MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ
TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: I. 2-518/2009. Üi.: Horváth B.
Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Melléklet: -
Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésének e, pontja, valamint az 51. § (3) bekezdése alapján Makó város környezeti állapotának alakulásáról a Képviselő-testület és a lakosság részére a következő tájékoztatást adom:
TÁJÉKOZTATÓ A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ALAKULÁSÁRÓL 2009.
I. Bevezetés Makó Város Csongrád megye dél-keleti részén, a Maros jobb partján terül el. Kedvező területi adottságai miatt ősidők óta lakott terület. Természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot, az alföldi Marosszögi kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság nem haladja meg a 90 métert (87 és 90 méter között változik). A város és térségének éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és szélsőséges hőmérséklet jellemzi. Ebben a körzetben a legmagasabb a napsütéses órák száma ez évente magasabb, mint 2100 óra). A településre vonatkozó éves átlag csapadékmennyiség - a megelőző 100 éves adatok alapján 585 mm. Az idei év átlagosnak tekinthető, mivel Makó területére a 2009 . január 1. és október 31. közötti időszakban 357 mm csapadék hullott (2008. évben az évi csapadékmennyiség 573,9 mm volt). A város élete szorosan összekapcsolódik a mezőgazdasági termeléssel, a Marossal, mint vízi- illetve gyógyturizmus lehetőségével, valamint a városon áthaladó, nemzetközi jelentőségű IV. számú (43. sz. főút) Helsinki közlekedési folyosóval. II. Környezeti állapot II. 1. Felszíni vizek A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója. A folyó hazai szakaszán a kiegyenlített medret mindkét oldalon töltések kísérik. A meder általános szélessége 100 méter, mélysége 6-8 méter. A folyó vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. A folyó vízminősége széles skálán ingadozó. Az Alsó–Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -1...
Környezetvédelmi Laboratóriuma és a megyei ÁNTSZ közösen folyamatosan figyelemmel kíséri az élővizek, csatornák és holtágak vízminőségét és a Környezetvédelmi Közönségtájékoztató Rendszerrel folyamatos tájékoztatást nyújtanak az interneten keresztül a mérések eredményeiről. (http://atiktvf.zoldhatosag.hu/) Az észlelésekre országos törzshálózati, regionális és helyi jelentőségű mérőpontokon kerül sor, különböző rendszerességgel. Az országos törzshálózati szelvényekben jellemzően heti és kétheti gyakorisággal, más szelvényekben ettől ritkábban. A Maros-folyó makói szakaszán országos törzshálózati mintavételi hely üzemel. 2009. évben a vízminőség a Maroson a mérések alapján megfelelő volt. A vízminőség vizsgálatok viszont a vízkémiai, fizikai, biológiai összetevőire vonatkoznak, nincs egzakt mérési mód pl.: a víz színén érkező műanyag palackokra. Az elmúlt években sajnos több ilyen jellegű szennyezés érkezett a folyón, mely a folyó mentén kialakított hulladéklerakók gondatlan kialakításából és üzemeltetéséből adódó probléma. Tájékoztató a Verespatakra tervezett aranybányáról A beruházás engedélyezési eljárása 2007. évben az illetékes román környezetvédelmi szerv által felfüggesztésre került. A 2008-ban életbe lépő román közigazgatási törvény kimondta: egy felfüggesztés alatt álló jogi dokumentum, akkor is érvénytelen, ha azt a kiadó hatóság, újra kibocsátja. Ez azt jelentette, hogy a verespataki bányaterv elemzéséhez szükséges - korábban felfüggesztett területrendezési dokumentumot, hiába adta ki újra a romániai Fehér Megyei Önkormányzat, érvénytelenként kell kezelni. Így nem lehetett tovább folytatni a verespataki engedélyeztetési eljárást. A román Környezetvédelmi Minisztérium 2009. május 22-én értesítést küldött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére, melyben tájékoztatta a KvVM-et a Románia területén található Certej területrendezési tervéről, és megküldte az arról készült környezeti jelentést. Az értesítésben a román Környezetvédelmi Minisztérium kérte a magyar fél nyilatkozatát, hogy be kíván –e lépni terv környezeti vizsgálatának nemzetközi eljárásába. A csatolt területrendezési terv alapján a romániai Hunyad megyében található Felső-Csertés településhez közel, ettől É-Keletre arany, ezüst és egyéb fémek ércbányászatának felújítását, illetve bővítését tervezik. A tervezett tevékenyég a 2001/42/EK Európai Parlament és Tanács irányelve alapján Stratégiai Környezeti Vizsgálat köteles, mely eljárást a román hatóságok elindították. Az eljárás részeként az irányelv 7. cikke alapján, az esetleges határon átterjedő jelentős hatások vizsgálata kapcsán érkezett a megkeresés a magyar fél felé. A megkereséshez az előbb említett környezeti értékelést tartalmazó dokumentációt csatoltak. Tekintettel arra, hogy a bánya és ezen belül a gátak területi elhelyezkedése alapján csak a Maros folyó vízgyűjtőterülete érintett, így a Magyarországra átterjedő hatás csak a Maroson keresztül érkezhet, ezért a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokkal az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (továbbiakban ATI-KTVF) bízta meg. Az ATI-KTVF 2009. július 15-én írásban jelezte a román Környezetvédelmi Minisztérium felé Magyarország részvételi szándékát a nemzetközi Stratégai Környezeti Vizsgálati eljárásban, ezután értesítette az érintett magyar szerveket – így Makó Város Önkormányzatát is – és kérte az ügyre vonatkozó nyilatkozatukat, majd 2009. szeptember 24-én közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson Önkormányzatunk is képviseltette magát. A közmeghallgatást követően a Makói Kistérség jelen ügyben érintett településivel együttesen 2009. szeptember 29-én megküldte a rendelkezésre álló dokumentáció véleményezését. A véleményezésben kifejtésre került, hogy a rendelkezésre bocsátott anyag meglehetősen felületesen került összeállításra, abban lényegi alapadatok, vizsgálati szempontok hiányoztak, melyek az érdemi véleményezéshez nélkülözhetetlen. Javaslatként került megfogalmazásra, hogy a beruházás megvalósítása során a maros határvízi szakaszának monitorozása érdekében kerüljön kiépítésre egy rendszer, mivel jelentős kockázattal járó kinyerési technológiát (cianidos) terveznek alkalmazni a bányászat során. Továbbá kértük, hogy a szükséges kárelhárítási terv a Maros folyó magyarországi szakaszára vonatkozóan is kerüljön kidolgozásra. Az ATI-KTVF a tárgyban írt véleményét - az érintettek által küldött véleményekkel együtt – 2009. október 5-én továbbította a román szerv felé. Ezt követően az ATI-KTVF 2009. október 28-án értesítette Önkormányzatunkat, hogy a Románia HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -2...
Környezetvédelmi Minisztériuma megküldte a KvVM-nek az „Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben” című előzetes vizsgálati dokumentációt. Önkormányzatunk részéről az előzetes vizsgálati anyag véleményezése megtörtént, melyben kértük, hogy a beruházó az alkalmazni kívánt technológiai megoldások ismertetése során térjen ki másfajta megoldási módokra, tekintettel arra, hogy mindenképpen olyan technológiát kellene választania, amivel megelőzhető lenne egy természeti katasztrófa okozása. A beruházással, illetve a folyamatban lévő eljárással kapcsolatban a román fél 2009. november 19-én konzultációt szervez Temesváron, melyen Önkormányzatunk is képviselteti magát. II. 2. Felszín alatti vizek Makó város vízellátása a marosi hordalékkúptól független 200-500 méter mélységű rétegekből történik. A térség felszín alatti vízkészletei mennyiségi és minőségi szempontból védettek, ezért kiemelkedő feladat az ivóvízellátást szolgáló bázisok felmérése és védelme. A talajvízszint általában 24 méter mélységben van, de lakott területen a szennyvízszikkasztás hatására ez lényegesen magasabb (1,1-2,5 méter). Makó város vonatkozásában a vízellátást 12 db mélyfúrású kút biztosítja. A táblázatban kiemelt ammónium és arzén értékekről jelenleg elmondható, hogy mindkettő határérték felett van. Az ammónium és az arzén mennyisége lépi túl a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben rögzített határértékeket. Az uniós normák elérése érdekében létrejött a Dél –Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Konzorcium, melynek Makó Város Önkormányzata is részben tagja. A Konzorcium célja, hogy a Dél – Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programját koordinálja. Ezzel az igen nagy volumenű beruházással lehetőség nyílik a régió egész területén a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítására. Az elkészült koncepció alapján a Makói Kistérségben egységes vízdíjak mellett távvezetékek kiépítésével kerülne korszerűsítésre a vízellátás, a meglévő víztermelő kutak felhasználásával, a kitermelt víz tisztításával (arzén, bór, nitrogénvegyületek, stb.). 2009. november 2–án Önkormányzatunk értesült arról, hogy a Makó és Térsége Szennyvíz projekt az Európai Unió által is jóváhagyásra került, így ezen beruházás 2010-ben elindulhat, melynek eredményeként jelentősen csökkeni fog a felszín alatti vízbázis terhelése. A talaj és a felszín alatti vizek védelmében született - 2003. évi LXXXIX tv. alapján megalkotott helyi rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat környezetterhelési díjat ró azokra, akik nem kötnek rá a műszakilag elérhető szennyvízcsatornára. Makó területe rendkívül gazdag termálkincsben, jelenleg területén 6 db termálkút üzemel. Az elmúlt évben külső cég bevonásával lépések történtek a termálvízkészlet hasznosítására. A vonatkozó pályázat beadása megtörtént, annak elbírálása jelenleg van folyamatban. Sikeres pályázat eredményeként a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújul, továbbá kettő darab visszasajtoló kút lemélyítésére kerül sor. A fejlesztés a meglévő városi távhő rendszer fűtési energiájának előállítása érdekében kerülne kialakításra, a jelenlegi földgáz üzemű rendszer kiváltása érdekében. A projekt megvalósítása 2010. I. negyedévében kezdődik és várhatóan a 2010-2011-es fűtési idényben már üzemelni fog. II. 3. Levegőminőség Emisszió (kibocsátás) Makón a hasonló nagyságú kisvárosokhoz képest az összes kibocsátás mértéke alacsony. A városban a légszennyezés területén nagy ipari kibocsátókkal nem kell számolni. A Környezetvédelmi Felügyelőség legutolsó adatai szerint légszennyező tevékenységet végző cégek száma nem növekedett a városban. A jelenleg működő telepek a hatályos levegőtisztasági jogszabályi kereteknek megfelelnek, évente bevallást készítenek az általuk okozott kibocsátásról. A városban a kommunális kibocsátás az elmúlt évekhez képest növekedett, tekintettel a növekvő földgázdíjra, melynek eredményként a lakosság fűtési szokásai megváltoztak (az eddigi földgázfűtésről sokan áttértek a tűzifa és széntüzelésre). Ezen változás eredményeként a téli szezonban a levegő minősége az év többi részéhez képest romlik. A károsanyag kibocsátás jelentős része a 43. számú főút által bonyolított forgalomból származik. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -3...
