MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ
ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: I. 2-417/2008 Üi.: Ördögh Zsófia
Tárgy: Makói Kistérség Környezetvédelmi Programjának és Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata Melléklet: Felülvizsgálati dokumentáció
Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! 2004-ben elkészült a Makói Kistérség Környezetvédelmi Programja 2004-2010 közötti időszakra vonatkozóan, melynek célja az országos és regionális szinten meghatározott és a helyi szinten jelentkező környezeti problémák feltárása, megoldására javaslatok kidolgozása. Szintén 2004-ben készült el a Makói Kistérség Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2010-re, mely tekintettel az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre és a vonatkozó jogszabályokra, magába foglalja a térségi települések hulladékgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseit, a tervezés menetét, aktuális állapotokat. A Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának lefolyásáról beszámolási kötelezettségünk van 2 évente. 2006-ban történt meg fenti dokumentumok vizsgálata, így időszerű volt a kérdőívek kiküldése a kistérség településeihez, majd a bejövő adatok feldolgozásával egy felülvizsgálati dokumentum elkészítése, mivel jogszabályi kötelezettségünk van erre nézve, illetve több pályázat is igényelheti e fülvizsgálatok meglétét. A felülvizsgálati dokumentáció elkészült a kistérség összes településének bevonásával, melyet a Makói Kistérség Többcélú Társulása elfogadott. Tisztelt Képviselő-testület! A fentiekre tekintettel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Képviselő-testület elé: HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete úgy határoz, hogy a Makói Kistérség Többcélú Társulása által 2009. szeptember 10-i ülésén elfogadott Környezetvédelmi Koncepció és Hulladékgazdálkodási terv jogszabályban előírt felülvizsgálatát tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -1...
Értesítést kap: z Makó város polgármestere z Makó város jegyzője z Nagy- György József környezetvédelmi tanácsnok z Makó város Önkormányzat Műszaki Iroda A határozati javaslattal egyetértek: Nagy-György József Környezetvédelmi tanácsnok Makó, 2009. szeptember 17
Dr. Buzás Péter polgármester
HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -2...
2004-2010 közötti időszakra vonatkozó Makói Kistérség Környezetvédelmi Program, valamint a Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata 2009. A Program célkitűzései: A Környezetvédelmi Program által megfogalmazott, a térség jövőbeni környezeti állapotát jellemző hosszú távú jövőképe röviden: A térségben megvalósul a környezeti erőforrások racionalizált, fenntartható hasznosítása, biztosítottak az egészséges élet környezeti feltételei, megvalósul a hatékony értékvédelem, és - a környezetvédelmi célok integrációjának köszönhetően - a prevencióra helyeződik a hangsúly. A program célja, hogy hozzájáruljon az országos és regionális szinten meghatározott, valamint a helyi szinten jelentkező környezetvédelmi problémák megoldásához. A programnak és a hulladékgazdálkodási tervnek összhangban kell lennie a magasabb szintű programokkal, az Országos Környezetvédelmi Programmal, a Csongrád Megyei Komplex Kistérségi Környezetvédelmi Programmal és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel. Célként fogalmazható meg a környezet állapotának általános javításán túl a táj arculatának megőrzése, jobb minőségű települési környezet, lakókörnyezet létrehozásának elősegítése a természet értékeinek, talaj, víz, termőföld és levegő védelmének figyelembe vétele mellett.
