MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: I.2-292/2008. Üi.: dr. Ortutay M.

Tárgy: a közbeszerzési rendszer működésének ÁSZ ellenőrzése Melléklet: 2 db

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék a 2008. február 20 – március 20. közötti időszakban 2008. évi ellenőrzési terve alapján vizsgálta önkormányzatunknál a közbeszerzési rendszer működését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: - a közbeszerzési eljárások szabályozottsága, a központi intézményrendszerének és jogorvoslati rendszerének működése, az elektronizálásának fejlesztési színvonala, a közbeszerzések ellenőrzöttsége és monitoringjának kialakított rendje megfelelően szolgálják-e az európai közösségi és nemzeti közbeszerzési célkitűzések érvényesülését, hozzájárulnak-e korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez; - a törvényi szabályozás alanyi hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és intézményeik, közjogi szervezetek és közszolgáltatók felügyeleti, belső, illetve tulajdonosi kontrollja mennyiben hatékony eszköze közbeszerzési előírások betartatásának, a szabálytalanságok megelőzésének, jelzésének, a célszerű és gazdaságos közpénzfelhasználás biztosításának; - a szervezetek belső kontrollrendszerük fejlesztésében hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, ajánlásait. Az ellenőrzés során a jelentősebb közbeszerzéseket tételesen, egyébként valamennyi közbeszerzésre vonatkozóan átfogóan vizsgálták az eljárásokat. A közbeszerzési eljáráson kívül az egyéb kiadások is felülvizsgálatra kerültek annak megállapítására, hogy miként került alkalmazásra az egybeszámítási kötelezettség. A vizsgálat legfőbb konzekvenciája: "Az Önkormányzat és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közbeszerzési gyakorlata a fent felsorolt hiányosságok ellenére biztosította a közpénzek célszerű és gazdaságos felhasználását." A vizsgálat egyetlen eljárás esetében sem mutattak ki olyan körülményt, ami akár a Kbt., akár az ajánlatkérő érdekeinek sérelmére utaltak volna, azaz valamennyi eljárás szabály- és szakszerűen került lebonyolításra. A vizsgálat jegyzőkönyv 16. oldalán az ÁSZ azt állapítja meg: "Az Önkormányzat állandó közbeszerzési tanácsadójának megbízása során nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel nem tett eleget a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak." Ez a megállapítás több szempontból is erősen vitatható: - a tárgyi szerződés nem tartalmazott a jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben havi átalányösszeget, - a szerződés kifejezetten nem közbeszerzési tanácsadásra, hanem jogi szolgáltatás nyújtására irányult, a szakirodalom szerinti alábbi elhatárolás alapján több szempontból sem minősíthető az az HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1...

alapján végzett tevékenység közbeszerzési tanácsadásnak: Ügyvéd Jogvélemény (jogi szakvélemény) készítése közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi kérdésekről. Jogi tanácsadás az eljárás fajtájának kiválasztása során, különös figyelemmel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egyes esetköreire (pl. kizárólagos jog, rendkívüli sürgősség megítélése).

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó Szakmai tanácsadás közbeszerzésekkel kapcsolatos felmerülő szakmai kérdések tekintetében. Szakmai tanácsadás az eljárás fajtájának kiválasztása során, különös figyelemmel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egyes esetközeire (pl. kiegészítő szolgáltatás, építési beruházás megítélésénél). Az eljárás időbeli ütemezésének jogi ellenőrzése (jogi Az eljárás időbeli ütemezésének elkészítése. tanácsadás). Jogi tanácsadás a beszerzési terv készítése során. Szakmai segítségnyújtás a beszerzési terv készítése során. A részletes szerződési feltételek kimunkálása Szakmai segítségnyújtás a részletes szerződési (szerződéstervezet készítése). feltételek kialakítása során, különös figyelemmel a nyertes ajánlattevő feladatainak részletes leírására, műszaki tartalmú mellékletek összeállítása stb. Az eljárást megindító felhívás (hirdetmény) Az eljárást megindító felhívás (hirdetmény) szakmai elkészítése a szakmai betétel kivételével. betéteinek elkészítése, mint pl. A szakmai betétek jogi minőségbiztosítása. - bírálati szempont meghatározása, - részszempontok kidolgozása, - alkalmatlansági szempontok kidolgozása, - a beszerzés tárgyára vonatkozó speciális érvényességi feltételek (pl. engedélyek) meghatározása. Szakmai segítségnyújtás a tájékoztató elkészítéséhez. Hirdetmény közzététele nélküli eljárás megindításáról tájékoztató készítése a Közbeszerzési Döntőbizottsága (elnöke részére. A dokumentáció műszaki leírásának jogi A dokumentáció műszaki leírásának elkészítése. minőségbiztosítása. A hirdetmény közzététele iránti kérelem elkészítése. A közzétett hirdetmények módosítása, visszavonása, és helyesbítése iránti kérelmek elkészítése. Az ajánlatkérő jogi képviselete a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága előtt. A kiegészítő felvilágosítás elkészítése során szakmai A kiegészítő felvilágosítás elkészítése vagy segítségnyújtás. tartalmának jogi minőségbiztosítása. Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásánál való közreműködés. Az ajánlatok közbeszerzési jogi értékelése. Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) közbeszerzési értékelése (pl. alkalmatlansási feltételek fennállásának megállapítása, a megadott bírálati szempontok szerinti értékelése). Az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokon az Szakmai segítségnyújtás az ajánlattevőkkel folytatott ajánlatkérő jogi képviselete. tárgyalásokon. A bírálóbizottság számára jogi tanácsadás. A bírálóbizottság tagjaként részvétel a döntéshozatalban. Jogi tanácsadás, képviselet az eredményhirdetéssel kapcsolatban. A nyertes ajánlattevővel megkötésre kerülő szerződés aláírásra való előkészítése. Jogorvoslati eljárásokban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogi képviselet ellátása. A békéltetés során jogi képviselet ellátása. Közigazgatási perekben jogi képviselet ellátása. Jogi tanácsadás a szerződés módosításával kapcsolatban.

A fentiek alapján a tárgyi szerződés tartalma szerint ügyvédi tevékenységnek minősül, így az a Kbt. szerint nem képzi közbeszerzés tárgyát.

Az alapvetően pozitív vizsgálati jelentés több javaslatot is megfogalmaz: - a jogszabályi előírások betartása érdekében a polgármesternek címzett javaslat nincs, HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2...

- a munka színvonalának javítása érdekében a polgármester számára javasolásra kerül: - kezdeményezze, hogy a számvevői jelentést a Képviselő-testület megtárgyalja, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet, - tekintse át a helyben központosított közbeszerzés bevezetésére vonatkozó lehetőségeket, - a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében javasolásra kerül: - a közbeszerzési szabályzat felülvizsgálata, - a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének foganatosítása, - gondoskodjék az eljárás eredményéről és teljesítéséről szóló tájékoztatók közzétételéről (ez a vizsgálattól függetlenül már évek óta gyakorlat). Valamennyi javaslat érdemben hozzájárulhat a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységek színvonalának javításához, így kérem a mellékelt határozati javaslat ill. intézkedési terv szíves jóváhagyását! HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati képviselő-testülete megtárgyalta a "közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről" tárgyú számvevői jelentést és az abban foglalt javaslatok végrehajtása érdekében felkéri a polgármestert, hogy: a) tekintse át a Kbt. 17/A. §-ában biztosított, a helyben központosított közbeszerzés bevezetésére vonatkozó lehetőségeket, alkalmazását, fontolja meg erre vonatkozóan helyi rendelet megalkotását, b) a mellékelt intézkedési tervnek megfelelően utasítsa a jegyzőt az abban foglaltak végrehajtására. Határidő: a) pont - 2008. október 31. b) pont - az intézkedési tervben foglalt részhatáridők szerint Felelős: polgármester Értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - ÁSZ Csongrád Megyei Ellenőrzési Iroda, Szeged Makó, 2008. június 16.

Dr. Buzás Péter polgármester

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -3...

INTÉZKEDÉSI TERV a "közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről" tárgyú számvevői jelentésben foglalt javaslatok végrehajtására 1.

a Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdés előírása szerint határozzák meg a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelőségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálásának rendjét Felelős: aljegyző és Vagyongazdálkodási és Beszerzési Iroda vezetője Határidő: 2008. október 31.

2.

az Ámr 145/A. és a 145/B. §-aiban foglaltaknak megfelelően egészítsék ki a FEUVE szabályzatot és az ellenőrzési nyomvonalat a közbeszerzés ellenőrzésével, továbbá a szabályzatban rögzítsék a belső ellenőrzés hatókörét, a belső ellenőrzést végző személyek felelősségét és a szabálytalanságok feltárása esetén követendő szabályokat; Felelős: Ellenőrzési Csoport Határidő: 2008. október 31.

3.

gondoskodjon arról, hogy a Kbt. 308. § (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a közbeszerzések, illetve a közbeszerzési eljárások ellenőrzését a kistérségi társulás által elkészített ellenőrzési tervben szerepeltessék a Polgármesteri hivatal és az intézmények éves ellenőrzését, és a tervben szereplő ellenőrzéseket végezzék el; Felelős: Ellenőrzési Csoport vezetője Határidő: azonnal

4.

gondoskodjon arról, hogy a Kbt. 93. és 307.§-aiban foglaltaknak megfelelően az eljárás nyilvánossá tétele érdekében az eljárás eredményéről és teljesítéséről szóló tájékoztatót tegyék közzé. Felelős: Vagyongazdálkodási és Beszerzési Iroda vezetője Határidő: folyamatos

5.

kezdeményezze a közbeszerzési szabályzat kiegészítését: a) a szerződés teljesítésével kapcsolatos közzétételi kötelezettség szabályaival; b) a becsült érték meghatározása dokumentálásának módjával; c) a hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás esetén azon elvekkel, melyek alapján kijelölik azon gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozásokat, akiknek ajánlattételi felhívást küldenek; d) az egyes eljárási folyamatok eljárási rendjének és a vonatkozó határidők meghatározásával; e) a személyi hatály teljes körű rögzítésével; f)

az ajánlatkérői érdekeket szolgáló alapelvekkel;

g) az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelőségi körével; Felelős: aljegyző és Vagyongazdálkodási és Beszerzési Iroda vezetője Határidő: 2008. október 31.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

9

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A közbeszerzési eljárások helyi szabályozása, szervezeti és személyi feltételek kialakítása, az ajánlatkérő nevében eljáró, valamint az eljárásba bevont személyek, szervezetek hatáskörének és felelősségi jogkörének meghatározása, igénybevétele 1.1. A közbeszerzési eljárások előkészítésének, lebonyolításának szabályozottsága, a felelősök és hatáskörök meghatározása 1.2. A szakmai szempontok érvényesülése a szervezeti, személyi feltételek kialakításában 2. A becsült érték meghatározásának módja, az értékhatárra vonatkozó előírások betartása, a pénzügyi fedezet biztosítása, a feladatok célszerű megvalósítását szolgáló ajánlatok értékelési és bírálati szempontrendszerének kialakítása, a szerződéses feltételek meghatározása, a szerződés-módosításoknak és a közbeszerzési eljárások ráfordításainak a közpénzek hatékony felhasználására gyakorolt hatása 2.1. A közbeszerzési értékhatárra vonatkozó előírások betartása, az egybeszámítási követelmények érvényesülése, a beszerzési tárgyak becsült értéke meghatározására kialakított módszerek, eljárások 2.2. A közbeszerzési eljárások megindításának előkészítettsége, a beszerzések pénzügyi forrásainak rendelkezésre állása, a bírálati szempontrendszer objektivitása, célszerűsége A tervezett beszerzésekhez a pénzügyi fedezet 2.3. A közbeszerzési eljárások ráfordítása a beszerzések tervezett értékéhez viszonyítva, a közbeszerzésre fordított kiadások alakulása, a közbeszerzési eljárások hatása a költségek csökkentésére 2.4. A közbeszerzési eljárások eredményeként a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződéseknek az ajánlati felhívással, a dokumentációkkal és az ajánlatokkal való összhangja, az ajánlatkérő önkormányzat érdekeinek védelmét biztosító garanciális szerződéses elemek meghatározása, a szerződések megkötésénél a Kbt-ben előírt határidők érvényesülése 2.5. A szerződések módosítása során a Kbt. szerződésmódosítására vonatkozó előírások betartása, a szerződésmódosításoknak a beszerzés megvalósulására gyakorolt hatása 3. A közbeszerzési eljárás lebonyolításának szabályszerűsége, az eljárás egyes szakaszainak dokumentáltsága 3.1. A beszerzés jellegére tekintettel alkalmazott eljárási formák célszerűsége, a közbeszerzési eljárások megindításának, lefolytatásának, egyes szakaszai dokumentáltságának, az előírt határidők betartásának, a közbeszerzési eljárásokat lezáró döntéseknek a szabályszerűsége

18

18 18 23

27

27

31 31

36

38

38 38

38

1

3.2.

3.3.

Az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, az egyenlő bánásmód érdekében kifejtett önkormányzati/ajánlatkérői magatartás, a nyertes ajánlattevők összetétele, az alávállalkozók igénybevétele A nyilvánosság érvényesülését biztosító előírások betartása

4. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során kezdeményezett jogorvoslati eljárások hatása a beszerzések megvalósulására 4.1. A jogorvoslati eljárást kezdeményezők, valamint a jogorvoslati kérelmet megalapozó jogsértések köre, megalapozottsága, a jogorvoslati eljárások hatása a beszerzés megvalósítására 4.2. A jogorvoslati eljárás és annak eredményeként hozott döntés alapján tett önkormányzati intézkedések 5. A közbeszerzési eljárások kialakított monitoring- és kontroll rendszerének működése és alkalmassága a kockázatok feltárására és kezelésére 5.1. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó folyamatba épített és belső ellenőrzés szabályozása, a kockázati tényezők feltárására tett intézkedések 5.2. A lefolytatott ellenőrzések eredménye, hasznosulása

38

38 38 38 38 38

6. A helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik közbeszerzései kapcsolódásának célszerűsége, eredményessége az e-közbeszerzéshez és a központosított közbeszerzéshez, a helyben központosított közbeszerzés alkalmazása

38

7. a helyi önkormányzatoknál korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések közbeszerzési törvény betartására vonatkozó javaslatainak teljesítése, megállapításainak hasznosítása

38

MEGISMERÉSI ZÁRADÉK

2

38 38

43

MELLÉKLETEK 1. számú tanúsítvány

Tanúsítvány a közbeszerzési eljárás keretében tervezett és megvalósított beszerzésekről az Önkormányzatnál (1 db)

1/a. számú tanúsítvány

Tanúsítvány a közbeszerzési eljárás keretében tervezett és megvalósított beszerzésekről az intézményeknél (1 db)

2. számú tanúsítvány

Tanúsítvány a lefolytatott közbeszerzések alakulásáról az eljárás típusa és a beszerzés tárgya szerint a 2005-2007. években (évenként) az Önkormányzatnál (3 db)


Tanúsítvány a lefolytatott közbeszerzések alakulásáról az eljárás típusa és a beszerzés tárgya szerint a 2005-2007. években (évenként) az intézményeknél (3 db)


Tanúsítvány a közbeszerzési eljárások jellemző adatairól a 2005-2007. évben (közbeszerzési eljárásonként) az Önkormányzatnál (9db)


Tanúsítvány a közbeszerzési eljárások jellemző adatairól a 2005-2007. évben (közbeszerzési eljárásonként) az intézményeknél (3 db)


Kimutatás az egyszerű közbeszerzési eljárásokról a 2005-2007. években (1 db)

3

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Ötv. Számv. tv. Kbt. Régi Kbt. Rendeletek Ámr. Ber. Vhr.

