MAGYARORSZÁGI KÖVESEDÉIT FAMARADVÁNYOK FÖLDTANI KÉRDÉSEI

FÜGGELÉK A Magyar

Tudományos

Akadémia Műszaki Tudományok földtani közleménye

Osztályának

külön

MAGYARORSZÁGI KÖVESEDÉIT F A M A R A D V Á N Y O K FÖLDTANI KÉRDÉSEI Dr. h. с. VADÁSZ ELEMÉR akadémikus Történeti bevezetés M a g y a r o r s z á g i ő s n ö v é n y t a n i t a n u l m á n y o k rendszeres földtani irodalmunk kez­ dete óta a legutóbbi időkig a földtani vizsgálatokhoz kapcsolódnak. Vizsgálati anyagaink a m ú l t b a n kizárólagosan földtani alkalmi gyűjtésekből adódtak. A l a p v e t ő ősnövénytani tanulmányaink a régebbi szórványos leletek leírásával foglalkoztak ( H e e r О., F e l i x J., S t a u b M . , T u z s о n J.) a f ö l d t a n i s k ü l ö n ö s e n a z ü l e d é k k é p z ő d é s i v i s z o n y o k érdemleges figyelembe vétele nélkül. Felszabadulásunk után megindult tervszerű föld­ t a n i m u n k á l a t o k k a l sor k e r ü l t az ő s n ö v é n y t a n i v i z s g á l a t o k fejlesztésére is. A n d r e á n s z k y G. és félbemaradt iskolája, H o l l e n d o n n e r F., G r e g u s s P., M . R á s к y K l á r a , S á r k á n y S., H a r a s z t y Á . és m á s o k m u n k á i , m a j d a Z ó ­ l y o m i B . n y o m á n megindult palinológiai vizsgálatok fölfejlődésével készült igen jelentős ősnövénytani tanulmányok, többnyire elszigetelt leletek mennyiségi leírásával, m i n d m á i g földtanilag elfogadható kiértékelés nélkül, a földtani viszonyokat jobbára figyelmen k í v ü l h a g y v a , a z o k nélkül, g y a k r a n megalapozatlan, erősen v i t a t h a t ó k ö v e t ­ k e z t e t é s e k r e j u t o t t a k . A z ő s n ö v é n y i l e l e t e k n e k és f l ó r á k n a k i l y e n ö n m a g u k b a n v a l ó ö n c é l ú v i z s g á l a t a és l e í r á s a — a z a z o k a t t a r t a l m a z ó f ö l d t a n i k é p z ő d m é n y e k k e l e t k e z é s i k ö r ü l m é n y e i n e k és a flóraleletekhez v a l ó földtörténeti v i s z o n y o k n a k a tekintetbe vétele nélkül — s z e m b e t ű n ő h i b á k a t rejt, különösen a k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k M a g y a r ­ országon g y a k o r i leleteinek vizsgálatában. A z itt fölvetődő különleges földtani kérdések s z ü k s é g e s s é t e t t é k t e h á t , h o g y a z e d d i g leírt, s g y ű j t e m é n y e i n k b e n f ö l l e l h e t ő t ö b b i k o v á s f a m a r a d v á n y o k összesített kritikai leírását akadémiai m u n k a f ö l a d a t k é n t Dr. G r e g u s s P á l professzor h i v a t o t t tollára bízzuk, s az í g y elkészített összesítő t a n u l ­ m á n y t i d e v o n a t k o z ó t ö b b é v t i z e d r e t e r j e d ő s z e m é l y e s f ö l d t a n i m e g f i g y e l é s e i n k és a kovásodás kérdésére v o n a t k o z ó földtani vizsgálataink eredményeivel összeegyeztetve kiegészítsük. Földtani vizsgálataink a rendelkezésünkre álló hazai kövesült famaradvá­ n y o k kövesítő anyagára, kovásodási módjára, helyére, szállítási körülményeire, lerakó­ d á s á r a , i d ő - és t é r b e l i v i s z o n y a i r a , r é t e g t a n i h e l y z e t é r e és a k e l e t k e z é s i v i s z o n y o k n a k a florisztikai—ökológiai e r e d m é n y e k k e l e g y e z t e t e t t ősföldrajzára irányulnak. E z i r á n y ú törekvésünk nem teljes, az ősnövénytani rendszertan meghatározási bizonytalanságaitól f ü g g ő k e z d e t i és t á r g y i n e h é z s é g e k k e l k ü z d , h i b á k t ó l , h i á n y o k t ó l s e m m e n t e s , a z o n b a n a k i t ű z ö t t cél tekintetében, az ősnövénytani vizsgálatoknak földtani alátámasztással való együttes szemlélet szükségességének, nélkülözhetetlenségének hangoztatásával i r á n y a d ó , p é l d a m u t a t ó és k ö v e t é s r e a l k a l m a s .

506

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

Kövesedéit ősnövények földtani jellege K ö v e s e d é i t n ö v é n y i részek, különösen a fák k ö v e s e d é s i módja, főként a k ö v e s e d é s h e l y e és k ö z e g e n e m m i n d i g k ö z v e t l e n ü l t i s z t á z o t t . T ö b b n y i r e c s a k a k ö v e s í t ő á s v á n y i a n y a g v i z s g á l h a t ó . A z i d e v o n a t k o z ó s z a k i r o d a l o m m e g k ü l ö n b ö z t e t k ö v e s e d é s t, á t i t a t á s t (infiltráció) és a n y a g b e h e l y e t t e s í t é s t . Kövesítő anyagként sokféle á s v á n y t ismerünk. E z e k közül legközönségesebb a sziliciumdioxid, kvarc, opál kalcedon, jáspis alakban, ritkább az ónix, ametiszt, achát, ezenkívül kalcit, aragonit, p i r i t , m a r k a z i t is. T o v á b b i á s v á n y o s í t ó a n y a g o k : h e m a t i t , l i m o n i t , s z i d e r i t , g a l e n i t , k a l k o p i r i t , c i n n a b a r i t , b a r i t , f l u o r i t , k é n , g i p s z , m a l a c h i t , f o s z f o r i t , s ő t t a l k u m is, a bezáró k ő z e t e k keletkezési, kőzettéválási viszonyai szerint. E sokféle ásványosodási lehetőség arra utal, h o g y a n ö v é n y i részek, különösen a farészek kövesedése minden eset­ ben a kőzetképződés folyamatával együttesen vizsgálandó. A faanyag kövesedésének f o l y a m a t a oldat alakjában a faszövet állapotát rögzíti, a sejtszövet anyagának behelyet­ tesítése útján. A z ásványosítás (kovásodás) történhetik a n ö v é n y i sejtszövet teljes m e g ­ maradásával, épségben konzerválódással, a szövetek e g y részének elpusztításával v a g y a már megelőzőleg elpusztult, korhadt részek kihagyásával, hézagos kitöltéssel, esetleg a hiányzó részek ásványos kitöltésével, a sejtszövetek nélkül. E z e k e t a lehetőségeket a p a l e o x y l o t ó m i a i vizsgálat „dezorganizációnak" említi, de a földtani vizsgálatra hárul a „ d e z o r g a n i z á c i ó " o k n y o m o z á s a . A szöveti részek h i á n y a ugyanis lehet elsődleges, a fa élő állapotában biogén eredetű rovarrágás, gombásodás v a g y korhadás, lehet az elhalt fatörzs felszíni korhadása, de lehet a kövesítés f o l y a m a t á v a l kapcsolatos v e g y i reakció­ b ó l eredő is. L e g t ö k é l e t e s e b b e n szerkezettartó a k o v á s o d á s , néha a foszforitosodás. A karbonátosodás (mészkő, dolomit), limonitosodás, piritesedés n y i l v á n v a l ó kémiai f o l y a m a t n y o m á n a növényi szövet pusztításával teljes ásványosodásra vezet. G a l l w i t z geiseltali világhírű eocén kőszéntelepre v o n a t k o z ó vizsgálatai sze­ rint az ottani faleletek kövesedése a kőszénülés előtt m e n t végbe. A meszesedés n e m e g y s z e r ű b e k é r g e z é s , h a n e m a fa s e j t s z ö v e t é t t e l j e s e n e l p u s z t í t ó t ö k é l e t e s k ö v e s í t é s ú t j á n történik. U g y a n a k k o r a kovásítás még a kőzettéválási folyamattal megszilárduló kőszén l á g y , t ő z e g t ö m e g é b e n m e n t v é g b e , m e d d ő k v a r c i t g u m ó k és k o v á s o d o t t f a r é s z e k s z a ­ bálytalan elrendeződésével. F i g y e l m e t érdemel az a megállapítás, h o g y a mészkiválás és k o v a k i v á l á s a k ö v e s í t é s b e n h e l y i l e g k i z á r j á k e g y m á s t . E z é r t h e t ő l e g a l á p t ő z e g l ú g o s ­ s á g i f o k á n a k h e l y i v á l t o z á s á v a l f ü g g össze, a n ö v é n y i a n y a g s z e r v e s b o m l á s i m ó d j á n a k lokális indikációjával. Mindezek lényegesen befolyásolják a xylotómiai vizsgálatot a szöveti megtartási állapot szerint, az azonosítást megnehezítő, sőt meghiúsító módon. E z t m u t a t j á k G r e g u s s v i z s g á l a t a i n a k b i z o n y t a l a n s á g a i is. Föltűnő, h o g y a kovásodás említett folyamatára, de a kövesedés többi módjára v o n a t k o z ó m a i p é l d á k a t n e m ismerünk. Mai forrásüledékek legfeljebb bekérgezésre adnak példát, de a faszövet teljes átkövesítését n e m mutatják. Aktualisztikus alapon tehát itt n e m j u t u n k előbbre, s i l y e n i r á n y ú kísérleti vizsgálatok sincsenek. E z é r t a kövesedés (kovásodás) időtartamáról csak n a g y o n általános, sokszor ellentmondásos, viszonylagos ismereteink vannak. U g y a n í g y v a g y u n k a k o v á s í t ó a n y a g s z á r m a z á s á v a l és k e m i z m u s á n a k l é n y e g é ­ v e l is. A k o v a a n y a g eredete legbiztosabb a v u l k á n i törmelékes k ő z e t e k b e eltemetett fatörzsek esetében, különösen s e k é l y v í z i halmirolízissel (bentonitosodás) v a g y kaolinitosodással kapcsolatban, amire n a g y o n jellegzetes példáink v a n n a k a v u l k á n i kitörés k ö z v e t ­ l e n p u s z t í t ó h a t á s á v a l e g y ü t t is ( Y e l l o w s t o n e p a r k ) ( 1 . á b r a ) . A v u l k á n i k i t ö r é s p u s z t í t ó hatásáról figyelemre méltó a m e x i k ó i Paricutin v u l k á n kitörése, amely az ottani mér­ s é k e l t ö v i fenyő-, t ö l g y e r d ő vegetációt, a v e l e kapcsolatos v a d a l m a , éger, cseresznye, h á r s , p a r l a g f ű és m i m ó z a t e n y é s z e t e t és ü l t e t v é n y e k e t l á v á v a l , v u l k á n i p o r r a l és t ö r m e l é k -

Vadász

: Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

5Q7

k e l borítva elpusztította. Kőzettéválási folyamat itt m é g n e m volt, a laza vulkáni a n y a g k e m é n y e d é s e sem észlelhető. A z elpusztult fák a n y a g á b a n ásványosodás nincs. A finom­ szemű, laza vulkáni poranyagban a levéllenyomatok anyaga sem mutat ásványosodási merevséget. A paricutini megfigyelések szerint a betemetett n ö v é n y e k n e m egyformán

I. ábra. Szárazföldi vulkáni törmelékanyaggal megismétlődően elpusztított részletek kovásodott fatörzs­ csonkokkal ( H o l m e s , W. H. vázlatos szelvénye 1878.) Fig. т. Portions détruites à plusieurs reprises par des matériaux pyroclastiques continentaux, avec des troncs d'arbres silicifiés. (Profil esquissé par W. H. H o l m e s , 1878)

h a j l a m o s a k a m e g m a r a d á s r a . A k ö v e s e d é s (fosszilizáció) t e h á t a h e l y i v e g e t á c i ó s z e r i n t nagyon szelektív. A fenyőtűk mennyiségileg túlsúlyban vannak a lombos falevelekkel s z e m b e n (1000 : 1 ) . E z a p é l d a f i g y e l m e t é r d e m e l n á l u n k a z i p o l y t a r n ó c i r i o l i t t u f a v u l k á n i kitöréssel elpusztított g a z d a g flóra-együttes megítélésében, valamint az azzal kapcsolatos k o v á s o d o t t fatörzsek fenyőféléi túlsúlyának m a g y a r á z a t á b a n . Hasonló növényzet­ p u s z t u l á s k é p é t m u t a t j a a z ú j - g u i n e a i L a m i n g t o n v u l k á n 1 9 5 1 . é v i k i t ö r é s e (2. á b r a ) . A k a t m a i vulkáni kitörés igrűmbrites lávafolyásának pusztításáról a közelmúlt­ b a n m e g j e l e n t r é s z l e t e s l e í r á s s z e r i n t [82] f l u v i o g l a c i á l i s k a v i c s - a l j z a t o n f e k e t e t ő z e g , m a j d b a r n a f ö l d é s z l e l h e t ő . A m é g e l é g friss f ö l t á r á s o k b a n j ó l l á t h a t ó , h o g y a z i g n i m b r i t és v u l k á n i h o m o k a b a r n a f ö l d r e t e l e p ü l . A k a v i c s b a n n a g y s z á m b a n t a l á l h a t ó h e l y b e n ­ m a r a d t f a t ö n k ö k , á g d a r a b o k és f a t ö r m e l é k v u l k á n i é r i n t k e z é s t ő l m e n t e s e k . A v u l k á n i

508

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

2. ábra. Keleti Űj-Guinea (Pápua) I^amington vulkánjának 1951. évi kitörése során törmelékkel („hamu") elpusztított növényzet Hupo falu közelében (Australia. В . of Min. Res. Geol. and Geophysics Bull. No. 3 8 , 1958.) Fig. 2. Végétation détruite par des produits pyroclastiques (cendre) près du village de Hupo, au cours de l'éruption du volcan I,amington (Nouvelle Guinée [Papua]), en 1951

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

509

a n y a g b a n a z o n b a n k ü l ö n b ö z ő f o k ú égési n y o m o k k a l m u t a t k o z n a k , e g y e s e k teljesen elégtek, n a g y o b b részt azonban többé-kevésbé szenesedettek, valóságos faszén-törmelék­ k é n t találhatók. A fatörzseknek többnyire csak a kérge szenesedéit, belseje sértetlen m a r a d t [82., V I . t á b l a , 2. á b r a ] . A z e l p u s z t u l t f a a n y a g ásványosodása, sőt a v u l k á n i p o r és l a p i l l i l e r a k ó d á s k ő z e t t é v á l á s i f o l y a m a t a n e m észlelhető eddig a P o m p e j i t és H e r k u l á n e u m o t elpusztított pliniusi V e z ú v - k i t ö r é s 12 — 15 ni v a s t a g v u l k á n i tufa-rétegszelvényében. P o m p e j i b e n a v u l k á n i a n y a g száraz, l a z a ; H e r k u l á n e u m b a n a felszíni v í z l e s z i v á r g á s á b ó l és i d ő s z a k o s t e n g e r r e l b o r í t o t t s á g b ó l k e m é n y p a d d á f o r m á l ó d o t t (3., 3 a á b r a ) . E b b ő l a z a v é l e m é ­ n y ü n k adódik, h o g y a szárazföldi lerakódások kőzettéválása a z éghajlattól függően s o k k a l lassúbb, kisebbmérvű anyagváltozással járó folyamat, mint a vízben történt lerakódás. Csak vízben lerakódott vulkáni anyagban történhetnek ásványkémiai változások, vegyi "bomlási f o l y a m a t o k , a m e l y e k s o r á n , e g y e b e k k ö z ö t t a k o v a s a v k i v á l á s i s l e h e t ő v é v á l i k , s oldatba kerülve lokalizált kovásodási folyamatra vezet. Ilyen értelemben helytálló A n d r e á n s z k y megállapítása a kovásodásról: ,,A f o l y a m a t m a g a m é g n a g y o n kevéssé ismeretes. Kétségtelen, h o g y a k o v á s o d á s g y a k ­ r a n m é g az élő fatörzsben, v a g y legalábbis a k k o r kezdődik, amikor a fatörzs m é g álló h e l y z e t b e n v a n . " . . . „Valószínű, h o g y m a g a s S i 0 - t a r t a l m ú hőforrások v a g y gejzírek v i z é b e n történik a kovásodás. A fatörzsek k o v á s o d n a k el, a z a z o k a t b e á g y a z ó k ő z e t (agyag, h o m o k , k a v i c s , tufa) n e m . M á s esetben a fatörzsek k v a r c t ö m b ö k b e v a n n a k b e á g y a z v a (Fóny) . . . " [Ősnövénytan, 1954. ° - ° . ] . E z e k n e k az eseteknek- földtani m a g y a r á z a t á t a z alábbiakban kíséreljük meg. 2

2

Magyarországi kovásodott famaradványok földtani jellegei Magyarországon kövesedett alakban csak famaradványok vannak; többnyire k i s e b b - n a g y o b b fatörzsdarabok, ágrészletek v a g y gyökércsonkok. R i t k a s á g k é n t kerültek e l ő k o v á s o d o t t termések is. J ó l feltárt gazdagabb lelőhelyeken találhatók egész nagyságЪап, összefüggően m e g t a r t o t t fatörzsek ágrészekkel és g y ö k é r c s o n k k a l . E z e k n e k fekvése, h e l y z e t i iránya, a rétegekhez v a l ó viszonya fontos következtetésekre a d m ó d o t a hely­ benélt (autochton), v a g y távolabbi tenyészett helyről szállítottságra, a leülepedés, lerakó­ dás körülményeire, a kőzettéválás folyamatára. Levél, virág v a g y termés ritkán kövesül, legtöbbször l e n y o m a t a l a k b a n található, a rétegterhelésből eredő n y o m á s hatására sok­ s z o r torzított alakban. E z e k a n ö v é n y i részek néha szenesedettek, pirites v a g y limonitosv a s a s a l a k b a n észlelhetők, többnyire felismerhető n ö v é n y i szövetek nélkül. V a n n a k fás Teszek i s , a m e l y e k c s a k l e n y o m a t b a n v a g y h e l y ü k e t k i t ö l t ő k ő b é l a l a k b a n m u t a t k o z n a k . H o m o k k ő b e n v a s a s festődéssel, a g y a g b a n sokszor piritkőbelekkel, k ü l ö n kéregrészek v a s a s k ő b é l n y o m a i b e l s ő r o v a r r á g á s i n y o m o k k a l t a l á l h a t ó k (4. á b r a ) . A n ö v é n y i m a r a d v á n y o k l e g n a g y o b b része, b e l e é r t v e a k ö v e s e d e t t f a m a r a d v á n y o k a t is, szárazföldi tenyészett helyről túlnyomólag folyóvízi szállítással, esetleg szél 3. ábra. A Vezúv 7 9 . évi (Plinius) kitörése során elpusztított Herkuláneum vulkáni törmelék-réteg szelvénye M a g y a r á z a t ; A 1. Alluviális Vulkáni por és vulkáni homok, 2. Laza tufa, megelőző vulkáni por és konglomerátum töirrjelékkel, 3. Le'pfflis poitufa, 4. Tönött tufa nagy lapillikkal és megelőző vulká­ ni konglomerátum aprótörmelékkel, 5. Régi alaptérszín. В i. Alluviális vulkáni eredetű ta^jfelszin, 2. Vulkáni tufapad я kitörés végső szakaszából, 3. Alluviá­ lis vulkáni homokréteg, 4. Laza tufapad előző tufa és lapilli törmelékből, 5. Lapilli és homok, 6. Tömött tufa előző konglomerátum és lapilli törmelékkel 7. Régi alaptérszín Fig. 3. Profil de la couche pyroclastique d'Herculaneum, détruit par l'éruption du Vésuve en 79 (Plinius) E x p l i c a t i o n A) 1—-3 Différents tufs volcaniques. 4. Tuf compact avec grands lapillis et conglo­ mérat volcanique à fragments menus, 5. Re'ief ancien B) i. Surface du sol d'origine volcanique alluviale, 2. Banc de tuf volcanique provenant de la période) finale de l'éruption, 3. Sable volcaniaue alluviale, 4. Banc de tuf friable composé de fragments de tufs et lapillis, 5. Lapillis et sables, 6. Tuf compact a fragments de conglomérats et lapillis, 7. Relief ancien

6 Földtani Közlöny

510

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

ú t j á n (levél, pollen, uszadékfa) kerül idegen ü l e d é k g y ű j t ő k ö r n y e z e t b e . K ö v e s e d é i t f a m a r a d v á n y o k vannak azonban kőszéntelepeken belül, az egykori láptőzeg fölhalmozott n ö v é n y i a n y a g á n a k k i s e b b - n a g y o b b l e n c s e a l a k ú v a g y f é s z e k s z e r ű f á s (xilites) r é s z e i b e n . I l y e n k o v á s o d o t t ( s z i l i k o x ü i t ) v a g y m e s z e s e d e t t ( k a l c i x i l i t ) f a m a r a d v á n y o k és t e l e p ­ részek v a n n a k kisebb mértékben a Pécs v i d é k i liász, a t a t a b á n y a i eocén telepekben, d e jellegzetes módon mutatkoznak a Sajó-völgyi alsóhelvéti kőszénösszlet II. telepében, v a l a m i n t a várpalotai alsótortonai telepösszletben. A kőszéntelepek kovásodott részei-

