MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: I.2-223/2006 . Üi.: Dr.Debrey Attila/Baranyi Lászlóné/Kiss Matild

Tárgy: Tájékoztató az Almási Utcai Általános Iskolában végzett átfogó ellenőrzés eredményéről Melléklet: 1. A törvényességi ellenőrzés összegzése 2. Szakértői vélemény 3. A rendszerellenőrzés jelentése 4. Az Almási Utcai Általános Iskola beszámolója(A mellékletek megtekinthetők a Közoktatási Osztályon, illetve a Belső ellenőrzési szervezetnél)

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 102. § (2) bekezdés d) pontja szerint a fenntartó az önkormányzati minőségirányítási programban (ÖMIP) meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézményeinek gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a nevelési-oktatási intézményeiben a gyermekvédelmi tevékenységet, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. A 15/2004. (I.28.) MÖKT határozattal elfogadott Makó város önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja középtávú ellenőrzési tervében foglaltak szerint 2006-ban került sor az Almási Utcai Általános Iskola átfogó (szakmai/tanügyigazgatási, törvényességi, pénzügyi) ellenőrzésére. A Kt. 104. § (6) bekezdése szerint a fenntartó köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. Ennek egy formája a képviselőtestület tájékoztatása. Az átfogó ellenőrzést a Közoktatási Osztály, a Pénzügyi Osztály, a Belső ellenőrzési csoport végezte; az átfogó ellenőrzés szakmai részét, Kézy Ágnes, valamint Tóth László, közoktatási szakértők, a Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. munkatársai. I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS (1.számú melléklet) A fenntartó kötelessége a törvényesség biztosítása. Ez kiterjed, a döntéshozatal, a működés, a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartására, a mulasztások, intézkedések felülvizsgálatára. A törvényességi ellenőrzés elrendelése jegyzői hatáskör. 1. A működés megszervezése

1.1. A tanév helyi rendjének megtervezése

A közoktatási intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján évente munkatervet készít, amelyben megtervezi a tanév helyi rendjét. Az Almási Utcai Általános Iskola az éves munkatervét a szabályoknak megfelelő elemekkel elkészítette.

1.2. Az éves pedagógiai munka elemzésének elkészítése

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1. oldal-

A 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 2.§ (8) bekezdése alapján az első és a második félév lezárását követő 15 napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak. Az intézmény a 2005/2006. tanév első félévének elemzését elvégezte. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet jogszabályban előírt határidőn belül a fent leírt tartalommal a fenntartónak megküldte.

1.3. A tanév előkészítése

A következő tanév/szorgalmi év előkészítése tehát minden évben a beiratkozást követően májusban kezdődik. A Közoktatási Osztály, valamint az Almási Utcai Általános Iskola igazgatója a Kt. vonatkozó paragrafusai alapján végezték az előkészítő munkát. Ezt követően történik meg az ellátandó óraszámok kiszámítása. Mindezeket egy próba tantárgyfelosztás elkészítése követi, amelyet a Közoktatási Osztály munkatársai ellenőriznek, és egyeztetnek az intézmény vezetőjével. Az egyeztetést követően a számított álláshely kiszámítása történik meg, figyelemmel a Kt. 3. mellékletében meghatározott pedagógus munkakörök kötelező óraszámaira, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban:Kjt.) rögzített kedvezményekre, illetve a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. Ezzel a bemeneti szabályozással előre megtervezhetők az intézmény alapfeladatának végrehajtásához szükséges pedagógus létszámok és az ehhez kapcsolt költségek. A tanév előkészítése során folyamatos és rendszeres kapcsolat volt a Közoktatási Osztály és az intézményvezető között. E tekintetben intézményvezető előkészítő munkája precíz és a határidőket pontosan betartó. Az egyeztetéseket követően az Oktatási Bizottság javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezi a következő tanévben az ellátandó óraszámokat, az osztályok és napközis csoportok számát és az ehhez rendelt pedagógus létszámkereteket. 2. Az intézményi alapdokumentumok átdolgozása

