MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

ELŐTERJESZTÉS Tárgy: ALFÖLDVÍZ Zrt. –vel bérletiüzemeltetési szerződés megkötése Melléklet: bérleti-üzemeltetési szerződés tervezet; együttműködési megállapodás, 2 db vagyonértékelés Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ikt.sz.: 1/521-1/2013/I. Üi.: Juhászné/dr. Dobó A.

MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés többek között a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása érdekében, megalkotta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt, amely 2011. december 31. napján lépett hatályba. 2012. július 1. napjától a jogszabály értelmében víziközmű-szolgáltatást kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. A 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végző köteles 2013. május 31. napjáig működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz. Az engedély benyújtásának részletes szabályait a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehatásáról szóló 58/2013 (II.27.) Korm. rendelet tartalmazza, mely alapján megállapítható hogy, Makó településen jelenleg üzemeltetést végző Makó-Térségi Víziközmű Kft. - annak ellenére, hogy mint az ország egyik legjobb víziközmű üzemeltetője és szolgáltatója - minden tekintetben megfelel a víziközművek hosszútávú, szakszerű üzemeltetésének és a felhasználói egyenérték kivételével a törvény valamennyi előírásainak, nincs lehetősége a működési engedély iránti kérelem beadására. Miután a makói székhelyű Csongrád Megyei Víziközmű Zrt. létrehozása külső okok miatt nem sikerült, a település ellátási felelősségi kötelességének úgy tud eleget tenni, ha megfelelő méretű felhasználói egyenértékkel rendelkező engedélyes társaságra bízza víziközmű rendszerének működtetését. Makó Város Önkormányzata a település víziközmű rendszereinek üzemeltetését az ALFÖLDVÍZ Zrt. –vel (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) kívánja biztosítani bérleti-üzemeltetési szerződéses jogviszony alapján. Tekintettel arra, hogy a település önkormányzata 2013. évtől 10 db részvénnyel az Alföldvíz Zrt. tulajdonosa, a szerződéskötésre a törvény lehetőséget biztosít. A közelmúltban részletes tárgyalásokat folytattunk az ALFÖLDVÍZ Zrt-vel melynek során egyeztettük a szolgáltatás átvétel technikai részleteit és biztosítékot kaptunk annak tekintetében, hogy a Makó-Térségi Víziközmű Kft. jelenlegi munkatársait az ALFÖLDVÍZ Zrt jogutódlással tovább foglalkoztatja. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1. oldal

A szerződés tartalmát tekintve biztosítékot jelent a jogszerűségre, hogy a bérleti-üzemeltetési szerződés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. napot követő hónap 1-jén, de leghamarabb 2014. január 1. napjától hatályos. A szerződés fontos tartalmi eleme a korábbi határozat alapján készített vagyonértékelés, amit a Testületnek szintén el kell fogadnia. Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek figyelembe vételével a rendelkezésre bocsájtott bérleti üzemeltetési szerződés tervezet áttekintése után, kérem a T. Képviselő Testületet a napirendi pont megtárgyalására és az alábbi határozati javaslatok elfogadására. 1.HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-vagyon értékelését. Felelős: polgármester Határidő: azonnal A képviselő-testület a határozat végrehajtásáról tájékoztatást nem kér. Erről értesítést kap: - Makó város jegyzője - Makó város polgármestere - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály - ALFÖLDVÍZ Zrt. (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) - Makó-Térségi Víziközmű Kft. (6900 Makó, Tinódi u. 8/A.) 2.HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy a település víziközműrendszerének üzemeltetését az Alföldvíz Zrt.-vel létesítendő, a 2011. évi CCIX. számú, a víziközműszolgáltatásról szóló törvény (továbbiakban: VKsztv.) 15. § (2) bekezdésének c) pontja alapján bérleti üzemeltetési jogviszony útján kívánja biztosítani. A szerződés a Vksztv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal szerződést jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. napot követő hó 1-jén, de leghamarabb 2014. január 1. napján lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. Az üzemeltetési tevékenység megkezdésének napja megegyezik a szerződés időbeli hatályba lépésének a napjával. Az önkormányzat, mint ellátásért felelős a bérleti-üzemeltetési jogviszony teljes időszakára az előzetesen megismert és megtárgyalt üzemeltetési szerződésben foglaltakat jóváhagyja, elfogadja. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alföldvíz Zrt.-vel a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglaltakon túl Együttműködési megállapodást köt. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására. Felelős: polgármester Határidő: azonnal A képviselő-testület a határozat végrehajtásáról tájékoztatást nem kér. Erről értesítést kap: HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2. oldal

- Makó város jegyzője - Makó város polgármestere - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály - ALFÖLDVÍZ Zrt. (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) - Makó-Térségi Víziközmű Kft. (6900 Makó, Tinódi u. 8/A.) 3.HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy - az ALFÖLDVÍZ Zrt-vel megkötendő bérleti-üzemeltetési szerződés megkötése esetén – jelenleg az Önkormányzat víziközmű-üzemeltetést végző Makó-Térségi Víziközmű Kft-vel fennálló víziközmű-üzemeltetési szerződését - az Alföldvíz Zrt-vel kötött bérleti-üzemeltetési szerződésnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. nap hónapjában, a hónap utolsó napjával, de leghamarabb 2013. december 31. napjával közös megegyezéssel megszünteti. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy jelen határozatban foglaltak szerint szükséges megállapodást Makó Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. Felelős: polgármester Határidő: azonnal A képviselő-testület a határozat végrehajtásáról tájékoztatást nem kér. Erről értesítést kap: - Makó város jegyzője - Makó város polgármestere - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály - ALFÖLDVÍZ Zrt. (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) - Makó-Térségi Víziközmű Kft. (6900 Makó, Tinódi u. 8/A.) Makó, 2013. május 27.

Dr. Buzás Péter polgármester

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -3. oldal

Formázott: Szélesség: 21 cm, Magasság: 29,7 cm, Élőfej távolsága a lap szélétől: 0,5 cm, Első oldalfej eltérő

Bérleti– Üzemeltetési Szerződés

BÉRLETI – ÜZEM ELTETÉSI SZERZŐDÉS

1.

Preambulum ----------------------------------------------------------------------------------- 66663 1.1.

Jelen szerződés célja ------------------------------------------------------------------------------ 66663

1.2.

A víziközmű-üzemeltetés jogcíme -------------------------------------------------------------- 66663

2.

Alapelvek --------------------------------------------------------------------------------------- 66663 2.1.

A nemzeti vagyon védelme ---------------------------------------------------------------------- 66663

2.2.

Az ellátási felelősség elve ------------------------------------------------------------------------ 66663

2.3.

A szolgáltatói felelősség elve -------------------------------------------------------------------- 66663

2.4.

Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek ------------------------------------- 77773

3.

Fogalom meghatározások ------------------------------------------------------------------ 77773

4. A bérleti-üzemeltetési szerződés létrehozására feljogosító körülmények meghatározása ----------------------------------------------------------------------------------------- 77773 4.1.

Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban -------------- 77773

5.

A szerződés tárgya --------------------------------------------------------------------------- 77773

6.

A szerződés hatálya (időbeli, területi, tárgyi hatály) --------------------------------- 88883 6.1.

A szerződés időbeli hatálya ---------------------------------------------------------------------- 88883

6.2.

A szerződés tárgyi hatálya ----------------------------------------------------------------------- 88883

6.3.

A szerződés területi hatálya --------------------------------------------------------------------- 88883

7.

A szerződés létrehozására vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat --------------- 88883 7.1. A Víziközmű-üzemeltetési jog átadására, valamint a Víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozat-------------------------------------------------------------------------- 88883

8.

A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezések -------------------------- 1010993 8.1.

Szavatossági jogok és kötelezettségek --------------------------------------------------- 101010103

8.2.

A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmények----- 111111113

8.3.

A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények ----------------- 141414143

8.4.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények -------------- 151515153

8.5.

A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek ------------------------ 151515153

8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések -------------------------------------------------------------------------------------------------- 161616163 8.7.

A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések --------------------- 171616163

8.8.

A gördülő fejlesztési terv ------------------------------------------------------------------- 212121203

8.9.

A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó rendelkezések 222121213

2


8.10. A víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje ------------------------------------------------------------------------------------ 232323233 8.11.

Karbantartás és javítás --------------------------------------------------------------------- 242424243

8.12.

Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenység 252525253

8.13.

A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségek 262626263

8.14.

A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje ------------- 272726263

8.15.

A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettségek ----- 282828283

8.16.

A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek ------------- 292929283

8.17.

Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata --------- 302929293

8.18.

Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása ----------------- 303029293

8.19.

A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről ----------- 303030303

9.

A vízközmű-szolgáltatási jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések -------- 323231313 9.1.

Közüzemi szerződések megkötése-------------------------------------------------------- 323232323

9.2.

Díjak beszedése ------------------------------------------------------------------------------ 333333333

10.

A víziközmű-szolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezések -------------------- 333333333

10.1.

A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak --------------------------------------- 333333333

10.2.

A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak -------------------------------------- 343333333

11.

Szerződés megszűnési feltételek ---------------------------------------------------- 343434333

11.1.

A szerződés megszűnésének módjai ----------------------------------------------------- 343434343

11.2.

A Szerződés megszűnésének szabályai -------------------------------------------------- 353434343

12.

A szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések --------------------------- 363535353

12.1.

Közös megegyezéssel történő módosítás ----------------------------------------------- 363535353

12.2.

Jogszabály változás okán szükséges módosítások-------------------------------------- 363535353

13.

Egyéb rendelkezések ------------------------------------------------------------------- 363535353

13.1.

A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések----------------------------------------------- 363635353

13.2.

A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások 363636353

13.3.

Irányadó jog ---------------------------------------------------------------------------------- 373736363

13.4.

Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések -------------------- 373736363

13.5.

Részleges érvénytelenség ------------------------------------------------------------------ 383737373

13.6.

Viták rendezése ------------------------------------------------------------------------------ 383737373

3


14.

Átmeneti rendelkezések --------------------------------------------------------------- 383837373

A Hivatal záradéka a Vksztv. 22. §-a szerint: ------------------------------------------------ 403939393

4


Mellékletek jegyzéke: --------------------------------------------------------------------------- 403939393 1 számú melléklet az Ellátásért felelős tulajdonában álló víziközmű-vagyon vagyonértékelése ------------------------------------------------------------------------ 403939393 2.számú melléklet vízművek üzemeltetési szabályzata -------------------------- 403939393 3. számú melléklet csatornaművek üzemeltetési szabályzata ------------------ 403939393 4.sz. melléklet a fennálló antenna és hirdetési felület tárgyú bérleti jogviszonyok tételes jegyzéke -------------------------------------------------------------------------- 403939393 5. számú melléklet az üzletszabályzat tervezete ---------------------------------- 403939393 6. számú melléklet A Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt, víziközműszolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó miniszteri rendelet hatályba lépéséig alkalmazott szolgáltatási díjak --------------------- 403939393 7. számú melléklet a rendeletben foglalt kötelező tartalmi elemek jegyzéke403939393

5


BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről Név: MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA cím: 6900 Makó, Széchenyi tér 22. adószám: 15726913-2-06 statisztikai számjel: 15726913-8411-321-06 törzskönyvi azonosító szám: 726917 képviseli: Dr. Buzás Péter polgármester, mint víziközmű-tulajdonos, Ellátásért Felelős (továbbiakban: Ellátásért Felelős) valamint, az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely/cím: 5600 Békéscsaba, Dobozi ú 5. cégjegyzékszám: 04-10-001580 nyilvántartó Bíróság: Gyulai Törvényszék Cégbírósága adószám: 13100887-2-04 statisztikai számjel: 13100887-3600-114-04 bankszámlaszám: 10402609-26017989-00000000, mint Víziközmű-szolgáltató (továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató) továbbiakban együttesen: Felek

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel.

6


1. PREAMBULUM 1.1. Jelen szerződés célja

Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Függő: 1 cm

A jelen szerződés célja, hogy az Ellátási Felelős Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.§ (1) 21.pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (továbbiakban: Vksztv.), továbbá a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletbe (továbbiakban: Rendelet) foglalt közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással kapcsolatos kötelezettségeinek és feladatainak eleget tegyen, és ezáltal a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő Felhasználók a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő víziközműszolgáltatásban részesüljenek.


1.2. A víziközmű-üzemeltetés jogcíme Felek az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meglévő és a jövőben létrejövő víziközművek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetésére, a víziközmű-szolgáltatási tevékenység Ellátásért Felelős közigazgatási, a Vksztv. 2. § 4. pontjában meghatározott ellátási területén történő ellátására az alábbi, Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pontja szerinti bérleti-üzemeltetési szerződést (továbbiakban: Szerződést) kötik.

2. ALAPELVEK 2.1. A nemzeti vagyon védelme

Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Függő: 0,75 cm

A jelen szerződés tárgyát képező víziközmű-vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi, ily módon a víziközmű-vagyon közösségi érdek szerinti hasznosítása és megóvása - az átlátható és felelős gazdálkodás hosszú távon történő megvalósítása által – a törvényben meghatározott érdek. 2.2. Az ellátási felelősség elve


A Vksztv. alapján a helyi önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. 2.3. A szolgáltatói felelősség elve


A Víziközmű-szolgáltató, az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e szerződés hatálya alatt a Vksztv. és a Rendeletben foglaltak alapján gondoskodik, a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a Felhasználóknak

7


ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását. 2.4. Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek


Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződésben nem szabályozott esetekben a Vksztv. 1. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek mentén járnak el a Vksztv. 1 § (2) bekezdésében foglaltak szerinti alkalmazási sorrend követelményének betartása mellett.

3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A jelen szerződésben és annak mellékleteiben használt fogalmak, kifejezések tekintetében az ott meghatározottak, illetve a Vksztv.-ben, valamint a Rendeletben foglaltak az irányadók.

4. A BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA FELJOGOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban


Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati eljárás lefolytatását a jelen jogviszony létrehozása tekintetében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt) alapján mellőzik, tekintettel arra, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságban 10 db összesen 140.000 Ft részvénytulajdonnal rendelkezik 2013. május 16. napjától, a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 16. § (6) bekezdés a. pontjában foglaltak szerint kizárólag az állam és a települési önkormányzatok közös tulajdonában áll, tehát a tulajdoni részesedések egésze a nemzeti vagyonba tartozik.

5. A SZERZŐDÉS TÁRGYA Jelen szerződés tárgya az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszerek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetése, mely magában foglalja a Vksztv. 2. § 24. pont szerinti: a. közműves ivóvízellátást az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással,

továbbá a.b.

a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást,

melyet a Víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújt.

8

Formázott: Felsorolás és számozás


6. A SZERZŐDÉS HATÁLY)

HATÁLYA

(IDŐBELI,

TERÜLETI,

TÁRGYI

6.1. A szerződés időbeli hatálya


A jelen Szerződés a Felek aláírását követően a Vksztv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. napont követő hó 1-jén, de nem hamarabb mint 2014. január 1. napjával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart.

Megjegyzés [JE1]: ok

6.2. A szerződés tárgyi hatálya A jelen szerződés tárgyi hatálya kiterjed az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meglévő és a jövőben létrejövő

a. közműves ivóvízellátást (az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással),

továbbá a.b.

a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást,


biztosító víziközmű-rendszereinek üzemeltetésére, mely víziközmű-rendszerek átadáskori vagyonértékelését a Vksztv. 12. § (1) bekezdése alapján a szükséges műszaki azonosító adatokkal együttesen az 1. sz. mellékletben szerepeltetik a Felek.

6.3. A szerződés területi hatálya


Jelen szerződés területi hatálya alá tartozik az Ellátásért Felelős közigazgatási területe. Hrsz: belterület 1-12213; 20001-23936; külterület 02/1-0676Hrsz:……..-tól…….ig.

Megjegyzés [JE2]: kötelező elem a pontos ellátási terület meghatározás, ezért kellenek a Hrsz-ok, minimum tól-ig

7. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ KIFEJEZETT AKARATNYILATKOZAT 7.1. A Víziközmű-üzemeltetési jog átadására, valamint a Víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozat Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kizárólagos jelleggel felruházza a Víziközmű-szolgáltatót a 6.2. pont szerinti víziközmű-rendszerek bérleti-üzemeltetési, továbbá a jelen szerződés 6.3. pontjában meghatározott ellátási terület felhasználási helyeire nézve a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátásának jogával. 1.

9



Az Ellátásért Felelős továbbá kötelezi magát, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében foglalt vagyonértékelés és műszaki azonosító adatok, valamint átadásátvételi jegyzőkönyv szerinti víziközmű-rendszerek víziközműveit a jelen Szerződésben írt feltételekkel a Víziközmű-szolgáltató bérleti-üzemeltetésébe adja, a Vízközmű-szolgáltató pedig kötelezi magát, hogy az Ellátásért Felelős üzemeltetésbe adott víziközmű-rendszert jelen szerződés rendelkezései szerint üzemelteti. 2.

Az 5. pontban – szerződés tárgya - megjelölt tevékenységek zavartalan ellátása érdekében jelen Szerződés keretei között az Ellátásért Felelős birtokba adja, a Víziközmű-szolgáltató birtokba veszi a jelen szerződés 1. sz. mellékletében részletezett víziközmű-rendszer víziközműveit, valamint azok alkotórészeit és tartozékait. 1.

Felek rögzítik, hogy a Víziközmű-szolgáltatót a jelen Szerződés 7.1. pontja alapján a birtokba vett víziközmű-rendszerekre nézve megilletik mindazon jogok, melyek a víziközmű-szolgáltatási tevékenység szerződésszerű teljesítéséhez a Vksztv. és a Rendelet alapján okszerűen szükségesek.

2.

Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszert a Víziközműszolgáltató a Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pontja szerinti üzemeltetési jogviszony keretében tartja birtokában, minek megfelelően szerződő felek itt nem szabályozott, jelen szerződéssel keletkeztetett magánjogi viszonyaiban a Vksztv., továbbá a Rendelet vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni. 3.

A Felek tudomásul veszik, hogy a Víziközmű-szolgáltató Vksztv. 43. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a jelen Szerződés alapján őt megillető víziközműszolgáltatási jogát nem engedheti át. 4.

Felek rögzítik, hogy nem minősül a 7.1.6. pont szerinti jogosultság átengedésének, amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. vagy Rendelet szerint a Hivatal engedélye, illetve tájékoztatása mellett 13.1. pontban foglalt kiszervezésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

5.

8. Az üzemeltetési tevékenység megkezdésének a napja: a jelen Szerződés 6.1. pontjában foglalt hatályba lépés napja.

10


8. A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSSEL RENDELKEZÉSEK

KAPCSOLATOS

8.1. Szavatossági jogok és kötelezettségek Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerek víziközművei a kizárólagos tulajdonában állnak, kivéve a makói víztermelő telepet, mely jelenleg önkormányzati közös tulajdon (a tulajdoni viszonyok rendezése folyamatban van), illetve a IX. és XI. sz. kutak (mindkettő belterület 23722 hrsz.), melyek a Magyar Állam tulajdonában vannak, melyeket folyamatosan üzemeltet a Makó – Térségi Víziközmű Kft..

1.

Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközművekre nézve harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, mely a víziközmű-üzemeltetés jogszerű folytatását kizárná, vagy az annak körébe tartozó víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát veszélyeztetné vagy elnehezítené.

2.

Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a víziközműszolgáltatási tevékenység teljesítését, illetve a víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát korlátozó, harmadik személyt megillető jogok: a KEOP-1.2.0/2F2008-0001 azonosító számú Makó város és térsége szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítása elnevezésű és a KEOP-1.3.0/09-11-2011-0025 azonosító számú „Makó és térsége” Ivóvízminőség-javító Projekt elnevezésű uniós finanszírozású projektek, próbaüzemek, az átmeneti vízellátással, a Givaudan Kft. vízellátásával, a Makói Gyógyfürdő Kft. vízellátásával, Igás vízellátásával kapcsolatosak. (ide értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket) nem áll fenn.

3.

Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.2. pontban foglaltak szerinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását veszélyeztető, elnehezítő vagy kizáró körülmény a jelen Szerződés hatálya alatt felmerül, úgy arról haladéktalanul írásban értesíti a Víziközmű-szolgáltatót.

4.

Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.3. pontban foglaltak szerinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását korlátozó jogot kíván létrehozni, úgy jog létrehozását megelőzően írásban kikéri a Víziközmű-szolgáltató állás-

5.

11

Megjegyzés [JE3]: Polgármester úrral a megbeszélésen rögzítetésre került, hogy az önkormányzatok közötti átruházásra vonatkozó szerződés megkötésre kerül jelen szerződés aláírása napjáig.

Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Megjegyzés [JE4]: ide (a kutak tekintetében) Hrsz. kell pontosan. Fontos továbbá, hogy a Vksztv. 9 § szerinti közös képviselet szabályai szerint az Ellátásért Felelős jelen okiratban nyilatkozik, hogy eljárni jogosult a jelen szerződés létrehozása tekintetében.

Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt, Betűszín: Automatikus, Kiemelt Formázott: Kiemelt Megjegyzés [JE5]: A szerződésben felsorolt korlátozásokat nem ismerjük, kérjük rendelkezésünkre bocsátani a szerződéseket. Fő kérdés, hogy a felsoroltak miben korlátozzák a szolgáltatás folyamatosságát. A hivatkozott szerződés jelen szerződéshez is csatolni szükséges. Külön tisztázni szükséges a szerződéses jogutódlás kérdését.


foglalását annak víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására gyakorolt hatása tekintetében.

A Víziközmű-szolgáltató jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vállal a víziközmű-szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köteles helytállni.

6.

