Magyaroszági Piackutatás

Projekt címe:

Mentális térképező algoritmusok kifejlesztése Vyvinutie algoritmov mentálneho mapovania

Magyaroszági Piackutatás 2015.

Készült

Budapesti CORVINUS Egyetem megbízásából

Készítette

VoiceMaster Kft.

Magyarországi Piackutatás

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................. 4 Feladat ............................................................................................................................................... 4 Interjú sorozat ................................................................................................................................... 4 Kérdőíves kutatás............................................................................................................................. 6 INTERJÚ SOROZAT ........................................................................................................................... 9 Mélyinterjú sorozat készítés módszertana ................................................................................... 9 Elméleti háttér ............................................................................................................................... 9 A mélyinterjú készítés technikája ............................................................................................... 9 Alkalmazott módszertan ............................................................................................................ 12 1. Tématerület: Piackutatás .......................................................................................................... 15 Interjú – Tudományos kutató, piackutatói tapasztalatokkal ................................................. 15 Interjú - Tudományos- és piackutató ....................................................................................... 16 Interjú – Professzionális piackutató ......................................................................................... 18 Interjú – Szakértő, kutató .......................................................................................................... 20 Interjú – Megrendelő .................................................................................................................. 22 2. Tématerület: Határon átnyúló fejlesztés................................................................................. 24 Interjú – Irányító Hatósági munkatárs ..................................................................................... 24 Interjú – Közös Szakmai Titkársági munkatárs ..................................................................... 26 Interjú – Programtervező szakértő .......................................................................................... 28 Interjú – EGTC és CBC szakértő ............................................................................................. 30 Interjú – Projekt szakértő .......................................................................................................... 31 3. Tématerület: Településrendezés és tervezés ....................................................................... 34 Interjú – Polgármester ............................................................................................................... 34 Interjú – Főépítész ..................................................................................................................... 36 Interjú – Településtervező (mérnök)........................................................................................ 37 Interjú – Urbanista ...................................................................................................................... 38 Interjú – Fejlesztési (projekt) szakértő .................................................................................... 40 4. Tématerület: Térség és területfejlesztés ................................................................................ 43 Interjú – Intézményvezető ......................................................................................................... 43 Interjú – Kutató ........................................................................................................................... 44

1


Interjú – Kutatási és tervezési módszertani szakértő ........................................................... 46 Interjú –Tervező .......................................................................................................................... 48 Interjú – Területfejlesztési szakértő ......................................................................................... 49 KÉRDŐÍVES KUTATÁS.................................................................................................................... 52 Kérdőíves kutatás módszertana .................................................................................................. 52 Elméleti háttér ............................................................................................................................. 52 A kérdőíves kutatás technikája ................................................................................................ 52 Alkalmazott módszertan ............................................................................................................ 54 Adatelemzés ................................................................................................................................... 55 1.

Kérdés: Végzett-e már kérdőíves felmérést?................................................................. 55

2.

kérdés Végezte-e már az alább felsorolt Kérdőívezéshez kapcsolódó feladatokat? 56

3.

Kérdés Vett-e részt olyan kérdőívezésben, amely... .................................................... 57

4.

Kérdés: Használt-e már kérdőíves vizsgálatot az alábbi célokra: .............................. 58

5.

Kérdés: Milyen egyéb célra használt már kérdőíves vizsgálatot? .............................. 60

6.

Kérdés: Használta-e már az alábbi szoftvereket az elemzések során? .................... 61

7.

Kérdés: Milyen egyéb off-line statisztikai elemző szoftvereket használt már? ......... 62

8.

Kérdés: Használt-e már a felsorolt kérdőívezési módszerek valamelyikét? ............. 63

9.

Kérdés: Alkalmazta-e már az alábbi kérdéstípusokat kérdőívben? ........................... 64

10.

Kérdés: Milyen egyéb kérdéstípusokat alkalmazott már? ....................................... 65

11.

Kérdés: Használt-e már valamilyen kérdőívszerkesztő szoftvert? ......................... 65

12.

Kérdés: Használta-e már az alábbi kérdőívszerkesztő szoftvereket? ................... 66

13.

Kérdés: Milyen egyéb kérdőívszerkesztő szoftvert használt már?......................... 68

14. Kérdés: Közrejátszottak-e az alább felsorolt tényezők abban, hogy a megadott szoftver(eke)t használta? .......................................................................................................... 68 15. Kérdés: Milyen egyéb tényezők játszottak közre abban, hogy a megadott kérdőívszerkesztő szoftvereket használta? ........................................................................... 69 16.

kérdés: Hallott-e már korábban a rugalmas kérdőívezés módszeréről? ............... 70

17.

Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel. ............ 71

18. Kérdés: Hallott-e már korábban a mental mapping (mentális térképezés) módszeréről? .............................................................................................................................. 71 19.

Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel! ............ 72

20.

Kérdés: Nem ................................................................................................................... 72

21. kérdés: Életkor ..................................................................................................................... 73 21.

Kérdés: Mely egyeteme(ke)n, mely karon/karokon folytat tanulmányokat?.......... 73

2


22. Kérdés: Szívesen fogadunk a kérdőívvel vagy az érintett témával kapcsolatos bármilyen megjegyzést.............................................................................................................. 74 23. Kérdés Használna mentális térképezés módszerét alkalmazó programot, ha az ingyenesen elérhető lenne?...................................................................................................... 74 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 76 Interjúvázlat - Piackutatás ............................................................................................................. 76 Interjúvázlat - Határon átnyúló fejlesztés.................................................................................... 76 Interjúvázlat - Településrendezés és – fejlesztés ..................................................................... 76 Interjúvázlat - Terület- és térségfejlesztés.................................................................................. 77 Kérdőív ............................................................................................................................................. 78

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Feladat A megrendelő Budapesti Corvinus Egyetem két partnerével az Interregó Fórum Egyesülettel és a szlovákiai Samorin RRA-val a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósíja meg a „Mentális térképező algoritmusok kifejlesztése” című, HUSK/1101/1.2.1 azonosító számú projektet. A projekt célja a mentáis térképezési kutatási módszertan szoftveresítése: az online MMAP szofver lefejlesztése és az alkalmzott kutatói szakmai körben a piaci bevezetés teljeskörű elkőkészítése. Megrendelő a feladat egyeztetés során négy elsődleges felhasználási tématerületet határozott meg, ahol a a szoftvert bevezetni kívánja: -

Piackutatás Határon átnyúló fejlesztés Településrendezés és – fejlesztés Terület- és térségfejlesztés

Megrendelővel kötött vállalkozói szerződés értelmében feladatunk magyarországi piackutatás teljeskörű lebonyolítása a mentális térképezés mint módszertan és annak szoftveresített megoldásának a fenti négy tématerületre, mint elsődleges alkalmazási célterületre vonatkozóan. A piackutatás módszertani kereteire vonatkozóan 20 fős szakértői interjúsorozat, valamint 200 fős kérdőíves kutatás került meghatározásra. Interjú sorozat Az interjúsorozat a fenti négy tématerületen különböző típusú interjú alanyokkal készült, így nem az interjúk összehasonlíthatósága, hanem az információgazdag és árnyalat eredmények elérése volt a cél. A kutatás zárótanulmányába az összesen 20 interjúalanyal folytatott beszélgetések fő megállapításait rögzítettük, melyeket tématerületenként az alábbiak szerint összesíthetünk: Piackutatás: -

-

Térbeli vizsgálatok: Nincs külön módszertan a térbeli kérdések kutatására. A területi lehatárolás szerinti statisztikai adatokat dolgoznak fel, illetve adott területen folytatnak kérdőíves felméréseket. Szoftver használat: Kérdőívszerkesztő szoftverek használata elterjedt, saját fejlesztésű célszoftverek, és kompakt piaci szoftvercsomagok egyaránt használatban vannak Adatelemzésre az excel mellett a statisztikai szoftvereket (SPSS, STATA) használnak.

4


-

-

Innovációs attitűd: A vállalatok számára a piaci igények és trendek minél tökéletesebb megértése és megismerése alapvető szempont, ezért a hatékony kutatási eszközök módszertanok keresettek. Megfelelő specializációval, illetve speciális tudással, piacismerettel a kis piackutató cégek is elérhetnek nemzetközi sikereket. Piaci potenciál: A piackutatásban a megrendelői körben a vállalati szereplők a dominánsak, de a közintézményi megrendelések is számottevő részt képviselnek. Minthogy a piackutatás jelentős mértékben járul hozzá adott termék, vagy szolgáltatás profitábilitásához ezért a hatékony eszközökre mindig van fizetőképes kereslet.

Terület- és térségfejlesztés: -

-

-

-

Térbeli vizsgálatok: A területi statisztikák elemzésén alapul, interjú sorozattal és fókuszcsoportos interjúkkal árnyalva a számszaki eredményeket. a kérdőíves kutatások kevéssé jellemzőek. Szoftver használat: A térbeli vizsgálatokra és tervezésre a GIS rendszerek nagyon jó eredményeket mutatnak, ennek ellenére használatuk Magyarországon nem terjedt el. Speciális célszoftvereket a standard office alkalmazásokon kívül nem alkalmaznak. Innovációs attitűd: A módszertani szabadság ellenére a bevett kutatási tervezési módszertanok lassan változnak. Inkább csak a jogi szabályozás követése jellemző. Piaci potenciál: A közigazgatási struktúrához illeszkedő intézmények jellemzően saját költségvetésükből, a társuláson alapuló szervezetek sokszor pályázati forrásokból finanszírozzák fejlesztési terveik elkészítését.

Településrendezés és fejlesztés: -

-

-

-

Térbeli vizsgálatok: Jogszabály határozza meg a minimális tartalmat, módszertani előírás nélkül. Települési és településrész szintű statisztikai adatok elemzése, interjúsorozat, fókuszcsoport és opcionálisan kérdőíves kutatás jelentik a tipikus eszköztárat Szoftver használat: A GIS rendszerek település szintű használata Magyarországon nem terjedt el. Speciális célszoftvereket a standard office alkalmazásokon kívül nem alkalmaznak. Innovációs attitűd: A rendszer felülről vezérelt, vagyis az európai uniós irányelvek és hazai jogszabályi előírások határozzák meg az innovációs folyamatokat. Pozitív ösztönzőt jelentenek az európai uniós források. Az integrált szemléletű fejlesztés politika pozitív folyamatokat indított el. Piaci potenciál: A több mint 3000 hazai települési önkormányzat alapfeladatai közé tartozik a rendezés és fejlesztés. Ennek tervezési feladatait jellemzően az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell finanszíroznia.

Határon átnyúló fejlesztés:

5


-

-

-

-

Térbeli vizsgálatok: Területi statisztikai adatok elemzése jelenti az alapját a tervezésnek, illetve a fejlesztési tevékenység értékelésének. A statisztikák részben a nemzeti statisztikai hivataloktól, részben saját adatgyűjtési rendszerből, részben a területileg illetékes közintézményektől, illetve köztulajdonban álló vállalatoktól származnak. Szoftver használat: A vizsgálati módszertan nem teszi indokolttá speciális statisztikai szoftverek alkalmazását. Szoftver oldalon a végrehajtást támogató monitoring és információs rendszer jelenti a speciális IT eszközt. Innovációs attitűd: A rendszer felülről vezérelt, vagyis az európai uniós politikák változását követi, ez azt jelenti, hogy módszertanilag 7 éves ciklusokban történik a megújulása. A fejlődés irányát tekintve várhatóan a következő tervezési időszakban már nagyobb szerepe lesz az aggregát statisztikai adatokon túlmutató, a társadalmi-gazdasági kohéziót mérni képes célzott kutatásoknak. Piaci potenciál: A kutatás két szinten (projekt, program) történhet a határon átnyúló fejlesztésekhez kapcsolódóan. Program szinten a „technical assistance” költségvetési sor, projekt szinten pedig a pályázati útmutatókban megadott feltételek szerinti mértékben a projekt költségvetés biztosíthatja a szükséges forrásokat.

Kérdőíves kutatás A kérdőíves kutatás célja a kérdőíves kutatási jártasság, illetve a kapcsolódó szoftveres tapasztalatok felmérése. Az eredmények egyrészt a szoftverfejlesztés finom hangolásához, teszteléséhez, illetve a futó projektbe már nem integrálható további felhasználói igények a szoftver továbbfejlesztéséhez adnak támpontokat, másrészt a szoftver piacravezetését támogatják.Ez utóbbi felhasználási területen az integrált piacrajutási stratégia, illetve a CAPI-CATI megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásához biztosít információkat. Kérdőívezési tapasztalatok – szakmai jártasság értékelésére A megkérdezett fiatal, kérdőíves kutatásokkal foglalkozó szakemberek jellemzően a komoly módszertani felkészültséget igénylő feladatok (kérdőívszerkesztés, elemzés, tanulmányírás) terén rendelkeznek munkatapasztalttal a kérdőíves kutatásokat illetően. A kérdőíves kutatás számukra az adatgyűjtés egy kézenfekvő módja akár az egyetemi tanulmányok során készült dolgozatok, szakdolgozatokat illetően, akár a munkában és az alkalmazott kutatásokban. A megkérdezettek több mint háromnegyede számára az excel, azonbelül az összes válaszoló több mint fele számára az SPSS is az adatok elemzésére használt szoftver. A két szoftver említésének gyakorisága jól mutatja, hogy milyen szintű elemzéseket végeznek a válaszadók illetve hogy mely programokkal való kompatibilitás az elvárt egy olyan adatfelvételi szoftvertől, mint amilyen az online MMAP szoftver is.

6


Az alkalmazott kérdőíves adatfelvételi módokat tekintve a válaszadók leginkább papíralapú és az online kérdőívezést említették első két helyen gyakorlatilag azonos arányban. Amennyiben azonban figyelembe vesszük az egyéb IT eszköz alapú lekérdezéseket is – mint pl.: okostelefonos, táblagépes, számítógépes önkitöltős, számítógépes kérdező biztosos – akkor már egyértelműen megállapítható a szoftveresített kérdőívek preferáltsága. Mindazonáltal az online MMAP szoftver adatfelvételi módjainak kidolgozása során a PAPI, azaz a papír alapú technikát is célszerű integrálni. a CAPI és CATI mellett. Kérdőív szerkesztő- és elemző szoftverek használata – szoftveresítési szint értékelésére és a referencia szoftverek azonosítására Kérdőív szerkesztőt szoftvert a megkérdezettek kevesebb, mint fele használt már. Tekintve hogy a kérdőívek lekérdezésében a papír alapú és az online gyakorlatilag azonos mértékben a leggyakoribb adatfelvételi mód ez nem is annyira meglepő. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szövegszerkesztők már nagyon jó sablonokat tartalmaznak erre a célra. Az online kérdőívek közül magasan a legnépszerűbb a google form, azt követi fele annyi említések a survey monkey, illetve harmadikként az előzőhöz képest megint csak fele annyira népszerű hazai fejlesztésű kerdoivem.hu. A spontán említéseknél valamilyen szempontból speciális (felhasználási terület, OP rendszer, nyílt forráskód…stb.) szoftvereket soroltak fel. Az online MMAP szoftver fejlesztésében tehát a felhasználói felület kialakítását, funkciótervezését tekintve a fenti három szoftver tekinthető referencia pontnak. Szoftverválasztási szempontok tapasztalatok – döntési minták azonosítása Egy adott feladatmegoldásához szükséges szoftver kiválasztásában, illetve konkrétan az online kérdőívszerkesztő kiválasztásában a válaszadók a „kezelhetőséget” jelölték meg mint legfontosabb szempontot és csak másodlagos volt az ár mint döntési tényező. A válaszokból az is egyértelműen kitűnik, hogy a szisztematikus mérlegelés sem tekinthető tipikus döntési mintának, sokkal inkább dominánsak az olyan választások amiket mások ajánlása, vagy korábbi felhasználói tapasztalatok alapoznak meg, sőt még a trendekhez igazodó viselkedést is többen említették. Ez alapján az online MMAP szoftver piaci bevezetésében célszerű prioritásként kezelni a felsőoktatásban való jelenlétet formális és informális képzési programokkal. Innovatív módszerek alkalmazása – innovációs attitűd értékelése, illetve konkrétan a mentális térképezés mint innovatív módszertan ismertségének felmérése Az innovációhoz, illetve konkrétan a kutatás módszertani innovációkhoz való viszonyulást újszerű kutatási eszközök ismertségén mértük. Mindkét esetben jóval kevesebb mint a fele válaszolt igennel a megkérdezetteknek, viszont döntően az egyetemi tanulmányokat említették „tájékozódási pontként”.

7


Jellemzően az egyetemi tanulmányok során találkozik a szakemberek nagy része a kutatás módszertani irányzatok és eszközök legszélesebb spektrumával, mind az adatgyűjtés, mind az adatelemzést tekintve. Azt követően a választott szakterület fókuszában álló módszertanok terén jelentkező innovációkat követi, olyan figyelemmel, hogy az beépül az alkalmazott eszköz tárába. Ez alapján az előző pontban javasoltakkal azonos módon úgy gondoljuk, hogy az online MMAP szoftver piaci bevezetésében célszerű prioritásként kezelni a felsőoktatásban való jelenlétet formális és informális képzési programokkal. Ezentúl menően pedig szakterületi alapon érdemes célzottan a kutatóknak bemutatni a szoftvert és annak konkrét alkalmazási lehetőségeit.

8


INTERJÚ SOROZAT Mélyinterjú sorozat készítés módszertana Elméleti háttér A mélyinterjú, kvalitatív kutatási módszer, ami a feltáró jellegű kutatások egyik alapvető eszköze. Piackutatásokban jellemzően az adott kutatási tématerület átfogó megismerését, megértését, leírását szolgálja. Az interjú, mint kutatástechnikai eszköz a kutatás megalapozó szakaszában jelenségek, trendek megragadásában, attitűdök megismerésében, vélemények és gondolkodási minták megértésében, illetve végeredményként a hipotézisek megfogalmazásában segíti a kutatót. Bár számszerűsíthető válaszok esetében az interjúk részben statisztikai eszközökkel is feldolgozhatók, az elemzések azonban ebben az esetben sem alkalmasak eredmények igazolására, bizonyítására. Somásan fogalmazva az interjú, mint kutatási eszköz érvényessége magas, megbízhatósága alacsony. Az interjú két vagy több ember beszélgetését jelenti, melynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat nyerjenek egy meghatározott témakörben. Az interjú széleskörűen elterjedt technika, amelyet gyakran alkalmaznak például a tudományos kutatásban (pl. szociológiai mélyinterjú), a médiában, a piackutatásban vagy a munkaerő kiválasztásban. Az interjús szituáció – a mélyinterjú – a kérdezett és a kérdező közötti interakciónak tekinthető. Bár alapvetően a kérdező irányíthatja a beszélgetést, a megkérdezettnek szintén nagy befolyása van annak alakulására. A rugalmasság a technika egyik sajátossága: a kérdezőnek van egy elképzelése arról, hogy mire kíváncsi, ezzel kapcsolatban előre megfogalmaz bizonyos kérdéseket, vagy kérdéscsoportokat, de az interjú során ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérhet. A mélyinterjú készítés technikája Az interjúk készítésénél két alapvető szempont áll szemben egymással: az interjú során nyert információk árnyaltsága és feldolgozhatósága. Eszerint az interjú a következő két alaptípus, illetve ezek valamiféle átmenete lehet: •

Strukturálatlan interjú: az interjú alanya kötetlenül kifejtheti nézeteit az adott témakörben. Lehetővé teszi, hogy az interjúalany árnyaltan és információkban gazdagon kifejezze nézeteit, ám megnehezíti az egyes interjúk összehasonlíthatóságát.

•

Strukturált interjú: az interjú alanya előre meghatározott kérdésekre, meghatározott keretek között válaszolhat. Lehetővé teszi az egyes interjúk összehasonlítását, ám szűkíti az interjúalany önkifejezési lehetőségeit és így az információgazdagságot.

9


Tapasztalat szerint a mélyinterjú egyszerre strukturált, illetve strukturálatlan jellegű. Gyakori, hogy az interjúzó kutató nem tervezi meg pontosan a kérdések pontos sorrendjét, sőt konkrét megfogalmazását sem. A mélyinterjú gyakorlata megköveteli a személyes jelenlététet, sőt az interakció során ennél többet, személyes érdeklődését is a téma és a személy iránt, miközben általában lehetőséget teremt arra, hogy az interjúalany saját szavaival, saját kognitív struktúrái szerint haladva fejtse ki elképzelését az adott témáról. A mélyinterjús szituáció, azaz egy kétszemélyes beszélgetés a legtöbb kutató számára otthonos helyzet, az interjúalany számára azonban nem feltétlenül. Jellemző, hogy a kutató ritkábban elfogódott vagy félénk, mint a megkérdezettek. Feladatunk végrehajtásához először is meg kell nyerünk a kiválasztott alanyt, hogy hajlandó legyen velünk beszélgetni. A kérdezendő megnyerése az interjúra nem jelent semmiféle ördöngösséget. Mindennapos eset, hogy emberek beszélgetnek. Igen gyakran látható élvezettel teszik ezt. Interjú előtt ne ismertessük a témát; nem szabad megtagadni a választ, a kérdezendőnek úgy kell éreznie, hogy válaszoltak neki, de csak egy formális választ adjunk. Nem a tartalom, a gesztus a lényeges. Interjú előtt fontos közölni a kérdezettel, hogy bármelyik kérdés elől kitérhet, ha az kellemetlen számára. E közlés eredménye éppen az elutasított kérdések eltűnése. A kérdezőnek egyenrangú félnek kell lennie a társadalmi hierarchia legalsó fokán álló kérdezettel is, s egyenrangúságában legyen érdeklődő és barátságos. Gyakori kérdezői hiba, amikor összetévesztik az interakcióban résztvevő felek emberi egyenrangúságát a szerepek egyformaságával. Pedig az interjú szereplői között határozott szerepmegosztásnak kell lennie. Az egyik feladata, hogy kérdezzen, a másiké, hogy válaszoljon. A mélyinterjú eszköz, mellyel elérjük, hogy kérdezettünk, illetve véleménye, gondolkodása verbálisan, szóbelileg leképeződik. Egy mélyinterjúban két személy vesz részt, két személy nyilvánul meg. Ezek közül csak az egyik érdekes, a kérdező csak eszköz. Eszköz, amit a feldolgozás során ki kell vonni az anyagból, hogy az tisztán önmaga lehessen. A mélyinterjú olyan párbeszéd, ami csak az interjúszituációban ülő kérdezettnek tűnik beszélgetésnek. A jó mélyinterjúzó leül a kérdezettel, és hallgatja, amit mond. Elsősorban hallgatni kell, és mindaddig, amíg lehet. Ha figyelmesen követjük, amit mond, bólogatunk, akkor órákig is elbeszélhet magamagát inspirálva újabb és újabb dolgok kifejtésére. Ennél ideálisabb, tisztább vizsgálati anyagot kutató nem kaphat mélyinterjúzótól. Tehát szemünkkel, arcjátékunkkal, taglejtéseinkkel aktivizáljuk a beszédre alanyunkat. Arcunkról, testtartásunkról alapvetően a figyelem, az érdeklődés, az egyetértés jeleit szabad leolvasnia alanyunknak. A mélyinterjús kérdések kétszemélyes mélyinterjús szituációban a beszélgetés folyamatossága kevésbé fontos. A bevezető, átvezető, illetve levezető kérdések megfogalmazása helyett általában egyenesen a tárgyra lehet térni; kevésbé kell attól tartani, hogy a beszélgetőpartner zavarba jön. A mélyinterjú során nyílt vagy zárt kérdésekkel egyaránt dolgozhatunk. A nyílt kérdések előnye, hogy a kutató kevésbé befolyásolja a választ.

10


Az interjú sorozat készítést megelőzően döntést kell hoznunk az interjúk dokumentálása, illetve az adatok, eredmények rögzítésének módját illetően. Alapvetően két megoldás közül választhatunk: •

•

Hang-, ritkábban videó felvétel készítése az interjúról: Bizonyos esetekben, például tartalomelemzés céljára készült interjúknál, valóban elengedhetetlen a teljes szöveg rögzítése. A felvett, rögzített eredmények egy későbbi időpontban, otthon is feldolgozhatók. Mivel az elkészült felvételek visszahallgatása nagyon sok időt vesz igénybe, legépeltetése pedig költséges, a gyakorlatban a legtöbb interjúszöveget senki sem hallgatja vissza. A hangfelvétel sok esetben nem a megismerést, hanem a bizonyíthatóságot szolgálja: az elhangzott mondatok visszakereshetők. Mindazonáltal fontos tudatában lennünk annak, hogy a diktafon válaszbefolyásoló hatású. Jegyzetkészítés az interjúról: Jegyzeteléskor nem törekedhetünk szószerinti szöveghűségre, általában csak a beszélgetés vázlatát írjuk le, és megelégszünk néhány kulcsmondat szó szerinti idézetével. Jegyzetkészítés esetén fontos tudatában lennünk annak, hogy az információ vesztés elkerülése érdekében lehetőleg közvetlenül az interjút követően, de mindenképpen napon belül készítsük el jegyzeteink tisztázatát, végleges szöveggé formálását. Jegyzeteléskor tartsuk szem előtt, hogy a hosszas „írogatás” megszakítja a kontaktust beszélgető partnerünkkel, rontja az interjúkészítés dinamikáját és a szószerinti leírások szintén válaszbefolyásoló hatásúak lehetnek.