2.1. A pedagógiai program és az intézményi minőségirányítási program

Mivel a Makói Kistérség Almási Közoktatási Intézményi Társulás keretei között a Nagyéri Átalános Iskola az Almási Utcai Általános Iskola tagintézménye, valamint a 100/2005.(III.30.) MÖKT határozat értelmében az intézménynek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése/oktatása is alapfeladata, szükségesé vált az intézmény pedagógiai programjának, valamint az intézményi minőségirányítási program átdolgozása. E feladatokat az intézmény határidőben elvégezte, a szakértő által kért korrekciókat megtette, és így az alapdokumentumokat 318/2005.(VI.29.)MÖKT , valamint 317/2005.(VI.29.) MÖKT határozatokkal a képviselő-testület elfogadta; a dokumentumok a 2005. szeptember 1-jei hatállyal hatályba léptek.

2.2. A belső szabályzatok elfogadása

A Kt. 104. § (1) bekezdése értelmében a törvényesség biztosítása keretei között kell ellenőrizni a házirend, valamint más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét. 2.2.1. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata Az intézmény a szervezeti forma változása miatt megkövetelt módosításokat a dokumentumain végrehajtotta, azokat határidőben elvégezte. A Közoktatási Osztály a rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a dokumentumban többek között a következő elemek jogszerűségét vizsgálta: z a működés rendjét, z a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, z a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét, z a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, z az intézményi védő, óvó előírásokat, 2.2.2. Az intézmény házirendje Az intézmény a szervezeti forma változása miatt megkövetelt módosításokat a dokumentumon végrehajtotta. A Polgármesteri Hivatalba benyújtott szabályzatot elfogadás előtt a rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint a Közoktatási Osztály munkatársai átvizsgálták. Az átvizsgálást követően intézmény a szükséges korrekciókat határidőben elvégezte. A módosított, és a jogszabálynak megfelelő, elfogadásra előkészített szabályzatokat az Oktatási Bizottság átruházott hatáskörében a 64/2005. (VI.22.) Okt. Biz , valamint 65/2005. (VI.22.) Okt. Biz. határozatokkal elfogadta. 3. Az októberi statisztika adatainak ellenőrzése A Kt. végrehajtásáról kiadott 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet 12/C § által meghatározott adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentumok törvényességének vizsgálatát a Közoktatási Osztály végezte el. A HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2. oldal-

vizsgált tanügyi nyilvántartások a következők voltak: beírási napló, foglalkozási napló/osztálynapló, törzslap, tantárgyfelosztás. Mindezeken túl vizsgálat tárgyát képezték a pedagógusok kinevezési dokumentumai, valamint a nem magyar állampolgárok dokumentumai a Kt. 110. §-ában meghatározottak szerint. A nyilvántartások vezetése pontosan történik. A Pénzügyi osztály a helyszínen végez tételes ellenőrzést az október 1-jei statisztikai adatszolgáltatás alapján, melynek eredménye, hogy a költségvetési törvényben a közoktatási feladatellátáshoz meghatározott normatív támogatások fajlagos mutatói a valós adatokat tartalmazzák. A Pénzügyi Osztály részéről a tételes helyszíni ellenőrzés biztosítja azt, hogy a kötött felhasználású normatívák elszámolása törvényes és hiteles bizonylatokkal alátámasztott. A munkafolyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzés teljes körűen dokumentált az operatív gazdálkodás valamennyi területén. 4. Tankönyvellátás intézményi rendjének jogszabályi megfelelősége A tankönyvellátás rendjét a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet szabályozza. A fenti két jogszabály rögzíti mindazokat az időpontokat, amelyeket a folyamat tervezésénél, lebonyolításánál figyelembe kell venni. A lefolytatott ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az intézménynek nagyobb figyelmet kell fordítania a jogszabályokban rögzített tájékoztatási/véleménynyilvánítási/döntési jogok gyakorlásában az érintettek bevonására az eljárásba. 5.Napközis tanulók létszámának ellenőrzése A napközis tanulók létszámának ellenőrzésére 2005. december 5-től 2006. január 26-ig több alkalommal és többféle időpontban került sor. A vizsgált létszámok az említett időszakban a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. év CLIII. törvény 3. számú mellékletében meghatározottaknak megfelelt. (Részletezés az 1. számú mellékletben) II. SZAKMAI ELLENŐRZÉS (2.számú melléklet) 1. A szakmai ellenőrzés célja z A pedagógiai program beválásának vizsgálata. z Átláthatóvá tenni, hogy az intézményvezető irányítása mellett milyen hatékonysággal működik a szervezet, hogyan valósul meg a nevelő-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése és értékelése. z Összefüggő és hiteles kép felrajzolása az intézményvezető tevékenységéről. z A követelményeknek való megfelelés vizsgálata, teljesítmény-visszajelzése. 2. A szakmai ellenőrzés módszere és a vizsgált dokumentumok

