszaki üledékekben tárolt fajlagos energiamennyiség 1-2,5 GJ/m2, ugyanakkor a megye középső és déli területein 7,5-10 GJ/m2 értékek is mérhetők (HORVÁTH J. 2011b). 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiahatékonyságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A 2007 utáni időszakban jelentős energetikai fejlesztések valósultak meg a város intézményeiben. Az önkormányzati intézmények energiagazdálkodását az 1.10.7 fejezet mutatja be, ahol bemutatásra kerül az intézmények energiahatékonyságának javulása az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően. Az intézmények energiaellátását többségében ma is fosszilis energiahordozók biztosítják, a külső érzékenység csökkentése érdekében az önkormányzat stratégiai céljai között szerepel a megújuló energiaforrásokra való átállás. Ezt a célt szolgálná az önkormányzati területen tervezett naperőmű megvalósítása is.

1.16.3

Elektronikus hírközlés

A hírközlési szolgáltatást a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Debreceni Igazgatósága felügyeli. A településen elérhetőek a digitális földi, valamint a műholdas műsorszórási szolgáltatások egyaránt. A városban helyi televíziós műsorszórás nincs. A 25. ábra mutatja a szélessávú internet előfizetésekkel rendelkező háztartások változását 2010 és 2014 között. Látható, hogy Mándokon az előfizetések száma másfélszeresére, a járásban pedig több, mint másfélszeresére változott 4 év alatt. 2013-


ban Mándokon elenyésző számban voltak azok, akik elérték a 30 Mb/s letöltési sebességet, de a Záhonyi járás egészében is csak a lakosság 3,2%-ának volt legalább ilyen nagy sávszélességű digitális kapcsolata. 25. ábra: a szélessávú internet előfizetések változása, %, 2010=100


Az xDSL szolgáltatásra alkalmas távbeszélő fővonalak tekintetében a 26. ábra nyújt tájékoztatást. Ennek alapján, Mándokon a háztartások közel ötöde rendelkezett 2014ben nagy teljesítményű digitális adatátvitelt lehetővé tevő DSL szolgáltatással. Ezzel szemben a Záhonyi járás átlagát nézve kisebb elmaradás látható, elsősorban a járás keleti, falusiasabb felén van hátrányban a digitális szolgáltatási rendszerek kiépítése. 26. ábra: xDSL-kompatibilis távbeszélő fővonalak a háztartások arányában, %



Mándokon 2014-ben 363 egyéni távbeszélő fővonalat tartottak nyilván, ami 2010-hez képest 6,68%-os csökkenést mutatott. Ennek oka a mobilkommunikációs szolgáltatások, valamint az alternatív telefonhasználat (skype, e-telefon) terjedésében keresendő.

1.17

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1

Talaj

Mándok közigazgatási területének zömén kovárványos barna erdőtalaj az uralkodó. A barna erdőtalajok e sajátos típusa homokos alapkőzeten alakul ki. A kovárványos barna erdőtalajok uralkodó záró szukcessziója a homoki cseres-kocsánytalan tölgyes, így előfordulásuk egyben kijelöli az Alföld valaha volt legerdősültebb vidékeit is. A talaj képződésének sajátos mechanikáját adja a kovárványcsíkok létrejötte. A felhalmozási (B) szintben homokos talajképző kőzeten a kolloidok kicsapódása és felhalmozódása ritmikus rendszerben történik. Ennek eredményeként jelennek meg a vékonyabbvastagabb kovárványcsíkok, a talaj mechanikai és fizikai tulajdonságaival összefüggésben. A kovárványosodás olyan helyeken jön létre, ahol a talaj savanyú vagy gyengén savanyú kémhatású, a diffúziósebesség elegendően nagy és ráadásul oxidációs viszonyok a jellemzőek. A kovárványos barna erdőtalaj vízgazdálkodása, éppen a kovárványcsíkok miatt lényegesen jobb, mint a nem kovárványos átlagos homoktalajoké, így emberi művelésre, különösen fás kultúrákra igen alkalmasak. 1.17.2

Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek Mándok közigazgatási területe általánosságban nyugat-északnyugat felől, kelet-délkelet felé lejt. A város jelentősebb vízfolyással nem rendelkezik. A terület a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik, amely a főleg kelet, délkelet felé lefutó kisebb erek és patakok fő befogadója. A homokos jellegű talaj és a nyári aszályhajlam miatt ezek a kisebb vízfolyások a nyári, illetve hőségnapok idején gyakran ki is száradnak. A homokos jellegű felszín, valamint a környezetéből való kiemelkedés miatt Mándok közigazgatási területén állóvíz megjelenése nem jellemző. A belvízi elöntésből származhat időszakosan és inkább epizodikusan a terület déli, délkeleti harmadában több napon át tartó elöntés. A város mesterséges vízfelülettel nem rendelkezik. Mándok a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Felsőszabolcsi belvízvédelmi rendszerén belül helyezkedik el. A település közigazgatási területe belvízelöntéssel alig veszélyeztetett területen fekszik. A belvízi elöntések ritkasága miatt belvízelvezető csatornahálózat nem épült ki. Magyarország Kormánya 1155/2016 (III.31.) határozatával fogadta el a térség hatályos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét. Mándok város a 2-3 jelű Lónyay-főcsatorna tervezési alegységen helyezkedik el, a Nyírség – Lónyay-főcsatorna elnevezésű sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek területén található. Az érintett sekély porózus felszín alatti víztest és az ahhoz tartozó, vízföldtani alapon meghatározott talajvíztartó réteg fekümélysége 34 m. A felülvizsgálat során elvégzett állapotértékelések alapján a Nyírség – Lónyai-főcsatorna vízgyűjtő sekély porózus víztest mennyiségi szempontból gyenge minősítést kapott. A Nyírség – Lónyai-főcsatorna vízgyűjtő porózus víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van. A felülvizsgálat során kapott eredmények alapján a település csapadékvizeit befogadó Belfő-csatorna mesterséges víztest rossz ökológiai és nem jó kémiai állapotú. A vízfolyás víztestre meghatározott ökológiai


célkitűzés, vagyis a jó ökológiai potenciál elérésének évét 2027 utánra, a jó kémiai állapot elérését 2027-re irányozták elő. Mándok közigazgatási területén a belvízelöntéssel veszélyeztetett területek nem összefüggően, hanem kisebb-nagyobb foltokban fordulnak elő, a 11. térképen sötétkékkel jelölt foltok alapján. Előfordulási gyakoriságuk északnyugatról délkelet felé haladva növekszik, a táj általános lejtésének megfelelően. Legnagyobb részben a lakott belterülettől délre, délkeletre lévő területen fordulnak elő belvízi elöntéssel veszélyeztetett területek. Belvízi elöntés veszélye a település belterületét nem, vagy csak igen elenyésző mértékben veszélyezteti. A város közigazgatási területe a Felsőszabolcs-felső belvízvédelmi szakasz területére esik, melynek belvíz-veszélyetetettségét mutatják az alábbi adatok: 

Pálfai-infex: alig belvízveszélyes (1-es) veszélyeztetettségi kategória



Évi átlagos belvizes napok száma: 48 nap/év, az elmúlt 10 év átlagában



Belvízvédelmi készültség (I., II. és III. fok) gyakorisága: 16 elrendelt készültség 10 év alatt


11. térkép: Mándok belvízelöntés által veszélyeztetett területei

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés

Felszín alatti vizek A település területén előforduló talajvíz minőségében határérték-túllépések nem fordulnak elő, szulfát, nitrit és nitrát tartalma alacsony. Magasabb ugyanakkor a kalcium és a hidrogén-karbonát tartalma, amely meghatározza a víz keménységét. A talajvíznívó az országos átlagnál mélyebben van, a talajvízszint átlagos mélysége a területen 4-6 m, de nem ritka a 6 m alatti vízszint sem. A talajvízszint magassága a felszín lejtését követve, dél, délkelet felé haladva csökken, a terület északnyugati részén extrém mélységeket (8-10 m) is elér. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) Kvvm rendelet melléklete szerint Mándok a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik. Ezen túlmenően kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi területtel is rendelkezik, amely a vízbázisok körül kijelölt hidrológiai védőidomok területét jelenti (12. térkép). A kijelölt hidrológiai védőidom területe érinti a város belterületét is, az alábbi utcákat: Dózsa György utca, Honvéd utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Arany János utca, Széchenyi utca, Bem utca, Vasvári Pál utca.


A felszín alatti vízminőség kiemelt érzékenységére való tekintettel, a 123/1997 (VII. 18) Kormányrendelet 5. melléklete alapján az alábbi korlátozások fordulhatnak elő a védőidom területén: 39. táblázat: hidrológiai védőidom felszíni vetülete miatt lévő korlátozások Mándok területén

Tevékenység

Felszín alatti vízbázisok védőövezetei A

Felszín alatti vízbázisok védőövezetei B

Lakó- vagy irodaépület csatornázással

4

4

Házikertek, kiskertművelés

3

3

Temető

2

4

Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékok 1 tárolása

3

Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás

1

1

Erdőtelepítés és –nevelés vegyszeres kezelés nélkül

4

4

Növénytermesztés

3

3

Legeltetés, háziállattartás

3

4

Szervestrágyázás

3

4

Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre

1

3

Hígtrágya és trágyalé leürítés

1

1

Növényvédőszerek alkalmazása

3

3

Növényvédőszer-kijuttatás légi úton

1

3

Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése

2

3

Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- 4 rendszerrel

4

Egyéb út

3

4

Vasút

3

4

egyéb 3

3

Fedő- vagy tevékenység

vízvezető

réteget

érintő

Jelmagyarázat 1

Tilos

2

Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető

3

Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető

4

Nincs korlátozva

Forrás: 123/1997 (VII. 18) Kormányrendelet 5. melléklete


12. térkép: a hidrológiai védőidom által érintett közigazgatási terület

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés

1.17.3

Levegőtisztaság és védelme

A település levegőszennyezettségére helyi adatok nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi manuális légszennyezettségi mérőállomás Záhonyban található, amely korlátozott adatgyűjtést folytat. A mérőállomás 2007 előtt NO2, SO2, és ülepedő por koncentrációját mérte, 2007 után azonban csak NO2 mérésére korlátozódik a tevékenysége. A nitrogén-dioxid koncentráció mérté éves átlagainak változásai a 27. ábrán láthatók. A nitrogén-dioxid éves átlagos koncentrációjában a következő határértékek különíthetők el: 0-16 µg/m3 alatt kiváló, 16-32 µg/m3 között jó, 32-40 µg/m3 között megfelelő, 40-80 µg/m3 között szennyezett, 80 µg/m3 felett erősen szennyezett a levegő az NO2 koncentráció szempontjából. Ebből, és a mért adatokból következik, hogy a térség levegője ebből a szempontból minden évben a jó kategóriában foglal helyet. Az is észrevehető ugyanakkor, hogy a levegőminőség ezen belül is fokozatosan javul, mivel amíg 2007-ben még 30 µg/m3 felett volt az éves átlagos mért érték, addig 2014-ben már alig haladta meg a 20 µg/m3 –t.


