Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése

Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése Összeállította: Dr. Páldy Anna és Málnási Tibor

Országos Környezetegészségügyi Intézet Budapest 2009.

A lakosság egészségi állapota Magyarországon a lakosságszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, a halálozások száma meghaladja a születések számát (1. ábra). A csecsemőhalálozás az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben csökkent, 2000-ben meghaladta a 9‰-et, 2007-ben már 6‰ alatt volt, ez az EU átlagánál (4,6‰) jelenleg is magasabb (2. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad az Európai Unió tagországainak átlagától (3. ábra). 2007-ben a férfiaknál 69,2 év volt, ami közel 7 évvel marad el az EU átlagtól (a régi 15 tagállamtól több mint 8 évvel), nőknél 77,3 év volt 2007-ben, ez mintegy 5 évvel kevesebb, mint az EU átlag. A vezető halálokok közül a 65 évnél fiatalabbak körében a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek miatt halnak meg Magyarországon. Ezen betegségek miatti halálozás rendkívül magas az EU átlaghoz viszonyítva, a 65 év alatti férfiaknál csaknem kétszerese, bár az utóbbi években mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent. Ezen belül hasonló képet mutat a légcső-, hörgő- és tüdőrák miatt bekövetkező halálozás, viszont a nők körében növekvő tendenciát mutat (az EU átlaghoz hasonlóan). Az emlőrák miatti halálozás jelentősen csökkent az utóbbi néhány évben és csak kismértékben haladja meg az EU tagországainak átlagát, a méhnyakrák miatti halálozás viszont csaknem kétszerese annak (a régi EU tagországokhoz viszonyítva a különbség még jelentősebb). A rosszindulatú daganatok miatt halálozás időbeli alakulását a 4–7. ábrák mutatják be. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás a 65 évnél fiatalabbak körében Magyarországon az 1990-es évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az Európai Unió tagországainak átlagához képest rendkívül magas. Ezen belül az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás a korábbi évek csökkenését követően az utóbbi néhány évben mind a férfiaknál, mind a nőknél növekedett (eltérően az uniós országok átlagától). Az agyérbetegségek miatt bekövetkező halálozás – az utóbbi években jelentősen – csökken, de még így is nagymértékben meghaladja az EU átlagot. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás időbeli alakulását a 8–10. ábrák mutatják. Az emésztőrendszer betegségeit tekintve a magyar lakosság helyzete rendkívül kedvezőtlen, bár az utóbbi évtizedben csökkenő tendencia figyelhető meg, még így is sokszorosan meghaladja az EU átlagot (11. ábra). Néhány, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegség esetében szintén hasonlót tapasztalhatunk (12. ábra). A balesetek, mérgezések, erőszak, tehát a külső okok miatti halálozás szintén csökkenő tendenciát mutat, de lényegesen magasabb, mint az EU átlag (13. ábra). A légzőszervi betegségek miatti halálozás 65 éves kor alatt mind a férfiak, mind a nők körében jelentősen növekedett az utóbbi években (14. ábra). Egyes, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek tekintetében még riasztóbb a kép, hiszen mindkét nem vonatkozásában az EU átlag több mint kétszerese ezen betegségek miatt bekövetkező halálozás és – eltérően az uniós országok átlagától – növekszik is (15. ábra). Az asztma miatt regisztrált betegek száma az elmúlt évtizedben folyamatos növekedést mutatott, az új betegek száma (incidencia) 2007-ben meghaladta minden korábbi év adatát (16. ábra). A hazai asztma gyakoriság (prevalencia, 2% körül) kisebb az európai átlagnál (35%), ami részben abból adódik, hogy a gyermekek asztmás megbetegedéseit nem tartalmazza. Az Országos Gyermek Légzőszervi Felmérés (Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2005.) alapján az asztmával diagnosztizált 8-9 éves gyermekek aránya 7% körül van, az asztmás tüneteket mutató gyermekek aránya viszont közel 18%. A tüdőgondozókban nyilvántartott légúti allergiás betegek száma is jelentősen növekedett az utóbbi években (17. ábra). Az említett felmérés szerint a légúti allergiával diagnosztizált 8-9 éves tanulók aránya több mint 14%, további közel 4% beszámolt légúti allergiás tünetekről, de ezt erősítette meg orvosi diagnózis.

2

A vezető halálokok miatti halálozás néhány számszerű adatát az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Vezető halálokok miatti korai halálozás (65 évnél fiatalabbak) az Európai Unióban és Magyarországon, 2005, 2007

Halálokok

Standardizált halálozás 100 000 főre* Meghaltak száma EU országok átlaga Magyarország 2005 2007 2005 2005 2007 férfiak

Keringési rendszer betegségei BNO-10: I00–I99 Ischaemiás szívbetegség BNO-10: I20–I25 Agyérbetegségek BNO-10: I60–I69 Rosszindulatú daganatok BNO-10: C00–C97 Légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata BNO-10: C33–C34 Női emlő rosszindulatú daganata BNO-10: C50 Méhnyak rosszindulatú daganata BNO-10: C53 Külső okok BNO-10: V00–V99, W00–W99, X00– X99, Y00–Y99 Emésztőrendszeri betegségek BNO-10: K00–K93 Légzőszervi betegségek BNO-10: J00–J99