2.1. Módszerek

Kérdőíves felmérés a pedagógusok körében. Önértékelő kérdőíves felmérés az intézményvezetővel. Óralátogatások magyar és matematika tantárgyakból és a napközis csoportokban 4.6.8. évfolyamon. Dokumentumelemzés, adatok elemzése.

2.2. Vizsgált dokumentumok

- Pedagógiai program, - intézményvezetői pályázat; - az intézmény éves munkaterve a 2004/2005-ös tanévre; - az intézmény munkaterve, rendezvényterve, ellenőrzési terve a 2005/2006-os tanévre, - év végi beszámoló a 2004/2005-ös tanévről, - kitöltött kérdőívek, - a tanítói, természettudományos, humán, magyar, matematika és napközis munkaközösség 2004/2005. évi, valamint 2005/2006 évi munkatervei; - az óralátogatások feljegyzései. 3. Az ellenőrzés tapasztalatai

3.1. A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulásának vizsgálata

Az intézmény vezetése és a középvezetők a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósulását jónak ítélik a felmérés alapján. 3.1.1. Alapelvek Az intézményben a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek közül legnagyobb mértékben a számítástechnika kiemelt szerepe valósult meg. 3.1.2. Pedagógiai célok Ezek értékelésénél a legmagasabb eredményt az egészséges nevelés céljának megvalósulása érte el. Lényegesen elmaradt viszont a többi eredménytől a „ A tanulókból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak.” cél pontszáma. Mindenképpen érdemes felülvizsgálni a célokhoz rendelt feladatokat, azok megvalósíthatóságának és megvalósulásának mértékét és a konkrét fejlesztési feladatokat. A környezeti nevelés programja a tantárgyhoz kapcsolódó környezetvédelmi ismeretek során valósul meg a tanórákon. A nevelő-oktató munkához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A pedagógusok az értékelésnél törekednek a helyes arányokra. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -3. oldal-

3.2. Az intézményi dokumentumok rendszere, a PDCA (tervezés – végrehajtás – ellenőrzésértékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) logika alkalmazása

A dokumentumok áttanulmányozása során megállapítást nyert, hogy a PDCA-logika tudatos alkalmazása még nem épült be a tervezés folyamatába. A dokumentumok tartalmi-logikai felépítése változatos képet mutat, a tervezetek és beszámolók minősége nem egyenletes.

3.3. Az intézményi óralátogatások tapasztalatai

A vizsgált matematika órákon az érintett tananyag mindenben megfelelt a Nemzeti Alaptanterven alapuló kerettantervi előírásoknak, és azon alapuló kerettantervnek. A szaktárgyi ismereteket a látogatott pedagógusok professzionálisan birtokolják. A tanárok által használt szaknyelv kifogástalan, és a gyerekektől szóbeli reakcióikban is következetesen megkövetelik ennek használatát. Az anyanyelv használata, a helyesírás, a szabatos jelölés, szimbólumhasználat és a helyes terminológia használata kiváló. A tanórákon az órák elején kitűzött célt általában sikerült mennyiségileg teljesíteni; ugyanakkor jellemző az, hogy az órák összefoglalására, a bevésődés mélységének és az eredményesség ellenőrzésére ritkán (2 esetben) került sor. A magyar szakos kollégák óráira jellemző az előzetes felkészülés, a célok és tartalom összhangja, azonban a szövegértés képességének fejlesztése nem kapja meg a kiemelt fejlesztési feladatnak járó megkülönböztetést. A szövegértő képesség még tudatosabb óratervezéssel, változatos és differenciált feladatok és munkaformák alkalmazásával oldható meg, a kollégák módszertani eszköztárának bővítése fejlesztendő feladat. A napközis foglalkozások a zömében hátrányos helyzetű tanulóknak jelentik a lehetőséget a felzárkózásra, az egyéni pedagógiai támogatás igénybe vételére. A foglalkozásokon a szabadidős sáv utáni tanulási időben nyugodt körülmények között, egymás és a tanár segítségével készülhetnek fel a másnapi órákra, készíthetik el házi feladatukat, melyre esetleg az otthoni körülményeik miatt nem lenne lehetőségük. A napköziben dolgozó nevelők nagy türelemmel, empátiával, pedagógiai hozzáértéssel kompenzálják az esetleges hátrányokat. Napközis foglalkozás tanulási idejében a foglalkozást vezető tanár a gyerekek támogatására olyan instrukciókat tudott használni, melyek igazolták az órát tartó tanárral való együttműködést.

