Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete • Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,KözépDuna-Medence északi és középső részén fekszik. • Területe:93 033 km2 • Tipikusan kontinentális fekvésű • Központi helyzeténél fogva fontos,átmeneti,összekötő térsége Erópának • Földrajzilag is nyitott,az országhatár nem zár le tájakat
• Domborzat: csekély szintkülönbségek • Éghajlat:mérsékelten szárazföldi(nedves kontinentális)+2°C-os hőmérsékleti anomália • Természetes növényzet:pusztai vegetáció,szárazságtűrő lombos erdők • Vízrajz:a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat,árterek,mocsarak,belvizek jellemzők • Ásványkincsek:viszonylagos szegénység • Közlekedés:tranzitforgalom,sugaras úthálózat • Idegenforgalom:egyre élénkülőbb
Energiahordozók • Kőszén: Kőszénkészleteink 15 %-a feketekőszén, 25 %-a barnakőszén és 60 %-a lignit. Barnakőszén: DéliBakony,Tatabánya,Oroszlány,Nagyegyháza,Nóg rádi és Borsodi-medence Lignit:Mátra és Bükkalja • Kőolaj és földgáz:Algyő és Szeged térsége,Nagylengyel,Lovászi és Hajdúszoboszló
Nemérces ásványi anyagok • • • • •
Mészkő: Naszály, Bélkő,Szársomlyó Üveghomok: Fehérvárcsurgó(üveggyártás) Kaolin: Mád (porcelángyártás) Perlit:Pálháza(talajjavítás) Bentonit: Szerencs(növényolajipar,finomkerámia ipar) • Kovaföld: Erdőbénye,Szurdokpüspöki(hangszigetelés)
Éghajlati elemek Magyarországon
A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente
• • • • • •
Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11oC. A januári -1,7 oC, a júliusi +20,5 oC. Az évi közepes hőingás 21-25 oC. Hazánk, bár 1300-1700 kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlantiáramlás hatására 2,5 oC-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A hőösszeg nyugaton 2900 oC, a Dél-Alföldön 3300 oC.
• Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. (580 mm) • A legkevesebb csapadék (500-600 mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen (800-900 mm). • A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). • A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. • Évente átlagosan 15-30 havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön 25-50 nap, míg a hegységeinkben 50-100 nap.
Vízrajz • Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. • • Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: • a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), • a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). • • Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. • A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovákmagyar határszakasz. A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. • A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor 8000-10000 m3/s. • A Duna a Fekete-erdőből ered és a Fekete-tengerbe ömlik delta torkolattal.
• Tavak: • Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése kb. 1000 km2. • • szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó • morotvatavak: a Duna mellett 50 db, pl. Szelidi-tó, a Tisza mellett 100 db van. • szél által kialakított szikes tavak: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sós-tó • forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-tó, Tatai-tó, Malom-tó (Budán) • dolinatavak: aggteleki Vörös-tó • csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó • mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Kiskörei víztározó, budapesti Feneketlen-tó
• • • • • • • •
Vizeink gazdasági jelentősége: Vízerőművek – Tiszalök, Kisköre Hajózás Öntözővíz Ipari víz Ivóvíz Halászat Gyógyászat, üdülés, idegenforgalom
Felszín alatti vizek • •
•
•
•
Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Talajvíz: (az első vízzáró réteg fölött felhalmozódó víz.) Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra. Rétegvíz: (két vízzáró réteg között, porózus kőzetekben összegyűlt víz) Magyarország rétegvizekben gazdag terület. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek. A rétegvizeket artézi kutakban emelik ki. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható. Hévíz: Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben, amelyek 25 oC-nál melegebbek. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő 70-90 oC-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római) Résvíz: (A kőzetek repedéseiben elhelyezkedő víz, alapvetően karsztvíz) A Dunántúli-középhegység hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja. A karsztforrásokban gyakran gyógyvizek is a felszínre törnek. A bauxitbányászat a karsztvízszint csökkentése miatt veszélyezteti a karsztvízforrásokat.
• • • • • • • • •
5. Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői I. Népesség A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi 0.25%. Jelenleg (2006) a népesség száma: 9,98 millió fő. Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős területi eltérések figyelhetők meg. A legritkábban lakott megyéink: Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye, A legsűrűbben lakott megyék: Pest és Komárom-Esztergom. A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km2), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km2).
Népességmozgások,etnikumok • • • •
• • • • • • • •
•
A migráción belül a belső vándorlás folyamata az 1950-es, 1960-as években volt jelentős, elsősorban az agrárkörzetekből az ipari körzetek felé tartott. Jelenleg a kisebb településekről, aprófalvakból való elvándorlás, városokba költözés jellemző. A belső népességmozgások közül napjainkban az ingázás, a más településekre történő napi munkába járás a legjellemzőbb folyamat. Az aktív keresők kb. 1/4-e ingázik, az összes ingázó 2/3-a férfi. A külső vándorlás nem túl jellemző Magyarországra, a kivándorlásban elsősorban a külföldön munkát vállalók illetve házasságot kötők vesznek részt, a bevándorlók pedig elsősorban a környező országokból érkező menekültek. A népesség nemzetiségi összetétele német: 220-230 ezer fő - Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Budapest szlovák: 100 ezer fő - Békés, Komárom-Esztergom, Budapest horvát: 80-100 ezer fő - Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas szerb: Bács-Kiskun, Csongrád szlovén: Vas román: 25-30 ezer fő - Békés, Hajdú-Bihar cigány: 450-800 ezer fő - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Budapest egyéb.: görög,lengyel,kínai,