.dbra. Homokkő anyagú fatörzs kéregrész vasas kőbele, belső rovar rágási járatokkal. Alsóoligocén, Pilisborosjenő Fig. 4. Moule interne ferreuse de l'écorce d'un tronc rempli de grés, avec des mangeures d'insectesOligocène inférieur, Pilisborosjenő

n e k k e l e t k e z é s i v i z s g á l a t á v a l e l ő t é r b e k e r ü l a k ő s z é n ü l é s é s k o v á s o d á s ( m e s z e s s é g esetén, a kövesedés) f o l y a m a t á n a k i d ő b e l i v i s z o n y a , e g y i d e j ű (szingenetikus) v a g y különidejű (heterokron) v o l t a . A z utóbbi esetben a kőszénülés v a g y a k o v á s o d á s elsődlegessége v a g y v a l a m e l y i k folyamatnak utólagos, epigenetikus volta. A z idevonatkozó irodalmi adatok főként a telepkovásodások kérdését vizsgálták, annak különösen a kőszénülés­ ben elsődleges v a g y a k é t folyamat egyidejű, illetve a kovásodás epigenetikus voltát á l l a p í t v a m e g . H a z a i vizsgálataink arra utalnak, h o g y a kövesedéit, illetve kovásodott f a m a r a d v á n y o k m i n d k é t a l a k j á b a n , a m a g á n o s f a r é s z e k és a k ő s z é n t e l e p r é s z e k e s e t é ­ b e n is, a z á s v á n y o s o d á s időrendje esetről esetre k ü l ö n megállapítást i g é n y e l ő v á l t o z a t o s ­ ságot m u t a t . Biolitképződési kérdéssel állunk szemben, amit az üledékes kőzetképződés á l t a l á n o s m ó d s z e r é v e l az a n y a g — a l a k — f o l y a m a t rendszeres v i z s g á l a t á v a l k e l l tisztáz­ n u n k . A rendszeres anyagvizsgálatok azt bizonyítják, h o g y a kövesedés folyamatát a f a a n y a g növényrendszertani hovatartozása irányítólag n e m befolyásolja. A kovásodott faleletek anyagvizsgálata A faleletek kövesítő a n y a g a túlnyomólag k o v a (Si0 ), alárendelten karbonát (mészkő, dolomit, magnezit), pirit v a g y limonit. Hazai famaradványaink túlnyomóan. 2

Vadász

: Magyarországi

kövesedéit

511

famaradványok

k o v á s o d o t t v o l t a szerint csak a k o v á s o d á s kérdéseivel f o g l a l k o z u n k , annál is i n k á b b , mert — mint említettük — a n ö v é n y i szövetek leginkább a k o v á s o d á s során maradnak meg szövettani vizsgálatra többé-kevésbé alkalmas módon. A többi ásványi kövesítő a n y a g t ö b b n y i r e rossz megtartású, alig fölismerhető, v a g y n ö v é n y i s z ö v e t nélküli k ö v e s e désre v e z e t . F o k o z o t t a n m u t a t k o z i k ez a n ö v é n y i l e n y o m a t o k v a g y e g y k o r i részek üres h e l y e i t k i t ö l t ő k'őbelekre, ahol legföljebb csak szenesedési n y o m o k v a g y r i t k á b b a n l á t ­ h a t ó k ü l s ő alaki b é l y e g e k (csíkozottság, elágazások, b ü t y k ö k , csomók, hosszanti rostok é s h a r á n t á r k o k , b o r d á k ) u t a l n a k n ö v é n y i e r e d e t r e (4. á b r a ) . A k o v á s o d á s m ó d j a és f o l y a m a t a s z e r i n t a n ö v é n y i m a r a d v á n y o k m e g t a r t á s i á l l a p o t a a l a p j á n t o v á b b i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t k e l l t e n n ü n k : 1. H a a k o v a a n y a g a n ö v é n y i , i l l e t v e f a r é s z l i k a c s a i t t ö l t i k i , a k k o r á l t a l á b a n k o v á s í t á s ; 2. h a a s z e r v e s a n y a g o t egészen átitatja a k o v a a n y a g , akkor á t k o v á s í t á s . ; 3. h a a s z e r v e s a n y a g t e l j e s e l p u s z t u l á s á v a l a z egész f a a n y a g k o v a a n y a g ú v á lesz, m e g k o v á s o d á s (teljes kövesedés) esetévei állunk szemben. A teljes kövesedés karbonátosodás, piritesedés és limonitosodás során leggyakoribb, a m e l y e k b e n a n ö v é n y i s z ö v e t ritkábban észlelhető, mint a kovásításnál. N é h á n y hazai kovásodott fatörzs D r . G e d e o n T . elemzése szerint az I. táb­ l á z a t b a n b e m u t a t o t t v e g y i összetételt m u t a t j a (1958. V . 2 1 . ) : /. táblázat

Al.O, SiO Fe O TiO CaO s

2

.*

s

a

I

2

3

4

5

6

1,85 92,04 0,025

1,34 37,78 1,303 0,010 0,60 0,06 ny 0,060 0

1,15 97,09 0,048 0 o,45 0,19 nv 0,o"25 0 0 1,21 okkerfehér

1,75 94,21 2,604 0 0,58 0,15

o,95 93,82 0,542 0,020 0,52 0,11

0,042

0,044 0 van 2,47 szürkés­ barna sötétszürke

1,02 91,28 0,032 0,010 2,55 0,27 0 2,130

1,87 0,23 ?

Mn0 P,O СО С (szén) 2

0,024

s

г

Porszín nyersen . . . .

van 2,64 lüásszürke

8,01 sötétszürke

szürke Cu Со Ge Sn Mo Cr V В

szürkés­ fehér ny ?

ny ny 0 ny

ny

0 ny ?

0 ny

0

világos­ szürke ny ny 0 0 0 0 ny

1,15 szürkés­ fehér sötétbarna ny

ny

0 ny ? ny 0 0 ny

ny 0 , ny ? 0 ny

0 0,86 szennyes fehér világos­ szürke ny ny ? 0 0 0 ny ? ny ? ny

Nem voltak kimutathatók: Ni, Au, Ag, Zn, Cd, Pb, As, Sb, Bi, Te, Be, Nb, Sc, Zr. Minták 1. 2. 3. 4. 5. 6.

lelőhelye:

Bakonya, alsóperm felső része (elemzés kőszénrész nélkül) TJrkút, kovásodott fatörzs a felsőliász- mangánösszletből (Gy.: V a d á s z , 1948) Pesthidegkút, kovásodott fatörzs, alsóolígocén? Tokod-altáró, ótokodi homokfejtő, kovásodott fatörzs (oligocén) Zagyvapálfalva, kovásodott fatörzs, burdigalai emelet (Gy.: В a r t к ó) Cserháthaláp, kovásodott fatörzs alsóhelvéti kavicsból (Gy.: B a r t k ó ) .

A z elemzési adatok szerint a különböző k o r ú rétegekből származó elkülönült k o v á s o d o t t f a t ö r z s d a r a b o k S i 0 - t a r t a l m a 87 — 9 7 % k ö z ö t t v á l t o z i k . H a s o n l ó e r e d m é n y e ­ k e t m u t a t n a k S t r o m e r a d a t a i is [1937] n k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y ű és k o r ú k o v á s o d o t t f a 86 — 9 7 % k ö z ö t t v á l t o z ó S i 0 - t a r t a l m á v a l . 2

2

E z z e l szemben H e t é n y i R . geológus gyűjtéséből, Pécsbányatelepről az alsól i á s z k ő s z é n ö s s z l e t b ő l s z á r m a z ó m e g h a t á r o z h a t a t l a n f a t ö r z s 1 , 4 2 % S i 0 , 6,59°/o C a O , 2

6*

512

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

1,46% M g O , 3 5 , 1 2 % izzítási veszteségű elemzési adatai üledékföldtani ismereteink szerint n e m kovásodásra, h a n e m Hmonitosodásra (limnosziderit) u t a l h a t n a k . Jelentősebb következtetésekre jogosítanak a kovatartalom ásványos jellegének vizsgálatai. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n K o c h S. a várpalotai fás barnakőszén k o v á s o d o t t d a r a b j a i b ó l 9 m i n t á b a n 64 — 9 0 % k ö z ö t t v á l t o z ó S i 0 - t a r t a l o m m e l l e t t 12 — 3 4 % s z e r v e s ­ a n y a g - é s v í z t a r t a l m a t t a l á l t . E g y t i s z t a x i l i t e s m i n t á b a n , 9 8 , 4 1 % s z e r v e s a n y a g - és v í z t a r t a l o m m a l , 1,50 S i 0 , 0 , 0 3 % F e 0 m e l l e t t n a g y o n k e v é s k o v a s z f e r u l i t v o l t . A k o v a ­ a n y a g o t t ú l n y o m ó l a g szépen fejlett szferulitos k a l c e d o n n a k , k e v e s e b b mikrokristályos k v a r c n a k és m é g k e v e s e b b amorf o p á l n a k h a t á r o z t a m e g . 2

2

2

3

A k o v a a n y a g ásványos jellegére v o n a t k o z ó l a g figyelemre méltók B á r d o s s y Gy. röntgendiffraktométeres vizsgálatai, amit az Á l l a m i Földtani Intézet Igazgatósága

5. ábra. Felsőtriász növényi lenyomat (Neocalamites?) Fig. 5. Empreinte de plante du Trias supérieur (Neocalamites?)

6. ábra. Az ausztráliai Smith-tóíenék erdős részletének száradás útján történt pusztulása (W e i g e 11 J. nyomán) Fig. 6. Destruction par dessèchement de la portion boisée du fond du lac Smith en Australie (d'après J. W e i g e 11)

Vadász:

Magyarországi

kövesedett

famaradványok

513

7. ábra. Síkparti mocsárláp kiálló facsonkokkal ( P o t o n i é , H. nyomán) Fig. 7. Marais de côte plan, avec des troncs saillants (d'après H. P o t on i é)

S. ábra. Kovásodott lapított „Sequoioxylon"-iatörzsdaTab. Nagybátony, Tiribes akna I sz barnakőszén­ telep legfelső részéből Fig. 8. Fragment de tronc silicifié, aplati de „Sequoioxylon". Nagybátony, puits Tiribes partie supérieure de la laie de lignite N0. 1

514

Földtani

.Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

engedélyével 1 7 különböző korú (perm—miocén) k o v á s o d o t t fatörzs-mintán v é g z e t t . A v i z s g á l a t o k szerint egészen k v a r c a n y a g ú a b a k o n y a i alsópermi k o v á s o d o t t fatörzs, 1—2 m m s z e m n a g y s á g g a l , j ó l fölismerhető f a s z ö v e t t e l . A z á s v á n y o s a l k a t b i z o n y o s m é r t é k i g a földtani kor szerint alakul. A legidősebb k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k tiszta k v a r c a n y a g ú a k . K v a r c és k a l c e d o r í a b u r d i g a l a i é s h e l v é t i r é t e g e k b ő l k i k e r ü l t k o v á s o d o t t

g. ábra. „Dadoxylon" sp. kőszenesedett fatörzs, felsőliász, mangános agyagból, Úrkút. Fig. д. ,,Dadoxylon" sp. tronc carbonisé, I,ias supérieur, argile manganésifére, Úrkút, f a a n y a g a , m í g a s z a r m a t a é s t o r t o n a i r é t e g e k b ő l k r i s z t o b a l i t és t r i d i m i t a l k a t ú k o v a ­ a n y a g v o l t k i m u t a t h a t ó . A z úrkúti mangánösszlet radioláriás a g y a g b ó l származó szür­ k é s b a r n a , v i l á g o s s z ü r k e , f i n o m s á v o s „Agathoxylon"-íatöXTS anyaga B á r d o s s y G y . szerint k a l c e d o n n é h á n y t i z e d s z á z a l é k n y i szerves a n y a g g a l és a g y a g á s v á n y tartalom­ m a l . B á r d o s s y megállapítása szerint az ásványos alkat a k o v á s o d á s m ó d j á t ó l függ. A gélszerű kovakiválás lassú kristályosodása krisztobalit keletkezésre vezet. A k o v a o l d a t b ó l k i c s a p ó d ó a n y a g k r i s t á l y n ö v e k e d é s s e l k a l c e d o n és k v a r c a l a k j á b a n j e l e n t ­ k e z i k . A v á r p a l o t a i krisztobalitos k o v á s fatörzsek repedéseit utólagos k a l c e d o n tölti k i .

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

515

10. ábra. Fatörzs és ágak felhalmozódása az ausztráliai Smith-tó partján (W e i g e 11, J. nyomán) Fig. io. Accumulation de troncs et de branches sur la rive du lac Smith, en Australie (d'après J. W e i g e 11)

a. ábra. Dolomitosodott kovás fatörzs vékonycsiszolata ( K i s s J. felv.) Fig. Ii. Plaque mince de tronc silicifié, dolomitisé (Photo J. K i s s )

Földtani

516

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

Kétségtelen, h o g y ezekben az esetekben a sokáig csak m a g m á s eredésűnek t a r t o t t k r i s z t o b a l i t és t r i d i m i t ü l e d é k j e l l e g ű k i v á l á s , b á r k o v a a n y a g á n a k s z á r m a z á s a h i d r o t e r m á l i s , i s lehet. A k o v a a n y a g á s v á n y o s jellegét e g y é b t é n y e z ő k : megfelelő éghajlat, o l d a t ­ h ő f o k , p , a z ü l e p í t ő k ö z e g r e d o x p o t e n c i á l j a , k ü l ö n f é l e i o n h a t á s o k is b e f o l y á s o l h a t j á k . A kovásítás folyamata viszonylag rövid földtörténeti s z a k a s z b a n m e g y végbe. Erre utal­ n a k a szingenetikus rétegtani helyzetben levő fatörzseknek ugyanabban a rétegösszletben, néhány méterrel magasabb szintben található már kovásodott állapotban görgetett, k o p t a t o t t darabjai. E z a hazai kovásodott faleletek települési helyzetének eddigi adatai­ ból adódó földtani megállapítás nincs ellentétben S t r o m e r vizsgálatainak abbeli eredményével, h o g y k o v a o l d a t t a l hatalmas fatörzsek 9 7 % - i g terjedő átitatásos á t k o v á sítása n a g y o n lassú folyamat. É v s z á m o k b a n m é g n e m kifejezhető, viszonylagos f ö l d ­ tani időméretek kielégítik a folyamat lassú kívánalmát. H

Korrektúra közben, Pásztóról, valószínűleg felsőszarmata—pannóniai homokos­ kavicsos-andezittufatörmelékes folyóvízi rétegekből K u b o v i c s I. gyűjtéséből előke­ rült, G r e g u s s P á l meghatározása szerint Ггйя-féle k o v á s o d o t t fatörzs d a r a b В á r d о s s y G y . röntgenográfiai vizsgálata alapján n é h á n y tizedszázalék k v a r c o n k í v ü l egé­ s z é b e n g y e n g é n k r i s t á l y o s k r i s z t o b a l i t b ó l és t r i d i m i t b ő l á l l . E r e d e t i g é l s z e r ű , amorf, v a l ó s z í n ű l e g hidrotermális k i v á l á s b ó l lassú f o l y a m a t t a l kristályossá v á l t . Ü l e d é k f ö l d t a n i v i z s g á l a t a i n k a k o v á s o d á s . k é m i z m u s á n a k és á s v á n y o s a l k a t á n a k , kristályszerkezeti jellegének ismeretével rávilágítanak a kovásodás közegére, módjára, k i m e n e t e l é r e , v a l a m i n t a k o v a a n y a g e r e d e t é r e is. Á l l a n d ó a n s z a b a d l e v e g ő n a z e l h a l t faanyag k o r h a d , maradéktalanul elpusztul. Levegőtől elzárt, oxigénhiányos közeg­ b e n , vízzel b o r í t v a , ü l e d é k a n y a g g a l fedve, s z e n e s e d i k . U t a l t u n k arra, h o g y k o v á ­ s o d o t t f a m a r a d v á n y o k ö n á l l ó , e g y e d i l e l e t e k b e n és a k ő s z é n t e l e p r é s z e k b e n m u t a t ­ k o z n a k . A lerakódás helye mindkét esetben kétségtelenül sekély vízzel borított szárazulatt k ö z e g (siklápi erdő, m o c s á r l á p i t ő z e g , folyótorkolat, deltaüledék, kiszáradó partszegély, l a g u n a v a g y e s z t u á r i u m ) . K ő s z e n e s e d é s é s k o v á s o d á s e g y ü t t e s é b e n k ő s z e n e s és k o v á s különálló darabok többnyire v é k o n y kőszénkéreggel v a g y lekoptatott kéregnélküli d a r a b o k k a l észlelhetők. E z e k m i n d e g y i k e különböző képződési módot, eltérő kövesedést j e l e z . K e l e t k e z é s ü k k ü l ö n v i z s g á l a t i m e g á l l a p í t á s t i g é n y e l , m e r t a l e l e t e k t é r b e l i és i d ő ­ b e l i különbségei a kovásodás folyamatának, a k o v a a n y a g eredetének más-más közegben, k ü l ö n b ö z ő őstérszrni v i s z o n y o k k ö z ö t t i a z o n o s s á g á t v a g y e l t é r é s e i t j e l e z h e t i k (5 — Ii. á b r a ) . Kőszéntelep-kovásadás Ilyen irányú kovásodás legrégibb megfigyelési adatait kőszénföldtani v o n a t k o z á s ­ b a n a sajóvölgyi helvételeji barnakőszénösszlet II. telepéből említettük [ V a d á s z , 1 9 2 9 ] : „ K i s e b b - n a g y o b b r ö g ö k , f é s z k e k , ritkábban k i é k e l ő d ő r é t e g e k e z e k a t e l e p b e n , s ahol n a g y o b b mennyiségben mutatkoznak, ott a telep némileg kivastagodik. N é h a e l k o v á s o d o t t fatörzsek, a m e l y e k e n a fás szerkezetet l e g t ö b b esetben j ó l felismerhetjük; n é h o l v a l ó s á g o s e l á g a z ó t u s k ó k a t , r ö n k ö k e t is l á t u n k . A n y a g u k t ú l n y o m ó a n k v a r c (kovasav), n a g y o n sok pirittel. A kovás-pirites barna, lignitjellegű daraboktól a v a l ó s á ­ gos faopálig, minden fokozatban találhatók." K e v é s b i t u m e n t a r t a l m u k napmeleg h a t á ­ sára v a g y hevítéskor eltávozik, színtelenedésre vezet. „Kétségtelen, h o g y ezek az elkovásodott teleprészek a széntelepek keletkezésé­ v e l egyidejű diagenetikus hatások n y o m á n jöttek létre. A láptőzeg a n y a g á b a n l e v ő fatörzsek helyenként k o v a s a v oldatokkal érintkeztek, amelyek a szerves anyagot kiszo­ r í t v a , molekulárisán foglalták el azok h e l y é t " . . . „ g o n d o l h a t u n k o l y a n egészen k ö r ü l ­ írt, helyi jellegű kovásodásra, m e l y a z e g y k o r i tőzegláp k ü l ö n b ö z ő pontjain e g y - e g y fatörzset részben v a g y egészen körülvéve, elkovásított" . . . , , A szénanyag t ú l n y o -

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

517

m ó részének hiánya a kovásodott részekben n e m a kioldódásból származik, hanem ú g y m a g y a r á z h a t ó , h o g y a kovásodás m é g a szénülési f o l y a m a t előrehaladottabb álla­ p o t a e l ő t t m e n t v é g b e és k i z á r ó l a g csak a fás részeket érte, a m e l y e k a szénülési f o l y a m a t ­ ban lassabban haladtak, mint a tőzeganyag." Hasonló eredményekre vezettek S z á d e c z k y - K a r d o s s E . vizsgálatai is [1952], a k i szerint a k o v á s o d á s „ v i s z o n y l a g lassú, de m é g a láposodással egyidejű, v a g y kevéssel a lerakódás után is folytatódó szingenetikus —diagenetikus, de n e m epigenetikus f o l y a m a t " [1. S t r o m e r , 1 9 3 3 , ] . S z e r i n t e a b o r s o d i I I . t e l e p b e n g y a k o r i k o v á s o d á s a vulkáni működés kovaoldataival állhat kapcsolatban. A k o v a a n y a g vulkáni származ­ tatását ebben az esetben valószínűsíti a kőszénösszlet meddő közbetelepülésében megál­ l a p í t o t t v u l k á n i p o r t u f a (riolit-dácit) s z ó r t a n y a g a , a m i n e k a l á p m e d e n c e b e l i b o m l á s á b ó l , a k o v a a n y a g lokalizáltan kolloid módon koagulálódhatott. E z e k a r é g e b b i m e g á l l a p í t á s o k a m i o c é n kőszéntelepek e g y e s k ö r ü l h a t á r o l t részei­ b e n m u t a t k o z ó k o v á s o d á s alapkérdését, a kőszénülés és k o v á s o d á s i d ő v i s z o n y á t , sőt a k o v á s í t ó a n y a g eredetét is érintik. K ö z e l e b b i m a g y a r á z a t o t i g é n y e l a z o n b a n a z általában savas láptőzeg kőszénülése közben egyes tőzegrészek körzetében földúsult oldott k o v a ­ a n y a g jelenléte. A láptőzeg faanyagának kovásítása a kovaoldattal v a l ó lassú, folyamatos átitatásával m e g y végbe, a szerves anyag egyidejű alkáliás bomlásával, ami a k o v a ­ a n y a g oldott állapotát indikálja, egyszersmind annak a n y a g á t koncentrálja is. V a g y i s a l á p t ő z e g g y e n g é n s a v a s közegében a fás részek helyenként szárazabb v a g y nedvesebb szöveti állományának minőségi állapota szabja m e g a korhadás, kőszenesedés v a g y kovásodás lehetőségét, következésként az utóbbinak lokalizált voltát is. E z t igazolják a mikroszkópi szövetvizsgálatok, melyek a kovásodott részekben többnyire jól mutat­ k o z ó sejtszövetet, a kőszenes részekben nehezebben fölismerhető szöveti alakulatot jeleznek. A Nógrád-borsodi helvételeji barnakőszéntelepek kovásodásának k o v a a n y a g a kétségtelenül a telepösszlethez tartozó riolittufa földpátjának mállásából származik, halrnirolízis útján. S z á r m a z h a t i k a kitörés hidrotermális f o l y a m a t á b ó l is. A várpalotai a l s ó t o r t o n a i t e l e p ö s s z l e t b e n t a l á l h a t ó k o v á s o d o t t f a t ö r z s e k és g y ö k é r c s o n k o k k o v á s í t ó k o v a a n y a g a u g y a n c s a k a közbetelepült riolittufa bentonitos b o m l á s á b ó l ered. A kőszén­ telepet átjáró kőzetrések mentén észlelhető v é k o n y kovaerek i t t epigenetikus hidro­ termális h a t á s o k r a is m u t a t n a k . E h h e z kapcsolódnak a fedőrétegösszlet m e l e g v i z ű melániás üledékei, v a l a m i n t a riolittufa eredésű bentonitrétegek is.

Egyes farészek kovásodása K ü l ö n v i z s g á l a t o t és megítélést i g é n y e l n e k egyes szárazulati ü l e d é k e k b e n szór­ v á n y o s a n található kovásodott famaradványok üledékföldtani viszonyai származás, települési h e l y z e t , alak, k o v á s o d á s i m ó d , szenesedés és k o v á s o d á s e g y ü t t e s é n e k v i s z o n y a t e k i n t e t é b e n . I l y e n e k g y a k o r i a k a permi, a felsőliász, a z oligocén, a z alsóhelvéti, a tortonai, a szarmata és a z alsópannóniai üledékekben, ritkábbak a v i l l á n y i bath és a bakonyi—gerecsei alsókréta rétegekben. Rétegtani helyzetük, üledékföldtani jel­ legeik:, s z á r m a z á s u k t e k i n t e t é b e n n e m e g y v e r e t ü e k . V a l a m e n n y i e d d i g l e i r t k o v á ­ sodott falelet a permi és az ú r k ú t i felsőliász b á n y á s z a t kivételével, t ú l n y o m ó l a g a felszíni feltárásokból v a g y lelőhelyekről került ki. Mélyfúrási anyagokból csak fás—kőszenes mintákat ismerünk a pannóniai rétegekből K ü l a l a k r a vannak vál­ t o z a t l a n törzskerületű v a g y összenyomott, l a p í t o t t a l a k ú törzs-, á g - és g y ö k é r d a r a b o k (8. á b r a ) . A l e g t ö b b k o v á s o d o t t m a r a d v á n y k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú , h é j - é s k é r e g n é l k ü l i , sokszor határozottan koptatott darab. A mikroszkópos szöveti leírásban vizsgált dara­ b o k nagyságméretének tehát semmilyen jelentősége nincs; a nagyságméret csakis üledékképződési tekintetben vehető figyelembe. Ugyancsak üledékképződési kőzetté-

518

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

válási jelleg, h o g y egyes rétegekben v a n n a k szenesedéit kérgű kovásodott darabok, a legtöbb esetben azonban a kéregrész hiányzik. V é g ü l találhatók a kovásodott darabok m e l l e t t e g é s z e n s z e n e s e d é i t f a t ö r z s r é s z e k is ( B a k o n y a — p e r m ; Ú r k ú t — felsőliász) (9. á b r a ) . A k o v á s o d o t t fatörzsek különböző megtartási módja, az üledékekben v a l ó telepü­ lési h e l y z e t e arra u t a l , h o g y a k o v á s o d á s s o k esetben a fatörzsek, az á g d a r a b o k v a g y a gyökérrészek vízi úton szállított uszadékfájából a leülepedés, lerakódás közegében tör tént. A kovásodás kimenetele, folyamata az uszadékfa állapotától, a vízzel borítottságtól, az ásványos üledékanyag környezeti hatásától s a betemetettség mértékétől függő kőzettéválási körülmények szerint alakul. A z uszadékfa minden esetben a közeli száraz­ földről származó n ö v é n y i törmelék; lerakodási helyén mindenképpen allochton. K o v á s o dási k ő z e t t é v á l á s a szerint éghetetlen k ő z e t a n y a g (akausztofitolit). Szenesedés esetén éghető szerves kőzetelegyrész (kausztofitolit). V a l a m e n n y i i l y e n elsődleges kőzettéválás­ sal létesült uszadékfakovásodás v a g y kőszenesedés szárazulati törmelékes vízi üledékek­ ben mutatkozó, folyóvízi, delta, esztuáriumi v a g y partközeli, sekélyvízi üledék (15. á b r a ) . A k o v á s í t á s f o l y a m a t a i t t is a b e t e m e t e t t u s z a d é k f a s z e r v e s b o m l á s á v a l j á r ó kovaoldat-koncentrálódás útján történik a sejtszöveteket kitöltő módon. A kovaoldat­ tal v a l ó átitatódás k í v ü l r ő l befelé haladóan történik, tökéletes mértékig, lassú, hosszas folyamatként. A kovásodás mértékében nem találunk mikroszkópos különbséget a k o v á s o d o t t d a r a b o k k ü l s ő és b e l s ő részei, k ö z ö t t . M a k r o s z k ó p o s m e g í t é l é s s z e r i n t a k o v á ­ sodott famaradványok meglehetősen épek. E g y i k permi darabon kisebb l y u k a k mutat­ koznak, amelyek egykori korhadás helyei lehetnek. S t r o m e r egyiptomi kovásodott f á k r a v o n a t k o z ó t a n u l m á n y a a r r a u t a l , h o g y e r ő s e n k o r h a d t fa, l i g n i t , k ő s z é n v a g y meszesedett fa is k o v á s o d h a t i k . E z azonban szerintünk m á r utólagos, epigén f o l y a m a t a m e g e l ő z ő á s v á n y o s a n y a g k i o l d á s á v a l és k o v a s a v v a l v a l ó h e l y e t t e s í t é s é v e l . A k o r h a d t részek h e l y e pedig föntebbi megfigyelésünk szerint a bezáró k ő z e t a n y a g g a l kitöltött üregként marad meg. Ezért a szingenetikus lerakodási közegben történő kovásodás csak v i s z o n y l a g é p , frissen e l h a l t , v a l ó s z í n ű l e g n e d v e s é g h a j l a t o n t e n y é s z e t t f a t ö r z s n e k h o s z szabb idejű szárazságtól m e g ó v o t t része j u t u s z a d é k k é n t az ülepítő, k o v á s í t ó közegbe. Itt egyes részek nedvességgel átitatva, felpuhultán betemetődve, rétegnyomás hatására összenyomódtak, m á s o k talán k o v a o l d a t o k k a l h a m a r a b b á t i t a t v a eredeti alakjukban kovásodtak. В e h r e n d vizsgálatai arra utalnak, h o g y amíg szerves kolloidokból álló protoplazma v a n a sejtekben, addig molekulárisán oldott anyagok, tehát k o v a s a v sem h a t o l h a t be; csak teljes kiszáradás után, a szerves k o l l o i d a n y a g pusztulásával v á l i k a sejtszövet szabaddá. E n n e k k e d v e z ő előfeltétele a trópusi—szubtrópusi száraz és n e d v e s i d ő s z a k v á l t a k o z á s a . S z á r a z i d ő s z a k és é g h a j l a t a t a l a j v í z s ó k o n c e n t r á c i ó j á t és a k o v a s a v kolloid állapotát előnyösen befolyásolja, de a kovásodást nehezíti. Elősegítik a kovásító a n y a g koncentrálódását a k o v a s a v a s hévforrások, a bomló növényi anyagok lúgosító hatása; a kovaoldat kicsapódását pedig a lápvíz humuszsav-tartalmának hatása. E m l í t é s r e érdemes, h o g y az 1957 n y a r á n itt j á r t J e g o r o v A . professzor i l y e n i r á n y ú beszélgetésünk során felhívta f i g y e l m ü n k e t arra, h o g y k a z a h s z t á n i tapasztalatai szerint a n ö v é n y b e n l e v ő k o v a s a v t a r t a l m o n felül a k o v a s a v l e g n a g y o b b részét olyan törzsdarabok, ágak, g a l l y a k abszorbeálják, amelyek megelőzően bizonyos ideig savas aerob közegben, kiszáradó tó partján v a g y fenekén v o l t a k . E z e k az a n y a g u k különböző részeiben egyenlőtlenül o x i d á l ó d o t t (korhadó) f a d a r a b o k b e t e m e t ő d v e kétféle, elváltozást m u t a t n a k : 1. A f a b e l s ő r é s z e a m o c s á r v í z b ő l a b s z o r b e á l j a a k o v a s a v a t , a m i t m a g á b a n koncentrálva, csökkenti a kőszén növényi alapanyagának átlagos kovasavtartalmát. 2. A k é r e g és k é r e g a l a t t i r é s z e z a l a t t l a s s a n s z é n ü l . A k a z a h s z t á n i l e l e t e k a r r a u t a l n a k , h o g y a m e g f e l e l ő k o r ú r é t e g e k a r i d és s z u b a r i d ö v e k k ö z e l é b e n , v a g y m á r i l y e n e k e n b e l ü l k e l e t k e z t e k , v i s z o n t a t ö r m e l é k e s és o l d o t t a n y a g o k s z á l l í t á s a a r i d ö v e k b ő l t ö r t é n t .

V a d á s z : Magyarországi

kövesedett

famaradványok

519

~Ez a m a g y a r á z a t j ó l e g y e z t e t h e t ő a m a g y a r o r s z á g i k o v á s o d o t t f a l e l e t e k k é r e g t e l e n é s kőszenes kérgű keletkezésével. E z e k e t az üledékföldtani megállapításainkat jól igazclják V á m o s R . mikro­ biológiai vizsgálatai, a m e l y e k n e k eredményeit az úrkúti felsőliász mangánösszletben t a l á l t k o v á s o d o t t f a t ö r z s e k k e l e t k e z é s é r e is v o n a t k o z t a t t a . S z e r i n t e a l i á s z t e n g e r s e k é l y

a)

Ь) 12. abra. a) Pleisztocén szelfúvasos felszínű permi ,,Dadoxylon -törzsdarab, felülnézete Cserkút b) Pleisztocén szélfúvásos felszínű ,,Dadoxylon"-totzsdeaab oldalnézete, vasas függőleges kéregháncs­ nyomokkal, Cserkút Fig. 12. a) Fragment de tronc de „Dadoxylon" permien, à surface affectée par la déflation pleistocene, Cserkút b) Vue latérale d'un fragment de Dadoxylon à surface affecté par la déflation pleistocene, avec des traces horizontales ferreuses de la tille, Cserkút

Földtani

520

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

vize baktériumos, szulfátredukciós közeg lehetett, amelyben a redukciós folyamatok a víz £ - é r t é k é t jelentékenyen megváltoztatták. Ennek közvetlen bizonyítéka a kovásodás s o r á n k e l e t k e z e t t p i r i t . A z e z z e l k a p c s o l a t o s l ú g o s o d á s s a l f o s z f á t , v a s és m a n g á n v á l i k k i , s az oldott k o v a s a v mennyisége átmenetileg m e g n ö v e k e d i k . A z anaerob k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a z ü l e d é k b e k e r ü l t u s z a d é k f á b a n a fenéken erjedéses f o l y a m a t o k m e n n e k v é g b e vajsav, ecetsav, tejsav képződésével. A faszövet savas állapotba kerül, s a fatörzsbe szivárgó k o v a s a v a savas hatásra kiválik, s fokozatosan elfoglalja a lebomló n ö v é n y i szövet helyét. A k o v a s a v amorf kiválása n e m g á t o l j a az oldott k o v a s a v f o l y a m a t o s további beszivárgását. Időnként, a redukciós szint süllyedésével oxidációs körülmények közé, sőt rövid i d ő t a r t a m r a az í g y b o m l ó fadarab felszínre kerülhet. A levegővel érint­ k e z ő f e l ü l e t e n a e r o b m i k r o s z e r v e z e t e k , c e l l u l ó z b o n t ó b a k t é r i u m o k , g o m b á k is szerephez; jutnak, s oxigénfogyasztásuk megakadályozza az oxigénnek a belső szövetekbe jutását. E n n e k a z aerob t e v é k e n y s é g n e k eredményeként a k é r e g és a kéreg alatti részek lebomlanak. E z é r t a k o v á s o d o t t fa legtöbbjéből a kéregrész hiányzik. A fatest belsejében a szer­ ves savképződés miatt a kezdeti semleges p után a H-ionkoncentráció megnövekedik, tehát a kovasav kiválása zavartalanul folytatódik. Ebben az irányban a kovásodott famaradványok további mikroszkópi vizsgálatában a baktériumok kimutatása k í v á ­ natos. H

H

A z irodalomban g y a k r a n találkozunk a n ö v é n y i részek élő állapotban történő kovásodási lehetőségével. Idevonatkozó, fiziológiai kísérletekkel alátámasztott kritikai t a n u l m á n y t I b r a h i m , M . M . professzor k ö z ö l t 1943-ban, m a j d az e g y i p t o m i oligocén „ k ö v e s e d e t t erdő"-re v o n a t k o z t a t v a , 1952-ben. K ö z i s m e r t egyes n ö v é n y e k hamujának n a g y k o v a s a v t a r t a l m a is. B a k e r ausztráliai professzor és m u n k a t á r s a i a b ú z a p o r á ­ b a n és e g y é b n ö v é n y i r é s z e k b e n m i k r o s z k ó p o s o p á l - f i t o l i t o k a t é s k r i s z t a l l i t r é s z e k e t í r t a k l e . A n y u g a t - a f r i k a i A r a n y p a r t o n és T o g o b a n t e n y é s z ő , f a a l a k ú t r ó p u s i s á r g a f a (Chlorophora excelsa) t ö r z s é n e k a l s ó r é s z e s o k k o v a s a v a t v e s z f ö l és s z ö v e t é b e n t ű a l a k b a n r a k ­ tározza. A fa v é g ü l elhal s k o v á s alsó törzse s o k á i g á l l v a m a r a d . Mindamellett n e m sok földtani valószínűsége v a n kovásodott famaradványok egykori élő állapotban történt k o v á s o d á s á n a k , s k ü l ö n ö s e n 20 — 30 m h o s s z ú , 1 — 1,5 átmérőjű hatalmas fatörzsek kovásodott állapotú, szállítás útján történő üledékképződésének. m

Feltűnő a kovásodott famaradványokra a kéregnélküliség általánosított jellege. В e h r e n d különösen a tűlevelű fák kéregnélküli voltában látja az elhalás utáni k o v á s o d á s n a k e g y i k bizonyítékát. A k o v á s o d o t t fatörzsek kéregnélkülisége annál fel­ t ű n ő b b , m e r t S t r o m e r s z e r i n t a f a k é r e g r é s z r i t k á b b e s e t b e n é l ő á l l a p o t b a n is k é p e s k o v a s a v f e l v é t e l é r e és s e j t r a k t á r o z á s á r a . R e n d s z e r i n t a z o n b a n c s a k a f a á l l o m á n y k o v á s o dik, mert uszadékfáról a kéreg már hiányzik. Magyarországi kovásodott famaradványok vizsgálatából arra az eredményre jutottunk, h o g y a leletek rétegtani helyzete szerint m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t üledékképződéssel szingenetikus k o v á s o d á s esetén a kéregrész szene­ sedéit. I l y e n szenesedéit kérgű kovásodott fatörzsek kerültek ki a mecseki alsópermi rétegösszletből, a nógrádi burdigalai—alsóhelvéti határrétegekből (Nagybátony, Szoros­ p a t a k ) és a h e l v é t e l e j i r i o l i t t u f a f e k v ő b ő l . E z e k b e n a z e s e t e k b e n e l ő t é r b e k e r ü l a k ő s z é n ­ telepek k o v á s o d o t t részeire v o n a t k o z ó l a g föntebb t á r g y a l t kérdés: a kőszenesedés és kovásodás időrendi viszonya. A permi kőszénkéreg S о ó s L . mikroszkópi szénkőzettani v i z s g á l a t a és m e g á l l a p í t á s a a l a p j á n s z e r v e t l e n á s v á n y o s a n y a g g a l á t s z ő t t v i t r i t . E z e k k ö z ö t t v a n n a k á t k o v á s o d o t t részek, j ó megtartású n ö v é n y i szövettel; s o k b a k t é r i u m ­ pirit, a k ő s z e n e s a n y a g o t á t i t a t ó hajszálrepedéseket k i t ö l t ő kalcit, repedéskitöltő pirit — m a r k a z i t , v a s t a r t a l m ú d o l o m i t . E l s ő d l e g e s a k o v á s o d á s és a b a k t é r i u m p i r i t , a t ö b b i á s v á n y o s e l e g y r é s z u t ó l a g o s . A k ő s z é n k é r e g és k o v á s o d o t t farész v i s z o n y á b a n a v i t r i t e s , kőszenes rész elsődleges, koraibb, a kovaátitatódás a vitrit kiszorításával történt szin­ genetikus kovásodás.

Vadász:

Magyarországi

kövesedett

famaradványok

521

E g y másik alsópermi kővágószöllősi, laposra nyomódott kőszenesedett törzs- v a g y á g d a r a b K i s s J. mikroszkópos vizsgálata szerint erősen repedezett, a repedéseket i o v a , d o l o m i t és v a s a s d o l o m i t t ö l t i k i . H e l y e n k é n t a k o v a é s a k a r b o n á t o s a n y a g a -vékonyabb repedésekben egyidejűnek tűnik, a vastagabb kitöltésekben a karbonátos a n y a g látszik idősebbnek, mert ennek szövetelemei k o v á v a l átjártak, szivacsszerűen a t i t a t o t t a k . A k o v a a n y a g k r i s t á l y o s és s z u b m i k r o s z k ó p o s k a l c e d o n , a m e l y n e k s z e m c s é i k ö z ö t t v ö r ö s s z e r v e s a n y a g és r i t k a h e m a t i t s z e m c s é k v a n n a k , s ő t k i v é t e l e s e n a k v a r c és k a r b o n á t o s elegyrész határán, a z o k k a l szövetileg k a p c s o l ó d v a epigén földpát (albit• o l i g o k l á s z ) is é s z l e l h e t ő v o l t . E z e k a l a p j á n K i s s J. a s z é n ü l é s t k ö v e t ő e n , k a r b o n á t o s •és k o v a o l d a t o k e g y ü t t e s h a t á s á v a l , a l k á l i á s k ö z e g b e n v é g b e m e n t á s v á n y o s o d á s r a következtet. A mecseki permi rétegösszlet uszadékfáinak t o v á b b i különleges szingenetikus ásványosodását a kővágószöllősi bányaföltárásokból származó másik példányon ugyan­ c s a k K i s s J. v i z s g á l t a , s a z t t e l j e s e g é s z é b e n k a r b o n á t o s o d o t t a n y a g ú n a k t a l á l t a . V e g y i ö s s z e t é t e l e : 0,84% S i 0 , 0 , 3 7 % F e 0 , 2 , 3 3 % F e O , 1 9 , 5 1 % M g O , 3 0 , 3 5 % C a O , 45,10% C 0 , 1,01% + H 0 , 0,10%. K ő z e t a n y a g a ezek szerint vastartalmú dolo­ m i t , e g y e s r é s z e i b e n n a g y o b b v a s - és m a g n é z i u m t a r t a l o m m a l : a n k e r i t . , , A f a t ö r z s k o v á s a n y a g á t kiszorító karbonátos elegyrész dolomittól ankeritig számos átmenetben jelent­ k e z i k , de sohasem kalcit. A k o v á s fatörzs szilícium t a r t a l m a eredeti (kovásító) k v a r c ­ b ó l , r i t k á n kalcedonból áll, de v a n e g y második generációban jelentkező kvarc-elegy­ r é s z is, a m i dolomit —ankerit metaszomatózis útján k e l e t k e z e t t . E n n e k mennyisége a l á r e n d e l t . A k o v a s a v n a k k a r b o n á t o k által t ö r t é n t helyettesítése csakis erősen lúgos k ö z e g b e n t ö r t é n h e t e t t . A k o v a s a v k i o l d á s á v a l a z eredeti fás s z e r k e z e t teljesen e l t ű n t {dolomit-ankeritben), legfeljebb csak egyes ellenállóbb részlegek m a r a d t a k m e g roncsok a l a k j á b a n . E g y i k csiszolatban a karbonátos részlegben teljes e d é n y n y a l á b o k ismerhetők f e l a s e j t f a l a k r é s z l e t e s r a j z o l a t a i v a l e g y ü t t , a m i b ő l a r r a is l e h e t g o n d o l n i , h o g y a f a t ö r z s •eredeti k o n z e r v á l á s a n e m c s a k a k o v a s a v t ó l , h a n e m a d o l o m i t t ó l , a n k e r i t t ő l is s z á r m a z h a t i k . A n n y i b i z o n y o s , h o g y a vizsgált területen a z üledékképződéssel e g y i d e j ű (alsópermi s o r o z a t ) C a — M g — F e k a r b o n á t o s f á c i e s is v a n , d e e z e n k í v ü l j e l e n t ő s e p i g é n , s ő t a s z c e n •dens j e l l e g ű d o l o m i t — a n k e r i t k é p z ő d é s i s k i m u t a t h a t ó . " 2

2

2

3

2

A mecseki permi rétegösszletből kikerült, rendelkezésre álló egyes kovásodott f a t ö r z s d a r a b o k eddigi a n y a g v i z s g á l a t á b ó l a z a megismerés adódik, h o g y a felszínen s z ó r v á n y o s a n t a l á l h a t ó , t ö b b m i n t 100 é v ó t a i s m e r t k i s e b b - n a g y o b b k o v á s o d o t t f a t ö r z s ­ d a r a b o k a rétegek lepusztításából visszamaradt kéregnélküli, többé-kevésbé koptatott a n y a g ú a k , szenesedési n y o m o k nélkül. V i s z o n t az újabb időben felfejlődött itteni kiter­ j e d t bányászati feltárások rögzítették az alsópermi tagozatban a kovásodott famaradván y o k n a k , m i n t e g y k o r i uszadékfa lerakódásoknak eredeti lerakodási települési szintjét, s z e n e s e d é i t — k o v á s , s z e n e s k é r g ű — k o v á s és k o v á s — k a r b o n á t o s á l l a p o t b a n . A s z e n e s e d é s a.z u s z a d é k f a b e t e m e t ő d é s e s o r á n a f a t ö r z s d a r a b o k k é r e g r é s z é b e n , a z á g d a r a b o k e g é s z a n y a g á b a n , a z á s v á n y o s í t á s s a l ( k o v a és k a r b o n á t ) a z ü l e d é k a n y a g k ő z e t t é v á l á s á v a l e g y ­ i d e j ű (szingenetikus), de mégis az ásványosodást e g y árnyalattal megelőzi. A b á n y a ­ föltárásokban végzett földtani megfigyelések rögzítették a kovásodott famaradványok t e l e p ü l é s i helyzetét, fekvési irányát, megközelítő méreteit is. Szóbeli közlések szerint a k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k mindig a rétegdőlés mentén É Í 5 N Y — D D K áramlási irány­ b a n t a l á l h a t ó k 1 — 1,5 á t m é r ő j ű , 20—30 m h o s s z ú s á g o t is e l é r ő , ö s s z e f ü g g ő k o r o n a r é s s z e l , t ö r z s - és g y ö k é r c s o n k k a l . U s z t a t á s i i r á n y í t o t t s á g u k a v a s t a g a b b , g y ö k é r c s o n k o s résszelelőre, délfelémutat ( K o n d a J., G r o s s z Á . ) . V a n n a k n e m ö s s z e f ü g g ő t ö r z s •és á g d a r a b o k i s t e l j e s e n á t k o v á s o d o t t v a g y s z e n e s e d é i t k ü l s ő k é r e g r é s s z e l és k o v á s o d o t t b e l s ő farésszel. A szingenetikus k o v á s o d á s ú e g y k o r i uszadékfák helyzetére v o n a t k o z ó s z ó b e l i közlést igazolják V i r ág h К . főgeológus által rendelkezésre bocsátott M a c h m

Földtani

522

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

P . geológus b á n y a b e l i észlelés szerinti adatok. A k o v á s o d o t t n a g y fatörzsek m i n d i g a r é t e g d ő l é s m e n t é n f e k ü s z n e k a k ö z é p s ő p e r m i z ö l d és s z ü r k e k ö z é p s z e m ű h o m o k k ő ö s s z l e t a l j á n , k ö z é p s ő és felső r é s z é n . H e l y z e t ü k n a g y j á b ó l É — D i r á n y ú , d e v a n n a k É K — D N y (50 — 2 3 0 ) , É N y — D K (300 — 1 2 0 ; 3 3 5 — 1 5 5 ) i r á n y ú a k i s ( 1 2 . á b r a ) , B a k o nyáról kőszenes kéreggel, aminek a n y a g á t föntebb jellemeztük. 0

0

0

G r o s s z A . m e g f i g y e l é s e n y o m á n v o l t a k 0,8 — 1,0 m á t m é r ő j ű , s z e n e s k é r g ű , belsejükben h o m o k k ő a n y a g ú ,,kőbeles" törzsrészek, m e l y e k több méter hosszban k ö v e t ­ hetők. A z utóbbi megfigyelési közlés megfelelő anyagvizsgálati lehetőség nélkül, kőzetté­ válási módjára nézve nehezen magyarázható. Fönnáll az a lehetőség, h o g y a szenesedet! k é r g e n b e l ü l t e l j e s e n e l k o r h a d t farész ü r e s h e l y é t k i t ö l t ő h o m o k k ő k ő z e t a n y a g , v a g y p e d i g az egész fatörzs üres l e n y o m a t á t jelző „kőbél"-lelettel számolhatunk. A k o v á s o d o t t f a t ö r z s e k f e k v é s i h e l y z e t e a v í z m o s á s s o d r á n a k i r á n y á t is j e l z i , a f a t ö r z s h o s s z á b a n a bezáró h o m o k k ő szemcsenagyságának finomodásával, sőt k í v ü l r ő l befelé haladóan a z oxidációsból a redukciós közegbe átvezető geokémiai hatásokkal. E z e k a jobbára hidro­ termális redukciós geokémiai folyamatok hozták létre az említett ásványosító a n y a g o k lokális koncentrációját a fatörzsek szerves anyagának bomlási indikációjával. A mecseki permi k o v á s o d o t t faleletek ilyen különleges ásványosodott (kövesedési) módja bizonyos ellentmondásban áll az említett, G a l l w i t z által megállapított g e i s e l t a l i a d a t o k k a l a m é s z - és k o v a k i v á l á s k ö l c s ö n ö s e n k i z á r ó v o l t á b a n . A z e l l e n t ­ mondást áthidalhatja az a tény, h o g y a mecseki permi leletekben C a C 0 nincs, s a jelen­ l e v ő dolomit és sziderit n y i l v á n v a l ó a n a mészkarbonáttól eltérő geokémiai tényezők k ö z ö t t k e l e t k e z i k (p , h ő ) , a m e l y e k a z i t t e n i ü l e d é k g y ű j t ő b e n a z u r á n o s o d á s k ü l ö n l e g e s g e o k é m i a i k ö z e g é b e n i g a z o l v a l e h e t n e k . E r r e u t a l a k o v á s o d á s és k a r b o n á t o s o d á s n e m szingenetikus volta, h a n e m a karbonátosodás m e t a s z o m a t i k u s jellege, a k o v á s o d o t t n ö v é n y i részek elpusztításával járó kövesitéssel, benne fölismerhetően csak kisebb n ö v é ­ n y i szövetfoszlányokkal. Ugyanakkor azonban föltűnő a kőszeneskéregrészűkovás dara­ b o k b a n a vitrit helyét kitöltő k o v a a n y a g , ami megelőző kőszénülésre utal. 3

H

A permi rétegösszlet bányaföldtani megfigyeléseinek szóbeli közlései arra u t a l n a k , h o g y a z e m l í t e t t s z i n g e n e t i k u s k o v á s o d á s i r é t e g s z í n t f ö l ö t t , 10 — 1 5 függőleges t á v o l ­ ságban levő durvább szemű, aprókavicsos homokkő-konglomerátumban m u t a t k o z n a k t o v á b b i k o v á s o d o t t fatörzsdarabok szenes kéreg nélkül, koptatottság határozott jeleivel. E g y i k ilyen, a cserkúti légakna mellől, a külszínről az E g y e t e m i Földtani Tanszék oktatási g y ű j t e m é n y é b e k e r ü l t 25 c m s u g a r ú , 20 c m m a g a s f é l h e n g e r e s „Dadoxylori'-datáb közelebbi vizsgálata kétségtelenné teszi, h o g y m á r k o v á s o d o t t állapotban régóta fel­ színen volt, valószínűleg a pleisztocénban szélfúvással simára k o p t a t o t t gyengén szélb a r á z d á s a l a k u l a t (12a. á b r a ) . E n n e k a d a r a b n a k o l d a l f e l ü l e t é n v ö r ö s , v a s a s f e s t ő d é s ű , sűrű, függőleges bordázat látszik, ami az egykori kéregrész belső felületének ugyancsak szárazföldi keletkezésű vasassága lehet, V á m o s R. említett mikrobiológiai vizsgálatai s z e r i n t (12b á b r a ) . m

A d a r a b k o p t a t o t t felszínén 4 — 5 c m átmérőjű üreg e g y k o r i korhadás n e m k o v á s í t o t t üres helye lehet, a m i t a bezáró a n y a g töltött k i . A rétegösszlet hosszú időn át tartó n a g y m é r v ű lepusztulásával a n a g y o b b k o v á s o d o t t fatörzsek m e c h a ­ n i k a i l a g f ö l d a r a b o l ó d t a k és e r e d e t i f e k v é s ü k b ő l k i s e b b - n a g y o b b t á v o l s á g r a , i d e g e n k ö r ­ nyezetbe sodródtak, többé-kevésbé k o p t a t o t t állapotban, esetleg későbbi rétegösszletben újraülepedtek. E z t magyarázza a kéregnélküli állapot, a kovásodott állapotú m e g ­ munkáltság, koptatott-görgetett alak. E g y b e n alátámasztja azt a régebbi elgondolásun­ kat, h o g y a k o v á s o d o t t fatörzsdarabok legtöbb esetben n e m jelentik annak a rétegnek földtani korát, a m e l y b ő l előkerültek. A z uszadékfák eredeti üledékképződési jellegei, f o l y a m a t a i és a k o v á s o d o t t f a t ö r z s d a r a b o k n a k a k ü l ö n b ö z ő r é t e g e k b e n v a l ó g y a k o r i s á g a t é r b e n és i d ő b e n , e s e t r ő l e s e t r e m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t i g é n y e l ő f e l a d a t .

Vadász:

Magyarországi

kövesedett

famaradványok

523

A mecseki permi kovásodott famaradványok helyzetére és k o v á s o d o t t állapotban történő utólagos szállítottságra vonatkozó magyarázatunkat alátámasztják J á m b o r Á. g e o l ó g u s m e g f i g y e l é s e i a C s e r k ú t — K ő v á g ó s z ö l l ő s k ö r n y é k i f e l s z í n i r é t e g e k b ő l g y ű j t ö t t k o v á s o d o t t faleletek rétegösszletbeli helyzetéről. A cserkúti középsőpermi v ö r ö s h o m o k k ő 1 7 0 / 2 0 d ő l é s ű r é t e g é b e n 50—230 i r á n y b a n vízszintesen f e k v ő 70 c m á t m é r ő j ű fatörzs, m a j d k i s s é t á v o l a b b 60 c m á t m é r ő v e l 70 — 2 5 0 i r á n y b a n e g y m á s i k d a r a b i s l á t s z i k . K ő v á g ó s z ö l l ő s h a t á r á b a n 1 5 0 / 2 5 d ő l é s ű r é t e g b e n 40 — 2 2 0 i r á n y b a n 1,6 m h o s s z b a n 40 — 50 c m á t m é r ő j ű , m a j d a M e l e g m á l k e l e t i o l d a l á n a b o l t o z a t é s z a k i s z á r n y á n 1 3 — 1 6 ° 0

0

0

0

0

13. ábra. A mecseki permi rétegekben levő fatörzsek fekvési irányának vázlata M a g y a r á z a t : 1. Felszíni iatörzshelyzet, 2. Bányabeli fatörzshelyzet, 3. Dőlésirány Fig. 13. Esquisse de la disposition des troncs trouvés dans les couches permiennes de la Montagne Mecsek E x p l i c a t i o n : 1. Position des troncs d'arbre superficielle, 2. Position des troncs d'arbre dans le puits, 3. Plongement 0

r é t e g d ő l é s s e l , 1,2 m h o s s z b a n l á t h a t ó 20 c m v a s t a g s á g ú , v a l ó s z í n ű l e g á g d a r a b 65 — 2 4 5 i r á n y b a n fekszik. E z e k a rétegösszletek az eredeti kovásodási réteghelyzet fölötti, fiata­ l a b b permi tagozatban kétségtelenül k o v á s o d o t t alakban áthordott faleletek, feltűnően azonos i r á n y ú települési helyzettel. A kisebb irányeltérések kétségtelenül a rétegösszlet mozgásos zavartságára vezethetők vissza. Mindez arra utal, h o g y a kovásodott darabok görgetett m ó d o n történt szállítása a jelenlegi fekvési irányra merőleges, nagyjában E N y - f e l ő l irányult a lerakódás helyére, a m é l y e b b szintű rétegek m a g a s a b b térszíni h e l y z e t ű k i e m e l k e d e t t összleteinek lepusztításából (13. ábra). H a s o n l ó e r e d m é n y e k r e v e z e t t e k a z ú r k ú t i és eplényi felsőliász mangánösszletből k i k e r ü l t k o v á s o d o t t , s z e n e s e d e t t , e g y k o r i u s z a d é k f á n a k m i n ő s ü l ő , 0,6 — 0,7 hosszúságú e d d i g i l e l e t e k r e v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e i n k [„Araucarioxylon" s p . , ,,,Agathoxylon hungaricum" ( A n d r.) e m . G r e g . , ,,Platyspiroxylon parenchimatosum" G r e g . ] . Rétegtani h e l y z e t szerint valószínű, h o g y a z u s z a d é k f á k kőszenesedése és k o v á s o d á s a a vegyi. m

524

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

j e l l e g ű m a n g á n é r c k é p z ő d é s s e k é l yt e n g e r i k ö z e g é b e n t ö r t é n t . A r é g e b b i l e l e t e k a z L . a k n a mangánkarbonátos zöld agyagos összletéből kerültek k i . A III. a k n a területéről talált d a r a b o k C s e h N é m e t h J. g e o l ó g u s r ö g z í t é s e s z e r i n t a z o x i d o s m a n g á n ö s s z l e t és a s á r g a r a d i o l á r i á s f e d ő a g y a g h a t á r á n v o l t (9. á b r a ) . A k o v á s o d o t t d a r a b o k k é r e g t e l e n e k , szenesedési n y o m o k nélkül. V i s z o n t a karbonátos rétegekből előkerült szenesedéit dara­ b o k k o v a a n y a g o t n e m tartalmaznak. A kovásodott darab kissé laposra nyomott. A k o v a ­ a n y a g származása adva v a n a középsőliász fekvőrétegek tűzkőanyagából, ami a mangán­ összlet alján kötetlen por alakban mutatkozik. A k o v a o l d á s jelenségét a radioláriás fedőrétegek Radiolaria k o v a v á z a i n a k n y i l v á n v a l ó lúgos h a t á s ú kioldása és karbonátos helyettesítése bizonyítja. A kovásodott fatörzsek a mangánkarbonátos rétegből kerül­ t e k ki, annak rátapadt zöld agyagos részével, a zöld a g y a g kovásodási n y o m a nélkül. E z arra utalna, h o g y a tengerfenékre merült uszadékfa kovásítása a m a n g á n karbonátospelites üledék lerakódása előtt, a t ű z k ö v e s fekvőréteg keletkezésével történhetett. A k ő s z e n e s e d e t t és k o v á s o d o t t d a r a b o k k ö z ö t t k e l e t k e z é s i k a p c s o l a t e z i d ő s z e r i n t n e m m u t a t h a t ó ki. A z üledékképződési viszonyok általában v é v e sem tisztázottak olyan mértékben, mint azt a permi rétegösszletben ismertettük. N y i t o t t kérdés m é g a C s e h N é m e t h J. á l t a l a m a n g á n ö s s z l e t f e l s ő r é s z é n e k r a d i o l á r i á s a g y a g r é t e g é b ő l g y ű j t ö t t világosszürke, finomsávos, egynemű, k a l c e d o n a n y a g ú fatörzsdarab származása és k o v á s o d á s a is. A z ó b á n y a i F a r k a s v ö l g y f e l s ő l i á s z (aaléni) p a l á s a g y a g m á r g á b ó l G y о v a i J . főgeológus által gyűjtött kisebb, xylit-jellegű fénytelen, nyilvánvalóan nyílttengeri uszadékfa eredetű darab S o ó s L . vizsgálatai szerint 3,43% nedvesség tartalommal, 52,65% hamuelegyrészt mutatott. A h a m u b a n 4,69% a Si0 -tartalom. „Sejtfalak kissé oxidáltak. Jól látható sejtszerkezete gyantajárat nélküli fenyőre utal. K e v é s , elszórt m e l a n o r e z i n i t e n k í v ü l a s e j t e k h u m i n i t e s a n y a g g a l v a n n a k k i t ö l t v e , c s e k é l y (0,3%) reflexióképességgel; a melanorezinit reflexió-képessége 0,45%, ami a mikroszkópi szövet m e l l e t t xylit-szénülésfoknak, v a g y annál kissé n a g y o b b szénülésnek felel m e g , a fény­ t e l e n , k e m é n y b a r n a k ő s z é n h a t á r á n " (S ó о s L . ) . A z o x i d á l t s e j t f a l a k , v é l e m é n y e m szerint, megelőző szárazföldön, szabad levegőn hevert állapotot rögzítenek. 2

T o v á b b i júrabeli kovásodott famaradványaink nagyon ritkák, amit nyilvánvaló nyílttengeri, t ú l n y o m ó l a g mészkőüledékeink érthetővé tesznek. A mecseki alsóliász kőszénből előkerült gyér darabok kovásodási körülményei az egykori tőzegláp ilyen -diagenezisének lokális, s z ű k területre k o r l á t o z o t t v o l t á t jelezhetik. R i t k a s á g u k a tőzeg­ l á p szideritesedésének gyakoriságával értelmezhető. A limnosziderites részek n ö v é n y i szövetet nem mutatnak. A v i l l á n y i p a r t k ö z e l i b a t h r é t e g e k b ő l k i k e r ü l t g y é r fa t ö r m e l é k k o v á s o d á s i k ö r ü l ­ m é n y e i egyelőre ismeretlenek. Uszadékfatörmelék eredetük kétségtelen, de a kovásodás a r é t e g e k k ő z e t a n y a g á n a k s z i d e r i t - és l i m o n i t - o o i d - k é p z ő d é s é v e l n e m h o z h a t ó ö s s z e ­ függésbe. Hasonló megítélést igényelnek a gyér alsókrétabeli, ugyancsak partközeli képződ­ m é n y e k b ő l e l ő k e r ü l t d a r a b o k is. N i n c s k i z á r v a , h o g y e z e k a m e g e l ő z ő s z á r a z f ö l d i k o v á s o ­ dási f o l y a m a t b ó l s z á r m a z ó t ö r m e l é k e k . M é g az ú r k ú t i felsőliász mangánösszlet apti e m e l e t b e l i f e d ő r é t e g e i b ő l C s e h N é m e t h J. á l t a l g y ű j t ö t t , G r e g u s s P . á l t a l ,,Torreyoxylon" (Dadoxylon?)-пак m e g h a t á r o z o t t k o v á s d a r a b is n a g y v a l ó s z í n ű s é g g e l a z a l a t t a l e v ő l i á s z m a n g á n ö s s z l e t g y a k o r i „Araucarioxylon, Agathoxylon, Dadoxylon"anyagának lepusztítási áthalmozásából származik. F e l t ű n ő a k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k h i á n y a a d u n á n t ú l i általános elterjedésű, kőszénképződéses e . o c é n szárazulati képződményekben. A z eddig ismert egyetlen idetartozó lelet a t a t a b á n y a i X V . a k n a alsóeocén kőszéntelepéből került ki, amit G r e ­ g u s s P . „Shoreoxylon cf. holdeni R a m . " n é v e n írt le. K o v á s o d á s t a z eocén kőszén-

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

525

t e l e p e k b e n ezen k í v ü sehol sem ismerünk. V i s z o n t a t a t a b á n y a i alsóeocén operculinás a g y a g m á r g á b a n található szenes-kovás kisebb uszadékfa-tőrmelékben, valamint a gánti b a u x i t ö s s z l e t felső részében l e v ő szürke alsóeocén leveles a g y a g kőszéncsíkjainak a n y a g á ­ b a n G r e g u s s P . trópusi lombosfát határozott meg. A z irodalomban tatabányai lelőhely megjelöléssel eocénnek minősített „Cupressinoxylon" T u z s о n , a m i t G r e g u s s k é r d é s e s ,,Podocarpoxylon''-nak jelöl, nyilván­ v a l ó a n felszínen heverő felsőoligocén v a g y alsóhelvéti m a r a d v á n y . U g y a n í g y a K o v á c s É . á l t a l l e í r t B u d a p e s t - k i s s v á b h e g y i Quercus cerris-ie utaló kovásodott fatörzsdarab s e m m i esetre s e m a , , k i s s v á b h e g y i " (Martinovics-hegy) felsőeocén m é s z k ő b ő l s z á r m a z i k , h a n e m k é t s é g t e l e n ü l felszínen heverő, a terület l e p u s z t u l á s á b ó l v i s s z a m a r a d t felső­ oligocén v a g y alsóhelvéti hordalékdarab. A z itteni felsőeocén mészkőből származó, v i s z o n y l a g g y a k o r i „Juglandites" termések n e m kovás, hanem mészkő anyagúak. U g y a n c s a k feltűnő a kovásodás h i á n y a az a l s ó o l i g o c é n partszegélyi d u r v a h o m o k k ő és k o n g l o m e r á t u m ö s s z l e t b e n i s , a m e l y b e n p e d i g f a á g a k , f a t ö r z s e k és e g y é b n ö v é n y i m a r a d v á n y o k helyenként eléggé gyakoriak. A növényi lenyomatok ritkábban kissé szenesedettek, többnyire azonban a n ö v é n y i a n y a g teljesen hiányzik, annak helyét v ö r ö s v a s a s f e s t ő d é s j e l z i . E g y i k i l y e n k ü l s e j ű , 80 c m h o s s z ú d a r a b k é t s é g t e l e n j e l l e g z e ­ t e s v a s t a g k é r g ű fa k é r e g r é s z é n e k d í s z í t e t t k ő b e l e , a m e l y n e k e g y k o r i k é r e g a n y a g á b a n r o v a r r á g á s i j á r a t o k ismerhetők föl. A szárazföldi rovarjáratok finomabb kitöltő a n y a g a jól megkülönböztethető a durvább h o m o k k ő anyagától. Föltehetőleg a rovarjáratok f i n o m f a l i s z t a n y a g á v a l k e v e r e d e t t e n k i t ö l t ö t t e k (4. á b r a ) . K o v á s o d o t t f a r é s z e k i t t azonban nincsenek. K o v á s o d o t t f a t ö r z s - l e l e t e k b e n l e g g a z d a g a b b és e g y é b f l ó r a - e l e m e k k e l is j ó l t a n u l m á n y o z o t t a n e v e z é k t a n i l a g ú j a b b a n v i t a t o t t f e l s ő o l i g o c é n ( k a t t i — a k v i t á n i ? ) és a z ahhoz csatlakozó alsómiocén általános elterjedésű (burgigalai—alsóhelvéti) réteg­ összlet. A leletek t ú l n y o m ó része kisebb-nagyobb, többé-kevésbé k o p t a t o t t , kéregnélküli fatörzsdarab, szenesedési n y o m o k nélkül. A z alsóhelvéti szárazulati kőszénösszlet telep­ részeinek e m l í t e t t k o v á s o d á s a is i d e k a p c s o l ó d i k . R e á m u t a t t u n k a r r a a föltűnő t é n y r e , h o g y a f e l s ő o l i g o c é n és a l s ó h e l v é t i k o v á s o d o t t f a t ö r z s e k n a g y g y a k o r i s á g a a D u n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g és a z É s z a k k e l e t i K ö z é p h e g y s é g ( C s e r h á t , M á t r a , B ü k k - h e g y s é g ) megfelelő rétegösszleteire korlátozódik. A hasonló kifejlődésű Sopron v i d é k i (Brennberg) a l s ó h e l v é t i k a v i c s ö s s z l e t b ő l és a z a h h o z t a r t o z ó k ő s z é n t e l e p b ő l t e l j e s e n h i á n y z i k a k o v á s o d o t t faanyag, a Mecsek-hegység ugyancsak azonos jellegű alsóhelvéti-konglomerátumból csak ritka kisebb törmelékdarabokban jelentkezik. A z utóbbiak között a m e c s e k i p e r m i k o v á s o d o t t f a d a r a b o k t ö r m e l é k e („Araucarioxylon") is fölismerhető (Mánfa). A Vértes-hegységben, Gerecse-hegységben, E s z t e r g o m — D o r o g — T o k o d felső­ oligocén rétegeiből származó, a Budai-hegységig terjedően található k o v á s o d o t t fatörzs­ d a r a b o k eredete bizonytalan, kovásodási k ö r ü l m é n y e i ismeretlenek. Rétegbeli hely­ z e t ü k , s z ó r v á n y o s megjelenésük és k o p t a t o t t s á g u k a k o v á s o d o t t . darabok n e m n a g y t á v o l s á g b ó l történt másodlagos szállítottságára utal. Valószínűleg a z északi előtér szá­ razföldi térszínéről, ami a paleogénben lehordási terület volt, s az eocén—oligocén r é t e g ö s s z l e t e k t ö r m e l é k e s k ő z e t a n y a g á t is s z o l g á l t a t t a . A k o v á s o d á s f o l y a m a t a u g y a n e z e n a száraz éghajlatú területen megelőzőleg történhetett, tehát a meghatározott fanemz e t s é g e k és f a j o k v a l a m i v e l e l ő b b i ( k ö z é p s ő o l i g o c é n ? ) k o r t j e l e z h e t n e k , e l ő z ő n ö v é n y i tenyészettel. A Dorog—tokodi medencerészben a kovásodott fatörzsdarabokat tartal­ m a z ó , f e l s ő o l i g o c é n n e k m i n ő s ü l ő r é t e g e k és a r u p é l i f o r a m i n i f e r á s r é t e g ö s s z l e t a l a t t ú j a b b vizsgálatok szerint oligocéneleji édesvízi barnakőszénösszlet foglal helyet, amelynek mogyorósi bányaföltárásában, a telepben, álló helyzetű kőszenesedett ,,Sequoioxylon" t ö r z s m u t a t k o z o t t ( R á k o s i i960), k o v á s o d á s i n y o m o k n é l k ü l (14. ábra). U g y a n e n n e k

