MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: 1/888-1/2011/I. Üi.: Tóth Eliza

 Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Melléklet: Melléklet

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt  Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésének e) pontja, valamint az 51. § (3) bekezdése alapján Makó város környezeti állapotának alakulásáról a Képviselő-testület és a lakosság részére a következő tájékoztatást adom: I. Bevezetés z Természeti adottságok Makó Város Csongrád megye dél-keleti részén, a Maros jobb partján terül el. A felszínt formáló folyamatokra a feltöltődés jellemző, amit a környező folyók (ideértve a Tiszát, a Körösöket és a Marost) végeztek az évmilliók során. Az átlagos tengerszint feletti magassága alig haladja meg a 80 métert (81 és 82 méter között változik), ezzel Makó Magyarország egyik legmélyebben fekvő városa. z Éghajlat Hazánkban kontinentális éghajlati jellemzők mellett a mediterrán klíma érvényesíti hatását. Az éghajlati és domborzati hatások együtt alakítják olykor kiszámíthatatlan időjárásunkat. A napfénytartam területi eloszlására az ÉK-DNY irányú növekedés jellemző. A város és környéke az ország legnapfényesebb része, évi 2100 órányi napfénnyel. A napsütéses órák száma 2009-ben 2200, 2010-ben 2000 fölé emelkedett (1. számú melléklet 1., 2. ábra). z Hőmérséklet A város és térségének éghajlata erősen kontinentális. Makó Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú területén fekszik, ezért nyarai forrók és szárazak. Makó évi középhőmérséklete általában 10,9 °C. 2009-ben és 2010-ben kissé az átlag fölé emelkedve, 11 °C, 12 °C, valamint ennél magasabb értékeket mutatott a hőmérséklet (1. számú melléklet 3., 4. ábra). z Csapadék Makó és térsége a legszárazabb területek közé tartozik, az éves csapadékmennyiség 500-600 mm között mozog. Május-június hónapokban tapasztalhattuk a legtöbb csapadékot. A város évi csapadék átlaga 100 év mérései alapján 585 mm. Ez az érték 2008. és 2009. évben is hasonlóan alakult, az éves csapadékösszeg 2008-ban 574,8 mm volt, míg 2009-ben 516 mm csapadék hullott a városra. A 2010. évben lényegesen több, 905,2 mm, 2011. október 31. napjáig pedig igen csekély mennyiségű, összesen 281,7 mm csapadékot kapott a város (1. számú melléklet 5. ábra). z Szél A térségben uralkodó szélirány az észak-nyugati, de az ellenkező irányú déli, dél-keleti szelek aránya is jelentős. A terjedés lehetősége a domborzati viszonyok (síkvidék) miatt az átlagosnál nagyobb mértékű.

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1. old

II. Környezeti állapot Környezetvédelem alatt (leegyszerűsítve) azt a tevékenységet, magatartásformát vagy viselkedésmódot értjük, amellyel a természetes és a mesterségesen kialakított környezetünket védjük az ember által okozott káros hatásokkal szemben (Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház, 2004). II.1. Felszíni vizek A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója, hazai szakaszán a kiegyenlített medret mindkét oldalon töltések kísérik. A meder általános szélessége 100 méter, mélysége 6-8 méter. A folyó vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. Az ország más területéről, illetve közvetlenül az országhatáron kívülről ide érkező felszíni vizek jelentős szennyezőanyag terheléssel rendelkeznek. 2005. évben erősen szennyezett érték nem fordult elő, 2006. és 2008. években a folyó oxigénháztartása gyengült, azonban ez a tényező a későbbi vizsgálatok során kedvezőbb képet mutatott. 2007. évben erősen szennyezett értéket szintén nem mutattak ki. Az elmúlt években lényegi változást nem figyelhettünk meg a vízminőségben, de egy-egy komponensnél javulás volt észlelhető. A 2009. és 2010. évi mérési adatok együttes, összefogó értékelése jelenleg még folyamatban van. Az Alsó–Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma folyamatosan figyelemmel kíséri az élővizek, csatornák és holtágak vízminőségét. Az észlelésekre országos törzshálózati, regionális és helyi jelentőségű mérőpontokon kerül sor, különböző rendszerességgel. A Maros-folyó makói szakaszán országos törzshálózati mintavételi hely üzemel. (A Certej-i külterületben tervezett arany, ezüst és fémérc bányászat előzetes tervdokumentációjáról szóló tájékoztatót a 2. számú melléklet tartalmazza.) II.2. Felszín alatti vizek Makó város vízellátása a marosi hordalékkúptól független 200-500 méter mélységű rétegekből történik. A térség felszín alatti vízkészletei mennyiségi és minőségi szempontból védettek, ezért kiemelkedő feladat az ivóvízellátást szolgáló bázisok felmérése és védelme. A talajvízszint általában 24 méter mélységben van, de lakott területen a szennyvízszikkasztás hatására ez lényegesen magasabb (1,1-2,5 méter). Makó város vonatkozásában a vízellátást 12 db mélyfúrású kút biztosítja. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően az uniós jogharmonizáció következményeként módosultak az ivóvízminőségi követelmények. Az Európai Uniós normák elérése érdekében létrejött a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Konzorcium, melynek Makó Város Önkormányzata is tagja. A Konzorcium célja, hogy a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programját koordinálja. Az elkészült koncepció alapján a Makói Kistérség mikro-térségeiben a meglévő víztermelő kutak felhasználásával távvezetékek kiépítésével és a kitermelt víz tisztításával (arzén, bór, nitrogénvegyületek, stb.) kerül korszerűsítésre a vízellátás. A Makó és Térsége Szennyvíz projekt megvalósulásának eredményeként jelentősen csökkeni fog a felszín alatti vízbázis terhelése. Makó területe rendkívül gazdag termálkincsben, jelenleg területén 6 db termálkút üzemel. Az elmúlt évben külső cég bevonásával lépések történtek a termálvízkészlet hasznosítására. A fejlesztéssel a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújul, továbbá kettő darab visszasajtoló kút lemélyítésére kerül sor, valamint a Hunyadi utcai fűtőműben a termálenergia fogadására alkalmas gépészet kerül beépítésre. A projekt megvalósítása 2011. II. negyedévében megkezdődött. A városban kiépítésre került a Kelemen László utcai termálkút és az épülő fürdő, mint utolsó fogyasztó közti előremenő termálvezeték. A Kelemen László utcai termelőkút vízhozama 70 m3/óra, hőmérséklete 90°C. A visszamenő ág kiépítése megtörtént a visszasajtoló kutak helyéig. A rendszer ún. kaszkád kialakítású, ami hőcserélők egymás utáni sorba kapcsolását jelenti. Az egyik, a Kelemen László utca – Harmat utca sarkán építendő visszasajtoló kút befejezéséhez közeledik, a másik, a Harmat utca végén kialakítandó visszasajtoló kút várhatóan 2011 végére készül el. A Hunyadi utcai fűtőmű belső gépészeti munkálatai befejeződtek. A rendszer jelenleg teszt-üzemmódban működik, a teljes üzemmód a visszasajtoló kutak elkészülte után lesz biztosított. (A MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelyén történő kármentesítésről szóló tájékoztató és Az állattartás hatását a felszín alatti vizekre a 3. számú melléklet tartalmazza.) II.3. Levegőminőség Emisszió (kibocsátás): Makón a hasonló nagyságú kisvárosokhoz képest az összes kibocsátás mértéke alacsony. A városban a légszennyezés területén nagy ipari kibocsátókkal nem kell számolni. Az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtott Légszennyezés Mértéke éves adatszolgáltatások alapján a 5. számú mellékletben szereplő cégeknél HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2. old