A környezetvédelmi program felülvizsgálata Levegőtisztaság, zaj- és rezgésvédelem: A Program alapján a levegő minőségének javítása, valamint a zaj- és rezgésterhelések csökkentése volt a cél. A szállópor szennyezés csökkentése, valamint a közlekedésből eredő légszennyezés, zaj- és rezgésterhelés jelentős csökkenése az M43-as autópálya átadása után várható, melynek a levegő minőségére gyakorolt hatása a kistérség településeinek nagy részén érezhető lesz. A kistérség három településén (Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak) az M43-as autópálya Makóig történő megépülését követően is megmarad a gépjárműforgalom által okozott fokozottan magas levegő-, zaj- és rezgésterhelés. Ennek mielőbbi megszüntetése, enyhítése érdekében kiemelten fontos, hogy az M43-as autópálya az országhatárig megépítésre kerüljön, tehermentesítve ezzel a 43. sz. főutat, valamint a főút mentén elhelyezkedő három település lakosságát az ártalmas szennyeződésektől. A települések belterületén a közlekedésből és a fejlesztésekhez kapcsolódó építkezésekből származó zaj-, rezgés- és légszennyezési problémákat az Önkormányzatok a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és a helyi rendeletek alapján korlátozzák. A porszennyezés csökkentése a zöldfelületek növelésével, valamint a meglévő zöldfelületek karbantartásával és fejlesztésével érhető el. A Kistérségi települések mindegyikénél célként jelent meg a fásítási, zöldfelület fejlesztési program. További levegőminőségi javítás érhető el a környezetbarát közlekedés lakosság körében történő népszerűsítésével. Ezen közlekedésforma használatának ösztönzésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium évente több országos akciót hirdet („kerékpáros barát település”, bringázz a munkába”, ”bringázz az iskolába”), melybe a lakosság minél szélesebb körének bevonása az Önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Szintén környezetbarát közlekedési forma a tömegközlekedés, melynek infrastrukturális hátterének fejlesztésére a Társulás sikeresen pályázott DAOP forrásra.
A fűtési rendszerek által kibocsátott káros anyagok csökkentése érdekében szükséges a lakosság szemléletformáló tájékoztatása, mely során az alternatív energiaellátó rendszerek használatának elterjesztése, a környezetbarát fűtési módok ismertetése a cél. Makó Város Önkormányzata kifejezetten –e cél érdekében 2008. évben INTERREG forrásból valósított meg ilyen jellegű fejlesztést. A fejlesztés eredményeként kialakításra került egy hőszivattyús fűtési és napkollektoros használati melegvíz előállító rendszer, továbbá egy termálenergia rendszer, mely fűtési energia és használati melegvíz előállítást lát el. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a gáz árának emelkedése miatt egyre több lakos állt vissza a fatüzeléssel történő fűtésre, így a tervezettel szemben növekvő mennyiségben kerül az égetésből származó CO2 és korom a levegőbe. Felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, javítása: A Program alapján a vizek minőségének javítása, a vízbázisok védelme, az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása, a termálvízkészlet hasznosítása volt a célkitűzés. A talajvíz legjelentősebb szennyezését - a mezőgazdasági földművelés terhelése mellett - a lakossági szennyvízszikkasztásból eredő terhelés okozza. A Kistérség két településén (Klárafalva, Ferencszállás) a csatornázás kiépítettsége 100% mértékű. A szikkasztásból származó terhelés csökkentése érdekében a kistérség hat települése (az azonos agglomerációba tartozóak: Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Kiszombor, Maroslele, Földeák) 2005-ben megalakította a Makó és Térsége Szennyvíz Társulást, mely sikeresen pályázott (KEOP 1.2.0 szennyvízelvezetés és tisztítás) EU-s forrásra a települések szennyvízcsatorna rendszerének kiépítésére. A pályázat – nagyprojekt lévén - jelenleg EU-s jóváhagyásra vár. A kivitelezési munka 2010 márciusában kezdődhet meg. A szennyvízprojekt megvalósulása esetén a Társulás tagtelepülésein a szennyező forrás ezen formája megszűnik. Csanádpalota település önállóan nyújtott be KEOP forrásra pályázatot, mely támogatásban részesült. A pályázat első fordulójának pozitív döntését követően jelenleg folyik az egyes projektelemek közbeszerzési eljárása. A Kistérség területén azonban továbbra is maradnak olyan települések, amelyeken a szennyvízkezelés problémájára rövidtávon nem látszódik megoldás. A talajvíz jelentős szennyező forrása, a szikkasztásból származó kibocsátás. Ennek megfigyelése érdekében a Környezetvédelmi