Magyarország Románia és Magyarország Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program

Cross-border Co-operation Programme Hungary–Romania and Hungary-Serbia & Montenegro

Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program

Magyarország – Románia INTERREG IIIA/Phare CBC Program valamint Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program

KELT: 2004. JÚNIUS 15.

Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program 2004-2006

Tartalomjegyzék: Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1. Leírás, célok és prioritások ................................................................................................... 6 1.1. A közös programozási folyamat................................................................................... 6 1.2. Támogatásra jogosult területek ................................................................................... 6 1.3. A magyar-román-szerb határrégió bemutatása ......................................................... 7 1.3.1. Terület és népesség................................................................................................... 7 1.3.2. Az integráció szintje................................................................................................. 8 1.3.3. Schengeni politikák .................................................................................................. 9 1.3.4. Természeti erőforrások........................................................................................... 10 1.3.5. Gazdaság ................................................................................................................ 11 1.3.6. Munkaerőpiac......................................................................................................... 12 1.3.7. Infrastruktúra.......................................................................................................... 12 1.3.8. Oktatás és kutatás-fejlesztés................................................................................... 13 1.3.9. Környezetvédelem.................................................................................................. 14 1.3.10. Kontextusmutatók ................................................................................................ 15 1.3.11. Az együttműködési terület egészére vonatkozó végkövetkeztetések – SWOT elemzés ............................................................................................................................. 16 1.4. Közös fejlesztési stratégia és összhang a többi programmal ................................... 18 1.4.1. A határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok ........................ 18 1.4.2. Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia és programcélok................................ 20 1.4.3. Összhang a többi beavatkozással ........................................................................... 22

A vidékfejlesztési és mezőgazdasági infrastruktúra javítása.......................................... 25

A vidéki gazdaság fejlesztése........................................................................................... 25 1.5. Prioritások és intézkedések ........................................................................................ 30 1.5.1. 1. sz. prioritás: A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése .................................................................................................. 32 1.5.2. 2. sz. prioritás: A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása................................ 33 1.5.3. 3. sz. prioritás: Technikai segítségnyújtás.............................................................. 33 1.5.4. 1.1. sz. intézkedés: A határ menti területek infrastruktúrájának fejlesztése .......... 34 1.5.5. 1.2. sz. intézkedés: A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése ................................................................................................. 35 1.5.6. 2.1. sz. intézkedés: Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése ......................................................................................................................... 35 1.5.7. 2.2. sz. intézkedés: A vállalatok közötti együttműködés támogatása .................... 36 1.5.8. 2.3 sz. intézkedés: Az intézmények és a közösségek közötti együttműködés támogatása........................................................................................................................ 37 1.5.9. 2.4. sz. intézkedés: Együttműködés elősegítése a KTF és a humán erőforrás fejlesztés területén ............................................................................................................ 37 1.5.10. 3.1. sz. intézkedés: Technikai segítségnyújtás – programirányítás és programmenedzsment.................................................................................................................... 38

2


1.5.11. 3.2. sz. intézkedés: Technikai segítségnyújtás – a programmal kapcsolatos tájékoztatási, monitoring és értékelési tevékenységek..................................................... 38 1.6. Mutatók ........................................................................................................................ 40 1.6.1. Program-szint ......................................................................................................... 40 1.6.2. Prioritás-szint ......................................................................................................... 41 1.6.3. Intézkedés-szint...................................................................................................... 42 1.7. Indikatív finanszírozási terv....................................................................................... 44 2. Az illetékes hatóságok kijelölése ......................................................................................... 47 2.1. Irányító Hatóság (IH).................................................................................................. 47 2.2. Kifizető Hatóság (KH) ................................................................................................ 50 2.3. Közös Szakmai Titkárság ........................................................................................... 52 2.4. Közös Monitoring Bizottság ....................................................................................... 53 2.5. Közös Irányító Bizottság............................................................................................. 54 2.6. Végrehajtó Ügynökségek (projektszintű operatív menedzsment) .......................... 55 3. Program-végrehajtás ........................................................................................................... 58 3.1. Program-monitoring rendszer ................................................................................... 58 3.2. Tájékoztatás, nyilvánosság és tanácsadás ................................................................. 59 3.3. Programértékelési rendszer ....................................................................................... 62 3.4. Egyéb Közösségi politikák tiszteletben tartása......................................................... 62 4. Projektszintű végrehajtás .................................................................................................... 64 4.1. A program legfontosabb menedzsment alapelveinek ismertetése .......................... 64 4.2. Projektjavaslatok benyújtása..................................................................................... 65 4.3. Projektjavaslatok kiválasztása................................................................................... 66 4.4. Társfinanszírozási döntés és szerződéskötés............................................................. 67 4.5. Projekt-monitoring rendszer...................................................................................... 68 4.6. Pénzügyi végrehajtás és ellenőrzés ............................................................................ 69 4.6.1. Kifizetési kérelmek és előrejelzés .......................................................................... 69 4.6.2. Szabálytalanságok és visszafizetés......................................................................... 70 4.6.3. Projekt szintű pénzügyi megvalósítás .................................................................... 70 4.6.4. Pénzügyi ellenőrzés................................................................................................ 71 1. sz. melléklet: A közös programozási folyamat kiemelkedő jelentőségű állomásainak időpontjai ............................................................................................................................ 74

3


Bevezetés Ez a dokumentum a magyar–román és magyar–szerb határtérség háromoldalú határon átnyúló együttműködési programját mutatja be. Meghatározza az alábbi pénzeszközök felhasználásának alapjait: (i) az Interreg IIIA támogatást, amely Magyarország számára nyújt a magyar-román és a magyar-szerb határtérségekhez; (ii) a Phare romániai CBC (határon átnyúló együttműködés) program támogatását, amelyet a román-magyar határtérség számára nyújtanak; (iii) a CARDS program támogatását Szerbia számára, melynek célja a határon átnyúló együttműködés támogatása a szerb-magyar határon. A CARDS által biztosított pénzügyi források a CARDS regionális költségvetését (a Szomszédsági Program számára elkülönített keretösszeg) és az esetlegesen azt kiegészítő CARDS Szerb Nemzeti Éves Programot terhelik. A stratégia körültekintő koordinálása és a Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program és a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásának a lehetőségek szerinti összehangolása nem csak szükségszerű, hanem a programozás folyamata alatt számtalan alkalommal kifejezésre juttatott politikai szándék is alátámasztja. A Bizottság „Tágasabb Európa – Szomszédság: keleti és déli szomszédainkkal való kapcsolataink új keretei” című közleményében azt javasolta, hogy „az Európai Unió törekedjen olyan prosperáló és baráti szomszédság kialakítására, … amellyel az Európai Unió szoros, békés és együttműködésen alapuló kapcsolatokat ápol.” E cél elérése érdekében a Bizottság új Szomszédsági Pénzügyi Eszközt kíván létrehozni, „amely a PHARE, a TACIS és az INTERREG programok részeként folytatott határokon átnyúló együttműködés tapasztalataira épít” és amely arra összpontosít, hogy „biztosítsa a jövendő keleti és mediterrán határok zökkenőmentes működését és biztonságos igazgatását, ezzel előmozdítsa a határtérségek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését és együttműködést folytasson a régiók és a nemzetek között”. A Bizottság megvizsgálta a fentieknek megfelelő pénzügyi eszköz megteremtésének lehetőségét és új közleményt adott ki „Az új szomszédsági pénzügyi eszköz előkészítése” címmel. Ez a dokumentum kiemeli a fentiek szerinti pénzügyi eszköz fő céljait és annak megteremtését két lépcsőben javasolja. Az első szakasz (2004-2006) célja a létező eszközök összehangoltabb felhasználása; a javaslat szerint ezt Szomszédsági Programok készítése és végrehajtása révén kell biztosítani, amelyek egységes végrehajtási eljárást tennének lehetővé, a határ mindkét oldalára vonatkozó egyszeri javaslattételi felhívással, és a projektek kiválasztási folyamata is közös lehetne. „E Szomszédsági Programok finanszírozása ugyanakkor továbbra is a már létező programok számára megítélt támogatásokból történne és a formális döntéshozatali eljárások is változatlanok maradnának”. A második szakaszban (2006-tól) megvalósulna a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés valóban integrált módja, amelynek része lenne az Európai Unión kívüli és belüli finanszírozás teljes mértékben integrált felhasználása. Az itt olvasható program elkészítésekor teljes mértékben figyelembe vettük a Szomszédsági Program koncepcióját, ahogy azt a Bizottság „Az új szomszédsági pénzügyi eszköz előkészítése” című közleménye bemutatja.

4


A program – összhangban a gyakorlati útmutatóval (PRAG), amely az új INTERREG III. Közösségi Kezdeményezési Programok kidolgozását és a már meglévőek módosítását szabályozza – öt fő fejezetből áll. Az 1. fejezet a támogatásra jogosult határtérségek leírását tartalmazza, közös SWOT elemzéssel, ezt követi a közös fejlesztési stratégia, melynek a többi beavatkozással való összhangját is vizsgáljuk. A fejezet bemutatja ezen kívül a javasolt közös prioritásokat és intézkedéseket, a mutatókat és az indikatív finanszírozási tervet. A többi fejezet a végrehajtással foglalkozik: a 2. fejezet bemutatja a program végrehajtásáért felelős hatóságok javasolt felépítését; a 3. fejezet a programszintű végrehajtási eljárásról szól, míg a 4. fejezet témája a projektszintű végrehajtás; végül az 5. fejezet a pénzügyi végrehajtást és az ellenőrzési eljárásokat mutatja be.

5


1. Leírás, célok és prioritások 1.1. A közös programozási folyamat Ennek a Határon Átnyúló Együttműködési Programnak az aktuális változata a magyar, román és szerb illetékes hatóságok és a különböző partnerek – a közös magyar-románszerb munkacsoport tagjai – közös programozási munkájának az eredménye. A közös munkacsoport 2003. április 23-án alakult és a programozási folyamat is ezen a találkozón indult. Bár a közös munkacsoport összetétele önmagában is biztosítja a helyi, a regionális és a nemzeti szint megfelelő képviseletét, további lépések is történtek a különböző partnerek szélesebb körben való megkeresésére. Annak érdekében, hogy a különböző érintett szereplők és régiók kiegyensúlyozott részvételét biztosítani lehessen, a munkacsoport mind a három országban tartott találkozókat és végzett megkereséseket. Ezeken az üléseken a program tervezeteit bemutatták a különböző gazdasági és szociális partnereket képviselő résztvevőknek, többek között gazdasági kamaráknak, önkormányzatoknak, fejlesztési ügynökségeknek és egyéb civil szervezeteknek, és a tervezeteket megvitatták a képviselőkkel. Ennek során különböző kommunikációs csatornákat vettek igénybe – Internetet, e-mailt, kinyomtatott dokumentumokat –, így a Program eddig mintegy 80 szakértő és szakember véleményét és munkáját tartalmazza. (Az ülések listája és a különböző megkeresett partnerek listája megtalálható az 1. Mellékletben.) A megkeresések további kiterjesztése érdekében a tervezeteket nyilvánosságra hozták a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) és a román Európai Integrációs Minisztérium honlapjain. A magyar VÁTI Kht. honlapján elhelyeztek egy Dokumentációs Központot (WDC) is, amely a Programról nyújt felvilágosítást. A Webdokumentációs Központot folyamatosan frissítik és azon megtalálhatóak a Program tervezetének legfrissebb változatai, valamint egyéb ide tartozó dokumentumok. Így a partnerek figyelemmel tudják kísérni a programozás folyamatát és javaslatokat tudnak tenni a Programmal kapcsolatban.

1.2. Támogatásra jogosult területek Jelen program az Európai Unió Romániával és Szerbia és Montenegróval való jövendő külső határára vonatkozik. A Bizottság közleményével összhangban a tagállamok támogatásra jogosult területei a határ melletti NUTS III szintű területek. Így Magyarországon a támogatásra jogosult terület az alábbi öt megye (Magyarországon a NUTS III szintű területi egység a megye) teljes területét magában foglalja: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye; ez összesen 30,486 km2 (az ország teljes területének mintegy egyharmada), több mint 2,5 milliós összes népességgel (ez Magyarország teljes népességének körülbelül egynegyede). Romániában a támogatásra jogosult határtérség az ország észak-nyugati és nyugati részén helyezkedik el és az alábbi négy megyéből áll, amelyek NUTS III szintű adminisztratív egységek: Szatmár (Satu Mare) megye, Bihar (Bihor) megye, Arad megye és Temes (Timis) megye. Ezek összes területe 28,413 km² (az ország teljes területének mintegy 12%-a), lakossága több mint 2,1 millió (ez Románia teljes népességének körülbelül tizede).

6


Szerbiában a támogatásra jogosult térség az alábbi körzetekből áll: Zapadno-bački, Severno-bački, Severno-banatski, Južno-bački, Srednje-banatski, Sremski, Južno-banatski és Belgrád. A fenti területen élő lakosok száma 3 608 116, amely Szerbia teljes lakosságának közel fele (48,12%). A terület kiterjedése 24,758 km², amely Szerbia teljes területének 8%-a.

1.3. A magyar-román-szerb határrégió bemutatása A Program elkészítése során rendkívül sokféle információs forrásból tájékozódtunk. A statisztikai adatokat illetően elsősorban a három ország Nemzeti Statisztikai Hivatalainak hivatalosan publikált adatait használtuk fel. A programírás időszakában többnyire 2001-es adatok álltak rendelkezésre. A statisztikai adatokon kívül különböző egyéb írásos információs forrásokat is figyelembe vettünk: elsősorban fejlesztési koncepciókat és stratégiákat, valamint a támogatásra jogosult térséget vizsgáló szaktanulmányokat. Végül a tájékozódás során a fejlesztési szakemberek által biztosított adatokat is felhasználtuk. Az elemzések készítésekor kétféle problémával találkoztunk: egyrészt bizonyos területeken hiányoztak az adatok; másrészt bizonyos esetekben a három ország adatai nehezen voltak összehasonlíthatóak. A magyar határtérség bemutatásához felhasznált statisztikai adatok fő forrásai a támogatásra jogosult határtérség megyéivel és régióival foglalkozó Megyei és Regionális Statisztikai Évkönyvek voltak (ezeket a Központi Statisztikai Hivatal adta ki). Ezeken kívül felhasználtunk még a kérdéses megyék / régiók fejlesztési ügynökségei által készített legújabb megyei és regionális fejlesztési stratégiákat. A román határtérség bemutatása a 2001. év tényein és adatain alapul, amelyek a Nemzeti Statisztikai Hivatal által készített „Románia Statisztikai Évkönyve 2002”-ben találhatóak meg. Felhasználtunk még számos, különböző regionális fejlesztési tanulmányból és stratégiából származó adatot, amelyeket a nyugati, észak-nyugati régiók két regionális fejlesztési ügynöksége és a négy támogatásra jogosult megye megyei tanácsai készítettek. Bár számos adatforrást megvizsgáltunk, amelyek részletes tájékoztatást nyújtottak a román határtérségről, sok területen nem voltak megfelelő adatok, mint például a kis-léptékű, települési és távközlési infrastruktúra, a külföldi működőtőke-beruházások, a turisztikai kapacitások és a kutatási és technológiai fejlesztési (KTF) létesítmények terén, ami akadályozta a másik két ország megfelelő adataival való összehasonlítást. Ezen kívül bizonyos adatok csak egyes régiókra (pl. a nyugati régióra) vonatkozóan álltak rendelkezésre, ami megnehezítette a teljes térség bemutatását. A szerb határtérség bemutatása a 2001. év adatain alapul, amelyeket a Külső Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának Köztársasági Fejlesztési Irodája bocsátott rendelkezésre. Hasonlóképpen csak hiányos adatokhoz lehetett hozzájutni: nem voltak adatok a turisztikával, a környezetvédelemmel, az infrastruktúrával, az oktatással és a GDP-vel kapcsolatban.

1.3.1. Terület és népesség A támogatásra jogosult magyar határtérség Magyarország délkeleti részén helyezkedik el és az ország teljes területének nagy részét, egyharmadát teszi ki; része a magyar Alföldnek. A határmegyéket több folyó szeli át, ezek között Magyarország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza; ezek a folyók egyben a szomszédos országokkal is összekapcsolják a régiót és így speciális lehetőségeket is kínálnak a határon átnyúló együttműködésre.

7


Az öt megye az ország teljes népességének több mint egynegyedét teszi ki; a népsűrűség 82/km2 (Magyarország: 109/km2, EU15: 118/km2), ami tükrözi a térség elsősorban vidéki jellegét. Romániában a támogatásra jogosult határtérség az ország északnyugati és nyugati részén található, területe 28.413 km², ami Románia területének 12%-át teszi ki. Földrajzi szempontból a térségben mindenféle domborzati forma megtalálható: síkságok, dombok, hegyek, és jelentős folyók szelik át a vidéket, a Maros (Mures), a Körös (Cris) és a Tisza (Tisa). Az itt élő, különféle etnikumokhoz tartozó lakosság az ország teljes népességének körülbelül 9,6%-át teszi ki. A népsűrűség 74 lakos/km², ami az északi részen magasabb (82-88 km²), de így is az országos átlagos népsűrűség (94 lakos/km²) alatt marad. 1990 óta a területen (ahogy az ország egészében) a népesség természetes növekedése folyamatosan csökken. Az 1992 és 2002 között eltelt évtized folyamán a határterület népessége – a 4,5%-os országos átlaggal szemben – 5,6%-kal csökkent. Az utóbbi években a térség gazdasági dinamizmusa más régiókból is vonzott ide embereket, így kialakult bizonyos régiók közötti népvándorlás. A jelenség megfigyelhető a Nyugati régióban, amelynek bevándorlási mutatója Arad és Temes (Timis) megyék vonzásának köszönhetően összességében pozitív előjelű, hiszen Romániában ebben a két megyében a legmagasabb a külföldi befektetések aránya. A lakosság korösszetétele egyértelműen jelzi a demográfiai elöregedési folyamatot, melynek elsődleges oka, hogy kevesebb gyermek születik és így csökken a fiatal (0-14 éves) népesség és nő az idős (60 éves és idősebb) népesség aránya. Szerbia és Montenegróban a támogatásra jogosult határtérség az ország északi részén található, területe 24.758 km², ami Szerbia területének 28%-a. A domborzati viszonyok változatosak: síkságok és két jelentős domb (Fruška Gora and Vršački Breg). A támogatásra jogosult terület dél-nyugati részére is jellemző a dombos vidék. A határtérséget átszelő fő folyók: a Duna, a Száva és a Tisza. Vízgyűjtő csatornarendszer is található itt (Duna-TiszaDuna) és öt jelentősebb tó (Ludos, Palic, Bela Crkva, Belo blato, Obedska bara). A támogatásra jogosult határtérségben élő lakosság az ország teljes népességének majdnem felét alkotja (48,12%) és itt is jellemző az etnikai sokféleség. Az átlagos népsűrűség 146/km2, mely a városi területeken ennél magasabb értékeket mutat (148/km² Južno-bački körzetben és 489/km² Belgrádban). Ez jóval magasabb az országos átlagnál (97/km2) és az EU15 átlagánál is. 1996-ot megelőzően mintegy 300.000 bevándorló illetve az ország más részéből származó személy (IDP) telepedett le a térségben. Az érintett települések mintegy egynegyedében a bevándorlók és IDPk a teljes népességnek több mint 10%-át alkotják.

1.3.2. Az integráció szintje Az elmúlt évek előremutató és kedvező fejleményei ellenére az együttműködési terület integráltságának fokát még mindig viszonylag alacsonynak kell neveznünk. A három ország határ menti területei gyakorlatilag külön társadalmi-gazdasági egységekként működnek. Míg a támogatásra jogosult területek fejlettsége Szerbiában és Romániában az országos átlagnál magasabb, a támogatásra jogosult magyar területek az ország legelmaradottabb területei között vannak. A három ország támogatásra jogosult területeinek közvetlen összehasonlítása azonban egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar határterület fejlettsége még így is jelentősen meghaladja a román és szerb határterületekét. Jelen Határon Átnyúló Együttműködési Program egyik legfőbb feladata tehát, hogy hozzájáruljon a szerb és a

8


román támogatásra jogosult térségek előnyének és dinamizmusának a megőrzéséhez, ugyanakkor támogassa a magyar megyék országos átlaghoz való felzárkózását. Ezt elsősorban a kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségek kihasználásával kell elérni. Az elemzés világosan jelzi, hogy az integráció és az együttműködés szilárd alapokkal rendelkezik, mégpedig elsősorban az alábbi területeken:

a három ország régiói közti hagyományos kulturális kapcsolatok ;

a három ország régióira jellemző gazdasági szerkezet hasonlóságai és egymást kiegészítő jellege;

bizonyos infrastrukturális feltételek már rendelkezésre állnak: megfelelő számú határátkelőhely, amelyek közül a határ magyar oldalán többet nemrégiben fejlesztettek;

a Phare CBC programok során kedvező tapasztalatok gyűltek fel a határokon átnyúló magyar-román programok végrehajtásával kapcsolatban

a 2002-ben kialakított Bihar (Bihor) – Hajdú-Bihar Euro-régióban már fellelhető határon átnyúló együttműködési kezdeményezések valamint a Kárpátaljai és a DKMT Euro-régiókban megvalósulú régión belüli együttműködés.

A fenti pozitívumok ellenére a határtérségek integrációját különböző súlyos hiányosságok akadályozzák az alábbi területeken:

az infrastrukturális hálózatok kapcsolódása nem megfelelő;

a határokon átnyúló intézmények közötti együttműködés továbbra is gyenge;

az emberek közötti kapcsolattartásnak kevés szervezett fóruma van;

a gazdasági és üzleti kapcsolatok a határterületek gazdasági adottságai által kínált lehetőségek alatt maradnak.

Az alábbi fejezetek részletesen áttekintik az integráció szintjét befolyásoló és a fenti megállapításokat alátámasztó különböző tényeket, szempontokat.

1.3.3. Schengeni politikák A schengeni politikák alkalmazása a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban jelentősen befolyásolni fogja a magyar-román és magyar-szerb határterületek helyzetét. Tekintettel Magyarország 2004-es csatlakozására, mind a magyar-román, mind pedig a magyar-szerb határszakaszok az Európai Unió külső határaivá válnak – noha a magyarromán határszakasz Románia Uniós csatlakozási céljának fényében a következő programozási időszakban belső határszakaszt képez majd. Az Unió egyértelművé tette, hogy a schengeni acquis (Közösségi joganyag) teljes mértékű alkalmazását két-lépcsős folyamatban kívánja megvalósítani. Az első szakaszban a csatlakozó országoknak szigorú határőrizetet kell biztosítaniuk a csatlakozás időpontjára. A belső határőrizet csak a csatlakozás után bizonyos idővel szűnik meg; ezzel kapcsolatban mindegyik tagállamban külön döntéshozatali eljárást kell majd lefolytatni, mégpedig a schengeni acquis teljes mértékű alkalmazásával. A schengeni politikák alkalmazása azonban jelentős hatással lesz a határon átnyúló együttműködésre. Kétféle hatásról beszélhetünk:

9


a szigorúbb határőrizeti és vízumpolitikai szabályok technikai akadályokat jelenthetnek a határon átnyúló tevékenységek számára mind gazdasági, mind pedig szociális területen;

másrészről viszont a Schengeni Alap jelentős támogatást határátlépésekhez szükséges infrastruktúra megteremtéséhez határszakaszokon.

biztosít ezeken

a a

A Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program kidolgozása során mindkét kérdésben folynak majd tárgyalások az alkalmazás konkrét részleteiről. Ezért a végrehajtási program során mindkét fenti területen figyelemmel kell kísérni a fejleményeket.

1.3.4. Természeti erőforrások Az együttműködés által érintett teljes területen jelentős a mezőgazdaság részesedése: Szerbiában a teljes terület 77,1%-a, Magyarországon 71,2%-a, míg Romániában 71,5%-a. Bár az együttműködési övezetben jelentős eltérések vannak, a mezőgazdasági területek általánosságban mind a három országban nagyon jó, az országos átlagot meghaladó minőségűek. A kiváló minőségű mezőgazdasági területeken kívül a határrégiók számos olyan természeti adottsággal rendelkeznek, amelyek szilárd alapokat biztosítanak az esetleges idegenforgalmi vonzerők kialakításához. Magyarországon a teljes együttműködési övezet közel 9%-át nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek foglalják el. Három nemzeti park található a területen: a Hortobágyi Nemzeti Park (amely egyúttal a Világörökség része), a Kiskunsági Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park; valamint 6 tájvédelmi körzet: a Bihari-Sík TK, a Hajdúsági TK, a KözépTiszai TK, a Szatmár-Beregi TK, a Mártélyi TK és a Pusztaszeri TK. Romániában a nemzeti és természeti parkok, valamint a védett természeti területek mintegy 30 000 hektárnyi területet tesznek ki. Ezen a területen található az Apuseni természeti park (Bihar/Bihor megyében), A nemzeti törvények értelmében ezen kívül még számos kisebb természetvédelmi terület is van. Szerbia és Montenegróban egy nemzeti park található a régió északi részén: Fruska Gora, a támogatásra jogosult terület dél-nyugati részében. Számos regionális természetvédelmi park és rezervátum is található itt, köztük: a Deliblatska Peščara és az Obedska Bara, valamint a Ludasko Jezero és a Carska Bara - Stari Begej vizes élőhelyek, melyek az UNESCO által védett területek közé tartoznak. A térség másik fontos természeti kincse a termálvíz, amely az egész együttműködési övezetben megtalálható. A magyar-román-szerb határterület rendkívül gazdag kiváló minőségű, gyógyászati célokra felhasználható termálvízben. Az egész térségben számos fürdőtelepülés helyezkedik el; ezek némelyike nemzetközi hírnévre is szert tett, pl. Baile Herculane, 1 May és Tinca Romániában, Debrecen, Hajdúszoboszló és Gyula Magyarországon, valamint Minakva jódfürdője, Kanjiža, Vrdnička, Stari Slankamen és Junakovic Szerbia és Montenegróban. A román együttműködési övezet hegyes vidékein egyéb különféle föld alatti természeti erőforrások is találhatóak, köztük ércek (vas, réz, cink, ólom, uránium), nemesfémek – arany és ezüst, valamint építési anyagok (homok, gránit, agyag és márvány).