2005–2009. években nem volt határérték feletti kibocsátás (2011. évi adatszolgáltatás folyamatban). A városban a kommunális kibocsátás az elmúlt évekhez képest növekedett, tekintettel a növekvő földgázdíjra, melynek eredményként a lakosság fűtési szokásai megváltoztak (földgázfűtésről sokan áttértek tűzifa és széntüzelésre). A káros anyag kibocsátás másik része, a 43. számú főút lecsökkent kamionforgalmának köszönhetően a korábbi évekhez képest kevésbé jelentős. Imisszió (szennyezési állapot): Csongrád megye levegőjének minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirányok) a mező- és erdőgazdálkodás, az ipar- és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés egyaránt befolyásolja. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a RIV mérőhálózatban Makón, a Széchenyi tér 6. szám alatt nitrogén-dioxid (NO2) mérést végez. A 2005. és 2010. évek között mért adatok alapján az NO2 éves átlagkoncentrációja a mérőállomáson egyik vizsgált évben sem haladta meg az éves határértéket, azonban 24 órás határérték túllépés a vizsgált 6 évből 3 év esetében tapasztalható (5. számú melléklet, 2011. évi adatszolgáltatás folyamatban). Makón a levegőminőség a NO2 légszennyező anyagra vonatkozóan „jó” és „megfelelő” minősítésű. Háttérterhelés szempontjából Makó alacsonyan, illetve nem szennyezettnek tekinthető. A közlekedés miatt növekedett a városban a légszennyezettség, de a Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint ez az egészségügyi határérték alatt marad (Fontosabb légszennyező anyagok ismertetését a 5. számú melléklet tartalmazza.). II.4. Termőföld Makó környékének talajait a Maros folyó által létrehozott öntésföldek, réti öntés, illetve réti talajok jellemzik. A folyótól távolabb jó minőségű csernozjom talajok találhatóak. A Maros jelenlegi hordaléka iszap, illetve iszapos homok, az ezen képződött nyers öntéstalajok jó vízgazdálkodásúak, szénsavas meszet tartalmaznak, jó termékenységűek. Meg kell említeni a Dél-alföld számos nagyobb településére jellemző, ún. szennyezés-lencsét, mely egyrészt az intenzív mezőgazdasági termelés növényvédőszer-felhasználásának, másrészt a városiasodás kísérőjelenségeként jelentkező koncentrált kommunális-szennyezés hatására városunk alatt is kialakult. Konkrét talajszennyező forrásként meghatározóak a házi emésztők és szikkasztók, valamint a jelentősebb illegális hulladéklerakó helyek, melyek rekultivációja igen fontos feladat. 2010 végén 16 db illegális hulladéklerakó helyet számolt fel az Önkormányzat, a KvVM által nyújtott pályázati támogatás segítségével. A munka befejezését követően informáló táblák kihelyezésére került sor a felszámolt hulladéklerakások mindegyikén. A talaj eróziója Makó térségében is jelentkező probléma, ennek elkerülése érdekében a mezővédő fasorok telepítése lehet megoldás. Makó város közigazgatási területén az őszi búza és a kukorica a két leggyakrabban előforduló termesztett növény (mennyiségük 2006-2011 között növekedést mutat). A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának tájékoztatása szerint a 2006. évhez viszonyítva a fokhagyma, tavaszi árpa és a magborsó termesztésében kismértékű, míg az őszi búza, a vöröshagyma esetében nagyobb mértékű visszaesés volt tapasztalható 2011-ben. A repce és a napraforgó 2006-ban mért mennyisége 2011-re szinte megduplázódott. II.5. Zaj-és rezgésterhelés Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogkört a jegyző látja el. Az M43 sz. autópálya átadása a forgalomnak sokat javított a város helyzetén zaj és rezgésterhelés szempontjából. A település leglényegesebb szennyező forrása a 43. sz. főút által lebonyolított intenzív kamionforgalom volt. Az elmúlt években több intézkedés történt a főút makói átkelési szakaszának sebességkorlátozására (körforgalmak kiépítése, 40 km/h éjszakai sebességkorlátozás bevezetése, sebességmérők kihelyezése). A főút mentén rendszeres rendőrségi ellenőrzés történik a gyorshajtók kiszűrése érdekében. A település területén az ipari zajkibocsátás nem jellemző. A kereskedelmi, vendéglátási és településüzemeltetési zajterhelés során tapasztalható esetleges káros zajhatások kivizsgálása lakossági bejelentés alapján történik. A bejelentéseket a Hivatal akusztikai szakértő bevonásával vizsgálja ki, aki az érintett kereskedelmi egységben, vendéglátóhelyen, illetve egyéb egységben, az Önkormányzat környezetvédelmi referens munkatársának kíséretében zajterhelési mérést végez. II.6. Pollenterhelés Az ország más területeihez hasonlóan súlyos egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései közül a parlagfű (Ambrosia) mennyisége minden nyár végén magasan 100 db/m3 felett van, ez a légköri összes pollenmennyiség 90%-át teszi ki. (A pollenek jelenlétéről szóló HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -3. old

tájékoztatót a 6. számú melléklet tartalmazza.) Az Önkormányzat a közterületeken folyamatos kaszálással próbálja az egyre agresszívebb gyomnövények elterjedését megakadályozni. 2011. évben az ÁNTSZ helyi kirendeltségéhez nem érkezett, míg Önkormányzatunk 3 lakossági bejelentést rögzített. A bejelentések kapcsán az érintetteket felszólításra kerültek a pollenterhelés megszüntetése érdekében, melyek minden esetben megtörténtek, bírság kiszabására nem volt szükség. Önkormányzatunk a parlagfű-mentesítés népszerűsítése érdekében több alkalommal a helyi újságon keresztül tájékoztatta a lakosságot annak fontosságáról. Emellett e témában az oktatási intézményekben plakátok, szórólapok kerültek elhelyezésre a gyermekek tudatos szemléletformálása érdekében. III. Természeti értékek, védett területek A természetvédelem olyan célirányos, szervezett társadalmi tevékenység, amely természetes vagy természet közeli rendszerek meghatározott állapotának és működésének megőrzésére irányul; megóvást, védelmet és helyreállítást is magába foglal (Tardy, 1994). III.1. Makó védett és városi zöldterületei Makó város a Maros 49 km-es magyarországi szakaszának 2.332 ha-os völgyében fekszik. Ez különleges adottság és kiemelt védelmet igényel. A területen illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Makó város közigazgatási területén található országos jelentőségű védett természeti területek a Csanádi Puszták, illetve a Maros-ártér elnevezésű területi egységeihez tartoznak (terület Makón összesen 1540 ha). A Natura 2000 hálózatba tartozó területek a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták különleges madárvédelmi területhez (területe Makón: 3065 ha), a Vásárhelyi és Csanádi gyepek (területe Makón: 2565 ha), a Száraz-ér (területe Makón: 490 ha), és a Maros (területe Makón: 1085 ha) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területekhez tartoznak. A Környezetvédelmi Miniszter 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatójában a védett szikes tavak jegyzékében foglaltak alapján a makói 655,6 ha kiterjedésű terület Déli Szikesek Természetvédelmi Terület elnevezéssel került természetvédelmi oltalom alá. Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001. (VI.28.) MÖKT rendelet tartalmazza a város kiemelten védendő összefüggő zöldterületeinek felsorolását, valamint a helyi jelentőségű védett természeti értékek listáját. A Maros folyó Makó-Landori hullámterén telepített erdők mind botanikailag, mind zoológiailag eltérnek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az elkülönülés a Maros folyó által teremtett feltételekkel (sajátos mikroklíma, szállított hordalékanyagok) indokolható. Az erdőt alkotó tölgy-szil-kőrisliget társulás természet közelinek számít. A balkáni csillagvirág, a kisfészkű aszat, a réti iszalag, a sulyom, és a sziki boglárka a terület védett növényfajai közé tartoznak. Fokozottan védett állatfajok közül az ízeltlábú (nagy hőscincér, mezei futrinka, díszes nünüke, nappali pávaszem) és puhatestű fauna (lapos tavikagyló, bödöncsiga), valamint a madarak (holló, kabasólyom, vörös vércse) sokfélesége érdemel említést. A mogyorós pele, a hermelin és a vakondok a táj ezen részén előforduló fokozottan védett emlősei (7. számú melléklet). Makón a városi zöldterületek aránya 6,2%, ami a hasonló méretű települések viszonyában átlagosnak mondható. A belterületen lévő utcák 98%-a fasorral kísért, míg külterületen ez csak 25%. A közterületen lévő fák védelme érdekében a fakivágás engedélyhez kötött tevékenység, melynek kiadása jegyzői hatáskör. Az Önkormányzathoz 2011. évben október 31-ig 15 db fakivágási engedély iránti kérelem érkezett be. A kérelmek elbírálása a városi főkertész szakmai javaslata alapján történik. 2011. évben 228 db babafa, valamint a Királyhegyesi úton és a Szép utcán több, mint 100 db fa és közel 2500 db cserje került elültetésre, növelve ezzel az egységes fasorok és megújított ápolt közterületek számát. (A Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft-vel kapcsolatos tájékoztatót a 7. számú melléklet tartalmazza.) IV. Infrastruktúra IV.1. Ivóvíz ellátás A városi ivóvízvezeték hálózatát 166,4 km fő- és gerincvezeték, továbbá 66,6 km bekötővezeték alkotja. Makón a 2010. december 31-ei állapotnak megfelelően meglévő vízbekötések száma 9.239 db tömbökre vonatkoztatva. 2010. évben az új vízbekötések száma 6 db volt. 2011. január 1. és szeptember 30. között ez a szám 2 db. Nagy gond, hogy igen magas a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok száma (1.226 db). Az HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -4. old

