MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
Abszolút földrajzi helyzet Æ Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája • Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje Æ nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)
• A Föld nem áll, hanem forog Æ Coriolis-erő • A Föld tengelye ferde Æ az év során változik a napsugarak beesési szöge • Az É-i féltekén több a szárazföld (óceánokétól eltérő felmelegedéssel)
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban • Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Æ Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús Æ Azori maximum: egész évben páradús levegő Æ Szibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő Æ Perzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = „európai monszun” • • • • •
Gyertyaszentelő: hőmérséklet hirtelen visszaesése Å Ok: Sarki hidegbetörés Sándor, József, Benedek (III.18, 19, 21): Å Azori(mediterrán) betörés Fagyos szentek (Pongrác, Szervác, Bonifác: V. 12-15, Orbán: V. 25.): Å Sarki hidegbetörés Medárd nap (VI.8.): Å Izland környéki felélénkült ciklontevékenység Vénasszonyok nyara: Å Azori (mediterrán) betörés
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban Æ Óceáni hatás Æ Kontinentális hatás Æ Mediterrán hatás Æ Sarkvidéki eredetű légtömegek
Æ Óceáni hatás (1300-1700 km ellenére): • Csapadék Ny → K csökken (Alpokalja 800→500 mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm → Mátra: 7-800 mm) • „Medárd-napi esők” (nyár eleji csapadékmaximum) • Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5°C
Æ Mediterrán hatás • Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm • „Vénasszonyok nyara”
Æ Óceáni és kontinentális hatás • Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY→DK nő (Alpokalja 19 →22°C Szeged) • óceáni légtömeg uralma Æ hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális Æ meleg, aszályos nyár
Æ Óceáni és mediterrán hatás • Januári khőm. változása: NyDNy→KÉK felé csökken (-1°C→-3°C) • Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél
Relatív földrajzi helyzet Æ medencejelleg az éghajlatban • Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) • Szélsőségesség (medence pereme → közepe) Æ növekvő hőingás (<20 → 24,5°C Nagykunság, Hortobágy) Æ csökkenő felhőzet (66% → 54%) (Alpokalja → SzolnokCsongrád) Æ növekvő napfénytartam (1950 → 2150 óra) (Alpokalja → DDTk) • Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu → ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó → É-i, ÉK-i szelek) • Gyakori köd • Mikro- és mezoklímában való szegénység
Domborzat éghajlat-módosító hatása • Hegységeinkben:
Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65°C/100 m; télen 0,2-0,4°C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés Æ tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet • Hegységek előterében:
pl. főn-szerű szél a Bakonyból („Vázsonyi” szél) • Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Leggyakoribb szélirányok és szélsebesség Hegységek tágabb környezetében módosuló szélirányok: Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Magyarország éghajlati körzetei
USDA (United States Department of Agriculture) zónatérkép (zóna: amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában szokott minimum hőmérsékletet, fagy-tartósságot, hőingást)
Időjárási és éghajlati szélsőségek
MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA
Folyók • Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza Æ vízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma Æ Dunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere Æ Tiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől ! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!!
DUNA
TISZA
Teljes hossza
2850 km
966 km
Mo-i szakasza
417 km (Közép-Duna)
596 km (Felső-Közép-Alsó-T)
Mederszélesség
290-600 m (középvíznél)
191-236 m
Mélység
3-6 m
2,9-7,5 m
Vízhálózat a pliocén végén
Vízhálózat a pleisztocén elején
Vízhálózat pleisztocén vége
Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt és után
Az öntöző- és lecsapoló csatornák hossza, a szabályozó műtárgyak nagy száma miatt az alföldi vízfolyások és felszínközeli talajvizek egy számtalan elemében mesterségesen szabályozott rendszert alkotnak.
• Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról… • Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat Æ lassú lefolyás Æ csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog • Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége
„Vízmérleg”
Az ország területének felszíni vízmérlege
csapadék 52 mrd m3/év
az országba belépő felszíni vizek vízhozama 114 mrd m3/év
az országot elhagyó felszíni vizek vízhozama 120 mrd m3/év
párolgás 58 mrd m3/év
Duna • Vízjárás: Å Alpokban eredő jobboldali mf-k Æ kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás Å magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) Æ május-június: zöldár Å vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése Æ alacsony téli vízállás • Jegesár! (1838)
Tisza • Vízjárás: kontinentálisabb (torkolat felé csökkenő ln/lk vízhozamhányados) Å hóolvadás a hegységkeretben Æ április nagyvíz Å magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) Æ május-június: zöldár Å romániai vgy-n. mediterrán hatású öszi esőzések Æ újabb árhullám Å nincsenek hóhatár feletti hegységek Æ szeptemberi kisvíz • Veszély: ha a folyók árhullámai találkoznak
Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Å Æ Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: kanyarogva bevágó jellegű Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő
Dráva és a Mura összefolyása, Őrtilosnál
Rába Sajó
Hármas-Körös
Állóvizek • Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás • Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a • Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km2), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) Æ nyáron hamar felmelegszik (27-28°C akár), télen 30 cm-es jég • Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP • Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas • Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak • Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)
Felszín alatti vizek • Ivóvízkészletünk 90%-a!! • Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) • Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek Æ magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon Å Æ kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) • Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) 50-500 m mélységben tározódik, túltermelés Æ „regionális depresszió” (0,1-0,4 m/év) • Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás • Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás) pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca
Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! → fokozott védelem
Parti szűrésű vizek
Parti szűrésű vizek → kétirányú szennyezés
Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon Karsztvizek
Réteg-, hévíz
A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt
A talajvízszint éves járása
csapadék talajvízszintek tavaszi- nyár eleji magas őszi tél eleji mély talajvízállás
Termál- és gyógyvizekben való gazdagság
Meleg gyógyvizek Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Egerszalók Hideg gyógyvizek: Parád, Siklós, Balf, Balatonfüred
Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira
Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! • Felmelegedés – 1901→1990 évi középhőmérséklet: + 0,7oC – Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3oC – Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2oC – Tél enyhébb → 2030-ra +2oC → február enyhül, december zordabb – Nyár melegebb → 2030-ra +2–3oC → nő a nyári-, hőségnapok (max: 30–35oC) és főleg a forró napok (max: >35oC) száma → sorozatos aszályok • Hosszabb távon: a termohalin – „nagy óceáni szállítószalag” – körforgás leáll → lehűlés?
Termohalin áramlás
Magyarország éves középhőmérséklete (1901–2001)
Csapadék változása • Szárazodás • Erős ingadozás – 1990↔2000 között 100 mm a szórás – 1981 ↔ 2003 között 159 mm a szórás – Csökkent az esős és havas napok száma – Gyakoribbak az extrém csapadékok – 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5–15%-os csökkenés • Éghajlati övek eltolódása → félsivatagi vagy mediterrán?
Évi csapadékmennyiség trendje 1901–2001
Regionális hatások Alföld szárazodása → melegedése • Erdőirtások: 85,5% → 11,2% → 18,2% – Erdőarány: -10% → lefolyási koefficiens +5% • Folyószabályozások: – Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik – Fokozódó szárazodás → ökológiai katasztrófa
Városi „sivatagok” • Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása • Okai: – Szennyezett levegő → üvegházhatás – Fedett területek → csapadék gyors lefolyása → lecsökkent párolgás, párologtatás → kevesebb hőelvonás – Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége – Mesterséges hőkibocsátás • Eredménye: városi hősziget – Nyár: környezeténél melegebb – Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le
Városi hőszigetek Magyarországon
Budapest városi hősziget átlagos intenzitása
A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme
Folyószabályozások Céljai (kortól függően): • Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges - 1838-as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) • Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) • Vízellátás, öntözés • Energia (XX. sz-tól) • stb.
Folyószabályozások Eszközei: – Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés, hosszcsökkenés – Gátak építése → 4 221 km hosszú gátrendszer → 97%-os védettség → 23 600 km2 árvízmentes térszín – Sarkantyúk építése → Kisalföld – Belvízlevezető csatornák építése → 36 000 km – Vízlépcsők, víztározók építése – Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)
Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: • árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. • új mezőgazdasági területek • ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: • kiszáradás • szervesanyag tartalom csökkenés • Szikesedés • Fokozódó árvízveszély Æ - gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület • Fokozódó bevágódás, parterózió Æ