Koncepcióban tervként szerepelt egy talajvízfigyelő kúthálózat kialakítása, mellyel ezen szennyeződés monitoringozása megoldható lenne. A hálózat kiépítése nem történt meg. Az ár- és belvízvédelmi biztonság a védművek rendeltetésszerű használatával, illetve a rendszeres karbantartási munkák elvégzésével érhető el. A kistérség településeinek belterületen a belvízelvezető művek (csapadékvíz csatorna) kiépítettsége teljeskörű, azonban a rendszerek felújítása időszerű. Az Önkormányzatok folyamatosan biztosítják a védművek üzemszerű működésének feltételeit. Jelenleg lehetőség nyílik pályázat benyújtására ezen rendszerek DAOP forrásból történő felújítására. A Makói Kistérség rendkívül gazdag termálkincsben, jelenleg hozzávetőlegesen a kistérség területén 10 db termálkút üzemel. Az elmúlt időszakban a termálvízkészletek hasznosítására csak Makón készült program, mely alapján a vonatkozó pályázat beadása folyamatban van Sikeres pályázat eredményeként a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújul, továbbá kettő darab visszasajtoló kút lemélyítésére kerül sor. A fejlesztés a meglévő városi távhő rendszer fűtési
energiájának előállítása érdekében kerülne kialakításra, a jelenlegi fölgáz üzemű rendszer kiváltása érdekében. A projekt megvalósítása 2009. decemberében kezdődik és várhatóan a 2010-2011-es fűtési idényben már üzemelni fog. A Maros folyó szennyezettsége az utóbbi években csökkent, azonban nagy veszélyt jelenthet a romániai Verespatak településen létesítendő aranybánya üzemeltetése során a folyóba kerülő cián-szennyezés. A bánya engedélyezési eljárása 2007 évben a jelentős lakossági tiltakozás hatására leállításra került, azonban 2009. szeptember hónapban Románia Környezetvédelmi Minisztériuma megkereste az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget azzal, hogy újabb bányanyitással kapcsolatos engedélyezési eljárás kapcsán kérje az érintett magyarországi területek állásfoglalását. A színesfém bányászat miatt a Maros folyóban cián és nehézfém szennyeződés jelenhet meg. Ezen megkeresés alapján a bányászatra vonatkozó tervek véleményezését a Kistérségi települések közösen nyújtják be Makó koordinálásával, az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében 2005-ben került megalakításra a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium, mely a Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Program előkészítését hivatott koordinálni. Ezen Konzorciumnak a Kistérség minden települése tagja. A Konzorcium feladata, hogy a fejlesztések tervei elvi engedély szintjén kidolgozásra kerüljenek. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium által lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében 2007. augusztus 2-án nyertesként kihirdetette és megbízta AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. által vezetett tervezői konzorciumot a következő munkák elkészítésével: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok, Elvi Engedélyes Tervek, Projekt struktúra javaslat, Megvalósíthatósági Tanulmányok, Környezeti hatások nem műszaki összefoglalói, Környezeti hatástanulmányok, Környezetvédelmi engedélyek, Pénzügyi és költség-haszon elemzések, Támogatási Kérelmek A Program keretében az Aquaport Tervező és Tanácsadó Kft. kapott megbízást az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.-től, hogy a Makói Kistérség ivóvízhálózatával kapcsolatos műszaki megoldások elvi engedélyes terveit elkészítse és azokra az elvi engedélyeket beszerezze. A tervek és azok kapcsolódó dokumentumainak készítése jelenleg folyik. Az önkormányzatok következő feladata az engedélyes tervek megismerése után a társulás létrehozása, illetve egy munkacsoport felállítása, mely előkészíti a Társulások megalakítását jogi és szakmai tekintetben. A megvalósításra várhatóan 2010 év végén nyílik lehetőség pályázatot benyújtani. A program megvalósulása esetén javul a települési ivóvíz szolgáltatás minősége és üzembiztonsága, csökken a másodlagos szennyeződések lehetősége, valamint a vízveszteség mértéke. Vonzóbbá válik a régió a minőségi infrastruktúrát igénylő (pl. élelmiszeripari) vállalkozások számára. Termőföld minőségének megőrzése, talajszennyezések felszámolása: A Program alapján a legfontosabb célkitűzés a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja, illetve az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a már meglévő, elhagyott (illegális)hulladék mennyiségek feltérképezése, felszámolása, lerakóra történő elszállítása és a további illegális lerakások létrejöttének megelőzése.