nők

férfiak

nők

férfiak

78,88

27,18

76,28

25,88 193,48

38,6

9,08

37,21

8,71

14,09

7,83

13,35

7,25

92,45

62,61

91,06

28,07

9,29

27,44

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

62,51

8321

3075

7812

2819

104,5

28,47

4498

1408

4076

1208

33,84

14,58

1439

715

1408

648

61,67 175,02

91,76

7618

4551

7574

4810

21,07

2583

1054

2706

1228

9,59

59,4

14,59

14,06

15,8

793

768

2,75

2,69

5,59

271

254

51,31

14,02

49,91

13,24

85,89

20,83

3801

964

3521

890

23,32

9,2

23,21

9,35

79,39

26,62

3470

1312

3592

1388

12,22

5,8

11,89

5,59

24,97

10,55

1056

513

1082

547

*standard: 1976-os európai népesség A társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség A lakosság egészségi állapotának elemzésekor a környezeti és az életmódbeli tényezők mellett tekintettel kell lenni a szocio-ökonómiai tényezőkre is. A lakosság társadalmigazdasági helyzete és egészségi állapota összefügg egymással. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére egy összetett mutató került kidolgozásra (deprivációs index), amely – különböző mértékben súlyozva – a következő 7 tényezőt foglalja magában: a jövedelmi viszonyokat, az iskolázottságot, a munkanélküliséget, a gyermeküket egyedül nevelő nők arányát, a nagycsaládok arányát, a lakósűrűséget, valamint a 100 főre jutó személyautók számát. Az ilyen módon kifejlesztett mutató településszintű vizsgálata alapján megállapítható, hogy a depriváció növekedése és a korai halálozás (15–64 évesek) emelkedése között statisztikailag szignifikáns összefüggés van mindkét nem esetében. A legmagasabb a

3

halandóság a leginkább deprivált észak-magyarországi és észak-alföldi régióban (18, 19. ábra). Hasonlóan függ össze a szociális helyzet és a tüdő, a gyomor, a méhnyak rosszindulatú daganatos betegségei, valamint a keringési betegségek miatti halálozás területi eloszlása. Ezzel szemben a vastagbél- és emlődaganatok miatti halálozás a jobb szociális helyzetű országrészekben gyakoribb. Az említett összefüggések Budapest kerületei között is kimutathatóak, legkedvezőbb a halandóság a XII. kerületben, míg legkedvezőtlenebb a VIII. kerületben. Ivóvízellátás és ivóvízminőség A folyamatos, jó minőségű és megbízható ivóvízellátás alapvető jelentőségű a lakosság egészsége szempontjából. A közösségi vezetékes vízellátás – annak eredményeként, hogy rendszeres ellenőrzés alatt áll – csökkenti a vízeredetű betegségek kialakulásának a kockázatát. A magyar lakosság több mint 98%-a csatlakozott a vezetékes vízellátáshoz. Az ivóvízben természetes eredetű kémiai szennyezőanyagok fordulhatnak elő, néhány település esetében a határértéket meghaladó mennyiségben is. Ennek a helyzetnek a mielőbbi megoldását szolgálja a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program, amelynek segítségével egyre több településen sikerül elérni, hogy az ivóvíz megfeleljen az – Európai Unióban is alkalmazott – szigorú előírásoknak. A 2007. évi mérések alapján a legtöbb embert érintő szennyező az ammónium (593 településen élő közel 1,6 millió lakos) és az arzén (411 település csaknem 1,5 millió lakosa). A magyarországi települések ivóvizének arzén tartalmának 2007. évi helyzetét a 20. ábra mutatja be. Sok település ivóvizében található a határértéket meghaladó mangán és vas (368 és 216 településen közel 1 millió ill. 370 ezer lakos). Az ivóvízminőség-javító programnak is köszönhetően lényegesen kevesebb települést érint az ivóvíz túlzott bór-, fluorid-, nitrit- és nitrát-tartalma. Magyarország ivóvizeinek 80%-ában igen alacsony a jódkoncentráció. A nem megfelelő mennyiségű jódbevitel a pajzsmirigy hormon elégtelen képződéséhez és számos betegség (pl. golyva, anyagcsere zavar, csökkent IQ) kialakulásához vezethet. 1999-ben a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében történt meg az ivóvizek jodid-tartalmának (21. ábra) és az 1-4. osztályos fiútanulók golyvagyakoriságának a felmérése (22. ábra), amely alapján megállapítható volt, hogy számos településen nem megfelelő a jódbevitel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy a gyermekek golyvagyakorisága ne haladja meg az 5%-ot. Ezzel szemben az ország néhány megyéjében a golyva ennél lényegesen gyakoribb, például a rosszabb szociális helyzetű északmagyarországi régió egyes területein a 30%-ot is meghaladja. Azóta hasonló felmérés nem történt, feltételezhető, hogy a helyzet lényegesen nem változott, mivel a jódpótlás módjai (jódozott konyhasó használata) jogszabályilag nem kielégítően szabályozott. Víz eredetű megbetegedések kialakulhatnak a vízben előforduló kórokozók (vírusok, baktériumok és egyéb patogén szervezetek) vagy a vízben található kémiai anyagok miatt. Mind a nem megfelelő minőségű ivóvíz, mind a fürdővizek okozhatnak megbetegedéseket. Magyarországon az ezredforduló óta 2001-ben, 2003-ban, 2004-ben és 2006-ban fordult elő 1-1 ivóvíz eredetű járvány, amelyekben összesen közel 4000 személy betegedett meg, ebből a legjelentősebb a 2006-os miskolci ivóvízjárvány, amely során több mint 3600 megbetegedést regisztráltak. Az utóbbi esetben a karszt, mint sérülékeny ivóvízbázis szennyeződése okozta a megbetegedéseket, a hasonló problémák elkerülésére a megfelelő intézkedési terv kidolgozása megtörtént. Fürdővíz eredetű járvány 2000-ben és 2002-ben fordult elő (1 és 3 esetben) a megbetegedett személyek száma 36, illetve 143 fő volt.

