MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

 

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: I.2-527/2008 Üi.: Dr. Debrey Attila

 Tárgy: A Makó Város Önkormányzata által fenntartott nevelési és oktatási intézmények pedagógiai/nevelési programjának módosítása Melléklet:

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt  Képviselő-testület!

Makó Város Önkormányzata 443/2008. (XI.27.) MÖKT határozatával elfogadta az Makó város és Makói Intézményfenntartó társulás esélyegyenlőségi akciótervét.  

EU-s valamint hazai kiírású oktatási  pályázatok mindegyikében megtörtént annak vállalása, hogy az esélyegyenlőségi terv elfogadását követően, de legkésőbb 2008. december 31-ig az intézmények módosítják  a pedagógiai/ nevelési programjukat. Ezek a módosítások az iskola tekintetében csak a nevelési programot érintik, a helyi tantervet ezek nem változtatják meg.  

Az intézmények az elfogadott akcióterv szerint meghatározták valamennyi átfogó, az esélyegyenlőséget szolgáló valamennyi intézkedést,  illetőleg célokat az ehhez kapcsolódó feladatokkal együtt. Ezek a módosítások elsődlegesen a módszertani paletta bővítését jelentik. A pedagógiai/ nevelési  programok átdolgozása ilyen szempontrendszer szerint megtörtént. A módosított pedagógiai/nevelési programok elfogadására a képviselő-testület jogosult. A módosított pedagógiai/nevelési programok megtekinthetők a Közoktatási Osztályon, valamint elérhetőek a www.mako.hu honlapon.      

Tisztelt Képviselő-testület!  

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a fenti előterjesztés alapján az alábbi határozati javaslat elfogadására!        

 

HATÁROZATI JAVASLAT

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról  szóló 1990. évi HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1...

LXV. törvény 8.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint eljárva  Makó Város Önkormányzata által fenntartott nevelési és oktatási intézmények pedagógiai/nevelési programjának módosítása  tárgyú előterjesztést megtárgyalta, és a következő határozatot hozza:   1. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Makói Általános Iskola,

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programját elfogadja. 2. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Belvárosi Óvoda nevelési programját elfogadja. 3. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Újvárosi Óvoda nevelési programját elfogadja.    

Határidő: azonnal Felelős: jegyző  

A képviselő-testület a határozat végrehajtásáról tájékoztatást nem kér.  

Erről értesítést kap: z Makó város polgármestere z Makó város alpolgármestere z Makó város jegyzője z Királyhegyes község polgármestere z Királyhegyes község jegyzője z Nagyér község polgármestere z Nagyér község jegyzője z Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet z Belvárosi Óvoda z Újvárosi Óvoda z Polgármesteri Hivatal Közoktatási Osztálya  

Makó, 2008. december 3.

Dr. Buzás Péter polgármester

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2...

A MAKÓI ÚJVÁROSI ÓVODA

NEVELÉSI PROGRAMJA

Grafika: Karsai Ildikó grafikus

A makói Újvárosi Óvoda

Nevelési programja 6900 Makó, Erdélyi p. u. 8.

Hepp Attiláné óvodavezető

2008

2

Program szerkezete, tartalma: 1.) Bevezető

5.

2.) Az óvoda jellemző adatai

9.

2.1 Az óvoda személyi feltételei

10.

2.2 Az óvoda tárgyi-dologi feltétele

11.

2.2.1 Az óvodaépületek legfőbb jegyei 2.2.2 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 2.2.3 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása 3.) Funkciók és a célképzés az óvoda világában 3.1 Az óvoda nevelési céljai

13.

3.2 Az óvodai nevelés feladatai

13.

3.3. Az óvoda nevelésének alapvető keretei

14.

3.3.1 Az egészséges életmód alakítása 3.3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.3.3 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 3.4 Az óvoda csoportszerkezete

16.

3.5 Az óvodai élet megszervezése

16.

4.) Az óvodai élet tevékenységformái

17.

4.1 Játék és tanulási tevékenység

17.

4.2 Társas és közösségi tevékenység

21.

4.3 Munkatevékenység

23.

4.4 Szabadidős tevékenység

25.

4.5 Komplex foglalkozások rendszere

25.

4.5.1 Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások - anyanyelv - matematika 4.5.2 A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző foglalkozások - természet-társadalom-ember - művészeti tevékenységek 4.5.3 Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek - mindennapos testnevelés 5.) Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 5.1 Az óvoda ünnepei 3

25.

29.

36.

38.

5.2 Az óvoda kirándulásai 5.3 Sportprogramok 5.4 Az óvoda-család közös rendezvényei, tevékenységei 5.5 Az óvoda egyéb közös rendezvényei 5.6 Megemlékezések 6.) Az óvoda kapcsolatai

40.

6.1 Szülőkkel való kapcsolat 6.2 Bölcsődével való kapcsolat 6.3 Iskolával való kapcsolat 6.4 Egyéb közoktatási, közművelődési intézményekkel való kapcsolat 6.5 Kisebbségi szervezetekkel, alapítványokkal való kapcsolat 7.) Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások

43.

7.1 Gyermekvédelem az óvodában 7.2 Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok 7.3 Az óvoda speciális szolgáltatásai 7.4 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 7.5 Integrációs program megvalósítása 8.) Az ellenőrzés és értékelés rendszere

51.

8.1 Programunk ellenőrzése, értékelése 8.2 A program működőképességének, hatékonyságának vizsgálata 9.) Az óvodába és az iskolába lépés feltételei

53.

9.1 Az óvodába lépés feltételei 9.1.1 A megszűnés feltételei 9.2 Az iskolába lépés feltételei 10.) Az óvoda szakmai dokumentumai

54.

11.) Legitimációs záradék

55.

12.) Mellékletek

57.

4

1.

BEVEZETŐ GONDOLATOK

Köszönjük, hogy érdeklődik helyi nevelési programunk iránt. Ez a dokumentum az óvodánkban folyó nevelőmunka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiség fejlesztését.

Nevelési programunk Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programjának adaptációja. A megvalósítás során figyelembe veszzük az Óvodai Integrációs Program elvárásait is. Az IPR meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek

kiemelkedő jelentősséggel bírnak a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az IPR nem jelent külön programot az

óvodai

munkában,

hiszen

minden

pontja

a

hatályos

jogszabályok

figyelembevételével az ONOAP-re épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Mindezeket figyelembe véve szervezzük óvoda pedagógiai tevékenységét. Az adaptáció során helyi sajátosságokat, szokásokat, szülői és társadalmi környezet elvárásainak való megfelelést is szem előtt tartottuk.

Az óvoda nevelési alapelvei a következők: ¾ Óvodánkban

folyó

nevelésnek

az

emberi

személyiség

teljes

kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására kell törekedni. ¾ Az óvodába járó gyermeket különleges védelem illeti meg.

5

¾ A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő szerepet kell, hogy vállalja. ¾ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása (továbbiakba: sajátos nevelési igényű gyermekek),különleges gondozása, személyiségfejlesztése. ¾ Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése.

Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során kiemelten kívánunk foglalkozni: ¾ A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény-fantázia-jték egységének megteremtésével. ¾ Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakításával. ¾ A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével. ¾ Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományosan vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás károsítását megelőző speciális tornáztatással. ¾ Az

egyéni

képességeknek

különbözőségét

énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével.

6

figyelembe

véve

zenei,

¾ Az

identitás

megőrzését,

ápolását,

átörökítését

a

néphagyományok

megismerésével, az etnikai kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve. ¾ A szülői igények alapján kívánunk lehetőséget biztosítani idegen nyelv tanulására, más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére. ¾ Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével. ¾ Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk. ¾ A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk. ¾ Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. ¾ A

hátrányos

helyzetben

élő,

szociálisan

sérült,

fejletlen

gyermekek

differenciált fejlesztésével. ¾ Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségének fejlesztése. ¾ A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésével az óvodai IPR program alkalmazásával. / Lásd teljes leírás mellékelve/

M a k ó, 2008.11.28. Hepp Attiláné óvodavezető

7

Az Újvárosi Óvoda küldetésnyilatkozata Az Újvárosi Óvoda négy épülete már 2001 óta teljes működésében megvalósítja a Comenius 2000 minőségbiztosítási rendszerét, valamint a továbbiakban is biztosítani kívánja annak folyamatos működését, fejlődését.

Nevelési

Programunk

a

Tevékenységközpontú

Nevelési

Program,

melyben

kiemelten hangsúlyos a tevékenységek által szervezett korszerű ismeretelsajátítás komplex foglalkoztatási rendszerben, melyben a gyerekek számára igyekszünk boldog, felhőtlen gyermekéletet, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani.

Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának-aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. Az óvoda nyitottsága, biztosíték arra, hogy eddig elért eredményeink, s tevékenységeink nem csupán városunkban, hanem tágabb környezetünkben is ismertté váljanak. A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni, mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban, maximális érzelmi biztonságban. 8

Kiemelkedő jelentőségű a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése/ IPR program óvodai alkalmazása/.

Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, melyben a nevelőtestület a célok érdekében egységes egészként dolgozik. Pedagógusaink nyitottak „Tanulni kész” óvoda, aki a minőséget tudatosan tudja, s kívánja kezelni.

„A A kisgyermekek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb Beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről… Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, Amire képes, önállóan is végezzen!”

Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a kihívásokat jelentő nevelési feladatok megoldását is. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük partnereink igényeit, elvárásait. Eredményeink igazolják, hogy fejlesztő munkánk eredményes. Olyan közösség vagyunk, ahol a minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetartozás.

9

2.

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Hivatalos elnevezése:

Újvárosi Óvoda

Címe:

6900 Makó, Erdélyi p. u. 8.

Telefonszáma:

06-62-510-330

Fenntartója:

Makó Város Önkormányzata

Fenntartó címe:

6900 Makó, Széchenyi tér 22.

Fenntartó telefonszáma:

06-62-511-800

Az óvodához tartozó telephelyek neve, címe: ¾ Erdélyi püspök utcai óvodaépület (Erdélyi p. u. 8. ) ¾ Vásárhelyi utcai óvodaépület (Vásárhelyi u. 53.) ¾ Tulipán utcai óvodaépület (Tulipán u. 40.) ¾ Petőfi parki óvodaépület (Petőfi park 14.) Az óvodai csoportok száma: 2008-2009-os nevelési évben: 14 Az óvoda vezetője:

Hepp Attiláné óvodavezető

Az óvodába felvehető gyermekek számát és egyéb jogi kitételeket az óvoda Alapító okirata tartalmazza. Óvodánk a város területének a feléről érkező, az óvodáskorú gyermekek kb. 45%ának biztosít óvodai elhelyezést. Az ide érkező gyermekek különböző szociális háttérrel rendelkeznek. A gyermekek többsége kertes, családi házban lakik, de nem elhanyagolható a társasházban lakó gyermekek száma sem. A családok között igen sok a 3, vagy többgyermekes család. A gyermekét egyedül nevelő, vagy nagyszülők által nevelt gyermekek száma

is figyelemre méltó. A

gyermekek fejlődését nagy mértékben befolyásolja a család anyagi helyzete. Az ide járó gyermekek jelentős részesül rendszeres nevelési támogatásban. Az óvodába felvett gyermekek között jelentős számú a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A családok többsége azonban a nehéz anyagi körülmények ellenére is igyekszik biztosítani gyermeke óvodai szükségleteit. 10

Otthoni érzelmi háttere a gyermekeknek elfogadó, szeretetteljes. A családok többsége jó kapcsolatban van az óvodával. Érdeklődő, segítő szándékú szülők gyermekei járnak óvodánkba.

2.1 Az óvoda személyi feltételei Az óvodában dolgozó nevelők számát az Önkormányzat minden évben a következő évi várható statisztikai gyermeklétszám, valamint az ellátandó feladat figyelembe vételével határozza meg. Az óvodapedagógusok szakmailag magasan képzettek. Folyamatos az önfejlesztés. Óvodánkban a jelenleg dolgozó 28 óvodapedagógus közül 10 fő szakvizsgával rendelkezik. A végzettek 5 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsgával rendelkezik, 1 fő gyermektánc oktatói, 1 fő fejlesztő pedagógusi, 1 fő óvodai bábmódszertani, 2 fő mentálhigiénés szakvizsgával rendelkezik.

A nevelőtestület tagjai közül 21 fő nemzetközi számítástechnikai bizonyítványt (ECDL) szerzett. Az ügyviteli munkát 3 fő segíti. A gazdasági ügyintéző jelenleg szakirányú főiskolán tanul. Az óvodatitkár pedagógiai diplomával, a pénztáros kolléganő mérlegképes felsőfokú végzettséggel rendelkezik, jelenleg főiskolai tanulmányait végzi. Technikai dolgozónk száma a csoportok számához viszonyítva megfelelő. A dajka nénik dajkai szakképzésben vettek részt. Az óvoda udvarának rendben tartását udvarosok végzik. Az óvoda pedagógiai tevékenységét 1 fő utazó logopédus 1 fő gyógy-testnevelő és 1 fő fejlesztő pedagógus segíti.

11

2.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei 2.2.1 Az óvodaépületek legfőbb jegyei Az óvoda nevelési tevékenységét 4 óvodaépületben végzi. Az épületek a város különböző pontján helyezkednek el. Régi építésű épületek, különböző nagyságú csoportszobák, öltözők és egyéb kiszolgáló helyiségekkel rendelkeznek. Három óvodaépületben a mosdók a követelményeknek megfelelőek, egy épületben elavult. A játszó udvarokon betonozott és füves területek egyaránt találhatók. Ily módon az év bármely szakaszában jól lehet használni az udvart. A játékeszközök változatosak. Az ügyességet, edzettséget fejlesztő fa mászókák, bújó folyosók, hinták mellett nyugodt, elmélyült játéklehetőségekre is van mód. Sporteszközök állnak a gyermekek rendelkezésére. A homokozók sok gyermeknek adnak játékteret. Az udvari játékok folyamatosan fejlesztés alatt állnak, melyek segítségével még aktívabbá tehető az udvari élet. A gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiségek jól felszereltek. Az utóbbi 4 évben minden bútor ki lett cserélve. Hangulatossá teszik a berendezést a fonott bútorok,

textíliák

felhasználása.

A

igényes

megválasztása,

játékszerek

változatos

a

természetes

tevékenységeket

anyagok

intenzív

biztosítanak

a

gyermekeknek. Igen sok készségfejlesztő, mozgásfejlesztő, gondolkodásfejlesztő játék található. A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, amelyek rendelkezésükre állnak: törülköző, fogmosó, felszerelés, ágyak, plédek, edények. A konyhák melegítő konyhai funkcióval rendelkeznek, de a legkorszerűbb felszerelések megtalálhatók. A dajkák a munkájukat a legkorszerűbb technikai eszközökkel végezhetik. Az óvoda tárgyi feltételei között jelentős azaz audiovizuális és informatikai háttértechnika, amivel rendelkezik. Minden épületben van fénymásoló gép, videó, televízió, rádió, magnó, két óvodaépületben számítógép, digitális fényképezőgép.

12

Az óvodaépületek folyamatos karbantartása ugyan cél, de igen behatároltak a lehetőségek. Az egyik épület (székhely) bővítése, felújítása sürgető feladat. Itt működik a gazdasági ügyintézés, így sem óvónői szoba, sem raktár, sem megfelelő gazdasági iroda nem áll rendelkezésre.

2.2.2 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Az óvodában ugyan igen sok játékeszköz található, mégis a személyiséget leginkább fejlesztő szerepjátékokhoz, gondolkodást és beszédet fejlesztő játékokra még szükség van. A mozgásos játékokhoz is kiegészítőkre van szükség. A mesekönyvek bővítése mellett a legszebb magyar népmesék, videofilmen, diafilmen való megjelenítésére is módot kell találni.

A hiányzó felszereléseket a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével folyamatosan szerezzük be. Különösen a HHH gyermekek fejlesztéséhez különleges fejlesztő eszközöket kívánunk használni. Erre pályázati lehetőségeket kell kihasználni. Eszköz beszerzésünk során figyelembe vesszük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat.

2.2.3 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása Az óvoda az Önkormányzat által biztosított pénzügyi keretből gazdálkodik. Gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodó, önálló bérgazdálkodó.

Az állami normatív támogatás és az Önkormányzat által biztosított kereten kívül az óvodának egyéb anyagi forrásai is vannak (Alapítvány, Szülői szervezet, támogatók és pályázati összegek).

13

3.

FUNKCIÓ ÉS A CÉLKÉPZÉS AZ ÓVODA VILÁGÁBAN

3.1 Az óvoda nevelési célja „… a tevékenység központú óvodai nevelés célja:

a 3-7 éves korú gyermekek

társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja. a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.” c) a gyermek elérje: „iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.”

3.2 Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a) az egészséges életmód alakítása b) az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása c) az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

A feladatok megvalósítása biztosítja, hogy az óvodáskor végére minden testileg, szellemileg ép gyermek alkalmassá váljon az iskolai életre. Kiemelkedő jelentőségű a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése- IPR program óvodai alkalmazásával. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet

3.3 Az óvoda nevelésének alapvető keretei

14

3.3.1 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Az óvoda nevelési feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. ¾ A gyermekek gondozása testi, lelki igényének kielégítése. ¾ Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének kielégítése. ¾ Testi képességek fejlesztése. ¾ Biztonságos környezet biztosítása. ¾ A gyermek egészségének védelme. ¾ Szakemberek,

vagy

továbbképzéseken

szakemberré

képzett

óvodapedagógusok bevonásával prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. ¾ Mindennapos testi, edzési, fejlesztési lehetőség biztosítása. ¾ A pihenés, mozgás, alvás egyensúlyának megteremtése. ¾ Rendszeres napirend adta lehetőségek kihasználása.

3.3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben a családi atmoszféra határozza meg. A családdal való együttműködés hangsúlyosan kap itt jelentőséget. A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye körül. Ezért szükséges: ¾ Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti kapcsolat pozitív érzelmi töltésű legyen. ¾ Engedje az óvoda az én-tudat és az önérvényesítő törekvések kibontakozását. ¾ Szociális érzékenységét a másság elfogadását fejlessze az óvoda. ¾ A gyermek társas szükségleteit elégítse ki (baráti párok segítése). ¾ Közös élményekre épülő, közös tevékenységek legyenek.

15

¾ A gyermek erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését segítse elő. ¾ Az óvónő modellértékű, így viselkedése, megjelenése, beszéde példamutató legyen. ¾ A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, vagy kiemelt képességű gyermekek nevelése szükség esetén speciális szakemberek segítségével történjen. ¾ Az érzelmek kifejező képességeinek fejlesztése. ¾ Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. ¾ Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.

3.3.3 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása ¾ Az

óvoda

a

gyermek

érdeklődésére,

kíváncsiságára,

mint

életkori

sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. ¾ Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű.

Különösen

a

beszédkedv

fenntartására,

a

gyermek

meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. ¾ Az informatika fejlődésével a számítógépes játékok bevonásával az értelmi képességek egy korszerű módja valósul meg. Az értelmi nevelés további feladatai. Egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainkra, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

3.4 Az óvoda csoportszerkezete 16

Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a kialakult hagyományokon túl az óvónők és szülők véleményét, igényét, valamint a személyi és tárgyi feltételeinket. IPR program elvárásait betartva szervezzük a csoportokat.

A fentiek alapján jelenleg az óvodai csoportok elsősorban életkor szerint szerveződnek, de a jelentkezők életkorától és számától függően részben osztott csoportok szervezésére, illetve működésére van lehetőség.

3.5 Az óvodai élet megszervezése A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, hiszen megfelelő állandóságával megfelelő időkereteket

jelöl

meg

minden

tevékenységhez.

Ugyanakkor

a

rendszeres

ismétlődések érzelembiztonságot nyújtanak a gyermek számára. A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvónő készíti el saját csoportjára vonatkoztatva a napirendet, figyelembe véve az óvoda adottságait és a csoport szerkezetét, a gyermekek személyiségét.

A napirend általános időkeretei 11 órás óvodai nyitva tartás esetén: - játék és szabadidős tevékenység min.:

5 óra

- étkezés, pihenés max.:

4 óra

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység max.: 1 óra - komplex foglalkozások naponta max.:

1 óra

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, a váratlan események hatására.

17

4.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

4.1 Játék és tanulási tevékenység A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Kitűnő talaja a 3-7 éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyerek újraélheti, kipróbálhatja, gyakorolhatja az őt érő élményeket, viselkedésmódot gyakorol és elsajátít, benne minden tanulási tartalom megjelenik (ismeret, jártasság, készség). A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi formája, tehát az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználni a nevelés folyamatában. A gyermekeknek sajátos világlátása van, tevékenységeiket különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. Nemcsak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük, hanem a „szellemi alkotást” is annak fogjuk fel, mert a gyermek gondolatban kitalálja a játék szereplőit és a játékhoz szükséges eszközöket. E tevékenység – mint minden egyéb gyermeki tevékenység – felosztható spontán és az óvodapedagógus által kezdeményezett játékokra. A gyermek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő hangulat, élményforrás, és tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék beindul. Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőségeket biztosítanának az egyes képességek fejlődésére, éppen ezért szükség van a dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockákra, puzzle-ra, lottó játékra. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az óvodapedagógus egyszerűsíteni a hozzájuk tartozó szabályokat. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a

gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait

felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén.

A gyermek játékából megismerjük környezetét,

körülötte élők magatartását, viselkedését, gyermekekhez fűződő kapcsolatukat. 18

Az életre nevelés is a játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a játékhoz. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különböző szituációk megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagy mértékben elősegíti. Mind a társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: ¾ Nyugodt légkör biztosítása. ¾ Elegendő idő és hely biztosítása. ¾ A játékhoz szükséges eszközök biztosítása. ¾ Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. ¾ A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. ¾ Szükség esetén bekapcsolódás a játékba. ¾ Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása. ¾ Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje. ¾ Szervezett udvari játéktevékenység biztosítása. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: 19

¾ Kapcsolódjon be a közös játékba. ¾ Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. ¾ Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. ¾ Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. ¾ Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse. ¾ Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. ¾ Legyen képes a saját élményeinek eljátszására.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. A gyermekeknél a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A kisgyermek nem elszigetelten, elméleti síkon ismerkedik meg a valóság jelenségeivel, hanem a saját személyéhez, magatartásához, szokásaihoz, viselkedési szabályaihoz való kapcsolatokon keresztül. Az óvodában a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára és önkéntelen figyelmére támaszkodva folyik, a tanulás. A gyermekek ismereteiknek és készségeiknek nagy részét a szervezett ismeretnyújtási alkalmon kívüli tevékenysége közben gyűjti. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Mindezeket jól szolgálja, ha a gyermekhez a komplex foglalkozások rendszerén jut el mindaz, ami a világból számára megismerhető. Az óvodai tanulás szempontjából az sem mellékes, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a gyerekek, mert ez később hatással lehet az iskolai tanulásra. Már óvodában kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, vagy

20

képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. E belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenységben is az a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt a gyermekeink a folyamatban. Mindig megfelelő színvonalú feladatok elé kell, hogy állítsuk a gyerekeket. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük figyelembe, az esetleges kudarcok nem serkentik tevékenységre az értelmi erőket, a gyerek félőssé, visszahúzódóvá válik, alatta marad teljesítőképességének. Ezzel szemben a sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Az

óvodapedagógusoknak

biztosítja

a

program

a

gyermek

igényeihez,

egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészét átható tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók. E formák közül az óvodapedagógus melyiket, mikor alkalmazza az az ő kompetenciája. A négyes feladatrendszer elemeinek gyakorlati megvalósítását osztott és részben osztott életkorú csoportok szervezésével kívánjuk elérni.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: ¾ Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). ¾

A

gyermek

megismerési

vágyának,

kíváncsiságának

sokoldalú

érdeklődésének kielégítése. ¾ Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. ¾ A

gyerekek

önállóságának,

figyelmének,

kitartásának,

pontosságának

feladattudatának fejlesztése. ¾ Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.

21

A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján. ¾ Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata. ¾ Törekedjen többféle megoldás keresésére. ¾ Szándékos, figyelmének tartama érje el a 10-15 percet. ¾ Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. ¾ Különítse el a mese és a valóság elemeit. ¾ Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

4.2 Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk.

A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Jó gyermekközösség a nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. 22

Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egy csoportban dolgozó óvónőktől egységes nevelői elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulhatnak ki. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: ¾ Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. ¾ A

gyermekcsoporton

belül

az

együttműködés

együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. ¾ Konfliktusok kezelése. ¾ A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. ¾ A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. 23

az

együttjátszás,

¾ Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányába. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. ¾ Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. ¾ Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársak iránt. ¾ Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. ¾ Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. ¾ Együttműködik a közös cél érdekében. ¾ Örül a csoport közös sikereinek.

4.3 Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. Alapvető követelmény a tevékenység során az önállóság, az öntevékenység

lehetőségeinek

megteremtése.

A

különböző

munkafajták

–

önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében

végzett

munkák

–

közös

vonásaként

az

kell

kiemelni,

hogy

tevékenykedtetést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését.

Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá. A csoport fejlettségi szintjétől függően vezessük be pl. a kenyér megkenését uzsonnakor.

24

A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani.

A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban megmutatható. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismereteket szereznek a gyermekek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal.

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: ¾ Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat. ¾ Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket. ¾ Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően. ¾ A munka iránti felelősség érzet fejlesztése.

A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: ¾ Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. ¾ Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. ¾ Teljesítse pontosan megbízatásait. ¾ Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. ¾ Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. ¾ Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. ¾ Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket.

25

4.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Hozzá kell szoktatnunk a gyerekeinket ahhoz, hogy a felkínált sokféle tevékenység közül választani tudjon. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységeket. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy az óvónő által felkínált lehetőségek közül szabadon választhatnak a gyerekek (pl. bábozás, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás).

Ezek a szabadidős tevékenységek spontán szerveződő kis csoportok létrejöttét eredményezik, amelyek jól szolgálják az egyéni képességek megmutatását és kibontakoztatását.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek szervezésében: ¾ Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. ¾ Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek akaratának és demokrácia elvének érvényesítésével. ¾ Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlása. 4.5 A komplex foglalkozások rendszere 4.5.1

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

Anyanyelv Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően 26

meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármikor használjuk ki e lehetőséget.

A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a hangsúly megfelelő alkalmazására. Ne állandóan javítson, hanem dicsérje, biztassa a bátortalanabb gyermekeket. Figyeljen arra a gyerekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd.

Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például: mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajó, telefon, vagy visszhangjáték, stb.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: ¾ Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. ¾ Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel beszéljen. ¾ Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák. ¾ A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése. ¾ Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. ¾ Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével. ¾ Az óvónő türelmesen hallgassa végig a gyermekeket. A fejlődés mutatók óvodáskor végére: ¾ Használják aktívan, bártan a már megismert szavakat, kifejezéseket.

27

¾ Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit. ¾ Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igaidőt, igemódokat, és ezeket tudják mondatokba építeni. ¾ Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. ¾ Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz. ¾ Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások megnyilatkozásait, saját tapasztalatikat, élményeiket érthetően örömmel adják elő. ¾ Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit. ¾ Ejtsenek tisztán minden magán és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek képesek megfelelően alkalmazni. Matematika Az óvodai matematikai nevelés a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a tanulás több formáján keresztül fejlesztünk: - utánzásos - játékos tapasztalatszerzés - irányított - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás - óvónő által kezdeményezett foglalkozás

Az óvodai élet során számos olyan szituáció kerül felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai nevelés.

A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságai szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést, 28

megnevezett mennyiségi tulajdonságok felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására

végezzenek

mérési,

összemérési

feladatokat.

Szerezzenek

tapasztalatokat a geometria körében. A gyermek 5. életévéig ezek a helyzetek kiválóan szolgálják a matematikai kíváncsiság és érdeklődés megalapozását és fenntartását, de mindezek mellet a 6-7 éves gyerek intenzív fejlesztésével el kell érnünk, hogy megszerezzék az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatokat, elsajátítsák a gondolkodási műveleteket. Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk a gyermekeket saját logikája szerint gondolkodni. Ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezi fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne oldjuk meg a feladatot helyette. Tartsuk ébren érdeklődését, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük.

Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából, melyekkel elégedhetünk meg a játék során szerzett tapasztalatokkal, vagy mely összefüggéseket dolgozzuk fel a foglalkozás keretein belül az óvodapedagógus döntheti el. A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: ¾ Megfelelő eszközök biztosítása, ami felkelti és ébren tartja a gyerekek érdeklődését. ¾ Akár foglalkozást, akár kötetlen kezdeményezést szervez, minden esetben támaszkodjon a gyerekek aktuális élményeire, igényeire, ötleteire. ¾ A képességek fejlesztését játékos keretek között szükséges megvalósítani.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Tájékozódjanak a térben, különböztessék meg, értsék, kövessék az irányokat.

29

¾ Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos felidézés és bevésés. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. ¾ A tárgyakat képesek megszámolni, 10-es számkörben, illetve számtani műveleteket végezni. ¾ Képesek mennyiségi és minőségi tulajdonság szerint csoportosítani, okokozati, időrendi sorrend eldöntésére, szöveges feladatban pótlás, csökkentés műveletének megoldására. ¾ Ismerik a jelölési, rajzolási technikákat. ¾ Alkalmazkodnak normákhoz, szabályokhoz. ¾ Feladatait a kitartás a megoldásra való törekvés jellemzi. ¾ Egymás állításainak igazságát ítéljék meg, esetenként javítsák ki saját tévedéseiket. ¾ Ismerjék fel becsléssel az 1-2 és a sok, majd párba állítással és egybevetéssel a több-kevesebb viszonyítását. ¾ Matematikai jellegű helyzetből, problémáról saját gondolataikat szabadon tudják elmondani. ¾ Figyelmük ki tud terjedni 2-3 dologra, meg tudják figyelmüket osztani, könnyedén át tudja vinni egyik dologról a másikra.

4.5.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző foglalkozások Természet-társadalom-ember Ez a komplex foglalkozás szeretné megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben van jelen.

30

Az a célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A természet közeli élet szervezésével a természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyerekeket, melyben nagy segítséget nyújt a saját példaadásunk. Azt kell a gyerekben megerősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

Legfontosabb feladatunk, hogy ismerje meg a gyerek azt a természeti környezetet, amelyben él. Arra irányítsuk figyelmét, hogy fedezze fel ennek szépségeit és értékeit. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. Séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget nyújtanak a gyereknek.

Az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, még pedig demokratikus társadalmi rendben. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségletéről, munkájáról, a családtagok külső és belső jogairól, az egymáshoz való viszonyról az együttélés konkrét tapasztalatairól.

Szem előtt kell, hogy tartsuk a tolerancia megéreztetését, mely arra neveli a gyereket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Lehetőséget kell, hogy kapjon az önálló vélemény-nyilvánításra és önbizalmának fejlesztésére.

A gyerekek újrajátsszák életüket, mindazt, amit a családban, óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ez az „újrajátszás” elősegíti a szocializálódást, a társadalomba való bekapcsolódását, illetve támpontot nyújtanak a gyerek környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Az itt jelentkező feladatok játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely szakában megvalósíthatók.

Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások szervezésében: 31

¾ Feltételek megteremtése a természetbeni tapasztalatok szerzéséhez. ¾ Törekedjék arra, hogy a gyerek minél több élményt gyűjtsön saját környezetéről. ¾ Biztosítsuk a feltételét a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez és az élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Tudják lakóhelyük pontos nevét, folyóját, lakcímüket, szüleik testvéreik nevét, foglalkozását, fontosabb intézményeket. ¾ Óvják, figyeljék a természet és az emberi kultúra értékeit. ¾ Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés elemi szabályait. ¾ Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket. ¾ Megnevezik környezetük színeinek sötétebb és világosabb változatait is. ¾ Fel tudják sorolni a test részeit, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk és mások egészségét is. ¾ Ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit. ¾ Ismerik környezetük legfontosabb gyűjtőfogalmait, ezen belül is tudják csoportosítani, osztályozni, összehasonlítani környezetük dolgait. ¾ Érzik, látják, tudatosan irányítják figyelmüket arra, hogy az ember mennyit segíthet és mennyit árthat közvetlen és tágabb környezetük fejlődésében. ¾ Felismerik az alapszíneket és árnyalataikat. Azokat megnevezik.

Művészeti tevékenységek Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül.

Mindig arra kell, hogy törekedjünk, a gyerek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit. Fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket.

32

Legfontosabb feladatunk a kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Ezeknek óvodáskorban számos lehetőségei vannak. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket kifejezésre juttassák. Fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekekkel, mert az óvodapedagógus véleményét szinte fenntartás nélkül elfogadja.

A „művészeti tevékenységek” fogalom rendkívül sokrétű. Ebbe a fogalomkörbe tartozik: - a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás.

Ezen a tevékenységek játékidőben, szabadidőben ugyanúgy gyakorolhatók, mint a nap folyamán bármikor. Mese-vers, dramatizálás, bábozás Mesélni minden nap szükséges. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés, vagy az elalvás előtti mesélés között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Segítsük elő, hogy a nekik tetsző mesét el is játszhassák a gyerekek. Az irodalmi élmények feldolgozásához teremtsünk barkácsolási lehetőséget (eszköz, hely).

A verselés és mesélés élmény a kisgyermekek számára. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. A jó mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Feladata az anyanyelv megismertetésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése. Ezért az óvodapedagógus a gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen és irodalmi alkotásokat válasszon. Az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet.

33

Az előadásmód fő szabálya: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Az élő mesét jól kiegészítő eszközök a bábozás, dramatizálás, drámajátékok. Az óvodán kívül szerzett élményeket (TV, lemez, videó) ne tiltsuk ki az óvoda életéből, hanem – ha esztétikailag elfogadható – építsük be, használjuk ki a csoport közös élményének kialakítása érdekében.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Szívesen mond mondókát, verset, mesét. ¾ Tudja a megismert szavak jelentését, használja azokat. ¾ Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit. ¾ Képes a hallottak képi megjelenítésére. ¾ Részt vesz a dramatikus és mimetikus játékokban. ¾ Van igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. ¾ Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. ¾ Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait. ¾ Tud eseményképről beszélni. Vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás)

Ezek a tevékenységek a gyerekek kedvencei. Az az elsődleges feladatunk, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Szerencsés, ha a gyerekeknek egy megszokott helyen mindig áll rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a fantáziájának megfelelően dolgozhat. A tevékenységek szervezéséhez nagyon jó pedagógiai alapot adnak az évszakok váltakozásai, a természet szépségei, az ünnepek. Az ötlettől a megvalósításig főleg bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek. Az óvodában legyen lehetőségük a gyerekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket.

34

Feltétlenül hagynunk kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkossa újra. Ebben csak akkor segítsük, irányítsuk, ha elakad, ha a gyermeknek van szüksége instrukcióra. Ilyen lehetőségek mellett a gyermeki fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés lesz, hiszen a gyermek is arra törekszik, hogy alkotásai egyre inkább hasonlítsanak a valóságra. Azoknak hiányosságai újabb, pontosabb megfigyelésre késztetik, s ennek eredményei tükröződnek későbbi alkotásaiban.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Képes hosszabb ideig több tulajdonságra irányítani figyelmét és megjeleníteni alkotásaiban. ¾ Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerű mozgások. ¾ Tud képet alkotni, élmény és emlékezet alapján. ¾ Megfelelően használja az eszközöket. ¾ Tud tárgyakat díszíteni saját elképzelése alapján. ¾ Megfigyelés után tud formát mintázni. ¾ A színeket munkája során változatosan alkalmazza.

Ének-zene, énekes játék Az óvodai ének-zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. Gazdag tárháza a magyar népdal és mondóka kincs a gyermekek zenei kultúrájának fejlesztéséhez. A zenei neveléssel járó feladatok sem korlátozhatók a foglalkozások időtartamára, mert napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására.

35

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A képességfejlesztési anyag a Kodály Zoltán útmutatásán nyugvó Forrai Katalin által kidolgozott szakirodalom alapján történik. Fontos a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi beszédünkben már nem fedezhet fel, s ezek megértését a játékszituáció segíti. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. ¾ Ismerik a halk és hangos, magas-mély közötti különbségeket. ¾ Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, erősen eltérő belső, vagy záró motívumokról. ¾ Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától. ¾ Egyöntetűen képesek körbejárni. ¾ Az egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják. ¾ Képesek térformák alakítására. ¾ Ütőhangszereket használnak. ¾ Az óvónő énekelt kérdésére egyenként énekelve válaszolni tudnak. ¾ A bemutatott élő zenét, hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésébe: ¾ A csoportszoba oly berendezése, hogy ott a különböző tevékenységet folytató gyerekek nyugodtan, kényelmesen dolgozzanak. ¾ Nyújtson

lehetőséget

a

vizuális

és

kommunikációs

tevékenységek

összehangolására. ¾ Segítse elő az önálló elképzelések megvalósítását, motiváló eszközök, természetes anyagok biztosításával is. 36

¾ Alakítson ki a gyermekekkel szoros érzelmi kapcsolatot, teremtsen meghitt légkört.

4.5.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek Mindennapi testnevelés A 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő mindennapi testnevelés nélkül. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. A nap folyamán célszerű úgy tervezni a gyerekek napirendjét, hogy egyensúlyt biztosítsunk a mozgás és az üléssel együtt járó tevékenységek között.

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testnevelés fontos feladata. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl, a gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás nem csak kondicionális és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a személyiség differenciált fejlesztéséhez.

A mozgásfejlesztés feladatai: - sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyerekek - folyamatosan fejlődjön a gyerekek mozgása és egyensúlyérzéke - a kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket - segítsük elő a gyerekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

37

A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy a mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Az óvónő szabadon választhat a foglalkozást hogyan építi be a napirendbe, azonban az anyag megválasztása tudatos tervező munkát igényel annak érdekében, hogy a nevelési feladatok mellett a motoros képességek fejlesztése is megvalósuljon.

Az óvodapedagógus feladata a mindennapos testnevelés megszervezésében: ¾ Minél hosszabb ideig tartózkodjanak a gyerekek szabad levegőn. ¾ Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. ¾ Tegye lehetővé a változatos eszközök és a gyerekek önálló szabad mozgásának biztosításával, hogy örömet

jelentsen

a

gyerekeknek

a

mindennapi testnevelés. ¾ A változatos környezetben végzett mozgások (úszás) szervezésével a téri tájékozódáson túl a biztonságérzetet is fejlessze. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: ¾ Ismernek futó-fogó játékokat, labdajátékokat, érzik a versenyjáték izgalmát. ¾ Képesek szabad-páros, továbbá kéziszer gyakorlatok végzésére. ¾ Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani. ¾ Képesek nekifutással 30-50 cm magas akadályt átugrani, padról páros lábbal leugrani. ¾ Képesek labdapattogtatásra, vezetésre.

5. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI

5.1 Az óvoda ünnepei:

Télapó Karácsony Anyák-napja Március 15-e

38

5.2 Az óvoda kirándulásai

Szegedi Vadas park Mezőhegyes – Ménes birtok megtekintése Maros-part Szarvasi Arborétum – nagycsoportosoknak

5.3 Sportprogramok

Újvárosi Óvoda Sportnapja Városi Sportrendezvények Kihívás napja

5.4 Az óvoda-család közös rendezvényei, tevékenységei Farsang Gyermeknap Nagycsoportosok búcsúja Szülői értekezletek Nevelőpartneri programok 5.5 Az óvoda egyéb közös rendezvényei Újvárosi Óvoda kiállítása 5.6 Megemlékezések

Október 23. Május 1.

Az óvoda munkájában nagy szerepet kapnak az ünnepélyek, ünnepségek. Az óvodai élet szép alkalmai, szint, változatosságot jelentek a foglalkozási napok sorában. Egyaránt szolgálják az értelmi és érzelmi nevelést, szerepet kapnak a hazafias nevelésben, a fegyelemre nevelésben. Nagy teret kap az öntevékenység, az ötletek gyűjtése, lehetőséget ad hagyományok kialakítására. A sikeres szereplés önbizalmat ad a gyermekeknek. Az óvoda által szervezett kirándulások anyagi fedezetét pályázatokból, alapítványi és szülői támogatásokból biztosítjuk. A Szülői Szervezet minden rendezvény, vagy kirándulás előtt meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési 39

intézmény által szervezett nem ingyenes szolgáltatás körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Óvodánkban két módszer érvényesül: a) az óvoda közös együttes ünnepe, programja b) a csoportokban külön-külön szervezett ünnep, program.

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

6.1 Az óvoda szülőkkel való kapcsolata Az óvodai nevelés és családi nevelés együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Alapvető feltétel a családdal való együttműködés változatos formái, a személyes kapcsolatok, a különböző rendezvények.

Ennek érdekében: 40

¾ Tervszerű, célratörő információ gazdag családlátogatásokra van szükség. ¾ Biztosítani kell a szülők részére az óvodai életbe való betekintés lehetőségét. ¾ A nehézségek megoldására való törekvés legyen jellemző. ¾ A pedagógiai tapintat nélkülözhetetlen eszköz a cél érdekében.

A szülőkkel meg kell ismertetnünk nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit. Az IPR –nak megfelelően rendszeres időközönként a programban résztvevő gyermekek szüleinek a gyermek fejlődéséről részletes tájékoztatót tartunk. A bizalom légkörének kialakításában első lépés az „anyás beszoktatás”. Ily módon a szülők megismerkedhetnek az óvodai élet sajátosságaival, szokásaival, mintát kaphatnak gyermekük neveléséhez. A szülői értekezletek az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a szülők

nevelői

szemléletformálását,

a

gyermekek

életévével

kapcsolatos

információcserét szolgálják. A gyermekek egyéni fejlődéséről „fogadóórák” keretében tájékoztatjuk a szülőket. A kötetlen nevelőpartneri beszélgetéseket – szülői, vagy óvónői kezdeményezésre – egyeztetett időpontban bonyolítjuk le. A nyílt napok, a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, rendezvények, kirándulások a tartalmi munka megismerésén túl a bizalom légkörét, a nevelőtársi szemlélet alakulását segítik. A szülőknek rendezett, előre tervezett témájú „fórumok” a nevelési

feladatok,

esetleges

problémák

megoldásában

adnak

tanácsot

az

érdeklődőknek. Óvodánkban a szülők érdekegyeztető fóruma a Szülői Szervezet. 6.2 Bölcsődével való kapcsolat A kialakult szokások megtartásával, látogatások, tapasztalatcserék alkalmával a pedagógiai ismeretek felelevenítése. A bölcsőde nevelési gyakorlatának megismerése fontos feladata az óvónőnek. A bölcsődés korú gyermekeknek és szüleiknek nyílt napok keretében lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megismeréséhez. A védőnői hálózattal való együttműködés tervszerűsége biztosítja a gyermekek óvodai elhelyezésének megoldását. 41

Az egészségügyi feladatok pontos végrehajtása a gyermekek fejlődését segíti elő. Ezért az együttműködés konkrétsága a célszerű.

6.3 Iskolával való kapcsolat Az eddigi hagyományokat figyelembe véve és a pozitív kapcsolati elemeket megtartva kell a kapcsolatot erősíteni. A véleménycsere a segítő szándék, egymás munkájának megismerése legyen a cél. A gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulmányainak előkészítése fokozottan kapjon hangsúlyt,

különösen

a

hátrányos

helyzetben

élő

családok

gyermekeinél.

Konstruktív, operatív együttműködésre van szükség. El kell érni, hogy nagyobb érdeklődés legyen az óvodai nevelő-oktató munka iránt a tanítónőkben. A munkaközösségek alakítsanak ki szakmai fórumokat az iskolával közösen. Az óvónők tegyenek látogatást az első osztályban, ahol megfigyelik az előző évben nagycsoportosok iskolai munkáját. Nyílt napokra, házi bemutatókra, munkaközösségi foglalkozásokra a tanítónőket hívják meg, kérjék ki véleményüket, hallgassák meg javaslataikat, de az óvoda nevelési feladatait tartsák szem előtt.

6.4 Egyéb közoktatási, közművelődési intézményekkel való együttműködés Mindkét intézménynek a programok során a gyermekek személyiségének, tudásának, ismereteinek élmény anyagának a bővítése legyen a célja.

-

Nevelési tanácsadóval való együttműködés során konkrét, gyermekre vonatkozó adatok, jelzések biztosításával a fejlődés lehetőségének segítése a feladat.

-

Kulturális

kapcsolatok

személyiségének,

során

tudásának,

bővítése legyen a cél.

42

a

programok

ismeretének,

élmény

a

gyermekek anyagának

a

6.5 Kisebbségi szervezetekkel való együttműködés Az etnikai kisebbségi szervezetekkel konstruktív, egymás munkáját segítő kapcsolat folytatása a cél. A nehézségek áthidalása, a problémák megbeszélése, a közös megoldások keresése a feladat. A családok tájékoztatásában nagyobb segítséget kell, hogy nyújtsanak az óvodának a kisebbségi önkormányzat képviselői. 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 2007-ben a törvényi elvárásnak megfelelően elkészült a MAKÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MAKÓI KISTÉRSÉK KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2007-2011. ÉVRE című dokumentum. A kistérségi feladat-ellátási terv meghatározza a fejlesztési prioritásokat és a szervezeti tartalmi változások olyan keretét, amely orientálja az óvodákat és iskolákat, és a hatékonyabb nevelés-oktatás felé mutat. A feladat-ellátási terv a minőségi megújulás teendőinek programba foglalását jelenti. E program részét képezi a Makó Város és a Makói Közoktatási Társulás Esélyegyenlőségi Terve (továbbiakban: Esélyegyenlőségi Terv) amelynek alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az esélyegyenlősé terv megvalósítására kidolgozásra került és az OM által kirendelt esélyegyenlőségi szakértő által is jóváhagyott : Makó Város és a Makói Közoktatási Intézményi Társulás Esélyegyenlőségi Programja és Akcióterve a 2008-2014. évre ,melyben az alábbi célok lettek megfogalmazva: „Cél, hogy a településen érvényesüljön a: •

diszkriminációmentesség,

•

szegregációmentesség,

•

halmozottan

hátrányos

helyzetű

integrációjának támogatása, 43

tanulók

oktatási

és

társadalmi

•

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés joga és az

•

integráció.”

Az esélyegyenlőségi terv elkészültét követően e dokumentumban megtalálható, hogy milyen intézkedéseket tett a város és benne óvodánk a felmerült problémák kezelésére. /pl.: A 2008/2009 nevelési évben az Újvárosi Óvoda Tulipán utcai telephelyén csoport átszervezéssel megszűnt a csoportok közötti 25%-nál nagyobb eltérés a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében/ E dokumentum további feladatokat határoz meg intézményünknek melyeket azonnal, vagy felmenő rendszerben a következő beóvodázás során tudunk érvényesíteni. Az elkövetkezendő időben az óvodai beiratkozásokkor felmérjük a beiratkozó gyerekek státuszát. A csoportok kialakításakor a lehetőségekhez mérten az egyes épületekbe járó HHH gyerekek összlétszámra vetített aránya közötti eltéréseket csökkentjük. A szülői igények szem előtt tartása mellet esetlegesen másik óvodaépületben lévő férőhelyet, illetve csoportot ajánlunk fel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatainkat a vonatkozó éves tervekben kívánjuk megjeleníteni. 7.1 Gyermekvédelem az óvodában Az óvodában gyermekvédelmi felelősök látják el feladatukat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok ellátására külön munkacsoport működik óvodában. Továbbra is feladat: -

az intézményben a gyermekek szociális körülményeinek figyelemmel kísérése

-

a nyilvántartások vezetése

-

a szükséges intézkedések megtétele

-

a prevenciós munka előtérbe helyezésével a családok segítése

-

a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat tartása.

44

Az óvodában munkaközösségi szervezeten belül gyakran folyik az egyeztetés egyes családokkal kapcsolatban. A gyermekvédelmi felelősök figyelemmel kísérik a hátrányos helyzetben lévő gyermekek otthoni életkörülményeit, fejlődésüket szolgáló ellátásukat. Tartós hiányzás (igazolatlan) az óvónővel együtt keresik fel a családot, tisztázzák a hiányzás okát. Amennyiben segítségre szorulnak, a megfelelő szervek felé megteszik a szükséges intézkedéseket. A szülőkkel való beszélgetések során próbálják meggyőzni és felvilágosítani őket a lehetőségekről.

Tanácsadással,

példamutatással

igyekeznek

a

szülőket

a

gyermeknevelés rejtelmeibe beavatni.

7.2 Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez. Meg kell valósítanunk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok leküzdése érdekében. Kívánatos lenne az iskoláskor előtt egy évvel fejlesztő csoport szervezése az átmenetek megkönnyítéséhez. Fontos feladatunk a nevelő hatások összehangolása a gyermek, a család megítélésének egyenértékűsége – a szociális érzékenység megalapozása érdekében. Óvodánk feladatai az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nevelésében: ¾ Jellegzetes hagyományok, szokások felkutatása, ápolása. ¾ Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálása. A higiénia, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, mentálhigiénét biztosító szemléletnek megalapozása. ¾ Az érzelmi élet gazdagítása, a kezdeti gátlások feloldása, mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével.

45

¾ Az értelmi képességek területén mutatkozó eltérések kiegyenlítése, az iskolai élethez szükséges személyiségjegyek, részképességek fejlesztése. A kisebbségi sajátosságok miatt kiemelten foglalkozunk az ének-zenei neveléssel. ¾ Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttműködést a szűkebb és tágabb környezettel (család, fenntartó szerv, Kisebbségi Önkormányzat, iskola, egészségügyi intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat)

Ahhoz, hogy ezen elvárások megvalósuljanak az óvodapedagógusok feladatai a különböző tevékenységek megszervezésében:

a) Játék és tanulási tevékenység Fontos feladat, hogy az óvónő ismerje meg az etnikai kisebbség családi környezetét, a gyermek családban elfoglalt helyét, szerepét, az otthoni játék lehetőségét, játékeszközeit a gyermek élményforrásait. Ha nem ismerik a játékeszközöket, elsődleges cél, hogy ismertessük a gyerekeket a játékeszközökkel, tanulják meg azok nevét, s azt, hogy miként lehet vele rendeltetésszerűen játszani.

Ismerjék meg a gyerekek az óvoda rendjét, játékszokásait, alapvető szabályát, legyenek képesek nyugodtan játszani. Neveljük a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére.

Játékban is érvényesüljön a differenciált bánásmód az egyéni fejlesztés. Negatív viselkedés esetén az óvónők tárják fel a problémák okát. Ne csak a tüneti kezelésre vállalkozzanak, hanem működjenek közre a gyerek viselkedésének átrendezésében.

Az óvónő az együttjátszás során egy-egy helyzet, téma mélyebb átélésére ösztönözze a gyerekeket. Használja ki a játéktevékenységben rejlő fejlesztési, nevelési lehetőséget 46

(pl. apró asztali eszköz – kéz finommozgásának fejlesztése, versenyjáték, társasjáték – problémák megoldásának fejlesztése, közösségi összetartozás erősítése). Játék közben vegyék észre a gyerekek a környezet szépségét, esztétikáját, tisztaságát.

A tanulási módok közül az eltérő életmód miatt nagy jelentősége van az utánzásos, mintakövetéses

tanulásnak,

a

viselkedés,

a

szokásrend,

az

érzelmi

élet

elsajátításában. A gyakorlati feladatok megoldása a praktikus gondolkodást alapozza, míg a gyermeki kérdésekre adott válaszokról a gyermek verbális, auditív útján szerez ismereteket.

Az óvónő által irányított, szervezett tanulás az imént említett és a családban megszerzett részképességekre épít. A részképességek közül a mechanikus, a szándékos

emlékezet,

a

figyelem

időtartalmának

növelése,

megosztása,

a

feladattudat kialakítása, a mozgáskoordináció egyéni eltéréseinek követése és fejlesztése hangsúlyos feladat.

Mindezen tanulási módok, lehetőségek együtthatása szükséges ahhoz, hogy a gyermek elsajátítsa azokat a részképességeket, amelyeket az iskolakezdés igényel.

b) Munkajellegű tevékenységek E tevékenységek szervezésekor jól kihasználható a cigány gyermekek mozgásos aktivitása. A gyermek motiválhatósága ebben az életkorban kedvező alapot szolgáltat a munkavégzéshez szoktatáshoz. Fontos, hogy az óvodai munkafeladat önkéntes és játékos tevékenység legyen, biztosítsa a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését, a hiányzó részképességek, készségek, tulajdonságok formálását. A munka kedvezően szolgálja a közösségi kapcsolatok alakítását.

47

Ismerjük fel a családi nevelés eltéréseit a testápolás, az öltözködés és a környezet rendben tartása feltételeinek és szokásrendszerének területén.

c) A társadalmi érintkezést meglapozó komplex foglalkozások - Anyanyelv Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció, a beszéd, a gondolkodás egyik eszköze. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek

közötti

kommunikációt,

bővítse

szókincsüket,

gazdagítsa

metakommunikációs ismereteiket. Differenciáltan kell foglalkoznunk a nyelvileg hátrányos helyzetű gyerekekkel, feladatunk a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazására való képesség kialakítása.

- Matematika A környezet megismerése közben kialakul a 3-5 éveseknél a matematikai érdeklődés, orientáció beállítódás, míg 5 éves kortól szervezett tanulás segíti a mennyiségi viszonyok, formák, irányok sokrétű megtapasztalásán alapuló elemi matematikai ismeretek elsajátítását.

d) A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozás -Természet – társadalom – ember Fő feladata az óvodapedagógusnak, hogy a gyerekek egyéni fejlődéséhez igazodva bővítse a lakóhely az óvoda tárgyi környezetének tapasztalatit. Az élményszerző séták hozzájárulnak a gyermekek életterét meghatározó személyek, épületek, közlekedés,

vásárlás,

betegség

kezelése

megismeréséhez,

a

tapasztalatok

rendezéséhez. Az évszakok változásai a gyerekek térbeli, időbeli eligazodását segíti. 48

Az állatok előfordulása a környezetben, a természet megfigyelése az értékek megbecsülésére ösztönöz. A környezet megismerése tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik.

e) Művészeti tevékenység - Mese, vers Az irodalmi nevelés az etnikai gyerekek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában. A gyerekekkel való játékos beszédkapcsolat a szellemi szükségletek kielégítését, a szórakoztatás, a kellemes időtöltés együttes élményét eredményezi. A mese világában jártas gyerek pontosan tudja, hogy a mese nem a hétköznapi valóság, mégis konfliktusmegoldást, konfliktuskezelést tanul belőle. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk ara, hogy biztosítsuk a gyerekeknek a mesehallgatás és a mondókásverses együttjátszás örömét. Azt nyújtsa, ami sok családi nevelésből hiányzik: a gyermekre figyelő, neki szóló a felnőttel és a társakkal együttes élményben átélt formában.

A nehezen megnyilatkozó gyermeknél segítséget nyújt a dramatizálás, a báb. A közösségbe beilleszkedést elősegítheti azzal, hogy oldja a gátlásait, megnöveli önbizalmát. A vers megszerettetésében segítségünkre lehet, hogy a cigányság hagyománytisztelő nép, az ünnepeket szereti, az ünnepek kísérője az alkalomhoz illő köszöntő, vers. A rövid természetes stílus, a megfigyelhető artikuláció a nyelvi fejlesztés gazdag lehetőségét biztosítja. Ha a mese érzelmileg közel áll a gyermekhez, ha tetszik a vers csengése, ritmusa, akkor belső igényévé válik az irodalom szeretete. - Ének-zene, énekes játék A gyermekek természetüknél fogva (etnikai sajátosság) fogékonyak az ének-zenei tevékenységre. E tevékenység által fejlesztjük a gyerekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, alkotókedvét, elősegíti mozgáskultúrájának fejlődést, valamint a 49

zenei nyelv megalapozását. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek énekzenei fejlődését, így az óvodapedagógus felfigyelhet egy-egy gyerek kiemelkedő képességére. Az évszakhoz, a családi eseményekhez kapcsolódó énekes, táncos zenei tartalom hozzájárul a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához. - Vizuális tevékenységek A vizuális élményt nyújtó foglalkozásokon arra törekedjünk, hogy a nagyobb felület térkitöltése után a kisebb kézmozgást, a nagyobb koncentárciót igénylő technikák felé vezessük a gyermekeket. Az eltérő kultúra, élményvilág a színhasználatban, az élénk vibráló hatásban és a formai ábrázolásban is kifejezésre jut. A cigány gyermekek mozgásigényének szabadságfoka megjelenik a rajzos feladatokban. Vizuális élményük, tapasztalatuk gazdagítását segíti a szervezett, rendszeres foglalkozás és az önként vállalt rajzolás, festés, kézimunka.

A gyermek fejlődését az óvodai nevelés csak a családi nevelést kiegészítve szolgálja. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés, a család befogadása, a családgondozás, a rendszeres kapcsolattartás, a napi megbeszélés, a családlátogatás. Nagyon nagy feladatot ró ez az óvodapedagógusokra, mert különleges nevelői attitűd kell a másság elfogadásához, az együttműködés zökkenő menteségéhez.

7.3 Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvoda a szülők igényeit figyelembe véve, kéréseiket kielégítendő egyéb szolgáltatásokat is szervez.

Az életkor – specifikus szolgáltatások tervszerűek legyenek és erősítsék az óvoda nevelési céljainak elérést, sajátos arculatot adjanak az óvodának. Az óvodában folyó egyéb szolgáltatások: ¾ Néptánc oktatás (magyar, cigány) ¾ Idegen nyelv tanuláshoz lehetőség biztosítása 50

¾ Tánc oktatás ¾ Zene-óvoda ¾ Báb és kommunikációs játékok ¾ Tartásjavító torna ¾ Logopédia ¾ Hitoktatáshoz hely biztosítása ¾ Úszás-előkészítés

A szolgáltatást végző személy óvodapedagógiai módszerekkel a gyermeki személyiséget tisztelve, szeretve, megbecsülve, elfogadva végezze fejlesztő munkáját. Az óvoda által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek, az óvoda a rendelkezésére álló órakereten belül szervezi azokat.

7.4 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az Újvárosi Óvodában az Alapító Okiratnak megfelelően meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának

megfelelő

pedagógiai,

gyógypedagógia

konduktív

pedagógiai

ellátásban

részesüljön. Óvodánk nevelési célja, hogy biztosítsa a gyermek sajátos nevelési szükségleteihez, életkori, érési sajátosságaihoz igazodó támasznyújtáson, érzelmi biztonságon túl, szolgálja a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, értelmi, szociális fejlesztését, s egyben törekszik: -

az interperszonális kapcsolatok, az énkép, önismeret fejlesztésére, új attitűdök kialakítására.

-

Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, figyelem-összpontosítás, gondolkozás és emlékezet fejlődésének segítésére.

-

A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére.

-

A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésére.

51

7.5 Integrációs program megvalósítása Óvodánkban a 250/2008.(VII.”.) MÖKT határozattal elfogadott Alapító okirat szerint a Miniszter által jóváhagyott Óvodai Integrációs Program bevezetésére van lehetőség. Ez azoknak a gyerekeknek ad plusz fejlesztési lehetőséget, akiknek családi háttere ezt nem teszi lehetővé. Óvodánkban a nevelési programunk mellékletében szereplő IPR elvárásainak megfelelően dolgozzuk ki a területre vonatkozó munkatervünket. Ennek részét képezi az egyéni fejlesztési tervek elkészítése. Várhatóan munkánkat IPR szaktanácsadó segíti a folyamat során. Minden évben az óvoda munkaterve és a területre vonatkozó külön szempontok alapján összeállított munkaterv tartalmazza azokat a konkrét tevékenységeket, projekt heteket, és egyéb módszereket, felelősöket és elvárt eredményeket amit adott évben kívánunk megvalósítani.

8. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

Az ellenőrző, értékelő munkában a „Fejlődési mutatók óvodáskor végére” című programelemek az iránymutatók.

8.1 Programunk ellenőrzése, értékelése Az alábbi szakmai dokumentumaink alapján végezzük: ¾ Az óvodavezető pedagógiai, működési terve Időkeret: 1 év ¾ Felvételi és mulasztási napló Tartalmazza a gyerekek legszükségesebb adatait. ¾ Csoportok nevelési-fejlesztési terve, mely 1 évre készül negyedévenkénti bontásban. Tartalmazza a csoportok szokás-szabályrendszerét, heti rendjét, napirendjét, eseménytervét, tevékenységi tervét, a gyermekek egyéni fejlődését.

52

Az óvónői munka értékelésének alapját elsősorban az önértékelés képezi, emellett fontos szerepe van az „óvónői párok” közös elemzésének. Az óvodavezető ellenőrzései kiterjednek: -

a fenti dokumentumokra

-

az óvónők nevelőmunkájának gyerekekre gyakorolt hatására.

8.2 A program működőképességének, hatékonyságának vizsgálata A program működőképességének vizsgálatában az óvodavezető irányításával – valamennyi óvónő részt vesz, nevelési évenként átfogó értékelést készítünk.

A teljes program általános és mindenre kiterjedő vizsgálata: Vizsgáljuk nevelési-fejlesztési elképzeléseink eredményét a „Fejlődés mutatói óvodáskor végére” című programelemek segítésével. -

Az egészséges életmód, kiemelten a mozgáskultúra alakítása terén elért eredményeket.

-

Az érzelmi nevelés és szocializáció terén elért fejlettségi szintet.

-

Az értelmi és anyanyelvi nevelés terén elért fejlettségi szintet.

-

A

szűkebb

környezethez

fűződő

viszony

alakításában

elért

eredményeket.

A program megvalósításában az óvodavezető is közvetlenül vesz részt. A napi kapcsolat kínálta lehetőségeket élve a nevelő – fejlesztő munka értékelésével irányítja a program gyakorlati megvalósítását. A negyedévenkénti szakmai beszélgetéseken a szülők visszajelzéseit is elemzzük. Négyévenként megvizsgáljuk: -

A gyermekek fejlődésére milyen hatással voltak a tervezett fejlesztési tartalmak.

-

Milyen mértékben befolyásolta a nevelőtestület pedagógiai kultúráját, azonosult e vele. 53

-

Szülői visszajelzéseket a programról.

Az értékelés módszere a dokumentumelemzés, nevelőmunka megfigyelése.

9. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 9.1 Az óvodába lépés feltételei (65.§) ¾ 3 éves kort betöltött gyermek, amennyiben az óvoda férőhelye biztosított számára. ¾ Szociálisan és mentálisan korának megfelelően fejlett, egészséges gyermek.

9.1.1 Megszűnés feltételei Mindenkori jogszabályoknak megfelelően

9.2 Az iskolába lépés feltételei A testileg, lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével,

kommunikatív

képességével,

elemi

fogalmi

gondolkodás

kialakulóban-lévőségével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Az óvodáskor végére szociálisan is éretté válik az iskolai életre. Képes az együttműködésre, a 54

kapcsolatteremtésre. Iskolai életre való alkalmasságát a „Fejlődési mutatók óvodáskor végére” programelemekhez való viszonyítás alapján állapítjuk meg.

10. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI

Az óvoda nevelési programja az első számú dokumentum. Hidat képez a nevelési program és az óvónők nevelési, fejlesztési terve között az évenként elkészülő Munka terv. A gyermekek egyéni fejlesztési, fejlődési dokumentumait az óvónők készítik el.

55

11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Önkormányzat részéről

Nevelőtestület részéről a HOP módosítását elfogadta 2008-12-01

Szülői Szervezet részéről a HOP módosítását elfogadta 2008-12-02.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvoda helyi nevelési programjának érvényességi ideje: -

A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.

A helyi nevelési program módosításának indokai lehetnek: ¾ Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt 56

¾ Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol ¾ Szervezeti átalakítás ¾ Jogszabály előírása alapján

A program módosítás előterjesztésének módja: ¾ Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének ¾ Szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

1. számú melléklet Az óvodába járó gyermekek értékelési-mérési rendszere

Nevelőtestületünk a Törökszentmiklósi óvodák által készített értékelési-mérési rendszer adaptálását fogadta el, mint módszertani segédanyagot. Az óvónők ezen rendszer figyelembe vételével, a rendszerelemek vizsgálatának helyi adaptív alkalmazásával végzik értékelő, mérő feladataikat. Az értékelés-mérés során feltárt információkat az óvodában elfogadott dokumentációs rendszerben kell nyilvántartani ( egyéni fejlettségmérő lapok, egyéni megfigyelések, csoportnapló). 57

Az IPR elvárásainak megfelelően a programban résztvevő gyermekek fejlődését DIFER méréssel is ellenőrizzük. Külön dokumentációban kerülnek a megfigyelések rögzítésre.

2. számú melléklet

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározottak szerint. Bevezető A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az 58

otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodai integrációs program jellemzői Az itt közreadott óvodai integrációs program (óvodai IPR) arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az iskolai IPR-hez hasonlóan ez sem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézmények már saját nevelési programjuknak megfelelően tölthetik ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek.

Kiemelt területek 59

Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelős személy vagy team kijelölése) 1. Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása 2. Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások) 3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése 4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása) 4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és 60

pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal 5.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) 5.2. Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) 5.3. Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) 5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása 6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) 6.2. Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása 6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) 6.4. A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel 7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása 7.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon 7.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása 7.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. 61

7.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása 8. Intézményi önértékelés, eredményesség 8.1. Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján 8.2. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján

62

A BELVÁROSI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

MAKÓ 2008.

Belvárosi Óvoda Makó OM 029426

A programot írta és szerkesztette:

A)

programrész

Fodor Ferencné

szakmai munkaközösség-vezetı

Sarró Ferencné

intézményvezetı, közoktatási szakértı

Török Bálintné

intézményvezetı helyettes

B) programrész Bandzsalné Rontó Anna

óvodapedagógus

Oriskó Tiborné

intézményvezetı helyettes

Tóthné Gera Judit

óvodapedagógus

A program felülvizsgálatát és módosítását a Programfejlesztı munkaközösség irányításával végezte a nevelıtestület.

Az ábrákat készítette:

Puszta Krisztina

óvodapedagógus

Tóthné Gera Judit

óvodapedagógus

Számítógépes grafika: Török Bálintné

Szerkesztette: Török Bálintné

Belvárosi Óvoda Makó

1

Tartalomjegyzék

I.

BEVEZETİ .................................................................................................................3

II.

AZ ÓVODA ADATAI ....................................................................................................4

III.

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA.........................................................................................5

IV.

JÖVİKÉPÜNK ..........................................................................................................10

V.

AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA .................................................................11

VI.

ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP ...................................................................................12

VII.

PROGRAMUNK ALAPELVE ÉS ÉRTÉKEI...........................................................14

VIII.

AZ ÓVODA ALAPVETİ NEVELÉSI CÉLJAI ÉS FELADATAI ..............................15

IX.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETİ KERETEI .........................................................17

X.

AZ INTÉZMÉNYI NEVELÉS GYAKORLATA ............................................................25

XI.

AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI.......................89

XII.

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE........................................................90

XIII.

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK ...97

XIV.

SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK..........................................................................99

XV.

ÓVODÁNK ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE..................................109

XVI.

ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM ...............117

XVII.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ................................................................118

XVIII.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................119

Belvárosi Óvoda Makó

2

I.

Bevezetı „A mély gyökerő fák nınek csak magasra.” Mistral

Köszöntjük azokat, akik óvodánk iránt érdeklıdve kezükbe veszik nevelési programunkat. A Belvárosi Óvoda saját rendszerének megfelelı helyi programot készített, mely átfogja az óvodáskor nevelı – fejlesztı munkáját, és összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal. Programunk elkészítésénél figyelembe vettük eddigi nevelési gyakorlatunkat, a szülıi, a fenntartói, a nevelıi igényeket, lehetıségeket és az iskolai elvárásokat egyaránt. A kétféle módszer és a sokszínő gyakorlati megvalósítás mellett nevelési alapelvünk és nevelésfilozófiánk azonos minden óvodaházunkban. Kiemelt terület az egészséges életmód igényének alakítása, a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés. Óvodaházainkban olyan gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört alakítunk ki, melyben a személyiségfejlesztés az egyéni képességek szerint, az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével folyik. A családi nevelésre alapozva hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. Programunkkal elısegítjük, hogy a gyermekek eligazodjanak környezetükben, megtanulják kifejezni magukat, tudjanak együttmőködni, ezáltal magatartásformákat sajátítanak el. Mindezt jó szervezéssel, korszerő pedagógiai tudással rendelkezı óvónık segítségével, a mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek megteremtésével érjük el. Nevelımunkánkat a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a mővészeti élmény pozitív hatására alapozzuk. Programunk

homogén,

részben

osztott

és

vegyes

csoportokban

egyaránt

alkalmazható. A BOP három fı részbıl épül fel. A három rész szín szerint is elkülönül egymástól.

•

Fehér színő lapra rögzítettük azokat a programrészeket, amelyek az óvoda

egészét érintik.

•

Sárga, illetve zöld színő lapra került az óvodaházak kétféle nevelési

gyakorlata.

Belvárosi Óvoda Makó

3

II.

Az óvoda adatai

Az intézmény neve:

Belvárosi Óvoda

Székhelye:

Kálvin téri Óvodaház

Címe:

6900 Makó, Kálvin tér 6.

Telefon/fax:

62/510-474

Intézményvezetı:

62/510-475

E – mail cím:

[email protected]

Web:

www.belvarosiovoda.mako.hu

Alapító és felügyeleti szerv:

Makó Város Önkormányzati Képviselı – testülete

Az intézmény telephelyei: Hold utcai Óvodaház 6900 Makó, Kálvin tér 6. Tel:

62/211 – 317

Zrínyi utcai Óvodaház 6900 Makó, Zrínyi utca 57. Tel:

62/211 – 123

Kassai utcai Óvodaház 6900 Makó, Kassai u. 3. Tel:

62/212 – 288

Alapító okirat kelte:

246/2008. (VII.2.) MÖKT 4. 2008.07.02

Határozat száma:

249/2008. (VII.2.) MÖKT 4.

Intézményvezetı neve:

Sarró Ferencné Óvodai szakértı, tanácsadó

A Belvárosi Óvoda Programját a fenntartónak jóváhagyásra átadja az intézmény vezetıje a nevelıtestület nevében. Belvárosi Óvoda Makó

4

III.

Az óvoda bemutatása „…ha annak látjuk a gyermekeket, aminek lenniük kellene, akkor segítjük ıket azzá válni, amivé képesek.” Goethe

1. Adottságaink Makó, Csongrád megye székhelyéhez közel, a Maros partján fekvı mezıváros, amely a környezı települések térségi központja. A Belvárosi Óvoda Makó város egyik integrált óvodája, mely jelenleg négy épületben mőködik. Kettı a városközpontban, kettı pedig a kertvárosi városrészben helyezkedik el. Belvárosi körzetünk a város felét öleli fel, ennek megfelelıen a családi összetétel meglehetısen differenciált, a szülık foglalkozását és a családok szociális körülményeket tekintve egyaránt. Az óvodaépületekben folyó nevelımunka a családok körülményeitıl, a sokszínő gyermeki természettıl fogva igen eltérı, de a gyermekközpontúság, a családias légkörben folyó nevelés – ami figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlıdési ütemét, életkori sajátosságait – óvodaházainkban meghatározó alapelv. Óvodánkban

korszerő

pedagógiai

tudással

rendelkezı,

szakmailag

állandó

megújulásra kész óvodapedagógusok és szakképzett gondozónık, dajkák végzik munkájukat. Magasfokú szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. A Belvárosi Óvoda Programjának elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a helyi sajátosságokat, az eddig kialakult pedagógiai gyakorlatunkat vettük alapul. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretében valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap nevelımunkánkban az egészséges életmód igényeinek alakítása, a mozgásfejlesztés, a mővészetek megszerettetése, a tehetségek gondozása és a rászorulók felzárkóztatása. A nevelımunka kétféle csoportszervezési formában történik: többségében azonos, a Zrínyi utcai Óvodaházban különbözı életkorú gyermekekkel foglalkozunk egy csoporton belül. A szülıknek módjukban áll igényük szerint választani. Munkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek és a családok körülményeit, a szülıkkel való folyamatos kapcsolatot tartunk.

Belvárosi Óvoda Makó

5

Fontosnak tartjuk az óvodai élet hagyományos ünnepeinek, a néphagyományhoz és a helyi szokásokhoz kapcsolódó események megünneplését. Óvodásainkkal eredményesen veszünk részt a számukra rendezett országos, regionális és városi pályázatokon, rajzversenyeken, a kulturális és sportrendezvényeken. Az önkormányzat által biztosított anyagi feltételeket igyekszünk kiegészíteni a szülık és a pártfogó vállalkozók adományaival, a különbözı pályázatokon nyert támogatásokkal. A nevelés feltételeinek javítását szolgálják a „Napsugár az óvodában” közhasznú alapítványának bevételei is. Óvodánknak kiegyensúlyozott, jó kapcsolata van partnereivel (bölcsıdével, általános iskolákkal, közmővelıdési intézményekkel, védınıi szolgálattal, fıiskolákkal, stb.). Mindennapos a kapcsolatunk a Makói Iskolával. İszinte

örömünkre

szolgál,

hogy

óvodásaink

szeretnek

nálunk,

gyakran

visszalátogatnak az iskolából, és elmesélik sikereiket, élményeiket.

Hitvallásunkat, óvó, aggódó, ugyanakkor segítı, bátorító, ösztönzı tevékenységünket gyönyörően fogalmazta meg Ruth Sandford:

„Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, törıdni fogok veled és megvigasztallak, de nem foglak föltartani, amikor már egyedül is tudsz járni.”

Belvárosi Óvoda Makó

6

2. Személyi feltételek Óvodánkban a program megvalósítását minden nevelési évben a fenntartó által engedélyezett csoportok számának megfelelı pedagógus, nevelımunkát segítı valamint egyéb munkakörben dolgozó közalkalmazott végzi. Minden óvodapedagógus rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges felsıfokú, illetve fıiskolai végzettséggel. 1997 óta minden

óvónı

folyamatosan

bekapcsolódott

a

szakmai

továbbképzésbe.

Az

óvodapedagógusaink több éve együtt dolgoznak, amely nagyon kedvezıen hat a közösség együttmőködésére. A már végzett továbbképzéseink, tanfolyamok, másoddiploma megszerzése mind a Belvárosi Óvoda Programjának igényeire és szükségleteire épül. A 120 órás kötelezı továbbképzés követelményeit minden óvodapedagógus a továbbképzési tervnek megfelelıen folyamatosan teljesíti. A képzések a módszertani kultúra,

fejlesztı-,

differenciáló

pedagógiai,

minıségbiztosítási,

minıségfejlesztési

ismeretek megszerzésére, megújítására irányulnak. Nagy az igény a továbbképzésen való részvételre, a szakvizsga letételére a nevelıtestületben. Törekszünk folyamatosan gazdagítani

ismereteinket,

módszertani

kultúránkat

a

városi,

megyei,

országos

tanfolyamokon, konferenciákon. Jelenleg óvodapedagógusaink 35%-a, 2009-ben 44%-a szakvizsgázott pedagógus, akik

bábjátékvezetı,

beszédfejlesztı,

fejlesztı-differenciáló,

gyermektáncoktató,

mentálhigiénés szakember, óvodai szakértı, vezetı óvodapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkeznek, ill. fejlesztı-differenciáló valamint közoktatás-vezetı szakirányon folytatják tanulmányaikat. Az óvodánkban hangsúlyos szerepet betöltı mővészeti nevelés feladatait közmővelıdési szakember és bábszakkör vezetı OKJ vizsgával rendelkezı óvodapedagógusok segítik. Számítógépes ismeretekkel a nevelıtestület 90%-a rendelkezik, 31% megszerezte az Európai Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL). Sokan érdeklıdnek az alternatív pedagógiai módszerek iránt. A társadalmi változások és az oktatásban való újító alternatív elmozdulások hatására óvodánkban is elindult az innovatív szellemő fejlesztı munka, amely azóta is jelen van. A nevelımunkát segítık többsége szakképzett. Évek óta ık is részt vesznek belsı képzéseken, tájékoztatókon. Énnek hatására a nevelımunka teljes tevıleges, szakszerő segítıívé váltak. Fejlesztı munkánkat a Nevelési Tanácsadó logopédusai és gyógypedagógusai segítik, akik heti rendszerességgel tartanak fejlesztı foglalkozásokat. Belvárosi Óvoda Makó

7

3. Tárgyi feltételek Óvodánk épületei, berendezése, az udvarok felszereltsége, a gyermekeket körülvevı környezet megfelel programunknak. Az óvodák nagy, tágas udvarát különbözı jellegő talajfelület borítja, ami lehetıvé teszi a változatos tevékenykedést. Az árnyékolást fák és napernyık biztosítják. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelı mérető, de felújításra, bıvítésre, fejlesztésre szoruló felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják. Ezek jó része beépített mozgásfejlesztı eszköz, de jól használhatók a mobilizálható tornaszerek is. A meglévı homokozók, a szerepjátékok kellékei, a labdák, mind növelik a gyermekek játékkedvét, és változatos játéktevékenységre serkentik ıket. Az udvari játékok, mászókák felújítását, EU szabványnak megfelelı cseréjét lehetıségeink szerint folyamatosan végezzük. Az egybefüggı játszóterület, amely nem, vagy csak részben van elhatárolva, lehetıséget biztosít a baráti és testvérkapcsolatok szorosabbá válásához. Az udvarok folyamatos fásításában, füvesítésében, a növények gondozásában, az udvari mászókák karbantartásában az intézmény dolgozóin kívül részt vesznek a szülık és egyéb szponzorok is. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük a helyiségek nagyságát is. A csoportszobák felszerelési tárgyai folyamatosan újakra cserélıdnek, hogy valóban biztosítani tudják a sokszínő, változatos játék – és egyéb tevékenység lehetıségét és az elkülönülést egyaránt. A csoportszoba nem csak a tevékenységek színtere, hanem az étkezésé, a pihenésé és a mozgásé is. Tornaszoba minden óvodaházban rendelkezésre áll a mozgásfejlesztéshez. Tárgyi feltételeink bıvítéséért, korszerősítéséért mindent megteszünk a megfelelı külsı és belsı környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvetı tárgyi feltételek adottak. A fenntartó által ütemezett terv szerint folyik az Eszköz és felszerelési jegyzékben felsorolt eszközök beszerzése.

Belvárosi Óvoda Makó

8

4. Az óvoda jelenlegi eszközrendszere A játéktevékenység eszközei A költségvetési kereten felül az intézmény minden évben önerıbıl is jelentıs összeget fordít játékeszközök beszerzésére (pályázatok, alapítványi bevétel, szülıi adomány, szponzori támogatás, óvodaújság megjelentetése), így módunk van a fejlesztı játékokhoz,

tevékenységekhez

szükséges

eszközök

folyamatos

beszerzésére,

bıvítésére az alapvetı játékeszközök pótlására. Törekszünk az udvari sport– és mozgásfejlesztı eszközök EU szabványnak megfelelı karbantartására, cseréjére., az udvari játék feltételeinek javítására. Az óvodai tanulás eszközei A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetésbıl, részben pedig más támogatásokból történik. Bıvítésük minıségi és mennyiségi szempontból folyamatos. Jelentıs mértékben bıvült a mozgáskultúrát, mozgásigényt fejlesztı, az ének-zene ritmushangszer, az értelmi képességeket fejlesztı eszköztár. A kreativitást fejlesztı és az ábrázoló tevékenységhez szükséges anyagok folyamatos pótlására szükség van. Mese- és szakkönyvellátottság Megfelelı szakkönyvellátottság a székhelyen lévı óvodába koncentrálódik, de szükség lenne az óvodaházakban is minél több, új szakirodalomra. A mese- és verseskönyvek száma kevés. Az állomány pótlása fıleg költségvetésen kívüli összegbıl valósul meg (szakkönyvpályázat segítségével). Oktatástechnikai, audiovizuális eszközök Minden óvodaházban van televízió, videomagnó, diavetítı, szinte minden csoportnak van saját rádiósmagnetofonja. A számítógép parkunk bıvült, fıleg a gazdasági, adminisztratív munka eszközei, de óvodapedagógusaink is használhatják a szakmai munka tervezéséhez, óvodaújság szerkesztésére, tájékoztató anyagok készítésére. Programunk megvalósításához szükséges az eszköznorma által megjelölt eszközök és felszerelések beszerzése, pótlása, cseréje. A munkánkat segítı eszközkészlet bıvült, munkahelyi körülményeink nagymértékben javultak, de az eszköz és felszerelési

jegyzékben

szereplı

helyiségek

megoldásra vár.

Belvárosi Óvoda Makó

9

hiányának

pótlása

továbbra

is

IV.

Jövıképünk „Nem elég azt mondani: „Megteszek minden tılem telhetıt.” Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” Churchill

Óvodánk minden munkatársa arra törekszik, hogy partnereink igényeinek a fenntartó által biztosított feltételek mellett, minél szélesebb körően, hatékonyan megfeleljünk. Hangsúlyozzuk

a

gyermekek

testi,

lelki

gondozását,

az

érzelmi

biztonság

megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását. A társadalmi elvárásoknak megfelelıen elısegítjük a gyermekek szocializálódását, így képessé válnak arra, hogy a családi környezeten túl hasonló korú társaikkal és más felnıttekkel is együtt éljenek. Fontosnak érezzük, hogy megfelelı magatartásformákat alapozzunk meg. Ahhoz, hogy a gyermekek jól eligazodjanak környezetükben, a családdal együttnevelve, minél kedvezıbb feltételek között megtanítjuk ıket életkoruknak megfelelıen kommunikálni, együttmőködni. A gyermekek optimális személyiségfejlıdését kívánjuk elérni saját képességeik és fejlıdési ütemük figyelembevételével. Szorgalmazzuk, hogy a nevelıtestület tagjai szakirányú továbbképzés keretében további szakképesítést szerezzenek (fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı, beszéd- és nyelvmővelı, mentálhigiénés, gyermekvédelmi szakember), így óvodai szakemberek vezetésével tudjuk intézményen belül megvalósítani a gyermekek differenciált prevenciós és korrekciós személyiségfejlesztését.

Belvárosi Óvoda Makó

10

V.

Az óvoda küldetésnyilatkozata „Minél szebbnek látjuk az életet, annál inkább, képesek vagyunk azt még szebbé tenni.” Goethe

Pedagógiánkat olyan hitvallás jellemzi, amit a humanizmus, az optimizmus, partnereink tisztelete, a megértı, együttérzı és segítıkész gyermekszeretet hat át. Egész nevelımunkánk a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartásán, a szereteten, az ıszinte érdeklıdésen, az elfogadáson, a tolerancián nyugszik. Viselkedésünkben,

beszédünkben,

a

gyermekközösségben

történı

minden

megnyilatkozásunkban tudatosan számolunk modell szerepünkkel. Valljuk, hogy az óvodáskor az ember személyiségfejlıdésének és a késıbbi életkorban fontos képességek megalapozásának legfontosabb idıszaka. Azért vagyunk, hogy elısegítsük a ránk bízott gyermekek személyiségének optimális, harmonikus fejlıdését, kialakítsuk a tanuláshoz szükséges képességeket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek mindennapi tevékenységéhez családias, nyugodt, gondoskodó, biztonságos környezetet teremtsünk. Elfogadjuk,

hogy

minden

gyermek

individum,

akit

saját

képességeinek

figyelembevételével és egyéni fejlıdési ütemében lehet hatásosan fejleszteni. Célunk, hogy olyan gyermekek lépjenek ki az óvoda kapuján, akik megtanultak életkoruknak megfelelıen kommunikálni, eligazodnak a környezetükben, szeretnek és tudnak játszani, szívesen tevékenykednek. A szülıket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük. A fenntartó jó partnerre talál bennünk a város kulturális, mővészeti és sport életében. Tudatában vagyunk annak a társadalmi felelısségünknek, hogy a jövı nemzedékét neveljük, ezért minden munkatárstól elvárjuk, hogy fejlıdésre, kiválóságra törekedjen. Belvárosi Óvoda Makó

11

VI.

Óvodakép, gyermekkép „Minél több szeretet és jóság sugárzik belıled, annál több áramlik rád vissza.” Sigmund Freud

1. Óvodakép Az „óvoda” fogalma számunkra olyan szavakban tükrözıdik, amelyek hol szorosan illeszkednek

egymáshoz,

sikerélmény—kudarc,

hol

pedig

ellentétei

jogok—kötelességek,

egymásnak:

állandóság—változás,

szükségletek—elvárások,

közösség—

egyéniség, kölcsönösség, elfogadás, együttmőködés, nyitottság, sokszínőség, harmónia… Az óvoda egyszeri és megismételhetetlen hely, ahol minden nap „varázslat” történik mások és a magunk örömére. A gyermekek és a felnıttek egymásra hatva alakítják, formálják azt. Fontosnak tartjuk, hogy segítsük a különbözı közösségek kialakulását, fejlıdését, ezzel összhangban biztosítjuk az önmegvalósítás feltételeit. Védettséget, örömet nyújtó óvodai közösségben alakítjuk ki és fejlesztjük azokat a képességeket, készségeket, amelyek lehetıvé teszik, hogy a gyermek sikeres emberré váljon. Valljuk, hogy az aktív, egészséges életmód igényét óvodáskorban kell megalapozni. Így a gyermekeken keresztül tudatosan, de indirekt módon próbáljuk befolyásolni a szülık életmódját. A kisgyermek személyiségének kibontakozásához olyan bizalmat, biztonságot, megértést és toleranciát sugárzó légkört, feltételeket teremtünk, ahol megismerheti önmagát, felfedezheti a világot, kielégítheti szükségleteit. Tudatosan építünk a gyermekek aktivitására, utánzására. Gyermekközpontúnak valljuk magunkat, mert tevékenykedtetı, személyiségfejlesztı nevelésünk tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, eltérı fejlıdési ütemét. Ennek megfelelıen olyan életteret biztosítunk számukra, ahol mindegyikük szükségletei szerint valósíthatja meg vágyait, megélheti álmait.

Belvárosi Óvoda Makó

12

2. Gyermekkép „Nem elég a tojás falát áttörni, meg is kell tanulni repülni!” közmondás

Az óvodába belépı félénk, ösztönös kis lénybıl az óvodáskor végére olyan kisember nevelıdik, aki összhangot tud teremteni belsı igényei és a külvilág elvárásai között. Mindenek elıtt elfogadásra, bizalomra és szeretetre vágyik. Önálló vágyakkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezik. Állandó változásban, fejlıdésben van, elsısorban érzékszervei, és tevékenységei révén kezdi birtokba venni saját magát és a környezı világot. Sikeres és sikertelen próbálkozási révén megtanul benne eligazodni. A kisgyermeket könnyő rávenni a tanulásra, hiszen nagyfokú hajlama van az utánzásra. A jól megválasztott pedagógiai ráhatások segítik abban, hogy fejlıdjenek képességei, érzelmei, kapcsolatai. Kialakul

erkölcsi,

esztétikai

értékrendszere.

Aktív,

öntudatos,

kellı

szociális

érzékenységgel rendelkezik, így megtalálja helyét a világban. Fontosak számára azok az emberek, akiket szeret, átéli mások érzéseit. Megérti és próbálja elfogadni a másságot. Az ingergazdag, sok érzékszervet igénybe vevı környezet elıhívja belsı aktivitását. Nagyon fontos, hogy elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket. Szívesen vesz részt közös tevékenységekben. Szeret játszani, mozogni. Elfogadja a közösség szabályait, értékrendjét, képes azokat megtartani. Megtanul megfelelıen kommunikálni mind a gyermekekkel, mind a felnıttekkel. Szereti a természetet, és a lehetıségeinek megfelelıen óvja is azt.

Belvárosi Óvoda Makó

13

VII.

Programunk alapelve és értékei „Az alkotó élet titka az, hogy felnıtt korban is megırizzük a gyermekkor szellemét.” Huxley

A kisgyermekek neveléséhez elengedhetetlennek tartjuk a gyermekközpontú, nevelésközpontú, szeretetteljes, elfogadó, családias légkör megteremtését. A gyermekekkel való bánásmód alapelvének tekintjük, hogy minden gyermek individum, akinek kellı önállóság mellett, egyéni képességeinek megfelelıen biztosítjuk a differenciált személyiségfejlıdés lehetıségét. Valljuk, hogy egészséges, érzelmileg kiegyensúlyozott, önmagával és a környezetével szemben igényes, kellı szociális érzékenységgel rendelkezı felnıtté csak akkor válhat a gyermek, ha annak igényét már óvodáskorban megalapozzuk. A

gyermekekkel

foglalkozó

felnıttek

eredményes

nevelımunkájához

elengedhetetlennek tartjuk, hogy rendelkezzenek mindezen tulajdonságokkal, és a fejlesztést ennek az életkornak legjobban megfelelı, játékos, sokszínően tevékeny keretek között segítsék elı. A családi nevelésre alapozunk, a szociálisan hátrányos helyzető gyermeknél kiegészítjük, ha szükséges kompenzáljuk azt a kisgyermek igényeinek, érdekeinek megfelelıen. Építünk

a

gyermekek

alapvetı

szociális

tanulási

formájára,

az

utánzásra.

Természetesen számolunk azzal is, hogy nem csak mi irányítjuk a gyermekeket, hanem engedjük, hogy az adott keretek között ık is hassanak ránk. Kapcsolatunkat így kívánjuk igazán közvetlenné, aktívvá és kölcsönössé tenni. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóságot, a rugalmasságot, döntési és helyzetfelismerı képességünk meglétét. Nevelıi magatartásunkkal szeretnénk modellt mutatni a családi nevelés számára is.

Belvárosi Óvoda Makó

14

VIII.

Az óvoda alapvetı nevelési céljai és feladatai

Az óvoda alapvetı nevelési céljai: -

A gyermeki személyiséget övezı tisztelet, megbecsülés és elfogadás elve alapján az a 3-7 (8) éves gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése.

-

Gyermekközpontú nevelés megvalósítása, tevékenységre ösztönzı, élményeket nyújtó környezet biztosítása.

-

A családi nevelésre alapozva, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtésével a különbözı szociális környezetbıl érkezı gyermekek minél teljesebb személyiségfejlıdésének elısegítése.

-

Környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtı képességekkel rendelkezı, a tanulásra alkalmassá váló gyermekek nevelése.

-

Pozitív énkép, szociális érzékenység és reális éntudat kialakítása, az egymás és a felnıttek tiszteletére, a másság elfogadására nevelés.

-

A szülık támogató magatartásának megnyerése annak érdekében, hogy segítsék elı gyermekük közösségbe történı beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

-

A sajátos nevelési igényő gyermekek közül azok felzárkóztatása, akik a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdenek. Együttnevelésük felvállalásával az önfejlıdés kiváltása a gyermekekben, szülıkben, elfogadásuk segítése a hozzájuk való tolerancia természetessé válása terén.

-

A differenciálás talaján folyó egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletének megerısítése.

-

Szervezetépítés, szervezetfejlesztés a befogadó intézménnyé válás érdekében.

-

A gyermekekkel való foglalkozások megszervezése a partnerek igényeit figyelembe véve oly módon, hogy az óvoda eleget tudjon tenni a neveléssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak.

Az óvoda alapvetı nevelési feladatai: -

A gyermekek mentális és szociális szükségleteinek kielégítése.

-

A gyermekek személyiségfejlıdésének megfelelı óvodai környezet biztosítása.

-

Tevékenységben és élményekben gazdag óvodai élet szervezése, mely keretein belül a gyermekek pozitív megerısítést kapnak.

Belvárosi Óvoda Makó

15

-

A gyermekek foglalkoztatásához használt sokoldalú felhasználása a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésében.

-

Az anyanyelvi, kommunikációs, értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével, eltérı fejlıdési ütemükhöz igazodva, játékos, cselekvéses, tapasztalatokra, élményekre épülı tanulás keretein belül.

-

A

szociálisan

hátrányos

helyzető

gyermekek

esetében

a

szokások,

a

viselkedéskultúra és képességbeli elmaradás kompenzálása az egész napos óvodai ellátás keretében. -

A szülık fokozott bevonása az óvodai életbe, a gyermek fejlesztésébe.

-

Az intézmény óvodapedagógusainak folyamatos képzése, a sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásához szükséges ismeretek befogadását lehetıvé tevı elıadások, ismeretátadás megszervezése.

-

Az óvodapedagógusok egymás közötti ill. szakemberekkel történı konzultációs lehetıségének rendszeres szervezése.

-

A kompetenciák fejlıdését segítı mentorhálózat létrehozása intézményen belül.

Belvárosi Óvoda Makó

16

Programunk felépítése

Belvárosi Óvoda Makó

IX.

Az óvodai nevelés alapvetı keretei

1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód igényének alakítását kiemelt jelentıségő feladatként kezeljük, mert az óvodáskor az erıteljes testi fejlıdés és a szokások megalapozásának szakasza. A nevelés célja: -

a gyermekek testi fejlıdésének elısegítése,

-

az egészséges, aktív életmód igényeinek megalapozása,

-

a szociálisan hátrányos helyzető gyermekeknél az egészséges életmód igényének felkeltése, megszilárdítása,

-

a mentálhigiénés feladatok ellátása,

-

balesetek megelızése.

A nevelés feladata: -

gondozási, egészségvédelmi szokások alakítása,

-

a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek egyéni szükségletének megfelelı differenciált gondozási és egészségvédelmi feladatok ellátása,

-

a mozgásigény kielégítése,

-

a gyermekek testi erınlétének, ellenálló képességének fokozása,

-

környezet-higiénére nevelés,

-

a

gyermekek

családi

körülményeit

figyelembe

vevı,

lelki

és

szociális

szükségleteinek megfelelı mentális gondoskodás. Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés megszervezésével biztosítjuk a megfelelı életmódot. Az életkornak megfelelı napi életritmus kialakításakor figyelembe vesszük a családok életritmusát, és szükség szerint igyekszünk azt pozitívan befolyásolni. A tevékenységeket oldott, kellemes légkörben végezzük, az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. A növekedés, fejlıdés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételt készen

kapja,

de

az

étrend

kialakításánál

figyelembe

veszik

észrevételeinket,

javaslatainkat. Az étkezések közösen történnek, de ahol adottak a feltételek, lehetıség van a folyamatos tízóraizásra is. Az önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak alakítását fokozatosan végezzük, elegendı idıt hagyunk a gyermekeknek a tevékenységekre. Az Belvárosi Óvoda Makó

17

étkezésekhez kultúrált környezetet, megfelelı eszközöket biztosítunk, derős, nyugodt légkört teremtünk. Az étel elfogyasztására sosem kényszerítjük a gyermekeket, igyekszünk elérni, hogy mindent megkóstoljanak. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában

ihassanak.

Ennek

megszervezési

módját

a

csoportok

szokás-

és

szabályrendszere tartalmazza. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek igényesek legyenek testük, ruházatuk tisztaságára, rendezettségére. A testápolás a gyermekekkel való legbensıségesebb kapcsolatot igényli tılünk. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Az egyéni sajátosságoknak és a gyermekek eltérı fejlettségének megfelelıen nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstıl kezdve ösztönözzük az önálló testápolást.

Megteremtjük

a

feltételeket

a

kézmosáshoz,

WC-

használatához,

fogmosáshoz, fésülködéshez, az orr tisztántartásához. Minden gyermeknek saját jellel ellátott törölközıje van. Kellı intimitást biztosítunk a WC- használatához. A megfelelı öltözék nagyon fontos a gyermekek számára. Igyekszünk elérni, hogy az praktikus, kényelmes és az idıjárásnak megfelelı legyen. Az óvodaépületben a gyermekek cipıt váltanak. Erre a célra szobacipıt vagy szandált tartunk alkalmasnak. A gyermekek az óvodában papucsot nem használhatnak. A gyermekek életeleme a mozgás. A mindennapi szabad mozgás biztosítását nagyon fontosnak tartjuk. Rövidebb sétákat és hosszabb kirándulásokat is szervezünk a mozgásigény kielégítésére, közös élmények biztosítására. Az egészség megırzéséhez szükség van az ellenálló képesség fokozására, a szervezet edzésére. Az idıjárási viszonyoktól függıen rendszeresen tartózkodunk a szabadban. A levegızés rossz idı esetén nyitott ablaknál, mozgásos játékok szervezésével történik a csoportszobában. Az óvodaépületek adottságaitól függıen tavasszal, nyáron és ısszel az étkezések és a pihenés idejét is a szabadban töltjük. Lehetıséget biztosítunk a rendszeres futásra. A víz is megfelelı edzıhatást gyakorol, ezért jó idı esetén az udvaron zuhanyozhatnak, pancsolhatnak a gyermekek. A szülık igényeit figyelembe véve megszervezzük az uszodai vízhez szoktatást. A napfürdızésre az idıjárási és a sugárzási viszonyokhoz alkalmazkodva teremtünk lehetıséget. Télen, megfelelı feltételek esetén szánkózást szervezünk. Igyekszünk minél több olyan eszközt beszerezni, amivel a napi 10 – 30 perces intenzív mozgás lehetıvé válik (labda, roller, bicikli, stb.). A gyermekek egészséges fejlıdésének másik fontos feltétele a mozgás és pihenés megfelelı arányának biztosítása. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez szükséges jó légkört alapos szellıztetéssel és folyamatos Belvárosi Óvoda Makó

18

levegıcserével biztosítjuk. A gyermekek a kényelmes pihenéshez pizsamába öltöznek át. A jó közérzetet megfelelı mérető fektetıkkel, meleget biztosító takarókkal érjük el. A külsı ingerek /zaj, fény / csökkentésével megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit. Elalvás elıtt minden nap mesét mondunk, vagy altatót dúdolunk a gyermekeknek. Egészségvédelmi szempontból fontos, hogy a fektetık legalább 20-30 cm távolságra legyenek egymástól. A pihenéshez a gyermekek magukhoz vehetik otthonról hozott kedves játékukat, személyes tárgyaikat, vagy választhatnak a csoportszoba játékai közül. A gyermekeknek különbözı az alvásigénye, ezért lehetıvé tesszük, hogy a nem alvók a körülményeknek megfelelı, csendes tevékenységet folytathassanak. A személyiség fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezetre van szükség. Az óvoda épületeiben és udvarain betartjuk a közegészségügyi elıírásokat. A dajkák rendszeresen takarítanak, elvégzik a szükséges fertıtlenítést. Megteremtjük a személyi tisztálkodás feltételeit mind a gyermekek, mind az óvoda dolgozói számára. Az óvodához tartozó kiskertek munkaegészségügyi és balesetmegelızı elıírásainak megtartásával védjük a gyermekek egészségét, testi épségét. Az óvodai egészségnevelést közvetlenül az egészségügyi szakszolgálat (orvos, védını), és a speciális, korrekciós feladatokat ellátó személyek (logopédus, pszichológus, gyógytornász),

segítik.

Feladatunk,

hogy

érzékszervi,

mozgásszervi,

értelmi

fogyatékosság gyanúja esetén megfelelı szakemberhez küldjük a gyermekeket. Az óvoda vezetıje biztosítja és megszervezi a gyermekorvosi és védınıi látogatások, vizsgálatok zavartalan lebonyolítását. Szükség esetén az óvodavezetı elvégezteti az óvónık, dajkák kötelezı szőrıvizsgálatát, a biztonsági szemléket. İszi Egészségnapi rendezvényünk keretében a szülık egészségkultúrájának emelésére orvosi, vagy egyéb egészségvédı elıadásokat, tanácsadást szervezünk. Az óvodában csak egészséges gyermekek tartózkodhatnak. Betegség után orvos igazolhatja a gyógyulást. A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén:


Kialakul belsı igényük a tisztálkodásra, a tevékenységeket önállóan is végzik.




Vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.




Megtanulják a helyes fogmosási technikát.




A papírzsebkendıt önállóan használják, használat után a szemetesbe dobják.




Étkezés közben kultúráltan viselkednek. Helyesen használják az evıeszközöket.




Önállóan öltözködnek. Ruhájukat ki-begombolják, megtanulnak cipıt kötni. Ruhájukat összehajtogatva teszik a helyére.




Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára.

Belvárosi Óvoda Makó

19

2. Érzelmi nevelés és szocializáció A gyermekek a családon kívül is igénylik az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, megértı légkört, környezetet. A tevékenység célja -

a

gyermekek

közösségben

egyéni élni,

érdekeinek

beilleszkedni,

érvényesítése társaikhoz,

a

mellett

megtanuljanak

közösség

normáihoz

alkalmazkodni. A tevékenység feladatai -

a derős, barátságos légkör kialakítása és folyamatos biztosítása,

-

a

szociális

tanulás

szervezett,

tudatos

és

spontán

lehetıségeinek

kihasználásával a gyermekek közösségi magatartásának, társas kapcsolatainak, együttmőködésének fejlesztése, udvarias viselkedés kialakítása, -

a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,

-

a csoport normáinak kialakítása, elfogadtatása,

-

hagyományok ápolása.

Az óvodáskorú gyermeket érzelmei vezérlik. Többségük igen nehezen viseli el az anyától való elválást. Ezért az óvodában derős, szeretetteljes légkört alakítunk ki, megértı, türelmes gondoskodással vesszük körül a gyermekeket. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a szülık elızetesen megismerkedhessenek az óvodával, az óvónıkkel, dajkával. Mindig a gyermek és a szülı körülményeinek figyelembe vételével történik a beszoktatás. Igyekszünk elérni, hogy fokozatos legyen és a szülı jelenlétében kezdıdjön el. Eleinte kevés idıt töltsön el a kisgyermek édesanyjától távol, lehetıleg csak két hét után vegyen részt a délutáni pihenésben. A beszoktatás idıszaka több törıdést igényel az óvónıtıl és a dajkától, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az elsı két hétben a csoport mindkét óvónıje, az egész nap folyamán együtt legyen a gyermekekkel. A beíratáskor jelezhetik a szülık, hogy a kialakult ismeretségi, baráti kapcsolatok alapján kikkel szeretnék egy csoportba járatni gyermeküket. A szülıknek lehetıséget adunk arra, hogy megismerjék a BOP-ot. Kiadványunkból tájékozódhatnak az óvoda elvárásairól, a szülık jogairól, az intézmény céljairól, feladatairól.

Belvárosi Óvoda Makó

20

A bölcsıdébıl jött gyermekeknek is új az óvodai környezet, a szokásrendszer, ezért fokozatosan közelítjük azt az óvodaihoz. A délutáni pihenésnél különös gyengédséggel foglalkozunk a gyermekekkel. Magukkal hozhatják kedves játékukat, az alvásnál megszokott tárgyaikat. A cumizásról nagy türelemmel és gyengédséggel szoktatjuk le ıket, minden esetben kérjük a szülı segítségét is. Mindennap mesével, altatódallal térnek pihenni, minden gyermek igényelheti az óvónı egyéni törıdését, közelségét. A gyermeket és a szülıt elfogadó környezet meghatározó szerepet tölt be az óvoda elfogadásában, megszerettetésében. A csoportszobákat a mozgás- és tevékenység igényeknek megfelelıen rendezzük be úgy, hogy a gyermekeknek lehetıségük legyen az elkülönülésre, nyugalomra is. A gyermekek saját helyük, holmijuk megkülönböztetésére jelet kapnak, aminek kiválasztásában figyelembe vesszük a bölcsıdei jeleket, illetve a szülık és a gyermekek igényeit is. A csoport szokás és szabályrendszere tartalmazza az elfogadott normákat, magatartási,

viselkedési

szokásokat.

Célunk

a

csoporton

belüli

demokratikus

partnerviszony kialakítása, ahol figyelembe vesszük egymás jogos kívánságait, igényeit, de elvárjuk a szokások, szabályok betartását. A jó óvodai gyermekközösség a tevékenységek rendszerén keresztül alakítható ki. A társas kapcsolatokat az együttjátszás, a közös munka, a közösen szerzett élmények, a változatos, sokszínő tevékenykedtetés révén fejlesztjük. A közös élmények biztosítják a gyermekek közötti együttmőködés, az egymásra figyelés képességének kialakulását. Megtanulják a kialakult viták kulturált elintézési módját, tudják életkoruknak megfelelıen kezelni a konfliktusokat. Az aktív, tevékeny óvodai élethez elengedhetetlen a fegyelem. A fegyelem azonban nem öncélú, hanem a tevékenységnek megfelelı fegyelmet jelent. Nem tekintjük fegyelmezetlenségnek a tevékenységek, étkezések közbeni beszélgetést, jókedvet, fokozott mozgásigényt, hanem megtanítjuk annak kultúrált formáját. Minden óvónı a csoport szokás és szabályrendszerében határozza meg az alapvetı szabályokat, amik azután minden körülmény között, minden gyermekre érvényesek. Igyekszünk úgy megszervezni a csoport mindennapi életét, hogy a gyermekek ne ütközzenek állandó tilalmakba, de az alapvetı normákat tanulják meg. Törekszünk arra, hogy óvodaházanként egységes elvek szerinti elvárások, szemlélet alakuljon ki a csoportok szokás- és szabályrendszerében, a hagyományok ápolásában. Így tudjuk biztosítani az óvodaépületek és a csoportok közötti átjárhatóságot, az óvodához való pozitív érzelmi viszony erısödését, a szabadidıs tevékenységek szervezésének Belvárosi Óvoda Makó

21

sikerét, ami által erısödik az intézményi közösség együttmőködése a kedvezıbb egyéni arculat kiteljesedése mellett. Az óvodai hagyományokon kívül minden csoportnak vannak kisebb ünnepei, hagyományai. Ezeket nagyon körültekintıen szervezzük meg, mert sok kisgyermeknek csak az óvodában van lehetısége átélni az ajándékozás, az egymásra figyelı, szeretetteljes légkör örömét. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, jó kapcsolatot kell teremteni a szülıkkel, hogy kellı bizalom alakuljon ki a család és az óvoda között. A szülıknek és az óvónıknek ismerniük kell minden gyermek lehetıségeit és korlátait. Azokat el kell fogadnunk, és el kell fogadtatnunk a szülıkkel és a gyermekekkel egyaránt. Mindig a gyermek érdekeit szem elıtt tartva kell segítenünk. A negatív viselkedési mód megerısítését szándékosan mellızzük, az agresszivitást nem

megbántással,

hibáztatással,

kioktatással,

bírálgatással gátoljuk,

hanem

a

pozitívumok kiemelésével, hangsúlyozásával igyekszünk azt befolyásolni. A jó gyermekközösség az óvónık, dajkák személyes példamutatásával spontán is fejlıdik. A gyermekeknek módot adunk arra, hogy tevékenységekbe ágyazottan megfigyelhessék és gyakorolhassák a társas érintkezés udvarias formáit. Ezért fontos, hogy szeretettel és elfogadással forduljunk minden gyermekhez, hogy kialakuljanak az olyan alapvetı erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, segítıkészség, egymással szembeni türelem és a másság elfogadásának képessége. Nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével, bátorítjuk a gyermekeket úgy, hogy pozitív énképük kialakuljon. A humort jól használhatjuk a nehézségek, a görcsösség feloldásában. A humor azonban sohasem lehet gúnyolódás vagy sértegetés! A pozitív hatások érvényesítését tartjuk követendınek: sokat dicsérünk, a dicséretben azonban mindig hangsúlyt fektetünk az elért eredményre. A bátortalan gyermekek nevelésekor minden apró elırelépést, fejlıdést sikerként értékelünk. Az óvoda a szülık számára nem csak a beszoktatás ideje alatt nyitott. Kölcsönös egyeztetés után az óvodáskor végéig lehetıvé tesszük a szülık számára a nevelımunkánkba való közvetlen betekintést, tájékozódást.

Belvárosi Óvoda Makó

22

A fejlıdés eredménye óvodáskor végén:


A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, óvónıjükhöz, társaikhoz.




Megtanulják és elfogadják a kulturált viselkedési és magatartási szokásokat.




Betartják

az

adott

tevékenység

által

megkívánt

magatartási

formákat,

szabályokat.


Aktívan rész vesznek a közös tevékenységekben.




Észreveszik, hogy kinek van szüksége segítségre, együtt éreznek a közösség tagjaival.




Elfogadják és követik az óvodában dolgozó felnıttek kérését, útmutatását.




A tevékenységeket türelmesen befejezik.




Képesek együttmőködni a feladat elvégzésében.




Vigyáznak egymás holmijára, a játékokra és más használati tárgyakra.




Természetes szükségletükké válik a közös tevékenység.




Baráti közösségeket alakítanak ki, amelyek beilleszkednek a csoportközösségbe.




Szociálisan érettek az iskolakezdésre.

Belvárosi Óvoda Makó

23

3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A nevelés célja -

a gyermekek spontán szerzett ismereteinek bıvítése,

-

a tanuláshoz szükséges értelmi képességek fejlesztése,

-

a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek esetében jelentkezı képességbeli lemaradás csökkentése.

A nevelés feladata -

változatos tevékenységek, ismeretszerzési lehetıségek szervezése,

-

a gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése,

-

az egyéni, differenciált képességfejlesztés megvalósítása,

-

a család és az óvoda fejlesztı tevékenységének összehangolása, a szülık fokozott bevonása gyermekek fejlesztésébe.

A

gyermekek

leghatékonyabban,

személyiségét mivel

ez

a

komplex tanulási

tevékenységek mód

felel

meg

által a

fejleszthetjük leginkább

a

életkori

sajátosságaiknak. Nevelımunkánkban arra alapozunk, hogy a mozgás, a cselekvés, a változás felkelti a gyermekek figyelmét, és cselekvésre, utánzásra ösztönzi ıket. Változatos tevékenységek biztosításán keresztül megfelelı tapasztalatokat nyújtunk a környezı világról. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztését a nevelési folyamat egészében valósítjuk meg. E folyamatban a gyermek spontán fejlıdése, érése és a nevelési céloknak megfelelı tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesül. A tudatos fejlesztés általunk irányított, befolyásolt folyamat, amelyet a szerzett tapasztalatok, ismeretek bıvítésére, rendszerezésére fordítunk. Ezen és a változatos tevékenységeken keresztül

valósítjuk

meg

az

értelmi

képességek

fejlesztését,

a

kreativitás

kibontakoztatását. Intézményünk négy óvodaházában kétféle nevelési gyakorlat valósul meg, e szerint fejlesztjük a gyermekeket. A kétféle nevelési gyakorlat a szülık igényei, az óvónık érdeklıdése és felkészültsége szerint alakult ki. Programunk ezért az értelmi nevelés megvalósításnál kettéválik, és a választott módszereknek megfelelıen mutatjuk be a fejlesztést. „Tevékenyen” programrész: a gyermekek fejlesztése szervezett tanulás keretei között folyik. „Játszva, mesélve” programrész: a gyermekek spontán érésének kivárására alapozva, játékba ágyazottan zajlik a tanulási folyamat, de néhány tevékenység szervezett keretek között folyik.

Belvárosi Óvoda Makó

24

X.

Az Intézményi nevelés gyakorlata

„Tevékenyen” programrész

Kálvin téri óvodaház 6900 Makó Kálvin tér 6.

Hold utcai óvodaház 6900 Makó Kálvin tér 6.

Kassai utcai óvodaház 6900 Makó Kassai u. 3.

Belvárosi Óvoda Makó

25

A program rendszerábrája A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Érzelmi nevelés, szocializáció

Értelmi nevelés

A tevékenység kerete Környezeti nevelés Anyanyelvi nevelés

Tevékenységformák

Játék, tanulás Mővészeti tevékenységek

Mindennapi mozgás Matematika Munka jellegő tevékenység Szabadidıs tevékenység

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén

Belvárosi Óvoda Makó

26

Részcélok, részfeladatok Az óvodai nevelés folyamatában tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével segítjük elı a gyermekek fejlıdését. A gyermekek életre nevelését hangsúlyozzuk, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába az együttmőködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk. Megfelelı kommunikációs és kooperációs kézség kialakítására törekszünk. Nevelésünk célja -

a gyermek egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének megfelelı fejlıdési lehetıség biztosítása,

-

a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete és megbecsülése a pedagógiai ráhatásokban,

-

a társakkal való együttmőködés, kommunikáció képességének kialakítása,

-

pozitív magatartásminták interiorizálása,

-

a másság elfogadására, tiszteletére nevelés.

A nevelés feladata -

tevékenységek, tapasztalatszerzési lehetıségek megszervezése,

-

a

különbözı

tevékenységek

feltétételeinek

biztosítása,

az

eszközök

használatának megtanítása, -

az óvodán belüli kapcsolatok létrejöttének segítése, a kommunikáció támogatása,

-

az érzelmi megnyilvánulások kulturált formáinak megtanítása,

-

humánus légkör kialakítása és fenntartása.

Részfeladataink

a

gyermekek

testi

és

lelki

szükségleteinek

kielégítésében: a) Az egészséges életmód alakítása -

egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott környezet megteremtése,

-

a gyermekek megfelelı gondozottságának biztosítása,

-

a gyermekek alapvetı fizikai szükségleteinek kielégítése, edzettségének biztosítása.

b) Érzelmi nevelés, szocializáció -

a szeretet és a kötıdés képességének fejlesztése,

Belvárosi Óvoda Makó

27

-

az élménybefogadás, az érzelmek kifejezıképességének fejlesztése,

-

mások iránti tisztelet, elfogadás, megbecsülés érzésének fejlesztése,

-

érzelmi zavarok tompítása, leépítése.

c) Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása -

változatos

tevékenységek

biztosítása

a

gyermeki

képességek

kibontakoztatásához, -

a

személyiségfejlesztés

komplex

tevékenységeken

keresztül

történı

megvalósítása, -

a gyermekek folyamatos megfigyelése és képességfejlesztésük tervezése,

-

differenciált képességfejlesztés fejlesztési terv alapján.

A nevelés tervezése A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Fontos feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. Számba vesszük az egyes gyermek fejlıdési ütemét és különbözı szintő képességeit. A nevelés és tanulás tervezését egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A fejlesztést a cél és a feladatok ismeretében, hosszútávon éves periódusban gondoljuk át, ám konkrét formában, hetes periódusokban tervezünk. A gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeik meghallgatása és a közös élmények a tervezés elıkészítı folyamatának részei. A tevékenységek megtervezésébıl kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve tervezünk. Nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különbözı nézıpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlıdésérıl, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megvalósításához.

A fejlesztés módszerei A gyermekek fejlesztése a csoport keretein belüli, egyénre szabott, differenciált fejlesztés módszerével történik. Az óvónı dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés,

vagy

kötött

foglalkozás

keretein

belül

kívánja

elképzeléseit

megvalósítani. A fejlesztést, a foglalkozás formáját nem csak a gyermekek életkora, hanem fejletségi szintje is meghatározza. Cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közremőködéssel érzékelnek, tapasztalnak, tanulnak a gyermekek, és valódi, meglévı problémákkal foglalkoznak. Az óvoda feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a speciális nevelési igényő gyermekek felismerése és fejlesztése. Az értelmi fejlesztés

Belvárosi Óvoda Makó

28

legfıbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermekeket aktivitásra, a problémák meglátására, kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük ıket azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönzünk. A nevelımunkát elemezzük és értékeljük a gyermekek fejlıdési ütemétıl függıen. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a további tervezéshez. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedı tanulási folyamat részei:

•

önálló és irányított tapasztalatszerzés,

•

spontán játékos tapasztalatszerzés,

•

gyermeki kérdésekre és válaszokra épülı tapasztalatszerzés,

•

komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és

foglalkozások.

A nevelés idıkeretei: A nevelési év szeptember 01-tıl következı év augusztus 31-ig tart. A tanulás idıszaka szeptember 01. és május 31. közé esik, a nyári idıszakban pedig szabadidıs programokat szervezünk a gyermekeknek. Az

óvodában

a

napirend

biztosítja

a

gyermekek

számára

a

nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket. A napirenden belül a legtöbb idıt a legfontosabb tevékenységre, a játékra fordítjuk. Ebbe az idıkeretbe illesztjük bele a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendıket (étkezést, tisztálkodást, pihenést). A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek idıigényét. A napirendet ezen kívül az évszakok változása, a gyermeki fejlıdése alapján változtatjuk, módosítjuk. A napirend Nyitástól – 1200 óráig:

játék, spontán vagy irányított differenciált fejlesztı tevékenység, mindennapi mozgás, levegızés benne egy óra idıtartamban: tisztálkodási tevékenység, étkezés (tízórai, ebéd);

1200 – 1500 óráig:

tisztálkodási tevékenység, pihenés, uzsonna

1500 – zárásig

játék, szabadidıs tevékenység, differenciált fejlesztés és tehetséggondozás

Belvárosi Óvoda Makó

29

A hetirend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, nyugalmat teremti meg az óvodai csoportban. A szokásrendszer segítségével keretet biztosít a napi élet megszervezéséhez. Törekszünk a minél rugalmasabb, az eseményekhez, helyzetekhez alkalmazkodó hetirend összeállítására. Figyelünk arra, hogy jusson elegendı idı a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A hetirend tartalmazza az óvodai élet minden tevékenységformáját. A kötött tevékenységek maximális idıkerete napi 20-35 perc. A hetirend tartalmazza az alábbi tevékenységeket napi elosztásban:

•

mindennapi mozgás,

•

mese – vers,

•

fejlesztı tevékenység.

A nevelımunka dokumentálásával kapcsolatos feladatok A gyermekcsoportokban folyó pedagógiai munka dokumentumai

•

Csoportnapló

•

Fejlıdési napló

•

Éves terv

Csoportnapló A nevelés, tanulás tervezése a csoportnaplóban történik. A csoportnapló tartalmazza: •

a gyermekek névsorát, jelét,

•

a gyermekek születésnapját,

•

a csoportban dolgozó felnıttek nevét, beosztását,

•

a csoport összetételének statisztikai adatait,

•

szokás és szabályrendszer éves szintő tervezését, értékelését,

•

hetirend és napirend összeállítását,

•

heti tanulási tervet,

•

nyári szabadidıs tevékenység heti tervezését,

•

a csoport kapcsolattartását,

Belvárosi Óvoda Makó

30

a csoportban végzett ellenırzések idejét, témáját.

•

Fejlıdési napló A gyermekek fejlıdésének megfigyelését szolgáló feljegyzéseket dokumentálja, az óvodába lépéstıl az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. A Fejlıdési napló tartalma

•

megfigyelési lapok,

•

a gyermekek egyéni fejlesztési terve.

Éves terv Tartalmazza

tevékenységi

területenként

a

feldolgozandó

ismeretanyagot,

a

képességfejlesztés tartalmát, megvalósítási módját, a meséket, verseket, dalos játékokat, mondókákat.

Csoportszervezési forma A gyermekcsoportok szervezésénél az életkort vesszük alapul. Amennyiben a gyermekek életkor szerinti megoszlása lehetıvé teszi, homogén összetételő csoportokat alakítunk ki. Elınyösnek tartjuk az azonos korú gyermekekbıl álló csoportok szervezését. A homogén életkorú csoportforma felel meg leginkább a szülık igényeinek, és az értelmi fejlesztéshez is megfelelı körülményeket nyújt. Ha a jelentkezık aránya ezt nem teszi lehetıvé, részben osztott csoportokat szervezünk.

Belvárosi Óvoda Makó

31

Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése

☺

Játék és tanulási tevékenység

☺

Anyanyelvi nevelés

☺

Környezeti nevelés

☺

Mővészeti nevelés

☺

Mindennapi mozgás

☺

Matematika

☺

Munkatevékenység

☺

Szabadidıs tevékenység

Belvárosi Óvoda Makó

32

Játék és tanulási tevékenység

Játék A játék az óvodás gyermekek alapvetı tevékenysége. A játék során a gyermekek kipróbálhatják, kiélhetik és gyakorolhatják az életben elıforduló szituációkat. A játék a valóságot tükrözi, ezért a gyermekek játékából következtethetünk örömükre, bánatukra, félelmeikre, vágyaikra. Hozzásegítjük ıket, hogy ezek feldolgozására megoldási módokat találjanak. A játékban fejleszthetı leginkább a gyermekek személyisége és képessége. A környezı világról, a világegyetem egészérıl is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játékban gazdagodik képzeletük, gondolkodásuk, fokozódik beszédkedvük. A játék a közösségi élet fejlesztésének is alapvetı eszköze. Közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, fejlıdnek a társas kapcsolatok. Célunk, hogy minél többet, minél elmélyültebben játsszanak a gyermekek. A játékot differenciálnunk kell a gyermekek eltérı személyiségjegyeinek megfelelıen. A feltételek, körülmények biztosításával és a játékba való bekapcsolódással segítjük, hogy az egyes játékfajták a megfelelı életkorban megjelenjenek és továbbfejlıdjenek. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi feltételek, lehetıségek megteremtését, melyeknek hatására önmagától beindul a gyermekek spontán játéka, tevékenysége. A gyermekek maguk döntik el, kivel, mit, mikor, és mennyi ideig játszanak. A gyermekek játékába igényeiknek megfelelıen és szükség szerint kapcsolódunk be, de szervezünk bizonyos fajta játékokat nevelési céljaink elérésére is. A játékba direkt módon csak akkor avatkozunk be, ha a gyermekek zavarják egymást, testi épségük veszélybe kerül, illetve nem képesek a konfliktust önállóan feloldani. Az elmélyült játékhoz megfelelı helyet és elegendı idıt biztosítunk. A játék folyamatosságát nagyon fontosnak tarjuk. Indokolatlanul és az öncélú rend kialakítása érdekében nem szakíjuk meg, ezért a gyermekek segítségével alakítunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket úgy, hogy a különbözı tevékenységet folytató gyermekek ne zavarják egymást.

Belvárosi Óvoda Makó

33

A játékeszközök igen nagy motiváló szerepe miatt alapvetı követelménynek tartjuk, hogy azok esztétikusak, jó minıségőek, könnyen tisztántarthatók és veszélytelenek legyenek. Fontosnak tarjuk az egymással jól variálható játékeszközök beszerzését. Gondoskodunk játszásra alkalmas anyagokról, félkész vagy szimbolikus eszközökrıl. A játékszereket a gyermekek számára elérhetı helyen tartjuk. Tárolásukról úgy gondoskodunk, hogy az elıvételük és elrakásuk ne vegyen sok idıt igénybe. A játék témája, tartalma a gyermekek benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitıl függ, ezért gondoskodunk az élményszerzı tapasztalat és ismeretszerzés lehetıségeirıl. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a közös sétáknak, kirándulásoknak, látogatásoknak. A gyermekek játékában keverednek a különbözı játékfajták. A gyakorlójáték hasznosságát abban látjuk, hogy a gyermekek manipulálás, rakosgatás közben megismerik a játékszerek használatát, sajátosságait, tulajdonságait. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz koordinációt, segíti a dominancia kialakulását. A beszéd és a mozgás is válhat gyakorlójátékká. Bátorítjuk a halandzsa és szövegismétlı játékokat, hiszen eközben fejlıdik a gyermekek ritmusérzéke, beszédkedve. Az ismétlıdı mozgások fejlesztik nagymozgásaikat és finommotorikájukat egyaránt. A gyakorlójátékból alakul ki – az együttjátszás igényének megjelenésével – a szerepjáték. A szerepjáték fejlıdését segíti a gyermekek társas kapcsolatainak szorosabbá válása, az együttmőködı készség kialakulása. Gazdag élményanyagot nyújtunk a játék témájához, tartalmához, törekszünk a játék idıtartamának növelésére, és sokféle módon használjuk a kellékeket. A szerepjátékokhoz szükséges eszközök egy részét a gyermekekkel együtt készítjük el. Megteremtjük a barkácsolás feltételeit: biztosítjuk a szükséges eszközöket, anyagokat. Megtanítjuk a gyermekeket a különbözı anyagok, eszközök használatára, egyszerő technikai fogásokra. A tevékenységek során annyi segítséget nyújtunk, amennyi feltétlenül szükséges és amennyit az gyermek igényel. Tiszteletben tartjuk egyéni elképzeléseiket, ötleteiket, nem erıszakolunk rájuk megoldási módokat. Barkácsolás keretében eszközöket készítünk a bábozáshoz, dramatizáláshoz, sort kerítünk az elromlott játékok javítására is. Mesék, dalok, versek, nyújtotta élmény másik kifejezı eszköze a bábozás, dramatikus játék. Kezdetben mi adunk elı bábjeleneteket, késıbb az élmény hatására a gyermekek is szívesen teszik ezt. A rendszeresen vagy többször ismétlıdı meséket szívesen bábozzák, dramatizálják. A bábozáshoz, dramatizáláshoz való kedv növeléséhez hozzájárul a csoport közös színház –, bábszínház látogatása is. Törekszünk arra, hogy megfelelı mérető és kellı számú bábot legyen minden csoportban. Sík –, fakanál –, terménybábot

Belvárosi Óvoda Makó

34

készítünk a gyermekekkel. A felhasznált jelmezeket, kellékeket olyan helyen tároljuk, hogy azt bármikor elıvehessék, és játékukban felhasználhassák. Az építı, konstruáló játékok igen népszerőek ebben az életkorban. Ehhez a tevékenységhez is változatos eszközöket és anyagokat biztosítunk, megfelelı méretben és mennyiségben. Megtanítjuk a gyermekeket a konstrukciós eszközök használatára. A játékeszközöket a gyermekek életkorának, a csoport összetételének megfelelıen szerezzük be úgy, hogy legyenek köztük nagy és kismérető építıkockák, fa, fém, mőanyag összerakható játékok, kirakók, gyöngyök. A játék fejlıdését jellemzi, hogy a gyermekek egyre bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, eredményességre törekednek, a modellt egyre pontosabban képesek követni. Alkotásaikat formagazdagság, egyéni ötletesség jellemzi. A játék speciális fajtája a szabályjáték, amiben az óvónı direkt irányító szerepet tölt be. A szabályok megtanítjuk, azok betartására ügyelnünk. Megkülönböztetünk mozgásos és értelmi képességeket fejlesztı játékokat. Mozgásos játékok a testnevelési játékok, a fogócskák,

bújócskák,

versenyjátékok.