A mezőgazdasági művelés okozta talajszennyezés csökkentésében előrelépést jelenthet, hogy a termelők közül sokan részt vesznek különböző Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramokban, így a termelés során felhasznált műtrágya és növényvédőszer használata korlátozott, vagy eleve tiltott, illetve az ezekkel kapcsolatos előírások be nem tartása szankciót von maga után. A mezőgazdasági termelés visszaesésével csökkent az állattartó telepekről származó szennyvíz terhelő hatása. A szennyvízkezelés során keletkező iszap mezőgazdasági kihelyezésével történő talajjavítás lehetőségének vizsgálata folyamatban van. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével a szennyvíziszap hasznosítására egy Solar-iszap szárító van tervezve. Ennek üzembe helyezéséig, a keletkező iszapmennyiség komposztálásra kerül. Alternatív lehetőség a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításához felhasználandó célterület ki lett jelölve, a kihelyezés lehetőségéről talajtani szakvélemény készült, az eljárás megvalósítása folyamatban van. Felhagyott lerakók rekultivációja és az illegálisan lerakott hulladékmennyiségek felszámolása a hulladékgazdálkodásról szóló szakaszban került részletezésre. Élővilág és természetvédelem: A Program alapján a célkitűzés a védett, veszélyeztetett fajok élőhelyének védelme, biodiverzitás további csökkenésének megakadályozása volt. A NATURA 2000 területek kijelölésével a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) által védett területek jöttek létre, így a célkitűzés megvalósult. A Kistérség minden települése a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatása alá tartozik, így e területen, a természet és az élővilág védelmében a természetvédelmi hatósággal közösen kell hatékonyan együttműködni. A környezetvédelem kiemelt cél a gyerekek oktatásában, a kistérség településeinek több iskolája, óvodája is elnyerte az ÖKO iskola címet (Apátfalva, Csanádpalota, Makó). Apátfalván működik egy tájházként, a helyi népművészeti értékek bemutatására szolgáló erdei iskola. A kistérségi települések oktatási intézményei folyamatosan szerveznek iskolán kívüli oktató, nevelő, szemléletformáló programokat (Föld Napja, Föld Órája, Takarítási Világnap, hulladékgyűjtési akciók, stb.) Az infrastruktúra környezeti vonatkozásaiban: A Program alapján a kedvező környezeti jellemzőkkel bíró települési környezet kialakítása, a kistérségen belüli környezetbarát, közösségi közlekedés kialakítása volt a cél. A szennyvízhálózat bővítése, a hulladékok ártalmatlanítása mellett központi kérdés a közlekedés normalizálása a közlekedésben résztvevők számára, a gépjárművezetőktől a kerékpárosokig, kiemelt figyelemmel a gyalogosokra. Az M43-as autópálya megépülését követően a kistérség településeinek nagy részét elkerüli a jelenlegi 43-as főúton áthaladó gépjárműforgalom, így ezen településeken élő lakosság komfortérzete jelentősen javulni fog. A Kistérség három településén (Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak) az M43-as autópálya Makóig történő megépülését követően is megmarad a kiemelten magas számú gépjárműforgalom. Ennek mielőbbi csillapítása, enyhítése érdekében kiemelten fontos, hogy
az M43-as autópálya az országhatárig megépüljön, tehermentesítve ezzel a 43. sz. főutat, valamint a főút mentén elhelyezkedő három település lakosságát. A közúti közlekedés vonatkozásában fontos a forgalomkorlátozásra és sebességcsökkentésre vonatkozó intézkedések megtétele, valamint kerékpárutak létesítése, csökkentve így a balesetek számát. A kistérségi településeken több, pályázati pénzből finanszírozott forgalomkorlátozó mű került kihelyezésre (tábla, nyomógombos jelzőlámpával ellátott gyalogos-átkelőhely, fekvőrendőrök, napelemmel működő sebességmérő és - kijelző berendezés, körforgalom), csökkentve így a balesetveszélyt. A kerékpárút hálózatok kialakítása – pályázati források felhasználásával - a Kistérség területén folyamatban vannak, melyek mind a belterületet, mind - a településeket