1
MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA 2
Abszolút földrajzi helyzet Æ Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája • Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje Æ nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)
3 4
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban • Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Æ Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús ÆAzori maximum: egész évben páradús levegő ÆSzibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő ÆPerzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = „európai monszun”
5
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban ÆÓceáni hatás ÆKontinentális hatás ÆMediterrán hatás ÆSarkvidéki eredetű légtömegek
6 ÆÓceáni hatás (1300-1700 km ellenére): • Csapadék Ny → K csökken (Alpokalja 800→500 mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm → Mátra: 7-800 mm) • „Medárd-napi esők” (nyár eleji csapadékmaximum) • Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5°C
ÆMediterrán hatás • Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm • „Vénasszonyok nyara” 7 ÆÓceáni és kontinentális hatás • Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY→DK nő (Alpokalja 19 →22°C Szeged) • óceáni légtömeg uralma Æ hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális Æ meleg, aszályos nyár
ÆÓceáni és mediterrán hatás • Januári khőm. változása: NyDNy→KÉK felé csökken (-1°C→-3°C) • Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél 8
Relatív földrajzi helyzet Æ medencejelleg az éghajlatban • Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) • Szélsőségesség (medence pereme → közepe) Æ növekvő hőingás (<20 → 24,5°C Nagykunság, Hortobágy) Æ csökkenő felhőzet (66% → 54%) (Alpokalja → Szolnok-Csongrád) Æ növekvő napfénytartam (1950 → 2150 óra) (Alpokalja → D-DTk) • Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu → ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó → É-i, ÉK-i szelek) • Gyakori köd • Mikro- és mezoklímában való szegénység
9 10
Domborzat éghajlat-módosító hatása Hegységeinkben: Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65°C/100 m; télen 0,2-0,4°C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés Æ tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet •
Hegységek előterében: pl. főn-szerű szél a Bakonyból („Vázsonyi” szél) • Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
•
11 12 13 14
Időjárási és éghajlati szélsőségek
15
MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA 16 • Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza Ævízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma ÆDunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere ÆTiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől ! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!! 17
Vízhálózat a pliocén végén
18
Vízhálózat a pleisztocén elején
19
Vízhálózat pleisztocén vége
20
21
Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt
22 • Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról… • Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat Æ lassú lefolyás Æ csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog • Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége
23 24
Az ország területének felszíni vízmérlege
25
Duna • Vízjárás: Å Alpokban eredő jobboldali mf-k Æ kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás Å magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) Æ május-június: zöldár Å vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése Æ alacsony téli vízállás • Jegesár! (1838)
26 27
Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Å Æ Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő
kanyarogva bevágó jellegű
28 29
Állóvizek • Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás • Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a • Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km2), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) Æ nyáron hamar felmelegszik (27-28°C akár), télen 30 cm-es jég • Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP • Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas • Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak • Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)
30
Felszín alatti vizek • Ivóvízkészletünk 90%-a!! • Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) • Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek Æ magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon Å Æ kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) • Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) 50-500 m mélységben tározódik, túltermelés Æ „regionális depresszió” (0,1-0,4 m/év) • Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás • Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás)
pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca 31
Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! → fokozott védelem
32
Parti szűrésű vizek
33
Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon
34 35 36 37 38
Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira
39
Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! • Felmelegedés – 1901→1990 évi középhőmérséklet: + 0,7oC – Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3oC – Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2oC – Tél enyhébb → 2030-ra +2oC → február enyhül, december zordabb – Nyár melegebb → 2030-ra +2–3oC → nő a nyári-, hőségnapok (max: 30–35oC) és főleg a forró napok (max: >35oC) száma → sorozatos aszályok • Hosszabb távon: a termohalin – „nagy óceáni szállítószalag” – körforgás leáll → lehűlés?
40
Termohalin áramlás
41
Magyarország éves középhőmérséklete (1901–2001)
42
Csapadék változása • Szárazodás • Erős ingadozás – 1990↔2000 között 100 mm a szórás – 1981 ↔ 2003 között 159 mm a szórás – Csökkent az esős és havas napok száma – Gyakoribbak az extrém csapadékok – 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5–15%-os csökkenés • Éghajlati övek eltolódása → félsivatagi vagy mediterrán?