2005. évi költségvetés

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet Makó Város Képviselő-testületének az önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 8/2005. (II. 24.) MÖKT számú rendelete


Makó Város Képviselő-testületének az önkormányzat 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006. (II. 16.) MÖKT számú rendelete


Makó Város Képviselő-testületének az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 1/2007. (II. 15.) MÖKT számú rendelete

Szórövidítések AVOP ÁSZ Bírálóbizottság DARFT EU Előkészítő munkacsoport FEUVE IKT INTERREG jegyző KDB KÉ Képviselő-testület közbeszerzési szabályzat

KT MÁK Önkormányzat ÖTEI ÖTM polgármester Polgármesteri hivatal

4

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Állami Számvevőszék Makó Város Önkormányzata Közbeszerzési Bírálóbizottság Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Európai Unió Makó Város Önkormányzata Közbeszerzési Eljárás Előkészítő munkacsoport folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés „Információs Technológia az általános iskolákban” c. Phare program keretében informatikai eszközök beszerzése Közösségi Kezdeményezés Program Makó Város Önkormányzatának jegyzője Közbeszerzési Döntőbizottság Közbeszerzési Értesítő Makó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Makó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 251/2004. számú határozatával jóváhagyott Makó Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár Makó Város Önkormányzata Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Makó Város Önkormányzatának Polgármestere Makó Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala

PKB ROP

Makó Város Önkormányzata Pénzügyi Közbeszerzési Bizottság Regionális Fejlesztési Operatív Program

TEKI TEUT

Területi Kiegyenlítést Szolgáló Támogatás Települési Önkormányzati Szilárd Burkolatú Belterületi Közutak Burkolatfelújításának Támogatása Terület és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

TRFC VÁTI

5

BEVEZETÉS

SZÁMVEVŐI JELENTÉS a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről Makó város Önkormányzatnál

BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék a 2008. évi ellenőrzési terve alapján végzi a helyi önkormányzatoknál a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzését. Az ellenőrzés az Állami Számvevőszék V-0375/2008. számú (témaszám: 888.) vizsgálati programjában foglaltak alapján került végrehajtásra. Az ellenőrzés jogszabályi alapja az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3), (5) és a (9) bekezdései, 16. § (1) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése és a 21. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. §-a és 120/A. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • a közbeszerzési eljárások szabályozottsága, a központi intézményrendszerének és jogorvoslati rendszerének működése, az elektronizálásának fejlesztési színvonala, a közbeszerzések ellenőrzöttsége és monitoringjának kialakított rendje megfelelően szolgálják-e az európai közösségi és nemzeti közbeszerzési célkitűzések érvényesülését, hozzájárulnak-e korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez; • a törvényi szabályozás alanyi hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és intézményeik, közjogi szervezetek és közszolgáltatók felügyeleti, belső, illetve tulajdonosi kontrollja mennyiben hatékony eszköze közbeszerzési előírások betartatásának, a szabálytalanságok megelőzésének, jelzésének, a célszerű és gazdaságos közpénzfelhasználás biztosításának; • a szervezetek belső kontrollrendszerük fejlesztésében hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, ajánlásait. A vizsgált szerv megnevezése: Makó Város Önkormányzata Címe: 6900 Makó, Széchenyi tér 22. PIR törzsszáma: 354743 Adóazonosító száma: 15354745 Az ellenőrzött időszak: az ellenőrzés a 2005-2007. közötti időszakra terjed ki, de szükség szerint figyelembe veszi a helyszíni ellenőrzésig terjedő időszak folyamatait is. A helyszíni vizsgálat 2008. február 20 – március 20. közötti időszakban tartott. Az ellenőrzést végezte: Csiszárné dr. Kosik Mária számvevő tanácsadó

6


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A közbeszerzési eljárásokat szabályozták szervezeti és személyi feltételek kialakították A Képviselő-testület 2005. április 28-án a 150/2004. számú határozattal hagyta jóvá a 2004. május 1-től az Önkormányzatra hatályos közbeszerzési szabályzatát. A közbeszerzési szabályzatban megfogalmazták annak célját, a Kbt-ben megállapított, érvényesítendő EU-s alapelveket, egyéb, az ajánlatkérői érdekeket szolgáló alapelveket nem rögzítettek. A szabályzatban a közbeszerzési eljárások eljárásrendjét, az előkészítéssel és az eljárás lefolytatásával kapcsolatos feladatokat részben határozták meg. Az Önkormányzat nevében eljáró, illetve az eljárásokba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét a közbeszerzési szabályzatban nem határozták meg. A közbeszerzési szabályzat nem tartalmazza a feladatokkal kapcsolatos - az előkészítéssel, az eljárás lefolytatásával kapcsolatos és az azt követő szakaszra vonatkozó – határidőket. A szabályzatban a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatosan nem rögzítették, hogy ki felelős a közbeszerzés becsült értékének meghatározásáért, és milyen feltételek esetén vesznek igénybe külső szakértőt. Az eljárás előkészítésében, a dokumentáció elkészítésében és az ajánlatok értékelésében részt vevő bírálóbizottsági tagok részére előírták a Kbt-ben foglaltaknak megfelelően, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzési, illetve pénzügyi, műszaki szakértelemmel kell rendelkezniük. Ennek eleget tettek. A Bírálóbizottság tagjainak kiválasztásánál a Kbt. előírásának megfelelően dokumentálták a megfelelő szakterületet ismerő tag jelölését. A szabályzatban rögzítették, hogy az ajánlatok elbírálását követően a külön jogszabályban meghatározott minta szerint összegzést kell készíteni és az ajánlatot tevőknek ezt meg kell küldeni. Meghatározták az éves összegzés elkészítési kötelezettségét és rögzítették a határidejét, de nem jelölték ki a feladat ellátásáért felelős személyt. A szabályzatban rögzítették a Bírálóbizottság hatás és feladatkörét. A közbeszerzések tárgyát a tervezett beszerzésnél a Kbt-ben előírtakra alkalmazásával sorolták be. Az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében a szerződés időtartamának megfelelően határozták meg a becsült értéket. Annak egybeszámításánál a Kbt. előírása szerint az egybeszámítás feltételei együttes fennállását vizsgálták és annak megfelelően jártak el. Az eljárás fajtáját az egybeszámítással kialakított értékre figyelemmel helyesen határozták meg. Az Önkormányzatnál a becsült érték alapján megalapozottan választották ki az alkalmazandó közbeszerzési eljárásrendet, a megkötött szerződések 83%-ában a szerződéses érték alacsonyabb volt a becsült értéknél. A közbeszerzési eljárások alkalmazásának Kbt-ben foglalt feltételei fennálltak. Az alkalmazott közbeszerzési eljárást a beszerzés szakmai indokoltsága, a környezeti hatások, a költségek és források figyelembevételével történt. Az Önkormányzatnál elsősorban a nemzeti eljárásrendbe tartozó nyílt és az egyszerű eljárást alkalmazták a 2005-2007. években. A hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás esetén nem foglalták írásba előzetesen azon elveket, amelyek alapján kijelölésre kerültek volna azok a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik számára ajánlattételi felhívást megküldenek. A kiválasztott közbeszerzési eljárások megindítása a Kbt. előírásainak megfelelően történt. Az ajánlati felhívások és dokumentációk tartalmazták a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban rögzítették az elbírálás részszempontjait.

7


Az ajánlatok bontása során érvényesültek a Kbt-ben foglalt, az ajánlatok bontására vonatkozó szabályok. A közösségi és a nemzeti eljárásrend keretében kiírt eljárások esetében a beérkezett ajánlatok megfeleltek az ajánlati felhívásban, dokumentációkban foglalt feltételeknek, a Kbt-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek. A tervezett beszerzésekhez a pénzügyi fedezet minden esetben rendelkezésre állt, az éves költségvetési rendeletekben betervezték a beszerzések fedezetét, a saját forráson túl külső források bevonását is tervezték (központi támogatás, EU-s támogatások, hitel). A közbeszerzési eljárások előkészítettsége megfelelő volt, a beszerzési igények pontos azonosítása megtörtént, a szükséges hatósági engedélyek időben rendelkezésre álltak, a műszaki terveket, dokumentációkat megfelelően kidolgozták. A kialakított értékelési és bírálati rendszer biztosította a beszerzések célszerű, határidőre történő megvalósítását. Az ajánlattevők alkalmasságát az ajánlati felhívásban megadott szempontok alapján minden közbeszerzés esetében megvizsgálták. A szerződések megkötésekor figyelmet fordítottak arra, hogy a szerződéseket a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően készítsék el, így a határidőkre, a műszaki tartalom meghatározására és a vállalási árra tekintettel voltak. A szerződések tervezett időpontját az ajánlati felhívásban, a Kbt-ben előírt határidők megtartásával rögzítették. Minden közbeszerzési eljárás esetében az ajánlati felhívásban meghatározott időben kötötték meg a szerződéseket. Megvizsgálták, hogy az ajánlatok az ajánlati felhívásban, dokumentációban előírt feltételeknek megfeleltek-e. Ellenőrizték a felhívásban előírt igazolások és írásbeli nyilatkozatok meglétét, megfelelőségét. Az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint, a Kbt-ben előírtak szerint bírálta el. A bírálati módszert valamennyi ajánlatnál azonos módon alkalmazták. Az ajánlatok értékelése során nem találtak kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve a vállalt teljesítésre vonatkozó irreális határidőt. Az eredményhirdetésre az ajánlati felhívásokban meghatározott időpontokban került sor. A közbeszerzési eljárások során eleget tettek a Kbt-ben előírt dokumentálási kötelezettségnek. Az eljárási cselekmények írásos dokumentálása megtörtént, a dokumentációk iktatásáról, megőrzéséről gondoskodtak. Az Önkormányzat az egyes eljárási szakaszok, cselekmények során biztosította az összes ajánlattevő egyidejű, közvetlen írásos tájékoztatásával az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód érvényesülését. A dokumentáció rendelkezésre állásának határidejét, a dokumentáció ellenértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének figyelembevételével határozták meg. A vizsgált időszakban a közbeszerzési eljárásban ajánlati biztosíték kérésére nem került sor. A hiánypótlás, a felvilágosítás kérés, a rész-ajánlattételi lehetőség során érvényesült az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód. A hiánypótlás lehetőségét a 2005. évben nem, míg a 2006. évben teljes körűen biztosították. Az Önkormányzat az alvállalkozók igénybevételének lehetőségét és a tényleges alvállalkozói közreműködést a Kbt. előírásainak figyelembevételével vizsgálta. Az Önkormányzat korlátozás nélkül engedélyezte az alvállalkozók igénybevételét az ajánlattevők részére. A vizsgálat tapasztalatai alapján a lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések értéke alacsonyabb volt a becsült értékhez képest. Az Önkormányzat nem vizsgálta és elemezte a közbeszerzések hatékonyságát, hogy mennyiben eredményezett költségtakarékosságot.

8


A közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések megfeleltek a hatályos jogszabályi előírásoknak, továbbá a szerződések tartalma megfelelt az ajánlati, ajánlattételi felhívásoknak, részletes pályázati dokumentációknak és az ajánlatoknak. A szerződések megkötése a Kbtben előírt határidőn belül megtörtént. A beszerzés megvalósítására megkötött vállalkozói, szállítói szerződésekben az Önkormányzat érdekeinek védelmét biztosítva meghatározták a garanciális szerződési elemeket. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés esetén fennálltak a szerződésmódosítás feltételei. A szerződésmódosítások kezdeményezője és érdekeltje minden esetben a nyertes ajánlattevő volt. A módosított feltételek miatt a teljesítési határidő és a vállalkozási ár módosították a szerződő felek. A szerződések egyéb tartalmi elemei nem módosultak, a minőségi követelmények teljesítésére nem voltak hatással. A többletköltségeket az Önkormányzat saját forrásból finanszírozta. A vizsgált időszakban sem az ajánlattevők részéről, sem hivatalból induló jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor. A Kbt-ben előírt közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségét csak részben teljesítette az Önkormányzat, mert nem tett eleget a Kbt. 93. és a 307.§-ában foglaltaknak, a 2005. évi eljárások eredményéről és teljesítéséről nem tette közzé a tájékoztatót. A (FEUVE) szabályzat ellenőrzési tevékenységei között nem szerepelt a közbeszerzés ellenőrzése. A 2005-2007. években a közbeszerzéseket belső ellenőrzés keretében nem vizsgálták. Az ellenőrzési nyomvonalban a közbeszerzési eljárások ellenőrzése nem szerepelt. Helyi szabályozásban nem rögzítették a belső ellenőrzés hatókörét és a belső ellenőrzést végző személyek felelősségét, továbbá nem rögzítették a szabálytalanságok feltárása esetén követendő eljárást, amely közepes kockázatott jelentett a közbeszerzések szabályszerűsége tekintetében. A belső ellenőrzés lefolytatása az Önkormányzat és intézményei tulajdonosi kontrollja hatékony eszköze a közbeszerzési előírások betartatásának, a célszerű és gazdaságos közpénzfelhasználás biztosításának. A Kbt-ben foglalt előírástól eltérően az Önkormányzat 2005-2007. évi belső ellenőrzési tervei nem tartalmazták a közbeszerzési eljárások ellenőrzését. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél a 2005-2007. években a belső ellenőrzés – a Kbt-ben foglalt előírásokat megsértve – nem vizsgálta a közbeszerzéseket, a közbeszerzési eljárásokat. Az Önkormányzat élt a központosított közbeszerzéshez való csatlakozás lehetőségével, ennek keretében a 2005-2006. évben informatikai berendezéseket szereztek be. A helyben központosított közbeszerzés szabályairól nem alkotott a Képviselő-testület helyi rendeletet, nem alkalmazták a Kbt. 17/A. §-ában 2007. január 11-től biztosított lehetőséget. Az ÁSZ korábbi – a 2004-2006. években elvégzett – négy ellenőrzése során közbeszerzésekkel kapcsolatos javaslatokat nem tett az Önkormányzatnál. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzése során az ellenőrzés megállapította, hogy a Polgármesteri hivatalban és a költségvetési intézményeknél nem vizsgálta a belső ellenőrzés a közbeszerzéseket, közbeszerzési eljárásokat. A helyszíni ellenőrzés záró időpontjáig közbeszerzési eljárás ellenőrzésére nem került sor, azonban az Önkormányzat 2008. évi ellenőrzési tervében a közbeszerzések ellenőrzését szerepeltette. Az Önkormányzat és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közbeszerzési gyakorlata a fent felsorolt hiányosságok ellenére biztosította a közpénzek célszerű és gazdaságos felhasználását.