összekötő úthálózat mellett – a külterületet is érintik. A kistérségi települések kerékpáron történő biztonságos megközelítése érdekében a Kistérségi Társulás több pályázatot nyújtott be Deszk közigazgatási határa és Nagylak határátkelő közötti kerékpárút tervezésre, létesítésre. Pályázati pénzből járdaprogram keretében egyes településeken folyamatos a gyalogjárdák felújítása, mely a belterületi gyalogos közlekedés szempontjából kiemelten fontos jelentőségű. Útfelújítások (kátyúzás) és csapadékvíz-elvezető csatorna felújítások költségvetési forrásból, illetve pályázatok segítségével (TEUT, DAOP) kerülnek kivitelezésre. A Makói Kistérség területén négy beruházás előkészítése során vált szükségessé előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot készítése. A Térségközponti fürdő, illetve ipari park fejlesztés vizsgálati anyaga alapján megállapításra került, hogy a beruházásokkal összefüggő egészségkárosodás, káros ökológiai hatás nem várható. A szennyvízberuházáshoz is készült előzetes környezetvédelmi tanulmány, ahol szintén megállapításra került, környezetiegészségkárosítással, káros ökológiai hatással nem jár, a szennyvízcsatorna hálózat építésének engedélyezéséhez felmérés készült, szükséges e környezeti hatásvizsgálat, a felmérés eredménye szerint nem szükséges, mivel a csatorna építése nem gyakorol jelentős hatást a környezetére. Az M43-as autópálya esetén készült környezetvédelmi hatástanulmány, melynek eredményeként a beruházás során a káros környezeti hatások megakadályozására, csökkentésére külön eszközök (hanggátló falak, növénytelepítések, stb.) kerülnek beépítésre. A Kistérség több településén folyamatban vannak közintézményi épületek felújítása. Ezen munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a környezet állapotának megőrzésére, illetve a környezeti terhelések lehetőség szerinti minél kisebb mértékű kibocsátására. A Kistérség települései részt vesznek a Virágos Magyarországért programban, és anyagi lehetőségeihez mérten alakítanak ki új, illetve gondozzák a már meglévő zöldfelületeiket. Makón hagyománnyá vált a babafa program, vagyis az újszülött városlakók számára facsemeték ültetése. Nagylakon kialakításra került egy 1200m2 –es hárs-kőris liget. A települések helyi rendeleteikben szabályozzák a területükön élő védett fákat, fasorokat, zöld felületeket. Ezek mennyisége folyamatosan nő.
A Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata A Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Koncepció alapján a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a felhagyott lerakók rekultiválása, és hulladékgazdálkodási agglomeráció létrehozása volt a cél. Hulladékmennyiség csökkentésére tett intézkedések: A települések nagy részénél a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cég működteti a hulladékgyűjtő szigeteket, ahol üveg, műanyagpalack, fém, papírhulladék kerül begyűjtésre. Egyelőre országosan szinten sem megoldott a szelektíven begyűjtött mennyiségek minden fajtájának felvásárlása. A gazdasági válság eredményeként sajnos az eddiginél nagyobb mennyiségű, eddig biztos eladásra kerülő hulladéktípus is visszakerülhet lerakásra. Jellemzően az összes kistérségi településen felmerülő probléma a szigetek rendeltetésszerű használata Nem csak az „odavaló” fajta hulladék kerül a szelektív edényekbe, illetve a szigetekre az edényeken kívül is kerül hulladék lerakásra. Ugyancsak gondot okoz, hogy a szolgáltatói szerződésekben nem került egyértelműen meghatározásra a hulladékszigetek tisztán tartásának feladatköre. Hulladékudvar egyelőre egy településen, Kiszomboron működik, a többi településen várhatóan pályázati forrásból kerül kiépítésre. A biológiailag lebomló hulladék lerakásának csökkentése jó irányba halad, a szolgáltató által működtetett komposztálótelepre történő elszállítással, illetve a helyi (lakossági) komposztálás népszerűsítésével (komposztáló edények bérbeadása, pl. Makó, lakossági tájékoztató programok a házi komposztálásról, országos népszerűsítő