MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

J/11758. számú JELENTÉS a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat végrehajtásáról

Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

Budapest, 2013. július

1

A jelentés célja A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat 4. pontja a Kormányt kötelezi, hogy kétévente készítsen jelentést az Országgyűlés részére a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről és fejlesztési feladatairól. A tehetségsegítés komplex formái szervesen illeszkednek a köz- és felsőoktatás megújítását célzó törekvésekhez, az egyének személyiségét, tanulási sajátosságait is figyelembe vevő oktatás elterjesztéséhez. A tehetségek segítése és fejlesztése az életpálya helyes irányba terelését, az életpálya sikerességének segítését, az innováció és kreativitás ösztönzését és elterjedését, a gazdasági növekedést, a magasabb versenyképességet, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a magasabb társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. A Nemzeti Tehetség Programnak a foglalkoztatási stratégiában példa- és értékteremtő szerepe van, a magyar gazdaság fejlődésében pedig kitörési pont lehet. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 2. számú mellékletének 6. pontja szerint az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program kétéves cselekvési programjának megfelelően, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum (a továbbiakban: Fórum) szakmai irányítása mellett végzi a Nemzeti Tehetség Alap felhasználását, amely a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletben is megerősítésre került. Az Oktatásért Közalapítványnak a Fórum megalakulását követő 2009. november 11-i határozata után nyílt lehetősége a Nemzeti Tehetség Program keretében megjelenő pályázat kiírására. A Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett harmincegy pályázat lebonyolításában meghatározó szerepe volt az Oktatásért Közalapítvány Tehetséggondozó Alkuratóriumának és azoknak a szakértőknek, akik egyrészt − a pályázati kiírás követelményeinek megfelelően − egyenként értékelték a pályamunkákat, másrészt összegző jelentéseket készítettek az általuk véleményezett dokumentumokról. A Nemzeti Tehetség Program pályázatai nagymértékben segítették − az óvodától a felsőoktatásig terjedően − a gazdag tartalmi kínálattal működő tehetségsegítő műhelyek, szaktáborok, tanulmányi versenyek megszervezését, tehetségsegítő hálózatok és szolgáltató központok kialakulását. A pályázati rendszer soha nem látott mértékben élénkítette a tehetségsegítés iránti érdeklődést és fokozta az aktivitást a tehetségsegítéssel foglalkozó intézmények, szervezetek, hálózatok és szakmai szolgálatok életében. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. évi cselekvési programjának 2010 végéig lezárult pályázatairól készített beszámolót a szakmai lebonyolító Oktatásért Közalapítvány készítette el. Azt a Fórum 2010. decemberi, illetve 2011. februári ülésén megtárgyalta és átdolgozást, kiegészítést kért az előkészítőktől. A kiegészítés elkészítését befolyásolta az Oktatásért Közalapítvány megszüntetése, valamint a még folyamatban lévő pályázatok jelentős száma. A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat értelmében az Oktatásért Közalapítvány megszűnt. Az 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozatnak megfelelően elkészült az Oktatásért Közalapítvány megszüntetéséről szóló 1152/2011. (V. 18.) Korm. határozat, melynek értelmében a 126/2008. (XII. 4.) OGY

2 határozat alapján létrehozott Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő, az Oktatásért Közalapítvány Tehetségsegítő Alkuratóriuma által végzett feladatokat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI), illetve a Wekerle Sándor Alapkezelő (a továbbiakban: Alapkezelő) látja el a jövőben. Huszonöt pályázat nyerteseinek a pályázati kiírásokban foglaltak szerint a szakmai beszámolójukat és a pénzügyi elszámolásukat 2011. június 15., illetve 2012. január 31. között kellett benyújtaniuk. A fentiekből következően meg kellett oldani az Oktatásért Közalapítvány megszűnése után a Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. cselekvési programja alapján kiírt pályázatok nyertes pályázói által beküldött, feldolgozásra nem került 2037 db szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás ellenőrzését. Ezeknek a beszámolóknak ellenőrzésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 2011. novemberi módosítását [233/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet] követően kötött együttműködési megállapodást az OFIval, valamint az Alapkezelővel. A feladat végrehajtásáról a két szervezet az egyes pályázatok esetében szükséges helyszíni ellenőrzést követően 2012. október 31-én nyújtotta be a beszámolóját. A Fórum 2012. december 6-i ülésén hagyta jóvá a beszámolót. A tehetségsegítés értékeinek, problémáinak, veszélyeinek, lehetőségeinek és erőforrásainak áttekintése után a Nemzeti Tehetség Programban az Országgyűlés hosszú távon is kiemelt lehetőséget adott a tehetségsegítés fejlesztésére, amely a tehetséggel rendelkező fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítését teszi lehetővé. Az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program hosszú távú (20 éves időtávon érvényes) célrendszerét az alábbiakban állapította meg: A tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása: - a tehetséges fiatalok megtalálása, - a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában, - a tehetség hasznosulásának elősegítése. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. évekre meghatározott rövid távú prioritásai az alábbi területeket érintették [A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat]: a) a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása, b) a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása, c) egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, d) a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése, e) a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése, f) a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása.

1. Bevezetés A Nemzeti Tehetség Program célrendszere A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben és a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

3

1.1. A Tehetség Program átfogó célkitűzései A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A tehetségsegítés átfogó célkitűzéseit, a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatását, a tehetség társadalmi hasznosulását a Nemzeti Tehetség Program részletes célrendszerének alább bemutatott ábrája összefoglalóan szemlélteti:

A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek - horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve - biztosítják, hogy a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szereplők, szervezetek, valamint a program megvalósításában résztvevő állami szervek számára egyértelműek és megvalósíthatóak legyenek a célok. A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei és az azokhoz kapcsolódó feladatok időnként módosulhatnak. A módosításokat ‒ a tehetségsegítés kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul hagyása mellett ‒ az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el.

2. A célok elérését szolgáló fejlesztési területek A Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) tartalmazza az alábbiak szerint:

4 2.1. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása Várható eredmények:  A tehetségsegítés iskolán kívüli rendszerének számottevő gazdagodása.  A tehetségsegítés szakmai színvonalának növekedése.  A tehetségsegítés szervezett formáinak kiterjesztése a korai gyermekkorra.  Az egyéni képzési programok terjedése, a tehetségsegítő munka megerősödése az oktatási rendszeren belül.  Növekvő számú tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal. 2.1.1. A hosszú idő óta kiválóan működő tehetségsegítő műhelyek segítése  Az óvodai tehetségsegítés legkiválóbb műhelyeinek elismerése és támogatása.  Az általános- és középiskolai, szakiskolai tehetségsegítő műhelyek támogatása.  A felsőoktatás, a posztgraduális képzés, a pályakezdés tehetségsegítő műhelyeinek támogatása.  Az iskolarendszeren kívüli sikeres önkormányzati-, egyházi- és civil tehetségsegítő kezdeményezések támogatása a tudományos, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés területén.  Sikeresen működő térségi tehetségsegítő hálózatok támogatása.  A legkiválóbb tehetségsegítő műhelyek bemutatása a médiában. 2.1.2. Új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása  A tehetségsegítés létező rendszerének, hiányosságainak és átfedéseinek felmérése után a jelenleg hiányzó, vagy nem kellően ellátott területeken új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása. 2.1.3. A tehetségsegítés szakmai színvonalának növelése  A tehetségsegítést szakmailag megalapozó graduális- és posztgraduális felsőfokú képzések és továbbképzések rendszerének gazdagítása, a képzők képzésének átgondolt kialakítása.  A tehetségsegítés formáiban megkövetelhető szakmai minimum átgondolása, megalkotása, ‒ indokolt türelmi idővel történő – bevezetése, működtetése és számon kérése.  A tehetségsegítés területén található modellértékű példák, gyakorlatok adaptálásra való előkészítése és terjesztése, amelyekben: o A kiválasztás a tehetség önfejlesztésén alapuló kiválasztódásával párosul. o A tehetségek különböző szintű megjelenési formáinak megfelelő, különböző erősségű programok kínálata jelenik meg, valamint a fokozatok között az átmenet nyilvánosan vállalt és ellenőrzött kritériumok alapján megoldott (tehetségpiramis). o A tehetséggondozás a folyamatosság és a személyesség elveinek betartásával folyik, biztosítva a lehetőséget a tehetségsegítők személyes példamutatására. o Magas szakmai színvonal és hatékonyság jelenik meg jellemzőként. o Hatékony integrált térségi együttműködési formák alakulnak ki.  Az Európai Unió és más tehetségsegítésben kiemelkedő, Európán kívüli országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása. 2.1.4. Együttműködés a határon túli magyar tehetségsegítő programokkal

5  Kölcsönös tapasztalatcsere elősegítése együttes programok támogatásával. 2.2. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása Várható eredmények:  A tehetségsegítésben résztvevő fiatalok megoszlásában tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkenése.  A tehetségsegítésből indokolatlanul kiesők számának csökkenése.  A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése.  Több a tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal. 2.2.1. Magyarország és a környező országok magyarlakta területei tehetségsegítési lehetőségeit összefoglaló Tehetségtérkép létrehozása, folyamatos aktualizálása, elérhetőségének sokrétű és célzott biztosítása.  A Tehetségtérkép kezdeti összeállítása a rendelkezésre álló kapcsolódási pontok és adatok ellenőrzésével.  Adatbázis felállítása a tehetségsegítés iránt érdeklődőkről, a tehetségsegítésben mentori, segítői szerepet vállaló személyekről, szervezetekről, illetve a tehetségsegítést egyéb módon (is) támogatni kívánó partnerekről.  A Tehetségtérkép folyamatos bővítése a tehetségsegítő szerveződésektől, a megalakuló Tehetségpontoktól, a tehetségsegítés adatbázisába jelentkezőktől kapott információkkal, valamint célzott PR akciókkal.  A Tehetségtérkép információinak elérhetővé tétele az Interneten keresztül, kiadványokban, valamint célzott információ-szórás, telefonos és személyes tanácsadás segítségével.  Nemzetközi tehetségsegítő gyakorlat részletes felmérése, a Magyarországon adaptálható vagy rész elemeiben hasznosítható példák kiemelése. 2.2.2. Szervezeti és programbeli együttműködés  A tehetségsegítő programok egymásról való kölcsönös informáltságának biztosítása.  A tehetségsegítő programok hálózatképző együttműködése.  A fentiekben leírtakra figyelemmel, kiemelt hangsúllyal: egyeztetés és szakmai fórumok sorozata a tudományos-innovatív, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés közös pontjainak, együttműködési lehetőségeinek, szinergizmusainak feltárására.  A helyi, térségi, megyei, regionális és országos tehetségsegítést összefogó és irányító Tehetségsegítő Tanácsok egymással és a Fórummal történő együttműködésének kialakítása.  Az együttműködések tapasztalatai alapján a felesleges átfedések kiküszöbölése, az értékeket megőrző, az érintettek megegyezésén alapuló, hosszú idő alatt történő átalakítása. 2.2.3. A folyamatosság, az életpálya nyomon követésének biztosítása  A tehetséget segítő lehetőségeknek a rátermettség, a rászorultság és a változó igények szerinti folyamatos biztosítása a segített életpálya teljességében.  A tehetséges fiatalok és a közöttük kiemelkedően tehetségesnek ítélt fiatalok folyamatos nyomon követése.

6  A tehetségsegítés folyamatából az életszakasz-határokon (iskolatípus váltás, lakóhelyváltás stb.) kiesők számának csökkentése, a tehetségsegítés folyamat hatékonyságának növelése érdekében.  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó intézményrendszer bekapcsolása a tehetségsegítésbe.  Létező programok adaptálása, illetve speciális programok kidolgozása az „átmenetek” megkönnyítése érdekében az életszakasz-határokon (így például: az óvoda-iskola, általános iskola-középfokú intézmény, középfokú intézmény-felsőoktatási intézmény, BSc-MSc-PhD, iskola-munkahely között, illetve lakóhely változás esetén).  Átjárási pontok megteremtése a különböző tehetségtípusokat segítő programok és a tehetség adott formájának különböző szintjeit segítő programok, illetve programelemek között.  Tanulmányi versenyeken, egyetemi és főiskolai tudományos diákkörökben, Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve egyéb megmérettetéseken kitűntek számára folyamatos tehetségsegítő programok célzott felajánlása.  Életpálya vizsgálatok a tehetségsegítő programok hosszú távú és összesített (optimálisan: egymást erősítő) hatásának felmérésére. 2.3. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén Várható eredmények:  A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő tehetséges fiatalok bemutatása révén a társadalomban élő előítéletek csökkentése.  A tehetségsegítő programok megvalósítása során a nemi esélyegyenlőség fokozott biztosítása.  Több hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő fiatal részvétele a tehetségsegítő programokban. 2.3.1. A tehetségsegítésről szóló információk egyenlő elérhetőségének biztosítása  Az erőforrás térkép célzott tartalmi elérhetőségének biztosítása a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező csoportok, a különböző generációk (így például a kisgyermekek) számára, illetve az információk biztosítása a fogyatékossággal élők számára.  Az információkhoz való egyenlő hozzáférés kívánalmainak fokozott érvényesítése a program rendezvényein és kommunikációjában.  A Tehetségpontok fokozott és célzott fejlesztése a hátrányos helyzetű térségekben. 2.3.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok  A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatot tartó önkormányzati, állami és civil fenntartású intézményekkel, illetve szervezetekkel.  Tehetségsegítő, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű ‒ köztük a jelenleg, vagy korábban állami gondoskodásban élő ‒ gyermekek és fiatalok számára.

7

2.3.3. Roma fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok  A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása az országos és területi roma szerveződésekkel.  A helyi romaügyi referensek, a kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, roma fiatalokat segítő civil szervezetek, valamint a Tehetségpontok közötti együttműködés kialakítása.  A tehetségsegítés formáihoz adaptálható, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése roma gyermekek és fiatalok számára.  A roma személyek tehetségsegítővé válását támogató programok kidolgozása. 2.3.4. Fogyatékossággal élők számára indított adaptáló, segítő programok  A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a fogyatékossággal élőket segítő szerveződésekkel, illetve a fogyatékossággal élők szervezeteivel.  A fogyatékossággal élők tehetségsegítő formáinak áttekintése és adaptáló, áthidaló megoldások keresése többfajta tehetségsegítő formába való bekapcsolódási lehetőségek biztosítására. 2.3.5. A nemi egyenlőség érvényesítésének figyelembevétele  Annak felmérése, hogy a tehetségsegítés mely formáira jellemző a résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása és speciális programok kidolgozása ezeknek az arányoknak a megváltoztatására.  Azokon a tehetség-területeken, ahol a tehetségsegítő programokban résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása tapasztalható, a kisebbségben lévő nem sikertörténeteinek fokozott bemutatása a program rendezvényein és kommunikációjában. 2.4. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése Várható eredmények:  A kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy értékű igényei megoldásának szervezett, szakmailag és társadalmilag ellenőrzött segítése.  A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása.  A tehetség hasznosulásának növekedése.  A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése.  A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése.  A tehetséges fiatalok megtartása.  A tehetséges fiatalok kapcsolatrendszerének gazdagodása.  A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása.  Tehetségbarát társadalom kialakulása. 2.4.1. A tehetséges fiatalok önszerveződésének elősegítése  A tehetséges fiatalok együttműködését, közös tanulását, alkotómunkáját elősegítő megoldások terjesztése.  A tehetséges fiatalok már megalakult szervezetei fejlődésének segítése.

8  Folyamatos áttekintése annak, hogy hol van lehetőség a tehetséges fiatalok további önszerveződő szervezeteinek megalakulására, esetükben a jó példák bemutatásával, közös fórumok szervezésével történő bátorítás és támogatás.  A tehetséges fiatalok szervezetei közötti együttműködés segítése.  A tehetséges fiatalok szervezetei kapcsolatrendszerének bővítése a tehetségsegítő szervezetekkel, a Tehetségsegítő Tanácsokkal, a Nemzeti Tehetségsegítő Körrel és a tehetséges fiatalok életét segítő más szerveződésekkel. 2.4.2. A tehetséges fiatalok ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, terjesztése  Áttekintése és felmérése annak, hogy a jelenleg futó változatos ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok mennyiben alkalmasak a tehetséges fiatalok előbb meghatározott programokban érintett készségeinek fejlesztésére, hányféle programra van szükség a különböző tehetségfajták speciális igényei és életpálya-típusai szerint, illetve annak feltárása, hogy a tehetséges fiatalok speciális igényeit az egyes területeken új programok, vagy a létező programok speciális kiegészítései szolgálják-e a legjobban.  Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programoknak és program-kiegészítéseknek a tehetségfajtákhoz és az igényekhez igazodó kialakítása és fokozatos bevezetése.  Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok elterjesztése, valamint a programok keretében, illetve azt kiegészítő módon a tehetséges fiataloknak a tehetséget „hasznosító” támogatása, illetve a tehetséghasznosulást segítő cégek, szervezetek és szervezeti keretek képviselőivel való szervezett keretek között történő kapcsolatfelvétel segítése, az együttműködés kialakításának támogatása. 2.4.3. A tehetséges fiatalok életvitelének segítése  A működő életviteli tanácsadó szolgálatok bekapcsolása a tehetségsegítés folyamatába, e szolgálatoknak a tehetségsegítő programokkal és a tehetségpontokkal alkotott kapcsolatrendszerének kialakítása, illetve azokon a pontokon, ahol szükséges speciális további életviteli tanácsadó szolgáltatások nyújtása.  Az életviteli tanácsadáson belül különös hangsúlyú elemként a tehetséges fiatalok kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, speciális segítő mechanizmusok kidolgozása. 2.4.4. Tehetségbónusz program  A korábbi nemzetközi és hazai példák tapasztalataiból kiindulva egy olyan virtuális pénzzel (Tehetségbatka, Talentum) működő folyószámla-rendszer kidolgozása, amely számon tartja azt, hogy a rendszerbe belépett tehetséges fiatal mekkora értéket kapott a tehetsége fejlesztéséért, továbbá nyilvántartja azt is, hogy akár ő, akár a vele egy csoportban lévő családtagjai, barátai, ismerősei milyen értékben adtak vissza a közösségnek tehetségfejlesztő munkát (Tehetségbónusz program). 2.5. A tehetségsegítő emberek és szervezetek megbecsülése Várható eredmények:  A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása.

9  A tehetségeket segítők kiégésének elkerülése.  A tehetségeket segítők számának növekedése.  A tehetségsegítés magasabb szakmai színvonala.  Tehetségbarát társadalom kialakulása. 2.5.1. A tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése  Tehetségsegítő óvodai, általános iskolai, középiskolai, illetve szakiskolai pedagógusok fokozott anyagi megbecsülése.  A tehetségeket segítő felsőoktatási és tudományos szakemberek fokozott anyagi megbecsülése.  A szakképzésben, a mesterségbeli tehetség segítésében résztvevők fokozott anyagi megbecsülése.  A művészeti tehetségeket segítő szakemberek fokozott anyagi megbecsülése.  A sport tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése. 2.5.2. A tehetségeket segítők tehermentesítése, kiégésének elkerülése  A tehetségeket segítő általános és középiskolai, szakiskolai tanárok tehermentesítésére szolgáló program kidolgozása (pályázati úton elnyerhető alkotóév, segítő pedagógiai asszisztens és órakedvezmény).  A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, szupervíziós, segítő mechanizmusok kidolgozása.  A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek pihenését, feltöltődését szolgáló program kidolgozása. 2.5.3. A tehetségeket segítők erkölcsi elismerése  A tehetségeket segítő, a 2.5.1. pontban részletezett pedagógusok és szakemberek számára díjak és kitüntetések alapítása és adományozása.  A tehetségeket segítők részvétele és partnerként kezelése a tehetségfajtához kapcsolható szakmai közélet legmagasabb szintű fórumain.  A kiemelkedő tehetségsegítők bemutatása a tevékenységgel kapcsolatos, illetve más irányú rendezvényeken, a médiában és más kommunikációs csatornák segítségével. 2.5.4. A tehetségsegítőket támogató környezet megbecsülése  A tehetségsegítőket támogató munkahelyi vezetők erkölcsi és anyagi megbecsülése (Kiváló Tehetséggondozó Vezető Díj alapítása).  A tehetségeket közvetlenül, a tehetségsegítők támogatásával együtt segítők (így például a tehetségsegítés feltételeit javító közéleti emberek, a tehetségsegítőket partnerként befogadó szakmai szervezetek meghatározó emberei, a médiában dolgozók stb.) megbecsülése. 2.6. A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása Várható eredmények:  A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása.  A tehetség hasznosulásának növekedése.  A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése.  A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése.  A tehetséges fiatalok itthon maradása és hazatérése esélyeinek javulása.

10    

A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása. A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése. Magyarország tehetségbarát arculatának növekedése az EU-ban és más országokban. Tehetségbarát társadalom kialakulása.

2.6.1. Tehetséges fiatalok környezetéért indított programok  A tehetséges fiatalok szüleinek, családjának, baráti körének, a tehetséges fiatal speciális helyzetét, tudásának speciális értékét tudatosító programok indítása.  A tehetséges fiatal környezetével kialakuló konfliktusainak kezelésére szolgáló segítő mechanizmusok kialakítása. 2.6.2. Tehetségnapok  Az országos és főként a helyi tehetségsegítő lehetőségek bemutatására, a helyi környezet mozgósítására, a helyi Tehetségpontok tartalmi munkájának és működésének segítésére, valamint a tehetség helyi hasznosításának elősegítésére Tehetségnapok szervezése.  A Tehetségnapok résztvevőinek, érintettjeinek igény szerinti folyamatos bekapcsolása a tehetségsegítés programrendszerébe. 2.6.3. Tehetség a médiában  Állandóan frissített kommunikációs választék kidolgozása a sikeres tehetségek, a tehetségsegítő szakemberek, a programok, valamint a tehetségfejlesztő közösségek bemutatására, a megbecsültségük növelésére (pl. a múltban és a jelenben élő tehetségek életútjának, sikereinek élményszerű bemutatása, vallomások arról, hogy mi a tehetség, hogyan, milyen módon és formában lehet segíteni kibontakozásukat, érvényesülésüket, hasznosulásukat).  A tehetségekkel, a sikereikkel kapcsolatos állandó hírszolgáltatás biztosítása. 2.6.4. A sikeres kezdeményezések, uniós és más külföldi jó gyakorlatok adaptálása  A Nemzeti Tehetség Programmal, a sikeres tehetségekkel, tehetségsegítő szakemberekkel és programokkal, valamint tehetségfejlesztő közösségekkel kapcsolatos információk angolul, és ha szükséges más idegen nyelven való folyamatos megjelenítése és a 2011-es magyar EU-s elnökségből adódó lehetőségeket is felhasználva megismertetése mind az Európai Unióban, mind más országokban.  Modellértékű tehetségsegítő kezdeményezések külföldi adaptációra történő előkészítése.  Magyar kezdeményezésű Európai Uniós Tehetségnapok megrendezése.

3. A megvalósítást szolgáló szakmai és szervezeti keretek A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása két szervezeti keretben valósul meg:  hazai forrásból (Nemzeti Tehetség Alap) az OGY határozat végrehajtását szolgáló, a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat) és  az Európai Uniós támogatással megvalósuló Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program (továbbiakban: Géniusz Program) - Országos Tehetségsegítő Hálózat

11 kialakítása TÁMOP 3.4.4-A/08/, mint kiemelt program és a hozzá kapcsolódó társpályázatok, a TÁMOP 3.4.4.B/08 és TÁMOP 3.4.3-08 keretében. Az OGY határozatban megfogalmazott Nemzeti Tehetség Programhoz rendelt 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat tartalmazza a Nemzeti Tehetség Program 2 éves (2009-2010. évi) cselekvési tervét. A Géniusz Program és a Nemzeti Tehetség Program kétéves cselekvési program kapcsolata: A Nemzeti Tehetség Program első két évre vonatkozó feladatainak magvalósítása a két szervezeti keret összehangolt munkájával történt. A programok indításakor megtörtént a kétéves cselekvési program teljes körű áttekintése. A párhuzamosságok elkerülése, a szinergikus hatások lehető legoptimálisabb érvényesülése érdekében egyértelmű feladatmegosztás készült. Ebben meghatározásra kerültek azok a programelemek, szakmai és anyagi támogatási formák, szervezési, koordinációs feladatok, amelyek az adott szervezeti keretben legoptimálisabban valósíthatók meg. A Géniusz Program elsődleges célcsoportját a tehetségsegítő szakemberek, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek alkotják. A Géniusz Program feladata a tehetségsegítés nemzeti hálózatának kialakítása, szakmai megalapozása, a megvalósításban részvevő szakemberek és partnerek felkutatása, felkészítése, a tehetségbarát társadalom kialakítása. E mellett feladata a jó gyakorlatok felkutatása és bemutatása, valamint a létrejött Tehetségpontok1, tehetségsegítő tanácsok2 módszertani segítése, egységes szakmai szempontok szerinti minősítése. Támogatási lehetőségei csak a határon belülre terjednek ki. A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatba foglalt kétéves cselekvési program célcsoportját a tehetséges fiatalok és az őket segítő szakemberek alkotják. A hazai forrásokból finanszírozott két éves cselekvési program feladata a tehetségsegítés már meglévő értékeinek, tevékenységi formáinak megerősítése és az újonnan létrejött tehetségsegítő műhelyek beindulásának segítése a működésüket közvetlenül segítő pályázatokkal. A Nemzeti Tehetség Program lebonyolítója az Oktatásért Közalapítvány. A Géniusz Program keretében kezelt európai uniós források nem teszik lehetővé a működési jellegű kiadások finanszírozását, ezért a már meglévő, illetve újonnan létrejövő tehetségsegítő tevékenységek (ún. tehetségsegítő műhelyek) működését kiszámíthatóan és hosszútávon hazai forrásból szükséges biztosítani. Ezen támogatásokat alapvetően két típusú kiadásra fordíthatták a támogatottak: egyrészt a tehetséggondozó munka eszköz-szükségleteire, másrészt a pedagógusi, szakemberi többletmunka díjazására. Az Oktatásért Közalapítvány további fontos feladata volt a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a térségi hálózati működés gyakorlatának támogatása, valamint a hátrányos helyzetűek, a romák, a fogyatékkal élők, a speciális élethelyzetben lévők (pl. állami gondoskodásban részesülők) nagyobb mértékű bevonása. Támogatási lehetőségei a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból a határon túlra is kiterjedtek. A fentieket összegezve a Géniusz Program szervezési, hálózat fejlesztési, erőforrás bővítő feladatokat végez, az Oktatásért Közalapítvány pedig a cselekvési program keretében részben ezekhez, részben a saját feladataihoz kapcsolódva működési jellegű támogatásokat nyújtott. Tehetségpont a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által regisztrált, intézményi, helyi vagy térségi, regionális tehetséggondozó kezdeményezés, amely bizonyos feltételrendszernek megfelel. 1

2 A Tehetségsegítő Tanács olyan szerveződés, amely intézményi, helyi, térségi, megyei vagy regionális szinten

összefogja az adott terület tehetségsegítő kezdeményezéseit, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítja az adott területen folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködését.

