Magyarország földrajza

Forrás: http://www.doksi.hu

Magyarország földrajza a gimnáziumok számára


Tartalom 1. Magyarország földrajzi helyzete, határai.................................................................. 3 2. Magyarország földtani adottságai ............................................................................ 5 3. Magyarország éghajlata, vízrajza .......................................................................... 10 4. Hazánk élővilága és talajai..................................................................................... 17 5. Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői ....................................... 21 6. Nemzetgazdaságunk ............................................................................................. 26 7. A gazdaság ágazatai, ágai..................................................................................... 29 8. Magyarország tájai................................................................................................. 45 9. Hazánk nagyrégiói ................................................................................................. 56

2


1. Magyarország földrajzi helyzete, határai Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik. A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45o 48' és 48o 35', a keleti hosszúság 16o 5' és 22o 58'-e között terül el. (Ez a földrajzi helyzet magyarázza például éghajlatunk átmeneti jellegét.) Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km. A Magyar Köztársaság területe 93.033 km2. Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki. Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai - tengertől 200 kmre fekszik. Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt. Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország. Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak - a szomszédos országokban - a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez.

Magyarországot határoló nagyobb tájegységek: nyugaton: Keleti-Alpok, Fertőzug (a Kisalföld folytatása); északon: Csallóköz, Szlovák alföld, Szlovák-érchegység; északkeleten és keleten: az Alföld határon túli részei; délen: Bácska és a Dráva-völgy határon túli részei.

3


Abszolút földrajzi helyzetünk egyik - ha nem a legfontosabb - meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például: domborzat: csekély szintkülönbségek éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek, +2 °C-os hőmérsékleti anomália természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők ásványkincsek: viszonylagos szegénység gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.

4


2. Magyarország földtani adottságai Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre eső lemezdarab pedig az Eurázsiai-lemez peremén alakult ki. Kb. 25 millió éve (az oligocénben) délnyugatról nyomult be az Afrikai-lemezdarab a Kárpát medence északi részébe, amit andezites-riolitos vulkáni tevékenység kísért. Magyarország területén a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (a 33 km-es átlaggal szemben csak 26-27 km), ezért a geotermikus grádiens értéke nagyobb, helyenként 6-8 oC/100 m.

Hazánk földtörténete: A földtörténet ősidejét nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál. A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az óidőben ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az óidő vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az óidő végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagifélsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt. A földtörténeti középidő elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az Észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya). A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek. A középidő utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

5


A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk. Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-DunaújvárosMiskolc-Sjátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiaihegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumíniumoxiddá és hidroxidokká alakították. A földtörténeti újidőben, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúliközéphegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúliközéphegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zemplénihegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost. A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannontenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket ta-

6


núhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).

A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros-köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség). A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl. a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel. 7


Ásványkincsek Ércek: 

vasérc: Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barna vasérc) található triász dolomitban. A vasérc mellett mangán- és rézásványok is előfordulnak kisebb mennyiségben.



rézérc: Recsken kb. 1000 méteres mélységben jelentős porfíros rézérc-telep található, amely a mátrai vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból vált ki az eocén időszakban. A réz mellett ólom, cink és molibdén ásványok (galenit, szfalerit, molibdenit) is előfordulnak. Jelentéktelen mennyiségű rézérc található még a Börzsönyben, Nagybörzsöny környékén.



bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntően a Dunántúli-középhegységben. A bauxit a kréta időszakban keletkezett. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Bakonyban Ajka környékén (Nyirád, Szőc, Halimba) vannak jelentősebb bauxittelepek, 150-300 méteres mélységben. Kisebb telepek vannak még Zirc, Fenyőfő, Nagyegyháza és Mány környékén. A bauxitkészletek jelentős része a karsztvízszint alatt található, ezért a bányákból folyamatosan kiszivattyúzták a karsztvizet. A karsztvízszint süllyedése a források (pl. Tapolca, Hévíz) vízhozamának csökkenéséhez vezetett.



uránérc: a Mecsekben kb. 1000 méteres mélységben a permi vörös homokkőben található jelentősebb mennyiség.



ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén vannak kisebb telepek, amelyek a miocén vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból váltak ki.



mangánérc: A magyarországi mangánérc-telepek a jura időszakban képződtek, üledékes eredetűek, Úrkút és Eplény térségében találhatók.

Energiahordozók 

kőszén: Kőszénkészleteink 15 %-a feketekőszén, 25 %-a barnakőszén és 60 %a lignit. A jura időszakban keletkezett feketekőszén egyedül a Mecsekben található, Pécs, Komló és Mázaszászvár környékén. Barnakőszén-készleteink kisebbik része a kréta időszakban keletkezett, a szénmedence a Déli-Bakonyban, Ajka környékén található. A hazai barnakőszén jelentős része az eocén időszakban alakult ki, a készletek a Dunántúli-középhegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók. Nagy mennyiségű miocén korú barnakőszén található az Északiközéphegységben, a Nógrádi és a Borsodi medencében (Salgótarján, Nagybátony, Egercsehi, Ózd környékén). Miocén korú lignit a Bakonyban Várpalota kör-

8




kőolaj és földgáz: A kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található, a harmadidőszakban keletkezett. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.

Nemérces ásványi nyersanyagok 

mészkő: (a cementgyártás alapanyaga) A Naszály triász mészkövét a váci, a Bél-kő triász mészkövét a bélapátfalvai, a Szársomlyó kréta mészkövét a beremendi cementgyár hasznosítja, hasznosította.



kavics: (az építőipar hasznosítja). A Duna, a Rába és a Hernád folyók mentén a pleisztocén időszakban halmozódott fel nagyobb mennyiségben.



üveghomok: (üveggyártáshoz használják) Fehérvárcsurgónál van jelentősebb készlet.



kaolin: (porcelángyártás alapanyaga) Elsősorban a Zemplénben fordul elő (Mád környékén).



perlit (riolitváltozat): (könnyűbeton-gyártásra, talajjavításra használják) A Zemplénben Pálháza környékén fordul elő.



tűzálló agyag: (öntödék, kályha- és csempegyárak hasznosítják) Elsősorban a Cserhát és a Mártra közelében keletkezett.



bentonit: (a növényolajipar, mélyépítőipar, öntödei ipar, finomkerámia ipar, mezőgazdaság hasznosítja) A Zemplénben Mád és Szerencs környékén, a Mátrában Istenmezeje környékén található jelentős készlet.



kovaföld: (szűrőanyagként, hangszigetelőként, növényvédő szerek hordozóanyaga- ként hasznosítják). A Zemplénben Erdőbénye környékén, a Mátrában Szurdokpüspökinél találhatók nagyobb készletek.

9


3. Magyarország éghajlata, vízrajza I. ÉGHAJLAT Általános jellemzők: Hazánk a mérsékelt övezetben  valódi mérsékelt éghajlati övben  a mérsékelten szárazföldi éghajlati területen fekszik.

Éghajlatot módosító tényezők: 

Az éghajlatot alapvetően a földrajzi helyzet befolyásolja.



Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról kelet felé erősödnek.