3.4. Az intézmény vezetője

Az igazgató tevékenységét a kollégák egybehangzóan pozitívan értékelik. Elkötelezett, innovatív, nagy szakmai tudással rendelkező, határozott vezetési stílusú kollégának tartják, aki hatékonyan menedzseli az intézményt. Több személyes figyelmet és törődést várnak tőle megfelelő kommunikációs stílus alkalmazásával, valamint munkájuk tervszerű, következetes ellenőrzését és értékelését. A szakmai ellenőrzés megállapításaiból következő intézményi feladatokhoz az igazgató intézkedési tervet dolgoz ki, és ennek alapján készíti el a 2006/2007. tanév munkatervét. III. UTÓLAGOS BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS – RENDSZERELLENŐRZÉS (3.sz.mell.) A belső ellenőrzési szervezet az intézménynél átfogó rendszerellenőrzés keretében vizsgálta a szervezeti, működési, belső irányítási és szabályozási, a számviteli, a pénzügyi –

lebonyolítási, végrehajtási, beszámolási -, valamint belső pénzügyi ellenőrzési rendszere szabályozottságát, működésének szabályszerűségét a 2005-ös költségvetési évre kiterjedően.

1. A feladat-meghatározás, feladatellátás módja, szervezeti kerete A vizsgált intézmény a 2004/2005-ös tanév végéig Makó város, a 2005/2006. tanév kezdetétől Nagyér község önkormányzata kötelező alapfokú oktatási feladatainak ellátását is biztosítja a 2004. évben megkötött társulási megállapodás alapján. Makó város önkormányzata feladatai ellátását saját fenntartású intézményével biztosította, a közoktatási intézményt 2005/2006-os tanév végéig önállóan működtette. A 2005. szeptember 1. napjától hatályos társulási megállapodás értelmében a többcélú kistérségi társulás keretében létrehozott intézményi társulás útján Makó és Nagyér önkormányzata

közösen működteti és tartja fenn az intézményt.

A felügyeleti jogot gyakorló székhely önkormányzat képviselő-testülete a feladatellátás társulási formájából adódó változásokkal módosította, ill. kiegészítette az intézmény alapításáról szóló Alapító Okiratot és egységes szerkezetben kiadta, mely tartalmi elemeiben megfelel az államháztartási és ágazati jogszabályban előírtaknak. 2. A szervezet, a működés, a gazdálkodás szabályozottsága 2.1 . A megállapodás, és a módosított okirat alapján felülvizsgált és kiegészített Szervezeti és Működési Szabályzatot beterjesztették jóváhagyásra az átruházott hatáskörében eljáró oktatási bizottsághoz. Az alapszabály a szakmai és pénzügyi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -4. oldal-

jogállást, a szervezeti rendet, a kapcsolati rendszert, a feladat- és hatásköröket, a működési rendet, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket foglalja magába. 2.2. Az alapszabályhoz a működés, a gazdálkodás területén előírt további szabályzatok kapcsolódnak. A belső szabályzatok felsorolása nem teljes, kiegészítésre szorul az egyéb, hatályos szabályzatokkal. A tagintézményre vonatkozó szabályozások részét képezik a belső