43
Évi csapadékmennyiség trendje 1901–2001
44
Regionális hatások Alföld szárazodása → melegedése • Erdőirtások: 85,5% → 11,2% → 18,2% – Erdőarány: -10% → lefolyási koefficiens +5% • Folyószabályozások:
– Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik – Fokozódó szárazodás → ökológiai katasztrófa 45
Városi „sivatagok” • Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása • Okai: – Szennyezett levegő → üvegházhatás – Fedett területek → csapadék gyors lefolyása → lecsökkent párolgás, párologtatás → kevesebb hőelvonás – Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége – Mesterséges hőkibocsátás • Eredménye: városi hősziget – Nyár: környezeténél melegebb – Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le
46
Városi hőszigetek Magyarországon
47
Budapest városi hősziget átlagos intenzitása
48
A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme
49 50
Folyószabályozások Céljai (kortól függően): • Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges - 1838-as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) • Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) • Vízellátás, öntözés • Energia (XX. sz-tól) • stb.
51 52
Folyószabályozások Eszközei: – – – – – –
53
Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés, hosszcsökkenés Gátak építése → 4 221 km hosszú gátrendszer → 97%-os védettség → 23 600 km2 árvízmentes térszín Sarkantyúk építése → Kisalföld Belvízlevezető csatornák építése → 36 000 km Vízlépcsők, víztározók építése Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)
Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: • árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. • új mezőgazdasági területek • ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: • kiszáradás • szervesanyag tartalom csökkenés • Szikesedés • Fokozódó árvízveszély Æ
- gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület • Fokozódó bevágódás, parterózió Æ 54
Következmények • Fokozódó bevágódás, parterózió → Bodrogköz • Fokozódó árvízveszély, növekvő területen • Okai: – Hullámtér feltöltődése → 23 600 km2 ↔ 1500 km2 – Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) → árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, 2001. évi árvíz: + 137 cm az előző 1970-es csúcshoz képest! • Erdőirtás → csapadék lefolyó hányada megnőtt • Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés → gyorsabb lefolyás • Belvízlevezető csatornahálózat • Talajtömörödés – Extrém csapadék gyakorisága
55
Folyószabályozások előtt
56
Szabályozások után
57 58
Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv • Gátak magasítása, erősítése – Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre → 2001. évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég • Tározók – üzemszerű, vész-, ökológiai –építése → viták – Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m3, 60–80 cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m3) – Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m3) • Műtárgyak eltávolítása • Mellékágak rehabilitálása • Belvíz-visszatartás • Erdősítés
59
Gátak magasítása
60
Tározók létesítése (variációk)
61
Komplex beavatkozás
62
Bős–Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról!→ a csapot bárhol elzárhatják! • Előzmények: – Szabályozások→ hajózási feltételek nem javultak – Osztrák, német vízlépcsők → bevágódás → mellékágak vízellátása romlott • Vízlépcsőrendszer célja – Hajózási feltételek javítása – Árvízbiztonság növelése – Energiatermelés
63
Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
64
A terv ellenzőinek érvei • ’80-as évek II. fele → erősödő zöldmozgalom aggodalmai • Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m3/s-ról 200 m3-/s-re csökken! Vélt/valós? következményei: – Talajvízszint-csökkenés → mező-, erdőgazdaság
– – – – 65
Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése Mellékágak vízutánpótlása elégtelen → élővilág Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése
„C”-variáns • 1989: ökológiai szükséghelyzet? → szerződés felbontása • 1992 → „C” variáns megépülte: Dunakiliti → Dunacsúny → Öreg-Duna: 300 m3/s • 1992 → 1995 látványos környezetpusztulás – 1992 előtt a szigetközi mellékágak • Felsővégi táplálás: 90 nap/év • Teljes elöntés: 10 nap/év – 1992–1995: 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! • 1995: fenékküszöb → 1000/1200 m3/s • Hágai döntés→ a mai napig nincs megoldás
66
Öreg-Duna a „C” variáns előtt
67
Kavicskitermelés az Öreg-Dunából
68
Vízszennyezés • Változó mutatók → Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! • Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók – Budapest: 200 000 m3 szennyvíz fele tisztítatlan • Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, AlsóTiszavidék) – 2000: 100–120 t cián+ nehézfém • Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.
