Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság Makó, Széchenyi tér 22. Tel

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnökétől 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: 62/511-800

TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: I.2-28/2009. Üi.: Pallag Árpád

 Tárgy: Tájékoztatás a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című GEA-EGI Zrt. által készített szakértői jelentésről Melléklet: Szakértői jelentés

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság MAKÓ Tisztelt  Bizottság! A 2008. március 26.-án tartott Képviselő-testületi ülés a "Helyi távhőszolgáltatás hődíjainak a villamos energia és földgáz gázdíj árváltozása miatti módosítása" előterjesztésének megtárgyalása alkalmával a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság illetve a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a Makó-Therm Kft.-vel kötött koncessziós szerződést, vizsgálja meg a lehetséges megoldásokat, illetve az egyedi törvénysértéseket.   A két bizottsági elnök közreműködésével a makói távhőszolgáltatás problémáinak összefoglalása megtörtént, és 2008. június 20.-ai keltezéssel Makó Város Önkormányzata szerződést kötött a GEAEGI Zrt.-vel az alábbi vizsgálatok elvégzésére:   1. Az alapdíj és a hődíj változásának kronológiájának elkészítése a hozzá tartozó magyarázatokkal. 2. Más városokban a távfűtési rendszerről történő leválásról alkotott rendeletek áttanulmányozása és értékelése. 3. A Deák Ferenc utca 21., a Csanád vezér tér 3. és a Csanád vezér tér 13. társasházi tömbök összehasonlítása (költségosztók, számlázás, leolvasás, elfogyasztott hőmennyiség, radiátor szelepek, azonos alapterületű lakások, az aránytalan számlázás okainak kiderítése) 4. A társasházak által megbízott leolvasó cégekkel kötött szerződések vizsgálata 5. A digitális és az ampullás költségosztók szakértői véleményezése 6. Egy társasház tömbjében, mennyi lakásban engedhető meg a költségosztók felszerelésének mellőzése? Mennyi az lakásszám amennyi belegyezése nélkül a költségosztókat fel lehet szerelni? 7. Van-e műszaki megoldás a „hőlopások” megakadályozására? (Tehát ha valakinél költségosztó van felszerelve, és a radiátor el van látva alsó és felső elzáró szeleppel is, akkor meg lehet-e akadályozni a radiátor leszerelését és egy másik radiátor felszerelését, amelyiken nincs költségosztó, és ez által az esetleges hőmennyiséglopásokat megakadályozni?) 8. Lakossági költségtakarékossági tanácsok megfogalmazása, az optimális fűtési beállítások meghatározása   A GEA-EGI Zrt. a vizsgálatot elvégezte és elkészítette a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című szakértői jelentést, mely a Tájékoztató mellékleteként megtekinthető. A jelentésben leírtak az alábbiak szerint foglalhatók össze: Az alapdíj és hődíj változása három tényezőtől függ: z Az alapdíj évente egyszer, október 1-jén az infláció mértékével növekszik (KSH árindex alapján) HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1...

A hődíjak a mindenkori földgáz gázdíj és teljesítmény díjak, valamint villamos energia díjak növekedésével a koncessziós szerződésben meghatározott módon növekednek z Az alapdíjak és a hődíjak a koncessziós szerződésben meghatározott időszakonként koncessziós áremelkedés mértékével növekedne z A vizsgálat számításokkal igazolta, hogy több alkalommal a koncessziós díjemelésre egyáltalán nem, vagy nem a koncessziós szerződésben foglaltak szerint került sor. Ennek a fő oka az, hogy a koncessziós szerződésben foglalt fejlesztések, melyeket a Makó-Therm Kft.-nek 2007. év végéig el kellett végezni nem valósultak meg teljes mértékben. A Hunyadi és a Deák fűtőmű közötti vezeték pár megépítése nem fejeződött be, valamint a Deák fűtőmű épületének megépítése sem valósult meg sikeresen. A koncessziós szerződés szerinti emelések, ezeket a fejlesztéseket kompenzálták volna, de mivel nem valósultak meg, ezért a koncessziós szerződésben foglalt díjak sem kerülhettek bevezetésre. A jelenlegi állapot szerint az alapdíjak és hődíjak tekintetében a számított és tényleges értékek között nincs számottevő különbség, az infláció és energia ár növekedés követése korrekt, az eltérések a fogyasztók számára jelentenek előnyt.     z A vizsgálati dokumentáció Debrecen és Pécs városában megvizsgálja a távfűtésről történő leválás kérdéskörét, mely értelmében Debrecenben a távhőrendszer 200 méteres körzetében, Pécsen az egész városban, az új fűtési rendszerek tervezésénél, figyelembe kell venni a környezet minél kisebb mértékben történő szennyezését, és előnyben kell részesíteni az elektromos fűtést, napenergiával történő fűtést, valamint különösen a távfűtést.   z A Csanád vezér tér 3. sz. tömb - ahol a költségosztókat leszerelték - fajlagos fűtési hőfelhasználásánál a költségosztóval felszerelt házak fajlagos fűtési hőigénye 58 – 75 %-al kevesebb, tehát a költségosztóval felszerelt lakások jóval kevesebb fűtési energiát használnak fel a tényadatok alapján.   z A költségosztókkal felszerelt épületek egyes lakásainak megoszlását vizsgálva azonnal szembetűnik, hogy a lakások nagy része gyakorlatilag minimális mértékben fűt. A nem fűtő lakók számára sem kibírhatatlanul hideg télen a lakás hőmérséklete. Tapasztalatok szerint a szomszédos meleg lakásokból a falakon keresztül áramló, az előremenő és visszatérő fűtési csövek felületéről áramló, illetve a fürdőszobákból érkező hő legalább 16-18 °C belső hőmérsékletet képes biztosítani.   z Lakossági költségmegtakarítási tanácsok:        z Strang szabályozás: akár 5-8 %-os energia megtakarítás érhető el z Radiátorszabályozás: akár 12-18 %-os energia megtakarítás érhető el z Nyílászáró szigetelés, csere: akár 15%-os energia megtakarítás érhető el z Homlokzat hőszigetelés: akár 20 %-os energia megtakarítás érhető el z Hőtükör fólia: akár 5 %-os energia megtakarítás érhető el   Tisztelt Bizottság!   Kérem a tájékoztatásom elfogadását a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című GEA-EGI Zrt. által készített szakértői jelentésről . z

Makó, 2009. március 5.

Baranyi Sándor bizottsági elnök

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2...

Thermal Engineering GEA EGI Contracting/Engineering Co. Ltd.

TÁVHŐDÍJAK ÉS KÖLTSÉGMEGOSZTÁS VIZSGÁLATA MAKÓ VÁROSBAN Szakértői jelentés Rev.1.

GEA EGI Contracting/Engineering Co. Ltd. Budapest, Hungary www.egi.hu

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Tartalomjegyzék 1

2 3

4

5 6 7 8

Alapdíj és hődíj változások kronológiája ....................................................................3 1.1 Bevezetés ...........................................................................................................3 1.2 A számítások eredményei ...................................................................................3 1.3 Az egyes tényezők hatása a számításban ..........................................................5 1.3.1 Koncessziós áremelés..................................................................................5 1.3.2 Infláció ..........................................................................................................5 1.3.3 Gázáremelés ................................................................................................6 1.3.4 Villamos energia áremelés ...........................................................................7 1.4 Fontosabb események ........................................................................................8 A távfűtésről történő leválás szabályozása más városokban ..................................11 2.1 Debrecen...........................................................................................................11 2.2 Pécs ..................................................................................................................12 Társasházi tömbök összehasonlítása .....................................................................13 3.1 Az egyes tömbök fogyasztási adatai .................................................................13 3.2 A hőfogyaszások lakásonkénti megoszlása ......................................................14 3.2.1 Deák Ferenc u. 21/A...................................................................................14 3.2.2 Deák Ferenc u. 21/B...................................................................................15 3.2.3 Csanád vezér tér 13. ..................................................................................16 3.3 Értékelés ...........................................................................................................16 A társasházak által megbízott leolvasó cégekkel kötött szerződések vizsgálata ....18 4.1 Fix és fogyasztás arányos hányad ....................................................................18 4.2 Költségosztásban részt nem vevő lakások fogyasztásának elszámolása .........19 4.3 Kedvezőtlenebb fekvésű lakások helyzetkiegyenlítése .....................................20 A digitális és ampullás költségosztókról ..................................................................21 Költségosztóval felszerelt lakások minimális hányada ............................................23 Hőlopások ..............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Lakossági költségmegtakarítási tanácsok ...............................................................25 8.1 Strangszabályozás ............................................................................................25 8.2 Radiátorok szabályozása ..................................................................................26 8.3 Épületek hővédelmének javítása.......................................................................26 8.3.1 Nyílászáró szigetelés vagy csere................................................................26 8.3.2 Homlokzat hőszigetelés..............................................................................27 8.4 Hőmérsékletcsökkentés ....................................................................................27 8.5 Hőtükör fólia ......................................................................................................28

2

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

1 ALAPDÍJ ÉS HŐDÍJ VÁLTOZÁSOK KRONOLÓGIÁJA 1.1 BEVEZETÉS Makó városában a távhődíjak változását a 2001. július 1-én, Makó Város Önkormányzata 106/2001 (II.14.) MÖKT h. számú határozata alapján életbe lépett és az óta többször módosított koncessziós szerződés szabályozza. A szerződés rögzítette az induló alapdíjakat és hődíjakat. A díjképzés alapelve szerint a távhődíj változása és annak mértéke három tényezőtől függ: 1. Az alapdíj évente egyszer változhat az előző évi infláció mértékében. 2. A hődíj a mindenkori gáz és villamos energia árváltozásokat követi, a koncessziós szerződésben rögzített arányok szerint. 3. Mind az alapdíjban, mind hődíjban a koncessziós szerződés ideje alatt meghatározott időpontokban és mértékben úgynevezett koncessziós áremelkedés következik be. Utóbbi hivatott fedezni a koncesszornak a távhő rendszerben végrehajtott és a koncessziós szerződésben rögzített fejlesztéseit. A jelen fejezet azt vizsgálja, hogy az egyes távhődíj emelések megfeleltek-e a konceszsziós szerződésben rögzített alapelveknek, és az egyes gáz- illetve villamos energia áremelések, illetve az infláció növekedése helyesen került-e elszámolásra a távhő alapdíjának és hődíjának mindenkori emelésekor.

