Május

A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA VII. / 3. / Május

Kedves Olvasók! Intézetünk ebben a tanévben kilencszer adott helyet az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központtal (EPSZK) partnerként megpályázott „A kompetencia alapú oktatás terjesztése” c. HEFOP 3.1.4.-es számmal ellátott, Európai Unió által támogatott pedagógustovábbképzéseknek. Ezek a 30 órás tanfolyamok azokra a programokra érzékenyítik a pedagógusokat, amelyek az Európa Tanács által kiadott Európai Referenciakeretben az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését magukban foglalják. A pesterzsébeti óvodák közül négy, 18 óvónővel, az általános iskolák közül öt, 38 pedagógussal, Intézetünkből pedig 7 szaktanácsadó vesz részt a program kipróbálásában, amire a 2008-2009-es tanévtől vállalt kötelezettséget minden pályázó intézmény. A továbbképzéseket az EPSZK 2007. december végéig lebonyolítja. A nevelési év és a tanév végéhez közeledve számadást végzünk, átgondoljuk a jelentős eseményeket, lezárjuk a múltat, hogy tovább tudjunk lépni. A pedagógus napon már derűsen emlékezünk a megpróbáltatásokra is. Vannak, akik már nem tudnak velünk együtt emlékezni: Farkas Gyula, a Lázár Vilmos Általános Iskola volt igazgatója, Ungi Julianna, a Mákvirág Óvoda óvónője, Irányi Margit, a Hajós Alfréd Általános Iskola testnevelő tanára. Ők már csak a mi emlékezetünkben élhetnek tovább. „Kérlek, hogy emlékezz úgy, ahogy én, barátod voltam s Te jó barát. Szebb volt a szép akkor, s több a fény, velünk volt boldog az egész világ.” (Jacques Prévert) dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K ................................................................................. 02 12 HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó .................................................................................. 04

GÓRCSŐ Lepenye Mária: A gondolkodási és tanulási készségek fejlesztési lehetőségei a tanórákon................................ 13

EX CATHEDRA Szekeres Lászlóné: Értékmegőrzés - értékteremtés ................................................................................................. 31 Verőcei Gáborné: Beszámoló a szöveges értékelés tapasztalatairól................................................... 34 Soltészné Szabó Emőke: A 2006. évi országos mérések kerületi eredményei ................................................................ 42 Kollár Sándorné: Haza csak egy van - magyar irodalomóra 3. osztályban .......................................................... 45 Hegedűsné Kovács Mária: Környezetismeretóra 1. osztályban .......................................................................................... 49 Kroóné Környei Szilvia: Tanulásirányítás 1. osztályos napközi otthonban .................................................................... 50 Csák-Rozgonyi Cecília: Földrajzóra 8. osztályban.......................................................................................................... 53

SZÖRFÖZÉS Hájas Ildikó: „Föld Napja Peszerzsébeten .................................................................................................... .58 Várhalmi Andrásné: Nyitnikék Óvodák találkozója – 2007 ...................................................................................... 60 Takácsné Gáspár Ildikó: Lakóhelyünk Pesterzsébet – múzeumi foglalkozás óvodásoknak … ...................................... .62 Koós Olivér: Diákigazgató voltam ............................................................................................................... .64 Gicziné Ruszinkó Tünde- Koós Olivér: A diáknap forgatókönyve ....................................................................................................... 67 Sauterné Hampel Viktória: Föld Napja .............................................................................................................................. 70 Verőcei Gáborné: „Egyszer volt, hol nem volt…” ............................................................................................... 72 Dr. Nagyné Koczog Tünde: „Olvass velünk! a Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből” ........................................... 73 Dr. Nagyné Koczog Tünde: Az országos verseny döntőjének végeredménye .................................................................... 75

AJÁNLÁS Tatarek Gáborné: A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet szakkönyvtárának gyarapodása ....................................... 77

3

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

PEPI híradó 2007. február 01. Oláhné Horváth Ildikó képviselte intézményünket az FPI által szervezett Fővárosi Pedagógiai Napok keretében megtartott előadáson, melynek témája a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogainak érvényre juttatása volt. Olyan neves előadókat hallhattak, mint: Dr. Aáry-Tamás Lajos – oktatási jogok biztosa; Kapcsáné Németi Júlia – programvezető – SuliNova Kht.; dr. Janza Károlyné – pedagógiai szakértő. 23. A Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston termében került sor a „Mesélő Pesterzsébet” című különleges kiállításra, melynek főszereplői a magyar mese-, monda-, legendavilág jellegzetes alakjai: a boszorkány, a garabonciás és a táltos voltak. Lahcza Márta Munkácsy-díjas festőművész illusztrációi megihlették a Csili Képzőművész Klub gyermekcsoportját, a jeles figurák életnagyságú változatát készítették el papírmasé és más technikák segítségével, Holczapfel Zsuzsanna klubvezető irányítása mellett (Lázár Vilmos Általános Iskola tanára). A megnyitó hangulatát a Sámán dobosok csoportja tette teljessé. Intézetünket dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Bondor Mária képviselte. 26. Intézményvezetői értekezleten Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Varga Sándor „A mindennapos testnevelés helyzete a kerületi közoktatási intézményekben” címmel tartottak beszámolót. Helyzetfeltáró előadásuk alapjául az intézményvezetők körében végzett kérdőíves felmérésre adott válaszok szolgáltak, melyeket ezúton is megköszönünk. 27. Az FPI mérés-értékelési csoportja soros találkozóját Intézetünkben tartotta. A programon a kerületi mérésekről tartott tájékozatót dr. Nagyné Koczog Tünde, Soltészné Szabó Emőke és Vasas Dezsőné. 28. A CSILI szervezésében kerületi óvodás gyermekek mesemondó versenyén értékelte az elhangzott produkciókat dr. Nagyné Koczog Tünde, Vasas Dezsőné és Várhalmi Andrásné (Nyitnikék

4

12 HÉT TÖRTÉNÉSE Óvoda), akik a Mesemondó Gálán is részt vettek. Ez utóbbi eseményre csatlakozott hozzájuk Verőcei Gáborné kolléganő is. ***** 2007. március 01. Intézetünk adott helyt a Pesterzsébet Roma Önkormányzat által szervezett versmondó versenynek, melyen szép számmal indultak kerületünk tanulói. A zsűriben Oláh Anna, a XVIII. kerület esélyegyenlőségi referense töltötte be az elnöki szerepet, a zsűri tagjai voltak még dr. Nagyné Koczog Tünde, Oláhné Horváth Ildikó és Látó Éva. Eredmények: Alsó tagozat 1-2. osztály: I. Scsavnicsár Edina (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) II. Serbán Richárd (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) III. Szitai Károly (Ady Endre Általános Iskola) Alsó tagozat 3-4. osztály I. Bódi Sándor (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) II. Varga Dominika (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) III. Prodán Zsuzsanna (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) Felső tagozat I. Hrenkó Zoltán (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és L. Int.) II. Kovács István (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) III. Gábor Aladár (Baross Gábor Általános Iskola és Sz.i.) Intézetünk különdíját Bódi Sándor kapta.

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 05. A Zuglói Pedagógiai Napok nyitónapján „A kompetencia alapú oktatás jelene, jövője – változások a közoktatásban” címmel Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Beszélt a közoktatás célkitűzéseiről, a korszerű oktatásra való felkészítést segítő pedagógusképzésről és továbbképzésről, a pedagógiai kultúra fejlesztésének lehetőségeiről, a tanulói és iskolai értékelésről. Második előadásként az „Impulzív nevelési környezet kialakítása kapcsolatban a kompetencia alapú oktatással” című előadás a komprehenzív iskolákról, az integráció fontosságáról, lehetősége-iről és típusairól beszélt. Intézetünkből a rendezvényen Soltészné Szabó Emőke vett részt. 06. Az Emberi Jogok Magyarország 2007 konferencián számot adtak arról, hogy mennyire kevesen vannak tisztában a jogaikkal, mely ellen a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány szeretne minél többet tenni, akik ezt a rendezvényt is megszervezték. 06. A Zuglói Pedagógiai Napok rendezvényen Vasas Dezsőné „A játék, mint a kompetencia alapú nevelés színtere” című előadást hallgatta meg, amelyet Pálfi Sándor, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola adjunktusa tartott. 07. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Napok keretében a VII. kerületi Nevelési Tanácsadó szervezett „Diszkalkulia a gyakorlatban” címmel előadást. A diszkalkulia okairól, mibenlétéről, legfontosabb tüneteiről, a terápiás fejlesztésről, és a kapcsolódó jogszabályokról hallhattunk, és bőséges szakmai anyagot is kaptak a résztvevők, akik között ott volt Soltészné Szabó Emőke. 13. A Budapesti Esélyek Háza „Esélyekkel a kompetencia fejlesztésében” indított szakmai programján Vasas Dezsőné és Oláhné Horváth Ildikó vett részt. A program tájékoztatást nyújtott a DIFER – tesztről, a szenzomotoros, integrációs terápiákról (Ayres, Delacato), valamint az iskolaérettségre való felkészítésről. 14. A Zrínyi Ilona Matematikaverseny eredményhirdetése a csepeli Kék Iskolában volt. Mint minden évben, évfolyamonként és régiónként a legjobb 15 versenyzőt díjazták a szervezők. Kerületünkből 3., 6., 7. és 8. osztályból 1–1 tanuló, 5. osztályból 2 tanuló, 4. osztályból pedig 6 tanuló vehetett át jutalmat. Kiss-Illés Dániel, a

6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet 6. osztályos, valamint Németh Nikolett a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 7. osztályos tanulója első helyezettként az országos döntőben is képviselheti kerületünket. 20. A Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek több kerületi intézmény, szervezet összefogásának eredményeként született meg. Intézetünk a Fagyöngy Alapfokú Művészeti Iskolával, valamint a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Pesterzsébeti Területi Körrel és a Nevelési Tanácsadóval közösen szervezte, finanszírozta és bonyolította le a programokat. A rendezvénysorozatról részletesen lehet olvasni a SZÖRFÖZÉS rovatban. 21. A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában Muszély Ágoston helyi festőművész műveiből nyílt emlékkiállítás, születésének 130. évfordulója alkalmából. A művész 40 évi pedagógiai munkásságából 30 évet erzsébetfalvai-pesterzsébeti polgári iskolákban töltött nagyra becsült rajztanárként. 55 éven át élt és alkotott Pesterzsébeten. Nemcsak képzőművészeti munkái, de szakmai publikációi is értékesek. A kiállítás megnyitóján Bondor Mária volt jelen. 23. Vasas Dezsőné és Oláhné Horváth Ildikó vett részt „A játék feltételei, a játékkultúra főbb jellemzői Kőbánya óvodáiban, egy kutatás tükrében” című előadáson. Az előadók Herczeg Katalin és Békésné dr. Lakatos Margit voltak. 26. Intézményvezetői értekezleten Oláhné Horváth Ildikó szaktanácsadó számolt be a diákönkormányzatok működéséről a Városházán. 26. Intézetünk tizenegyedik alkalommal fogadta szakmai gyakorlatra a BME Pedagógia Tanszék közoktatási vezető szakos hallgatóit. A hallgatók tájékoztatást kaptak a kerület oktatási intézményeiről, a feladatellátásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyógytestnevelés szakszolgálat és a sportszervezés működéséről. 28. A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában a Kodály Zoltán emlékév alkalmából hangversenyt rendeztek, melyen Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos és Karai József művek hangzottak

7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE el a Lázár Vilmos Általános Iskola Melódiák Kórusa és a Pesterzsébeti Városi Vegyeskar előadásában. ***** 2007. április 02. „Gyermekirodalom és esélyegyenlőség? Lehetőségek és kérdőjelek határon innen és túl” címmel rendezett konferenciát a Magyar Olvasástársaság, melyen Oláhné Horváth Ildikó képviselte intézetünket. Békés Pál, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) magyarországi elnöke a gyermekirodalom külhoni esélyeiről, Horváth Zsuzsa a szövegértési vizsgálatok eredményeiről számolt be, míg Hock Zsuzsa „Gyermekfolyóiratok, gyermekolvasók – esélyek és lehetőségek határon innen és túl” címmel indított interaktív beszélgetést. 02. Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok szakmai napját rendezték meg az egri Balassi Bálint Általános Iskolában, melynek tanárai és diákjai a kompetencia alapú oktatási prog-ramcsomagok első körös kipróbálói voltak. Visszajelzéseik alapján már javítottak néhány tantárgy programján, tapasztalataikat több országos és térségi rendezvényen is megosztották kollégáikkal, bemutatóóráikról több alkalommal felvétel készült. 16. A MIOK (Magyar Iparszövetség Oktatási és Szolgáltató Központ) Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézete az országos kompetenciamérés eredményeinek értelmezéséről, az OKM_ 2006_FIT_Szoftver használatáról, a 2007. évi OKÉV méréssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartott tájékoztatót. 13. Intézetünk a BUTTLER LAKE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.től megvásárolta és elküldte a kerület 11 iskolájának az Intézményértékelési szoftvert tartalmazó CD-t. A programot Vajthó Erik ismertette az igazgatói munkaközösségi értekezleten. 16. A Csili Művelődési Központ Helytörténeti klubjának ezúttal két vendége volt. Ferenci Mária, a József Attila Általános Iskola tanára és könyvtárosa, valamint gyermekkori barátnője, Tokodi Miklósné meséltek a Pacsirtatelep kialakulásáról, fejlődéséről, az

8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

18.

18.

18.

19.

ide kötődő gyermek- és felnőttkori élményeikről. Intézetünkből Bondor Mária volt jelen az előadáson. Az OKKER szervezésében Párkány Imréné, a XIX. kerületi Arany Óvoda vezetője tartott előadást „A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai életben” címmel, melyet Vasas Dezsőné hallgatott meg. A Fővárosi Pedagógiai Intézet „Eredményesen a kudarcok ellen” címmel szakmai konferenciát szervezett, melyen Oláhné Horváth Ildikó, valamint Zsinné Gách Ágnes, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet gyermekvédelmi felelőse vett részt. Nagyon sok hasznos információ hangzott el, melyet a többi kollégával munkaközösségi foglalkozás keretében megbeszélünk. Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási és Média Bizottsága egyhangúlag elfogadta a kerületi közoktatási intézmények minőségirányítási programjait, amelyeket az Oktatási, Kulturális és Sportosztály kérésére írásban véleményezett Intézetünk két tanácsadója: Szekeres Lászlóné és Vasas Dezsőné. A Csiliben VI. alkalommal került sor a színjátszó csoportok találkozójára. Intézetünket szaktanácsadóink képviselték. A színvonalas programról a Sromfeld Aurél Általános Iskola 1. a és 6.c osztálya, A József Attila Általános Iskola Csőrike színjátszó csoportja, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet Kék rózsa színjátszó csoportja, a Lázár Vilmos Általános Iskola Hangyabanda színjátszó csoportja és a Fagyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hajós Alfréd Általános Iskola I. csoportja gondoskodott.

9

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 20. Az örmény Genocídium 92. évfordulójára emlékeztek az Örmény Kisebbségi Önkormányzat rendezvényén a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében. Nyitóbeszédében Komoróczy László alpolgármester, majd bevezetőjében Dr. Badaoui Bechara, az Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke elítélték a faji megkülönböztetést, a holokauszt mindenféle eszközét. Intézetünket Bondor Mária képviselte. 20. A Nyitnikék Óvoda „Zöld Napok Pesterzsébeten” átfogó címet viselő rendezvény megnyitóján Dr. Nagyné Koczog Tünde, Verőcei Gáborné, Oláhné Horváth Ildikó a meghívott vendégekkel együtt betekintést nyerhettek a barlangoktól a csillagokig terjedő, az élőlényeket és a természeti jelenségeket is bemutató kiállításba. A színvonalas rendezésért, a kiváló programért elismerés illeti az óvoda kollektíváját. 23. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) három napos országos konferenciát szervezett „Hátrányos helyzet és gyermekvédelem. Tíz éves a gyermekvédelmi törvény” címmel. A Gézengúz Óvodából Sánta Ábelné és Deliné Kovács Katalin, a Kerekerdő Óvodából Sziki Anna, a Gyöngyszem Óvodából Tóthné Átyim Erzsébet, a Mákvirág Óvodából Kiss Ferencné, az Ady Endre Általános Iskolából Harót Jánosné, a Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskolából Szabóné Juhász Margit, Intézetünkből pedig Oláhné Horváth Ildikó vettek részt a konferencián. A XX. kerületi kollégák javaslataikkal, ötleteikkel hozzájárultak a gyermekvédelmi törvény átgondolásához, átírásához. 24. A Budapesti Óvodapedagógiai Napok keretében az érdeklődő kollégák „Az egészséges életmódra nevelés a testnevelés eszközével” című bemutatót tekinthették meg, melyet Hidegföldi Krisztina óvodapedagógus, gyógy-testnevelő tartott a Baross Ovi, Kindergarten Baross Óvodában. A rendezvényen Vasas Dezsőné vett részt. 25. A Fővárosi Pedagógiai Intézet mérési csoport munkatársai a 2006. szeptemberi 9. osztályos bemeneti, kompetenciaalapú matematika mérés eredményeiről, tapasztalatairól tartottak részletes, érdekes tájékoztatást. Bár a mérés a fővárosi fenntartású középiskolák tel-

10

12 HÉT TÖRTÉNÉSE jes körét felölelte, sajnos csak nagyon kevesen voltak kíváncsiak a tapasztalatokra. Az Intézet felajánlotta mérőlapjait a nem fővárosi fenntartású középiskolák számára is. Terveik szerint a 2006-os mérési eredményeket összehasonlítják majd a követő mérések adataival. 26. Az Éneklő Ifjúság koncert, melyet hagyományosan a Csili Művelődési Központ Bubik István Színháztermében rendezünk, örömünkre, a fellépő kórusokon kívül nagyon sok érdeklődőt vonzott: kevésnek bizonyult az 500 főre előkészített szék. A fellépő kórusok előadásában Kodály-művek is szerepeltek, méltón megemlékezve Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójáról. Önálló műsorszámmal fellépett a József Attila Általános Iskola 2 kórusa (karnagy: Rózsavölgyi Ildikó), a Lázár Vilmos Általános iskola 3 kórusa (karnagyok: Lestákné Czerócki Judit, Pálffi Krisztina), a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Kicsinyek kórusa (karnagy: Barta Ildikó) és a Német Nemzetiségi Gimnázium kamarakórusa (karnagy: Győrffy Zsuzsanna). Az összkarban az előző csoportokhoz csatlakoztak még a Hajós Alfréd Általános Iskola felsős kórusa, a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, a Stromfeld Aurél Általános Iskola és a Zrínyi Miklós Általános Iskola kórusai.

