Magyarország számokban

Magyarország számokban

2015

Magyarország számokban

2015

Hogyan érhetjük el a statisztikai adatokat és információkat?

Mikrocenzus 2016

A mikrocenzus egy népesség-összeírás, amely két teljes körű összeírás között követi nyomon a társadalmi folyamatokat mintavételes felméréssel.

Mikrocenzusra 2016. október 1. – november 8. között kerül sor.

Az összeírást az ország 2148 településén, mintegy 440 ezer címen végezzük el, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező. A mikrocenzus alapkérdőívei a lakás- és a személyi kérdőív, amelyekhez kiegészítő felvételek kapcsolódnak, úgymint a nemzetközi vándorlás, a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság. A mikrocenzus adatfelvétele két szakaszban történik, az időszak elején interneten keresztül lehet válaszolni a kérdőívekre, ezt követően pedig számlálóbiztosok végzik az összeírást laptopok és tabletek segítségével. Internetes önkitöltés: 2016. október 1–9.

Összeírási időszak: 2016. október 10. – november 8.

A mikrocenzus első eredményeit a KSH 2017 májusában teszi közzé.

www.ksh.hu

Amennyiben információt keres, adatokat, besorolást vagy számjeligazolást igényel, illetve adatszolgáltatóként szakmai vagy technikai kérdése van, akkor a KSH honlapján keresse a „Lépjen velünk kapcsolatba!” felületet!

LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

Tartalom Általános jelzőszámok, 2015 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. . . . . . . . . . . . . . . . 8 3. Jövedelem, fogyasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 4. Egészségügy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 5. Oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 6. Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 7. Kultúra, sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 8. Gazdasági növekedés, beruházások. . . . . . . . . . . . . . . . . 22 9. Egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 10. Árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 12. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Kiemelt témák 25 éve az internet világában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Magyarország 20 éve az OECD-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . 54

– .. +

Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. Az adat nem ismeretes. Előzetes adat.

Központi Statisztikai Hivatal, 2016

Általános jelzőszámok, 2015

Országlista

Hivatalos megnevezés ATLU

23,3 Ausztria

Főváros

BE

Belgium

Hivatalos nyelv

BG

Bulgária

Pénznem

CYAT

Ciprus 14,4

CZ DE

DE MT

DK EE

SE

Népsűrűség, fő/km2 (év végén)

105,7

Megyék száma

Dánia

Települések száma

11,8 11,7 10,6

6,4 Horvátország

HUFR

3,7 Magyarország

EE CZ,ITCY SK LT SI LU

ES

PL

199

1 168

Működtetett vasúthálózat hossza, km

7 105

Legnagyobb légikikötő

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

2,0

Legmagasabb pont, m

Kékes, 1015

0,9

Leghosszabb folyók, km

3,5

2,8 Írország Olaszország 1,5

0,6 Litvánia

Tisza, 596 Duna, 417

–0,2

Legnagyobb tó, km2

–1,0

Világörökségi helyszínek számaa)

Luxemburg Lettország

NL

Hollandia

–2,1 –2,5 Málta –3,2

Balaton, 596

száma

2 099

területe, ezer hektár

892

PL

Lengyelország

RO PTGR BG

–5,6 Portugália –6,0 –6,7

Éghajlat

SEHR

Svédország –8,2

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

UK LT

Egyesült –11,3 Királyság

LV

Románia

–8,7

8

Védett természeti területeka)

Erdőterület összesen, ezer hektára)

RO

21

Autópályák hossza, km

4,6

LV

IT MTHU PT

346

Európai parlamenti képviselők száma (év végén)

7,2 Franciaország

HRNL

3 155

Országgyűlési képviselők száma (év végén)

8,8 8,4

Görögország

19

Ebből: város

Észtország

GR

EU-28 IE FI

93 022

Németország

Finnország

IE

forint (HUF)

Terület, km2

9 830

FI FR

magyar

Csehország

Spanyolország

BE

Budapest

Népesség, ezer fő (év végén)

ES

UK DK

Magyarország

1 939 kontinentális

Évi középhőmérséklet (Budapest), ºC

13,2

Lehullott csapadék (Budapest), mm

599

a) 2014 végén.

2

Magyarország számokban, 2015

Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton (km) Athén

1 570

London

1 670

Belgrád

400

Madrid

2620

Berlin

910

Moszkva

1 980

Párizs

1 460

Bécs

250

Brüsszel

1 370

Pozsony

194

Bukarest

830

Prága

570

Hága

1 450

Róma

1 250

Helsinki

2 570

Stockholm

1 920

Kijev

1 155

Varsó

680

Koppenhága

1 290

Zágráb

342

Ljubljana

432

Helsinki Stockholm

Koppenhága London

Hága Brüsszel

Párizs

Berlin

Moszkva Varsó

Prága Pozsony Bécs

Ljubljana Zágráb

Kijev

Budapest

Belgrád

Bukarest

Róma Madrid AthénAthén


3

1. Népesség, népmozgalom

1.

1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején LU

23,3

Megnevezés

2001

2013

2014

2015

2016

Lakónépességa)

AT

DE MT SE

14,4

Férfiak, ezer fő

4 851 4 716 4 703 4 696 4 689

Nők, ezer fő

5 349 5 193 5 174 5 160 5 142

Összesen, ezer fő

10 200 9 909 9 877 9 856 9 830

Ezer férfira jutó nő

1 103 1 101 1 100 1 099 1 097

A népesség megoszlása a település jellegeb) szerint, %

11,8 11,7

Budapest

17,2

17,5

17,7

17,8

17,9

10,6

Többi város

52,8

52,8

52,7

52,6

52,6

Község

29,9

29,7

29,6

29,5

29,5

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokc)

UK DK

8,8 8,4

BE

7,2

IE

6,4

NL

4,6

FR EU-28 FI

3,7 3,5 2,8

EE CZ, CY SK SI

2,0 1,5 0,9 0,6

kínai szlovák

ES

–0,2

PL

–1,0

IT HU PT

–2,1 –2,5 –3,2

RO GR BG

–5,6 –6,0 –6,7

HR LV

–8,2 –8,7

LT

–11,3

Összesen, ezer fő

110

141

141

146

156

román

38

25

22

20

19

ukrán

8

8

6

5

4

német

7

12

13

13

12

szerbd)

12

3

2

2

2

5

8

9

11

13

1

5

6

6

6

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %

a)

A 2001. évi népességszámok a 2001. február 1-jei, a 2013–2016. évi adatok pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számítottak. b) A 2016. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint. c) A 2013-as adatokat a 2011. október 1-jei népszámlálás alapján korrigátuk. 2013-tól a menekült- és oltalmazottstátusszal rendelkezők számát is tartalmazza. d) Montenegróiakkal együtt 2001-ben.

1. Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 2015 4

(ezrelék)


Általános jelzőszámok 1.1. ábra Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2014. január 1. Lakosság, fő Miskolc 158 101

Székesfehérvár 98 207

Debrecen 203 059

Budapest 1 759 407 Kecskemét 111 724 Szeged 162 621

Pécs 145 347

Népsűrűség, fő/km2 – 70 71– 80 81– 90 91–100 101–


Győr 129 568

Nyíregyháza 118 058

1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok

Megnevezés

2001

2012

2013

2014

2015

9,5

9,1

9,0

9,3

9,3

Ezer lakosra jutó élveszületés halálozás

13,0

13,0

12,8

12,8

13,4

házasságkötés

4,3

3,6

3,7

3,9

4,7

válás

2,4

2,2

2,0

2,0

2,1

Csecsemőhalandóság, ezer élveszülöttre

8,1

4,9

5,1

4,6

4,2

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

30,3

44,5

46,2

47,6

47,8

Teljes termékenységi arányszám

1,31

1,34

1,34

1,41

1,44

Születéskor várható átlagos élettartam, év

72,3

75,0

75,5

75,6

75,4

férfiak

68,2

71,5

72,0

72,1

72,1

nők

76,5

78,4

78,7

78,9

78,6


5

2. 1.2. ábra A népességszámot formáló tényezők* FR LU

2,01 23,3

IE

1,94

Ezer fő 30 20

AT

10

14,4

0

SE

1,88

–10

DE MT

11,8 11,7

–20

SE UK

10,6 1,81

–30

UK DK BE BE FI, NL IE

8,8 8,4 1,74 7,2 1,71 6,4

–50

DK

NL LV FR LT EU-28

15,6 9,7

18,2 17,3

21,3

14,6 16,5 17,3

11,5 12,8

16,0

3,5

14,9 13,0 6,7

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

–31,7 –30,9–34,0 –34,8 –35,1 –38,1 –36,0 –37,4–38,2 –35,3 –39,2 –40,0 –40,1–40,7 –40 –41,2

Nemzetközi vándorlási nyereség Természetes népességfogyás

1,69

Tényleges népességfogyás

FI

4,6 1,65 3,7 1,63 3,5 2,8

EE EU-28, CZ, CY SI SK SI EE BG, CZ ES RO PL LU

2,0 1,58 1,5 0,9 0,6 1,54 1,53 –0,2 1,52 –1,0 1,50

1.3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején

IT AT, DE HU HR PT HU MT

–2,1 1,47 –2,5 1,46 –3,2 1,44

Megnevezés

2001

2013

Idősek a gyermek korúak százalékában

91,3

118,9 121,5 123,6 126,1

RO IT, GR SK BG

–5,6 –6,0 1,37 –6,7

* A mutató kiszámításához felhasznált népességszámok 2001–2011 között a 2001. február 1-jei, 2012–2015 között a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

(%)

2014

2015

2016

Korösszetétel

1,42

14 évesek és fiatalabbak 16,6

14,4

14,4

14,5

14,5

15–64 évesek

68,3

68,4

68,0

67,6

67,2

15,1

17,2

17,5

17,9

18,3

65 évesek és idősebbek

A 15–64 évesekhez viszonyítva ES, PL HR CY LV GR

1,32 –8,2 1,31 –8,7 1,30

PT LT

1,23 –11,3

Gyermeknépesség

24,3

21,1

21,2

21,4

21,6

Idős népesség

22,2

25,1

25,8

26,5

27,2

2. Teljes termékenységi arányszám, 2014 6


Általános jelzőszámok 1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2016. január 1.* 100 Férfi

Nő

90 80 70 60 50 40

20 10 0 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ezer lakos Nőtlen, hajadon

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Korév Ezer lakos

Házas

Özvegy

Elvált

* Az azonos neműek között 2009. július 1-je óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák.