Amennyiben az Ellátásért Felelős a víziközmű-fejlesztést érintő munkálatokkal kapcsolatban a garanciális igényeit annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvényesíti, úgy a Víziközmű-szolgáltató belátása szerint az Ellátásért Felelős képviselőjeként jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesíteni. A képviselet azonban nem mentesíti az Ellátásért Felelőst a jelen Szerződés szerinti, a Víziközmű-szolgáltató irányában fennálló polgári jogi kötelezettségei alól.

7.

Az Ellátásért Felelős a 8.1.7. pontban foglalt garanciális jogok Víziközműszolgáltató általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadja a Víziközmű-szolgáltató részére.

8.

8.2. A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmények A Víziközmű-szolgáltató köteles a rendelkezésére bocsátott víziközműveket – a szükséges mértékben – folyamatosan, szakszerűen kezelni, üzemeltetni és karbantartani, Víziközmű-szolgáltatói feladatainak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően köteles eleget tenni.

1.

A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy megfelel a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben az Víziközmű-szolgáltatóra vonatkozóan előírt feltételeknek;

2.

A Víziközmű-szolgáltató rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal a jelen szerződés hatályba lépésével, amely a fenti jogszabálynak megfelelően tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előíráso-

3.

12


kat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Szabályzatok: -

Vízművek Üzemeltetési Szabályzata

-

Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata 2005. február.

A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott víziközmű-rendszerek üzemeltetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyek megszerzése érdekében megindítja a szükséges hatósági eljárásokat, a tőle elvárható módon eljár azok megszerzése érdekében.

4.

A Víziközmű-szolgáltató a szakmai követelmények biztosítása érdekében köteles különösen:

5.

a. A víziközmű szolgáltató makói székhellyel, legalább üzemmérnökségi


szintű irányító központot és ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni; a vízjogi üzemeltetési engedélyben és az engedélyezés során a hatóság által jóváhagyott üzemeltetési utasításban előírt feltételeknek mindenkor eleget tenni;

a.b.

b.c. a Víziközmű-szolgáltató teljes üzemeltetési területére vonatkozó, min-


denkor hatályos – a vízügyi hatóság által jóváhagyott, a jelen Szerződés 2. sz. mellékletét képező – Vízművek Üzemeltetési Szabályzatban, illetve a 3. sz. mellékletet képező Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzatában lévő előírásokat betartani;

c.d. újonnan létesített víziközmű üzemeltetésbe kerülése esetén a vonatko-


zó vízjogi üzemeltetési engedélyt beszerezni, amelyhez az Ellátásért Felelős minden szükséges közreműködést köteles megadni;

a jelen Szerződésben foglalt víziközmű-üzemeltetési és víziközmű-szolgáltatási tevékenység folyamatos ellátásához szükséges – jelen Szerződés 8.2. pontjában foglalt műszaki és a Szerződés 8.3. pontjában foglalt személyi feltételeket biztosítani;

d.e.

13



e.f. a jelen szerződés 8.11. pontjában részletezett szükséges karbantartási,


javítási munkálatokat megfelelő időben és minőségben elvégezni;

f.g. a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és zavartalan fenntartása érdeké-


ben napi 24 órában működő, hibabejelentés fogadására alkalmas ügyeleti szolgálatot (diszpécserszolgálat) szervezni és működtetni;

g.h.

hibaelhárító részleget fenntartani, a hibaelhárítás során a jogszabályi és egyéb ágazati előírások szerint eljárni, és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül;


h.i. A jogszabályokban, illetve az illetékes hatóságok által kiadott, a


víziközművek üzemeltetésével kapcsolatos engedélyekben előírt méréseket, vizsgálatokat és elemzéseket elvégezni;

i.j. üzemnaplót vezetni, amely tartalmazza a víziközmű üzemeltetésével


kapcsolatos minden lényeges adatot és eseményt;

j.k. a fentieken túl a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelős ál-


tal üzemeltetésre átadott víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó, és az üzemeltetést terhelő környezetvédelmi, más hatósági előírásoknak eleget tenni, és ezzel összefüggésben viselni mindazon károkat, amelyek az üzemeltetéshez kapcsolódó hatósági előírások neki felróható megszegéséből erednek.

k.l. Amennyiben

a hatóságok által érvényesített bírságok nem a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból lettek kivetve, úgy a Víziközmű-szolgáltató köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy az így keletkezett vagyoni hátrány a szennyező fizet alapelvének megfelelően a tényleges szennyezőre áthárításra kerüljön.

14



l.m. Amennyiben a 8.2.5. kl. pont szerinti áthárítás nem lehetséges, úgy a


Víziközmű-szolgáltató a bírságot az érintett víziközmű-rendszer költségei között számolja el.

A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségét képezi továbbá az ivóvízbázis védelmi feladatok ellátása is a víziközmű-fejlesztés kivételével.


a Víziközmű-szolgáltató pontos, hiteles, analitikus részletességgel is áttekinthető, az ügyviteli lehetőségekhez mérten naprakész költségkimutatásokat köteles vezetni az ellátási területre vonatkozó legyűjtéssel is.


A Víziközmű-szolgáltató által vezetett nyilvántartásokat az Ellátásért Felelős a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon megismerheti, az adatokról közérdekből felvilágosítást kérhet, mely írásbeli megkeresésre a Víziközmű-szolgáltató a megkereséstől számított 15 napon belül köteles felvilágosítást adni, adatot szolgáltatni.


Harmadik személy irányában, a szerződés teljesítése körében felmerülő adatszolgáltatás során a Víziközmű-szolgáltató a polgári jog üzleti titokra vonatkozó szabályai, és az 2011. évi CXII., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a Vksztv, valamint a Rendelet rendelkezései szerint köteles eljárni.


m.n.

n.o.

o.p.

p.q.

8.3.

A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények

A Víziközmű-szolgáltató köteles a humánerőforrás-gazdálkodási tevékenysége keretében biztosítani a Vksztv-ben, a Rendeletben, valamint a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben az Víziközműszolgáltatóra vonatkozóan előírt személyi feltételeket, elsősorban helyi munkaerő foglalkoztatással biztosítja, melynek személyi állománya a Makó-Térségi Víziközmű Kft. 2013. december 31-ei állományának munkajogi jogutódlással történő átvételével jön létre, különös tekintettel a 8.1.3. pontban hivatkozott nagyprojektek ellenőrzéséhez és átvételéhez szükséges szakemberek további foglalkoztatására..

1.

2.1.

15



A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal, amely tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Vízművek Üzemeltetési Szabályzata, Csatornaművek Üzemeltetési szabályzata 2005. február: (2. sz. melléklet és 3. sz. melléklet)

3.2.

A Víziközmű-szolgáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működtetése érdekében a biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak a belső szabályzataiban és belső utasításaiban előírtak szerint mindenkor érvényt szerez.

1.

8.4. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények


1. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszerek üzemeltetése során köteles eleget tenni a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízvédelemmel kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályokban, hatósági határozatokban és az ennek alapján elkészített belső utasítási rendben rögzített követelményeknek, különös tekintettel a:

a. működési engedélyben; a.b.

vízjogi üzemeltetési engedélyben,


a.c. hulladékkezelési engedélyben; a.d.

önellenőrzési tervben foglaltakra.

2. A víziközmű-rendszerek üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával köteles kezelni, illetve hasznosítani.

8.5. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató általi bérleti-üzemeltetési jog gyakorlása ellenében bérleti díjra jogosult.

1.

16



Az Ellátásért Felelőst megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuális vízdíjakban és szennyvízdíjakban Ft/m 3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és az éves felhasználói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szennyvízmennyiség szorzatával, mely az Ellátásért Felelőst megillető bérleti díj fedezetet nyújt az Ellátásért Felelős település költségvetési rendeletében elfogadott (Víziközmű-szolgáltató által javasolt) tervszerű (8.7.) rekonstrukciós tervés a hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújítások (8.9.) munkálatainak költségeire, a rekonstrukciós nagyságrendű hibaelhárításokra és a település, illetve állam tulajdonában lévő, üzemeltetésre átadottés az Ellátásért Felelősök tulajdonában álló víziközmű vagyon vagyonbiztosítására..

2.

Megjegyzés [D.Zs.6]: Megjegyzés [D.Zs.7]:

A tárgyfélévet követő 60. napig a Víziközmű-szolgáltató adatot szolgáltat az Ellátásért Felelős részére a tárgyfélévben értékesített víz és szennyvíz mennyiségéről.

1.

A tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes azzal, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató által a naptári félévet követő 60. napig szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki számláját 30 napos fizetési határidővel - a 8.5.6. pontban foglaltak kivételével - a Víziközmű-szolgáltató részére.

2.

A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződés alapján fizetendő bérleti díj összege nem lehet magasabb a Hivatal által elismert és a miniszter által megállapított szolgáltatási díjban foglalt mértéknél azzal, hogy a bérleti díj nem okozhatja az víziközmű-üzemeltetési tevékenység veszteségét.

3.

8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések


A Vksztv. 69.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles beszedni.

1.

Víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulással az Ellátásért Felelős felé elszámolási kötelezettséggel tartozik ezért azt fennálló kötelezettségeként nyilvántartja víziközmű-rendszer ágazati bontásban.

1.2.

Tekintettel arra, hogy a víziközmű-fejlesztési kötelezettség az Ellátásért Felelőst terheli, a Víziközmű-szolgáltató a tárgyévben beszedett, kötelezettségként nyilvántartott összeget az Ellátásért Felelős részére tárgyévet követő év március 31-ig átutalja.

1.3.

17



8.7. A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések A víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala, a gördülő fejlesztési terv elkészítése és Hivatali jóváhagyásra történő előterjesztése, illetve a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt víziközmű-fejlesztések megvalósítása az Ellátásért Felelős joga és kötelessége.

1.

Az Ellátásért Felelős víziközműveire irányuló tervszerű beruházási, felújítási tevékenységet, melynek célja új víziközmű létesítése vagy a meglévő víziközmű bővítése, rekonstrukciója, illetve pótlása (továbbiakban: Víziközmű-fejlesztés) a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 29. § (4) bekezdése alapján önálló vállalkozási szerződés alapján jogosult elvégezni .a Kbt. figyelembevételével.

2.

A tervszerű víziközmű-fejlesztések körébe tartozó értéknövelő felújítások, rekonstrukciók finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérletiüzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet.

3.

A tervszerű víziközmű-fejlesztés tárgykörébe különösen az alábbi beavatkozások tartoznak:

4.

A. Épület

a. tetők cseréje és szigetelése a.b.

homlokzat felújítása, hőszigetelése

a.c.

fűtőberendezések (kazánok) cseréje

a.d.

fűtéskorszerűsítés

a.e.

burkolatépítés


a.f. nyílászárók cseréje B. Telephelyek, védőterületek

a. A meglévő utak, térburkolatok teljes körű helyreállítása a.b. kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje


C. Fúrt kutak

a. betétszűrő cső beépítés, vagy csere, a.b.

kutak vízzárózása (cementezés), 18



a.c.

mélyítés ráfúrással,

a.d.

melléfúrásos felújítása

D. Tárolók, víztornyok

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása. a.b. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása.


a.c. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása a.d. A vezetékek teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. a.e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. a.f. Szellőző berendezések teljes felújítása. E. Víztisztítás műtárgyai

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. a.b. A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy a.c. közötti csatornaszakasz cseréje. Csatornák, vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiáka.d. kal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. a.e. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). a.f. Csőköteges, vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje. a.g. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. a.h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. F. Vízvezetékek és műtárgyai

19



a. Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, ha az egyben cserélendő csőhossz eléri, vagy meghaladja a cső gyártási hosszát, vagy legalább az 5 m-t. A vezetékek szakaszos, csomópontok közötti szakaszon, de lega.b. alább egy gyártási hosszt, vagy 5 métert meghaladó hosszban vagy teljes hosszban történő cseréje, vagy ha a cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, és ha csak a vezetéket cserélik.


a.c. Szerelvények cseréje (aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó). a.d.

A bekötővezetékek cseréje.

a.e.

Aknák teljes körű felújítása.

G. Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. a.b. Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két csomópont közötti távolságban.


a.c. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. H. Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás

a. Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje.

I.

a.b.

Oszlopcsere.

a.c.

Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon.

a.d.

Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje.


Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszeráramoltatású) és műtárgyaik a. A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a vezeték és idom cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, ha csak a vezetéket cserélik. a.b.

Bekötőcsatornák cseréje.

a.c. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban.

20



A csatornaakna megsüllyedésének megszüntetése, ha az az aka.d. na újjáépítésével jár együtt. a.e.


J. Szennyvízátemelők, beemelő-, és szívóaknák

a. A műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. a.b.

A műtárgyak szerelvényeinek cseréje.


a.c. Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása. a.d.


a.e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. a.f. Átemelő szivattyúk cseréje a.g.

Vákuumszelep cseréje.

K. Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. a.b. A vezeték szakaszos, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. Két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz a.c. cseréje. a.d. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. a.e.


a.f. Zsilip szerelvények mozgó alkatrészeinek teljes cseréje, vagy az elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje. a.g. Iszaprothasztók hőszigetelésének, vagy kupolájának teljes körű felújítása. a.h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. L. Gépek, berendezések

a. gépek, berendezések cseréje 21



a.b.

fődarabok cseréje

a.c.

gépek, berendezések teljes körű felújítása


M. Irányítástechnikai, informatikai eszközök

a. eszközök cseréje a.b.

eszköz fődarabok cseréje

a.c.

eszköz teljes körű felújítása

8.8. A gördülő fejlesztési terv Felek rögzítik, hogy a víziközmű-szolgáltatás hosszútávú biztosíthatósága érdekében a Vksztv. 11. § szerint gördülő fejlesztési tervet készít az Ellátásért Felelős az arra irányadó mindenkor hatályos miniszteri rendeletben foglalt formában és tartalommal.

1.

A felújítási és pótlási, valamint beruházási terv (továbbiakban: gördülő fejlesztési terv) Hivatal részére történő elkészítése és benyújtása a Vksztv. 11. § (3) bekezdése alapján minden év szeptember 15. napjáig az Ellátásért Felelős kötelezettsége.

2.

A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a 8.8.2. pontban foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalomhoz a Víziközmű-szolgáltató írásban javaslatot készít, illetve annak elkészítéséhez minden szükséges adatot és tájékoztatást megad az Ellátásért Felelősnek.

3.

A Víziközmű-szolgáltató legkésőbb a tárgyévet megelőző év augusztus 15. napjáig tájékoztatni köteles az Ellátásért Felelőst a közműveinek általános állapotáról, illetve javaslatot kell, hogy előterjesszen az egy éven belül szükségessé váló rekonstrukciós beavatkozásokról. Javaslatában a Víziközmű-szolgáltató az egyes rekonstrukciós tételek műszaki indokoltságát, várható bekerülési költségét, illetve a beavatkozások elmaradásának várható és lehetséges következményeit is köteles ismertetni, az Ellátásért Felelős közművagyon gazdálkodással kapcsolatos következő évre vonatkozó döntéseinek elősegítése érdekében.

4.

A rekonstrukciós és felújítási munkák költségét az Ellátásért Felelős szerepelteti az adott gazdasági év önkormányzati költségvetésében, melynek fedezete a szolgáltató által fizetett bérleti díj..

5.

22



8.9. A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó rendelkezések Amennyiben olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavatkozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik, s javítás jellegű beavatkozásra nincs mód, illetve az nem lenne ésszerű, úgy a pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújítás elvégzésére a Víziközmű-szolgáltató jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenntartása érdekében egyben köteles is.

1.

A Vksztv. 30. § (1) bekezdése alapján az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

2.

Az 1. pontban foglaltakon kívül a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat, melyek a felújítás körébe tartoznak, és amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

3.

Ezen fejezet hatálya alá tartozó beavatkozások tekintetében a 8.11.2. és 8.11.3. pontban foglaltak szerint jár a Víziközmű-szolgáltató

4.

A 8.9.1. és 8.9.3. pont szerinti műszaki probléma esetén a Víziközműszolgáltató a hiba bekövetkezésétől számított két munkanapon belül - ahol az Ellátásért Felelős erre bármikor elérhető kapcsolattartót, diszpécser szolgálatot működtet azonnal - értesíteni köteles az Ellátásért Felelőst, aki jogosult képviselője útján a beavatkozást megtekinteni, arról tájékozódni.

5.

Ha a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a jelen 8.9. pont szerint víziközművek elvárható pótlása, rekonstrukciója elmarad, és a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős a jelen szerződési pontra történő szó szerinti hivatkozással, a teljesítésre elégséges határidő egyidejű kitűzésével írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a szükséges intézkedések megtételére, s ennek eredménytelensége esetén maga gondoskodhat a szükséges beavatkozások elvégzéséről.

6.

23


A Víziközmű-szolgáltató a 8.9. pontban meghatározottak szerint elvégzett, teljesítés igazolással elismert, okszerű beavatkozásokat a naptári félévet követő hónapban elismert teljes önköltség + 3% árrést tartalmazó áron jogosult, a tárgyfélévet követő 90. napra szóló fizetési határidővel az Ellátásért Felelős felé leszámlázni.

7.

A teljes önköltségi ár a Hivatal által jóváhagyott, számviteliönköltségszámítási szétválasztási szabályzat szerint meghatározott ár.

8.

A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások, rekonstrukciók körébe tartozó munkák finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérleti-üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj, valamint pályázaton elnyert támogatás nyújt fedezetet.

9.

A Víziközmű-szolgáltató a számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.

10.

A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások tárgykörébe különösen a 8.7.4. pontban felsoroltak tartoznak.

11.

8.10. A víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje A Víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű az üzembe helyezés napjával az Ellátásért Felelős tulajdonába kerül.

1.

A Víziközmű-szolgáltató a kiállított számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.

2.

24

Megjegyzés [JE8]: a törlés miatt kizárjuk annak lehetőségét, hogy pl. támogatásból valósuljon meg értéknövelő felújítás


Az elvégzett víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejövő víziközműveket az Ellátásért Felelős számviteli nyilvántartásba veszi, mely nyilvántartásba vétellel egyidejűleg ezen tényről tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.

3.

A nem a víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés esetén a kivitelezőtől átvett műszaki átadás-átvételi dokumentáció egy példányát az Ellátásért Felelős szintén megküldeni köteles a Víziközmű-szolgáltató részére.

4.

A Víziközmű-szolgáltató - amennyiben a víziközmű-létesítmény rendelkezik a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának figyelembe vételével kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, és a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeresen lezárult, illetve ha az engedély azt előírja, úgy a próbaüzem sikeresen befejeződött és a rá vonatkozó jogszabályok szerint a víziközmű üzemeltetésre alkalmas – köteles és kizárólagosan jogosult a megvalósult víziközmű-létesítményt üzemeltetésre átadás-átvételi és üzembe helyezési eljárás keretében átvenni.

5.

8.11. Karbantartás és javítás A Víziközmű-szolgáltató kizárólagosan jogosult, egyben köteles a karbantartási és javítási tevékenységek elvégzésre, mely magában foglalja az üzemeltetésben lévő Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközműtárgy, nyomvonalas létesítmény, berendezés, felszerelés, gépészeti, villamos erőátviteli működtetés, jelzést szolgáló, jelátviteli, valamint hidraulikai berendezés folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetését szolgáló javítási, karbantartási munka saját költségen történő elvégzését, valamint az ezekre vonatkozó hibaelhárítást.

1.

A Víziközmű-szolgáltató a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibajelentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni.

2.

A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a Víziközműszolgáltató a hibajelentés után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül tartozik megkezdeni.

3.

Amennyiben a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a víziközmű-tárgyak, eszközök, berendezések karbantartása, javítása elmarad, és ez a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős jelen pontra történő hivatkozással írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a munka elvégzésére. Ha a Víziközmű-szolgáltató ennek ellenére is késlekedik a karbantartás vagy javítás

4.

25


elvégzésével, úgy ezen munkálatokat az Ellátásért Felelős jogosult a Víziközműszolgáltató költségére elvégezni.

A karbantartás és javítás tárgykörébe a víziközművek-üzemeltetésével összefüggő, a 8.7.4. pont alá nem tartozó beavatkozások tartoznak, így különösen a használatban lévő tárgyi eszköz üzemképességének folyamatos, zavartalan, biztonságos megőrzése, az ezt szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű, megelőző karbantartást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni (például: az elhasználódott, hibás alkatrészek cseréje, mely nem minősül fődarabnak, illetve a vezetékhálózaton végzett csőtörések elhárítása stb.), oly módon, hogy az a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A karbantartáshoz, javításhoz és hibaelhárításhoz a víziközmű szolgáltató hosszú élettartamú, korróziómentes anyagokat használ fel.

5.

8.12. Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenység A Víziközmű-szolgáltatót a Vksztv. 43. § (4) bekezdés szerint megilleti az általa üzemeltetésre átvett víziközmű-rendszerek kizárólagos hasznosítási joga oly módon, hogy az nem korlátozhatja a jogszabályban foglalt víziközmű-szolgáltatási tevékenységre meghatározottak teljesülését, illetve az nem veszélyeztetheti az víziközmű-vagyon állagát, a folyamatos, biztonságos ellátást.

1.

Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víztornyon hirdetési felület, illetve antennák elhelyezése esetén a Víziközmű-szolgáltató vagyonhasznosítási jutalékot fizet az Ellátásért Felelősnek az általa víztorony bérletére, illetve antenna elhelyezésre irányuló jogviszonnyal összefüggően kiszámlázott bérleti díj 80%-ának megfelelő összegben.

2.

A Víziközmű-szolgáltató a bérbe vevő (távközlési antennát, illetve hirdetést elhelyező harmadik személy) irányába történt számlázást követő 15 munkanapon belül az Ellátásért Felelőst tájékoztatja a vagyonhasznosítási jutalék 8.12.2. pont szerint meghatározott összegéről, melyről az Ellátásért Felelős 30 napos fizetési határidővel számlát jogosult kiállítani a Víziközmű-szolgáltató részére.