ivóvízvezetékek átlagos életkora 36 év, a vízmérők korszerűek, a bekötések állapota kielégítő, a gerincvezetékek állapota azonban nem megfelelő, több mint 7 km vezeték rekonstrukciója sürgősen elvégzendő. A legkritikusabb helyzet a kutak gyűjtővezetékeinél van. Az alaplétesítmények (kutak, víztárolók, víztorony, szivattyúk, stb.) állapota jó. Makó város vízfogyasztása 2010-ben 1.106.285 m3, 2011. augusztus 31-ig 738.478 m3. 2005-2011. években a 210/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékek alapján a város vízellátását biztosító 12 db mélyfúrású kút vizéről, a városi ivóvízről elmondható, hogy ammónium és arzén értékei határérték felettiek. A vízkeménység (CaO mg/l) értéke Makón alacsony, a víz lágynak mondható. Ezen időszakban a bakteriológiai és a további kémiai paraméterek esetében határérték túllépés nem történt. Az Európai Unió által előírt minőségű ivóvíz biztosítása érdekében a makói kistérség önkormányzatai 2009. december 12-én megalapították a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium megbízásából és finanszírozásával az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. által vezetett tervezői konzorcium Makó és Térségére vonatkozóan elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, az elvi engedélyes terveket, környezeti hatástanulmányokat, pénzügyi és költség-haszon elemzéseket, beszerezte a környezetvédelmi engedélyeket,  és összeállította a pályázati dokumentációt. A pályázat benyújtásra került a megadott határidőn belül, 2011. június 30-ig a Környezet és Energia Operatív Program 1.3.0/09-11 intézkedésére. Jelenleg folyik a pályázat értékelése, és a pozitív döntés után, előreláthatóan 2012. év elején tud elkezdődni az ivóvízminőség-javító  projekt megvalósítása Makón és térségében. IV.2. Szennyvízkezelés Makón a 2010. december 31-i állapotnak megfelelően a meglévő csatornabekötések száma 824 db tömbökre vonatkoztatva. 2011. január 1. és 2011. szeptember 30. között az új csatornabekötések száma 3 db volt. A működő szennyvízcsatorna hálózat hossza 48,5 km, a szennyvízcsatornák átlagos életkora 24 év. A 2001. évben épített új csatornák, és az új szennyvíztisztító minősége a magyar átlagot meghaladja. Az 1960-as években üzembe helyezett szennyvízcsatornák felújítása mára szükségessé vált, amely a 2010. decemberében megkezdődött szennyvízcsatorna rekonstrukció projekt révén jelenleg is folyik. A keletkező szennyvíz mennyisége, ami elvezetésre és tisztításra került: 2010. évben 744.632 m3, 2011. szeptember 30-ig  497.079 m3. A még működő szennyvíz szikkasztó aknák becsült száma 5000 db. A szikkasztott szennyvíz becsült részaránya 32%. A szennyvíztisztító telep harmadfokú tisztítást is biztosító SBR rendszerű ICEAS technológiával üzemelő telep. Mértékadó hidraulikai kapacitása 6000 m3/nap, illetve biológiai tisztító kapacitása 30.000 LE. Az új tisztítótelep 2003. évben történt üzembe helyezése (biológiai tisztítási fokozat kiépítése) óta a kibocsátott tisztított szennyvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak, nincs szennyező hatással befogadójára. A bevezetés két párhuzamos nyomócsövön keresztül történik a folyó sodorvonalában, a Maros folyó, 23+730 folyamkilométerénél. A tisztított, kibocsátott szennyvízben 2005. január 1. napjától - 2011. szeptember 30. napjáig a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeket a mért paraméterek (BOI5, KOI, nitrogén, foszfor, lebegőanyag) nem haladták meg. Az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége évente közel azonos. A Makói szennyvíztisztító telepen a jelenleg működő iszapkezelés kizárólag a keletkező fölösiszap sűrítésére és víztelenítésére irányul. Az ICEAS műtárgyakban keletkező fölösiszapot szivattyúk emelik a sűrítő műtárgyba. A telepen 1 iszapsűrítő műtárgy van. A sűrített iszap szárazanyag tartalma 2-2,5 %. A konténerben összegyűjtött iszap 2010. május 31-ig a Makói Hulladéklerakó telepre, ezt követően az .A.S.A. hódmezővásárhelyi telepére került beszállításra, mely 2010. évben 297 tonna, 2011. szeptember 30-ig pedig 530 tonna víztelenített iszapot jelentett. Makó és Térsége Szennyvízcsatornázási Társulása (a továbbiakban: Társulás) 2005-ben jött létre, a makói szennyvíz-elvezetési agglomeráció megoldatlan kommunális beruházásának megvalósítására. A Társulás Makó és térsége (Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád, Maroslele) szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása tárgyú KEOP nagyprojektre vonatkozó pályázatát az Európai Bizottság 2009. év végén hagyta jóvá. A szennyvízberuházást megvalósító Önkormányzati Társulás döntéshozó szerve, a Társulási Tanács 2010 áprilisában hirdette meg az építési tendereket előkészítő szolgáltatási tendereket, a szerződések megkötésre kerültek 2010 augusztusában és HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -5. old