1.4. ábra A családok az eltartott gyermekek száma szerint Ezer család 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

188 761

213 698

218 591

954

985

969

992

972

936

2001

2011

1990

Nincs gyermek Egy gyermekkel Két gyermekkel Három és több gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal, 2016

7


30

2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

3. GR

2.1. tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül)

25,1

Megnevezés

2013

2014

2015

3 860,0

4 069,9

4 175,8

Foglalkoztatottság ES

Foglalkoztatottak száma, ezer fő

22,2

58,1

61,8

63,9

férfiak

63,7

67,8

70,3

nők

Foglalkoztatási arány, % HR

CY

16,5

15,2

52,6

55,9

57,8

Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, %

6,4

6,0

5,7

Határozott idejű munka szerződéssel rendel kezők aránya az alkalmazottakon belül, %

10,9

10,8

11,4

440,2

342,7

307,0

10,2

7,8

6,8

férfiak

10,3

7,6

6,6

nők

10,2

8,0

7,1

Munkanélküliség Munkanélküliek száma, ezer fő

12,1

SK

11,5

FR LV EU-28, FI, IE LT BG SI

10,4 10,1 10,4 9,3 9,2 9,1

BE

8,6

PL, SE

7,6

RO NL HU LU DK, EE

7,0 6,9 6,8 6,7 6,3

AT MT UK CZ

5,8 5,5 5,4 5,1

DE

4,7

2.1. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája Munkanélküliségi ráta, % Foglalkoztatási arány, % 14 75 70 63,4 64,3 65,2 65,7 64,5 64,1 64,2 64,1 64,1 64,8 65,6 13 65 12 60 61,8 63,9 11 55 56,9 57,4 57,0 56,4 10 50 9 58,1 45 55,0 54,9 55,4 56,7 8 40 7 35 6 30 5 25 4 20 3 15 2 10 1 5 0 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Foglalkoztatási arány, EU-28 Foglalkoztatási arány, Magyarország

Munkanélküliségi ráta, EU-28 Munkanélküliségi ráta, Magyarország

3. Munkanélküliségi ráta, 2015 (a 15–64 éves népességen belül) 8

16,1

IT

Munkanélküliségi ráta, %

16,2

12,9

18,4

PT

(%)


Általános jelzőszámok 2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2015 (a 15–64 éves népességen belül)

Ág

Változás az A nők előző évhez aránya, % képest, %

Ezer fő

Mezőgazdaság

199,8

7,7

24,1

Ipar

997,0

0,9

34,9

897,9

1,4

36,3

55,9

0,3

23,3

Építőipar

270,5

5,3

6,2

Kereskedelem, gépjárműjavítás

535,2

–1,6

55,2

Szállítás, raktározás

267,7

3,7

25,7

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

181,7

8,9

55,5

Információ, kommunikáció

101,6

–1,0

29,5

feldolgozóipar víz- és hulladékgazdálkodás

87,2

–7,6

66,5

Tudományos és műszaki tevékenység

151,7

3,1

56,3

Adminisztratív szolgáltatás

151,1

4,4

37,4

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás

1 027,6

4,1

66,6

Nemzetgazdaság összesen

4 175,8

2,6

45,8

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

Ebből:

2.2. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2015 (a 15–64 éves népességen belül) Foglalkoztatási arány

Munkanélküliségi ráta

33,9 43,7

8 általános vagy annál alacsonyabb

68,8 69,0

80

6,4

Középfokú

82,1 82,7 % 100

17,4 17,9

8,8

Egyetem, 2,4 5,7 főiskola 131 60 40

20

0

235

Magyarország Központi Statisztikai Hivatal, 2016

0

5

10

171

15

20 %

EU-28 9

3. Jövedelem, fogyasztás

4. IT

Jövedelem

16,5

3.1. tábla Jövedelemalakulás PT

15,7

FR AT

15,0 14,8

DK

13,6

NL

13,3

FI

13,0

ES BE

12,6 12,4

(előző év =100,0)

Megnevezés

2012

2013

2014

2015

Egy főre jutó reáljövedelem

97,7

101,7

103,4

..

Egy keresőre jutó reálkereset

96,6

103,1

103,2

104,4

100,1

104,2

103,5

102,7

97,9

101,9

Egy ellátottra jutó nyugdíja) reálértéke Természetbeni társadalmi juttatások volumene

100,5

100,5

a) Nyugdíj alatt 2011-ig a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, 2012-től a nyug-

díjakat, ellátásokat, járadékokat és egyéb járandóságokat értjük.

3.1. ábra Havi nettó átlagkereset alakulása DE, SE SI

11,9 11,7

UK

11,3

HR

10,9

Ezer forint 180 160 140 120 100

CY LU HU CZ

9,8 9,6 9,5 9,3

MT BG SK RO LV

8,8 8,6 8,5 8,3 8,2

EE

7,5

LT

7,2

IE

6,8

103

111 114

122 124

133

141 144

151 156

162

80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2013 10

(%)


Általános jelzőszámok 3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint (forint)

Megnevezés

2013

2014

2015

162 421

170 439

Bruttó átlagkereset 159 505

Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak

307 469

321 945

334 819


230 714

237 695

247 924

Nettó átlagkereset Fizikai foglalkozásúak

104 476

106 386

111 639

Szellemi foglalkozásúak

201 392

210 874

219 308


151 118

155 690

162 391

Ellátás,% 70

Változás, % 14

60 50

60,8 60,9

69,1 68,9 68,5 67,0 67,7 67,5 66,5 65,5 67,9

12 10

40

8

30

6

20

4

10 0


3.2. ábra Az öregségi nyugdíj havi átlagos összegének és reálértékének változása

88,5

93,9

107,3

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

2 0

Ellátás a nettó nominális átlagkereset százalékában Az ellátás reálértékének változása, 2005. évhez képest


11

5. CY

69,3

GR

67,6

Fogyasztás 3.3. ábra A háztartások kiadásainak szerkezete

25,2

2010 LT, PT

22,8

15,0

4,9 3,9 7,3 3,9

14,0

4,9 3,7 7,6 3,7

17,0

63,9 23,0

2014 UK

61,9

RO IT BG LV

61,1 60,5 60,4 60,3

HR PL

58,3 57,9

ES

56,5

SK

55,0

FR FI DE MT SI AT EE BE

53,0 52,7 52,4 51,5 51,0 50,9 50,3 50,2

HU

47,9

DK CZ

46,6 46,3

NL, SE

43,8

IE

33,3

LU

27,8

23,1

0

10

20,0

20

30

40

50

60

70

80

90 100 %

Lakásfenntartás, háztartási energia Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás Egészségügy Ruházat és lábbeli

Élelmiszerek és alkoholmentes italok Közlekedés, hírközlés Oktatás és egyéb Lakberendezés, háztartásvitel

3.3. tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása

2013 Megnevezés Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás, kormányzattól Természetbeni társadalmi juttatás, nonprofit intézményektől Összesen

2014

2015

volumen, előző év=100,0 100,2

101,8

103,1

80,6

101,9

100,1

100,5

16,6

102,2

103,2

100,5

2,8

100,6

101,5

102,6

100,0

5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2015 12

megoszlás, %

(%)


Általános jelzőszámok 3.4. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2014

Mosogatógép

13

26

10

28

17

Mikrohullámú sütő

87

94

76

90

89

Mosógép, automata és félautomata

84

91

66

94

86

5

9

4

12

6

139

171

135

141

149

38

57

22

69

44

Digitális fényképezőgép

35

64

27

67

44

DVD

44

73

42

59

53

9

19

9

21

12

Asztali számítógép (PC)

40

77

44

57

51

Hordozható számítógép

31

64

29

64

41

Mobiltelefon

151

275

189

166

189

50

81

40

77

60

Légkondicionáló Televízió, színes Ebből: plazma, LCD

Házimoziberendezés

Személygépkocsi

a) Eltartott gyermek a háztartásban legalább az egyik szülővel élő 25 év alatti tanuló,

munkanélküli vagy egyéb inaktív gazdasági aktivitású személy.

3.4. ábra Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása Cereáliák 88,5 Húsfélék és hal konzerv

93,9

107,3 78,1

54,4 55,0

85,2

48,1 48,9

Zöldség 37,8 38,8

Gyümölcs 29,2 26,4

Burgonya 17,3 15,6

Zsiradék

13,8 13,6

Cukor 0

10

20

30

40 2010


50

60

70

80 90 kilogramm

2014

13


GyerGyerme- Legalsó Legfelső mektelen Tartós fogyasztási cikk kes ház- jövedelmi jövedelmi Összesen háztartátartásoka) tized tized sok

4. Egészségügy

6.

4.1. tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás ES IT

83,3 83,2

CY, FR

82,8

Megnevezés Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg Egy háziorvosra jutó rendelőn kívüli ellátások száma) Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás Egy háziorvosra jutó kórházba utalás Munkahelyi foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok száma, ezer

LU, SE

82,3

MT

82,1

NL AT

81,8 81,7

GR BE, IE,UK PT, FI DE, SI

81,5 81,4 81,3 81,2

EU-28

80,9

DK

80,7

Ápolási napok száma, millió

78,9

Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap

CZ

CR PL

77,9 77,8

EE

77,4

SK

77,0

HU

76,0

RO

75,0

LT BG, LV

74,7 74,5

2013

2014

2015

1 557

1 554

1 566

Alapellátás

11 294 11 309 11 474

Egy gyógyszertárra jutó lakos

463

408

358

2 341

2 353

2 393

83

84

78

39

46

50

4 213

4 255

4 269

Fekvőbeteg-ellátás Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra

70

70

70

Az aktív ágyak aránya,%

61

61

61

19,1

19,1

18,7

5,2

5,1

5,0

28,7

29,6

30,3

Elbocsátott betegek száma, ezer

2 385

2 413

2 390

Egynapos kórházi ellátás, ezer eset

215,9

224,9

249,2

a) 2013-ig beteglátogatások száma.

4.1. ábra A kórházak ágyszáma és kihasználtságuk a főbb fenntartóknál, 2015 Ezer darab 70 60 50 75 40 30 20 10 59 0 Központi intézmény

98 75

71

7 Egyetem

2

1

Vállalkozás

Egyházi

Ágyszám, ezer darab

6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2014 14

% 140 120 100 80 60 40 20 0

Ágykihasználás, %

(év)


Általános jelzőszámok 4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek száz lakosra jutó száma, 2015+

Megjelenési esetek

Beavatkozások

Laboratóriumi diagnosztika

150,3

1 835,4

6,7

Fizioterápia

71,4

435,3

0,5

Fogászat

71,8

211,7

45,6

Szemészet

23,6

127,6

7,4

Reumatológia

28,8

156,9

7,8

Belgyógyászat

41,6

115,6

15,2

Fül-, orr-, gégegyógyászat

22,1

79,8

6,3

Neurológia

13,2

78,4

6,1

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

15,1

63,7

7,1

Sebészet

26,6

71,1

7,4

4. Egészségügy

Teljesített szakorvosi munkaórák

Szakmafőcsoport

4.2. ábra Egészségtudatosan gondolkodók aránya % 90 80 75

70 60

67

81

77

74

80

50 40 30 20 10 0

2003

2009 Nő

2014 Férfi

Forrás: Országos lakossági egészségfelmérés, 2003, Európai lakossági egészségfelmérés, 2009 és 2014.


15

5. Oktatás

7.

