Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza

Tájtípusok és tájak „A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze” általánosított, fiktív fogalmi konstrukció kollektív, gyűjtőfogalom Megnevezésük: • domborzati, • hidrológiai, • növényzeti, • talajtani, • éghajlati adottságok + terület-használat jellemzők alapján A földrajzi táj (kultúrtáj) több különböző tájtípust is magába foglaló individuális topográfiai területegység, amely egy hosszú természettörténeti és egy rövid gazdasági fejlődés eredménye.

konkrét, egyedi létező individuum

Természetföldrajzi tájtagolás kőzet

klíma

domborzat

talaj

vízrajz

növényzet

természeti tér GEOÖKOLÓGIA

ökotop –

tájsejt (teljesen homogén térbeli egység)

TÁJÖKOLÓGIA

nanochor –

tájsejt-együttes

mikrochor –

tájsejt csoport

mezochor –

kistáj

makrochor –

kistáj-csoport

Nagykunság

szubrégió –

középtáj

Közép-Tisza-vidék

régió -

nagytáj

Alföld

nagy régió –

nagytáj-csoport

Kárpát-medence

TÁJFÖLDRAJZ

REGIONÁLIS FÖLDRAJZ

pl. Tiszazug

nagytáj (makrorégió) – pl. : Alföld középtáj (mezorégió) – pl.: Közép-Tisza-vidék kistájcsoport (szubrégió)

– pl. Nagykunság

kistáj (mikrorégió) – pl. Tiszazug

Az Alföld középtájai Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság

Felső-Tisza-vidék Nyírség

Duna menti síkság

Hajdúság Berettyó-Körös-vid. Közép-Tisza-vid.

Mezőföld

Körös-Maros köze Dráva menti síkság

Alsó-Tisza-vidék Duna-Tisza közi síkvidék

Bácskai-síkvidék Középtájakon belül: több eltérő tájtípus előfordul

síkvidéki tájtípusok

ártéri síkságok •alacsony •magas talajvízállással

löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok

medenceperemi hordalékkúpsíkságok

dombsági tájtípusok

középhegységi tájtípusok

hegylábfelszínek hegységelőterek

alacsony középhegységek szubkontinentális hatással

önálló dombságok

alacsony középhegységek szubmediterrán hatással

medencedombságok alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa

Az Alföld tájtípusai I.

Futóhomokos hordalékkúpsíkság, szőlőgyümölcs és erdő-mozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással II. Medencebeli löszös síkság (lösszel fedett hord.kúps.), mezőségi talajú kultúrsztyepp – magas löszös síkságok – alacsony löszös síkságok

III. Ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúr-sztyeppes tájtípus Ártéri síkság, uralkodóan közepes talajvízállású, rétimezőségi talajú kultúrsztyepp

IV. Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkság, sűrű vízhálózatú, mozaikosan cseres-tölgyerdő-maradványos, mezőségi és erdő-talajú kultúrsztyepp

ártéri síkságok

medenceperemi hordalékkúp síks.

homokos hordalékkúp síkságok

lösszel fedett síkságok

Az Alföld tájtípusai

Ártéri síkságok Löszös síkságok Homokos hordalékkúp síkságok

Medenceperemi teraszos hordalékkúp síkságok

Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Területei • Uralkodóan futóhomok felszínek az Alföldön: – DunaTisza közi síkvidék, – Nyírség • Szórványos futóhomok térszínek: – Dráva menti síkság: Ormánság, – Közép- és Dél-Mezőföld – Bácskai síkvidék: Illancs – Közép-Tisza-vidék: Nagykunság és Hortobágy É-i része – Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz – Körös-Maros köze: BékésCsanádi-hát – Észak-alföldi hordalékkúp-síkság: Sajó hordalékkúp, Hevesi homok-hát, Zagyva Galga és Tápió hordalékkúp – Duna menti síkság: Pesti-síkság, Csepel-, Szentendrei sziget Futóhomok forrása: negyedidőszaki homokos hordalékkúpok

Hordalékkúpok területei Bodrog „folyói”

Északi-középkhg. „folyói”

