Wagner Péter – Venczel Zoltán
Magyarország nemzetközi fejlesztési tevékenysége
Afganisztánban
DemNet tanulmányok
Bevezetés
A 2006. október 1-je óta működő Tartományi Újjá- 1. 09Budapest834: Hungary in Afghanistan – Past, építési Csoport (angolul Provincial Reconstruction Present, Future, U.S. Embassy Budapest, Team, továbbiakban PRT) sok tekintetben Magyar- 2009.11.20. http://wikileaks.org/cable/2009/11/ ország legfontosabb és legösszetettebb katonai 09BUDAPEST834.html és fejlesztési missziója. A PRT-t és általában az afganisztáni szerepvállalást mint külpolitikai eszközt kell tekinteni, amely a NATO és különösen az Egyesült Államok felé hitelességünk és jó kapcsolataink fenntartásának leghatékonyabb eszköze. A külügyi- és honvédelmi vezetés az elmúlt években számos alkalommal erősítette meg ezt a tényt informálisan. Emellett, a nemrég napvilágot látott Wikileaks táviratok Magyarországra vonatkozó részei bizonyítják, hogy az USA számára milyen jelentőséggel bírt (az energiakérdés mellett, lásd Nabucco vs. Déli-Áramlat) a mindenkori magyar kormány elkötelezettsége Afganisztánban.1 A PRT leglátványosabb része a katonai elem. Ennek túlhangsúlyozottságát növelte az elmúlt években a Honvédelmi Minisztérium hatékony kommunikációja és az elszenvedett halálos áldozatok száma. Valójában az újjáépítési csoportok mindenhol közös civil-katonai missziók, ahol a nem katonai elemek fontos, bár kevésbé látványos elemét alkotják a feladatoknak. Léteznek PRT-k, amelyeket katona és diplomata közösen vezet (pl. lengyel vagy német PRT), de léteznek olyan csoportok is, ahol a missziót diplomata vezeti (pl. török és holland PRT). Ahhoz, hogy érthető legyen a kihívások mértéke, fontos látni, hogy a magyar PRT több szempontból is mennyire különleges és egyedi az eddigi magyar tapasztalatok szempontjából. Bár a magyar honvédség az elmúlt húsz évben rengeteg tapasztalatot szerzett a nemzetközi missziókban való részvételben, még sosem kellett ennyire messzire és veszélyes környezetben való tevékenységet valamint a logisztikai ellátást megszerveznie. A második kihívást a misszió össz-kormányzati jellege adta. Magyarországnak nem volt tapasztalata abban, hogy katonai, fejlesztési és diplomáciai tevékenységet miként működtessen együtt. Sem Budapesten kormányzati szinten, sem a terepen Baghlan tartományban nem voltak kialakult szokások és gyakorlatok, ezeket a misszió indulásakor kellett kitalálni és működésbe hozni. A harmadik kihívást a fejlesztési tevékenység jelentette. Magyarország a gyakorlatban csak 2003-ban indította el a modern értelemben vett nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet (NEFE). Amikor a PRT felállításra került, Külügyminisztérium NEFE-ért felelős főosztálya ( KÜM NEFEFO) nem rendelkezett még jelentős tapasztalatokkal, hogy rövid idő alatt hogyan dolgozzon ki, és építsen fel egy ilyen nagy volumenű fejlesztési programot egy harmadik világbeli országban. 2007-2008-ban a közép-ázsiai ország számára allokált összeg meghaladta bármelyik más, a magyar külpolitika számára kiemelt országét (Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Ukrajna), azaz a legnagyobb recipienssé vált.