10


Szerbia és Montenegró föld alatti természeti erőforrásaival kapcsolatban elmondható, hogy 90 mezőn 226 lelőhelyen fedeztek fel olajat és gázt és így jelentős az olaj- és gázkitermelés. Ezen kívül geotermikus víz- és természetes széndioxid források kitermelése is folyik.

1.3.5. Gazdaság Az együttműködési övezet gazdasági fejlettségének átlagos szintje az EU15 szintjéhez képest rendkívül alacsony. Egymáshoz viszonyítva azonban elmondható, hogy míg az együttműködési övezet magyarországi része Magyarország többi térségéhez képest elmaradt, annak román és szerb részei országos viszonylatban Románia és Szerbia és Montenegró legfejlettebb régiói között vannak. A támogatásra jogosult térségek gazdaságának ágazati összetételében mind hasonlóságok, mind pedig eltérések megfigyelhetőek. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás területén egyértelmű a kiegészítő jelleg és ez a gyáripar bizonyos részeire is jellemző, de a különböző ágazatok további részletes felmérésére lenne szükség a támogatásra jogosult területeken ahhoz, hogy az együttműködési és hálózatba kapcsolási lehetőségeket megfelelően ki lehessen használni. Az öt magyar megyében az egy főre jutó GDP csak a magyar átlag 66,6%-a, az EU15 átlagnak pedig pusztán a 36,6%-a. A GDP ágazati megoszlása világosan mutatja, hogy a határtérségek gazdaságában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági termelés: a mezőgazdasági GDP aránya itt az országos átlag kétszerese és az EU átlag négyszerese. A gyáriparon belül kiemelkedő az élelmiszergyártás, amely az összes ipari termelés több mint 34%-a. A többi jelentős ágazat: szerszám- és gépipar, vegyipar, valamint textil- és bőrtermékek gyártása (a fenti sorrendben az összes ipari termelés 14,4%-a, 10,8%-a és 10,1%-a). A kilencvenes években a külföldi tőke befektetés jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság szerkezetátalakításában és a gazdasági növekedés fellendítésében. Sajnos a külföldi tőke befektetésnek csak töredéke jutott el a támogatásra jogosult határtérségbe: az öt megyében az egy főre jutó külföldi tőkeberuházás kevesebb az országos átlag egynegyedénél. A vállalkozások versenyképessége alacsony, a KKV-szektor viszonylag gyenge és technológiai fejlettségének szintje alacsony. Romániában a határtérségben az egy főre jutó GDP országos szinten a legmagasabbak között van, ugyanakkor az EU15 átlagának mindössze 25%-a. A GDP ágazati megoszlása jelzi, hogy a mezőgazdaság jelentős tevékenységnek számít a térségben. A többi jelentős ágazat között meg kell említeni a szolgáltató szektort és a gyáripart (pl. gépgyártás, élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás). A kereskedelmi cégek összességének több mint 99%-a kis- és középvállalkozás (KKV); ezek nagyrészt mikrovállalkozások (80-90%). Az elmúlt években az ipari, szolgáltató és építőipari területen tevékenykedő KKV-k száma egyre gyorsuló ütemben növekedett, elsősorban a privatizáció eredményeként. A kis- és középvállalkozások jelenléte a térség gazdaságában – a kereskedelmi cégek közötti magas arányuk ellenére – viszonylag alacsony, csak 17-20 / 1000 lakos, mivel összességében a régió egészében alacsony a vállalkozások száma. A KKV-k versenyképessége alacsony. A támogatásra jogosult szerb térség egy főre jutó nemzeti jövedelme 25,4%-kal haladja meg az országos átlagot. A GNI ágazati megoszlása azt jelzi, hogy a legfontosabb tevékenységek az ipar és a bányászat (30,2%), a mezőgazdaság és a halászat (23,1%), valamint a kereskedelem (16%). A GDP adatok csak országos szinten és Vajdaság régiójára vonatkozóan állnak rendelkezésre (ezek az EU átlag 8,63% és 8,09%-a).

11


2001-ben a magántulajdonban lévő kis- és középvállalkozások aránya az összes bejegyzett vállalkozás 86,59%-a volt, ami országos szinten az összes bejegyzett vállalkozás 57,51%-át tette ki.

1.3.6. Munkaerőpiac Az öt magyar megye aktivitási rátája súlyos egyenlőtlenségeket mutat: míg Bács-Kiskun és Csongrád megyék aktivitási rátája az országos átlag közelében, bár jóval az EU15 átlag alatt van (sorrendben ezek 53,3%-a és 64,1%-a), a többi megye esetében ez a mutató jóval kisebb. A régió megyéiben az országos átlagnál kissé magasabb a munkanélküliségi ráta (6,4% az országos 5,7%-hez képest). Ugyanakkor jelentős különbségek vannak a megyék között: míg a munkanélküliségi ráta Csongrádban csak 3,6%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendkívül magas (9,7%). A román határtérségben 2001-ben a foglalkoztatott népesség száma 925.800, miközben a foglalkoztatási ráta 44% volt. Az egyik legfontosabb tevékenység a mezőgazdaság, különösen vidéken, ahol a foglalkoztatottak aránya nagyon magas, ugyanakkor a termelékenység alacsony. A határon átnyúló együttműködés által érintett területen az átlagos munkanélküliség 5% volt, ami jelentősen a 7,4%-os országos átlag alatt marad. A legalacsonyabb rátát - 2,8%-ot Bihar (Bihor) megyében mérték, míg Temes (Timis) ben 3,7%-ot és Szatmár (Satu Mare) megyében 3,9%-ot. A támogatásra jogosult szerb térségben a foglalkoztatott népesség száma 771.002 volt, amelynek több mint 30%-a a gyáriparban dolgozott. A munkanélküliek száma 443.812 volt. A Vajdaság régiójában az átlagos munkanélküliségi ráta 13,9% és a települések 2/3-ában növekedő tendencia figyelhető meg. A legutóbbi mérések szerint a vajdasági lakosok közül 67.148-an külföldön dolgoznak. A Szerb Köztársaságban foglalkoztatottak 40%-a Belgrádban dolgozik.

1.3.7. Infrastruktúra Magyarországon az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül a közlekedési infrastruktúra, különösen a közúthálózat. Az autópálya-hálózatot kibővítették és két autópálya (az M3 és az M5) is belép az INTERREG területre, noha egyik sem éri el a határt. Az alacsonyabb rendű közlekedési infrastruktúrával problémák vannak a határrégióban: míg a legtöbb nagyobb települést viszonylag könnyű megközelíteni a főbb gazdasági csomópontokból és azoknak elfogadható közlekedési kapcsolataik vannak a szomszédos országokkal, addig számos kisebb vidéki települést nehéz elérni. Ráadásul a kistelepülésekhez vezető alacsonyabb rendű utak legtöbbje rossz minőségű, fejlesztésre szorul. Mivel a munkalehetőségek többnyire a térség gazdasági csomópontjaiban vannak, ezek a tényezők még jobban korlátozzák a falusi népesség versenyképességét a munkaerőpiacon. A határőrizeti kirendeltségek hálózata megfelelő: 12 található a magyar-román határon (ebből 4 vasúti, 2 közúti és vasúti és 6 csak közúti); 8 a magyar-szerb határon (ebből 1 vasúti és 1 vízi úti határőrizeti kirendeltség. A határőrizeti kirendeltségek jelenlegi hálózata megfelelő kapacitással rendelkezik, de az infrastruktúra állapota és a szolgáltatások minősége egyes esetekben rossz. A román határtérségben fejlett a közúti és vasúti hálózat, ezen kívül található még két dunai kikötő és öt repülőtér, ebből három nemzetközi. A területet fontos országos és páneurópai folyosó, nevezetesen a IV. folyosó szeli át Temes (Timis) megyében, és egy újabb autópályaépítési projekt megvalósítása van folyamatban Arad megyében, amely a TEN részét képezi..

12


Bár az utóbbi időben sokat fejlődött a közúti hálózat, a korszerűsített utak aránya még mindig alacsony, hiányoznak a szomszédos országokba vezető autópályák és különösen a helyi utak elavultak és leromlott állapotúak. Szerbia és Montenegróban az országos és regionális úthálózatot a támogatásra jogosult területen 56 (11 országos és 45 regionális) közúti folyosó jellemzi. Az országos úthálózat hossza 1.523 km, míg a regionális úthálózaté 1.673 km. A vasúti infrastruktúra is fejlett, a vasútvonalak teljes hossza 1.583 km. A VII. dunai folyosó átszeli a régiót. Öt dunai és egy tiszai kikötő található a térségben. A magyar INTERREG terület közművekkel való ellátottsága megfelelő, egy fontos kivétellel: a lakások csatornázottságának aránya jelentősen az országos átlag alatt marad (35% az országos 53,5%-hoz képest), ami komoly környezeti veszélyeket hordoz. Romániában a közműhálózatot folyamatosan fejlesztették, különösen a városi területeken. A vízellátással és csatornázással rendelkező területek száma azonban az elmúlt években nem nőtt jelentős mértékben. Ez pedig nem elhanyagolható akadály a vállalkozások térségbe vonzását célzó stratégiák számára. Vidéki övezetekben azonban csak a lakosság 55%-a jut vezetékes ivóvízhez és a legtöbb faluban nincs is vezetékes ivóvízhálózat. Az Észak-nyugati régióban magasabb a vezetékes ivóvízzel ellátott helyiségek száma (az összesnek 40,1%a), míg a többi régióban ez a mutató az országos átlag alatt van. A legrosszabb a helyzet a Dél-nyugati régióban, ahol az összes településnek csak 13,5%-ában van vezetékes ivóvíz. A vidéki területeken mindössze a lakosság 55%-a fér hozzá ivóvízellátáshoz, és a legtöbb faluban nincs is ilyen ellátás. A nyugati régióban az ivóvízellátásban részesülő területek aránya az összes területhez képest 21,4% (2002), ami nem éri el a 24,2%-os országos átlagot. Az észak-nyugati régióban viszont a vízellátásban részesülő területek aránya magasabb (40%). A csatornahálózat hossza a vezetékes ivóvízhálózaténak körülbelül a fele, elavult és kapacitása elégtelen. A csatornázott települések aránya az északi és északnyugati régiókban 5 és 5,71% között változik (az 5%-os országos szinttel szemben). Szerbia és Montenegróban a támogatásra jogosult térség lakosságának mintegy 20%-a van rákötve a csatornahálózatra. A vajdasági régióban nincsen olyan város, ahol minden ház csatlakoztatva lenne a hálózatra. A távközlési infrastruktúra fejlettségi szintje megfelelő, bár az 1000 lakosra jutó gerincvezetékek száma a magyar országos átlagnál alacsonyabb.

1.3.8. Oktatás és kutatás-fejlesztés A felsőoktatási infrastruktúra fejlett a határtérségben. A térség egyik fő erőssége a különféle felsőoktatási intézmények kiterjedt hálózata; az ország két legnagyobb egyeteme (a szegedi és a debreceni egyetem) is az együttműködési területen található; ezek egyben a legfontosabb kutatási és technológiai fejlesztési (KTF) központok is Budapesten kívül. Magyarország KTF egységeinek egyötöde az INTERREG területen működik, bár az összes KTF kiadásnak csak a 13%-át költik el itt. A hagyományosan magas színvonalú oktatásnak és egyetemi életnek köszönhetően a román térséget is hasonlóképpen magasan képzett emberi erőforrás potenciál jellemzi a tudományos és kutatási tevékenységek terén. Fejlett az állami és magán felsőoktatási intézmények hálózata; az ország néhány legnagyobb egyeteme is itt található, mint például a Temesvári Nyugati Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem, valamint számos K+F központ. Temesváron és Nagyváradon, a térség legfontosabb városaiban, fejlettek az információs technológiához (IT) kapcsolódó tevékenységek is. Szerbia és Montenegróban a támogatásra jogosult térségben fejlett a kutatási és technológiai fejlesztési tevékenység. Számos K+F egység és két jelentős egyetem (a belgrádi és az újvidéki) találhatóak itt. A K+F közösség jól képzett tudósokból és kutatókból 13


áll, és rengeteg a tudományos és kutatási projektekben részt vevő egyetemi hallgató van. Jelenleg két technológiai park épül (Zvezdara-Belgrade és Újvidék).

1.3.9. Környezetvédelem A határtérségben tiszta a természeti környezet, a különféle szennyezések szintje viszonylag alacsony. Időről időre azonban a térségben súlyos problémát okoz a határon átnyúló folyók szennyezése. Nemrégiben a határtérség jelentős részeit súlyos árvizek sújtották; noha az árvízvédelmet jelentősen fejlesztették. A térség másik fontos jellemzője a nemzeti parkok sokasága (a magyar oldalon 3, melyek kiterjedése 187.444 ha, a román oldalon a, melyek kiterjedése 30.000 ha és a szerb oldalon 1, kiterjedése 43.000 ha), kiegészítve a tájvédelmi körzetekkel (a magyar oldalon 6, összesen 78.398 ha, a román oldal 4 megyéjében pedig számos kisebb védett körzet található, 8.700 ha területen), ami kedvező feltételeket teremt az idegenforgalom fejlesztéséhez. A román szervek néhány magyar szerv közreműködésével már dolgoznak a Natura 2000 területek meghatározásán a támogatásra jogosult térségben. A domborzati viszonyok változatossága (a tájkép és a gyógyászati felhasználásra alkalmas források), a Duna közelsége és a kontinentális-mérsékelt égövi éghajlat az egész év során kedvező az idegenforgalom számára. Mindezek mellett a gazdag kulturális örökség (építészet, műemlékek és hagyományok) a turizmus többféle formájának fejlesztését is lehetővé teszik. Másrészről viszont a idegenforgalmi infrastruktúra és a szolgáltatások nem elég fejlettek. A román határtérség bizonyos részein a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a bányák és a nehézipar jelentősen hozzájárulnak a környezetszennyezéshez. Leginkább a hazai hulladékgazdálkodás, a vegyipar, a bányaipar, a fémipar és az állattenyésztés területén működő üzemek, telepek felelősek a szennyezésért. A növekvő fogyasztás következtében, de a még mindig elavult ipari létesítmények és technológiák miatt is az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi probléma a hulladékgazdálkodás. Hasonlóképpen, Szerbia és Montenegró iparosodása is növelte a szennyezettséget és a határtérség egyes területeinek környezeti károsodását okozta. A fő szennyezők a vegyipari, gépgyártó, élelmiszer- és olajipari üzemek, a rézbányák, valamint az állattenyésztő telepek. A bombázásokat követően a UNEP/UNOPS négy környezetvédelmi szempontból kritikus területet jelölt ki Szerbiában, melyből kettő a támogatásra jogosult területen található: Újvidék és Pančevo. Pancevoban és Újvidéken számos, a környezetvédelmi szempontból kritikusnak minősített terület rehabilitációját célzó projekt megvalósítása van folyamatban.

14


1.3.10. Kontextusmutatók Az alábbi táblázat a szomszédsági terület társadalmi-gazdasági helyzetet bemutató legfontosabb kontextusmutatóit foglalja össze. Mutató

Területi dimenzió / érték HU

RO

SCG

30.486

28.413

24.758

2.513.666

2.102.246

3.608.116

Támogatásra jogosult terület átlagos népsűrűsége (fő / km2)

82,45

74

146

GDP / fő (az EU15-höz viszonyított %-os arányban)

36.58

25

8.63**

Átlagos munkanélküliségi arány (%)

6,4

5,0

13,9***

Termőföld aránya (%)

71,3

71,5

77,1 n/a

A szennyvízhálózatba bekötött háztartások (%)

34,96

5–5,71*

20

265.842

38.700

43.000 n/a

HU-RO

HU-SCG

12

8

4

1

2

Támogatásra jogosult terület felszíne (km ) Támogatásra jogosult terület népessége

Nemzeti parkok és természetvédelmi területek összterülete (ha)

Határátkelők Amelyből vasúti Köz- és vasúti vizi * Szennyvízcsatornával rendelkező helységek aránya, megyénként eltérő. ** Nemzeti szintű adat. *** Vajdasági, regionális szintű adat.

2 1


1.3.11. Az együttműködési terület egészére vonatkozó végkövetkeztetések – SWOT elemzés A határterület társadalmi-gazdasági helyzetét érintő vizsgálat eredményeinek összegzéseként az alábbi SWOT elemzés a beavatkozási stratégia vonatkozásában jelentőséget élvező eredményeket foglalja össze.

Erősségek

Gyengeségek

Infrastruktúra:

Infrastruktúra:

•

Kiterjedt, noha infrastruktúrájában • elmaradott határátkelőhely-hálózat az érintett országok között.

A regionális közlekedési rendszer (közúti, vasúti, vizi) és autópálya-összekötők hiánya a határ menti régiók között, a kisebb települések és vidéki területek rossz elérhetősége

•

Infrastruktúrájában elmaradott határátkelőhely-hálózat, a nemzeti közlekedési hálózatokkal való összeköttetés elégtelen mértéke

Környezetvédelem: •

• Elavult és nem megfelelő kapacitású A magas szinvonalú, vonzó természeti csatornarendszerek környezet kedvező feltételeket kínál a különböző idegenforgalmi lehetőségek Környezetvédelem: tekintetében • A határ menti területek egyes részein magas az ipari szennyezettség •

Gazdaság: • • •

Közös árvízmegelőzési óvintézkedések hiánya

struktúrák

/

Gazdaság: Jó minőségű mezőgazdasági területek a • Tőkehiány, valamint a KKV-k korlátozott sík vidékeken versenyképessége a határ menti A határ menti területek gazdasági területeken komplementaritása • A közvetlen külföldi befektetések Képzett munkaerő, hagyományosan jó alacsony mértéke mindhárom ország ipar és mezőgazdaság érintett határterületén •

A határ menti vállalkozói együttműködés alacsony mértéke a piacok kölcsönös ismeretének hiánya és a korlátozott információ-áramlás következtében;

•

Az üzleti infrastruktúra nem megfelelő fejlődése

•

A mezőgazdaság termelőképessége

•

Korlátozott internet hozzáférés és használat, különös tekintettel a vidéki területekre

•

Viszonylag magas munkanélküliség a

16

alacsony


magyar és szerb határterületeken

Társadalmi-kulturális:

• Az érintett határ menti területek • Elmaradt idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások, integrált turista-információ multikulturális hagyományai és etnikai és vonzó programcsomagok hiánya sokszínűsége; számos különböző nemzet kisebbségei élnek a határ mentén, akik Társadalmi-kulturális: nyitottak a támogatára és az együttműködésre • Negatív demográfiai folyamatok: természetes növekedés csökkenése, • Határ menti együttműködési jelentős elvándorlás a határ menti kezdeményezések (intézmények, civil területekről Magyarországon és Szerbia szervezetek, különböző irányítási szintek) és Montenegróban • Mindhárom ország határ menti területein • Az intézmények közti együttműködés és magas színvonalú felsőoktatási az emberek közötti kapcsolatok alacsony intézmények vannak széles körű foka a határterületen tudásalapot és a K + F valamint az IT tevékenységek tekintetében értékes erőforrást biztosítva

Lehetőségek

Veszélyek

Infrastruktúra::

Infrastruktúra:

• Négy pán-európai folyosó (IV., V., VII és • X.) is átszeli a határ menti területeket

Környezetvédelem:

Környezetvédelem: •

A környezetvédelmi és természetvédelmi kezdeményezések megnövekedett hatékonysága a tevékenységek koordinált jellegének következtében

•

A környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozások és intézmények korszerűsítése érdekében tett lépések sikertelensége akadályozná az érzékeny határ menti területek közös védelmét

•

Súlyos természeti katasztrófák előfordulásának viszonylag magas kockázata

Gazdaság: •

•

A fizikai infrastruktúra tekintetében elengedhetetlen fejlesztések hiánya korlátozza a határ menti együttműködést

A közkiadások hatékonyságának Gazdaság: növekedése az Uniós eljárások • A gazdasági fejlődés viszonylag alacsony alkalmazása következtében szintjének stagnálása és a tőkehiány, amely következtében csökken a határ Románia illetve Szerbia és Montenegró menti együttműködés iránti érdeklődés sikeres EU csatlakozása

•

A határ menti együttműködés • fejlesztésére rendelkezésre álló támogatások mértékének növekedése

•

A potenciális befektetők és a turisták érdeklődésének növelése az infrastruktúra fejlesztése által (közutak, határátkelők)

•

Az országok teljesítőképességének hozzájárulhat a

gazdasági növelése határ emnti

17

A három ország gazdasági fejlődése közötti szakadék mélyülése visszavetheti az együttműködés kiterjedtségét


együttműködés megerősödéséhez • Az Uniós támogatások közös kezelési rendszere új kapcsolatokat tár fel és növelheti az együttműködés Társadalmi-kulturális: hatékonyságát Társadalmi-kulturális: •

A három ország fejlődő kapcsolata pozitív hatással lesz a határ menti régiókra

•

A három ország kiegyensúlyozott lesz

•

Az Uniós csatlakozás folyamata megerősíti az együttműködést, a közösségi jogszabályok (acquis communautaire) hozzájárulnak az irányítási rendszerek harmónizációjához

kapcsolata

•

A Schengen-i szabályok fokozatos bevezetése visszavetheti a határ menti együttműködést

•

Az Uniós csatlakozás jelentősen eltérő időpontjai, az acquis communautaire bevezetésének eltérő gyorsasága összeférhetetlenségi problémákat eredményezhet

1.4. Közös fejlesztési stratégia és összhang a többi programmal 1.4.1. A határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok Míg a magyar-szerb és a román-szerb határtérségekben korábban nem voltak határokon átnyúló együttműködési programok, a magyar-román határon a határon átnyúló együttműködés meglehetősen erős alapokra építhet. A Magyar 2003-as Phare nemzeti program keretében a Kísérleti Kis Projekt Alap került kialakításra, amely a magyar-szerb határterület fenntartható együttműködési hálózatainak létrejöttét hivatott ezáltal elősegíteni. A magyar-román Phare CBC program 1996-ban kezdődött, amikor az Európai Bizottság a programot – történetében először – két tagjelölt ország közötti határtérségre is kiterjesztette. A kísérleti program sikeresnek bizonyult, így az Európai Bizottság további forrásokat biztosított a magyarországi Phare Nemzeti Program terhére. A magyar és román határtérségek közötti kísérlet eredményeként az Európai Bizottság 1998. december 18-i határozatában úgy döntött, hogy a Phare CBC programot a tagjelölt országok közti valamennyi határtérségre kiterjeszti. Az 1996-2003 időszakban összesen 34 millió eurót biztosítottak a határ magyar oldalán megvalósítandó CBC projektek számára és 28 millió eurót a román oldal számára. E források felhasználása öt fő prioritásra összpontosult, amelyeket a magyar-román CBC program alapját képező Közös Programozási Dokumentum tartalmaz. E prioritások az alábbiak:

1. sz. prioritás: Infrastrukturális fejlesztés, határátkelőhelyek fejlesztése

2. sz. prioritás: Gazdasági fejlődés

3. sz. prioritás: Intézményfejlesztés, intézmények közötti együttműködés

4. sz. prioritás: Humán erőforrás fejlesztés, kulturális együttműködés

5. sz. prioritás: Környezetvédelem, vízgazdálkodás

Két fő projekttípus részesült támogatásban: a) nagyléptékű fizikai infrastrukturális projektek és b) olyan kis projektek, amelyek különféle, emberek közötti közös tevékenységeket feltételeznek. 18


A térség fizikai infrastruktúrájának fejlesztését célzó projekteken kívül regionális és emberi erőforrás fejlesztési projekteket is támogattak, elsősorban a Kis Projekt Alapból, annak érdekében, hogy elősegítsék a közösségek közötti együttműködést és a helyi szereplők között kialakult partnerségi kapcsolatokat a határ mindkét oldalán. A határon átnyúló Phare együttműködési programok elvével összhangban a magyar és román oldalon egyaránt bocsátottak rendelkezésre forrásokat. Sokat tettek azért, hogy biztosítsák a magyar és a román oldalon nyújtott források összehangolt, szinergikus felhasználását. Ez a törekvés nagyrészt eredményes volt, bár egyes esetekben akadályozta a program rugalmas megvalósítását. Magyarországon a források nagy részét a fizikai infrastrukturális projektek támogatására használták fel, ide értve a határátkelőhelyek (Csengersima) és közutak (határ-Battonya, határ-Kiszombor, Nyírbátor-Vállaj) korszerűsítését. A környezetvédelemre is odafigyeltek; az ezen a területen támogatott projektek elsősorban a vízgazdálkodással és a vízgyűjtő területekkel foglalkoztak, mivel ezen a téren a térségnek közös nehézségei vannak. A forrásoknak ehhez a két proirításhoz való allokációja mutatja, hogy az infrastrukturális problémák megoldatlansága nagy gondot okoz a térségben. Az, hogy az évek során a hangsúly eltolódott a fenti két prioritástól a gazdasági fejlődés prioritása felé annak volt köszönhető, hogy a kiépült és megerősödött együttműködés már képes volt a gazdasági fejlődés eszközeként működni a határtérségben. Ennek fényében, az üzleti infrastruktúra fejlesztését célzó projektek (konkrét példák ilyen projektekre a térségben a Makói Üzleti és Szolgáltató Központ Magyarország-Románia Phare CBC projektek, 1996-2002 kialakítása és a Közép-európai Üzleti Információs Központ létrehozása) élveznek támogatást és két, a határon átnyúló gazdasági fejlődsét célzó gazdaság 67% 4% támogatási forma is kialakításra került. infrastruktúra HR

21%

körny.védelem

5% 3%

regionális fejl.