Fontos megjegyezni, hogy hangfelvétel készítés esetén, is célszerű már az interjúkészítés során jegyzetet készíteni, hiszen ezáltal kontrolálhatjuk az interjú menetét, illetve előkészíthetjük a későbbi adatfeldolgozást. A lejegyzetelt szövegek segítenek ugyan visszaemlékezni az interjúra, és vannak már számítógépes algoritmusok is, amelyek tartalmi vagy formai jegyek alapján átstrukturálják a szövegeket, ennek ellenére a kutatónak gyakorlatilag meg kell tanulnia az interjúkat, emlékezni kell az elhangzottakra, és fejben kell a tartalmat újrarendeznie, rendszereznie. Hangrögzítés helyett inkább a jegyzetelés és az egyeztetés javasolt, azaz juttassuk vissza a lejegyzetelt interjúszöveget a rövidebb szó szerinti idézetekkel együtt a megkérdezettekhez még a zárótanulmány leadása előtt. Az interjúszövegek teljes, vagy összefoglaló jellegű gépelt változatait többnyire átadjuk a megrendelőnek. A szövegjegyzeteket név nélkül kell átadni. A bármilyen szempontból terhelő adatokat tartalmazó részeket ki kell törölni a szövegből, akkor is, ha fontos kutatási eredményt tartalmaznak. Az eredményre ennek ellenére lehet hivatkozni a tanulmányban. Video- és hangfelvételt vagy teljes gépelt interjúszöveget a kutató lehetőleg ne adjon ki a kezéből. Az interjú használata kézenfekvőnek tűnik,

11


egyrészt mert hasznos eredményekre vezet, másrészt mert a kutatás legitimálásának egyik fontos eszköze lehet. A legépelt és mellékletként csatolt interjúszövegek pusztán terjedelmüknél fogva is igazolják az elvégzett munka nagyságát. Ne feledjük azonban, hogy a legitimációs szándéknál nagyobb legyen a valódi ismeretszerzés szándéka. Kezdetben általában strukturálatlan interjúkkal dolgozunk, de később a korábban hallott elképzelésekre visszakérdezve az interjúvázlat egyre strukturáltabb jelleget ölt. Az interjúban elmondott információk többnyire nem titkos adatok. A főbb kérdésekhez általában 10-20 interjú elegendő. Az eredményes és érvényes interjú készítéséhez fontos, hogy tisztában legyünk a potenciális hibalehetőségekkel. A mélyinterjú során a kérdezői hibákat két alapvető csoportra osztjuk (elvi szétválasztásról lehet csak szó, a gyakorlatban összefonódva léteznek): magatartáshibák: •

A kérdezett érzelmi állapotába való beleélés hiánya; rossz szituáció.

•

A kérdezett gondolati rendszerébe, értékrendjébe való beleélés hiánya; problémaérzéketlenség.

•

A kérdezett nyelvi világába való beleélés hiánya.

•

Egyéb hibákból kialakuló nem egyenrangú viszony.

szakmai hibák: •

A szereptisztázás problémái.

•

Kérdéshalmozás.

•

Sugallás és ellentmondás.

•

Az átfogalmazás és fölösleges új információk, szavak bevezetése.

•

A továbblendítés, az elmélyítés problémái egy adott témán belül.

•

A témához visszatérítés problémái.

•

A témaváltás problémái.

Alkalmazott módszertan Az interjúsorozat célja az online MMAP szoftver négy elsődleges felhasználási tématerületén a társadalomtudományi-, piac- és közvélemény kutatás gyakorlatának, szerepének és alkalmazott eszköz rendszerének feltárása. Az interjúsorozat eredményeként kerül feltárásra és leírásra az online MMAP szoftver négy alkalmazási tématerülete továbbá az interjú sorozat alapján kerül meghatározásra a kérdőíves kutatás iránya.

12


Az online MMAP Szoftver magyarországi piackutatásához kapcsolódóan a Projektgazda 20 interjú készítését tervezte. A 20 interjú egyenlő részben került felosztásra a szoftver tervezett négy elsődleges felhasználási tématerülete szerint oly módón hogy azzal az adott tématerület tipikus szereplőit reprezentáljuk. Az interjúk tématerületek szerinti felosztását az alábbi táblázat foglalja össze: Tématerület

Interjúalanyok

Településfejlesztés és – rendezés

1. 2. 3. 4. 5.

Térség - és területfejlesztés

1. Intézményvezető 2. Kutató 3. Kutatási és tervezési módszertani szakértő 4. Tervező 5. Területfejlesztési szakértő

Határon átnyúló fejlesztés

1. Irányító Hatósági munkatárs (MA) 2. Közös Szakmai Titkársági munkatárs (JTS) 3. Programtervező szakértő 4. EGTC és CBC szakértő 5. Fejlesztési (projekt) szakértő

Piackutatás

1. 2. 3. 4. 5.

Polgármester Főépítész Várostervező (mérnök) Urbanista Fejlesztési (projekt) szakértő

Tudományos Kutató Tudományos- és piackutató Professzionális piackutató Szakértő-kutató Megrendelő

Az interjú sorozathoz tématerületenként interjú vázlatot készítettünk, mely a tanulmány 1. számú mellékleteként került csatolásra. Az interjú vázlat készítéséhez, illetve az interjúk során kizárólag nyílt kérdések kerültek megfogalmazásra. Az interjú típusát tekintve a strukturálatlan interjú formájában történik. Az interjú sorozat négy tématerületen különböző típusú interjú alanyokkal készül, így nem az interjúk összehasonlíthatósága, hanem az információ-gazdag és árnyalat eredmények elérése a cél. Az interjúk során az adatrögzítés és dokumentálás jegyzeteléssel történt, a zárótanulmányba pedig csak a kutatás szempontjából releváns megállapítások kerültek rögzítésre.

13


14


1. Tématerület: Piackutatás Interjú – Tudományos kutató, piackutatói tapasztalatokkal Szociológusként tudományos kutatási és alkalmazott piackutatási feladatokat is végez. Tudományos tevékenységéhez kapcsolódóan a saját kutatási témája mellet egyetemi hallgatókat is mentorál. Piackutatóként különböző cégektől, illetve kutatóműhelyektől kap alkalomszerű felkéréseket módszertani és elemzési szakértői feladatok elvégzésére. Alapvetően a piackutatásban a domináns eszközt a statisztikai adatok szekunder elemzése és a kérdőíves felmérés jelenti, mivel a kvantitatív eredmények alkalmasak a döntések megalapozására és előkészítésére. Egy sima, statisztikai adatokon és kérdőíves felmérésen alapuló kutatás azonban túl „száraz”, és a megrendelők is igénylik az árnyalt eredményeket, ami megkerülhetetlenné teszi a kvalitatív eszközök alkalmazását is. Az interjú, mint a kvalitatív kutatások alapvető módszere természetesen elterjedt és széles körben használt eszköz, ugyanakkor fontos látni, hogy az interjú sorozatok megszervezése, lefolytatása, feldolgozása és dokumentálása jelentős költségekkel jár, különösen a szakértői, vagy a célzott mélyinterjú sorozatok esetében, ahol már az interjú alanyok kiválasztása, felkérése és sok esetben az időpont egyeztetések is igen gyakran nehézkesek. Elég itt arra gondolnunk, hogy egy elitkutatás, vagy közép- és felsővezetőkre vonatkozó kutatás esetében az interjúalanyok kiválasztása és megkeresése milyen szintű előkészítést igényel. Az interjú – különösen a nem strukturált interjú – elkészítése és feldolgozása pedig szakértői munkát jelent. A megrendelők éppen ezért a költségekre való tekintettel is előnyben részesítik a fókuszcsoportos interjúkat. A fókuszcsoportok másik nagy előnye a költséghatékonyság mellett a megrendelő részéről a nyomon követhetőség. Mélyinterjús helyzetben a megrendelő személyes jelenléte már csak módszertani okokból is nehezen elképzelhető, az interjúról készülő hang, vagy videó felvétel pedig feszélyező jellege okán sok esetben eleve befolyásolja az interjú alany válaszait, korlátozva a kutatás eredményességét. Fókusz csoport esetében a megrendelőnek a „tükörszobából” lehetősége nyílik a beszélgetés nyomon követésére, illetve a csoporthatásnak köszönhetően a résztvevőket is jellemzően kevésbé zavarja a hang, vagy videó felvétek. A kérdőíves kutatásokban, módszertani és elemzési feladatokat vállal. A kutatástervezésben a kérdőívek szerkesztését szövegszerkesztőn végzi, az adatfelvételt végzők szükség szerint az alapján készítik el a végleges kérdőívet kérdőívszerkesztővel. A kérdőív szerkesztőknél most már alapvető elvárás, hogy logikai elemeket lehessen beépíteni, illetve megfelelően sok design elemet tudjon kezelni. Az adatok elemzéséhez excel-t vagy SPSS-t használ. A piackutatásnak kialakult egy sztenderd módszertani eszköztára: szekunder kutatás, statisztikai adatok elemzése, interjú/fókuszcsoport, kérdőíves felmérés.

15


Nyilván a kutatás jellegétől, céljától, kiterjedtségétől és a rendelkezésre álló költségvetési és időkeretek függvényében az egyes eszközök szerepe és konkrét technikája eltérő. Kutatási témától, illetve megrendelőtől függően az alap eszköztár frissíthető, új módszertanok alkalmazásával kiegészíthető. A módszertani fejlesztés tipikus irányát a nemzetközi tapasztalatok átvétele jelenti, ilyen szempontból kulcs szereplőnek számítanak a nemzetközi háttérrel rendelkező piackutatók, mivel a külföldi anya- vagy partner cégtől átvett módszertani megoldások sikeres hazai adaptációját követően azok a piaci alkalmazkodási, igazodási kényszernek köszönhetően hamarosan elterjednek az itthoni kutatók körében. A módszertani fejlesztések terén természetesen sok a hazai kezdeményezés is. Például az antropológiai módszerek átvétele, mint például a résztvevő megfigyelés piackutatási célú alkalmazása nálunk különösen a fiatalok fogyasztási szokásainak kutatásában, illetve fogyasztói magatartás vizsgálatokban hoznak újszerű eredményeket. Egy másik jó példa az innovációra a természettudományi-, műszakiés társadalomtudományi kutatásokban egyaránt igen népszerűvé vált kapcsolatháló elemzés piackutatási célú alkalmazása. Saját közvetlen tapasztalatai a rugalmas kérdőívezés, mint új módszertani fejlesztés terén vannak. Ez a módszer a kérdőívezés egyik alapkövének tekintet „sztenderd” jelleg szükségességét kérdőjelezi meg. (A sztenderd jelleg itt azt jelenti, hogy minden válaszadótól ugyanazt és ugyanolyan módon kell megkérdezni.) A rugalmasság abban nyilvánul meg, hogy válaszok érvényessége érdekében – megfelelő dokumentálással – a lehetőséget biztosít a kérdések és akár a válaszlehetőségek újra fogalmazására. A módszer előnye hogy ösztönzi a véleménynyilvánítást és ötvözi a minőségi és mennyiségi eredményeket. Kétségtelen azonban hogy alkalmazásához szakmailag kompetens kérdezőbiztosokra van szükség és az eredmények feldolgozása és értékelése is összetettebb feladat, ami értelemszerűen azt is jelenti, hogy alkalmazása drágább, mint a standard kérdőívezés. A professzionális piackutatóknál jellemzően van egy fő megrendelői kör és arra specializálódik, nincs valódi verseny. A mentális térképezést ismeri és tudományos jellegű kutatásokban alkalmazta, illetve ezen a téren mentorál egyetemi hallgatókat főleg kutatási módszertani, illetve terepkutatási gyakorlat célú egyetemi szervezésű falukutató táborokban. Mentális térképezést piackutatásban még nem alkalmazta. Interjú - Tudományos- és piackutató Egyetemi oktatóként a tudományos kutatásoktól indulva nyitott a piaci alapú megrendelések felé. Ezek egyrészt önkormányzatoktól, és egyéb közintézményektől, illetve cégektől érkeztek. Ennek megfelelően az egészen komplex és kifinomult módszertant és reprezentatív eredményeket produkáló kutatásoktól kezdve az egyszerű terméktesztelésig végzett kutatásokat. Megrendelői körében hazai szereplők és a nemzetközi nagyvállalatoknak a helyi piacra vonatkozó kutatásaiban vett részt.

16


Magyarországon a piac- és közvélemény kutatói piac kettészakadt. Vannak a nagy piackutató cégek és mellettük még a kis alkalmi, vagy egy fix ügyfélkör számára dolgozó kis vállalkozások, illetve a szabadúszó szakértők, akik alkalomszerűen projekt jelleggel megtudnak szervezni piackutatási feladatokat is. A piackutatásokkal kapcsolatban fontos látni, hogy gyakorlatilag piackutatást szinte bárki tud végezni és végez is. Ennek több oka is van. Egyrészt széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a kérdőív megírása és lekérdezése, de még az eredmények kiértékelése nem nagy „művészet”. Mintavételi módszertanról meg ne is beszéljünk. Nyilván ez a hozzáállás főleg a kisebb megrendelőkre, illetve a piackutatást, mint egy kötelező feladatként megrendelő szereplőkre jellemző. A kisebb cégek sokszor eleve sokalják egy még nyomott áron végzett és értékelhető eredményeket produkáló kutatás költségét és ezért az olcsóbb megoldásokat keresik, vagy maguk végzik el a feladatot. Az árszínvonal nyomottságát és az árversenyt ebben a körben jól jellemzi, hogy már 1 200 000 forintért is végeznek 1 000 fős lekérdezéseket. Az is egy tipikus helyzet, hogy egy önkormányzat, vagy akár vállalkozás is egy pályázati projektjének kötelező elemeként választotta, hogy piackutatást végez. Valójában ő csak az építésre, vagy eszközbeszerzésre vonatkozó támogatást szerette volna elnyerni, de mivel szükséges volt bevállalt néhány „szoft” jellegű tevékenységet köztük a piackutatást és ezt szeretné a szükséges és elégséges színvonalon letudni és nem jobban. A másik fontos tényező abban, hogy sokan gondolják úgy, hogy belépnek erre a piacra is az az, hogy a piackutatással nem lehet nagyot bukni. Azaz elég nehezen validálhatók az eredmények, vagy ha még is, akkor pedig „megmagyarázható” az eltérés az előrejelzett és a tény adatok között. A kutató könnyen tud logikus és plauzibilis magyarázatot találni. Természetesen itt is van kivétel, hiszen a választások előtti helyi közvélemény kutatások külön kategóriát jelentenek. Harmadrészt azt is fontos látni, hogy sok megrendelés esetében nem elvárás a reprezentativitás, ami azért eléggé leegyszerűsíti a munkát, ugyanakkor persze korlátozza az eredmények felhasználhatósági körét és érvényességét. A piacnak egy alapvető problémája, hogy a kérdezőbiztosi státus folyamatosan devalválódik, ami nyilván arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy az árversenyben a piackutatók elsősorban az adatfelvétel költségeit szeretnék csökkenteni, minimalizálni. Ez viszont azt eredményezi, hogy egyrészt egyre alacsonyabb végzettségű emberek végzik, másrészt erős a fluktuáció. A kérdezőbiztosnak lenni ma inkább egy kiegészítő jövedelemszerző tevékenység, sem mint megélhetést nyújtó szakma. Ez a jelenség viszont azt is eredményezi, hogy általánosan mind kevésbé felkészültek a kérdezőbiztosok szakmai-módszertani kérdéseket illetően, ami pedig értelemszerűen vezet oda, hogy kérdésessé válik valóban érvényesek-e a válaszok. A kérdőívek lekérdezését a piackutató üzleti modelljétől, illetve szakmai megfontolásoktól függően sajátszervezésben, vagy erre a részfeladatra szakosodott alvállalkozói rendszerben oldja meg. Előbbi kétségtelen előnye a nagyobb szakmai

17


kontroll lehetősége a teljes lekérdezési folyamat tekintetében, míg utóbbi esetben a költséghatékonyság és a rugalmas alkalmazkodás hozható fel egyértelmű érvként. A kérdőíves kutatásokban a személyes lekérdezés mellett gyorsasága és költséghatékonysága miatt nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is mind népszerűbbé vállnak az egyéb lekérdezési módok, amelyek gazdag eszköztárát a szaporodó angol mozaikszavas hivatkozások is jól mutatják: CAPI, WAPI, CASI, CAWI, CATI, TAPI, TASI, SAPI, PAPI …stb.. Az adatfelvételi technikák fejlődése a kutatási módszertan folyamatos fejlesztését is szükségesség teszik például a mintavételi és nem mintavételi hibák kezelésében. A képet tovább színesíti, hogy éppen módszertani megfontolások alapján tipikusak a több csatornás adatfelvételek, vagyis amikor a lekérdezés a teljes minta kvótákra osztásával több eszközzel történik egyidejűleg. Fontos azonban látni azt is, hogy az innovatív módszereket tényelegesen keresi is azért a szakma, hiszen bizonyos megrendelői kör számára mind fontosabbá válik a mind pontosabb előrejelzés. Kezelni kell az olyan módszertani problémákat jelentő jelenségeket, mint hogy mit kezdjünk és hogyan kezeljük a mind jelentősebb mértékű válaszmegtagadást. A kieső válaszadók aránya ma körülbelül 50%. Ezt felerészben a válaszmegtagadók, felerészben pedig a valamilyen oknál fogva már nem fellelhető, nem megkérdezhető megkeresettek jelentik. A heti rendszerességgel végzett kutatások esetén ez akár 70% is lehet. És ami kieső válaszok arányának emelkedése mellett még fontos az az, hogy a kieső válaszok aránya társadalmi státusz, földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok…stb. tekintetében igen eltérően alakul. pl.: a leggazdagabbakat és a legszegényebbeket mindig nehéz elérni. A kérdőív szerkesztő szoftverek ma már széles körben és nagyválasztékban elérhetőek. Tíz évvel ezelőtt ez még nem így volt ezért a professzionális piackutatóknak jellemzően saját szoftvere van Interjú – Professzionális piackutató Több mint 15 éve dolgozik a piackutató szakmában. Dolgozott hazai és nemzetközi nagy és kis cégeknél is. A megrendelői oldalról van tapasztalata a nagy nemzetközi cégekkel, a reklámügynökségekkel, kereskedelmi vállalkozásokkal és állami szereplőkkel egyaránt. Kutatási tapasztalata meglehetősen kiterjedt. Fő specializációja telekommunikáció, pénzügy, véleménykutatás, gyógyszer, FMCG, reklám, márkaérték vizsgálat. A piackutatáson belül a kvalitatív és kvantitatív módszereket különböztetjük meg. A kvalitatív módszertan tipikus eszközei az interjú és a fókuszcsoport. Az egyéb kvalitatív kutatási módszerek mint például a résztvevő megfigyelés ritkán alkalmazott eszközök. A kvantitatív kutatási eszközöket a statisztikai adatok elemzése, illetve a kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok elemzése jelenti. A piackutatási megrendelések a kutatásra fordított összeg tekintetében alapvetően kvantitatív kutatásokra irányulnak.

18


Vannak olyan cégek, amelyek 10-15 évvel ezelőtt – amikor még a kérdőívező szoftverpiac még csak kialakulóban volt – saját szoftverfejlesztésbe kezdtek. Ez akkoriban jó megoldásnak tűnt, hiszen a fejlesztéstől olyan célszoftvert vártak ezek a piackutatók, ami megteremti pontosan azt az informatikai hátteret, amire szükségük van. A fejlesztés, amire rálátása volt csak részben igazolta ezeket a várakozásokat. A szoftverfejlesztés sokáig tartott, nagyon elhúzódott, sokáig tartott a tesztelés javítás, újratesztelés. A piackutató kollégák számára ez akkor egy csapás volt, hiszen akkoriban ez nagyon lassította és sokszor akadályozta is a munkájukat. A szoftverfejlesztés költség és időigénye pedig jelentős mértékben meghaladta a tervezett kereteket. A piackutatás mára igen jól szoftveresített. Az hogy melyik piackutatónak és mire milyen szoftvere van az erősen változó. Kis cégeknél például még most is normál szövegszerkesztőn készül a papír alapú lekérdezéshez a kérdőív, az online kérdőívezéshez pedig az ingyenes szoftvereket használják. A CAPI, CATI adatfelvételeket vagy közvetlenül az adatbázisba rögzítve, vagy az ingyenes online kérdőívezéshez is használt szoftvereket használva végzik. ,A nemzetközi háttérrel rendelkező cégeknél jellemző, hogy a CAPI és CATI interjúkhoz a külföldi anyacég szoftverét alkalmazzák. A kétféle adatfelvételi technikához nem feltétlenül ugyanazt a szoftvert használják. Az adatok elemzésében a legelterjedtebb az SPSS programcsomag. A kérdőívek lekérdezése, alapvetően a piackutató cég üzleti modelljétől függ és nem is annyira a cégmérettől. A piackutató vállalkozások egy része saját kérdezőbiztosokat alkalmaz állandó, vagy eseti jelleggel, másik része azonban a kérdőívek lekérdezését kiszervezve alvállalkozók bevonásával végzi az adatfelvételt. Fontos látni, hogy különösen a nagy megrendelők esetében a fókuszcsoport a megrendelők részéről egy igen kedvelt kvalitatív kutatási módszer, akár a mélyinterjúval szemben is. A megrendelők ezt a módszert értik és szeretik. Ennek oka igen egyszerű módszertani sajátosságban keresendő. A professzionális fókuszcsoportos interjúk a szakirodalomban leírtaknak megfelelően, külön erre a célra kialakított helyiségekben történik, ahol a megrendelők egy egyoldalú tükör, vagy belga tükör (oneside mirror) mögül a szomszéd irodából követhetik az interjút és akár headseten keresztül kapcsolatot tarthatnak a fókuszcsoportos interjút vezető moderátorral. Nyilván ez a kapcsolat egyirányú kapcsolatot jelent, ahol a megrendelő alapvetően instruálhatja a moderátort. Kutatás módszertani szempontból nyilván ez egy teljesen nonszensz helyzet, hiszen a külső beavatkozás – még rejtett formában is szétzilálhatja a fókuszcsoport dinamikáját, illetve logikai struktúráját. Az innováció a kutatási eszközök, módszertan, valamint az interpretáció terén ezen a szakterületen is fontos, viszont nehéz „forradalmat” csinálni. Az egyik kisebb piackutató cég nagyon innovatívan dolgozott újszerűen ötvözte a kvalitatív és kvantitatív kutatási technikákat. saját módszertant dolgozott ki az adatfelvételre, az

19


elemzésre és az eredmények megjelenítésére. A munkájukat azonban a megrendelők nehezen tudták értelmezni és értékelni. Annyira eltért a megszokottól minden téren, hogy megrendelőknek nehézséget jelentet az eredmények értékelése és értelmezése. Mondhatjuk, hogy a piackutató ebben az esetben rosszul mérte fel a saját piacát és „túl innoválta” magát, de az is lehet hogy csak nem tudta megfelelően leegyszerűsíteni a kommunikációját. A specializáció jelenti a stratégiai lehetőséget a kis piackutatóknak. A specializáció pedig több féle lehet. Vagy egy-egy kutatási részfeladatra fókuszál a vállalkozás, amin belül úgy gondolja, hogy előnnyel bír, vagy valamilyen módszertanra specializálódik, de szintén nagyon fontos és talán jelenleg a legmeghatározóbb specializációs irányt a szakterületi, vagy ágazati specializáció jelenti. arra már nálunk is van példa hogy az ilyen szakosodó kisvállalkozások akár a nemzetközi piacra is ki tudjanak lépni. A piackutató piac kétfelé vált a nagy és a kis cégekre, a közép kategória gyakorlatilag nem létezik. A Kis pl. 10 fős cégek szakterületi, vagy piaci specializációval versenyképesek tudnak lenni és akár nagy nemzetközi kutatásokba is be tudnak kapcsolódón konzorciumi partnerként, vagy alvállalkozóként. Az online panelkutatásokkal nagy cégek is foglalkoznak, például ágazatok, vagy foglalkoztatotti létszám szerinti gazdasági kutatásokban, de van kimondottan az online panelre specializálódott lakossági véleménykutató is. A panelek esetében alapvető kérdés a motiváció fenntartása. A válaszadókat nem állandó juttatással, hanem eseti jellegű ajándékokkal, nyeremény játékokkal teszik érdekeltté a részvételben. Interjú – Szakértő, kutató Szociológus, tudományos pálya mellett munkáját a szakértői és kapcsolódó piackutatási feladatok jelentik. Tárkis és KSH-s kérdőíves és interjús kutatási tapasztalatokkal rendelkezik, emellett alkalomszerűen részt vesz, illetve szervez piackutatást is. Mentális térképezést ismeri és részt vett már annak piackutatás terén való alkalmazásában is. A kérdőíves kutatásoknál, ha valamelyik piac - , vagy közvélemény kutató cégnek dolgozik, akkor értelemszerűen annak szoftverét használják. A nagy cégeknél jellemző, hogy a kutatók elkészítik a kérdőív tervet szövegszerkesztővel, a kérdések és válasz lehetőségek pontos leírásával és a kérdés típusra vonatkozó utasítás megadásával, és az informatikus készíti el az alapján a konkrét kérdőívet. Saját maga által vezetett kutatásoknál bár kipróbálta a SurveyMonkey-t is alapvetően a Google kérdőívszerkesztőjét használja. A Google, ha értjük a logikáját „kicselezhető” és alapvetően bármilyen kérdőív megszerkeszthető vele. A kérdőívekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a klasszikus szerkesztési hibákat már nagyon jól kezelik a kutatók. (pl. befolyásoló kérdések, duplakérdések, tágan értelmezhető kérdések…stb.) Mára inkább a tipikus probléma a