9


A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk a polgármesternek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében a munka színvonalának javítása érdekében 1.

kezdeményezze, hogy a számvevői jelentést a Képviselő-testület megtárgyalja, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők, felelősök megjelölésével, és annak elfogadását követően 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Csongrád Megyei Ellenőrzési Irodájának, majd tájékoztassa a Képviselő-testületet az intézkedési terv teljesítéséről;

2.

tekintse át a Kbt. 17/A. §-ában biztosított, a helyben központosított közbeszerzés bevezetésére vonatkozó lehetőségeket, alkalmazását, fontolja meg erre vonatkozóan helyi rendelet megalkotását. a jegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

3.

a Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdés előírása szerint határozzák meg a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelőségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálásának rendjét;

4.

az Ámr 145/A. és a 145/B. §-aiban foglaltaknak megfelelően egészítsék ki a FEUVE szabályzatot és az ellenőrzési nyomvonalat a közbeszerzés ellenőrzésével, továbbá a szabályzatban rögzítsék a belső ellenőrzés hatókörét, a belső ellenőrzést végző személyek felelősségét és a szabálytalanságok feltárása esetén követendő szabályokat;

5.

gondoskodjon arról, hogy a Kbt. 308. § (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a közbeszerzések, illetve a közbeszerzési eljárások ellenőrzését a kistérségi társulás által elkészített ellenőrzési tervben szerepeltessék a Polgármesteri hivatal és az intézmények éves ellenőrzését, és a tervben szereplő ellenőrzéseket végezzék el;

6.

gondoskodjon arról, hogy a Kbt. 93. és 307.§-aiban foglaltaknak megfelelően az eljárás nyilvánossá tétele érdekében az eljárás eredményéről és teljesítéséről szóló tájékoztatót tegyék közzé. a munka színvonalának javítása érdekében

7.

kezdeményezze a közbeszerzési szabályzat kiegészítését: a) a szerződés teljesítésével kapcsolatos közzétételi kötelezettség szabályaival; b) a becsült érték meghatározása dokumentálásának módjával; c) a hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás esetén azon elvekkel, melyek alapján kijelölik azon gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozásokat, akiknek ajánlattételi felhívást küldenek; d) az egyes eljárási folyamatok eljárási rendjének és a vonatkozó határidők meghatározásával;

10


e) a személyi hatály teljes körű rögzítésével; f)

az ajánlatkérői érdekeket szolgáló alapelvekkel;

g) az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelőségi körével;

11

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

1.1.

A közbeszerzési eljárások előkészítésének, lebonyolításának szabályozottsága, a felelősök és hatáskörök meghatározása

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSA, SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA, AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, VALAMINT AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK HATÁSKÖRÉNEK ÉS FELELŐSSÉGI JOGKÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE

A Képviselő-testület a 150/2004 (IV.28.) számú határozatával hagyta jóvá a 2004. május 1től hatályos, megkezdett beszerzésekre közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatos kérelmezett és hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra vonatkozó szabályzatát. A közbeszerzési szabályzatban rögzítették annak személyi, tárgyi hatályát, mely szerint az Önkormányzatra, a Polgármesteri hivatalra, mint ajánlatkérőre terjed ki és a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzésekre kell alkalmazni. Az Önkormányzat (a Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdés alapján) az egyes vonatkozásokban eseti szabályzatot nem készített a vizsgált időszakban. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek – amelyek egyébként a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülnek – közbeszerzési szabályzattal rendelkeztek.

A közbeszerzési szabályzatukban rögzítették annak célját és a Kbt. 1. §-ában megállapított, érvényesítendő EU-s alapelveket1, az ajánlatkérői érdekeket szolgáló egyéb alapelveket nem fogalmaztak meg. A közbeszerzési szabályzatban meghatározták a közbeszerzési eljárások eljárásrendjét, az előkészítéssel és az eljárás lefolytatásával kapcsolatos feladatokat. Rögzítették, hogy a közbeszerzési terv előkészítéséért a jegyző a felelős és a PKB hagyja jóvá, azonban annak határidejét nem határozták meg. A szabályzat szerint a jegyző irányításával az általa kijelölt, a szabályzatban meghatározott személyek, a 3-5 fős Előkészítő Munkacsoport feladata a közbeszerzési feladatok előkészítése, szervezése. A közbeszerzési eljárások lefolytatása, az ajánlatok elbírálása ugyancsak a jegyző által kijelölt 3-5 fős Bírálóbizottság tagjainak feladata.

1

A Kbt. 1. § kimondja, hogy (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. (3) Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

12


Az Önkormányzat, mint ajánlatkérő eljáró nevében az eljárásokba bevont személyek, szervezetek2 - kivéve a közbeszerzési tanácsadót- felelősségi körét a közbeszerzési szabályzatban meghatározták A Bírálóbizottság jogosult a közbeszerzés tárgyának megfelelő szakértőt felkérni, és megbízásos jogviszony alapján külső jogi szakértőt alkalmazni. A vizsgált időszakban állandó közbeszerzési jogi szakértőt alkalmaztak, és az egyes közbeszerzési eljárásoknál az adott közbeszerzés tárgyának megfelelő szakértőt is igénybe vettek. A közbeszerzési szabályzat nem tartalmazott rendelkezést az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a külső személy, szervezet feladat- és felelőségi köréről, azt a megkötött egyedi megbízási szerződésekben külön rögzítették.

A Bírálóbizottság tagjainak kiválasztásánál a Kbt. 8. § (2) bekezdés előírása szerint dokumentálták a megfelelő szakterületet ismerő tag jelölését és a Kbt. előírásának a megfelelést. A közbeszerzési szabályzat nem tartalmaz a közbeszerzési feladatokkal kapcsolatosan sem az előkészítésre, sem az eljárás lefolytatására, illetve az azt követő szakaszra vonatkozóan határidőket. A szabályzatban a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatosan nem rögzítették, hogy ki felelős a közbeszerzés tárgya értékének meghatározásáért, és milyen feltételek esetén vesznek igénybe külső szakértőt. Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos feladatokat, felelősöket a szabályzatban meghatározták. Rögzítették, hogy az ajánlatok összeállítása az Előkészítő Munkacsoport feladata, melyet a PKB hagy jóvá. Rendelkezetek az ajánlatok felbontásával, minősítésével, a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokról, azok felelőseiről, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok őrzéséről. Az eljárás előkészítésében, a dokumentáció elkészítésében és az ajánlatok értékelésében részt vevő Előkészítő Munkacsoport és a Bírálóbizottsági tagok részére a Kbt. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírták, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzési, illetve pénzügyi, műszaki szakértelemmel rendelkezniük kell. A Előkészítő Munkacsoport feladatkörébe tartozott: • a Kbt. 4. § 14. pontjában foglaltaknak megfelelően a közbeszerzéssel kapcsolatos piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás, ajánlati dokumentáció előkészítése, tájékoztatások megküldése; • a beérkezett ajánlatok értékelése; • javaslattétel a PKB részére a közbeszerzési eljárás eredményére; • az eljárás eredményéről készült összegzés és tájékoztató megküldése. A PKB feladatkörébe tartozott: • a jegyző által összeállított éves közbeszerzési terv és összegzés jóváhagyása; • az Előkészítő Munkacsoport által elkészített hirdetmények ajánlattételi felhívások jóváhagyása; • a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő kizárása, ajánlatának érvénytelenné való nyilvánítása, a szerződés teljesítésre való alkalmatlanná nyilvánítása;

2

Előkészítő Munkacsoport tagjai, Bírálóbizottsági tagok

13


• a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala. A jegyző feladata az előzetes összesített tájékoztató, az éves statisztikai összegzés elkészítése, a közbeszerzési törvény változásának folyamatos figyelése, a közbeszerzési szabályzat folyamatos felülvizsgálata, a hirdetmény, az ajánlati dokumentáció jogi szempontú felülvizsgálata, intézkedés a közzétételről. Folyamatosan vizsgálja, hogy a közbeszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e, ellenőrzi az ajánlattevővel kötött szerződés szabályszerűségét (hirdetménnyel, döntéssel való összhang), gondoskodik a közbeszerzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról. A dokumentálási kötelezettséget általánosan előírták, de a közbeszerzési eljárások teljes körű, annak minden elemére kiterjedő dokumentálásának konkrét rendjét nem határozták meg a Kbt. 6. § (1) bekezdésében előírtak ellenére. A szabályzat egyéb rendelkezései között rögzítették, hogy a közbeszerzési eljárásokat a belső ellenőrzés útján kell ellenőrizni. A közbeszerzési szabályzat a közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladatok közül a közösségi, valamint a nemzeti értékhatárok feletti eljárások rendjét nem szabályozta Az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál nem szabályozták a bírálati szempontokat, az ajánlattételi felhívást, annak módosítását, a kiegészítő tájékoztatást, az ajánlatok benyújtását, felbontását, elbírálását (érvényesség, alkalmasság vizsgálata), ajánlatok pontosítását, módosítását, a döntést és a döntésről való kiértesítést. A szabályzatban a Kbt. 6. § (1) bekezdésében előírtak ellenére a közbeszerzési eljárások lezárását követő szakasszal kapcsolatos feladatokat, felelősöket és határidőket nem határozták meg. Az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán előírták, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetve az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve az olyan személy, vagy szervezet, aki, illetőleg amely az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy, vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség.

A közbeszerzési szabályzatban az eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozóan a Kbt. 8. § (3) bekezdésének megfelelően rögzítették a feladat- és felelősségi kört. Előírták, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább három tagból álló Bírálóbizottságot köteles létrehozni, tagjai esetében nem állhat fenn összeférhetetlenség egyik ajánlattevővel kapcsolatban sem. A közbeszerzési szabályzatban meghatározottak szerint a Bírálóbizottság javaslata alapján a PKB dönt a közbeszerzési eljárás eredményéről. A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó (egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára alatti) beszerzési eljárások irányítása és a döntés, valamint azon beszerzésekről való döntés, melyek a Kbt. értelmében kivételnek minősülnek, (a Kbt. 29.§, 243.§, és a 296.§) a polgármester feladata. E beszerzési eljárások során a polgármester köteles biztosítani a közbeszerzési szabályzat 1 .§ (4) bekezdésben foglalt alapelvek érvényesülését.

A Jegyzői Iroda közbeszerzési referensi feladatkörét, hatáskörét a szabályzatban nem szabályozták. A Polgármesteri hivatalnál két fő, az aljegyző és az Iroda egyik munkatársa rendelkezett közbeszerzési képzettséggel. A munkaköri leírásokban a közbeszerzési referensi

14


feladatkört rögzítették, azonban a feladataikat részletesen nem, csak általánosságban határozták meg.

1.2.

A szakmai szempontok érvényesülése a szervezeti, személyi feltételek kialakításában A szabályzat értelmében az Előkészítő Munkacsoport és a Bírálóbizottság tagjai a jegyző által írásban kijelölt személyek; • a Képviselő-testület közbeszerzés tárgya szerint illetékes bizottságának elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag; • a PKB elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag; • az Önkormányzat Polgármesteri hivatalának köztisztviselője; • a Kbt. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a közbeszerzési eljárás tárgya szerint szükséges szakértő, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, szervezet, külső jogi szakértő megbízási jogviszony alapján. A vizsgált eljárásokban a jegyző külön megbízással jelölte ki a szabályzatban felsorolt személyeket, feladatukat és hatáskörüket a közbeszerzési szabályzatban meghatározták. Az Előkészítő Munkacsoport és a bizottsági tagok összetételében biztosított volt a közbeszerzési szakértelem a jogi végzettségű közbeszerzési referensek, a műszaki végzettséggel rendelkező Műszaki Iroda vezetője, vagy szakember, a pénzügyi szakértelemmel rendelkező PKB elnöke, tagja, vagy a pénzügyi osztályvezető révén. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet a Képviselő-testület illetékes bizottságának tagja, vagy szükség esetén felkérés alapján külső szakértő biztosította.

A Bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készített az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó PKB részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvek készültek, melyeknek részét képezték a tagok javaslatáról, véleményezéséről készült indokolásával ellátott bírálati lapok. Az adott szakterületet ismerő bizottsági tag a bizottság munkáját elősegítette. A Önkormányzat a közbeszerzési tanácsadó alkalmazására a Kbt. 9. § (1) bekezdése alapján két esetben volt kötelezett, egy esetben bízott meg saját döntése alapján külső közbeszerzési tanácsadót a közbeszerzési eljárás lefolytatásával. • a 2005. évben az európai uniós támogatásból megvalósuló Erdei Ferenc Szakközépiskola első beszerzési tételeinek beszerzése 49 991 ezer Ft értékű árubeszerzésnél; • a 2006. évben a 89 927 ezer Ft értékű Panel hitel felvételére irányuló közbeszerzési eljárásban, melyet a közösségi eljárásrend szerint folytattak le; • a 2007. évben egy külső céget, az EUROUT Kft-t bízták meg közbeszerzési tanácsadói tevékenység ellátásával a 2002. évben lefolytatott tervpályázati eljárást követő, a Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése tárgyában az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére és a közbeszerzési eljárás lefolytatására.3

3

A Kft. a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadói névjegyzékben a 134. sorszámon szerepel mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó.