27. ábra: A nitrogén-dioxid koncentrációjának változása a záhonyi mérőállomás alapján

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

A Környezetvédelmi Információs Rendszer Mándokra vonatkozó adatai alapján, a településen mért összes éves kibocsátás terén részben kedvező, részben kedvezőtlen változások is megállapíthatók. A 28. ábra szerint ugyan örvendetesen csökkent a széndioxid és a nitrogén-fioxid települési kibocsátásának éves mennyisége, ez idő alatt ugyanakkor jelentősen megnövekedett a település szén-monoxid emissziója. A magas CO-kibocsátásnak egészségügyi kockázatai vannak, az emisszió visszaszorítása tehát elemi érdekű feladat. 28. ábra: Mándok légköri emissziójának változása,2007=100

Forrás: Környezetvédelmi Információs Rendszer


A levegő minőségére a következők gyakorolnak hatást: 

  

Lakossági és ipari eredetű fűtés: ez a téli időszakban növeli meg a CO2 és SO2 kibocsátást. Ez utóbbi azért jellemző, mert a válság hatására sokan tértek vissza a földgázüzemű fűtésről a fatüzeléses rendszerekre, amely a kén-dioxid kibocsátás növekedésével járt. Közlekedésből eredő emisszió: mivel a fő közlekedési útvonalak elkerülik a várost, ezért ez kevésbé játszik szerepet Mándok levegőjének szennyezésében. Ipari termelésből származó emisszió: Mándokon kevés a jelentősebb légköri emissziót okozó vállalat, ehelyett sokkal inkább a szállítási, raktározási feladatok ellátása van jelen. Természetföldrajzi tényezők: mivel a város homokos jellegű felszínen fekszik, a levegőszennyezésnél, különösen az ülepedő por terhelésénél erre a tényre is figyelni kell.

A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján Mándok a 10. légszennyezettségi zónacsoportba tartozik, a kiemelt települések között nem szerepel.

1.17.4

Zaj, és rezgésterhelés

A 27/2008 (XII.3) KVVM-EüM együttes rendelet tartalmazza a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket, illetve azok alkalmazását. Ennek alapján a következő zajterhelési határértékek különíthetők el: 40. táblázat: Mándokot érintő zaj- és rezgésterhelési kategóriák

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre dB Nappal (06-22 óra)

Éjjel (22-06 óra)

Kisvárosias, kertvárosias, 50 falusias beépítésű lakóterületek, oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterületek

40

Településközponti vegyes 55 terület

45

Gazdasági területek

50

60

Forrás: 27/2008 (XII.3) KVVM-EüM együttes rendelet

Mándok városra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre egzakt adatok a települési környezetet érintő zaj- és rezgésterhelésről. A fő zajkibocsátó tényezők az alábbiak lehetnek: 

Közlekedés: ezen belül a vasúti közlekedés zajterhelése, a vasút periferikus jellegű futásából adódóan nem jellemző. A közúti közlekedésben jelentősebbre becsült a zajterhelés, mivel a városban jelentős áruszállítási kapacitást is igénylő raktározási, logisztikai tevékenység működik. Mándok fő útjait nagyobb teljesítményű tehergépjárművek, kamionok is használják emiatt, így a Jókai, Vasút, Petőfi és Ady Endre utcákban élők esetenként az átlagosnál






1.17.5

nagyobb zajterhelést is kénytelenek elviselni. A helyzetet orvosolhatná a régóta tervezett elkerülő út megépülése. Termelési funkciókból eredő zajterhelés: ez Mándok esetében alacsony érintettségű, egyrészt mert a termelő jellegű kapacitások helyett sokkal inkább a logisztikai tevékenység van jelen, másrészt a város ipari területei kevéssé ékelődnek be a lakóterületbe, attól keletre helyezkednek el, elkülönülve attól. Lakossági eredetű zajterhelés: ez a településen epizodikus jellegűnek tekinthető.

Sugárzás védelem

A település közigazgatási területén 120 kV-os nagyfeszültségű távvezeték fut, amely a lakott belterülettől 2,5 km-re húzódik, így a keletkező sugárzásterhelés a lakosságot kedvezőtlenül nem érinti. Mobiltelefon tornyok a település belterületén az alábbi helyen találhatók:  

Polgármesteri Hivatal mellett, 150 m-es körzetében Víztorony tetején

Ezen kívül a külterületen, a benki út mellett található mobiltelefon átjátszóállomás. Mándok kívül esik Paks, Mohovce (Szlovákia) és Bohunice (Csehország) 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája területén. Mándok területén nem működik háttérsugárzást mérő állomás, az legközelebb Záhonyban található.

1.17.6

Hulladékkezelés

Mándok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás tagja, amely ellátja a megye kommunális hulladékgazdálkodási feladatait. A hulladékgazdálkodási társulás három regionális hulladékkezelési központtal látja el feladatát. Mándok a Kisvárda központtal működő Felső-Szabolcs és Bereg Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. A Társulás 79 település szilárd hulladékának kezelését végzi. A Társulás a 2006. évtől kezdődően két ütemben jelentős fejlesztéseket hajtott végre hazai és európai uniós pályázati forrásokból. Az I. ütemben, 2011. év végéig megépült három zöldmezős regionális hulladéklerakó telep, Nyíregyházán, Nagyecseden és Kisvárdán. Emellett megépült Nyíregyházán a hulladékválogató csarnok is. A projekt célja, hogy a megye szilárdhulladék gyűjtési és kezelési rendszere esetében teljesüljenek az Európai Unió hatályban lévő követelményei. A II. ütem 2012-ben indult, és 2015-ben fejeződött be. Ennek során a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére fókuszált a Társulás, több helyen megvalósult a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (köztük Mándokon is), a regionális kezelési központokban pedig mechanikai-biológiai előkezelők épültek. Kiemelt figyelmet kapott a zöldhulladék komposztálása. A települési szilárd hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását a többször módosított 3/2002 (III.18) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet alapján a város egész területén az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. jogosult a kommunális hulladék elszállítására, mely a megye összes településén végzi tevékenységét.


Mándok hulladékgazdálkodási Terve alapján a városból gyűjtött kommunális hulladék kb. ötöde csomagolási eredetű. A 29. ábrán látható, hogy Mándokon a Záhonyi Járáshoz és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéhez képest magasabb arányt képvisel a lakossági eredetű kommunális hulladék. A városban a nem lakossági eredetű szilárd hulladék aránya nem éri el az 1%-ot, míg a megye egészében a 7 és fél százalékot is meghaladja. Ennek oka, hogy a fő ipari kibocsátók nem a városban, hanem a járás és a megye más településein tevékenykednek. Mándokon az összegyűjtött szilárd hulladék mennyisége 2006 és 2014 között kb. negyedével csökkent, ami részben a lakosság javuló környezettudatosságával, részben a lakónépesség csökkenésével van összefüggésben. 29. ábra: a lakossági eredetű kommunális hulladék aránya, %, 2014


Mándokon az elmúlt években megvalósult a lakossági, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Ennek keretében havonta egyszer, zsákos rendszerben szállítják el a háztartásokban keletkezett papír és műanyag hulladékot. Ezen kívül szelektív hulladékgyűjtő sziget található a Szent István téren valamint a Rákóczi utca elején. Ezek a helyek a városközponthoz közel vannak, és elsősorban a nem helybeli lakosság használja őket. A használt sütőzsiradék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Biofilter Zrt. gondoskodik. A használt zsiradékot Záhonyban, Tiszamogyoróson, Tiszaszentmártonban és Tuzséron gyűjtik. A veszélyesnek minősülő egészségügyi hulladékok elszállítását a Septiker Kft. végzi.

1.17.7

Vizuális környezetterhelés

Mándokon több helyen észlelhető vizuális terhelés, azonban ezek többsége csak kevés ember által érintett. Legsúlyosabb probléma ez esetben is a volt TSZ-teleppel van, mivel központi elhelyezkedése, ráadásul a Forgách-kastélyszálló melletti fekvése nem segíti elő a településmarketing hatékonyságát.


A település északi-északnyugati részén felhagyott ipari és logisztikai területek találhatók. Az itt lévő hűtőraktár használaton kívül van, a településképet ugyanakkor kevésbé terheli, mivel látványa csak keveseket érint. A város leromlott környezeteihez tartozik a Varjas-tó és környéke, amelynek rendbetételét az önkormányzat középtávú céljainak egyikeként nevezte meg. A közelben lévő „Kanada” városrész leromlott, szegregált lakókörnyezete ugyancsak a vizuálisan terhelt területek sorát gyarapítja.

1.17.8

Árvízvédelem

Mándok a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. Mándok közigazgatási területén árvízveszélyt jelentő folyó nem halad át, ezért a város működésének fenntartásában az árvízvédelem kérdése nem releváns, árvízi szempontból nem veszélyeztetett. A legközelebbi folyó, a Tisza, a város belterületének határától 3,9 km-re fut, ártéri szintjét a város közigazgatási területe nem érinti.

1.17.9

Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fejezet összefoglalásaként az alábbi környezetvédelmi tényezők jelentenek problémát a város társadalmi és gazdasági potenciáljának kihasználásában: 







Közlekedésből eredő zajterhelés: a logisztikai és árufuvarozási tevékenység miatt a város belterületét jelentős, tehergépjármű-forgalomból eredő zajterhelés éri, amely csökkenti a város ingatlanpiaci, így társadalmi értékét. A zajterhelés csökkentése csak az elkerülő út megépítésével lehetséges, mivel a gazdasági szerkezet megváltoztatására nincs sem lehetőség, sem szándék. Felszín alatti víz fokozott érzékenysége: a város nagy porozitású homokos alapkőzeten fekszik, amely a felszín alatt lévő vizet a külső hatásokra fokozottan érzékennyé teszi. Emiatt a gazdasági tevékenységek megválasztása esetén különösen fontos a környezeti terhelések mérlegelése. Mély talajvízszint: a város környezetéhez képest magasabb térszínen fekszik, aminek következménye az átlagosnál mélyebb talajvízszint. Emiatt a térség az átlagosnál érzékenyebben reagál a globális klímaváltozás okozta negatív hatásokra. TSZ-telep vizuális terhelése: a volt TSZ-telep hasznosítatlan területe nem csak a városképet, hanem a település gazdasági és társadalmi potenciálját is rontja. A városközpont műemléki és helyi értékvédelmi övezetébe ékelődő terület revitalizációja ezért kiemelten fontos.

1.18

Katasztrófavédelem

1.18.1

Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Mándok közigazgatási területén alábányászott területek, pincék és barlangok nem találhatók.


Csúszás, süllyedésveszélyes területek A településen az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján nyilvántartott felszínmozgásos esemény nem történt. A Településszerkezeti Terv alapján a település közigazgatási területén csúszásveszélyes terület nincs. A település közigazgatási területe vízerózióval alig veszélyeztetett. A terület homokos felszín jellege miatt szélerózióval veszélyeztetett. A térségben főleg a várostól délre találhatók kiterjedtebb félig kötött futóhomokos felszínek, ami az uralkodó, északi, északkeleti széllel átellenes irányban helyezkedik el. Földrengés veszélyeztetett területek Mándok és térsége földrengések szempontjából alacsony veszélyeztetettségű helynek számít. A város 50 km-es körzetében az elmúlt 6 évben nem mértek földrengést. 2010 előtt is csupán a várostól számított 100 km sugarú körben észleltek földmozgást, a historikus rengések közül pedig 10-nél kevesebb azon rengések száma, amelynek epicentrumát a várostól 50 km-es távolságon belül észleltek. így ennek a kockázata igen alacsony, földrengések a területen csak elenyésző gyakorisággal fordulnak elő (ez természetesen nem zárja ki akár épületkárral is járó közeli rengés kipattanását). A városhoz legközelebbi szeizmográfiai állomás Tarpán található.