2
1. A Tartományi Újjáépítési Csoport katonai és fejlesztési tevékenysége A magyar Tartomány Újjáépítési Csoport 2006. október elsején jött létre az észak-afganisztáni Baghlan tartományban a korábban ott tevékenykedő holland egység helyének átvételével. Az újjáépítési csoportok a biztonsági helyzettől függően 100 – 300 fős egységek voltak, amelyek 90 százalékban katonákból álltak, illetve néhány diplomatából, rendőrből és fejlesztési szakemberből álltak. A PRT-k az afgán rendezési erőfeszítések olyan pillanatában (2004 – 2006) jöttek létre, amikor elég biztonságosak voltak még a viszonyok ahhoz, hogy alapvetően békefenntartói jelleggel civilek és katonák egy-egy tartomány közállapotainak javításán fáradozzanak. Az elmúlt években a romló biztonsági helyzet miatt Afganisztán nagyobbik részén (például a magyar PRT területén is) ez a fajta jelenlét már nem volt működőképes, így a PRT-k fejlesztési tevékenységben való részvétele csökkent vagy átalakult. A magyar PRT felállításáról az elvi döntés már 2005-ben megszületett, mindezt azért fontos kiemelni, mert a fennmaradó egy évet a két fő szereplő közül csak a Honvédelmi Minisztérium töltötte felkészüléssel. A Külügyminisztérium csak a 2006 nyarán megszületett alapító kormányhatározat után kezdte meg a felkészülést. Talán ezért is csak 2007 tavaszától kezdődött a fejlesztési tevékenység Baghlan tartományban (fél évvel a PRT átvétele után), mindenféle stratégia nélkül. Tekintettel a nemzetközi elvárásokra és PRT fejlesztési tevékenységére, a kormány évi ötszáz millió forintot különített el az újjáépítési csoport fejlesztési tevékenységének finanszírozására. Az összeg (akkori árfolyamon évi 2 millió euró) a korábbi holland forrásokhoz képest kevesebb volt, de még így is jelentősnek számított Baghlan tartományban. A PRT irányítására és a fejlesztési tevékenység koordinálására egy Tárcaközi Bizottság jött létre, amelynek feladata volt az éves PRT-költségvetés felosztása is. Az első két évben a források egyik felét a különböző minisztériumok között osztották fel, a másik részét magyar civil szervezetek között pályáztatták meg. A döntéshozatali rendszer sajátossága abban állt, hogy a források nagyobbik felét felhasználó civil szervezetek és a minisztériumok között soha semmilyen egyeztetés vagy koordináció nem történt, ennek megfelelően a Baghlan tartományban megvalósult projektek között semmilyen szinergia vagy együttműködés nem alakult ki. A minisztériumoknak ráadásul – szemben az NGO-kkal – semmilyen projekttervet, koncepciót vagy a tevékenységük eredményeit vagy fenntarthatóságát bemutató szakmai anyagot nem kellett megalkotniuk. A fejlesztési keretből legnagyobb részben a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium a Földművelődésügyi Minisztérium és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részesült. A BM évi kb. 120 millió forintos keretéből elsősorban három, majd később két rendőrtiszt kiküldését finanszírozta, illetve további szakértőket küldött ki tanfolyamok tartására. A HM a számára biztosított 75 millió forintból infrastruktúrális beruházásokat hajtott végre (iskolák, rendelők részére). A FVM a mezőgazdaságot fejlesztette a helyi sajtgyár és az állategészségügyi hálózat kiépítésének támogatásával. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az összes szereplő közül egyedüliként már a PRT működése előtt is (2001 óta) jelen volt Afganisztánban, a legtöbb tapasztalattal rendelkezett a térségben. Talán ennek is köszönhetően 2007 és 2009 között a PRT fejlesztési költségveté sének egyharmadát ez az egy szervezet használhatta fel. 3
Partnerek 0
50
Projektek értéke (millió forint) 100 150
200
BI
BSZ
EüM
FVM
HM
Andarab Baghlan Baghlan-tartomány Baghlan-e Jadid Burkeh Dahaneh-ye Ghowri Den-e Salah Dushi Fereng va Gharu Gozargah-e Nur Khinjan Khowst va Fereng Khvajeh Hejran Nahrin Pol-e hesar Pol-e Khomri Taleh va Barfak Ismeretlen
ICDT
IRM
KüM
MÖSZ
OKM
ÖM-MÖSZ