15


A közbeszerzési tanácsadó feladatát, hatáskörét és felelősségét a megbízási szerződésekben határozták meg. Az Önkormányzat által megbízási szerződéssel alkalmazott állandó közbeszerzési és jogi tanácsadója valamennyi nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban részt vett. Külön megbízást kapott az átalányon felül a Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése tárgyú beruházás kapcsán jogi, okirat-szerkesztési tevékenységre a kisajátított ingatlanok adásvételével kapcsolatban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. felhatalmazása alapján. Az Önkormányzatnak határozatlan idejű megbízási szerződés alapján közbeszerzési tanácsadót foglalkoztatott az eljárások lefolytatására, azok során esetleg felmerülő vitás jogi kérdések megoldásában való közreműködésre. A közbeszerzési tanácsadó a hivatalos névjegyzékben a 431. nyilvántartási sorszám alatt szerepel. Az Önkormányzat havi 150 ezer Ft + ÁFA díjazás ellenében határozatlan időre kötötte meg a szerződést 2005. augusztus 1-én a közbeszerzési tanácsadóval.

A Kbt. 38. § (1) b) pontja értelmében határozatlan, vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a szolgáltatás becsült értéke a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa (7200 ezer Ft). A 2005. évben a Kbt. 402. § (4) bekezdés c) pontja alapján a szolgáltatás megrendelése esetében a közbeszerzési értékhatár kétmillió Ft volt. Az Önkormányzat állandó közbeszerzési tanácsadójának megbízása során nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel nem tett eleget a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Az Ász jogorvoslati lehetősége nem áll fenn az eljárás megindítására, mert a törvényben biztosított határidő eltelt, és 2006. január 1-től a szolgáltatások esetében a közbeszerzési értékhatár nyolc millió Ft-ra emelkedett. Az leírt három esetet kivéve - az állandó szakértőn kívül - az eljárások lebonyolítását az Önkormányzat önállóan végezte. Az Önkormányzat a külső lebonyolító szervezetet beszerzéseinek szakszerű és szabályszerű lefolytatása érdekében hatalmazta fel arra, hogy a közbeszerzési eljárás során a nevében eljárjon, mivel fürdő tervezésben és építésben az önkormányzatnak nem volt sem szakembere sem tapasztalata. A külső lebonyolító kiválasztása során a szempont az ismertség, megbízhatóság és a szakszerűség volt, a referenciáik és külső szervezetek javaslatai alapján, szabályosan történt. Az Önkormányzat sem a külső bonyolító által, sem az állandó közbeszerzési tanácsadó tevékenységről értékelést nem készített.

16


2.

A

BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA, AZ ÉRTÉKHATÁRRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA, A PÉNZÜGYI FEDEZET BIZTOSÍTÁSA, A FELADATOK CÉLSZERŰ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSI ÉS BÍRÁLATI SZEMPONTRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA, A A SZERZŐDÉSSZERZŐDÉSES FELTÉTELEK MEGHATÁROZÁSA, MÓDOSÍTÁSOKNAK ÉS A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK RÁFORDÍTÁSAINAK A KÖZPÉNZEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSA

2.1.

A közbeszerzési értékhatárra vonatkozó előírások betartása, az egybeszámítási követelmények érvényesülése, a beszerzési tárgyak becsült értéke meghatározására kialakított módszerek, eljárások A közbeszerzési törvény tárgyainak eljárási kategóriába történő besorolásánál a Kbt. előírásait betartották. Az árubeszerzések esetén figyelembe vették a Kbt. 24. §-ában, az építési beruházásoknál a Kbt. 25. §-ában, a szolgáltatások megrendelése esetében a Kbt. 27. §ában és a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat. Építési, szolgáltatási koncessziós eljárást az Önkormányzatnál nem indítottak. Az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések forrása pályázat útján elnyert központi vagy EU-s támogatás volt. Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzata nem tartalmazott előírást a becsült érték megállapítására, és annak dokumentálására. Az Önkormányzatnál a közbeszerzési eljárások becsült értékét döntő többségében a benyújtott, vagy már sikeresen elbírált pályázatokban meghatározott bekerülési költsége alapján illetve kivitelezői,-tervezői becslés, költségvetés és a Polgármesteri hivatal szakembereinek, vagy más külső, az adott témában megfelelő szakmai felkészültségű szervezet közreműködésével, előzetes kalkulációkkal alátámasztott javaslata alapján állapították meg. A becsült érték kialakítását – az építési engedélyköteles tevékenységek esetében – műszaki dokumentáció alapozta meg, így az éven belül megvalósítható projektek esetében a közbeszerzés megkezdésének időpontjában fennálló érték alapján történt,. A több évre elhúzódó fejlesztések esetében is megközelíttette azt az értéket, hiszen a tervek készítésénél számoltak ezzel és az inflációval, valamennyi beruházás tárgya a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó munka kivitelezése volt. Az Önkormányzat a 2005. évben hét, a 2006-2007. évben egy-egy esetben folytatott le közbeszerzési eljárást áru beszerzésére. Árubeszerzés és szolgáltatás esetén a szerződés időtartamának figyelembevételével határozták meg a becsült értéket. A közbeszerzési eljárást követően a szerződéseket a becsült értéken, vagy annál alacsonyabb értéken kötötték meg. Az Önkormányzat a 2005. évben négy, a 2006. évben kettő, a 2007. évben három esetben folytatott le közbeszerzési eljárást szolgáltatás megrendelésére. A szolgáltatás megrendelés körébe a Kbt. 27. §-ában és 28.§ (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel sorolták be a tervezett beszerzéseket, melyek a Kbt. 3. és 4. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások körébe tartoztak. Az eljárások két eset kivételével egyszerű közbeszerzés keretén belül folytak. A két nyílt eljárás 89 926 ezer Ft millió Ft hitel felvételére, és a Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése tárgyában az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére vonatkozott, az egyszerű eljárá-

17


sok közbeszerzés lebonyolítására és műszaki ellenőrzésre, önkormányzati vagyon biztosítására, Panelhitel felvételére vonatkoztak.

A banki-pénzügyi, valamint tervezést is magában foglaló szolgáltatások megrendelésénél a díjakat, egyéb szolgáltatások költségeit vették alapul, építési beruházásoknál figyelembe vették azok teljesítési időintervallumát. Az Önkormányzatnál az eljárások fajtáját az egybeszámítással kialakított összesített értékre figyelemmel helyesen határozták meg. A becsült érték egybeszámításánál a Kbt. 40. § (2) bekezdése előírása szerint az egybeszámítás feltételei együttes fennállását vizsgálták és betartották. A beszerzés megvalósításának időtartama egyértelműen megállapítható volt. Vizsgálták, hogy a beszerzés megvalósítására egy ajánlattevővel köthető-e szerződés, valamint azt is, hogy a közbeszerzés tárgyainak azonossága, hasonlósága, illetve egymással közvetlenül összefüggő felhasználása kimutatható-e. Az Önkormányzat az alábbi esetekben számította egybe az értéket a közbeszerzési eljárás során: • 2006. augusztus 9-én (KÉ.91.) nemzeti értékhatárt meghaladó, nyílt közbeszerzési eljárást indított az Önkormányzat Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési munkái tárgyában. A közbeszerzési eljárásban három részre lehetett ajánlatot tenni, ezek a következők voltak: • 1. rész - térburkolási és kertészeti munkák (becsült értéke: nettó 31 millió Ft); •

2. rész - építőmesteri, villanyszerelési és vízgépészeti munkák (becsült értéke: nettó 44 millió Ft);

• 3. rész - épületgépészeti munkák és épülettartozékok (becsült értéke: nettó 26 millió Ft). A bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. A beérkezett ajánlatok a hiánypótlási határidő elteltével érvényesek voltak, azonban a legjobb ajánlatok az 1. és a 2. rész vonatkozásában meghaladták a rendelkezésre álló fedezetet. A 3. rész vonatkozásában az ajánlat megfelelő volt, ezért ott az eljárás eredményes lett az alábbiak szerint: •

1. rész ajánlattevő: Mestermű Kft. - ajánlati ár: nettó 42 685 ezer Ft;

•

2. rész ajánlattevő: Mestermű Kft. - ajánlati ár: nettó 71 500 ezer Ft.;

•

3. rész ajánlattevő: Smart Info Kft. - ajánlati ár nettó 25 979 ezer Ft.

Az első és második részre vonatkozó eljárást a Kbt. 92. § c ) pontja alapján eredménytelenné nyilvánították, csak a harmadik részre vonatkozó lett eredményes. Az eredménytelen részekre vonatkozóan új eljárás lefolytatása vált szükségessé. Tekintettel az egybeszámítás szabályaira, ezt a közbeszerzési eljárást is nemzeti értékhatár szerint folytatta le ajánlatkérő KÉ 148. (2006. XII. 27.) • A 2007. évi járda programban három részt számítottak egybe, 28 333 ezer Ft becsült értéken, összevontan bonyolították le a egyszerű közbeszerzési eljárást. Az ÁSZ a 2007. évben a Polgármesteri hivatalban a mintavételi eljárás módszerével vizsgálta a beszerzések értékét. A beszerzések értékének megállapítása a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási nyilvántartásból és a szállítók analitikus nyilvántartásaiból megállapítható volt. Az egybeszámítási követelmények érvényesülésének vizsgálata négy főkönyvi számla ellenőrzésére terjedt ki. Az egybeszámítási kötelezettség teljesítését a 2007. évben a 123 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlása, létesítése, a 124 Ingatlanok felújítása, az 55228 Karbantartás, kisjavítási szolgáltatások, valamint az 573219 Kamatkiadások főkönyvi számlák esetében vizsgáltuk. A vizsgálatok alapján az Önkormányzatnál nem állt fenn egybeszámítási

18


kötelezettség a beszerzések vonatkozásában, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességére utaló körülményeket, közbeszerzési kötelezettség elmulasztását a számlák átvizsgálása alapján az ÁSZ ellenőrzés nem állapított meg. A kiválasztott tételek egy része egyegy beruházáshoz és lefolytatott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódott, a különbözet esetében nem volt egybeszámított közbeszerzési kötelezettségük. Az Önkormányzatnál a becsült érték alapján, valamint az egybeszámított értékre figyelemmel megalapozottan választották ki az alkalmazandó közbeszerzési eljárásrendet. A becsült érték meghatározásának megalapozottságát támasztja alá, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárásokban a megkötött szerződések 61%-a alacsonyabb volt, 39%-a megegyezett a becsült értékkel. Az Önkormányzat a teljes körű irányítási és ellenőrzési jogkörébe tartozó gazdasági társaságával beszerzésre vonatkozóan megállapodást nem kötött.

2.2.

A közbeszerzési eljárások megindításának előkészítettsége, a beszerzések pénzügyi forrásainak rendelkezésre állása, a bírálati szempontrendszer objektivitása, célszerűsége A tervezett beszerzésekhez a pénzügyi fedezet minden esetben rendelkezésre állt, az éves költségvetési rendeletekben betervezték a beszerzések fedezetét, a saját forráson túl

külső források bevonását is tervezték4 (központi támogatás, európai uniós támogatások, DARF, TEKI, BM-Önerőalap, cél-címzett állami támogatás, TEUT,TRFC). A vizsgált közbeszerzési eljárások közül:

A Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence építése 2006. címzett támogatásból, a Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési munkái I. 2006. TRFC-ből, az IKT eszközbeszerzés PHARE és BM Önerőalapból, a Gacsiba-Papháti csatornák rekonstrukciós munkái FVM ROP, BM Önerőalapból, a Maros-part Kerékpár- és árvízi védekezési út engedélyes terveinek elkészítése és a tervek engedélyeztetése INTERREG, a Járdaprogram 2007. TEUT, a Belterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút tervezése DAOP, a Táncsics Mihály út útépítésének kivitelezési munkái, a Petőfi park rehabilitáció, a Kommunális célokat szolgáló kistraktor és tartozékai beszerzése TRFC, az Iskolatej beszerzése FVM támogatásból, valamint a támogatásokat kiegészítő saját forrásból valósult meg.

A pályázatokhoz hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel felvételére volt szükség, a 2005. évben 24,1 millió Ft, a 2006. évben 14,9 millió Ft, a 2007. évben 3,1 millió Ft összegben. A négy eredményes pályázatból megvalósult városrész-központok felújításának kiviteli munkái befejeződtek a 2005. évben, ugyanakkor a teljes körű pénzügyi elszámolásra csak a 2006. évben került sor, melynek következtében az Önkormányzatnak a teljes beruházást hitelből (24,1 millió Ft) kellett finanszírozni, melynek visszafizetése 2006. április 27-én megtörtént. Hasonlóan támogatási késés volt a tanuszoda előkészítési munkáinál és a szúnyoggyérítési pályázatnál. A 2006. évben panelfelújításra 1,7 millió Ft hitelt, továbbá 11,9 millió hitelt vett fel az Önkormányzat 20, illetve 25 éves futamidőre, melyek törlesztése a 2009. évtől esedékes. Az önkormányzati fejlesztési hitel program keretében 2006. december 6-án 1,3 millió Ft, 2007. január 8-án 3,1 millió Ft hitelfelvétel történt a Gacsiba-Papháti csatorna felújításhoz 27 éves futamidővel, a törlesztés a 2009. évtől esedékes.

A vizsgált közbeszerzési eljárások többsége valamilyen külső forrás (támogatás) bevonásával megvalósuló beszerzésre irányult. A közbeszerzési eljárásokat a külső források rendelkezésre állásának ismeretében indították meg.