69
Folyóink vízminősége
70
Balaton vízminősége • Látványos romlás a ’60-as évtizedtől – Halpusztulások (1965→DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) • Okok: – Kis-Balaton „szűrőfunkciójának” megszűnése • Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év • Zala szabályozása → Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása – A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések • Tómentő programok
71
Tómentő programok • Kis-Balaton rekonstrukciója – Cél: szűrőfunkció visszaállítása – Eszköz: tározók kialakítása – Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről → II. ütem (1992) pusztuló nádas! • Keszthelyi-öböl kotrása – Probléma: zagykazetták elhelyezése • Berkek vízrendezése • Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása • Eredmény: javuló vízminőség
72
Műholdfelvétel a Kis-Balatonról
73
A Balaton vízszintjének változásai 2002–2005
74
Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége • Rétegvizek: kivét > utánpótlás → depresszió – Átlagos süllyedés: 0,1–0,2 (0,4) m/év – Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja • Szennyeződésük – Tápláló területeken → medenceperem, homokos hordalékkúp – Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók • Karsztvizek: kivét > utánpótlás → depresszió
– Bányászat → Dunántúli-középhegység – Legsérülékenyebbek! 75 76
Karsztvízszint változása a Dunántúli-középhegységben
77
Talajvizek, hévizek • Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k. , Nyírség) – Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogén-bányászat), fokozott kitermelés • Emelkedő (átlagos) talajvízszint → gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) • Csökkenő felhasználás → szennyeződés → nitrát • Hévizek: kivét > utánpótlás → források vízhozam, hőmérséklet csökkenése – Hévíz, Budai termális vonal forrásai
78
Talajvízszint csökkenése/emelkedése
79 80
A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun
81
Talajokra gyakorolt hatások • • • •
82
Folyószabályozások → Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek → másodlagos szikesedés Erdőirtás → gyorsított erózió + csernozjomosodás Talajvízszint csökkenése → réti, öntés és láptalajok → réti csernozjom Talajok kiszáradása → defláció → láp-, homoktalajok, csernozjom
Növényvilág változásai
83 84 85
Zónahatár
86 Zoná Zonális talajok: • RamannRamann-féle barna erdő erdőtalaj, • agyagbemosó agyagbemosódásos barna erdő erdőtalaj • csernozjom
Intrazonális talajok • réti talajok • Kőzethatású talajok (ranker, rendzina) Azonális talajok: • futóhomok váztalaj, • láptalaj, • sziklás váztalaj • öntéstalaj • szikesek: szolonyec, szoloncsák 87 88 89
90 91 92 93
MAGYARORSZÁG NÖVÉNYZETE (FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ)
94
Pollenanalízis
95
Pollendiagram
96 97 98
Zónahatár
99 Zoná Zonális tá társulá rsulások: • • • •
szubmontá szubmontán bü bükkö kkösök cserescseres-kocsá kocsánytalan tö tölgyesek dombdomb- és sí síkvidé kvidéki zá zárt tö tölgyesek, alfö alföldi erdő erdőssztyeppek
Intrazonális (edafikus) társulások • homoki gyepek • ártéri ligetek • sziklai erdők Azonális társulások: • lápok, • mocsarak, nádasok • szikesek, Emberi hatásra létrejött társulások: • nyáras-borókások, • fás legelők • kaszálórétek
100 101 102 103 104 105 106
107 108
Pannon endemizmusok
109
Melegkori (interglaciális?) reliktumok
110 • Medvefül kankalin (Primula auricula) • Sárga ibolya (Viola biflora) • Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) 111
Hidegkori (glaciális) reliktumok • Tőzegeper (Comarum palustre) • Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) • Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
112 113
Szubmediterrán elemek
114 115 116 117
Hazánk tájtípusai
118
Tájtípusok és tájak „A tá tájtí jtípus genetikailag egymá egymáshoz szorosan kapcsoló kapcsolódó, homoló homológ ökoló kológiai fá fáciesekbő ciesekből, ill. ezek csoportjaibó csoportjaiból tevő tevődik össze” ssze” általá ltalánosí nosított, fiktí fiktív fogalmi konstrukció konstrukció kollektí kollektív, gyű gyűjtő jtőfogalom Megnevezé Megnevezésük: • domborzati, • hidroló hidrológiai, • növényzeti, • talajtani, • éghajlati adottsá adottságok + terü területlet-haszná használat jellemző jellemzők alapjá alapján
A fö földrajzi tá táj (kultú (kultúrtá rtáj) tö több kü különbö nböző tájtí jtípust is magá magába foglaló foglaló individuá individuális topográ topográfiai terü területegysé letegység, amely egy hosszú hosszú termé természettö szettörté rténeti és egy rö rövid gazdasá gazdasági fejlő fejlődés eredmé eredménye. konkré konkrét, egyedi lé létező tező individuum
119 120 121 122 123
Természetföldrajzi tájtagolás