3.

A Víziközmű-szolgáltató a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatatja az Ellátásért Felelőst a távközlési antenna, illetve hirdetési felület bérleti jogviszonyának létrejöttéről.

4.

26


A Víziközmű-szolgáltató a hasznosítás keretében a harmadik személyek által okozott károkért az Ellátásért Felelős irányába úgy felel, mintha azokat maga okozta volna.

5.

A jelen szerződés aláírásakor fennálló, jelen pont hatálya alá tartozó bérleti szerződéses jogviszonyok tekintetében az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az Ellátásért Felelős, mint Bérbe adó helyébe általános jogutódként a Víziközmű-szolgáltató lépjen. A fennálló bérleti jogviszonyok (szerződések) tételes felsorolását a jelen szerződés 4. sz. melléklete tartalmazza.

6.

8.13. A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségek 1. Felek megállapodnak abban, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály rendelkezései alapján az Ellátásért Felelős könyvviteli mérlegében kimutatott eszközeire – ezen belül a víziközmű-vagyonra - vonatkozó éves leltározási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködnek, a szükséges adategyeztetést elvégzik, a másik fél adatbekérését határidőben teljesítik.

2. A víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű vagyon esetén az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés 8.10.3. pontja szerint köteles a Víziközműszolgáltatót tájékoztatni a számviteli nyilvántartásba vételről, valamint a létrejött víziközmű-vagyon műszaki paramétereiről.

3. A jelen Szerződés 8.8. pontjában foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató köteles minden tájékoztatást megadni az Ellátásért Felelősnek a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gördülő fejlesztési terv elkészítéséhez, annak benyújtásához.

4. A jelen szerződés tárgyi hatálya alá tartozó víziközművek értékcsökkenési leírási kulcsait az Ellátásért Felelős – tekintettel tulajdonosi státuszára – jogosult és köteles meghatározni a mindenkor rá irányadó hatályos jogszabályok szerint azzal, hogy arról írásban tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.

27


5. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 61. § -ban foglalt felhatalmazás alapján személyes adat kezelésére Adatkezelőként feljogosítottak, az adatkezelés és a Hivatal részére történő adatszolgáltatás tekintetében együttműködésre kötelezettek.

6. A Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelősnek szakmai segítséget nyújtani az Ellátásért Felelős által megvalósítandó víziközmű fejlesztésekhez, bővítésekhez.

8.14. A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje A Víziközmű-szolgáltató jogosult ellenőrizni minden olyan, a víziközműüzemeltetést érintő munkálatot, amelyet az Ellátásért Felelős tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő víziközműveken harmadik személy végez.

1.

Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátja az víziközmű-üzemeltetést érintő munkák előterveit, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, pályázati, illetve ajánlatkérési dokumentációt, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.

2.

A Víziközmű-szolgáltatató ellenőrzési joga kiterjed a tervezés (8.14.4. pont), a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is (8.14.5. és 8.14.6. pont).

3.

Az Ellátásért Felelős köteles bevonni a Víziközmű-szolgáltatót a 8.14.1. pont szerint munkák tervezési folyamatába az engedélyezési és kivitelezési eljárást megelőzően, mely eljárásban a Víziközmű-szolgáltató jogosult nyilatkozatot tenni. Ennek keretében a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelőst tájékoztatni az általa szakszerűtlennek, gazdaságtalannak, illetve hiányosnak tartott műszaki megoldásról.

4.

Az Ellátásért Felelős írásban köteles értesíteni a Víziközmű-szolgáltatót a 8.14.1. pont szerinti munkák megkezdéséről.

5.

Az Ellátásért Felelős a 8.14.1. pontban foglalt munkálatok műszaki átadásátvételi eljárására meghívja a Víziközmű-szolgáltatót, aki azon tartozik megjelenni, jogosult észrevételeket tenni, mely észrevételeket jegyzőkönyvben rögzítenek.

6.

28



A Víziközmű-szolgáltató a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti az Ellátásért Felelősnél a munka azonnali leállítását, javítást, cserét.

7.

8.Abban az esetben, ha Víziközmű-szolgáltató 8.14.4., 8.14.6., valamint a 8.14.7.

pont szerint észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését a Víziközmű-szolgáltató feltételekhez kötheti, vagy adott esetben megtagadhatja. 9.8.

.

A Víziközmű-szolgáltatási tevékenység tekintetében az Ellátásért Felelőst megilleti a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-létesítmények üzemeltetésének, állapotának, valamint a víziközmű-szolgáltatás minőségének ellenőrzési joga.

10.9.

11.10. Az Ellátásért Felelős, mint képviseleti megbízottat felhatalmazza a Víziközmű-

szolgáltatót, hogy az Ellátásért Felelős megrendelésére vagy megbízása alapján végzett nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatást végző harmadik személynek a teljesítése körében felmerülő tevékenységét annak jogszabályi megfelelősége szempontjából ellenőrizze.

12.11. A 8.14.10. eljárása során a Víziközmű-szolgáltató munkatársa köteles feltárni,

miszerint az Ellátásért Felelős képviseletében jár el. A Víziközmű-szolgáltató az ellenőrzés eredményéről minden esetben, annak megtörténtétől számított 8 napon belül írásbeli tájékoztatást köteles adni az Ellátásért Felelős részére.

13.12. A Víziközmű szolgáltatóz Ellátásért Felelős az ellenőrzés során birtokába ke-

rült adatokat, információkat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tevékenysége kapcsán nem használhatja fel. 8.15. A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettségek A Víziközmű-szolgáltató a jelen Szerződés aláírásával a Vksztv. 19. §-a alapján kötelezettséget vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, a felelősségbiztosítási jogviszony meglétéről a Szerződés hatálya alatt maga gondoskodik.

1.

29



A 8.15.1. pont szerint felelősségbiztosítás keretében biztosítandó kockázatok különösen:

2.

a. általános felelősségbiztosítás; a.b.

a víziközmű-szolgáltatási tevékenység felelősségbiztosítása;

a.c.munkáltatói felelősségbiztosítás; a.d.

környezetszennyezési felelősségbiztosítás;

teljesítési segédek, alvállalkozók tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítás;

a.e.

a.f. Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk fele-

lősségbiztosítása; a.g.

jármű flotta kötelező felelősségbiztosítása.

8.16. A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek

Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 9. § (6) bekezdése alapján a víziközmű-vagyon vagyonbiztosításáról az Ellátásért Felelős köteles gondoskodni, melyre a Víziközműszolgáltató által fizetett bérleti díj nyújt fedezetet..

1.

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Ellátásért Felelős a biztosítási évet megelőző év szeptember 30. napjáig a Víziközmű-szolgáltató részére írásban nem tesz ellenkező tartalmú nyilatkozatot, úgy a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-vagyonbiztosítást a Ptk. 548. § második fordulata alapján jogosult az Ellátásért Felelős, mint érdekelt javára saját nevében megkötni.

2.

A 8.16.2. pont szerint ellenkező tartalmú jognyilatkozatnak kell tekinteni az Ellátásért Felelős által megkötött vagyonbiztosítási kötvény meglétének igazolását (pl. kötvény másolat) tartalmazó írásbeli értesítést.

3.

A Víziközmű-szolgáltató által megkötött vagyonbiztosítás díját és annak valamennyi költségét az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltatónak számla ellenében megfizetni köteles a bérleti díj terhére..

4.

30



8.17. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata 1. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségeinek gyakorlásához a szükséges mértékig jogosult az Ellátásért Felelős közigazgatási területén lévő Ellátásért Felelős tulajdonában álló közterületeket igénybe venni, az utakra, illetve közterületekre vonatkozó szabályok betartása mellett.

2. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy jelen Szerződésben foglalt feladatai ellátása érdekében a Víziközmű-szolgáltató által igénybe vett közterületen a Víziközműszolgáltató emblémájával ellátott, figyelmeztető jelzést használó járműveire parkolási díjat nem érvényesít. 8.18. Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása A szolgáltatásban feleslegessé váló víziközmű-vagyon üzemeltetési körből történő kivonását a Víziközmű-szolgáltató jogosult az erre vonatkozó szakmai indokokkal alátámasztva kezdeményezni, és az Ellátásért Felelős tartozik azt elfogadni.

1.

A jelen pont szerinti víziközmű-vagyon üzemeltetésből való kivonásának költségei az Ellátásért Felelőst terhelik.

2.

8.19. A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek térítés ellenében a 8.19.4. d. pontban foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére átadásra kerülnek.

1.

Felek rögzítik, hogy e fejezet tárgyi hatálya alá tartoznak a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezései, alkotórészei, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválaszthatók és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhetők (Vksztv. 2. § 17. pont), így különösen:

2.

A. Gépi berendezések: a. kútszivattyúk (búvárszivattyúk, villanymotor); a.b. vízmérők; a.c. motoros tolózárak hajtóművei; a.d. szennyvízátemelők búvárszivattyúi; a.e. szennyvíztelepi átemelő szivattyúk; a.f. szennyvíztelep reaktortereinek keverői. g. az Ellátásért Felelős beruházásában megvalósított és/vagy a jelenlegi üzemeltető

31




fenntartásában működő házi szennyvízbeemelők szivattyú B. Irányítástechnikai eszközök: g.h. folyamatos mérők és adatgyűjtők (on-line); h.i. adatátvitel eszközei (modemek): rádiók gprs – berendezések, jelző és adat-


átviteli kábelek; i.j. vezérlők, berendezések (PLC); j.k. folyamatirányítók (PC-k, számítógépek); k.l. folyamatirányító szoftverek.

A Víziközmű-szolgáltató a rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

3.

Felek megállapodnak abban, hogy a 8.19.2. pontban részletezett tárgyi eszközök tulajdonjogának tekintetében a következő speciális szabályt rendelik jogviszonyukban alkalmazni:

4.

a. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló, e fejezet hatálya alá tartozó tárgyi esz-

közöket az Ellátásért Felelős a következő ütemezés alapján, folyamatosan, térítés ellenében a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába adja. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló rendszer-független tárgyi eszközön szükségszerűen elvégzett felújítási és pótlási munka ráfordításait a Társaság saját könyveiben aktiválja. Az Ellátásért Felelős az eszközérték nullára történő leírásáig (nulla eszközértéket eredményező értékvesztés elszámolásáig) az eszközt nyilvántartja.

a.b.

a.c. Felek rögzítik, hogy addig, amíg az Ellátásért Felelős tartja nyilván az eszközt,

úgy a Víziközmű-szolgáltató ráfordításait bérelt vagyonon végrehajtott saját beruházásaként, rekonstrukcióként tartja nyilván. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy az üzemeltetéshez szükséges, nyilvántartása szerinti nulla értékű tárgyi eszköz tulajdonjogát Víziközműszolgáltatónak a leírást követő év utolsó napjával a nyilvántartás szerinti bruttó érték 10 %- os értéken számított vételár megfizetése ellenében átruházza kivéve, ha a Víziközmű-szolgáltató selejtezési eljárás lefolytatására tesz javaslatot.

a.d.

A d. pont szerinti esetben a Víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetéshez szükséges mennyiségben - az eszköz pótlásáról gondoskodni köteles.

a.e.

32



a.f. A feleslegessé váló rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tekintetében a

Víziközmű-szolgáltatónak nem áll fenn vételi kötelezettsége.

A tulajdonjog változás eredményeképpen a Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a tárgyi eszközön a változást követően eszközölt rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkákat saját működési bevételeiből finanszírozza, az összeget az Ellátásért Felelősre bérelt közművagyont érintő rekonstrukciós elszámolás keretében át nem terhelheti.

5.

Annyiban, amennyiben a jelen fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközre vonatkozó beruházás finanszírozására támogatási szerződés hatálya is kiterjed és a támogatási szerződés a tulajdon átruházását kizárja, vagy jelentősen elnehezíti, úgy a gátló körülmények megszűnéséig a kérdéses eszközök az Ellátásért Felelős tulajdonában maradnak.

6.

9. A VÍZKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

JOGVISZONNYAL

9.1. Közüzemi szerződések megkötése A Víziközmű-szolgáltató az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található felhasználókkal a Polgári Törvénykönyv, a Vksztv. és a Rendelet előírásai szerint köteles eljárni, és ennek keretében a felhasználókkal a közüzemi szerződést megkötni.

1.

Amennyiben az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található, a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózat mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (vagy egyéb jogcímen használója) az ingatlan közműhálózatba való bekötését kezdeményezi, a Víziközmű-szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.

2.

A Vksztv. 8. § (1) bekezdése alapján a bekötést kezdeményező Felhasználó (Vksztv. szerint Beruházó) az így létrejövő bekötővezeték víziközmű tulajdonjogát az Ellátásért Felelősre átruházza. Az átruházásról szóló szerződés tekintetében a jelen okirat aláírásával az Ellátásért Felelős meghatalmazza a Víziközmű-szolgáltatót, hogy helyette és nevében eljárjon, a szerződést megkösse.

3.

33


A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az így létrejövő víziközmű-vagyon számviteli nyilvántartásba vétele végett negyedévente adatot szolgáltat az Ellátásért Felelősnek.

4.

A bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, valamint csatlakozás készítését - a jogszabályi feltételek teljesülése estén – az Víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja köteles elvégezni.

5.

A víziközmű-szolgáltató köteles a víziközmű-szolgáltatási tevékenység alapvető szabályait a Vksztv-vel és a Rendelettel összhangban a Hivatal által jóváhagyott Üzletszabályzatban rögzíteni.

6.

A víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak ellátására makói ügyfélszolgálati irodában. a mindenkor hatályos Üzletszabályzatban meghatározott helyeken.

7.

Megjegyzés [JE9]: ne zárjuk ki azt, hogy Makón kívül más ügyfélszolgálaton is intézhessen ügyet a felhasználó. A szerződés korábbi pontjában a makói ügyfélszolgálati vállalás rögzítésre került.

Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés elválaszthatatlan melléklete (5. sz. melléklet) a Rendelet 1. sz. mellékletének 1.3. pontja alapján az Üzletszabályzat tervezete a Hivatal általi jóváhagyás végett.

8.

9.2. Díjak beszedése A Víziközmű-szolgáltató jogosult és egyben tartozik a víziközmű szolgáltatások igénybevételéért a felhasználókkal szemben víz- és csatornaszolgáltatási díjat felszámítani, továbbá az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően a víziközműfejlesztési hozzájárulást, valamint a vízterhelési díjat beszedni, illetve ezen díjigényeket érvényesíteni.

10. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS RENDELKEZÉSEK

DÍJÁRA

VONATKOZÓ

10.1. A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak Az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés aláírásával szavatolja, hogy a Szerződés hatályba lépésekor alkalmazott, a Szerződés 6. sz. mellékletében rögzített víziközmű-szolgáltatási díjak a Vksztv-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelnek.

1.

34



A Felek rögzítik, hogy a 6. sz. mellékletben foglalt víziközmű-szolgáltatási díjakat a Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt - a víziközmű-szolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó - miniszteri rendelet hatályba lépéséig alkalmazzák.

2.

10.2. A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak A 10.1. pontban rögzített szolgáltatási díjak módosítása a Vksztv. 65. § (1) bekezdése alapján az árhatósági jogkörrel felruházott miniszter által történik. 1.

Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Vksztv. 65. § (4) bekezdésében foglalt, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek Hivatal irányában történő teljesítése érdekében együttműködnek. 2.

Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 76. § (3) bekezdésében rögzített esetben a víziközmű-szolgáltató jogosult az alkalmazott díjtól eltérő díj alkalmazásához történő hozzájárulási kérelemmel fordulni a Hivatalhoz, mely kérelem előterjesztése tekintetében a Felek együttműködnek. 3.

11.

SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSI FELTÉTELEK

11.1. A szerződés megszűnésének módjai 1.

Jelen Szerződést a Felek írásban közös megegyezéssel megszüntethetik.

A jelen Szerződés bármelyik fél Vksztv. 20. §-ában foglaltak szerinti szerződésszegése esetén az ott meghatározott módon és határidővel szüntethető meg.

2.

Jelen szerződés megszűnik a Vksztv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltétel bekövetkezésével.

3.

Jelen Szerződés megszűnik továbbá a Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerint más víziközműszolgáltató általi birtokba lépéssel egyidejűleg.

4.

Formázott: Behúzás: Bal: 1,27 cm, Nincs felsorolás vagy számozás

35


Az Ellátásért Felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben a felek között 2013………. napon létrejött Együttműködési megállapodásban foglaltakat a Víziközmű Szolgáltató megszegi.

4.5.

11.2. A Szerződés megszűnésének szabályai

Jelen Szerződés megszűnésekor a Víziközmű-szolgáltató ellenszolgáltatás nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban (üzemképes állapotban) köteles az Ellátásért Felelősnek a szerződés megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt keletkezett, az Ellátásért Felelős tulajdonát képező víziközműrendszert – a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába került rendszerfüggetlen-víziközmű elemek kivételével - leltár keretében átadás-átvételi eljárással a megszűnés hatályba lépésével egyidejűleg visszaadni, közérdekű üzemeltetés esetén a Hivatalnak átadni.

1.

A Felek jelen szerződés megszűnése esetén az üzemeltetésbe adott közművagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az Ellátásért Felelős köteles megtéríteni a Vízközmű-szolgáltató által az Ellátásért Felelősnek átadott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek értékét, melyek kimutathatóan a Víziközműszolgáltató finanszírozásában valósultak meg, és amelyekre az elszámolás még nem történt meg. A megtérítendő összeg a Víziközmű-szolgáltató finanszírozásában megvalósult rendszerfüggetlen víziközmű-elemek megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke.

2.

A jelen Szerződés megszűnése esetében a Felek között az adatátadásra és egyéb kötelezettségekre a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 21. §-ában foglaltak az irányadók.

3.

A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával a Felek egymással és a Hivatallal egyaránt együttműködni kötelesek a Hivatal által határozatban kijelölt közérdekű üzemeltető birtokba helyezésének zavartalan lebonyolítása érdekében.

4.

A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt hatályvesztése tekintetében a Felek az adatszolgáltatásra a Vksztv. 21. §-ban foglaltak, a birtokátruházása a jelen Szerződés 11.2.1. pontjában foglaltak, az elszámolásra a 11.2.2. pontjában foglaltakat alkalmazzák.

5.

36

Megjegyzés [J10]: Figyelemmel a Vksztv.-ben foglaltakra,mely szerint az üzemeltetési szerződésben egyéb szerződést megszüntető szankciót is elfogadhatnak a felek.


5.

Formázott: Nincs felsorolás vagy számozás

12. A SZERZŐDÉS RENDELKEZÉSEK

MÓDOSÍTÁSÁRA

VONATKOZÓ

12.1. Közös megegyezéssel történő módosítás


Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés kizárólag írásban módosítható a Felek közös megegyezésével. 12.2. Jogszabály változás okán szükséges módosítások


A Felek kötelezik magukat, hogy amennyiben jelen Szerződést érintő jogszabályváltozás következik be, úgy jelen Szerződést annak megfelelően a jogszabály hatályba lépését követően módosítják.

13.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

13.1. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések A víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a Vksztv. és Rendelet szerinti kiszervezett tevékenységeinek mértéke és módja nem akadályozza a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedély megszerzését és annak fenntartását. E körben a Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a jogszabályban foglalt kiszervezett tevékenységek Hivatal részére történő tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségének jelen szerződés hatálya alatti teljesítésére. A Víziközmű Szolgáltató vállalja, hogy a Makói Kistérségben működő készenléti ügyeleti rendszert a kiemelt nagyprojektekre való tekintettel 2015. december 31-éig fenntartja.

13.2. Másodlagos tevékenységre vonatkozó előírások A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy Makó, Kiszombor, Maroslele, Óföldeák, Földeák, Királyhegyes, Apátfalva és Magyarcsanád települések önkormányzatáaival a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatásra jelen szerződés hatálybalépésének napjávalnek napjátólt követő 30 napon belül szerződést köt.es ajánlatot tesz.t köt.

Megjegyzés [JE11]: Minden üzemmérnökségen készenléti ügyeletet biztosítunk (kiszervezés nélkül), nemcsak 2015. dec 31-ig, hanem azt követően, ezért ezt itt szükségtelen illeszteni.

Formázott: Betűtípus: Félkövér, Dőlt, Betűszín: Fekete Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Normál, Térköz Előtte: 0 pt, Sorköz: szimpla, Nincs felsorolás vagy számozás, Nincs együtt a következővel, Sorok közti tördelés engedélyezése

13.3. Nyilatkozat az integrációról


A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a szerződés szerinti integrációról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt tájékoztatja.

Formázott

37

Formázott: Normál, Térköz Előtte: 0 pt, Sorköz: szimpla, Nincs felsorolás vagy számozás, Nincs együtt a következővel, Sorok közti tördelés engedélyezése


13.4. A szolgáltatások folyamatosságának biztosítása


A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy az Ellátásért Felelős többségi tulajdonában lévő Makó-Térségi Víziközmű Kft.-vel külön megállapodást köt a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges ingatlanok, eszközök, anyagok, információk, dokumentációk, hátralékkezelés átvételére, megvásárlására, bérlésére.

Formázott: Normál, Térköz Előtte: 0 pt, Sorköz: szimpla, Nincs felsorolás vagy számozás, Nincs együtt a következővel, Sorok közti tördelés engedélyezése

13.2.13.5. A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások A Víziközmű-szolgáltatató a víziközmű-üzemeltetésbe vett víziközműrendszert rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal köteles használni és üzemeltetni, továbbá annak állagát köteles megóvni, azzal, hogy a vagyontárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik az ezzel járó kockázatokat viselni köteles.

1.

Megjegyzés [J12]: Makó város önkormányzata ezen rendelkezés szerződésben tartásához ragaszkodik. Megjegyzés [JE13]: a megbeszéltek alapján ezt külön megállapodásban rögzítjük, tekintettel arra, hogy ez a megállapodás nem a jelen okiratot aláíró Felek között jön létre.