A medencejelleg azonban erősebben befolyásolja az éghajlatot, ezért a legkontinentálisabb terület a medence központján, a Középső-Tisza vidékén található.



Jelentős hatással vannak hazánk éghajlatára a légkör magas, illetve alacsony nyomású képződményei az ún. akciócentrumok.

Magyarország éghajlatát négy fő akciócentrum befolyásolja: 1. Izlandi minimum: Állandó alacsony nyomású képződmény. Uralma idején hűvös, borús, csapadékos az időjárás. Erős a hatása nyár elején, amikor a csapadékmaximumért felelősek. 2. Azori maximum: Állandó magas nyomású képződmény, hatására időjárásunk derült, száraz, nyáron forró, télen enyhe, napfényes. 3. Szibériai maximum: Belső-Ázsia fölött a téli hónapokban létrejövő magas nyomású képződmény. Hatására keletről érkező anticiklonok kemény, hideg, száraz telet idéznek elő. 4. Pontuszi-iráni minimum: Elő-Ázsia fölött kialakuló alacsony nyomású képződmény, amely Magyarországon nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz.

10


Éghajlati elemek Magyarországon 1. Napsugárzás:

A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente. 2. Hőmérséklet:

11


Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11oC. A januári -1,7 oC, a júliusi +20,5 oC. Az évi közepes hőingás 21-25 oC. Hazánk, bár 1300-1700 kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlanti-áramlás hatására 2,5 oC-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A hőösszeg nyugaton 2900 oC, a Dél-Alföldön 3300 oC. 3. Szél

A szelek a Kárpát-medencét körülvevő hegységek alacsonyabb részein, az ún. szélkapukon áramlanak be hazánk területére: elsősorban az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapun, így hazánkban az uralkodó szélirány északnyugati. Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A helyi jellegű szelek közül a főn jellegű Bakonyi- vagy Vázsonyi-szél érdemel említést, amely észak felől áramlik le a Balaton felé és itt erős hullámzást okoz.

12


4. Csapadék

Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. (580 mm) A legkevesebb csapadék (500-600 mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen (800-900 mm). A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. Évente átlagosan 15-30 havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön 25-50 nap, míg a hegységeinkben 50-100 nap.

II. VÍZRAJZ Folyóhálózat: Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: 1. a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), 2. a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz. A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor 8000-10000 m3/s.

13


Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km.(A folyószabályozások eredményeként az eredeti hossz 40 %-ával lett rövidebb, a szabályozás előtt 955 km hosszú volt a magyarországi szakasza.) A Tisza teljes esése hazánk területén 30 méter. Vízhozama kisvízkor 30-90, középvízkor 800, nagyvízkor 4000 m3/s. Sok lebegtetett hordalékot szállít ("Szőke Tisza").

Tavak: Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése kb. 1000 km2. • szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó • morotvatavak: a Duna mellett 50 db, pl. Szelidi-tó, a Tisza mellett 100 db van. • szél által kialakított szikes tavak: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sós-tó • forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-tó, Tatai-tó, Malom-tó (Budán) • dolinatavak: aggteleki Vörös-tó • csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó • mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Kiskörei víztározó, budapesti Feneketlen-tó

14


Felszín alatti vizek: Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. 1. Talajvíz: (az első vízzáró réteg fölött felhalmozódó víz.) Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra. 2. Rétegvíz: (két vízzáró réteg között, porózus kőzetekben összegyűlt víz) Magyarország rétegvizekben gazdag terület. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek. A rétegvizeket artézi kutakban emelik ki. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható. 3. Hévíz: Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben, amelyek 25 oC-nál melegebbek. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő 70-90 oC-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római) 4. Résvíz: (A kőzetek repedéseiben elhelyezkedő víz, alapvetően karsztvíz) A Dunántúli-középhegység hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja. A karsztforrásokban gyakran gyógyvizek is a felszínre törnek. A bauxitbányászat a karsztvízszint csökkentése miatt veszélyezteti a karsztvízforrásokat.

Vizeink gazdasági jelentősége       

Vízerőművek – Tiszalök, Kisköre Hajózás Öntözővíz Ipari víz Ivóvíz Halászat Gyógyászat, üdülés, idegenforgalom

15


A vízszennyezés forrásai  ipar – szerves és szervetlen szennyezés  mezőgazdaság – vegyszerhasználat (nitrát)  vízi közlekedés – pl. hajóbalesetek  háztartások – szennyvíz

Mit tehetünk a vizek védelmében?  Csatornahálózat bővítése;  Szennyezőforrások felszámolása;  Sértetlen vízbázisok megóvása;  A lakossági és ipari vízfogyasztás csökkentése;  Árvízvédelem. A vizek védelmében nemzetközi összefogásra van szükség.

16


4. Hazánk élővilága és talajai Hazánk növénytársulásai 1. Erdős puszta - Alföldön 2. Lombhullató erdő – középhegységekben, dombvidékeken. Az ország területének mindössze 9-10%-át borítják. A hazánkat érő három éghajlati hatás miatt, fajokban gazdagok és változatosak. Az erdős puszták maradványai a Duna-Tisza közén: - homokpusztai gyepek, - nyáras borókások, - pusztai tölgyesek, - árvalányhajas rétek, Folyópartokon: - fűz-nyár ligeterdők, - szil-kőris-tölgy ligeterdők. A természetes növénytársulások helyén ma már nagyrészt szántóföldek találhatók. A középhegységek és a dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják. (Az ország 18-19 %-a. Legkeveseb Békésben, legtöbb Nógrádban.) Többségük telepített. Őshonos erdők csak a Bakonyban, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben találhatók: luc, erdei-, és vörösfenyők. Az alacsonyabb, melegebb szárazabb régiókban tölgyesek, gazdag aljnövényzettel, a magasabb hűvösebb részeken bükkösök.

17


Hazánk talajföldrajza Hazánk legnagyobb természeti kincse a változatos és gazdagon termő talaja. A talajalakító tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek az:  alapkőzet  domborzat  éghajlat  vízrajz  növényzet Ennek megfelelően hazánkban a két legjellemzőbb talajtípus a mezőségi- és a barna erdőtalaj.

Hazánk talajai 1. Mezőségi talaj Hazánk, de a világ legtermékenyebb talajtípusa. Elsősorban löszön alakul ki Bácskában, a Mezőföldön, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén. Mezőségi talajok még a Dunántúl egyes részein is előfordulnak. 2. Barna erdőtalaj Uralkodó a középhegységekben és a domborvidékeken. Általában füves vagy vegyes aljnövényzetű erdők alatt alakult ki. Előfordulása: • Északi-középhegység nagy része • Dunántúli-középhegység É-i előtere • Ny és D-Dunántúl

18


3. Szürke erdőtalaj A fakó erdőtalajok a csapadékosabb nyugati országrészben alakultak ki, az Alpokalján, a Zalai dombságon. 4. Rendzina talaj A mészkő és dolomit területeken alakult ki. Elfüvesedett erdők alatt, csapadékos éghajlat hatására képződött. A vékony termőréteg humuszban gazdag, morzsalékos szerkezetű, feketésbarna, barnásfekete. Termőképessége csekély, mert könnyen kiszárad. Előfordulása:

Aggtelek környéke, Bükk, Budai-, Pilisi-hg. Gerecse, Vértes, Bakony Mecsek.