szeptemberében. Az építési tenderek meghirdetésére a Közreműködő Szervezet által jóváhagyott konstrukció alapján, összesen 6 szerződésre vonatkozóan került sor 2010. júliusában (I. Makó – Apátfalva Magyarcsanád szennyvíz-csatornázása 2 részben; II. Földeák – Kiszombor - Maroslele szennyvízcsatornázása 3 részben; III. Szennyvíztisztító telep fejlesztése). A „makói, már meglévő csatornahálózat rekonstrukciója” (I. szakasz része) esetében eredményesen zárult a közbeszerzési eljárás. Ezen kivitelezési munkálatokat, a 6 hónapos próbaüzem lezárultával a Bonex Kft. előreláthatóan 2012. júniusában fejezi be. Az eredménytelen eljárások ajánlatkérési dokumentációinak átdolgozása megtörtént, melyet a Közreműködő Szervezet jóváhagyott. A Társulás két közbeszerzési eljárásban, összesen 4 szerződés megkötésére várt ajánlatokat (Makó és a műszakilag elválaszthatatlan Apátfalva és Magyarcsanád települések csatornázására; Földeák település csatornázására; Kiszombor település csatornázására; Maroslele település csatornázására). A „Makó város szennyvíz-csatornázása a kapcsolódó Apátfalva és Magyarcsanád településekkel együtt” tárgyú eljárás tekintetében egyetlen érvényes ajánlat került kihirdetésre a Makó OEK Konzorcium (OMS, a Közgép és az Euroaszfalt elnevezésű cégek konzorciuma) által benyújtott, a szerződéskötés ez év októberében megtörtént.. A Bíráló Bizottság döntési javaslata alapján Földeák, Kiszombor és Maroslele esetében az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani, így a Társulás ezen közbeszerzés újbóli kiírására kényszerült. Az ajánlattevők közül a legalacsonyabb összegű ajánlatot STRABAG-MML Kft. tette, így a Társulási Tanács döntése alapján ezzel az ajánlattevővel került sor a szerződés megkötésre. A szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez Gépbeszerzés tárgyában került közbeszerzési eljárás lefolytatásra. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezett, melynek értékelése folyamatban van. IV.3. Csapadékvíz elvezetés Makó földrajzi elhelyezkedése (az Alföld egyik legmélyebb pontja) és a szélsőséges időjárás (aszály és árvizek) teszik kiemelten szükségessé a belvízmentesítést és a csapadék elvezető hálózat rendeltetésszerű használatát, karbantartását. A város ár és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába tartozik. A városban továbbra is élő problémaként jelentkezik, hogy a lakosság néhány százaléka a csapadékvíz-elvezető csatornákba vezeti az ingatlanukban keletkező szennyvizek egy részét. A közterület-felügyelők hivatalból, és bejelentésre is eljárnak, ellenőriznek, figyelmeztetnek, majd szükség esetén eljárást indítanak. A város belterületén 180 km nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatorna gyűjti össze a lehulló csapadékvizet kb. 1.900 ha-on. Négy főgyűjtő csatorna (Nagyér, Bethlen utcai, Vitahalmi, Honvéd) 33 km hosszan szállítja tovább a befogadó csatornákon (Gacsibai, Jángori és Ardicsi) keresztül a makói főcsatornába az összegyűjtött vizet. Majd innen déli irányba továbbhaladva jut a SzárazérPorgányi csatornán keresztül a Tiszába. Amennyiben nem képes a csatorna a vizek fogadására úgy elkormányzás után a Maros jobb parti árvízvédelmi töltéséig gravitál, onnan szivattyúval kerül átemelésre a Maros folyóba. A csatornák funkciójukat szükség esetén rendeltetésszerűen ellátják, azonban állapotuk felújításra szorul, folyamatos karbantartásuk nélkülözhetetlen. 2011. évben közmunkás munkavégzés keretében a városi (nyílt szelvényű) gyűjtő csatornák karbantartási munkái megtörténtek, illetve a TIMA munkatársai a külterületi csatornák karbantartását végezték el. Az Önkormányzat az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a bel- és külterületi vízrendezési koncepciók, illetve vízjogi engedélyes tervek elkészítésére, tekintettel a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekre. 2010. évben elkészült a város külterületi vízrendezését tartalmazó koncepció, valamint a városi főbefogadó csatornák állapottervei. A 2007-2008-as években az Önkormányzati Minisztériumtól kapott támogatások révén 15 km csatorna felújítására kerülhetett sor, mely a teljes hálózat 8,3 %-a (2007-ben 9,668 km, 2008-ban 5,292 km – Összesen: 14,96 km). 2010-2011-ben szintén az Önkormányzati Minisztériumtól nyert forrásból 15,2 km csapadékvíz-elvezető csatorna rekonstrukciója valósult meg. Az idei év kis mértékben mondható csapadékosnak. Az eddig eltelt időszakban 1 alkalommal volt szükséges belvízvédelmi fokozat elrendelésére, mely összesen 1 vis maior eseménnyel járt. IV.4. Közlekedési hálózat Makó város infrastrukturális szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A városon keresztül haladó 43-as számú főút burkolata a megnövekedett tranzit forgalom miatt erősen megrongálódott. Tekintettel arra, hogy a 43. számú főutat keresztező városi közlekedés biztonságát jelentősen rontja a főút rossz minőségi állapota, ezért az elmúlt 4 évben lépések történtek ezen állapot megszüntetése érdekében. A város közigazgatási határán 2 híd található a Maros folyó felett, az egyiken a 43-as számú főút halad át, míg a másikon a MÁV kezelésében lévő vasút. A hidak állapotvizsgálatát az üzemeltetők HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -6. old

évente elvégzik. Az Igási út kereszteződésében lévő elkerülő útnál 2010-ben átadásra került egy felüljáró híd létesítmény. A város belterületén 5 körforgalom található, külterületen az autópályához kötődően további 3 került kialakításra. A meglévő csomópontokhoz 2011. év második felében még egy körforgalmat építtetett az Önkormányzat. Ezen létesítmények azon kívül, hogy igen hatékonyan képesek szervezni a forgalmat, városképi jelentőségű zöldfelületeket is biztosítanak, illeszkedve a Virágos Makó programba. A város belterületén az önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 124,5 km. Az Ipari Park 1000 fm hosszúságú útjához 2010 - es évben további 700 fm épült meg. Előző évben önkormányzatunk elkészítette a Bethlen, Luther, Berzsenyi, Kmetty, Bem, Sarkantyú utcák aszfaltburkolatát, növelve ezzel a városi burkolt úthálózat felületét. A burkolt utak karbantartása (kátyúzás, útburkolati jelfestés) 2011. évben is elkészült, azonban tekintettel az utak állapotára azok folyamatos gondozást, karbantartást igényelnek. A településen 2007-ig összesen 6,53 km kerékpárút épült. 2008. évben 9,36 km hosszúságban folytatódott a kerékpárutak kiépítése, melynek további fejlesztése 2010. évben folytatódott, 1,04 km hosszúságban. A koncepcióban szereplő kerékpárút-hálózat 25,5 km lesz. 2011. évben 1,73 km-rel bővült Makó város kerékpárút hálózata. 2012. évben az Önkormányzat 2,32 km hosszúságú szakaszon kíván a kerékpárosoknak új közlekedési útvonalakat megvalósítani, illetve 2,74 km hosszan meglévőket felújítani. Jelenleg a város kerékpárútjai mintegy 18,66 km hosszúságúak. Makón 275 km kiépített járdafelület található, melynek a több éve tartó ütemezett fejlesztéseknek köszönhetően 22%-a (61 km) felújításra került. Tavalyi évben a város belterületén 6 km járda felújítása történt meg. A település területén - a Magyar Közút Nonprofit Kft. kezelésében - lévő állami utak hossza 14,2 km. Várhatóan 2012 tavaszán megkezdődik a 4424. jelű (Királyhegyesi) út teljes körű felújítása is (melynek kezdő pontja az Úri utcai körforgalmi csomópont, végpontja pedig már a forgalomnak átadott M43-as autópálya elkerülő útjától számított 500 m). IV.5. Hulladékkezelés Makói Regionális Hulladéklerakó Telep A Makói Regionális Hulladéklerakó Telep 2010. május 31. napján bezárásra került. A Regionális lerakót Makó Város Önkormányzata 2010. július 30. napján vette át a Bio-Pannónia Kft. kezeléséből. A komposztáló telep .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft-nek történő átadása 2011. szeptemberében történt meg. A bezárt hulladéklerakó telep összes területe 4 ha, mely megosztásra került. A telepen lévő hulladék mennyisége kb. 16.050 m2 (1999. szept. – 2010. május). A hulladék jelentős hányada, megközelítőleg 2/3-a kommunális eredetű, valamint 1/3-a építési törmelék és föld. A depót évi 12.000 t hulladék beszállítására tervezték, ezt a működés megkezdése óta folyamatosan meghaladta a tényleges beszállítás. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások igen költségesek, ezért kezdeményezés indult az egész Dél - Alföldet felölelő hulladékgazdálkodási projekt kidolgozására és megvalósítására. A KEOP-7.1.1.1. „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című rekonstrukcióra 2010. szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulás. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, a Támogatási Szerződés 2011. március 24-én került aláírásra. A támogatási intenzitás 85%-os, tervezett záró dátuma 2015. március 31. A projekthez a 15/2011. (IV. 22.) BM rendelet szerint EU Önerő Alap támogatás igényelhető, mellyel az önrész összegének 50%-át nyerheti el a Társulás. A projekt keretében megtörtént a közbeszerzési tanácsadó, valamint a projektmenedzsment egység kiválasztása. A PR és tájékoztatási feladatok ellátására irányuló közbeszerzési eljárás folyamatban van. Az RMT-CBA elkészítésére és a Tervezési feladatok ellátására irányuló közbeszerzések ajánlati dokumentációinak összeállítása folyamatban van. Rekultiváció: A DAREH Társulás a KEOP-7.2.3.0. „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című pályázati konstrukció első fordulójára sikerrel pályázott két projekttel (Makói Régi és Regionális hulladéklerakó rekultiválása). A Regionális lerakó a II. ütemben szerepel. 2011. év elején az első fordulós projekt zárása megtörtént. Makón, a rekultiválandó terület nagysága 16.600 m2. A város külterületén található régi szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítására szintén pályázat benyújtására került sor a DAREH tagjaként. A Régi lerakó a KEOP-7.2.3.0. számú pályázat I. ütemében szerepel. A rekultiválandó terület nagysága 65.112 m2. A második fordulós pályázati dokumentáció az Új Széchenyi Terv keretében mindkét rész esetében

