május

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

„Klímabarát zöldáramok hete” Című program

Energia oktatási anyaga e-Képzési programja HU0013/NA/02 2009. május

A képzési program az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus által

támogatott HU0013/NA/02 azonosító számú „Klímabarát zöldáramok hete” című pályázat keretében valósul meg. -1-

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

5

II. ELSŐ FEJEZET

6

II.1 FŰTÉS II.1.1. Hogyan csökkenthetjük fűtési energiaköltségeinket? II.1.2. Egyedi fűtési rendszer II.1.2.1. Beszerzés II.1.2.2. Karbantartás II.1.2.3. Üzemeltetés II.1.3. Távfűtés II.1.4. Tömbfűtés II.1.5. Szigetelés II.1.5.1. Családi házak és lakások hő vesztesége II.1.5.2. Nyílászárók utólagos szigetelése II.1.5.3. Utólagos nyílászáró-szigetelés nútba erősített szilikon csővel

6 6 6 7 7 8 9 11 11 11 12 13

II.2 A VÍZ MELEGÍTÉSE II.2.1. Hogyan csökkenthetjük melegvíz-előállítási energiaköltségeinket? II.2.2. Egyedi melegvíz ellátás II.2.2.1. Beszerzés II.2.2.2. Üzemeltetés II.2.2.3. Karbantartás II.2.3. Használati melegvíz napenergiával II.2.4. Központi melegvíz ellátás

14 14 14 14 14 15 15 16

II.3 VÍZFELHASZNÁLÁS II.3.1. Hogyan csökkenthetjük a vízfelhasználásunkat?

16 17

II.4 SÜTÉS, FŐZÉS II.4.1. Hogyan csökkenthetjük főzéssel kapcsolatos költségeinket?

18 18

II.5 HŰTÉS, FAGYASZTÁS II.5.1. Hogyan csökkenthetjük hűtéssel, fagyasztással kapcsolatos energia költségeinket? II.5.1.1. Beszerzés II.5.1.1.1 Energiahatékonysági címke II.5.1.2. Üzemeltetés II.5.1.3. Karbantartás II.5.1.4. Tartósítás másképp

19

II.6 MOSÁS II.6.1. Hogyan csökkenthetjük a mosás energiaköltségeit? II.6.2. Beszerzés

21 21 21

-2-

19 19 19 20 21 21

II.6.3. Üzemeltetés II.6.4. Karbantartás

22 23

II.7 VASALÁS, SZÁRÍTÁS II.7.1. Hogyan csökkenthetjük a vasalás és szárítás energiaköltségeit?

23 23

II.8 VILÁGÍTÁS II.8.1. Hogyan csökkenthetjük a világítás energiaköltségeit? II.8.2. Beszerzés II.8.3. Üzemeltetés II.8.4. Karbantartás

23 25 25 26 26

II.9 VÁSÁRLÁS II.9.1 Hulladék II.9.2 Komposztálás II.9.3 Miért jó a talajnak a komposzt?

26 26 28 28

II.10 KÖZLEKEDÉS II.10.1. Közlekedjünk kerékpárral, vagy tömegközlekedéssel! II.10.2. Ha elkerülhetetlen a személygépkocsi használata

32 33 33

II.11 A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA

34

II.12 ÉPÍTKEZÉS, ÉPÜLETFELÚJÍTÁS 36 II.12.1. Építkezés 36 II.12.2 A gondos tervezés hogyan csökkentheti későbbi energiaköltségeinket? 36 II.12.3. Szalmabálás építészet 37 II.12.4. Épület felújítás 39 II.12.5. Mit tehetünk meglévő épületeknél az energiaköltség csökkentéséért? 39 II.12.5.1. A hőszigetelés 40 II.12.5.2. Ablakok felújítása 40 II.12.5.3. Fűtéskorszerűsítés 41 II.12.6 Bioház, ökoépítészet 41 II.12.6.1. A gerenda- és rönkházak 41 II.12.6.2. Építsünk szalmából 41 II.12.6.3. Földből Házat 43 II.12.6.4. Vályogvakolat 47 II.12.6.5. A fa mint építőanyag 49 II.12.6.6. Modern építőanyagok hatása az emberi szervezetre 50 II.12.6.7. Eső előtt köpönyeg- a könnyűszerkezetes házépítésről 52

III.

MÁSODIK FEJEZET

Második fejezet - Az energiafelhasználás összefüggései. Amiről a politikusok nem

-3-

beszélnek ..................................................................................................................... 55 A vásárlás és az energia ............................................................................................ 55 Az elektromos ellátórendszer ..................................................................................... 57 Tankolunk, de mennyit? ............................................................................................. 58 Energiahatékonysági csapda...................................................................................... 58

IV.

HARMADIK FEJEZET

Harmadik fejezet – Hogyanok és miértek .................................................................. 60 A jövő forgatókönyvei ................................................................................................. 61 Kevesebből jobbat! ..................................................................................................... 63 Input oldali szabályozás, az energia- és anyagáramok limitálása és csökkentése a hatékonyság javításával: ............................................................................................ 64 A termelői és fogyasztói mintázatok átalakítása ......................................................... 64 Szövetségesek kerestetnek! ....................................................................................... 65 Hasznos honlapcímek ................................................................................................. 67 Felhasznált Irodalom ................................................................................................... 68 mellékelt épületek energetikai tanúsítása ................................................................. 69

-4-

I. BEVEZETÉS - Útmutató a kiadvány használatához Az első fejezet alapgondolata: Mindenki tehet saját negatív környezeti hatásainak csökkentéséért! Ehhez tudnia kell, szükségletei kielégítéséhez mennyi energiát használ. A javasolt megoldások alkalmazását nem csupán a környezettudatos szemlélet, de az energiahordozók árának folyamatos növekedése is indokolttá teszi. Az első fejezet tartalma: Az energiafogyasztás jellegzetes módjai szerinti csoportok felállítása. Praktikus információk, ötletek a csoportosítás szerinti problémák megoldására, melyek konkrét és gyakorlatias segítséget nyújthatnak a kevesebb energiafelhasználásához a már megszokott életszínvonalunk megtartása, lehetőség szerinti növelése mellett. A második fejezet alapgondolata: A rész az egész nélkül nem értelmezhető. A második fejezet tartalma: Az első fejezet összefüggéseit nagyobb perspektívába helyezve megtudhatjuk, milyen tényezők határozzák meg egy társadalom energiafogyasztását. Alapvető fogyasztási cikkeink beszerzésének forrásai milyen mértékben befolyásolják az energiafelhasználás, ezzel együtt a környezetszennyezés mértékét. Megértjük, hogy a társadalom által felhasznált összenergia mire fordítódik valójában. A harmadik fejezet alapgondolata: Nem elég azt tudni, mi a teendő, azzal is tisztában kell lennünk, miért! A harmadik fejezet tartalma: Bemutatjuk a lehetséges jövőképeket, melyek valóban indokolttá teszik a környezettudatos látásmód elterjedését. A három fejezet egyre mélyebbre visz bennünket abban, hogy valóban Okosak legyünk az energiafelhasználás területén. Annak, aki csak a praktikus tényekre kíváncsi, elegendő, ha az első fejezettel ismerkedik. A mélyebb megismerésre és az okok megértésére törekvők tartsanak velünk a második és harmadik fejezetben, majd – közös jövőnk érdekében – kapcsolódjanak be a felvázolt környezettudatos létforma megteremtésének folyamatába! -5-

II. Első fejezet Energia-takarékossági praktikák

A családok energiafelhasználása II.1 FŰTÉS Az ábra világosan mutatja, az energiára fordított kiadások közül toronymagasan kiemelkedik a fűtés. TUDTA ÖN? Az összes energiaköltség 50-70%-át a fűtési költségek teszik ki, azonban ha a fűtési hőmérsékletet 1 ºC-kal csökkentjük, 6% fűtési költséget takaríthatunk meg. II. 1. 1 Hogyan csökkenthetjük fűtési energiaköltségeinket? Egy épület fűtési igényét néhány alapvető dolog határozza meg: - a külső hőmérséklet mértéke, - a belső hőmérsékleti igény mértéke, - a határoló falak és födém hő veszteségének mértéke, - fűtési rendszerünk hatásfokának mértéke. Fűtéskor ugyanis a rendszer által előidézett hő veszteséget kell állandóan pótolnunk! A fenti felsorolásból az első kivételével mindegyikre lehet hatásunk. Nézzük sorban!

II. 1. 2 Egyedi fűtési rendszer Az egyedi fűtés történhet kályhákkal, konvektorokkal és központi fűtési rendszerekkel. Központi fűtés esetén a fűtési rendszer „lelke”, központi eleme a kazán, amely a hőt termeli, ezért érdemes egy kicsit többet tudni róla. (A kazánokra vonatkozó tanácsok nagyrészt érvényesek a kályhákra és konvektorokra is.) II. 1. 2. 1 Beszerzés A kazánok hatásfokát alapjaiban a konstrukció határozza meg, ezért a legtöbbet megtakarítani korszerű, magas hatásfokú kazán beszerzésével lehet. A hagyományos kazánok a bevitt energia 55-75%-át hasznosítják, a modern -6-

kazánok hő hasznosítása már 85%. Az ún. kondenzációs kazánok esetében ez az érték meghaladja a 95%-ot. Ezt az értéket – amely az úgynevezett alsó fűtőértékre vonatkozó hatásfok-adat – a berendezések használati utasításában, gépkönyvében találhatjuk meg. Azonban a prospektusokat olvasgatva vigyázzunk! A gyártó által megadott adat a legtöbb esetben csak a névleges hatásfok, ami a teljes terhelés mellett folyamatosan működő kazánra jellemző szám. A gyakorlatban azonban veszteséget jelent minden kazánleállás, mivel a felmelegedett kazántest a kéményen keresztül hőt veszít. Komolyabb gyártók ezért nemcsak a névleges hatásfokot, hanem a kihasználási fok adatot is megadják kazánjaikra. A kihasználási fok gyakorlatilag egy átlagos időjárású évben elért tényleges, a leállási veszteségeket is tartalmazó éves hatásfok. Beszerzésnél a kazán árának és hatásfokának értékeléséhez jó tudni, hogy annyi százalékát takarítjuk meg fűtési költségeinknek, ahány százalékkal magasabb hatásfokú berendezést vásárolunk. Új kazán kiválasztásánál az is nagyon fontos, hogy csak akkora teljesítményű kazánt vásároljunk, ami éppen fedezi lakásunk maximális hőigényét. Ez nem csak a beszerzési árat, de a leállási veszteségeket is csökkenti. Felesleges túlbiztosítani a fűtést! Sajnos az épületgépészek a biztonság érdekében hajlamosak egy kicsit „megnyomni a ceruzát” a kazán kiválasztásánál. II. 1. 2. 2. Karbantartás Az üzemeltetés során a karbantartás elmulasztásával el lehet rontani a meglévő hatásfokot. Ezért érdemes betartani az alábbi legfontosabb, karbantartásra vonatkozó szabályokat: Szén- és fatüzelésű kályhában kerüljük a túlságosan intenzív tüzelést. A kályhákban rendkívül sok korom és hamu rakódik le a fűtőfelületekre, ezt rendszeresen távolítsuk el. Eredmény: a tisztítás 5-10%-kal is növelheti készülékünk hatásfokát. A fűtőfelületek megtisztítása olajtüzelésű kazánokon évente, gáztüzelésű berendezéseken két-három évente javasolható. Nem közismert, hogy a cirkó berendezéseken is jelentős lehet az elpiszkolódás, amit érdemes időszakonként (legalább minden fűtési szezon előtt) szakemberrel eltávolíttatni. Fontos az úgynevezett légfelesleg beállítása is. Ha egy kazán több levegőt használ el, mint amennyire a tökéletes égéshez szüksége van, akkor hatásfoka jelentősen, akár 5-10%-kal romlik. A feleslegesen beszívott hideg levegő ugyanis felmelegedve a kéményen át megszökik. A légfelesleg beállítása csak műszerrel lehetséges.

-7-

II. 1. 2. 3 Üzemeltetés A vegyestüzelésű kazánban eltüzelhetők a háztartásban keletkező éghető anyagok, a fanyesedék, a venyige, a kukoricacsutka vagy a közeli erdészettől vásárolt tűzifa. A szilárd tüzelőanyagok elégetése persze munkaigényesebb, de a ráfordítás megéri: csökken a gáz- vagy olajszámlánk. Azonban az éghető hulladékokat (műanyagok, gumi, bőr, vegyszerek stb.) nem szabad kazánban elégetni, mert ennek az égéstermékei veszélyes anyagokat tartalmaznak. A gumiiparban előforduló talkum-magnéziumszilikát a tüdőben elváltozásokat okoz, amelynek szövődményei a tuberkulózis és a rák lehetnek. A bőriparban használatos arzéntartalmú szerek nagy része helyileg izgató hatású, az arzénnal szennyezett levegőben dolgozók száj és garat nyálkahártyája kiszárad, gyulladás léphet fel. Gyakori a kötőhártya-gyulladás, ínygyulladás, rekedtség és a légcsőhurut. A gumi- és műanyagiparban használt különböző ólomvegyületek a vörösvérsejt-képzésben okoznak zavart. A mérgezés tünetei: fáradékonyság, étvágytalanság, érrendszeri elváltozások. A gumiiparban használatos benzol gőzeinek belélegzése a vérképző szervek károsodását okozza. Energiatakarékos ötletek: Ha hagyományos fa- vagy széntüzelésű kályhával fűtünk, alkalmazzunk hosszú kályhacsövet! Igaz, nem a legszebb, de sokat megtakaríthatunk vele, mert az eltávozó füst hője a kályhacsövön keresztül is fűti a helyiséget. A tapasztalt háztulajdonosok nem bontják le meglévő cserépkályhájukat, amikor bevezetik a gázt az épületbe. A fatüzelésnek nemcsak a hangulata barátságos, de az ára is. A cserépkályha jól jöhet az őszi és tavaszi időszakban is, amikor még csak esténként szükséges befűteni. A központi fűtés gyakori leállása és beindítása nagy veszteséggel jár. Így a cserépkályhába való befűtéssel olcsóbban lehet fűteni a lakást. Ez még inkább igaz, ha kedvezményes áron tudunk tűzifához jutni a közeli gyümölcsösből, vagy erdészettől. Sokat spórolhatunk, ha kevesebb meleggel is beérjük. Ha pl. 25 °C helyett 20 °C-kal is megelégszünk, 30%-kal csökkentettük fűtési költségeinket, és a nem túl meleg még egészségesebb is. (Betegeknek, gyerekeknek, időseknek persze nagyobb melegre van szükségük!) Éjszaka, vagy ha nem tartózkodunk otthon, 20 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet is elegendő. A fűtést kézi úton is szabályozhatjuk, de praktikusabb lehet ún. programozható termosztátot beszerezni. Ennek segítségével egész napra, vagy akár hetekre előre beállíthatjuk, mikor milyen szobahőmérsékletet akarunk elérni. Ne zárjuk körül bútorokkal a fűtőtestet, mert a meleg áramlását megakadályozzuk, ezzel tovább működik a fűtés, mint az indokolt lenne, és bútorainknak is árthat! Alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érzünk, ha eléggé párás a levegő: használjunk párologtatót a lakásban! A szobanövények is képesek a levegő

-8-

páratartalmát emelni! Gyakran szellőztessünk intenzíven úgy, hogy rövid ideig tárjuk ki teljesen az ajtót-ablakot. Ezalatt nem hűl ki a lakás, viszont a levegő kicserélődik. Ha hosszú időn át résnyire nyitva hagyott ablakkal, ajtóval szellőztetünk, akkor csak az utcát fűtjük, miközben lakásunk kihűl. A fűtőtestek mögé helyezzünk el hőtükröt, amelyet beszerezhetünk a közeli barkács- vagy építőanyag áruházban, vagy legalább egyszerű háztartási alufóliát ragasszunk a fűtőtest mögé. Este húzzuk be a sötétítő függönyt, vagy eresszük le a redőnyt, mielőtt a külső hőmérséklet túl alacsony lesz, másként egy nagyobb ablaknál - még ha dupla üvegezésű is - túl sok hő szökik ki. Vigyázzunk arra, hogy a függöny ne takarja el a fűtőtestet. Az ablak alatt lévő fűtőtestek fölé érdemes polcot elhelyezni ezzel elérve, hogy a meleg levegőt a függöny belső oldalára, a szoba belseje felé terelje. Gondosan válasszuk meg az asztalok elhelyezését, ahol hosszabb ideig ülőmunkát végzünk (tanulunk, dolgozunk, vagy csak üldögélünk). Helyezzük őket minél közelebb a fűtőtesthez. Használjuk ki a nap hő erejét. Amennyire csak lehet, érdemes úgy tervezni a belső elosztást, hogy minél többet érje a nap azt a lakrészt, ahol sűrűn tartózkodunk. Fűtési szezon előtt időben ellenőrizzük az ajtók, ablakok résszigetelését! Így, ha szükséges, még jó időben tudjuk az elöregedett, hiányos szigetelőcsíkokat cserélni, vagy újakat felszerelni. II. 1. 3 Távfűtés Itt a fűtés egységes rendszert képez, amiből nem lehet egy-egy lakást „kivenni”, ezért az egész épületet érintő költségcsökkentő elképzeléseket a lakóközösségnek kell összehangolnia. A fűtési berendezés tulajdoni és elszámolási viszonyai meghatározzák, hogy ki milyen mértékben érdekelt a takarékosságban. A távfűtés az egyik legjobb megoldás, mivel a szennyezés koncentráltan és jól ellenőrizhetően egy helyen jelentkezik, és - ha nyugati modelleket veszünk figyelembe, - a megfelelően hatékony rendszerek környezeti szempontból is nagyon jók. Ma már minden távfűtött lakásban – a táv hő törvénynek megfelelően - be van építve az ún. költségosztó. A távfűtéses házakban az egyes lakásokra eső hő fogyasztást úgy számolják ki, hogy a központi hőmennyiség mérő értékét a költségosztók segítségével bontják meg. Fontos tudnunk, hogy ezek a költségosztók nem mérőórák! Csak annak kiszámítását teszik elfogadható pontossággal lehetővé, hogy az adott

-9-

radiátor az egész épület fogyasztásának hányad részéért felelős, a radiátorral fűtött lakást az épület fűtési számlájának hányad része terheli. Ha már a ténylegesen elfogyasztott energiát fizetjük, csak annyit és akkor fűtsünk, amennyire és amikor az valóban szükséges. Ha bizonyos helyiségeket nem használunk, akkor ott a termosztatikus szelepet érdemesebb alacsonyabbra állítani és zárva tartani a szoba ajtaját. Ha például 23ºC helyett megelégszünk 21ºC hőmérséklettel, akkor kb. 12% energiafogyasztás-csökkenést érünk el. Ez a radiátorokra felszerelt termosztatikus szabályozó állításával, illetve programozásával valósítható meg, amit a legtöbb esetben a lakóközösségnek a szolgáltatótól kell kérnie. Ha már vannak költségmegosztók, célszerű beépíteni ún. termosztatikus radiátorszelepeket is. Ezek alkalmasak a beállított szobahőmérséklet automatikus szabályozására, a túlfűtések elkerülésére. Éjszakára, vagy ha hosszabb időre elmegyünk otthonról, a beállított hőmérsékletet vegyük alacsonyabbra. Ahol keveset tartózkodunk (pl. előszobában) alacsonyabb hőmérséklet is elég. Az eltérő hőmérsékletű helyiségek közötti ajtókat pedig tartsuk zárva. A lakóközösség mérlegelheti, hogy nem zárható-e el egyes közös helyiségekben a fűtés.

- 10 -

II. 1. 4 Tömbfűtés A tömbfűtéses házak nagyobb teljesítményű kazánjainál a fentieken túl igen fontosak az alábbiak: A lakóközösség ne csak az üzemeltethetőség fenntartására, hanem gazdaságos hatásfokjavító beavatkozásokra is áldozzon pénzt. A tömbfűtéses kazánok jelentős része meglehetősen koros, emiatt fokozott jelentőséget kap a takarékos üzemeltetést célzó karbantartás. Nagyon fontos az olyan rendszeres égőbeállítás, ami a környezetvédelmi normák betartása mellett a légfelesleg-tényező minimálisra vételével a maximális kazánhatásfok elérését célozza meg. Ezt természetesen csak szakemberrel lehet elvégeztetni, új kazánokon egy-két évente, a korosabbakon háromhathavonta. A beszabályozás viszonylag olcsó beavatkozás és 1-5%-kal növeli kazánunk hatásfokát, így igen hamar megtérül. Égőbeállítás alkalmával feltétlenül nézessük meg, mennyire piszkolódtak el a fűtőfelületek. Amennyiben szükséges, rendeljük meg a tisztítást. Fontos, hogy karbantartás esetén, ha a kazánok, vagy bármilyen, a kazánházban lévő csővezeték hőszigetelését megbontják, a karbantartó állítsa helyre azt a munka végeztével! II. 1. 5 Szigetelés TUDTA ÖN? A közel 2,4 millió családi ház háromnegyed részének hőszigetelése elégtelen, és csupán minden huszadik ház felel meg maradéktalanul a mai követelményeknek.

II. 1. 5. 1 Családi házak és lakások hő vesztesége A „huzatos” lakások nemkívánatos szellőzése akár 30%-kal is megnövelheti a lakás fűtési költségeit. A hő veszteség nagyon jelentős az ablakon át, de nemcsak az üvegen - 11 -

keresztül, hanem a nyíló felületek és a nyílászáró tokja mentén is. Az ablakokon, erkélyajtókon elszökő hőt pótlólagos üvegréteggel is visszatarthatjuk. Ennek legegyszerűbb, legkevesebb szerelést igénylő megoldása az ablakkeretre kívülről rácsavarozható pótablak, amely kereskedelemi forgalomban is kapható. Akik loggiájukat beüvegezik, és lakóterületként hasznosítják, ne feledjék: a loggia padlóját és oldalfalait nem erre szánták, ezért az nincs szigetelve! Fűtési idényben ezeken a felületeken keresztül nagyon sok hő távozhat a környezetbe. Ezért, ha lehet, utólagosan szigeteljük ezeket a felületeket a külső oldalukon! Az épület hőigényét jelentősen lehet csökkenteni a falak utólagos hőszigetelésével és a nyílászárók cseréjével. Ezek a beavatkozások meglehetősen költségesek, de akár a felére is mérsékelhetik a fűtési kiadásokat, és növelik a lakások értékét. Az ilyen beavatkozáshoz időnként kapható állami támogatás, de az erre szánt keretet rendszerint nagyon hamar felhasználja a lakosság. A nyílászárók (ajtók, ablakok) résszigetelése viszonylag olcsó, és a speciális megoldások kivételével saját kezűleg is elvégezhetők. Érdemes nagy rugalmasságú, lehetőleg hosszú élettartamú anyagokat használni. II. 1. 5. 2. Nyílászárók utólagos szigetelése A nyílászárók szigetelésére többféle lehetőség kínálkozik: A legegyszerűbb a PURFIX néven forgalomba hozott szigetelőanyag, amely az egyik oldalán ragasztószalaggal ellátott szivacs-csík. Ezt kell felragasztani az ablakszárny tokkal érintkező felületére. Ez egy olcsó megoldás, viszont általában évente cserélni szükséges, és a nagyobb rések tömítésére nem alkalmas. Előnye, hogy percek alatt elvégezhető a szigetelőcsík felrakása, és a portalanítási eszközökön kívül semmilyen más szerszámot nem igényel. Egy másik lehetőség, az egyszerűen felragasztható öntapadós gumicsík, amely nagy rugalmasságú, és különböző profilban és méretekben kapható. Az előbbivel szemben nagy előnye, hogy több évig is megőrzi rugalmasságát, valamint az, hogy a különböző méretű rések a különböző méretű gumiprofilokkal jól tömíthetők. Arra, hogyan állapítsuk meg, mekkora méretű a rés az ablak tokja és a szárny között, az alábbi egyszerű módszert javasoljuk: tegyünk egy kis gyurmadarabot a leendő szigetelőanyag helyére, és zárjuk be az ablakot. Amikor ismét kinyitjuk, az összenyomódott gyurmán lemérhetjük, hogy mekkora a rés. Érdemes ezt a mérést az ablak több pontján is elvégezni, mert a vetemedések miatt többféle hézagméret alakulhat ki. Ennek a méretnek megfelelően válasszuk ki a szigetelőanyag profilját. A Magyar Energia Brigádok (www.energiaklub.hu) csoportjai utólagos nyílászáró szigeteléssel hívják fel a lakosság figyelmét az energiatakarékosság anyagi és környezeti előnyeire. Elsősorban rászorulók, nagycsaládosok és nyugdíjasok lakásának szigetelésével próbálnak segíteni életkörülményeiken, de minden érdeklődő lakásába szeretnék eljuttatni gyakorlati segítségüket. A program célja,

- 12 -

hogy minél kevesebb energiafelhasználással a családok ugyanolyan színvonalon élhessenek.