Románia-Magyarország Phare CBC projektek, 1999-2003

28%

42%

gazdaság infrastruktúra körny.védelem

27%

TA

A román oldalon az 1999 és 2003 közötti időszakban a környezetvédelem volt a fő feladat. Ez a prioritás a 23 millió euróból 9,45 millió eurót kapott, míg a gazdaság-fejlesztés és a közlekedési infrastruktúra nagyjából egyenlő 6,3 illetve 6,5 millió euró arányban osztozott a maradékon. Két fő projekttípus részesült támogatásban: a) nagyléptékű fizikai infrastrukturális projektek (2 millió euró felett és) b) olyan kis projektek, amelyek különféle, emberek közötti közös tevékenységeket feltételeznek, a Közös Kis Projekt Alap keretein belül.

A másik fontos tanulság a tükörprojektek jelentősége, amelyek a határon átnyúló együttműködés legszorosabb formájának számítanak. Főként a legutóbbi években sok tükörprojekt részesült támogatásban, de még azokban az esetekben is, amikor nem voltak ilyenek, a támogatott projektek határon átnyúló hatása elég jelentős volt.

19


Összegzésképpen elmondható, hogy a magyar-román CBC program – bár rendkívül korlátozott költségvetésből gazdálkodott – sikeresen fektette le a hosszú távú együttműködés alapjait és javította annak alapfeltételeit.

1.4.2. Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia és programcélok Stratégia A közös, határokon átnyúló fejlesztési stratégia lényege egyetlen fontos gondolat: azt szeretnénk elérni, hogy a különböző szereplők – emberek, gazdasági szereplők és közösségek – közelebb kerüljenek egymáshoz. Ez a megközelítés összhangban van az európai integrációval, ezért Jean Monnet híres mondása is stratégiánk mottójául szolgálhat: „Nem az államok közötti koalíción dolgozunk, hanem az emberek közötti egységen”. Az emberek és a különböző szereplők egymáshoz való közelebb hozásának számos vetülete van: fizikai, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi és kulturális egyaránt. A határtérségek bemutatása, majd az erősségek, gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek elemzése (SWOT elemzés) bebizonyította, hogy a határrégiók gazdasági jellemzői és szerkezete, az egyes szektorok hasonlóságai és egymást kiegészítő jellege szilárd alapokat kínálnak a kulturális, gazdasági és társadalmi együttműködéshez a határtérség három országának szereplői között. Az együttműködést ugyanakkor számos fizikai hiányosság akadályozza, mint például a határátkelőhelyek alulfejlett infrastruktúrája, ami megnehezíti a határ átjárhatóságát, a hiányzó kapcsolódási pontok az egyes nemzeti közlekedési hálózatok között és az egész együttműködési területet jellemző infrastrukturális hiányosságok. A három ország lakosai és közösségei közötti kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolatok évszázadokra visszanyúló hagyományokon alapulnak. Ezeken a területeken a különböző nemzetek egymás mellett élése a társadalom és a kultúra alapvető jellemzője. Ezeket a multikulturális hagyományokat megőrizzük és megerősítjük, hogy az új külső EU határt majd ne a létező helyi kapcsolatok és együttműködés akadályának tekintsék. A természeti környezet az egész együttműködési terület közös értéke, amely egyben az együttműködés különböző formáihoz is alapul szolgálhat. Másrészt viszont ezeket a közös értékeket közös kockázati tényezők veszélyeztetik: a szennyezés és a katasztrófák. Csak közös fellépéssel lehet hatékonyan kezelni és minimalizálni ezeket a veszélyforrásokat. Ennek megfelelően a közös, határokon átnyúló fejlesztési stratégia fő elemei azoknak a témáknak felelnek meg, amelyeknél közös érdekek állapíthatóak meg. A SWOT elemzés szerint ezek a fő elemek az alábbiakban fogalmazhatóak meg: •

Az együttműködést akadályozó fizikai és infrastrukturális korlátok megszüntetése.

•

A közös üzleti érdekek megteremtése ösztönzi a gazdasági együttműködést és megakadályozza a három ország határrégiói közötti gazdasági elszakadást.

•

A térség természeti adottságai értékes előnyöket képviselnek, amelyeket csak közös beavatkozásokkal lehet megőrizni.

•

A gazdasági és társadalmi kapcsolatok előfeltétele egymás megismerése; ezt tükrözi a társadalmi és kulturális kapcsolatoknak biztosított elsőbbség.

A program az együttműködés elengedhetetlen feltételeinek megteremtésére koncentrál és különböző eszközökkel arra ösztönzi a szereplőket, hogy határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és ápoljanak.

20


Célok A program átfogó célja: Közelebb hozni egymáshoz a határtérség lakosait, közösségeit és gazdasági szereplőit, hogy ezáltal megteremtse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés alapját, és optimális fejlődési lehetőségeket biztosítson mindhárom ország számára. A program átfogó célja a SWOT elemzésből eredő stratégia fő elemeivel kiegészítve az alábbi konkrét célkitűzések megfogalmazásához vezetett: •

1. sz. konkrét célkitűzés: Az együttműködést támogató fizikai és infrastrukturális rendszerek létrehozása és fejlesztése.

•

2. sz. konkrét célkitűzés: Közös rendszer létrehozása és fejlesztése a fenntartható fejlődést segítő közös természeti erőforrások védelme és kiaknázása érdekében.

•

3. sz. konkrét célkitűzés: A gazdasági kapcsolatok megerősítése a határrégiók között a fenntartható gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében a közös adottságokra alapozva.

•

4. sz. konkrét célkitűzés: A társadalmi és kulturális összhang fejlesztése az emberek és a közösségek között.

A fenti programcélok a fejlődés szilárd alapjainak megteremtésére koncentrálnak. A fejlesztések támogatása mellett azonban a program hozzájárul a horizontális elvek egyensúlyának megőrzéséhez és továbbviteléhez. E megközelítés értelmében a program valamennyi beavatkozása: •

Biztosítja a nők esélyegyenlőségét

•

Figyelembe veszi a hátrányos, fogyatékkal élő vagy etnikai kisebbséghez tartozó nők és férfiak igényeit

•

Figyelembe veszi a tevékenységek célcsoportját képező egyes közösségek kultúrájára gyakorolt hatást

•

Biztosítja a természeti és az ember által épített környezet védelmét a fenntartható fejlődés támogatása érdekében

A fenti horizontális célokat a program teljes kifutási ideje alatt figyelembe vesszük, beleértve a programozást, az indikátorok meghatározását a monitorozáshoz, valamint a projektek elbírálásának szempontjait az egyes intézkedéseknél. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek egyértelműen hozzájárulnak egy vagy több célkitűzés teljesüléséhez a fentiek közül.

21


Az alábbi ábra a Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program stratégiai kereteit szemlélteti.

Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmuködési Program 20042006 stratégiai kerete

HORIZONTÁLIS CÉLOK

Az együttmuködést segíto fizikai és infrastrukturális rendszerek létrehozása és fejlesztése

A nok esélyegyenloségének biztosítása

ok at ol cs ése p ka er is m ál is c i ás o sz ym és eg gi tele á as lté zd fe ga lap A a

·A o ré cs lya gió ak n te kö ért rm zö ék és s ek ze a e te k ar t ké s j at p ell ta vi em l le sel, z he m oj t b e e, iz ly ho t os eke gy ít a t ni

Közös rendszer felállítása és fejlesztése a közös természeti eroforrások védelméért és hasznosításáért a fenntartható fejlodés érdekében

CÉL

kapcsolatának szorosabbá tétele annak érdekében, hogy szilárd alapot hozzanak létre a kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlodéshez

A határmenti területek gazdasági kapcsolatainak fejlesztése annak érdekében, hogy a közös erosségeken alapulva támogassa a fenntartható gazdasági fejlodést

z z he ho a sé ásá ek d é o z ek jlo ly rd fe dá ti é és ka zle köd ega n. s ü u m ba zö ttm lás ió kö yü á ég A i eg zétv t a r á g i s ze as ág ve zd a s ga azd g

a és

s i é ása ika ol fiz z ám ó tl ls gá fe st ok dé ly kö kad á u ttm a A különbözo elemek – y ü ális eg ktur emberek, gazdasági szeAz stru a r replok és közösségek – inf

A hátrányos helyzetu, rokkant vagy hátrányos etnikai háttérrel rendelkezo nok és férfiak szükségleteinek a figyelembe vétele

Bizonyos közösségek kulturális hatásainak a figyelembe vétele, ahol a tevékenység a cél

A természet és az épített környezet védelme a fenntartható fejlodés érdekében

Az emberek és közösségek közötti szociális és kulturális koherencia fejlesztése

1.4.3. Összhang a többi beavatkozással A Strukturális Alapok beavatkozásai a 2004-2006-os magyar KTK szerint A 2004-2006. időszakban a Strukturális Alapok 1. sz. célterület szerinti magyarországi beavatkozásainak fő szakpolitikai dokumentumai a Közösségi Támogatási Keret (KTK) és annak operatív programjai. A KTK a Nemzeti Fejlesztési Terven és az öt Operatív Programon – Gazdasági versenyképesség OP, Mezőgazdasági és vidékfejlesztési OP, Humán erőforrás fejlesztési OP, Regionális fejlesztési OP, Környezetvédelmi és infrastrukturális OP – alapul, amelyeket az illetékes magyar hatóságok dolgoztak ki.

22


A KTK átfogó célja: •

Az Európai Uniós társadalmi-gazdasági fejlettség szintjéhez történő igazodás.

Négy konkrét célkitűzés került fogalmazásra: •

a gazdaság magasabb szintű versenyképessége,

•

a human erőforrás potenciál kiaknázásának fejlesztése,

•

a környezet és az alap infrastruktúra fejlesztése,

•

és a régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése.

A Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program intervenciós stratégiája és akciói összhangban vannak a KTK és az Operatív Programok értelmében meghatározott szakpolitikai eszközökkel és kiegészítik azokat. A hatékony határokon átnyúló együttműködés növeli a gazdasági versenyképességet a különböző kutatási, üzleti, turisztikai vagy helyi fejlesztési területeken. A humán erőforrás fejlesztését segíti az oktatási, a képzési és munkaerőpiaci tevékenységek területén folytatott együttműködés. A környezeti minőség javítása és a regionális fejlesztés hatékony bővítése a határrégiókban megkívánja a jó együttműködést a környezetvédelem, a regionális infrastruktúra és a gazdasági fejlesztés kérdéseiben. Mivel jelen Program a fent említett témáknak különösen a határokon átnyúló vonatkozásaira koncentrál, arra lehet számítani, hogy a Közösségi Támogatási Kerettel kölcsönös szinergiát alkotó, egymást kiegészítő hatások jönnek létre. Ezek a Közösségi Támogatási Kerettervel és az Operatív Programokkal fennálló stratégiai kapcsolatok az intézkedések szintjén is megerősödnek. A szakpolitikákkal való kapcsolatot a célok és támogatásra jogosult akciók meghatározása és a projektek elbírálási szempontjai teremtik meg (pl. az adott OP keretében csak olyan infrastrukturális fejlesztési projektek támogathatóak, amelyek egyértelműen összefüggenek az országos hálózat fejlesztésével vagy elsőbbséget élveznek azok a fejlesztési projektek, amelyek közvetlen határon átnyúló hatással járnak és kapcsolatban vannak a jelen Program által finanszírozott speciális tevékenységekkel). Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy bár a stratégiai és az operatív kapcsolatok erősek, a Strukturális Alapok KTK szerinti beavatkozásai és az INTERREG között nem tervezünk tényleges átfedéseket. Míg az előbbihez tartozó programok és intézkedések célja az ország gazdasági és társadalmi fejlődése, ami természetesen annak határvidékeit is magában foglalja, az utóbbi a három ország szomszédos térségei közötti integrációra és együttműködésre koncentrál. A legjelentősebb programoknak a Magyarország – Románia INTERREG III/A/Phare CBC Programmal valamint a Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Programmal való összehangolását az Irányító Hatóság végzi. Amennyiben ez szükséges, Magyarországon a KTK Irányító Hatóság is részt vesz a stratégiai szintű koordinációban. Ezen kívül, mivel a megvalósításért felelős szervezet részben közös és mivel az illetékes országos és regionális hatóságok rendszeresen kapcsolatban lesznek egymással, garantálható a különböző programok és a jelen Program közötti hatékony koordináció.

A Közösség egyéb strukturális beavatkozásai Magyarországon A 2004-től 2006-ig tartó programozási időszakban a Kohéziós Alapból fejlesztési akciókat finanszíroznak, amelyek környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztési beruházásokat tartalmaznak. A Kohéziós Alap közlekedési szektorban való felhasználása a Transzeurópai Közlekedési Folyosók kialakítására koncentrál. Ennek keretei között több nagy volumenű közlekedési projektet terveznek Magyarországon. Ezek közül a Budapest–Szolnok– Lőkösháza vasútvonal újjáépítése közvetlenül kapcsolódik a Program keretében történő

23


beruházásokhoz. A Kohéziós Alap beruházásai a környezetvédelem területén a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai elveit követik. Ezen a területen három olyan nagy volumenű projektet terveznek, amelyek a határtérségben megvalósított beruházásokkal járnak. Ezek: az ivóvízzel kapcsolatos projektek az Alföld déli és északi területein és a szilárd hulladékgazdálkodási projekt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeket az akciókat és a velük összefüggő stratégiát figyelembe veszik az egyes projektek meghatározása és kiválasztása során. Annak ellenére, hogy számos erre a régióra vonatkozó környezetvédelmi kezdeményezés (pl. a DABLAS, vagy a Regionális Környezetvédelmi Program) és mechanizmus (pl. a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság) létezik már, amelyeket az adott országok közreműködésével hoztak létre, a Határokon Átnyúló Együttműködés Program további eszközökkel segíti e programok céljainak elérését. A Határokon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott tevékenységek elősegíthetik a Duna és mellékfolyói szennyezettségének csökkentését, még akkor is, ha figyelembe vesszük a szűkös pénzügyi kereteket és a projektek korlátozott méretét. Annak érdekében, hogy a program környezeti hatását maximalizálni lehessen, mindenképpen megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a program régióra vonatkozó környezetvédelmi kezdeményezésekkel és mechanizmusokkal való összehangolására. Az EMOGA Garancia részéhez tartozó vidékfejlesztési akciók végrehajtásához a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv biztosítja a stratégiai kereteket. A terv célja kapcsolódik a fenntartható fejlődés elősegítéséhez és a vidéki térségek lakosságmegtartó képességének erősítéséhez. Mivel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásaira jogosult vidéki területeknek viszonylag nagy része a határtérségben található, a tervek szerint szoros kapcsolat lesz egyes INTERREG beavatkozásokkal. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia magyarországi megvalósításához a legfontosabb alapdokumentumként a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv szolgál majd. Az erre való stratégiai felkészülés során „A magyar foglalkoztatási és munkaerőpiaci politika középtávú prioritásainak közös felmérése” című dokumentumban az alábbi fő célokat fogalmazták meg: a foglalkoztatási ráta növelése, a munkanélküliségi ráta csökkentése, rugalmasabb munkaerőpiac és a foglalkoztatás növelését elősegítő környezet megteremtése, az emberi erőforrások fejlesztésével kapcsolatos befektetések elősegítése, valamint a foglalkoztatás intézményi és jogi hátterének a megerősítése. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program stratégiájához is ezek a célok szolgáltak alapul. Ebből a szempontból a Szomszédsági Program keretében zajló minden INTERREG beavatkozás figyelembe veszi azokat az emberierőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikai elveket, amelyeket ez a stratégiai dokumentum tartalmaz. Ezen kívül a Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Egyöttműködési Program akcióinak kialakítása biztosítja az optimális összhangot a magyarországi EQUAL Közösségi Kezdeményezés beavatkozásaival, hiszen a határterület speciális jellemzőire tekintettel az etnikai kisebbségeknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. A 2006-ig tartó YOUTH program kezdeményezései, amelyek a fiatalok, a fiatalokkal foglalkozó szakemberek, az ifjúsági szervezetek, és az ifjúságpolitika más résztvevőinek határokon átnyúló párbeszédét, kapcsolat- és hálózatépítését támogatják, valószínűleg jó eszközök a népek határokon átnyúló együttműködésének serkentésére. Ezért tehát a program a valódi, közvetlen és nagyrészt kis léptékű határokon átnyúló együttműködési kezdeményezéshez nyújt kiegészítő támogatást. A teljes programozási időszak során szoros összhangot kell fenntartani a „Schengeni Alap”ból finanszírozott beavatkozásokkal. Ezeket a beavatkozásokat az EK 147,9 millió euró értékben támogatja. Céljuk a külső határok őrizetére szolgáló rendszerek megerősítése és a schengeni szabályok betartásának segítése, ide értve a határátkelő helyek infrastrukturális fejlesztését is. Jelen Programnak azokat a beavatkozásait, amelyek az államhatárok átjárhatóságának növelését célozzák, összhangba kell hozni ezekkel a magyar oldalon jelentkező fejlesztésekkel. 24


Közösségi beavatkozások Romániában A 2004-től 2006-ig tartó időszakban a Közösség romániai beavatkozásainak fő pénzügyi eszköze a gazdasági és társadalmi fejlesztés területén a Romániai Gazdasági és Szociális Kohéziós Phare Program és annak fő programozási dokumentuma, a Nemzeti Fejlesztési Terv. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006-ra meghatározott prioritásai az alábbiak: 1. A termelőszektor versenyképességének növelése; 2. A közlekedési és az energetikai infrastruktúra javítása és fejlesztése és a környezetvédelemről való gondoskodás; 3. A humán erőforrások fejlesztése; 4. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása; 5. A regionális és helyi lehetőségek fejlesztése. A Phare CBC szerinti intervenciós stratégia és akciók összhangban vannak a GSZB Phare program keretében meghatározott szakpolitikai célokkal és más közösségi beavatkozásokkal és kiegészítik azokat. A hatékony határokon átnyúló együttműködés erősíti a gazdaság versenyképességét a különböző területeken, mint például a kutatás, üzleti tevékenység, turisztikai vagy helyi fejlesztés terén. Az emberi erőforrások fejlesztését segíti az oktatási, a képzési és munkaerőpiaci tevékenységek területén folytatott együttműködés. A környezeti minőség hatékony javítása a határrégiókban megkívánja a környezetvédelmi kérdésekben folytatott megfelelő együttműködést. Romániának a mezőgazdasági szektorban szerkezeti kiigazításokat kell végrehajtania ahhoz, hogy integrálódni tudjon a Közös Agrárpolitikába és olyan beruházásokat kell támogatnia, amelyek megfelelnek a gazdasági, környezetvédelmi és szociális közösségi előírásoknak. Azt a támogatást, amelyet a Közösség a 2004-2006 időszakra a SAPARD Program keretében biztosít, olyan akciókra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak az alábbi általános célkitűzések megvalósításához:

Az acquis communautaire végrehajtása a közös agrárpolitika, a környezetvédelem és ezekkel összefüggésben az élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi előírások, a közegészségügy, valamint az állat- és növényvédelem területén Környezetvédelmi intézkedések, a „nitrátokról szóló” irányelv, a „Natura 2000” program és a „Környezeti hatások értékeléséről szóló” irányelv átvétele a nemzeti joganyagba és ezek alkalmazása Speciális problémák megoldása Románia mezőgazdasági szektorának és vidéki területeinek fenntartható alkalmazkodása érdekében.

A Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Tervvel (NPARD) összhangban a SAPARD támogatás prioritásai az alábbiak:

A feldolgozott mezőgazdasági termékek piacra jutásának és versenyképességének javítása A vidékfejlesztési és mezőgazdasági infrastruktúra javítása A vidéki gazdaság fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés.

Tekintettel arra, hogy a határtérségben az egyik fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság, ezek a tevékenységek SAPARD támogatásban részesülnek. Az ISPA a gazdasági és társadalmi kohézió környezetvédelmet és közlekedést érintő területein nyújt segítséget, annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítéséhez.

25


Az ISPA környezetvédelmi program olyan nagy projekteket támogat, amelyek a vízgazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra, és a levegő minőségére vonatkozó nagy befektetés-igényű irányelvek végrehajtását tűzték ki célul. A környezeti infrastruktúrára vonatkozó stratégia célja: a szektorhoz kapcsolódó programok további támogatása annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ember részesüljön ivóvízellátásban, illetve a lehető legtöbb helyen legyen megoldott a szennyvíztisztítás, hogy ezáltal javuljon a víz minősége és a népesség egészségi állapota; olyan programok kidolgozása, amelyek regionális/megyei/kistérségi szinten hatnak a hulladékgazdálkodásra; egy az egészségügyi tevékenység során keletkezett hulladékkal foglakozó nemzeti szintű ISPA projekt kidolgozása; egy, a légszennyezettség figyelését célzó ISPA projekt támogatása. A közlekedéspolitika vonatkozásában az ISPA Stratégia a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célokat és projekteket fogalmazza meg. A közlekedési infrastruktúra stratégiai prioritásai a bővítés, a korszerűsítés, a fejlesztés az utasok kényelmének, biztonságának és mobilitásának növelése és az áruszállítás hatékonyabbá tétele érdekében. Ezzel kapcsolatban a fő célok a következőek: Az infrastruktúra további állagromlásának megállítása, a közlekedési rendszer működésének fenntartása A környezetbarát közlekedési technológia előtérbe helyezése A helyi utak bekapcsolása az országos infrastrukturális hálózatba Az intermodális közlekedés biztosítása és fejlesztése mind közlekedési módként, mind pedig a fő európai folyosók által érintett területeken. Az ISPA Alap közlekedési szektorban való felhasználása a Transzeurópai Közlekedési Folyosók kialakítására koncentrál. E szerint számos olyan közlekedési projekt van, amelyek a nyugati határ közelében lévő néhány megyét is átszelnek; ezekhez a nagy projektekhez a CBC projekteknek is kapcsolódniuk kell. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia romániai megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv szolgál majd a legfontosabb romániai alapdokumentumként. A román kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette „A román foglalkoztatási prioritások közös felmérésé”-t. Ez a dokumentum olyan közösen elfogadott foglalkoztatási és munkaerőpiaci célokat tartalmaz, amelyek szükségesek az ország munkaerőpiaci átalakulásának ösztönzéséhez és a foglalkoztatási rendszer alkalmazkodásának előremozdításához, hogy a Foglalkoztatási Stratégia alkalmazható legyen és az ország felkészüljön az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az Európai Foglalkoztatási Politikával összhangban megállapított célok megkívánják, hogy: •

további lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy minden gyermek részesüljön a kötelező oktatásban és be is fejezze azt, valamint többen juthassanak el a középfokú oktatás felsőbb évfolyamaiba.

•

stratégiát dolgozzanak ki a továbbképzésre és megteremtsék a szükséges kapacitást a munkanélküliek képzéséhez, figyelembe véve a szerkezetátalakítással összefüggő középtávú feladatokat.

•

a szociális partnerekkel együtt olyan bérrendszert dolgozzanak ki, amely segíti a gazdasági és munkaerőpiaci reformokat és a megfelelő irányba tereli a szakképzést, a munkaerő mobilitását és reallokációját és biztosítja a bérek foglalkoztatást segítő alakulását.

26


•

az új kereteket aktív politika megvalósítására használják, hogy az aktív politika hatásosan hozzájárulhasson a munkaerő jövőbeli kihívásoknak megfelelő átalakulásához.

Közösségi beavatkozások Szerbia és Montenegróban Szerbiában a CARDS program szolgál a közösségi beavatkozások keretéül. Amikor azt vizsgáljuk, hogy jelen Program összefüggésben van-e ezekkel a beavatkozásokkal, két fontos stratégiai szintű dokumentumot kell figyelembe venni: az Országos Stratégiai Dokumentumot és a Regionális Stratégiai Dokumentumot. Mindkettő a 2002-2006 időszakra vonatkozik. Az Országos Stratégiai Dokumentum megközelítése azon a célon alapul, hogy elősegítse Szerbia Stabilizációs és Társulási folyamatát. A fenti stratégiának megfelelő EK támogatás három fő intervenciós területre koncentrál:

A megfelelő kormányzás és az intézmények kiépítésének támogatása: közigazgatási reform, igazság- és belügyek, vám és adóügyek

Gazdasági talpraállás, megújulás és reform, az energiaszektorra, a közlekedésre, a környezetre és a gazdasági fejlődésre összpontosítva

Társadalmi fejlődés és civil szervezetek, az egyetemi oktatásra, a szakképzésre és a foglalkoztatást elősegítő képzésre, valamint a civil társadalom megerősítése összpontosítva,.