5. Öntés és láptalajok A gyakori elöntések miatt a növényzet nem nagyon tudott hatni a nyers öntésfelszínre, így akadályozódott a talajképződés menete. Az öntéstalajok jellege a hordaléktól függ. A Duna mentén meszesek, a Tisza környékén általában mészben szegények az öntésföldek. Előfordulás: Hanság, Körös vidék. 6. Réti talajok Ahova az ár ritkán jutott el ott megindul az öntéstalajok réti talajokba való átmenete. Magas ártereken, feltöltött mocsarak területén, pl. folyópartjaink magasabb partrészein fordul elő. 7. Homoktalaj A homoktalajok anyagát a szél fújta ki a folyók hordalékából. Durvább és finomabb homokra osztályozódott, de a kémhatása is különböző. Homokbuckás vidékeinken, pl. a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Nyírségben. 8. Szikes talajok A szikes talajok gyenge termőképességűek. Többnyire az Alföldön találhatók a mezőségi talajoknál alacsonyabb, a réti talajoknál valamivel magasabb szinten, ahol kedvezőtlen hidrológiai viszonyok alakultak ki. Szerkezetük és sótartalmuk alapján három szikest különböztetünk meg: - A mésztelen szikes (szolonyec) - A meszes-sós (szoloncsák) - Meszes-szikes (szoloncsákos szolonyecek) Előfordulásuk: Tisza-mentén és a Tiszántúlon, a Duna árterén, a Duna-Tisza közén a buckaközi laposokban 19


Talajerózió A talaj lehordását, pusztulását talajeróziónak nevezzük.

Mit tehetünk a talaj védelméért • • • • • • •

erdősítés, teraszok létesítése, keresztbe szántás, talajerő pótlása (trágyázás), vetésforgó alkalmazása, talajszennyezés, hulladéklerakás megszűntetése, mezőgazdaságban a túlzott vegyszerezés csökkentése.

20


5. Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői I. Népesség A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi -0.25%. Jelenleg (2006) a népesség száma: 9,98 millió fő. Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős területi eltérések figyelhetők meg.  A legritkábban lakott megyéink: Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye,  A legsűrűbben lakott megyék: Pest és Komárom-Esztergom.  A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km2), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km2).

Hazánk korfája

21


Kormegoszlás (2006)  0-14 év:

15,6%,

 15-64 év:

69,2%,

 65 fölött:

15,2%

 Születési ráta: 9.7 születés/1,000 fő, 1,32 gyerek/nő  Halálozási ráta: 13.1 halálozás/1,000 fő  Születéskor várható élettartam:  teljes lakosságra: 72 év,  férfiak: 68 év,  nők: 74 év (2006)

Nemek szerinti megoszlás A lakosság egészét tekintve 1000 férfira 1096 nő jut. 30-40 év alatt férfitöbblet, e fölött nőtöbblet mutatkozik. Ennek oka egyrészt, hogy több fiúgyermek születik, mint leány, másrészt a férfiak halandósága nagyobb, mint a nőké.

Foglalkoztatási szerkezet Magyarországon

70%

1. Mező Mezőgazd. 8%

65%

60%

50%

2. Ipar 27% 3. Szolg. 65%

40% mezőgazdaság ipar 30%

szolgáltatás 27%

20%

4. MunkaMunkanélkü lküli 7%

10% 8% 0% Magyarország1996

Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség aránya 41 %.

A legnagyobb a munkanélküliség  Szabolcs-Szatmár-Bereg,  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,  Az egykori bányavidékeken. 22

8


Népességmozgások A migráción belül a belső vándorlás folyamata az 1950-es, 1960-as években volt jelentős, elsősorban az agrárkörzetekből az ipari körzetek felé tartott. Jelenleg a kisebb településekről, aprófalvakból való elvándorlás, városokba költözés jellemző. A belső népességmozgások közül napjainkban az ingázás, a más településekre történő napi munkába járás a legjellemzőbb folyamat. Az aktív keresők kb. 1/4-e ingázik, az összes ingázó 2/3-a férfi. A külső vándorlás nem túl jellemző Magyarországra, a kivándorlásban elsősorban a külföldön munkát vállalók illetve házasságot kötők vesznek részt, a bevándorlók pedig elsősorban a környező országokból érkező menekültek.

A népesség nemzetiségi összetétele  német:

220-230 ezer fő - Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Budapest

 szlovák:

100 ezer fő - Békés, Komárom-Esztergom, Budapest

 horvát:

80-100 ezer fő - Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas

 szerb:

Bács-Kiskun, Csongrád

 szlovén:

Vas

 román:

25-30 ezer fő - Békés, Hajdú-Bihar

 cigány:

450-800 ezer fő - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Budapest

Magyarok a szomszédos országokban  Románia (Erdély)kb. 2 millió fő  Szlovákia (Felvidék) kb. 650 ezer fő  Szerbia (Vajdaság) kb. 360 ezer fő  Ukrajna (Kárpátalja) 180 ezer fő  Ausztria (Őrvidék, Burgenland) 60-70 ezer fő

23


Településeink Településhálózat: 3435 település főváros + megyei jogú város (megyeszékhelyek + Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely): 23 egyéb város:

229

község:

2893 (2003. jan. 1.)

Szórványtelepülések  Bokortanya – Nyírség  Sortanya – Békés megye  Szórt tanya – Duna-Tisza köze Szerepkörük megváltozott  nyaralás, falusi turizmus.

Falusi településeink Alaprajz szerint:  Halmazfalu – szabálytalan utcaszerkezet. Az Alföld peremén, Nyírség, Jászság.  Egyutcás v. szalagtelkes – völgyekben, folyók mentén, egyetlen utca. (pl. Szuha)  Szabályos v. sakktábla alaprajzú – mérnöki tervek szerint épült, utcái merőlegesek. (Pl. Kondoros) Nagyság szerint:  Óriásfalvak - lakosságuk 10000 fő feletti. (Várossá nyilvánításuk folyamatos.)  Nagyfalvak - lakosságuk 5000-10000 fő. (Alföldön)  Középfalvak - lakosságuk 2000-5000 fő. (Dunántúlon)  Kisfalvak - lakosságuk 1000-2000 fő. (Dombságok, középhegységek)  Törpe- vagy aprófalvak - lakosságuk 1000 fő alatti, (Ezek a Dél- és NyugatDunántúlon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemzőek).

24


Városaink Urbanizáció:  Városodás: városok növekedése, népességszámuk gyarapodása, a városok számának emelkedése.  Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében. Főleg a nagyvárosok közelében jellemző.

Városok lélekszám alapján  Budapest - az ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, felsőoktatási és idegenforgalmi központja, lakossága 1,7 millió fő.  Regionális központok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (lakosságuk: 130 000 - 212000 fő).  Megyeszékhelyek - (lakosságuk: 37 000-115000 fő).  Középvárosok - lakosságuk: 30 000-60 000 fő, pl: Sopron, Hódmezővásárhely, Kőszeg, Ózd.  Kisvárosok - lakosságuk 30 000 fő alatti, pl: Gyula, Kisújszállás, Vác. Agglomeráció: Bp. körüli településegyüttes.