12

A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat az alábbi kiemelt területeken határozta meg a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának főbb célkitűzéseit: I. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplőknek a tehetséggondozás területén végzett tevékenységének koordinálása). II. Előkészítés, helyzetfelmérés (pl. EU-s és más országok tehetségsegítő módszereinek feltárása, szakmai követelményrendszer kidolgozása). III. Tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása (pl. modellprojektek indítása, jogszabályi összehangolás, közoktatási (óvoda, alap- és középfok), valamint felsőoktatási tehetségműhelyek támogatása, beleértve a civil szervezetek és az egyházak műhelyeit is). IV. Tehetségsegítő programok integrált rendszerének kidolgozása (pl. térségi hálózatok kialakítása, határon túli szervezetekkel történő együttműködések kidolgozása). V. Egyenlő hozzáférés biztosítása (pl. nemi arányok kiegyensúlyozása, kiemelt projektek az otthont nyújtó ellátásban részesülő fiatalok, a roma fiatalok, a fogyatékkal élő fiatalok, valamint szervezeteik számára). VI. Tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése (pl. tehetséges fiatalok önmenedzselésének fejlesztése, életvitelének segítése). VII. Tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése (pl. tehetségsegítők tehermentesítése, díjazása). VIII. Tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása (pl. tehetséges fiatal értékét tudatosító programok). IX. Kommunikáció és disszemináció (pl. médiában való megjelenítés, kiadványok megjelenítése). A Kormány a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet) révén hozta létre a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának szabályait, valamint határozta meg a garanciákat a finanszírozás fenntarthatóságára. A Nemzeti Tehetség Alap felhasználása az Oktatásért Közalapítványon keresztül történt. A 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a Nemzeti Tehetség Program feladatainak segítésére az Oktatásért Közalapítványnak juttatott eszközök felhasználása fölött az Oktatásért Közalapítvány kuratóriuma a Fórum javaslatának mérlegelésével döntött. A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter, társelnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elnöke, mint az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága által delegált országgyűlési képviselő és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. További tagjai valamennyi minisztérium által delegált egyegy fő, valamint négy tehetséggondozással foglalkozó civil szervezet egy-egy delegáltja. A Fórum 2009. szeptember 30-án tartotta alakuló ülését. 2009. november 11-én hozta meg határozatát az Alap terhére kiírandó, az 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatnak megfelelő pályázatok kereteiről. Az Oktatásért Közalapítvány a Fórum 2009. szeptember 30-i döntése alapján készült fel a Nemzeti Tehetség Programban való részvételre. A Kormány az alapító okirat módosítása révén és az Oktatásért Közalapítvány keretén belül négy fővel létrehozta a Tehetségsegítő Alkuratóriumot (a továbbiakban: Alkuratórium), melynek tagjai: Dr. Herskovits Mária, Nagy Jenőné, Dr. Pénzes Béla és Sarka Ferenc elnök. Az Alkuratórium a hosszadalmas bírósági bejegyzést követően 2010. március 25-étől kezdte meg működését, emiatt szűk egy év állt rendelkezésére a két éves program megvalósítására.

13

Az Oktatásért Közalapítványnak a Fórum 2009. november 11-i határozata után nyílt lehetősége az Nemzeti Tehetség Program keretében megjelenő első pályázat kiírására. A Nemzeti Tehetség Program rendszerszerű megvalósítása érdekében a cselekvési program megvalósításának megkezdése előtt egyeztetés történt a Géniusz Programmal. Az egyes pályázati kiírások tartalmának meghatározásánál ez a fajta munkamegosztás és koordináció a kapcsolatokban, illetve a munkafolyamatokban mindvégig érvényesült. Az Oktatásért Közalapítvány saját, a pályázatok értékelését végző szakértők nevét tartalmazó listával rendelkezik, amelyre a legkiválóbb pedagógusok pályázat útján kerültek fel. Jelenleg a listán 197 fő szerepel, közülük 62 fő tehetségfejlesztő képesítéssel és/vagy akkreditált tehetséggondozó tanfolyammal rendelkezik, míg mások pályázatírói és értékelői gyakorlatok és tapasztalatok birtokában vannak. A szakértők csaknem a fele a felsőoktatásban dolgozik, míg a közoktatásban dolgozók között elsősorban középiskolai tanárok vannak többségben. Sajnos kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik a korai tehetségsegítés terén dolgoznak, ezért ezen a területen fellelhető hiányosságokat a jövőben kezelni szükséges. A szakértők a pályázatok kiírását megelőzően, valamint az értékelés folyamatában rendszeresen vesznek részt tájékoztatókon, konzultációkon, felkészítéseken az Alkuratórium szervezésében. Igény szerint napirenden van a tehetséggondozással és a Nemzeti Tehetség Program folyamatos fejlődésével kapcsolatos továbbképzésük, felkészítésük. A pályázatok értékelői számára szükséges adminisztrációs és szakmai dokumentumokat, segédanyagokat, útmutatókat az Alkuratórium minden esetben biztosítja.

14

A Nemzeti Tehetség Program számára a 2009-2010. évi feladatok megvalósítására rendelkezésre álló hazai forrás: Év

2009.

2010.

2010.

Forrás eredete XX. fejezet, 11/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész XX. fejezet, 20/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton

Szerződés száma

Felhasználás határideje

OKM 20219/2009. 2010. június 30. MPA-KA-SZMM2012. október 30. OKM-2/2010. OK- 12477 -2 /2010.

2011. június 30.

Összesen

Támogatás összege

455 610 000 Ft 3

1 491 000 000 Ft4

403 900 000 Ft5

2 350 510 000 Ft

4. A cselekvési program tartalmai megvalósítása A cselekvési program tartalmi megvalósítását szolgáló pályázatokat a 2009-2010. évi cselekvési terv célkitűzéseit követve tekintjük át: 4.1. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplők tehetséggondozás terén végzett tevékenységének koordinálása) Az Oktatásért Közalapítvány titkársága látta el a Fórum titkársági feladatait is:  az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Fórum elnökével és társelnökeivel folyamatosan egyeztetve végezte az ülések szakmai anyagainak előkészítését,  folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal és a Géniusz Projektirodával,

A 2009. évi költségvetésben a XX. fejezet 11/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton a 1033/2009. (III. 17.) Korm. hat. értelmében 500 E Ft zárolás történt, valamint ebből került finanszírozásra – 43 890 000 Ft – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának részbeni támogatása. Az összeg 7%-a – 31 892 700 Ft – használható fel lebonyolítási költségként. 3

4

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése alapján az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5%-a – 74 550 000 Ft – használható fel. Az Oktatásért Közalapítvány (OKA) megszüntetésével a forrásból 624 M Ft nem került felhasználásra, mivel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az OKA-val szemben fennálló követelésének rendezetlensége miatt nem engedélyezte a forrás más lebonyolítóval történő felhasználását. 5

Az összeg 7%-a – 28 273 000 Ft – használható fel lebonyolítási költségként.

15 

a potenciális célcsoportok számára tájékoztatókat szervezett annak érdekében, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a program célkitűzései és a pályázati források felhasználásának lehetőségei.

4.2. Előkészítés, helyzetfelmérés A Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott célkitűzések megvalósításának előkészítése nagy részben a Géniusz Program keretében történt, ezek:  A tehetségsegítés hálózatának kiépítése (tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok, partneri- és mentori hálózatok).  Magyarország és a határon túli magyar lakta területek internetes tehetségtérképének elkészítése (http://geniuszportal.hu), ahol a tehetségpontok (2011. május 1-én 472 tehetségpont) megyénkénti, korosztály szerinti bemutatása mellett a legjobb tehetséggondozó gyakorlatok (2011. május 1-jén 72 jó gyakorlatot tartunk nyilván) megismertetése is megtörtént (A közzétett jó gyakorlatok között nagy számban szerepelnek az Nemzeti Tehetség Program‒Oktatásért Közalapítvány [a továbbiakban: NTP-OKA] pályázatokban támogatott tehetségsegítő műhelyek.).  Egységes szakmai szempontok alapján valósult meg a tehetségpontok akkreditációja. Az így szerzett információkat az Oktatásért Közalapítvány a pályázatok tartalmi követelményeinek kialakításánál, meghatározásánál is felhasználta.  Az Oktatásért Közalapítvány által szervezett, 2010. november 14-én Budapesten, a Kongresszusi Központban megtartott nagysikerű Oktatásért Konferencia keretében a közel 1200 résztvevő több, világviszonylatban kiemelkedő tehetségsegítő programmal rendelkező ország gyakorlatát ismerhette meg. 4.3. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása A tehetséggondozás már meglévő hagyományainak megőrzése mellett szükség van arra, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek megismerkedjenek a tehetségek felismerését és fejlesztését szolgáló korszerű pedagógiai módszerekkel és gyakorlatokkal. Ezt a célt a Géniusz Program keretében szervezett akkreditált képzések segítették (Pedagógustovábbképzési Akkreditációs Testület, Felnőttképzési Akkreditációs Testület) képzések, melyek 5, 10, 15, 20 óra időtartamúak és időtartamtól függően egy, illetve két nap alatt is megszervezhetőek. A PAT képzések 30 órát ölelnek fel. A 30 óra beosztása általában a következőképpen alakul: 2 képzési alkalom, mely egyenként egy péntek délutánból és egy szombat teljes napból áll.). 2011. április végéig országosan több mint 10 000 fő vett részt képzésben. A http://geniuszportal.hu/kepzesek portálon minderről részletes ismertetés található. A képzések a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján beszámíthatóak a kötelező pedagógus-továbbképzésbe. Az Oktatásért Közalapítvány által támogatott felmérés keretében áttekintésre került az ország pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekben meglévő, tehetségsegítést szolgáló képzési tartalmak rendszere.

5. A Nemzeti Tehetség Program céljaihoz kapcsolódó, az Oktatásért Közalapítvány által 2009-2010. évben kiírt pályázatok 5.1. A közoktatásban már működő tehetséggondozó programok szakmai fejlesztését és új műhelyek indítását támogató pályázatok

16       

NTP-OKA II. Tehetséggondozó műhelyek támogatása a közoktatás területén. NTP-OKA II./1. A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területén. NTP-OKA III. A közoktatásban tanuló tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatása. NTP-OKA X. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévben. NTP-OKA XIV. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek lebonyolítása meghívásos pályázat az Oktatási Hivatallal együttműködve. NTP-OKA IX. Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása. NTP-OKA XXI. A közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása (már működő programra épülő pályázat).

5.2. A felsőoktatásban folyó már hagyományos szakkollégiumi, TDK programok támogatásán túl új tehetséggondozó műhelyek komplex programjait ösztönző pályázatok       

NTP-OKA I. Pályázat a felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása. NTP-OKA. VI. A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényeinek lebonyolítására és központi szervezési feladatainak ellátása. NTP-OKA VII. A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása. NTP-OKAVIII. A kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása. NTP-OKA XII. Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak. NTP-OKA XIII. Felsőoktatási intézmények Talentum táborai középiskolásoknak. NTP-OKA XXII. A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutató műhelyek támogatása.

5.3. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása A Géniusz Programmal együttműködve szerveződtek a tehetségsegítő tanácsok, amelyek keretet biztosítanak a tehetségpontok, valamint főként civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szereplők együttműködésére egy település, térség, vagy egy adott szakterület támogatásával, közös tehetségsegítő tevékenységek végzésével, s nem utolsó sorban az erőforrások bővítésével (pl.: óvoda, természettudományok, kollégiumok, sajátos nevelési igényű tanulók). 2010-ben 25 tehetségsegítő tanács működött az országban, számuk 2011-ben 60-ra bővült. Örvendetes, hogy három határon túli területen is szerveződött tehetségsegítő tanács (Erdélyi TT., Felvidéki TT., Vajdasági TT). A határon túli tanácsok működését az Oktatásért Közalapítvány pályázat útján támogatta (NTP-OKA XXIV.). Fontos feladata volt a Kuratóriumnak a tehetségsegítés térségi együttműködési formáinak, hálózatainak megerősítése. Ezen a területen kiemelt szerepet kapott a határon túli tehetségsegítő szervezetekkel való együttműködések erősítése, az e célt szolgáló programok támogatása. Konkrét pályázatok a fenti célok elérése érdekében:

17 

NTP-OKA XVIII. Térségi hálózatok kialakítása, a már eredményesen működő térségi együttműködési formák megerősítése.

Határon túli támogatások:  NTP-OKA V. Határon túli tehetségsegítő műhelyek támogatása.  NTP-OKA XXIV. Határon túli tehetségsegítő szervezetek támogatása.  NTP-OKA XV. Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére.

5.4. Egyenlő hozzáférés esélyeinek biztosítása a tehetségsegítés területén Az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program megvalósítása során kiemelt feladatkén kezelte az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítását. Különös figyelmet fordított a tehetségek speciális csoportjaira, akik alulreprezentáltak a már működő tehetségsegítő programokban. Ezek között konkrét célcsoportként jelentek meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban és az utógondozói ellátásban részesülő, valamint a fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok. Jelentős eltérés mutatkozik az ország egyes térségeiben az új típusú tehetségsegítő programok számát illetően is. Ezt szemlélteti 2010. évi adatokat mutató alábbi két diagram.

18

Az Alkuratórium kiemelt figyelmet fordított a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatására is. A Géniusz Program keretében kidolgozott tehetségtérkép és a pályázati aktivitás folyamatos követése olyan adatokkal szolgált, amelyre alapozva a két programelemen keresztül (Géniusz Program és Nemzeti Tehetség Program) ezek a térségek összehangolt segítséget kaphattak tehetségsegítő tevékenységükhöz (célirányos pályázatok kiírása, pályázáshoz szükséges ismeretek átadása, mentorálás, helyi szakmai fórumok szervezése, képzések szervezése, megvalósítása). Konkrét pályázati programok a cél elérése érdekében  NTP-OKA XI. 1. Roma tehetségsegítő műhelyek és roma tehetségsegítők támogatása.  NTP-OKA XI. 2. Képzési program a roma fiatalok tehetségsegítővé válása érdekében.  NTP-OKA XVI. Fogyatékkal élő gyermekeket oktatók és tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató programok.  NTP-OKA XVII. Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi ellátásban.  NTP-OKA XVII. 2. Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és tehetséggondozó szervezetek együttműködése.  NTP-OKA XIX. Hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása.

5.5. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősség vállalásának növelése Ez a cél a Géniusz Program keretében valósul meg. A Géniusz Program folytatásaként induló „Tehetséghidak” program részletes terveket tartalmaz ezen a területen. Több, ma már működő ‒ elsősorban felsőoktatási intézmények jellemzője ‒ tehetségsegítő tanácsban jelen vannak a tehetséges fiatalok képviselői.

19 Fontos tartalmi követelményként jelenik meg a térségi tehetségsegítő hálózatok támogatását célzó pályázatokban a tehetséges fiatalok életvitelét segítő tanácsadó szolgáltatások biztosítása. 5.6. A tehetségsegítő személyek szervezetek munkájának megbecsülése A tehetségeket segítő szakemberek, pedagógusok elismerésére, valamint tehermentesítésére vonatkozóan (ösztöndíj, elismerő cím, tehetségsegítés iskolai koordinátora cím) az Alkuratórium javaslatokat tett az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Konkrét formáira a közoktatási törvény módosításával összhangban a későbbiekben kerülhet sor. 5.7. A tehetség fejlesztését és hasznosulását szolgáló környezet kialakítása Az Oktatásért Közalapítvány Alkuratóriumának szakemberei és szakértői tehetségnapokon, szakmai konferenciákon mutatták be a Nemzeti Tehetség Programot, kiemelt figyelemmel a szakmai, társadalmi, és gazdasági partnerek együttműködésének jelentőségére, a tehetségbarát társadalom kialakításának fontosságára. Az ország különböző pontjain, valamint a határon túl megalakult tehetségsegítő tanácsok kiváló példái ennek az együttműködésnek. Az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Program céljait támogató személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására, a közös felelősségvállalás erősítése érdekében népszerűsítő média kampányt szervezett. A tehetség fejlesztését és hasznosulását támogató környezet kialakítását segíti, illetve ezt a célt szolgálja a Géniusz Program keretében szerveződő Tehetségbarátok Körének programja (tárgyi, pénzbeli adomány, önkéntes tevékenység, szakmai gyakorlat biztosítása). A tehetségeket, a tehetségsegítőket támogató személyek és szervezetek elismerése szintén e célhoz kapcsolódik. A már meglévő szakmai szervezetek elismerési formáihoz a későbbiekben illeszkedő állami elismerés alapítása is fontos szerepet töltene be a társadalmi felelősségvállalás erősítésében. 5.8. Kommunikáció és disszemináció A Nemzeti Tehetség Program szakmai és társadalmi elfogadtatása, a sikeres tehetségek és tehetségsegítők jó példaként, nemzeti értékként történő bemutatása fontos feladat. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítását és ismertté tételét szolgáló célkitűzésben komplex kommunikációs stratégiára van szükség. Az Oktatásért Közalapítvány és a Géniusz Projektiroda között létrejött egyeztetés során kijelölésre kerültek azok a keretek, amelyek megalapozzák ezt a munkát. Az Alkuratórium aktív szereplője volt az első Európai Tehetségnap szakmai előkészítésének. A rendezvény keretében az uniós elnökséghez kapcsolódóan célja a Nemzeti Tehetség Program megismertetése volt a tagállamok képviselőivel. Kapcsolódó konkrét pályázatok:  NTP-OKA XXVI. Pályázat a tehetségről, a tehetségsegítésről, a Nemzeti Tehetség Programról szóló kiadvány elkészítésére.  NTP-OKA XXVII. Pályázat országos terjesztésű tehetséggondozó szaklap megjelentetésére.

20 

NTP-OKA XXVIII. Meghívásos pályázat az EU Talentday és Konferencia megszervezésére.

A pályázatok összesítése Program kódja6

Pályázati program megnevezése

Pályázat a felsőoktatási NTP-OKA intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek I. támogatására Pályázat a tehetséggondozó műhelyek NTPOKA-II. támogatására a közoktatás területén A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és a 2010. évi nyári NTPOKA-II./1 tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területén A közoktatásban tanulók természettudományos és műszaki NTP-OKA kompetenciáinak elmélyítését segítő III. tehetséggondozó projektek támogatása NTP-OKA Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása IV.

Keretösszeg (Ft)

Beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Résztvevő diákok száma (fő)

Megítélt összeg (Ft)

Beszámolási határidő

100 000 000

277 515 688

207

134

2 680

100 256 080

2010.12.31

122 500 000

196 500 397

255

170

3 655

101 758 270

2011.01.31

100 000 000

473 223 093

563

322

6 440

209 128 502

Tábor: 2010.10.01 Műhely: 2011.06.30

50 000 000

75 227 554

97

67

1 340

47 730 940

2011.01.31

24 500 000

31 368 622

32

27

540

22 318 434

2011.01.31

NTPOKA-V.

Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó műhelyek támogatása

46 000 000

48 560 000

70

60

1 200

45 863 751

2011.02.28

NTPOKA-VI.

A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényei lebonyolításának és központi szervezési feladatai ellátásának támogatása

60 000 000

60 999 200

18

17

5 000

59 999 200

2011.12.31

Az NTP-OKA-I. - NTP-OKA-V. pályázatok az OKM 20219/2009. támogatási szerződéssel átadott forrás terhére kerültek kiírásra. Az NTP-OKAVI. – NTP-OKA-XIX. pályázatok a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészből átadott forrás terhére kerültek kiírásra. Az NTP-OKA-XX. – NTP-OKA-XXVIII. pályázatok az OK- 12477 -2 /2010. együttműködési megállapodás alapján átadott forrás terhére kerültek kiírásra. 6

22

Keretösszeg (Ft)

Beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Résztvevő diákok száma (fő)

Megítélt összeg (Ft)

Beszámolási határidő

50 000 000

45 784 824

47

45

900

41 176 734

2011.07.15

30 000 000

100 678 719

284

153

153

28 316 981

2011.09.30

30 000 000

29 781 246

39

8

15

1 908 000

2011.09.30

40 000 000

213 148 615

206

101

234 620

48 810 000

2011.07.31

57 500 000

83 338 651

68

54

1 080

57 787 210

2011.09.30

Képzés a roma fiatalok NTPOKA-XI-2 tehetségsegítővé válásához címmel

3 600 000

3 600 000

1

1

20

3 600 000

2011.04.30

NTP-OKA Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak XII.

25 000 000

17 567 680

18

16

320

15 047 490

2011.06.30

50 000 000

35 593 218

19

18

360

32 454 879

2011.09.30

140 000 000

140 000 000

1

1

32 700

140 000 000

2011.07.31

30 000 000

231 700 000

2 317

402

8 040

40 200 000

2011.06.30

Program kódja6

Pályázati program megnevezése

A felsőoktatásban működő NTPOKA-VII. szakkollégiumok támogatása NTPOKAVIII.

Kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása

Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása Tanulmányi, tehetséggondozó NTP-OKA versenyek támogatása a X. 2010/2011. tanévre Roma tehetségműhelyek és fiatal NTPOKA-XI-1 roma tehetségsegítők támogatása NTPOKA-IX.

NTP-OKA Felsőoktatási intézmények Talentum táborai középiskolásoknak XIII. Országos Középiskolai Tanulmányi NTP-OKA Versenyek lebonyolítása meghívásos pályázat az Oktatási XIV. Hivatallal együttműködve NTP-OKA Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére XV.

23

Keretösszeg (Ft)

Beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Résztvevő diákok száma (fő)

Megítélt összeg (Ft)

Beszámolási határidő

26 000 000

64 341 515

31

31

620

26 000 000

2011.07.31

35 000 000

14 916 920

17

16

320

13 116 920

2011.09.30

26 000 000

8 214 390

8

8

160

7 991 200

2011.12.15

NTP-OKA Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban XVII-3

22 883 000

9 205 393

10

10

200

9 205 393

2011.07.31

Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása és a már jelenleg is eredményesen működő térségi hálózatok támogatása

25 000 000

205 813 945

43

26

520

48 100 000

2012.01.31

80 000 000

78 104 049

33

26

520

43 374 000

2012.01.31

34 000 000

172 393 365

236

148

2 960

38 850 000

2011.06.30

110 000 000

437 760 936

536

194

3 640

115 018 368

2011.06.30

105 000 000

138 116 667

124

111

2 220

99 665 102

2011.06.30

Program kódja6

Pályázati program megnevezése

Fogyatékkal élő gyerekeket oktató és NTP-OKA tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató XVI. programok NTPTehetségsegítés és tehetséggondozás OKAa gyermekvédelmi szakellátásban XVII. Otthont nyújtó ellátást biztosító, és NTP-OKA tehetséggondozó szervezetek XVII-2 együttműködése

NTPOKAXVIII.

A hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben, a tehetségsegítő NTPOKA-XIX. szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása Óvodákban működő tehetséggondozó NTPOKA-XX. műhelyek támogatása Közoktatásban működő NTPtehetséggondozó műhelyek OKA-XXI. támogatása A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó NTPműhelyek és a tudományos diákköri OKAtevékenység keretében működő XXII. kutatóműhelyek támogatása

24

Program kódja6

NTPOKAXXIII. NTPOKAXXIV. NTPOKAXXV.

Pályázati program megnevezése

Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó szervezetek és tehetséggondozó műhelyek támogatására Pályázat tehetségkutató munkacsoport megalakítására és folyamatban lévő kutatás megvalósítására

Keretösszeg (Ft)

Beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Résztvevő diákok száma (fő)

Megítélt összeg (Ft)

Beszámolási határidő

44 000 000

95 915 219

66

49

980

43 934 108

2011.06.30

35 000 000

118 884 272

116

90

1 800

34 775 298

2011.06.30

8 000 000

9 560 000

3

2

0

5 000 000

2011.06.30

NTPOKAXXVI.

Meghívásos pályázat a tehetségről és a segítéséről, a Nemzeti Tehetség Programról szóló kiadvány megírására és kiadására

3 000 000

A pályázat nem került kiírásra

NTPOKAXXVII.

Pályázat országos terjesztésű nagy múltú tehetséggondozó szaklap kiadására

15 000 000

38 693 842

12

8

0

15 000 000

2011.06.30

NTPOKAXXVIII.

Meghívásos pályázat az EU soros elnökséghez kapcsolódó EU Talentday Konferencia és rendezvénynap feladataihoz

10 000 000

10 000 000

1

1

0

10 000 000

2011.07.15

5 478

2 316

313 003

1 506 386 860

Összesen:

1 537 983 000 3 466 508 020

25

A Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett harmincegy pályázat lebonyolításában meghatározó szerepe volt az Alkuratóriumnak és azoknak a szakértőknek, akik egyrészt − a pályázati kiírás követelményeinek megfelelően − egyenként értékelték a pályamunkákat, másrészt összegző jelentéseket készítettek az általuk véleményezett dokumentumokról. Az egyes pályázatok értékelése szigorúan meghatározott keretek között, egységes szempontok alapján történt. (A szempontrendszert az Alkuratórium szakemberek bevonásával dolgozta ki.) Huszonöt darab pályázat nyerteseinek a pályázati kiírásokban foglaltak szerint a szakmai beszámolójukat és a pénzügyi elszámolásukat 2011. június 15., illetve 2012. január 31. között kellett benyújtaniuk.