19


Az Önkormányzat a vizsgált időszakban a támogatások megelőlegezésére hosszú lejáratú hitelt vett fel. A felhalmozási célú hosszú lejáratú hitel állományi számla egyenlege 2005. december 31-én 55,3 millió Ft, 2006. december 31-én 46 millió Ft és 2007. december 31-én 49 millió Ft volt. Az Önkormányzat rendelkezésére 400 millió Ft folyószámla hitelkeret állt 2006. augusztus 18-tól 2007. július 26-ig, 600 millió Ft a folyószámla hitelkeret augusztus 2-től 2008. július 25-ig, melyet ténylegesen nem vett igénybe. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárásai elsősorban a támogatásokról szóló ígérvény megérkezését követően kezdődtek meg. A források rendelkezésre állásának, összetételének változása nem volt hatással a beszerzések megvalósítására, mert az Önkormányzat minden esetben megelőlegezte a kiadásokat. A közbeszerzési eljárások lefolytatását – a vizsgált közbeszerzési eljárások 81%-ában – előzte meg forrás igénybevételére pályázati eljárás, illetve támogatási szerződés kötése. A pályázatok előkészítése során a beszerzési igények tételes felmérése megtörtént. Az építési beruházásokhoz műszaki tervek, dokumentációk készültek, amelyek megfelelően kidolgozottak voltak, és így az ajánlattételi felhívások alapjául szolgáltak, A szükséges hatósági engedélyekkel időben rendelkeztek. A közbeszerzési eljárások előkészítettsége megfelelő volt, a beszerzési igények pontos azonosítása megtörtént, a szükséges hatósági engedélyek időben rendelkezésre álltak, a műszaki terveket, dokumentációkat megfelelően kidolgozták, a beszerzések megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat megfelelő időben biztosította, részben külső forrásokból, támogatásból, vagy hitelből, részben saját forrásból. A hirdetmények és az ajánlattételi felhívások (az egyszerű eljárások esetében is) minden esetben tartalmazták a beszerzés tárgyát és mennyiségét a Kbt. előírásainak megfelelően. A kialakított értékelési és bírálati rendszer biztosította a beszerzések célszerű, határidőre történő megvalósítását. Az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjainak alkalmazása esetén a részszempontokat, a súlyszámokat, a ponthatárokat és az elbírálás módszerét meghatározták az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban. A részszempontok és az ahhoz tartozó súlyszámok meghatározásánál figyelembe vették a beszerzés tárgyának lényeges körülményeit, a kötendő szerződés lényeges feltételeit. A bírálati szempontok biztosították az ajánlatok összehasonlíthatóságát. A pontkiosztás értékelésére választott (abszolút) módszer elősegítette az ajánlatok közötti sorrend egyértelmű meghatározását. A súlyszámok meghatározásánál a beszerzés, fejlesztés megvalósításának azokat a lényeges elemeit vették figyelembe, amelyeknél szükségesnek tartották az ajánlatkérők versenyeztetését, míg azokat a szempontokat, amelyek az Önkormányzat szempontjából nem voltak lényeges eltérések az egyes ajánlattevők között, azt a szerződéstervezetben szerepeltették. Az Önkormányzatnál leggyakrabban alkalmazott bírálati szempontok az alábbiak voltak: Az ellenszolgáltatás mértékének súlyszáma 6-10, a késedelmi kötbér súlyszáma 2-3, a meghiúsulási kötbér, a garanciavállalás időtartama 2-3, a garancia nagysága 1-2 volt. A többletjótállást az eljárások 78%-ában alkalmazták bírálati szempontként, főként építési beruházásoknál. A teljesítési és fizetési határidő kiemelt jelentőségű bírálati szempont volt az európai uniós forrásból finanszírozott eljárásoknál (a szigorú elszámolási határidők miatt) főleg az utaknál és a szennyvízcsatorna beruházásoknál. A bírálati szempontok alkalmazására jellemző példák a következő eljárások:

20


• az Erdei Ferenc Szakközépiskola első beszerzési tételeinek beszerzése 2005. tárgyában nyílt eljárás megindítására 5752/2005. szám alatt a KÉ./86. számában közzétett ajánlati felhívásban bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt, melynek résszempontjaiként a bruttó ajánlati ár 50 ponttal, a jótállási feltételek 40 ponttal kerültek meghatározásra. A vállalt garancia, jótállás időtartamát, a fizetési határidőt, kötbért és egyéb feltételeket az ajánlati felhívásban nem határoztak meg. • a Maros-part és környéke rehabilitációs tervének elkészítése 2006. tárgyában nyílt eljárás megindítására 12384/2005. szám alatt a KÉ./63. számában közzétett ajánlati felhívásban bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt, melynek részszempontjaiként a bruttó ajánlati ár 8 ponttal, a jótállási feltételek 2 ponttal, a kötbér 2 ponttal kerültek meghatározásra. A vállalt garancia jótállás időtartamát, a fizetési határidőt és egyéb feltételeket az ajánlati felhívásban nem határoztak meg. • a Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence építése 2006. tárgyában tárgyalásos eljárás megindítására 228/2006. szám alatt a KÉ./6. számában közzétett ajánlati felhívásban bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt, melynek részszempontjaiként a bruttó ajánlati ár 7 ponttal, a jótállási feltételek 2 ponttal, a kötbér 3 ponttal, a teljesítési határidő 2, az egyéb feltételeket 1 ponttal határozták meg. • A Belterületi csapadékvíz-csatorna rekonstrukciós munkáinak kivitelezése tárgyú nyílt építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás 13098/2007. számú ajánlattételi felhívásában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt, melynek részszempontjaiként a vállalkozási díj 6 ponttal, a teljesítési határidő 2 ponttal, a jótállási feltétek 3 ponttal, a kötbér és egyéb feltételek 1 ponttal kerültek meghatározásra.

A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontként történő alkalmazását elsősorban az egyszerű eljárásoknál alkalmazták. Az Önkormányzat azoknál az eljárásoknál alkalmazta, ahol a beszerzési érték, áru vagy szolgáltatás, és a munkavégzés feltételeinek az előírása egyértelmű volt. Ez a bírálati módszer előnyös, mert gyors, különösen, ha rövid idő állt rendelkezésre a fejlesztéshez kapott támogatások felhasználására, választása minden esetben célszerű és indokolt volt. Az Önkormányzat – mint ajánlatkérő – az egyszerű eljárások 89%-ában, a nemzeti eljárásrendbe tartozó eljárások 22%-ában alkalmazta ezt az értékelési módszert. Az intézményi beszerzéseknél ugyanezt a módszert alkalmazták. Az Önkormányzatnál kialakított bírálati szempontrendszer biztosította a beszerzések célszerű és határidőre történő megvalósítását. Az Önkormányzatnál a közbeszerzési eljárások előkészítettsége megfelelő volt. Az éves közbeszerzési terv összeállítása során megtörtént a beszerzési igények pontos azonosítása, melyet az év közben jelentkező újabb eljárások miatt módosítottak a vizsgált években. Az egyes eljárások megindítása előtt az ajánlattételi felhívás, továbbá a dokumentáció elkészítése során megtörtént az eljárás műszaki tartalmának pontos meghatározása.

2.3.

A közbeszerzési eljárások ráfordítása a beszerzések tervezett értékéhez viszonyítva, a közbeszerzésre fordított kiadások alakulása, a közbeszerzési eljárások hatása a költségek csökkentésére Az Polgármesteri hivatal éves költségvetési kiadásain5 belül a közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzések kiadásai a 2005-2006-2007. években 12,90%, 10,96% 16,96%-os részarányt képviseltek. A közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzések kiadásai a 2005-ről a 2006. évre 27%-os visszaesést, a 2007. évre 8,89%-os növekedést mutatnak. 5

A Polgármesteri hivatal kiadásai magukban foglalják a hivatal és a hozzá tartozó, részben önálló költségvetési szervek kiadásait is.

21


Az Polgármesteri hivatal felhalmozási kiadásainak aránya a költségvetésén belül a 2005. évről a 2007. évre 1 949 618 ezer Ft-ról 922 989 ezer Ft-ra csökkent. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások csökkenése az előző évben befejeződött felújítások és beruházások miatt keletkezett. Az Új Nemzeti Fejlesztési Tervben biztosított pályázati források megfordították a felhalmozási kiadások csökkenő tendenciáját a 2007. évről a 2008. évre jelentős, 101%-os növekedést eredményeztek.(1. sz. tanúsítványban foglalt adatok alapján)

A Polgármesteri hivatalban a felhalmozási kiadásokon belül a közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzések kiadásai százalékos aránya és abszolút értéke 2005-2006-2007. években 696 351 ezer Ft, 537 001 ezer Ft, 784 455 ezer Ft volt, azaz a 2005-ről a 2007-re 12,65%-os növekedést mutatott. A növekedés oka, hogy a 2006. évi választások előtt benyújtott pályázatokból nyert támogatások felhasználása a 2007. évben realizálódott, és nagyobb volumenű beruházásokat valósítottak meg ebben az évben. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzések kiadásai a Polgármesteri hivatalban jelentkeztek, mivel a költségvetési kiadásokra ott terveztek meg, illetve hagytak jóvá előirányzatot. A Polgármesteri Hivatal a vizsgált években összesen 46 eredményes közbeszerzési eljárást bonyolított le, melyből 60,88% építési beruházás, 19,56% árubeszerzés, 19,56% szolgáltatás volt. A Polgármesteri hivatal a vizsgálatra kijelölt 18 közbeszerzési (9 nyílt és 9 egyszerű) eljárásból árubeszerzés érdekében összesen öt esetben, szolgáltatás megrendelésére négy, építési beruházás érdekében kilenc esetben folytatott le közbeszerzési eljárást a 2005-2007. években:

22


Árubeszerzés: • a nyílt eljárások keretén belül két esetben a 2005. évben az Erdei Ferenc Szakközépiskola első beszerzési tételeinek és az IKT eszközök beszerzését bonyolították le; • az egyszerű eljárás keretén belül három esetben: a 2005. évben az Iskolatej, a 2006. évben a Kommunális kistraktor, a 2007. évben a Háztartási barnaszén tüzelőanyag beszerzését bonyolították le. Szolgáltatás: • a nyílt eljárások keretén belül két esetben: a 2006. évben a Maros-part és környéke rehabilitációs tervének, a 2007. évben a Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése c. tervpályázat továbbtervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése beszerzését bonyolították le. • az egyszerű eljárás keretén belül két esetben: a 2006 évben a Maros-part Kerékpár- és árvízi védekezési út engedélyes terveinek elkészítése és a tervek engedélyeztetése, a 2007. évben a Belterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút tervezése beszerzését bonyolították le; Építési beruházás: • a nyílt eljárások keretén belül öt esetben: a 2005. évben a Termálkútfúrás, a 2006. évben Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence építése, Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési munkái I., Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési munkái II., és a 2007. évben a Belterületi csapadékvíz-csatorna rekonstrukciója megrendelését bonyolították le. • az egyszerű eljárás keretén belül négy esetben: a 2005. évben a Petőfi park rehabilitációja, a Táncsics Mihály út útépítésének kivitelezési munkái, a 2006. évben a GacsibaPapháti csatornák rekonstrukciós munkái, a 2007. évben a Járdaprogram kivitelezési munkái megrendelését bonyolították le.

Az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeként a szolgáltatásoknál és az építkezési beruházásoknál a vizsgált időszakban a becsült értékhez képest alacsonyabb értéken kötötték meg a vállalkozói, kivitelezői szerződéseket. A 2005-2007. évek közötti költségvetési években tervezett időszakra a vizsgálatba vont beszerzések tervezett értékéhez viszonyítva a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a beszerzésekre fordított kiadások beszerzési tárgyanként az alábbiak szerint alakultak: Az egyszerű eljárásoknál: • Árubeszerzés becsült értéke: 31 900 ezer Ft, a szerződött összeg 30 508 ezer Ft, a teljesítés 95,64%, a megtakarítás összege 1392 ezer Ft, 4,36 %-os volt; • az összes építkezés becsült értéke: 103 533 ezer Ft, a szerződött összeg 102 874 ezer Ft, a teljesítés 99,36%, a megtakarítás összege 659 ezer Ft, 0,64%-os volt; • a szolgáltatások összes értéke: 34 000 ezer Ft, és a szerződött összeg 22 500 ezer Ft, a teljesítés 66,18% és a megtakarítás összege 11 500 ezer Ft 33,82%-os volt. A nyílt eljárásoknál: • Árubeszerzés becsült értéke: 53 991 ezer Ft, a szerződött összeg 53 954 ezer Ft, a teljesítés 99,33%, a megtakarítás összege 37 ezer Ft, 0,07 %-os volt; • Az építkezés becsült értéke: 862 574 ezer Ft, a szerződött összeg 756 433 ezer Ft, a teljesítés 87,69%, a megtakarítás 12,31%, 106 141 ezer Ft;

23


• a szolgáltatások összértéke: 146 700 ezer Ft, a szerződött összeg 146 700 ezer Ft., a teljesítés 100 %, megtakarítás nem volt; A vizsgálatra kijelölt közbeszerzési eljárásoknál a beszerzések megvalósításának eredeti szerződéses értéke (pótmunkák nélkül) egy esetben sem volt magasabb a becsült értéknél. A vizsgálatra kijelölt eljárások dokumentációiban szereplő adatokból megállapítható volt, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásokra megajánlott vállalási árak közelítettek, vagy meghaladták a becsült értéket, míg a nyílt eljárásokban – különösen az építésre vonatkozóknál – az ajánlati árak a becsült érték alatt voltak. Az Önkormányzat nem vizsgálta és elemezte a közbeszerzések hatékonyságát. Az éves költségvetési rendeletekben eredeti, illetve év közben induló eljárásoknál módosított előirányzatként megjelenítették a beszerzések fedezetét. A közbeszerzési eljárások lebonyolításának járulékos költségeiről külön nyilvántartást nem vezettek. A közbeszerzési eljárásokra fordított járulékos kiadások a 2005. évben 1,14%, a 2006. évben 1,25%, a 2007. évben 0,66%-os minimális arányt képviseltek a közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzések kiadásaihoz viszonyítva. A közbeszerzési eljárások előkészítését, lebonyolítását, a szerződések és módosításaik előkészítését, a közzétételhez kapcsolódó dokumentáció előkészítését elsősorban a Polgármesteri hivatal köztisztviselői végezték egyéb munkaköri feladataik mellett, osztott munkakörben. Az Önkormányzatnak állandó közbeszerzési tanácsadóval volt megbízási szerződése határozatlan időre, külső lebonyolítót egy esetben, a Fürdő építése tárgyú közbeszerzési eljárásban vettek igénybe. A kiadások változása nem volt jelentős, a saját szervezet személyi juttatásainak összege a 2005. évben 3286 ezer Ft, míg a 2007. évben 3472 ezer Ft volt (1. számú tanúsítvány adatai).

2.4.