1.18.2

Vízrajzi veszélyeztetettség

1.18.2.1 Ár- és belvízveszélyes területek A 18/2003 (XII.9.) KVVm-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról mellékletében Mándok neve nem szerepel. A település belvízi elöntéssel alig veszélyeztetettnek minősül. 1.18.2.2 Mély fekvésű területek Mándok közigazgatási területén mély fekvésű területek alig találhatók, elsősorban a település déli, délkeleti oldalán, a Tisza völgye felé lejtő térszínen fordul elő. Itt epizodikusan megjelennek a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló belvízi elöntések is. A város belterületén belvízelöntéssel veszélyeztetett mély fekvésű terület nem található. 1.18.2.3 Árvíz és belvízvédelem A korábban említetteknek megfelelően a település árvízzel nem veszélyeztetett, a belvízelöntés jelensége pedig inkább epizodikus, mintsem rendszeres jellegű, jelentősebb védelmi beavatkozások nem szükségesek. A globális klímaváltozás miatt sokkal inkább a talajvíznívó további csökkenése, és aszályhajlam növekedése várható. 1.18.3

Egyéb katasztrófavédelmi tényezők

1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok A város közigazgatási területén kedvezőtlen morfológiai adottságok, lejtések, partfalomlások nincsenek, ezek kockázati tényezői a településen igen alacsonyak.


1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások A város homokos jellegű talajon és puha üledékes kőzeten fekszik, amelynek teherbíró képessége alacsony. A településen magas (kétszintesnél magasabb) épület nem fordul elő, és a Helyi Építési Szabályzat sem engedi meg ilyen épületek létesítését. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások Mándokon veszélyes ipari üzem nem található, ipari veszélyforrás jelenléte alacsony valószínűségű. A Transit-Group cégcsoport üzemeltetésében a település határában műtrágya raktározási és átrakási tevékenység folyik. Ennek talajvízre való veszélyességére hivatkozva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a műtrágyaraktár körül veszélyességi övezet kijelölését írta elő. A veszélyességi övezet elhelyezkedését a 13. térkép mutatja. 13. térkép: a veszélyességi övezet elhelyezkedése


1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely

Mándok közigazgatási területén, az Ady Endre utca közelében homok lelőhely található, amely jelenleg nem áll művelés alatt. Ezen kívül más ásványi nyersanyag lelőhely a település közigazgatási területén nincs.

1.20

Városi klíma

Mándok belterületén városi hősziget kialakulása nem jellemző, a városközpont és az azt körülvevő lakóövezetek léghőmérséklete nem tér el nagyban egymástól. A hősziget kialakulása elmaradásának a következő okai vannak: 

Város kis mérete: Mándok kelet-nyugati irányú kiterjedése összesen 2,5 km, s ilyen kis távolságon még nem jelentkeznek nagy időjárásbeli különbségek.


  

Városon belüli zöldfelületek magas aránya: Mándok belterületén a beépítettség még a központi területeken sem ér el magas értéket, a kertvárosi övezetben pedig egyértelmű a zöldfelületek magas arányú jelenléte. Jelentős légköri emissziót produkáló ipari szennyezőforrások hiánya: a városban inkább könnyű- és élelmiszeripari, valamint logisztikai tevékenységek vannak jelen. Közlekedésből származó terhelés alacsony: bár a városon keresztül, a település méretéhez és teherbíró képességéhez képest nagyobb mértékű teherforgalom bonyolódik, ez meg sem közelíti pl. a közeli 4-es főközlekedési út forgalmát.

Van viszont néhány olyan tényező, amelynek városi klímát negatívan módosító hatása lehet: 





Beépítés mértékének növelése: elsősorban a településközponti vegyes területtel leírható városközpont beépítettségének további növekedésének van valós veszélye. Ilyen lehet pl. új épületek építése, a talaj lefedése révén a közlekedésre szánt területek növekedése, foghíjak beépítése, stb. A magasabb beépítettség ugyanakkor megváltoztathatja a terület mikroklimatikus viszonyait. Homokos jellegű felszínből származó poranyag jelenléte: elsősorban a várostól délre találhatók félig kötött futóhomokformák, ahonnan erős és tartós déli széllel megnövekszik a város levegőjének aeroszol tartalma. Ez leárnyékolhatja a napsugárzástól a földfelszínt, illetve városi környezetben fokozhatja az üvegházhatást. Gépjárműforgalom növekedése: a jövőben a személygépkocsik további terjedése, valamint a városban működő termelő jellegű vállalatok gazdasági teljesítményének javulása a személy- és tehergépjármű-forgalom növekedését vetítik előre. A megnövekedett kibocsátás rontja a város levegőminőségét és mikroklimatikus viszonyait.


2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ


2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

2.1.1 Demográfia Mándok alacsony népességmegtartó képessége miatt lakónépessége folyamatosan csökken. A természetes népességcsökkenés terén az elmúlt években látható némi pozitív változás, míg az elvándorlás mértéke a járáshoz képest kevésbé kedvezőtlen. A népességváltozás elmúlt évekbeli tendenciái révén Mándok vált a Záhonyi járás legnagyobb településévé. A város népességét a 15 éven aluliak csökkenésével együtt az egyre fokozódó elöregedés jellemzi. Ez egyrészt az eddigieknél is nagyobb kihívásokat jelent az oktatási rendszer fenntarthatósága számára, ugyanakkor egyre nagyobb terhet ró a szociális ellátórendszer működtetésére. A foglalkoztatottság mértéke, bár a megyénél jobb a helyzete, mégis igen alacsony, a Kormány által 2020-ra kitűzött 75%-os cél elérése majdnem elérhetetlen messzeségben van. A rossz foglalkoztatási helyzet elsődleges oka a hátrányos képzettségi helyzetben keresendő. A felsőfokú végzettségűek alacsony részesedése miatt nem képesek megjelenni a kreatív, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági ágazatok. A munkaerő képzetlensége miatt a legtöbb munkaadó többnyire csak alap-, esetleg középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót tud foglalkoztatni. Ez a tény egyrészt kihat a cégek termelékenységére, másrészt nem segíti elő a jövedelmi helyzet javulását sem. Emellett magas az inaktívak aránya, az aktív korban lévők közül minden harmadik ember nem tudja, vagy nem akarja kihasználni egyéni képességeit. A munkanélküliségi ráta elmúlt évekbeli látványos csökkenése mögött valójában a közfoglalkoztatás felfuttatása állt. 2.1.2 Települési közösség A település belső közösségi kohéziója megfelelőnek mondható. Mándok a vidék történelmi igazgatási, piacközpontja. Ebbéli identitását mindmáig megőrizte, és sokan ma is Mándokot tekintik a Záhonyi járás valódi központjának. Ezt az is mutatja, hogy ez a járás legnagyobb városa, itt volt a hajdani Forgách-birtokközpont, s ma is meghatározó gazdasági és társadalmi erőt képvisel. A település belső kohéziójának egyik fokmérőjeként évente számos, jelentősebb érdeklődést felmutató rendezvénye van a városnak. Hátrány viszont, hogy ezek az események a legtöbb esetben nem képesek nagyobb sugarú területről látogatókat vonzani. Ez a tőkevonzó képességet tekintve egyértelműen versenyhátrányt jelent, hiszen így egyrészt a település láthatatlan a külső érdeklődő előtt, másrészt, éppen előbbiből következően, a kulturális események nem tudják betölteni közvetítő szerepüket. (Egy adott rendezvényen üzletemberek, befektetők is részt vehetnek, ezért is fontos, hogy a településnek legyenek nagyobb hatású rendezvényei.) A városban számos civil szervezet működik, amely közvetve (és igen kis mértékben közvetlenül) segíti a gazdasági termelékenység javulását. A civil szervezeti élet kiterjed a település kulturális, rekreációs, sport, valamint oktatási és szociális tevékenységére egyaránt. Ezáltal ezek a szervezetek szervesen beépülnek a társadalom mindennapjaiba, így objektív képet tudnak alkotni a város belső lehetőségeiről. A betelepülő cégek és


gazdasági szervezetek sokszor ugyanis éppen ott szenvedik el a legtöbb hátrányt, hogy sokszor nincsenek tisztában a valós helyi viszonyokkal. Az aktív civil szervezeti élet ezt a hiányt képes kiküszöbölni. Különösen említésre méltó Mándokon a Gazdakör működése, mely a legnagyobb létszámú civil szerveződés a településen. 2.1.3 Intézményrendszer Mándok sokrétű intézményrendszerrel rendelkezik, amely mind horizontálisan, mind vertikálisan megfelelően látja el a város és térsége keresletét. A városban a bölcsődétől a felnőttképzésig megtalálható az oktatási rendszer vertikuma. A Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde az alapfokú oktatás előtt állók nevelését szolgálja, Épületén az elmúlt években energiahatékonysági beavatkozásokat végeztek, de hátra van még a tetőzet felújítása, és a konyha korszerűsítése. Az intézmény nagy figyelmet fordít az egészséges életmód átadására, ezért megfelelően felszerelt sportlétesítményekkel, ovi-foci pályával, tornaszobával rendelkezik. Az intézmény fenntartója Mándok Város Önkormányzata. Az alapfokú oktatás-nevelési feladatok ellátását a Mándoki Általános Iskola végzi. Az intézmény a Klebersberg Intézményfenntartó Központ kezelésében van, azonban az iskola épületei az önkormányzat tulajdonában maradtak. Az egészséges életmód, a sportolásai lehetőségek biztosítása terén az iskola is igen jó adottságokkal (2 tornateremmel, kültéri sportpályával) rendelkezik. Az oktatási intézmények működtetése terén egyre súlyosabb problémaként jelentkezik az aktív korúak elvándorlása, és a gyermekvállalási hajlandóság alacsony mértéke. Ezáltal ugyanis egyrészt a nevelési intézmények rentabilitása lesz kérdése, másrészt a meglévő épületek kihasználtsága is folyamatosan csökken. Éppen az iskolai épületek kihasználtságának javítására kellett átköltözetni a Városi Könyvtárat a 3. számú épületbe. A tanulói létszám csökkenésével félő, hogy újabb épületrészek, esetleg egész épületek maradhatnak üresen, kihasználatlanul. Az iskola végzős diákjait az elmúlt években romló kompetenciaeredmények jellemezték, ami negatív hatással van a helyi munkaerőpiaci folyamatokra. A rossz eredmények közvetve kihatással vannak a lakosság alacsony képzettségi szintjére is. A városban kiterjedt egészségügyi ellátórendszer működik. Két háziorvosi körzet látja el a város lakóit, amely a Petőfi Sándor utcai épület felújításával egy épületben található. Az ellátórendszer a megyei átlagnál jobban leterhelt, ami a lakosság elöregedésével és az egészségügyi rendszer ellátatlanságával egyaránt kapcsolatban áll. A településen 1 fogorvosi körzet működik, amelynek túlterheltsége miatt szükséges lenne egy újabb körzet létrehozása. Ugyancsak kapacitásbeli problémák terhelik a gyógyszertár működését is. A lakosság ellátása érdekében fontos lenne az ügyeleti ellátás helyben való megoldása, mivel az jelenleg csak Záhonyban érhető el. A településen működik a Térségi Szociális Központ, amely ellátja a járás településeit is. A városban idősek otthona is működik, illetve a Görög Katolikus Egyház kezelésében a Szent Miklós és Szent Illés Szeretetotthon, amely szintén idős korúak bentlakásos ellátásával foglalkozik. A szociális ellátórendszer kapacitás-bővítése több okból is időszerű: a lakosság elöregedése, az alacsony foglalkoztatottság, valamint a hátrányos munkaerő-piaci helyzet egyaránt ebbe az irányba hat. A kulturális intézmények terén a város mikrotérségi szerepkörrel rendelkezik. A Petőfi Sándor Művelődési Ház épületét a 2000-es években felújították, belső berendezésének cseréje azonban időszerű. A Városi Könyvtár 28 ezer kötetnél is többet számlál, és informatikai eszközállománnyal is rendelkezik. A könyvtárhasználat éppen emiatt átalakulóban van, a kölcsönzés helyett sokkal inkább a helyben olvasás és a számítógép