6. 2011. március 31-ig a pályázók szakmai beszámolójával, pénzügyi elszámolásával lezárt pályázatok

6.1. NTP-OKA-I. Felsőoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő felsőoktatási intézmények karai, kari szintű egységei, kollégiumai, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyei támogatására. A pályázat célja az volt, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a már működő tehetségsegítő műhelyek munkájához, másrészt a tehetségsegítésben felkészült szakemberek megbízásával, szakmai továbbképzésével hozzájáruljon a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez, új tevékenységi formák kialakításához. Pályázni lehetett műhelyenként legalább 60 órára tervezett tehetségsegítő programmal. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése A pályázat során nyert összeget a pályázók ösztöndíj folyósítására és szakmai anyagok beszerzésére, a műhelyeket vezető szakemberek (intézményi oktatók, meghívott előadók, mentorok) személyi kiadásainak finanszírozására fordították. Szakmai beszámolóikban bemutatták, hogy az ár-érték arány figyelembevételével milyen hatékonyságot és eredményt tudtak a projekt végére felmutatni. Az érintett célcsoport jellemzői A tudományos diákkörök, szakkollégiumok a kar hallgatói közül előre meghatározott nyilvános kritériumrendszer alapján választották ki a 60 órás tehetségsegítő program résztvevőit. Egy-egy projektben 10-150 hallgató tudott részt venni, attól függően, hogy előadássorozatról, konferenciáról vagy kiscsoportos kutatómunkáról volt szó. Figyelmet fordítottak az esélyegyenlőség megteremtésére, a tehetséges hátrányos helyzetű és roma származású fiatalok bevonására. A hallgatók közös jellemzői: kutató munka iránti érdeklődés, motiváltság, nyitottság, kreativitás. A programokban részt vett intézményi oktatók, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakterületük elismert kutatói, oktatói, akik elkötelezettek a tehetségek segítésében. A pályázati programok szakmai tartalma

26

A 134 nyertes pályázat megvalósítása során 2680 hallgató vett részt a programban. A program megvalósítása során törekedtek a komplex tehetségsegítésre. A 60 órás tehetségsegítő kurzus mellett támogatták a tudományos kutatást, a TDK dolgozat elkészítését. Konferenciák szervezésével lehetőséget adtak a hallgatóknak arra, hogy kutatómunkájukat bemutassák intézményükben. A 60 órás tehetségsegítő kurzusok a legtöbb pályázónál megújították, vagy kiegészítették a kar, diákkör, műhely eddigi sikeres tevékenységét. Olyan programelemeket is meg tudtak valósítani, melyek finanszírozása meghaladja az intézmények pénzügyi kereteit. A műhelyekben kiemelt figyelmet szenteltek az intellektualitásnak (induktív/deduktív érvelés, memória, megfigyelés stb.), a kreativitásnak (originalitás, flexibilitás, ötletesség, problémaérzékenység) és a szociális-interperszonális tehetségterületnek. A hallgatók megismerték és alkalmazták a szakterület kutatásmódszertanát, képessé váltak önálló tudományos munkák létrehozására, továbbá fejlődött a szociális kompetenciájuk is. A csapatmunka eredménye a színvonalas és igényes kutatási eredményekben mutatkozott meg, a magas színvonalú munkákkal a hallgatók részt vettek Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK). A tehetségkonferenciák szervezése erős motivációt adott a karoknak, műhelyeknek, diákköröknek arra, hogy lehetőséget adjanak a hallgatóiknak önmaguk kipróbálására, kutatásaik bemutatására. Erősödött a tanszékek közötti együttműködés. A pályázók a műhelymunka eredményességét interjúkkal, kérdőívekkel mérték mind a hallgatók, mind az oktatók körében. A visszajelzések minden esetben pozitívak voltak, külön kiemelendő a hatékony kiscsoportos munka. A kutatásmódszertan tanítása, a hallgatók kutatásaihoz illeszkedő elméleti és gyakorlati kérdések megbeszélése, fokozott odafigyelés az oktatók részéről a korábbinál tudatosabban megtervezett támogató és segítő munkát eredményezett. A kurzus során az oktatók mélyebb tapasztalathoz jutottak arról, hogy a képzésen belül a hallgatók tudományos munkára történő felkészítésében milyen területekre, módszerekre szükséges helyezni a súlypontokat. Pozitív megerősítést jelentett az oktatók számára a hallgatók motiváltsága, az alkotói légkör. A tanár-diák kapcsolatban előtérbe került a tanácsadó, a konzulens és a mentor szerep. A projektek egy részében fontos szerephez jutottak az ösztöndíj pályázatok. Ösztöndíjat adtak a műhely azon résztvevőinek, akik valamilyen versenyen (TDK, OTDK stb.) helyezést értek el. Ezek által is igyekezetek motiválni a hallgatókat a kutató munkára, TDK dolgozatok megírására. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták társaikat, a szakembereket TDK, kari, intézményi honlapon, workshopon, konferencián, tudományos esten, szaklapokban, tanulmánykötetben. A kommunikációs csatornák széles tárháza által naprakész információk jutottak el az intézmények hallgatóságához, melynek eredménye sok esetben a kutatáshoz való csatlakozás iránti fokozott érdeklődés, elköteleződés lett. Fenntarthatóság A szakmai fenntarthatóság, a programok folytatása terén a beszámolókban a következő célokat fogalmazták meg: - a tudományos aktivitás növelését a hallgatók motiválásával (ösztöndíj, konferenciák szervezése), - a program során meghirdetett kurzusok fenntartását, - a tutor rendszer kiépítését,

27

a tudományos házi (kari) diákkonferenciák megszervezését, folytatását, mellyel hagyományt kívánnak teremteni, - fokozni kívánják az intézményen belüli tehetségműhelyek együttműködését, egymás tevékenységének megismerését, így segítve a hallgatók látókörének szélesedését és az interdiszciplináris szemlélet erősödését, - Kutatási Információs Központ kialakítását (NTP-OKA-I- 022 pályázat). Azok a pályázók, amelyek bekapcsolódtak a tehetségpontok hálózatába, tevékenységüket szeretnék megismertetni a hálózat többi intézményével, a műhelyekbe minél több hallgatót bevonni. A gazdasági fenntarthatóság ugyanakkor nehéz az egyetemek pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat. -

6.2. NTP-OKA-II. Közoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a közoktatás területére az országban működő tehetséggondozó műhelyek támogatására. A pályázat célja volt, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a már működő tehetségsegítő műhelyek, tehetségpontok munkájához. Tehetséggondozásban felkészült szakemberek megbízásával hozzájáruljon a tehetségazonosító és segítő munka szakmai színvonalának növeléséhez. Továbbá támogatni kívánta az óvodai tehetségsegítés legkiválóbb műhelyeit, és az általános iskolai, a középiskolai (gimnázium, szakközépiskola), szakiskolai, érettségi utáni szakképzést folytató szakközépiskolai és szakiskolai tehetségsegítő műhelyeket. Pályázók köre: hazai közoktatási, közművelődési intézményben, kollégiumokban működő tehetségsegítő műhelyek. Pályázni lehetett tehetségsegítő programmal óvoda esetében 30 órás, általános iskola és középiskola esetében 60 órás keretben. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése A szakmai beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázó intézmények, szervezetek szakmailag megalapozott, komplex tehetségfejlesztést szolgáló programokat dolgoztak ki. A pályázat során nyert összeget a pályázók szolgáltatások költségeire (pl. egyéni tanácsadás, gyerekek pszichológiai vizsgálata stb.) és dologi kiadásokra (fejlesztő játékok, kézműves foglalkozásokhoz anyag, hangszer, kotta, jelmez, eszközök természettudományos kísérletekhez, modellezéshez), valamint a műhelyeket vezető szakemberek személyi kiadásaira fordították. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségígéretek az óvodák, általános és középiskolák, szakiskolák diákjai közül kerültek a tehetségsegítő műhelyekbe. A műhelyekbe előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy 60 órás projektben általában 10-20 óvodás, iskolás tudott részt venni. Az óvodás korúak közös jellemzői a kíváncsiság, a kreativitás, az általános és középiskolás diákokra a tantárgy iránti érdeklődés, feladat iránti elkötelezettség, motiváltság, nyitottság, kreativitás.

28

A programokban részt vett pedagógusok, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói, akik elkötelezettséget éreznek a tehetségek segítésére. A pályázati programok szakmai tartalma A 170 nyertes pályázó között nagy számban voltak tehetségpontokként regisztrált intézmények, amelyek műhelyeiben már több éve komoly, magas színvonalú tehetségsegítő tevékenység folyik. Esetükben a pályázat pénzügyi forrásai a megkezdett munka fejlesztését, új elemekkel való gazdagítását segítette elő.  Óvodai programok A pályázó műhelyek többsége a zene, művészetek, sport területén fejt ki tehetségsegítő tevékenységet. Az óvodapedagógusok által kidolgozott, illetve a Komplex Prevenciós Óvodai Program megfigyelési szempontjai alapján tettek javaslatot a gyermekkel való foglalkozásra. Az óvodák egy részében pszichológus bevonásával méréseket végeztek (általános és speciális képességek, motiváltság, kreativitás), majd az óvópedagógusok megfigyelései és a diagnosztizálási eredményeknek, valamint szülői kérdőív figyelembevételével kerültek a gyerekek a tehetségsegítő programba. A 30 órás tehetségsegítő műhelyfoglalkozásokon 15-20 óvodás vett részt. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekek életkori sajátosságaira, egyéni fejlettségi szintjére és teherbírására, ehhez igazították az egyéni fejlesztés irányait. A speciális képességfejlesztés (pl. zenei) prioritását megtartva komplex fejlesztést céloztak meg: értelmi, szociális, verbális, testi képességek terén. A közös élmények, az együtténeklés, játszás, mozgás hatékony nevelési eszköznek bizonyult, hamar kialakult az összetartozás érzése. Fejlődött az alkalmazkodóképességük, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak lettek. Önfegyelmük, reális énképük, egészséges önértékelésük a fejlesztés hatására javult. Képessé váltak a hosszabb idejű megosztott figyelemre is. Egyes pályázati programok értékét növelte, hogy a szülők számára folyamatos pedagógiai és pszichológiai konzultációt biztosítottak. A program végén tájékoztatták őket gyermekük mérésen elért eredményeikről, a fejlődés mértékéről. A programok eredményességét mutatta a gyermekek lelkesedése. A nyílt napok alkalmával a szülők betekinthettek a műhelyek munkájába, melynek nagy sikere volt. A gyermekek egy része a beiskolázás során a fejlesztett tehetségterületnek megfelelő tagozatos osztályt választott, ahova sikeres felvételt nyert. Egyes műhelyek konzultációs lehetőséget biztosítottak más intézmények óvodapedagógusainak nyílt nap alkalmával. Külön kiemelendő, hogy több pályázó programjában a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztését valósította meg 6-8 fős csoportban. Kimagasló eredményeket értek el. Az egyenetlen fejlődésből adódó gyenge oldal lemaradása ‒ mely figyelemzavarban, dekoncentráltságban, érzelmi-szociális éretlenségben, pszichomotoros képességbeli lemaradásban nyilvánult meg ‒ enyhült vagy megszűnt.  Általános, középiskolai és szakiskolai programok A komplex tehetségsegítő programok az általános iskolás és középiskolás diákok képesség- és személyiség-fejlesztésére irányultak, melyek szakmai hátterének kidolgozásába a DE, az ELTE, az SZTE Pedagógiai-Pszichológiai Intézetei nyújtottak segítséget. A beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázó műhelyek komplex tehetségsegítő programokat valósítottak meg, figyelembe véve a tanulók igényeit és a helyi lehetőségeket. A műhelyek nagy része a tehetségazonosítás komplex módszereit alkalmazta (vélemény, versenyeredmények, pszichológiai mérés, ajánlás), mások szintfelmérő, tanulmányi eredmény, ajánlás, érdeklődés, önkéntesség alapján válogatták a programba a diákokat. A műhelyekben kiemelt figyelmet szenteltek a kulcskompetenciáknak, így a kreativitás fejlesztésének. Egyaránt megjelentek a logikai-matematikai, a természeti, a humán, a

29

nyelvészeti, a testi-kinesztetikus, a térbeli-vizuális, a zenei-művészeti, az interperszonális, az intraperszonális tehetségterületek és ezzel együtt az adott területen tehetséges diákok kibontakoztatásának és fejlesztésének programjai. A foglalkozásokon egyaránt alkalmazták a csoportos és a differenciált egyéni munkát, több esetben egyéni fejlesztési terveket dolgoztak ki. A fejlesztés során a diákok erős oldalának támogatásával egy időben a gyenge oldal erősítésére törekedtek. A műhelyek az eredményességüket versenyen való részvétellel, produktum, alkotás elkészítésével, prezentáció bemutatásával, színházi előadással, rendezvényeken, országos találkozókon való fellépéssel, valamint a továbbtanulási mutatókkal mérték. A pályázók egy részének beszámolójából kitűnik, hogy a diákok fejlődését hatásvizsgálattal mérték. A tehetségsegítő programok eredményességét mutatja a diákok motiváltabbá válása, önértékelésük, kreativitásuk, kritikai érzékük fejlődése, önbizalmuk növekedése. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták a szülőket és az érdeklődőket a tehetségnapon, a honlapon, a médiában, a kiadványokban, a települési, térségi rendezvényeken, az Óvodai Nevelés szakfolyóiratban és egyéb konferenciákon. A középiskolák a külföldi partneriskolákban diákcsere programok keretében is bemutatták munkáikat. Több program „jó gyakorlatként” önálló publikálásra került, megjelent a tehetségtérképen. Fenntarthatóság Az óvodák, általános és középiskolák, a szakiskolák folytatni szeretnék műhelytevékenységeiket. Az intézmények egyrészt saját költségvetésükből erre elkülönített kereteiket tudják felhasználni, másrészt pályázati források felkutatásával próbálnak megfelelő hátteret teremteni a színvonalas munka megtartásához. Az iskolák célként fogalmazták meg: - a program során meghirdetett kurzusok fenntartását, - a mentorrendszer kiépítését, - az iskolai diákkonferenciák folytatását, - fokozni kívánják a tehetségpontok hálózatába bekapcsolódott hasonló intézmények tehetségműhelyeinek együttműködését, egymás tevékenységének megismerését. A gazdasági fenntarthatóság nehéz az óvodák, az iskolák, a fenntartók nehéz pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

6.3. NTP-OKA-II/1. Közoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása a 2010/2011. tanévre és a nyári tehetséggondozó táborok támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok támogatására. A NTP-OKA-II/1. pályázat célja a nagy érdeklődésre tekintettel újabb közoktatási műhelyek támogatása, valamint a megkezdett folyamat folytatásaként az évközben folyó műhelymunkára épülő 2010. évi nyári tehetségsegítő táborok megszervezésének támogatása. Pályázók a hazai közoktatási, közművelődési intézményben, kollégiumokban működő tehetségsegítő műhelyek a befogadó intézménnyel együtt.

30

Pályázni lehetett tehetségsegítő programmal a 2010/2011. tanévre óvoda esetében 30 órás, általános iskola, középiskola, szakképző intézmény esetében az NTP OKA II és NTP-OKA III pályázatban sikeresen szerepelt tehetségsegítő műhelyek folytatásaként 30 órás "ráépüléses" foglalkozásaira a 2010/2011. tanév második félévére, a 2010/2011. tanévben már működő vagy újonnan induló tehetségsegítő műhelyek új, 60 órás foglalkozásaira, a 2010. évi nyári tehetségsegítő táborokra. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségsegítő műhelyek munkája hasonló feltételekkel és módon valósult meg, mint az NTP-OKA-II pályázat esetében. A táborba előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy táborban általában 15-30 diák vett részt. A programokban részt vett pedagógusok, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói voltak, akik elkötelezettséget és elhivatottságot éreznek a tehetségsegítésre. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése A 322 pályázó az elnyert összeget tehetségsegítő program komplett kidolgozására, a műhelyek működésére és tehetségsegítő táborok megvalósítására fordította. A táborok a tehetségsegítő műhelyek évközi munkájához szorosan kapcsolódtak, kiegészítették azokat, egyben előkészítették a következő tanév munkáját is. A táborokban nyitott, kreatív, érdeklődő, feladat iránt elkötelezett általános és középiskolás diákok vettek részt, akik az évközi műhelymunkában aktívan közreműködtek. Egyes pályázóknál előfordult, hogy a tábor népszerűsége miatt az adott tehetségterületre kiírt verseny eredménye alapján kerültek a diákok a táborozók közé. Külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok bekapcsolódásának segítésére. A táborok sokféleségét mutatja, hogy voltak bentlakásos táborok és olyanok, amelyek helyben, naponta 8 órától 16 óráig tartottak. A pályázók sokféle színvonalas programmal, több tehetségterület fejlesztésével komplex tehetségsegítő munkát folytattak (előadás, forráselemzés, dramatizálás, játék, verseny, kísérletezés, kutatás, interaktív feladatok, csapatépítés, ötletbörze). Mindvégig szem előtt tartották a diákok erős és gyenge oldalának egyidejű fejlesztését. A szabadidős programokkal is segítették a diákok harmonikus személyiségfejlesztését. A munka és a szabadidős tevékenység aránya általában 60-40% volt. A diákok mikro csoportokban, illetve önállóan dolgoztak. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekek életkori sajátosságaira, egyéni fejlettségi szintjére és teherbírására. A tábori programok erősítették a csoportkohéziót és a versenyszellem kialakulását, a személyiség formálódását. A táborok eredményességét mutatták az elkészült alkotások, kutatási beszámolók, a diákok napi visszajelzései. A tábori eseményekről fényképek, tablók, kiadványok készültek. A fejlesztés hatására javult a diákok önértékelése, memóriája, logikus gondolkodása, kézügyessége, térlátása, mozgáskoordinációja, ritmusérzéke, improvizációs képessége. Nőtt az empátiakészségük, a segítőkészségük, a türelmük, az önállóságuk, a kommunikációs készségük és a szókincsük. A támogatottak kérdőíves felmérés segítségével értékeltették a szülők és diákok körében a tábori programokat. A visszajelzések alapján a szülők pozitívan, támogatóan viszonyultak a tehetségsegítő programokhoz. Több pályázó alkalmazott önkontrollos hatásvizsgálatot a táborban végzett munka eredményességének mérésére.

31

Kommunikáció A tábor eseményeit, produktumait honlapon, CD-n rögzítették. A heti programokról fotók készültek, melyekből az elkészült produktumokkal együtt később kiállítás lett. Az iskolai újság és a helyi újság beszámolót készített a tehetségfejlesztő foglakozásokról. A helyi és térségi kommunikációs csatornák által a tábor eseményei, programjai könnyen eljutottak a célközönséghez. Fenntarthatóság A szakmai fenntarthatóság terén a pályázók pozitív képet festettek. Több pályázó beszámolt arról, hogy a nyári táborokba beválogatott diákok lesznek a következő tanév műhelyfoglalkozásainak résztvevői. Fontosnak találják azt, hogy a tanórai differenciálás, a délutáni foglalkozások, a hétvégi programok és a nyári táborok egy rendszert képezzenek, csak így tud hatékonyan működni a tehetségsegítés. A beszámolókban a pályázók kiemelték, hogy a programok szakmai tartalmának gazdagításában, a hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányú bevonásában, a finanszírozásában nagy segítséget jelentett a támogatás.

6.4. NTP-OKA-III. Természettudományos és műszaki tehetséggondozó műhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a közoktatás területére a természettudományos és műszaki kompetencia elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatására. A pályázat célja a tehetséges diákok természettudományos és műszaki pályaorientációjának erősítése olyan, az adott korcsoport életkorának, egyéni adottságainak megfelelő interaktív tevékenységek segítségével, amelyek fejlesztik a természettudományos és műszaki gondolkodásmódot. A pályázók célcsoportját a 7-12. évfolyam tanulói, tanáraik, mentoraik alkották. Pályázni lehetett 60 órás tehetségsegítő programmal, melyek megvalósulhattak teljes pályázati futamidőre elosztva vagy intenzív szakaszolással. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségsegítésbe bevont diákok többségét jó tanulmányi eredmény, kreatív, jó problémamegoldó, nyitott, érdeklődő, motivált, kitartó, jó verbális, nonverbális képesség, egészséges versenyszellem, kooperatív tevékenységre való nyitottság jellemzi. A programokban részt vett pedagógusok, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói. A beszámolókból kiderül, hogy sok intézmény olyan oktatókkal, szakemberekkel dolgozik, akik tehetségsegítéssel összefüggő akkreditált képzettséggel rendelkeznek, illetve hangsúlyt fektetnek a folyamatos önképzésre. A pályázati programok szakmai tartalma A beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázók komplex tehetségsegítő programokat dolgoztak ki. A támogatást szolgáltatásra (pl. egyéni tanácsadás, gyerekek pszichológiai vizsgálata a program befejezését követően, stb.), szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, valamint a műhelyvezetők személyi kiadásaira fordították. A pályázó műhelyek 60 órás komplex tehetségsegítő programot valósítottak meg figyelembe véve a tanulók igényeit és a helyi lehetőségeket. Az általános iskolák tehetséges, 7-8. osztályos diákjai számára meghirdetett 60 órás tehetségsegítő programok elsődleges célja a természettudományos, műszaki érdeklődés

32

felkeltése. A középiskolás korosztály esetében az általános iskola megkezdett tevékenységére építve a természettudományos és műszaki ismeretek továbbfejlesztésére, projektek, kutatási programok megvalósítására nyílott lehetőség. A műhelyek nagy része a tehetségazonosítás komplex módszereit ‒ tanulmányi, versenyeredmények, pszichológiai mérés, ajánlás ‒, mások ezek kombinációit alkalmazva válogatták a programba a diákokat. Fontos szerepet játszott még az önkéntesség és az érdeklődés megléte. Egy-egy műhely munkájában 11-25 diák vett részt. A foglalkozásokon egyaránt alkalmazták a csoportos és a differenciált egyéni munkát, így mindenki saját munkatempójának és tudásszintjének megfelelően haladt az ismeretek elsajátításában. A fejlesztés során a diákok erős oldalának támogatásával párhuzamosan a gyenge oldal erősítésére helyezték a hangsúlyt. A tehetségdúsító, gazdagító programok összeállítása során a hagyományos tanulási tapasztalatokon túl törekedtek a komplexitásra, a belső összefüggések feltárására, a tanulók együttműködésére alapozva, fejlesztve a problémamegoldó gondolkodásukat. Az elméleti tudás gyakorlatban történt alkalmazását prioritásnak jelölték meg. A projektmunka során egyszerű vizsgálati eszközöket készítettek, méréseket, megfigyeléseket végeztek, modelleztek, tapasztalataikat jegyzőkönyvben rögzítették, IKT eszközöket használtak, terepgyakorlaton, üzemlátogatáson vettek részt. A kutatási eredményeket kiselőadás formájában mutatták be a helyi közösség számára, versenyeken, diákpályázatokon vettek részt. A műszaki tehetségsegítő műhelyek diákjai esetében a fent felsorolt képességterületek mellett fontos megemlíteni, hogy jelentős fejlődés történt a logikus gondolkodás területén, képessé váltak absztrakciós és egyszerűbb modellek alkotására, virtuális megjelenítésére. A pályázók egy része programjába beépítettek egy 5 napos szakmai tábort, mely a kooperatív technikák mélyebb elsajátítására, a személyiségfejlesztésre helyezte a hangsúlyt. A műhelyek többsége kérdőíves felméréseket végzett a programmal kapcsolatban a pedagógusok, a szülők, a tanulók körében, melyekre pozitív visszajelzések érkeztek. A műhelyek az eredményeiket a diákok versenyen való részvételével, az alacsony lemorzsolódási aránnyal, önálló kutatómunka bemutatásával az iskolában, diákkonferencián vagy cikként, természettudományos és műszaki közép- és felsőfokú területen való továbbtanulási szándék növekedésével tudták megjeleníteni. A tehetségsegítő programok eredményességét mutatja a diákok motiváltabbá válása, önértékelésük, önkifejező képességük, kreativitásuk, kritikai érzékük vita- és előadókészségük fejlődése, önbizalmuk növekedése. Nőtt a felelősségérzetük a környezetük iránt. A pályázók egy része a diákok fejlődését hatásvizsgálattal is igyekezett alátámasztani. Több tehetségműhely az általános iskolában végzett, illetve leérettségizett volt diákjai nyomon követésére törekszik. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták az iskola diákjait, a szülőket, az érdeklődőket tehetségnapokon, honlapon, iskolarádióban, CD-n, DVD-n, szakfolyóiratban, kiállításon, konferencián, médiaszereplés alkalmával, programfüzet, plakát, szórólap és kiadvány segítségével. Több esetben a diákok a kutatási eredményeket prezentáció formájában mutatták be iskolatársaiknak megyei versenyeken. A középiskolai műhelyek közül néhányan a külföldi partneriskolák felé diákcsere programok keretében mutatták be munkáikat. Számos program „jó gyakorlatként” önálló publikálásra is alkalmas. Fenntarthatóság

33

A műhelyek folytatni szeretnék tevékenységeiket. A szakmai fenntarthatósághoz elengedhetetlen a pénzügyi keretek megléte. Az intézmények egyrészt saját költségvetésükből erre elkülönített kereteiket tudják felhasználni, másrészt pályázati források felkutatásával próbálnak megfelelő hátteret teremteni a színvonalas munka és oktatók megtartásához, a tehetségfejlesztés folytatásához. Miután az általános és a középiskolai tananyagban egyre kevesebb óraszámban tanítják a természettudományos tantárgyakat, népszerűségük is csökkent. A felmérések szerint ennek oka a sok elmélet és a kevés gyakorlat, valamint a tananyag mennyiségéből fakadó időhiány és a pénzhiány is. A hasonló pályázatok meghirdetése és fenntartása a természettudományos és műszaki tehetségműhelyek, tehetségsegítő programok számára elengedhetetlen fontosságú.