1. sz ábra: A projektek értéke partnerenként és járásonként Baghlán tartományban 2006-2009 Forrás: Magyarország Afganisztánban – három év után c. konferencia, Tomaj Dénes főosztályvezető (NEFE, KüM) előadása, 2009. 4
A stratégia, a koordináció és az együttműködés hiánya miatt a PRT-hez kötődő magyar fejlesztési tevékenységet a felaprózódás jellemezte. A szerény forrásokat a sok szereplő sok szektorban használta fel.2 Emellett az egyes projektek sosem voltak összehangolva egymással, gyakran egymás tevékenységét átfedve végezték a munkát. Mindezeket és a tapasztalathiányt figyelembe véve a PRT az évek során sokat tanult a korábbi hibákból és elsősorban az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztések terén szerény sikereket ért el. A MÖSZ mellett a másik jelentős civil szervezet a Baptista Szeretetszolgálat, 2007 óta van jelen Afganisztán 2. A PRT költségvetésből az alábbi szereplők ban. A PRT NEFE keretből közösségi bábaasszony részesültek: Honvédelmi-, oktatási, egész képző programot indított, majd a program lejárta után ségügyi, gazdasági-, rendészeti (belügy) a szervezet mentőautókat adott át a baghlani egész- és földművelődésügyi tárcák, valamint ségügyi szektornak és mentőápolói képzést folytatott. a Magyar Ökumenikus és a Baptista SzeretetA harmadik magyar civil szervezet a Demokratikus Át- szolgálat, a Demokratikus Átalakulásért alakulásért Intézet 2009 es 2010 között nyújtott tovább- Intézet (ICDT) és a PRT-hez csatolt politikai képzési programot baghlani politikusoknak és afgán tanácsadó. Ez a tíz szereplő az alábbi szektorokban tevékenykedett: mezőgazdaság, választási szakértőknek. Elsősorban a Külügyminisztérium és az egyetlen ko- egészségügy, oktatás, közigazgatás fejlesztés, moly tapasztalatokkal rendelkező Magyar Ökumenikus infrastruktúra fejlesztés, biztonsági szektor Segélyszervezet erőfeszítéseinek köszönhetően jelentős reformja. mennyiségű külföldi forrást is sikerült bevonni a tartomány fejlesztésébe. 2007 – 2009 között a magyar fejlesz- 3. A PRT 2006-2009 közötti fejlesztési tési támogatás 1,5 milliárd forint körül volt, ehhez ké- tevékenységének összefoglalását lásd: pest az EU-s, japán és görög támogatások összege elérte Wagner Péter: Az afganisztáni nemzetközi a 850 millió forintot.3 Az Európai Unió és a tagországok fejlesztési együttműködés magyar eredméafganisztáni fejlesztási támogatásait számba vevő 2009- nyei és tapasztalatai. MKI-Tanulmányok, es kiadvány szerint Magyarország 4,8 millió eurót fordí- Magyar Külügyi Intézet. 2010. 32. o. tott Afganisztánra. Ez az összeg regionális összehasonlításban jelentős erőfeszítésről tanúskodik, Csehország 4. EU Blue Book, The EU and Afghanistan, 5,1; Lengyelország, 5,6; Szlovákia 1,2; Ausztria, 0,95; 2009. november. 8. o., http://eeas.europa. Szlovénia 0,3 millió eurót biztosított nemzetközi fejlesz- eu/delegations/afghanistan/documents/ tési együttműködésre Afganisztánban.4 content/eu_bluebookafg_2009_en.pdf
5
2. Az Obama-stratégia és a gazdasági válság hatása a magyar PRT tevékenységére Afganisztánban 2007-2008 óta folyamatosan romlott a biztonsági helyzet. Az afganisztáni újjáépítésben főszerepet játszó Egyesült Államokban csak az új elnök, Barack Obama 2008-as megválasztása után került sor stratégiai felülvizsgálatra. Ennek eredményeként az amerikai kormány gyakorlatilag arra a megállapításra jutott, hogy a nemzetközi közösség vesztésre áll. Az említett trendnek a megfordítására, a kezdeményezés ismételt átvétele céljából jelentette be Obama elnök 2009. december elsején az új stratégiáját. Ennek főbb elemei egy 18 hónapos ideiglenes létszámnövelés, a civil tanácsadók létszámának jelentős növelése, párbeszéd a szomszédos államokkal (kiemelten Pakisztánnal) és az afganisztáni biztonsági erők intenzív fejlesztése. Az amerikai elnök hasonló erőfeszítéseket várt szövetségeseitől is. Magyar részről még 2009 decemberében Bajnai Gordon államfő további 200 