A forgalomszámlálási adatok alapján egy átlagos napon közel 16 ezer gépjármű halad át a városon. Ez a probléma közvetlenül is érinti a lakosságot, hiszen a közlekedésből származó szennyezés életés mozgásterükben jelentkezik. Transzmisszió (terjedés) A térségben uralkodó szélirány az észak-nyugati, de az ellenkező irányú déli, dél-keleti szelek aránya is jelentős. A terjedés lehetősége a domborzati viszonyok (síkvidék) miatt az átlagosnál nagyobb mértékű.
Imisszió (szennyezési állapot) Háttérterhelés szempontjából Makó alacsonyan, illetve nem szennyezettnek tekinthető. A közlekedés miatt növekedett a városban a légszennyezettség, de a Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint ez az egészségügyi határérték alatt marad. A Környezetvédelmi Hatóság által Makó területén a Széchenyi tér 7 szám alatt (Irodaház épület) került elhelyezésre a levegő szennyezettségét mérő állomás. Ez ülepedő port (2009. évben 0,6-11 g/m3*30 nap között alakult, ami az értékelési skálán a jó minősítést kapta), kén-dioxidot, (2009. évben 1-5 μg/m3, ami a kiváló minősítést kapta) és nitrogén-dioxidot mér (2009. évben 4-66 μg/m3, az előző évi 7-68-al szemben, ami a mérések alapján kiváló minősítés kapott). II. 4. Termőföld Makó környékének talajait a Maros folyó által létrehozott öntésföldek, réti öntés, illetve réti talajok jellemzik. A folyótól távolabb jó minőségű csernozjom talajok találhatóak. A Maros jelenlegi hordaléka iszap, illetve iszapos homok, az ezen képződött nyers öntéstalajok jó vízgazdálkodásúak, szénsavas meszet tartalmaznak, jó termékenységűek. Meg kell említeni a Dél-alföld számos nagyobb településére jellemző, ún. szennyezés-lencsét, mely egyrészt az intenzív mezőgazdasági termelés növényvédőszer-felhasználásának, másrészt a városiasodás kísérőjelenségeként jelentkező koncentrált kommunális-szennyezés hatására városunk alatt is kialakult. Konkrét talajszennyező forrásként meghatározóak a házi emésztők és szikkasztók, valamint az a 14 jelentősebb illegális hulladéklerakó hely, melyek rekultivációja igen fontos feladat. Ezen illegális lerakók felszámolására Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be a KvVM felé, azonban a felhívásra beérkezett magas számú igényre tekintettel ezek felszámolására nem nyertünk támogatást. A város külterületén található régi szilárdhulladék-lerakó rekultivációjára Önkormányzatunk környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, melynek megvalósítására Makó városa a DAREH tagjaként pályázatot nyújtott be. A DAREH a projekt előkészítésére 297 MFt támogatásban részesült, mely összeg a DAREH tagönkormányzatainak összes rekultiválandó lerakójának előkészítését hivatott finanszírozni. A talaj eróziója Makó térségében is jelentkező probléma (bár ez inkább homokos talajok esetén okoz gondot), ennek elkerülés érdekében a mezővédő fasorok telepítése lehet megoldás. II. 5. Zaj-és rezgésterhelés Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a jegyző látja el. A zaj és rezgésterhelés Makón elsősorban a 43. számú főút mentén keletkezik. Az átmenő forgalom igen nagy, időszakosan kiemelkedő, mely a fűút közvetlen közelében található építményeket, illetve az abban élők egészségét hosszú távon jelentősen károsíthatja. Makó Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten kiemelten próbálja enyhíteni a főút okozta terhelést. Az elmúlt években több intézkedés történt a főút makói átkelési szakaszának sebességkorlátozására (körforgalmak kiépítése, 40 km/h éjszakai sebességkorlátozás bevezetése, sebességmérők kihelyezése). A főút mentén rendszeres rendőrségi ellenőrzés történik a gyorshajtók kiszűrése érdekében. A település területén az ipari zajkibocsátás nem jellemző. Kereskedelmi, vendéglátási és településüzemeltetési zajterhelés azonban jelen van a városban, ezek működése során tapasztalható az esetleges káros zajhatások kivizsgálása mely (írásos) lakossági bejelentés alapján történik. A bejelentéseket a Műszaki Iroda akusztikai szakértő bevonásával vizsgálja ki, aki az érintett kereskedelmi, vendéglátóhely, egyéb egységben zajterhelési mérését végez. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -4...