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -7. old

benyújtásra került, a hiánypótlási felhívásnak a Társulás eleget tett, az értékelés folyamatban van. Sikeres második forduló esetén akár 2012. év elején megindulhat a beruházás. A DAREH Önkormányzati Társulás tagtelepülései az első fordulós rekultivációs projektben az összköltség 15%-át kötelesek fedezni. A Társulás 2008. december 11-én nyújtotta be EU Önerő támogatás igénylését az Önkormányzati Minisztériumhoz a 16/2008. (III. 28.) az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2008. évi támogatásának rendjéről szóló ÖTM rendelet, valamint az ennek módosításáról szóló 12/2008. (XII. 4.) ÖM rendelet alapján. A pályázatok elfogadásra kerültek, Makó városa így a projektekbe befizetett önerő 50%-át nyerte el. Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás A 2000. évi XLIII. tv. és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, a hulladék lerakásáról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését. Makó Város Önkormányzata 2010. július 1-jétől 2020. június 30-ig közszolgáltatási szerződést kötött az .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft-vel, a települési szilárd hulladékkezelési feladatok ellátására. Az .A.S.A. Kft. a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 12003-1114/2008. számú egységes környezethasználati engedély alapján Maroslelei úti hulladékkezelő telepén végzi. Közszolgáltatás keretében Makó város területéről begyűjtött és kezelt lakossági és intézményi kommunális hulladék mennyisége 2010. július 1. és 2010. december 31. között 3.722.000 tonna, míg a 2011. január 1. és 2011. október 15. között elszállított mennyiség összesen 5.451.000 tonna volt. (Az egyes hulladékfajták leadási lehetőségeit, az átvett mennyiségeket és Gyepmesteri telepről szóló tájékoztatót a 8. számú melléklet tartalmazza.) V. Környezetvédelmi Program, Hulladékgazdálkodási Terv Az 1995. évi LIII. tv. és a 2000. évi XLIII. tv. előírásai szerint 2004-ben elkészült Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv Makó és Térsége vonatkozásában 2010. december 31-ig fogalmaz meg a környezetvédelem terén teljesítendő feladatokat, célokat a Kistérség települései számára. A Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv legutóbbi felülvizsgálata 2011. évben történt meg. A következő, 2011-2016 közötti időszakra vonatkozó Program és Terv elkészült, annak jóváhagyása folyamatban van. Makót és a Kistérséget együttesen kezelő Terv és Program egységes megoldásokat, feladatokat dolgozott ki a közép és rövidtávú környezetvédelmi célkitűzések meghatározására. VI. Összefoglalás A környezet állapotának javítása szempontjából lényeges fejlesztések, beruházások 2011. évben is folytatódtak. A szennyvíz- és ivóvíz beruházások, a DAREH által benyújtott pályázatok, az autópálya építése, valamint az alternatív termál energia felhasználás kiépítése mind környezetünk védelmét, állapotának optimalizálását szolgálják. A tisztítótelep jövőbeni kapacitás bővítése, valamint Makó és a környező települések (Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád, Földeák és Maroslele) csatornázása, a hulladéklerakók rekultiválása együttesen hozzájárulnak a térség környezeti állapotának javulásához. A város környezetének megtisztítása a keletkező hulladékoktól, azok ártalmatlanításra, további kezelésre történő elszállítása, a rendszeres légszennyezőanyag kibocsátás ellenőrzése segítik a talaj, termőföldek, a vízbázisok és a levegő védelmét, az esetleges szennyezőkkel szemben. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a tájékoztató elfogadását! Makó, 2011. november 9.

Dr. Bánfi Margit jegyző

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -8. old

Mellékletek 1. számú melléklet 1. ábra A napsütéses órák havi összegei 2010-ben és 1971-2000 között

2. ábra A napsütéses órák száma 2009-ben

A napsütéses órák száma 2010-ben

2009. évi középhőmérséklet (°C)

2010. évi középhőmérséklet (°C)

3. ábra

4. ábra A 30 °C fölötti hőmérsékletű napok száma 2009-ben

A 30 °C fölötti hőmérsékletű napok száma 2010-ben

5. ábra A 2009. évi csapadékösszeg

A 2010. évi csapadékösszeg

2. számú melléklet Tájékoztató az „Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i külterületben” című előzetes tervdokumentációval kapcsolatban Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Makó Város Önkormányzatának az érintett kistérségi településekkel közös véleményezését kérte. Ennek alapján 2009. december 22-i dátummal elkészült a felügyelőség véleményezése, melyet Románia Környezetvédelmi Minisztériumának Szennyezés - Ellenőrzési és Hatásbecslési Igazgatósága, valamint érintettként Hivatalunk is megkapott. Ebben megállapításra került, hogy az S.C. DEVAGOLD S.A. „Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben” projekttel kapcsolatos eljárás során felmerült kérdésekre a felügyelőség csak részben kapott választ. Havária esemény során a Maros vízgyűjtőjének érintettsége, az alkalmazott technológia környezeti kockázata mindenképpen jelentős, határon átterjedő környezeti hatásokat okozhat. 2011. szeptemberében a romániai Felső-Csertés közelébe tervezett arany, ezüst és fémérc bánya beruházás nemzeti környezeti hatásvizsgálati dokumentációjának elbírálására irányuló eljárás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium és az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvános fórumot szervezett, melyen elhangzott kérdések írásban is megküldésre kerülnek az S.C. DEVAGOLD S.A. felé. A tisztázandó kérdések megválaszolását követően dönt az engedélyező hatóság a további lépésekről, melyről, mint érintettet, Makó Város Önkormányzatát is tájékoztatja.