A közbeszerzési eljárások eredményeként a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződéseknek az ajánlati felhívással, a dokumentációkkal és az ajánlatokkal való összhangja, az ajánlatkérő önkormányzat érdekeinek védelmét biztosító garanciális szerződéses elemek meghatározása, a szerződések megkötésénél a Kbt-ben előírt határidők érvényesülése Az Önkormányzat valamennyi vizsgált és lefolytatott közbeszerzési eljárásban eleget tett a Kbt. 65. § (1) bekezdésében foglaltaknak és az ajánlati, ajánlattételi felhívásban előírta az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlati, ajánlattételi felhívásban az alkalmatlanná minősítés szempontjait is megadták. Az Önkormányzat – mint ajánlatkérő – vizsgálta az ajánlattevők alkalmasságát mind a nemzeti eljárásrendbe tartozó, mind az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál. Az ajánlati és ajánlattételi felhívásban a Kbt. 66-69. §-ainak megfelelően határozták meg a jogi, a pénzügyi, a gazdasági, a műszaki és a szakmai alkalmasság igazolásának szempontját és módját. A Bírálóbizottsági jegyzőkönyvek szerint a Bírálóbizottság a beérkező ajánlatokat értékelte formai és tartalmai szempontból, ahol az eredeti ajánlati felhívásban biztosította, szükséges esetén a hiánypótlásra javaslatot tett. A kiválasztott közbeszerzési eljárásoknál a szerződések tartalma megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak, valamint az ajánlattételi felhívásban és a részletes pályázati dokumentációban foglaltaknak, eltérés nem volt. A szerződések megkötése a Kbt-ben előírt

24


határidőben az eredményhirdetést követő 8 napon túl történt meg, időpontjának meghatározásakor figyelembe vették a Kbt. 99. § (2) bekezdésében és a 323. § (2) bekezdésében meghatározott jogorvoslat kezdeményezési határidőket. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban nem kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. A hitelszerződésekben rögzítették a hitel célját, pénznemét, összegét, a futamidőt, a rendelkezésre tartási időt, a lejárat napját, a törlesztésre, előtörlesztésre vonatkozó szabályokat, a kamatfizetés adatait és a késedelmi kamat mértékét Panel Plusz hitel összege a 2006. évben 89 926 ezer Ft volt. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban nem fordult elő előre nem látható, és elháríthatatlan ok, azaz a Kbt. 99. § (3) bekezdésében foglalt körülmény, a szerződéseket határidőben megkötötték. A beszerzés megvalósítására megkötött vállalkozási, szállítási szerződésekben az Önkormányzat érdekeit biztosítva meghatározták a garanciális szerződési elemeket. A Ptk. 246249., 298-318. §-ában foglalt mellékkötelezettségek közül a szerződésekben alkalmazták a kötbért, a késedelmes teljesítés, a teljesítés meghiúsulása, és hibás teljesítés esetére érvényesültek a jótállásra, a jóteljesítési garanciára, szavatosságra vonatkozó előírások. A jóteljesítési garanciát és a biztosítékot bankgaranciával teljesítették. A jóteljesítési garanciát az ajánlatkérő többletként értékelte a bírálati szempontok összeállításánál, azzal érvelve, hogy az a vállalkozó hibajavítási készségét segíti elő. A kikötött mellékkötelezettségek a késedelmes és nem megfelelő minőségi teljesítés esetére biztosították az Önkormányzat érdekeinek védelmét. A közbeszerzési eljárások alapján megkötött vállalkozói, kivitelezői szerződésekben az alábbi garanciális elemek meghatározása volt a jellemező: • A Térségi Oktatási Célokat szolgáló tanmedence építésére 2006. április 26-án kötött szerződés szerint a vállalkozó az elkészült létesítményre 60 hónap időtartamra jótállást és teljes körű szavatosságot vállalt. A vállalkozó jóteljesítési biztosítékot nyújtott a nettó vállalkozói díj 10%-ának megfelelő értékben, bankgarancia formájában. A kötbér késedelmes teljesítés esetén napi 11 394 ezer Ft, legfeljebb a bruttó vállalkozói díj 20%-a, a meghiúsulási kötbér a nettó vállalkozói díj 25%-a volt. • A Petőfi Park rehabilitációjának kivitelezési munkáit a Szabókert Kertészeti és Kivitelező és Kereskedelmi Kft. 29 988 ezer Ft áron vállalta. A vállalkozó jóteljesítési biztosítékot nyújtott a bruttó vállalkozói díj 5%-ának megfelelő értékben, bankgarancia formájában a jótállási idő lejártáig. A létesítményre 24 hónap időtartamra jótállást és teljes körű szavatosságot vállalt. A kötbér késedelmes teljesítés esetén napi 299 ezer Ft, legfeljebb a nettó vállalkozói díj 15%-a, a meghiúsulási kötbér a nettó vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összeg volt. • A Járdaprogram 2007. munkáinak kivitelezésére 2007. szeptember 21-én kötött vállalkozói szerződés szerint a vállalkozói díj 28 333 ezer Ft volt. A létesítményre 36 hónap időtartamra jótállást és teljes körű szavatosságot vállalt. A kötbér késedelmes teljesítés esetén a szerződés nettó végösszegének napi 1%-a, legfeljebb a nettó vállalkozói díj 20%-a, a meghiúsulási kötbér a nettó vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összeg volt. • A Táncsics Mihály útépítés kivitelezési munkáira 2005. augusztus 19-én kötött vállalkozási szerződés szerint a szerződés ellenértéke 15 200 ezer Ft volt. A megépített útra 36 hónap időtartamra jótállást és teljes körű szavatosságot vállalt. A kötbér maximális öszszege késedelmes teljesítés esetén a bruttó vállalkozói díj 10%-a, a meghiúsulási kötbér a bruttó vállalkozói díj 10%-ának megfelelő összeg volt. A vállalkozó jóteljesítési garanciát nyújtott, melynek mértéke a szerződés bruttó végösszegének 5%-a volt.

25


• A Belterületi csapadékvíz-csatorna rekonstrukciós munkáira 2007. december 17-én kötött vállalkozási szerződésben a vállalkozási díj 166 000 ezer Ft volt. Az elkészült létesítményre 120 hónap időtartamra jótállást és teljes körű szavatosságot vállalt. A kötbér maximális összege késedelmes teljesítés esetén a nettó vállalkozói díj 20%-a, a meghiúsulási kötbér a teljesítéssel nem fedezett nettó vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összeg volt. A vállalkozó bankgrarancia formájában a szerződés aláírásával egyidejűleg a nettó vállalkozói díj 100%-ának megfelelő teljesítési biztosítékot, valamint a Ptk. 405.§ (5) bekezdése szerinti utófelülvizsgálati eljárás befejeződéséig a nettó vállalkozói díj 100%-ának megfelelő jóteljesítési biztosítékot nyújtott. Az Önkormányzat az alvállalkozó foglalkoztatását mind az ajánlati, mind az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban és a megkötött szerződésekben engedélyezte azzal a feltétellel, hogy a vállalkozó felel az alvállalkozó által okozott károkért. Az alvállalkozó igénybevételét a megkötött szerződésekben biztosították. Az ajánlattevők minden esetben nyilatkoztak, hogy milyen arányban és mely alvállalkozók közreműködését kívánják igénybe venni. A leírtak alapján biztosított volt a szerződésekben az Önkormányzat érdekeinek védelme. Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződéseiben meghatározta a folyamatba épített ellenőrzés, a műszaki ellenőrzés módját, amely biztosította, hogy a teljesítés határidőre és megfelelő minőségben történjen. Az építési szerződéseknél a műszaki ellenőr köteles volt az építkezést meghatározott időszakonként ellenőrizni, ezt az építési naplóban dokumentálni, valamint a kivitelezési munkák ütemezését a vállalkozóval egyeztetni. Az árubeszerzésekre megkötött szerződések alapján az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és a szállítólevéllel dokumentálták a teljesítést.

2.5.

A szerződések módosítása során a Kbt. szerződésmódosítására vonatkozó előírások betartása, a szerződésmódosításoknak a beszerzés megvalósulására gyakorolt hatása Az Önkormányzatnál a vizsgálatba bevont 18 közbeszerzési eljárás 55,55%-ánál, 10 esetben vált szükségessé az eljárás eredményeként megkötött szerződések módosítása a Kbt. 303. §-a alapján. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén fennálltak a szerződésmódosítás Kbt-ben meghatározott feltételei. A szerződésmódosítások kezdeményezője és érdekeltje részben az Önkormányzat és részben az ajánlattevő kivitelező volt. A vizsgált eljárásoknál az alábbi szerződések módosítására került sor. Az egyszerű eljárásoknál hat esetben került sor a szerződés módosítására, melyből négy érintette a vállalkozási árat, kettőnél egyéb műszaki ok miatt vált szükségessé a módosítás, amely sem a teljesítési határidőt, sem a vállalkozási árat nem érintette. • A Gacsiba-Papháti csatornák rekonstrukciós munkái: a 2006. augusztus 7-én megkötött szerződést 2007. február 14-én módosították. A módosításra műszaki okok miatt került sor a mérföldkövek közötti átcsoportosítás miatt. A módosítás nem érintette sem a határidőt, sem a vállalkozói díjat; • A Járdaprogram 2007.: a 2007. szeptember 27-én megkötött szerződést 2007. október 1-én módosították, mert az eredeti programban tervezett utcában nem jött létre építőközösség, ezért egy másik utcában készítették el a járdaburkolat felújítást. A módosítás nem érintette sem a vállalkozói díjat, sem a határidőt; • A Belterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút tervezése: hirdetmény közzététele nélkül induló egyszerű eljárás keretében. A bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A becsült összeg 8500 ezer Ft, a szerződés szerinti összeg 7500

26


ezer Ft volt. A szerződést 2007. április 10-én kötötték meg az UVATERV Zrt-vel, a teljesítési határidő 2007. augusztus 31. volt. A szerződést 2007. április 16-án módosították, mert a szerződés tárgyát képező útszakaszok egy részének építésére állami támogatást nyert el és annak a terveit egy másik eljáráson belül terveztették meg. A duplikáció elkerülése érdekében 544 ezer Ft összeggel, 7500 ezer Ft-ról 6966 ezer Ft-ra csökkentették a szerződött összeget. • A Táncsics Mihály út útépítésének kivitelezési munkái: a 2005. augusztus 19-én megkötött vállalkozói szerződést 2005. szeptember 9-én, műszaki okok miatt módosították a felmerülő pótmunkák miatt, amelyek víznyelőaknák készítésére, akna fedlap elhelyezésére és útalap készítésére, meghosszabbítására vonatkozott. A többletmunka értéke 173,6 ezer Ft volt, így a szerződés végösszege 15 200 ezer Ft-ról 15 373 ezer Ft-ra növekedett. • A Petőfi park rehabilitáció: kivitelezési munkái hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárás volt, a becsült érték 30 000 ezer Ft, a szerződött összeg 29 988 ezer Ft. A vállalkozóval 2005. november 29-én kötötték meg a szerződést, melynek módosítására 2006. január 3-án került sor műszaki okok miatt, a mesterséges tó kialakításához gejzír helyett mesterséges vízesést alakítottak ki a balesetveszély elhárítása miatt. A pótmunkák értéke 923 ezer Ft volt, így a szerződött összeg 30 911 ezer Ft-ra növekedett. A többletkiadást az Önkormányzat saját forrásból pótolta. • A Kommunális célokat szolgáló kistraktor és tartozékai beszerzése: a 2006. május 23-án megkötött 14 756 ezer Ft-ra szóló szerződést módosították 244 ezer Ft-tal, mert a traktor alapárában a működéséhez szükséges gyepkímélő kerékkészlet, hátsó munkalámpa és első táska pótsúly készlet nem szerepelt. A módosítással a traktor beszerzési ára a becsült értékre, 14 900 ezer Ft-ra növekedett. A nyílt eljárásoknál négy esetben módosították a megkötött szerződéseket: • a 2006. évben egy esetben új műszaki körülmény miatt pótmunkák végzése a vállalkozói díj emelését eredményezte, a 2007. évben egy esetben a teljesítési határidőt, egy esetben a vállalkozási díjat, egy esetben a teljesítés részhatáridejét módosították. • Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési munkái I. a 2006. évben: a fejlesztési kivitelezése során előre nem látható és tervezhető műszaki probléma jelentkezett a térburkolási és útépítési munkák kivitelezése során. A módosítás a beruházás megvalósításához szükséges volt, melyet a nem megfelelő talajminőség okozott, emiatt talajcsere vált szükségessé 20 cm vastagságban, kavicsfeltöltéssel tömörítve a burkolat stabilitásának biztosításához. A munka elvégzése a Polgármesteri hivatal terhére 522 ezer Ft többletköltséget eredményezett. A vállalási ár 29 238 ezer Ftról 29 760 ezer Ft-ra módosult. • Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építési-szerelési

munkái II. a 2006. évben: a kivitelezés során előre nem látható problémák megoldása érdekében jelentős műszaki beavatkozásra volt szükség, mely 4050 ezer Ft többletköltséget eredményezett. Külső tusolók részére megfelelő nyomás biztosítása miatt nyomásfokozók telepítése, nagytartályos vegyszertárolás kialakítása, a vegyszerezés kibővítése (VAPOTECH vízkezelési technológiával) vált szükségessé. A vállalási ár 39 124 ezer Ftról 43 174 ezer Ft-ra módosult. • Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence építése a 2006. évben: a szerződés módosítására egy alkalommal került sor a vállalási határidőt hosszabbították meg 2006. november 15-ről 2007. március 31-re. A módosítás oka, hogy az építési terület kisajátított ingatlanokon helyezkedik el, melyeknek talaja tömörítésre szorult. A kisajátítás utáni in-

27


gatlanok területének 80%-át rehabilitálni kellett a környezeti szennyezettség, illetve a területen lévő nagyméretű emésztők, derítők megszüntetése érdekében. A rehabilitáció talajcserével járt, amelyet nehezített a csapadékos időjárás, valamint a térséget súlytó árvíz okozta talajvízszint emelkedés. • Makó Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése c. tervpályázat továbbtervezése,

az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése a 2007. évben: a szerződéskötéskor előre nem látható okokra tekintettel a tervezéssel érintett terület bővítése vált szükségessé, amely mind a vázlattervek, mind a bontási és építési engedélyezési tervek teljesítési részhatáridejének meghosszabbítását eredményezte. Emiatt az ajánlattevő kezdeményezésére a 2007. november 19-i részhatáridőt 2007. december 14-re hosszabbították meg. A szerződésmódosítás a vállalkozási díjat és a szerződés többi pontját nem érintette. A kiválasztás során alkalmazott bírálati szempontrendszerre épülő szerződéses feltételeket részben érintették a szerződésmódosítások. A szerződésmódosításokban elfogadott, megváltozott feltételek elsősorban a szerződésben megkötött vállalkozói árra, másodsorban a határidők módosítására voltak hatással. A módosítások miatt a szerződések egyéb tartalmi elemei nem változtak, a minőségi követelmények teljesítésére nem voltak hatással. A szerződésmódosítások kapcsán, gazdaságossági számításokat nem végeztek, azonban a vállalkozóval és az Önkormányzat műszaki ellenőrével egyeztették a módosítások műszaki tartalmát és a többletköltségeket. Az Önkormányzat azokat elfogadta, mert arányban álltak a szerződésmódosításban vállalt többletmunkával. A többletmunkák költségeit az Önkormányzat saját forrásból finanszírozta. Az Önkormányzatnál a vállalási árat növelő szerződésmódosítások miatt nem kellett új közbeszerzési eljárást lefolytatni.