1.2 A SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI A számítások eredményeit a következő táblázatban foglaltuk össze: Alapdíj Hatályos

2001.06.29 2001.10.01

Változás indoka

Koncessziós szerződés megkötése Koncessziós áremelés

2002.03.01

Villamos energia áremelkedés

2002.10.01

Koncessziós áremelés

2003.01.01

Inflációkövetés az alapdíjban (2002.10.01-től lett volna hatályos) Villamos energia áremelkedés

2003.03.06

Jel

T T KSZ T SZ KSZ T KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ

Fűtés Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 227,0 248,7 275,0 248,7 248,7 275,0 248,7 297,0 261,0 260,6 311,3 261,0 260,6 311,3

Hődíj HMV

227,0 248,7 275,0 248,7 248,7 275,0 248,7 297,0 261,0 260,6 311,3 261,0 260,6 311,3

Közület 195,0 213,7 236,0 213,7 213,7 236,0 213,7 255,0 224,0 224,0 267,2 224,0 224,0 267,2

Ft/m³ Lakosság 195,0 213,7 236,0 213,7 213,7 236,0 213,7 255,0 224,0 224,0 267,2 224,0 224,0 267,2

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Fűtés Közület 1100,0 1215,0 1331,0 1222,9 1223,3 1340,1 1222,9 1393,1 1222,9 1223,3 1393,1 1239,0 1239,6 1411,7

HMV

Ft/GJ Lakosság 1100,0 1215,0 1331,0 1222,9 1223,3 1340,1 1222,9 1393,1 1222,9 1223,3 1393,1 1239,0 1239,6 1411,7

Közület 160,6 177,4 194,3 178,6 178,6 195,7 178,6 203,4 177,4 178,6 203,4 181,0 181,0 206,1

Ft/m³ Lakosság 160,6 177,4 194,3 178,6 178,6 195,7 178,6 203,4 177,4 178,6 203,4 181,0 181,0 206,1

3

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Alapdíj Hatályos

Változás indoka

Jel

2003.06.01

Gáz áremelés

2003.09.01

Villamos energia áremelkedés

2003.10.01

Inflációkövetés az alapdíjban

2003.11.06

Gáz áremelés

2004.01.01

Gáz áremelés

2005.11.01

Koncessziós szerződés 2. sz. módosítás Koncessziós szerződés 3. sz. módosítás Koncessziós alapdíjemelés Inflációkövetés az alapdíjban Koncessziós hődíjemelés Gáz és villamos energia áremelkedés Inflációkövetés az alapdíjban Gáz áremelés Gáz áremelés

2006.01.01

Koncessziós hődíjemelés

2006.03.03

Gáz és villamos energia áremelkedés Inflációkövetés az alapdíjban Gáz és villamos energia áremelkedés Koncessziós hődíjemelés

2004.01.29 2004.04.01 2004.10.01 2005.01.01 2005.02.15 2005.10.01

2006.10.01 2007.01.01 2007.04.01

Villamos energia áremelkedés

2007.10.01

Inflációkövetés az alapdíjban

2008.01.01

Gáz áremelés

2008.04.01

Gáz és villamos energia áremelkedés

T SZ KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ

Fűtés

Hődíj HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 261,0 261,0 260,6 260,6 311,3 311,3 260,6 260,6 260,6 260,6 311,3 311,3 273,0 273,0 272,3 272,3 325,2 325,2 273,0 273,0 272,3 272,3 325,2 325,2 273,0 273,0 272,3 272,3 325,2 325,2

Közület 224,0 224,0 267,2 224,0 224,0 267,2 234,0 234,0 279,2 234,0 234,0 279,2 234,0 234,0 279,2

Ft/m³ Lakosság 224,0 224,0 267,2 224,0 224,0 267,2 234,0 234,0 279,2 234,0 234,0 279,2 234,0 234,0 279,2

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Fűtés

HMV

Közület 1383,0 1431,2 1576,5 1400,0 1445,7 1592,5 1400,0 1445,7 1592,5 1786,0 1857,1 2045,6 1786,0 1857,1 2045,6

Ft/GJ Lakosság 1383,0 1384,4 1576,5 1400,0 1398,4 1592,5 1400,0 1398,4 1592,5 1422,0 1420,2 1617,4 1422,0 1842,4 2098,2

Közület 202,0 209,0 230,2 204,0 211,1 232,5 204,0 211,1 232,5 260,0 271,1 298,7 260,0 271,1 298,7

Ft/m³ Lakosság 202,0 202,1 230,2 204,0 204,2 232,5 204,0 204,2 232,5 207,0 207,4 236,1 207,0 269,0 306,3

T

305,0

305,0

261,0

261,0

337,0

2149,0

2149,0

268,0

268,0

T

305,0

305,0

261,0

261,0

337,0

2006,0

2006,0

263,0

263,0

T T SZ T T SZ

318,0 341,0 341,0 341,0 341,0 341,0

318,0 341,0 341,0 341,0 341,0 341,0

273,0 293,0 292,7 293,0 293,0 292,7

273,0 293,0 292,7 293,0 293,0 292,7

351,0 377,0 376,4 377,0 377,0 376,4

2006,0 2006,0 2006,0 2086,0 2333,0 2337,7

2006,0 2006,0 2006,0 2086,0 2333,0 2337,7

263,0 263,0 263,0 273,0 305,0 305,9

263,0 263,0 263,0 273,0 305,0 305,9

T SZ T SZ T SZ T SZ

354,0 354,5 354,0 354,5 354,0 354,5 354,0 354,5

354,0 354,5 354,0 354,5 354,0 354,5 354,0 354,5

305,0 304,2 305,0 304,2 305,0 304,2 305,0 304,2

305,0 304,2 305,0 304,2 305,0 304,2 305,0 304,2

392,0 391,3 392,0 391,3 392,0 391,3 392,0 391,3

2456,0 2461,2 2837,0 2843,4 2883,0 2889,4 3109,0 3116,4

2456,0 2461,2 2456,0 2461,2 2502,0 2507,2 2744,0 2750,2

321,0 322,1 371,0 372,1 377,0 378,1 407,0 407,8

321,0 322,1 321,0 322,1 327,0 328,1 359,0 359,9

T

364,0

364,0

314,0

314,0

403,0

3486,0

3486,0

456,0

456,0

SZ T KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ T SZ KSZ

364,9 364,0 364,0 364,0 364,9 364,0 396,0 396,6 395,7 396,0 396,6 395,7 396,0 396,6 395,7

364,9 364,0 364,0 364,0 364,9 364,0 396,0 396,6 395,7 396,0 396,6 395,7 396,0 396,6 395,7

313,2 314,0 314,0 314,0 313,2 314,0 341,0 340,4 341,3 341,0 340,4 341,3 341,0 340,4 341,3

313,2 314,0 314,0 314,0 313,2 314,0 341,0 340,4 341,3 341,0 340,4 341,3 341,0 340,4 341,3

402,7 403,0 403,0 403,0 402,7 403,0 438,0 437,8 438,1 438,0 437,8 438,1 438,0 437,8 438,1

3494,2 3486,0 3571,0 3512,0 3512,8 3590,0 3512,0 3512,8 3590,0 3650,0 3650,8 3731,0 4044,0 4052,1 4141,2

3494,5 3486,0 3571,0 3512,0 3513,1 3590,0 3512,0 3513,1 3590,0 3650,0 3651,1 3731,0 4044,0 4052,5 4141,2

457,3 456,0 467,0 459,0 459,7 469,5 459,0 459,7 469,5 477,0 477,8 487,9 528,0 530,3 541,6

457,3 456,0 467,0 459,0 459,7 469,5 459,0 459,7 469,5 477,0 477,8 487,9 528,0 530,3 541,6

1. táblázat A tény- és számított távhő ár változások kronológiája

4

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

A táblázat értelmezése a következő: Oszlopok: Hatályos: A távhő díjemelést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésének dátuma. Jel: „T”: tényadat, ezek a díjak szerepelnek az egyes önkormányzati rendeletekben. „SZ”: számított díjak: a koncessziós szerződés rendelkezéseiből, a villamos energia és gázáremelések, valamint a fogyasztói árindex változásából számított díjtételek. „KSZ”: Számított díjak a koncessziós szerződésben foglaltak figyelembe vételével. Erre a sorra azért volt szükség, mert több alkalommal előfordult, hogy a koncessziós díjemelésre vagy egyáltalán nem, vagy nem a koncessziós szerződésben foglaltak szerint került sor. A további oszlopokban az alapdíjak és hődíjak szerepelnek lakossági és közületi fogyasztók szerinti bontásban. A sorokban a távhődíj emelést indokoló események és azok bekövetkezésének dátuma szerepel. Minden egyes eseménynél feltüntettük a hatályos önkormányzati rendelet szerint érvényes díjat („T”), az inflációból, a gáz és villamos áremelkedésekből adódó számított díjakat („SZ”), valamint a koncessziós szerződésben foglalt koncessziós díjemelések és az infláció, a gáz és villamos áremelkedések hatását együttesen figyelembe vevő számított díjakat („KSZ”). Utóbbiakat csak akkor számítottuk, ha az adott időszakban eltérés volt a tényleges, valamint a koncessziós szerződés szerinti díjak között.

1.3 AZ EGYES TÉNYEZŐK HATÁSA A SZÁMÍTÁSBAN 1.3.1 KONCESSZIÓS ÁREMELÉS A koncessziós szerződésben dátumhoz kötötten rögzítve van az egyes koncessziós díjemelések ideje és mértéke, mind az alapdíj, mind pedig a hődíj vonatkozásában. A számítások során ezeket figyelembe vettük és külön kiemelt sorban jelenítettük meg, ha ezek eltérnek a tényleges díjaktól (azaz koncessziós áremelésre vagy nem, vagy nem a szerződés szerinti mértékben került sor).