26. Múzeumpedagógiai Konferenciát rendezett az ELTE PPK „Múzeumpedagógia – Természettudomány” címmel. A színes előadá-

11

12 HÉT TÖRTÉNÉSE sokkal, szakmai bemutatóval tarkított eseményen kerületünkből Palotainé Simon Ilona, Szepesházyné Kurimay Ágnes (József Attila Általános Iskola), és Bondor Mária (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet) múzeumpedagógusok vettek részt. 27. A Kossuth Szövetség Versenyt rendezett gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából általános és középiskolások számára. A kerületet a Lázár Vilmos Általános Iskola csapata képviselte, akik 3. helyezést értek el a rangos versenyen. A középiskolások vetélkedőjét Bondor Mária szerkesztette és vezette le. A zsűri munkájában részt vett Dr. Bényi Árpádné és Zaj Ferencné, mindketten kerületi történelemtanárok. 27. V. Jubileumi Diák – Küldöttközgyűlésre került sor, ahol a FÖDISZ (Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetsége) leköszönő testülete tartotta meg beszámolóját, valamint az új jelöltek mutatkoztak be. Ezen események mellett Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, Ifi István a Fővárosi Oktatási Ügyosztály ügyosztályvezetője, valamint Gergely Péter ifjúsági referens tartott előadást. ***** 2007. május 05. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar másoddiplomás képzésének esti tagozatos másodéves hallgatói dr. Lénárd Sándor adjunktus vezetésével Intézetünkben tartották konzultációs napjukat, amelyen többek között megismerkedtek a PEPI feladatkörével. A házigazda Vasas Dezsőné volt. 21. Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgatói értekezleten beszámolt a gyógy-testnevelés működéséről. Mint ismeretes, 2006 szeptemberétől a fővárosi fenntartású, XX. kerületi középiskolák tanulói számára is a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet gyógy-testnevelői biztosítják a feladat ellátását. 2007 augusztusától az Intézet honlapján minden fontos információ megtalálható a szakszolgálattal kapcsolatban. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes 12

13

GÓRCS

Intézetünk ez év tavaszán a Pedagógiai hetek keretében újra felelevenítette a gondolkodás fejlesztése témáját. A korábbi években már vendégül láttuk Lepenye Máriát, aki akkor előadás keretében ismertette meg a népes hallgatóságot módszereivel. Ezúttal a módszerek alkalmazását láthattuk, három különböző életkorú gyermekcsoportban, mini bemutatóórák keretében.

A gondolkodási és tanulási készségek fejlesztési lehetőségei a tanórákon Hatékony módszerek a reál és humántantárgyak tanításában, a Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek keretében megrendezett mini bemutatóórák tapasztalatai alapján "Akinek hajlékony és életerős gondolatai együtt száguldanak a nappal, annak az idő maga a végtelen reggel" Henry Toreau

• Tanítható-e a hatékony problémamegoldás? • Melyek az eredményes, gyors tanulási módszerek? • Hogyan fejleszthető ki a rendszerezett, összeszedett, célirányos gondolkodás a szétszórtság, figyelmetlenség, zavaros gondolkodás helyett? • Hogyan tehetnek szert tanítványaink eredményes, gyakorlati tudásra? • Fejleszthető-e a matematikai gondolkodás, vagy veleszületett készség? Azaz tanítható-e közvetlenül a gondolkodás folyamata? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ tanári pályám első éveiben. Az elmúlt időszak gyűjtése, kutatása és gyakorló tanári (és szülői) tapasztalata eredményeként született a „Matematikai gondolkodás fejlesztésének egy hatékony eszközrendszere 9-15 évesek számára” című, eleinte kifejezetten matematikai gondolkodás fejlesztésével, majd általános gondolkodási és tanulási képességek fejlesztésével, valamint a hatékony tanulási és probléma megoldási módszerekkel foglalkozó programom, mely az akkreditált pedagógus-továbbképzésnek is évek óta elérhető tanfolyama.

13

GÓRCS A pesterzsébeti Hajós Alfréd Általános Iskola pedagógusai közül sokan elvégezték ezt a tanfolyamot. Ennek a kreatív, dinamikus tantestületnek néhány kiváló pedagógusával együtt e program eredményeit, tapasztalatait felhasználva vállalkoztunk arra a feladatra, hogy az általános iskolai oktatás három területén bemutassunk a gondolkodásfejlesztés és a hatékony tanulás bevált módszereiből egy-két „fogást”. Köszönettel tartozunk az iskola vezetőségének, hogy munkánkat maximálisan támogatták, és minden létező segítséget megadtak, valamint a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetnek, hogy a szervezés és a lebonyolítás területén gondjaiba vette bemutatónkat. • Mini bemutatóink egyrészt a tanulási, gondolkodási (és egyéb irányú) nehézségekkel küzdő kisiskolások gondolkodási és tanulási képességeinek fejleszthetőségével, • másrészt a humán tantárgyak ismeretanyagának és összefüggéseinek hatékony tanulhatóságával, memorizálásával, a tanórák érdekessé, dinamikussá tételével, • harmadrészt a matematikai gondolkodás fejlesztésével, a hatékony problémamegoldás tanításával foglalkoztak. Az első 20 perces órarészletben Sztanka Mónika és Víg István fejlesztő pedagógusok pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényű 2. osztályos tanulóikkal mutattak be néhány gondolkodást és tanulást javító módszert, egy problémamegoldó játékos feladat keretében. A sajátos nevelési igényű gyerekek kis létszámú osztályában a diszfunkció zavaros gyerekektől a nehezen tanuló, gondolkodási nehézségekkel küzdő tanulókon át a pszichésen sérültekig mindenféle probléma előfordul. • Milyen módszer lehet célravezető ebben a nagyon nehéz esetben? Nézzünk először egy helyzetképet, majd vizsgáljuk meg a megoldás lehetőségeit. Mindannyian csodálatos értelmi képességekkel születünk akkor is, ha nem mindegyikünk üti meg a zsenialitás szintjét. Azoknál a gyerekeknél, akiknek nincs módjuk, lehetőségük 7 éves koruk alatt a világról alkotott képüket csiszolni, gazdagítani; akikkel esetleg nagyon keveset 14

15

GÓRCS

beszélgetnek a szüleik, testvéreik; akik ingerszegény környezetben növekedve nem tudják a gondolkodási képességeik alsó szintjeit (ismeret, megértés, alkalmazás) sem kiépíteni, fejleszteni; másrészt a diszfunkciós és egyéb, a tanulási folyamatra negatívan kiható problémákkal terhelt gyerekek esetében nagyon fontos, hogy a tanulási folyamat kezdetétől • a gondolkodási lépéseket külön választva, egyesével, de párhuzamosan fejlesztve kezdjenek a problémamegoldással, s ezzel együtt a tanulással foglalkozni, ismerkedni. • Keresnünk kell egy erre alkalmas olyan gondolkodási módszert, amely egy jó struktúrában, tudományos alapokra és pedagógiai, pszichológiai tapasztalatra épülve építi fel a gondolkodási folyamat megtanulását, hatékony használatát, majd fejlesztését. Mi ennek a módszernek a lényege; és hogyan működött ez a gyakorlatban a bemutatókon? • Olyan problémával, feladattal szembesülve, melynek megértése is probléma lehet – legyen ez a legegyszerűbb utasítás meg nem értése vagy félreértelmezése –, nagyon fontos az alapos ismeretfeltárás. Semmilyen más gondolkodási fázissal nem érdemes addig foglalkozni, míg ezt alaposan körbe nem jártuk. - Nagyon fontos megfigyelni minden tanítványunknál azt, hogy képes-e értelmezni egy utasításban szereplő viszonyokat, kapcsolatokat. Ha valaki nem vagy nehezen, sok tévedéssel tudja csak teljesíteni ezeket a feladatokat, nem feltétlen csak szókincsbeli hiányosságra kell gondolnunk, hanem elsősorban egy diszfunkciós zavarra. A diszfunkciós betegségek felismerése általában kisiskolás korban – jó esetben – megtörténik, és speciális kezeléssel, foglalkozással javítható, sokszor majdnem teljesen korrigálható. Ha ez nem történt meg, vagy ha a diszfunkció, (különösen a diszkalkulia) nem túl súlyos, vagy nehezen felismerhető, szegény gyerek csak butának, kevésbé értelmesnek van elkönyvelve egész élete során.

15

GÓRCS - Az ilyen problémákkal küszködő gyerekek egyik sajátos problémája, hogy a dolgok egymáshoz viszonyítása, sem nyelvileg, sem a számolásban nincs rendben az agyműködésükben. A gyógymód egyik eleme az eszközökkel történő egyszerű, majd bonyolultabb viszonyok megértetése, tanítása, gyakoroltatása, majd – mivel az absztraháló képességük is hiányzik vagy nagyon fejletlen – a tárgyi eszközök konkrét használatának rajzzal, ábrázolással helyettesítése, s utolsó lépésként jön csak a viszonyok elképzelése. (Ezért nagyon nehéz a törtfogalom kialakítása náluk, s minden arányos következtetés megértetése. Egyébként ezért is nagyszerű módszer a szimbólumok használata, s az elmetérképes tanulási módszer, amelyre később – a második mini bemutató kapcsán – még rátérünk.) - Az információgyűjtésre, rendszerezésre vonatkozó gondolkodási fázis alapos használatával, különösen a rajzos ábrázolásmóddal sokat segíthetünk a fel nem ismert, enyhe diszfunkciós problémával kínlódó gyerekek fejlesztése, tanulása, önbizalmuk helyreállítása területén is. - Ezen kívül az ismeretek, tények alapos feltárása, megbeszélése, az információkból további ismeretekre való következtetés nemcsak világossá teszi mindenki számára a problémát, feladatot, megtanulandó ismeretet, hanem fejleszti a rendszerben gondolkodást, ilyenkor a gondolkodásnak a magasabb szintjein (analízis, szintézis, értékelés) is mozgunk. - Ennek a gondolkodási fázisnak a fejlesztésére nagyon jól alkalmazhatók azok a feladatok, játékok, rejtvények, találós kérdések, amelyek valamilyen tény észrevételén alapulnak, s csak a jó megfigyelőképességű gyerekek jönnek rá a feladat „trükkjére”. (Lehetnek ezek egészen egyszerű játékok is.) Ezen túl ezek a figyelmet is fejlesztik és a gondolkodást is szélesítik. A 20 perces mini bemutatót is e szempontok figyelembevételével tervezte meg és állította össze a két kiváló pedagógus. Közös tapasztalatuk, hogy ezek a gyerekek nagyon nehezen vehetők rá a szellemi 16

17

GÓRCS

munkára, a tanulásra, ám a megtanítandó ismereteket játékos keretbe ágyazva sikeresen motiválhatók a tanulók. Ezért most egy társasjáték közös elkészítését választották a gondolkodásfejlesztési módszerek bemutatásának keretéül. A gyerekek tanítójukkal, Víg Istvánnal már elkészítették a táblát, a kerettörténetet, meghatározták a helyszínt (Állatkert), megrajzolták a szükséges ábrákat, díszítőelemeket, a társasjáték pályájának mezőit, valamint piros és kék színű, még megíratlan kártyákat választottak a játékhoz. István itt lezáratlanul hagyta a munka menetét, gyakorlatilag itt kezdődött a gyerekek számára az igazi feladat. A bemutatón – Sztanka Mónika vezetésével – először a feladatra vonatkozó összes ismeretet összegezték, rendszerezték a gyerekek. A rövid idő ellenére mód nyílt az állatokra vonatkozó ismeretek átismétlésére, új ismeretek gyűjtésére is. Értelmezték a játék lényegét, menetét, eddigi szabályait, felragasztották a táblára az előre elkészített ábrákat, jeleket és összefoglalták a még hiányzó ismeretek, lépések összességét, például, hogy még bábut kell választani, a kártyák funkcióját, és a kockadobási, lépési szabályokat meg kell alkotni. • Az ismeretek rendszerezése közben érdekes volt megfigyelni, hogy a gyengébb értelmi képességű gyerekeknél sokszor – meglepő módon – milyen jól működik az intuitív gondolkodás. Mintha az értelmi hiányokat megérzésekkel, intuíciókkal „pótolná” a gondolkodásuk. Ezért érdemes az intuitív gondolkodási lépésre is tudatosan időt fordítani; hagyni, hogy a gyerekek gondolataikban spontán reakciók nyilvánuljanak meg, sejtéseket fogalmazzanak meg, mindenféle korrekt értékegyeztetés, a tényekkel való összevetés, bizonyítás nélkül működjenek az intuitív képességeik. Ez ragyogóan kitűnt a bemutató több pontján is. - Az intuíció valahol „ott lakik” az emberben, ahol a lelkiismerete is működik. Inkább a személyiséghez, mint az agyműködéshez rendelt képességeink ezek, ezért támogathatják meg „kívülről” a kevésbé érett, fejlett gondolkodási képességeket.

17

GÓRCS - Nagyon jól lehet az intuitív gondolkodást fejleszteni az olyan jellegű beszélgetésekkel, kérdésekkel, mint a „Te hogy gondolod ezt…, milyen érzéseket ébreszt benned…, mi a véleményed erről…, te is voltál már úgy, hogy…., veled is történt már olyan, hogy…, stb.” Az ilyen beszélgetéseknél a két személyiség egymáshoz közelebb kerülésén, nyílt véleménycseréjén túl érdemes megfigyelni a másik ember intuitív gondolatait, tanítványainknál pedig kifejezetten „felnyitható” ez, az eddig rejtett képességük. Az intuíció, sejtés ugyanolyan határozott irányba terelheti a problémamegoldást, mint egy felvetett „zseniális” ötlet, mert mindkettő a kreatív gondolkodás területén mozog. • Ezután kerülhetett sor a gyerekek kreativitásának fejlesztésére, gondolkodásuk szélesítésére a felvetett problémák megoldása során. A pedagógusok a játékszabályok megfogalmazására először szimbólumok értelmezését kérték a gyerekektől. A szimbólumokban gondolkodás az agy természetes működését igényli, ami minden más tanulási képesség fejlesztésére is hatást gyakorol (erről később). Például a kék kártyákat mosolygó, a pirosakat szomorú arccal jelölték. A gyerekek néhány értelmezés felvetése után megállapodtak abban a szabályban, hogy a piros kártyát húzó játékosnak egy akadályt kell leküzdenie, például olyan kérdést kap, amelynek sikeres megválaszolása után továbbléphet, de egyébként nem; a kék kártya húzásakor viszont jutalmat kap, például valahányat előre mehet. Mónika kiegészítette ezt a második szabályt azzal, hogy a kék kártya húzásakor is meg kell oldani egy feladatot, de itt olyan kérdések fognak szerepelni, amelyekre – a pirossal ellentétben – sok jó válasz is adható, így szinte biztos, hogy megkapja a jutalmat a játékos. Kiváló ötlet volt a megtanult tananyagok számonkérésének, a gyerekek tudásszintje felmérésének játékos keretekbe rejtése a társasjáték kártyáin. Különösen értékes ez ebben a formában, ahol egyszerre találkozhatnak a tanulók az olyan feladatokkal, kérdésekkel, ahol az egyetlen jó megoldású feladatok mellett a több helyes kimenetelű probléma megoldását is láthatják.