szabályzatoknak. 2.3. Az intézmény - gazdálkodási jogkörét tekintve - az önállóan gazdálkodó önkormányzati hivatalhoz hozzárendelt, a felügyeleti szerv által az Alapító Okiratban történt besorolása alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv . A munkamegosztás és felelősség rendjéről szóló Ügyrendi megállapodás alapján a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli feladatokat megosztottan látja el a felügyeleti szerv által kijelölt polgármesteri hivatal, mint gazdasági szervezet és az intézmény. Meghatározták, hogy milyen munkamegosztás érvényesül, ill. az egyes feladatokat

tekintve hogyan érvényesül a felelősségvállalás rendje. A hivatal gazdasági szervezete - a pénzügyi osztály - ügyrendjében szabályozták az ellátandó feladatokat, a költségvetési tervezés, az operatív gazdálkodás lebonyolításának, a beszámolásnak folyamatát, a munkamegosztás- és felelősség rendszerét. 2.4. A hivatal operatív gazdálkodásának, ill. a számvitel különböző területeinek rendjét meghatározó szabályzatainak hatálya, előírásai kiterjednek a vizsgált részben önálló gazdálkodási

szervre. Hiányosságuk, hogy a feladat- és szervezeti változás – székhelytől elkülönülten működő szervezeti egység - által igényelt szabályokkal még nem egészültek ki. 2.5. Az operatív gazdálkodással és munkafolyamatba épített ellenőrzéssel összefüggő feladatokat- és hatásköröket a számviteli politika különböző területének rendjét meghatározó szabályzatokban az államháztartási jogszabályok előírásaira figyelemmel alakították ki. A felhatalmazottak kijelölésénél a szabályozásban érvényesítették az összeférhetetlenségi követelményeket az ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan, az érintettség esetére - a maga, ill. közeli hozzátartozó javára történő kizárásról - azonban nem rendelkeztek. A tagintézménynél a szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos jogosultság gyakorlása a szabályozáson történő átvezetés felhatalmazás - hiányában történt. 2.6. A kötelezettségvállalásról nyilvántartással rendelkeztek, abból megállapítható volt az éves kötelezettségvállalás, ill. nyomon követhető volt a kötelezettségvállalással nem terhelt szabad előirányzatok összege. Az 50 ezer Ft alatti – előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő tételek – kötelezettségek nyilvántartásának rendszerét kialakították, a teljesítéseket rögzítették. 2.7. A pénzügyi – számviteli területen dolgozók a munkaköri feladataikat meghatározó munkaköri leírással rendelkeznek , azonban azokban nem határozták meg a helyettesítés rendjét. 3. A számviteli rend és okmányfegyelem szabályszerűsége

3.1. A pénzellátás, pénz- és bankszámlaforgalom rendje A pénzellátásra vonatkozó előírásoknak megfelelően az intézmény által hetente benyújtott és a gazdasági szervezetnél kontrollált pénzellátási terv alapján történt a jóváhagyott előirányzat felhasználása.

A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlása során a pénztári és bankszámla pénzmozgások bizonylatain, ill. az utalványrendeleteken az arra jogosultak, ill. felhatalmazottak látták el a

kötelezettségvállalást, annak ellenjegyzését, az érvényesítést és utalványozást, annak ellenjegyzését.

A készpénz- és bankforgalmat a pénzkezelési szabályzat előírásainak megfelelően bonyolították le. A házipénztári pénzkészlet összege (pénztárkeret), az előlegekkel, az utólagos elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos engedélyezési, eljárási rend további belső szabályozást igényel, továbbá jogcímeinek köre felülvizsgálatra szorul az elkülönülten működő tagintézményre tekintettel

3.2. A számviteli alapelvek, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülése A könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt gazdasági eseményekről számviteli bizonylatokat állítottak ki, amelyek megfeleltek az előírt alaki és tartalmi követelményeknek.

