HÍREK
Makó Város Önkormányzatának információs lapja XVIII. évfolyam, különszám 2015. október 22.
MAKÓ – 1956 Makón a forradalom lényegében október 26-án kezdődött. Egymást követték a tüntetések. Napok alatt kialakult a forradalom intézményrendszere. November elején rend és nyugalom uralta a várost. Mindennek a szovjet tankok november 9-én vetettek véget. Október 24-én érkezett a hír Makóra, Pesten kitört a forradalom. Az emberek csoportokba verődve izgatottan beszélgettek az eseményekről. Másnap Gerő lemondása után a házakat föllobogózták. Szesztilalmat rendeltek el. Október 26-án az előző nap parlamenti gyilkos sortűz elleni tiltakozásképpen a gimnáziumra gyászlobogót tűztek ki, a diákok gyászszalagos kokárdát hordtak. Néma tüntetés indult a gimnáziumból a Kossuth–szoborhoz. Csatlakozott ehhez a gépgyári munkásság, a Kereskedelmi technikum és az MTH diáksága. A szobornál elhangzott a Himnusz, Institóris Ildikó elszavalta a Nemzeti dalt, a szobrot megkoszorúzták és talpazatánál egy Kossuth–címert helyeztek el. Elénekelték a Szózatot, majd a diákság rendben elvonult. Délután 2–3 óra körül a makói nép ledöntötte a szovjet hősi emlékművet. Este mintegy kétszáz fős tömeg fegyvert követelt a rendőrség és a tanácselnök háza előtt, eredménytelenül. Még ezen a na-
pon a pártbizottságok tábláit összetörték, a Magyar–Szovjet Társaság helyiségéből a képeket, szobrokat kihajigálták. Október 27-én nem volt tanítás. Kijárási tilalmat rendeltek el este 6-tól reggel 5-ig. A kijárási tilalom ellenére este tüntetést tartottak, amit a rendőrség szétzavart. A nap folyamán a gépgyárban munkástanácsot választottak. Elnöke Dr. Tóth Ferenc kereskedelmi osztályvezető. Október 28-án parasztgyűlés volt a városi tanács előtt. Követelték a földek, házak visszaadását, a beadás eltörlését. A résztvevők paraszttanácsot választottak. Egyes állami és pártvezetők bujkáltak. Este tüntettek a rendőrség előtt, követelték az előző napi tüntetést szétverő Kovács őrsparancsnok leváltását. Fazekas Lajos rendőrkapitány és a tüntetők képviselői közös nyilatkozatot írtak alá a rend fenntartásáról. Ezután a Kossuth–szoborhoz vonultak. A nap folyamán megszületett az iparostanács 12 pontja. Október 29-én délelőtt 11 órakor gyűlést tartottak a Kossuth–szobornál a Nemzeti Bizottság megválasztása ügyében. A jelenlevők elhatározták, hogy másnap 3 órakor lesz a Nemzeti Bizottság megválasztása. Sokszorosították a makói ifjúság 22 pontját. Földházi Imre tanácselnök lemondott, és elhagyta a várost. Október 30-án délután 3 óra körül 6–8 ezer ember a főtéren közfelkiáltással megválasztotta a forradalom legfőbb szer-
vét, a városi Nemzeti Bizottságot. Másnap a tanácsi dolgozók esküdt tettek a bizottságnak. Megalakult a makói Forradalmi Ifjúsági Szövetség. Elnök Hári István, alelnök Horváth Sándor, titkár Endreffy Iván. Megszervezték a nemzetőrséget. Majd’ minden üzemben, intézménynél és munkahelyen megalakultak a munkástanácsok. November 1-je a városban teljes nyugalomban telt. A szerveződő kommunista ellentámadás jegyében november 2-án megalakult az MSZMP makói szervezete. November 3-án a makóiak élelmiszert szállító teherautókat indítottak Budapestre. November 4-én megindult a szovjet támadásMagyarország ellen. November 5–8. között a városban vásárlási láz lett úrrá, egyébként teljes a csönd. Két régi elvtárs Szegedre utazott kérni az ottani pártszervezet segítségét a makói viszonyok megváltoztatásában. Megnyugtató választ kapnak, és azt az utasítást, hogy éjjel legyenek bent a pártbizottságon. November 9-én éjszaka három szegedi kommunista vezetésével öt szovjet tank érkezett Makóra. Mire a város felébredt, már tank állt a városi tanács, a járási tanács, a rendőrség, a posta és a városi pártbizottság előtt. Ezzel lényegében végetért a szabadság Makón. November 21-én a Nemzeti Bizottságot is fölszámolták, elnökhelyettesét, Kiss Ernőt Szegedre szállították. HalmágyiPál
2
2015. október 22.
HÍREK
MEGTORLÁS A GIMNÁZIUMBAN A szovjet katonaság segítségével hatalomra került kommunista rezsim kegyetlenül bosszút állt a felkelőkön. Makón nem kímélte a gimnazista ifjúságot sem. Az iskolából három gyereket kizártak, másokat megintettek, sokan elmenekültek. Október 26. volt a makói forradalmi események legfontosabb napja. Ebben meghatározó szerepet játszott a gimnáziumi ifjúság. A tanulók ott voltak a Kossuth–szobornál tartott nagygyűlésen, a szovjet emlékmű ledöntésénél. Az ifjak közül Institóris Ildikó a makói történések ikonikus alakja. Szinte mindenki tudja, hogy ő volt az a csinos, bátor, fiatal lány, aki a Kossuth–szobornál összegyűlt tömeg előtt elszavalta a Nemzeti dalt, és az emberek vele együtt kiáltották: „Rabok tovább nem leszünk!” A szovjet katonai segítséggel hatalomra jutott kommunista rezsim is tudott erről, legfontosabb célja a megtorlás volt. 1957. február 23-án razziát tartottak a gimnáziumban. Lázító iratokat koboztak el, melyek „alkalmasak voltak a tanulók bomlasztására.” A pufajkás, fegyvereskar-
hatalmisták berontottak az osztályokba. A diákokat megmotozták. Falhoz állították őket, kezüket fel kellett tartaniuk. A gyerekek és tanárok sápadtan, halálra rémülve tűrték mindezt. Több diákot elvittek, köztük Institóris Ildikót. A fiúk némelyikét kegyetlenül megverték, a lányokat nem bántották. Ők lettek a „makói srácok.” Dr. Tóth Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy végül három tanulót kizártak, ötöt intéssel büntettek. Tíz tanuló külföldre távozott, szülei kívánságára pedig 16 tanuló hagyta ott a gimnáziumot. Karrierlehetőségek semmisültek meg egy pillanat alatt. Hősi magatartásuk megörökítésére 2006-ban, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján emléktáblát avattak a József Attila Gimnázium falán. A tábla ugyan „csak” Institóris Ildikót említi, de mindenkinek emléket állít, akik az intézményből megtorlást szenvedtek. A tábla avatásakor Fazekas Lajos, az egykori gimnazistatárs ezeket mondta: a megtorlás „különböző mértékben valamennyiünket sújtotta. Leginkább a közülünk legkiválóbbat: Institóris Ildikót. Ő nemcsak a diáktüntetéseknek volt a lelke, ő később is a forra-
dalomért dolgozott… ez pecsételte meg a sorsát: őt, a legtehetségesebbet, legértékesebbet kizárták az ország középiskoláiból, nem engedték továbbtanulni, kibontakozni.” Elégtételt az emléktáblán kívül kegyeletünk szolgáltat nekik.
templomba járunk, és ha a kommunista hatalomtól eltérően gondolkodunk. A kopjafák őrzik az áldozatok emlékét. Az álA Csanád vezér téri kopjafák az 1956- dozatokét, akikről ma már biztosan elmondos forradalom és szabadságharc em- hatjuk, nem hiába adták oda gyakran a legtöblékét őrzik, ünnepeink legintimebb tere. 1996-ban állították. Jámborné Balogh Tünde tervei alapján Szügyi László fafaragó mester készítette. A Csanád vezér téren három kopjafa őrzi az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, és hirdeti a dicső tetteket, melyek 59 évvel ezelőtt az egész világot csodálatba ejtették. Hirdeti, hogy megint világraszóló tettet vittünk végbe mi, magyarok. Népünk a világ legnagyobb és legerősebb hadseregével, a Vörös Hadsereggel szembeszállva néhány röpke napra kivívta a szabadságot, és ennek a szabadságnak itt, Makón is részesei voltunk. Néhány napi önfeledt öröm ’56 őszén nekünk is jutott. És remény töltött el minket, hogy lehet egy szebb, igazságosabb, boldogabb jövőt, lehet egy virágzó, demokratikus Magyarországot építeni. Néhány napig nem kellett félnünk a hatalomtól, nem kellett tartani letartóztatásoktól, internálásoktól, bebörtönzéstől. Nem volt bűn, ha
bet, mit ember adhat, az életüket. A forradalom leverése után a brutális kommunista hatalom ugyanis nem volt elnéző. Bosszút állt mindenkin, akin csak lehetett. Halál, börtön, kínzás járt a nyomukban. A kopjafák ugyanakkor hirdetik azt is, hogy a szocializmusnak nevezett hatalom nem volt örökéletű. Kimúlása nem kis részben az ’56os küzdelmeknek, az ’56-os eszméknek, az eszmék továbbélésének, az eszméket tovább éltető embereknek köszönhető. Mindezekre emlékezve a forradalom 40. évfordulóján, 1996-ban létesítették a kegyhelyet. A terveket Jámborné Balog Tünde készítette, a kivitelezés Szügyi László fafaragó mester munkája. A rajta szereplő rusztikus, kovácsoltvas évszám kiáltón hirdeti, ’56-os emlékműnél állunk. A széttört bilincs a zsarnokság vereségének és s szabadság kivívásának a jelképe. A kopjafák az áldozatokra utalnak. Az emlékjel mára az ’56-os ünnepek legintimebb közösségi tere lett. Évről–évre itt jövünk össze, hogy kisebb–nagyobb csoportokban, városi, civil és pártrendezvényeken fejezzük ki hálánkat az előttünk élők hősiességért, és tegyünk hitet arról, hogy zsarnoki hatalom Magyarországra vissza nem jöhet.
MAKÓI KOPJAFÁK
2015. október 22.
3
HÍREK
AZ 1990-ES ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI A sikeresen lefolyt tavaszi országgyűlési választások után az új demokratikus rendszer utolsó igazi nagy próbatétele az önkormányzati választások voltak. Országos és helyi próbatétel is egyben, mely bizonyíthatta, az új berendezkedés életképes. Makón az új önkormányzati törvény értelmében 27 önkormányzati képviselőt kellett választani. Egyéni körzetben 14-
et, listáról 13-at. A lehetséges 27 helyért 102-en szálltak harcba. A függetlenek mellett a következő pártok és szervezetek állítottak jelölteket: MDF, KDNP, FIDESZ, MSZP, POFOSZ, SZDSZ, FKGP, MSZMP, Pedagógus Szakszervezet, Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Magyarországi Zöldpárt, Szakszervezetek Városi Bizottsága, Agrárszövetség. A képviselőhelyekről a szeptember 30-án tar-
tott első fordulóban nem született döntés. Az október 14-ei második forduló eredményeként a következő lett a testület összetétele: 14 FKGP, 5 MDF, 3 SZDSZ, továbbá egy–egy KDNP, FIDESZ, MSZP, MSZMP és független képviselő. Egyértelmű kisgazda győzelem született. A testület október 26-ai alakuló ülésén polgármesterré titkos szavazással, 15 igen szavazat mellett Dr. Sánta Sándort választotta meg.
AZ ELSŐ SZABADON VÁLASZTOTT KÉPVISELŐ–TESTÜLET Az első szabadon választott képviselő-testület és az első szabadon választott polgármester működésének az egyik legnagyobb érdeme, hogy Makón is megszilárdult a többpárti demokrácia, és nyilvánvalóvá vált, hogy a bukott szocialista rendszer módszereihez visszatérni nem lehet. Az 1990-es önkormányzati választások eredményei alapján megalakuló önkormányzati képviselő–testület működésének történelmi jelentősége van. A testület tagjainak és az általuk választott polgármesternek kellett átvezetnie Makót a diktatúrából egy szabad világba, nekik kellett a gazdaságilag és morálisan összeomlott szocialista rendszer romjain kiépíteni helyben a polgári demokráciát. A választások kisgazda fölényt hoztak. Az új képviselő–testület 27 tagja közül 14 a kisgazda párthoz tartozott. Titkos szavazással Dr. Sánta Sándort választották a város vezetőjévé, így ő lett Makó rendszerváltó polgármestere. Elméletileg abszolút többsége volt, a feladatok történelmi jelentősége és a helyzet bonyolultsága miatt azonban nem bizonyult egyszerű feladatnak a város irányítása. Sánta Sándornak a bukott szocialista városvezetők által eladósított, káoszba sül�lyesztett város vezetését kellett átvennie. Általában törekedett az együttműködésre. A várost nem meghódítani, hanem szolgálni akarta. Új struktúrát kellett kiépítenie, a régi intézményrendszert át kellett alakítania, a városgazdálkodást át kellett szerveznie. Vezetésével a testület hosszú távon jónak bizonyuló intézkedéseket hozott. A makói kórházat a Csongrád Megyei Közgyűlés tulajdonába adták, ezzel nyitva meg az intéz-
mény továbbfejlesztésének a lehetőségeit. A városi fürdőt viszont a város tulajdonában tartották, a Korona Szállót pedig megvásárolták. Ezek a tulajdonviszonyok tették lehetővé később a kedvező gazdasági folyamatok elindulását. Az első ciklushoz köthető a tűzoltóság és a mentőállomás megszerzése, a tűzoltólaktanya építésének az elindítása, a Bartók Béla Általános Iskola korszerűsítése, a Bajza utcai iskola felújítása, az Almási utcai iskola tornatermének a megépítése, a Deák Ferenc utca rekonstrukciója, a fürdő korszerűsítése, a városi vízmű létrehozása, a Szegedi utcai üzletsor és panzió, az Aradi utcai benzinkút és szálláshely építése. Ekkor kaptak a makói rendelők új, korszerű műszereket, támogatták a hagymafesztivál szervezését, a makói termálvizet gyógyvízzé nyilvánítatták. Nagylelkűen segítették a civil szervezetek tevékenységét, a magán zeneiskola megszervezését és a Szent István Egyházi
Általános Iskola elindítását. Szimbolikus jelentősége volt a szovjet katonai emlékmű lebontásának. Helyén 1993-ban a II. világháború áldozatainak hősiességét hirdető emlékművet állítottak. A felelős gazdálkodásnak köszönhetően a város gazdasági egyensúlya helyreállt. Dr. Sánta Sándort, Makó rendszerváltó polgármesterét munkája elismeréseként 2015ben Makó díszpolgárává választották.
4
HÍREK
2015. október 22.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK – 1990 A négy évtizedig tartó pártállami berendezkedést az 1990 tavaszán tartott szabad országgyűlési választások zárták le. Ezen az állampolgárok demokratikus úton választhatták meg az országgyűlés tagjait. A békés átmenetről a politika legfőbb szereplői tárgyalásokon állapodtak meg. A kétfordulós választást március 25-én és április 8-án tartották. Lényegében az volt a tét, ki tud majd a 386 fős országgyűlésben többséget szerezni, ki tud kormányt alakítani, kiknek a támogatásával lehet majd megválasztani Magyarország elnökét. Ebbe az országos küzdelembe kapcsolódott be Makó mint a 176 egyéni választókörzet egyikének, Csongrád megye 7. körzetnek a központja. A választókörzethez
tartozott még Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák és Pitvaros. A választásokon egyéni jelöltekre és pártlistára lehetett szavazni. Az induláshoz A pártok mindent bevetettek a küzdelemszükséges 750 ajánlószelvényt 10 jelölt- be. Néhányuk jellegzetes szlogenje máig nek sikerült összegyűjteni. megmaradt emlékezetünkben: „Bort, búzát, békességet” (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre” (FIDESZ), „Hit, remény, szeretet” (KDNP), „Tudjuk, merjük, tesszük” (SZDSZ). Az MDF-re úgy embevételre, a makói emberek egy jelentős lékezünk, mint nyugodt erő. részének igényét szem előtt tartva törekeAz első fordulóban a következő ereddett a megoldásra. Ez lényegesen felgyormény született: MDF 27,1%, FKGP 16,3% sította az ügy elintézését. SZDSZ 14,3%, FIDESZ 8,2%, KDNP 5,7%. A város képviselő–testülete 1991. áprilisáEgyeni képviselőt nem sikerült választani, ban tartott testületi ülésén elsöprő többmivel egyik jelölt sem szerezte meg a szaséggel, 25 igen és 2 tartózkodó szavazatvazatok 50%-át, így második fordulóra ketal jóváhagyta az egyházi iskola újjászerrült sor. Ezt dr. Mihály Zoltán, az MDF jevezését. Keczer Csilla kutatásaiból tudjuk, löltje nyerte 41,5 % szavazati aránnyal. hogy az intézmény neve ekkor Makó– Ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni első Belvárosi Egyházi Általános Iskola lett. A szabadon választott képviselője Makónak Szent István Egyházi Általános Iskola neés a környék falvainak. vet csak 1991. október 31-én vette fel, mikor is Habsburg Ottó jelenlétében Gyulay Endre megyés püspök felszentelte az iskola kápolnáját. Az ügy szempontjából döntő volt, hogy Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök engedélyezte az iskola indítását, melynek igazgatójául Héjja Margit Alíz nővért kérték föl. A működés szempontjából komoly gondot jelentett, hogy az épületből nem költözött ki az egykori Kun Béla Általános Iskola. Az épület és a felszerelés megosztása sem ment zökkenőmentesen, de végül ezzel kapcsolatban is megegyezés született. A hely szűkössége és a jelentkező tanulók nagy száma miatt a belvárosi katolikus templom egyes helyiségeit is tanteremmé alakították át. Az iskola azóta is működik, kiszolgálva az egyházi nevelésre igényt tartó makói családok igényeit.
EGYHÁZI OKTATÁS MAKÓN A város „nagylelkűen”, nem várva egy esetleges későbbi kárpótlásból származó bevételre, a makói emberek egy jelentős részének igényét szem előtt tartva törekedett az egyházi oktatás újjászervezésére Makón. A szocialista rendszer gyengülésével egyre erőteljesebben jelentkezett az igény Makón a katolikus egyház részéről az egyházi iskolai oktatás újjászervezésére. Még a tanácsi rendszer utolsó hónapjaiban előtérbe került a római katolikus egyháztól 1948-ban elvett Szent István téri általános iskola visszaadásának a lehetősége. Erről a plébánia és a város hivatalos és informális csatornákon intenzív tárgyalásokat folytatott. Noha biztatóak voltak a kilátások, ígéretek is elhangzottak, döntés a rendszerváltás előtt nem született. Az önkormányzati választások után az új városvezetés támogatta a kezdeményezést. Katona Pál plébános és Sánta Sándor polgármester több alkalommal tárgyalt ez ügyben. A kérdések tisztázása végett az újraindítandó intézmény vezetésére felkért Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendi elöljárói Bácsai Mária Jozefina nővér vezetésével többször megjelentek Makón. Sokat segített, hogy a város vezetése „nagylelkűen”, nem várva egy esetleges későbbi kárpótlásból származó
2015. október 22.
5
HÍREK
GONDOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL
Mintegy negyed évszázaddal ezelőtt, az 1989–90-es években történelmi események részesei voltunk. Mindannyiunk szeme láttára a „létező szocializmus” romjain egy új, demokratikus és közös reményünk szerint igazságosabb rendszer született. Először érezhettük igazán,
hogy szabadok vagyunk. A szovjet mintájú egypárti diktatúra a polgári demokráciának, a tanácsrendszer az önkormányzatiságnak adta át a helyét. A lehanyatló kommunista hatalomnak már nem volt ereje az ellenállásra, így mindez békés úton mehetett végbe. A több mint negyven éves diktatúra után a makói nép is szabad választásokon fejezhette ki a véleményét. Dönthetett, kik képviseljék a parlamentben és a városházán, kik vezessék a népet és a várost. Kik hozzák meg azokat a döntéseket, melyek alapvetően határozták meg az elkövetkező évek történéseit. A megválasztott képviselőknek viszont lehetőségük nyílt arra, hogy bizonyítsák, a demokratikusan kapott hatalmukkal szolgálni akarják a közt, szolgálni, nem pusztán birtokolni és irányítani.
A rendszerváltás a magyar állam újraalapítását jelentette országosan és települési szinten egyaránt. Makó esetében sem volt ez másként: miközben a közösség tagjait itt éppúgy egzisztenciális félelmek, gazdasági kihívások és politikai viták kötötték le, addig a város vezetőinek már nemcsak működtetniük, de – mintegy „menet közben” – újjászervezniük is kellett a település életét. Szinte közhelyszámba megy, hogy az átmenet folyamatainak kézben tartása talán a legnagyobb kihívás egy vezető számára. A „már nem a régi, még nem az új” közötti senkiföldjén gyakran a közösség vezetőinek maguknak kell megszemélyesíteniük a rendet. Egyszerre kell végrehajtaniuk azokat – a néhai Antall miniszterelnök úr szavaival –„kamikaze” lépéseket, amelyek a régi hazugságok és féligazságok lelepleződése miatt már végképp elodázhatatlanná váltak, de egyúttal megőrizniük és alkotó erővé formálniuk a reményt is, ami az emberekben a változásokkal szemben megfogalmazódott. A rendszerváltás időszakának ezért azok lettek a sikeres politikusai, akik egyensúlyban tudták tartani ezt a kettőt: a hétköznapi józanságot és a jövőbe vetett reményt. Dr. Sánta Sándor, akit 1990. október 26án, a város első szabadon választott képviselőtestületi többsége választott Makó
polgármesterévé, ilyen politikusnak bizonyult. Városvezető–társaival átfogó programot dolgozott ki Makó fejlesztésére. A privatizáció, a kárpótlás, a magántulajdon szentségén alapuló piacgazdaság újjáépítése által meghatározott körülmények – és nem egyszer heves politikai támadások – közepette a testület sikeresen oldotta meg a városban az új, demokratikus közélet és működési struktúra megteremtését, az intézményrendszer átalakítását, a városgazdálkodás átszervezését. Makó első, szabadon választott vezetői felelős, de bátor politikusok voltak, akik merész és hosszú távon is jónak bizonyuló intézkedéseket hoztak. Átszervezték az intézményrendszert: a makói kórház működését stabil alapokra helyezték, míg a fürdőt a város tulajdonában tartották, a Korona Szállót pedig megvásárolták. A rendszerváltó képviselőtestület tevékenységének köszönhetően 1990 és 1994 között a korábbi időkhöz képest jelentősen megnövekedett a beruházások száma, a helyi vállalkozások segítésére befektetői tanácskozásokat szerveztek. Az újból erőre kapó polgári értékrend jeleként segítették a civil társadalom kiépülését, a civil szervezetek tevékenységét. 1991 januárjában pedig szimbolikus jelentősége volt a szovjet katonai emlékmű lebontásának, de még inkább annak, hogy helyén olyan emlékművet állítottak, amely a II. világhábo-
A József Attila Múzeum „A rendszerváltás plakátjai” című kiállításával, a sokunk számára ismerős dokumentumok újbóli bemutatásával ennek, a ma már mondhatjuk, hősi kornak szándékoztunk emléket állítani. Felidézzük a reményteli korszak kezdetét, mely sok küzdelem és nehézség árán segített megteremteni hazánk jövőbeli sikereinek alapjait. A kiállítással és a kiadványunkkal ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani azoknak a személyeknek, minden szervezetnek és közösségnek, akik az elmúl negyed évszázadban akár kockázatot vállalva is küzdöttek azért, hogy Makón létrejöjjön, megerősödjön és folyamatosan fennmaradjon a demokratikus közélet. Farkas Éva Erzsébet polgármester
rú frontjain elesettek, valamint a koncentrációs táborokban és az itt dúló harcokban elhunytak emléke előtt tiszteleg. E lépések egy tekintélyes része a saját korában még vitákat szült. Voltak, akiknek egy újra büszke és gyarapodó Makó jövőképéről üzentek, és voltak, akiket megrémisztettek, bírálatra vagy akár gáncsoskodásra sarkalltak. A makói rendszerváltó képviselőtestület politikájának a helyességét azonban az idő igazolta. Ezért is vagyok biztos abban, hogy ez a kiadvány, amely a negyedszázaddal ezelőtt zajló rendszerváltozás helyi és országos keresztmetszetét mutatja be, tanulságos olvasmány lehet minden nemzedék számára – Makón innen és túl. Lázár János országgyűlési képviselő
6
2015. október 22.
HÍREK
A RENDSZERVÁLTÁS PLAKÁTJAI „A rendszerváltás plakátjai” c. kiállítás a makói Hagymaházban kerül bemutatásra. A válogatott anyag a makói József Attila Múzeum gyűjteményében található. A múzeum közel 1000 plakáttal rendelkezik, többsége politikai, de fellelhető néhány kulturális és kereskedelmi is. Külön értékei a gyűjteménynek Szilvási Nándor helyi születésű grafikusművész moziplakátjai. A kiállítás a „4 igenes” népszavazással és a romániai forradalom eseményeire reagáló alkotásokkal indul. Az 1990. évi tavaszi országgyűlési és az őszi önkormányzati választásokat ismertető, ma már a korszakot jelképező plakátokkal folytatódik. A bemutatott válogatásban nyomdai úton, grafikusok által tervezettek mellett helyben sokszorosított és kézzel rajzolt egyedi darabok is megtalálhatók. A rendszerváltáshoz köthető közel 300 pla kátból 93-mal találkozhat az érdeklődő a kiállításon. A katalógusban pedig 44-gyel.
Sajnos a gyűjteményben nincs meg minden indulónak az összes plakátja. Az 1989. november 26-ra kiírt népszavazáson Makón az „igenek” győztek. Az 1990. március 25-én, a Csongrád megyei 07. számú választókerületben – Makó és környékének 17 települése – összesen 64 szavazókörben lehetett leadni a voksokat. Az első fordulóban 10 jelölt indult, de senki sem kapta meg a többséget. Az április 8-án megrendezett 2. fordulóban a szavazópolgárok dr. Mihály Zoltánt, az MDF jelöltjét juttatták a parlamentbe. A Délvilág c. lap szerint: „A rendszerváltás legitimmé vált.” Makón az önkormányzati választás kétfordulós volt. A végső döntés október 14-én született meg. A 27 tagú képviselő–testületből 14-en tartoztak a kisgazda párt soraiba. Öt városatya az MDF, 2 az SZDSZ-FIDESZ és 1–1 az SZDSZ, FIDESZ, KDNP, MSZP, MSZMP és független színekben indult. Október 26án a képviselők 15 szavazattal Dr. Sánta Sándort választották polgármesternek dr. Siket Istvánnal szemben.
A rendszerváltás plakátjait bemutató kiállítás a Hagymaház aulájában november 18-ig lesz látogatható az intézmény nyitvatartási idején. Forgó Géza
2015. október 22.
HÍREK
7
A kiadvány illusztrációi a makói József Attila Múzeum gyűjteményéből valók. Makói Hírek – Kiadó: Makó Város Önkormányzata, 6900 Makó, Széchenyi tér 22., (0662) 511-800, – zöld szám: (0680) 820-039 – Felelős szerkesztő: Dr. Bálint-Hankóczy Beatrix jegyző – ISSN: 1788 9111 Nyomás: Lapcom Zrt. Kézbesíti: Makó Város Önkormányzata – www.mako.hu –
[email protected]