18

19

GÓRCS

A szabályok megalkotása mellett szerepet kapott olyan feladat megoldása is, amely az utasításban szereplő kapcsolatok helyes értelmezését, majd az utasítás végrehajtását igényelte. A gyerekeknek úgy kellett a társasjáték tábláján néhány mezőt kiszínezni, hogy egyszerre négy feltételnek tegyenek eleget. (Adott irány, adott sorrend, adott szám, adott szín, piros vagy kék.) Ez – ennek a gyerekcsoportnak – egy erőt próbáló matematikai logikai feladat, amelynek egyetlen helyes megoldását kellett együtt megtalálniuk. A társasjáték útvonalát is úgy készítették el a pedagógusok, hogy a játék folyamán is kénytelen legyen a játékos kreatív, önálló, átgondolt és az esélyeket értékelő döntéseket hozni a továbbhaladáshoz. Ez rendkívül értékes adalék a gondolkodás magasabb szintjeinek és a gyakorlati gondolkodás fejlesztéséhez. Itt további két gondolkodási fázis tudatos alkalmazására van szükség. A megoldásra vonatkozó ötletek, javaslatok kérése, majd ezek egzakt értékelése a két legfontosabb gondolkodási lépés a kreativitás és a logikai gondolkodás együttes fejlesztésére. A logikai feladat megoldásánál Mónika először csak javaslatokat kért a kiszínezendő mezők kiválasztására, majd ezeket értékelve a gyerekek maguk választották ki az egyetlen helyes megoldást. - Ennek a gondolkodási lépésnek a széleskörű használata kibővíti a feladat áttekintésének nézőpontjait, új ötletek jöhetnek be, amelyek ugyanolyan jók, mint a többi, de más útvonalon juttatják el a gondolkodót a célig. "Ha egyszer az értelmet egy új gondolat tágította - mondta Oliver Wendell Holmes -, sohasem nyeri vissza eredeti dimenzióit.” - Ezzel együtt – a csoportos, egymás javaslatait meghallgató és értékelő munkában – fejlődik a tanulóknak a mások megértésére, a kapcsolatok kezelésére vonatkozó interperszonális intelligenciá19

GÓRCS ja is. A sokféle felmerülő javaslat, ötlet egymást támogatva, erősítve, módosítva juttatja el a csoportot a leghatékonyabb megoldás irányába. Ha egyedül akarunk egy feladatot megoldani, nincs lehetőségünk mások kreatív gondolatait is kihasználni. - Az útvonalválasztás problémája pedig egyéni, megfontolt döntést igényelt, ami a gondolkodás kiszélesítésén, a kreativitás fejlesztésén túl a gyerekek önbizalmát és reális önértékelését (metakognitív intelligenciáját) is fejleszti. Sajnos a bemutató már nem adott arra lehetőséget, hogy a közösen elkészített társasjátékot „működés közben” is tanulmányozzák az érdeklődők. Mónika tapasztalata, hogy a szabályok megértése, alkalmazása valóban sikeresebben történt a gondolkodási lépések tudatos alkalmazásával, másrészt a kártyákon feltett kérdések megválaszolása valóban érdekesebb, izgalmasabb és hatékonyabb tanulási folyamatot jelent a gyerekek számára. A második mini bemutatón Mester Mariann a történelem tanítás hatékonnyá és érdekessé tételének egy lehetőségét villantotta fel egy szokatlan vázlatkészítési módszeren és a már említett problémamegoldó gondolkodásfejlesztési módszeren keresztül 5. osztályban. Ez a rövid bemutató a gondolkodási és tanulási eszközrendszerből két olyan módszert emelt ki, amelyekkel a humán tantárgyak tanulásának és memorizálásának hatékonyságát lehet fokozni, valamint az órákat színesebbé, dinamikusabbá lehet tenni. • Az első egy különleges jegyzetelési, tanulási módszer, mely használható, gyakorlati tudást biztosít. - Rugalmasabbá válik a gondolkodásunk, ha több oldalról közelítünk meg egy problémát. Ezt még hatékonyabbá tehetjük, ha az egyes gondolatok közötti kapcsolatok is feltárulnak előttünk. - Az elmetérkép egy olyan rugalmas módszer egy adott anyag elrendezésére, ami láthatóvá teszi a téma változatos elemei közötti összefüggéseket. Ez a vizuális megjelenítés sokkal át-

20

21

GÓRCS

fogóbb gondolkodást tesz lehetővé, mintha csupán lineárisan lenne kifejtve a téma. - Az elmetérkép abban segíti a gondolkodásunkat, hogy megmutatja, miként lehet széleskörű ismeretanyagot viszonylag rövid idő alatt hozzáférhetővé és kezelhetővé tenni, úgy megszervezve, hogy ugyanakkor rugalmas maradjon a későbbi átszervezhetőség érdekében. Így soha nem lesz az az érzésünk, hogy a tudásunk befejezett, mert ismereteinket mindig ki tudjuk egészíteni, át tudjuk rendezni. - Ugyanakkor új ismereteink mindig a teljes kép összefüggéseibe illeszthetőek. A felső tagozatba lépéskor gyakran problémát okoz, hogy a gyerekeknek - még nincs jól kifejlesztett, hatékony tanulási struktúrájuk, - nehezebben látják át még a tananyag összefüggéseit, - nehezebben tudják a lényeget kiemelni, - ezáltal nincs átfogó, rendszerezett képük a tananyagról, - nehezen tudják még tudásuk egészébe illeszteni a megtanultakat, - nincs kidolgozott jegyzetelési technikájuk, - még nem tudnak összefüggően, folyamatosan egy tananyagról beszélni. Ezeket a tanulás-módszertani problémákat lehet megoldani az elmetérképes jegyzetelési és lényegkiemelési technikával. - Különösen érdekes és fontos eleme a módszernek, hogy már óvodáskortól tanítható, alkalmazható, ezért a strukturált gondolkodás fejlesztésében rendkívül jól bevált, hiszen elsősorban nem szöveget, hanem szimbólumokat, jeleket tartalmaz ez a tanulási technika. - Könnyűvé teszi a tanulást, a lényegkiemelést, a rendszerezést és a memorizálást azáltal, hogy az agy működési struktúrájához igazított, vizuális, térbeli elrendeződést használó, színes, mozgalmas, áttekinthető, egy pillantással átfogható rendszert használ.

21

GÓRCS A bemutató elején a már általuk elkészített két elmetérkép segítségével ismételték, rendszerezték az ötödikes gyerekek az első pun háborúról és Karthágóról tanult ismereteiket. Mester Mariann tanáruk már év elejétől sikerrel és professzionális szinten alkalmazza az elmetérképes tanulási módszert ebben az osztályban is. Kiváló munkájának köszönhetően néhány hónap alatt kifejlődött a gyerekek strukturált gondolkodása. A tananyagokat könnyen, hatékonyan sajátítják el, önálló vázlatkészítési módszert dolgoztak ki, átlátják a tananyag egészét, az összefüggéseket érintő kérdésekre gyors, helyes válaszokat adnak, örömmel és hatékonyan használják az elmetérképes tanulási módszert. Mivel a mini bemutatón ennek bemutatására csak néhány percnyi idő jutott, a módszerben rejlő értékeket csak felvillantani lehetett.

• A bemutató második részében egy problémamegoldási feladattal vezette be Mariann az új tananyag elsajátítását. A már említett gondolkodási folyamatot tanító módszert használta. - Maga az elmetérképes rendszerezés, ismétlés megfeleltethető annak a gondolkodási fázisnak, amelyben minden lényeges ismeretet, információt (meglévőket, hiányzókat, elérhetőeket, stb.) összegyűjtünk annak érdekében, hogy a probléma megoldásához kiindulópontul szolgáljanak, beindítsák a kreatív, hatékony problémamegoldó gondolkodást.

22

23

GÓRCS

A megoldandó feladat két csoport munkáját igényelte. Az egyik csoport a római hadvezér haditanácsát alkotta – feladatuk az újabb rómaipun konfliktus okozta háború stratégiájának kidolgozása volt – , míg a második csoport Hannibál tanácsadó testületét képezte. Minkét haditanács három, egymástól különböző haditerv kidolgozásával volt megbízva. Néhány perc után megszülettek a tervek. A kreativitás fejlesztése után a logikai gondolkodás kapott főszerepet, mikor is a hat terv értékítéletét végezték a gyerekek. Itt is látványosan megnyilvánult a már jól elsajátított módszer hatékonysága, mert érvekkel alátámasztott, fejlett értékítélettel választották ki a tanulók a leghatékonyabbnak ítélt javaslatokat, majd a terveket módosítva, „lecsiszolva” adták meg a kidolgozott stratégiát. Nem véletlen, hogy a gyerekek által javasolt tervek elemeikben vagy egészében nagyon hasonlítottak a történelmi eseményekhez. Vaktérképet, saját rendszerező táblázatot használva jutottak el a második pun háború lehetséges kimeneteléig, majd ezt egyeztették a valóságban megtörtént eseményekkel. A tanulási folyamat érdekessé, dinamikussá tétele mellett nagy hangsúlyt kapott a gondolkodás fejlesztése, a gyakorlati tudás megalapozása, ugyanakkor a hagyományos visszaható gondolkodásforma helyett a magasabb gondolkodási szinteket fejlesztő előreható gondolkodás használata a mini bemutató 20 percében. A harmadik részben Horváthné Tar Éva 6. osztályosokkal, matematikaórán mutatta be a problémamegoldás taníthatóságának és a matematikai gondolkodás fejleszthetőségének lehetőségeit. A matematikai gondolkodás fejlesztésének különböző területei vannak. A problémamegoldásban, az úgynevezett gondolkodtató feladatokban a gondolkodás szélesítésének, a kreativitás fejlesztésének, az előreható gondolkodásforma kiépítésének van nagy szerepe. A geometriai alapfogalmak és alapszerkesztések témaköre kitűnő lehetőséget ad a magasabb gondolkodási szintek fejlesztésére, itt formálható ki a leghatékonyabban az analitikus, a szintetikus és értékelő gondolkodás, melyek a gyakorlati életben és a gyerekek majdani munkájában, érvényesülésében nélkülözhetetlen kompetenciát jelentenek. Az ará23

GÓRCS nyossági feladatok témaköre (beleértve a százalékszámítást és a mértékegységek használatát, és más hasonló gondolkodási képességeket használó területeket is) a matematikai logika fejleszthetőségének kiváló terepe. Ezeken kívül még számos más gondolkodásfejlesztési lehetőséget találunk a matematika és a reáltárgyak oktatásában. • A mini bemutató első harmadában egy több megoldási lehetőséget magában rejtő, ám egyetlen matematikai megoldást nyújtó gondolkodtató, játékos problémamegoldást mutattak be a hatodikos gyerekek, tanáruk Horváthné Tar Éva vezetésével. A gyerekek ismerik – tanáruk kiváló irányításával –, matematika- órákon rendszeresen és eredményesen alkalmazzák a hatékony problémamegoldásra kidolgozott módszert, annak lépéseit. A feladat a következő volt: Ők tizenheten - egy 16 fős csoport és tanáruk - egy titkos térkép alapján „felkeresték” a kincses szigetet, amely egy kör alakú tó kellős közepén található. Annyira apró, hogy csak egy pálmafa van rajta, s annak tövében a kincsesláda. A 300 méter átmérőjű tóban vérszomjas piráják nyüzsögnek, életveszélyes a vízbe lépni. A tó partja kopár, csak egy szál magányos fa árválkodik a víz szélén. Semmilyen eszközünk nincs, csak egy 320 méteres erős kötelünk. Hogy hozzuk ki a kincsesládát? Első lépésként a feladat szövegéből elérhető ismereteket gyűjtötték össze, majd a kikövetkeztethető információk gyűjtése következett, például, hogy a kötél hosszabb, mint a tó átmérője. Lehetőség szerint mindent rajzos, szimbolikus formában ábrázoltak. Ezután megvizsgálták, hogy a cél elérése érdekében mire lehet használni a kötelet, a fákat, a jelenlévő embereket. Szóba került, hogy a kötélből lasszót, hurkot lehet készíteni, csomózni, kötni, tekerni lehet. Az emberek tarthatják a kötelet, egymás nyakába állhatnak, összekapaszkodhatnak. A fákra ráköthető a kötél, rá is lehet tekerni, a letört ágakat össze lehet kötözni, stb. - Ennek a gondolkodási fázisnak különösen nagy jelentősége van a problémamegoldó feladatoknál, mert azokat az idevonatkozó ismereteinket is feltárjuk, amelyek esetleg már régen elfelejtődtek, vagy egyszerűen csak most nem jutnak az eszünkbe, pedig a 24

25

GÓRCS megoldáshoz nélkülözhetetlenek. Úgy dolgozunk, mint a jó nyomozó, aki mindig felfedez olyan nyomot is, amely elkerülte mások figyelmét.

Ezután következtek a megoldási javaslatok, de egyelőre minden indoklás, értékítélet nélkül. Többek közt ezek a tervek születtek: "Dobjunk lasszót a pálmafára, a másik végét kössük a parti fára!"; "Szerintem pedig pecázzuk ki a pirájákat!"; "Én azt mondom, a kötéllel a parti fáról csúzlizzuk át a szigetre egyik társunkat!"; "Talán felapríthatnánk a parti fát, és készíthetnénk tutajt."; „Tartsuk meg a kötelet a tó átellenes partjain, és valaki másszon be a szigetre!"; „Csak a túlparton kell megtartani, mert az egyik végét a parti fára kötözhetjük.”; „Csapoljuk le a tavat!”; „Van egy javaslatom! Úgy tudjuk kikötni a kötelet, ha az egyik végét a fához erősítjük, a másikkal meg körbesétáljuk a tavat, és azt is a parti fához kötözzük." - Módszertani szempontból lényeges szerepe van a több, egymástól független megoldási javaslat felvetésének az egyetlen megoldású feladatoknál is, de erre most nincs lehetőség kitérni. Ezt követte a javaslatok kétoldalú értékítélete, majd a szükséges módosítások után a gyerekek a „körbesétálós” megoldás mellett döntöttek. - A felvetődő ötletek, javaslatok vizsgálata, értékelése és értékítélete elengedhetetlen a gondolkodás folyamatában. Ezekkel lehet kitapogatni a megoldáshoz vezető jó irányokat, vizsgálva a lehetséges előnyöket, a gondolkodási útvonal járhatóságát, a felmerülő tévedéseket, tévutakat, veszélyforrásokat, gondolkodási hibákat, és nem utolsó sorban az - oly gyakori - észlelési hibákat. A gondolkodási folyamatot egy átfogó, közös értékelés zárta. • A bemutató második harmadában a „megszerzett” kincsesláda tartalmára derült fény. Itt a tanulási és gondolkodási képességek fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszó célirányos, összeszedett, gyors gondolkodás, valamint a megtanult ismeretek játékos tesztelése kapott hangsúlyt. Mivel ebben az osztályban a négyszögek rendszerezése volt az éppen aktuá25

GÓRCS lis tananyag, ezért az idevonatkozó ismeretekre épülő kódfejtős csapatjáték megoldása adta meg a választ: a kincses ládában finom csoki van.

• A mini bemutató befejező részében derült ki a „kincs” rejtekhelye. Itt már nemcsak a gyerekek, hanem a munkájukra kíváncsi vendégek is részt vettek a játékban. A geometriai alapismeretek, relációk tökéletes elsajátítása, megértése alapfeltétel a szerkesztési és a geometriai bizonyítási feladatok megoldásához. Ezen kívül, mint azt már említettem, a gyerekek felnőttkori munkájában, érvényesülésében nélkülözhetetlen kompetenciák kiépítéséhez szolgáltat ez a feladattípus kiváló terepet, mert azokat a gyakorlati gondolkodási készségeket fejleszti, amelyek a gyors, hatékony analizáló, szintetizáló döntésképességet építik ki. Hogyan érhető el, hogy ezek az alapismeretek, kapcsolatok, relációk „vérré váljanak” a gyerekek tudásában? Gondolkodásfejlesztési szempontból fontosnak tartom, hogy kezdetben a fogalmak egzakt definíciója helyett egy világos, egyértelmű kép, saját, biztos tudás alakuljon ki a gyerekek fejében. Például a ponttól vagy egyenestől azonos távolságra lévő összes pont (az előbbi síkban körvonal, térben gömbfelület, az utóbbi síkban párhuzamos egyenespár, térben hengerpalást) egzakt, matematikai meghatározásai helyett – különösen alsó tagozatban – sokkal értékesebb, ha a gyerekek maguk játsszák el, maguk alakítják ki az utasítást kö26

27

GÓRCS

vetve a kért ponthalmazt. A több feltételnek egyszerre eleget tevő mértani helyek megkeresése sem okoz gondot így. Például, ha a falhoz simulva kérjük, hogy álljatok tőlem egy karnyújtásnyira (félkör), aztán lépjetek el úgy, hogy ne tőlem, hanem a faltól legyetek egy karnyújtásnyira (párhuzamos), és ezután megkérdezzük, kiknek nem kellett ellépnie (a félkör és a párhuzamos metszete: egyetlen gyerek), biztosabb tudást szereznek a gyerekek két feltételnek egyszerre eleget tevő mértani helyek fogalmáról, mintha rögtön a szaknyelv használatára és megértésére kényszerítenénk őket. A gondolkodásfejlesztési programon belül e témakör kiépítésére kidolgozott módszer egyik elemét fejlesztette tovább a gondolkodásfejlesztő tanfolyamot szintén elvégzett Orbán Fruzsina tanító, ő is a Hajós Alfréd Általános Iskolában tanít. A fenti példa mozgásos változata helyett az osztályteremben egyhelyben ülő vagy álló gyerekeket egy koordinátarendszer rácspontjaiként „használta” a kért mértani hely megtalálásában. Ezt az ötletet alkalmazta Éva a bemutatón. A teremben ülő közel hatvan ember kitűnő alkalmat szolgáltatott a kincs egyikük padja alá rejtésére. Három, egymástól független utasításnak megfelelő „ponthalmazok” felállítása és leültetése, majd a mindhárom feltételnek egyszerre eleget tevő „pont” felállítsa adta a megoldást, az Ő padja alatt találták meg a gyerekek az elrejtett csokikat. Látványos volt a „legalább” és „legfeljebb” kritériumoknak megfelelő alakzatok (félkörlap, párhuzamos sáv) kirajzolódása a teremben. ***** Rövid bemutatónkon olyan tanulás-módszertani lépéseket is igyekeztünk felvillantani, melyek nemcsak a reáltantárgyak eredményes oktatásában, hanem átfogóan, az iskolai tanulás tanításában is kulcsszerepet játszanak. Amire nem volt időnk, de a hatékony tanulásban lényeges szerepet töltenek be: a figyelemkoncentráció, a gyors és maradandó memorizálás fejlesztése, a gondolkodási és tanulás-módszertani hibák felismerése, korrigálása, és a matematikai gondolkodás különböző területeinek