Városok szerepkör szerint  Hídváros – Komárom, Szeged, Tokaj, Bp.  Bányaváros – Tatabánya, Komló, Oroszlány,  Vásárváros – (alföld és hegyvidék találkozásánál) Eger, Miskolc, Pápa,  Mezőváros – Kecskemét, Makó,  Közlekedési csomópont - Nagykanizsa, Hatvan, Szolnok,  Ipari város – Miskolc, Salgótarján, Dunaújváros, Tiszaújváros,  Üdülőváros – Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, Harkány,  Iskolaváros – Sárospatak, Pápa, Debrecen, 25


6. Nemzetgazdaságunk Nemzetgazdaságunk mutatói  GDP: 163,1 billió $ GDP/fő: 16300 $  GDP megoszlás: mezőgazdaság: ipar: szolgáltatás:

3.7% 31,2% 65,1%

 GDP növekedés : 4,1%  Munkanélküliség:

7.1%

 Infláció:  Ipari növekedés:

3,6% 7,3%

 A fejlettségi mutatók alapján hazánk közepesen fejlett gazdaságú ország.  A piacgazdaság keretei között működik  a piac irányító szerepe érvényesül. A piacgazdaságba történő átmenet  a gazdaságtalan termelés felszámolása, munkanélküliség, a munkaerőpiac átalakulása. 

Az állami tulajdon csak az alapszolgáltatások (oktatás, közlekedés, egészségügy(?), stb. biztosításában maradt meg. Az állam szerepe csak a szabályozókon (adó, vám, támogatások, stb.) keresztül érvényesül.



A gazdaság működését, fejlődését jelentős mértékben a külföldi tőke biztosítja. Egyre több taransznacionális vállalat jelenik meg hazánkban.



Magyarországon 159 transznacionális vállalat működik, ezek összesített értékesítési árbevétele tavaly 7249 milliárd dollárt tett ki. Ez az összeg hazánk bruttó hazai termékének (GDP) közel százszorosa.



A legtöbb nagyvállalat (56) az Egyesült Államokból települt Magyarországra, ezt követi Japán és Németország 22-22 vállalattal, majd Franciaország 21 céggel. Emellett a brit (7) és a dél-koreai (6) jelenlét számottevő.



A nemzetközi vállalatok többsége a tartós fogyasztási cikkek gyártásában, az élelmiszeriparban, a számítástechnikai szektorban és a bankszférában tevékenykedik.

26


A gazdaság szerkezetátalakuláson ment át. Ennek okai: 

a piaci viszonyok között veszteségessé vált a termelés.



a korábbi (KGST) piacok elvesztése.



olcsó külföldi (pl. kínai) termékek megjelenése (pl. textilipar, konfekcióipar, stb.)

Gazdaságunk nyitottá vált  a külkereskedelem (import-export) szerepe megnövekedett.

Gazdasági életünk szerkezeti átalakulása 

A mezőgazdaság szerepének csökkenése.



A kitermelő és alapanyaggyártó ágazatok (szénbányászat, vas-, és Al. kohászat, válsága  leépítések, bezárások  munkanélküliség fokozódása.

A foglalkozá foglalkozási átré trétegző tegződés menete Magyarorszá Magyarországon a II. vilá világhá gháború ború utá után 100% 90% 80%

Ipar

70% 60% 50% Szolgáltatás

40% 30% 20% 10%

Mezőgazdaság

0% 1949

1960

1970

1980

1990

1999 9



A gépipar átalakulása  hagyományos ágazatok hanyatlása (autóbuszgyártás IKARUS)  újabb korszerűbb ágazatok megjelenése, pl. személygépkocsigyártás, (Suzuki, Audi, Opel) elektronikai ipar.



A szolgáltatások felértékelődése. Gyors a fejlődés a banki, pénzügyi, a távközlési szolgáltatásokban. A legtöbb munkaerőt foglalkoztatja, és a legnagyobb a részesedése a GDP-ből.

27


A gazdasági szektorok részesedési aránya a termelésből hazánkban

4,3% 28,8%

Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

66,9%

11

A gazdaság területi átrendeződése 

A hagyományos iparvidékek válsága  üzembezárások, munkanélküliség, fokozatos szerkezetváltás (pl. Borsodi-medence).



A kedvező földrajzi fekvés és a fejlettebb infrastruktúra szerepének felértékelődése, jelentős külföldi tőke  Nyugat-Dunántúl gazdasági fellendülése.



Kedvező infrastruktúra, tudományos háttér, együttműködés, hagyományok, a legtöbb külföldi tőke  a főváros és környékének fejlődése.



Jelentős regionális fejlettségi különbségek.

28


7. A gazdaság ágazatai, ágai Hazánk természeti erőforrásai Energiahordozók: o Feketeszén-bányászat: Kis mennyiségben a Mecsekben Komló környékén. o Barnaszén-bányászat: Közepes minőségű. A Dunántúli-középhegységben (Bakony, Vértes) Ajka, Dudar, Oroszlány, Tatabánya, Mány, Dorog környékén, a Borsodi-, és a Nógrádi medencében. o Lignitbányászat: A Mátra- és Bükkalján, Visonta és Bükkábrány térségében. A szénkészletek viszonylag jelentősek, de kevés a jó minőségű feketeszén. Bányáink nagy része kedvezőtlen geológiai adottságú  mélyművelésű  költséges kitermelés  bányabezárások. A lignit külszíni fejtéssel gazdaságosan kitermelhető, de jelentős környezetrombolással jár. Szénhidrogének: Újabb, jelentős készletek feltárása már nem várható  fokozatosan csökkenő termelés,  import. (Oroszország, Közel-Kelet) 

Kőolajbányászat: Az Alföldön Algyő-Szeged-Kiskundorozsma térségében és Kiskunhalas környékén, valamint a Délnyugat-Dunántúlon Budafa-KiscsehiZalakaros térségében és Nagylengyel környékén.



Földgázbányászat: Az Alföldön Hajdúszoboszló, Orosháza, Algyő, Szank, Zsana, Kiskunhalas környékén, valamint a Dél-Dunántúlon Görgeteg-Babócsa és Lovászi környékén.

Ércek: 

Bauxit: Bakonyban és a Vértesben. Cskkenő érctartalom, egyre nagyobb mélységben  költséges kitermelés, környezeti károk (karsztvíz-szint csökkenése.)  csökkenő kitermelés, bánya-bezárások.



Rézérc: Mátra, a jelentős készletek ellenére gazdaságtalan a kitermelés  a nagy mélységben lévő érc kitermelése gazdaságtalan.



Mangánérc: Bakony, (Úrkút) a kitermelés csökken.



Uránérc: A Mecsekben Pécs (Kővágószőlős) közelében működik egyetlen uránérc-bányánk, ahol kis urán-oxid tartalmú ércet bányásznak.