A Víziközmű-szolgáltató kötelessége az üzemeltetésre részére átadott víziközmű-rendszerek vagyonvédelméről gondoskodni, a vagyonvédelmi-rendszert kiépíteni (kiépíttetni) és működtetni, illetve szükség szerint víziközmű-rendszer őrzésvédelmét biztosítani.

2.

13.3.13.6.


Irányadó jog

A felek közötti üzemeltetési jogviszony tekintetében - a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Vksztv., a Rendelet, valamint a vízgazdálkodási tevékenységre vonatkozó szakági, és más jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak. 13.4.13.7.

Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések

A jelen Szerződés aláírására a Víziközmű-szolgáltató által a Víziközműszolgáltató hatályos Alapszabályának felhatalmazásával az Igazgatóság 2013. május 30. hozott határozata alapján került sor. Ennek megfelelően a jelen Szerződés módosítására, megszüntetésére vonatkozó minden további írásbeli jognyilatkozat megtételére a Víziközmű-szolgáltató mindenkori jelen ügycsoportban képviseletre feljogosított személye az Igazgatóság jóváhagyó határozatával jogosult.

1.

A jelen Szerződés aláírására az Ellátásért Felelős által Makó Város Önkormányzata képviselő-testületének ………………………. sz. határozata alapján került sor. Ennek megfelelően a jelen Szerződés módosítására, megszüntetésére vonatkozó minden további írásbeli jognyilatkozat megtételére az Ellátásért Felelős képvise-

2.

38



letre feljogosított személye a Makó Város Önkormányzata Képviselő-testületének jóváhagyó határozatával jogosult.

13.5.13.8.


Részleges érvénytelenség

Amennyiben a jelen szerződés bármely része érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, úgy az a szerződés egészének érvényességét, hatályosságát, vagy végrehajthatóságát nem érinti, és a Felek tartoznak az érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyult részt hasonló gazdasági eredményt biztosító érvényes, hatályos és végrehajtható rendelkezéssel pótolni. 13.6.13.9.


Viták rendezése

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben közöttük bármely kérdésben vita merül fel, úgy megkísérlik azt békés úton megoldani. Ennek érdekében bármely fél egyeztetést kezdeményezhet a jelen szerződésben foglalt valamely igényének érvényesítése végett. Amennyiben az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, úgy az egyeztetést kezdeményező fél jogosult igényét polgári peres úton, bíróság előtt érvényesíteni. Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésből eredő valamennyi vitás kérdés eldöntésére a pertárgy értékétől függően az Ellátásért Felelős székhelye szerinti Járásbíróság, illetve Törvényszék a Békéscsabai Járásbíróságot, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

14.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Tekintettel arra, hogy a víziközmű-rendszer használatért fizetett bérleti díjakra egységes jogszabályi rendelkezés a jelen okirat aláírásakor nincs hatályban, ezért a Felek megállapodnak abban, hogy az Ellátásért Felelőst, mint a víziközmű-rendszer tulajdonosát a víziközmű-rendszerek üzemeltetési jogának gyakorlása ellenében az alábbi bérleti díjak illetik meg:

1.

2014. évben ivóvíz víziközmű-rendszerre:

1615,50 16 Ft/m3 ,+ ÁFA

szennyvíz víziközmű-rendszerre: 1415,00 Ft/m3. + ÁFA Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az árhatósági jogkört gyakorló a bérleti díjakat vagy a szolgáltatási-díjakat módosítja, illetve ezekre vonatkozóan a jelen okirat aláírásakor hatályos rendelkezésektől eltérő szabályt hoz, úgy a Felek vállalják, hogy a jelen szerződést módosítják.

2.

39


Felek rögzítik, hogy az átadott víziközmű-rendszerek átadás-átvételi jegyzőkönyvét – tekintettel arra, hogy a birtokba vételre kizárólag a jelen szerződés hatályba lépését követően kerülhet sor – a birtokátadás-átvételi eljárást követően csatolják a jelen Szerződéshez 8. sorszámú mellékletként.

3.

Jelen Szerződést a Felek elolvasás után, mint akaratukkal mindennel megegyezőt, helybenhagyólag írják alá. Kelt, Békéscsaba, 2013. május ….

Kelt:………………………………..

a Víziközmű-szolgáltató részéről:

az Ellátásért Felelős részéről:

Dr. Csák Gyula vezérigazgató

Dr. Buzás Péter polgármester

40


A HIVATAL ZÁRADÉKA A VKSZTV. 22. §-A SZERINT: MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: 1 SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ELLÁTÁSÉRT FELELŐS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VÍZIKÖZMŰ-VAGYON VAGYONÉRTÉKELÉSE

2.SZÁMÚ MELLÉKLET VÍZMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

3. SZÁMÚ MELLÉKLET CSATORNAMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

4.SZ. MELLÉKLET A FENNÁLLÓ ANTENNA ÉS HIRDETÉSI FELÜLET TÁRGYÚ BÉRLETI JOGVISZONYOK TÉTELES JEGYZÉKE

5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TERVEZETE

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A VKSZTV. 74. § (2) BEKEZDÉS 3. PONTJÁBAN FOGLALT, VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJÁRA ÉS AZOK ALKALMAZÁSÁNAK KEZDŐ IDŐPONTJÁRA VONATKOZÓ MINISZTERI RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSÉIG ALKALMAZOTT SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK

7. SZÁMÚ MELLÉKLET A RENDELETBEN FOGLALT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEK JEGYZÉKE

41


Együttműködési megállapodás I.

Előzmények ------------------------------------------------------------------------------------- 3

II.

Munkavállalók továbbfoglalkoztatása ----------------------------------------------------- 3

III.

A Makói üzemmérnökség -------------------------------------------------------------------- 3

IV.

A térségi munkaerő foglalkoztatására alapozott ügyfélkapcsolatok ----------------- 53

V.

Térségi munkaerő bevonásával megvalósuló műszaki feladatok --------------------- 53

VI.

Víziközmű beruházások szakmai támogatása-------------------------------------------- 63

VII.

Szennyvíz szippantásra vonatkozó rendelkezések --------------------------------------- 63

VIII.

Víziközmű működtető eszközök ------------------------------------------------------------ 73

IX.

Záró rendelkezések --------------------------------------------------------------------------- 73

mely létrejött egyrészről az összes érintett önkormányzat…. valamint, az ALFÖLDVÍZ Részvénytársaság

Regionális

Víziközmű-szolgáltató

Zártkörűen

székhely/cím: 5600 Békéscsaba, Dobozi ú 5. cégjegyzékszám: 04-10-001580 nyilvántartó Bíróság: Gyulai Törvényszék Cégbírósága adószám: 13100887-2-04 statisztikai számjel: 13100887-3600-114-04 bankszámlaszám: 10402609-26017989-00000000, mint Víziközmű-szolgáltató (továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató) továbbiakban együttesen: Felek

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel.

2

Működő


I.

ELŐZMÉNYEK 1) Felek Rögzítik, hogy az egyes szerződésben részes önkormányzatok külön-külön a Víziközmű-szolgáltatóval a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. 15.§ szerint minősülő bérleti-üzemeltetési szerződést hoztak létre. 1)2) Jelen szerződés célja, hogy a Víziközmű-szolgáltatóval víziközműüzemeltetési jogviszonyt létrehozó –jelenleg a Makó-Ttérségi Víziközmű Kft-vel (6900 Makó, Tinódi u. 8/A, cg. szám: 06-09-003055 és székhely) üzemeltetési jogviszonyban álló- települési önkormányzatok közössége a Víziközműszolgáltatóval, mint velük újonnan jogviszonyba lépő víziközmű-szolgáltató társasággal, rögzítsék a makói térség településeit a víziközmű-szolgáltatás megszervezése tekintetében együttesen érintő - ám az egyes településekkel megkötött üzemeltetési szerződések tárgyát nem képező – lényeges feltételeket.

II.


MUNKAVÁLLALÓK TOVÁBBFOGLALKOZTATÁSA 3) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy az üzemeltetési feladatok átvételekor a Makó-Ttérségi Víziközmű Kft foglalkoztatásában álló, ellentétes tartalmú jognyilatkozatot nem tevő munkavállalókkal a munkajogi átszállás törvényi szabályai szerint munkaviszonyt létesít. 4) A Víziközmű-szolgáltató biztosítja az átvett állománynak a keresetek szintjének megőrzését, illetve az általános gyakorlatnak megfelelő fejlesztését.


4)5) A 3) pont szerinti vállalás nem érvényesül azon esetekre nézve, amelyek az ágazatban jelenleg érvényesülő gazdálkodási nehézségekre is tekintettel, az okszerű létszámgazdálkodás követelményeivel össze nem egyeztethető módon, 2013. júliusmájus 1. napját követően a Makó-Ttérségi VíziközműKözüzemi Kft-nél érvényesített munkáltatói intézkedések következtében eredményeznének a Víziközmű-szolgáltató számára munkáltatói tehernövekedést. 5)6) A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy - a dolgozók érdekeire is tekintettel - a továbbfoglalkoztatás gördülékeny megvalósítása végett legkésőbb 2013. július 1. napjával konkrét egyeztetésekbe kezd a jelenlegi munkáltatóval.

III.

A MAKÓI ÜZEMMÉRNÖKSÉG 6)7) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a jelen szerződésben részes önkormányzatok szerinti ellátási területet magába foglalóan, a víziközműszolgáltatás feladataira üzemmérnökséget hoz létre. 3



7)8)

Az üzemmérnökség elnevezése: „MAKÓI ÜZEMMÉRNÖKSÉG”.

8)9) Az üzemmérnökségi feladatellátás támogatására telephelyet tart fenn Makó város közigazgatási területén.

az

ALFÖLDVÍZ

Zrt.

9)10) Az üzemmérnökség mint szervezeti egység keretei között az ALFÖLDVÍZ Zrt elsősorban az alábbi feladatokat kívánja ellátni: a. víziközművek napi üzemben tartása, a.b. TMK jellegű karbantartási feladatok, a.c. hibaelhárítási feladatok ellátása, a.d. hibaelhárítást meghaladó haváriás rekonstrukciók, e. a hibaelhárítási és havária feladatokhoz anyag, illetve biztonsági anyag, kézi szerszám raktár üzemeltetése, e.f. ivóvíz hálózatok öblítése, mosatása, f.g. ivóvíz és szennyvíz bekötések ügyintézése, g.h.üzemeltetői részvétel a mérnökségi területen megvalósuló víziközmű beruházásokban, h.i. egyéb építési beruházásokban a közmű üzemeltetői részvétel és szakfelügyelet biztosítása, i.j. közműnyilvántartáshoz szükséges adatok biztosítása, j.k. üzemmérnökségi ügyviteli adminisztratív feladatok ellátása, k.l. műszaki jellegű panaszok kezelése, helyi ügyintézése, l.m. üzemeltetéshez kapcsolódó hatósági ellenőrzésekben való részvétel (tűzcsapellenőrzés, vízmintavételek stb.) m.n.

részvétel a víziközművek rekonstrukciós terveinek kidolgozásában,

n.o.üzemeltetési adminisztráció vezetése és üzemeltetési adatok biztosítása, o.p.rákötések operatív lebonyolítása, p.q.napi operatív kapcsolattartás a helyi önkormányzatokkal, r. ügyfélkapcsolatokkal összefüggő tevékenységek, s. 4



t.

pénzügyi és számviteli feladatok,

u. informatikai feladatok.

IV.

A TÉRSÉGI MUNKAERŐ FOGLALKOZTATÁSÁRA ALAPOZOTT ÜGYFÉLKAPCSOLATOK 10)11) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy Makó településen ügyfélszolgálati irodát hoz létre és működtet a vonatkozó jogszabályoknak mindenkor megfelelő szolgáltatásokkal.


11)12) A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy az alábbi ügyfélkapcsolatokkal összefüggő tevékenységeket elsősorban a térségi munkaerő foglalkoztatásával kívánja megoldani: a. állandó ügyfélszolgálati iroda működtetése, a.b. díjbeszedés,


a.c. személyes behajtás, a.d. mérőhely ellenőrzés, a.e. szolgáltatás-szüneteltetés, a.f. mérőhely leolvasás, a.g. mérőcsere,

V.

TÉRSÉGI MUNKAERŐ MŰSZAKI FELADATOK

BEVONÁSÁVAL

MEGVALÓSULÓ

12)13) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a III. és IV. fejezetben jelölt foglalkoztatási igényein túlmenően törekszik az alább felsorolt tevékenységek tekintetében is a térségi munkaerő bevonására:


a. csatornahálózatok mosatása, a.b. csatorna-kamerázás,


a.c. ivóvíz tárolók mosatása, a.d. kútkarbantartás, 5


a.e. ivóvíz szivattyúk és kapcsolódó gépi berendezések javítása, felújítása, cseréje, a.f. szennyvíz szivattyúk és kapcsolódó gépi berendezések javítása, felújítása, cseréje, a.g. elektronikai karbantartó tevékenység, a.h. saját erővel végzett közműépítési feladatok,

VI.

VÍZIKÖZMŰ BERUHÁZÁSOK SZAKMAI TÁMOGATÁSA 13)14) A Víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésekben foglaltakon túlmenően kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés aláírásakor már megkezdett önkormányzati víziközmű beruházások műszaki – szakmai támogatására, a beruházó önkormányzat egyetértéséhez kötötten jelöli ki a képviseletében eljárni jogosult munkavállalókat.


14)15) a 143. pont szerinti közművek és házi vezetékek építése, továbbá a közművek üzemeltetetésre történő átvétele során a Víziközmű-szolgáltató változatlanul fenntartja a jelenleg alkalmazott minőségi előírásokat és változtatás nélkül alkalmazza a Makó-térségi Víziközmű Kft által kidolgozott és alkalmazott eljárásrendeket.

Megjegyzés [D.Zs.2]:

15)16) A Makó-Ttérségi Vvíziközmű Kft. 15. pont vonatkozásában releváns szabályozások jelen szerződés mellékletét képezik. E szabályozások címük szerint:



a. Operatív ütemterv a csatornabekötésekkel járó műszaki és ügyviteli feladatok elvégzésére…. a.b. Víziközmű-bekötések szabályzata…. a.c. Integrált Irányítási Munkautasítás - Fogyasztói vízellátó rendszerek ellenőrzése…. a.d. Integrált Irányítási Eljárás - Bekötési hozzájárulás….

VII.

SZENNYVÍZ SZIPPANTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6



16)17) A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy több önkormányzat területén jelenleg is végez szennyvízszippantási tevékenységet, mindezek alapján vállalja nyitott arra, hogy a tevékenységet jelenleg végző Makó-Ttérségi Víziközmű Kft-től a víziközmű-szolgáltatói tevékenység megkezdésével egyidőbent követő 60 napon belül átveszigye a tevékenység folytatását.

VIII.


VÍZIKÖZMŰ MŰKÖDTETŐ ESZKÖZÖK 17)18) A Víziközmű-szolgáltató érdeklődését fejezi ki a Makó-Ttérségi Víziközmű Kft által használt víziközmű működtető eszközökre, így különösen: a. járművek

(teherautó, mosató autó, szippantó stb.)

a.b. munkagépek

(kotró, aggregátor, vákuum berendezés stb.)

a.c. szerszámgépek

(légkalapács, gépi döngölő stb.)



a.d. hibaelhárítás kurrens készletei, a.e. üzemmérnökségi célokat szolgáló ingatlan, a.f. ügyfélszolgálati iroda céljait szolgáló ingatlan.

18)19) A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, az érintett működtető eszközkörre nézve egyidejűleg nyitott adásvételi vagy bérleti konstrukcióra irányuló szerződéses egyeztetések lefolytatására az üzemeltetési szerződések megkötésétől számított 60 napos időszakban.

IX.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19)20) Az önkormányzatok előzetesen tudomásul veszik, hogy a 1819. pont szerinti egyeztetések kölcsönösen sikeres lefolytatásaként előálló szerződéseket a Víziközmű-szolgáltató úgy kívánja megkötni, hogy azok rá nézve kizárólag abban az esetben teremtsenek szerződéses kötelezettséget, amennyiben a jelen szerződésben részes települések ellátását biztosító víziközmű-rendszerekre mindegyikére nézve a működési engedélyt megszerzi. 7



20)21) Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodásban rögzített célok teljesítése érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, az együttműködés gördülékenységének biztosítása érdekében a megállapodás végrehajtása során felmerülő kapcsolattartás és nyilatkozattétel feladatát az önkormányzatok oldalán Makó Város Önkormányzata, illetve annak képviselője látja el. 21)22) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy az üzemeltetési feladatok átvételével egyidőbent követő 90. napig jelen szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének állásáról az önkormányzatok részére írásos tájékoztatót küld. 22)23) Az Önkormányzatok a Víziközmű-szolgáltató jelen szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését írásos tájékoztató alapján a naptári évet követő március 31. napjáig tekintik át. Jelen szerződés szerinti teljesítése utolsó áttekintésére 2020. év március 31. napjáig kerül sor. 23)24) Jelen szerződés a Makó Város Önkormányzata és a Víziközmű-szolgáltató között létrejött bérleti-üzemeltetési szerződés hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba. Jelen szerződés hatályát veszti, amennyiben a Hivatal által jóváhagyott üzemeltetési szerződés bármely okból hatályát veszti. Jelen Szerződést a Felek elolvasás után, mint akaratukkal mindennel megegyezőt, helybenhagyólag írták alá.

8

Közművagyon-értékelési Szakvélemény „A Makó város és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása projekthez kapcsolódóan a támogatási arány korrekcióját megalapozó tanulmányok elkészítésére.”

2013

Tartalomjegyzék

I. rész: Közművagyon-értékelési Szakvélemény .......................................................... 3 1. Értékelési Tanúsítvány .......................................................................................... 4 2. A Megbízó adatai, előzmények ............................................................................... 5 3. A Megbízó utasítása .............................................................................................. 6 4. Adatszolgáltatás ................................................................................................... 7 5. Vagyonértékelés módszertana és az alkalmazott módszer kiválasztása ........................ 8 5.1. A vagyonértékelés módszertana ........................................................................ 8 5.2. A kiválasztott vagyonértékelési módszer ............................................................12 6. Vagyonelemek bemutatása ...................................................................................14 6.1. Makó város szennyvízelvezető rendszerének műszaki bemutatása és kiértékelése ..14 6.2. Makó város szennyvíz tisztítótelep műszaki bemutatása és kiértékelése ................26 7. Makó-Térségi Víziközmű Kft üzemeltetésében lévő (meglévő) víziközművek vagyonértékének megállapítása............................................................................34

Melléklet (külön kötve): Víziközmű vagyonleltár:

A

„Makó

város

szennyvíztisztítása”

és

térsége

tárgyú

szennyvízelvezetése

projekttel

érintett

és

meglévő

szennyvíz víziközművek vagyonleltára

2

I. A

Makó

város

rész: Közművagyon-értékelési Szakvélemény és

térsége

szennyvízelvezetése

és

szennyvíztisztítása

projekthez

kapcsolódóan a támogatási arány korrekcióját megalapozó tanulmányok elkészítésére

3

1. Értékelési Tanúsítvány

A vizsgált közmű megnevezése

Értékelt közmű tulajdonosa

Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Földeák, Kiszombor, Maroslele települések szennyvízcsatorna-hálózata és szennyvíztisztító telep

A települési önkormányzatok

Értékelt közmű

Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Földeák, Kiszombor, Maroslele

elhelyezkedése

települések közigazgatási területe

A vagyon értékelését megrendelő adatai

Értékelés célja

Értékelés fordulónapja

Önkormányzati Társulás Makó Város és Térsége Szennyvízcsatornázásának és Szennyvíztisztításának Megvalósítására (6900 Makó, Széchenyi tér 22.) A Makó város és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása projekthez kapcsolódóan a támogatási arány korrekcióját megalapozó tanulmányok elkészítésére és a meglévő hálózat esetén vagyongazdálkodási döntéshozatal támogatására 2013.05.17.

Értékelt meglévő közmű nettó

1 616 895 995 Ft

megállapított értéke A szakvélemény érvényessége Az értékelő szervezet megnevezése

6 hónap

BDL Környezetvédelmi Kft. 1118 Budapest, Rétköz utca 5.

Az értékelő szervezet képviseletében eljáró személy sajátkezű aláírása

Kovács Károly Okl. építőmérnök okl. szám:100/74/1987 Vagyonértékelő névjegyzék: PTL 1197600

4

2. A Megbízó adatai, előzmények Megbízó:

Önkormányzati

Társulás

Szennyvízcsatornázásának

Makó

Város

és

és

Térsége

Szennyvíztisztításának

Megvalósítására postacím:

6900 Makó, Széchenyi tér 22.

képviseli:

dr. Buzás Péter a Társulás elnöke

A Megbízó jogállása: A vizsgált vagyonelemek tulajdonosa, a KEOP-1.2.0/2F-2008-0001 azonosító számú pályázat kedvezményezettje. A vagyonértékelés célja: A településeken a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló közművagyon műszaki állapotának, vagyonértékének valamint jövőben esedékes pótlási költségeinek ismerete elengedhetetlen a víziközművekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyon értékének megőrzését biztosító, felelős vagyongazdálkodási döntéshozatal során. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. § értelmében legkésőbb 2015. december 31-ig el kell végeztetni a víziközművek vagyonértékelését.