A vám és adóügyek területén végzett beavatkozások erősíthetik a Szomszédsági Program beruházásai közül azoknak a hatását, amelyek a határok átjárhatóságának növelését és a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek intenzívebbé válását célozzák. Szinergiát lehet elérni a közlekedésfejlesztési és a környezeti infrastrukturális fejlesztési beavatkozások összehangolásával. Ugyanakkor a CARDS programnak a civil társadalom megerősítésével és a gazdasági fejlődés intézményi hátterével kapcsolatos munkáját segíti a jelen Programból finanszírozott határokon átnyúló együttműködés a szociális és intézményi kérdésekben. A Regionális Stratégiai Dokumentum célja szorosabb kapcsolatok és a regionális együttműködés megteremtése a balkáni térség nyugati részén. A dokumentum négy olyan prioritást sorol fel, ahol a CARDS regionális alapok hozzáadott értéket biztosítanak:

az integrált határigazgatási megoldások előmozdítása;

a demokratikus stabilizáció és a civil társadalom támogatása, beleértve a kisebbségi jogokat, a médiát és a megfelelő kormányzást;

az állami intézmények kapacitásainak kiépítése;

a regionális infrastruktúra és a környezeti fejlesztés megerősítése.

Ezt a négy prioritást a Program stratégiájának meghatározásakor messzemenően figyelembe vettük. Az összhangra való törekvésnek megfelelően jelen Program stratégiája tartalmazza a CARDS regionális stratégiájának céljait és prioritásait és épít azokra.

Horizontális témák Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség területén a nemek közötti egyenlőség mellett a Program figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzetűek, például a fogyatékkal élők, a roma és más etnikai kisebbségi közösségekből származók igényeit

27


Az együttműködési térségben vannak bizonyos különbségek a férfiak és a nők foglalkoztatási szegregációja, aktivitási rátája és bérezése között. Következésképpen a nők nehezebben férnek hozzá a közlekedési, gyermekellátási lehetőségekhez, oktatáshoz, képzéshez, vállalkozáskezdési támogatásokhoz. A sztereotípiák és a hagyományos szerepekkel összefüggő elvárások tovább korlátozzák a nők esélyeit és képességét, hogy teljes részt vállaljanak a munkaerőpiacon. A program, az esélyegyenlőségi elvek betartása érdekében, igyekszik megkönnyíteni a nők, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbségi származásúak oktatáshoz, képzéshez, üzleti fejlesztésekhez és foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzájutását és az elért eredményeket tartóssá tenni a határon átnyúló kezdeményezések révén. Ezen kívül igyekszik tudatosítani a sztereotípiák és a hagyományos szerepekkel összefüggő elvárások hatását és megfelelő gyakorlatot kialakítani ezeknek a hatásoknak a leküzdéséhez annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok teljes mértékben részt tudjanak venni a határrégiók gazdasági életében. Az esélyegyenlőség a program teljes időtartama alatt fontos szempont. A Határon Átnyúló Együttműködési Programnál a partnerek által a programozás során alkalmazott módszerek ezt az elvet teljes mértékben tiszteletben tartják. Az esélyegyenlőség elve megtalálható a monitoráláshoz és értékeléshez kidolgozott indikátoroknál, valamint a különböző intézkedések esetében a támogatásra való jogosultságnál és a projektek kiválasztásának szempontjainál. A 2.3. intézkedéshez – Az intézmények és közösségek közötti együttműködés ösztönzése – tartozó beavatkozások közvetlen pozitív hatással vannak az esélyegyenlőségre, mivel támogatják azokat a tevékenységeket, amelyek megőrzik a kulturális sokféleséget és segítik az etnikai kisebbségek közötti kapcsolatokat. Fenntartható fejlődés A határrégiók társadalmi-gazdasági fejlődését és integrációját úgy kell megvalósítani, hogy biztosítani lehessen a környezet megfelelő fenntarthatóságát. A SWOT elemzésen alapuló, ennek a követelménynek megfelelő stratégiai elvek megkívánják, hogy a határrégiók környezeti erősségeit minden intézkedésnél felismerjük és megfelelően, a térség környezetének károsítása nélkül használjuk fel. A programban a beavatkozásoknak választ kell találniuk azokra a gyenge pontokra és veszélyekre, amelyeket a környezet minőségével kapcsolatban megállapítottunk. A program hatókörén belül egyes célok, prioritások és konkrét intézkedések közvetlenül a környezet fenntarthatóságának előtérbe helyezésével foglalkoznak. Az 1. sz. prioritás – A határ menti térség területi, fizikai és infrastrukturális integritásának megerősítése – stratégiáját úgy alakítottuk ki, hogy az optimális módon támogassa a fenntartható fejlődés gondolatát. Ezen a prioritáson belül a 1.2. sz. intézkedés – Közös feladatok megoldása a környezetvédelem és az árvízvédelem területén – olyan akciókat tartalmaz, amelyek közvetlenül a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás hosszú távú fenntarthatóságának támogatását célozzák. Az összes többi beavatkozást úgy alakítottuk ki – a célok, a támogatásra való jogosultság és a kiválasztási rendszerek révén –, hogy a régiók környezeti minőségének bármilyen mértékű romlását el lehessen kerülni. Ezenkívül minden, a program részét képező tevékenységet az adott ország környezetvédelmi jogszabályainak megfelelően kell végrehajtani. Ha az illető ország még nem ültette át saját szabályozásába a Közösség környezetvédelmi jogszabályait, akkor a vonatkozó EU irányelveket közvetlenül kell alkalmazni egészen addig, amíg azok Magyarország és Románia jogszabályaiban hatályosan átültetésre nem kerülnek. A szerbiai projektek esetében hasonló biztosítékot kell alkalmazni.

28


A koherencia biztosítása a végrehajtás szintjén Magyarország A jelenlegi program stratégiáját úgy dolgozták ki, hogy optimális stratégiai kapcsolatot biztosítson más Közösségi és nemzeti programokkal. A stratégiai szintnek ezt az összhangját a megvalósítás szintjén is fenn kell tartani, hogy a beavatkozások közös hatása a lehető legnagyobb legyen, úgy, hogy más eszközöket használunk az intézmények felállításakor, és másokat a végrehajtás folyamatában. A stratégiai kapcsolat ugyan fontos észe az egész programnak, de a projektek szintjén el kell kerülni a nemkívánatos átfedéseket. A prioritásokat és intézkedéseket már eleve úgy dolgozták ki, hogy ne legyenek bennük átfedések más Közösségi programokkal, sőt minden egyes intézkedésnél a támogathatóság és a kiválasztás kritériumainak meghatározásakor nagy figyelmet fordítottak a nagyobb operatív programokkal való átfedések elkerülésére. Az, hogy a kiválasztás alapvető feltételei között szerepel a kifejezett Határokon Átnyúló Együttműködési jelleg, biztosítja, hogy nem kerülnek be a Szomszédsági Program alatt futó projektek. A program végrehajtása során az erre a célra létrehozott állami támogatást felügyelő rendszerek, különösen az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) minden operatív programmal, nemzeti fejlesztési tervvel és OTMR-rel kapcsolatban ki fogják szűrni a kettős finanszírozás lehetőségét. A nagyobb programok és a Szomszédsági program összehangolásakor az emberi szempontokat az Irányító Hatóság fogja képviselni. Ugyancsak az Irányító Hatóság feladata a Regionális Fejlesztési Operatív Program, és az INTERREG IIIA Szomszédsági Program HU-SK-UA végrehajtása. Ezen kívül a számítógépes rendszerrel támogatott projektfelügyelet is hozzájárul majd ahhoz, hogy a kettős finanszírozás elkerülhető legyen. A projektek pénzügyeit a projektek kiválasztásának részeként szintén ellenőrzik.

Románia Azért, hogy elkerüljük az egyéb Közösségi programokkal való átfedést és a megelőzzük a projektek kettős finanszírozását, a romániai program végrehajtási rendelkezéseibe egy sor vonatkozó előírás kerül, amelyek leírják a szükséges lépéseket: • A projekt más Közösségi programhoz történő benyújtására vonatkozó tilalomnak szerepelnie kell a jelentkezési lapon, • a pályázónak nyilatkoznia kell, hogy nem adta be a projektet más Közösségi programhoz, • a felügyeleti rendszerbe be kell kerülnie a kiválasztási eljárás során alkalmazott, a más programokkal való átfedések azonosítását leíró szabályoknak, • meg kell teremteni a módját a pénz visszaszerzésének a projektvégrehajtás bármely szakaszában, ha fény derül az átfedésre, vagy a kettős finanszírozásra. Az átfedések és a kettős finanszírozás megakadályozása a nemzeti hatóságok feladata, szoros konzultációban a romániai EK Delegációval.

Szerbia és Montenegró Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a kettős finanszírozás és az egyéb Közösségi programokkal való átfedések elkerülése érdekében. A Szerb Köztársaság Nemzetközi

29


Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (MIER), mint a humanitárius, fejlesztési és technikai támogatások nemzeti koordinátora az érintett szakminisztériumokkal együtt rendelkezik a különféle tevékenységek felügyeletéhez és utókövetéséhez szükséges tapasztalatokkal. A MIER-ben létrehoztak egy adatbázist a különböző támogatók által támogatott projektekről (jelenleg mintegy 1170 projekt szerepel benne). A MIER kiváló számítástechnikai háttérrel rendelkezik, és jók a kapcsolatai a szakminisztériumokkal, a kormányszervekkel és a támogatókkal. Az átfedések elkerülése végett a regionális CARDS alatt futó programok és más Közösségi programok szempontjából kulcsfontosságú a támogatók és a koordinációért felelős támogatott intézmény (MIER) közötti jobb információcsere a végrehajtott programokról. Minden, a program részét képező tevékenységet az adott ország környezetvédelmi jogszabályainak megfelelően kell végrehajtani.

1.5. Prioritások és intézkedések A stratégiai fejlesztési folyamat két prioritási tengelyt határozott meg a fejlesztésekhez és egy harmadikat a technikai segítségnyújtáshoz. Az első prioritás elsődlegesen a program két konkrét célkitűzésére vonatkozik – a fizikai és infrastrukturális rendszerek fejlesztése és a közös természeti erőforrások védelme és hasznosítása –, míg a második prioritás a harmadik és a negyedik konkrét célhoz – a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez és a társadalmi és kulturális koherencia növeléséhez kapcsolódik. A harmadik prioritás a program hatékonyságát és eredményességét kívánja növelni technikai segítségnyújtás útján. Az alábbi ábra a program célkitűzései és prioritásai közötti belső kapcsolatokat szemlélteti.

PRIORITÁSOK

CÉLOK

Az emberek, gazdasági szereplők és közösségek kapcsolatának szorosabbá tétele annak érdekében, hogy szilárd alapot hozzanak létre a kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődéshez biztosítva mindhárom ország optimális fejlődését.

Az együttműködést segítő fizikai és infrastrukturális rendszerek létrehozása és

Közös rendszer felállítása és fejlesztése a közös természeti erőforrások védelmére és

A határmenti területek gazdasági kapcsolatainak fejlesztése annak érdekében, hogy a

A térségi, fizikai és infrastrukturális integráció erősítése a határtérségben

Az emberek és közösségek közötti szociális és kulturális koherencia fejlesztése

Az együttműködési kezdeményezések támogatása annak érdekében, hogy a piaci integrációt és fokozza a helyi közösségek közötti koherenciát.

Technikai segítségnyújtás

Összesen nyolc intézkedés került meghatározásra a három prioritás keretében – hat programintézkedés és két szakmai segítségnyújtáshoz kapcsolódó intézkedés. Ezek közül két intézkedés az első prioritás célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, és négy intézkedés 30


tartozik a második prioritáshoz. A prioritások és az intézkedések valamennyi célkitűzése úgy került kialakításra, hogy a beavatkozási területek között az optimális szinergia biztosítható legyen. A program egyes prioritásai alatt kialakított intézkedések nagy mértékben hozzájárulnak az Európai Bizottság által kiadott Szomszédsági programok tervezetében megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához. Az 1. prioritás intézkedései főként a 2-es célkitűzéshez (Közös erőfeszítések a közös kihívások leküzdésére, mint a környezet védelme, közegészségügy és a szervezett bűnözés megelőzése és visszaszorítása), valamint a 3-as célkitűzéshez (Hatékony és biztonságos határok kialakítása), míg a 2-es prioritás intézkedései az 1-es célkitűzéshez (A fenntartható gazdasági és szociális fejlődés elősegítése a határ menti térségekben) és a 4-es célkitűzéshez (Helyi, “emberek közötti” akciók támogatása) illeszkednek.

Az alábbi ábra a programprioritásokat és a vonatkozó intézkedéseket mutatja be.

31


Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmuködési Program 2004-2006 2. Prioritás A piacok integrációját elosegíto és a helyi közösségek közötti koherenciát erosíto kooperációs kezdeményezések támogatása

1. Prioritás A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erosítése

2.1 Intézkedés Az üzleti infrastruktúra és közös üzleti szolgáltatások fejlesztése 1.1 Intézkedés A határ menti területek infrastruktúrájának fejlesztése 2.2 Intézkedés A vállalatok együttmuködésének támogatása 2.3 Intézkedés Az intézmények és a közösségek közötti együttmuködések támogatása

1.2 Intézkedés A környezetvédelem és az árvízmegelozés területén fellelheto közös kihívások kezelése

2.4 Intézkedés A kutatás- és oktatásfejlesztés és a humán eroforrás területén az együttmuködés elosegítése

3. Prioritás Szakmai Segítségnyújtás

3.1 Intézkedés Programirányítás és menedzsment

3.2 Intézkedés Tájékoztatás, monitoring, értékelés

1.5.1. 1. sz. prioritás: A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése Az 1. sz. prioritás célja a határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése. A program által célzott területek és régiók természeti, földrajzi és térségi szempontból egységes egészet alkotnak. Ezt az integritást kell tükröznie az épített környezetnek is. Az infrastrukturális hálózatok és a természeti erőforrások kezelését szolgáló rendszerek közötti összeköttetések létrehozása és fejlesztése, valamint az országhatárok átjárhatóságának fokozása elősegíti a határ menti népek, illetve a gazdasági szereplők közötti sikeres együttműködést. Ennek érdekében, a jelen prioritás szerint megvalósítandó tevékenységek között szerepel a határátkelők, valamint a határ menti térség különféle közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, illetve olyan létesítmények felépítése vagy

32


fejlesztése, amelyek célja a vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelőzési tevékenység.

1.5.2. 2. sz. prioritás: A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása A 2. sz. prioritás célja a piacok integrációjának elősegítését és a helyi társadalmi koherencia erősítését célzó együttműködési kezdeményezések támogatása. A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integritása alapvető fontosságú, de önmagában nem elegendő a hatékony együttműködés szempontjából. Az határterület gazdaságainak egymást kiegészítő jellegének kihasználásához fontos az olyan környezet kialakítása, amely ösztönzi a cégek egymásközti együttműködését. A vállalatok kooperációja az együttműködés csak egyik, bár nagyon fontos területe; a különböző egyéb szereplők bevonására is szükség van ahhoz, hogy a három ország határ menti területének kölcsönösen előnyös és kiegyensúlyozott fenntartható fejlődése biztosítható legyen. A 2. sz. prioritáson belül ezért konkrét intézkedések irányulnak az INTERREG térség vállalatai számára hozzáférhető minőségi üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, illetve a cégek, intézmények és helyi közösségek konkrét, mindennapi együttműködésének elősegítésére a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban meghatározott intézkedésekkel való átfedések nélkül. Konkrét intézkedések kerültek meghatározásra továbbá a KTF és az emberi erőforrásfejlesztés területén történő együttműködés elősegítésére, mivel ezek a térség fejlesztésében kulcsfontossággal bírnak.

1.5.3. 3. sz. prioritás: Technikai segítségnyújtás A technikai segítségnyújtás (TA) a 3. sz. prioritáson belül a program hatékony végrehajtásának egyik alapvető forrása; a prioritás célja, hogy biztosítsa az INTERREG IIIA program hatékony, eredményes és átlátható menedzselését, valamint a zökkenőmentes működést. A program végrehajtásához nagy méretű, „masszív” adminisztrációs rendszerek szükségesek. A technikai segítségnyújtás keretében megvalósítandó intézkedéseket szorosan össze kell hangolni és egyeztetni a CARDS programok technikai segítségnyújtásával az Európai Újjáépítési Ügynökséggel folytatott állandó konzultáció segítségével. A román oldalhoz kapcsolódó program-irányítási és –végrehajtási feladatok PHARE támogatásból valósulnak meg. A 1685/2000/EK Rendeletet módosító 1145/2003/EK, 2003. június 27-i EU bizottsági rendelet mellékletének 11. sz. szabályával összhangban a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek az alábbi két kategóriába esnek: •

A program irányítását, megvalósítását, monitoringját és ellenőrzését segítő technikai támogatás; valamint

•

A program elősegítését célzó tevékenységek, úgymint tanulmányok, kommunikációs, információs és tájékoztatási feladatok, valamint kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása.

Következésképpen a 3-as prioritás két intézkedésen keresztül kerül megvalósításra, egy a program működési tevékenységeire koncentrálva, míg a másik a programot támogató tevékenységekre fókuszálva.

33


1.5.4. 1.1. sz. intézkedés: A határ menti területek infrastruktúrájának fejlesztése A határterület közlekedési létesítményei európai léptékben, de még országos szinten is alulfejlettnek tekinthetők. Az infrastrukturális létesítmények – utak, vasutak, kikötők stb. – minősége javításra szorul. A nemzeti közlekedési hálózatok kapcsolódásai és a hatékony multimodális közlekedést lehetővé tevő létesítmények szegényesek. Ezek a szempontok teszik szükségessé a közlekedési létesítmények fejlesztését. Az államhatárok jelentik a legfontosabb fizikai korlátot, amely a gazdasági és szociális integráció és kohézió fejlődését akadályozza. Az országhatárok létezése nyilvánvaló, és fontosságuk a jelen tervezési időszak folyamán még tovább növekedhet, miután a határvonalak egyben az Európai Unió külső határaivá válnak. Ennek ellenére, a sikeres együttműködés alapvető követelményeinek biztosításához a határszakaszok infrastruktúráját tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy az ott élőket összekössék, ne pedig elválasszák egymástól. Az intézkedés közvetlenül hozzájárul az 1. sz. konkrét célkitűzéshez (Az együttműködést elősegítő fizikai és infrastrukturális rendszerek kialakítása és fejlesztése). Minthogy azonban valamennyi típusú határ menti együttműködés elengedhetetlen előfeltétele a határ menti területek megfelelő infrastuktúrája, jelen intézkedés a másik három specifikus célkitűzés megvalósításához járul hozzá. Az intézkedés célja a határ menti területek különböző típusú közlekedési infrastruktúráinak és a határátkelőknek a fejlesztése, a határforgalom-kezelés hatékonyságának növelése érdekében. Az intézkedés keretében finanszírozott projektek a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységek, idegenforgalom és a munkaerőmozgás fejlesztését segítik elő. Prioritást kell biztosítani az idegenforgalmi látványosságok elérhetőségének javítását szolgáló projektek számára. A rendelkezésre álló alapok nagysága miatt elsősorban kisléptékű, helyi jellegű projektek támogatására kerül majd sor; támogathatóak azonban a nagyméretű beruházások előkészítését célzó projektek is, amennyiben a tervezett beruházás határokon átnyúló jótékony hatásai egyértelműen kimutathatók. Ebben az esetben szoros koordinációra van szükség a Környezetvédelmi és Ifrastruktúra Operatív Programmal, a Regionális Fejlesztési Operatív Programmal valamint a Kohéziós Alappal. Olyan projektek támogathatók az intézkedés keretében, amelyek célja meglévő vagy új határátkelők fejlesztése vagy kialakítása,, de szem előtt kell tartani, hogy a roman-magyar határ a jövőben az EU belső határa lesz, tehát ilyenfajta beruházás cask a magyar-szerb határon lehet támogatásra jogosult. Miután a következő években jelentős pénzösszegek állnak majd rendelkezésre a határállomások fejlesztésére mindhárom országban, ez az intézkedés elsősorban azokra a területekre koncentrál, ahol más források nem állnak rendelkezésre. A beruházások fedezik a vonalrendszerű infrastruktúrák – utak, vasutak, kerékpárutak –, illetve számos csomópont: kikötők, vasútállomások, útkereszteződések építését és rehabilitációját, valamint a határátkelők vonatkozásában az építmények és létesítmények építési vagy rekonstrukciós költségeit, az IT háttér és a határátkelőhelyek egyéb berendezéseinek kialakítását, illetve a határátkelők összehangolt és hatékony működéséhez szükséges egyéb tevékenységeket, amelyek eredményeként a várakozási idő csökkenhet,. A területet átszelő folyosókhoz és a tervezett TEN-T hálózathoz közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések kiemelt fontosságot élveznek. Az előkészítő jellegű projektek esetében a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, mérnöki tervdokumentációk és környezeti hatástanulmányok finanszírozhatók. Az intézkedés keretében támogatható projekt-kezdeményezők között regionális és helyi hatóságok, regionális fejlesztési szervezetek és a közlekedési létesítmények fejlesztéséért, kezeléséért és fenntartásáért illetve a hatáforgalom irányításáért felelős testületek szerepelnek.

34


1.5.5. 1.2. sz. intézkedés: A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése A határtérségekben jelentkező környezetvédelmi veszélyek a megfelelő eredményesség érdekében közös fellépést kívánnak, mint ahogy az a Wider Europe Communication-ben szerepel, pontosabban, a határ menti térségben hatékony módon csak közös menedzsment rendszerek és a közös tevékenységeket lehetővé tevő intézmények segítségével biztosítható a környezetvédelem és a természeti értékek védelme. Ez különösen igaz a folyók és az egyéb felszíni vizek védelme tekintetében: bármely országban okozott kár negatív kihatásokkal, következményekkel jár a szomszédos országokban is. Ez az intézkedés ezért a környezet és a terület természeti értékeinek közös védelmét célozza, különös tekintettel a vízbázis és a felszíni vizek védelmére, illetve a közös árvízmegelőzési tevékenységekre irányul. Az intézkedés keretében megvalósítandó beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a 2. sz. konkrét célkitűzés megvalósításához (A fenntartható fejlődést elősegítő közös természeti erőforrások védelmét és kihasználását szolgáló közös rendszer kialakítása). Továbbá, az intézkedés keretében megfogalmazott valamennyi beavatkozás hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez szükséges alapvető előfeltételek megvalósításához, ezzel közvetlenül támogatva a program egyik kulcsfonotsságú horizontális célkitűzését. Külön figyelmet szentel az intézkedés a fenti tevékenységeknek a Környezetvédelmi Programmal, a Mezőgazdasági és Videékfejlesztési Operatív Programmal, valamint a Regionális Fejlesztési Operatív Program idegenforgalmi vonatkozású prioritásával történő összehangolására. Prioritást élveznek a támogatásra jogosult terület főbb folyóihoz kapcsolódó beavatkozások (Duna, Tisza, Szamos, Maros), csakúgy, mint a nemzeti parkokhoz és a tájvédelmi körzetekhez kapcsolódó tevékenységek. A jelen intézkedés keretében támogatásra javasolható beruházások között szerepelnek kisléptékű szilárd hulladékok és szennyvizek kezelését célzó projektek, szennyezett területek rehabilitációja, közös természetvédelmi területek és nemzeti parkok kialakítása, közös vízvédelmi tevékenységek folytatása vagy közös, összehangolt árvízmegelőzési monitoringés információs rendszerek kialakítása. Az intézkedés potenciális kedvezményezettjei között szerepelnek a regionális és helyi hatóságok, a regionális fejlesztési szervezetek, a vízkezelésért, a szilárd hulladékok kezeléséért, a szennyvízkezelésért, a folyók és vízfolyások védelméért felelős testületek és a természetvédelmi területek, nemzeti parkok irányítását végző intézmények.

1.5.6. 2.1. sz. intézkedés: Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése A jelen határon átnyúló program egyik alapvető aspektusa a gazdasági együttműködés, konkrétabban a cégek rendszeres kapcsolatainak fejlesztése. A fenntartható cégközi együttműködésekhez jó minőségű üzleti infrastruktúra, szakmai támogatás és egyéb, a vállalkozásokat – elsősorban a KKV-ket – segítő szolgáltatások szükségesek, amelyek egyaránt elérhetőek a teljes határ menti körzetben. Az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások szintjében fennálló jelentős eltérések komoly kiegyensúlyozatlanságokhoz vezethetnek. Ezért ennek az intézkedésnek az a célja, hogy olyan ösztönző üzleti környezetet hozzon létre, amely a különféle üzleti infrastrukturális létesítmények együttműködő, magas színvonalú üzleti szolgáltatásokat biztosító hálózatából áll (különös tekintettel a határokon átnyúló cégközi együttműködéseket támogató szolgáltatásokra). Az intézkedés keretében megvalósítandó beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a 3. sz. konkrét célkitűzés

35


megvalósításához (A hatérrégiók közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése a közös adottságokra épülő fenntartható gazdasági fejlődés növelése érdekében). Az intézkedés keretében finanszírozott projektek között szerepelhet új üzleti infrastrukturális létesítmények, mint pl. inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, ipari parkok és kereskedelmi központok létrehozása, illetve a meglévők fejlesztése. A kölcsönösen megtervezett illetve már létező határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és együttműködések a projektek támogatásra való jogosultságának alapfeltételei. Potenciális kedvezményezettek az önkormányzatok és az üzleti tevékenységeket támogató szervezetek (helyi vállalkozói ügynökségek, fejlesztési ügynökségek és kereskedelmi kamarák) lehetnek.