fős létszámemelést jelentett be. Hasonlóan más országokhoz Budapest emellett saját Afganisztán/Pakisztán koordinátort nevezett ki Sztáray Péter államtitkár-helyettes személyében, illetve tervbe vette egy fejlesztési tanácsadó telepítését is a PRT-be, amire 2011 novemberében került sor. A katonai erőfeszítések mellett azonban nem történt meg a fejlesztési tevékenység felülvizsgálata és felfuttatása. A fenti időszakban teljesedett ki egy újabb világgazdasági válság, amely rendkívül súlyosan érintette Magyarországot. A kormány megszorító intézkedései a költségek lefaragását irányozták elő az államigazgatási szférában is. A Külügyminisztériumban a bilateriális NEFE források 2009-ben jelentősen csökkeni kezdtek. Ez a trend napjainkig folytatódik. 2007
2008
2009
2010
2011
2012 (terv)
500 + 275
500 + 300
276 + 141
141 + 51
124 + 92,6
115 (teljes NEFE)
1. sz. táblázat: A Külügyminisztérium PRT és bilateriális NEFE költségvetése millió forintban Forrás: Külügyminisztérium tájékoztatása a 2009-es és 2010-es NEFE beszámolók.5
A 1. táblázatban az első összeg a PRT-re fordított forrá sokat, a második összeg az összes többi országra fordított forrásokat jelöli. A 2012-es tervezettnél szereplő 115 millió forint a teljes NEFE költségvetést jelöli. 2009-ben az általános NEFE keret 300 millióra, a PRT keret 500 millióra volt tervezve. A megszorítások következtében előbbi 141 millióra, utóbbi két lépcsőben 462, majd 276 millió forintra csökkent. 2010-ben a terveket (141+459) ismét zárolások követték, az afganisztáni keret az első zárolás után 269 millió forintra apadt, a második zárolás után pedig 147 millió forintra csökkent. 6
5. Beszámoló a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 2009-ben megvalósított tevékenységéről. 4. o., http://www.kormany.hu/download/2/ a9/40000/Besz%C3%A1mol%C3%B32009 NEFE.pdf Beszámoló Magyarország 2010. évi hivatalos nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítség nyújtási tevékenységéről. Külügyminisztérium, 7. o., http://www.kormany.hu/download/1/ 2d/50000/beszamolo_magyarorszag_2010_evi_ nefe_tevekenysegerol.pdf
2011-ben a források további csökkenése miatt megszűnt a külön PRT keret. Az afganisztáni fejlesztési tevékenységre végül jóváhagyott 124 millió forintot a korábbi évek maradványaiból szedte össze a Külügyminisztérium hozzáadva a 2010-es év 147 milliós keretéből megmaradt nyolcmillió forintot. Az általános NEFE keret 292,6 millió forintra volt tervezve, ebből azonban 2011 márciusában 199,8 millió forintot zárolt a kormány, így mindössze 92,6 millióra csökkent a felhasználható forrás. 2010
2011
Honvédvédelmi Minisztérium
42
74
Belügyminisztérium
30
12
NEFMI (oktatás)
25
24
Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
30
-
Baptista Segélyszervezet
12
-
Földmu˝velo˝désügyi Minisztérium
-
11
139
124
Összesen
2. sz. táblázat: A PRT fejlesztési keret megoszlása a szereplők között 2010 és 2011-ben Forrás: Külügyminisztérium tájékoztatása.
A 2. számú táblázatban megjelölt források 6. Civil-Military Cooperation. A modern nyugati hadseregekjelentős késéssel kerültek jóváhagyásra vagy ben a CIMIC csoportok által végzett CIMIC tevékenység kifizetésre. A 2010-ben elköltendő forráso- célja leegyszerűsítve az, hogy az adott misszióban a lakosság kat csak 2011-ben hagyták jóvá, valószínű- és a helyi vezetők jóindulatát kisebb projekteken keresztül síthető, hogy a 2011-es források is majd csak „nyerje meg”. Az ilyen projektek kiválasztásának elsődleges célja az adott katonai egység biztonságának növelése. 2012-ben lesznek kifizetve. A Honvédelmi Minisztérium részére biztosított összeget a PRT katonai vezetése 7. Commander’s Emergency Response Program. Az amerikai napjainkig külön kezeli, abból jelentősebb hadsereg parancsnokai számára rendelkezésre álló pénzinfrastruktúrális beruházásokat hajtanak ügyi keret műveleti területeken. A CIMIC forrásokhoz hasonló végre helyi afgán vállalkozókon keresztül jellegű. Az ISAF Északi Régiójának amerikai parancsnok (12 tantermes általános iskola, rendelő). helyettesének havi 500 000 dollár állt a rendelkezésre. Emellett a PRT katonai része rendelkezik egy ún. CIMIC6 kerettel is, amelyet a minisztérium az évek során folyamatosan növelt. Ez a saját fejlesztési jellegű forrás a 2006-os 125 millióról 2011-es 225 millió forintra nőtt, és így a CIMIC tevékenységre több forrás van, mint a teljes fejlesztési tevékenységre. 2010-től a PRT-nak lehetősége nyílt, hogy egyes projekteket az amerikai hadsereg CERP7 költségvetéséből finanszírozzon. 2011 augusztusáig több mint két millió dollár került felhasználásra. 7
Formálisan a PRT keretében valósul meg a NEFMI-be betagozódó korábbi oktatási tárca ösztöndíj projektje. 2007 és 2011 között 24 Baghlan tartományi diák kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken, s ez a létszám 2012-ben további 10 fővel fog kiegészülni. Az ő esetükben a tandíjat minden évben a NEFMI állja, a fejlesztési költségvetésben szereplő tételből szállást és szerény ösztöndíjat biztosít számukra az magyar állam. Számukra az elkövetkező években is hasonló összegre lesz szükség, hogy folytatni tudják tanulmányaikat. A Földművelődésügyi Minisztérium az ENSZ FAO programokhoz biztosít 2011-ben ösztöndíjakat afgánok számára. A civil szervezetek közül az Ökumenikus Segélyszervezet a 2010-es 30 millió forintból mezőgazdasági képzéseket folyatatott, valamint kórházfelújítást végzett és eszközöket biztosított baghlani egészségügyi intézményeknek. A Baptista Segélyszervezet a számára biztosított összegből két félautomata defibrillátort juttatott el a tartományi kórháznak, illetve képzési programot biztosított az ott dolgozók számára a modern eszközök kezelésére. A Külügyminisztérium 2009-es és 2010-es NEFE beszámolója ennél magasabb összegeket tartalmaz, mivel a beszámoló készítői a Magyar Honvédség egyes kiadásait is fejlesztési tevékenységként kívánták elszámolni. Így 2009-ben a PRT CIMIC-keretét és a szintén Baghlan tartományban működő magyar-amerikai Műveleti Támogató és Összekötő Csoport fenntartási költségét is ide számolták. Ez utóbbi tétel önmagában egy milliárd forintot tesz ki, s így kedvezőbb képben tünteti fel a kiadásokat. Ugyanakkor kétséges, hogy ez az afgán hadsereg támogatásával foglalkozó egység, amely esetenként harcokban is részt vesz, miként kerülhet fejlesztési kiadásként elkönyvelésre. Az OECD DAC statisztikába ugyanis katonai műveleteket fejlesztési tételként nem lehet elkönyvelni. A statisztikák összeállítói ugyanakkor nem voltak következe- 8. Jelenleg két helikopter kiképző és tesek. Egyrészt 2010-ben nem számolták bele a CIMIC költség- egy logisztikai kiképző csoport van vetést. Másrészt a fenti logikával az afganisztáni magyar kato- még jelen Afganisztánban. Mellettük nai szerepvállalás jelentős részét fel kellenne sorolni: jelenleg egy 12 fős Különleges Műveleti három másik misszió is kiképző tevékenységet folytat, egy pedig Csoport is működik a közép-ázsiai egy rendőri beavatkozó egységet támogat az OMLT-hez hason- országban, amely Wardak tartolóan. Ezek a missziók évente további forint milliárdokkal növel- mányban egy rendőri egység kiképzésével és támogatásával foglalkozik. hetnék a látszólagos magyar fejlesztési tevékenységet.8
PRT misszió kezdete: 2006.
2007:
2011:
október 1.
A PRT katonai költségvetése
A PRT katonai költségvetése
Baghlanban elköltött magyar
2007-ben: 5 milliárd forint. A PRT
2011-ben: 8 milliárd forint. A PRT
NEFE források 2007–2011
NEFE költségvetés Afganisztánra
NEFE költségvetés Afganisztánra
(kb. 1,54 milliárd forint).
2007-ben: 500 millió forint.
2011-ben: 74 millió forint. A PRT
Baghlanba bevont külföldi fejlesz-
A PRT létszáma 2007-ben: 190
létszáma 2011-ben: 240 katona 1 fő
tési forrás a PRT-n keresztül
katona és 1 fő politikai tanácsadó.
politikai tanácsadó, 1 fő fejlesztési
2007–2011 (850 millió forint).
8
tanácsadó.
3. Tanulságok
A Tartományi Újjáépítési Csoport ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint amelyekkel általában a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés. A szektor 11 éves működése alatt nem heverte ki gyermekbetegségeit, és a fennálló problémák természetesen megjelennek az ez alá tartozó tevékenységekben, így a PRT-ben is. A Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenysége példanélküli kihívások elé állította a magyar kormányt. Mind katonai, mind fejlesztési téren a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb feladatát jelentette, ráadásul a feladatokat a szereplőknek együtt, jelentős koordináció mellett kellett volna végrehajtani, ami mind a mai napig elmaradt. A PRT keretében működő szereplők különböző hátérrel rendelkeznek, saját szerepüket és a többi résztvevőét nem azonosan látják. Fontos megjegyezni, hogy a PRT fejlesztési tevékenysége kapcsán felmerült problémák (működési, hatékonysági és fenntarthatósági problémák, ownership hiánya) nem egyediek, hasonló gondokkal szinte minden olyan ország szembesült, amely újjáépítési csoportot működtet Afganisztánban. A PRT fejlesztési tevékenységének elmúlt öt éve alapján az alábbi tanulságok szűrhetők le a működéséről: 1. Túlcentralizált: A fejlesztésre szolgáló keret felhasználásáról mindvégig minisztériumi szinten, Budapesten döntöttek. Az első években csak egy minimális, évi tíz milliós nagyságrendű forrást bíztak a politikai tanácsadó felhasználására. A források központi elosztásakor természetesen figyelembe vették a politikai tanácsadó véleményét, azonban célszerű lett volna nagyobb keretet biztosítani a helyi szinten dolgozó külügyminisztériumi képviselőnek, 9. Két stratégiai jellegű dokumentum létezik. Az egyik aki az igényeket jobban látva, szélesebb valójában egy melléklet, amely a civil szervezetek számára kapcsolatrendszerrel bírva, hatékonyabban kiírt pályázat része volt (A Magyar Köztársaság Külügymitudta volna felhasználni a forrásokat. Önálló, nisztériumának pályázati felhívása: Fejlesztési projektek a fejlesztési együttműködést szakmailag ko- megvalósítása az afganisztáni Baghlan tartományban a ordináló és szervező fejlesztési tanácsadó magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport keretében. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/70205BF0-D18Dcsak 2011-ben került ki a PRT-ba. 2. Előkészítetlenség/Fejlesztési stra 406E-8AB7-A2A259367E8F/0/kum2008PRT_BAGHLAN. tégia hiánya: A PRT fejlesztési tevékeny- pdf). A másik dokumentumot a kormány, mint stratégiát sége minimális előkészítés után indult. A aposztrofálta, holott a címe szerint sem az: Magyarország Külügyminisztérium kezében csak másodkéz- Afganisztáni szerepvállalása: Középtávú stratégiai kitekintés, ből – a holland PRT és az országban már http://www.kum.hu/NR/rdonlyres/534F1052-1EAF-4B89korábban jelen lévő Ökumenikus Segélyszer- 8F2D-3B4DC651CF25/0/AFG_strat_1118.pdf. vezettől – kapott információk voltak a helyi igényekről. A minisztérium nem végzett állapotfelmérést, nem határozta meg az alapvető stratégiai célokat.9 Az egyes fejlesztési célok úgy lettek kijelölve, hogy csak hozzávetőleges ismeretekkel rendelkezett a kormány arról a területről, amelyet támogatni kívánt. Magyarország afganisztáni jelenlétével kapcsolatos stratégia, és általában fejlesztési stratégia a mai napig nincsen. A nyilvános kormányzati anyagok később sem határoztak meg stratégiai fontosságú szektorokat (illetve szinte mindent felsoroltak), emiatt a források mindvégig fel lettek aprózva, nemegyszer több szereplő is ugyanabban a szektorban hajtott végre projekteket. 9