6.5. NTP-OKA-IV. Területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának támogatása című pályázat Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítására, működtetésére, a jó gyakorlatok elterjesztésére. A pályázat célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a térségi tehetségsegítő szolgáltató központok létrehozásához, további működéséhez, szakmai programok kidolgozásához, továbbá a tehetségsegítésre felkészült szakemberek bevonásával hozzájáruljon a térségben a tehetség-tanácsadó, tehetségazonosító, tehetségsegítő munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez, a tehetségsegítő programokhoz történő hozzáférés esélyeinek javításához, a résztvevő fiatalok nyomon követési rendszerének kidolgozásához. A pályázat további célja, hogy támogassa a térségi tehetségsegítő munkaközösség létrehozását és működtetését, olyan ötórás szakmai továbbképzések szervezését, amelyek komplex ismereteket adnak a résztvevőknek tehetségazonosítás témában, felkészítik őket egyéni fejlesztési tervek készítésére és megvalósítására. Cél a szaktanácsadás megszervezése, működtetése a térségben, a térségi tehetségsegítő műhelyek feltérképezése, módszertani segítése, a programban részt vevők nyomon követése, intézményen kívüli partnerek bevonása, mentori hálózat építése, tanácsadás a szülőknek, pedagógusoknak, fiataloknak. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázók 40%-a hátrányos helyzetű kistérségben valósította meg a programját. A tanulók iskolai felzárkóztatásán túl az intézményekre hárul a tehetséges gyerekek „gondozásának” felvállalása, esélyt adva ezzel a hátrányos közegből való kitörésre. Egyes pályázók a hátrányos szociokulturális családi környezetben nevelkedő gyerekekre összpontosították figyelmüket, a rejtett, alulteljesítő tehetségek támogatását, a hátrányok ellensúlyozását tűzve ki célul. Különleges az NTP-OKA-IV—002 pályázat programja, amely az intézményben 89%-os arányban tanuló roma gyerekek részére nyújtott tehetségprogramokat szép sikerrel. A programokban részt vett szakemberek között pszichológus, pedagógus, tehetségfejlesztés területen szakvizsgázott pedagógus, mentálhigiénés, minőségfejlesztő szakember, gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus egyaránt jelen volt. A programok során fontos szerepet kapott a diákok szüleinek bevonása. A beszámolók tanúsága szerint a szülők nyitottak, együttműködőek voltak, segítették és támogatták a pedagógusok tevékenységét. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése

34

A szakmai beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázatban résztvevő intézmények, társulások nagyon komolyan és felelősségteljesen teljesítették a pályázati feltételek szakmai részét. A pályázók a támogatást ötórás továbbképzések megszervezésére és lebonyolítására, dologi kiadásokra, tehetségsegítő program komplett kidolgozására és megvalósítására, információs központ működtetésére, módszertani segédanyag készítésére (azonosításhoz, tanácsadáshoz, gondozáshoz), tehetségfejlesztő programok pszichológiai és pedagógiai támogatási formáinak kidolgozására, éves tehetségsegítő, kistérségi munkaközösségi terv összeállítására és megvalósítására, valamint személyi kiadások finanszírozására (szaktanácsadó, pszichológus munkaközösség-vezető, egyéb szakemberek bérének kifizetése) fordították. A programok szakmai tartalma A pályázók komplex térségi tehetségsegítő rendszert dolgoztak ki hangsúlyozottan koordináló feladatokkal. Továbbképzéseket, tehetségnapokat szerveztek. A pályázók széles köre – többcélú kistérségi társulások, nonprofit szervezetek (egyesület, alapítvány, egyház stb.), pedagógiai szakmai és szakszolgálati intézmények, önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények – magában hordozta a sikerességet, hiszen széles kört szólítottak meg a tehetségek segítéséhez. Sokan közülük már tehetségpontként regisztráltatták magukat, bekapcsolódva ezzel a tehetséghálózatba, ők a jelen pályázat nyújtotta lehetőségeket kihasználva kívánták hálózatépítési programjukat kiterjeszteni, együttműködve más tehetségponttal és a térséghez tartozó települések intézményeivel. Komoly erőfeszítéseket tettek a tehetségsegítő munka térségi összehangolásában, a kistérségi hálózat kiépítésében, más kistérségekkel való együttműködés terén. - Versenyek A pályázók egy része a kistérség iskolásai számára versenyközpontok működtetésével 20-40 verseny szerveztek. Versenynaptár kiadásával a megyei és térségi versenyek felhívásai eljutottak az érintettekhez. A program sikerét mutatja a több ezer résztevő. - Tehetségsegítő hálózat kialakítása, mentori hálózat A pályázók a kistérségben szolgáltatásokat végeztek tehetségazonosítás, -gondozás, fejlesztés területén. A beszámolók alapján az erre fordított támogatás máris megtérült azáltal, hogy hidat teremtett a szakemberek, a pedagógusok, a diákok és a szülők között magában hordozva egy gyümölcsöző együttműködés lehetőségét. Hasonlóan sikeres kezdeményezés volt a mentorhálózat kialakítása, melynek nagy szerepe volt és lesz a tehetséges diákok segítésében, fejlesztésében. - Szülők klubjai A pályázók többsége vállalkozott arra, hogy programjában a szülők bevonását egy újszerű, nem szokványos módon teszi meg. Szakemberek bevonásával a tehetségsegítő műhelyekbe járó diákok szüleinek klubfoglalkozásokat szerveztek. A foglalkozások nyitottak voltak, bármikor lehetett csatlakozni, a téma a tehetséges gyerekek nevelése volt. - Műhelyfoglalkozások, kiscsoportos fejlesztő programok A tanulókkal egyéni fejlesztési program alapján az erős és gyenge oldal egyidejű fejlesztését végezték. - Értékelési szempontrendszer kidolgozása Néhány pályázó a tehetségsegítő programok értékeléséhez saját értékelési szempontrendszert dolgozott ki. -

5 órás, 30 órás továbbképzés

35

A pályázók figyelmet fordítottak arra, hogy saját szaktanácsadóikat és munkatársaikat is képzésben részesítsék. A tehetséggondozás iránt érdeklődő iskolai és óvodai pedagógusoknak tartottak figyelemfelkeltő előadásokat. A pályázók egy része más akkreditált tanfolyammal rendelkező intézménytől vett át 30 órás akkreditált tanfolyamot, melyen 20-30 fő vett részt. - Kiadvány megjelentetése, Tehetség Díj Az elkészített kiadványok a pályázó tehetségsegítő tevékenységét, egyes pályázatok esetében a tehetségpont-hálózat tagjait, illetve azok munkáját hivatott bemutatni. Néhány pályázó (pl. NTP-OKA-IV-001) a megye legkiválóbb diákjainak és felkészítő tanáraiknak jutalmazása céljából díjat hirdetett meg. A legjobbak emlékplakettet, oklevelet és könyvjutalmat kaptak. - Szakkönyvtár bővítése, intézményi honlap fejlesztés A pályázók egy része tehetségazonosítás, -gondozás, -fejlesztés témakörben biztosított nagyobb szakkönyvválasztékot az érdeklődők számára. Az intézményi honlapon külön felületet hoztak létre tehetségsegítő tevékenység publikálására. - Információs szolgálat működtetése Azt a célt szolgálta, hogy az intézményt megkeresők tájékoztatást kapjanak az aktuális hírekről, szolgáltatásokról, pályázati lehetőségekről, tehetségnapokról. A program ideje alatt szaktanácsadó és pszichológus segítségét vehették igénybe az érdeklődők. Tehetségnap A pályázók a kistérségben magas színvonalon, nagy sikerrel tehetségnapot rendeztek. A résztvevők előadásokat hallhattak, oktatással kapcsolatos bemutatókat láthattak. A tehetségnap a megyei művészeti versenyeken jól szereplő diákok számára is lehetőséget adott a bemutatkozásra. -

Tehetségleltár A pályázók törekedtek arra, hogy létrehozzanak egy adatbázist, mely tartalmazza a térség iskoláiban tanuló tehetségígéreteket évfolyamonként, területenként, valamint az iskolák tehetségsegítő tevékenységét. -

- Tehetségsegítő munkacsoport kialakítása Komplex tehetségsegítő program kidolgozására hoztak létre az intézmények tehetségsegítő munkacsoportokat. A fejlesztő programok kidolgozása, megbeszélése mellett a szakmai konzultációk lehetőséget adtak a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok továbbadására. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról az intézmények folyamatosan tájékoztatták a kistérség diákjait, a pedagógusokat, a szülőket, a szakembereket. Ennek fórumai a következők voltak: honlap, versenynaptár, e-mailes megkeresés, beszámoló, folyóiratban publikálás, médiaszereplés, bemutató, programfüzet, kiadvány, tanulmánykötet, önkormányzati értekezletek, intézményközi szakmai műhelyek foglalkozásai. Fenntarthatóság A beszámolók egy részében a pályázók kiemelték, hogy a programok finanszírozásában jelentkező nehézségek oka az iskolák szűkös költségvetési kerete. Minél kisebb települések találhatók egy kistérségen belül, annál kevésbé képesek speciális feladatok ellátására. Az intézmények akkor tudnak jobban forrásokhoz jutni, ha közös projektekben gondolkodnak. A kistérségi együttműködés és a szakmai programok a potenciális partnereket arra ösztönzik, hogy erőforrásaikat közösen hasznosítsák.

36

6.6. NTP-OKA-V. Határon túli tehetségműhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a határon túli magyar nyelvű tehetségműhelyek működtetésére, illetve új tehetségműhelyek kialakítására. A pályázat célja volt, hogy támogassa a tehetségpontok keretében megvalósuló új kezdeményezéseket, a tehetségsegítés hálózati együttműködésének kialakítását, továbbá pénzügyi segítséget nyújtson a határon túli területeken már meglévő, hagyományokkal rendelkező tehetségsegítő műhelyek működési feltételeinek javításához. A pályázat keretében lehetővé vált a tehetségazonosító és -segítő munka szakmai színvonalának növelése. A pályázatok a Szerb Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Ukrajnából, Romániából érkeztek. A pályázatok szakmai értékelése A szakmai beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázatban résztvevő intézmények, civil szervezetek változatos programot valósítottak meg. A pályázat során nyert összeget szolgáltatásokra (pl. egyéni tanácsadás, gyerekek pszichológiai vizsgálata, stb.), szakmai munkához kapcsolódó dologi kiadásokra, módszertani felkészítésre, a Nemzeti Tehetség Program határon túli magyar közösségek körében történő megismertetésére, valamint a műhelyvezetők díjazására fordították. Tartalmi elemeiket vizsgálva megállapítható, hogy törekedtek a sokszínű, komplex tehetségsegítő programok kidolgozására. A tehetségsegítéssel egységben fontos tartalmi elemként jelent meg az anyanyelvi, kulturális értékek megőrzése, a nemzethez tartozás erősítése. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségsegítő műhelyekben a települések, a térség általános és középiskoláiban és a felsőoktatásban tanulók vettek rész. A diákok jó része hátrányos szociális és anyagi körülmények között él. A műhelyekbe előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy 60 órás projektben általában 15-30 tanuló, hallgató vett részt. A diákokat érdeklődés, motiváltság, nyitottság, kreativitás jellemzi. A programokban részt vett oktatók, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói. A határon túli területeken kevés a tehetségsegítéssel összefüggő képzettséggel rendelkező oktató. A programok szakmai tartalma A pályázók olyan 60 órás tehetségsegítő programokat állítottak össze, melyek finanszírozása több esetben meghaladta az intézmények, civil szervezetek pénzügyi kereteit. A foglalkozások, a tehetségnapok, a tanulmányi versenyek egyrészt teret adtak a tehetségsegítő műhelytevékenység tartalmi megalapozására és felépítésére, másrészt több pályázónál megújította vagy kiegészítette a műhely eddigi sikeres gyakorlatát. A műhelybe önkéntes jelentkezés és egy beválogatási rendszeren keresztül jutottak be a diákok. Egyes műhelyek a tehetségazonosítás komplex módszereit alkalmazták, mások szintfelmérő, tanulmányi eredmény, ajánlás és érdeklődés alapján válogatták a programba a diákokat. A műhelyek tevékenységét sokszínűség jellemzi. Kiemelt figyelmet szenteltek a kulcskompetenciák, a kreativitás fejlesztésének. Egyaránt megjelennek a logikai-matematikai, a természeti, a humán, a nyelvészeti, a testi-kinesztetikus, a térbeli-vizuális, a zenei-

37

művészeti, az interperszonális, az intraperszonális tehetségterületek és ezzel együtt az adott területen tehetséges diákok kibontakoztatásának és fejlesztésének programjai. A foglalkozásokon alkalmazták a csoportos és a differenciált egyéni munkát, így mindenki saját munkatempójának és tudásszintjének megfelelően haladt az ismeretek elsajátításában. A diákok fejlődését néhány pályázat megvalósítása során hatásvizsgálattal mérték. Általánosságban jellemző, hogy a műhelyek eredményességüket a diákok versenyen elért eredményével, valamilyen produktum, alkotás elkészítésével, rendezvényen való fellépéssel mérték. Külön kiemelendő az NTP-OKA-V-005 pályázat, mely egy új innovatív tanulási módszer – Geonext ‒ felhasználói szintű elsajátítását tűzte ki célul. Ennek során a felfedezve tanulás által igyekeztek a matematikai ismereteket mélyíteni. A projektbe 400 diák és 40 pedagógus vett részt. Az NTP-OKA-V.-069 pályázat is különleges, mert a műhelytevékenység során a szakemberek egy gyermekkórus zenei fejlesztését valósítják meg. A pályázók a műhelymunka eredményességét interjúkkal, kérdőívekkel mérték. A visszajelzések minden esetben pozitívak voltak. A programok megvalósítása során a következő problémákat kellett megoldani: - az újszerű módszerek elfogadásához a diákoknak időre volt szükségük, - komoly nehézséget okozott, hogy az iskolák nagy része nincs megfelelő oktatási eszközökkel felszerelve, - a hétvégi kurzus esetén nehéz megoldani a közlekedéssel járó problémákat. A határon túli tehetségsegítő programok szakmai megalapozottsága változó színvonalú, több helyen igényelték a szakmai támogatást. A pályázóknak lehetősége nyílt a pályázati forrásokat tehetséggondozásban felkészítő szakmai programok, pedagógus továbbképzések (5/30 órás felkészítők) szervezésére is felhasználni. A szakemberek előadásokon osztották meg tapasztalataikat a pedagógusokkal. Ezek az előadások, konzultációk lendületet adtak a tehetségsegítéshez. A pályázóknak lehetőségük volt tehetségnap szervezésére, ahol a tehetséges diákok bemutatták munkáikat, illetve bemutatkozhattak a műhelyek. Kommunikáció A kommunikációs csatornák széles tárháza által naprakész információk jutottak el a műhelyek munkájáról a diákokhoz az intézményi honlapon, a szórólapon, a plakáton, a kiadványokon és a médián keresztül. A műhely munkájáról fényképek, élménybeszámolók, pályamunkák, évkönyvek, multimédiás anyagok készültek. Sok esetben a jelen pályázat pénzügyi forrásai adtak először lehetőséget magyar nyelvű tehetségsegítő műhelyek létesítésére és működtetésére, valamint kapcsolódást az anyaország tehetséghálózatához. Fenntarthatóság A szakmai fenntarthatóság terén a beszámolókban a következő célokat fogalmazták meg: - a program során meghirdetett műhelyek fenntartása, - a saját maguk által kifejlesztett módszerek terjesztése, - a fejlesztésben részt vett diákok nyomon követése, - tehetséghálózatba való csatlakozás, széleskörű hálózat kiépítése, - a befogadó iskola és tehetségpont további támogatói számának növelése. A gazdasági fenntarthatóság viszont nehézkes az intézmények pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

38

Összegzésül feltétlenül azt kell kihangsúlyozni, hogy amint az a beszámolókból is kitűnik, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult tehetségsegítő programok nagymértékben segítették a határon túli magyar tehetségügy előmozdítását, a tehetségsegítő hálózatok létrejöttét.

7. 2012-ben a pályázók szakmai beszámolójával, pénzügyi elszámolásával lezárt pályázatok

7.1. NTP-OKA-VI. A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényei lebonyolításának és központi szervezési feladatai ellátásának támogatása A pályázat célja Pénzügyi segítséget nyújtani a felsőoktatásban működő többszintű tehetséggondozói tevékenység országos szintű rendezvényei szervezési feladataihoz. A kétévente megrendezett verseny szakmai színvonalának biztosítása és fejlesztése, a szakmai közreműködők részvételének lehetővé tételével. Az azonos szakterületen tevékenykedő, az intézményekben megrendezett első fordulóban (az intézményi/kari tudományos diákköri konferenciákon) kiválasztott tehetségek számára lehetőséget biztosítani eredményeik országos szintű bemutatására és megmérettetésére. A konferencia-sorozathoz tartozó központi és tudományterületi kiadványok megjelentetése. A pályázat célkitűzései részleteiben az alábbiak voltak: a felsőoktatásban végbemenő tehetséggondozó tevékenység országos versenyen való megmutatkozása, a rendezvény szakmai színvonalának fejlesztése, a versenyen való részvétel elérhetővé tétele minden tehetséges fiatal és mentora számára, a képességfejlesztés azon fázisának biztosítása, amikor a munkatevékenység, és az elért eredmény bemutatásra kerül, és megmérettetik, kiadvány szerkesztése és kiadása az elért eredmények publikálására. A nyertes Támogatott feladata lett a teljes OTDK szervezési feladata, az adminisztráció, az Országos Tudományos Diákköri Tanács munkájának és szakmai bizottságainak koordinálása, a szekciónkénti bírálat, zsűri összeállításának és a bírálati szempontoknak a kialakítása, a hallgatói regisztráció bonyolítása, valamint a nyilvánosság biztosítása. Az érintett célcsoport jellemzői A XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia 16 tudományterületi szekcióját rendező felsőoktatási intézmények vállalták, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács Titkárságát működtetik. A pályázat a felsőoktatási képzések valamennyi formájában részt vevők széles körét (hallgatókat, doktoranduszokat és oktatókat) összefogó, az osztatlan és osztott képzést egyaránt érintő rendezvénysorozat megrendezéséhez kínált anyagi támogatást, amelyet valóban releváns pályázói kör célzott meg. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése

39

A tudományos diákkörök keretében végzett tevékenység eredményeként megszülető kutatási eredményeket a hallgatók pályamunkákban foglalják össze, amelyet bemutathatnak a minden második évben megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A Nemzeti Tehetség Program keretében kapott támogatást a kiemelkedő jelentőségű XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Köszönhetően a tudományos diákköri műhelymunka és a konferenciasorozat szisztematikus anyagi segítésének az eddigi legnagyobb létszámú OTDK bonyolódhatott le 2011 áprilisában. A 16 szekció 412 tagozatában 4169 pályamunkát mutattak be a hallgatók, amelyek közül 403-at első, 481-et második és 444-et harmadik helyezéssel ismertek el. A XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényeinek lebonyolítását támogató pályázati kiírás a szakmai célkitűzésnek megfelelő, adekvát és kellően áttekinthető volt. A pályázók által átlátható, a szakmai rendezvény szempontjából kiemelkedő fontosságú részterület támogatására szólt a pályázat, amelyet egy kivételével minden pályázó helyesen közelített meg. Tekintettel arra, hogy a tudományos diákköri konferenciák több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza és nagy hagyományokkal rendelkeznek, amelynek az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és Szakmai Bizottságai kari, illetve szakterületi szintre lemenő, jól kiépített szervezetrendszerét képezi, az ilyen és ehhez hasonló, célzott, és jól számon kérhető, közvetlenül eredményre váltható szakmai célkitűzések és rendezvények jövőbeni támogatása feltétlenül indokolt. A pályázatok alapos áttekintése során feltűnő volt a kiemelkedő szakmai felkészültség, amellyel a pályázók elkészítették pályázataikat. A megelőző 6 év teljesítményeinek áttekintése a szervezési tapasztalatokat (és a részvételi adatokat) mutatta, a számos pályázatban nagyon pontos ütemezésben megjelenő, és a költségvetés tervezésében is tükröződő lebonyolítási terv pedig az aktuális szervezési feladatok pontos átlátását, a tevékenységek megfelelő tervezését vetíti előre. Ilyen értelemben a pályázati támogatás mindenképpen indokolt, és a jövőben is feltétlenül indokolt marad. Kommunikáció Az országos rendezvény a diákköri konferenciák második fordulója, ahol is az intézmények tehetséggondozó munkája folytán elért eredmények, pályamunkák bemutatása történik. A szakmai bírálat szempontjai az alábbiak szerint alakultak: szakszerűség, az előző hat év hasonló témában rendezett konferenciái, a szakembergárda felkészültsége, megfelelő együttműködés az OTDT szerveivel, más felsőoktatási intézménnyel disszemináció biztosítása, a program eredményességének mérő – mutatói.

7.2. NTP-OKA-VII. A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a felsőoktatásban már működő szakkollégiumok támogatása céljából. A pályázat célja az volt, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a felsőoktatási tehetséggondozás elismert műhelyei, a szakkollégiumok működésére, tevékenységük fejlesztésére. A hálózatok kialakulását oly módon kívánta elősegíteni, hogy a nagy hagyományú kollégiumok többlet-

40

térítést kaptak akkor, ha közös tevékenységgel segítették az újonnan keletkezett vagy fejlődni akaró kollégiumok működését. Pályázati célként jelent meg a felkészült tehetséggondozó szakemberek alkalmazásának lehetővé tétele is. Az érintett célcsoport jellemzői A program célcsoportjai a szakkollégiumi ellátást igénybe vevő hallgatók voltak, akik felsőoktatási szakkollégiumokban, felsőfokú intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló közoktatási diákotthonokban élnek. Az érintett kollégiumok és diákotthonok az önkormányzatiság elvén alapuló módon tevékenykednek és magas színvonalú szakmai programmal rendelkeznek. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A beérkezett pályázatok száma 47 volt és ebből 45 volt támogatásra érdemes. A nyertes pályázatok magas arány is mutatja, hogy olyan műhelyek jelentkeztek a felhívásra, amelyekben már több éve komoly, magas színvonalú tehetségsegítő tevékenység folyik. A szakkollégiumok kiemelkedő szerepet töltenek be a felsőoktatásban, tevékenységük a minőségi szakemberképzés zálogának tekinthető. A pályázók rendszeres szakmai programok megvalósítását vállalták a szakkollégium keretei között. Többen, a diákok szakmai ismereteinek bővítése és a tudományos színvonal növelése érdekében mesterkurzusokat, konferencia sorozatot, tanulmányutakat szerveztek. A tehetséggondozás hagyományos formája a felsőoktatásban a tudományos diákköri munka. Ennek támogatása érdekében a szakkollégiumok Tudományos Diákkör (TDK) előadás főpróbát szerveztek, illetve a kollégiumi tanárok komoly segítséget nyújtottak diákkörös hallgatóiknak. Jellegzetes szakkollégiumi tevékenység a tutori rendszer kiépítése és működtetése. A beszámolók alapján elmondhatjuk, hogy a támogatások kellő mértékben segítették az intézmények ilyen irányú erőfeszítéseit. A felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítése is a támogatott célok között volt. Ezzel több pályázó élt, mégpedig olyan hálózatképző tevékenység megvalósításának a finanszírozásával, mely hosszabb távon is segítheti a tehetséggondozást és a tapasztalatcserét hazai és külföldi székhellyel rendelkező partnerintézmények között. A szakkollégiumok népszerűsítésére és toborzó tevékenységének támogatására a pályázók a középiskolákkal, illetve a határon túli magyar testvérintézményekkel közös programokat szerveztek. A megvalósított tevékenységek és a költségek összhangban voltak, a pályázat céljaival. Kommunikáció A szakkollégiumok folyamatosan tájékoztatást nyújtottak a projektekben folyó munkáról. A támogatott hazai és nemzetközi konferenciákról az érintettek intézményi honlapokon, szaklapokban, tanulmánykötetekben adtak hírt. Az intézmények hallgatóságához eljutottak a naprakész információk, megfelelően szolgálva a pályázati célkitűzések megvalósulását. Fenntarthatóság A komoly tehetséggondozó hagyományok méltó folytatásának érdekében a pályázók a következő célokat fogalmazták meg: a program segítségével megvalósított időszakos szakmai programokból hagyomány teremtése, a kialakult szakkollégiumi tutori rendszer működtetése és fejlesztése, a sikeres mesterkurzusok hatásaként megnövekedett tudományos aktivitás fenntartása,

41

a hálózatképző tevékenység során kialakult kapcsolatrendszer kihasználása egymás megismerésére, a szorosabb tudományos együttműködés érdekében. A fenntarthatóság természetesen a gazdasági környezet függvénye is. A szakkollégiumok bíznak a jövőbeni pályázati források elnyerésében, melynek segítségével képesek lennének folytatni a megkezdett munkát.