használat terjed. A kulturális életet erősíti a városban működő Közösségi Ház szolgáltatásai is. Az itt lévő oktatótermeket a felnőttképzések során tudja hasznosítani a település. 2.1.4 Gazdaság Mándok szűkebb környezetének mikrotérségi központja, ugyanakkor az ország és Kelet-Közép-Európa fő gazdasági centrumaitól távol helyezkedik el. A városban alacsony a vállalkozói aktivitás, ennek alapján Mándok csak kis sugarú körben valóban versenyképes. A vállalkozások alapvetően mikro- és kisvállalkozás méretszinten működnek, közép- és nagyvállalatok hiányoznak a város gazdasági kínálatából. Ennek következménye, hogy nincs helyi beszállítói hálózat, a kkv-k nem tudnak érdemben beépülni a helyi gazdaságba, és távoli nagyvállalatok kiszolgálóivá válnak. A középvállalkozások hiányát némileg orvosolni fogja a tervezett gyümölcsfeldolgozó üzem megnyitása. Mándok gazdaságában adottságaiból fakadóan domináns az agrárjelleg, illetve mikrotérségi, részben járási szintű szolgáltató funkciókat tömörít. A szolgáltató központ jelleg a települési identitásban is megjelenik. Mándok térségének kereskedelmi, pénzügyi, vendéglátó szolgáltató centruma. A város egyik jövedelmező kitörési pontja lehet a turizmus. Itt található a régió egyik legkorszerűbben felújított, luxusszállodaként hasznosított kastélya, a Forgách-kastély, mely rekonstrukciója után a város legfontosabb vonzerejévé vált. A turizmus hatékony kiaknázásához ugyanakkor még nincsenek meg a kellő feltételek. Egyrészt nincsen megfelelő mennyiségű, és különböző kategóriájú szálláslehetőség. Másrészt a kastélyon kívül nincs olyan vonzereje, amely tágabb körben ismertté tehetné Mándok nevét. Harmadrészt a város rendezvénykínálata inkább helyi vonatkozásban jelentős, turisztikai forgalom arra nem építhető. Negyedszer pedig a város szolgáltatáskínálata (vendéglátás, kölcsönzés, egyéb kiegészítő szolgáltatások) sem üti meg a turizmusban résztvevők által elvárt szintet. Külön kell szólni a XXI. század gazdasági ágazatáról, a „kvaterner” szektorról. Ide a tudásintenzív és kreatív ágazatok tartoznak, azaz a tágabb értelemben vett K+F+I szektor. Pontos információk nincsenek arra vonatkozóan, hogy a város mennyire vesz részt ezekben, két adat azonban azt mutatja, hogy Mándok e téren egyértelműen hátrányt szenved. Egyrészt a tudományos, műszaki tevékenységet végző működő vállalkozások csupán 3,8%-át adják az összes működő vállalkozásnak. Másrészt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony részesedése sem segíti elő a modern ágazatok megjelenését és megerősödését. 2.1.5 Önkormányzati gazdálkodás Mándok Város Önkormányzata éves szinten kb. 950-980 millió Ft-os költségvetésből gazdálkodik. A jogszabályi feltételeknek megfelelve Mándokon sincs hiánygazdaság, a költségvetést minden évben deficitmentesen fogadják el. A 2012. évi állami adósságátvállalás jelentős, 100 millió Ft feletti költségtehertől szabadította meg a várost. Az adósságkonszolidáció révén a város hitelállománya teljesen megszűnt, jelenleg adóssága nincs. Ez ugyanakkor utat nyitott a beruházási jellegű kiadások legalább részleges, a fenntarthatóságot és rentabilitást szem előtt tartó növeléséhez.


Az elmúlt években a helyi adógazdálkodás is differenciáltabbá vált, hiszen úgy tudott mind volumenében, mind arányában növekedni a gazdasági tevékenységből származó iparűzési adó, hogy a helyi adókból származó bevétel is növekedett. Ez arra vezethető vissza, a város egyéb adónemekből származó bevételei pozitívan változtak. Az állam és önkormányzat közötti feladatmegosztás (pl. az oktatás terén) ugyanakkor a normatív támogatások és a visszaosztott adóbevételek csökkenésével jártak. Az önkormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a városi gazdaság prosperitásának előmozdítására. Egyrészt önkormányzati területek bérbeadásra vagy értékesítésre való felajánlásával segíti a beruházni vágyók letelepedését (pl. a tervezett gyümölcsfeldolgozó üzem esetében). Másrészt kiterjedt városmarketing tevékenységet folytat, rendszeres tárgyalásokat kezdeményez a város iránt érdeklődő befektetői körrel. E mellett folyamatosan gondot fordít a város közterületeinek rendben tartására, szépítésére. A településüzemeltetési szolgáltatásokat megfelelő hatékonysággal látja el, erre külön Városüzemeltetési Intézményt is létrehozott. Az önkormányzat ezen kívül számos, a helyi gazdaság működését pozitív irányban befolyásoló intézményt tart fenn. (A Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde segíti a munkába való visszatérést, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Városi Könyvtár, valamint a Közösségi Ház pedig a település kulturális és civil életén keresztül, közvetve segíti a gazdasági tevékenységet.) 2.1.6 Táj és természet Mándok az Északkelet-Nyírség kistájon fekszik, amely homokos alapkőzettel rendelkezik. A település természeti adottságait meghatározza, hogy esősorban a szél általi felszínformálás jellemző, és félig kötött futóhomokformák alakultak ki a környéken. Az eolikus felszínformálás ma is tart, befolyásolva ezzel a térség mezőgazdasági termelését. A homokos talajképző kőzeten kovárványos barna erdőtalaj alakult ki, amely javítja a talaj vízgazdálkodását, elsősorban fás, gyümölcs- és kertkultúrák művelésére alkalmassá téve azt. A város nem rendelkezik közvetlen Tisza-parttal, a magasabb térszínen való fekvés, illetve az alacsony talajvíznívó miatt a belvízi elöntés is csak epizodikusan jelentkezik. Ezért a településen sem árvíz, sem belvíz nem veszélyezteti a gazdasági tevékenységet. A vízhiány miatt ugyanakkor a térség intenzív szántóföldi művelésre csak kevésbé alkalmas. A térség éghajlata az alföldi átlaghoz képest hűvösebb és csapadékosabb, ezért az aszályhajlam is kevésbé érinti. A közeli hegyvidékek éghajlatmódosító hatásának következtében az uralkodó szél az északi, északkeleti, aminek nagyobb munkavégző képessége révén a szélenergia az energiatermelésben potenciálisan kiaknázható. Az átlagos éves napfénytartam ugyanakkor 1800 óra körül van, így a napenergia térségi potenciálja alacsony. A természeti viszonyok miatt a térségben magas az erdősültségi arány, ez az Alföld legerdősebb vidéke. A kiterjedt erdőfoltok egyrészt ökológiai folyosóként működnek, másrészt a helyi klimatikus viszonyokat is kedvezően befolyásolják, amelynek a globális klímaváltozás miatt van jelentősége. 2.1.7 Zöldfelületek Mándok kiterjedt és jól gondozott zöldfelületi rendszerrel rendelkezik. A rendszer magja a település központjában megtalálható kvázi összefüggő zöldterület, amely a


Városháza épületétől a Forgách-kastélyig terjed. Ez magában foglalja a Polgármesteri Hivatal parkját, a Petőfi utca menti zöldfelületeket, a Petőfi Parkot, a városközpont intézményeinek zöldfelületét (Közösségi Ház, Általános Iskola), és a kastélyparkot. Ennek az egybefüggő területnek a fenntartása a város számára a globális klímaváltozás negatív hatásainak kivédése miatt fontos. A település kiterjedt kertvárosi lakóövezettel rendelkezik. Az itt lévő kertek, gyümölcsösök része a város zöldfelületének, ugyanakkor ezek nem nyilvánosak. A kerteket az itt élők rendszeresen művelik, gondozzák, a kertvárosi nem nyilvános zöldfelület rendezett képet mutat. A nyilvános zöldfelületek, így az előbb említett belvárosi területek is rendszeresen gondozottak, az önkormányzat a városüzemeltetés keretein belül látja el ezek ápolását. A zöldfelületek többsége rendelkezik megfelelő minőségű közösségi infrastrukturális elemekkel (információs tábla, utcabútorok, hulladékgyűjtők, stb.). A rendezett zöldfelületek közvetve növelik a város tőkevonzó képességét, mivel az pozitív irányú visszajelzést vált ki a városba befektetni kívánóktól. 2.1.8 Épített környezet Mándok változatos épített környezettel rendelkezik, amely szerteágazó hatással van a település társadalmi és gazdasági életére. Ez a változatosság a településfejlesztésben is megjelenik, hiszen a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat összesen 43 különböző típusú építési övezetet különít el a város belterületén. A diverzitásnak előnyös és hátrányos tulajdonságai is vannak. Előbbi főleg abból a tényből származik, hogy a változatos épített környezet egyben sokrétű befektetői tevékenységet képes vonzani, ezáltal hozzájárulhat a helyi gazdaság diverzifikációjához. A helyi szabályozások ugyanakkor be is határolják a város gazdasági fejlődését, potenciáljában rejlő lehetőségeinek kiaknázását. Az épített környezet pozitívumai közé tartozik a városközpontban lévő három műemléki épület, illetve a körülöttük kijelölt műemléki övezet. A város értékvédelmi törekvéseinek sikerét jelzi a település intézményi környezete körül kijelölt helyi értékvédelmi övezet. Az épített értékek ebben a formában való védelme és megőrzése javítja a települési kohéziót és identitást. Mindez közvetve a demográfiai mutatókra is pozitív hatással lehet. A gazdasági életre ez is kettőst hatást gyakorol. Egyrészt a szolgáltató szektor városközponton belüli fejlesztési lehetőségeit erőteljesen behatárolja, ugyanakkor az értékmegőrzés olyan tudatos városfejlesztésről árulkodik, amely képes lehet diverzifikált gazdasági tevékenység megjelenítésére. Különösen nagy lehetőség nyílik a védett épített környezet turizmusban való hasznosításában. Tőketaszító, és a demográfiai folyamatokat és települési identitást rontó tényező a városban jelenlévő sok alacsony vitalitású terület (szegregátumok, felhagyott ipari területek, ezek közül különösen a volt TSZ-telep területe). A leromlott területek jelenléte nem segíti elő a működőtőke megjelenését, ezáltal tovább rontják a demográfiai mutatókat, ördögi körbe taszítva ezzel a várost. A probléma megoldása csak hosszú távon is azonos irányba ható folyamatok révén lehetséges. 2.1.9 Közlekedés Mándok közlekedési potenciáljának legnagyobb előnye, hogy eléri a Kelet-Európában kiépített széles nyomtávú vasút, illetve a hazai normál nyomtávú pálya egyaránt. Ezáltal részt vesz a transzeurópai áruszállításban, és része Magyarország legnagyobb logisztikai területének, a Záhonyi Átrakó Körzetnek. Hátrányosan érinti viszont periferikus