5.1. tábla A 2015/2016-os tanév adatai+ UK

18,7

Megnevezés

IE DE

MT

16,7 16,4

14,1

Óvoda

Nappali oktatásban, képzésben részt 321,0 vevők száma, ezer Ebből: 47,9 lányok aránya, % állami, önkormányzati intéz89,9 ményben tanulók aránya, % Egy csoportra/ osztályra jutó 21,6 gyermek/tanuló Egy pedagógusra 10,2 jutó tanuló

Általános iskola

Szak- Középiskola iskola Felsőfok

745,3

87,6 363,5 210,1

48,4

36,5

52,1

52,0

84,5

80,6

74,7

89,6

20,1

17,4

26,0

–

9,7

9,7

9,9

13,6a)

a) Az egy pedagógusra jutó összes (nappali, esti és levelező) hallgató.

5.1. ábra A nappali oktatásban tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában EE

13,0

EL

12,6

LU CZ

12,2 11,9

16–17 évesek

EU-28 FR

11,4 11,2

6–13 évesek

AT

10,8

3–5 évesek

SI

10,1

FI, SE ES SK DK

9,6 9,3 9,0 8,9

PL HR CY IT, PT NL HU LV, RO

8,3 8,0 7,9 7,8 7,4 7,3 7,2

18–22 évesek

48,2

57,8 89,6

98,3

100,0 97,9 97,6 95,0

14–15 évesek

87,8 91,5 0

10

20

30 40 50 2010/2011

60 70 80 2015/2016

90 100 %

5.2. tábla Érettségizettek, oklevelesek

Megnevezés

2010 2014 2015

Érettségizettek a 18 évesek százalékában Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában A 20–24 évesek közül legalább középfokú végzettségű, % A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint, % legfeljebb alapfokú végzettségű legalább középfokú végzettségű felsőfokú végzettségű

64,4 62,6 63,8 30,3 31,3 33,7 83,5 85,3 84,2

18,8 16,9 16,8 81,2 83,1 83,2 20,0 23,4 24,2

7. A felsőoktatásban természettudományi képzési területen tanulók aránya, 2014 BG

5,7 16

(%)


Általános jelzőszámok 5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma ISCED képzési területenként* (%) 2010/2011 2015/2016+ 6,7 9,2 2,2 2,7 7,6 6,5 9,6 7,9 23,5 18,9 4,9 4,5 4,0 3,4 3,0 3,5 16,8 19,3 2,5 2,8 9,7 11,2 9,3 7,5 0,2 2,8 100,0 100,0

Megnevezés Tanárképzés, oktatástudomány Művészetek Humán tudományok Társadalomtudományok Gazdaság és irányítás Jog Természettudományok Informatika Műszaki tudományok Mezőgazdaság Egészségügy, szociális gondoskodás Szolgáltatás Képzési terület szerint nem besorolható Összesen

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5.4. tábla Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (%)

2010/2011 2014/2015 2015/2016 46,1 71,0

53,6 77,6

55,8 78,5

8,1

8,7

9,2

9,1 19,9 1,9

9,1 21,5 1,1

9,3 22,2 1,1

18,9

18,3

18,5

5. Oktatás

Megnevezés Az általános iskolások közül napköziotthoni ellátásban részesül étkeztetésben részesüla) A szakiskolások közül kollégiumban lakik A középiskolásokból kollégiumban lakik étkeztetésben részesül ösztöndíjas A felsőfokú alap- és mesterképzésben tanulók közülb) kollégiumban lakik

a) 2013-tól az egész napos iskolai oktatásban részesülőkkel együtt.

b) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5.2. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában % 6 5 4 3 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Összes oktatási kiadás Óvoda Központi Statisztikai Hivatal, 2016

Alap- és középfokú oktatás Felsőfokú oktatás 17

6. Tudomány

8. FI SE

3,17 3,16

DK AT

3,05 2,99

DE

2,87

BE

2,46

SI

2,39

FR

2,26

6.1. tábla A kutatás-fejlesztés adatai, 2015

Megnevezés

a)

EU-28 CZ NL

2,03 2,00 1,97

UK

1,70

b)

Állam- Felsőháztartási oktatási szektor szektor

Vállalkozási szektor

Összesen

Ráfordítások, millió forint

62 241

56 742 343 984 468 390b)

Dolgozók tényleges létszáma, fő Kutatók tényleges létszáma, fő Nők aránya a kutatók között, %

10 531

21 998

23 706

56 235

6 290

15 643

16 485

38 418

42,9

39,4

18,1

30,8

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk,a) darab

61

139

3

44

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, a) darab

95

175

3

58

A jelzett mutatók az ún. számított létszám – a kutató-fejlesztő munkára fordított idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám – alapján készültek. Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket is.

6.1. ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által finanszírozott hányad % 70

EE HU

1,44 1,40

IT, PT LU ES

1,29 1,26 1,23

60 50 40 30 20

1,01 0,94 0,89 0,84 0,83 0,80 0,79

LV

0,69

CY

0,48

RO

0,38

10 1,05

LT PL SK GR MT BG HR

0 2000

2003

2006

2009

8. Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában, 2014 18

2012

2015

(%)


Általános jelzőszámok 6.2. ábra A K+F-ráfordítások felhasználásának alakulása

18,8

2015

18,7 0

49,2

29,6

51,6

26,4

20 Alapkutatás

40

84

2014

31,1

74

19,7

45,5

88

2013

32,2

77

22,3

78

2010

54,9 60

Alkalmazott kutatás

80

100 %

Kísérleti fejlesztés

6.2. tábla A kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 2015

Megoszlás, % 28,1

Műszaki tudományok

33,0

Orvostudományok

12,0

Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen

6. Tudomány

Tudományág Természettudományok

4,5 12,1 10,3 100,0

*A kutatók tényleges létszáma alapján számítva.


19

7. Kultúra, sport

9.

7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója SE

1,54

2010

2014

2015

Kiadott könyvek, füzetek száma

Megnevezés

12 997

11 998

12 953

Kiadott könyvek, füzetek példányszáma, ezer

34 416

28 286

28 894

458

655

685

99

158

193

946

969

972

Színházlátogatás ezer lakosra UK FI

1,30 1,27

ES

1,08

DK EE

1,04 1,01

IE

0,94

NL

0,89

EU-28 PT AT LV FR

0,72 0,71 0,67 0,66 0,64

CY,CZ MT DE IT SK LU BE, LT, SI EL HR PL HU BG

0,58 0,57 0,55 0,54 0,53 0,49 0,40 0,39 0,37 0,35 0,32

RO

0,12

0,45

Hangverseny-látogatás ezer lakosra Múzeumlátogatás ezer lakosra

7.2. tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint

2010 Megnevezés Összes kiadott könyv Ebből: magyar amerikai (USA) angol német francia Ebből: ifjúsági és gyermekirodalom összesen Ebből: magyar amerikai (USA) angol német francia

2014

2015 előző év = 100,0

mennyiség, darab 12 480

11 555

12 572

108,8

8 929 1 740 458 487 185

8180 1744 397 383 156

8 820 1 870 490 470 165

107,8 107,2 123,4 122,7 105,8

1 062

1 197

1 423

118,9

465 260 106 102 40

527 235 108 117 41

676 270 116 169 36

128,3 114,9 107,4 144,4 87,8

9. A sport területén foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottságon belül, 2014 (%) 20


Általános jelzőszámok 7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 2015

Hazai színházak külföldön

Megnevezés

Külföldi színházak Magyarországon

Országok száma

43

45

Előadások száma

1 371

539

Látogatók száma, ezer

1 072

145

782

268

Egy előadásra jutó látogató

7.1. ábra Települési könyvtárak forgalma Millió darab 40 30

1,0

20

0,5

10

0,0

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

1,5

7. Kultúra, sport

Millió fő 2,0

Beiratkozott olvasó

Kölcsönzött könyvtári egység

7.2. ábra A magyar férfi-labdarúgó-válogatott helyezése a FIFA-világranglistán (év végén) 1 11 20

21 31 41

37

42

32

44

45

2013

2014

51 2010

2011

2012

2015

Forrás: a FIFA honlapja.


21

8. Gazdasági növekedés, beruházások

10.

8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása LU

271

(%)

Nemzetgazdasági ág IE

145

NL AT SE DK DE

129 127 125 124 123

BE

117

FI UK FR

110 108 106

EU-28

100

IT

95

ES

92

MT

89

GDP összesen 100,0 Ebből: mezőgazdaság, erdőgazdál3,6 kodás, halászat ipar 27,4 építőipar 4,4 kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgál- 12,0 tatás, vendéglátás szállítás, raktározás 6,3 információ, kommunikáció 5,1 pénzügyi, biztosítási 3,6 tevékenység ingatlanügyletek 7,8 közigazgatás, védelem; kötelező TB; oktatás, 17,6 humán egészségügyi, szociális ellátás A GDP belföldi felhasználása 91,4 összesen Végső fogyasztás összesen 69,4 Ebből: háztartások tényleges 59,4 fogyasztása közösségi fogyasztás 10,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 21,3 a)

CY CZ SI

85 83 81

PT, SK

77

EE, LT

74

GR PL HU

71 69 68

LV

64

HR RO

58 57

46

1,9

15,3 –2,6

3,7

2,9

13,9 –12,9 6,7

6,3

5,8

12,3

2,9

6,3

4,3

5,7

1,0 3,9 –4,8 0,3

2,4 1,4 –2,9 –0,4

1,7 2,9 –0,2 1,1

6,6

–2,1

0,6

1,5 0,9

4,2 2,1

1,9 2,3

0,6 3,0

1,5 5,8

2,6 0,6

7,3

11,2

1,9

A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

8.1. ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2010 = 100%) % 120 115 110 105 100 95 90 2010

2011 GDP

BG

Volumenváltozás Megoszlás, %, 2013 2014 2015 2015a)

2012 2013 Háztartások tényleges fogyasztása

2014 2015 Bruttó állóeszközfelhalmozás

10. Az egy főre jutó GDP, 2015 (vásárlóerő-paritáson számolva, EU-28=100) 22

(%)


Általános jelzőszámok 8.2. ábra Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában % 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

6,1

5,3

2010

2011

6,7

2012

7,3

7,3

2013

2014

8. Gazdasági növekedések, beruházások

8,6

2015

8.3. ábra Beruházási teljesítményérték* Milliárd forint 6 000 5 000 4 000

879

3 000

229 256 266 280 524

2 000

1 093

1 164

313 272 326 296 624

397 415 235 271 596

1 031

1 070

1 509

1 434

2014

2015

716

1 000 1 360 0 2013 Feldolgozóipar

Szállítás, raktározás

Ingatlanügyletek

Kereskedelem

Mezőgazdaság

Közigazgatás

Víz- és hulladékgazdálkodás

Többi nemzetgazdasági ág

* Negyedéves adatok alapján.