Az Önkormányzat Társulás a KEOP-1.2.0/2F-2008-0001 azonosító számú nyertes pályázata keretében, uniós támogatással, szennyvízberuházást valósít meg. A

Nemzeti

Környezetvédelmi

és

Energia Központ, mint

Közreműködő Szervezet

tájékoztatása alapján KEOP szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztések pályázati felhívásaiban szereplő, a támogatás maximális arányára vonatkozó korlátozás 95%-ra módosulása következtében a korábban benyújtott és korábban támogatást nyert projektekkel kapcsolatban a Nemzeti fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lehetőséget biztosít a benyújtott pályázatok kapcsán elkészített költség-haszon elemzések felülvizsgálatára és a támogatási arány utólagos módosítására. A módosított támogatási arány a Támogatási Szerződésben szereplő valamennyi elszámolható költségre egységesen érvényes lesz. A módosított költség-haszon elemzés benyújtására és felülvizsgálatára, csak abban az esetben lesz lehetőség, amennyiben

5



teljesültek

a

Víziközmű-szolgáltatásról

szóló

2011.

évi

CCIX.

törvény

közművagyon-értékelésre és a gördülő fejlesztési terv elkészítésére vonatkozó rendelkezései. A módosított költség-haszon elemzések alapján módosításra kerülhet a vonatkozó támogatási döntés, valamint a támogatási szerződés. Fentiekre

való

tekintettel

az

Önkormányzati

Társulás

Makó

Város

és

Térsége

Szennyvízcsatornázásának és Szennyvíztisztításának Megvalósítására élni kíván KEOP pályázata költség-haszon elemzésének felülvizsgálatára és a támogatási arány utólagos módosítására vonatkozó lehetőséggel. Ennek értelmében el kell készíteni a „Makó város és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása projekthez” tárgyú projekt által érintett víziközmű-rendszer(ek) vagyonértékelését, illetve az erre épülő Pótlási Tervet. 3. A Megbízó utasítása A Megbízó utasítása, a vagyonértékelés célja: A „Makó város és térsége szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása projekthez” tárgyú projekttel érintett közművek vagyonértékelése, valamint a vagyonértékelés alapján a Gördülő Fejlesztési Terv összeállításához szükséges Pótlási Terv elkészítése: 

állapotfelmérés

és

állapotértékelés,

valamint

a

várható

élettartamok

meghatározása, rögzítése 

újraelőállítási költségek meghatározása objektumonkénti bontásban

A fenti munka alapján lehetővé kell válnia, hogy: 

vagyonértékelés és az erre épülő Pótlási Terv alapján a projekt költség-haszon elemzésének input adatai megalapozottak és ellenőrizhetőek legyenek,



a vagyonértékelésre épülő Pótlási Tervben összhangba kerüljenek a régi és új eszközökre vonatkozó adatok

6

4. Adatszolgáltatás A részleges műszaki információ-szolgáltatás, a látható és kitakart vagyonelemek szemléjének lehetővé tétele. A vagyonértékelési szakvélemény elkészítése során előállított adatállomány elegendő információt

szolgáltat

objektumszintű vagyonértékelést

a

közművagyon

tételes

vagyonleltár,

a

vagyonértékelés

vagyonértékelésének

valamint

a

Pótlási

fordulónapján

végrehajtásához,

Terv

elkészítéséhez.

rendelkezésünkre

álló,

az A a

tanulmányban szereplő adatok, információk alapján végeztük el. A vagyonértékelési szakvélemény készítésekor folyamatos adategyeztetések zajlottak, a munkát így a megrendelő szakembereinek alkalmuk volt figyelemmel kísérni, a konzultációkon részt vettek. Az elkészült munkarészekkel kapcsolatban a további munkavégzés szempontjából lényeges kérdésekben állást foglaltak. A Megbízó által történt adatszolgáltatásból eredő értékelési hibákért nem vállalunk felelősséget.

7

5. Vagyonértékelés módszertana és az alkalmazott módszer kiválasztása A szakvélemény, a benne foglalt értékelési tanúsítvány az EVS 2003, illetve EVS 2009 (European Valuation Standards 2009 - Európai Értékelési Szabványok) szabványban megfogalmazott tartalmi elemeket követi. A

szakvélemény

vagyonértékének,

elegendő valamint

információt a

CBA

nyújt

az

felülvizsgálathoz

értékelt

közművek

szükséges

meghatározásához és alátámasztásához, a tanúsítványt felhasználó

input

valós adatok

harmadik

fél

félrevezetésének elkerülése érdekében. Az értékelési szakvéleményben a településen már meglévő, korlátozottan forgalomképes szennyvíz

víziközmű

törzsvagyont,

valamint

a

KEOP

pályázat

során

létrehozott

eszközöket vizsgáltuk. 5.1. A vagyonértékelés módszertana A szakvéleményben alkalmazott eljárás az 1/2002.(BK.8.) BM-EüM-FvM,-GM-ISM-KöMKÖVIM-NKÖM-OM-SZCSM

közös

minisztériumi

irányelve

alkalmazásával

lett

megállapítva. A kiadott minisztériumi irányelv, a TEGOVA (az angol The European Group of Valuers of Fixed Assets - az Állóeszközértékelők Európai Csoportja) ajánlásában kiadott és használatos

EVS

2003

és

EVS

2009

értékelési

szabványok

általános

elveinek

felhasználásával alakult ki, és különbözteti meg a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanfajták szerinti értékelés módszertanát. Az értékelési irányelvek figyelembe vételével meghatározott önkormányzati ingatlanok forgalomképessége szerinti értékelési módszertan alapján: 

forgalomképes ingatlan esetén piaci

összehasonlító értékelési

eljárást kell

alkalmazni 

forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes létesítményeknél költségalapú értékelési eljárást kell alkalmazni

8

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 20.§ (2) bekezdése szerint a víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek. A fő szabály: A korlátozottan forgalomképes ingatlanok értékelése költségalapú értékelési módszerrel történhet. Egyedi, nem általánosítható ismérvekkel rendelkező vagyontárgyak esetén, az értékelés módszerének meghatározása egyedi elbírálást, és döntést igényelhet. A költségalapú érték-megközelítés lényege, hogy az ingatlan újraelőállítási költségéből le kell vonni az idő múlása miatti avulást. A költségalapú értékelési eljárás során megkülönböztetünk a magyar terminológia szerint (I.) pótlási vagy újraelőállítási/helyettesítési költségalapú módszert, és (II.) indexált költségalapú módszert. A pótlási költség olyan szerkezeteket és építési munkát takar, amellyel az értékelés időpontjában a meglévő funkciók a legkisebb költséggel, de azonos hasznossággal pótolhatóak lennének. A helyettesítési és az újraelőállítási költség együttesen: pótlási költség. A pótlási költségbe kell érteni a közművesítési, a tervezési, az engedélyezési, a vállalkozási, a kivitelezési, a beruházói, a pénzügyi és minden egyéb ténylegesen fizetendő költséget, amely az üzembe helyezésig felmerült. Az újraelőállítási költségek részletes szabályai a számviteli törvényben található. Ezeket a költségeket a tényleges építési piaci árak alapján kell meghatározni. Az pótlási költséget az avultsággal csökkentve adódik a költségalapon számított, valós víziközmű vagyonérték. Az ingatlanok értéke (telek, alépítmények, felépítmények) komplex érték, melyből a telek értékét külön kell választani, az ingatlan vagyon kataszter szerkezete miatt. A számítások során a telekértéket külön kell kezelni, mivel az ingatlanvagyon-kataszterben is külön adatlapon kell nyilvántartani. A pótlási költség módszere Ennek a módszernek az alkalmazásakor először is szakértői szemmel leltárba kell venni az értékelni kívánt eszközöket. Ezt követően meg kell határozni az egyes eszközök

9

aktuális árát, és elemezni kell avultságukat. Az értékelésben az összes eszközt szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy az önkormányzat könyvelésében ezek korábban szerepeltek-e vagy sem. Pótlási költség: azon költségek összessége, mellyel az értékelés időpontjában a meglévő funkciók

költséghatékonyan

pótolhatóak

lennének,

általános

forgalmi

adót

nem

tartalmaz, és az alábbiak szerint határozható meg: a.

Újraelőállítási

költség:

az

eredetivel

azonos

eszköz

újragyártásának,

megépítésének költsége, vagy b.

Helyettesítési költség: az értékmeghatározás pillanatában azonos színvonalú eszköz beszerzésének, előállításának költsége

Az indexált költség módszere Az ingatlan megépítésének eredeti költségeiből vagy annak könyv szerinti értékéből indexálással levezetett újraelőállítási érték csak kivételes esetben fogadható el. Ilyen eset lehet, ha az ingatlan néhány éven belül készült el, és ha a bekerülési költségeket megbízhatóan dokumentálták. Ezzel a módszerrel a dokumentált és ismert beszerzéskori érték alapján megállapítható az eszköz aktuális vagyonértéke. Az aktuális vagyonérték kiszámítása a beruházások ármódosulásának figyelembe vételével történik. Az indexált költség módszer lépései: + az eszköz múltbéli beszerzési ára, vagy előállítási költsége a pénz időértékével korrigálva = a jelenbeli piaci érték -

az értékcsökkenés mértékének megállapítása műszaki normák alapján

= az eszköz vagyonértéke Az avulások mértékének megállapítása Az avultság az idő múlása miatti értékcsökkenés. E kategóriának három fő eleme van: a fizikai romlás, a funkcionális avulás és a környezeti avulás. 

A fizikai romlás esetében az összértékhez viszonyítva figyelembe kell venni az építmények szerkezeteinek romlását és a szerkezetek arányát. A fizikai avulási számításoknál a felépítmény gazdaságosan hátralévő (maradék) élettartamát kell figyelembe venni.

10



A funkcionális avulás a gazdaságtalan, korszerűtlen megoldásokat jelenti. Az értékelőnek

mérlegelnie

létesítményhez

képest

kell

a

korszerű

többletszolgáltatásait,

létesítmény illetve

adta,

azokat

a a

vizsgált korszerű

követelményeket, amelyeket a vizsgált létesítmény képtelen kielégíteni. 

A környezeti avulásban számba kell venni a környezetben bekövetkezett minden olyan változást, amelynek negatív, esetleg pozitív hatása van az ingatlan értékére. A negatív környezeti avulás az ingatlanon elvégzett beruházással teljes mértékben soha nem állítható helyre.

Az állagmutató mértéke a következő módon határozható meg: Állagmutató (számított érték: létesítési év, valamint a várható élettartam alapján): a várható élettartam összegével el kell osztani a maradék élettartamot. Várható (hasznos) élettartam: az építéskor tervezett gazdaságos élettartam, a leírási kulcsból származtatva Maradék (hátralévő) élettartam: az értékelés fordulónapját követő számított hátralévő élettartam Korrigált állagmutató (becsült érték): műszaki állapotfelmérés, és értékelés, egyéni bírálat során A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak műszaki szemléletű vagyonértékelése során a fizikai és funkcionális avulás mértékét a vagyonérték megállapításánál kell számba venni értékkorrekciós tényezőként. A víziközmű-vagyon esetében a környezeti avulás miatti értékkorrekciós tényező elhanyagolható. Az avultság mértéke a következő módon határozható meg: 

1 – (maradék élettartam / várható élettartam) = avultsági v. állagmutató



műszaki állapotfelmérés, és értékelés során becslés, egyéni bírálat során = korrigált avultsági v. állagmutató

Az avultság mértékét százalékban adjuk meg. A szakmai normának megfelelően, olyan eszközre, mely az értékelés időpontjában üzemel, legalább 10 %-os avultsági értéket kell figyelembe venni, kivéve, ha azonnali felújítás, vagy azonnali selejtezés szükséges. A becsült állagmutató 100% a beszerzés, illetve létesítés időpontjában, új állapotban. A becsült avultsági mutató 0% amikor a tárgyi eszköz hasznavehetetlen függetlenül attól,

11

hogy hány év telt el az első üzembe helyezéstől számítva. Amennyiben állagot javító felújítás, korszerűsítés történik, ezzel ugrásszerűen növelhető a minőségi osztályzat, az állagmutató mértéke. Az adott minőségi osztályhoz rendelhető követelményszintek meghatározása: Minőségi osztályzat

Állagmutató %

Újszerű

81-100

Jó

61-80

Megfelelő

41-60

Gazdaságosan felújítható egyes szerkezeti részek (burkolat, gépészet, stb.)

Felújítandó

11-40

Fokozottan leromlott állapot, felújítást igényel, esetenként teljes felújítás szükséges

Kritikus Hasznavehetetlen

10 0

Azonnali selejtezés, bontás fenyeget Azonnali selejtezés szükséges

Követelményszintek Kifogástalan, vagy megfelelően karbantartott, kisebb javítást vagy javítást nem igénylő állapotú Jó műszaki állapot, állagmegóvó, karbantartó munkát igényel

5.2. A kiválasztott vagyonértékelési módszer Tekintettel a megbízói utasításra, és a jogszabályi előírásokra a vizsgált víziközmű rendszer vagyonértékelése a költségalapú értékelési eljárással történt. Ezen belül a meglévő víziközmű rendszer értékelése az avulással korrigált pótlási költség módszerével történt. A beruházás által érintett, már meglévő víziközmű-rendszerekre vonatkozóan, homogén műszaki ismérvekkel rendelkező objektumok szerint strukturált eszköz- és vagyonleltár felállítása, mely tartalmazza az alábbiakat: 

Objektumok azonosítása és főbb műszaki jellemzőinek rögzítése. A víziközmű

elemeit

teljes

körűen,

tételesen

számba

kell

venni

és

beazonosíthatóvá kell tenni. 

Objektumok avultságának, állapotjellemzőinek meghatározása a meglévő állapot-felmérési dokumentációk és helyszíni bejárás(ok) tapasztalatainak feldolgozása alapján.



Az egyes objektumok pótlási költségének meghatározása:

12

-

a

„Fajlagos

útmutató

KEOP

szennyvíztisztítási,

ivóvíz-ellátási

projektekhez” című útmutató, illetve -

egyes

nem

tipizálható

esetekben

aktuális

piaci

információkra

támaszkodva. A meghatározott pótlási költség képezte azt a kiindulási értéket, amelyre mind a fizikai, mind funkcionális avultságot figyelembe vettük. 

Az objektumok vagyonértékének megállapítása az avulással korrigált pótlási érték módszerével.

A KEOP projekt keretében létrehozott eszközök tekintetében a hatályos kiviteli szerződés szolgáltatta

az

értékelés

alapját,

melyet

a

felállított

vagyonleltár

struktúrájába

illesztettünk. A vagyonleltárban feltüntetett fajlagos költségek tartalmazzák a kivitelezés során felmerülő összes költséget, az árak ÁFA nélkül értendőek. A kitakart, látható vagyonelemek megtekintése helyszíni bejárás során, mintavételszerű vizsgálata

fényképes

vonatkozásában

állapotrögzítéssel,

rendelkezésünkre

a

takart,

bocsátott

nem

látható

adatszolgáltatás

vagyonelemek

(digitális

térkép,

megvalósulási dokumentáció) alkalmazásával történt. A

vagyonérték

a

vagyonértékelő

szakmában

szokásos

módszerek

alapján

kerül

megállapításra, a leírt következtetések abszolút módon nem garantálhatók és nem bizonyíthatók.

13

6. Vagyonelemek bemutatása Az alábbiakban bemutatjuk Makó város területén elhelyezkedő meglévő szennyvízgyűjtő hálózatot és szennyvíztisztító telepet. A szennyvízelvezető rendszer egységei: -

gravitációs csatornahálózat

-

szennyvíz átemelő műtárgyak

-

szennyvíz nyomóvezetékek

-

szennyvíz tisztítótelep

6.1. Makó város szennyvízelvezető rendszerének műszaki bemutatása és kiértékelése Meglévő hálózat A település jelenlegi csatornázottsága kb. 30 %-os, a település közigazgatási határán belül elhelyezkedő gerinchálózat hossza 43 283 fm, ebből a gravitációs hálózat 25 412 fm, a nyomott vezetékek hossza pedig 17 871 fm. A gravitációs és nyomott házi bekötések együttes hossza 6 797 fm. Az első szennyvíz csatorna szakaszok 1965-ben kerültek lefektetésre, azóta a hálózat több ütemben, de nagyjából folyamatos jelleggel került üzembe helyezésre, még 2011 környékén is adtak át új szakaszokat. A gerinchálózat alapvetően gravitációs, elválasztott rendszerű, de találhatók benne nyomott

szakaszok

is.

A

település

szennyvize

közbenső

átemelőkkel

nyomott

vezetékeken jut el a szennyvíz tisztító telepre. A nyomott szakaszok csőanyaga azbesztcement, KPE KM-PVC, átmérőjük 40-300 mm közötti, a gravitációs szakaszok anyaga azbesztcement, acél, beton, KG-PVC, KD-EXTRA és UPONAL ULTRA, átmérőjük egységesen 100-400 mm közötti. A hálózat műszaki állapota jelenleg átlagosan 30%-os. A hálózat átlagos mélysége 1,8-3,0 m, de helyenként (főképp az átemelők környékén) előfordulnak ettől mélyebb szakaszok is. Hozzávetőlegesen az aknák 65-70 %-a előregyártott beton akna öntöttvas fedlappal, a 25-30 %-a KG-PVC tisztítóakna. A

14

csatorna (az üzemeltető adatszolgáltatása alapján) kb. 47%-a szilárd burkolatban halad, 53 %-a pedig zöld terültben vagy útpadkában fekszik. Megbízói

adatszolgáltatás

alapján

a

gravitációs

csatornák

nyomvonalán

magas

talajvízállás jellemző. Ennek következtében az építéskor minden esetben víztelenítésre volt szükség, mely kisebb részben nyíltvíztartással, zömmel azonban vákuum kutas talajvízsüllyesztéssel került megoldásra. Csatornahibák: jelenleg nincs elhárítandó hiba Kamerázások: folyamatosan, évente történik a csatornahálózat kamerázása Felújítások: 1995-2004. között a Makó-Térségi Víziközmű feltárás nélküli csatorna rekonstrukciót hajtott végre bizonyos szakaszokon. A javítás során a bélelési technológia következtében a csőátmérő számottevően nem változott, a bélelés műanyagok felhasználásával történt. Érintett szakaszok: Csanád vezér tér, Kálvin utca, Szegedi út, Széchenyi tér, Úri utca bizonyos szakaszai valamint külterületi szakaszok Helyszíni állapotfelvétel: 2013.05.09. (Adatlapok - átemelők, fényképek: Szennyvíz hálózat, aknák: Aradi u., Barcsay u., Búza u., Hunyadi u., Justh Gyula tér, Návay Lajos tér, Pázmány utca.) Állapotértékelés: A

hálózat

a

szakszerű

karbantartásnak

köszönhetően

folyamatos

jelleggel

akadálymentesen működik. Általánosságban nem tapasztalható zsírosodás, és kisebbnagyobb mértékű lerakódással is csak elvétve találkoztunk. Az elmúlt években a hálózaton regisztrált dugulások száma nem tekinthető magasnak. Ebből a szempontból az üzemeltető elmondása szerint a Justh Gyula utca és a Búza utca tekinthető „átlagnál rosszabnak” Általánosságban kijelenthető, hogy a hálózat a korának megfelelő műszaki állapotban van – ami a nagy mértékben eltérő létesítési évek tekintetében eltérő állapotokat eredményez - de különösebb szerkezeti meghibásodás nem tapasztalható a régebbi szakaszokon sem köszönhetően annak, hogy a kritikus szakaszok a 1995-2004. közötti időszakban felújításra kerültek. Ennek ellenére akadnak olyan szakaszok, melyek közel járnak az elméleti (50 éves) élettartamuk végéhez, ezeknél a szakaszoknál ökölszabályként

10%-os

állagmutatót

alkalmaztunk.

Az

érintett

szakaszok

rekonstrukciója a rövid- illetve középtávú rekonstrukciós tervben szükségessé válhat,

15

ám e tekintetben javasoljuk ezen szakaszok kamerás vizsgálatát az állagmutató pontosítása érdekében. Az alábbi táblázatok és diagramok segítségével ismertetjük Makó település meglévő szennyvízelvezető hálózatának összetételét: Makó település szennyvízelvezető hálózatának létesítési év szerinti megoszlása. Létesítés éve 1965 1975 1985 1995 1998 2002 2003 2011 Összesen:

Hossz (fm) Megoszlás (%) 4 823,89 9,63% 14 132,21 28,22% 6 867,37 13,71% 1 960,68 3,92% 196,05 0,39% 20 924,32 41,78% 409,43 0,82% 766,23 1,53% 50 080,18 100,00%

16

Makó

település

szennyvízelvezető

hálózatának

csőanyag

és

csőátmérő

szerinti

megoszlása táblázatban mutatva.

Település

Anyag

Átmérő

Megnevezés

Hossz (fm)

Megoszlás (%)

Makó

DN 150 KM-PVC

150

Gerinc vezetékszakasz

6 691,96

13,36%

Makó

DN 150 KM-PVC

150

Házi bekötés

22,30

0,04%

Makó

DN 160 KG-PVC

160


21,83

0,04%

Makó

DN 200 AC

200


2 065,74

4,12%

Makó

DN 40 KPE

40


55,81

0,11%

Makó

DN 50 KPE

50

Házi bekötés

130,02

0,26%

Makó

DN 63 KPE

63


87,76

0,18%

Makó

DN 150 KG-PVC

150

Házi bekötés

6 644,35

13,27%

Makó

DN 80 KM-PVC

80


342,29

0,68%

Makó

DN 100 AC

100


119,73

0,24%

Makó

DN 150 AC

150


250,48

0,50%

Makó

DN 150 KG-PVC

150


41,14

0,08%

Makó

DN 200 Acél

200


438,36

0,88%

Makó

DN 200 Beton

200


874,76

1,75%

Makó

DN 200 KG-PVC

200


2 317,36

4,63%

Makó

DN 200 KM-PVC

200


982,65

1,96%

Makó

DN 200 KPE

200


557,02

1,11%

Makó

DN 200 UPONAL

200


1 778,13

3,55%

Makó

DN 250 AC

250


1 533,82

3,06%

Makó

DN 250 Beton

250


17,09

0,03%

Makó

DN 250 KM-PVC

250


4 851,53

9,69%

Makó

DN 300 AC

300


2 764,68

5,52%

Makó

DN 300 Beton

300


6 259,17

12,50%

Makó

DN 300 KDEXTRA

300


1 121,56

2,24%

Makó

DN 300 KG-PVC

300


236,62

0,47%

Makó

DN 300 KM-PVC

300


1 734,06

3,46%

Makó

DN 315 UPONAL

315


2 309,05

4,61%

Makó

DN 400 AC

400


285,31

0,57%

Makó

DN 400 Beton

400


3 501,21

6,99%

Makó

DN 400 KPE

400


1 034,51

2,07%

Makó

DN 400 UPONAL

400


1 009,88

2,02%

50 080,18

100,0%

17

Makó

település

szennyvízelvezető

hálózatának

csőanyag

és

csőátmérő

szerinti

megoszlása diagramként ábrázolva.