3.3. A főkönyvi és analitikus nyilvántartások összhangja, a beszámoló valódiságának megfelelő számviteli, nyilvántartási rendszerrel történő alátámasztása Előírták az analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét és a bizonylati szabályzatban (album) rögzítették annak formáját és módját. A főkönyvi számlákhoz az előírt tartalmú és formájú analitikus nyilvántartásokat vezették, azok főkönyvi könyveléssel való egyeztetését elvégezték. A költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a számviteli nyilvántartásba az előírtaknak megfelelő időben - a házipénztárban a pénzmozgással egy időben, a bankszámlák esetében


a bankkivonatok megérkezésekor - rögzítették, a bevezetés tényét dokumentálták. Az analitikus nyilvántartások megfeleltek az előírásoknak, biztosított a logikailag zárt rendszer. 4. A költségvetés tervezése, vitele, teljesítése 4.1. A költségvetés előkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának eljárási rendjére, a beszámolási kötelezettségre a gazdasági szervezet ügyrendje, a belső gazdálkodási szabályzatok, a költségvetési rendelet tartalmaznak rendelkezéseket. A tervezés alátámasztásához szükséges analitikus nyilvántartások körét az intézmény az előírtaknak megfelelően vezeti. Az intézményvezető az elemi költségvetésnek megfelelő részletezésű költségvetési javaslatot - a kiközölt tervezési szempontok alapján – benyújtotta az éves költségvetési tervjavaslat összeállításához. Az elemi költségvetési tervezet a tagintézményi költségtervezet, előirányzat-tervezet - előírt egyeztetési folyamatát lefolytatták, dokumentálták, ill. jegyzőkönyvbe foglalták a jogszabályban és a társulási megállapodásban foglaltak alapján. Az önkormányzat költségvetési rendelete - az Áht-ban előírtakra figyelemmel - a költségvetési szervre vonatkozóan elkülönítetten tartalmazta a működési, fenntartási előirányzatokat, a kiemelt és a felhalmozási célú előirányzatokat. A felügyeleti szerv az intézmény bevételi és kiadási költségvetési előirányzatát évközi előirányzatmódosítás keretében megemelte a tagintézményre - a tanév ¼ hónapjára – eső időarányos előirányzatával. A tagintézmény feladatellátásához 2005. évben támogatást, társulási hozzájárulást nem adott át a társult önkormányzat.

4.2. Előirányzat-módosítási hatáskör szabályozása, gyakorlása, előirányzat nyilvántartás

Az előirányzat-módosítással kapcsolatos feladat- és hatásköröket, eljárási rendet az ügyrendi megállapodás, valamint a gazdasági szervezet ügyrendje magába foglalja. A képviselő-testület a jóváhagyott előirányzatokat négy alkalommal módosította. A felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítást - kiemelt előirányzat - a jóváhagyást követően a gazdasági szervezet írásban kiközölte. A saját hatáskörben elvégezhető előirányzat-módosítást – kérelmet - az intézményvezető az ügyrendben foglaltaknak megfelelően a hivatalon keresztül kezdeményezte. A költségvetési rendelet módosítása az előirányzat változásokkal megtörtént, az azt alátámasztó dokumentumok rendelkezésre álltak. A főösszeget érintő módosítás az eredeti bevételi előirányzat 9,06 %-ának megfelelő volt. Az előirányzat-nyilvántartás alkalmas volt az előirányzatok alakulásának nyomon követésére. 4.3. A beszámoló, a beszámoló felülvizsgálata, zárszámadás, teljesítés A beszámoltatás rendjét kialakították az ügyrendben, a gazdálkodási szabályzatokban. Az intézmény gazdálkodásáról a számviteli folyamat részeként elkészítette az elkülönített elemi szintű

beszámolót, azt a hivatal felülvizsgálta.