27

GÓRCS áttekintése, fejlesztési lehetőségeinek széleskörű bemutatása. Ezek alapos tanulmányozására a tanfolyamon nyílik lehetőség. Befejezésül szeretném áttekinteni a gondolkodásfejlesztés általános szerepét a pedagógus munkájában „Gyermekünk születésével egyedi, kivételes kinccsel gazdagodott a világ. A legértékesebb, amit adhatunk nekik, hogy segítjük őket ráébreszteni arra a lehetőségre, amit egyedülállóságukkal adhatnak a világnak.” Peter Kline A hatékony gondolkodás, a gyors döntésképesség ma már elkerülhetetlen annak a diáknak, aki munkába állásakor érvényesülni szeretne. A világ tudományos fejlődése ma olyan, hogy kétévente (az informatikában pedig másfél évente) megkétszereződik az emberiség teljes tudása. Ez azt jelenti, hogy ha ez a folyamat nem gyorsulna tovább, akkor is az általános iskola elvégzésére egy 14 évesnek azzal kell szembe néznie, hogy elsős kor óta a teljes tudás megtizenhatszorozódott. Ez nagy kihívás diáknak, tanárnak egyaránt. A szárnyaló, szabad, alkotó gondolkodásra nemcsak azért kell megtanítanunk gyermekeinket, diákjainkat, hogy felgyorsult világunkban érvényesülni tudjanak, hanem, hogy a bennük rejlő kincsek felszínre kerülésével értéket közvetítsenek a világnak, az embernek. Az építő, teremtő szándékú, konstruktív gondolkodási szokások kiépítésével nemcsak az alkotás értékére, hanem a pusztítás, rombolás elutasítására is neveljük tanítványainkat. Az építő szándékú gondolkodás magasabb dimenziókba emeli az embert, ahonnan már nehéz hideg ésszerűségen alapuló, destruktív kritikával bírálni, s a másik ember gondolatait és személyiségét semmibe venni. A megfontolt, fegyelmezett, egyszerű, világos gondolkodásra nevelés tartást ad a formálódó személyiségnek. Lassan lefejti a szétszórtságot, lecsillapítja a kusza, zavaros, csapongó, parttalan gondolkodásmódot, mint ahogy a magasról lezúduló, zajló folyó megnyugszik a völgyben, lerakja hordalékát, megtisztul, és kristálytisztává válik.

28

29

GÓRCS

Egy problémának, feladatnak a konstruktív közös átgondolása és megoldása olyan, mint mikor ismeretlen ösvényeken egymást vezetve, a helyes utakat keresve küzdünk a célba jutásért. Útközben megismerjük egymás gondolatait, meghallgatjuk és megtanuljuk elfogadni a mienktől eltérő nézeteket, ugyanakkor kiállunk magunkért, véleményünkért és megőrizzük gondolkodási szabadságunkat. Minden gondolatunknak, szavainknak és cselekedetünknek vannak következményei. Az a gondolkodás, amelynek egy cselekvési terv, választás vagy döntés a végeredménye, rendszerint szavakban, majd cselekvésekben ölt testet. Ennek a cselekedetnek lesznek jövőbeli következményei, hatással lesz a körülöttünk lévő világra. S ehhez a világhoz hozzátartoznak az értékek és a többi ember is. A cselekedetek soha nem légüres térben zajlanak. A kezdeményezéseink, döntéseink mindig hatnak az emberekre és a környezetünkre. Ilyen értelemben a gondolkodásunknak sorsformáló, és a környező világunkra ható ereje van. Tegyük ezt az erőt gyümölcsözővé tanítványaink életében. Lepenye Mária

29

GÓRCS

Irodalomjegyzék • Bloom, B. és Krathwohl, D. R.: Taxonomyof Educational Objectives, Handbook 1: Cognitive Domain. David McKay, New York, 1956. • de Bono, E.: CoRT Thinking Programme. Science Research Associates. Henley, 1987. • de Bono, E.: Tanítsd gondolkodni a gyereked! Park Kiadó. Budapest, 1995. • Baillif, J.C.: Logikai sziporkák Gondolat Kiadó 1989. • Bizám, J. és Herczeg, J.: Sokszínű logika Műszaki Könyvkiadó 1985. • Fisher, R. Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, 1999. • Fisher, R. Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, 1999. • Fisher, R. Problem-solving in Primary School Blackwwell/Simon and Schuster. Hemel Hempstead, 1987. • Piaget, J.: To Understand is to Invent: the Future of Education. Viking. New York, 1948/1974. • Piaget, J.: Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó. Budapest, 1971. • Piaget, J.: Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat Kiadó. Budapest, 1978. • Pólya György: A problémamegoldás iskolája Tankönyvkiadó Budapest, 1970. • Pólya György: A gondolkodás iskolája Tankönyvkiadó Budapest, 1970. • Torrance, E. P.: Guiding Creative Talent. Prentice Hall, 1962 • Torrance, E. P.: Rewarding Creative Behaviour. Prentice Hall. Englewood Cliffs. New York, 1965.

30

EX CATHEDRA

Értékmegőrzés – értékteremtés Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek „Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.” Ghandi idézetét azért választottuk a márciusban zajló rendezvényünk mottójaként, mert jól megfogalmazza annak a szakmai megújulásnak a legfontosabb feltételét, amelyre oly nagy igény mutatkozik napjaink pedagógiájában. 1. Részvétel a rendezvényeken A tavaszi Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek előadásainak, bemutatóinak egyik célja volt, hogy felhívjuk a résztvevők figyelmét nemzeti értékeink megőrzésére. A népi hagyományok ápolása kiváló lehetőséget teremt a gyerekek érzelmi, manuális és művészeti nevelésére. Erről mindenki meggyőződhetett, aki megtekintette az „Állatok a játékban és a gyerekek vizuális alkotásaiban” című kiállítást a Bóbita Óvodában, illetve részt vett a Fagyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény bemutató foglalkozásain. Az előadásokban főszerepet kapott az értékmegőrzés. Ezt a célt szolgálta a magyar történelem (gr. Batthyány Lajos) és a zeneművészet (Bartók Béla és Kodály Zoltán) kiemelkedő alakjainak és munkásságuknak bemutatása. Érdekes színfoltja volt a programsorozatnak, amikor érdeklődő tanárok beszélgethettek Pesterzsébet híres művészével, Rátkay Endre festőművésszel az alkotásait bemutató „Átlók” Galériában. A legújabb törekvésekről szóló szakmai előadások és a hozzájuk kapcsolódó bemutatók sok hallgatót vonzottak. A gondolkodásfejlesztéshez kapcsolódó eszközcsomagok és a hozzájuk kapcsolódó eljárások új értékeket teremtenek a pedagógiában. A tucatnyi bemutatóórán és foglalkozáson ki-ki elleshette a neki leginkább tetsző korszerű didaktikai ötletet, fogást. Az öt előadáson közel kétszáz pedagógus vett részt, míg a bemutatókat 250 fő látogatta meg a jelenléti ívek adatai szerint.

31

EX CATHEDRA 2.

Hogyan értékelték a továbbképzéseket a résztvevők?

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az előadás témája érdekes volt. Az előadás jól szerkesztett, lényegre törő volt. A témát kellő mélységben tárgyalta. A gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket nyújtott. Az előadás inkább elméleti ismereteket nyújtott. Szakmai újdonságokkal szolgált. Elegendő idő jutott a hangsúlyos részekre. Az előadó felkészült volt. Az előadásmód színes, élvezetes volt. Az előadásnak szemléletformáló ereje volt. Összesen:

Összesen

16 kérdőív

3. Bognár Ilona

22 kérdőív

2. Barsi Ernő

50 kérdőív

Előadók Előadásokkal való elégedettségi átlagok

1. Szalai Katalin

Hagyomány, hogy a folyamatos minőségfejlesztés érdekében Intézetünk ötfokozatú skálán méri a rendezvényeinkkel való elégedettséget. Így tettük ezt a Tavaszi Pesterzsébeti Pedagógiai Hetek előadásain, óvodai bemutató foglalkozáson és a tanórákon is. Az előadásokkal való elégedettség átlagok az ötfokozatú skálán:

4,82 4,91 5,00 4,58 4,82 4,94 4,44 4,82 4,50

4,91 4,78 4,59

4,38 4,36 4,88

4,54

3,90 3,82 4,32 4,92 4,72 4,30 4,42

3,23 3,73 4,00 5,00 5,00 4,73 4,46

3,44 3,52 4,88 4,14 4,31 4,21 5,00 4,97 5,00 4,91 4,69 4,57 4,66 4,51

A táblázat magas értékei megmutatják, hogy az előadásoknak másmás elemeit értékelték magas osztályzattal a résztvevők, de közös vonás, hogy vendégeink szerint felkészült, jó előadókat sikerült meghívni az idei rendezvényekre. A szervezést (tájékoztatás, lebonyolítás) a válaszolók megfelelő színvonalúnak tartották (4,5 átlag). A 7 bemutató tanórán és az óvodai foglalkozáson a jelenlevők 68%-a adott le értékelhető kérdőívet.

32

EX CATHEDRA Intézmény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pedagógus neve tantárgy (osztály) Gyermekmosoly Kuruczné Hegedűs Magdolna Óvoda Játék és irodalom Kroóné Környei Szilvia Ady Endre napközi: tanulásirányítás (1. osztály) Általános Iskola Hegedűsné Kovács Mária környezetismeret (1. osztály) Sztanka Mónika Hajós Alfréd fejlesztő pedagógia (2. osztály) Általános Iskola Mester Mariann történelem (5. osztály) Horváthné Tar Éva matematika (6. osztály) Stromfeld A. Ált. I. Kollár Sándorné anyanyelv (3. osztály) Vörösmarty M. Á. I. Csák-Rozgonyi Cecília földrajz (8.osztály)

kérdőív szám 21 16 14 18 18 18 12 9

A válaszolók a differenciálást (4,3) és az időgazdálkodást (4,5) ítélték leginkább javítandó területnek. A résztvevők kiválónak minősítették a pedagógusok szaktudását (4,91), a tanulók motiválását (4,77) és az aktivizálását (4,85). Összességében a jelen levők 85%-a szerint a gyakorlatban jól hasznosítható ötleteket láttak. Köszönjük a rendezvényeknek helyet adó intézményeknek a támogatást, a bemutatókat tartó pedagógusoknak pedig az aktív szerepvállalást. Sikeres munkájuk bizonyítéka az a sok-sok pozitív visszajelzés, amelynek legfontosabb részeit most közreadtuk. Szekeres Lászlóné PPI minőségügyi vezető

33

EX CATHEDRA

Beszámoló a szöveges értékelés tapasztalatairól A szöveges minősítés alkalmazása 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba az első évfolyamon, és ezt követően felmenő rendszerben halad tovább az 1-3. évfolyamon félévben és év végén, valamint a 4. osztályban félévkor. Ebben a tanévben már a 3. osztályban is szövegesen értékelünk. A kerületi általános iskolák alsó tagozatára járó tanulók szülei körében Intézetünk kérdőíves felmérést végzett arról, ők hogyan fogadták a szöveges értékelést. A tapasztalatokról Verőcei Gáborné, alsós szaktanácsadó az áprilisi igazgatói értekezleten számolt be. A Közoktatási Törvény 2003. évi módosításával a 70. § értelmében szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra” szorul minősítést kap, akkor az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A szöveges értékelés bevezetésével Magyarország is követni kívánta a nyugat-európai oktatásban már bevált és sikeresen működő módszert, miszerint a cél nem a gyerekek buktatása, kudarcok kialakítása, hanem egy humánusabb, sokkal türelmesebb követelmény rendszer kialakítása. Nem azt kell keresnünk, hogy a gyerekek mit nem tudnak, hanem, hogy mit tudnak, és onnan tovább hogyan fejleszthetők. „Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján.” (Goethe) Milyen lehetőségeket kínál a szöveges értékelés? • A fejlődést képes kifejezni azt, hogy önmagához képest, honnan hová jut el a tanuló. • Az értékelés a konkrét teljesítményre vonatkozik.

34

EX CATHEDRA • Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat. • Megjelöli a továbblépés útját, módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra. • Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott. • Figyelembe veszi a gyermek egyéni adottságait, sajátosságait. • Pontos visszajelzést ad a teljesítményről. • Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást. • Pozitívan befolyásolja a pedagógus - gyerek - szülő kapcsolatot. A szöveges értékelés az iskola életében újszerű feladatot jelent a pedagógusok számára, hiszen néhány alternatív iskolarendszertől eltekintve, ahol már több éve szövegesen értékelnek, oktatási rendszerünkben ennek a pedagógiai kultúrának nincs hagyománya, és a berögződött szokásoktól nehezen válnak meg a pedagógusok. Értékelési kultúránkban szemléletváltásra van szükség. A korábban megszokott szemlélet alakítását, korrekcióját megkívánja a szöveges értékelésre való áttérés. Az iskola pedagógiai programjában kellett meghatározni a szöveges értékelés tartalmára vonatkozó előírásokat, a minősítés formáit és gyakoriságát. A legtöbb iskolában a negyedévi és háromnegyedévi szülői tájékoztatás is szerepel, valamint pontokkal, százalékokkal, különböző szimbólumokkal értékelnek évközben. A bevezetés óta egyre több nyomtatvány, számítógépes szoftver segíti az értékelést. Gyakori az „aláhúzásos” módszer, mondatbankból beemelés, valamint az egyéni megfogalmazások, hiszen ettől lesz az adott tanulóra sajátosan jellemző az értékelés. Az értékelések megírása rendkívül sok energiát és időt kíván a pedagógustól, ezért idegenkedést vált ki az általános tapasztalat és felmérések szerint a tanítók többségénél. Viszont ez a befektetés a későbbiekben megtérül, mert közvetlenebb és hatékonyabb nevelő-oktató munkát és tanulásirányítást eredményez. A kerületi munkaközösségi foglakozások alkalmával a bevezetést követően mindhárom évben kiemelten gondot fordítottunk olyan előadások, ötletbörzék szervezésére, amely a meggyőzést segítették, és a segítségnyújtásra törekedtek.

35

EX CATHEDRA A változás szükségességét indokolta: Fejlődés-lélektani szempontból a kisiskoláskor az énkép kialakulásának érzékeny időszaka. Ekkor a tanuló még nem tudja teljesítményét és személyiségét elkülöníteni. Így a teljesítményére kapott osztályozást a személyiségére is vonatkoztatja, mely torz önértékeléshez vezethet, és korlátozza további fejlődését. Nevelés lélektani szempontból a tudásért való tanulás helyett a jegyekért való tanulást eredményezheti az osztályzat. Az osztályozáshoz kapcsolódóan kialakulhatnak olyan félelmek, izgalmak, melyek folyamatos szorongást idéznek elő. Pedagógiai szempontból az osztályozással nem lehetséges árnyalt pontos képet kapni az ismeretanyag minőségi elsajátításáról. Az ötfokú skála nem ad reális visszajelzést az intellektuális felkészültségről és a személyiség fejlődéséről. A szöveges értékelés alkalmas eszköz arra, hogy az eltérő ütemű fejlődést, az egyéni haladási tempót figyelembe vegye. Egyszerre képes megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet betölteni. Mindhárom értékelési funkciónál (diagnosztikus, formatív, szummatív) megfelelően alkalmazható. • A diagnosztikus funkció fontos információt ad a helyzetfelméréshez, az egyéni és csoportos tanulási folyamat szervezéséhez. • A formatív funkció a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához nyújt segítséget pedagógusnak, tanulónak, szülőnek egyaránt. • A szummatív funkció egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről. A szöveges értékelés tapasztalatára vonatkozó ismeretek vizsgálata során nagyon kíváncsiak voltunk a szülők véleményére is. A 2. és 3. osztályos szülők körében kérdőív segítségével tájékozódtunk, hiszen nekik már többéves kialakult véleményük van az új értékelési módról. 545 kérdőív került feldolgozásra. 1. kérdés: Ön szerint a szöveges értékelési mód mennyire átfogóan fejezi ki gyermeke teljesítményét?