7 Földtani Közlöny

526

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

az oligocén telepösszleínek tokodi föltárásából, a z édesvízi köztes meddő rétegekből R á k o s i Ti. r i t k a s á g k é n t m e s z e s e d e t t u s z a d é k f a j e l l e g ű ,,Sequoioxylon cf. gigantea"-nak minősített darabot határozott m e g . E z az egykori siklápi tőzeg az oligocén kor meleg é g h a j l a t á n a k i d ő n k é n t é s h e l y e n k é n t v á l t a k o z ó s z á r a z és n e d v e s s z a k a s z a i t j e l z i . A z o l i ­ gocén rétegösszlet egészének üledékképződési és k ő z e t t é v á l á s i körülményeiben k o v á s í t ó anyagdúsulási lehetőséget n e m ismerünk. В a r t к ó L . megfigyelései szerint a Nógrádi-medencében, a felsőoligocén felső tagozatában is találhatók ritkán, koptatott k o v á s fatörzsdarabok. Ezek származása szintén ismeretlen.

0,55mköszén 0,10 m édesvízi mészkő 0,35m kőszén rètegterhelèses csonkhatar e/nyomódás

X52m szürke agyag

1.0 m kőszén

14. ábra. A mogyorósbányai oligocén kőszenesedett gyökérrészes fatörzscsonk álló helyzete ( R á k o s i I,. nyomán) Fig. 14. La position debout du tronc carbonisé à racines, de l'Oligocène de Mogyorósbánya (d'après Rákosi) A magyarországi k o v á s o d o t t fatörzsek általános elterjedésében, jellemző m ó d o n m u t a t k o z n a k a b u r d i g a l a i — h e l v é t i h a t á r t j e l z ő s z á r a z u l a t i és a z a l s ó h e l v é t i k a v i c s — k o n g l o m e r á t u m b a n , v a l a m i n t a N ó g r á d —borsodi i d e t a r t o z ó kőszéntelepek k o v á ­ s o d o t t r é s z e i b e n . A b a k o n y i h e l v é t i s z á r a z f ö l d i e r e d e t ű k a v i c s - és k o n g l o m e r á t u m ö s s z letnek e g y i k jellegzetessége a kisebb-nagyobb, kéregnélküli, többé-kevésbé k o p t a t o t t kovásodott famaradványok gyakorisága, szenesedéit részek nélkül. Id. L ó с z у E- n y í l t kérdésként h a g y t a ezek származási h e l y é t , különösen k o v á s o d á s i idejét és m ó d j á t . T u z s о n J . ,,Magnolia silvatica" néven írta le a b a k o n y i kovásodott fadarabokat, a m i k e t m o s t Dryoxylon n e m z e t s é g b e s o r o l n a k . A n d r e á n s z k y G . Plaianus-eruőnék. m i n ő s í t i . G r e g u s s P . k ü l ö n b ö z ő b a k o n y i m i n t a d a r a b o k b ó l ,,Pterocarya", „Celtites"', ,,Icacynoxylon", ,,Sequoioxylon" nemzetségek jelenlétét mutatja ki. K o r á b b i megállapítá­ s u n k s z e r i n t [ M a g y a r o r s z á g f ö l d t a n a , i 9 6 0 , 2 5 7 . o.] e z e k a r e n d s z e r t a n i b e s o r o l á s o k kormeghatározó v o l t u k esetén sem lehetnek irányadók arra a kavicsösszletre, amiből kikerültek. A b b a n a rétegösszletben ui. m á r kovásodott állapotban kerültek másodla­ gosan behordott előző korú, valószínűleg száraz meleg éghajlatú, szárazföldi lepusztulási e r e d e t t e l . E ó с z y a k o v á s o d o t t f a d a r a b o k g y a k o r i s á g á b ó l s ű r ű ,,Magnolia" erdőkre

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

527

k ö v e t k e z t e t a z o k o n a partokon, a h o n n a n a k a v i c s erős v í z f o l y á s o k k a l lekerült. I l y e n c s z u b t r ó p u s i e r d ő k h e l y é ü l a F e j é r - m e g y e i a l f ö l d és s o m o g y i d o m b v i d é k h e l y é n , a m i o ­ c é n b e n , , e g y e l s ü l l y e d t f i l l i t b ő l , k v a r c i t b ó l , p a l e o z ó i m é s z k ö v e k b ő l á l l ó a n d e z i t és d á c i t intrúzióktól behálózott magashegységet" jelölt meg. T e h á t délről származtatja. Andr e á n s z k y a d u n á n t ú l i ( b a k o n y i ) , s z e r i n t e b u r d i g a l a i ,,Platanus"-etdőt k e v é s fajból álló h e g y v i d é k i erdőségnek minősíti, a tetőkön t ű l e v e l ű e k k e l , a v ö l g y e k b e n folyóparti p l a t á n - és dió-ligeterdőkkel, iooo—1400 m m a g a s h e g y v i d é k k e l [Sarmat. F l o r a v . U n g a r n , 280 о . ] . A k a v i c s ö s s z l e t i d ő s e b b t r i á s z és k r i s t á l y o s k a v i c s a n y a g á n a k a l a p j á n valószínűbbnek tartjuk az északnyugati, kisalföldi kristályos alaphegység szárazulatáról

15. ábra. Ipolytarnóci kovásodott fa egykori helyzete Dr. К r e n n e r József Sándor i960, év körüli finom ceruzarajza nyomán Fig. 15. Position ancienne d'un tronc d'arbre silicifié de Ipolytarnóc. Esquisse du J. S. К r e n n e r, i860 v a l ó származást, a m i h e z délkelet felől, a B a l a t o n m e n t i ópaleozóos—permi a l a p h e g y s é g is h o z z á j á r u l h a t o t t . E z e k a z ő s f ö l d r a j z i e l g o n d o l á s o k m é g t o v á b b r a is n y i t v a h a g y j á k a k o v á s o d á s i f o l y a m a t és m ó d o z a t k é r d é s é t , n i n c s e n e k e l l e n t m o n d á s b a n a k o v á s o d o t t fatörzs-tartalmú kavicsrétegek általunk megállapított alsóhelvéti korával, sem a kéreg­ nélküli fatörzsdarabok koptatott, áthordott voltával, sem azoknak valamivel előbbi kor szárazföldjéről származásával. R e á m u t a t t u n k arra a feltűnő tényre, h o g y a Sopron vidéki hasonló helvéti szárazföldi kavicsösszletből kovásodott famaradvány még nem került ki. Délen pedig a Mecsek­ h e g y s é g b e n , h a s o n l í t h a t a t l a n u l r i t k á b b és m á s j e l l e g ű k o v á s o d o t t f a t ö r e d é k került e d d i g e l ő (,,Ilycoxylon", ,,Liquidambaroxylon", ,,Cupressinoxylon", „Icacynoxylon", ,,Sequoioxylon", ,,Laurinoxylon"). A mecseki helvéti összletben-a kovásodott famaradv á n y o k n a k ez a r i t k a s á g a n e m c s a k a közbeeső térszínalakulat elkülönítő hatására, h a n e m t a l á n a k o v á s í t á s i t é n y e z ő k k ü l ö n b s é g é r e is u t a l , t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a z a z o n o s földtani kifejlődésű mecseki rétegösszletből viszonylag gazdag egyéb flóraelemekből álló növényvilágot ismerünk ( S t a u b , P á l f a l v y ) . Erre vonatkozólag a Földtani Intézetben újabban előkerült régebbi leletek vizsgálata adhat kiegészítő adatokat. A S o p r o n v i d é k i h i á n n y a l és a m e c s e k i r i t k á b b l e l e t e k k e l s z e m b e n a b a k o n y i helvéti kavicsösszlet k o v á s o d o t t famaradványainak gyakorisága, sőt a k o v á s o d á s folya-

7*

528

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

rnatának a tortonai emeletbe sorolt várpalotai barnakőszénben m u t a t k o z ó fölújulása, föltűnően követhető a Dunántúli Magyar K ö z é p h e g y s é g többi tagozatában a megfelelő kavicsrétegekben v a g y azok többé-kevésbé lepusztult foszlányaiban, illetve maradvá­ n y a i b a n . T o v á b b m e n ő l e g a B u d a i - h e g y s é g b e n (Budafok) és fokozódóan a B ö r z s ö n y keleti oldalán, a Cserhátban, a Mátra-hegységben a burdigalai partközeli, helvétkezdeti szárazföldi kavics-, tarkaagyag-, homok-, h o m o k k ő - és riolit-dacit-tufaösszletben ( I p o l y t a r n ó c ) , v a l a m i n t a n ó g r á d i és b o r s o d i b a r n a k ő s z é n t e l e p e k b e n , s ő t a z o k f e d ő j é b e n a pectenes —corbulás tengeri r é t e g e k b e n is t a l á l h a t ó k . A h e l v é t i k o v á s o d o t t fatörzsek j e l e n l é t e , e l t e r j e d é s e és k o v á s o d á s a e z e k s z e r i n t f ő k é n t k ö z é p h e g y s é g i j e l l e g z e t e s s é g ,

16. ábra. Az ipolytarnóci (Nógrád m.) kovásodott fenyőóriás (Pinuxylon tarnóciensis) ( K u b i n y i 1854-) Fig. 16. L'arbre géant, siHcifié d'Ipolytarnóc (dépt. Nógrád) (d'après F. K u b i n y i )

F.

aminek m é l y e n j á r ó ősföldrajzi o k a lehet. E z t alátámasztja az a földtani tény, h o g y a b a k o n y i alsótortonai kőszénösszletben (Várpalota) m u t a t k o z ó kovásodás a hasonló k o r ú m e c s e k i (Hidas) b a r n a k ő s z é n t e l e p e k b e n szintén h i á n y z i k , v a g y eddigi e g y e t l e n l e l e t s z e r i n t k i v é t e l e s e n r i t k a , m í g a n ó g r á d i és b o r s o d i a l s ó h e l v é t i t e l e p e k b e n j e l l e m z ő sajátság. A V é r t e s - h e g y s é g és G e r e c s e - h e g y s é g k ö r ü l k a v i c s f o s z l á n y o k k a l m u t a t k o z ó s z ó r ­ v á n y o s , felszíni többé-kevésbé k o p t a t o t t k o v á s o d o t t fatörzsdarabok helvéti üledék­ m a r a d v á n y o k n a k tekinthetők, de lehetnek az ottani felsőoligocén lepusztításából származó d a r a b o k is. A B u d a i - h e g y s é g b ő l a K i s s v á b h e g y r ő l (Martinovics-hegy) eocénbelinek l e í r t Quercus, v a g y r i t k á n t a l á l h a t ó e g y é b k o v á s o d o t t f a d a r a b ( B u d a p e s t , Ü r ö m , S o l y m á r , N a g y k o v á c s i ) u g y a n c s a k helvéti k a v i c s m a r a d v á n y lehet. A B u d a i - h e g y s é g déli fedőhegy­ ségében B u d a f o k o n В á 1 d i T . rögzítette a koptatott, görgetett, régen ismert kovásodott fadarabok rétegtani szintjét, az ottani helvéti kavicsösszlet felső részében. E z e k e n a területeken említett v a l a m e n n y i k o v á s o d o t t falelet ismeretlen kovásodási eredetű, másodlagos áthordott törmelék. Valószínűleg a bakonyiakkal egyezően, túlnyomólag délnyugatról származóan. Erre utal a kristályos alaphegységi kavicsanyag túlsúlya, s B u d a f o k o n a k ö r n y e z ő triász a n y a g teljes hiánya, beleértve annak közeli szaruköves a n y a g á t is. A k o v á s í t á s i f o l y a m a t m e g e l ő z ő lehetőségére m u t a t a b u d a f o k i k a v i c s b a n

Vadász

: Magyarországi

kövesedéit

famaradvánvok

529

áíira. Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő és kovásodott fatörzs (Pinuxylon .tarnócziensis T u z s.) 1957. évi feltárásának vázlatos rétegszelvénye ( T a s n á d i K u b a c s k a A. nyomán) M a g y a r á z a t : 1. Finomszemu dácit portufa szenesedett növényi törmelékkel, 2. Biotitos dácittufa, 3. Halmirolitosodott (bentonitos) dácituffa, 4. Iyábnyomos homokkő, 5. Kavics Fig. 17a. I<e grès à empreintes de pied et le tronc silicifié (Pinuxylon tarnócziensis T u z s.) (d'Ipolytarnôc. Profil stratigraphique schématique des fouilles de 1957 (d'après A. Tasnádi Kubacska) E x p l i c a t i o n : 1. Tuf à grains fins avec des fragments de plantes carbonisés, 2. Tuf dacitique à biotite, 3. Tuf dacitique (à bentonité) halmyrolitique, 4. Grès à empreintes de pied, 5. Galets

17b ábra. A.z ipolytarnóci lábnyomos homokkő 1962. föltárásának rétegszelvénye ( T a s n á d i K u b a c s k a A. nyomán) M a g y a r á z a t : 1. Erdei feltalaj, holocén; 2 — 5. Pleisztocén, szárazföldi, változó rétegzésű, durva, homokos, kavicsos, homokkőtörmelékes és dácittufatörmeiékes agyag, alján talajfolyásos gyüredezettséggel (5), egyenetlen kavicshordalékos pliocén (?) térszínre diszkordánsan települve, 6 — 7. Dácittufa, alsóhelvéti, 8. Kiékelődő lencsebetelepülések lábnyomos kvarchomokkőben, alsóhelvéti, 9. Durvahomo­ kos szárazföldi durvakavics, alsóhelvéti Fig. 17b. Profil stratigraphique des fouilles de 1962 du grès à empreintes de pied d'Ipolytarnóc (d'après A. T a s n á d i K u b a c s k a ) E x p l i c a t i o n : 1. Humus, Holocène, 2—5. Argile sableuse continentale, à grains gros, galets et fragments de grès et dacit tufs, au socle des phénomènes de solifluxion (5), Pleistocene; discordante sur le relief inégal à galets, pliocène (?), 6 - 7 . Dacit tuf, Helvétien inférieur, 8. Grès quartzitique à empreintes de pied avec lenses, 9. Galets et sables à grains gros continentals, Helvétien inférieur

530

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

r i t k a a m f i b o l a n d e z i t (eocén) k o v á s k a v i c s a n y a g a ( B á 1 d i, 1 9 5 9 ) , v a l a m i n t a p e s t i o l d a ­ l o n levő kavicsösszlet k o v á s nummuliteszes kavicsai is. U g y a n i l y e n áthordott jellegűek a Börzsöny-hegység körüli helvéti homok-kavicsrétegek k o p t a t o t t k o v á s o d o t t faleletei is. Kőzetképződés, illetve kovásodás tekintetében jelentős vizsgálati lehetőségek v a n n a k a Nógrád—borsodi helvéti rétegösszletek leleteiben. В a r t к ó E. megállapítása szerint k o v á s o d á s , i l l e t v e k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k v a n n a k — a m á r említett felsőo l i g o c é n g y é r k o v á s f a t ö r z s d a r a b o k o n k í v ü l — : 1. a h e l v é t e l e j i k ő s z é n ö s s z l e t f e k ü j é t t e v ő k a v i c s — k o n g l o m e r á t u m b a n i g e n g y a k o r i n a g y k o v á s f a t ö r z s d a r a b o k . 2. A k ő s z é n ­ összlet f e k v ő j é b e n l e v ő „ a l s ó riolittufa" felső részében szenesedéit — k o v á s o d o t t alak­ b a n . 3. A z a l s ó (III) t e l e p b e n , k ö z v e t l e n r i o l i t t u f a - f e k v ő j e l e n l é t e e s e t é n . U t ó b b i e s e t b e n a t e l e p k i v a s t a g o d o t t (3 — 5 m , M i z s e r f a , M á t r a n o v á k ) s a I I I . t e l e p f e l s ő r é s z é b e n s o k szenesedett — k o v á s o d o t t fatörzs található. A II. telepet kísérő köztes h o m o k b a n és l a z a homokkőben szórványos kovásodott fadarabok alapjában nyilvánvalóan az előzőleg k o v á s o d o t t fatörzsek földolgozott, áthordott töredékei találhatók. A z I. telepben szenesk o v á s o d o t t r é s z e k v a n n a k e g y e s n ö v é n y e k (sás, n á d ) k í s é r e t é b e n ; e z a k o v á s o d á s k i t e r ­ j e d a t e l e p k ö z v e t l e n f e d ő j é b e n m u t a t k o z ó é l e t n y o m o s h o m o k k ő r e is, a m i n e k k ő z e t a n y a g a k e m é n y k v a r c i t t á a l a k u l t . 4. V é g ü l k e v é s k o v á s o d o t t f a t ö r z s d a r a b t a l á l h a t ó a „ p e c t e n e s " (Chlamys) homokkőben, ugyancsak áthordott jelleggel. E z e k közül a fekvő kavics-konglomerátum héjnélküli, többé-kevésbé koptatott darabjai n e m eredeti kovásodási helyüket, hanem onnan földarabolva lepusztított, áthordott voltukat bizonyítják. Eredeti lerakodási helyen levő kovásodásra utalnak a r i o l i t - d a c i t t u f á v a l k a p c s o l a t o s l e l e t e k és a k ő s z é n t e l e p b e n m u t a t k o z ó k o v á s o d o t t fatörzsek. E l ő b b i e k egyik klasszikus példája az ipolytarnóci több mint egy é v s z á z a d ó t a i s m e r t és t e r m é s z e t v é d e l m i k ü l ö n l e g e s s é g k é n t n e h é z k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m e g ő r z ö t t ,,Pinus tarnóciensis T u z s . " n é v e n leírt, újabban G r e g u s s P. által ,,Pinus lambertoides"-nek m i n ő s í t e t t 8,3 m h o s s z ú , m i n d k é t v é g é n 1 — 1 m á t m é r ő j ű , eredetileg szenesedés nélküli, kissé megrongált külsejű, k o v á s o d o t t f a t ö r z s m a r a d v á n y . E l s ő f ö l t á r ó j a, r ö g z í t ő j e K u b i n y i F e r e n c , r é s z l e t e s l e í r á s a s z e r i n t [95] a z e r e d e t i l e g t ö b b darabból álló fatörzsből együttesen 41,71 m hosszúságú 3 darab v o l t látható, legnagyobb d a r a b j a (16,8 m) 1,1 — 1,2 m á t m é r ő v e l . A k i s e b b i k (13,3 m) d a r a b D — É i r á n y b a n , f a l e v é l m a r a d v á n y o s h o m o k k ő b e n , alsó részében v a s a s a g y a g g a l b e v o n v a f e k ü d t (15,16. ábra). Keresztmetszete elliptikus, mintegy laposra nyomott. A n y a g a sárgásbarna kvarc, a m e t i s z t k r i s t á l y k á k k a l , k a l c e d o n e r e k k e l . K u b i n y i F . í r j a : „ A k ö v e s ü l t fa b e l s e j é b e n t ö b b ü r e g e t és l y u k a k a t v e v é n k é s z r e , m e l y e k e t a z a b b a n e g y k o r t a n y á s z o t t Cossus tigniperda n e v ű faférgek* okozhattak, az üregek több helyen békasó-jegecczel t e l v é k " . . . „ a k o v a a n y a g n e m m u n k á l k o d h a t o t t egyaránt, s a k ö v e s ü l é s az egész tömegre n é z v e n e m t ö k é l e t e s " . A fa „ b e l a l a k j a o d v a s l é t é r e m u t a t " . K u b i n y i F . S e l m e c b á n y á n k é s z ü l t v e g y e l e m z é s t is k ö z ö l : „ b é k a s ó 8 6 % , v í z 9 , 2 2 % , a g y a g f ö l d 1 , 3 2 % , s z é n 2 , 7 8 % , vörös v a s a c s 0 , 5 8 % " . Figyelemreméltó a széntartalom csekély mennyisége, ami szénülés nélküli kovásodásra utal. Rétegtani helyzete a helvétkezdeti szárazföldi d u r v a h o m o k ­ kavics— homokkőösszlet s az arra települt, helyenként k o v á s o d o t t alsó rétegeiben bentonitosodott, durvább-finomabb szemcséjű vagy horzsaköves riolit-dácittufa ( 1 7 , íja á b r a ) . A z u t ó b b i a n ó g r á d i k ő s z é n ö s s z l e t j e l l e g z e t e s f e k v ő r é t e g e , a k o v á s o d o t t fatörzsek lelőhelyén, az ipolytarnóci g a z d a g flóraegyüttes anyakőzete. A z említett régi fatörzs eredeti fekvésben látszik, az u g y a n c s a k ritkaságként őrzött „ l á b n y o m o s homokkő'-' körzetében, annak csapásában, K — N y irányú helyzetben. A réteg D N y irányban dől i o —15 fokos szöggel. A h o m o k k ő réteglapját közel É — D irányú nyitott kőzetrések j á r j á k át, a m e l y e k e t K — N y i r á n y ú , n a g y j á b a n h o s s z a n t i g y e n g é b b k ő z e t r é s e k k e r e s z t e z -

* Faragó lepke hernyója.

Vadász

: Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

531

n e k . E z e k a k ő z e t r é s e k a k o v á s o d o t t f á t is é r t é k s a z o k m e n t é n a z e r e d e t i h e l y z e t b e n l e v ő f a t ö r z s k ö r z e t é b e n t a l á l h a t ó t ö b b h a s o n l ó f a t ö r z s f ö l d a r a b o l ó d o t t és a z e r ó z i ó s p u s z t í ­ tással lehordódott. A z ipolytarnóci n o — 2 9 0 ° irányú helyzetben, zárt építményben védett kovásodott f a t ö r z s m a r a d v á n y helyben kidűlt, kéregnélküli óriásfenyő. Jelenlegi állapotában kisebbn a g y o b b d a r a b o k h á m o z ó d n a k le róla, részben a l á t o g a t ó k pusztító t e v é k e n y s é g e n y o m á n . A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m b a n és a z Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t g y ű j t e m é n y é b e n l e v ő másfél méteres darabok n e m bomlanak, tömör anyagúak- Csapás irányában, mintegy 4 2 m t á v o l s á g b a n k e l e t r e , a z ú j a b b á s a t á s o k s o r á n (1962) e g y ú j a b b 1 2 0 c m h o s s z ú , 5 0 — 60 c m á t m é r ő j ű , u j j n y i v a s t a g s á g ú s z i l á n k o k r a s z é t e s ő , m á l l o t t d a r a b k e r ü l t e l ő a pleisztocén a g y a g o s lejtőtörmelék alól, a régi t ö r z s m a r a d v á n y n á l m i n t e g y 1 m-el m a g a s a b b fekvésben. G r e g u s s P . v i z s g á l a t a szerint az e l ő b b i v e l fajra azonos, t e h á t esetleg a n n a k átmozgatott egykori darabja lehet. K o v á s o d á s a a fekvő kavicsos és lazábbk e m é n y e b b h o m o k k ő r é t e g e k k e l f e l t ö l t ő d ő lagunás—, m o c s a r a s , i d ő n k é n t kiszáradó ü l e d é k g y ű j t ő közegben történt. A kovásító anyag kovaoldata a riolittufából származik, valószínű melegvízi kioldással, a földpát bomlásával, rothadó növényi a n y a g o k lúgosító h a t á s á v a l , részben v u l k á n i utóhatásból, koncentrálódással. Melegvízi hatásra utalhat a r i o l i t t u f a a l s ó r é s z é n a z e g y e n l ő t l e n b e n t o n i t o s o d á s is ( h a l m i r o l í z i s ) . P o c s o l y á s t é r s z i n t jelöl az itatóhelyre vonuló állatok lábnyoma. A tufából származó k o v a a n y a g a fekvő keresztrétegzett folyami homoküledéket egyenlőtlenül kovásította homokkővé, kvarcittá v á l t o z t a t t a . A későbbi n a g y m é r v ű lepusztulási folyamat a riolittufába s annak alján a h o m o k b a mélyedt kovásodott fatörzseket földarabolta s távolabbi körzetbe, idegen k ö r n y e z e t b e is s z e r t e h o r d t a . E z a z ü l e d é k k é p z ő d é s i és t e l e p ü l é s i h e l y z e t m a g y a r á z h a t j a m i n d a k o v á s o d o t t famaradványok, mind a riolittufa g a z d a g flóraelemeinek e g y árnya­ l a t t a l idősebb voltát, R á s к у К . szerint oligocén jellegét. A lehordás módját igazolják a l á b n y o m o s h o m o k k ő p a d kőzetréseiben rekedt n é h á n y m m szélességű k o v á s o d o t t fatörm e l é k e k , v a l a m i n t a h o m o k k ő b ő l k i m á l l o t t k o v á s o d o t t f a d a r a b o k h e l y e i is. A , , l á b n y o m o s " h o m o k k ő f e l t á r t r é s z e e n y h e h a j l á s ú , 10 — 1 5 v a s t a g réteg. Feltárt rétegfelszínén h o s s z ú f e n y ő t ű k ö n k í v ü l f a t ö r z s - és á g d a r a b o k v a s a s f e s t ő d é s ű b e n y o m a t a i a h i á n y z ó e l k o r h a d t farészek helyeit jelzik, u g y a n i l y e n l e v é l l e n y o m a t o k k a l e g y ü t t (17a ábra). Egy 5 hosszú, k o p t a t o t t , k o v á s o d o t t fadarab viszont föltehetően arra utal, h o g y az e g y k o r i üledékbe már megelőzően kovásodott állapotban kerülhetett bele. c

I

c

m

m

. A k o v á s o d á s f o l y a m a t a ebben az esetben kisebb-nagyobb, zárt, s e k é l y v i z ű folyó­ t o r k o l a t o k b a n , esztuáriumszerű öbölalakulatokban egyenletes összetételű k o v a o l d a t ­ t a r t a l o m m a l , az egész üledékösszletre kiterjedt, tehát nemcsak az uszadékfák anyagára korlátozódott. E b b e n a szingenetikus kovásodásban az uszadékfa alakja többnyire nem m u t a t d e f o r m á l ó d á s t , ö s s z e l a p i t o t t s á g o t , a m i a r r a u t a l , h o g y friss á l l a p o t ú f a r é s z e k viszonylag gyorsan átitatódhattak kovásító anyaggal, s így megkeményedve alakjukat kéregrész nélkül megtartották. A fekvő riolit-dácittufával kapcsolatba hozható általános kovásítási folyamat n y i t o t t kérdésként hagyja a riolit-dácittufa alatti szárazföldi kavics—konglomerátumban t a l á l h a t ó kovásodott darabok gyakoriságát, ami végeredményben a riolittufát megelőző k o v á s o d á s i folyamatra utal. Erre m u t a t n a k a kavicsanyagban található ismeretlen eredésű k o v á s o d o t t nummuliteszes kavicsok, a m e l y e k n e k k ő z e t a n y a g á t felszínen sem a nógrádi—borsodi területrészeken, sem a kavics túlsúlyban levő kristályos-átalakult k ő z e t a n y a g á n a k északról v a l ó valószínű származási területéről, S z l o v á k i á b ó l s e m ismerjük. I l y e n k o v á s o d o t t eocén k a v i c s o k a t В a r t к ó L . Budapest k ö r n y é k i cinkotai h e l v é t i k a v i c s ö s s z l e t b e n is k i m u t a t o t t s t o v á b b i h o r d a l é k k é n t a p e s t l ő r i n c i p l i o c é n v é g i é s p l e i s z t o c é n k a v i c s ö s s z l e t b e n is t a l á l h a t ó k . E z e k k o v á s i t á s a h a t á r o z o t t a n m i o c é n e l e j i , a helvéti emeletet megelőző kétségtelen vulkáni működésből, hidrotermális folyamatból

532

Földtani

Közlöny,

XCTII.

kötet,

4.

füzet

eredhet, a k o v á s í t o t t eocén r é t e g e k n e k esetleg a z o l i g o c é n v é g i szárazföldön történt teljes lepusztítása val (18. ábra). Más magyarázatot igényel a kőszéntelepekben, illetve azok kíséretében észlelhető k o v á s o d á s , a m i szenesedéssel kapcsolatos, a fatörzsek d e f o r m á l ó d á s á v a l , laposra össze­ n y o m o t t alakjával. Megkülönböztetést kell tennünk a kőszéntelep egészében észlelhető k i s e b b - n a g y o b b k o v á s o d o t t részek és a telephez t a r t o z ó v a g y a n n a k keletkezési körűi­

re, ábra. Eróziós koptatottságú kovásodott fenyőféle burdigalai kavicsos homokkőből, Salgótarjánt (B a r t к ó i,. gyűjtése) Fig. 18. Espèce de Conifères, émoussée par l'érosion du grés graveleux burdigalien. Salgótarján(Leg. L. В a r t к ó)

m e n y e i v e l összefüggő egyes fatörzsek (egykori uszadékfák) kovásodási módja között. A telepkovásodást, m i n t a hazai szénkőzettani megfigyelések e g y i k legrégibb jelenségét, a bevezetőben említettük. Régebbi borsodi megfigyeléseink n y o m á n kétségtelen, h o g y ebben a z esetben a szénülés és a k o v á s o d á s meglehetősen ellentétes f o l y a m a t a v i s z o n y l a g egyidejű, a z egykori tőzegláp egyes xilites részeiben lokalizált kova-átitatódással. Meg­ f i g y e l é s e i n k és v i z s g á l a t i a d a t a i n k n e m j o g o s í t a n a k f ö l o l y a n k ö v e t k e z t e t é s r e , h o g y a koncentrált k o v a o l d a t a m á r kőszénné v á l t teleprészben alkáliás hatással roncsolódást okozott, s a roncsolt rész helyét foglalta v o l n a el. E z t a folyamatot S t u t z e r a handlovai kőszén kovásodásában észlelte a szurokkőszén kiszorításával, olyan módon, h o g y a k o v á s o d o t t r é s z k ü l s e j e s z u r o k k ő s z é n . A k o v á s o d o t t b o r s o d i t e l e p r é s z e k a l a k j a és.

Vadász

: Magyarországi

kövesedett

famaradványok

533

19. ábra. Levéllenyomat (Laurus?) az ipolytarnóci lábnyomos homokkő rétegfelszínén Fig. ig. Empreinte de feuille (Laurus?) dans le grès à empreintes de pied d'Ipolytarnóc

2

o . ábra. Pholas-íéléktől

Fig.

utólagosan megfúrt kőszenes kérgű „Platanoxylon" ? lapított törzsdarab, Nagybátony 20. Fragment de tronc aplati „Platanoxylon"? à l'écorce carbonisée, percé par des Pholades. Nagybátony

534

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

épségben m e g t a r t o t t szöveti állaga kizárja ezt a f o l y a m a t o t , b á r a k o v á s o d o t t rész k ö z e ­ l é b e n a k ő s z é n b e n is k o v a e r e k l á t h a t ó k . В a r t к ó ív. s z e r i n t a m i z s e r f a i és m á t r a n o v á k i 3 — 5 m v a s t a g I I I . t e l e p é n e k felső r é s z é b e n szenesedéit —kovásodott állapotú g y a k o r i fatörzsek találhatók, az I. telepben pedig gyéren mutatkoznak. E z e k l e g n a g y o b b részt az egykori tőzeglápban humifikált a n y a g ú uszadékfák, kovásítással, érdemleges kőszenesedés és kőszénkéreg nélkül. F i g y e l m e t érdemelnek ezek k ö z ö t t a rétegnyomás hatására összenyomott, préselt, l a p í t o t t a l a k b a n k o v á s o d o t t d a r a b o k (8. á b r a ) . M é g j e l l e g z e t e s e b b a z a n a g y b á t o n y i (Szoros-patak) lelet, amit B a r t k ó L . a burdigalai —helvéti határt jelző fekvő h o m o k k ő b ő l származónak tart, laposra n y o m o t t v é k o n y kőszénkéreggel, k o v á s o d o t t b e l s ő v e l . A v é k o n y k ő s z é n k é r e g v a l ó s z í n ű l e g Pholas-féléktől származó, kerek fúrási

21. ábra. Szenesedett-kovásodott fatörzs (Sequoioxylon cf. sempèrvirens ? J a III. telep fedőjéből, Salgó-főtáró Fig. 21. Tronc carbonisé, silicifié (Sequoioxylon cf. sempèrvirens?) du toit de la laie N0. III, galerie principale Salgó n y o m o k a t m u t a t , a m e l y e k a z e l ő r e n y o m u l ó t e n g e r p a r t s z e g é l y i f e k v é s é t i g a z o l j á k (20. ábra). A k o v á s o d o t t belső rész kőszenesedés nélküli, jól m e g t a r t o t t szöveti szerkezetű G r e g u s s m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t ,,Platanoxylon". Hasonló kőszenes kérgű kovásodott fatörzsek ismeretesek a szászországi eocén barnakőszénből. E z e k b e n az esetekben a kovásítás az ülepítő közegben történt, kétségtelenül a farészek szerves bomlásából eredő alkáliás hatásra, lokalizáltan koncentrálódott k o v a ­ oldat útján. Nehezebben értelmezhető a Salgóbánya főtárójának V I I . ereszkéjében, a I I I . t e l e p k ö z v e t l e n f e d ő j é b e n 2 m é t e r v á g a t m a g a s s á g b a n , 0,8 — 0,9 m á t m é r ő j ű , e r ő s e n megrongált külsejű, álló h e l y z e t b e n észlelt k o v á s o d o t t fatörzscsonk. E n n e k kissé szé­ lesebb talprésze nyilvánvalóan a III. telepben gyökerezett, autochton jelleggel. B e á g y a z ó ü l e d é k a n y a g a a m e d d ő h o m o k o s a g y a g , szenes c s í k o k k a l (21. ábra). A k o v á s fatörzs k é r e g n é l k ü l i , e g y e n e t l e n felszínű, erősen megrongált külseje élesen elkülönül a k ö r n y e z ő homokos agyagtól, amivel föltehetően már többé-kevésbé kovásitott állapotban, kőzettéл-ált a l a k b a n t e m e t ő d ö t t b e , e s e t l e g h u l l á m v e r é s e s k ö z e g b e n . A z e d é n y n y a l á b o k k o v á s részein k í v ü l s z e n e s e d é i t k i t ö l t é s e k is v a n n a k , a m e l y e k v a l ó s z í n ű l e g az á t k o v á s í t á s e l ő t t k e l e t k e z t e k s részben a kovásítás során kioldódhattak. G r e g u s s x y l o t ó m i a i vizs­ g á l a t a s z e r i n t ,,Sequioxylon cf. sempèrvirens".

Vadász:

Magyarországi

kövesedett

famaradványok

535

22. ábra. Füzérkomlósi riolittufa feltárás környékének földtani vázlata és rétegszelvénye ( F r i t s J. i960, felv. szerint) Fig. 22. Esquisse géologique et profil stratigraphique des environs de l'affleurement de tuf rhyolitique à Füzérkomlós (d'après le levé de J. F r i t s , i960)

23. ábra. Füzérkomlósi tufafejtő ЕИ oldalának vázlatos rajza (P a n t ó G. vázlatos rajza nyomán) Fig. 25... Esquisse de la carrière de tuf de Füzérkomlós (d'après G. P a n t ó )

536

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

F ö l t ű n ő jelenség, h o g y ez a z álló h e l y z e t ű k o v á s o d o t t fatörzs gyökérnélküli, s jellegzetesen csonka végződésű, mint valamennyi ilyen helyzetű németországi csonk („Stubben") is. A z utóbbiak is kéregnélküliek, kovásodási folyamatukra, keletkezési módjukra vonatkozó vizsgálatok a rendelkezésünkre álló irodalmi adatokból nem álla­ píthatók m e g . A hiányzó gyökérrészek a salgói álló k o v á s o d o t t fatörzsben n y i l v á n v a l ó a n v a g y kovásodás előtt elkorhadtak, v a g y i n k á b b a telepben szenesedettek, a kiálló csonk pedig az üledékkel borítva állva maradhatott. Gyökérrésznek minősíthető szenesedéit n y o m o k a t ismerünk a salgótarjáni II. telephez tartozó rétegekben. A kovásodás magyará-

24. ábra. Rendetlenül betemetett szenesedéit törzsdarabok riolittufában, Füzérkomlós, 14. akna Fig. 24. Fragments de tronc carbonisé, irrégulièrement enfouis dans le tuf rhyolitique. Füzérkomlós, puits N0. 14. zatául fölmerül a trópusi sárgafa élő állapotú, a föntebb említett kovaraktározáshoz hasonló kovásodási folyamata, ami az elhalt fának alsó törzsrészletét álló helyzetben rögzíti. A z üledékképződéssel, illetve a kőszenesedéssel e g y ü t t történt kovásodás minden­ képpen valószínűsíthető az üledékgyűjtőben, a burdigalai—helvéti emeletbe sorolt rétegösszletekben. A b u r d i g a l a i r é t e g e k D a r n ó h e g y i a l a p k o n g l o m e r á t u m a a l j á r ó l K i s s J. 5 — 6 cm-es, szögletes törmelékdarabokat gyűjtött, amelyek G r e g u s s P. meghatározásá­ b a n ,,Podocarpoxylon"-nak minősültek. E z semmiesetre sem lehet rétegtanilag a burdi­ galai rétegek tartozéka, hanem előző keletkezésű, régibb típusú törmelék. Fokozottab­ b a n áll ez a helvéti pectenes rétegösszletben található kisebb-nagyobb, néha szenesedéit, többnyire koptatott darabokra, amelyek valószínűleg a burdigalai—helvéti határon levő szárazföldi rétegek kőszénképződéssel kapcsolatos termékei. A t o r t o n a i emeletbe sorolt képződmények kovásodott famaradványainak kovásodási körülményei kapcsolódnak a helvéti emelet hasonló folyamataihoz. A k o v a ­ a n y a g l e g i n k á b b v u l k á n i t u f á b ó l és a z z a l k a p c s o l a t o s h i d r o t e r m á l i s f o l y a m a t o k b ó l e r e d .

Vadász

: Magyarországi

kövesedett

famaradványok

537

E z ü l e d é k f ö l d t a n i l a g is n y o m o z h a t ó a v á r p a l o t a i f á s b a r n a k ő s z é n ö s s z l e t r é t e g s o r á b a n , a telepösszletben levő riolittufa rétegek bentonitos bomlásából, v a l a m i n t a repedéseket kitöltő, hidrotermális k o v a e r e k jelenlétéből. A telep alsó részében g y a k o r i a k a t ö b b é k e v é s b é k o v á s o d o t t n a g y g y ö k é r c s o n k o k és l a p í t o t t , h o s s z ú f a t ö r z s e k , t ú l n y o m ó l a g „Sequoioxylon" m i n ő s í t é s s e l . I d . L ó c z y L . k ö z l é s e s z e r i n t [ B a l a t o n k ö r n y é k e , 2 7 2 o.]

25. ábra. Álló fatörzs szarmata riolittufában, Füzérkomlós Fig. 2 5 . Tronc debout, dans le tuf rhyolitique sarmatien. Füzérkomlós

a v á r p a l o t a i A n t a l - a k n á b a n f ö l t á r t 1 0 m v a s t a g s z ö g l e t e s d o l o m i t és é d e s v í z i m é s z k ő ­ t ö r m e l é k ( p l e i s z t o c é n ) a l a t t , t o v á b b i 1 0 m é t e r e s s z ü r k e a g y a g és l e v e l e s , m á r g á s , p a l á s a g y a g a l a t t 6 m v a s t a g telepben „ k o v á s o d o t t fatörzseket álló helyzetben leltek, a m i a szén autochton eredetére v a l l " . A k ö v ü l t fatörzs egyik darabját T u z s o n J. ,,Cupressites" (Conifera-féle) f a j n a k , , , a Cyptomeria-val e g y e z ő n e k " ítélte. A fás kőszéntelep eredetét illetőleg id. L ó c z y , , A B a k o n y n a k T é s körüli magaslatainál lenyúló ősi v ö l g y e k é s á r k o k : a V á r i - v ö l g y és a V a s k a p u — B o r b é l y - v ö l g y egyesült t o r k o l a t a i b a n elterülő m o c s á r b a n l e r a k ó d o t t h e l y i u s z a d é k f a és a helyszínen elhalt mocsári n ö v é n y z e t

Földtani

538

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

f ö l h a l m o z ó d á s a " m e l l e t t n y i l a t k o z o t t . К ó к a i J ó z s e f m e g f i g y e l é s e s z e r i n t a z Ernő­ b á n y a m e z ő b e n É — D csapása, N y / 3 0 hajlású, 1 m-es vetődés mentén a kőszénben 5 — 6 c m szélességben szürke, kvarceres k o v á s o d á s v o l t észlelhető. A congeriás fedő e g y e s p a d j a i b a n is v o l t 1 0 — 1 5 c m v a s t a g , t ö b b m é t e r h o s s z b a n l á t h a t ó k o v á s o d á s , Congeria-néjak k o v á s o d o t t s á g á v a l i s . A z I n . 24. s z . f ú r á s b a n , u g y a n c s a k a t e l e p k ö z v e t l e n f e d ő j é b e n l e v ő Bithyniaf?) c s i g a h é j a k is k o v á s o d o t t a k v o l t a k . A C s e r i - k ü l f e j t é s b e n a. p l e i s z t o c é n t ö r m e l é k és a r i o l i t t u f á s m é s z m á r g a a l a t t i D K / 6 —8°-os d ő l é s ű , 6 m v a s t a g telep felső részében 2 — 3 cm vastag, helyenként bentonitos riolittufa betelepülés alsó r é s z é b e n 1 — 1,5 átmérőjű gyökércsonk jellegű kovásodott fatörzsdarabok voltak. A görcsös elágazódó csonkok kőzetréseit kékesfehér kalcedon-erek töltötték ki. A telep felső részében a kőzetrések k e s k e n y h a s a d é k a i t a diatomás—tufás fedőréteg a n y a g a tölti ki. A telepdőlés irányában egyes réteglapokon sűrű egymásmellettiséggel, n a g y h o s s z ú s á g b a n k ö v e t h e t ő fás (xylites) d a r a b o k v o l t a k f e l t á r v a : U g y a n i t t a I I . sz. k ü l ­ fejtés hasonló"rétegsorában a telepet átjáró k o v á s erek a függőleges harántrepedésekben és a r é t e g m e n t é n is v o l t a k . A f e l s ő p a d b a n 20—30 c m v a s t a g , k i é k e l ő d ő l e n c s e a l a k b a n m u t a t k o z n a k . A z alsó p a d b a n a k o v á s fatörzscsonkok g y é r e b b e n találhatók, m i n t az I. külfejtésben. E z e k szerint az autochtoniát, v a l a m i n t az egykori tőzeglápban történt s z i n g e n e t i k u s k o v á s o d á s t , a l ú g o s h a t á s ú f ö l d p á t b o m l á s b ó l és h i d r o t e r m á l i s m ű k ö d é s b ő l eredő oldott k o v a jelenlétét, v a l a m i n t annak savas hatásra történt kicsapódását a réteg­ összlet üledékföldtani vizsgálatával igazoltnak találjuk. 0

ш

Lehetséges, bár n e m föltétlenül, a tortonai andezittufából származó darabok h e l y b e n t ö r t é n t k o v á s o d á s a ( I p o l y s á g , ,,Sequoioxylon") i s . K é t s é g e s a z o n b a n a m i k ó f a l v i kovásodott fatörzsdarabok tortonai kora, mert azok megelőző, helvéti rétegekből származhatnak. U g y a n c s a k áthordott jellegű, megelőzően kovásodhatott a Nagyréde l e l ő h e l y ű , b i z o n y t a l a n r é t e g s z i n t ű , „Taxodioxylon''-nak minősített darab is, ami t e h á t rétegszintet n e m jelölhet. A tortonai emelet n a g y méretű, Magyarország területén álta­ lános vulkanizmusa, valamint annak vulkáni utóhatást jelző hidrotermális kovaolda­ t a i , h e l y e n k é n t és i d ő n k é n t f a m a r a d v á n y o k a t is k o v á s í t h a t t a k , e z e k n e k b i z t o s h e l y és i d ő b e l i r ö g z í t é s e a z o n b a n e d d i g i i s m e r e t e i n k s z e r i n t n e h é z s é g e k b e ü t k ö z i k . A t o r t o ­ nai—szarmata határon megállapított hidrokvarcit üledékekkel kapcsolatban is történhettek i l y e n jellegű k o v á s í t á s o k a riolitos kitörések során, ezek azonban a z alsószarmata emeletre vonatkoztathatók. A s z a r m a t a rétegekből nagy számban ismertettek kovásodott famarad­ v á n y o k a t a r é g e b b i és a z ú j a b b i r o d a l o m b a n i s . E z e k k ö z ö t t e m l í t v e v a n n a k á l l ó t ö r z s e k is k ö z e l e b b i f ö l d t a n i a d a t o k n é l k ü l . I l y e n a z A n d r e . á n s z k y á l t a l s z a r m a t a k o r ú n a k l e i r t b u j á k i á l l ó k o v á s o d o t t f a t ö r z s l e l e t is. V a r g a I . s z e r i n t 1 9 5 1 m á j u s á b a n „ a b á n y a falán k é t függőlegesen álló kovásodott, nagy, töredező fatörzset figyeltünk meg. B á r a t ö r z s e k szerkezete n a g y o n rossz, mégis kétségtelen, h o g y a helyszínen n ő t t e k " [,,Ulmoxylon", ,,Quercoxylon" F ö l d t . Int. É v k . X L I V . 1955]. A bujáki föltárás általam vizsgált i d e j é b e n (i960) i l y e n á l l ó h e l y z e t ű k o v á s o d o t t f a t ö r z s n e m v o l t l á t h a t ó , d e a h o m o k k ő ­ r é t e g e k b e n n a g y o n sok, k i s e b b - n a g y o b b k o p t a t o t t - g ö r g e t e t t k o v á s o d o t t (opálosodott) f a t ö r z s d a r a b v o l t . G r e g u s s P . f e n y ő - f é l é t (Thuja) és t r ó p u s i l o m b o s f á t i s m e r t föl. E z e k l e g n a g y o b b része az itteni s z a r m a t a előtti lepusztításból származik helvéti, esetleg t o r t o n a i r é t e g e k b ő l átmosott. S e m m i esetre s e m s z a r m a t a emeletbeli flórát képviselnek. A b u j á k i f ö l t á r á s alsó, k a v i c s o s h o m o k k ő r é t e g e i k ö z v e t l e n ü l a z a l s ó t o r t o n a i h ó l y a g o s likacsos andezitre települő, jellegzetes keresztrétegzett abráziós szarmata deltaüledékek, h i d r o k v a r c i t l e n c s é k k e l és n a g y o n sok felsőtortonai lajtamészkő törmelékkel, annak s z e r v e s m a r a d v á n y a i v a l (Lithothamnium, Ostrea, Arca, Anomia). Ezzel a nagysodrú v í z t ö m e g áramlássál hordott törmelékkel szállítódhattak az állva m a r a d t a n betemetett, előzőleg m á r k o v á s o d o t t fatörzsek is.

Vadász

: Magyarországi

kövesedett

famaradványok

539

Tokaj-Hegyalj a v u l k á n i vonulatösszletei területéről gyakori kovásodott famarad­ v á n y o k kovásítása sok valószínűséggel a v u l k á n i f o l y a m a t o k k a l hozható kapcsolatba. M á d h a t á r á b a n a z o t t a n i r i o l i t t u f á s r é g i k a o l i n f ö l t á r á s b a n á l l ó h e l y z e t ű n e k t ű n ő , 0,5 — 1,0 m n a g y s á g ú , 0,3 — 0,5 m á t m é r ő j ű d a r a b o k r ó l i s e m l í t é s t ö r t é n i k . E z e k n e k k o v á s o d á s a és a k o v a o l d a t eredete a v u l k á n i k é p z ő d m é n y e k jelentős bomlási folyamataira v e z e t h e t ő

26. ábra. Vulkáni tufába temetett álló kovásodott fatörzs (Sequoioxylon), Yellowstone-park, Nat. Hist. 1936. V. Fig. 26. Tronc silicifié vertical dans le tuf volcanique (Sequoioxylon, Yellowstone-Park)

vissza (kaolinosodás, bentonit), tehát szingenetikusnak minősül. A terület szarmata, k é p z ő d m é n y e i b ő l r é g ó t a i s m e r t és ú j a b b a n t ö b b h e l y r ő l i s m e r t e t e t t e g y é b f l ó r a e l e m e k alátámasztják a kovásodott faleletek egykorúságát. F i g y e l m e t érdemel S z é k y n é F u X V . részéről T e l k i b á n y á r ó l g y ű j t ö t t , részben szenesedett, k o v á s fatörzsdarab (,,Fraxinoxylon"), ami valószínűleg n e m teljesen kovásodott alakban sodródott a z o t t a n i m é g n y i l v á n forró propilites piroxénandezitbe, s a b b a n faszénszerűen szenesedett.

540

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

A íüzérkomlósi riolittufa kőfejtőben F e r e n c z i I. szerint a riolittufa k é t s z i n t j e é s z l e l h e t ő . A l s ó r é s z e v a s t a g p a d o s , d u r v a s z e m ű , h o r z s a k ö v e s , f e l s ő része f i n o m a b b szemű, m o g y o r ó —dió n a g y s á g ú , perlites, obszidián lapillis. A k o v á s o d o t t fatörzsmarad­ v á n y o k a k é t szint határáról, az alsó szint barnásvörös, n y i l v á n v a l ó oxidációs felszínéről s z á r m a z n a k . E g y i k f a t ö r z s ( ,,Ilicoxylon aequifolium") állóhelyzetben, gyökérrészekkel, h e l y b e n - é l t j e l l e g r e u t a l (25. á b r a ) . A v u l k á n i t ö r m e l é k b e n e l ő b b s z e n e s e d e t t e k , m a j d k o v a a n y a g g a l á t i t a t ó d t a k : v u l k á n i szenesedési f o l y a m a t [81]. P a n t ó G . s z e r i n t a í ü z é r k o m l ó s i m i n t e g y 20 m v a s t a g s á g b a n f ö l t á r t , s z a r m a t a korú riolittufaösszlet alsó t a g j a áthalmozott, andezites, rétegzett, v e g y e s tufit. E z e n a l a k u l t k i a n y u g a l m i i d ő s z a k b a n a z a k ő r i s — o s t o r f a e r d ő (,,Fraxinoxylon komlosense G r e g . " , ,,Celtixylon palaeohungaricum G r e g . " ) , amelyet a szarmatában meginduló perlitlapillis, üvegtörmelékes, kissé sült törmelékszórásra utaló, k ú p alakú, e n y h e rétegz é s ű r i o l i t t u f a t e m e t e t t e l , 30 — 40 c m á t m é r ő j ű , á l l ó h e l y z e t ű s z e n e s — k o v á s f a m a r a d v á n y o k k a l (22, 2 3 , 2 4 . á b r a ) . F ö l ö t t e ú j b ó l v í z i l e r a k ó d á s ú r i o l i t t u f i t k ö v e t k e z i k , m e l y n e k k o v á s ( l i m n o k v a r c í t o s ) p a d j a s z a r m a t a k ö v ü l e t e k e t is t a r t a l m a z . A z Ilicoxylon-пак. határozott szenes m a r a d v á n y o k fuzitos jellege a t u f a a n y a g kétségtelen égető h a t á s á t bizonyítja a k o v á s o d á s t megelőzően. A teljesen elégett fatörzs­ részek h e l y é t t u f a a n y a g foglalja körül, e g y e s d a r a b o k o n a szenesedett fatörzs belül üres h e n g e r a l a k j á t k ő b é l m ó d j á r a k i t ö l t v e . K i s e b b - n a g y o b b s z e n e s e d e t t d a r a b o k v a n n a k a r i o l i t t u f á b a n s z e r t e s z ó r t a n is. A k o v á s o d á s a z é g e t ő h ő f o k ú l a z a b e t e m e t ő d é s s e l o x i ­ géntől elzárt, valóságos szénégetés után történhetett. Ilyen faszéndarab sodródhatott z á r v á n y k é n t az említett t e l k i b á n y a i piroxénandezit l á v á b a is. U g y a n i l y e n v u l k á n i égető hőfokú, faszénjellegű képződést ismertet a K a t m a i v u l k á n l e g u t ó b b i k i t ö r é s é v e l k a p c s o l a t o s r é s z l e t e s v i z s g á l a t i t a n u l m á n y i s [82]. A í ü z é r k o m l ó s i s z é t s z ó r t és á l l ó h e l y z e t ű f a t ö r z s e k r e v o n a t k o z ó a d a t o k v a l ó s z í ­ nűsítik u g y a n az autochton h e l y z e t ű kovásodás v u l k á n i törmelékkel történt betemetődését, esetleg a kovásító a n y a g származását, de n e m elégségesek a kovásodás folyamatának m e g á l l a p í t á s á r a . B i z o n y t a l a n o k a g y ö k é r r é s z és a z e l á g a z ó d ó r é s z e k , a z a z a t ö b b é - k e v é s b é h e l y b e n á l l t fa e g é s z é n e k j e l e n l é t é r e v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e k . E z e g y é b k é n t c s a k n e m minden m á s álló h e l y z e t ű kovásfánál szinte törvényszerűen ritkaság. Valószínű a v u l k á n i t ö r m e l é k a n y a g n a g y hőfokú, b i z o n y o s m é r t é k b e n felületileg o l v a d t állapota is. U g y a n ­ a k k o r azonban a fatörzs k o v á s o d o t t a n y a g a élesen elkülönül a tufa kőzetétől, t e h á t a v u l k a n o g é n k o v a o l d a t c s a k a f a t ö r z s r e k o n c e n t r á l ó d v a v á l t k i a fa s z ö v e t é t á t i t a t v a , egyszersmind égető hőhatással szenesítve is. E v u l k á n i f o l y a m a t kisebb méretű m á s a a Yellowstone-park jellegzetes, szakaszosan ismétlődő vulkánosságának, közbeeső erdős r é s z e k t ö b b s z ö r ö s e n m e g i s m é t l ő d ö t t l e p u s z t í t á s á v a l (26. á b r a ) , á l l ó f a t ö r z s e k v u l k á n i tufába temetődésével (1. ábra). A M á t r a - h e g y s é g északi részén, v a l a m i n t a B ü k k - h e g y s é g b e n a s z a r m a t a száraz­ földi k é p z ő d m é n y e k b e n is m u t a t k o z n a k s z ó r v á n y o s k o v á s o d o t t d a r a b o k . E z e k s z á r m a z á s a többnyire ismeretlen, x y l o t ó m i a i meghatározásuk sem kormegállapító. A . s z a r m a t a emeletihez hasonló viszonyok mutatkoznak a p a n n ó n i a i réte­ gekből származó k o v á s o d o t t faleletek tekintetében. A legrégebben ismert Megyaszó klasszikus lelőhelyén g y a k r a n szálasán bomlott darabok helyben, a vulkáni utóhatások­ ból eredően k o v á s o d h a t t a k . A Répásárok lelőhelyről opálosodott fatörzsek („Taxodioxylon", „Glyptostroboxylon"), a Csordáskút körüli d u r v a homokkőtömbökből, breccsáb ó l és v a s a s k a v i c s b ó l t ö r z s - és á g d a r a b o k , t e r m é s , t o b o z - és l e v é l m a r a d v á n y o k k e r ü l t e k k i (Liquidambar, Betula, Malus, Ulmus, Populus, Caypinus), jól megtartott kéreggel is. Flóraelemeik a s z a r m a t a b e l i e k h e z c s a t l a k o z n a k . A felszínen heverő, m á l l o t t , szálasán foszladozó darabok esetleg a szarmata tufa denudált rétegeiből származhatnak. U g y a n c s a k h e l y i f ö l h a l m o z ó d á s ú a k a f e l s ő p a n n ó n i a i s z e n e s e d e t t l e l e t e k is ( M á t r a a l j a , P e t ő f i b á n y a ,

Vadász:

Magyarországi

kövesedéit

famaradványok

541

R u d a b á n y a ) . A dunántúli (Szombathely, Kőszeg) leletek szórványosak, ismeretlen k o v á s o d á s i eredettel. A szomszédos Burgenland leleteinek kovásítását hévforrásos működésre vezetik vissza. A pannóniai emelet u t á n eredeti réteghelyzetben t ö r t é n t k o v á s o d á s i f o l y a m a t o t n e m ismerünk, b á r g y a k o r i k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k t a l á l h a t ó k a felszíni pleisztocén rétegeinkben, a mélyfúrási mintákban, sőt a D u n a alluviális h o r d a l é k á b a n is. E z e k legnagyobbrészt a helvéti kovásodott famaradványokból származó törmelékdarabok, amit valószínűsít x y l o t ó m i a i meghatározásuk is. U g y a n c s a k a rendszertani meghatározás n y o m á n utaltunk a mecseki permi rétegek kovásodott famaradványainak alsóhelvéti, sőt pannóniai rétegek törmelékes üledékanyagában v a l ó jelenlétére is. A pannóniai emelet u t á n magyarországi v u l k á n i eredetű, k o v a h o z ó hévforrásműködés n e m v o l t . E n n e k m e g f e l e l ő e n a p l e i s z t o c é n r é t e g e k b e n t a l á l h a t ó f a m a r a d v á n y o k ( k ő r i s , s z i l , éger) n e m k o v á s o d o t t a k . A mélyfúrások pleisztocén rétegeiben gyéren található fadarabok m i k r o s z k ó p i m e t s z e t e k r e a l k a l m a s , m a is é l ő s z u b f o s s z i l i s m a r a d v á n y o k . A p l e i s z t o c é n flóra-tagolódást a gazdag palynológiai leletek vizsgálata teszi lehetővé. összefoglalás A magyarországi kovásodott famaradványok földtani tényadatainak, eredeti r é t e g t a n i h e l y z e t é n e k , ősföldrajzi és morfogenetikai jellegeinek k r i t i k a i e g y b e v e t é s é b ő l egyelőre a k ö v e t k e z ő megállapításokat rögzíthetjük. 1. A p e r m i , l i á s z , d o g g e r , a l s ó - é s f e l s ő k r é t a , e o c é n , o l i g o c é n , b u r d i g a l a i — h e l v é t i , t o r t o n a i , s z a r m a t a és pannóniai rétegösszletekben k ü l ö n b ö z ő g y a k o r i s á g g a l m u t a t k o z ó k o v á s o d o t t famaradványok kizárólag szárazulati, alárendelten partszegélyi, sekélytengeri r é t e g e k b ő l , t ö b b n y i r e szárazföldi eredésű, d u r v a törmelékes ü l e d é k e k b ő l k e r ü l t e k elő. 2. K ö v e s e d é s i k ü l s ő j e l l e g e i k é s ü l e d é k f ö l d t a n i v i s z o n y a i k s z e r i n t k o v á s o d á s u k , tehát kőzetképződésük néha jelzi autochton helyzetüket, egykori élethelyüket v a g y uszadékfából, az üledékképződés közegében történt, szingenetikus kovásodási folyamatot. I l y e n e k ü l tekinthetők a mecseki alsópermi tagozat, a liász faleletei, az alsóeocén, a n ó g r á d i b u r d i g a l a i — h e l v é t i , a T o k a j i - h e g y s é g i s z a r m a t a és pannóniai k o v á s o d á s . E z e k tehát a rétegösszletek földtani korát rögzítő leletek. A kovásodott famaradványok t ú l n y o m ó r é s z e , a p e r m i r é t e g ö s s z l e t m a g a s a b b t a g o z a t á b a n , a z o l i g o c é n és a z a l s ó h e l v é t i , részben a szarmata és pannóniai rétegekben, megelőző szárazulat utáni denudáció n y o m á n , kovásodott alakban görgetett, kisebb-nagyobb töredék-darab. Kovásodási h e l y ü k ismeretlen. 3. A k o v á s o d á s i f o l y a m a t k é t s é g t e l e n ü l v i z e s k ö z e g b e n k o l l o i d j e l l e g ű k o v a s a v ­ oldat ú t j á n történt, átitatódással, a n ö v é n y i szövetek többé-kevésbé teljes kitöltésével. A k o v a a n y a g alkáliás bomlásból eredő helyi földúsulásával a szerves bomlással indikált k o v a a n y a g n a k a növényi szövetekben történt folyamatos kicsapódásával. A kovásítás folyamata, menete, időtartama részleteiben m é g sok ellentmondást m u t a t ó tisztázatlan kérdés. 4. A z amorf k o v a k i v á l á s h e l y e n k é n t és i d ő n k é n t epigenetikus v á l t o z á s t jelez, ismeretlen körülmények között átkristályosodik, g y a k r a n kioldódik s újrakristályosodik. 5. A k o v á s o d o s i f o l y a m a t g y a k o r i a v u l k á n i t ö r m e l é k f ö l h a l m o z ó d á s o k k a l k a p ­ c s o l a t b a n . A k o v a a n y a g e b b e n a z esetben k ö z v e t l e n hidrotermális eredetű, v a g y a szilik á t o s á s v á n y o k v u l k á n i u t ó h a t á s o k útján létrejött b o m l á s á b ó l ered. 6. A k o v á s o d á s , s z i n t e t ö r v é n y s z e r ű e n , k i z á r ó l a g c s a k a z ü l e d é k b e t e m e t e t t f a a n y a g r a szorítkozik, a bezáró k ő z e t t ő l élesen elkülönül. E z é r t a k o v á s o d o t t farészek kőzetanyagukból legkönnyebben kimállanak, s másodlagos módon, törmelékként tovább s o d r ó d n a k . E z t a f o l y a m a t o t a b e z á r ó k ő z e t a n y a g ( h o m o k , k a v i c s , v u l k á n i tufa) l a z a kötése is megkönnyíti.

8 Földtani Közlöny

542

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet, 4.

füzet

SZEMELVÉNYES IRODALOM (A *-gal jelzettek nem voltak közvetlenül megszerezhetők) I . A n d r e á n s z k y G.: Ő'snövénytan. Budapest, 1954. — 2. A r n о 1 d, C. A.:* The petri­ fication of wood. The Mineralogist, 9. p. 322. — 3. A v i a s, J.: Note préliminaire sur quelques phénomènes actuels ou subactuels de pétrogénése et autres, dans les marais côtiers de Moindon et de Canala (Nouvelle Caledonie). C. r. somm. S. Géol. Fr. p. 277 — 279. !949- — 4к e r, G.: Fossil opal-phytolitsand phytolith nomenclature. Austral. J. Sei. 21, N0. 9. p. 305 — 309, 1959. — 5. В a к e r, G.: Opal Phytoliths in some Victorian soils and „Red Rain" residues. Austral. J. of Botany, 7, 1959. — 6. В a к e r, G.:. A contrast in the Opal Phytolith assemblages of two Victorian soils. Austral. J . of Botany, 7, 1959. — 7. B a k e r , G.: Hook-shaped opal Phytolits in the epidermal cells of oats. Austral. J . of Botany, 8, i960. — 8. B a k e r , G.: Fossil opal-phytolits. Micropaleontology, 6, i960. — 9. B a k e r , G.: Opal phytolits in wheat dust. Mineragr. Invest. Technical Paper No. 4. Melbourne, 1961. — 10. В a k er — J o n e s — W a r d r o p : Opal phytolits and mineral particles in the rumen of the sheep. Austral. J. of Agricult. Research, 12, 1961. — 11. B a r t h — C o r r e n s — E s k o l a : Die Entstehung der Gesteine. Berlin, 1939. — 12. B á r d o s s y Gy.: Kovásodott fatörzsek röntgen-diffraktométeres vizsgálata. Földt. Közi. 91, 4. sz. 1961. — 13. B ü c h i und H of m a n n : Über das Vorkommen von kohligkieseligen Schichten und verkieselten Baumstämmen in der oberen marinen Molasse von St. Gallen. Eclogae geol. Helv. 38, H. I , p. 195 — 205, Basel. — 14. В ü 1 о w: Allgemeine Moorgeologie. Einführung in das Gesamt­ gebiet der Moorkunde. Berlin, 1929. — .15. C h a p m a n , W. and L.:* The petrified forest. Natural History 1935. — 16. С о r r e n s, C. W.: Über die Löslichkeit v. Kieselsaure in schwach sauren und alka­ lischen Lösungen. Chemie der Erde, 13, Jena, 1940. — 17. D a r r a h, С. W.: Principles, of Paleobotany. 2nd edit. The Ronald Press Company, New York, i960. — 18. Dehrn, R.: Zeitgebundene Gesteine und organische Entwicklung. Geol. Rundschau 45, 1956. — 19. D о n a 1 d, E. - W h i t e , W. W. — B r a u n e c k - M u r a t a , K. J.: Silica in hot spring waters. Acta Geochim. London, 1956. — 20. D o r f , E.: Observations on the preservation of plants in the Paricutin area. Transactions Am. Geophysical Union vol. 26, 1945. — 21. D u n b a r , С. O.: Historical Geology, p. 426 — 427, New York, 1949. — 22. E d m a n, G.: Zur Verkieselung und Systematik der Simarubaceae. Svensk. Bot. Tridskrift, Bd. 30, H. 3, p. 493, 1936. — 23. E i с к e, R.: Elektronenmikroskopische Untersuchungen an verkieselten Coniferen. Palaeontographica, Bd. 97, Abt. B. 1954. — 24. F e l i x , J.: Untersuchungen über fossile Hölzer Z. d. d. geol. Ges. 35, Berlin, 1883. — 25. F e l i x , J.: Untersuchungen über den Versteinerungsprozess und Erhaltungszustand pflanzlicher Membranen. Z. d. d. geol. Ges. 49, Berlin, 1897. — 26. F r ü h und S c h r ö t e r : Die Moore der Schweiz mit Berücksichtigung der gesamten Moorfrage. Beitr. z. Geol. d. Schweiz, Bern, 1904. — 27. G a 11 w i t z, H.: Verkalkung und Verkieselung v. Hölzern in der Braun­ kohle des Geiseltals. Wiss. Zeitschr. Univ. Halle (Saale), 1954. - 28. G a l l w i t z , H.: Kalk, Kiesel­ säure und Schwefeleisen in der Braunkohle des Geiseltales und ihre Bedeutung für die Fossilisation. Paläont. Zeitschr. 29, 1955. — 29. G a l l w i t z und K r u m b i e g e l : Riesenkalzitsphärite in der Braunkohle des Geiseltales. Neues Jahrb. f. Geol. Pal. Abh. 105, 1957. — 30. G o l d r i n g , W.: Der älteste versteinerte Wald aus der Devon-Zeit v. New York. Nat. und Volk 65, 1935. — 31. G ó t b a n , W.: Einige bemerkenswerte, als Geschiebe gefundene Braunkohlenverkieselungen. Braunkohle, H. 25, 1937. — 32. G о t h a n, W. — B e n n h o l d , W.: Über Verkieselungszentra in der märkischen Braun­ kohle. Braunkohle 28, H. 37, 1929. — 33. G r a m b a s t , N.: Un Palmoxylon nouveau du Nummulitique de Provence. Bull. Soc. Géol. Fr. VI. sér., T. 7, 1957. — 34- H e i m , L. und S c h w a b , G.: Über Verkieselungserscheinungen in der Braunkohle v. Seifkennersdorf. Geologie 7, p. 1049 —1057, Berlin, 1958. — 35. H el l m er s, J. H.: Der Vorgang der Verkieselung. Abh. Geol. Landesanst. N. F. 218, Berlin, 1949. — 36. H о e h n e, K.: Quarzgestein und Verkieselungen in Kohlenflözen d. Ruhrkarbons. Glückauf 88, p. 124—126, 1952. — 37. H о e h n e, K.: Bildung von Quarziten in Flözen des Ruhrkarbons. Geologie 3, 1954. — 38. H о e h n e, K.: Zur Neubildung von Quarz in Kohlenflözen. Neues Jahrb. f. Geöl. u. Pal. Abh. B. 99, 1954. — 39. H о e h n e, K.: Zur Entstehungsgeschichte der Flözverkieselungen in den unterrotliegenden Steinkohlen von Stockheim in Oberfranken und Manebach in Thü­ ringen. Geologie, 6, 1958. — 40. H о f m a n n, E.: Verkieselte Hölzer aus dem Sarmat d. Tokaj-Eperjeser Gebirges. Tisia, 3, Debrecen, 1939. - 41. H о g a r d, H.: Description minéralogique et géologique des régions granitique et arénacée du système des Vosges. Epinal, Valentin, 1837. — 42. I b r a h i m , M. M.: The petrified forest II. Bull, de lTnst. d'Egypte X X X I V , 1951 — 52. — 43. J e s s e n , W.: Allgemeine Erkenntnisse aus feinstratigraphisch bearbeiteten Faunen u. Sedimentzyklen des Ruhrkarbons. Geol. Rundschau, 45, 1956. — 44. K i e s i i n g e r , A.: Studien über Verkieselung. Tschermaks min. petr. Mitt. 3. sér. 5, 1954. — 45. K i r c h h e i m e r, F.: Die Laubgewächse der mitteleuropäischen Braunkohlenzeit. Verl. Knapp, Halle (Saale), 1956. — 46. К 1 ä h n, H.: Mit tierischem Besatz bewachsene Holzreste aus dem schwäbischen Posidonienschiefermeer. Jh. Ver. vaterl. Naturk. Württ. 85, Stuttgart, 1929. — 47. K r a u s k o p f , К. В.: Dissolution and precipitation of silica at low temperatures. Geo­ chim. Cosmochim. Acta ro, 1956. — 48. K r a u s k o p f , К. В.: The geochemistry of silica in sedimen­ tary environments. Soc. Econ. Pal. Min. Spec. publ. No. 7. 1959. — 49. К r ä u s e 1, R.: Versteinerte Wälder. Natur und Volk, 67, 1937. — 50. K r e j ci - G r a f , K.:. Versteinerungen in Vulkan-Gesteinen. Natur und Volk. 66, 1936. — 51. K u k u k — H ä r t u n g : Über echt versteinerte Baumstämme. Glückauf, 1941. — 52. К ü h n e 1 1 , W.: Bohrmuschelstudien I. Paläobiologica III, 1930. — 53. L i e s e ­ g a n g , R.: Pseudomorphosen und verkieselte Hölzer. Natur und Museum. 61, H. 3. Frankfurt,.i93i. — 54. L i n s b a u e r , K.: Handbuch d. Pflanzenanatomie. Bd. 3. Berlin, 1929. — 55- M a i u r i, A.: Nuovi studi e ricerche intornoal seppellimento di Ercolano. Rendiconti Reale Accad. d'Italia. Cl. morali e storiche. Roma, 1941. — 56. M e i j s, L.: Notes on the occurrence of petrified wood in Basutoland. Pius XII. Pap. 2. Roma, i960. — 57. M i l l o t — R a d i e r — M u l l e r — F e u g a — D e f o s s et W e y : Sur la géochimie de la siliceetles silicifications sahariennes. Bull, du Serv. delà carte géol. d'Alsace et de Lorraine 12, 1959. — 58. M i t r a , G. B. and S e n , J.:* Identification of inorganic structural units in fossil wood by the X-ray difraction method. Amer. Journ. Sei. — 59. M u r a t a, K. J.: Volcanic ash as a source of silicification of wood. Amer. Journ. Sc. 238, 1940. — 60. M ü 11 e r - S t о 11, W.: Pilzzerstörungen an einem jurassischen Coniferenholz. Pal. Zschr. 18, p. 202 — 212, 1936. — 61. Müll e r - S t o l l — M ä d e l : Ein Myricaceen-Holz aus dem ungarischen Tertiär. Senckenbergiana Lethaea 43, 1962. — 62. P e t r a s с h e с к, W.: Versteinerte Kohle. Berg- und hüttenmännische Mh. 89, H. 12, 1937- — 63- R a m a n u j a m, C. G. K.: Silicified woods from the tertiary rocks of South India. Palaeontogr. B. 106, Stuttgart, i960. — 64. R o c h , G. F.: Die holz- und steinzerstörenden Tiere der afri­ kanischen Küstengewässer. Rivista di Biol. Coloniale XIII. Roma, 1953. — 65. R о s e 1 1 , G. — F e ns t e l l , H.: Ein Taxodiaceenholz aus der mitteldeutschen Braunkohle mit Insektenspuren und -resten. Geologie 9, i960. — 66. S с h ö n f e 1 d, G.: Zersetzungserscheinungen an fossilen Hölzern und ihre в

a

Vadász

: Magyarországi

kövesedett

famaradványok

543

Bedeutung für die Genesis der Braunkohlenhölzer. Palaeont. Hungarica i, 1926. — 67. S c h ö n t e l d , E.: Die Kieselhölzer aus der Braunkohle von Böhlen bei Leipzig. Palaeontographica, Abt. B. Bd. 99, 1955. — 68. S c h r ö d e r , K.: Über verkieselte Hölzer des Saar-Pfälzischen Permo-Karbons. Ann. Univ. Sarav. Nat. Scientia VIII. 1959. —69. S c h u c h e r t — D u n b a r : Historical Geology, p. 409, New York, 1933. — 70. S e n , J.: Orientation of quartz grain in some Indian silicified wood. Palaeobotanist, 4, 1955. — 7 1 . S e n, J. and В a s a k, R. K.: The nature of ancient wood II. The structure and properties of well-preserved tracheids and fibres. Bull. Torrey Bot. Club 82, 1955. — 72. S e n , J. and В a s a k, R. K.: The chemistry of ancient buried wood. Geol. Forening Stockholm Forhahdl. 79, No. 491, 1957. — 73. S o l l e , G.: Umbettung v. Fossilien mit dem ursprünglichen Sediment. Mit Bei­ spielen, aus dem deutschen und australischen Paläozoikum. Geol. Rundschau 48, 1959. — 74. S ö d e r ­ b e r g , E.: Verkieselung bei Magnoliales. Svensk Botanisk Tridskrift, 30, H . 3, 1936. — 75. S t a i n i e r, X . : Des rapports entre la composition des charbons et leurs conditions de gisements. Ann. delà Soc. géolde Belgique. Mém. LVTI, 1923. —76. S t . J o h n , R u t h, N.: Replacement VS impregnation in petrified wood. Economie Geol. X X I I , 1927. — 77- S t о r z, M.: Die sekundäre autigene Kieselsäure in ihrer petrogenetisch-geologischen Bedeutung. Monogr. 2. Geol. u. Pal. I. 1928. II. 1931. Ser. II. H. 4 Berlin. — 78. S t r o m e r , E.: Unser bisheriges Wissen über die Bildung von Kieselhölzern. Der Erhaltungs­ zustand und die Entstehung der Kieselhölzer Aegyptens. Abh. Bayr. Akad. Wissensch. NF. H . 16. 1933, — 79. S t r o m e r , E. — K r a u t , H. — S t о r z, M.: Der Erhaltungszustand und die Entstehung •der Kieselhölzer Aegyptens. Abh. bayer. Akad. Wiss. mat. nat. Abt. N. F. H. 16, München, 1933. — 80. S t u t z e r , O.: Verkalkte und verkieselte Hölzer aus dem Braunkohlenbecken „Handlova" in der Slovakei. Braunkohle 31, 1932. — 81. S z é k y n é F u x V . : Szenesedett kovás fatörzs propilites piroxénandezitből. Földt. Közi. 89, 1959. — 82. T a z i e f f, H. (В о r d e t, P. - M a r i n e 11 i, G. - M i tt e r b e r g h e r , M.): Contribution'à l'étude volcanologique du Katmai et de la vallée des dix mille Fumées. Mém. de la Soc. pal. et d'hydrologie (Bruxelles) sér. 8, N0. 7, 1963. — 83. T e i c h m ü l l e r , M.: Vergleichende mikroskopische Untersuchungen versteinerter Torfe des Ruhrkarbons und der. daraus entstandenen Steinkohlen. C. R. Congr. Strat. Carbonif. Heerlen, 1951. Maastricht, 1952. — 84. T e i c h ­ m ü l l e r , R.: Über Küstenmoore der Gegenwart und die Moore des Ruhrkarbons. Eine vergleichende sedimentologische Betrachtung. Geol. Jahrb. 7 1 , Hannover, 1956. — 85. T h o m s o n , P. W.: Die Braunkohlenmoore des jüngeren Tertiärs und ihre Ablagerungen. Geol. Rundschau 45, 1956. — 86. T u r n a u - M o r a w s k a , M. — J a h n , M.: Optic orientation of quartz grain in the fossil wood from the environs of Chrzanów. Ann. Soc. Géol. Pologne 22, 1952. — 87. V á m o s R.: Növényi maradványok kovásodásának mikrobiológiai folyamatai. Kézirat. — 88. W a t a r í, S. : A large silicified wood of Aleurites from the Miocene of Isikawa in Japan. Bot. Mag. Jap. 69, 1956. — 89. W e i g e 11, J.: Rezente Wirbeltierleichen und ihre paläobiologische Bedeutung. Leipzig, 1927. — 90. W e t z e l , W.: Ein fossilisierter Waldboden der Tertiätzeit. Z. f. Geschiebeiorsch. 11,1935. — 91. W e t z e l , W.: Seltene Mineralverbin düngen j in Sedimenten. Geol. Rundschau 43, 1955. — 92. W e t z e l , W.: Selektive Ver­ kieselung. N. Jb. Geol. Paläont. Abhandl. 105, 1, 1 —10, Stuttgart, 1957. — 93. W h i t e — В r a nn o c k — M u r a t a : Silica in hot spring waters. Geochimica et Cosmochimica Acta 10, 1956. — 94. W i l l s t ä t t e r, R.:Über Kieselsäurewanderung und Verkieselung in der Natur. Natur und Museum •61, Frankfurt a. M. 1931. — 9,1. K u b i n y i F.: A tarnóczi óriásnagyságú kövesült fa és az ezt kör­ nyező kőszenek földismei tekintetben, Magyar- és Erdélyország III. к. Pest, 1854.

Interprétation géologique des résultats paléophytologiques de l'examen des arbres silicifiés, récoltés en Hongrie Par Dr. h. с. E. VADÁSZ L o r s d e l ' e x p o s é général d u m o d e e t d u processus d e l a silification, n o u s a v o n s •déjà s i g n a l é les i n c e r t i t u d e s q u a n t a u x r a p p o r t s e n t r e l a p r o v e n a n c e e t l ' â g e d e s c o u c h e s encaissantes des trouvailles. L e s difficultés de l'interprétation géologique e t paleog é o g r a p h i q u e sont encore grossies p a r l'incertitude d u classement taxonornique des trouvailles, ce que résulte d ' u n e p a r t de l'état de conservation, d'autre p a r t des possibilités limitées de la comparaison entre les diverses méthodes de l ' e x a m e n phytopaléontologique. A cela s'ajoute la dispersion des parties de plante, ce que ne p e r m e t q u e d e nous borner à l a d e s c r i p t i o n d é t a i l l é e d e s e x a m e n s m o r p h o l o g i q u e s , m ê m e d a n s le c a s o ù les t r o u v a i l l e s se t r o u v e n t e n b o n é t a t d e c o n s e r v a t i o n ; e n o u t r e , o n n e p e u t a p p r é c i e r l e s f o r m e s l e s p l u s a n c i e n n e s m ê m e s q u e s u r l a b a s e d e celles v i v a n t e s , s o u s l ' a s p e c t d e l ' a c t u a l i s m e l e p l u s e x t r ê m e . I l e s t v r a i q u e c e t t e m é t h o d e r i g i d e d e c o m p a r a i s o n s e f o n d e s u r le f a i t q u e les plantes s o n t fixées a u sol, cela empêche leur expansion, e t rend impossible, surtout, leur a d a p t a t i o n a u x conditions produites p a r les changements extérieurs e t intérieurs. T o u t e s ces difficultés diminuent bien l a validité générale des constatations climatologiques établies sur la base de l'association floristique d'un certain territoire l i m i t é , d ' a u t a n t p l u s q u e l e s é l é m e n t s d e l a flore n e s o n t p a s a u t o c h t o n e s , m a i s , p o u r l a p l u p a r t , a l l o c h t o n e s . C e p e n d a n t , l ' i n t e r p r é t a t i o n g é o l o g i q u e d e s p l a n t e s fossiles e t leur emploi à l'établissement des conditions paléogéographiques doivent être fondés sur l'examen sédimentologique de la roche encaissante. C e l a c o n c e r n e s u r t o u t l e s a r b r e s silicifiés d e l a H o n g r i e q u i s o n t d i s p e r s é s d a n s le p a y s , e t m o n t r e n t des t y p e s identifiables dans les formations géologiques respectives. A l'intérieur d u p a y s , on ne pourrait guère délimiter de régions floristiques établies sur l a base des formes déterminées et récoltées des couches contemporaines de diverses

8*

544

Földtani

Közlöny,

XCIII.

kötet,

4.

füzet

l o c a l i t é s . P a r c o n s é q u e n t , l a r é p a r t i t i o n d e s t r o u v a i l l e s e n t r e les l o c a l i t é s d u m ê m e â g e g é o l o g i q u e n e s i g n i f i e p a s u n e a s s o c i a t i o n f l o r i s t i q u e à p a r t ; t o u t a u p l u s , elle i n d i q u e l ' e x t e n s i o n d e s u r f a c e d u c o m p l e x e s t r a t i g r a p h i q u e respectif, à c o n d i t i o n q u e les m o r c e a u x d e l ' a r b r e s i l i c i f i é a i e n t é t é a u t o c h t o n e s e t se t r o u v e n t d a n s u n g i s e m e n t p r i m a i r e . D e l ' e x a m e n d u processus de la silicification il a p p a r u t q u e la silicffication se produisait d a n s u n milieu d ' e a u temporaire o u permanente. P o u r l a plupart, il n e s'agit p a s de restes des arbres autochtones, mais de c e u x allochtones qui y ont été transportés en bois flottant, à des d i s t a n c e s p l u s o u m o i n s g r a n d e s , p a r les f l e u v e s . E n c e sens, o n p e u t c o n s i d é r e r c o m m e c e r t a i n e m e n t a u t o c h t o n e s , d a n s le c o m p l e x e h o u i l h f è r e c o n t i n e n t a l , les f r a g m e n t s d e t r o n c d e b o u t (Sesquoioxylon, Mogyorósbánya, Salgóbánya, Oligocène-Helvétien), les p a r t i e s silicifiées d e l a l a i e d e h o u i l l e ( L i a s s i q u e d e s e n v i r o n s d e P é c s , É o c è n e d e T a t a b á n y a , H e l v é t i e n inférieur de la région de N ó g r á d — B o r s o d , T o r t o n i e n de V á r p a l o t a ) , d e m ê m e que les fragments de tronc d e b o u t ou couchés, enfouis dans le tuf v o l c a n i q u e continental (Sarmatien de Füzérkomlós, R á t k a , M e g y aszó). De tronc de B u j á k , d e b o u t selon l a d e s c r i p t i o n , d o i t ê t r e c o n s i d é r é c o m m e a l l o c h t o n e . S e l o n c e t t e c o n c e p t i o n , les é l é m e n t s d e flore d o n t P . G r e g u s s a é t a b l i l ' o r d r e c h r o n o l o g i q u e , s e d i v i s e n t g é o l o g i q u e m e n t e n q u a t r e e n s e m b l e s , n o t a m m e n t : 1° Voltziales p e r m i e n s - m é s o z o ï q u e s , 2° Conifères — Palmiers-ieuUles d u Paléogène, 3 le g r o u p e m i x t e . d e la fin d e l'Oligocène, de l ' H e l v é t i e n et d u Tortonien, 4 l'association d u t y p e n o u v e a u d u S a r m a t i e n e t d u P a n n o n i é n . D e s c a r a c t è r e s f l o r i s t i q u e s e t les c o n d i t i o n s climatiques de ces groupes-là, de m ê m e que leurs rapports a v e c la v é g é t a t i o n actuelle o n t été analysés p a r P. G r e g u s s . D a n s l e c a d r e des p o s s i b i l i t é s a c t u e l l e s d e s d é t e r m i n a t i o n s t a x o n o m i q u e s , o n t r o u v e à. p e i n e d e n o m s p é c i f i q u e p a r m i les r e s t e s d ' a r b r e s silicifiés d é c r i t s , q u i c a r a c t é r i s e g é n é r a l e m e n t u n c e r t a i n g r o u p e s t r a t i g r a p h i q u e , e n c e q u i c o n c e r n e les f o r m a t i o n s i n f é r i e u r e s a u M i o c è n e . E n o u t r e , m ê m e le c l a s s e m e n t g é n é r i q u e e s t r e n d u i n c e r t a i n p a r le s u f f i x e «xylon» q u i m a r q u e l a r e s s e m b l a n c e e t n o n p a s l ' i d e n t i t é a v e c le g e n r e a c t u e l l e m e n t v i v a n t . C o m m e l ' o n s a i t , t o u t c e l a e s t d û a u f a i t q u e les d i v e r s e s p a r t i e s d e s p l a n t e s s e s o n t c o n s e r v é e s s é p a r é m e n t ; ' o n d o i t faire t o m b e r c e t t e d i f f i c u l t é p a r l a c o o r d i n a t i o n des m é t h o d e s d ' e x a m e n . D ' e x a m e n palynologique qui prend des proportions inouïes, nous aide b e a u c o u p à la perfection de la s y n t h è s e ; n o u s s o m m e s bien efforcés d e nous servir des résultats des recherches des palynologistes hongrois pour l'interprétation g é o l o g i q u e d u t a b l e a u f l o r i s t i q u e d e s r e s t e s d ' a r b r e s silicifiés. 0

0