fekvése: a centrumtérségektől távol fekszik, sem autópálya, sem főközlekedési út nem érinti, s csupán egy alacsony szállítási kapacitású vasúti mellékvonal teszi lehetővé az átrakást. Ezzel Mándok versenyhátrányban van a 4-es főút és 100-as törzshálózati vasútvonal mentén fekvő településekhez képest. A város négyszámjegyű, alacsony kapacitású utak metszéspontjában fekszik, ami gyenge szállítási kapacitást tesz lehetővé. Elkerülő út hiányában ráadásul minden teherforgalom áthalad a városon, jelentős zaj- és rezgésterhelést okozva. Ráadásul a települési átkelési szakaszok az áruszállítást is lassítják. Mándok nem rendelkezik Tisza-parttal, a folyó ingadozó vízjárása miatt áruszállításban nehezen aknázható ki. A közelben hiányoznak azok a Tisza-hidak, amelyek a transzverzális közlekedést tennék lehetővé, így a határ menti periferikus térségeket összekötve javíthatnák Mándok gazdasági potenciálját. A térség alacsony forgalmú útjai azonban alkalmasak a fenntartható közlekedési formák, így a kerékpározás lebonyolítására. Ezzel Mándok eddig ki nem használt turisztikai potenciállal is rendelkezik (erre viszont a teherforgalom által járt TuzsérMándok útszakasz nem alkalmas). A közösségi közlekedés a vasút mellett az autóbusz révén is jelen van. A város helyközi autóbusz-hálózata elsősorban a közeli településeket, mint vonzáskörzetet kapcsolja Mándokhoz, de elérhető a két legközelebbi járásközpont, Záhony és Kisvárda is. A járatok rendszeresen, de ritkán közlekednek mindkét irányba. 2.1.10 Közművek A város közművesítettsége igen jó, gyakorlatilag teljes mértékben kiépített. A településen élők a tiszabezdédi Észak Szabolcsi Regionális Vízműből nyerik az ivóvizet. A mezőladányi vízbázis körüli hidrológiai védőidom felszíni metszete Mándok belterületét is érinti, ami befolyásolja a gazdasági tevékenységek végzését. A szennyvízgyűjtő csatornahálózat a Vasvári Pál, Bem, és Dózsa György utcák, valamint a Jókai utca vasúton túli szakaszának kivételével az egész városban kiépült, a közműolló minimális mértékű. Az említett utcákban az önkormányzat közeljövőbeli tervei között szerepel a csatornahálózat elkészítése. A város határában a legkorszerűbb technológiával felszerelt, III. tisztítási fokozatra is képes szennyvíztisztító telep működik, amely alkalmas a vízben oldott nitrogén és foszfor eltávolítására is. A település minden ingatlana rendelkezik villamos energia hálózatra való rákötéssel. E téren az önkormányzat tudatos energiagazdálkodást folytat, és saját fenntartású ingatlanjainak energiahatékonysági fejlesztésével igyekszik segíteni az energiafelhasználás racionalizálását és a megújuló energiaforrások alkalmazásának térnyerését. Fontos lenne az energiahatékonyság további javítása, a még hiányzó intézményi energiahatékonysági fejlesztések véghezvitele, valamint az önkormányzati lakások hasonló jellegű felújítása. Mindez jelentős megtakarítást is eredményez a költségvetésben, a felszabaduló összegek pedig gazdaságfejlesztési célra fordíthatók. A földgázellátás ugyancsak kiépült a városban, a rákötött ingatlanok tulajdonosai elsősorban fűtési céllal használják azt. A városban helyi elektronikus média (televízió, rádió) nem működik. A szélessávú internet előfizetések száma fokozatosan növekszik, a város önkormányzata a település honlapját rendszeresen frissíti, az új információkat itt osztja meg a lakossággal. Ezáltal a város mind jobban tér át a modern, digitális gazdaságra.


2.1.11 Környezetvédelem A város környezetvédelmi adottságait alapvetően meghatározzák a térségben uralkodó természeti folyamatok. Mándok homokos jellegű alapkőzetre települt, a közeli hegyvidékeknek pedig éghajlatmódosító hatása van. Mindezek következményeként a környék az álföldi átlagnál jobban erdősült, mely elősegítette a homokos talajoknál jobb vízgazdálkodású, főleg fás, gyümölcsös kertkultúrákra kiválóan alkalmas kovárványos barna erdőtalaj megjelenését. A gyümölcsgazdálkodás térségbeli jelenlétére a közeljövőben befektetői csoportok feldolgozói kapacitást építenének. A település nem rendelkezik folyóparttal, azaz a település társadalmi és gazdasági életét nem veszélyeztetik árvízhelyzetek. Belvízi elöntéssel, köszönhetően a mély talajvíznek, szintén alig veszélyeztetett, epizodikusan, foltokban jelenhet csak meg. Mindez, kiegészülve a jó talajadottságokkal elősegíti a mezőgazdasági termelés állandóságát. Levegőszennyezés terén Mándok emissziós forrással nem rendelkezik, ugyanakkor a vasúti átrakás folyamata potenciális víz- és talajszennyező forrásként jelentkezik. A közúti áruszállítás pedig a zaj-és rezgésterhelés terén érinti hátrányosan a város lakóit. A volt tsz-telep várostestbe ékelődött, leromlott területe befektetőket taszító vizuális terhelést jelent. Ez utóbbi legnagyobb hátránya, hogy közvetlenül a kastély mögött található, így jelen állapotában gátolja annak üzleti turisztikai kihasználását. A városban megoldott a rendszeres hulladékszállítás, van házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is. A szennyvízelvezetés néhány háztartás kivételével kiépített. A városban nincs a társadalmi és gazdasági életet befolyásoló potenciális katasztrófaveszély. Sem árvízi elöntés, sem nagyobb károkat okozó földrengés, sem más felszíni és felszín alatti mozgásfolyamatok nem veszélyeztetik a település működését.


3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ


3.1

Helyzetelemzés eredményeinek értékelése

3.1.1

A folyamatok értékelése

A várost a határ menti külső perifériákra jellemző negatív demográfiai folyamatok sújtják. Az elvándorlás és elöregedés, így az aktív korú népesség csökkenése miatt elmaradnak a munkahelyteremtő tőkebefektetések. Ezáltal romlik a település gazdasági potenciálja, termelékenysége. A településen élők rossz képzettségi helyzete sem segíti a gazdasági prosperitás pozitív irányba történő változását. A romló iskolai eredmények konzerválják a lakosság alacsony képzettségi szintjét, a magasan kvalifikáltak továbbállásával pedig a városba nem települnek be magasabb hozzáadott értéket biztosító vállalkozások. Mindez a jelenlegi alacsony jövedelmi helyzet fennmaradásával jár együtt. A város közösségi kohéziójának kibontakozását gátolja, hogy nincsenek nagyobb hatósugarú rendezvények. Ez ráadásul a XXI. század iparának számító turizmus fejlesztését is gátak közé szorítja. Hatékony városmarketing hiányában ugyanakkor a már meglévő turisztikai infrastruktúra kihasználatlan marad, ami annak amortizációját indítja el. A város fejlődését negatívan befolyásolja, hogy a fő gazdasági centrumoktól távol helyezkedik el. Ezt tovább rontja a közlekedési árnyékhelyzet, mivel a főútvonal és a vasúti fővonal elkerüli a várost. Ennek következményeként a vállalkozói tőkebefektetők elfordulnak a várostól, konzerválva a hátrányos demográfiai folyamatokat. A közlekedésföldrajzi fekvés további problémákat szül: a Záhonyi Átrakó Körzet részeként a logisztikai tevékenység erőteljes dominanciája figyelhető meg, ami a gazdasági szerkezet diverzifikálatlansága irányába hat. Ráadásul a városban nem alakultak ki helyi beszállítói rendszerek és alacsony a K+F+I szektor részesedése is. Ezáltal a település tőkevonzó pozíciója romlik, ami ugyancsak a népességmegtartó képesség romlásához vezet. Az alacsony hozzáadott értéket biztosító gazdasági tevékenységek jelenléte ráadásul a meglévő hátrányos jövedelmi helyzetet is konzerválja. A természetföldrajzi fekvésből is adódnak olyan hátrányok, melyek befolyásolják a város gazdasági és társadalmi potenciálját. A felszíni vízfelület hiánya hátrányosan érinti a turizmus helyi fejlesztését. Az alacsony napfénytartam, a nagyobb fagyveszély, az ezzel járó rövidebb tenyészidőszak, valamint az alacsony talajvíz a város agrárgazdasági pozícióját rontja, és növeli a település külső érzékenységét. A hátrányos természeti tényezők ráadásul a megújuló energiaforrások kiaknázási lehetőségeit is korlátozza. A városban nagy területű leromlott területek és szegregátumok találhatók. Az épített környezet problémái miatt a város nem tud hatékony városmarketing tevékenységet kifejteni, emiatt elmaradnak a jövedelemtermelő és munkahelyteremtő befektetések. A folyamatok révén a város épített környezete tovább romlik, konzerválódik a jelenlegi hátrányos helyzet. A szegregátumok jelenléte ráadásul a közösségi kohéziót is rontja, a társadalmi életből való kimaradás a települési identitás romlásával, a hátrányos folyamatok felerősödésével jár. A szegregált területek helyzetének megoldatlansága a várostól való elfordulást erősíti mind lakossági, mind vállalkozói szinten, ami a népességmegtartó képesség csökkenését eredményezi.


3.1.2

SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek Demográfia

 Térségének legnagyobb települése  Folyamatosan csökkenő népesség  Aktív korúak aránya magas  Rossz foglalkoztatási, képzettségi  Kedvező öregedési index jövedelmi helyzet Települési közösség

és

 Kiterjedt civil szervezeti élet  Rendezvények többsége nem széles  Forgách-uradalom történelmi körben ismert hagyományaira épülő települési  Civil szervezetek forráshiány miatt identitás gyenge érdekérvényesítő képessége  Rendszeres kulturális események Intézményrendszer  Térségi feladatokat is ellátó  Oktatási intézmények kihasználtsága intézményrendszer csökken  Megfelelően felszerelt intézményi  Szociális ellátórendszer kapacitáshiánya struktúra  Egészségügyi ellátás túlzott leterheltsége Gazdaság  Helyi adottságokra építő  Hátrányos vállalati struktúra, közép- és agrártevékenység nagyvállalatok hiánya  Logisztikai feladatok ellátására építő  Alacsony hozzáadott értéket termelő tevékenység tevékenységek túlsúlya  Egyedi turisztikai vonzerő  Térségének szolgáltató központja Önkormányzati gazdálkodás  Önkormányzati adósságszolgálat  Normatív támogatások csökkenése hiánya  Egysíkú bevételi szerkezet  Gazdaságfejlesztéshez megfelelő adottságú önkormányzati földterületek  Önálló városüzemeltetési intézmény működtetése  Javuló helyi adószerkezet Táj és természet  Gyümölcs- és erdőgazdálkodásra alkalmas természeti adottságok  Átlagosnál kisebb aszályhajlam  Uralkodó északias szélirány  Erdők, mint ökológiai folyosók

 Homokos talajképző kőzet miatt intenzív mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas  Alacsony napfénytartam  Tisza-part hiánya taszító tényező a turizmusban Zöldfelületek

 Összefüggő zöldfelületi rendszer a városközpontban  Rendszeresen gondozott nyilvános és magánkertek, parkok

 Bizonyos zöldfelületek, pl. temetők leromlott állapota  Rekreációs potenciál kevésbé jelenik meg