23

9. Egyensúly

11. GR

9.1. tábla A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege

176,9

(millió euró)

IT

132,7

PT

129,0

Megnevezés

2013

2014

2015

A folyó fizetési mérleg egyenlege

4 027

2 125

4 771

7 384

7 449

9 348

Ebből: áruk és szolgáltatások

–2 905 –4 667 –3 997

elsődleges jövedelmek

–453

másodlagos jövedelmek

–657

–580

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

CY BE

108,9 106,0

ES

99,2

FR IE

95,8 93,8

UK HR AT EU-28 SI

89,2 86,7 86,2 85,2 83,2

HU

75,3

DE

71,2

NL MT FI

65,1 63,9 63,1

SK PL

52,9 51,3

SI LT CZ DK RO LV

43,4 42,7 41,1 40,2 38,4 36,4

9.2. tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (A nemzeti számlák európai rendszere szerint) (milliárd forint)

Megnevezés Államháztartás

2013

2014

2015

–783

–739

–680

Ebből:

–1 672

–1 227

–684

társadalombiztosítási alapok

138

46

4

helyi önkormányzatok

751

442

0

központi kormányzat

9.1. ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása Forint 350 300 250 200 150

Euró EE

9,7

Amerikai dollár

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

21,4

2007

LU

100 2006

26,7

2005

BG

Svájci frank

11. A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a GDP százalékában, 2015 vége (%) 24


Általános jelzőszámok 9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva % 2 0 –2 –4

–3,6 –5,1

–6

–4,6 –4,5

–2,3

–2,6

–2,3 –2,0

Maastrichti kritérium: –0,3 –8 –7,8 –9,3 –10 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 –5,5

9.3. tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2015 (millió euró)

Megnevezés

Import

Export

Egyenleg

4 269 1 741 6 704 29 198 40 509 82 421

6 611 2 048 2 106 28 106 51 668 90 539

2 341 307 –4 598 –1 092 11 159 8 118

168

1 422

1 254

340

406

65

1 650 2 969 8 625 129 13 881

4 814 5 028 7 864 114 19 647

3 163 2 059 –760 –15 5 767

Bérmunka szolgáltatási díj

Szolgáltatások

Javítási és karbantartási szolgáltatások Turizmus Szállítási szolgáltatások Üzleti szolgáltatások Kormányzati szolgáltatások Összesen

9.3. ábra A külkereskedelmi termékforgalom volumenének alakulása (előző év = 100%) % 120 115 110 105 100 95 90 85 80 2005

2006

2007

2008 2009 Import

2010


2011

2012 Export

2013

2014

2015

25

9. Egyensúly

Termékek Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

10. Árak

12.

10.1. tábla A fogyasztói árak alakulása* DK

136,8

UK

131,3

IE SE FI LU

122,5 121,3 119,7 119,2

(előző év =100,0)

Megnevezés

2013

2014

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

102,7

99,2

100,6

Szeszes italok, dohányáruk

112,4 106,9

103,2

Ruházat és lábbeli

99,6

99,4

99,9

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

94,7

91,7

98,8

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás

100,9

Egészségügy

103,4 103,3

99,9

Közlekedés és szállítás NL BE FR AT IT EU-28 DE

109,1 107,1 105,4 105,2 100,9 100,0 99,8

2015

99,9 100,5 104,2

99,6

94,4

Távközlés

102,0 100,8 100,2

Szabadidő és kultúra

100,7 100,2 100,8

Oktatás

103,0 103,6 101,1

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 103,1 102,4

102,8

Egyéb termékek és szolgáltatások

107,9 104,1 101,5

Összesen

101,7

99,8

99,9

* Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján.

ES

90,2

CY

87,4

GR PT MT SI

83,4 80,9 80,5 79,9

EE

75,2

LV

69,2

SK HR CZ LT

66,6 65,4 63,3 62,7

HU

57,2

PL

54,8

RO

51,9

BG

46,7

10.2. tábla A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutató (előző év =100,0)

Megnevezés

2013

2014

2015

99,4 100,1

98,9

Kiviteliár-index

100,0 101,1

99,7

Cserearány-mutató

100,6 101,0 100,8

Behozataliár-index

12. A háztartások fogyasztási kiadásainak relatív árszínvonala, 2015 (EU-28=100,0) (%) 26


Általános jelzőszámok 10.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára

Megnevezés

2013

2014

2015

Sertéshús, comb, csont és csülök nélkül, kilogramm

1 350

1 350

1 300

Kenyér, házi jellegű, kilogramm

313

306

304

Tej, pasztőrözött, 2,8%, liter

234

249

230

Finomliszt, kilogramm

167

140

135

Kristálycukor, kilogramm

275

222

197

Burgonya, kilogramm

173

147

142

Világos sör, 0,5 literes

192

190

191

85 490

82 350

80 890

740

786

835

8 550

7 930

7 930

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter

418

408

358

Gázolaj, liter

428

418

360

Villamos energia, általános, 10 kWh

437

383

366

Vezetékes gáz, 1 m3

122

104

101

Vízdíj, m3

316

296

296

LCD-televízió, 76–82 cm, darab Múzeumi belépőjegy, darab Általános közlekedési havibérlet, darab

10.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása (2010= 100%) % 140 135 130 125 120 115 110 105 100 2010

2011

2012

2013

2014

2015

Mezőgazdasági termelői árak Ipari termelői árak Fogyasztói árak


27

10. Árak

(forint)

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

13. LT

Mezőgazdaság

1098

11.1. ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2000=100%) DK

916

% 180 160 140 120

BG LV

738 733

100 80 60 2000

FR

592

HU CZ

533 518

EE

468

SK RO

383 380

DE SE EU-28 PL

344 320 309 306

UK

258

AT FI

212 200

BE IE CR El LU ES IT SI NL

171 156 153 148 142 139 117 84 77

PT CY MT

9 5 0

2003

2006

2009

2012

2015+

Növénytermesztés Állattenyésztés A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása

11.1. tábla Alapvető növényi termékek termelése

2013

Megnevezés

2014 2015+ ezer tonna

Búza

5 058

5 262

5 331

Kukorica

6 756

9 315

6 633

Napraforgó

1 484

1 597

1 557

Cukorrépa

991

1 067

911

1 423

1 514

1 601

Gyümölcs

850

1 040

778

Szőlő

451

406

472

Zöldség

13. Egy főre jutó búza termésmennyisége, 2014 28

(kilogramm)


Általános jelzőszámok 11.2. ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete % 100

9,9

18,0 80

24,9 30,2

11,2 5,4 10,0

3,1 7,8 13,0 5,2

40 20 0

12,4

22,7

26,2

2000

2015 +

Gabonafélék Kertészeti termékek, burgonya Egyéb növényi termékek Állati termékek

Ipari növények Gyümölcsfélék Állatok

11.2. tábla Állatállomány, december 1. (ezer darab)

Megnevezés Szarvasmarha

2013 782

2014 802

2015 821

Sertés

3 004

3 136

3 124

Juh

1 214

1 185

1 190

37 900

38 599

40 334

62

61

60

Baromfi Ló

11.3. tábla Fontosabb állati termékek termelése

Megnevezés Vágóállat, ezer tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú, tonna Méz, tonna Központi Statisztikai Hivatal, 2016

2013 2014 2015+ természetes mértékegységben 1 335 1 726 2 469 3 843 18 500

1 409 1 826 2 420 3 887 17 000

1 507 1 918 2 504 3 887 .. 29


60

14. IE

Ipar, építőipar, lakás

39,1

11.3. ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2015 % 100 80

39,6

70,4

60

29,0

40

CZ

17,5 8,1 4,0 Termelés

20

32,1

79,4

0

21,8 9,5 Belföldi értékesítés

15,2 5,3 0,1 Exportértékesítés

250 fő és afelett 50–249 fő 5–49 fő 4 fő és kevesebb

11.4. tábla Az ipari termelés megoszlása* SI HU

28,1 27,4

RO PL DE SK

26,4 26,1 25,7 25,2

BG LT AT HR FI EE SE EU-28 IT DK

23,0 22,6 21,9 21,2 20,6 20,4 20,1 19,0 18,8 18,7

PT ES LV BE NL

17,3 17,0 16,4 16,3 15,4

FR UK GR

14,1 13,3 12,6

% 40

MT

11,4

10

Főbb ágazatcsoportok részesedése az ipari termelésbőla)

Ágazat, ágazatcsoport Bányászat Feldolgozóipar Gépipar Ebből: járműgyártás Vegyipar Élelmiszeripar Kohászat, fémfeldolgozás Egyéb Energiaipar Ipar összesen

2010

2014

2015

0,4 92,4 48,1 17,6 19,0 9,9 4,5 10,9 7,3 100,0

0,4 94,6 47,9 26,0 19,9 10,7 4,6 11,6 5,0 100,0

0,3 95,0 50,3 28,4 18,0 10,4 4,5 11,8 4,7 100,0

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0.

11.4. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása (2010-hez képest)

30 20 0 –10 –20

CY

7,9

LU

5,8

2010

2011 Ipari termelés

2012

2013

Belföldi értékesítés

14. Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2015 30

2014

2015

Exportértékesítés

(%)


Általános jelzőszámok 11.5. ábra Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2015 15,5% 4 és annál kevesebb

24,9%

5– 9 10– 19

20,7%

20– 49 9,8%

50–249 250 és annál több

15,0%

11.5. tábla Az építőipari termelés volumenindexei ágazatonként (előző év=100,0)

Ágazatok Épületek építése

2013

2014

2015

116,0

102,0

104,3

Egyéb építmények építése

113,8

128,8

101,0

Speciális szaképítés

101,1

109,0

104,0

Építőipari szervezetek összesen

108,5

113,5

103,0

11.6. tábla Lakásépítés, -megszűnés

2013

2014

2015

Épített lakások száma

Megnevezés

7 293

8 358

7 612

Megszűnt lakások száma

1 251

1 724

2 000

101

101

101

Épített lakások átlagos alapterülete, m2

11.7. tábla Lakásállomány, laksűrűség, 2016. január 1.

Településtípus Budapest Többi város

Száz lakásra jutó népesség, fő

Átlagos lakásalapterület, m2

912

193

64,3

78

2 285

226

76,7

82

Lakások száma, ezer darab

Száz szobára jutó lakó, fő

Községek

1 224

237

88,2

82

Összesen

4 420

222

77,3

82


31


14,0%

15. LV

Szállítás

58,7

11.8. tábla Áruszállítási teljesítmények, 2015

AT

Teljesítmény, milliárd árutonnakilométer

A teljesítmény alakulása, előző év = 100,0

A nemzetközi forgalom részaránya, %

Vasúti

10,0

98,1

81,4

Közúti

38,4

102,2

73,0

Belvízi

1,8

100,7

99,4

Megnevezés

43,6

Csővezetékes EE LT SE

34,0 33,8 33,7

FI

29,0

DE

23,4

SK CZ RO HU SI

21,5 21,2 20,7 20,5 20,2

EU-28 HR PL FR BE IT UK DK

18,0 17,3 16,6 15,6 15,7 14,6 13,4 13,2

BG

9,5

PT ES NL

6,5 5,2 4,9

LU GR IE CY, MT

2,1 1,6 1,0 0,0

Összesen

5,3

91,4

67,8

55,5

100,3

74,9

11.6. ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények 2015. évi megoszlása A szállított utasok száma szerint (100% = 656,9 millió fő) Hajó, Repülőgép, 0,1% 0,5% Vasút, 22,0%

Autóbusz, 77,4% Az utaskilométer-teljesítmény szerint (100% = 25,6 milliárd utaskilométer) Repülőgép, 19,0% Hajó, Vasút, 0,0% 29,7%

Autóbusz, 51,3%

15. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 2014 (%) 32


Általános jelzőszámok 11.9. tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma

2013

2014

2015

Autóbusz

1 113

1 129

1 122

Villamos

441

441

453

Trolibusz Metró, földalatti Helyiérdekű vasút Összesen

90

93

95

310

388

413

74

79

80

2 028

2 130

2 162


(millió fő)

Megnevezés

11.7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 2015* (összesen = 10 millió 299 ezer fő) 1 635

Egyesült Királyság

1 499

Németország 924

Olaszország 596

Hollandia

547

Franciaország Spanyolország

504

Belgium

492

Törökország

481

Svájc

376 0

500

1 000

1 500

2 000 ezer fő

* Az egyes viszonylatok kizárólag a kereskedelmi célú utasforgalmat, míg az „összesen” adat a repülőtéri forgalom 0,7%-át kitevő, nem kereskedelmi célú forgalmat is magában foglalja.


33

16. LU NL

DK

92

SE, UK

91

DE, FI

90

EE

Internet, telefon

97 96

88

11.8. ábra Az internet-előfizetések megoszlása a technológia típusa szerint Ezer darab 9 000 8 000 497 766

6 000 5 000 3 000

85

EU-28, FR AT, BE, MT

83

CZ, ES, SK SI HR HU, LV, PL IT

1 000 0

82

2013

79

2014

2015

Mobilinternet

Kábeltelevízió

xDSL

Többi technológia

78 77 76 75

CY

71

PT

70

11.9. ábra A napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint, 2015

68

90

25–34 évesek

82

35–44 évesek

76

45–54 évesek

66

55–64 évesek

43

65–74 évesek

20

0

BG

5 428

4 756

4 072

2 000

16–24 évesek

GR, LT, RO

1 300

1 229

1 144

4 000 IE

594 788

543 781

7 000

59

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %

16. Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, 2015 34

(%)


Általános jelzőszámok 11.10. tábla A telefonálás főbb adatai, 2015

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer

Mobiltelefónia

3 082

11 865

Száz lakosra jutó vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma

31,4

120,8

Kiinduló hívások száma, millió darab

1 061

8 140

Kiinduló hívások időtartama, millió perc

4 433

20 586

Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma

344

686

Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések időtartama, perc

1 438

1 735

4,2

2,5

A kiinduló hívások átlagos ideje, perc


Vezetékes telefónia

Megnevezés

11.10. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból % 100 90 80 70 60 50 40

58

63

67

70

73

2012

2013

2014

76

30 20 10 0

2010

2011


2015

35

17. CY

5,8

MT

5,6

Turizmus 11.12. tábla A Magyarországra tett külföldi utazások száma főbb küldőországok szerint (ezer darab)

Ország HR

5,1

DK

4,3

GR

4,2

ES

3,7

IT

3,5

BG

3,4

AT

3,2

PT

3,1

EU-28

2,9

BE, NL, SK CZ, PL

2,8

FR, RO, SI HU, LU, UK DE

2,6 2,5

LT

2,3

SE

2,0

EE, LV

1,9

FI

1,8

2,7

2,4

2013

2014

2015

Szlovákia 10 015 Románia 7 282 Ausztria 7 117 Szerbia, Montenegró, Koszovó 3 344 Németország 2 848 Lengyelország 1 812 Ukrajna 1 901 Bulgária 1 174 Csehország 1 188 Horvátország 824

10 324

10 236

7 297

7 812

2 935

2 963

1 744

1 811

1 356

1 437

8 248 3 364 1 700 1 284 903

9 038 3 417 1 934 1 451 941

11.13. tábla A Magyarországra tett külföldi utazások száma és az ehhez kapcsolódó kiadások értéke az utazás célja szerint, 2015

Utazások Motiváció

Utazáshoz kapcsolódó kiadások

száma, meg- értéke, megezer oszlása, milliárd oszlása, darab % forint %

Szabadidős turizmus 18 860 39,0 1 076 66,9 Ebből: rokon-, barátlátogatás 5 929 12,3 224 13,9 gyógy- és egészség2 786 5,8 186 11,6 turizmus Üzleti turizmus 1 329 2,7 159 9,9 Ebből: konferenciaturizmus 110 0,2 12 0,8 Turisztikai motiváció összesen 20 189 41,8 1 235 76,8 Tanulás 399 0,8 40 2,5 Vásárlás 8 870 18,3 134 8,3 Munkavégzés 2 425 5,0 101 6,3 Átutazás 15 863 32,8 95 5,9 Egyéb 598 1,2 3 0,2 Nem turisztikai motiváció 28 156 58,2 373 23,2 összesen Mindösszesen 48 345 100,0 1 608 100,0

17. Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyeken, 2015 (éjszaka) 36


Általános jelzőszámok 11.14. tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma

Év

Kereskedelmi

Munkahelyi

Összesen

Megoszlás, % 2013

86,9

13,1

100

2014R

86,0

14,0

100

86,6

13,4

100

2015 2013

100,8

94,3

99,9

2014R

103,2

112,5

104,4

2015

111,5

105,3

110,6


Volumenindex, az előző év = 100,0

11.11. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, 2015 Belföldivendég-éjszakák 9%

26% 65%

Külföldivendég-éjszakák

27% 60%

13% Budapest Balaton Többi országrész


37

18. RO

Kiskereskedelem

108,8

11.12. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (2010 = 100%) % 115 110

SE

107,1

LU, MT, PL CZ IE

106,6 106,4 106,3

HU LT, LV

105,6 105,5

105 100 95 90 2010

EE

104,4

UK

104,1

FR CY ES, HR EU-28

103,8 103,7 103,6 103,4

DE

102,9

NL PT IT SK AT

102,3 102,1 101,8 101,7 101,6

DK

101,2

BG, SI

100,8

FI

100,3

BE

GR

99,7

98,5

2011

2012

2013

2014

2015

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes

Nem élelmiszertermék

Üzemanyag

Összesen

11.15. tábla A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 2015 (%)

A forgalom megoszlása

Megnevezés Élelmiszer jellegű vegyes Élelmiszer-, ital-, dohányáru Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes Iparcikk jellegű vegyes Textil, ruházati és lábbeli Bútor, műszaki cikk Könyv, számítástechnika, és egyéb iparcikk

Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer Használt cikk Csomagküldő és internetes Nem élelmiszertermék jellegű Üzemanyag Kiskereskedelmi üzletek összesen

A forgalom volumenének változása az előző évihez képest

36,5

+3,3

47,0

+3,8

3,4

+12,7

10,5

+0,9

10,5

5,8

+5,5

+12,3

7,5

+7,5

6,3

+4,8

0,5

+11,3

2,5 36,5

+31,0 +7,6

100,0

+5,7

16,5

+7,0

18. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexe, 2015 (előző év=100,0) (%) 38


Általános jelzőszámok

% 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 2010. január

2011. január

2012. január

2013. január

Üzemanyag-kiskereskedelem

2014. január

2015. január

2015. december

Járműüzemanyagok fogyasztóiár-indexe

11.14. ábra A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulása Darab 200 175 150

163

166

125 100

114

75

91

50 25

121

65 40

44

0 2001

2005 Bevásárlóközpont


2010

2015 Hipermarket

39


11.13. ábra Az üzemanyagok fogyasztói árának és forgalmának alakulása (előző év azonos időszaka = 100%)

12. Környezet

19.

12.1. tábla Környezeti adatok BG

CY

43,9

37,4

Megnevezés

2012

1 939

Az összes települési, közüzemileg tisztított szennyvíz, millió m3

431,6 484,9

482,8

A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, %

Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 33,1

28,7

CZ HU

27,6 27,3

RO SI BE SK LT EU-28 AT FR

25,5 24,9 24,7 24,5 24,1 23,8 23,4 22,9

PT LV NL LU DE

22,0 21,4 21,2 20,8 20,3

ES

19,5

UK

17,8

99,8

99,8

99,9

402,0 377,8

384,6

91,0

..

..

Szén-dioxid (bruttó) kibocsátás, kg/fő 4 721 4 448

4 421

Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC), kg/fő

IT

2014

1 934 1 938

Települési szilárd hulladék, kg/fő

PL

2013

Erdőterület, ezer hektár

12

12

12

Kén-dioxid kibocsátás, kg/fő

3

3

3

10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10) kibocsátása, kg/fő

5

5

5

12.1. ábra A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése, 2014 Gyűjtés

SE

14,9

EE

13,8

LE FI

12,2 12,0

22% 78%

Hagyományos módon Szelektív gyűjtéssel Kezelés 31% 59%

10%

Lerakással ártalmatlanított Energetikailag hasznosított Anyagában hasznosított

19. A városok egy köbméter levegőjében fellelhető 10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10), 2013 (mikrogramm) 40


Általános jelzőszámok 12.2. tábla Primer belföldi energiafelhasználás

Év

Összesen petajoule

előző év =100,0

Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 100,0

2013

956,6

96,4

94,6

2014

963,4

100,7

97,1

2015+

999,2

103,7

100,8

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

12.2. ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2014 (a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül) 8,9 12,8 17,0 28,6 30,4 32,1 33,8 34,5 40,6 43,8 44,6 45,5 46,1 48,8

EU-átlag: 53,5%

12. Környezet

Észtország Dánia+ Románia Lengyelország Csehország Svédország Hollandia Bulgária Lettország Horvátország Szlovénia Egyesült Királyság Franciaország Finnország Szlovákia Németország Magyarország Ausztria Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Litvánia Belgium Írország Ciprus Luxemburg Málta

60,9 61,6 61,7 65,9 66,2 71,6 72,9 75,9 77,9 80,1 85,3 93,4 96,6 97,7 0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110%

Forrás: Eurostat.


41

25 éve az internet világában* 1991-ben az első hazai számítógép rákapcsolódott az európai internethálózatra, és ezzel egyidejűleg megérkezett az első internetes adatcsomag Magyarországra. Ezt követően hazánk megkapta a „.hu” domain végződést, amivel megkezdődött a hazai gazdaság és társadalom bekapcsolódása az internet világába.1) A világháló európai gerinchálózatára való sikeres rácsatlakozásunk után fokozatos terjeszkedésbe kezdett hazánkban is az internetalapú technológia. A web hazai arculatát kezdetben leginkább az állami és az üzleti szféra szűk rétege adta, a lakosság körében az internet használata csak lassan terjedt. 1999-ben 145 ezer előfizetés volt az internetre. Az otthoni internetezés még 2001-ben is meglehetősen ritka jelenség volt: száz háztartásból mindössze 5-ben találhattunk ekkor internetre kötött számítógépet. 2002-ig az internetszolgáltatás az előfizetések több mint 90%-ában kapcsolt vonalon vagy ISDN-en keresztül zajlott. Ezt követően egyre inkább teret hódított a fejlettebb technológiát képviselő helyhez kötött széles sávú internet (xDSL vagy a kábelhálózat). Az előfizetések száma 2005-ben az egymilliót, 2012-ben az ötmilliót is meghaladta, 1999 és 2013 között évente átlagosan 30%-kal nőtt. 1. ábra Az internet-előfizetések számának megoszlása a technológia típusa szerint 2006 2010 2015 0

10

20

Kapcsolt vonalon (modem segítségével) + ISDN

30

40

50

xDSL Mobilinternet

60

70

80

90

100%

Kábeltelevízió Egyéb technológia

* A statisztikai mutatók többségét a megfigyelés kezdetétől vizsgáltuk, így az egyes idősorok kezdő időpontja eltérhet egymástól. 1) Az Internet Szolgáltatók Tanácsa innen számítja a magyarországi internet hivatalos kezdetét.

42


Kiemelt témák A 2000-es évek második felében dinamikus bővülésnek indult a mobilinternet, ami napjainkra a legelterjedtebb technológiai típussá vált, 2015-ben az előfizetések több mint kétharmadát adta. A szélesebb körben való elterjedést segítette a szolgáltatók közötti élesedő verseny és az ebből következő kedvezőbb díjak is. Mivel az internet-előfizetések piaca egyre inkább telítődik, a növekedés az elmúlt két évben veszített dinamikájából: 2014-ben és 2015-ben évente átlagosan 12%-kal emelkedett az előfizetések száma. 2015 végén 8,1 millió előfizetés volt, ennek 81%-a egyéni, 19%-a pedig üzleti. 2. ábra Az internet-előfizetések száma Millió darab 9

8,1

8

7,3

7

6,5

6

5,5

5

4,3

4 3 2 1

1,8

2,3

3,3

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

0

1,0 1,3 0,7 0,8 0,4 0,1 0,2 0,3

2,8

A háztartások közel fele rendelkezik széles sávú mobilkapcsolattal Az információtechnológia folyamatos fejlődésével az internet egyre nélkülözhetetlenebb részét képezi életünknek, nagy hatással van az információszerzés gyorsaságára, az egymás közötti kommunikációra és a mindennapi szokásokra. A lakosság körében az internet terjedésének egyik legfőbb gátja eleinte a számítógép hiánya volt: 2001-ben a háztartások mindössze 17%-ában volt valamilyen számítástechnikai eszköz, azonban az állomány évről évre nagy léptekben nőtt, és napjainkban már a háztartások 63%-ában található PC, laptop, notebook vagy Központi Statisztikai Hivatal, 2016

43

tablet. A fejlődés motorját az utóbbi években a mobiltechnológiák megjelenése, a hordozható számítógépek és az okostelefonok rohamos elterjedése, velük a mobilinternet népszerűsége jelentette. 2014-ben a háztartások közel harmadában (32%-ban) volt egy vagy több okostelefon, majdnem minden hatodik ember rendelkezett ezzel az eszközzel. Az internethasználatra alkalmas infokommunikációs eszközök terjedésével a háztartások internetellátottsága töretlenül emelkedik, ám uniós összehasonlításban továbbra is alacsony. 2015-ben a hazai háztartások 76%-a rendelkezett internethozzáféréssel, ez 7 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. (Az EU tagállamai közül a magyarországi szintnél Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Litvániában, Olaszországban, Portugáliában és Romániában alacsonyabb a háztartások internetellátottsága.) Az internetkapcsolat meglétére részben összefügg a gyermekek száma, az életkor és a jövedelem. 2015-ben a gyermekes háztartások 92, a gyermektelenek 70%-a rendelkezett a világháló elérhetőségével. Ugyanakkor minél magasabb a háztartás jövedelme, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezik internetkapcsolattal: a legmagasabb jövedelmi negyedbe tartozó háztartások 95%-a otthonából is fel tudott csatlakozni a netre, a legszegényebbek esetében viszont ez az arány 39% volt. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások 91%-ában helyhez kötött internet, 49%-ában széles sávú mobilnet volt. Utóbbi rendkívül gyorsan terjed, 2010-ben mindössze a háztartások 5%-a alkalmazta ezt a lehetőséget a világháló elérésére. 3. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból % 100 90 80 70 60 50 40

48

55

41

47

30

32

20 10

49

60

66 53

70 58

73 63

76 67

79 70

81 73

83 76

38

22 14

0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Magyarország 44

EU-28 (2007 előtt EU-27) Magyarország számokban, 2015

Kiemelt témák

Napi rutinná vált az internetezés Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. 2015-ben a lakosság 79%-a használta már az internetet élete során, ezen belül 12%-a heti gyakorisággal, 63%-a napi rendszerességgel. A rendszeres felhasználók között nemek szerint nincsenek markáns különbségek, a netet ritkábban igénybe vevők körében azonban a nők aránya nagyobb, mint a férfiaké. A használat szorosan összefügg az életkorral és a háztartások anyagi-jövedelmi helyzetével is: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel és gyakorisággal használja ki a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, és jellemzően a jobb jövedelmi helyzettel rendelkező háztartásokban, illetve a magasabb végzettségű egyének körében gyakoribb az internethasználat. A napi rendszerességgel történő internetezést elősegíti az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az ennek használatára alkalmas okostelefonok terjedése. 2005 és 2014 között minden korcsoportban fokozatosan emelkedett azoknak az aránya, akik naponta használják a világhálót, 2015-ben viszont kissé mérséklődött az előző évhez képest. 4. ábra Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint % 100 90

90 80

82

76

70

76 66

65 57

60

49

50

43

40 30

27

24

24

29

24

20

20 11

10

3

0 16–24 éves

25–34 éves 2005

35–44 45–54 55–64 éves éves éves 2010 2015


8 65–74 éves

45

2015-ben a rendszeres internetezők2) 93%-a e-mailezett, 86%a híreket olvasott, 83%-a közösségi oldalakat látogatott, illetve aktívan használt. Az elmúlt években e tevékenységek aránya alig változott. Évek óta egyre több rendszeres internetező keres egészségügyi információkat (2015-ben 73%), bonyolít telefon- vagy videohívást (55%), értékesít terméket vagy szolgáltatást (25%). (Az egyre aktívabban használt internetalapú kommunikációs csatornák helyettesítőként lépnek fel az SMS-ekkel és az MMS-ekkel szemben, előbbi száma 2010 és 2015 között összességében 12, utóbbié 6,1%-kal csökkent. Az internetalapú technológia fejlődésével a rendszeres internetezők mind nagyobb hányada, 2015ben 46%-a az interneten keresztül intézi a pénzügyeit. Főként ez utóbbi tevékenység miatt a felhasználókat fokozottan veszélyezteti a számítógépes bűnözés, amely tekintetében 2014-ben a hazai internetezők 38%-a tartotta magát jól tájékozottnak. Az internetes bűncselekmények elleni védekezés egyik egyszerű formája a rendszeres jelszóváltoztatás, amit az internetfelhasználók 17%-a hajtott végre 2014-ben. A bűnözés elleni védekezési módok közül a legtöbben (57%) a vírusirtó telepítését említették, de sokan nem nyitják meg az ismeretlen 5. ábra Néhány internetes tevékenység kerülése a biztonsági kockázatok miatt (a felmérést megelőző 12 hónapban internetet használók arányában) % 16 14 12

14 12

12

11

10 8

8

9 6

6

5

5

6

4 2 0 E-bankolás

Internetes Szoftverek, E-közigazgatás Internethasználat vásárlás játékok, videók, használata otthonon kívüli vagy rendelés zene letöltése wi-fi hálózaton magáncélra 2010

2)

2015

Rendszeres internetezőnek az a felhasználó számít, aki a felmérést megelőző három hónapban legalább egyszer használta a világhálót.

46


Kiemelt témák címről érkező e-maileket (36%), valamint csak saját számítógépet használnak (35%). A lakosság egyre aktívabb internethasználata és a számítógépes bűnözés következtében az internetezés biztonsági kockázatai is emelkednek. 2015-ben a hazai internetezők3) 39%-a tapasztalt valamilyen biztonsági problémát (például vírusfertőzést, személyes adatokkal való visszaélést, pénzügyi csalást). Ez uniós szinten a második legmagasabb arány. (Az unió egészét tekintve a netezők negyedénél merült fel biztonsági probléma.) Ezen belül 2015 folyamán a hazai internetezők 36%-a szenvedett el vírusfertőzést a számítógépén, ami szintén az unió második legmagasabb aránya. A nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen helyzet ugyanakkor jelentősen javult 2010-hez képest, amikor is a felhasználók közel fele fertőződött meg vírussal. Ebben számottevő szerepe lehet a lakosság növekvő digitális jártasságának. Annak ellenére, hogy a hazai netezők uniós szinten kimagasló arányban tapasztalnak valamilyen biztonsági problémát, az uniós átlagnál jóval kisebb részük kerüli a magas biztonsági kockázatokkal járó internetes tevékenységeket. 2015-ben például a hazai internethasználók 12%-a nem vette igénybe az internetet a pénzügyek intézéséhez, uniós szinten viszont az internetezők 18%-a kerülte az e-bank használatát.

Többet költünk az internetre Internetre 2014-ben éves szinten, egy főre számítva 12 ezer forintot fordított átlagosan a lakosság. (Az összeg nem tartalmazza a komplex előfizetési csomagokban igénybe vett internetszolgáltatás díjait.) A kiadás nagyságát tekintve jelentősek az eltérések a társadalmi csoportok között. A legalsó decilisbe tartozó háztartások, vagyis a lakosság legszegényebb 10%-ában élők 5 ezer forintot költöttek internetre, a legfelső decilisbe tartozó leggazdagabbak ennek közel az ötszörösét, 25 ezer forintot. Az átlagot jóval meghaladóan, 20, illetve 17 ezer forintot fordítottak erre a csak középkorúakból és a csak fiatalokból álló háztartások, míg az idősek az átlag 73%-át, 9 ezer forintot fizettek ki internetezésre egy főre jutóan éves szinten. A telefon, internet szolgáltatáscsoport fogyasztói ára 2015-ben 0,5%-kal emelkedett, miközben az átlagos árszín-

3) Az a 16–74 év közötti személy, aki a felmérést megelőző 12 hónapban használta az internetet.


47

6. ábra Internet-előfizetésre költött összeg egy főre jutó értéke Ezer forint 14 12,1

12 9,9

10 8 6

5,8

4 2 0 2006

2010

2014

vonal 0,1%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Öt év távlatában vizsgálva a telefon, internet tizedével drágult, a szolgáltatások összességében ennél nagyobb mértékben, 14%-kal kerültek többe, mint 2010-ben. (Az infláció mértéke 11%-os volt.) Hosszabb távon vizsgálva azonban lényegesen nagyobbak a különbségek: míg az internet, telefon árszínvonala 17%-kal emelkedett az ezredfordulóhoz képest, addig a szolgáltatásoké 106, az átlagos árszínvonal pedig 93%-kal emelkedett.

Az internet megváltoztatta vásárlási szokásainkat is Az emberek a vásárlás terén is egyre jobban kihasználják az információtechnológiai eszközök nyújtotta lehetőségeket. Az elmúlt több mint egy évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma, a növekedés a 2009. évi válságot követően erőteljes lendületet kapott: 2015-ben az árbevétel 231,1 milliárd forint volt. A teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 2,5%-kal részesedtek 2015-ben, ez 2002-ben mindössze 0,2%-ot tett ki. A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan 38%-kal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. A legtöbb, karácsony időszakára eső vásárlási kezdeményezés – például

48


Kiemelt témák a Fekete Péntek4) – növeli az e-kereskedelem népszerűségét, hiszen évek óta az éves forgalom több mint harmada az utolsó negyedévben realizálódik. 7. ábra A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenváltozása (2010. évhez képest) % 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2011. 01.

2012. 01.

2013. 01.

2014. 01.

2015. 01.

2015. 12.

Az online piac jelentős bővülésében a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszott. Ezzel párhuzamosan megjelentek a logisztikai szolgáltatók innovációi a termékátvételi lehetőségek terén (például a csomagautomaták), amelyek még kényelmesebbé teszik az online vásárlást. Az e-kereskedelemben (a felmérést megelőző 3 hónap adatai alapján) rendszeresen részt vevő lakosság aránya hazánkban folyamatosan emelkedik: míg 2004ben mindössze 2% volt, addig 2015-ben 23%. (Az uniós átlag 2015-ben ennél jelentősen magasabb, 43% volt.) 2015-ben a rendszeres online vásárlók aránya a 16–74 éves nők körében 21, illetve a férfiak körében 25% volt. 2015-ben az idősebb korosztály (65–74 évesek) csupán 3%-a, míg a 16–44 év közötti korcsoportok nagyjából harmada vásárolt rendszeresen a virtuális térben. Tíz évvel korábban ez az arány 1, illetve 6–9% volt. 4)

A Fekete Péntek (Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, ahol hagyományosan ez a nap jelenti a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét. Magyarországon néhány éve tartják meg a kiskereskedelemben a Fekete Péntek nevű akciót, amikor átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárolóknak


49

8. ábra Az e-kereskedelemben rendszeresen (a felmérést megelőző 3 hónapban) részt vevők aránya a lakosság körében* % 25

23 20

20 15

15

17

12 10 5

5

5

7

8

9

10

2 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 *A 16-74 éves korcsoportban.

2015-ben leginkább ruházati cikkeket, sportfelszerelést (45%), filmet/zenét vagy könyvet/magazint (35%), elektronikai felszerelést (33%), eseményekre szóló jegyeket (28%) vettek online a magyarok. Tíz év távlatában megháromszorozódott a ruházat, sportfelszerelés, az elektronikai felszerelés és a háztartási cikkek arányának vásárlása a weben, ezzel szemben csökkent a filmé és zenéé, illetve a könyvé, magaziné. A fogyasztók érdekekeit védő jogi szabályozás ellenére a vásárlók szemszögéből számos korlátja van a webes vásárlásnak. Azoknak, akik legalább egy éve, vagy soha nem rendeltek az interneten keresztül, 2015-ben 87%-a vonakodott a látatlanban való vásárlástól, és a „hagyományos” boltokat részesítette előnyben. Több mint harmaduk az internetes vásárlás kerülése okaként az online fizetés és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos garanciák iránti bizalom hiányát is megjelölte. Azok, akik nem vásároltak interneten, úgy gondolják, hogy nem rendelkeznek megfelelő bankkártyával a lebonyolításhoz (24%), túl hosszú a kiszállítás ideje vagy problémás az áru átvétele (23%), valamint híján vannak a digitális jártasságnak (22%). Hazánkat általában nagyobb fokú bizalmatlanság jellemzi a webáruházak iránt az uniós átlaghoz képest. Azok legtöbbjének, akik viszont éltek az internetes vásárlás lehetőségével, annak kapcsán merült fel problémája, hogy a kiszállítás az ígértnél több időt vett igénybe (4%), hibás terméket küldtek (3%), vagy jogorvoslatot kértek, de nem kaptak 50


Kiemelt témák kielégítő választ (2%). Kisebb arányban fordult elő, hogy valaki csalás áldozata lett, vagy a megrendelés végső ára magasabb volt a feltüntetettnél (egyaránt 1%). A felmérésben részt vevők 32%-a egyéb, a kérdőíven nem részletezett problémát is meg jelölt. A megkérdezettek 60%-a szerint panaszmentesen zajlott a vásárlás.

Többen intézték elektronikusan az ügyeiket Az internetalapú technológiák fejlődése változást hozott a közigazgatás és a lakosság közötti ügyfélkapcsolatban. Az egyre fejlettebb e-közigazgatás egyaránt idő- és költségmegtakarítást jelenthet az ügyintézési folyamat mindkét oldalán. 2008-ban az internetezők 47%-a lépett kapcsolatba valamelyik közigazgatási szervvel a világhálón. Ez az arány azóta – 2014 kivételével – 50 és 60% között mozog, 2015-ben 56% volt. A magasabb képzettségűek nagyobb arányban veszik igénybe a e-közigazgatás szolgáltatásait. 2015-ben a 25–44 év közötti internetezők 40, a 45–54 év közöttiek 45%-a intézte a világhálón közigazgatási vagy hatósági ügyeit. Az egyes korcsoportokon belüli arányok az elmúlt években számottevően nem változtak. 2015-ben az internetezők 51%-a keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 36%-a letöltötte és 32%a vissza is küldte a kitöltött űrlapot. Utóbbi teljes egészében elektronikus ügyintézést jelent, ennek aránya 2008 óta emelkedő tendenciát mutat.

Szinte minden cég csatlakozik a világhálóhoz Az internet fejlődése nemcsak a társadalom kulturális szokásait, mindennapi rutinjait változtatja meg, hanem jellemzően a vállalkozások működését, értékesítési csatornáit is átalakította. Napjainkban a magyarországi vállalkozások5) döntő többsége rendelkezik interneteléréssel: 2010-ben már a cégek 90%-a csatlakozott világhálóra és ez az arány 2015-ig gyakorlatilag nem változott. (2015-ben az uniós vállalkozások 97%-a rendelkezett internetelérhetőséggel.)

5) A legalább 10 főt alkalmazó vállalkozások körében, a pénzügyi szolgáltatást végzők nélkül.


51

2015-ben szinte mindegyik internetkapcsolat széles sávú volt, míg ez az arány 2010-ben még csak 89%. Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások egyre nagyobb hányada rendelkezik mobil széles sávú internet-csatlakozással: 2010-ben 24, 2015-ben 71% volt az arányuk. Jellemzően a cég méretének növekedésével párhuzamosan az xDSL-típusú internetkapcsolat aránya csökken, a mobilkapcsolatoké viszont emelkedik. A kommunikációs és információs technológiák fejlődésével és általánossá válásával egyre nagyobb teret nyernek az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka. 2015-ben a vállalkozások 42,5%-a biztosított a belső hálózathoz való távoli hozzáférést az alkalmazottai számára. A rugalmas munkavégzést elősegíti a mobilinternet fejlődése is, a 2015. évi adatok szerint az internetet használó alkalmazottak 39%-a vette igénybe a mobilinternetet. A cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az internetes megjelenésre (például saját honlap, webes hirdetések, aktív szereplés a közösségi médiában). 2015-ben az internettel rendelkező vállalkozások 71%-a rendelkezett saját internetes felülettel. A honlappal rendelkező vállalkozások 25%-ánál lehetett terméket vagy szolgáltatást online rendelni, ennek hiánya az elektronikus kereskedelem terjedésének egyik hazai korlátját jelenti. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a cégek 56, a kereskedelemben 33%-a rendelkezett webes rendelési lehetőséggel. A többi nemzetgazdasági ágban ennél alacsonyabb az arány. A megrendelések online követését – mint a vásárlók kényelmét és biztonságérzetét növelő szolgáltatást – a weboldallal rendelkező vállalkozások csupán 11%-a biztosította. Az egyre magasabb fokú elektronizáltság nemcsak a vállalkozások6) belső folyamataira, hanem az értékesítési folyamatokra is hatással van. 2014-ben a vállalkozások nettó árbevételének 20%a származott elektronikus értékesítésből. Ez az arány uniós összehasonlításban – az uniós átlagot (17%) meghaladva – az ötödik legmagasabb. A hazai elektronikus kereskedelem 25%-a weboldalon, 75%-a elektronikus adatcserén keresztül realizálódott. Az arányok gyakorlatilag nem változtak az egy évvel korábbihoz képest.

6)

A legalább 10 főt foglalkoztató, TEÁOR’08 szerint C–J és L–N nemzetgazdasági ágakba sorolt vállalkozások adatait tartalmazza, melyek a 2015. évi, „Az információs és kommunikációs technológiák állományának minőségi és mennyiségi adatai” felmérésből származnak. Az IKTstatisztika az e-kereskedelem keretében a weboldalon vagy elektronikus adatcserén keresztüli értékesítést veszi figyelembe.

52


Kiemelt témák

Az IKT-szektor jellemzően szolgáltatásorientált Az internet fejlődése mindinkább meghatározza az elektronikai ipar termékeit és az infokommunikációs szolgáltatásokat. Az infokommunikációs szektor 2000 óta a magyar gazdaság 5,7– 7,0% közötti részét adja. Az IKT-szektor hozzáadott értékének nagyobbik része, 60–70%-a szolgáltató ágazatokban (például távközlés, szoftverkiadás, információtechnológiai szolgáltatás, számítógépek és kommunikációs eszközök nagykereskedelme és javítása), kisebbik része, 30–40%-a a feldolgozóiparban (például számítógép, perifériás egység, elektronikai alkatrész, áramköri kártya, híradás-technikai berendezés, elektronikus fogyasztási cikk, mágneses, optikai információhordozó gyártása) keletkezik. A nemzetgazdasági súlyához képest az IKT-szektor szerepe kisebb a foglalkoztatottságban: az ezredforduló óta a foglalkoztatottak 3–4%-a dolgozott az infokommunikációs ágazatokban. Az alig változó részesedés ellenére az IKT-szektoron belül egyre nagyobb részesedést képviselnek a szolgáltató ágazatok: míg 2000-ben az infokommunikációs szolgáltatásokban dolgozott a szektor foglalkoztatottjainak a 40%-a, addig 2013-ban ez az arány már 69% volt. Uniós összehasonlításban a magyarországi IKT-szektor súlya a nemzetgazdasági teljesítményen és a foglalkoztatottságon belül a legmagasabbak közé tartozik.


53

Magyarország 20 éve az OECD-ben Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, magyarul: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy globális gazdasági szervezet, amelynek fő célja, hogy segítse a tagállamokat a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében, így tulajdonképpen a tagországok fontos gazdaságpolitikai szakmai fóruma. Magyarország 1996-ban, huszonhetedikként csatlakozott a szervezethez, Csehország után, Lengyelországot megelőzve. Jelentős az OECD-ben folyó módszertani fejlesztő, elemző és kutatómunka, amely a világgazdaságban zajló gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok követésével, a szakpolitikai irányok kijelölésével és ajánlásokkal segíti a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikájának kialakítását. Ezt a tevékenységet támasztja alá és segíti a szervezet statisztikai munkája is. A legjobb gyakorlatok megismerése, valamint a szakpolitikai döntéseket alátámasztó statisztikai adatok segítséget nyújtanak a folyamatok jobb átlátásában, továbbá a megalapozott döntéshozatal támogatásában. A hagyományosabb, szakstatisztikai megközelítésen túl az OECD több olyan, átfogónak nevezhető statisztikai területen is aktív fejlesztő vagy ösztönző szerepet vállal, amelyek – újszerű információs bázisokkal, a modern technológia eszközeinek lehetőség szerint maximális kihasználásával – a modern társadalmak nagymennyiségű és könnyen értelmezhető információs éhségének csillapítását is célozzák. Az OECD célkitűzése, hogy nemzetközi szintű ismeretekkel segítse elő a gazdasági fejlődés és a szakpolitikák kialakítását. Mivel a jobb szakpolitikákhoz bizonyítékokon alapuló, több területre kiterjedő, átfogó ismeretek szükségesek, nemcsak a gazdasági jellegű mutatókat kell figyelembe venni, hanem az országok lakóinak egészségére, tudására, a környezetnek a minőségére vonatkozóakat, valamint olyan szubjektív indikátorokat, hogy például mennyire elégedettek az életükkel. A csatlakozás 20. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk össze néhány olyan ábrát, amelyek a gazdasági, társadalmi környezeti téren történő előrehaladást mutatják Magyarországon és az OECD egészében. 54


Kiemelt témák 1. tábla Az OECD tagállamai és csatlakozásuk éve

Ország

Csatlakozás éve

Ausztria

1961

Belgium

1961

Dánia

1961

Egyesült Államok

1961

Egyesült Királyság

1961

Franciaország

1961

Görögország

1961

Hollandia

1961

Izland

1961

Írország

1961

Kanada

1961

Luxemburg

1961

Németország

1961

Norvégia

1961

Olaszország

1961

Portugália

1961

Spanyolország

1961

Svájc

1961

Svédország

1961

Törökország

1961

Japán

1964

Finnország

1969

Ausztrália

1971

Új-Zéland

1973

Mexikó

1994

Csehország

1995

Korea

1996

Lengyelország

1996

Magyarország

1996

Szlovákia

2000

Chile

2010

Észtország

2010

Izrael

2010

Szlovénia

2010


55

Az OECD tagállamai

A következő ábrák1) tehát a legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti mutatókon keresztül mutatják be hazánkat az OECD-tagság évei alatt. Az OECD-re vonatkozó átlag minden esetben az adott év OECD-tagállamainak adatait tartalmazza. Az időbeli változás érzékeltetése érdekében a bázisindexként megjelenő adatok esetében a bázis 1995, a csatlakozás előtti utolsó év.

1)

Az ábrák adatai – az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében – elsődlegesen az OECD adatbázisából és kiadványaiból származnak Magyarország esetében is, az ettől való eltérést külön jelöltük.

56


Kiemelt témák

Társadalom 9. ábra Termékenységi ráta (egy nőre jutó gyermekek száma) 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

0,0 Magyarország

OECD

10. ábra Születéskor várható átlagos élettartam Év 82 80 78 76 74 72 70 68 66 64 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

0 Magyarország


OECD

57

11. ábra A 15 év felettiek foglalkoztatási rátája % 68 66 64 62 60 58 56 54 52 50 2014

2015 2015

2013

2012

2011

2010

2014

Magyarország

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

0 OECD

13. ábra A 15 év felettiek munkanélküliségi rátája % 12 10 8 6 4 2

Magyarország

58

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

0 OECD


Kiemelt témák 12. ábra Összes szociális kiadás a GDP arányában % 30 25 20 15 10 5

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

0 Magyarország

OECD

14. ábra Nyugdíj- és családtámogatási kiadások a GDP arányában % 14 12 10 8 6 4 2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

0 Nyugdíj, Magyarország Nyugdíj, OECD

Családtámogatás, Magyarország Családtámogatás, OECD


59

15. ábra A Better Life index néhány mutatója, 2015

Középfokú végzettségűek aránya a 25–64 évesek között A legrosszabb szociális háttérrel rendelkezők PISA matemaika eredménye a legjobb szociális háttérrel rendelkezők %-ában A vízminőséggel elégedettek aránya A parlamenti választásokon szavazók aránya Az alsó jövedelmi ötöd fizetése a felső ötödéhez viszonyítva, % 0

20

40

60

Magyarország

80

100% OECD

A felsőfokú végzettségűek élettel való elégedettsége az alapfokú végzettségűek százalékában A női várható élettartam a férfi arányában

Utóbbi évben támadást átéltek aránya

50 óránál többet dolgozók aránya 0

50 Magyarország

60

100

150% OECD


Kiemelt témák

Gazdaság

16. ábra A gazdasági teljesítmény (GDP) volumene (1995=100) % 160 150 140 130 120 110

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

100 Magyarország

OECD

17. ábra A befektetett külföldi működő tőke állománya a GDP arányában (év végén) % 90 69,9 68,6

70 60

81,8 80,7

76,2

80

54,3

71,5 69,8

69,8 61,0

56,1

50 40 30

23,7

27,3 30,2

23,3

33,6 33,5 35,8 28,8 29,5 28,0 30,9

20 10 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Magyarország


OECD

61

18. ábra Az államháztartás egyenlege a GDP arányában % 0 –1 –2

–1,5 –2,3

–3

–3,5 –3,6

–4 –5 –6

–2,6

–4,5

–4,6

–5,1

–4,0 –5,5

–2,02

–2,3 –3,5

–5,7

–6,5

–7 –8

–7,8

–8,3

–9 2007

2008

2009

2010

2011

Magyarország

2012

2013

2014

2015a)

OECD

a) Az OECD esetében 2015. évre még nem állt rendelkezésre adat.

19. ábra Az államháztartás adóbevételei a GDP arányában % 45 40 35

41,0

38,7 33,6

34,2

36,8

33,9

37,3

38,5 32,8

34,4

30 25 20 15 10 5 0 1995

2000 Magyarország

62

2005

2010

2014

OECD


Kiemelt témák 20. ábra A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Magyarországon 2015 3% 5% 4% 4% 5% 3% 4% 5% 9% 6% 1995 7% 8% 8% 4%

17%

Ipar Közösségi szolgáltatások

27% 26%

Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás Mezőgazdaság Ingatlanügyletek

19% 18%

18%

Üzleti szolgáltatások Építőipar Pénzügyi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Infokommunikáció

21. ábra Fogyasztóiár-index (infláció) (1995=100) % 450 400 350 300 250 200 150 100 50 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

0 Magyarország


OECD

63

22. ábra A külkereskedelem egyenlege a GDP arányában

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015a)

% 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 Magyarország

OECD


23. ábra Az export értéke a GDP arányában % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015a)

0 Magyarország

OECD


64


Kiemelt témák 24. ábra Az ipari termelés volumene (1995=100) % 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

100 Magyarország

OECD

25. ábra Vezetékesszélessávúinternet-előfizetések száma (év végén) Darab/100 lakos 30 25 19,8

20

9,9

5 0

7,1 4,8 0,7

2,0

19,6

26,3

20,9 21,8

13,9

13,0

10

23,1

17,1 17,8

16,9

15

22,0

24,5 25,5

9,6 6,3

3,6

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Magyarország


OECD

65

Környezet 26. ábra Az üvegházhatású gázok és a szén-dioxid egy főre jutó kibocsátása Tonna/fő 16 14 12 10 8 6 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0 Üvegházhatású gázok, Magyarország Szén-dioxid, Magyarország

Üvegházhatású gázok, OECD Szén-dioxid, OECD

27. ábra A lakossági hulladék egy főre jutó mennyisége Kilogramm/fő 600 500 400 300 200 100

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

0 Magyarország

66

OECD


Források: OECD adatbázisa Eurostat adatbázisa Cyber Security, Special Eurobarometer No. 423, European Commission, 2015. február.


67

© Központi Statisztikai Hivatal, 2016 ISSN 2063-0190 A kézirat lezárásának időpontja: 2016. augusztus 22. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig elsősorban az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk. A kiemelt témák esetében a felhasznált források az elemzések végén találhatóak.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a szakstatisztikai főosztályok közreműködésével. Felelős szerkesztő: Freid Mónika Vezető szerkesztő: Andrejcsik Linda, Kátainé Marosi Angéla Szerzők: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Dr. Bocz János, Deák Tiborné, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kátainé Marosi Angéla, Kelemen Nóra, Kovács Benedek, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Mencző Beatrix, Molnár Beatrix Tördelőszerkesztő: Simonné Horváth Gabriella

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2016.012

Hogyan érhetjük el a statisztikai adatokat és információkat?

Mikrocenzus 2016

A mikrocenzus egy népesség-összeírás, amely két teljes körű összeírás között követi nyomon a társadalmi folyamatokat mintavételes felméréssel.

Mikrocenzusra 2016. október 1. – november 8. között kerül sor.

Az összeírást az ország 2148 településén, mintegy 440 ezer címen végezzük el, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező. A mikrocenzus alapkérdőívei a lakás- és a személyi kérdőív, amelyekhez kiegészítő felvételek kapcsolódnak, úgymint a nemzetközi vándorlás, a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság. A mikrocenzus adatfelvétele két szakaszban történik, az időszak elején interneten keresztül lehet válaszolni a kérdőívekre, ezt követően pedig számlálóbiztosok végzik az összeírást laptopok és tabletek segítségével. Internetes önkitöltés: 2016. október 1–9.

Összeírási időszak: 2016. október 10. – november 8.

A mikrocenzus első eredményeit a KSH 2017 májusában teszi közzé.

www.ksh.hu

Amennyiben információt keres, adatokat, besorolást vagy számjeligazolást igényel, illetve adatszolgáltatóként szakmai vagy technikai kérdése van, akkor a KSH honlapján keresse a „Lépjen velünk kapcsolatba!” felületet!

LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

Magyarország számokban

Recommend Documents