Aknák Makó településen az aknák kb. 2/3-a előre-gyártott vasbeton elemekből készült akna öntöttvas fedlappal, 1/3 része pedig 200 mm átmérőjű KG-PVC tisztító akna. Az aknákat egy állapotfelmérés során alapvetően három különböző állapot kategóriába sorolhatjuk be. A fizikai állapotuk alapján megkülönböztethetünk jó, átlagos, és rossz (vagy kritikus) állapotú aknákat. A hálózat egészét tekintve az aknák állapota a jó/megfelelő kategóriába

sorolható

be,

kevés

helyen

találkoztunk

kisebb-nagyobb

mértékű

korrózióval. A künetek kiképzése megfelelő, ám néhány esetben nem voltak láthatóak a lerakódások miatt. A fedlapok aszfalt burkolatban történő szintbeli kiképzése jó állapotú. A hágcsók állapota megfelelő.

18

2013. május 9-i állapotfelmérés során készült fotók

Aradi utca – Shell benzinkút

Barcsay utca 2.

Búza utca 2. Návay Lajos tér

Búza utca 2.

Búza u. – Nagycsillag u. kereszteződés

Justh Gyula tér

19

Pázmány utca 7.

Justh Gyula tér - aknafedlap

Szennyvíz átemelők A településen jelenleg 15 db szennyvízátemelő üzemel. Ezek közül 11 db átemelő a jelenleg is futó KEOP projekt keretében építészeti és/vagy gépészeti és villamos felújításon esett át, így ezeket az átemelőket a KEOP projektre kiterjedő vagyonértékelés keretében mutatjuk be részletesen illetve szerepeltetjük a vagyonleltárban. Ennek értelmében jelen tanulmány keretében a maradék négy, valamint a kiszombori átemelő került bemutatásra és értékelésre, mely bár 2001-ben létesült, gravitációs hálózat hiányában nem üzemelt. Minden átemelő esetében kiépítésre került ivóvíz vételi lehetőség vízmérővel ellátott vízóra akna formájában. Az átemelők kivétel nélkül előregyártott vasbeton elemekből épültek.

A

szivattyúk

a

legtöbb

esetben

rendelkeznekfrekvenciaváltóval.

Minden

átemelőnél külön zárkamra került kiépítésre, mely helyet ad a tolózáraknak, visszacsapó szelepeknek és a vízmérőnek. A kiszombori végátemelőnél külön mérőakna került kiépítésre. Biofilter vagy egyéb szagtalanító berendezés csak a „strandi” átemelő esetében került installálásra,

a

szellőzés

azonban

minden

esetben

megoldott.

Az

üzemeltető

tájékoztatása alapjána szükségszerű karbantartás mellett egyik átemelő esetében sem történt felújítás a létesítés óta. Megállapítható, hogy az átemelők szakszerűen, jól karban vannak tartva, ennek köszönhetően az építészeti és gépészeti elemek az életkorukból várhatóval megegyező, sok esetben esetek annál jobb állapotban vannak. Ugyanakkor egyes átemelők (legfőképp az Aradi és a József Attila utcai) esetében a villamos szekrény és a gépészeti

20

elemek rekonstrukciója pár éven belül szükségessé válik. Az átemelők környezete rendezett. A műtárgyak vagyonvédelme csak részben megoldott, az Aradi és a József Attila utcai átemelő (a többivel ellentétben) nem rendelkezik védőkerítéssel. A

villamos- és

irányítástechnikával

kapcsolatban

minden

átemelőre

vonatkozóan

elmondhatóak az alábbiak: 

az átemelők kétoldali villamos betáplálással rendelkeznek



külön térvilágítás kiépített (kivéve Strandi átemelő)



indukciós mennyiségmérő (Siemens) mindegyik átemelőnél van



vízmérők aknájában vízszintjelző van a műszer biztonsága érdekében



az átemelők vezérlése helyszínen és telepről is lehetséges (kapcsolási szint állítás, szivattyú KI/BE kapcsolás)



hiba esetén az alábbi jelzéseket küldik URH-n a szolgáltató (telepi számítógép) felé: áram kimaradás, vészmaximum, szivattyúhiba



minden átemelő rendelkezik PLC-vel

Szemrevételezéses helyszíni állapotfelvételt 2013.05.09-én végeztünk. Az átemelők műszaki paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze: Elhelyezkedés utca/hrsz.

Üzembe helyezés dátuma

Anyaga

A3 jelű szennyvíz átemelő

József Attila utca

1975

A10 jelű szennyvíz átemelő

Aradi utca

„Strandi” szennyvíz átemelő

Átmérő

Mélység

m

m

vasbeton

2

5

2 db Flygt CP 3101 MT 430 - 3,1 kW

1992

vasbeton

2,5

6,5

2 db Flygt CP 3102 MT 435 - 3,1kW

Strand

2011

vasbeton

2

4,5

2 db Flygt 3085.183 SH 253 - 2,4 kW

IP2 jelű szennyvíz átemelő

Ipari park

2010

vasbeton

2

3,9

2 db Flygt 3085 MT 460 2 kW

K1 jelű szennyvíz átemelő

Kiszombor

2001

vasbeton

2,5

6,85

2 db Flygt NP 3153 HT 454 - 7,5 kW

Megnevezés

Szivattyúk típusa és teljesítménye

21

Makó településen található szennyvíz átemelők fotódokumentációja Aradi utcai közbenső átemelő (A10 jelű)

Tolózár akna belülről

Villamos berendezések

Az átemelő környezete

Az átemelő belülről

Villamos szekrény

Tolózár akna belseje

22

József Attila utcai átemelő (A3 jelű)

Az akna környezete

Az akna belseje

Szerelvényakna

Villamos szekrény

23

Kiszombori végátemelő (K1 jelű)

Az átemelő környezete

Akna belülről

Tolózár akna Villamos szekrény

24

Strandi átemelő

Aknafedlapok

Tolózár akna

Az átemelő belseje

Irányítástechnika

25

6.2.Makó város szennyvíz tisztítótelep műszaki bemutatása és kiértékelése A szennyvízkezelés jelenlegi technológiája A tisztítótelep, jelenleg működő formáját az 2000-2001 évi építés során nyerte el. Az alábbi technológiai fő-egységekből és építményekből áll: Szennyvízvonalon:

-

Osztó-egyesítő akna- Záporvíz tározó,

-

Szippantott szennyvízfogadó,

-

Kézi és gépi rács,

-

Olaj- és homokfogó 2 párhuzamos sorral,

-

Goal reaktor,

-

ICEAS medence 3 párhuzamos sorral,

-

Fertőtlenítő medence

-

Végátemelő, hozammérő akna,

-

Klórozó helyiség,

-

Fúvó gépház,

-

Kezelő épület,

-

Telepi szennyvízakna

Iszapvonalon:

-

Iszapsűrítő,

-

Iszapvíztelenítő gépház

A szennyvízkezelés folyamat leírása A szippantott szennyvizet tengelyen szállítják be a szennyvíztisztító telepre. A beszállított szippantott szennyvízből gépi rácson kerülnek eltávolításra a darabos szennyeződések. A beépített gépi rács 80 m3/h kapacitású. A rácson szűrt, szippantott szennyvíz a fogadó aknába kerül, melyben búvárkeverő és egy szippantott szennyvíz fogadó szivattyú van elhelyezve. A szippantott szennyvíz a telepre beérkező szennyvízzel összehangolva kerül

26

feladásra a tisztítási technológiára. A rácsszemetet egy víztelentő prés vízteleníti, majd egy zsákoló egység műanyag zsákba csomagolja. A települések szennyvize elválasztott rendszerű csatornahálózaton, nyomás alatt érkezik a szennyvíztisztító telepre. A telep Makó felé eső részén található elzáró- kormányzó szerelvényakna segítségével a szennyvíz esős időben az 1969-70 es időszakban épített, volt kétszintes ülepítőre kormányozható. A kétszintes ülepítőről a szennyvízet szivattyúval lehet továbbítani a telepi gépi rácsra. A rács típusa: Hollung-WTP ZM-2240/590/3, szennyvíz térfogatáram 600 m3/h, működés szakaszos, elhelyezés kültéri, rácscsatorna szélessége 600 mm, mélysége 1100 mm, motor teljesítménye 0,75 kW, rács nyílástávolsága 3 mm. A rácson szűrt szennyvíz hosszanti átfolyású, levegőztetett homok- és zsírfogóba kerül. Itt a levegő befúvás hatására spirális mozgás alakul ki, melyre azért van szükség, hogy a szerves anyagok ne tudjanak hozzátapadni a kiülepedett homokszemcsékhez, ily módon a homok nem tud berothadni. A meglévő olaj- és homokfogó műtárgyon lévő kotróhíd típusa ÁVM LAK 7,8/3,5-8,15 l, Hidrostahl homokátemelő szivattyúval. A homok- és zsírfogók levegőellátását egy kis kapacitású fúvó biztosítja. A kiülepedett homokos zagy és a vízfelszínre felúszott zsír-olaj rendszeresen eltávolításra kerül. A felszínre felúszott zsír-olaj lefölözése kotróhíd segítségével történik. A kotróhídon lévő lap beletolja a vízfelszínen összegyűlt zsír-olajat egy aknába, ahonnan a „UTB-GOAL” reaktorba kerül feladásra. A reaktorban levegőztetés és enzim segíti a zsír lebontási folyamatait.

A

reaktor

működése

ciklikus.

A

reaktorból

a

lebontott

zsírok

a

szennyvíztisztító telep biológiai medencéinek osztóaknájába kerülnek bevezetésre. Az ICEAS technológia az átfolyásos eleveniszapos technológiát szakaszos üzemben valósítja meg. Minden technológiai folyamat egy medencében történik. Az eleveniszapos aerob/anoxikus/anaerob körülmények között dolgozik az előre meghatározott számú szakasz alatt. A szilárd és folyékony fázis szétválasztása a ciklus végén, levegőztetés nélkül zajlik le. Az ülepítési / dekantálási szakasz második részében a tisztított elfolyó vizet dekantálják a

27

folyadék

felszínéről.

medencére.

Így

a

A

folyamatos

mennyiségi

hozzáfolyás

kiegyenlítés,

a

miatt

nincs

biológiai

szükség

oxidáció,

a

kiegyenlítő nitrifikáció,

denitrifikáció, foszfor kibocsátás és foszfor felvétel, az utóülepítés és az aerob iszapstabilizáció egy medencében hajtható végre. Az üzemeltető a tisztítási ciklus egyes összetevőinek megváltoztatásával döntheti el, hogy milyen határértékre tisztít. A tisztítás során biztosított a foszfor vegyszeres eltávolításának lehetősége. A vegyszeres foszforeltávolításhoz adagolandó vegyszert adagoló szivattyúval juttatjuk az ICEAS medencékbe. A vas-só tartály térfogata 5,1 m3, az adagoló szivattyú típusa LMI GA45P4R3, kapacitása 44 l/h, H = 1,5 bar. A technológiai folyamatok egy medencében zajlanak le. A befolyó szennyvíz egy osztóműn keresztül gravitációsan folyik az egyszerű kialakítású bukóéleken át a medencékbe. A medencék folyamatosan fogadják a befolyó szennyvizet. A medencéket egy merülő fal osztja két részre. Az iszapelvétel időszakosan történik, a keletkezett iszapmennyiség függvényében. A fölösiszapot egy búvárszivattyú emeli ki a technológiai zóna fenekéről a gravitációs sűrítőbe. A fölösiszap stabilizált, jól ülepedő/vízteleníthető és mentes a kellemetlen bűzőktől, mennyisége alacsony. A levegőztetést SANITAIRE levegőztető elemekkel végzik, melyeket hangszigetelt burkolatban elhelyezett légfúvók szolgálnak ki. Az energia-megtakarításhoz oldott oxigén szabályozó rendszert alkalmazunk, amely a fúvókat automatikusan vezérli. Az egyes medencék levegőztetése felváltva történik. Az ICEAS medencék levegőztetését 3 fúvó látja el. Ezek közül kettő működő, egy pedig tartalék. Biztonsági célból ezekről a fúvókról lehet biztosítani a homok- és zsírfogók légellátását is, abban az esetben, ha az azokat tápláló, kis kapacitású fúvó meghibásodik. A 3 db légfúvó teljesítménye egyenként 75 kW a kompresszor légszállítási kapacitása 2888 m3/h, 550 mbar. Ezen 3 fúvó közül 2 db frekvenciaváltóval rendelkezik, az egyik tartalék. Az egyik fúvó chemcoating bevonatos, hogy a rácsszemét helyiség levegőjét károsodás nélkül el tudja szívni. A homokfogó műtárgy levegő ellátását 1 db fúvó látja el, melynek teljesítménye 5,5 kW, légszállítási kapacitása 210 m 3/h, és ez külön frekvencia váltóval rendelkezik.

28

A fertőtlenítéshez klóradagoló berendezést alkalmaznak. A megfelelő tartózkodási idő biztosítására külön labirint rendszerű klórozó medence épült. Klórozást csak az ÁNTSZ előírására végeznek a telepen, egyébként a műtárgy üzemen kívül van. A tisztított szennyvizeket a szennyvíztisztító telep területén elhelyezkedő végátemelő emeli be a befogadóba. A tisztított szennyvíz átemelőben (végátemelőben) 2 db nagyobb teljesítményű szivattyú van telepítve: Flygt NP 3201 MT 444, Qm = 720 m3/h, Hm = 10 m, P = 30 kW. A végátemelőben jelenleg még beépített 1 db kisebb teljesítményű Flygt NP 3153 MT 432 típusú szivattyú (Q = 380 m 3/h, H = 5 m). A meglévő végátemelő műtárgy hasznos térfogata 37 m3, a kapacitási térfogata 30 m 3. Tisztított szennyvízvezeték: 2 db párhuzamos vezeték van, melyek együttesen viszik el a tervezett vízmennyiséget, A mérők jelenleg DN 400 átmérőjűek, méréshatáruk: 2004000 m3/h. A csurgalékvíz átemelő műtárgy hasznos térfogata 3m3, és benne 1 db Flygt NP 3085 MT 460 típusú szivattyú van, melynek szállítási kapacitása 20 m3/h, Hm = 9,5 P = 2 kW. A csurgalékvizeket a szippantott szennyvíz tározóba emelik. A tisztító telep kétoldali elektromos energia betáplálással rendelkezik, egyenként 630 kVA teljesítménnyel, feszültségszintje 0,4 kV. A maximális felhasznált és lekötött teljesítmény 130 kW (a felvett áramerősség 200 A), az átlag teljesítmény jelenleg 100 kW. A telep rendelkezik dízelaggregát áramfejlesztő berendezéssel, típusa: Ganz-Set TAD-280. Jelenleg a szennyvíztisztító telepet 1 db Schneider típusú PLC vezérli, melyen az alkalmazott programot az UTB Envirotec Kft. fejlesztette ki, e-mellett további két berendezésnek van saját PLC-je. Az iszapcentrifúga rendelkezik önálló PLC-vel. Az olaj és homokfogó műtárgy kotróhídjának automatikus üzemét szintén önálló PLC vezérli. Az iszapkezelési folyamat leírása A makói szennyvíztelepen jelenleg működő iszapkezelés kizárólag a keletkező fölösiszap sűrítésére és víztelenítésére irányul, nem tartalmaz olyan kezelést, amely az iszap szárazanyag-tartalmának további csökkenését eredményezné.

29

Az ICEAS műtárgyakban keletkező fölösiszapot szivattyúk emelik a sűrítőbe. A telepen egy darab gravitációs-pálcás sűrítő műtárgy épült. A sűrített iszap tervezett szárazanyagtartalma 3-3,5 %. Az iszapvíztelenítést iszapcentrifugával végzik. Az iszapcentrifuga kapacitása 10 m3/h iszap, bemenő 3,5 % SZÁA tartalommal. A nagyobb szárazanyag-tartalom elérése érdekében a centrifuga előtt polielektrolitot adagolnak az iszaphoz. A centrifugából kikerülő 20-25 % szárazanyag-tartalmú iszapot konténerbe gyűjtik össze. A víztelenített iszap a makói hulladéklerakó telepen működő előkomposztáló üzemben kerül komposztálásra, illetve a depónia takarására használják fel. A meglévő telep technológiai adatai A következő táblázatok a meglévő szennyvíztelep mértezési paramétereit tartalmazzák. Az eredeti tervezési hőmérséklet értékek nem állnak rendelkezésre. A telep tisztítási kapacitás adatai: A telep névleges kapacitása: 6000 m3/nap, 30000 LE Órai csúcshozam: 600 m3/h A biológiai tisztításra vonatkozó adatok: Biológiai tisztítóműtárgy térfogata: 6609,6 m3, 3 x 2203,2 m3 Mérete: 12 m x 36 m x 5,5 m A levegőztetett terek számított levegőigénye: 5776 m 3/h

30

Szennyvíztisztító-telep fotódokumentációja

Kormányzó akna

Kétszintes ülepítőből átalakított záporvíztározó

Rács fogadó akna

Légbefúvásos homokfogó

ICEAS medence - leürített

ICEAS medence – működő

31

ICEAS dekanter

Levegővezeték – automata szerelvényekkel

Fertőtlenítő

Iszapvíztelenítő gép

Dízel -Aggregátor

Üzemirányítás

32

Működési blokkséma

33

7. Makó-Térségi Víziközmű Kft üzemeltetésében lévő (meglévő) víziközművek vagyonértékének megállapítása Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Makó-Térségi Víziközmű Kft üzemeltetésében lévő szennyvízgyűjtő

hálózatára

és

szennyvíztisztító

telepre

vonatkozó

közművagyon-

értékelés eredményeit. (KEOP beruházás nélkül) Meglévő összes víziközmű vagyonértéke: Település Makó

Szennyvíz hálózat

Szennyvíz átemelők

1 101 000 984Ft

23 247 398 Ft

1 101 000 984 Ft

33 941 781Ft

Kiszombor Összesen

Összesen

Mindösszesen

481 953 230 Ft

1 606 201 612 Ft

481 953 230 Ft

1 616 895 995 Ft

10 694 383 Ft

10 694 383 Ft

További táblázatok településenként tartalmazzák az összesített vagyonleltárt. A tételes vagyonleltárt mellékletben közöljük. Makó település szennyvíz víziközmű szolgáltatását ellátó víziközművek vagyonértékelése 2013.05.17. Szennyvízgyűjtő hálózat

Település

Megnevezés

Anyag

Átmérő Hossz (m)

Pótlási költség Állagmutató (Ft)

(%)

Vagyonérték (Ft)

Meglévő hálózat Makó


AC

100

119,73

2 107 248

24

505 740

Makó


AC

150

250,48

5 465 568

24

1 311 736

Makó


AC

200

2065,74

104 689 032

34

35 641 021

Makó


AC

250

1533,82

82 294 372

40

32 933 391

Makó


AC

300

2764,68

174 160 367

38

66 597 318

Makó


AC

400

285,31

22 653 614

64

14 498 312

Makó


Acél

200

438,36

12 317 916

10

1 231 792

Makó


B

200

874,76

42 708 940

24

10 161 092

Makó


B

250

17,09

975 839

24

234 201

Makó


B

300

6259,17

390 982 363

27

105 230 375

Makó


B

400

3501,21

271 073 419

22

60 506 160

Makó


KD-EXTRA

300

1121,56

43 292 216

84

36 365 461

Makó


KG-PVC

150

41,14

789 888

24

189 573

Makó


KG-PVC

160

21,83

419 136

10

41 914

Makó


KG-PVC

200

2317,36

95 934 776

53

51 118 063

34

Makó


KG-PVC

300

236,62

13 140 937

44

5 782 013

Makó


KM-PVC

150

6691,96

130 054 282

51

65 816 576

Makó


KM-PVC

200

982,65

38 421 615

64

24 589 834

Makó


KM-PVC

250

4851,53

230 650 810

84

193 746 676

Makó


KM-PVC

300

1734,06

91 081 922

56

50 584 109

Makó


KM-PVC

80

342,29

7 051 174

47

3 336 897

Makó


KPE

200

557,02

15 373 752

93

14 271 143

Makó


KPE

40

55,81

982 256

24

235 741

Makó


KPE

400

1034,51

60 622 286

84

50 922 720

Makó


KPE

63

87,76

1 676 216

24

402 291

Makó

Gerinc vezetékszakasz UPONAL-ULTRA

200

1778,13

75 046 883

84

63 039 383

Makó


315

2309,05

123 580 022

84

103 817 414

Makó


400

1009,88

75 942 976

84

63 792 097

Makó

Házi bekötés

KG-PVC

150

6644,35

72 066 627

61

43 682 735

Makó

Házi bekötés

KM-PVC

150

22,3

180 630

24

43 351

Makó

Házi bekötés

KPE

50

130,02

845 130

44

371 855

50 080,18

2 186 582 212

Összesen

-

1 101 000 984

Megjegyzés: A település KEOP beruházásból megvalósuló víziközművei nem szerepelnek a táblázatban.

Szennyvízátemelők Létesítés

Újraelőállítási

Állagmutató

Vagyonérték

éve

költség (Ft)

(%)

(Ft)

8 596 840

52,73

4 532 748

1992

10 429 258

51,44

5 365 129

Jókai út

2001

13 160 010

81,26

10 694 383

Strandi átemelő

Ismeretlen

2011

7 884 700

89,71

7 073 330

Ipari park 2. átemelő

Ipari park

2010

7 548 060

83,15

6 276 191

Település

Megnevezés

Elhelyezkedés

Makó

József Attila u. közbenső átemelő

József Attila utca

1975

Makó

Aradi u. közbenső átemelő

Aradi utca

Kiszombor

Kiszombori végátemelő

Makó Makó

Meglévő átemelők

Összesen

47 618 868

-

33 941 781

Megjegyzés: A település KEOP beruházásból megvalósuló, átépítésre kerülő átemelői nem szerepelnek a táblázatban.

Szennyvíztisztító Település

Elhelyezkedés

Létesítés éve

Makó

Töltés utca

1968/2001

Újraelőállítási költség (Ft) 796 917 500

Állagmutató (%) -

Vagyonérték (Ft) 481 953 230

35

Megjegyzés: A település KEOP beruházásból megvalósuló, átépítésre kerülő szennyvíztisztító-telep KEOP által megvalósuló műtárgyai nem szerepelnek a vagyonértékben.

Makó város meglévő víziközmű-vagyonának vagyonértéke (KEOP beruházás nélkül) 1 616 895 995 Ft, azaz egymilliárd hatszáztizenhatmillió nyolcszázkilencvenötezer kilencszázkilencvenöt forint.

36

Nyilatkozat A vonatkozó hatályos rendeletekben foglaltak alapján a BDL Környezetvédelmi Kft. nevében

kijelentjük,

hogy

a

„Közművagyon-értékelési

Szakvélemény”

c.

dokumentáció elkészítéséhez a közterületi víziközmű-hálózatra vonatkozó adatokat a Megbízó szerezte be, azokat a szakvéleményünkben az adatszolgáltatásnak megfelelően használtuk fel. Figyelembe vettük a Megbízó alapadat szolgáltatásait és a műszaki vizsgálatok során a vonatkozó előírásokkal összhangban alkalmaztuk. A szakvélemény elkészítéséhez szükséges egyeztetéseket elvégeztük, az állapotfelmérés műszaki tartalmú részeit az érdekeltekkel egyeztettük. A vagyonértékelés módszertana megfelel az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak, a vonatkozó, nemzeti és ágazati szabványok előírásainak, az egyedi műszaki követelményeket meghatározó rendeleteknek és szabályzatoknak, azoktól való eltérésre nem volt szükség. A vagyonértékelők teljes felelősséggel tartoznak az alábbiak garantálásáért: 

azért, hogy hozzáértő, képesített személyek, akiket tevékenységük folytatásától nem tiltottak el valamilyen tényleges, lehetséges vagy észlelt érdekkonfliktus miatt, vagy pedig bejelentették, és helyreigazító lépéseket tettek a tervezett feladatok végrehajtása érdekében;



azért,

hogy

megbízatásuk

megszövegezésben,

világosan

valamennyi

olyan

megfogalmazásra feltételt

került,

megfogalmazván,

egyértelmű amely

a

feladattal összefügg, a megbízatás összhangban áll az Megbízó igényeivel és a törvények, szabályok kényszerítő erejével, azt bizalmi felelősségvállalásnak vagy szakmai etikai ügynek tekintik, és arról mindkét fél kifejezetten megállapodott az új vagy ismételt utasítások elfogadását megelőzően. A vagyonértékelők teljes felelősséggel tartoznak az alábbiak garantálásáért: 

Diszkréció/Bizalmasság – az értékelőknek minden dokumentumot és információt diszkréten kell kezelniük, és az információt csakis kizárólag a készítendő értékbecsléshez használhatják fel;



Objektivitás – az értékelők kötelezve vannak arra, hogy az értékelést elfogulatlan és objektív módon készítsék el, a legjobb tudásuk és elgondolásuk szerint;



Pártatlanság/Függetlenség – az a tény, hogy az értékelőt javadalmazásért alkalmaznak nem zárja ki automatikusan a pártatlanságot és függetlenséget.

37

Semmilyen személyes érdekünk nem fűződik az értékelés tárgyát képező létesítményhez, és pártatlanságunkat semmi sem befolyásolta. 

Technikai kompetencia – az értékelőknek a kapott utasítás alapján az értékelésre megvan a szükséges technikai jártasságuk, kompetenciájuk és tapasztalatuk.

A vizsgált ingatlan megállapított vagyonértékének validitása feltételezi, és egyben megköveteli, hogy a környezeti adottságok drasztikusan ne változzanak, hasonlóan az ingatlan állagában jelentős változás ne álljon be. (árvíz, földrengés, belvíz, súlyos környezetszennyezés, tűzkár, rongálás, stb.) A munkában résztvevő szakértők: Kovács Károly, okl. építőmérnök Füstös András, okl. szakközgazdász, szakmérnök Márkus Dániel, okl. építőmérnök, ingatlanvagyon-értékelő Mihácsi Mónika, okl. közgazdász, vagyongazdálkodási szakértő

Budapest, 2013. május. 17.

Kovács Károly

Füstös András

Márkus Dániel

Mihácsi Mónika

38

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800 Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/b e-mail: [email protected]

Makó város ivóvíz ellátást szolgáló víziközmûvek vagyonértékelése

Hódmezõvásárhely , 2013. május 21.

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________

ALÁÍRÓLAP a Makó város ivóvíz ellátást szolgáló víziközmûvek vagyonértékeléséhez

.……………………….. Kõrösi Tibor vagyonértékelõ MAISZ ingatlanforgalmi szakértõ ISO/IEC CEU-UFIM okl.sz: 2004/61

…………………………. Paragi István okl.ép.mérnök épület és tartószerkezeti szakértõ SZÉS-1-T ; SZÉS-2 /06/0195

.……………………….. Ónodi Szûcs István okl.gépészmérnök gazdasági mérnök

.……………………….. Kaszás Levente kamarai tag könyvvizsgáló

Hódmezõvásárhely, 2013. május 21.

2 /24


Tartalom 1.

Értékelési Tanúsítvány .......................................................................................................................... 4

2.

A Megbízó adatai, elõzmények.............................................................................................................. 5

3.

A Megbízó utasítása, a vagyonértékelés célja ........................................................................................ 7

4.

Adatszolgáltatás.................................................................................................................................... 8

5.

Vagyonértékelés módszertana és az alkalmazott módszer kiválasztása ............................................... 10 5.1. A vagyonértékelés módszertana ..................................................................................................... 10 5.2. A kiválasztott vagyonértékelési módszer ........................................................................................ 14

6.

Vagyonelemek bemutatása ................................................................................................................. 15 6.1. Az ivóvíz ellátó rendszer bemutatása és kiértékelése........................................................................ 15

7.

Pótlási szükségletek elõrejelzése ......................................................................................................... 22

8.

Nyilatkozatok ...................................................................................................................................... 23

9.

Mellékletek ......................................................................................................................................... 24

3 /24


1. Értékelési Tanúsítvány

A vizsgált közmû megnevezése

Értékelt közmû tulajdonosa

Értékelt közmû elhelyezkedése

A vagyon értékelését megbízó adatai

Szerzõdõ megnevezése

Értékelés célja

Értékelés fordulónapja

Értékelt közmû nettó megállapított értéke

A szakvélemény érvényessége

Az értékelõ szervezet megnevezése

Az értékelõ szervezet képviseletében eljáró személy sajátkezû aláírása

Makó város ivóvíz ellátást szolgáló víziközmûvek Makó város önkormányzata

Makó város közigazgatási területet

Makó város önkormányzata

Makó-Térségi Víziközmû Kft. Vagyongazdálkodási döntéshozatalt megalapozó vagyonértékelés elvégzése Makó város Önkormányzata vizközmû vagyonáról 2013. április 30. 1.777.482.800 forint azaz egymilliárd-hétszázhetvenhétmillónégyszáznyolcvankettõezer-nyolcszáz forint

180 nap

Hódterv Mérnöki Iroda Kft.

Kõrösi Tibor vagyonértékelõ

4 /24


2. A Megbízó adatai, elõzmények A Megbízó adatai: Megnevezése: Makó város önkormányzata postacím: 6900 Makó, Széchenyi tér 22. telefon: 62-511-800 képviseli: Dr. Buzás Péter polgármester

A Megbízó jogállása: Jelenleg a vízmûtelep tulajdonlapján a Makó-Térségi Víziközmû Kft. összes települése (kivétel Ferencszállás és Klárafalva) szerepel. A társaság a telepet Makó városának adta vissza 2013 január 1-én. A tulajdoni viszonyok jogi rendezése folyamatban van. Elõzmények A 2011. december 31. napjától hatályos víziközmû-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) meghatározza a víziközmû-szolgáltatási tevékenység feltételrendszerét és a tevékenység körülményeit. A törvény meghatározza az üzemeltetõ vállalkozások méretét (fogyasztói egyenérték), amely kihatással vannak a társasságok jövõbeni lehetõségeire. A törvény a víziközmû szolgáltatói tevékenység végzését Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal által elbírált mûködési engedélyhez köti. A vizsgált vagyonelemek Makó önkormányzat tulajdonában vannak és a Makó-Térségi Víziközmû Kft. üzemelteti. A jelenlegi üzemeltetõ méreténél fogva az egyik alapvetõ akkreditációs követelménynek nem felel meg és nem rendelkezik az akkreditációhoz szükséges olyan szándéknyilatkozattal, mellyel a törvényi elõírásoknak (150.000 fogyasztói egyenérték) és a mûködési engedély kiadásának megfelelne. A jelenlegi törvényi szabályozás az önkormányzatok alapfeladatai közé sorolja az egészséges ivóvíz ellátást. Ahhoz, hogy a törvényi elõírásoknak megfeleljen szükséges a jelenlegi üzemeltetési konstrukció felülvizsgálata és annak megváltoztatása. Amennyiben az önkormányzatnak új üzemeltetõvel kell megállapodást kötni, a tulajdonosnak a víziközmûszolgáltatásról szóló törvény alábbi bekezdése szerint vagyonértékelést kell végeztetni.

„12. § (1)12 A víziközmû tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ennek hiányában az üzemeltetési szerzõdés megkötését – megelõzõen a tulajdonában lévõ víziközmû vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmû-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak. (2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerzõdés mellékletét képezi.”

5 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ Emellett a Makó város közigazgatási területén meglévõ közmûves ivóvíz ellátást biztosító közmûvagyon mûszaki állapotának, vagyonértékének valamint jövõben esedékes pótlási költségeinek ismerete elengedhetetlen az érintett önkormányzat számára a vízi közmûvekkel kapcsolatos vagyongazdálkodási döntéshozatalban. Fentiek értelmében Makó város víziközmû vagyonára vonatkozó közmû-vagyonértékelést kell készíteni. Megbízásunk kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó vagyonelemek értékelése terjed ki.

6 /24


3. A Megbízó utasítása, a vagyonértékelés célja Makó város tulajdonában lévõ vízi közmû vagyonra vonatkozóan a vagyongazdálkodási döntéshozatalt megalapozó és az üzemeltetési szerzõdés mellékletét képezõ, átfogó vagyonértékelés elkészítése és strukturált közmûvagyon adatbázis felállítása. Hitelesített Értékelési Szakvélemény, Értékelési Tanúsítvány és Könyvvizsgálói Tanúsítvány kiállítása. Több szempontú integrált vagyonértékelési módszertanra épülõ vagyonleltár az objektumok homogén mûszaki ismérvei alapján meghatározott, objektumcsoportonkénti bontásban tartalmazza: §

objektumok azonosítását,

§

mûszaki jellemzõket (mûszaki mennyiségi jellemzõk, mûszaki specifikációk),

§

állapot jellemzõket (aktiválási év, várható élettartam, állagmutató, várható pótlás éve és korrigált állagmutató),

§

gazdasági jellemzõket (objektumonként meghatározott pótlási költség, vagyonérték, éves értékcsökkenés),

és amely vagyonleltár alkalmas: §

Az avulással korrigált pótlási költség módszertana alapján a vagyonérték meghatározására objektumonkénti bontásban,

§

az állapotfelmérés eredményeinek feldolgozásával, az objektumonként meghatározott várható pótlás éve és a pótlási költség alapján a rekonstrukciós igények elõrejelzésére,

§

a megállapított vagyonérték, ill. a gazdasági jellemzõk alapján a díjgazdálkodás támogatására,

§

valamint a vagyongazdálkodással összefüggõ döntéshozatal támogatásához szükséges statisztikák és összesített adatok lekérdezésére.

7 /24


4. Adatszolgáltatás A részleges mûszaki információ-szolgáltatás, valamint a látható és kitakart vagyonelemek szemléjének lehetõvé tétele. A közmûvagyon értékeléséhez átadott dokumentumok jegyzéke: Beszámolók, jelentések, engedélyek: −

Beruházási terv

Ø 2007. évben megvalósult beruházások Ø 2008. évben megvalósult beruházások Ø 2009. évben megvalósult beruházások Ø 2010. évben megvalósult beruházások Ø 2011. évben megvalósult beruházások Ø 2012. évben megvalósult beruházások −

Üzleti jelentés Ø 2007 Üzleti jelentés Ø 2008 Üzleti jelentés Ø 2009 Üzleti jelentés Ø 2010 Üzleti jelentés Ø 2011 Üzleti jelentés Ø 2012 Üzleti jelentés

−

Vízjogi üzemeltetési engedély Ø Makó település

Térképi adatszolgáltatás −

Közmûhelyszínrajz Makó

8 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ A vagyonértékelési szakvélemény elkészítése során elõállított adatállomány elegendõ információt szolgáltat a közmûvagyon vagyonértékelésének végrehajtásához, valamint az objektumszintû tételes vagyonleltár elkészítéséhez. A vagyonértékelési szakvélemény készítésekor folyamatos adategyeztetések zajlottak, a munkát így a megrendelõ szakembereinek alkalmuk volt figyelemmel kísérni, a konzultációkon részt vettek. Az elkészült munkarészekkel kapcsolatban a további munkavégzés szempontjából lényeges kérdésekben állást foglaltak. A vagyonértékelést a vagyonértékelés fordulónapján rendelkezésünkre álló, a tanulmányban szereplõ adatok, információk alapján végeztük el. Az adatszolgáltatásból eredõ értékelési hibákért nem vállalunk felelõsséget.

9 /24


5. Vagyonértékelés módszertana és az alkalmazott módszer kiválasztása A szakvélemény, a benne foglalt értékelési tanúsítvány az EVS 2003, illetve EVS 2009 (European Valuation Standards 2009 - Európai Értékelési Szabványok) szabványban megfogalmazott tartalmi elemeket követi.

5.1. A vagyonértékelés módszertana A szakvéleményben alkalmazott eljárás az 1/2002.(BK.8.) BM-EüM-FvM,-GM-ISM-KöM-KÖVIM-NKÖM-OMSZCSM közös minisztériumi irányelve alkalmazásával lett megállapítva. A kiadott minisztériumi irányelv, a TEGOVA (az angol The European Group of Valuers of Fixed Assets - az Állóeszköz értékelõk Európai Csoportja) ajánlásában kiadott és használatos EVS 2003 és EVS 2009 értékelési szabványok általános elveinek felhasználásával alakult ki, és különbözteti meg a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanfajták szerinti értékelés módszertanát. Az értékelési irányelvek figyelembe vételével meghatározott önkormányzati ingatlanok forgalomképessége szerinti értékelési módszertan alapján: §

forgalomképes ingatlan esetén piaci összehasonlító értékelési eljárást kell alkalmazni

§

Forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes létesítményeknél költségalapú értékelési eljárást kell alkalmazni

Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 20.§ (2) bekezdése szerint a vízi közmûvek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek. A fõ szabály: A korlátozottan forgalomképes ingatlanok értékelése költségalapú értékelési módszerrel történhet. Egyedi, nem általánosítható ismérvekkel rendelkezõ vagyontárgyak esetén, az értékelés módszerének meghatározása egyedi elbírálást, és döntést igényelhet. A költségalapú érték-megközelítés lényege, hogy az ingatlan újraelõállítási költségébõl le kell vonni az idõ múlása miatti avulást. A költségalapú értékelési eljárás során megkülönböztetünk a magyar terminológia szerint (I.) pótlási vagy újraelõállítási/helyettesítési költségalapú módszert, és (II.) indexált költségalapú módszert. A pótlási költség olyan szerkezeteket és építési munkát takar, amellyel az értékelés idõpontjában a meglévõ funkciók a legkisebb költséggel, de azonos hasznossággal pótolhatóak lennének. A helyettesítési és az újraelõállítási költség együttesen: pótlási költség.

10 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ A pótlási költségbe kell érteni a közmûvesítési, a tervezési, az engedélyezési, a vállalkozási, a kivitelezési, a beruházói, a pénzügyi és minden egyéb ténylegesen fizetendõ költséget, amely az üzembe helyezésig felmerült. Az újraelõállítási költségek részletes szabályai a számviteli törvényben található. Ezeket a költségeket a tényleges építési piaci árak alapján kell meghatározni. A pótlási költséget az avultsággal csökkentve adódik a költségalapon számított, valós víziközmû vagyonérték. Az ingatlanok értéke (telek, alépítmények, felépítmények) komplex érték, melybõl a telek értékét külön kell választani, az ingatlan vagyon kataszter szerkezete miatt. A számítások során a telekértéket külön kell kezelni, mivel az ingatlanvagyon-kataszterben is külön adatlapon kell nyilvántartani. A jelen szakvéleményben eltekintettünk a telekérték meghatározásától, hiszen az nem releváns a víziközmû vagyon valós értékét tekintve a víziközmû-hálózat sajátos helyzetébõl adódóan. A pótlási költség módszere Ennek a módszernek az alkalmazásakor elõször is szakértõi szemmel leltárba kell venni az értékelni kívánt eszközöket. Ezt követõen meg kell határozni az egyes eszközök aktuális árát, és elemezni kell avultságukat. Az értékelésben az összes eszközt szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy az önkormányzat könyvelésében ezek korábban szerepeltek-e vagy sem. Pótlási költség: azon költségek összessége, mellyel az értékelés idõpontjában a meglévõ funkciók költséghatékonyan pótolhatóak lennének, általános forgalmi adót nem tartalmaz, és az alábbiak szerint határozható meg: a. Újraelõállítási költség: az eredetivel azonos eszköz újragyártásának, megépítésének költsége, vagy b.

Helyettesítési költség: az értékmeghatározás pillanatában azonos színvonalú eszköz beszerzésének, elõállításának költsége.

Az indexált költség módszere Az ingatlan megépítésének eredeti költségeibõl vagy annak könyv szerinti értékébõl indexálással levezetett újraelõállítási érték csak kivételes esetben fogadható el. Ilyen eset lehet, ha az ingatlan néhány éven belül készült el, és ha a bekerülési költségeket megbízhatóan dokumentálták. Ezzel a módszerrel a dokumentált és ismert beszerzéskori érték alapján megállapítható az eszköz aktuális vagyonértéke. Az aktuális vagyonérték kiszámítása a beruházások ármódosulásának figyelembe vételével történik.

11 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ Az indexált költség módszer lépései: + az eszköz múltbéli beszerzési ára, vagy elõállítási költsége a pénz idõértékével korrigálva = A jelenbeli piaci érték - az értékcsökkenés mértékének megállapítása mûszaki normák alapján = az eszköz vagyonértéke Az avulások mértékének megállapítása Az avultság az idõ múlása miatti értékcsökkenés. E kategóriának három fõ eleme van: a fizikai romlás, a funkcionális avulás és a környezeti avulás. §

A fizikai romlás esetében az összértékhez viszonyítva figyelembe kell venni az építmények szerkezeteinek romlását és a szerkezetek arányát. A fizikai avulási számításoknál a felépítmény gazdaságosan hátralévõ (maradék) élettartamát kell figyelembe venni.

§

A funkcionális avulás a gazdaságtalan, korszerûtlen megoldásokat jelenti. Az értékelõnek mérlegelnie kell a korszerû létesítmény adta, a vizsgált létesítményhez képest többletszolgáltatásait, illetve azokat a korszerû követelményeket, amelyeket a vizsgált létesítmény képtelen kielégíteni.

§

A környezeti avulásban számba kell venni a környezetben bekövetkezett minden olyan változást, amelynek negatív, esetleg pozitív hatása van az ingatlan értékére. A negatív környezeti avulás az ingatlanon elvégzett beruházással teljes mértékben soha nem állítható helyre.

Az értékcsökkenést mûszaki alapvizsgálatok, elemzések, a hasznos és várható (maradék) élettartamok figyelembe vételével állapítottuk meg. Várható élettartam: az építéskor tervezett gazdaságos élettartam, amely alatt az amortizálható eszközt az üzemeltetõ a várható fizikai elhasználódás (mûszakok száma, tevékenységre jellemzõ körülmények, az eszköz fizikai jellemzõi), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezõk figyelembevételével várhatóan használni fog. Maradék élettartam: az értékelés fordulónapját követõ számított vagy becsült hátralévõ élettartam, mely alatt az amortizálható eszközt az üzemeltetõ a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás és az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezõk figyelembevételével várhatóan használni fog. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak mûszaki szemléletû vagyonértékelése során a fizikai és funkcionális avulás mértékét a vagyonérték megállapításánál kell számba venni értékkorrekciós tényezõként. A víziközmû-vagyon esetében a környezeti avulás miatti értékkorrekciós tényezõ elhanyagolható.

12 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ Az avultság mértéke a következõ módon határozható meg: § §

1 - (maradék élettartam / várható élettartam) = avultsági v. állagmutató Mûszaki állapotfelmérés, és értékelés során becslés, egyéni bírálat során = korrigált avultsági v. állagmutató

Az avultság mértékét százalékban adjuk meg. A szakmai normának megfelelõen, olyan eszközre, mely az értékelés idõpontjában üzemel, legalább 10 %mos, avultsági értéket kell figyelembe venni, kivéve, ha azonnali felújítás, vagy azonnali selejtezés szükséges.

13 /24


5.2. A kiválasztott vagyonértékelési módszer Tekintettel a megbízói utasításra, és a jogszabályi elõírásokra a vizsgált vízi közmû rendszer vagyonértékelése a költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált pótlási költség módszerével történt: 1. A vizsgált víziközmû-rendszerekre vonatkozóan, homogén mûszaki ismérvekkel rendelkezõ objektumok szerint strukturált eszköz- és vagyonleltár felállítása, mely tartalmazza az alábbiakat: §

Objektumok azonosítása és fõbb mûszaki jellemzõinek rögzítése. A vízi közmûelemeit teljes körûen, tételesen számba kell venni és beazonosíthatóvá kell tenni.

§

Objektumok avultságának, állapotjellemzõinek meghatározása a meglévõ állapot-felmérési dokumentációk és helyszíni bejárás (ok) tapasztalatainak feldolgozása alapján.

§

Az egyes objektumok pótlási költségének meghatározása: »

- a „Fajlagos útmutató KEOP szennyvíztisztítási, ivóvíz-ellátási projektekhez”1 címû útmutató, illetve

»

egyes nem tipizálható esetekben aktuális piaci információkra támaszkodva.

A meghatározott pótlási költség képezte azt a kiindulási értéket, amelyre mind a fizikai, mind funkcionális avultságot figyelembe vettük. A kitakart, látható vagyonelemek megtekintése helyszíni bejárás során, mintavételszerû vizsgálata fényképes állapotrögzítéssel, a takart, nem látható vagyonelemek vonatkozásában rendelkezésünkre bocsátott adatszolgáltatás (digitális térkép, megvalósulási dokumentáció) alkalmazásával történt. A vagyonérték a vagyonértékelõ szakmában szokásos módszerek alapján kerül megállapításra, a leírt következtetések abszolút módon nem garantálhatók és nem bizonyíthatók.

1

14 /24


6. Vagyonelemek bemutatása 6.1. Az ivóvíz ellátó rendszer bemutatása és kiértékelése Az ívóvízellátó rendszer egységét az alábbi csoportosításban vizsgáltuk. I.

Vízmûtelepek és vízkezelés

II. Felszín alatti vízkivétel berendezései III. Vízelosztás

I.

Vízmûtelepek és vízkezelés

Vízmûtelepek Makó városában 3 db vízmûtelep található és egy víztorony. A központi és az Ipari parki vízmûtelepek a külterületen, épültek. Környezetükben jellemzõen mezõgazdasági telkek találhatók. A 3. telep Makó-Rákos településen található. Környezetében jellemzõen családi házas ingatlanok találhatók. A telepek végig szilárd burkolatú úton, bármely közúti jármûvel megközelíthetõ az Ardics dûlõn illetve a Királyhegyesi úton és kapuval védet. A víztorony a központban található a Návay L. téren. A telepekhez tartozó földterületek téglalap alakúak, egyenes vonalakkal határoltak. A központi vízmûtelep telekhatáron beton lábazatú acél kerítéssel van körbe kerítve. Az ipari parki telepen Steelvent típusú kerítésrendszer található. A Makó-Rákosi telepen beton lábazatú acélkerítés, valamint beton oszlopos drótfonatos kerítés épült. Telephelyeken a belsõ gépjármû-közlekedés számára út- és térburkolat, a gyalogosközlekedés számára járda épült, mindkettõ beton, megfelelõ járófelülettel. A telepeken a burkolat nélküli részeken a terület gondozott növényzettel ellátott, összképük jó. A telkeken található épületek és felépítmények: A központi telepen 2 db tégla falszerkezetû, kb. 315 és 510 m2-es régi és új gépház, épült lapostetõvel ellátva, sávalapozásra elhelyezve. A új épülethez 2 db 500 m3-es félkör alakú vasbeton szerkezetû tartály. Teleken található még 1 db raktárépület kb. 110 m2-es, szintén tégla falszerkezetû, lapostetõvel ellátva, sávalapozásra elhelyezve. A Makó-Rákosi telepen 1 db tégla falazatú kb. 25 m2-es kezelõépület, cseréphéjazatú magastetõvel ellátva, sávalapozásra elhelyezve. Kialakításuk funkcionális, állapota és megjelenése korának megfelelõ, karbantartott. Üzemi célú építmények és mûszaki berendezések: 13 db fúrt kút ebbõl Makó város területén 12 db kút található és egy Makó-Rákoson, üzemen kívüli 250 m3-es monolit vasbeton térszín alatti tároló, 2 db üzemelõ 2x250 m3-es monolit vasbeton tároló, A vízmûtelepek folyamatosan üzemelnek, állapotuk és összképe alapján a rendeltetésszerû használat követelményei – megfelelõ karbantartás és állagmegóvás mellett – hosszú távon fenntarthatók.

15 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ Vízkezelés A vízmûtelepen külön gáztalanító berendezés nem üzemel. A nyersvízben lévõ metánt az alsó tároló légterébõl természetes illetve mesterséges szellõzetéssel távolítják el. A víztoronyban a szellõztetés természetes úton történik. Fertõtlenítés Az ivóvíz fertõtlenítése klórgázzal történik. A klórgáz adagolását a klórgáz palackra felszerelt ADVANCE-2000 típusú adagoló berendezés biztosítja. II. Felszín alatti vízkivétel berendezései A felszín alatti vízkivételezést fúrt kutak biztosítják. Makó város vízellátását 12 darab kút biztosítja. Ezek közül a 6. számú kút magas arzéntartalma miatt nem üzemel. Szintén nem üzemel a Maros parti 13.4 kút, mivel az üdülõterület vízellátó rendszere a városi hálózatra került rákötésre.

Kút száma 1 2 3 4 5

Makó város ivóvíz ellátó rendszerének víztermelõ berendezései Beépített Kút hely Kút Fúrás Kút Kút szivattyú Hrsz. területe éve talpmélysége vízhozama típusa 4012/17 4020 051/5 23710 056/7

1 038 1 678 400 400 400

1963 1963 1969 1970 1970

344 500 500 360 493,5

850 800 900 800 800

SP-30-4 SP-46-2 SP-35-6 SP-46-2 D-14-4

6

067/6

400

1971

350

500

D-25-3

7 8 9 10 11 12

087/7 087/6 23722 4020 23722 067/6

400 900 1 268 1 678 1 268 900

1971 1970 1970 1981 1981 1990

500 500 350 251 251 251

800 800 800 1100 700 1100

H-1414A/11 D-14-8 D-14-6 KD-25-4 D-14-6 SCH-20-6

1968

444

290

-

2011 2011 1999

485 290 250

900 1260 150

SP-46-10 SP-46-10 K-64-4

13 IP-1 IP-2

0632/45 0632/45 12100/2

Megjegyzés

Magas arzén tartalom miatt nem üzemel.

Használaton kívül áll. Maros parti kút. Ipari Park Ipari Park Makó-Rákos

16 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ III. Vízelosztás A vízelosztáshoz tartoznak a központi vízmûtelepen található víztárolók, városi víztorony, valamint a városi ivóvíz hálózat gerincvezetéke és a fogyasztói bekötõ vezetékek. Víztárolók Térszinti víztároló 1. sz. Alsótároló Helye: Makó 1. számú vízmûtelep (Ardics dûlõ) Tároló kapacitás: 250 m3 Anyaga: monolit vasbeton Állapot: üzemen kívül 2. sz. Alsótároló Helye: Makó 1. számú vízmûtelep (Ardics dûlõ) Tároló kapacitás: 2x250 m3 Anyaga: monolit vasbeton Állapot: üzemelõ Felsõtároló (városi víztorony) Helye: Makó, Náray Lajos tér Tároló kapacitás: 800 m3 Anyaga: monolit vasbeton Állapot: üzemelõ Nyomásfokozók A vízmûtelepek alsó tárolókból az ivóvíz eljuttatását a városi vízvezeték hálózatba illetve a víztoronyba a szivattyúházakba épített nyomásfokozó szivattyúk biztosítják.

17 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ 1. számú szivattyúház (régi) Az épület több funkciójú, mivel a szivattyúk mellett itt van kialakítva a kapcsoló és vezérlõterem, valamint a kezelõ személyzet szociális és tartózkodási helységei is. Az itt üzemelõ szivattyúk a következõk: − 1 db K86-3 búvárszivattyú Q=30 liter/sec − 1 db KSB M100-200 M10 örvényszivattyú, Q=225m3/óra − 1 db KSB M80-200 M4 örvényszivattyú, Q=150m3/óra − 1 db VOGEL 65-L200 EN örvényszivattyú Q=96m3/óra 2. számú Szivattyúház (új) Az új szivattyúház közvetlenül a tároló medencék mellé épült, melyben a géptermen kívül a klórozó helyiség is elhelyezésre került. A szivattyúházban üzemelõ szivattyúk: 2 db VOGEL 204LS50ENN örvény szivattyú Q=600 m3/óra Makó-Rákos Makó-Rákos település részen a hálózati víz nyomásfokozását 2 db K63-4 búvárszivattyú, valamint 2 darab 4000 literes légüst biztosítja. Ivóvízvezetékek hálózata Az ivóvíz vezetékek hálózat részei a következõk: –

gerincvezeték

–

bekötõvezeték

–

tûzcsapok

–

közkifolyók

–

tolózár aknák és tolózárak

Makó, Makó-Rákos ivóvízhálózat vezeték hossza: 252 445 m, –

gerincvezeték: 170 135 m

–

bekötõvezeték: 82 310 m

18 /24


Vízelosztás Vízvezeték hossza (km) Gerincvezeték [km] NA 100 Mûanyag (KPE, KM-PVC) Azbesztcement NA 60 Azbesztcement NA 50 Azbesztcement Mûanyag (KM-PVC) NA 125 Azbesztcement NA 150 Azbesztcement Mûanyag (KM-PVC) NA 200 Azbesztcement NA 250 Azbesztcement Mûanyag (KPE, KM-PVC) NA 300 Azbesztcement Mûanyag (KPE, KM-PVC) NA 400 Mûanyag (KPE, KM-PVC) NA 80 Mûanyag (KPE, KM-PVC) Azbesztcement 2" hg. Acél 1" hg. Acél 3/4" hg. Acél NA 25 Mûanyag (PVC, KPE) NA 32 Mûanyag (KPE) NA 60 Mûanyag (PVC)

Makó összesen 252,445 170,135

Újraelõállítási Állagmutató érték % 4 633 951 000 3 234 621 000

Vagyonérték 1 131 872 400 765 241 600

9,536 95,575

171 648 000 1 720 350 000

60% 15%

102 988 800 258 052 500

0,64

10 880 000

15%

1 632 000

6,685 0,59

113 645 000 10 030 000

15% 60%

17 046 750 6 018 000

4,2

84 000 000

15%

12 600 000

8,95 1,37

187 950 000 28 770 000

15% 60%

28 192 500 17 262 000

0,92

21 160 000

15%

3 174 000

6,4 0,25

185 600 000 7 250 000

15% 60%

27 840 000 4 350 000

0,61 2,9

21 655 000 102 950 000

15% 60%

3 248 250 61 770 000

0,6

32 400 000

60%

19 440 000

2,085 13,58

35 445 000 230 860 000

60% 15%

21 267 000 34 629 000

0,74

12 580 000

20%

2 516 000

0,143

2 431 000

20%

486 200

1,512

25 704 000

20%

5 140 800

1,53

26 010 000

60%

15 606 000

0,194

3 298 000

60%

1 978 800

0,64

10 880 000

60%

6 528 000

19 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ NA 63 Mûanyag (PVC) 5,345 90 865 000 54 519 000 60% NA 93 Mûanyag (PVC) 5,78 98 260 000 58 956 000 60% 366 630 800 Bekötõ vezeték [km] 82,31 1 399 330 000 NA 25 Acél 61,441 1 044 497 000 208 899 400 20% Mûanyag 11,3 192 100 000 115 260 000 60% NA 20 Acél 8,113 137 921 000 27 584 200 20% Mûanyag 1,03 17 510 000 10 506 000 60% NA 40 Mûanyag 0,229 3 893 000 2 335 800 60% NA 32 Mûanyag 0,013 221 000 132 600 60% NA 50 Mûanyag 0,169 2 873 000 1 723 800 60% NA 150 Mûanyag 0,015 315 000 189 000 60%

Tûzcsapok: Tûzcsapok [db] Altalaji NA 80 Föld feletti NA 80 NA 100

404 281 281 8 123 99

Közkifolyók: 45 db Szerelvényaknák, Tolózárak: Szerelvényakna (db) Elzárók [db] NA 80 NA 100 NA 50 NA 125 NA 150 NA 200 NA 250 NA 300 NA 400

233 832 46 718 36 32 111 4 36 20 2

20 /24

HÓDTERV Mérnöki Iroda Kft. 6800. Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 28/B tetõtér 12. _______________________________________________________________________________________ Vagyonérték meghatározása Az újraelõállítási érték valamint az állagmutató figyelembevételével a víziközmû vagyonértéke az alábbiak szerint alakul. Újraelõállítási Kút hely Fúrás Kút Állagmutató érték Hrsz. éve talpmélysége 4012/17 1963 344 kút 16 684 000 15% 4020 1963 500 kút 23 250 000 15% 051/5 1969 500 kút 23 250 000 20% 23710 1970 360 kút 16 740 000 20% 056/7 1970 493,5 kút 22 948 000 20% 067/6 1971 350 kút 16 275 000 20% 087/7 1971 500 kút 23 250 000 20% 500 087/6 1970 kút 23 250 000 20% 23722 1970 350 kút 16 275 000 20% 4020 1981 251 kút 12 173 000 40% 23722 1981 251 kút 12 173 000 40% 251 067/6 1990 kút 12 173 000 50% 1968 444 kút 0 0% 0632/45 2011 485 kút 22 552 000 90% 0632/45 2011 290 kút 14 065 000 90% 12100/2 1999 250 kút 12 125 000 90% Kutak részösszesen: 267 183 000 Vízmûtelep 733 500 000 70% Felsõtároló 95 200 000 40% Ivóvízhálózat 4 633 951 000 Összesen: 5 729 834 000 Megnevezés

Vagyonérték 2 502 600 3 487 500 4 650 000 3 348 000 4 589 600 3 255 000 4 650 000 4 650 000 3 255 000 4 869 200 4 869 200 6 086 500 0 20 296 800 12 658 500 10 912 500 94 080 400 513 450 000 38 080 000 1 131 872 400 1 777 482 800

Makó város ivóvíz szolgáltatást ellátó víziközmû-vagyon vagyonértéke 1.777.482.800 forint azaz egymilliárd-hétszázhetvenhétmilló-négyszáznyolcvankettõezer-nyolcszáz forint

21 /24


7. Pótlási szükségletek elõrejelzése A megfelelõ módszertannal elvégzett vagyonértékelés során felállított vagyonleltár alapján, az objektumonként megállapított pótlási költség és a pótlás várható idejének ismeretében a mûszaki rendszerek jövõben várható rekonstrukciós szükségletei elõrejelezhetõek. Mivel az eszközök, objektumok pótlásának konkrét idõpontja számos tényezõ függvénye (pl. üzemvitel, karbantartás, terhelés, kihasználtság, idõjárás stb.), racionális mûszaki, szakmai szempontok mérlegelése alapján a pótlási csúcsok elnyújthatóak. A vagyonleltár alapján lehetõség van a pótlási feladatokhoz szükséges források tervezésére is. A szükséges, ill. a számvitelileg megképezhetõ pótlási fedezet két féle számítható. Az „Éves pótlási költség” az objektumok pótlási költsége és várható élettartama alapján számított érték. Az „Éves elszámolható amortizáció” a megállapított vagyonérték és a számviteli leírási kulcsok alapján számítható. Ez utóbbi maga a számvitelben elszámolható éves értékcsökkenés, mely a jövõbeni rekonstrukciók legfontosabb, belsõ fedezetét jelentheti. A pótlási, rekonstrukciós feladatokra rendelkezésre álló, ill. felhalmozható források konkrét mértékét a központi árhatósági döntések természetesen befolyásolhatják. Az alábbiakban ismertetjük a jelen tanulmányban vizsgált víziközmû-rendszer 2013-2062 közötti idõszakban jelentkezõ pótlási szükségleteinek (objektumok pótlási költségeinek) mértékét.

A pótlási szükséglet az alábbi objektum típusokból adódik össze: –

Ivóvíz vezeték hálózat

–

Víztárolók

–

Vízkitermelõ kutak

–

Vízmûtelep berendezések

Éves szinten mintegy 10.000.000 -12.000.000 Ft felhalmozási kiadással lehet számolni, mely elsõ sorban a különbözõ gépi berendezések felújítására pótlására, az esetleges új bekötõvezeték építése illetve gerincvezeték meghibásodás miatti szakaszos cserére nyújt fedezetet. Az ütemezett rekonstrukciók során a gáztalanító berendezés cseréjét a vízmûtelep részleges rekonstrukcióját, víztorony építését, a korszerûtlen azbesztcement vezetékek és acél bekötõ vezetékek cseréjével számoltunk. Az acél bekötõ vezetékek mûanyag vezetékre történõ cseréje a gerincvezeték rekonstrukcióval egyidejûleg történik. A vizsgált víziközmûvek pótlási szükségleteinek elõrejelzése forintban: Pótlás várható éve

Pótlás várható költsége (Ft)

2023 2028 2038 2043 2042 2058

900.000.000 130.000.000 1.100.000.000 1.000.000.000 1.400.000.000 1.8000.00.000

Tervezett pótlás Gerincvezeték rekonstrukció I ütem Új víztorony építése Gerincvezeték rekonstrukció II ütem Vízmûtelep rekonstrukció Gerincvezeték rekonstrukció III ütem Gerincvezeték rekonstrukció IV ütem

22 /24


8. Nyilatkozatok A vonatkozó hatályos rendeletekben foglaltak alapján a Hódterv Mérnöki Iroda Kft. nevében kijelentjük, hogy a „Közmûvagyon-értékelési Szakvélemény” c. dokumentáció elkészítéséhez a közterületi víziközmûhálózatra vonatkozó adatokat a Szerzõdõ szerezte be, azokat a szakvéleményünkben az adatszolgáltatásnak megfelelõen használtuk fel. Figyelembe vettük a Megbízó alapadat szolgáltatásait és a mûszaki vizsgálatok során a vonatkozó elõírásokkal összhangban alkalmaztuk. A szakvélemény elkészítéséhez szükséges egyeztetéseket elvégeztük, az állapotfelmérés mûszaki tartalmú részeit az érdekeltekkel egyeztettük. A vagyonértékelés módszertana megfelel az általános érvényû és eseti hatósági elõírásoknak, a vonatkozó, nemzeti és ágazati szabványok elõírásainak, az egyedi mûszaki követelményeket meghatározó rendeleteknek és szabályzatoknak, azoktól való eltérésre nem volt szükség. A vagyonértékelõk teljes felelõsséggel tartoznak az alábbiak garantálásáért: Ø azért, hogy hozzáértõ, képesített személyek, akiket tevékenységük folytatásától nem tiltottak el valamilyen tényleges, lehetséges vagy észlelt érdekkonfliktus miatt, vagy pedig bejelentették, és helyreigazító lépéseket tettek a tervezett feladatok végrehajtása érdekében; Ø azért, hogy megbízatásuk világosan megfogalmazásra került, egyértelmû megszövegezésben, valamennyi olyan feltételt megfogalmazván, amely a feladattal összefügg, a megbízatás összhangban áll az Megbízó igényeivel és a törvények, szabályok kényszerítõ erejével, azt bizalmi felelõsségvállalásnak vagy szakmai etikai ügynek tekintik, és arról mindkét fél kifejezetten megállapodott az új vagy ismételt utasítások elfogadását megelõzõen. A vagyonértékelõk teljes felelõsséggel tartoznak az alábbiak garantálásáért: Ø Diszkréció/Bizalmasság – az értékelõknek minden dokumentumot és információt diszkréten kell kezelniük, és az információt csakis kizárólag a készítendõ értékbecsléshez használhatják fel; Ø Objektivitás – az értékelõk kötelezve vannak arra, hogy az értékelést elfogulatlan és objektív módon készítsék el, a legjobb tudásuk és elgondolásuk szerint; Ø Pártatlanság/Függetlenség – az a tény, hogy az értékelõt javadalmazásért alkalmaznak nem zárja ki automatikusan a pártatlanságot és függetlenséget. Semmilyen személyes érdekünk nem fûzõdik az értékelés tárgyát képezõ létesítményhez, és pártatlanságunkat semmi sem befolyásolta. Ø Technikai kompetencia – az értékelõknek a kapott utasítás alapján az értékelésre megvan a szükséges technikai jártasságuk, kompetenciájuk és tapasztalatuk. A vizsgált ingatlan megállapított vagyonértékének validitása feltételezi, és egyben megköveteli, hogy a környezeti adottságok drasztikusan ne változzanak, hasonlóan az ingatlan állagában jelentõs változás ne álljon be. (árvíz, földrengés, belvíz, súlyos környezetszennyezés, tûzkár, rongálás, stb.)

23 /24


9. Mellékletek • 1. számú melléklet Könyvvizsgálati tanúsítvány • 2. számú melléklet Makó város közmûves ivóvízellátását szolgáló eszközök fõbb mûszaki paraméterei • 3. számú melléklet Vízjogi üzemeltetési engedély • 4. számú melléklet Közmûhelyszínrajz Makó • 5. számú melléklet Fénykép felvételek

24 /24

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Recommend Documents