29


Nemérces nyersanyagok, építőanyagok: Jelentős készletek. 

andezit (Zemplén, Börzsöny, Mátra), bazalt



piszkei vörösmárvány (Süttő),



szürkemárvány (Siklós),



dolomit (Pilisvörösvár),



mészkő (Beremend, Lábatlan)



kaolin (Mád, Rátka, Füzérradvány, Sárisáp),



perlit (Pálháza),



kovaföld (Erdőbénye),



gipsz (Perkupa),



kavics (Dunából)

(Tapolcai-medence),

Vízrajzi adottságok: 

Alföldi folyók  kis esés, lassú folyás  energiatermelésre kevéssé alkalmasak. Csak Kisköre, Tiszalök.



Sekély vizű, gyorsan felmelegedő tavak  idegenforgalom.



Medencejelleg  Vízvédelmi, árvízvédelmi, problémák, belvíz.



Gazdag felszínalatti vízkészlet – artézi víz, hévíz, karsztvíz  ivóvíz, ipari víz, gyógyidegenforgalom.

Egyéb adottságok: Éghajlati adottságok:  

sok napsütés, hosszú ősz csapadékos kora nyár, mérsékelt erősségű szelek.   aszályos időszak, változékony időjárás.

Talajadottságok:  

Jó minőségű mezőségi- és barna erdőtalaj.   Talajjavításra szoruló szikes talajok.

30




Természetes növénytakaró: tölgy- és bükkerdők, erdős puszta



Tájképi szépség, védett természeti értékek, (barlangok, nemzeti parkok stb.)

Ipar

Energiagazdaság: Erőművek: elsődleges energiahordozók villamos energiává történő átalakítását végzik. Az erőművek telepítő tényezői: - energiahordozók közelsége (bánya, kőolajvezeték). - fogyasztópiac közelsége, - hűtővíz közelsége, (Paks-Duna) Hőerőművek: 

Százhalombatta (1900 MW, fűtőolaj és földgáz)



Tiszaújváros (860 MW, fűtőolaj és földgáz)



Visonta (800 MW, lignit)



Oroszlány (235 MW, barnaszén)



Pécs (230 MW, feketeszén)



Kazincbarcika (170 MW, barnaszén)



Várpalota (170 MW, barnaszén)



Ajka (113 MW, barnaszén)



Tatabánya (100 MW, barnaszén)



Budapest-Kelenföld (100 MW, szénhidrogének)

31


Atomerőmű: 

Paks (1760 MW, urán, a hazai termelés 50 %-a)

Vízerőművek:  

Kisköre (Tisza II, 30 MW), Tiszalök (11,5 MW).

Import villamos energia érkezik Ukrajnából és Oroszországból távvezetéken keresztül. Hazánk energiarendszere

Miből termelhetnénk energiát:     

geotermikus energia („nagyhatalom” lehetnénk) napenergia szélerőművek  már működnek hazánkban, továbbterjedésük várható. biomassza szerves hulladék

Az energia gazdaság hatása a környezetre: 

tüzelőanyagok elégetése  CO2, salak, pernye  globális felmelegedés.



szén elégetése  kén-dioxid  savas eső  növényzet és talajpusztulás.

32


Hazánk húzóágazatai 1. GÉPIPAR: Késztermékeket – termelő eszközöket és fogyasztási cikkeket – gyárt.  A feldolgozóiparból a gépipar 45,3 százalékkal részesül.  1992 óta a villamosgép és mûszergyártás a 28-szorosára, a járműgyártás a 13 szorosára emelkedett.  Exportunkban a gépipar részaránya a legmagasabb (68%).  A foglalkoztatottak száma alapján is húzóágazat (29,4 %). Fejlődésének okai: 

Privatizáció.



Külföldi tőkebefektetések  új, zöldmezős beruházások.



Egyre több multinacionális cég.

Szerkezetváltás a gépiparban: A korábbi autóbusz, orvosiműszer, hadiipar hajógyártás helyett   közúti jármű- és alkatrészgyártás,  irodagép,  számítógép-,  híradástechnikai termékek gyártása. Árbevétele alapján az első 10 hazai gépipari cég: 1. Audi, 2. IBM Storage Products, 3. Philips csoport, 4. Opel Magyarország, 5. GE Lighting, 6. Flextronics, (műholdas helymeghatározó eszközök, hajó navigációs berendezések, halradarok, földi digitális műsorszóró eszközök) 7. Magyar Suzuki, 8. Siemens, 9.Visteon Hungary, (autóalkatrész-gyártás) 10. Electrolux Lehel. Területváltás a gépiparban: Korábban Budapest és környéke,  ma vidéken szétszórtan az ország területén.

33


Gépiparunk kihívásai: • versenyképesség javítása • termelékenység növelése • K+F, innováció • területi kiegyenlítődés • humán erõforrás-fejlesztés A gépipar telepítő tényező:     

szakképzett, v. betanítható munkaerő, felvevőpiac közelsége, termelési hagyományok, fejlett infrastruktútra, tőke.

A gépipar telephelyei: 

Személygépkocsi-gyártás: Esztergom (Suzuki), Szentgotthárd (General Motors - Opel), Győr (Audi), Székesfehérvár (Alba Ford)



Autóbuszgyártás: Székesfehérvár és Budapest (IKARUS),



Vasúti közlekedési eszközök gyártása: Budapest (Ganz)



Híradástechnikai, számítástechnikai, irodagép-, szórakoztató elektronikai eszközök gyártása: Philips – Székesfehérvár, Flextronics – Zalaegerszeg, GE – Nagykanizsa, Ózd, Veresegyháza,



Háztartási gépgyártás: Jászberény (Elektrolux Lehel Hűtőgépgyár),



Műszergyártás: Budapest és Debrecen (Medicor - orvosi műszerek gyártása), Gödöllő – árammérőgyár, Hódmezővásárhely – mérleggyár



Mezőgazdasági gépgyártás: Mosonmagyaróvár, Szolnok, Kecskemét



Golyóscsapágygyártás: Debrecen

2. VEGYIPAR: A vegyipar telepítő tényező:  

nyersanyag és energia közelsége, (kőolaj lelőhely, kőolajvezeték közelébe, erőmű közelébe stb.) Ipari víz közelsége, (Százhalombatta – Duna, Tiszaújváros – Tisza, K.barcika – Sajó) 34


  

Fogyasztópiac közelsége, (műtrágyagyártás, háztartási vegyipar) Termelési kapcsolatok Tőke

A vegyipar telephelyei, termékei: Gyógyszeripar:     

Budapest – (Egis, Chinoin, Richter Gedeon) Veresegyház Gödöllő Debrecen – (Biogal) Tiszavasvári

Gumiipar:  

Szeged – (Egis, Chinoin, Richter Gedeon) Nyíregyháza

Kőolaj-finomítás:  

Százhalombatta Tiszaújváros (TVK)

Műanyaggyártás: 

Kazincbarcika (BorsodChem)

Mosószergyártás:  

Szolnok (Henkel) Nyírbátor (Unilever)

35


Mezőgazdaság A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban:      

A GDP 4%-át adja. A foglalkoztatottak aránya 8%. Teljesítménye visszaesett (kárpótlás-műveletlen földek) Export visszaesett (KGST piacok összeomlása) Belső piac is visszaesett (Életszínvonal csökkenése) A termőföld 90%-a magántulajdonban van.

Az agrárgazdaság jövője:    

Nyílik az agrárolló (magas termelési költség  alacsony árbevétel  állami támogatás) Fontos a gazdaságosság, a versenyképesség növelése növelése  agrotechnika korszerűsítése, a minőség javítása. Szerkezetváltás  Gabona, olajos növények, szója, gyümölcs, szőlő. Kedvező mezőgazdasági hitelek.

Gabonafélék termesztése és feldolgozó ipara:      

Búza: Körös-Maros köze, Nagykunság, Hajdúság, Jászság, Heves-Borsodi síkság, Észak-bácskai löszhát, Mezőföld, Dél-Tolna, Kisalföld Rozs: Duna-Tisza köze, Nyírség, Délnyugat-Dunántúl Rizs: Közép-Tisza mentén Kukorica: Körös-Maros köze, Hajdúság, Békés-Csanádi löszhát, Észak-bácskai löszhát, Mezőföld, Tolna, Baranya Árpa: Dél-Dunántúl, Mezőföld, Délkelet-Alföld Kisalföld, Északi-középhegység alföldi előtere Zab (180): Kisalföld, Dél-Dunántúl, Észak-Borsod

Malomipar:          

Budapest, Győr, Miskolc, Törökszentmiklós, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Székesfehérvár, Karcag,

36


Ipari növények termesztése és feldolgozó ipara: 

Cukorrépa: Kisalföld, Mezőföld, Hajdúság, Délkelet-Alföld, Heves-Borsodi-síkság



Napraforgó: Nagykunság, Bácska, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld

Cukoripar:             

Ács, Budapest, Ercsi, Kaba, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Mezőhegyes, Sarkad, Petőháza, Sárvár, Szerencs, Szolnok

Növényolajipar :   

Budapest, Martfű, Nyírbátor,

Zöldség és gyümölcstermesztésünk és ipari feldolgozása A körzetek kialakulásában szerepet játszó tényezők:    

Megfelelő talajadottságok. Sok napsütés, a melegebb éghajlat, hosszú ősz. A termelési hagyományok. Fogyasztópiac és feldolgozóüzemek közelsége.

Zöldség és gyümölcstermesztésünk és ipari feldolgozása: Zöldségfélék    

burgonya: Nyírség, Belső-Somogy, Kiskunság homoktalajain hagyma: Makó környékén paradicsom: Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét környékén fűszerpaprika: Szeged, Kalocsa környékén

Gyümölcsök 

alma: Nyírség, Szatmári-síkság, Bodrogköz,

37


  

kajszibarack: Kecskemét környékén, őszibarack: Budai-hegység déli lejtőin, Szeged és Szatymaz környékén cseresznye, meggy: Eger, Gyöngyös, Kecel

Tartósítóipar:            

Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Nagyatád, Szob, Győr, Szigetvár,

Borvidékeink:

Állattenyésztésünk és a rátelepülő iparágak: Az állattenyészés jelentősége: - nagy szakértelmet és tőkebefektetést igényel, - a takarmánynövényeket nagyobb értékű termékké alakítja át (hús, tej, tojás), - biztosítja az ember fehérjeszükségletét, - ipari nyersanyagot termel, - trágyát „termel” a növénytermelés számára

38


Jelenleg értékesítési problémái vannak, mert: - a volt szovjet piac összeomlott - belföldi vásárlóerő csökkent - EU telitett  csökken az állatállomány Tenyésztett állatok szarvasmarha - fajták: - húsmarha (19.sz közepéig) - pirostarka (tejtermelő) - Holstein-Fríz (tejhozam) - jelentős húsexport - az állatállomány erősen lecsökkent - fő körzetei: Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Tolna, Hernád-völgye, Hajdú-Bihar, Szatmári-síkság sertés a legjelentősebb tenyésztett állatunk, mert: - a magyar konyha sertészsírral főz - nagy a sertéshúsfogyasztásunk - nagy a kukoricatermelésünk, ami a fő sertéstakarmány - régebben magas zsírhozamú, ma inkább hússertésfajták vannak - a kukoricatermelésre települ: DK-Alföld, Nagykunság, Kiskunság, Hajdúság, Duna menti tájak juhtenyésztés - célja: gyapjútermelés - merinói fajta (gyapjú, hús, tej) - gyengébb legelőkön: Hortobágy, Nagykunság, Körös vidéke, B.-A.-Z. megye lótenyésztés - sportcélokat szolgál - Mezőhegyes, Bábolna baromfitenyésztés: tyúk, liba, pulyka, kacsa - falusi önellátó és iparszerű tenyésztés - területei:

39


Komárom-Esztergom-Bábolna, Jász-Nagykum-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád, Kiskunság-Bácska - libamájexport Tejipar - nagy fogyasztóknál: Budapest, megyeszékhelyek - sajtgyártás: Zalaegerszeg, Répcelak Húsipar - jelentős export - nemzetközi hírű termékek (szalámi: Bp., Szeged; kolbász: Gyula) az állattenyésztésre és fogyasztópiacra települ: Gyula (gyulai), Békéscsaba (csabai), Zalaegerszeg (zalai), Szeged (Pick), Debrecen (Debreceni), Szekszárd, Budapest, Baja (bajai), Miskolc

Közlekedésünk 

A központi fekvés, a medence jelleg kedvezett a tranzit helyzet kialakulásának, a közúthálózat és vasúthálózat centrális, sugaras szerkezetű kiépítésének.



Nagy tranzitforgalom  óriási terhelés.

Vasúti közlekedésünk:      

Tömegközlekedésre és nagytömegű áruk szállítására a legalkalmasabb. Energiafelhasználása kisebb  kisebb környezeti terhelés. Vasúthálózatunk sűrűsége az Európai fölötti. Műszakilag viszont elavult. Korszerűsítés  InterCity, villamosítás. A technológiai átalakulás kulcsszava a kombinált fuvarozás: Vasúti konténerek. ”Gördülő országutak” (Olyan speciális vasúti teherkocsik, amelyek kamionokat szállítanak.)

40


Közúti közlekedésünk:    

Centrális, sugaras szerkezet. Kicsi és közepes távolságon gazdaságos. A személygépkocsik száma gyorsan nő  közúthálózatunk túlterhelt  környezetszennyezés fokozódik. Az áruszállításban gazdaságtalanabb, mint a vasút.

Légi közlekedésünk:       

Nagy távolságok áthidalója. Gyors, de drága. Fejlesztésre szorul  repülőgéppark fejlesztése. Ferihegy 1 Ferihegy 2A – Malév gépek Ferihegy 2B – Külföldi gépek Fapados járatok  szerényebb szolgáltatás  olcsóbb.

Vízi közlekedésünk:   

Energiatakarékos, olcsó és környezetkímélő. Nem számottevő közlekedési ág. Lemaradásunk okai: o Elavult eszközpark. o Kis vízmélység. o Kevés a közforgalmú kikötő. Csak Győr, Bp.-Csepel és Baja o Nincs összeköttetés a Duna és a Tisza között.

Csővezeték:   

Cseppfolyós és légnemű anyagok szállítása. Megépítése drága. Előnyei: o Nem kell átrakodni. o Hosszú ideig üzemképes. o Kevés a munkaerőigénye. o Biztonságos. o Folyamatos szállítás esetén gazdaságos.

Idegenforgalmunk Az idegenforgalom szerepe hazánk gazdasági életében: • A szolgáltatások kiemelkedő ágazata. • Fontos devizabevételi forrás  javítja a gazdasági egyensújt.

41


• Munkalehetőséget biztosít  idénymunka. • Hozzájárul a szolgáltatások fejlődéséhez (banki szolgáltatások, út- és szállodaépítés, telefonhálózat, stb.)  kedvező hatás az egész gazdaság fejlődésére. • Termékeink számára bővülő piacot biztosít: élelmiszerek, hungarikumok. Hazánk legfontosabb idegenforgalmi adottságai: • Fürdőzésre alkalmas tavak, vizisportok, horgászat, tájképi szépség stb. Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó • Budapest és környéke, a Dunakanyar. Egész évben látogatott, sokféle vonzerő  történelmi, építészeti emlékek, tájképi szépség, kulturális- és tudományos rendezvények, gyógyfürdők. • Történelmi városok építészeti és kulturális emlékei, néprajzi emlékeket őrző települések, falumúzeumok. pl. Eger Hollókő • Nagy kiterjedésű puszták: tájképi érték, a védett élővilág ritkaságai, gazdálkodási emlékek, hagyományok, pl. Hortobágy, Bugac. • Gyógyvizek – Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány. • Cseppkőbarlangok – Aggtelek, Jósvafő. • A magyar konyha és a történelmi borvidékek nyújtotta élvezetek. • Vadállomány – vadásztatás.

Hazánk idegenforgalmi térségei:

42


Világörökségünk: • Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelm környezete • Hollókő ófalu és táji környezete • Az Aggteleki-karszt barlangjai • A Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete • Hortobágyi Nemzeti Park • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Fertő kultúrtáj • A tokaji történelmi borvidék

Kereskedelmünk Kivitel - behozatal

A külkereskedelem áruszerkezete:

43


A külkereskedelemi partnereink

44


8. Magyarország tájai

Országunkat természetföldrajzi tényezők alapján 6 nagytájra osztjuk: 1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Északi-khg. 5. Dunántúli-khg. 6. Alpokalja

I. Alföld

  

Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb tája. A mezőgazdaság fő területe. Innen származik az ország kőolaj- és földgáztermelésének 90%-a.

Domborzata: 

Nagy része tökéletes síkság. (a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et)



Eltérő domborzatú területek a hordalékkúpok. A hegységekből kilépő folyók (Duna, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.) építették.

Az Alföld résztájai:    

Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld Drávamellék 45


Kiskunság:  

A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kőzetanyaga homok.

Bácskai-löszhát: 

Csak északi pereme nyúlik át hazánkba.

Nyírség: 

Homokkal fedett hordalékkúp, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki.



Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m

Hajdúság: 

Kiváló termőképességű löszhát.

Hortobágy, Nagykunság:  

A Tisza hordalékával borított tájak. Hazánk legszárazabb tájai. (A csapadék 500 mm/év alatt.)

Körös-vidék:  

Tökéletes síkság. Öntés- és szikes talaj  rét- és legelőgazdálkodás.

Maros - Körös köze:   

Maros hordalékúpja. Részben lösszel fedett  kiváló mezőségi talaj. Az ország legmelegebb területe.

Mezőföld:  

Felszínét lösz borítja. A Dunára tekintő 50-60 méter magas löszfalak gyakran megcsúsznak, illetve leomlanak, ezért a terület fokozatosan hátrál.

Drávamellék: 

Erős mediterrán hatás éri  enyhe tél, korai tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.

46


II. Kisalföld

 

Hazánk egyik legnyugatibb tája  erős óceáni hatás  erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás, bővebb és egyenletesebb eloszlású csapadék. Az ország legszelesebb tája.

Kialakulása: 

Miocéntól süllyedő területet pannon üledék borítja  a Duna és mellékfolyói feltöltötték  Európa legnagyobb hordalékkúpja (Szigetköz, Csallóköz)



Közlekedés földrajzi helyzete rendkívül előnyös.

A Kisalföld résztájai:   

Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

Győri-medence:   

A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt  legalacsonyabb része. A Duna, a Rába és mellékfolyóinak egymásba olvadt hordalékkúpjai • Szigetköz • Mosoni síkság • Rábaköz

valamint a •

Fertő-Hanság

süllyedékre osztható. 47


Marcal-medence:  

Zsákszerűen süllyed Kemeneshát és a Bakony közé. Déli peremén bazalttakarós tanúhegyek: • Ság • Somló

Komárom-Esztergomi-síkság: 

A Dunát kísérő folyóterasz-maradványokból áll.

III. Alpokalja A Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványából: a) Soproni-hg, b) Kőszeg-hg, valamint az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területek: c) Vasi-hegyhát d) Kemeneshát e) Rábán túli kavicstakaró Tágabb értelemben véve az Alpokaljához tartozik még a a) Zalai-dombság.

Kőszegi-hegység:  

Óidei kőzetek, melyeket középidei üledék takar. A Dunántúl legmagasabb hegysége. (Írott-kő 882m)

Soproni-hegység:   

Idősebb és alacsonyabb,mint a Kőszegi-hg. Csak óidei kőzetekből áll: fillit, kristályos pala, gneisz. Mindkét hegység bő csapadadékú  bükkösök, fenyvesek borítják.

Az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területeket • Vasi-hegyhát • Kemeneshát • Rábán túli kavicstakaró a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták.

48


Zalai-dombság:  

Löszös-agyagos üledék borítja. Középidei mészkőrétegekben kőolaj.

IV. Dunántúli-dombság

Határai:  

Ny-on: Zala völgye É-on: Balaton

K-en: Duna. D-en: Dráva-völgy

Kialakulása:   

Alapját 500-2000 m vastag pannon üledék alkotja. Negyedidőszaki részben löszös lerakódások fedik. A folyóvizek ÉNy – DK irányban felszabdalták.

A Dunántúli-dombság részei:   

Somogyi-dombság Tolnai dombság Baranyai-dombság a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel.

Somogyi-dombság: a) Külső-Somogy – tipikus dombvidék, nagy részét legelőként hasznosítják. b) Belső-Somogy – homokbuckákkal tarkított alacsony, alföldi jellegű terület. Tolnai-dombság: 

Egyes részeit pleisztocén szerkezeti mozgások feldarabolták: • Tolnai-hegyhát • Völgység • Szekszárdi-dombság



Sokfelé lösz borítja  kiváló mezőségi talaj  talajerózió.

49


Baranyai-dombság: 

Lösszel fedett alacsony térszín.

Mecsek:   

Fő tömege középidei üledék  triász mészkő  gazdag karsztos formakincs (Pl. Abaligeti-barlang) Permi homokkőben  uránérc Júra időszaki üledékben  feketeszén

Villányi-hegység:    

Egyetlen keskeny sasbérc. Keskeny gerince középidei mészkő. Egyedi növényvilág (magyar kikerics) Lösszel fedett lejtők  villányi vörösborok

V. Dunántúli-középhegység

 A Balaton délnyugati sarkától a Duna vonaláig húzódik.  DNY  ÉK irányú hegység.  Túlnyomó része középidei üledékből áll. Éghajlatválasztó: Óceánibb Kisalföld   kontinentálisabb Alföld. Évi csapadék: 600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.) Évi középhőmérséklet.: 8 - 10 oC. (Környezeténél hűvösebb.)