A közös fenntartású intézmény éves elemi beszámolón alapuló beszámolója a székhely önkormányzat zárszámadási rendeletében szerepel, a költségvetési rendelettel összehasonlító módon tartalmazta a teljesítést. A költségvetési beszámoló és a zárszámadási rendelet számszaki adatai közötti összhangot biztosították. A bevételi oldalon a módosított előirányzathoz viszonyított teljesítés 100,44 % volt. Az intézményi szintű kiadás 52,5 %-át a személyi juttatás, 17,4 %-át a munkáltatói járulék, 30,1 %-át a dologi, felhalmozási kiadások tették ki. 5. A pénzügyi-számviteli feladatok informatikai támogatottsága A pénzügyi-számviteli és gazdálkodási feladatok számítógépes feldolgozása nem integrált rendszerben történik. A főkönyvi könyvelés és a beszámoló-készítés számítógépes támogatottsága biztosított, egyes számviteli nyilvántartások programja központilag fejlesztett, egyeseket viszont manuálisan vezetnek. A számítógépes rendszer védelmével kapcsolatos feladatokról adatvédelmi szabályzatban rendelkeztek. Az alkalmazott programok használatához informatikai ismeretekkel, számítástechnikai képzettséggel, valamint felhasználói és üzemeltetési dokumentációkkal rendelkeztek. 6. Vagyonkezelés rendje, vagyonnyilvántartás, számbavétel A tulajdoni, vagyoni viszonyokra vonatkozóan rendelkezéseket a vagyongazdálkodási rendelet, a társulási megállapodás, és az SZMSZ tartalmaz. A helyi vagyonrendelet tartalmazza az ingyenes használat átengedésének esetei és módjai körében a más önkormányzat részére történő feladat- és hatáskör átadása esetét. Az intézmény SZMSZ vagyongazdálkodásra vonatkozó része viszont kiegészítésre szorul a társulási megállapodás alapján. A társulási megállapodásba foglaltak szerint az intézmény feladatellátásához rendelt (társulásba

bevitt) vagyontárgyak – ingatlan és ingóvagyon – a társult önkormányzatok tulajdonát képezik, melyek térítésmentes használatba adásra kerültek. Az Alapító Okiratban a használatra


átadott ingatlanvagyont feltüntették, az ingó vagyoni kört vagyonleltárba foglalták. Leltár alapján az átadás-átvétel a tagintézmény ingó vagyoni körére vonatkozóan dokumentáltan megtörtént, az ingatlanra vonatkozóan azonban nem. Az intézmény használatába átadott vagyontárgyak feletti rendelkezési jogra, gyakorlására vonatkozó rendelkezést a székhely önkormányzat vagyonrendeletében alakították ki. Eszerint az intézmény vezető rendelkezési jogkörébe tartozik az ingó és vagyoni értékű jog megszerzése és elidegenítése 500 ezer forint egyedi értékhatárig, ingatlan, ingatlanrész bérbeadása. A vagyonrendelet a bérbeadásra vonatkozóan további részletszabályt nem tartalmaz. Az intézményvezető saját rendelkezési joga körében megkötött bérleti szerződések alapján megállapítható, hogy a sportlétesítmény bérbeadásából keletkezett egyéb bevétele az intézménynek. A vagyon-nyilvántartási feladatokat az intézmény látja el, vezeti a székhely önkormányzat ingatlan és ingó, valamint a tagintézmény társult önkormányzat ingó vagyontárgyainak nyilvántartását. A mérleg alátámasztását biztosító év végi leltározást a teljes eszköz és forrásállomány számbavételével elvégezték, mely a tagintézmény leltárát alleltárként tartalmazta. A vagyonrendeletnek a vagyonkimutatásra, annak tartalmára vonatkozó szabályai a jogszabály változáshoz való igazítást igénylik. 6. A karbantartási, a felújítási, a fejlesztési tevékenység A költségvetési tervezés keretében karbantartási, felújítási, fejlesztési tervet készítettek. Ezen feladatokhoz az önkormányzat, ill. az intézmény költségvetésében a szükséges forrás/önrész rendelkezésre állt. Az önkormányzat által megnyert pályázati forrásokból megvalósult beruházások, felújítások révén új multimédiás eszközökkel felszerelt tanteremmel, modern könyvtárral bővült az intézmény. Az ingatlan bővítmény és a beszerzett eszközök használatba adása, a szerződés megkötése dokumentáltan megtörtént. Az előző évi pénzmaradvány terhére megvalósították két tanterem balesetveszélyes padlózatának felújítását, valamint az udvari betonfelület kijavítását. Az intézmény eredményes pályázati tevékenysége révén jelentős összegeket nyert különböző pályázati célokra az államháztartáson kívülről és belülről származó forrásokból. A tárgyi eszközök állományának nyilvántartás szerinti értéke 2005. évben jelentősen nőtt. 7. Feladatfinanszírozás A felügyeleti szerv az Alapító Okiratban meghatározta az intézménybe felvehető tanulólétszám maximális keretét, valamint az egyes tanévekre vonatkozóan külön határozatban engedélyezte az

osztály és napközis csoport indítását, külön a székhelyen, a tagintézményben.