20


kérdőívkérdésekkel, hogy a pontos fogalmazás érdekében túlságosan bonyolult és túlságosan hosszúak lesznek a kérdések. Ez nyilván egy klasszikus trade off probléma, ahol választani kell. A nagyon pontos, definíciószerű fogalom használat nehézkessé teszi a fogalmazást, míg az könnyű értelmezhetőség végett a célcsoport nyelvezetéhez igazított kérdés magában hordozza a nem egységes értelmezés lehetőségét. Kérdőíves kutatásokban a kritikus pontot a mintavétel és a lekérdezés jelenti. Ezek a feladatok jelentik a kutatás idő- és költségigényes, nehezen kontrolálható és nehezen korrigálható részét. A reprezentativitás legtöbb kutatás esetében háttérbe szorul, különösen az online kérdőívek esetében. A válasz megtagadás még a személyes megkérdezésnél is igen magas arányt jelent, ami egy nagyságrenddel nagyobb az online megkérdezés esetén. A kérdezőbiztosok díjazása viszont olyan alacsony éppen a költségek lefaragásának köszönhetően, hogy már egy megbízható kérdezőbiztosi vállalkozást is érdemes lehet indítani, mint prémiumszolgáltatást, természetesen megfelelő díjazással. Ha például a kérdezőbiztosnak az a feladata hogy véletlen út módszerével adott algoritmus szerint válasza ki az interjú alanyokat, akkor ebben a helyzetben ma már tényleg bocsánatos bűnnek tekinthetjük, hogyha kiválasztott megkérdezett nem találása, vagy válaszmegtagadása esetén a szomszéddal, vagy a következő szembejövő emberrel készíti el az adatfelvételt. A válaszadási hajlandóság növelhető például a kérdőívezést megelőző kapcsolatfelvétellel, de ez nyilván időigényes, a különböző meggyőzési technikák azonban eredményesek lehetnek. A kaputelefon viszont egy olyan erős fal, amit nehéz áttörni. Az adatok elemzéséhez jellemzően az Excelt, vagy az SPSS-t használja. Tapasztalat szerint „rafináltabb”, pl. több változós adat elemzéseket többnyire csak a tudományos kutatásokban használják, mivel egy piackutatás során a megrendelő nem nagyon tudna mit kezdeni egy olyan képlékeny kapcsolati eredménnyel, minthogy egy például egy viselkedés mintát 3%-ban magyaráz az iskolai végzettség. Piackutatásokban alapvetően az alapstatisztikák elegendőek az elemzéshez, a „legflikflakosabb” még befogadható vizsgálat gyakorlatilag a kereszttábla. Mentális térképezésben a „rajzoltatós” technikát alkalmazta. A kutatás célja egy adott kereskedelmi egység vonzáskörének meghatározása, illetve „láthatósági” körzetének letapogatása volt. Az adott helyszíneken készített mentális térképek összeillesztésével tárták fel a célterület jellemzős tájékozódási pontjait és mérték az egyes tájékozódási pontok láthatósági hatósugarát. A mentális térképezésnek ezen módszerénél a kérdezőbiztosok jellemzően két problémával szembesültek. A megkérdezettek idegenkedtek a rajzolástól. Nehéz volt úgy elmagyarázni a módszer lényegét és a kutatás célját, hogy azzal ne befolyásolják a rajzolást. A piackutatásban kevéssé jellemzőek az innovatív megoldások, jellemzően a klasszikus módszertan szerint működik: szekunder kutatás, statisztikai adatok elemzése, fókusz csoport, kérdőíves kutatás.

21


Interjú – Megrendelő A nemzetközi áruházlánc kereskedelmi vezetőjeként megrendelői oldalról ismerni a piackutatási, marketingkutatási piacot. A több mint tízéves kereskedelmi tapasztalata mellett rálátása van a hazai és a nemzetközi piackutatási trendekre is. A szerződéses piackutató partnere mellett időről-időre innovatív kis kutató műhelyekkel is dolgozik. A gazdasági válságok a gazdasági szereplőket arra kényszerítik, hogy költségeiket racionalizálják, az innovációt fokozzák, és a piackutatási és marketing tevékenységüket erősítsék. A 2009-ben kirobbant gazdasági világválság hatására a piackutatás jelentősége felértékelődött. Míg korábban vásárlók úgymond gondolkodás nélkül vették a termékeket, amikkel az áruházban találkoztak, addig mára sokkal tudatosabbá váltak vásárlásaik során. Egy kereskedelmi egység számára tehát mind fontosabbá vált nem csak annak ismerete, hogy kik és miért jönnek vásárolni, hanem az is hogy kik és miért maradnak távol. A piackutatás nagy megrendelők számára egy meglehetősen sztenderd nemzetközi módszertan szerint működik alapvetően a célterületre vonatkozó részletes statisztikai adatok, illetve az iparági trendek elemzésével. A kifinomult kvalitatív kutatási módszerek, amiket esetleg a tudományos kutatások esetén már bevett módszertan szerint végeznek nehezen kerülnek át az alkalmazott piackutatás területére, pedig ezek – amint már megtapasztaltuk – költséghatékonyan tudnak új eredményeket hozni. A meglévő adatok elemzésében is jelentős mozgástér van, éppen erre épít a mind inkább népszerűvé váló „big data” elemzés is. Azt is látni kell azonban, hogy akár a meglévő, belső, vállalati statisztikák szisztematikus rendezésével, vagy az adatgyűjtés újragondolásával, illetve másodelemzésével egy statisztikus szakértő is jelentős hozzáadott értéket tud teremteni a piackutatás terén. A piac- és marketing kutatás szakirodalma igen gazdag, nagyon sok az újszerű, innovatív kutatási módszertan akár a klasszikus eszközök újraértelmezését, vagy újszerű alkalmazását tekintjük, akár az új IT alapú eszközökre gondolunk. Az új módszerek piackutatásba történő bevezetésében nagyon sokat számít, hogy annak technikáját, illetve eredményeit mennyire tudják a kutatók egyszerűen interpretálni. A kereskedelembe a marketing terén egy adott eladótér kialakításának, illetve a termékek elhelyezésének komoly szakirodalma és alkalmazott gyakorlata van. A fogyasztói magatartás kutatásában is igen gazdag az eszköztár annak vizsgálatára, hogy miként tekintik át a választékot, illetve milyen szempontok szerint választanak a vásárlók, viszont a vevők térbeli gondolkodásának és viselkedésének kutatására nem alakult ki speciális kutatási módszertan. A mentális térképezés ebből a szempontból egész újszerű eredményeket tud produkálni, mind a kereskedelmi egységre, mind pedig annak vonzáskörzetére vonatkozóan. „Ezt tapasztaltuk is.”

22


A kvalitatív kutatások sokszor igen érdekes és izgalmas eredményeket produkálnak, amelyek mindenképpen frissítik a vásárlóinkról alkotott képet, illetve gondolkodásunkat, azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a feltárt jelenségek számszerű igazolása elengedhetetlen ahhoz, hogy az eredményeket beépíthessük az üzleti döntéshozatalba. Nyilván éppen ez a szempont jelenti annak az alapját, hogy a mai piackutatási módszertanunkban a statisztikai adatok és elemzések dominálnak. Amennyiben egy kvalitatív kutatási eszköz eredményeit kvantitatív eszközökkel is igazolni tudunk az már felértékeli az adott módszertan piackutatási jelentőségét. A vásárlói szokások és ennek megfelelően a kereskedelem – mint azt mindannyian tapasztalhatjuk is - alapvetően átalakulóban van. Az átalakulás nemcsak a piackutatás szerepének felértékelődését, de természetesen a piackutatási módszertan megújulását is eredményezi. Ez pedig nem csak a kis és közepes vállalkozásokra, hanem a nagy nemzetközi vállalatokra is igaz. A kereskedelemnek nyilván alkalmazkodni kell vásárlókhoz, ami azt is jelenti, hogy a nagy nemzetköz láncoknak is mindinkább rugalmasabbá kell válnia. Nem elegendő országspecifikus kínálat kialakítása, a trend egyre inkább abba az irányba mutat, hogy egy adott áruház kínálatát is az adott vonzás körzet igényeihez kell igazítani, ami természetszerűleg feltételezi, hogy jobban meg kell ismerjük az egyes részpiacokat is.

23


2. Tématerület: Határon átnyúló fejlesztés Interjú – Irányító Hatósági munkatárs Nemzetközi fejlesztési szakértőként elsősorban az intézményi oldal működéséről rendelkezik tapasztalattal. Irányító Hatósági munka során a határon átnyúló fejlesztési programok tervezésére és megvalósítására is rálátása van, miközben látja az uniós szintű fejlesztés politika tendenciáit is. A program értékelését a program tervezése során kidolgozott indikátorok, illetve a meghatározott konkrét indikátor értékek elérésével végzi a rendszer. Ennek az elvnek megfelelően az indikátornak jól mérhetőnek, könnyen meghatározhatónak és ellenőrizhetőnek kell lenni. Nyilván ennek a három fenti szempontnak az érvényesülése statisztikai szempontból robusztus eszközzé teszi a program monitoringot. Egy kézzelfogható példán keresztül lehet ennek lényegét leginkább megvilágítani. Például a határrégió vállalkozásainak és a határrégió gazdaságának fejlődésével kapcsolatos indikátorokat a határ két oldalán nemzeti fejlesztési tervek operatív programjának forrásai nyilván már csak a nagyobb források miatt is valószínűleg sokkal nagyobb mértékben növelik, mint a CBC programok. A hatások szétválasztása pedig sokkal kifinomultabb mérés és elemzés módszertant tenne szükségessé, mint amivel ma általában a fejlesztés politika bármely szereplője dolgozik. A program megvalósítás közben a visszacsatolást az ongoing értékelés biztosítja, ami alapján a program módosítható. Az új 2014-2020 programozási időszakban már 2018 egy mérföldkő lesz, azaz a program szintű vállalásoknak egy előre meghatározott hányadát eddig a céldátumig el kell érni. Ezt az intézkedést éppen a 2007-20013-as programozási időszak tapasztalati alapján tartották fontosnak rögzíteni, mivel mint az tapasztalható is a programozási időszak vége igen feszítetté vált. Kérdőíves felmérés, amely különösen a pályázati projektekben a projektgazdák által meghatározott közvetlen és közvetett célcsoportok véleményét, tapasztalatait, vagy elégedettségét, esetleg szükségleteit mérné fel program szinten nem része a monitoring rendszernek. Az egyes projekt gazdáknak természetesen a program biztosítja a lehetőséget, hogy akár ilyen projekt tevékenységeket is megvalósítsanak. Ezzel a lehetőséggel azonban néhány ritka kivételtől eltekintve nem élnek a kedvezményezettek, ami érthető is, hiszen erre vonatkozó kötelezettségük nincs, önként pedig a projektek szakmai megvalósítása és pénzügy elszámolása mellett plusz feladatokat nem szívesen vállalnak. És lássuk be, hogy módszertani szempontból az önértékelés – vagyis a projektgazda által a projekt célcsoport körében végzett elégedettség felmérés – eredményeivel, különösen, ha azt a támogatást folyósító intézmény felé kell prezentálni nem biztos, hogy legmegbízhatóbb eszköz.

24


Vannak azonban a programban minden ciklusban olyan projektek, amelyek vagy célzottan, vagy részlegesen, de a határon átnyúló együttműködési program eredményeit vizsgálják, a jó gyakorlatokat gyűjtik. Ezekben természetesen módszertanilag adekvát és elfogadott egyik mérési eszköz lehet a kérdőíves felmérés. A Határon Átnyúló Együttműködési programok ciklusról-ciklusra változnak fejlődnek. A programok indulásakor, amikor a szereplőknek még nem volt tapasztalata sem az európai uniós pályázatokban, sem partnerségben pláne nemzetközi partnerségben megvalósuló fejlesztésekben, és igazából még a határon átnyúló intézményi kapcsolatok is még csak éppen éledeztek teljesen mások voltak és lehettek az elvárások mint ma. Elég ha a tükör projektekre gondolunk. Ha nem is annyira a monitoring oldaláról, de a rendszer a programozás felől mindenképpen abba az irányba fejlődik, hogy ténylegesen előmozdítsa a határok átjárhatóságát, átláthatóságát és mind inkább ténylegesen erősítse a társadalmigazdasági kohéziót. Erre két nagyon konkrét példát is lehet felhozni pont a magyarszlovák programban. A tematikus koncentráció elvének bevezetésével 11 tematikus cél közül, mint pl.: „A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése”, „A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése”, „A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban” …stb. 4-et kell az adott határon átnyúló együttműködési program fókuszába állítani és teljes fejlesztési forrás legalább 80%-át arra elkölteni. Ha arra gondolunk, hogy a magyar és szlovák kormány is kinyilvánította szándékát arra vonatkozóan, hogy 2020-ig 25 új közúti kapcsolatot létesítenek a két ország között részben a határon átnyúló együttműködési program finanszírozásával, akkor biztosak lehetünk, hogy az bekerül a négy kiválasztott célkitűzés közé. Márpedig ahogy az urbanisták szokták mondani „ahol utat építenek ott forgalom is lesz” és ezt mi is jól látjuk minden felmérés nélkül a CBC politikában. A bevezetésre kerülő tematikus koncentráció elve azt a célt szolgálja, hogy a fejlesztési források ne aprózódjanak el sok fejlesztési célterület között, hanem az adott határszakaszon a négy legfontosabb problémára, szükségletre, illetve lehetőségre fókuszálva koncentráltan használják fel a tervezett források döntő hányadát és ezáltal hozzanak tényleges (látható,mérhető) áttörést az adott területen. Nyilván mondhatjuk hogy egy határ szakasz is nagyon különböző tud lenni adottságát és lehetőségeit tekintve ami természetesen igaz a magyar-szlovák határszakaszra is. De hát most ez van ezen belül kell megtalálnunk a lehető legjobb megoldásokat. Nyilván a szakma is tudatában van annak, hogy a helyi igények egyegy határszakaszon belül is teljesen eltérőek lehetnek a teljes határszakaszétól, erre vezeti be az új időszakban a programozás a helyi közösségi részvételen alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket (Communitiy-led local development - CLLD) és Integrált Területi Beruházásokat (Integrated Territorial Investment - ITI) mint új eszközöket. Az várható, hogy program oldalról ez a két új eszköz valamint az EGTC-

25


k helyzetbehozása jelentik azokat az eszközöket, amivel úgy gondoljuk, hogy a helyi igények hatékonyan csatornázhatók be a határon átnyúló fejlesztés politikába. Interjú – Közös Szakmai Titkársági munkatárs Nemzetközi fejlesztési szakértőként tapasztalattal rendelkezik, mind a tanácsadói, mind pedig az intézményi oldal működéséről. Határon átnyúló fejlesztési programok megvalósítása terén közös szakmai titkárság munka során szerzett tapasztalatokat. A határon átnyúló fejlesztés programok irányítója és egyben felelőse az Irányító Hatóság. Az Irányító Hatóság határozza meg a Közös Szakmai Titkárság feladatát. A különböző határszakaszokon működő Közös Szakmai Titkárságok feladatköre tehát nem természetszerű hogy azonos legyen, minthogy a delegált feladatok körének meghatározása az Irányító Hatóság döntésén múlik, így határ szakaszonként, illetve az irányító Hatóságoknak otthont adó országonként változhat. A magyarországi központú programok esetében az Irányító Hatóság a program megvalósítás nagy részét delegálja a Közös Szakmai Titkárságnak, de lehetőség lenne rá, hogy akár az Irányító Hatóság lássa el a Közös szakmai titkársági feladatokat, mint ahogy az most a Duna Programnál történik. A Közös Szakmai Titkárság az Irányító Hatóság, a Monitoring Bizottság az Irányító Bizottság részére látja el titkársági feladatokat. A Közös Szakmai Titkárság feladata az eljárásrendek kidolgozása, a pályázati felhívások kidolgozása és a pályáztatási ciklus teljes körű lebonyolítása, a döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok elkészítése, szerződések és módosításaik előkészítése, kifizetési kérelmek és jelentések kezelése, a program kommunikációja…stb.. A Közös Szakmai Titkárság a program végrehajtásához kommunikációs stratégiát dolgoz ki, aminek önálló költségvetése és indikátor rendszere van, és amelynek megvalósulását az ongoing értékelés éppúgy nyomon követi, mint a program megvalósítást. A kommunikációs stratégia célcsoport specifikusan határozza meg a tájékoztatási feladatokat a széles körű közvéleménytől kezdve a potenciális pályázókig, ugyanakkor olyan primer jellegű közvélemény kutatásokat nem tartalmaz, melyek a program eredményességének, hatásosságának mérésére alkalmas lenne. A Közös Szakmai Titkárság akkor jön létre, amikor a program jóváhagyásra kerül. Nem szükségszerű hogy az intézmény rendszer programozási ciklusonként változzon, például az INTERREG Europe esetében folyamatosan Lilleben működik a program irányítóhatósága, ami egy stabilitást és folytonosságot jelent az intézmény rendszer működésében még akkor is, ha formálisan program ciklusonként újra alakul. A magyarországi érintettségű programok esetében még nem lehet ilyen szintű stabilitásról beszélni. Ciklusonként változnak a tartalmi, finanszírozás és intézményi feltételek. Hiányzik még a folytonosság, elég ha arra gondolunk, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban Szlovákia és Románia veszi át a program irányítási feladatokat Magyarországtól.

26


A programozás helyzetelemzésen alapul. Az adott határszakasz, határrégió problémáinak feltárása a szükségletek elemzése az előkészítő szakaszban megtörténik. A helyzetelemzés szekunder és primer kutatási elemeket is tartalmaz. A rendelkezésre álló, a határrégiót is érintő nemzeti statisztikák, korábbi kutatások és felmérések, stratégiák, és egyéb tanulmányok feldolgozásra kerülnek. A programozás keretében a primer kutatás, vagyis a célzott adatgyűjtés alapvető eszközeivel (interjú, fókuszcsoport, kérdőív) történik meg az érintett köz-, civil-, gazdasági szféra szereplői körében. Ennek megfelelően kerülnek aztán a programban a prioritások és intézkedések meghatározásra. (Prioritások és intézkedések tehát a helyi szereplők igényeinek szakértői aggregálásával alakulnak ki és nem a kutatási eredmények alapján szakértők által kidolgozott beavatkozási tervek szerint.) A projektgazdáknak pályázatukban a helyzetelemzési munkarészben tehát már csak azt kell bemutatni röviden és tényszerűen, hogy a határrégió, egy adott problémája, vagy szükséglete, a tervezett projekt földrajzi értelemben vett célterületén miként jelentkezik. A helyzetelemzésnek éppen ezért a pályázatban elegendő olyan kidolgozottságúnak lenni, hogy arra felépíthető legyen a projekt logikai struktúrája. Természetesen a projekt gazdák készíthetnek helyzetelemzéshez kutatásokat, de a program részéről ez nem elvárás, jellemzően elegendő a különösen infrastruktúra fejlesztési projektekre jellemző nemzeti szabályozás által előírt kötelező előkészítő dokumentációk kidolgozása. A program és a projektek eredményességét és sikerességét az indikátorok mérik. A projektek indikátor és monitoring rendszere mindig egy izgalmas kérdés. Az output indikátorok egyértelműek, hiszen azokkal a projektzárásakor el kell számolni. Az eredmény és hatás indikátorok azonban már komoly kihívást jelentenek. Az alapvető problémát az jelenti, hogy egyrészt hiányoznak azok az adatgyűjtési rendszerek amivel az indikátorok értékei ellenőrizhetőek, másrészt – különösen a pályázók által megadott indikátorok esetében – az indikátorok tartalma, illetve a megadott értékek nehezen értelmezhetőek, harmadrészt hiányzik az a módszertani háttér, ami alapján azonosítani, pontosabban mérni lehetne az ok-okozati összefüggéseket és ki lehetne szűrni az indikátor értékekből a projekten kívüli hatásokat. Az indikátor- és monitoring rendszer problémája az unió szintjén is jelentkezik, éppen ezért a 20142020-as időszakra a használható, aggregálható és értelmezhető indikátor rendszer kerül kialakításra, amiből választani lehet. A határon átnyúló fejlesztések célja a határok komplex módon értelmezett átjárhatóságának megteremtése a határmenti területek periféria jellegének oldása, a határrégiók társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése. Az uniós logika a kohézió erősségét leegyszerűsítve az adott terület GDP-jének az unió GDP átlaggal való összevetésével értékeli. Az uniós átlag 75%-át elérő régiók a fejlettek, az alatta lévők pedig a fejletlenek. (A bűvös 75% körüliek pedig az átmeneti régiók)

27


Interjú – Programtervező szakértő Nemzetközi fejlesztési szakértőként tanácsadói oldalról dolgozik határon átnyúló fejlesztési programok tervezésén, ongoing értékelésén és ex-ante értékelésén. Ezeket a feladatokat jellemzően nemzetközi konzorciumot alkotó tanácsadó cégek nyerik el, így a munka során a kollégákon keresztül nemzetközi kitekintéssel is bír a határon átnyúló fejlesztési programok európai gyakorlatára. A határon átnyúló program kidolgozásánál a tartalmi felépítés kötött, viszont a módszertan kialakítása a programtervező szakértő szabadsága, természetesen a megrendelői szempontok és módszertani megfontolások figyelembevételével. A programtervezésbe intézményeket vonnak be. A meghatározó szereplők a megyék, vagyis a megyei önkormányzatok. (A programterületet is az adott határszakasz két oldalán elhelyezkedő megyék jelölik ki.) A program tervezés során a prioritások és pénzügyi keretek a megyék közötti egyeztetések során alakulnak ki. A folyamat során kerülnek azonosításra a stratégiai projektek is melyek megfelelő szakmai előkészítettség esetén biztos finanszírozásra számíthatnak. A megyék maguk döntik el, hogy megyén belül milyen szereplőkkel egyeztetnek. A települési önkormányzatok és civil szervezetek workshopokon vesznek részt. Társadalmasításra az elkészült program dokumentum kerül. Alapvetően a honlapon való közzététel az eszköz, ahol bárki véleményezheti az anyagot. A tervezési és értékelési folyamatnak jelenleg nem része a lakossági és vállalkozói vélemények közvetlen feltárása. A programtervezésben módszertanilag az interjú, workshop és esetleg kérdőíves felmérés jelenti a kutatási adatfelvételi eszköztárat. Kérdőívezést azért inkább csak alkalmilag használnak intézményi szereplők körében széleskörű adatfelvételre. Interjú alanyunknak konkrét tapasztalata e téren a SurveyMonkey online kérdőív szerkesztővel van, amit már többször használt különböző munkáihoz. Az ingyenes Google forms-hoz képest a SurveyMonkey több kérdés és válasz típusra biztosít lehetőséget, s bár fizetni kell a szolgáltatásért az nem drága. Az exante és ongoing értékelésre a útmutató van. Ongoing értékelés során a legmagasabb értékelési pontszámot elért pályázatok közül a lebonyolításban résztvett támogató oldali intézmény rendszer munkatársai által relevánsnak és fenntarthatónak minősített projektek közül interjúkkal választották ki azokat a projekteket, amelyeket esettanulmányként feldolgozva, mint jó gyakorlatokat tud a támogató a későbbiekben bemutatni, illetve hivatkozni. A CBC fejlesztés politikának jelenleg nem része az elégedettség, illetve hatásosság mérése. Az egyes projektek, azaz pályázatok előkészítését jellemzően nem előzik meg részletes felmérések kutatások. Egyrészt a pályázati rendszer ezt nem követeli meg. (Néhány sorban, illetve megadott 500-2000 karakterben, kell és lehet kifejteni a problémákat és szükségleteket.) Másrészt felméréssel megalapozott előkészítésre sem idő, sem forrás, sem szándék nincs. A projekt ötleteket jellemzően a