Amennyiben a Szomszédsági Program keretében támogatott kedvezményezettek nem vállalkozások, hanem állami/közhasznú intézmények, a támogatás nem minősül állami támogatásnak. Egyéb esetekben de minimis szabálynak megfelelő támogatást biztosítanak. 1.5.7. 2.2. sz. intézkedés: A vállalatok közötti együttműködés támogatása A 2.1. sz. intézkedés a cégközi együttműködést ösztönző üzleti környezet kialakítását támogatja. A vállalkozások csak akkor lépnek együttműködésre, ha egyértelmű kölcsönös érdekeltséget látnak számukra megbízható partnerekkel. Ezen túlmenően, a térségben található KKV-knak nincsenek előzetes tapasztalataik a határon túli együttműködések kialakításában. Ennek az akadálynak a leküzdéséhez fontos, hogy a KKV-k határon átnyúló együttműködési projektjei ösztönzésre és támogatásra leljenek. Ennek érdekében az intézkedés célja az, hogy konkrét együttműködési kezdeményezéseket támogasson, melyek lehetőséget nyújtanak a KKV-k határon túli kapcsolatépítésére. Az intézkedés keretében megvalósítandó beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a 3. sz. konkrét célkitűzés megvalósításához (A hatérrégiók közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése a közös adottságokra épülő fenntartható gazdasági fejlődés növelése érdekében). Ilyen kezdeményezések lehetnek: határ menti kereskedelmi vásárok és üzleti találkozók szervezése (amelyek alkalmat biztosítanak a vállalkozások számára a találkozáshoz és a potenciális együttműködési területek azonosításához), a közös IT eszközök kialakítása, összehangolt gyártási és minőségi szabványok kidolgozása és bevezetése, közös piackutatási és marketing-tevékenységek, közös idegenforgalmi csomagok kidolgozása, valamint közös képzési projektek lebonyolítása számos különböző területen. A kölcsönösen megtervezett illetve már létező határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és együttműködések a projektek támogatásra való jogosultságának alapfeltételei. Az intézkedés potenciális kedvezményezettjei (a 2.1. sz. intézkedéshez hasonlóan) önkormányzatok és az üzleti tevékenységeket támogató szervezetek (helyi vállalkozói ügynökségek, fejlesztési ügynökségek, kereskedelmi kamarák és idegenforgalmi szövetségek). Amennyiben a Szomszédsági Program keretében támogatott kedvezményezettek nem vállalkozások, hanem állami/közhasznú intézmények, a támogatás nem minősül állami támogatásnak. Egyéb esetekben de minimis szabálynak megfelelő támogatást biztosítanak.

36


1.5.8. 2.3 sz. intézkedés: Az intézmények és a közösségek közötti együttműködés támogatása Stratégiánk egyik alapvető célja, hogy az embereket közelebb hozzuk egymáshoz. Magyarország Uniós csatlakozásának fényében „nagy jelentőséggel bír, hogy az új kölső Uniós határ ne akadályozza a meglévő helyi szintű kapcsolatokat és együttműködést” 1 . Ezt csak úgy lehet elérni, ha az együttműködés a határtérségben élő emberek mindennapi életének természetes részévé válik. Ehhez olyan tevékenységekre van szükség, amelyek az embereket „összehozzák”: konkrét alkalmak, amikor az emberek megismerhetik egymást, együtt dolgozhatnak és rendszeresen részt vehetnek különféle közös tevékenységi formákban. Következésképpen ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a kulturális, társadalmi és sport tevékenységek formájában folytatott együttműködési kezdeményezéseket támogassa (beleértve az ilyen területeken szervezett közös eseményeket). Prioritást kapnak az olyan projektek, amelyek a térség multikulturális tradícióit erősítik. Jelen intézkedés közvetlenül hozzájárul a 4. sz. konkrét célkitűzéshez (Társadalmi és kulturális koherencia kialakítása az emberek és a közösségek között). Az intézkedésen belül támogatást élvez többek között a fent említett területeken megvalósuló közös események szervezése, az intézmények közti együttműködések (különös tekintettel a környezetvédelmi szervezetek kooperációjára), közös intézményfejlesztési projektek, valamint a települések közötti együttműködési projektek. Ugyancsak támogathatóak a Strukturális Alapok működtetését és irányítását érintő a magyar szervezeteknél rendelkezésre álló konkrét ismeretek és tapasztalatok határon túli partnerszervezetek részére történő átadását célzó projektek. Az intézkedés potenciális kedvezményezettjei közé tartoznak az önkormányzatok, civil szervezetek, kereskedelmi kamarák és oktatási intézmények, illetve olyan más köztestületek, amelyek a kulturális, társadalmi és sporttevékenységekben érdekeltek.

1.5.9. 2.4. sz. intézkedés: Együttműködés elősegítése a KTF és a humán erőforrás fejlesztés területén Mindhárom ország határ menti régiói az egyetemek és más intézmények által biztosított stabil kutatási és képzési háttérre, illetve jó minőségű emberi erőforrásokra építhetnek. Az ezeken a területeken folytatott közös akciók tovább fokozhatják a HEF és KTF (humán erőforrás fejlesztés valamint kutatás- és oktatásfejlesztés) tevékenység hatékonyságát és eredményességét, illetve a gazdasági-társadalmi együttműködés alapjául szolgálhatnak. Következésképp jelen intézkedés a human erőforrás fejlesztés és a kutatás és technológiai fejlesztés területén megvalósuló együttműködés előmozdítását célozza. Prioritást kapnak az olyan KTF és HEF projektek, amelyek a határ menti régiók gazdasági fejlődése szempontjából jelentős ágazatokhoz kapcsolódnak. A hátrányos helyzetű csoportokat vagy a nőket célzó human erőforrás fejlesztési tevékenységek ugyancsak különleges támogatást élveznek ezen intézkedés keretében. Az intézkedés keretében megfogalmazott beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a 3. sz. konkrét célkitűzés megvalósításához (A hatérrégiók közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése a közös adottságokra épülő fenntartható gazdasági fejlődés növelése érdekében). Ebben az intézkedésben szereplő tevékenységek lehetőség szerint a jogosult terület felsőoktatási és kutatási centrumaira összpontosulnak, ideértve Debrecent, Szegedet, Baját, 1

Lásd Bizottsági Közlemény: Paving the way for a New Neighbourhood Instrument (Az új szomszédsági eszköz felé vezető út) 37


Békéscsabát és Nyíregyházát Magyarországon, Temesvárt és Aradot Romániában és Belgrádot és Újvidéket Szerbia és Montenegróban. Ez az intézkedés közös KTF projektekre irányuló tevékenységeket, a kutatóintézmények vagy egyetemek együttműködését támogatja. Az oktatás és szakképzés területén folytatott együttműködés is támogatást kap, beleértve a kölcsönös ösztöndíj- és gyakornoki rendszerek létrehozását és fenntartását, közös oktatási tananyagok vagy képzési normák kialakítását. A kölcsönösen megtervezett illetve már létező határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és együttműködések a projektek támogatásra való jogosultságának alapfeltételei. Az intézkedés potenciális kedvezményezettjei között szerepelhetnek kutatási intézmények, oktatási és képzési szervezetek, illetve az oktatás és képzés területén tevékenykezdő civil szervezetek. Jelen intézkedés kedvezményezettjei a nonprofit felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek. Ipari cégekkel való együttműködés esetén az állami támogatásra és a kutatás-fejlesztésre vonatkozó Közösségi keretrendszer 2.4. cikkelyét kell alkalmazni (OJ C 45, 17. 02. 1996.) úgy, hogy a intézményeknek juttatott támogatás ne minősüljön állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikkelye (1) bekezdése szerint. Ellenkező esetben a de minimis elv alapján kell támogatást megállapítani.

1.5.10. 3.1. sz. intézkedés: Technikai segítségnyújtás – programirányítás és program-menedzsment Ez az intézkedés indikatív tevékenységek körét határozza meg, melyek támogathatók a technikai segítségnyújtás keretében, az INTERREG III program adminisztrációs, menedzsment és fejlesztési kérdéseiben. Figyelembe véve az 1685/2000 Rendelet 11-es szabályának 2.1-es pontját a Strukturális Alapok irányításának és végrehajtásának vonatkozásában felmerülő költségekkel kapcsolatban. Az intézkedés elsősorban az alábbiakra fókuszál: •

intézményfejlesztés az Irányító Hatóság, a Kifizető Hatóság és a Közös Szakmai Titkárság létrehozásához kapcsolódóan;

•

ezen intézmények támogatható költségeinek finanszírozása;

•

a Közös Monitoring és Irányító Bizottság működéséhez kapcsolódó költségek fedezése;

•

bizonyos szolgáltatások, úgymint fordítás, auditok és helyszíni ellenőrzések költségeinek fedezése

1.5.11. 3.2. sz. intézkedés: Technikai segítségnyújtás – a programmal kapcsolatos tájékoztatási, monitoring és értékelési tevékenységek Az intézkedés keretében a technikai segítségnyújtás a program hatékony publicitásának és értékelésének biztosítására kerül felhasználásra. A tájékoztatási tevékenységek segítségével ez az intézkedés nagymértékben fog hozzájárulni az egyenlő esélyek biztosításához a potenciális kedvezményezettek között. A program lehető legszélesebb körű promóciójának biztosítására egy kommunikációs akcióterv kerül kialakításra. Szemináriumok és tájékoztató rendezvények népszerűsítik a programot, a projektek közötti információcsere pedig elősegíti az együttműködést. Más típusú beavatkozások segíthetik a kedvezményezetteket a projektfejlesztésben, partnerkeresésben és az információs technológiák alkalmazásában (Internet). Rendelkezésre kell bocsátani azokat a forrásokat, amelyek segítik a kommunikációs

38


akcióterv végrehajtását, a program értékelését, illetve a monitoring rendszer és az internetes oldal fenntartását.

39


1.6. Mutatók 1.6.1. Program-szint Az alábbi kulcsfontosságú mutatók program- szinten kerülnek meghatározásra: Mutató

Mérték

Mutató típusa

Célérték (2008) 2

Határ menti forgalom-áramlás

A határ menti utas- és áru-forgalom növekedésének %-os aránya (személyek száma / áruk értéke) az érintett megyék között

Kontextus

5% növekedés

Határon átnyúló üzleti tevékenység

Románia és Szerbia és Montenegró részesedésének % -os arányban kimutatott növekedése a támogatásra jogosult terület magyarországi megyéinek éves külkereskedelmi forgalmában

Kontextus

3% növekedés

Határon átnyúló fejlesztési tevékenység

Megvalósult közös határon átnyúló együttműködési projektek száma

Hatás

100

Környezeti és biztonsági helyzet

Azon emberek száma, akik környezeti és biztonsági helyzetétben javulás mutatkozott

Hatás

10000

Együttműködési megállapodás

A támogatásra jogosult területen létrejött együttműködséi megállapodások növekedése %-os arányban

Hatás

5% növekedés

Hatáon átnyúló társadalmi és kulturális tevékenység

A társadalmi és kulturális együttműködés jellegének, gyakoriságának és volumenének fejlődése, növekedése

Hatás

(kvalitatív)

A program-szinten megfogalmazott horizontális témák vonatkozásában az alábbi mutatók kerültek meghatározásra: Mutató

Mérték

Mutató típusa

Az esélyegyenlőség támogatása

A támogatott tevékenységek hozzájárulása az esélyegyenlőséghez

Hatás

Az esélyegyenlőség támogatása

A nők által betöltött új álláshelyek %os arányban

Eredmény

A fenntartható fejlődés támogatása

A támogatott tevékenységek hozzájárulása a környezeti fenntarthatósághoz

A fenntartható fejlődés támogatása

Pozitív környezeti hatász felmutató illtve környezetvédelmi szempontból pédaértékű projektek száma

2

Hatás

Célérték (2008) (kvalitatív) 55% (kvalitatív)

Eredmény

Viszonyítási alapul a 2002-es adatok kerültek felhasználásra, ahol és amennyiben vonatkoznak. 40

10


1.6.2. Prioritás-szint Az 1. sz. prioritás “A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése” tekintetében az alábbi kucsfontosságú mutatók kerültek meghatározásra: Mutató

Mérték

Mutató típusa

Célérték (2008)

Hálózatok közötti kapcsolat

Hálózatók integrálása, hiányzó láncszemek megszüntetése

Hatás

(kvalitatív)

Környezetvédelmi tvékenység

Magasabb védettségi szintre kerülő földterület Ha

Hatás

50000

A térségi részesedés mértéke A beruházások által közvetlenül a határon átnyúló fejlesztésben érintett önkormányzatok száma

Eredmény

60

Megközelíthetőség

A határ bármelyik oldalán érintett települések közti fejlesztett vonalakon történt utazási idő csökkenése, beleértve a várakozási időt is %-s arányban

Eredmény

10%

Környezet-, természet-, és árvízvédelem

A környezet-, természet-, és árvízvédelemhez kapcsolódó közös beruházások száma

Output

Támogató tevékenység

A támogatott projektek minimális száma az alábbi területeken:

Output

7

Határátkelők infrastruktúrája

1

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

8

Az 2. sz. prioritás “A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása” tekintetében az alábbi kucsfontosságú mutatók kerültek meghatározásra: Mutató

Mérték

Mutató típusa

Célérték (2008)

A foglalkoztatás támogatása

Újonnan létrehozott, illetve megőrzött munkahelyek bruttó száma

Hatás

60

Határ menti új vállalkozások

A támogatott tevékenységek vonatkozásában határon átnyúló kapcsolatokkal rendelkező új vállalkozások száma

Hatás

20

Külföldi tőkéhez kapcsolódó tevékenységek

Az érintett cégek külfőldi tőke forgalmában bekövetkezett X %-os növekedés

Hatás

2,5%

Határon átnyúló kulturális és társadalmi tevékenységek

Az érintett területeken szervezett közös kulturális és társadalmi események / kezdeményezések %-s aránya

Hatás

5%

A K + F és a human erőforrás fejlesztés támogatása

A kutatási eredményekbúl illetve fejlettebb human erőforrásból profitáló vállalkozások száma

Hatás

25

KTF tevékenységek

Közös kutatási eredmények száma

Eredmény

5

41


Üzleti tevékenységek

Az új/megújult üzleti infrastruktúra szolgáltatásait használó vállalkozások száma (amelyek 30%-a határon átnyúló üzleti tevékenységben érdekelt)

Eredmény

45

Határon átnyúló üzleti együttműködés

Újonnan alakult határ menti partnerségben részt vevő cégek %-os aránya 1 évvel a beavatkozás

Eredmény

10%

Határon átnyúló KTF hálózat

Az új hálózatokban részt vevő kutatók, Eredmény egyetemi hallgatók és gyakornokok száma

350

A részesedés mértéke a határon átnyúló fejlesztésben

Határon átnyúló kulturális, társadalmi, oktatási, valamint munkaerőpiaci tevékenységekben közvetlenül résztvevők száma

Eredmény

Határon átnyúlü fejlesztési projektekben résztvevő szervezetek száma

Eredmény

Támogató tevékenység

A támogatott projektek minimális száma az alábbi területeken:

Az üzleti infrastruktúra fejlesztése

Vállatok specifikus együttműködési kezdeményezései

Intézmények és közösségek közötti együttműködés

KTF és humán erőforrás fejlesztés

3 000

100

Output 5 20 20 10

1.6.3. Intézkedés-szint Az alábbi táblázat az intézkedés-szinten meghatározott kulcsfontosságú mutatókat szemlélteti. Jelen dokumentumban intézkedésenként egy mutató kerül bemutatásra. Az intézkedés-szintű mutatók részletes ismertetését a Program-kiegészítő Dokumentum tartalmazza. Mutató

Célérték (2008)

1.1. sz. intézkedés: A határ menti területek infrastruktúrájának fejlesztése A határ két oldalán a beruházásokban résztvevő települések közötti vonalrendszer fejelsztése eredményeként az utazási idő csökkenése

10%

1.2. sz. intézkedés: A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése Fejlesztések a határ mindkét oldalán jelentőséggel biró vízgazdálkodási, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és árvízmegelőzési kérdésekben 2.1. sz. intézkedés: Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése

42

(kvalitatív)


Újonnan kialakított, illetve fejlesztésre került üzleti infrastruktúra és szolgáltató létesítmények száma

10

2.2. sz. intézkedés: A vállalatok közötti együttműködés támogatása A marketing, idegenforgalom és egyéb üzleti együttműködések területén megvalósuló közös kezdeményezések száma

20

2.3. sz. intézkedés: Az intézmények és a közösségek közötti együttműködés támogatása A közös kulturális és társadalmi események és kezdeményezések száma

35

2.4. sz. intézkedés: Együttműködés elősegítése a KTF és a humán erőforrás fejlesztés területén Közös KTF és HEF programok száma

43

10


1.7. Indikatív finanszírozási terv Az alábbi táblázat a Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program indikatív finanszírozási tervét ismerteti. A teljes költségvetésből 69% az 1. sz. prioritást, 24% a 2. sz. prioritást, 5+2% pedig a 3. sz. prioritást (Technikai segítségnyújtás) támogatja. Noha az 1. sz. prioritás mindössze két intézkedést tartalmaz, míg a 2. sz. prioritáson belül 4 intézkedés is megfogalmazásra került, az 1. sz. prioritás megvalósítására elkülönített összeg magas aránya a kérdéses prioritás keretében kidolgozott intézkedések jellegével (a határ menti terület infrastuktúrájának fejlesztése, valamint környezetvédelmi és árvízmegelőzési kihívások kezelése, melyek mindegyike jelentős anyagi ráfordítást igényel) magyarázható. Mivel a legtöbb intézkedés esetében a programok minimális és maximális mérete különböző Magyarországon és Romániában, ezért az alapok nem egyformán oszlanak el a két ország között prioritásonként és intézkedésenként. Table 1

NP 2004-2006: FINANCING BY PRIORITIES

Prioritások

Évek

(in €) Összes

Összes

költség

közkiadás

Összesen

Központi

Regionális

Helyi

16.520.166

16.520.166

5.506.723

4.405.378

0 660.807

440.538

8.370.000

2004

6.728.927

6.728.927

5.046.695

5.046.695

1.682.232

1.345.785

0 201.868

134.579

2.790.000

2005

6.861.955

6.861.955

5.146.466

5.146.466

1.715.489

1.372.391

0 205.859

137.239

2.790.000

2006

8.436.007

8.436.007

6.327.005

6.327.005

2.109.002

1.687.202

0 253.080

168.720

2.790.000

7.661.528

7.661.528

5.746.146

5.746.146

1.915.382

1.532.306

0 229.846

153.230

5.301.000

2004

2.340.496

2.340.496

1.755.372

1.755.372

585.124

468.099

0

70.215

46.810

1.767.000

2005

2.386.768

2.386.768

1.790.076

1.790.076

596.692

477.354

0

71.603

47.735

1.767.000

2006

2.934.264

2.934.264

2.200.698

2.200.698

733.566

586.853

0

88.028

58.685

1.767.000

2.234.612

2.234.612

1.675.959

1.675.959

558.653

558.653

0

0

0

2004

682.645

682.645

511.984

511.984

170.661

170.661

0

0

0

443.000

2005

696.140

696.140

522.105

522.105

174.035

174.035

0

0

0

443.000

2006

855.827

855.827

641.870

641.870

213.957

213.957

0

0

0

443.000

31.923.029

31.923.029

23.942.271

23.942.271

7.980.758

6.496.337

0 890.653

593.768

15.000.000

3. sz. prioritás (5+2%)


Összes

Indikatív Phare CBC költségveté s

22.026.889

2. sz. prioritás (24%) A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása

ERFA

Nemzeti küzkiadások

22.026 889

1. sz. prioritás (69%)

A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése

Közösségi hozzájárulás Összes

(állami+magán)

Elszám olható magán hozzájá Egyéb rulás

Közkiadások

44

1.329. 000

Indikatív CARDS költségveté s


Magyarországon az INTERREG támogatást a magyar állam legalább 20%-ban társfinanszírozza, míg a pályázók számára kiegészítő (0-5%) társfinanszírozást ír elő a dokumentum. A fenti táblázat a minimális nemzeti központi társfinanszírozás mértékét mutatja, de ez az egyesintézkedések esetén magasabb is lehet mint 20%. A Magyarország számára elkülönített összeg a programban résztvevő megyék lakosságának alapján került kiszámításra, úgy, hogy Csongrád megye lakosságát két egyenlő méretű csoportra osztották, és az egyik csoportot a HU-RO program résztvevőihez számolták, a másikat pedig a HU-SER program résztvevőihez. Így végül a HU-RO program kapja a teljes összeg 68,63%-át, a HU-SER program pedig a fennmaradó 31,37%ot. A Magyarország – Románia INTERREG IIIA/Phare CBC Program indikatív finanszírozási terve: Prioritások

Évek

Összes költség

Közkiadások Közösségi hozzájárulás ERFA

8 370 000

3 779 501

2 790 000

2004

8 338 352

3 463 764

2 790 000

1 154 588

930 000

2005

8 429 655

3 532 241

2 790 000

1 177 414

930 000

2006

9 509 994

4 342 495

2 790 000

1 447 499

930 000

12 326 434

3 943 825

5 301 000

1 314 609

1 767 000

2004

3 962 383

1 204 787

1 767 000

401 596

589 000

2005

3 994 140

1 228 605

1 767 000

409 535

589 000

2006

4 369 911

1 510 433

1 767 000

503 478

589 000

2 862 710

1 150 282

1 329 000

383 428

3. sz. prioritás (5+2%)


Összesen

Románia

11 338 500

2. sz. prioritás (24%) A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása

Magyarország

26 278 001



Phare CBC

Nemzeti közkiadások

2004

911 528

351 396

443 000

117 132

-

2005

920 791

358 343

443 000

119 448

-

2006

1 030 391

440 543

443 000

146 848

-

41 467 145

16 432 607

15 000 000

5 477 538

4 557 000

45


A Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program indikatív finanszírozási terve: Prioritások

Évek

Összes költség

Közkiadások Közösségi hozzájárulás ERFA 5 181 666

1 727 222

1 582 931

527 644

2005

1 614 225

538 075

2006

1 984 510

661 503

1 802 321

600 773

2004

550 585

183 528

2005

561 471

187 157

2006

690 265

230 088

525 677

175 225

2004

160 588

53 529

2005

163 762

54 587

2006

201 327

67 109

7 509 664

2 503 220

2. sz. prioritás (24%) A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása 3. sz. prioritás (5+2%)


Összesen

Magyarország

2004



CARDS

Nemzeti közkiadások

46

Szerbia


2. Az illetékes hatóságok kijelölése A program-végrehajtás vonatkozásában közös és nemzeti/regionális szintű irányítási struktúrák kerülnek kialakításra hálózat formájában, mely megfelelő keretet biztosít majd a közös projektek végrehajtásához, mindvégig szem előtt tartva a határrégió közös céljait és célkitűzéseit. Minthogy a végrehajtás folyamatában három különböző Közösségi pénzügyi eszköz is részt vesz, úgymint az Interreg, a Phare CBC és a CARDS, a végrehajtási tevékenységeket a támogatás forrása alapján elkülönült végrehajtási programra kell osztani; nevezetesen a Magyarország – Románia INTERREG IIIA/Phare CBC Programra valamint a Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Programra. Az átfogó program-koordinációért felelős közös struktúrák a Közös Monitoring Bizottság, a Közös Irányító Bizottság és a Közös Szakmai Titkárság, az Al-Titkárságok közreműködésével. Amennyiben a végrehhajtási tevékenységek koordinálásához ez szükséges, a Közös Irányító Bizottság felállíthat Irányító Al-bizottságokat, egyes határszakaszokon közös bilaterális struktúraként, avagy specifikus intézkedések esetében. Valamennyi nemzeti hatóság/program-koordinációs egység megtesz minden tőle telhető intézkedést annak érdekében, hogy a határ saját illetékességébe tartozó oldalán biztosítsa a program megfelelő végrehajtását, a vonatkozó pénzügyi intézkedés (INTERREG/Phare/CARDS) szabályainak megfelelően.

2.1. Irányító Hatóság (IH) Az INTERREG Irányvonalak 38. pontja, 2. albekezdésével összhangban az INTERREG programért a teljes felelősséget az Irányító Hatóság viseli az 1260/99 Tanácsi Rendelet 9 (n) cikkelye értelmében. Az INTERREG Irányító Hatóság szoros együttműködésben dolgozik a Phare CBC és CARDS programokért felelős nemzeti hatóságokkal. A Phare CBC és CARDS programok végrehajtása a nemzeti hatóságok feladata Romániában és Szerbiában, az illetékes Bizottsági Képviseletekkel kötött megállapodások alapján.

Magyarország

Románia

Szerbia

Irányító hatóság (IH): Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Hattyú utca 14. 1015 Budapest MAGYARORSZÁG

A Romániában a Phare CBC programért felelős Nemzeti Hatóság Európai Integrációs Minisztérium 17, Apolodor street, Bukarest 5, ROMÁNIA

A Szerbiában a programért felelős Program-koordinációs Egység: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Gracanicka 8, Belgrád SZERB KÖZTÁRSASÁG


Az Irányító Hatóság feladatai: • • • • • • • • •

• • • • • •

A Közösségi Kezdeményezési Program benyújtása a Bizottság felé; A végrehajtással kapcsolatos megbízható pénzügyi és statisztikai adatok gyűjtésére alkalmas rendszer felállítása Az adatok továbbítása a Bizottság felé A kötelezettségvállalások és kifizetések nyomonkövetése program szinten A projektek pénzügyi végrehajtását érintő monitoring tevékenység biztosítása A program-módosítások előkészítése és a pénzügyi tervek újra-programozása a program-partnerek javaslatára; A Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozása és az INTERREG Közös Monitoring Bizottsághoz történő benyújtása A Közös Monitoring Bizottság stratégiai döntéseinek előkészítése és végrehajtása Annak biztosítása, hogy a Magyarország esetében a projektszintű operatív menedzsmentért felelős szervezetek megfelelő intézkedéseket tesznek a pénzügyi jelentéstétel (monitoring) és a megbízható pénzügyi irányítás (ellenőrzés) területén és ezen adatok eljuttatása az irányító hatósághoz A belső pénzügyi ellenőrzés hatékony rendszerének biztosítása A tevékenységek elvégzéséhez szükséges szakértők, áruk és szolgáltatások beszerzését szabályozó szerződések megkötése Információs és tájékoztatási tevékenységek támogatása, beleértve a projektek benyújtásával kapcsolatos felszólításokat; Az éves jelentés kidolgozása és a Közös Monitoring Bizottság jóváhagyását követően annak benyújtása a Bizottsághoz; A záró-értékelés megszervezése; A beavatkozások és a Közösségi politikák közötti összhang és konzisztencia igazolása;

A romániai Nemzeti Hatóság elsősorban a Phare CBC támogatások koordinációjáért és kezelésért felelős. Emellett feladata még: • • • • • • •

A közös programszintű műveletek megkezdéséhez szükséges szándéknyilatkozat benyújtása, Az Európai Bizottság felé benyújtott éves jelentések kidolgozásában történő részvétel, Egy független értékelő által végzett program-értékelésben történő együttműködés, Információs és tájékoztatási tevékenységek támogatása, beleértve a projektek benyújtásával kapcsolatos felszólításokat; A program-módosítások előkészítése és a pénzügyi tervek újra-programozása az Irányító Hatósággal és a szerb nemzeti hatósággal együttműködésben; A Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozásában, módosításában és végrehajtásában történő együttműködés; A vonatkozó Phare CBC programokat és a projekt-végrehajtást (tevékenység, pénzügyi jelentés) érintő időközi jelentések kidolgozása és benyújtása a Közös Monitoring Bizottsághoz;

48


•

A Közösségi Kezdeményezési Program román oldalról történő megvalósítására vonatkozó megbízható pénzügyi és statisztikai adatok gyűjtése és továbbítása az Irányító hatóság felé (Közös Szakmai Titkárság);

49


A szerb Program-koordinációs Egység elsősorban a vonatkozó CARDS támogatások koordinációjáért és kezelésért felelős. Emellett feladata továbbá: • A közös programszintű műveletek megkezdéséhez szükséges szándéknyilatkozat benyújtása, • Az Európai Bizottság felé benyújtott éves jelentések kidolgozásában történő részvétel, • Egy független értékelő által végzett program-értékelésben történő együttműködés, • Információs és tájékoztatási tevékenységek támogatása, beleértve a projektek benyújtásával kapcsolatos felszólításokat; • A program-módosítások előkészítése és a pénzügyi tervek újra-programozása az Irányító Hatósággal és a szerb nemzeti hatósággal együttműködésben; • A Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozásában, módosításában és végrehajtásában történő együttműködés; • A vonatkozó Cards programokat és a projekt-végrehajtást (tevékenység, pénzügyi jelentés) érintő időközi jelentések kidolgozása és benyújtása a Közös Monitoring Bizottsághoz; • A Közösségi Kezdeményezési Program szerb oldalról történő megvalósítására vonatkozó megbízható pénzügyi és statisztikai adatok gyűjtése és továbbítása az Irányító hatóság felé (Közös Szakmai Titkárság).

2.2. Kifizető Hatóság (KH) A külső határvonalakon megvalósuló INTERREG IIIA programok vonatkozásában az általános rendelet 3 értelmében Kifizető Hatóságot kell kijelölni az ERFA által finanszírozott INTERREG IIIA program-komponens pénzügyi irányítására. Az alábbi fejezet a magyarországi Kifizető Hatóság feladatait ismerteti. Romániában és Szerbiában is hasonló feladatokat látnak el az illetékes intézmények a vonatkozó társfinanszírozási eszköz (Phare CBC, CARDS, nemzeti, stb.) pénzügyi szabályozása alapján. Kifizető Hatóság: Pénzügyminisztérium, Magyarország A Kifizető Hatóság elsődleges feladati az alábbiak: • Az ERFA pénzügyi irányítása (és a magyarországi nemzeti társfinanszírozás) • Kifizetési kérelmek kidolgozása és benyújtása a Bizottság felé az 1260/99 Tanácsi rendelet 9. és 32. cikkelye értelmében; • Továbbítja az Európai Bizottság felé az adott évre vonatkozó kifizetési kérelmeket és a következő évre vonatkozó előrejelzéseket, valamint az esetleges korrekciókat • A Bizottság részéről érkező kifizetések fogadása (az 1260/99 Tanácsi rendelet 9. és 32. cikkelye); • A magyarországi végső kedvezményezettek felé történő kifizetések végrehajtásának biztosítása • a Bizottság tájékoztatása a tárgyévre és az azt követő évre külön-külön esedékes kifizetési kérelmek becsült összegéről, minden év elején, legkésőbb április 30-ig (1260/1999/EK, 32. cikk);

3

Az általános Rendlekezések 9(o) és 32. cikke. 50


• • •

A 32. cikkely 2. bekezdésében tárgyalt esetek fennállásakor, azaz amennyiben a támogatás jóváhagyásától számított 18 hónapon belül a kifizetési kérelem nem érkezik meg a Bizottsághoz, az előleg visszafizetése a Bizottságnak; A Bizottság által kifizetett előlegből származó kamatok hozzáadása a program költségvetéséhez; Az alapok hatékony kezelésének biztosítása

Valamennyi ERFA támogatás egyazon bankszámlára kerül átutalásra. A magyar társfinanszírozást az államháztartás biztosítja automatikusan feltötltődő pénzalap formájában. A Kifizető Hatóság, a Közös Szakmai Titkárság, valamint a Szerződéskötő Hatóság együttesen biztosítják a pénzalapok hatékony kezelését. Az ERFA pénzalapok végső 5%-a, melyet az 1260/99 Tanácsi rendelet 32 (3) cikkelyének utolsó mondata értelmében a Bizottság a programmal kapcsolatos kifizetések zárását követően utal át, előfinanszírozásra kerül (meghatározott arányban). Phare pénzügyi hatóságok Romániában Európai Integrációs Minisztérium Cím: Libertatii 12, 040129 Bukarest, A Végső Kedvezményezettnek járó Phare CBC-s támogatás kifizetését az Európai Integrációs Minisztérium végzi, mint Szerződő Hatóság. A Szerződő Hatóság biztosítja a garanciát arra nézve, hogy az Együttműködési Program pénzügyi része megfelelően működjön. A Minisztérium ez esetben nemcsak Szerződő Hatóságként, hanem Kifizető Hatóságként is működik majd. A Románia és az Európai Unió Bizottsága között kötött Együttműködési Megállapodás értelmében a program pénzügyi irányítását és felügyeletét a Pénzügyminisztérium keretén belül működő Pénzügyi Alap végzi. A Pénzügyi Alap vezetője a Nemzeti Programengedélyező, ő felel a pénzügyi ellenőrzés és irányítás folyamataiért, és jelentéstételi kötelezettsége van a Bizottság felé. Garantálja továbbá, hogy a pénzügyi irányítás és jelentés megfelel a közbeszerzéssel kapcsolatos Phare-szabályoknak és előírásoknak, valamint összhangban van a közösségi támogatási rendeletekkel. Hasonlóképpen, a Nemzeti Programengedélyező feladata, hogy egy megfelelő jelentéstételi és projekt-információs rendszer működését biztosítsa. A program lezárásig a Phare-alapok kezesével kapcsolatos mindennemű felelősség a Nemzeti Programengedélyezőt terheli. A program végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi ellenőrzési teendőket az illetékes Nemzeti Ellenőrző Hatóság látja el. A Románia és az Európai Unió Bizottsága között 1998. október 20-án aláírt Együttműködési Megállapodás értelmében a Bizottság a támogatási összeget a Nemzeti Ellenőrző Hatóságnak utalja át, s a Hatóság a forrásokat a Nemzeti Programengedélyező továbbítja. A Pénzügyi Alap az EU Bizottságával végzett előzetes megbeszélések alapján egy olyan kamatozó bankszámlát nyit, amely egy külön könyvelési rendszer szerint, euró-alapon működik. Elvben minden ilyen bankszámla kamatozó jellegű, s a kamatok állásáról a Bizottság rendszeres jelentést kap. A Bizottság kérésére, a Nemzeti Programengedélyező javaslata alapján a kamatok visszaforgathatók a programba. Ugyanez a pénzügyi eljárás vonatkozik a Szerződő Hatósághoz átutalt források kezelésére is. A további pontos szerződési feltételeket évente rögzítik a Romániában működő Phare CBC program Pénzügyi Megállapodás keretén belül.

51


A CARDS támogatás pénzügyi hatóságai Szerbiában Európai Újjáépítési Ügynökség Cím: Vasina 2-4, 11000 Belgrád Szerbiában a főbb Uniós támogatási programok irányításáért az Európai Újjáépítési Ügynökség felel, s ebben a minőségében egy független Európai Uniós intézménynek kell tekinteni, amely az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament felé tartozik elszámolással, s amelyet az EU tagállamok képviselőiből valamint az Európai Bizottság tagjaiból álló Igazgatótestület felügyel. Az Ügynökség által irányított új, Uniós támogatást élvező programok célja: (i) a jogállamiság, intézményépítés és megfelelő kormányzati működés támogatása; (ii) a piacgazdaság fejlődéséhez további hozzájárulás nyújtása, valamint alapvető infrastruktúra kialakításához és környezetvédelmi tevékenységekhez történő segítségnyújtás, (iii) társadalmi változások elősegítése, s a civil társadalom megerősítése.

2.3. Közös Szakmai Titkárság A program Közös Szakmai Titkársága a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal égisze alatt működő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságon belül kerül felállításra. A Közös Szakmai Titkárság különálló egységként működik majd a központi irodában. A békéscsabai Regionális Irodában Információs Pont kerül felállításra. A Közös Szakmai Titkárság közvetlen szolgáltatásokat biztosít a Nemzeti hatóságok és a Kifizető Hatóság számára, az 1.1 és 1.2 fejezetben ismertetett feladataik operatív menedzsmentjében. Közös Szakmai Titkárság Magyarország/Románia/Szerbia VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság) Gellérthegy u. 30-32, 1016 Budapest, Magyarország A Közös Szakmai Titkárság az 1260/99 Tanácsi rendelet 34 (1) cikkelyében számára megfogalmazott funkciók értelmében az alábbi közös feldatokat látja el: • A 34 (1a) cikkely értelmében az átfogó INTERREG program programszintű közös projekt adatbázisát illető monitoring rendszer felállítása, rendszeres karbantartása és frissítése; • Az Irányító és Kifizető Hatóság támogatása a program-végrehajtás folyamatában • A Monitoring Bizottság és az Irányító Bizottság számára titkársági feladatok biztosítása, beleértve az ülésekhez szükséges dokumentáció és azok jegyzőkönyvének kidolgozása és postázása (a megbeszélt nyelveken); • A program-végrehajtással kapcsolatos jelentések megfogalmazása (a megbeszélt nyelveken); • A Közös Irányító Bizottság döntéseinek előkészítése • Valamennyi INTERREG projekt esetében használatos pályázati formanyomtatvány és pályázat értékelési űrlap kidolgozása és közzététele; • INTERREG programok esetében a projektdokumentáció kidolgozása, a pályázatok teljességének és a programban, illetve a program-kiegészítő dokumentumban meghatározott kiválasztási kritériumoknak történő megfelelésének ellenőrzése, különös tekintettel a projektek határon átnyúló jellegét érintő kritériumokra;

52


• • •

Közös PR tevékenységek (pl. internetes oldal kialakítása, fenntartása és frissítése) a Nemzeti Hatóságokkal egyetértésben; (Külső) feladatok és szolgáltatások, pl. tolmácsolás és fordítás, adminisztratív menedzsmentje A Phare CBC, CARDS és INTERREG támogatások hatékony koordinációjának támogatása (tervezési és végrehajtási szakaszok), valamint a közös menedzsment technikáinak és jogi hátterének fejlesztésére tett javaslatok kidolgozása

A Közös Szakmai Titkárság feladatainak költségeit a program technikai segítségnyújtásra elkülönített költségvetése fedezi, amennyiben azok megfelelnek a Strukturális Alapokat szabályozó Uniós rendeletekben felsorolt társfinanszírozásra jogosult feladatoknak. A programban résztvevő valamennyi nyelv képviseletének biztosítása érdekében lehetőleg román és szerb delegáltak is részt vesznek a Közös Szakmai Titkárság munkájában. A Közös Szakmai Titkárság román és szerb képviselői - nyelvtudásuk függvényében – horizontális feladatok és specifikus megbízások végrehajtásáért felelősek. A Közös Szakmai Titkárság személyzeti állományát a VÁTI Közhasznú Társaság szerződteti az Irányító Hatósággal kötött megállapodása alapján. A Közös Szakmai Titkárság feladataival járó költségek finanszírozása a programban technikai segítségnyújtásra elkülönített költségvetésből történik, amennyiben azok megfelelnek a Strukturális Alapokat szabályozó Uniós rendeletekben 4 felsorolt társfinanszírozásra jogosult feladatoknak. Az egész programterületet lefedő, hatékony projekt menedzsment biztosítására mind Romániában, mind Szerbiában – nemzeti szintű szakmai koordinációs testületként működő – Program Al-titkárságok felállítására van szükség. Fő feladatuk a potenciális pályázók Phare, illetve CARDS pályázatok kidolgozásában történő támogatása, nemzeti szitnű tájékoztatási tevékenységek végrehajtása, valamint a projekt szelekciós és monitoring folyamatokban történő részvétel, a Közös Szakmai Titkársággal együttműködve. A Program Al-titkárságok a vonatkozó pénzügyi forrás technikai segítségnyújtási keretéből részesülnek támogatásban. Az Al-titkárságok feladata a Közös Szakmai Titkárság támogatása feladatai ellátásában, valamint a közös testületek, úgymint a Közös Monitoring Bizottság és a Közös Irányító Bizottság közös adminisztratív feladatainak végrehajtása. A román és szerb oldalon működő Al-titkárságok a program egészét lefedő virtuális közös titkárságot alkotnak a Közös Szakmai Titkársággal. Az Al-titkárságok eljárásrendjét a Közös Monitoring Bizottság hagyja jóvá, amelyben a Program-kiegészítő Dokumentumben megfogalmazott eljárások alapján egyértelműen meghatározásra kerül a feladatmegosztás.

2.4. Közös Monitoring Bizottság A Közös Monitoring Bizottság a felek nevében felelősséget vállal a programvégrehajtás monitoring és ellenőrzési tevékenységeiért, az 1260/1999/EK Tanácsi rendelet 35. cikkelye értelmében. A Közös Monitoring Bizottság felállítására az INTERREG támogatások vonatkozásában hozott döntést követő három hónapon belül sor kerül. A Közös Monitoring Bizottság megfogalmazza saját eljárásrendjét a tagállamok jóváhagyása és azok jogszabályainak figyelembevétele mellett. A Közös Monitoring Bizottságban valamennyi partner (magyar, román, szerb) teljes jogú tagsággal bír. A Közös Monitoring Bizottság társelnökségét a programban résztvevő partnerországok látják el.

4

A 1685/2000=EK tanácsi rendelet 11. szabályának, 2. és 3. pontja 53


A Phare komponens vonatkozásában a Közös Monitoring Bizottság Közös Együttműködési Bizottságként működik. A Közös Együttműködési Bizottság felállítása a 2760/98/EK Határozat 7. cikkében foglaltaknak megfelelően történik. Az INTERREG Iránymutatás 39. pontja értelmében, a Közös Monitoring Bizottság és a Közös Együttműködési Bizottság közös bizottságot alkot, melynek neve “INTERREG/Phare Közös Monitoring Bizottság” és az 1260/99/EK Rendelet 35(3) cikkében foglalt valamint a Közös Együttműködési Bizottság számára a 2760/98/EK Határozat 7. cikkében előírt feladatokat látja el. Az 1260/1999/EK Tanácsi rendelet 35. cikkelye, valamint a C143/2000 28. cikkelye értelmében, a Közös Monitoring Bizottság feladatai közé az alábbiak tartoznak: • A Program-kiegészítő Dokumentum tartalmának megerősítése, illetve módosítása; • A projekt-kiválasztás során alkalmazott kritériumok megvitatása és jóváhagyása a műveletek határ menti jellegének meghatározása céljából, a program jóváhagyását követő hat hónapon belül; • A program specifikus (és számszerűsített) célkitűzései érvényesülésének vizsgálata (az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározott célok elérése); • Az éves és záró végrehajtási jelentések megvitatása és jóváhagyása, azok Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően; • A támogatást illető Bizottsági döntés tartalmának módosítására tett javaslatok megvitatása és jóváhagyása, különösen a program adminisztratív és pénzügyi menedzsmentjének javítása érdekében; • A Közös Szakmai Titkárság számára megfogalmazott feladatok keretének jóváhagyása; • A Technikai segítségnyújtás költségvetésből finanszírozott műveletek jóváhagyása • A pályázati felhívásban megfogalmazott feladatmeghatározás (ToR) jóváhagyása A Monitoring Bizottság elsősorban a nemzeti és regionális szintű (NUTS III szintű) hatóságok képviselőiből áll. A helyi szintet, a gazdasági és szociális partnereket és a határ menti régió civil szervezeteit a regionális (NUTS III szintű) bizottsági tagok képviselik. A Monitoring Bizottság a regionális és helyi hatóságok, illetve a nemzeti hatóságok képviselőiből, beleértve a környezetvédelmi hatóságokat, áll. A Közös Monitoring Bizottság összetételét a Közös Monitoring Bizottság eljárásrendje tartalmazza. A Phare komponens tekintetében a Közös Együttműködési Bizottság központi, regionális és helyi képviselőkből és a Bizottság képviselőiből áll. Magyar részről az RFÜ-k képviselői is helyet kapnak a Bizottságban megfigyelőként. A Bizottság egy képviselője (Régió Főigazgatóság, Külkapcsolatok Főigazgatósága, Bővítési Főigazgatóság és az Európai Bizottság delegációi és, ahol alkalmazható, az Európai Újjáépítési Ügynökség) is részt vesz a Monitoring Bizottság munkájában, tanácsadói minőségben.

2.5. Közös Irányító Bizottság A Közös Irányító Bizottság fő feladata a projektek közös kiválasztása és jóváhagyása és az INTERREG Iránymutatás 29. pontja szerinti végrehajtásának nyomon követése. A projektek kiválasztása a szavazásra jogosult valamennyi tag egyetértése alapján történik. Amennyiben a szavazásra jogosult tagok nem tudnak egyetértésre jutni, a projekt elutasításra kerül. A projekt-kiválasztás során figyelembe kell venni a Programban és a Programkiegészítő Dokumentumban megfogalmazott kiválasztási folyamatot és kritériumokat. 54


Amennyiben szükséges, Irányító Al-bizottságok kerülnek felállításra a magyar-román illetve magyar-szerb határszakaszokon. A Szomszédsági program vonatkozásában a Közös Irányító Bizottság tölti be a Közös Kiválasztási Bizottság szerepét. A Közös Irányító Bizottságnak módjában áll Közös Munkacsoportok felállítása a döntések szakmai előkészítése érdekében. A Munkacsoportok tagjait a Közös Irányító Bizottság jelöli ki. A Közös Munkacsoport közös megbeszéléseket folytat. Általánosságban prioritásonként/intézkedésenként egy Munkacsoport kerül felállításra a határterület egészét lefedve. A Közös Irányító Bizottság eljárásrendjét maga a Közös Irányító Bizottság fogadja el (beleértve a Közös Munkacsoportok eljárásrendjét is), és a Közös Monitoring Bizottság hagyja jóvá. A Közös Irányító Bizottságban valamennyi partner (magyar, roman, szerb) teljes jogú tagsággal bír. A Közös Irányító Bizottság feladatai: • Javaslattétel a Közös Monitoring Bizottság elé terjesztett projektek értékelési és kiválasztási kritérimai vonatkozásában; • A pályázati felhívás anyagának elfogadása/jóváhagyása; • A projekt-kiválasztás során alkalmazott műveletek jóváhagyása és a támogatásra jogosult projektek rangsorolásának meghatározása; • A monitoring tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok vizsgálata; • Észrevételek megfogalmazása és irányelvek kidolgozása az Irányító Hatóság, a Nemzeti Hatóságok, a Közös Szakmai Titkárság és a Végrehajtó Ügynökségek számára. Valamennyi partnerállam delegál mind regionális, mind nemzeti képviselőket a Közös Irányító Bizottságba. A Közös Irányító Bizottság pontos összetételét a Közös irányító Bizottság Eljárásrendje tartalmazza. A Bizottság egy képviselője (Régió Főigazgatóság, Külkapcsolatok Főigazgatósága, Bővítési Főigazgatóság, az Európai Bizottság delegációi és az Európai Újjáépítési Ügynökség) is részt vesz a Közös irányító Bizottság munkájában, tanácsadói minőségben, illetve – amennyiben ezt a Phare és a CARDS programok pénzügyi szabályzata megköveteli – teljes jogú tagként.

2.6. Végrehajtó Ügynökségek (projektszintű operatív menedzsment) A projektszintű operatív menedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek az Irányító Hatóság, valamint Romániában és Szerbiában a Phare CBC és CARDS programokért felelős Nemzeti Hatóság/Bizottsági Képviseletek hatáskörébe tartoznak. Azonban, amennyiben ez megoldható, a projekt végrehajtásával kapcsolatos feladatok delegálhatóak a Végrehajtó Ügynökségekhez, jogilag azonban ebben az esetben is az Irányító Hatóság, illetve a Nemzeti Hatóságok (vagy a Bizottság, ahol alkalmazható) viselik a teljes felelősséget. Magyarország •

Románia

VÁTI Közhasznú Társaság és • annak regionális irodái Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben and Mátészalkán

Szerbia

Európai Integrációs Minisztérium

55

•

Európai Újjáépítési Ügynökség


A programon belül a projektszintű operatív menedzsmentért magyar részről felelősséget vállaló testületek az alábbi funkciókat töltik be: • A pályázati felhívással, illetve az INTERREG támogatáshoz kapcsolódó feltételekkel kapcsolatos tanácsadás; • Pályázatok fogadása; • A pályázatok formai, jogosultsági, jogi, szakmai és gazdasági kritériumoknak való megfelelésének ellenőrzése, illetve a Közösségi Kezdeményezési Programban/Programkiegészítő Dokumentumban megfogalmazott formális szelekciós kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése; • Az ERFA támogatásokhoz kapcsolódó támogatási szerződések kidolgozása és kötése az Irányító Hatóság által kidolgozott minták alapján a Programirányító Bizottság által hozott döntésekre támaszkodva; • A végső kedvezményezett által benyújtandó pénzügyi kimutatások és jelentések ellenőrzése (annak vizsgálata, hogy megfelelnek-e a támogatási megállapodásban lefektetett feltételeknek, illetve az arra szolgáló bizonyítékok ellenőrzése, hogy a költségek valóban jogosultak-e a projektnek odaítélt támogatásra), valamint a pénzügyi kimutatások tartalmi és a könyvvizsgálati szabályoknak való megfelelősége; • A támogatásra javasolt projektek iktatása a magyarországi monitoring rendszerbe. A program projektszintű operatív menedzsmentjéhez tartozó feladatokat román és szerb részről a Phare és a CARDS programok szabályzatának figyelembevételével kell kialakítani. Romániában a Nemzeti Hatóság feladatköreit Szerződő Hatósági minőségében az Európai Integrációs Minisztérium végzi. E feladatot a Határ Menti Együttműködési Osztály segítségével hajtja végre, amely, a Phare külső segítségnyújtási pénzügyi szabályaival összhangban teljes körű felelősséget vállal a projektek végrehajtásával kapcsolatos mindennemű szakmai, pénzügyi és adminisztrációs tevékenységet illetően. Kivétel ez alól a kifizetések és számlák kezelése, amely a szintén az Európai Integrációs Minisztériumon belül működő Kifizetési Osztály feladatkörébe tartozik. A Phare CBC Regionális Irodája tartja a közvetlen kapcsolatot a projekt kedvezményezettjeivel, a helyhatóságokkal, illetve a határ menti területen működő, a projekt szempontjából releváns testületekkel. A Regionális Iroda segíti továbbá a Szerződő Hatóság munkáját minden olyan tevékenységet illetően, amely a Szerződő Hatóság által kidolgozott konkrét Útmutató alapján a támogatási program végrehajtásával kapcsolatos. Szerbia A programirányítás módszerét a Szerbia és Montenegró és az Európai Bizottság között létrejött egyedi finanszírozási megállapodás tartalmazza. Centralizált irányítás esetén az Európai Újjáépítési Ügynökség fogja ellátni a szerződő és a kifizető hatóság szerepét egyaránt, noha bizonyos feladatok decentralizálásra kerülnek. A Pénzügyi Szabályzat 164. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén az Európai Újjáépítési Ügynökség jogosult a partnerállam által kijelölt, megfelelő szervezetet megbízni a szerződő és a kifizető hatóság feladatainak ellátásával. Decentralizált irányítás esetén ezt a szerepet a Szerbia és Montenegro által kijelölt megfelelő szervezet fogja betölteni.

56


Az ábra a program-végrehajtás vonatkozásában alkalmazott közös nemzeti/regionális szintű irányítási struktúrákat mutatja be.

Közös Monitoring Bizottság Közös Irányító Bizottság

Közös Szakmai Titkárság

Irányító Hatóság

Prog. altitkárság RO

Nemzeti Hatóság

Prog. Altitkárság SER

Nemzeti Hatóság

Kifizeto Hatóság Phare CBC végrehajtó ügynökség

VÁTI Interreg Iroda / Pénzügyi Iroda VÁTI Regionális Képviseletek

P r o je k t e k

57

CARDS

végrehajtó ügynökség


3. Program-végrehajtás 3.1. Program-monitoring rendszer A program keretében alkalmazott monitoring rendszer kidolgozása és végrehajtása az Irányító Hatóság – a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) – feladata. A monitoring rendszer programszintű szakmai menedzsmentjéért a Közös Szakmai Titkárság felelős. A tevékenységhez szükséges adatokat a Végrehajtó Ügynökségek/Program Al-Titkárságok szolgáltatják. Az Interreg monitoring rendszer kapcsolódik majd mind a Strukturális Alapok Magyarországon felállított központi monitoring és információs rendszeréhez, mind pedig az Államkincstárban működő Országos Támogatás Monitoring Rendszerhez (OTMR). Az ERFA vonatkozásában a Bizottság irányában folytatott elektronikus adatcsere a Magyarországon központilag felállított monitoring rendszerre épül. Az Információs és Monitoring Rendszert telepíteni kell mind a Közös Szakmai Titkárságnál (VÁTI), mind pedig az INTERREG Irányító Hatóságnál (MTRFH) és a Pénzügyminisztériumnál (Nemzeti Alap – KH). Lehetőség szerint telepíteni kell továbbá a rendszert a Romániában és Szerbiában a Phare és CARDS programokért felelős végrehajtó ügynökségek irodáiban is, annak érdekében, hogy az adatokat közvetlenül a monitoring rendszerbe lehessen felvezetni. Az adatgyűjtés Magyarországon a VÁTI regionális irodái, Romániában és Szerbiában pedig az illetékes végrehajtó ügynökségek feladata. Ezáltal az egyes országok illetékes Nemzeti Hatósága / Program-koordinációs Egysége rendszeres időközönként továbbítja az adatokat a program-monitoring rendszerbe. A román és szerb végrehajtó ügynökségek felelősséget vállalnak a továbbított adatok helyességéért. Az Irányító Hatósághoz a monitoring rendszeren keresztül eljuttatott adatokat hivatalos adatként kell kezelni. A rendszer alapján rendelkezésre álló adatokhoz az Irányító Hatóság, a Kifizető Hatóság, a Nemzeti Hatóságok, a pénzügyi ellenőrzést végző intézmények, valamint a Közös Szakmai Titkárság megszorítások nélkül hozzáférhet monitoring tevékenységük megkönnyítése érdekében. Az Irányító Hatóság és a Közös Monitoring Bizottság a Közösségi Kezdeményezési Programban és a Program-kiegészítő Dokumentumban meghatározott fizikai és pénzügyi mutatók alapján végzi a monitoring tevékenységet. A monitoring rendszerbe töltött adatokért felelős hatóságok: A monitoring rendszerbe töltött Felelős hatóság magyar/román/szerb adatok részről Program-szint – prioritások, Közös Szakmai Titkárság - VÁTI; intézkedések Projekt-szint – projekt célok, feladatok, időközi jelentések, pénzügyi adatok

VÁTI – Magyarország, a regionális irodákkal Végrehajtó Ügynökségek

A Közös Szakmai Titkárság (az Irányító Hatóság nevében) a végrehajtó ügynökségekkel és az Al-Titkárságokkal együttműködve az alábbi feladatokat látja el a monitoring rendszer tekintetében: • A monitoring rendszer kidolgozása és végrehajtása (közös output-ok és mutatók meghatározása, adatok összevetése és értékelése),

58


• • • • •

A monitoring rendszer megfelelő alkalmazásához szükséges szakmai támogatás biztosítása, A monitoring rendszer adatáramlásának biztosítása, A monitoring rendszer külső és belső használatának ellenőrzése az adatok minőségének biztosítása érdekében, A program prioritás-, intézkedés-, illetve projektszintű végrehajtásának nyomon követése, valamint a program-végrehajtás előmeneteléről tudósító jelentéstételi rendszer (visszacsatolás) kidolgozása, A program-végrehajtás előmenetelével kapcsolatos fizikai és pénzügyi adatokat bemutató jelentések benyújtása az Európai Bizottság felé – az éves jelentést az Irányító Hatóság készíti

A Nemzeti Hatóságok/Végrehajtó Ügynökségek az alábbi feladatokat látják el a monitoring rendszer tekintetében: • A projekt-végrehajtás monitoringja, • A projektjavaslatokkal, támogatásra javasolt projektekkel, időközi projektjelentésekkel és záró projekt-jelentésekkel kapcsolatos adatok betöltése a monitoring rendszerbe helyszíni ellenőrzés és az Irányító Hatóság által kidolgozott jelentéstételi rendszer (fizikai adatok) alapján, • A projekt-végrehajtással kapcsolatos pénzügyi adatok betöltése a monitoring rendszerbe a végső kedvezményezett által benyújtott pénzügyi jelentések (pénzügyi adatok) alapján, • A fő monitoring rendszerbe betöltött adatok gyors áramlásának biztosítása, • A program-végrehajtás prioritás-, intézkedés-, illetve projektszintű nyomonkövetése az egyes országokban.

3.2. Tájékoztatás, nyilvánosság és tanácsadás Az 1260/1999/EK Tanácsi rendelethez kapcsolódó 1159/2000/EK Bizottsági rendelet hangsúlyozza a Strukturális Alapok keretében megvalósuló fejlesztési tervekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek jelentőségét. Részletesen meghatározza továbbá a Strukturális Alapokból finanszírozott támogatások tekintetében végzett információs és tájékoztatási tevékenységek alapelveit és körét, céljait és célcsoportjait, az intézkedések végrehajtását és a technikai eszközökkel kapcsolatos szabályokat. A Strukturális Alapok beavatkozásainak vonatkozásában végzett információs és tájékoztatási intézkedések az Európai Unió tevékenységeinek ismertetését, az átláthatóság növelését, valamint a beavatkozásokról az egyes tagállamokban alkotott egységes kép kialakítását szolgálják. Az információs és tájékoztatási tevékenységek kommunikációs terv formájában kerülnek bemutatásra, végrehajtásuk pedig a beavatkozásokért felelős irányító testület feladata. Következésképp a program információs és tájékoztatási tevékenysége az alábbiakra terjed ki: • • •

növelni a nagyközönség ismereteit az Európai Uniónak a Strukturális Alapok, a Phare CBC és a CARDS által játszott szerepről, a források igénybevételével kapcsolatos eljárásra és az egész adminisztratív folyamatra vonatkozó átláthatóság fokozása, koherens kép kialakítása a Programról a programban résztvevő országokban illetve az érintett partnerállamokban.

A tevékenység céljai és célcsoportjai az alábbiak: •

A potenciális kedvezményezettek valamint a 59


Regionális és helyi hatóságok és egyéb illetékes közhatóságok, Kereskedelmi és szakmai szervezetek, Gazdasági és társadalmi partnerek, Civil szervezetek (különös tekintettel a nemi esélyegyenlőséget támogató, valamint a környezetvédelemben érdekelt szervezetekre), o Programozásban és végrehajtásban részt vevő intézmények tájékoztatása az Európai Uniós támogatások kínálta lehetőségekről és a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív folyamatokról. A nyilvánosság tájékoztatása az Európai Unió által a programban és annak eredményeiben játszott szerepről. o o o o

•

Az információs és tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos intézkedések részletes ismertetését a (a Közös Monitoring Bizottság által elfogadásra kerülő) Program-kiegészítő Dokumentumban található kommunikációs (információs és tájékoztatási) terv tartalmazza, amely az alábbi kérdésekre tér ki: Cél és célcsoportok, Az információs és kommunikációs tevékenység eszközei (tartalom és stratégia) A program információs és tájékoztatási tervét végrehajtó intézmények feladatai, Indikatív költségvetés, Értékelési kritériumok. Az információs és tájékoztatási tevékenység keretében végrehajtott intézkedések elsősorban az alábbi feladatokra összpontosulnak: A programmal kapcsolatos információt tartalmazó szórólapok és prospektusok terjesztése az érdeklődés felkeltése és részvételre serkentés céljából, A program internetes oldalának működtetése naprakész információ biztosítása érdekében, Szemináriumok és konferenciák szervezése a résztvevők igényeinek megfelelő információ átadása céljából, Rendszeres, célzott sajtómegjelenések (a program létezéséről, fő szakaszairól és eredményeiről) az elektronikus és a nyomtatott médiában. A tájékoztatási tevékenységek és az illetékes szervezetek informálása az Irányító Hatóság feladata. A folyamatban a terv kidolgozásától kezdődően az intézkedések végrehajtásáig résztvevő szervezetek a Közös Szakmai Titkárság és az illetékes intézmények. Az intézkedések kidolgozásában valamennyi érintett fél részt vesz, a közös (programszintű) tevékenységet a technikai segítségnyújtásra elkülönített keret fedezi. Az intézkedések végrehajtásáról program szinten a Közös Szakmai Titkárság és a Nemzeti Hatóságok gondoskodnak, míg projekt szinten a végrehajtó ügynökségek látják el a potenciális pályázókat a szükséges információval. Az információs és tájékoztatási tevékenység vonatkozásában az Irányító Hatóság/Közös Szakmai Titkárság az alábbi feladatokat látja el a Nemzeti Hatóságokkal együttműködve: • A program-végrehajtással kapcsolatos információs és tájékoztatási tevékenységek átfogó stratégiájának kidolgozása, valamint a program tekintetében alkalmazott PR feladatok átfogó rendszerének kialakítása; • A pályázókat és más érdeklődőket információval ellátó internetes oldal kialakítása és fenntartása, • PR tevékenységek végrehajtása a média tekintetében, • A PR tevékenységhez szükséges információs anyagok kidolgozása, • A médiával való kapcsolattartás és kommunikáció során alkalmazott meghatározások kidolgozása, • A projekt-kidolgozás témáját tárgyaló szemináriumok és konferenciák szervezése a határ mindkét oldalát képviselő partnerek számára,

60


• • •

Az Európai Bizottság képviselőinek bevonása az információs és tájékoztatatási tevékenységbe, Az információs és tájékoztatási tevékenységért felelős személy kijelölése. A hivatalos szemináriumokon és eseményeken használatos power point formátumban bemutatott előadások kidolgozása

61


A program projektszintű operatív menedzsmentjéért felelős szervezetek az alábbi feladatokat látják el: • A program ismertetése és képviselete helyi szinten megrendezett előadásokon, ahol a helyi partnerek információt szerezhetnek a projektek kidolgozása kapcsán, • A potenciális pályázók tájékoztatása a programmal kapcsolatban, valamint felvilágosítás adása a projektek kidolgozása érdekében, • A projektjavaslatokkal kapcsolatos információ összeállítása és továbbítása az irányító hatóság felé, annak internetes oldalra való felvitele érdekében, • Kísérleti projektek és kísérleti pályázatok felkutatása és kiválasztása terjesztés céljából, • Az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos információ kezelése annak továbbítása és a projektek kidolgozása során történő felhasználása céljából.

3.3. Programértékelési rendszer A program értékelése a jelentéstételi és a monitoring rendszer segítségével történik. A pályázati felhívást követően a projekteket rögzítik az adatbázisban, és alapvető projektadatokat gyűjtenek össze. Amennyiben az Irányító Bizottság jóváhagyja az adott projektet, a Kedvezményezettel aláírják a támogatási szerződést. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, a Kedvezményezetteknek háromhavonta kell a projektmegvalósításról jelentést készíteniük. Ily módon a projektmenedzsereknek lehetősége nyílik a projekt előrehaladását nyomon követni, illetve a tervezett és az elért eredményeket a projekt-megvalósítás folyamán és végén értékelni. A monitoring rendszerből valamennyi adat lehívható lesz, ennek alapján készítik el az Éves Végrehajtási Jelentéseket és a Végső Végrehajtási Jelentést. Annak ellenére, hogy a nagyon rövid programozási időszak miatt nem kell időközi értékelést végezni, a program-végrehajtás egy korai időpontjában várhatóan sor kerül egy célzott és rövid, időközi értékelésre (tematikus tanulmányok). Az ex-post (utólagos) értékelést külső értékelő végzi, s a folyamat során az erőforrások felhasználása, valamint a támogatás hatékonysága és hatásai kerülnek vizsgálatra. Az 1260/1999 Tanácsi Rendelet 43. cikke értelmében az ex-post értékelés a Bizottság feladata, a tagállamokkal és az Irányító Hatósággal együttműködve. A kapacitásra vonatkozóan érdemes megemlíteni, hogy a VÁTI Kht-n, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal 100%-os tulajdonában lévő társaságon belül működik egy elemzésekkel és értékeléssel foglalkozó egység, amely az elmúlt néhány év folyamán jelentős tapasztalatra tett szert a program-értékeléssel kapcsolatos tevékenységek terén. Ebben az egységben 10 munkatárs dolgozik. Romániában a program értékelését a nemzeti szintű, az Európai Integrációs Minisztériumon belül tevékenykedő Értékelő Egység végzi

3.4. Egyéb Közösségi politikák tiszteletben tartása A program keretében végrehajtásra kerülő műveletek tiszteletben kell, hogy tartsák a Közösségi politikákat és programokat, beleértve a versenyhelyzettel, az állami támogatások odaítélésével, valamint a környezetvédelemmel és a nemek közötti diszkrimináció elleni küzdelemmel és a nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó szabályokat. A Közösségi politikáknak való megfelelés biztosítása a határokon belül az Irányító Hatóság feladata.

62


Versenyszabályok Jelen program keretében odaítélt valamennyi támogatás megfelel az 1998. május 7-i 994/98/EK az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló Tanácsi rendelet keretében hozott Bizottsági rendeletben lefektetett jogszabályoknak (OJ L 142, 14. 5. 1998, 8. o.). Eddig négy ilyen csoportmentességre vonatkozó szabályozást fogadott el a Bizottság:

az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i, 68/2001/EK bizottsági rendelet (OJ L 10, 13. 01. 2001, 20. o.);

Az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i, 69/2001/EK bizottsági rendelet (OJ L 10, 13. 01. 2001, 30. o.);

az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozások állami támogatására történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottságirendelet (OJ L 10, 13. 01. 2001, 33. o.); valamint

az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatás nemzeti támogatására történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i, 2204/2002/EK bizottsági rendelet (OJ L 337, 13. 12. 2002, 3. o.).

Az alábbi ágazatok esetében speciális szabályok léphetnek érvénybe: acél, szén, hajóépítés és –javítás, szintetikus rostok, gépjárműipar, mezőgazdasági termékek szállítása, termelése, feldolgozása, és az azokhoz kapcsolódó marketing tevékenység. A versenyhez kapcsolódó támogatási irányvonalak, avagy programok keretében előreláthatólag nem kerül sor egyéb támogatásra. Ellenkező esetben egyedi értesítés, jóváhagyás, illetve nyilvántartásba vétel szükséges. Az EK Szerződés 87. és 88. cikkelye szerinti támogatás estében érvénybe lépnek a közlekedési ágazat vonatkozásában megfogalmazott speciális megszorítások. A Közös Monitoring Bizottság csakis abban az esetben vezethet be új, illetve módosított támogatási rendeletet a nemzeti társfinanszírozás vonatkozásában elfogadott jogi alapszabályok listájára, amennyiben azok átestek a megszokott értesítési eljáráson, s a Bizottság jóvéhagyta Uniós támogatási rendeletek közé történő felvételüket. Amennyiben a Szomszédsági Program keretében támogatott kedvezményezettek nem vállalkozások, hanem állami/közhasznú intézmények, a támogatás nem minősül Állami támogatásnak. Egyéb esetekben a de minimis szabálynak megfelelő támogatást biztosítanak. A pályázatok és a kimutatások áttekintése során az illetékes Program Hatóság biztosítja, hogy a vonatkozó támogatási rendelet, illetve “de minimis” támogatási rendeletek betartásra kerültek, és a vonatkozó rendeletekben meghatározott támogatási plafonok még a támogatások több programból való felhalmozódása esetén is betartásra kerülnek. A környezetvédelem terén nyújtott Állami támogatás nem tartozik a de minimis szabály hatályába, ezért ezekben az esetekben a Környezetvédelmi állami támogatásra vonatkozó Közösségi Útmutató előírásainak meg kell felelni (EU Közlöny 37, 2001. február 3., 3-15. old.). A program keretében megvalósuló valamennyi műveletnek továbbá összhangban kell lennie az Élőhelyekre és a Vadon élő madarakra vonatkozó direktívákkal (92/43/EK és 79/409/EK), és adott esetben a Környezeti Hatásfelmérésre vonatkozó Direktívával (a 97/111/EK által módosított 85/337/EK). Ezen túl, a program keretében megvalósuló valamennyi tevékenység esetében tiszteletben kell tartani a környezetre vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Amennyiben a vonatkozó Közösségi környezetvédelmi jogszabályokat még nem ültették át a 63


nemzeti jogszabályokba, a vonatkozó EU direktíváknak közvetlen hatálya lesz a tényleges harmonizáció megvalósulásáig Magyarországon és Romániában. Amennyiben lehetséges, az Szerbia és Montenegróban megvalósított projektek esetében egyenértékű védelemről kell gondoskodni.

4. Projektszintű végrehajtás A Program-kiegészítő Dokumentumban és a CARDS illetve Phare programok éves Pénzügyi Emlékeztetőiben külön végrehajtási szabályokat kell megfogalmazni; Magyarország Szerbia és Montenegró tekintetében a Szomszédsági Program végrehajtási szabályai alapján, míg Magyarország – Románia esetében a Az INTERREG/Phare rendelkezéseket alapul véve. A támogatott projektek függvényében a Magyar-román határszakasz esetleg profitálhat a Szomszédsági Programokra vonatkozó végrehajtási szabályokból, mely döntés azt jelzi, hogy a “Tágasabb Európa – Szomszédság: keleti és déli szomszédainkkal való kapcsolataink új keretei” és “Az új szomszédsági pénzügyi eszköz előkészítése” értelmében a 2004-2006-os Szomszédsági Programok hatékony működését biztosítandó össze kell hangolni a különböző eljárásokat, noha a vonatkozó jogi alapokat továbbra is tiszteletben kell tartani. Elengedhetetlen továbbá a pályázati felhívás és a kiválasztási folyamat teljes összehangolása. A projektek kiválasztását követően a Szomszédsági programok irányítása az Európai Közösségek külső tevékenységeihez kapcsolódó, az általános költségvetésből finanszírozott szerződésekre vonatkozó Gyakorlati Útmutatóban foglaltak szerint történik. A Közös Monitoring Bizottság/Közös Irányító Bizottság (Közös Együttműködési Bizottság) felvállalhatja a kulcsfontosságú projektek meghatározását a Szomszédsági Programok Útmutatója tiszteletben tartásával. A Magyar-román határszakaszon megvalósuló intézkedések közös pályázati felhívásokon keresztül kerülnek végrehajtásra.

4.1. A program legfontosabb menedzsment alapelveinek ismertetése 1. A programvégrehajtás során tiszteletben kell tartani a Strukturális Alapok (INTERREG programok), a Phare CBC és a CARDS vonatkozó szabályait. 2. A programvégrehajtás során biztosítani kell az N+2 szabály betartását 3. A projekt-kiválasztás, - végrehajtás, és –monitoring során a lehető legnagyobb összhangra kell törekedni az INTERREG, a Phare CBC és a CARDS programok között, a Szomszédsági Program tekintetében meghatározott specifikus intézkedések figyelembevételével. 4. Amennyiben vonatkoznak, a program végrehajtása során tiszteletben kell tartani az Uniós környezetvédelmi jogszabályokat és a fenntartható fejlődés alapelvét. Nagy valószínűséggel kiemelkedő jelentőséget élvez majd a Program célkitűzéseivel való harmonizáció a projektek azonosítása és kiválasztása vonatkozásában, melyek semmi esetben sem élveznek elsőbbséget azonban a fenti alapelvek (1.,2.) teljes betartására való kötelezettséggel szemben. Azokban az esetekben, amikor a fentiekben vázolt közös eljárások alkalmazására való törekvés sikertelennek bizonyul, a program különböző komponensei egymástól függetlenül kerülnek végrehajtásra a fentebb említett, vonatkozó rendeletek tiszteletben tartása érdekében.

64


4.2. Projektjavaslatok benyújtása Az alábbi fejezet a rendelkezésre álló információ alapján kidolgozott esetleges eljárás tervezetet ismerteti. A végleges változat a Bizottság javaslatainak figyelembevételével kerül megfogalmazásra. Részleteket az érintett felek által kidolgozott programdokumentumok (Program-kiegészítő, a Phare illetve CARDS programok Pénzügyi javaslatai/emlékeztetői, az Eljárásrend és az azt ismertető kézikönyv) tartalmaznak majd. A potenciális pályázóknak részletes információra lesz szükségük a program céljairól és célkitűzéseiről, a pályázati feltételekről, és az ERFA-ból elérhető társfinanszírozás elnyerésének folyamatáról. A programszintű információs és tájékoztatási tevékenységek végrehajtása a közös struktúrák (elsősorban a Közös Szakmai Titkárság) feladata a szerb és román Al-Titkárságok közreműködésével. Egyazon időben programszintű pályázati felhívás kerül kiírásra az INTERREG III A, a Phare CBC, valamint a CARDS által támogatott közös projektek finanszírozására a magyar-román és a magyar-szerb határok mindkét oldalán. A Közös pályázati kiírás a magyar-román és a magyar-szerb határok mindkét oldalán egyazon időben, a Közösségi jogszabályok figyelembevételével jelenik meg, s keretében a magyar, a román és a szerb oldal támogatásra jogosult területeit képviselő partnerek nyújthatnak be pályázatokat az INETERRG/Phare CBC és Szomszédsági projektekre. Közös projektek esetében a román projekt-komponensek keretében tervezett kiegészítő tevékenységeket a Phare CBC támogatja, míg a szerb projekt-komponensek keretében tervezett kiegészítő tevékenységeket a CARDS finanszírozza, minthogy az ERFA szabályok szerint a tagállamokon kívüli befektetések nem jogosultak támogatásra. Következésképp ezen erőforrásokat meg kell tervezni és jelölni a javaslatokban, azonban nem az INTERREG támogatási forrásként. A javaslatokat a projekt-kiválasztáshoz elegendő részletességgel kidogozott formátumban kell benyújtani. A javaslatokat a Közös Szakmai Titkárság fogadja a Szomszédsági program esetében, majd továbbítja a projekteket a monitoring rendszer felé. Romániában a projekteket először a román Phare CBC program végrehajtásáért felelős szervezet veszi nyilvántartásba. A pályázatok nyilvántartásba vételét követően a felelős szervezet Romániában azonnal továbbítja a nyilvántartásba vettek listáját a Közös Szakmai Titkárság felé és megtörténik a pályázók felvétele az adatbázisba. Az INTERREG támogatásokra vonatkozó projekt-javaslatokban az alábbi információknak kell szerepelniük: • a támogatást kérő felelős pályázó jogi és gazdasági helyzetére vonatkozó információ, • a projektben a határ másik oldalán résztvevő partnerek, • a projekt célkitűzései és tartalma, határ menti vonatkozású hatásait külön megjelölve, • a projekt helye vagy (immateriális projektek esetén) a projekt hatóterülete, • a projekt tervezett költségei, beleértve a legfontosabb komponenseket és a tervezett finanszírozást (részletes információkkal minden egyéb köztámogatásról, az adott támogatás készpénzértékének megjelölésével) A követelmények részletes leírását a Program-kiegészítő Dokumentum tartalmazza.