A kiadások finanszírozásában az állami hozzájárulás, támogatás részaránya 65,95 % volt, az önkormányzati támogatásé 24,01 %, az intézményi saját bevétel részaránya 10.04 %. A kiadási előirányzatnak a személyi jellegű juttatások 58,5 %-át és a járulékok 19,2 %-át, a dologi kiadások a 20,2 %-át, az ellátottak pénzbeli juttatása 2,1 %-át teszi ki. A működési kiadások jelentős hányada a személyi juttatásokhoz és járulékaihoz kapcsolódott. 8. A létszám- és személyi juttatás tervezése és felhasználása A felügyeleti szerv a 2005. évi eredeti költségvetésben rögzítette az intézmény létszámkeretét, valamint külön határozatban meghatározta a számított álláshelyeket. Költségvetési módosítás során év közben a székhely intézményegységnél megemelték, továbbá a tagintézmény létszám és számított álláshelyeit beépítették. A személyi kiadás eredeti előirányzatát a módosítás nyomán ugyancsak megnövelték. A létszám- és személyi juttatás nyilvántartása az intézményvezetőnek, a munkáltatói jog, a személyi juttatások feletti kötelezettségvállaló gyakorlójának naprakész információ áll rendelkezésére. 9. A belső pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályozása, működtetése A belső pénzügyi-számviteli szabályzatokban, valamint a munkaköri leírásokban - a szabályzatok előírásai alapján - rögzítették az elvégzendő tevékenységet megelőző folyamat ellenőrzési, egyeztetési feladatait, az ellenőrzési pontokat. A folyamatba épített ellenőrzés azonban hézagosan érvényesült, miután a szakmai teljesítés igazolása a tagintézmény esetében felhatalmazás hiányában történt. Szabályozást igényel az SZMSZ-ben a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer két eleme, az utólagos belső ellenőrzés, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés részrendszere. A belső ellenőrzési szervezet 2004. évben a pénzkezelés rendjét pénzügyi, 2005 évben az

analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszerét szabályszerűségi ellenőrzés keretében vizsgálta. A pénzügyi ellenőrzés során megfogalmazott javaslatok


végrehajtására intézkedett az intézményvezető, a szabályszerségi ellenőrzés nem igényelt intézkedést. 10. Javaslattétel az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetésére A rendszerellenőrzés megállapításairól, javaslatairól jelentés-tervezet készült, megismerési záradékkal együtt ismertetésre, átadásra került, melyre észrevételi lehetőséget biztosított a belső ellenőrzési szervezet. A belső ellenőrzési szervezet ezen kívül javaslatot fogalmazott meg az intézmény vezetőjének az SZMSZ kiegészítésére a belső pénzügyi ellenőrzés szabályozásával, valamint az önkormányzati hivatal pénzügyi osztály vezetőjének a belső gazdálkodási szabályzatok kiegészítésére a tagintézményre vonatkozó sajátos szabályokkal, az operatív jogosultságok rendjének pontosítására, elhatárolására, a vagyonrendelet vagyonkimutatásra vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára. Összegzés A működés és gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll rendszer megállapítása, hogy a belső irányítási rendszer, szervezeti-működési rend, a költségvetési és vagyongazdálkodás folyamat kiépített és szabályozott, kisebb hiányosságoktól eltekintve biztosított a szabályszerű működés. A belső ellenőrzési funkciók, a gazdálkodási jogosultságok igényelnek további szabályozást. IV. Az Almási Utcai Általános Iskola beszámolója (4.sz. melléklet) 1. Az Almási Utcai Általános Iskola pedagógiai programja Nevelő-oktató munka a tanulók érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számukra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. 2. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése 3. Az iskola környezeti nevelési programja Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. 4. Az iskola az informatika tükrében Az iskola korszerű tanulási környezete kiválóan alkalmas az oktatás, a pedagógiai kultúra tartalmi és módszertani továbbfejlesztésére, az iskolában tanuló gyerekek európai esélyegyenlőségének megteremtésére. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a fenti tájékoztató elfogadására. Makó, 2006. június 28.

Dr. Buzás Péter polgármester


MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Recommend Documents