Az Önkormányzat a helyi rendeletben megszabott határérték túllépése esetén határozatban korlátozza a zajkibocsátást, vagy az egység nyitvatartási idejét. A Műszaki Irodához Makó város területére vonatkozóan 2009. évben ezidáig nem érkezett be zajterhelési bejelentés. II. 6. Természeti értékek, védett területek Makó város a Maros 49 km-es magyarországi szakaszának 2.332 ha-os völgyében fekszik. Ez különleges adottság és kiemelt védelmet igényel. A területen illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Makón a Csanádi Puszták és a Maros Ártér elnevezésű területi egységen belül a Környezetvédelmi Miniszter 8006/2001. KöM tájékoztatójában a védett szikes tavak jegyzékében foglaltak alapján a makói 655,6 ha kiterjedésű terület Déli Szikesek Természetvédelmi Terület elnevezéssel került természetvédelmi oltalom alá. Kijelölésre került továbbá (az országos hálózathoz kapcsolódóan) a Natura 2000 terület is. Különleges Madárvédelmi Területek (SPA): Vásárhelyi- és Csanádi-puszta. Kiemelt jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területnek jelölt területek: Vásárhelyi- és Csanádi-gyepek, Száraz-ér, Maros. Makó Város Önkormányzatának 18/2001. (VI.28.) Makó ör. rendelete tartalmazza a város kiemelten védendő összefüggő zöldterületeinek felsorolását, valamint a helyi jelentőségű védett természeti értékek listáját. A Maros folyó Makó-Landori hullámterén telepített erdők mind botanikailag, mind zoológiailag eltérnek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az elkülönülés a Maros folyó által teremtett feltételekkel (sajátos mikroklíma, szállított hordalékanyagok) indokolható. Az erdőt alkotó tölgy-szil-kőrisliget társulás természet közelinek számít. Állatai közül az ízeltlábú és puhatestű fauna, valamint a gazdag énekesmadarak - köztük különleges érték a holló - ezen kívül még a kabasólyom és a vörös vércse érdemel említést. Makón a városi zöldterületek aránya 6,2%, ami a hasonló méretű települések viszonyában közepesnek mondható. A belterületen lévő utcák 98%-a fasorral kísért, míg külterületen ez csak 25%. A közterületen lévő fák védelme érdekében a fakivágás engedélyhez kötött tevékenység, melynek kiadása jegyzői hatáskör. Az Önkormányzathoz 2009. évben október 31-ig 54 db fakivágási engedély iránti kérelem érkezett be. A kérelmek elbírálása a városi főkertész szakmai javaslata alapján történik. 2009. évben 221 db babafa, valamint a játszótér fejlesztések során 14 db fa és 780 db cserje került elültetésre, növelve ezzel az egységes fasorok és megújított ápolt közterületek számát. II. 7. Pollenterhelés Az ország más területeihez hasonlóan súlyos egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései közül a parlagfű (Ambrosia elatior) mennyisége minden nyár végén magasan a 100 db/m3 felett van, ez a légköri összes pollenmennyiség 90%-át teszi ki. A parlagfű a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegőben már 5 db/m3 is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását. A parlagfű pollen küszöbértéke egészséges szervezetnél 50 db/m3. Ebben az évben az allergén növények légköri pollenkoncentrációja április-májusban, a parlagfűé a 31. és 33. héten tetőzött. Jellemző gyakori allergének voltak még: -április-október időszakban a pázsitfűfélék, -május-november időszakban az ernyősvirágzatúak, valamint -július-október hónapok között az üröm-félék. Az elmúlt évekhez hasonlóan jelentős tömegben képviseltették magukat a külsőtéri, allergiát kiváltó gombaspórák (Alternaria és Cladosporium). Az Önkormányzat a közterületeken folyamatos kaszálással próbálja az egyre agresszívebb gyomnövények elterjedését megakadályozni. Makó térségében az év folyamán az országos átlagértékektől alacsonyabb pollenterhelés volt jellemző. Önkormányzatunknak jogszabály szerint meghatározott feladataként kéthetenkénti jelentési kötelezettsége volt 2009-ben is az ÁNTSZ felé, melyben a várost érintő parlagfű információkat, eljárásokat kellett jelenteni. A parlagfű szezon lezárultával önkormányzatunk az éves jelentési kötelezettségének is eleget tett. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -5...