4

Levegőminőség A levegőminőséget tekintve jelenleg a hazai nagyvárosokban a közlekedés-eredetű légszennyezés (elsősorban a szálló por szennyezés) a legjelentősebb, de a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is jelentős kibocsátó tényező. A kémiai légszennyező anyagok közül igen fontos a szálló por, ami a levegőben szuszpendált szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani a szemcseméret alapján: A 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek nevezik (PM10), ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba; a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2,5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát is. Az Európai Környezetegészségügyi Információs Rendszerben (ENHIS) kidolgozott indikátor a 18 évnél fiatalabb korosztály expozícióját mutatja be a városi háttér mérőállomások adatai (23. ábra) alapján. Az indikátor azt mutatja, hogy hazánk európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el (24. ábra). A lakosságszámmal súlyozott PM10 koncentrációkról megállapítható, hogy a gyermekek közel 10%-a van kitéve a legmagasabb éves átlag szinteknek, amely a vizsgált években lényegesen nem változott (25. ábra). Az alábbiakban rövid értékelést adunk Budapest levegőminőségéről és annak egészségi hatásairól az EU által támogatott APHEIS vizsgálat (2002), illetve a vizsgálatban kidolgozott módszerrel készített elemzés eredményeinek bemutatásával. Budapesten 2000-ben az éves átlagos PM10 koncentráció 29 µg/m3 volt, ennél az értéknél 2006-ban és 2007-ben is magasabbat mértek 46, illetve 33 µg/m3-t (2. táblázat). A napi határérték túllépés 2000-ben 18 nap, 2006-ban 82, míg 2007-ben 44 nap volt, tehát a 2000. évhez képest nőtt a szálló por szennyezettség és minden évben túllépte a megengedett 35 napos tűrési szintet. 2. táblázat: A vizsgált évek PM10 szennyezettségének mérőszámai Budapesten PM10 (µg/m3) Minimum 5%-os gyakoriság 25%-os gyakoriság median 75%-os gyakoriság 95%-os gyakoriság 98%-os gyakoriság maximum éves átlag

2000. év

2000. nyár

2000. tél

2006. év

2006. nyár

2006. tél

2007. év

2007. nyár

2007. tél

8 13 21 28 37 50 55 73 29

8 12 22 27 35 45 49 61 28

9 13 21 28 39 52 59 73 31

17 24 35 43 51 80 95 119 46

17 22 31 38 43 50 52 56 37

24 30 43 50 62 91 102 119 54

8 14 21 30 41 66 76 122 33

9 14 21 27 36 47 53 70 29

8 14 22 32 47 73 82 122 37

5

A 24 órás határérték (50 µg/m3) feletti porkoncentrációjú napok száma Budapest egyes állomásain 2006-ban 27-147 nap között, 2007-ben 6-108 nap között mozgott. A PM10 szennyezettség 2006-ban átlagosan 23 napig, 2007-ben 14 napig volt a tájékoztatási küszöbszint felett (75-100 µg/m3 között). A riasztási küszöbérték (100 µg/m3) feletti porterhelést 2006-ban 3 állomás, 2007-ben az Erzsébet tér (12 napig) kivételével minden állomáson kevesebb mint 10 napig regisztráltak. A jelenleg érvényben lévő szmogrendelet szerint 2006ban 4 alkalommal, 2007-ben 1 alkalommal kellett volna elrendelni szmogriadót. A WHO ajánlása szerint elvégzett környezetegészségügyi hatásbecslés eredményei azt mutatták, hogy az igen magas szálló por szennyzettségű 2006-os évben a napi határértéket (50 µg/m3-t) meghaladó napok száma 82, ezalatt a többlethalálozás 55 eset, a kissé kedvezőbb szennyezettségű 2007. évben 24 eset. A PM10 napi átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m3-es csökkentése révén évente rövid távon 70 halálesetet lehetett volna megelőzni. A 75 µg/m3 koncentrációt meghaladó napok száma 2006-ban és 2007-ben 26, illetve 11 nap volt, ez a hatásbecslés szerint 77 és 34 többlet haláleset bekövetkezéséhez járult hozzá, míg a 100 µg/m3-t meghaladó napok száma 5, illetve 1 volt az említett években, a becsült többlet halálesetek száma pedig 19, illetve 4 főre tehető. A PM10 krónikus hatásainak csökkentése sokkal nagyobb egészség nyereséggel járna. Amennyiben sikerülne lecsökkenteni a PM10 éves átlagkoncentrációját az éves határértékre – 40 µg/m3-re –, akkor a 2006-os adatok alapján 1614, a 2007. évi adatok alapján 230 ember életét lehetne megmenteni. A PM10 éves átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m3-es csökkentése révén hosszú távon a vizsgált évek szennyezettségéhez viszonyítva 435, 447 halálesetet lehetne megelőzni. Az emberi egészségre károsabb PM2,5 koncentráció csökkentésének hatásait összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a vizsgált években a PM2,5 éves átlag koncentrációját lecsökkentenénk 20 µg/m3-re (2020-as határérték), akkor 1811, 628 összes halálok miatti, 1410, 497 keringési és tüdőbetegségek miatti, illetve 228, 86 tüdőrák miatti halálozást előzhetnénk meg. Ha az éves átlagkoncentrációt 3,5 µg/m3-rel tudnánk csökkenteni, akkor a megmenthető életek száma az értékelt évek szennyezettsége alapján 458 illetve 470 fő lenne. A hőhullámok és a légszennyezettség kapcsolata A hőmérséklet és a halálozás idősor analízisekben a légszennyezettséget általában mint zavaró tényezőt vizsgálják, mivel a légszennyezettség függ egyrészt a napi hőmérséklet ingadozástól mint expozíciós változótól, másrészt összefügg a napi halálozással, mint kimeneti változóval is. Feltételezhető a levegőszennyezettség interaktív hatása is. A talaj közeli ózon természetes úton, továbbá, mint a nyári városi szmog egyik fő komponense, másodlagos szennyezőként is keletkezik fotokémiai reakciók termékeként (a napsugárzás és magas hőmérséklet hatására nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból). A hőmérséklet, szél, napsugárzás, páratartalom, a levegő keveredése egyaránt elősegítik az ózon prekurzorok kibocsátását és az ózonképzést. Mivel az ózonképződés a napsugárzástól is függ, ezért a magas ózon koncentrációkat a meleg nyári hónapokban mérjük, bár nem minden városban lehet megfigyelni az ózonkoncentráció szezonális ingadozását. Hazánkban a 2007. júliusi hőhullám alatt jelentősen megemelkedett az ózon koncentráció. A területi környezetvédelmi felügyelőségi adatközpontok alapján az ország területén Sopronban (250 µg/m3) ózon-riasztást, Győrben (200 µg/m3), Dorogon (184 µg/m3) és Tatabányán (180 µg/m3) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat.