Értelmi

képességet

fejlesztı

játékok

a

társasjátékok, dominó, kártyajátékok, nyelvi játékok, stb. A játék kiválasztásánál figyelembe vesszük – az életkoron és a fejlettségen túl – a helyi adottságokat, a csoport létszámát, összetételét. A kisebbeknek fıképp a mozgásszükségletet kielégítı, a nagyobbaknak több ügyességet, szellemi erıfeszítést igénylı játékot választunk, hiszen a nagyok már képesek a bonyolultabb szabályok megtanulására, betartására. Tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermekeket a tevékenységi vágy ösztönzi tapasztalatszerzésre, cselekvésre. Játék közben szinte észrevétlenül tanulnak, ezért a játék az óvodai tanulás alapvetı színtere. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás része a nevelési folyamat egészének. A több érzékszervet igénybe vevı tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a gyermek fejlıdése szempontjából. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a sokoldalú tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk az ismereteket.

Belvárosi Óvoda Makó

35

Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk el a hozzá azt, ami számára a világból megismerhetı, befogadható. A gyermekek óvodában szerzett tanulási tapasztalatai hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. A belsı motiváltságból fakadó tanulás kialakítását kezdjük meg az óvodában. Célunk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban, egyéni fejlettségüknek megfelelı szintő feladatok elé állítjuk ıket. Ezáltal sikerélményekhez jutnak, erısödik önbizalmuk, bátorságot merítenek a nehezebb problémák megoldásához. A tanulási folyamat megszervezése és tartalma szempontjából kiemelt jelentıségő a gyermekek megismerése ahhoz, hogy egyéni adottságaik szerint fejlesszük ıket. Így biztosítjuk a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. Objektív és szubjektív feltételek határozzák meg, hogy milyen formában valósul meg a tanulási folyamat. Eldöntjük, hogy kötött vagy kötetlen kezdeményezések,

foglalkozások,

beszélgetések,

tapasztalatszerzı

séták,

stb.

formájában közvetítjük–e az ismereteket. Befolyásoló tényezık lehetnek: a csoport összetétele, a gyermekek életkora, egyéni fejlettsége, a feldolgozandó ismeretanyag. Biztosítjuk a felfedezés és a kutatás egyéni érdeklıdésnek megfelelı feltételeit. Fejlesztjük gyermekek önállóságát, kitartását, feladattudatát. Olyan tapasztalatokhoz juttatjuk ıket, amelyben megismerhetik saját lehetıségeiket és korlátaikat. A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végén:


A gyermekek képesek állhatatosan, egyazon játéktémában közösen részt venni.




Játékukban domináns a szerepjáték.




Szívesen dramatizálnak, báboznak meséket, verseket.




Képesek bonyolult építményeket létrehozni.




Képesek a játékszabályok betartására, egészséges versenyszellemük alakul ki.




Társas viselkedésük alkalmazkodik a helyes viselkedési szabályokhoz.




Érdeklıdıek és nyitottak a külvilágra.




Szociális és intellektuális képességeik megfelelıen kialakulnak.




Értelmi képességeik fejlettsége megfelelı az iskolai tanulás megkezdésére.

Belvárosi Óvoda Makó

36

Anyanyelvi nevelés

A szocializáció folyamatában a beszéd a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, gondolkodás legfıbb eszköze. A nyelvi kommunikáció által erısödik a gyermek biztonságérzete,

növekszik

tájékozottsága,

gazdagodnak

ismeretei,

fejlıdik

beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A tevékenység célja -

a

nyelvi

kommunikáció

alapvetı

szokásainak

kialakítása,

a

gyermekek

kommunikációs készségének fejlesztése, -

a beszédkedv fokozása, beszédkészség fejlesztése a nyelvi sajátosságok megismerése, helyes használata által.

A tevékenység feladata -

a beszédkapcsolatok kialakulásának kedvezı jó csoportlégkör megteremtése.

-

a spontán és tudatos helyzetek, ráhatások kihasználása,

-

a tiszta artikuláció gyakorlása anyanyelvi játékok tervezésével,

-

a család nevelı, fejlesztı munkájának segítése.

Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelımunka, az óvodai élet minden területét. Ebben a közegben a gyermekek megnyílnak, növekszik beszédkedvük. Az anyanyelv elsajátítása utánzásos tanulás útján történik. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket körülvevı felnıttek anyanyelvi kultúrája kifogástalan, beszédük követésre méltó legyen. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek

egyéni

fejlettségét,

beszédértésének

szintjét,

a

tervezett

óvodai

tevékenységet, és a konkrét téma sajátosságait. A szókincsbıvítés új fogalmak, kifejezések megismertetését kívánja. Cselekvéssel, tárgyi tapasztalattal, képi ábrázolással tudjuk az új fogalmak képzeteit kialakítani. A szókincs aktivizálása érdekében az új szavakat változatos szövegkörnyezetbe illesztve alkalmazzuk. A mesékben, dalokban, népi játékokban elıforduló régi vagy népies, tájnyelvi kifejezéseket megmagyarázzuk a gyermekeknek. Kérdéseinket változatos Belvárosi Óvoda Makó 37

formában, válaszadásra serkentı módon tesszük fel. Az utasításokat szabatosan, egyszerő, érthetı módon fogalmazzuk meg. Az anyanyelvi játékokat úgy tervezzük meg, hogy minél jobban illeszkedjenek a gyermekek tevékenységéhez, a komplex foglalkozások anyagához. Tág teret biztosítunk a gyermekek spontán megnyilatkozásainak, a természetes élethelyzetekben győjtött beszédkapcsolatoknak. A beszédhibás gyermekek játékos egyéni fejlesztését beépítjük az anyanyelvi nevelés feladatai közé. A csoportos beszélgetések jó alkalmat biztosítanak a beszédfegyelem erısítésére. Fontosnak tarjuk a metakommunikációs jelek ismeretét is. A gesztus, a mimika, a tekintet, a fej- és testtartás, a távolság érzelemközvetítı, kapcsolatteremtı lehetıségét alkalmazzuk a mindennapokban. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek fejlesztésére fokozott figyelmet fordítunk. Törekszünk arra, hogy bekapcsolódjanak a közös beszélgetésekbe, lehetıvé tesszük, hogy minél több alkalmuk legyen kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Amennyiben indokolt, minden esetben bevonjuk ıket a logopédiai fejlesztésbe. Megtanítjuk

az

együttmőködés,

egymáshoz

való

odafordulás

udvarias

megnyilvánulásait, és elısegítjük, hogy ez beépüljön a gyermekek beszédébe, viselkedésébe. A játék nyújtja a legtöbb alkalmat a párbeszédek gyakorlására. A gyermekek játékába bekapcsolódva mintát kínálunk a megfelelı nyelvi formák, szókapcsolatok használatára, szinonim kifejezések megismertetésével bıvítjük a gyermekek aktív szókincsét. A szülıkben tudatosítjuk az anyanyelvi nevelés fontosságát. Ösztönözzük, hogy minél többet beszélgessenek, meséljenek gyermekeiknek, ezáltal megpróbáljuk csökkenteni a TV – videó káros hatásait. A család anyanyelvi fejlesztı tevékenységének segítése céljából anyanyelvi játékokat ajánlunk a szülıknek. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén
A gyermekek ismerik az alapvetı viselkedési szokások kultúrált nyelvi kifejezési lehetıségeit (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, kérés, véleménynyilvánítás).


Képesek megfelelı hangerıvel, nyugodtan, elmélyülten beszélgetni.




Képesek gondolataik folyamatos kifejezésére.




Belsı igényükké válik a beszédfegyelem.




Folyamatosan bıvül aktív szókincsük.




Nyelvtanilag életkoruknak megfelelıen helyesen beszélnek.

Belvárosi Óvoda Makó

38

Környezeti nevelés

E komplex tevékenység tartalma képezi óvodánkban az ismeretszerzés keretét. Az évszakok, a természet változásaihoz kapcsolódnak mindennapjaink, ünnepeink. A tevékenység célja -

a gyermekek ismerjék meg a világot a maga egészében, az ismeretek szétaprózása nélkül,

-

olyan szokásrendszerek kialakítása, amelyek lehetıvé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel,

-

megtanítani ıket, hogy tiszteljék az élılényeket, az ember munkája révén létrehozott értékeket védjék, óvják, és becsüljék meg a kialakított rendet,

-

a szülıföldhöz, a hagyományokhoz főzıdı pozitív érzelmi viszony kialakítása,

A tevékenység feladata: -

a sokoldalú ismeretszerzés, tapasztalás lehetıségeinek megszervezése,

-

a

nyelvi

kifejezıkészség,

kommunikációs

és

gondolkodási

képességek

fejlesztése, -

a tevékenységek végzéséhez szükséges szervezeti formák biztosítása.

-

közlekedési kultúra megalapozása.

A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növények és állatok tisztelete, megbecsülése, a szülıföld, a lakóhely, az óvoda és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élı emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermek megértse, mi a hazaszeretet, a magyarságtudat. Az anyanyelv fejlesztésének, a szókincs gyarapításának is nagyon fontos területe az óvodai nevelés egészét átfogó környezeti nevelés. Feladatunk elsısorban az, hogy a gyermekek közvetlen környezetükbıl szerezzenek életkoruknak megfelelı tapasztalatokat, élményeket, amikkel bıvítjük az ismert fogalmak körét. Ezáltal folyamatosan fejlesztjük beszédmegértı és kifejezı képességüket. A közvetített mőveltség tartalmakat egymásra építjük, így kiegészítik, és teljessé teszik egymást. Belvárosi Óvoda Makó

39

A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozásokat legtöbb esetben a szabad természetben, az óvoda környezetében, udvarán szervezzük. Legfontosabb feladatunk, hogy megismertessük a gyerekeket azzal a természeti

környezettel,

amelyben

élnek,

felhívjuk

figyelmüket

annak

értékeire,

szépségeire. Komplex tapasztalatszerzési lehetıséget nyújtunk sétákkal, kirándulásokkal, az élısarokban végzett tevékenységekkel, önálló és csoportos megfigyelések révén. A gyermekeket értékes tapasztalatokhoz juttatjuk a természetben végbemenı folyamatokról és összefüggésekrıl. Arra neveljük ıket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat, fejlıdjön önbizalmuk és ítélıképességük. A komplex foglalkozások tartalma az évszakok változását követi. A gyermekeket körülvevı valós természeti és társadalmi környezetbıl megismertetjük mindazt, ami érthetı és hasznosítható számukra. A környezeti nevelés lényeges jellemzıje, hogy a gyermeket körülvevı világ felfedezési, megismerési lehetıségét sokoldalúan biztosítjuk. Ennek érdekében pályázati költség terhére és az alapítvány által nyújtott pénzügyi lehetıségek között, valamint szülıi kezdeményezésre felfedezzük tágabb környezetünk lehetıségeit. A növény és állatvilág természetes élıhelyén történı megismerését valósíthatjuk meg a szegedi Vadasparkba, a Füvészkertbe, a szarvasi Arborétumba tett látogatásokkal, a mezıhegyesi Ménesbirtokra való kirándulással. A kirándulások szervezésekor a szülıi szervezet határozza meg azt az összeget, amelyet nem lehet túllépni. A

gyermekek

Planetáriumba

is

megismerésére

az

természettudományos ellátogatunk. Ópusztaszeri

ismereteinek

Történelmi, Nemzeti

nemzeti Parkban

bıvítése értékeink,

és

a

érdekében

a

hagyományaink

Múzeumokban

nyílik

lehetıségünk. A környezeti nevelés fogalomkörei szorosan kapcsolódnak mindahhoz, amit a gyermekek az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetıséget, hogy a bennük lévı feszültségek feloldódjanak, hanem elısegítik a szocializálódás folyamatát is. A születés és felnıttkor közötti idıszakot átölelı témakör keretében foglakozunk a testápolás, az egészség megırzésének fontosságával, a biztonságos közlekedés szabályaival, a család szerepével, a helyes, kulturált viselkedés szabályaival. Ily módon

Belvárosi Óvoda Makó

40

nyújtunk

támpontot

a

gyermekeknek

a

környezetükben

meglévı

szabályok

megismeréséhez és gyakorlásához. Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Tapasztalatot szereznek a gyermekek a jármőveken való utazás szabályairól is. Az óvodai életben a néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek éppúgy részei a környezeti nevelésnek, mint az élı és élettelen természet nevezetes napjai. A környezet megismerésére nevelés fontos eleme, hogy a gyermekekben tudatosítsuk a környezet védelmének fontosságát. A természet védelmére nevelés célja a természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A gyermekekkel meg kell tapasztaltatnunk, hogy a természetben minden érték, mindennek van oka és célja, ezért megismertetjük velük a biológiai körforgás alapjait. Tudatosítanunk kell, hogy a tiszta levegı, a tiszta víz nélkülözhetetlen az élılények számára. Fel kell készítenünk a gyermekeket a kudarc átélésére is: tapasztalhatják a növények pusztulását, a vizek, a levegı szennyezését. Olyan sétákat, kirándulásokat szervezünk a nagyoknak, ahol megfigyeltetjük, milyen hatása van annak, ha az ember nem vigyáz a természetre. Észrevetetjük a természetet veszélyeztetı dolgokat: füst, eldobált szemét, erdıbe kidobott hulladék, élıvizekbe engedett szennyvíz, olaj, a városi zajártalom, kipufogógáz, stb. Mivel városunkban sok helyen adottak a feltételek, felhívjuk a családok figyelmét a szelektív hulladékgyőjtés hasznára és fontosságára. A természet szeretetére hatékonyan csak akkor tudunk nevelni, ha megismertetjük azt. Megtanítjuk, hogy minden élılény és növény saját élıhelyén a legszebb, ott érzi magát a legjobban. Óvatosan mozgunk a természetben, öncélúan nem győjtögetünk. Megtanítjuk a séták, kirándulások alatti helyes viselkedésformákat. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a növény és állatvilág kölcsönös kapcsolatára. Az élısarokban képeket helyezünk el azokról a növényekrıl, állatokról, amelyek a környékünkön veszélyt jelentenek az emberekre. A környezet védelmére nevelés folyamatába bevonjuk a családokat is. Megismertetjük a környezetvédelmi munka óvodáskori lehetıségeit. Ismeretterjesztı elıadásokat szervezünk a szülık számára (pl. dohányzás, zajártalom). Közös kirándulásokat szervezünk a családokkal – történelmi nevezetesség, skanzen, zoológiai, botanikai győjtemény, stb. közös meglátogatására.

Belvárosi Óvoda Makó

41

A néphagyományok ápolása, felelevenítése céljából megismertetjük a gyermekeket az évszakváltáshoz, idıjósláshoz, a gazdálkodás munkafolyamataihoz kapcsolódó jeles napokkal, a hozzájuk főzıdı népi megfigyelésekkel. A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén


A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.




Különbséget

tudnak

tenni

az

évszakok

között,

ismerik

jellemzıiket,

gyönyörködnek a szépségükben.


Tudják a gyalogos közlekedés elemi szabályait, megfelelıen viselkednek az utcán, a jármőveken.




Megkülönböztetnek szárazföldi, vízi, és légi közlekedési eszközöket.




Felismerik és megnevezik környezetük színeit.




Ismerik a testrészeket, igényesek testük tisztaságára.




Tudják a hét napjainak nevét, megkülönböztetik a napszakokat.




Képesek az élılényeket csoportosítani megadott szempontok alapján.




Ismerik környezetük növényeit.




Tapasztalatot szereznek az alapvetı növény – és állatgondozási mőveletekrıl.




Megértik és észreveszik a természet szépségét, óvják és tisztelik azt.




Megfelelıen viselkednek a szabadban, a természetben (mozgás, beszéd, megfigyelés, szemételtakarítás, stb.).

Belvárosi Óvoda Makó

42

Mővészeti tevékenységek

A tevékenység célja: -

mővészetek ismeretére, szeretetére való nevelés,

-

a gyermekek környezettel és önmagukkal szembeni igényességének alakítása, fejlesztése, esztétikai élmények befogadására nevelés.

A tevékenység feladata: -

megismertetni a gyermekekkel környezetük szépségeit,

-

esztétikus, nyugalmat árasztó óvodai környezet megteremtése,

-

a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés megalapozása.

Nagyon fontosnak tartjuk a mővészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerő, átlátható, nyugalmat árasztó környezettel vegyük körül a gyermekeket, ugyanis az esztétikusság harmóniát teremtve komoly hatást gyakorol ízlésvilágukra, egyéniségük sokszínő fejlıdésére. A tevékenységek során mindig arra törekszünk, hogy a gyermekek maguk találják ki és valósítsák meg elképzeléseiket, csak akkor nyújtunk ehhez segítséget, ha azt ık maguk is igénylik. A gyermeki kreativitás megnyilvánulását oldott légkör, nagy mozgástér és megfelelı eszközök biztosításával érjük el. Minél több eszközzel és élménnyel ismertetjük meg a gyermekeket, annál több lehetıségük adódik önmaguk kifejezésére. A gyermekek fogékonyak mindenre, minden érdekli ıket, mindent utánoznak, ezért a válogatás pozitív irányba való befolyásolása a feladatunk. A mővészeti tevékenységek fogalomkörbe a mese-vers, a zenei és a vizuális tevékenységeket soroljuk. Ezeket a tevékenységeket a nap folyamán bármikor mővelhetik a gyermekek. Neveljük, alakítjuk ízlésüket, s ez alapja lehet annak, hogy amikor felnınek, meg tudják különböztetni a valódit a hamistól, az értékeset a giccstıl.

Belvárosi Óvoda Makó

43

Mese-vers

A gyermekekre óvodáskorban a mágikus gondolkodás jellemzı, ezért rendkívül fontos a mese, vers szeretetére nevelés. Ez a tevékenység szorosan összefonódik az anyanyelvi és a zenei neveléssel. A tevékenység célja: -

a gyermekek érzelmi, erkölcsi fejlıdésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása,

-

a népi és tájnyelv szavainak megismerésével a gyermekek szókincsének bıvítése, árnyaltabbá tétele.

A tevékenység feladata -

az irodalmi anyag igényes összeállítása,

-

a mese, vers hallgatásához megfelelı légkör megteremtése,

-

kellékek biztosítása a dramatizáláshoz, bábozáshoz,

-

nyelvi képességek fejlesztése.

A gyermekek elsı élményei a mondókákhoz, ölbéli játékokhoz kapcsolódnak. Az óvodába kerüléskor is ezekkel bátorítjuk, nyugtatjuk, vigasztaljuk ıket. A mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet okoznak számukra. A fejbıl mondott – kezdetben rövid állatmesék, majd cselekményesebb népmesék, klasszikus tündérmesék, versek – kifejezı elıadásmódjával, arc- és hangjátékkal tesszük élvezetessé a mesehallgatást. A belsı képalkotás képességének fejlıdése érdekében nem szemléltetjük a meséket, verseket. Néhány képzetet elıhívó kellékkel és kifejezı elıadásmóddal teremtjük meg a mese hangulatát, a mágikusság érzetét. A meséket, verseket többször ismételjük, majd igyekszünk megjeleníteni azokat, kedvet ébresztünk dramatizálásukhoz. Bábozással elıadunk már ismert meséket, de a gyermekek maguk is kitalálnak bábjelenetet. A gyermekek otthon sokat nézik a televíziót, videót, ezért az óvodában az élı elıadást részesítjük elınyben. Természetesen elvisszük ıket mozi és színházi elıadásokra is. Belvárosi Óvoda Makó

44

A meséléshez, verseléshez nyugodt körülményeket biztosítunk. Mivel mindennap mesélünk, lehet a mesélésnek kialakult szertartása (halk zene, gyertyagyújtás, mesepárnák, mesélı szék, stb.). Elalvás elıtt rendszeresen mesélünk. Ilyenkor elınyben részesítjük a szelíd lefolyású vagy folytatásos történeteket. A versek kiválasztásánál és elıadásánál a ritmust, a hangzást tartjuk elsıdlegesen fontosnak. Mondhatunk hosszabb, lírai verseket is, hiszen a gyermekek képesek átérezni a kifejezı elıadásmódú versek hangulatát. Soha nem magyarázzuk, kérdezzük, hogy mirıl szól a vers. A

mondókák,

versek

a

természetrıl,

idıjárásról,

évszakokról,

állatokról,

megszemélyesített tárgyakról szólnak. Szívesen mondunk vidám, humoros verseket is. Az ünnepi alkalmakra szánt versek közül elınyben részesítjük a hangulatot megragadó, vidám vagy bensıséges verseket. A mesék közül az óvodás korosztálynak való állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, elmondására kerül sor. Megismertetjük a gyermekeket magyar és külföldi írók, költık verses meséivel is. A mesélés, dramatizálás, bábozás közben a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, fejlıdik beszédhallásuk, beszédük nyelvtanilag is helyessé válik. A rigmusokat, mondókákat a magán- és mássalhangzók kiejtésének, a megfelelı artikuláció gyakorlására is felhasználjuk. A mesékbıl, versekbıl új fogalmakat tanulnak meg a gyermekek, ezáltal bıvül aktív szókincsük. A szólások, közmondások alkalmazásával árnyaltabbá válik beszédük. A bábozással, dramatizálással fejlesztjük szabad önkifejezésüket. E tevékenységek keretében

kedvezı

lehetıség

nyílik

a

gátlásos,

visszahúzódó

gyermekek

feszültségoldására, ezáltal bátrabban megnyilatkoznak, könnyebben fejezik ki magukat. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén


A gyermekek szeretik, igénylik a verseket, meséket, élvezettel hallgatják azokat.




Megjelenítik az ismert mesehısöket játékukban, rajzaikban.




Az

ismert

meséket

dramatizálják,

bábozzák,

használják

szófordulatokat.


Szeretik és óvják a könyveket.




Kultúráltan viselkednek a mozi- és színházi elıadáson.

Belvárosi Óvoda Makó

45

a

jellegzetes

Zenei nevelés

A néphagyomány és a mővészi értékő gyermekdalok, a zenehallgatási szemelvények felébresztik a gyermekek zenei érdeklıdését, alapot adnak a zenei mőveltség továbbfejlesztéséhez. A tevékenység célja -

olyan zenei élményekhez juttatni a gyermekeket, amelyek zenei anyanyelvük alapjává válnak,

-

a közös éneklés, közös játék örömének átélése,

-

ízlés és esztétikai fogékonyság fejlesztése.

A tevékenység feladata -

a tevékenység alapvetı feltételeinek megteremtése,

-

az életkornak, a csoport fejlettségi szintjének megfelelı zenei anyag válogatása,

-

tudatos, tervszerő és folyamatos fejlesztı hatások tervezése, szervezése,

-

a fokozatosság elvének betartása a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében.

A hagyományos népi játékok tanításának kiemelt jelentıséget tulajdonítunk. A felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelıen válogatjuk össze. A zenei nevelést Kodály Zoltán módszerével, Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Komplex foglalkozások keretében tervezzük, szervezzük a fejlesztést, kötött vagy kötetlen jelleggel. Lehetıséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kedvük szerint

hallgathassanak

kórusmőveket,

hangszerekkel

megszólaltatott

klasszikus

mőzenét, esetenként zeneiskolások, zenetanárok elıadásában. A zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, dalosjátékokkal, komponált gyermekdalokkal. A kicsik számára nagyon fontos a testközelséget, biztonságot nyújtó ölbéli játékok mondogatása, énekelgetése. A dalok hangkészletét, a mozgásformákat úgy választjuk

Belvárosi Óvoda Makó

46

meg, hogy az igazodjon az adott csoport fejlettségi szintjéhez. A dalokat, dalosjátékokat az évszakok, ünnepek vagy egyéb aktualitásnak megfelelıen tervezzük. A képességek fejlesztése fontos része a zenei nevelésnek. A hallásfejlesztés érdekében arra késztetjük a gyermekeket, hogy önállóan vagy kisebb csoportban is énekelgessenek. Megéreztetjük az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát.

A

gyakorlást

ritmushangszerek

használatával

tesszük

változatossá.

A

nagyobbakkal sokat játszunk olyan játékokat, amelyek fejlesztik zenei alkotókészségüket, formaérzéküket. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végén:


Szívesen énekelnek, hallgatnak zenét.




Megfelelı hangmagasságban és tempóban éneklik a dalokat.




Szívesen vállalnak szerepet a dalosjátékokban.




Képesek

érzékelni

és

kifejezni

a

hangmagasság,

tempó

és

különbségeket.


Változatos módon tudják kifejezni az egyenletes lüktetést és a ritmust.




Egyszerő táncmozdulatokat végeznek, térformákat alakítanak.




Szívesen hallgatnak zenét.




Tudják használni a megismert ritmushangszereket.

Belvárosi Óvoda Makó

47

dinamikai

Vizuális nevelés

A tevékenység célja -

a

gyermekek

térbeli

látásmódjának,

képi

ábrázolásának,

fantáziájának

fejlesztése, -

az alkotás örömének minél többszöri átélése.

A tevékenység feladata -

a zavartalan és sokrétő tevékenykedés feltételeinek biztosítása,

-

a finommotoros koordinációs készség fejlesztése,

-

vizuális technikák megismerése, kipróbálása, gyakorlása.

A gyermekek számára elérhetı helyen tároljuk a különféle anyagokat, eszközöket, felszerelést, amelyekkel fantáziájuknak megfelelıen tevékenykedhetnek, alkothatnak a nap folyamán bármikor. Igyekszünk olyan lehetıségeket felkínálni a számukra, amelyek kevéssé eszköz – és anyag – igényesek, így ötleteket tudunk adni a szabadidı óvodán kívüli hasznos eltöltésére is, hiszen a feltételek otthoni környezetben is könnyen biztosíthatók. A tevékenységek tervezéséhez az évszakok változásai, a természet szépsége, a gyermeki világ tárgyai, eseményei, az ünnepek adnak megfelelı alapot. Törekszünk arra, hogy olyan élményekhez juttassuk a gyermekeket, amitıl érzelmileg feltöltıdnek, megmozdul fantáziájuk. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a népi kismesterségek megismertetésének, a néphagyományokra épülı tárgyalkotás helyi vonatkozású bemutatásának (szövés, fonás, kosárfonás, fazekasság). A

gyermekek

vizuális

képességeinek

fejlesztését

a

különbözı

technikák

gyakoroltatásával érjük el. Szabadon választhatnak, hogy az adott témát milyen módon valósítják meg. Megmutatjuk és gyakoroltatjuk a rajz- és festı eszközök használatát, a mintázás, kézimunka, barkácsolás módját, fogásait. A technikák és a felhasználandó eszközök kiválasztásakor – tapasztalatainkra és a gyermekek fejlettségére építve – szem elıtt tartjuk a fokozatosságot és a tevékenységek egymásra épülését.

Belvárosi Óvoda Makó

48

Az

alkotókedvet,

az

önkifejezés

lehetıségeit

fokozzuk

a

teljes

önállóság

biztosításával, ösztönzı bátorítással, szükség szerinti ötlet- és segítségadással, gyakori dicsérettel. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére


A gyermekek szívesen tevékenykednek, a megismert technikákat jól alkalmazzák.




Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.




Ismerik a gyakrabban használt színeket, színárnyalatokat.




Forma- és emberábrázolásuk változatos.




Képesek

bonyolultabb

építményeket

létrehozni,

játékokat, kellékeket, bábokat elkészíteni.


Megismerkednek népmővészeti és mőalkotásokkal.

Belvárosi Óvoda Makó

49

barkácsolással

egyszerő

Mindennapi mozgás

A mozgásöröm és a szellemi fejlıdés egymással szoros kapcsolatban áll. A derős légkörő, kellı intenzitású napi 10-30 perces testmozgás nemcsak a motoros képességek fejlıdését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A tevékenység célja -

a mozgásigény kihasználásával a gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése,

-

differenciált

terheléssel,

megfelelı

edzettség

kialakításával

egészségük

megóvása, fontos személyiségjegyek (bátorság, fegyelmezettség, kitartás) erısítése. A tevékenység feladata -

megfelelı hely és változatos eszközök biztosítása mozgásához,

-

a motoros képességek fejlesztése, a testséma kialakítása érdekében végzett testmozgás kereteinek biztosítása.

Tapasztalataink szerint a gyermekek otthoni életmódja mozgásszegény ezért fokozott figyelmet fordítunk a mozgásos tevékenységek szervezésére. A mindennapi mozgást lehetıség szerint a szabadban valósítjuk meg. Óvodáinkban biztosított a füves és szilárd burkolatú talajfelület egyaránt. Mivel adottságaink csak sík terepen való mozgást tesznek lehetıvé, ezért az év folyamán többször túrázunk a várost övezı vízparti erdıbe, ahol a védıgát lehetıséget biztosít a lejtın való mozgás gyakoroltatására. Ez nagymértékben hozzájárul az egyensúlyérzék fejlıdéséhez. Az udvaron rögzített játékok és tornaszerek kombinálásával tudjuk biztosítani a gyermekek motoros képességeinek a fejlesztését. A városi fürdı adta lehetıséget kihasználva nyáron megszervezzük a gyermekek vízhezszoktatását,

szakember

bevonásával,

a

szülık

igénye

szerint

pedig

az

úszásoktatását. Nem minden óvodaépület rendelkezik tornaszobával, ezért a csoportszobában kell megfelelı helyet biztosítani a mozgáshoz. Ezt a berendezés ésszerő átrendezésével Belvárosi Óvoda Makó

50

valósítjuk meg. Az eszközök elıkészítése – a gyermekek bevonásával – az óvónı és a dajka feladata. A délutáni szabadidıt kihasználva gyermektornát szervezünk, mellyel fokozzuk a gyermekek edzettségét, állóképességét. Mozgásanyagával az ortopédiai rendellenességek megelızését is szolgáljuk. A mindennapi mozgás tartalmát döntı mértékben a természetes mozgások, a testnevelési játékok képezik. A testnevelési játékok tartalma futó-, fogójátékok, váltóversenyek. A gimnasztikai gyakorlatokat különbözı kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, lábmozgások változatos gyakoroltatásával végezzük. A gyakorlatokba beépítjük a tartásjavító és lábtorna elemeit is. A természetes és speciális járások a ritmusérzék és a lábboltozat fejlesztését szolgálják. A rendgyakorlatokat öncélúan nem végeztetjük, kizárólag a gyakorlatok végzéséhez megfelelı alakzatok felvételét szolgálják. Az ugrások végrehajtása fokozott odafigyelést igényel. A magas- és távolugrás gyakorlatait fıként az udvaron végeztetjük. A tornaszerrıl történı leugrásnál a talajra érkezés mindig szınyegre történik. A természetes futás távolságát és idıtartamát a gyermekek fejlettségéhez igazítjuk,

a

fokozatosság

elvét

figyelembe

véve.

A

gyermekek

tartó-

vagy

mozgásrendszeri, belgyógyászati betegsége esetén orvosi javaslat alapján állapítjuk meg a terhelhetıség mértékét. Az egyensúlyozás képességének fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetünk. A dobás és labdagyakorlatokat a mindennapi mozgás idején kívül, játékidıben is végeztetjük. A talajtorna elemei közül megtanulják a gyermekek a gurulóátfordulást és a kézállás elıkészítı gyakorlatát. A gyakorlatokat változatos formában, kéziszerekkel is végeztetjük. Az óvodában használatos kéziszerek: labda, karika, szalag, bot, kendı, babzsák, körkötél. Szeptembertıl májusig heti egy alkalommal kötelezı jellegő testnevelés foglalkozást szervezünk. A kényelmes mozgás biztosítása érdekében a gyermekek sportos ruházatba öltöznek át. A csoport életkora és mozgásfejlettsége alapján dönti el az óvónı a foglalkozások megkezdésének idıpontját. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén


A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.




Mozgásuk összerendezetté válik.




Ismerik a vezényszavakat, tudnak az utasításoknak megfelelıen cselekedni.




Képesek esztétikusan végezni a mozgásformákat, ismerik az irányokat.




Megfelelıen tájékozódnak a térben.




Motoros képességeik életkoruknak megfelelıen fejlıdnek.

Belvárosi Óvoda Makó

51

Matematika

A matematikai ismerettartalmakat a komplex óvodai foglalkozások és tevékenységek keretében bıvítjük. Építünk a gyermekek megismerési vágyára, érzékelésére, észlelésére, tevékenységvágyára, aktivitására, együttmőködésére. A család által nyújtott korai matematikai ösztönzéseket követi a tudatos óvodai nevelés a gyermek egyenletes fejlıdését biztosító módszerekkel. A matematikai nevelés területén két életkori szintet különböztetünk meg.

•

Elsı szint: bevezetés a matematikába (általában a gyermek 5. életévéig tart).

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklıdés kibontakoztatásának elısegítése, a matematikai szemlélet megalapozása.

•

Második szint: az intenzív fejlıdés szakasza (az 5-6-7. évben)

Feladata: eligazodás a gyakorlati életben az iskolai tanuláshoz szükséges tapasztalatok, képességek, gondolkodási mőveletek, szokások elsajátítása.

A matematikai nevelés tartalma a következı tevékenységekben valósul meg: •

munka

jellegő

tevékenységekben,

melyek

a

képességek,

készségek

alakításának fontos lehetıségei (pl. kitartás, önállóság, felelısség, céltudatosság),

•

közös élményekben, tevékenységekben való részvételben,

•

a szabadidıs tevékenységben, melyek matematikai lehetıségeit a játék, vers,

ének-zene, mozgás, énekes játék, rajzolás stb. teremti meg,

•

folyamatos cselekedtetéssel olyan szituációt teremtünk, ahol természetes

környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése; az észlelésre épülı tevékenységek megélése együttesen nyújt lehetıséget a matematikai ismeretek szerzésére és az összefüggések megláttatására,

•

kihasználjuk

a

matematikai

nevelés

alkalmait

verbális

fejlesztésre,

ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy bátran kérdezzenek, alkossanak ítéleteket és az egyszerőbb matematikai kifejezéseket megfelelıen tudják alkalmazni. A komplex foglalkozások lehetıséget adnak az ismeretek alapos rendszerezésére, mélyítésére, a spontán megismerések rögzítésére. A gyermekek négy éves kora után

Belvárosi Óvoda Makó

52

gyakrabban

szervezünk

irányított

matematikai

tapasztalatszerzést

kisebb-nagyobb

csoportokban. A matematikai nevelés témaköreit kötött vagy kötetlen foglalkozáson vagy játékidıben gyermekeket

dolgozzuk

fel.

körülvevı

A

természetes

valóság

napi

mennyiségi,

helyzetekben

térbeli

megfigyeltetjük

viszonyait.

A

a

valóságos

tevékenységek közben a megismerı képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, megfigyelés, megértés, problémameglátás, stb.) fejlesztését valósítjuk meg. Lehetıvé tesszük, hogy a gyermekek megismerkedjenek a számítógép használatával, az egyszerőbb játékok megoldásával fejlıdnek matematikai képességeik. Biztosítjuk a nevelés és a fejlesztés optimális feltételeit, olyan tevékenységeket és eszközöket,

melyek

alkalmasak

a

gyermekek

érdeklıdésének

felkeltésére

és

ébrentartására. Lehetıvé tesszük, hogy a matematikai fejlesztés eszközeivel a gyermekek érdeklıdésük szerint a nap folyamán szabadon tevékenykedhessenek. Az eszközöket a gyermekek által jól elérhetı helyen tartjuk, megtanítjuk azok használatát. Lehetıséget

adunk

természetes

élethelyzetek

megélésére,

melyekben

a

gyermekeknek lehetıségük van a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzésére, problémák meglátására, felvetésére és megoldására. A komplex matematikai foglalkozások vagy kötetlen kezdeményezések tervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, ötleteikre, érdeklıdésükre, élményeikre

támaszkodunk.

A

matematikai

képességek

fejlesztését

játékba,

tevékenységekbe építetten, a gyermekek fejlettségéhez igazítva valósítjuk meg. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére


Képesek halmazok tulajdonság szerinti válogatására, rendezésére.




Értik és helyesen használják a megismert matematikai kifejezéseket.




Összemérnek különbözı hosszúságokat, kiterjedéseket.




Tapasztalatuk van a testek tömegérıl.




Képesek elıállítani elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet kevesebbet.




Elszámolnak legalább tízig. Ismerik a semmi fogalmát.




Ismernek néhány térbeli alakzatot és síkidomot.




Ismerik, a térirányokat és a névutókat.

Belvárosi Óvoda Makó

53

Munkatevékenységek

A tevékeny, egészséges gyermek örömmel végez erejének és képességeinek megfelelı munkát. A tevékenység célja -

önmagukért és a csoportért végzett munkán keresztül a gyermekek közösségi kapcsolatainak, kötelességtudatának erısítése, önállóságuk, felelısségtudatuk fejlesztése.

Tevékenység feladata -

a különbözı munkajellegő tevékenységek megszervezése, azok feltételeinek biztosítása.

Az óvodában a munka játékos jellegő. Kezdetben a gyermekek elsısorban önmagukért végzik, késıbb meghatározó szerepet kap a közösségért végzett munka. Úgy szervezzük és irányítjuk a munkát, hogy az mindennapos, folyamatos tevékenység legyen. Az egyes munkafajtákat tanulás útján sajátítják el a gyermekek. Megmutatjuk az eszközök használatát, a munkafogásokat, a munkavégzés sorrendjét. A munkavégzés ellenırzésekor buzdító, megerısítı értékeléssel fokozzuk a gyermekek munkakedvét. Minden

munkafajtánál,

minden

korcsoportban

lehetıvé

tesszük

az

önálló

munkavégzést. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. Csak olyan munkát bízunk a gyermekekre, amelynek elvégzésére megerıltetés nélkül képesek. Az óvodában következı munkafajták jelennek meg: önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás, naposi munka, a csoport életével kapcsolatos és alkalomszerő munka. Az önkiszolgálás, étkezés, testápolás, öltözködés, a környezet rendben tartása terén végzett tevékenységek alapvetı jelentıségőek. Célunk annak elérése, hogy a gyermekek igényesen, tisztán, esztétikusan érezzék jól magukat, igényeljék a rendet, tisztaságot maguk körül. A gyermekek egyéni képességeinek, munkatempójának, eltérı fejlıdési Belvárosi Óvoda Makó

54

ütemének megfelelıen nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstıl kezdve lehetıséget adunk az önálló próbálkozásra. Az önkiszolgáló tevékenység készség szinten való ismerete lehetıvé teszi a naposi munka bevezetését. A naposság a csoportok szokásrendszerétıl függıen különbözı feladatokat tartalmaz, de a fı tevékenység az étkezéssel kapcsolatos feltételek megteremtése. A csoportok szokás– és szabályrendszerében határozzuk meg a naposok számát, a kijelölés rendjét, a munka vállalásának jellegét, az elvégzendı feladatokat. Alkalomszerően ismétlıdı munka a játékokhoz és a különbözı tevékenységekhez használt eszközök rendben tartása, a csoportszoba átrendezése, a környezet rendjének visszaállítása, egyszerő megbízatások teljesítése. Lehetıséget adunk arra, hogy a gyermekek az óvodában vagy azon kívül részt vegyenek állat és növénygondozásban. Segítenek az óvónınek és a dajkának az élısarok gondozásában, az óvoda udvar tisztántartásában. El szeretnénk érni, hogy észre vegyék, ha társuk segítségre szorul, kérjenek, illetve nyújtsanak segítséget egymásnak. A fejlıdés várható eredményei az óvódáskor végén:


Életkoruknak megfelelı felelısséggel végzik a vállalt vagy rájuk bízott munkát.




Tudnak örülni munkájuk eredményének.




Önállóan végzik a naposi munkát, képesek megteremteni a kultúrált étkezés feltételeit.




Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.




Segítenek társaiknak és a felnıtteknek.




Felelısséget éreznek a rájuk bízott növényekért, állatokért, szeretettel bánnak velük.




Természetes igényükké válik az esztétikus környezet megteremtése, megtartása.

Belvárosi Óvoda Makó

55

Szabadidıs tevékenység

Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidıs tevékenységet. Az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetıséghez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsısorban a délutáni és a nyári idıszakban jut idı arra, hogy a gyermekek az óvónı által felkínált lehetıségek közül (pl.: bábozás, festés, rajzolás, játéktanulás, sakk, társasjáték, mese-vers, barkácsolás) választhassanak. A délelıtti szabadidıs tevékenységeket a szabadban való tartózkodás idején szervezzük. A szervezett szabadidıs tevékenységekben fıleg az 5-7 éves korosztály vesz részt. Ez szervezhetı homogén vagy heterogén összetételő csoportban. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nem csak változatos, minden gyermek érdeklıdésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére is lehetıséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermekek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezıkészség és döntési képesség kifejlıdését. Ugyanakkor az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetıséget nyújt az azonos érdeklıdéső gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. A szabadidıs tevékenység keretében lehetıségünk van a problémás gyermekek felzárkóztatására, képességeik fejlesztésére. A tehetséges és differenciált fejlesztést igénylı gyermekekkel való foglalkozás eredményesebb megvalósítása is e tevékenység keretein belül lehetséges. Nyári szabadidıs tevékenység keretében fıként a szabadban végezhetı mozgásos, dalos játékokat, meséket, verseket tervezünk. A természet, a környezet változásainak megfigyelésére sok túrát, kirándulást szervezünk.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidıs tevékenységek megszervezésében •

Keresse a lehetıséget arra, hogyan biztosíthat nagyobb mozgás – és tevékenységi teret a gyerekeknek.

•

Játékidıben keressen és kínáljon lehetıséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

Belvárosi Óvoda Makó

56

A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén:


A gyermekek tudnak szabadon választani az óvónık által felkínált lehetıségek közül.




Szükségleteiknek, érdeklıdésüknek és életkoruknak megfelelı tevékenységet választanak.




Önállóság, kezdeményezıkészség és döntési képesség jellemzi a gyermeket.




Aktívak az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban.




Képesek szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat követik.




Adott tevékenységhez helyesen választanak anyagot és eszközt.




Vannak egyéni ötleteik, javaslataik, emellett elfogadják társaik javaslatait is.




Szívesen bekapcsolódnak a közös játékba.

Belvárosi Óvoda Makó

57

„Játszva, mesélve” programrész

Zrínyi utcai Óvodaház Makó Zrínyi u. 57.

Belvárosi Óvoda Makó

58

A program rendszerábrája

A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Érzelmi – közösségi nevelés, társas kapcsolatok

Tevékenységformák

Játék, mese

Mozgás

Vers, báb

Tanulás Anyanyelvi nevelés, beszélgetés

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás Manuális tevékenységek Ismerkedés a természet és az emberek világával Munka jellegő tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén

Belvárosi Óvoda Makó

59

Részcélok, részfeladatok Óvodánkban olyan gyermekközpontú óvodai élet megteremtésére törekszünk, amely a családi nevelésre alapoz. Nevelésünk célja -

olyan pozitív óvodai légkör megteremtése, amely 3-7 éves gyermekeket tevékenységre

ösztönözni,

élményekkel gazdagítja,

biztosítja

a

testi-lelki

szükségletek kielégítésének feltételeit, a komfortérzetet, a gyermekek és felnıttek bensıséges kapcsolatát, -

jó szokásrendszer és a gyermeki mőveltség megalapozása a játék és mese nyelvén;

-

a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlıdésének elısegítése;

-

a

gyermekek

társas

szükségleteinek,

valamint

az

erkölcsi

és

akarati

tulajdonságok fejlesztése, az „én” tudat kialakulásának, a másság elfogadásának segítése, -

a gyermekek jó közérzetének megteremtésével a szocializáció és az érzelmek kifejezıdésének fejlesztése,

-

olyan gyermeki személyiség nevelése, mely a környezetében jól eligazodik, jó kapcsolatteremtı képességgel, alkotókészséggel rendelkezik, és így az iskolai életre alkalmassá válik.

Nevelésünk feladata -

nyugodt, derős, szeretetteljes, ingergazdag, biztonságot, védettséget nyújtó környezet megteremtése, a lehetıségekhez mérten egészséges környezet biztosítása,

-

a 3-7 éves gyermekek szeretetteljes gondozása, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása, és a fejlıdéshez szükséges életmódot megszervezése,

-

a helyes, rugalmas napirend megteremtése,

-

a gyermekek mozgásigényének kielégítése,

-

a

gyermeki játékszabadság tiszteletben tartása, az egyéni képességek

figyelembe vétele, -

humorral teli, pozitív óvodai légkör kialakítása,

60

-

változatos

tevékenységek

biztosításával

a

gyermekek

spontán

szerzett

tapasztalatainak, ismereteknek bıvítése, rendszerbe foglalása, valamint a belsı érést, fejlıdést segítı külsı ráhatások megteremtése. Óvodai életünket az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelıen és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” címő minısített program alapkoncepcióját felhasználva szervezzük. Játszunk és mesélünk, és ennek természetes hozadéka a gyermeki tudás. A játék mese segítségével teremtünk kapcsolatot a gyermekekkel, a játék és mese adja keretét azoknak a tevékenységeknek, ismereti, tapasztalati és élményanyagoknak, melyek óvodásaink fejlıdését elısegítik.

A nevelés szervezeti formái, idıkeretei, csoportszervezési formája Játék és mese tíznapos ciklusban tervezve és szervezve. Csoportszervezési forma Különbözı életkorú gyermekek tartoznak egy csoportba, úgynevezett vegyes csoportokat hozunk létre. Ezt szervezési formát azért tartjuk elınyösnek, mert így a testvérek, kisebbek és nagyobbak egész nap együtt lehetnek, játszhatnak, egymásra fejlesztı hatással vannak. Napirendünk alakulása Nyitástól – 1000 óráig:

Játék, Benne játékhoz kapcsolódó tevékenységek, 10-15 perces együttlétek, melyeknek nincs kötött ideje.

900--930 1000 – 1230 óráig:

tízórai

Játék Benne mese, szervezett mozgás, egyéb tevékenység, differenciált képességfejlesztés, szabad mozgás, séta, kirándulás, udvari játék, ebéd.

1230 – zárásig

Pihenés Játék Benne uzsonna, mozgás, szabadon választott tevékenység, differenciált képességfejlesztés.

Belvárosi Óvoda Makó

61

A szülık igénye szerint gyermektorna, zeneóvoda, Gyermektánc, bábozás.

Hetirendünk

•

Mese, ver

•

Mindennapos mozgás

•

Komplex tevékenységek

Tervezımunkánkra a tudatos felkészülés és a folyamatos odafigyelés jellemzı. Hálótervet készítünk, amely a helyi körülményeinkre épül, lakóhelyünk feltételeit is tükrözi, valamint eleget tesz a helyi elvárásoknak és a családok igényeinek is. Második lépésként tervünket kisebb – 2 hetes – egységekre bontjuk. Figyelembe vesszük a hálóterv menetét, de a gyermekek fejlettségéhez, ötleteihez igazodó változtatási lehetıségünk is adott. Utólag rögzítjük a gyermeki és óvónıi spontán reagálásokat és a megvalósítás módját. A gyermekek egyéni fejlıdésére vonatkozó feljegyzéseinket a Fejlıdési Napló tartalmazza.

Belvárosi Óvoda Makó

62

Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése

☺

Játék és tanulási tevékenység

☺

Anyanyelvi nevelés – beszélgetés

☺

Mese, vers, báb- és dramatikus játék

☺

Mozgás

☺

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

☺

Manuális tevékenység

☺

Ismerkedés a természet és az emberek világával

☺

Belvárosi Óvoda Makó

Munka jellegő tevékenység

63

Játék és tanulás

Játék A játék a gyermekek olyan tevékenységformája, amely önkéntes és szabad, magáért a folyamatért végzik, és örömet szerez. Gyermekeink a játékon keresztül ismerkednek a természeti és társadalmi környezettel, azok tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel valamint az emberi magatartásformákkal és kapcsolatteremtés módjaival. Játék közben tapasztalatot szereznek érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel. Tapasztalataik a valóságot tükrözik. A játékot kettéválasztjuk, lehet 1. a gyermekek által szabadon kezdeményezett 2. az óvónı által indított tevékenység. 1.

A gyermekek által szabadon kezdeményezett spontán játék.

Célja -

a

gyermekek

önmagukkal

ismerkedésének,

és

szőkebb,

tapasztalatszerzésének

tágabb

és

környezetükkel

szabad

való

képzettársításának

biztosítása, -

a

gyermekek

keresı-kutató

kíváncsiságának

kielégítése,

aktivitásának

megtartása, hogy saját ötletgazdagságukat, hatékonyságukat rendszeresen kipróbálhassák, -

képzeteik, érzelmeik fejlıdésének elısegítése a társakhoz, a szabályokhoz igazodó viselkedésük, kitartásuk terén,

-

a

játék

közben

adódó

nehézségek

leküzdésekor,

kivitelezésekor

a

problémamegoldó gondolkodásuk és kreativitásuk fejlıdésének elısegítése, -

a játékban a gyermekek közötti beszélgetés, párbeszéd lehetıséget nyújt a kifejezıképesség, a szóbeli probléma megoldására és az egymást értı beszéd gyakorlására.

Belvárosi Óvoda Makó

64

Feladat -

Megfelelı játéktér, eszköz, inspiráló légkör és élményanyag biztosítása

Játékfajták 2.

Szimbolikus játékok tapasztaló gyakorló érzékszervek funkcióit próbálgató (hallás, látás, megfigyelı képességet fejlesztı, hangképzést próbálgató)

3.

Konstrukciós játék

4.

Szerepjáték

5.

Szabályjáték Ezek a tevékenységeken belül összerendezıdnek, nem választhatók el egymástól. A szabályjátékok az 5-7 évesek játékai, de mindig igénylik a felnıtt jelenlétét, mert

különben hamar felbomlanak. A gyermekek által szabadon kezdeményezett játékban az óvónı támogató, biztonságot adó, tartalom-kiegészítı magatartásával van jelen. 2.

Az óvónı által indított játék

Célja -

kínálatot nyújtani a gyermekeknek,

-

követési mintát, utánzási lehetıséget teremteni,

-

bıvíteni a felnıttel való azonosulás lehetıségét,

-

gyermekek egyéni sajátosságainak, ötleteinek tiszteletben tartása.

Feladatok -

a tartalmas játékhoz szükséges feltételek biztosítása;

-

a környezı világból szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása;

-

a játék tartalmának, minıségének gazdagítása, mőveltségtartalommal való feltöltése,

-

a gyermekek beszédkészségének és metakommunikációjának (testbeszéd, arcjáték, hanglejtés, stb.) fejlesztése.

Belvárosi Óvoda Makó

65

A játékban közösen vesz részt a felnıtt és a gyermek. Az óvónı tartja össze a társkapcsolatokat, ı osztja be az idıt, a tartalom és forma összehangolásával ı a csoport középpontja. A

játéktémák

javaslatánál,

játékkezdeményezéseknél

felhasználjuk

a

néphagyományok, népszokások óvodában alkalmazható elemeit, hogy a gyermekek ismereteit e téren is megalapozzuk. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek spontán játéktevékenysége és az óvónı által indított játékok aránya megfelelı legyen. A játékban olyan helyzetet teremtünk, ahol a cselekvés, a gondolkodás és a beszéd több irányból megerısítést és tartalmi bıvítést eredményez. Ezzel lehetıséget adunk gyermekeinknek, hogy a különbözı játékfajtákon keresztül felfedezı és belátáson alapuló problémamegoldó gondolkodásuk kialakuljon. A játékok rendszere a) Évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó játékok a gyermekek játékához jól csatolható, tervben leírt ajánlásokkal: pl. termésgyőjtögetés, karácsonyi készülıdés, jégország, farsangi bolondozás, tavaszi játékok, húsvéti locsolkodás, iskolásjáték, stb. b) A gyermekek által kezdeményezett játékok gazdagítása ötletekkel, dalokkal, mondókákkal, versekkel, szerepvállalással stb. c) A játék kiinduló pontja egy maguk készítette tárgy, eszköz (pl. mackó készítése – a keresztelı játék elindítója, barkácsolt autó – a közlekedésé). d) Egyik játékból következik a másik játék képzettársítással (pl. csutkakatonásból – várjáték stb. e) Vannak rövid ideig tartó, hosszan elnyúló, vissza – visszatérı és szinte állandóan jelenlévı játékok. Vegyescsoportban az óvónı ötleteire, példáira leginkább az elsı évben van szükség. Késıbb mindig akad, aki emlékezik egy-egy jó hangulatú játékra, ami ismétlésre, bıvítésre serkent illetve ötletet ad új játék kezdeményezéséhez. A játék külsı feltételei

•

Helye

A játéktevékenységek az óvoda összes helyi adottságát kihasználva kint és bent zajlanak. A teremben a gyermekek által elérhetı magasságban elhelyezett játékokkal Belvárosi Óvoda Makó

66

az egész tér aktív játéktevékenységre ad lehetıséget. Az igény szerinti rugalmas változtatás – pl. teremrendezés – a bıvítés lehetıségét biztosítja. Az udvaron megteremtjük az egyes játékok folytatásának lehetıségét, valamint új játéktémákat adunk. A gyermekekkel közösen keressük a legmegfelelıbb szervezeti formát a játék tartalmához és a játszó gyermekek számához igazodva.

•

Ideje

A napirendben a gyermeknek egész nap biztosítjuk a játék lehetıségét, önállóan dönthetik el mennyi ideig vesznek részt az egyes játéktevékenységekben. A folyamatos játékot az étkezések, a „kupaktanácsok” (beszélgetések), a mese, valamint a pihenı szakítja meg.

•

Eszközei

Biztosítjuk

a

tevékenységekhez

szükséges

anyagokat,

eszközöket

megfelelı

minıségben és mennyiségben. A természetes anyagok elsıdleges felhasználását szorgalmazzuk. A játéktevékenységekben felhasználjuk minden évszakban a természet által kínált anyagokat – virágokat, leveleket, terméseket, stb., melyeket folyamatosan győjtünk. Az „átváltozós” és dramatikus játékokhoz változatos jelmezeket, kiegészítıket biztosítunk, egy részét a gyermekekkel együtt készítjük. A kötetlen játék lehetıséget biztosít a gyermekeknek a szabad választásra, kombinálásra, mert minden játékforma egyszerre van jelen. A játékba ágyazott tanulás – a játék haszna A gyermekek játék közben ismerkednek a külvilággal, tárgyi és társas környezetükkel. Cselekvéssel, azonosulással gyakorolják a megszerzett ismeretek alkalmazását. A tanulás ebben az életkorban nem más, mint mindenféle tapasztalat szerzése. A tanulás utánzással, kipróbálással, kitalálással történik, ahol adott a tévedés és a javítás lehetısége is. Ez utóbbi legtöbbször észrevétlen marad. Hisszük és valljuk, hogy az óvodás gyermek nem tud nem tanulni. A 7 éves kor alatti kisgyermek legfontosabb és igazi tanulási színtere a játék. A játék rugalmas közvetítı terep, ahol a gyermekek belsı világa és a normákkal, szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással anélkül, hogy konfliktusok sorozatával találnák szemben magukat. Az óvónı által kezdeményezett játék intenzívebben mutatja a tanulás jegyeit, mint a gyermekek által indított spontán játék. Ez a játék csak kezdetben jelenti az általunk vezérlést, késıbb a gyermekek önálló játékformájává válik.

Belvárosi Óvoda Makó

67

A természetes motiváció és a gyermekek kíváncsisága lehetıvé teszi, hogy akkor, amikor szükségük van az adott ismeretre, felhasználják, és gyakorlatban alkalmazzák azt. Feladatunk, hogy a gyermekek játékát figyelembe véve és követve, az „itt és most” adódó lehetıségeket felhasználva töltsük meg azt mőveltségtartalommal (versek, mondókák, dalok, dalosjátékok, természeti és társadalmi ismeretek, szokás és viselkedésbeli szabályok, ábrázolási, munkajellegő ismeretek, stb.). Másik nagyon fontos elvünk az ismeret átadásban a „keveset, lassan jól” elve. Azoknál a gyermekeknél, akiknél lemaradást tapasztalunk, úgy keresünk lehetıséget a fejlesztésre, hogy a szabad játék ne sérüljön. Az a kisgyermek, aki ráfigyelı felnıtt társaságában játszik, rajzol, fest, barkácsol, mozog, mondókázik, énekel, méricskél, számlálgat, ismerkedik környezetével, hallgatja meséket, az életkorához szükséges és fejlıdéséhez elengedhetetlenül fontos – minden képességét mőködteti. Ekkor olyan élettechnikákat próbál ki, tanulási módokat dolgoz ki játék közben, melyek a késıbbiekben biztosítják a neki legmegfelelıbb ismeretszerzési lehetıségek megtalálását. A gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerő szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlıdik a legoptimálisabban, mert mindenféle fejlesztés, korrekció csak az életkorra jellemzı fı tevékenységi formában, a játékban valósítható meg legeredményesebben. A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére


A gyermekek érdeklıdıek, kíváncsiak, szerepvállalási képességük kialakul.




Játékukban ötletesek, színes, ötletgazdag, egyéni és egyedi formában kutatják elképzeléseik megvalósításának útját.




Képesek

egyedül

vagy

csoportosan

elmélyülten

játszani,

egyazon

játéktevékenységet több napon keresztül folytatni.


A megkezdett tevékenységeket kitartóan végzik a befejezésig.




Elfogadják a játékszabályokat, és képesek a normák betartására.




Képesek egymás között megbeszélni és megoldani problémáikat, játék közben párbeszédet folytatnak.

Belvárosi Óvoda Makó

68

Anyanyelvi nevelés – beszélgetés

A beszélgetések azon túl, hogy hozzájárulnak a gyermekek jó közérzetéhez, az anyanyelvi nevelés, fejlesztés semmi mással nem pótolható lehetıségei. A tevékenységek célja -

kommunikációs tér létesítése

-

jól értelmezhetı, érthetı, kifejezı beszéd és belsı képalkotás képességének kialakítása,

-

a gyermekek metakommunikációs képességeinek kibontakoztatása.

Feladataink: -

a beszédkészség megalapozása, beszédkedv kialakítása és fokozása,

-

a szép beszéd gyakorlásához szükséges helyzetek folyamatos biztosítása.

-

a

kommunikáció

jelzéseinek

tudatosítása

–

hangerı,

gesztusok,

metakommunikációs jelzések, stb. -

A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek kommunikációs készségének alakítása, egyenletes fejlıdésének segítése, szókincsük bıvítése.

Beszélgetések A 7 éven aluli gyermekek legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása, a befogadó és beleérzı figyelem segítségével. Az anyanyelvet a kisgyermek játék, mozgás, cselekvés közben tanulja és gyakorolja. Nagyon fontos, hogy olyan légkört biztosítsunk számukra, melyben kinyílnak az érzékek, az érzelmek, a képzelet, a kíváncsiság, a beszédkedv. A kisgyermek akkor beszél szívesen, ha meghallgatjuk, hogy beszélgetünk vele. Lehetıséget teremtünk arra, hogy

elmondhassák

elmesélhessék

élményeiket,

érzéseiket.

Különös

tapasztalataikat, gonddal

ügyelünk

feltehessék arra,

hogy

kérdéseiket, kérdéseikre

érdeklıdésüknek, képességeiknek megfelelı mélységben kapjanak választ. Ezek a beszélgetések játék közben és azt követıen hangzanak el. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk

Belvárosi Óvoda Makó

69

a napi beszélgetési lehetıségek biztosítására. A közös napi beszélgetést jól szolgálják a „kupaktanácsok”. Fontos feladatunk a beszédfegyelem kialakítása, hogy megértsék, és végig tudják hallgatni mások beszédét. Arra vigyázunk, hogy viselkedésünk utánzásra méltó, jó példa legyen, melyet gyermekeink bátran követhetnek. Beszélgetések közben lehetıség nyílik gyermekfolyóiratok, verses és mesekönyvek nézegetésére, a vizuális élmények megbeszélésére. A gyermekek figyelmét az igényes, színvonalas, mind nyelvtanilag mind vizuálisan értékes kiadványokra irányítjuk. Beszédnehézségekkel küzdı gyermekeink felzárkóztatásához igénybe vesszük logopédus szakember segítségét, különös tekintettel a megkésett beszédfejlıdéső gyermekekre.

Belvárosi Óvoda Makó

70

Mese, vers, dráma játék és bábjátékok

A mesehallgatás, versmondás, mondókázás, bábozás, drámajáték, verssel – mondókával kísért játékok óvodáskori hatásai már megalapozzák a késıbbi felnıttkori irodalmi mőveltséget. Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi, zenei nevelés szorosan összefonódik egymással, az egész óvodai életet átható folyamat. A tevékenységek célja -

társas

örömforrás

nyújtása

irodalmi

élmények

biztosításával,

pozitív

személyiségjegyek megalapozása; -

a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlıdésének segítése.

Feladataink -

minden korcsoport igényéhez igazodó, gyermekközeli, igényes irodalmi anyag összeállítása;

-

a meséken, a verseken, a mondókák ritmusélményén keresztül a -gyermekek nyelvi képességének fejlesztése;

-

olyan társas élmények biztosítása a bábozásban, dramatikus játékokban, melyek belsı aktivitásra serkentenek;

-

irodalmi és egyéb élmények feldolgozásának biztosítása a rendszeres, mindennapos beszélgetések során.

Mese „A mese az anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek tanuló iskolája.” A mese anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszköze, óvodai nevelésünk másik pillére a mese. A mese az a beszédmód, melyre a kisgyermek kényszerítés nélkül, tartósan tud figyelni. Zeneisége, sajátos szókincse, szófordulatai, kifejezései beépülnek a gyermekek személyiségébe, így tudjuk aktív és passzív szókincsüket leghatásosabban fejleszteni. A mese a legfontosabb közege a kisgyermek erkölcsi és érzelmi nevelésének, szabálytudata

formálásának.