Az adatszolgáltatás eredményei: Adatszolgáltatási kötelezettség időszaka: 2009. július 17-től 2009. október 23-ig Lakossági bejelentések száma összesen: 11 darab (110m2) Hivatalból (saját észlelés):Más hivatal megkeresése:Értesítés, felszólítás: 11 darab (110m2) Növényvédelmi bírság:Közérdekű védekezés elrendelése:Közérdekű védekezés végrehajtása:Önkormányzatunk a parlagfű-mentesítés népszerűsítése érdekében több alkalommal a helyi újságon keresztül tájékoztatta a lakosságot annak fontosságáról. Emellett e témában az oktatási intézményekben plakátok, szórólapok kerültek elhelyezésre a gyermekek tudatos szemléletformálása érdekében. II. 8. Infrastruktúra Ivóvíz ellátás A városi ivóvízvezeték hálózatát 166 km fő- és gerincvezeték, továbbá 66,5 km bekötővezeték alkotja. Makón a 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően meglévő vízbekötések száma 9.379 db tömbökre vonatkoztatva. 2009. január 1. és 2009. szeptember 30. között az új vízbekötések száma 8 db volt. Nagy gond, hogy igen magas a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok száma (1.850 db). Az ivóvízvezetékek átlagos életkora 35 év, a vízmérők korszerűek, a bekötések állapota kielégítő, a gerincvezetékek állapota azonban nem megfelelő, több mint 7 km vezeték rekonstrukciója sürgősen elvégzendő. A legkritikusabb helyzet a kutak gyűjtővezetékeinél van. Az alaplétesítmények (kutak, víztárolók, víztorony, szivattyúk, stb.) állapota jó, a víztoronynál UV szűrős tisztítóberendezés beépítése történt meg az üzemeltető segítségével. A berendezés célja a víz fertőtlenítése a központi létesítménynél a kiegyensúlyozottabb vízminőség érdekében. Az uniós jogharmonizáció részeként módosultak az ivóvíz-minőségi követelmények. Ezen követelmények betartása, műszaki megvalósulása érdekében alakult meg a Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium, mely magába foglalja az egész dél-alföldi térség több, mint 200 települését. Elindultak a tervezési programok, melyre 1,5 Mrd. Ft-ot nyert a Konzorcium a Nagyprojekt Előkészítő Alapból. A Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium által lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében 2007. augusztus 2-án nyertesként kihirdetette és megbízta AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. által vezetett tervezői konzorciumot az előkészítő munkarészek elkészítésével. A tervezői konzorcium feladata többek között, hogy a Makói Kistérség ivóvízhálózatával kapcsolatos műszaki megoldások elvi engedélyes terveit elkészítse, és azokra az elvi engedélyeket beszerezze. Az önkormányzatok következő feladata az engedélyes tervek megismerése, elfogadása után a társulás létrehozása, mely a projekt megvalósítása céljából benyújtja a pályázatot KEOP forrásra. A társulások létrehozása határidőhöz kötött (2009. december 15.), melynek teljesítése érdekében a Kistérség településeivel egyeztető tárgyalások folynak. A KEOP pályázat benyújtási határideje 2010. június 30. Szennyvízkezelés Makón a 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően meglévő csatornabekötések száma 911 db tömbökre vonatkoztatva. 2009. január 1. és 2009. szeptember 30. között az új csatornabekötések száma 3 db volt. A működő szennyvízhálózat hossza 48,5 km, a szennyvízcsatornák átlagos életkora 23 év. A 2001. évben épített csatornák, és az új szennyvíztisztító minősége a magyar átlagot meghaladja. Az 1963-ban üzembe helyezett ún. ipari szennyvízcsatorna felújítása mára szükségessé vált. A még működő szennyvíz szikkasztó aknák becsült száma 5.000 db. Makó város vízfogyasztása 2008-ban 1.140.684 m3, 2009. szeptember 30-ig 868.000 m3. A keletkező szennyvíz mennyisége, ami elvezetésre és tisztításra került: 2008 évben 600.806 m3, 2009. szeptember 30-ig 399.181 m3. A szikkasztott szennyvíz becsült részaránya 32%. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -6...