II. 1. 5. 3. Utólagos nyílászáró-szigetelés nútba erősített szilikon csővel A háztartási energiafelhasználás 60-70%-át a fűtés teszi ki. Az itt megtakarított százalékokkal spórolhatunk a legtöbbet a család energiaköltségein. Egy jól kivitelezett, tartós, utólagos nyílászáró szigetelés 15-20% fűtési energiát takaríthat meg, ami természetesen megmutatkozik a számlában is. A módszer lényege, hogy: egy speciális szilikon csövet az ablakkeretbe bemart nútba erősítenek. Így sokkal hosszabb életű és jobb minőségű szigetelést érünk el, mint egyéb ragasztott szigetelési eljárásokkal. A szilikon alapú tömítőanyag alkalmazása nem igényel nagy szakértelmet, akár önkéntes munkával is megoldható a megfelelő felkészítés után. Megtérülési ideje 1,5-2 év, ami a szilikon 12-15 éves élettartamát figyelembe véve rendkívül gazdaságos. Előnyei: A belső tér hőmérséklete 3-4 °C-kal emelkedik azonos fűtési mód mellett. Szabályozott és mérhető fűtési rendszernél évi 15-20% körüli fűtési energiamegtakarítást eredményez. Jelentős por- és zajterhelés csökkenés (8-10 dB) mellett javul a bent tartózkodók komfortérzete. Könnyen tisztítható, mosható. A beépítés során keletkező forgácsot a horonymaró azonnal elszívja. Későbbi karbantartási munkálatok (festés; épületasztalosi munkák) során könnyen eltávolítható, majd visszahelyezhető a szigetelési minőség romlása nélkül. További információ kérhető: Energia Klub, 1059 Budapest, Szerb u. 17-19. VI. emelet tel: (36-1) 411-3500, fax:(36-1) 411-3525, email: [email protected] www.energiaklub.hu

- 13 -

II. 2 A VÍZ MELEGÍTÉSE II. 2. 1 Hogyan csökkenthetjük melegvíz-előállítási energiaköltségeinket? II. 2. 2 Egyedi melegvízellátás Az egyedi melegvíz-ellátó rendszerek berendezéstől függ.

hatékonysága

a

melegvizet

előállító

II. 2. 2. 1 Beszerzés A villanybojler egyik előnye, hogy éjszaka olcsóbb árammal is üzemeltethető és korlátozott űrtartalma víztakarékosságra ösztönöz. Hátránya viszont a tárolásból adódó hő veszteség. A veszteség mértéke a bojler nagyságától és a benne tárolt víz hőmérsékletétől függ; minél nagyobb és melegebb a víz, annál nagyobb a hő veszteség is! A víztárolós gázbojler előnye, hogy kevesebb gázt fogyaszt, mint az átfolyós rendszerű, viszont nagyobb a hő vesztesége. Kiadásaink csökkenthetők, ha a kisebb vízigény ellátására, vagy a vízmelegítő berendezéstől távol eső kifolyóknál (pl. mosogató) úgynevezett átfolyós vízmelegítőt építünk be. Ezeknek nincs tároló tartályuk, így nincs tárolási hő veszteségük sem. Ha bojlerünket cserélni kell, válasszunk energiatakarékos kivitelű készüléket. Az ilyen készülékek ára 5.000-10.000 forinttal magasabb ugyan, mint a hagyományos típusoké, de a különbség egyetlen év alatt megtérül. Csak akkora méretű bojlert használjunk, amely családunk számára éppen elegendő mennyiségű melegvizet tárol. Ha lakásunk fűtését gáztüzelésű cirkó készülék látja el, de van villamos bojlerünk is, a cirkó tönkremenetele esetén kombinált cirkó kazánra válthatunk, amely egyszerre látja el a fűtési- és a használati melegvíz előállítását. A kombi kazán ára magasabb, de a különbség 1-3 év alatt megtérül. II. 2. 2. 2 Üzemeltetés A bojler a lehető legközelebb legyen a vízfelhasználás helyéhez, mert a hosszú cső is hő- és így pénzveszteséget okoz! Vegyük lejjebb a hőfokszabályzót! Ha egy 120 literes bojlerben 80 ºC-os helyett csak 65 ºC-os vizet állítunk elő, kevesebbet kell fizetnünk, ha pedig 50 ºC-os vízzel is megelégszünk, már a dupláját takaríthatjuk meg havonta költségeinknek! Ne feledjük, ha a bojlerben magasabb a hőmérséklet, akkor a hő veszteség is nagyobb!

- 14 -

A szükséges melegvíz mennyiségét szabályozhatjuk a hőfok megfelelő beállításával. Amennyiben sok melegvízre van igényünk, a hőfokszabályzót állítsuk melegebbre, viszont kisebb igény esetén ne felejtsük el lejjebb tekerni a szabályozót! Gyújtólángos melegvíz-termelőknél a gyújtólángot éjszakára, vagy a hosszabb üzemszüneti időszakokra zárjuk el! Ezzel is energiát takaríthatunk meg, és meghosszabbítjuk a készülék élettartamát. Ha hosszabb időre elmegyünk otthonról (pl. nyaraláskor), ne felejtsük el kikapcsolni a melegvíz termelőt! II. 2. 2. 3 Karbantartás Fontos, és ez nemcsak a gázkészülékekre igaz: a berendezések műszaki állapotának romlásával arányosan nő az energiafelhasználás. Gázkészülékeknél különösen fontos a rendszeres karbantartás, mert ezáltal csökkenthető a balesetveszély is. Gyakorta okoz gondot az átfolyós (gázos) vízmelegítők fűtőfelületének elpiszkolódása, ami jelentősen növeli a melegvíz készítés veszteségeit. Minél magasabb a vízhőfok a bojlerben, annál előbb vízkövesedik a fűtőszál, és ez rontja a berendezés hatékonyságát, csökkenti élettartamát. Ennek tisztítására szakembert kérjünk fel, aki kiszedi a vízkövet, ugyanakkor a vizes szerelvényeket is átnézi. Alacsonyabb vízhőfok = kisebb karbantartási költség, hosszabb élettartam! Kifejezetten az elpiszkolódásra utaló jel a készülékkel termelt melegvíz hőmérsékletének tartós csökkenése. II. 2. 3 Használati melegvíz napenergiával A melegvíz előállításának legolcsóbb és egyben környezetkímélő módja a napenergiát hasznosító rendszerek beépítése. Ezeket a rendszereket utólag is be lehet építeni, csatlakoztatva a meglévő használati melegvizes rendszerhez, vagy új épület esetén már így lehet tervezni a melegvíz ellátást. A napenergiát hasznosító rendszerek lelke a napkollektor, melyet az épület déli tájolású tetején helyeznek el. A kollektor csőkígyója vizet vagy fagyálló folyadékot melegít fel, amivel használati melegvizet, esetleg fűtési vizet állítanak elő egy hőcserélőn keresztül. A melegvizet ebben az esetben is - a hagyományos rendszerekhez hasonlóan - bojlerben tárolják. Napkollektorokkal egy családi ház éves használati melegvíz igényének 60-70%-át biztosíthatjuk, ezért a rendszert kiegészítő melegítő berendezéssel együtt kell tervezni. Ennek legegyszerűbb módja, ha a napenergiát gyűjtő melegvíztárolóban elektromos árammal működő fűtőpatront is

- 15 -

elhelyezünk. Komplett napenergiával működő melegvizes rendszereket érdemes vásárolni, amelyekbe gyárilag be van építve a kiegészítő fűtés is. Ezek a rendszerek ma még mindig egy kicsit költségesek, de hosszú távon megtérülnek, és jóval kisebb légszennyezéssel biztosíthatjuk melegvizünket. A jelenlegi hőszigetelési értékek miatt a napenergiát elsősorban használati melegvíz termelésére ajánljuk. Azonban, ha rendkívül jó hőszigetelésről gondoskodunk lakásunkban, akkor a napenergia részben már az épület fűtésében is számításba jöhet. Ennek megtervezése többféle szempont egyidejű átgondolását igényli. Amennyiben új építésű házról van szó, akkor az épület tájolása, a nyílászárók és az épülethatároló szerkezetek hőszigetelése, és az épület belsejében elhelyezett hőtároló tömeg mérete az, amiket összeillesztve, gondos tervezéssel optimálisra formálhatunk. Az ilyen tervezési eljárással biztosítható, hogy az éves fűtési energia 50-100%-a napenergiából fedezhető legyen. Meglévő épületeknél utólagos szigetelésekkel, és a fűtési rendszer átgondolásával érhető el az, hogy a napenergia a fűtésre is rá tudjon segíteni. Ahol a ház tájolása nem megfelelő, ott egyelőre nem érdemes a napenergia felhasználásán gondolkoznunk, ott a hőszigetelés megfelelő kialakításában van az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőség. II. 2. 4 Központi melegvízellátás Lakótelepeinken leggyakoribb a központi melegvízellátás, melynek elszámolására kétféle lehetőség van. Átalánydíjas elszámolásnál a fogyasztó havi fix összeget (rendelkezésre állási díjat és hődíjat) fizet, függetlenül a tényleges fogyasztástól. A díj nagyságát általában a lakás alapterülete alapján állapítják meg. Nem szükséges magyarázni, mennyire igazságtalan ez a rendszer. Ezen a problémán a mérés szerinti elszámolás bevezetésével - azaz mérőóra felszerelésével - lehet segíteni. Szereltessünk be melegvízmérő órát, és térjünk át a mérés szerinti elszámolásra!

II. 3 VÍZFELHASZNÁLÁS TUDTA ÖN? Az ipar fejlődésével párhuzamosan az utóbbi 30-40 évben a vízfelhasználás kb. az ötszörösére növekedett. A tiszta víz előállítása és hálózatba juttatása, a hálózatok megépítése, valamint a szennyvíz elvezetése és kezelése energiaigényes szolgáltatás. Ezért ha a vízzel takarékoskodunk, az energiával is takarékoskodunk.

- 16 -

II. 3.1 Hogyan csökkenthetjük a vízfelhasználásunkat? A kádfürdőzéshez átlagosan 140 liter vizet használunk fel, míg a takarékosabb hagyományos kézi zuhanyozáshoz már 70 liter víz is elég. Hétköznap inkább zuhanyozzunk, a fürdést tartogassuk ünnepnapokra. Sok vizet takaríthatunk meg, ha a szappanozás alatt elzárjuk a csapot. Ez a vízfelhasználás tovább csökkenthető víztakarékos zuhanyozószelepek használatával. A megtakarítás elérheti melegvíz számlájának 10-20%-át is. A WC igen sok vizet használ el. A szokásos öblítőtartályok egy öblítésnél 8-12 liter vizet zúdítanak le, ez egy kétgyermekes családnál akár 100-300 liter vizet is jelenthet naponta! Gondoljunk arra, hogy nem is kell mindig nagy öblítés, többnyire elég lenne kevesebb víz is, és még a nagyhoz sem kell annyi, amennyit a legtöbb tartály lezúdít a csatornába. Energiatakarékos ötletek Vásároljunk víztakarékos WC tartályt! A fürdővizet, mosó-öblítővizet gyűjtsük tartályba, kádba: meglepően nagy mennyiség jön össze, ami szinte teljesen elegendő lehet a WC öblítéséhez. Ne tűrjünk meg csöpögő csapot sem a fürdőszobában, sem más helyiségekben! Például percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsap egy hét alatt egy kádnyi vizet elpocsékol. A régi tartályokba belehelyezhetünk kiürült ásványvizes palackokat, amit földdel töltünk meg. Úgy helyezzük el, hogy ne zavarják a működést! Amennyi vizet kiszorít, annyival kevesebb vizet használunk öblítésenként. A csapokra szereljünk ún. áramláskorlátozót! Ez a néhányszáz forintos szerkezet gondoskodik arról, hogy kisebb vízmennyiség felhasználásával ugyanolyan kényelmesen tudjunk pl. kezet mosni vagy mosogatni. Kisebb költséggel beépíthető (ill. már eleve ezzel együtt kapható csaptelep, zuhanyfej) egy elzáró szelep, mellyel vizet spórolhatunk, ha pl. szappanozzuk magunkat. Ajánljuk az egykaros keverőcsapokat, amelyikből azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik. Szereljünk fel légkeveréses csapfejeket!

Komposzt toalett: Aki elszántabb, az a hagyományos vízöblítéses toalett helyett családi házában kialakíthat ún. komposzt toaletteket is. Ezek a rendszerek már több évtizede jól működnek a lakóházakon belül is. Mindenféle higiéniai elvárásnak megfelelnek azok a komposzt toalettek, amelyeket már a kereskedelmi forgalomban is be lehet szerezni. Számos környezeti és gazdasági előnyt jelentenek: A háztartási szennyvíz megszabadul legfőbb szennyezőjétől, a fekáliától. Ez tehermentesíti szennyvíztisztítóinkat, illetve segít felszámolni a szabálytalan szennyvízelvezetés okozta károkat, a talajvizek és élővizek nitrát szennyezését. Azokon a településeken, ahol még nem megoldott a kommunális szennyvíz

- 17 -

kezelése, a komposzt toalettek alkalmazása rendkívül egyszerűsítheti a szennyvízelvezetési fejlesztéseket, és lehetőséget teremt az alternatív megoldások alkalmazására. Mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi 30-50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg. Ez egy átlag család esetében évi 50 köbméter megtakarítást is jelenthet. Évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik. Mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken. A háztartás egyéb szennyvizeit – a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét – kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk. Itt már csak arra kell figyelnünk, hogy tisztítószereink kíméletesek legyenek. Sok ilyen megoldás létezik. Kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető.

II. 4 SÜTÉS, FŐZÉS TUDTA ÖN? A fedő nélküli főzés 3-4-szer annyi energiát igényel felmelegítésénél, mint a fedő használatával való főzés!

másfél

liter

víz

II. 4. 1 Hogyan csökkenthetjük főzéssel kapcsolatos energiaköltségeinket? Ne főzzük agyon az ételeket! A nyersen vagy pároltan fogyasztott étel nemcsak „energiatakarékosabb”, de egészségesebb is, mert a zöldség és a gyümölcs főzés során sokat veszíthet ízéből, vitamintartalmából. Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amelyik illeszkedik a gázrózsa vagy főzőlap méretéhez! (Ha pl. a főzőlap átmérője 18 cm, az edényé pedig csak 15 cm, akár 30%-kal is nőhet az energiafogyasztás.) Használjunk jó hővezetésű anyagokból készült edényeket (acél, zománcozott öntöttvas)! Az üveg- és kerámiaedények inkább a mikrohullámú sütőbe valók. Ha már felforrt az étel, tegyük kis lángra! Kis lángon is pontosan annyi idő alatt fog megfőni, mint nagy lángon. A zöldségeket, burgonyát ne főzzük bő lében! Így ugyanis nemcsak feleslegesen forralunk esetleg több liter vizet, de kilúgozzuk az ételből az értékes tápanyagokat. A hosszabb sütési idejű ételeknél (pl. csülöknél) sütés előtt puhítsuk meg a nyersanyagot kuktában!

- 18 -

Használjuk ki a sütő tartalék hőjét! Az étel elkészülte előtt 5-10 perccel lezárhatjuk a sütőt, a többit bízzuk a sütő tartalék hőjére. A mikrohullámú sütők használatát – azok káros hatásaira való tekintettel – nem javasoljuk! A mikrohullámú berendezések a bennük melegített ételek szerkezetét roncsolják, így ételeink amúgy is alacsony tápértéke tovább romlik. A kényelmi szempontokért hosszú távon súlyos árat fizetünk. II. 5 HŰTÉS, FAGYASZTÁS A hűtő – folyamatos működése miatt– egy átlagos család villamos energia fogyasztásának kb. 30%-áért felel. Tehát ezen a területen is jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, leginkább odafigyeléssel, sem mint befektetéssel. II. 5. 1 Hogyan csökkenthetjük energiaköltségeinket?

a

hűtéssel,

fagyasztással

kapcsolatos

II. 5. 1. 1 Beszerzés Ha már van fagyasztóládánk, akkor a fagyasztó nélküli hűtőszekrény a leggazdaságosabb. A fagyasztóláda jobban tartja a hideget, mint a fagyasztószekrény. II. 5. 1. 1. 1 Energiahatékonysági címke A 92/75/EEC számú EU direktíva kötelezi a háztartási gépek gyártóit, hogy tüntessék fel termékeiken azok energia és anyagfelhasználását, az Európai Unió energiafelhasználásra vonatkozó emblémájának segítségével. Az embléma jelölése alapján az "A" kategória a leghatékonyabb, tehát legjobb, a "G" kategória pedig a legkevésbé hatékony termékeket jelöli. Az EU direktíva többek között a következő termékekre vonatkozik: hűtőszekrények, világítóeszközök, légkondicionáló berendezések, mosógépek, stb. A címkén a következő adatok szerepelnek: márkanév, a modell típusa, energiafogyasztás összehasonlítva az azonos kategóriába tartozó termékekkel, valamint a termék zajkibocsátása. Magyarországon rendeleti előírás szerint a következő termékeken kell feltüntetni ezt a címkét: kombinált mosó- és szárítógépek, mosógépek, háztartási izzók, háztartási hűtőszekrények és fagyasztók. A gyártó és a típus megjelölést érdemes egyeztetni a hűtőn szereplő adatokkal, előfordulhat, hogy összekeverednek a címkék. Az ábra szemléletesen mutatja, hogy a készülék melyik energiahatékonysági osztályba tartozik. A felső zöld színű „A” jelű a legkisebb fogyasztású hűtőgépekre jellemző, míg az alsó piros színű „G” jelű a legnagyobb fogyasztású hűtőket jelöli. A jelenleg forgalomban lévő hűtők általában a „B”, „C” és „D” energiahatékonysági osztályba tartoznak. Az éves energiafogyasztás az MSZ EN 153 mérési szabvány alapján van kiszámítva.

- 19 -

Ez alapján a leggyakoribb „B” és „D” energiahatékonysági osztályú hűtő között 1,5-2,3szeres fogyasztáskülönbség van. A hűtőtérfogatot és a fagyasztótérfogatot úgy kell megválasztani, hogy azt a család teljes mértékben ki tudja használni, hiszen a folyamatosan üresen álló hűtő csak pénzkidobás. A gyártóknak kötelessége a hűtő befogadó méretét literben, nettó (hasznos) térfogatként megadni. Itt szokott szerepelni a fagyasztó és hűtő csillagjelzése. A „*” jelzésű fagyasztótér hőmérséklete nem lehet magasabb –6 oC-nál, míg a „***” jelzésű -18 oC-nál. A szabvány szerinti zajterhelést is meg kell adniuk a gyártóknak. Ha a pihenőtérhez közel kerül elhelyezésre a hűtőszekrény, ezt az értéket is érdemes szem előtt tartani a választás során.

II. 5. 1. 2 Üzemeltetés A hűtőszekrénynek az a jó, ha didereg, tehát lehetőleg hűvös helyen tartsuk! A hőforrásoktól (pl. tűzhelytől, déli fekvésű napsütötte ablaktól) minél távolabb helyezzük el, és úgy, hogy a hűtőgépek hátsó hőleadó rácsa szabadon kapjon levegőt. Ha a rácshoz hozzá lehet férni, akkor legalább félévente takarítsuk le azt! Kerüljük a hűtőgépek ajtajának gyakori nyitogatását, ugyanis minden ajtónyitáskor meleg levegőt juttatunk a hűtő- vagy fagyasztószekrénybe, amit energiafelhasználás árán kell a gépnek lehűtenie. Filléres befektetés, de nagyon hasznos egy hűtőszekrény hőmérő beszerzése. Általában elegendő élelmiszereink számára, ha a hűtőszekrényben +5 ºC-ot tartunk. Ha csak két fokkal hidegebb hűtőnk, már kb. 1200 Ft-tal nő az éves

- 20 -

villanyszámlánk! Meleg ételt ne rakjunk a hűtőszekrénybe! Hagyjuk az ételeket először kihűlni! Töröljük le a vizet az élelmiszerről fagyasztás előtt! A fagyasztásra szánt élelmiszereknek legyen minimális a víztartalma, ugyanis 1 kg víz lefagyasztása többször annyi energiát igényel, mint 1 kg száraz anyagé. A fagyasztásra szánt élelmiszereket hűtsük elő a hűtőszekrényben! Télen használjuk ki a külső hideget, lehetőleg kint hűtsük le az ételeket! A fagyasztóból időben elővett ételeket hagyjuk a hűtőszekrényben kiengedni, így hasznosítani tudjuk az értékes hidegenergiát! II. 5. 1. 3 Karbantartás Ellenőrizzük az ajtón a szigetelő szalag állapotát! Ha bárhol is sérült, azonnal cseréljük ki, mert az energia-veszteség sokszorosa a csere költségének. Ha egy papírdarabkára rácsukjuk az ajtót, és az szoros, nem csúszik ki, jó a zárás. Ellenőrizzük, nem jegesedett-e el a hűtőszekrény! A jégréteg rontja a gép hatásfokát és növeli fogyasztását! Ha például 2 cm vastag jégréteg rakódott le a mélyhűtő fiókban, évi kb. 1200 Ft-tal többet fogyaszt. Olvasszuk le rendszeresen a jégréteget! II. 5. 1. 4 Tartósítás másképp A megtermelt zöldségek, gyümölcsök hulladék nélküli, olcsó tartósítása szorosan a takarékossághoz tartozik. Az általánosan használt befőzés és a hűtőszekrényben való elhelyezés mellett olcsó tartósítási lehetőség a szárítás és az aszalás. Ezek házi készítésű berendezésekben is egyszerűen elvégezhetőek, és ha a Napot vagy a fahulladékot használjuk energiaforrásként, energiatakarékosak is.

II. 6 MOSÁS TUDTA ÖN? A legtöbb háztartásban géppel mosnak. Az automata mosógép által felvett energia 10-20%-a a szivattyút és a motort működteti, a többi a vizet melegíti. II. 6.1 Hogyan csökkenthetjük a mosás energiaköltségeit? II. 6. 2 Beszerzés Vásárláskor helyezzük előtérbe az energiatakarékos programmal rendelkező, alacsony energia- és vízfelhasználású, részprogrammal rendelkező mosógépeket! Ha van melegvíz csatlakozási lehetőség, akkor melegvizes gépet vegyünk, ill. a - 21 -

melegvizes programokat használjuk! A háztartás nagy vízfogyasztója az automata mosógép. Egy teljes mosás során a régebbi típusú gép kb. 140 liter vizet használ fel (előmosás + mosás + ötszöri öblítés, azaz 7 x 20 liter). A mai modern gépek már 50-80 literrel üzemelnek. Ezért a régi gép meghibásodása, nagyjavítása esetén mérlegelhetjük, nem éri-e meg inkább új, energia- és víztakarékos mosógépet beszerezni. II. 6. 3 Üzemeltetés Ha van energiatakarékos program, akkor lehetőség szerint azt használjuk! Ekkor alacsonyabb hőmérsékleten, de intenzívebb sulykolással (hosszabban tartó mosási idővel) mos a gép. Ez azért energiatakarékos, mert az energiafogyasztás kb. 90%áért felelős vízmelegítést csökkentjük a 10%-ért felelős forgatási energia növelésével. A megengedett maximális ruhamennyiséggel mossunk! (Kevesebb ruhával majdnem ugyanannyi energiát és vizet használ el a gép, hacsak nincs benne résztöltetes program.) Mosásnál részesítsük előnyben az alacsonyabb hőfokú programokat, pl. a 40 °C-os kímélő programot! Erre a korszerű mosóporok lehetőséget adnak. Főzőprogramot csak valóban indokolt esetben használjunk! A nagyon koszos és a kevésbé szennyezett ruhákat mossuk külön a megfelelő intenzitású programmal! Az erősen szennyezett ruhákat mosás előtt áztassuk be! Használjunk a ruha szennyezettségének, súlyának és a víz keménységének megfelelő mennyiségű mosószert! Használjunk vízlágyítót, amely meghosszabbítja a mosógép élettartamát és növeli a mosás hatékonyságát! Erre a célra kitűnően megfelel a mosószóda, mely:  VÍZLÁGYÍTÓ, ezáltal a mosópor valóban hatékonyan tisztít (köztudott, hogy a kemény vízben nehezen oldódik a mosópor). 

TISZTÍTÓ, ZSÍROLDÓ hatása miatt erősen szennyezett ruhák, felületek tisztítására kiválóan alkalmas, általános tisztítónak is használható.



KÖRNYEZETBARÁT, mert olyan körfolyamatban állítják elő, amelynek nincs káros mellékterméke. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedését okozhatja, ezért azokon a csatornázatlan területeken, ahol magas a talajvízszint, nem ajánlott. Másutt kiválóan helyettesítheti a foszfátos tisztítószereket.

Mosószóda használata:  MOSÁS: A mosóporadag egyharmada, tetszés szerint fele helyettesítendő mosószódával. Nem veszi ki a textíliák színét, minden puhább, tisztább lesz. Ajánlott hőfok: 60o, 40o

- 22 -



ÁZTATÁS: Az erősen szennyezett, foltos, olajos ruhát mosás előtt egy éjszakára áztassuk langyos, szódás vízbe! Ügyeljünk itt a textília színtartósságára!



MOSOGATÁS: 5 liter, forró vízben feloldott egy evőkanál mosószóda eltávolítja az edényekről a zsiradékot, az égett foltokat. Az üvegedényeket utána ecetes vízzel öblítsd, különben foltosan száradnak. Alumínium edényeket ne moss vele!



ÁLTALÁNOS TISZTÍTÁS. 1 liter meleg vízben oldott 1 evőkanál mosószóda a legszívósabb tűzhelyeket, a legzsírosabb csempét, linóleumot is tisztává varázsolja. A piszkos keféket, konyharuhákat, rongyokat meleg, mosószódásszappanos vízben tisztíthatjuk, szagtalaníthatjuk. Általános tisztítófolyadék: 1 liter forró víz, 3 evőkanál mosószóda. A tisztított felületet vízzel öblítsük!

A mosószóda száraz, hűvös helyen tárolandó. gumikesztyűben dolgozzon vele, mert szárítja a bőrt!

Ha

valaki

érzékeny

bőrű,

II. 6. 4 Karbantartás Fontos a mosógép kifolyó szűrőbetéteinek rendszeres (legalább 20 mosásonkénti) tisztítása. A mosógépek fűtőszálai is vízkövesednek. A vízkő megnöveli a gép áramfelvételét. Ezt a vízkövet ecetes öblítéssel távolíthatjuk el, vagy a mosószóda rendszeres használatával. II. 7 VASALÁS, SZÁRÍTÁS TUDTA ÖN? Az elektromos szárító nem szárítja meg jobban a ruhát, mint a szabad levegő, de kb. kétszer annyi energiát fogyaszt, mint a mosás! II. 7.1 Hogyan csökkenthetjük a vasalás és szárítás energiaköltségeit? Ha szépen teregetünk, nem kell annyit vasalni. Vasalásnál (a fagyasztáshoz hasonlóan) a víz okozza a nagy energia-felhasználást. Kerüljük a nagyon nedves ruhák vasalását! Energiát takaríthatunk meg, ha a ruhákat vasalás előtt csoportosítjuk: először az alacsonyabb, majd a magasabb hőmérsékletet igénylőket vasaljuk! A vasalót érdemes vasalási szünetekben a konnektorból kihúzni, ugyanis sok készülék akkor is fogyaszt, ha a kapcsoló „0” állásban van. II. 8 VILÁGÍTÁS A kis étvágyú, jó minőségű kompakt fénycső átlagosan negyedannyi energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzó és hosszú élete során hozzávetőleg 6 000 Ft-ot takarít meg Önnek. Fizessen kevesebbet, világítson kompakt fénycsővel!

- 23 -

Mi a kompakt fénycső? A kompakt fénycső az egyenes fénycsövek gazdaságosságát, valamint az izzólámpák kis méretét és kényelmes kezelhetőségét ötvözi. A kompakt fénycsövek villogásmentesen működnek, és a hagyományos izzók megszokott meleg fényével világítanak. A kompakt fénycsövek a legtöbb izzólámpás lámpatestben használhatóak, ugyanis különféle formákban és teljesítményben kaphatók. A kompakt fénycső előnyei: A kompakt fénycső magasabb ára a teljes élettartam alatt többszörösen megtérül, amint azt a következő mintaszámítás is bizonyítja: 6 000 óra világítás Fényforrás Kompakt fénycső Hagyományos izzó Teljesítmény 15 W 60 W Szükséges darabszám 1 6 6 000 óra világítás alatt Átlagár 1 x 1 100 Ft 6 x 80 = 480 Ft Összes fogyasztás 90 kWh 360 kWh Áramdíj 3 428 Ft (4 104 Ft) 13 680Ft (16 416 Ft) Összköltség* 4 528 Ft (5 204 Ft) 14 160Ft (16 896 Ft) Megtakarítás a kompakt fénycsővel: 9 632Ft (11 692 Ft) *A fenti számítás alapja az érvényes 38 Ft/kWh + ÁFA (20%) lakossági díjszabás. Emelkedő áramdíjak esetén a megtakarítás mindig növekszik. Tehát egy 6 000 órás minőségi kompakt fénycső ára már kevesebb, mint 2 000 óra használat után megtérül. A kompakt fénycső használatával nem csak pénzt takarít meg, hanem az alacsony energiafogyasztással a környezetet is kíméli. Hol használjunk kompakt fénycsövet? Ott, ahol a lámpát hosszabb ideig, naponta átlagosan 3-4 órát használjuk. Ilyen lehet például a konyha, a nappali, az étkező, a gyerekszoba. A kompakt fénycsövek előállításának is van környezeti terhe. Ezért akkor járunk jól, ha maximálisan kihasználjuk ezen eszközök élettartamát. Ezért éri meg csak olyan helyekre tenni a kompakt fénycsöveket, ahol huzamosabb ideig, kapcsolgatás nélkül szükségünk van a megvilágításra. Mire figyeljünk a kompakt fénycsövek vásárlásakor? Ne csak ár alapján döntsünk vásárláskor, hanem próbáljuk meg minőségük alapján összehasonlítani a különböző termékeket, például ellenőrizzük a csomagoláson a kompakt fénycső élettartamát. Tudjuk meg, hogy ad-e a gyártó, vagy kereskedő cseregaranciát, és csak olyan helyen vásároljunk, ahol ez biztosított. Ellenőrizzük a kompakt fénycső méretét, hogy vajon befér-e a lecserélni kívánt izzólámpa helyére. Vásárlás előtt próbáljuk ki és nézzük meg, hogy a kívánt fényerővel és színnel világít-e.

- 24 -

A hagyományos izzókat az alábbi kompakt fénycsövekre javasoljuk cserélni: Hagyományos izzó

100 W

75 W

60 W

40 W

25 W

Elektronikus kompakt fénycső 23 W 20 W 15 W 11 W 7-9 W TUDTA ÖN? Az izzólámpák esetében a felhasznált villamos energia mindössze 2%-a hasznosul világításként. Fénycsövek használatakor viszont a hatásfok már 10%. II. 8. 1. Hogyan csökkenthetjük a világítás energiaköltségeit? II. 8. 2. Beszerzés Jó tudni, hogy pl. a fénycsövek és a hidegtükrös halogén izzók a hagyományos izzólámpáknál 60-80%-kal kevesebb energiát igényelnek. A kompakt fénycsövek széles választékban kaphatók különböző színben, alakban, méretben. Vásárláskor kérjük ki a kereskedő tanácsát! Bár a kompakt fénycsövek drágábbak, mint a hagyományosak, viszont ötödannyit fogyasztanak, és az élettartamuk is 6-8-szor nagyobb. Intenzív helyi világításhoz elektronikus előtétet tartalmazó, vibrálás mentes kompakt fénycsövet válasszunk! Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a kompakt fénycső elfér-e a régi búrában! Ahol lehet, ott egyenes fénycsövet alkalmazzunk a kompakt fénycső helyett, mert az olcsóbb és tartósabb (pl. konyhában, munkaasztalnál)! Ne tegyünk kompakt fénycsövet olyan helyekre, ahol a lámpát gyakran kell kapcsolgatni, pl. WC-be! Kerüljük alkalmazását a túlzottan alacsony vagy magas hőmérsékletű helyeken! A helyiségek berendezésénél a bútorok, falak, kárpitok, függönyök színét, anyagát úgy válasszuk meg, hogy azok ne nyeljék el a fényt. A fehér fal a legvilágosabb és még szép is. A mesterséges világítás kialakításánál először gondoljuk végig, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységet kell megvilágítani! Azaz csak ott, annyira és addig világítsunk, amíg az szükséges. Ennek érdekében a következőket tehetjük: A háttérvilágításhoz kevesebb fény is elég. Az általános világításra szolgáló lámpákat úgy helyezzük el, hogy a helyiség megvilágítása egyenletes legyen! Ehhez használjunk olyan lámpát, amelyik a mennyezetet és a falakat is megvilágítja! Az általános világítást helyi fényekkel egészítsük ki! Azokat a helyeket, ahol munkát végzünk, olvasunk, üldögélünk, pontfénnyel, helyi megvilágítást adó lámpával világítsuk meg! A nagyobb épületekben a világítás legyen szakaszolható, ez például többlakásos házak lépcsőházaiban ad lehetőséget a takarékoskodásra.

- 25 -

Ha ez a rendszer még mozgásérzékelővel is ki van egészítve, akkor csak ott, és csak addig világít a lámpa, ahol valaki jár. A külső természetes fény és a mesterséges világítás érzékelő és szabályozó rendszerek segítségével összehangolható, és a villamos energia felhasználás akár felére is csökkenthető. TUDTA ÖN? Hagyományos izzólámpás, vagy rossz hatásfokú fénycsöves rendszerrel 40 W/m 2 energia szükséges 500 luxos megvilágítási szint eléréséhez, míg ugyanilyen megvilágítási szinthez szükséges energia korszerű rendszernél csak 13-15 W/m2. Használjunk izzólámpa helyett halogénizzót, vagy hatszor, tízszer jobb fényhasznosítású hagyományos vagy kompakt fénycsövet! Cserénél az elhasználódott normál fénycső helyett 30%-kal jobb fényhasznosítású 3 vagy 5 sávosat vegyünk! Cseréljük elektronikusra a hagyományos fénycső előtéteket! Ezek villamos energia fogyasztása 60%-kal kisebb! A fénycsöves lámpatestek kiválasztásánál is takarékoskodhatunk az energiával. Válasszunk opálbúrás helyett tükrös, rácsos lámpatestet! Ezek hatásfoka 25%-kal jobb, mint az opálbúrás lámpatesteké. II. 8. 3. Üzemeltetés Próbáljuk meg mindennapi életünket úgy szervezni, hogy a megvilágítás-igényes tevékenységeket nappali fény mellett végezzük el! Ha a helyiséget öt percnél hosszabb időre elhagyjuk, kapcsoljuk le a világítást! II. 8. 4. Karbantartás Az elpiszkolódott fényforrásokat, ablakokat rendszeresen tisztítsuk meg! Fontos tudni, hogy az energetikai szempontból előnyösebb fénycsövek és kompakt fénycsövek veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyek tönkremenetelük után az ilyen termékeket árusító helyeken díjmentesen leadhatók!

II. 9 VÁSÁRLÁS II. 9. 1 Hulladék TUDTA ÖN? Magyarországon évente közel 700 ezer tonna csomagolóeszköz fogy, amit mi, vásárlók veszünk meg, és ennek nagy részéből hulladék képződik. Kétszer fizetünk szemétdíjat: amikor megvesszük, és amikor elszállítják a köztisztaságiak. Már az eddigiek alapján is lehetett látni, hogy a beszerzésen, vásárláson is múlik, hogy a későbbiekben a berendezések használata során tudunk-e takarékoskodni az

- 26 -

energiával. Vásárlásaink során azonban van még egy fontos terület, ahol az energia a főszereplő. Ez pedig a csomagolóanyag. A vásárlás során beszerzett csomagolóanyagokból rövid úton szemét lesz, és az egyre növekvő mértékű hulladéktermelés nem csak környezeti, de energiaprobléma is. Energia kell a hulladékok összegyűjtéséhez, szállításához, kezeléséhez és ártalmatlanításához. Még több energiát igényel, hogy a hulladékba kidobott termékek helyett újakat kell gyártani. A szemétre dobott energia árát mi fizetjük meg. A ma már minden településen bevezetett szemétdíj is arra figyelmeztet, hogy a hulladékok ártalmatlanítása költséges művelet. Egy háztartás évi 2-6000 forintot kénytelen fizetni a szemét elszállításáért, és a költségek jelentős részét a kezelés energiaigénye okozza. Hulladékok persze gondos odafigyelés mellett is keletkeznek. Ilyenkor arra kell törekednünk, hogy a hulladék minél nagyobb hányada újrahasznosítható legyen. Ma már bevált módszerek vannak a papír, fém és műanyag, valamint a szerves anyagok újrahasznosítására. Az újrahasznosítás feltétele az, hogy a hulladékban található értékes anyagok a használhatatlan szeméttől elkülönítve, minél tisztább formában jelenjenek meg. Ez leghatékonyabban az ún. szelektív gyűjtéssel érhető el. A szelektív hulladékgyűjtés korszerű létesítményei a hulladékudvarok vagy hulladékgyűjtő szigetek, amelyekben a lakosság térítésmentesen szabadulhat meg egyes újrahasznosítható hulladékaitól. Az ide kivitt anyagokból új termékeket állítanak elő kisebb energiafelhasználással, mintha ún. elsődleges nyersanyagokból készítenék ugyanazt. Érdeklődjön! Az Önhöz legközelebbi hulladékudvarok, hulladékszigetek címét a szemétszállítást végző szolgáltató cég, egy helyi energia-tanácsadó iroda, vagy zöld civil szervezet megadja. TUDTA ÖN? Az eldobható alumínium dobozok előállítása nagyon energiaigényes. Egy sörös doboz legyártásához kb. két sörös doboznyi kőolajnak megfelelő energia kell. Minden háztartásnak jelentős „láthatatlan” energia-fogyasztása van, amely a különböző háztartási termékek és az igénybevett szolgáltatások energiaköltségéből fakad – jóllehet ez az energiafogyasztás nem jelenik meg egyik energiaszámlánkon sem. Ezt a közvetett energiafelhasználást leginkább fogyasztói magatartásunk, azaz vásárlási szokásaink befolyásolják. Egy kis odafigyeléssel, körültekintő és ésszerű vásárlással itt is sok energiát, és így pénzt is megtakaríthatunk, nem beszélve a megtakarított szeméthegyekről. Ne vásároljunk felesleges dolgokat! Ne hagyjuk magunkat manipulálni a reklámokkal, amelyek gyakran haszontalan termékeket próbálnak nélkülözhetetlenként feltüntetni! Az agyonreklámozott termékek csillagászati reklámköltségeit nekünk kell megfizetni! Vásároljunk lehetőleg jó minőségű, tartós termékeket! Ha valamit hamar ki kell dobni, az kétszeresen baj; egyrészt több lesz a hulladék, másrészt újat kell venni helyette, ami újra energiát, anyagot és pénzt fogyaszt. Kerüljük a túlcsomagolt termékek vásárlását! A felesleges csomagolóanyag is hulladék lesz, amit ráadásul szintén nekünk kell megfizetnünk.

- 27 -

Támogassuk az újrahasznosított anyagból készült termékeket! Ne szokjunk rá az eldobható termékekre! Mindent, amit eldobunk - pohár, sörös doboz, evőeszköz, reklámszatyor, borotva - újra gyártanak, új energia pazarlásával, a mi költségünkre. És a növekvő szeméthegyek katasztrófával fenyegetnek. Részesítsük előnyben a többször felhasználható, vagy újrahasznosítható termékeket, pl. a visszaváltható üvegeket és a papír csomagoló-anyagokat! Lehetőleg ne vásároljunk elemmel működő készülékeket, mert az elem drága és környezetszennyező energiaforrás! Ha mégis elemes készüléket kell használni, abban az esetben alkalmazzunk elem nagyságú akkumulátorokat, melyek több százszor is újratölthetőek! Számoljunk! Az elem formájában megvásárolt elektromos energia több százszor drágább a hálózatinál. Kevéssé feldolgozott élelmiszereket vásároljunk! Pl. a manapság divatos burgonya alapú „chips” tíz energiaigényes feldolgozási lépcsőn megy keresztül, míg késztermék lesz belőle. Hazai termékeket vásároljunk, ne fizessünk a szállítási költségért is! Támogassuk ezzel is a magyar piacot! Ezzel nem csak a környezetnek kedvezünk, hanem a vidék eltartó képességét, munkahelyteremtést és a hazai jövedelem helyben tartását is elősegítjük.

II. 9. 2. KOMPOSZTÁLÁS A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztálás célja: a hulladékmennyiség csökkentése (Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek kb. 30%-a olyan szerves anyag, amely komposztálható.) a talaj javítása; a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a talajba. II. 9. 3 Miért jó a talajnak a komposzt? a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni javul a talaj szerkezete, ami segíti levegőzését sötét színe segíti a talaj felmelegedését vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása nő a talaj biológiai aktivitása Mi kerülhet a komposztálóba? a konyhából és a háztartásból: a zöldség- és gyümölcshulladékok, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, selyempapír, tojásdoboz (feldarabolva), gyapjú-, pamut és lenvászon (jól

- 28 -

feldarabolva). a kertből: levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, istállóés baromfitrágya, faforgács, fűrészpor. Mi nem kerülhet a komposztálóba? festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó) ételmaradék, hús, csont - bár ezek lebomlanak, de ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt fertőzött, beteg növények húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt A komposztálás folyamata és feltételei  Oxigénellátás A komposztálás alapja a jó oxigénellátás. Ha a nyersanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, melyek tevékenysége folytán a komposzt bűzlő, rothadó masszává válik, és ez teljesen értéktelen. Ezért fontos a levegős tároló hely biztosítása és a lazító anyagok (szalma, ágnyesedék) bekeverése. A komposzthalmot sohasem szabad gödörbe rakni, és biztosítani kell a jó vízelvezetést!  Nedvességtartalom A víz is igen fontos tényező. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be, vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt a kellemetlen szag jelzi. A komposzt nedvességtartalmát a marokpróbával ellenőrizhetjük:

túl száraz

megfelelő

túl nedves

Megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) A mikroorganizmusok jó életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szükség. (25-30-szor több szénre van szükségük, mint nitrogénre. Minél többféle anyagot keverünk össze, annál biztosabb, hogy jó minőségű humuszt kapunk végtermékként. - 29 -

A komposztálás lépései 1. Gyűjtés Konyhai zöldhulladékaink gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt, lehetőleg fedővel, amit nyáron ajánlatos naponta, télen hetente a komposztálóba üríteni. 2. Aprítás A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. 3. A komposztáló feltöltése A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. fa aprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre - ha már korábban készítettünk komposztot – rakjunk egy keveset, a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adalékanyagokat (földet, aliginitet, vagy agyagásványokat; bentonitot, montmorillonitot, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat; zeolitokat, riolittufát) szórhatunk, melyek javítják a komposzt minőségét. Ezek megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat. Savanyú talajoknál jó talajjavító a mészkő, a márga és a dolomit őrölt formában. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. A komposztálásnál nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot. 4. Keverés Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük jól össze komposztunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával a marokpróbával tudjuk ellenőrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat. A komposzt felhasználása  A friss, 4-6 hónapos komposzt nagyon gyorsan hat, de csak a talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverékek számára alkalmatlan. 

Az érett 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének. Rostálás után valamennyi növénykultúra számára felhasználható.

- 30 -

A komposztálás fő szabályai az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra jó oxigénellátás optimális nedvességtartalom megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) minél többféle alapanyag használata a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze A komposzt halomban leggyakrabban megfigyelhető rendellenességek, azok okai és kezelésük. A komposzt halom állapota: Túl száraz: - korhadás leáll - szürke gombásodás Túl nedves: - kellemetlen, rothadó szag - barnás, fekete szín

Ennek oka:

Mit tehetünk:

A saját felmelegedés vagy a száraz idő miatt sok víz párolgott el, a mikroorganizmusok tevékenysége leállt.

Célszerű átrakni, átforgatni és benedvesíteni, esetleg friss nedves anyagot hozzákeverni.

Hosszú esőzés, vagy túl sok szerkezet nélküli anyag (fűnyesedék, konyhai hulladék), illetve kevés szerkezet stabil anyag.

Át kell rakni, száraz anyagot (fanyesedéket, szalmát, száraz levelet) tegyünk bele. Ha lehetséges, száraz komposztot keverjünk hozzá.

- 31 -

- oxigénhiány A korhadás elhúzódik: - általában száraz - az ászkák fészekszerűen jelennek meg Rothadó szag: - oxigénhiány - túl nedves, ragadós

A fás anyag komposztban.

aránya

túl

sok

a Át kell rakni, és fűnyesedéket, konyhai hulladékot hozzákeverni. A nagyobb darabokat fel kell aprítani.

Túl sok a szerkezetszegény Jól fel kell lazítani, (nitrogénben gazdag), friss hulladék. összekeverni és átrakni. Illetve ugyanúgy kell eljárni, mint a túl nedves esetében. Muslincák Nedves, cukortartalmú hulladék van a A friss hulladékot lazán bele megjelenése komposzt tetején (romlott gyümölcs). kell keverni a halomba, és levegőztetésre van szükség. Kerti földdel vékonyan takarjuk be. Ne feledjük: A komposztot rendszeresen ellenőrizni kell! A komposzt készítéséről részletesebb tájékoztatást kaphatunk a tanácsadó irodákban. (Lásd:. Címjegyzék) II. 10. KÖZLEKEDÉS A közlekedés folyamatosan fejt ki a környezetre káros hatást. Korunkban a közlekedés az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényező. Fő károsító hatása a levegőszennyezés. A levegőszennyezés elsősorban a belső égésű motorok által kibocsátott gázok (emisszió) miatt következik be. A kipufogógázban megtalálható legfontosabb káros anyagok a szénmonoxid, a széndioxid, a szénhidrogének, a nitrogénoxidok, az ólomvegyületek, a kéndioxid és a szilárd részecskék (por). Komponensenként a közlekedés részesedését a károsanyag-kibocsátásból mutatják a következő adatok: Kibocsátás, kilotonna/év Közlekedé Összesen Közlekedés s részesedése, % Szénmonoxid 450,39 721,62 62,4 Széndioxid 10831 62231 17,4 Illékony 71,2 145,4 49,0 szerves anyag Nitrogénoxid 112,54 200,66 56,1 ok Kéndioxid 2,85 590,15 0,5 Szilárd 19,91 127,68 15,6 szennyezők

- 32 -

TUDTA ÖN? Egyes mérések szerint a városi közlekedésben a járó motor mellett az autók 30%a egy helyben áll, azaz az útidők harmada üresjárat. A közlekedés jelentős energiafogyasztó, és igen jelentős környezetszennyező is. Ez elsősorban a közúti közlekedésben, ezen belül a városi közlekedésben szembeötlő. Itt ugyanis a környezetszennyezés pontosan ott keletkezik, ahol az emberek élnek; a gépjárművek füstjét nem vezetik el kémények. Ugyanakkor a közlekedésben mindannyian jelentősen befolyásolni tudjuk az energiafogyasztást és az ezzel együtt járó környezetszennyezést. A gépkocsival rendelkező családok átlagosan 120 liter üzemanyagot vásárolnak havonta. Az ehhez szükséges kb. 32.000 Ft - és az autófenntartás egyéb költségei (biztosítás, adó, javítások stb.) alaposan megterhelik az érintett családok költségvetését. Mindenképpen érdemes végiggondolni, milyen lehetőségek vannak a költségek csökkentésére? II. 10. 1. Közlekedjünk kerékpárral, vagy tömegközlekedéssel! TUDTA ÖN? 16 kilométert a kerékpáros 350, az élelemből származó kalória felhasználásával teker le, míg egy autó 18 600 kőolaj-kalóriával teszi meg ugyanezt az utat. A kerékpározásnak több előnye van más közlekedési módokhoz képest:  A kerékpározás teljesen mentes a kibocsátásoktól, ezért nem károsítja a városi levegőt.  A kerékpár egy gyors közlekedési mód városi környezetben, gyakran a létező leggyorsabb.  A parkolás alacsony helyigénye lehetővé teszi a kiindulási/érkezési hely és a parkolóhely közötti távolság csökkenését, hozzájárulva az időfelhasználás javulásához.  Egy utcán haladó kerékpár átlagos sebessége 15-25 km/óra, ami gyakran magasabb, mint a túlzsúfolt utcákon araszoló autók tényleges átlagsebessége. TUDTA ÖN? Egy tömegközlekedésben használt autóbusz átlagosan alig fél liter üzemanyagot használ fel 100 utas-kilométeren, míg egy személyautó 5-8 litert. A tömegközlekedésben részesítsük előnyben a villamos meghajtású járműveket, a vasutat a közúttal szemben. Ha buszon, villamoson, metróval utazunk, nincs gondunk a parkolással. A tömegközlekedést azzal támogathatjuk a leginkább, ha használjuk. II. 10. 2. Ha elkerülhetetlen a személygépkocsi használata Használjunk takarékos, jó műszaki állapotú járművet, és vezessünk üzemanyagkímélő módon.

- 33 -

II. 11. A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLAT Az irodai eszközök energiafogyasztása az összes energiafogyasztás 7%-a, ami nem csak pénzben kifejezve, de a környezet terhelése szempontjából is eléggé magas. Miből is áll egy munkaállomás fogyasztása, mennyi is lehet a megtakarítás? Egy átlagos munkaállomás 3 fő komponensből áll, a számítógépből, a monitorból és a nyomtatóból. Ezek fogyasztása természetesen jelentősen függ a gyártótól, ezért a következőkben átlagos értékeket veszünk figyelembe.(minden érték Watt) A számítógép 25-40W körül fogyaszt, és mivel például a tápegységnek folyamatosan kell mennie a működéshez, a lehetséges megtakarítások 2-5W körüliek. Bár egyes egységei, mint például a merevlemez, lekapcsolhatóak külön-külön, energiakímélési szempontból nem igazán vehető figyelembe. (A merevlemez leállítása inkább az élettartam növelése miatt lehet érdekes.) A másik fontos eleme a számítógépnek a nyomtató, amely 500W felett fogyaszt, ha nyomtat, és 5W körül, amikor nem dolgozik. Mivel a munka nélkül töltött idő alatt a fogyasztás minimális, abból lefaragni nem lehet, megint nincs értelme foglalkozni a nyomtató üresjárati energiafogyasztásával. Az összes eszköz közül az igazán érdekes a monitor, melynek fogyasztása 55-90W között mozog a mérettől és a megjelenített színektől függően. A megtakarítás a monitorok esetében az 52-88W értékek körül mozoghat. A monitorok általában egy munkaállomás energiafogyasztásának 75%-át teszik ki, és a monitorokkal a költségek 90%-át lehetne megspórolni, ezért érdemes a monitorokra koncentrálnunk. Mi az, amivel csökkenthetjük a fogyasztást? 1. Alacsonyabb teljesítményű, kisebb energiaigényű számítógép használata 2. Sötét háttér használata. 3. Sötét képernyővédő használata. 4. Az energiakímélő üzemmód bekapcsolása. 5. A monitor kikapcsolása. 6. Újraírható adat tárolók használata. 1. Alacsonyabb teljesítményű, kisebb energiaigényű számítógép használata Az alapvető számítógépes feladatok elvégzéséhez nincsen feltétlenül szükség csúcsteljesítményű számítógépre. A legtöbb esetben átlagos, vagy kis teljesítményű gépek is elegendőek, főleg, ha megfelelő szoftvert választunk a feladathoz. Nem kell mindig bedőlni a reklámoknak, és mindig a legújabb, legnagyobb teljesítményű gépet megvásárolni, vagy a legújabb teljesítményigényes szoftvert használni! Az általános

- 34 -

igényekre bőven megfelelnek több éves használt számítógépek is, főleg, ha azokhoz megfelelő szoftvert választunk. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy számítógép előállításához rengeteg nyersanyagra és energiára van szükség (benne foglalt energia). És ha még azt is beszámítjuk, hogy a régi asztali számítógépek többnyire alacsonyabb fogyasztásúak, mint a mai „erőművek”, az még inkább amellett szól, hogy érdemesebb a régi, használt, kisebb fogyasztású gépeket megtartani. Ha mégis új számítógépet vásárol, akkor lehetőleg alacsonyabb fogyasztású gépet vásároljon! Manapság főleg a hordozható számítógépekbe (noteszgép/laptop/notebook) egyre inkább alacsony fogyasztású processzorokat és egyéb alkatrészeket szerelnek be. Ha noteszgépet vásárol, akkor célszerű odafigyelni a gép fogyasztására, főleg amiatt, hogy ilyen esetekben az akkumulátor is több órát bír ki. 2. Sötét háttér használata Bármilyen furcsa is lehet, de egy világos szín egy sötéttel szemben akár 20%-kal több energiafogyasztást is eredményezhet, különösen akkor, ha háttérként használjuk. 3. Sötét képernyővédő használata Akárcsak a sötét háttér esetében, a képernyővédő esetében is igaz, hogy minél sötétebb, annál kevesebbet fogyaszt. Használhatunk egy egyszerű gördülő szöveg/3D szöveg képernyővédőt fekete háttérrel, nem túl rikító betűkkel és „Ha hosszabb időre távozik, kapcsolja ki a monitort!” felirattal. 4. Az energiakímélő üzemmód bekapcsolása Windows operációs rendszereknél: Start menü, Beállítások, Vezérlőpult, Megjelenítés. Majd a Képernyőkímélő fület kiválasztva, állítsunk be egy főleg fekete képernyővédőt, 5 percre. Az alacsony energiafogyasztáshoz állítsunk be 10 percet, a képernyő kikapcsolásához 20 percet, majd az Alkalmaz gombbal fogadjuk el. Linux operációs rendszer esetén sokféle lehetőségünk van az alacsonyabb energiafogyasztás elérésére. Eleve több grafikus környezet közül választhatunk (GNOME, KDE, XFCE stb.), amelyek erőforrásigényükben is jelentősen különböznek. A legnépszerűbb grafikus környezetek közül GNOME ablakkezelő felületnél: a Rendszer, Beállítások, Energiagazdálkodás útvonalon jutunk el arra a menüponthoz, ahol beállíthatjuk, hogy bizonyos tétlenségi idő után a számítógép alvó állapotba kerüljön vagy a képernyő kikapcsolja a rendszer, illetve hogy milyen fényerővel használjuk a monitort. Alapvetően az energiafogyasztás szempontjából célszerű úgy beállítani a rendszert, hogy inaktív állapotban vagy hibernálja a számítógépet, vagy legalább a képernyőt kikapcsolja. Ilyenkor újraindítás során gyorsan visszaáll a gép az éppen használt alkalmazásokhoz, dokumentumokhoz. 5. A monitor kikapcsolása

- 35 -

A legnagyobb energia-megtakarítást természetesen a monitor kikapcsolásával érhetjük el. Ez a lehetőség bármely rendszer esetében használható. 6. Újraírható adattárolók használata Manapság egyre többen írják ki adataikat, multimédia alkalmazásaikat optikai adathordozóra (CD, DVD). Mivel a CD-k, DVD-k előállításához is sok nyersanyagra, energiára van szükség, ráadásul ezek az adathordozók használat után gyorsan – részben veszélyes – hulladékká válnak, érdemes meggondolnunk, hogy mikor írjuk ki adatainkat egyszer írható CD-re? A legtöbb esetben célszerűbb újraírható korongra írni az adatokat, s ezáltal nagyon sok – magába foglalt - energiát és nyersanyag felhasználását takaríthatunk meg. Szoftvereket főleg ne írjuk egyszer írható CD-re, mert azokból úgyis hamar megjelenik a frissítést – ezeket mindenképpen újraírható adathordozóra archiváljuk! Ma már operációs rendszereket telepítőkészletét is lehet pendrive-ról indítani. Ilyen esetben még CD-re írásra sincs szükségünk. Számítógépek és környezetvédelem, energiafelhasználás témában a Zöld Pók Alapítványtól kaphatunk további tanácsokat: http://www.zpok.hu drótlevél: [email protected]

II. 12. ÉPÍTKEZÉS, ÉPÜLETFELÚJÍTÁS TUDTA ÖN? Az új épületekre 2008 első napjától, míg a meglévőkre 2009. január 1-től kell elkészíttetni az energetikai tanúsítványt. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását egy 2002-ben hozott EK irányelv írja elő a tagországoknak, mégpedig 2006. január 4-i hatállyal. Magyarország három év türelmi időt kért és kapott, így a végső határidő 2009. elején jár le. Magának a tanúsítványnak az első oldala egy olyan, mint amilyen az elektromos háztartási gépek esetében. A matrica mutatja, hogy milyen (A, B, C stb.) energia osztályú az adott készülék. II. 12. 1. Építkezés Energiatakarékosan építkezve és házunkat ekképp működtetve a hagyományos-ház fűtési, világítási és más energiaköltségeinknek legalább felét megtakaríthatjuk. Az energiatudatos építés befektetései 3-5 év alatt megtérülnek, még a mai energiaárak mellett számolva is. Az energiaárak emelkedése pedig csak növeli megtakarításunkat. II. 12. 2. A gondos tervezés hogyan csökkentheti későbbi energiaköltségeinket? A jó tájolással az ingyen napenergiát ki tudjuk használni, amennyiben a nappali lakótereket a napsütötte, déli oldalra helyezzük el. Jó, ha a hálószoba keletre néz, így reggel beköszön a Nap – a konyha, nappali délre, hogy munka közben - 36 -

minél több fényt kapjunk. A megfelelő tájolással és üvegfelülettel jelentős fűtési energia-megtakarítást érhetünk el. A napenergia hasznosítását növelhetjük télikert kialakításával, amelyet a lakás napos (D-i) oldalán kell elhelyezni. A télikert egyrészt szép átmenetet jelent a természet és az épített környezet között, kellemes tartózkodási helyet nyújt, ezen kívül - napenergia-csapdaként – csökkenti a fűtési rendszer energiaigényét, elsősorban őszi és tavaszi időszakban. Hatékonyságuk fokozható, ha sikerül a tervezés során befoglalni őket az épület tömegébe. A lakás vagy épület energiaköltségei nagyjából arányosak a mérettel. Minél nagyobb egy épület, annál több energiát igényel megépítése és üzemeltetése. A lehető legkevesebb legyen a hőáramlás a falakon, födémeken, tetőn, ablakon át kifelé télen – és befelé nyáron. Ez elérhető a külső felület minimalizálásával és hatékony szigetelésével, ugyanis a zegzugos alaprajzok, és a felesleges kiugrásokkal, sarkokkal mozgalmassá tett homlokzatok növelik az épület hő veszteségét, és persze drágává teszik az építést. A kerekített alaprajzú épületek hő vesztesége kisebb, mint a szögletes, sarkos épületeké. A fal legyen jó hőtároló, hőszigetelő. A jó hő védelem biztosítására többrétegű falszerkezetet kell alkalmazni. A hő technikai szabványokat kielégítő fal különböző építőanyagokból alakítható ki, hogy milyet alkalmazzunk, az a fal terhelésétől, építészeti funkciójától függ. Ebben kérjük ki szakember tanácsát! Az új házba érdemes korszerű, hőszigetelő („termo”) üveggel, résszigeteléssel ellátott nyílászárókat beépíteni. Lapos, vagy kupolás tetőre megfelelő szigetelést és arra földréteget helyezve növényzetet telepíthetünk. Élő tetőnk kiváló hőszigetelő, hőtároló, és még szép is. Alakítsunk ki családi házunkban jól szellőző, jól szigetelt tárlóhelyiségeket: kamrát, pincét, ahol energiatakarékosan, áram felhasználása nélkül lehet élelmiszert tárolni. A tervezés során gondoljunk arra is, hogy: legyen helye a kerékpárnak – a legtakarékosabb közlekedési eszköznek, legyen egy kis barkács műhely, ahol kis ügyességgel megjavíthatunk ezt-azt, ahelyett, hogy eldobva, a hulladékhegyeket növelnénk. És egy újdonság: a szalmabálás építészet II. 12. 3. Szalmabálás építészet Szalmából házat? - merülhet fel a kérdés mindazokban, akik még nem találkoztak ezzel - 37 -

a régi-új építészeti módszerrel. Megpróbáljuk röviden bemutatni, milyen előnyökkel jár a szalma felhasználása a lakó-, közösségi- és munkahelyi épületünkben. A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek. A máig elkészült kb. 25.000 épület felépítése és üzemeltetése közben összegyűlt tapasztalat elérhető az irodalomban és az Interneten egyaránt. Elsősorban az úgynevezett teherhordó falas, a téglaépítésű falhoz hasonlóan kötésben rakott falazás terjedt el, melyet két- vagy háromzsinóros szalmabálából raknak. Ezeket a falakat a sarkainál fabetéttel erősítik. Másik gyakori technika a favázas szerkezetnél kitöltő falazatként történő alkalmazás. Az így elkészült kb. 50 cm vastag falra kívül-belül 4-5 cm vastag vályogvakolat került, ezzel tűzállóvá téve a szerkezetet. Az anyaghasználat, a falrakás és vakolás technikája a környezeti igények, sajátosságok szerint változik területenként. A szalmabála - mint építőanyag - tulajdonságai: A szalma a gabonafélék érett, nagyon kevés nedvességet tartalmazó szára. Szerkezete szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga szerint alapvetően cellulóz, kevés ligninnel és szilikátokkal. Anyagtól függetlenül mindenféle szalma megfelel építési célokra búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles stb. A szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Az építészet számára a kisbála (30x50x80cm) a megfelelő, mivel szilárdsági, és térfogati jellemzői lehetővé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat is építsünk belőle. Nagyon fontos követelmény a bálákkal szemben: az alacsony nedvességtartalom és a nagyfokú tömörség (110-130 kg/m3-es sűrűség) A szalmabála és az energia Két fontos szempontból vizsgálhatjuk a szalmabálát az energiával összefüggésben. Az egyik szempont a szalmabálás házak üzemeltetésének energiaigénye, a másik pedig a szalmabála, mint építési anyag előállításának energiaigénye. Megállapítható, hogy mindkét szempont szerint kiemelkedően jó tulajdonsággal bír az anyag. Így a jövő energiatakarékos és környezettudatos építészetében mindenképpen nagy szerepe lehet. anyag:

λ (W/mK)

vastagság: (m)

k-érték: (W/m2K)

U-érték: (m²K/W)

beton:

1,5

0,15

11,1

0,1

tömör tégla:

0,7

0,38

1,8

0,54

tömör vályog:

0,9

0,5

1,8

0,55

lyukas tégla:

0,4

0,38

1,1

0,95

könnyűvályog:

0,2

0,3

0,66

1,50

szalmabála:

0,05

0,5

0,1

10,00

- 38 -

λ: A hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége. k-érték: A felület és a környezet közötti hőcserét a hőátadási tényező jellemzi. U-érték: A fajlagos hővezetési képesség reciprokából és vastagságból kapott szorzat adja egy konkrét szerkezet hő ellenállását.

II. 12. 4. Épület-felújítás A már meglévő épületek energiafogyasztásának csökkentésére több hatékony eszköz áll rendelkezésünkre. Fontos tény, hogy minden épület energetikailag felújítható, és a befektetés hosszú távon (5-10 év alatt) ígéretesen gyümölcsözik. Például a szokványos hazai homlokzati falazatok figyelembevételével, ha 15 cm vastag üveggyapottal hő szigeteljük házunkat, a felújított fal legalább négyszer-ötször kevesebb hőt fog átbocsátani, mint korábban. Az épületek energiatakarékossági beavatkozásaihoz kedvezményes kölcsönt biztosít az állam, illetve az épület-felújításokhoz az egyes önkormányzatok. Ennek feltételeiről is kérdezze az energia-tanácsadó irodákat.

II. 12. 5. Mit csökkentésért?

tehetünk

a

már

meglévő

épületeknél

az

energiaköltség

II. 12. 5. 1. A hőszigetelés A felújítást a homlokzatok, mennyezetek és tetők utólagos hőszigetelésével célszerű kezdeni. A hőszigetelés kialakítása a belső felületeken nem ajánlható, többek között azért, mert elveszítjük a belső szigetelés mögötti teherhordó falak hőtároló kapacitását. Ezért külső hőszigetelést javasolunk. A hőszigetelés ajánlott vastagsága falaknál minimum 15 cm, mennyezeten, tetőtérben 20-25 cm. Nem kell többé homlokzat-felújítással vesződnie, ha a hőszigetelés elé fél tégla vastagságú fal készül burkoló téglából, nyersen hagyott felülettel. A burkoló fal állékonyságát a főfalhoz rögzített horgok biztosítják. A mennyezet hőszigetelése egyszerűbb feladat, ha padlás van fölötte, mert a hőszigetelést csak le kell teríteni. A padlás használhatósága érdekében a hőszigetelést járható borítással célszerű védeni. A lapos tetőket legcélszerűbb magas tetőkkel felcserélni. Ezáltal nemcsak kedvező hőszigetelési tulajdonságokat teremthetünk, de megszabadulhatunk a lapos tetők bonyolult és költséges gyakori héjazat-felújítási gondjaitól is. Ha nem tudunk magas tetőt kialakítani, a soron következő felújításnál oldjuk meg a lapos tető megfelelő hőszigetelését. Tetőterek hőszigeteléséhez először el kell távolítani vagy a héjazatot, vagy a belső burkolatot. Az utóbbi állványépítés nélkül, könnyebben kivitelezhető. A belső

- 39 -

burkolat eltávolítása legtöbbször azért is szükséges, mert a szerkezetben kialakuló páralecsapódás ellen védő párafékező fólia réteget korábban rendszerint nem készítették el, s ez a felújítás során pótolható. A páravédő fóliának közvetlenül a belső burkolat vagy a vakolat alatt van a helye. A tetőtéri hőszigetelés feljavítása alkalmából ajánlatos olyan hőszigetelő anyagot használni, amelynek kifelé eső oldala alumínium fóliával borított, hogy a nyári hősugaraktól védje a belső teret. II. 12. 5. 2. Ablakok felújítása Az egyszerűbb nyílászáró szigetelési lehetőségeket a „Fűtés” fejezetnél találjuk meg. A nyílászárók szigetelésénél az ajtó- és ablaktok melletti rést is célszerű eltömíteni. Ehhez a régi tömítést és vakolatot el kell távolítani, és a rést duzzadó habbal kitölteni. Legyünk figyelemmel arra, hogy a hab a duzzadás során öt-tízszeresére dagad. Az esetleges felesleget éles késsel el lehet távolítani. Ha megszilárdult a hab, vakolással takarjuk el. Nagyon sokat jelent a jól szigetelő zsalugáter, vagy redőny felszerelése az ablakokra. Ezzel a téli éjszakákon az ablakok hő veszteségét akár a felére is csökkenthetjük. A hagyományos ablakredőny tokja többnyire rosszul szigetelt üreg, ahonnan télen dől be szobánkba a hideg. Töltsük ki az üreget szigetelő paplannal, szivacsdarabokkal, vagy újságpapírral, fedlapjának réseit pedig rugalmas töltőanyaggal (pl. szilikonhabbal) szigeteljük körbe. A leghatásosabb azonban, ha a régi redőnyt megszüntetjük, rését teljesen betömjük és helyette új, külső hőszigetelő redőnyt szereltetünk. Amennyiben ablakcserére kerül sor, érdemes a benapozás figyelembevételével a helyiségek méretének megfelelő optimális ablakfelületet tervezni, és lehetőleg a legjobb hőszigetelő tulajdonságú ablakokat beszerezni. Az épület-felújítás során lehetőség van üvegezett előtér, üvegezett veranda, télikert kialakítására az épület D-i oldalán, amely a napenergia hasznosítás révén csökkenti a fűtési rendszer energiaigényét.(Lásd: a fejezeten belül az Építkezés c. részt)

II. 12. 5. 3. Fűtéskorszerűsítés A gépészeti berendezések, elsősorban fűtőkészülékek cseréje energiatakarékos modellekre további lehetősége az épület-felújításnak. Az ezzel kapcsolatos tanácsok a „Fűtés” c. fejezetben találhatók. Az épületek energiatakarékos felújítása drága mulatság, ezért ajánlatos referenciákat bemutatni tudó építészmérnökkel, épületgépésszel terveztetni, hogy beruházásunk - 40 -

biztosan sikeres legyen, és a költségek is optimálisan alakuljanak. A kivitelezési megbízást célszerű ugyancsak referenciákkal rendelkező iparosnak kiadni, de hasznos ehhez is a tervezők tanácsát kikérni.

II. 12. 6. Bioház, öko-építészet II. 12. 6. 1. A gerenda- és rönkházakról A hétköznapi zajok elől egyre többen vágynak vissza a természet csendjébe. Nem ritka "kisbirtok" vásárlása, ahol a szomszéd csak az erdő vagy a zöldterülettel megmaradó lakóparkok létesítése. Ilyen környezetben tökéletes választás a faház építése, kérdés csupán, hogy melyik típusa mellett döntsünk. Kevesen tudják, de a faházak között is zongorázni lehet a különbséget, nemcsak a minőség, hanem a külső jegyek alapján is. Most következő összefoglalónkban a jó minőségű, köznyelv szerint "gerendaháznak" hívott házfajtákat fogjuk bemutatni, így nem lesz szó a faszerkezetes, de kívülről vakolt lakóházakról, sem a célnak egyébként kitűnő egyszerűbb nyaralókról, hétvégi házakról, horgászlakokról. Ne feledjük, a faház minősége nem a típusától függ, hanem a felhasznált fa minőségétől, a mögötte lévő technológiai tudástól! Egy modern faház valódi műalkotás, a hagyomány, az ember építésztudása és a természet szépségének különleges végeredménye, mely évszázadok óta biztonságos otthont ad családok ezreinek. Azt mondjuk, ahány ház, annyi szokás, nos, igaz ez a faházaknál is. Sokféle típus létezik, mindegyik egy kicsit más. Döntésüket az alábbi összefoglalással szeretnénk megkönnyíteni: Finn típusú gerendaház: Talán hazánkban is a legismertebb faházfajta. A gondos válogatás során szárítással elpusztítják a bizológiai kórokozókat, majd a legszebb rajzolatú faelemeket magas nyomású présben összeragasztják. Az így nyert anyagot további mechanikus megmunkálásnak vetik alá: profilozás, méretre szélezés, sarkok, illesztékek bevágása. A kész gerendákat szállításig meghatározott hőfokú és nedvességtartalmú raktárban tárolják. A gerendák vastagsága meghatározza a ház hőszigetelését. Kézi megmunkálású rönkház: az átlagosan 350 mm-es átmérőjű rönköket kézi kéregtelenítéssel, gyalulással előkészítik, majd a hornyokat és az eresztékeket megmunkálják, és egymáshoz illesztik. A fa külső rétegének megőrzése nem engedi átfagyni a fát, így jelentősen megnő az élettartama. A faanyag természetes domborulatai megmaradnak, a végeredmény egy rusztikus, egyedi épület. II. 12. 6. 2. Építsünk szalmabálából!

- 41 -

Az öko-szemlélet térhódítása a táplálkozás, a ruházat és a belsőépítészet után a lakóépületek felé is fordult. Fontossá vált az energiatakarékosság. Nem kell csodálkoznunk tehát, hogy a nyolcvanas években az USA-ban, Kanadában és lassan Európában is újjáélesztették a szalmabála-házépítés hagyományait.

Mért éppen szalmabála? Azért, mert a téglánál tízszer jobb hőszigetelő, így fűtési költség nagy része megtakarítható, lényegében ingyenes falazó anyag, tehát a tégla és a - szigetelés ára is megspórolható, teljes mértékben környezetbarát építőanyag, magas komfortérzetet biztosít, a szalmabálából épült fal vakolva gyakorlatilag tűzálló. A szalmabálából épült ház rövid idő alatt felépíthető, teljes mértékben komfortosítható (víz, áram, gáz), télen-nyáron kellemes klímájú. Európában főleg Franciaországban épültek az új lakóházak, de több országban is folyik kísérleti építkezés (Dánia, Németország, Írország, Moldávia, Ausztria és Magyarország

- 42 -

is az úttörők között van). Magyarország (nem nagyvárosi) területein különösen jól alkalmazhatók lennének a szalmabála épületek lakóházak, melléképületek, mezőgazdasági épületek és kisközösségi épületek esetében egyaránt. További információ: www.szalmahaz.hu II. 12. 6. 3. FÖLDBŐL HÁZAT Az épületek üzemeltetése (fűtés, hűtés stb.), az épületek előállítása (építőanyag gyártása, szállítása stb.) igen energiaigényes dolog. A globális energiafelhasználás több mint 60%-a az építőiparhoz és az épületüzemeltetéshez kötődik. Ez igen hatalmas energiamennyiség. Ezen a téren a legkisebb energia-megtakarítás is jelentősen javítana környezetünk állapotán. Jelen írásunk a földből való építkezésről szól. A földből való építés során helyi építőanyagot használunk minimális átalakítással, így gyakorlatilag energia-felhasználás nélkül jutunk építőanyaghoz. A földből épült szerkezetek igen nagy hő kapacitásuknak köszönhetően a kiegyensúlyozzák belső klímát. Az épületüzemeltetés során a szezonális fűtés (és hűtés) csökkentésével jelentős energia-megtakarítást érhetünk el. Megmutatjuk, hogy a földház építése és a kész épület üzemeltetése nemcsak környezetbarát és költségtakarékos, hanem megfelelő kialakítás esetén egészségesebb belső klímát biztosít, mint a hagyományos építőanyagból készülteké. A földbe ill. a földből való építkezés az emberiség legősibb építkezési formája. A Földet mint égitestet és ennek legkülső, az életet hordozó kérgét, a legtöbb nyelv ugyanazzal a névvel illeti. A földet kultikus tisztelet övezi a természeti népeknél és övezte elődeink kultúrájában is. A föld az életet és annak körforgását testesíti meg. Ez megmutatkozik a nyelvben és a népi hagyományban is. A földdel kapcsolatos speciális, bensőséges viszonyt az anyaföld ill. szülőföld kifejezésünk is mutatja. A vándor egy marék hazai földet visz magával. A halottat a földre fektetik. Az élő és életet hordozó földre vigyázni kell. A vele való gyengéd és óvó viszonyra mi sem jobb példa, mint az Erdély egyes részein még ma is élő hagyomány, hogy táncos mulatság előtt a férfitáncosok féltérdre ereszkednek, és megsimítják a földet, mielőtt a hátán ropni kezdenék a táncot. A vizsgálatunk tárgyát képező föld egzakt, anyagtani meghatározása nehézségekbe ütközik. A legjobb meghatározás az elhelyezkedésére vonatkozik, azaz a föld égitestünk legkülső szilárd rétege. Ennek a rétegnek az összetétele rendkívül változó. Ez az anyag állhat különböző erősebben egymáshoz kötődő szemcsékből, melyek kőzeteket alkotnak. A kőzetalkotók a kvarc, a különböző szilikátok és az igen kis szemcseméretű (a milliméter ezredrészénél is kisebb) agyagásványok. A kötőerők által egybetartott nagyobb egységek a kövek. A felaprózódott, mállott kőzetekre is a föld megnevezést használják. A meglehetősen összetett és nehézkes meghatározás ellenére a hétköznapi életben a föld és az abból való építkezés érthető és jól körülhatárolható.

- 43 -

A föld- ill. a földből való építkezésnek alapvetően három formája van. Az elsőhöz a termett, állékony talajból, puha kőzetből kivájt mesterséges üregek tartoznak. A természetes üregek mellett minden bizonnyal ez volt az emberiség legősibb hajléka. A földnek/kőzetnek itt kettős funkciója van. Egyrészt az állékony anyag itt, mint teherhordó szerkezet szerepel, másrész a nagytömegű szerkezet épületfizikai tulajdonságát hasznájuk ki. A második alapvető forma a földtakarással kialakított szerkezet. A földet külön tartószerkezet (faágak, gerendák, téglaboltozat, vasbeton szerkezet stb.) hordja. Ez az építkezési mód az őskori építkezésektől a népi építészeten át a mai építészetig használatos. Itt a föld teherként jelentkezik, és az épületfizikai tulajdonságait használjuk ki. A harmadik alapvető formánál földből tömörítéssel állékony szerkezetet hozunk létre. Ennél a szerkezetnél a földnek tartószerkezeti és épületfizikai funkciója is van. Valószínű, hogy a három közül ez utóbbi építési forma alakult ki legkésőbb. Ez az építkezési forma bizonyíthatóan legalább az ókortól megtalálható és napjainkban is használatos. A barlangok és más természetes üregek kiegyenlített belső klímája miatt ideálisak voltak elődeink lakhelyéül. Őskorból származó csontvázak, barlangrajzok és egyéb leletek kerültek elő ilyen helyekről. Ilyen lakhelyül szolgáló barlangok és más üregek találhatók pl. a Vértesben, Gerecsében. A természetes képződményeket természetesen igény szerint átalakították, tovább faragták. Erre példa pl. a Svájcban

- 44 -

található Drachenloch nevű barlang, ahol kiépített tűzrakó helyet faragtak a barlang oldalába. Innen már csak egy lépés az üregkezdeményből a teljesen önálló mesterséges üreg ill. lakóhely kialakítása. Ez az építkezési mód megtalálható az őskortól szinte napjainkig. Ma is élnek emberek ilyen lakásokban, ma is vájnak pincét állékony kőzetbe. Hazai példa esetén elég csak a budafoki, noszvaji barlanglakásokra, a mátraverebélyi remetelakásokra vagy a sokhelyütt megtalálható löszfalba vájt pincékre utalni. Nemcsak egyes lakásokat, hanem teljes településeket is építettek a föld alá. Erre példa az őskori eredetű törökországi Derinkuyu. Itt több szintben teljes falvak vannak a földbe vájva, melyet napjainkban is használnak. A földbe süllyesztett és földdel takart lakhely egyszerűsége és célszerűsége miatt volt népszerű. Alárendelt épület esetén ez máig élő építkezési forma. Az egyik első ilyen lelet az őskorból származó dél-oroszországi Kosztyonki határában lévő földkunyhók. A kutatások szerint Árpád-kori őseink lakóhelyének jelentős része szintén veremház volt. Ez a típus él tovább a népi építészetben csőszkunyhók formájában. Már az ősidőkben is ismert volt a földből döngölt fal, melyhez erősítésként gyakran használtak fát, nádat. A földből, vályogból készült falkészítési technikát az ókori Keleten vitték tökélyre. A ókori Mezopotámia az emberi kultúra bölcsője, a mai Irak területén van, melynek építészete a földből sarjadt építészet, magából a földből építkeztek. Az egyik legjelentősebb ilyen építmény az Uruk városában található ún. mészkőszögmozaikos-templom. A földből vert falat kívülről mészkőszegekkel nyomkodták teli. A mészkőszögek fejét terrakotta lapok alkották. A terrakotta borítás egyrészt védi a falat az időjárás viszontagságaival szemben, másrészt az épületnek elegáns megjelenést kölcsönöz. (Itt sajnos meg kell említenünk azt a háború okozta huszonegyedik századi barbarizmust, mely kulturális bölcsőnket pusztítja.) A földépítésnek speciális válfaját képezik a hatalmas méretű védelmi célt szolgáló földművek, a földvárak. Az őskortól a középkorig építettek ilyen műveket. A honfoglalás kori Kárpát-medence különösen gazdag ilyen emlékekben. Példaként elég csak a borsodi, az upponyi vagy a verpeléti földvárra utalunk. A későbbi váraink magját szintén döngölt föld alkotta, melyet kövekkel borítottak. A földből való építkezésnek mindhárom fajtája megtalálható a népi építészetben: a földbevájt pince, a földdel borított tető és a földből tömörítéssel készült falú ház. A történelmi korok építészetének legtöbbjére, de a népi építészetre mindenképpen érvényes, hogy a legcélszerűbb és a legtakarékosabb megoldást használja. Helyi építőanyagból, a helyi klímának megfelelően építkezik. A szélsőséges időjárású (meleg nyár, hideg tél) Alföldön pl. a nagy hő kapacitású földfalakat részesítik előnyben, míg a hűvösebb hegyvidéken, vagy északon a jó hőszigetelő fából való építkezés a gyakori. Ráadásul az alapanyagul szolgáló fa ill. vályog, mint helyben található építőanyag is ennek az építési formának kedvez. A talaj önálló természeti képződmény, mely különböző környezeti hatások és a talajképződési folyamatok egymásra hatásának eredményeképpen jön létre. Alapvetően vázrészekből és az ezeket összetartó ún. kötőanyagból áll. A vázrészek a nagyobb méretű ásvány és kőzetdarabok az ún. szövetelemek. A kötőanyag az ún.

- 45 -

plazma a vázrésznél sokkal kisebb köztes anyag. Ez az anyag lehet szervetlen pl. agyagásványok vagy szerves, részben vagy egészen lebomlott anyagok. A talaj ill. föld, amiből építkezhetünk igen változatos összetételű. A legfelső réteg a humuszos talaj, mely mállott kőzet és a szerves anyagok keverékéből áll. Ezalatt van a kevesebb szerves anyagot tartalmazó fémoxidokban feldúsult ún. felhalmozási szint. Alatta a pusztán mállott kőzet nagyobb alapkőzet-darabokkal, majd az alapkőzet következik. Az egyes részek vastagsága igen különböző lehet, vagy akár el is maradhat. A szemcsék mérete döntően befolyásolja a talaj tulajdonságait. Általában minél nagyobb szemcsékből áll egy talaj, annál kevésbé összenyomható, a vizet annál jobban átereszti. Annál nagyobb az anyag vízkapacitása, minél kisebb a szemcsemérete és minél több agyagásványt ill. humuszkolloidot tartalmaz. A vízmegtartó képesség akár a duplájára nőhet kicsi szemcseméret esetén. A nagy szemű homok a súlya 23%-ának megfelelő mennyiségű vizet képes megtartani. Az apró szemű homok 28, a könnyű agyagos talaj 33, a nehéz agyagos talaj 47, míg a nehéz agyag 65%-ot képes megtartani. A földnek igen nagy a fajsúlya. Ha összehasonlítjuk a többi építőanyaggal, akkor megállapíthatjuk, hogy adott térfogat mellett földből építhetőek a legnagyobb tömegű szerkezetek. Fajsúlya még a betonénál is nagyobb. Mivel igen nagy fajsúlyú és kiterjedésű szerkezetekről van szó, ezért a földből álló szerkezetek, falak, földborítások is nagy súlyúak, amit az alkalmazásnál figyelembe kell venni. A nagy súly nemcsak tartószerkezeti szempontból érdekes, hanem épületfizikai szempontból is. A föld fajhője is igen nagy, legnagyobb az építőanyagok között. A nagy fajhő és a nagy tömeg miatt ezek a szerkezetek nagyon nagy hő kapacitást képviselnek, mely tulajdonság alkalmassá teszi hő kiegyenlítő szerepre. A földszerkezetek egy további értékes tulajdonsága ugyancsak az általa határolt tér klímájára vonatkozik. A földfalak párafelvevő és megtartó képessége lényegesen magasabb, mint más építőanyagoké. A lakótérből a többletpárát felveszi és tárolja. Száraz belső tér esetén pedig képes ebből a tárolt többletnedvességből a környezetének átadni. A hő- és páraszabályozó képessége miatt nevezik a földfalat intelligens épületszerkezetnek. A földfalú épület a kiegyenlített belső klíma miatt egészséges is. A földszerkezetek mechanikai tulajdonságai pl. a nyomószilárdsága szintén függenek az anyag összetételétől, tömörítettségétől. A földszerkezeteknek nagy tömegük miatt jó a léghanggátlásuk, ez megvédi az épületbelsőt a külső zajoktól. A földfalaknak a tűzállósága is kiváló. A földfalak leárnyékolják az elektromágneses sugárzást. A különböző elektromágneses sugárzások egészségre gyakorolt hatása még nem kellően tisztázott. Annyit már tudunk, hogy a nagyfrekvenciás (mikrohullámú mobiltelefónia) és a lassan változó elektromágneses terek (hálózati 50 Hz) előnytelenek az egészségre. A földfal ezen sugárzások ellen is véd, mivel igen erősen csillapítja bejutásukat a lakótérbe. A fölből való építkezés során nem szabad elhallgatni a radon hatását, ami ellen könnyen védekezhetünk. Ismeretes, hogy a Föld belseje felé emelkedik a hőmérséklet. Bolygónk belsejében a meleget radioaktív bomlás okozza. Esetünkben a legfontosabb elem az urán bomlása során keletkező radon, mely nemesgáz. Felezési ideje közel négy nap. Nemesgáz lévén nem vegyül, így könnyen kidiffundál a földből. A radon - 46 -

leányelemei különböző rádium izotópok, melyek fémek és a legtöbb közülük különösen veszélyes alfa-sugárzó. A természetes radioaktivitás az ún. háttérsugárzás része az életünknek, ehhez alkalmazkodva alakult ki a bioszféra, köztük az ember is. A természetes háttérsugárzást lényegesen meghaladó sugárterhelés veszélyes, egyben rákkeltő. A környezetünkben lévő radioaktivitás nemcsak a talajból hanem az épített környezetünkből, a különböző építőanyagok közvetítéséből származhat. A belső terek radonaktivitása lényegesen nagyobb is lehet, mint a külső levegőé (10 Bq/m3). Néhány belső tér aktivitása: huzatos szoba 30 Bq/m3, átlag lakás 50 Bq/m3, szellőzetlen szoba 100 Bq/m3, pince 300 Bq/m3, radonszennyezett lakás 1000 Bq/m3, barlang 1000-7500 Bq/m3. Ha szintillációs csővel megvizsgáljuk egy szoba radon koncentrációjának feldúsulását az idő függvényében, akkor a 8. ábrán látható grafikont kapjuk. Láthatjuk, hogy akár fél nap alatt is a határértéket meghaladó, jelentős mennyiségben dúsulhat fel a radon. Pár perces szellőztetés hatására pedig visszaáll a normál állapot. Mint láthatjuk a legfontosabb radon elleni védekezés a szellőztetés, de a modern építészetben további lehetőségek állnak rendelkezésre a radon elleni védekezésre. Új ház építésénél megfelelő lehet a gáztömör szigetelés létrehozása. Igen erős radon szennyezettség esetén az épület alá perforált csöveket helyezünk és ezek végét összekötve kivezetjük a szabadba. A radon a kisebb ellenállást követve nem az épületen keresztül hanem a csövek által távozik a talajból. Ha utólag szereztünk tudomást a terület radonszennyezettségéről, akkor is van megoldás. Ez az ún. radonkút. Az épület mellé 1-2 m távolságban 4-5 m mély kutat fúrunk ebbe perforált csövet helyezünk, és a cső és a kút fala közti részt kaviccsal töltjük ki. A radon itt is a kisebb ellenállást követve a cső felé diffundál. A hatásfokot megnövelhetjük egy állandó elszívó ventilátor csőbe építésével, amit napelemmel is üzemeltethetünk.

II. 12. 6. 4. VÁLYOGVAKOLAT A vályog Magyarországon a szegények építőanyaga hírében áll. A világon azonban már 9000 évvel ezelőtt is használt építőanyag volt. Az ipari fejlődés révén sajnos ez az egyszerű építőanyag Európában feledésbe merült, mert van néhány "rettentő rossz" tulajdonsága: nem modern, és nem lehet rajta sokat keresni, főleg ha helyben fellelhető (kéznél van), előállítása pedig nem igényel nagyobb szakértelmet. Sok helyen a világban ma is, sőt egyre inkább - évezredek óta használt - bevált építőanyag, holott valóban nem vízálló, kicsi a szilárdsága, - ami sokakat riaszt -, pedig ez egyre kevésbé probléma. További jó tulajdonságai: kiválóan formálhat, újrahasznosítható (földből lettél, földdé váltál), sokrétű, egészséges építőanyag, ezért ma reneszánszát éli. A kínai orvostudomány is évezredek óta használja az anyag gyógyerejét, a mai természetes kozmetika kezdi egy-egy alkotóelemének gyógyerejét 4000 év után újra felfedezni, különböző formában, belső és külső felhasználásra ajánlja. Mitől egészséges? Méregtelenít, lélegzik,

- 47 -

szabályozza a helyiség páratartalmát, magába gyűjti a meleget, majd visszasugározza azt, jól elnyeli a zajt, magába gyűjti a levegő káros anyagait, antisztatikus, pozitívan befolyásolja a levegő iontartalmát. Az természetes, hogy mindenki halad az idővel, és városokat nem tudunk ma agyagból építeni, különösen magas házaknál vitathatatlan a tégla és a mértékkel használt beton, ill. acél előnye. Sokan közülünk ismerik a betonfalak közötti életet. Télen hideg, nyáron meleg. Érezzük, hogy valami nincs rendben, mikor benne élünk, de előbb-utóbb megszokjuk. Megszokjuk azt is, hogy kicsit gyakrabban vagyunk náthásak, kicsit fáradékonyabbak vagyunk, mint régen, a természetes anyagok között. Az meglehetősen abszurd elképzelés, hogy manapság olyan lakható vályogházat építsünk magunknak, mint amilyet a könyvei által Magyarországon is ismert, a Kasseli Főiskola professzora, dr. Gernot Minke tette. A magunk meglévő körülményei között is tudunk javítani akár saját kezűleg is a legközelebbi felújítás alkalmával a közérzetünkön - agyaggal. Elsőre ez egy kicsit meglepő gondolat, képzelőerőnket is felülmúlja talán. Az agyag hatása a belterületek klímájára Éltünk legnagyobb részét zárt helyiségekben töltjük, ezért az ottani klímára különös hangsúlyt kell fektetni. Most azonban nemcsak a relatív páratartalomról beszélünk, amikor a levegőben lévő vízgőz százalékos arányát adjuk meg. A következőkben elemezzük, milyen összetevőkről van szó, ha a beltéri klímát említjük. A beltéri klíma az egészségünk egyik meghatározó faktora. A 40% alatti relatív páratartalom már egészségügyi gondot okozhat. Ebben a száraz levegőben nyálkahártyáink kiszáradnak, ez meghűléses betegségeket okozhat, ilyenkor a baktériumok és vírusok könnyebben megtapadnak, a nyálkahártya nem tisztul magától. Bőrünk is kiszárad, mikrobákkal szembeni ellenálló képessége csökken. Száraz levegőben a szagok sokkal intenzívebben, tovább érezhetők, a levegő elektrosztatikusan jobban töltődik. A huzamosan 70%-on felüli páratartalmat is jobb kerülni, mert ez többek között a gombásodásnak, penészedésnek kedvez, ami viszont allergiát okozhat. A legkedvezőbb a 40-60% közötti relatív páratartalom. Ez azonban nem csak úgy magától áll be, hiszen számos más tényező is befolyásolja. Két felnőtt például 8 órai alvással átlagosan 2600 gramm vízgőzt bocsát ki. A főzésnél 600-1500 gramm pára keletkezik. Könnyű munka következtében 30-60 gramm vízgőzt, nehéz munkánál 200300 grammot bocsátunk ki. Hogyan kerülhetjük el a túl száraz, illetve túl párás levegőt annak minden káros következményével együtt, lehetőleg természetes módon, mindenféle technika nélkül? Egyedül a szellőztetéssel nem, hiszen akkor rögtön lehűtjük a levegőt, mely nagyobb energiafogyasztáshoz vezet. Eltekintve attól, hogy nem mindenhol egészséges a túlzott szellőztetés, mint például forgalmas útkereszteződéseknél, ipari negyedekben. A vályog esetében a páratartalom szinte magától szabályozódik. Ha hirtelen sok vízgőz keletkezik, a felesleges pára beszívódik a falba, majd később, amikor megszűnt a - 48 -

"túltelítettség", az visszaadja a légtérbe. A belterekben egészséges, optimális levegő eléréséhez a vályogvakolatot ajánljuk. II. 12. 6. 5. A FA MINT ÉPÍTŐANYAG A fa építőanyagként kiváló csak ismernünk kell legfontosabb jellemzőit. Az öko építkezés legalapvetőbb és talán legszebb építőanyagainak egyike. Szilárdsági tulajdonságok: A fa növekedésének megfelelően hosszanti irányban rendkívül szilárd, míg haránt terhelésben kevésbé. Ennek a fontossága az építkezés során rendkívüli, hiszen a szakszerűen összeállított szerkezetnél ezt a tulajdonságot figyelembe veszi a gyártó. A házilag elkészített építmények szilárdsága nem garantált. Ha esetleg szerkezet kész állapotig igényeljük otthonunk elkészítését, minden esetben a kivitelező cég szakembereivel szereltessük össze a házat, különben elveszítjük a szerkezetre adott garanciát. Nedvességtartalom hatása a faanyagra: A fa nedvességtartalma szintén rendkívül lényeges. A fa kiváló építő anyag, ha megfelelően, üzemi körülmények között ki van szárítva légszáraz állapotra. A tűzépekről vásárolt fa azonban nedves, építkezésre alig alkalmas, az ebből készült ház élettartalma jelentősen lecsökken. Nem beszélve az élősködőkről, melyek csak a nedves fában érzik jól magukat (legjobban a 30%-os nedvességtartalmúban). Száraz állapotban nincs táptalaj a gombák, baktériumok számára. Égés, tűzállóság: A faanyag rossz hővezető tulajdonságú, belső rétegei csak lassan melegszenek fel ellentétben a fémmel, amely ha eléri a folyási pontját menthetetlen. Közismert példa a fakanál, a háziasszonyok nyugodtan kavargathatják a forró ételt vele, nem égetik meg a kezüket. Képzeljük csak el ugyanezt egy fémből készült eszköz esetében! Tűz hatására a külső rétegek elszenesednek, amelyek tovább növelik a hőszigetelő hatást, ezáltal akadályozzák az oxigén bejutását. Jó példa erre a tábortűz. A legvastagabb rönkök a szalonnasütés végére sem égnek el, esetleg a szélek megpörkölődnek, de a belső teljesen ép marad. Tervezés szempontjából meghatározó a faanyag beégési sebessége (lucfenyő 0,6-0,7 mm/min, nyár : 0,8 mm/min, akác: 0,3 mm/min ) A faanyag várható élettartama:  Lucfenyő 120-900 év  Jegenye-fenyő 900-év körül  Erdeifenyő 120-1000 év  Vörösfenyő 1000-1800 év Mindezek feltétele a légszáraz állapot tartós garantálása, valamint a betegségek, károsítók elleni védelem

- 49 -

Szabvány szerinti előírások: Az építőipari beépítésre kerülő faszerkezetekre a Magyar Szabványban rögzített előírások a mérvadók, melyet az ÉME és a MAKÉSZ védjegyek garantálnak. Összefoglalva az eddigieket: A fa kiváló építőanyag, melyet a természet ajándékként kínál az otthonteremtők részére. Nem véletlenül a legősibb és a legnagyobb tekintéllyel rendelkezik ma is az építőiparban, noha számos új(abb) anyag is alkalmas a házépítésre. Viszont ahhoz, hogy kitűnő épületet kapjunk, ismerni kell a fa sajátos tulajdonságait – mint minden más építőanyagnak is. Amennyiben a fa mellett döntött, a következő lépés egy olyan céggel felvenni a kapcsolatot, mely rendelkezik a megfelelő minősítésekkel, ezzel garantálva Önnek a tökéletes faházra vonatkozó minden előírás betartását. Napjainkban reneszánszát élik a régi korok jól bevált természetes alapanyagai. A hazánkban méltatlanul mellőzött nádtetőfedésért Hollandiában például versengenek a házépítők. Igaz, ott állami támogatást is nyújtanak ere a tetőfedésre. Nem véletlenül. A magyar nád kitűnő minőségű, élettartama 30 év, tehát megegyezik a cseréppel, árban pedig kedvezőbben kihozható. Mivel 100%-ig természetes anyag, ezért kedvezőek hőtani tulajdonságai is. A nádat könnyebb tetőszerkezetre közvetlenül is rá lehet fedni, nem szükséges alá a szigetelés, mégis télen fűti, nyáron kellemesen hűti a házat. A magyar tűzoltóság semmilyen megkülönbözető vizsgálatot nem rendel el a felhasználáskor, vízüveggel plusz védelemként lehet lángmenetesíteni a nádtetőt. Aki ellátogat Tardosra még bepillanthat a nádtetőfedés szakmájába is. II. 12. 6. 6. MODERN ÉPÍTŐANYAGOK HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE A modern építőipar modern építőanyagokkal dolgozik. A cement, a beton, a purhab és a hungarocell, a szintetikus falfestékek, a műanyagvakolatok szép új épületeink mindennapos részeivé váltak. Ezeknek az anyagok ugyanakkor gyakran nem is elhanyagolható hatása van közérzetünkre, hangulatunkra, egészségünkre. Ruhánk a második, házunk a harmadik bőrünk – tartja az építészetbiológia. Ennek az építészeti szemléletmódnak középpontjában az ember áll: épületeinknek, harmadik bőrünknek ugyanolyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és ugyanolyan jól kell éreznünk magunkat bennük, mint valódi bőrünkben. Az építészetbiológia ugyanakkor figyelembe veszi az ökologikus szempontokat is, mert csak ami környezetbarát, lehet emberbarát is. Épületeink építőanyagait a következő szempontok szerint vizsgálja: Mérgező A modern építőanyagok egyrészt gyakran mérgező vegyületeket adnak le a helységek légterébe, másrészt apró részecskék válhatnak le róluk, amelyeket belélegezve a légző rendszert károsítják. A formaaldehyd például amellett, hogy bizonyítottan rákkeltő, kiváló tartósítószer is, ezért előszeretettel alkalmazzák a farostlemez előállításakor. A farostlemez azután a formaaldehydet az első két-három hónapban nagyobb mennyiségben, majd az elkövetkező száz évben fokozatosan csökkenő mennyiségben adja le a

- 50 -

helységek légterébe. Az azbeszt rákkeltő hatását azáltal éri el, hogy felületéről folyamatosan olyan apró részecskék válnak le, amelyeket be tudunk lélegezni, így ezek a légzőrendszert károsítják. A kőzet-és üveggyapot szigetelőanyagok az azbeszthez hasonlóan szintén rendkívül apró részecskéikkel szórják tele a helyiségeket, áthatolnak a fal és mennyezetborításokon, és bejutva a légutakba azt károsítják. Radioaktivitás Az építőipar számos radioaktív anyagot használ fel. Az építészetbiológia a természetes környezeti sugárzást veszi határértéknek, ami 0,02 mR óránként. A hivatalosan elfogadott határérték azonban ennek a százszorosa, 2,00 mR. Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a tartósan alacsony ionizáló sugárzás éppoly veszélyes, mint az egyszeri magas sugáradag. Az építőanyagok származásuktól függően lehetnek radioaktívak: így például ha a gipszkarton, a kőzet- illetve üveggyapot alapanyagaként salakgyapot szolgált. Légáteresztő képesség Az anyagok légző képessége a nedvesség, a levegő, a meleg és az elektrosztatika kicserélődését, azaz leadását és felvételét jelenti. Az építészetbiológia akkor tekinti a helyiség klímáját megfelelőnek, ha a benne lévő levegő maximum egy óra alatt ki tud cserélődni. Ekkor tartalmaz a helyiség levegője elegendő oxigént jó közérzetünk biztosításához. Ennek a kritériumnak a teljesüléséhez az építőanyagok jó légző képessége szükséges, amely a falakon, illetve az ablakok résein keresztül valósul meg. Két felnőtt ember egy éjszaka alatt, 1 liter vizet párologtat ki. Ha ez a vízmennyiség nem tud eltávozni a külvilágba, le fog csapódni a helyiség leghidegebb pontján, többnyire a sarkokon, aminek következtében el kezdhet penészedni a fal. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a nedves helységekben, a fürdőszobában illetve a konyhában is. A modern szintetikus falfestékek, szigetelőanyagok, műgyanta vakolatok vagy semmilyen, vagy csak igen korlátozott légcserét tesznek lehetővé. Sugárzásáteresztő képesség A sugárzásáteresztő képesség ugyanúgy elengedhetetlenül fontos, mint a "megfogható" anyagokat áteresztő képesség. A földsugárzások és kozmikus sugárzások természetes környezetünk részei. Az építészetbiológia szempontjai szerint ennek a természetes környezetnek a lakótérben is akadálytalanul érvényesülnie kell, amelybe beletartoznak a sugárzások is. Ezek a sugárzások nem azonosak a radioaktív, ionizáló sugarakkal. A modern építőanyagok gyakran vagy teljesen leárnyékolják, vagy megtörik ezeket a sugarakat megzavarva az ember biológiai rendszerét. Elektromos megterhelés Mindezeken felül szervezetünk elektromos megterhelése sem elhanyagolható épületeinkben: az elektromos vezetékek és készülékek – ha ki is vannak kapcsolva, folyamatosan, mérhető módon sugároznak. A bőrön is mérhető hatásaik idegességet, feszültséget eredményezhetnek. Az építészetbiológia - 51 -

azokban a helyiségekben, ahol sok időt töltünk, így például a hálószobában leárnyékolja az elektromos vezetékeket, vagy egyéb technikai megoldásokkal áramtalanítja a helyiségeket éjszakára. Házaink valamikor az építészetbiológia valamennyi követelményének megfeleltek, így kellemes lakókörnyezetet biztosítottak a bennük élőknek. Mai épületeinkről nem mondható el mindez. Az úgynevezett "sick building syndrom" azaz a "beteg épület tünet" találóan fejezi ki ezt a tényt. Életünk modernizálásának célja életminőségünk javítása volt valamikor. Életminőségünk azonban a modern építőipar által kifejezetten romlott, és a közérzetünk, hangulatunk romlásában megnyilvánuló meghatározhatatlan betegségen csak egészségesebb épületeink segíthetnek, amelyekben az ember jól érzi magát a bőrében.

II. 12. 6. 7. ESŐ ELŐTT KÖPÖNYEG- A KÖNNYŰSZERKEZETES HÁZÉPÍTÉSRŐL Ma a hazai piacon közel 100 vállalkozás hirdeti, próbálja eladni könnyűszerkezetes házépítési rendszerét. A kínálat mind a minőség, mind az ár szempontjából rendkívül szórt. Az egyszeri ács és asztalos vállalkozóktól kezdve nagymúltú nyugat-európai kész házépítő cégek magyarországi képviseleteinek ajánlataival találkozhat az építtető. Az árajánlatok között megdöbbentőek a különbségek. Nehezen elképzelhető az, hogy egyes cégek akár fele áron nyújtják ugyanazt a minőséget, mint komoly minősítésekkel és referenciákkal rendelkező társaik. A gondok sajnos sokszor már az építkezés elkezdése előtt jelentkeznek, amiről pénzük után futó ügyfelek tucatjai tudnának mesélni. Ha felépül a ház az se jelent garanciát a jövőre nézve a minőségi problémák sajnos hamarosan előjönnek de akkor már hiába próbál reklamálni az ügyfél az esetleg már nem is létező cégnél. A könnyűszerkezetes technológia Nyugat-Európa után Magyarországon is elkezdte hódító útját. Sikerességét köszönheti egyrészt a gyors kivitelezési időnek, ami az állandó építőanyagár emelkedés miatt nemcsak az építtető idegrendszerét hanem pénztárcáját is kíméli. Másrészt a könnyűszerkezetes épületek hőszigetelő képessége jobb az átlagosnál. A számok magukért beszélnek: az energia megtakarítás 30-50%os, ezeknek az energiatakarékos épületeknek a hő átbocsátási tényezője (k) 0,30-0,20 W/m2K között mozog (hagyományos épületszerkezet esetén ez az érték 0,6-0,4 közé esik). A tartó váz anyaga szerint megkülönböztethetünk fa vagy fémszerkezetes házakat, az építés technológiája szerint pedig lehet helyszínen szerelt vagy előre gyártott elemekből épített (ún. készház). Az hogy technológia szempontjából melyiket válasszuk azt elsősorban az építési helyszín határozza meg, bár az üzemi előregyártás szinte nullára csökkenti a technológiai hibák elkövetésének esélyét, egy nehezen megközelíthető hegyoldalban építendő ház esetén valószínűleg érdemesebb helyszíni szereléssel próbálkozni. A könnyűszerkezetes technológia számos előnye közül különösen figyelemre méltó a tévedési lehetőség minimuma (ez főleg az előre gyártott szerkezetekre igaz). Modern üzemekben számítógépes gyártmánytervek alapján gyártják le a szerkezeteket, majd szakemberek végzik az összeszerelést. Megkülönböztetünk kis és nagypaneles rendszert, Nyugat-Európában elsősorban a magas élőmunka ára miatt cél a mennél - 52 -

magasabb fokú előregyártás. Nem csoda tehát, hogy egyre több érdeklődőt vonz ez a fajta építkezés. A gyors meggazdagodás reménye azonban sok, nem hozzáértő vállalkozót is magához csalogat a kivitelezési oldalra, akik nem járnak tisztességes úton. Sajnos, legtöbbször a becsapott ügyfelek futhatnak a pénzük után. Ne feledje, kitűnő házakat lehet könnyűszerkezetből építeni, de számos technológiai hibát is el lehet követni, ahogy ez ismeretes téglaházak vonatkozásában is. Amennyiben Ön vagy ismerőse döntött e mellett a korszerű építkezés mellett, kérjük fogadja meg tanácsainkat, hogy valóban rövid idő alatt beköltözhessen minőségi otthonába. 1. A könnyűszerkezetes építkezés nem „könnyű játék”, mint ahogy egyik építkezés sem. Elengedhetetlen a kivitelező cég szakmai felkészültsége, a beépített anyagok magas minősége, ha a cég rendelkezik ÉME minősítéssel az garantálja a helyes technológiát. Mivel ez a minősítés nem olcsó, és hosszadalmas a megszerzése, ezért ha találunk egy olyan kivitelező céget amely számunkra szimpatikus, tájékozódjunk arról, hogy folyamatban van-e a minősítés megszerzése (ha nem, úgy komolytalan, rövid távon gondolkodó cégről van szó). Az ÉME minősítés megszerzése után lehet pályázni a MAKÉSZ védjegy megszerzésére. A minősítés folyamata ott kezdődik, hogy a felhasznált anyagok mind minősítettek. A korszerű követelményeknek megfelelő burkoló lapok elsősorban a következők: V100 homogén faforgácslapok és a gipszrost építőlemezek, (az utóbbiak nagy szilárdságuk mellett kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek, megfelelő megoldás a cementkötésű forgácslemez használata is. Nyugat-Európában OSB burkolólappal már nem nagyon találkozhatunk, hazánkban viszont kedvező ára miatt sok vállalkozás előnyben részesíti. A külső falszerkezetet 15-16 kg/m3 sűrűségű üveggyapottal kell kitölteni (ellenkező esetben a hőszigetelés összeeshet), használatos hőszigetelés még a kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkező kőzetgyapot. Óvakodjunk az olyan falszerkezettől is, amelyek csak egy réteg 12-es gipszkartonnal vannak belülről burkolva, ez ugyanis szilárdság- és rögzítés technikai szempontból ma már nem korszerű, a 15 mm vastag már elegendő. Legjobb megoldást a kétrétegű belső falburkolatok jelentenek, vagy az egyrétegű gipszrost lemez (pl. Knauf Vidiwal). Ez utóbbi talán a legmodernebb megoldás, egy ponton dübellel 50 kg súly rögzíthető felületére! Alapvető követelmény a fenyőváz szárítóban történő szárítása, valamint úsztatóban történő láng- és gomba mentesítése. Lényeges a falszerkezetek egymáshoz való kapcsolása is, korszerű a csavaros kapcsolat, korszerűtlen a szegzett. A régimódi ácskapcsos megoldású tetőszerkezetes rendszernél ma már lényegesen modernebb a szeglemezes rendszer. 2. Érdeklődjünk a kivitelező cég referencia munkái után. Ha van lehetőség, menjünk be a cég egyik mintaházába, az itt lakók saját tapasztalatai általában hihetőbbek, mint az értékesítők ügyes marketingfogásai. Nyugat-Európában egy házépítő cég mintaháza vizsgamunkának számít. Ezekben a házakban nem laknak inkább irodaként funkcionálnak. Az érdeklődők így nem zsákbamacskát vesznek, kérdéseikre helyben megtapasztalhatják a választ. Magyarországon ilyen mintaházakkal még kevés számban találkozhatunk, néhány cég - 53 -

azonban biztosítja ügyfelei számára egy-két felépített ház megtekintését (természetesen az ott lakók engedélyével). Ezek a házak a tulajdonosok egyéniségét tükrözik, ami nem feltétlenül fog nekünk tetszeni. A berendezési tárgyak helyett inkább a munka minőségére figyeljünk. Nyugodtan érdeklődjünk az ott lakók tapasztalatairól, általában őszintén elmondják véleményüket nemcsak a ház minőségéről, hanem a kivitelező cég hozzáértéséről, megbízhatóságáról is. 3. Az ár. A gyanúsan alacsony ár csábító, de ne feledjük, hogy vagy a szerkezetből spórolták ki a minőségi anyagokat vagy sajnos, nem megfelelő szakértelemmel kikalkulált árajánlat áll a háttérben. Eltérő négyzetméterárat kaphatunk ugyanarra az épületre annak függvényében, hogy a hasznos (a falak által körbehatárolt terület) vagy a bruttó (falakat is tartalmazó) alapterületre adják meg nekünk az árakat. A könnyűszerkezetes építkezés sokkal olcsóbb nem lehet a téglaház felépítésénél, hiszen a falszerkezet anyagán kívül minden egyéb anyagfelhasználás megegyezik a téglaépületekével, sőt az építés gyorsasága, az energiatakarékos szerkezet logikusan gondolkodva inkább magasabb árat indokolna. Az árakat felfelé befolyásolhatja ha a ház alaprajza és tetőszerkezete bonyolultabb vagy ha a megrendelő extrákat (pl. márványburkolat, folyékony tapéta, exkluzív szaniterek, kandalló stb) kér házába. Legjobb, ha az extra tételeket a kivitelező cég külön kezeli és egy alapárat ad meg. Az árat lefelé befolyásolhatja az alacsonyabb készültségi fok, ami lehet szerkezet kész vagy félkész állapot. Jó tudni azonban, hogy a cég mit ért a készültségi fokok mértékén, erről kérjünk tájékoztatót. Ha van ügyes kezű rokon a családban vagy mi magunk is konyítunk valamit az építkezéshez, költségcsökkentő tétel lehet, ha házilag készítjük el az alapozást, amihez pontos tervrajzot kérhetünk a kivitelező cégtől. Szintén elvégezhetjük a hideg-meleg burkolást, a festést (ami az egyenletes és száraz felület miatt lényegesen könnyebb, mint a téglaház esetén). Nem ajánljuk azonban házilag a szerkezet összeszerelését, mivel ebben az esetben elveszítjük a ház szerkezetére szóló garanciát és szavatosságot. Mint minden építkezésnél, a könnyűszerkezetesnél is érvényes a kötbér szerződés, mely a megrendelő érdekét védi. Mivel ezek a házak gyorsan épülnek, így árgaranciás szerződés kötésével kezdjük a megállapodást. Ez általában az engedélyes terv díjának kifizetésével egyidejűleg történik. Fontolják meg annak a kész házépítő cégnek a szlogenjét, aki az egyik mintaházában a következő szlogent függesztette ki: ”Rövidebb ideig tart az öröm, amit egy olcsó vásárlás után érzünk, mint a gyenge minőség miatti bosszúság.” A dokumentumot a www.zoldtech.hu és az Öko-Házak Magazin (www.okohazak.hu) honlapjának anyagaiból állítottuk össze. Öko-Házak Magazi elérhetőségei: e-mail: [email protected] Fax: 52/-534-114 Kontakt: 06-70/245-91-81 Postacím: 4001, Debrecen, Pf. 547. - 54 -

MÁSODIK FEJEZET - AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI. AMIRŐL A POLITIKUSOK NEM BESZÉLNEK A VÁSÁRLÁS ÉS AZ ENERGIA Élelmiszer vagy ruházati cikk vásárlása közben nem igen gondolkozunk azon, mennyi energiát kell felhasználni ahhoz, hogy az adott termék a kosarunkba kerüljön. Nem akarunk senkiben felesleges lelkiismeret furdalást kelteni, hiszen alig van választási lehetőségünk. Részei vagyunk egy rendszernek, melyet úgy hívnak; társadalom. A Föld mindenkori társadalmainak vannak bizonyos alapvető jellemzői. Ezek alapján lehet őket megkülönböztetni. A mai társadalmaknak a fogyasztói társadalom nevet adták a tudósok, a gazdaság irányítói és a politikusok. Természetesen a korábbi társadalmakban is volt fogyasztás. Az emberek azokban is építkeztek, közlekedtek, táplálkoztak, amihez anyagot és energiát használtak fel. Azonban, ha összevetjük, hogy ennyi ember mennyivel több energiát és nyersanyagot fogyaszt el, azt látjuk, hogy a felhasználás mértékének növekedése nem arányos a népességnövekedéssel. Ma ugyanis egy emberre sokkal több felhasznált energia és nyersanyag jut, mint valaha. Ha megvizsgáljuk, a különböző áruk honnan érkeznek a boltokba, azt látjuk, az egész világ ott van a polcokon. Az alapvető élelmiszerek, ruhák, különböző műszaki cikkek Földünk számos pontjáról érkeznek hozzánk. Elvégeztünk egy vizsgálatot, mely során főleg olyan élelmiszerek után nyomoztunk a bevásárlóközpontok polcain, amelyek – elviekben – hazánkban is megteremnek. Ízelítőül néhány termék: Termék Származási hely Őszibarack Zöld alma Dinnye Sárgarépa Zöldpaprika Mazsola Fokhagyma Csirkehús Szőlő Tésztás leves (instant) Földimogyoró Szőlőzselé lekvár Chilis bab Rizs Vöröshagyma Olajos hal

Megtett út (km)

Spanyolország Olaszország Görögország Hollandia Marokkó Irán Kína Brazília Olaszország Vietnám

2600 1300 1400 1400 3800 4500 18000 12000 1300 14700

A 1 kg áru szállítása alatt kibocsátott üvegházhatású gáz (~kg) 0,6 0,3 0,3 0,3 0,55 1,2 2,6 2,2 0,3 1

Kína Egyesült Államok

18000 7000-10000

2,6 1

Svájc Indonézia Ausztrália Thaiföld

1100 12600 18500 13700

0,3 1,6 2,5 1,8

- 55 -

Láthatjuk, hogy ezek a termékek mennyit utaznak. Ez az utazás rengeteg energiát igényel, ezért nagyon nagy terhet ró a környezetünkre. Ha a térképen bejelöljük, hogy ezek a termékek, (amelyek akár itthon is megteremhetnének) honnan származnak, látjuk, ez egy hatalmas hálózat. Pedig a kép csak illusztráció! A helyzet ennél bonyolultabb, hiszen nem csak ezek a termékek érkeznek ide, és nem csak hozzánk hozzák azokat. Ez a hálózat, vagyis struktúra az egyik oka a rendkívül nagy mértékű energia-felhasználásnak. Létezhetne azonban olyan termelési és elosztási struktúra, amely a mainak csupán a töredékét igényelné, mégis lehetővé tenné egy olyan fajta jó életminőség létrehozását, melyre a mostani aligha képes hosszú távon.

A boltokban azt látjuk, hogy ezek a messzi földről származó áruk olcsóbbak, mint a hazai termékek. Pedig a világon naponta 1,5 millió hordónyi olajjal fogyasztunk többet! a mérhetetlen szállítási igénynek „köszönhetően”. Minden egyes kg olyan élelmiszer, vagy fogyasztási cikk, amit több száz, vagy több ezer kilométerről szállítanak, tartalmaz egy ún. virtuális „ökológiai hátizsákot”. Ha ezt a hátizsákot ténylegesen haza kellene cipelnünk, lehet, hogy nem vásárolnánk olyan gyakran a távoli országok termékeiből. Ha ugyanis bekukkantunk ebbe a hátizsákba, azt látjuk, egy-egy kg fokhagyma szállítása során 3-5 kg CO2-t juttatunk a levegőbe, és akkor még nem is beszéltünk a –szállítási kapacitás kiépítéséhez szükséges – hatalmas energia- és nyersanyag igényről. TUDTA ÖN? Emiatt minden egyes földlakóra évi 4 tonna CO2 kibocsátás jut!!! Hogy az előbb említett „olcsóság” mennyire drága nekünk, azt a következő fejezetben igyekszünk részletesebben bemutatni.

- 56 -

AZ ELEKTROMOS ELLÁTÓRENDSZER A termékek mellett elektromos áramra is szükségünk van. Ma már nehezen képzelhető el az élet áram nélkül. Az elektromos energia előállításának és szállításának is megvan a maga rendszere, a maga hálózata. Még a neve is ez: elektromos hálózat. Ennek a hálózatnak, vagy struktúrának is megvannak a jellegzetességei. A bányákból, vagy a fúrótornyokból néhány nagy erőműbe érkezik a szén, a gáz, az olaj, esetleg a nukleáris fűtőelem. Ezekben az erőművekben történik az elektromos energia előállítása. Az áramot azután távvezetékeken, transzformátorállomásokon keresztül juttatják el a felhasználási pontig, ahol motort hajtunk vele, fénnyé alakítjuk, fűtünk, vagy a számítógépeket tápláljuk. Ha végiggondoljuk, hogy az alap energiahordozóból, például a szénből, hogyan lesz világítás, és megnézzük, hogy eközben mennyi energiát fogyasztanak a különböző átalakítási folyamatok, majd ezeket levonjuk a szén energiatartalmából, a következő ábrát kapjuk:

Ha ezt az ábrát visszafelé olvassuk, láthatjuk, ahhoz, hogy egy 100 W-os izzót ellássunk energiával, 5000 W-nyi energiát kell a teljes rendszerben felhasználni. Az már csak külön érdekesség, hogy a 100 W-os izzó fényteljesítménye mindössze 2 W, a többi a lakást fűti. Ez a jellegzetessége a jelenlegi elektromos energiatermelési struktúrának. Egy olyan struktúra, amely nem ezeken az erőforrásokon alapszik, és a néhány nagy erőmű helyett sok, elszórt, kicsi áramtermelő egységből áll, sokkal kisebb önfogyasztási igényt jelenthetne.

- 57 -

Tankolunk, de mennyit? Hozzávetőlegesen mindenki tisztában van autója üzemanyag-fogyasztásával, mondjuk 100 kilométeren. Azt azonban sohasem számoljuk ki, mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy az üzemanyag a benzinkútra kerüljön. Hivatalos számítások szerint minden liter üzemanyag 0,4 l felhasználását igényli, mire az üzemanyagkútra kerül. Ha ehhez hozzáadjuk azt az energiát, amit az olajipar infrastruktúrájának kiépítéséhez használnak fel, és azt az energiamennyiséget, amit az utak, az autópályák építésére, karbantartására, autónk előállítására, szervizelésére és megsemmisítésére használunk, akkor az üzemanyagkút mérőjének az értékét még legalább 2-vel meg kell szoroznunk! Ez megint egy újabb rendszer valós energia-igénye. Azé a rendszeré, ami ekkora mobilitást követel meg tőlünk, és ezt ilyen módon teszi. Az autózás összekapcsolódik a szabadság eszméjével, azonban nem vesszük észre, hogy a rendszer egyben fogságában is tart minket. Mielőtt anti-autósnak könyvelne el bennünket a Kedves Olvasó, szeretnénk, ha tudná, mi is látjuk, hogy a mai társadalom jelentős része az autó és teherautó használatára rendezkedett be. Kritikánk nem elsősorban az autózó társadalomnak szól, inkább annak a rendszernek, amely ebbe az életmódba kényszerít mindannyiunkat.

ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSAPDA Talán furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy kiadványunk első felében olyan sokat beszéltünk az energia felhasználásának hatékonyságáról, itt pedig csapdának állítjuk be. Szerintünk is ellentmondásos ez a két dolog, de feloldható, ha megnézzük, milyen összefüggésben jelenik meg a két állítás. A múlt század 70-es éveiben több olajválság is megrázta a fejlett gazdaságokat. Az addig töretlennek hitt fogyasztásnövekedés egy rövid időre megtört. Vezető olajcégek mentek tönkre, és hirtelen megdrágult az energia. A nyugati országokban ekkor indult el a technológiai fejlesztés az energiahatékonyság irányába. Az elmúlt 35 év alatt nagyon nagy eredmények születtek az energia-hatékonyság területén. A hőszigetelési rendszerek fejlődése, az egyre hatékonyabb világító berendezések, a termelési folyamatok energiatudatos átszervezése azt eredményezte, hogy egységnyi termék előállítása jóval kisebb energia felhasználása révén valósul meg. (Ez a tudás még nagyon hasznos lesz számunkra, hiszen láthatjuk: lehet kevesebből jobbat csinálni!) Igen ám, de ezeknek az energiahatékonyságban élenjáró országoknak az egy főre jutó energiafogyasztása sokkal több lett, mint korábban, a hatékony technológiák alkalmazása előtt volt. Valójában itt van az ellentmondás gyökere. Ha nem vizsgáljuk, hogy milyen a teljes termelési és fogyasztási rendszer, és azt, milyen az ezeket működtető intézményi (a jogi-, gazdasági szabályzókat is ide értjük) rendszer, akkor azt a csalóka képet kapjuk, hogy a technológia-fejlesztéssel minden megoldható. Valójában a tőke természete miatt nő folyton az energiafogyasztás mértéke. A folyamat egyszerű: amint befektetünk az energiahatékonyságba, abban a pillanatban olcsóbban tudunk termelni, és így nagyobb piacra tehetünk szert. Ráadásul lelkiismeretünk is megnyugszik, mert kevesebb az energiafelhasználás és így termékenként káros anyag kibocsátásunk is, mint korábban, sőt a profit is nő.

- 58 -

De akkor hol itt a baj? Ha a profit nő, újabb fejlesztési forrásaink keletkeznek. Több terméket tudunk eladni. Ám, hogy többre legyen igény, ezt reklámokkal, a fogyasztói társadalom „üzenő füzetén” keresztül el is érjük, és a kör bezárult. A kezdeti fogyasztáscsökkenés, ami az energia-hatékonyság javulásából származik, társadalmi szinten fogyasztásnövekedéshez vezet. Amíg nem tudjuk rendszerében kezelni a termelési-, fogyasztási- és intézményi rendszereinket, addig egy-egy ponton a javulás a teljes rendszerben összességében romlást idéz elő. Az energiahatékonyság egy olyan eszköz, ami bizonyos esetekben nagyon jó. Erről szól az első fejezet. Viszont ha más eszközöket nem használunk mellette, akkor hatása összességében, társadalmi szinten meglehetősen negatív. Olyan ez, mint a fogfájás. Ha fáj a fogunk, jó szolgálatot tesz egy fájdalomcsillapító; helyileg és időszakosan! De ha nem tesszük rendbe a fogunkat, és rászokunk a fájdalomcsillapítóra, egyrészt el kell viselnünk a gyógyszer mellékhatásait, másrészt a fogunk tovább romlik, ami idővel sokkal súlyosabb egészségügyi problémákhoz vezet.

- 59 -

Harmadik fejezet – Hogyanok és miértek Abban a hitben élünk, hogy energetikai, környezetvédelmi vagy társadalmi problémák alapvető kérdése: mi a megoldás?! Ez a megközelítés azonban nem helyes! A problémák megoldásához a kiváltó okokat kell megtalálnunk! A valódi kérdés tehát: miért alakult ki ez a helyzet? Ez visz közelebb a megoldáshoz! Agócs József szavaival élve: „A világ baja nem az, hogy valamit rosszul csinálunk, hanem az, hogy rosszat csinálunk. Ha végre jót csinálnánk – akár rosszul is –, az eredmény legfeljebb kisebb jó lesz, míg ha a rosszat akarjuk jobban csinálni, nagyobb rossz lesz az eredmény.” Már csak azt kell megfejtenünk, mit jelent a jó cselekedet? Ma már világos számunkra, hogy a társadalmunk előtt álló kihívások visszavezethetőek néhány alapvető okra. Ha megvizsgáljuk, a jobbításra irányuló cselekedeteink milyen következményekkel járnak, alapvetően kétféle eredményt kapunk. Az egyik: a konkrét probléma eltűnik, mivel azonban a rendszer többi eleme érintetlenül marad, valahogyan mindig újabb problémák keletkeznek. Pl. ha az egyre nagyobb energiaigényünket fokozott biomassza (fa) tüzeléssel akarjuk kielégíteni, látszólag megoldottuk azt a problémát, amit a fosszilis energiahordozók használata okoz, de nem javítottuk a természet és az emberek egészségi állapotát, sőt, újabb problémát generáltunk. Hiszen az erdők kitermelésekor kiszárad a talaj, vagy esők hatására lefolyik a hegyoldalról. Felmegy a tűzifa ára, ami jelentős negatív szociális hatással jár. Csökken a biológiai sokféleség, mert az erdő nem csak fából állt. Ez viszont az alapvető természeti erőforrások csökkenéséhez vezet. A másik, melynek az az eredménye, hogy egy-egy cselekvéssor több területen is eredményt hoz. Ezek a megoldások általában nem a konkrét problémára adnak választ, hanem annak kiváltó okaira. Ezért talán nem is annyira látványosak. Pl. egészségügyi problémáink sok esetben teljesen megszűnnek táplálkozási szokásaink, a rendszeres mozgás, életmódbeli változások bevezetésével. Ezek révén sokkal jobb eredményt érhetünk el, mint a gyógyszerek szedésével. Igaz, ehhez ismerni kellene a testünket, és egy kevés türelemmel lennünk. A lassan kialakuló eredmény viszont nem csak az adott panasz megszűnéséhez vezetne, hanem egy alapvetően jobb minőségű élethez. Azt gondoljuk, a társadalom bajaira is megvannak azok a természetes gyógymódok, amelyek alkalmazásával a legtöbb területen megállíthatóak a romlási folyamatok, és elindítható a gyógyulás.

- 60 -

A JÖVŐ FORGATÓKÖNYVEI Életünknek és cselekedeteinknek vannak keretei. Ilyen keret a természet és a társadalom. Ha folyamatában vizsgáljuk azt, hogy a természeti erőforrások milyen módon állnak rendelkezésünkre, és azt is folyamatában vizsgáljuk, hogy az emberi társadalom milyen terhet ró a környezetre, azt látjuk, terhelésünk egyre nő, a természeti erőforrások pedig egyre nagyobb mértékben fogynak. De ez még mindig túl általános megállapítás ahhoz, hogy megértsük a probléma valós dimenzióját. Az „ökológiai láblenyomat” számítás már közelebb visz bennünket a két folyamat viszonyának megértéséhez. A számítási módszer lényege, hogy minden emberi tevékenységet és hatást átszámol területegységre. Megvizsgálja, hogy egy adott szennyezés közömbösítéséhez mekkora természeti területre van szükség, és a felhasznált erőforrásaink mekkora területről származnak. A kapott értékeket összeadja, mely megmutatja, mekkora lábon is él a mai társadalom embere. Az előző fejezetből láttuk, a láblenyomatunkért nem csak a mi közvetlen fogyasztásunk a felelős, hanem annak a rendszernek, struktúrának a sajátosságai is, amelyek fogyasztási igényeinket kielégítik. A számításból kiderül, sokkal több területre van szükségünk, mint amennyit a Föld rendelkezésünkre tud bocsátani, azaz többet veszünk el a természettől, mint amennyit az számunkra hosszú távon nyújtani képes. Ha ezen nem változtatunk, akkor úgy járunk, mint az egyszeri földbirtokos a nagyvárosban. Ő ugyanis a birtokai jövedelménél sokkal többet költ. Ezt egy ideig megteheti, mert a jó szándékú bankárok a birtokai terhére adnak neki kölcsönt. Azonban egy napon a számlát benyújtják, és se birtok, se megszokott életmód. Különböző számítások és becslések látnak ma napvilágot arról, hogy ez a végső elszámolás mikor is következik be, vagyis a természet mikorra merül ki olyan mértékben, hogy a legalapvetőbb életfeltételeinket sem tudja biztosítani. Minden előrejelzés megegyezik abban, nincs sok időnk. A számítások 3-9 évet jeleznek. Ha ezek a számítások helyesek, nagyon kevés idő áll rendelkezésünkre a cselekvéshez! Van azonban néhány forgatókönyv, ami segíti gondolkodásunkat: 1. forgatókönyv: A jelenlegi út Az első ábrából kitűnik, az emberi társadalom hamarosan annyira feléli a természet erőforrásait, hogy a Föld eltartó-képessége drasztikusan csökkenni fog. (A piros vonal: a fogyasztás mértéke, amely együtt jár az erőforrások felélésével, a hulladékok és más szennyező anyagok kibocsátásával. A zöld vonal: a természet eltartó-képessége). Már elszoktunk attól, hogy az élelmiszerünkért megküzdjünk, és azt sem tudjuk, hogyan kell egy telet túlélni földgáz nélkül. A természeti rendszer eltartó-képességének csökkenése következtében társadalmunk összeomlik. Mást nem tehet. A természet törvényei a mi civilizációnk számára is kötelezőek. Ezen forgatókönyv szerint valamikor 1985 körül metszette egymást a két görbe.

- 61 -

. A 2. forgatókönyv. Az ökohatékonysági út Ez az út abban különbözik az első úttól, hogy a technológiai fejlesztések eredményeképpen megtorpan a fogyasztás növekedésének mértéke. Ebben az esetben lassabban éljük fel természeti tőkénket, mivel azonban a hatékonyság fokozásának eredményeit újabb gazdaságfejlesztésbe fogjuk fektetni, ebben a forgatókönyvben is az várható, hogy messze túlterheljük az életünk alapját jelentő természeti rendszereket, amelyek nem lesznek képesek jelenlegi életfeltételeinket biztosítani. Az eredmény itt is a társadalom összeomlása.

A 3. forgatókönyv: A fenntarthatóság útja Ebben a forgatókönyvben olyan mutatványt kellene bolygó szinten végrehajtanunk, hogy a jelenlegi fogyasztási trendet a természeti erőforrások rendelkezésre állásához kellene igazítanunk! Az elv az, ha a természet eltartó-képessége alatt tartjuk fogyasztásunk mértékét, akkor az eltartó-képesség nem omlik össze, és ez stabil alapot jelenthet a jövőre nézve. A tudomány és technika fejlődése elvileg lehetőséget teremthet arra, hogy a természet eltartó-képességét meg nem haladó társadalomban az élet minősége javuljon. De ehhez a természet eltartó-képességéhez kell igazítanunk - 62 -

társadalmunkat!

Az első és a második forgatókönyv lényegében hasonló. Ebben az esetben a ma fő kérdése, hogyan éljük túl ezt a forgatókönyvet. Hiszen ha a társadalom összeomlik, akkor a természet újra elkezd majd működni, és a mainál rosszabb körülmények mellett ugyan, de lehetőséget ad egy más típusú társadalom kialakulásához. A harmadik forgatókönyv szintén kérdéseket ad a ma számára. Hogyan lehet ezt elérnünk? Valószínűleg itt nem a technikai fejlődésre kell majd gondolnunk, hiszen éppen ez juttatott bennünket ide. A tudás mellett újra meg kell jelennie a társadalomban a bölcsességnek.

KEVESEBBŐL JOBBAT! A harmadik forgatókönyv jelentheti egyedül azt az alternatívát, amelyért érdemes küzdeni. Ennek az az elve, hogy kevesebből jobbat! Azért kevesebből, mert amit el szabad fogyasztanunk, az kevesebb, mint amit most fogyasztunk. Ha ezt nem látjuk be, akkor is kevesebbet fogunk fogyasztani belátható időn belül, de azt nem jó szántunkból fogjuk tenni. A mondat másik fele, hogy jobbat! Ez jelentheti azt a motort, amiért érdemes élni. Ez jelentheti a valódi innovációs kihívást! Hogyan lehet ezt elérni? A második fejezetben már láthattuk, hogy termelési és fogyasztási rendszereink milyen pazarló módon működnek. Azt is tudjuk, hogy ezeket a rendszereket az intézményi szerkezet tartja fenn. Ezért, ha az okok szintjén szeretnénk beavatkozni, ezt az intézményi rendszert kell megváltoztatni. Az intézményi rendszernek is vannak olyan pontjai, amelyek kis változtatással kihatnak az egészre. Sokkal többe kerül a bajt elhárítani, mint létrehozni egy olyan intézményrendszert, amely a bajt megakadályozza. Ezért a stratégiai intézkedések gerincét az intézményes keretek létrehozása kell, hogy jelentse.

- 63 -

INPUT OLDALI SZABÁLYOZÁS, AZ ENERGIA- ÉS ANYAGÁRAMOK LIMITÁLÁSA ÉS CSÖKKENTÉSE A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁVAL: A jelenlegi szabályozás output, azaz a kibocsátások szintjén próbál eredményeket elérni. A rendszerből távozó Üvegházhatású Gázok (ÜHG) mennyiséget kívánja csökkenteni. Ennek érdekében belenyúl a rendszerbe, s annak néhány elemét (nagy kibocsátók) próbálja szabályozni. A rendszert – mivel annak szerkezetét és működését nem ismerjük – nem lehet szabályozni, a szabályozás szándéka eltérül, kibújik a szabályozatlan oldalon. Pl. pontszerű szennyezésből lehet diffúz szennyezést provokálni (biomassza). Nem elegendő, hogy néhány pontszerű kibocsátás csökkenjen, arra van szükség, hogy a légkör ÜHG koncentrációja ne nőjön. Ez akkor fog bekövetkezni, ha életünk minden cselekvését alárendeljük az anyag- és energiafelhasználás csökkentésének, a „kevesebből jobbat” szemléletnek. Ezt input oldali szabályozással tudjuk létrehozni, ha ott csökkentjük azokat az anyag- és energiaáramokat, amelyek az ÜHG kibocsátáshoz vezetnek. A csökkentés input oldali eszköze az erőforrásadó. Ennek érdekében az energiafelhasználás azonnali befagyasztására, majd pedig tervszerű csökkentésére van szükség. A csökkentés az energiahatékonysági intézkedésekből származhat. Az első tíz évben átlag évi 1%-os hatékonyságnövekedést, s fogyasztás-csökkentést kell elérni, majd a következő tíz évben átlag 0,5%-os hatékonyság-növekedés célkitűzése indokolt. A célkitűzés teljesíthetőségét mutatja, hogy az OECD országok évente átlag 1,1%-os hatékonyság-növekedést könyveltek el az utóbbi harminc évben. A mindenkori energiaforrás felhasználáson belül kell gondoskodni arról, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő mértékben helyettesítsék a nem megújuló energiaforrásokat. Ezen a téren évente a fennmaradó fosszilis energiahordozók 1%ának helyettesítését tartjuk követhetőnek. A megújuló energiaforrások felhasználása környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, s nem maga is hozzájárul az emberiség rohamosan növekvő energiaigényéhez. A megújuló energiaforrások közül a nem kimeríthetők (nap, szél) felhasználását kell előtérbe helyezni a kimeríthetőkkel (biomassza) szemben. A TERMELŐI ÉS FOGYASZTÓI MINTÁZATOK ÁTALAKÍTÁSA A környezetminőség romlásának közvetlen oka a jelenlegi termelői és fogyasztói mintázat. A fogyasztói és termelői mintázatokat egy rendszerben kell kezelni, s messze nem elegendő csak a termelés technológiai oldalaira koncentrálni. A fejlesztéseknek a fenntarthatóságot szolgáló termelői és fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatni. A termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag- és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől az anyag- és energiaszegényen keresztül a tudás és kultúra termelésének, fogyasztásának irányába mutat. Kialakításának eszköze az erőforrás fogyasztási adó.

- 64 -

A fenntarthatóságot támogató termelői mintázatok alapja az integrált termékpolitika. Az integrált termékpolitika a következő szempontokra épül: Az energia- és anyagfelhasználás minimalizálása. Megújuló, megújítható erőforrások használata. Egynemű anyaghasználatra való törekvés. Természetes úton lebomló anyagok használata. A külső költségek (negatív externáliák) minimalizálása. Teljes életút-tervezés, a bölcsőtől a bölcsőig. Újrahasználhatóság. Magas minőség, tartósság. Toxikus hatások kizárása a teljes életúton. Magas hozzáadott érték, tudás és ötletigényesség. Alacsony beruházásigény. Helyi tudás és erőforrások használata. Egyediség, piacképesség. Az integrált termékpolitikának „az anyaméhtől az unokáig” kell gondoskodnia a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséről, figyelembe kell venni a múlt és jövő virtuális környezeti terheit is. Az új fogyasztói mintázat alapelvei: Helyi identitás, a helyi termék választása. Hosszú távú időtervek, kiszámítható fogyasztói igény. Sokféleség. Igény a természetesre. Együttműködés a termelők és fogyasztók között. A minőség választása a mennyiség előtt. Kis távolságok, a helyi piacról a helyi áru beszerzésének elsőbbsége. A tájékozódás és tájékoztatás igénye. Ökoszociális megfontolások a választásnál. SZÖVETSÉGESEK KERESTETNEK! Ahhoz, hogy meg lehessen változtatni intézményi rendszereinket, össze kell fognunk! Az összefogás kényszerét környezetünk eltartó-képességének rohamos csökkenése indokolja. Az összefogás célja pedig az, hogy létrehozzunk egy olyan társadalmat, amely tiszteletben tartja a természeti rendszereket és azok törvényeit. Ezt csakis az intézmény rendszerek megváltoztatásával lehet elérni. Amennyiben egyetért velünk, legyünk szövetségesek! Az első lépések egyike, hogy a jelenlegi intézményi, jogszabály-alkotási folyamatokba

- 65 -

már kerüljenek bele azok a szempontok, amelyek a fokozatos változást fogják lehetővé tenni!

- 66 -

Hasznos honlapcímek Fűtés  www.tuzelestechnika.hu  www.kandallo.lap.hu Energia  www.napenergia.lap.hu  www.energia.lap.hu  www.szelenergia.lap.hu   

www.szabadenergia.lap.hu www.naplopo.hu www.vilagitastechnika.lap.hu

 www.conrad.hu  www.napelem.hu Építkezés, épület-felújítás  www.lakberendezes.lap.hu  www.epitoipar.lap.hu  www.nyilaszaro.lap.hu  www.villamossag.lap.hu  www.epitesz.lap.hu  www.epitoanyag.lap.hu  www.epuletgepeszet.lap.hu  www.szalmahaz.hu  www.valyog.lap.hu Környezetvédelem  www.kornyezetvedelem.lap.hu  www.greenfo.hu  www.zoldek.lap.hu Számítógép használat takarékossági számítás  www.energystar.gov Ökológiai láblenyomat számítása  http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html Fenntartható Építés  http://fenntarthato.hu  http://nemsitt.hu/ Környezetvédelmi Minisztérium

- 67 -

 www.kvvm.hu/ Klímavédelem:  www.mtvsz.hu  www.energiaklub.hu  www.klimavedelmet.hu

Felhasznált Irodalom -

Energia ABC sorozat Kevesebb is lehetne Elég Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi Kalauz; Kiadja a Föld Napja Alapítvány; 1997 KÖVET-INEM Hungária: Környezetbarát Iroda

- 68 -

Épületek energetikai tanúsítása 2008. június végén Magyarországon is megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. kormányrendelet. A rendelet szabályozza, hogy milyen esetekben, kinek, és milyen feltételekkel kell a tanúsítványt elkészíttetni, ki készítheti el, és mennyibe kerül a tanúsítás.

A tanúsítvány A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hő veszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. Ezt a követelményértéket a 7/2006 TNM rendelet határozza meg. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C” kategória alá kerül az ingatlanunk, ha kevesebbre, akkor „A+”, „A” vagy „B” kategóriát kaphat. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. Tanúsítandó épületek Bárki elkészíttetheti otthona energetikai tanúsítványát, de az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor, illetve bérbeadásakor lesz csak kötelező. Eladáskor és bérbeadáskor csak 2012. január elsejétől, új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. Üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében nem lesz kötelező a tanúsítvány. Ha azonban az üdülőépületet szeretnénk lakóházzá átminősíttetni, a minimálisan „C” besorolású tanúsítvány megléte már előírás. Új épület esetében, mint említettük, már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni, méghozzá az épület egészére. Több-lakásos épületeknél, akár új építésűek, akár régiek, egyébként is célszerű az épület egészére

- 69 -

elkészíttetni a tanúsítványt, mert így a jogszabályi háttértanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat. A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, és az sem változott, hogy a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést több ütemben is el lehet végezni. Energetikai besorolás Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban, a kivitelezési tervdokumentáció energetikai fejezete alapján készül. Ha az épület a tervnek megfelelően készült el, és ezt a felelős műszaki vezető igazolja, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Ha azonban az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, akkor az igazoló számítást újra el kell végezni, és az alapján kiállítani a tanúsítványt. Kellemetlen helyzetbe kerülhet az építtető, ha az épület lényegesen eltér az engedélyezettől, és nem felel meg az energetikai követelményeknek. Ilyenkor az építésügyi hatóság az új épület utólagos hőszigetelését is előírhatja a használatbavétel feltételeként. A nem új épületek is tanúsíthatók egyszerűsített eljárással, ha már rendelkezésre áll egy hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz-ellátású lakás tanúsítványa. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (ablakcseréket stb.). Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit: a szerkezeteket, falvastagságot, a lakás méretét, az épületgépészeti berendezéseket, a nyílászárókat stb. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelmények-kel összehasonlítani. Létezik olyan módszer, amelyben a mért energiafogyasztásból következtetnek az épületek energetikai tulajdonságaira. Ez a módszer azonban lakások esetén félrevezető lehet, mert a tényleges fogyasztást az időjárási eltérések és a lakás vagy épület használóinak szokásai is befolyásolják. Nem mindegy például, hogy hány személy használja a kérdéses lakást. A kétféle tanúsítvány nem összehasonlítható, a korszerűsítésre, az energia megtakarítás lehetséges módjára a számításon alapuló tanúsítás több információt ad. A tanúsítvány egyik legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hő technikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. Az energetikai tanúsítvány már önmagában is növelheti ingatlanunk értékét. Ha az átlagosnál jobb minőségről tanúskodik a papír, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ingatlanunk értéke is megnőtt egyik pillanatról a másikra, és előnybe került a piacon. Ha a tanúsítvány értékelése szerint épületünk vagy lakásunk energetikai szempontból gyenge minőségű, netán rossz, meg kell fontolni a szakember tanácsát és korszerűsíteni az ingatlant. A javaslatok megvalósításával ingatlanunk piaci értéke nőni fog, így a beruházásra fordított összeg megtérülhet.

- 70 -

Jogosult szekértők Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. Számos tanfolyam készíti fel a tanúsítókat a kamarai vizsgára. Bár egyszerűbb tanúsítási esetekben a számítások számítógép nélkül is elvégezhetők, azokat többféle szoftver is segíti. A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magán-személyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező. Noha az érvényes jogszabályok használt lakások esetén csak 2012-től teszik kötelezővé a tanúsítást adásvételnél vagy hosszabb távú bérbeadásnál, mégis érdemes élni ezzel a lehetőséggel, akár eladunk, akár vásárolunk. Sőt akkor is jól jöhet a tanúsítvány, ha nagyobb korszerűsítést tervezünk. Ha eladóként állíttatjuk ki a tanúsítványt, abból kiderülhet, hogy érdemes-e még az eladás előtt korszerűsíteni a lakást, ami ezzel jobb energetikai kategóriába kerülhet, így akár magasabb árat kaphatunk érte. Ráadásul a tanúsítvány adta korrekt és hiteles tájékoztatás erősítheti a leendő vevők bizalmát. Vevőként egyértelmű a helyzet: új épület vásárlásakor mindenképpen kérjük el a kiszemelt lakás lakcímkéjét. Használt lakás esetén is érdemes jelezni az eladónak, hogy szeretnénk látni a tanúsítványt, mert így előre tájékozódhatunk, hogy milyen energiafogyasztásra számíthatunk majd, illetve, hogy beköltözés után mennyit kell majd korszerűsítésre költenünk. Megkönnyítheti a döntést a tanúsítvány akkor is, ha több lakás közül szeretnénk választani, hiszen így könnyen összehasonlíthatóvá válik a lakások energetikai állapota. Ha nem adunk el, és nem is veszünk lakást, viszont szeretnénk felújítani a meglévő otthonunkat, akkor is jó támpont lehet az energiacímke. A tanúsítvány javaslatai segítenek eldönteni, mire érdemes megtakarított pénzünket fordítani, mi az, amit feltétlenül korszerűsíteni kell lakásunkban fontos tudni, hogy a tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó vagy bérbeadó dolga, így a költségek is őt terhelik.

- 71 -

Szakértői adatbázis Először is felmerül a kérdés, hogy honnan és hogyan válasszuk ki azt, akivel elvégeztetjük majd lakásunk energetikai tanúsítását. A szakértők névsora és a jogosultsági szám, ami azt bizonyítja, hogy valóban letette a szükséges szakvizsgát, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapjának névjegyzékében található. Mielőtt megbízunk valakit a tanúsítvány kiállításával, ellenőrizzük, hogy valóban rendelkezik-e a megfelelő jogosultsággal! Energiatanúsítás a gyakorlatban – helyszíni szemle A tanúsítvány kiállításához a szakembernek helyszíni szemlét kell tartania, hogy felvegye azokat az adatokat, amelyek alapján elvégzi majd a besorolást. Felméri például, hogy miből épült a ház, milyen az alaprajza, milyen vastagok a falak, hőszigeteltek-e, milyen az ajtók, ablakok állapota, milyen típusú és korú a fűtési rendszer stb. Mindezt természetesen roncsolás mentesen kell elvégezni, tehát nem kell a falak megbontására vagy a kazán szétszerelésére számítanunk. Segíthetjük a tanúsító munkáját azzal, hogy – ha megvannak – előkészítjük a ház vagy a lakásépítési terveit, alaprajzát, a korábbi felújítások tervrajzait. A felmérés során szükség lehet műszeres vizsgálatra is, így például a hő hidak feltárására hő kamerás felvétel vagy hő pisztolyos diagnosztika készítésére a házról, a nyílászárók állapotát, pedig úgynevezett légtömörség méréssel (Blower Door méréssel) ellenőrizheti a szakértő. A helyszíni adatfelvétel és egy előre meg-határozottszámítási módszertan alapján állapítják meg az épület energetikai besorolását. A számítást általában szoftverek segítik, így néhány napon belül kézhez is kaphatjuk ott-honunk lakcímkéjét. A tanúsítvány tartalma A tanúsítványon egyértelműen fel kell tüntetni, hogy melyik ingatlanra vonatkozik, és ki készítette el. Ezenkívül tartalmazza azt is, hogy a műszaki paraméterek alapján mekkora a lakás elvi energiafogyasztása négyzetméter-re vetítve, és mennyinek kellene lennie, hogy megfeleljen az aktuális követelményeknek. A már említett „A+”-tól „I”-ig terjedő skáláról leolvashatjuk az adott ingatlan besorolását. A skálán a „C” osztály jelenti azt, hogy az ingatlan megfelel az aktuális követelményértékeknek, azaz a műszaki állapot alapján várható fűtési és hűtési energiaigénye megfelel a legújabb szabványnak. Ha ennél jobb, „B”, „A”, vagy „A+” jelölést mutat a skála, akkor Az épület energiafogyasztása a követelményértékhez viszonyítva: A+ <55% Fokozottan energiatakarékos, A 56-75% Energiatakarékos, B 76-95% Követelménynél jobb C 96-100% Követelménynek megfelelő D 101-120% Követelményt megközelítő E 121-150% Átlagosnál jobb F 151-190% Átlagos G 191-250% Átlagost megközelítő H 251-340% Gyenge I 341%< Rossz - 72 -

A követelményértékhez viszonyított várható energiafogyasztás az egyes energetikai osztályokban kevesebb, ha „D” vagy annál gyengébb a be-sorolása, akkor magasabb energiafogyasztásra kell számítanunk. Megtakarítási javaslatok A tanúsítvány egyik legfontosabb része a korszerűsítési javaslatokat tartalmazó rovat. Itt a szakértő leírja, melyek azok a beavatkozások, amelyekkel javíthatjuk otthonunk energetikai besorolását, és azt is megállapítja, hány energiaosztályt léphetünk előre, ha minden tanácsát megfogadjuk. A javaslatok a jogszabály szerint csak energiamegtakarítási sorrendet tartalmaznak, azaz sorrendbe állítják, melyik beavatkozással lehet a legtöbbet megspórolni. A szakember tapasztalata segíthet abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia-megtakarítást célzó korszerűsítés, ezért a tanúsítás mellé érdemes költséghatékonysági számításokat is kérni. Ezekből a számításokból kiderül, hogy az egyes javaslatok mekkora beruházási költséggel járnak, mennyi energia takarítható meg ezáltal, és mennyi idő alatt térül meg a befektetett összeg az energiaszámlák csökkenésével. A számítás megkönnyítheti döntésünket a fejlesztések ütemezéséről. A tanúsítványból egyértelműen kiderül, hogy a számítások szerint mekkora a lakásunk elvi energiaigénye. A tényleges fogyasztásunk egyéni szokásaink miatt jelentősen eltérhet ettől, hiszen nem mindegy, hány fokra szeretjük fűteni a lakást, nyitva felejtjüke az ablakokat fűtési idényben, minden nap a kádban lubickolunk, vagy inkább a gyors zuhanyozást részesítjük előnyben. Érdekes lehet a számított energiafogyasztást összehasonlítani a számlák szerinti tényleges fogyasztásunkkal, mert ha tudjuk, mennyire vagyunk energia hatékonyak vagy pazarlóak, könnyebben változtatunk azon. Kérhetünk személyre szabott tanácsokat is a szakértőtől, hogy hogyan hasznosítsuk ésszerűbben az energiát otthonunkban! A tanúsítás a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. A jogszabály szerint legfeljebb 11 000 forint munkadíjat, és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító. Ha elkerülhetetlen az alaposabb műszaki felmérés (és ilyen lesz a használt lakások nagy része, ahol nem áll rendelkezésre a hiteles műszaki dokumentáció), akkor a munkadíj nagyjából 25 000 forint körül alakulhat. Összességében tehát a tanúsítás néhány 10 000 forintos költsége messze elmarad attól a pénzben is mérhető haszontól, amit a javasolt energia megtakarítási beavatkozások hozhatnak.

Panaszos esetek A jogosultsági vizsga és a speciális szakképesítés elvileg garantálja a tanúsító minőségi munkáját. Ugyanakkor, mint bármilyen szolgáltatás esetén, itt is előfordulhat, hogy nem vagyunk elégedettek az eredménnyel. Ha úgy találjuk, hogy a szakértő nem végzett megfelelő munkát, akkor az őt nyilvántartó kamarák etikai bizottságához fordulhatunk panasszal, akik kivizsgálják az ügyet, és ha jogos volt a panaszunk, akkor fegyelmi eljárást indítanak a bepanaszolt tanúsító ellen.

- 73 -

Finanszírozás Az energiatanúsítvány korszerűsítési javaslatai bizonyára sokat lendíthetnek a tulajdonosok beruházási kedvén. Az emberek többsége azonban nem tudna teljes egészében önerőből finanszírozni egy-egy nagyobb fejlesztést, de ezért még nem kell lemondaniuk a korszerűsítésről. A beruházások finanszírozását számos lehetőség segíti az állami támogatásoktól a hitelekig, amelyeket okosan kihasználva javíthatunk otthonunk energetikai állapotán, és csökkenthetjük energia-számlánkat. Állami támogatások A magyar állam többféle módon igyekszik ösztönözni a lakosságot arra, hogy energia hatékonyan használja otthonát, és ennek érdekében fokozatosan korszerűsítse azt. Nemzeti Energiatakarékossági program Az évek óta rendszeresen meghirdetett Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében az állam a lakossági energia megtakarítást, illetve a megújuló energiahordozók felhasználását célzó beruházásokhoz nyújt vissza nem térítendő támogatást. 2008-ban is, a korábbi évek gyakorlatát követve, az 1994 előtt hagyományos technológiával épült házak (azaz nem panelépületek) tulajdonosai pályázhattak energiahatékonysági beruházások támogatásáért. Támogatást az épületek utólagos hőszigetelésére, nyílászárók szigetelésére, illetve cseréjére, valamint fűtési és melegvíz-ellátási rendszerek cseréjére, vagy mindezek együttes megvalósítására lehetett igényelni. A megújuló energiaforrások felhasználására – például napkollektorra, napelemekre, hőszivattyúra – bármilyen típusú és korú lakással lehetett pályázni. Az állami támogatás mértéke 2008-ban az egyes beruházástípusoknál eltérő, 20 és 30 százalék közötti volt. Az állam azzal próbálta ösztönözni a nagyobb energia megtakarítást, hogy a komplex energiahatékonysági beruházásokat, például az egyszerre elvégzett fűtéskorszerűsítést és hőszigetelést nagyobb beruházások finanszírozása arányban támogatta, és szintén a kedvezőbb, 30 százalékos

- 74 -

támogatási sávba estek a költségesebb, hosszabb megtérülési idejű megújuló energiát hasznosító beruházások is. A felvehető állami támogatás maximuma beruházás típusonként eltérően 350 000 és 1 200 000 forint között alakult. A beruházási költségek fennmaradó részét saját erőből, illetve kedvezményes kamatozású hitelből lehetett finanszírozni, amelyet a programban részt vevő kereskedelmi bankoknál, a bank egyéni feltételei szerint lehetett igényelni. Természetesen a hitelkonstrukciót nem volt kötelező a pályázat keretében igényelni és felhasználni, lehetőség volt egyedi hitelezési feltétellel is részt venni a pályázatban, és más, akár kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitelhez is hozzájutni. A támogatás mértéke, a pályázati feltételek és az igénylési feltételek gyakorlatilag minden évben változnak, ezért az aktuális pályázati felhívásról a pályázati forrás kezelőjénél, az Energia Központ Kht. pályázati ügyfélszolgálatán lehet érdeklődni telefonon vagy a honlapjukon (www.energiakozpont.hu). Lakástakarék pénztárak Ha valaki energetikai korszerűsítést tervez otthon, és hajlandó erre előtte néhány évig spórolni, érdemes úgynevezett lakás elő takarékossági szerződést kötnie. Ennek a kamat adómentes megtakarítási formának a lényege, hogy előre meghatározott időn át havi fix összeget félreteszünk egy elkülönített számlán, amihez a magyar állam törvényben garantált támogatást nyújt. Ez az adott évi megtakarítás 30 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb évi 72 000 forint lehet. Lakás-élőtakarékossággal más támogatási formákhoz képest sokkal könnyebben kaphatunk állami támogatást, hiszen ezt bármilyen lakástípusra, minden nagykorú magyar állampolgár igénybe veheti, a támogatásért nem kell külön pályázni. Ráadásul a szerződés lejártakor a lakástakarék-pénztáraktól – a megtakarított összeggel közel megegyező mértékű – kedvező kamatozású hitelt is felvehetünk. A lakás takarékpénztáraknak is meg kell győződniük ügyfelük hitelképességéről, de a hitelbírálati eljárás jóval rugalmasabb és egyszerűbb, mint általában a bankoknál, mivel az ügyfelek már több éves élőtakarékossági múlttal rendelkeznek. A lakás-élőtakarékosság további előnye, hogy rugalmas feltételekkel köthető: megválaszthatjuk, mennyi ideig, milyen havi összeget szeretnénk félretenni. A szerződés lejárati ideje 4-8 év. Ugyanakkor a vállalt terhek előre kiszámíthatók, hiszen a betéti kamatot, az állami támogatás mértékét és a hitelkamatot már a szerződéskötéskor előre rögzítik. Ha közvetlen családtagjaink nevére is kötünk lakásélőtakarékossági szerződést, tovább növelhetjük az egy ingatlanra felhasználható állami támogatás mértékét. Társasházak, lakásszövetkezetek is élhetnek a lakástakarék pénztárak adta lehetőséggel. Ebben az esetben a megtakarítás és a hitel a társasház közös tulajdonának felújítására, karbantartására költhető, például a közművek korszerűsítésére, a homlokzat vagy a tető szigetelésére, a ház központi fűtésének kialakítására vagy felújítására. Társasházak esetében a maximális állami támogatást a lakások száma alapján állapítják meg. Minél több lakás van a házban, annál magasabb a lehívható állami hozzájárulás összege, ami egy kétlakásos társasház esetében maximum évi 108 000 forint lehet, míg egy 241 lakásos vagy annál nagyobb esetében maximum 324 000 forint. Társasházak és lakásszövetkezetek a kereskedelmi bankoknál egy olyan - 75 -

hitelkonstrukciót is igénybe vehetnek, ahol nem kell megvárni a takarékossági idő lejártát, hanem már a nulladik megtakarítási évben is fel lehet venni akkora összegű hitelt, amekkora a várható megtakarítás lesz. A lakás-élőtakarékosságról további információ a www.lakaskassza.lap.hu oldalon található.

Panelprogram A panelépületek technológiai sajátosságai miatt ezekre a házakra külön pályázati rendszert dolgozott ki az állam. Bár a részletek itt is folyamatosan változnak, jellemző, hogy teljes lakóközösségek pályázhatnak, és az állami támogatás mellé önkormányzati támogatást is igénybe vehetnek. A panelpályázatért (hivatalos nevén az Új Magyarország Lakás felújítási Programért) az Önkormányzati Minisztérium felel, a kiírásról tehát náluk kell érdeklődni: www.otm.gov.hu. önkormányzati támogatások A települési önkormányzatok is támogathatják saját hatáskörben a lakosság energetikai fejlesztéseit egyéni vagy társasházi szinten. Nem ritka az ablakcserére, kémények felújítására vagy hőszigetelésre kiírt önkormányzati pályázat. Az állami forrás mellett az önkormányzat helyi szintű pályázat keretében kiegészítő támogatást nyújt a panelépületek felújításához is. Érdemes tehát figyelni önkormányzatunk honlapján vagy hírleveleiben a pályázati lehetőségeket, mert azok akár egy-egy kisebb beruházás, vagy nagyobb felújítás kiegészítéseként is felhasználhatók, és jelentősen javíthatják a beruházás megtérülését. Beruházás hitelből Számos bank kínál olyan hiteleket, amelyeket például ablakcserére, fűtési rendszer felújítására, hőszigetelésre vagy akár megújuló energiás rendszerekre fordíthatunk. Mielőtt döntenénk a hitel felvételéről, elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a cél, amire az igényelt kölcsönt felvesszük, megéri-e a kockázatot. Megtérül-e, s ha igen, mennyi idő alatt térül meg a beruházásunk? Tudjuk-e vállalni a törlesztő részletek fizetését a futamidő végéig felmerülő kockázatokkal együtt? Számolni kell azzal is, hogy a hitel futamidejére költségeink emelkednek, amit a legtöbb esetben csak részben tudnak ellensúlyozni a korszerűsítés eredményeként csökkenő energiaszámlák. Az is igaz, hogy a beruházás növelheti otthonunk értékét és komfortfokozatát. Mielőtt tehát a hitelfelvétel mellett döntenénk, fontoljuk meg alaposan ezeket a kérdéseket, és kérjük ki független, megbízható szakértők véleményét, hogy a legjobb műszaki és pénzügyi megoldást választhassuk.

Hitelgarancia-alap A hitelek, állami támogatások hozzáférésének egyik leggyakoribb akadálya az önerő hiánya, vagy az, hogy a hitelfelvevő nem tud elegendő biztosítékot felajánlani a bank számára. Sok beruházás marad el amiatt, hogy – bár a szándék megvan – a tulajdonosok nem rendelkeznek azzal az indulótőkével vagy biztosítékkal, amivel a hitelt vagy állami támogatást fel lehetne venni. Erre a problémára jelenthet megoldást a hitelgarancia-alap létrehozása. Magyarországon mostanában készítik elő, és remélhetőleg a közeljövőben létre is jön egy olyan pénzügyi alap, amely ahhoz nyújt biztosítékot, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek energetikai beruházásaikhoz az önerőt is hitelből tudják fedezni. - 76 -