Épített környezet  Műemléki és helyi értékvédelmi  Alulhasznosított területek jelenléte övezet  Konfliktussal terhelt területek magas  Jelentős számú építési övezet aránya Közlekedés  Átrakási lehetőség eltérő nyomtávú  Közlekedési árnyékhelyzetben való vasúthálózat között fekvés  Határ közeli helyzet  Elkerülő út hiánya miatt város belső útjai  Kerékpározásra alkalmas alacsony túlterheltek forgalmú utak  Térségközi kapcsolatok hiánya Közművek  Közművesítettség jó állapota  Elavult közműhálózat  Önkormányzati intézmények  Csatornahálózat nem energiahatékonyságának javulása kiépített Környezetvédelem

teljeskörűen

 Ár- és belvízveszély hiánya  Emissziós források hiánya  Katasztrófát okozó folyamatok nincsenek jelen

 Eolikus erózió fokozott jelenléte  Vasúti átrakásból származó talaj- és vízszennyezés  Vizuálisan terhelt belterületek

Lehetőségek

Veszélyek Demográfia

 További szolgáltatások megtelepedése  Vállalkozások számára potenciális munkaerőpiac

 Alacsony képzettség miatt vállalkozói betelepülések elmaradnak  Életminőség romlása miatt elvándorlás növekszik Települési közösség

 Települési identitás turizmusban való  Forráshiány miatt civil szervezetek kiaknázása lehetőségei ellehetetlenülnek  Térségi és megyei civil kapcsolatok  Kulturális események iránti erősítése érdektelenség bevételcsökkentő szerepe  Vállalati szektor helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodása Intézményrendszer  Térségi szolgáltató központként való értelmezés  Intézményrendszer működési hatékonyságát javító beruházások

 Kapacitásbővülés elmaradása akadályozza az ellátórendszer működőképességét  Oktatási intézmények működésének demográfiai okok miatti ellehetetlenülése Gazdaság

 Határ közeli helyzet jobb kihasználása a befektetések ide vonzására  Turizmus jelenlétének erősítése

 Jobb adottságokkal rendelkező közeli települések tőkeelszívó hatása  Jobb turisztikai adottságú települések


Lehetőségek

Veszélyek

 Térségi szolgáltató jelleg erősítése

elvonzó hatása  Szolgáltatások más, jobb adottságú városokba települnek Önkormányzati gazdálkodás

 Beruházási kiadások fokozatos növelése  Önkormányzati területek gazdaságfejlesztési célú hasznosítása

 Feladatellátás nem fenntartható változása fokozza a települési gazdálkodás külső érzékenységét  Bevételi források külső hatások miatt elapadása Táj és természet

 Megújuló energiaforrások jobb kihasználása  Tájjellegű agrárgazdálkodás erősítése

 Gazdasági tevékenységek bővülése rontja a természeti adottságokat  Globális klímaváltozás negatív hatásai rontják a termelékenységet Zöldfelületek

 Globális klímaváltozásra való  Zöldfelületek amortizációja felkészülés elősegítése  Globális klímaváltozás negatív hatásai  Környezettudatosság javulása a miatt zöldfelületek állapota romlik lakosság és a befektetők körében  Rekreációs lehetőségek javítása Épített környezet  Beépítésre kijelölt területek befektetők  Építészeti beavatkozások révén épített általi fejlesztése környezet értéke csökken  Építészeti értékek városmarketingben  Amortizálódott területek befektetéseket történő kihasználása taszító hatása miatt további degradáció Közlekedés  Logisztikai kapacitás bővítése  Árnyékhelyzet miatt befektetők  Keleti nyitás gazdasági adottságaira elfordulnak a várostól való jobb építés  Átmenő forgalom erősödése miatt  Kerékpáros hálózati kapcsolatok tranzitútvonalak környezetében romló kiépítése ingatlanpiaci viszonyok Közművek  Energiahatékonyság javításával  Közműhálózat felújításának elmaradása önkormányzati kiadások beruházások egészségügyi problémákhoz vezethet felé való eltolódása  Energiaforrások geostratégiai  Javuló közműszolgáltatások révén jobb pozícióinak kedvezőtlen változása befektetői környezet Környezetvédelem  Környezetvédelmi iparba való befektetés  Környezettudatosság javítása lakossági, intézményi és befektetői szinten egyaránt  Barnamezős területek befektetői hasznosítása

 Globális klímaváltozás negatív hatásaira való felkészülés elmaradása  Vizuálisan terhelt területek rontják a befektetői légkört


3.1.3

A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia, a 314/2012 (XI.8.) Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve olyan településfejlesztési dokumentum, melynek tartalma a hatályban lévő, elfogadott településrendezési eszközökre épül. Az ennek való megfelelés és megfeleltetés miatt a Stratégiai tervezéssel egyidőben, szükséges volt a hatályos településrendezési eszközök, így a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata. A felülvizsgálat során az eszközök több olyan ponton is módosultak, amelyek a korábbi szabályozás alapján éppen a település fejlődését akadályozták, vagy legalábbis tették nehezebbé. Ezek a módosítások az alábbiakban foglalhatók össze: 

 

  

 



A települési terület északkeleti és délkeleti határában a 2010-ben elfogadott szabályozási terv kertvárosi lakóterület kiépítését vizionálta. Ez az új szabályozási tervben mindkét esetben a korábbi általános mezőgazdasági területre módosult, mivel a területen lakókörnyezet fejlesztése jogszabályi előírásokba (pl. ökológiai hálózat fenntartási elvei, stb.) ütközik. A terület távlati tartalék lakóterület helyszíneként van nyilvántartva. Az úgynevezett Fenyves területe a korábbi szabályozásban védelmi erdő besorolású volt, ez az új rendszerben egészségügyi erdő besorolást kapott. Az átsorolásra a terület rekreációs célú fejlesztése érdekében volt szükség. A 253. helyrajzi számú terület a korábbi szabályozás szerint kertvárosi lakóterület funkciót kapott, azonban mivel a területen termelő jellegű tevékenység folyik, az új tervben gazdasági kereskedelmi szolgáltató területként definiált. A 357. helyrajzi számú önkormányzati területen naperőmű kialakítása tervezett, ezért szükséges volt az övezeti besorolás különleges közmű területre való átsorolása a korábbi különleges sport és rekreációs területről A volt TSZ-telep területe a korábbi szabályozási terv kertvárosi lakóövezetet jelölt ki, mely a terület továbbfejlesztése szempontjából nem volt kívánatos, ezért a településközponti vegyes területbe való átsorolás volt indokolt. A Jókai utca külső szakasza a korábbi szabályozásban településközponti vegyes terület besorolást kapott, annak ellenére, hogy itt termelő jellegű tevékenység folyik. Ezért az új szabályozás szerint ezek a telkek a további fejlesztést lehetővé tevő gazdasági kereskedelmi szolgáltató területté lettek átminősítve. A Tiszamogyorós felé vezető úttól délre újabb jelentős területeken egyéb iparterület funkciójú területek kerültek kijelölésre, biztosítva ezzel a település további hosszú távú gazdasági fejlődését. A jelenleg vállalkozó által üzemeltetett helyi piac 436. helyrajzi számon lévő területe a korábbi szabályozás értelmében kertvárosi lakóövezet, amely a terület fejlődését gátolta. Az új tervben a terület településközponti vegyes terület övezeti besorolást kapott. A 1440/4 és 1443 helyrajzi számú területeken tervezi kiépíteni az önkormányzat az új autóbusz állomást. Emiatt a korábbi településközponti vegyes besorolás helyett különleges közlekedési területbe való átsorolás volt indokolt.


3.2

Problématérkép / Értéktérkép

14. térkép: Mándok értéktérképe

Forrás: saját szerkesztés. Alaptérkép: településszerkezeti terv térképe. Jelmagyarázat: kék: gazdaság, zöld: zöldfelületek, piros: épített környezet, világoszöld: intézményrendszer, narancs: közlekedés


15. térkép: Mándok problématérképe

Forrás: saját szerkesztés. Alaptérkép: Településszerkezeti Terv térképe. Jelmagyarázat: kék: gazdaság, zöld: zöldfelületek, piros: épített környezet, világoszöld: intézményrendszer, narancs: közlekedés, barna: demográfia


ÉRTÉKEK SZÁM

MEGNEVEZÉS

1

Gazdaság Működő gazdasági területek

2

Lakossági szolgáltatások

3

Városüzemeltetési Intézmény

4

Intézményrendszer Intézményi terület

5

Zöldfelület és környezet Kossuth utcai zöldfelület

6

Petőfi-park

7

Kastélypark

8

Egyéb rendezett parkok

9

Sportpálya

10

Közlekedés Vasútállomás Épített környezet és közművek

11

Felújított Forgách-kastély

12

Műemlékek

13

Helyi értékvédelmi övezet PROBLÉMÁK

SZÁM

MEGNEVEZÉS Demográfia

1

Szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett terület Gazdaság

2

Felhagyott gazdasági terület Intézményrendszer

3

Férőhelyek hiánya a szociális intézményekben Zöldfelület és környezet

4 5 6 7 8 9

Rendezetlen zöldfelületek Fenyves elhanyagolt területe Varjas-tó elhanyagolt környezete Volt TSZ-telep elhanyagolt környezete Hiányos csapadékvíz-elvezetés Elhanyagolt temető


Közlekedés 10 11 12 13 14 15 16 17

Burkolatlan utak Kerékpárút hiánya Rossz állapotú járda Elhanyagolt buszmegálló Épített környezet és közművek Degradált lakónegyedek Hiányzó szennyvízelvezetés Ivóvízbekötések hiánya Leromlott önkormányzati lakások


Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3 3.3.1

A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

Jelen dokumentum Mándok városa tekintetében nem alkalmaz városrészi lehatárolást, az egész várost homogén egységként kezeli. Ennek okai a következők: 





A funkciók, bár a városközponti koncentráció jelen van, a településközponti vegyes területeken, valamint a lakóövezetekben (falusi és kertvárosi) egyaránt megtalálhatók. A lakóövezeti részben található többek között SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Ápoló-Gondozó Otthon, a Városüzemeltetési Intézmény, a Vasútállomás, ezen kívül több gazdasági tevékenység is ide kötődik: ipari területek, benzinkút, stb.). A város épített környezetében is alig van eltérés, mivel a település egészét a földszintes, kertes házak jellemzik. Az intézményi és szolgáltató, közösségi épületek is ezt a trendet követik, egyszintes épületnél magasabb az egész településen nem fordul elő. A homogén építészeti struktúra ugyancsak nem indokolja a városrészek elkülönítését. A település kis méretű, nyugat-kelet irányú maximális kiterjedése közúton 2,7 km. A kis településméret szintén a városrészi elkülönítés ellen szól.

A 2014-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia két városrészt határolt le: egy funkcionális városközpontot és egy kertváros lakóterületet. A városrészi lehatárolások pusztán a településszerkezeti terv által előírt funkcionális térlehatárolás alapján történtek, a városközpont és a lakóövezet utcahálózat alapján nem különíthető el egymástól. A település történelmi részei kis területi kiterjedésűek, egy-egy utcát jelentenek csupán a városból, ami szintén nem indokolja a városrészi megbontást. Emiatt a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiában követett városrészi felosztás felülvizsgálatra került.

3.3.2

Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012 (XI.8.) Kormányrendelet 10. mellékletének rendelkezése értelmében a Központi Statisztikai Hivatal a 2011. évi népszámlálás adatai alapján végzi el. A rendelet értelmezése szerint: 



Szegregációval veszélyeztetett területnek minősül az az utcák által jól körülhatárolható lakott terület, ahol a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya eléri vagy meghaladja a 30%-ot, és a terület lakosságszáma eléri az 50 főt. Szegregátumnak minősül az az utcák által jól körülhatárolható lakott terület, ahol a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya eléri vagy meghaladja a 35%-ot, és a terület lakosságszáma eléri az 50 főt.