3. Túlbürokratizált: A PRT vezetésére szolgáló, megosztott vezetésű (KüM–HM) Kormánybizottság (a korábbi Tárcaközi Bizottság) nem alkalmas feladatának ellátására ebben a formában, mivel a szervezet nem irányít, csak jóváhagy. Nem egy közös kormányzati politika kialakítása és végrehajtása történik, hanem egyes minisztériumok egymással alig koordinált, önálló tevékenysége, amire az évente kétszer ülésező miniszteri szintű Kormánybizottság rábólint. Egy hasonlóan komplex, többszereplős missziót a jövőben egy miniszterelnöki megbízott irányítása alá kell rendelni, aki egy kisebb titkárság mellett, munkaidejét teljes mértékben a feladatnak szentelve, a fejlesztési stratégiában kijelölt célok megvalósításán dolgozik: koordinál, döntést hoz, és irányít. A túlbürokratizáltság miatt a fejlesztési pénzek kifizetése jelentős csúszást szenvedett az elmúlt években, gyakorlatilag utófinanszirozás történik fél-egy éves késéssel. 4. Koordináció hiánya: A Külügyminisztérium, illetve annak a NEFE főosztálya alig végzett koordinációt a szereplők között. Külön kezeli a civil szervezeteket és a minisztériumokat. Egyetlen olyan alkalom sem volt 2006 óta, amikor az érdekelt civil szervezetek és a minisztériumok képviselői egyeztettek volna, vagy tájékoztatták volna egymást saját tevékenységükről. Nem került sor arra, hogy az egyes szereplők programjait valamilyen módon összehangolják vagy a projektek egymásra épüljenek. Meg kell jegyezni azt is, hogy a civil szervezetek kerülik a PRT-kel való közös szoros fellépést, mivel az ő biztonságukat a helyi lakosság körében élvezett semlegesség biztosítja. Ez a tendencia nem csak Magyarországon van így, jellemző mind a kisebb nemzetközi, mind pedig a nagyobb, transznacionális szervezetekre is. 5. Monitoring hiánya: Gyakorlatilag a mai napig nem rendelkezünk pontos információkkal a megvalósított projektek eredményességéről és hatékonyságáról. 2006 óta egyetlen alkalommal utazott ki a NEFE főosztály vezetője, hogy személyes benyomásokat szerezzen a kint végzett munkáról. Emellett a politikai tanácsadó erejéhez mérten igyekezett figyelemmel kísérni a projektek megvalósulását, de mindezek nem helyettesíthetik a szakmai szintű monitoring és értékelő tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a PRT számára biztosított források magasan meghaladták a többi partnerországra fordított összegeket, mindenképpen indokolt volna egy külső, független szereplő által végrehajtott értékelés megvalósítása. 6. Alulfinanszírozottság: A Magyarországot ért gazdasági megszorítások óta mind álta lában a NEFE költségvetés, mind a PRT számára rendelkezésre álló források jelentősen csökkentek. Ez a csökkenés, amely 2012-ben tovább folytatódik, érdemben ássa alá elköteleződésünk hitelét a nemzetközi közösség és az afgán partnerek előtt, mivel a forráscsökkentések a megszorítások egészéhez képest érdemtelenül nagyok voltak a fejlesztési együttműködés terén. Afganisztánban a 2014-es biztonsági feladatok átadása után a nemzetközi közösség elképzelései szerint egyre kisebb lesz a katonai jelenlét, és növelni kell a fejlesztésekre szolgáló forrásokat. Ez a tendencia különösen indokolttá teszi, hogy a PRT fejlesztési forrásai minél hamarabb helyre legyenek állítva a jövőben. 7. Gyenge civil jelenlét: A PRT mellett kifejezetten gyengének mondható a magyarországi civil szervezetek afganisztáni jelenléte. A legnagyobb önrésszel jelen levő MÖSZ forrásainak nagy részét már nem a NEFE keretből nyeri, hanem nemzetközi pályázatokon keresztül külföldi donoroktól. Így, habár a szervezet nemzeti jellege megmaradt, tevékenységét teljes mértékben magyar hozzájárulásnak tekinteni igazságtalan volna, az OECD DAC statisztikába elszámolni pedig lehetetlen. Az Ökumenikus Segélyszervezeten kívül egyetlen olyan szervezet (sem minisztérium, sem civil szervezet) sincs, amely a PRT jelenléte nélkül is aktív lett volna Afganisztánban, azaz mindenki más aktivitása csak a 2007 óta rendelkezésre álló NEFE források miatt van. Ez egyben világosan jelzi a jövőt is, amikor a magyar fejlesztési források elfogynak majd. 10
Szerzők: Wagner Péter és Venczel Zoltán Magyarország nemzetközi fejlesztési tevékenysége Afganisztánban Layout: Bóna Toma Kiadja: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) 1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 1. www.demnet.hu Ez a kiadvány az Európai Unió EuropeAid Programja támogatásával a „V4Aid – United Support for Millenium Development Goals” című projekt keretében jött létre. A kiadvány tartalma nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