1.3.2 INFLÁCIÓ A koncessziós szerződés szerint az alapdíjak változására minden év október elsején, a KSH által meghatározott 12 havi árindex alapján kerül sor. Az ellenőrzés során a következő értékekkel számoltunk, ezek forrása a áremelést elrendelő önkormányzati rendeletekben közölt inflációs adatok voltak.

5

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Év Infláció 2002 4,80% 2003 4,47% 2004 7,53% 2005 3,96% 2006 2,93% 2007 8,70% 2. táblázat Az infláció alakulása

1.3.3 GÁZÁREMELÉS A koncessziós szerződés szerint a hődíjak módosítására a villamos energia vagy a gáz díjszabás módosításakor kerül sor. Az eredeti koncessziós szerződés szerint a vonatkozó összefüggés az alábbi: Húj = Hrégi x (0,87 x Gúj/Grégi + 0,13 x Eúj/Erégi), ahol „H” a hődíjra, „G” a gázdíjra és „E” a villamos áramdíjra utal. Ezt a képletet a koncessziós szerződés 2. sz. módosítása az alábbiak szerint pontosította: Húj = Hrégi x (0,9 x Gúj/Grégi + 0,1 x Eúj/Erégi). A 2. sz. módosítás pontosította azt is, hogy gázáremelés esetén a gáz teljesítménydíja 16%, a gáz gázdíja pedig 84% súlyt képvisel a gázárban. A gázáremelések hatását a fentiek alapján számítottuk a hődíjban, a hatósági gázárak változását alábbi táblázat szerint vettük figyelembe:

6

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Dátum

2002.12.01 2003.05.15 2003.10.15

2004.01.01 2005.01.15 2005.08.01 2005.11.01 2006.01.18 2006.08.01 2008.01.01 2008.04.01

Teljesítménydíj Gázdíj (Ft/MJ/h, év) (Ft/GJ) közület lakosság közület lakosság 11/1999 (III.19) GKM rendelet 488 488 760 760 488 488 895 862 100% 100% 118% 113% 850 620 1117 836 174% 127% 125% 97% 96/2003 (XII.18) GKM rendelet 850 850 1117 1117 100% 137% 100% 134% 850 850 1274 1274 100% 100% 114% 114% 850 850 1363 1363 100% 100% 107% 107% 850 850 1643 1363 100% 100% 121% 100% 1000 850 1748 1529 118% 100% 106% 112% 1000 1000 2002 2002 100% 118% 115% 131% 1000 1000 2106 2106 100% 100% 105% 105% 1000 1000 2228 2228 100% 100% 106% 106% 3. táblázat Gázáremelések kronológiája

Eredő közület

lakosság

118%

113%

133%

102%

100%

134%

112%

112%

106%

106%

117%

100%

108%

110%

112%

129%

104%

104%

105%

105%

A lakossági és közületi hődíjak változásánál az „Eredő” oszlopban kiszámított százalékos áremelkedéseket vettük figyelembe.

1.3.4 VILLAMOS ENERGIA ÁREMELÉS A villamos energia árának változásának hődíjra gyakorolt hatását az 1.3.3 fejezetben ismertettük. Kiegészítésül annyit kell hozzátennünk, hogy az eredeti koncessziós szerződés a változást csak az áramdíj változásához kötötte. A koncessziós szerződés 2. sz. módosítása különbséget tesz a teljesítmény és áramdíj között: villamos energia áremelés esetén a teljesítmény díj emelése 25%-ban, az áramdíj emelése pedig 75%-ban részesedik az eredő áremelésben. A figyelembe vett tarifa: teljesítménydíjas, kisfeszültség II. A villamos energia áremelések hatását a fentiek alapján számítottuk a hődíjban, a hatósági villamos energia árak változását alábbi táblázat szerint vettük figyelembe:

7

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

TDÍJ II Dátum

2001.01.01 2002.01.01

2003.02.01 2003.08.01 2005.02.01 2006.01.01 2006.08.01 2007.02.01

Teljesítménydíj (Ft/kW) csúcson csúcs kívül 9564 10044 105,0% 11052 110,0% 12156 110,0% 14340 118,0% 15048 104,9% 16776 111,5% 17664 105,3%

2008.01.01

Alapdíjas egytarifás Áramdíj (Ft/kWh)

Alapdíj (Ft/A)

csúcson Átlag kívül 9/1999 (III.19) GKM rendelet 5796 12,8 9 10,0 1200 6084 13,4 9,5 10,5 1260 105,0% 104,7% 105,6% 105,3% 105,0% 59/2002 (XII.29) GKM rendelet 6696 14,7 10,5 11,6 1380 110,1% 109,7% 110,5% 110,3% 109,5% 7368 15,9 11,3 12,5 1500 110,0% 108,2% 107,6% 107,8% 108,7% 8688 18 12,8 14,1 1572 117,9% 113,2% 113,3% 113,3% 104,8% 9120 18,9 13,4 14,8 1620 105,0% 105,0% 104,7% 104,8% 103,1% 10164 21,1 14,9 16,5 1728 111,4% 111,6% 111,2% 111,3% 106,7% 10704 22,2 15,7 17,4 1812 105,3% 105,2% 105,4% 105,3% 104,9% 37,945 170,42% 4. táblázat Villamos energia áremelések kronológiája csúcs

Eredő áramdíj

Áramdíj (Ft/kWh)

15,75 16,5 104,8% 18,2 110,3% 19,8 108,8% 20,7 104,5% 21,4 103,4% 22,7 106,1% 23,7 104,4% 41,9321 129,56%

105,3%

110,3% 107,8% 114,4% 104,8% 111,4% 105,3% 166,2%

A lakossági és közületi hődíjak változásánál az „Eredő áramdíj” oszlopban kiszámított százalékos áremelkedéseket vettük figyelembe. Érdekes esemény a piac liberalizálása, melynek hatását 2008.01.01-től lehet figyelembe venni: ez 66,2% áremelkedést okozott, a változásnál a hőszolgáltató figyelembe vette az alapdíjas egytarifás, valamint a teljesítménydíjas II. tarifa szerint vételező fogyasztóinak bontását. 2008. január 1-től nem értelmezhető teljesítménydíj illetve áramdíj, helyette energiadíj, rendszerhasználati díj, valamint egyéb díj került bevezetésre. A koncessziós szerződésnek a fejezet elején hivatkozott az áram és teljesítménydíj megosztását tárgyaló részét módosítani szükséges a szabadpiacion történő villamos energia vételezés árszerkezetéhez igazodva.

1.4 FONTOSABB ESEMÉNYEK Az 1.2 fejezetben ismertetett táblázat néhány fontosabb eseményét az érthetőség kedvéért külön kiemelnénk: 2001.10.01. Koncessziós áremelés Hatályos

Változás indoka

Jel

Alapdíj

Hődíj

Fűtés

HMV

Ft/lm³/év

Ft/m³

Fűtés+ HMV Ft/kW

Fűtés

HMV

Ft/GJ

Ft/m³

8

GEA EGI Zrt.

2001.10.01

Munkaszám: 6/6290

Koncessziós áremelés

T KSZ

Közület 248,7 275,0

Lakosság 248,7 275,0

Közület 213,7 236,0

Lakosság 213,7 236,0

Közület

Közület 1215,0 1331,0

Lakosság 1215,0 1331,0

Közület 177,4 194,3

Lakosság 177,4 194,3

A koncessziós áremelésre nem a szerződésben meghatározott, hanem annál kisebb mértékben került sor. 2002.10.01. Koncessziós áremelés Alapdíj Hatályos

2002.10.01

Változás indoka

Koncessziós áremelés

Jel

T KSZ

Hődíj

Fűtés

HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 248,7 248,7 297,0 297,0

Ft/m³ KözüLakoslet ság 213,7 213,7 255,0 255,0

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Fűtés

HMV

Ft/GJ KözüLakoslet ság 1222,9 1222,9 1393,1 1393,1

Ft/m³ KözüLakoslet ság 178,6 178,6 203,4 203,4

A szerződés szerinti koncessziós áremelésre egyáltalán nem került sor. Az esedékes inflációkövetésre az alapdíjban nem került sor. 2003.06.01. Gázáremelés Alapdíj Hatályos

2003.06.01

Változás indoka

Gáz áremelés

Jel

T SZ KSZ

Fűtés Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 261,0 261,0 260,6 260,6 311,3 311,3

Hődíj HMV

Közület 224,0 224,0 267,2

Ft/m³ Lakosság 224,0 224,0 267,2

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Fűtés Közület 1383,0 1431,2 1576,5

HMV

Ft/GJ Lakosság 1383,0 1384,4 1576,5

Közület 202,0 209,0 230,2

Ft/m³ Lakosság 202,0 202,1 230,2

A közületeket nagyobb mértékben sújtó gázáremelés a közületek hődíjában nem került elszámolásra. Ez az eltérés a koncessziós szerződés 2. sz. módosításáig végig fennmaradt. 2004.01.01. Gázáremelés Alapdíj Hatályos

2004.01.01

Változás indoka

Gáz áremelés

Jel

T SZ KSZ

Hődíj

Fűtés

HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 273,0 273,0 272,3 272,3 325,2 325,2

Ft/m³ KözüLakoslet ság 234,0 234,0 234,0 234,0 279,2 279,2

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Fűtés

HMV

Ft/GJ KözüLakoslet ság 1786,0 1422,0 1857,1 1842,4 2045,6 2098,2

Ft/m³ KözüLakoslet ság 260,0 207,0 271,1 269,0 298,7 306,3

A 2004.01.01-én bekövetkezett jelentős mértékű lakossági gázáremelés nem került a hődíjban felszámításra. Látható, hogy 2004.01.01-én jelentős eltérés mutatkozott mind az alapdíjban, mind pedig a hődíjban a koncessziós szerződés szelleme szerint kiszámolt díjakhoz képest. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az eddig a határidőig vállalt fejlesztéseket a koncesszor nem a szerződésben meghatározott mértékben végezte el. 9

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Fentiek miatt a koncessziós szerződés újratárgyalásra került, jelenleg a díjakat a koncessziós szerződés 3. sz. módosítása szerint kell figyelembe venni. A 2004.04.01. és a 2007.01.01.közötti időszak Látható, hogy a koncessziós díjemelésektől eltérés nem történt, a hődíjak és az alapdíjak szerződés szerint követték a mindenkori energiaár emeléseket és az inflációt. 2006.10.01-én a díjak a következők szerint alakultak: Alapdíj Hatályos

2006.10.01

Változás indoka

Inflációkövetés az alapdíjban Gáz és villamos energia áremelkedés

Jel

Fűtés

Hődíj HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság

Közület

Ft/m³ Lakosság

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület

Közület

Fűtés

HMV

Ft/GJ Lakosság

Közület

Ft/m³ Lakosság

T

364,0

364,0

314,0

314,0

403,0

3486,0

3486,0

456,0

456,0

SZ

364,9

364,9

313,2

313,2

402,7

3494,2

3494,5

457,3

457,3

Az egyes tételeket végignézve a számított és az alkalmazott díjak között számottevő különbség nincs, a rendkívül kismértékű különbség is többnyire a fogyasztók javát szolgálja: a számított díjak a közületi HMV és teljesítmény lekötéses alapíjak kivételével nagyobbak a tényleges díjaknál. 2007.01.01 Koncessziós hődíj emelés Alapdíj Hatályos

Változás indoka

Jel

2007.01.01

Koncessziós hődíjemelés

T KSZ

Hődíj

Fűtés

HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 364,0 364,0 364,0 364,0

Ft/m³ KözüLakoslet ság 314,0 314,0 314,0 314,0

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület 403,0 403,0

Fűtés

HMV

Ft/GJ KözüLakoslet ság 3486,0 3486,0 3571,0 3571,0

Ft/m³ KözüLakoslet ság 456,0 456,0 467,0 467,0

A hődíj emelésre nem kerül sor. Innentől kezdve ismét szétválik a tényleges és a számított, valamint a koncessziós szerződés szerinti koncessziós díjemelést is figyelembe vevő díjtételek mértéke. Az inflációt és az energiahordozó áremeléseket a tény díjtételek hűen követik, de a koncessziós díjak nem kerülnek felszámolásra. Összefoglalva 2008.04.01-én a helyzet az, hogy az alapdíjak és hődíjak tekintetében a számított és tényleges értékek között nincs számottevő különbség, az infláció és energia ár növekedés követése korrekt, az eltérések a fogyasztók számára jelentenek előnyt. Alapdíj Hatályos

2008.04.01

Változás indoka

Gáz és villamos energia

Jel

T

Fűtés Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 396,0 396,0

Hődíj HMV

Közület 341,0

Ft/m³ Lakosság 341,0

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület 438,0

Fűtés Közület 4044,0

Ft/GJ Lakosság 4044,0

HMV Közület 528,0

Ft/m³ Lakosság 528,0

10

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Alapdíj Hatályos

Változás indoka

áremelkedés

Jel

SZ KSZ

Fűtés

Hődíj HMV

Ft/lm³/év KözüLakoslet ság 396,6 396,6 395,7 395,7

Közület 340,4 341,3

Ft/m³ Lakosság 340,4 341,3

Fűtés+ HMV Ft/kW Közület 437,8 438,1

Fűtés Közület 4052,1 4141,2

Ft/GJ Lakosság 4052,5 4141,2

HMV Közület 530,3 541,6

Ft/m³ Lakosság 530,3 541,6

Ugyanakkor a tételek másfél éve nem tartalmazzák a szerződés szerinti koncessziós díjakat, ezek érvényesítése a táblázat utolsó sora szerinti árakat tenné indokolttá. Információink szerint a városban ismét napirendre került a termálhő távhő rendszerben történő hasznosítása, mely projekt néhány, a koncessziós szerződésben felsorolt beruházást fölöslegessé tenne (új hőszállító vezetékpár létesítése a Hunyadi Fűtőmű és a Deák Fűtőmű között). Valószínűsíthető, hogy a koncessziós áremelésre ennek tudatában nem került sor.

2 A TÁVFŰTÉSRŐL TÖRTÉNŐ LEVÁLÁS SZABÁLYOZÁSA MÁS VÁROSOKBAN 2.1 DEBRECEN A távhő szolgáltatási díjak megállapítását és alkalmazását, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseit Debrecenben a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2006. (II.24.) Ö.r. rendelete szabályozza. A rendelet 29. §-a szól a távfűtésről való leválásról, idézzük: „Egyéb rendelkezések 29. § (1) A Tszt . 6.§ (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az 5. számú mellékletben meghatározott területeket kijelöli, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. A távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területeken új épületeknél vagy meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a távhőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján lehetséges. (2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét. (3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint a helyi emiszszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni. 11

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

(4) A (2) – (3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet előírásaira is. (5) A (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.” Értelmezés A távhőről történő leválással kapcsolatos kérdéseket lényegében a (3) bekezdés szabályozza. Eszerint a távhő rendszer 200 m-es körzetében (ez gyakorlatilag valamennyi már létező távfűtött objektumot érinti) a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor (magyarul a távhő kiváltása más energiahordozóval) helyi emisszióval nem járó rendszereket kell alkalmazni. Emissziót a villamos fűtés, valamint a megújuló és geotermikus energiát hasznosító rendszerek nem okoznak. A villamos fűtés ára olyan nagy, hogy még magas távhődíjak esetén sem jelent gazdaságossági szempontból racionális döntést a villamos fűtésre történő áttérés. Ha éjszakai árammal fűtenek, akkor 1 kWh villamos energia ára 20,97 Ft/kWh, ami 5825 Ft/GJ. A lakossági távhődíj fűtés esetén 396 Ft/lm3 alapdíj és 4044 Ft/GJ hődíj. Egy átlagos 135 lm3 fűtött légtérfogatú lakás átlagos fajlagos hő felhasználása 230 GJ/lm3, így egy fűtési idényben kb. 31 GJ hőt használ fel. Ennek költsége távfűtés esetén 135 lm3 x 396 Ft/lm3 + 31 GJ x 4044 Ft/GJ = 179 E Ft/év. Ugyanez a költség villamos fűtéssel 31 GJ x 5825 Ft/GJ = 180 E Ft. A két költség közel azonos, így a villamos fűtés kiépítésének beruházási költsége soha nem térül meg, nem beszélve a fűtési rendszer karbantartási költségeiről, mely ezután a felhasználót terheli. Megújuló energiák felhasználása távfűtött panellakások esetén utópisztikus. Egyetlen reális alternatíva az egyedi gázfűtés (turbó cirkó, gázkonvektor), vagy a központi gázfűtés (tetőtéri kazán az egész ház kiválása esetén) kiépítése, ami viszont többlet emisszióval jár, így a rendelet értelmében nem megengedett, az (5) bekezdés értelmében szakhatósági engedély nem adható ki.

2.2 PÉCS A távhőszolgáltatás hatósági díjainak megállapítását és a távhőszolgáltatás alkalmazási feltételeit Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005.(12.20.) sz. rendelete szabályozza. A rendelet 43. §-ának (4) bekezdése szól a távfűtésről való leválásról, idézzük:

12

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

„Pécs Megyei Jogú Város területén a környezet- és levegőtisztaság védelme érdekében – a PÉSZ rendelkezéseivel is összhangban – az energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza. A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás) az elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek. Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb helyi emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.” Értelmezés A rendelet a debreceni példánál tömörebben fogalmaz, de értelme lényegében ugyanaz: „…meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát használó berendezéseket)…kell alkalmazni. Miután a meglévő rendszerek átalakítása a távhőről történő leválás is, alternatívaként itt is csak a villamos fűtés vagy a megújuló energia jöhet szóba.

3 TÁRSASHÁZI TÖMBÖK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A feladat a Deák Ferenc utca 21., a Csanád vezér tér 3. és a Csanád vezér tér 13. társasházi tömbök összehasonlítása, elsősorban a költségosztóval ellátott lakásokban az aránytalan számlázás okainak feltárása. Ehhez adatszolgáltatásként megkaptuk a Deák Ferenc u. 21/a és 21/b, a Csanád vezér tér 3. és 13. sz. tömbök fűtési hő fogyasztását a 2007/2008-as fűtési időszakra, valamint a Deák Ferenc u. 21/a és 21/b, a Csanád vezér tér 13. sz. alatti lakások költségosztóval felosztott fűtési hő fogyasztását. A Csanád vezér tér 3. sz. tömbben nincsenek költségosztók, a fűtési hő fogyasztás felosztása a fűtött légköbméter alapján történik. Megkaptuk továbbá a Csanád vezér tér 13. sz. tömb alaprajzát.

3.1 AZ EGYES TÖMBÖK FOGYASZTÁSI ADATAI A vizsgált tömbök fűtési hő felhasználása a 2007/2008-as fűtési idényben az alábbi táblázat szerint alakultak:

13

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Fűtési hőfelhasználás

Tömb

Deák Ferenc u. 21/A. Deák Ferenc u. 21/B. Csanád vezér tér 3. Csanád vezér tér 13.

Fűtött légtérfogat

Fajlagos fűtési hőigény GJ/lm3 0,14259 0,13771 0,23678 0,17628

GJ/év lm3 283,75 1990,00 274,05 1990,00 366,68 1548,60 484,14 2746,47 5. táblázat A vizsgált tömbök éves hő fogyasztása

Fajlagos fűtési hőigény aránya a referencia hőigényhez képest % 60,2% 58,2% 100,0% 74,4%

A Csanád vezér tér 3. sz. tömb radiátorairól a társasház döntése alapján a költségosztókat leszerelték, a 2007/2008-as fűtési idényben a fűtési költséget a lakások nagysága alapján kérték elszámolni. Referenciának tekintve a Csanád vezér tér 3. sz. tömb 236,78 MJ/lm3 fajlagos fűtési hő felhasználását azonnal szembetűnik, hogy a költségosztóval felszerelt házak fajlagos fűtési hőigénye jóval kevesebb (58…75%-a a referencia fajlagosnak).

3.2 A HŐFOGYASZÁSOK LAKÁSONKÉNTI MEGOSZLÁSA Az egyes tömbök lakásonkénti hő fogyasztásának megoszlását a költségosztók adatai alapján az alábbi táblázatokban foglaltuk össze:

3.2.1 DEÁK FERENC U. 21/A Fogyasztó azonosító 0001/0 0002/0 0003/1 0004/0 0005/0 0006/1 0007/0 0008/0 0009/0 0010/0 0011/0 0012/1 0012/2 0013/0 0014/0 0015/0 Összesen

Lakás

1/1 1/2 1/3 1/4 2/5 2/6 2/7 3/8 3/9 4/11 4/12 4/12 5/13 5/14 5/15

Normálisan fűtő fogyasztók átlaga

Térfogat lm³ 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 70,4 67,7 138,1 121,8 138,1 1990,0

Költségosztó val megosztott fogyasztás GJ 0,36 0,23 37,22 1,50 21,47 31,77 7,67 19,23 17,49 1,92 13,66 6,57 14,51 0,57 33,30 4,41 211,88

Légköbméter arányos fix fogyasztás 10% GJ 1,97 1,74 1,97 1,97 1,74 1,97 1,97 1,74 1,97 1,97 1,74 1,00 0,97 1,97 1,74 1,97 28,38

Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása 15% GJ 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 2,84 42,56

Összesen GJ 5,17 4,80 42,03 6,31 26,04 36,58 12,48 23,80 22,30 6,73 18,23 7,57 18,31 5,38 37,87 9,22 282,82

Fajlagos MJ/lm³ 37,4 39,4 304,4 45,7 213,8 264,9 90,4 195,4 161,5 48,7 149,7 270,5 38,9 310,9 66,7 142,1

233,9 14

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290 6. táblázat Deák Ferenc u. 21/A lakásonkénti hő fogyasztása

3.2.2 DEÁK FERENC U. 21/B Fogyasztó azonosító 0001/0 0002/0 0003/1 0004/0 0005/0 0006/1 0007/0 0008/0 0009/0 0010/1 0011/0 0012/2 0013/0 0014/0 0015/0 Összesen

Térfogat

Lakás

lm³ 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 138,1 121,8 138,1 1990,0

1/1 1/2 1/3 2/4 2/5 2/6 3/7 3/8 3/9 4/10 4/11 4/12 5/13 5/14 5/15

Költségosztó val megosztott fogyasztás GJ 12,62 0,48 0,20 13,81 25,59 26,70 21,99 29,86 1,18 0,37 0,66 0,00 25,05 46,25 0,83 205,59

Légköbméter arányos fix fogyasztás 10% GJ 1,90 1,68 1,90 1,90 1,68 1,90 1,90 1,68 1,90 1,90 1,68 1,90 1,90 1,68 1,90 27,41

Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása 15% GJ 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 2,74 41,11

Normálisan fűtő fogyasztók átlaga

Összesen GJ 17,26 4,90 4,84 18,45 30,01 31,34 26,63 34,28 5,82 5,01 5,08 4,64 29,69 50,67 5,47 274,10

Fajlagos MJ/lm³ 125,0 40,2 35,1 133,6 246,3 227,0 192,9 281,3 42,2 36,3 41,7 33,6 215,0 415,9 39,6 137,7

229,6

7. táblázat Deák Ferenc u. 21/B lakásonkénti hő fogyasztása

15

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

3.2.3 CSANÁD VEZÉR TÉR 13. Fogyasztó azonosító 0001/0 0002/1 0003/1 0004/0 0005/0 0006/1 0007/0 0008/0 0009/1 0010/0 0011/0 0012/2 0013/0 0014/0 0015/0 0016/1 0017/0 0018/2 0018/3 0018/4 0019/2 0020/1 Összesen

lm³ 135,2 135,8 160,9 135,8 135,2 135,8 160,9 135,8 135,2 135,8 160,9 135,8 135,2 135,8 160,9 135,8 191,0

Költségosztó val megosztott fogyasztás GJ 12,48 9,75 42,91 5,02 8,72 31,00 26,89 29,50 3,69 1,27 11,68 5,34 3,83 7,87 37,78 2,08 53,68

Légköbméter arányos fix fogyasztás 20% GJ 4,77 4,79 5,67 4,79 4,77 4,79 5,67 4,79 4,77 4,79 5,67 4,79 4,77 4,79 5,67 4,79 6,73

Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása 10% GJ 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 0,00

56,3 56,3

7,28 0,00

1,63 0,26

56,3 60,7 168,2 2859,1

0,00 32,70 5,52 339,0

0,10 2,14 5,93 96,8

Térfogat

Lakás

1/1 1/2 1/3 1/4 2/5 2/6 2/7 2/8 3/9 3/10 3/11 3/12 4/13 4/14 4/15 4/16 Autósbolt Dánfi Orsolya Fodor Pál Vancsó Tímea Pap Tímea Zöldséges

Összesen

Fajlagos

GJ 20,27 17,57 51,61 12,83 16,51 38,81 35,58 37,31 11,48 9,08 20,38 13,15 11,62 15,68 46,48 9,90 60,41

MJ/lm³ 150,0 129,4 320,8 94,5 122,2 285,9 221,2 274,8 84,9 66,9 126,7 96,9 85,9 115,5 288,9 72,9 316,2

0,00 0,00

8,91 0,26

158,2 4,6

0,00 0,00 0,00 48,4

0,10 34,84 11,45 484,2

1,7 573,8 68,1 176,3

Normálisan fűtő fogyasztók átlaga

237,2

8. táblázat Csanád vezér tér 13. lakásonkénti hő fogyasztása

3.3 ÉRTÉKELÉS A költségosztókkal felszerelt épületek egyes lakásainak megoszlását vizsgálva azonnal szembetűnik, hogy a lakások (illetve a Csanád vezér tér 13. sz. tömb üzlethelyiségeinek) nem elhanyagolható hányada gyakorlatilag minimális mértékben fűt. Ezeket a lakásokat narancssárga háttérrel jelöltük meg. A szokásos mértékben fűtő, illetve a fűtési hő felhasználást még elfogadható mértékben (pl. egy-két radiátor kikapcsolása vagy a radiátorok kikapcsolása munkaidőben, amikor senki sem tartózkodik a lakásban) csökkentő lakásokat jelöltük zöld háttérrel. A különbséget a kétféle fogyasztó között a fűtési fajlagoshoz kötöttük: 100 MJ/lm3/év fajlagos alatt a lakás gyakorlatilag nem, vagy alig fűt, e fölött a lakást fűtöttnek tekintettük.

16

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

A nem fűtő lakók számára sem kibírhatatlanul hideg télen a lakás hőmérséklete. Tapasztalatok szerint a szomszédos meleg lakásokból a hidegebb lakásokba a falakon keresztül áramló hő, valamint az előremenő és visszatérő fűtési csövek felületéről érkező hő, illetve a költségosztóval fel nem szerelt fürdőszobákból érkező hő legalább 16…18 °C belső hőmérsékletet képes biztosítani. Nagy hidegben az is elképzelhető, hogy rövid időre pl. villamos fűtést alkalmaznak. Az nyilvánvaló, hogy hő lopásról szó sincs: a költségosztóval felszerelt házak mért öszszes hő fogyasztása, mint azt a 3.1 fejezetben bemutattuk jóval alatta marad a költségosztóval fel nem szerelt házakénak. Utóbbiakban nyilvánvalóan valamennyi lakás normálisan fűt, hiszen nem érdekelt a hővel való takarékoskodásban. Hő lopás esetén a lakás mért fogyasztása magasabb lenne, fajlagos értéke elérné a nem költségosztott tömbök fűtési fajlagosát. Meg kell vizsgálni azonban azt a kérdést, hogy – miután a nem fűtő lakásokat a normálisan fűtő lakások a falakon keresztül részben megfűtik – nem járnak-e rosszabbul a normálisan fűtő lakók, hiszen hő fogyasztásuk egy részét nem ők, hanem a szomszédos nem fűtő lakások használják fel, viszont a költségosztókon rájuk eső fogyasztást ők fizetik ki. Ennek a problémának a megoldását szolgálja a táblázatokban is feltűntetett légköbméter arányos fix fogyasztás. Ha ránézünk a táblázatra, látható, hogy az egyes lakások hőfelhasználása több részből tevődik össze: Fürdőszoba és lépcsőház hő fogyasztása: Ez a lakás nagyságától független érték, valamennyi lakás azonos hányadban részesedik belőle. A lépcsőházfűtés költségosztóval nem mért, megegyezés kérdése, hogy a teljes hő fogyasztás hány százalékát számolják el a lépcsőház fűtésére, a kiindulási alap általában a lépcsőház fűtött légtérfogata, amit korrigálni lehet a lépcsőházban elvárt hőmérséklettel. Ha a lakók nem kívánnak magas (pl. 22 °C-ot) a lépcsőházban, a légtérfogat szerinti arány csökkenthető. A vizsgált esetekben 5% jut a lépcsőház hő fogyasztására. A fürdőszobákban vagy nincsenek radiátorok, a hő ellátást pl. a fűtési csövek átmérőjének megnövelésével lehet biztosítani, vagy nincsenek költségosztóval felszerelve. Mindenesetre a fürdőszobák esetén a fűtés minden esetben normálisnak tekinthető és nem befolyásolható. Így ezek fogyasztását is a mért összes fogyasztás arányában kellett megállapítani. Itt a Deák u. esetén 10%, a Csanád vezér tér esetén 5% az az állandó hő fogyasztás, amit a fürdőszobák után minden lakónak ki kell fizetnie. A további hő fogyasztás elvileg már megosztható költségosztókkal. Ezt azonban ismét két részre osztották: egy légköbméter arányos fix hő fogyasztásra és egy arányosítható hő fogyasztásra. A légköbméter arányos fix hő fogyasztást (ez a Deák utca esetén az összes fogyasztás 10%-a, a Csanád vezér tér esetén az összes hő fogyasztás 20%-a) a fogyasztók ugyancsak kifizetik, függetlenül attól, hogy fűtenek-e vagy sem. Éppen ez a tényező szolgál a nem fűtő lakások más lakások által történő megfűtésének kompenzálására. Szélső esetben, ha ez az érték 100%-a a fürdőszoba és lépcsőházfűtés után 17

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

fennmaradt szétosztható hőmennyiségnek, akkor gyakorlatilag nincs költségosztás, mindenki légköbméter arányosan fizet, de senkinek sem érdeke a takarékoskodás. A másik szélső esetben ez a tényező nincsen figyelembe véve, a fürdőszoba és lépcsőházfűtés után fennmaradó összes hő fogyasztás felosztásra kerül. Ez ösztönöz a leginkább a takarékoskodásra, ugyanakkor a normálisan fűtő lakók rosszul járnak, mert őrájuk hárul a nem fűtő szomszédos lakások „megfűtésének” többletköltsége. Ha jó a rendszer, akkor ez a fix hányad akkora, hogy a nem fűtő lakások a normálisan fűtő lakásokból a falakon feléjük érkező többlet hőt ebben a fix díjban kompenzálják. A fix hányad a Deák utcai tömbök esetében a teljes hő fogyasztás 10%-a, míg a Csanád vezér tér esetén 20%. A táblázatok legalsó sorában feltüntettük, hogy mekkora a „normálisan fűtő” lakások átlagos fűtési fajlagosa. Ez a Deák Ferenc u. 21/A esetén 233,9 MJ/lm3, a Deák Ferenc u. 21/B esetén 229,6 MJ/lm3, míg a Csanád vezér tér 13. esetén 237,2 MJ/lm3, egyik esetben sem különbözik szignifikánsan a Csanád vezér tér 3-ra jellemző referencia fajlagos 236,8 MJ/lm3 értéktől. Így megállapítható, hogy a fix hányad értékének felvétele helyesen történt, nagy igazságtalanság egyik lakót sem éri. Természetesen a fenti elemzésben átlagos értékeket használtunk, a normálisan fűtő lakások fajlagos értékei eltérnek egymástól. Ez az eltérés azonban a különböző belső hőmérsékletekkel (nem mindegy, hogy valaki 22, vagy 26 °C meleget tart a lakásában, a fűtési időszakra jellemző külső átlaghőmérséklet mellett 1 °C belső hőmérsékletnövekedés 6% fűtési többlet hő felhasználást jelent), a szellőztetési szokásokkal, az eltérő épületfizikai sajátosságokkal magyarázható: ezek együttes hatása akár 40%-os eltérést is eredményezhet az egyes lakások fajlagos hő felhasználásában. Két kiugróan magas fogyasztást találtunk a három vizsgált épületben, ezeket a táblázatban pirossal megjelöltük. Ezek valóban irreális értékek, az okok megállapításához egyedi felmérés, helyszíni vizsgálat szükséges.

4 A TÁRSASHÁZAK ÁLTAL MEGBÍZOTT LEOLVASÓ CÉGEKKEL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK VIZSGÁLATA

4.1 FIX ÉS FOGYASZTÁS ARÁNYOS HÁNYAD A vizsgált szerződés a Deák F. u. 19/B és a VITERRA Energy Services Kft. között kötött vállalkozási szerződés. Feltételeztük, hogy a költségosztóval felszerelt többi társasház is vagy a fenti társasággal kötött szerződést, vagy a szerződések tartalmi szempontból hasonlók. Mint az előző fejezetben láttuk, az elszámolásnak a hő fogyasztást két részre kell bontani: •

egy olyan hányadra, ami felosztható 18

GEA EGI Zrt.

•

Munkaszám: 6/6290

és egy olyan hányadra, ami fix.

A fix hányad a különféle célok szempontjából tovább bontható, esetünkben ez • • •

a fürdőszobák fűtése (a fürdőszobákban található csőfűtőtestek nem olyan hő leadók, amire költségosztó szerelhető); a lépcsőház fűtése (miután a lépcsőház közös, a lépcsőházi radiátorokat fölösleges költségosztókkal felszerelni); és egy, a lakás légköbméterével arányos fix hányad, ami az eltérően fűtött lakások közötti hő forgalmat hivatott kiegyenlíteni.

Nyilvánvaló, hogy a fix hányad és a felosztandó hányad aránya, illetve a fix hányad bontása a társasház sajátosságaitól függ, azt a lakóközösségnek kell eldöntenie és a megrendelő társasháznak kell megadnia. Erre a vizsgált szerződés is lehetőséget biztosít: a szerződés 1. sz. mellékletében kell megadni a fix és fogyasztásarányos hányadot, illetve a fix hányad felosztását. Mint az előző fejezetben már említettük: minél nagyobb a fix hányad, annál jobban kompenzálja a rendszer a nem fűtő lakások szomszédok általi fűtésének hatását, illetve a kedvezőtlen elhelyezkedésből adódó többletfogyasztásokat. Ugyanakkor a magas fix hányad egyre kisebb ösztönző hatással bír a fűtéssel történő takarékoskodásra. A szerződés a fentieken kívül még két további fontos elemet tartalmaz.

4.2 KÖLTSÉGOSZTÁSBAN RÉSZT NEM VEVŐ LAKÁSOK FOGYASZTÁSÁNAK ELSZÁMOLÁSA A költségosztásban részt nem vevő lakások (akár azért, mert nincsenek felszerelve költségosztók, akár azért, mert a tulajdonos azok leolvasását nem teszi lehetővé) többféleképpen számolhatják el a hőfogyasztásukat: 1. A fogyasztás megegyezik az előző évi fogyasztással. 2. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások közül a legnagyobb fogyasztási érték. 3. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások fogyasztásának átlaga. 4. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások közül a legnagyobb fogyasztási érték adott százalékkal megnövelt értéke (a vizsgált szerződés esetében ez 115%). Nyilvánvaló, hogy az 1. és 3. változat kerülendő. Az 1. esetben ha valaki csökkentett mértékben fűt egy idényen keresztül, majd a következő idényben nem teszi lehetővé a költségosztó leolvasását, akkor ellenőrizhetetlenül fogyaszt, melegen tartott lakásban is az előző év csökkentett fogyasztásán alapuló alacsony hő díjat fizet. A 3. változatnál a hő fogyasztások átlagába beleszámítanak a nem fűtő lakások alacsony fogyasztásai, így a költségosztóval nem rendelkező, vagy azt leolvasni nem engedő lakó kevesebb hő 19

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

díjat fizet a tényleges fogyasztásnál. A 2. és a 4. pont között csupán motivációbeli különbség van: a 2. pont a méretlen lakás hő felhasználását az azonos légtérfogatú lakások közül a legmagasabb fogyasztású lakás hő fogyasztásával teszi egyenlővé, a 4. pont pedig egy korrekciós tényezővel módosítja ezt. Ha a korrekciós tényező 1-nél nagyobb, akkor ennek két pozitív hatása van: 1. Az egyes lakások jobban motiváltak a költségosztó használatában. 2. A rendszer igazságosabb, mert az tény, hogy a költségosztók felszerelése az egész ház fogyasztását csökkenti. Ha valaki nem vesz részt a költségosztásban, feltételezhető, hogy fogyasztása sem csökken, relatíve a többieknél többet fogyaszt. Pl. a vizsgált szerződésben megadott 115%-os szorzó azt feltételezi, hogy a költségosztókkal felszerelt háztartások fogyasztása összességében 15%kal csökkent, azaz a nem költségmegosztott lakások 15%-kal többet fogyasztanak. Természetesen a választható megoldás és a korrekciós faktor mértéke ugyancsak a közösség döntésétől függ, a szerződésben szabadon megadható vagy módosítható.

4.3 KEDVEZŐTLENEBB FEKVÉSŰ LAKÁSOK HELYZETKIEGYENLÍTÉSE Vannak az időjárásnak jobban kitett lakások – a saroklakások több falon át érintkeznek a külvilággal, a legfelső vagy legalsó szinten lévő lakások felülről, vagy alulról nem fűtött terekkel érintkeznek –, mint a közbülső emeletek lakásai. Ebből a szempontból halmozottan hátrányosnak számítanak pl. a legfelső emeleti saroklakások. De további különbségek oka lehet a nyílászárók réstömítettsége vagy a fogyasztói szokások is. Két azonos fekvésű lakás fűtési hő fogyasztása is eltérő lehet amiatt, hogy az egyiknél a rosszul tömített ablakok miatt jelentős ún. filtrációs hőveszteség-többlet lép fel. Vagy a szabályozhatóság lehetőségével jól élő fogyasztó az erre kellő figyelmet nem fordító társával szemben számottevő megtakarítást érhet el. Ezzel szemben egyes lakások távhőköltségei csökkenni fognak már a miatt is, hogy védett, más lakások által körbevett fekvésük miatt fűtési hőigényük kisebb. A hő díjakban jelentkező, akár 2-3-szoros különbségeknek, és az ebből eredő feszültségeknek az enyhítésére helyenként korrekciós tényezőket szoktak használni. Ezek a tényezők a lakások fekvése szerinti százalékos mértékben csökkentik a kedvezőtlen elhelyezkedésűnek ítélt lakások össz fogyasztásból képviselt arányát. A vizsgált szerződésben pl. 5 lakás (3., 6.,9., 12. és 15. sz. lakás) részesül 10%-os kompenzációban. Ez azonban nem feltétlenül szerencsés megoldás. Azokban a társasházi épületekben, ahol pl. egyedi gázfűtés és mérő van, a különféle lakások fűtési hő fogyasztása és az ebből eredő gázszámla összege között ugyanúgy többszörös különbségek lehetnek, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a kedvezőtlen fekvésű lakások fűtési költségeit a kedvezőbb helyzetben lévők finanszírozzák. A korrekciós tényezők használatával kialakított kompenzációs rendszer azonban ezt jelenti, mert a fogyasztási arányokat úgy változtatja meg, hogy a nagyobb hőigényű lakások költségeit csökkenti, a kisebb fogyasz20

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

tású lakásokét pedig ennek megfelelően növeli. Való igaz, hogy a lakások árába azok megvásárlásakor az átalánydíjas rendszer miatt nem kalkulálták bele az eltérő mértékű fenntartási költségeket, így a mostani tulajdonosok becsapva érezhetik magukat. Azonban a kompenzációs rendszerek fenntartása csak konzerválna egy olyan, igazságosnak nem nevezhető állapotot, melyben egyesek fogyasztásukhoz mérten többet, mások kevesebbet fizetnének. A kompenzáció a takarékoskodásra való hajlamot is csökkenti. A magasabb belső hőmérséklet fenntartása is nyilvánvalóan többletfogyasztást okoz. Az olyan lakásokban, ahol a kedvezőtlen fekvés miatt bizonyos mértékű százalékos csökkentést alkalmaznak, ott a csökkentés nem csak a lakás sajátságaiból adódó többletfogyasztás költségeit mérsékli, de az esetleges magasabb belső hőmérséklet miatt keletkezőket is. Fővárosi gyakorlati költségosztási tapasztalatok is azt mutatják, hogy azokban az épületekben, ahol kedvező tapasztalatokkal, folyamatosan működik a fűtési költségosztás rendszere, ott korrekciót egyáltalán nem alkalmaznak. Összefoglalva elmondható, hogy a költségosztó cég és a társasház közötti szerződés a költségosztás valamennyi lényegi elemét tartalmazza, a paraméterek megállapítása pedig a lakóközösség feladata.

5 A DIGITÁLIS ÉS AMPULLÁS KÖLTSÉGOSZTÓKRÓL Fűtési költségosztó berendezésekből több típusú és eltérő működésű gyártmányok léteznek. Ezek közül – főként viszonylagos olcsósága miatt – a legelterjedtebben használt változat az elpárologtatós költségosztó készülék. A párologtatós költségmegosztó készülék igen egyszerű szerkezet, amely speciális folyadékkal töltött ampullát tartalmaz, s amelyet a radiátor megfelelő helyére fel kell szerelni. Az ampullában lévő folyadék tulajdonsága, hogy a hőmérsékletével arányos sebességgel párolog. Minél melegebb a folyadék, adott idő alatt annál több fogy belőle az ampullából. A készülék rögzítési helyét úgy választják meg, hogy a folyadék közelítőleg a radiátor közepes hőmérsékletét vehesse fel, így azt mondhatjuk, hogy a folyadék párolgásának intenzitása a radiátor hőmérsékletével arányos. A radiátor hő leadása – ami a költségosztás szempontjából igazából érdekes – azonban a saját közepes hőmérséklete és a helyiséghőmérséklet közti különbséggel arányos. Ha valaki a radiátorszeleppel a radiátoron átáramló víz mennyiségét csökkentve ér el alacsonyabb hőmérsékletet lakása egy helyiségében, akkor adott radiátor belépő hőmérséklet mellett alacsonyabb kilépő, és ezzel együtt alacsonyabb közepes hőmérséklet alakul ki. Ennek hatására kevesebb folyadék párolog el, ezzel végül is a takarékoskodás hatása megjelenik majd a költségosztásban. Ha melegnek találjuk egy helyiség hőmérsékletét, rossz megoldás az ablaknyitás, a helyiséghőmérséklet szabályozását a radiátorszelepekkel kell elvégezni.

21

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

1. ábra Elpárologtatós költségosztó

Az ampullákba töltött folyadék természetesen nem csak a radiátor, de a helyiség hőmérsékletén is párolog, még ha csekélyebb mértékben is. Ennek két következménye van. Amikor a fűtési szezon végén a költségosztást végző cég a készülékeket leolvassa, egyúttal az ampullákat is lecseréli. A leolvasás tavasszal történik, és őszig, a következő fűtési idény kezdetéig is tapasztalható lesz bizonyos mértékű párolgás. Ennek kiküszöbölésére több módszert is kidolgoztak már, ez általában nem okoz gondot az elszámolásnál. A másik hatás azonban nem korrigálható. Ha valamelyik radiátort teljesen elzárjuk, mert pl. a helyiséget tartósan nem használjuk, a radiátor természetesen nem fog hőt leadni. Azonban kismértékű párolgás ekkor is lesz, ami csekély mértékben a fűtési költségben is meg fog mutatkozni. Ennek nagyságrendje azonban nem számottevő. A készülék akkor mér pontosan, ha a radiátor közepes hőmérsékletét érzékeli. Ennek érdekében igen gondosan kell megválasztani a költségosztó készülékek felszerelési helyét. Tegyük fel, hogy egy helyiségben annak hőigényéhez mérten túlságosan nagy radiátort építettek be, és a radiátorszelep fojtása révén értük el, hogy a helyiség ne legyen túlfűtött. Ekkor az alacsony vízáram miatt a radiátornak csak a vezetékcsatlakozások felöli egy része vesz majd részt a hő leadásban. Az általános szabályok szerint a radiátor vízszintes méretének közepére felszerelt költségosztó ilyenkor nem a valós közepes hőmérsékletet fogja érzékelni. Ennek folyományaként a szóban forgó radiátor részaránya a valósnál alacsonyabbnak fog mutatkozni. Az efféle hátrányokat küszöbölik ki az elektronikus költségosztó készülékek. Általában két érzékelőt tartalmaznak, melyek közül egy a radiátor hőmérsékletét, egy pedig a helyiséghőmérsékletet méri. A költségosztóba be kell programozni az adott radiátortípus adatait: a teljesítményt, a hő átbocsátási tényezőt stb. Ezek és a mért hőmérsékletkülönbségek alapján a készülék kiszámítja a fűtőtest hő leadását és azt integrálja az egész fűtési szezonra. Az elektronikus készülék előnye, hogy alacsony előremenő hő22

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

mérsékletek esetén is kiválóan alkalmazható, továbbá a kapott értékek a folyadékkristályos kijelzőn könnyen leolvashatók.

2. ábra Digitális költségosztó

A vizsgált szerződés szerint az adott társasházban a korszerűbb, elektronikus költségosztókat alkalmazzák.

6 KÖLTSÉGOSZTÓVAL FELSZERELT LAKÁSOK MINIMÁLIS HÁNYADA A szakma által elfogadott egységes álláspont, hogy a költségosztási rendszer hosszú távon akkor működtethető sikeresen, ha teljes lakások nem maradnak költségosztó készülékek nélkül. Egy lakás kimaradása is jelentékeny bizonytalansággal terheli meg a rendszert, a kimaradó lakások számának emelkedésével pedig egy ponton túl értelmetlenné válik annak bevezetése. A módszer alkalmazása a tulajdonostársak nagyfokú egyetértését igényli. Annak érdekében, hogy a rendszert a tulajdonosok minél nagyobb többségének megelégedettsége mellett hosszú távon lehessen üzemeltetni, annak beindítása előtt célszerű tisztázni és elfogadni bizonyos feltételeket. Nevezetesen, hogy miként veendő figyelembe azoknak a lakásoknak a fogyasztása, melyek tulajdonosai eleve elzárkóztak a költségosztók felszerelése elől, vagy valamely ok miatt később szabotálják a rendszer működtetését, vagy ki akarnak lépni a rendszerből.

23

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

A kiszállások megakadályozásának lehetséges módszere a rendszerben való bennmaradás motiválása. Ha a kiszállóknak az egész tömb megmért hő fogyasztásából számított átlagos, légköbméterre vetített fajlagos hő felhasználás alapján számolják el a fogyasztását, akkor a sokat fogyasztó, azaz kevésbé takarékos lakók érdekeltek a kiszállásban, a takarékosabbak a kiszállások után relatíve többet fizetnek a tényleges fogyasztásuknál, ami a rendszer gyors összeomlásához vezet. Ezért – mint azt a vizsgált szerződésnél láttuk, de egyébként más távhő szolgáltatóknál is szokásos megoldás – a kiszállóknak magasabb díj megállapítása. Ha a legmagasabb fogyasztású lakás légköbméterre vetített fajlagos hő felhasználása a kiszállók elszámolásának az alapja, ráadásul ezt még egy adott százalékkal meg is növeljük, akkor a kiszállók többet, a költségmegosztó rendszerben bennmaradók pedig kevesebbet fizetnek, mint eddig. Ennek eredményeképpen senkinek sem érdeke a rendszerből történő kiszállás. Példaként a Deák Ferenc u. 21/A társasház esetén vizsgáljuk meg egy lakás (0003/1) kiszállásának hatását: Lakásazonosító

Fogyasztás 0003/1 lakás kiszállása után Elszámolás alapja a Elszámolás alapja a Elszámolás alapja az legnaggyobb fajlagos legnaggyobb fajlagos átlagfogyasztás fogyasztási érték fogyasztási érték 115%-a 5,17 5,65 5,15 5,01 4,80 5,26 4,79 4,66 42,03 19,32 42,92 49,36 6,31 6,90 6,28 6,11 26,04 28,50 25,95 25,25 36,58 40,03 36,44 35,46 12,48 13,65 12,43 12,10 23,80 26,05 23,72 23,08 22,30 24,40 22,21 21,62 6,73 7,36 6,70 6,52 18,23 19,95 18,17 17,68 7,57 8,29 7,55 7,34 18,31 20,04 18,24 17,75 5,38 5,88 5,36 5,21 37,87 41,45 37,73 36,72 9,22 10,09 9,18 8,94 282,82 282,82 282,82 282,82 9. táblázat Kiszállások hatása a lakások fogyasztására

Fogyasztás 100% költségmegosztás esetén (GJ/év)

0001/0 0002/0 0003/1 0004/0 0005/0 0006/1 0007/0 0008/0 0009/0 0010/0 0011/0 0012/1 0012/2 0013/0 0014/0 0015/0 Összesen

A táblázatból látható, hogy légköbméterre vetített átlagos fogyasztással elszámolva a kiszálló lakás jól jár, a szerződésben alkalmazott eljárással azonban fogyasztása és ez által költségei több, mint 10%-kal nőnek, míg a bennmaradó fogyasztók mindegyike kevesebbet fizet a korábbinál.

7 HŐ LOPÁSOK Ebben a fejezetben a Megrendelő kívánságára azt vizsgáljuk meg, hogy van-e műszaki megoldás a „hő lopások” megakadályozására? (Tehát ha valakinél költségosztó van fel24

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

szerelve, és a radiátor el van látva alsó és felső elzáró szeleppel is, akkor meg lehet-e akadályozni a radiátor leszerelését és egy másik radiátor felszerelését, amelyiken nincs költségosztó, és ez által az esetleges hőmennyiséglopásokat megakadályozni?) A fenti módszerrel leírt „hőlopások” megvalósíthatók, ugyanakkor a tényadatok ezt nem támasztják alá. A vizsgált társasházak hőfogyasztásai adatai igazolják, hogy a költségosztókkal felszerelt tömbök fajlagos hőfogyasztása jóval kisebb, mint a költségosztókkal fel nem szerelt referencia tömbé (ld. XXX táblázat). Ha hőlopások történnének, a fajlagos fogyasztásokban nem jelentkeznének különbségek. Ha a radiátor nincs ellátva alsó és felső elzáró szeleppel: A költségosztó plombával van ellátva, ezért az egész radiátort ki kell cserélni. A cserére évente kétszer kell, hogy sor kerüljön: a költségosztók leolvasása előtt (vissza kell tenni a költségosztóval felszerelt radiátort), majd a költségosztó leolvasása után (fel kell szerelni a költségosztó nélküli radiátort). Amennyiben a radiátor nincs ellátva alsó és felső elzáró szeleppel, úgy cseréje csak akkor lehetséges, ha a rendszerben nincsen víz, azaz a rendszert le kell üríteni. Erről a társasháznak és a hő szolgáltatónak nyilvánvalóan tudomást kell szereznie. Létezik az ún. csőfagyasztásos eljárás, ami lehetővé teszi, hogy a radiátorcsere fűtési szezonban a rendszer víztelenítése nélkül is megtörténjen. Ilyenkor a radiátorok be és kilépő csonkjai előtti csőszakaszban a vizet CO2-vel (szárazjég) vagy elektromos készülékkel elfagyasztják. A képződő jégdugók lehetővé teszik a radiátorcserét anélkül, hogy a fűtési rendszerből a vizet le kellene ereszteni. Ugyanakkor a csőfagyasztás csak akkor lehetséges, ha a rendszerben nincs keringés, tehát a fűtés még nem indult be, vagy a távhő/hő szolgáltató le tudja állítani a keringést akár az előremenő, visszatérő vezeték elzárásával, vagy a keringető szivattyú leállításával. A meleg víz keringését nem lehet lefagyasztani. Miután a költségosztók leolvasása a fűtési idény végét követő 30 napon belül megtörténik, elvileg elképzelhető a radiátorcsere, mert ilyenkor a rendszerben nincs keringés. Ha a radiátor el van látva alsó és felső elzáró szeleppel: Ebben az esetben a radiátorcsere viszonylag egyszerűen megoldható. Ugyanakkor, mint erre utaltunk, a mérési adatok ezt nem igazolják. Ha a társasház mégis reálisnak látja a veszélyt, úgy megoldás lehet a víz és gázmérőórákhoz hasonlóan a csatlakozó kötések plombálása. Ez radiátoronként egy-egy plombát jelent (elegendő csak a belépő vagy a kilépő kötés leplombálása).

8 LAKOSSÁGI KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁSI TANÁCSOK 8.1 STRANG SZABÁLYOZÁS 25

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Strangokkal távfűtött, vagy központi fűtéssel ellátott, több lakásos lakóépületekben találkozhatunk. Ezek egy függőleges irányú csövek, amelyben a fűtési célú meleg víz közlekedik az épület szintjei között. A strangokra vannak felfűzve a különböző szinteken lévő radiátorok, melyet a csőben közlekedő melegvíz melegít. Ha a strangok nincsenek szabályozva, egyes szakaszokra több, míg más szakaszokra kevesebb meleg víz áramolhat, így a fűtési hatékonyság is ingadozó. A strang szabályozással megoldható, hogy az egyes szakaszokba a fűtési igénynek megfelelő mennyiségű meleg víz jusson. Ezáltal javul a komfortérzet és az energiahatékonyság is. A strang szabályozó egy, a strang elején elhelyezett szelep, amely nyitásával és zárásával szabályozható a csőben folyó víz mennyisége, így a hőmérséklet is. A strang szabályozással az épület szintjeinek számától és fűtési rendszer típusától függően 5-8 %-os energia-megtakarítást lehet elérni. Valamit ez az alapvető műszaki feltétele a radiátorok szabályozhatóvá tételének is.

8.2 RADIÁTOROK SZABÁLYOZÁSA A radiátorok szabályozhatóvá tétele (ún. termosztatikus radiátorszelepek beépítése) szintén jelentős energia-megtakarítást eredményez. Ennek a beruházásnak azonban vannak rendszerfeltételei. Ahhoz ugyanis, hogy a radiátorokat szabályozhatóvá tudjuk tenni, az egész fűtési rendszer szabályozható kell, hogy legyen. A beavatkozás csak kétcsöves rendszereknél történik a szelepek cseréjével. Egycsöves rendszerek esetén a radiátorokat előbb ún. átkötő szakasszal kell ellátni. Lakótelepi társasházak esetében a radiátorok szabályozhatóvá tételét meg kell előznie a strangok szabályozásának. A termosztatikus radiátorszeleppel helyiségenként állítható be a megkívánt hőmérséklet. A radiátorok szabályozhatóvá tételével 12-18 százaléknyi energiát takaríthatunk meg. A végső érték persze több mindentől függ, például attól, hogy a szabályozhatóvá tétel előtt milyen hatékonyan működött a rendszer, vagy attól, hogy mennyire élünk az új, szabályozás adta lehetőségekkel. Igen gyakori eset ugyanis, hogy a szabályozhatóság öröme csupán néhány hónapig, az első fűtési szezon lejártáig tart, majd a család ugyanúgy állandó hőmérsékletre állítja be radiátorokat, mintha nem lenne szabályozás.

8.3 ÉPÜLETEK HŐVÉDELMÉNEK JAVÍTÁSA A legtöbb épületnél a hő veszteség legnagyobb része a homlokzatokon illetve a nyílászárókon lép fel. Panel épületek esetében a nyílászárókon 50-60%, a homlokzatokon 2530%, a tetőn 5-10%, míg a talaj felé 3-8% a jellemző érték.

8.3.1 NYÍLÁSZÁRÓ SZIGETELÉS VAGY CSERE A nyílászárók esetében a hő veszteség két formában jelentkezik: •

A filtrációs hő veszteség a szárnyak, a keret és a falazat közötti réseken megvalósuló légcsere következtében lép fel.

26

GEA EGI Zrt.

•

Munkaszám: 6/6290

Az ún. transzmissziós hő veszteség az üvegezésen és a keretszerkezeten hővezetés és sugárzás formájában fellépő hő veszteséget tartalmazza.

A hazai épületállományra jellemző elöregedett palló-és kapcsolt geréb tokos, illetve egyesített szárnyú (Tessauer) ablakok esetében a nyílászárók jellemző „k” hő átbocsátási tényezője közelítőleg 5 W/m2°C. Ennek a fele a filtrációs, fele pedig a transzmissziós tag. A rosszul szigetelt ablakok, ajtók jelentős energiaveszteséget okoznak, hiszen ekkor végül is "az utcát fűtjük". A huzatos, elvetemedett ablakok szigetelésével, cseréjével – szabályozható fűtési rendszer mellett - éves szinten akár 15-20%-nyi fűtési energiaköltséget is megtakaríthatunk. A belső tér hőmérséklete pedig 3 - 4 °C-kal emelkedik azonos fűtési energiafelhasználás mellett. Hatására az eddigi ablakok hő átbocsátási tényezője 2,5 W/m2°C-ra csökken, de hőszigetelő üvegezésű ablakok esetén elérhető az 1,4-es érték is. Az új szigetelés emellett jobban megfogja az utca felől érkező zajt és port is.

8.3.2 HOMLOKZAT HŐSZIGETELÉS A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtái: • • •

a hőszigetelő vakolattal készülő, a hőszigetelő lemezszigetelésű, vakolt fedőrétegű és a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

Az épületek külső szigetelésével kb. 25 %-os energia-megtakarítást lehet elérni. Ez a beruházás azonban rendkívül drága, megtérülése több évtized is lehet, ezért a lakóházak inkább esztétikai okok miatt vágnak ilyen vállalkozásokba. Ha belevágunk két dolgot érdemes szem előtt tartani: a hőszigetelő képességet és a más energiahatékonysági beruházások ütemezését. Ha úgy vágunk bele egy jó hőszigetelő képességű homlokzati burkolás felrakásába, hogy a ház energetikai rendszere nem szabályozható, nem működik megfelelően, ez könnyen penészedéshez és a komfortérzet csökkenéséhez vezethet. Ha a fűtési rendszer szabályozható, a múltban már más energiahatékonysági beruházás is történt, akkor viszont a szigetelés kivitelezéséhez érdemes minél nagyobb hőtartó képességű anyagot választani, mert így még inkább csökkenthető az energiafogyasztás.

8.4 HŐMÉRSÉKLETCSÖKKENTÉS A fűtött helyiség hőmérsékletének 1°C-os csökkentésével kb. 6% energiát lehet megtakarítani. A lakás egyes helyiségeire ajánlott hőmérsékletek a következők:

27

GEA EGI Zrt.

Munkaszám: 6/6290

Nappali Gyerekszoba Hálószoba Konyha Fürdőszoba (használati idő alatt) WC Előszoba Lépcsőház

20 °C 22 °C 18 °C 20 °C 23 °C 15 °C 15 °C 10 °C

10. táblázat Javasolt helyiséghőmérsékletek

A megadott helyiség-hőmérsékleti értékek csak akkor biztosítják a kellemes komfortérzetet, ha a környező falazat hőmérséklete, a levegő relatív nedvessége és a légmozgás a helyiségben bizonyos értékhatáron belül van. Egy 20°C-os helyiség hőmérséklete akkor biztosít kellemes közérzetet, ha a falazat hőmérséklete 18-20°C között van, a relatív légnedvesség tartalma 35-70% és a levegőáramlás 0 m/s. Természetesen nem mindegy, hogy családi házról vagy többemeletes lakóház emeletén levő, “körbefűtött” lakásról van szó.

8.5 HŐ TÜKÖR FÓLIA A falra szerelt fűtőtest mögé célszerű alumíniumfóliát helyezni, ami csökkenti a fal hő veszteségét és visszaveri a hőt a helyiségbe, ezzel 5-6 %-os energia-megtakarítás érhető el.

28