Következmények • Fokozódó bevágódás, parterózió → Bodrogköz • Fokozódó árvízveszély, növekvő területen • Okai: – Hullámtér feltöltődése → 23 600 km2 ↔ 1500 km2 – Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) → árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, 2001. évi árvíz: + 137 cm az előző 1970-es csúcshoz képest! • Erdőirtás → csapadék lefolyó hányada megnőtt • Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés → gyorsabb lefolyás • Belvízlevezető csatornahálózat • Talajtömörödés – Extrém csapadék gyakorisága
Folyószabályozások előtt Időszakos
~Állandó vízborítás
Szabályozások után
Ártér
Töltésekkel védett terület
A Tisza árterének fejlődése a szabályozások után
hullámtér feliszapolódása meder szűkülés
medervándorlás meder mélyülés
változatlan vízhozam mellett is egyre magasabb árvízi – egyre alacsonyabb kisvízi vízszintek
Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv • Gátak magasítása, erősítése – Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre → 2001. évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég • Tározók – üzemszerű, vész-, ökológiai –építése → viták – Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m3, 60–80 cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m3) – Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m3) • Műtárgyak eltávolítása • Mellékágak rehabilitálása • Belvíz-visszatartás • Erdősítés
Gátak magasítása
Tározók létesítése (variációk) Cigánd
Tiszaroff
Komplex beavatkozás
Bős–Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról!→ a csapot bárhol elzárhatják! • Előzmények: – Szabályozások→ hajózási feltételek nem javultak – Osztrák, német vízlépcsők → bevágódás → mellékágak vízellátása romlott • Vízlépcsőrendszer célja – Hajózási feltételek javítása – Árvízbiztonság növelése – Energiatermelés
Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
A terv ellenzőinek érvei • ’80-as évek II. fele → erősödő zöldmozgalom aggodalmai • Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m3/s-ról 200 m3-/s-re csökken! Vélt/valós? következményei: – Talajvízszint-csökkenés → mező-, erdőgazdaság – Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése – Mellékágak vízutánpótlása elégtelen → élővilág – Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken – Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése
„C”-variáns • 1989: ökológiai szükséghelyzet? → szerződés felbontása • 1992 → „C” variáns megépülte: Dunakiliti → Dunacsúny → Öreg-Duna: 300 m3/s • 1992 → 1995 látványos környezetpusztulás – 1992 előtt a szigetközi mellékágak • Felsővégi táplálás: 90 nap/év • Teljes elöntés: 10 nap/év – 1992–1995: 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! • 1995: fenékküszöb → 1000/1200 m3/s • Hágai döntés→ a mai napig nincs megoldás
Öreg-Duna a „C” variáns előtt
Kavicskitermelés az Öreg-Dunából
Vízszennyezés • Változó mutatók → Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! • Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók – Budapest: 200 000 m3 szennyvíz fele tisztítatlan • Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, AlsóTiszavidék) – 2000: 100–120 t cián+ nehézfém • Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.
Folyóink vízminősége Oxigénházt.
Mikrobiol.
Toxicitás
Egyéb
Tápanyag
Oxigénházt.
Balaton vízminősége • Látványos romlás a ’60-as évtizedtől – Halpusztulások (1965→DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) • Okok: – Kis-Balaton „szűrőfunkciójának” megszűnése • Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év • Zala szabályozása → Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása – A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések • Tómentő programok
Tómentő programok • Kis-Balaton rekonstrukciója – Cél: szűrőfunkció visszaállítása – Eszköz: tározók kialakítása – Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről → II. ütem → (1992) pusztuló nádas! • Keszthelyi-öböl kotrása – Probléma: zagykazetták elhelyezése • Berkek vízrendezése • Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása • Eredmény: javuló vízminőség
II/1. ütem
Műholdfelvétel a Kis-Balatonról II/2 ütem
I. ütem
A Balaton vízszintjének változásai 2002–2005 2005
5 év után a Sión újra vízleeresztés!
Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége
• Rétegvizek: kivét > utánpótlás → depresszió – Átlagos süllyedés: 0,1–0,2 (0,4) m/év – Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja • Szennyeződésük – Tápláló területeken → medenceperem, homokos hordalékkúp – Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók • Karsztvizek: kivét > utánpótlás → depresszió – Bányászat → Dunántúli-középhegység – Legsérülékenyebbek!
Karsztvízkészletek változásai • bányászat – (karsztvíz kiszivattyúzása) • ivóvízcélú karsztvíz kitermelés miatt Dunántúli-középhg. karsztforrásainak vízhozama csökkent, a karsztvízszint süllyedt A bányászat mértékének csökkenésével a karsztvízszint emelkedik, források újraélednek
Karsztvízszint változása a Dunántúliközéphegységben
Talajvizek, hévizek • Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k. , Nyírség) – Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogénbányászat), fokozott kitermelés • Emelkedő (átlagos) talajvízszint → gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) • Csökkenő felhasználás → szennyeződés → nitrát • Hévizek: kivét > utánpótlás → források vízhozam, hőmérséklet csökkenése – Hévíz, Budai termális vonal forrásai
Talajvízszint csökkenése/emelkedése Csökkenés
Emelkedés
A talajvíztükör szintjének változásai az utolsó évtizedben az 1956-1975 közötti vízszintekhez képest
A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun
Talajokra gyakorolt hatások • Folyószabályozások → Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek → másodlagos szikesedés • Erdőirtás → gyorsított erózió + csernozjomosodás • Talajvízszint csökkenése → réti, öntés és láptalajok → réti csernozjom • Talajok kiszáradása → defláció → láp-, homoktalajok, csernozjom
Növényvilág változásai
Őshonos fajok visszaszorulása ↓ Akác feketefenyő, nyár térhódítása ↓ Erdőarány: >18%