programok, pl. Öko-Pannon Kht. előadássorozata). A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, a kistérség lakosságának tájékoztatása, szemléletformálása ezen a téren kiemelten fontos. A települések mindegyikén voltak ezekre vonatkozó, komposztálást és a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő intézkedések. A hulladékgazdálkodási agglomerációk létrehozása nem történt meg, a települések egy része az Orosháza gesztorságával működő DAREH hulladékgazdálkodási rendszerhez, kisebb része a Szeged gesztorsága mellett működő Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott. Mindét rendszer hosszútávon a hulladékégetéssel történő ártalmatlanítását tűzte ki célul. A középtávú cél a műszakilag megfelelő lerakóban történő lerakás és a településeken létesítendő átrakóállomások építése. A DAREH 2006. 03. 07-én alakult meg 68 önkormányzat társulása révén, a makói kistérség települései közül 14 teleülés lépett be. A projekt céljai: A bezárt lakossági szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának elvégzése (KEOP-7.2.3.0. kiírásra pályázva), egységes hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése a szükséges hulladékgyűjtő, válogató, kezelő művekkel együtt, lakossági szilárdhulladék hőhasznosítással történő hasznosítása (KEOP-7.1.1.1 kiírásra pályázva) A projekt jelenlegi állása: KEOP-7.2.3.0. Szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának elvégzése: A pályázatnak két üteme van, melyek megvalósításai az útvonaltervnek megfelelően haladnak. Kiválasztásra kerültek a projektmenedzsment-szervezet tagjai, továbbá a PIU-hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások elvégzéséhez szükséges szerződések is aláírásra kerültek. A második fordulóra a pályázati dokumentációt - az útvonaltervnek megfelelően - 2010 júniusában nyújtja be a DAREH. A pályázat műszaki tartalma alapján 39 település 41 db lerakóján történne meg a rekultiváció, mely beruházás összköltsége br. 7.405.200.000,-Ft. Az első pályázat elbírálása megtörtént,
melyen a Társulás a projekt előkészítésére (tervek, tanulmányok elkészítése) br. 144.622.451,Ft támogatást nyert.. Ezen összeghez 15% önerőt kellett a Társulásnak biztosítania. A támogatási szerződés megkötésére 2008 októberében került sor. A KEOP-7.1.1.1 Hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése: A projekt megvalósításának eredményeként olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása történne meg, mely 485.942 lakos hulladékgazdálkodási problémáját hosszútávon megoldaná. A projekt során a makói Kistérségben 1 db átrakóállomást kívánnak kialakítani (tervezetten Makón). A hulladéklerakás nem a kistérség területén történne, hanem a jelenleg meglévő hódmezővásárhelyi telephelyű ASSA hulladéklerakóján. A pályázat beadása ez évben megtörtént, azonban a túlzó projektméret miatt az Irányító Hatóság átdolgozásra visszaadta a projektet. Az átdolgozott pályázati anyag beadása tervezett 2009. szeptember hónapban kerül benyújtásra. A települések területén található illegális lerakók megszüntetése folyamatos, részben pályázatok útján, részben civil szervezetekkel közösen, lakosság bevonásával szervezett akciókban kerülnek megtisztításra a szennyezett területek. Jellemzően nem megoldott az újbóli lerakás megakadályozása, a szennyezéstől megtisztított területek olyan jellegű hasznosítása, hogy ne merüljön fel újból a hulladék lerakásának lehetősége (pl. parkosítás, stb.) Az állati eredetű hulladékok szabályszerű gyűjtése érdekében több Kistérségi település csatlakozott a Tótkomlós és Térsége állati hulladék-kezelési Önkormányzati Társuláshoz. A többi településen az erre a célra kialakított telepen gyűjtik és átmenetileg tárolják a bekerülő hulladékot, amit az ATEV szállít el. A gyűjtőtelepek felújításra szorulnak. A veszélyes hulladék gyűjtése a Kistérség területének nagy részén nem megoldott, az erre a célra alkalmas hulladékudvar csak egy településen van (Kiszombor). A kistérség területén jelenleg egyetlen lerakó működik, a makói regionális hulladéklerakó. A jelenlegi depó 2009. december 31-től betelik, a telep további üzemeltetéséhez új depó kialakítása lenne szükséges. A kistérség felhagyott hulladéklerakóinak rekultiválása nem történt meg. Az ehhez szükséges forrás megteremtéséhez a települések pályáztak (a KEOP 2.3.0 a települési szilárdhulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése kiírásra), vagy a DAREH Önkormányzati társulás tagjaként, vagy a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként (Ferencszállás). A pályázatok benyújtása megtörtént, a munka jelenleg a tervezési szakaszban van. A kistérség 3 települése (Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor) tagja a Szeged Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amely pályázatot nyújtott be 2004-ben ISPA támogatásra a környezetvédelem, ezen belül a hulladék- és szennyvízkezelés területén a Környezetvédelmi Minisztériumhoz „Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program” címmel. A szelektív hulladékgyűjtés és a regionális hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatékony működtetése megvalósult a Társulás tagtelepülésin. A Kistérség többi települése csatlakoztak a Dél-kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz (DAREH) a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, illetve a helyi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésének elősegítése céljából. A Társulás 2009. szeptember 30-ig nyújtja be a KEOP-1.1.1 szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése kiírásra a pályázatot. A pályázat megvalósításának várhatóan 2013-ban be kellene fejeződni és maximum 2014. december 31 -ig kell elszámolni a költségekkel. A Kistérségi települések közös hulladékgazdálkodási agglomerációjának létrehozása nem történt meg, mivel a települések egy része az Orosháza gesztorságával működő DAREH hulladékgazdálkodási rendszerhez, másik része a Szeged gesztorsága mellett működő Délkelet Alföldi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott.
Mindét rendszer középtávon átrakó állomások építését, műszakilag, környezetvédelmileg megfelelő, engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történő lerakást, hosszútávon a hulladékégetéssel történő ártalmatlanítást tűzte ki célul. A következő táblázat a kistérség településeinek hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait tartalmazza: Illegális hulladéklerakó megléte
Működő hulladéklerakó
Szelektív hulladékgyűjtés
A hulladékgyűjtését kezelését végző szolgáltató
Mely hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott a település
Makó
+
Makói regionális hulladéklerakó
22 darab sziget
Bio-Pannónia Kft.
DAREH
Ambrózfalva
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád Megyei Köztisztasági Kft.
DAREH.
Apátfalva
-
-
Szelektív gyűjtés van
Bio-Pannónia Kft.
DAREH
Csanádalberti
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád Megyei Köztisztasági Kft.
DAREH
Csanádpalota
-
Bezárt
van
Bio-Pannónia Kft.
DAREH
Csongrád Megyei Köztisztasági Kft.
ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel
Ferencszállás
-
-
Szelektív gyűjtés van
Földeák
-
-
5 darab sziget működik
ASA Köztisztasági Kft.
DAREH.
Királyhegyes
-
-
-
Laczi és Fiai Kft
DAREH
Csongrád Megyei Településtisztasági Kft
ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel ISPA Program keretében Konzorciumi Szerződés Szeged környéki településekkel
Kiszombor
-
-
Hulladékudvar +6 darab sziget
Klárafalva
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád Megyei Településtisztasági Kft
Kövegy
-
-
2 szelektív sziget
Bio-Pannónia Kft.
DAREH
Magyarcsanád
+
Bezárt
-
Laczi és Fiai Kft
DAREH
Maroslele
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád Megyei Településtisztasági Kft
DAREH
Nagyér
-
-
2 két darab sziget
ASA Köztisztasági Kft.
DAREH
Nagylak
-
-
Szelektív gyűjtés van
Bio-Pannónia Kft.
DAREH
Óföldeák
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.
DAREH
Pitvaros
-
-
Szelektív gyűjtés van
Csongrád megyei Településtisztasági Kft..
DAREH
Összefoglaló: A Kistérség települései által megküldött válaszok alapján a Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek időarányosan csak részben valósultak meg. Megvalósult célkitűzések: A légszennyezéssel, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban elmondható, hogy a közlekedésből származó kibocsátás csökkentésére vonatkozó intézkedések csak részben valósultak meg, a fásítási véderdő ültetési programok megkezdésével, a környezetbarát közlekedés lakosság körében történő népszerűsítésével, kerékpárút-hálózat építésével, a közösségi közlekedés, valamint az autópálya fejlesztéssel. Az alternatív energia felhasználására - ahogy az országosan is jellemző - egyelőre nincs sok példa. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítésével és az ivóvízminőség javító program megkezdésével a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmében, javításában rövidtávon belül nagy előrelépés lesz tapasztalható. A Kistérség gazdag termálvíz kincsének kiaknázásában, felhasználásában még sok lehetőség rejlik. Az élővilág és a természet védelmére kitűzött célok a NATURA 2000 Program keretében meghatározott területek kijelölésével és az oktató-nevelő előadások megtartásával megvalósultak. Kiemelkedő a kistérségi összefogás a környezet- és természetvédelmi problémák közös megoldásának terén. Ilyen például a Maros folyó védelme (verespataki aranybánya). A termőföld minőségének megőrzéséhez, a talajszennyezések csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelők Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramokban való részvétele, illetve az EU-s szabványok, szabályok betartása. A kedvező környezeti jellemzőkkel bíró települési környezet kialakításának érdekében a kistérségen belüli környezetbarát, közösségi közlekedés infrastruktúra kialakítása volt a cél. Ezek pályázati forrásokból finanszírozott kerékpárutakkal és közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztésekkel megvalósulnak. Ugyancsak pályázatokon elnyert támogatások segítségével folytatódnak az útfelújítások, kátyúzások. A csapadékvíz-elvezető csatornák felújításai költségvetési és pályázati forrásból (TEUT, DAOP) történnek. A Hulladékgazdálkodási Terv és a Környezetvédelmi Koncepció alapján a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, agglomeráció létrehozása volt a cél. Miként az országosan is jellemző, a keletkező és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése nem valósult meg, ahogy komposztálásra kerülő mennyiség sem növekedett. A felhagyott lerakók rekultiválása KEOP pályázati forrásból valósulhat meg, melyre pályázat került benyújtásra. Az összes Kistérségi településre vonatkozó hulladékgazdálkodási agglomeráció megvalósulásának akadálya, hogy a települések kétféle rendszerhez csatlakoztak. Hiányosságok: -
A közlekedésből származó levegőszennyezés, szállópor, zaj és rezgés elleni védekezésre alkalmas véderdősávok nem lettek kialakítva. A csatornázási és ivóvíz minőség javítási programok még nem indultak el, a termőföld, a felszíni és felszín alatti víz terhelése egyelőre folyamatos. Nem épült ki a felszín alatti vizek védelmére megfigyelő kúthálózat A termálvíz adta lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva Kerékpárutak hiánya a települések között Hulladékudvarok hiánya
-
Lakossági szemléletformálás hiánya: szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás stb.
A hátralévő feladatok: -
Kerékpárutak tovább építése Közösségi közlekedés fejlesztése Környezetbarát fejlesztések támogatása (megújuló energiarendszerek népszerűsítése) Az élővilág védelmével kapcsolatos közös programok kidolgozása (szúnyoggyérítési társulás újbóli racionalizált létrehozása) Közös programok kidolgozása civil szervezetekkel (parlagfű, egyéb allergén növények elleni védekezés, közös akcióprogramok) Helyi védett értékek népszerűsítése Lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, településenként és közösen is, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére, a szelektív hulladék gyűjtés népszerűsítésére Házi, közösségi komposztálás népszerűsítése Hulladékudvarok kialakítása Új gyűjtőszigetek létrehozása Pályázatok keresése a gyepmesteri telepek felújítására Hulladékgazdálkodási terv elkészítése 2010-2014-es időszakra Környezetvédelmi koncepció megújítása
Makó, 2009. szeptember 4. Makó Város Önkormányzata