65


4.3. Projektjavaslatok kiválasztása Az alábbi fejezet egy lehetséges eljárás tervezete, amely a rendelkezésre álló információ alapján került összeállításra. A végleges változat a Bizottság javaslatainak figyelembevételével kerül megfogalmazásra. Részleteket az érintett felek által kidolgozott programdokumentumok (Program-kiegészítő, a Phare illetve CARDS programok Pénzügyi javaslatai/emlékeztetői, az Eljárásrend és az azt ismertető kézikönyv) tartalmaznak majd. A. Pályázatok kiválasztása A szelekciós eljárást a Program-kiegészítő Dokumentum és más programdokumentumok ismertetik. Az eljárás az alábbi szempontokra épül: Egyértelmű határon átnyúló hatást felmutató projektek, előny, ha a projekt a határ mindkét oldalán működik; a projekt színvonala, a hozzáadott értéket is beleértve; biztos pénzügyi-gazdálkodási háttér; megfelel a jogosultsági kritériumoknak; tevékenysége kiegészít más támogatott európai programokat. A pályázatok elbírálásánál alapkövetelmény, hogy a jogosultsági kritériumoknak minden projekt feleljen meg. Az elbírálási szempontokat az egyes jogosult projekteket érdemei szerint vizsgálják. Mind a jogosultsági, mind pedig a szelekciós szempontok két részre oszthatók: vannak alapkövetelmények, melyek minden projektre érvényesek, és vannak specifikus követelmények, melyek intézkedési szinten alkalmazandók. Mind az alap-, mimd pedig a specifikus követelményeket a Program-kiegészítő Dokumentum ismerteti. Magyarországon a Szerződéskötő Hatóság és a Közös Szakmai Titkárság, Romániában az illetékes Phare CBC Nemzeti Hatóság / Szerződéskötő Hatóság, Szerbiában pedig az illetékes Cards Szerződéskötő Hatóság és az illetékes Program-koordinációs Egység a Közös Szakmai Titkársággal) és egymással) együttműködve vizsgálják meg a projekteket az alábbi szakmai és specifikus szempontok szerint: a projektfelelős gazdasági és szervezeti kapacitása; a projekt költségvetésének mértéke és a költségek jogosultsága; biztos pénzügyi háttér, az állami támogatás és az önrész közti megfelelő arány (figyelembe véve a lehetséges ERFA társfinanszírozási formát, vagy más egyéb állami forrás igénybevételét, vagy annak lehetőségét); a projekt céljai nem ütköznek-e a minisztériumok (vagy más közigazgatási szervek) ágazati politikai irányvonalaival; • megfelel-e a pályázat az a CIP-ben és a program-kiegészítő dokumentumban vázolt INTERREG III A / Phare CBC / CARDS program előírásainak. • összhangban van-e más releváns EU-s, illetve az adott nemzeti (magyar, román és szerb) jogszabályokkal (állami támogatási törvény, közüzemi szerződések megkötésének szabályai, környezetvédelmi törvény, stb.), nem ütközik-e az ERFA-INTERREG, Phare és CARDS támogatásokkal Közös projektjavaslatok esetén minden egyes komponens (magyar, román és szerb) külön elbírálásban részesül a vonatkozó pénzügyi szabályzat alapján. A működési feltételeket a Program-kiegészítő Dokumentum tárgyalja részletesen. Miután ezeket a szempontokat megvizsgálták, a projektet a Program-kiegészítőben és más programdokumentumokban vázoltak szerint pontozzák. Ezt követően a projektekből

66


összpontszámuk alapján egy rövid listát készítenek, majd meghatározzák, melyik projekt felel meg a végső INTERREG, Phare CBC, illetve CARDS pályázati feltételeknek, s ezeknek megfelelően melyik projektkomponens (magyar, román vagy szerb) finanszírozható. A listát a Közös Szakmai Titkárság állítja össze az Al-Titkárságok közreműködésével az illetékes szervezetek által saját, vonatkozó szabályaik alapján végzett értékelés alapján. Az értékelés összefoglalását a Közös Szakmai Titkárság egy jelentés formájában, az elbírálási szempontokkal kiegészítve küldi el a végső döntésért felelős Közös Irányító Bizottsághoz (Közös Együttműködési Bizottság) Vitás kérdések felmerülése esetén a Közös Irányító Bizottság külső állásfoglalásokat is beszerezhet.

4.4. Társfinanszírozási döntés és szerződéskötés A szerződések megkötése, a projekt megvalósításához szükséges társfinanszírozás megszervezése, valamint a projekt pénzügyi beszámolóinak ellenőrzése minden egyes partnerország (illetve az EU Bizottság illetékes szerveinek) saját feladata. A Közös Szakmai Titkárság határozatát és az Irányító Hatóság (ERFA) és az illetékes Bizottsági szervek (Phare, CARDS) jóváhagyását követően a partnerállamok előkészítik a saját határ menti területeikre vonatkozó szerződéseket, hogy azok a vonatkozó szabályoknak és előírásoknak megfeleljenek. A szerződéseket az államok előzetesen és közösen kidolgozott szerződésminták alapján kötik. A magyar oldalon alkalmazott eljárásrend Magyarországon a szerződéseket a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal képviseletében a VÁTI Közhasznú Társaság köti, s ez a szerv felelős a program végrehajtásáért is. A magyar társfinanszírozási alapot a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal kezeli. AZ ERFA társfinanszírozási szerződéseket (fizetési kötelezettség) a Szerződéskötő Hatóság (VÁTI) jelenti a Közös Szakmai Titkárság felé, amely továbbítja a dokumentumokat a monitoring rendszerbe. A Közös Irányító Bizottság feladata, hogy az ERFA-projekteket kiválassza, és a Közös Szakmai Titkárság ajánlásai alapján az ERFA-pályázatra érkező támogatási kérelmeket elbírálja 5 . Az INTERREG-támogatással együtt lehetőség van a projekt társfinanszírozására bizonyos összeg erejéig és bizonyos esetekben akkor, ha a Közös Szakmai Titkárság / Irányító Hatóság - a Nemzeti Hatóságokkal és a Bizottsági Szolgálatokkal együttműködésben, amennyiben szükséges - által elvégzett értékelés alapján a következő feltételek teljesülnek: • a támogatási kritériumok megfelelnek az INTERREG programban előírt minimális követelményeknek, illetve a közösségi és nemzeti jogalkotás más releváns támogatási irányelveinek; • Az állami támogatás teljes összegét figyelembe véve, az igényelt társfinanszírozás mértéke arányban áll a projekt tartalmával és/vagy a projektfelelős pénzügyi teljesítőképességével, valamint –amennyiben ez a kérdés releváns –, az igényelt összeg mértéke megfelel az EU-s állami támogatásokról szóló jogszabályokban

5

A Közös Szakmai Titkárság az Irányító Hatóság nevében jár el. 67


•

meghatározott mértéknek (támogatási plafon, felhalmozási szabályok és bejelentési kötelezettségek); Az Uniós társfinanszírozási források az adott program pénzügyi keretein belül állnak rendelkezésre és nem haladják meg a felső társfinanszírozási korlátokat (az INTERREG esetében ezeket az 1999/1260 számú Tanácsi Rendelet 29. cikke szabályozza).

Az ERFA-források felhasználására az írásos jóváhagyást az Irányító Hatóság adja ki és az adott projekt felelősének, azaz a projektgazdának a Közös Szakmai Titkárság adja át. Ez az engedély a források társfinanszírozási célra történő felhasználására is érvényes. A társfinanszírozási engedélyben az ERFA-forrásokat egyenkénti lebontásban meg kell adni, feltüntetve a nemzeti és az ERFA-elosztások arányát. A végső kedvezményezett (projektgazda) köteles minden, a társfinanszírozási engedélyben megnevezett projektpartnerrel együttműködni, továbbá a jelentéstételi, könyvvizsgálati és visszafizetési kötelezettségeknek az előírások szerint megfelelni.

4.5. Projekt-monitoring rendszer Az 1260/1999 Tanácsi rendelet 36. cikke értelmében a monitoring rendszer három fő funkciót tölt be. A pénzügyi tevékenységek adatgyűjtéséhez használható (pénzügyi monitoring), valamint lehetővé teszi a projektvégrehajtás (tárgyi monitoring) és az eljárások (eljárás-monitoring) szintjén történő adatgyűjtést. Mindezekhez adatmutatókat alkalmaznak, amelyek pénzügyi, tárgyi és eljárási szinten tükrözik az információkat, és felhasználhatók az ex-post értékeléshez. A projektek monitoring rendszere az alábbi adatokból áll: • A támogatásban részesülő neve (név, cím stb.) • A jóváhagyott támogatások mértékére vonatkozó információ, a támogatás forrásai szerinti lebontásban (ERFA, nemzeti, egyéb) • A kifizetett támogatások mennyiségéről szóló információ (a jóváhagyott támogatásokkal megegyező lebontásban) • A jóváhagyott projektek leírása (jogosult projektköltségek, helyszínek, stb.) • A projekthez kapcsolódó egyéb információ feltüntetése (projektenként megadva) a program-kiegészítő dokumentumban foglaltak szerint (output, eredmény és hatás szerint lebontva) azaz a minimum standard indikátorok felsorolása A projekt monitoring tevékenységével kapcsolatban a magyar végrehajtó ügynökségek feladata: • Első szinten ellenőrzi a kedvezményezett által beadott dokumentációt, elutasítja a dokumentációt vagy jelentést készít a projekt-végrehajtásról és a benyújtott számlákról, • az adatokat bevezeti a monitoring rendszerbe, • Kiadja az ERFA kifizetés alapjául szolgáló kiadásigazoló nyilatkozatot és benyújtja azt a KH számára • Rendszer-auditot végez, felülvizsgálja a projektvégrehajtás operatív ellenőrzését A partner országokban a nemzeti hatóságok látják el a fenti feladatokat (támogatásspecifikus monitoring eljárásaikkal párhuzamosan) és küldik az információt közvetlenül a Közös Szakmai Titkárságnak. A folyamat részletes ismertetését a Program-kiegészítő Dokumentum tartalmazza.

68


4.6. Pénzügyi végrehajtás és ellenőrzés A külső határokon megvalósuló Interreg IIIA programok vonatkozásában az általános Rendelet 6 értelmében az érintett Interreg IIIA programkomponens pénzügyi végrehajtási és ellenőrzési folyamatainak meghatározását az ERFA költségvetése fedezi. Az alábbi fejezet a Magyarországon, mint tagállamban alkalmazott pénzügyi végrehajtást és pénzügyi ellenőrzést ismerteti. A pénzügyi irányítás, a kifizetések és a pénzügyi ellenőrzés Romániában és Szerbiában az érintett társfinanszírozási eszköz (Phare CBC, CARDS, nemzeti, stb.) pénzügyi rendelkezései alapján az illetékes intézmények feladata.

4.6.1. Kifizetési kérelmek és előrejelzés Az Irányító Hatóság és a Kifizető Hatóság feladatait szabályozó 1260/1999/EK számú Tanácsi Rendeletet az alábbi pontokkal kell kiegészíteni: Az Irányító Hatóság program-stratégiai szempontból jelentős kérdésekben a Szerződéskötő Hatósággal, valamint pénzügyi kérdésekben a Kifizető Hatósággal történő egyeztetést követően, a következő program-specifikus területeken vállal fontos szerepet; • a Közös Monitoring Bizottság döntési mechanizmusában előkészítő javaslatokat tesz a programok módosítására, vagy a programtervezetek kiegészítésére • az 1260/1999/EK számú Európai Tanácsi Rendelet 34(2) cikkében megfogalmazottak szerint előkészíti, illetve − amennyiben szükséges − részt vesz az Európai Bizottsággal évente megrendezett tanácskozáson; A program megvalósításához szükséges adatokat a Közös Szakmai Titkárság bocsátja a technikailag lehető legmegfelelőbb formában az alábbi szervek rendelkezésére: az Irányító Hatóság, a Kifizető Hatóság, a Nemzeti Hatóságok, valamint az Európai Bizottság illetékes szervei. Amennyiben az EU Bizottsághoz a Kifizető Hatóság segítségnyújtási kérelmet továbbít, az Irányító Hatóságot még aznap értesíteni kell. A Kifizető Hatóság feladata, hogy haladéktalanul (még aznap) tájékoztassa az IH-t bármely beérkező ERFA-forrásról. Ha a Kifizető Hatóság ERFA-alapból finanszírozott program számláján nem lenne elég fedezet, a kifizetőseket a központi költségvetésből kell megelőlegezni. A fent nevezett szervek vállalják továbbá, hogy bármely késedelem, végrehajtási probléma, vagy a programmal kapcsolatos pénzügyi szabálytalanság esetén haladéktalanul értesítik egymást, s a probléma megoldására összehangolt intézkedést hoznak, melynek teljesítését közösen ellenőrzik. A Kifizető Hatóság vállalja, hogy a következő naptári évben április 30-ig eljuttat az Európai Bizottságnak egy olyan kifizetési igénybecslést, amely a folyó évre, illetve a rá következő évre szól, s amely a program tevékenységeivel kapcsolatban várható. Ez a számítás becsülje meg egyrészt a jogosult összköltségek, másrészt az ERFA-források mértékét, és az Irányító Hatóság által a Kifizető Hatósághoz eljuttatott; a folyó évre, illetve a rá következő évre szóló kifizetési igénybecslést vegye alapul.

6

Az általános Rendelkezések 9(o) és 32. cikke. 69


Az ERFA támogatások átutalásának lépései Az Irányító Hatóság elkészíti a költségkimutatást, és a programszintű prioritásokra és intézkedésekre lebontva továbbítja a Kifizető Hatóságnak. A Kifizető Hatóság kiállítja a kifizetési kérelmet, hitelesíti a költségkimutatást, és a dokumentumokat elküldi az Európai Bizottságnak.

4.6.2. Szabálytalanságok és visszafizetés A művelet során feltárt szabálytalanságok esetén az Irányító Hatóság/Nemzeti Hatóság jogosult a végső kedvezményezettet az ERFA támogatás teljes vagy részleges összegének visszafizetésére kötelezni. A visszafizetett összegeket a program euró számlájára utalják. A szabálytalanságokra vonatkozó információkat rögzíteni kell a monitoring rendszerben.

4.6.3. Projekt szintű pénzügyi megvalósítás A végső kedvezményezettek részére történő kifizetéseket a központi költségvetésből előfinanszírozással hajtják végre. Az Irányító Hatóság feladata a VÁTI által, az igazolt számlák alapján elkészített kifizetési kérelem alapján az állami hozzájárulás (ERFA támogatás és a költségvetési társfinanszírozás) átutalása a kifizetések bonyolítására fenntartott technikai számlára. A támogatás folyósítását a végső kedvezményezettek részére a VÁTI felhatalmazása alapján a Magyar Államkincstár teljesíti. A végső kedvezményezettek részére történt kifizetések alapján a Kifizető Hatóság heti rendszerességgel utalja vissza az ERFA összegeket a központi költségvetésbe.

Kifizetési mechanizmus: A Magyar Államkincstár kezeli a Kifizető Hatóság program-specifikus számláját, a központi költségvetési számlát (a nemzeti társfinanszírozási forrást), továbbá azokat a technikai számlákat, ahonnan a végső kedvezményezettek az ERFA támogatási összegeket kapják. 1. A Végső Kedvezményezett benyújtja kifizetett számláit, (vagy azzal egyenértékű könyvelési dokumentumait) valamint időszakos jelentését a VÁTI-nak 2. Miután a VÁTI elvégezte az első szintű ellenőrzést, benyújtja igényét az Irányító Hatósághoz. A VÁTI az igénykérelmet a program megvalósítása során kibocsátott, és a hatóságok által elfogadott számlák alapján állítja össze, a költségek összegét figyelembe véve. 3. Az Irányító Hatóság felszólítja a Magyar Államkincstárat, hogy utalja át a nemzeti társfinanszírozási hozzájárulást a központi költségvetés vonatkozó számlájáról a technikai számlára. 4. A VÁTI átutalási felkérése alapján a Magyar Államkincstár átutalja az ERFAforrásokat és az állami támogatást a Végső Kedvezményezettnek.

70


5. A végső kedvezményezettek részére történt kifizetések alapján az Irányító Hatóság heti rendszerességgel benyújtja a Kifizető Hatóságnak (az ERFA támogatás utólagos rendezésére vonatkozó) kifizetési kérelmet. 6. A Kifizető Hatóság utasítja a Magyar Államkincstárat, hogy az ERFA támogatást a programszámláról utalja át a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatába.

4.6.4. Pénzügyi ellenőrzés Az Irányító Hatóság felelőssége, hogy biztosítsa a beavatkozások finanszírozási műveleteinek, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére épülő belső monitoring intézkedések végrehajtásának jogszerűségét. Az Irányító Hatóság értesíti a Közös Monitoring Bizottságot és az Európai Bizottságot a pénzügyi monitoringhoz szükséges feltételekről. A Közös Szakmai Titkárság támogatja az Irányító Hatóságot az irányítás közös elveinek kialakításában, a finanszírozott tranzakciók jogszerűségének biztosításában, az orvosló intézkedések végrehajtására vonatkozó feltevésekben és az Európai Bizottság által megfogalmazott módosítási javaslatokra vonatkozóan. A 438/2001/EK Bizottsági Rendelet 9(3) és 9(4) cikkei értelmében Az Irányító Hatóság köteles biztosítani, hogy a Kifizető Hatóság naprakész információval rendelkezzen az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek által a társfinanszírozott termékek és szolgáltzatások teljesítése, a költségek valős felmerülése, az alkamlmazandó szabályok betartásának biztosítása és az audit trail fenntartása vonatkozásában működtetett eljárások tekintetében. Az irányító Hatóság a projektek számára előírt pénzügyi normák egységesítése valamint a projekt szintű kifizetések és bizonylatok nyomonkövetésének biztosítására dolgozza ki a program-specifikus Eljárási kézikönyvet.

Első szintű pénzügyi ellenőrzés A végső kedvezményezettek részére történő kifizetéseket kizárólag a számlák (illetve az azonos vizsgálati értékű számviteli dokumentumok) alapján lehet teljesíteni. A számláknak egyértelműen kapcsolódniuk kell a támogatás kedvezményezettjéhez, a projekthez, és a meghatározott időkeretnek meg kell felelniük. A kifizetési kérelmeket a kifizetést megelőzően minden alkalommal ellenőrzik. Az első szintű ellenőrzés magában foglalja a végső kedvezményezettek által benyújtott, kivétel nélkül valamennyi kifizetési kérelem dokumentumokon alapuló vizsgálatát. Az első szintű ellenőrzés az alábbiakra terjed ki:

annak ellenőrzése, hogy a számla a program keretében jóváhagyott projekthez kapcsolódik-e, az érintett tükörprojektek/partnerek tevékenységeinek keresztellenőrzése (a szomszédos ország Végrehajtó Ügynökségével vagy a Közös Szakmai Titkársággal együtt),

71


annak ellenőrzése, hogy a projektköltségek ténylegesen felmerültek-e, megfelelnek-e a projekt célkitűzéseinek, és, hogy a teljesítés időpontja a program jogosultsági követelményeinek megfelel-e, a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének igazolása a benyújtott dokumentumok (bizonylatok, jelentések, stb.) valamint helyszíni ellenőrzések (fizikai beruházások esetében) alapján, az elszámolhatóság ellenőrzése a Strukturális Alapok keretében társfinanszírozott műveletek kiadásainak elszámolhatóságáról szóló 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályait megállapító 2004. március 10-i 448/2004/EK Bizottsági Rendeletnekmegfelelően, annak ellenőrzése, hogy ugyanarra a számlára nem igényeltek-e támogatást valamely egyéb, a Strukturális Alapok keretében végrehajtott programban.

Az elsőfokú ellenőrzés megszervezése a Szerződéskötő Hatóság feladata. Magyarországon a végső kedvezményezett/Vezető partner a kifizetési kérelmet, az eredeti számlákat, a jelentéstételi időszakban kifizetett összes számla listáját tartalmazó (tevékenységi és pénzügyi) előrehaladási jelentést és egyéb igazoló dokumentumokat a Szerződéskötő Hatóságnak nyújtja be. Magyarországon a VÁTI Regionális Képviseletei ellenőrzik a számlák szabályszerűségét a feltüntetett összegekre és a tartalomra tekintettel, valamint ellenőrzik a dokumentációt (projektjelentések, bizonylatok, stb.). A projekt típusától függően a képviseletek helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatják a projekt-megvalósítást illetve a kedvezményezett pénzügyi beszámolóit. Az első szintű pénzügyi ellenőrzést követően a VÁTI Regionális Képviseletei jóváhagyják a kifizetési kérelmet, és a dokumentációt továbbküldik a VÁTI Központi Irodájának Pénzügyi Osztályához. A Pénzügyi Osztály igazolja a pénzügyi beszámoló adataira és tartalmára összpontosító első szintű ellenőrzés szabályszerűségét, és ezt követően kiadja az Irányító Hatóságnak továbbítandó hitelesítési jelentést. A feladatok és kötelezettségek pontos megosztását a Program Eljárási Kézikönyve ismerteti.

Második szintű ellenőrzés A Bizottság 438/2001/EK Rendelete 10. cikkében foglaltak szerint az elszámolható költségek legalább 5%-át kell a program lezárását megelőzően ellenőrizni. A vizsgálatot független könyvvizsgálók végzik, a jelentések és más információk alapján, majd kidolgozzák azt a dokumentációt, amely a Lezárási Nyilatkozat kiadásához szükséges. A fenti feladatokat Magyarországon a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Ellenőrzési Osztálya végzi. A könyvvizsgálói jelentések a Pénzügyminisztériumhoz kerülnek. Az egyes jelentések alapján éves jelentés készül, amely az Európai Bizottsághoz kerül benyújtásra. Az 5%-os ellenőrzésre (a Bizottság 438/2001/EK Rendelete 10. cikke szerint) vonatkozó fő követelmények: • a második szintű ellenőrzést végző könyvvizsgálók nem vehetnek részt a program és/vagy projektek irányításában és ellenőrzésében, • az ellenőrzéseket a program egész időtartamára ki kell terjeszteni, • a könyvvizsgálóknak kockázatelemzést kell készíteniük, • a kockázatelemzés alapján a könyvvizsgálóknak reprezentatív mintát kell venniük,

72


• • • • •

a reprezentatív mintában szereplő projektek által bejelentett költségeket a helyszínen, az eredeti dokumentáció alapján kell ellenőrizni (vezető partner és minden egyes projektpartner), az Irányító Hatóság vagy a Kifizető Hatóság által nyújtott útmutatás alkalmazását is ellenőrizni kell, a könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kell, hogy a vizsgálatra kiválasztott költség elszámolható és rendszeres-e (helyszíni vizsgálat és költségbizonylat), a könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kell, hogy a projekt a pályázatban szereplő módon és a szerződésben foglaltak szerint valósult-e meg, a könyvvizsgálók felderítik a projektmenedzser és a közreműködő szervezet szintjén az esetlegesen rendszerszerűen előforduló hibákat.

A könyvvizsgálók kötelesek: • könyvvizsgálati jelentést készíteni, • a vizsgálat megállapításait felsorolni és a válaszintézkedésekre nézve javaslatokat tenni, • részletes jelentést készíteni az irányítási és az ellenőrzési rendszer megbízhatóságáról, • a problémák teljes felszámolásáig a tevékenységeket nyomon követni. A Lezárási Nyilatkozat (a Bizottság 438/2001/EK Rendelete 15. cikke értelmében) A támogatás beszüntetésével kapcsolatos Lezárási Nyilatkozatért a magyar Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felel. Ebben a nyilatkozatban jóváhagyják rendszerauditok és a műveleti ellenőrzések (5%-os második szintű ellenőrzés) során alkalmazott módszertant, beleértve a mintavétel módszerét is.

73


1. sz. melléklet: A közös programozási folyamat kiemelkedő jelentőségű állomásainak időpontjai

A Magyar és román partnerek között szervezett koordinációs megbeszélés Bukarestben ( 2003. március 6.)

“Programindító szeminárium: INTERREG III Magyarországon” (2003. árilis 16., Budapest)

1. Munkacsoport megbeszélés Budapesten ( 2003. április 23., Békéscsaba)

Stratégiai szeminárium (2003. június 5., Arad)

2. Munkacsoport megbeszélés ( 2003. június 5., Arad)

“Szeminárium: INTERREG III Szerbiában” (2003. július 7., Újvidék)

3. Munkacsoport megbeszélés ( 2003. július 8., Újvidék)

4. Munkacsoport megbeszélés ( 2003. szeptember 22., Szeged)

Megállapodási megbeszélés (2004. január 15., Bukarest)

5. Munkacsoport megbeszélés ( 2004. február 13., Nagyvárad)

Tárgyalás (2004. március 3., Brüsszel)

6. Munkacsoport megbeszélés (2004. május 7., Újvidék)

Magyar-román bilaterális megbeszélés (2004. május 26., Bukarest)

Magyar-szerb-montenegró bilaterális megbeszélés (2004. július 6., Belgrád)

Közös Együttműködési Bizottsági és előzetes Közös Monitoring Bizottsági ülés (2004. július 8., Nagyvárad)

A fentieken túl a jelen dokumentumot összeállító szakértők rendszeresen folytattak megbeszéléseket a regionális és nemzeti partnerekkel a határ mindkét oldalán. A dokumentumtervezetek felkerültek Magyarországon a VÁTI, Romániában pedig az Európai Integrációs Minisztérium internetes lapjára és kialakításra került egy Internetes Dokumentációs Központ is, amely lehetővé tette, hogy valamennyi érdekelt szervezet benyújthassa észrevételeit, hogy azok aztán beépítésre kerülhessenek a dokumentumok végső változatába. A Web-dokumentációs Központ rendszeresen frissítésre került és tartalmazta – egyéb vonatkozó dokumentumokkal együtt – a határon átnyúló együttműködési program tervezetének legfrissebb változatait, így a partnerek mindvégig naprakész információval rendelkeztek a programozási folyamat tekintetében. A beérkezett észrevételeket a szakértői csoport beépítette jelen dokumentumba.

74


Magyarország Románia és Magyarország Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program

Recommend Documents