36

EX CATHEDRA 1. Mennyire átfogó? 100% 87%

90% 80%

%-os megoszlás

70% 57%

60% 50%

55%

48%

54% 47%

46%

40%

51%

47%

35%

34%

30% 20% 9%

10% 3%

0%

0%

0%

6%

3%

0%

3%

2%

0%

0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Stromfeld

Tátra

Vörösmarty

Zrínyi

Iskola teljesen

részben

alig

A szülők véleménye közel azonos arányban oszlik meg a teljesen és a részben átfogóan kifejező vélemény között. 49 % úgy gondolja, hogy szükség volna érdemjegyekre is. 3 % szerint nem kap kielégítő tájékoztatást gyermeke teljesítményéről a szöveges értékelésből. 2. Mennyire tartja érthetőnek az eddig használt szöveges értékelés megfogalmazásait? 2. Mennyire érthető? 90% 82%

80%

80%

78%

77%

73% 70%

71%

69% 59%

60%

56%

53% %-os arány

69%

50% 41%

30%

28%

40%

39%

40%

27%

27% 24% 18%

20%

18%

18%

10% 2%

2%

0%

0%

2%

26%

3%

0%

4% 0%

2%

3%

0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Stromfeld

Tátra

Vörösmarty

Zrínyi

Iskola teljesen

részben

alig

A megkérdezettek 69 %-a teljesen érthetőnek tartja. Közel 30 %-ának a későbbi kifejtésekből kiderül, hogy túl sablonos az értékelés. 37

EX CATHEDRA 3. Megbeszéli-e gyermekével az értékelésben foglaltakat? 3. Megbeszéli-e gyermekével? 90%

80%

85%

73%

85%

82%

81%

80%

78%

73%

72%

71%

70%

%-os megoszlás

60% 53% 47%

50%

40%

27%

30% 20%

28%

26%

25%

20%

18%

20%

17%

15%

12% 10% 1%

0%

0%

2%

0%

3%

0%

1%

2%

0%

0%

0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Stromfeld

Tátra

Vörösmarty

Zrínyi

Iskola teljesen

részben

alig

78 % mindig, 20% alkalmanként beszéli meg és értelmezi gyermekével az értékelést, 1% pedig soha. A szülői odafigyelés jól látszik a kerületi átlag feletti eredményt elért iskoláknál. 4. Egyetért-e Ön azzal, a megállapítással, hogy a szöveges értékelés jobb teljesítményre sarkallja a gyerekeket? 4. Jobb teljesítményre sarkallja-e a gyereket? 70%

60% 53%

%-os megoszlás

50%

47%

51% 49%

47%

41%

40%

41%

39%

40%

38%

39%

34% 29%

30%

24% 20%

17%

23%

19%

18%

17%

15%

15%

10% 4% 0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Iskola teljesen

38

részben

alig

Stromfeld

Tátra

Vörösmarty

Zrínyi

EX CATHEDRA A véleményekből kiderül, nem igazán sarkallja jobb teljesítményre a gyerekeket. 5. Egyetért-e Ön azzal a megállapítással, hogy a szöveges értékelés megóvja a gyerekeket az osztályozás okozta stressztől? 5. Megvédi a gyereket a stressztől? 60% 54%

53% 50% 50%

47%

46% 43%

47%

47%

41%

47%

46%

41%

40%

41%

%-os megoszlás

40% 33%

31%

32%

31%

30%

28%

30% 25%

23%

24%

23%

31%

27% 23% 23%

19%

20%

18%

12% 10%

11% 7%

0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Stromfeld

Tátra

Vörösmarty

Zrínyi

Iskola teljesen

részben

alig

23 % szerint igen, 46 % alapján csak részben sikerül az osztályzás eltörlésével megvédeni a gyerekeket a stressz helyzettől. 31% alig ismeri el az új értékelés stresszoldó, védelmező hatását. 6. A következő mondatban húzza alá az Önnek megfelelő választ! Szeretném, ha gyermekem a szöveges értékelésen kívül az évközi teljesítményére érdemjegyet is kapna, ill. továbbra sem kapna. 6. Szeretném, ha szöveges értékelésen kívül... 100%

94%

90% 80%

85% 78%

84% 80%

78%

79%

70%

67%

%-os megoszlás

70% 60%

69%

53% 47%

50% 40%

29%

30% 20%

20%

29%

18%

18% 14%

12% 10%

28%

18%

6%

0% Összes

Ady

Baross

Gr. Széchenyi

Hajós

József A.

Lázár

Stromfeld

Tátra

Iskola a) érdemjegyet is kapna

39

b) érdemjegyet továbbra sem kapna

Vörösmarty

Zrínyi

EX CATHEDRA A szülői vélemények egyértelműen azt tükrözik, hogy a szülők 78 %-a azt szeretné, ha gyermeke teljesítménye osztályzatban is kifejeződne. 20 % elutasítja az osztályzat szükségességét. 2 % nem válaszolt. A kérdőív utolsó 3 kérdése nyílt végű válaszokat kívánt, melyben a szülők kifejthették a szöveges értékelésről szóló véleményüket: örömmel fogadom…, fenntartással fogadom…, javaslatok. Néhány véleményből idézünk: Örömmel fogadom, mert… „Átfogóbb és részletesebb értékelést ad, jobban kifejezi a hiányosságokat és a meglévő tudást.” „Sokkal árnyaltabban ad képet a gyerek tudásáról, ill. annak hiányosságairól. Pontosabban fel lehet vele térképezni, mely területeken szorul további gyakorlásra, fejlesztésre.” „ A részképességekről is tájékoztatást kapok” A fenntartásaikat a következőképpen fogalmazták: „Még jobban szeretném látni a szöveges értékelés, mit takar. A gyermek számára nem érthető a szöveg, a számokkal jobban kifejezésre jut a teljesítmény. Ámítás az egész, túl általánosak és semmitmondóak a jellemzések. Pl. egyéni íráskép- ez mi? Jó? Rossz? A gyerek nem is érti, egyáltalán nem motiválja ez a fajta értékelés. „Gyermekem igényli a számjegyes értékelést. Bármilyen sokrétű is a jellemzés, mégis típusmondatok közül választanak a tanárok, amit a gyerekek azonnal visszaszámolnak érdemjeggyé. A napi teljesítményre vagy heti munkára kapott osztályzat jobban követhető, javítható, mint a negyed, félévenkénti összefoglalás. Szerintem mindenkinek egyszerűbb és egyértelműbb az osztályozás.” „A tanárok idejét rabolja a sok adminisztráció. Az értékelések végén az osztályzat szinte ott van. Ha valaki szóban szeretne átfogóbb értékelést, járjon fogadóórára:” Javaslataik: „A szöveges értékelés előnyének tartom, hogy tudatják a szülőkkel azokat a részeket az adott tantárgyon belül, ami a gyereknek nehézséget okoz, de szerintem az érdemjegyes értékelésre is szükség

40

EX CATHEDRA van, esetleg a szöveges értékelés mellett feltüntetve, akár zárójelben is.” „A gyermekkel való megbeszéléshez célszerűbb lenne számukra könnyebben érthető kifejezéseket használni.” „A szöveges értékelés lehet, hogy végig dicséri a gyereket, de ez nem jelenti, hogy ötös tanuló. Ebben az esetben majd felső tagozaton érnek meglepetések. Szükséges lenne olyan mondatra, hogy a leírtak alapján gyermekem a többiekhez képest, vagy az elvárható képességekhez képest közepesen, …kiválóan teljesített.” A szülői válaszok sok mindenben hozzájárulnak, hogy az iskolák egyre kézzelfoghatóbb értékelést készítsenek. Az értékelést és a kérdőíveket minden iskola megkapja, hogy pedagógiai és minőségirányítási programjában felhasználja. A törvényi előírások betartása kötelező, ennek megfelelően szükségszerű a szemléletváltás, a szülői közvélemény formálása, a meggyőzés. Idő szükséges az átálláshoz, hiszen hosszú éveken át nem ilyen volt az értékelési gyakorlat. Kiemelt jelentősége van a tanítók személyes meggyőződésének is, mert hitelesen csak így tudja véleményét elfogadtatni a szülőkkel. A közérthetőség érdekében a szülői értekezleteken kell tisztázni az értékelés elvárásait, a nevelési, oktatási célokat úgy megfogalmazni, melyből világosan kiderül, hogy a tanulóknak mit, milyen feltételek között, és milyen módon kell az adott időszakon belül teljesíteni, és ez a szöveges értékelés milyen megfogalmazásban érvényesül. Az értékelési rendszer finomításával, fejlesztésével a tapasztalatok alapján évről évre egyre jobbá, a tanulók egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodóvá válik a szöveges értékelés. Keleti bölcsesség: „Aki tenni akar, az mindenre talál megoldást. Aki nem akar tenni, az mindenre talál kifogást.” Verőcei Gáborné szaktanácsadó

41

EX CATHEDRA

A 2006. évi országos mérések kerületi eredményei Intézetünk részéről Soltészné Szabó Emőke, pedagógiai-mérési szaktanácsadó, szakértő az áprilisi igazgatói értekezleten összegezte a 2006. évi országos mérés eredményeit. Felhívta az igazgatók figyelmét arra, hogy a teendők és a törvényi kötelezettségek ismeretében a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatás milyen segítséget tud nyújtani az elkövetkező időszakban ahhoz, hogy még jobb teljesítmények születhessenek a pesterzsébeti tanulók körében. A módosított Közoktatási Törvény 99.§-a a közoktatás országos mérési feladatairól szól. A (6) bekezdés kimondja, hogy „Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni”. A (7) bekezdés szerint a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit, és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedés. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Ugyanezen törvény 40.§ (11) bekezdése szerint „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket.... A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. ... meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó

42

EX CATHEDRA jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” Átmeneti szabályok szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009-es tanév értékelésének közzétételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kötelező a módosításban meghatározottak szerint végezni a 10. évfolyamon a mérést. A 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség. 17/2007. (III.14.) OKM rendelet rögzíti azokat a határértékeket, amelyeknél az intézmény vezetőjének mindenképpen intézkedési tervet kell készíteni. Ezek szerint határértéknek minősül: • Mindkét képességterület vonatkozásában 8. és 10. évfolyam esetében az iskolai (telephelyi) jelentésben ismertetett (6. évfolyamon a szoftverrel kiszámított) 450 átlagos képességpont. • 4. évfolyam esetében az olvasási készség, az elemi számolási készség és az elemi gondolkodási készség gyakorlottsági mutatóinak intézményi átlaga tekintetében 35%. Pongrácz László OM – OKÉV főigazgató-helyettes jelzése alapján a későbbiek során olvasás – szövegértésből az iskola tanulói legalább 50%-ának, matematikából legalább a 25%-ának el kell érnie a második szintet. Az általános iskolások matematika teljesítményét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy kerületünkből 6 iskola van az előbbiekben meghatározott határérték fölött. Az országos átlagnál 3 iskola tanulóinak teljesítménye jobb. Szövegértésből 7 iskola tanulói teljesítettek az előírt határérték fölött, 5 iskola tanulói az országos átlagnál is magasabb teljesítményt nyújtottak. Intézetünk felajánlott szolgáltatásai az OKÉV mérésekkel kapcsolatban, melyeket az iskolák igényei szerint teljesítünk: • CD tartalmának, és a szoftver használatának megismertetése, • feladatonkénti eredmények megismerése,

43

EX CATHEDRA • egyéni problémák megismerése, • problémás területeken gyakorló feladatlapok összeállítása, • intézkedési terv elkészítésének segítése. A MIP-ek készítése során az Intézet minden iskolának küldött intézkedési terv- javaslatot, amit az iskolák (mint az a MIP-ek véleményezése során tapasztalható volt), be is építettek a dokumentumba. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó

44

EX CATHEDRA A tavaszi Pedagógiai Napok keretében a tanítók módszertani kultúrájának színesítése céljából olyan bemutatóórákat terveztünk az alsó tagozatban, amelyekben a korszerű pedagógiai törekvéseket valósítják meg a gyakorlatban. A közölt óravázlatok azok számára nyújtanak segítséget, akik nem tudtak a bemutatón részt venni. Köszönet illeti a bemutatóórát vállaló tanítók munkáját, hozzáállását és szakmai igényességét (Kollár Sándorné Stromfeld, Hegedűsné Kovács Mária és Krooné Környei Szilvia Ady Endre Általános Iskola).

Haza csak egy van Számítógépes prezentációval támogatott magyar irodalomóra a Stromfeld Aurél Ált. Isk. (Bp., XX. kerület) 3. b osztályában (Az órához tartozó prezentáció honlapunkon található)

Tananyag: Az olvasmányok szereplőinek, helyszíneinek felismerése, rendszerezése. Célkitűzés: Mélyítjük az eddigi történelmi olvasmányokból megszerzett ismereteket. Munkaformák: frontális, egyéni, differenciált, csoport. Szemléltetés, eszközök: tankönyv, feladatgyűjtemény, füzet, csoport feladatok, címkártyák, képek, animációk, multimédia (számítógép, Internet, projector). Módszerek: motiváció, megfigyelés, magyarázat, ismétlés, gyakorlás, önellenőrzés-ellenőrzés, megbeszélés, analízis, szintézis. Tantárgyi koncentráció: ének-zene, testnevelés, matematika, magyar nyelvtan. Feladatok: - Képzési: Hangos olvasás fejlesztése, beszédfejlesztés, problémamegoldó gondolkodás, figyelem-, koncentráció- és emlékezetfejlesztés, szövegértés erősítése. - Nevelési: Egymás segítése, fegyelmezett munkavégzés, kooperációs-készség fejlesztése, felelősségtudat erősítése, hazafiságra és hazaszeretetre nevelés. Értékelés: zöld pontok összeszámolása alapján (jó válaszok menetközben zöld pontot érnek).

45

EX CATHEDRA Az óra menete: Beszédtechnika fejlesztése hazával kapcsolatban (ismétlés: népdal, népmese, népköltészet). A dián lévő három akciógomb megjeleníti a következő diák egyikét, ha a tanulók nem tudnak a feltett kérdésekre válaszolni. Ajak artikulációs gyakorlat közösen (2. dia alapján): a) szótagolunk; b) kiemeljük a magánhangzókat; c) folyamatosan olvasunk 2) Látószögnövelő gyakorlat (8 szó): a) néma olvasás (aki kész lehajtja a fejét a padra, ezután a szópiramis eltűnik); b) emlékezet fejlesztése (több gyerek meghallgatása: hány szóra emlékszik); c) hangos olvasás (ismét megjelenik a szópiramis); d) szómagyarázat; e) megfigyelőképesség fejlesztése (8 szóból 1 hiányzik, le kell írni a füzetbe. Ellenőrzés: a dián megjelenik más színnel a hiányzó szó [fegyverhordozójának].); f) beszédkészség fejlesztése (a hiányzó szót mondatba foglalják hangosan, néhány gyerek meghallgatása). Következő feladatra áttérést egy mozgó figurával jeleníthetjük meg. 3) Házi feladat ellenőrzése (stafétaszerű olvasás és tartalom elmondás): Mozgó figura jelzi a következő feladatra való áttérést a gyerekek örömére. 4) Csoportmunka: Csoportvezetők kiválasztása, feladatok kiosztása. A dián ezt követően megjelenik a „Jó munkát!” felirat. Elindul az óra (5’) és megszólal - koncentráció ének-zenével - Geszti Péter Oláh Ibolya: Magyarország-című dala. Az idő leteltével csörög az óra. 5) Csoportmunkák ellenőrzése: - 1. csoport (táblánál dolgoznak a képekkel és a címkártyákkal): Irodalmárok felismerése, műveik rendezése, versmondás (a dia az animálás előtti állapotot mutatja; a dia lejátszása végén két smile jelenik meg [jobboldali jó -, baloldali hibás megoldás esetén]).

46

EX CATHEDRA - 2. csoport: Keresztrejtvény. Körkép Internet használattal: (a dia az animálás előtti állapotot mutatja; a dia lejátszása végén két smile, mint motivációs elem jelenik meg [jobboldali jó -, baloldali hibás megoldás esetén]). Ellenőrzésként a csoportvezető segítségével betűnként bekerülnek a keresztrejtvénybe a megoldások, majd megjelenik a megfejtés. Beugrik a következő kérdés és arra a helyes válasz. Szintén láthatóvá válik a két smile, majd a linkre kattintva az Internetről elindul a Körkép panorámájának lejátszása. - 3. csoport: Emlékezetfejlesztés hirdetések felhasználásával. A mellékelt dia nem képezi a prezentáció részét; azt a gyerekeknek a munkához kinyomtattam. Az ellenőrzéshez használt diát ide nem másoltam be, mert nálam egymás tetején jelennek meg a kérdések (válaszok), amit animáció segítségével (megjelenés-eltűnés) lehet megvalósítani. Itt is megjelenik a már említett két (másfajta) smile. Pihentetésként szerepjáték következik. A Vérszerződést a hét vezérnek beöltözött tanuló adja elő. - 4. csoport: Szómagyarázat értelmező szótár használattal (honfoglaláskori viselet). Ezt a feladatot kapta meg a csoport (2 tanuló - 2-2 szó -, [egyéni differenciált fejlesztés]), akik a szómagyarázatot leírták a füzetbe. Az ellenőrzés szintén a prezentáció részét képező diával történik. A két smile itt is szerepel. Néhány korabeli ruhát bemutató dia következik. 6) Olvasástechnikai gyakorlat-gyorsolvasás, figyelem koncentráció, koncentráció a testneveléssel. Egyszerre csak egy utasítás jelenik meg, amit gyorsan elolvas a diák és végrehajtja. 7) Barchoba, koncentráció a matematikával. A dián a megfejtés később ugrik be; a továbblépést a dián átfutó emberke mutatja, aki most még a dián kívül helyezkedik el. 8) Beszédfejlesztés. Megjelennek a kérdések egymásra illesztve. A gyerekek válaszait követően képekkel illusztrálom a tartalmat. 9) Szólottó, koncentráció a magyar nyelvtannal. Megjelenik az öt kérdés, a gyerekek 1-1 szóval válaszolnak írásban, utána betűrendbe sorolják a szavakat számozással. 10) Házi feladat.

47

EX CATHEDRA 11) Órai munka értékelése. 12) A tanóra befejezése koncentráció ének-zenével (Hazám. Hazám, videó-részlet /Simándy J./ [Erkel F. Bánk bán-című operából]). Sajnos a fenti leírás nem terjedhet ki minden részletre (a bemutató vetítésével lehetne átfogó képet kapni). Az óra tartalma az MS Office PowerPoint prezentáció alkalmazásával készült. A multimédia nagyszerűségét az animációk változatossága; a hanganyagok sokrétűsége; a mozgó objektumok (képek, animált gifek, videó bejátszások) megjelenítése emeli ki. Nagy segítség, hogy az Internetről ma már sokféle anyagot lehet letölteni; sőt közvetlenül ki is lehet lépni (megfelelő linkek beszúrása esetén) a világhálóra a projectorral történő vetítés közben. Színvonalas diasorozat készítéséhez jártasság szükséges az informatika területén. Különféle programokkal kell rendelkezni. Sokszor flash animációkat kell készíteni, hang – és videó vágásokat végrehajtani, fájl formátumokat konvertálni, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Ilyen metodika szerint összeállított bemutatókat nem lehet kiváltani a kereskedelemben kapható szoftverekkel, hiszen azok egyéni gyakorlásra alkalmasak (többen egyszerre csak számítástechnika teremben tudják használni) és nem oktatásra. A saját magunk által elkészített anyaggal alkalmazkodni tudunk az osztály tanulóinak összetételéhez, haladási- és tudásszintjéhez. Természetesen a fájl méretét behatárolja, ha gyengébb teljesítményű géppel rendelkezik az iskola, hiszen a vetítés lelassulhat, a hangok, mozgóképek akadozhatnak a lejátszás során. A gyerekeket fokozatosan kell szoktatni ehhez a tanítás-tanulási módszerhez, vigyázva arra, hogy a látvány ne vonja el a figyelmüket a feladatról. Kollár Sándorné tanító Stromfeld Aurél Általános Iskola

48

EX CATHEDRA

Környezetismeret-bemutatóóra 1. osztályban (Az órához tartozó óravázlat honlapunkon található)

Tananyag: A virágos növény részei Cél: A virágos növény részeinek megismerése cselekvésbe ágyazottan, tapasztalat útján. Oktatási feladat: • Új fogalmak kialakítása (gyökér,szár,levél,virág) • Ismerkedés kerti szerszámokkal • A növények életfeltételei (szerepjáték) • Koncentráció a családi ünnepek témakörrel – Mikor és hogyan adunk virágot? Nevelési feladat: • Igényes, virágos környezet kialakítása • Természetvédelemre nevelés • Társas kapcsolatok erősítése - bizalomjáték Képzési feladat: • Memória, figyelemfejlesztés (memóriajáték) • Szókincs és beszédfejlesztés (dramatikus játék) Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, bemutatás, szituációs játék, memóriajáték, válogatás, csoportosítás, ismétlés, értékelés Munkaformák: • Frontális osztálymunka • Páros munka • Csoport munka Eszközök: magnó, nagyító, növények, kerti szerszámok, applikációs képek, szókártyák Hegedűsné Kovács Mária tanító Ady Endre Általános Iskola

49

EX CATHEDRA

Tanulásirányítás Napközi otthonos bemutató foglalkozás 1. osztályban Óra menete JÁTÉK Átrendezett szoba (egy gyermek kimegy a teremből, addig 4-5 gyermek helyet cserél, 10 mp alatt meg kell találni a változásokat) Haragszom rád ( Haragszom rád, Kitti – Miért haragszol rám, Szilvi néni? – Azért haragszom rád Kitti, mert zöld a pulóvered – Azért zöld a pulóverem Szilvi néni, mert…) LÉGZŐGYAKORLATOK (Gumiember, lufifújás, kipukkasztás, búvár játék Lihegés – kiskutya, forró leves, fázós kéz, gyertya, megadó sóhaj, súlyemelés, ásítás, repülő, puszi, óra, harang Mélylégzés benntartással - s, sz, f - Számolás egy levegővel LOGIKAI JÁTÉK (számfeladatok korongokkal;számfeladatok gombokkal, pohárból saslikpálca segítségével kiemelve az eredményt – a jutalom lukas cukorka, amit szintén pálcával kell kiemelni)

Célok

Módszerek

Eszközök Idő 5 perc

Vizuális memória fejlesztése

Beszédkultúra Egész mondatos válafejlesztése szok Hangszín, hangmagasság változtatása Helyes testtartás kialakítása, helyes légzéstechnika, ráhangolódás a házi feladatra vérkeringés felfrissítése

Különböző légzéstípusok gyakorlása Mélylégzés Levegő benntartása

Tanult számfogalmak játékos rögzítése, finommotoros mozgás fejlesztése

Jutalmazásos feladatmegoldás

50

5 perc

5 perc

Korong „varázspohár” „varázspálca”

5 perc

EX CATHEDRA Óra menete HÁZI FELADAT – MATEMATIKA - feladatmegoldás közösen - egyéni munka JÁTÉK Rózsi néni (Rózsi néni emeletes házban lakik és utálja a zongorát – úgy kell az ujjakkal az emeleteket imitálni, hogy elkerüljük Rózsi nénit miközben minden emeleten zongorázunk) Szókártyák (nagy betűmérettel 2-3-4 szótagos szavak olvastatása nehézségi fok szerint differenciálva) HÁZI FELADAT – ÍRÁS - hosszú-rövid magánhangzók (ponttal illetve vonallal jelzik a hosszan illetve röviden hallott magánhangzókat a szavakban) - másolás nyomtatottról írottra HÁZI FELADAT – OLVASÁS „NY” (szókeresés megadott oszlop megadott sora szerint, majd szó helyének megtalálása megkeresve az oszlopot és a sort)

Célok

Módszerek

Hangos gondolkozás, tanultak felelevenítése Tanultak alkalmazása

Differenciált feladatmegoldás

Felfrissülés, ujjak megmozgatása

„zongorázás”

Ráhangolódás a következő házi feladatra Sikerélmény nyújtása a nehezebben olvasók számára is Hosszú-rövid magánhangzók közötti különbség azonnali felismerése Újonnan tanult betűk rögzítése Olvasás tempójának javítása, tanultak rögzítése

51

Eszközök Idő Feladatlap (a gyorsabbak részére színezős feladattal)

20 perc

Halk zene

Szókártyák

Differenciált szótagoló olvasás

5 perc

Feladatlap (a gyorsabbak részére szókeresősfela dattal) „meglepetés-kártyák”

Hallás utáni jelzés

Differenciált feladatmegoldás Szókeresés adott oldalon

(3 különböző színű kártyán differenciálva a másolnivaló)

20 perc

Halk zene

Olvasókönyv

10 perc

EX CATHEDRA Óra menete RELAXÁLÁS

Célok

Módszerek

Eszközök Idő

Lazítás, pihe- Sötétben, Enya: nés csukott May it be szemmel zenehallgatás asztalon kispárnára dőlve

2 perc

Kroóné Környei Szilvia napközis nevelő Ady Endre Általános iskola

52

EX CATHEDRA

Földrajzóra 8. osztályban A XXI. században paradigmaváltás következett be a közoktatásban. Az élethosszig tartó tanulás, a kompetencia alapú oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása mind új kihívást jelent a pedagógus társadalom számára. A pedagógus mindennapi munkájában a folyamatos változtatást a tanórák tanulás-szervezésével valósíthatja meg legjobban. Sokféle tanulás-szervezési módszer van, amely napjainkban elterjedt, azt is mondhatnánk, divatossá vált. Az alábbiakban szeretném közreadni a kooperatív technikák kategóriájába tartozó óra tervezésének és lebonyolításának vázlatát. Remélem, található olyan ötlet benne, amit akár hasonló, akár más szakirányú órán felhasználható. AZ ÓRA LEÍRÁSA Témakör: Magyarország természeti és társadalmi viszonyai Tananyag: Fontos természeti erőforrásaink: ásványi nyersanyagok Oktatási-képzési feladat: • Megismertetni a tanulókkal Magyarország ásványi nyersanyaggal való ellátottságát. • A földrajzi adottságok és a világgazdasági folyamatok befolyása a kitermelés gazdaságosságára vonatkozóan. • A bányászat és a tájrombolás, a karsztvízszint és a bányászat kapcsolata. • A bányakincsek kitermelés-változásának társadalmi következményei. Készségek fejlesztése: tankönyv használata, értő olvasás, lényeg- kiemelés, ábraelemzés, térképolvasás, társas együttműködés, kifejezőkészség fejlesztése Előkészítés: • Szánjunk néhány percet előző órán a csoportok kialakítására. • Beszéljük meg, melyik ásványi nyersanyag feldolgozását választják a következő órán, és hívjuk fel a tanulók figyelmét a témával kapcsolatos gyűjtőmunkára.

53

EX CATHEDRA • Otthon készítsünk applikációs kártyákat: o a földtörténeti korbeosztásból a bányakincsek elhelyezéséhez a földtörténeti táblázatunkban, amit akár a terem bezárt ajtajára is felrakhatunk o az ásványi nyersanyagok felhasználás szerinti csoportosításához o az ásványi nyersanyagok neveiből • Szükségünk lesz írásvetítőre, diavetítőre, Magyarország domborzati térképére, írható fóliára és filctollakra, ásványi nyersanyagok jelét mutató kártyákra, bemutatott ásványokra (műanyag tálcára), A/4-es színes papírokra a csoportok feladatainak megkülönböztetéséhez. • A motivációhoz kosárra vagy dobozra, különböző alapanyagú tárgyakra. Az óra menete Motiváció: „Kacatok szigete” Tegyünk különböző alapanyagú tárgyakat egy kosárba, és kérjük meg a gyerekeket, hogy zsákbamacskaként húzzanak belőle, és találják ki milyen anyagból készültek. Új anyag feldolgozása: I. rész - Beszéljük meg az ásványi anyagok felhasználás szerinti csoportosítását táblai applikáció segítségével. Energiahordozók Ércek Nem fémes ásványok (Mondhatjuk a csoport egy tagjának, hogy a bányakincsük jelét ábrázoló kártyát tegyék a megfelelő helyre. Tanári közlés lehet a nem fémes ásványok felsorolása, bemutatása.) II. rész A csoportok feladatainak ismertetése és a csoportmunkák elvégzése, megbeszélése Mi van a csoport asztalán? 9 Külön (színes papíron) a tankönyv kijelölt részének feldolgozására szolgáló kérdések, feladatok. A csoport tagjai osszák fel egymás között a kérdések, feladatok elvégzését. 9 Az egyik feladat elvégzéséhez írásvetítő fólián Magyarország kontúrtérképe (a bányakincs előfordulási, kitermelési helyének bejelölésére). 54

EX CATHEDRA 9 Üres színes papír „ KÉRDÉSEK” felirattal. (Erre kerülnek az óra utolsó részében a feldolgozott anyaggal kapcsolatos tanulói kérdések, amelyekből az összefoglalás totója készül majd. 9 Kis tálca, a tanult és bemutatható ásványi nyersanyagokkal.( Míg a csoportok dolgoznak, a tanár az asztalukhoz lépve felismerteti az ásványokat.) 9 A szénhidrogének és a szénfélék, mangánérc és bauxit keletkezését ismertető lap. 9 Az ércesedés folyamatának ábrázolását bemutató lap. 9 Kártya a bányakincs jelével. Amit még el kell mondani: a csoportok beszámolója a feladatok elvégzéséről milyen formában történjen. ™ A csoportból egy gyerek kiselőadásszerűen ismerteti az adott ásványi nyersanyagról tanultakat a táblai applikáció, az írásvetítő, a diavetítő, a térkép felhasználásával. ™ A csoport minden tagja beszámol feladatáról. Mindkét variációnak megvan az előnye és a hátránya is.

A csoportok feladatai 1.csoport Kőolaj, földgáz bányászat 1. Helyezzétek el a földtörténeti táblázatban az ásványi nyersanyagok névkártyáját! 2. Hogyan keletkezett a kőolaj és a földgáz? (külön papíron) 3. Az Atlasz felhasználásával a fólián látható tétképre rajzoljátok be jellel a kitermelés helyeit! 4. Elemezzétek a kőolaj kitermelés alakulását 1960-2000 közötti időszakban a tankönyv grafikonja alapján! 5. Hány évtizedre elegendő készletekkel rendelkezünk? Megbeszéléskor a kőolaj bányászatról és a hőerőművekről lehet diaképet vetíteni. 2.csoport Uránérc bányászat 1. Helyezzétek el a földtörténeti táblán az ásványi nyersanyag névkártyáját! 2. Milyen kőzetbe zárva, melyik hegységünkben fordul elő?

55

EX CATHEDRA 3. Mire használják az uránércet? 4. Miért szűnt meg Magyarországon a bányászata? Megbeszéléskor a Paksi Atomerőműről diakép vetíthető és az atomerőművek előnyeiről, hátrányairól lehet szót ejteni, valamint arról, hogy Magyarország villamos energia ellátásának hány százalékát fedezi az atomerőmű. A szénfélék feldolgozása közös munkával, frontálisan történhet. ♦ Applikációs kártyával kirakjuk keletkezésük sorrendjében a szénféléket. ♦ Elhelyezzük névkártyájukat a földtörténeti táblán. ♦ Fólián megmutatjuk a háromfajta szén előfordulási helyét. ♦ A tankönyv „hazánk széntermelésének alakulása 1960-2001-ig” ábrát elemezzük. ♦ Kitérünk a különböző szénfélék bányászatának jellemzőire, készleteire, hangsúlyozva melyik kitermelése gazdaságos. ♦ Külszíni lignitbánya diaképes bemutatásával kitérhetünk a bányászat tájromboló hatására, illetve a rekultivációs folyamatokra. 3.csoport Rézérc bányászat 1. Helyezzétek el a földtörténeti táblán a rézérc névkártyáját! 2. Milyen természeti folyamathoz kapcsolható a rézérc kialakulása? 3. A tankönyv ábrája segítségével a fólián látható térképre rajzoljátok be a kitermelés helyét! 4. Miért nem gazdaságos a rézérc kitermelése? 5. Mennyire jelentős készleteink vannak? Megbeszéléskor be lehet mutatni a dél-afrikai külszíni fejtést, és el lehet mondani, hogy milyen világgazdasági változások befolyásolják a magyarországi rézérc kitermelését. Ha több sportoló gyerek is van az osztályban, említsük meg, hogy a bronz a vasérc és a rézérc ötvözete. 4.csoport Mangánérc bányászat 1. Helyezzétek el a földtörténeti táblán a mangánérc névkártyáját! 2. Hogyan keletkezett a mangánérc? (külön papíron leírással vagy gyűjtőmunkával )

56

EX CATHEDRA 3. A tankönyv ábrája alapján a fólián látható térképre rajzoljátok be a kitermelés helyét! 4. Milyen jelentőségű mangánérc vagyonunk? 5. Mi befolyásolja a kitermelés mértékét? 5.csoport Bauxit bányászat 1. Helyezzétek el a földtörténeti táblán a bauxit névkártyáját! 2. Hogyan keletkezett a bauxit? (külön papíron a leírás) 3. A tankönyv ábrája alapján a fólián látható térképre rajzoljátok be a kitermelés helyét! 4. Milyen jelentőségű bauxit készletünk? 5. Milyen művelésűek bauxit bányáink? 6. Miért veszélyezteti a bányászat a Dunántúli-khg. karsztvíz készletét? Megbeszélésnél ki lehet térni a keletkezésére, az elnevezésére, az „elhagyott bauxit bánya” diakép alapján a bányászat tájromboló hatását lehet elemezni. El lehet mondani, hogy a fémalumínium világpiaci ára kétszer, háromszor kevesebb, mint a félkész és késztermékeké, ezért jobban megéri fémalumíniumot venni mint bauxitot. Vasérc bányászat ™ Elmondható tanári közléssel, ™ kiadható kiselőadásként szakkönyv vagy Internet alapján ™ közben diákat lehet vetíteni. A megbeszélés végén térjünk ki arra, hogy milyen következménye lett foglalkoztatottság szempontjából a bányák bezárásának. III. rész Összefoglalás Kérjük meg a csoportokat, írjanak le 3-4 kérdést a „KÉRDÉSEK” papírra a csoport feladatával kapcsolatosan. Szedjük össze, s ezekből tegyük fel az összefoglaló totó kérdéseit. Az elért eredmények alapján értékelni tudjuk hatékonyság szempontjából az órát. Mindenkinek ötletekben gazdag órákat kívánok! Csák-Rozgonyi Cecília tanár, Vörösmarty M. Ált. Isk. és Log. Int.

57

SZÖRFÖZÉS A Nyitnikék Óvoda szép hagyományairól olvashatunk az alábbiakban. Először a Föld Napi rendezvényükről, majd a Nyitnikék Óvodák országos találkozójáról számolnak be.

„Föld Napja Pesterzsébeten” „Föld mélyétől a csillagokig”- képes mesekönyv Igaz mesék környezetünkről Immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Föld Napjához kapcsolódó „Zöldnapok Pesterzsébeten” kerületi szintű környezetvédelmi kiállításunkat. A Csili Művelődési Ház segítségével a Mesehét program utolsó epizódjaként az óvodás és kisiskolás gyermekek egy képes mesekönyv segítségével ismerkedhettek meg bolygónk titkaival. A mesekönyv lapjai egy képzeletbeli utazás állomásait jelenítették meg. 1. állomás A Föld mélye A rajzos tablók és az ásványkiállítás bemutatta Földünk mélyének kincseit. A bányászatról készült színes tablók megmutatták, hogy miért szükséges a vas, a fémhulladék újrahasznosítása. Arról is szó esett, hogy mit kell tennünk azért, hogy ne bányásszák le teljesen hegyeinket, és hogyan védhetjük meg hegyeink életterét. Az idén is nagy siker volt működő vulkán terepasztalunk és a számítógépes képgaléria, amely egy működő vulkán lávafolyásait, a kilövellő láva alkotta tűz-szökőkutakat jelenítették meg. 2. állomás A tengerfenéktől a hullámokig A Föld izzó mélyéből indulva, hőforrásokon, vulkánokon át jutottunk a tenger fenekére. A tenger mélyét bejárva emelkedtünk a felszín közelébe, halakkal, tengeri emlősökkel, a mélységi zónákkal megismerkedve. Kirakó játék segítségével mutattunk rá arra a tényre, hogy a „múlt nyomait” a tenger mélyén találhatjuk meg. A táplálkozási lánc mellett a tenger kincseit vehették szemügyre és kézbe a gyerekek. Természetesen a horgászjáték is sok utazót vonzott. 3. állomás A tenger partjától a hegyek lábáig A következő megálló a tengerpart és a hegyek lába között elterülő lapos vidékeket mutatta be. A Kilimandzsáró lábainál elterülő füves 58

SZÖRFÖZÉS puszta, a Szavanna, és a föld legnagyobb kiterjedésű trópusi sivatagának, a Szahara élővilágával ismerkedhettek meg a gyerekek. 4. állomás A hegyek birodalma Barlangi túrát szerveztünk a hegyek mélyére hatolva, majd a hegyek lábától nekivágtunk a mászásnak és esőerdőkön, lombos erdőkön, majd fenyveseken át jutottunk az örök hó birodalmába, fel egészen a Himalája ormaira. 5. állomás A levegő birodalma és élővilága A levegőóceánt meghódító madarak birodalmában a kert madárvilágtól kezdve a vizek, erdők, puszták és az éjszaka madarait látogattuk végig. A gyermekek képet kaptak a levegő mozgásáról, víz körforgásáról, az időjárás és a tenger kapcsolatáról. 6. állomás A Naprendszer és a csillagok Végül űrhajóra szállva elhagytuk bolygónkat, a Földet, hogy a filmvetítés során végiglátogassuk bolygótestvéreinket és keresztülszeltük tágabb otthonunkat, a Naprendszert. Az „utazás során” törekedtünk arra, hogy a Földünk értékeinek, természeti szépségeinek, kincseinek megjelenítése során rámutassunk Földünk sebezhetőségére.

Különböző rajzos, játékos feladatokat (környezetvédelmi feladatlapok, kirakójáték, kakukktojás stb.) oldhattak meg gyermekeink az utazás állomásaihoz kapcsolódó természeti jelenségekről. Találkozhattak Komposzt Katával, megfigyelhették, hogy hogyan készíthetünk újra 59

SZÖRFÖZÉS papírt. Mindezek a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívták fel a gyerekek figyelmét. Az utazók segítségével az idén is elkészült plakát kiállításunk. Vendégeink olyan gyermekmunkákat hoztak, melyek bizonyítják, hogy minden intézmény kiemelt feladatának tekinti, hogy a gyermekekben kialakítsa a természet szeretetének és megóvásának igényét, azaz gyermekeinknek legyen szemük és szívük a természet felelőtlen pusztításának megfékezésére. Hájas Ildikó óvodapedagógus

„Nyitnikék Óvodák Találkozója – 2007” Három évvel ezelőtt egy meghívó érkezett a tiszafüredi óvodáktól. A meghívó a Nyitnikék Óvodák Találkozójára szólt. Nagy örömmel fogadtuk, és kolleganőmmel azonnal jelentkeztünk a találkozóra. Amikor már a vonaton ültünk, sokat beszélgettünk arról, hogy mi vár majd bennünket Tiszafüreden. A várakozás mindent felülmúlt. Az állomáson már vártak ránk, és természetesen mindjárt megkérdeztük, kitől ered ez a kezdeményezés. Mint kiderült, egy véletlen adta az ötletet a találkozó megszervezéséhez. Az akkori óvodavezető Mihály Sándorné és férje az interneten böngészve a „nyitnikék” szó beütése után csodálkoztak rá, hogy az országban akkor 23 óvoda viselte, viseli ezt a nevet. Úgy gondolták, hogy érdemes lenne egy hagyományt elindítani. Fáradozásukat siker koronázta, hiszen több mint negyvenen vettünk részt a két napos rendezvényen. A szakmai programok, bemutatók mellett, lehetőségünk nyílt megismerni egymást és Tiszafüredet, élvezni az ott lakók kedvességét, szeretetét. Kolléganőmmel már ott jeleztük, hogy

60

SZÖRFÖZÉS amennyiben a „mi” Nyitnikék Óvodánkban sikerül a vezetővel és a kollégákkal megbeszélni, 2007-ben a 30 éves fennállásunk alkalmából intézményünk szívesen szervezné meg a találkozót. Addig azonban volt még egy év, 2006. Nagyon hamar akadt jelentkező a szervezésre, és így a II. Nyitnikék Óvodák Találkozóját a salgótarjáni Nyitnikék Óvoda rendezte meg. A gazdasági változások miatt ugyan egy kicsit kevesebben lehettünk ott, de így is fantasztikus két napot töltöttünk együtt. A szervezők igazán kitettek magukért. És elérkezett 2007. Az idén május 14.-én és 15.-én az ország 8 településéből vártuk a III. Nyitnikék Óvodák Találkozójának résztvevőit. Nagyon készülünk rá. Az első napon bemutattuk óvodáinkat, szűkebb hazánkat Pesterzsébetet. Ellátogattunk a Nemzeti Színházba és a Művészetek Palotájába. Az esti vacsorát az óvodában szerveztük, ahol lehetőségünk nyílt a kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre. Másnap délelőtt tartottuk a szakmai programokat a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet támogatásával. Az integrált nevelés témaköréről tartott előadást Csécsi Barnabás és Vargáné Csigás Erzsébet. A XX. kerület környezeti neveléséről pedig Vasas Dezsőné szaktanácsadó adott képet. A szakmai programunkat szakkönyv és speciális rajzeszköz bemutatóval, vásárral tettük teljessé. Nagyon bízunk benne, hogy a két nap minden kedves kollégának is, úgy mint nekünk, felejthetetlen élmény.

Várhalmi Andrásné óvodapedagógus óvodavezető-helyettes

61

SZÖRFÖZÉS

Lakóhelyünk Pesterzsébet – múzeumi foglalkozás óvodásoknak A Kerekerdő Óvoda egyik csoportja a pedagógiai héten részese lehetett a „Változó környezetünk” című múzeumi bemutató foglalkozásnak. A gyerekek és felnőttek élménybeszámolóit hallgatva, valamint az ott készített kaleidoszkópjaikat csodálva elhatároztuk, hogy mi is részt veszünk csoportunkkal egy ilyen foglalkozáson. Éltünk tehát a PEPI kínálta lehetőséggel, és Bondor Mária (Marika néni) történelem szaktanácsadó vezetésével „helytörténeti” sétára indultunk. A foglalkozás óvodánk csoportszobájában kezdődött egy hangulatos beszélgetéssel. Ennek során a gyerekek élményeik felelevenítésével maguk fogalmazták meg a múzeumi viselkedés szabályait. A kérdések mentén tágabb lakóhelyüktől (Föld) jutottak el kerületünkig, ill. saját lakóhelyükig (utca, házszám). Összehasonlították a kertes és emeletes házakat, az utak burkolatait, megnevezték a kerület közlekedési eszközeit, nevezetességeit. Marika néni kedvessége, türelmes odafordulása, őszinte érdeklődése felszabadulttá tette a gyerekeket. Bátran válaszoltak a kérdésekre, dicséreteitől pedig még a bátortalanabbak is szárnyra kaptak. Épített a gyerekek válaszaira, alkalmazkodott ismereteikhez, számos területen gazdagította azokat. A beszélgetés lezárásaként meghívást kaptunk a Pesterzsébeti Múzeumba. A múzeum kertjében meghallgattuk annak történetét, megismerkedtünk a villa építészeti különlegességeivel: vízköpő, torony, domborművek, csúcsíves ablakok… A múzeum hátsó kertjében különböző témájú és anyagú szobrokat fedezhettünk fel, melyeket fantáziavilág segítségével „fejtettünk” meg. Az épületbe lépve több mint száz évet repültünk vissza az időben: hallottunk a település alapítóiról, névadóiról, láthattunk régi térképet, korabeli bútorokat, öltözékeket, használati tárgyakat, konyhai eszközöket, játékokat. A múltat idézték a festmények és fotók is, melyeken nyomon követhettük Pesterzsébet építészeti változásait. Hangulatos időutazásunk befejezéseképpen megcsodálhattunk egy még ma is működő körhintamodellt. 62

SZÖRFÖZÉS Az élményeken kívül a gyerekek nagy örömére másfajta emlékekkel is gazdagodhattak: mindenki készíthetett magának egy kaleidoszkópot, melybe belenézve Erzsébet jellegzetességeinek egyikét pillanthatták meg.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Bondor Máriának ezt a felejthetetlen délelőttöt. Egyúttal jó szívvel ajánlom minden óvodapedagógusnak, tanítónak ezt a színvonalas programot, mely építve a gyermeki rácsodálkozásra, a közlési vágyra, az érzelmi nyitottságra az élmény és ismeretszerzés gazdag tárházát kínálja! Takácsné Gáspár Ildikó Kerekerdő Óvoda

63

SZÖRFÖZÉS

Diákigazgató voltam Évek óta hagyomány a József Attila Általános Iskolában, hogy tavaszszal, a diákönkormányzat segítségével megrendezik a fordított napot. Ezt megelőzően komoly erőkkel kampányolnak a nyolcadikosok, hogy az ő osztályukból kerüljön ki az igazgató. A szavazás lezárása után, a fordított nap reggelén a diákigazgató átveszi az iskola igazgatójától az iskola kulcsát, majd megkezdődnek a diákok által tartott tanítási órák. Ezután színes programokkal folytatódik az iskolai élet, melyről Koós Olivér diák igazgató cikkéből tájékozódhatunk. A diáknap az Attilában egy nagyon régi hagyomány. Ez, két olyan napot takar, amikor az iskolai élet megfordul. Az első napon a gyerekek tanítanak, és a tanárok ülnek be az iskolapadba, a második napon pedig izgalmas, játékos és érdekes programokon vesznek részt a tanulók. Az egész úgy kezdődik, hogy a nyolcadik osztályosok kiválasztanak az osztályukból egy tanulót, aki majd a diákigazgató jelöltjük lesz. Már az év elején kiválasztottuk ki lesz a mi jelöltünk. Eleinte nem is gondoltam arra, hogy majd én leszek az osztály jelöltje. Amikor kiderült, hogy az osztályom engem választott ki, akkor nagyon meglepődtem. Valahogy nem gondoltam. Kicsit megijedtem ugyan a felelősségtől, de hamar rájöttem, hogy az osztályom mindenben a segítségemre van. Következik a kampány. Mint a felnőttek, mi is mindenféle módon próbáltuk diáktársainkat megnyerni, hogy ránk szavazzanak. Készítettünk diáknapi programot, zenekart alakítottunk, „megvesztegető” süteményeket sütöttünk, reklám filmet és rengeteg plakátot készítettünk, amelyeket a kampány előtti napon ragasztottunk ki iskolaszerte. Akkor szembesültünk, hogy ez mennyi munkával jár. Plakátokat rajzolni, festeni, fénymásoltatni, képeket, anyagokat szerezni, versikéket írni stb.,. A kampány napján a nagyszünetben mondhatják el a jelöltek kortesbeszédüket, és az osztályok előadhatják műsorukat. Amikor ki kellett állnom az iskola elé, hogy elmondjam, nagyon izgultam, de ahogy előrébb, és előrébb haladtam a szövegben, az iz-

64

SZÖRFÖZÉS galmam úgy szállt el. Jó volt látni a sok mosolygós arcot, ami azt tükrözte, hogy bíznak bennem. Másnap életbe lép a kampány csend, és a szavazás. A szavazáson, a diákigazgató jelöltek szavazó urnával körbe járják az iskolát, és gyűjtik a tanulók és tanárok szavazatait. A szavazás után jön a számlálás. Torokszorító érzés volt, amikor a szavazatokat számoltuk. Az én szavazataim következtek utoljára. Az „ellenfeleim” között csak kettő volt a különbség (127, 129). Féltem, hogy végül majd nekem lesz a legkevesebb. Nagyon izgultam. Győztem! Győztünk! Amikor a szavazás után közzé tettük az eredményt, az osztályom örömsikítását szerintem mindenhol hallani lehetett, ami nagyon boldoggá tett. Amikor találkoztam velük, mindenki a nyakamba ugrott és gratulált. Én nem győztem megköszönni nekik azt a sok segítséget, amivel támogattak a kampány ideje alatt. A folyosón sok mosolygós, kedves arcot láttam, rengetegen gratuláltak, és igazi öröm csillogott a szemükben, ez megint csak jól esett. Persze volt, aki nem örült annak, hogy nyertünk, de ez nem szegte kedvem… A nyerés után jött a szervezőmunka, a diáknap programjainak pontos kidolgozása. Számtalan időbeosztás, programlap és egyéb papír lógott mindenhonnan a táskánkból. Minden percben volt valamilyen feladatunk. Elérkezett a diáknap. 7: 50-kor, ünnepélyes keretek között megtörténik a kulcsátadás. Az iskola kulcsát az igazgatóhelyettes nénitől kaptam meg. Mikor átvettem a kulcsot, megköszöntem, és mondtam egy rövid kis szöveget, ami főleg a programokról szólt. Mint diákigazgatónak, feladatom volt az irodai munka elvégzése, telefonok, és az iskola egész napi munkájának az irányítása. Ezekben segítségemre voltak a helyetteseim, akik a két másik osztály diákigazgató-jelöltjei voltak: 8.a Debreczeni Attila, 8.c Kecsmár Alexandra. Rendezőtársammal, Kovács Dórával ellenőriztük a forgószínpadok helyszíneit. Miközben figyeltük a diákokat, sok olyat látunk, akik na-

65

SZÖRFÖZÉS gyon élvezték a programunkat. Főleg az alsósok és az ötödik osztályosok tudták beleélni magukat az általunk kitalált történetbe. Az irodai munka - mert ugye az iskola ügyeit is a diákigazgatónak, és helyetteseinek kellett végezni - ugyancsak nagy kihívásokat jelentett. A telefonokat elintézni, egy-egy különleges feladat elvégzése, és a diáknap szervezése volt a fő munka. Számomra nagy kihívás volt mindenre odafigyelni, hogy mindenkit jó információval lássak el, nagy felelősséggel jár, mert egy rossz tanács valamilyen nagyon fontos ügyben, nagy gondokat vonhat maga után. Ezért kell megfontoltan és ésszerűen megoldani a feladatokat.

Még ha csak két napig is, de örültem, hogy én lehettem az iskola igazgatója. Nagy felelősség volt számomra, de remélem sikerült helytállnom. Köszönöm Vámosi Jánosnénak, Zsuzsa néninek (az osztályfőnökünknek), Kovács Dórának és az osztályom többi tagjának az együttműködést, valamint azt az élményt, hogy diákigazgató lehettem. Nélkülük nem sikerült volna. Végül, de nem utolsó sorban, nem feledkezhetünk meg a másik két nyolcadik osztály tanulóiról, osztályfőnökeikről (8. a Hám István, 8. c Gicziné Ruszinkó Tünde), akik elvállalták az állomások vezetését, és munkájukkal megkönnyítették a feladatunkat. Koós Olivér 8. b 66

SZÖRFÖZÉS

A Diáknap forgatókönyve Április 12.- Csütörtök 7. 50 - Kulcsátadás 8. 00 - 12. 00 - Fordított nap - Diákok tanítanak megbeszélés alapján 14. 00 – 15. 00 - Tanár diák röplabdameccs Æ Tanári győzelem 15. 00 - 16. 00 1. Honfoglaló (em.17) - kvízjáték 2. Tánc (kistornaterem, alagsor) - tanulási lehetőség, gimnasztika, szórakozás

Április 13. - PÉNTEK Hagyományos program: 7. 00 Felsős József Attila futás 7. 30 Alsós J. A. Futás Alsós program: Alsósok 8. 30-kor kezdenek A történetük gyémántlopás, amit fel kell deríteniük ezekkel a "kiképzési" lehetőségekkel. Minden állomás végén (kivéve gólyaláb) titkosírásos üzenetet kapnak. Ezeket miután megfejtették, a menetlevélen lévő kérdésekre kell válaszolniuk. 1. állomás: Helyszínelés - különböző tárgyakat kell megtalálniuk, és utána titkosírásos üzenetet kapnak, aminek majd egy másik állomáson kapják meg a megoldását 2. állomás: Táska - Az udvaron elrejtünk táskákat, ezeket szintén meg kell találniuk. Bennük kis papír van, tárgyak, eszközök nevével (olaj, cumisüveg, pogácsa, tojás, porcukor rozs...stb.) Ezekből különböző recepteket, ételeket kell összeállítaniuk (szóban) titkosírásos üzenettel. 3. állomás Fantomkép - képek összeállítása, a történetben szereplő személyekről.

67

SZÖRFÖZÉS 4. állomás Akció-pálya - Egy akadálypályán kell végigfutni, kúszni 5. állomás Titkosírás - Itt egy kis előadásban, játékban vesznek részt, ami a titkosírás történetéről, hasznáról szól, és ők is írnak így szöveget, valamint itt kapják meg a titkosírásos üzenet megoldó kulcsát 6. állomás Ékszerüzlet - Egy ékszerüzlet lekicsinyített mását hozzuk létre. Egy újságból (Ékszerek Világa) - szövegértés gyanánt kérdésekre kell válaszolni - ez azt is teszteli mennyire, emlékeznek a történetre, valamint egy kis beszélgetés, anyagismeret az aranyról, az ezüstről és a gyémántról. 7. állomás F. B. - ÁLLJ! - Ügyességi, játékos feladat. Biztonsági kártyát kell csinálniuk (ragasztó, olló, papír, képek...) Hangfelismerés : Egy CD-ről különböző hangokat kell felismerniük. Mennél többet tudnak, annál több pontot érnek el. 8. állomás A Maharáni Szíve - Újra felelevenítjük az ellopott gyémánt történetét, valamint egy alsósoknak könnyen megoldható, elbeszélgetős játék 9. állomás Gólyaláb és Lufis darts - Egyszerű, testmozgató feladat. Két csoportja bontjuk az osztályokat, az egyik lufis dartsot játszik levezetésképp, míg a másik gólyalábazni próbál. FELSŐSÖKNEK: A történetüket majd nekik kell összeállítaniuk a talált nyomokból. Azt díjazzuk, kinek lett ötletesebb a nyomozási „végterméke". Rőtfi Leó halálára, valamint a boncnok, Péri Kata rejtélyére kell megoldást találniuk. 1. Zöld Zug Botanikus kert - A bűntény helyszíneinek megismerése, szereplők felsorakoztatása - Hërek levele! - Biológiai agytorna - növények - Helyszínrajz-készítés - Az alapkarakterek megismerése

68

SZÖRFÖZÉS 2. Edzőterem és kiképzőközpont - Informatikai központ - Az egyik csapat a kondiban verseng a pontokért és információért - A másik meg próbálja fejteni a Piros Hetes üzenetét! 1 életrajz, lista kik voltak benne a "Piros hetesben" 3. Kihallgató szoba - Angéla lakása ill. telefonja - Mimót kell kikérdezni: Lehetséges kérdések, válaszok lásd később - Az üzenet rögzítő lehallgatása - Serena! Itt lehet őt is kikérdezni! - Tabujáték, tanárok „aranyköpései" (3 életrajz) 4. Méreg-központ (ebédlő) - A méreg versike kitalálása - Levél Olitól - Kémiai fejtörők! (2 Életrajz) 5. Coffé’s Gate - „Süti-evészet” - a sütiben szöveg van, amit össze kell állítaniuk (4 db szereplőéletrajz) 6. A boncmester helyszíne - Higiénia mesterfokon kérdőív - Egy tűzpárbaj nyomai a falon! - Levél a boncnok táskájában! - Arnolfiny süti-blokkja

Gicziné Ruszinkó Tünde DÖK segítő tanár Koós Olivér diákigazgató

69

SZÖRFÖZÉS

Föld napja Iskolánkban, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetben már több mint egy évtizedes hagyományokra tekint vissza a Föld napi rendezvény. Mint minden évben, most is lázas készülődésben teltek az áprilisi hétfőt megelőző napok. Az osztályok között palánta-gyűjtő versenyt hirdettünk, melynek eredményeképpen közel 400 egynyári növényt ültethettünk az iskola előkertjébe és az udvaron kialakított virágoskertbe. A felső- és alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaiknak megfelelően különféle programokon vettek részt. A fákról, madarakról szóló verses, vetítéssel kísért műsorral nyitottuk meg a programot. Az alsó tagozatos gyerekek tanítójuk irányításával egy előre választott madárról és fáról készítettek rajzos, szöveges ismertető plakátot, melyeket az iskola folyosóin helyeztek el. Ezen kívül a legkisebbek állatokról, növényekről szóló verseket, dalokat, meséket, a 3-4. osztályosok közmondásokat, szólásokat gyűjtöttek, valamint természetvédelmi totót töltöttek ki. A felső tagozat kiscsoportos formában, forgó színpados rendszerben vett részt a programokon. Előzetes feladatként menetlevelet készítettek, amelyen az állomásokon szerzett pontszámokat gyűjtötték. A csapatok előzetes beosztás alapján 10 állomáson, különböző műveltségterületeken bővítették ismereteiket a fáról.

70

SZÖRFÖZÉS A „Fa és a fizika” állomáson kísérleteket végeztek a nedves és száraz fa áramvezető képességével, rugalmasságával kapcsolatban. A „Fák a történelemben” állomáson híres történelmi fákkal ismerkedhettek meg, a „Fa és a sport” állomáson fatuskókból kialakított „mocsáron” keltek át, ill. gólyalábon egyensúlyoztak a bátor jelentkezők. A „Fa a matematikában” állomáson gyufaszálakból kirakott logikai feladatokat és fával, fotoszintézissel kapcsolatos feladatokat oldottak meg. Egy másik helyszínen „A büszke fa” című színdarab felolvasását tartották rögtönzött szereposztással. A „Fa és a technika” helyszínén virágkaró faragást, festést végeztek. A „Fa és művészetek” keretében a csapatok osztályfát készítettek, miután híres festményekkel ismerkedtek meg, végül fákról szóló dalokat énekeltek.

A program zárásaként másnap eredményhirdetést tartottunk, ahol a legtöbb pontot elért osztályok vehették át az iskola alapítványa által felajánlott ajándékokat. Folytatás májusban, a Madarak és fák napján. Sauterné Hampel Viktória tanító, környezetvédelmi szakkör vezetője

71

SZÖRFÖZÉS

Egyszer volt, hol nem volt… Mindannyian, akik gyerekekkel foglalkozunk, szorgalmazzuk a meseolvasást, a mesehallgatást. Sajnos, egyre több gyerek nő fel anélkül, hogy rendszeresen olvasna, vagy hallgatna mesét. Pedig a mese az ébredező gyermeki lélek első tápláléka, a lélek orvosa. A jó mesékkel nemes érzelmeket, jó elhatározásokat ébreszthetünk a gyerekekben. Fejlesztjük szépérzéküket, gyarapítjuk szókincsüket és egyengetjük útjukat az irodalom befogadására. Ezeknek a céloknak az érdekében szerveztünk kerületi versenyt a 2. osztályosoknak. A tanulóknak 7 közismert Benedek Elek mesefeldolgozást kellett elolvasniuk, és előzetes benevezési feladatként „Az én mesekönyvem” meseillusztrációt elkészíteni. A versenyhez kapcsolódóan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár támogatása révén a versenyben résztvevők „A mesélő vasaló” című interaktív meseelőadáson vettek részt a XX/2. Bíró Mihály utcai könyvtárban. Kontha Nelli, színésznő élvezetes, gyermeknek szóló előadásában a látott és hallott információk is a verseny anyagát képezték. A benevező 10 általános iskola három fős csapata között első helyen a Hajós, második helyen a József Attila, harmadik helyen a Lázár iskola csapata végzett. A versenyen résztvevők a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium szíves vendéglátását élvezhették. A csapatok felkészültsége, a meserészletek dramatizálása, az elkészült meseillusztrációk sokszínű kreatív ötletei komoly előzetes munkát igényeltek a gyerekektől és a felkészítő tanítóktól. Mind a 10 csapat munkáját köszönöm.

Verőcei Gáborné szaktanácsadó

72

SZÖRFÖZÉS

OLVASS VELÜNK! A NAGY KÖNYV 100 LEGNÉPSZERŰBB REGÉNYÉBŐL” Intézetünk szervezte a 2006-2007-es tanévben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott „Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből” című országos levelező versenyt, melyre 372 három fős csapat nevezett (1116 tanuló). Óriási lelkesedéssel oldották meg a diákok a három forduló izgalmasan nehéz feladatait, melyek Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Dumas: A három testőr és Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényeinek értő olvasásán alapult. A Tátra Téri Általános Iskolából (1205 Tátra tér 1.) indult az „Olvass velünk” verseny, melyet 2002-2006 között sikerrel szerveztek. A jó hagyományt Intézetünk viszi tovább Rimóczi Andrea magyartanár közreműködésével, aki a feladatok kitalálója, a szövegértési feladatlapok összeállításának mestere. 2007. május 14-én a Csili Művelődési Központ Bubik István Színháztermében a 372 csapatból - a verseny kiírása szerint – az a 12 mérhette össze tudását, akik a fordulókban a legtöbb pontot gyűjtötték. A verseny döntőjének fővédnökségét dr. Hiller István, Oktatási és Kulturális Miniszter, kerületünk országgyűlési képviselője, védnökségét pedig Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere, országgyűlési képviselője vállalta. A zsűri tagjai nagyon szoros kapcsolatban vannak vagy voltak a pedagógiával, minden zsűritag pesterzsébeti pedagógus volt, illetve jelenleg is gyakorolja ezt a hivatást. A zsűri elnöki tisztét Komoróczy László, a kerület oktatásáért felelős alpolgármestere töltötte be. A zsűri munkájában Kökény Sándorné, Pesterzsébet Díszpolgára, Ferenczi Mária, magyartanár, Pesterzsébet Gyermekeiért díjas pedagógus, Forgács Anna, a Tátra Téri Általános Iskola igazgatója, valamint Majoros József, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője vett részt. A több mint két órás versenyen szövegértelmezési, információvisszakeresési, kommunikációs, transzformációs, logikai műveletek

73

SZÖRFÖZÉS egyaránt szerepeltek, melyek a szöveggel való bánni tudás magas fokát igényelték és követelték a diákoktól, akik nagyszerűen megbirkóztak a nehéz feladatokkal. A Csili Étteremben elfogyasztott közös ebédet követően az eredményhirdetés minden csapat számára meglepetéseket tartogatott: gazdag ajándékcsomagokkal térhettek haza, melyeket a támogatóknak ezúton is megköszönünk: -

Oktatási és Kulturális Minisztérium Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft. Magvető Kiadó Pesterzsébeti Múzeum Pesterzsébeti Művészeti Stúdió Csili Művelődési Központ Lizzy Card Papír Kft. Experidance Produkció

Az első helyezett csapat fődíja egy balatoni hétvége júniusban, melyre felkészítő tanárukkal együtt utazhatnak. Reméljük, hogy az olvasási kedv jövőre is legalább annyi diákot késztet majd arra, hogy a 2007-2008-as tanévben ugyanolyan lelkesen olvasson és vegyen részt a vetélkedőn, mint az az 1116 tanuló, aki ebben a tanévben minden fordulóban bebizonyította rátermettségét! dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

74

SZÖRFÖZÉS

Az országos verseny döntőjének végeredménye I.

II. II. IV. V.

„50 cent múzsái” csapat Budapest, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola „Sorolók” csapat Regöly - Tamási Würtz Ádám Tagiskola „Szécsényi csillagok” csapat Szécsény, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium „Huncut fruskák” csapat Püspökladány, Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára „Könyvmolyok” csapat Sopronkövesd, Általános Iskola

Palotás Petra, Müller Barbara, Fehér Vanda Felkészítő tanár: Dr. Magyarné Ulrich Zsuzsanna Barkóczy Tímea, Pekoli Miklós, Hegedűs Orsolya Felkészítő tanár: Benkőné Nyírő Judit László Gabriella, Oláh Ágnes, Tőzsér Dóra Felkészítő tanár: Végh Gáborné Borbély Zsuzsanna, Fekete Csilla Felkészítő: Mészáros Eszter

Ivánkovics Patrícia, Csigó Natasa, Horváth Miklós Felkészítő tanár: Szőke Katalin VI. „Bocskais bölcs baglyok” Erdős Fruzsina, Jámbor Anna, csapat Nagy Felícia Hajdúnánás, Bocskai István Felkészítő tanár: Labanczné Fekete Általános Iskola Mariann VII. „A betű őrei” csapat Marin Zsófia, Matta Beatrix, Kazincbarcika, Ádám Jenő Szögedi Helga Központi Általános Iskola Felkészítő tanár: Haraszti Istvánné VIII. „Vigyázz, kész, olvass!” csapat Benedek Csilla, Gyenge Viktória, Budapest, Lázár Vilmos Monoki Rebeka Általános Iskola Felkészítő tanár: Botosné Major Zsuzsanna Bártfai Anna, Kelemen Kitti, IX. „Ábel testvérei” csapat Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Sóvágó Kinga Ferenc Általános Iskola Felkészítő tanár: Kovácsné Komáromi Éva X. „Lelkes lányok” csapat Félegyházi Nikolett, Vincze Stella, Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Zombori Éva Ferenc Általános Iskola Felkészítő tanár: Dombiné Szegedi Erika

75

SZÖRFÖZÉS

XI. XI.

„Betűfalók” csapat Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola „A három könyvőr” csapat Hajdúnánás, II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola

Deák Péter, Kovács Tímea, Uzonyi Anita, Felkészítő tanár: Dombiné Szegedi Erika Borbás Katinka, Korsós András, Safranka László Felkészítő tanár: Tóth Lajos Attiláné

(A teljes végeredmény a www.pepint.hu honlapon olvasható.)

76

AJÁNLÁS

A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet szakkönyvtárának gyarapodási jegyzéke Teljesítmény? Értékelés? A pedagógusok teljesítmény értékelésének szempontjai és rendje. Bp., FPI, 2007 Teljesítmény? Értékelés?: Oktatási vezetők teljesítmény értékelése, és javaslatok a vezetői pályázatok készítése (kiegészítés). Bp., FPI, 2007 Dr. Barsi Ernő: Kisalföldi gyermekjáték- dalok és mondókák. Győr, Magyar Kultúra Benedict, Helen: Csak okosan! Önvédelem kamaszoknak. Bp., NANE Egyesület , 2004 Dr. Tálné dr. Molnár Erika: KJT. Szeged, IT Stúdió, 2007 De Montalembert, Charles: Árpád- házi Szent Erzsébet élete Bp., Új Ember Kiadó, 2006 Csiffáry Tamás: Mátyás Király. Bp., Fix Kiadó, 2005 Bevezetés a pedagógiába: Szöveggyűjtemény. Bp., Eötvös, 1996 Comenius: Didactica Magna. Pécs, Halász és fiai, 1992 Kurucz Rózsa: Az első magyar óvóképző 1837-1843. Szekszárd: Babits Kiadó, 2002 Mönks, Franz J.; Knoers, Alphons M. P.: Fejlődéslélektan. Bp., Urbis, 2004 Dr. Takács Bernadett: Gyermek- Játék- Terápia: Az interaktív játék módszere. Bp., Okker, 2001 Meleg Csilla: Az iskola időarcai. Bp. - Pécs: Dialóg Campus, 2006 Szántai Lajos: A két hollós: Mátyás király és a Pálos Rend (Új Forrás Könyvek 1.) J. Horváth Tamás; Szabó Irén: Magyarország virága: 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről (Középkori Keresztény Írók 3.). Bp., Szent István Társulat, 2006 Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Bp., Timp Kiadó, 2003 A Mediáció: A közvetítői tevékenység. Budapest, HVG Kft., 2006 Kósáné, Ormai Vera; Horányi Annabella: Mi, pedagógusok: Kérdések önmagunkhoz. Budapest, Flaccus, 2006

77

AJÁNLÁS Ollé János; Szivák Judit: MÓD-SZER-TÁR (DVD MELLÉKLETTEL): Módszertani tanulságok gyakorlati kézikönyve pedagógusoknak. Bp., Okker, 2006 Benedek Elek: Nagy Magyarok élete II. Bp., Holnap, 1997 Eörsi Mátyás; Ábrahám Zita: Pereskedni rossz!: Mediáció: a szelíd konfliktuskezelés. Budapest, Minerva Evans , Patrícia: Szavakkal verve: Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban. Bp., Háttér- NANE, 2004 Harsányi Lajos: A Szent asszony: Magyarországi Szent Erzsébet életregénye. Budapest, Szent István Társulat, 2006 Zrínszky László: Tájékozódás, tanulás, tudás . Bp., Urbis, 2007 Rangáné Lovas Ágnes: Történetek Mátyás Király udvarából. Bp., Sifi Reklám Kft, Molnár Gyöngyvér: Tudástranszfer és komplex problémamegoldás. Bp., Műszaki, 2006 A kritikai gondolkodás fejlesztése: az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs, PTE, 2002 Dr. Barsi Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon Győr, Hazánk Könyvkiadó Kft, 2003 Tatarek Gáborné könyvtári asszisztens

78

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.

Felelős kiadó: Főszerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Bondor Mária

Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné Verőcei Gáborné Ajánlás: Tatarek Gáborné Terjesztés: Molnár Márk

Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71