7.3. NTP-OKA-VIII. A kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók hazai és nemzetközi versenyeken és hazai, illetve nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatása A pályázati kiírás jogszabályi háttere: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat A pályázat célja Jelen pályázat célja a hazai felsőoktatásban tanulmányokat folytató kiemelkedő tehetségű fiatalok 2011. évi nemzetközi versenyeken és hazai, illetve nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatása. Az érintett célcsoport jellemzői A felsőoktatásban kiemelkedő tehetséget mutató hallgatók számára a megmérettetés kiváló fórumai a hazai és nemzetközi versenyek, ugyanakkor a versenyek nevezési díjai, a konferenciákon történő részvétel, az utazás és szállás költségei jelentős anyagi megterhelést jelentenek. Sajnálatos módon a felsőoktatási intézményeknek nincsenek erre elégséges forrásai, a hallgatók többsége pedig ezt nem tudja önerőből finanszírozni. A VIII. A. pályázat esetében a célcsoport az egyetemi és főiskolai, a BA, Bsc, MA, Msc képzésben résztvevő hallgatók. A pályázat benyújtója a felsőoktatási intézmény valamelyik kara volt, kötelezettségvállalója pedig a felsőoktatási intézmény. A pályázatot magyar állampolgárságú, vagy magyar nemzetiségű, hazai felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató(k) vagy hallgatói csapat(ok) támogatására lehetett benyújtani, akik valamely tehetségterületen kimagasló képességűek voltak. A kiválasztott hallgatók az alábbi eredményekkel rendelkeznek: OTDK és más rangosabb verseny országos döntőse, hazai és nemzetközi versenyen versenyzett vagy csapattag volt, hazai vagy nemzetközi konferencián előadóként szerepelt. A VIII. B. pályázat esetében PhD hallgatók pályázhattak, akik már nemzetközi versenyeken versenyzőként vettek részt, míg hazai vagy nemzetközi konferencián előadóként szerepeltek. Figyelembe vételre kerültek a szakmai bírálaton a hallgató addig elért eredményei, a PhD munkája, illetve annak témája. A pályázat benyújtója a PhD hallgató volt, kötelezettségvállalója pedig a felsőoktatási intézmény. Egy hallgató egy fordulóban egy pályázatot nyújthatott be. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése Mindkét pályázat (VIII. A. és B.) megvalósítása 2010. szeptember 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti egyéves időszakra szólt. Az NTP-OKA-VIII. A. és B. modulra együttesen a keretösszeg 30.000.000 Ft volt. A támogatás formája előfinanszírozott, vissza nem térítendő.

42

A pályázaton igényelhető maximális támogatás mértéke: 1. Hazai versenyek, szakmai, tudományos konferencia igazolt költségeire: 50.000 Ft/fő 2. Nemzetközi versenyek, nemzetközi konferenciák igazolt költségeire: 500.000 Ft/fő. Alapvetően három csoportba sorolhatók a pályázatok. Jelentős részük a jubileumi XXX. OTDK-n való részvétel költségeinek fedezését jelölte meg, a második csoport hazai és nemzetközi konferenciák költségeinek csökkentésére pályázott. A harmadik csoport ötvözte a két korábbi célmegjelölést. Az NTP-OKA-VIII.- A. számú pályázat kiemelt fejlesztési területei továbbra is a hagyományőrzés, integrált programok bevezetése, az egyenlő hozzáférés a tehetséggondozás kapcsán, a társadalmi felelősségvállalás kérdése a diákok részéről, a tehetséggondozásban részt vevő szakemberek megbecsülése, a tehetségfejlesztés, valamint a hasznosulást segítő környezet kialakítása is. NTP-OKA-VIII.- B. számú pályázati program az előző kiírástól annyiban tért el, hogy a programra kizárólag PhD hallgatók jelentkezhettek, ezért magas színvonalú pályázatok nyertek támogatást, amelyekkel kiválóan szerepeltek a nemzetközi konferenciákon. Kommunikáció Kiemelten fontos szerepet tölt be tehetséges fiatalok nemzetközi versenyeken és hazai, illetve nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatása a kommunikáció területén is, mert a magyar és nemzetközi tudományos, illetve szakmai körök a sikeres konferenciarészvételekből, előadásokból, OTDK-n való szereplésből tudja megítélni az oktatási rendszerben megvalósuló tehetséggondozás minőségét és eredményességét. A pályázatokban a kommunikáció menedzselése is része volt a kiírásnak, amit a nyertes pályázók a legszélesebb fórumokon büszkén vállaltak. A kommunikációs feladat elérte azt a célját, hogy a Nemzeti Tehetség Programot népszerűsítse, és egyben a fejlett magyar tudásalapú társadalom megítélését tovább erősítse. Fenntarthatóság A hazai felsőoktatásban tanulmányokat folytató kiemelkedő tehetségű fiatalok nemzetközi versenyeken és hazai illetve nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatása hosszú múltra tekint vissza, tekintve, hogy 2011-ben már a XXX. OTDK-n való részvétel volt több pályázatnak a tartalma. A hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel haszna tudományos, társadalmi és tehetséggondozási szempontokból is egyértelműen kimutatható. A jó gyakorlati cél érdekében a jól működő támogatási struktúra mentén ezt a hagyományt kiemelten kezelve szükséges folytatni, hogy a tehetséges fiatal – leendő – szakemberek a magyar és nemzetközi megmérettetésekben tudják fejleszteni tudásukat és további tapasztalatot és inspirációt tudjanak szerezni. Kiemelten szükséges a programra nyújtott támogatás további biztosítása.

7.4 NTP-OKA-IX. Kiemelkedő tehetséget mutató közoktatásban tanulók nemzetközi versenyeken való részvételének támogatása A pályázat célja

43

A pályázat célja az volt, hogy támogassa a hazai közoktatásban tanulmányokat folytató kiemelkedő tehetségű fiatalok 2010. és 2011. évi nemzetközi versenyeken való részvételét. A magyar közoktatásban kiemelkedő tehetséget mutató tanulók számára nagyon fontos, hogy különböző nemzetközi fórumokon is megmérettessenek. Ennek egyik alapvető formája a nemzetközi tanulmányi versenyeken való részvétel. Ugyanakkor a nemzetközi versenyek nevezési díjai, az utazás és szállás költségei jelentős anyagi megterhelést jelentenek a versenyzőknek. Sajnálatos módon a közoktatási intézményeknek nincsenek külön forrásai arra, hogy támogassák tanulóik nemzetközi versenyeken való részvételét, a diákok többsége pedig nem tudja önerőből finanszírozni egy-egy ilyen versenyen való részvétel költségeit. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetséggondozó program a magyar állampolgárságú vagy magyar nemzetiségű, hazai közoktatási intézményben tanulmányokat folytató tanulókat támogatja. Közülük is azokat a diákcsoportokat, melyek valamely tehetségterületen kimagasló képességűek, és tanulmányi eredményeik alapján jogot szereztek a versenyen való részvételre. A program komplex módon mind az egyéni tanulói teljesítményeket, mind pedig különböző tanulócsoportok kimagasló kiemelkedő teljesítményeit támogatta. A pályázat benyújtója és kötelezettségvállalója ‒ szülői beleegyezéssel ‒ az adott tanuló közoktatási intézménye. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázati programok szerepe A közoktatás minden szintjén fontos szerepet játszanak a hazai és nemzetközi tanulmányi versenyek. A kiemelkedő tehetséget mutató tanulók számára ezek a fórumok jelentik az „átlagon felüli” megmérettetést, ezért a tehetséggondozás alapvető területének tekinthetőek. Természetesen maguk a versenyek inkább csak a tehetséggondozó munka csúcsát, valamelyest mérhető végeredményét jelentik. Maga a tehetséggondozás folyamata jóval hosszabb és bonyolultabb: a diákok kiválasztása, motiválása, felkészítése stb. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hazai és a nemzetközi tanulmányi versenyek hálózatának kialakítása és működtetése nélkül ez a folyamat csak jóval alacsonyabb szinten lenne fenntartható. A tanulmányi versenyek szervezése éppen ezért is népszerűségnek örvend. A pályázókról és pályázatokról A beérkezett pályázatok szakmai színvonala azonban nem mondható kiegyensúlyozottnak. Ez úgy tűnik, legfőképpen a pályázati tapasztalatokra vezethető vissza. Jól elkülöníthetőek azok a pályázók, akik már régóta szerveznek ilyen versenyeket, ezért nagy hagyományokkal és komoly szakmai, szervezési tapasztalattal rendelkeztek ezen a téren. A másik póluson olyan pályázókat találunk, akik jóval kevesebb versenyszervezési tapasztalattal rendelkeztek, akik inkább csak a (jó)szándék szintjén rendelkeztek szükséges adottságokkal, illetve tapasztalatokkal. A pályázatok különböző típusú tanulmányi versenyeket tartalmaztak: egyéni és csoportos versenyek, egy- és többfordulós vetélkedők, írásbeli formában zajló versenyek, szóbeli döntővel záruló vetélkedések, valamint levelező formát választó versenyek.

44

A legnagyobb számban a közvetlen tantárgyi ismereteket számon kérő vetélkedők voltak, de örvendetes az a törekvés – ami inkább illeszkedik a tehetséggondozás alapelveihez –, hogy ezeken a versenyeken is viszonylag sok kreativitást igénylő feladatot szerepeltettek. A pályázatok közel negyede választott történelmi témát. Ezek többsége újszerű módon, korszerűen feldolgozott, komplex programokat kínált. A versenyek valóban az iskolában megszokott módszerektől eltérőek voltak. A tanulságos és érdekes feladataikat érdemes volna valamilyen formában publikussá is tenni. A pályázat pozitív tapasztalatai Megnőtt a kreativitást és a manuális tevékenységet igénylő versenyek száma (29%). Ez azért is örvendetes, mert sokszor hiányzik a tanulóink életéből a közös alkotás lehetősége, valódi együttműködés megtapasztalása. Ezek a versenyek motiválók, inspirálók lehetnek, ötletet és bátorságot adhatnak az iskoláknak, hogy jobban befogadják a tevékenykedő, kreatív csapatmunkát. Voltak szakmai tartalom szerint ígéretes és támogatható pályázatok, de főként induló versenyként, így előkészítetlen, pontatlan volt a lebonyolítás technikai háttere és a hozzá rendelt költségvetés, a felhívást és versenyszabályzatot nem tudták a kritériumoknak megfelelően elkészíteni. Néhány fontos észrevétel: - Két intézmény pl. olyan csapatot „támogatott”, amelyben mindössze egy diák szerepelt és közülük is csak az egy kísérelte meg nagyon vázlatosan bemutatni a szóban forgó csapattal kapcsolatos tehetséggondozó munkáját, a másik pályázatban erről nem esett szó. - Egy másik iskola arra sem vette a fáradságot, hogy egyetlen szót vesztegessen annak bemutatására, hogy az iskolájukban tanuló nagyon tehetséges 7. osztályos tanulójuk jelenléte az iskolában milyen tehetséggondozási lehetőséggel jár(hatna) a többi tanuló számára, inkább a család nehéz anyagi helyzetét hangsúlyozták. Csökkentett összegű támogatást kapott hisz az iskola nem kellő odafigyelése miatt ne a tehetséges gyereket ”büntessük”. - Mindössze egy pályázat volt érdemes maximálisan az igényelt támogatásra, amely logikus, jól felépített és dokumentált pályázatában nemcsak 16 tanulójának a 2011 nyarán kezdődő athéni speciális olimpiára való kiutazásához kért támogatást, hanem az olimpiai játékok ismertetésén túl meggyőzően mutatta be a speciális iskola tehetséggondozó munkáját, az elért eredményeket, és a sportok utógondozását is. Bár ilyen kevés pályamunkából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, elgondolkodtató és egyben jelzés értékű is, hogy az iskolák milyen kevéssé tekintik a helyi tehetséggondozás szerves részének a tanulmányi versenyeket. Talán arról van szó, hogy azt gondolják, a verseny önmagában már tehetséggondozás vagy − és ami még ennél is rosszabb − nincs is az intézményeknek sem stratégiájuk, sem az iskolai életet átszövő tehetséggondozó gyakorlatuk. Kommunikáció A tehetséggondozó program teljes folyamatáról – kiválasztás, felkészítés, mentorálás, verseny – rendszeresen tájékoztatták a szülőket. Ezen túlmenően az érdeklődő diákokat és szülőket a tehetségnapok bemutatóin igyekeztek bevonni a programba. A legtöbb esetben az iskolai honlapokon is megjelent a tehetséggondozó program. A versenyekről, illetve a versenyeredményekről pedig sok esetben tudósított a helyi média (napilap, regionális televízió

45

stb.). A középiskolák a külföldi partneriskolákban diákcsere programok keretében is bemutatták munkáikat. A tehetséggondozó programösszesítő eredményeiről tudományos konferenciákon is sok szó esett. Több program „jó gyakorlatként” önálló publikálásra került, megjelent a tehetségtérképen. Fenntarthatóság Az általános és középiskolák részéről egyértelmű visszajelzések érkeztek arra vonatkozóan, hogy folytatni szeretnék a tehetséggondozó programot. Az intézmények egyrészt saját költségvetésükből erre elkülönített kereteiket tudják felhasználni, másrészt pályázati források felkutatásával próbálnak megfelelő hátteret teremteni a színvonalas munka megtartásához. Nagyon fontos volna ennek érdekében a tehetséggondozás mentori programját továbbképzéseken népszerűsíteni annak érdekében, hogy az iskolák ne csak az „eredményekben”, sokkal inkább a tehetséggondozás komplex folyamatában gondolkodjanak. Az iskolák célként fogalmazták meg: a program során meghirdetett kurzusok fenntartását, a mentorrendszer kiépítését, az iskolai diákkonferenciák folytatását, fokozni kívánják a tehetségpontok hálózatába bekapcsolódott hasonló intézmények tehetségműhelyeinek együttműködését, egymás tevékenységének megismerését.

7.5 NTP-OKA X. Tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévre A pályázat célja A pályázat célja a 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat alapján a 2010/2011. tanévre tanulmányi, tehetséggondozó versenyek megrendezésének, lebonyolításának támogatása volt. A program a Magyarország területén megrendezendő ‒ a Nemzeti alaptanterv (NAT) műveltségterületeire vonatkozó – versenyek támogatását tűzte ki célul. (Bizonyos versenyek külön támogatási program keretében kerülnek támogatásra, ezért ezek ebből a körből kizárásra kerültek, pl.: OKTV, Kazinczy-díj.) Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat célcsoportja igen széles körű: elsősorban közoktatási intézményeket célzott meg, de a gyakorlatban lehetőség volt a felsőoktatási intézményeknek, pedagógiai szakszolgálatoknak, szakmai szolgáltató intézményeknek, alapítványnak, egyháznak, nonprofit szervezetnek, költségvetési szervnek, gazdasági társaságnak, és ezek együttműködése kapcsán is pályázatot beadni, amennyiben tevékenységükbe tartozott a közoktatási korosztály számára rendezett hazai verseny megszervezése, lebonyolítása. A NAT alapján az alábbi versenytípusokra lehetett pályázni: NAT alapján több műveltségterületet átfogó, tantárgyközi komplex verseny, hazai kisebbségek, közös történelmi szálak alapján összeállított versenyterv, emberi jogok, gyermeki jogok, kisebbségjogok, esélyegyenlőség témakörében összeállított versenyterv, NAT valamely műveltségterületére vonatkozó verseny, NAT valamely műveltségterületének egy részére vonatkozó versenyprogram. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A szakmai bírálat során az alábbi szempontok kerültek előtérbe:

46

a NAT műveltségterülethez illeszkedő tematika, szakiskolások bevonása a versenybe, a versenyek tematikájában a XXI. század Európai uniós alappillérei is helyet kaptak, pl.: interkulturális kompetenciák, informatikai eszközhasználat kompetencia, sikeres megvalósítás volt már, és a tanulók széles körének bevonásával történt, a szervezők szakmai kompetenciája nagy múltra tekint vissza. A pályázati kiírás kivételes lehetőséget is tartalmazott: amennyiben nem történt anyagi támogatás, a Kuratórium döntése alapján szakmai támogatás még adható volt. A tanulmányi versenyeket sok éve értékelő szakértők fogalmazták meg, hogy 2010-ben először tapasztalták azt, hogy kevés az igazán átgondolt, részletesen kifejtett, megalapozott tervezésű pályázat. A pályázatok szakmai színvonala hullámzónak mondható: a kimagaslótól a felháborítóan gyengéig terjedt a skála, illetve a pályázati kiírás kritériumai szerint is legfeljebb közepesre minősíthető. A pályázatok közel negyede választott történelmi témát. Ezek többsége újszerű módon, korszerűen feldolgozott, komplex programokat kínált. A versenyek valóban az iskolában megszokott módszerektől eltérőek, tanulságosak, fejlesztők, érdekesek voltak. A konkrét téma nyilván min-denhol más és más történelmi esemény köré szerveződött, de szinte azonos módon: két levelezős fordulóval és egy döntő megszervezésével a versenyek azonos típusúak. Természetesen a nagyobb kínálatnak is vannak előnyei, nagyobb a választék, jobban lehet a különböző érdeklődésű tanulóknak megfelelőt találni, de ennyi azonos műveltségterületet kínáló verseny átláthatatlanná teheti a versenyrendszert. A túl bő kínálat legalább annyi nehézséget rejt magában, mint amennyi előnye lehet. A pályázati kör erősségei: Megnőtt a kreativitást és a manuális tevékenységet igénylő versenyek száma (29%). Ez azért is örvendetes, mert sokszor hiányzik tanulóink életéből a közös alkotás lehetősége, valódi együttműködés megtapasztalása. Ezek a versenyek motiválók, inspirálók lehetnek, ötletet és bátorságot adhatnak az iskoláknak, hogy jobban befogadják a tevékenykedtető, kreatív csapatmunkát. Örvendetes, hogy nagyon sok a csapatverseny. Születtek kimagasló pályázatok, pl. az évek óta hasonló színvonalon szervezett angol nyelvi, ill. német nyelvi verseny, amelyekben a szakmai tartalom, a lebonyolítás átgondoltsága és az ezekhez rendelt költségvetés összhangja megmutatkozott. Előfordultak kevésbé kimagasló, de jó pályázatok, melyek anyagi és szakmai támogatása egyaránt indokolt. Készültek szakmai tartalom szerint ígéretes és támogatható pályázatok, de főként induló versenyként, így előkészítetlen, pontatlan volt a lebonyolítás technikai háttere és a hozzá rendelt költségvetés, a felhívást és versenyszabályzatot nem tudták a kritériumoknak megfelelően elkészíteni. A pályázati kör gyengeségei: A „komplex” szót, mint bűvös, divatos jelzőt mindenhol használják a pályázók, akkor is, ha a komplexitás azt jelenti adott pályázat esetében, hogy egy műveltségi terület valamennyi részterületéről külön-külön kérdéssorban kell számot adni. Több esetben a feladatlapok teljesen különálló, egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket kérnek számon.

47

Voltak igénytelenül megírt pályázatok is, melyekben mind a szakmai célkitűzések, mind a költségvetés tervezete elmaradt az átlagtól, melyeknek sem anyagi, sem szakmai támogatása nem javasolható (9 db). Több verseny bemutatása elnagyolt, hiányos, az egyes szempontokra nem tér ki részletesen: nincs honlap vagy a megadott elérhetőségen csak az intézményről olvashatunk, versenyről nem. Technikai és szervezési probléma, hogy több pályázatnál a felhívásból kimaradnak fontos, érdeklődésre számot tartó információk: befizetés módja, a döntőbe jutók költségei, a szervező elérhetősége stb., nem mellékelnek feladatlapot, nincsenek kidolgozva az értékelési módszerek, szabályok. A személyi kiadás magas, előfordult, hogy majdnem a kért támogatás egésze. Többen voltak, akik térségi versenytapasztalattal versenyüket országossá akarják bővíteni, de ehhez nem gondolják végig a gyakorlati megvalósítás nehézségeit, illetve megjelent néhány szakmai programot szervező is, aki ehhez programját versenynek álcázva szeretett volna támogatáshoz jutni. A NAT műveltségi területeihez kapcsolódó tanulmányi tehetséggondozó országos versenyek közül 101 nyert támogatást (NTP-OKA X), ezeken 234 ezer diák vett részt. A támogatás formája: előfinanszírozott, vissza nem térítendő volt, mértéke a következően alakult: a megpályázható támogatás maximuma: 1.500.000,- Ft, a megpályázható támogatás minimuma: 200.000,- Ft. Összes beérkezett Program Pályázati program Keretösszeg pályázaton kódja megnevezése (Ft) igényelt összeg (Ft)

Beérkezett Nyertes Megítélt pályázatok pályázatok összeg (Ft) száma (db) száma (db)

Tanulmányi, tehetséggondozó NTPversenyek 40 000 000 OKA X. támogatása a 2010/2011. tanévre

206

213 148 615

101

48 810 000

7.6. NTP-OKA-XI. Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása című pályázatához A pályázat célja Az NTP-OKA-XI/1. „Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása” című pályázat keretében a 2010/2011-es tanév folyamán újonnan induló, illetve már működő tehetségműhelyek kialakításának, működtetésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához kívánt a közalapítvány hozzájárulni. Jelen pályázat keretében lehetőség volt roma fiatalok tehetségsegítőként való bevonására, számukra ösztöndíj pályázására. Ezen fiataloknak vállalniuk kell, hogy az NTP-OKA-XI/2. pályázaton nyert képzések valamelyikén, valamint a tehetségműhely munkájában részt vesznek.

48

Az NTP-OKA-XI/2. pályázatot „Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához” címmel írták ki. A 2010/2011-es tanév kezdete előtt a közalapítvány pályázati kiírást jelentetett meg a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához szükséges továbbképzés indítására, az ország területén legalább négy helyszínen. A továbbképzés szakmai programját a közalapítvány határozta meg, ennek befogadására és a képzés megtartására (ehhez kapcsolódó speciális kiadásokra) lehetett pályázatot benyújtani. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázati kör célcsoportja a legalább 70%-ban roma gyerekek részvételét biztosító tehetségműhelyek résztvevői. Azon legalább érettségizett (30. életévüket be nem töltött) roma fiatalok tehetségsegítővé válásának segítése, akik vállalják, hogy részt vesznek az NTP-OKAXI/2. „Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához” című pályázat keretében szervezett képzésen. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázati kiírás időszerű és hiánypótló. Ezekben a programokban is kiemelt fejlesztési terület a hagyományőrzés, gazdagítás, az integrált programok összeállítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, a fiatalok társadalmi felelősségvállalása, a tehetségfejlesztéshez szükséges megfelelő környezet kialakítása. Valamennyi pályázó bemutatta a roma kultúra és hagyományok megismerésére, megőrzésére irányuló tevékenységét, hangsúlyozva a multikulturális nevelés szerepét, az integráció fontosságát, ezek megvalósításában, érvényesítésében való felelősségét. A pályázók a tehetséggondozást valamennyien fontosnak tartják, azonban felkészültségük és szakmai tapasztalataik eltérőek. A pályázatok egy részénél a kidolgozott programok a tanulók felzárkóztatását szolgálják, az ezzel párhuzamosan elvégzendő tehetségkutatás, tehetségsegítés még szövegszerűen fellelhető, de a konkrét tartalmi elemekben már hiányzik. A pályázók több mint felénél látható, hogy bizonytalanok a szakmai alapok a tehetségsegítés pszichológiája, pedagógiája és módszertana tekintetében. A szakértők kiemelten kezelték azokat a pályázatokat, amelyek a szakmai megfelelőség kritériumai között megfeleltek azoknak a követelményeknek melyek a tehetségígéretek felismerését, fejlesztését szolgálják. Ez adja azt a többletet, melynek alapján a programok más programoktól (szakköri, tábori, klubfoglalkozások, stb.) megkülönböztethetőek. A pályázatok egy részénél a kidolgozott programok a tanulók felzárkóztatását szolgálják, mely feladat finanszírozása nem célja ennek a pályázatnak, míg másik része átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan, és akadtak olyanok is, melyek gyermekekkel végeztetett kutatómunkát követően egy olyan produktum létrejöttével zárulna, amely nem a tehetségígéretek gyarapodását szolgálná. Ezek a pályázók leginkább pénzszerzési lehetőséget láttak a pályázatban. Legtöbb problémát a tanodai pályázatok bírálatai jelentették, hiszen itt volt jellemző, hogy leginkább tanulói felzárkóztatásra irányuló programtervet nyújtottak be. A pályázók szakmai felkészültsége hiányos, tervezett programjukban a tehetségsegítéssel kapcsolatos szakmai elemek, tevékenységek nem jelennek meg vagy csak általánosságban fedezhetők fel. A beválogatás, a fejlesztés, az eredmények mérésének és értékelésének módszerei, eszközei, elnagyoltak. Meggyőző hasznosulására nem fordítanak elég gondot. A

49

leírt gondolatok egy része szakirodalomból átvett, saját elképzeléseikre, programjukra nem adaptáltak. Problémaként kiemelendő, hogy a pályázatok legtöbbje a szakmai tervezés során elsősorban csoportok fejlesztését írja le, és csak néhány esetben találhatunk részletesen kifejtett, szakmailag megfelelő egyéni tehetségfejlesztési folyamatot. A részletes programterv kidolgozása nem történik meg. Sok esetben a havi bontásban benyújtott munkatervet azonosnak veszik a részletes programtervvel. Leggyakrabban a Működési rend (SzMSz) volt elnagyolt, pedig sokat segíthetne a program megvalósítása szempontjából legfontosabb ismérvek beazonosításánál pl.: mikor (tanórán kívül vagy belül) kerül megszervezésre a foglalkozás, milyen óraszámban, milyen feladataik vannak a tehetségműhely szereplőinek stb. Célszerű lenne egy jó „Működési rend” szempontjainak meghatározása. A tanodákat működtető pályázók sok esetben, szinte változatlan formában nyújtották be a tanoda programját. Valójában sem tartalmában, sem módszereiben, sem időkeretben nem mutatható ki többlet. A tanodákhoz kiválóan illeszthetőek lennének a tehetségfejlesztő műhelyek. Célszerű lenne a tanodáknak egy célirányos tájékoztató megszervezése. A már működő tanodák nagyobb arányú bevonása segítené a meglévő források koncentrálását. A táborok sajnos több esetben nem kapcsolódtak kellően a tehetségműhely programjához. A 2 napos tevékenység nem igazán tábor, inkább tanulmányi kirándulás, rekreációs program. A pályázat kiírója sem így értelmezte, nem ez volt a szándéka. Sajnos a vártnál kevesebb ösztöndíjas pályázó érkezett. Több esetben a tevékenységük formális, vagy technikai jellegű (egy újabb személy díjazásának lehetőségét látták benne), de találkoztunk pozitív példákkal is. Az ösztöndíjasok körének bővítését az érettségizett roma fiatalokat nagyobb számban tömörítő szervezetek megkeresésével lehetne elérni. E mellett a már működő tanodák hálózatában is nagy számban találhatók érettségizett roma fiatalok. Külön előny, hogy a tanodák szakmai munkáját könnyebb lenne a tehetséggondozás irányába fejleszteni, ha onnan is kerülnének ki ösztöndíjasok. Fenntarthatóság A pályázatok jelentős részénél nem található meg a fenntarthatóság biztosítására irányuló elképzelés, ha a forrás megszűnik, nem látszik, hogyan kívánják folytatni ezt a tevékenységet. Fontos lenne a pályázatok nyomon követése, monitoringja. Az egyesületek, alapítványok esetében, különösen ott, ahol a finanszírozás pályázati forrásokból folyik a tehetségműhelyek működtetése, a programok folytatása, a fenntarthatóság kérdéses.