Megtapasztalhatja

a

különbözı

társas

kapcsolatok

viselkedésformáit, és társadalmi elvárásoknak való megfelelést. A mese segíti az Belvárosi Óvoda Makó

71

ellenırzött feszültségoldást, általa a gyermekek érzelmileg gazdagodnak. A mesélés a csend szigete; a hozzákészülıdés, a ráhangolódás napirendünk szertartásosan ismétlıdı mozzanata. Egésznap és mindennap helye van óvodai életünkben – egy mozgásos tevékenysor lezárásaként, pihenıként egy hosszú séta után, alvás elıtt, stb. Év elején a rövidebb meséket délelıtt meséljük, hogy a kicsik is türelemmel hallgassák végig, alvás elıtt pedig, a nagyobbaknak kedvezve, hosszú mesét mondunk. Ekkor iktatjuk be a folytatásos történeteket, meseregényeket is. Gyermekeink kérik és igénylik a mesét, és figyelmesen végighallgatják. Nagyon fontos a mese kontaktus teremtı és kontaktus tartó hatása, ezért a könyv nélkül mondott mesélést részesítjük elınyben.

Vers, mondóka Sokat mondogatunk játszóverseket, mondókákat. Ezek az érzelmi kapcsolatok kialakításában segítenek, mert az óvodába kerülı gyermekek elsı, igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. Az ezekhez kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb

nagy

élvezetet

jelentenek

a

gyermekeknek,

mert

a

felnıtt

ölében,

biztonságérzetben hallgathatják. A kicsik számára ezek könnyen megtanulhatók, hiszen a játékok kellékei. A játszóverseket kint és bent is addig mondogatjuk, amíg a játék lendülete megkívánja, ezáltal színesítjük, gazdagítjuk azt. Tapasztalatunk szerint a hangulatérzelem-alkalom egységében mondogatott versek, mondókák észrevétlenül beépülnek a gyermekek tudásanyagába. Ebbıl következik, hogy ismétlı és új versek mindenkor kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, játéktudásához. Amíg a nagyobbak az óvónı által mondott vers témáját is felfogják, addig a kicsik a ritmus-hangzás egységét élvezik. A vers játék a nyelvvel, a szépen hangzó érdekes beszéddel, ezért mondani kell. Ügyelünk arra, hogy gondosan, tisztán formáljuk a vers szavait. A mese, a vers a nyelv ünnepi öltözete, általuk a gyermekek készen kapott szép szövegeket hallgatnak. Átszövik az óvodai életet, kapcsolatuk a zenével, ábrázolással és a játékkal is jól nyomon követhetı. A mesék, versek kiválasztása Elsıdleges forrásaink a magyar népmese és mondóka győjtemények. A mesék, versek zömét ezekbıl választjuk, a különbözı korcsoportok igényeihez igazodva. Év elején olyan meséket választunk, melynek cselekménye egyszerő. Késıbb beépülnek mesetárunkba a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék is. A válogatást néhány nagy írónk, költınk gyermekeknek írt meséjével egészítjük ki (Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, stb.). A népi mondókák mellett anyagunk kibıvül rigmusokkal, Belvárosi Óvoda Makó

72

névcsúfolókkal,

halandzsa

szövegő

kiolvasókkal,

ismert

közmondásokkal.

Győjteményünkbe belekerül helyi hagyományaink vers és mondóka anyagát is. Ezek felkutatásához a nagyszülık, dédszülık segítségét kérjük. Versválogatáskor figyelembe vesszük a helyi hagyományokat és ünnepeket is Folyamatosan győjtögetünk és bıvítjük választékunkat. A versélmény gyökere a mozgás, mely a ritmusérzék fejlıdését biztosítja. Ezért a sokat mondogatott mondókákat, játszóverseket úgy válogatjuk össze, hogy témájukban gyermekközeliek legyenek, a természetrıl, az állatokról, a családról, a játékról szóljanak, legyenek közöttük gyorsak, lassúak, vidámak és ringatók.

Drámajáték A legkedvesebb mesékbıl játékokat kezdeményezünk, ez elmélyíti a hallottakat, feldolgozza a tapasztaltakat, és új ötleteket szül. Mesehısöknek öltözve, maguk választotta szerepekben jó játék jön létre, melyhez a kellékeket a gyermekekkel közösen tervezzük és készítjük el. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a gyermekeknek a mesékben hallott szép szavak, mondások ismételgetésére, saját beszédszövegükben elhelyezhetik azokat, módot adva a társalgási kedv fokozására. Ezek a játékok segítik a belsı képek elıhívását és a meséhez való erıs kötıdés kialakulását.

Bábjátékok A mesék, versek többszöri meghallgatása után elıször a nagyobb gyermekekkel, majd a kicsiket is bevonva bábokkal jelenítjük meg azokat. Bábozás közben ismét átélik, átérzik és

eljátsszák

a

mese

közben

kialakult

érzelmeket.

A

felhasznált

mintaadó

szókincskészletbıl belsıvé válik az, ami legszebb, legérdekesebb számukra, és azt késıbb a mindennapi párbeszédükben is alkalmazzák. Havi rendszerességgel színházba visszük

gyermekeinket,

ahol

megfigyelhetik

mások

dramatikus

és

bábjátékát.

Mozilátogatással filmélményhez juttatjuk ıket. A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére


a mese hatása megjelenik játékukban, beszédükben, ábrázolásaikban,




igénylik, várják, kérik a mesét,




kialakul belsı képalkotási képességük, ami az olvasás egyik alapja,




szívesen mondanak verseket, emlékezetük és kulturális fogékonyságuk eléri az életkoruk szerint elvárható szintet.

Belvárosi Óvoda Makó

73

Mozgás

Óvodásaink testedzı, mozgásos játékai a természetes mozgásokból (ugrás, futás, járás, kúszás, mászás) építkeznek, mert ezek elsajátítása könnyed, örömteli gyakorlással megvalósítható. A tevékenység célja -

a

gyermekek

természetes

mozgásának

fejlesztése,

egyéni

képességeik

kibontakoztatása, -

a szabad mozgáskedv megırzésével a tájékozódás és alkalmazkodóképesség valamint az akarat fejlesztése.

-

a reális önértékelés és egészséges versenyszellem kialakítása.

Feladataink -

különbözı szervezeti formák biztosítása a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében,

-

egyéni szükségleteket biztosító mozgásfejlesztı játékok szervezése,

-

térérzékelés és mozgásfejlesztı eszközök biztosítása a szabadban és a csoportszobában.

A mozgástevékenységek megszervezésénél együttesen érvényesül a hagyományos testnevelés foglalkozásokon már megszokott kötöttség és a rugalmas kötetlenség. A változatos gyakorlatanyag, a sok ismétlési lehetıség biztosítása lehetıvé teszi, hogy gyermekeink ügyesedjenek, erısödjenek, bátorságuk gyorsabban kialakuljon. Sokat tartózkodunk a szabadban. Testedzı tevékenységeinket csak akkor végezzük teremben, ha az idıjárási feltételek nem teszik lehetıvé a kinntartózkodást, vagy ha a játék jellege úgy kívánja.

Belvárosi Óvoda Makó

74

A mozgásfejlesztés formái 1.

irányított közös mozgásos játékok;

2.

testedzı gyakorlatok

3.

spontán mozgásos játékok

4.

séták, kirándulások

a) Irányított közös mozgásos játékok Hetente egyszer szervezünk irányított testedzı délelıttöt. Az irányított mozgások során gyermekink megismerkednek a futás, ugrás, dobás helyes technikájával, labdagyakorlatokkal (hajítás helybıl, célbadobás, stb.), a támaszgyakorlatok (csúszások, kúszások, mászások) és a talajtorna elemeivel, az egyensúlyozás képességét fejlesztı gyakorlatokkal, valamint egyszerő kéziszergyakorlatokkal (kendı szalag, babzsák, körkötél, ugrókötél, stb.). Ezen a napon már a reggeli játékidı alatt lehetıségük van a tornaszerek kipróbálására. A tevékenységet úgy szervezzük, hogy minden korosztály azonos idıben, képességeinek megfelelı módon végezhesse a gyakorlatokat. A kicsiket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be a tevékenységbe. A játékos hangulat, az oldott légkör biztosítja számukra a kipróbálás lehetıségét, a sikert, illetve a próbálkozás ismétlését. A gimnasztikai gyakorlatokat és a fıgyakorlatot szervezetten végzik a gyermekek, majd az edzés végén játékkal, könnyed futással oldjuk az esetleges feszültséget (pl.: a verseny játékok hevét). b) Testedzı gyakorlatok Az alkalmanként szervezett mozgásos játékok is az irányított testedzésekhez tartoznak.

Minden

gyermek

részére

biztosítjuk

a

kellı

mennyiségő

gyakorlási,

próbálkozási idıt és alkalmat. Kéthetente lehetıséget adunk a nagyobb gyermekeknek olyan testedzı verseny-, és szabályjátékra, ahol azonos életkorú óvodás társaikkal vehetnek részt mozgásos tevékenységekben. Mondókára, zenére is improvizálunk ritmikus mozgást. Ilyenkor teret engedünk az egyéni elképzeléseknek, de irányítjuk is a gyermekeket. A kicsik önkéntessége itt is fontos szempont. c) Spontán mozgások, játékok; Minden nap lehetıséget biztosítunk az önkéntes, szabad mozgásra, ahol jól érvényesülhetnek Belvárosi Óvoda Makó

az

egyéni

képességek, 75

igények.

Az

udvaron

van

több

mozgáslehetıségük

a

gyermekeknek.

Biztosítottak

a

szükséges

feltételek

a

futkározáshoz, egyensúlyozáshoz, csúszáshoz, mászáshoz, ugráláshoz megfelelı tér, a különbözı mozgásos játékokhoz szükséges eszközök (labda, karika, ugrókötél, stb.). A fából készült, többfunkciós udvari játékeszközök is kínálják a gyakorlás lehetıségeit. Figyelünk arra, hogy minden gyermek igényét kielégítsük. Tornaszobával nem rendelkezünk, így a csoportszobában biztosítjuk a mozgás lehetıségét. A csoportszobai mozgásfejlesztı eszközöket úgy helyezzük el, hogy a játszókat ne zavarja, illetve a balesetveszélyt kiküszöböljük. d) Séták, kirándulások Igen sok lehetıség nyílik a séták alatt a különféle mozgásos tevékenységekre. Ezeket igyekszünk kihasználni és hasznosítani.(pl. egyensúlyozás játszótér szegélyén). A séták lehetıséget biztosítanak új mozgásterek felkutatására (pl. játszótér, rét, erdei tisztás, park), és azok rendszeres használatára. A kirándulások a táv hossza miatt maguk is testedzı hatásúak, de a helyi adottságokat kihasználva változatos teret, új mozgáslehetıségeket biztosítanak (pl. töltésoldal – sík és dombos terepen való járás, futás gyakorlása, hossztengely körüli gurulás új lehetısége, stb.). A felsorolt mozgáslehetıségeket rendszeresen alkalmazva biztosítjuk gyermekeink egészséges testi fejlıdését, edzettségét, kielégítjük mozgásigényét, és ez által megfelelıen fejlıdik állóképességük is. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén


Testileg

egészséges

gyermekeink

harmonikusan

és

összerendezetten

mozognak, fejlett egyensúlyérzékkel rendelkeznek.


Jó az állóképességük, megfelelı a fizikai teherbírásuk, szeretnek futni, képesek 100-200 métert kocogni.




Szívesen használják a kéziszereket, tudnak labdát vezetni, célbadobni.




Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.




Képesek szabályokhoz alkalmazkodni, és egyszerő szabályokat alkotni.




Ismerik a sikert és a kudarcot, megfelelıen viselkednek ilyen helyzetekben.

Belvárosi Óvoda Makó

76

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

Az énekes, dalosjátékok jól beilleszthetık a napi tevékenységekbe, akár mint játéktevékenység, akár mint játékot színesítı elem. A tevékenység célja -

a közös énekes játék örömének felfedezése,

-

a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása sokféle zenei élmény nyújtásával,

-

zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása.

Feladataink -

a zenei anyagok igényes, képességeknek megfelelı kiválasztása,

-

a gyermekek nyelvi, zenei fejlesztése mondókákkal, népi és dalosjátékokkal, zenei készségfejlesztı játékokkal, zenei mőveltségük megalapozása,

-

a jó zenei légkör és a jó hangulatú játék feltételeinek biztosítása.

Amikor csak lehet, közösen énekelünk a gyermekkel. A dalok, énekes játékok, mondókák kiválasztásánál a következı szempontokat vesszük figyelembe:

•

”Csak tiszta forrásból „válogatunk, hogy zenei ízlésüket helyes irányba

tereljük.

•

A dalok hangkészlete, hangterjedelme feleljen meg a csoport, illetve az

egyének fejlettségének, a gyermekek által tisztán kiénekelhetı legyen.

•

A dalosjátékok szabálya egyszerő legyen, a gyermek a zenére és az

éneklésre figyelhessen.

•

Aktuális érzelmi állapotot fejezzen ki, alkalmazkodjon a játék hangulatához

•

Változatos mozgáslehetıséget, térformát biztosítson.

A zenei anyag úgy jelenik meg csoportjainkban, mint az élı játék természetes kísérıje. A nap folyamán bármikor nyílhat lehetıség éneklésre, zenehallgatásra a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Ügyelünk arra, hogy mindig követendı mintát, biztos támaszt nyújtsunk, mert a zenei elemeket, a helyes, szép elıadásmódot utánzással Belvárosi Óvoda Makó

77

gyakorolják óvodásaink. Nagyobb teret igénylı játékokat a szabadban játszunk (pl.: fogójátékok, dupla körös játékok, stb.). A dalokat, mondókákat hozzákapcsoljuk a tevékenységekhez.

A

jelenségek

megfigyelésénél

hangulati

aláfestésként,

illetve

hangulatteremtı, hangulatemelı tevékenységként alkalmazzuk azokat. Az éneklést vagy az óvónı kezdi vagy a gyermek. Az éneklés a spontán játék egyik lehetısége. Hetente egy alkalommal közösen körjátékokat, dalosjátékokat játszunk. A népdalok éneklésével, a gyermektáncokkal, népi játékokkal a hagyományok megismerését, továbbélését segítjük. Máskor a gyermekek önkéntes tevékenysége a dalolás, énekes játék, saját maguk választják meg a szerepeket is. İk döntik el, mennyi ideig vesznek részt a tevékenységben. A zenei képességfejlesztés (zenei ritmusérzék: egyenletes lüktetés, dalok, mondókák ritmusa; zenei hallás: halk – hangos, gyors – lassú, zörejek, zenei emlékezıképesség, belsı hallás, zenei formaérzék) a mondókákhoz, dalosjátékokhoz természetes módon kapcsolódik. Óvodásaink játéka során biztosítjuk, hogy ezek a képességeik fejlıdjenek. Kiemelten kezeljük az egyenletes lüktetés érzékelését. A gyermekek képességfejlesztése tudatos óvónıi munkát igényel – tudjuk melyik dallal, játékkal, mondókával milyen képességüket kívánjuk fejleszteni. A mondókák, dalok szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezı erejét. A népi játékok régies szavai alkalmat adnak a szókincs bıvítésére. A magán- és mássalhangzók pontos képzését segíti a hangutánzó szavak éneklése. A mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A hangszereket (háromszög, dob, cintányér, csörgık, stb.) a csoportok között felváltva, igény szerint használjuk. A játék során a gyermekinkkel közösen készített ritmusjátszó eszközöket is alkalmazzuk. Nagy élményt jelent az elkészült eszközök kipróbálása. Ezeket állandóan a játékpolcon tartjuk, hogy a gyermekek kedvük szerint használhassák. A nagyobb gyermekeknek csoportközi kapcsolatok keretében heti rendszerességgel szervezünk élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységeket, ahol bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító és fogyó játékokat játszunk, ami egyben ennek a korosztálynak a néptánca is. A zenehallgatás szorosan kapcsolódik a tevékenységekhez, tükrözi azok hangulatát, kiegészíti azokat. Hangsúlyozzuk az élızene és az éneklés fontosságát, de alkalmanként

Belvárosi Óvoda Makó

78

hallgatunk

szép

zenei

felvételeket

is.

Ha

módunkban

áll,

ellátogatunk

zenei

rendezvényekre is. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére


A gyermekek szívesen játszanak dalosjátékokat, önállóan is kezdeményezik azokat.




Tisztán, bátran énekelnek, tevékenységeiket idınként mondókával, dallal kísérik.




Szókincsük bıvül a népi játékokban, mondókákban megismert kifejezésekkel.




Zenei képességeik, egyéni adottságaikhoz mérten, megfelelı alapot nyújtanak az iskolai zenei neveléshez.




Élvezettel hallgatják a népdalt, a népzenét, kérik azok ismétlését, fejlıdik zenei ízlésük.




Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

Belvárosi Óvoda Makó

79

Manuális tevékenységek

A manuális tevékenységek végzésére minden nap adódik alkalom és lehetıség az óvodában. A tevékenység célja -

a

manuális

tevékenységek

megszerettetése,

a

gyermekek tér-,

forma-,

színképzetének gazdagítása, -

a szabad önkifejezés keresése, megtalálása,

-

esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti nyitottságuk alakítása, vizuális látásmód fejlesztése.

Feladataink -

az ábrázoláshoz szükséges feltételek megteremtése és a különbözı ábrázolási technikák megmutatása;

-

a vizuális látásmód fejlıdéséhez, a keresı, kutató, rálátó folyamat kialakulásához szükséges vizuális inger, élmény, ismeret biztosítása.

-

a különbözı technikák megismertetése, gyakoroltatása.

Legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük a megfelelı feltételeket az ábrázolási kedv kialakulásához, fenntartásához. A különbözı manuális tevékenységekhez – rajzolás, festés, mintázás, agyagformázás, szövés, fonás, batikolás, papírhajtogatás, tépés, vágás, barkácsolás, építés és kézi munka egyéb formáihoz – megfelelı hely kialakítására van szükség, ahol a gyermekek rendelkezésére áll a kellı mennyiségő ábrázoló eszköz és a nyugodt ábrázoló sarok. Az ábrázoló sarok olyan ízlésformáló, szemet gyönyörködtetı hely, ahol a gyermeki munkák és mőalkotások is helyet kaphatnak, és megbeszélhetjük azok hangulati, formai, színbeli hatását. A nagyobb teret igénylı munkákhoz – építkezés, terepasztal készítés, stb. – a csoportszoba átrendezésére van szükség, hiszen ilyenkor nagymérető dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat is felhasználunk.

Belvárosi Óvoda Makó

80

Vannak nagy helyet igénylı technikák is (agyagozás, kasírozás), melyek szintén a terem átrendezését igénylik. A gyermekek munkájához a családdal együtt tudjuk biztosítani a szükséges mennyiségő, és minıségő alapanyagot, ábrázolási eszközt. Az alapanyagok közül a természetes anyagokat – termések, fonalak, spárga, levelek, textil, stb. – részesítjük elınyben. Másik igen fontos feladatunk, hogy gyermekeinkkel megismertessük a különbözı ábrázolási technikákat, megmutassuk az alapvetı fogásokat. Ekkor megismerik a gyurmázás, az agyagozás, a festés különbözı technikáit (felületfestés, festékkel rajzolás, batikolás, stb.), egyéb papírmunkát (tépés, vágás, hajtogatás), valamint az egyszerőbb kézimunkafogásokat (varrás, textilragasztás, fonás, szövés, stb.). Óvodásaink szívesen és önként vesznek részt a manuális tevékenységekben. Ezeket soha nem öncélúan végezzük. Amit elkészítünk, az mindig a játék kelléke, vagy a játék eszköze lesz, illetve felhasználjuk környezetünk díszítéseként (pl.: papírállatok az állatkertes, erdıs játékhoz; falikép, rajz a babszoba falán, stb.). Így a tevékenység a játékból indul ki, és a játékban kap célt, ott ér véget. Rugalmas napirendünk és az állandóan elérhetı eszközök lehetıséget adnak arra, hogy a gyermekek e tevékenységeket bármikor végezhessék. A kíváncsi gyermekek számára már az eszközök látványa is motiváló hatású, kipróbálásra kínálják magukat. Az adott élményt azonnal és a választott technikával valósíthatják meg. Ezen túl hetente egyszer ábrázoló napot szervezünk, amikor az óvónı javasol ábrázolási témát a gyermek játékából adódóan. Fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermekek különbözı fejlıdési ütemét, úgy és annyit ábrázoljanak, ahogy és amennyit kedvükbıl tesznek. Az elkezdett minták befejezésére serkentjük ıket. A kisebbeknél rövidebb idı alatt elkészíthetı lehetıségeket ajánlunk, de dolgozhatnak a nagyobbakkal közösen is, amíg el nem készül a munka – esetleg több napig is.

•

A közvetlen környezet fontos ízlésformáló tényezı, ezért arra törekszünk,

hogy gyermekeink óvodai környezete esztétikusan legyen kialakítva:

•

Egymással

harmonizáló

bútorokkal,

tárgyakkal

rendezzük

be

a

csoportszobákat.

•

Tágabb környezetünkben is felhívjuk figyelmet a szépre, a harmonikusra,

ezzel is szeretnénk biztosítani vizuális élményeiket, formálni látásmódjukat.

•

A közvetlen környezetünkben fellelt hibákat lehetıleg a gyermekek aktív

közremőködésével korrigáljuk, így segítjük a keresı, kutató folyamatok fejlıdését. Belvárosi Óvoda Makó

81

•

Az évszakonként kiállításra kerülı ábrázolásokkal a gyermekek egymás

világáról alkotott képének megismerését segítjük elı. Az alkotásokat a nagyobb gyermekekkel közösen válogatjuk, rendezzük. Egy-egy kiállítás hangulatát közösen alakítjuk ki. A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén


Gyermekeink szívesen vesznek részt a különbözı ábrázolási tevékenységekben.


A szükséges eszközöket biztosan és jól használják, sok tapasztalatuk van azok tulajdonságairól, a használat közben követendı szabályokról.
Formaábrázolásuk, színhasználatuk változatos, egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
Örülni tudnak az egyéni és közös alkotásoknak, kezd kialakulni egyéni értékítéletük.


Kialakul a kéz finommozgása, mely biztos alapja az írástanulásnak.




Szívesen vesznek részt téralakításban, építésben.




Beszélgetnek az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéleteiket.

Belvárosi Óvoda Makó

82

Ismerkedés a természet és az emberek világával (tér, forma, idı, mennyiségi viszonyok)

A tevékenység célja -

a

közeli

és

tágabb

természeti

és

társadalmi

környezet

felfedezése,

megismertetése, megszerettetése és a gyermekek eligazodásának segítése, -

a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése,

-

pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, az értékek megırzésére nevelés,

-

a közlekedési kultúra megalapozása.

Feladataink -

a

környezet

tevékeny

megismeréséhez

szükséges

tapasztalat

–

és

megfigyelés

és

ismeretszerzési lehetıség biztosítása; -

a

gyermekek

kommunikációs

készségének

fejlesztése

tevékenységek során. -

Az ingerszegény környezetbıl érkezett gyermekek hozzásegítése a fokozott élmény és tapasztalatszerzéshez.

A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása biztosítja, melyet a hétköznapok és ünnepnapok tagolnak. A természet változása alakítja életritmusunkat, ez határozza meg tevékenységeinket, a kinn és benn töltött idı arányát, a játékok hangulatát, a

szükséges

eszközöket,

tárgyakat,

ehhez

igazodik

megismerési

folyamatunk.

Gyermekkorban minden természettel kapcsolatos jelenség a játék forrásává válik (pl.. víz, sár, jég, hó, szél, nap, fény, árnyék, homok, kı, stb.). Mindezen lehetıségek jó kihasználása alapozza meg nevelési célunk megvalósulását.

Belvárosi Óvoda Makó

83

Tevékenységeink során a következı témaköröket dolgozzuk fel •

Megfigyeljük az évszakok változását, szépségét, színeit, jelenségeit, az

idıjárás, a növényeket.

•

Terméseket, leveleket, virágokat, kavicsokat, stb. győjtünk.

•

Beszélgetünk évszakokról, hónapokról, napszakokról.

•

Az évszakokra jellemzı kerti munkák mellett hajtatunk, rügyeztetünk,

csíráztatunk.

•

Beszélgetünk a környezet formáiról, mennyiségi, nagyságbeli jellemzıirıl,

ismerkedünk a színekkel.

•

Megfigyeljük a környezetünkben élı állatokat (bogarak, madarak, emlısök,

hüllık, halak, stb.), környezetünket, életmódjukat, viselkedésüket.

•

Játéktevékenységekben ismerkednek a vadállatokkal, kirándulásaink során

közvetlen tapasztalatszerezéssel is bıvülnek ismereteik (Vadaspark, állatkiállítások).

•

Megismerkedünk

közvetlen

környezetünkkel:

az

óvoda

környékével,

intézményekkel, üzletekkel, közterületen található esztétikai alkotásokkal.

•

A gyermekekhez érzelmileg legközelebb álló témánk a család (családtagok

otthoni és munkahelyi tevékenységei).

•

Ismerkedünk a testünkkel, érzékszerveinkkel, azok mőködésével.

•

Beszélgetünk az óvodáról, az óvoda dolgozóiról, azok munkájáról.

•

Sétáink, kirándulásaink alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés

szabályait, a közlekedési eszközök fajtáit, viselkedési szokásokat.

•

Ellátogatunk középületekbe, múzeumokba, kiállítótermekbe, moziba, iskolába,

stb.

•

Minden alkalmat megragadunk, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét a

természetvédelem fontosságára a természeti értékeink megóvására.

•

Lehetıséget nyújtunk természetvédelmi helyeink megismerésére (Körös—

Maros Tájvédelmi Körzet, Vadaspark).

•

Környezetünk megóvása érdekében felhívjuk a figyelmet a szelektív

hulladékgyőjtésre, és annak helyes használatát gyakoroljuk.

Belvárosi Óvoda Makó

84

Ezen kívül beszélgetünk minden olyan környezettel kapcsolatos témáról, mely felmerül a játéktevékenység során. E nevelési terület hagyományos feldolgozási módjai helyett új utat választottunk. Mindig csak annyit dolgozunk fel a témából, amennyihez élményt tudunk nyújtani, ami iránt megvan a gyermek érdeklıdése. A fejlıdés és változás követése folyamatos megfigyeléssel történik, melyeket tevékenységek kísérnek (pl.: kerti munka, növényápolás, madáretetés, stb.). Megfigyelés közben keressük azokat a megoldásokat, amelyek játék közbeni tevékenységre alkalmasak, a játék részévé válhatnak (pl.: testünk – babafürdetés, napszakok – fızıcske, babaaltatás, stb.) Az óvónı figyelemfelkeltı megjegyzései (kupaktanácsok, beszélgetések) mellett a szemlélıdés is fontos ismeretterjesztı tevékenység. Az élmények feldolgozása, az elsı tapasztalatok illetve benyomások megszerzése után folyamatosan történik, és újabb ismeretnyújtással hosszan folytatódik. Az ingerszegény környezetbıl érkezı gyermekek ismereteinek feltérképezése után törekszünk arra, hogy minél több természetes környezetben zajló tapasztalatszerzési lehetıséget szervezzünk. A nagyobbak a sok ismeretet, tapasztalatokat közös tevékenység végzésekor megosztják egymással, ezáltal mások új ismeretekkel gazdagodnak, míg a már meglévı ismeretek elmélyülhetnek, illetve rendszerbe foglalódnak. Az összegyőjtött termések, tárgyak többféle csoportosításával a közös élmények felidézıdhetnek, így emlékezetük jól fejlıdik. A folyamatos és alkalomszerő megfigyeléskor, tapasztaltszerzéskor lehetıség szerint mindenki elmondhatja észrevételeit, gondolatait. Játéktémáink számtalan lehetıséget nyújtanak arra, hogy gyermekeink matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez jussanak. A nap folyamán rendszeresen számlálunk, sorozatokat hozunk létre, párosítunk, lépcsıt építünk, halmazokat hozunk létre és csoportosítunk

különbözı

szempontok

szerint.

A

nagyobbaknak

matematikai

szabályjátékokat szervezünk, ahol tér nyílik logikai képességük fejlesztésére. Lehetıség adódik ezekben a közös tevékenységekben a különbözı sík és térmértani formák megismerésére, a relációk gyakorlására, ellentétpárok megfigyelésére, és minden olyan matematikával kapcsolatos ismeret megszerzésére, amelyekre a 3 – 7 éves gyermeknek a környezet megismeréséhez szüksége van. Minden olyan érzékszervüket megmozgatjuk és az ismereteiket sok cselekvésen keresztül juttatjuk el hozzájuk, kihasználva érdeklıdésüket, kíváncsiságukat. Belvárosi Óvoda Makó

85

A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére


Gyermekeink nyitottá válnak az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezet iránt.


Észreveszik és szeretik az ıket körülvevı szépet, és óvják, védik a természetet.
Jól eligazodnak az ıket körülvevı világban, biztonsággal nyilatkoznak és hasznosítják tapasztalataikat.


Ismerik az alapvetı viselkedési normákat, szükséges személyi adataikat.
Megalapozott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyokat, alakul ítélıképességük, fejlıdik tér és mennyiség szemléletük.
Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedı, jól érthetı beszédük.

Belvárosi Óvoda Makó

86

Munka jellegő tevékenységek

Az élet már óvodáskorban is szükségessé teszi a munkát, hogy óvodai életünk feltételei biztosítva legyenek. A tevékenység célja -

olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a saját személyükkel kapcsolatos munkához való hozzáállást,

-

a gyermekek közösségi kapcsolatainak, a kötelesség érzésének kialakítása.

Feladataink -

munkavégzéshez szükséges eszközök és egyéb feltételek biztosítása,

-

mintaadó munkafogások és azok sorrendiségének megismertetése,

-

olyan egyéni képességekhez igazodó munkamegosztás biztosítása, mely közös élményekhez vezet.

A munka a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. Munka és munka jellegő tevékenységeink elsısorban:

•

saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás;

•

élethelyzetekben való közös együttmőködés (pl.. cipıkötés, segítségnyújtás);

•

folyamatos megbízások rendszere;

•

önként vállalt napos munka;

kerti munkák. A munka elsısorban a játékból bontakozik ki. A játékban reprodukált munka jó alkalom az egyes mozdulatok, cselekvéssorozatok begyakorlására. Ezeket késıbb a valódi munka során jól tudják a gyermekek alkalmazni. A játékban reprodukált munkák kiegészülnek valós szükségletet kielégítı munkákkal (pl. süteménykészítés, salátakészítés, befızés, stb.) Itt közvetlenül megtapasztalhatják a munka értékét. Fontos, hogy ebben az életkorban megteremtsük a munkavégzéshez való igényt, pozitív beállítódást. Ezt a felnıtt, az egyénileg adódó nehézségek esetén nyújtott

Belvárosi Óvoda Makó

87

segítséggel tudja megtartani és fokozni. Úgy segítünk, hogy a gyermekek minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erıfeszítés szépségét. Arra szoktatjuk ıket, hogy -

igyekezzenek helyesen felmérni, mire képesek;

-

ismerjék fel, ha egyedül nem boldogulnak valamilyen feladattal;

-

kérjenek segítséget környezetükben társaiktól, a felnıttektıl egyaránt;

-

fogalmazzák meg, hogy miben várnak segítséget.

A következı szint, amikor: -

saját szükségleteket önállóan kielégítik;

-

észreveszik, hogyan segítsenek másoknak;

-

mások érdekében döntenek, szerveznek, munkát végeznek.

A jó közösséggé kovácsolódott vegyes csoportban ennek az elvárásnak jól megfelelnek a gyermekek. Ebben igen fontos szerepet kap a felnıttektıl látott viselkedési minta. A kerti munka során folyamatosan szerezhetnek tapasztalatokat, ismereteket. Ezekhez

a

tevékenységekhez

megfelelı

mérető

és

számú

eszközt

kínálunk

gyermekeinknek. Minden munka jellegyő tevékenységnél nagyon fontos a jól szervezettség. A munka igazán

akkor

közös

élmény,

ha

a

résztvevık

egyéni

képességeik

szerinti

munkamegosztás kialakul, és abban a felnıtt is feladatot vállal. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek alapvetı szükségleteiket önállóan képesek kielégíteni.
Igényessé válnak szőkebb környezetük rendje iránt.
Segítik a kisebbeket, a rászorulókat, szívesen vállalnak tevékenységet a közösségért.
Szívesen vesznek részt a közös feladatok elvégzésében, közremőködnek a növények, esetenként az állatok gondozásában.
Kialakul az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintjük a kitartás és a feladatmegoldás terén.
Közvetlenül megélik a munka értelmét, örömét.

Belvárosi Óvoda Makó

88

XI.

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Az óvodai ünnepek kulcsfontosságúak nevelımunkánkban. Ünnepeink Az óvodai élet hagyományos ünnepei

•

Mikulás,

•

Anyák napja,

•

Ballagás, Évzáró

•

Gyermeknap,

•

A gyermekek név és –születésnapjának megünneplése.

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek:

•

Advent,

•

Karácsony,

•

Farsang,

•

Húsvét,

Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek, rendezvények

•

İszi egészségnap

•

Városi rendezvények

•

Gyermektánc gála

•

Sportnap

Belvárosi Óvoda Makó

89

XII.

Az intézmény kapcsolatrendszere

A gyermekek, szülık, pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztési lehetıségei

Az óvoda és a család együttmőködése Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítıje, ezért tiszteletben tartjuk a család nevelési eljárásait, törekszünk az összhang megteremtésére. Megismerjük a család nevelési elveit. A nevelıpartneri viszony kialakulása érdekében megismertetjük a szülıkkel programunkat, munkánkról folyamatosan tájékoztatást adunk, hogy a szülık tisztában legyenek a közösség nevelı hatásával. Nyitott óvodai napok, közös programok szervezésével biztosítjuk, hogy a szülık betekintést nyerhessenek az óvodai életbe. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek családon belüli nevelését tapintatosan igyekszünk pozitív irányba befolyásolni. Fokozottabb odafigyeléssel vonjuk be ıket az óvodai programokba, tevékenységekbe. A kapcsolattartás formái

•

Beíratás: személyes találkozás a szülıvel és a gyermekkel.

•

Szülıvel közös beszoktatás: alkalmas arra, hogy a szülı megismerje az

óvodai életet, szokásokat és mintát kapjon gyermeke neveléséhez.

•

Összevont

és

csoport

szülıi

értekezletek:

az

óvoda

mőködésével,

házirendjével a gyermekek nevelésével kapcsolatos megbeszélések; a 6-7 éveseknek tájékoztató az iskolákkal kapcsolatos tudnivalókról.

•

Napi kapcsolattartás: a naprakész tájékozottságot segíti, hogy a szülı tudja,

mi történt aznap a gyermekével.

•

Családlátogatások: óvodába kerüléskor a családi nevelési szokások, a családi

környezet megismerése.

•

Egyéni beszélgetések: elızetes idıpont egyeztetés után az aktualitásnak

megfelelıen.

•

Nyíltnap: a szülık részt vehetnek a csoport napi életében; az óvodába kerülı

gyermekek elızetes betekintést nyerhetnek a választott intézménybe.

•

Közös ünnepségek: Anyák napja, Évzáró mősor, Alapítványi mősor.

•

Közös kirándulások, sportvetélkedık.

Belvárosi Óvoda Makó

90

•

Elıadás szervezés a szülıknek: pszichológus, gyermekorvos elıadása.

•

Óvodaújság: tájékoztatjuk benne a szülıket programjainkról, eredményeinkrıl.

•

Szülık közösségének támogatása minden óvodaházunkban.

•

Szülık Tanácsának megalakítása és munkájuk segítése, koordinálása.

•

Az óvoda megszervezi és segíti a szülık érdekegyeztetı, érdekérvényesítı

fórumait. A szülık és az óvodapedagógusok kapcsolata Intézményünkben kiemelt feladatként kezeljük a szülıkkel való együttmőködés összhangjának folyamatos fenntartását. Célunk, hogy a személyi és szülıi jogok tiszteletben tartásával erısödjön a partneri viszony. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettı összhangja, együttmőködése a gyermekek harmonikus fejlıdésének feltétele. Az intézmény nem vállalja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárul a családi szocializáció esetleges kedvezıtlen hatásának enyhítéséhez. A családi nevelés hiányosságaira tapintatosan ráirányítjuk a szülık figyelmét. Felajánljuk a szakmai-pedagógiai együttmőködést a hiányosságok pótlására, a hibák elkerülésére, és a lehetıségekhez mérten kompenzáljuk a családi nevelés okozta hátrányokat. A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolata A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnıttek közvetítésével valósul meg. A kisgyermek az óvodás évei alatt a családtagjain kívül a gyermekcsoportot vezetı óvónıkkel kerül a legszorosabb kapcsolatba, tılük igényli a törıdést, gondoskodást. A gyermekek egyéni fejlıdésének biztosításához az óvónı leginkább személyes példamutatásával járul hozzá. Az óvónı ıszinte, természetes magatartásával mutat mintát, és viselkedésével jelzi elvárásait. Szükséges tehát, hogy a gyermekek számára hiteles és elfogadható legyen a személye, hiszen a gyermek életkori sajátosságainál fogva elsısorban

a

metakommunikációra

figyel.

A

közösen

átélt

örömök,

élmények

elszakíthatatlan szállal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket. Az óvoda a gyermek szocializációjának elsı és legfontosabb lépcsıfoka. Az óvónı feladata, hogy ezen a „lépcsın” felfelé indítsa el gyermekeket, ápolva a társas kapcsolatokat, kialakítva csoportra jellemzı erkölcsi szabályokat és normákat. Az igényes

Belvárosi Óvoda Makó

91

türelem, következetesség, az elvárás, a bizalom az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. Az óvoda dolgozóinak egymással való kapcsolata A csoportban dolgozó óvónıi párok és a nevelımunkát segítı alkalmazottak napi kapcsolatban vannak egymással. Munkájukat összehangoltan, egymás tevékenységére építve végzik. Az intézményen belüli fluktuáció igen alacsony, ezért az óvodaházak kollektívája stabil, összeszokott, jól együttmőködı. Az óvoda éves munkaterve alapján szervezik az óvodaházak vezetıi a nevelımunkát, tájékoztatják a munkatársakat az aktuális feladatokról, a várható tevékenységekrıl, eseményekrıl. Rendszeres együttmőködést igényel a tehetséggondozást és differenciált fejlesztést szolgáló szabadidıs tevékenységek megszervezése. . Az óvodaházak dolgozói közötti szakmai munkakapcsolat, az óvodai és városi rendezvények keretében létrejövı együttmőködés összekovácsolja az óvodaházakban folyó nevelımunkát. A nevelıtestület tagjai a szakmai munkaközösségek, illetve az aktuális feladatok megoldására létrehozott minıségi körök tevékenységébe kapcsolódhatnak be. A minıségi körök munkájához a nevelımunkát segítı dolgozók is csatlakoznak Az óvodavezetés havonta két alkalommal tart az eltelt idıszakban megvalósult feladatokat értékelı, és az elkövetkezı idıszak feladatainak tervezését megvalósító megbeszélést. Az intézményvezetı rendszeres (esetenként rendkívüli) kapcsolatot tart fenn

az

óvodaházak

alkalmazottaival

a

tervezett

feladatok

megoldásának

eredményességvizsgálata céljából. Az intézményvezetı, az intézményvezetı helyettes, valamint a gazdasági dolgozók szoros munkakapcsolatban állnak egymással a napi ügyek intézése és a gazdasági munka tervezése, szervezése kapcsán. Évente öt alkalommal kerül sor az intézmény nevelıtestületét érintı programok szervezésére az alábbiak szerint: -

szakmai nap,

-

döntéshozatal,

-

elemzı, értékelı megbeszélés,

-

nevelési értekezlet,

-

rendkívüli nevelési értekezlet.

Belvárosi Óvoda Makó

92

A gyermekek egymással való kapcsolata Az óvodaházakon belül a gyermekek napi kapcsolatban vannak egymással. Lehetıségük van a közös tevékenységre a reggeli – délutáni, vagy a szabadban töltött játékidı alatt, és a szabadidıs tehetséggondozó, differenciált fejlesztı foglalkozásokon (báb- barkács szakkör, angol ovi, gyermektorna, gyermektánc, zeneovi, logopédia, gyógytestnevelés). A csoportközi kapcsolatok szorosabbá válását segítik az évente néhány alkalommal megszervezett közös séták, kirándulások, színházlátogatások, az óvodai vagy városi rendezvényekre történı felkészülés, azokon való részvétel. Az óvodapedagógusok a heterogén összetételő csoportokban az azonos életkorú gyermekek részvételével szerveznek az életkornak megfelelı mozgásos, ill. zenei tartalmú foglalkozásokat, ezáltal helyes irányba befolyásolják a gyermekek én tudatát. Az óvoda és a bölcsıde kapcsolata Az óvodába beiratkozó gyermekek jelentıs hányada a bölcsıdébıl kerül hozzánk. Az új gyermekeket fogadó óvónık a bölcsıdei szülıi értekezleten tájékoztatást nyújtanak az intézményrıl, az óvodai életrıl. A bölcsıdés gyermekek meglátogatják az óvodát, egy kis idıt ott játszva ismerkednek a környezettel, az óvónıkkel. A bölcsıdei gondozónık tapasztalatait, a kialakított jó szokásokat figyelembe véve tervezzük meg a gyermekek beszoktatását, személyiségfejlesztését. Az óvoda és az iskola kapcsolata Megismerjük az iskolák pedagógiai programját, speciális képzési lehetıségeit. A gyermekek könnyebb beilleszkedése érdekében igyekszünk szorosabbá tenni a kapcsolatot. Törekszünk arra, hogy az iskola ismerje meg, és fogadja el az óvoda nevelési elveit, célját, feladatát, módszereit, szokásait. Ennek érdekében a tanítónıknek lehetıséget biztosítunk arra, hogy a gyakorlatban is megismerhessék az óvoda személyiségfejlesztı tevékenységét. Részt veszünk az iskolák által megszervezett „óvoda az iskolában” programokon. A kapcsolattartás formái

•

kölcsönös látogatások, amelyek alkalmával a tanítónık részt vesznek az

óvodai nyílt napokon; az óvónık a tanév elején meglátogatják az elsı osztályosokat; a 6-7 évesek ellátogatnak egy iskolai tanórára,

•

közös szakmai megbeszélések, tanácskozások, továbbképzések megtartása,

Belvárosi Óvoda Makó

93

•

közös rendezvények, ünnepek szervezése,

•

rendezvényeken való közremőködés,

•

kapcsolattartás mővészeti csoportokkal, rendezvényeik látogatása

Az óvoda és a fenntartó közötti kapcsolat Mindennapos, jó kapcsolatra törekszünk a fenntartóval. Az intézményvezetı, ill. távollétében az általa megbízott személy, részt vesz a Képviselı Testület, az Oktatási és a Mővelıdési Bizottság ülésein, a Közoktatási Osztály vezetıje által összehívott igazgatói értekezleteken. Az intézmény törvényes mőködésének biztosítása érdekében az óvoda minden döntés meghozatala elıtt kezdeményezi a fenntartó képviselıivel való konzultációt. Az óvoda és a közmővelıdési intézmények kapcsolata Az óvoda kapcsolatot tart a Hagymaházzal, Gyermekkönyvtárral, Múzeummal. Az intézmények kínálatából az óvodásoknak valót válogatja ki és látogatja rendezvényeiket. A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, rendezvényeken részvétel. Az óvoda egyéb kapcsolatai Szoros

kapcsolatban

állunk

a

Csongrád

Megyei

Pedagógiai

Intézettel,

a

továbbképzések, elıadások és konferenciák látogatása kapcsán. A kapcsolattartás tájékoztató kiadványon, valamint a három szaktanácsadó és a szakértı közvetlen összekötı munkáján keresztül valósul meg. Pedagógia Intézetekkel, fıiskolákkal tartjuk a kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, és érdeklıdésünknek, programunknak megfelelıen

részt

veszünk

azokon.

Folyamatosan

vállaljuk

a

fıiskolások

gyakorlatvezetését. A makói Termál és Gyógyfürdıben szervezzük meg az óvodásaink számára a vízhez szoktató foglalkozásokat, melyet gyógytestnevelı óvodapedagógusaink vezetnek. Állandó kapcsolatot tartunk fenn a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakszolgálat Nevelés Tanácsadójának és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságával. Az intézet munkatársai végzik a rászoruló gyermekek iskolaérettségi és képességvizsgálatát. Az óvodáskorú gyermekek egészségügyi ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az óvodaházak védınıivel, gyermekorvosaival, fogorvosával, akik Belvárosi Óvoda Makó

94

tevékenységüket

éves

munkaterv

alapján

végzik.

Évente

megszervezzük

a

nagycsoportosok ortopédiai szőrıvizsgálatát. Az óvodai programokra épülı nevelési feladatok ellátása Törekszünk

ara,

hogy

a

családokkal,

szülıkkel

való

együttmőködésünk

folyamatosan új szemlélettel, formákkal gazdagodjon. Elısegítjük, hogy a szülı megismerje az intézmény óvó-, védı-, nevelı-, szociális-, és gyermekvédelmi feladatait, személyiségfejlesztı céljait. E feladatunkat az alábbi dokumentumokban fogalmaztuk meg: -

SZK feladatai (éves terv)

-

Házirend,

-

Gyermekvédelmi feladatok (éves terv).

Fontos, hogy partnereink lássák az óvónık felkészültségét, a gyermekek érdekében megtett erıfeszítéseit. Nyitottságunkkal mintát adunk a nevelési helyzetek megoldására, az együtt töltött idı eredményes kihasználására. A felsorolt kapcsolattartási formákat évrıl évre fenn kívánjuk tartani. Az új szülıkkel ismertetjük ezeket a lehetıségeket, és a kölcsönös igénynek megfelelıen töltjük meg tartalommal. •

Az óvodának a gyermek érdekében bármilyen légkörő családdal együtt kell mőködnie. Az együttmőködés hatékonyságának alapvetı feltételének tartjuk azt a megfelelı légkör kialakítását, amelyben a kapcsolatfelvétel, s majd az együttmunkálkodás történik.

•

İszinte érdeklıdéssel és elfogadással fordulunk a gyermek iránt (beiratkozáskor, családlátogatáson, napi érkezések, távozások alkalmával, betegségekor, örömükben és bánatukban egyaránt)

•

Pozitív képet igyekszünk alkotni a szülıkrıl, mivel többségük, ha nem is az általunk megszokott módon, de szereti gyermekét, és jót akar neki.

•

Elfogadjuk a szülıt személyiségét, nem értékeljük, ítélkezünk, faggatózunk, megvárjuk, míg megnyílik felénk.

•

Arra törekszünk, hogy magatartásunkat nyitottság, empátia, türelem és teljes diszkréció jellemezze.

•

A szülı pozitív motivációja érdekében, a rövid találkozások alkalmával is legyen néhány ıszinte, elismerı szavunk a gyermek tevékenységérıl.

Belvárosi Óvoda Makó

95

•

Kedvet ébresztünk bennük programunk megismeréséhez (nem feltétlenül annak elolvastatásával, vagy felolvasásával!), törekvéseink egyeztetéséhez, az óvodai élet megismeréséhez.

•

Tájékoztatást nyújtunk arról, hogy a család mindennapjaiban miként tudnánk a gyermek fejlıdését közösen elısegíteni.

•

Engedjük, hogy a szülık maguk választhassanak az együttmőködés számunkra legkedvesebb formái közül (részvétel a kiránduláson, karácsonyi mézes közös sütésben, munkahely bemutatása, a család állatainak, szılıkertjének megismerési lehetısége, közös sport vagy szellemi vetélkedı, Óvodabál, munkadélután, stb.), de semmiképpen ne érezzék azt terhes kötelességnek. Nem a kapcsolattartási forma mennyisége, hanem élményszerősége, tartalmas volta a meghatározó!

•

Amennyire csak lehet, kérjünk tılük ötleteket ahhoz, hogy mirıl hallanának szívesen a szülıértekezleten, a vitakörben, részt vennének-e ötletbörzén és milyen témában. (Ha erre még nem érett meg az együttmőködés, ajánlatokkal élhet az óvodapedagógus is.)

•

A gyermekekkel kapcsolatos probléma megbeszélésére csak kölcsönösen egyeztetett idıpontban, nyugodt körülmények között kerítsünk sort. A kölcsönös bizalom légkörében – meggyızve a szülıt a gyermek iránti jó szándékunkról– lehetünk csak hatékonyak.

•

Visszajelezzük – intim helyzetben – a legkisebb pozitív változást is a gyermek viselkedésérıl, kifejezvén optimizmusunkat a közös sikerben.

•

Mivel az óvodapedagógus többnyire tájékozottabb a családjogi kérdésekben, a szociális ellátás lehetıségeiben, ha úgy érzi, hogy a szülınek erre van szüksége, tanácsaival tapintatosan siessen segítségére.

•

„A szeretet formál, alakít” – mondta Ancsel Éva, és ez a szülıkkel való viszonyunk alakításában is iránytőnk lehet.

•

A hátrányos szociális környezetben élıknél az óvoda feladata, hogy példát mutatva felébressze a gyermek iránti felelısséget a családban.

•

Különösen

odafigyelünk

és

foglalkozunk

az

etnikai

kisebbséghez

tartozók

problémáival, bizalmukat megnyerve segítjük a beilleszkedést. •

Óvodánkban maximálisan törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvetı szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét át kell hassa a nyugodt, családias, elfogadó, együttmőködı légkör, a családdal való szoros együttmőködés.

Belvárosi Óvoda Makó

96

XIII.

Gyermekvédelmi feladatok, továbbfejlesztési lehetıségek Óvodánkban különös odafigyeléssel fordulunk a hátrányos és veszélyeztetett családi

körülmények között felnövı gyermekekre. Megkülönböztetett gonddal segítjük szociális beilleszkedésüket. Meleg, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezettel vesszük körül a gyermekeket, tompítva az ıket ért negatív hatásokat. Szorgalmazzuk egész napos óvodai ellátásukat. Figyelemmel kísérjük testi- szellemi fejlıdésük mutatóit, és ennek megfelelıen állítjuk össze egyénre szabott, differenciált felzárkóztató programjainkat. A beszédfejlıdésben lemaradt, beszédhibás gyermekeket differenciált egyéni foglalkozással, logopédiai foglalkozásokkal segítjük. Viselkedési, magatartásbeli zavarok, problémák esetében pszichológus illetve pedagógiai Szakszolgálat segítségét kérjük. A hátrányos és veszélyeztetett családokkal humánus, bizalmon alapuló kapcsolatot építünk ki. Folyamatos tájékoztatjuk ıket jogaikról, kötelességeikrıl. A szülıknek felajánljuk segítségünket a gyermekek nevelésével kapcsolatos problémák kezeléséhez, megoldásához. Tájékoztató, felvilágosító elıadásokat szervezünk, ahol szakemberek adnak életviteli, életmódbeli tanácsokat. Segítséget adunk vagy kérünk ahhoz, hogy a nehéz anyagi körülmények között élı gyermekek is saját családjukban fejlıdhessenek, nevelıdhessenek, az ıket veszélyeztetı körülmények tompuljanak. Ha a gyermeken elhanyagolásra, az emberi méltóság megsértésére, fizikai, vagy lelki erıszakra utaló jeleket észlelünk, védelmet kérünk a társadalmi, szociális intézményektıl (Gyermekjóléti Szolgálat, az Önkormányzat Szociálpolitikai Osztálya, védını, gyermekorvos, Gyámügyi Hivatal). Óvodaegységenként egy-egy óvónı végzi a gyermekvédelmi munkát, akik összekötı feladatot látnak el a családok és a társadalmi, szociális, pedagógiai intézmények között. Tevékenységükrıl és elérhetıségükrıl a faliújságokon tájékoztatjuk a szülıket. A gyermekvédelmi munka éves program alapján szervezıdik az óvodában. A gyermekvédelmi felelısök felkészültségét tanfolyamokon való részvétellel segítjük. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelıen megismerjük az óvodások családi hátterét, szociokulturális helyzetét, és ahol kell, ott segítséget nyújtsunk. A gyermekvédelmi felelıs nyilvántartást vezet a szociálisan hátrányos helyzető és veszélyeztetett

gyermekekrıl.

A

végzett

nevelıtestületnek.

Belvárosi Óvoda Makó

97

munkáról

évente

beszámolnak

a

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai

Óvodapedagógusok

Gyermekvédelmi felelısök

A nevelıközösségben

A szülık körében végzett

végzett feladatai

feladatai

•

együttmőködés és

szemléletformálás

•

való

kapcsolattartás

•

a

felülvizsgálatában

•

intézményekkel történı kapcsolattartás

•

családlátogatás

(Gyermekjóléti

•

szülıi

Szolgálat.,

szociális

gondozó,

nevelési

való

való

áramoltatás

külsı

tanácsadás

értekezleten,

információ

•

•

BOP

részvétel

•

együttmőködés,

szemléletformálás

vezetıvel,

óvónıkkel

•

Önálló feladatai

fórumon aktív

közremőködés

•

elıadások

szervezése

tanácsadó, védını

•

pályázat

•

nyilvántartás

•

innovatív

feladatok

továbbképzésekre

motiválni

•

szakirodalom

•

tanácsadás

győjtése,

•

nevelıtestületi

tanulmányozása ismertetık,

értekezleten való aktív

•

részvétel

szóróanyagok győjtése,

•

készítése

szakirodalom

ajánlás

Belvárosi Óvoda Makó

•

98

továbbképzés

XIV.

Speciális szolgáltatások

Nemzeti és etnikai kisebbség nevelésének feladatai Óvodánkban a cigány gyermekek száma minimális, de ez változhat. Helyzetük inkább hátrányos, elvétve veszélyeztetett. A városunkban letelepedı, magyar nyelven is tudó más nemzetiségő családok gyermekei

számára

lehetıség

szerint

biztosítjuk

az

óvodai

ellátást.

Így

gyermekközösségben tanulhatják a magyar nyelvet. Naponta játékosan, egyénileg is fejlesztjük kommunikációs képességüket. Célunk -

Felkészülünk a szülıi igényekre.

-

A családi nevelést kiegészítve, ahol szükséges, a hiányosságokat pótolva, segítjük a gyermekek beilleszkedését,

-

Biztonságérzetet nyújtunk számukra, amely megalapozza az érzelmi kötıdést az óvodához, elısegíti a társas kapcsolatok alakulását.

-

Az etnikai kisebbség kulturális hagyományait ápoljuk.

Feladatunk -

Szükség szerinti felzárkóztatás, segítségadás,

-

Rendszeres óvodába járás szorgalmazása, a családokkal a jó kapcsolat kialakítására való törekvés.

-

Figyelemfelhívással, példaadással erısítjük a szülık felelısségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert.

Belvárosi Óvoda Makó

99

Az Esélyegyenlıségi, egyenlı bánásmód program megvalósítása a nevelési gyakorlatban Óvodánkban A Belvárosi Óvoda Esélyegyenlıségi, egyenlı bánásmód programját valósítjuk meg a nevelési gyakorlatban. A program az alábbi szabályozókra épül: -

A 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról

-

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény esélyegyenlıséget, valamint egyenlı bánásmód elvét érintı rendelkezései

-

Makó Város és a Makói Közoktatási Intézményi Társulás Esélyegyenlıségi Programja és Akcióterve a 2008-2014 évre

Az Esélyegyenlıségi, egyenlı bánásmód program megvalósításának célja -

Diszkrimináció és szegregációmentes nevelési körülmények biztosítása

-

Minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés jogának biztosítása

-

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető, valamint a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása

-

A környezet megóvására és az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása

-

A gyermekekre irányuló káros hatások megelızése, ellensúlyozása

-

Fokozott gyermekvédelmi munka, melyben hangsúlyozzuk a prevenciót, a gyermekvédelmi intézményekkel való rendszeres kapcsolat fontosságát.

Az Esélyegyenlıségi, egyenlı bánásmód program megvalósításának intézményi feladatai Az óvodapedagógusok – a védınık segítségét is igénybe véve – aktívan vegyenek részt a 3-5 éves korú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felderítésében, megkeresésesében; a vezetıséggel és a gyermekvédelmi felelısökkel karöltve szorgalmazzák részvételüket az óvodai nevelésben, egésznapos óvodai ellátás keretében. Az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelısök kísérjék figyelemmel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek rendszeres óvodába járását, indokolatlan hiányzásukat

jelezzék

az

intézményvezetınek, aki szükség esetén

intézkedést foganatosít.

100

Az óvodai beíratást követıen a nevelıtestület részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek óvodaházakba és a csoportba sorolásában, hogy ezen gyermekek aránya egyik feladatellátási helyen se haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. Az intézmény vezetısége és gyermekvédelmi felelısei fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek a részükre járó kedvezményekhez, támogatásokhoz hozzájussanak. A kedvezmények biztosításáról vezessenek naprakész nyilvántartást az óvodatitkár és a gyermekvédelmi felelısök. A nevelımunka tartalma, színvonala minden óvodaházban feleljen meg az elvárható szakmai követelményeknek, foglalja magában a fejlesztı és tehetséggondozó tevékenységet egyaránt. Az óvodapedagógusok nevelı tevékenységük alkalmazzák az inkluzív

pedagógiai

elveknek

megfelelıen

az

integráló,

differenciáló

pedagógiai

módszereket. Az óvodapedagógusok kísérjék figyelemmel a gyermekek fejlıdését, a csoportra vonatkozó tevékenységi és fejlesztési tervek e dokumentációnak megfelelıen készüljenek el. Az óvodapedagógusok legyenek különös figyelemmel arra, hogy minden gyermek saját fejlıdési ütemének megfelelıen érje el az iskolakészültségi szintet. Az intézményben magalakuló szülıi vagy más szervezetek (alapítvány) mőködését a vezetıség kísérje figyelemmel, hogy céljaik megvalósítása ne diszkriminálhasson egyéneket vagy csoportokat. Ezek a szervezetek vonják be a mőködésbe, döntéseik meghozatalának folyamatába az intézmény vezetıségét. A törvényi rendelkezések mellett a Belvárosi Óvoda Nevelési Programja, a Házirend, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, az Esélyegyenlıségi, egyenlı bánásmód programja betartása kötelezı érvényő minden óvodai alkalmazott és szülı számára, ezáltal a jogok, feladatok, kötelességek megfelelı érvényesülése biztosított. A feladatellátás nyomon követése -

Tanügyi dokumentumok, statisztika

-

Munkaügyi dokumentumok

-

A szülıi szervezet és az alapítvány mőködésének dokumentumai

-

Minıségügyi dokumentumok

-

A gyermekvédelmi tevékenység dokumentumai

-

A gyermekek mérésének, értékelésének dokumentumai

-

A fejlesztı foglalkozások dokumentumai

-

A családdal való kapcsolattartás dokumentumai

-

A kedvezmények, a szolgáltatások igénybevételének dokumentumai

Belvárosi Óvoda Makó

101

A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése Magyarországon jellemzı a 3—7 éves korú gyermekek csaknem teljes körő részvétele az óvodai nevelésben. A korszerő pedagógiai és szőrıvizsgálati módszerek egyre gyakrabban derítenek fényt arra, hogy a gyermekek bizonyos csoportja a szokásos feltételek mellett nem tud a kortársakkal egy ütemben fejlıdni. Pedagógiai szempontból ezek a gyermekek külön segítségnyújtás nélkül elmaradnak a tanulásban. Speciális nevelési szükségleteik kielégítésében pedagógiai többletszolgáltatásokat kell nyújtani. A tanulási korlátok megelızése már az óvodában elkezdıdik. Az óvoda prevenciós feladata nagyfokú a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztésében, a problémák korai felismerésében és megelızésében. A tanulási korlátok győjtıfogalom alá súlyossági fok szerint három csoport tartozik: 1.

Tanulási nehézségek

Ez a legenyhébb fok, csak egyes helyzeteket érint, átmeneti jellegő (okozhatja, pl. családi probléma, a gyermek gyakori hiányzásai). 2.

Tanulási zavar

Egy – egy jól körülhatárolható képességterületet érint (dyslexia, dysgraphia veszélyeztetettség). 3.

Tanulási akadályozottság

Mélyreható, több területet érintı, tartós, súlyos tanulási probléma. Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényőek közül a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban.

A sajátos nevelési igényő gyermekek felismerése A kisgyermeknél elsısorban az óvodapedagógus figyel fel a fejlıdésben való elmaradásra. Az óvodában végzett szőrést, az óvodapedagógus megfigyeléseit a szakemberek által végzett komplex szőrıvizsgálat zárja le, amely igazolja, vagy elveti a tanulási korlátok meglétét. A nevelési tanácsadó ad útmutatást az óvodapedagógus számára a gyermek további fejlesztéséhez. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermek

Belvárosi Óvoda Makó

102

közösségi életbe való beilleszkedését a nevelési tanácsadó vizsgálata és szakvéleménye alapján a nevelési tanácsadó részesíti fejlesztı terápiában. Súlyosabb esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértıi bizottság vizsgálja a gyermeket, akinek a további fejlesztése a szakértıi véleménynek megfelelıen folyik. Az óvodapedagógus munkáját intézményünkben a nevelési tanácsadóban dolgozó gyógypedagógus is segíti. Az idıben érkezett és szakszerő terápiás fejlesztı tevékenység eredményeképpen a problémák enyhíthetık, és súlyossági fokuk befolyásolható.

Prevenció, általános fejlesztés A

tanulási

korlátok

kialakulása,

súlyosbodása

pedagógiai

eszközökkel

megelızhetı. Két fı módon lehet ezt megvalósítani: 1.

Az alapvetı tanulási folyamatok fejlesztésének elıtérbe helyezésével

•

érzékelés (látás, hallás, ízlelés, tapintás)

•

mozgás, egyensúly

•

beszédmozgás, artikuláció, beszédértés, nyelvhasználat

•

kommunikáció (verbális, nonverbális)

•

figyelem, koncentráció, emlékezet

•

munkatempó, kitartás fejlesztésével.

2.

A tanulást segítı tényezık tudatos alkalmazásával

•

pozitív szocio—emocionális légkör kialakítása tudatos tervezés a gyermeket körülvevı környezet átgondolt kialakítása interakciós játékok szervezése rituálék, szokások bevezetése

•

a gyermekhez igazodó tevékenységek szervezése mozgás—pihenés helyes arányának megteremtése a teljesítményingadozást figyelembe vevı rugalmas tervezés, szervezés differenciált, az egyéni terhelhetıséget figyelembe vevı foglalkoztatás tervezése, szervezése

•

az eredményes tanuláshoz való alkalmasság kialakítása megfelelı motiváció kiváltása

Belvárosi Óvoda Makó

103

a feltételek átgondolt megteremtése a tanulási folyamat értékelése

•

pozitív megerısítés, a „mit tudás” hangsúlyozása differenciált, egyénre szabott segítségadás alkalmazása együttmőködés a szülıkkel.

•

A sajátos nevelési igénybıl eredı hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztı tevékenységek Az óvodapedagógus a gyermek mindennapi tevékenysége során az észlelés, kivitelezés—végrehajtás,

valamint

a

szocio—emocionális

területen

megmutatkozó

elmaradását figyelheti meg, tapasztalatait rögzíti a Fejlıdési naplóba. 1. Az észlelés eltérései

Fejlesztési lehetıségek

a) Egyensúlyészlelés zavarai

Mozgás, játék, zenei nevelés, matematika

nem mer elszakadni a talajtól

-

zenei és testnevelési játékok szervezése

nem szereti, ha hintáztatják, ringatják,

-

testséma fejlesztés, térirányok gyakorlása

forgatják

-

a gyermek igényének megfelelı eszközök használata és segítségadás

b) Taktilis—kinesztetikus észlelés

Játék, matematikai nevelés

eltérési kerüli az érintést, simogatást

-

építıjáték kisautók, kisállatok bevonásával

túlzottan simogatja társait, a felnıtteket

-

tárgyak rendezgetése, csoportosítása

c) Auditív észlelés zavarai

Anyanyelvi, zenei nevelés

hangok differenciálásának nehézségei

-

zörejek megkülönböztetése

-

hangszerek hangjának felismerése

-

hangmagasság érzékeltetése

-

„csend” játék

-

beszédhangok megkülönböztetése, hangok sorrendjének észlelése, háttérzajból egyes hangok kihallása

d) Vizuális észlelés eltérései

Belvárosi Óvoda Makó

Vizuális, matematikai nevelés, játék,

104

alak—háttér megkülönböztetésének

-

különbözı formák összehasonlítása

nehézségei

-

azonosságok és különbözıségek észlelése tárgyak segítségével

-

mértani formák megfigyelése térben, majd ezek összehasonlítása, megkülönböztetése síkban

-

alak—háttér észlelés fejlesztése színezéssel, formák háttérbıl kiemelésével

-

e) Mnesztikus funkciók

építıjáték

Figyelem fejlesztése akusztikus, vizuális úton

emlékezés nehézségei

-

memóriajátékok

több idıre van szükség a rögzítéshez

-

jelek, piktogramok használata

2. Kivitelezés—végrehajtás problémái a) Izomtónus zavarai

Fejlesztési lehetıségek Mozgás, játék

gyenge vagy görcsös izomzat

-

edzés, relaxálás

nem szereti, ha hintáztatják, ringatják,

-

izomerısítés—lazítás gyógytestnevelı segítségével

forgatják

b) Nagymozgások problémái koordinálatlan mozgás

Mozgás, játék, zenei nevelés -

mozgásos játékok

-

zenei játékok, gyermektánc

-

testséma gyakorlása, szabálytudat kialakítása

c) Finommotorika

Vizuális, zenei, anyanyelvi nevelés, játék

görcsösség, ügyetlenség, bizonytalan

-

gyurmázás, nyírás, vágás, ujjfestés

fogás

-

gyöngyfőzés, csavarozás, szerelés,

artikuláció nehézsége szemfixálás zavarai

d) Cselekvések tervezésének zavarai

3.

Szociális—emocionális területen

homokozás -

Játék, mozgás -

építıjáték, logikai, konstrukciós játék

-

testnevelési játékok

Fejlesztési lehetıségek

mutatkozó eltérések

Belvárosi Óvoda Makó

anyanyelvi játékok (logopédus segítsége)

105

a) Késztetések területén

A differenciált fejlesztést át kell hassa az állandó pozitív megerısítés és dicséret.

passzivitás vagy hiperaktivitás

Minden gyermekben meg kell találni a

b) Általános pszichés állapotban

dicsérnivalót! A dicséretben részesült gyermek kompetensnek érzi magát,

féktelenség vagy szorongás

szívesen végzi újra a tevékenységet. A

c) Motiváció alakulásában

szülık felé is dicsérni kell a gyermeket, motiválatlanság

különösen, ha elkeseredett, nem lát

megközelíthetetlenség

pozitív dolgokat gyermekében.

d) Munkavégzésben gyors kifáradás vontatott tempó

e) Önértékelésben kisebbségi érzés vagy elbizakodottság

f) Beilleszkedésben kapcsolatteremtési nehézségek túlzott alkalmazkodás vagy agresszivitás

A tanulás folyamata A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése pedagógiai szemléletváltást igényel. Az integrálás feltételei 1. A tanulás individualizálása

•

A gyermekek különbözısége miatt különbözı célokat kell kitőznünk velük szemben.

•

A differenciált tanulási segítségnyújtás elvének megfelelıen a gyermekekkel foglalkozó felnıttek a segítségnyújtás mértékét az egyes gyermekhez igazítják.

•

Az egyéni teljesítményértékelés elvét alkalmazzuk.

Belvárosi Óvoda Makó

106

2. Az óvodapedagógus munkáját segítse fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus szakember A gyermek hatékony fejlıdésének egyik forrása a pedagógus. Pedagógusképünkbe az alábbi kompetenciák beépülését, elmélyülését tartjuk fontosnak: Az óvodapedagógus

•

elfogadja és hangsúlyozza a megértés fontosságát.

•

olyan feladatokat tőz ki a gyermek elé, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez és kellı nehézségi fokot képviselnek a gyermek számára.

•

biztosítja a gyermek munkájában a folyamatos fejlıdést.

•

elısegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét.

•

biztosítja a gyermek számára a választási lehetıséget.

•

megfelelı szintő elvárásokat támaszt.

•

pozitív légkört teremt.

•

következetes.

•

elismeri a gyermek erıfeszítéseit és teljesítményét.

•

biztosítja az együttmőködést.

•

figyelemmel

kíséri

a

gyermek

fejlıdését,

biztosítja

a

rendszeres

visszacsatolást Tárgyi, személyi feltételek A sajátos nevelési igényő gyermekek differenciált fejlesztéséhez fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztı játékok, fejlesztı feladatsorok beszerzése, alkalmazása, ezért az eszköztárunk állandó bıvítése, fejlesztése fontos feladat. A mozgásfejlesztés és a zenei nevelés eszközei lehetıvé teszik a differenciált csoportos és egyéni foglalkoztatást egyaránt. Törekszünk az eszköztár folyamatos pótlására, kiegészítésére. Minden óvodaházunkban adott a fejlesztıszoba kialakításának lehetısége, ahol a gyermekek egyénre szabott fejlesztése folyik. A szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermeket elsısorban

a

nevelési

tanácsadó

gyógypedagógusa

részesíti

fejlesztésben.

Az

óvodapedagógusok gyermekcsoportjukban végzett hatékony fejlesztı munkájához a szakmai ismeretek bıvítésére van szükség, ezért támogatjuk a differenciálás, integrálás témakörben szervezett továbbképzéseken való részvételt ill. szakirányú képzettség megszerzését. Belvárosi Óvoda Makó

107

Az intézmény speciális szolgáltatásai Nevelési idıben szervezett térítésmentes szolgáltatások:

•

Logopédiai foglalkozások keretében, szakképzett logopédusok vezetésével

speciális fejlesztésben részesülnek a beszédhibás gyerekek.

•

Népi

játékok,

gyermektánc

foglalkozások

a

6

évesek

részére

gyermektáncoktató óvodapedagógus vezetésével.

•

Zeneóvodai foglalkozás nagycsoportos gyermekeknek zeneóvoda vezetı

szakképzettségő óvodapedagógus vezetésével.

•

Barkácsolás 5 – 7 éveseknek.

•

Szabadidıs tevékenység keretében ismerkedés a számítógéppel.

•

Speciális fejlesztés a tartó és mozgatórendszer elváltozásai, valamint

belgyógyászati betegségben szenvedı gyermekek számára gyógytestnevelı óvodapedagógus szakember irányításával. Nevelési idın túl szervezett térítésmentes szolgáltatások

•

Hitoktatás

A szülık kérésére, igényeik alapján, tagóvodánként lehetıvé tesszük a hitoktatás megszervezését (katolikus és református) heti rendszerességgel, melyet az egyházi személy tart a gyermekeknek. Nevelési idın túl szervezett térítéses szolgáltatás Megszervezésükre akkor kerül sor, ha a személyi feltételek adottak.

•

Gyermektorna 5 – 7 éveseknek óvodapedagógus irányításával.

•

Angol ovi 5 – 7 éveseknek óvodapedagógus vezetésével.

Belvárosi Óvoda Makó

108

XV.

Óvodánk ellenırzési, értékelési rendszere

Írásos dokumentumaink A program sikerkritériumát a „A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén” programelemek tartalmazzák. Ehhez viszonyítva ellenırizhetı, értékelhetı a gyermekek fejlettségi szintje. A fejlesztés eredményességének mutatója az, hogy egy – egy csoportból hány gyermek

érte

el

a

kívánt

szintet.

A

gyermek

képességeinek,

szociokulturális

körülményeinek ismeretében határozzuk meg, hogy hány százalékos teljesítményt fogadunk el sikeres fejlesztı munkának. A BOP megvalósításához a következı ellenırzést, elemzést, értékelést segítı dokumentumokat vezetjük gyermekekrıl: A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi terve Az óvodapedagógusok a BOP-nak megfelelı, saját tervezéső „Csoportnaplót” vezetnek, mely a kétféle nevelési gyakorlat tevékenységi rendszeréhez igazodik. Tartalmazza:

•

A csoport szokás és szabályrendszerének tervezését és értékelését.

Idıkerete:

•

1 év

A tanulás tervezését.

Idıkerete:

A) programrész 1 hét B) programrész 2 hét

Egyéni fejlıdés, fejlesztés dokumentuma A gyermekek egyéni fejlettségét, a fejlesztés tervezését tükrözi a Fejlıdési Napló. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemzı és fejlesztési feladatokat tervezı dokumentum, amely 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig kiterjed a gyermek érzelmi, szociális, anyanyelvi, mozgás, értelmi fejlıdésére, tanulási folyamatokra. Vezetése minden gyermekrıl kötelezı.

Belvárosi Óvoda Makó

109

Tartalmazza

•

a gyermek anamnézisét,

•

a családlátogatás tapasztalatait (a kérdıív alapján),

•

a megfigyelılapokat,

•

a képességfejlesztı feladatokat havi tervezésben,

•

a gyermekek ábrázolásait (A/4-es lapon), ezek értékelését,

•

az elvégzett szőrıvizsgálatok eredményeit,

•

a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálati eredményeit (indokolt esetben).

Idıkerete a gyermek óvodai nevelésben való részvételének ideje. Felvételi – mulasztási napló Tartalmazza

•

az óvodás gyermek és szülei, gondviselıi adatit, lakcímét, elérhetıségét,

•

a

gyermek

óvodában

tartózkodását,

a

távolmaradásokat,

rendszerességgel,

•

a gyermekcsoport létszámának adatait havi rendszerességgel,

•

az óvodában étkezı gyermek számát napi rendszerességgel. Idıkerete:

Belvárosi Óvoda Makó

1 év

110

napi

Mérések, megfigyelések Célkitőzéseink megvalósításához képességfejlesztési feladatrendszer és mérési – szőrési módszerek kapcsolódnak, melyek minden korcsoportban segítséget nyújtanak a gyermek

képességszintjének

objektív

meghatározásához,

a

felzárkóztatás

megvalósításához. A gyermekek fejlettségének, képességeinek megállapításához szükség szerint segítséget nyújt egy-egy mérési rendszer. A mérések közül óvodában a megfigyelés a legelfogadottabb.

A

megfigyelést

folyamatosan,

tervezetten,

elıre

meghatározott

szempontok szerint végezzük. A tapasztalatok rögzítése és értékelése egységes rendszerben történik. Kiscsoportos életkorban

•

A folyamatos megfigyelés módszerét alkalmazzuk. Az anamnézis és a családlátogatás tapasztalatait óvodába lépéskor, a gyermekek megfigyelésének eredményét évente két alkalommal (október és március hónapban) jelöljük. A gyermek rajzfejlıdésének szintjét rögzítjük óvodába lépéskor, és vizuális tevékenységét elemzzük év végén a Megfigyelési szempontsor szerint, élményrajz alapján.

•

Középsı csoportos életkorban

A képességmérést ötéves korban a DIFER szőrıteszttel végezzük, ami kiegészül a Dyslexia veszélyeztetettség felmérésse. Indokolt esetben elvégezzük a hiperaktivitás szőrıvizsgálatát (Dr. Silvia Franz), valamint a GMP tesztet (Dr. Gósy Mária,) amennyiben

a

gyermek

beszédészlelésében,

megértésében

hiányosságokat

tapasztalunk. A

vizuális

tevékenység

fejlıdését

élményrajzok

alapján

állapítjuk

meg,

tapasztalatainkat a Megfigyelési szempontsorban jelezzük október és március hónapban.

•

Nagycsoportos életkorban

A megfigyelések tapasztalatainak megerısítése érdekében október végére a problémás esetekben prevenciós szőrıvizsgálatot ismételjük meg a fejlıdés lemérése érdekében. A gyermekek vizuális tevékenységének fejlıdését a Megfigyelési szempontsor szerint elemezzük, idıpontja október és március hónap. Minden megfigyelés, mérés eredménye a Fejlıdési naplóba kerül.

Belvárosi Óvoda Makó

111

Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlıdésének ellenırzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. A gyermekcsoport nevelési – tevékenységi tervének összeállítása a gyermekek fejlıdési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv az élethelyzeteknek, az aktuális feladatoknak, a gyermekek fejlıdésének megfelelıen változhat. Ellenırzését a nevelési év során a tagóvoda vezetık végzik. Az óvodavezetı a csoportlátogatások alkalmával ellenırzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program céljának és feladatának megvalósítását. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Az óvónınek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, milyen ráhatással lehet önmagához képest optimálisan fejleszteni. A megismerés alapja a gyermekek folyamatos megfigyelése. Így tudjuk követni fejlıdési ütemüket, jelezni lemaradásukat és megtervezni az egyénhez kötıdı fejlesztési feladatokat. A megfigyelési szempontsor tartalma

•

Játék fejlettsége

-

játékmód

-

együttmőködı készség

-

érzelmi megnyilvánulások

•

Értelmi képességek jellemzıi

-

érdeklıdés

-

érzékelés

-

észlelés

-

emlékezet

-

figyelem

-

gondolkodás

-

megértés, felfogás, megfigyelıképesség)

Belvárosi Óvoda Makó

112

Testi és mozgásfejlettség, egészségügyi szokások, önkiszolgálás

• -

testi fejlettség

-

egészségi állapot

-

mozgás (motoros képességek, nagymozgások, finommotorika) Érzelmi, akarati élet

• -

kapcsolatok

-

szabálytudat

-

aktivitás

-

magatartás Anyanyelvi fejlettség

• -

alakilag

-

tartalmilag Vizuális tevékenység fejlıdése

• -

ceruzafogás

-

ceruzanyomaték

-

elrendezés

-

formák, színek használata

-

eszközhasználat

-

a tevékenység gyakorisága, szeretete

A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlıdési dokumentum ellenırzése folyamatosan történik. Félévkor az iskolába készülı gyermekek fejlıdési eredményeirıl a sikerkritériumokat figyelembe vevı értékelést ad az óvónı. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következı nevelési év kiemelt feladatait.

Belvárosi Óvoda Makó

113

A BOP ellenırzése, értékelése A program ellenırzésében, értékelésében az óvodavezetı irányításával valamennyi óvónı részt vesz. A program ellenırzési, értékelési terve: -

A bevezetés elıtti feltételrendszer vizsgálata.

-

Átfogó értékelés az intézményértékeléssel összekapcsoltan az összegyőjtött tapasztalatok alapján.

-

A bevezetést követıen 4-5 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról.

A program ellenırzését 5 évenként tervezzük. Ez a nevelési folyamat kimenet oldalának vizsgálatára irányul. Az óvodai tevékenységek mindegyikénél meghatároztuk, milyen fejlıdést kívánunk elérni az óvodáskor végére. E fejlettségi szint segítségével, a program 5 éves ciklusra tervezett nevelési, fejlesztési elképzeléseinek eredményét elemezzük. Megvizsgáljuk

•

a gyermekek egészséges életmód alakítása terén elért fejlettségét,

•

az érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés terén elért fejlettségét,

•

a gyermekek játékának fejlettségét,

•

a gyermekeknek a különbözı tevékenységek terén elért fejlettségét,

•

mennyire fokozta a program a nevelıtestület munkakedvét, pedagógiai

tudatosságát, kultúráját,

•

mit tükröznek a szülıi visszajelzések,

•

mennyire ismerték meg a szülık az óvoda programját,

•

kellı információ birtokában van- e az iskola az óvoda programját illetıen,

•

mit tükröznek az iskola visszajelzései,

•

mik a fenntartói visszajelzések, vélemények.

A program ellenırzésére, értékelésére több épületbıl álló intézményünk ellenırzési és értékelési tervet készít, melyben rögzítjük a dokumentumoknak, a nevelımunka feltételeinek, a nevelı- fejlesztı munka fejlesztésének, elemzésének és értékelésének szempontjait.

Belvárosi Óvoda Makó

114

Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei A harmadik életévét betöltött gyermek, amikor az óvodába iratkozik, legyen testileg és szellemileg

egészséges,

tudjon

valamelyest

kommunikálni,

beszélni,

legyen

szobatiszta, és önállóan vagy kis segítséggel legyen képes kanállal enni. Az iskolába lépés feltételei: A gyermek belsı érése, valamint a családi – és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az egészségesen fejlıdı gyermek jellemzıi az óvodáskor végére A testi fejlıdés jellemzıi


6 éves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás,




teste arányosan fejlett, teherbíró,




mozgása

összerendezettebb,

harmonikusabb,

erıteljesen

fejlıdik

a

mozgáskoordináció és a finommotorika,


mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani.

Értelmi képességek fejlıdése


az óvodáskor végére nyitott, érdeklıdve áll készen az iskolába lépésre, a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek,




érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,




az önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama,




megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem idıtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;




a cselekvı -, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van,




érthetıen, folyamatosan, megfelelı tempóban és hangsúllyal kommunikál, beszél,




minden szófajt, mondatfajtát használ,




különbözı mondatszerkezeteket alkot,

Belvárosi Óvoda Makó

115




tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat,




végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,




elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetérıl,




ismeri a viselkedés alapvetı szabályait,




kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,




elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociális fejlıdés


készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival egyaránt,




egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,




késleltetni tudja szükségletei kielégítését,




feladattudata kialakulóban van; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdı gyermekek esetében folyamatosan, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhetı csak a fentiekben leírt fejlettségi szint.

Belvárosi Óvoda Makó

116

XVI.

Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem

Az alkalmazotti érdekérvényesítés szervei, mőködése Közalkalmazotti Tanács A KT ügyeit a Kjt. szerint szabályozott háromtagú vezetıség intézi. Pedagógus Szakszervezet képviseli. A PSZ alapszervezetének tagsága önkéntes alapon szervezıdik. Vezetıségének létszáma a tagságot fenntartó munkavállalók számának függvénye.

A szülıi érdekérvényesítés szervei, mőködése A gyermekcsoportokban szervezıdik, és folyamatosan tevékenykedik a Szülık Közössége. Munkájukat intézményi szinten a Szülık Tanácsa fogja össze. A Tanácsban minden csoport egy-egy fıvel képviselteti magát. A közoktatási törvény által meghatározott véleményezési, javaslattételi jogukat érvényesítik a gyermekeket érintı ügyekben.

Belvárosi Óvoda Makó

117

XVII.

Érvényességi rendelkezések

A Belvárosi Óvoda nevelési Programjának érvényességi ideje: A nevelıtestület határozata alapján érvényes:

2009. 08. 31.

A nevelıtestület elvégezte a BOP felülvizsgálatát és kiegészítését:

2004. 04. 13. 2005. 04. 21. 2008. 06. 20.

Belvárosi Óvoda programmódosításának lehetséges indokai: Szervezeti átalakítás a fenntartó részérıl. Az intézmény vezetısége kezdeményezi. Leépítés. A nevelıtestület több mint 50%-a módosításról határoz. Egyéb érdekegyeztetı fórum módosítást javasol.

Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére: A módosításra vonatkozó javaslatot írásban kell az intézményvezetınek elıterjeszteni.

Belvárosi Óvoda Makó

118

XVIII.

Legitimációs záradék

Véleményt nyilvánított:

A Belvárosi Óvoda Szülık Tanácsa

A BOP módosítását véleményezte:

A Belvárosi Óvoda Szülık Tanácsa Dátum: 2004. 04. 14. 2005. 04. 25. 2008. 06. 20.

Elfogadta:

A Belvárosi Óvoda nevelıtestülete Dátum: Makó, 1999. január 28. A Belvárosi Óvoda nevelıtestülete

:

Dátum: 2004. 04. 13. 2005. 04. 21.

Jóváhagyta:

Makó Város Önkormányzati Képviselı- testülete Dátum: 1999. 09. 01.

A BOP módosítását jóváhagyta

Makó Város Önkormányzati Képviselı testülete 2005. június 29-én, a 318/2005. (VI. 29.) MÖKT határozattal. Makó Város Önkormányzati Képviselı testülete 2008. július 02án, a

249/2008.

MÖKT határozattal.

Belvárosi Óvoda Makó

119

(VII. 02.)

Irodalomjegyzék Az óvodai nevelés programja OPI Bp. 1989. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 1996. Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár? Alextypo Bp.1992. Balogh Zsuzsanna - Becsei Józsefné - Dancsóné Kasznár Mária - Vargáné Sántha Mariann: Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés Y Kiadó és Pedagógiai Szolg. Kft. 1998. Baranyi Sándorné: Értük – velük Hajdú – Bihar Megyei Ped. Int. Debrecen 1997. Baranyi Sándorné – Kaczler Gyuláné dr.: Mesélı természet Alextypo Bp. 1994. Benedek István: Óvodavezetés másképpen OKKER Okt. Iroda Bp.1996. Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája OKKER Okt. Iroda Bp. 1995. Deli Andrásné – Nagy Jenıné: Útmutató a nemzeti etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez Forrai Katalin: Ének az óvodában Zenemőkiadó 1991. Füle Sándor: A pedagógiai program készítése NAT – TAN sorozat OKI OKKER Bp.1997.

Gaál Sándorné – Gyarmati Andrásné: Programterv a megújuló óvodai testneveléshez Szarvas 1991. Dr. Hajzer Szerén: Az óvodás gyermekek matematikai nevelésének fejlesztési programja Szarvas 1991. Dr. Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok OKKER Oktatási Kiadó 1998. Játékpszichológiai szöveggyőjtemény (Stöckert Károlyné) Eötvös Kiadó 1995. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Zenemőkiadó Bp. 1982. Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó Bp.1977. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája Tankönyvkiadó Bp. 1989. Dr. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995.

Belvárosi Óvoda Makó

120

Kövér Sándorné dr.: Helyi óvodai programok beválási vizsgálatához szükséges mérılapok Mérei – Binet: Gyermeklélektan Gondolat Bp. Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan OKI Bp. 1997. Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Szolnok 1997. Csak tiszta forrásból Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Ped Int. 1996. Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Okt. Iroda Bp. 1997. Nagy József: PREFER MTA Pedagógiai Kutatócsoport 1996. Nanszákné Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata: Metodikai győjtemény Tóth Kiadó Debrecen Négyszínvirág: Vésztıi óvoda Helyi Nevelési Programja 1998. Óvodavezetık kézikönyve 1 – 4. OKKER Oktatási Iroda Bp. 1995-98. Óvodai élet a „Százholdas Pagonyban” Röszkei Óvoda Helyi Nevelési Programja 1997. Pereszlényi Éva: A helyi óvodai program szakmai feltételrendszere Alcius Bt. 1997. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alextypo Bp. 1992. Szempontok az óvodás korú gyermekek fejlettségének megállapításához JNSZM Ped. Int. Szolnok 1983. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó 1997 Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület 1997.

Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Miskolc 1996. Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában Tankönyvkiadó Bp. 1990. Zilahiné – Stöckertné – Dr. Ráczné: Óvodai nevelés játékkal, mesével

Szorobán Bp. 1994.

Belvárosi Óvoda Makó

121

A Belvárosi Óvoda eszköz- és felszerelési jegyzék felülvizsgálata alapján elkészített ütemterve 2004-2008 I. HELYISÉGEK 01. Az alaptevékenység ellátását, a mőködés irányítását biztosító helyiségek 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

16

0

0

1

csoportszoba

2

tornaszoba

4

2

0

3

játszóudvar

4

0

0

4

óvodavezetıi iroda

1

0

0

5

óvodavezetı-helyettesi iroda

1

1

1

6

gazdasági vezetıi iroda

1

0

0

7

nevelıtestületi szoba

4

0

0

8

orvosi szoba

0

4

4

9

gyermeköltözı

16

2

0

gyermekmosdó, WC

10

0

0

10

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

02. Kiszolgálóhelyiségek 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

felnıtt öltözı

4

0

0

2

elkülönítı szoba

0

4

4

3

melegítıkonyha

6

0

0

Ssz. Belvárosi Óvoda Makó

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 A fenntartó által

Az intézmény adatközlése alapján

122

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

db

4

tálaló-mosogató, ezen belül felnıtt étkezı

2

3 f. étkezı

3

5

felnıtt mosdó

7

0

0

6

felnıtt WC

8

0

0

7

mosléktároló helyiség

1

3

3

8

egyéb raktár

3

1

2

9

szertár

2

2

2

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

0 0 0 0 0 0

01. Csoportszoba Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

óvodai fektetı

425

0

0

2

gyermekszék

430

0

0

2

gyermekasztal

78

8

0

3

fényvédı függöny (pár)

54

11

0

4

szınyeg

27

0

0

16 szekrénysor

0

0

5

játéktartó szekrény vagy polc

6

fektetı tároló

16

5

0

7

Játéktároló polc funkcióval együtt

33

16

0

8

hımérı

16

10

0

9

óvodapedagógusi asztal

16

3

0

Ssz.

Megnevezés

2004. év db

Ft

4

68 000

2005. év

2006. év

2007. év

db

Ft

db

Ft

db

Ft

1

46 500

1

46 500

1

46 500

1

500

2

1 000

2008. év db

Ft

0 0 4 0 0 0 3 0 3 0 A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Az intézmény adatközlése alapján Jelenlegi mennyiség összesen 2008-

Belvárosi Óvoda Makó

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

123

2004. év db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

ban

2004

2008

86+30 mőanyag

0

0

15

2

0

10

felnıtteknek szék + mőanyag szék

11

eszköz-elıkészítı asztal / elıkészítı kocsi*

12

textiltároló szekrény

0

0

0

13

edény- és evıeszköztároló szekrény

4

15

0

14

szeméttartó

20

0

0

0 0 0 0 0

02. Tornaszoba 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

tornapad

19

0

0

2

tornaszınyeg

14

0

0

3

bordásfal

14

0

0

4

óvodai többfunkciós mászókészlet (Tini-kondi)

0

4

4

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések V. 5 részben részletezve

0

0

0

2005. év

2006. év

2007. év

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

1

33 800

1

33 800

1

3 380

1

3 380

2008. év db

Ft

0 0 0 4 0

03. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba (nevelıi szobában kialakítva) 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

tükör

4

0

0

2

asztal

4

0

0

3

szék (egy gyermek, egy felnıtt)

4+4

0

0

4

szınyeg

4

0

0

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0

04. Játszóudvar Ssz. Belvárosi Óvoda Makó

Megnevezés

A fenntartó által

Az intézmény adatközlése alapján

124

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

kerti asztal

8

18

10

2

kerti pad

9

24

23

3

babaház

2

15

12

4

udvari homkozó

7

3

0

5

takaróháló/takaróponyva

7

2

0

6

kombinált mászóka fából

1

4

4

7

Vár II.

0

18

13

8

Mókuskerék

0

0

0

9

függıhíd

3

18

1

10

egyensúlyozó gerenda

0

0

0

11

vonat

0

0

0

12

kocsi

0

0

0

13

lovacska (fix)

0

0

0

14

autó

0

0

0

db

Ft

1

40 000

db

Ft

db

Ft

1

40 000

db

Ft

db

Ft

1

300 000

0 0 0 2 0 1 0

2

1

95 000

1

95 000

2

1

95 000

1

95 000

05. Óvodavezetıi iroda 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

1

Megnevezés

íróasztal és szék

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1-1

0

0

2

Megnevezés

2004. év

tárgyalóasztal

Belvárosi Óvoda Makó

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

0

0

Ft

db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0

125

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

5

0

0

2+1

0

0

könyvszekrény/fél

1

0

0

iratszekrény

1

0

0

3

szék

4

telefon

5 6

0 0 0 0

06. Óvodavezetı helyettesi , gazdasági vezetıi iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetık el) 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

asztal (4 fı)

0

1

0

2

szék

2

1

0

3

iratszekrény

9

1

0

4

lemezszekrény

1

0

0

5

számítógépasztal és szék

5+4

2+2

0

6

telefon

5

0

0

7

fax

1

1

0

8

számítógép, nyomtató

3+5

3+2

0

1

Megnevezés

asztal (tárgyaló, fiókos, számítógépes)

2

Megnevezés

szék

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0 0 0

0 07. Nevelıtestületi szoba 2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

6

0

0

2004

2008

24

0

0

Ft

2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

db

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Ft

2006. év

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0

126

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

1.596

1188

404

könyvszekrény

4

1

0

5

tükör

4

1

0

6

mosdókagyló

0

3

4

3

könyvtári dokumentum (500 db)

4

0 0 0 0

08. Orvosi szoba - nincs 09. Gyermeköltözı 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

1

öltözırekesz, ruhatároló, fogas (2 személyes)

2

öltözıpad

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

220

0

0

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 10. Gyermekmosdó, WC 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

15+1

0

0

1

törülközıtartó, állvány, fali mőanyag

2

falitükör

34

2

0

3

hımérı

10

10

0

4

fogmosópohár-tartó

38

0

0

2005. év

db

Ft

db

Ft

5

2 500

5

2 500

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 10 0

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Belvárosi Óvoda Makó

Megnevezés

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség 2004

2008

127

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

1

egyéni tisztálkodószerek (féső, fogkefe, fogmosó pohár)

saját

saját

saját

tisztálkodó felszerelések(ruhakefe, körömkefe, 2 szappantartó)

56

49ruhakefe

50 ruhakefe

3

fésőtartó

16

13

13

4

törülközı gyermeknek 3 db/fı

saját

1320

1275

5

törülközı felnıtteknek

91

142

77

6

abrosz 3 db/asztal

258

9

0

7

takaró

428

0

0

8

ágynemőhuzat, lepedı 3-3 db

saját 0

1320

1275

saját 0 0 saját

0 0 0 0

IV. A FELNİTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

szennyesruha-tároló

5

0

0

2

mosott ruha-tároló

5

0

0

3

mosógép

5

0

0

4

centrifuga

0

0

0

5

vasaló

6

0

0

6

vasalóállvány

6

0

0

7

szárítóállvány

9

0

0

Megnevezés

2004

2008

8

takarítóeszközök (seprő, partvis, lapát, felmosó szett)

11

0

0

9

kerti munkaeszközök, szerszámok

35

0

0

5

0

0

10

hőtıgép

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0 0 0 2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

Ft

2006. év

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0 0 0

128

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

11

porszívó+takarítógép

9+1

0

0

0

V. A NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ JÁTKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 01. Játékok, játékeszközök 01/01. Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építı-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

93

20

35

7

144

10

1

baba

2

babaágy

3

babakocsi

33

123

0

4

babaszobai bútor

22

4

6

5

babakonyha

20

11

8

6

edénykészlet

16

106

32

7

vasalóállvány

1

136

15

8

bevásárló kocsi

15

136

17

9

elárusító pult

1

14

15

10

mőanyag építıkocka

0

0

0

11

fakocka

40

118

88

Megnevezés

12

kresz szınyeg (150X200)

13

jármővek (5 féle×8 db)

14

gyöngyfőzı

Belvárosi Óvoda Makó

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

8

8

8

263

508

377

11

130

117

Ft

8 9

1

7 900

9

2006. év

2007. év

2008. év

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

2

10 000

2

10 000

2

10 000

2

10 000

2

15 800

2

15 800

2

15 800

2

15 800

2

15 600

2

15 600

2

15 600

1

7 800

1

35 000

1

35 000

1

35 000

1

35 000

2

34 000

2

34 000

2

34 000

1

17 000

2

0 0 9

2

15 600

0 0 4 0 9

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

2

34 000

2004. év

2005. év

db

Ft

db

7

21 000

7

Ft

2006. év db

Ft

2007. év

2008. év

db

Ft

db

Ft

2

6 000

2

6 000

0 30 0

129

21 000 12 36 000

20

124

108

1

119

127

Lego

15

121

113

18

kézügyesség, logika és mozgáskoordináció

42

0

86

19

Techniko szerszámkészlet

8

36

24

20

barkácskészlet

5

29

27

21

hinta

1

16

15

22

szövıkeret

30

133

98

15

Pötyi, konstrukciós játék

16

Tüsi összerakó

17

0 0 14

3

48 000

3

48 000

3

48 000

3

48 000

2

32 000

6

3 600

11

6 600

1

600

1

600

1

600

0 0 8 0 20

01/02. Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

30 cm hosszú rudak

0

122

128

2

gyermek buzogány

0

150

128

3

szalag ritmusbothoz és tánchoz

150

15

0

4

labda a ritmus és a tánc tanulásához+kosárlabda

64

0

64

5

babzsák

125

0

0

6

kendı

125

0

0

7

tornakarika (60 cm-es, 70 cm-es)

120

3

8

Megnevezés

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

11

0

0

tornapad

9

bukfencszınyeg

8

0

0

tornaszınyeg

3

0

0

10

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0 0 0 A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

8

Ft

2006. év

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0 0 0

130

2004. év db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

11

bordásfal

10

0

0

12

Greiswald I.

6

0

0

13

Greiswald II.

0

4

4

14

akadály tornaszer

4

5

0

15

óvodai tornafal, komplett

0

4

4

16

körkötél

0

0

4

17

mászókötél (2 m)

1

6

5

18

tornaszekrény 2 részes

1

3

2

19

alagút

6

6

0

20

függı tányérhinta

10

8

6

21

talajgerenda

0

8

8

22

rugósdeszka

19

29

9

23

egyensúlyozó lap hengerekkel

19

31

0

24

tornazsámoly

11

5

0

25

óriás ballonok

0

4

4

26

füleslabda (50 cm)

3

13

10

27

füleslabda (60 cm)

16

0

84

28

medicinlabda 0,5 kg)

0

32

32

29

maroklabda

0

2

100

0 0 0 4

Megnevezés

2004

2008

30

győrő (pár)

1

3

2

31

kötéllétra

2

4

2

32

kosárlabda palánk

2

2

0

Belvárosi Óvoda Makó

1

31 300

1

2 300

1

31 300

1

31 300

1

2 300

1

14 200

0 4

1

2 300

1

2 300

1

14 200

2

28 400

0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

31 300

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

1

db

Ft

1

2 000

2005. év db

Ft

2006. év

2007. év

2008. év

db

Ft

db

Ft

db

Ft

1

2 000

1

2 000

1

2 000

0 4 0

131

33

primarolli

1

32

31

34

billenıtalp

19

28

9

35

Body roll készlet

4

28

24

0 0

6 01/03. Ének, zene, énekes játékok eszközei 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

hallásfejlesztı játékkészlet

4

12

8

2

Világunk hangjai (kazetta)

4

14

10

3

táncszoknya

70

30

0

1

db

Ft

15 500

2005. év db

Ft

1

15 500

2006. év db

Ft

4

62 000

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0

01/04. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

képeskönyv, mesekönyv (45 db×18 csop.)

621

356

99

2

bábok (csoportonként 15 féle)

152

121

24

3

fejmaszkok

0

16

16

4

bábparaván

5

10

11

5

képes anyanyelvi játék

3

6

3

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év

2008. év

db

Ft

db

Ft

4

6 000

11 16 500

0 25

10 15 000

4

4 4

1

1

10 000

1

10 000

1

10 000

1

10 000

1

7 800

1

7 800

1

7 800

1

7 800

1

21 250

1

21 250

1

21 250

21 250

01/05. Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztı anyagok, eszközök 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

képdominó

24

120

104

2

Nagy memória játék I.

22

0

0

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

8

4

8 800

4

8 800

0

132

2005. év

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

5

13

11

puzzle

106

66

22

5

társasjátékok

140

57

0

6

kártya

32

112

96

7

Illat lottó

2

34

30

8

Tapintási vizuális stimulátor I.-II.

9

33

23

9

Tapintható formák

10

22

12

3

Nagy memória játék II.

4

10

Okoskocka fejlesztıeszköz

1

4

3

11

Kontrasztok és árnyékok

0

16

16

12

A színárnyalatok használata

6

30

26

13

tükör (80X140)

16

20

0

3

1

1

13 000

1

13 000

5

13 000 100 000

13

5

10 000

1

2 000

1

2 000

8

2

19 200

2

19 200

2

19 200

2

19 200

12

4

14 200

4

14 200

4

14 200

6

2

2

17 000

2

17 000

14

4

17 000 160 004

4

16 000

4

16 000

2

8 000

3

1

7 250

1

7 250

1

7 250

9

2

12 600

2

12 600

2

12 600

3

18 900

8

2

10 000

2

10 000

4

20 000

20

1

8 000

1

8 000

1

2 000

0

01/06. Ábrázoló tevékenységet fejlesztı (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

1

Megnevezés

rajzfelszerelés készlet (színes ceruza, zsírkréta, vízfesték, tempera, gyurma, ragasztó, filctoll)

2

rajzlap csomag (50 db)

3

olló

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

saját

430/év

0

430/év

420/év

saját

281

420

Megnevezés

420/év

Ft

db

Ft

20

108 000

15

8 100

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

saját

0 90

2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

4

gyurmatábla

0

266/év

425

5

írólap készlet

saját

2150/év

1275/év

6

színes kézimunka lapok

saját

1290/év

1275/év

Belvárosi Óvoda Makó

db

2006. év

2008

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

2005. év

60

133

0 saját

db

Ft

2005. év db

Ft

15 16 500 15 16 500

20 10 800 20 10 800 15 2006. év db

Ft

9

9 900

2007. év db

Ft

8 100

2008. év db

Ft

11 12 100 10 11 000

7

ecset készlet (4-es, 6-os, 10-es)

saját

430/év

425/év

saját

8

kreppapír (10 féle színárnyalat)

saját

1290/év

1275/év

saját

9

aszfalt kréta készlet

0

53/év

39/év

15 készlet 4 cikk-cakk olló

21/év

óvónıi rajzkészlet (színes ceruza, zsírkréta, filctoll, 10 tőfilc, ragasztó, tixo, tempera, szabó olló, barkács olló, cikk-cakk olló)

18/év

18 18 000 18 18 000 18 18 000 18 18 000 18 18 000

16/év 0

11

agyag (10 kg)

0

18/év

16/év

12

hurkapálca (10 db)

0

430/év

425/év

13

origami lapok

saját

430/év

425/év

14

filc (10 féle szín, 05 m/db)

0

36/év

32/év

15

mőanyag asztalterítı

16

7/év

32/év

16

varrótő

4

430

425/év

17

fonalkészlet

0

17/év

16/év

18

nyomda, nyomdapárna

16

17/év

16/év

19

karton (10 féle szín)

0

54/év

80/év

0 0 0 0 0 0 0 0 15

2

4 300

3

645

4

8 600

5

10 750

1

2 150

01/07. A természeti-, emberi, tárgyi környezet megismerését elısegítı eszközök, anyagok 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

1

Megnevezés

Falu-város készlet

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1

3

2

Megnevezés

2004. év

2004

2008

120

0

0

2

Diaképek témakörönként/ diafilmek

3

Mit kell tudni a közlekedésrıl? (szemléltetı készlet)

3

1

0

4

Évszakok (applikációs készlet)

5

0

0

Belvárosi Óvoda Makó

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

Ft

db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0 0 0

134

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

5

Emberek világa

7

0

0

6

Növények világa

5

0

0

7

Állatok világa

6

0

0

8

Közlekedés világa

6

0

0

9

Partvis csoportszobába

9

7

0

10

kerti szerszámok

41

0

0

11

játékkosár

27

14

0

0 0 0 0 0 0 14

4

12 800

2

6 400

4

12 800

4

12 800

02. A nevelımunkát segítı egyéb eszközök 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

1+2

1

3+2

4

1

0

19

0

0

1

videó/DVD lejátszó

2

tv

3

magnetofon 3 csoportonként 1 db

4

diavetítı

6

0

0

5

vetítıvászon

3

0

1

6

szintetizátor

0

4

4

7

metallofon

2

2

2

Megnevezés

2004

2008

8

xilofon

3

1

1

9

furulya

3

33

29

Ritmushangszer készlet I.

4

5

1

10

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0 0 0 2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

Ft

2006. év

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

db

Ft

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

1

20 000

1

20 000

1

20 000

1

20 000

0 0 4

135

0

9

4

dob

13

59

35

13

cintányér

11

60

36

14

triangulum

8

64

40

15

ötfokú xilofon talpak (5 db-os)

1

71

47

16

többféle csörgı

12

60

36

17

ritmusbot

120

95

30

18

béka (3 féle)

7

20

13

11

Ritmushangszer készlet II.

12

0 0 0 0 0 0 0 0

VII. Egészség- és munkavédelmi eszközök 2004. év

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

Megnevezés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

2004

2008

110

0

0

1

ételminta-vételi készlet

2

mentıláda

4

0

0

3

gyógyszerszekrény (zárható)

4

0

0

4

munkaruha: munkanadrág karbantartónak

1

0

0

1

0

0

cipı karbantartó

A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Megnevezés

2004

2008

kabát karbantartó

1

0

0

csúszásgátló lábbeli

26

0

0

fejkendı

16

0

0

Belvárosi Óvoda Makó

db

Ft

db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

0 0 0 0 2004. év A fenntartó által jóváhagyott beszerzés

Hiányzó mennyiség

Jelenlegi mennyiség összesen 2008ban

Ft

2006. év

0

Az intézmény adatközlése alapján

Ssz.

db

2005. év

0 0

136

db

Ft

2005. év db

Ft

2006. év db

Ft

2007. év db

Ft

2008. év db

Ft

5

gumikesztyő

16

5

0

védıruha: fehér köpeny

70

0

0

19

0

0

14

0

0

színes köpeny 6

tőzoltó készülék

0 0 0 0

Összesen:

3 123 000

624 600

624 600

624 600

Makó, 2008. 06.30.

Sarró Ferencné intézményvezetı

Belvárosi Óvoda Makó

137

624 600

624 600

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja OM azonosító: 102930

Van egy hely, ahol 6-18 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.

Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel.

Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában.

Ez a mi iskolánk. Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, valamint Makó Város Önkormányzati Képviselőtestületének feladatlelátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében foglaltak (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) figyelembevételével készült. Illetve a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Az iskola nevelési programja Adatok Az iskola hivatalos neve:

Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet (székhelye: 6900 Makó, Kálvin tér 6.) Alapításának éve: 2007. július 1. Alapító szerve: Makó Város Önkormányzati Képviselő Testülete A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv: Makói Közoktatási Intézmény Fenntartó Társulás. Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye: 6900 Makó, Kálvin tér 6. Telephelye: Makó, Szegedi u. 4–6. Vonzáskörzete: Makó város egész területére kiterjed, illetve Nagyér község és Királyhegyes közigazgatású területére. Tagintézményei: Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Tagintézménye (6900 Makó, Almási u. 52.) Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Kertvárosi Tagintézménye (6900 Makó, Návay L. tér 12./A) Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Nagyéri Tagintézménye (6917 Nagyér, Petőfi S. u. 24.) Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Királyhegyesi Tagintézménye (6911 Királyhegyes, Jókai u. 29.)

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Helyi szintű szabályozás dokumentumai ª Az iskola ƒ Alapító Okirata ƒ Pedagógiai Programja, ennek részeként Helyi Tanterve ƒ Minőségirányítási Programja ƒ Szervezeti és Működési Szabályzata ƒ Házirendje A 2003-ban módosított közoktatási törvénynek és a törvényi rendelkezésnek megfelelően az oktatási intézményeknek felül kell vizsgálni korábbi pedagógiai programjukat. A törvény 8/a (2) bekezdése egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A törvény 48.§ alapján a pedagógiai program meghatározza: ª Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül • az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatokat, • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban: sajátos nevelési igényű tanuló) nevelését-oktatását, • a tehetség, képesség kibontakozását, segítő tevékenységeket, • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő programot, • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, • a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, • a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. • az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját, az egészségnevelési programban az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot. ª Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül • az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, • az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, • az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételeit, • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, minősítésének követelményeit és formáit • az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, • az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Programunk összeállítása során a fő szempont a számon kérhetőség volt. Belefoglaltuk az elmúlt időszak eredményeit, a kerettantervi változásokat, az EU csatlakozás utáni elvárásokat és a minőségirányítási program általunk meghatározott minőségi céljait. Azt a tényt, hogy vannak pszichés fejlődési zavar miatt nevelési és tanulási folyamatban akadályozott tanulóink is, így az oktatásban figyelembe kell venni a rájuk vonatkozó tantervi irányelveket, illetve a gyerekek speciális igényeit. Csak azt írtuk le, amit meg is valósítunk, ami a partneri elvárásoknak, küldetésnyilatkozatunknak és a jövőképünknek is megfelel.

Helyzetelemzés Belső feltételek Iskolaszerkezet Többcélú intézmény vagyunk. 2007-től három általános iskola összevonásával egy általános iskolát alkotunk, valamint egy zeneiskola kapcsolódásával alapfokú művészeti oktatási feladatokat is ellátunk. Kínálat szempontjából, alapfokú művészeti oktatásunk a zenein túl táncművészeti (néptánc, balett, társas tánc) ill. képzőművészeti képzést is nyújt. Az összevont intézmény a város különböző pontjain működik. 2007. szeptemberétől a Királyhegyes és Nagyér tagintézményünk alsó tagozatos iskolai feladatokat lát el, illetve térségi szintű logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat is végzünk. Almási Tagintézmény Az Almási Utcai Általános Iskola egy Klébelsberg-féle munkástelepi iskola Európát a Balkánnal összekötő évszázados útvonal utolsó állomásánál, egy alföldi kisváros északi peremén. Az iskola épületegysége az Almási utca 52. szám alatt található, 21. századi iskola. Kertvárosi Tagintézmény Az iskola két épületben végzi oktató-nevelő munkáját. A központi épület a Deák épület /Návay Lajos tér 12./ és tornaterem /Vásárhelyi u. 4./ áll rendelkezésünkre. Az egyemeletes Deák épület egy felújított régi épület. Kálvin-Bartók székhely-telephely A Kálvin /Kálvin tér 6./ és a Bartók /Szegedi u. 4-6./ épület az előző iskolák neveit őrizték meg. Koruk 20 és 200 év közötti. Erősen elhasználódtak, a karbantartásuk minimális, állaguk egyre rosszabb. Általános rekonstrukcióra vár. Mindkét épületegység szilárd burkolatú udvarral rendelkezik. A Kálvin telephely egyben az egyesített iskola székhelye is. Zeneiskola épület Hangszeres oktatás • 14 zeneterem • 1 zenekari próbaterem • 1 kisméretű hangversenyterem • 2 ált. isk. tanterem Képzőművészetek • 2 ált. isk. tanterem • 2 terem grafika oktatására • 1 kerámia terem Táncoktatás • Klasszikus balett 1 korszerű tükrös balett terem • Moderntánc 1 tornaszoba

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

Néptánc

2008/2009

1 tornaterem

Tanulóink Tanulói létszámunk 1649 fő, 24 és 25 fő a két térségi tagintézménynél. Tanulóink 63 tanulócsoportban (átlagosan 30 fős) végzik a napi munkát. A napközis tanulóink 38 csoportban készülnek a következő napi feladatokra. Művészetoktatási Intézményünk hasonló létszámmal büszkélkedhet. Közel 600 azoknak a tanulóknak a száma, akik zenei vagy táncművészeti (néptánc, klasszikus balett, moderntánc) ill. képzőművészeti képzésben részesülnek. Tanítványaink sokféle családi és anyagi háttérrel érkeznek hozzánk. Az eltérő körülmények különböző motiváltságot, ill. motiválatlanságot is hordoznak. Egyszerre kell ezért vállalnunk a hiányosságok pótlását, a felzárkóztatást, és a tehetséges gyerekek felismerését, fejlesztését.

Tanulmányi helyzet Tanítványaink többségének neveltségi szintjével és tanulmányi eredményével elégedettek lehetünk. A speciális osztályok minden évben kimagasló eredményt nyújtanak. Megértettük korunk kihívását, mely szerint a tudást ma nem az ismeretek egyszerű halmozása, hanem azok alkotó módon való használatát jelenti. Így joggal lehetünk büszkék töretlen sikereinkre csakúgy, mint városi, megyei ill. országos szintű rendezvényeinkre. Végzős tanulóink többsége szakközépiskoláiban ill. gimnáziumaiban tanul tovább. Törekszünk rá, és partnereink visszajelzései alapján tudjuk, hogy alapozó munkánk minőségi. Az iskola képzési struktúrája el tudja látni vállalt feladatát. Az informatika oktatása kiemelt feladatunk. Az Almási tagintézményben már az alsós évfolyamokon is, a Kertvárosi tagintézményben 4. osztálytól, a többi helyen 5. osztálytól kezdve minden tanulóra kiterjed. Angol nyelvet a Kertvárosi Tagintézményben már első évfolyamtól, míg a többi helyen angol vagy német nyelvet a 4. évolyamtól tanulnak a gyerekeink. Kiemelt a matematika és testnevelés illetve az ének-zene oktatása a speciális osztályokban. Művészeti tanulmányaikat 1. osztálytól kezdhetik azok a tanulók, akik kedvet, érdeklődést és rátermettséget mutatnak a művészeti tárgyak valamelyikére, így egy életre szóló kötődést kapnak az értékes, a szép, a nemes iránt (zene, tánc, képzőművészet).

Külső feltételek Társadalmi környezet Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sok mezőgazdasággal foglalkozó, de legalább annyi szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család van. Egyre jellemzőbb a munkanélküliség, de a széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Ez sikereink és kudarcaink alapja. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: - emberléptékű iskolára van szükség - tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget - biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort - a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek - kísérjük figyelemmel és segítsük a tanulók fejlődését - legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer - legyen folyamatos a szülők tájékoztatása - adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához - kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés - tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Szervezeti kapcsolatok Intézményi szintű kapcsolatainkra jellemző, hogy a tanulóink érdekében vagy szűkebb szakmai érdekből jönnek létre, és működnek. Elemi érdekünk fűződik a környező óvodákkal, középiskolával kialakított együttműködéshez. A programunk elkészítéséhez is kikértük ezen intézmények véleményét. A visszajelzések pozitívak. A partneri igényeket kétévente mérjük, és a visszajelzések alapján módosítjuk céljainkat. (M.I.P.) A város művelődési és sport intézményei működési területünkhöz tartoznak. Jelen vagyunk minden olyan rendezvényen, ami a város életében meghatározó. Szponzorainktól általában segítséget kapunk, amit viszonzunk is. Az SZMK működése körülményeinkre tekintettel talán fontosabb, mint valaha volt. A fenntartó önkormányzathoz, vezetőihez fűződő kapcsolataink működésünk zálogát jelentik. Fontos szakmai kapcsolatot tartunk a tágabb környezetünkben lévő tanító és tanárképző főiskolákkal, a JATE pedagógiai tanszékével és a makói ENI-vel (iskolaorvosi szolgálat). Napi feladataink ellátása közben még számtalan intézménnyel, szolgáltatóval kerülünk fontos kapcsolatba, amelyek révén munkánk eredményesebbé, tartalmasabbá, színvonalasabbá válik. Az előbbi felsorolás csak az alapvető köröket érintette. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számunkra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, illetve a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk a matematika és az ének- zene oktatására, a drámapedagógia módszerekre, és a testnevelés oktatása prioritást élvez, ami tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére rendkívül fontos. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő oktatómunkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, és az épület egységenkénti családias békés légkör jellemzi.

Művészeti nevelés Művészeti iskolánk Európa közös kulturális hagyományainak egyik alapkövét alkotja. Az Európai Unióhoz tartozás megteremti a biztonságérzetet, a határokon átívelő összetartozás érzését. Művészeti iskolánk meglévő nemzetközi kapcsolataival a megértés és a kommunikáció közös tárlatait nyitotta meg. A múlt és a jelen hagyományainak és értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt tanulóink számára az életkoruknak megfelelő művészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

Az iskola jövőképe Napóleonnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint a gyermekek nem annyira a szüleikre, mint inkább korukra hasonlítanak. Ezért igyekszünk, hogy a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet a város és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületeikben a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Iskolánk megtartja az összevonás előtti intézmények profilját és

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

értékeit, mégpedig úgy, hogy azokat minden, az egységes általános iskolába járó kisdiák élvezhesse. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kultúrált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze pedagógiai programunkat.

Küldetésnyilatkozat Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Iskolánkban nem tudományokat tanítunk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy közvetítjük, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Tanítványaink önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókká lesznek, mire kibocsátjuk őket az iskola kapuján. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Nagymértékben támaszkodunk a családra, az óvodára, mert valljuk, hogy nélkülük a munkánk nem teljes. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át, amit partnereink visszajelzései is tükröznek. Partnerközpontú működésre törekszünk. Az iskola életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk, és ezzel együtt kiváló szolgáltatást akarunk nyújtani intézményünkben. „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A Makói Általános Iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk helyi önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmény, nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. Alapelveink: • A közösségszervezés, • az egységes követelményrendszer, • tehetséggondozás, • felzárkóztatás,

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • • • • • • •

2008/2009

világnézeti, erkölcsi nevelés, közéletiségre nevelés, az egészséges életmódra nevelés az esztétikai nevelés, a környezetvédelemre nevelés, gyermek és ifjúságvédelem, partnerközpontúság, a szociális hátrányok enyhítésének, a szülői ház és az iskola együttműködésének, az intézmény kapcsolatrendszerének elve.

Pedagógiai célok, feladatok Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése, a fenntartó igénye a város oktatására vonatkozóan. Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Alapvetően nem művészképzés kell, hogy folyjék, hanem a zene és egyéb művészetek iránti szeretetet, befogadóképességet kell fejlesztenünk az emberkékben. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége. Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Az intézmény speciális feladatai közé tartozik a város képviselete itthon és külföldön egyaránt. Ezek a rendezvények nagyon fontosak az iskolának, hiszen ez az, ami az igazi célja a művészetoktatásnak. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. Iskolánk két tagintézményében, az Almási és a Kertvárosi tagintézményben, kompetenciaalapú oktatás folyik. Az új tartalmak, módszerek mellett a legmodernebb prezentációs eszközök kerültek az intézményekbe. Ezekkel az eszközökkel (projektorok, digitális táblák, multimédiás számítógépek) eredményesebben, élményszerűbben valósulhatnak meg a kulcskompetenciák (szövegértés, szövegalkotás, matematika eszközszerű alkalmazása, angol nyelv) fejlesztése. Ezek közül az eszközök közül a legmodernebb technikát biztosítja az interaktív tábla, amely egy olyan jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel és projektorral, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

válnak. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített internet, multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Az interaktív tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva fokozza a tantermi munka hatékonyságát. A tábla használatával lehetővé válik a diákok egyidejű vizuális és tevékeny részvétele a tanulásban. A tanulók nagy, látványos képeken dolgozva saját kezükkel mozgathatnak szöveget, szavakat, számokat. Az ilyen tábla segítségével a tanulók többet és jobbat képesek gyorsabban megtanulni. Az intézmény a pedagógusközössége nevelési alapelveiből és a Kistérségi Közoktatási Feladatellátási, Működtetési és Fejlesztési terv célkitűzéseiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, a matematika az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport a drámapedagógia fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro és makro közösség igényeit. Folyamatos cél megőrizni az intézményegységekben a bensőséges, családias légkört, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A megvalósítás érdekében intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:

1.

Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük.

1.1. Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, manualitásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, technikai képességeik. 1.2. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye és szépérzékük. 1.3. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében törekszünk biztonságszükségletük kielégítésére. 1.4. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. 1.5. A 2006-ban bevezetett kompetencia-alapú oktatást folyamatosan az ütemtervnek megfelelően folytatjuk, és kiterjesztjük a lehető legtöbb osztályra anyanyelv, matematika, angol nyelv, történelem tantárgyakra. 1.6. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszereket, munkaformákat folyamatos belső és külső képzéseken sajátítjuk el. 1.7. Alkalmazzuk a differenciálás, kooperatív oktatás tanulásszervezési eljárásokat az egyes tagintézményekben. 1.8. A drámapedagógiai eljárások továbbra is helyt kapnak a tanítási és tanórán kívüli foglalkozásokon, kiemelve a Kertvárosi Tagintézményben. Sikerkritériumok: 1.1. Részcél esetében minden tanuló. 1.2. Részcél esetében a tanulók 90 %-a. 1.3. Részcél esetében minden tanuló. 1.4. Részcél esetében a tanulók egészére vonatkozóan kétévenként, a második és a negyedik évfolyamon állapítjuk meg e képességek fejlődését (nev. ért.) Első értékelés a bevezetéstől számított második tanév vége. 1.5. Részcél esetén tanulóink 50%-a 1.6. Részcél esetén a nevelőink 80%-a 1.7. Részcél esetén a tanulóink 80%-a 1.8. Részcél esetén tanulóink 40%-a

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2.

2008/2009

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége.

2.1. Váljon szükségletükké saját és környezetük tisztasága, higiéniája. 2.2. A sajátos célok megvalósítását segíti a helyi tantervbe iktatott mindennapos testnevelés. Sikerkritériumok: 2.1. Részcél esetében akkor lehet teljesültnek minősíteni, ha a tanulók mind otthoni, mind iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal, különös tekintettel a legalapvetőbb személyi higiéniával, a környezet iránti igényességgel, a helyes életmóddal. 2.2. A tanulók tartása, összerendezett mozgásuk, ügyességi és állóképességük fejlett, figyelmük koncentrált. A testnevelésbe beépített talp és tartásjavító gyakorlatok alkalmazásával csökken a lúdtalpas és a tartáshibával rendelkező tanulók száma (fontos a megelőzés). Mérések – értékelés: 2.1. Részcélt az osztályfőnökök értékelik az osztály tanulóinak bevonásával (szülők és szervezeteik bevonása). 2.2. Részcélt évente kétszer értékeljük a védőnő és a háziorvos segítségével (statisztikai adatok, házi bajnokságok rendezése).

3.

Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak.

Váljon szükségletükké a tudásvágy, az egy életen át tartó tanulás. 3.1. Fontos, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló tanulás technikáját, valamint alkalmazkodni tudjanak az osztályok összevonásából adódó sajátosságokhoz, használják ki ezek lehetőségeit (ismétlés, új ismeret). Rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel, valamint a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességével. 3.2. Az alapműveltség elemeit koruknak megfelelő szinten közvetítsék, kiemelten a logikai és kommunikációs készséget. Ezen belül: – könyvtárhasználat készsége – idegen nyelv (4. osztálytól) – önmaga és fizikai, biológiai környezetének ismerete – művészetek ismerete: zene, balett, moderntánc, néptánc képzőművészet 3.3. A tanulók készüljenek fel 5. osztálytól az új felsős környezet világába, zökkenőmentesen, eredményesen illeszkedjenek be. Sikerkritériumok: 3.1. Részcél esetén a tanulók koruknak megfelelő szinten reprodukálják az elsajátított tananyagot, élnek az összevont oktatás lehetőségeivel (gyengébbek ismételnek, a fiatalabb korosztály alkalmazza az idősebb korosztálytól elsajátított megfigyeléseit, tudását). Feleletekkel, versenyeken való eredményes részvétellel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy ismereteiket a mindennapokban alkalmazzák. 3.2. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók megnyilatkozásaiból ez kikövetkeztethető: – szövegértés és szövegalkotás, logikai alapműveleti készségek esetén 70%-os teljesítmény – idegen nyelv 60%-os teljesítmény – környezetismeret 60%-os teljesítmény – könyvtárhasználat 60%-os teljesítmény – népi hagyományok ismeretében 70%-os elsajátítás. – művészeti képzésben az össz tanulói létszám 60%-a részt vesz.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

3.3. Sikeresnek mondható az iskola, ha az 5. osztályos tanulóink eredményesen illeszkednek be új környezetbe, tanulmányi eredményeik nem mutatnak túl nagy visszaesést. Első év végén egy érdemjegynél nem nagyobb az eltérés. Értékelés: 3.1. Részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói értékelések (órai munka, feleletek, témazárók, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül, melyet az osztályfőnökök kísérnek figyelemmel, ill. a nevelőtestület. 3.2. Részcél esetében az értékelés eszközrendszerét ez esetben is a tanév folyamatába ágyazott értékelési eszközök képezik. Félévkor és év végén az igazgató összegzi. 3.3. Részcél esetében a nevelőtestület végzi az értékelést a fogadó iskolák információi alapján.

4.

A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak.

4.1. Kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában – a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, ezen az iskolaszokás és törvényrendszerének betartásában és betartatásában való részvételt értjük – az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét – szűkebb környezetek életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról koruknak megfelelő véleményalkotást. 4.2. A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerepet kap az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, a humanitás, a kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. A közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége – a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság szintű alkalmazása – a megbízás felelősségének átélése. Sikerkritériumok: 4.1. Sikeresnek mondható a részcél teljesítése, ha a tanulók alapfokon elsajátított ismereteiket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket szűkebb értelemben képesek kifejteni – ha a házirendet a diákok többsége, a pedagógusok valamennyien támogatják és betartják – ha a tanulók udvariasak, együttműködők, toleránsnak bizonyulnak – ha csökken agresszivitásuk, a csúnya szavak használata. 4.2. Részcél esetén sikeres az iskola, ha az osztályközösségek jól működnek – ha a gyermekek vállalják a humánum, a szolidaritás és a tolerancia értékeit – ha kialakult, ill. megfelelő mértékben fejlődik feladattudatuk. Értékelés: 4.1. Részcélok teljesülését folyamatosan értékelik, és kétévenként minősítik az osztályfőnökök. 4.2. Részcél minősítése is folyamatos. A mindennapi értékelést kétévenként összegzik az osztályfőnökök. Az eszközök között a csoportos beszélgetések, (3–4. osztály), a házirend működéséről szerzett tapasztalatok játszanak szerepet.

5.

A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak.

5.1. Fejlődjön kötelességük és feladattudatuk. Az iskolába járás minden tanuló célja legyen. Felkészülten érkezzenek az iskolába. 5.2. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. 5.3. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a munka tisztelete.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Sikerkritériumok: 5.1. Sikeresnek tekinthető az iskola, ha igazolatlan hiányzás nincs, vagy minimális, ha a teljesítetlen feladatokért kapott elégtelen osztályzatok száma csökken. 5.2. Részcél akkor teljesült, ha a rossz és változó magatartások száma az előző tanévhez képest csökken. 5.3. Részcél akkor teljesül, ha a házi ill. a területi tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók létszáma nem csökken, eredményeik javulnak. Értékelés: 5.1. Részcél teljesülését az osztálynaplók alapján az osztálytanítók folyamatosan ellenőrzik, ill. értékelik. Az összegzést az igazgató végzi minden év végén. 5.2. Részcél teljesülését az osztálytanítók végzik a magatartási jegyek alapján. Az év végi összegzést az igazgató végzi. 5.3. Részcél értékelését az osztályfőnökök beszámolója alapján a nevelőtestület végzi az év végi nevelőtestületi értekezleten.

6.

Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre.

6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

A tanulók feladataikat irányítással vagy anélkül szívesen végezzék. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésre álló eszközöket. Rendelkezzenek növényápolási és gondozási ismeretekkel. Sikerkritériumok: 6.1. Részcél akkor teljesül, ha a tanulók legalább 90%-a elvégzi a rábízott feladatot. 6.2. Részcél teljesültnek tekinthető, ha a tanulók legalább 70%-a eljut korának megfelelő alkalmazási szintig. 6.3. Részcél teljesült, ha a tanulók mindegyike tudja, hogy az adott eszközök mire használhatók, rendelkeznek ezekre vonatkozó ismeretekkel, és koruknak megfelelő szinten tudják használni. 6.4. Részcél teljesült, ha a tanulók 80%-a iskolán kívül is kipróbálta a tanultakat, és bizonyíthatóan alkalmazni igyekszik azokat. Értékelés: 6.1. Részcélt az osztálytanítók folyamatosan értékelik. 6.2. Részcélt az osztálytanítók és diáktársak értékelik (előtérbe kerül a terítés, önkiszolgálás és társak kiszolgálása). 6.3. Részcélt az osztálytanítók értékelik dicsérettel ill. elmarasztalással, valamint érdemjeggyel. 6.4. Részcélt folyamatosan értékeljük – itt elsősorban élősarok, virágoskert, és a pici veteményeskert ápolása – gondozása kerül előtérbe.

7.

Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira.

Erősödjön meg bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 7.1. Járjanak szívesen iskolába. 7.2. Ismerjék meg szülőföldjük és iskolájuk hagyományait. 7.3. A NAT-ban foglalt nemzeti azonosságtudatuk fejlődjön, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának elfogadását, ápolását. Sikerkritériumok: 7.1. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha minden tanuló örömmel jár iskolába, a kialakult családias légkörben jól érzi magát, biztonságérzete van. Az iskolát második otthonának tekinti.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

7.2. Részcél akkor sikeres, ha nemzeti ünnepeink megünneplése méltóan, hagyományos rendezvényeink színvonalasan történik. 7.3. Részcél sikeres, ha tanulóink magatartásán, viselkedésén, érzelmi kötődésén kimutatható. Értékelés: 7.1. Részcél teljesülését folyamatosan értékeljük, különös tekintettel az első osztályosok beilleszkedését, társaikhoz való viszonyukat. 7.2. Részcél teljesülését a közös ünnepségeken és rendezvényeken tanúsított viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók bevonásával. 7.3. Részcél teljesülését a tanulók megnyilatkozásain, viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók ill. a szülők bevonásával.

Eszközök, eljárások Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat.

A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai Az újabb társadalmi elvárások „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999). Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva adtuk be a HEFOP 3.1.3as pályázatot; a kiírás alapkoncepcióját elfogadtuk, és vállaltuk, hogy 2006. szept. 1 - 2008. jan. 31-ig kidolgozzuk a központi elképzelések iskolai adaptációját, bevezetjük a gyakorlatban a kompetenciaalapú oktatást.

Az elméleti háttér kialakítása, az „új” pedagógiai program alapelvei Gyakorlati munkánk elméleti hátteréül a Demeter Kinga által szerkesztett, A kompetencia kihívások és értelmezések. (Szerzők: Balázsi Ildikó, Falus Iván, Falus Katalin, Felvégi Emese, Heinz Gilomen, Halász Gábor, Havas Péter, Horváth Dániel, Horváth Zsuzsanna, Jakab György, Jos Letschert, Lukács Judit, Pála Károly, Rábainé Szabó Annamária, Dominique Simone Rychen, Száraz Péter, Szepesi Ildikó, Varga Attila, Vass Vilmos, 2006) című kötet szolgált.

A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint: A) Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik. B) A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. C) A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. D) A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciák nyolc területe A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Kompetencia

Meghatározás

Anyanyelvi kommunikáció

A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

A tanulás tanulása

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Személyközi és állampolgári A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, kompetenciák amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság.

Kulturális kompetencia

A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi kommunikáció

A kommunikáció a • Az alapszókincs, a funkcionális gondolatok, érzések és tények nyelvtan és stílusok, valamint a szóbeli és írásbeli formában nyelvi funkciók biztos ismerete. történő kifejezésének és • A verbális interakció különféle értelmezésének képessége a típusainak (beszélgetés, interjú, társadalmi és kulturális vita stb.) és a különféle beszélt kontextusok teljes skáláján – a nyelvi stílusok és regiszterek fő munkahelyen, otthon és a jellemzőinek ismerete. szabadidőben. • A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). • Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. • Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) • A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

• Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. • Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. • Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). • Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. • Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. • Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek,

•

•

• • • •

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint.16

• A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. • A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). • Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). • A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. • A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

• Szóbeli üzenetek meghallgatása és • megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi • élethez kapcsolódó témákról). • Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. • Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. • Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. • A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.

3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle

számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az

A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása

•

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a

• • • • •

összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek

•

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök mindennapi problémák megoldása céljából.

ismeretét foglalja magában.

• A matematikai kifejezések és Egy magasabb fejlettségi fogalmak biztos ismerete a szinten a matematikai legfontosabb geometriai és kompetencia18 a matematikai algebrai tételeket is beleértve. gondolkodásmód (logikus és • A matematika segítségével térbeli gondolkodás) és a megválaszolható kérdésfajták valóság magyarázatára és ismerete és megértése. leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

A mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például:

•

• a háztartási költségvetés kezelése (a • bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); • a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); • az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). • A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. • A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. • Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. • Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel),

matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. • A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. • Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

4. Digitális kompetencia

A természettudományi • A természeti világ, a technológia kompetencia azoknak az és a technológiai eszközök és ismereteknek és folyamatok alapelveinek az módszereknek a használatára ismerete. való képesség és készség, • A technológia és más területek – amelyekkel a tudományos fejlődés (pl. az természettudományok a orvostudományban), társadalom természeti világot (értékek, erkölcsi kérdések), magyarázzák. A technológiai kultúra (pl. a multimédia) és a kompetencia ennek a tudásnak környezet (környezetszennyezés, az alkalmazása a természeti fenntartható fejlődés) – közötti környezet átalakításában az összefüggések megértése. ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

• A technológiai eszközök és gépek, valamint • tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. • A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek • felismerése. • Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT)18 magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők:

• a legfontosabb számítógépes

• elektronikus információk, adatok és

•

•

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök

5. A tanulás tanulása

fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása • alkalmazások, köztük a kompetenciák a logikai és (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem szövegszerkesztés, a kritikai gondolkodással, a fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és táblázatkezelés, az adatbázisok, az magas szintű a virtuális közötti különbségtétel), valamint információtárolás és -kezelés információkezelési szisztematikus módon történő felhasználása; ismeretét; készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel • az internet és az elektronikus • a megfelelő segédeszközök (prezentációk, állnak kapcsolatban. Az grafikonok, táblázatok, térképek) használata kommunikáció (e-mail, információs és összetett információk létrehozása, videokonferencia, egyéb hálózati kommunikációs technológiák bemutatása vagy értelmezése céljából; eszközök) használata által nyújtott • (IKT) alkalmazásához lehetőségek, valamint a valóság és • internetes oldalak elérése és az azokon kapcsolódó készségek a a virtuális világ közötti történő keresés, valamint internet alapú legalapvetőbb szinten a különbségek felismerését; szolgáltatások, pl. vitafórumok és multimédia technológiájú elektronikus levelezés használata; • az ITT felhasználási információk keresését, lehetőségeinek az ismeretét a • az ITT használata a kritikai gondolkodás, értékelését, tárolását, személyiség kiteljesítését, a kreativitás és újítás szolgálatában különböző létrehozását, bemutatását és társadalmi beilleszkedést és a kontextusokban otthon, a szabadidőben és a átadását, valamint az foglalkoztathatóságot elősegítő munkahelyen. internetes kommunikációt és a kreativitás és újítás terén; hálózatokban való részvétel • a rendelkezésre álló információk képességét ölelik fel. megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

A „tanulás tanulása” a saját • Saját kedvelt tanulási módszerek, • A tanulás és általában véve a pályafutás tanulás önállóan és csoportban önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás erősségek és gyengeségek, történő szervezésének és készségek, alkalmasság értő időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás szabályozásának a képességét ismerete. és információkezelés a tanulási folyamat foglalja magában. Részét során. • A rendelkezésre álló oktatási és képezi a hatékony képzési lehetőségek ismerete és • Hosszabb és rövidebb ideig tartó időbeosztás, a annak felismerése, hogy az koncentráció. problémamegoldás, az új oktatás és képzés időszaka során • A tanulás tárgyára és céljára irányuló

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet

•

•

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

• A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. • Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során. • Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. • Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

kritikai reflexió. • A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

• Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). • Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. • A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). • A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. • A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése,

•

• • • • •

gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. • Tárgyalóképesség. 6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári • A polgári jogok és a lakóhely kompetenciák átfogóbbak, szerinti ország alkotmányának és mint a személyköziek, mivel kormánya működésének az társadalmi szinten működnek. ismerete. Azoknak a kompetenciáknak a • A helyi, regionális, nemzeti, halmazaként írhatók le, európai és nemzetközi szintű amelyek az egyén számára szakpolitikák kidolgozásának lehetővé teszik az folyamatában részt vevő állampolgári szerepvállalást. intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). • A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. • A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. • A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. • A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete

• Részvétel a település/lakóhely életében, • valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás. • A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a • tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. • • A közintézményekkel való hatékony érintkezés. • Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. • Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek. •

•

•

A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök A kompetencia Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök európai és világviszonylatban.

7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának • A rendelkezésre álló lehetőségek egy aktív és egy passzív ismerete és az egyén személyes, összetevője van: egyrészt a szakmai és/vagy üzleti változás kiváltására való tevékenységeihez illeszthető törekvés, másrészt a külső lehetőségek felismerése. tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

• Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. • A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. • Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. • A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

•

A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

• A tervezés, szervezés, elemzés, • kommunikáció, cselekvés, eredményekről • való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. • • Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. • Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. • A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. • Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. • A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

• A különböző kifejezésmódokon keresztül • történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. • • A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. • A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások • másokéhoz való viszonyítása. • A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A kompetenciaterületek általános rendszere Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása

Szociális interakció

Rendszerelemzés és tervezés

Információkezelés

Társas érzékenység

IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal Érvelés Vita

Általános törekvéseink • • • • • • • • • • • • • •

az egyéni igényekhez jobban illeszkedő oktatási környezet kialakítása az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás) a pedagógus mint tanulást segítő társ a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása a tudás relevanciájának tudatosítása a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása a kompetenciák fejlesztése és fontossága egész életen át tartó tanulás koncepciójának figyelembe vétele a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által pedagógiai megközelítések újraértékelése iskolai szintű értékelés bevezetése a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása.

Pedagógiai, metodikai alapok Konstruktivista pedagógia A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az oktatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások. A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják. A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása. A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása. Alapelvek: • A diákok meglévő tudására építés • A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége • A differenciálás szükségessége • A tudás becsülete • A tanulói tevékenység fontossága • A valós kontextusba ágyazottság fontosságaMetodikai alapok Kritikai gondolkodás (Fisher) Befogadásközpontú tanítás (Bókay) Drámapedagógia (Gabnai, Montágh) Kooperatív tanulás (S.Kagan) RJR modell (Nahalka) Projekttanulás (Hortobágyi K., Bárdossy I.) A számítógéphasználat a T-T folyamatban

A felhasznált programcsomagok A suliNova Kht. által kidolgozott programcsomagokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A programcsomagok általunk kiemelt pozitívumai Valamennyi moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1–12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése.

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja •

•

•

•

•

•

Kommunikáció-központúság ~ A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság ~ A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük. Rendszeresség ~ A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság ~ Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség ~ A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet ~ A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: • a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; - 28 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége; a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; • a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: • a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása; • nyelvi adatokkal műveletek végzése; • szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; • a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; • a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; • szövegtípusok interpretálása és alkotása; • a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia; • a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe; • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértésszövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni. A-típusú programcsomagok ~ Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B-típusú (kereszttantervi) programcsomagok ~ Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése, ugyanakkor a program kiemelten kezeli az elsősorban kognitív ismereteket közvetítő műveltségterületeket: Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Matematika (speciális szövegei miatt), valamint Testnevelés. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz, és az adott műveltségterület jellemző szövegsémáit felmérve készülnek, figyelembe véve a műveltségterület tananyagtartalmát. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. (Olyan modulokra gondolunk, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum jellegű, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon nyílik lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban (például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges • • • •

- 29 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületekben).

A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. A programfejlesztő modernizáció bázisa az a közös bölcsesség, amely – fővárosi és vidéki – az alternatív és a többségi iskolák megújulás iránt elkötelezett pedagógusainak és az alsó tagozat elismert szakértőinek együttműködése, összehangolt munkája révén vált koherens egésszé. Tevékenységük lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressenek a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez.

A program jellemzői •

•

•

•

•

•

•

•

Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások – a 2003-as Nemzeti alaptanterv szemléletének és tartalmának megfelelő – kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén. A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. A program – felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének. A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó – a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel o reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére; o minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében; o megelőzhető a lemorzsolódás. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A - 30 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

•

2008/2009

továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a probléma-centrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kisiskolások sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s – az eddig megszokott gyakorlattól eltérően – az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerüljenek a felső tagozat, sőt a középiskola tananyagába. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik.

Az alsós programra épülő modulok rendszere Alapozás • Nagymozgás-fejlesztés • Testtudat fejlesztése • Folyamatos szemmel követést elősegítő gyakorlatok • Finommotorikát fejlesztő gyakorlatok • Taktilis észlelés fejlesztése • Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése • Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése Beszéd • Beszélgetőkör • Napi mesehallgatás • Légzőgyakorlatok • Mondókák, nyelvtörők • Szókincsfejlesztés • Szövegalkotás • Dramatizálás Írás • Nyomtatott nagybetűs írás (író-olvasó környezet megteremtése az osztályban) • Álló „cés” kötéses módszer • Álló „helykijelölős” módszer - 31 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Dőltbetűs írástanítás Írással kezdődő módszer Olvasás–szövegértés–szövegalkotás • Betűtanulás (Meixner-féle betűsorrenddel és betűtanítási algoritmussal) • Szófejlesztés (betűkapcsolás tanítása szótagolás nélkül) • Hétköznapi szövegek feldolgozása • Éntörténetek feldolgozása • Irodalmi szövegek feldolgozása • Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása • •

B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. • Készségek ~ számlálás, számolás, becslés • Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés • Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás • Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció • Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés” a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg.

- 32 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik.

C) Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja A fejlesztők szerint az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztak ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség.

Az idegen nyelvi programcsomagok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagok készültek, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. A fejlesztők célja, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A programcsomagok úgy készülnek, hogy különböző helyzetekre – különböző nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. – adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés – összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel – angol, német és francia nyelven valósul meg. Angol és német nyelvből alap- és középfokra és 12 évfolyamra, francia nyelvből csak középfokra és a 9. évfolyamtól kezdődően készültek a programok. A középfokú programoknál olyan fejlesztésre dolgoztak ki - 33 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

ajánlást, amely jól adaptálható akár az első, akár a második idegen nyelv tanítására, de a nyelvi előkészítő évre is. A kötelező nyelvtanulás szakaszában (4–12. évfolyam) az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelölték meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók. A kötelező nyelvtanulás előtti időszakra (1–3. évfolyam) teljes nyelvi program kidolgozását tervezték angol és német nyelven. A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen készítették el magyar nyelven, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozták ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére készülő programcsomagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálnak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat. Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia - 34 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során.

D) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek: • kooperatív tanulás, • projektmódszer, • vita, • dráma, • kutatás, • felfedezés, - 35 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás. Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus Alapfok Középfok • •

A-B kevert típusú

Én és a világ

Polgár a demokráciában

A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok.

(Ember és környezete)

(Civil szerepek)

• • • •

Fókuszban a képességés készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése.

•

környezettudatos magatartás kritikai gondolkodás az emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudat

• • • • • • • •

szabad véleményalkotás döntésképesség aktív felelősségtudat vitakészség részvétel a valós folyamatokban szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség

B-típusú

Én és a másik

Felnőtt szerepek

A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolatrészét erősítő csomagok.

(Az együttműködés fejlesztése)

(Felkészülés a felnőtt élet szerepeire)

Fókuszban a képességés készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése.

C-típusú

• • • • •

baráti magatartás hitelesség empátia kooperativitás autonómia és elfogadás

• • • • •

• •

tudatosság a kapcsolatokban barátságra és szerelemre való képesség nemi szerepek szülői, családi szerepek harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz munkatársi szerepek átmenetek

Toleranciára nevelés

Az én dimenziói

A szociális kompetencia (Önállóság, önbizalom, alapját képező személyes kreativitás) kompetenciát erősítő csomagok. • önállóság • önbizalom, pozitív énkép Fókuszban az • belső harmóniára való képesség attitűdformálás és az ÉN • a fejlődés igénye dimenziója. • önértékelés • alkotókedv • kreativitás

- 36 -

(A másik és én) önelfogadás nyitottság előítéletek csökkentése szorongás felismerése és csökkentése • kíváncsiság • rugalmasság • mások elfogadása • • • •

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

E) Életpálya-építési kompetenciaterület A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük saját „életvonatuk” tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szükséges pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás” kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás Alkalmasság a • pillanatnyi körülmények, • lehetőségek, • ismeretek, • képességek, • érdeklődés és vágyak megítélésére. Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás • a döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtése. Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság • a célok megfogalmazására, • a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, • az idővel való gazdálkodásra, • a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, • az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés A-típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejlesztik: • Ember a természetben • Ember és társadalom • Művészetek • Földünk és környezetünk • Testnevelés és sport • Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek fejlesztése: o pálya- és szakmaismeret, o munkaerő-piaci ismeretek, o álláskeresési technikák. A B-típusú programcsomagok a matematika- és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a C-típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció a munkapiac-ismerettel együtt, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik az olyan emberi értékeknek, a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint - 37 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • • • • • •

2008/2009

együttműködés, sportszerűség, tolerancia, kudarctűrés, szolidaritás, önállóság, önbemutatás, önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei • •

•

• •

•

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldására segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásokra, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, mások munkájának támogatását, valamint a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének fenntartására is.

A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja A programcsomag fejlesztésében érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák. A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét. A túl általános, elvont és kizárólag elméleti jellegű tudás elsajátításához a diákok többségének amúgy is gyengék az indítékai. Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma– megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során.

A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért a tantervi programok, modulok kidolgozása arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási - 38 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai A programcsomagokban megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását. Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban. A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését. A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. Kiemelt pedagógiai feladat a fiúk és a lányok érdeklődésében mutatkozó különbségeknek a kezelése a természettudományi tantárgyak és pályák tekintetében.

A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége A kutatások adatai szerint a hazai természettudományi tantárgyak órái túlnyomórészt frontálisak, és a prelegáló tanítás lehangolja, elkedvetleníti a diákokat. A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszer akkor egészítheti ki, ha ehhez a pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy ez a változás pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is. A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”.

A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye Az oktató programcsomagok optimális helyzetben olyan tanulási helyzeteket biztosítanak, amelyekben – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy egy-egy korábbi álláspont, fogalmi jelentés felülvizsgálható és korrigálható legyen. Ezáltal a tanulók személyes evidenciákat szerezhetnek a tudás alakulásának természetéről, általánosan a tudomány folyamatos tényfeltáró és tudásgyarapító funkciójáról. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák.

- 39 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja Érvényt kell szerezni a Természettudományt mindenkinek! (Science for All!) alapelvnek. A természettudományi kompetenciákra nemcsak azoknak van szükségük, akik hivatásuknál fogva munkájuk során alkalmazzák azt. Minden állampolgárnak (életkorára, nemére és társadalmigazdasági helyzetére való tekintet nélkül) szüksége van a műszaki és a természettudományok alkalmazására a hétköznapi életben, a környezet, az egészség, a különböző társadalmigazdálkodási problémák megértésében, személyes életvitelében, tájékozódásában, egészsége megőrzésében és környezete megóvásában. A természettudományi tanulás nagymértékű differenciálása szükséges, hiszen az eltérő egészségű, esélyű és társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknak és egyéneknek különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek, és minden probléma/konfliktus tartalmaz műszaki-technológiai és természettudományi komponenst is.

A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye A természettudományi tartalmak tanulása a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára irányul. A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja. A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztanimegalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai internet-laboratóriumban, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más környezetben (pl. a tanuló otthonában vagy egy diákotthonban). A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit.

A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja A természettudományi oktató programcsomagok tartalma a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében összekapcsolható a NAT az Ember a természetben műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”). Ez a törekvés a tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé teszi, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával. A természet-társadalom és technológia sokféle vonatkozása tesz egy-egy természeti, környezeti műszaki problémát vagy jelenséget összetetté, és ennek az összetettségnek a felismerésére, elemzésére irányul a tanulási folyamat. A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik. A természettudományi kompetencia egyik értékes sajátossága tehát a komplexitás-preferencia, a tanuló személyes attitűdje, nyitottsága az egyes jelenségek összetettsége iránt és az összetett jelenségben való tájékozódási, elemzési részképességek.

Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban •

•

A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, manipulációra, a gondolatok

- 40 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

2008/2009

ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – például viták kiváltásával, csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával (Model Standards, 1992/9.).

A munka gyakorlati megvalósítása A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. S az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai helyi tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetenciaalapú oktatás bevezetése iskolánkban. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. Rendkívül leegyszerűsített módon, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése ennek a pedagógiai kultúrának az alkalmazásáról szól, arról, hogy a pedagógusnak fel kell hagynia a régi beidegződéssel. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak. Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését kívánjuk előtérbe helyezni.

A vállalt területek, a megvalósítást végző kollégák Iskolánkban a pályázat eddigi szakaszáig egy személyben történt tanárváltás, strukturális átalakítás nem gátolta a munkát; az eleinte levő tárgyi hiányosságok (a taneszközök késve érkezése, a módszertani továbbképzések időbeli eltolódása) ugyan nehézkessé tették a munkát, de rugalmas megoldásokat alkalmazva igyekeztünk megvalósítani terveinket, néhol olyan kapcsolódási pontokat is találva, amelyek a munka folyamán kristályosodtak ki.

Projektek idegen nyelven A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, melynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. Az általunk használt programcsomag célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erősítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes - 41 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

fejlesztése a cél. Az adott feladattól függően lehetőség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges. - Az Internet felhasználására a nyelvórán A programcsomag adaptálása során célunk, hogy a nyelvórákon a tanulók aktívan építsenek az Internet kínálta lehetőségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A modulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak. A tananyag kipróbálása legjobb tudásom szerint egy tanévet vesz igénybe. A modulokat a tankönyv fejezeteihez kell illeszteni, hiszen a tanulóknak akkor van lehetőségük a tanultakat alkalmazni, a nyelvet kreatívan, valódi szituációban, kommunikatív módon használni.

A kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek felsorolása Kapcsolattartás a szülőkkel A 2006-os tanévnyitó ünnepélyen az intézmény vezetője röviden ismertette a nyertes pályázat programját, a kompetenciaalapú oktatás részterületeit. A 2006-2007-es tanév kiemelt feladataként jelölte meg a programcsomagok bevezetését, a szülők teljes tájékoztatását a programról. Ez utóbbi meg is történt a szülői értekezletek keretében (2006 szeptemberében), ahol a szakmai vezető ismertette a program célját, feladatait, a munka körvonalait. A 2007. évi márciusi szülői értekezleteken a tanárok és a szülők megbeszélték az eddigi eredményeket, problémákat, a továbblépés módjait.

A nevelőtestület részvétele a programban – műhelygyakorlatok szervezése A pályázati képzésben részt nem vevő kollégáknak nevelőtestületi értekezleteken, továbbképzéseken ill. műhelygyakorlatok keretében a képzéseken résztvevő 12 kolléga csoportokban mutatta be a kompetenciaalapú oktatás gyakorlati fortélyait azért, hogy minden kolléga megismerkedjen a módszerekkel, használhassa azokat mindennapi munkája során.

Bemutatóórák Minden képzésben részt vett kolléga tartott 1 vagy több bemutatóórát. Ezt a „jó gyakorlatot” a jövőben is szeretnénk folytatni.

Módszertani ötletbörze összeállítása a nevelőtestület tagjainak A) Módszerek, munkaformák Az egyéni és a frontális osztálymunka mellett a pár és csoportmunkát alkalmazzák a kollégák az órákon. A csoportokon belül a gyerekek vagy párokban (Gondolkozz – beszéld meg párban), feladatonként cserélve a szerepeket, vagy egyéni munkával dolgoznak, ezt követi a csoportbeli egyeztetés, megbeszélés segítségnyújtás. Ha nem sikerül közös álláspontot kialakítani, segítséget kérhetnek. A 4 fős csoportokban történő megbeszélés célja a közös problémamegoldás és az ellenőrzés. A kooperatív tanulási módszereket sikeresen vezették be a pedagógusok. A csoportok kialakítására többféle módszert alkalmaznak, pl. mozaik, számok, színek, fogalmak…

B) Az alkalmazott technikák ABLAK Ez egy rendszerező módszer - 42 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• •

2008/2009

4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad) A megfelelő számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt amit 1, 2, 3, illetve 4 csoporttag gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül.

ÁLLJ FEL, HA VAN ÖTLETED! • A feladat megoldása során a csoport tagjai együtt beszélik meg a feladat megoldására vonatkozó ötleteket. Addig beszélgetnek, amíg nem érzik úgy, hogy van olyan mondanivalójuk, amit szívesen megosztanak az osztállyal. Ekkor a csoport egyik tagja feláll. DIÁKKVÁRTETT • A csoportokban A? B? C? D jelet kapnak a diákok és a csoportok is nevet vagy számot kapnak. • A tanár vagy diák feltesz egy kérdést • A csoport megbeszéli a választ • Valaki megmondja, hogy melyik jelű tanuló melyik asztalnál válaszol. • Akinek a betűjelét és csoport nevét (számát) mondták, válaszol a kérdésre. FELADATCSERE • A tanult anyagból a csoportok állítanak össze egy feladatot, és feladják egy másik csoportnak. A feladatcsere alkalmas arra, hogy gyakorolják a tanultakat és a versengő csoportok számára kihívást jelentő feladatok születhetnek. FORDÍTOTT SZAKÉRTŐI MOZAIK • A, B, C, D jelek kiosztása csoporton belül • Minden csoport más-más témát dolgoz fel és plakátot (rajzot, vázlatot…) készít belőle. • Összeülnek az azonos betűjelűek és asztalról asztalra vándorolnak • Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát elkészítésében részt vett. GONDOLKOZZ, BESZÉLD MEG! • A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik. • Párban megbeszélik. • A két pár közösen is megvitatják a problémát. KEREKASZTAL • Szóforgó írásban • A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatait. KUPAKTANÁCS • problémamegoldásra kérjük a gyerekeket, és csak ezután oszthatják meg a problémákra adott válaszaikat a csoporttal. MOZAIK • Képeslap, szöveg – bármi, ami darabolható. A csoportlétszámnak megfelelő darabra vágjuk, összekeverjük, majd szétosztjuk. Az összetartozó darabok tulajdonosai megkeresik egymást. SZAKÉRTŐI MOZAIK • A, B, C, D jelek kiosztása. • Az új ismeretet tartalmazó szöveget négy részre osztjuk. A csoport minden tagja másmás szövegrészt kap. • Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. - 43 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• •

2008/2009

Az azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. Mindenki visszamegy a csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát.

SZÓFORGÓ • A csoport tagjai sorban elmondják egymásnak a gondolataikat az adott témában.

C) A projektmódszer • • • • • • • • •

A gyerekeket érdeklő témát, problémát vetünk fel, a gyerekek választanak ezek közül. Gyakorlatot szereznek a gyerekek a közös tervezésben. Lehetőséget nyújt önálló, egyéni munkavégzésre. Lehetőséget biztosít az együttműködésre, az egymástól tanulásra. Interdiszciplináris tapasztalatokat nyújt. A különböző kompetenciával rendelkező tanárok és diákok munkatársként működnek együtt. A gyerekek önálló döntési lehetőséget kapnak. A projektmunka egyszerre komoly és játékosan könnyed. Erősek és kommunikatívak a gyerekek közötti kapcsolatok.

D) Az idegen nyelv oktatása Az órákon a modern nyelvpedagógiai szemléletnek megfelelően a kommunikatív nyelvtanítási módszert alkalmazzuk, melynek elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának a fejlesztése. Ide tartozik a beszédértés, a szövegértés, a beszéd- és az íráskészség fejlesztése. Nyelvtanításunk másik fontos célja az interkulturális kompetencia fejlesztése, hiszen nemcsak nyelvet tanítunk, hanem az adott célnyelvi ország(ok) kultúráját is közvetítjük tanulóink felé. Fontos, hogy megismerjék és elfogadják a másságot, fejlesszék empátia- és toleranciakészségüket. Nyelvórán a nyelvi kompetenciákon túl fejlesztjük az általános kompetenciákat is. A feladatokat változatos, főleg indirekt munkaformákban végezzük, ezáltal is lehetőséget adva a kooperatív tanulásra és fejlesztve a tanulók szociális kompetenciáit. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanulására. Indirekt módon többféle, a különböző tanulói típusoknak megfelelő tanulási stratégiákat és technikákat ismertetünk meg tanulóinkkal. Ezek tudatosítására később, kb. 7. osztályban kerül sor, amikor ezzel a témával kapcsolatos szövegeket dolgozunk fel német nyelven. A programcsomag moduljaiban új tevékenységek segítségével dolgozzuk fel a tananyagot. A diákok pár- és csoportmunkában dolgoznak. A csoportmunka fejleszti a tanulók interperszonális készségeit. Lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók különböző szerepekben – információgyűjtő, -rendszerező, információt prezentáló – próbálják ki magukat. A tanulók többszintű feladatokat végeznek, figyelembe véve a diákok különböző intelligencia típusát (verbális, logikai, interperszonális, természetbúvár). A tanulók feladatalapú tevékenységek során sajátítják el a tananyagot. Az elvégzendő feladatnak – színdarab írása, dalszöveg írása, poszter prezentálása – valós kommunikatív célja van, a tanulók nyelvhasználata a feladat elvégzésekor autentikus. A tanulók önálló felfedező tanulási stratégiák segítségével szerzik az ismereteket. A tanári és tanulói szerepek megváltoznak. A tanár háttérbe szorul, a tanulási folyamatot segítő (facilitátor) szerepet vesz fel. A tanuló önállóan, kutatómunka keretében gyűjti az ismereteket. Új információforrásként jelenik meg az Internet.

- 44 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

E) Adatbank létrehozása, a munkához felhasználható szakirodalom-ajánlás a nevelőtestületnek Minden pedagógusnak ajánljuk Adamikné Jászó Anna – Gósy Mária (1977) Hagyomány és újítás az olvasástanításban. Fejlesztő Pedagógia Alsó tagozatos tanítói kincsestár (Raabe Kiadó) Auxné Bánfi Ilona –Vári Péter – Felvégi Emese – Rózsa Csaba – Szalay Balázs (2001): Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. In: Új Pedagógiai Szemle LII, 1/38 B. Nagy Ágnes (2005): Generatív grammatika az anyanyelvi nevelésben. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I. Iskolakultúra, Pécs, 37-69. Banczerowski, Janusz (1994): Kommunikációs kompetencia és összetevői. Magyar Nyelvőr. 118. 277-286. Banczerowski, Janusz (1995): A nyelvi kompetenciáról. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás ’95. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 93-104. Bánréti Zoltán (1999): Nyelvtan és kommunikáció tizenéveseknek. Modern Nyelvoktatás I. 9-23. Csapó Benő (2001): Tudáskoncepciók. In: Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest, 88-105. Csapó Benő (2004a): Tudás és iskola. A tudás és a kompetenciák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 41-55. Csapó Benő (2004b): Tudás és iskola. A tudás minősége. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 57-73. Dér Valéria – Korponay Györgyné (1997): Nyelvtan és kommunikációs feladatgyűjtemény, Nodus Kiadó, Veszprém. Felvégi Emese (2005a): Gyorsjelentés a PISA 2003 összehasonlító tanulói teljesítménymérés eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, LV. 1/63-86. Felvégi Emese (2005b): A tanulói teljesítményt meghatározó tényezők – PISA 2003. Új Pedagógiai Szemle, LV. 2/69-78.Fenntartható közösségek és iskolafejlesztés – a környezeti nevelés lehetőségei (2004). Országos Közoktatási Intézet, Budapest Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 5-76. Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Szabad iskolákért Alapítvány, Budapest Hymes, Del H. (1978): Kommunikatív kompetencia. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 333-357. In: Új Pedagógiai Szemle LII, 48-51. Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás Budapest ÖNKONET Kárpáti Tamásné – Tasnádíné Papp Zsuzsanna – Vajda Sándorné (2000): Betűről betűre olvasás- és írásfejlesztő feladatok 1-7. kötet. Krónika Nova Kiadó, Budapest Kósa Barbara (2005): Oktatás és képzés 2010 – Összefoglaló a ’Kulcskompetenciák’ munkacsoport eredményeiről … Új Pedagógiai Szemle, 5. 51-57. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Kuratóriuma (2003): A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. KOMA XLIX. www.koma.hu Landau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez. A kreatív gondolkodás. Calibra Kiadó, Budapest, 18-19. M. Nádasi Mária (2003) : Projektoktatás Budapest Gondolat Kiadói Kör Makádi Mariann (1997): Környezetünk természetföldrajza. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged Molnár Gyöngyvér (2002): A tudástranszfer. Iskolakultúra, 2. 65-74. Molnár Gyöngyvér (2004): Az iskolai és az alkalmazható tudáskettőssége hazai és nemzetközi mérések tükrében. Iskolakultúra, 8. 21-31. Molnár Gyöngyvér (2005): A problémaalapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködő-készség fejlesztésének módszere. Iskolakultúra, 10. 31-43. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekben? (Konstruktivizmus és pedagógia), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nahalka István (2002): Korreferátum a PISA-felmérések eredményeinek értékeléséről. Sulinet Digitális Tudásbázis http://sdt.sulinet.hu, http://ikt.sulinet.hu NAT informatika műveltségi terület Informatikai oktatási program IKT http://ikt.sulinet.hu/segedletek/inf_okt_program.pdf Az iskolai könyvtár linkgyűjteménye: http://www.gyak.jgypk.u-szeged.hu/iskola/konyvtar/index.html Szira Judit: A projektmódszerről, Új Pedagógiai Szemle 2002/9 138-143.o Pethőné Nagy Csilla (2005): Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése (2003): Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest www.kooperativ.hu www.sulinovadatbank.hu www.suliszerviz.com/tanfolyam Zs. Sejtes Györgyi – Ótott Ildikó (1998): Nyelvi és kommunikációs feladatgyűjtemény tizenéveseknek. Nodus Kiadó. - 45 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Németül olvasóknak ajánljuk BASTIAN, Johannes/GUDJONS, Herbert (1988): Das Projektbuch 1. Bergmann-Helbig Verlag. BASTIAN, Johannes/GUDJONS, Herbert (1990): Das Projektbuch 2. Bergmann-Helbig Verlag. BIECHELE, M./PADRÓS, A. (2003): Didaktik der Landeskunde. Fernstudieneinheit 31. Berlin u.a.: Langenscheidt. BIMMEL, Peter/RAMPILLON, Uta (1996): Lernerautonomie, Lernstrategien. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. DAHLHAUS, Barbara (1994): Fertigkeit Hören. Fernstudieneinheit 5. Langenscheidt. KAST, Bernd (1995): Fertigkeit Schreiben. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. KRUMM, Hans-Jürgen (1990): Vom Lesen fremder Texte. Textarbeit zwischen Lesen und Schreiben. In: Fremdsprache Deutsch. Zeitschrift für die Praxis des Deutschunterrichts. Heft 2: Arbeit mit Texten. Klett. S. 20-24. NEUF-MÜNKEL, Gabriele/ROLAND, Regine (1994): Fertigkeit Sprechen. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. NEUNER, Gerhard/KRÜGER, Michael/GREWER, Ulrich (1996): Übungstypologie zum kommunikativen Deutschunterricht. Langenscheidt. SOLMECKE, Gert (1993): Texte hören, lesen und verstehen. Eine Einführung in der Schulung der rezeptiven Kompetenz mit Beispielen für den Unterricht Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt. WIECKE, Rainer E. (1993): Aktive Schüler lernen besser. Klett. WIECKE, Rainer E. (1997): Vom Text zum Projekt. Kreative Textarbeit und offenes Lernen im Unterricht „Deutsch als Fremdsprache”. Cornelsen.

F) Továbbképzések A programcsomag oktatását segítő képzések többségében sok új ismeretet adtak (pl. SDT, kooperatív technikák…), sok kollegát ismerhettünk meg, és ezáltal még több információhoz jutottunk a kompetenciaalapú oktatás terén. A kompetenciaalapú oktatás programcsomagban alkalmazott módszerek és technikák teljes mértékben megegyeznek a kommunikatív nyelvtanítás során alkalmazott módszerekkel, technikákkal (pár-és csoportmunka, játékok, kooperatív technikák, drámajáték, projekt). Az iskolai műhelymunkák során bebizonyosodott, a kollegáknak tetszettek a módszerek, hogy a saját tapasztalatuk, élményeik alapján ismerkedhettek meg a kooperatív tanulási technikákkal és a projektmódszer alapjaival. Ezért ezt a „jó gyakorlatot” kívánjuk folytatni a következő tanévekben is.

Eredmények ; ; ; ; ;

nyertes HEFOP 3.1.3-as pályázat a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések a tanártovábbképzéseken való részvétel a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) ; a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása ; műhelymunka kialakítása

A jövő feladatai A) hosszú távú terv • a kompetenciaalapú programcsomagok helyi adaptálásának megvalósítása 1-8. évfolyamig • a szakmai, gazdasági fenntarthatóság biztosítása • a nevelőtestület minden tagjának szüksége van a folyamatos önképzésre B) rövid távú terv • a pályázat megvalósítása miatt igen rövid idő, erőltetett ütemezés, a feladatok torlódása feszítetté tette a munkatempót, ennek kiküszöbölése a kiegyensúlyozott minőségi munka érdekében elsődleges • alapprobléma a pilote program hiánya: a tervezési nehézségek, a hibák helyi kezelése kívánatos - 46 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • •

2008/2009

a túlvállalás, a továbbképzések túlméretezése, egyenetlen minősége miatti hiányok pótlása a fenntarthatóság (gazdasági, szakmai) érdekében további pályázati lehetőségek felkutatása a bürokratikus terhek lehetőség szerinti csökkentése.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében. Pedagógusaink a tanuló személyiségének fejlesztéséről nevelése, tanítása keretében gondoskodnak. Világnézeti, erkölcsi nevelés • A tanórai, tanórán kívüli magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend). Itt kiemelkedő szerep jut az első és a nyolcadik osztálynak. • Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért. • Tiszteletben tartjuk tanulóink hitét. A szülők, a gyermekek igénye alapján biztosítjuk a hitoktatást. • Feladatunk kialakítani a tanulók megfelelő én tudatát. Meg kell találni helyüket a családban, az iskolai közösségekben. Ehhez folyamatosan igényeljük a szülői ház segítségét. • Nevelőmunkánkban fontos feladatunk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren alapvető példamutatása. Esztétikai nevelés • Feladatunk megismertetni a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmát. Fedezzék föl magukban, környezetükben a harmóniát, törekedjenek annak elérésére. • A tanórákon illetve a művészeti oktatás területein képessé tesszük a tanulókat az önálló alkotómunkára. • Megismertetjük őket az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével. • Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakulására, nem tűrjük a pongyolaságot. • Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét. • A környezet szépítésére, tisztaságának megőrzésére szoktatjuk tanulóinkat. • Rendszeres munkát végeznek az iskoláért /félévente egy délután /, részt veszünk az Önkormányzat által kiírt ilyen jellegű pályázatokon. • Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést. • Az egyesített intézményben működik mind az Önkormányzati mind a Magán Zene és Művészeti Iskola, melynek keretében gyermekeink hangszeres zenei, balett, néptánc, moderntánc és képzőművészeti oktatásban részesülnek. • Biztosítjuk a rendszeres fellépéseket tudásuk bemutatására. • Tanulóinkat megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeivel. • Tanulmányi sétákat szervezünk. Ezen alkalmakkor megismertetjük a környezet, a természet értékeit, szépségeit. Felhívjuk figyelmüket, a természetet romboló, a környezetet szennyező emberi tevékenységre, megismertetjük, és koruknak megfelelően gyakoroltatjuk velük a megelőzés módját. • Az iskolai védőnő segítségével mentálhigiénés órákat szervezünk. Itt megismertetjük tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket, szépet, önmaguk, társaik elfogadására, a toleranciára neveljük őket. - 47 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Környezetvédelemre nevelés • Alapvető feladatunk kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttélésének képességét. Ebben nélkülözhetetlen a család szerepe. • A tanórákon szerzett ismereteket az iskola teljes életében alkalmazzuk. • Megismertetjük velük az iskola szűkebb és tágabb környezetét, megköveteljük, hogy óvják annak rendjét, tisztaságát. • A tantestülettel, tanulókkal közösen ültetünk fákat, virágokat, melyeket rendszeresen gondozunk. (Almási Tagintézmény) • Feladatunk megtanítani őket a takarékosságra, az energia ésszerű használatára. Évente két alkalommal gyűjtünk papírt. • Megtanítjuk őket az élővilág megbecsülésére, megóvására. • Figyelemmel kísérjük az apró állatot, díszállatot tartó tanulók tevékenységét, segítséget adunk nekik. • Rendszeresen részt veszünk környezetvédelmi pályázatokon. Az egészséges életmódra nevelés • Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátítassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást. • Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. • Sportköreinken egyrészt labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének. • Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink. • Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt. • Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. • Ennek érdekében évi 4 alkalommal kerékpártúrát, rendszeres gyalogtúrát szervezünk. • Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját. • Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket. • Tanulóink étkezési szokásai kötöttek. • A napközit vezetők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása /Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, az ANTSZ segítségét. Közéletiségre nevelés • Feladatunk megismertetni tanulóinkkal az iskola, a lakóterület, a város közéletét. • Legyenek ismereteik a hazánkban, a világban zajló eseményekről. • Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. • Kialakítjuk bennük azt a képességet, hogy tudják pontos helyüket a mikro- és a makrokörnyezetben. • Kiemelt szerepet tulajdonítunk a Diákönkormányzatnak, a Suli Média iskolaújságnak.

- 48 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • • • •

2008/2009

Kialakítjuk velük a választás, a választhatóság gyakorlatát. Megismertetjük velük a Városi Diákönkormányzat tevékenységét. Iskolai, városi, nemzeti ünnepeinken igényeljük a méltó megemlékezést, az aktív részvételt, a megfelelő külsőségeket. Iskolánkhoz tartozásukat erősítjük a számukra is közkedvelt külsőségekkel: Iskola zászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság, iskolanaptár, DVD az iskoláról. Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják bensőséges családias hangulatú épületegységenkénti rendezvényeink. A személyiségfejlesztő tevékenység kiemelt területei az iskolai sportkör és a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvények.

Iskolai egészségnevelési program „Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke.”

Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete.

Az egészségfejlesztés fő feladatai Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

Az egészségfejlesztés sarkpontjai • • •

Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

A prevenció (megelőzés) területei •

Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. - 49 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai • • •

• •

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására.

Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata. Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását. A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg. A kondicionális testedzés Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó - 50 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek tükrében évek óta működik intézményünkben a mindennapos testnevelés. A tanórák 45 percesek, melyekben az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek minden nap részt vesz a mindennapi testnevelési programban. Minden alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és izületvédelmi szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti méréshez.) Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az iskolában valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon realizálódik. Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül. Stresszelhárítás A stresszokok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stresszelhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet.

- 51 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés Kedvező társas miliő működtetése. Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket, a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből származó tanulóink miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut esetekben gyermekpszichológus segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása: A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: – Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg. Mi pedagógusok igyekszünk bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. – Háziorvos, védőnő Az egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő, iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mellkörfogat mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai szűrővizsgálatok. – Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét is igénybe vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen. – Az ÁNTSZ megyei intézeteinek szakemberei alkalomszerűen besegítenek az iskolai egészségnevelési munkába.

Környezeti nevelési program Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: b A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 8.§

- 52 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének u225 általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben Ratifikált Biodiverzitás Egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455.§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy atársadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5. pontja részletesen foglalkozik a környezet egészségügyi oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: - 53 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Környezetegészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit, és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség - 54 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat A tanulók • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok, versek) • egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során Felső tagozat A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk - 55 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, tágabb környezetünket: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatásával lakóhelyünk megóvását hangsúlyozzák • természeti környezetünket ismerjék: a természet megóvását; Földünk nevezetes tájait; veszélyeztetett növényeket és állatokat • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősségük a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képességük, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika Alsó tagozat A tanulók • tudjanak a világ mennyiségi viszonyaiban, térben és időben tájékozódni • képesek legyenek megkülönböztetni környezetük térbeli és síkbeli alakzatait • tapasztalati úton ismerjék fel az időpont és időtartam közötti különbséget (pl. év, hónap, nap…) • ismerjék fel a mennyiségek, mértékegységek, mérőszámok közötti összefüggéseket • képesek legyenek leolvasni és lejegyezni a hőmérsékletváltozásokat • ismerjék fel környezetükben a kölcsönös és nem kölcsönös összefüggéseket • ismerjék fel környezetük szimmetrikus és nem szimmetrikus alakzatait Felső tagozat A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek reális becslésekre • tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni • a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók • ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal • ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében - 56 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

2008/2009

ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret • a tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére A pedagógus feladata: • a megismerés komplexitására, egészlegességére való törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) • természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása • környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése • ökológiai szemlélet fejlesztése • helyes környezeti attitűdök fejlesztése • értékrend alakítása • környezettudat fejlesztése • felelősségérzet fejlesztése, környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - 57 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

• ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában • segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene Alsó tagozat A tanuló • ismerje meg szülőföldje néhány népszokását, népzenei kincsét • ismerje meg a művészeti ágak sajátos nyelvezetét, jelrendszerét • ismerkedjen népművészeti alkotásokkal, hagyományokkal • ismerje meg más népek, nemzetiségek és etnikai kisebbségek dalait • ismerje fel és különböztesse meg a természet hangjait Felső tagozat A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra Alsó tagozat A tanulók - 58 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

2008/2009

legyenek képesek meglátni a környezetükben a szépet, tudják a látványt kifejezni síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással • legyenek képesek a közvetlen környezet képben való megfogalmazására • rajzaikban jelenjenek meg a változások vizuális jellemzői (pl. évszak, időjárás) • értsék meg a környezetük információs jeleit, fogják fel a jelek üzenetét • tudják megfogalmazni műélményüket • ismerjék lakóhelyük jellegzetes épületeit, néhány köztéri szobrát, rendelkezzenek helytörténeti ismeretekkel Felső tagozat A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Technika és életvitel Alsó tagozat A tanulók • különböztessék meg a természetes és mesterséges alkotásokat, anyagokat • ismerjék meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat, jelképeket, szokásokat • egészségmegőrző-, higiéniás szokások belátása, betartása • tudjanak az úttesten biztonságosan átkelni a KRESZ szabályait betartva • alakuljon ki a tanulók igényessége környezetük, lakóhelyük tisztasága iránt • környezetüket tiszteljék, védjék A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen - 59 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

• • •

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés Alsó tagozat A tanulók • ismerjék fel az alkalmazás szintjén a mozgástevékenységeknek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét • végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban • viseljék az időjárás kellemetlen hatásait • váljék szokásukká az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban Felső tagozat A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan pályázatokat készítenek, amelyek a környezet és természetvédelem fontos témáival foglalkoznak, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. rajzpályázatok) Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolánkban rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napja rajzkiállítás, Víz Világnapja rajzkiállítás, képzőművészeti kiállítás. Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok • A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat: - 60 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• •

• •

•

2008/2009

o Kaán Károly Term. és Körny. ism. Országos Verseny o Herman Ottó Országos Biológiai Verseny o Katasztrófavédelmi Verseny A művészeti iskola versenyeken, pályázatokon vesz részt, ahol természetvédelemmel kapcsolatos témájú munkák is szerepelnek. Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolánkban rendszeresen hulladékgyűjtési akciókat szervezünk. o A jeles napok – Víz, Föld, Madarak és fák napja – méltó megünneplése rendezvényekkel, kiállításokkal, túrák szervezésével. o A levegőszennyeződés-mérő program keretében savas eső mérést végzünk. „Téma hét” megrendezése, melynek során évente más környezeti tényezővel foglalkozunk valamennyi tantárgy keretén belül a tantárgy sajátosságának megfelelően. (víz, föld, levegő, stb.) Napközis foglalkozás: o Séták a városban, a környék parkjaiban, látogatás intézményekbe. o Részvétel a környezetvédelmi akciókban, gyűjtőmunkákban. o Kirándulások szervezése a Maros-partra, országunk nevezetes helyeire. Érdeklődő tanulóinknak biztosítjuk a természeti és épített környezet veszélyhelyzeteire, váratlan események – időjárás, talaj-, víz-, levegőszennyezés, veszélyes anyag stb. – történő felkészülést.

Módszerek Játékok • szituációs • memóriafejlesztő • kombinációs • érzékelést fejlesztő • ráhangolást segítő • drámapedagógia Modellezés • hatásvizsgálatok • előrejelző • működő modellek készítése, elemzése Riport módszer • kérdőíves felmérés • direkt riportok • fotóriport Projekt módszer • analízis – akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek • terepgyakorlatok • térképkészítés • egyszerű megfigyelések • célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka • természetvédelmi és fenntartási munkák • rekonstrukciós munkák • madárvédelmi feladatok • szelektív hulladékgyűjtés • rend- és tisztasági verseny - 61 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Közösségépítés • csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés • vizuális művészet a környezeti nevelésben • irodalmi alkotások • zeneművészet • fotóművészet • táncművészet • népművészet • esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A lehetőségekhez mérten folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. (lásd pedagógiai program)

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái • munkaközösségi és munkaértekezletek, egyéni beszélgetések, DÖK • kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel • házi dolgozat készítése • poszterek készítése és bemutatása • iskolarádió felhasználása híradásra • faliújságon közölt információk készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái • szülői értekezletek, SZMK megbeszélések • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból • környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése • Internet adta lehetőségek kihasználása • a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei o kérdőívek o különböző megfigyelések o szociometriai vizsgálatok o nyomonkövető rendszer o egyéni vagy csoportos beszélgetések

- 62 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés beindításához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a múzeumok, a nemzeti parkok, a környezetvédelemmel foglalkozó cégek, üzemek. Iskolai tanulmányai során, minden tanuló legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson vesz részt. - Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Rendszeresen részt veszünk előadásaikon, továbbképzéseiken, szervezett programjaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

- 63 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Költségvetés. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás folyamatos. Az iskolai költségvetésből a lehetőségekhez mérten, minden évben olyan felújításokat végzünk, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány. Az iskolai alapítvány lehetőségeihez mérten, pályázat útján, támogatja a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységeket. Az eddigi tantárgyi versenyrendszer támogatását kiegészítjük a környezeti nevelés témájában. Külső erőforrások - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése az arra megbízott pedagógus feladata, aki tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Alapelvek, célok, jövőkép, hosszú távú célok: Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természetitársadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggés, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

- 64 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Konkrét célok és feladatok • • • • • • • • •

•

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.. A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelenjenek meg a kerettantervben. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika életvitel, történelem, társadalomismeret etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

Helyi értékek (Makó) „S majd meglátod – éjfél után dúdolni kezd e drága táj, valami olyan dallamot csak errefelé hallhatót –” (Simonyi Imre) Földrajzi helyzet • alföldi, sík terület • mezőváros jellegű városkép • bőséges jó minőségű talaj • folyó menti rétség, távolabb mezőség • Maros – határfolyó hazánk és Románia között • büszkeségünk a hagyma Természeti adottságok, értékek • természetvédelmi terület a landori erdő • védett érték – Megyeház utcai Juhász Gyula fa • marosi gyógyiszap, homok • különleges természeti kincs a termálvíz, gyógyvíz Ökológiai problémák • városfejlődés, ipartelepítés, főútvonal • szennyező ipari technológiák (víz, talaj, levegő)

- 65 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Új problémák • tranzithelyzet (43-as főútvonal) • elhanyagolt szemetes területek Helyi célok • Maros megismerése • öreg fák megőrzése • faültetés • madárvédelem Az egészségnevelési és környezetnevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

A tanulók személyiségfejlődése A tanuláshoz kapcsolódó feladataink Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök -

Változatos információátadás - Jól fejlett szóbeli kifejezőképesség kialakítása, és artikulációs készség kialakítása. Alsó tagozaton: fejlesztő hatású játékok bemutatása a gyerekeknek, elsajátítás, gyakoroltatás. (Sok vers, dal, mondóka) Tanulási ambíció, alkotásvágy fejlesztése. Reálisan elvégezhető házi feladatok kijelölése, ezek rendszeres ellenőrzése, értékelése, multimédiás eszközök használata. Optimális tanulási igényszint. Egészséges sikervágy, kudarctűrés kialakítása, fenntartása. Igényességre, ismereteik folyamatos bővítésére, tudatos fejlesztésére való ösztönzés– könyvtár, szakkörök, internet. A tanuló önismeretének, együttműködési képességének fejlesztése, akaratának edzése. A külső környezettel együttműködve, változatos, fejlesztő hatású tevékenységek lehetőségének megteremtése – Hagymaház, Városi Fürdő, Sportcsarnok, könyvtár. Bekapcsolódás kulturális társintézmények programjaiba. Szülők bevonása.

Művészetek területein -

tanulják meg észrevenni a szépet, tanulják meg saját érzéseiket kifejezni, fejlődjön ki reális kritikai érzékük, fejlődjön ki testi-lelki erejük Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban: • elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat, • a középiskolai követelményeknek megfelelni, • rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, • határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról, • ismerik és belső igényből fakadóan követik az alapvető etikai normákat. A tanulók személyiségének formálódását nem egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

- 66 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények Pedagógusokat érintően Feladatunk a stabil, kiegyensúlyozott tantestület kialakítása. Ezt közös célkitűzésekkel, közös feladatvállalások rendszerével, rendszeres értékeléssel kívánjuk elérni, ill. fenntartani. Az iskola együttműködik a szülők közösségével a tanulói közösség kialakítása fejlesztése során. A szülői szervezet hatékonyan segíti a nevelőmunkát. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata, akik ennek során együttműködnek a szülővel a tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban.

Gyermekközösségek 1. 2. 3. 4.

osztályközösségek, napközis csoportok sportkörök, szakkörök művészeti iskolai tanulók közössége énekkar, zenekar

A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai 1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. 3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A város megismerése, részvétel városi rendezvényeken. Közös programok a szülőkkel /anyák napja, télapó ünnep stb./. 4. oszt.: Szaktanári rendszerbe szoktatás, a felső tagozat megismerése.(Almási) A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért.. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a város ünnepein, rendezvényein, városi versenyeken. 5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere.. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában, Részvétel versenyek,

- 67 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 7-8. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, SuliMédia, Suli-TV, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Városi Diákönkormányzat munkájában, részvétel a városi ifjúsági rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelőoktató munkájának részét képezik. Rendezvények Az intézmény megtartja az összevonás előtti intézmények már jól bevált hagyományait és kialakítja az egyesülés teremtette közös lehetőségeket. Iskola szintű ünnepélyek • Tanévnyitó • Tanévzáró • Október 6. • Március 15. • Ballagás Almási Tagintézmény • Karácsonyi ünnepség, templomi koncert • Őszi és tavaszi kerékpártúrák • Télapó délutánok • Vers- és prózamondó verseny • Mesemondó verseny • Teremlabdarúgó torna • Óvodások játékos sportversenye • Napközis rendezvények • Hulladékgyűjtés • Nőnap • Anyák napja • Farsang Kálvin Székhely • Nyílt napok • Tanulmányi versenyeken való részvétel • Tanulmányi versenyek szervezése • Eredmények közösség előtti értékelése

- 68 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

2008/2009

Irodalmi, zenei, ismeretterjesztő, stb. műsorok szervezése tanulói előadások és hivatásos művészek és előadók részvételével • Sulinapok, sportversenyek, kerékpáros és gyalogos túrák szervezése • Karácsonyi ünnepség • Farsangi bál • Télapó-ünnepély • Anyák napja • Sulinap Bartók Telephely • Zenekari, kamarazenei, énekkari tevékenység • Bartók születésének évfordulója és Zenei Világnap • Tanulmányi versenyeken való részvétel • Eredmények közösség előtti értékelése • Irodalmi, zenei, ismeretterjesztő, stb. műsorok szervezése tanulói előadások és hivatásos művészek és előadók részvételével • Balett gála • Kiállítások rendezése a tanulók munkáiból • Aktív részvétel a város kulturális életében • Sulinapok, sportversenyek • Kerékpáros és gyalogos túrák szervezése • Színházlátogatások szervezése • Hangversenyek, koncertek • Kiállítások • Karácsonyi ünnepség • Farsangi bál • Télapó-ünnepély • Anyák napja • Hangszeres találkozók (Ütős, fúvós) Kertvárosi Tagintézmény • Hulladékgyűjtés • Egészség- és sportnap • Föld napja • Madarak és fák napja • Iskolai, városi, megyei, levelezős, tanulmányi versenyek szervezése • Városi-, megyei versmondó, prózamondó, Kazinczy verseny szervezése • Télapó ünnepség • Karácsonyi műsorok szervezése • Nyílt nap • Játékos foglalkozások óvodásoknak • Farsang • Színházlátogatás • Deák úszókupa • Népi kézműves alkotótábor • Költészet napja, Magyar kultúra napja • Közlekedési verseny • Terematlétikai versenyek • Nyolcadikosok napja

- 69 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetűnő lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása a gyermek életkor – specifikus, lelki, illetve társaslélektani konfliktus-lehetőségein kívül egy sor nehézséget hozhat a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. A tolerancia képességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság tisztelet, érdeklődés).

Feladat A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, vezető tüneteik kiválasztása. Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. Meg kell keresnünk a tanuló értékeit, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkához. Lehetőség szerint a kiváltó okokat kiderítjük. A magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció. Fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből, iskolai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e. Rendszeres kapcsolatot eszközölünk a szülői házzal, a kapcsolat legyen gyümölcsöző. Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük. Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek, hogy a gyermek ’kinyíljon’. Közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés a feladatunk. A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép igényének kialakítása elengedhetetlen. Következetességre nevelünk és a kivárás képességének alakítására. Olyan környezet kialakítása a cél, amely alkalmas az el- és befogadásra, együttműködésre. A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket biztosítsa szakember: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, iskolapszichológus. Fontos a gyermekkel kapcsolatos információk átadása, azok tapintatos kezelése. A gyermekkel kapcsolatban lévő nevelők egymást segítik munkájukban, közös megbeszéléseket tartanak. A fejlesztéshez szükséges helyiség eszközeinek, felszereltségének bővítése elengedhetetlen.

Módszerek • • • • •

Biztonságot nyújtó, megértő, bizalmon alapuló légkör, környezet kialakítása. Állandóság fontossága, megteremtése Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. Ne legyenek hézagok, legyenek azonosak az elvárások. Együttműködés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: hatékony együttműködés a családdal: épüljön ’híd’ szülő- pedagógus között. Nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, szociális munkások, ifjúságvédelmi felelős bevonása. Az intézmények legyenek együttműködők, ’kéz a kézben’, az információáramlás legyen hatékony. Szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. Minél több közös élmény: játék a kölcsönös elfogadás érdekében - 70 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• •

2008/2009

Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása. A pedagógusok gyógypedagógusok közös megbeszélése Esetmegbeszélés, egyéni esetkezelés, egyénre szabott-egyéni bánásmód előtérbe helyezése.

A megvalósulás színterei • iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák, • napközi, tanulószoba, • rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint, • felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint, • szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, • szabadidős foglalkozások, • családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái: Csoportmunka • a vezető/kezelendő fő tünetekre célzott fejlesztő - oktató - gondozó programok megtervezése, a programok végigvezetése és értékelése, • kompenzáló, gyógyító tevékenység (pl.: figyelemzavar esetén), • hiánypótló, felzárkóztató tevékenység (pl.: iskolai teljesítménybeli probléma), • preferáló, megerősítő tevékenység (pl.: önértékelési zavaroknál), • viselkedésbefolyásoló tevékenység (pl.: alkalmazkodási-, beilleszkedési gondoknál félénkség vagy agresszivitás), • tanácskozó jellegű tevékenység (szűkebb- tágabb környezetre irányuló), • elfogadás, elfogadtatás, türelem, tolerancia, • megértő, elfogadó attitűd, pozitív megerősítés, • érzelmi biztonság, az állandóság biztosításának, a biztonságérzet kifejlődésének segítése, • azoknak a témaköröknek a beépítése, amelyekkel segíthetjük szocializációjukat (egészséges életmód különös hangsúllyal) • differenciált, érdeklődési körhöz kapcsolódó tanulásirányítás, • személyre szóló, konkrét, előremutató szöveges értékelés, • amennyiben indokolt a tanuló felmentést kaphat egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól. Az iskolában, az osztályban előforduló viselkedési problémák megnyilvánulási formái, személyiségproblémák, amelyek az érzelmi élet zavarára engednek következtetni: • Nyugtalan, túl mozgékony. • Figyelmetlen, szétszórt. • Túlzottan fáradékony. • Visszahúzódó. • Fél az iskolától, a feladattól. • Támad, verekszik. • Szopja az ujját, rágja a körmét. • Iskolába induláskor fáj a feje. • Keveset beszél, hamar sír. Iskolánkban a magatartási problémák enyhítésére vagy megszüntetésére a sikeresebb iskolai haladás és beilleszkedés elérése érdekében a következőket tesszük: • Felfigyelünk az ilyen tanulókra. • Kapcsolat az óvodapedagógusokkal a. A leendő első osztályos tanítók óvodai hospitálása a nagycsoportban. A leendő 5. osztályos tanárok hospitálása a 4. osztályban

- 71 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • • • • •

2008/2009

Az okok megkeresése a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenységet végzünk és ennek megfelelő segítő eljárást dolgozunk ki. A szülőt bevonjuk a probléma megoldásába, enyhítésébe, a vele való együttműködés nélkülözhetetlen. Az osztályban tanító szaktanárok beilleszkedést, segítő tevékenységüket egymással és az osztályfőnökkel együttműködve végzik. Elfogadó szemléletmódjuk nélkülözhetetlen. Külső szakemberek (pszichológus, orvos, gyógypedagógus) segítségének igénybevétele. Kiscsoportos illetve egyéni felzárkóztató programokat szervezünk a költségvetés függvényében. Napközis csoportokat szervezünk. Életkoruknak megfelelően az önálló ismeretszerzés módszerét tanítjuk meg elsajátítani. Igazán fontosnak tartjuk a jó tanár –diák –szülő viszony kialakítását.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi és ifjúságvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló népességcsoportok (a gyermekvédelem alanyai): Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az iskola, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Így megnőtt az ifjúságvédelem jelentősége is. Cél: Korunk veszélyforrásaival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében, betartva a titoktartási kötelezettség előírásait.

Feladat • • • • • • •

ön- és társismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása, társas kapcsolatok pozitív irányba történő változtatása, devianciák csökkentése, évente a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele, törekvés a veszélyeztető körülmények felszámolására, legalábbis ezek csökkentésére, pedagógusaink el- és befogadó szemléletének formálása, hogy alkalmasak legyenek a problémák kezelésére (egészségnevelés, drogprevenció, pszichés fejlődés zavara miatt tanulók integrálása). minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a tanulók fejlődését zavarja. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn: - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - rendőrséggel, - polgármesteri hivatallal; annak gyámügyi és szociális osztályával, jegyzővel, - a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, - alapítványokkal, - pártfogóval, - az iskolai DÖK-kel. - 72 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei • • • • • • • • • •

közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel az osztályfőnökökön keresztül; ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, fogadóóra, szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, tanulmányi munkája, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, szülők figyelmének felhívása a halmozottan hátrányos gyereke esetén a kedvezmény segítség lehetőségének igénybe vételére, pályaválasztás segítése, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, védőnői koordinálással, szabadidős programokon való részvétel segítése propagálása, törekvés a tanulók szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, az iskolai étkeztetés lehetőségének biztosítása, napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvétel lehetősége.

Kapcsolódó tevékenységek Oktatási segítség Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése, indulási hátrány csökkentése, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, differenciált oktatás és képességfejlesztés. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban épületenkénti ifjúságvédelmi felelős koordinálja, szervezi. A gyermekek és szüleik minden tanév elején írásban értesülnek az ifjúságvédelmi felelős fogadó idejéről, helyéről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak felé. Iskolánk tanulóifjúságának egészséges életmódra neveléséhez, drogprevenciós tevékenységéhez drogstratégia, drogprevenciós program, valamint az egészségnevelési program tartalmazza ezirányú feladatainkat.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos tevékenységek 1.) Hátrányos helyzetű gyermekek, akiket családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett, illetve akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (Azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.) 2.) Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részeül és . a szülőnek/szülőknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, és erről nyilatkozott. 3.) Hátráltató tényezők: a. Kedvezőtlen lakáskörülmények /egészségtelen lakás, nagy laksűrűség/ b. Jövedelem viszonyok c. A család életmódja - tárgyi feltételek - kulturális színvonal - fogyasztási szint, szokások - együtt élők életkora - együtt élők egészségi állapota - család szerkezete - 73 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

- alapvető higiénés feltételek hiánya A gyakorlatban általában halmozottan jelentkeznek ezek a hátráltató tényezők. A szociokulturálisan hátrányos feltételek között élő gyermek bizonyos képességeinek fejlődése elmarad, majd ez áttevődik más képességekre és az egész személyiség fejlődésének lelassulásához, vezet. Ez leginkább iskolai teljesítményén és magatartásán érhető tetten. 4.) Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, illetve bármely okból a gyermek életének alapfeltételei megváltoznak. - Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban a devianciák halmozott előfordulása valamint anyagi, erkölcsi, egészségügyi ok.(alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). - Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószerélvezet. - Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. 5.) Nehezen nevelhető gyermekek, akiknél a hagyományos módszerekkel nem lehet eredményt elérni, egyéni bánásmódot igényelnek. Egy részüknél minimális idegrendszeri károsodás is van. Fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk nyújt jelentős segítséget a probléma kezelésében. Az esetek többségében eredményhez vezet. 6.) Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. 7.) Deviánsviselkedésű az a gyermek és fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. - A társadalmi veszélyességi foka szerint megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást. - Kialakulásához vezető tényezők: súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családban élő deviáns szülő vagy más felnőtt, a család súlyos működési zavara, a szocializációs folyamatban domináló mintakövetés, összefügg a bűnözővé, alkoholistává, neurotikussá válással. - Segítésük a családból történő kiemeléssel, állami gondozásba vétellel, súlyosabb esetekben javító intézeti beutalással, ahol pszichés, mentálhigiénés gondozásban részesítik reszocializációs céllal. A megoldást segítő személyek, intézmények Iskolán belül Iskolán kívül Osztályfőnök Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat Iskolapszichológus Gyámhivatal Igazgató Nevelési Tanácsadó Gyermekvédelmi felelős Eü. intézmények (gyermek ideggondozó Gyermek pszichiáter, Drogambulancia) Mentálhigiénés szakember Rendőrség, Civil szervezetek Megoldási lehetőségek - Fejlesztő csoportok létrehozása. - Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, ill. tanácsadás, jelzés a szülők felé. - 74 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

-

2008/2009

A gyermek irányítása Nevelési Tanácsadóba, Családsegítő és Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. Segélykérelem kezdeményezése, ill. a kérelem véleményezése az illetékes gyámhatóságtól. Javaslat a gyermekvédelembe vételére (Gyámhivatal). Kérelem a Gyermekvédelmi Szolgálathoz a gyermek alapellátásba vételére. Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazása, abuzus gyanúja esetén).

Tapasztalatunk - A szociális, a szociokulturális hátrányok legtöbbször tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák képében jelentkeznek munkánk során. - A hátrányos és főként a veszélyeztetett helyzetű tanulók mentálisan sérültek. - Ezekben az esetekben felmerül a család, a szülők felelőssége a közvetlen környezet ingerszegény, nevelésképtelen, sokszor értéktagadó magatartása is. - Az ifjúságvédelmi munka ezekből következően csak összehangolt, komplex családterápia esetén mondható eredményesnek. (Ennek feltételei városunkban nem adottak.) Milyen ügyben hova fordulhatunk? Milyen ügyben? Kitől? Ki kérheti a segítséget? Nevelési problémák, Nevelési tanácsadó, szülő, törvényes képviselő, viselkedés-, teljesítmény- és gyermekpszichiátria, iskola kapcsolatzavar Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekpszichológus Családi konfliktusok, Területileg illetékes iskola, törvényes képviselő, életvezetési problémák családsegítő és szülő Gyermekjóléti Szolgálat A kiskorú súlyos retardációja, Tanulási Képességet iskola, szülő, törvényes fogyatékosság gyanúja Vizsgáló Rehabilitációs és képviselő (iskola javaslata Szakértői Bizottság szükséges) Fogyatékos kiskorú Diákotthoni igazgató, iskola, szülő, törvényes elhelyezése (érzékszervi, Gyámhatóság képviselő (szakvélemény mozgás) szükséges) Segélyek (bármilyen formája) Gyámhivatal és/vagy szülő, iskola, gondozó, Szociális Osztály törvényes képviselő Átmeneti gondozás Polgármesteri Hivatal, iskola, szülő, rokon, törvényes kezdeményezése Gyámhivatal képviselő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi gondoskodás Gyámhivatal, Gyermekjóléti iskola, szülő, nevelési védelembe vétel Szolgálat tanácsadó, családsegítő kezdeményezése központ rokon Kiskorú elhelyezése v. annak Bíróság vagy Gyámhivatal apa, anya, gyermek megváltoztatása (válás után) Gyermekjóléti Szolgálat Kiskorú láthatás (válás után) Polgármesteri Hivatal, apa, anya Gyámhivatal, Bíróság Kiskorú szökése, csavargása Rendőrség szülő, iskola, törvényes esetén képviselő Kiskorú bűnelkövetése Rendőrség szülő, iskola, törvényes képviselő Kiskorú alkoholizálása, Gyermekjóléti Szolgálat, szülő, iskola, törvényes kábítószer élvezete esetén Háziorvos, Nevelési képviselő Tanácsadó, Gyermekpszichiátria Gyermek - 75 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

pszichológus

Kiskorú súlyos veszélyezJegyző, Védőnő, Háziorvos, iskola, szülő, törvényes tetése, bántalmazása, abuzusa Rendőrség Gyámhivatal, képviselő, bárki Gyermekjóléti Szolgálat Öngyilkossági szándék, Nevelési Tanácsadó, iskola, szülő, törvényes kísérlet esetén Gyermekpszichiátria képviselő, bárki Ideiglenes családelhelyezés, Vöröskereszt, Családsegítő iskola, szülő, családsegítő ruhasegély és Gyermek jóléti Szolgálat E munkánk érdekében kitűzött feladataink - Felmérés (szociális helyzet). - Családlátogatások. - Okok feltárása. - Intézkedési terv készítése. - Kapcsolattartás a társintézményekkel. - Prevenció. - Hasznos szünidei elfoglaltságok tervezése, biztosítása. - Mentálhigiénés programok alkalmazása. - Egyéni felzárkóztató programok. - A különböző intézmények által ajánlott programokra figyelés. - Folyamatos kapcsolattartás a DÖK-kel. - Az érintett családokkal folyamatos kapcsolattartás. - Egyéni beszélgetés a tanulókkal, problémáik, magatartás zavaraik feloldása érdekében. Mind ezekhez szükséges az intézményvezető, a szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK részvétele. Sikerkritérium A gyermek és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába, - nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma, - párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel, - az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken, - a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat, - a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló, - a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. 3

. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A cél • segíteni a tanulók beilleszkedését, (viselkedési, magatartási formák elsajátítása, ami lehetővé teszi a hasonulást máshoz, játékszabályok betartása) • ismeretelsajátítását, (a gyermek-gondozási és tevékenység specifikus képességeinek szociális, tanulási, önszabályozási képességének fejlesztése) • egyéni ütemű fejlődését (mindenkor a tanulóból kell kiindulni, hozzá mérni a célt, a tempót.) A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: • Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. • Könyvtárhasználat

- 76 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

•

2008/2009

Önismereti csoportok létrehozása, működtetése (szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása, sport, olvasás megszerettetése, mozi, múzeumlátogatás). • Drog és bűnmegelőzési programok mentálhigiénés programok lásd egészségnevelési program (életmód program bevezetése, családi életre felkészítés). • Pályaorientációs tevékenység. • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon (családok folyamatos segítése a gyermeknevelésbe). • Motiválás arra, hogy a gyerek napközis vagy tanulószobai ellátásba részesüljön. • Kapcsolat felvétel a szolgáltató intézményekkel a meglévő kapcsolatok erősítése. • Pályázatok figyelése. • Esélyegyenlőség megteremtése. • Ruhagyűjtés. • Iskolai szünetekre igény szerint foglalkozások szervezése, a városi szervezésű programok ajánlása. • Állandó és folyamatos odafigyelés a tanulóra. • Pályaorientációs tevékenység. • Szakemberekkel további kapcsolatok kiépítése, a meglévő kapcsolatok erősítése. • Ösztöndíjak megpályázása • Tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása Feladat és kompetencia körök az 1997. évi XXXI. Törvény és a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet egyes paragrafusai alapján, valamint az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és a 16/1998. (IV. 8.) MKM. Rendelet Tevékenység Iskola Gyermek Jóléti Együttműködési formák Szolgálat Nyilvántartásba vett tanulók aktuális + + Nevelési értekezlet státuszának egyeztetése tanévenként Információ csere Esetmegbeszélés Tájékoztatás a veszélyeztetett + + Információ csere gyerekekről Esetmegbeszélés Esetkonferencia Szenvedély betegségek megelőzése, + + Szülői értekezlet és gyógyult szenvedélybeteg tanulók osztályfőnöki óra keretében beilleszkedésének elősegítése. végzett prevenció. Bűnmegelőzési programok. Információ csere. Veszélyeztető okok feltárása + + Közös családlátogatás. érdekében végzett családlátogatás Információ csere. Team és esetmegbeszélés. Gyermekétkeztetés területén a + + Információ csere, normatív támogatáson túli támogatás Esetmegbeszélés. Tanulók szabadidejének hasznos + + Közös szabadidős program eltöltéséről való gondoskodás szervezése. Fogadóórák tartása az iskolában + + 1. Közösen 2. Külön-külön

Alkalmazott módszerek • • • •

rendszeres kapcsolat a szülői házzal-hatékony gyermekismeret differenciált tanulásszervezés tanítás, fejlesztésre szoruló gyermek segítése megértő, elfogadó pedagógus magatartás, személyes példaadás befogadó környezet, több együttes élmény fejlesztő hatásának kialakítása - 77 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • •

2008/2009

tájékoztatás az ifjúság-veszélyeztető tényezőkről és annak káros következményeiről (DADA, drogprevenciós program, felvilágosító előadások), egészséges életmód iránti igény kialakítása tanácsadás szervezése a szülők és tanulók számára, életszervezési tanácsadás életvitel.

A hátrányos helyzet kezelésének színterei - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát - differenciált a tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos az óravezetés - differenciált a házi feladatok adása - fejlesztő foglalkozások tartása: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás - rugalmas az időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva - felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk - a hosszabb hiányzások miatti lemaradásokat pótoljuk - a hiányok miatt egyéni- és kiscsoportos pótlást, újratanítást tartunk - a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani tudjuk a felzárkózás lehetőségét - fejlesztjük és megerősítjük az alapkészségeket - önállóan fejlesztjük a tanulókat - páros, csoportos tanulási technikákat alkalmazunk - szabadidős tevékenységeket szervezünk - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és az érintett hatóságokkal - esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozása, melynek tagja az intézmény vezetője, aki szükség esetén javaslatot tesz - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése - folyamatos megfigyelés - folyamatos kapcsolattartás a szülővel - pedagógus továbbképzés, az IPR megismertetése a pedagógusokkal - az évismétlők száma nem haladja meg az országos átlagot - a célcsoport gyerekeinek minél nagyobb számban történő bekapcsolása a segítő programokba (Útravaló, Arany János) - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, - csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, - szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, - elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. - minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra - igénye van kulturális programokra.

- 78 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával - nevelésével, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A tanulók sajátos nevelési igényéből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális tevékenység. Speciális területe a részképesség zavar. Ezek: • diszlexia, szóvakság (hiányzik az össz szókép) • diszgrafia, írásképtelenség • diszkalkulia, számolási nehézség • hiperkinetikus zavar • mutizmus Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak a szakszerű funkciófeljesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának- gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során - gyógypedagógiai korrekciós- kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT- ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap: • énkép és önismeret • kommunikációs kultúra • testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. Beilleszkedési, magatartási Viselkedési zavarok nehézségekkel összefüggő pedagógiai kompenzációjával tevékenységek összefüggő pedagógiai - 79 -

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

tevékenységek Családlátogatások rendszeressége Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján. Vélemény ill. tapasztalatcsere az óvodákkal Rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában) Felnőtt-gyermek Alsó tagozaton heti 1-2 óra kapcsolat. felzárkóztató foglalkozás (ifj. Személyes példamutatás. védelmi felelős). Célcsoportok megalakulása a kompenzáció érdekében (Com. II.). Stresszhelyzetek kezelése, Következetesség Több szakirányú, speciális (felkészítés, feloldás, feldolgozás) (betartás, betartatás). végzettséggel kiegészülő egyéni elbeszélgetések. diploma. Feszültségoldó szabadidős Beszédstílus, Tanulás tanításának tevékenységek. kommunikáció. módszere. Együttes élmények Közösségi viszonyrendszer a tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Házirend alapos Spec. taneszköztár bővítse. megismerése, betartása, betartatása. Rendezettebb és tisztább Homogén és vegyes napközis környezet kialakítása és csoportok. ennek óvása. Az elvégzendő feladatok számát nehézségét önállósági szintjét egyénre szabjuk. Ált. viselkedéskultúra Helyiségek biztosítása iskolán belül és kívül. (fejl.fogl.-ra). Spec. szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logop., pszich., fejl.ped.). Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése. Évismétlők számának csökkenése. Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése. Tanulmányi eredmény növekedése. Rendezettebb, tisztább Pszichoszomatikus tünetek környezet, igényesség. csökkenése. Továbbtanuláskor való helytállás. Élő, napi kapcsolat, a szakemberekkel. Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.). Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más iskolák stb.) Mentálhigiénés tréningek Osztályfőnöki órák Iskolán belül több speciálisan alkalmazása. témájának tudatosabb is képzett pedagógus. tervezése, végrehajtás. Megfelelő szemléletmód kialakulása. Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése Házirend megismertetése, Célirányos órai és tananyag sok türelemmel. Elfogadás egységes és következetes felosztás, differenciálás. betartása ill. betartatása. - 80 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

Hospitálások (óvoda – iskola középiskola)

Egységes követelményrendszer kialakítása, betartása.

Információcsere.

2008/2009

Értékelés differenciálása - Mi az eredmény? (Viszonyítás módja - önmagához (tananyag) követelmény). Kudarcérzés oldása. Sikerélményhez juttatás.

A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: • Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni. • Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges. • Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés. • Differenciált értékelés. • Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás. • Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva. • A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: • a törvény által biztosított heti óraszámban, • egyéni fejlesztési terv alapján, • egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában, • a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés: • nagymozgások, • finommozgások. • testsémafejlesztés • téri tájékozódás, szerialitás finomítása Percepciófejlesztés: • vizuális, • auditív, • taktilis, • kinesztetikus. Verbális fejlesztés: Pszichikus funkciók fejlesztése: • emlékezet, • figyelem, • gondolkodás. Egyéb tevékenységek • Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása. • Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása. • Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: • Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával. - 81 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • • •

2008/2009

Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása. A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét. Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés). Önálló tanulásfejlesztés.

A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja Napközi, tanulószoba: • Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása. • A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása. • Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása. • Képességfejlesztő játékok szervezése. • Szabadidős tevékenységek. • Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése. • Személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése pedagógusok közreműködésével. Az iskolaotthon keretein belül: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. Iskolán kívüli keretek Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel. Egyéb keretek: • kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés, • szakemberek felkérése, • kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, • tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása, • tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása, • szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: - tesztek újrafelvétele, - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), - folyamatos megfigyelés, - beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, - a további feladatok megjelölése. - 82 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Sikerkritérium: A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha: • a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába, • szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik, • a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, • a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, • az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. -

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban az egyéni képességek szerinti haladást a tanulócsoportok korszerű oktatástechnikai módszerek alkalmazásával biztosítjuk. Két tagintézményünkben a sikeres HEFOP pályázat keretében kooperatív tanulási módszerekkel, digitális eszközökkel folyik az oktatás. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Az informatika oktatása kiemelt feladatunk, az alsó tagozaton már ismerkednek az informatika oktatás előnyeivel, ami később az 5-8. osztályokban, minden tanulóra kiterjedő. A tehetséges tanulóknak a tanórai kereteken kívül e területen egyéni számítógép-használat segíti fejlődését. Tapasztalataink szerint ez a módszer a legmegfelelőbb a gyerek alkotóképességének, kreativitásának kialakulásában fontos szerepet játszó személyiségfejlődés szempontjából. A tanulók tanórán kívüli fejlesztésének formáiról és óraszámairól a mindenkori tárgyi- és személyi feltételek ismeretében a munkaközösségek vezetői és a diákönkormányzat javaslata alapján, az iskola vezetősége önkormányzati jóváhagyással dönt. A működés konkrét formáit az iskola éve munkaterve tartalmazza.

A tehetséggondozás folyamata Tevékenység Tehetségek felismerése iskolakezdés előtt

Tehetségfejlesztés az iskolán belül

Módszer - óvodában megfigyeljük a gyermekek különböző szintű készségeinek meglétét, kialakulását - Mozgás, hallás - Ének, beszéd, gondolkodás - Emlékezet, kézügyesség - Beszélgetés a szülőkkel a gyermekek otthoni, játékaikról, érdeklődésükről, figyelmük tartósságáról, elfoglaltságaikról - Óvodában, iskolában különböző játékokon, ügyességi feladatok megoldásán keresztül megpróbáljuk kiszűrni, mely területen rendelkeznek a gyermekek az átlagosnál jobb képességekkel - Iskolai szinten emelt szintű osztályok szervezése matematikából, Ének-zenéből, testnevelésből. - Csoportfoglalkozás keretében szaktárgyi versenyek: • Zrínyi Ilona Matematika Verseny • Kazinczy verseny • Szavaló mesemondó verseny • Egészségügyi verseny - 83 -

Felelős Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Határidő Január-június

Óvónők, alsó tagozatos nevelők Óvónők, alsó tagozatos nevelők Iskolavezetés

Január-június

Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos

Január-június Szeptember

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• Történelmi vetélkedő • Kémia, földrajzvetélkedő • Környezetvédelmi verseny • Angol, német szépkiejtési verseny - nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások - sportversenyek • Atlétika, úszás • Kézilabda. labdarúgás • Három- és négytusa - differenciált óravezetés - Iskolai napokra való felkészülés - sportköri foglalkozások - szakköri foglalkozások - képzőművészeti foglalkozások - Egyéni foglalkozás keretében - differenciált óravezetés keretében - a különböző szaktárgyi versenyek előtti személyes felkészítés Tehetségfejlesztés az iskolán kívül.

Nyelvszakos tanárok

2008/2009

Folyamatos Folyamatos

Testnevelők Valamennyi nevelő Iskolavezetés, szaktanárok Testnevelők Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos Folyamatos

Szaktanárok

Tehetséges tanulók emelt szintű, (illetve a városi Iskolavezetés, zeneiskolákba) iskolába irányítása. szaktanárok

A versenyek szereplések előtti időszak Folyamatos

- Szülők pedagógiai felkészítése gyermekeik Iskolavezetés Folyamatos tehetségének további segítésére. Fellépési szaktanárok lehetőségek biztosítása. Dokumentáció, - A tehetséges tanulók eredményeit regisztráljuk. Iskolavezetés Folyamatos értékelés - Eredményeiknek megfelelően jutalmazzuk Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi Iskolavezetés, elismerés osztályfőnökök Folyamatos Nevük iskolai közösség előtt való kihirdetése Szaktanárok (tanévzáró ünnep) A város „kiváló tanulója-sportolója” címre Iskolavezetés való felterjesztés Tanévzáró DÖK elismerése ünnep A „leg”-ek jutalmazása Május Sikerkritérium: • Felismerjük a tehetséges gyerekeket az összes társadalmi rétegben. • Megértettük a tehetséget és megjelenítési formáit. • Segítettük a gyerekeket abban, hogy felismerjék és fejlesszék képességeiket, ezáltal önismeretük is fejlődik. • Kielégítettük a tehetségek szükségleteit (megismerési, alkotási). • Ösztönöztük őket az intellektualitás és a kreativitás kibontakoztatásában. • Bevontuk őket a társadalom jelenlegi problémáiba. • Erősítettük a tehetséges személyiséget, hogy vezető szerepet tudjon vállalni. • Kompetencia alapú ismereteket tudtunk nyújtani. Versenyek az 1-4. osztályokban Verseny Mesemondó verseny 1-. 4o. Sportversenyek 1-4.o. - 84 -

Határidő okt.-november

Felelősök tanítók

folyamatos

tanítók testnevelők

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

Szavalóversenyek 1-4.o. Vers- és prózamondó versenyek 1-4.o. Zrínyi Ilona matematika verseny 3-4.o. Kazinczy verseny 3-4.o. Városkörnyéki matematika verseny 2-4.o. Helyesírási verseny 2-4.o. Tanulmányi versenyek magyarból, matematikából 1-4.o. Levelezős versenyek Arany J. verseny Bendegúz Nyelvész verseny 1-4.o. Kenguru matematika verseny Kalmár László országos matematika verseny Közlekedési verseny

febr.-március

tanítók

febr.-március

tanítók

folyamatos februárig márc.-április

osztálytanítók tanítók

márc.-április április május

tanítók tanítók tanítók

folyamatos március szept.-február

tanítók tanító tanítók

március március szept.-február

tanító tanítók tanítók

2008/2009

Magyar nyelv és irodalom A versenyekre történő válogatás osztálykeretben, majd évfolyam legjobbjainak kiválasztásával történik. A legjobbakkal külön foglalkozunk szabad délutánokon. Ellátjuk őket otthonra saját készítésű feladatlapokkal, amelyeknek a megoldását mindig megbeszéljük. A gyerekekkel a verseny jellegétől függően korcsoportban vagy egyénileg foglalkozunk. Két tagintézményben bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kap a szövegértés és szövegalkotás. Verseny Határidő Felelősök A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit az szeptember mk.vezető éves munkaterv tartalmazza. Az alábbi versenyeken rendszeresen részt veszünk: 1. Mesemondó verseny november szaktanárok 2.Országos vers- és prózamondó verseny november szaktanárok (Vasvár) 3. Arany János anyanyelvi verseny december szaktanárok 4. Vers- és prózamondó verseny február szaktanárok 5. Szép Magyar Beszéd, Kazinczy-verseny március szaktanárok 5-8. osztály 6. Balladamondó verseny február szaktanárok 7. Bendegúz Nyelvész Verseny 5-8. osztály 8. Bendegúz levelező verseny Folyamatos Szaktanárok 9. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei November Szaktanárok Helyesírási verseny 10. Kölcsey Ferenc Versmondó (Lakitelek) 11 Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál 12. Nyelvünkben élünk 13. Kommunikációs Verseny

- 85 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

Történelem Verseny A munkaterv tartalmazza az adott évben megrendezésre kerülő versenyek időpontját, témáját, felelősét. 1. Vas megye által meghirdetett verseny 7-8. osztályosok részére 2. TITOK BT. által meghirdetett levelezős verseny 5-8. o. részére 3. Megye által kiírt évfordulókhoz kapcsolódó versenyek. 4. Városi versenyek – évfordulókhoz kapcsolódóan hirdeti meg pl.: Hagymaház, Gyerekkönyvtár… 6. Iskolai versenyek – évfordulókhoz kapcsolódva hirdetjük meg.

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető szaktanár

október-február

szaktanár

január-május

szaktanár szaktanárok szaktanárok szaktanárok

Kémia Verseny A versenyek időpontjai, felelősei az éves munkaterv részét képezik. 1. Hevesy György Kémia verseny 7-8. osztályosok részére 2. Meleg István kémiaverseny 3. Curie kémiaverseny

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

február

szaktanár

szept.-november

szaktanár

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

szeptember

szaktanár

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető

febr.-május

szaktanár

Biológia Verseny Az évek óta megrendezésre kerülő versenyek a munkaterv részét képezik – határidő és felelős megjelölésével 1. Hermann Ottó biológiai verseny 7-8. o. részére 2. Vöröskeresztes verseny a Magyar Vöröskereszt szervezésében 3. Komplex természettudományi verseny Földrajz Verseny A természettudományi munkaközösség munkaterve tartalmazza az évek óta megrendezésre kerülő versenyeket, azok felelőseit 1. Teleki Pál Földrajz-földtan Verseny 7-8. o. részére 2. Kaán Károly természetismereti verseny 5-6. o. részére 3. Hermann Ottó természetismereti verseny 5-6. o. részére 4. Föld Napja Térségi Természettudományos

szaktanár szaktanár

- 86 -

2008/2009

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Verseny Idegen nyelv Cél: kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása (használható nyelvtudás, Kertvárosi Tagintézményben az első osztálytól.) - A nyelv a kifejezés eszközévé váljon. - Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. - Mindenkit sikerélményhez szeretnénk juttatni. - Legyenek képesek további önálló tanulásra, ismeretszerzésre.. - A normál tananyag mellett plusz ismeretek elsajátítása. - Felzárkóztatás. Fejlesztési követelmények: - Folyamatos lehetőleg mindennapos nyelvtanulás - A célok és tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében - Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka - Tanulási stratégiák oktatása, média digitális anyagok - A szókincs aktívabb rendszeres változatos gyakorlása - Csoportbontásban történő oktatás - Kiejtésgyakorlás - Interkulturális közelítés (nyelvterületi ünnepek) - A nagyon gyenge tanulók, a törvény adta lehetőségek mellett kapnak felmentést az idegen nyelv tanulása alól. - Az otthoni rendszeres tanulás módszereinek elsajátíttatása. Év elején a tanulás tanításának beiktatása. - Számítógépes kitekintés a nagyvilágra Verseny Határidő Felelősök Az idegen-nyelvi munkaköz. az éves munkatervében szeptember mk. vezető szerepelteti azokat a versenyeket, amelyekre elküldi versenyzőit. 1. Szépkiejtési verseny december szaktanárok 2. Labirintus 8. osztályosok részére szept.-nov. szaktanárok 3. Országos idegen-nyelvi versenyek Februárszaktanárok 4. Levelezős versenyek május 5. Tesztmegoldó versenyek 6. Feladatmegoldó versenyek Szeptember7. Fordító versenyek Matematika Cél: Alapvető- és kiegészítő ismeretek nyújtása. - A matematika munkaközösség állította össze a témazáró feladatlapot, melyet országosan kiadott a MOZAIK kiadó. Jelenleg is a mindennapi munkánk során egyes felsős kollégák használják. Alsó tagozaton az Apáczai kiadó által összeállított felmérőket használjuk. - Munkaközösségünk szervezi a 3. és 4. osztályos tanulók területi versenyét. - Munkaközösségünk házi versenyt tart az 5. és 6. évfolyamos nem tagozatos tanulóknak - A matematika munkaközösség szervezi a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulóját, ahol évente 2000-2500 tanuló vesz részt. - Külön foglalkozunk a matematikából tehetséges tanulókkal, versenyekre készítjük fel őket. - A 8. osztályos tanulók részére középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk. - Játékos óra keretében külön foglalkozunk a 4. osztályos tanulókkal. - A 4. osztályokban matematikát tanító nevelőkkel jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. - 87 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

-

A mindennapi munkánk során a számítógép adta lehetőségek kihasználjuk. A szakmai problémák megvitatására rendszeres, közös munkaközösségi foglalkozásokat szervezünk, az alsó tagozatos nevelőkkel. - A középiskolában tanító nevelőkkel a szakmai, pedagógiai kapcsolatot tartunk. - A taneszközök, tantermi dekorációkat készítünk. - Megpróbálunk eredményesen felkészíteni az éves kompetenciamérésre Sikerkritérium: - A tanulóink szívesen járjanak a matematikai speciális osztályokba. - A speciális osztályokból a középiskolákba került tanulók kb. 90 %-a megtartja az általános iskolai tanulmányi eredményét. - Tanulóink nagy létszámban vesznek részt különböző matematikai versenyeken. (KMBK négyfordulós levelező versenyen, Zrínyi Ilona matematika versenyen, Kenguru versenyen) - A Belvárosi Telephely tanulói országos matematikai versenyeken „dobogós” helyezéseket értek el. Verseny Határidő Felelősök A munkaterv tartalmazza mindazokat a versenyeket, munkaközösségamelyek már több év óta hagyományosan vezető megrendezésre kerülnek. 1.Bonifer Domokos levelezős verseny október, január szaktanárok 2. Kalmár László megyei matematika verseny április szaktanárok 3. Város és városkörnyéki matematika verseny 3-4. április munkaközösségosztályos tanulók részére – szervező Belvárosi vezető 4. Város és városkörnyéki matematika verseny március szaktanárok 5. Zrínyi Ilona mat. verseny megyei és országos ford. február-március szaktanárok 6. Tagozatos tanulók szegedi Makkosházi Ált. Iskola május szaktanárok matematika versenye 7. József Attila Gimnázium városi matematika verseny november szaktanárok 8. Szeged, Ságvári Gimnázium tehetséges nyolcadikos február szaktanárok tanulók részére szervezett szakköre és versenye 9. Alsótagozatos tanulók megyei versenye Szentesen május szaktanárok és Hódmezővásárhelyen Informatika Célunk olyan ifjúság nevelése, aki tudja kezelni a modern technika eszközeit, el tud igazodni a világhálón, így kinyílik a világ előtte. • Nagy létszámú tanulói géphasználói igény. • Ezen igény nem csak játékra koncentrálódik. • Az otthon is géphez jutó tanulók az informatikai órán tanultakat fel tudják használni más órákra való készülésnél. • Gyűjtőmunkák. • Faliújság készítése. • Pontosabb, szélesebb érdeklődés körű tanulók lesznek. • Több multimédiás anyagkészítése. A meglévő anyagok használata. • Sokszínű, változatos oktatás ezen anyagokkal. Testnevelés Több mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítunk tanulóink számára (házi versenyek, városi városkörnyéki versenyek, megyei országos versenyek): - Sportszakkörök működése több sportágban. /atlétika, kézilabda, labdarúgás: fiú, lány/. - Terembajnokságok szervezése, lebonyolítása. - 88 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

- Városi, megyei, országos versenyeken eredményes szereplés. - A gyermekfelelősöket bevonni a szervező, lebonyolító munkába. - A NAP programban való részvétel. Verseny Határidő A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit éves Szeptember munkaterv rögzíti. A következő nagy hagyományokkal bíró és újonnan bevezetett versenyeken indulunk: ATLÉTIKA - N.A.P. őszi-tavaszi többpróba – MDSZ feljutásos, Szept.-június - Váltóbajnokság – MDSZ körzetig rendezett, Március Mezei futóverseny – MDSZ feljutásos Terembajnokság Dec.-január - 1-4. o. Kertvárosi Tagintézmény. rendezi - 5-8. o. Kertvárosi Tagintézmény. rendezi - 3-8. o. Szakszövetség – megyei feljutásig KÉZILABDA – leány, fiú III. korcsoport 5-6. o. MDSZ feljutásos szept.-máj. IV. korcsoport 7-8. o. MDSZ feljutásos LABDARÚGÁS – fiúk I. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos II. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos szept.-jún. III. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos IV. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos Terembajnokság: - Almási tagintézmény I-IV. korcsoport, dec.-január - Almási tagintézmény - IV. korcsoport: MDSZ – feljutásos 2001-ben vezették be: Bozsik program: MLSZ – feljutásos I-II. korcsoport részére dec.-május ÚSZÁS Deák Kupa – Kertvárosi tagintézmény febr.-március I-IV. korcsoport:diákolimpia – MDSZ – feljutásos Almási Kupa ASZTALITENISZ – fiú-leány Diákolimpia – MDSZ - feljutásos febr.-márc. SAKK – fiú, leány Sakkszövetségi diákolimpia nov.-január Sakkszövetség --- feljutásos Rövidítések:

2008/2009

Felelősök mk. vezető

Szaktanárok Tanítók Szaktanárok Szaktanárok Tanítók

szaktanárok

szaktanárok

Szaktanárok Tanítók szaktanárok szakszövetség, szaktanár sz.szöv.szakt. szakszövetség

MDSZ: Magyar Diáksport Szövetség MLSZ: Magyar Labdarúgó Szövetség

Rajz Verseny Határidő A különböző intézmények, társaságok által folyamatos meghirdetett, nem rendszeresen kiírt pályázatok: Pl.: - Rendőrség, - Tűzoltóság, - VÍZMŰ, - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Biztosító társaságok, - 89 -

Felelősök szaktanár

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

- Könyvtár, - Egészségügy Évente, illetve bizonyos időközönként folyamatos hagyományként megjelenő pályázatok: - Iskolák rendezvény napjai, - Városnap, - Évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések, - Karácsony, - Húsvét. Ezek lehetnek: - városi, országos, nemzetközi felfutásúak. Résztvevők: Főként a Művészeti Iskolások és a szakkörösök vesznek részt a pályázatokon.

2008/2009

szaktanár

Zenetanítás -

Tehetséges tanulók pályára irányítása, sikeres szerepeltetése, versenyeztetés. A rendszeres vizsgák, fellépések alkalmával minden tehetséges tanulót felfedezünk. Megemelt óraszámban, B-tagozatos oktatásban részesítjük őket. Tehetséges tanulóinkkal sikeres hangversenyeket, bemutatókat rendezünk. Tehetségeink aktívan részt vesznek a város kulturális életében. Felvételiző növendékeink szinte minden esetben felvételt nyernek a művészeti középiskolákba. Megtaláltuk a helyes arányt a megkövetelt mennyiség és minőség között, ezáltal valóban megtartjuk a tehetségeket. Egyetlen óra sem csupán gyakorlás, minőségi fejlődés nélkül. Lehetőséget nyújtunk a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére. Zenekarunk külföldi fellépései és így kapcsolataink az ottani intézményekkel hatalmas lehetőséget adnak az összemérettetésre.

Ének-zene -

A szép iránt érzékeny, harmonikus személyiség felnevelése. Eredményes kórusmunka, megyei, országos eredmények. Osztályszinten jól énekelnek. Jól tájékozódnak a zenetörténeti korszakokban. Első osztálytól zenei előképző működik. Sok a hangszeres tanuló. Rendszeres tanár –diák hangversenyek, meghívásos szereplések. Jelenlegi és volt növendékeink állandó hangverseny és operalátogatók. Sokan hagyományőrző tánccsoportba járnak, még felnőtt korban is. A kórusunk ismert a térségben is. A tanulók helytállnak a választott iskolákban. Egységes a megjelenésünk (zenekar és kórus ruházata).

Énekkar A speciális zenei osztály ének- és zenekultúrájának alakítása, elmélet és gyakorlat kérdése. Az énekkari tevékenység ez utóbbi területe munkánknak. A megfelelő hallással és énekhanggal rendelkező tanulók részére az énekkar kötelező. Az énekkar az egész év folyamán, az órarendhez kapcsoltan heti 2 órában működik. Képzőművészet Célunk: A kultúra értékeit becsülő, esztétikus tárgyi környezetet igénylő magatartás kialakítása. - 90 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

-

2008/2009

Ajándéktárgyak, dekorációk készítése jeles alkalmakra. Különböző képzőművészeti technikák elsajátíttatása, mellyel szebbé, esztétikusabbá ehetők a környezetünk tárgyai. Különböző kultúrák, képzőművészeti korok megismertetése, az érdeklődés felkeltése. A tanulók szívesen járnak művészeti oktatásra. Nagy létszámban vesznek részt különböző képzőművészeti versenyeken (városi, országos, nemzetközi). Ahol kiemelkedő helyezést érnek el. Folyamatos feladatunk az iskola esztétikusabbá tétele, ízléses tárgyi környezet kialakítása. Művészeti korok szélesebb körű bemutatása. Belső igényt alakítunk ki a tisztaságra, ízléses tárgyi környezetre (öltözködés, tanszerek, stb.). Önkéntes kutatómunka, egy-egy művészeti kor mélyebb megismerése. Kihasználjuk az Internet adta lehetőségeket. Tárlatok, múzeumok látogatása legyen a szabadidő része.

Táncművészet A táncművészet terén kifejtett munkánk: • Célunk a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér-és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. • Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelni. Így személyiségük nyitottá válik a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt, kibontakoztatja a tanulók kreativitását ,improvizációs képességét, készségét. • Feladatunk, hogy felkészítsük és irányítsuk a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. • A múlt és jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremtsünk a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. • Balett tanszakunk országosan elismert • Több éve folyik néptánc és moderntánc oktatás • Bemutatókat szervezünk, részt veszünk a város kulturális életében • Részt veszünk megyei, országos találkozókon, versenyeken • Sokan táncolnak a Maros Néptáncegyüttes csoportjaiban és az Irisz Táncklub sportegyesületében • Ezen csoportoknak jó a kapcsolata az intézménnyel Táncművészeti tagozat versenyei: • Megyei Moderntánc Találkozó, Szeged • Országos Táncművészeti Fesztivál, BP • Országos Klasszikus Balett tanulmányi verseny, BP Művészeti iskola zenei tagozata Verseny/3 évenként/ Országos klarinétverseny – Oroszlány területi válogató - országos Országos Szaxofon verseny – Pomáz területi válogató - országos Koncz János Hegedűverseny – Szombathely területi válogató - országos Országos Gordonkaverseny – Szolnok területi válogató - országos Országos Trombitaverseny – Zalaegerszeg

Határidő szept.-október

szept.-december

Felelősök szaktanár igh. szaktanár igh. szaktanár igh. szaktanár

szept.-december

szaktanár

szept.-november szept.-november

- 91 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

területi válogató – országos Országos Ütőhangszeres Találkozó Vác területi szept.-március szaktanár válogató - országos Zeneiskolai Továbbképzős növendékek március szaktanárok Találkozója - Szentendre Országos Zongoraverseny – Nyíregyháza területi válogató - országos Kodály Zoltán Szolfézs és Népdaléneklési szept.-április szaktanár Verseny – Debrecen területi válogató - országos Fuvoladuó Találkozó – Balassagyarmat – területi szept.-április szaktanár válogató - országos Zeneiskolai Zenekarok Országos Versenye – szept.-április szaktanárok Kecskemét területi válogató - országos Országos Mélyrézfúvós Verseny – szept.-június szaktanárok Kiskunfélegyháza területi válogató - országos Ifjú Zongoristák Találkozója szept.-február szaktanár Hódmezővásárhely Kortárs Zenei Találkozó - Szentes szept.-március szaktanár Ütőhangszeres Találkozó - Makó szept.-március szaktanárok Vonószenekari Találkozó - Szeged szept.-április szaktanárok Koncerttermi Fúvószenekari Találkozó - Makó szept.-május szaktanár Tevékenységeink a versenyeztetéssel kapcsolatban: 1. Közlöny figyelemmel kisérése 2. Nevezés kezdeményezése 3. Jelentkezők regisztrálása 4. Nevezési díjak beszedése, postázása 5. Felkészülés egyénileg és csoportosan 6. Feladatok megoldása szakkörökön és közös foglalkozásokon 7. A megoldások értékelése 8. A versenyre kisérés megszervezése Sikerkritérium: Tehetséggondozó munkánk hatékonyságát jelzi, ha: - az induló szakköri létszámokból nincs indokolatlan lemorzsolódás - az éves eredményeket (pályázatokon, versenyeken elért helyezéseket) hasonlítva az előző év megfelelő eredményeihez, nem tapasztalunk visszaesést, - tanulóink újabb területeken bizonyítják tehetségüket.

Az iskola fogyasztóvédelmi programja A fogyasztóvédelmi oktatás célja -

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás, fenntartható fogyasztás (környezeti károsító hatások csökkentése a fogyasztás fenntartása mellett) preventív, megelőző fogyasztóvédelem.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei -

állampolgári, társadalmi kompetenciák fejlesztése cselekvési értékek formálása szükséglet és kínálat elkülönítése, - 92 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

- egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - természeti értékek védelme. Fogyasztás során: - tájékozódási képesség fejlesztése, - döntési helyzet felismerése, - felkészülés a döntésre. - megismertetni a tanulókkal: piac, marketing, reklám, a minőség és biztonság, gazdaságosság, takarékosság szerepét.

Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások -

kritikus gondolkodás fejlesztése, egyéni és csoportos döntéshozás képességének fejlesztése, helyes fogyasztói szokások kialakítása, tudatos fogyasztóvá nevelés.

Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák - piacok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása, - „felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése, - különböző áruk kísérő szövegének gyűjtése, elemzése, értelmezése, - média, reklámfigyelő szolgálat szervezése, - fórumszervezés-témája: reklámkritika, - EU-s, országos, helyi fogyasztóvédelmi szabályozás figyelemmel kísérése, - szituációs játékok: vásárlói magatartás, eladói magatartás, Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban: - Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklámtörténet. - Magyar: Reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák a reklámban, reklámszövegírás. - Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. - Idegen nyelv: Az adott nyelvterület jellemző fogyasztási szokásainak megismerése. - Biológia: Génmódosított élelmiszerek (GMO) táplálkozási kiegészítők és divatkapcsolata, egészséges táplálkozás. - Kémia: Élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, (E-számok), vegyszerek és egészség kapcsolata, kozmetikumok szerepe. - Fizika: Mérőeszközök, mérés. - Informatika: Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. - Rajz: Reklámértelmezés, lényeglátás és reklámhatás értelmezése.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz és felszerelésjegyzéket [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 7. melléklet], ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és felszerelések – a Funkcionális taneszközjegyzék [Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám] alapján összeállított jegyzékét a pedagógiai program 4. sz. melléklete tartalmazza. A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának ütemezését [Kt. 132. § (11)] Makó Város Önkormányzati Képviselőtestületének 400/2003. (XI.5.) MÖKT határozatával elfogadott önkormányzati ütemterv tartalmazza.

- 93 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Cél: Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az igazgatói irodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el. Feladat: - tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról - tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat - kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben, - biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének, - mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni.

A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei •

Az osztályok szülői munkaközössége: Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. A tanév első szülői értekezletén, megalakulnak az osztályok SZMK-i, amelyek az ott tanuló gyermekek családjának érdekeit képviselik egyéni vagy egész közösséget érintő ügyekben. Ha évközben komoly nevelési problémák merülnek fel az osztályban, bármelyik SZMK tag kezdeményezheti a rendkívüli szülői értekezlet összehívását. A kapcsolattartás az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Erre az osztályfőnököt vagy az osztályban tanító szaktanárt meg kell hívni. • Az iskolai SZMK: Tagjai az osztályok SZMK vezetői. A választmány tagjai maguk közül elnököt választanak. A szülői testület munkáját egy összekötő tanár is segíti. Az iskolai SZMK összehívását évi rendes értekezleteiken túl indokolt, vagy az iskola egészét érintő, döntést igénylő esetekben az iskola igazgatója, vagy bármely SZMK tag kezdeményezheti. Rendkívüli választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A Választmány elnöke állandó meghívottja az iskola vezetőségi üléseinek, és a tantestület értekezleteinek. Az elnök a tanulók, vagy a szülők nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. A kapcsolattartás személyes formái fontosak, mert közös élmények hordozói, közvetlen segítségnyújtásra, egymás megismerésére, véleménycserére adnak lehetőséget. A legtöbb probléma ilyen formában orvosolható. Fogadóórákat évi két alkalommal tartunk, amikor minden nevelő egyidőben a szülők rendelkezésére áll, illetve órarendbe beépítettünk heti egy órát az aktuális problémák megbeszélésére. A családlátogatások, az alkalmi, egyéni beszélgetések kombinációja ezért kimondottan fontos számunkra. A pedagógus nem zárkózik el előle. Az osztály és iskolai rendezvények, a nyílt napok során pedig a szülő az iskolai munka részesévé válik, ami egyébként legfőbb célunk is.

- 94 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében • • • • • • •

Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyíltnap, családlátogatás) Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Szülők mindennapi feladatai e közös munka érdekében • Ismerjék a közoktatási törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is. • Érdeklődjenek gyermekeik iskolai munkájáról. • Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekük tanárai számára fontosak lehetnek. • Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni. • Működjenek együtt az iskolával, a pedagógussal. Megvalósulás feltételei mindkét oldalról az érdeklődés, megvalósulásának színterei a fogadóórák, családlátogatások, alkalmankénti beszélgetések. Sikerkritérium: ha mindkét oldal problémamentes, érzi az odafigyelést.

Az iskola és a családi ház kapcsolatának folyamata Tevékenység A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása. Az éves munka tervezése.

Módszer Összevont szülői értekezlet. Írásbeli tájékoztató az iskoláról. SZMK értekezlet. Munkaterv véleményezése.

A tanév és rendjének, feladatainak ismertetése.

- osztályonkénti szülői ért. - Házirend ismertetése. - Az osztályban tanító nevelők bemutatkozása, tantervi köv. ism. Félévi konferencia. Osztályonkénti szülői értekezlet. Fogadóóra. Egyéni majd mk. vezetői beszámoló, igazgatói összegzés. Fogadóórák. Negyedévi írásos tájékoztató (alsó o.) Osztályzatok az

A félév értékelése

Tanév értékelése Tájékoztató a diákok eredményeiről.

- 95 -

Kik végzik Igazgató, Alsós tanítók

Mikor január

Felelős Igazgató, Alsós mk. vezető Osztályonként szeptember Ig., SZMK 2-2 szülő, vége összekötő igazgató tanár, oszt. főnök Osztályfőnök Minden év Oszt. főnök, Szaktanárok szept. szaktanárok, Napk. nevelő közepe, napközis február közepe. Igazgató, Február Igazgató, valamennyi eleje Munkaszaktanár, Február közösségveze napk. nev., of közepe tő szaktanárok, május Igazgató mk.vezető, ig. szak,Mk. Vez. szaktanárok, Szept. és Igazgató. Of. szaktanár, febr. Igazgató. Osztályfőnök közepe. havonta Minden Oszt.f.

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

ellenőrzőben Közös programok Ünnepségek: Karácsony, télapó, anyáknapja, márc. 15.

Ellenőrzőnaplóval egyezt. DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

A hagyományoknak megfelelően.

2008/2009

hónap 30-ig.

Mk.vez. Igh.

aktuálisan

DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

Szülővel, közösséggel való együttműködés formái Szervezeti formák: - osztály szülői munkaközösség, - szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra tartása, értékelő megbeszélések, - a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről, - nyílt tanítási nap, - kulturális rendezvények, - sportrendezvények. A megvalósulás színterei: Szülők bevonásával történik a papírgyűjtés kulturális rendezvények, versenyek pályaválasztási szülőértekezlet, szülők és pedagógusok együttműködése a sikeres továbbtanulás érdekében.

Együttműködés a tanulói közösséggel Szervezeti formái: - osztályközösségek, - diákönkormányzat, - napközis közösségek, A megvalósulás színterei - Igazgatói tájékoztatás: diákgyűlésen - DÖK segítő pedagógus tájékoztatója: diákgyűlésen, faliújságon, iskolarádióban, Iskola TV - Osztályfőnökök tájékoztatója: osztályfőnöki órákon folyamatosan, Sikerkritérium: - megvalósul a tartalmasabb sokoldalú együttműködés tanulók, pedagógusok, szülők kapcsolatában, - szülők és tanulók aktív kezdeményezők az együttműködési lehetőségek bővítésében, elismerik egymás eredményeit, - megértő, közvetlen légkör alakul ki minden közösségben. A kapcsolattartás kialakult formái Tájékoztató füzet, Napközis üzenő füzet A felsoroltak a szülő pedagógus kapcsolattartásának írásos formái. A tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A napközis nevelő az üzenő füzettel tartja a kapcsolatot a szülői házzal, jelzi észrevételeit a tanulmányi munkával és szabadidős elfoglaltságokkal kapcsolatosan. A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben, a naplóban és a tájékoztatóban is megjelenjenek. A tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is gondoskodhat (telefon, hivatalos levél, családlátogatás) a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről. - 96 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról A tanév rendjéről tájékoztatót a szülők a tanévnyitókor kapják meg.

Az iskolai élet munkarendje, hagyományok Általános munkarend Az iskola nyitva tartása: tanulók részére reggel 730 órától este 17 óráig tart Pedagógiai ügyeletet: 7:30 órától 12:45 óráig tartunk A délelőtti tanítás 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek10 percesek, kivéve a 1. és 2. szüneteket, amelyek 15 percesek. (tízóraizás) Ebédidő: 11, 30 órától 14 óráig tart. Az iskola hetes órarend szerint dolgozik. A napközis foglalkozások az utolsó délelőtti óráktól függően 1140 órától 16 óráig a tanulószobai foglalkozás 1630 Délutáni összevont felügyeletet 16 órától 17 óráig tartunk megfelelő számú (legalább 10 fő) szülői kérés esetén. A délutáni foglalkozások (szakkörök, sportfoglalkozások, stb.) rendjét az iskola éves munkaterve rögzíti. Azok a foglalkozások, amelyek, az ún. szabadsávos időt igénylik, a tanulók órarend szerinti elfoglaltságához igazodnak.

Tanítás nélküli munkanapok rendje A miniszteri rendelet szerint felhasználható évi tanítás nélküli munkanapok rendjéről a nevelőtestület határoz, és azt az éves munkaterv rögzíti. A tanítás nélküli munkanapokon (tanítási szünetekben) tanfolyamok, napközis foglalkozások és egyéb programok szervezhetők. Ezek rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az iskola működés és tanév rendjére vonatkozó további előírásokat az SZMSZ tartalmazza.

Az iskola által nyújtott szolgáltatások Térítésmentes szolgáltatások:

Szülői hozzájárulást igénylő szolgáltatás:

Napközi, könyvtár, Gyakorlási lehetőség biztosítása, zeneiskolában. Anyaghasználat, Táncruha használat Műterem használat DSK-ban való részvétel, sportkör, szakkör

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Alapfokú művészeti oktatási intézményben •

•

Heti 6 tanórai foglalkozás a főtárgy és elméletének elsajátításához, valamint tanévenként egy meghallgatás / vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záró vizsga) és egy művészi előadás, további egy alkalommal-tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt-az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén Továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybe vétele, használata.

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások • Az alapfokú művészetoktatásban a heti 6 tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, továbbá annak, aki betöltötte 22. életévét. - 97 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A térítési díj és tandíj mértéke • Tanévenként –a feladat ellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás-zeneművészeti ág esetén10, más művészeti ág esetén 20%-a. • Térítési díj ellenében a tanuló csak egy szakot választhat, a további művészeti szakokért (továbbá aki betöltötte 22. életévét) tandíjat kell fizetni. • Hátrányos helyzetű tanulóktól térítési díj nem szedhető.

Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla A tanítási időn kívül folyó nevelőmunka jelentős színtere a napközi otthon. Tevékenység rendszerével hozzájárul az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Célja: Olyan gyerekek nevelése: • Akik képesek lesznek önálló tanulásra • Az írásbeli házi feladat iskolában történő hiánytalan elkészítésére. • A szóbeli feladatok átismétlésére, oly módon, hogy a megszilárdításra szánt otthoni idő minimálisra csökkenjen. • Akik elsajátítják az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket • Akik tudatosan szervezik, és hasznosan töltik szabadidejüket. • Nevelési területei és azok kiemelt feladatai: • Csoport szervezése • A gyermekek biztonságos egészséges elhelyezése • Emberarcú oldott felszabadult légkör biztosítása • A tanulmányi munka megszervezése • Állandó kapcsolattartás az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel • A délutáni foglalkozásokra illetve iskolabuszos bejáró gyerekek mozgásának koordinálásának biztosítása Egészséges életmód: • Igényszerinti étkezés biztosítása • Higiénés körülmények megteremtése • Mindennapos testnevelés elérése • Kapcsolódás az iskolai környezetvédelmi programhoz • Kommunikációs kultúra fejlesztése Önálló tanulás: • Az önálló tanuláshoz szükséges készségek képességek fejlesztése • A legeredményesebb tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása • Folyamatos ellenőrzés, értékelés felzárkóztatás Szabadidő: • A szabadidő kulturált eltöltésére való törekvés • Esztétikai érzék fejlesztése • A sokoldalú érdeklődés kiegészítésének lehetőség szerinti elérése Iskolaotthon adta lehetőségek: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - 98 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

- az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Sikerkritérium: • Éves szinten minimális a csoport lemorzsolódása • A bukások száma csökken vagy nincs • Életkoruknak megfelelően képesek önállótanulásra • A csoportban a házi feladatok 90%-ban itt íródnak meg. • Olyan csoportéletet biztosítunk, hogy szeret itt lenni a tanuló

Szervezeti hagyományok • • • • • • • • •

Hagyományos nyolcosztályos keret. A Nagyér és Királyhegyes tagintézményekben 1-4. összevont osztályokkal. Napközis csoportok szervezése 1-8. évfolyamon Iskolaotthon 1-4. évfolyam Kertvárosi tagintézményben Szakmai munkaközösségek működtetése (alsós, magyar, informatikai, matematikai, idegen nyelvi, testnevelés, kompetencia, művészeti) Diákönkormányzat működése Együttműködés a környék nevelési-oktatási intézményeivel (óvodák, középiskolák, egyetemek) Külföldi kapcsolataink ápolása, újabbak kiépítése Szülői munkaközösség és szülői szervezet működése Iskolai alapítvány működése

Innovációs törekvéseink • • • •

Informatikai oktatás fejlesztése, kiterjesztése a tantárgyi rendszerre Kompetencia alapú oktatás az intézmény egész területén Multimédiás oktató anyagok készítése ISK működtetése

Iskolahasználók az iskolai közéletben Tanulói részvétel, diákönkormányzat A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet diákönkormányzata az intézményben mindenkor nyilvántartott tanulók jogainak, kötelességeinek gyakorlására, érdekképviseletére létrejött diákszervezet, amely az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Az 1995. évi LXXX. törvénnyel és az 1996. évi LXII törvénnyel módosítva) 62.§63.§ 64.§ alapján alakult meg.

A diákönkormányzat szervezete, működése • •

Saját maga által kidolgozott működési szabályzat Az iskola működési szabályzata alapján működik.

- 99 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Szervezeti felépítése • Osztályközösségek tagjai: minden 5-8. osztályos tanuló, aki elfogadja az SZMSZ- ét. A 4. osztályosok a DÖK munkájában megfigyelőként vesznek részt. Vezetője: az osztály által demokratikusan választott osztálytitkár és helyettese • Diáktanács Tagjai: az osztálytitkárok és helyetteseik Vezetője: az iskola tanulói által demokratikusan választott elnök és helyettese • Diákközgyűlés A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma. A diákönkormányzatot, segítő pedagógust a diákok javaslata alapján a nevelőtestület bízza meg. A diákönkormányzat munkájának rendezvényeinek segítése minden pedagógus fontos feladata. • A diákönkormányzat feladatköre Az osztályközösségek, az oktatási törvényben a „tanulók közösségeire „vonatkozó döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat a diáktanácsra, mint szervezeti egységre ruházzák át. A diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el. A diákönkormányzat feladata a problémák megfogalmazása. A diákönkormányzat érdekeit a nevelőtestületben a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzatnak döntési joga • Saját működése, munkája megszervezéséről • Saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról • Tisztségviselőinek megválasztásáról • Működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználásáról • Meglévő hatáskörei gyakorlásáról • Egy tanítás nélküli munkanap programjáról • Saját tájékoztatási rendszeréről • A maga alapította díjak, kitüntetések adományozásáról, pályázati elbírálásáról A diákönkormányzatnak véleményezési joga • A diákok iskolai életét érintő minden kérdésben A diákönkormányzat javaslattevő joga • Az iskola szabadidős programja, szakkörök A diákönkormányzat egyetértési joga • Az iskolai szervezeti és működési szabályzat bizonyos pontjainak elfogadásakor és módosításakor • Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában • A házirend elfogadásakor ill. módosításakor A diákönkormányzat kötelessége • a diákok jogi és erkölcsi védelme • az osztályközösségek, osztályfőnökök korrekt tájékoztatása • évenként egyszer jelentéssel tartozik az iskola vezetőségének • évenként munkaterv készítése • munkarendből adódó feladatok végrehajtása A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei Az osztályfőnöki órák, a diáktanács ülései, diákközgyűlés. Az észrevételeket a pedagógusok, osztályfőnökök közvetítik a DÖK segítő tanárának, aki a problémákat az iskola vezetőségi ülésein közli. A vezetőség megoldási javaslatáról munkaértekezlet során a nevelőtestület dönt. A döntésekről az érdekelteket rövid időn belül értesíteni kell. A diáktanács elnöke a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat.

- 100 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

Elsősorban a következőket végezzük el Ki Diákjogokat széles körben ismertetni DÖK vezetők Ötletbazár szervezése DÖK vezetők Aktivitás fejlesztése

DÖK vezetők

2008/2009

Meddig Ki vesz részt benne? foly. DÖK vezetők foly. Osztályonkénti DÖK képviselő, segítő ped. foly. Újonnan vál. vez.

A pedagógiai program megvalósításának garanciái -

Személyi feltételek biztosítása az intézmény pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tervei alapján. Tárgyi feltételek biztosítása a bevezetés ütemének megfelelően. A tanulmányi munka ellenőrzése a tervezett mérési pontok szerint. Az iskolai munka értékelése a programban leírtak szerint.

A pedagógiai program eredményességének mutatói -

Tanulmányi elemzések, statisztikák, Önmagához mért/viszonyított eredmény („fejlődés”), Beiskolázási mutatók (környezetünk véleménye), Továbbtanulási mutatók, Versenyeredmények, Belső rendezvények színvonala.

- 101 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Az iskola helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait az iskolában a 2001/2002. tanévtől (a kerettanterv) és a 2003/2004. tanévtől (a módosított kerettanterv) felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óratervek határozzák meg, a tantárgyanként előírt tananyagot és követelményeket a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

Óratervek Az iskolában alkalmazott óratervek kötelező és nem kötelező tanítási órákat tartalmaznak. A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják. A szabadon tervezhető időkeret terhére a matematika az ének-zene, a testnevelés tantárgyakon belül a tanult ismeretek alkalmazása, készségek, képességek fejlesztése, az informatika tantárgyon belül speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadása történik. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások első-negyedik évfolyamon a készségtárgyak, ezen belül a testnevelés és a technika gyakorlati foglalkozás tananyagának tanítását szolgálják. Tanulóinknak az ötödik-nyolcadik évfolyamon is lehetőségük van a testnevelés tananyagának tanítását szolgáló nem kötelező tanórai foglalkozást választani, ezen felül választásuk, képességük és érdeklődésük szerint a technika gyakorlati foglalkozás, az informatika oktatás tananyagának átadását szolgáló foglalkozásokon részt venni. A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja az alábbiak szerint: Befogadó tantárgy Tantervi modul Magyar Hon és népismeret Tánc és dráma Ember és társadalomismeret, etika Informatika Informatika, mozgókép és médiaismeret Testnevelés és sport Egészségtan Mindezeknek megfelelően az oktatás minden évfolyamon egységes óraterv szerint folyik. Ezen túlmenően egyes évfolyamokon egyes tantárgyakból az oktatás osztálybontás alkalmazásával folyik. Az osztálybontás alkalmazásával oktatott tantárgyak a következők: Tantárgy Osztálybontás alkalmazása Idegen nyelv 4–8. évfolyamon Magyar, matematika 6.m a Kálvinban Magyar, mat., testnevelés 5.t a Kertvárosiban

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki.

- 102 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.

Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába való belépés feltételei: Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni) – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját.

A művészeti iskola képzési rendje Intézményünkben az új szerkezeti felépítés alapján, alapfokú művészeti oktatás keretében zene (fa és rézfúvós vonós zongora, ütő hangszeres), tánc (néptánc, moderntánc, klasszikus balett), képzőművészeti (festészet, grafika) szakok működnek. Működési - beiskolázási körzetünk az egész város, de érdeklődő, tehetséges gyerekek az egész térségből érkeznek hozzánk. Az énekzenes speciális tantervű osztályba járóknak (Bartók épület) kötelező részt venni valamely művészeti iskolai képzésben. Amennyiben az ének-zene osztályos tanuló nem vesz részt semmilyen művészeti iskolai képzésben, akkor át kell helyezni normál osztályba. Sikeres és eredményes tanulásukat megfelelően felkészült szakgárda mellett gazdag eszköz tár is segíti.

Zene A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, gyarapítja ismereteiket, teszi őket alkalmassá a zene alkalmazására és befogadására. A képzésprofil eredményességét a közel négy évtizedes működése alatt kialakított legoptimálisabb szerkezet biztosítja. Zeneóvoda 5-6 éves gyermekeknek Zenei előképző 1. évfolyamon 7-8 éves gyermekeknek Alapfokú zenei oktatás 1-6. évfolyamon 7-14 éves korig Továbbképző 7-10.évfolyamon 14-18 éves korig Tanszakok • Zongora, • Vonós (hegedű gordonka) • Fafúvós (furulya, fuvola, szaxofon, oboa, klarinét) • Rézfúvós (kürt trombita harsona, tuba) • Ütős - 103 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Zeneóvoda A zeneiskola 30 éve szervezi a legkisebbek számára a dalos, játékos foglalkozásokat. Ebben a korban mélyen érinti a zene ereje a gyermeki lelket, s hatékonysága a későbbiek alapozó munkájában kamatozik. Zenei előképző Az általános iskola 1. osztályos tanulóiból jelentkezés alapján kerülnek ki ezek a csoportok, melyet zeneiskolai tanárok vezetnek. Megalapozzák a zenei ismereteket, előkészítik a tanulók zeneelméleti tudását, légzéstechnikát és hangindítást tanulnak a hangszeres tanulmányaik megkezdéséhez. Az előképzőt a növendékeknek nem kötelező elvégezni. Alapfokú zenei oktatás Felvételi meghallgatás előzi meg, ahol ritmusérzéket, hallást, zenei memóriát, alkati alkalmasságot figyelnek meg a szaktanárok. A hangszeres zenei tanulmányoknak nem kritériuma a zenei előképző elvégzése. Az alapfokú zenei oktatás ideje alatt 4-6 év áll rendelkezésére a tanulónak, hogy megszerezze a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres késséget. Ez idő alatt kell elsajátítania a zene elméletét, a zene történetét és irodalmát, s megtanulni a kifejező zenei formálást. Megfelelő koncentráló képességet egy- egy mű előadásához Az alapfok befejezéséig el kell jutnia a tanulónak arra a szintre, hogy egyszerűbb zenei műveket önállóan is meg tudjon tanulni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsga letétele nem kötelező. A tanulónak kell eldönteni, kíván-e ilyen vizsgát tenni, vagy sem. Abban az esetben, ha nem teszi le a művészeti alapvizsgát és ennek következtében az alapfokú évfolyamról, nem léphet tovább az első továbbképzős évfolyamra, a tanulói jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Továbbképző A továbbképző osztályokban a tanuló az előző években felhalmozott tudásanyagra építve és azt továbbfejlesztve bonyolultabb műveket sajátít el. Zenei műveltségét elmélyíti, a zenei műveket fokozott igényességgel formálja meg. A továbbképző osztályok befejezése után – lehetőség szerint – közreműködik a város amatőr együtteseiben. A négy továbbképző évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló művészeti záróvizsgát tehet.

Képzőművészet (grafika, festészet, műhelygyakorlat) A képző és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is hogy a múlt értékeit megszerettesse, és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség, kialakításában. A vizuális képességek egy-egy csoporton belül különbözőek, ezért a feladatok személyre szólóan differenciáltak. Ez teszi lehetővé a kiemelkedően tehetséges gyerekek gyorsabb haladását. Jelentkezés a megelőző tanév áprilisában, írásban történik. Előképző: 7-8 éveseknek 9-10 éveseknek Alapfok: 1.-2.-3.-4.-5.-6. évfolyam Továbbképző: 7.-8.-9.-10. évfolyam

nem kötelező elvégezni, komplex művészeti tárgya a vizuális alapismeretek legyen képes látványt értelmezni síkban térben alkotást létrehozni, művészettörténet nagy korszakait ismerni legyen képes önálló téma feldolgozásra konkrét és elvont képi plasztikai gondolatok megjelenítésére, sík és térbeli művek létrehozására

- 104 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Tánc A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik a tanulók tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam - Előképző 1. - Előképző 2. - Alapfok 1-2-3-4-5-6 - Továbbképző 7-8-9-10 Tagozatok: - Balett tanszak - Moderntánc tanszak - Néptánc tanszak Balett A szép mozgás minden ember ösztönös vágya. A klasszikus balett, mellyel ez a vágy elérhető, évszázadokon át csiszolódott tánctechnika, zárt rendszerbe foglalt mozdulat-nyelv. Tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdődik, hiszen a test ekkor még laza: az izmok alakíthatóak, az izületek tágíthatóak. Néptánc A népi műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját, több száz, több ezer éven át, generációkon keresztül csiszolódtak, így alkalmasak a mai gyermekek nevelésének eszközévé válni. A folklór különböző területein a népzene, a népdal, a néptánc, a népi játékok óriási lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására. A tanszak célja: ebben a mélyben gyökerező népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése a tanulókban. Moderntánc „A viselkedéstől az élményig az alapoktól a versenyformáig.” Tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban a legjobb, hiszen a test ekkor még laza, az izmok alakíthatóak, az izületek tágíthatóak. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok juttatják el a tanulókat az egyre magasabb színvonalú tánctudáshoz.

Általános feladatok -

-

A tehetséges tanulók kiválasztása, s a megfelelő művészeti iskolaoktatásra irányítása. Határidő: Április. Felelősök: A foglalkozások vezetői (zene, képzőművészet, tánc). Tanulócsoportok beindítása, - órabeosztás elkészítése, munkatervek elkészítése, anyag és eszközszükséglet felmérése. Határidő: Szeptember. Felelősök: Igh., csoportvezetők, szülői értekezlet szervezése. A tanulókkal való jó kapcsolat kiépítése, a gyakorlás megszervezése, bemutatók, fellépések, verseny szervezése. Részvétel az iskola által szervezett hangversenyeken. Nyílt hét szervezése szülők számára – novemberben. Tanszaki hangversenyek, félévi és év végi vizsgák. A tanulók értékelése havonta, féléviés év végi teljesítményeik alapján. Művészeti évzáró szervezése, bemutatók, (zene, képzőművészet, tánc), kiállítások, versenyek. - 105 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Határidő: Az éves munkatervben meghatározott időpontban. Felelősök: Igazgatóság, szaktanárok.

A tanulói jogviszony létesítésének folyamata Az iskola normál tantervű osztályaiba szelekció nélkül kerülhetnek gyermekek a beiratkozás sorrendjében, míg a speciális osztályokba egyéni elbeszélgetés ügyességi próba alapján nyernek felvételt. Tevékenység Módszer Felelős Határidő Ellenőrzés óvodás gyerekek beíratása. Személyesen isk. titkár A kiírás szerint igazgató szükséges: (általában - óvodai szakvélemény, április vége) - orvosi igazolás, - szül. anyakönyvi kivonat, - lakcím kártya. Beíratás: a jegyző által kijelölt napokon. A beiratkozást követően csak Írásban, isk. titkár folyamatos igazgató távozási bizonyítvánnyal lehet számítógépen iskolát változtatni. A szülő személyes jelenléte, bejelentése alapján az isk. titkár állítja ki a távozási bizonyítványt, a tantárgyi osztályzatokat és a hiányzást az oszt. főnök jegyzi a távozási bizonyítványra. Az oszt. főnök csak akkor írhatja ki a távozó gyereket a naplóból, ha a fogadó iskola a visszaigazolást megküldte. A naplóban szerepeljen az iskola neve, címe, és a távozás pontos dátuma. Távozási bizonyítvánnyal érkező gyerekek is bekerülnek létszámba. A beiratkozott gyerekek írásban ig.h. júniusig igazgató osztályba sorolása. Lehetőleg isk. titkár azonos csoportba járók kerüljenek egy osztályba. Lehetőségek szerint a szülői kéréseket figyelembe vesszük. Ezt követi a gyerekek adatainak számítógép isk. titkár Aug. 31-ig igazgató számítógépes nyilvántartásba vétele. A számítógépes tanulószámítógép isk. titkár Aug. 31-ig igazgató nyilvántartás karbantartása (új osztályba sorolás, változások javítása). A leendő első osztályos tanulók írásban isk. titkár, Október 1. igazgató tanuló-nyilvántartó könyvbe oszt. való bevezetése október 1-jei főnök állapotnak megfelelően. (A teljes első évfolyam szoros - 106 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

ábécében). Ugyanekkor kerül kitöltésre az osztályfőnök által az anyagkönyv is. A tanuló-nyilvántartó oldalszámozása, hitelesítése, összefűzése. A karbantartást minden évfolyam tanuló-nyilvántartó könyvében el kell végezni. Az intézményből távozó tanulónak távozási bizonyítványt kell kiállítani, amit a fogadó iskola visszaigazol, és a tanulónyilvántartó mellékleteként kell tárolni. A változást a megjegyzés rovatban záradékolni kell, és a tanulót a nyilvántartóból ki kell húzni. A volt 8. évfolyam tanulónyilvántartó könyvének lezárása, aláírása, irattárba helyezése.

2008/2009

írásban

isk. titkár

Október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

A tanév befejezése. (A pótvizsgák után.)

igazgató

A tanulók továbbhaladása A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a nyelvtanár, a napközis nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel. (kivéve az első –harmadik év vége, negyedik félév osztályt) A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első –negyedik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés alapján bírálják el. Az 1-3 évfolyamon és negyedik félévkor automatikus a továbbhaladás, a 4-8 évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tantervi követelményeket a tanév végére nem teljesítette, első évfolyamra felvett tanulót a megfelelő törvényi előírásoknak figyelembevételével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és ekkor a többi tanulóval azonos osztályban, de előkészítő évfolyamként fejezi be az évet. A felsőbb évfolyamon tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló kettőnél több tárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket, akkor a tantestület az osztályozó értekezleten dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet, vagy évet ismétel. A tantestület ezen döntéséről a szülőt írásban kell értesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A magántanulók az oktatási törvény alapján az SZMSZ-ben rögzített módon osztályozóvizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga ezt a vizsgát más esetekben is előírni (pl.: hosszan tartó hiányzás).

- 107 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Tanulmányi követelmények nem teljesítése A tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén kettő v. több tárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott. Továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, ill. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott.

A tanulói jogviszony megszűnése A megszűnés fő szabályairól a Közoktatási Törvény 75.§-a rendelkezik. A tanulók nevelését, oktatását – nyolcosztályos rendszerben – az iskola a tankötelezettségikor határáig vállalja. Ez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizennyolcadik életévét. Ettől különösen indokolt esetben az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő kérésére az igazgató eltérhet. A döntést a szülővel egyeztetni, és írásban közölni kell.

Iskolán belüli átjárhatóság Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés –oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja. Iskolai évfolyamon normál tantervű osztályba való átlépés esetén, különbözeti vizsgát nem kell tenni. A tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a tantárgyi követelményekben meglévő különbségeket kompenzálja. A türelmi idő alatt a tanuló a követelmények különbözőségéből eredő alacsony szintű teljesítményéért elégtelen osztályzatot nem kaphat. A türelmi idő alatt a tanuló előmenetelének osztályzattal történő értékelésétől átmenetileg a szaktanár eltekinthet, de a félévi értesítőben ill. az év végi bizonyítványban a teljesítményt érdemjeggyel kell értékelni. Az átjárhatóságot tanórán kívüli képzési lehetőségekkel is segítjük.

Bizonyítvány Az iskola a Közoktatási Törvény 46.§-ában szabályozott Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítványt adja ki, vagyis az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését tanúsító okiratot.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés A követelményrendszer 3 nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények 2. Magatartási követelmények – Házirend 3. Szorgalmi követelmények

Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Motiváló – ösztönző hatású Következetes – felelősségteljes Egységes – áttekinthető Folyamatos rendszeres Szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak Differenciált, tanulóra szóló Visszajelző: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet. Preferálja a tehetséget, szorgalmat.

- 108 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tanulók minősítésének formái A minősítés alapja a helyi tanterv ismeret, követelmény rendszere, valamint tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban az önértékelés képessége kialakuljon. Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. Tanulóinknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és kudarc megélésével. Feladatunk segíteni ezek feldolgozását. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: - ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, - fejlődése a korábbi teljesítményhez képest, - tanórai, tanórán kívüli magatartásra, - szorgalomra és ezen belül felkészülésre – feladatvállalásra, végzésre. Az értékelés funkciója differenciált: - folyamatos munka – folyamatos visszajelzés eszköze, - tanulásra motivál, - kontrollálja az elvárt követelményekhez való viszonyt, - meghatározza a hasonló tevékenységben résztvevők relatív helyzetét, - jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot, - kontrollja az önismeretnek, - előre haladás mérésének eszköze.

Módjai •

Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban, kisjeggyel és jeggyel. • Írásbeli: - írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, gyűjtőmunka - témaközi dolgozat, - témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatot használ. (legkésőbb két héten belül értékelni kell a naplóban piros színnel jelöljük). Indokolt esetben a szaktanár eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja. • Egyéb: - órai munka gyűjtőmunka - versenyen való részvétel kiselőadás stb. - Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést.

Értékelés formái Tanulóink félévente minimálisan a heti óraszámnál hárommal több osztályzatot kapnak, illetve havonta minimum egy érdemjegyet. - 109 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. Az osztályozás alapja a felső tagozaton azonos: 0 – 30 % 1 31- 50 % 2 51- 70 % 3 71- 90 % 4 91- 100 % 5 A témazárók értékelés legkésőbb két héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. A témazáró jegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe pirossal jelöljük (egy témazáró jegy az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg). Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén dicséretes osztályzatai vannak a tantárgyak legalább feléből, a tantestület általános dicséretét érdemeli ki, ezt a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. Amennyiben a tanuló a negyedik –nyolcadik tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból elégtelenminősítést szerez a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztusban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanév szorgalmi időszakának végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelenminősítést köteles az évfolyamot megismételni. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgázni kell, ha: • Az igazgató felmenti a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) • Az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse • Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló Tanulóink értékelése év közben: Az egy- négy évfolyamon írásbeli értékelés van, amely a negyedév, fél év, - ¾- év és évvégén adhat visszajelzést szövegesen, és ez évfolyamonként egységes követelményrendszerrel történik, amihez értékelőlapokat is dolgoztunk ki. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. 4. év végére és 5-8 évfolyamon évközben 5 érdemjeggyel, év végén 5 osztályzattal történik az értékelés. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében.

- 110 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

4. évfolyam végén, valamint 5-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A 4. évfolyam végén és az 5-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk.

Tantárgyi osztályzatok •

Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból. Érdemjegyei évközben 5-ösök, azaz alkalmazni képes tudása van. • Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan szabadosan fogalmaz, tud önállóan összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. • Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanultakat kisebb hibákkal tudja alkalmazni.. • Közepes (3): tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek. Önállóan beszélni, dolgozni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. • Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. • Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, - osztályzattal történő értékelésnél a „jeles” minősítés esetén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: - félévkor: „D”- jelöléssel, - tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak több mint fele „kitűnő” (dicséretes) nevelőtestületi dicséretben részesül. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei osztályzatai, ill. szöveges minősítései a következőképp adhatók:

Szöveges minősítés -

Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit megbízhatóan tudását alkalmazni képes. Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Felzárkózatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre.

- 111 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása A magatartás és szorgalom értékeléséhez az osztályfőnöki munkaközösségünk kidolgozott egy szöveges értékelési kiegészítést is, azzal a szándékkal, hogy a szülő átfogó képet kapjon a gyermeke személyiségéről. Ezeket az első negyedév, illetve harmadik negyedév végén kapják kézhez a tanulók, ill. szülők.

A tanuló magatartása A tanuló magatartása lehet példás, jó, változó, rossz. Példás: • Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz. • Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész. • Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. • Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat. • Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó: • Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. • Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi. • A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek. • Nincs igazolatlan mulasztása. • Fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztető. Változó: • Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete rendszeretete ingadozó. • A közösség munkájában való részvétele hullámzó. • Társaival szemben időnként durva, goromba. • Két nap igazolatlan hiányzása van. • Legmagasabb fegyelmi fokozata osztályfőnöki intő. Rossz: • Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. • A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba. • Több nap igazolatlan hiányzása van. • Legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez. A tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet három bejegyzésenként az osztályfőnök a következő írásbeli elmarasztalásra vált át: Osztályfőnöki: figyelmeztető, Intő Igazgatói: figyelmeztető, Intő. - 112 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak.

A tanulók szorgalma A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás: • Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi. • Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. • A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. • Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre. • Felszerelése hiánytalan. Jó: • Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. • Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli. • Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. • Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad. • Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó: • Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. • Gyakran dolgozik képességei alatt. • Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt • Munkájának esztétikája gyakran igénytelen • Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: • Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga előrehaladása érdekében. • Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik. • A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan. • Munkái hanyagságról árulkodnak. • Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez.

Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tartanak. Értékelési hagyományaink, közé tartozik, hogy a legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. A legtöbb dicséretet kiérdemelt tanulók fényképeit dicsőségtáblán helyezzük el. Tanulóink jutalmazása és büntetése a Házirendben van leszabályozva. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény - példamutató szorgalom - hiányzásmentes tanév - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel - az iskola érdekében végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység - 113 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A tanulók jutalmazása –

városi-, területi-, körzeti-, megyei-, országos-, nemzetközi szaktantárgyi és művészeti versenyeken elért helyezésekért (iskolai és egyesületi keretekben elért eredmények is), – az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi vezetők javaslatai alapján a tanuló egyéb, például közösségi munkájáért. A tanulók kimagasló eredményeik alapján igazgatói- vagy tantestületi dicséretben részesülhetnek. Ennek megítélése a házirendben található táblázat alapján történik. A feldolgozáshoz a tanulók eredményeinek összegyűjtése a „tantárgyi eredmények” táblázatba történik. (Egyértelműen: egy sorba egy tanuló egy bizonyos versenyen elért eredménye kerül.) Szükséges: - a verseny időpontja (év, hó, nap) - pontos megnevezése - a verseny típusa (városi, város környéki, megyei, országos, nemzetközi, …) - a tanuló neve, - a tanuló osztálya, - versenyen elért eredménye - tantárgy megnevezése, - a versenyre felkészítő tanár (ok) neve A versenyek eredményeinek táblázatba írása a felkészítő tanár feladata. Amennyiben a tanuló iskolán kívüli közösség színeiben ér el kimagasló eredményt, vagy más okból (pl. közösségi munka, tartósan kimagasló tanulmányi eredmény és szorgalom, kiemelkedő napközis munka, három osztályfőnöki dicséret, …), kapja az elismerést, ennek felvezetését az osztályfőnök (esetleg szaktanár) tegye meg. Fontos, hogy a tanulók tájékoztassák rendszeresen osztályfőnökeiket, szaktanáraikat eredményeikről, sikereikről (emléklapok, oklevelek bemutatásával). Az osztályfőnökök feladata, hogy a kapott dicséreteket rendszeresen vezessék a naplóba. A kitöltött tantárgy eredmények táblázatokat a helyi munkaközösség-vezetőknek el kell juttatni összesítésre. Egyúttal másolatot kérünk az eredménytáblázat összesítőjének mindig csak a legújabb eredményekről. A kitöltött versenyeredmény táblázatok alapján, ami a munkaközösség-vezetőkhöz érkezik, az eredménytáblázat összesítője tölt ki dicséret lapokat az ellenőrzőkbe, amit eljuttat az osztályfőnökökhöz. Az ellenőrzőbe beragasztott dicséreteket egyidejűleg a naplóba is be kell írni! A szereplésekért, közösségi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok töltik ki a dicséreteket. A jutalmazás formái: - szaktanári, tanítói dicséret SZD - osztályfőnöki dicséret OD - igazgatói dicséret ID - tantestületi dicséret TD Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért szaktanár és osztályfőnök is adhat A 5. osztályfőnöki dicséret után Iskolai versenyen 1-2-3. helyezés részt vett (szaktanár írja be) Városi, városkörnyéki 1-3. helyezés versenyen 4-10. helyezés részt vett (szaktanár írja be) nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült - 114 -

SZD

OD OD

SZD

OD

ID

ID OD SZD ID OD SZD ID

TD

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

Megyei, területi versenyen részt vett

Országos, nemzetközi versenyen részt vett

2008/2009

1-10. hely

ID OD

nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült 1-20. hely 21-30. hely

ID TD ID

OD nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, TD elismerésben részesült Iskolai-, városi rendezvényeken, ünnepségeken való OD fellépésért (Kórus, Zenekar, Művészeti csoport, …) Megjegyzés: ƒ Az eredményeket 2 héten belül kérjük elküldeni a kiadott táblázatban. (táblázat a honlapról letölthető) ƒ Felfutó levelező versenyeknél csak akkor jutalmazható a tanuló, ha a versenysorozat behívásos személyes versenyzéssel zárul. Az ott elért eredménye határozza meg a jutalmazás fokát. ƒ Szaktanár:= tantárgyakat tanítók, napközis nevelők ƒ Különleges esetekben a jutalmazás mértékéről az igazgató dönt. Iskolán kívüli eredmények elismeréseként igazgatói vagy tantestületi gratulációt kaphat a tanuló.

A tanulók büntetése Egy óra igazolatlan hiányzása Tanítási óra zavarása Felnőttel szemben tiszteletlen Isk. versenyen cserbe hagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása, amikor az iskoláját képviseli nem a HR-nek megfelelő Három of. figyelmeztetés után Társait szándékosan bántalmazza Tudatosan rongálja az iskola, társai felszerelését Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák (hazugság, hamisítás, lopás) súlyos megsértése Testi, lelki terror Harmadik of. intés után Társai súlyos bántalmazásáért Városi versenyen nem jelenik meg Lopás 10000 forint felett Házi rendet súlyosan megszegi Második igazgatói figyelmeztetés után Megyei versenyen nem jelenik meg Iskolán kívüli magatartása ahol az isk. képviseli komoly kifogást hagy maga után Dohányzás, alkoholt és kábítószert az iskola területén használ vagy árul

of. figy. X X X X X

of. intő

ig. figy.

ig. intő

X X X X X X X X X X X X X X X

- 115 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulóinknál bizonyos esetekben az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása indokolt. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. Az integrálódó modulok 1-1 osztályzattal értékelődnek, amit bekarikázva jelölünk, majd a naplóban, ez egy tantárgyi jegynek felel meg, s a továbbhaladásban, mint egy jegy számít be. A modulokat kötelező tantárgyi rendszerben oktatjuk (óratervben foglaltak szerint), ezért az értékelésük és minősítésük megegyezik a többi tantárgyéval.

Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli számonkérés fajtái: Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg. Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt rajta (teszt lap).

Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, - alakítsa önértékelő képességüket, - legyen tervszerű, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása. Formái: - Év eleji felmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket, - Félévi felmérő dolgozat: az előző időszakban elsajátított ismereteket, - Év végi felmérő dolgozat: a kialakított készségeket méri, - Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja, - 116 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

- Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi, - Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon - Tanórai önálló írásbeli munka - Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés - Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás - Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelő által készítettek. - Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában. Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladat meghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók tanulmányi munkájának teljesítményének egységes értékelése érdekében az év végi felmérések, valamint a témazáró dolgozatok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény, érdemjegy: A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán). Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 1 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 2-nél több írásbeli számonkérést, nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálynaplóban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe: - objektív, - követhető, - dokumentálható, - áttekinthető, - egyértelmű, - fejlesztő, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetőségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelő számára is (fele- fele arány). Írásbeli számonkérés súlya: a felmérések, témazárók, a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét.

- 117 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei • eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése, • a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen, • a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön, • az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is, • a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges. Magyar nyelv- és irodalom tantárgyakból a szöveges értékelés a következő meghatározások szerint történik az 1-4. évfolyamon Versek, kötelező memoriterek: Évfolyamonként 5 vers, 2-3 szólás, közmondás. Írásbeli számonkérések: Felmérések, témazárók értékelése 91 - 100 % Kiváló, megdicsérlek! 76 - 90 % Jól dolgoztál! 51 - 75 % Figyelmesebb legyél! 31 - 50 % Gyenge! Gyakorolnod kellene! 0 - 30 % Nem megfelelő! Többet gyakorolj! Szövegértő felmérések (évi 3 alkalommal): Mennyisége: átlagos tanuló 5 perc alatt el tudja egyszer olvasni. Formája: próza Műfaja: év elején és végén eseménytörténet legyen, tehát: mese, elbeszélés, monda, stb. évfolyamtól függően. Félévkor ismeretterjesztő szöveg. Feladatsorok: 1. Általános szövegértés. (szereplők, helyszínek, időpontok) 2. Információ visszakeresése. 3. Szövegértelmezés. (szómagyarázat, rokon-ellentétes szavak keresése, időrend) 4. Reagálás a szöveg tartalmára. (tanulság, saját vélemény alkotása). 5. Hibakeresés (igaz-hamis állítások, szöveg javítása) 6. Rendszerelemzés – tervezés. (ok-okozati összefüggések, következtetés) Néma olvasás, szövegmegértés minimum szintje tanév végén: 1. osztály: 60 szótagnyi szöveg értelmezése. 2. osztály: 90 szótagnyi szöveg értelmezése 3-4. osztály: 150 szótagnyi szöveg értelmezése. (A szöveg nehézségi foka változik 4. osztályra.) Hangos olvasás tempójának minimum szintje tanév végén: 1. osztály: 2. osztály: 90 szótag / perc 3. osztály: 150 szótag / perc 4. osztály: 180 szótag / perc A másolás tempójának minimum szintje tanév végén: 1. osztály: 2. osztály: 25 betű / perc 3. osztály: 35 betű / perc 4. osztály: 45 betű / perc Másolás javítása: 0-2 hiba: Kiváló, megdicsérlek! 3-4 hiba: Jól dolgoztál! 5-6 hiba: Figyelmesebb legyél! 7-8 hiba: Gyenge! Gyakorolnod kellene! 9- hiba: Nem megfelelő! Többet gyakorolj! - 118 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

(Minden hiba 1 pontos! Nincs súlyos hiba!) A tollbamondás minimum mennyisége tanév végén: 1. osztály: 12 szótag 2. osztály: 18 szótag 3. osztály: 24 szótag 4. osztály: 30 szótag Tollbamondás javítása: 0–3 hiba: Kiváló, megdicsérlek! 4-6 hiba: Jól dolgoztál! 7-9 hiba: Figyelmesebb legyél! 10-12 hiba: Gyenge! Gyakorolnod kellene! 13- ...hiba: Nem megfelelő! Többet gyakorolj! (Minden hiba 1 pontos! Nincs súlyos hiba!) J- Ly-s szavak: Minden évben 20 db szó, melyet a pedagógus határoz meg. A felsőbb évfolyamok az előző évfolyamon tanultakat bővítik. 1. osztály: 20 db 2. osztály: 40 db 3. osztály: 60 db 4. osztály: 80 db A nyári olvasmányokat a nevelő az osztály képességének, lehetőségeinek megfelelően határozza meg.

Alapfokú művészetoktatás A teljesítendő és elvárható követelmények tartalmát mélységét az egyes szakaszok végére kell tervezni, figyelembe véve az egyéni fejlődési különbségek gyorsabb ill. lassúbb tanulási tempó adta korlátokat. Az ellenőrzés és értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg. A tanulók évente két alkalommal félévkor és tanév végén, vizsgán vesznek részt, ill. vizsgamunkát (képzőművészet) készítenek. A vizsga lehet zártkörű (zeneművészet) és nyilvános (táncművészet). Az előképző osztályaiban a tanulók évi munkájuk és az összefoglaló órán illetve a beszámolón nyújtott teljesítménye alapján: • Kiválóan megfelelt • Jól megfelelt • Megfelelt • Nem felelt meg minősítést kap. Az alapfok és a továbbképző évfolyamain a növendékek előmenetelének értékelése a havi érdemjegyeken kívül évi két alkalommal történik. A félévi osztályzatokat a főtárgy tanára, az év végi osztályzatokat a főtárgy tanára javaslata alapján az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. Értékelése: jeles, jó, változó, közepes, elégséges. • Jeles az a tanuló, aki az adott tanszakon meghatározott tantervi követelményeket 100%-ig elsajátította, megfelelő technikákat magas szinten alkalmazza. • Jó az a tanuló, aki az adott tanszakon a tantervi követelmények 75 %-át elsajátította megfelelő technikai szintet, alkalmazza. • Közepes az a tanuló, aki az adott tanszak tantervi követelményeinek 50%-át elsajátította s mindent megfelelő szinten ad elő. • Elégséges az a tanuló, aki a tantárgyi követelményt minimálisan elsajátította, technikailag elfogadhatóaz előadása, teljesítménye. - 119 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Felsőbb évfolyamba az a tanuló bocsátható, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a növendék a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a főtárgy tanára állapítja meg. A tanuló szorgalmának értékelése minden esetben a főtárgy tanár feladata, a menete megegyezik az iskola erre vonatkozó rendjével. Versenyeredmények Jutalmazható a tanuló: - versenyen, pályázatokon való – egyéni és csapat – eredményes szereplésért, - kiemelkedő teljesítményért, - iskolán kívüli tevékenységért. A jutalmazás formáit és az odaítélhetőséget a tanulók jutalmazása című táblázat tartalmazza. Dokumentáció: o A faliújságon kifüggesztett táblázatban. o a verseny pontos megnevezése, o tantárgy, o időpont, o a tanuló neve, osztálya o elért eredmény, o felkészítő tanár (ok) megnevezése, o egyéni ill. csapat (csoport) – szempontok kitöltése. Az iskolán kívül elért eredmény regisztrálása az osztályfőnök feladata. Egyéb dokumentáció: napló, tájékoztató füzet.

A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A napközi vezető feladata, hogy a ránk bízott gyerekek mindegyikével egyformán törődjünk, mintegy második otthont adva nekik. Úgy kell gyerekeinket ellenőrizni és segíteni a tanulásukban, hogy magukból a lehető legjobb eredményeket hozzák ki. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó időbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentős része a napköziből megy el a zene, sport, tánc, hittan, rajz, balett szakkörökre, így a nevelőnek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítéséről, ellenőrzéséről. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelőnek kell odafigyelnie arra, hogy időben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy időben legyenek kész a leckéikkel. Ezek a szakkörök, a benne elért sikerek újabb eredményekre sarkallják tanulóinkat. Tanulószoba: (szervezése vegyes): 7. ill. 8. osztályos tanulókból áll. A tanulás szervezése differenciált, a gyerekek főleg tanulópáros rendszerben dolgoznak: - önállóan tanulóknál: azonos képességek függetlenül, melyik osztályba jár. - irányításra, segítségre szorulóknál: gyenge és kevésbé gyenge tanuló, de azonos osztály. - állandó segítségre szorulóknál: azonos képesség, azonos osztály, állandó tanári segítség. A tanulás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet kap a tanulók közötti különbségek (életkor, szociális helyzet, motiváltság, akarat, egyéni képességek) ismerete alapján az "egyénre szabott" segítségnyújtás, a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való állandó kapcsolattartása. Iskolánkban évfolyamonként más és más időpontban történik a tanulás és uzsonna ideje. A differenciálás feladata, hogy a csoporton belül lévő, de különböző fejlettségi szintű tanulókat a tanulás ideje alatt a képességüknek megfelelő feladattal lássuk el. Ezért az „üzenő” mellett elengedhetetlenül szükséges a gyakorló füzet. Jól bevált benne az írás, matematika, idegen - 120 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

szavak gyakorlása mellett, a tartalom leírása, rajzzal való ábrázolása, a történelem és környezet kérdéseinek megválaszolása, valamint egyéb gyakorlások, pl.: szabályok leírása. - Az önállóan tanulók (Azok a tanulók, akik szinte segítség nélkül, önállóan tanulnak) egymás mellett ülnek, vagy éppen a gyengébbeket segítik (tanulópár), - az iskolai feladaton kívül valami plusz feladatot is kapnak, ami lehet egyénre szabott, esetleg közös feladat, a tanuló által kért, stb. A kevésbé önállóan tanuló gyerekek már rendszeresen kérik a segítséget a leckéik elkészítése közben, ha egy-egy feladatnál megakadnak. A másnapra való felkészülésre elég, de a gyakorlásra egyre ritkábban marad idejük. Pedig – gyakorlat teszi a mestert – tartja a közmondás. S nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legtöbbet gyakoroljanak, hogy egyre önállóbbakká váljanak. Az állandó segítségre szorulókkal kell a napközis nevelőnek a legszorosabb kontaktust tartania. Jó, ha egy asztalnál/padnál foglalnak helyet, vagy közvetlen a tanári asztal közelében, esetleg egyedül ülnek. Csak így lehet folyamatosan figyelemmel követni őket, a többiek zavarása nélkül segíteni a munkájukban.

Nevelési célkitűzés Az iskolai ismeretek megszilárdítása, és a tanulókkal fokozatosan elsajátítani a képességükhöz megfelelő legeredményesebb tanulási módszereket. Az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek, az ambíció, az igényszint emelése, fejlesztése. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának folyamata Jelölések: E=egyéni P=páros Cs= csoportos S= tanári segítség F = frontális

Tevékenység Bevezetés a tanulmányi munkába

Tanulás előkészítése

Feladat Tájékozódni • a délelőtti órák eseményeiről • a házi feladatok tantárgyak szerinti mennyiségéről, jellegéről (írásbeli, szóbeli) Objektív feltételek megteremtése • kellemes tanulóhely kialakítása • A tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása aznapra és másnapra, megfelelő külalakkal (áttekinthetőség, esztétika) Szubjektív feltételek megerősítése • A figyelem koncentrálásának növelése, a munka hatékonyságának elérése • Érdeklődés felkeltése, ébrentartása Tudatos tervezésre, szervezésre szoktatás: • Egyéni sorrend kialakítása 1. Könnyű-nehéz 2. Szóbeli-írásbeli - 121 -

Módszer Beszélgetés Napló, ellenőrző, leckefüzet megnézése E, P, Cs

•

• • •

Füzetek, tankönyvek órarend szerinti előkészítése. Ellenőrzése Megbeszélés Helyes testtartást és légzést segítő gyakorlatok Relaxációs gyakorlatok Koncentrációs gyakorlatok Írást előkészítő gyakorlatok

• • • •

Megbeszélés Értékelés Tapasztalatszerzés

• • •

• Óra használata F, E

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

3. Tárgyak nehézségi foka szerint • Időtervezés maximális időkihasználással, saját tempó figyelembevételével Tanulás I., „csendes” 1. Irásbeli feladat elkészítéséhez (Tanulás és írásbeli feladatok • Ismétléssel feleleveníteni a • Tankönyv, órán írt vázlat, elkészítése) továbblépéshez kézikönyv, szótár nélkülözhetetlen ismereteket használata • Igényszint növelése, helyességre, esztétikus • Tollbamondás, másolás munkára törekvés 2. Szóbeli tanuláshoz • a tanulás technikájának • Folyamatos megfigyeléssel elsajátíttatása kiválasztani és fejleszteni • Gondolkodva tanulás, • Felidézés összefüggések keresése • Lényegkiemelés • szótár, lexikon helyes • Vázlatpontok írása használatának megtanítása • szókincs, kifejezőkészség • Új szavak, kifejezések javítása kikeresése szótárból, lexikonból • választékos beszédre való törekvés, érthető fogalmazás • Csendes és hangos olvasás 3. Az önművelési igény felkeltése, önálló • Differenciált foglalkoztatás ismeretszerzésre ösztönzés • Iskolai és városi könyvtár 4. Megfelelő munkatempó látogatása kialakítása, fokozása E, P, Cs, S, F Ellenőrzés Tanulás II. • Ismétlés (Ellenőrzés, értékelés) • Az önellenőrzés • Tartalomírás lehetőségeinek és • Felmondás próbák fontosságának megismertetése • A megtanultak kikérdezése • Logikus, tömör tartalom • Gyakorlás felmondásra törekvés Értékelés • Mosoly, dicséret, apró • A teljesítményre való pozitív gesztus reagálás alkalmazása, • Egyéb jutalmazás fontossága E, P, Cs, S A cél elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal és a szülőkkel.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük:

- 122 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Almási Tagintézmény A tanulók testmagasságát, testsúlyát, gyorsaságát, állóképességét, erőnlétét és dinamikus láberejét. A felmérések kapcsán az alkalmazott módszerek: 60 méter futás, távolugrás, kislabda hajítás, 800 méter futás, 12 perces futás, ingafutás, felülés, helyből távolugrás, függés, medicin labdadobás hátra. Az első évfolyamon csak az első három próbát végezzük. Az elért eredményeket minden tanulónál rögzítjük, és az iskolavezetés számára összefoglaló (általánosító, következtetéseket tartalmazó) jelentésben adjuk át.

Kálvin Székhely - Bartók Telephely Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek közül az alábbiakat választottuk ki helyi adottságaink figyelembe vételével: 1. Ülésben előrenyúlás (hajlékonyság) 2. Helyből távolugrás (gyorsasági erő) 3. Hanyattfekvésből felülés (erő-állóképesség) 4. Függés hajlított karral (erő-állóképesség) 5. Ingafutás (futási gyorsaság) 6. 12 perces futás (aerob állóképesség) 7. 60 m-es vágtafutás A követelmények legobjektívebb mutatói a fittségi próbákon produkált abszolút értékek. Igaz ezek mindig abszolút rangsorba is állítják a tanulókat, azonban odafigyelünk, hogy ne kövessük el azon pedagógiai hibát, hogy ezeket a teljesítményeket ne függetlenítsük el a gyermekek morfológiai eltérésétől. Ezek a mérések, mint egy tükrök szerepelnek a tanulóknak. „Ilyen vagy, ennyit érsz.” „Saját magadhoz mérten vizsgáld a fejlődésed!” Ezekkel a nálunk bevált egyszerű eszközökkel, formákkal kapjuk az objektív eredményeket és azt a tanulói teljesítmények javítására motiváló eszközként, használjuk fel.

Kertvárosi Tagintézmény A Kertvárosi Tagintézményben emelt óraszámban folyik a testnevelés oktatása.

I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez 1. Cooper-teszt – az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélkül mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C: H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben mért oxigénfogyasztással összehasonlítva (r=0.9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. (Spiroergometria=vizsgálóeljárás a szív, a keringés, a légzőrendszer, valamint az anyagcsereműködések színvonalának megállapítására, és ebből következtetve az egészség a teljesítőképesség megítélésére.) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, úszással, kerékpározással. A 12 perc alatt megtett méterek számából – a táblázatok segítségével – mindenki egyszerűen kiszámolhatja, hogy a pillanatnyi aerob teljesítőképességért mennyi pontszámot kap. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Ideális az atlétikai futópálya, a gyepes pálya az erdei utak, de megfelelő bárhol kimért sík terep, pl. a járda is. Az értékelés megkönnyítéséhez célszerű 20 méterenként megjelölni a pályát. A legcélszerűbb közel azonos intenzitással végigfutni a 12 percet. Jó, ha a próbázót a teszt végrehajtása közben folyamatosan tájékoztatjuk, hogy mennyi idő telt már el a 12 percből, ill. hány perc van még hátra a teszt végrehajtásának befejezéséig. Az aerob teljesítőképesség vizsgálatakor a hosszú távú állóképesség mérésére alkalmazott próbában elért teljesítményt akkor tudjuk legpontosabban értékelni, ha a próba elvégzését összekötjük pulzusméréssel. A pulzusmegmérése nagyon egyszerű feladat, de a próbázók (nemcsak a gyermekek) csak néhány alkalommal elvégzett mérés és közös értékelés után szerzik meg azt a tapasztalatot, amikor a próbában elért teljesítmény (itt a 12 perc alatt megtett méterek száma) és a pulzus megnyugvás - 123 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

értékeinek ismerete további támpontot adnak ahhoz, ki-ki saját maga is megbízhatóan megbecsülhesse a pillanatnyi aerob teljesítőképességét. A mért pulzusértékekkel csak akkor korrigáljuk a Cooper-tesztben elért teljesítményt, ha biztosak vagyunk abban, hogy a mért pulzusértékek valósak. (A pillanatnyi aerob teljesítőképesség megismerése nélkülözhetetlen kiindulópontja az egészség megőrzéséhez szükséges, élettanilag hatásos optimális idejű és intenzitású napi, heti… egyénre szabott edzésadag kialakításának.) A pulzus adatait pulzusszám/perc formában fejezzük ki. Az egyén pillanatnyi aerob állóképességének mérésekor minden ellenőrzés alkalmával jegyezzük fel a percenkénti pulzusszámot: a futás megkezdése előtt (terhelés előtti pulzusszám), a futás befejezése után (terhelés utáni pulzusszámok) az első az ötödik és a tizedik percben. A 12 perc alatt megtett méterek száma és a mért pulzusértékek a célpulzusnak megfelelő tempó kialakítását segítik. A Cooper teszt befejezése után az első percben mért pulzus érték megmutatja, hogy elértük-e a kívánatos munkapulzust. (Munkapulzusnak a mozgást követő 15 mp-en belül számolt 10 mp-es pulzusszám 6-szorosát, a 15 mp-es pulzusszám 4-szeresét, vagy a 20 mp-en belül számolt pulzusszám háromszorosát +10%-át tekinthetjük.)

II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom.

III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs - 124 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs – és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is – a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztevő főbb izmok mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának munkája.

IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: - 125 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizom: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.

A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig: 1+6 motorikus próba elvégzése esetén Az egyén általános fizikai teherbíró-képességét legpontosabban 1+6 motorikus próbarendszerrel lehet mérni. E módszer alkalmazásakor az általános fizikai teherbíróképesség minősítéséhez az általános testi erő méréséhez javasolt hét próba közül – a végső pontértékeléshez csak a tetszőlegesen megválasztott – hat próbán elért teljesítményt kell figyelembe venni. Ekkor az erőt, - erőállóképességet mérő motorikus próbák kategóriánként nem 2 pontot, hanem 1,5 pontot érnek és táblázatokban szereplő pontértékeket ennek megfelelően át kell alakítani. Cooper-teszt pontértékei: kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Az erőt, erőállóképességet mérő próbák pontértéke: kategóriánként 1,5 pont, maximum 10,5 pont A Cooper-tesztben megszerezhető maximális pontszám: 77,0 pont Az erőt, erőállóképességet mérő – hat – próbákban megszerezhető maximális pontszám: 63,0 pont Az elérhető maximális pontszám (77+6x10,5) összesen: 140,0 pont Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében. A vizsgálati módszer további egyszerűsítése érdekében elvégzett korrelációs számítások, arra engedtek következtetni, hogy végszükség esetén, az általános testi erőt csak négy, egymástól független motorikus próbával mérjük. A teljes próbarendszer elvégzésekor az elért teljesítmény értékelésekor az 1+6 és az 1+4 vizsgálati módszer pontértékei között a végső minősítésnél mindössze 3-5 pontérték különbség mutatkozik. Cooper-teszt pontértékei kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Helyből távol, vagy Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal pontértékei: kategóriánként 3,0 pont, maximum 21,0 pont Egykezes tömöttlabda lökés helyből, vagy Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás pontértékei: kategóriánként 0,0 pont, maximum 14,0 pont Kétkezes tömött labdadobás hátra, vagy - 126 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Hasonfekvésből törzsemelés hátra pontértékei: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont. Az elérhető maximális pontszám: 77 +21+(3x14)=14 pont A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 0 - 20,5 pontig igen gyenge 21 - 40,5 pontig gyenge 41 - 60,5 pontig elfogadható 61 - 80,5 pontig közepes 81 - 100 pontig jó 101 - 120,5 pontig kiváló 121 - 140,0 pontig extra Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet mindenkit, hogy az egészségi állapota javítása/megtartása, az egészség szempontjából hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szüksége. Célja kell legyen, hogy – egyénre szabott edzésterv szerint – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos, szisztematikus fejlesztésével az általános fizikai teherbíróképességet 1-3 év alatt legalább „közepes” szintre felfejlessze, majd a későbbi életük folyamán ezt az állapotot megtartsa. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondicionális állapotukban ne következzen be romlás, ill. ha néhány próbákban elért eredményük nagyfokú hiányosságra utal, minél előbb próbálják a feltárt hiányosságukat felszámolni. Az eddigi vizsgálódásaink arra engednek következtetni, hogy a „jó” minősítést elérő, vagy nagyon jó – testi, biológiai és fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagyintenzitású testedzést végeznek. A „kiváló” és az „extra” legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak a magas szintű sportág specifikus terhelésre, mert nem csak igen jó adottságokat örököltek, hanem több éven át igen magas szinten sportoltak, s a komoly sportolói múlt mellett jelenleg is rendszeresen kb. heti 8-10 órát nagy intenzitással edzenek, versenyeznek valamilyen sportágban. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy kortól függetlenül, azok az egyének, akik szervi elváltozással még nem rendelkeznek akik hozzákezdenek heti kb. 5-7 óra (a kornak és nemnek megfelelő) egyénre szabott optimális idejű és intenzitású mozgásos tevékenység végzésével a rendszeres testedzéshez, még ha igen kedvezőtlen adottságokat örököltek is, a fizikai fitness szintjüket – egy-négy év alatt – minimálisan a közepes szintig fel tudják fejleszteni. Ahhoz, hogy a szívet és a vérkeringési rendszert eredményesen tudjuk fejleszteni, edzeni, ügyelnünk kell: - az edzés mennyiségére (heti 5-7 óra, 3-4 alkalomra elosztva), - az edzés intenzitására (a munka- ill. a maximális pulzusszám elérésére), - a rendszerességre, - a mozgásos tevékenység szórakoztató, örömet szerző jellegének megtartására. Általános vizsgálati szempontok, és a módszerek gyakorlati hasznossága A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal • a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni, - 127 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

• • •

2008/2009

az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, a motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani, valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.

- 128 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Helyi tanterv A nem szakrendszerű oktatás bevezetése Törvényi szabályozás I. Kt. 133.§ (1): A 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben 5. majd 6. évfolyamon be kell vezetni a részben nem szakrendszerű oktatást. II. Kt. 121.§ (34): Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tantárgyakat vagy azok egy részét tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Taníthat még részben nem szakrendszerű oktatás keretében: • az a tanár, aki 2004. 09. 01-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon, • 120 órás akkreditált szakirányú továbbképzésen vesz részt, • HEFOP pályázat keretében a kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges legalább 120 órás akkreditált továbbképzéseken vett részt. III. Kt. 8.§ (3): Az 5. és 6. évfolyamon a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók növelésére kell fordítani. Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást az 5.-6. évfolyamon magyar és matematika tantárgyaknál kívánjuk bevezetni. A helyi tanterv tartalmazza az ehhez kapcsolódó időkeret arányait, az értékelés rendszerének kidolgozását, a továbbhaladás feltételeinek meghatározását, a tanítási módszerek kiválasztását, a foglalkozásokon való részvétel meghatározását. Intézményünk helyi tanterve egyrészt a HEFOP 3.1.3. pályázatban előírt programcsomagok munkatantervein alapul, másrészt pedig az Apáczai Tankönyvkiadó által kidolgozott kerettantervből adaptál. A helyi tanterv tartalmazza az egyes évfolyamok egyes tantárgyinak elnevezését és éves óraszámát, a célok és feladatok egyszerű, tömör köznyelvi leírását, a fejlesztési követelményeket, témaköröket, tartalmakat és a továbbhaladás feltételeit.

A tanterv kiemelt területei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az önálló tanulás, a jegyzetelés tanítása Az információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése A szociális kompetenciák fejlesztése A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás Változatos módszertani kultúra alkalmazása Az előzőek fejlesztése minden tantárgy feladata

- 129 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi Almási Belvárosi Belvárosi Belvárosi Kertvárosi Kertvárosi

info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm info info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm info mat norm ének testn norm

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 4 4 4 4 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 4 5 5 4 5 4 4 4 4 4 5 4 4 4 4

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5

- 130 -

1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1,5 3 1 3 1 3 2 5 1 3 1,5 3 1 3 1 3 2 5 1 3 1,5 3 1 3 1 3 2 5 1 3 1,5 3 0,5 3 1,5 3 2 1 4 1,5 3 2 3 2 3 2 3 1 2 1 4 2 3 2 3 2 3 2 3 2 3 1 2 2 4 2 3 2 3 1 3 2 3 1 2 1 4 2 3 3 3 2 3 3 3 1 2 2 4 2,5 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen

Osztályfőnöki

Testnevelés

1,5 2 2 1 1 2 1,5 2 2 1 1 2 1,5 2 2 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1

Informatika

1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1 1 1 4 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 4 1 1 1,5 1,5 1,5 4 1 1,5 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 4 1 1 0,5 0,5 0,5 4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4 0,5 0,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2

Technika

Biológia

Kémia

Fizika

Természetsimeret

Környezetismeret

Matematika

Idegen nyelv

Történelem

Magyar nyelv 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 7 7 7 7 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4

Rajz

Belvárosi

1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8. 8. 8.

Ének

Belvárosi

Földrajz

Almási

Tanterv

Épület

Évfolyam

1. számú melléklet - Helyi tanterv (Óratervek)

22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27 27

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

2. számú melléklet Bemeneti mérés Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására szolgál. Folyamatmérések A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása (írás, olvasás, számolás). A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése). A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. Kimeneti mérés A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. “Sehol a világon nincs még egy olyan hely, mint az iskolád, ahol nemcsak a tudományokat ismered meg, hanem a barátság édes érzését is, itt hallod a szerelem első szavát, itt tanulsz élni, és megtanulod megérteni az életet.” (Ruvin Fajermann)

- 131 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Záró rendelkezések A pedagógiai program 2009. január 5-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerülhet sor, ha: - jogszabályi változások ezt szükségessé teszik, - a nevelőtestület több mint 50 %-a kezdeményezi, - a kibővített iskolavezetés több mint 50 %-a kezdeményezi, - az iskola igazgatója kezdeményezi. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata szükséges. A módosítás elfogadása esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer, a tanévzáró értekezlet alkalmával kerülhet sor.

Makó, 2008. december 1. Almási Pál igazgató

- 132 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Tartalomjegyzék Törvényi előírások........................................................................................................................... 3 Az iskola nevelési programja .......................................................................................................... 4 Adatok ......................................................................................................................................... 4 Helyi szintű szabályozás dokumentumai ........................................................................................ 5 Helyzetelemzés............................................................................................................................ 6 Belső feltételek........................................................................................................................ 6 Iskolaszerkezet .................................................................................................................... 6 Almási Tagintézmény ..................................................................................................... 6 Kertvárosi Tagintézmény ................................................................................................ 6 Kálvin-Bartók székhely-telephely................................................................................... 6 Zeneiskola épület............................................................................................................. 6 Tanulóink ............................................................................................................................ 7 Tanulmányi helyzet ............................................................................................................. 7 Külső feltételek ....................................................................................................................... 7 Társadalmi környezet .......................................................................................................... 7 Szervezeti kapcsolatok ........................................................................................................ 8 Művészeti nevelés ............................................................................................................... 8 Az iskola jövőképe ...................................................................................................................... 8 Küldetésnyilatkozat................................................................................................................. 9 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........................................................................................................................................ 9 Pedagógiai alapelvek............................................................................................................... 9 Pedagógiai célok, feladatok................................................................................................... 10 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük. ................................................................................................................. 11 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. ......................................................................... 12 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak. ...................... 12 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak. .................................................................................................. 13 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak. ............................................................................................................................ 13 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre. ...................................................................................................... 14 7. Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira.................................................................................... 14 Eszközök, eljárások............................................................................................................... 15 A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai .................................................... 15 Az újabb társadalmi elvárások .............................................................................................. 15 Az elméleti háttér kialakítása, az „új” pedagógiai program alapelvei ..............................15 A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése...................................................... 15 A kulcskompetenciák nyolc területe ..................................................................................... 16 Általános törekvéseink ...................................................................................................... 27 Pedagógiai, metodikai alapok ........................................................................................... 27 A felhasznált programcsomagok...........................................................................................27 A programcsomagok általunk kiemelt pozitívumai .......................................................... 28 Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület.................................................................. 28 A fejlesztés célja................................................................................................................ 28 Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya...........................................28 - 133 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A) Szövegértés-szövegalkotás............................................................................................... 30 A program jellemzői.......................................................................................................... 30 Az alsós programra épülő modulok rendszere .............................................................. 31 B) Matematikai kompetenciaterület ......................................................................................32 A fejlesztés célja................................................................................................................ 32 A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei.................................. 32 A matematikai kompetencia fejlesztési területei...............................................................32 C) Idegen nyelvi kompetenciaterület .................................................................................... 33 A fejlesztés célja................................................................................................................ 33 Célcsoportok.................................................................................................................. 33 Az idegen nyelvi programcsomagok................................................................................. 33 Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei........................................................ 34 Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez ............... 34 D) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület ..................................................... 35 A terület meghatározása, a fejlesztés célja........................................................................ 35 E) Életpálya-építési kompetenciaterület................................................................................ 37 A fejlesztés célja................................................................................................................ 37 Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai ........................................37 Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei......................................... 38 A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok ......................................................... 38 A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja ..............................................38 A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye.................38 A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai ....................................................... 39 A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége ................................................................ 39 A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye................................................................ 39 A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja............................................. 40 A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye...................................... 40 A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja ........................................................... 40 Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban................................................................ 40 A munka gyakorlati megvalósítása ....................................................................................... 41 A vállalt területek, a megvalósítást végző kollégák.......................................................... 41 Projektek idegen nyelven .................................................................................................. 41 A kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek felsorolása ................... 42 Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................... 42 A nevelőtestület részvétele a programban – műhelygyakorlatok szervezése ................... 42 Bemutatóórák .................................................................................................................... 42 Módszertani ötletbörze összeállítása a nevelőtestület tagjainak ........................................... 42 A) Módszerek, munkaformák ........................................................................................... 42 B) Az alkalmazott technikák ............................................................................................. 42 C) A projektmódszer ......................................................................................................... 44 D) Az idegen nyelv oktatása ............................................................................................. 44 E) Adatbank létrehozása, a munkához felhasználható szakirodalom-ajánlás a nevelőtestületnek............................................................................................................... 45 Minden pedagógusnak ajánljuk..................................................................................... 45 Németül olvasóknak ajánljuk ........................................................................................ 46 F) Továbbképzések ........................................................................................................... 46 Eredmények....................................................................................................................... 46 A jövő feladatai ................................................................................................................. 46 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 47 Világnézeti, erkölcsi nevelés......................................................................................... 47 Esztétikai nevelés .......................................................................................................... 47 Környezetvédelemre nevelés......................................................................................... 48 - 134 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Az egészséges életmódra nevelés.................................................................................. 48 Közéletiségre nevelés.................................................................................................... 48 Iskolai egészségnevelési program ............................................................................................. 49 Jogszabályi háttér .................................................................................................................. 49 Az egészségfejlesztés fő feladatai ......................................................................................... 49 Az egészségfejlesztés sarkpontjai ..................................................................................... 49 A prevenció (megelőzés) területei..................................................................................... 49 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ....................................... 50 Szomatikus testi nevelés................................................................................................ 50 Higiénés nevelés............................................................................................................ 50 Személyi higiénére nevelés ........................................................................................... 50 Környezet higiéniára nevelés ........................................................................................50 A betegségek megelőzésére nevelés ............................................................................. 50 A kondicionális testedzés .............................................................................................. 50 Baleset-megelőzésre nevelés......................................................................................... 51 Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés ................................................................... 51 Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés.................................. 52 Kommunikációs nevelés ............................................................................................... 52 Környezeti nevelési program ....................................................................................................52 Törvényi háttér ...................................................................................................................... 52 Környezet és természetvédelmi jogszabályok.......................................................................53 Egészségügyi jogszabályok................................................................................................... 53 Közoktatási jogszabályok...................................................................................................... 54 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .......................................................................... 54 Tanórán kívüli programok................................................................................................. 60 Nem hagyományos tanórai keretben ............................................................................. 60 Módszerek ......................................................................................................................... 61 Taneszközök.................................................................................................................. 62 Kommunikáció .................................................................................................................. 62 Iskolán belüli kommunikáció formái ............................................................................ 62 Iskolán kívüli kommunikáció formái ............................................................................ 62 A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei ..................................62 Erőforrások........................................................................................................................ 63 Nem anyagi erőforrások ................................................................................................ 63 Anyagi erőforrások........................................................................................................ 64 Konkrét célok és feladatok................................................................................................ 65 Helyi értékek (Makó) ........................................................................................................ 65 A tanulók személyiségfejlődése ................................................................................................ 66 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink.................................................................................... 66 Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök....................................................................66 Művészetek területein ....................................................................................................... 66 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények ................................................ 67 Pedagógusokat érintően..................................................................................................... 67 Gyermekközösségek.......................................................................................................... 67 A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai ........................................................... 67 Rendezvények ............................................................................................................... 68 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések............................................................ 70 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység..................... 70 Feladat ................................................................................................................................... 70 Módszerek ......................................................................................................................... 70 A megvalósulás színterei................................................................................................... 71 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................. 72 - 135 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

Feladat ................................................................................................................................... 72 A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei ............................................................... 73 Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................... 73 Oktatási segítség............................................................................................................ 73 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei ............................. 73 A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése ....................................................................................................... 73 A megoldást segítő személyek, intézmények................................................................74 Megoldási lehetőségek .................................................................................................. 74 Tapasztalatunk............................................................................................................... 75 A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program ................................................................................................................................. 76 A megvalósítás keretei, eljárásai....................................................................................... 81 A fejlesztés területei ...................................................................................................... 81 Egyéb tevékenységek .................................................................................................... 81 A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja .............82 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység............................................................... 83 Alkalmazott módszerek..................................................................................................... 77 A hátrányos helyzet kezelésének színterei .................................................................... 78 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.................................................... 83 A tehetséggondozás folyamata.......................................................................................... 83 Az iskola fogyasztóvédelmi programja..................................................................................... 92 A fogyasztóvédelmi oktatás célja...................................................................................... 92 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ..................................................................... 92 Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások .................................................................. 93 Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák....................................................................93 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................... 93 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .......................................... 94 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei.......................................................................... 94 Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében ........................................ 95 Szülők mindennapi feladatai e közös munka érdekében................................................... 95 Az iskola és a családi ház kapcsolatának folyamata ......................................................... 95 Szülővel, közösséggel való együttműködés formái .......................................................... 96 Együttműködés a tanulói közösséggel .............................................................................. 96 A megvalósulás színterei............................................................................................... 96 A kapcsolattartás kialakult formái................................................................................. 96 Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról................................................................ 97 Az iskolai élet munkarendje, hagyományok ............................................................................. 97 Általános munkarend............................................................................................................. 97 Tanítás nélküli munkanapok rendje ...................................................................................... 97 Az iskola által nyújtott szolgáltatások................................................................................... 97 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ............................................................97 Alapfokú művészeti oktatási intézményben...................................................................... 97 Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon ........................................................................... 98 Szervezeti hagyományok................................................................................................... 99 Innovációs törekvéseink.................................................................................................... 99 Iskolahasználók az iskolai közéletben................................................................................... 99 Tanulói részvétel, diákönkormányzat ............................................................................... 99 A diákönkormányzat szervezete, működése ..................................................................... 99 Szervezeti felépítése.................................................................................................... 100 A pedagógiai program megvalósításának garanciái................................................................101 - 136 -

A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programja

2008/2009

A pedagógiai program eredményességének mutatói...........................................................101 Az iskola helyi tanterve............................................................................................................... 102 Óratervek................................................................................................................................. 102 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 102 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................... 103 A művészeti iskola képzési rendje .......................................................................................... 103 Zene..................................................................................................................................... 103 Képzőművészet (grafika, festészet, műhelygyakorlat) ....................................................... 104 Tánc..................................................................................................................................... 105 Általános feladatok.............................................................................................................. 105 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata ..................................................................... 106 A tanulók továbbhaladása ...............................................................................................107 Tanulmányi követelmények nem teljesítése ...................................................................108 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................... 108 Iskolán belüli átjárhatóság............................................................................................... 108 Bizonyítvány ................................................................................................................... 108 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés................................................. 108 Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei .......................................................108 A tanulók minősítésének formái .........................................................................................109 Módjai ............................................................................................................................. 109 Értékelés formái .............................................................................................................. 109 Tantárgyi osztályzatok .................................................................................................... 111 Szöveges minősítés ......................................................................................................... 111 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása ...............112 A tanuló magatartása...........................................................................................................112 A tanulók szorgalma............................................................................................................ 113 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................... 114 A tanulók büntetése............................................................................................................. 115 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ......................................................................... 116 Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ......... 116 Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton.................................................................... 116 Alapfokú művészetoktatás .............................................................................................. 119 A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ............................................................................................ 120 Nevelési célkitűzés.............................................................................................................. 121 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................................122 Almási Tagintézmény ......................................................................................................... 123 Kálvin Székhely - Bartók Telephely ................................................................................... 123 Kertvárosi Tagintézmény .................................................................................................... 123 I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez ....................................................................123 II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése................................................................ 124 III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése .............................................124 IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése................................................................ 125 A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései ................................................................... 126 Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? ...............................................127 Általános vizsgálati szempontok, és a módszerek gyakorlati hasznossága ................ 127 Helyi tanterv................................................................................................................................ 129 A nem szakrendszerű oktatás bevezetése................................................................................ 129 Törvényi szabályozás .......................................................................................................... 129 A tanterv kiemelt területei................................................................................................... 129 Záró rendelkezések...................................................................................................................... 132 Tartalomjegyzék.......................................................................................................................... 133 - 137 -