3. számú melléklet Kármentesítés a MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelyén A környezetszennyezéssel érintett Makó, Aradi u. 136. (10516, 10516/a hrsz.) szám alatti ingatlan a MAFÉG-THERM Rt. korábbi telephelye, amely a cég felszámolását követően került az INGA-GÉP Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonába. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezést adott ki a telephelyen az olajfogónál és tartályoknál feltárt, a talajvíz szénhidrogén szennyezésének felszámolására. Az INGA-GÉP Kft. átvállalta a MAFÉG-THERM Rt. által megkezdett, a talajvíz szennyezéstől való kármentesítését, a műszaki beavatkozást. A szennyezett talajt kitermelés után, veszélyes hulladékként ártalmatlanítás céljából elszállították. Jelenleg a területen kármentesítési utómonitoring folyik, 2012. december 31-ig. Az állattartás hatása a felszín alatti vizekre Mezőgazdasági eredetű, pontszerű szennyező források az állattartó telepek, amelyek közvetlenül hatnak a felszíni víztestekre, illetve közvetett módon a felszín alatti vízkészletre. A tevékenység során szennyezők (főként nitrogénformák) nagy mennyiségben juthatnak a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vizekbe. A település közigazgatási területén elsősorban szarvasmarha- és sertés-tartás történik (4. számú melléklet). E tevékenységeket az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az önálló és a rendszeresen beküldött mintavételi eredmények elemzései során követi nyomon. 4. számú melléklet Makó közigazgatási területének állatlétszáma 2010-ben és 2011-ben (2011. szeptember 30-ai adatok alapján): Állatfaj Szarvasmarha Sertés Ló

Udvar 2010 63 330 42

Állatlétszám 2010 340 1500 96

2011 38 110 48

2011 120 750 110

5. számú melléklet –2011. évi adatszolgáltatás folyamatban Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisa alapján Makón az alábbi cégek üzemeltetnek a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentésköteles pontforrást: 2011. évi adatszolgáltatás folyamatban A mérési eredmények 2005. és 2010. október 31. között a következők szerint alakultak: Megnevezés

2005.

2006.

2007.

átlag [µg/m3] 40 30 33 24 órás határérték túllépés 6 2 0 [db] - Éves határérték: 40 µg/m3 , 24 órás határérték: 85 µg/m3

2008.

2009.

30

23

0

0

2010. (okt. 31-ig) 31 4

Fontosabb szennyező anyagok bemutatása: • Kén-dioxid, SO2: főként kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik (pl. házi széntüzelés, dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, mint pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrása a geotermikus folyamat. Hatása az ökoszisztémára: A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. • Nitrogén-dioxid, NO2: általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói következtében alakul ki. Természetes forrása a vulkanikus tevékenység, villámlások, talaj-baktériumok tevékenysége. Hatása az ökoszisztémára: A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. •

Szálló por rövidítések:

TSPM - összes lebegő portartalom PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Természetes forrásokból (talajerózió, vulkáni tevékenység, erdőtüzek) származik, valamint emberi tevékenység révén (szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák) kerül környezetünkbe. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. Hatása az ökoszisztémára: a növények leveleire rakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.

6. számú melléklet A pollenek jelenlétéről szóló tájékoztató az ÁNTSZ Aerobiolóbiai Hálózatának adatai alapján: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 2005. óta üzemeltet pollencsapdát Szegeden, az ÁNTSZ DélAlföldi Regionális Intézetének Csongrád megyei épületének tetején, melynek monitorozási területe 50 km sugarú területet fed le. 2006., 2008. és 2010. évben a parlagfű pollenkoncentrációjának értéke az országos értékeket a szezon nagy részében felülmúlta, 2011-ben azonban alacsonyabb volt az idei országaos átlagértékeknél és az előző évek értékeinél is. 2005. augusztus végén (08.24-08.28.) volt pár nap az országos átlagnál magasabb terheléssel, 2007-ben szeptember közepén szintén egy hasonló időszak (09.11-09.15.) volt, míg 2009-ben az országos átlaggal megegyező értékeket mértek. 2010-ben a parlagfű augusztus végén, a többi allergén növény légköri pollenkoncentrációja április-májusban mutatta a legmagasabb értékeket (pázsitfűfélék, ernyősvirágzatúak, üröm-félék). Szegeden a 2011. évben hosszú ideig tartó csapdahiba (május 2-tól július 3-ig (9 hét) és július 13-tól 20-ig (8 nap)) miatt a pollenszezon nagy részéről nincs adatsor. A nyári gyomok – köztük a parlagfű és az üröm – virágzását nem, vagy csak kevéssé érintette a kiesés. A parlagfű összpollenszáma és a mért legmagasabb napi maximum értéke is ebben az évben alacsonyabb volt a 2010-ben mértnél és az idei országos

átlagértékeknél is. Az erős tüneteket kiváltó, nagyon magas terhelésű napok aránya kisebb volt, mint 2010-ben. A gombaspórák (Alternaria és Cladosporium) esetén 2005. és 2007. között magasabb, 2008. és 2010. között pedig az országos átlagnál alacsonyabb értékeket mértek a májustól október közepéig tartó időszakban. Az Alternaria csúcsidőszaka előző évben az idei csapdahiba miatt kieső időszakra esett, így szezonjának nagy részéről nincs elég adat. A csapdahiba utáni időszakról elmondható, hogy augusztusban inkább alacsonyabb, míg szeptemberben és októberben magasabb értékeket mértek, mint 2010-ben. A Cladosporium csúcsidőszaka a csapdahiba utánra tehető – és idén jelentősen magasabb terhelést mutat, mit 2010-ben. 7. számú melléklet Védett növény és állatfajok Védett növényfajok

Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum)

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

Sulyom (Trapa natans)

Réti iszalag (Clematis integrifolia)

Sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus)

Védett állatfajok Ízeltlábú fauna

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

Mezei futrinka (Carabus granulatus)

Díszes nünüke (Meloe decorus)

Puhatetsű fauna

Bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

Lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) Madár fauna

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

Holló (Corvus corax) Karabasólyom (Falco subbuteo) Emlős fauna

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Vakondok (Talpa europea)

Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. A Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. megbízásából az Olajterv Zrt. által készített környezetvédelmi engedély iránti kérelem, a Nabucco gázvezeték magyar-román országhatár és Tass közötti szakaszának megvalósításához benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A tervezett vezeték Makó közigazgatási területén Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001. (VI.28.) MÖKT rendelet alapján nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet.