7.7. NTP-OKA-XI-2 Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához címmel A pályázat célja

50

Elsősorban az NTP-OKA-XI-1. „Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása” című pályázat során ösztöndíj támogatást nyert roma fiatalok 30 órás tehetséggondozó képzése, amely során megfelelő elméleti ismeretet nyernek a tehetséggondozás területén, amely továbbiakban segíti a tehetség műhelyekben végzett munkájukat. A pályázat célja elsősorban a XI/1. pályázati programban nyertes roma tehetséggondozók képzésére fókuszál. A kiválasztottaknak vállalniuk kell egy 30 órás, 4 napos bentlakásos képzésen való részvételt. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat elsősorban a XI/1. pályázati programban nyertes roma tehetséggondozók képzésére fókuszál. A pályázaton a Nyíregyházi Főiskola pályázott. (NTP-OKA-XI/2-1) A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése Az NTP-OKA-XI-2 „Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához” című pályázatnál 2011. február 11-től február 13-ig tartott a képzés a Nyíregyházi Főiskolán 25 fő részvételével.

7.8. NTP-OKA-XII. A felsőoktatási intézmények által szervezett, középiskolásoknak szóló regionális tehetségműhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a felsőoktatási intézmények által szervezett, középiskolásoknak szóló regionális tehetségműhelyek támogatása céljából. A pályázat célja az volt, hogy támogassa a 11-12. évfolyamos középiskolai tehetségígéretek felkutatását, az egyetemekkel, főiskolákkal, professzionális kutatóhelyekkel való kapcsolatfelvételt. A projekt pénzügyi segítséget kíván nyújtani a 2010/2011-es tanévben létrejövő, vagy már meglévő olyan regionális tehetségműhelyek szervezéséhez és működéséhez, melyek keretében a résztvevők megismerkedhetnek az aktuális tudományos problémákkal, és megkezdhetik az önálló alkotó munkát. Ennek a feladatnak a végrehajtásához a pályáztató, tehetséggondozási témában felkészült szakemberek bevonását kívánja lehetővé tenni. A program tehetségműhely kereteiben megvalósítandó komplex fejlesztési program biztosítását teszi lehetővé. Az érintett célcsoport jellemzői A program célcsoportja azok 11-12. évfolyamon tanuló diákok, akik tehetségígéretként kerülnek azonosításra. Ezen diákok egy része már aktív tagja a meglévő, regionális tehetségműhelyeknek. Célként fogalmazódik meg az ő fejlesztésük, gazdagításuk mellett további tanulók bevonása a tehetséggondozás rendszerébe. A projekt támogatja a létrejövő új tehetségműhelyeket, ahol elindulhat a tehetség azonosítás folyamata, illetve az egyéni alkotómunka. Mindez a középiskolák és felsőoktatási intézmények közötti együttműködésével valósul meg, így csökkentve a tehetségek elvesztésének kockázatát. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A 18 beérkezett pályázatból 16 nyertes program használhatott fel 15 M Ft-ot céljainak megvalósítása érdekében. A pályázók egy-egy régióban található felsőoktatási intézmény által kifejezetten erre a célra szervezett tehetségműhely segítségével, továbbtanulás előtt álló fiatalokkal vették fel a kapcsolatot. A projektben megvalósult e fiatalok komplex módon történő fejlesztése, szakirányú kompetenciáinak gazdagítása egyfajta mentori kapcsolat segítségével. A felsőoktatási intézmények jó személyi és tárgyi adottságainak kihasználásával, a diákok a középiskolainál sokkal mélyebb és szélesebb körű ismeretekre tehettek szert. Az

51

egyetemi oktatók segítségével már középiskolás korban el tudták sajátítani azokat a tanulási, ismeret-feldolgozási módszereket, amelyek a felsőoktatási tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükségesek. E mellett, a középiskolások közvetlenül megismerhetik a műhelyfoglalkozásokat tartó felsőoktatási intézményt, ez segíti a pályaorientációt. A diákok számára motiváló lehetőséget jelentett, hogy az iskolájukból kilépve más tanároktól kaphattak impulzusokat, más iskolák tanulóival dolgozhattak együtt, és mérhették össze a tudásukat. Olyan fiatalokkal alakíthattak ki kapcsolatokat, akiknek hasonló az érdeklődési körük. A programok az esélyegyenlőséget is szolgálták azzal, hogy a térség minden diákja számára hozzáférhetőek voltak és így a tanulók olyan programokban vehettek részt, amelyeket a saját iskolájuk nem kínált. Több műhely a projektbe felsőoktatásban tanuló hallgatókat is bevont. Az ő tehetségsegítő munkájuk fejlesztése is a projektek erősségei közé tartozott. A program megvalósításának érdekében általában változatos módszereket alkalmaztak, például csoportmunkát, interaktív tanulást, mentori programokat, kooperatív tanulást, szituációs gyakorlatokat, stratégiai játékokat. A legtöbb műhelynél gyakorlati tevékenységet is végeztek a tanulók. Voltak olyan projektek is, amelyeknél valamilyen produktum is készült, például képzőművészeti alkotás, honlap, internetes rádió-adás, vagy számítógépes grafika, megvalósítva ezzel a személyre szabott gyakorlati képzést. A pályázat megvalósításában általában sokoldalúan képzett, nagy tudású, sokszínű tapasztalattal rendelkező szakemberek vettek részt. Megbízásuknál gyakorlatilag az összes programnál kiemelt szempontként szerepelt, hogy rendelkezzenek megfelelő tapasztalattal középiskolai tehetséggondozásban. Kommunikáció A regionális tehetségműhelyek a projektben folyó munkáról részletesen tájékoztatták az érintetteket: szülőket, diákokat, tanárokat. A disszeminációt, azaz az eredmények, produktumok közzétételét, terjesztését majdnem minden pályázó végrehajtotta. Legtöbb programnál záró-rendezvényt tartottak, ahol, a diákok egymásnak, az iskolatársaiknak, a tanáraiknak és a szüleiknek be tudták mutatni az elsajátított ismereteket vagy az elkészített produktumokat. Fenntarthatóság A regionális tehetségműhelyek a tehetséggondozó munkájuk folytatása érdekében pályázataikban a következő célokat fogalmazták meg: hagyományőrzés, tehetségsegítő programok integrálásának erősítése az oktatás folyamatában, egyenlő hozzáférés biztosítása regionális tehetséggondozás szintjén, társadalmi felelősségvállalás növelése a tehetségek bekapcsolásával a gondozó munkába, tehetségsegítők munkájának támogatása, magas szakmai színvonalat képviselő szakemberek segítségével, a tehetségfejlesztés további segítése, valamint a megfelelő környezet kialakítása, a megbecsülés biztosítása. Mindezen célok eléréséhez szervesen hozzátartozik a megfelelő finanszírozási rendszer működtetése. A regionális tehetségműhelyek bíznak abban, hogy a jövőben is lesznek hasonló pályázatok.

52

7.9. NTP-OKA-XIII. A felsőoktatási intézmények által szervezett, középiskolásoknak szóló tehetséggondozó táborok támogatása pályázat Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő felsőoktatási intézmények karai, kari szintű egységei, kollégiumai, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyei támogatására. A pályázat célja Támogatni a 9-12. évfolyamos középiskolai tehetségígéretek felkutatását, az egyetemekkel, főiskolákkal, professzionális kutatóhelyekkel való kapcsolatfelvételt. Pénzügyi segítséget nyújtani a 2011 nyarán megrendezésre kerülő legalább 5 napos tematikus tehetséggondozó táborok megszervezésére és lebonyolítására, melyek során a résztvevők megismerkedhetnek az aktuális tudományos problémákkal, és megkezdhetik az önálló alkotó munkát. Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával hozzájárulni a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztéséhez. Az érintett célcsoport jellemzői A tematikus nyári tehetséggondozó táborokban azok a 9-12. évfolyamos tehetséges középiskolai diákok vehettek részt, akiket a pályázó intézmény kiválasztott és meghívott a tanulmányi versenyeken elért kiváló eredményük, valamint a tehetségpontok javaslata alapján. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése Az elnyert támogatást a pályázók a kiírásban meghatározottaknak megfelelően használták fel. A beszámolókat értékelve elmondható, hogy a tehetséggondozó táborok programjai jó színvonalúak voltak, a pályázat céljait megvalósították. A tanulók kiválasztása körültekintően, a feltételeknek megfelelően történt. Illeszkedik az egyetemi profilhoz is, számítva arra, hogy leendő hallgatóként az utógondozás, a mentorálás is megvalósítható, mégpedig magas szinten. A tábori tematika jellemzően rendkívül alapos és mély tartalmi programra épült, a felkért oktatók személye garancia volt arra, hogy a tartalmi célokat meg tudja valósítani. A pályázati programok szakmai tartalma A tehetséggondozás kontinuitásának és a tehetséges fiatalok pályakövetésének kialakítása régóta lényeges kérdés. Annak érdekében, hogy a közoktatási és a felsőoktatási tehetséggondozás közti átmeneti időszak rövidüljön és a közoktatásban már eredményeket elérő tehetséges fiatalokat az egyetemeken és főiskolákon ne kelljen ismételten „felfedezni”, a Nemzeti Tehetség Program 2009-2010-es időszakában támogatást kaptak a felsőoktatási intézmények a középiskolások számára (XI. és XII. évfolyam) szervezett programjaikhoz. Ezekben a programokban a diákok lehetőséget kaptak arra, hogy megismerkedjenek a felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokkal. Az oktatók és a projektekben közreműködő hallgatók által tartott foglalkozásokon a diákok új, számukra új szemléletmódot is láthattak, amely alakítja majd pályaválasztásukat is. A tehetséggondozó programok elősegítették a tehetséges diákok egész személyiségének komplex fejlesztését, a képességek, a kreativitás, a motiváció, a szociális-együttműködési képességek fejlesztését. A kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal megfelelő „légkört” teremtettek a célok megvalósításához. A szabadidős, lazító programokkal a feltöltődést, pihenést biztosították.

53

Kommunikáció A pályázathoz fűződő kommunikáció már a diákok beválasztásával, meghívásával kezdődött. A versenyek nyerteseit, illetve a tehetségpontok által ajánlott diákokat – az intézmény honlapját felhasználva – e-mailen keresték meg a pályázók. A tábor eseményeit, produktumait honlapon rögzítették. Fenntarthatóság A beszámolókat értékelve kitűnt, hogy a pályázók a tehetséges diákok legalább egy éves mentorálását vállalták a diákok igényei szerint. Szívesen folytatják a munkát a tehetséggondozó nyári táborokban. A gazdasági fenntarthatóság ugyanakkor nehéz az egyetemek pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

7.10. NTP-OKA XIV. Országos Tanulmányi Versenyek lebonyolítására A pályázati kiírás jogszabályi háttere: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat A pályázat célja Jelen pályázat célja a tehetséges tanulók számára lehetőséget biztosítani a különböző képességterületeken szerzett tudásuk megmérettetésére. Ennek érdekében a közalapítvány pályázati úton támogatni kívánja az évente megrendezésre kerülő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a 2010/2011. tanévre meghirdetett országos tanulmányi versenyeket. Meghívásos pályázat az Oktatási Hivatal (OH) részére. Az érintett versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, Országos szervezésű művészeti szakmai és tanulmányi versenyek, Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tanulmányi versenyei. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny keretében 2010/2011. tanévben 27 tantárgy 38 kategóriájában folytak versenyek. Először került megrendezésre a dráma tantárgy versenye. Az iskolák a jelentkezéseket 2010. október 1-jéig (filozófia verseny esetében 2011. január 21-ig) rögzítették és juttatták el az Oktatási Hivatalba. Az OKTV első fordulói 2010. október 11. és december 7. között zajlottak. A versenyek ideje alatt szakmai és szervezési ügyeletet tartottak az OH munkatársai és az érintett bizottságok ügyvezető elnökei. Az első fordulókkal párhuzamosan decemberben megkezdődtek a második fordulók szervezési munkái. A fordulók dolgozatait az OH-ba kellett beküldeni, majd az ügyvezető elnökök kapták meg bizottsági felüljavításra. Az eredmények eljuttatása az érintett tanulók iskoláiban az Adafor programon keresztül történt. A döntő fordulók mindegyikét az Oktatási Hivatal érettségi és Versenyszervezési Osztálya szervezte és bonyolította le 2011. március eleje és 2011. április vége között. A versenyre összesen 35 898 diák jelentkezett, az induló versenyzők száma 26 542 fő, a versenyzők iskoláinak száma 658 középiskola. A döntőben 1 122 fő ért el helyezést, az 1-30. helyezést (a felsőoktatási felvételin többletpont szerzési lehetőség) elért versenyzők száma 941 fő. Az ország 62 középiskolájának 112 tanulója ért el 1-3. helyezést. Az Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek keretében 2010/2011. tanévben 55 művészeti verseny megszervezését, lebonyolítását szervezte az Oktatási Hivatal 163 neves

54

szakember bevonásával. A versenyeken összesen 3.587 tanuló vett részt. A versenyeket rendező iskolák a versenyszabályzat szerint készítették elő és bonyolították le a versenyeket. A versenybizottságokat, a szakértőket az OH kérte fel, bízta meg, a versenyfeladatok elkészítésére, lektorálására, a versenyeken történő értékelésre szerződést kötöttek. Az alapfokú művészeti intézmények az őszi versenyek területi válogatóit 2010 októberében tartották, a versenyekre pedig novemberben került sor. A tavaszi versenyek területi válogatóit 2011. január-februárban rendezték meg, a versenyeket pedig 2011. március, április és mákus hónapokban. A 14 országos versenyen 2 372 tanuló jutott döntőbe. A művészeti szakközépiskolák az őszi versenyeket 2010 decemberében tartották, a tavaszi versenyeket 2011. február, március és április hónapokban. A 10 országos versenyen 456 tanuló jutott döntőbe. A sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei a versenykiírásnak megfelelően, problémamentesen zajlottak a 2010/2011. tanévben. Óvás, reklamálás nem fordult elő. Az SNI versenyek 20 megyei, 8 régiós és 4 országos fordulóit 2011. év tavaszán rendezték meg. Az Oktatásért Közalapítvány 32 versenyt támogatott, melyeken összesen 1076 fő tanuló vett részt. Kommunikáció A versenykiírások szabályai tartalmazzák a versenyfordulók és döntők meghirdetésének, lebonyolításának menetét. A támogatók logója a díjkiosztó ünnepségeken megjelent. Fenntarthatóság Az Oktatási Hivatal feladatai közé tartozik, hogy évente megrendezze, lebonyolítsa az országos tanulmányi versenyeket.

7.11. NTP-OKA XV. Ady Endre Ösztöndíj Pályázat a határon túli magyar nemzetiségű kiemelkedő tehetséget mutató, szociálisan hátrányos helyzetű közoktatásban tanulók támogatása céljából A pályázat célja A pályázat célja a 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat alapján pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű oktatásban résztvevő, magyar nemzetiségű, kiemelkedő tehetséget mutató 7–12. évfolyamon (középiskolában vagy alapfokú iskolában) tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára annak érdekében, hogy a támogatás révén zavartalanabbul tudják folytatni tanulmányaikat. Az érintett célcsoport jellemzői Az Ady Endre Ösztöndíj Pályázat a határon túli magyar nemzetiségű kiemelkedő tehetséget mutató, szociálisan hátrányos helyzetű közoktatásban tanulók támogatására született. A pályázat előzménye az 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat IV.3. pontja, melyben leírtak szerint a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési terv szerinti megvalósítása érdekében az Oktatásért Közalapítvány Tehetségsegítő Alkuratóriuma pályázatot írt ki a határon túli magyar nemzetiségű kiemelkedő tehetségek, szociálisan hátrányos helyzetű közoktatásban tanulók támogatása céljából. A programban részt vevő tanulók köre: határon túli magyar nyelvű oktatásban vesz részt,

55

7-12. évfolyamra jár, kiemelkedő tanulmányi eredménye van, szociálisan hátrányos helyzetű a státusza, tehetségpont ajánlólevelével rendelkezik, versenyeredmények igazolásának csatolása, iskolaigazgatói vagy osztályfőnöki igazolás, A támogatási kérelmet magánszemélyként kellett beadni. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A nyertes pályázók ország szerinti megoszlása a következő volt: Ország Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia

Nyertes pályázatok száma 15 52 197 46

A pályázat előkészítésében segített a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a romániai Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a szerbiai Bolyai Farkas Alapítvány. A közreműködő szervezetek együttműködése példaértékű volt. A támogatás mértéke: 10.000,- Ft-nak megfelelő valuta / fő / hónap a 2010/2011 tanév folyamán összesen 10 hónapon keresztül. Összes beérkezett Program Pályázati program Keretösszeg pályázaton kódja (Ft) megnevezése igényelt összeg (Ft) NTPAdy Endre 30 000 000 231 700 000 OKA Ösztöndíj Pályázat XV.

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok Megítélt száma összeg (Ft) (db)

2 317

402

40 200 000

Összefoglalóan megállapítható, hogy a határon túli magyar nyelvű oktatásban résztvevő kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására kiírt pályázat céljai a határon túli szervezetek közreműködésével teljesültek. Kommunikáció Az ösztöndíj lehetőségről az intézmények tájékoztatták a szülőket és a diákokat. Fenntarthatóság A jelentős túlpályázás egyértelműen mutatja a kiírás, a támogatás szükségességét. A jövőbeni pályázati felhívás indokoltságát.

7.12. NTP-OKA-XVI. Fogyatékkal élő gyermekek oktatását végző intézmények és tehetséggondozó szervezetek közötti együttműködést segítő pályázata

56

Pályázat alapvető célja Az 1120/2009. (VII.23.) Korm. határozatban megfogalmazott Nemzeti Tehetség Program két éves (2009–2010. évi) cselekvési terve kiemelt feladatként kezelte az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítását. Külön figyelmet fordított a tehetségek speciális csoportjára, akik alulreprezentáltak a már működő tehetségprogramokban. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a gyermekvédelmi szakellátásban, az otthont nyújtó ellátásban, az utógondozói ellátásban részesülő, valamint a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok kiemelkedő képességeinek feltárása és részvétele tehetséggondozói programokban új szemlélet megjelenését kívánja. A pályázat célja a tehetségsegítő szervezetek folyamatos együttműködési rendszerének kialakítása a fogyatékossággal élő fiatalokkal kapcsolatot tartó állami és civil fenntartású intézményekkel és szervezetekkel. További cél az együttműködés keretében a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) fiatalok tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítása céljából a 2010/2011-es tanév második félévében újonnan induló, illetve már működő, fogyatékossággal élő fiatalok számára létrehozott tehetségműhelyek munkájának támogatása. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat egyik alapvető feladata az volt, hogy elősegítse a különböző tehetségsegítő szervezetek, illetve a fogyatékkal élő személyek, illetve az ő szervezeteik közötti folyamatos együttműködés kialakítását. Fontos kritérium volt tehát a sajátos nevelési igényű tanulók hozzáférése a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz. A programon belül lehetőség nyílik a fogyatékossággal élő fiatalok számára létrehozott tehetségműhelyek támogatására. Nagyon jó, hogy a tehetséggondozó programokba bekerültek az autisták, és az értelmileg akadályozott tanulók is. A pályázati programok túlnyomó többsége a tanulásban akadályozottaknak készült. Sajátos nevelési igényű gyermeknek tekinthető az, „aki a szakértői, és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd”. A pályázók köre lehet: speciális pedagógiai, gyógypedagógiai nevelési – oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, tagozatos közoktatási intézmény, célcsoport feladatait ellátó civil szervezetek, alapítványok, Tehetségponttal való közös együttműködés előírás a program során. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése Ez a hiánypótló pályázat – sok tekintetben éppen újdonsága miatt – nagyon sok pozitív eredményt hozott: A műhelyek szakmai programjai jól kidolgozottak, figyeltek a komplexitásra, a személyiség erős és gyenge oldalainak fejlesztésére is. Fontos, hogy a tehetséggondozó programokba bekerültek az autisták és az értelmileg akadályozott tanulók is. A pályázatok többsége a tanulásban akadályozottaknak készült. Vannak pályázatok, ahol a tehetségpontok szakemberei nem csak szakmai segítséget adnak, hanem aktív résztvevői a műhely programjának, foglalkozásainak. Elsősorban a

57

tehetségazonosításban kérnek segítséget az intézmények. A pályázók egyre nagyobb számban igényelik a pszichológusok munkáját, a mérőeszközök és használatuk megismerését. A Tehetségpontok az intézményeknél több kidolgozott programmal rendelkeznek. A legkevésbé kidolgozott pályázatban is olyan műhelyprogramot állítottak össze, amely mindenképpen támogatásra érdemes. A tehetségazonosításhoz a tesztek eredményeit és a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok véleményét, megfigyeléseit is felhasználják. A tehetséggondozói munkába bevont tanulók jellemzése azoknál a pályázatoknál a legkidolgozottabbak, ahol már tehetségesnek tartott gyereknek készítették a programot. A szakemberek felkészültsége magas színvonalú. Gyakorlott, régóta a pályán lévő szakemberek, több továbbképzést végeztek el alapdiplomájukon kívül. A pályázatok elbírálásakor a legjobb értékelést a megvalósításban közreműködő szakemberek felkészültségének bemutatása kapta. A pályázat gyengeségei A műhelyprogramok közül hiányoztak az egyéb fogyatékossággal (mozgáskorlátozott) küzdő tanulóknak készített programok. A legkevésbé kidolgozott terület az Egyéni fejlesztések módszertanának bemutatása volt. Talán ez a komplex tehetséggondozás egyik olyan területe, amely nehezebben válik gyakorlattá. Ugyancsak hiányos volt az elvárt eredmények mérésének, valamint a fenntarthatóságnak a bemutatása. Véleményem szerint akár hasonló pályázatokkal, akár más eszközökkel, az intézményekben erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a fejlesztések eredményeit mérjék, a tehetséggondozó programban résztvevő fiatalokat a program befejeztével is nyomon kövessék. A többi érték egy viszonylag szűkebb sávban maradt. A mérés és utánkövetés leírása szinte minden esetben „kényszer szülte” kifejtéseket tartalmazott. Az intézmények nem készültek föl – talán nem is szocializálódtak erre – a fejlesztő folyamatok eredményeinek összegzésére és az intézményből távozó tanulókkal minden kapcsolat megszűnik a kilépéssel. A mérésekkel hasonló a helyzet: pl. egy képzőművészeti program eredményeit nehéz egyéni teljesítmény alapján mérni, hiszen minden tanuló tehetségéhez, motivációjához képest teljesít. Tehát a művészi képességeket, vagy éppen a sportteljesítményeket nem lehet azonos mércével mérni az egzakt tudásgyarapodás technikáival. A pályázati kiírás kritériumait ehelyütt módosítani lenne érdemes. A költségvetések egy részében olyan dologi kiadásokat is megjelenítettek, amelyek a program megvalósításához nem szükségesek. Két pályázatban használták ki annak a lehetőségét, hogy termet hozzanak létre, amelyekben a következő tanévekben is tudnak tehetséggondozó munkát folytatni. A pályázatokból jól kiemelhető az a fejlesztési rendszer, amely ezen speciális területen történő tehetséggondozást tanulságosan jellemzi. A pályázók által vállalt általános feladattípusok a következők voltak: együttműködési rendszer kidolgozása, tehetségpont bevonása, módszertan és programkidolgozás 30 órás tehetségfejlesztő projektre, a tehetséggondozó műhely kialakítása és megvalósítása, beválogatás módszerének meghatározása, szakemberek bevonása, eredmények tervezése, mérhető kritériumrendszer meghatározása, fenntarthatóság, nyomon követés rendszerének kidolgozása komplex fejlesztés a projekt egészére,

58

szabadidős tevékenységek beépítése a programtervbe, a projektbe bevont sajátos nevelési igényű fiatalok integrált nevelése, tehetségsegítő szolgáltatások kialakítása, felkészültség a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási módszereiről. Kommunikáció A tehetséggondozó munkáról az intézmények tájékoztatták a szülőket és az érdeklődőket. A szakmai közvélemény számára ez a pályázati rendszer lehetővé tette, hogy megismerkedjenek ennek a speciális társadalmi csoportnak a tehetséggondozási lehetőségeivel. Fenntarthatóság Az intézmények – amennyiben saját költségvetésük, illetve további pályázatok lehetővé teszik – mindenképpen folytatni, sőt kiszélesíteni szeretnék az ilyen jellegű speciális programokat. A visszajelzések azt mutatják, hogy legfőképpen a mentorállás terén szeretnének előrelépni.