A Duna würm időszaki futásirány-változásai

Az Alföld futóhomokos térszínei

Homokmozgási periódusok Első nagy homokmozgás ideje: würm II. fele (27 20 ezer év) Feltételei • Folyóvízi felszínformálás megszűnik  homokos hord.kúp kiszárad  Futásirány-változás • Duna  ÉD-i irányba • Tisza  Felső-Tiszavidék felé fordul  Bevágódtak hordalékkúpjukba: Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Galga, Maros • Hideg, száraz, szeles éghajlat Második homokmozgás: pleisztocén vége (13 10 ezer év) Harmadik: boreális fázis (98 ezer év)? Negyedik: XVII–XVIII. sz.  homoki tölgyesek kiirtása, túllegeltetés Napjainkban: éghajlat tovább szárazodik  folyamat erősödése…

Domborzat • Változó reliefenergiájú félig kötött futóhomokformák: széllyukak, szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, deflációs mélyedések és laposok akkumulációs homokmezők, homokleplek, aszimmetrikus parabola- és szegélybuckák • Hosszanti mélyedések: egykori folyómedrek/völgyek, vízlevezető laposok

barkán

parabolabucka

garmada

Domborzat • Változó reliefenergiájú félig kötött futóhomokformák – széllyukak, – szélbarázdák, – garmadák (hosszanti, parabolaalakú), – maradékgerincek, – deflációs mélyedések és laposok, – akkumulációs homokmezők, homokleplek, – aszimmetrikus parabolabuckák és szegélybuckák Hosszanti mélyedések  egykori folyómedrek víz-levezető laposok, medernyomok

lebegtetve ugráltatva görgetve

Futóhomok „tanúhegy”

Homokfodrok („ripple mark”)

Nyírség kistájai Ny-i v. Löszös-Nyírség

Nyírségi homokvidék: ÉK-Nyírség

Közép-Nyírség

DK-Nyírség

Dél-Nyírség

Nyírség kistájai • Ny-i vagy Löszös-Nyírség: kisebb reliefenergia  Mindkét végén nyitott szélbarázdák, szélbarázda-sorok, homokleplek, deflációs mélyedések (löszös síkság tájtípusába sorolandó!)

• Északkelet-Nyírség: nagy reliefenergia (20 m) Nagyméretű szélbarázdák, garmadák, deflációs mélyedések, garmada-mezők • Közép-Nyírség: változó reliefenergia É  D-i irányban váltakozva: deflációs laposok, akkumulációs homokmezők + elhagyott folyómedrek • Dél-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák, nyírvízlaposok mentén szegélybuckák • Délkelet-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák

Szélbarázdák és garmadák ÉK-Nyírség (Mezőladány)

Garmadamező Mezőladánynál

Mindkét végén nyitott szélbarázdák a Löszös-Nyírségben

Löszös-Nyírség: deflációs mélyedés

Közép-Nyírség Deflációs lapos

Akkumulációs homokmező

Közép-Nyírség Akkumulációs homokmező

Deflációs lapos

Közép-Nyírség: deflációs lapos

Bátorliget: aszimmetrikus parabolabucka

Szélbarázdák és garmadák ÉKNyírség (Mezőladány)

garmadamező Mezőladánynál

Aszimmetrikus parabolabuckák Bagamérnál

Aszimmetrikus parabolabuckák a Dél-Nyírségben

Duna–Tisza közi és Bácskai-síkvidék kistájai Gerje–Perje-sík Pilis–Alpári-homokhát Kiskunsági-homokhát Kiskunsági löszös hát Bugaci-homokhát Illancs

Dorozsma–Majsai homokhát Bácskai löszös síkság

DunaTisza közi síkvidék Ny-i kistájai Ny-i kistájai jóval tagoltabbak – Kiskunsági-homokhát – Bugaci-homokhát • A két kistáj szigetszerűen megjelenő buckacsoportjai három ÉNy–DK-i vonulatba rendeződtek, köztük egykori Duna-ágak (?) • Fülöpházi buckavidék: recens homokmozgás