3.

A KÖZBESZERZÉSI

ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGE, AZ ELJÁRÁS EGYES SZAKASZAINAK DOKUMENTÁLTSÁGA

3.1.

A beszerzés jellegére tekintettel alkalmazott eljárási formák célszerűsége, a közbeszerzési eljárások megindításának, lefolytatásának, egyes szakaszai dokumentáltságának, az előírt határidők betartásának, a közbeszerzési eljárásokat lezáró döntéseknek a szabályszerűsége Az Önkormányzatnál az egyes közbeszerzési eljárási formák alkalmazásának Kbt-ben foglalt feltételei fennálltak. A közbeszerzési eljárást a beszerzés szakmai indokoltsága, a környezeti hatások, a költségek és a források figyelembevételével határozták meg. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban lefolytatott 46 eredményes közbeszerzési eljárásból 13 nyílt és 32 egyszerű eljárás volt. A 2005. és a 2006. évben egy-egy közösségi értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le. • a 2005. évben az európai uniós támogatásból megvalósuló Erdei Ferenc Szakközépiskola első beszerzési tételeinek beszerzése 49 991 ezer Ft értékű árubeszerzésnél; • a 2006. évben a 89 927 ezer Ft értékű Panel hitel felvételére irányuló közbeszerzési eljárásban, melyet a közösségi eljárásrend szerint folytattak le; A lefolytatott 32 egyszerű közbeszerzési eljárás az alábbiak szerint alakult: • a 2005. évben 21 egyszerű közbeszerzési eljárásból 19 a nemzeti értékhatár 50 százalékánál alacsonyabb, és kettő magasabb összegű volt;

28


• a 2006. évben 5 eljárásból 3 a nemzeti értékhatár 50 százalékánál alacsonyabb és 2 magasabb összegű volt; • a 2007. évben 6 eljárásból 5 a nemzeti értékhatár 50 százalékánál alacsonyabb és 1 magasabb összegű volt.

A hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárások esetén nem foglalták írásba előzetesen azon elveket, amely alapján kijelölésre kerültek azok a vállalkozók, akik számára az ajánlati felhívást megküldték. Erre vonatkozóan a közbeszerzési szabályzat sem tartalmazott előírást. Az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál a felhívást elsősorban olyan vállalkozóknak küldték meg, amelyekkel az Önkormányzatnak a korábbi években már volt munkakapcsolata, vagy az adott tárgyú közbeszerzésről kedvező referenciákkal rendelkeztek. A nemzeti értékhatár felét el nem érő közbeszerzéseknél a Kbt. 299.§ (1) bekezdésének b) pontját betartva, minimum három gazdasági szervezetnek, vállalkozásnak küldtek ajánlattételi felhívást. Összesen 40 gazdálkodó szervnek küldték meg az ajánlati felhívást és 23 vállalkozó nyújtott be ajánlatot. A Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja szerint írásbeli ajánlati felhívásra a vizsgált kilenc egyszerű eljárásból nyolc esetben került sor. • Iskolatej: 4 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 2 élt ajánlattal; • Gacsiba-Papháti csatornák rekonstrukciós munkái: 3 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 3 élt ajánlattal; • A Járdaprogram 2007.: 3 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 2 élt ajánlattal; • Belterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút tervezése: 7 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 5 élt ajánlattal; • Táncsics Mihály út útépítésének kivitelezési munkái: 4 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 4 élt ajánlattal; • Petőfi park rehabilitáció: 4 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 4 élt ajánlattal; • Kommunális célokat szolgáló kistraktor és tartozékai beszerzése: 3 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 1 élt ajánlattal; • Háztartási barnaszén és vegyes tüzifa beszerzése: 5 vállalkozónak küldték meg az ajánlatot, ebből 2 élt ajánlattal.

A hirdetmény útján közzétett ajánlati felhívások a Kbt-ben foglaltaknak megfelelő formában és tartalommal történtek, az Önkormányzatnál a Kbt-ben előírt határidőket betartották. A kilenc egyszerű közbeszerzési eljárásból egyet indítottak hirdetménnyel (Maros-part és környéke rehabilitációs tervének elkészítése 2006.) Az Önkormányzat tárgyalásos közbeszerzési eljárást két esetben folytatott le: • A 2006. évben a PKB egy korábbi, eredménytelen közbeszerzési eljárás miatt úgy döntött, hogy a nemzeti értékhatár szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményez a korábbi sikertelen eljárásban foglalt ajánlatok alapulvételével. A részvételi felhívás a tárgyalásos eljárás megindítására 2006. január 13-án a KÉ 6. számában jelent meg a Makói Térségi Oktatási Célokat Szolgáló Tanmedence kivitelezésére. A felhívás a teljes menynyiségre vonatkozott, a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Az Önkormányzatnak erre a feladatra 540 000 ezer Ft állt rendelkezésére. A részvételi felhívásra három jelentkező adott be ajánlatot. Az Önkormányzat közzétette a részvételi szakasz eredményéről a benyújtott ajánlatokat. A tárgyalásra meghívott három ajánlattevő közül a Bírálóbizottság a legelőnyösebb ajánlattevővel javasolta megkötni a szerződést,

29


melynek összege 474 755 ezer Ft volt. A tárgyalás alapján 2006. április 26-án a FERROÉP Rt-vel kötötték meg a kivitelezésre a szerződést. • Az Önkormányzat a Kbt. 125.§ (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le a Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése generál tervezési munkáinak ellátása tárgyában. A korábban a 2002. évben tervpályázaton nyertes két cégnek küldött meghívást. A két vállalkozó ajánlata közül a MAKONA Kft. 100 000 ezer Ft-os ajánlata azonos volt a becsült értékkel, emiatt a Bírálóbizottság vele kötötte meg a tervezési szerződést az ajánlatnak megfelelően. Az Önkormányzat gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást nem folytatott le. A közbeszerzési eljárások megindításáról és a közbeszerzési bizottsági tagok kijelöléséről a közbeszerzési szabályzatban felhatalmazott PKB döntött minden esetben. A döntés előkészítését a Polgármesteri hivatal köztisztviselőiből álló előkészítő munkacsoport végezte, és a Kbt-ben foglalt feltételek alapján határozták meg az alkalmazandó eljárási formákat. A döntés előkészítés dokumentumai az adott fejlesztést, illetve beruházást jóváhagyó testületi jóváhagyó határozat, az engedélyezett műszaki tervek, hatósági engedélyek, pályázatok, megkötött támogatási szerződések és az Önkormányzat költségvetési rendeletei voltak. • Az Önkormányzat nem élt a Kbt. 76.§ (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, ajánlati felhívásának visszavonására nem került sor. Az ajánlati felhívás, illetve a részvételi dokumentáció a Kbt. 54-55 §-aiban foglaltaknak megfelelően a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást az előírt tartalommal és formában tartalmazta. Az ajánlattevők közötti esélyegyenlőséget az alkalmassági követelmények és az igazolások azonos módjának meghatározásával biztosította az Önkormányzat. A lefolytatott eljárásoknál hasonló, általános és nem egy-egy cégre szabott alkalmassági követelményeket fogalmaztak meg, amelyet a vállalkozók teljesíteni tudtak. A hiánypótlás lehetőségéről és annak köréről a Kbt. 83. §-ának megfelelően minden esetben rendelkeztek. A 2005. évben nem biztosították az ajánlati felhívásban a hiánypótlási lehetőséget. A 2006. évtől teljes körűen biztosították a hiánypótlást, amely az ajánlat elbírálási szempontokkal összefüggő tartalmi elemeinek módosítását nem eredményezte, csak az ajánlat egyértelművé tételét, kiegészítését, hiányzó igazolások pótlását. Az ajánlattételi felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározták az ajánlatok elbírálásának szempontjait. A legalacsonyabb összegű ajánlatot, mint bírálati szempontot elsősorban az egyszerű közbeszerzési eljárásokban alkalmazták, a tervezett ill. a becsült érték túllépésének elkerülése érdekében, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint az ajánlatok többsége rendszerint a becsült érték felett volt az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál. A legelőnyösebb ajánlatot, mint bírálati szempontot főleg a nyílt közbeszerzési eljárásoknál alkalmazták: • az egyszerű eljárásoknál nyolc esetben alkalmazták a legalacsonyabb összegű ajánlatot, és egy esetben a legelőnyösebb ajánlatot, mint bírálati szempontot; • a nyílt közbeszerzési eljárásokban két esetben alkalmazták a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást mint bírálati szempontot (Maros-part és környéke rehabilitációs tervének elkészítése 2006. és a Makó Városi Fürdő rekonstrukciója és fejlesztése tervezési munkáinak ellátása). Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok közül leggyakrabban a következőket alkalmazták: az ellenszolgáltatás mértéke, teljesítési határidő, fi-

30


zetési határidő, és a jótállási feltételek, amelyek biztosították az Önkormányzat elvárásainak érvényesülését. Bírálati szempontként történő meghatározásuk esetén a legmagasabb összpontszámú ajánlat volt a nyertes, amelyik a legalacsonyabb ár mellett a megfelelő műszaki tartalommal az Önkormányzat érdekeinek megfelelően a legmagasabb garanciát nyújtotta. Az Önkormányzat az ajánlattételi felhívásban a több ajánlattevő általi közös ajánlattétel lehetőségét minden közbeszerzési eljárásban lehetővé tette. A részajánlat-tételi lehetőséget két esetben (Térségi oktatási célokat szolgáló tanmedence befejező és kiegészítő építésiszerelési munkái és a Járdaprogram 2007.) a részenkénti ajánlattételi lehetőséget biztosították. Többváltozatú (alternatív) ajánlattételi lehetőséget a korrekt összehasonlíthatóság hiánya miatt az Önkormányzat nem biztosított az eljárásokban. Az ajánlatkérő vizsgálta a Kbt. 87. §-ában foglaltaknak megfelelően, hogy az ajánlatok nem tartalmaztak-e kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve az ajánlat tartalmi eleme nem volt-e lehetetlen, túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás nem fordult-e elő. Irreálisan alacsony ár és egyéb irreális megajánlás a vizsgált közbeszerzési eljárásokban nem fordult elő. A Kbt. 88.§ (1) f) pontjában meghatározottak alapján az alábbi ajánlatok egyéb módon nem feleltek meg a felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek: • a Petőfi park rehabilitáció kivitelezési munkáira hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárás során négy vállalkozónak küldték meg az ajánlatukat és négy vállalkozó nyújtott be ajánlatot. A becsült érték 30 000 ezer Ft volt, a szerződött összeg 29 988 ezer Ft. A Bírálóbizottság összességében a legelőnyösebb ajánlatot, mint bírálati szempontot alkalmazta és az eljárás során a négy ajánlattevőből egy Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert az nem tartalmazta az ajánlattételi felhívásban foglaltakat, azaz a pénzintézeti nyilatkozatot, az ajánlat tárgyával kapcsolatos referencia ismertetését, valamint, hogy az ajánlattevő nem rendelkezett ötéves szakmai gyakorlattal bíró felelős műszaki vezetővel; • a Maros-part Kerékpár- és árvízi védekezési út engedélyes terveinek elkészítése és a tervek engedélyeztetése hirdetmény közzétételével induló egyszerű közbeszerzési eljárás. A bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, melyet annak elkerülése érdekében alkalmazott az ajánlatkérő, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ne lépjék túl. A hirdetményre hat ajánlat érkezett. Az ajánlati árak 15 000 és 56 000 ezer Ft között szóródtak. A becsült érték 23 000 ezer Ft volt, a szerződött összeg 15 000 ezer Ft volt. Az ajánlattevők közül a Makadám 2000 Bt. ajánlata érvénytelen volt, mert a becsatolt ajánlattételi nyilatkozatának cégszerű aláírását elmulasztotta, a pénzintézeti nyilatkozat nem felelt meg az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak, illetve az ajánlattevő nem nyilatkozott a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékű alvállalkozói igénybevételről. • A Gacsiba-Papháti csatornák rekonstrukciós munkái hirdetmény közzététele nélkül induló egyszerű eljárás bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A meghívottak és az ajánlattevők száma három volt. Az ajánlati ár 29 353 ezer Ft és 30721 ezer Ft között volt. A szerződést 29 353 ezer Ft-on kötötték meg. Az ajánlatot benyújtó három ajánlatból kettő érvénytelen volt. A Makó és Környéke Vízgazdálkodási Társulat nem csatolta a számlavezető pénzintézet, a biztosító igazolását, a referenciaigazolást és a cégkivonatot. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat az érvényes szakmai felelősségbiztosításról szóló, valamint a referenciaigazolást nem csatolta, emiatt ajánlatát érvénytelennek minősítette a Bírálóbizottság a Kbt. 88.§ (1) bekezdés e) pontja alapján.

31


Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzata értelmében a közbeszerzési tevékenység irányításáért a jegyző és a PKB volt felelős. A lefolytatott közbeszerzési eljárásokat megelőzően a Képviselő-testület megtárgyalta a tervezett beszerzéseket és döntést hozott azok megindításáról, fölhatalmazva a polgármestert a szerződések aláírására. Név és beosztás szerint meghatározták az eljárásban közreműködő személyeket, a jegyző írásban megbízta a Bírálóbizottság tagjait, a megbízásokhoz csatolták az aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat. Az Önkormányzat ajánlattételi felhívásait a Kbt-ben előírt formában, tartalommal és határidők betartásával jelentették meg illetve a vállalkozók részére feladásra. A felhívások, illetve az ajánlati dokumentáció a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes leírást, műszaki leírást tartalmazta. Az ajánlati, ajánlattételi felhívásban, illetve a dokumentációkban az ajánlatok elbírálásának szempontjait a Kbt. 57. §-ban foglaltaknak megfelelően határozták meg. A kialakított szempontrendszer az ajánlatkérő önkormányzat elvárásainak érvényesülését biztosította, melyek körül a legfontosabbak a vállalási ár, a határidő és a garanciális elemek voltak. Az ajánlatok bontása a Kbt. 79-80. § szerint történt. Az ajánlatok időben, az ajánlattételi határidő lejártáig, írásban és zártan érkeztek a felhívásban megadott címre. Az ajánlatok bontására az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában került sor, arra az ajánlattevők meghívása megtörtént. Az ajánlatok bontásakor a Kbt. 80. §. (3) bekezdésében előírt ajánlati elemeket – az ajánlattevők nevét, címét, valamint azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerültek az ajánlati dokumentáció mellékletét képező, ajánlattevők által kitöltött és aláírt „Ajánlati adatlap” alapján ismertették. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről minden esetben jegyzőkönyvet készítettek, melyet a bontástól számított öt munkanapon belül az összes ajánlattevőnek megküldtek. A beérkezett ajánlatokat a Bírálóbizottság tagjai az ajánlati, ajánlattételi felhívás, a dokumentációkban foglalt feltételek, és a Kbt. által előírt formai és tartalmi követelmények alapján ajánlattevőnként megvizsgálták. A vizsgálat eredményéről „Értékelő összegző lapot”készítettek, amelyben a vizsgálati szempontok és azok minősítése szerepeltek: formai követelmények, tartalomjegyzék, ajánlattevői nyilatkozat, ajánlati adatlap, jogi alkalmasság igazolása, pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása, műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása, vállalkozási szerződés, ajánlati ár, ütemtervek, további nyilatkozatok, igazolások, szerződést biztosító mellékkötelezettségek, minőségvizsgálatok, jogosultságok, céginformációk. A vizsgálat alapján értékelték az ajánlatokat érvényesnek, illetve érvénytelennek.

A közbeszerzési eljárás lezárásáról a döntést a helyi szabályozásnak megfelelően a PKB hozta meg a Bírálóbizottság javaslata alapján, melyről az eljárások során jegyzőkönyv készült. Az egyszerű közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő a Kbt. 300. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tett és az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegzést készített, melyet a szerződéskötés előtt valamennyi ajánlattevőnek megküldött. A közbeszerzési eljárások során a Kbt. 7. §-ában előírt dokumentálási kötelezettségüknek eleget tettek, az egyes eljárási cselekmények írásos dokumentálása megtörtént, a keletkezett iratok megőrzéséről gondoskodtak.

32


3.2.

Az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, az egyenlő bánásmód érdekében kifejtett önkormányzati/ajánlatkérői magatartás, a nyertes ajánlattevők összetétele, az alávállalkozók igénybevétele Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárás folyamatában az egyes eljárási szakaszok, cselekmények során biztosította az összes ajánlattevő egyidejű, közvetlen, írásos tájékoztatásával az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre állásának határidejét, a dokumentáció ellenértékét a Kbt. 54-55. §-ában foglaltakkal összhangban az ajánlattevők esélyegyenlőségének figyelembevételével határozta meg. A hirdetményes eljárásokban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban (hirdetményben) rögzítette az erre vonatkozó adatokat. Az Önkormányzat által indított, kiválasztott nemzeti eljárásrendbe tartozó eljárásoknál, illetve hirdetménnyel induló egyszerű eljárásnál a dokumentációk rendelkezésre állásának idejét a pályázat benyújtási határidejének napjával egyezően határozta meg. A dokumentáció ellenértékét a tervezett beszerzés becsült értékéhez viszonyították, melynek értéke a vizsgált eljárásokban 50-200 ezer Ft között alakult.

Az egyszerű eljárásokban a dokumentációt díjmentesen biztosították, ezzel lehetőséget biztosítottak a kis- és középvállalkozók esélyegyenlőségére. Ajánlati biztosítékot a vizsgált eljárásokban az Önkormányzat nem kért. Az ajánlatkérő az ajánlati és ajánlattételi felhívásban a hiánypótlás lehetőségét a 2006 2007. évben teljes körben biztosította, a tisztázandó kérdésekre a választ minden vállalkozónak megküldték, ezzel az ajánlattevők közötti esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód érvényesült. A közbeszerzés tárgyát az eljárást megindító hirdetményben megfelelő részletezettséggel és pontossággal határozták meg, melyekhez az ajánlatkérési dokumentációban részletes leírást, illetve műszaki leírást készítettek. Az ajánlati, ajánlattételi felhívásban a rész ajánlattétel lehetőségét biztosították. A nyertes ajánlattevők között egyéni vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás nem volt. A vizsgált 18 közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevők közül nyolc mikro vállalkozás, hét kisvállalkozás és két egyéb ajánlattevő volt. (Kilenc egyszerű eljárás ajánlattevői közül hat nyertes vállalkozó Csongrád megyei volt.) Az Önkormányzat az ajánlattételi felhívásokban az alvállalkozók közreműködését nem korlátozta. A pénzügyi és gazdasági, továbbá a műszaki, szakmai alkalmasság megítélése tekintetében az ajánlattevőnek, és az igénybe venni kívánt alvállalkozóknak azonos alkalmassági feltételeket írt elő. A beszerzés szakmai szempontjai, a gazdaságos, biztonságos megvalósulása követelménye figyelembevételével határozta meg az alvállalkozói igénybevételt. Az alkalmassági és az alkalmasságot kizáró okok meghatározása az ajánlattevőkkel azonos módon történt, azokkal megegyező szempontok alapján ítélték meg az alvállalkozások szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A pénzügyi, valamint a műszaki, szakmai alkalmasság igazolásának módjait a Kbt. előírásait betartva, az Önkormányzat érdekeinek figyelembevételével határozták meg. Az Önkormányzat az alvállalkozók igénybevételének lehetőségét és a tényleges alvállalkozói közreműködést a Kbt. előírásainak figyelembevételével vizsgálta. Az Önkormányzat a beszerzés szakmai szempontjai, a gazdaságos és biztonságos megvalósulásának követelmé-

33


nye, továbbá az esélyegyenlőség biztosítása figyelembevételével – korlátozás nélkül – engedélyezte az alvállalkozók igénybevételét az ajánlattevők részére a Kbt. 61-62., 67., 71. §-ának előírásai szerint. Az alkalmassági és az alkalmasságot kizáró okok meghatározásával lehetővé tette az alvállalkozások szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélését. A pénzügyi, valamint a műszaki, szakmai alkalmasság igazolásának módjait a Kbt. előírásait betartva, az Önkormányzat érdekeinek figyelembevételével határozták meg. A kiválasztott közbeszerzési eljárásoknál az ajánlattevők nyilatkoztak arról, hogy nem alkalmaznak 10%nál nagyobb mértékben alvállalkozót. A beszerzések megvalósulásának folyamatában az alvállalkozói részvételnek hátrányos, a szerződésszerű teljesítést befolyásoló hatása a vizsgált közbeszerzési eljárások estében nem volt.

3.3.

A nyilvánosság érvényesülését biztosító előírások betartása A Kbt-ben előírt, a közzétételre, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó kötelezettségét csak részben teljesítette az Önkormányzat. Az alábbi esetekben nem tett eleget a Kbt. 93. és a 307.§-ában foglaltaknak, mivel az eljárás eredményéről és teljesítéséről nem tette közzé a tájékoztatót. A 2005. évben az IKT eszközbeszerzésnél és az Erdei Ferenc Szakközépiskola első beszerzési tételeinek közbeszerzésénél sem az eljárás eredményét, sem a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót nem tette közzé. A 2005. évben a Termálkútfúrás, a 2006. évben a Maros-part és környéke rehabilitációs tervének elkészítése tárgyú közbeszerzési eljárásoknál a teljesítés közzététele elmaradt.

A fent felsorolt közbeszerzési eljárásokon túl a többi, a nemzeti eljárásrendbe tartozó, az Önkormányzat által indított eljárás eredményeként kötött szerződésekről, illetve annak teljesítéséről a tájékoztató hirdetményt a Kbt. 307. §-ának megfelelően közzétették a KÉ-ben. Az egyszerű közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő az eljárás eredményéről a Kbt. 97. §-ban előírtak szerint, határidőben tájékoztatta az ajánlattevőket. Az Önkormányzat, mint ajánlatkérő az adott évben megvalósult közbeszerzéseiről az éves statisztikai összegzést a Közbeszerzések Tanácsának a tárgyévet követő év május 31-ig megküldte, ezzel eleget tett a Kbt. 16.§-ában foglaltaknak. Az Önkormányzat a beszerzésekre kötött szerződések nyilvánosnak minősülő részét közzétette honlapján, ezzel eleget tett a Kbt. 99. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak, mely szerint az eredményes közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján.

4.

A

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSA SORÁN KEZDEMÉNYEZETT JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK HATÁSA A BESZERZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁRA

4.1.

A jogorvoslati eljárást kezdeményezők, valamint a jogorvoslati kérelmet megalapozó jogsértések köre, megalapozottsága, a jogorvoslati eljárások hatása a beszerzés megvalósítására A vizsgált időszakban a Polgármesteri hivatal által indított közbeszerzési eljárások ellen jogorvoslattal nem éltek.

34


4.2.

A jogorvoslati eljárás és annak eredményeként hozott döntés alapján tett önkormányzati intézkedések

5.

A

5.1.

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó folyamatba épített és belső ellenőrzés szabályozása, a kockázati tényezők feltárására tett intézkedések

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK KIALAKÍTOTT MONITORING- ÉS KONTROLL RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSE ÉS ALKALMASSÁGA A KOCKÁZATOK FELTÁRÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE

Az Önkormányzat rendelkezett FEUVE szabályzattal, abban a közbeszerzési eljárások ellenőrzési tevékenységének végrehajtásáért felelős személyeket nem jelölték ki, mellyel az Ámr. 145/B § előírásait figyelmen kívül hagyták. A közbeszerzési szabályzatban írták elő, hogy a közbeszerzési eljárásokat a belső ellenőrzés keretében kell ellenőrizni. Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzési feladatokat társulási megállapodás alapján a Makói Belsőellenőrzési Társulás látta el. A Makó Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről szóló vizsgálata során az ÁSZ megállapította, hogy a belső ellenőrzés 2007. évi működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel a 2006-2007. évben a belső ellenőrzés keretében nem vizsgálták és nem értékelték: • a Polgármesteri hivatalnál a FEUVE kiépítés és működés központi és helyi szabályoknak való megfelelését; •

a költségvetési előirányzatok teljesítését, valamint a közbeszerzéseket;

•

a közbeszerzési eljárásokat.

Az Önkormányzat ellenőrzési nyomvonalát a 2005. évben elkészítették, azonban a közbeszerzési eljárások tekintetében az Ámr. 145/B. § előírása ellenére az ellenőrzési nyomvonalat nem alakították ki, a kontrollfeladatokat, a kontrollokat végző személyek felelősségét nem határozták meg, a közbeszerzések belső ellenőrzésének rendjét nem szabályozták, a belső ellenőrzés hatókörét, a belső ellenőrzést végző személyek felelősségét, a szabálytalanságok feltárása esetén követendő szabályokat nem írták elő.

5.2.

A lefolytatott ellenőrzések eredménye, hasznosulása A 2005-2007. években a belső ellenőrzési tervekben a közbeszerzési eljárások vizsgálata nem szerepelt, a közbeszerzési eljárások jogszerű lebonyolításának ellenőrzésre nem került sor.

6.

A

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEIK KÖZBESZERZÉSEI KAPCSOLÓDÁSÁNAK CÉLSZERŰSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE AZ E-KÖZBESZERZÉSHEZ ÉS A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSHEZ, A HELYBEN KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS ALKALMAZÁSA Az Önkormányzat saját honlapot működtetett. A közbeszerzési tevékenységében az eközbeszerzés igénybevételének feltételrendszerét részben alakították ki.

35


Az e-közbeszerzés Kbt-ben foglalt elemeit nem vette igénybe, az eljárási cselekményeket elektronikusan nem gyakorolta, a lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az e-közbeszerzést nem alkalmazta, mert ennek feltételei az Önkormányzatnál nem voltak teljesen adottak. A vizsgált időszakban az Önkormányzat a 2005-2006. évben közel 20 millió Ft értékben a Polgármesteri hivatal és az intézmények részére történt informatikai eszközök beszerzésével vett részt a központosított közbeszerzésben. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 2006. december 31-én 15 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 13 részben önállóan gazdálkodott. Az önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek nem indítottak önálló közbeszerzési eljárást. A helyben központosított közbeszerzés rendszerét nem alakították ki, annak szabályairól rendeletet nem alkottak. A polgármester szóbeli tájékoztatása szerint a jövőben megvizsgálják a helyben központosított közbeszerzés bevezetésének lehetőségét.

7.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL KORÁBBAN VÉGZETT SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉSEK KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY BETARTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATAINAK TELJESÍTÉSE, MEGÁLLAPÍTÁSAINAK HASZNOSÍTÁSA Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2007. évben ellenőrizte átfogó jelleggel, a vizsgálatról készült jelentésben a következő hiányosságot állapította meg: A Polgármesteri hivatalnál a 2006 - 2007. évben a belső ellenőrzés keretében nem vizsgálták, és nem értékelték a FEUVE kiépítése és működése központi és helyi szabályainak való megfelelését, a költségvetési előirányzatok teljesítését, valamint a közbeszerzéseket, közbeszerzési eljárásokat. Az Önkormányzat a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a közbeszerzési eljárások vizsgálatának ideje alatt készítette el az intézkedési tervét. A 2004-2007. évek között – az Önkormányzatnál a gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzésén kívül – három országos összefoglaló jelentéssel lezárt ÁSZ vizsgálat volt, amelyben a közbeszerzéssel kapcsolatban hiányosságot nem állapítottak meg.

Szeged, 2008. május ’’

’’

Csiszárné dr. Kosik Mária számvevő tanácsadó

36


MEGISMERÉSI ZÁRADÉK A Számvevői jelentés egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján 8 napon belül írásban észrevételt tehetek. Észrevételemet az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságon Holman Magdolna osztályvezető főtanácsos, vizsgálatvezetőnek címezve (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.), az ellenőrzést végző Csiszárné dr. Kosik Mária számvevő tanácsadó részére (Állami Számvevőszék Csongrád Megyei Ellenőrzési Iroda, cím: 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.) kell megküldenem.

Makó, 2008. május ’’

’’

dr. Buzás Péter polgármester

37

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Recommend Documents