A tisztított szennyvíz minősége minden esetben megfelel az előírásoknak, befogadója a Maros folyó. A Makói szennyvíztisztító telepen a jelenleg működő iszapkezelés kizárólag a keletkező fölösiszap sűrítésére és víztelenítésére irányul. Nem történik olyan kezelés, amely az iszap szárazanyagtartalmának további csökkentését eredményezné. Az ICEAS műtárgyakban keletkező fölösiszapot szivattyúk emelik a sűrítő műtárgyba. A telepen 1 iszapsűrítő műtárgy van. A sűrített iszap szárazanyag tartalma 2-2,5 %. Az iszap víztelenítést iszapcentrifuga végzi. A nagyobb szárazanyag tartalom elérése érdekében a centrifuga előtt polielektrolitot adagolnak az iszaphoz. A centrifugából kikerülő 20-23 % szárazanyagtartalmú iszap konténerben gyűlik össze, amely tengelyen kerül ki a Bio-Pannónia Kft. által üzemeltetett Makói Hulladéklerakó telepre, ami 2008. évben 588.360 kg, 2009. július 31ig 110.840 kg víztelenített iszapot jelent. A keletkező szennyvíziszap minőségi paraméterei szerint mezőgazdasági felhasználásra alkalmas. Azt a mennyiséget, amit a komposztáló műszaki paraméterei miatt fogadni nem tud, a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével a depótéren helyezik el. Makó és 5 környező település komplex szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerének kiépítésére KEOP forrásra pályázat került benyújtásra, mely pályázatot az Európai Unió 2009. november 2-án jóváhagyott. Ennek ismeretében megkezdődhet a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás megindítása. A beruházás várható kezdési időpontja: 2010. I. féléve. Csapadékvíz elvezetés Makó földrajzi elhelyezkedése (az Alföld egyik legmélyebb pontja) és a szélsőséges időjárás (aszály és árvizek) teszik kiemelten szükségessé a belvízmentesítést és a csapadék elvezető hálózat rendeltetésszerű használatát, karbantartását. A város ár és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába tartozik. A városban továbbra is élő problémaként jelentkezik, hogy sokan a csapadékvíz-elvezető csatornákba vezetik a szennyvizet. A közterület-felügyelők hivatalból, és bejelentésre is eljárnak, ellenőriznek, figyelmeztetnek, majd szükség esetén eljárást indítanak. A város belterületén kb. 180 km nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatorna gyűjti össze a lehulló csapadékvizet kb. 1.200 ha–on. Négy főgyűjtő csatorna (Nagyér, Bethlen utcai, Vitahalmi, Honvéd) 33 km hosszan szállítja tovább a befogadó csatornákon (Gacsibai, Jángori és Ardicsi) keresztül a makói főcsatornába az összegyűjtött vizet. Majd innen déli irányba továbbhaladva jut a Maros jobb parti árvízvédelmi töltéséig, onnan szivattyús átemeléssel jut a víz a Marosba. A csatorna sűrűség 2,8 km/km2. A csatornák állapota megfelelő, funkcióját szükség esetén rendeltetésszerűen ellátja, folyamatos karbantartása nélkülözhetetlen. 2009. évben közmunkás munkavégzés keretében a városi (nyílt szelvényű) gyűjtő csatornák karbantartási munkái megtörténtek. Önkormányzatunk az elmúlt három évben kiemelt figyelmet fordított a bel- és külterületi vízrendezési koncepciók, illetve vízjogi engedélyes tervek elkészítésére, tekintettel a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekre. 2009. évben elkészült a települési vízkárelhárítási terv aktualizálása is, mely az esetlegesen kialakuló havária helyzetek kezelését szabályozza. A 2007-2008-as években az Önkormányzati Minisztériumtól kapott támogatások révén 15 km csatorna felújítására kerülhetett sor, mely a teljes hálózat 8,3 %-a. (2007-ben 9,668 km, 2008-ban 5,292 km – Összesen: 14,96 km) 2009. november 6-tól 10-ig mintegy 57 mm csapadék zúdult a városra, ezzel vis maior helyzetet okozva. Azonnal szükségessé vált a Wekerle utcai zárt csatornaszakasz bontása, a szomszédos ingatlanok kármentése érdekében. Tekintettel a kialakult helyzetre, 2009. november 10-én I. fokú belvízvédelmi készültség került elrendelésre, melynek visszavonása 4 nappal később történt meg. Közlekedési hálózat Makó város infrastrukturális szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A város belterületén az önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 124,4 km, ebből 119,597 km burkolt, ez a teljes szakasz 96,2 %. 2009. évben önkormányzatunk rendkívüli beruházási tartalék forrásból 23 MFt értékben 0,6 km hosszban elkészítette a Kmetty Bem, valamint a Sarkantyú utcák aszfaltburkolatát, növelve ezzel a városi burkolt úthálózat felületét. A burkolt utak karbantartása (kátyúzás, útburkolati jel festés) 2009. évben is elkészült, azonban tekintettel az utak állapotára azok folyamatos gondozást, karbantartást igényelnek. A településen 2008. évben 9,2 km hosszban épült kerékpárút, melynek további fejlesztése jelenleg is HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -7...
folyamatban van (Aradi utca - Wekerle u-tól - FÉG Gyáregységig). Jelenleg a város kerékpárúthálózata mintegy 13 km hosszúságú. Makón 275 km kiépített járdafelület található, melynek a több éve tartó ütemezett fejlesztéseknek köszönhetően 20%-a (55 km) felújításra került. A városi parkoló felületek nagysága és 10.478 m2. Szintén 2009. évben a város belterületén 10.346 m2 járda térkő, illetve beton burkolatú felújítása történt meg. A település területén - a Magyar Közút Nonprofit Kft. kezelésében - lévő állami utak hossza 14,2 km. Ezen utak közül a Lonovics sugárút 2009. évben teljeskörűen felújításra került, valamint várhatóan 2010. tavaszán megkezdődik a 4424. jelű (Királyhegyesi) út teljeskörű felújítása is (melynek kezdő pontja az Úri utcai körforgalmi csomópont- a végpontja pedig a jelenleg építés alatt álló M43-as autópálya elkerülő útjától számított 500 m). A 43-as főút burkolata a megnövekedett forgalom miatt erősen megrongálódott. A 43-as főúton 2008. évben jelentős felújítási munkák történtek, melyek nem érintették annak Makó szakaszát. Tekintettel arra, hogy a 43. sz főutat keresztező városi közlekedés biztonságát jelentősen rontja a főút rossz minőségi állapota, ezért lépések történtek ezen állapot megszüntetése érdekében. A város közigazgatási határán 2 híd található a Maros folyó felett, az egyiken a 43-as számú főút halad át, a vasúti hidat a MÁV kezeli. A hidak állapotvizsgálatát az üzemeltetők évente elvégzik. Az M43-as autópálya makói szakaszának, valamint az autópályát a 43-as főúttal összekötő szakasznak az építése 2008. júliusában kezdődött meg. Az autópálya kivitelezője a makói szakaszon az M43 Maroslele Konzorcium, az összekötő úté a Doprastav a.s. Az autópálya kivitelezése a tervek szerint halad, annak szerződés szerinti befejezésének határideje: 2010. augusztus 31. II.9 Hulladékkezelés A Makói Regionális Hulladéklerakó Telep A 2000. évi XLIII. tv. és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, hulladék lerakásról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését, valamint a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók felszámolását. A Makói Regionális Hulladéklerakó 1999. szeptembere óta működik a Bio-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. kezelésében (korábban Becker-Pannónia Kft.), mely céggel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött. A szerződés időtartama 10 évre szól. A jelenlegi szolgáltató rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel (IPPC). Az engedély 15 évig érvényes. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati szerződés az év végével lejár, ezért az idei év július hónapban közbeszerzési eljárás került kiírásra a feladat következő 10 évre történő ellátása érdekében. A jelenleg üzemelő hulladéklerakó telep összes területe 4 ha, ezen 2 kazetta helyezhető el Jelenleg 1 kazetta került megépítésre 2 ha-os területen, melynek hulladék befogadó képessége 270.000 m3 . A lerakón egy 500 m3-es csurgalékvíz tároló rendszer is kialakításra került. Jelenleg kb. 172.395 t hulladék van a telepen (1999. szept. – 2009 október.). A hulladék jelentős hányada kb. 2/3-a kommunális eredetű, valamint 1/3-a építési törmelék és föld. A depót évi 12.000 t hulladék beszállítására tervezték, ezt a működés megkezdése óta folyamatosan meghaladta a tényleges beszállítás. Az adatok alapján a lerakó 1. kazettája 15 év alatt telik meg. A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége az elkövetkező években egyre jobban növekedni fog. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szorgalmazza a minél nagyobb szelektivitást és az újrahasznosítás arányának növelését. Városunkban jelenleg 21 gyűjtőponton találkozhatunk szelektívgyűjtő konténerekkel. A gyűjtés és kezelés hatékonyabbá tétele érdekében a Szolgáltató üzembe helyezett egy kétaknás bálázó gépet, valamint egy cserélhető nagyméretű üveggyűjtő konténert. A szelektíven gyűjtött hulladék a telepen további osztályozásra kerül, majd fajtánként elszállítják újrahasznosításra. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások igen költségesek, ezért kezdeményezés indult az egész Dél - Alföldet felölelő hulladékgazdálkodási projekt kidolgozására és beindítására is. A KEOP 1.1.1. kiírására a DAREH részként Makó Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására. Az építési hulladék elhelyezésére a Hunaterra Kft. telephelyén van lehetőség 2007. június 1. óta. Így
HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -8...
sikerült csökkenteni a Makói Regionális Hulladéklerakón a beszállított hulladékot, csökkentve annak terhelését. Az elektronikai hulladék begyűjtését a Bio-Pannónia Kft. végezte el 2009. évben.
Komposztáló telep A Makói Regionális Hulladéklerakón kialakításra került egy szárazeljárásos komposztáló technológia. Jelenleg a rendszer működik, szennyvíziszap és kerti (park) zöldhulladék komposztálása folyik. Az országos felmérés szerint a lerakókra szállított települési hulladék 35%-át teszi ki biológiai úton lebomló anyag. Sajnos a komposzt értékesítése országosan sem működik megfelelően, a lakossági felhasználás még nem terjedt el. Ennek oka az, hogy viszolyognak a hulladéknak nevezett (habár nem az) szervesanyag felhasználásától. A komposztáló üzem kiemelt jelentőségű, hiszen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 56 § (7) bekezdése, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírja a depóba lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségének csökkentését. Mindezt a lakossági komposztálási program elindítása is elősegíti, melynek keretein belül 450 db komposztáló edény került beszerzése. A lakosság ezen komposztáló edényeket az Önkormányzat Vagyongazdálkodási és Beszerzési Irodáján keresztül igényelheti. Gyepmesteri telep A gyeptelep kettős funkciót tölt be, ellátja az állati hulladék kezelésével, ártalmatlanná tételével, valamint a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvénynek megfelelően. Az Önkormányzat a törvényben rögzített kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról (gyepmesteri telep üzemeltetése, feladatok ellátása, állati hulladékok gyűjtése, elszállítása) vállalkozási szerződés keretében gondoskodik. A Gyepmesteri telepet az Önkormányzat által alapított Makói Kommunális Nonprofit Kft. üzemelteti. Az állati hulladékok elszállítására és kezelésére a szolgáltatási szerződést az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Hódmezővásárhelyi gyárával a Kft. közvetlenül köti meg és évente megújítja. A telepen az állati hulladék gyűjtése, tárolása zárható konténerekben, a szállítás a szerződésben foglalt gyűjtő illetve céljáratokkal történik. A telep infrastrukturális állapota az elmúlt évkehez képest rossz, az ivóvízellátás és szilárd burkolatú bekötőút hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Átlagosan 4 db. befogott kóbor eb található a telepen, naponta kétszeri etetéssel, naponkénti almozással, különálló, jól zárható kenellekben. 2009. évben szeptember 30.-ig 166 kóbor jószág került befogásra, jogszabály értelmében 14 napig vannak tartva. A gyepmesteri telepre beszállított állatokról tájékoztató jelenik meg a Makói Hírekben. Ha a 14 nap leteltével nem jelentkezik az állat gazdája, a befogott kóbor állatot hatósági állatorvos az előírásoknak megfelelően elaltatja. A 166 kóbor jószágból 19 talált gazdára, 147 pedig elaltatásra került. Az állati hulladékok a gyepmesteri telepen képződött mennyisége 2008. évben 147,5 tonna, 2009. július 31-ig 95 tonna volt. III. Környezetvédelmi Program, Hulladékgazdálkodási Terv Az 1995. évi LIII. tv. és a 2000. évi XLIII. tv. előírásai szerint 2004-ben készült el a Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv Makó és Térsége vonatkozásában, mely 2010-ig fogalmaz meg a környezetvédelem terén teljesítendő feladatokat, célokat a Kistérség teleülései számára. A terveket a Terra Studio Kft. készítette a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. megbízásából, pályázati forrásból a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztési Programjának projektelemeként. A program és a terv egy egységként kezeli a makói térséget, egységes megoldást és feladatokat dolgozott ki a problémák megoldására. Ezen koncepció felülvizsgálata két évente ajánlott. A Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv legutóbbi felülvizsgálata 2009. évben történt meg. A hulladékgazdálkodási tervek elkészítési kötelezettségének nem csak az Önkormányzat tett eleget, a HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -9...
város jelentős hulladéktermelő cégei (Makó -Térségi Víziközmű Kft., Makói Hagymakertész Kft., Füstöltkolbász Kft., VGM MAGÉP Kft., ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. ) is elkészítették egyedi hulladékgazdálkodási terveiket. IV. Összefoglalás A tájékoztató összefoglalásaként elmondható, hogy a tavalyi évhez képest a város környezeti állapota nem romlott. Tovább folytatódtak azon programok előkészítései, kivitelezései, melyek a környezet állapotának javítása szempontjából a legfontosabbak: szennyvíz, ivóvíz és hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztéseinek előkészítése, az autópálya építés kivitelezése, valamint az alternatív energia (termál) felhasználás előkészítése. Tekintettel a 2007-2013-as fejlesztési időszakra a város területén ezidáig is jelentős beruházások valósultak meg (9,2 km kerékpárút építés, 15 km csapadékvíz csatorna rekonstrukció, stb.), melyek jelentősen javítják a településen élők környezeti állapotát, ezért kijelenthető, hogy Makó Város Önkormányzata 2009. évben is nagy lépést tett a patinás, élhetőbb kisváros kialakítása érdekében. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda Az előterjesztésben foglaltakkal egyetértek: Nagy György József Mezőgazdasági, közbiztonsági és környezetvédelmi részfeladatokat ellátó tanácsnok Makó, 2009. november 12.
Dr. Bánfi Margit jegyző
HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL:
[email protected] -1...