6

Budapesten az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként 11 mérőállomás üzemel, az ózont kilenc helyen mérik. Minden mérőállomáson a maximális koncentrációkat a júliusi hőhullám alatt mérték (26. ábra). Három állomás rögzített tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3) meghaladó légszennyezettségi szinteket: Kőrakáspark (210 µg/m3), Gilice tér (206 µg/m3), Pesthidegkút (201 µg/m3). A budapesti mérések is igazolják a nemzetközi tapasztalatot, hogy a hőhullámok alatt jelentősen növekedhet a légszennyezettség, elsősorban az ózon koncentrációk emelkedésére lehet számítani. Az adatok alapján megállapítható továbbá, hogy a maximális értékek általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb jelentkeznek. A hőhullámok előrejelzése, a riasztás ma már nagy biztonsággal, könnyen megvalósítható, ami elősegítheti, hogy az esetleg kialakuló szmoghelyzetekre időben és hatékonyan fel lehessen készülni. A klímaváltozás egészségi hatásai Az éghajlatváltozás következtében jelentkező, eddig még nem, vagy ritkán tapasztalt nagy intenzitású, időtartamú, gyakoriságú vagy hirtelen átmenettel bekövetkező időjárási események gyakoribbá válása miatt az emberi egészség reverzibilis és irreverzibilis változásaival kell számolni. Ezeket a változásokat az eddigi tapasztalatok alapján az emberi szervezet a szokásos körülmények között nem képes kompenzálni. A leginkább sérülékenyek a krónikus betegségekben szenvedők, illetve a 65 éven felüliek csoportja. Az egészséget veszélyeztető hatások: az átlaghőmérséklet emelkedése, illetve szélsőségesen meleg időszakok kialakulása, a gyorsan bekövetkező és intenzív front átvonulások, valamint az időszakosan megnövekvő UV-B sugárzás, amely az előrejelzett felhőzet-csökkenés miatti sugárzás-többletnek tudható be. Növekedhet a festékes és nem festékes bőrdaganatok száma, valamint a szürkehályog gyakorisága. A melanomával nyilvántartott új betegek száma az utóbbi években jelentősen emelkedett: 2003-ban 1854 új esetet regisztráltak, míg 2008-ban már 2610 új beteg került a nyilvántartásba (27. ábra). A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek szenzitizáltsága változik. Az emelkedő légköri CO2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet kitolhatja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, meghosszabbíthatja a parlagfű pollen szezont. Az ország parlagfű terhelése az átlagos éves összpollenszám értékek alapján (28. ábra) 1999ben volt a legmagasabb (7537 db pollenszem/m3). Innentől csökkenő tendencia figyelhető meg 2007-ig, amikor a legalacsonyabb volt a terhelés (2640 db pollenszem/m3), majd 2008ban ismét meredeken megemelkedett az átlagos terhelés (7022 db pollenszem/m3). A legmagasabb összpollen értékeket a 17 év folyamán Kecskeméten, Pécsett és Nyíregyházán monitorozták, ezek közül a legtöbbet 1999-ben (21769 db pollenszem/m3, Kecskemét). A legmagasabb napi koncentrációt 2001-ben, Debrecenben (1660 db pollenszem/m3) regisztrálták. A nagyon magas pollenterhelésű (100 db pollenszem/m3 feletti napi koncentrációjú) napok száma 2000-ben, 1999-ben és 2008-ban volt a legtöbb (34, 31, illetve 26 nap). A parlagfű pollenje a legjelentősebb légköri biológiai allergén, a felmérések szerint az allergiás betegek 40-70%-a parlagfű érzékeny. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) betegség gyakorisága 1977 és 1996 között évente átlagosan 250-260 körül

7

mozgott, az 1990-2000. években csökkent, de 2001-től ismét növekszik (évi átlag 80 eset). A 2007. évi enyhe tél ugyan kedvezett a kullancsok számbeli növekedésének, de a hosszú, száraz nyár jelentősen csökkentette ezt a hatást és ennek is köszönhető az átlagosnak megfelelő fertőzésszám. 2007-ben a megbetegedések száma: 69 (nyers kecsketej közvetítésével 27 eset) országos gyakoriság 0,7/100 000 fő. Hazánkban a Lyme-kórral regisztrált betegek száma kb. 15%-os folyamatos emelkedést mutatott 1999-2001. között, 2007-ben mintegy 15%-kal alulmaradt az előző évhez képest és az átlagosnál is kevesebb – 863 eset – volt (9,3/100 000 fő). A jövőbeni gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti. Hasonlóan várható a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, illetve a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzéses esetek számának növekedése. A hantavírus-fertőzések emelkedése az 1990-es évektől figyelhető meg – a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordultak elő esetek – és várható, elterjed az egész országban: a jelenleg még az évi 20-nál kevesebb esetszám növekedése prognosztizálható. Magyarországon 2003-ban került sor hazai eredetű, szúnyogok (a hazánkban is előforduló Culex fajok) által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzések (WNV) azonosítására háziállatok, valamint emberek központi idegrendszeri megbetegedéseiben. Ha bekövetkezik az előrejelzett felmelegedés, akkor a Culex fajok szaporodásának felgyorsításával és áttelelésük arányának növelésével, valamint a szaporodási időszak kiszélesítésével megsokszorozhatja a vektor szúnyogok számát. Ennek következtében a jelenleg még évi 20 WNV esetnél kevesebb szám növekedése prognosztizálható. Kiemelkedő jelentőségű ebből a szempontból a 2008. év, amikor augusztus-október között 12 új nyugat-nílusi vírus megbetegedést jelentettek be az Országos Epidemiológiai Központnak. Hosszabb távon a behurcolt maláriás esetek száma növekedhet, megjelenhet a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoális betegség, a leishmaniasis. Európában a viscerális leishmaniasis esetek Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Máltán, Monacóban, Romániában, Spanyolországban és Portugáliában fordultak eddig elő, a peremterületeken behurcolt esetek jellemzőek. Az emelkedő átlaghőmérséklet, az enyhébbekké váló telek és a hosszabb aktív periódus mind kedvező tendenciák a vektorok és a paraziták számára egyaránt. A melegebbé és szárazabbá váló éghajlat nem jelent egyértelműen hátrányt, az urbanizáció által teremtett árnyékos, nedves környezet, a rosszul szellőző keskeny utcák, a csatornahálózat elégtelenségei elősegítik a vektor túlélését és szaporodását. Meg kell említeni, hogy a leishmaniasis vektora, a lepkeszúnyog (Phlebotomus) hazánkban is fellelhető a Dunántúl déli részén. A vízzel és élelmiszerekkel terjedő kórokozók a fokozódó meleg miatt szintén nagyobb veszélyt jelentenek. Legjelentősebb kockázatként a salmonellozist kell kiemelni. A nemzetközi adatok szerint az 1°C fokos hőmérséklet növekedés 2-5%-kal növeli a salmonellosis megbetegedés gyakoriságát. Szintén várható az egyéb bakteriális, vírusos és protozoon megbetegedések számának növekedése (campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Az aszályos időszakokban az egyre melegebb vízhőmérséklet kedvez egyes kórokozók szaporodásának, mely a vízparti turizmus esetén lehet kiemelt szempont. 2007 július-augusztusában Olaszországban chikungunya-láz járvány alakult ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy szúnyogok terjesztették a betegséget, ez az első alkalom, hogy Európában a vírus szúnyogcsípés által terjedt. Feltételezhető, hogy a század közepére, de legkésőbb végére eléri a felmelegedés az állandó populációjukhoz szükséges átlaghőmérsékleti küszöböt. Figyelmeztető jel, hogy a vektor Aedes albopictus szúnyogok a szomszédos Horvátország, Szlovénia és a közeli Bosznia-Hercegovina területén önfenntartó populációkat hoztak létre.

8

2000-ben kezdődött el a hőmérséklet és a napi halálozás összefüggésének vizsgálata az Országos Környezetegészségügyi Intézete és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete együttműködésében Budapest lakosságára vonatkozóan. Megállapították, hogy a napi átlaghőmérséklet 5ºC-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal növekszik a szív-érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív-érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások idősoros vizsgálatát Magyarországon, Budapesten 1998-2004. között vizsgálták. Eredményeik szerint a hőmérséklet 10ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a sürgősségi mentőhívások számát a budapesti populációban a szív- és érrendszeri betegségek miatt a 15-64 évesek körében a hőhullám első és második napján (5%), valamint a rosszul meghatározott tünetek miatti hívások számát. E tünetegyüttes miatti sürgősségi hívások száma minden korcsoportban szignifikánsan nőtt, a teljes népességre vonatkoztatva mintegy 30%-os növekedést lehetett észlelni az első napon, de a hatás megmaradt a negyedik napig, amikor még mindig 5,5%-kal több hívással kell számolni. A napi hőmérséklet 10ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a balesetek miatti sürgősségi mentőhívások számát is: a legnagyobb arányban (24%) a fiatalok csoportjában, a teljes lakosságban mintegy 10%-kal. Baleset típus szerint vizsgálva megállapították, hogy a hőmérséklet emelkedésével legnagyobb arányban a sérülések gyakorisága nő, az első meleg napon 20%-kal, de a törések és zúzódások miatti hívások száma is szignifikánsan nő. A hőhullámok gyakorisága az 1990-es évek óta egyre növekszik: 1992–2000. között hat hőhullám esemény következett be: 1994-ben, 1998-ban és 2000-ben, évente két alkalommal. Minden esemény során többlethalálozás következett be, az arány 12% (1994. augusztus) és 52% között (2000. június) változott. 2001 és 2007 között 14 hőhullám érte el hazánkat, a többlethalálozás 2001-2006. között történt hőhullámok esetében 17% és 32% között változott. 3. táblázat: Nyári hőmérsékleti viszonyok Budapesten, 2003-2007 2003