– Illancs • Hajtűszerű parabolák, egykori különlegessége: barkán

Bácskai-síkság 1. Illancs Ős-Sárvíz hordalékkúpja 2. Bácskai-löszös síkság Telecskai löszös-hát Titeli löszplató

Duna és a Tisza találkozása

Hosszú szélbarázda Ágasegyházától D-re

Szélbarázdasor

Parabolabuckák Ágasegyházánál

Előrenyomuló garmada „homloka”

Formálódó szélbarázdák

Futóhomok „tanúhegy”

Homokfodrok

DunaTisza közi síkvidék K-i kistájai K-i kistájai jóval kisebb tagoltságúak GerjePerje-síkság  Csaknem tökéletes síkság PilisAlpári- és DorozsmaMajsai-homokhát  Kis reliefű homokformák, vízlevezető laposokkal, szikes mélyedésekkel váltakoznak Kiskunsági-löszöshát és Bácskai löszös síkság  Lösszel fedett futóhomokformák  löszös-síkságok

Kelemen-szék

Szappan-szék:kiszáradó szikes lapos

Miklapuszta, szikpadka

Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat – Eltérő vonások: különböző fekvés – Közös vonások: futóhomoknak köszönhető  nagyobb napi hőingás  alacsony páratartalom (+ magas albedó  zamatos barack)  magasabb hőösszeg  mikroklímában való gazdagság (Bátorliget)

Eltérő vonások: különböző fekvés

Vízrajz – Nagyobb vízfolyás: határfolyó – Kiterjedt belvízlevezető csatornahálózat – Természetes tavakban viszonylag gazdag  defláció, folyómeder, szikes laposok • DunaTisza- közi síkvidék: Fehér-, kunfehértói Sós-, Kolon-tó • Nyírség: Nagy-Szik-, Nagy-Vadas-, Nagy-Mohos-, VajaiSós-tó, – Mesterséges tavak: erdőspusztai tavak, morotvák

Duna-Tisza közi síkvidék vízfolyásai

Deflációs laposok, buckaközi mélyedések: Ágasegyházi-rét Orgoványi-rét Szappanos-tó Dunavölgyi főcsatorna Dong-éri-főcsatorna

Nyírtelki-tó

Vajai-tó

A Nyírség felszíni vizei Ököri-tó Nagy-Szik-tó

Nagy-Vadas-tó

Nagy-Mohos-tó Vízválasztó

Erdőspuszta mesterséges tavai

Kolon-tó (deflációs tómedence)

Felszín alatti vizek Csökkenő talajvízszint:  Okai – Belvízlevezető csatornahálózat – Szárazodás – Öntözés – Rétegvíz kitermelés  ivóvíz (Kecskemét, Kiskunhalas) – Szénhidrogén-kitermelés • Nyírség: homoki tölgyesek pusztulása  megoldások: tározók, vízutánpótlás a „Keletiből” • DunaTisza-közi síkvidék : szikes tavak, mocsarak kiszáradása, • Veszélyeztetett rétegvizek: elhagyott homokbányák, kutak

Talajvízfelszín süllyedése (19921956-1975 átlaga) 1-2 m 2-3 m >3 m

Talajok • Zonális talajok  (homok: lényeges módosító tényező)

• Intrazonális talajok: – csernozjom jellegű homoktalajok, – kovárványos BET /Nyírség/, – rozsdabarna ET (Duna-Tisza közi síkvidék) – réti, – szikes (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec) talajok • Azonális talajok: – láptalajok – futóhomok váztalaj, – humuszos homok • Szélsőséges vízgazdálkodás, öntözés nélkül mg. számára kedvezőtlen • Művelés hatásai:  defláció, (rónázás) • Kolloidokban szegény, szennyeződések terjedése gyors

Talajképződés homokon

Futóhomok váztalaj

Humuszos homok

SÍK FELSZÍN, ZÁRT Csernozjom HOMOKI GYEPEK

jellegű homok

Szoloncsákos szikes talajok

MEREDEK BUCKA, NYÍLT HOMOKI GYEP (SZÉLERÓZIÓ)

Rozsdabarna erdőtalaj

Kovárványos barna erdőtalaj

SÍK FELSZÍN

ERDŐSSZTYEPP

MÉLYEDÉSEK SZEGÉLYE, ÁTMENETI TÉRSZÍN, INDŐNKÉNT VIZENYŐS

Réti talaj

Lápos réti talaj

BUCKAKÖZI MÉLYEDÉS

Humuszos homok

Rozsdabarna erdőtalaj

Kovárványos barna erdőtalajok

Lápos réti talajok

Buckaközi mélyedésekben H:

kotu, tőzeg

Bk:

gyepvasérc, karbonátok, lápi mészkő

C:

glej

A Nyírség talajai

A Duna-Tisza közi és Bácskai síkvidék talajai

Növényzet Zonális:

erdőssztyepp erdők: homokpusztai nyílt tölgyes zárt gyöngyvirágos tölgyes

Intrazonális, azonális: homoki sztyeppek (nyílt- és zárt homoki gyep) rétek, láprétek turjánok lápok szoloncsák szikesek

Homokhátak, buckák: intrazonális sztyeppek: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep

magyar csenkesz

ezüstperje

Buckaközi mélyedések, medernyomok: rétek, szikesek (szoloncsákos) láprétek, fűzlápok

szibériai nőszirom

pozsgás zsázsa

rekettyefűz

Ex lege: lápok Hazánkban minden láp védett! Alföldön: Nyírség, Duna-Tisza-köze kataszterezésben 8 típus – fellápok (kevés) (Sirok, Kelemér) – alláp (alföldiek többsége) – átmeneti lápok – láprétek etc. 1000 (ebből 765 ex lege, 234 korábban is védett)

tőzegmohák, gyapjúsások, kereklevelű harmatfű, hízóka, tőzegeper, tőzegáfonya

Ex lege: szikes tavak • 1996. LIII. tv. :minden szikes tó védett • Kb. 350 • erőteljesen ingadozó vízborítás (valójában nem igazi tavak) • szikfok, vakszík, szikes mocsár és sziki rét társulások,

• halofiton fajok: pozsgás zsázsa, bárányparély, bagolyfű, sóballa, sóvirág, bajuszpázsit stb.

Zonális erdőssztyepp erdők homoki változatai Nyílt homoki tölgyes

Gyöngyvirágos (zárt) tölgyes

KNP: báránypirosító Homoki növényfajok

KNP: kései szegfű

HTK: egyhajúvirág

Homoki növényfajok

homoki pimpó

kék szamárkenyér

homoki kikerics

Szukcessziós sor homokon: egyéves homokpuszta gyepek

zárt homokpusztagyepek nyáras-borókások (legelt változat) nyílt homokpusztai tölgyes zárt (gyöngyvirágos) tölgyesek

Antropogén hatások a növényzetre Veszélyforrások: – gyepfeltörés, – erdőirtások, – túllegeltetés, – homokfásítás: • akác • erdei fenyő • nemes nyárasok – invázív fajok terjedése • parlagfű • szíriai selyemkóró, aranyvessző – lecsapolás stb.

Változatos terület használat: puszták, erdők, szántók, legelők, rétek, mocsarak városok közelében öntözéssel intenzív mg.

Természetvédelem • Kiskunsági Nemzeti Park (1974) • Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (1988, HNPI) • Természetvédelmi területek: Bátorliget, Baktalórántházi erdő, Hajdúbagosi földikutya rezervátum, Ásotthalmi láprét, Újfehértói orchideás rét, Kunadacsi turjános, Németkéri Látó-hegy, Péter-tói rezervátum stb.

Lösszel fedett hordalékkúp-síkságok Tájalkotó tényezőikben markáns különbség

Magas löszös síkságok ( 100 m ) Mezőföld NyárádHarkányi sík Bácskai löszös síkság Hajdúhát Érmelléki löszös hát Löszös-Nyírség Kiskunsági-löszöshát Alacsony löszös síkságok (80100 m) KörösMaros köze Nagykunság Dél-Hajdúság Jászság K-i, Ny-i része

Magas és alacsony löszös síkságaink

Mezőföld NyárádHa rkányi sík Bácskai löszös síkság Hajdúhát Érmelléki löszös hát LöszösNyírség Kiskunságilöszöshát

KörösMaros köze Nagykunság Dél-Hajdúság Jászság K-i, Ny-i része

Az Alföld magas és alacsony löszös síkságai Nyugati- v. Löszös- Nyírség Hajdúhát Érmelléki löszös hát Dél-Hajdúság Tiszafüred-Kunhegyesi-sík Szolnok-Túri-sík

Gerje-Perjes-sík Bácskai löszös síkság Nyárád-Harkányi sík keleti része Káloz Igari löszhát, Érd-Ercsi hátság

Közép-Mezőföld

Körös-Maros köze összes kistája Kiskunsági löszös hát

Felszínfejlődés Pleisztocénben ezeken a területeken is hordalékkúpok épültek! Mezőföld, Bácskai löszös síkság  Ős-Sárvíz NyárádHarkányi sík  Dél-Baranyai-dombság, Mecsek vízfolyásai Kiskunsági-löszöshát  Duna Löszös-Nyírség, Hajdúhát  „Bodrogot összetevő” folyók Érmelléki löszös hát, Dél-Hajdúság  Ős-Tisza és Ős-Szamos Würm II. felében (27–20 000 év): homokmozgás Kiskunsági-löszöshát, Löszös-Nyírség, Nyárád Harkányi-sík, Nagykunság és Hajdúság É-i része, Bácskai löszös síkság, Középés Dél-Mezőföld

Löszképződés: általános a würm II. felében (20 000 év)

Kivétel: Mezőföld  800 000 év  paksi, dunaföldvári löszfeltárás + Hajdúhát D-i fele (<100 000 év)

• Lösztípusok – Eolikus löszök: magasabb térszíneken (magas löszös síkság) – Fluviális löszök: alacsonyabb, folyóvízjárta területeken (alacsony löszös síkságok)

• Lösztakaró vastagsága általában 12,5 m Kivétel: Hajdúhát D-i része 1015 m; Mezőföld K-i pereme  1060 m (Paks, Dunaföldvár)

Pocsaji löszfal, homokra települt, fosszilis talajok tagolják

Paksi löszfeltárás idős löszöket tagoló fosszilis talajrétegek

Domborzati viszonyok Alacsony löszös síkságok: formaszegény, „tökéletes” síkságok • Domborzati formái: helyenként buckacsoportok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, folyóhátak, morotvák  Egykori Tisza-meder a Dél-Hajdúságon: Kösely; Nagykunságban: Kakat-ér  Morotvák a Nagykunságon: Oktalan-lapos, Üllő-lapos • Antropogén forma: csatornák, töltések, kunhalmok, nagyhegyesi kráter • Jellegzetesek a tájtípus mozaikok: Nagykunság É-i része, Tiszazug Fluviális lösszel fedett térszínek között kiemelkedő homokbucka-csoportok, elhagyott folyómedrek, morotvák

Zádor-híd

Kösely

Nagyhegyesi krátertó 1961. Augusztus 24. Nagyhegyes – 36. sz. fúrás 1391 m gázkitörés - gáztermelő fúrásból

6 m magas kráterperem 13 m mély kürtő

Kunhalmok

Gödény-halom

Sáp-halom

Békésszentandrás

Szentes

Morotva a Nagykunságon

Kunhalom Kisújszállásnál

Kunhalmok a Kösely folyóhátain

Magas löszös síkságok domborzata Domborzati formái jóval változatosabbak!  Lösszel fedett futóhomokformák: Bácskai löszös síkság, Hajdúhát É-i része, Érmelléki löszös hát, Löszös-Nyírség, Kiskunsági-löszös hát  Völgyekkel, völgymedencékkel változó mértékben felszabdalt dombság: ÉrdErcsi-hátság: medencék, teraszos eróziós- és deráziós völgyek tagolják Váli-víz síkja: eróziós halomvidék  ÉNyDK-i irányú teraszos völgyek és völgymedencék Nyugat-Mezőföld: ÉNyDK-i irányú völgyek NyárádHarkányi-sík: völgyekkel gyengén tagolt Hajdúhát D-i részét tagoló érvölgyek: Tócó, Pece, Vidi, Brassó

Bácskai löszös síkság: szélbarázdás felszín

Érd–Ercsi-tábla tömbszelvénye Teraszos völgy Löszhát

Medence

Pece-ér (Hajdúhát)

Magas löszös síkságok domborzata Löszplatók/hátak  kis tagoltságú széles kiemelkedések – Hajdúhát D-i része – Mezőföld • Érd–Ercsi-hátság, Pentelei-, Sárbogárdi-, PaksDunakömlődi löszplató, Györkönyi-hát, Kálóz– Igari löszhátak, Enyingi-hát  Lösz lepusztulási formái: löszdolinák, löszkutak, löszmélyutak, löszpiramisok, löszvölgyek Legszebb példái: Mezőföld löszplatóin

Paks–Dunakömlődi löszplató Löszdolina Löszszurdik

Löszvölgy

Aba – Belsőbárándi löszvölgyek

Löszkutak

Löszdolina a Penteleilöszplatón

Löszmélyutak, szakadékok, nagyobb reliefenergia + antropogén hatás

Dunaföldvári magaspart

Dunaföldvár:„löszpiramis” Dunaújváros a Penteleilöszplatón

Csuszamlások Magaspartok: fosszilis és recens csuszamlások! Balatoni mp: Enyingi-hát ( 5070 m)  tavi abrázió, szerkezeti mozgások, antropogén hatások szerepe Dunai mp: DK felé vastagodó lösztakaró (7080 m)  ÉrdErcsi-hátság, Pentelei-, PaksDunakömlődi-löszplató  1964: Dunaújváros, 1970: Dunaföldvár, 2000: Ercsi A Dunai magaspart csuszamlásainak jellemzői: – Csúszópálya: felsőpannon üledék  szeletes csuszamlások – Csúszó tömeg  2560 m löszösszlet Csuszamlások okai – Duna meredek alámosott partfala – Tartós magasvíz, tartós esők, felduzzasztott talajvíz – Kisebb földrengések

Az 1970. évi dunaföldvári csuszamlás szelvénye

„Löszszeletek”

Pannon agyag

„Megszakadt” part  csuszamlások Dunakömlőd, Dunaszekcső, Paks, Dunaföldvár

Egyéb formák • Fiatal süllyedékek – Velencei-tó medencéje, Sárrét és Tikacs süllyedéke • ”Idegen elemek” – Sárrét D-i pereme: óidei rögök  Polgárdi, Szabadbattyán – NyárádHarkányi-sík: középidei beremendi mészkőrög

Enyingi-hát és a Tikacs süllyedéke

Balatonakarattya

-

Balatonkenese

Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat: eltérő vonások  különböző fekvés Enyhe tél: Mezőföld, Bácskai löszös síkság (-1, -2°C)  Hajdúság, Löszös Nyírség (-2, -3°C) Meleg nyár: mindenhol >21°C Legszárazabb: Nagykunság (480-550 mm)  Mezőföld (>600 mm)

Vízrajz: Felszíni vizekben szegények  kisebb vízfolyások, időszakos erek, mesterséges csatornák Kivétel: Mezőföld, NyárádHarkányi-sík • Természetes állóvizei, mocsarai – Süllyedékekben  Velencei-tó, Sárrét – Buckák közötti mélyedésekben – Lefolyástalan laposokon (Gyopáros-, Kakasszéki-tó) • Mesterséges állóvizek – Mezőföld: halastavak – nagyhegyesi krátertó – Morotvák (Szarvasi-Holt-Körös) Talajvíz: jelentős különbségek! Alacsony löszös síkságok: közel a felszínhez (24 m )  helyenként  2 m  belvízveszély!  belvízlevezető csatornák Magas löszös síkságok: löszvastagságtól függ! • Leggyakoribb mélység: 36 m • Hajdúhát D fele  610 m • Mezőföld löszplatói alatt  2535–60 m Rétegvizek  tározó kőzettől függő vízhozam

Talajtani viszonyok Zonális talajok: – Mészlepedéskes csernozjomok  legjobb termőhelyi adottságúak – Alföldi mészlepedékes csernozjom – Ramann-féle barna erdőtalaj (Mezőföld)

Intrazonális (vízhatású) talajok: – – – –

Mélyben sós alföldi mészlepedékes Réti csernozjom (alascpony löszsö síkságok) Mélyben sós réti csernozjom Színezőelemként: réti és szikes talajok

Azonális talajok: – Földes kopárok (erodált felszínek)

Talajtani viszonyok Meghatározó: csernozjom Intenzív talajművelés veszélyei: – Romló talajszerkezet  talajerózió, defláció – Talajtömörödés  romló vízbefogadó, vízáteresztő képesség – Öntözés  szikesedés – Műtrágyák, növényvédőszerek  felszíni, felszín alatti vizek minősége, ökológiai károk

Talajsorok löszön MEREDEK LEJTŐK, Humuszkarbonát SZAKDÉKOK talaj LÖSZFALAK (ERÓZIÓ) Földes kopárok

Csernozjom

SÍK FELSZÍN, LÖSZGYEPEK

TALAJVÍZHATÁS

Réti csernozjom

RAMANN féle SÍK FELSZÍN barna erdőtalaj ERDŐSSZTYEPP

Mélyben sós réti csernozjom

Réti szolonyec

Réti talajok

Csernozjom talajok állatjáratok= krotovinák

mészgöbecsek, löszbabák

Ramann-féle barna erdőtalaj (barnaföld)

Réti csernozjom, réti szolonyec és réti talajok

A Körös-Maros köze talajai

A Hajdúhát talajai

Természetes növénytakaró • Eredeti növényzet : törpemandulás-csepleszmeggyes cserjések, tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszsztyepprétek (a legkisebb arányban fennmaradt, egykor kiterjedt vegetációtípusok) • Legjobban művelhető csernozjom talajok - mára megsemmisültek → határmesgyék, utszélek, kunhalmok Védett területek • Balatonkenesei és Bölcskei tátorjános • Körös  Maros Nemzeti Park (1997) (Tatársánci löszgyep) Veszélyek: • Gyomosodás, túllegeltetés, gyepfeltörés, kunhalmok lebányászása, felszántása, mezsgyék megszüntetése stb. • Hosszútávon: szántóföldi hasznosítás  Javaslat: szerves trágyázás tagolás: fasorok, erdőfoltok, határmezsgyék

Természetes növénytakaró löszön Löszcserjés

Tatárjuharos lösztölgyes

Löszsztyepprét

Seprőfüves társ. Talajvízhatás, szikesek, rétek

Körös–Maros NP Igazgatóság működési területe 1 Kis-Sárret 2 Bélmegyeri Fáspuszta 3 Magor-puszta 4 Dévaványai-Ecsegi puszták 5 Kigyósi-puszta 6 Körös-ártér 7 Cserebökény 8 Kardoskúti Fehertó 9 Csanádi puszták 10 Maros-ártér 11 Tompapusztai löszgyep 12 Tatársánci ősgyep Csorvási löszgyep

Nyugati-földikutya (Spalax leucodon)

Lösz karakterfajok: seprőfüves társulás, földes kopárok, szakadékos felszínek

taréjos búzafű

vetővirág

heverő seprőfű

löszcserjések, erdőssztyeppek

árvalányhajas löszpuszták

kunkorgó árvalányhaj

Lösz karakterfajok: löszgyepek Tatársánci ősgyep:

erdélyi hérics

bókoló zsálya

Lösz karakterfajok

tátorján,

osztrák zsálya

ligeti zsálya

Löszcserjések, tatárjuharos tölgyesek Törpemandula Tatárjuhar

Kunhalmok, földvárak ‘ex lege’-védettség: • Minden földvár és kunhalom védett!(1996. LIII. tv. 21. §) • régészeti lelőhelyek (2 - 5000 éves mesterséges kiemelkedések) • 1560 db. löszpusztagyep maradványok vesztőhelyek, templomok, települési központok

Uralkodóan szántók Színezőként: mezsgyék, sövények, gyepek, rétek

Bélmegyeri erdőspuszta

Kunhalom pusztuló löszvegetációja

Biztató kép / helyzet