Vízrajza: 

Sok csapadék, mégis kevés felszíni víz. Oka: Karsztosodó kőzet (mészkő)  felszín alatti vizek (karsztvizek)  karsztforrások, (fontos ívóvíz bázisok).

Talajok:  

mészkőterületeken: rendzina talaj nem karsztos területeken: barna erdőtalaj

Részei: A hegységre merőleges törésvonalak mentén oszthatjuk részekre. 1. Bakony Északi-Bakony – Veszprém és Devecser közti árok - Déli-Bakony – Veszprém és Nagyvázsony közti törésvonal – Balaton-felvidék. a) Északi-Bakony  A középhegység legcsapadékosabb része.  Karsztos fennsíkok.  Csúcsa: Kőris-hegy (709 m) b) Déli-Bakony  Barnakőszén-, mangán-, bauxitbányászat.  Már előfordulnak harmad-negyed időszaki bazaltvulkánok. (Kab-hegy)  Csúcsa: Kab-hegy (599 m) c) Balaton-felvidék  Jellegzetességei a Tapolcai-medencében található bazaltsapkás tanúhegyek. Pl.: Szent György-hegy Badacsony  borvidék Gulács Csobánc 2. Vértes   

Kőzete: Triász mészkő és dolomit. Barnakőszén-, bauxittelepek. Nyugati peremén a móri borvidék.

3. Velencei-hegység  

A Vértestől a Zámolyi-medence választja el. A Dunántúli-khg. legidősebb tagja. 51


 

Kőzete: Karbon időszaki gránit. (A Variszkuszi-heggységképződés idejéből való. A hegység déli előterében található a pleisztocén végén lezökkent árok, melyben a Velencei-tó található.

4. Dunazug-hegység: a) Pilis  

A középhegység legmagasabb része. (756 m) Főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják.

b) Gerecse  

Főleg júra üledékek: vöröses mészkő (süttői v. piszkei vörösmárvány). A hegység peremén barnaszénbányászat: Tatabánya, Dorog, Tokod.

c) Budai-hegység   

Változatos kőzetanyag. Számos barlang: Pálvölgyi- Szemlő-hegyi-barlang. Budai termális vonal  123 gyógy- és hévízforrás.

VI. Északi-középhegység

 

Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk, Aggteleki karszt.

Évi csapadék: 700 - 800 mm/év. Januári középhőmérséklet: -3 – -5 oC (Hazánk leghidegebb tája.) Júliusi középhőmérséklet.: 18 – 20 oC (Hazánk leghűvösebb tája.) D-i lejtőkön történelmi borvidékek (Eger, Tokaj) Természetes növényzet, talaj: 

Legerdősültebb terület (tölgy, bükk)  barna erdőtalaj.

52


 

Változatos ásványkincs vagyon: lignit, érckészlet, vulkáni és üledékes kőzetek. Korábban az ipar fellegvára volt.

Az Északi középhegység tagjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység

1. Visegrádi-hegység   

A Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik  andezit, andezittufa. 20-18 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Csúcsa: Dobogókő (699 m)

2. Börzsöny    

Vulkáni eredetű hegység  andezit, andezittufa. Működő vulkán volt. Csúcsa: Csóványos (938 m) A hegység belsejében sűrű erdők  települések, csak a hegység peremén lévő medencékben.

3. Cserhát 

Változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület: • Közép idei üledékek, • Keleti részén andezit, • Északi részén harmadidőszaki dombvidék. • A Cserháthoz tartozik a Gödöllői-dombság is.

4. Mátra  Zagyva és a Tarna völgye között fekszik.  Csúcsa: Kékes (1014 m)  16-14 millió évvel ezelőtt működött vulkán. A mai Etnához hasonló lehetett.  Hidrotermális ércképződés  Recsk és Gyöngyösoroszi réz-, arany- és ezüstérc telepei.  Mátraalja  visontai lignit. 5. Bükk  

Legnagyobb átlagmagasságú hegységünk.. Csúcsa: Istállós-kő (958 m) 53


  

A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység központi része a Bükki Nemzeti Park. Bükkalja  riolit- és dácittufa  sajátos lepusztulásformák  kaptárkövek.

Karsztjelenségek

1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

54


6. Aggteleki-karszt    

A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegységben található az Aggteleki Nemzeti Park. Baradla-barlang (22 km). Világörökség. A hegység meghosszabbításában található a Rudabányai-hegység  vasérc.

7. Cserehát    

A Bódva és a Hernád völgye között található. Pannon üledékkel borított. Folyók által felszabdalt dombvidék. Aprófalvak  elvándorlás.

8. Zempléni-hegység    

13-11 millió éves vulkáni vidék  andezit, riolit, riolittufa. Arany, ezüst - Telkibánya. Perlit, kaolin. Tokaj-hegyalja – borvidék. Csúcsa: Nagy-Milic (894 m)

Az Északi – középhegység nemzeti parkjai:   

Duna-Ipoly N.P. Bükki N.P. Aggteleki N.P.


9. Hazánk nagyrégiói Országunkat a megyehatárok érintetlenül hagyásával 7 nagyrégióra osztjuk:

1. Közép-Magyarország  

Budapest és Pest megye régiója. Magas gazdasági fejlettség. Bp-i agglomerációban.

2. Nyugat-Dunántúl 

Megyéi: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala



Kedvező fekvés  nyugati tőke és technika beáramlása + szakképzett munkaerő + fejlett infrastruktúra = gyorsan fejlődő régió.



Központjai: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa

3. Közép-Dunántúl 

Megyéi: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém



Eltérő fejlettségű területek alkotják. Fejlett: Balaton-part, Székesfehérvár. Visszaesett: az al.ipar és vegyipar területei.



Központjai: Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros

56


4. Dél-Alföld    

Megyéi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Sokrétű, fejlett mezőgazdaság és élelmiszeripar. Szénhidrogén-termelőhelyek. Központjai: Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely

5. Dél-Dunántúl 

Megyéi: Baranya, Somogy, Tolna



Eltérő fejlettségű területek alkotják. Fejlett: Balaton déli part, Pécs szolgáltatása. Visszaesett: Somogy megye, Komló. A mezőgazdaság közepesen, v. gyengén fejlett. Központjai: Pécs, Kaposvár, Szekszárd

 

6. Észak-Alföld   

Megyéi: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Kevés szakképzett munkaerő  magas munkanélküliség + alacsony színvonalú infrastruktúra = hátrányos gazdasági helyzetű térség. Kiemelkednek viszont a régió központjai: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok

7. Észak-Magyarország    

Megyéi: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Hanyatló egykori bányászati térségek. Szerkezetváltás és új tevékenységek szükségesek a fejlődéshez. Központjai: Miskolc, Tiszaújváros, Eger, Salgótarján

57


58


Magyarország földrajza

Recommend Documents