7.13. NTP-OKA-XVII. szakellátásban

Tehetségsegítés

és

tehetséggondozás

a

gyermekvédelmi

A pályázat célja A pályázat hozzá kívánt járulni a 2010/2011. tanévben az átmeneti- és tartós nevelt gyermekek számára a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben a tanév folyamán újonnan induló, illetve már működő tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok sikeres megszervezéséhez és működtetéséhez, továbbá személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséhez. Minden esetben a tehetséggondozás lehetőségét biztosító együttműködések támogatása volt a legfőbb cél. A pályázat további célkitűzései: együttműködés kialakítása gyermekvédelmi szakellátásban tehetségsegítő szervezetekkel, közös tehetségműhely létrehozása és működtetése, 10-15 fő bevonásával, 30 órás programmal, program folytatásaként nyári tábor megszervezése és lebonyolítása, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, romológus, stb., felkészült szakemberek megbízása, komplex fejlesztési programok biztosítása, átmeneti és tartós gondozásban levő gyermekek és fiatalok fejlesztése, integráció, esélyjavítás megvalósítása, kidolgozott munkatervek elkészítése a tehetségműhely programjára, valamint a tábor megvalósítására. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázatokban jelenleg működő vagy újonnan induló tehetséggondozó műhelyekre és nyári táborokra adtak be pályázatokat. A pályázat benyújtói a gyermekotthonban, ideiglenes nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, vagy javítóintézetben, S.O.S. Gyermekfaluban nevelkedő gyermekek számára kívántak programokat megvalósítani. A pályázók között civil szervezetek is voltak. A pályázók többnyire Tehetségponttal együttnyújtották be pályázataikat. Néhány pályázat − a diagnosztizáláson túl − nagyszerűen és konkrétan megfogalmazta az együttműködés módját is.

59

A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázatok erősségei Valamennyi pályázónál érezhető a hátrányokkal küzdő fiatalok iránti nagyfokú empátia, a szakmailag megalapozott segítségnyújtás igénye és a tehetséggondozásban elhivatott és felkészült szakemberek munkája. Nagyrészt komplex tehetségfejlesztést terveznek, figyelembe veszik a kiválasztott tehetségígéretek korát, speciális helyzetét, érdeklődési körét. Előfordult olyan pályázat is, amely a fiatalok körében végzett kutatási eredményeket tartalmazott. Található nagyon jól kidolgozott, érdekes figyelemfelkeltő pályázat is. Kiemelendő néhány pályázónál a tehetséggondozó műhely tehetségazonosító munkájának, módszertanának példaértékű alkalmazása, ahol jól nyomon követhető az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Nagyrészt komplex tehetségfejlesztést terveznek, figyelembe veszik a kiválasztott tehetségígéretek korát, speciális helyzetét, érdeklődési körét. Előfordult olyan pályázat is, amely a fiatalok körében végzett kutatási eredményeket tartalmazott. A pályázatok gyengeségei A műhelyek egy része csak leírja, hogy nyomon fogja követni a tehetségeket, de sem módszert, sem eszközt, alkalmat nem jelöl meg. A pályázatok figyelembe veszik a gyermekek hátrányos helyzetét, életkorát, érdeklődési körét. Tervezik pénz nélkül is a fenntarthatóságot, látszik, hogy fontosnak tartják a tehetségek fejlődését. Viszont kevés pályázat tartalmazza a konkrét eredményekre vonatkozó mérések leírását, módszerét, eszközét. A személyek óradíjai nagyon eltérőek: minimum 1500 és maximum 200.000 Ft/hó (nagyon szélsőséges összegek). Több esetben nincs is a konkrét személy megjelölve, feladatával, munkaidejével együtt. Így nem látható az elvégzett feladat aránya, és a munkabér aránya. Néhány pályázó esetében a konzultáció lehetőségére feltétlenül szükség van, amely tovább növelné a szakszerűséget, hogy minél több tehetségígéret bekerülhessen a tehetséggondozó programokba, feltárásra kerüljenek elfedett tehetségterületek, esélyeik javuljanak a későbbi társadalmi integrációjukat segítve. Kommunikáció Valamennyi pályázónak igénye a fenntarthatóság, pályázataik jól tükrözik az idevonatkozó terveiket. Fenntarthatóság Az iskolák fontos feladatként fogalmazták meg: a program során meghirdetett kurzusok fenntartását, a mentorrendszer kiépítését, az iskolai diákkonferenciák folytatását.

7.14. NTP-OKA XVII-2 Tehetségsegítő szervezetek és a gyermekvédelmi szakellátás intézményei közötti együttműködés támogatása A pályázat célja Pályázat alapvető célja megegyezett az NTP-OKA XVII számú pályázatának cél- és feladatrendszerével, annak kiegészítő pályázati elemeként szolgált.

60

A pályázat célja volt a tehetségsegítő szervezetek folyamatos együttműködésének, rendszerének kialakítása a gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel: gyermekotthon, lakásotthon, különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon, utógondozó otthon, gyermekvédelmi központ, nevelőszülői hálózat, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, javítóintézetek. A pályázat célja, hogy a megalapozott szakmai programok megvalósításához a Nemzeti Tehetség Alap a rendelkezésre álló forrásai függvényében támogatást biztosításon. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat célcsoportja megegyezett az NTP-OKA XVII számú pályázatának célcsoportjával. A pályázók a működő vagy újonnan induló tehetséggondozó műhelyekre és nyári táborokra adtak be pályázatokat. A benyújtók gyermekotthonban, ideiglenes nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek vagy javítóintézet, S.O.S. Gyermekfalu, illetve civil szervezetek voltak. A pályázók többnyire Tehetségponttal nyújtották be pályázataikat. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése Megvalósítás feltételei következők voltak: együttműködés a gyermekvédelmi szakellátás intézményei és egy tehetségsegítő szervezet között és az együttműködés menetének kidolgozása, a szakellátás berkein belül dolgozó pedagógusok akkreditált továbbképzése a tehetséggondozás területén, felkészült szakemberek megbízása, a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztése, integráció, esélyegyenlőség biztosítása, tematika, módszertan kidolgozása a tehetséggondozás programjára. Előnyt élveztek azok a pályázók, ahol a programban résztvevő gyermekek, fiatalok tehetséggondozó eredményei a többségi társadalom tagjai számára bemutatásra, demonstrálásra kerülnek. A pályázatok jellege és kidolgozottsága is nagymértékben hasonló volt a NTP-OKA XVII számú pályázathoz, legfőképpen a hasonló intézményi célcsoport és feladat miatt. A pályázatok erősségei Kiemelendő néhány pályázónál a tehetséggondozó műhely tehetségazonosító munkájának, módszertanának példaértékű alkalmazása, ahol jól nyomon követhető az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Nagyrészt komplex tehetségfejlesztést terveznek, figyelembe veszik a kiválasztott tehetségígéretek korát, speciális helyzetét, érdeklődési körét. Előfordult olyan pályázat is, amely a fiatalok körében végzett kutatási eredményeket tartalmazott. Valamennyi pályázónál érezhető a hátrányokkal küzdő fiatalok iránti nagyfokú empátia, a szakmailag megalapozott segítségnyújtás igénye és a tehetséggondozásban elhivatott és felkészült szakemberek munkája. A pályázat gyengeségei A műhelyek egy része csak leírja, hogy nyomon fogja követni a tehetségeket, de sem módszert, sem eszközt, alkalmat nem jelöl meg. Kevés pályázat tartalmazza a konkrét eredményekre vonatkozó mérések leírását, módszerét, eszközét.

61

A közreműködő személyek óradíjai nagyon eltérőek: minimum 1500 és maximum 200.000 Ft/hó (nagyon szélsőséges összegek). Több esetben nincs is a konkrét személy megjelölve, feladatával, munkaidejével együtt. Így nem látható az elvégzett feladat aránya és a munkabér aránya. Kommunikáció A szülők tájékoztatásán túl nagyon jó példákat láthatunk az eredmények kommunikálására. Például kiállítások szervezése, színdarabok nagyközönség előtti bemutatása. Központi kiadvány megjelentetésében bíznak. Fenntarthatóság Tervezik pénz nélkül is a fenntarthatóságot, látszik, hogy fontosnak tartják a tehetségek fejlődését. Valójában a további pályázati lehetőségekben bíznak.

7.15. NTP-OKA XVII-3 Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban A pályázat célja Pályázat alapvető célja megegyezett az NTP-OKA XVII számú pályázatának cél- és feladatrendszerével, annak kiegészítő pályázati eleméül szolgált. A program célja volt az átmeneti és tartós nevelésben résztvevő gyermekek számára gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben a tanév folyamán újonnan induló, vagy már működő tehetséggondozó műhelymunka megszervezése és működtetése. Az érintett célcsoport jellemzői Pályázat alapvető célcsoportja megegyezett az NTP-OKA XVII, valamint az NTP-OKA XVII-2 számú pályázat célcsoportjával. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázatok erősségei Mivel a pályázók köre megegyezett a fent említett célcsoporttal, ezért a pályázatok jellege és színvonala is hasonló volt. Bár a pályázatok többsége nem volt túlzottan igényes – többnyire konkrét és eseti feladatokra kértek támogatást – de található nagyon jól kidolgozott, érdekes figyelemfelkeltő pályázat is. Kiemelendő néhány pályázónál a tehetséggondozó műhely tehetségazonosító munkájának, módszertanának példaértékű alkalmazása, ahol jól nyomon követhető az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. A pályázók nagyobb része már komplex tehetségfejlesztést tervez, figyelembe veszi a kiválasztott tehetségígéretek korát, speciális helyzetét, érdeklődési körét. Valamennyi pályázónál érezhető a hátrányokkal küzdő fiatalok iránti nagyfokú empátia. A pályázat gyengeségei A műhelyek egy része csak leírja, hogy nyomon fogja követni a tehetségeket, de sem módszert, sem eszközt, alkalmat nem jelöl meg. A pályázatok figyelembe veszik a gyermekek hátrányos helyzetét, életkorát, érdeklődési körét.

62

Kevés pályázat tartalmazza a konkrét eredményekre vonatkozó mérések leírását, módszerét, eszközét. Az óradíjak igénylése egyenetlen, érdemes volna előzetesen az összeghatárokat tisztázni. A következő pályázat esetében érdemes volna a konzultációs lehetőségeket bővíteni. Kommunikáció A pályázat eredmények kommunikációs gyakorlata nagyfokú hasonlóságot mutat az NTPOKA XVII, valamint az NTP-OKA XVII-2 számú pályázatokban megjelenő gyakorlattal és lehetőségekkel. Fenntarthatóság Valamennyi pályázónak igénye a fenntarthatóság, pályázataik jól tükrözik az idevonatkozó terveiket. A műhelyek egy része leírja, hogy nyomon fogja követni a tehetségeket, de sem módszert, sem eszközt, alkalmat nem jelöl meg. A pályázatok figyelembe veszik a gyermekek hátrányos helyzetét, életkorát, érdeklődési körét. Tervezik pénz nélkül is a fenntarthatóságot, látszik, hogy fontosnak tartják a tehetségek fejlődését. Viszont kevés pályázat tartalmazza a konkrét eredményekre vonatkozó mérések leírását, módszerét, eszközét. A pályázati eredmények fenntarthatósága nagyfokú hasonlóságot mutat az NTP-OKA XVII, valamint az NTP-OKA XVII-2 számú pályázatokban megjelenő gyakorlattal és lehetőségekkel.

7.16. NTP-OKA-XVIII. Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása és a már jelenleg is sikeresen működő térségi hálózatok támogatása A pályázat célja A program részletes célkitűzései: Tehetségpontok térségi együttműködése, Tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés, Módszerek és programok közötti átjárhatóság, Tehetségsegítő formák egymásra épülése, Térségi adatbázisok kiépítése, Partneri hálózat építése, fenntarthatóság, Tehetségsegítő Tanácsok megalakulása, Térségi tehetségnapok megszervezése. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázók köre változatos szervezetekből állt össze: Magyarországi Tehetségpontok, kistérségi tehetségpontok, Tehetségsegítő Tanácsok, önkormányzati társulások, civil szervezetek, alapítványok Tehetségpontokkal együttesen. Ezt a változatosságot tükrözte a pályázati célnak való megfelelés is. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése

63

Összességében a pályázati kiírás szakmailag indokolt és jó, amely sok pozitívumot tartalmaz. A tehetségsegítés új térségi kereteinek kialakítására törekvés a pályázatok többségében csak a cél általános megfogalmazásában lelhető fel. A pályázatok között jelentősek a színvonalbeli különbségek. A pályázatok sok megvalósítható ötletet tartalmaznak a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítésében, az egyes programok közötti átjárhatóság feltételeinek kialakításában, a partneri hálózat bővítését szolgáló módszerek kidolgozásában, a tehetségsegítés új térségi szervezeti kereteinek (szakmai munkaközösség, tehetségsegítő tanács) kialakításában. A pályázatokban jelen van és értékelni kell a kreativitást, a komplex személyiségfejlesztést, a tehetségbarát gondolkodást, a rendszerszemléletet és az alaposan megtervezett folyamatban való gondolkodást, a szervezettséget, a szakmaiságot, a módszerek változatosságát, a szakemberek felkészültségét, a tehetségfejlesztés szakirodalmában való jártasságot és az ebből adódó szakszerűséget is. A térségi tehetségnapok jó gyakorlatokat és megvalósításra érdemes ötletek „tárházát” tartalmazták, amelyek illeszkednek a pályázat azon célkitűzéséhez, hogy jelentős anyagi támogatással segítsék a hazai tehetségpontok térségi együttműködését, a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés lehetőségeit. Általában nagyon kevés tehetségfejlesztő szakember vesz részt a programokban. Ez is lehetett az oka annak, hogy a tehetségazonosítás és -fejlesztés elveinek, módszereinek leírása, a sikeresség kritériumainak meghatározása többnyire az általánosság szintjén maradt, és nem lépett ki az intézményi keretekből. Kevés az áttekinthető, logikusan felépített pályázat. Összemosódik a már létező tevékenység és az ezután megvalósítandó vállalás. Kevés pályázatot jellemez a rendszerszerű megközelítés. A pályázatok többségében csak általánosságban fogalmazták meg a szakmai munkaközösségek szerepét, a konkrét funkciókat (munkamegosztás), a vállalt feladatokat. Az iskolai tehetségfejlesztő programok készítéséhez nyújtandó segítség tartalmának kimunkálása elmaradt (előfordulhat, hogy menet közben kikristályosodik).

7.17. NTP-OKA-XIX. A hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben, a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki a hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben, a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatására. A pályázat célja az volt, hogy a pályázattal érintett térségben élő szakemberekkel, szülőkkel, intézmény fenntartókkal és civil szervezetekkel megismertesse a Nemzeti Tehetség Program és a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programban rejlő lehetőségeket. A program célként tűzte ki továbbá, a szakmailag megalapozott tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítését, a tehetségek fejlesztését, követését szolgáló módszerek és az egyes programok közötti átjárhatóság feltételeinek kialakítását, a térség tehetségsegítő

64

programjának kidolgozását, valamint a tehetségsegítés partneri hálózatának bővítését szolgáló módszerek kidolgozását, a Tehetségpontok, Térségi Tehetségsegítő Tanácsok megalakítását. Az érintett célcsoport jellemzői A program célcsoportja a hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben élő diákok, családok, szülők, civil szervezetek, tehetséggondozó szakemberek. A célcsoport tagjai az ország olyan térségeiben élnek, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű családok arányszáma igen magas. A munkanélküliség súlyos terhét még nehezíti az aluliskolázottság, a piacképes szakképzettség meglétének hiánya. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A 33 beérkezett pályázatból 26 projektet tartottak támogatásra érdemesnek. A beérkezett beszámolókból egyértelműen kiderül, hogy a tehetséggondozást valamennyi pályázó fontosnak tartja, azonban felkészültségük és szakmai tapasztalataik eltérőek. A projektek egy részénél a kidolgozott programok a tanulók felzárkóztatását szolgálják, az ezzel párhuzamosan elvégzendő tehetségkutatás, tehetségsegítés még szövegszerűen fellelhető, de a konkrét tartalmi elemekben már hiányzik. A pályázók több mint felénél látható, hogy bizonytalanok a szakmai alapok a tehetségsegítés pszichológiája, pedagógiája és módszertana tekintetében. Ezek a pályázók leginkább pénzszerzési lehetőséget láttak a pályázatban. Legtöbb problémát a tanodai pályázatok bírálatai jelentették, hiszen itt volt jellemző, hogy leginkább tanulói felzárkóztatásra irányuló programtervet nyújtottak be. A tehetséggondozó tevékenység legjellemzőbben a térségi hálózatok kialakításával kapcsolatosan volt felismerhető. A pályázók vállalták a Tehetségsegítő Szakmai Munkaközösség és települési szinten egy, térségi szinten, legalább kettő Tehetségpont megalakítását, Tehetségsegítő Tanács megszervezését, vagy ha már van, annak működtetését. A pályázók együttműködési megállapodással dokumentálták a partneri hálózat kiépítését, illetve működését. A megállapodásokból egyértelműen kiderült az együttműködés konkrét célja és tartalma, amely megfelelő módon szolgálta azt a célt, hogy a hátrányos települések is minél több lehetőséget kapjanak tehetségfejlesztő munkájukhoz, valamint, hogy szakmailag is felkészülhessenek erre a tevékenységre. Azok a pályázók, akik tehetségsegítő műhelyt működtetését vállalták, legalább 30 órára kidolgozott részletes programot mutattak be, amely tartalmazta a műhelybe történő beválogatás eljárását és a tehetségígéretek további követésének és segítésének tervét. A tehetséggondozó műhely céljának, módszertanának kidolgozottsága és szakszerűsége megfelelő, a helyi igényekhez alkalmazkodó volt. A beszámolókból kitűnt, hogy a programok nagy része sikeresen lezajlott. Kommunikáció A programok résztvevői széles körű tájékoztatást nyújtottak a pályázatok lebonyolításának egész időtartama alatt. A projekttel kapcsolatos felhívások, szakmai anyagok, információk elsősorban az intézmények honlapjain jelentek meg. Kellő publicitást kaptak a Kistérségi Tehetséggondozó Központotok megalakulásai, a helyi, illetve kistérségi tehetségnapok eseményei és a komplex tehetségfejlesztésben jelentős műhelyfoglalkozásokra épülő versenyek. Néhány esetben szakmai kiadvány is készült. Fenntarthatóság A hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben a tehetséggondozó munkát folytató műhelyek, a program fenntarthatóságának bemutatásakor különös hangsúlyt fektettek arra, hogy megtalálják az anyagi forrásokat, amellyel a továbbiakban is biztosítani tudják a tervezett programelemeket, hiszen a tehetséggondozás a perifériálisan hátrányos helyzetű

65

térségekben kiemelten szükséges feladat. A beszámolók a jövőben megjelenő pályázati forrásokon kívül, a tehetséggondozó munka finanszírozásába, önkormányzati, civil és magán erőforrásokat is be kívánnak vonni.

7.18. NTP-OKA-XX. Óvodákban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő óvodai tehetséggondozó műhelyek támogatására. A pályázat célja A pályázat célja volt a 2010/2011. tanév második felében óvodás korú gyermekek tehetséggondozó műhelyeinek megszervezése és egyben működtetése és mindezek feltételeinek biztosítása. Pénzügyi segítség nyújtása: A 2010/2011-es tanév második felében óvodás korú gyermekek számára létrejövő tehetségműhely kialakításának, működtetésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához. Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával hozzájárulni a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztéséhez. A tehetség műhely kereteiben megvalósítandó komplex vagy projektjellegű fejlesztési program biztosítása a tehetség számára. Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségsegítő műhelyek munkája hasonló feltételekkel és módon valósult meg, mint az NTP-OKA-II. , II-1. pályázat esetében. A tehetségígéretek az óvodások közül kerültek a tehetségsegítő műhelyekbe. A műhelyekbe előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy 20-30 órás projektben általában 10-15 gyermek tudott részt venni. Az óvodás korúak közös jellemzői a kíváncsiság, a kreativitás. A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése A szakmai beszámolók alapján megállapítható, hogy egyre jobb pályázatokkal találkozunk, mert már az óvodákban is elindult a tehetséggondozó szemlélet megértése. A jó pályázatot benyújtó óvodák csatlakoztak a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által elindított hálózathoz, amely többoldalúan segítette őket a tehetséggondozás óvodai értelmezésében és ez teljes mértékben meghatározta a pályázataik minőségét. Egyes óvodák már hálózatban működve dolgoznak, és tudnak segíteni, jó példát mutatni, azoknak az óvodáknak, amelyek gondolkodnak a tehetséggondozás óvodai bevezetésében. A tehetségpontként működő óvodák pályázataiban látható hatásvizsgálat is, amely okosan továbbértelmezhető, és finomítható. Értékelve a beszámolókat, megállapítható, hogy azok a műhelyek értek el jobb eredményeket, ahol a tehetséggondozással foglalkozó óvodapedagógus szakirányú, szakvizsgát adó képzésben vett részt, ahol erre a feladatra felkészültek. A pályázati programok szakmai tartalma A pályázók végiggondolt 20-30 órás programot valósítottak meg, amit az óvodában dolgozó tehetséggondozó pedagógus vezetett. A műhelyek többsége a zene, művészetek, sport területén fejtett ki tehetségsegítő tevékenységet. Az óvodák egy részében pszichológus

66

bevonásával méréseket végeztek (általános és speciális képességek, motiváltság, kreativitás), majd az óvópedagógusok megfigyelései és a diagnosztizálási eredményeknek, valamint szülői kérdőív figyelembevételével kerültek a gyerekek a tehetségsegítő programba. Figyelmet fordítottak a gyermekek életkori sajátosságaira, egyéni fejlettségi szintjére és teherbírására, ehhez igazították az egyéni fejlesztés irányait. A tehetséggondozás eredményeként javult az önfegyelmük, reális énképük, fejlődött az alkalmazkodóképességük, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak lettek. Több pályázó programjában a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztését valósította meg kisebb csoportban. Ennek eredményeként az egyenetlen fejlődésből adódó gyenge oldal lemaradása enyhült vagy megszűnt. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták a szülőket, az érdeklődőket tehetségnapon, honlapon, médiában, kiadványokban, települési, térségi rendezvényeken, Óvodai Nevelés szakfolyóiratban, konferenciákon. Fenntarthatóság Az óvodák folytatni szeretnék tehetséggondozó műhelytevékenységeiket. A gazdasági fenntarthatóság nehéz a fenntartók nehéz pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

7.19. NTP-OKA-XXI. A közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása A pályázati kiírás jogszabályi háttere a 1120/2009. (VII.23.) Korm. határozat III.4. pontja. A pályázat célja A jelen pályázat alapvető célja volt hozzájárulni a közoktatásban és a szakképzésben működő, általános és középiskolai korosztály, valamint az érettségi utáni szakképzésben tanuló szakközépiskolai fiatalok számára kidolgozott tehetséggondozó műhelyek sikeres megszervezéséhez és működtetéséhez. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat célcsoportja a tehetséggondozó műhelyek voltak, illetve tehetséggondozási témában felkészült szakemberek. A tehetséggondozó műhelyek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, fejlesztése révén a pályázat hozzá kívánt járulni a tehetségazonosító és tehetséggondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztéséhez, valamint a programhoz kapcsolódó Tehetségnap szervezéséhez. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A 30 órás programok 2010/2011. tanév második felében (2011. február 15-től 2011. június 15-ig) kerültek megvalósításra. A támogatás keretösszege 110 000 000,- Ft volt, formája előfinanszírozott, vissza nem térítendő. A tehetséggondozó műhely céljaira a támogatás mértéke 500 000,- Ft. 800 000,- Ft között volt - a Tehetségnap költségeivel együtt. Amennyiben a pályázó regisztrált tehetségpont volt, a támogatás mértéke 1 000 000,-Ft volt.

67

Kommunikáció A tehetséggondozó műhelyek és Tehetségpontok működésének kommunikációja része a pályázati kritériumoknak és ezzel élnek is a pályázók, ugyanis a cél az, hogy a gyerekek, szülők, pedagógusok megtalálják a műhelyeket, tudjanak róluk, hogy ezután a tehetséggondozó műhelyek el tudják látni tehetséggondozó missziójukat a kijelölt helyi hatósugarukban. Az elektronikus kommunikáció elterjedése és általánossá válása rendkívül megkönnyítette az információáramlást. Ennek megfelelően a kommunikáció kiterjed az iskolák, műhelyek honlapjain való megjelenésétől kezdve az e-hírleveleken át az elektronikus sajtóig a legváltozatosabb keretek között, hírek, felhívások, információk, méltatások formájában. A hagyományos papíralapú kommunikáció költségesebb volta miatt ez a fontos terület csak financiális erőforrások megléte esetén működtethető, de a tehetségfejlesztő műhelyek, illetve tehetségpontok élnek mindenféle kommunikációs formával tekintve, hogy a kevésbé fejlett régiókban nem nevezhető általánosnak az internet hozzáférés, viszont ott is nagyon fontos elérni és felkarolni a tehetségeket. A tehetségpontok, illetve tehetségfejlesztő műhelyek a helyi rádió és TV-társaságokkal is kapcsolatban vannak programjaik ismertetése, valamint felhívások sugárzása, eredményeik bemutatása, illetve a Nemzeti Tehetség Program népszerűsítése céljából. Fenntarthatóság A közoktatásban és a szakképzésben működő, általános és középiskolai korosztály, valamint az érettségi utáni szakképzésben tanuló szakközépiskolai fiatalok számára kidolgozott tehetséggondozó műhelyek folyamatos működésének biztosítása igényli a folyamatos támogatást. Miután az elmúlt időszakban a támogatottságának köszönhetően a műhelyek egyre eredményesebben tudták ellátni a tehetséges fiatalok gondozását, elengedhetetlenül fontos, hogy a sikeres működést a tehetséggondozó műhelyek fenn tudják a tartani a jövőben is a program támogatása révén.

7.20. NTP-OKA-XXII. A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutatóműhelyek támogatása A pályázat célja A pályázati kiírás a 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat III.5. pontja alapján hozzá kívánt járulni a 2010/2011. tanév második felében (2011. február 15-től 2011. június 15-ig) a kari, intézeti, tanszéki keretben megvalósuló tehetséggondozó műhelyek indításához és a tudományos kutató műhelyekben, a kutatóintézetekbe kihelyezett tanszékeken dolgozó tehetséges nappali tagozatos hallgatók munkavégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséhez és javításához. Intézményi keretek között, szervezett formában lehetőséget kívánt adni a tudományos kutatás iránti érdeklődéssel rendelkező, tehetséges fiatalok kiválasztására, egyéni felkészítésére, a felsőoktatásban folyó kutatómunkába való bekapcsolására, eredményeik (TDK-pályamunkák, publikációk, alkotásaik) közreadására. A kiírás pénzügyi segítséget kívánt nyújtani: a 2010/2011-es tanév második félévében a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára a már működő tehetséggondozó műhelyekben végzett munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához, és új tehetséges hallgatók bevonására, a tudományos munka eredményeinek hallgató általi elsőszerzős publikálásához, az intézményi tudományos diákköri konferenciákon helyezett, tudományos munka iránt elkötelezett hallgatók részére ösztöndíj, pályadíj kiegészítés folyósításához,

68

a kari szinten koordinált tudományos diákköri munka műhelyeiben megvalósuló PhD képzést megalapozó, személyre szabott tudományos képzési program kialakításához, a felsőoktatási tehetséggondozás iránt elkötelezett oktatók anyagi elismerésével hozzájárul a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez. A keretösszeg: összesen 105 000 000,- Ft, a támogatás formája: előfinanszírozott, vissza nem térítendő volt. Mértéke: Támogatandó modul

Tehetséggondozó és kutató műhely (a Tehetségnap költségeivel együtt)

Tudományos diákköri keretben megvalósuló tehetséggondozó és kutató műhely (a Tehetségnap költségeivel együtt)

Pályázható minimum

Tehetségnap nélkül 800 000,- Ft Tehetségnap nélkül Tehetségnappal 1 000 000,- Ft 600 000,- Ft Tehetségnappal Amennyiben a pályázó maga is 800 000,- Ft tehetségpont: Tehetségnap nélkül 1 000 000,- Ft Tehetségnappal 1 200 000,- Ft Tehetségnap nélkül 1 000 000,- Ft Tehetségnap nélkül Tehetségnappal 1 200 000,- Ft 800 000,- Ft Tehetségnappal Amennyiben a pályázó maga is 1 000 000,- Ft tehetségpont: Tehetségnap nélkül 1 200 000,- Ft Tehetségnappal 1 500 000,- Ft

Program Pályázati program Keretösszeg kódja (Ft) megnevezése

NTPOKAXXII.

Pályázható maximum

A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó műhelyek és a 105 000 000 tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutatóműhelyek támogatása

Összes beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett Nyertes Megítélt pályázatok pályázatok összeg (Ft) száma (db) száma (db)

138 116 667

124

111

99 665 102

7.21. NTP-OKA-XXIII. Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatására. A pályázat célja Hozzá kíván járulni a 2010/2011. tanév második felében a roma tehetséggondozó műhelyek sikeres megszervezéséhez és működtetéséhez, továbbá személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához, valamint a programhoz kapcsolódó Tehetségnap szervezéséhez.

69

A pályázat pénzügyi segítséget kívánt nyújtani: a 2010/2011-es tanév második felében a legalább 60%-ban roma gyermekek részvételét biztosító tehetségműhely kialakításának, működtetésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához, az óvodai, általános iskolai, a középiskolai (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, érettségi utáni szakképzést folytató szakközépiskola, szakképző intézmény) a szakiskolai, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények tehetségsegítő műhelyeinek működéséhez, valamint a civil szervezetek keretében megvalósuló programokhoz, ahol a roma gyerekek aránya eléri a 60%-ot, tehetségnap szervezéséhez, tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztéséhez, a tehetség műhely kereteiben megvalósítandó komplex fejlesztési program biztosításához, azon legalább érettségizett (30. életévüket be nem töltött) roma fiatalok tehetségsegítővé válásának segítéséhez, akik vállalják, hogy részt vesznek a számukra szervezett felkészítő képzésen. Az érintett célcsoport jellemzői A pályázat célja volt a legalább 60%-ban roma gyermekeket megcélzó tehetségműhelyek támogatása. Célcsoport az óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, közművelődési és közgyűjteményi intézmények tehetséggondozó műhelyei, Tehetségnap szervezése, a szakmai színvonal emelése, a komplex tehetségfejlesztés, illetve tehetségsegítők képzése. Kiemelt szerepet kap a program során az integráció, az esélyjavítás, a szociális és egyéb hátrányok kiküszöbölése. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A cselekvési program kiemelt feladatként kezelte az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítását. Külön figyelmet fordított a tehetségek speciális csoportjára, akik alulreprezentáltak a már működő tehetségprogramokban. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kiemelkedő képességeinek feltárása és részvétele tehetséggondozói programokban új szemlélet megjelenését kívánta. A beszámolókat értékelve megállapítható, hogy a pályázók elsősorban a nyelvi, zenei és az interperszonális területeken fejlesztettek, háttérbe szorult a nyelv, a matematika-logika és a természetismeret. A közreműködő szakemberek felkészültsége jó, számuk kellően magas. Valamennyi pályázó gondot fordított a roma kultúra és hagyományok megismerésére, megőrzésére irányuló tevékenységre, hangsúlyozva a multikulturális nevelés szerepét, az integráció fontosságát, ezek megvalósításában, érvényesítésében való felelősséget. A vártnál kevesebb ösztöndíjas pályázó vett részt a programban. Az ösztöndíjasok körének bővítését az érettségizett roma fiatalokat nagyobb számban tömörítő szervezetek megkeresésével lehetne elérni. E mellett a már működő tanodák hálózatában is nagy számban találhatók érettségizett roma fiatalok. Külön előny, hogy a tanodák szakmai munkáját könnyebb lenne a tehetséggondozás irányába fejleszteni, ha onnan is kerülnének ki ösztöndíjasok. Kommunikáció A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták a szülőket, az érdeklődőket tehetségnapon, honlapon, kiadványokban, települési, térségi rendezvényeken. Fenntarthatóság

70

A pályázatok jelentős részénél nem található meg a fenntarthatóság biztosítására irányuló elképzelés, ha a forrás megszűnik, nem látszik, hogy hogyan kívánják folytatni ezt a tevékenységet.

7.22. NTP-OKA-XXIII/2. Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához címmel A pályázat célja A cél elsősorban az NTP-OKA-XXIII. „Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása” című pályázat során ösztöndíj támogatást nyert roma fiatalok 30 órás tehetséggondozó képzése, amely során megfelelő elméleti ismeretet nyernek a tehetséggondozás területén, amely továbbiakban segíti a tehetség műhelyekben végzett munkájukat. A pályázat célcsoportja Azon legalább érettségizett (30. életévüket be nem töltött) roma fiatalok tehetségsegítővé válásának segítése, akik vállalták, hogy részt vesznek a számukra szervezett felkészítő képzésen. Az érintett célcsoport jellemzői A 30. életévüket be nem töltött roma fiatalok, akik segíteni kívánják a szociokulturális és egyéb hátrányok miatt kirekesztettséggel fenyegetett roma tehetségek felismerését, felkarolását, társadalmi integrációját. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A Nyíregyházi Főiskola (mint pályázó) vállalta azt a feladatot, hogy felkészítse a résztvevőket arra, hogy tudják segíteni az általános és középiskolás roma fiatalok tehetségének kibontakozását, személyre szabott fejlesztését, személyiségük harmonikus alakulását, identitásuk erősítését. A képzés ennek megfelelően a következő területekkel foglalkozott: Önismeret és kommunikáció, Személyiség lélektan, A cigánygyerekek iskolai szocializációja, Tehetséggondozás. A résztvevők a 30 órás képzés keretében elméleti ismereteket, saját élményű tréningeket és diagnosztizáló eszközök gyakorlati kipróbálását sajátították el. A foglalkozások befejezésekor a résztvevők minőségbiztosítási kérdőívet töltöttek ki. Az elsajátított tudás későbbi alkalmazáshoz egy 50 oldalas segédanyagot kaptak. A képzésen való részvételről tanúsítványt kaptak. Kommunikáció A főiskola honlapja felhívást tett közzé és beszámolt a képzésről.

7.23. NTP-OKA-XXIV. Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó szervezetek és tehetséggondozó műhelyek támogatása

71

A pályázat célja A program célja volt a határon túli magyar nyelvű tehetségműhelyek működésének támogatása, a magyar anyanyelvű pedagógusok továbbképzése, Tehetségnapok szervezése, Tehetségsegítő Tanácsok megalakulása és működése a határokon túl is. A pályázat céljai: a) Pénzügyi segítséget nyújtani tehetséggondozó műhelyek, tehetségpontok munkájához. b) Támogatni a határon túli magyar tehetségműhelyek tehetséggondozással kapcsolatos programjait. c) Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával hozzájárulni a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez. d) Anyagi segítséget nyújtani a határon túli magyar anyanyelvű pedagógusok számára akkreditált továbbképzésék szervezéséhez, lebonyolításához, Tehetségnapok szervezéséhez, Tehetségsegítő Tanácsok működtetéséhez. Az érintett célcsoport jellemzői A programban résztvevő szervezetek: közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyházi szervezet, civil szervezet, alapítvány, tehetségpontok. A programban részt vevő országok: Horvátország, Ausztria, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázók többsége helyesen értelmezte a kiírást és megfelelő színvonalú pályázatot nyújtott be. A tapasztalatok alapján a hálózatépítést fokozottabban célszerű szerepeltetni a jövőben. A pályázat segíti a határon túl élő nemzettársainkat abban, hogy bekapcsolódhassanak a magyarországi tehetséggondozás rendszerébe. A tehetségnapra pályázó tehetségpontok értékes, tartalmas pályázatokat adtak be. A tehetségpontok által beadott pályázatok között volt alig értékelhető is. Formailag, összeállításukat tekintve sok gyenge pályázat érkezett.

7.24. NTP-OKA-XXV. Tehetségkutató munkacsoport megalakítására és folyamatban lévő kutatás megvalósítására Az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki tehetségkutató munkacsoport megalakítására és folyamatban lévő kutatás megvalósításának támogatására. A pályázat célja az volt, hogy létrejöjjön felsőoktatási intézmények oktatóiból és gyakorló pedagógusokból álló munkacsoport két kutatási témában: a tehetséggondozás hazai és nemzetközi kompartisztikai kutatása és fejlesztése, kreativitáskutatás, mint a tehetség egyik kiemelt összetevője. Az érintett célcsoport jellemzői A program célcsoportjai voltak a magasan kvalifikált szakemberek, akik képesek tehetséggondozás témakörben a magyarországi és a nemzetközi eredmények feltérképezésére, összehasonlítására. Elsősorban olyan tehetséges fiatalok, kiváló tehetséggondozók a megcélzottak, akik meg tudják jeleníteni a legkiválóbb tehetségműhelyek önfejlesztő közösségek eddigi eredményeit, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, roma és fogyatékkal élő tehetséges fiatalok és közösségeik sikertörténeteire. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A meghívásos pályázaton a három pályaműből kettőt fogadtak el.

72

Az egyik pályázat egy nagyszabású és komplex kutatás empirikus munkálataira, adatainak feldolgozására, elemzésére, összegzésére, tanulmánykötet és szakkönyv lektorálására és megjelentetésére, az adatok disszeminációjára, oktatási programcsomagok létrehozására, valamint egy interaktív tehetségportál továbbfejlesztésére és működtetésére irányult. A neves szakemberekből álló kutatócsoport elvégezte a „Tehetségnevelés a gyakorlatban” című kutatást. Ennek keretében elkészült a tehetségnevelés modern paradigmáinak hazai és külföldi szakirodalmi áttekintése, Barrie Bennett: Instructional Intelligence című könyvének lefordítása, valamint a nagy empirikus mérést (a vizsgálati személyek tervezett létszáma: 1000 fő) megelőző elővizsgálat. A projekt eredményeképpen egy olyan záró tanulmány kötetet jelentettek meg, mely az egyetemi oktatásban és a tehetséggondozásban szakemberek széles körének nyújthat segítséget. A másik projekt a kreativitásvizsgálatok modern összefoglalására és továbbfejlesztésére irányult. A beszámoló bemutatja, hogy a kutatók gazdag elméleti ismeretanyagot tártak fel, továbbá hasznos és széleskörűen használható gyakorlati módszereket dolgoztak ki. A kutatásról, a pályázathoz hasonlóan szakkönyv készült. Kommunikáció A tudományos műhelyek által elvégzett kutatások dokumentálása, értékelése, elemzése publikálásra került elektronikusan, illetve könyvek formájában. Fenntarthatóság Magyarországon az elmúlt évtizedben nem folyt tudományos alapú kutatás tehetséggondozás témában. Ezért vált fontossá a magyarországi és a nemzetközi eredmények feltérképezése, összehasonlítása. A beszámolók alapján világossá vált az is, hogy a továbbiakban, a kutatási eredményekre építve egy a tehetséggondozás szempontjából rendkívüli jelentőségű kutatóprogram kialakítása lehetséges, kedvező pályázati feltételek esetén.

7.25. NTP-OKA-XXVII. Országos terjesztésű nagy múltú szaklap kiadására A pályázati kiírás jogszabályi háttere: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat IX./1 pontja. A pályázat célja Anyagi támogatást nyújtani a nagy múltú, a Nemzeti Tehetség Programot népszerűsítő, tehetséggondozás országos megvalósítását segítő, annak eredményeit bemutató, a tehetséges fiatalokat feladatokkal ellátó országos terjesztésű szaklapok kiadásához. Az érintett célcsoport jellemzői A kiírásra nagy múltú tehetséggondozást is felvállaló országos terjesztésű szaklapok szerkesztőbizottsága, kiadója, fenntartója vagy a szaklapot kiadó civil szervezet pályázhat. A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A pályázatra szánt keretösszeg 15 000 000,- Ft vissza nem térítendő támogatás, mértéke maximum 5 000 000,- Ft volt. Összesen 8 pályázat kapott támogatást. A pályázók szaklap szerkesztésére, lektorálására, nyomdai előkészítésre, megvalósításra, illetve lapkiadásra használták fel a megítélt financiális segítséget. A KÖZNEVELÉS kettő, az Új Katedra egy különszáma a tehetséggondozó programokat, műhelyeket mutatta be. A felsőoktatási tehetséggondozást ismertette összevont éves különszámával a Diáktudós. A Due Tallózó megjelentetésével lehetővé vált a tehetséges

73

diákújságírók bemutatása, a zenei tehetségeket segítette a PARLANDO zenepedagógiai folyóirat. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, valamint a Középiskolai Kémiai Lapok támogatásával a természettudomány, a műszaki tudományok területén bontakozó tehetségeket segítettük képesség-, készségfejlesztő feladatokkal. A Magyar Tehetséggondozó Társaság Tehetség című szakmai információs folyóiratának támogatásával egyben a tehetséggondozó szakemberek számára biztosítottunk újabb tájékoztatást. Kommunikáció Azok a szakfolyóiratok, melyeknek célkitűzése az oktatás, a pedagógia, valamint a tehetségfejlesztés és ennek a pályázatnak a keretében kaptak támogatást további működésük sikeres folytatására, a leghitelesebb csatornái a Nemzeti Tehetség Program méltatásának és kommunikációjának. Lapjaikban kiemelt jelentőséggel tájékoztatnak a Tehetséggondozás fontosságáról. A szaklapok internetes verziói és az azokon keresztül működtetett hírlevelek, szintén eredményesen és nagy elhivatottsággal végzik a program kommunikációját. Fenntarthatóság Egy szaklap egyszeri támogatása nem képes hosszú távú eredményt biztosítani, csakis a folyamatos financiális biztonság tud sikerre vinni egy szaklapot, illetve a szakfolyóirat köré szerveződő szakmai, szellemi műhelyt. Miután a kis példányszámú, szűk, szakmai érdeklődésre támaszkodni tudó folyóiratok nem tudják a lap-eladásokból támogatni magukat, a fenntarthatóságot kizárólag a folyamatos támogatás tudja biztosítani.

7.26. NTP-OKA-XXVIII. Az EU soros elnökséghez kapcsolódó EU Talentday Konferencia és rendezvénynap feladataihoz A pályázat célja Pályázati kiírás célja a 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat IX./2 pontja alapján a hazai és külföldi jó gyakorlatok, tehetséggondozó műhelyek bemutatása, a jó gyakorlatok hazai adaptálása elterjesztésének segítése. EU Talentday Konferencia szervezési költségeinek támogatása. A keretösszeg: 10 000 000,- Ft, a támogatás formája: vissza nem térítendő. A pályázat meghívásos volt, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) pályázhatott a konferencia és rendezvénynap költségeire. Keretösszeg (Ft)

Összes pályázaton összeg (Ft)

10 000 000

10 000 000

beérkezett Beérkezett igényelt pályázatok száma (db)

1

Nyertes pályázatok száma (db)

Megítélt összeg (Ft)

1

10 000 000

Az érintett célcsoport jellemzői A tehetségek felkutatásával, tehetségük kibontakoztatásával és hasznosításával kapcsolatos feladatokról cserélt eszmét a 20 országból érkezett 300 résztvevő.

74

A pályázati programok szakmai tartalma és értékelése A kétnapos rendezvényt Pálinkás József, a MTA elnöke nyitotta meg, majd Hoffmann Rózsa beszélt a hazai tehetséggondozás megerősítését szolgáló, húsz évre szóló, már a működésének első két évében 60 ezer diákot elérő Nemzeti Tehetség Programról, mely biztos anyagi alapokra támaszkodik az értékőrzés, az esélyteremtés, a hatékonyság és a társadalmi felelősség jegyében. A plenáris üléseken felszólalt:  Csermely Péter professzor – a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke,  Stefaan Hermans – az Európai Bizottság képviseletében,  Mirosław Sielatycki – a lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára,  Leo Pahkin – a Finn Nemzeti Oktatási Tanács tagja,  Johanna M. Raffan – ECHA,  Joan Freeman ‒ egyetemi kutató,  Gloviczki Zoltán – helyettes államtitkár. A konferencia résztvevői hat tematikus szekcióban vitatták meg a tehetséggondozás különféle aspektusait és Kroó Norbert, az MTA alelnöke vezetésével kerekasztal-beszélgetésre került sor. A magyar javaslat alapján létrejövő Európai Tehetségnap nem hagyja feledésbe merülni a világra szóló alkotások létrehozóinak nevét, továbbá a köztünk élő tehetségekre és a tehetséggondozásra irányítja a figyelmet. A zárónyilatkozat javasolja, hogy az Európai Unió Bartók Béla születésnapját hivatalosan is nyilvánítsa Európai Tehetségnappá. Továbbá, hogy az európai tehetségsegítő munka összehangolása és a kontinenst átfogó együttműködő hálózatok kiépítése érdekében szükség van egy koordinációs központra, melynek székhelye Budapest lehet. A résztvevők által elfogadott közös nyilatkozat megállapításokat tartalmaz a tehetség fogalmáról, felismerésének, fejlesztésének és hasznosításának módozatairól, valamint ajánlásokat tartalmaz a szakma és a társadalom számára. A konferenciához kapcsolódóan megrendezésre került az első Európai Tehetségnap, melynek keretében rendezett Tehetségvásáron 20 ország tehetségprogramjai, köztük 150 hazai és határon túli magyar tehetségpont mutatkozott be. Kommunikáció A konferencia tapasztalatait, eseményeit foglalja össze egy angol nyelvű, 28 oldalas záró füzet, elektronikus és nyomtatott formában. A különszámok német és angol nyelven is elérhetőek. Fenntarthatóság A következő konferenciát Lengyelország rendezi.

8. ÖSSZEGZÉS A tehetségsegítés az esélyek javításának egyik hatékony eszköze lehet, amennyiben kialakul a szakmailag megalapozott szolgáltatások, tevékenységek hálózata, amelyek keretében

75

lehetőség nyílik a tehetségígéretek megtalálására, támogatására és folyamatos fejlesztésére, majd a kiteljesedett tehetségek érvényesülésére, produktumaik hasznosulására. Az utóbbi két évben a Nemzeti Tehetség Program a Géniusz Programmal egységben fontos feladatának tekintette a tehetségpontok hálózatának kiépítését. Jelenleg közel ötszáz tehetségpont segíti a tehetségek felkutatását, fejlesztését, ezen túl tanácsadást végeznek a diákok, a szülők és a programokban résztvevő szakemberek részére. Példaértékű szakmai és társadalmi összefogásról tanúskodnak a folyamatosan alakuló tehetségsegítő tanácsok. A Géniusz Program keretében több mint 10 000 tehetségsegítő ‒ köztük sok szülő ‒ képzése indult meg az elmúlt hónapokban. A tehetségpontok területi elhelyezkedése, a pályázati aktivitás, a képzésre jelentkezettek térségi megoszlása azt mutatja, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű térségek ‒ néhány kivételtől eltekintve ‒ alulreprezentáltak ezekben a programokban. Ez a körülmény hátrányosan érinti az itt élő tehetségígéreteket és a fejlesztésükbe bevonható szakembereket, segítőket. A 2011. év végéig megvalósuló pályázatok nagymértékben javítanak ezen a helyzeten. Az NTP-OKA pályázatok nagymértékben segítették − az óvodától a felsőoktatásig terjedően − a gazdag tartalmi kínálattal működő tehetségsegítő műhelyek, szaktáborok, tanulmányi versenyek megszervezését, tehetségsegítő hálózatok és szolgáltató központok kialakulását. A pályázati rendszer soha nem látott mértékben élénkítette a tehetségsegítés iránti érdeklődést és fokozta az aktivitást a tehetségsegítéssel foglalkozó intézmények, szervezetek, hálózatok és szakmai szolgálatok életében. A pályázatok lehetővé tették, hogy mind a hátrányos helyzetű intézmények, társadalmi rétegek, mind pedig a hátrányos helyzetű régiók bekapcsolódhassanak a tehetségfejlesztő munkába. Pedagógusok, szakemberek és szülők ismerkedtek meg a tehetségfogalmakkal és − a gyakorlatba átültetve az elméletet − rádöbbentek arra, hogy a tehetségazonosítástól a komplex személyiségfejlesztésig tartó út mindannyiunk számára bejárható és e folyamat „alanyai” a gyerekek, tanulók tehetségének kibontakoztatása olyan közös élmény, amely mindkét felet gazdagítja. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítását és ismertté tételét a programot bemutató kiadvány és a tehetséggondozás jó példáinak bemutatásával, ismeretterjesztéssel, a tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok szakmai segítésével foglalkozó támogatott szaklapok, folyóiratok segítették. Az EU Talentday és Konferencia megrendezésével nemzetközi kapcsolatainkat erősítettük. Pályázataink lehetővé tették a határon túli magyar nyelven oktató intézmények tehetségműhelyeinek támogatását, a magyar nemzetiségű kiemelkedő tehetséget mutató, szociálisan hátrányos helyzetű, közoktatásban tanulók támogatását az ösztöndíjprogrammal. Az Oktatási Hivatal által évente megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek támogatásával több, mint 30 ezer diáknak adtunk lehetőséget tehetsége megmérettetésére. „A Tehetség Program mindenképp üdvözlendő. Megvalósításával a tehetségsegítés területén - a partnerekkel való célzott és nagyon tudatos együttműködés révén - minőségi változásnak kell bekövetkeznie, ha a rengeteg kiváló ötlet és program megvalósításához megfelelő anyagi alap, társadalmi megbecsülés és politikai támogatottság társul.” (Idézet egy szakértői véleményből.)

76

77

Pályázati program megnevezése

közoktatás

Résztvevő diákok száma (fő)

Nyertes pályázatok száma (db)

Pályázat a tehetséggondozó műhelyek támogatására a közoktatás területére

101 758 270

170

3 655

A 2010/2011 tanévi tehetséggondozó műhelyek és a 2010 évi nyári tehetséggondozó táborok támogatására a közoktatás területére

209 128 502

322

6 440

47 730 940

67

1 340

Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása

1 908 000

8

15

Tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévre

48 810 000

101

234 620

140 000 000 38 850 000 15 047 490 32 454 879 635 688 081

1 148 16 18 851

32 700 2 960 320 360 282 410

100 256 080

134

2 680

59 999 200 41 176 734

17 45

5 000 900

28 316 981 229 748 995

158 354

158 8 738

A közoktatásban tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatására

felsőoktatás

Megítélt összeg (Ft)

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek lebonyolítása - meghívásos pályázat az Oktatási Hivatallal együttműködve Óvodákban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak Felsőoktatási intézmények Talentum táborai középiskolásoknak

Pályázat a felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatására A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényei lebonyolításának és központi szervezési feladatai ellátásának támogatására A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatására Kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása

78

határon túli

Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó műhelyek támogatására

45 863 751

60

1 200

Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére

40 200 000

402

402

34 775 298 120 839 049

90 552

1 800 3 402

Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítására

22 318 434

24

540

Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása és a már jelenleg is eredményesen működő térségi hálózatok támogatása

48 100 000

26

520

115 018 368

194

3 640

A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutatóműhelyek támogatása

99 665 102

111

2 220

Pályázat tehetségkutató munkacsoport megalakítására és folyamatban lévő kutatás megvalósítására

5 000 000

2

23

290 101 904

357

6 943

57 787 210 3 600 000 43 934 108 105 321 318

54 1 49 104

1 080 20 980 2 080

roma fiatalok támogatása

műhelyek támogatása

Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó szervezetek és tehetséggondozó műhelyek támogatására

Közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása

Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához címmel Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása

egyenlő hozzáférés t biztosító pályázatok

79

Fogyatékkal élő gyerekeket oktató és tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató programok

26 000 000

31

620

Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban

13 116 920

16

320

Otthont nyújtó ellátást biztosító, és tehetséggondozó szervezetek együttműködése

7 991 200

8

160

Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban

9 205 393

10

200

43 374 000 99 687 513

26 91

520 1 820

Pályázat országos terjesztésű nagy múltú tehetséggondozó szaklap kiadására

15 000 000

8

Meghívásos pályázat az EU soros elnökséghez kapcsolódó EU Talentday Konferencia és rendezvénynap feladataihoz

10 000 000

1

A hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben, a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása