Magyarország közúti közlekedésbiztonsági. nemzetközi célkitűzések tükrében

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzete a hazai és nemzetközi célkitűzések tükrében Prof. Dr. habil Holló Péter az MTA doktora, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora, a Széchenyi István Egyetem tanára „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

1/27

Tartalom

1.)

Néhány hazai és nemzetközi idősor

2.)

Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben?

3.)

Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában?

4.)

Következtetések

„Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

2/27

1. Néhány hazai és nemzetközi idősor

1. ábra: A közúti gépjárművek, a személysérüléses balesetek és az ezek következtében meghaltak száma. A hazai közúti biztonság fő szakaszai (Forrás: Holló 2010) (A szerző elemzése a KSH adatai alapján) „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

3/27


/2

2. ábra: A közúti balesetek halálos áldozatainak száma Magyarországon 1976 és 2010 között az EU és a hazai közlekedéspolitika célkitűzéseinek tükrében „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

4/27


/3

Jelenleg Magyarországon két számszerű cél érvényes: • az EU célkitűzése, mely 2010-ig 50%-kal kívánta csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát (3rd European Road Safety Action Programme 2003), • a magyar közlekedéspolitikáé, amely ugyanerre az időszakra a halálos áldozatok számának 30%-os csökkenését irányozza elő. (Magyar Közlekedéspolitika 2004). Mivel mindkét célkitűzés ún. bázis éve 2001 (amikor 1239 ember vesztette életét a magyar közutakon), 2010-ig vagy 620-ra (EU Fehér Könyv), vagy 867-re (hazai közlekedéspolitika) kellett volna csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

5/27


/4

Mivel 2009-ben már 822-re mérséklődött ez a szám, megállapítható, hogy a hazai közlekedéspolitika célkitűzése máris „túlteljesült”. A KSH végleges adatai szerint 2010-ben 739 személy vesztette életét Magyarországon közúti balesetben. Ez azt jelenti, hogy 2001-hez képest (1239 halálos áldozat) több, mint 40%-os csökkenést sikerült elérni. A 739 fő majdnem az EU célkitűzés (620) és a hazai közlekedéspolitika célkitűzésének (867) számtani átlaga (744).


6/27


/5

A 2008. és 2009. évi jelentős javulást követően 2010-ben : 8,7%-kal csökkent a személysérüléses balesetek, 10,1%-kal az ezek következtében meghaltak, 12,0%-kal a súlyos, 9,4%-kal pedig a könnyű sérültek száma. Ugyanebben az időszakban az ittasan okozott közúti balesetek száma 17,2%-kal csökkent a megelőző évhez képest. „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

7/27

3. ábra: Közúti baleset során meghaltak számának részaránya a forgalomban való részvétel módja szerint „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

8/27


/6

4. ábra: Halálos közúti baleseti áldozatok számának valóságos és „tervezett” alakulása 1990 és 2010 között


9/27


/7

Az EU tagországok összességében 36,0%-kal (54.000-ről 34.500-ra) mérséklődött a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 2001-től 2009-ig. Magyarországon ugyanebben az időszakban 34,0%os volt a csökkenés (1239-ről 822-re). Ez azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon lényegében 2 év alatt sikerült elérni olyan mértékű csökkenést a meghaltak számában, mint amit a többi ország 8 év alatt ért el.


10/27


/8

[%] 40

30

20

Málta

Románia

Bulgária

Lengyelország

Görögország

Dánia

Egyesült Királyság

Ausztria

Hollandia

Magyarország

Luxemburg

Finnország

Ciprus

Belgium

Olaszország

Szlovénia

Szlovákia

Svédország

Írország

Németország

Litvánia

Franciaország

Portugália

Cseh Köztársaság

-20

Észtország

-10

Spanyolország

0

Lettország

10

-30

-40

-50

-60

javulás 2009-2001

5. ábra: A közúti baleseti halottak számának változása 2001 és 2009 között az EU tagállamaiban „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

11/27

2.

Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben?

2011. február 22. óta rendelkezésre áll a 2010. évi végleges statisztikai adat is: 2010-ben 739 fő veszítette életét közúti baleset következtében. Magyarországon 1976 óta alkalmazzuk a közúti balesetben meghaltak 30 napos definícióját. 1976 előtt csak a 48 órás kimenetel volt érvényben. 1976 után sokáig mindkét adatot regisztrálták, így ezekből meghatározható volt az ún. korrekciós tényező, mellyel a 48 órás adatot megszorozva „előállítható” a 30 napos adat az 1976 előtti időszakra is.


12/27

2.

Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /2

Ez a korrekciós tényező az OECD tagországok IRTAD (International Road and Traffic Accident Database) adatbankjában 1,2. Azaz a meghaltak 30 napos száma általában 20%-kal magasabb a 48 órás adatnál. Pl. 1975-ben a 48 órás adat 1398 volt. Ugyanerre az évre a becsült 30 napos érték: 1,20 = 1678 fő

1398 x

Elvégezve a számítást a korábbi évekre: „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

13/27

2.