8. számú melléklet Az egyes hulladékfajták leadási lehetőségei, átvett mennyiségek Kommunális hulladék átvétele: 2011 augusztustól az .A.S.A. bővítette engedélyét, így zöldhulladék beszállítása mellett kommunális hulladék átvételére is lehetőség van a komposztáló telepen. A nem hasznosítható hulladék a telepen erre a célra kijelölt tömörítős konténerbe kerül. A hulladék átvételi szolgáltatást térítés ellenében vehetik igénybe a lakosok, illetve intézmények, valamint vállalkozások. Az elmúlt időszakban minimális, mintegy 12 tonna kommunális hulladékbeszállítás történt. Lomtalanítás: a környezet védelmét figyelembe véve, a legoptimálisabb megoldás kiválasztása a lomtalanításra a város Képviselő-testületének és az .A.S.A. Kft. képviselőjének részvételével történik. A 2010. évi őszi lomtalanításkor 53 tonna hulladékot, a 2011. évi tavaszi és őszi lomtalanítás alkalmával összesen 133 tonna lomot szállított el a közszolgáltató. Zöldhulladék: a Makói Regionális Hulladéklerakóra beszállított zöldhulladék az A.S.A. hódmezővásárhelyi telephelyére kerül további kezelés (komposztálás) céljából. A lakosságtól 2011. január 1-től 2011. október 15-ig átvett zöldhulladék (ág, nyesedék, fű stb.) mennyisége 663,5 tonna volt. A rendszeres hulladékszállítás során a gyűjtőedény mellett kötegelve, vagy zsákokban elhelyezett zöldhulladékot a közszolgáltató 120 liter (0,12 m3) mennyiségben díjmentesen elszállítja. Szelektív gyűjtés: az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szorgalmazza a minél nagyobb szelektivitást és az újrahasznosítás arányának növelését. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyűjtőszigeteken elhelyezett szelektív hulladék olyan mértékben tartalmaz egyéb, oda nem illő anyagot, hogy a hasznosítható frakció kiválogatása lehetetlenné válik. Ezért a begyűjtött hulladék kommunális hulladéknak minősül és a hulladéklerakó telepen ártalmatlanításra kerül. A szelektív hulladékgyűjtés problémáinak megoldására 2011 áprilisában bevezetésre került a házhoz menő, havi gyakoriságú zsákos szelektív hulladékgyűjtés. Ezzel egy időben a szelektív hulladékgyűjtő szigetek átszervezésre kerültek, a sűrűn lakott övezetek közelébe, az Önkormányzat, továbbá oktatási intézmények udvarába. Ezzel egy időben megtörtént a szelektív hulladékgyűjtő szigetek átszervezése is. Makón jelenleg 19 db, négy hulladékfajta (papír, műanyag, üveg és fém italos doboz) elkülönített gyűjtésére kialakított szelektív gyűjtősziget található. Veszélyes hulladék: az Önkormányzat a lakosságot a veszélyes hulladékok begyűjtési módjáról a Makói Hírekben folyamatosan tájékoztatja. A használt étolaj elhelyezésének megoldása jelenleg folyamatban van. Építési hulladék: az építési hulladék elhelyezésére helyben a Hunaterra Kft. telephelyén van lehetőség 2007. június 1. óta térítés ellenében. Személygépjármű utánfutóval (egy futó mennyiségéig) az építési hulladék (beton, tégla, cserép, föld) díjmentes beszállítására van lehetősége a makói lakosoknak az .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. fent említett hódmezővásárhelyi telephelyén. Gyepmesteri telep A gyeptelep kettős funkciót tölt be, ellátja az állati hulladék kezelésével, ártalmatlanná tételével, valamint a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, átadásával (gazdának) vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvénynek megfelelően. Az Önkormányzat a törvényben rögzített kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról vállalkozási szerződés keretében gondoskodik. A Gyepmesteri telepet az Önkormányzat által alapított Makói Kommunális Nonprofit Kft. üzemelteti. Az állati hulladékok elszállítására és kezelésére a szolgáltatási szerződést az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel a Kft. közvetlenül köti meg és évente megújítja. A telepen az állati hulladék gyűjtése, tárolása zárható konténerekben, a szállítás a szerződésben foglalt gyűjtő, illetve céljáratokkal történik. 2009. évben 155,5 tonna, 2010. évben 172,9 tonna, 2011. október 31-ig 97,22 tonna állati hulladék került begyűjtésre, és elszállításra a telepről.

A Makói Kommunális Nonprofit Kft. a Határon Átnyúló Együttműködési Program kertében támogatást nyert a telep felújítására, melynek munkálatai 2011. év elején befejeződtek. A beruházás lehetőséget biztosított a befogott kóbor ebek átmeneti tárolási feltételeinek javítására. A telepen naponta átlagosan 4 db befogott kóbor eb található. 2009. évben 141, 2010. évben 215, 2011. október 31-ig 192 db kóbor jószág került befogásra, melyek jogszabály értelmében 14 napig vannak tartva. Amennyiben a 14 nap leteltével nem jelentkezik a befogott állat gazdája, úgy azt a hatósági állatorvos az előírásoknak megfelelően elaltatja. 2009-ben 14 db, 2010-ben 15 db kóbor jószág talált gazdára, 127 illetve 200 db pedig elaltatásra került, míg 2011. október 31-ig ezek a számok a következők szerint alakultak: 15 db kutya talált gazdára, 7 db megfigyelés alatt állt és 170 db került elaltatásra.