május

XVI. évfolyam 3. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu

balközép 2009/május

Európai választások Az utóbbi 20 év legnagyobb adócsökkentése

Miért ne higgyünk a Fidesznek?

2

Az Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem Magyarországon ► Göncz Kinga szerint mi, magyarok is alakítói, formálói vagyunk az uniós döntéseknek Az előrejelzések szerint alacsony részvételre lehet számítani június 7-én, az európai parlamenti választáson. Ön mivel győzné meg azokat, akik nem érzik szükségét annak, hogy részt vegyenek a választáson? Én mindannyiszor elmondom: az Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem itt, Magyarországon is, minden magyar településen. Mert az Európai Parlamentben Magyarország hétköznapjait érintő döntések születnek. A magyarok alakítói, formálói az európai döntéseknek, nem mindegy tehát, kik, milyen szakértelemmel képviselik az országot az Európai Parlamentben. A következő években dől el, mennyi támogatást kapnak a magyar vállalkozások, a magyar gazdák az Európai Uniótól. Döntések születnek a világgazdasági válság kezeléséről, amely közvetlenül is kihat Magyarország hétköznapjaira. Ezért kell hozzáértő politikusokat küldeni az EP-be. Magyarországnak be kell bizonyítania, hogy nem a Fidesz által bevezetett módszert választja, vagyis nem a belpolitikai konfliktusait akarja exportálni Európába, hanem a hatékony nemzeti érdekérvényesítést választja. Azért is fontos a részvétel, mert itt és most, június 7-én minden demokratának kötelessége megálljt parancsolni a szélsőjobboldali gyűlöletkeltésnek. Mi a jelentősége annak, hogy három nő – ön mellett Gurmai Zita és Herczog Edit - vezeti az MSZP listáját? Mi, nők, talán kevésbé vagyunk harciasak, könnyebben kötünk kompromisszumokat, a politikai csaták tüze kevésbé ragad minket magával, így pedig több figyelem jut a végcélra is. Másfelől a nők olyanok, mint a versenyautók: hallatlanul érzékenyek, nagyon nehéz őket irányítani, de ha egyszer lendületbe jöttek, szinte lefékezhetetlenek. Ezt Jackie

Stewart Forma–1-es pilóta mondta egyszer. Neki pedig talán elhihetjük. Miért érdemes a szocialistákra szavazni, egy bizonytalan szavazót mivel győzne meg, hogy Önökre adja voksát? Aki széthúzás helyett összefogást akar, az az MSZP-re szavaz júniusban. Aki a belpolitikai konfliktusexport helyett felelős nemzeti érdekérvényesítést szeretne Európában, az a szocialistákra szavaz június 7-én. A gazdasági nehézségek az ös�szefogást, az integr á c i ó elmélyítését, továbbvitelét teszik szüks é gess é . Óriási a felelőssége a z Európai Unió és a tagállamok döntéshozóinak: a polgárok számára biztosítanunk kell a joggal elvárt védelmet a globalizáció és a gazdasági válság negatív hatásaival szemben. Milyen programmal készülnek a szocialista jelöltek Brüsszelbe? Az MSZP képviselőinek konkrét feladatuk lesz az Európai Parlamentben. A szocialista EP-képviselőknek azért kell dolgozniuk, hogy a következő költségvetési ciklusban Magyarország számára még több uni-

ós fejlesztési forrást biztosítsunk. Erre minden alapunk megvan, ugyanis a rendelkezésre álló támogatásokat az Európai Bizottság felmérése alapján teljes mértékben felhasználtuk. A 2007–13-as időszakban Magyarország rendelkezik a legjobb felhasználási mutatóval. A szocialista EP-képviselőknek az a dolguk, hogy uniós forrásokat is szerezzenek az állástalanná vált magyar polgárok támogatására. Az EP-képviselőinknek dolguk lesz, hogy csökkentsük Magyarország gázfüggőségét, kiszolgáltatottságát. Az Európai Gazdaságélénkítő Terv keretében el kell érni a Nabucco-gázvezeték megépítésének támogatását. A magyar szocialisták azért fognak dolgozni, hogy a 2013 után nyújtott támogatások egyenlő versenyhelyzetbe hozzák a magyar gazdákat, és helyreállítsák a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyát. Milyen területen képviselné hazánk érdekeit? Eddigi pályámat tekintve talán nem lesz nagy meglepetés, hogy elsősorban az esélyegyenlőségi és a szociális ügyeket érzem magaménak. De természetesen nem szándékozom a külpolitikától sem teljesen eltávolodni. Utódjára milyen örökség vár a Külügyminisztériumban? Balázs Péter személyében kiváló szakember került a minisztérium élére. Neki a kormány válságkezelését kell külpolitikai eszközökkel támogatnia, valamint a válság utáni időszakra kell felkészülnie. El kell érnie, hogy ha újra fellendül a külföldi befektetési kedv, akkor a tőke Magyarországot válassza.

A Strasbourgban és Brüsszelben ülésező testületet 1962 óta hívják Európai Parlamentnek BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

3

Egy szerethetőbb EUrópát teremtünk ► Herczog Edit több uniós támogatásért és az euró gyorsabb bevezetéséért dolgozna Többen azt állítják, hogy az EPválasztás már lefutott meccs. Megéri-e mégis küzdeni a szocialistáknak? Ha csak a nyertesek indulhatnának, akkor a Fidesz már jó néhány választásból kimaradt volna az elmúlt húsz évben. Az EP-választás nem lóverseny, nem az a lényeg, hogy ki nyer vagy veszít. Még a legkisebb pártoknak is van esélye arra Európában, hogy képviseltessék nézeteiket az EP-ben. Olyan ellenféllel persze nagyon nehéz felvenni a versenyt, aki kormányzati felelősség nélkül ígérhet fűtfát. A szocialisták részben belső okok, részben a gazdaság i válság kezeléséhez szükséges lépések miatt elveszítették társadalmi támogatásuk egy jelentős részét, de az EPkampány éppen arra jó alkalom, h o g y ta l á l kozzunk az emberek ke l, és e l mondjuk nekik, mely kormányzati lépések re miért volt és van szükség, milyen sikereket ért el az ország az elmúlt öt évben, milyen döntéseket sikerült kiharcolnunk a családok, a munkavállalók, a kisvállalkozók érdekében vagy éppen a fogyasztók biztonságáért. Ebben a belpolitikai helyzetben milyen eredményre számít? Nem szeretek találgatásokba bocsátkozni, ez nem az én műfajom. Az MSZP-nek az a célja, hogy a legtöbb felkészült, az EU diplomáciai útvesztőjében járatos szakembert juttassa ki Brüsszelbe. E tekintetben az MSZP 22 fős listája bármelyik hazai politikai erővel bátran felveheti a versenyt. Nem kiöregedett politi-

kai celebritásokat akarunk eldugni az EP-ben, hanem komoly szakmai hátteret és munkát várunk el a képviselőktől. Erős képviseletre van szükség Brüsszelben, mert a válság hatására minden tagállam egyre keményebben küzd az érdekeiért, a támogatásokért. Ez Magyarország érdeke. Ehhez azonban minden szavazatra szükség lesz június 7-én, ezért sem szeretek lejátszott meccsekről beszélni. Ön azt mondja, erős képviseletre van szükség Brüsszelben. Sokan szkeptikusak az EU-t illetően, és bírálják az EP politikai súlytalanságát. Közkeletű félreértés, hogy az EP és a Bizottság vagy a ta g á l l a m o kat közvetlenül képviselő Tanács összehasonlításában a Parlament a „ k i s te s t vér” szerepét tölti be. Ha az EP nem l en n e e l ég erős, akkor a Bizottság számos elképzelése keresztülment volna rajta, és már rég en eg y ség es m u n ka i d ő - s za b á lyozás lenne életben, vagy az egységes európai szoftverszabadalom nehezítené a kisebb vállalkozások innovációs munkáját. Az EP nélkül nincs költségvetése az uniónak, és nem léteznek a gazdasági növekedés alapjául szolgáló döntések sem. Sokszor érveltem már a lisszaboni folyamat felgyorsítása mellett. Ez nemcsak az EP szerepét növelné, de átláthatóbb, ha úgy tetszik, szerethetőbb EU-t teremtene. Azonban egy felkészült, az európai döntéshozók körében elismert képviselő ma is el tudja érni, hogy a Parlament vagy a Bizottság

érdemben foglalkozzon akár egy egyszerű választói panasszal is. Az embereket mégis az érdekli a leginkább, hogy hogyan profitálhatunk az uniós tagságunkból. E tekintetben erősek azok a hangok, amelyek szerint nem volt akkora üzlet a csatlakozás. Mire számíthat Magyarország a következő években? Hajlamosak vagyunk elsiklani néhány nagyon egyszerű tény felett. Bármekkora utat is jártunk be a rendszerváltás óta, Magyarország gazdasága kicsi és nyitott, amely az EU szolidaritása nélkül nem állna talpra a válságból, ami tömeges munkahelyvesztéshez vezetne. Az elmúlt években elértük, hogy a magyar vállalkozók ne szenvedjenek jogszabályi hátrányt az EU 485 milliós piacán, hogy a teljes európai kkv-szektor – így a hazai is – 150 millió euró kiadás alól mentesüljön, és hogy törvényi garanciák védjék a fogyasztók jogait az energiaszektorban is. Ehhez természetesen mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozóknak tisztában kell lenniük a jogaikkal, ebben nekünk, képviselőknek is jelentős szerepünk van. Az EU egyik legutóbbi döntésével gazdaságélénkítő programja keretében több tízmillió eurós támogatást szavazott meg a hazai energiaberuházásokra. Ezek mind óriási eredmények, ha ki tudjuk használni őket. A következő években fel kell gyorsítanunk az euróbevezetést, a legtöbb támogatást kell kiharcolnunk a kkv-knak és a gazdálkodóknak a következő költségvetési vitában, és el kell érnünk, hogy az EU első helyen kezelje a döntései során a fogyasztók egészségét és pénztárcáját.

Az Európai Parlamentnek jelenleg 785 képviselője van, de a választások után legfejlebb 750 lehet BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

6

Szívügyem a valódi esélyegyenlőség megteremtése

Az Európai Parlament jelenleg 496 millió uniós állampolgárt képvisel

► Beszélgetés Gurmai Zitával Sokat foglalkozott az esélyegyenlőség kérdésével és a nők helyzetével, ami nem is meglepő, tudva, hogy ön az MSZP nőtagozatának az elnöke. S ha már egyenlőségről beszélünk: hosszú évek óta szó van arról, hogy az EP-képviselők az uniótól kapjanak egyforma fizetést. Jelenleg minden képviselő saját nemzeti parlamentje képviselőivel azonos juttatást kap – óriási különbségekkel. Történt-e itt valamilyen előrelépés? Igen, tízéves tárgyalási folyamat után az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az új rendeletet, amely már a júniusban megválasztott EP-képviselőkre vonatkozik. A jogszabály alapján a képviselők innentől fogva azonos bért fognak kapni, és nem az egyes tagállamoktól, hanem közvetlenül az uniótól, és a közösségi adózás szabályai vonatkoznak rájuk. Mit élt meg sikerként az elmúlt öt évben, és milyen céljai vannak a következő európai parlamenti ciklusra? Szívügyem a valódi esélyegyenlőség megteremtése, így a munkám során erre kiemelten figyelek. Az Európai Parlamentben elsősorban a jogszabályi háttér bővítésével, megújításával tudjuk segíteni a folyamatot. Az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnökeként több sikeres kampányt is elindítottam. Büszke vagyok az Intelligens Autókról és a Balkánon élő nők helyzetéről készített jelentésemre, és arra is, hogy komoly kampányokkal hívtuk fel a figyelmet a nők szempontjából kiemelkedően fontos problémákra, például a férfiak és a nők bére közötti különbségre, az emberkereskedelemre, a megfelelő mennyiségű és minőségű gyermekellátó intézmény szükségességére. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem dőlhetünk hátra, az esélyegyenlőség tipikusan az a terület, ahol mindig lesz tennivaló, és én kész vagyok tovább dolgozni ezért BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

a következő európai parlamenti ciklusban. A pénzügyi-gazdasági válság nagyon átrendezte a politikai napirendet, de ilyenkor is kiemelten kell foglalkozni a hátrányos helyzetű csoportokkal. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a választóim érdekeit képviseljem, és hasznos ügyek mellett álljak ki. Mennyire van hatása ön szerint az Európai Parlamentnek az uniós polgárok életére? Nagyon is, hiszen az európai polgárok érdekeit képviseli. Fontosnak tartom, hogy a munkánk eredményei eljussanak a választókhoz, ezért aktív kommunikációra van szükség. Ennek érdekében első magyar szocialista európai parlamenti képviselőként elindítottam

a hírlevél szolgáltatásomat. Kiváló ötletnek tartom, hogy az Európai Parlament hivatalos honlapján megtalálható a 2004–2009 közötti tevékenységek szakterületek szerinti összefoglalója valamennyi tagállam nyelvén, így magyarul is. Ennek köszönhetően az európai választók hiteles tájékoztatást kaphatnak arról, mit tettünk mi, az Európai Parlament értük ebben a ciklusban, és minél többen elmennek szavazni június 7-én. A választás alkalom arra, hogy az európai polgárok eldöntsék, milyen Európát is szeretnének. Világos különbségek vannak ugyanis a Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja választási programja között, az embereknek most lehetőségük van választani.

7

A

s é r e l m i p o l i t i z á l á s t n e m d í ja z z á k a z

Tabajdi Csaba szocialista küldöttségvezetőt az elmúlt fél évtized összegzésére kértük. Elszomorítja-e, hogy az emberek döntő többsége a saját életében nem érez kedvező változásokat? – Az Európai Unió vívmányai szinte észrevétlenül épülnek be mindennapi életünkbe, ezek hiányát nagyon komolyan érzékelnénk, ha eltűnnének. Gondoljunk az üzleteinkben található nyugati színvonalú árukínálatra, a magyar cégek előtt megnyíló európai piacra, a schengeni határok szabad átjárhatóságára. Sajnálatos módon a magyar sajtó kevés érdeklődést mutatott a gyakran bonyolult, szakmai jellegű, de Magyarország szempontjából mégis meghatározó jelentőségű kérdések iránt. Már 2000 milliárd forintnál is többet ítéltek oda különböző fejlesztésekre. Ön szerint látszik-e már az országon az uniós tagság?

Az elmúlt hét évben sosem látott mértékű infrastrukturális fejlesztés zajlott. Megdupláztuk Magyarország gyorsforgalmi úthálózatát, 534 km-ről 1100 km-re, így autópálya vezet Miskolcra, Nyíregyházára, Debrecenbe, Szegedre, Dunaújvárosba, Nagykanizsára. Elkészült három új Duna-híd, és felújításra került több mint ezer kilométer közút. A közútfejlesztés évente átlagosan 14 ezer embernek adott munkát. Eközben megkezdődött a miskolci, szegedi és debreceni villamoshálózat felújítása, Budapesten forgalomba álltak a Combino-villamosok.

EU- b an

Idehaza a parlamenti pártok nehezen tudnak együttműködni. Mi a helyzet az Európai Parlamentben? – A fideszes képviselők számos alkalommal exportálták az általuk generált belpolitikai konfliktusokat Brüsszelbe. Ezt a sérelmi politizálást az európai intézményekben nem értették, és komoly ellenérzéssel fogadták. Mire a legbüszkébb saját ötéves tevékenységéből? Aktívan segítettem a nyugat-balkáni országok, köztük Horvátország integrációját, az EU–orosz és az EU–Kína kapcsolatok fejlődését. Az általam elnökölt Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az európai kisebbségvédelem meghatározó fórumává vált az elmúlt öt évben. Büszke vagyok továbbá, hogy a magyar delegáció vezetőjeként a kiemelkedő jelentőségű ügyekben Visegrád+ Fórum néven megszerveztük az új tagállamok együttműködését.

2004-ben 24, idén viszont csak 22 magyar EP-képviselőt választhatunk, mert Románia és Bulgária csatlakozása miatt kevesebb lett a szétosztható mandátumok száma

A képviselők és a kormány egy kottából énekeltek ► Beszélgetés Hegyi Gyulával Mi volt a legnagyobb eredménye ötéves képviselőségének? – Sikerült elérnem, hogy a vegyületek szabályozásába külön kategóriába bekerültek azok a vegyi anyagok, amelyek az élővizekre veszélyesek lehetnek. Ezzel összefüggésben élharcosa voltam a verespataki „ciánbánya” elleni küzdelemnek, s ehhez a harchoz sikerült több civil szervezetet is megnyerni, mindenekelőtt a Greanpeace-t. Felismertük, hogy nem elég a parlamentben lobbizni ezekért az ügyekért, ezért voltunk jelen a Sziget Fesztiválon, és sikerült támogatókat találni a román ortodox egyház püspökei között is. Környezetvédelmen kívüli eredmények? Ehhez és a mezőgazdasághoz tartozik a génmódosított (GMO) gabonák elleni fellépés, s ennek köszönhetően Magyarország mentesült a génmanipulált gabonafajták kötelező be-

vezetésétől. Ezek a sikerek annak is köszönhetők, hogy a képviselők és a kormány egy kottából énekeltek... Nincsen olyan mandátum, ami elég lenne arra, hogy minden terv megvalósuljon, mi szakadt félbe, mi vár folytatásra? A városi ember életét megkön�nyítő intézkedéseken dolgozunk: a magyar delegáció annyit már elért, hogy lakásfelújításokra uniós forrásokat is igénybe lehet venni, de a későbbiekben azt szeretnénk, ha a távfűtési rendszerek korszerűsítését is az EU finanszírozná az új tagálla-

mokban. Azt is szeretnénk, hogy a közösségi közlekedés korszerűsítésére a korábbinál jóval nagyobb összegek jussanak egész Európában. A 2014-től kezdődő költségvetési periódust is a következő mandátum során kell megalapoznunk, és mindenképpen el akarjuk érni, hogy a vidéknek ugyanannyi pénz jusson, mint a régi uniós tagállamok gazdáinak, illetve, hogy sokkal többet költhessünk a környezetvédelemre. Képviselőként mély rálátása nyílt az EU működésére. Van hiányérzete? – A Bizottság, Tanács és Parlament hármasa egy jó konstrukció, a legnagyobb baj az, hogy az állampolgárok kívánalmai, óhajai nagyon nehezen jutnak el az EU-hoz. Ráadásul az EP-képviselőknek – ellentétben a nemzeti parlamentek képviselőivel – nincs törvénykezdeményezési joguk, így hiába jönnek hozzánk jobbnál jobb gondolatokkal. BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

9

hírek M iért

ne higgyünk a

F idesznek ?

... mert

hét éve egyet -

len javaslata sincs , csak bírálata

... mert

mindenkinek min -

dent megígér , csak azt

nem mondja , hogy miből fogja ígéreteit teljesíteni

... mert

miközben országo -

san az ingatlanadó

ellen uszít , addig a fideszes önkormányzatok alkal mazzák ezt az adófajtát

... miközben

a

kórházprivatizációt

egetverő bűnnek tart ja , több fideszes ön -

kormányzat csendben éppen ezt hajtja végre

... mert M agyarországnak józan politikusokra van

Baloldalinak lenni nem hangulat kérdése Az MSZP nem reklámembereket, nem statisztákat, hanem valódi baloldali szimpatizánsokat mutat be európai parlamenti kampányában. Dorogi Gyulát számos óriásplakáton láthatjuk mostanában, és rövid interjút is adott lapunknak. – Miért adta az arcát a kampányhoz? Mostanában nem mindenki szereti felvállalni a baloldaliságát… Ez a döntés egy percig sem volt számomra kérdéses, a baloldali kötődésemet mondhatni az anyatejjel szívtam magamba, mindig is a baloldalhoz tartoztam, amikor felkértek erre a fotózásra, eszembe se jutott elutasítani. Bárhol és bármikor felvállalom baloldali nézeteimet, így ter-

mészetes, hogy azonnal belementem a fotózásba. – Sajnos, sokan elpártoltak az MSZP-től. Ön miért nem? Ba lolda l i nak , M SZP- snek lenn i nem hangulat kérdése. Szocialistának – vagy éppen boldognak – lenni nem egy-egy szezon kérdése. A politikai nézeteimet nem váltogatom minden szezonban. – Akkor ez is közrejátszott abban, hogy önre nem hatott a Fidesz politikája, amely lényegében annyi, hogy mindenkinek mindent megígér… Érvekkel, normális érveléssel lehet hatni rám, de azzal, amit a Fidesz folytat, azzal nem. A megosztással, a diszkriminációval, a rejtett erőszakkal nem tudok azonosulni, az nem az én világom. Azt a világot a Fidesz képviseli, és nem az MSZP.

szüksége , nem messiás -

ra vagy nemzetvezetőre

... mert

a

F idesz

nem haj -

landó elhatárolódni a szélsőséges

J obbiktól ,

sőt ,

számos önkormányzatban koalícióban kormányoznak

... mert

a

F idesz

halkan el -

ítéli a radikálisokat , miköz ben hangosan buzdítja őket

... mert

a

F idesz

ellen -

zékben is diktátori haj lamú , kormányszerep -

ben még inkább az lesz

... ha

F idesz győz , akkor „ boszorkány üldözés ” következik a

BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

10

A z EU

n e m pa za r o l

► Fazekas Szabolcsot kérdeztük

Sok bírálat éri az Európai désben nem a Parlament, Parlamentet pazarlása hanem a tagországok miatt – plenáris ülések döntenek. Strasbourgban, bizottsáNem érzi úgy, hogy gi ülések Brüsszelben, titmellékvágányon veszkárság Luxemburgban. tegel az EU? Nincs lis�Politikailag motiválhaszaboni szerződés, tó, gazdaságilag nem. nincs közös külpolitika, Lesz-e ebben változás? nincs igazi szolidaritás Elvégre válság van. a válságkezelésben, Az Európai Unió összes intovábbra is túl merevek tézményét sok bírálat éri az eurózóna belépési a „pazarlás”, a magas kritériumai. Az EU egy gazdasági integráció fokozatos kibővülése és elmélyülése révén jött létre, és még ma is fejlődik. A szolidaritás az EU egyik legfontosabb, meg is valósított elve. Ennek jegyében kaptak az új tagországok, köztük hazánk gazdasági, társadalmi felzárkózásunk elősegítésére költségek és a felesleges jelentős összegeket, és a bürokrácia miatt. Ezek el- mostani pénzügyi-gazsősorban arra vezethetők dasági válság idején is vissza, hogy a közvéle- további kölcsönöket, semény nem nagyon ismeri gélyeket, aminek köszönezen intézmények munká- hetően el tudtuk kerülni ját, és ezért hajlamos az a pénzügyi-gazdasági egyes kiadások felnagyí- válság elmélyülését. Az tásával általánosítani. Az euróval kapcsolatosan EU összes intézményének azt tanácsolták, hogy adminisztratív költsége alig koncentráljunk a feltétehaladja meg a költségve- lek teljesítésére, és bízzunk tés 4 százalékát, ez jóval abban, hogy ha eljön az elmarad egy-egy tagál- ideje, rugalmasan kezelik lam hasonló kiadásaitól. belépésünk kérdését. Az európai intézmények Mit gondol, miért tudnak munkája egyre inkább oly keveset az emberek Brüsszelben koncentráló– nem csak Magyarordik, de a Bíróság, a Számszágon – az Európai Parvevőszék és a Parlament lamentről? apparátusa Luxemburg- Mindenki a helyi vagy az ban dolgozik, és a Parla- országos politikában érdement az ötvenéves tradí- kelt, hiszen az ottani dönció folytatásaként évente tések közvetlenül befolyá12 alkalommal az európai solják mindennapi életét. kiegyezés fővárosában, Az EU nem kíván a helyi Strasbourgban ülésezik. Mi, döntésekbe beleszólni. sok más országból érkezett Egy hatáskörében megképviselőtársunkkal együtt erősödött Európai Parlarendszeresen felvetjük ezt ment azonban remélheaz anomáliát, de a Parla- tőleg el fogja érni, hogy a mentben nem rendelke- közvélemény is nagyobb zünk abszolút többséggel, figyelmet szenteljen a és ráadásul ebben a kér- munkájának. BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

Hogyan

hozzuk közelebb az

Cserey Gyula válaszol

Fiatal EP-képviselőként milyen területen dolgozna szívesen, ha megválasztják? Elsősorban a munka, az oktatás és a képzés világához kapcsolódó ügyeken szeretnék dolgozni. Ezek ugyanis azok, amelyek a magyar fiatalokat leginkább foglalkoztatják. Ha pragmatikus vagyok, azt mondom: az a célom, hogy az előttünk álló öt évben kétszerezzük meg az unió más országaiban tanuló magyar fiatalok számát. A külföldi tapasztalat, más országok kultúrájának, jó gyakorlatainak elsajátítása, idegen nyelvek megismerése és új barátok szerzése a világra nyitottabbá, alkalmazkodóbbá teszi a fiatalokat. Ezért, ha kijutok az Európai Parlamentbe, az első kezdeményezésem az lesz, hogy az Erasmus-program (amely ma a felsőoktatás hallgatóinak graduális, posztgraduális és doktori szinten lehetővé teszi, hogy minimum 3 hónapot egy másik tagország egyetemén vagy főiskoláján tanuljanak) jelenlegi költségvetési forrásait négyszerezze meg az unió. Gyakran halljuk, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, az uniós politika pedig különösen nem. Hogyan lehetne közelebb hozni az Európai Uniót a magyar fiatalokhoz? Nekem azért kicsit más tapasztalataim vannak. Éppen az említett oktatási témában kezdeményezett az MSZP ifjúsági mozgalma, a Societas aláírásgyűjtést azért, hogy az Erasmus-

EU-t?

programot közösségi forrásokból terjesszék ki az EU 16 és 29 év közötti fiataljainak minél szélesebb körére. Ez egy európai baloldali kezdeményezés része. Eddig Magyarországon hozzávetőleg harmincezer aláírást gyűjtöttünk, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalok ismerik az unió adta lehetőségeket, és ezek szélesítéséért, gazdagításáért tevőlegesen is hajlandók fellépni. Szeretném elérni, hogy a kis- és középvállalkozó fiatalok képzéséhez,

Az uniós képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az ezekhez illeszkedő oktatási és gyakornoki csereprogramok finanszírozásához is biztosítsunk uniós forrásokat, ez lehetne az „Erasmus-KKV”. Olyan integrált képzésre van szükség, amely megtanítja a pályakezdő vállalkozókat az uniós belső piac kínálta előnyök kihasználására. Ha valamit bírálnia kellene az EU működésében, most, kívülállóként, akkor mit bírálna? Öt évig dolgoztam Brüs�szelben, először Kósáné Kovács Magda szakértőjeként, majd jogászként az Európai Bizottságban. Ez idő alatt tapasztaltam sok jót és persze olyat is, ami még hagy maga után kívánnivalót. Magyarország uniós érdekérvényesítése a tagság első öt évében jelesre vizsgázott. Ebben a kormánynak, az EP-képviselőinknek és Kovács László uniós biztosunknak vitathatatlan érdemei vannak. A legsikeresebbek között vagyunk az európai pénzek felhasználásában, a mezőgazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseink is teljesültek.

11

F o l y ta t n á m

a dohányzás elleni küzdelmet

► Kökény Mihály

a brüsszeli terveiről

Ha megválasztják, új képviselő lesz az Európai Parlamentben. Maradna a jól bevált szakterületénél, az egészségügynél? Részben igen, hiszen az Európai Unióban egyre jobban felértékelődik az egészségpolitika jelentősége. Ma már nemcsak olyan népegészségügyi kérdésekben hallatja a hangját az Európai Parlament, mint amilyen a dohányzás elleni küzdelem vagy az elhízás veszélyeire figyelmeztető pályázati kiírások, hanem egyre inkább foglalkozik az emberek mindennapjait érintő dolgokkal, mint az egészségügyi rendszerek közelítése és a gyógyszerbiztonság kérdése is. Ön a dohányzás esküdt ellensége, európai parlamenti képviselőként hogyan folytatná a harcot a füst ellen? Strasbourgban sok szövetségesre lelne…

Az unióban elég következetesen juttatják kifejezésre a dohányzásellenességet. Nem volt ez mindig így, hiszen volt, amikor több pénzt költöttek a mediterrán dohánytermelők támogatására, mint a dohányzás elleni küzdelemre, de ez a kétarcúság már megszűnt. Uniós szabályozás az is, hogy a dohányreklám a Forma–1-es versenyekről is kiszorult, már a magyarországi pályán is. Napirenden van az a kezdeményezés, hogy a zárt légterű munkahelyeken, ideértve a vendéglátást is, szűnjön meg a dohányzás. Magyarországon

is szó van ennek bevezetéséről. Elengedhetetlen lenne ez a szabályozás, mert a hazai halálozások első számú okozója a dohányzás, évente egy teljes kisvárosnyi embert veszítünk el, ez azért el kell hogy gondolkoztasson mindenkit. Brüsszel polgárbarát unióról beszél, miközben mindenhol nő az euroszkepticizmus. Hogyan lehetne ezt megfordítani? Ha nincs az Európai Unió, nem tudnánk utakat építeni, iskolákat fejleszteni, a mobiltelefonjainkat külföldön olcsóbban használni. Az is az EU érdeme, hogy Budapesttől Lisszabonig útlevél felmutatása nélkül utazhatunk. A jelenlegi válságot sokkal nehezebben tudnánk átvészelni az EU segítsége nélkül. Nyíltan és őszintén kell elmondanunk, milyen könnyebbséget jelent az uniós tagság a mindennapjainkban, és mi lenne nélküle. Olyan ez, mint az egészségünk, hajlamosak vagyunk csak akkor értékelni, ha sérül.

Az Európai Parlament két legnagyobb frakciója a jobboldali Európai Néppárt, illetve a baloldali Európai Szocialisták Pártja

Az EU nem hibátlan, de folyamatosan fejlődik ► Beszélgetés Harangozó Gáborral A gazdasági-pénzügyi válság egységes kezelésére szólított fel többször is, és kérte, hogy a bankok mellett a szociális hálót is erősítsék meg. Van egységes válságkezelés az EU-ban? Az Európai Unió példás, bátran mondhatjuk, a történelmében leggyorsabb válaszreakciót adta a válságra. Gondoljunk csak bele, mekkora feladat közel 500 millió ember, 27 tagország érdekeinek összefésülése. Éppen ezért volt kiemelkedő, hogy az uniós gazdaságélénkítési csomagban a vállalkozási hitelek bővítése mellett helyet kaptak olyan magyar javaslatok, amelyek nagyprojektjeink könnyített és gyorsított indítására, elbírálására, valamint az uniós források rugalmas célú felhasználására (például panelfelújítás) vonatkoznak. Sokat dolgoztam azért, hogy a leszakadást megelőző intézkedések mellett a már perifériára

kerültekért is hatékony és határozott lépéseket tegyünk. A legkiszolgáltatottabbaknak a közösség segítsége nélkül nincs esélyük a felzárkózásra. Melyek azok a legfőbb tapasztalatok, amelyekkel gazdagodott mint EP-képviselő? Igyekeztem a kapott bizalommal élni, és kihasználni, hogy fiatalon talán gyorsabb és könnyebb a tanulás. Az uniós gyakornoki, majd a munkakezdő éveimnek köszönhetően Brüsszel már nem volt újdonság. Magyarország számára meghatározó, az agrár- és regionális támogatások területén dolgoztam, remélem, eredményesen. Az új tagállamok

érdekegyeztető fórumának megszervezésével, két jelentésem egyhangú elfogadásával, a hátrányos helyzetű kistérségek felkarolásával talán sikerült maradandót alkotnom. Természetesen rengeteget tanultam. A világ legnagyobb demokratikus rendszerében elsajátítható a tolerancia, a türelem és az alázat. Gyakran beszélünk legitimációs deficitről az EU kapcsán – az egész uniót megszemélyesítő európai bizottsági elnök személye ma is titkos háttéralkukon dől el, az egész olyan, mint a pápaválasztás, csak a fehér füst hiányzik. Az Európai Unió nem hibátlan, de a buktatókon és a válságokon átlendülve folyamatosan fejlődik. Meggyőződésem, hogy nem az a dolgunk, hogy bíráljuk, hanem megmutassuk a hibákat, és javaslatokat tegyünk azok kijavítására. Van mire büszkének lennünk, a válság pedig, mint minden változás, egyben esély is, amit ki kell használnunk. BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

12

Képviselőcsoport Az

igazságot is folyton

ismételni kell – Igazságos, baloldali, a nemzet érdekeit szolgáló program a kormányprogram, ezért az MSZP támogatja a kabinetet a tervezett intézkedések megvalósításában – mondta a parlamentben Mesterházy Attila. A frakcióvezető közölte, abban egyetértés van a frakcióban, hogy az adórendszer rossz, túl bonyolult, és túl nagy terheket ró a munkából élőkre, a vállalkozásokra, s ebből az következik, hogy egyszerűsíteni kell az adórendszert, és csökkenteni a terheket. A kormány erre tesz javaslatot, az szja módosításával havi bruttó 200 ezer forint keresetnél évente 180 ezer forint nettó pénzt hagynak az emberek zsebében. Nem értem – mondta Mesterházy –, hogy ezt és a járulékok csökkentését a Fidesz miért nem tudja támogatni. Hozzátette: A Fidesz a demagógia oltárán áldozza fel a racionalitást, ezért az igazságot folyton ismételni kell, mert a hazugságot is örökké ismétlik.

Rendteremtés adófronton A magánszemélyekkel azonos módon és feltételekkel adóznának a jövőben az országgyűlési képviselők, a költségtérítésük pedig megszűnne – ezt tartalmazza a Göndör István frakcióvezető-helyettes által benyújtott, az alkotmányt is módosító törvényjavaslat. A javaslat parlamenti elfogadásához az MSZP-nek meg kell szereznie a Fidesz támogatását. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint minden olyan megoldást elfogadhatónak tartanak, ami nem jár a képviselői tiszteletdíj emelésével. Ha az Országgyűlés elfogadja a szocialisták indítványát, akkor 2010. január 1-jétől megszűnik a képviselők költségtérítése és kedvezménye. Göndör István frakcióvezetőhelyettes azt indítványozza, hogy a képviselők a jövőben havonta javadalomban részesüljenek. Ez tiszteletdíjból – alapdíjból meg pótdíjból – és pótlékból, illetve lakhatási támogatásból állna. Megszűnne tehát a költségtérítés, az azt felváltó javadalom pedig – a magán-

Kocsi László:

Balogh László

G yorsabban

juthatunk

el az ítéletekig

– Az utóbbi időben sok kritika érte az igazságszolgáltatás folyamatát, ezért is hangsúlyos a Ház előtt lévő törvényjavaslat, amely csökkentené az eljárások időtartamát és számát, illetve célja a büntetőeljárások költségeinek a redukálása is – mondta Balogh László, az MSZP vezérszónoka, a büntetőeljárásról szóló törvénymódosítás általános vitájában, az Országgyűlésben. A képviselő kijelentette, hogy vannak vitára ugyan okot adó részletei a javaslatnak, de a módosítás ös�szességében alkalmas arra, hogy a büntetőeljárásokat javítsa, az eljárást olcsóbbá tegye; ezért az MSZP támogatja azt. BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

személyekkel azonos módon – az szja-szabályok szerint adózna. Az új szabályok kimondanák, hogy a képviselők pótlékának mértéke attól függ, hogy milyen messze laknak Budapesttől, lakhatási támogatást pedig a vidéki képviselők kaphatnának a havi alapdíj 50 százalékának megfelelő összegben, egyik esetben sem nőne ennek mai összege. A jövőben költséget csak számla ellenében lehetne elszámolni az szja-adóbevallásban. Göndör István javaslatának parlamenti elfogadásához az MSZP-nek meg kell szereznie a Fidesz támogatását, hiszen a frakcióvezetőhelyettes a kétharmados többséget igénylő, a képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, kedvezményeiről szóló törvény címét, rendelkezéseit és az alkotmányt is módosítaná.

Jól boldogulunk az Európai Unióban

– Tiszteletre méltó az a teljesítmény, amelyet Magyarország európai uniós tagként a csatlakozása óta eltelt öt évben elért – mondta Kocsi László. Az országgyűlési képviselő szerint Magyarország a beilleszkedésben, az érdekérvényesítés területén mérhetően jó teljesítményt nyújtott. Példaként az ország számára kedvező uniós költségvetést, a schengeni csatlakozást említette. Kocsi László a kisebbségi kérdés unió kínálta megoldásáról azt mondta, haladtunk is előre, de nem minden lehetőséget használ-

tunk ki. Ahhoz, hogy ez a határok mozgatása nélküli, az európai keretekben megvalósuló nemzeti újraegyesítés megtörténjen, szükségesek azok a lelki, politikai adottságok is, amelyek egy nemzetnek a kulturális, politikai egységét jelenthetik – vélekedett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának szocialista alelnöke. Kocsi László a következő időszak feladatai közé sorolta azt, hogy egyszerűsíteni, gyorsítani kell az uniós fejlesztéspolitikai intézmények döntéseit. Azt is el kell érni, hogy Magyarország ne csak a schengeni, hanem az euróövezet tagja is legyen. Magyarországnak az unió biztosította forrásokkal a válságkezelésre is sokkal nagyobb esélye van.

13

Gy. Német Erzsébet:

Nadrágszíjhúzás az önkormányzatoknál is – Kezdeményezzük, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben csökkentsék cégeik igazgatótanácsainak és felügyelőbizottságainak létszámát, illetve a tagok tiszteletdíját – mondta Gy. Németh Erzsébet. A szocialista politikus átlagosan 15 százalékos tiszteletdíj-csökkentést javasol, amely ugyanakkora mértékű, mint a miniszteri fizetések csökkentése. A parlament önkormányzati bizottságának elnöke közölte, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a részvénytársaság igazgatósága legalább 3, legfeljebb 11 tagú lehet, míg a felügyelőbizottságnak legalább 3 legfeljebb 15 tagja lehet. Az önkormányzati vállalatok többségében a maximumhoz közelít a testületek létszáma. A BKV igazgatótanácsának elnöke 317 ezer forintos, a felügyelőbizottság elnöke pedig 240 ezer forintos havi tiszteletdíjban részesül. A Közterület-fenntartó Zrt. felügyelőbizottságának elnöke 185 ezer forintot kap, míg a Vidámparkot működtető cég igazgatóságának elnöke 210 ezer forintban, a

Kálmán András :

felügyelőbizottság elnöke 145 ezer forintban részesül. – Válság idején az állam mellett az önkormányzatoknak is különösen takarékosan kell működniük. A baloldal vezette kormányok 2002 óta következetesen spórolnak az állami vezetőkre költött közpénzeken – fogalmazott.

Az önkormányzatok több mint ezer olyan céget működtetnek, amelyek közfeladatokhoz kötődő tevékenységet folytatnak, a tisztségviselők díjazása több milliárd forintot tesz ki Gy. Németh Erzsébet elmondta: kétharmados jogszabályról lévén szó, kevés esélyt látnak a módosítására. – Amikor a Fidesz kezdeményezte az állami cégek igazgatótanácsai létszámának és a tagok tiszteletdíjának csökkentését, akkor az MSZP azt javasolta, hogy terjesszék ki az előterjesztést az önkormányzati cégekre is, de a Fidesz nem támogatta.

Dunaújváros nem bukott a Hankook-beruházáson! – Törvényesen, eredményesen és tisztességesen jártunk el a

Hankook-beruházás ügyében – jelentette ki Dunaújváros szocialista polgármestere, Kálmán András, miután a Magyar Nemzet arról írt, hogy a beruházás kapcsán 300 milliós kár érte a várost. – Még arra is figyelmet fordítottunk, mi lesz abban az esetben, ha bukta van – fogalmazott Kálmán András, utalva arra, hogy a szerződés szerint a beruházás meghiúsu-

lása estén visszakerültek volna a városhoz a területek. A polgármester kifogásolta azt, hogy a nyomozással kapcsolatban nem tájékoztatták. – Az nagyon szomorú Magyarországon, hogy egyes lapok ezek szerint bejáratosak az ügyészségre, ahonnan információkkal rendelkeznek, ugyanakkor az érintettek nem bírnak semmiféle információval – mondta a képviselő.

Suchman Tamás

A z A lkotmánybíróság és a gyűlöletbeszéd

Az Alkotmánybíróság (Ab) segítségét kérte a fasiszta eszmék elleni fellépéshez Suchman Tamás. A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Ab sorra visszadobja a gyűlöletbeszéddel, holokauszttagadással kapcsolatos törvénymódosításokat. Suchman azt mondta, hogy az alkotmánybírák az ügy urai, de akkor tessék leszállni a pulpitusról, és megmondani, hogyan alkotmányos. Kiss Péter szerint a szociális demagógia csak megfelelő szociális politikával kezelhető.

Tóth András

Az

ártatlanokat nem

szabad nyilvántartani

– Az ártatlanok adatait ki kell venni a nyilvántartásból – mondta Tóth András. Az MSZP vezérszónoka a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvény átalakításáról szóló vitában kijelentette: ha egy gyanúsítottról kiderül, hogy ártatlan, akkor a korábban rögzített adatait a nyilvántartásból azonnal ki kell venni.

Horváth Csaba

K orszerűsíteni

fognak

minden panellakást

– A világválság dacára a sikeres Panelprogram folytatódik, sőt, gyorsítjuk az iramot, így öt-hat év alatt minden panellakásra sor kerülhet – mondta Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és országgyűlési képviselő. A kormány idén 5 milliárd forintot irányozott elő a fővárosi lakások egyedi mérésű fűtéseinek kialakítására. BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

14

Képviselőcsoport

Magyar Demokratikus Charta

Az

elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentése A kormány elfogadta a 2010-es adócsomag tervezetét, és a szakértők szerint az új adószabályokkal lényegében mindenki jól jár. A Portfolio.hu kommentárjában azt írta, hogy a változások alapvetően a középosztályt támogatják, de senki nem jár rosszul a jövőre életbe lépő személyi jövedelemadó szabályokkal. Jövőre a személyi jövedelemadóban kissé csökkennek a névleges adókulcsok, jelentősen emelkedik a sávhatár, ám mindeközben az adóalap a munkáltatói járulékokkal bővül. Pontosabban: a kormány tervei szerint 17 százalékos lenne az alsó szja-kulcs, amelynek sávhatára 5 millió forintnál húzódna, illetve 32 százalékkal adóznának a felső szja-kulcs alá csúszók. Az adójóváírás nagyon kedvezően változott. Az induló mértéke 33 százalékkal magasabb, és még az átlagkeresetűek is részesedhetnek belőle. Csak ezután kezd el fogyni a kedvezmény mértéke, és havi bruttó 300 ezer forintnál tűnik el a rendszerből. További fontos változás, hogy eltűnik a magasabb jövedelemtartományokra érvényes 4 százalékos különadó. Bajnai Gordon miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány az adóterhet a munkáról a fogyasztásra és a vagyonra akarja átterelni, a munkahelyek megőr zése és Magyarország versenyképesebbé tétele végett. A Bloombergnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány sok további változtatást is tervez, közte a pénzügyi piaci szabályok korszerűsítését és a kötvénypiac felélénkítését. Hozzátette, hogy az európai parlamenti választáson várható ellenzéki győzelem nem rendíti meg eltökéltségét.

BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu

Számos vezető szocialista politikus – élükön Lendvai Ildikó pártelnökkel – vett részt a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom által a fővárosban meghirdetett antirasszista demonstráción. – A szélsőjobb ma minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent a harmadik Magyar Köztársaságra, az emberi jogok magyarországi érvényesülésére és a demokráciára. Az évek óta folyó gyűlöletkeltés, az agresszív szavak mára gyilkosságba torkolltak – ezt tartalmazza a Lendvai Ildikó pártelnök és Göncz Kinga, az MSZP európai parlamenti listavezetője által jegyzett közlemény.

Tóbiás József:

A rendőrség nem dolgozik politikai megrendelésre – A rendőrség soha nem dolgozott és jelenleg sem dolgozik politikai megrendelésre közölte Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója reagálva a fideszes Balog Zoltán (Fidesz) képviselő napirend előtti felszólalására. Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szabadság Kör készített egy tanulmányt, amely a magyarországi emberi jogoknak a helyzetével foglalkozik. Tóbiás József szerint Balog Zoltán a felszólalásában összekeverte az emberi jogok védelmét és Draskovics Tibor lejáratását. – Balog Zoltán és a Szabadság Kör kompetenciazavarban szenved, hiszen ma Magyarországon minden feltételt biztosítania kell a kormánynak, hogy a rendőrség direkt politikai beavatkozás nélkül képes legyen ellátni a feladatát – fogalmazott a szocialista politikus. Szakmai igény,

de minden tisztességes állampolgár jogos elvárása is, hogy a rendőrség a romákat és nem romákat ért brutális támadásokat felderítse, az eredményeket az igazságszolgáltatás elé tárja, az elkövetők pedig kapják meg méltó büntetésüket.

A jogszabályt módosítani kellene ahhoz, hogy az emberi méltóság Magyarországon is alapvetőbb jog legyen, mint a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság joga –A tanulmány egy árva szót nem szól arról, hogy ma Magyarországon az emberi méltóság az alapvetőbb jog, mint a véleménynyilvánítás szabadsága – hangsúlyozta Tóbiás József.

15

Demendi László:

Több százezer embert érint a tanyakorszerűsítés – Több százezer embert érint a tanyák tervezett korszerűsítése, amelynek országgyűlési határozati javaslatáról megkezdődött a vita a parlamentben – közölte Demendi László képviselő, az egyik előterjesztő az MSZP SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szervezetének sajtótájékoztatóján. – Csak Szabolcsban több mint száz tanya érintett, országosan

pedig több ezer, különösen a DélAlföldön és Hajdú-Bihar megyében – mondta a nyírségi 4-es számú választókerület egyéni szocialista képviselője. A jelenlegi elképzelések szerint megoldják a tanyák energiaellátását, a lakott helyekhez bekötőutak épülnek, kialakítják a kommunikációs elérhetőséghez a hálózatot, javítják a közbiztonságot, illetve a fejlesztéssel erősítik a tájmegőrzési funkciókat.

Ülésezett a választmány

Juhászné Lévai Katalin

P óker

és az esélyek bankja

– Az MSZP legálissá tenné a pókerjátékok szervezését, az így befolyt bevételből az esélyek bankját finanszírozná – mondta Juhászné Lévai Katalin. Törvénymódosítással lehetséges lenne a pókert játékkaszinón kívül, kártyatermekben is szervezni – közölte a kormánypárti politikus az általa, illetve Keller László és Halmai Gáborné által az Országgyűlésnek benyújtott előterjesztésről. A képviselő asszony kitért arra, hogy ma Magyarországon több tízezren zugpókertermekben játszanak, és tudomása szerint komolyabb bajnokságok esetén akár 700 millió forintig is terjedhet a nyeremény.

Bedő Tamás

A

magyar bortermelők

védelmébeni

– A választmány elfogadta új tisztségviselőit. Elnökhelyettes lett Harangozó Gábor, illetőleg Szűcs Erika, akinek újólag szavaztak bizalmat. Bizottsági elnökök lettek továbbá Haris Éva, Szűcs Gábor és Schiffer János – jelentette be Simon Gábor, a választmány elnöke.

A Demokratikus Hálózat baloldali ifjúsági szervezet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnökének, Gaskó Istvánnak az egri borospincéje előtt rendezett tájékoztatóján azt mondta: felmerül a gyanúja, hogy a szakszervezeti vezetőnek politikai megrendelésekre rendezett sztrájkokból jut pénze egy 15-20 millió forint értékű borospincére. – Felmerül bennünk a kérdés, hogy Gaskó István sztrájkjai sztrájknak álcázott politikai akciók-e, és netalántán megrendelésre dolgozik, amiből, ugye, ezt a pincét vásárolhatta – fogalmazott Galba-Deák Ádám. – Összefüggésbe hozható-e ez azzal, hogy Gaskó István jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral? Galba-Deák Ádám úgy vélekedett, hogy nem etikus, ha egy szakszervezeti vezető ilyen pincét vásárol, mivel a vasutasok döntő többségének nem telik hasonlóra.

XVI. évfolyam 3. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu

balközép 2009/május

Európai választások Az utóbbi 20 év legnagyobb adócsökkentése

Miért ne higgyünk a Fidesznek?

Bedő Tamás a hazai borgazdálkodók védelmében felszólalva arról beszélt a parlamentben, hogy a szőlő- és a borágazatban az uniós csatlakozás egyik leginkább észrevehető következménye, hogy megnőtt a más tagállamokból behozott bor mennyisége. A képviselő szerint tiszteletben kell tartani az unión belül a termékek szabad áramlását, de a szőlészek, borászok és a fogyasztók érdekei megkövetelik, hogy csak kiváló minőségű italokhoz lehessen jutni a hazai piacokon.

A Magyar Szocialista Párt és az Országgyűlési Képviselőcsoport lapja Felelős kiadó: Lendvai Ildikó pártelnök és Mesterházy Attila frakcióvezető • Főszerkesztő: Marton Levente MSZP Sajtóiroda: 1012 Budapest, Vérmező út 4. • Sajtófőnök: Rónai Judit MSZP-Frakció Sajtóosztály: 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. • Kommunikációs igazgató: Galgóczy Éva BALKÖZÉP 2009. május www.mszp.hu E-mail: [email protected]

Bajnaikormány 2009 Bajnai Gordon miniszterelnök

Balázs Péter

Külügyminisztérium

Hiller István

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Szabó Imre

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Draskovics Tibor

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Hónig Péter

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Székely Tamás Egészségügyi Minisztérium

Ficsor Ádám

Titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter

Kiss Péter

Társadalompolitikai miniszter

Szekeres Imre

Honvédelmi Minisztérium

Gráf József

Herczog László

Földművelődésügyi és Szociális és Munkaügyi Vidékfejlesztési Minisztérium Minisztérium

Molnár Csaba

Oszkó Péter

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Pénzügyminisztérium

Varga István

Varga Zoltán

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Önkormányzati Minisztérium