Mándokon három olyan terület van, ahol a szegregációs mutató eléri vagy meghaladja a 30%-ot, így a terület szegregációval veszélyeztetettnek minősül. Mindhárom területen


belül kijelölhetők olyan területek, ahol a szegregációs mutató a 35%-ot is eléri vagy meghaladja, ezek valódi szegregátumoknak tekinthetők. 30. ábra: a város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei

Forrás: KSH adatszolgáltatás

A továbbiakban, a probléma súlyosságát tekintve a 30%-os szegregációs mutatóval lehatárolt területek jellemzése történik. 3.3.2.1 1. szegregátum Elhelyezkedés Táncsics utca – Széchenyi utca – Damjanich utca – Bem utca – Vasvári Pál utca déli oldala – Táncsics utca keleti oldala által körülhatárolt terület. Ezen belül 35%-os szegregációs mutatóval rendelkezik a Táncsics utca – Damjanich utca – Bem utca – Vasvári Pál utca déli oldala – Táncsics utca keleti oldala által körülhatárolt terület. A terület a városban periferikus elhelyezkedésű, melyet a terület legtávolabbi lakóházától mért távolsági adatok is igazolnak. Demográfiai jellemzők A terület teljes lakónépessége 529 fő, ebből 416 fő (a népesség 78,64%-a) él 35% feletti szegregációs mutatóval rendelkező területen. Ez a város teljes népességének 12,62,


illetve 9,93%-a. A népesség erősen fiatalos korszerkezetű, mivel a 14 éven aluliak részesedése 29,1% (a szegregátumon belül 33,2%), míg a 60 év felettiek részesedése mindössze 8,3% (a szegregátumon belül 7,2%). A képzettségi szint nagyon alacsony, a teljes területen az aktív korúak 73,1%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik (ez az arány a szegregátumon belül 80,2%). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők részesedése elenyésző, a teljes területen 1,4%, a szegregátumon belül 1,0%. A szegregációs mutató értéke a teljes területen 48,0, a szegregátumon belül 53,6. A foglalkoztatási mutatók hasonlóan rosszak a területen. Az aktív korúak 37,3%-a foglalkoztatott (a szegregátum területén 35,1%). A háztartások 40,4%-ában nincs foglalkoztatott, ez az érték a 35%-os mutatóval rendelkező szegregált területen 42,6%. A foglalkoztatottak 81,7%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozik (a szegregátum területén 84,8%). A munkanélküliségi ráta a teljes területen 30,3, a szegregátum területén 30,8%-os. Lakáshelyzet jellemzői A területen összesen 139 lakás van, mely a város teljes lakásállományának 9,55%-a. Ezen belül a szegregátumban 101 db lakás található, ez a város lakásállományának 6,94%-a. A lakások 34,5%-a alacsony komfortfokozatú, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A szegregátumon belül a lakások 39,6%-a alacsony komfortfokozatú. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül a teljes területen 13,7%, a szegregátumban 12,9%. A terület lakóövezeti értéke nagyon alacsony, erőteljes amortizáció, lepusztultság jellemzi. A lakó- és melléképületek többsége régi korú, leromlott állapotban van. Az itt élők siralmas egzisztenciális helyzetük miatt nem képesek anyagilag áldozni a lakáshelyzet javítására. Az épületek közül több lakhatatlan állapotban van. A lakóingatlanok közművesítettsége alacsony, vezetékes vízzel a lakások kb. 40%-a rendelkezik. Anti-szegregációs intézkedések A területen folyamatos anti-szegregációs tevékenységet folytat a Mándoki Térségi Szociális Központ, valamint a közmunkaprogramok révén a Városüzemeltetési Intézmény. A szegregációs folyamatok megállítása a területen rendkívül körülményes, összetett és hosszan tartó folyamtok eredménye lehet, a Stratégia megvalósítási időszakában (de még a 2030-ig terjedő időszakban sem) nem várható a szegregáltság mértékében és az életminőség javulásában érdemi változás. Az elsődleges cél tehát ezen a területen a helyzet romlásának megfékezése lehet.


31. ábra: Az 1. szegregátum területe

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

3.3.2.1 2. szegregátum Elhelyezkedés A szegregációval veszélyeztetett terület a Bajcsy-Zsilinszky utca – névtelen utca (hátsó összekötő út) – Arany János utca – Táncsics utca között fekszik. A 35%-os mutató értékét meghaladó szegregátum ezen belül a Damjanich utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – névtelen utca (hátsó összekötő út) – Arany János utca közötti területen található. A legtávolabbi lakóingatlantól mért távolságadatok az alábbiak: Demográfiai jellemzők


A teljes területen 235 fő élt a népszámlálás idején, ez a város teljes lakónépességének 5,61%-a. A szegregátumon belül 115 fő élt, mely a város lakónépességének 2,74%-át jelenti. A területen elsősorban az idősebb korúak koncentrációja figyelhető meg, mivel a teljes területen a 60 év felettiek aránya 15,7% (mindhárom terület közül a legmagasabb), míg a 14 éven aluliak csak 16,6%-ban vannak jelen (mindhárom terület közül a legalacsonyabb). A szegregált területen élők 20,9%-a fiatal és 16,5%-a időskorú. A képzettségi helyzetet jól jellemzi, hogy az itt élő aktív korúak 48,4%-a vagyis közel fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (a szegregált területen 52,8%). A felsőfokú végzettségűek aránya 3,5% (a szegregált területen 5,1%), ami a problémás területeket nézve az egyik legjobb, de a város 7,7%-os átlagától ez is elmarad. A foglalkoztatottság a teljes területen 37,4%-os ami majdnem megegyezik az 1. terület értékével. A háztartások kb. felében nincs foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatottak 56,9%-a alacsony prezstizsű munkahelyen dolgozik. A teljes területen élők 54,9%-a gazdaságilag nem aktív. A szegregált területen belül a foglalkoztatottak aránya 34,6%, ezek 53,6%-a dolgozik alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportokban. A szegregációs mutató a teljes területen 34,0, a szegregátumban 36,1. Lakáshelyzet jellemzői A teljes területen 86 lakás található, ezen belül a szegregátumban 34 lakás, ez a város teljes lakásállományának 5,91, illetve 2,34%-a. A lakott lakások 7,1%-a egyszobás lakás a teljes területen, míg a szegregátumban 5,9%. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások együttes részesedése a teljes területen 21,2%, a szegregátumban 11,8%. Anti-szegregációs intézkedések A területen az időskorúak magasabb aránya miatt a Mándoki Térségi Szociális Központ időseket támogató szolgálatai (közétkeztetési szolgáltatás, házi és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgálata, valamint az Idősek Otthona szolgáltatásai) adják a szociális intézkedések gerincét. A helyben élő rossz egzisztenciális szinten lévők többségét az Önkormányzat a Városüzemeltetési Intézmény segítségével közmunkaprogramokban igyekszik foglalkoztatni. Az anti-szegregációs folyamatok sikerességét pozitívan befolyásolhatja, hogy a településközpont intézményi területeihez, a közösségi terekhez ez a terület fekszik legközelebb, ugyanakkor aggodalomra adhat okot az 1. terület közelsége, az ott uralkodó folyamatok e területre történő átterjedése.


32. ábra: a 2. szegregátum területe


3.3.2.2 3. szegregátum Elhelyezkedés A szegregációval veszélyeztetett terület a Fenyves utca – Mező utca – Nyárfás utca – Mező utca nyugati oldala – Fenyves utca déli oldala között terül el. A szegregált terület ezen belül a Fenyves utca Mező utcán túli végén található. Az elhelyezkedés periferikus jellegét jól mutatják a legtávolabbi lakóingatlantól mért alábbi távolságok: Demográfiai jellemzők


A teljes területen összesen 326 fő élt a 2011. évi népszámlálás idején, ez a város lakónépességének 7,78%-a. A szegregátumon belül összesen 115 fő élt a népszámlálás idején, ami a város lakónépességének 2,74%-a. A terület korszerkezete elsősorban az aktív korúak magas jelenlétére épül, a 15-59 éves korosztályba tartozik a lakónépesség több, mint 70%-a (a szegregátumban 73,0%). A fiatalok részesedése 18,1%, míg az időseké 11,3% a teljes területen, illetve 14,8 % és 12,2% a szegregált területen. Az aktív korúak 45,2%-a nem rendelkezik alapfokú végzettségnél magasabb szintű képzettséggel a teljes területen és 47,6%-a a szegregátumban. Ez a szegregált területeket nézve a legjobb arány, hatékony beavatkozással nem elérhetetlen a 34,7%-os városi átlagnak legalább a megközelítése. A felsőfokú végzettségűek aránya a három problémás területet nézve itt a legjobb, 3,6%, de a városi 7,7%-os átlagtól ez is jelentősen elmarad. A foglalkoztatottak aránya a teljes területen 35,1%, ami a szegregált területeket tekintve a legrosszabb. A szegregátumon belül a foglalkoztatottak aránya 39,3%. A háztartások 46,4%-ában nem él foglalkoztatott a terület egészét nézve, míg a szegregátumban ez az arány 51,0%. A teljes területen az aktív korúak 63,5%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (a szegregátumban 58,3%). A szegregációs mutató a teljes területre vetítve 37,0, a szegregátumon belül 36,9. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók részesedése a terület egészén 57,6%, a szegregált területen 51,4%. Lakáshelyzet jellemzői A terület teljes lakállománya 102 db, ezen belül a szegregált területen 41 db. Ez a város teljes lakásállományának 7,01, illetve 2,82%-a. A terület egészén a lakások 17,8%-a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás (a szegregátumon belül 7,5%). Az egyszobás lakott lakások aránya a teljes területen 10,9%, a szegregátumban nem található egyszobás lakás. A lakások mindegyike rendelkezik az alapvető közművekkel, a lakókörnyezet rendben tartott, lakhatatlan épület nem található. Anti-szegregációs intézkedések A területen élők körében a Mándoki Térségi Szociális Központ folyamatos szociális tevékenységet folytat. A helyben élők közül sokan az Önkormányzat által biztosított közmunkaprogramokban dolgoznak. A terület felzárkóztatásában pozitív tényező a relatíve konszolidált helyzet, a városközpont intézményi területétől való nagy távolság, valamint az 1. terület leromlott településrészeinek közelsége hátrányosan fogja érinteni az anti-szegregációs intézkedéseket. 33. ábra: a 3. szegregátum területe



A szegregációs helyzetképet összegezve megállapítható, hogy az 1. terület van a legreménytelenebb helyzetben, itt a javuló tendencia még hosszú távon is nehezen érhető el. Az önkormányzat legfontosabb feladata ebben a városrészben a leszakadás ütemének lefékezése, esetleges megállítása kell, hogy legyen. A 2. területen ugyanakkor hatékony intézkedéssorozat révén a folyamatok pozitív irányba is fordíthatók. Erre jó lehetőséget ad, hogy ez a terület van legközelebb a városközpont funkcionális, közösségi terekkel jól átszőtt területéhez. A 3. terület ugyancsak jó adottságokkal rendelkezik a konszolidált helyzetkép kialakulásához. A tervezett közösségi célú beavatkozások tovább javítják a városrész élhetőségét és a jelenleg uralkodó hátrányos folyamatok pozitív irányba fordíthatók


3.3.3

Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Itt kell újfent említést tenni a megalapozó vizsgálatban már több esetben és többféle nézőpontból taglalt volt TSZ-telep áldatlan helyzetéről. A leromlott környezet szomszédjában a régió egyik legkorszerűbb luxus kastélyszállója található, amelynek értékét rontja a mellette lévő barnamezős terület. A városközpontban, sőt helyi értékvédelmi területen való elhelyezkedés ráadásul tovább rontja az épített környezetről kialakult általános képet. A terület revitalizációja nem csak a városközpont szolgáltató jellegének és befektetés-ösztönzésének javítása miatt lenne fontos, hanem a város közösségi környezetének javítása okán is.


4

MELLÉKLETEK

Mándok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

157

1. melléklet: Megvalósult jelentősebb beruházások 2007-2015 között

41. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015)

Beruházás megnevezése Mándok Város Önkormányzat középületeinek energetikai korszerűsítése Mándok város szennyvízelvezetésének és – tisztításának bővítése, korszerűsítése A mándoki orvosi rendelő komplex infrastrukturális fejlesztése Forgách Kastélyszálló – a mándoki Forgách-kastély szálláshellyé fejlesztése Egészséget szolgáló magatartásminták ösztönzése Mándokon Tánc a NAP-FÉNY-ben Ápoló-Gondozó Otthon Mándok Energetikai Projekt Energetikai korszerűsítés Mándok város oktatási épületeiben A mándoki Forgách-kastély történeti kertjének megőrzése és helyreállítása Kistérségi összefogással az esélyegyenlőség megteremtéséért a Záhonyi Kistérségben Az önkormányzati ügyfélszolgálat komplex akadálymentesítése Mándok városában A településközpont zöldfelületi rekonstrukciója Mándokon – a településkép vonzerejének növelése érdekében

Forrás

Beruházás költsége (Ft)

Megvalósítás ideje

KEOP 5.7.0/15

149 944 975

2015

KEOP 7.1.0/11

14 250 000

2015

ÉAOP 4.1.2/A-12

68 953 025

2015

ÉAOP 2.1.2-12

702 019 469

2015

TÁMOP 6.1.211/1 TÁMOP 3.2.1312/1

7 794 240

2014

15 763 980

2014

KEOP 5.3.0/B/09

105 463 399

2013

KEOP 5.3.0/A/09

66 577 016

2012

KEOP 7.3.1.3/09

4 600 000

2012

TÁMOP 3.3.208/2

100 000 000

2011

ÉAOP 4.1.5-09

15 919 780

2010

ÉAOP 5.1.1/E

50 128 000

2009


158

2. melléklet: Felhasznált irodalom Beregi Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola honlapja. Elérhető: http://bereg-szakkepzes.hu/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Civil szervezetek névjegyzéke. Elérhető: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civilszervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses [Utolsó letöltés: 2016.05.16] CORINE Felszínborítás Adatbázis. http://www.fomi.hu/portal/index.php/termekeink/felszinboritas-corine 2016.05.16]

[Utolsó

Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. honlapja. http://www.eakhulladek.hu/?page_id=555 [Utolsó letöltés: 2016.05.16]

Elérhető: letöltés: Elérhető:

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság honlapja. Elérhető: https://www.fetivizig.hu/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Forgách-kastélyszálló honlapja. [Utolsó letöltés: 2016.05.16]

Elérhető:

http://www.forgachkastely.hu/site/index

Görög Katolikus Egyház honlapja. http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=85 [Utolsó 2016.05.16]

Elérhető: letöltés:

Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde Honlapja. Elérhető: http://mandokovoda.gportal.hu/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018, Mándok, 80 p. HORVÁTH J. 2011a: Megújuló energia Napenergia. Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/ch05.html [Utolsó letöltés: 2016.05.16] HORVÁTH J. 2011b: Megújuló energia – Geotermikus energia. Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/ch04.html [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Kárpát-medence hegyés vízrajzi térképe. Elérhető: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Környezetvédelmi Információs Rendszer. Elérhető: http://webgis.okir.hu/base/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis. Elérhető: http://kira.gov.hu/kira/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] KSH Tájékoztatási Adatbázis. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu 2016.05.16]

Elérhető: [Utolsó letöltés:

KSH 2011. évi népszámlálás adatbázisa. Elérhető: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_15 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010: Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

(szerk:

Dövényi

Z.),

MTA


159

Mándok római katolikus plébánia honlapja. Elérhető: http://www.dnyem.hu/index.php/kisvardai/mandok [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2014, Mándok, 200 p. Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015 (IV.21.) önkormányzati rendelete a 2014. évi önkormányzati költségvetés végrehajtásáról. Elérhető: http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh0eg9ed6dr7eo0dt1ee4em9cj2bx5bw8cc7cc0bw3bw0j [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosításáról. Elérhető: http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh9eg6ed1dr2eo7dt0ee7em0cj7bx0cb5cd8ce9bw4cc7i [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013 (IX.11.) önkormányzati rendelete a házi orvosi körzetek meghatározatásáról. Elérhető: http://www.mandok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=553:132013ix11 -oenkormanyzati-rendelete-a-hazi-orvosi-koerzetek-meghatarozatasarol-5009iv-1-oenkormanyzati-rendelet-modositasarol&catid=29:rendeletek&Itemid=60 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011 (III.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról. Elérhető: http://www.mandok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=316:4-2011-iii-31--oenkormanyzati-rendelete-a-szemelyes-gondoskodast-nyujto-szocialisellatasokrol&catid=29:rendeletek&Itemid=60 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2008 (XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról. Elérhető: http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh6eg1ed0dr1eo0dt5ee8em5cj2bx5bx0by5cc0ce9bw2o [Utolsó letöltés:2016.05.16] Mándok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008 (XII.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérletéről. Elérhető: http://www.mandok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=104:2008-i-16az-nkormnyzati-laksok-brletrl-&catid=29:rendeletek&Itemid=60 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Mándok Város Önkormányzatának Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019, Mándok, 13 p. Mándok Város Településrendezési és Településszerkezeti Terve, Helyi Építési Szabályzata 2016. Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. Elérhető: http://www.terport.hu/webfm_send/4204 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Országos Felszínmozgás Kataszter. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=676&lng=1 letöltés: 2016.05.16]

elérhető: [Utolsó


160

Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma. Elérhető: http://internet.kozut.hu/Documents/Orszagos_kozutak_2014_evre_vonatkoz_keresztmetsze ti_forgalma.pdf [Utolsó letöltés:2016.05.16] Országos Területrendezési Terv 2014. http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag letöltés: 2016.05.16]

Elérhető: [Utolsó

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. Elérhető: http://szszbmo.hu/a-megyei-onkormanyzat-hirei/teruletfejlesztesi-program [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Programja, 2014. Elérhető: http://szszbfejlesztes.hu/data/files/szszb_operativ_program_20140625.pdf [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Stratégiai Programja, 2014. Elérhető: http://szszbfejlesztes.hu/data/files/szszb_strategiai_program_20140625.pdf [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012. Elérhető: http://szszbmo.hu/a-megyei-onkormanyzat-hirei/teruletfejlesztesi-program [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési http://gis.teir.hu/rendezes_szszb_trt/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16]

Terve.

Elérhető:

Széchenyi 2020 pályázati dokumentációk. Elérhető: https://www.palyazat.gov.hu/palyazati_dokumentaciok1 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] TAR K. 2012: A szélenergia magyarországi hasznosításának reális lehetőségei. Elérhető: http://www.mettars.hu/wp-content/uploads/2012/04/Eloadas120418_Tar.pdf [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Természetvédelmi Információs Rendszer. Elérhető: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Területfejlesztési Információs Rendszer Metaadatbázis Lekérdező. Elérhető: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=meta [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnökség honlapja. Elérhető: http://www.trvzrt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:tiszamentiregionalis-vizmvek-zrt-zahonyi-uezemmernoekseg&catid=24:zahonyiuezemmernoekseg&Itemid=52 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Transit-Group cégcsoport honlapja. Elérhető: http://transitgroup.eu/contents.php?id=3 [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Vasúti menetrend 2016. Elérhető: https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldiutazas/2015-2016-evi-vasuti-menetrend [Utolsó letöltés: 2016.05.16] Volán menetrend 2016. Elérhető: http://menetrendek.hu/ [Utolsó letöltés: 2016.05.16] A Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója http://www.terport.hu/webfm_send/1790 [Utolsó letöltés: 2016.05.16]

2010.

Elérhető:

A Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Programja 2010. http://www.terport.hu/webfm_send/1791 [Utolsó letöltés: 2016.05.16]

Elérhető:


161

314/2012 (XI.8) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200314.KOR [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100189.TV [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 27/2008 (XII.3) KVVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800027.KVV [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 27/2004 (XII. 25.) Kvvm rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról. Elérhető: http://vizmuvek.hu/files/public/altalanos-pdf/rendelet_telepulesek_besorolasa.pdf [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 2003. évi CXXV. törvény az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 18/2003 (XII.9.) Kvvm-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300018.KVV [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200004.KVV [Utolsó letöltés: 2016.05.16] 123/1997 (VII. 18) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700123.KOR [Utolsó letöltés: 2016.05.16]


162

3. melléklet: A szegregátumok adatai Mándok - Szegregátumok adatai A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Forrás: 2011. évi népszámlálás

Mutató megnevezése

1. szegregátum (Táncsics utca Damjanich utca Mándok - Bem utca összesen Vasvári Pál utca déli oldala - Táncsics utca keleti oldala)

2. szegregátum (Damjanich 3. utca - Bajcsy- szegregátum Zsilinszky (Ságvári utca utca vége a Mező névtelen utca utcától) - Arany János utca)

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

4191

416

115

115

18,7

33,2

20,9

14,8

61,8

59,6

62,6

73,0

19,4

7,2

16,5

12,2

34,7

80,2

52,8

47,6

7,7

1,0

5,1

3,6

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem

1455

101

34

41

14,2

39,6

11,8

7,3

52,2

63,3

61,1

58,3

24,3

53,6

36,1

36,9

43,9

35,1

34,6

39,3

44,3

42,6

48,8

51,0

4441

Mándok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

163 46,4

84,8

53,6

51,4

61,4

68,0

63,5

60,0

22,2

30,8

33,3

23,9

13,4

16,5

19,0

10,9

13,3

39,6

11,8

7,5

5,2

12,9

5,9

0,0

Mándok - Szegregátumok adatai A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 30% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Forrás: 2011. évi népszámlálás

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

1. 2. 3. szegregátum szegregátum szegregátum (Táncsics utca (Bajcsy(Ságvári utca Széchenyi utca Zsilinszky - Mező utca Mándok - Damjanich utca Nyárfás utca összesen utca - Bem utca névtelen utca Mező utca - Vasvári Pál - Arany János nyugati oldala utca déli oldala utca - Ságvári utca - Táncsics utca Táncsics déli oldala) keleti oldala) utca) 4191 529 235 326 18,7

29,1

16,6

18,1

61,8

62,6

67,7

70,6

19,4

8,3

15,7

11,3

34,7

73,1

48,4

45,2

7,7

1,4

3,5

3,6

1455

139

86

102

14,2

34,5

20,9

17,6

Mándok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

164 52,2

60,7

59,1

63,5

24,3

48,0

34,0

37,0

43,9

37,3

37,4

35,1

44,3

40,4

50,5

46,4

46,4

81,7

56,9

57,6

61,4

64,5

54,9

62,0

22,2

30,3

38,7

31,5

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

13,4

17,0

24,5

19,4

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

13,3

34,5

21,2

17,8

5,2

13,7

7,1

10,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

4441

MÁNDOK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents