MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

TÁJÉKOZTATÓ  Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Melléklet: Mellékletek a környezet állapotának alakulásáról szóló tájékoztatóhoz Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ikt.sz.: 1/964-1/2012/I. Üi.: Tóth Eliza

MAKÓ Tisztelt  Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésének e) pontja, valamint az 51. § (3) bekezdése alapján Makó város környezeti állapotának alakulásáról a Képviselő-testület és a lakosság részére a következő tájékoztatást adom: I. Bevezetés - Természeti adottságok: Makó Város Csongrád megye dél-keleti részén, a Maros jobb partján terül el. A felszínt formáló folyamatokra a feltöltődés jellemző, amit a környező folyók (ideértve a Tiszát, a Körösöket és a Marost) végeztek az évmilliók során. Az átlagos tengerszint feletti magassága alig haladja meg a 80 métert (81 és 82 méter között változik), ezzel Makó Magyarország egyik legmélyebben fekvő városa. - Éghajlat: Hazánkban kontinentális éghajlati jellemzők mellett a mediterrán klíma érvényesíti hatását. Az éghajlati és domborzati hatások együtt alakítják olykor kiszámíthatatlan időjárásunkat. A napfénytartam területi eloszlására az ÉK-DNY irányú növekedés jellemző. A város és környéke az ország legnapfényesebb része, évi 2100 órányi napfénnyel. A napsütéses órák száma 2009-ben 2200, 2010-ben 2000, míg 2011-ben 2450 fölé emelkedett (1. számú melléklet 1., 2., 3. ábra). - Hőmérséklet: A város és térségének éghajlata erősen kontinentális. Makó Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú területén fekszik, ezért nyarai forrók és szárazak. Makó évi középhőmérséklete általában 10,9 °C. 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben kissé az átlag fölé emelkedve, 11-12 °C körüli értékeket mutatott a hőmérséklet (1. számú melléklet 1., 4., 5. ábra). - Csapadék: Makó és térsége a legszárazabb területek közé tartozik, az éves csapadékmennyiség 500600 mm között mozog. A város évi csapadék átlaga 100 év mérései alapján 585 mm. Ez az érték 2008. és 2009. évben is hasonlóan alakult, az éves csapadékösszeg 2008-ban 574,8 mm volt, míg 2009-ben 516 mm csapadék hullott a városra. A 2010. évben lényegesen több, 905,2 mm, 2011-ben 342,3 mm. 2012. november 14. napjáig pedig összesen 439,2 mm csapadékot kapott a város (forrás: www.metnet.hu) (1. számú melléklet 6. ábra). - Szél: A térségben uralkodó szélirány az észak-nyugati, de az ellenkező irányú déli, dél-keleti szelek aránya is jelentős. A terjedés lehetősége a domborzati viszonyok (síkvidék) miatt az átlagosnál nagyobb mértékű. II. Környezeti állapot Környezetvédelem alatt (leegyszerűsítve) azt a tevékenységet, magatartásformát vagy viselkedésmódot értjük, amellyel a természetes és a mesterségesen kialakított környezetünket védjük az ember által okozott káros hatásokkal szemben (Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház, 2004). HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1. oldal

II.1. Felszíni vizek A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója, hazai szakaszán a kiegyenlített medret mindkét oldalon töltések kísérik. A meder általános szélessége 100 méter, mélysége 6-8 méter. A folyó vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. Az ország más területéről, illetve közvetlenül az országhatáron kívülről ide érkező felszíni vizek jelentős szennyezőanyag terheléssel rendelkeznek. 2005. évben erősen szennyezett érték nem fordult elő, 2006. és 2008. években a folyó oxigénháztartása gyengült. Az oxigén háztartást jellemző paraméterek (oldott oxigén, oxigén telítettség, BOI5, KOId, NH4-N) értékei alapján kiváló a vízminőség 2009-ben és 2010-ben, míg 2011-ben jó állapotú. 2007. évben erősen szennyezett értéket szintén nem mutattak ki. Az elmúlt években lényegi változást nem figyelhettünk meg a vízminőségben, de egy-egy komponensnél javulás volt észlelhető. A Maros vize a biológiai elemeket befolyásoló fizikai és kémiai paraméterek szempontjából 2009-ben gyenge, 2010-ben közepes, 2011-ben pedig jó állapotú. A Maros kémiai állapota a felügyelőség által elvégzett vizsgálatok alapján 2009-ben nem megfelelő, míg 2010-ben és 2011-ben jó minősítést kapott. Az Alsó–Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma folyamatosan figyelemmel kíséri az élővizek, csatornák és holtágak vízminőségét. Az észlelésekre országos törzshálózati, regionális és helyi jelentőségű mérőpontokon kerül sor, különböző rendszerességgel. (A Certej-i külterületben tervezett arany, ezüst és fémérc bányászat engedélyezésével kapcsolatos tájékoztatót a 2. számú melléklet tartalmazza.) II.2. Felszín alatti vizek Makó város vízellátása a marosi hordalékkúptól független 200-500 méter mélységű rétegekből történik. A térség felszín alatti vízkészletei mennyiségi és minőségi szempontból védettek, ezért kiemelkedő feladat az ivóvízellátást szolgáló bázisok felmérése és védelme. A talajvízszint általában 24 méter mélységben van, de lakott területen a szennyvízszikkasztás hatására ez lényegesen magasabb (1,1-2,5 méter). Makó város vonatkozásában a vízellátást 12 db mélyfúrású kút biztosítja. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően az uniós jogharmonizáció következményeként módosultak az ivóvízminőségi követelmények. Az Európai Uniós normák elérése érdekében létrejött a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Konzorcium, melynek Makó Város Önkormányzata is tagja. A Konzorcium célja, hogy a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programját koordinálja. Az elkészült koncepció alapján a Makói Kistérség mikro-térségeiben a meglévő víztermelő kutak felhasználásával távvezetékek kiépítésével és a kitermelt víz tisztításával (arzén, bór, nitrogénvegyületek, stb.) kerül korszerűsítésre a vízellátás. A Makó és Térsége Szennyvíz projekt megvalósulásának eredményeként jelentősen csökkeni fog a felszín alatti vízbázis terhelése. Makó területe rendkívül gazdag termálkincsben, jelenleg területén 6 db termálkút üzemel. Az elmúlt években külső befektetők bevonásával jelentős előrehaladás történt a termálvízkészlet hasznosítására. A fejlesztéssel a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújult, továbbá folyamatban van kettő darab visszasajtoló kút lemélyítése, valamint a volt hőközpontokban a termálenergia fogadására alkalmas gépészet kerül kialakítása. A projekt megvalósítása 2011. II. negyedévében kezdődött meg, a tervek szerint ez év végére befejeződik. A városban kiépítésre került a Kelemen László utcai termálkút és a megépült fürdő, mint utolsó fogyasztó közti előremenő termálvezeték. A Kelemen László utcai termelőkút vízhozama 70 m3/óra, hőmérséklete 90°C. A visszamenő ág kiépítése megtörtént a visszasajtoló kutak helyéig, mely rendszer ún. kaszkád kialakítású, ami hőcserélők egymás utáni sorba kapcsolását jelenti. Az egyik, a Kelemen László utca – Harmat utca sarkán építendő visszasajtoló kút építése befejeződött, jelenleg a terület rekultivációja folyik. A Harmat utca végén kialakítandó visszasajtoló kút további mélyítése várhatóan 2012 végére készül el. A Hunyadi utcai fűtőmű belső gépészeti munkálatai befejeződtek, a Deák Ferenc utcai elosztó központ gépészeti átalakítása jelenleg is tart. A rendszer teszt-üzemmódban működik, a teljes üzemmód a visszasajtoló kutak elkészülte után lesz biztosított. (A MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelyén történő kármentesítésről szóló tájékoztatót és Az állattartás hatását a felszín alatti vizekre, Makó állatlétszámát a 3. számú melléklet tartalmazza.) II.3. Levegőminőség Emisszió (kibocsátás): Makón a hasonló nagyságú kisvárosokhoz képest az összes kibocsátás mértéke alacsony. A városban a légszennyezés területén nagy ipari kibocsátókkal nem kell számolni. Az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtott Légszennyezés Mértéke éves adatszolgáltatások alapján a 5. számú mellékletben szereplő cégeknél 2005–2011. között egy esetben, 2010-ben, történt határérték feletti kibocsátás. Az előírt HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2. oldal

határértékeket a VÁLL-KER Kft. lépte túl, mely cég 2011. december 31-ig igazolta a határérték alatti kibocsátást. A városban a kommunális kibocsátás az elmúlt évekhez képest növekedett, tekintettel a növekvő földgázdíjra, melynek eredményként a lakosság fűtési szokásai megváltoztak (földgázfűtésről sokan áttértek tűzifa és széntüzelésre). A káros anyag kibocsátás másik része, a 43. számú főút lecsökkent kamionforgalmának köszönhetően a korábbi évekhez képest kevésbé jelentős. Imisszió (szennyezési állapot): Csongrád megye levegőjének minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirányok) a mező- és erdőgazdálkodás, az ipar- és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés egyaránt befolyásolja. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a RIV mérőhálózatban Makón, a Széchenyi tér 6. szám alatt nitrogén-dioxid (NO2) mérést végez. A 2005. és 2011. évek között mért adatok alapján a NO2 éves átlagkoncentrációja a mérőállomáson egyik vizsgált évben sem haladta meg az éves határértéket, azonban 24 órás határérték túllépés a vizsgált 7 évből 4 év esetében tapasztalható (5. számú melléklet). Makón a levegőminőség a NO2 légszennyező anyagra vonatkozóan „jó” és „megfelelő” minősítésű. Háttérterhelés szempontjából Makó alacsonyan, illetve nem szennyezettnek tekinthető. A közlekedés miatt növekedett a városban a légszennyezettség, de a Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint ez az egészségügyi határérték alatt marad (Fontosabb légszennyező anyagok ismertetését a 4. számú melléklet tartalmazza.). II.4. Termőföld Makó környékének talajait a Maros folyó által létrehozott öntésföldek, réti öntés, illetve réti talajok jellemzik. A folyótól távolabb jó minőségű csernozjom talajok találhatóak. A Maros jelenlegi hordaléka iszap, illetve iszapos homok, az ezen képződött nyers öntéstalajok jó vízgazdálkodásúak, szénsavas meszet tartalmaznak, jó termékenységűek. Meg kell említeni a Dél-alföld számos nagyobb településére jellemző, ún. szennyezés-lencsét, mely egyrészt az intenzív mezőgazdasági termelés növényvédőszer-felhasználásának, másrészt a városiasodás kísérőjelenségeként jelentkező koncentrált kommunális-szennyezés hatására városunk alatt is kialakult. Konkrét talajszennyező forrásként meghatározóak a házi emésztők és szikkasztók, valamint a jelentősebb illegális hulladéklerakó helyek, melyek rekultivációja igen fontos feladat. 2010 végén 16 db illegális hulladéklerakó helyet számolt fel az Önkormányzat, a KvVM által nyújtott pályázati támogatás segítségével. A munka befejezését követően informáló táblák kihelyezésére került sor a felszámolt hulladéklerakások mindegyikén. A talaj eróziója Makó térségében is jelentkező probléma, ennek elkerülése érdekében a mezővédő fasorok telepítése lehet megoldás. Makó város közigazgatási területén az őszi búza és a kukorica a két leggyakrabban előforduló termesztett növény. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának tájékoztatása alapján, a 2007, és a 2011. évet vizsgálva a Makón termesztett növényfajok mindegyike mennyiségi növekedést mutat, mely növekedés különösen az őszi búzánál és a napraforgónál jelentős mértékű. II.5. Zaj-és rezgésterhelés Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogkört a jegyző látja el. Az M43 sz. autópálya átadása a forgalomnak sokat javított a város helyzetén zaj és rezgésterhelés szempontjából. A település leglényegesebb szennyező forrása a 43. sz. főút által lebonyolított intenzív kamionforgalom volt. Az elmúlt években több intézkedés történt a főút makói átkelési szakaszának sebességkorlátozására (körforgalmak kiépítése, 40 km/h éjszakai sebességkorlátozás bevezetése, sebességmérők kihelyezése). A főút mentén rendszeres rendőrségi ellenőrzés történik a gyorshajtók kiszűrése érdekében. A település területén az ipari zajkibocsátás nem jellemző. A kereskedelmi, vendéglátási és településüzemeltetési zajterhelés során tapasztalható esetleges káros zajhatások kivizsgálása lakossági bejelentés alapján történik. A bejelentéseket a Hivatal akusztikai szakértő bevonásával vizsgálja ki, aki az érintett kereskedelmi egységben, vendéglátóhelyen, illetve egyéb egységben, az Önkormányzat környezetvédelmi referens munkatársának kíséretében zajterhelési mérést végez. II.6. Pollenterhelés Az ország más területeihez hasonlóan súlyos egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései közül a parlagfű (Ambrosia) mennyisége minden nyár végén magasan 100 db/m3 felett van, ez a légköri összes pollenmennyiség 90%-át teszi ki. (A pollenek jelenlétéről szóló tájékoztatót az 5. számú melléklet tartalmazza.) Az Önkormányzat a közterületeken folyamatos kaszálással próbálja az egyre agresszívebb HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -3. oldal

gyomnövények elterjedését megakadályozni. 2012. évben az ÁNTSZ helyi kirendeltségéhez nem érkezett. Az Önkormányzat rögzített lakossági bejelentéseket, melyek minden esetben kivizsgálásra kerültek. A bejelentések kapcsán az érintett tulajdonosok felszólításra kerültek a pollenterhelés megszüntetése érdekében, melyek minden esetben megtörténtek. Bírság kiszabására egy esetben volt szükség. Önkormányzatunk a parlagfű-mentesítés népszerűsítése érdekében a helyi újságon keresztül tájékoztatta a lakosságot annak fontosságáról. Emellett e témában az oktatási intézményekben plakátok, szórólapok kerültek elhelyezésre a gyermekek tudatos szemléletformálása érdekében. III. Természeti értékek, védett területek A természetvédelem olyan célirányos, szervezett társadalmi tevékenység, amely természetes vagy természet közeli rendszerek meghatározott állapotának és működésének megőrzésére irányul; megóvást, védelmet és helyreállítást is magába foglal (Tardy, 1994). III.1. Makó védett és városi zöldterületei Makó város a Maros 49 km-es magyarországi szakaszának 2.332 ha-os völgyében fekszik. Ez különleges adottság és kiemelt védelmet igényel. A területen illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Makó város közigazgatási területén található országos jelentőségű védett természeti területek a Csanádi Puszták, illetve a Maros-ártér elnevezésű területi egységeihez tartoznak (terület Makón összesen 1540 ha). A Natura 2000 hálózatba tartozó területek a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták különleges madárvédelmi területhez (területe Makón: 3065 ha), a Vásárhelyi és Csanádi gyepek (területe Makón: 2565 ha), a Száraz-ér (területe Makón: 490 ha), és a Maros (területe Makón: 1085 ha) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területekhez tartoznak. A Környezetvédelmi Miniszter 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatójában a védett szikes tavak jegyzékében foglaltak alapján a makói 655,6 ha kiterjedésű terület Déli Szikesek Természetvédelmi Terület elnevezéssel került természetvédelmi oltalom alá. Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001. (VI.28.) MÖKT rendelet tartalmazza a város kiemelten védendő összefüggő zöldterületeinek felsorolását, valamint a helyi jelentőségű védett természeti értékek (védett fák) listáját. A Maros folyó Makó-Landori hullámterén telepített erdők mind botanikailag, mind zoológiailag eltérnek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az elkülönülés a Maros folyó által teremtett feltételekkel (sajátos mikroklíma, szállított hordalékanyagok) indokolható. Az erdőt alkotó tölgy-szil-kőrisliget társulás természet közelinek számít. A balkáni csillagvirág, a kisfészkű aszat, a réti iszalag, a sulyom, és a sziki boglárka a terület védett növényfajai közé tartoznak. Fokozottan védett állatfajok közül az ízeltlábú (nagy hőscincér, mezei futrinka, díszes nünüke, nappali pávaszem) és puhatestű fauna (lapos tavikagyló, bödöncsiga), valamint a madarak (holló, kabasólyom, vörös vércse) sokfélesége érdemel említést. A mogyorós pele, a hermelin és a vakondok a táj ezen részén előforduló fokozottan védett emlősei (6. számú melléklet). Makón a városi zöldterületek aránya 6,2%, ami a hasonló méretű települések viszonyában átlagosnak mondható. A belterületen lévő utcák 98%-a fasorral kísért, míg külterületen ez csak 25%. A közterületen lévő fák védelme érdekében a fakivágás engedélyhez kötött tevékenység, melynek kiadása jegyzői hatáskör. Az Önkormányzathoz 2012. október 31-ig 12 db fakivágási engedély iránti kérelem érkezett be. A kérelmek elbírálása a városi főkertész szakmai javaslata alapján történik. 2011. évben 228 db babafa, valamint a Királyhegyesi úton és a Szép utcán több mint 100 db fa és közel 2500 db cserje került elültetésre, növelve ezzel az egységes fasorok és megújított ápolt közterületek számát. A 2012. évi babafa ültetés - a városban zajló szennyvízcsatornázási munkálatok miatt - a következő évben valósul meg. (A Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft-vel kapcsolatos tájékoztatót a 6. számú melléklet tartalmazza.) IV. Infrastruktúra IV.1. Ivóvíz ellátás A városi ivóvízvezeték hálózatát 166,5 km fő- és gerincvezeték, továbbá 66,7 km bekötővezeték alkotja. Makón a 2011. december 31-ei állapotnak megfelelően meglévő vízbekötések száma 9.243 db, tömbökre vonatkoztatva. 2011. évben az új vízbekötések száma 4 db volt. 2012. január 1. és szeptember 30. között ez a szám 2 db. Nagy gond, hogy igen magas a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok száma (924 db). Az ivóvízvezetékek átlagos életkora 37 év, a vízmérők korszerűek, a bekötések állapota kielégítő, a gerincvezetékek állapota azonban nem megfelelő, több mint 7 km vezeték rekonstrukciója sürgősen elvégzendő. A legkritikusabb helyzet a kutak gyűjtővezetékeinél van. Az alaplétesítmények (kutak, HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -4. oldal

víztárolók, víztorony, szivattyúk, stb.) állapota jó. Makó város vízfogyasztása 2011-ben 1.105.028 m3, 2012. augusztus 31-ig 855.940 m3. 2005-2012. években a 210/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékek alapján a város vízellátását biztosító 12 db mélyfúrású kút vizéről, a városi ivóvízről elmondható, hogy ammónium és arzén értékei határérték felettiek. A vízkeménység (CaO mg/l) értéke Makón alacsony, a víz lágynak mondható. Az Európai Unió által előírt minőségű ivóvíz biztosítása érdekében a makói kistérség önkormányzatai 2009. december 12-én megalapították a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium megbízásából és finanszírozásával az AQUAPROFIT Zrt. által vezetett tervezői konzorcium elkészítette Makó és Térségére vonatkozóan a megvalósíthatósági tanulmányt, az elvi engedélyes terveket, környezeti hatástanulmányokat, pénzügyi és költség-haszon elemzéseket, beszerezte a környezetvédelmi engedélyeket, és összeállította a pályázati dokumentációt. A pályázat 2011. június 30-án nettó 3 842 millió Ft összköltséggel benyújtásra került, és a Környezet és Energia Operatív Program kereteiből 3 220 millió Ft támogatásban részesült. A projekt megvalósítását segíti, hogy a 6/2012. (III.1.) BM rendelet lehetővé tette a projekt önerejének 100 %-os támogatását. A projekt megvalósítása érdekében a kivitelezésre, a mérnöki tevékenységre és a projektmenedzseri tevékenységre közbeszerzési eljárás keretében ki kell választani a vállalkozókat. Jelenleg folyik a közbeszerzési tenderdokumentumok véglegesítése és előzetes minőségbiztosítása a közreműködő szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya által. Ezt követően kerülhet sor a közbeszerzési eljárás megindítására és a vállalkozók kiválasztására. IV.2. Szennyvízkezelés Makón a 2011. december 31-i állapotnak megfelelően a meglévő csatornabekötések száma 827 db, tömbökre vonatkoztatva. 2012. január 1. és 2012. szeptember 30. között az új csatornabekötések száma 73 db volt. A működő szennyvízcsatorna hálózat hossza 48,5 km, a szennyvízcsatornák átlagos életkora 25 év. A 2001. évben épített új csatornák, és az új szennyvíztisztító minősége a magyar átlagot meghaladja. Az 1960-as években üzembe helyezett szennyvízcsatornák felújítása mára szükségessé vált, amely a 2010. decemberében megkezdődött szennyvízcsatorna rekonstrukció projekt révén 2012. év elején befejeződött. A keletkező szennyvíz mennyisége, ami elvezetésre és tisztításra került: 2011. évben 650.824 m3, 2012. szeptember 30-ig 478.913 m3. A még működő szennyvíz szikkasztó aknák becsült száma 4900 db. A szikkasztott szennyvíz becsült részaránya 30%. A szennyvíztisztító telep harmadfokú tisztítást is biztosító SBR rendszerű ICEAS technológiával üzemelő telep. Mértékadó hidraulikai kapacitása 6000 m3/nap, illetve biológiai tisztító kapacitása 30.000 LE. Az új tisztítótelep 2003. évben történt üzembe helyezése (biológiai tisztítási fokozat kiépítése) óta a kibocsátott tisztított szennyvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak, nincs szennyező hatással befogadójára. A bevezetés két párhuzamos nyomócsövön keresztül történik a folyó sodorvonalában, a Maros folyó, 23+730 folyamkilométerénél. A tisztított, kibocsátott szennyvízben 2005. január 1. napjától - 2012. szeptember 30. napjáig a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeket a mért paraméterek (BOI5, KOI, nitrogén, foszfor, lebegőanyag) nem haladták meg. Az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége évente közel azonos. A Makói szennyvíztisztító telepen a jelenleg működő iszapkezelés kizárólag a keletkező fölösiszap sűrítésére és víztelenítésére irányul. Az ICEAS műtárgyakban keletkező fölösiszapot szivattyúk emelik a sűrítő műtárgyba. A telepen 1 iszapsűrítő műtárgy van. A sűrített iszap szárazanyag tartalma 2-2,5 %. A konténerben összegyűjtött iszap 2010. május 31-ig a Makói Hulladéklerakó telepre, ezt követően az .A.S.A. Kft. hódmezővásárhelyi telepére kerül beszállításra, mely 2010. évben 297 tonna, 2011-ben 811,26 tonna, 2012. szeptember 30-ig pedig 633 tonna víztelenített iszap mennyiséget jelentett. Makó és Térsége Szennyvízcsatornázási Társulása 2005-ben jött létre, a makói szennyvíz-elvezetési agglomeráció megoldatlan kommunális beruházásának megvalósítására. A Társulás Makó és térsége (Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád, Maroslele) szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása tárgyú KEOP nagyprojektre vonatkozó pályázatát az Európai Bizottság 2009. év végén hagyta jóvá. (A szennyvízcsatornázási projekttel kapcsolatos tájékoztatót a 7. számú melléklet tartalmazza.) HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -5. oldal

IV.3. Csapadékvíz elvezetés Makó földrajzi elhelyezkedése (az Alföld egyik legmélyebb pontja) és a szélsőséges időjárás (aszály és árvizek) teszik kiemelten szükségessé a belvízmentesítést és a csapadék elvezető hálózat rendeltetésszerű használatát, karbantartását. A város ár és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába tartozik. A városban továbbra is élő problémaként jelentkezik, hogy a lakosság néhány százaléka a csapadékvíz-elvezető csatornákba vezeti az ingatlanjaikban keletkező szennyvizek egy részét. A közterület-felügyelők hivatalból, és bejelentésre is eljárnak, ellenőriznek, figyelmeztetnek, majd szükség esetén eljárást indítanak. A város belterületén 180 km nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatorna gyűjti össze a lehulló csapadékvizet kb. 1.900 ha-on. Négy főgyűjtő csatorna (Nagyér, Bethlen utcai, Vitahalmi, Honvéd) 33 km hosszan szállítja tovább a befogadó csatornákon (Gacsibai, Jángori és Ardicsi) keresztül a makói főcsatornába az összegyűjtött vizet. Majd innen déli irányba továbbhaladva jut a SzárazérPorgányi csatornán keresztül a Tiszába. Amennyiben nem képes a csatorna a vizek fogadására úgy elkormányzás után a Maros jobb parti árvízvédelmi töltéséig gravitál, onnan szivattyúval kerül átemelésre a Maros folyóba. A csatornák funkciójukat szükség esetén rendeltetésszerűen ellátják, azonban állapotuk felújításra szorul, folyamatos karbantartásuk nélkülözhetetlen. 2012. évben közmunkás munkavégzés keretében a városi (nyílt szelvényű) gyűjtő csatornák karbantartási munkái megtörténtek, illetve a TIMA munkatársai a külterületi csatornák karbantartását végezték el. az önkormányzat az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a bel- és külterületi vízrendezési koncepciók, illetve vízjogi engedélyes tervek elkészíttetésére, tekintettel a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekre. 2010. évben elkészült a város külterületi vízrendezését tartalmazó koncepció, valamint a városi főbefogadó csatornák állapottervei. A 2007-2008-as években az Önkormányzati Minisztériumtól kapott támogatások révén 15 km csatorna felújítására kerülhetett sor, mely a teljes hálózat 8,3 %-a (2007-ben 9,668 km, 2008-ban 5,292 km – Összesen: 14,96 km). 2010-2011-ben szintén a Minisztériumtól nyert forrásból 15,2 km csapadékvíz-elvezető csatorna rekonstrukciója valósult meg. 2011-2012-ben a városközpont felújítása keretében közel 1,5 km csapadékvíz-elvezető csatorna részleges, és további 300 m csatorna szakasz teljes felújítása történt meg. A városban 2012. évben a közmunkás munkavégzés keretében 540 fm csatornaszakasz felújítására került sor. Az idei év nem mondható csapadékosnak. Az eddig eltelt időszakban nem volt szükség belvízvédelmi fokozat elrendelésére. A rendkívüli hóhelyzet ez év elején 1 vis maior eseménnyel járt. IV.4. Közlekedési hálózat Makó város infrastrukturális szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A városon keresztül haladó 43-as számú főút burkolata a megnövekedett tranzit forgalom miatt erősen megrongálódott. Tekintettel arra, hogy a 43. számú főutat keresztező városi közlekedés biztonságát jelentősen rontja a főút rossz minőségi állapota, ezért az elmúlt 5 évben lépések történtek ezen állapot megszüntetése érdekében. A város közigazgatási határán 2 híd található a Maros folyó felett, az egyiken a 43-as számú főút halad át, míg a másikon a MÁV kezelésében lévő vasút. A hidak állapotvizsgálatát az üzemeltetők évente elvégzik. Az Igási út kereszteződésében lévő elkerülő útnál 2010-ben átadásra került egy felüljáró híd létesítmény. A város belterületén 6 körforgalom található, külterületen az autópályához kötődően további 4, míg az Ipari-parkban 1 körforgalom került kialakításra. Ezen csomópontok közül kettő 2012. év első felében épült (Szent-János tér, Ipari-park). A körforgalmak, azon kívül, hogy igen hatékonyan képesek szervezni a forgalmat, városképi jelentőségű zöldfelületeket is biztosítanak, illeszkedve a Virágos Makó programba. A város belterületén önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 124,5 km. Az Ipari Park 1000 fm hosszúságú útjához 2010-ben 700 fm, 2012-ben pedig további 900 fm épült meg. 2010. évben önkormányzatunk elkészítette a Bethlen, Luther, Berzsenyi, Kmetty, Bem, Sarkantyú utcák aszfaltburkolatát, növelve ezzel a városi burkolt úthálózatot. 2013. év első felében az Önkormányzat a Hunyadi és Szép utca (Almási-Kálvária közötti szakasz) felújítását tervezi, összesen 1050 fm hosszúságban. A burkolt utak karbantartása (kátyúzás, útburkolati jelfestés) 2012. évben is elkészült, azonban tekintettel az utak állapotára azok folyamatos gondozást, karbantartást igényelnek. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -6. oldal

A településen 2007-ig összesen 6,53 km kerékpárút épült. 2008. évben 9,36 km hosszúságban folytatódott a kerékpárutak kiépítése, melynek további fejlesztése 2010. évben folytatódott, 1,04 km hosszúságban. 2011. évben 1,67 km épült a meglévő hálózathoz. 2012. évben 135,7 fm-rel bővült Makó város kerékpárút hálózata, hozzájárulva ezzel a Kerékpárosbarát település koncepciójában szereplő 25,5 km hosszúságú kerékpárút-hálózat kiépüléséhez. A külterületi kerékpárút hálózat hossza – az M43-as mentén, Makó-Apátfalva közötti kerékpárút építéssel – 1.786 fm-rel növekszik, mely építés várhatóan ez év novemberében kezdődik. 2013. évben az Önkormányzat 2,35 km hosszúságú szakaszon kíván a kerékpárosoknak új közlekedési útvonalakat megvalósítani, illetve 2,74 km hosszan meglévőket felújítani. Jelenleg a város kerékpárútjai mintegy 18,74 km hosszúságúak. Makón 275 km kiépített járdafelület található, melynek 23 %-a (63 km), a több éve tartó ütemezett fejlesztéseknek köszönhetően. 2010. évben a város belterületén 6 km, 2011. évben 380 fm járda felújítása, míg 2012. évben több mint 2 km járda felújítása, építése történt meg. A település területén - a Magyar Közút Nonprofit Kft. kezelésében - lévő állami utak hossza 14,2 km. Ez évben megkezdődött a 4424. jelű (Királyhegyesi) út teljes körű felújítása is (melynek kezdő pontja az Úri utcai körforgalmi csomópont, végpontja pedig már a forgalomnak átadott M43-as autópálya elkerülő útjától számított 500 m). IV.5. Hulladékkezelés Makói Regionális Hulladéklerakó Telep: a Makói Regionális Hulladéklerakó Telep 2010. május 31. napján bezárásra került. A Regionális lerakót Makó Város Önkormányzata 2010. július 30. napján vette át a Bio-Pannónia Kft. kezeléséből. A komposztáló telep .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft-nek történő átadása 2011. szeptemberében történt meg. A bezárt hulladéklerakó telep összes területe 4 ha, mely megosztásra került. A telepen lévő hulladék mennyisége kb. 16.050 m2 (1999. szept. – 2010. május). A hulladék jelentős hányada, megközelítőleg 2/3-a kommunális eredetű, valamint 1/3-a építési törmelék és föld. A depót évi 12.000 t hulladék beszállítására tervezték, ezt a működés megkezdése óta folyamatosan meghaladta a tényleges beszállítás. Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése: a hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások igen költségesek, ezért kezdeményezés indult az egész Dél - Alföldet felölelő hulladékgazdálkodási projekt kidolgozására és megvalósítására. A KEOP-7.1.1.1. „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című rekonstrukcióra 2010. szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, a Támogatási Szerződés 2011. március 24-én került aláírásra. A támogatási intenzitás 85%-os, a projekt tervezett záró dátuma 2015. március 31. A projekthez a 15/2011. (IV. 22.) BM rendelet szerint EU Önerő Alap támogatás igényelhető, mellyel az önrész összegének 50%-át nyerheti el a Társulás. A Társulás benyújtotta az erre vonatkozó pályázatát, melynek bírálata folyamatban van. A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló második fordulós pályázatban a megvalósításra javasolandó projektváltozat lényege a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a szelektív hulladékgyűjtés mellett, egy korszerű nagyteljesítményű válogatómű (120.000 t/év kapacitású) létesítésével. Makón egy hulladékudvar és egy hulladékátrakó kerül kiépítésre a bezárt Regionális Hulladéklerakó területén. A második fordulós pályázat várhatóan 2012. novemberben kerül benyújtásra. Rekultiváció: A DAREH Társulás a KEOP-7.2.3.0. „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című pályázati konstrukció első fordulójára sikerrel pályázott két projekttel (Makói Régi és Regionális hulladéklerakó rekultiválása). A Regionális lerakó a II. ütemben szerepel. 2011. év elején az első fordulós projekt zárása megtörtént. Makón, a rekultiválandó terület nagysága 16.600 m2. A város külterületén található régi szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítására szintén pályázat benyújtására került sor a DAREH tagjaként. A Régi lerakó a KEOP-7.2.3.0. számú pályázat I. ütemében szerepel. A rekultiválandó terület nagysága 65.112 m2. A második fordulós pályázati dokumentációk az Új Széchenyi Terv keretében kerültek benyújtásra, a hiánypótlási felhívásoknak a Társulás eleget tett, az értékelés lezárult, a benyújtott projektjavaslatok elfogadásra kerültek. Az I. ütem esetében 2012. április 27. napján, míg a II. ütem esetében 2012. október 19-én aláírásra került a Támogatási Szerződés. Az ősz folyamán a tervek szerint kiválasztásra kerül a projektek jogi szakértője, a kommunikációs feladatokat ellátó cég, a projektmenedzsment-szervezet, valamint megindításra kerül a FIDICmérnök és a kivitelezést végző vállalkozó (vagy vállalkozók) közbeszerzési eljárása is. A DAREH Önkormányzati Társulás tagtelepülései az első fordulós rekultivációs projektben az

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -7. oldal

összköltség 15%-át kötelesek fedezni. A Társulás 2008. december 11-én nyújtotta be EU Önerő támogatás igénylését az Önkormányzati Minisztériumhoz a 16/2008. (III. 28.) az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2008. évi támogatásának rendjéről szóló ÖTM rendelet, valamint az ennek módosításáról szóló 12/2008. (XII. 4.) ÖM rendelet alapján. A pályázatok elfogadásra kerültek, így a tagtelepülések a projektekbe befizetett önerő 50%-át nyerték el. A támogatás a Társulás két első fordulós rekultivációs projektjének lezárásával, pénzügyi elszámolásával (2011. május) elérhető el a települések számára, illetve felhasználásáról a Társulás Taggyűlése dönthet. A második fordulós rekultivációs projektek esetében az elszámolható költségekre vonatkozóan a támogatási intenzitás 100%-os, a nem elszámolható költségekre vonatkozóan – jelen szabályozás szerint – EU Önerő Alap támogatás nem vehető igénybe. Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, a hulladék lerakásáról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését. Makó Város Önkormányzata 2010. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó közszolgáltatási szerződést kötött az .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft-vel, a települési szilárd hulladékkezelési feladatok ellátására. Az .A.S.A. Kft. a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 12003-11-14/2008. számú egységes környezethasználati engedély alapján Maroslelei úti hulladékkezelő telepén végzi. Közszolgáltatás keretében Makó város területéről begyűjtött és kezelt lakossági és intézményi kommunális hulladék mennyisége 2010. július 1. és 2010. december 31. között 3.722 tonna, míg a 2011-ben 6.930 tonna, 2012. január 1. és 2012. október 31. között elszállított mennyiség összesen 5.887 tonna volt. (Az egyes hulladékfajták leadási lehetőségeit, az átvett mennyiségeket és a Gyepmesteri telepről szóló tájékoztatót a 8. számú melléklet tartalmazza.) V. Környezetvédelmi Program, Hulladékgazdálkodási Terv A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a Hgt. előírásai szerint 2004-ben elkészült Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv Makó és Térsége vonatkozásában 2010. december 31-ig fogalmaz meg a környezetvédelem terén teljesítendő feladatokat, célokat a Kistérség települései számára. A Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv legutóbbi felülvizsgálata 2011. évben történt meg. A következő, 20112016 közötti időszakra vonatkozó Program és Terv elkészült, a Program 2011-ben elfogadásra került, míg a Terv 2012. novemberben kerül a Képviselő-testület elé. Makót és a Kistérséget együttesen kezelő Terv és Program egységes megoldásokat, feladatokat dolgozott ki a közép és rövidtávú környezetvédelmi célkitűzések meghatározására. VI. Összefoglalás A környezet állapotának javítása szempontjából lényeges fejlesztések, beruházások 2012. évben is folytatódtak. A szennyvíz- és ivóvíz beruházások, a DAREH által benyújtott pályázatok, az autópálya építése, valamint az alternatív termál energia felhasználás kiépítése mind környezetünk védelmét, állapotának optimalizálását szolgálják. A tisztítótelep jövőbeni kapacitás bővítése, valamint Makó és a környező települések (Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád, Földeák és Maroslele) csatornázása, a hulladéklerakók rekultiválása mind hozzájárulnak a térség környezeti állapotának javulásához. A város környezetének megtisztítása a keletkező hulladékoktól, azok ártalmatlanításra, további kezelésre történő elszállítása, a rendszeres légszennyezőanyag kibocsátás ellenőrzése segítik a talaj, termőföldek, a vízbázisok és a levegő védelmét, az esetleges szennyezőkkel szemben.  

Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a tájékoztató elfogadását.   A tájékoztatóban foglaltakkal egyetértek:   Kovács Sándor Környezetvédelmi tanácsnok Makó, 2012. november 14.

Dr. Bánfi Margit jegyző

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -8. oldal

Mellékletek a környezet állapotának alakulásáról szóló tájékoztatóhoz 1. számú melléklet 1. ábra Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján)

Péczeli György az ariditási index (Az ariditás a csapadék mennyiségének, és az elpárolgásnak az aránya, minél magasabb, annál több a párolgás) és a vegetációs időszak figyelembevételével – 16 éghajlati körzetet különített el, melyekből hazánk területén 12 figyelhető meg. E felosztás alapján elmondható, hogy hazánk legnagyobb részén (az Alföld túlnyomó részén és a Kisalföldön) a mérsékelten meleg száraz klímatartomány található. A Körös-Maros-köze, valamint a Duna alsó szakaszának térsége a meleg - száraz tartományba esik. 2. ábra A napsütéses órák havi összegei 2011-ben és 1971-2000 között

1

3. ábra A napsütéses órák száma 2009-ben

A napsütéses órák száma 2010-ben

A napsütéses órák száma 2011-ben

2

4.

ábra 2009. évi középhőmérséklet (°C)

2010. évi középhőmérséklet (°C)

2011. évi középhőmérséklet (°C)

3

5.

ábra A 30 °C fölötti hőmérsékletű napok száma 2009-ben

A 30 °C fölötti hőmérsékletű napok száma 2010-ben

A 30 °C fölötti hőmérsékletű napok száma 2011-ben

4

6.

ábra A 2009. évi csapadékösszeg

A 2010. évi csapadékösszeg

A 2011. évi csapadékösszeg

5

2. számú melléklet Tájékoztató az „Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i külterületben” című előzetes tervdokumentációval kapcsolatban Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Makó Város Önkormányzatának az érintett kistérségi településekkel közös véleményezését kérte. Ennek alapján 2009. december 22-i dátummal elkészült a felügyelőség véleményezése, melyet Románia Környezetvédelmi Minisztériumának Szennyezés - Ellenőrzési és Hatásbecslési Igazgatósága, valamint érintettként Hivatalunk is megkapott. Ebben megállapításra került, hogy az S.C. DEVAGOLD S.A. „Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben” projekttel kapcsolatos eljárás során felmerült kérdésekre a felügyelőség csak részben kapott választ. Havária esemény során a Maros vízgyűjtőjének érintettsége, az alkalmazott technológia környezeti kockázata mindenképpen jelentős, határon átterjedő környezeti hatásokat okozhat. 2011. szeptemberében a romániai Felső-Csertés közelébe tervezett arany, ezüst és fémérc bánya beruházás nemzeti környezeti hatásvizsgálati dokumentációjának elbírálására irányuló eljárás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium és az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvános fórumot szervezett, melyen elhangzott kérdések írásban is megküldésre kerülnek az S.C. DEVAGOLD S.A. felé. A tisztázandó kérdések megválaszolását követően dönt az engedélyező hatóság a további lépésekről, melyről, mint érintettet, Makó Város Önkormányzatát is tájékoztatja. Az új ciános aranybánya a román környezetvédelmi minisztériumtól Felsőcsertés (Certej) megkapta a beruházáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyeket. Az új bányát a kanadai El Dorado Gold Corporation (EGC) nyitná az Erdélyi-érchegység úgynevezett aranynégyszögében. Az illetékes zöldhatóság, a Temes megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezte a beruházás megvalósítását. A döntés miatt a hatóságok súlyos kritikákat kaptak több civil környezetvédelmi szervezettől, mivel szerintük a kanadai cég úgy kapott engedélyt a kitermelésre, hogy az nem adott garanciát arra, hogy megtéríti az esetleges balesetek következtében keletkező környezeti károkat. A romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit az ügy azonnali kivizsgálására szólította fel. A minisztérium közleménye szerint ha kiderül, hogy a temesvári zöldhatóság nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az EGC engedélyét. 3. számú melléklet Kármentesítés a MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelyén A környezetszennyezéssel érintett Makó, Aradi u. 136. (10516, 10516/a hrsz.) szám alatti ingatlan a MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelye, amely a cég felszámolását követően került az INGA-GÉP Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonába. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezést adott ki a telephelyen az olajfogónál és tartályoknál feltárt, a talajvíz szénhidrogén szennyezésének felszámolására. Az INGA-GÉP Kft. átvállalta a MAFÉG-THERM Rt. által megkezdett, a talajvíz szennyezéstől való kármentesítését, a műszaki beavatkozást. A szennyezett talajt kitermelés után, veszélyes hulladékként ártalmatlanítás céljából elszállították. Jelenleg a területen kármentesítési utómonitoring folyik, 2012. december 31-ig. Az állattartás hatása a felszín alatti vizekre Mezőgazdasági eredetű, pontszerű szennyező források az állattartó telepek, amelyek közvetlenül hatnak a felszíni víztestekre, illetve közvetett módon a felszín alatti vízkészletre. A tevékenység során szennyezők (főként nitrogénformák) nagy mennyiségben juthatnak a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vizekbe. A település közigazgatási területén elsősorban szarvasmarha- és sertés-tartás történik (4. számú melléklet). E tevékenységeket az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az önálló és a rendszeresen beküldött mintavételi eredmények elemzései során követi nyomon.

6

Makó közigazgatási területének állatlétszáma 2010-ben, 2011-ben és 2012. I. félévében: Udvar Állatfaj Szarvasmarha Sertés Ló

2010. év

2011. év

63 330 42

48 110 48

Állatlétszám 2012. év I. félév 53 98 46

2010. év

2011. év

340 1500 96

148 750 110

2012. év I. félév 220 680 90

4. számú melléklet Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisa alapján Makón az alábbi cégek üzemeltetnek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés-köteles pontforrást: 1. Agromag Kft. 12. Magyar Közút Kht. 2. Agromező-99 Kft. 13. Makó Városi Önkormányzat Polgármesteri 3. Ass Berendezési Rendszerek Bt. Hivatal 4. Balázs Tibor 14. Makói Gyógyfürdő Kft. 5. Concordia Közraktár Zrt. 15. Makói Kommunális Nonprofit Kft. 6. ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. 16. Marostech Kft. 7. Dextimus Kft. 17. Medicor Meditű Kft. Diósszilágyi Sámuel Kórház8. Dr. 18. Nacsa Ferenc Rendelőintézet 19. Sole-Mizo Zrt. 9. HTV Maros Hőkezelő Kft. 20. Tesco-Globál Áruházak Zrt. 10. Innovia Kft. 21. Váll-Ker Kft. 11. Kossuth Mgtsz 22. VGM Makói Gépgyár Kft. A mérési eredmények 2005. és 2011. között a következők szerint alakultak: Megnevezés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 3 átlag [µg/m ] 40 30 33 30 23 24 órás határérték 6 2 0 0 0 túllépés [db] -

2010. 31

2011. 21,5

4

1

Éves határérték: 40 µg/m3 , 24 órás határérték: 85 µg/m3

A 2012. évi adatokra vonatkozó vonatkozóan 2013. március 31-ig kell teljesíteni az adatszolgáltatást. A hivatalos adatok az OLM (Országos Légszennyezettség Mérőhálózat) honlapján lesznek elérhetőek. Fontosabb szennyező anyagok bemutatása: • Kén-dioxid, SO2: főként kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik (pl. házi széntüzelés, dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, mint pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrása a geotermikus folyamat. Hatása az ökoszisztémára: A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. • Nitrogén-dioxid, NO2: általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói következtében alakul ki. Természetes forrása a vulkanikus tevékenység, villámlások, talaj-baktériumok tevékenysége. 7

Hatása az ökoszisztémára: A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. •

Szálló por rövidítések:

TSPM - összes lebegő portartalom PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Természetes forrásokból (talajerózió, vulkáni tevékenység, erdőtüzek) származik, valamint emberi tevékenység révén (szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák) kerül környezetünkbe. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. Hatása az ökoszisztémára: a növények leveleire rakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.

5. számú melléklet A pollenek jelenlétéről szóló tájékoztató az ÁNTSZ Aerobiolóbiai Hálózatának adatai alapján: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 2005. óta üzemeltet pollencsapdát Szegeden, az ÁNTSZ DélAlföldi Regionális Intézetének Csongrád megyei épületének tetején, melynek monitorozási területe 50 km sugarú területet fed le. 2006., 2008. és 2010. évben a parlagfű pollenkoncentrációjának értéke az országos értékeket a szezon nagy részében felülmúlta, 2011-ben és 2012-ben azonban alacsonyabb volt a korábbi évek mért értékeinél. 2005. augusztus végén (08.24-08.28.) volt pár nap az országos átlagnál magasabb terheléssel, 2007-ben szeptember közepén szintén egy hasonló időszak (09.11-09.15.) volt, míg 2009-ben az országos átlaggal megegyező értékeket mértek. 2010-ben a parlagfű augusztus végén, a többi allergén növény légköri pollenkoncentrációja április-májusban mutatta a legmagasabb értékeket (pázsitfűfélék, ernyősvirágzatúak, üröm-félék). Szegeden a 2011. évben hosszú ideig tartó csapdahiba (május 2-tól július 3-ig (9 hét) és július 13-tól 20-ig (8 nap)) miatt a pollenszezon nagy részéről nincs adatsor. A nyári gyomok – köztük a parlagfű és az üröm – virágzását nem, vagy csak kevéssé érintette a kiesés. A parlagfű összpollenszáma és a mért legmagasabb napi maximum értéke a 2011. évben alacsonyabb volt a 2010-ben mértnél és a 2011. évi országos átlagértékeknél is. Az erős tüneteket kiváltó, nagyon magas terhelésű napok aránya 2011-ben kisebb volt, mint 2010-ben. 2012-ben a parlagfű pollenjének tüneteket okozó koncentrációja egészen október elejéig mérhető volt. 2012-ben a pollenszezon március elején indult a mogyoró (Corylus) és az éger (Alnus) virágzásával. A nyár (Populus) és a platán (Platanus) pollenszórása jelentette a legnagyobb terhelést az idei tavaszi szezonban. A gombaspórák (Alternaria és Cladosporium) esetén 2005. és 2007. között magasabb, 2008. és 2010. között pedig az országos átlagnál alacsonyabb értékeket mértek a májustól október közepéig tartó időszakban. Az Alternaria koncentrációja idén október elején, míg a Cladosporium június közepén érte el a legmagasabb értéket.

8

6. számú melléklet Védett növény és állatfajok Védett növényfajok

Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum)

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

Sulyom (Trapa natans)

Réti iszalag (Clematis integrifolia)

Sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus)

Védett állatfajok Ízeltlábú fauna

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Puhatetsű fauna

Mezei futrinka (Carabus granulatus)

Díszes nünüke (Meloe decorus)

Bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

Lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) 9

Madár fauna

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

Holló (Corvus corax) Karabasólyom (Falco subbuteo) Emlős fauna

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Vakondok (Talpa europea)

Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. A Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft., 2011. végén környezetvédelmi engedélyt kapott az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, a Nabucco gázvezeték magyar-román országhatár és Tass közötti szakaszának megvalósításához. A tervezett vezeték Makó közigazgatási területén Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001. (VI.28.) MÖKT rendelet alapján helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint.

7. számú melléklet Tájékoztató a szennyvízcsatornázási projektről Meglévő csatornahálózat részleges rekonstrukciója: Makó város szennyvízcsatorna-hálózat részleges rekonstrukciójának megvalósítására a Társulás a Bonex Kft.-vel a szerződést 2010. november 29-én kötötte meg. Vállalkozó a hálózati munkák egészét – az átépítéses és a béleléses csatornarekonstrukció és az ezzel érintett szakaszokhoz tartozó házi bekötések felújítása kivitelezési és minősítési munkáit, valamint a Maros folyó töltését keresztező szennyvíz-nyomóvezeték kivitelezését – elkészítette és folyik az átemelők rekonstrukciója is. Jelenleg a rekonstrukciós munkálatok 88%-a készültségi foknak megfelelően készültek el. 10

Makó Város szennyvízcsatornázása a kapcsolódó Apátfalva, Magyarcsanád településekkel együtt: „Makó város szennyvíz-csatornázása a kapcsolódó Apátfalva és Magyarcsanád településekkel együtt” tárgyú eljárás tekintetében az egyetlen érvényes ajánlat került nyertesként kihirdetésre melyet a Makó OEK Konzorcium (OMS, a Közgép és az Euroaszfalt elnevezésű cégek konzorciuma) nyújtott be. A szerződés 2011. október 17-én aláírásra került, a munkát megkezdte a Konzorcium. A térség – Kiszombor, Maroslele, Földeák – szennyvízcsatornázása: Mindhárom rész (Földeák, Kiszombor és Maroslele) esetében az eljárást eredménytelenné nyilvánították, így a Társulás ezen közbeszerzés újbóli kiírására kényszerült. A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményes volt, Földeák és Kiszombor esetében 2012. április 10-én írta alá a szerződést a nyertes vállalkozóval (KEVIÉP Építőipari Kft.), míg Maroslele esetében az első helyezettként megjelölt vállalkozó visszalépése miatt a második helyezettként megjelölt vállalkozóval (A-HÍD Építő Zrt.) április 26-án írta alá a szerződést a Társulás. A munkákat megkezdték a településeken. Szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése: Az elvégzendő munka rövid meghatározása: az üzemelő makói szennyvíztisztító telep teljes korszerűsítése 8.400 m3/d hidraulikai kapacitás és 52 500 LE (tápanyag-eltávolítással) biológiai terhelés figyelembevételével, a keletkező szennyvíziszapok szolár szárítással történő, mezőgazdasági hasznosítást lehetővé tevő kezelésével, a szükséges tervezési-építési munkák elvégzése, 12 hónap próbaüzemmel és 48 hónapos jótállással. Az ajánlattevők körül a legalacsonyabb összegű ajánlatot STRABAG-MML Kft. tette, így a Társulási Tanács döntése alapján ezzel az ajánlattevővel került sor a szerződés megkötésére. A munkavégzés 2012. április hónapban megkezdődött. A szennyvíztisztító telep és a hálózat üzemeltetéséhez Gépbeszerzés tárgyában kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására, mely keretében 1 db csatornatisztító géplánc, 1 db konténerszállító gépjármű, 2 db szerviz gépkocsi, 1 db kotró-rakodógép és 2 db mobil áramfejlesztő került beszerzésre 2012. áprilisban, a nyertes M-U-T Hungária Kft. által. A projekt tervezett befejezési határideje 2015. június 30. Az egyes hulladékfajták leadási lehetőségei, átvett mennyiségek Kommunális hulladék átvétele: 2011. augusztustól az .A.S.A. bővítette engedélyét, így zöldhulladék beszállítása mellett kommunális hulladék átvételére is lehetőség van a komposztáló telepen. A nem hasznosítható hulladék a telepen erre a célra kijelölt tömörítős konténerbe kerül. A hulladék átvételi szolgáltatást térítés ellenében vehetik igénybe a lakosok, illetve intézmények, valamint vállalkozások. 2011. augusztus 1-től 2011. december 31-ig összesen 25 tonna, míg ez év január 1-től október 31-ig 86 tonna kommunális hulladékbeszállítás történt. Lomtalanítás: a környezet védelmét figyelembe véve, a lomtalanításra a legoptimálisabb megoldás kiválasztása a város Képviselő-testületének és az .A.S.A. Kft. képviselőjének részvételével történt, így 2012. tavaszától a házhoz menő lomtalanítás került bevezetésre. A 2010. évi őszi lomtalanításkor 53 tonna hulladékot, a 2011. évi tavaszi és őszi lomtalanítás alkalmával összesen 133 tonna, míg 2012. év tavaszán 96 tonna, ősszel 50 tonna lomot szállított el a közszolgáltató. Zöldhulladék: a Makói Regionális Hulladéklerakóra beszállított zöldhulladék az A.S.A. hódmezővásárhelyi telephelyére kerül további kezelés (komposztálás) céljából. A lakosságtól 2011. augusztus 1. - 2011. december 31. között átvett zöldhulladék (ág, nyesedék, fű stb.) mennyisége 360 tonna, a 2012. január 1. – 2012. október 31. között átvett zöldhulladék mennyisége 766 tonna volt. A rendszeres hulladékszállítás során a gyűjtőedény mellett kötegelve, vagy zsákokban elhelyezett zöldhulladékot a közszolgáltató 120 liter (0,12 m3) mennyiségben díjmentesen elszállítja. Szelektív gyűjtés: az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szorgalmazza a minél nagyobb szelektivitást és az újrahasznosítás arányának növelését. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyűjtőszigeteken elhelyezett szelektív hulladék olyan mértékben tartalmaz egyéb, oda nem illő anyagot, hogy a hasznosítható frakció kiválogatása lehetetlenné válik. Ezért a begyűjtött hulladék kommunális hulladéknak minősül és a hulladéklerakó telepen ártalmatlanításra kerül. A szelektív hulladékgyűjtés 11

problémáinak megoldására 2011 áprilisában bevezetésre került a házhoz menő, havi gyakoriságú zsákos szelektív hulladékgyűjtés. Ezzel egy időben a szelektív hulladékgyűjtő szigetek átszervezésre kerültek, a sűrűn lakott övezetek közelébe, az Önkormányzat, továbbá oktatási intézmények udvarába. Makón jelenleg 19 db, négy hulladékfajta (papír, műanyag, üveg és fém italos doboz) elkülönített gyűjtésére kialakított szelektív gyűjtősziget található. Veszélyes hulladék: az Önkormányzat a lakosságot a veszélyes hulladékok begyűjtési módjáról a Makói Hírekben tájékoztatja. Építési hulladék: az építési hulladék elhelyezésére 2007. január 1. óta helyben, a Hunaterra Kft. telephelyén, térítés ellenében van lehetőség. Személygépjármű utánfutóval (egy futó mennyiségéig) az építési hulladék (beton, tégla, cserép, föld) díjmentes beszállítására van lehetősége a makói lakosoknak az .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. fent említett hódmezővásárhelyi telephelyén. Gyepmesteri telep A gyeptelep kettős funkciót tölt be, ellátja az állati hulladék kezelésével, ártalmatlanná tételével, valamint a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, átadásával (gazdának) vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvénynek megfelelően. Az Önkormányzat a törvényben rögzített kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról vállalkozási szerződés keretében gondoskodik. A Gyepmesteri telepet az Önkormányzat által alapított Makói Kommunális Nonprofit Kft. üzemelteti. Az állati hulladékok elszállítására és kezelésére a szolgáltatási szerződést az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel a Kft. közvetlenül köti meg és évente megújítja. A telepen az állati hulladék gyűjtése, tárolása zárható konténerekben, a szállítás a szerződésben foglalt gyűjtő, illetve céljáratokkal történik. 2009. évben 155,5 tonna, 2010. évben 172,9 tonna, 2011. évben 116,6 tonna, 2012. szeptember 30ig 83,4 tonna állati hulladék került begyűjtésre, és elszállításra a telepről. A Makói Kommunális Nonprofit Kft. a Határon Átnyúló Együttműködési Program kertében támogatást nyert a telep felújítására, melynek munkálatai 2011. év elején befejeződtek. A beruházás lehetőséget biztosított a befogott kóbor ebek átmeneti tárolási feltételeinek javítására. A telepen naponta átlagosan 4 db befogott kóbor eb található. 2009. évben 141, 2010. évben 215, 2011. évben 236, 2012. október 31-ig 153 db kóbor jószág került befogásra, melyek jogszabály értelmében 14 napig vannak tartva. Amennyiben a 14 nap leteltével nem jelentkezik a befogott állat gazdája, úgy azt a hatósági állatorvos az előírásoknak megfelelően elaltatja. 2009-ben 14 db, 2010ben 15 db, 2011-ben 17 db kóbor jószág talált gazdára, 127, 200, illetve 208 db pedig elaltatásra került, míg 2012. október 31-ig ezek a számok a következők szerint alakultak: 18 db kutya talált gazdára, 14 db megfigyelés alatt állt és 149 db került elaltatásra.

12