2004

2005

2006

2007

Nyári átlaghőmérséklet °C

23,6

20,8

20,5

21,5

23,3

Nyári maximum hőmérséklet °C

39

34

35

37

41

25 °C átlag alatti napok száma

44

82

78

51

46

25 °C átlag feletti napok száma

35

8

9

30

29


13

2

5

11

12


0

0

0

0

5

Hőhullámok száma

2

1

1

5

3

Hőhullám napok száma

11

4

5

30

19

A 2007. évi extrém hőhullám hatása a napi halálozásra Közép- és Kelet-Európát rekordokat döntő forróságú hőhullám érte el 2007. július 16-25. között, hazánkban ez volt az eddig mért legmelegebb időszak. A napi átlaghőmérséklet több helyen meghaladta a 30°C-ot, július 20-án a hazai rekordot – 41,9°C-ot – Kiskunhalason regisztrálták. A 2005-től bevezetett hőségriasztás alapján III. fokozatú riasztás lépett életbe és

9

az intézkedési tervek szerint az országos tiszti főorvos elrendelte, hogy az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete gyűjtse a régióban a napi halálesetek számát a kórházaktól és a háziorvosoktól. Az adatsorokat értékelve megállapították, hogy a régióban a halálesetek mintegy 75%-a kórházakban történt, a 10 napos hőhullám alatt jelentősen emelkedett a halálozási arány mind a kórházakban, mind otthon, a nyári hónapok átlagos halálozási értékeihez képest 33%-os növekedést tapasztaltak. A hőhullám hatásainak országos szintű elemzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi szintű halálozási, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásainak napi hőmérsékleti adatait használták (29. ábra). A hőhullám alatt a hőmérsékleti viszonyok jelentősen különböztek, legmelegebb a dél-alföldi és a közép-magyarországi régióban volt, a legenyhébb hőmérsékletet Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mérték. A 10 nap alatt történt többlethalálozást a régiókban a nyári időszak alatt előfordult 25°C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű napok halálozási átlagaihoz viszonyították. Legnagyobb százalékos növekedést az ország déli részein lehetett kimutatni (40-45%), azonban az észak-magyarországi régióban is meghaladta a 20%-ot. A 65 évnél idősebbek többlethalálozási arányai a fiatalabb korosztálynál lényegesen magasabbak, bár a Dél-Dunántúlon a növekedés mértéke majdnem egyezik. Az észak-nyugati régiókat kivéve a többlethalálozás a nőket jobban érintette. A nem- és korcsoportos eltéréseket a hőmérsékleti viszonyok mellett a térségek eltérő populációs viszonyai is módosítják. Az extrém hőhullám alatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás országosan mintegy 1170 haláleset, melyből a 0-64 éves korosztálynál több mint 200 esetet regisztráltak. A napi halálozás a maximális értéket a legmelegebb napon, július 20-án érte el, 547 haláleset történt. A nyári átlaghoz, 334 főhöz viszonyítva ez 63%-os többlethalálozást jelent (30. ábra). A szívérrendszeri betegségek miatti halálozás időbeli lefutása a teljes halálozáshoz hasonló, a maximumot 75%-os növekedéssel érte el.

10

Összefoglalás Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy környezeti expozíció szempontjából az egyik legjelentősebb feladat az ivóvíz minőségének javítása. Nagyon fontos a levegő kémiai szennyezettségének, elsősorban a szálló por koncentrációnak a csökkentése a nagyvárosokban. A környezetegészségügyi hatásbecslés egyértelműen kimutatta a szálló por szennyezettség rövid és hosszú távú hatását a halálozásra. Már a határértékek (napi, éves) betartása is kimutatható egészségnyereséget eredményezne, ebből a szempontból a hosszú távú levegőminőség javítás sokkal eredményesebb. A XXI. század egyik népbetegsége az allergia és asztma, melynek kialakulásához többek között hozzájárul a magas biológiai légszennyezettség, elsősorban az igen magas parlagfű pollen koncentráció. Ezt támasztja alá a betegek nagyarányú parlagfű túlérzékenysége. Továbbra is indokolt a parlagfű terjedésének visszaszorítása. Igen jelentős a klímaváltozás környezetegészségügyi hatása, elsősorban a magas hőmérséklet, illetve hőhullámok hatása. A 2007. évi rendkívüli hőhullám több mint 1000 többlethalálesetet követelt. Az áldozatok 20%-a 65 évnél fiatalabb volt. Indokolt tehát a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos adaptáció elősegítése. Fel kell készülni a vektorok által terjesztett fertőző betegségek gyakoriságának növekedésére. A megelőzés fontos eszköze a klímaváltozással kapcsolatba hozható megbetegedések felügyeleti rendszerének kialakítása, megerősítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel összhangban. A környezeti tényezők mellett a társadalmi-gazdasági helyzet hatása is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére kialakított speciális magyar deprivációs index alkalmazása kimutatta azt, hogy a leginkább deprivált területeken a legkedvezőtlenebb a vezető halálokok miatti korai halálozás mindkét nemben. A társadalmi-gazdasági helyzet javítása nagymértékben hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának javításához.

11

Felhasznált irodalom Beszámoló a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett tevékenységről, 1997–1999., NEKAP, 2000. Apatini D., Novák E., Magyar D., Páldy A.: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollenkoncentráció alakulása 1992-2008 között Magyarországon, Egészségtudomány (megjelenés alatt) Ferenczi E. et al.: Újabb adatok a hazai hantavírusok népegészségügyi jelentőségének vizsgálatához, Orvosi Hetilap 144(10): 467-474. 2003. Ferenczi E. et al.: Újonnan megjelenő vírusfertőzések, Háziorvos Továbbképző Szemle 11(1):24-28. 2006. Páldy A., Bobvos J., Vaskövi É., Hagyáné Szalkai M.: A levegőszennyezés rövid- és hosszú távú hatásai Budapesten, Tisztifőorvos 2009. május 32-36. old Páldy A., Bobvos J.: A 2007. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok, Klíma21 2008 (52)3-15 Páldy A., Bobvos J., Vámos A., Gorove L., Buranszki-Sallai M.: Effect of Elevated Temperature on Daily Emergency Ambulance Calls: A Time Series Analysis in Budapest, Hungary 1998-2004. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 13 (2) 159-169. 2007. Juhász A., Nagy Cs., Páldy A.: A magyar lakosság szocio-ökonómiai státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, 1998-2004., Népegészségügy 2009.87(3) 195-203. Katsoyanni K., Pantazopoulu A., Touloumi G., Tselepidaki I., Moustris K., Asimakopoulos D., Poulopoulou G., Trichopoulos D.: Evidence of interaction between air pollution and high temperatures in the causation of excess mortality. Archives of Environmental Health, 48: 235242. 1993. Kiss Z-né, Bodnár J., Asztalos Á., Papp E.: A 2006. évi miskolci ivóvízjárvány környezetegészségügyi ismertetése, Egészségtudomány, LII. évfolyam, 2008 1. szám Shumway R.H., Azari A.S., Pawitan Y.: Modelling mortality fluctuations in Los Angeles as functions of pollution and weather effects. Environmental Research, 45: 224-241. 1988.

12

Ábrák 1. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületések, halálozások száma és a természetes szaporodás / fogyás Magyarországon, (2001–2008) 14 13 élveszületések és halálozások száma, term. fogyás / 1000 fő

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

-2 -3 -4 -5 élveszületések

halálozások

természetes szaporodás / fogyás (–)

Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal

2. ábra: 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 40

csecsemőhalálozás 1000 élveszületésre

35 30 25 20 15 10 5

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU

EU országok 2004. május előtt

Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe

13

3. a) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 84 82 80 78

év

76 74 72 70 68 66

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

64

Magyarország

EU


3. b) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam nőknél, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 84 82 80 78

év

76 74 72 70 68 66

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

64

Magyarország

EU


Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe

14

4. a) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-10: C00–C97), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 200 180

standardizált halálozás 100 000 főre

160 140 120 100 80 60 40 20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


4. b) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-10: C00–C97), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 200 180


160 140 120 100 80 60 40 20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


Standard: 1976. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe

15

5. a) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-10: C33–C34), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 70


60

50

40

30

20

10

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


5. b) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-10: C33–C34), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 70


60

50

40

30

20

10

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



16

6. ábra: Emlőrák miatti halálozás (BNO-10: C50), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 28


24

20

16

12

8

4

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


7. ábra: A méhnyak rosszindulatú daganatos betegsége miatti halálozás (BNO-10: C53), 0-64 évesek, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 10


8

6

4

2

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



17

8. a) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-10: I00–I99), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 300


250

200

150

100

50

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


8. b) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-10: I00–I99), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 300


250

200

150

100

50

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



18

9. a) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-10: I20–I25), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 150


120

90

60

30

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


9. b) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-10: I20–I25), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 150


120

90

60

30

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



19

10. a) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-10: I60–I69), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 70


60

50

40

30

20

10

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


10. b) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-10: I60–I69), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 70


60

50

40

30

20

10

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



20

11. a) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-10: K00–K93), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 140


120

100

80

60

40

20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


11. b) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-10: K00–K93), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 140


120

100

80

60

40

20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



21

12. a) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1979–2007) 400


350 300 250 200 150 100 50

Magyarország

EU

20 07

20 05 20 06

20 03 20 04

20 01 20 02

19 99 20 00

19 97 19 98

19 96

19 95

19 93 19 94

19 91 19 92

19 89 19 90

19 87 19 88

19 85 19 86

19 83 19 84

19 82

19 81

19 79 19 80

0


12. b) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1979–2007) 400


350 300 250 200 150 100 50

Magyarország

EU

20 07

20 05 20 06

20 03 20 04

20 01 20 02

19 99 20 00

19 97 19 98

19 95 19 96

19 93 19 94

19 91 19 92

19 89 19 90

19 87 19 88

19 85 19 86

19 83 19 84

19 81 19 82

19 79 19 80

0


*nyelőcső rosszind. daganata (BNO-10: C15), gége rosszind. daganata (C32), alkohol okozta mentális és viselkedészavar (F10), alkoholos májbetegség (K70), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májgyulladás (K74), egyéb májbetegségek (K76), a halálozás külső okai (V00–V99, W00–W99, X00–X99, Y00–Y99) Standard: 1976. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe

22

13. a) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-10: V00–V99, W00–W99, X00–X99, Y00–Y99), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 140


120

100

80

60

40

20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


13. b) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-10: V00–V99, W00– W99, X00–X99, Y00–Y99), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 140


120

100

80

60

40

20

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



23

14. a) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-10: J00–J99), 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 40


35 30 25 20 15 10 5

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU


14. b) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-10: J00–J99), 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1970–2007) 40


35 30 25 20 15 10 5

19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

Magyarország

EU



24

15. a) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, 0-64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (1979–2007) 800


700 600 500 400 300 200 100

Magyarország

EU

20 07

20 05 20 06

20 03 20 04

20 01 20 02

19 99 20 00

19 97 19 98

19 95 19 96

19 93 19 94

19 91 19 92

19 89 19 90

19 87 19 88

19 85 19 86

19 83 19 84

19 81 19 82

19 79 19 80

0


15. b) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, 0-64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (1979–2007) 800


700 600 500 400 300 200 100

Magyarország

EU

20 07

20 05 20 06

20 03 20 04

20 01 20 02

19 99 20 00

19 97 19 98

19 95 19 96

19 93 19 94

19 91 19 92

19 89 19 90

19 87 19 88

19 85 19 86

19 83 19 84

19 81 19 82

19 79 19 80

0


*ajak, szájüreg, garat, nyelőcső rosszind. daganata (BNO-10: C00–C15), gége, légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata (C32–C34), ischaemiás szívbetegség (I20–I25), agyérbetegségek (I60–I69), idült alsólégúti betegségek (J40–J47) Standard: 1976. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe

25

16. ábra: Asthma bronchiale regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, 1995-2007 200

2500 Incidencia

180

Prevalencia

160

2000

120

1500

100 80

1000

prevalencia %ooo

incidencia %ooo

140

60 40

500

20 0

0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

17. ábra: Légúti allergia regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, 1995-2007 300,0

3000,0 Incidencia 2500,0

Prevalencia

200,0

2000,0

150,0

1500,0

100,0

1000,0

50,0

500,0

0,0

0,0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

26

2005

2006

2007

prevalencia %ooo

incidencia %ooo

250,0

18. ábra: A deprivációs index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon, 2001.

Forrás: Juhász A. et al (2009)

19. ábra: A korai halálozás relatív kockázatának területi egyenlőtlenségei Magyarországon az országos átlaghoz viszonyítva hierachikus (teljes) Bayes-becslés szerint, 1998-2004.

Forrás: Juhász A. et al (2009)

27

28

20. ábra: Vezetékes ivóvizek arzén tartalma Magyarországon, 2007.

21. ábra: Az ivóvíz jodid tartalma Magyarországon, 1999.

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

22. ábra: 7–11 éves fiúk golyvagyakorisága Magyarországon, 1999.

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

29

23. ábra: A PM10 éves átlag koncentrációk alakulása a városi háttérállomásokon 60

2005 2006 2007

50

éves átlag (μg/m3)

40

30

20

10

a

Sz

Ta tab án y

áz ha lom ba tta (1 )

So pr on

Pé cs

Gy őr

zte rg om Es

Do ro g

De br ec en

kú t es thi de g

pe st, P

őr ak ás pa rk Bu da

Bu da pe st, K

Aj ka

0

éves átlag határérték Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

24. ábra: Gyermekek PM10 expozíciójának alakulása néhány európai országban, 2004–2006. (városi háttérállomások 0–18 éves lakossággal súlyozott éves átlag adatai) 70 Bulgária

60

Románia Olaszország Magyarország

éves átlag PM10, (μg/m3)

50

Belgium Szlovákia

40

Hollandia Portugália Ausztria

30

Németország Egyesült Kir.

20

Franciaország Litvánia Finnország

10

Írország

0 2004

2005

2006

éves átlag határérték Forrás: ENHIS (AirBase/Eurostat)

30

25. ábra: Különböző PM10 expozícióknak kitett gyermekek aránya* Magyarországon, 2005-2007

2005

20,39

69,24

10,37

PM10 konc. 3

(µg/m )

2006

17,46

72,00

10,54

<20 20-40 40-60

2007

17,46

0%

10%

73,65

20%

30%

40%

50%

8,89

60%

70%

80%

90%

100%

*városi háttérállomások éves átlag adatai (11 mérőállomás); adatrendelkezésre-állás > 75%; populáció: 0–18 év

Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal

26. ábra: Maximális ózon koncentrációk Budapesten, 2007. július 220

ug/m3

200 180 160 140 120 17

18

Kőrakás

19

20

21

Pesthidegkút

22

Gilice

Az adatok forrása: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

31

27. ábra: Felfedezett és bejelentett új melanoma esetek száma 100 000 főre Magyarországon (rosszindulatú melanoma és melanoma in situ, BNO-10: C43, D03) 28,0 férfi nő összes

26,0

incidencia 100 000 főre

24,0

22,0

20,0

18,0

16,0

14,0

12,0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

Az adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, Központi Statisztikai Hivatal

28. ábra: Éves parlagfű összpollenszám átlagértékek változásának tendenciája Magyarországon, 1992-2008 db/m3 8 000 7 537

7 022

7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 640 2 000 1 000 0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata, Országos Környezetegészségügyi Intézet

32

2006

2007

2008

29. ábra: A régiós hőmérsékleti viszonyok és a napi többlethalálozás százalékos értékei a 2007. július 16-25. közötti 10 napos extrém hőhullám időszaka alatt Többlethalálozás % Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

0-64 év 14.5 10.7 18.9 38.3 3.8

65+ év 43.3 38.5 42.7 40.0 27.6

Férfi 30.9 34.8 41.8 36.7 16.3

No 38.4 23.0 29.2 42.4 25.0

Összes 34.5 29.3 35.7 39.5 20.3

12.5 29.8

37.9 50.3

28.4 37.2

30.7 51.4

29.5 44.5

Észak-Mo.

Észak-Alöld Közép-Mo. Hõmérséklet átlag (C-fok)

Közép-Dtúl Nyug.-Dtúl

28.1 27.4 27.3 27.0 25.8 25.0 23.3

Dél-Alföld Dél-Dtúl

Többlethalálozás régiónként (%) 50

0-64 év 65+ év Férfi Nõ Összes

Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat

30. ábra: A napi halálozás és hőmérséklet alakulása, 2007. nyár

40

600

35

500

30

400

25

300

20

200

15

100

10

0

Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat

33

halálozási esetszám

halálesetek

6. 1. 6. 8 6. . 15 6. . 22 6. . 29 . 7. 6 7. . 13 7. . 20 7. . 27 . 8. 3 8. . 10 8. . 17 8. . 24 8. . 31 .

hőmérséklet C-fok

hőmérséklet

Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése

Recommend Documents