Tehát 1961-ben volt héttel több (746) a közúti baleseti halottak száma, mint 2010-ben (739).

év

Meghaltak 48 órás száma

Meghaltak becsült 30 napos száma

1974

1353

1624

1973

1419

1703

1972

1507

1808

1971

1527

1832

1970

1356

1627

1969

1130

1356

1968

1013

1216

1967

784

941

1966

761

913

1965

725

870

1964

859

1030

1963

763

916

1962

685

822

1961

622

746

1960

558

670


14/27

2.


A tény önmagában, hogy utoljára pontosan fél évszázaddal ezelőtt (1961-ben) vesztette héttel több (746) ember életét a közutakon, mint 2010-ben, óriási eredmény. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a meghaltak számának közel 50 évvel korábbi szintre való csökkentéséhez a gépjárműtechnika hatalmas fejlődése járult hozzá elsősorban. A bennülők passzív biztonságának jelentős növekedése már olyan esetekben is túlélési esélyt kínál, amikor korábban ez elképzelhetetlennek tűnt. (Légzsákok, övfeszítős automata biztonsági övek, ütközési kísérletekkel vizsgált, energiaelnyelő zónákkal, túlélési térrel kialakított karosszériák, stb.) „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

15/27

2.


Természetesen ilyen hosszú idő alatt a mentés, az orvostudomány óriási fejlődése is kedvezően befolyásolta a balesetsúlyosság alakulását. Az 1. ábrát tanulmányozva levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem a személysérüléses közúti balesetek, hanem azok halálos áldozatainak száma mérséklődött jelentősen. Vagyis elsősorban nem az aktív biztonság javult, nem a baleseti kockázat csökkent kiemelkedő mértékben az utóbbi évtizedekben, hanem a kimenetel, a balesetsúlyosság.


16/27

2.


Nem csak a halálos sérülés, hanem a személyi sérülés kockázata is mérséklődött, ha nem is olyan mértékben, mint a meghaltak száma. Egyszóval: döntően a balesetsúlyosság csökkent. A sérülési kockázat mérséklődésével a regisztrált (személysérüléses) balesetek száma is csökkent, de kisebb mértékben, mint a meghaltaké.


17/27

3.

Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában?

Számos kutatás bizonyította, hogy a gazdaság élénkülése, vagy visszaesése (a GDP alakulása) közvetlen hatást gyakorolhat a közúti forgalom, azon keresztül pedig a közúti biztonság változására. A KSH 2009. évi adatai szerint: • A belföldi forgalomban közúton szállított áruk tömege 12,9%-kal; • a belföldi forgalom közúti árutonnakilométerteljesítménye 6,7%-kal; • a belföldi helyközi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,2%-kal; • a belföldi helyközi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 5,0%-kal; „Stratégia – Tervezés - Technológia”, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, Közlekedési Tanszék, 2011. március 24-25.

18/27

3.

Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? /2

• a helyi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,4%-kal ; • a helyi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer-teljesítménye 7,0%-kal esett vissza a 2008. évihez képest. Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett közúti gépjárművek száma 2009-ben 106343 volt, 53%-kal kevesebb, mint 2008-ban (227251). Hosszú idő után első alkalommal 2009-ben csökkent az országos közúti gépjárműállomány is. Míg 2008-ban 3685677 volt az év végén nyilvántartott közúti gépjárművek száma, 2009-ben 3640115. A


19/27

3.


A KSH 2010. évi adatai szerint: • Belföldi forgalomban a közúton szállított áruk tömege 15,1%-kal; • a belföldi forgalom közúti árutonnakilométerteljesítménye 6,8%-kal csökkent; • a belföldi helyközi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 3,2%-kal; • a belföldi helyközi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 4,5%-kal nőtt;


20/27

3.


• a helyi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,3%-kal; • a helyi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 5,7%-kal csökkent. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett közúti gépjárművek száma 2010-ben 88463 volt, ami a 2009. évi adathoz (106348) képest 16,8%os csökkenést jelez. Az országos közúti gépjárműállomány 2010-ben 3608834 volt, 31281-gyel kevesebb, mint a 2009. év végén (3640115).


21/27

4. Következtetések

Magyarországon 2001 és 2009 között 34%-kal, az EU valamennyi tagállamában 36%-kal csökkent a közúti baleset következtében meghaltak száma. 2008-ban igazi áttörést sikerült elérni a közúti biztonság javításában, a javulás 2009-ben és 2010-ben is folytatódott.


22/27

4. Következtetések

/2

Az áttörés (2008) döntően a következtetés és szigorú intézkedéseknek („objektív” felelősség, „zéró tolerancia”, pontrendszer szigorítása, automata sebességellenőrző kamerák, stb.) tulajdonítható, de a gazdasági visszaesés is hozzájárult a javuláshoz, főleg 2009-ben, de kisebb mértékben 2010-ben is. Az értékelés során különös figyelmet kell fordítani a módszertani kérdésekre is (pl. a 48 órás és 30 napos kimenetel különbségére.)


23/27

Köszönöm figyelmüket!


24/27

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági. nemzetközi célkitűzések tükrében

Recommend Documents