28


projektgazdák és szakértőik formálják a pályázati feltételek és az általuk észlelt/érzékelt helyi igények és elképzelések mentén. Projekt szinten mind a tervezés, mind az értékelés során képlékeny az értékelésimérési módszertan. Egyrészt az indikátorértékek forrása és mérési módszertana is esetleges, másrészt a bázisértékek is sok esetben hiányoznak. Alapvetően a legtöbb projekt esetében hiányzik a tényleges monitoring rendszer, vagyis az az adatgyűjtési rendszer, amely alapján ténylegesen számszerűsíteni és követni lehet az adott pályázatban vállalt indikátorokat. Ahol pedig rendelkezésre állnak statisztikák ott is kérdéses, hogy a változások milyen mértékben tekinthetők a projekt eredményének. Pl.: Schengeni övezetben nincsenek határ statisztikák, de a nem schengeni határátlépéseknél sincsen adatgyűjtés az utazás céljára vonatkozóan, így egy olyan vállalás, mint a „turisztikai célú határátlépések számának 20%-os növekedése”, teljességgel megfoghatatlan kategóriába tartozik. A projektek fenntarthatósága, illetve a projekten túlmutató eredmények értékelése az eddigi határon átnyúló programok esetében valójában még nem voltak releváns szempontok. A projekt monitoring rendszerben csupán az output indikátorok mérése működik egzakt formában. Az hogy a projektek és a program eredmények és hatások megbízhatóan mérhetőek legyenek egy fontos elvárás már csak a program értékelés és a fejlesztéspolitika szempontjából is. Nyilván azt is mindenképpen fontos lenne célzott kutatásokkal mérni, hogy az adott program terület lakossága, illetve szervezetei, vállalkozásai számára miként válik átjárhatóbbá a határ a program eredményeként. A programozási és értékelési tapasztalattal azonban kijelenthető, hogy alábbi négy szempont szerint fókuszált határon átnyúló fejlesztés politika járulhat hozzá legnagyobb mértékben a határok tényleges átláthatóságához, illetve átjárhatóságához: • • • •

Közvetlen kapcsolat: az olyan projektek, amelyben a határon átnyúló partnerségnek már van előtörténete. Határsáv: a program területnél jóval szűkebb ténylegesen határtérségnek tekinthető területre koncentrált fejlesztés. Infrastruktúra: ténylegesen a határon átnyúló fizikai infrastruktúrafejlesztés, mint például a határon átmenő bicikli út, határ átkelő, tömegközlekedés …stb. Intézményi együttműködés: a határ két oldaláról a nemzeti, illetve területi intézményeknek az „intézményesített” kapcsolatát megteremtő rendszerek kialakítása, fejlesztése a cél és az üzemeltetés és működtetés már a két partner intézmény költségvetésében adott. (pl.: vízügyi, rendészeti …stb. együttműködés)

29


Interjú – EGTC és CBC szakértő A határon átnyúló fejlesztések és a határon átnyúló együttműködések intézményesítésére leginkább alkalmas Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (ETEC, vagy ismertebb angol akroníma szerint EGTC) nemzetközi szinten is elismert szakértője és egyben szervezője. A határon átnyúló fejlesztések eredményeit projekt és program szinten is az indikátorok mérik ugyanúgy, mint a nemzeti fejlesztési tervek alapján elosztott európai uniós források esetében is. Indikátorok közé szeretnék beépíteni a CBC színvonalát mérő indikátort. Ennek több komponense is lenne. Egyik része a hagyományos mérőszámokból épülhetne fel, mint pl.: intézményi együttműködések és testvérvárosi kapcsolatok száma…stb.. Emellett azonban szükség lenne egy sokkal szofisztikáltabb a területi-, társadalmi- és gazdasági kohéziót mérő komplex módszertani mérőeszköz kialakítására. Többek között ennek része lehetne a mentális térképezés is. Jelenleg kérdőíves felméréseket, vagy egyéb kvantitatív, vagy kvalitatív kutatásokat nem végeznek sem a projektgazdák, sem az intézmény rendszer. Ez nem követelmény a CBC program részéről. A projektek és programok hatásosságának, eredményességének mérése uniós szinten is bizonytalan. Az erre vonatkozó mérési módszertan kidolgozása a szakmai fórumok egyik új és egyre inkább releváns kérdésévé vált. A területiség elve jelenleg nem érvényesül, hanem a kohéziós politika reformjával éppen az univerzális szabályozási elvek kaptak prioritást. Az uniós donor országok részéről a kohéziós politika fenntartásának egyik legfontosabb feltétele éppen a – számukra nehezen átlátható – helyi igények szerinti, de természetesen sokszor önmagukban álló projektek helyett, egy egységes rendszer szerinti integrált fejlesztés politika megvalósítása. Az egyes határszakaszok, illetve akár az egyes határszakaszokon belüli területi egységek igényei szerinti programozás nem lehetséges ebben a rendszerben. A CBC projektek esetében valódi igényfelméréséről, piackutatásról általában nem beszélhetünk. A projektek nagy részére jellemzően igaz, hogy alapvetően a nemzeti fejlesztési tervek keretében kiírásra kerülő pályázati rendszerben lenne a helyük. A projektek sokszor pótlólagos forrásokként igyekeznek a CBC pénzeket bevonni a fejlesztési programok megvalósításába a határrégiókban. A 2014-2020-es időszakban a valóban határon átnyúló jellegű projektek megvalósítása kap majd ténylegesen prioritást. Ezek esetében lehetőség lesz akár a helyi kezdeményezések program jellegű finanszírozására is ami azt jelenti, hogy hogy egy adott fejlesztési cél megvalósítása érdekében egymásra épülő projektek formájában kidolgozott programmal is lehet majd pályázni, ami a partnerségek számára biztosítékot jelent arra, hogy a teljes fejlesztési folyamatot végig tudják vinni. A másik új innovatív eszköz kisprojekt alap lesz, illetve hasonló újdonságot

30


jelent hogy a következő időszakban már a KKV-k is részt vehetnek a határon átnyúló projektekben. A projektekre jelenleg is alkalmazott indikátorok monitoringját nyilván továbbra is a projektgazdákra lehet bízni. A valódi hatások mérése és értékelése a projektek zárását követő években történik, amire egyfelől a határon átnyúló program már nem tud a projekt gazdáknak plusz forrásokat biztosítani, másrészt módszertanilag sem indokolt, hogy a projektgazda értékelje saját tevékenységének eredményességét. Minél komplexebb és kifinomultabb módszertant alakítunk ki az eredmények és hatások mérésre, az nyilván annál költségesebb. A projektgazdáktól ennek a módszertannak az alkalmazása saját szervezeti keretek között nem elvárható. Ami jelenleg a reális elvárás, az hogy valódi határon átnyúló projektek szülessenek és azok fenntarthatósága valóban biztosított legyen. A CBC programokban a „technical assistance” soron biztosítanak fedezetet a tervezésre, az ongoing, expost értékelésekre és az annual reportokra. Ezeket a feladatokat jellemzően közbeszerzés keretében szerződött nemzetközi, illetve nagy hazai tanácsadó cégek végzik program alapon. Ez lehetne az a pont ahová egy új mérési-értékelési módszertan alkalmazását delegálni lehetne. Interjú – Projekt szakértő Tanácsadóként a határon átnyúló fejlesztési programok keretében vesz részt projekt tervek kidolgozásában, illetve megvalósításában. Eddigi munkái igen széles témakört ölelnek fel a szervezési típusú hálózat építési projektektől az tudományosinnovációs kezdeményezéseken át az infrastruktúrafejlesztési projektekig. Több határ szakaszon illetve a határszakaszok mindkét oldalán rendelkezik tapasztalatokkal a projektmegvalósításra vonatkozóan. A határon átnyúló fejlesztési pályázatok már az előcsatlakozási alapok idején megjelentek a Phare CBC kiírásokkal. Ez a több mint évtizedes múlt megalapozta a partneri rendszerek kialakulását az egyes határszakaszokon. A határon átnyúló együttműködési tapasztalatok gyarapodásával a határon átnyúló programok szakmai elvárásai is folyamatosan növekszenek. Míg kezdetben a tükörprojektek idején, két majdhogynem független projekt összeillesztése is elegendő volt a határ két oldaláról egy ad-hoc kapcsolat keretében, addig már most is – a jövőben pedig még inkább – a valóban közös projektek kapnak prioritást, ahol tényleges hosszú távú partnerség keretében kell fenntartható, valódi határon átnyúló fejlesztéseket megvalósítani. A projektek – és nem csak a határon átnyúló fejlesztések esetében – kidolgozása egy projekt logikai struktúra, vagy konkrét eszközként a logikai keretmátrix szerint történik, ahol helyzetelemzés alapján a problémák és szükségletek, vagy lehetőségek azonosítását követően születnek megoldási ötletek, amelyeket összehasonlítva az optimális javaslat kerül kiválasztásra és részletes kidolgozásra. A megvalósítási terv bemutatását követően pedig részben kötelezően előírt indikátorokra, részben a projektgazda, vagy pályázatírója által kitalált indikátorokra

31


születnek becslések. Ez az elmélet. Valójában rendszerint a projekt gazdák és projekt szakértők – nyilván helyismeret és tapasztalat birtokában – rendelkeznek valamilyen projektötlettel, ami a határon átnyúló projekt magját fogja jelenteni. A konkrét pályázati kiírásnak megfelelően a projekt ötlet alapján elkészítik a részletes projekttervet, amihez „hozzáillesztenek” egy megalapozó munkarészt, illetve indikátorokat. A pályázók mindig annyit teljesítenek, amennyit a pályázatkiírója elvár, illetve előír. Értékelői szempontból a lényeg hogy a pályázat összességében és egyes munkarészeiben is legyen plauzibilis, illetve minél inkább illeszkedjék a határon átnyúló programhoz, továbbá a vállalt indikátorok reálisan minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a program indikátorokhoz. A nyertes pályázatok esetében a támogatási szerződés megkötésének előkészítése során lehetőség van a tevékenységek és költségek illetve időbeli ütemezések reális szempontok szerinti átdolgozására az indikátorok racionalizálására azonban nem. Természetesen elméletileg az indikátorok módosítására is van lehetőség, csak az már egy magasabb szintű döntéshozatali szinten lehetséges, ami idő igényes ezért inkább ezt a pályázók kerülik. Mind a pályázó, mind az intézmény rendszer a projekt megvalósításra fókuszál. Az indikátorokkal kapcsolatban jellemző, hogy azok a projektektől szinte teljesen függetlenül kezelődnek. A határon átnyúló projektek megvalósítás már önmagában komoly kihívás jelent. Partnerséget kell alkotni, közösen kell az egymásra épülő tevékenységeket megvalósítani, az eltérő nyelvi és jogszabályi környezet kezelni és kétszintű jelentési rendszerben adminisztrálni a projektet. Ez utóbbit nyilván nehezíti, hogy az európai uniós pályázatok jellemző folyamat és nem eredmény orientáltak, vagyis amellett, hogy nyilván teljesíteni kell a vállalásokat, azokat pontosan a pályázatban leírtaknak megfelelően kell megvalósítani és dokumentálni. Ebben a rendszerben minden pályázó tisztában van azzal, hogy a vállalt indikátor értékek teljesítése fontos, mégis háttérbe szorul. Az indikátor rendszerrel több nehézség is adódik pályázói szempontból: • • • • •

A projekttel semmilyen logikai összefüggésben nem álló indikátorok, pl. nők aránya a szervezetben és a vezetésben…stb. Félre érthető indikátorok, mint pl.: a tájékoztatás során alkalmazott eszközök száma (kérdés, hogy a kommunikációs eszköz típusa, vagy a megjelenések száma a kalkuláció alapja) Az indikátorok bázis értékei statisztikai adatok hiányában sokszor szintén csak becslések Indikátor célérték becsléshez a hatásmechanizmust nem kell leírni, vagyis indokolni, hogy mi alapján becsüljük a célértékeket Az eredmény és hatás indikátorok a legtöbb esetben nem csak nehezen mérhetők, de nehezen ellenőrizhetőek is

32


•

Az output indikátorokat szankcionálás

kivéve

ténylegesen

nem

tapasztalható

33


3. Tématerület: Településrendezés és tervezés Interjú – Polgármester Helyi politikusként rendelkezik önkormányzati képviselői, bizottsági elnöki, polgármester helyettesi és polgármesteri tapasztalatokkal egyaránt. Végzettségét tekintve környezet- és tájgazdálkodási szakmérnök, így a vezetői tapasztalata mellett a szükséges szakmai felkészültséggel is rendelkezik. Társadalmi egyeztetésre, illetve lakossági igény felmérésre alapvetően, a rendezési terv készítés/módosítása kapcsán, szakági politikák, illetve konkrét projektek, vagy döntési helyzetekben kerül sor. A rendezési terv estében szükséges társadalmasítás kereteit törvényi szabályozás határozza meg. A tervező kiválasztását követően a képviselő testület megadja a támpontokat a tervezési munkához. A tervező ez alapján kidolgozza az irányokat, amit a képviselőtestületi megvitatást követően társadalmi egyeztetésre bocsátanak. A helyi társadalmi egyeztetésre jó példa lehet a bölcsőde építése. Bölcsőde építéséhez a pályázati forrás elérhető volt, azt kellett tisztázni, hogy az önkormányzat belefogjon-e a projektbe. A célcsoporttal, vagyis a kisgyermekes családokkal célzottan egyeztettek az igények felmérésére. A felmérés nagyobb részt a családokkal amúgy is napi kapcsolatot tartó védőnői szolgálaton keresztül történt, illetve önkormányzati személyes egyeztetés keretében. Az igény felmérés alapján az önkormányzat elvégezte az üzemeltetési kalkulációkat. A kötelező fenntartási időszakra vonatkozó veszteségeket az önkormányzat elfogadhatónak tartotta. A pályázat megvalósításához az önrész, a likviditás és az egyéb technikai perem feltételek adottak voltak. A tervezett épület kötelező fenntartási időszakon túli potenciális újrahasznosítását az önkormányzat megtudja oldani, így ennek alapján a projektet elindították. A társadalmasítás kérdése, különösen az újszerű, innovatív fejlesztések esetében fontos. Egy út, vagy járdaépítés, vagy iskola korszerűsítés kapcsán a lakosságot alapvetően az érdekli, hogy az építkezés mikor és milyen korlátozásokkal jár, illetve mikor adják át az új, vagy felújított létesítményt. Egy új nem szokványos önkormányzati fejlesztés esetén azonban nyilván az adott elképzelés létjogosultságát kell a helyi társadalomnak elfogadnia. Ez utóbbira jó példa az éppen folyamatban lévő helyi klímavédelmi projekt: Adott volt egy bírósági kötelezvény a helyi bányató rekultiválására, egy erdősítési kötelezettség egy korábbi erdő művelésiág váltásához kapcsolódóan, továbbá a helyi zöldhulladék kezelésének/hasznosításának kérdése. Külső szakmai partnerek bevonásával ezen kötelezettségeket, illetve helyi fejlesztési igényeket sikerült komplex környezetvédelmi projektté fejleszteni. A projekt optimális megoldást kínált mind három alap kérdés rendezésére, így kezdetben fel sem merült a társadalmasítás kérdése. Maga a projekt és az annak eredményeként a zöld gondolat mentén kibontakozó új stratégiai fejlesztési irány viszont idővel kikövetelte a megfelelő

34


társadalmi beágyazottságot. Minthogy ebben az esetben a tényleges társadalmasítást a projekt megvalósítása során kellett megoldani ez már nem volt könnyű feladat. (De természetesen sikerült.) Kérdőíves felméréseket korábban külső szakértők bevonásával készítettek. Ezek szakmaiságával elégedettek voltak ugyanakkor meglepte az önkormányzatot az alacsony válaszadási hajlandóság, különösen abban az esetben a hol a kérdezőbiztosok valamennyi háztartást felkerestek és a település közlekedésfejlesztésére vonatkozóan tettek fel kérdéseket. A legközelebbi kérdőíves kutatást már saját kivitelezésben tervezik megvalósítani. A lakossági fórum a társadalmi egyeztetés klasszikus eszköze, de nehéz műfaj. Egyrészről még kistelepülésen is jelentős érdektelenségbe ütközik különösen, ha nem egy nagyon konkrét, jól megfogható kérdésről van szó. Az olyan kérdésekben, mint például a szerkezeti terv módosítása, ami igen jelentős hatással bír a lakosság életére, viszont a többség számára neheze értelmezhető előre borítékolható az alacsony részvétel. Ez a példa is azt mutatja, hogy a közérthető fogalmazás módok és kommunikációs stílus nagyban befolyásolja a lakossági fórum eredményességét. Bár a lakossági fórumokon óhatatlan, hogy ne merüljenek fel a tervezettől eltérő témák, illetve hogy néhány hangadó ne próbálja meg alapvetően tematizálni a beszélgetést, de ezek a problémák megfelelő moderációval, szervezéssel időzítéssel, helyszínválasztással kezelhetők. Ha szükséges, akkor a részvételi arány növelése érdekében akár több alkalommal, illetve több helyszínen is tartanak fórumot. Sokszor felróják az önkormányzatoknak, illetve a helyi politikusoknak, hogy kampányidőszakban hajlamosabbak gyakran kikérni a lakosság véleményét, aztán a választásokat követően pedig már nem igazán kíváncsiak a helyi közvéleményre. Ebben van igazság, de azért fontos látni, hogy az átlag választók érdeklődése a helyi ügyek iránt a választások előtt erősödik fel, aztán pedig gyorsan lecseng, másfelől az is igaz, hogy „megválasztottak engem és a programomat” nyilván ez utóbbi nem teljesen rendjén való hozzáállás, de lássuk be azért meglehetősen emberi. A klasszikus kommunikációs eszközök közül a plakátokkal és szórólapokkal az a helyzet, hogy azokat az emberek meglehetősen kerülik. Az önkormányzat a levelezési listákon keresztüli tájékoztatásban és a facebookos és webes információ megosztásban aktív. Kommunikációs szempontból is fontos, hogy a település két részének lakossága markánsan különböző. Míg egyik helyen a tősgyökeres őslakosok, addig a másik részen a főleg Budapestről beköltőzök a dominánsak. Ráadásul annak ellenére, hogy a beköltözők aránya már magasabb ők sem tekinthetők egységes csoportnak, hiszen motivációik igen különbözőek lehetnek. (gazdasági szükségszerűség, szabadválasztás, kiköltöző régi nyaraló, új beköltöző)

35


A társadalmi párbeszéd kialakításában fontos azt látni, hogy alapvetően a célcsoport specifikusan érdemes végezni. A térségi turisztikai stratégia kialakítása során a lakossági kérdőíves felmérés nem működött, motiváció hiányában teljes érdektelenségbe fulladt. Az érdekelt vállalkozások esetében azonban működött és igen eredményes volt. A felmérést követően alulról jövő kezdeményezésként meg is valósult a turisztikai szereplők összefogása és egyesületbe szerveződése. Interjú – Főépítész Főépítészként a feladatkörébe tartozik a településkép védelme, a településrendezési eszköz (rendezési terv), a terv szintek egyeztetése és az építésengedélyezési eljárásban a településképi véleményezés. A fenti feladatkörhöz kapcsolódóan a polgármester, illetve a képviselő testület tanácsadója. A rendezési terv, illetve a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia helyzetelemzésében, idő kérdése is hogy milyen jellegű lakossági adatgyűjtés történik. Jellemzően a település egy, vagy több pontján kihelyezett vélemény dobozba gyűjtött, vagy a települési honlapon elhelyezett kérdőívvel történik a lakosság közvetlen megkérdezése. A kérdőívek esetében általában alacsony a visszaküldési ráta. Ez a módszer alapvetően inkább csak vélemények, ötletek gyűjtésére alkalmas ilyen alacsony részvételi hajlandóság mellett. A lakossági fórum egy bevett eszköz a tervek ismertetésében és véleményeztetésében. Igen jó eszköz a tervek és rendezési terv bemutatására, mivel a tervezők az önkormányzati és polgármesteri hivatali vezetők részvételével ismertethetik a terveket és azok hátterét továbbá lehetőség van a felmerülő kérdések tisztázására, illetve vélemények megvitatására. A lakossági fórumokra azonban szintén alacsony érdeklődési szint jellemző, és ugyancsak tipikus jelenségnek tekinthető, hogy alapvetően a résztvevők mintegy közmeghallgatási fórumként kezelve az eseményt, napi problémákat, illetve a meghirdetett programhoz nem kapcsolódó témákat, vagy elképzeléseket vetnek fel. Összességében is elmondható, hogy az emberek még kistelepüléseken sem akarnak belefolyni a közügyekbe és bizalmatlanok az erre irányuló önkormányzati kezdeményezésekkel is. A településen működő szervezetekkel, mint a vállalkozások és civil szervezetek az önkormányzat jellemzően külön egyeztet. Ezekről a szervezetekről már általánosságban elmondható, hogy aktívabbak, mint a lakosság. A vállalkozások, különösen a termelő cégeknek, a kereskedőknek, vagy a beruházóknak elemi érdeke a tervek, különösen a rendezés tervek ismerete és érdekeik képviselete. A civil szervezetekkel már más a helyzet. Egy részük a saját működési területén, mint egyfajta „konkurensként” tekint az önkormányzatra, vagy éppen egy helyi politika szerveződésnek ad keretet, így ennek megfelelően az önkormányzattal szemben eleve kritikus fellépés jellemzi

36


A rendezési terv társadalmasítását jogszabály írja elő. Minthogy a szabályozás azért eléggé tág teret biztosít ezért az, hogy egy-egy konkrét munkánál a társadalmasítás milyen színvonalon valósul meg az település, illetve tervező függő. A helyi társadalmi bárbeszéd alakulása alapvetően a polgármester személyétől, személyiségétől függ elsősorban. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozását önkormányzati irányító csoport végzi melynek tagja a polgármester és főépítész mellett az önkormányzat műszaki- és pénzügyi vezetője és a képviselő testület releváns bizottságainak (pl.: településfejlesztési, pénzügyi) tagjai. A munka kezdéskor az irányító csoport kidolgozza a partnerségi tervet meghatározva egyben a steakholdereket (szomszéd önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, vélemény vezérek…stb.) is, akiket mint érintetteket be kíván vonni a későbbi egyeztetésekbe. A helyzetelemzésben a fórumok, a tervek véglegesítésében véleményeztetés a bevett módszer. Interjú – Településtervező (mérnök) A fő profilt a rendezési tervekhez kapcsolódó szakági tervezői feladatok, illetve objektumtervezés jelenti. Emellett fontos részt képviselnek még a munkák között a nagy, koncepcionális jellegű megbízások, amelyre jellemző hogy a európai uniós fejlesztési irányelvek megalapozásához feltérképezéséhez kapcsolódnak jellemzően a zöld infrastruktúrát és hálózatokat jelentenek. A Megbízó önkormányzatok részéről az egyes munkák esetében a feladat meghatározást rendezési tervek esetében a főépítész, objektumok esetében az építési osztály, beruházási csoport, vagy a mind elterjedtebb városfejlesztő társaság készíti. Ez a feladat meghatározás a közbeszerzési/ajánlatkérési dokumentáció része, ami alapvetően a munka beárazását teszi lehetővé. A feladat részletes kifejtése tipikusan szerződés után történik az önkormányzat által. A lakossági fórumok kizárólag a helyei politikai vitákra alkalmasak. A lakossági kommunikációt alapvetően a helyi politika szervezi a tervező feladata, csak a szükségszerinti szakmai anyagok elkészítése, illetve a tervek bemutatása. A lakossági fórum ennek megfelelően nagyobb részt szól a helyi politikáról, mint a konkrét megvitatandó tervről. Választás előtti időszakokban a gyakrabban szerveznek lakossági fórumokat, egyébként az önkormányzatok hajlamosak azt inkább „elsumákolni” A lakosság tervezésbe való bevonására, illetve a lakossági igények tervezéséhez kapcsolódó felmérésére Magyarországon nem igazán vannak jó példák, nincsenek meg az ehhez értő szakemberek. Próbálkozások mindig vannak, de ezek nem jelentenek követhető, vagy követendő jó példákat. Ezt mutatja a tavaly Budapesten futott hasonló kezdeményezések tapasztalata, melynek egyik szélsőséges esetében a lakossági fórum keretében teljesen „kiürítettek” egy tervet, mivel a

37


véleményeztetés módszertan leegyszerűsítve azt jelentette, hogy ha valamely tervelem egy hozzá szólónak nem tetszet, akkor azt kihúzták. A tervezési munkát jellemzően nem előzi meg lakossági felmérés. Az igények és szükségletek felmérésének módszertana a tervezői szabadság témakörébe tartozik. A lakossági és egyéb intézményi igények felmérésére alapvetően a műszaki helyszíni felmérésekkel egyidejűleg a terepmunka részeként kerül sor. Jellemzően a megfigyelés és spontán beszélgetések, valamint az egyeztetések keretében kerül sor. Ezeket a technikákat már az egyetemi terepgyakorlatok során begyakorolják a tervezők. Sajnos az igazítás, vagyis az elkészült fejlesztéseknek a felhasználói igényekhez való illesztése nem egy tipikus tervezői feladat, bár szakmailag alapvetően szükséges lenne. Ennek oka alapvetően abban keresendő, hogy a fejlesztések szinte kizárólag uniós forrásokból történnek. Kis léptékű kiigazításokra, kiegészítésekre ilyen forrásokat nem lehet pályázni. Az ötéves kötelező fenntartási kötelezettség pedig az akár csak részleges kis léptékű visszabontásokat is lehetetlenné teszik. A lakossági igények mellett az üzemeltetők bekapcsolása is igen kívánatos lenne a jelenlegi gyakorlatban azonban a tervezés és fejlesztés elválik az üzemeltetéstől. Az üzemeltetés szerepe pedig ebben a kérdésben túlmutat az egyszerű fenntarthatóságon, mivel tapasztalatai relevánsak lehetnek a felhasználói szokások feltérképezésében is. Általánosságban megállapítható, hogy a minél kisebb egy település annál komplexebb a megközelítése. A kistelepüléseken a költségvetési korlátok igen erősek, a nagyvárosok önkormányzatára pedig már a bürokratikus működés jellemző. Ideális terepnek tervezői szemmel a kisvárosok tekinthetők Interjú – Urbanista Közgazdász-urbanista, fő szakterülete a fejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia készítés, illetve a helyi gazdaságfejlesztési tervek kidolgozása. Alapvetően az innovatív újszerű nemzetközi tapasztalatok és „best practice”-ek adaptálásával, valamint saját maga által kidolgozott modellek alapján végzi szakértői tevékenységét. A saját helyszíni kutatási eredményeire alapozva iteratív egyeztetési mechanizmussal optimalizálja az adott problémára, illetve lehetőségre vonatkozó megoldási tervet az érintett helyi szereplőkhöz, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazodva. A települési fejlesztéspolitikában alapvető problémát jelent még mindig a mérnöki szemlélet dominanciája, amely jellemzően a tervre (műszaki tervre) és a megvalósításra (építés) fókuszál, a hatás azonban már nem érdekli. Már maga a feladat megközelítés is alapvetően műszaki szempontú és nem szükséglet, illetve igényfelmérésen alapul.

38


A település politikai vezetőit, a polgármestert és a képviselő testületet – minthogy mandátuma a helyi lakosság véleményétől függ – érdekli a közvélemény. Erre az érdeklődésre azonban jellemző a ciklusban és a választás orientált gondolkodás, ami túlságosan rövidtáv a fejlesztéspolitika szempontjából. A hatások tehát itt is tulajdonképpen másodlagosak. Az egyes önkormányzatok között igen jelentős eltérések tapasztalhatók annak tekintetében hogy mennyire nyitottak a lakosság felé és hogy ténylegesen mennyiben és milyen módon tekintik partnernek a helyi lakosságot a helyi fejlesztéspolitikában. Jellemző hogy a kisebb településeken a döntéshozók jobban érzik és érzékelik a lakosság igényeit. Ez nem is meglepő, hiszen minél kisebb a helyi közösség, illetve a település annál valószínűbb, hogy a személyes kapcsolatokon, illetve a személyes tapasztalatokon keresztül a helyi vezetők reális képpel rendelkeznek. Ugyanez természetesen fordítva is igaz, azaz minél nagyobb, illetve minél népesebb egy település annál kevésbé képzelhető el, illetve várható el hogy a helyi politikusok, városvezetők közvetlen és konkrét tapasztalattal, ismerettel rendelkezzenek. Éppen ez lenen az a terep, ahol a lakossági közvélemény kutatásoknak sokkal nagyobb szerepet kell biztosítani, illetve megfelelő módszertani háttérrel bátorítani a véleményének kifejezésére. Ezt a helyzetet jól illusztrálja például az egyik kis város esete, ahol az önkormányzat miután felújítatta az egyik játszóteret azt két helyi – értsd játszótér közeli - elismert a helyi közösségben befolyásos cigány családra „bízta” a közterület, illetve a játékok állag megóvása érdekében. Éppen a Fővárosnál volt egy munka, aminek részét képezte a monitoring tervezés és indikátorok kidolgozása. Az indikátorrendszernek az lenne a célja, hogy képes legyen mérni a fejlesztések gazdasági és területi társadalmi hatásait. A mérés igen összetett és nehéz feladat, egyrészt alkalmasnak kell lennie arra, hogy kiszűrje azokat a hatásokat, amik nem a fejlesztés eredményei, másrészt át kell gondolni a mérhetőséget. A megbízói oldalról alapvetően a hivatalos statisztikai jellegű adatelemzést tekintik mérvadónak, míg a szakértői oldal az ettől kifinomultabb célzott adatgyűjtésen alapuló mérést preferálja, ami azonban nehézkes, de nem lehetetlen. Például a gazdasági hatások mérését – megfelelő szervezéssel – integrálni lehet a kötelező adatfelvételekbe (KSH, NAV, Kamarák). Az igényfelmérésben alapvetően az alábbi eszközöket alkalmazza: -

Dokumentumok elemzése Statisztikai elemzések Virilis interjú sorozat (hólabda módszerrel) Kérdőívezés (lakossági és szakértői) Fókusz csoport

A településfejlesztés ma Magyarországon alapvetően az európai uniós forrásokhoz igazodik. Az európai uniós források elosztásában azonban nem érvényesül ténylegesen a fejlesztés politikai logika. A multiplikátor hatások csak esetlegesen,

39


vagy csak papíron működnek. A pénzügyi és gazdasági szempontok mellőzésével előkészített fejlesztési projektek esetében, ha nem alakul ki az újratermelés, akkor az új beruházások idegentestként nem képesek a beágyazódásra és forráshiányt generálnak, hiszen az üzemeltetés tetemes költségigénnyel jár. Pozitív trendként értelmezhető, hogy az önkormányzatok érzékelhetően egyre nyitottabbá válnak a lakossági véleményekre. A fejlesztési koncepcióknak is egyre jobban kidolgozottnak kell lennie. Az azonban megállapítható, hogy a nagy intézmények még alapvetően bürokratikusan működnek. Ez azonban nem csak a közszférára igaz, ugyanez mondható el például a nagy nemzetközi tanácsadó cégekről is. Erre példa a PWC esete, amely a magyar olimpiai pályázaton dolgozik, a nemzetközi tapasztalatai és korábbi olimpiai pályázati referenciái alapján nem kérdéses, hogy össze tud állítani egy nyertes pályázati dokumentációt, illetve az a mögött álló programot. A probléma az, hogy egy nemzetközi siker receptet adnak és nem egy helyi érdekekhez és adottságokhoz illeszkedő programot állítanak össze. Míg mondjuk London, vagy Peking, megteheti azt, hogy a létesítmények egy részét csak ideiglenes jelleggel alakítja ki és másodlagosnak tekintik az olimpiai létesítmények másodlagos hasznosítását, addig Budapest illetve Magyarország esetében pont fordított a helyzet, hiszen az Olimpiát kell tekintsük az előhasznosításnak és a tényleges hasznosítást pedig az olimpiát követő időszakra. Tapasztalat szerint minél nagyobb volumenű a fejlesztés annál kevésbé kifinomult a tervezés. „Megoldják a feladatot, de nem a legjobb megoldást keresik” Interjú – Fejlesztési (projekt) szakértő Önkormányzat fejlesztési tanácsadó nemzetközi tapasztalatokkal. Tevékenysége lefedi a teljes településfejlesztési területet.: településkutatás, fejlesztési koncepció és –stratégia készítés, programozás, projektfejlesztés, pályázatírás, projektmenedzsment. A településfejlesztést alapvetően az európai uniós támogatási rendszer dominálja. Ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy a fejlesztések döntően európai uniós támogatással valósulnak meg, hanem azt is, hogy a fejlesztési politika is e támogatási rendszerhez igazodik. A pályázatok által előírt feltételek kvázi olyan erősek, mint a jogszabályi előírások. Például, míg az európai uniós csatlakozás előtt a település fejlesztési koncepció a rendezési terv részeként egy minden módszertani előírás nélkül készülő egyszerűen kipipálandó munkarész volt, melyet jellemzően a rendezési terven dolgozó várostervező készített, addig mára éppen a pályázatok hatására valódi tartalommal, fejlesztési szakértők által készített komoly megalapozó munkarésszel bíró és most már jogszabályban rögzített struktúrában készülő települési, és településfejlesztési dokumentummá vált. A pályázatok minden esetben elvárássá tették a település fejlesztési koncepció meglétét, majd az adott projektnek ahhoz való illeszkedését. Ma a településfejlesztési dokumentumok közül a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia jogszabályban meghatározott tartalommal

40


készül. Az elkészült dokumentum tervezetek intézményi véleményeztetésére vonatkozóan a jogszabály egyértelmű előírásokat tartalmaz meghatározva az egyeztetésbe bevonandók körét és az egyeztetésre vonatkozó időkereteket, továbbá a beérkező vélemények feldolgozásának mikéntjét. Ez gyakorlatilag a kötelező hatósági egyeztetés. A helyi lakossággal, vállalkozásokkal, civilszervezetekkel történő konzultációra vonatkozóan azonban már nincs ilyen jellegű konkrét szabályozás. Ezekre a csoportokra vonatkozóan a „helyben szokásos módon” történő tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Ezek a módok pedig meglehetősen formálisak inkább csak a tájékoztatási kötelezettségnek való eleget tételre alkalmasak és nem a valódi informálásra, vagy társadalmi párbeszéd kialakítására. A településfejlesztési dokumentumok társadalmi egyeztetésére kommunikációs szakértőket nem vonnak be az önkormányzatok, ezért a magán, civil és vállalkozói szféra véleményének feltárására a koncepció és stratégia alkotást megalapozó kutatások során nyílik tényleges lehetőség. A kutatásra vonatkozóan azonban nincsenek módszertani ajánlások, így azt a vonatkozó háttér dokumentumok, a stratégia tervezési környezet vizsgálata, illetve egy helyi interjú sorozat alapján is el lehet végezni kiterjedtebb primer kutatások nélkül. Ráadásul ebben a formában a szakértői munka gyorsabb és olcsóbb. Van kimondottan a hazai tapasztalatok alapján kidolgozott településkutatási szakkönyv is, ami jól használható módszertant ad a települések társadalmigazdasági vizsgálatához. Ennek ellenére a bevett gyakorlat még mindig maximum az interjú, fókuszcsoport és kérdőív „szentháromságon” alapul. A településfejlesztési koncepció és - stratégia, mellett a településkutatásnak fontos szerepe lenne az egyes konkrét fejlesztési projektek előkészítésében is. Jó terveket készíteni a szükséglet és probléma felmérés, illetve helyzetelemzés alapján lehet. Egy-egy pályázatra való felkészülés azonban még sokszor csak a felhívást követően kezdődik meg, így a szűkössé váló előkészítési folyamatba leginkább csak a kötelezően szükséges feladatok férnek bele. Részben ennek a jelenségnek is köszönhető, hogy az előkészítésnél még mindig a műszaki terv áll a középpontban. A kutatásra, illetve lakossági véleménykutatásra az önkormányzatok még mindig hajlamosak úgy tekinteni, hogy az csak lassítja a folyamatot, ezért jobb bele sem menni. Amennyiben még is sor kerül rá akkor is elsősorban részletkérdésekben adnak döntési lehetőséget a lakosságnak (pl.: milyen színűek legyenek a padok), vagy eleve irányított kérdésekkel várnak támogatást, vagy éppen elutasítást (pl.: Szeretné-e hogy a város főtere a mai igényeknek megfelelően megújuljon?). A település kutatás, csakúgy mint más szakértői munka nem olcsó, bár a költségek nagyságrendjét tekintve legalább egy nagyságrenddel mindig kisebbek, mint az általánosan elfogadottan magas díjazású műszaki szakértői, tervezői díjszabások. Kistelepülések esetében így pusztán rövid távú pénzügyi szempontból érthető, hogy az előkészítési költségvetés kordában tartása érdekében az úgymond nélkülözhető feladatokból húznak. Csupán pénzügyi szempontokra azonban nem lehet hivatkozni,

41


hiszen a szükségletek felmérését nélkülöző tervezés jelentős beruházási és üzemeltetési költség többletet eredményezhet. Érdekes módon az alkalmazott módszertan fejlődésére jogszabályi előírás mellett a pályázati rendszernek van a legnagyobb befolyása. A pályázati rendszer, mint pénzügyi ösztönző nagyon jó lehetőséget biztosít a település fejlesztési módszertanok megújításához. Az önkormányzatok egy-egy fejlesztéséi forrás lehetőséghez kapcsolódóan vállalják az új feladatokat. Lehet, hogy ezek kezdetben kötelezően teljesítendő és helyben teljesen érdektelen plusz feladatokat jelentenek csupán, az idő előrehaladtával azonban óhatatlanul beépülnek az önkormányzat normál működésébe és hétköznapi rutinná válnak és már a nem pályázatokhoz kötődő projektek esetén is elvégzi majd azokat az önkormányzat. Jó példa erre az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), illetve korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia. (IVS) E stratégia először, mint a városrehabilitációs pályázatok egyik kötelezően elkészítendő mellékleteként jelent meg módszertani útmutatóval, illetve az alkalmazást támogató kézikönyvvel. E kézikönyv egyik nagy érdeme az volt, hogy az európai unió által elvárt integrált szemléletű településfejlesztési megközelítés alkalmazásához, egy hazánkban már akkor több mint 15 éves tapasztalattal rendelkező kipróbált, mégis még mindig innovatív városfejlesztési modell kínált. A város-rehabilitációs pályázatok egyszerűen indulási feltételként szabták az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozását, képviselő testületi elfogadását és a pályázat értékelése során az IVS-t is értékelték, mintegy szakmai kontroll biztosítva. A pályázatok azonban csak akkor tudnak ilyen pozitív szerepet betölteni a módszertan fejlődésében, amennyiben már rendelkezésre áll az a „best practice”, illetve a mögötte álló szakértő műhely, ami konkrét és tanulmányozható példákon keresztül képes egy módszertani útmutatót kidolgozni. Erre példákat elsősorban a közintézmények szervezetfejlesztését támogató pályázati felhívások esetében találunk, ahol a lakossági kérdőíves felmérésekre vonatkozóan készült olyan merev szabályokat lefektető útmutató, ami teljességgel figyelmen kívül hagyja a survey jellegű kutatások aktuális trendjeit, illetve a módszertani fejlődés tudományos eredményeit. Úgy ír elő megbízhatósági rátákat, hibahatárokat, konfidencia intervallumokat, mintha reprezentatív minták és mintavételek a település kutatások során teljesen természetesek lennének. Fontos azonban látni, hogy a település fejlesztés és különösen a projektfejlesztés terén a módszertanok, ide értve a társadalmasítás, illetve szükséglet és probléma elemzés módszertanát is csak olyan mértékben fejlődik, ahogy azt a pályázati rendszer megköveteli. A módszertani fejlesztés tehát a pályázati rendszer, illetve pályázati intézményrendszer számára nem csak lehetőség, hanem felelősség is.

42


4. Tématerület: Térség és területfejlesztés Interjú – Intézményvezető Több mint húsz éve foglalkozik térségfejlesztéssel. Intézményi oldalon különböző szerezetek vezetői pozícióiban szerzett tapasztalatokkal bír. Minthogy ugyanabban a térségben dolgozik a kezdetektől fogva, így mára jelentős tapasztalattal rendelkezik a térség és vidékfejlesztésben, illetve ismeri a térségfejlesztési intézmény rendszer fejlődését is. A térségfejlesztés, mint a problémák közös megoldására, illetve a lehetőségek közös kihasználására szolgáló területi alapon szerveződő komplex, vagy szakosított együttműködés terén az elmúlt húsz évben jelentős átalakulás ment végbe, amely átalakulás még folyamatban van. A korábbi különböző kistérségi együttműködések, több célú önkormányzati társulások alapvetően átalakulnak, az országos intézményi reformokkal. A járás rendszer megalakulásával jelentős feladat átcsoportosításra került sor. Ugyancsak fontos változás volt, hogy az együttműködési területek közül az oktatás kikerült KLIK megalakulásával, illetve az ivóvíz társulás az állami közmű szolgáltatás megszervezésével. A korábban megalakult térségi társulások központi felhívásra, de alapvetően alulról szerveződő formában jöttek létre, vagyis az egyes önkormányzatok döntésétől függött, hogy mely szerveződésben váltak taggá, ami lehetővé tette, hogy különböző szakterületen más-más területi lefedettségű együttműködésbe kapcsolódjanak be. Jelenleg az egységesítés jegyében a megye és járáshatárok követése a cél. A térségfejlesztésben és azonbelül a vidékfejlesztésben ma a LEADER jelenti a legfontosabb támogatás politikai eszközt. A 2007-2013-as ciklus most zárul és ezzel az egyes helyi LEADER programokat irányító Helyi Akció Csoportok (HACS) mandátuma is lejár. A Vidékfejlesztési Operatív Program még elfogadásra vár. Az Európai Unió Bizottsága általi jóváhagyást követően véglegesülnek azok a módszertani útmutatók, ami alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) kidolgozható, amivel a HACS pályázni tud majd az új mandátumra a 2014-2020 időszakra. Elvileg a HVS jelenti a LEADER programban az alulról jövő kezdeményezés jelleget. A HVS, az adott HACS működési területére vonatkozóan, a helyi igényekre alapozottan fogalmazza meg a fejlesztési stratégiát, végső soron pedig azt a pénzügyi tervet, ami az adott terület fejlesztésére rendelkezésre álló források felhasználását határozza meg. Természetesen a gyakorlatban azért ez másként néz ki. Minthogy országos szinten a támogatói intézmény rendszer részéről van egyfajta igény az uniformizációra, így a HVS tekintetében is van egy igazodási kényszer a prioritásokat. illetve beavatkozási területeket illetően. A HACS, mint a vállalkozói- , civil-, és közszféra együttműködésében létrejött szervezet feladata a HVS kidolgozása. A tervezésben mindig a személyi-, pénzügyi, és időkeret az ami meghatározza, hogy milyen mélységű, illetve milyen

43


kiterjedtségű felmérésre, illetve egyeztetésre kerül sor. Normál feltételek mellett a tervezési módszertannak részét képezi a fórumok, illetve ágazati fórumok szervezése (akár településenként) workshopok tartása, egyeztetés a helyi döntéshozókkal, illetve a tudományos és szakmai szervezetek bevonása. A tervezésben mindenképpen ki kell emelni két kulcsterületet, a tapasztalatot és a korább terveket, valamint kapcsolati háló jelentőségét. Az előbbi esetében fontos, hogy a stratégiai és projektszintű tervek is folyamatosan készülnek, ismerjük a térséget ahol dolgozunk és nem utolsó sorban látjuk az eredményeket is, vagyis hogy miként valósultak meg a korábbi tervek. Ezt nevezhetjük, úgy hogy helyismeret. Az utóbbit, vagyis a kapcsolati hálót pedig mondhatjuk úgy is hogy „ismerjük egymást”. Nyilván időről-időre érkeznek új szereplők, de alapvetően tudjuk, hogy ki az ok az aktív szerveztek és személyek, akikre számítani lehet az együttműködésben. Ahogy az önkormányzati finanszírozás is a mindenkori kormányzattól függ nincs ez másként térségfejlesztési intézmények esetében sem, sőt. Normatív finanszírozás hiányában a szféra pénzügyi hátterét a hazai és európai uniós pályázatok, illetve programok biztosítják. Interjú – Kutató Szociológus végzettséggel társadalomtudományi kutatásokat készít térség és területi, illetve ágazati fejlesztési stratégiák, valamint projektek megalapozásához. Kutatói tevékenysége mellett rendelkezik köztisztviselői státusban szerzett önkormányzati, és önkormányzatok társulásában végzett fejlesztési munkákhoz kapcsolódó tapasztalatokkal. A különböző térségi és területfejlesztési politikák és fejlesztési programok megalapozására nagy számban készülnek megalapozó kutatások, hiszen ha erre nincs is előírás, vagy tematika, valamilyen szintű helyzetelemzés és primer-, illetve szekunderkutatás szükséges, ahhoz hogy bármilyen intézkedés, illetve dokumentum megalapozott legyen. A gazdasági-társadalmi vizsgálatok és az általa jobban átlátott a társadalomtudományi kutatások terén az alkalmazott módszertan alapvetően a megrendelő elvárása és pénzügyi lehetőségei szerint változik. A módszertan a klasszikus és legismertebb kutatási eszközökre épül, úgy mint interjú, fókuszcsoport, kérdőív, statisztikai adatok elemzése, jogszabályi és tervezési környezet vizsgálata, workshop. Ezeknek a az eszközöknek a kutatás jellegétől függően más-más típusát alkalmazva. A térinformatikai, antropológiai, vagy egyéb innovatív módszerek alkalmazása nem jellemző. E mögött három ok húzódik: nem ismerik, nem értik, illetve nem elvárás. Regionális munkaerőpiac beavatkozás előkészítéséhez kapcsolódóan a statisztikai adatok feldolgozása mellett például szervezett olyan interjú sorozatot, amivel a számszaki eredményeket tudták újra értelmezni. Az adott konkrét kutatásban a megrendelő vállalta a több száz fős lakossági interjú sorozat költségeit is, ami tekintve hogy helyszíni szakértői feladatként szervezhető meg igen komoly tételt

44


jelentett az adott kutatás költségvetésében. Ugyanakkor persze meg is volt a szakmai eredménye, hiszen az adott régió munkaképes korú, de inaktív népességének, illetve élethelyzetének és munkaerő-piaci tapasztalatának tipizálásával tudott probléma specifikus csoportokat alkotni, ami alapján célzott programokat indítása vált lehetővé az adott régió adottságainak, illetve problémáinak megfelelően. Amennyiben a megbízó megfelelő időt és módszertani szabadságot biztosít a kutatásokhoz, illetve kellően együttműködő a munka során, akkor kvalitatív és kvantitatív kutatás technikák ötvözésével, témaspecifikus kutatási módszertan alakítható ki, amely valóban újszerű eredményeket hoz a megrendelő számára. Egy konkrét infrastruktúra fejlesztési pályázathoz lakossági felmérést kellett végezni az észlelelt problémák feltárására. A megrendelő ebben az esetben minthogy már a fejlesztést előkészítő műszaki tervezésre koncentrált megelégedett volna egy a pályázati feltételeknek megfelelő kutatással, illetve dokumentációval. A feladategyeztetés során, azonban sikerült megrendelő érdeklődését – a módszertani lehetőségek bemutatásával – olyan mértékben felkelteni, hogy végül az adott projekt keretein túl mutató, egy teljes fejlesztési programot megalapozó lakossági és intézményi felmérés készült, ami kiegészült műszaki vonatkozású munkarészekkel is. Természetesen vannak fordított példák is, amikor a kutatás jelképes szerepet kap és ténylegesen a megbízó terveit nem befolyásolják az eredmények. Ezekről azért utólag gyakran közvetlenül is igazolódik, hogy egy erős – szükségszerinti kutatással – megalapozás alapján készült és átgondolt tervek működő képesebbek és az egyértelműen fenntarthatóak. Nyilván ez nem mindig szükségszerűen van, így hiszen például volt olyan az európai kulturális útvonalak fejlesztésére kiírt pályázat, ahol az egyes résztvevők alapvetően csak egy formális együttműködést valósítottak meg annak érdekében, hogy a helyi kulturális, vagy turisztikai vonzerő fejlesztésekhez pótlólagos forrásokhoz jussanak. A kutatás és kutatási eredmények iránti teljes érdektelenséggel szemben a másik végpontot azok az esetek jelentik, amikor megrendelő nagyon határozott, mondhatjuk, hogy ebben az esetben inkább túlhatározott elképzeléssekkel rendelkezik a kutatásra vonatkozóan. Tipikus példaként hozható fel ennek illusztrálására az az eset amikor egy eurórégió megalakulását és tevékenységének megkezdését követő néhány év múlva szerette volna mérni ismertségét, megítélését a helyi társadalomban, illetve feltérképezni, hogy mit gondolnak az ott élők a eurórégió által ellátandó feladatokról, megoldandó problémákról. A kutató feladata ebben csak a kutatás kivitelezése és az adatok feldolgozása volt, a módszertant, még a kérdőívet is a megrendelő dolgozta ki. Az eredmény borítékolható volt. A teljes lakosságon végzett reprezentatív felmérés, a hivatalos hangvételű kérdőívvel szinte teljes kudarcba fulladt.

45


A térség és területfejlesztéshez kapcsolódó kutatások egy másik tipikus jelensége, amikor megfelelő idő és költségvetési keretek állnak rendelkezésre, mert vagy központi költségvetésből, vagy valamely pályázati támogatás keretében válik elérhetővé ezekre a feladatokra forrás. Ilyen volt például régebben a Pályázat Előkészítő Alap (PEA), ami kifejezetten azt a célt szolgálta hogy a projektgazdák megfelelő szinten dolgozhassák ki fejlesztési terveiket a kutatástól az engedélyezési tervek elkészítéséig.. Jellemzően a térség és területfejlesztésre létrehozott új szervetek, különösen ha egy új országos intézmény hálózat részeként jönnek létre, a megalakulásukhoz, illetve a munka szervezetük felállításához szükséges normatív támogatáson felül külön forrásokat kapnak a tevékenységüket megalapozó kutatások, felmérések, illetve fejlesztési koncepciók és stratégiák kidolgozásához. Ezek a szervezetek jellemzően kezdetben csak tervezéssel előkészítéssel foglalkoznak és tipikusan csak lassan jutnak abba a fázisba hogy saját fejlesztési projekteket valósítsanak meg . Ráadásul a fejlesztések fenntartása és üzemeltetés mindig kérdéses, hiszen ezeknek a szervezeteknek jellemzően nincs olyan költségvetése ami rendszeres aktivitásokat tenne lehetővé. Sokkal inkább jellemző rájuk a projekt központú működés. Ezek a szervezetek komoly erőfeszítést tesznek arra, hogy intézményesüljenek és ők maguk illetve tevékenységük láthatóvá váljon az adott térség lakossága, vállalkozásai, civilszervezetei, önkormányzatai és közintézményei számára, ez azonban hosszú időt vesz igénybe. A központi fejlesztés politika pedig – az eddigi tapasztalatok szerint – ettől gyorsabban változik. Interjú – Kutatási és tervezési módszertani szakértő Tudományos kutató, területi és térségi kutatások, térinformatikai rendszerek módszertani fejlesztése jelenti szakterületét. Széles körű nemzetközi tapasztalatokkal, hazai alkalmazott kutatási és tervezési gyakorlattal rendelkezik. A területfejlesztés rendszere Magyarországon széttagolt, több minisztériumhoz is tartozó terület. De ugyanez a széttagoltságot tapasztaljuk, ha definiálni kívánjuk, hogy mit takar a területfejlesztés. Bár mondhatnánk, hogy a tér, illetve terület orientált fejlesztés politikát jelenti a területfejlesztés, de érdekes módon nálunk például a település, mint a legkisebb közigazgatási egység például már nem tartozik bele ebbe a hivatalos kategóriába, hanem csak az ettől nagyobb terület egységek. Ennek megfelelően a településfejlesztés egy teljesen különválasztott szakterületet jelent a fejlesztéspolitikában és az intézmény rendszerben is. Akár csak a települések esetében a területek esetében is megkülönböztetjük a rendezést, illetve a fejlesztést, mint két elkülönülő szakterületet. Leegyszerűsítve a szétválasztás a két szakterület alapkérdéseire redukálható. A rendezés a „Hol?” és „Hogyan?”, míg a fejlesztés a „Mit?”, „Miért?” és „Miből?” kérdésekre keresi, illetve adja meg a választ. A területfejlesztésben a helyzetelemzés módszertana rögzült. Az adott területre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivataltól lekért adatok (demográfiai, gazdasági, munkaerő-piaci…stb.), illetve az egyéb intézményektől az adott területre vonatkozó

46


adatok statisztikai elemzésével történik. Ez azonban csak egy elsődleges áttekintésre ad lehetőséget. Az idősoros adat elemzésből már kirajzolódnak a trendek is. A számszaki leírás azonban még önmagában túl száraz ahhoz, hogy valós képet kapjunk. Fel kell térképezni és fel kell dolgozni az adott területre vonatkozó korábbi kutatások eredményeit és a korábbi tervezési dokumentumokat. A „terep” valódi megismerésére azonban csak primer kutatás keretében van lehetőség. A helyszínbejárás a szakértői interjú sorozat és a fókuszcsoportos interjúk jelentik minimálisan azt a kutatói eszköztárat. amit alkalmazni kell az adott terület, térség vizsgálatához, megismeréséhez. Ha a feltételek adottak, akkor a kérdőíves felmérések akár célterület specifikusan is javasolhatók, hiszen azok alkalmasak egy-egy ágazat vélekedésének, várakozásainak a feltérképezésére. Minthogy egy teljes kutatás igen drága – különösen egy kiterjedt interjú sorozat esetében – ezért a kérdőíves kutatásoknál igen széles körben elterjedt módon a lekérdezés már jellemzően on-line történik. Ebben az esetben viszont igen alacsony válaszadási hajlandósággal kell számolni. A területfejlesztésben igen nagy szükség lenne az innovációra. Egészen hihetetlen, hogy egy most megjelenő kiadványban, vagy szakmai anyagban 3 évvel ezelőtti adatokkal dolgozunk és nem a tavalyiakkal, vagy előző negyedévi, vagy havi statisztikákkal. Tehát úgy akarunk tervezni, hogy nem a naprakész adatokat látjuk. De nem csak az adatállománnyal, hanem a módszertannal is hasonló problémák vannak. Adott intézménynél, vagy a minisztériumban a tervezést úgy csinálják alapvetően mint az előző évben esetleg változtatnak rajta egy kicsit. Nyilván ugyanazok az emberek dolgoznak rajta, és ha tavaly így jó volt akkor jó lesz idén is: „Ezzel nem lehet nagyot bukni.” Amikor területfejlesztésben innovációról beszélünk, nem kell valami eget rengető újdonságra gondolnunk. Elegendő lenne a már kipróbált és Magyarországon is tesztelt módszerek, különösen az Információ Technológiai megoldásokon nyugvó módszerek adaptálása. De ugyanúgy megemlíthetjük a tudományos kutatásokban alkalmazott módszertani vívmányokat is, mint akár az éppen szóban forgó mentális térképezést, mint amik valami egészen új eszközt jelentenek a társadalmi-gazdasági folyamatok megismerése terén. A területfejlesztéshez kapcsolódó kutatásokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a helyzetelemzés mellett igen fontos szerepük van az előrejelzésben is. A fejlesztés politikában ugyanis a helyzet elemzés és az előrejelzés alapján együttesen lehet tervezni és meghatározni a szükséges és hatékony beavatkozásokat. Az előrejelzés eszközeit két családba sorolhatjuk: „Foresight” és „Forecast”. A Forsight esetében az előrejelzés szakértői interjúk alapján történik (Delphi módszer), míg a Forcast esetében az előrejelzés statisztikai alapon idősorokra támaszkodva. A valódi előrelépést azonban a térinformatikai megoldások (GIS) jelentik. Az hogy egy-egy adat várhatóan miként változik legtöbb esetben önmagában meglehetősen érdektelen, illetve semmit mondó. Ezzel szemben GIS-ben az adatok térképre vitelével és a térképek szintetizálásával akár nagy számú input alapján megfelelő súlyozással lehet hatásokat számolni, amik már kézzel fogható eredményeket

47


jelentnek. Az ilyen jellegű modellezések felhasználása pedig igen széleskörű lehet az ökológiától az ökonómiáig. A GIS-vel kapcsolatban fontos látni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Kanadában a Biotechnológia és a Nanotechnológia után a harmadik legprofitábilisabb területnek számít. Nálunk is több mint harminc éve megjelentek e rendszerek részben a külföldiek átvételével és néhány hazai fejlesztéssel. Ezeket azonban szinte kizárólag, mint műszaki tervezési, geodéziai, kartográfiai feladatokra használták, annak ellenére, hogy már a kezdetektől, az az már a nyolcvanas években is fel tudott mutatni saját programozási háttérrel területi modellezési lehetőségeket magyarországi példákon. A GIS térbeli modellezési, előrejelzési alkalmazása interdiszciplináris megközelítésű. Az interdiszciplináris tudományok bár divatosak nálunk azonban alacsony presztízsű, hogy ne mondjuk „lenézett” tudomány területek. Éppen azért mert nem tartozik egyik tudomány területhez sem. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ez irányú alkalmazása az általuk bemutatott konkrét modellek ellenére sem terjedt el. Interjú –Tervező Terület- és térségfejlesztéssel foglalkozó szakértő, aki diplomamunkáját a szlovák magyar határtérség fejlesztési intézményrendszeréről készítette. Munkája a teljes körű területfejlesztési tanácsadásra kiterjed, a kutatásoktól kezdve a koncepciók, stratégiák és programok készítésén át egészen a konkrét projektek előkészítéséig és megvalósításáig. Munkája során valamennyi terület szintre vonatkozóan (régió, megye, kistérség, önkormányzati társulás, település, határon átnyúló térség) szerzett tapasztalatokat. Az utóbbi időben megyei területfejlesztési koncepciók, illetve programok Stratégiai Környezeti Vizsgálatával foglalkozott. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat, vagy ahogy a szakmában rövidítve használják az SKV a tervdokumentumok környezeti és ezzel összefüggő társadalmi- gazdasági hatásainak előrejelzése és értékelése. Az SKV elkészítését Európai 2001/42 EK irányelv írja elő, míg a tartalmára vonatkozóan, a hazai szabályozását a 2/2005. (I.11.) kormányrendelet tartalmazza. Az SKV, már elkészült tervdokumentumok vizsgálatával foglalkozik, aminek akár jó eszköze lehetne a kutatás is, de ez valójában inkább csak egyeztetési feladatokat jelent. A területfejlesztésben a kutatás szerepe feladattól függően igen széles skálán mozog. Például a megyei szintű fejlesztési stratégiák, akár az átfogó területfejlesztési, akár az ágazatiak jellemzően a megye adott szakterületen érintett szereplői körében végzett adatgyűjtésen alapul. Jó példa erre az önkormányzati fejlesztési tervekre vonatkozó adatgyűjtések, ahol az egyes szereplők fejlesztési terveit „kimazsolázva””fésülik össze” egy koherens és konzisztens tervdokumentummá. Ebben az esetben különösebb kutatási feladat nincs, hiszen itt a helyi szereplők megállapodása alapján dől el mi lesz a része a fejlesztési tervnek, illetve mik lesznek a súlypontok. Itt gyakorlatilag a szereplők pontosan tudják hogy mit szeretnének és a tervezés ebben az estben inkább egy érdekegyeztetést jelent.

48


Amennyiben az elképzelések nem kristályosultak még ki, illetve amikor komoly versengő alternatívák vannak, akkor jut nagyobb hangsúly a tényleges primer kutatásnak. Minél komplexebb a feladat, annál nagyobb szabadsága van a kutatónak a módszertan kialakításában. Amikor például egy megyeszékhely és vonzáskörzetének közösségi közlekedésének fejlesztését megalapozó kutatást kellett készíteni, igen széleskörű kutatás megszervezésére és lebonyolítására nyílt lehetőség. A sztenderd közlekedési vizsgálatok mellett, egy komplex társadalomtudományos módszertanokra alapozott kutatást is meg lehetet valósítani. A szokásos interjú sorozaton, fókuszcsoportos interjún, és kérdőíves vizsgálaton túl résztvevő megfigyeléssel és kapcsolatháló elemzéssel is vizsgálták a közlekedési szokásokat és attitűdöket. Ezek igen újszerű eredményeket hoztak, ami valóban új szempontokat jelentett a közösségi közlekedést szervező vállalatok és intézmények számára. Bár a kutatás kezdetén nyilván nem igazán értették hogy „mit is akarunk”, de az eredmények interpretálása már érthető és meggyőző volt számukra. És mondhatjuk, hogy kutatói szempontból ez a siker kulcsa, vagyis, hogy az eredményeinket mennyire tudjuk egyszerűen és közérthetően, de ugyanakkor meggyőzően és megfelelő szakmai tekintéllyel bemutatni a más szakterülethez tartozó szakértő kollégáknak, illetve végső soron a döntéshozóknak. Kutatói szempontból a 2014-2020 s tervezési időszak a területfejlesztés, valamint település fejlesztés terén a CLLD alkalmazásának kiterjesztése lesz. A CLLD az angol Comunity Led Local Development kifejezésre utaló betűszó, ami a közösségi irányítású helyi fejlesztést jelenti. Az 1991 óta a LEADER kezdeményezés alapját jelentő, és az URBAN, EQUAL kezdeményezésekbe is átvett eszközt jelent. Ennek lényege, hogy olyan alulról szerveződő helyi fejlesztési stratégiák finanszírozására biztosít forrásokat, amelyeket egy a helyi, a három szférát (köz-, civil- , vállalkozói-) képviselő úgynevezett helyi akciócsoport dolgoz ki és bonyolít le. A CLLD megközelítés nagy lehetősége, hogy az uniformizált és univerzális egyéb támogatási formákhoz képest –amikor minden pályázónak azonos típusú fejlesztéseket lehet csak megvalósítani szűkmozgástéren belül – a fejlesztés politika maximálisan a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítható. Ahhoz azonban hogy a helyi közösségek valóban élni tudjanak az eszköz kínálta lehetőséggel megfelelő kutatási háttérrel és tervezési kompetenciákkal kell rendelkezniük. Ami egyébként az igazán komoly előrelépést jelenti a téren az az, hogy most már ezt az eszközt éppen a vidékfejlesztésben szerzett jó tapasztalatok okán kiterjesztik a városi térségekre is. Kutatói és tervezői szemmel ez mindenképpen egy igen izgalmas lehetőségnek ígérkezik. Interjú – Területfejlesztési szakértő Közgazdász-szociológus, területfejlesztési stratégiák készítésével és projektek fejlesztésével foglalkozik. Emellett mint fejlesztési tanácsadó település fejlesztési és határon átnyúló fejlesztési tapasztalatokkal is rendelkezik. Egyetem közeli szakemberként kutatási módszertanok terén otthonosan mozog a tudományos

49


kutatási módszertanokban projektekben is.

is.

Részt

vett

kutatás

módszertani

innovációs

A területfejlesztésben a kutatás alapvetően a stratégiai dokumentumok (koncepció, stratégia, operatív program) elkészítéséhez kapcsolódóan történik. Jellemzően ebben a fázisban egy átfogó helyzetelemzés keretében nyílik lehetőség társadalmi, gazdasági és műszaki adatfelvételek, kutatások lefolytatására. A társadalmigazdasági kutatásnak van egy a megrendelő által jól látható része, amikor a Megrendelő szervezeten belül folyik a szekunder és primer kutatás, illetve amikor a segítségét támogatását kéri a kutató a meghatározó területileg érintett intézményi szereplők azonosításában, kontakt listák összeállításában és a kapcsolatfelvételben. Ebben a szakaszban a megrendelő jellemzően egy részletes kutatási terv keretében szereti látni, hogy a kutatás során kiktől, milyen módszertan szerint és milyen adatokat kívánunk a kutató gyűjteni. Nyilván ez egy érzékeny fázis, hiszen kutató, tanácsadó alapvetően, mint egy külső szereplő jelenik meg a szervezetnél, mint egy számottevő plusz munkát adva a szervezet munkatársainak szokásos munkájuk mellett. A kutatás másik szakaszában, nevezzük úgy, hogy a széleskörű adatgyűjtésben, viszont a kutató kvázi a megrendelő számára, mintegy „láthatatlanul” végzi a munkáját. Ebben a szakaszban a módszertani szabadságfok igen nagy, bár az adott téma helyi érzékenységétől vagy a politikai ciklustól függően, különösen egy lakosság körében végzett kutatás esetén is előfordulhat, hogy a megrendelő alapvetően kontrollálni kívánja a kutatás teljes folyamatát. Konkrétan a kutatás módszertani kérdéseket illetően elmondható, hogy a megrendelőt alapvetően azért a módszertani eszközök nem nagyon érdeklik. az alapvető megrendelői hozzáállás az, hogy a kutató teljesítse az elvárható szakmai követelményeket és olyan eredményeket produkáljon, ami ténylegesen alkalmas arra hogy megalapozza az adott terület fejlesztéspolitikáját. Amiben a megrendelők jellemzően élnek ellenőrzési lehetőségűkkel az például a kérdőívek összeállítása, az interjú alanyok kiválasztása. A többi módszertani kérdés számukra közömbös, a nem szokványos, innovatív kutatási eszközök alkalmazása megrendelői megítélése inkább pozitív, hiszen csak erősítik, illetve megerősítik azt az várakozást, hogy egy”jó munkát” kapnak. Jellemzően felesleges a megrendelőt olyan dolgokkal „terhelni”, minthogy előzetesen elmagyarázzuk egy módszertani újdonság mibenlétét, számára az eredmények lesznek az érdekesek. Az eredmények interpretálásában, természetesen már érdemes hangsúlyt fektetni az alkalmazott módszer újszerűségére, hiszen az már eleve egy meggyőző és jól kommunikálható érv lehet a megrendelő számára is amikor az elvégzett munkát szakmai, vagy nyilvános fórumokon kell bemutatni, ismertetnie. Az eredmények megrendelő részére történő bemutatáskor az egyszerű értelmezhetőségre, közérthetőségre kell helyezni a hangsúlyt. A részletesség, pontosság és teljeskörűséggel szemben a logikus, tömör, gyorsan áttekinthető és értelmezető interpretáció a siker kulcsa a vezetői összefoglalókban és interpretációkban. A kutatásjelentés majd teret biztosít az előbbi szempontoknak is.

50


A megalapozó kutatásokkal kapcsolatban azért fontos azt látnunk, hogy a megrendelőt jellemzően nem a „megismerés kíváncsisága” hajtja egy-egy területi kutatáshoz kapcsolódóan, hanem alapvetően a kutatással megalapozott területfejlesztési koncepció, vagy stratégia, illetve még konkrétabban a fejlesztési projektek. Ráadásul azért ez utóbbiakat illetően nyilvánvalóan már vannak is megrendelői elképzelések, azaz a kutató nem egy légüres térbe érkezik. Ennek megfelelően a kutató valódi feladata egyrészt a megrendelői fejlesztési irány ötletek tesztelés és továbbfejlesztésének megalapozása, másrészt a nem reális elképzelése azonosítása, harmadrészt új irányok feltárása. Ahhoz hogy lássuk a kutatás valódi szerepét és helyét a területfejlesztésben fontos annak tudatosítása, hogy a megrendelő számára milyen idő és költségkeretet jelent az előkészítési folyamat. Az előkészítés, a kutatástól a koncepció, vagy stratégia alkotáson át a konkrét fejlesztési projekt előkészítéséig tartó munkaszakasz, ami jelentős pénz és időbefektetéssel jár, ugyankor nem hoz valódi kézzelfogható, széles körben látható és kommunikálható eredményt, hanem az még csak a szükséges „papírgyártás”. (Természetesen ez nem csak a területfejlesztés sajátossága, ugyanezt mondatjuk el a településfejlesztésről, a határon átnyúló fejlesztésről, sőt valószínűleg a fejlesztési témakör egyéb területeiről is.) A területfejlesztés egyik szinte mindenütt alkalmazott kiemelt eszköze a turizmusfejlesztés. Nehéz ma Magyarországon olyan bármilyen szintű területfejlesztési dokumentumot találni, amelyben a turizmust nem az adott térség egy „kitörési” pontjaként azonosítanák. Ennek megfelelően nagyon tipikus fejlesztési projekt az egy adott terület turizmusfejlesztése turisztikai desztináció menedzsment rendszer keretében, ami egy igen jó és jól kidolgozott fejlesztési eszköz. Az egyetlen probléma, hogy a megvalósítás során szinte mindig elmarad, vagy csak részlegesen valósul meg kutatás. Két csoport véleményét, gondolkodás, illetve viselkedés mintáit kellene minden ilyen projekt megvalósítása során feltérképezni. Az adott terület turisztikai szakemberei, illetve az adott területre látogató turisták. E két csoport kutatása azért hozhatna igen komoly eredményeket a turisztikai projektek számára, mert ez tudná feltárni és azonosítani a hatékony turisztikai tájékoztatási rendszerek – fizikai és nem fizikai értelemben vett – elérési útjait. Ezt talán az alábbi példával lehet a legegyszerűbben szemléltetni: Nagyon tipikus helyzet, hogy egy adott területen turisztikai információs táblarendszert telepítenek. A szükséges táblákat teljes körűen meghatározzák, a kihelyezési térképet megfelelő lefedettséggel elkészítik, a táblákat grafikailag igényesen és jól azonosíthatóan megtervezik, jó minőségben legyártják és még a kihelyezési helyszíneket is jól beazonosítják. Ellenben a konkrét kihelyezést már a kivitelezés praktikus szempontjai dominálják, pl.: a már meglévő önkormányzati tulajdonú oszlopra szerelik fel, viszont a turisták azon a helyszínen egy másik nyomvonalat követnek az utca túl oldalán, vagyis a tábla teljességgel rejtve marad.

51


KÉRDŐÍVES KUTATÁS Kérdőíves kutatás módszertana Elméleti háttér A kérdőíves kutatások a kvantitatív módszerek családjába tartoznak. Ezekben a survey kutatásokban az elsődleges célunk, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjtsünk zárt formában. A zárt forma azt jelenti, hogy kötöttek a kérdéseink, és azokat változatlan formában alkalmazzuk minden kérdezett esetében. A kérdőív tervezése és az adatok elemzése jellemzően nem a terepen történik, a lekérdezés viszont hagyományosan terephez kötött, bár a fizikai jelenlét már nem feltétlenül szükséges (pl. postai, internetes vagy telefonos lekérdezés). A kérdőív robosztus adatgyűjtési technika, amelynek célja olyan nagy mennyiségű információ begyűjtése, amely alkalmas nagy megbízhatóságú adatok előállítására. A kérdőív a kvantitatív adatgyűjtés legáltalánosabban elterjedt eszköze. A kérdőíves adatgyűjtés célja általában egy alapos sejtés statisztikai igazolása vagy elvetése. Erre a célra a technika kiválóan alkalmas: ha a kutató tudja, hogy mi a kutatási kérdés, és azt is, hogy a kérdésre milyen adatok alapján és kiktől remélhet választ, akkor kérdőívvel lehet a leghatékonyabban megfelelő megbízhatóságú eredményt begyűjteni. A kérdőíves kutatás technikája A kérdőív célja, hogy világosan körülhatárolt, tényszerű adatokból minél többet gyűjtsön. A kérdések összeállításakor az érthetőség az elsődleges szempont, de emellett más tényezőket is szem előtt kell tartanunk: az eredmények legyenek összehasonlíthatók, a kérdések standard módon, azaz mindig ugyanolyan formában hangozzanak el, a megfogalmazás legyen precíz, törekedjünk zárt kérdések megfogalmazására stb. A jó kérdőívhez egyszerű, világos, könnyen érthető kérdéseket kell megfogalmazni, amelyre egyértelmű, lehetőleg számszerűen is megragadható választ várhatunk. A kérdőív összeállításánál a kérdésekkel takarékosan kell bánni, egyrészt a költségek csökkentése végett, másrészt pedig hogy a válaszadó ne fáradjon el. A jó kérdőív épp annyi kérdést tartalmaz, amennyinek a feldolgozására megvan a kapacitás. Személyes megkereséskor a kérdezőbiztos általában 15-20 percet, telefonban pedig még kevesebbet, 5-10 percet mondhat a kérdezés várható időtartamára ahhoz, hogy jól fogadják. Bár menet közben ezt az előre becsült időt némiképp túl szokás lépni, nagyban segíti a kérdezőbiztos munkáját, ha a személyes kérdőív félóránál, a telefonos 15-20 percnél az online pedig 5-10 percnél nem hosszabb. Ha kérdéseink könnyen érthetők és nem igényelnek sok gondolkodást, ez akár 80-100 kérdést is jelenthet. A kérdések megfogalmazásakor kérdések érthetőségére kell törekedni és nem arra hogy ne legyenek félreérthetőek. A félreérthetetlenség igénye miatt a jogi nyelvhez hasonló, hivataloskodó stílusban írt kérdőívek egy sajátos kutatói metanyelven szólnak a hétköznapi élet nyelve helyett. A kérdőívek nyelvezete ettől gyakran nehézkes és félreérthetővé válik. Ha bonyolult, tudományos nyelvezetű kérdéseink vannak, akkor

52


korlátozottabb érvényességű válaszokat kapunk. A félreértésből eredő hibák mértékét nem tudjuk becsülni, ezért a felmérés megbízhatósága is gyengül. Kérdőívezés során a jobb eredmények és a válaszmegtagadás elkerülésére célszerű rugalmas kérdőívezést alkalmazni. A rugalmatlan és tereptávoli kérdőív alternatívája a terephez alkalmazkodó, rugalmas kérdőív. A terephez alkalmazkodás célja az, hogy az információt jó érvényességgel tudjuk begyűjteni. Míg a hagyományos kérdőívek a megkérdezett válaszadók sokaságától várják el, hogy értsék meg a tudományos nyelvet, vagy egy nemzetközi összehasonlítás során a más országban kitalált gondolatmenetet, addig a terephez alkalmazkodó kérdőív esetében a kutatónak kell megtanulnia a terep nyelvén beszélni. A kérdések tervezésekor arra kell törekedni, hogy helyi értelmezésben pontosan tükrözzék a kutató szándékát, azaz a válasz pontosan az az adat legyen, amit a kutató keres. Ez persze bonyolult és gondolkodtató kérdések esetén nehéz feladat lehet, ezért törekedjünk az egyszerűségre, alkalmazzunk minél több zárt kérdést, melyek kérdőívtechnikailag is jobbak, és könnyebbé teszik az adatok feldolgozhatóságát. A kérdések cserélhetősége jelenti a kérdőív rugalmasságát. A rugalmas kérdőív kérdései azonban nem mást kérdeznek, hanem épp ellenkezőleg, nagyobb érvényességgel kérdezik ugyanazt, amikor az egyes kulturális közegekben újrafogalmazzák a kérdéseket. Kérdőívezés hibaforrásai: •

amikor a kérdőívet nem megfelelő célra használják;

•

amikor nem megfelelő nyelvezettel írják;

•

amikor feltételezik, hogy ugyanaz a kérdés különböző kulturális környezetben és különböző társadalmi csoportokban ugyanolyan értelmezést kap

Kérdőív-stratégia: 1. Gyűjtendő adatok, kérdőívperc és struktúra -

Sok kutatandó kérdés tanulmányírás közben jut eszünkbe. Minél rövidebb egy kérdõív, annál jobb. A kérdőív szerkesztését üres papírlappal célszerû kezdeni. A készülő tanulmányunk konkrét adatigényéből induljunk ki. Egy adat=egy kérdés. A kérdőív legyen strukturált. Lehetőség szerint zárt kérdéseket fogalmazzunk meg.

2. Kérdőív és kódlap: -

Kérdõív-mesterpéldány; Kódlap; Nyílt és zárt kérdések adatainak rögzítése;

3. A kérdezés és a kérdések véglegesítése

53


-

Próbakérdezés Terephez alkalmazkodó kérdezés Kérdõív-konzultációk

Kérdőívezési adatfelvételi technikák: -

PAPI (Paper and Pen Interviewing): hagyományos, személyes papír alapú kérdőívezés, amikor a kérdezett vagy a kérdező papírra írja le a válaszokat

-

CAPI (Computer Assisted Personal Interviewing): informatikai segítséggel végzett személyes kérdőívezés, amikor a kérdezett vagy a kérdező közvetlenül egy informatikai szoftverbe viszi be a válaszokat

-

CATI (Computer Assisted Telephone Interviewing): informatikai segítséggel végzett telefonos kérdőívezés, amikor a kérdezett közvetlenül egy informatikai szoftverbe viszi be a válaszokat

-

Önkitöltős (online, e-mailes, postai): nem személyes adatfelvétel

-

CAWI (Computer Aided Web Interviewing): online kérdőívezés

Alkalmazott módszertan Az online MMAP szoftver a mentális térképezési módszertan alkalmazásához kínál speciális kérdőívszerkesztő és -elemző alkalmazást. A szoftver tehát rendszertani szempontból az online kérdőív szerkesztők széles csoportjába tartozik és azon belül jelent egy új kategoriateremtő programcsomagot. A szoftver éppen kategóraiteremtő jellege miatt direkt közvetlen felméréssel nem vizsgálható. Mentális térképezés – pontosan a szoftveresítés hiánya miatt – még csak többnyire tudományos kutatásokban használt módszertant jelent, így a mentális térképezési módszertan alkalmazási gyakorlatára vonatkozóan sem lenne adekvát kutatási eszköz egy survey jelegű kutatás lefolytatása. Kérdőíves felmérésünkben tehát a szoftver potenciális felhasználóit teljes mértékben lefedő, de attól nyilvánvalóan tágabb célcsoportként a kérdőívezést alkalmazó kutatókra fókuszáltunk. Kutató alatt a kérdőíves felmérést, mint adatgyűjtési technikát alkalmi, vagy rendszeres jelleggel alkalmazó szakembereket értve. A kérdőíves kutatás célja a kérdőíves kutatási jártasság, illetve a kapcsolódó szoftveres tapasztalatok felmérése. Az eredmények egyrészt a szoftverfejlesztés finom hangolásához, teszteléséhez, illetve a futó projektbe már nem integrálható további felhasználói igények a szoftver továbbfejlesztéséhez adnak támpontokat, másrészt a szoftver piacravezetését támogatják.Ez utóbbi felhasználási területen az integrált piacrajutási stratégia, illetve a CAPI-CATI megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásához biztosít információkat. A tanulmány 2. számú mellékletében található kérdőív szerkesztéséhez azt a górdiuszi csomót kellett átvágni, hogy miként miként „kérdőívezzünk”, „kérdőíves

54


kutatásokat végző” szakemberek körében „kérdőívezési” gyakorlatra vonatkozóan. Ebben a helyzetben nyilván fokozottan érvényesül valamennyi a kérdőíves kutatás technikája című pontban leírt szakmai szempont. Végül komplex módon értékelve a különböző lehetőségeket az alábbi alapelveket követőve alakítottuk ki a kérdőív struktúráját és tartalmát, illetve a lekérdezés körét: -

-

-

Szoftver használati attitűdök alapján mint az új IT technológiai megoldásokra leginkább nyitott csoportot a fiatal kérdőíves kutatást végző szakembereket jelöltük meg célcsoportként. A kérdések négyes struktúrába rendezve kerültek megfogalmazására. A négy témakör: o Kérdőívezési tapasztalatok – a szakmai jártasság értékelésére o Kérdőív szerkesztő- és elemző szoftverek használata – szoftveresítési szint értékelésére és a referencia szoftverek azonosítására o Szoftverválasztási szempontok tapasztalatok – döntési minták azonosítása o Innovatív módszerek alkalmazása – innovációs attitűd értékelése, illetve konkrétan a mentális térképezés mint innovatív módszertan ismertségének felmérése Bár felmerült a teszt jellegű kérdőív alkalmazásának a lehetősége az objektívebb eredmények érdekében, végül a véleménykutató kérdőív mellett döntöttünk a válaszadási hajlandóság növelése érdekében.

Adatelemzés 1. Kérdés: Végzett-e már kérdőíves felmérést? A mentális térképezés a kérdőíves kutatások egy speciális módszertani irányzatát jelenti, amit kifejezetten a térre vonatkozó elképzelések, gondolkodás felmérésére alkalmaznak. A mentális térképezés tehát a társadalomtudományi és piackutatási módszertan egy olyan speciális részhalmazát jelenti, amelyről elmondható, hogy a mentális térképezéssel foglalkozó kutatók jártasak az általános kérdőíves kutatásokban, viszont fordítva ez már nem feltétlenül érvényes. A mentális térképezés módszertana Magyarországon ma még kevéssé ismert és alkalmazott kutatási eszköznek tekinthető. Az online MMAP szoftver a mentális térképezés módszertanát integráló kérdőívszerkesztő, illetve elemzőszoftver. Az online MMAP szoftver egy kategóriateremtő programcsomag, az online kérdőívező szoftverek családján belül. A mentális térképezéssel foglalkozó kutatók szűk csoportot jelentenek és a Megrendelő célja nem egyszerűen jelenlegi mentális térképészek számára egy szoftveres megoldást nyújtani, hanem sokkal inkább a szoftveres és immár felhasználóbarát módszertant elterjeszteni. Az online MMAP szoftvernek köszönhetően a korábbi, jellemzően inkább interjús adatfelvétellel szemben, a mentális térképezésben is a kérdőíves felmérés lesz az adatgyűjtés eszköze. E két

55


megfontolásnak megfelelően a szoftver elsődleges célcsoportját, vagyis a potenciális felhasználók körét a kérdőíves felmérést alkalmazó szakemberek köreként jelöltük meg. Kérdőíves felmérésünkben tehát nem a mentális térképészek, hanem a már kérdőívezési tapasztalatokkal rendelkező fiatal kutatók, illetve szakemberek jelentik az alap sokaságát. Az első kérdéssel, mint szűrő kérdéssel azonosítottuk a „valamilyen” kérdőívezési tapasztalattal rendelkező válaszadókat. A valamilyen kérdőívezési tapasztalat kapcsán fontos kiemelnünk, hogy szándékoltan fogalmaztuk ennyire tágan értelmezhetően a kérdést. A kérdőíves kutatások mára igen széles körben elterjedt és alkalmazott felmérési eszközt jelentenek és a társadalomtudományi, vagy professzionális piackutatóktól kezdve az egyszerű hétköznapi alkalmazásokig terjednek.

Végzett-e már kérdőíves felmérést?

Sorcímkék Darab

9%

igen

igen

203

nem

19

Végösszeg 222

nem 91%

A kérdésre adott válaszok eredményeit az elemzés előkészítése során az adatbázis szerkesztésben, illetve az adat tisztításban vettük figyelembe. A 222 válaszadó hallgató, illetve fiatal szakember közül ténylegesen 27-en válaszolták, hogy még nem végeztek kérdőíves felmérést, azonban közülük 8-an a kérdőívszerkesztés vagy adatfeldolgozás, tanulmányírás egy-egy részfolyamatában már részt vettek, ezért őket az elemzés során a továbbiakban úgy vettük figyelembe, mint akik végeztek kérdőíves kutatást. A 8 hallgatót, akik még semmilyen formában nem találkoztak kérdőívezéssel a gyakorlatban, a továbbiakban a százalékos megoszlásoknál nem vettük figyelembe, vagyis azok 203 hallgatóra vetítve értendők. Az eredmények azt mutatják, hogy egyrészt jól jelöltük ki a kutatás alap sokaságát, másrészt a mintavétellel sikerült elérnünk a meghatározott célcsoportot. 2. kérdés Végezte-e már az alább felsorolt Kérdőívezéshez kapcsolódó feladatokat? Egy kérdőíves kutatás jól elkülöníthető feladatokra osztható. A kutatás jellegéből és méretétől függően több feladatot, vagy akár a teljes kutatást is végezheti egyetlen ember is, de valamilyen mértékű feladatmegosztás azért általánosnak mondható. A kérdéssel azt kívántuk vizsgálni, hogy a válaszadók milyen téren rendelkeznek leginkább tapasztalatokkal.

56


02 Végezte-e már kapcsolódó feladatokat? 0 az alább felsorolt 50 100 150 kérdőívszerkesztés

165

kérdőívtesztelés/pró…

108

kérdőív lekérdezés

131

kérdőívek kódolása adattisztítás/súlyozás

114 79

adatok elemzése kutatási jelentés…

200

161 142

A legtöbben, mintegy 80%-ban a kérdőívszerkesztést és az adatok elemzését végezték már a felsorolt folyamatok közül. Ennél valamivel kevesebben, de így is majdnem a kétharmaduk foglalkozott már kutatási jelentés írásával. Annak ellenére, hogy kérdőívek lekérdezése tipikus diákmunka az egyetemisták körében, ezzel a részfeladattal kapcsolatban csak mintegy 65% szerzett már közvetlen tapasztalatokat. A másik klasszikus diákmunkának tekinthet kódolás/adatbevitelt még a lekérdezésnél is kevesebben jelölték meg, ami vélhetően az IT eszközökkel támogatott és az adatrögzítést automatizáló lekérdezések elterjedésével, illetve a kódolásnak a kérdezőbiztosokra hárításával magyarázható. Bár abszolút értékeket tekintve a próbakérdőívezést/tesztelést, illetve az adat tisztítást/súlyozást kevesen említették, még is a 47,5%, illetve 34%-os ráta magasnak tekinthető, hiszen ezek azok a részfeladatok, melyek a gyakorlatban a kérdőíves kutatások során – különösen kisebb és egyszerűbb feladatok esetében – ténylegesen elhanyagolódnak. A kérdésre adott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek valódi kérdőíves kutatási tapasztalatokkal rendelkeznek és nem csak a kevésbé kvalifikált munkaerőt igénylő feladataiban (pl.: lekérdezés) szereztek jártasságot. 3. Kérdés Vett-e részt olyan kérdőívezésben, amely... A kérdőíves kutatásoknak alkalmazásuk célja szerint két fő csoportba sorolhatjuk. Az előzetes felmérések jellemzően egy-egy tématerület megismerésére, feltárására irányulnak oly módon, hogy a kvalitatív kutatási eredmények alapján megfogalmazott hipotéziseket kívánják igazolni, míg a hatásvizsgálatok valamilyen tervezett tevékenység előzetes véleményeztetését szolgálják, vagy egy már megvalósult tevékenység hatásait mérik.

57


Vett-e részt olyan kérdőívezésben, amely… 140 120 100 80 60 40 20 0

130 99

...célja előzetes félmérés volt

...célja utólagos hatásvizsgálat volt

A megkérdezett hallgatók közül többen vettek már részt előzetes felmérésben, mint utólagos hatásvizsgálatban, illetve 65-en már mindkét típusú kutatás terén rendelkeznek tapasztalatokkal. Az eredmények fényében az online MMAP szoftver piaci bevezetését szolgáló módszertani fejlesztések során az előzetes feltáró jellegű felmérésekre célszerű fókuszálni, minthogy ezen a téren várhatóan nagyobb érdeklődés mutatkozik. A szoftveres mentális térképezés módszertani támogatásához tehát a felmérés jellegű kutatásokra érdemes nagyobb hangsúly fektetni. 4. Kérdés: Használt-e már kérdőíves vizsgálatot az alábbi célokra: A megkérdezettek kérdőíves kutatási módszertani felkészültségének értékelésére több út is létezik. Rákérdezhetünk a vonatkozó előtanulmányokra, vagy akár konkrét szakmai tesztkérdésekkel is mérhetjük. Kutatásunkban a tanulmányokhoz kapcsolódó kérdőíves kutatásokra kérdeztünk rá, mivel úgy gondoltuk így ragadható meg legjobban a megfelelően igényes elméleti háttérrel rendelkező szakmai tapasztalat.

58


Használt-e már kérdőíves vizsgálatot az alábbi célokra: 120

103

96

100

82

80 60 40

24

20 0 szakdolgozat

tudományos diákköri dolgozat (TDK, OTDK)

évközi beadandó év végi beadandó dolgozat dolgozat

A négy kategória (szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat, évközi, illetve év végi beadandó dolgozatok) a négy legjellemzőbb feladat, amely során az egyetemi hallgatók tanulmányaikhoz kapcsolódóan kérdőíves kutatást végezhetnek. A megkérdezettek döntő többsége szakdolgozatírás, illetve majdnem ugyanannyian évközi, és év végi beadandó dolgozatok készítésekor végzett kérdőíves vizsgálatot. A szakdolgozat, az évközi -, illetve az év végi beadandó dolgozat olyan feladatokat jelentenek, ami a hallgatók számára kötelező jellegűek, míg a TDK és OTDK dolgozatok az önként vállalt verseny dolgozatokat jelentik. Az évközi és év végi beadandó dolgozatok közül nem szűrhetőek ki azok a munkák, melyek mint módszertani gyakorlatok készülnek, azaz éppen olyan módszertani tantárgyakhoz kapcsolódóan készülnek melyek célja a kutatás, vagy elemzés módszertan elsajátítása. Ezekben az esetekben a dolgozat célja az elméleti tudásanyag elsajátításának bizonyítása, konkrét alkalmazás bemutatásán keresztül. A szakdolgozattal, de különösen a TDK, illetve OTDK dolgozattal szemben már követelmény a „valamilyen jellegű újdonság tartalom”. Az ebben a témakörben alkalmazott kérdőíves kutatások mintegy 50%-os arányát tehát úgy kell értékelnünk, hogy a kutatást és azon belül is a kérdőíves kutatást ilyen arányban tekintik a megkérdezettek az új szerű eredmények alapjának. Az eredmények jól mutatják, hogy megkérdezettek már egyetemi tanulmányaik során, mint alapvető célzott adatgyűjtési technikát alkalmazzák a kérdőíves kutatást. Ez arra enged következtetni, hogy a későbbiekben munkájuk során is szükség szerint alkalmazni fogják. A második kérdésre adott válaszokat egybevetve ezen kérdés eredményeivel egyértelműen kirajzolódik, hogy az egyetemi tanulmányok részeként szerzett tapasztalatok, csak egy részét jelenik a kérdőíves kutatási jártasságnak.

59


Mentális térképezés, illetve az online MMAP szoftver piaci bevezetéséhez jó „terepet” jelenthet a felsőoktatás, akár a tantárgyakhoz kapcsolódóan, akár pedig a tanórán kívüli egyetemi aktivitások 8szabad szemináriumok, szakkollégiumi programok, vagy versenyek formájában 5. Kérdés: Milyen egyéb célra használt már kérdőíves vizsgálatot?

Milyen egyéb célra használt már kérdőíves vizsgálatot? 19%

18% 15%

48%

Sorcímkék

Darab

eseményszervezés 13 kutatás

11

eseményszervezés

munka

35

kutatás

szakmai gyakorlat

14

munka

Végösszeg

73

szakmai gyakorlat

A fentieken kívül kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen egyéb célokra használtak már a megkérdezett hallgatók kérdőíves felmérést. A kérdés nyitott kérdés volt, a válaszokat négy kategóriába soroltuk (munka, eseményszervezés, kutatás, szakmai gyakorlat), azonban ezek között lehet átfedés, ami az adott válaszokból nem azonosítható be egyértelműen. Akik például valamilyen kutatást jelöltek meg, azoknál nem egyértelmű, hogy a kutatást munkavégzés jelleggel, szakmai gyakorlatként, vagy tapasztalatszerzés céljából végezték. Az eredmények azt mutatják hogy az egyetemi tanulmányokon túl a szakmai gyakorlat és munka, vagyis az alkalmazott kutatás terén is jelentős a kérdőíves kutatások szerepe. Az eredményekből így is látszik azonban, hogy a legtöbben valamilyen jövedelemszerző munkában (ami lehet diákmunka is) vettek részt kérdőíves vizsgálatban. Ezek aránya a kutatással és a szakmai gyakorlatot végzőkkel együtt a válaszok 4/5-ét adják. A fennmaradó 20% eseményszervezés céljából végzett kérdőívezést. Ebbe a kategóriába soroltuk a baráti összejövetelektől a nagyobb rendezvények megszervezéséhez használt kérdőívezőket is annak ellenére, hogy méreteit tekintve a két fajta felmérés elég különböző. Az arány azonban nem elhanyagolható, az látszik belőle, hogy a kérdőívezés, és főleg a könnyen elérhető online kérdőívek terjedésével ez a módszer egyre népszerűbb egy csoport igényeinek felméréshez, azaz adott estben a rendezvény helyének, időpontjának megválasztásához.

60


6. Kérdés: Használta-e már az alábbi szoftvereket az elemzések során? A szoftverfejlesztéshez kapcsolódóan alapvető fontosságú annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a célcsoport milyen szoftvereket ismer, illetve használ, hiszen egyrészt ezek jelentik a viszonyítási alapot az új szoftverek értékeléséhez, másrészt a felhasználók ezekkel a szoftverekkel várhatnak el valamiféle kompatibilitást. Az online MMAP szoftver elsődlegesen az adatfelvételt, másodlagosan az adat elemzést támogatja, ugyanakkor az adatok feldolgozásánál reális igény lehet a már ismert és használt elemző, statisztikai szoftverek felé az adatok exportálhatósága.

06 Használta-e már az alábbi szoftvereket az elemzések során? 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

159 119

25 10 Microsoft Excel

SPSS

STATA

R

A kérdéssel a hallgatók, azaz a potenciális leendő felhasználók adatelemző szoftverhasználati szokásait kívántuk felmérni. Ez nem csak a készülő mentális térképező szoftver pozícionálását segíti, de abban is támpontot ad, hogy a leendő szoftvernek milyen alapvető funkciókkal, designnal kell rendelkeznie, illetve mely adatbázis struktúrákkal kell kompatibilisnek lennie, hogy a felhasználók korábbi tapasztalataik alapján könnyedén kezelhessék. Microsoft Excel: bináris és XML típusú táblázatos formátumú adatok kezelésére alkalmas, széles körben elterjed adatelemző szoftver. Előnye, hogy VBA alapon szabadon további makrók írhatók benne. Az alapvető statisztikai elemzésekre alkalmas. SPSS: eredetileg társadalomtudományi kutatások adatelemzéséhez készült, ma már széles körben elterjedt elemző szoftver. ASCII és táblázatos formátumú adatokat, és relációs adatbázisokat is kezel. STATA: általános statisztikai adatelemző szoftver. Egyszerre egy adatbázist tud kezelni, azt is a virtuális memóriában tárolja, vagyis kimondottan nagy adatbázisok elemzésére nem alkalmas. ASCII és táblázatos formátumú adatot is kezel.

61


R: Az R egy statisztikai programnyelv, és programkörnyezet. Nyílt forráskódú, szabadon szerkeszthető, az elkészített modulok pedig szabadon terjeszthetők, emiatt nagyon sok R-ben írt csomag áll a felhasználók rendelkezésére. Széles körben elterjedését talán az gátolja leginkább, hogy használatához programozási ismeretek szükségesek, ugyanakkor többek közt az SPSS is beépít már R-ben írt modulokat. Az eredményekből az látszik, hogy a legtöbbet használt szoftver a legkönnyebben elérhető Microsoft Excel, valamint az egyetemi oktatás során alkalmazott SPSS. A STATA és az R szoftvereket viszonylag kevesen említették. 7. Kérdés: Milyen egyéb off-line statisztikai elemző szoftvereket használt már? A szoftver piac kínálata igen gazdag, és általánosságban megállapítható, hogy minél fiatalabb a felhasználó, annál nagyobb számú szoftvert ismer és alkalmaz. A kérdés célja, hogy az ismert klasszikus – széles körben elterjedt és alkalmazott – szoftvercsaládok melletti esetleges feltörekvő programcsomagokat azonosítani tudjuk. A hallgatók elenyésző számban említettek más szoftvereket, ezek a következők voltak: Atlas TI: kvalitatív és kvantitatív adatelemző szoftver, jellemzője, hogy felfedi és szisztematikusan elemzi az összetett jelenségeket a strukturálatlan adatok közt (szöveg, multimédia, térinformatika). Ez tehát egy elég speciális igényekre kialakított szoftver. MAXQDA: Szintén szöveges és multimédia adatok kvalitatív és kvantitatív elemzésére szolgáló szoftver, speciális igényekre kialakítva. A program alap verziójába is beépítették a grafikus eszközöket használó MAXMaps komponenst. SatScan: Térbeli, időbeli, és tér-idő adatok elemzésére szolgáló ingyenes szoftver. Vizsgálja egy jelenség geográfiai eloszlásának szignifikancia szintjét a megfigyelt területen. EViews (Econometric Views): ökonometriai adatok idősoros elemzésére szolgáló, Windows alapú statisztikai szoftvercsomag. Ötvözi a táblázatos és a relációs adatbázis technikákat a hagyományos statisztikai szoftverekben megtalálható feladatokkal. A fenti válaszokból az látszik, hogy a megkérdezettek olyan speciális esetekben vettek igénybe más szoftvert, amikor a hagyományos, megszokott szoftvereikkel nem tudtak egy-egy feladatot elvégezni, vagyis vagy az adatbázis, vagy a feladat olyan jellegű volt, amihez speciális szoftverre volt szükség. Ezek jellemzően a multimédiás, és a geográfiai, azaz térképes adatok, és azok feldolgozása.

62


8. Kérdés: Használt-e már a felsorolt kérdőívezési módszerek valamelyikét? A kérdéssel a hallgatók kérdőívezési módszerekben való jártasságát kívántuk felmérni. A hagyományos papír alapú lekérdezéstől a legmodernebb táblagépes és okostelefonos lekérdezésekig soroltuk fel a leggyakoribb technikákat.

Használt-e már a felsorolt kérdőívezési módszerek valamelyikét? 0

20

40

60

80

100

Papír alapú lekérdezés

140

160 145

Számítógépen rögzített kérdezőbiztosos…

32

Számítógépen rögzített önkitöltős kérdőívezés

96

Online önkitöltős lekérdezés

147

Telefonos lekérdezés

38

Táblagépes lekérdezés Okostelefonos lekérdezés

120

19 11

A válaszokból az látszik, hogy a legnépszerűbb és leggyakrabban használt módszer még mindig a papír alapú lekérdezés. Rögtön ezt követi az online önkitöltős lekérdezés, ami abban erősen különbözik a többi módszertől, hogy nem reprezentatív lekérdezési módszer, azaz csak egy bizonyos jellemzőkkel bíró csoport felmérésére szolgál. Ugyanakkor tendenciák megfogalmazására, kutatási kérdések tesztelésére, vagy igények felmérésére (például eseményszervezés) kiválóan alkalmas, ezért is lett a második legnépszerűbb lekérdezési módszer. Visszaszorulóban van a telefonon végzett lekérdezések aránya, ami pedig egy gyors és költséghatékony módszer volt a kérdőívezés lefolytatására. Ennek két oka lehet, egyrészt mobiltelefonszámukat a vezetékes számukkal ellentétben már nem teszik nyilvánossá az emberek, vagy ha igen, akkor sem lehet például irányítószámukból demográfiai adatokra következtetni, vagyis teljesen esélytelenné vált egy akár közel reprezentatív minta kiválasztása is. Számítógépen rögzített önkitöltős kérdőívezést a megkérdezettek majdnem fele végzett már. Ez a módszer is személyes megkeresést igényel, tehát reprezentatív mintán végezhető vele kutatás. A módszer a laptopok megjelenésével kezdett terjedni, főleg olyan kérdőíveknél alkalmazzák, ahol vagy a kérdések olyan jellegűek, hogy a válaszadó nagyobb valószínűséggel válaszol rá, ha a válaszai anonimek maradhatnak, vagy ha a kérdőívben vizuális tartalom jelenik meg. Ez utóbbi igaz a számítógépen rögzített kérdezőbiztosos kérdőívezésre is, amit viszont nagyon alacsony, 15% körüli arányban említettek a válaszadók. Ez a módszer a táblagépek és okostelefonok terjedésével visszaszorulóban van az

63


eszközök méreténél fogva. Ennek ellenére mind a két utóbbi lekérdezési módszer alacsony, 10% alatti arányban lett említve. Ennek ellenére az prognosztizálható, hogy ez a két módszer fog a közeljövőben leginkább terjedni, hiszen mind a lekérdezést, mind az adatrögzítést lényegesen meggyorsítja. Az egyetemisták körében előforduló alacsony említések számának valószínű az az oka, hogy tanulmányai során a hallgatók a klasszikus módszerekkel ismerkednek meg előbb, és csak később, munkájuk során találkoznak a modernebb technikai újításokkal. Az eredményeket mindenképpen árnyalja, hogy amint azt már korábban láttuk a megkérdezetek alapvetően tanulmányaikhoz kapcsolódóan végeztek kérdőíves kutatásokat, ami azt jelenti, hogy saját erőforrásaikkal kellett a kutatást megszervezni, másrészt a mintavétel esetében nem volt követelmény a reprezentativitás. Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdőívszerkesztő és elemző szoftverek adatfelvételi moduljának tervezésekor, mindenképpen a többcsatornás adatfelvétellel kell számolni. Azt hogy ez miként valósítható meg konkrétan az online MMAP szoftver esetében azt természetesen a későbbiek során módszertani megközelítésben szükséges tisztázni. 9. Kérdés: Alkalmazta-e már az alábbi kérdéstípusokat kérdőívben? A mentális térképezés során a speciális, a módszertan lényegét jelentő térre vonatkozó kérdéseket, illetve feladatokat normál kérdőívkérdések egészítik ki, vagyis a mentális térképekre vonatkozó kérdések egy standard kérdőívbe integrálódnak. Ezzel a kérdéssel azt kívántuk vizsgálni, hogy a négy fő kérdőíves kérdés típus milyen gyakorisággal jelenik meg a válaszadók kérdőívezési gyakorlatában.

Alkalmazta-e már az alábbi kérdéstípusokat kérdőívben? 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

168 152

151 135

nyitott kérdések

többválaszos zárt kérdések

egyválaszos zárt kérdések

skálák

64


Az eredmények azt mutatják, hogy az egyes kérdőívkérdés típusok alkalmazását illetően nincsenek számottevő különbségek. Az online MMAP szoftver alap fejlesztésében és további up-datejeiben, mindenképpen a standard kérdőívszerkesztő programcsomagok tartalmához célszerű igazítani a standard kérdésekre vonatkozó szolgáltatást. 10. Kérdés: Milyen egyéb kérdéstípusokat alkalmazott már? az előző kérdésnél érdekesebb, hogy milyen egyéb kérdéstípusokat említettek a hallgatók. Mátrix kérdés: lényegét tekintve megfelel a skáláknak, egymás után több, általában összefüggő kérdéseket kell értékelni. Rangsoroló kérdés: valamilyen szempont szerint kell a megadott lehetőségeket sorba rendezni. Bogardus féle társadalmi differenciál skála: Az attitűdmérés egyik különleges fajtája, a társadalmi távolság mérésének módszere. A vizsgált személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. Nem említették viszont a pontelosztásos feladatot (összesen egy megadott pontszámot kell szétosztania a lehetséges válaszok között), illetve a Bogardusskálán kívül más attitűdmérésre szolgáló módszereket. Összességében elmondható, hogy a hallgatók a klasszikus kérdéstípusokat ismerik és használják elsősorban, speciális esetekben, speciális kutatásokban folyamodnak más bevált kérdéstípusokhoz. Az online MMAP szoftver első verziójának tehát a négy fő alap kérdés típust kell tudni kezelni. 11. Kérdés: Használt-e már valamilyen kérdőívszerkesztő szoftvert? A kérdéssel a hallgatók kérdőívszerkesztésben való jártasságát mértük fel.

Sorcímkék Darab igen

93

nem

110

Végösszeg 203

65


Használt-e már valamilyen kérdőívszerkesztő szoftvert?

46% 54%

igen nem

A hallgatók kevesebb, mint fele használt már kérdőívszerkesztő programot, ami arány átlagosnak mondható azon egyetemisták körében, akik valamilyen módon már találkoztak a kérdőívezéssel. Az online kérdőívek, és főleg a Google űrlapok terjedésével ugyanis ugrásszerűen elterjedt a kérdőívek száma, ma már nem kell különösebb előtanulmány, vagy jártasság egy-egy kérdőív megszerkesztéséhez. Fontos megjegyezni azonban, hogy a professzionális kutatások kérdőíveinek összeállítása egy külön tudomány, nem lehet összehasonlítani például egy eseményszervezéshez készített igényfelmérő kérdőívvel. A 46 százalékos igen válaszok arányába pedig ez utóbbiak is beleszámítanak. Amikor a 8. kérdésben az adatfelvételi módokról kérdeztük a válaszolókat az online és a személyes lekérdezés dominálták a válaszokat azonos mértékben. Míg a valódi online kérdőívet csak kérdőív szerkesztővel tudunk készíteni. A személyes lekérdezésű, papír alapú kérdőívek azonban a szövegszerkesztőn és abba beépített sablonokkal is egyszerűen megszerkeszthetők. 12. Kérdés: Használta-e már az alábbi kérdőívszerkesztő szoftvereket? Az online MMAP szoftver esetén referencia pontként a potenciális felhasználók a már ismert és alkalmazott kérdőívszerkesztő szoftvereket veszi figyelembe az ott megszokott jó megoldásokat, illetve kezelő felület kialakításokat nyilván egy új szoftvertől is elvárja.

66


Használta-e már az alábbi kérdőívszerkesztő szoftvereket? 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

79 43 21 6

0

4

7

3

Survey Monkey: Ingyenes, személyre szabható online kérdőívek elkészítésére alkalmas, fizetős kiegészítőivel végezhető adatelemzés, mintaválogatás, elfogultság szűrés, adatábrázolás. Google Űrlapok: Google felhasználók számára elérhető ingyenes, online kérdőívszerkesztő. alap kérdéstípusokat lehet vele szerkeszteni, az adatok táblázatba exportálhatók. online-kerdoiv.com: Ingyenes online kérdőívszerkesztő. Egyszerű statisztikákat, grafikonokat lehet vele készíteni, de az adatok Excelbe és SPSS-be is importálhatók. kerdoivem.hu: Az oldal használata regisztrációhoz kötött, az alap szolgáltatások 3 hónapig ingyenesek, de 10 kérdés és 50 válaszadó felett a használatáért fizetni kell. Az elemzést a díj ellenében elvégzi, az adatbázisét külön fizetni kell. ripet.hu: Ingyenesen biztosít alapcsomagot, amelyben korlátlan számú kérdőív készíthető, de kérdőívenként csak maximum 200 választ fogad, a továbbiakért fizetni kell. Alap statisztikákat az alapcsomagban is elkészít, az eredményeket táblázatos formában adja át. beesatisfaction.com: Az ingyenes alapcsomagban korlátlan számú kérdőív szerkeszthető, 50 válaszadóval. A fizetős csomagokban kérdőív sémák, és egyéb kényelmi opciók választhatók. Az adatok kiértékelését elvégzi. unipoll.hu: Szinte minden szolgáltatása előfizetéshez kötött. Alapértelmezett riportot készít, a személyre szabott riport, és az adatok táblázatos formában történő kinyerése csak a legmagasabb előfizetői kategóriákban érhető el. Szolgáltatásaik köre igen széles, vizsgáztatás javítókulccsal, szakértői konzultáció, nyelvi változatok létrehozása egyaránt szerepel közöttük.

67


surveynuts.com: Ingyenes, angol nyelvű kérdőívszerkesztő. Valós idejű riportokat készít, a statisztikák és az adatbázis exportálható. Az eredmények jól mutatják hogy a google mint nem professzionális, de mint kézenfekvő és ingyenes kérdőívszerkesztő messze a legnépszerűbb a megkérdezettek körében. Mint a google szolgáltatásrészeként kínált szolftver jólismert, felhasználói felülete pedig megfelel a szokásos google alkalmazásoknak. 13. Kérdés: Milyen egyéb kérdőívszerkesztő szoftvert használt már? SurveyGizmo.com: Angol nyelvű, használata előfizetéshez kötött. Riportokat elkészíti, az adatok a magasabb előfizetésnél .sav (SPSS) formában nyerhetők ki. Ezt az oldalt említették legtöbben. evasys: Minőségértékelési rendszer, főleg oktatásban használatos (oktatók, kurzusok értékelése), de vállalati verziója is létezik. Vizsgafeladatsor készítésére is alkalmas. Online és papír alapú változat is készíthető. a jelentéseket automatikusan készíti, de lehetőség van az adatok kinyerésére (táblázatos és .sav formátumban) és további elemzésére is. Web alapú, platformfüggetlen rendszer, csak helyi rendszerbe integrálható formában használható. typo3: egy nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer, a weboldalakat oldalfában kezeli, az oldalakon belül tartalomrekordokat kezel. LimeSurvey: Ingyenes, szabad forráskódú online alkalmazás, nagyobb minták esetére fizetős csomagokkal. MySQL kompatibilis adatbázist ad, de alap statisztikákat el is készít. qualtrics.com: Online adatgyűjtésre és elemzésre szolgáló szoftver. droidsurvey: Eredetileg piackutatásra készült Apple applikáció, ma már széles körben használható bármilyen adat gyűjtésére. Minden szolgáltatása előfizetéshez kötött, de 30 nap ingyenes próbahasználat engedélyezett. Az adatokat offline gyűjti az eszközön, így internet elérés nélküli helyeken is alkalmazható. Az adatok táblázatos, és CSV formátumban, valamint SPSS kompatibilitással tölthetők le. Egyszerre bárhány eszközön is folyat az adatgyűjtés, ezek GPS koordinátáit hozzárendeli az adatsorhoz, vagyis nagy terepkutatásokat lehet vele menedzselni. 14. Kérdés: Közrejátszottak-e az alább felsorolt tényezők abban, hogy a megadott szoftver(eke)t használta? Szoftverfejlesztésben, illetve a szoftver piaci bevezetéséhez kapcsolódóan fontos látni, hogy hasonló, illetve rokon termékek esetében milyen tényezők befolyásolják a felhasználókat a szoftver választásban.

68


Közrejátszottak-e az alább felsorolt tényezők abban, hogy a megadott szoftver(eke)t használta? 0

10

20

30

40

50

60

70

80

ingyenesség

90

100

86

kezelhetőség

93

ajánlották

72

egyszerűen összekapcsolható online fiókokkal

49

korábban is találkozott már vele

73

mások is ezt használják

66

több lehetőség mérlegelése után ez tűnt a…

55

Az eredmények egyértelműen jelzik ,hogy a legfontosabb szoftverválasztási szempont a kezelhetőség, a lehetőségek mérlegelése vagyis szisztematikus összehasonlításon alapuló választás jellemző a legkevésbbé. Az online MMAP szoftver fejlesztéséhez, illetve piacra vezetéséhez fontos információ, hogy a hallgatók körében a kezelhetőség, ingyenesség és a korábbi találkozás jelentik a három kulcs tényezőt a kérdőívszerkesztő szoftverek választásában. A kezelhetőség kérdése módszertani-szoftverfejlesztői, az ingyenesség üzletpolitikai kérdések, melyek egyértelműek és jól kezelhetőek. A korábbi találkozás biztosítása nyilván kevésbé kézenfekvő egy új fejlesztésű szoftver esetében. A megoldás a tantárgystruktúrába illeszkedő, illetve a tanórán kívüli, a szoftverre épülő módszertani oktatás lehet . Ennek a stratégiának a sikerét mutatja több a felső oktatásban használt szoftver példája is elég talán ha esetünkben az SPSS-t említjük. 15. Kérdés: Milyen egyéb tényezők játszottak közre abban, hogy a megadott kérdőívszerkesztő szoftvereket használta? Szempont

Használt szoftver

-

spss alapú kódolás

-

Google űrlapok online-kerdoiv.com kerdoivem.hu

-

megfelelő kérdéstípusokat tartalmazta kérdésugrás lehetősége bizonyos értékeknél rugalmas volt a szerkesztés a design is módosítható képeket is be lehet szúrni és

-

Google űrlapok kerdoivem.hu droidsurvey (mysql, (tanulmányírás) célból)

-

kutatás

69


-

-

kezelni output bármilyen és megfelelő formában elérhető (sav, csv, stb.) Elsősorban azért választottam a Google űrlapot, mert ez tette lehetővé ingyenesen a legnagyobb adatbázis létrehozását, a többibe csak korlátozott mennyiségű kérdőívet lehetett ingyen felvinni. munka célból Több éve volt már, google-kérdőív talán még nem is létezett, csak ezt az oldalt ismertem.

-

Google űrlapok

-

kerdoivem.hu

16. kérdés: Hallott-e már korábban a rugalmas kérdőívezés módszeréről? A rugalmas kérdőívezés akár csak a mentális térképezés egy innovatív irányzatát jelenti a kérdőívezésnek. A kérdést két okból tartottuk indokoltnak a kérdőívbe beépíteni: A rugalmas kérdőívezés szintén egy a megbízó által is prioritásként kezelt módszertani irányzat, ami a későbbiekben akár integrálódhat is az online MMAP szoftverbe. A kérdés emellett alkalmas annak mérésére is, hogy a kérdőívezéshez kapcsolódó újszerű kezdeményezések milyen mértékben jelennek meg a megkérdezettek látóterében, vagyis hogy milyen mértékben követik a módszertani fejlesztéseket és a szakmai innovációkat.

Hallott-e már korábban a rugalmas kérdőívezés módszeréről?

Sorcímkék Darab igen

72

nem

131

Végösszeg 203

72 igen nem 131

70


A 35%-os említési arány kifejezetten jónak mondható. Az adat értékeléséhez azonban fontos látni két dolgot. A rugalmas kérdőívezésnek már van szakirodalma, tehát mint módszertani irányzat elfogadottá vált és mára többé-kevésbé beépült a tananyagokba, vagyis a hallgatók tanulmányaik során legalább említés szintjén találkozhattak vele. A kialakult szakirodalom és módszertani háttér ellenére azonban a rugalmas kérdőívezés a kérdezőbiztosoktól nagyobb módszertani felkészültséget, és több munkát is igényel, így költséges és megfelelő szoftver háttér hiányában még nehézkes az alkalmazása, így nem része a mainstream módszertannak. 17. Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel. A kérdéssel a rugalmas kérdőíves kutatással kapcsolatos tapasztalati szintet kívántuk egy egyszerű mutatóval mérni.

Milyen keretek között találkozott a rugalmas kérdőívezés módszerével?

Sorcímkék

Darab

egyetemi tanulmányok

47

munkája során 10 Végösszeg

57


18%

82%

munkája során

Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a rugalmas kérdőívezés egyelőre a megkérdezettek nagyobb részének még csak a tananyagokból ismert kutatási eszközt jelent. 18. Kérdés: Hallott-e már korábban a mental mapping (mentális térképezés) módszeréről? A kérdéssel a mentális térképezés fogalmának ismertségét kívántuk mérni, annak érdekében, hogy becsülni tudjuk a fiatal kutatók teljes körére vonatkozóan a módszertan ismertségét, és ezáltal meghatározni a potenciális célcsoport nagyságát. Sorcímkék Darab igen

83

nem

120

Végösszeg 203

71


Hallott-e már korábban a mental mapping (mentális térképezés) módszeréről? igen

41%

nem

59%

A 41%-os említés meghaladja az előző, rugalmas kérdőívezési módszertan ismertségét. Ezt az említési arányt szintén magasnak értékelhetjük, annak fényében, hogy az elérhető általánosan használható sztenderdizált mentális térképezési módszertani leírások nem érhetőek el. Természetesen itt sem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy mint újszerű kutatási eszközt az egyetemi kutatási módszertani tankönyvek tartalmazzák. 19. Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel! A kérdéssel a mentális térképes kutatással kapcsolatos tapasztalati szintet kívántuk egy egyszerű mutatóval mérni.

Milyen keretek között találkozott a mentális térképezés módszerrel? 6%

8%

egyetemi tanulmányok ismerőstől

Sorcímkék

Darab


62

ismerőstől

4

munkája során

6

Végösszeg

72

86% munkája során

Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a mentális térképezés egyelőre a megkérdezettek nagyobb részének még csak a tananyagokból ismert kutatási eszközt jelent. 20. Kérdés: Nem Sorcímkék Darab

72


Nemek szerinti eloszlás

férfi

68

nő

135

Végösszeg 203 33% férfi nő 67%

21. kérdés: Életkor Sorcímkék Darab

Kor szerinti megoszlás

21 év alatt

23

21-25 év

94

26-30 év

63

31-35 év

20

31-35 év

36-40 év

3

36-40 év

Végösszeg 203

2% 10%

11% 21 év alatt 21-25 év 26-30 év

31% 46%

21. Kérdés: Mely egyeteme(ke)n, mely karon/karokon folytat tanulmányokat? A hallgatók egyetemi hátterének, kötődésének beazonosításával a kérdés célja azoknak a felsőoktatási intézményeknek a meghatározása, amelyek a szoftver piaci bevezetésekor célszerű fókuszálni. Sorcímkék

Darab

Andrássy Egyetem

1

BCE

69

BGF

5

73


BKF

3

BME

39

ELTE

63

PPKE

6

SZIE

2

ME

3

Végösszeg

191

Mely egyetemen folytat tanulmányokat? 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A kérdőívek lekérdezésére a magyar-szlovák határrégió teljes magyarországi területén került sor. Az eredményeket azonban a fővárosi egyetemek hallgatói dominálják. Ennek megfelelően a szoftver piaci bevezetésekor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Budapesti Corvinus Egyetemre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. 22. Kérdés: Szívesen fogadunk a kérdőívvel vagy az érintett témával kapcsolatos bármilyen megjegyzést. A kérdőívvel és a kutatással kapcsolatban válaszadóknak további kérdése, vagy megjegyzése nem volt. 23. Kérdés Használna mentális térképezés módszerét alkalmazó programot, ha az ingyenesen elérhető lenne? A 18. kérdésben azt vizsgálva, hogy hányan hallottak már a mentális térképezésről, mint kutatási módszertanról összesen 83 megkérdezett jelezte, hogy ismeri ezt az eszközt. Jelen kérdéssel mintegy szűkítettük a fókuszt arra a csoportra akik számára a mentális térképezés egy használt, vagy legalábbis használható eszközt jelent. A

74


kérdésre 47-en válaszoltak igennel. Kutatásunk megkérdezettjei közül tehát ők jelentik az online MMAP szoftver számára a potenciális felhasználói csoportot, akiket érdemes lehet bevonni akár a szoftver, akár a támogató módszertani felhasználói segédletek tesztelésébe, illetve az elkészült szoftver piaci bevezetésekor számukra első körben kiajánlani a programot.

75


MELLÉKLETEK Interjúvázlat - Piackutatás -

Milyen szakmai háttérrel rendelkezik? Milyen jellegű piackutatási munkákat végez mostanában? Kik a megbízók? Milyen a tipikus munka meghatározás? Mi a piackutatás módszertanának bevett gyakorlata? A megrendelő célokat fogalmaz meg, vagy kérdőíveket ad? Kérdőív összeállítása miként történik? Használnak e kérdőív szerkesztő szoftvereket? Elemzéshez milyen szoftvert használnak? Vannak-e térre, térhasználatra vonatkozó kérdések? Mentális térképezéssel foglalkozik-e, alkalmazza-e kutatásokban? Rugalmas kérdőívezéssel foglalkozik-e, alkalmazza-e kutatásokba? Miként látja a piaci trendeket? Hogyan viszonyulnak a megrendelők a módszertani innovációkhoz?

Interjúvázlat - Határon átnyúló fejlesztés -

Milyen szakmai háttérrel rendelkezik? Mik a tipikus feladatok? Miként jellemezhető a helyzetelemzés módszertana? Szükséglet felmérését, felhasználói igény felmérést végeznek-e? Alkalmaznak-e valamilyen interjú technikát? Alkalmaznak-e valamilyen kérdőíves felmérést? Tervezést követően végeznek-e tesztelést, véleményeztetést? Megvalósítást követően végeznek-e felhasználói elégedettség felmérést? Milyen tényezők befolyásolják, hogy az emberek, cégek, intézmények mennyiben látják a határ másik oldalát? A jelenlegi monitoring rendszerek mennyire alkalmasak a fejlesztési projektek, programok eredményességének, hatásosságának mérésére? A fejlesztési projektek, programok elhelyezése, elhelyezkedésének értékelése milyen szempontok, illetve módszertan alapján történik?

Interjúvázlat - Településrendezés és – fejlesztés -

Milyen szakmai háttérrel rendelkezik? A rendezéshez és fejlesztéshez mi jelenti a helyzetelemzés módszertanát? Rendezési terv, illetve fejlesztés koncepció miként veszi figyelembe a felhasználói (lakossági, vállalkozói, civil és egyéb intézményi) igényeket? Milyen esetben végeznek lakossági, vállalkozói, intézményi kérdőíves felméréseket? Miként történik a tervezési munka megalapozása? Kutatási módszertanban vannak e újszerű megoldások?

76


-

Területi lehatárolások (övezet, városrész) esetében, miként veszik figyelembe a lakossági véleményeket? Miként mérik fel a tipikus térhasználati szokásokat, mintákat? Ha van lakossági felmérés a munka során, illetve azt ki és milyen módszertan szerint végzi. A társadalmi egyeztetésnek milyen módszertani háttere van?

Interjúvázlat - Terület- és térségfejlesztés -

Milyen szakmai háttérrel rendelkezik? Területfejlesztésben milyen módszertan szerint történik a helyzetelemzés? Területi tervezésnek mi a módszertana? Miként vizsgálják a térhasználatot? Területfejlesztési projektek esetében milyen előkészítő vizsgálatokat végeznek? Mi jelenti a tervezésben a perem feltételeket? Kik a területfejlesztés meghatározó szereplői? Miként viszonyulnak a megrendelők az innovatív megoldásokhoz? Hogyan fogadják az újszerű, nem várt kutatási eredményeket?

77


Kérdőív 1.Kérdés: Végzett-e már kérdőíves felmérést? 2.kérdés Végezte-e már az alább felsorolt Kérdőívezéshez kapcsolódó feladatokat? 3.Kérdés Vett-e részt olyan kérdőívezésben, amely... 4.Kérdés: Használt-e már kérdőíves vizsgálatot az alábbi célokra: 5.Kérdés: Milyen egyéb célra használt már kérdőíves vizsgálatot? 6.Kérdés: Használta-e már az alábbi szoftvereket az elemzések során? 7.Kérdés: Milyen egyéb off-line statisztikai elemző szoftvereket használt már? 8.Kérdés: Használt-e már a felsorolt kérdőívezési módszerek valamelyikét? 9.Kérdés: Alkalmazta-e már az alábbi kérdéstípusokat kérdőívben? 10.Kérdés: Milyen egyéb kérdéstípusokat alkalmazott már? 11.Kérdés: Használt-e már valamilyen kérdőívszerkesztő szoftvert? 12.Kérdés: Használta-e már az alábbi kérdőívszerkesztő szoftvereket? 13.Kérdés: Milyen egyéb kérdőívszerkesztő szoftvert használt már? 14.Kérdés: Közrejátszottak-e az alább felsorolt tényezők abban, hogy a megadott szoftver(eke)t használta? 15.Kérdés: Milyen egyéb tényezők játszottak közre abban, hogy a megadott kérdőívszerkesztő szoftvereket használta? 16.kérdés: Hallott-e már korábban a rugalmas kérdőívezés módszeréről? 17.Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel. 18.Kérdés: Hallott-e már korábban a mental mapping (mentális térképezés) módszeréről? 19.Kérdés: Kérem, fejtse ki, milyen keretek között találkozott a módszerrel! 20.Kérdés: Nem 21.kérdés: Életkor 21.Kérdés: Mely egyeteme(ke)n, mely karon/karokon folytat 22.Kérdés: Szívesen fogadunk a kérdőívvel vagy az érintett témával kapcsolatos bármilyen megjegyzést. 23.Kérdés: Használna mentális térképezés módszerét alkalmazó programot, ha az ingyenesen elérhető lenne?

78

Támogató

MAGYARORSZÁGI PIACKUTATÁS TANULMÁNY A MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 TÁMOGATÁSÁVAL A HUSK/1101/1.2.1./0266 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ „MENTÁLIS TÉRKÉPEZŐ ALGORITMUSOK KIFEJLESZTÉSE / VYVINUTIE ALGORITMOV MENTÁLNEHO MAPOVANIA” CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN VALÓSULT MEG.

Készítette

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Vezető partner

INTERREGIÓ FÓRUM EGYESÜLET

Magyar partner

CBC – RRA SAMORIN

Szlovák partner

Zaválnij Georgij Vlagyiszláv Helt Miklós

www.husk-cbc.eu | www.emmap.org

The content of this publication does not necessarily represent the official position of the European Union.

Magyaroszági Piackutatás

Recommend Documents