Cabailini Actal mint katona az osztrák hadseregnél iiiagvar báróságra
emelte lik
*).
Nertiesi
ozimerük
itt
láthatólag négy részre osztott paizs,
melynek
els és negyedik arany udvarában egy fej fekete sas
,
a második éa
harmadik zöld
mezben
mén
pedig fehér
A
kodva íátbató
ágaspaiz8
tetején két szemközt álló sisak áll
;
a jobboldali-
nak koronáján a
paizs-
beli fekete sas kiterjesztett szárnyakkal
,
a bal-
koronájából
oldalinak
pedig a fehér a\én nyúlik föl. ról
Foszladék jobb-
arany-fekete
«züst-zöld
A könny
,
balról
^).
báróság- szerz Cabailini Antwl 1846-ban a harmadik számú lovas ezred
rnagya
téze, és a .^Virtuti Mililait'
,
szent Anna-rend harmadik osztályú vi-
érdemkeresztnek tulajdonosa.
Ugyanakkor báró Cabailini József a 39-dik számú magyar gyalog ezrednél rnagy.
*)
Hogy
magyar
báróvá emeltelett, inntatja a Liv. országos ScLcinat.,
melyben a nemzeti bárók közt áll a cvalád neve. '> Ad»mi ScQta gentil. U,
1*
4
I.
-
Caballini
Capdefto.
Caliallinl család. (Szlavnygrádi). E Ferencz királytól magyar nemességet ^). Cviimere, » kék paizs
család 1802-ben nyert
men
egy balról jobbra rézsut
vörös öv által,
melyen négy arany csillag és egy arany kereszt látható osztatik kétfelé, A fels osztály zöldell hármas hegyet mutat. Az alsó osztály alyján víz van melyben vitorlás hajó úszik. A paizs koronás sisakjából ,
,
pánezélos kar nyúlik
kivont karddal, két oldalról két fekete sxárny
fel,
veszi körül. Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany«kék
').
CalisiitS családi. Indigena csaiádaink közé tartozik. Báró Calisius Fülöp az 1715 ki országgylésen nyert magyarországi honfiusitást
'*).
Caiupaiii család. Gömör vármegyei Márton 1718-ban raert: a paizs zöld
adomány utján szerzé Baraozhaz4» Temcs vármegyei helységet, s onnan írja elönevét. Capdebo János Temes vánnegyének i 838-ban al-, 1845- ti kezdve pedig f-szolgabi rája, 24 évig voK: e várraegye tisztviselje végre
í
Meghalt Murányon 1 emcs vármegyében 1857-ki
kir. tanácsos.
dec. 26-kán 0-
JDé
CapelÜA család, r a p e
országgylésen
1
1 i
$ 1'
u
r
a v i c i u s a^ 1659-ki
honfitisittatott *).
Capitanffy cisalád. Lásd Kapitánfy cs. Caplyers család. GrófCaplyers Zdenko digenául bevétetik az 1681 -ki országgylésen
Caprara család.
Gróf
országgylésen honiiusittatott
*)
Tököly Imre korában szerepelt
*).
Czimere
,
melylyel
félig
,
mint császári hadvezér hazánkban
,
,
A
fels osztályból oroszlán emelkedik ki
kioltott nyelvvel ragadozás
,
az J68i-diki
egy lekmenteson kétfelé osztott paizs aZ van ugy, hogy a fels sorban három, alább
legalul egy látható.
ketts farkkal
Taprara Aeneasr
,
in-
*}.
élt,
alsó osztályban hat csillag
kett,
magyarországi
után kinyújtott kör-
A paizst korona födi ^) Carabellí család. Híbar vármegyei nemes család. Cardona család. Gróf Cardona Józsefet az 171ö-ki
C. Zcmplin nol. hisí. 258-264.1 csá,s?4ri táborban kelt PateuBe
alányomoti pecsét szerint. Ebben így irá magát Sacrae Caet. Regiaeque MatUs itec Generális Campt lúa" eschaTlu$ Inclyfi Constht Bellin Consiliarius , Camerarius ,
,
non MtiKf Regimtnii Cataphractorum Colonellui Aeneas Comcs a Caiprora. ')
1715-ki
•) 1647 -ki
•) 174l-ki
OXXXII. törv. ci. CLV. ét< 1649 Cl. törv
UXVIL
trv.
ez.
w
—
Cast!gl!one
6
Cavriatai.
€'«s»lig!i»«e ciialád. CastiglioneEudemitiarquís az 1765-ki országgylésen honilusittatott ^). C^'vspiaiii 4*salá.4l. Eredetét a mantn.ai lierc^egségbí)! veszi. Cavriani
Konrád
pedig újra 14o2-hen Cavriani
Károly császár
ÍV^.
Frigyes
által 1359-beii, Cavriani
Frigyes császár áltai báróságra emeltetett.
111.
1548-ban L Ferdioatid német császár
ersíttetett a Piombinu herczegségi helytart^óságban
fej III.
meg-
által
és c^íimere két-
,
Ennek unokája Cavriani Frigyes özvegyének mantuai Gonzaga Eleonórának
sassal szaporittatott.
dinánd császár
János
íí.
Fer-
azután
,
Ferdinánd császárnénak fudvarmestere, Í643-ki raárczias 10-kén
birodakai grófságra emeltetvén, Ausztriába szakad'), és az 1659-ki
országgylésen Magyarországban
indigenává
is
fogadta tik ^). A magyar indigenatust nyer Cavriani Frigyesnek kája Miksa. Gr vi dobál diói és Krist óftól jö le Amaz
család.
1704.
(szül.
Kristóf
1715.
(szül.
— mantuai — vonalon.
még egy harmadik
Minket leginkább érdekel az els vonal következve
élö
Es ezenkívül virágzik a
1783.) törzse lön a csehországi vonalnak.
család
máig
a
17t6.) gróf Xhürheira Aiojziával egybe*
f
kelve, alapitá az úgynevezett osztrák vonalt. i"
két kis uno-
,
melynek családfáját
*)
látliatjiík.
Miksa Chridobald
t 1776. (Gr. l'lxürlicím Liiiza) szül. 1704.
-'
'
1
1
líepomiicena Mifcsa szül 1773. szül. 1775. kir.
C!>,
titk.
(1. gr.
t^n.
Ldsd
(.^r,
ni ez
és knraai'ás. {gi Esy.ter-
házy
Koüo-
Teréz s-^.
Jozefít)
9-z.
Mária
(hg Paarné)
sz.
(báró
cs. k.
maa
Skrebensky)
Elarstem 8.6zá) 1
1
^\ 1
-
•
.
Fülöp
kurm, taa.
cs. k.
B
sz.
kan.
C3. kir.
küvet. tan-
(gr.
Erzse
1820. százados.
Áucrsperg
1
László sz.
Í81.
Janka
Liiiza sz. 1852.
sz.
sz. ISSiJ.
XLVn.
1825. kain. és százados. 3z.
cs. k.
Luiza)
?<íedvny
Janka)
Ferenez
László
sz. 1S17.
(a.s.
kam.
Hart-
(gr.
Fere.noz)
tó
1789.
sz.
1787.
Zichy
lernbergi
»)
i765-ki
*j
Hisfcor.
»)
1659-k; törv. czGotíi geaeui. iAScheiib. d, grS,íL H. 1835.
*J
Frigyes
Amia
1783.
Sí.
Cavriani Erzse)
.J«5zs,)
II
fohjí
1780.
Pergen (gróf
Lászlótié. 2. gr.
OvidobaJdÍQ
Kristóf
1779.
iorv. ez.
Herald. Ha.-sdbütib. z Tasohsnb. d. grHíí H. 124.
GXKXK
Í'íí4.
és 1857. 146.
Í853.
Cebriao
--
Miksa,
Cbaisui.
szül. 1773.
kamarás
cs. kír. titk- ian. és
(Gr. Eszterházy Jozefa) mint a tvko lapon látható.
János nep
Karoly
1304.
sz. X-803.
sz.
ayTíg, altábortiagy. (Herczeg Esztf*r.riá?y Pnl
ca. kir.
s
kum.
haszár-kapit
leánya Ter f 7,) /V^ _,
Miklós
Pái
MArítt «2. Í841.
sz iM^i.
1843.
sa.
Zsófia 1847.
sz.
Ferencz sz.
1852.
Czimere- a családuak négy udvarra osztott, paizs,
Az els ésBegyetlik
vérttel
egy közép
ezüst udvarban kétfej koronás fekete sas;
a második éa harmadik íekíite udvarban ezüst egyszarvú láthaio. közép- vért fölváltva
három
A
eKÜst és fekete rézsútos csikói atot
hároit!
('schráge balken) röutat.
A
család katli. vallású.
f.^ebrian e^al4d. (Houuus. grótj. Gróf Cebrian AniaJ a magyarországi bonüusicoti, mágnások k<^>7.é az I822-ki országgyüiéíien vétetett be '}- Lcgtöbboyire Nógrád vármegyei Füleki birtokán tartja kkádát
Ciiab} család.
Kiejtés szennt
Csá
bi.
Cbabi IMlhály a ma-
gyar-óvári kapitány által elfogatván és lánczra (zetvén
szággylés
áltaí intéztetik
"*>
,
ügye az
or-
('haby Juditnak vitézl Seczei György
özvegyének külföldi adósságai miatt az í659-ki országgylés rendelkezik
^).
Cbaby Mibály
Szintén így irta nevét cbabi kir.
la.
curíanái iktatói áegéd, naeghatt 1857-ben.
Chako által
eüalád.
Kvári Pál
(homo
(Leszenyei).
Hont vármegyében Leszenyét
XIV, században. Lezenei Chako Péter 1388-ban az István nádor
birtA a
részére kelt batárjárási oklevélben mint királyi
í'egias) említtetik
Osaina család. lád.
iSái-bec a
ember
*).
(Reegi).
IJgy látszik Nyiira vármegye? csa-
Reegi Cíiama Gergely és neje Falásthy Dorottya P. Istvánnak
leánya, továbbá testvére
Chama
Nyitra megyei Mezö-K.ez zokátiy és
,
Köpesd
.
Mikófalva
,
Chama de Reeg)
Nagy-Kereskény,
Vo--
Eadeghe és Bars megyei Neraessény helységbeli részjavalk.
XLU.
\)
1827
*)
1597-k; XLIII törv.
»)
Í659ki LXXXIl torv. ez hx eredati ckievéiböi
*)
íslván (Stephanns
-ki
törv. ez.
"
ez.
~~
ChnftKire ~ Chapy.
sf
nak elíbgíalasa miatt palugyai Liptay János atb ellen tanuvallatást tétetnek í 474 ben *). Oiaiiiarc család. Gróf Chamare János és Alajos az 179] -ki országgylésen hazafiusitattak
€:iianády család. Chanády
*).
:Csanádi) András
(kiejtve
1629-ben nyert ozimeres ne-
mes itt
leAnelet.
látható
Czimerc
—a
— mkri.
paizs kék
me-
zejében zöld téren hátsó két lábain
grif,
álló
jobb lábában tart.
A
sisakon
közt
n^ly els
kivoni
kardot
paizs fólöttí koronás
két
elefáui-ormány
hatszögü arany csillag
ragyog.
A
fos?ladék mindkét
oldalról ezüst'Vörös
*).
Ezenkivül az alábbi czikkely ékben
még
Csanád y-nak
két külön iiynevü
,
Írva
úgy-
1. kereki és 2. mezotelegdi Gsanády családról
mint
lesz
emlékezet
Valljon ezek közül valamelyikhez tartozzék-e a fölcbbi
nem határozhatom, valószínbb hogy egyikhez sem. Cliaos család. Báró Chaos Konrád magyarországi indige-
c?,imer?
el
nátust nyert az 1662-ki országgylésen
nak
*).
Chf |iy család. (Eszéni és polyánkai). Kiejtés szerint Csapiírandó. Eredetét a Bocskai stb. családdal együtt Michbán Si-
monnak egyik fiától Tamástól*) adva e munka íí. köt. 128. lapján). Michbán fíától Tamástól mint íelé, a következ családfa mntatja
Sz.
Benedeki Conv. Fase.
»)
I791-ki LXXllI, törv.
') *)
Adami Scuta gentil. II. 1662-ki LV. törv, ez.
^)
üngrisch. Magazin
II
19.
veszi.
j
Nro
le
(Michbán története el vau
a család
lö.
ez.
14&— 174.
í.
oklevelek.
,
és mint ágazik két-
^
Chapy.
Tamás Simon Michbán
fia
1280-X284. Doncti
I. László az eszéni Csapiak törzse.
osztoz. 1320.
Tamás
II.
Mihály
1355. osztáljrban
Estény I
felét
^
István 1371.
I.
kapja
a polyánhai
László
II
.
Tamás
V.
zólyomi s lipt;6i fispán 1312-1320. ágazat.
László
Miklós
1373.
1373.
János
:
Símoa.
11.
Imre.
III.
János.
László.
A.nclrás ^
Ákos
Péter
,1441.
M18.
(Álmoscli Erzse)
IV. László
—
István 1418.
II.
1418.
Ágoston
Gergely.
Á[>o]lonia
III.
— György.
1418
1418.
-^
1418 stb.
'
I
C-S i re
János
Tamás.
l.
Albert
Ferencz.
(DolLai Ambrusné)
(BaJai Orsolya) 11.
György
1505. Zemplin v. követ.
Buthkai Kata. Ruszkai Dobó Kata)
(1. 2.
Ferencz
li.
1532.
1
Farkas 1534. (nagy- kallói Vitéz Klára)
Téter
II
1570. körii'.
1534.
(Budi Klára)
Jáno.?
II.
(Bocskai Klára) —^
'
I'
III.
(1
'I
(Dcregnyey (Chótlii Zynyi Istv.) Pál)
Anna. 2 Telegdy
Péter
Anna
Rozina
Kristóf Bocskai
Bora) 2Í5uz8a
^lónyai Ili.
Gergely
f
beo
Dóra
Klára (Ibrányi Ferencz)
Tamás
^)
fia)
(Melitli Pál)
1280-ban
ZsnzMt (Rétey Péter)
JRadványt,
1281-
(Liptó vármegyében). 1284-ben pedig testvéreivel
együtt
Rath nev jószágot
királyi
adományban
hadban jelesen
Krisztina
(Melith István)
a törzs (Simonnak
Lipcsét
Kendi István)
,
TvíUam Rath) kapja
Ungh vármegyében
melynek tartalma szerint föleg a kunok
elleni
viselték magokat.
Tamásnak két fia volt I. László és Donch vagy Tomcsó 1312-ben Rozgonynál (Tamás). Ez utóbbi Róbert Károly hive lévén veszélyes sebeket kapott, de egyszersmind jutalmul Bercgh vármegyében szép jószágokat és Liptó s íSólyom fispánja ln. Az oláh vajda 1.
:
,
;
elleni
harczban pedig László
védte az ellenség nyilaitól *)
Katona História
')
Wagner
fiával
együtt Róbert Károlyt
*).
Critic. tom.
VI.
SlíjT.
G. Collect. genealogico Historíoa
Dec
IV. 27.
fal
gyanánt
CJbapy
10
László és
I,
Rajok
n&ikk«k1.
plin
Don eh
jutot.1,
v,
már megosztoztak
Taniás 1320-ban
Eszén,
Agtelek Szabolcs vármegye l:)cn, Zem-
vármegyében Szécsnek egy hatodrésze
Boza
roko-
Visnu
,
Peniu
.
]Ceeth
,
áib.
Wagnernek nyomtatásban kiadott munkája ^) szerint i. ]_íásEÍótól Donch vagy Tamástól apojyánkai Chapy c?atád. jÖ le az e g z é n i épen ugy ralnt a fölebbi nemzék -tábla nuttatja. Azonban kévíratában *) ,
a polyankai Chapyakat
is
fogjuk. Jelenleg ezen
László ágát. kövessük.
I.
Lászlónak Jbárom
I.
Lászlótól származtatja
í.
fiai
közül
II.
Tamás
ben az egri káptalan eltt osztozván meg,
kapa
hogy
és
,
azt jelesbe tegye
,
.
mint alább adni
több rokonával 1355-
Eszén
helységnek
a remete pálos szerzetnek oda egy-
házat és zárdát alapított, a mit Miklós egri püspök és is
megersített.
Tailiásnak. több
lí.
felét
gyermeke közül
i.
Lajos király
Imre
nyujtá
le
tovább ágazatát.
Imrének Wagner nem által
ismét több gyermeke volt
emlit
,
de
ki
Akos
•')
köztök
,
János
testvéren kjvül a
is
,
kit
Chapy András
1418E-ban nyert czimeres levélben többi testvérével együtt ben-
Ibglaltatik
*).
AkoSj
ki királyi wdvarl vitéznek iratik ^)
a leleszi egyháznak kegyúri jogát nyeré
Erzse
volt
;
1441-ben Ulászlótól
melyet az oklevél szavai
,
Ákosnak neje álmosdi Chire Barnabásnak ettl haroja gyermeke Ion Apollónia 1476-
szerint eldödei alapítanak
leánya
meg
,
**).
:
Ferenoz ki magnélkül nemze II. Györgyöt.
ban Dolhai Ambrusnak özvegye;
Albert, II.
Balai Orsolyával
ki
György
kos! .gylésen
').
hogy Lasztóczon
halt el; éa
Zemplin vármegyének követe volt 1505-ben a
T507-ben megintetett zálogbirtokait váltsa ki
peíejtei
Polyák Jakab
által,
Két nejétl három
®).
rá-
fiat
hagyott.
elt
*)
A
^)
Tabelláé gtnealogíoite Famíliarura J. R. Hungáriáé, síb.
fblebb czimzett munkában.
*) Tán Ákos egy Ágostonnal, mert különben igen felötl, hogy noha még, a ezíraercs levél besi nem emlifteíik. *) WindJáoh NeufiB Ungr. Magazin. L B. 115.
*) •) leles/Á
altkor
Az X44l-ki oklevélben „anlne nostrae militem.*' Az oklevél egy részét közií Wagner dec. IV. 32 de megjegyzi, íiogy
préposfságoí Bogyi.szló váczí püspök alapifá
,
és
oyokkal tetezhefek azt
Nemx, nnpjai a niohaosi vész Zemplin noi. Kist 45. I.
')
J Aszal. íilag;
")
Szírmay
C.
Ji
a Chapyafc csak iKicní/-
után. lööt
l.
ti
Chapy.
II
Perencz
1670. táján halt meg. Fia
III.
Gergely
mag-
Leányainak férjeiket a táblázat mutatja. Közüiök Zsu-
flélkul hált el.
zsanna utóbb {]622-benJ valószínleg Meiith Gergely né volt '). II. P é t e r u e k fia II. János Bocísicai Klárával nemzi III.
tért,
nevét sírba
ki családja
viszi.
Valamivel többet tudunk beliek 1534-ben
P é-
Farkasról,
kinek a Losonczy osalád-
Farkas
Bezdédet engedik át
Szapolyai pártján
állt,
elÖbbkelk egyike volt, késbb Büdy Mihály és Kávási Kristóf rábeszélésére Ferdinándhoz hajlott, 1537-ki oct. 30-kán Munkács vá-
és az
rában adván magáról levelet
.
hogy ha
teljes
kegyelmet kap mind
sze-
kend ^). Farkasnak nagy-kállói Vités Klárától gyermekei: Fruziisa, chöthi Z n y i ístvánné A n n a Der^nyoi Pálné ; és Kristóf, ki-
mélyére, mind javaira
a7,on
,
i
fejedelemnek teljesen híve
;
,
nek els neje Bocskai Annától leánya
lónytii
Kendi
Ist-
Második neje Thelegdi Öorbála gyermektelen mint Kristóf özvegye az Özvegy felso-vadászi Rákóczy Zsig-
vánhoz ment maradt, és
Zsuzsanna
férjhez.
mondnak lön második
neje.
Ezekben kialudt az eszéni Chapy ágazat.
Apolyánkai Csapiak ágazata a fölebbi nemzék rendi tábla szerint D o n eh vagy Tamástól (í. Tamás fiától) eredeztetik Wagner kiadott munkája szerint, azonban ugyancsak ezen
már
szintén említem
aképen^ hogy
iyánkai ágazat fölebbi családfán fiaiul
fiától
Donch^
IL
Tamás tói
— mini
hozatik le a po-
László, Miklós, János,
máskép
Tamás
fiaiul
állnak
.
kik
a
II. László
Legjobbnak tartom az egész nemzékrendet Michban
tétetnek.
Simon
— kéziratában
iró által
az
különbség teljesen
Tamástól kitnjék. — A
I.
hogy a különbség, mely csak kezdve adni
,
ketttl is
az
I.
közt a és II.
Tamás, és ennek gyermekei nemzedékéig áll elé, jöhet csak kérdés alá. Azonban sem a már (Dee. IV.) kiadott sem eme kidolgozása Wagner,
nak (legalább
egymás dolgozás
fölött el ,
hasonlítva
nem) okmányokra nem hivatkozván, hitelessége nem dönthet. A közlend mellett, mely késbbi ki-
izröl izre
hogy jobb az elsnél. En a kettt összea negyed izt veszem kérdés alá a többit néhány
az elvélelem szól ,
csak
is
,
oklevél-töredék, történeti adat, éa
;
maga
a szerkezet chronologiai össze-
függése emeli hitelességre. Mert Csspy Zsuzsanna, mint Pribéri Mellili Gergtiy neje 1622-bei» jelen -volt Alagky Menyhért ^emplini fispán beiktatásán. Szirmay C. Zemjilin Qot hist. 154. L *) Wagner dec IV. 35. Szirmaynál is id. h *)
'
tt
Cbapy.
A
poiyán ka
ág tehát igy
í
sarjadzik le
Tamás
1.
1280.
(Michban Simon a.) László Í312. zemplini f.'^isp.
I)í>nch v. Tamás föisp. •)
zerapHm
(Bodíui Ispán leánya)
'T~
Mihály
lí. Tamá.s 1330. (Tarki Klára)
László
Miklós
1359.
(ístvándi
1371.
Margit 1398. (Tybai György)
László 1370.
Maig.)
^»'"**'^*
TászlT"
(Zrytthey
ág-)
I
László 141*í. de Ch jp^_
Pál 1416. de Clxap.
a
Anna
"jakab"
íif t^
Lucza
András
(Paí*di Török Lá szló)
J.417.
1416.
deOhap.
de Ciiap.
Péter Haji prép. "^
•
^^'^''''^' ^^'''-^
ITona'Anna
^•^íe-lL,
Bora
(
i.
2.
1465.
Kata.)
1444.
_
-i
Gvörgy Í495.
(1. kis-
tarkányi
ÍJ.
Zsigmond (Anna) ^
,
2. I/.I)ugyai
György
László)
1499.
E
családían
t
i
Gellért
Látván
T
deChap.
1464,
i464.
fiai
Imre
Péter
1444. (Anna)
1470.
1470
f
j
Dóra 1464.
MatTÜ.
Tamásuak
ki^zuL 11
közt látjuk
liai
Andrásnak csak leányai maradtak
uyerte
közül Miklós és László
Drugeth Miklóst
Andrási,
s rokon- családok czinaerét,
Csapyak
János
(Literí5??éíerné,
13'73-ban eltiltják Csap hely.ség bitorlásától
Miklósnak
Gábor
'
knnz. 1528.
álló!,
2.
Polentiana. Kata.
Pál
de Ghap. .
Both
János.
.
1470.
.1470.
(1.
uaki Istv.)
Zsigmond. Miklóe. György. László. 1444.
Miklós
Apolloliir
Bornemisza János")
Pcimokos. (Gvulaházi
Erzse
(Beerl (Lónyni 1508. Forster Bened.) Albert)
Cryörgy.
1464
Zsófia
^?tí. fi«p
1stvá7'
r.íalád.
János
Miklós .
sarosi
euöf a Zrytthey
(
,
^^^'^
^.),
').
együtt a
ki testvéreivel
mint fölebb említk. Ezen
.
) szerint
Az elbbi nemzékrenden zólyom s liptói fispánnak írva Lehoczky (Stemm 1. 164) 1317. 1323. Magister Doneh Comes de Patok (= Zemplin)
et LIptov.
Dec.
Comarom ex famlíiae Drugethl Azonbau Wagner mond st szerinte a Druidben Fülöp és János testvérek által sarjadzik be Olasz-
Thurócz
III. 33.
,
a Dnigetíí család leírásában errl mit sem
peth család ez
,
országból hazánkba. Fejér Cod. DIplom. tora. IX. vol. IV. pag. 654. *)
A
czimeres levél szavai
vezve testvérei
is.
;
Andreas
filiux
Sicolai
,
fitii
Thomae
,
s
megne-
:
Chapy.
Ilona elször
I»
(1485. 1488.) somogyi í^ispán Forster György-
nek 0, utóbb C1508.) tolnai Bornemisza Jánosnak neje. Anna Beéri Benedekné , E r z s e Lónyai Albertné 1465-ben , és Apollónia elször Bajnai Both Jánosné, másodszor Gabornaki Istvánné.
^) Szent Erzsébeti Forster György éa neje Ilona, mÁe részrl tolnai Bornemisza János közt részint örökös részint zálogos szerzdés 1485-ben a kapornaki Convent etótt Telek y: Hunyadiak kora XII. 275. 1. I488.bl Mátyás ,
~
király iktató parancsa Forster
György
és
leánya Anna nagy-Incsei Ferencznek
neje részére a szent Erzsébeti vár s hozzá tartozó javak iránt , melyeket F<»r8ter Gyerg^y s neje Csftpy Sona nevezetteknek bevallottak. Ugyanott 399. lapon« Ez oklevélben áll „Georgii Forster , et nobiUa Dne Elene emuortit ejusdem filitie videlicet condam Andreáé de Chap.*' *) Protoa Cott. Neograd. a. 1603. pag. 186. Idem Judlium (t. i. Jannes Arany) £$ir. Franoiseum Chapy die et anno inscriplis medio agilis Demetrii Zany fatauU sui ratione violentae occupatianis bonorvm tUsertrum Pusita Wesselény Jósiágh :
9oea(orum itd'Jnstantiam qtiortmdam
citatset in
sédem Judriitm,
Chatarjr
14
radt
:
Judit G öcsit
1670-ben már özvegye
A
ez i
csblád
Máfia
Károlyi Láázlóué,
Vecsey Sándorné,
*).
mer ét
Chapy András
nak unokája) királyi udvarnok éa
.•<
Miklósnak
(Cs.
fia,
sárkány-rendnek vitéze
több rokonával Zsigmond királytói 1418-ban.
A
Tamás-.
*)
kapja
czrmer egy döU paizs,
melynek kék udvarában arany oroszián fel
megy
^)
,
farka bátia
van kondoritva, arcza vér-
zik, és
jobb szemén
átütve
van
melynek egyik végét
,
az oroszlán tartja.
nyíllal
A
els jobb
lábával
fels szögletén
paizíi
korona nélküli
sisakon
zári
ugyan olyan oroszlán áll három lábbal, negyedikkel a nyil
A
tollát tartva.
veszi
paizst körül-
egy arany sárkány, mely-
nek farka nyakára van tekerödzve. hátán pedig vörös kereszt látszik
minc mindezt a
.
metszvény jobban
A
feltünteti.
szemén átnyi)azoít,
és
arczában vérz oroszlán a czimer-Ievél szerint Chapy A)idrást a szerzt jelvénycii, ki a Frokop elleni hadban morvaországi Ostro vár ostromá-
ban az ellenség nyila
által
jobb szemétói fosztatott meg.
Ugyancsak
morvaországi Holstein váránál pedig mellén kapott sebet. czimert akkor nemcsak Chapy András
többen az Agúchy í'okonai
is
.
Zerdahelyl
,
,
Ugyan
e
de általa Chapy atyaliain kivül
Bacskói
,
sóvári Soós
.
és
Zéohy
nev
kapták
Cliaruavoclay c»alád. Lásd Chernavodai cs. Cliatary család. E munka II köt. 256. lapján a Bu thkai család czikkelyben el van mondva hogy a Gutb keled uembl a Buthkai családdal egy közös törzsbl ered a Chatary család is. A ki,
szakadás is
III. I
.'t
megjegyezve
t
Ván
által történt,
a mint ott aButhkaiak családfáján
áll.
Protoo. C. Noogr. anni 1670. luart
7.
Windisch Neues Üngr. Magazia 1. B. 115 bAró Wecsey-ek levéltárából a cziinerrel együtt. ') Az oklevél szavai szeriut yrndieiís. *>
:
kíizli
a czüacre*
levelei a
Chásár.
Ezen
III.
István tol
15
miut a Chataryak
sétl
a nerazékrend
*"i
igy áli össíe ÍII. Istviúi 1300.
András
MIkk'S
István
í;j46.
i
t
'
Marhfol
1378.
C
rv
atárö
Ettl a
t yT^
T
í^^hp
János
Fábián
írja nevét
1346. J^aicrny család.
,
f5/e Marktj rs.
i
írja nevét.
Audras
Bereczk
1410.
1428.
?:aíaj
de Chatór fia volt
Pala
család utolsó is'adéka férfi-ágoft, kinek feles birtokait 1482-ben
Kaskay
Az
Ba
'
utolsó izén áiió
Andrásnak vagy Bereczknek
á s kapta meg.
Azonban Chaíari zepén is. a nélkül hogy
család
tagjaira találunk
még
a
XV. század
iizokal a fölebbi családfán szemléUietnök,
kö-
vagy
tudnók bemutatni. így 1450-ben él fölCiiatáry Tamás (Thomas Chatary de Pyldiak) ki mint királyi
a íölebbi családdal vénséget
deáki
,
ember (homo
regiu-s) említtetik
Magyarország fpapjainak zászlósainak
elkeiinek a Csanádi káptalanhoz intézett azon iktatási parancsában mely szerint Hunj ady János és íiai a szekcsöi Herczeg család és
,
által helytelenül birt
tetnek
Hód
és ^'ásárheiy birtokába beiktattatni rendel-
'^).
Egy
I461-ki oklevélben pedig, mely
Szilágyi Mihálynak
Mar^Uhiak
Szileraéres helység elpusztítása iránt a
elleni
ügyében
kelt,
tnik föl mint Joannes M a g n u s de íí határ, Jaoobus L e u k e s de C h a t* r kiknek azonban vezeték neveikre ez egyetlen okmány után még következtetést alig huzliatunk. Ugyan ez okmányban mint tanú (a fölebbiek is azok) emépen több Chatarról
irt
családnés*
,
,
—
líttetik
Chatary Jánosnak
fia
László').
(Ladislaus
filius
Joannis de
Chatar). L. e családról
Csatári
Cllázár család, lád.
ez. alatt is.
(-lóléiszi
Gömör vármegye
).
régi
nemes
csa-
Cházár András, I7t5-ki jun. 5-kén .lóiészen, honnan a család elnevét vette
Nevezetes emlékezetet vívott ki magának
születeti-
1766-ban ügyvédi vizsgálatot tett,
^j
Wagner
s
Rosnyóra telepedett. 1700-ben
tabelláé geneal. Mss. tab XiiVlI.
^)
Gr. Teleky Hxmyadiak koi-a X.
•)
T/gj-an annál XI. IG.
2.55.
- Cheh.
CTbMtary
15
Gömör vármegyének fjegyzje némák
lii.
O
peüdité
meg
a váczi siket-
intézete eszméjét, és e czélra ötvenezer forintot gyjtött. Szép
könyvtára Rosnyón riztetik. Több munkát
Meghalt 1816-ban ') Cliazary család. Szathmár vármegyében van Császári helymelyet Szirmay szerint hajdan a kazárok építettek volna *J és
ség,
irt
;
*»zektl eredeztetik a Chazary család (kiejtve Jek után való,
Péter,
M
i
Császári)
is.
Okleve-
hogy nevezett Császári helységet 13B0-ban Chazary
há1yn ak
1408-ban Chazary
fia birta.
Ct
y ö r g y Szath-
már vármegye fispánja, és 1425-ben a Csáholczi határjárásban király embere (homo regius) volt. 14ü8-ban kir. adományban részt kapott Iklódon.
loöO-ben Chyazáry F e r e n c z végrendeletében Cr y ö r g y fiának gyámjául Báthory Andrást rendelé ^) Szathmár vármegyében még a XVII. században is lelünk hasonló
nev
már bercgzázi Clia zárnak
családra, mely azonban
Ebbl Mihály
magát.
tiltakozott
deák
Dóczy András
elfoglalása miatt
Cheh
(litteratus) I6l7-ben a jászéi
szatiimári kapitány ellen tarpai curiájának
család. (Lévai, máskép
Egy
cseh
ségnek ivadéka, mely vörös vagy fehér lábbal viselt czimerüi
király
Sárói).
Kimondás
Eredetét Csehországból származtatják
innen magyarázzák eredettnek
által s
Convent eltt
*).
család neve Cseh.
Ki
iró szerint
mezben egy
.
szerint a és nevét
sas-szárnyat arany
').
mikor szakadt hazánkba
korában Cheh Pétert az ország
') ,
Lásd
éleiét s arczképét
BarfUolntnaeídes C.
Magyar
,
nem
tudatik.
zászlósai között a
Már Zsigmond legmagasb
Annales Schemnicenaes
Gömör.
408. hol
írók Életrajz-gyjtemény
) ^)
Balbin Wagnernél Dec.
•)
Wagner
»)
•
Dec. II.
4- 8
k- 70.
I
Süirmay SzatUmár várm. Ugyanott 81. 88. 250. 1. ü. ott 237. 1.
*)
is
azon jeles nemzet
czok egyikén látjuk. Ettl a családfa kiszáradásáig igy folyik
ben
irta
l.
3.
11. 3.
köv.
1.
1.
pol-
*).
czimü köny vmunkái is elösoroltatnak. Továbbá I. S a Tufl. gyüjtpményben is.
€heb.
17
Péter 1401-ben kapja Lévát macsói bán fkapitány ,
fÖlovász-mester erdélyi vajda. 1436.
r László (Vftjdafi nevezt.)
1448. ''
János 1476. Hedvig. Országh Magrl. fi.
2. 3.
Paksy Anna)
Borbála
Zsigmond
(Podmaniezky Jáncs)
barsi ffiispán, (1.
megh. 1530. Haraszthy Kata.
2.
Petrovics Auua)
azelfiil János
a másodiktól
Margit
Zsófía
Anna.
Grábor bar«i fftigp. t 1542.
j^Forgách Fer.) (Pásztohsi Zsígm.)
Dóra. Kata
(Thurzó Anna> Jáno«
1
A
családfának törzse
tatása idején,
nagy
Péter
1563. sept. 12.
IZsigmoiid királynak,
szoigálfttokat tett, ezért kajnta
zandókkal, és flová.sz-mesterfé
fleg
letartóz-
Lévát a hozzá tarto-
1427-ben machói báa, nemsokára pe-
,
dig Erdély vajdája ln. Bodrog várra^yében több zálogba vetett luját 1435-ben válta ki
László I.
Koroghi Jánostól
atyja
hivataláról
*).
fa-
Fia
Vajdafinak
neveztetett.
ia
Ez
Ulászló és V. László korában a hazában pusztító csehekkel csatla-
kozva a sághi coüventet kifosztá, kipusztitá, melyért 1446-b&n éles panaszt emelt a conveat prépostja I.
János Mátyás
érsekség
tisztjei ellen
').
Fia maradt
király korában
élt.
1487-ben az esztergami
volt vámfizetés iránit pere
*}.
Három
neje volt.
Az els Hedvig (Kompolthi Miklós özvegye) 147^. táján. A Jiiásodík pákosi Paksy (írva gyakran Paj?y) Anna. N^yedik guthi Országh Magdolna ki azután I^araszthi Fereuczné ln. Ez utolsótól .születt t leánya Cheh Borbála Podmaniezky Jánosné Paksy Annától lett fia ,
')
Wagner
\iz^.. \l. 4.
L
'J Ugyanott 6. 1. '.> Gr Teleky Uunysdiak kora, XII. 364. 1. oklevélben melyból az eddigi három i/ öaszffüggé.
;
;
Chth.
1«
Z
9
i
g niu n J
k> barsi
.
si javainak
kellett kr»icsönöznie
bea
fispán
N émetii-lJ j vár
ban Óvár és Tomicza
,
kiváltására,
Bars várraegyében
,
— melyeket atyja és nagyatyja
ban
is.
Az elstl négy,
Gábor l.
Vaj?
atyjának
Fordin'tnd király hive
Élt
^).
Pozsegás
jószágai-
még 1530-
Katalin, a második mások szerint Pászthói családleánya
a,
a másodiktól liárom
Zsigmond nak .
vármegyé-
Revistye.
elidegenítettek
neje Haraszthy Ferencz
némelyek szerint Petrovich Anna, ból volt.
úgymint
Valkó vármegyében Nevna várának
nak
Els
1603-ban huszonhét ezer frtot
volt.
gyermeke maradt.
a b&rsi íispanságbí- n utóda,
követségben járt a birodalmi fejedelmeknél,
hová indulta eltt mint íaég notleu végrendeleti leg mindenét növéreiuek hagy á, azonban szerenesésen visszaérkezvén, megnsült, nül vévén Tliurzó Annát. 1539. és 1640- })eu Dubraviczky János nagykereskényi birtokán elkövetett hatalniaskodásokért idézteté t^).
Elesett
Özvegye Balassa Menyhérthez ment újra férjhez, ki lí. János fiának is gyámja Ión Kz okból idézteté meg Balassa Menyhért nagylacsei Dóezy Miklóst a revistyei várnak kiváltása végett, Pestnél
1
')4.2-bsn ®).
melyet 1514-ben
János (az árvának
I
szftp atyja)
Maróthi János bán"
Dóczy kezébe került *). Ez oklevélbl az egész leszármazás is kitnik de egyszersmind az is, hogy a törzs Péter Léváról éa S a r ó.r ó 1 is irta magát és a Cheh nevet ugy látszik I. János vette föl. Oklevelekben gyakran Cí»ak nak
elzálogitott, és ettl
,
,
is
de Léva Emiitett
1563' ban.
Wagner
A lévai
iratnak a család tagjai. ÍI.
János
Bécsben tanult,
Eltemettetett az Ágoston
családfán
elhalt J8 éves korában
Aan
Cseh Gábort, Kálnai Imrét, és a Dóczyakat Sarló, Pela^ és Alsó-
*)
Wagner
*)
Sz.
*
id.
jh.
Benedeki Convent. Fasc. XXXllí. Nro 29.
)
Sz.
Léva
Benedeki Conv. Fasc. CXLIO.
Nro
,
íilii
Joanivis Clith dicti
quateiius Nicol&ua
Dóczy de
filií
73,
,
fasaionis
Dec.
II. 9. I.
lUii
Gabriella,
Petri de
Lewa
tílíi
iilit»8
Sigis-
de Sáró,
Bano de Maróth pignoris ad manus stias deventum
liic
et tituio Ixoc
recepta .summáin eandeiu vemittat ^)
lílii
ÍT.-Lucse eastrum tteristye Coltii Bars per diotum
Peinim de LevA Anno 1514. vigore in 4000. aureis oppigaoratura
Lsdislai
^s 47.
van írva a»»k Admonítorio Certitícatoriae
i-nak
pro M«lchiore Balassa de Gyariaatii qua tulore Joannjts
eítler.)
közU
lévai
"j ístvánfi I685-k! kiad. 166. L iiol
imiadi
Sr-iratát
szerzeteseknél.
Cheh család fi-ága kihalt. nincs meg Cheh Ferencz, kinek leánya
Benne a
*).
s ott
Anno
insertae Joanni
!Ö45.
~
Ched Bölgyén 1
538-ban
vármegyei faluk legelinek hasznáktátél
nyitrai
stb.
Wagner
egy
közöl
igy hangzik
MDXVíIÍ.
,
találta-
M
e
i
hae
1 i
de Cbeh insulae huius Chepe-
s
Anno
qui obiit in feslo S. Andreáé Apostoli
Salutis
'^}.
Síintéi) a lévai
halt
ér-
,'
Sepultura Egregii Comiíis
mely egy barátjának
sir iratot,
Tököl mezváros egyliázában
tesítése szerint a Csepel szigeti
iieiisis
tiltá
.0.
Ezenkívül
tik, és
19
Chedsy.
Cheh Mihály?
azt
család.
Clt€^«l
meg
nemcsittetik
Cheh családhoz egyób adatok
tartozott-e ezen
nem
íbi
CCsegeijs Csegei
1519-ben meg-
világosítják.
Ched Jakab
és János 129Ubeji
'*).
fJliekfewl család. Kiejtés szerint Csekíl-uek neveztetett, s már valószínleg kihalt. Élt a XV". században többi közt 1460i^>an Csekfi Simonnak íla Tamás fordul el *>. Cbenke család. livnevü családból Simon és Vadász a ,
Chenke
a váradi tüzpróbás ítéletekben fordulnak
fiai
ClteSsy ciialád. 1624-ki febr.
12-én kelt ezimeres
kapja nejének Évának
mekeinek gely.nek
A
is
*')
mezre van
ugy
,
,
^1
Csszi. A Pozsonyban nemes levelet Chesy Sebestyén szerint
János
saját
Mihály és Zsuzsanna gyer-
,
mint néhai atyjának
Ferdinánd
II.
család c:zimere ez
által két azjk,
érdemeiért
A jobboldali
oszlik.
és ííudolf
,
beiktatásával
is
Kiejtés
el
Chesy
Grer-
királytól.
a paizs függleges vonal által két részre
:
osztály viz-szintesen ismét egy széles fehér folyó
Az
szelve.
alsó
arany
a fels fekete udvarban épen a folyó
A
rével tápláló pellikán van.
baloldali
mezben
fekete csillag lát-
fölött fészkén
ül,
a fiait vé-
kék udvarnak zöld tere fölött
rézsútosan folyam hullámzik, és a fölött szétterjesztett lábakkal, ketts
hátra kondoritott farkkal, ragadmány után kinyújtott els lábakkal kioltott piros nyelvvel
koronás arany oroszlán
a fekete csillag sötétlik.
A
áll
,
els jobb lába
paizs fölötti sisakon a leírthoz hasonló orosz-
lán áll a fekete csillaggal. Foszladék jobbról ezüst- vörös
sárga
fölött
,
balró! arany-
').
Benedek! Conv. Prot. C. pag. 100,
*) Sz.
«)
Wagner
Dec.
II. 10.
*)
Lehoezky Stemm.
*)
Kaprlai Diplom :
*)
Bel
•)
A
"*)
Az
:
Adparatus
§.
11,
74.
II.
346.
447.
Leboczky
cziraeres levél szavai
:
szerint.
consideralis ciiam meritis Pntris
Oregoni Chesy.
eredeti armalis ezimere után.
2*
20
Cherepe«
Az
—
Cbéruavoday.
emiitettek családfát így alakitnak
:
Cliesv Gergely l—A.
Sebestyén 1624. neraes.
(Eva) Rudolf.
A
Mihály.
János.
Zsuzsa.
család további sorsáról nincsenek adataink. Azt i^em tudhatni
a Zrínyi György alatt vitézked Csöszy András e családhoz tar toicoíte?
Csszy András 1594-ben jobb karján veíizéiyes sebet kap, iUOÖ-ban Naszuf basát veri meg 1604-ben szintén a szigetvári törököket véré meg ^> Citerepes családi. (Maczonkai). Heves vármegyében a XV. jszázadban élt. Maczonkai Cherepes Istvánnak özvegye Rhédei Mar-
Cherepovieli család. Csak egy tagját ismerjük CherepoMiklóst, j.'554-ben april 18-kán I. Ferdinándtól Monora, So,
vich
rostély
,
Holdvilág és Csanád erdélyi falukat kapja adományban
1550-ben Csanád alá küldetett Petrovioh Péter sára Pcnisits Gáspártól
.
azonban onnan nagyhamar
Clteriiavoday család. a család neve
által
annak
^ ).
elfoglalá-
eli'iasztatott '0-
(Csernavodai és Surányi). Oivastatik
Charnawodai-nak
is
(Csaruovoda) fölváltva az ok-
levelekben. Régi család Bereg vármegyében, nevét
hasonnev hely
ségti kölosünözé. Bereg megyébl több szomszéd vármegyébe
is át-
sar^adzottj és birtokos volt.
Már
Pl
XíV. században virágzott, 1412-ben már birta a család
Paposfaíváí Szathmár várinegyében
nak
fia
i ; l
vá
*},
n 1364-bea esket parancsot vesz
')
Istvánfi 1686-ki kiad. 4ltí.
«)
Gr.
- Peth
U'i.
Kemény
Múzeum
*) í'orgáíiti
Miki-ísnak Jrattk
ogjAn
:
Con»inent.
9.
1.
és
Krn. 148-157.
1.
1857-L) foiy. 420. lapon.
1
.
449 hoJ
Az
Kerepeozy
de nyüvíin hibásan, öetlilen szerint a csaníldi kudarcáért neje Ugyancsak ez ezerinl gyermekei ia voltak
,
Szirmay
ki Csaszlói Zikul
!.
Wolph. BetlUen.
cstlfoáan lepirongatá. S)
Gergely
Teleky Hunvadiak kor» Xll.
József; üj Magyar adomány-] evé! a szebeni levéltárban van. *) Gr.
midn 1? Charnavodai István-
.
Szathmár
várni. I», 103.
v á ii az, ki ellen Gháky István leányai Kökényesdi (Ugocsa vármegyében) két telek elfoglalása miatt. 1427ugy látszik — 1429-ben nem él, ben port indítanak '}. Ez István Valószínleg ez utóbbi
ellen.
1st
—
midn
Chernavodai Istvánnak
fia
Péter, Miklósnak
fia
Jak
Krisogon a pap; Perényi János ngocsai föispán ellen b a b o n
bágyaiknak Terebesre vitele iránt vallatást tetetnek bírták
JB
ábont
Emiitett
^).
ab
,
és
két job-
i
Ez évben ezek
is.
Miklós
feleségéve) és leányával
Erzsével
l439-ben
Kis-Peleske, Nagy-G-écz és Koralód falunak (Szathmár vármegyében)
egy részébe
kir.
adomány
által beiktattatnak
•*).
Péter, Ja-
1429-ben Ugocsában Bábont bírják Chernavodai
kab
és
Krisogon *).
1454-ben CJhernavoday
Egyedis Domokos
jobbágyait nyíllal meglövíildözik
*).
1462-ben Perényi János Chernavodai vizére épített hídját levágatja
486-ban Cheraavodai
}
Perényi János
Domokosnak
a Túr
^).
Egyed
Ugoesa vármegye alispánja
Ugyancsak E^yed 1480-ban tanú vallatást tétetett Báthori András tarpai jobbágya ellen ^). 1493-baii elzálogitá Lázár helységbeli, Daróczí Saári Qcmiokmagyari és Sztgethi részét Mathuznay Mikvolt
'').
,
lósnak
,
*).
Í482-ben a halmi urodaimat Pásth és Tamás-Várallya megyében ^**).
nev
^
Kí5kényesd
,
Bábony Ugocsa vár-
Turcz
helységgel együtt a család birta
,
1492-ben ü. Ulászló parancsot ad Drágffy Bertalannak
1543-ban Charnavoday Erxsf Chamavoclay Egyednek leánya ke
Szathmár vármegyei Kazári részjószáguk
rs?2tesi Lípthay Miklós neje
iránt jogalkat védik
'),
család nemzékrende föleg a leieszi Convent okmányai után
A.
'^)
igy alakul Cliaruavoílay Crábor •Sebestyén
I
I.
Zsigmond "
I.
1!.
^
"
III.
IL Sebestyén
Jinos
II.
1649.
T.Miklós
ístván.
I
\
I
György.
István
1364-1427.
11. János de Snrány 1.
János
'
1
•<
1
Jakab
Péter
Miklós
Egyed
1549.
ugocsai íro.sálvl
Dóra í
1429.
Erzse 1439.
Ilona Szepesi
(anarcti
Tegzes N.)
'
'Fv'Z:^^
Lá^^ió
*',^Pf' '^."i^ Jakabj J4S6.
(Ilosvaj Miklós) innen a rátóti
Kata
"•^froo> 1488.
Erzse
Gyulafák leány-ág^n.
(Keresr.tesj
Ijípthay MIkíó.s)
Gábor t 1609. eltt. ^Z ^^^ Fruzsina. Bora. .
11
í.
Klára Alagíiy Istvánué.
íl.
^ Zsxma.
János és
íí,
2.
'
Bornemisza
H^g^^s Máié)
Miklós 1549-beD idézik a
leleszi
Convent
levele
szerint Endrédi Szepessi Istvánt s többeket Sereg vármegyei Fejérke,
Srathmár vármegyei. Lázár hely.ségeknek kiadása végett. Ez oklevélbl kitnik egészen nevezett III. .láuos, ÍI Miklós, és Egyed
s
izéig a nerazékrend.
A
Gáfecr volt családjának utolsó férfi-i vadéka, három leányainak Aiaghy Ferencz é," neje Prépostvári Sára levén gyámjaik ezek ugy látszik — az árva leányok janemzékrend végize eltt
,
')
vSzepesi
Acia anní 1526.
Nro
33.
—
káptalan Protocol. anni 1522. Jud.
3. foÍ
72
Leiesii
Coavent
9\ib ííro 10.
') Leleszi
siib
álló
Conv
sub.
Nro
7. Fascic. il.
Actorum anni
154!>.
és
ugyanott
23
Chernél
adomány utján akarák «öagokévá tenni mi ellen az ország birája Homonnai Bálint eltt i 609-ben ünnepélyes tiltakozás tétetett ').
vait
,
G'ábomak fi-gyermeke nem neve sirba
korában
M
élt
le eredetét.
x e inester
i
,
magát
,
kalomm
is
jobbágysága
monyán
és több
más
aí
miért atyjával,
Chund nev
alól
föímentetvén
''^) ;
testvérének
Gó}ya-Da»
,
íievezett G-óIya-Danicnya je
GherneJhá ?:á-nak
neveztetik
^j.
család czimere a paizs kék udvarábati
hátsó iábam felágaskodó
vopt kardot tartva
arany-kék
,
,
ló
,
szájában
ki'
ngyanaz látható a paizs
koronáján
sisak
fölötti
fia
két kiráivi eke alá való földdel ado-
rtiányoztatott
A
kinek
fV&s vármegyei) Ka-riakó várnak
kis fíaivai
tígy
kitünteté
test véreivei 5 és
lenfeg
,
IV. Béla
a csehek ellen vitt háborúban Mar-
ebeknél e.gy német vitéz ellen
ngy
benne a Oiiarnavodaj család
családi. (Chernelházi). Egy régi család, mely az
Árpádok Vorsríakából hozza
Márton
—
szállt.
Chernél király
lévén,
is.
Fosziadék jobbfój
balról ezüst-vörös.
Á
fáióti Gyulíiffj család Regp-stt-nmábap (Reges cra Diversoriuií InstruMes. Masj hol több e e-snlíidra v^onatkosó okirat v&!3 , e tiltakozM Protesiaímiae eoram Judice Curiae Vaie^Utno Homf>nnui ily kivonatban olvasíiató in Ungvár 7. July I609.-eonl^a Franriscfim Alatjhy . et Sáréin Preepost k dri t;ita tutricem Evfhroainne, Barbaráé e( SnaanHae fiharum tíahrielis, filii Ladlslai fiUi Jortnnis ChernéávoHni de Suratty ; ilem Ciarmn Sitrányi dtrti Ladislai /tfiam , (jp.rmanfí.nt ver iorvrém Gahrielis Chemavodaí t)f« Surány covthorolcm eotnm Mathnei Borncmisirt nlias Hegedn , qua efiam filv Meickúiris Alaghy er- jtriori illarifo Sfephano Alagh susceplis nnturnh/m ínlrtcam praefittumque maritnm r.ins Mafheaum Hornemisza , ne *
)
mentorum
etc.
,
,
ejusdem Protetlantis poritones in possessinnihus Svrány Csernavoda Maroh^ Papi Ff,Baiatsér , Asilej er KU Musty ac Praedio Kis-Surány in Cotfu Beretihiens. , Item ín Postes^inmbus Tennás- VdraÜya , Twrch BMiony el Köhenyesd ac praadio Pofth , et úppidnnnm in Halmi portinnem t» Cottu Vgachenst exislentestes pro se im^
,
jircse
,
,
peirent.
') Fejér *)
Cod. Dipl. iom. V. voí.
I.
p. 210.
Ez adomány t megujitá lY. László
adojflányos levelet a c.«alád. alább) 1543-ban öj tÖ k
R
király, s uííinaa több királytól nvert birtokról , (mirfii Végli, 154t>ban ismét DamQny.-í,
d e IfilO'beei ismét Csernelbáza, { z 8 a fÖ y a, Séueny^és végre I74fe-ban Chernslkáwi Dai-nonya és Röjtök helységrl O h e rn e l h'á /• a egésaen, ss & daniortyai és sédeui réssbirtokok jelenleg is a cáalíld hettn vannak !
,
,
,
Cberad.
2i
M
i
X e-tl a
kezdve a nemzékrond
torzstól
) ez
;-
tábla.
I.
Mixe 1250. törül.
r
Chund.
Márton mr.
1272.
1272.
András (de villa
—
Chernél Fülöp
II.
III.
,
Miklós
I.
Clierael.
ispán)
-^
r
r
Bamonya,
Chernél
és
M ikl ós
^L^g^i^.,"^
n«vezt,
1360. I. Péter Chernelhá^i Chernél.
.
j^„^,
j_
latváí)
I.
'
Miklós
Lukács
1478. r -—— --/\ I. Ferenez
Benedek als-damonyai
(chenielházi
Chernél)
Chernél.
-^
<
'^ !
V.Miklós f r
n. János Bálás
I.
VI. Miklós TI. Ferenez. török fogoly, -f f
w
,1'
't
eS
«
i"
I.
,
Tamás
Lörincz. Péter.
Mátyás.
III.
Simon
Ferenez
III.
f VII. Miklós )
II. Bá!i.nt
VIII. Miklós 1637. .szbiró.
"^^^ György
I.
í.
Pál
1586.
r
15^2. (.Bakolcsa
(1. 2.
Mikoia Anua. Ibrány Zsófia)
Aii na) '
il.
I.
1
IV. Miklós
Lásd IV. táblán.
,
itélmester.
,
IV. Fereacz.
Bálinf.
^^l^z.:^":i>
/y ,
.
Mátvás (Nátbsdy Sára) í.
Itélmester. ,55^
Benedek
IX. Miklós
II.
<""
TT IL István
ch j__
I.
""T
I
I
Simon.
1
f-
István V.Fe- Anna Orsolya. II. Pál itélmester. rencz (1. De- (Thury követ. 1626. breczeni György) 16íi4 f (Perekedy Zsuzsa) (KisJános. III.
György.
testvérek.
II.
^
Erzs^ (Kerekes Menyhért)
I.
íst
Ván
mesterrl
'
2^?.**;^,^
•"
Tg'^^^y M*'"8^'*>
^^''"*>
György
fDersy Zsó fia) r^Tj
'
II táblán.
1360-ban egy okmány emlékezik, mely
Nagy- Erdbl való kizáratásának ^). á t y á s tartá fen gyermekei Minden ág kihalván , I.
szerint ellentmond a
M
által
a
csAládot
')
A
család szíves közleménye szerint, miért köszönet.
Geneal. authenticae Mss. *)
II.
kötelében találJiatóval
—
Megegyez a
is.
Sopron Tárm. levéiláráualr egyik legcégibb okmánya
szerint.
rh«rnel.
I.
1.
I»
Simon ágát a IV. táblán látandyuk. I. B á n t nak fia Ambrus 155(»~ 1559-ben kir. itclö mester, az 1550-ki I i
saággyülésen a határ^izsgáló választmány tagja
Tamás
I.
líl.
ter
1582-ben
István
itél/í-mester
és
,
or-
')•
Sopron vármegye követe
országgylési követ 1618-ban
utóbb itélö-mes-
'^),
munkáiban segéde. Az ortöbb rendbeli választmány tagja. Neje Perekedy Ist-
Kittonichnak komája
').
és törvényes
,
szággylés által ván kamarai tanácsos leánya Zsuzsanna, kitl csak leánya Erzsébet Kerekes Menyhértné maradt. I. Pál 1586-ban a megyei fölkel nemesség vezére volt. Két neje és 2. Ibrányi Zsófia. Az elstl szülevolt, úgymint I. Mikola Anna ,
:
Gy Ö rgy
tett II.
a másodiktól a t^bbi. Ezek közül csak
,
folytatá ágazatát, melyet
II.
Bálint
III.
1638.
(Dersy Zsófia) (Lásd
ág.
György
Abauj
tábla.
György
II.
(.Bánoisi 25sófia)
I.
IV György.
IV. István
IV. Pal
Rácz Éva. 2 BeyErzse.
(l.
Mária (Petneházy Dávid)
Anna
3. Ilosvaj
VI. Ferencz. V. Gvörgy. Mária.
2.
n. Telekesi Török Margit. Kisfaludy Éva) Lásd
MáriaJ
111. táblán.
firz«e.
'
Mokry
!
I
Ferencz.
Jinoa. 2.
Dunántúli ág.
tábla')
III Pál (Taruóazy^Zsuza.)
v. nótáz.
alispán. (Asztalos Kata)
György
mutat a II.
Tiszavidéki
II.
Lossonczy Utváu)
István.
Zsigmond. Erzse. (Katona Lidi)
(1.
VI.Gyöi^y Jármy Éva.
2.
Rátonyi Erzse.
László ref.
£6 curator.
Bölény i -Nagy Éva) (
3.
Zsuzsa (Majos
(íláoz
(Péchy
István)
Eva>
Krisztina)
Zsigmond
Jdzsef.
Pá!,
JS.
Réíhi Gazda MUi.) 1.
Lónyay Klára)
Lészló.
MÍkíós
V.
Bölény i
Nagy
I
tbiró. 1759.
Kata. (l.
Julianna
Éva
Erzse
(Gazda (Komlósy (Jttdányi Mihály) Zslgia.) Bay Kár.)
György.
(üjliázy Sára)
1560.ki XLII.-XLITI. törv. ez, 1618-ki Xir. XXVI. íörv. ez. *) A személynökök sorában nem lelem, sem Lehoczkynál, sem a kir. Curia levéltári nyomán készült névsorban mely azeriní 1617--1625. Bene»)
Kesébb Ti. Pál testvére kihalásával ennek javait is megkapá, kiíizetvén belle a leány-negyedek. Neje Dersi Zsóa Dersi Gáspárnak Rhcdei Annátóli leánya volt. Eszterházy Miklós nádor
által
küldetve
*).
—
,
i
647-ben a jwzsonyi káptal&n elótt gyermekeirr nézve az örökösödést ')
Kemény Ó&életirá«A
S7AÍar kiadása 224.
í
S7
CThereel.
i\gy szabályozd
Vas
Dunán
Abaaj
,
,
Tst vannak Dunán Bálint,
-
Borsod
,
Bereg vármegyében
IJgor.sa éá
túl
Pálnak, is
ÍV.
és Zala várraegyélx-n
dig a Zemplén a
hogy
,
,
ki
még
leány ágon
jószágokat nyert
,
Heves Szathmár Grömör, jussanak Jgy iV, István ága
vk
maradt ; » másik bárom Bihar
utódai jelenleg
,
,
thzai részekre telepedett. líl,
"a
Mar maros
,
élnek
is
Soproü
,
Fái, Hí. txyörgy fiainak pe-
Ili.
Szabolcs
íek
tul a Gryör
IV Isivánnak, kinek ivadéka
és
T
Jng vármegyében
hasonlóan
,
íí.
Bálinté
Dunán
is.
tiil
meg máig birtokait s lakását két neje volt ai: elstl E r z s e János és Pál gyermekei születtek, és kikaltak A második nejétl még hat gyermeke ln ezek közül ÍII. Bálint tarlá fen ágazatát. ÍIÍ. Bálintnak unokái; Sámuel mint kapitány a porosz tartá
,
,
,
;
háboniban l760-ki aug. 15-kén nehéz udvari tanácsos
Dunán
és a
,
vallásról kath. vallásra
Sííbet kapott.
túli kerületi tábla
Testvére
elnöke volt
mentát. Meghalt I808'ban.
,
Dávid a reform
Fiai:Ferenéz
elbb Sopron vármegye fszol^birája utóbb kszegi ker. táblai ülnök volt, jelenleg is él. Ennek fiai közül í g n á c z elbb Zala, iitóbb Tolna ,
vármegyei
08. kir.
törvényszéki elnök
és úrbéri t'törvényszéknél tanácsos.
Vincié
fótörvényszékí tanácsos.
nagyok.
mán
Elek
kaposvári
innen a
,
— és
cs. kir.
Lajos Viktor
soproni országos
szinte soproni cs. kir.
nyugalmazott fhad-
országos törvényszéki tanácsos.
cs. kir.
Kál-
Sopron vármegyénél volt másod aljegyz.
Györgynek
VII
fiai
Guszráv
Ferdinánd
és
Vas várme-
gyei fszolgabirák voltak.
Az le
l.
táblán
e századig
,
Mátyásnak
I.
de a mely rnár
kihalt.
Simontól még
egy ág jött Ennek leágazását mutatja a
fiától
tábla.
IV
Simon (ki az I.
táblán)
I.
Mihály
*fcrzse
(ságiii
Bora
Anna
(Bezerédj
(Turrodyne)
János (Szeiestey Zsazaa)
György") '
*^
Miklós
11.
f
MiktóT"^
{Horváth ErzsB)
Kurdács Kciemen)
Ambrus 1590.
(Dömölki
^_Ann^_ Lásd
folyt.
a kdv. lapon. Bálint.
Gjvrgy.
BáJj'nt
Györg-y
János sz -biró
1595.
^liklós Tamás.
Fcsncz.
8^
€hcrnolaí«es.
Ambrus
II.
1590.
(Dömölki Annaj mint a luhó lafon lakató. Miliáljr
II.
Katelitt
sz.-gyfirgyi várkap.
Zala
.s
Somog'y
György
Fereiicz
(Markó
«2.-biró 1738.
(Szegedy Mária)
Kata
1738.
(Rimanczy
— György.
—
Teréz.
Jndii.
^
(Gidly
III.
Mihály
(SzélnyJ
Istv.)
Julift)^ 1
i
Kata (Wendel ^J'""-^^
Dániel. "*
'"TaT'm-'wÍ tábon;oktli;)7.
(Hev^^
(S^^g^y
Rrisztina
N" ;
"
r
_^
/»
M4«a
v. alisp.
Angyal Judit)
(Köveííkuti
I
V>^»««-
N.)
t
A volt
,
IV. táblázaton
azután Zala és
II.
Mihály
Sz.-G-yörgy várának kapitánya
Somogy vármegyo
alispánja. Neje kövresltutí
A n-
gyal Judit. Fiai közül Gryörgy 1738-ban swigabiró. Másik fia Perencz, kinek unokája IV. Mihály 1760 ban Pozsony vámaegyéWH az akkor
íblállitott
magyar
kir.
testörséghez ment
,
^igra való-
ságos bels titkos tanácsos, alíábornagy, és horvátországi hadi paranííS*
nok
Meghalt Í807 ben. Neje a Gindly családból
lön.
Benne
roit.
ágazata megszakadt.
XIV. és XV. századbeli okiratokban elfordulnak meg e család aehány tagjai kik a közlött nflmzékrenden nincsenek igy csemelházi ,
és szent- Jakabi
,
Chernél ií>pánnak
1474-ben elfordul szent-Jakabi
Miklós, Jakab és István. Chernél Péter, ki a zalavári Con-
fiai
vent eltt Sal helység iránt Becli Erzsétl bevallást nyert
^).
148 2-ben
pedig szent-Balási Szele Antallal és Mártonnal birtokaira Mátyás rálytól Uj adomány-levelet
ozmánok
kap
^)
,
naután minden irományaikat az
midón véletlenül Zaía v;M'megyébo ütöttek
,
ki-
ugysanazon levélben nekik ujabban egy pusztát
is
,
elégetvák
;
—
adományoz.
Mária Teréaia király-asszonytól Clieniolatiec^x esalad i k1753-ban kapják a megnemesitö levelet Chernolatecz G yörgy , lós és másik György. Czimerpaizaa függlegesen két udvarra osz
M
lik
,
a jobboldali kék
mez
közepén két fehér folyam hullámaik
;
fölüt-
tök arany csillag ragyog, alattok királyi korona van, és azdií két kard
(Comes capellae regiae ) 1423-ban 1432-ben *> nyitrai püspök 1442-ben.
lelkész
j
—
kir. kájK>inai
a királyné kauczellára
,
í.
M
i
k
1
ó s (ki ÜM/Ms-nak
is
neveztetett)
I.
Jánoa
testvérével
együtt aláírták 1412-beR a Zsigmond magyar, és Ulászló lengyel
ki-
rály kdzti béke-szerzö'lést.
L Miklósnak gömöri fispánnak
Zsigmond fiának I.
János
ezek közül
1.
György
ííal.
*) iratik. jNeje
13í)3-ban kir fasztalaok, 1402-ben
Katalintól egy
fia,
egy leánya maradt.
aícídai alig voltak.
I-ászlónak Üa) hét
(I.
András
Ilona
nev
gyermeket hagyott maga után, nejével nemzett gyermekei által
szaporitá el családját,
Jánosnak
II.
várm. követe volt
*)
,
150-ben a
(ki
és IIL
szakadt. IIL Miklósnak volt ki
Szapoíyay pártján lévén
1533-ban Catziauer
rákosi országgylésre
,
»
és Ferdinánd emberei által elfogatván.
szabadon bocsáttatott
által
Gömbr
magvok Miklósnak gyermekeikben ugyan Imre és Zsigmond ^1 nev íia, '
,
de ennek utódai nem
maradtak. ')
*) ') *)
Wagner Tabelláé geneal. Mss. Wagner Dec. I. 71. az oklevélben Ladislaus tle Czuinuk iratik. Wagner tab. geneal. Mss. Wagner Deo, I. 72. Esztergom sz. György mezei prépost 1438-ban,
««
kéziratában nincs. ^)
Wagner
Tabelláé geaeal.
737. l»p.) 1401-ben
Dobi' Péter
— BarthoLomaei
Gömor várm.
fispánjául, kit 1415-ben
Bebek Albert követett, igy 1402-ben esakugjan leheteti Clietneki György fispán •) Jászai M. Nemz. napjai a laohácsi vész után 157. K "") líl. Miklósnak leánya Orsolya, mint a családfa is mutatja, Szkárosi Gáspár neje volt. — Wagner Dea I. 72. lapján való.szmüieg sajtóMbábói áll Skerlsi, és ily kibásan átvette azt Bartliülomaeides és Bud&y Fer. is. De Wagner kéziratában Szkárosi áll. Gömör vármegyei r^m;! szkáros i családot ismerünk de ,
Szkartsit «)
bizonyosan
W^agner Dec.
pességen pusztított kéziratában e
,
II. 72.
és
Péter
nem'' III.
Miklósnak
fiául
tesz III.
Péten,
ki a Sze-
1537-ben elfogatván, hosszabb ideig letartóztatott
nincs
meg
,
de
.
Sí
Chierui.
László
IV.
Bernát
közül
olnódi
Zudar Annától több gyermeket nemzé,
tartá fen ágazatát.
Beiuátnak
László, kiuek két István 1594-ki július
VI.
fia
meke
lön.
Yián
mint a Csetneki templomban
,
kik
Közülök
l.
nejétl ismét több gyer-
meg DobsiHárom leánya
15-kén halt
sir-irata mutatja.
maradt.
VL Lászlónak
gyermekei közül csak
fi
élt
legtovább
és igy a
,
(t 1 588 J nem-
Chetneki név en-
nek halálával (1599. után) látszik e
Ferenoznek
Sára 1572-ben
A (lona
Mihály
gyermekeket. Ezek közül 11. Ferencz
zett
ügy
11.
szált sirba
volt neje
*).
Széchy
^).
táblázaton
nem
állanak Horváth
1555-ben magvaszakadt; Chetneky
>
btváu özvegye
;
Borbála lö40-ben Ghet-
ueky Péter özvegye.
A család czimere,
mint az
1
594-ben
meghalt I Chetueky Istvánnak sirkövén kivésve van , lényegében egyez & Bebek család czimerével.
ts
kereszt
áil,
A
paizs mezejében ket-
a paizs fölötti sisakból pán-
czélos koronás férfiú alak nyúlik föl
föl-
,
emelt kezeiben egy-egy halat tartva.
Chiemi E
család. Kimondás
szerint valószínleg
családnak a XVI. században nemes voltáról egy
Cserny
sir-irati terv tanús-
kodik *), mely szóról szóra igy következik
Wagjaer Dec. I. 78. lapou í. 1 s t v á n l irja uíolsónak kiben a csalátl de kézirata ezerint 11. Ferencz 1599-ben halt meg'. 6ariIioIomaeide« Gömör 180—181. lapon azt mutatja meg, hogy U. Ferencz 1601
*)
kikftlt,
Notit.
,
C
1604. táján halt meg. *)
Wagner Tab.
Geneal. Mss.
—
de
nem a
családfán
hanem külön jegy
,
•
z&tbén emliti Széchy Sárái, mint 1572-ben Csetneki Ffcrencznél. ')
necae e
egyetemi könyvtárban ily czimü könyvben „L. Annaei SeOpera. Basileae 1537. fol." a caimlap eltti írásból látjuk, hogy
A pesti
:
—
könyvnek már 1565-ben Mossóozy Zakár püspök volt tulajdonosa, és ugyan az kezével van oda leiiva a sir- hat is. — A könyv utóbb Kecskés János tulajdona
^oIt,és ennek sdoiaányáböl 1639-bcn a pozsonyi jesnitáké, ezektl jutott íuostani helyére. Átaiábau az említeti könyvtárban több
melyet Mossóczy Zakár ])ü»pök saját kezével tett jegy-
sir-irat,
zéke tartott fen
portás,
moreris, ne orucifigar ego.
Atque animis
E
mea erimina
valósággal diszité-e az érdeklett halottak sirját ?
,
tudjuk, de belle a következ leszármazás derül
nem
jci
Chicrni Simon
r
ChiemJ Dorottya
Chitírni
meghalt 1571. (1. Mossóczy N. Rohozuik Menyhért)
?.
Mossóczy
Moaaóczy
Zakár
J>5uás
tinnii püsp.
1573-
1473.
Miklós
thuróczi alesperes. 1573.
Dániel inegh. 1573.
E
családfa csak
három
tagját
ég igy (legalább ez ág) kihaltnak
összeköttetést
leg
is
,
— ugy hiszem
és
raii tatja föJ
látszik
,
a
Cb
i
e
rn i
caal'idnak,
de egyszersmind mutatja az
Mossóczy Zakár püspök an}^i származását illet-
— becses történelmi adat.
Cllig^a család. (Belmegyeri). A XV. században lelünk e családnévre. Belmegy eri Chiga (=:C8Íga) Bertalan 1461-ben raínt tiswiú említtetik Sziiágyr Mihály
ügyében a Maróthiak
Chyko
család. (Poraázi). Lásd Czikó Cilii iagh családu Lásd CsilJagh cs.
*)
Gr. Tslelti Hunyadiak kora XI. k 17 lap
ellen ca.
').
Chtnetf I
Chlnetli csblád< Károly
és Chiuettí
országi ueniességre
Chinetti Adolí'
emeltetek
1.
CMiirtorAnyi család. által emeltetett neiuességro
ez
kir.
38 kamarai számvev
tiszt,
nyugalmazott hadnagy 1834-lben erdély-
kir.
cs.
— Chiolich.
Ferencz király Cliinorányi
Í755'beu
*).
által *).
Leopold Mária Terézia
Gsiraere
— mint
itt
látható
a paizs kek udvarának
:
aiyján hármas szikla-usucs
emelkedik
it
,
középs
<xia-
gasb csúcson királyi korona
van
nyugszik.
A
jobboldali
jiaizs
szíígietében arany nap,
(i-ls6
abíUban
A
azon posta -kürt
és
,
í»züst
hold ragyog
koronás sisakján
paizs
vérevei tápláló í'ehér
liait
pellikán fészkel
jobb
ol .iáiról
Fo.sziadék
arany-kék, bal-
ról ezüst-kek.
C b n o rá n
nevií falu
i
Nyitra szik
,
vármegyében íek
és az eáztergamj ér-
sekségé, 3 így habár a csa Iád (különben
is
némely tagja
de
armalista)
röl (ugyanarról)
ea
d »i m-
is irja
magát, de ez talán csak mint származati helyérc
mutató elönév jöhet tekintetbe,
A
család Fényes Geographiája szerint
Zala megye birtokos nemessége sorában
A
— ugy
család tagjai
államnak szolgálatot
1810
,
látszik
áll.
— mint
postamesterek tettek az
arra vonatkozhat a czimerbeli posta-trombita
— lS44-ben Chinorányi Boldizsár nagy-kanizsai
Chiuorányi
Antal 1820— 1844-ben
is.
postíimester.
a harminczadnál
hivö^talos-
kodott.
Cliiolich család. Chiolich András 1707-ben magyar nemességet nyer
I.
Czimere kék
József királytól
mezben
zöld tér fölött
hátsó lábalkon szemközt álló két oroszlán egy buzogányt*) tartva.
Hírnök
politikai hírlap 1834-ki folyam. Nro 27 J. Arrcalis scivai szerint suptirincumbenle cotnu teredarfo. Arraalii s/avai azerint ,.cambuca.'*
») CoJleef;. kerald.
•) *)
Az Az
:
Chiolotvlt -< Cbomlto.
ti
A paizs
tetején Vet sisak vhií,
mindegyiken egy oroözlán kivout karddal
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.
A c^lád
horvátországi
L e w e n s pe r g
,
í
elnévvel egyszers
mind német birodalmi lovagrend. 1760 1 770-ben Lewenspergt Chiollcii Antaí^ seguiai és azon püspöki megye kanonoka. 1787-bcn már örkanonok A család egyik ága német birodalmi báróságot nyert
—
,
György Farkas
wenspergi Chiolich val. b. titk.
tanácsos
í
patrícius
ebbíil ie-
segni és modrusii püspök
.
é's
760-ban.
Clsiol£ticli €ii»a]ád. (Chiolkaij. Szintén horvátországi család, chiolkai Ciiiolnicii József Antal boszniai vagyis diakovári püs-
Ixílöle
pök, Pozsega
vármegye fispánja,
C'liirke család. András, Péter
és
(
)
17G0— 1770-ben (kimondva Csirke)
tanácsos
os. kir.
Chirke
Alattyání).
János már
Péter
és
399-ben birtak Alattyánoo.
426-ban már nem
Nevezett
meH
Zsigmond király jánoshidai, kéri és alattyáni részjavait Semsey Franknak adományozza '). alattyání Ohirke
1444-ben Ciiirke
Semseyekkel
í
Tamás
osztozik
élt,
fmlitett birtokokban a
fölfbb
«.
*).
Cliytuasuly család. Mai
írásmód szerint C.«itvái»dl. A
Gyr és Mosón várf»íegyében ('hy<wánd (jelenleg Gyr vármegyében Csikvánd helység van j helységet birta. 1480XV. században
ban nemes Chytvandy Íjászlónak (ia FerencZj az emliteit helységekben ugy ZerKen Veszprén» vármegyei részbiriokának még néhai ,
atvja által Kapócsi Benedek részérc történt elzálogosítását helyben
hagyja
«).
Ciiykuliiki család. Lásd C k u 1 n cs. CllOlitbo <*«alád. (Simonházi). Kimondva u család neve Csombó, A XV. században Veszprém vármegyében Simonliázán birtokos. 148 l-ben simonházi Ohombó Albert és neje Simooházi Ilona (Simonházi Bertatan leánya) cs fiók Chombó István cs többen egyességre lépnek a gyri káptalan eltt az értleklett birtokra nézve Mátéval a gyri egyházban sz Demeter kisebi) oltára igazgatójával, 1
i
i
mivel az érdeklctt birtok egyházi nemesi birtok lévén
,
Simouházi Ber-
talan magszakadtán visszaháromlott az érintett egyházra
mory Gergelynek csak özvegyti Dubraviczky Katalin él ki 1586-ban Dubraviczky Márkkal Pest és Zólyom vármegyei javaikra magszakadás ,
esetében kölcsönös örökösödési szerzdésre lép
^).
Chomory Gergelynek csak leányairól tudunk úgymint C h oraory Sáráról, ki 1598-ban már szintén mint Sándor Miklós özvegye említtetik roidftn Zólyom Hont és Szepes vármegyei javait nvérének ChomoryErzsének, és ennek férjének Asguthy György ,
,
,
nek zálogitja
el
*).
Cliorba család. Magyari Bély János
borsai
(Borsai).
Chorba
A (=
XV. században fordulnak el. Csorba) Tamást 1476-ban Po-
zsony vármegyei kekenewi, és felsÖ-magyari részbirtok iránt, 1477-ben
pedig hatalmaskodás miatt
1478-ban Mátyás király ád
is idézteti.
ki
Chorba Tamás és Pál ellen Bély János részére '). Ugyan ez azon Chorba Tamás, ki Vizközröl is irta elönevét,
arany forintban elzálogitá a nyitrai káptalan eltt 1533-ban borsai Chorba
Urbán
nejéül
*).
Emkéi
Apollóniától
Anna és Sára leányaival együtt Nyitra vármegyei Gyarmat helységben fekv részbirtokot Dubraviczky Lászlónak és Jánosnak elszületett
50
zálogitja
forintért
Chotek
*).
(Többet e családról
Csorba
család. (Chotkovai). Csehországból a
rületbl
—
hol hajdúi Clwtek
Jelenleg
is
Csehországban fekszenek nagyobb részint
nev
telep létezett
Báróságra emeltetett a család 1556
kovai lett
és
név
"Wognini
,
alatt).
rakoniczi ke-
— veszi eredetét. birtokai.
ki július 11-kén.
A Chot
elönevét kapta 1702-ben. Csehországi gróffá
l723-ki május l3-kán. Birodalmi gróf 1745 ki oetober 4-kén.
Il^-h píedig az
január lö-kán az Ens folyón
Ensen
aluli osztrák
fölüli
—
—
1765-ki nov. 19.kén
herczegségnek tartományi fö-ajtónállója
(Oberst-Erbland Thürhüter) ln.
Czimere négy részre osztott
zbea kétfej
*)
') ') *) *)
koronás fekete sas
,
paizs.
Az els
és negyedik arany me-
a második és harínadik kék
mezben
Sz Benedeki Conv. Protoc. G pag. 158. 296. Ugyanott Protoc. G. pag. 640. Rslth Károly ur szíves közlésébl nyeri okleveles adatok nyomán. Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 458. Sz. Benedeki Convent 1633. Fascic. 5. Nro 80.
3*
S6 ^'gy
€hofek.
barna medve
A
áll.
közép-paizs viz-szinteseu két résza-e uszlik
A
fels osztály ezüst-vörös koc/kákkaJ felváltva van födve j az alsó osz tály vöi'ös díszlik
mezben
paizs fölött grófi korona
').
A
—
wognim báró Cliotek Venczel
család megalapítója cliotkovai és
Antal volt, tott
A
ezüst kereket mutat.
ki
1674-ki febr 28-án született, és
Í723-ban cseh
mint fölebb elada-
--
Tle
1745-ben birodalmi grófságra emeltetett.
,
j le 2)
mostanáig a családfa igy
Gr. VeuGzel Anta!
t
1674.
8z.
1754-
(b. SchtíiJler Téré/.)
Rudolf,
Jiüioa íCároly .sz.
1705.
t
1787.
•.-
titk tanács.
cs. karn.
táborsaernagy. (Gr. Kottuliaszky Teréz)
János nep. RudoU' az. 1749. 1764. xa^gy&r indigena.
C3. k. titk. tansics.
kamarai elnök. (aldringeni gr. Clary Mária)
János nep. József (gr. Rottenhaií
Máija)
t
cs.
szül. 11802.
(gr. Eitz Luiza)
Szidónia 1805.
S7.
(gr.
Fünf-
kirclien
Auersperg Zsíla
1831 -t!;
told TVlária)
s-l.
t
«
,
Bohuszlav isz. 1829
Antal
1850.
(gróf ügarte Luiza) (most báró Vorsí:
sz.
1822.
'>. kir. kaji'.
'•s.
.
Olga;
(b. iVloltko
fjs
1853.
Uermin
Crennevílle Fsr. (rnagy)
')
366-404. -)
Imre sz.
1833.
Ferdinánd 8z.
1838.
Horraayr Mednyánsxky
•
Hist. Herald. Handbucii.
Goth. Geneal Taschenb.
i842.
Taschenbucli
GotLa 1855.
d
f. «
sz. 1816. t:s.
kir.
i.
sz.
id44.
27.
kani.
Karolina 8z.
1846.
vaíeri. Gesclclitc 1828.
grafi H. 1857. 15a
1822.
cs. k.
kapit:
Ern
Isabella sz.
Rudolf
.>tlA
1815. (gr. Folliot
1832.
titk.
1855.
sz.
sz.
Rudolf
kam.
londoni
Mária
Károly
8z.
kir.
kövti
—.-A-
sz.
(Gr. Bruos
wik Henrietíc)
!
kam.
Kelemenné)
k. kani
s ezreilés.
!
1
1803.
cs.
(gr. Bercii-
—
03. k,
1786.
f 1822.
Cseliursz.
gub. eluok
-.-^
Vihtioá
Hei-man
sz. ITS.'i.-'sz.
Károly özvegye
—
,
Frigy.)
1809.
(herczeg
Teréz
1783.
sz.
sz.
sz. 1776. '
Henrik kir. kam.
kam.
OS. k.
Károly
Alojzia 1777. (hg. Clary
József
szül. 1773.
Jahrg
- CíiHilinf
Chrl!8tóffi
Chri«tó£íl
Knstóffi-nak.
«i$al4
Ignác 7,, László
ChnstóíFi
3?
A nemességet
kapják Mária Teréziától 1767-ben. Czi-
nierpaízsuk viz-szintesen os.ztott két sziinü liáttért mutat, felül kék, ahil ví>rös
-
j
-
és e szinek fölött fehér i-ostély
elÖtérbeij felül -egy csillagot
két
irc-toliítt
mutí.
koronás sisak
fí-di
és keresztbe téve
melyen két fekete szárny között arany
,
azerzö CbrtstóíFi
hivataioskodott már
!
ígnácz
760-baii
balról ezüst-vfiros
,
ázerz hivatalban még
i
A
paízst
csillag ra-
^).
a magyar királyi helytartóságnál
és innen a fczjraeríjen az iró-toll,
is,
Ugyanott
c hivataloskodáat akarta Jelvényezni,
t'ícatriflaliif
,
mely az
,
koronán vannak átliuzva.
gyog. Foszíaciék jobbról arany-kék
A
az egész paizst
alább királyi koronát
,
-- a tollak a
;
fiidi
787-bí;n
állott
meg
mely
nevezett
is.
esaládl. Az ujabb
id/^lben
Torontál vármegyében viseli egy két tagja hi-
hl
vatalt,
idközben
Cicatricis .lózsef
—
183';
i S-l l- ki
rendszerinti táblabíró volt,
4 czimeres nenaes levelet CicafTJcis
Ádám
éy
István í 720-ban ííí. Károly ksrálytói kapták. minr, itt a metszvény is mutatja Czimerük
—
—
kék
mezben
zöld téren királyi korona
dék jobbról
a paizs
is
ezüst- v'irös
ós üZon
ügyaMax
fészkel, fíait vérével tápláló peI]iká/>
van a sisak koronáján
,
fölött.
Foszla-
balról arany-kék
,
*).
CilíMSiimi
Á XVIÍ. HyÁzííáka.u tnik ít>], a következben már kialudt Cikuliny Gyu-
stubiozai gróf és
é.'s
lának Ratkay 1 649-ben
két gyermeke niarad
Zsófiától
agyniint
Ferenc z,
ki
báró (lih^r báró) IG?5-ben
rfza}>&d
pökké
,
;•},
,
í^8^>-ban báfchai
apáturr;^
nmr nnnt sko])( [ms-
neverttctik
Ferencznek
"'
Margit Herbes'Ste.nj János Kiiri.ótnó lt»4l'-ben ^) János 172í>-ban az orr-zággyülés által több választatík
')
^j,
már grófságra
170G~hari
AdaiaiScBts freatiL k>m,
») Collecí. Hdí-ald.
*) .Tíemx.
Kro
Bossányi
-)
i723-ki'xTII. és
^) Liíiiofizjky
II.
42l.
MuxeuiR kézirat
*)
EsKÍe.riiú?/y
V!340. sz. a,
pör
LÍXXYíII,
Steiam.
I.
enielt^Hítt
Iü8.
törv. c/,
'')
líftvén
bizottmány tagjául
Ugy
látszik
ennek
as
Clllei.
leánya J udit, ki gróf Sermage-hoz menvén férjhez, vele a Serraage család a Cikuliniak birtokait
Az
elnevül
viseli.
verseket
is irt *).
—
Szomszédvárat
is ')
Ferencz János
utolsó
A XV.
Ciliéi c^salád. (Gróff)
században
ha a hitelében nagyon gyanúsított Laziusnak *}
—
Sternberg
(a
—
mint történt-
Eredetet e család
nem hinnk
**)
Haynburg
és
máig
kihalt 1746-ban. X^tin
teinkböl tudjuk — gonoszul szerepelt hazánkban.
krónikája szerint
öröklé, és azt
is,
—
a család
családdal
együtt) Saanekh (Soneck) vár uraitól veszi, és a XIV. században nyeri Stájerországban a c i
e
1 1
Az emiitett krónika zékrende igy alakult
grófságot.
i
,
Lazius és Steyerer
nem-
:
LFridrik, cilIei gróf 1339. megh. 1359. (Demuthis f 1353.) Udalrik
t (jgr.
szerint a család
^)
János
I.
t 1372
1368.
'
Hennán
ciilei
Oeiiingea Adelhaid)
•f
gróf
1395.
"^ 1
1
Vilmos
+
(1.
1392.
2.
Hermán
II.
ei!I«i és
Horvát,
Massovi
György
Erzse")
János (Monfort grófn)
zágori gróf.
tót, dalra. bán.
Herrnan
Kata
frieingeni püsp.
(Waldpurg János)
1393-1436. (Gr.
Eata, boszniai király- leány.
Schaumburg Erzse)
Fridrik Anna (Garaj Miklós tl434. nádor né) (1, Modnisi gró fnó. 2. TeBcknicz Verona) II.
Borbála
f 1450. (Zsigmond királyn)
Uirik slavon. bán levág. 1456.
(Brankovich Kaia)
')
*)
Herald Handb. Gotlia Horányi Nova Mem. 647. Hist.
1855. 91Ö.
í
Wolph.
') Lazius: Republicae Romanae in exteris provínciis bello acquisitis constitutae Commentariorum iibri duodecim Francofurti 1598- pag. Comites Ciliéi et Sternberg cl Haynburgen prtmordia repeíunt m Do993. hol ez áll .
:
S o an ekh liberit secundutn antíquam Francorum consveludinem etc. Chroniea der Edlen Graíen von Cilii etc. Lásd Sim. Erid. Hafan ; Colleciio Monumentornm veterum. Brunsvigae 1726. tom. IL p. 667—763. honnan a család bvebb ismertetése meríthet. *) Steyerer Ant Comraentarii pro história Alberti Dncis Austriae Mivel azonban fíeg Laziuscognomento Sapientis etc. Lipsiae 1726. fol. nál a II. Hermanou inneni nemzékrend kölöubüzik s»jái iörténelmi adataink-
Dtitus castri ')
—
—
.'ól,
aaokhoz ragaszkcdám
II.
Hermán
utódaira nézve.
—
&9
cin«i.
A
családfán állók közül
ramt Horvát-
Tót-
,
,
Hermán
íí
kezde szerepet hazánkban,
Dalmátország bánja- egyszerre a király és nádoi
1393-ban Nikajíolynál a Zsigmond király útitársa. kitl
ipa.
városát
Zágor
és
vármegyét kapja adományban. Csáktornya
mondtól zálogba veszi
Zsigmondnak
405-ben Zsig-
1427-ben a bosznif
királyságban utódául rendelt öt Tvartko, de ebbe soha sem
ban Jánost a kalocsai érseket tartóztatá
Borbálát
—
nót,
Zsigmond
Fr
d
i
r
5
k
,
ki
—
embernek
fest
német
bán
megbélyegzett
U
í
r
i
k ot
ki
,
élet m ó d u Zsigmond király
k u r
mert a királyságot hajhászta,
-
—
Albert halála után özvegyének Erzsébetnek
ból kiesett
íiának V. László királynak gonosz tanácsnoka
,
a
Ugyanazon évben Belgrádban önvédeioie
,
e hivatal-
és késcbb
Hunyady ház
145f)-bHn kormánvzóul nevezte ki
telheclen ellensége
tal halálra
'')
i
Albert kn*ály alatt 1437-ljen Csehországban
volt.
csakhamar
helytartó, de
igen e p
iro is *)
els nejével nerazé
.
alatt tótországi
t V. L á s z
Hunyady
közber.
engesz1
ó
László ál-
vagdal tátott
Pecsétje
melylyel
,
egy
mezején
ffascia) látható
szerü eszköz
,
A
1
E
a metszvényen látható
—
a ledér ^
a családi krónika szerint 1434-ben Pozsonyban
halt meg, és kit egy másik
dig
1436"
történeteinkbl eléggé ismerjük. Ennek fivére
II.
kék
jut.
le
nejét
király
kezesr
I4l2-bcr. egyik
szigetét.
lengyelekkel kiütött békére nézve
ii
1
Várasd
453-ban
szerint a paizs csikoíai
viz-szintes
e Iblött
tilt ^),
egy cztrkalom-
paizs lölütt a sisakra pe-
kivehet
a mennyire
— csésze van
helyezve
E
mit Lazius leir
czimere
kék
Fugger cairaert,
mely
,
mezben három ^)
pedig
arany csillag „G r a v c h a i C e-' fölirattal
szerint a paizs
')
Ered* Íj okiratról WolpB. Laziua id. m. 993
:
is
i
négy udvarra
Lazius «zenat ez
*)
t
.s
*)
1.
attól,
szerint a Ciileiek
ki
Fugger Spiegel der
aureae
1038
*)
')
*) irci
különbözik
pecsét-czimer
Ehreii.
ü da
1
r
6i/.». i
1
1
szintén közöl
osztatik
I
k
lapo.i
,,Cihensiii*r,
.
.
,
gattihita fuetant
arma
.
stellae »» eoeíesltíio clypeo.^*
Spiegel der £hre» des Erzhausss Oesterreíh. ííürnbarg 168S. 642.
^
40
CIpele
Az ela
és
negyedik kék
— €ebarg.
mezben három három
ható lefordított guIa (piramis) alakban elhelyezve.
arany csillag
A
madik ezüst udvarban két-két viz-szintes csikolat
lát-
második és har-
(íascia) látszik.
A
paizs tetején két szemközt álló koronás sisak van, és ezek közül a jobb-
ketts szárny emelkedik
oldalin
vonul
át.
A
föl
,
és azon rézsútos fehér csikolat
sr bodros
baloldali sisakból igen
toll
nyuUk
föl.
Fosz-
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Cipele család. Bihar vármegyében birtokos Nagy-Baródo Cleinent család. A XVIL szásad végén cl belle C 1 e m e n
'').
IVÍ
ár
t
on
,
kinek neje Eghry Kata
,
elbb Petrés Mihályné
volt
,
t
és
1687-ben egykori gyámjai ellen anyai javainak elj)azarlása végett óvást és tiltakozást tett
tisz
*).
ClCmentisz család. Pest vármegyei nemes család. ClemenJános 836-ban Pest vármegyéneJc számvevje volt. Fiai F e1
;
Gr á b o r elbb magyar ügyvéd Pesten 1848-ban a magyar hadseregnél szolgált.
i^
en cz
,
kir.
testrségnél,
Clerfait család. 1791-ben honfiusittatik Clerfait Károly '). Clerici család. (Marquis). Marquís Clerici Antal 1764ben hazafiusittatik az országgylés
által *).
CSoburg: család. (Herozeg Koháry-('oburg). Egyike virágzóbb fejedelmi iierczeg családoknak (I.
Ernnek na)
feje 11.
Ern
a szász- ccburg-gothai fejedelmi székben ül.
Ernönok
I.
Egyik ágának
a leg-
testvére
Ferdinánd GryÖrgy
herczeg 1816.
nül vette az utolsó szitnyai és csábrághi herczeg KoFerencat m. udv. kanczellár leányát Mária Antónia her-
január 2-kán
háry
czegnt, háry
nevet
kivel a kihalt is
Koháry családnak szép
melleimé vül örökölvén
,
1827-ben
birtokait ^)
,
és a
Ko-
Magyarországban
honfiusittatott. Ez ágnak nemzékrende
í)
') 5)
ez:
Fényes Magyaroraz. geographiai szótár Sz. Benedeki Convent Faati. 10. Nro 5. 1791 -Vi LXXII. törv. ct.
)1764--XJXLVI. tönr. oz. ^) 1827 -W X1.I. töi-v. CT. ~ Már 1791-ben Jónás hazafíusitaiott hazánkban.
I.
95.
(7i. törv. ca.) herczeg
Coburg
4t
CoUalitt.
N. N. Julianna Henrietté
I.
Ferdinánd
György magyar honíis. (Konstaatin orosz föherc2íeg özvegye) sz. 1785. 1 1851.(hg. KoliAry Bz.
1781.
Leopold György Vietoría nz. 1790. 1786. H. Ijeiaingen. Belgák kir4lya. ÍLdvardkenti Keroze^) sz.
(1. 2.
Antónia") ÍI.
Áuguszt Lajos
Ferdinánd Augoszt
ezász kir.
Glória portug. királyn) 1853. nov* 15.
sz.
1837, Portugaili király.
sz.
1S3S.
Augugzt Laj.
Fera. 1844.
s-£.
1824. aiezred«g.
08. kir.
8z.
Doaa
T3oiia
M^-ria
Antónia U- 1*45.
Auna
herczeg.
Adél
'•íária
1845.
1842. Bcjai kg. Gz.
Oportoi
Mint a
(Bourbon
Joao
Lajos Fülöp
V. Féter sz.
rnagy
8z.
Oríeans Lajos (Bourbon Orleans Clementín, nemcarsi hg ) Lajoa Fülöp franczia király leánya)
Da
1
Leopold
VIctörift flz. 1822.
szü]. 1818.
1816. oct. 29. Portugaili régens. (neje Donna ÍL Mária sz.
Mária Luiza
1846.
Auguszt
Ferdinánd sz.
1848.
SE.
1846.
sz.
1847.
1843.
sz.
caaiádfa mutatja, a hazáakbau hazaíinsított
burg Ferdinánd herczegnek neiwesak
testvérei
de utódai
.
Koháry Cofejedelmi
is
trónokra jutának.
Collalio csi&lád. Gróf
Collaito Oiaudius és Antal Ferencz
magyar hazauakv;! bevétetnek ^}. jelenleg is virágzik Magyarország határain
az 1659-ki országgylésen
A
Collaito család
kivül , a berezegi családok sorában
Salvatore
név
is
és a Collaito név mellé
,
még San
járuL L
ka>th0Íikus.
A
most éík ncnizékrende
sógoroodást vehetünk eszünkig,
melyen ismét magyar
,
itt
következik
c
,
N.
Herczeg Antal Octavían Collaito s San Saivatore. SS.
(Gr.
1784.
1
Gr. János «z. 17SS. cs. k.
kam.
1854.
Appcnyi
K-arolin.) szül. 1790.
Hg. Edvard
Czeczil.
cs. kir. karn.
82ül. 1812.
sz. 1810. (Gr. Piatti Fridr.) (Gr. Appoiiyi Kxroiin Mária) szül. 1814.
mint a) idsb vagy tulajdonképení mantuai ág (Ola-szorsííágbaii a kihaláshoz); és b> ifjabb vagy csehországi ág (Coiloredo
,
úgyköze!
,
W ald-
3e e). Ez ág nálunk
is
i
n d i g e n á v á löa
Velenczei ág
2)
(moscheletti)
.
mely a l^rodolone háznak
örököse.
A
harmadik fvonal, meiy Weickardtól jÖ íe, két ágazatra oszlik, az egyik a) a h e r c z g ág fColloredo ?r1ansfeld) , a ojásik b) R uc i
do1f
ága (Mels Coiloredc) E harmadik vonalból Ferdinánd,
ki 1(535-Imíii született, és 16S8ben meghalt, két ílut hagyott maga után J e r o m o s t és Rudolfot Gróf Jeromos alapítója a herczegi háznak- ez testvéreivel 1723-diki ;
septemb. 13-kán nyerte a csehországi fasztahiokságot. Fia
József
1763-ki
'?.ec,
29-ífén birodalmi, r764-ki dec Íí4-kén az örökö.s
tartományokra nézve h ségre szabályozva. fi
us
i
1 1
a
t
o
1 1 ^).
Herczeg bellát vévén
';
/
-.
z e
Í76ö-ben
Ennek
g
i
rangra emeltetett ai els szülött -
pedig Magya r or .s/'ágbftn hon-
fia
Ferencz Gundacf.ar
nül,
Rudolf
ezzel
gróf Mansfeld Mária Iza-
Csehországban a dobrzischi, suchodeli,
russeli
és heiligenfeldi birtokot kapja, és 1789-ben febr. 26-kán az engedély-
okmánynál fogva a Mansfeld
•)
1827-ki
Xm. törv. ta
»)
1765-ki
XLVi.
törv. oz
családi czimert is fölvcvé
Családja
meg
4a
Colloredo
alapításául
egy
részét
J
803-ban megszerzi gróf Nosticztól a remecki urodalom
és Hohenlohe-Bartensteintól a lirapurgi grófsághoz tartozó
,
Gröningent. 1784-ben gróf Martin itz Mária Dominikától Örökle Cseh-
országban a grünbergi, nepomuki és pradlói urodalmat. (Würtembergben a limpurgi grófság része 1827-ben eladatott). Emiitett Jeromosnak testvére
Rudolf
alapitá a Santa sophiai
marquis-k grófi ágát. Ez némely urodalmai átengedése által testvérétl
a
Santa sophiai raarqui s-ságot
dig neje
által
Recanaci nevet visel
,
ki
a Flaraini ház örököse volt
i
ii
Leander
s
pe-
az egyházi államban a
,
Mels Colloredo
Ez ágazat
marquis-sághoz jutott.
')
Mind ezekbl minket országi
Fab
fia
,
csak a berezegi ág, és az ifjabb vagy cseh-
Colloredo Waidsee
grófi
ág érdekel
.
kett nyervén
^
iiazánkban indigenatust.
Nézzük végig elbb a berezegi,
s
azután a waldseei Colloredo
ágat.
He rezeg Collo redo-Manst'eld az.
ág.
Ferdinánd 1635 t 1689.
Gr. Jeromos
Rudolf 1676. 11714. (Gr. Sylvestrl Delia)
.1723.
Rudolf
sz.
Józse<*
herczeg 1763.
m agyar indijgena. '
~
Hg. Ferencz Gundac. 1789 - 1803. (Gr. Manafe ld Mária)
nilWczGund «.1802.f
1852.
Vihar, -g-
Jeromos sz
Vilma
,
Ida 1816.
,JM^JÍ.^J:í?> Fabius Leander
GoHalto Alfonz)
1813.
(gr.
sz.
,
177?. stb.
iNs.Lebzeltern
. Jeromos sz.
látjuk
IZZl. Jeromos
ax. 1737.
sz.
herczeg,
'
l70fi.J:
^^*^^^^igJüíÍÜÜ-_, ^^'\^t'°'"ft
R.ufl.">
Krisz i)
Mint
^'
József Fer
8Z.1826.(hg. Auersperg Vincze'^
^sz.
Gr. Ferdinánd sz. 1777. f 1848. {l. ns. Ziegler Marg
(hg.Kxnsky
(gr. Clarn Gallas
'
Fabius Leander de Santa Sopiria
iTiarc|uÍ8
1842.
^'J^l— Karolina sz.
1844.
e családfából csak
... ..
.:_
Ida
Ferencz
sz. 1.845.
sz. 1847.
Jeromos
ága (berezegi ág) honfiusittatott hazánkban Rudolf József személyében. A berezegi czim ,
csak elsszülöttre lévén szabályozva
j
miután Ferencz (3rundaccar ága
18t52-ben fi-ágon megszakadt, a berezegi czim .íózsefFerenczre szállott által.
')
Histor. Herald.
Handbuch. \M. stb Goth Taschcnb. 1835.
Ift56-ki foly
44
Coloaváry.
A
másik ág. mely Rudolftól jo
Következik
grófi
a.
ág
ie
,
hozzánk nem
:
Colloredo Waldsee. A CoUoredo Waldsee ágból gróf Ferencz hoBÍlusitattak. Utóbb nevezett József cs. kir.
ben szül,
1773-ki
jul.
kitl leánya
bet,
tariozjk.
és
József
kamarás
és
1792-
rnagy
29-kén, meghalt 1815-ben. Neje gróf Serényi Erzsé-
Franc
i
s
ca
,
szül.
1783-ki jimius
ment gróf Zichy János
nov. 25-kén íérjhez
cs. kir.
l-jén
1798-ban
,
kamaráshoz. Ez ág
iehát fi-ágban megszakadt.
Feroneznek ivadékát miitatja a ki^Jvetkez nemzékrend Gr. Colloredo Ferencz magyar iudigeua. t 1806. (Gr. Follio Creimeville Victoría) Hzül 1772. f lo45.
:
i792
János nep, sz.
03. k.
Fereucí
1798.
sz.
kamar.
(«. k.
Krezmary Kata) 7
Karolin.a 6/.. !702.
1799.
kam,
íitk. tan.
(gr.
Kalkeuhayn
(,Tr.
osztrák római követ
és udv- tan. (ns.
')
Potocka Szeveri.ie)
1823.
C9. k.
és
kaoi.
rnag'yné
Í82.>tól)
Colosiváry család.
(Orosz-
Kimondás szerint a család neve Kolosváry. 16r>l-ben l. Rákóczy György erdélyi fejedelemtl házi).
kapott oroszházj Colos^áry András czimeres neme« levelet .
Czimere kék
Ián, mcjly tart.
és
**).
mezben
álló orosz-
els lábával kivont kardot
A\paizs tetején koronás
azon
semmi
').
sisak,
Sisak- takaró
(foszladék) jobbról arany-kék
,
bal
r^i ezüst- vörös
Hu
jól
emlékezem -- a
században Colosváry
dászunk
XV'IÍ.
nev nyom
is volt.
»)
1792-ki
XX.
törv. ez.
»)
1808-ki VIÍ.
törv'. ez.
*)
Adami Scuta
gentil. tom, ÍI.
íweriní a Ludoviceára 5000
frtoí,
ad.
Rákdczy György altal^ adott armaliaokoji tapasztaltam, hogy a 3uik fVjÜ semmi képlet Cfigura) ninw. *)
Áz erdeiyi
ftijedelniek közül,
jsévs/erjní.
í.
Coiiáávoiny c»al4d. (Cóji). Lásd Komáromy cs. Conti család. Conti Antal az l715-ki országgylésen fiiisittatott
1).
C'orbavíai család. (Gróf
Roma
detét némelyek
élt
y r i a c u s-nak ivítdéka ^), Másutt ismét ez; jegyzé
család ere-
így Jstvánffy, midn az bánjává történt kinevezésérl szól, föl.
Torquatus nembl
hogy a római
,
A Corbaviai
f),
közé viszik
falai
utolsó Coríjaviai Jánosnak Illyria Írja
Imhi-
eredt
,
és
a
II.
András
alatt
Benne (Jánost érti) kihalt a Cyriacusok vagyis Carloviczok régi jeles családa mely a római Torquatusok si nemzetségébl vette eredetét ®). Vannak ellenben mások, f(>l
róla
:
,
,
kik a Corbaviaiakat Horvátországból a Gussich
— igy
XIV, száza^ elején
—
iratik
nembl
dzerencsében gazdag férfiú a (ivtósich
nembl
született
a kitl azután ivadéka Curiaciusnak neveztetett
mény könnyen összeegyeztethet soktól eredt Corbaviaiaknak
,
Íia
tudjuk
l
oV
i
majd meg az
éz
i
nevet
is
sir-u*atát
név a
latin
Timon
Nevezett
ner
.,
a római
Torquatu-
Karlopagh várától
Torques
szerint
közölvén
iró
,
ott
e
K a r-
5
(=: nyaktóncz) szóból
hogy czimerükben
az utolsó
is
megvolt
Corbaviai
karloviczi
megjegyzi , hogy a czimert két krokodil veszi körül,
,
— hattyú három koronával, •
a c vtí s
e két véle-
— úgymond
^zajokban nyaklánczot tartva, továbbá van a czimerben
lábai alatt
i
vettek fGl
eredvén, bizonyos az
János
Cur
és
,
Mina
'*),
hogy
erényben
süktl Curiaciustól
adriai tenger partján birt
A Torquatus a nyak-láncz.
,
,
elddeik Horvátországba telepedvén
Gussichoknak neveztettek, késbb egyik nevet,
a
;
Corbaviát kapta Róbert Károly
Gussich nemzetségbl származott vagyonban
királytól a
eredeztetik
egyik fején
alább hárorá folyam látható
,
"}.
másik nyakán
E
,
a harmadik
czimert igy közli
Wag-
is ^)
A
család teljes czimere egy XIV, századbeli kéziratban található
megdlt
festés szerint ')
melynek vörös mezejében három fehér
paizs,
folyam (vagy csikolat r= fascia)
')
') ')
áll.
A
68
Ugyanott,
*) Farlati ^'í
koronás hattyú
17J5 ki CXXXIlI.tOrv.cz.
«) Ifitvánfi 1685-ki kiad. pag. *.)
fölött
T
;
IDyricl Sacri
Tom. IV.
p. 91.
Wagner
n Epiíome Chronologiea "Wagner id Collticíaiiea geaeal. Dec. 11. a táblán. Dr. Wensei Guszíá.-? ur szivea köalése tjzermt i
ra o
szerint Dec.
h. 12.
II.
U-
paizs
«•
Corbaviai.
joiiboUlali
fels csúcsán a koronás sisak
áll
és azor.
,
hattyú, korona nélkül.
A sisak takaró
két oldalról vörös szinü.
szesen
is
Timon
által leirt, és
idmét az elbbi
mind-
E czinaerben
csak két korona van
Wagner
ösz-
holott a
,
által közlött
három korona látAzonban a Timon által emiitett
egy hattyú mellett ható.
is
nyak-láncz és krokodilok a Wagnerén sem találhatók
A Torquatusok ból Horráiírszág'ba
,
mikor jöttek Rómá-
nembl már llO-bes
sich
A
Gus-
Pál,
bizonytalan.
mint azon tizenkét követek egyike
Kálmán királynak Horvátországot átadák Ezen Páltól Cyriacusig hézag
áll
,
és pártolásába ajánlák
,
kik ')•
a Gu.s.sichok leszármazási tábláján.
Cyriacustól azonban a családfa ^) megszakadtáig igy sarjadzott le
:
Cyriae I. Budiazlav v. Buteco tenger melléki b án 125&. 1284.
^~ II. I.
Gergely
II.
Gergely
/a
I
(Walaee " a'occ
I.
*.
György) ImíífiTÍSí ^^ Imrefi Imw)
Tamás
m
Károly
I408.ban
Pál
III. Budiszlav Oepatini Butko
(Zrínyi Erzae) [^i- II—1^— ^
1399.
1-1.-I ..:
11.
tl400.
'^
Kata
Bu diszlav
I.
Margit
Mikldfl I
Cyríac. 1307.
mest
1387. kir. iidv.
I
tl400.
I. János 1406-1418.
iHlw. Horv
ür.
IH. Pál
Ferencz Franicko Franko.
I.
f
V.
bán,
(Margit) III. II.
György
Tamá*.
Albert,
t II. Ferencz (Stubenberg Dorottya) II.
Lika I
s
Tamáí
Cyprian
György 1447.
II.
Károly
(Serényi Bora") 1440.
IV. Pál
Volvina ura. :
II.
t
( gr.
Blaga y KataJ
1
Adelliaid
(Pernecki Vilmos)
III. Károly 1493. (Frangepáa Pora)
Orsolya Kata Ilona Klára II. János (De Lege (1. Zrínyi Miklós, apácza bán Lapitz János 2 Serényi Tinióth) 1521. f 1531. János) 2. Castellaufi György) Jadrán
Margit.
(1.
')
Lucíus De Regno Dalm. Wagnernél Dec.
*)
Wagner.
Collect Geneal. Dec.
II. stb.
II.
után.
12
47
€#rl»avU«.
A volL
törsísnek fia
a
ki
,
Cy
r
1 1 i
z z ai k a
legyzte.
iázadókaí
U.
o
j)
u
u&k trónra jutásában
Pál
kezik róla
r
i
ae
Pál
v^agy caciclokat almisi pyratakat mint
,
hu
s-
Chr
es
nyomdok it követvén
hanem legyzetvén
,
rálynak átadák
meg
ban Dalmát-
(i e r
g
ki
Pálnak
1387-ben
Margíi-
y
1
').
—
volt**),
Margitnak testvére volt
1 ra r e f
Fiai
S)
ki
,
Káro
I.
Ennek
I400-ki febr. 1
y
,
ki
1408-
cziraerét mutatja »
János 1400— 1418-ig
I.
:
111.
Pál, Péter
és
febr.
15*kén
Fe-encz,
I.
,
»«).
kir
Fia
kik a busanaí
azt 1411-ben Zsig-
1396-ban Zsigmond király
által
járt ^'>
is
Gynactól kezdi a nemzékrendet
L u c us i
id.
m. és neki a három
a neiuzékrenden) hilajdonit
')
Wagner
*)
Luci
*)
Holteneck
*)
Wagner
•)
De Paulo Pál
')
Ducauge
Illyricura vet. ct nov. p. 237.
'*)
Lucius
m.
*)
XIV
id. h.
Névtelen után.
u 3 nemzékreude ennél megszakad
Wagner
szerint
kézirat után állitja
id.
Wagner
Emlékirata
fiairól
hallgat, de
szerint,
Wagner
a családfán állókat teszi
századbeli kézii-at, honnan a czimer vau.
'®)
Luciuflnak n«mzéki-ende ennél ") Farlati: íilyricuni Sacr. Tora. *'>
Imrené.
i
Tam ás
I.
Mária királyné. Meghalt 1400-ki
I.
II.
itt
ki-
Budiszláv {'vagy Buteco és ospatini Butko)
líl
Károllyal Jadrában követségben
E
a
kulcsait
^)
el
volt.
király is megersité. III. Pál
Aut (mint
hívei voltak,
(vagy mások szerint 1399rbeii Walseei dyifrgy neje e
Mária Magdolna zárdájának adományt tévén
')
éa
volt.
fia
uárom maradt J^)
mond
').
fudvarmester. Ennek pecsétét használta a fogságából
kir.
kiszabadult
Károly
ellen támadást
jeléül a várak
nagyságos
Horvátország bánja
és
fasztalnok- mester II
fia
Neje Zrínyi Erzsébet
«).
wietszvény. Neje
I.
ismét
fia
Budiszláv nak
l-jén halt
I.
Budiszláv
II.
Lajos
I.
kinek leánya Kata. szerdahelyi
*;,
II.
sz.
fia
Pernstain (Borostyánkd várát adá
Miklós
ki
1307-ben megemlé-
Károlynak
I.
,
bségök
,
Margitot'),
György), ez nemzé volt, ki
ivS),
').
Gergelynek
I.
a c u s-nak
L G-ergely,
fia
azonban nevezett király halálával annak kezdtek
i
fiául véleímeztetik
a horvátok bánja és Bosznia ura, mint rokonáról
,
atyjok
Ennek
is.
liséges szolgálatait.
fejté ki
Cyriacnak három
If.
II.
i
még 1284-beD
Élt
C
a c (irva
i
Budiszláv vagy Biiteeo a tengeriüellék bánja
I
De Vmlo
Fmhs Wagu^mél
is
megszakad.
JV
p.
Der^ I)
100 15
fiaiul,
48
CurnideM.
ni Pálnak íla í. György, ennek Miklós fiától unokája III. (xy örgy II. üiaszló alatt élt, és attól Lipcse ^'ár, és Brezno város birtokába iktatási ])arancsot nyert.
Péternek maradékairól mitsem tudhatni. I. Ferencznek') három fia maradt. II. Tamás
Albert
és
magnélliül elhalnak.
GryiJrgy
II.
1447-ki országgylésen, és magát
jelen volt az
Comes Corbaviae Lickae Busanae irá. Fia ennek is ismét három C y p r i á n nak neje ,kis-serényi Serényi Bora 1440-ben. ,
Károly Karlovichnak is íratott. F e r e n c z nagynak neveztetett
II.
11.
volt.
,
;
Ettl két ü-gyermeke
Tamás
II.
Lika ca
volt.
neje Stubenberg Dorottya
ÍÖn. A-^ol vina
lön atyja, ki Pernecki Vilmoshoz
ura csak egy leánynak Adelliaidnak
ment nül.
P á 1 az Ursini Blagay grófi házbóJ vette nül Katalint, kitl nemzé III. Károlyt^ a török ellen többször csatázott jeles hadi férIV.
fiút.
Élt Károly 1493-ban. Feleségül Frangepán Bernát leányát Do-
rottyát tartá, kitl több leánya, de csak egyetlen
Leányainak
gitét,
ki
II.
férjeiket a
Wagner
János
szerint
nemzékrenden láthatni
nem
volt
b.
János
fia II ,
maradt.
kivévén
Bánífy László neje
M a r-
*),
a család utolsó férfi-sarjadéka Batthyány í'erenczczel
152ittll Dalmát-, Horvát-, Tótország bánja volt 149 l-ben Derencséayi
Imrével és nagybátyja Frangepán Bernáttal az törököt
A
'').
Un
vizénél
megveré a
mohácsi vész után sok vára a János királynak hódoló
ré*
székbe esett. 152ö ban Udvina, Likká és Corbavia várai pedig török kézre jutának
Meghalt lSl-ben Medve várában. Benne a
*).
baviai
Karlovicz
sirba
Gyermekei nem maradván
^).
(Karlovich)
család ^
l'eles
utolsó
férfi-tagja
birtokait
*)
a
Ilonától
i
Toperczef Jakabbal együtt emeltetett
tétetett
nvérétl
Z r i n y Miklós és János örökölték ^). Cornides család. Cornides Márton 1722-ki
mezejében jobbról rézsútosan egy fekete szelemen (bal ken) vonul
A
baloldali fels fehér
szív látszik
ez alatt a
,
le
mezben három-szeg alakban három vérazina kék mezben fehér kalitkában kutya van és ,
A
szintén a kalitkából zöld élfa nyúlik ki
paizs közepén egy kisebb
koronás paizs látszik, melvnek kék mezejében test-derék (vagy ing?)
három trrel átszúrva vérzik. A paizs tetején álló sisak koronáján há rom fekete, és két vörös strucz-toll leng, az niötérben két férll-kar keresztbe helyezve könyököl, a jobboldali zöld ruhás, kivont kardot
Bánya-gondnok 1820~182f)-ben. Ugyancsak e hivatal osztálynál szolgáltak 1815-ben, és
1 760-ban
Miklós, ki
inereB
nemes
Ferencz
levelet
.A.
Mária Terézia
nemesség-szerz Constantino\k
irály-asszonytól kapott czi-
*).
Czimerpaizsa elször viz-szintesen két részre oszlik tály ismét
1810
Laj os 1810-1820-bun.
ConstantinoviCK család. vics
1810-ben.
függleges vonal
vörös mezejébea arany oro.szlán
vont kardot tartva.
A
mezre.
által két áll
A
a fels osz-
fels jobboldali osztály
els jobb lábában kiezüst mezben .szltt
hátsó lábain
baloldali fels osztály
j
,
mutat három kék szl-fürttel. Az alsó kék mezben zöld téren fészkén
ül
pellikán
fiait
saját vérével táplálja
ból négy strucz-toll emelkedik
harmadik fehér
,
balról arany-vörös
lovag » magyar
volt
760-ban.
kir.
C bet van
kezdve rézsixtosan fehér csikolat
'')
(•ottoiaiiii
Ádami -Scuta
Adami
•
Anlai római
sz. biro-
kapott, és akkor ily czímert
paizs kétfelé oszlik viz-szintesen.
korona alatt két arany
')
második amnv, a
udv. kamaránál tanácsos és kir ügy-igazgató
Ez késbb báróságot
*) Oollect.
a
**).
dalnai
A
,
Foszladék jobb oldalról ezüst-kék,
Cottfanann csAlád. Nemes 1
paizs fölötti tiisak koronájá-
Az els vörös
ki.
a negyedik kék
A
Gentíl.
Jom
Herald Nro 5 ."^uta Gentil. II
,
A fels
vörös
mezben
királyi
az alsó kék ixiezben jobb oldalról
(fascia) int által , alatta és fölötte arany
11
€^ver
A
csiilag ragyog.
föl
51
paizs tetején bárói korona
,
és
azon három koronás
közül a jobboldalin két kék elefánt-ormány fehér csikolattal
sisak, ftzek
nyúlik
— Crouy.
;
a
középsn két vöröb szárny
.
azokon egy-egy arany V.
és
bet, a szárnyak közt arany csillag ragyog; a baloldaliból arany oroszlán nyúlik föl, els jobb lábával királyi koronát tartva. Foszíadék jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös
*).
Cöpver c.<üalá.d. Indigenatust nyert hazánkban Ferencz Donát us 1715-ben*).
báró
CÖr ver
Creinitz család. Az 1687-ki országgylésen magyar honfiunyer Creinitz J á n o s ^). Cronsfeld család. Szintén a hazausitottak sorában áll,
sítást
hová Cronsfeld János Ferencz az 1715. országgylésen
Crouy
iktattatott be
(M agyai-országi). Noha már Lehoczky
<Mi^lád.
*).
a múlt
végén beiktatá e családot Magyarország családairól kiadott munkájába *) mind a mellett a legiijabb idkig igen fölületesen is.raertet.század
,
Ez okból e munka
tek ennek történetei.
teljessége s a
tudomány igényei
de mégis kimeritleg és okadatoltan kell ezen történelmi családról szólanunk. Történeteinkbl tudjuk, hogy végett a lehetleg röviden
11.
András
zott
—
,
király
,
— miután második neje
harmadszor
Jolánta is meghalálo1234-ben Beatrixxal,
házasságra lépett
is
Aldovrandíu esztei rgróf leányával
*').
Béla,
IV.
még 1222-ben megkoronáztatott, fájdalmasan e harmadik házasságát, fleg attól tartva
lend
,
az ifjú király
,
ki
vette élemedett atyjának
hogy ha Beatrix
fíat szü-
akkor ennek utódai az ö örököseinek a trónra nézve veszélyes
5
versenytársai l«endenek II.
András 1235-ki
állapotban hagyá
gyait
,
sept. 21 -kén
Beatrixet,
meghalván, csakugyan várandós
ki legott
egybehiván az ország na-
azoknak ajánlá születend gyermekéi. IV.
lálával a trónra lépett
,
Béla,
ki atyja ha-
mostoha anyját Beatrlxot rizet alá téteté
azonban reit megvesztegetvén,
II.
Frigyes császár követeivel
,
ez
férfi
öltözetben Németországba menekült, hol nemsokara 1236-dik év elején
Istvánt,
megsztilte fiát
*)
Adami Scuta
»)
1715-ki 135 tÖrv. ez.
•)
I687.ki
»)
171-H CXXXIV.
*)
")
:
kivel Olaszországba VII.
Azzo (f 12S40
G-entil tora. II>
XXIV.
törv, «a. tÖrv.
ez,
LeLoczky Stemraatographía Eeg. Hungar. JPosonii 1798. p. 76. G. Pray Annaleg Regum Hungáriát;. Vindob. 1764. Partrt II. p. 242. aí :
:
eljegyzési szerzdés 1234-ki május l4-kén Székes-Fejérvárott kelt
bagyá meg birtokukban ha az özvegy királynét Beatrixet, ,
Istvánt többé nem pártolják István már gyermekkorában
és Jiát
'^)
gibeiliní párthoz csatlakozván,
.1
hogy az esztei örgrófságot ragadja magához a nnt ezt Azzó megtudá, István legott eltnt, és holléte uem volt kitudható, O Spanyolországba mének illt apúl testvére VII.
Azzónak ellenében
,
azon
is
tervezett
.
;
Jolánta arragoniai királyné udvarába kodott, hol rövid
jutott
id múlva C r o it y
Francziaországban
is
tartóz-
liclységnek és várdúnak birtokába
*).
István
késbb
isméi visszament Olaszországba, és Ravennában
Podestává választatott, de
itt
kíméletlen bánásmódja a lakosokat ellene
ment és ott Morosini Thomasinát Uoge unokahugát nül vette,
lázitván, Veienczébe
rino
"'*>.
,
E
házasságból született
András
lenczei
Morosini Ma-
,
III. ve-
(1290 -1301.) Ma-
gyarország királya, kine A István
még
életében mint egyetlen örökösének ado-
mányozta^) mind a dalmátországi, mind
melyrl III ás, mieltt slavoniai magyar
a francziaországi birtoka
And
t
,
vezéiré (dux sclavoniae) lön,
Chan
e
l
Andrásnak
Mint
C r o u y-
neveztetett
is
lön velenczei
III.
").
András
király lyá, történeteinkbl tudjuk. Ezek-
bl
hogy két neje Fennen a, és eimek halálával Az elsöbbiktl nemzé leányát Erzsébetet
olvashatjuk azi
Ágnes ») *)
')
volt.
Xyst, Schier Regináé Hungáriáé, Vieimae 1776. p. 203-208Katona História Gritica. Tom, ^'l. p. 38. .-
Tliuróczi Chronicon, Scliwandtuernél
üniversel de Franot, *)
országi
is
A
II.
p.
153 Salnt-Allais
:
Nobiliaire
Paris 1818. Tom. XIII. 48.
1282-ben kell oklevél
Crouy nemzetségnek
a.
család birtokában, kiadva Érdi János;
Magyar-
története stb. Pest, 1848. 5. lapun.
*)
Ugyanott.
')
Ugyanott az 1279-ki oklevélben
:
Dommo Andrea
dicto
Crouy ClúmcU.
Crony Azonban tudniillik
leánya,
.Vndrásnak a newzettek eitt.
Ili
Cumana Péter
mim
nemzett
Ízrl ízre
titteles
111,
leszármazását a család
Dauphnié tartomány
iratok
Í8.
-íanos
F/i-di
i
m. lll
Mintán ezen
tngecli
az ^gész leszátmazfatás röviden bát szükségesnek v«lejn a bizonyítékok pontjait is
—
,
hogy
,
III.
:
ebben Félix igy neveztetik;
Domtuvm Crouy Chanelú
'am per ipsum
,
noliiic.m et
Adu
:
és
,
líl.
ele,
.
.
.
abban
acmngm tovább
k
lempore
toló
vite
cum dudum Dominó Ah-
polws>me etium
Hogy
Crouy Chanetf predecessore av pntre ipstus Domini
András csak a
izavak
x
Crouy
potenlem
ems praedecessores
tjuatn
iue Icnuti fueruHl et inviolabiliier ohservuü
tett
e ii
meiy szerint
.
ttrutn domitium Fclictum diclum Crouy Chaneiis a parte una,
következleg a) Egy 1279-ki márczius l-jén kelt szerzdésbl tíai
r
Ugyaii e jninikábai! köy,öltetnek az ok
Kvpoii.
id'ijegyzUbe iktatni, uielyeklcel
Mark
Má
meg íóképeu
fortiui
— mint e mi>nka köre
És o Cumana
")
eltt igazolta.
kir. t<)rv'ényszéke
iJ.
neje,
Sybilla uevü
velenezci tanácsosnak
okmányok tanúsítják András két tíut, P e 1 x e t és
már
volt
is
ezt eredeti hiteles
Sybillatól
*)
53
ezen emii-
velenczei Andrác lehetett, njuíixtják az oklevél vígén c
fuerunt hoc apud Brastolenwm suj)cr vcnernmlitm simulachrtim reyls
Andreáé proavi
dicti
Domim Crouy
Cltanelis
itt
,
Aiidi'árf
II.
értetik
p
r
oav
us
mert Felíxuek atyja íll. András, nagy atyja l.stván, és szép atyja 11. András volt. Ez okíeveien van viaszba nyomva Crouj' Félix pemelynek czimerét itt a szövegben látíjatni. (Lásd Érdinél 1. oklevél)
iilatt,
pr<javu3)
Méte
,
Ugyan
e/ bizonyittatik
b)
Egy
;álylevél által
1282;-ki február 9-kon kfíít ,
,
melyben nevezeti ttstvérek
s
F 1 ix 1
III.
és
Má
r
k köpött
veienozei Andrásnak
tett osz-
a nagy-
fiai
István (ÍUustris Stephanus Prineeps) által szerzett, s atyjokra III. kndrásra hagyott, ezáltal pedjg 1278-baa nekik engedett francziaországi >irtokot osztják meg. E levélben áll „florntnus Fehcius, diclus Crouy Chanclia ktyjok
,
utiulonúnus Crovincensis natn mnjoi dictt domini Vfircu$
Andreáé
Crouy Chaneiis fraler nalu minor didi domtm
cftc/»
FeliciJ
VeHetiani
dominus
et
,
Crmuy Chaneiis ,
el filivs
És az oklevél Ycgén ismét Et hoc. aclis ab ainbobui dictis dominis fralribus (Feíix et Márk) et corum auotihet í^acroanvti% Dei EvangetUs supr
dicti
domini Andree
dictt Venctiahi.'''
err*bilem lUusfrii Regis Hungartae
iz oklevélbl lak
tnik
ki az
egy törvénytelen
dlott; 8 ki
is
fía is
,
:
Andrcne proavi dirlormn dominor-ttn f'ratrum etc
hogy Félix
és
Márkon
volt Tarnntesan Péter, ki
is,
melyben
av-
btyjukat cmliti. (Érdinél
elbb
Hl
leiri
oki
osku -forma ismét
j).
András-
líí.
az egyházi rendbe
mint törvénytelen az osztályból ki/áracott. (L. Érdinél
c) Ezt bizonyltja az 1282 ki aprd 27-kén Félix ós
atvány
kívül
eiillanf,, s
oki.)
II.
Márk közt
kelt
Andrási
nyg
mint
s/éj'
i
d> Crouy Márknak az amieusj' Notre-Darne kdomány-levele. melyben mondaiik,
lcap(.a,ld>,M
részére 1284- ben koli
hogv magyjtr országi Mari András magyar
Crooy.
54
Félix
és
Márk
(volt
még egy
rentesan Péter) testvérek atyjoknak
ÍII.
törvéiiy telén testvérök is, Ta-
Andrásnak
sem jövének be Magyarországba
tatása után
királlyá válasz-
hanem künn maradtak
,
István által szerzett Crouy nev esettl Crouy Chaneli Félix és Márknak nevez-
Francziaországban a nagy-atyjok birtokon, tettek.
Croy
vagy
Crouy nev
helység és várda (Castellum (?roviaci
dictum Crouy) Francziaországnak egykori Picardia
So m m e Departement
ban,
városon túl éjszak-nyugat
Ennek
birtokától
területén,
felé
nev
hasonnev iblyam
tartományáAroiens
fölött,
két mérföldnyi távolságban fekszik.
még más származatra nézve
egészen különböz
két család vette nevét. így 1.
Azon
Croy Róbert
ivadéka, ki az amiensi Notre-Dame káp-
talannak némely birtokaiból 1151-ben tizedet adományozott, és az oklevelekben
illustris mile s-nek
neveztetik.
Croy
Ennek utódai
régi urainak neveztetnek. 2.
Croy István
sarjadéka
,
ki szintén
az
elbb
emiitett egy-'
vezérnek (duc de Hongueriej fia a Somme fölötti Crony birtokréaznek ura, bátyjának niag5''aror8zági Felixnek jóváliagyásával adta ez oklevelet. Tudjuk, ,
—
hogy
András trónralépte eltt 127S. óta Sclavoniát bírta magyar vczérségül. (L. Érdinél IV. oklevél). III.
V. István magyar király leányától született Margit, II. Anjou király leánya 1292-ben, a hirtelen meghalt Crouy F«lix lelke
e) Máriától
Károly
siciliai
enyhületeért gyászmieét alapi nohle chevalier Félix de
Hongvcric notre cousin jaJis Segnewr en farlie de Crouy de
aisne fiex de trés noble prinee
hitelesb tanúság
:
Felicis filii
Hnnyarie
,
miHtis nobilissimi
nattt majoris nobilissimi principis
qvondam condomini de Croyaco et Domine
Andreáé Hungarie
Cvmane venelarum pro quo Domitta Margaretta
,
(Érdinél VIII.
Sicilie*'' etc.
oklevél).
hol Márk hag) Ugyan ez tnik ki raás halotti könyvnek azon helyébl ekkép van bejegyezve „Obitus Marci Hungarie mililis nobilissimt condomini de ,
lála
Croyaco svpra Somonam
Domine SybiUa Cumanc
:
el filii íiatu
minoris illustris principis Andreáé Hungarie
,
et
vencCarvm.^'' (TÉrdinél IX. oki
Mindezek eléggé mutatják azt üog^y ül. Andrásnak Cumana Sibylla vétl Crouy Fetix és Márk törvényes fiai voltak. ,
ne-
55
Crauy.
házra ll6o-ban
«ilapitványt
tett.
,
ettÖl
Amiens városnak igazgatói
(Maycurs d "Amiens) származtak Ezektl azonban egészen különböz azon *j
Andrásnak Félix
III.
fia által
Crouy
sarjadzott le napjainkig
család ,
s
,
melynek
bvebben kellett adnunk, annál is inkább, ezeknek filiatióján alapszik az adatok fontossága.
eredeztetése történetét vel
mely
Hogy Félix
Márk
itt
mi-
Magyarországba be uera jöttek annak okát az azonkori történelmi v*iszonyok és körülmények iámerete begyözleg kideríti. Tudnunk kell azt is, hogy mind a két fiu korán, még és
atyjok életében, és pedig ból
,
még
pedig
,
Márk
nem annyira
ulód nélkül hirtelen múlt ki a világ-
természetes
mint cselszövény okozta ha-
,
lállal ^).
már J286ban csak özvegye
Felixnek
Chambrei Guigona
Crouy Antal, András és János kiskorú gyermekeivel. Mint sarjadzott le a eaalád a fraticzíaországi Grenoble< törvényszék által 1790-ben törvényesített nemzékrend szerint, leliozva napjainkig, mutatja a következ családfa' élt,
.
Ili
velenczeí
Andr^
1290-1301 m.kÍT.
Elá
i3eje
Cumana
Sybilia
Mávk
Grouy Félix f 1286 eltt. t (Chambrei Guigoná)
Antal
Endre
1290. 1310.
1292. 1308.
Jáaos 1308. einbruui ét^nk.
1286, eltt.
(Commiers AmbrosiaJ
r-
^ .
Humbert
Péter 1308.1331 <Sas6eBK^e Ágnes)
Rob. Karolj m. kir.
nvérének
Beatrixnak f6ucí\-armestere. t
I
Aimon.
Vilmos 1336.
(Pcns Janka)
özregy L. foiyt.
*)
Ai
1336.
a köv,
179(>ki iegitíraatorius pör után e században ismét törvényes térre
került annak eldöntése, a
Crouy meg. L.
családot illet
*)
magyarorszáigi clnév s magyar
meg
Az
ítélet e
czimer, melyik
jogot a Crouy Clianel családnak ítélte l830. Nomero 1077. é» Le Moníteur
Courri«r des Tribiiiiaux
Universel 1830,
Sajtó
lapon..
Nro
99. lát
vehet Crouy Miklós Henrik
1857-ki 224-aik szám
Érdi
id.
m,
Y
íapon
nyilatkozata
Magyar
Crouy.
5ft
Vilinoa 1336.
Jankn özv6^y 1336) m%nt a ivhú layan (tdh.a'.o
(Tojis
,
Í.János
Anna.
Aimon.
elesett Vdh% Creeynél.
(Mnilles Rioliarda) '^ ,
(
János 1405. (De Pelonx Janka) 11.
lllT.lolf
ailevardi várnagy. 1443-ba..i vógrendf;!
(Du Claux Margit) Hector
Endre.
Ciaudias.
Beatrix apácza.
1488. végrend. (Guiffrey Kata)
Kata (Du Peloux Vilmos)
III. Jáno.s
1488-1628. XQrolée Mkíhaela') Lajos
György
lo3?. testül.
(Gaers Kata) Ciaudlus Guigon (De Salvaing Aimonete)
IV. János 1543-1557.
——
(De Pellet Florenczia) I
-:
Claudius
I.
János.
gyal. kapit. 1.598.
(De Charra Kaia) Lórinez w. 1575.
Filibert 1574.
sz.
(Clermonde Ilona 1601-tl) I
_i_i._^
a
Ferenc'z
I
n
I
*
-
I
-
Lrincz
-
-
I
János.
szül. 1603.
Marit Hector 1670.
(rnagy 1641. (D Arman?! Antónia) U. Ciaudias sz.
1626.
—
kapit.
l68S-ban végrend.
(Danvet Anna) :
III.
1
Claudius
szül. 1677. jan. 30.
kapit.
Dauphin
ezr.
1712-ben sebet kap. (Pisoji Erzsébet)
János Claudius 1751
Fereiicz Miklós 1718. r 1803.
8Z.
(De Sámuel Lásd
fehft.
a
JVlargit)
k(ix>,
lapon.
Fereucz Pál szerzetes.
Kata Mfi%.
S7
<'r«oy.
Fereücz Miklós i71S. " 1803. Saniiifl Margit) fmní a tiils» lapon látható. Bz.
(De
OlauHíuB Henrik
Clauílius Ferenci 18-^7 sz. 1754.
(utódai Francziaországban
,-
(De Bagel! D'UriV Mária Karolina)
MiWós
Ferencz CJaudius
Auguszt
Hfinrik Ján. Fer
S2ül- 1799. Kiáj. 22.
1793.
sz.
FerPttöz Ai'KMSzt szül. 181 S.
Peat várm. Pécseién bxr. (1. Tcytohagoff.Iulia. 2. Barr. Cox. Lmiiia")
(Francziaországban)
.^-
Kelemen Páí
szüj. 1823. njart. 18. máltai r lovaj?.
Nógrád
ir,
Ntóncs
Hen' ikí
Károly
Frid.
sz. cs. k.
Vilmcí
í.rasi.t!*,\
1824.
«z. 1836.
1830. tengerészi tiszt. sz.
rnagy.
fr.
C6. k,
föhadn.
bir
(moysfalvi Gyurcsányi Teréz)
Margit
István
sz. 185f)-
sz.
András..
1852.
Micsoda viszontagságokon ment itt
a család a franczia földön,
tUtal
hosszas lenne eladai. Csak a nevezetesebb rafinentumokat fogjuk
niegemliteni röviden,
Antalnak
Péter még
fia
Sassenage
ágbeli
mint kiskonj eljegyeztetett a Veracien
Ágnes nev
Othoníiard
szerzdés 1308rkj december
Beatrix
melyen a többi között
allevardi
kelt az
í)-kén
11.
A
leányával
házassági
kastélyában,
János Dauphin hitese és anjoui
Róbert Károly magyar királynak nvére
is
jelen volt;
róla a
há-
zassági szerzdésben ezek fordulnak
el
nostri dauphini conjuyis sermissime
dictíque domini Petri Crouy Chanelis
futuri conjugis cognate
—
,
,
és továbbá
:
:
Beatricu Hungairie dicti domini
Beatncem hungarie
et
dictum
dominum futurum conjugem amhos a sangvine Regio Hungarie processos^). Beatrix ezen elismerése ismét egy adat az igényelt származás igazolására. Azonban Beatrix kinek befolyása alatt kéillusirem
—
szült e nászlevél
tásánál
— egyéb czélt
Jeles tudósunk
ekkor történteket
:
,
ki
„A menyasszony Crouy
Sassenage
az atyafias részvét tanúsí-
Péter arája
felét vitte férjéhez,
,
el
az
szülei után
annak nagybátyja
Ferencz (Franciscus de Cassenatico) mint gond-
J o n v i 11 e Ágnes (Ágnes de Grex de Joinville) háromarany forintot ajándékoztak a vlegénynek Crouy Péternek, oly
noka, és neje száz
tzött
e család történeteinek irója, igy adja
maradt jószágok harmadának pedig
is
*)
i
Érdy János, Magyarországi Crouy ^íemí 21
22. lapon, oklevél
*8
Vfmy.
hogy a sasaenagei kastélyban vclök {-^gyen ki"»telcs fcUandólag iakm hitvesével ós mint a szerzdésbeli mondatik i>iunia faccre que boni filii legitimi natur&Ies a sangvine regio processi patri et matri íacere teneantur et debeant. Crouy Péter szülei féléukül hallgatva trték mély elkeseredéssel ez alkudozásokat. Beatrix férje II. János, Crony Actal és Endre érdemeit, és Péter középszer sorsát tekintve ennek mint vlegénynek ötven arar.y forintnyi és feltétel alatt
.
.
:
,
Ooy
,
,
arájának szintannyi érdijat rendelt.
Els
bruni érseknek ésa vlegény
nagybátyjának kezébe tették
azerzdési esküt. Mindezek Beatrix akarata voluntate) szerint tortenieL
Crouy János cm-
a felek
s
a
rendelete (anctoritate et
Utóbb Crouy Humbert, Péternek
Beatrii íoudvarmesierévé lön
le
öcscse
Ennyi nyájas hizelgéssel és áinok kedvezésstl egyedül azért halmozá el Beatrix az Árpádok utódaii, h<^y *).
me^ze távolságban tarthass Megemlitendók még a ki-vetkez adalok
ftket ''igyázó
szemen, és
Vilmos II.
a crecynefi csatában (bataille de Crécy I3i6.) esett
(Jánost IL
nov. 27-kén avatta barczolt.
^Magyarországtól
Ugyan
Torcbefeíon
fel
''
el.
Lajos bourbora berezeg és clermonti gróf 138?.
lovagnak
,
a rossbeck; csatamezn, bol ríiézül
ez részt vett 14C>1
János a
Vid. és
-
1405-ben
azt>n
vienn*'! érsek
háborúban^ melyei
de Roueemont libold
ellen viseltek.
Rudoli fordulati napján
és király
i443-ki aprÜ 7-kén keit végrendeletében halála ev-
huszonnégy pap
tort tartatni
—
.,EÍ3
által
szól
i^udel halotti miséi mondani,
az oklevél
—
preparari voluit ad
prandium bene et honesté secas nobllifarem et onginem aoriquara et Regiam familie Crouy Chaaeiis" HudoU l434-
—
t^ámagy (chütelain) hivatalos vas pecsét-nyomójára az allerardi
nagyság czimere mellé nemzetségi czimerét nálta azután azon vámagyság 1790 ig. mely
E
pecsét-nyoinó mai uapig ienm áradt
Rndolfoak czimerérl
is
fia
Hector
reegeralékezetl
den idben eredetok
jeléül
.
&,:
is
oda véseté
alatt
számos
.
%'ár
és ezt hasz-
irooiáxiy kelt.
'-)
l488-bai> tett végrecdeletebeo családja
és azt hagyta
meg unoka mak hogy
min-
l21'á éri pecséttel éijenek '»
UgTanaz ug^yancitt XI. lapc-c Siint ÁlWa: NobiUftire Üuiversel de Krecce XÍIl. 81. ') Az okievél szavai fo/inf amtem ; jrrafCTni ei trdttuírií praefatm UsSmUr frmefalum narre-lfm «emj»ir kuéere eJ yvricre siaiUttrn pere eí TejeUhttM kell* , imsintB^eiHa apposútnn rectftmm Ajfmmrée urUarto omm mulesfimo dtteeitíes^mo stfHsfemímm H'vna , xrüiehrH tifülg gtwfitriíiu paris tt íeBi c^fores rtibrti ti olöos ex vmmm L§mf ar» $hnam et feücUalem fmmmUan frmefah retfaoris afertmtss , et ^m«d siqwtm tiat %• ftTfetwmaí regi* hnnyarie crttttmií. *»
»)
•
,
59
Cro«y.
János n&k
IV.
testvére
is
János,
mint johannita lovag 1553-
ban a zanarai csatában maga tizenhét mórt rendbe lépve cserélte elbbivel. volt
IV.
#lt
meg.
A
János nevet a ,
föl az
János
jelen
1557-ben a saint-quentini
ütközetben.
Claudius 1562-bon
I.
ment
Hugonották
a
harczba
elleni
nsült
1565-ben
,
1594-ben De Lesdiguieres hadkinevezé
vezér
kapitánynak.
De Puys
1598-ban
Ferencz
ezredében kétszáz gyalog fegyveresnek volt kapitánya
és
,
Barraux vár vívásánál tünteté ki
magát.
Ferencz Lrincz 1641 -ki német
háborúban
alföldi
vár rnagyává neveztetett II.
Claudius
pitányul neveztetett
a Fimarcon lovas ezredben kapitány , az szerzett érdemeiért
1642-beu Barraux
ki.
1654- ben a Vanicelli olasz gyalog ezredben ka-
ki.
Atyjától némely családi irojnányokat foglalt
ki ezt szivére vette, s az
is
fájdalmára esett
tanácsa ellenére kapitányságát elhagyta
«
,
hogy
fía lí.
el,
Claudius apai
és töí^vényszéki hivatalt vál-
hogy a megbántott apa II Claudiust örökségébl kizárta s öcscaének Jánosnak fiát Márk-Hectort rendelte örökösévé. III. C i a u d u s ki d'H o r t a i J'A r g e n s o n Claudiusnak is lalt.
Innen történt
,
,
,
i
neveztetek
,
,
ilynevü
Ur
i
a
g e helységben fekv
berezeg rseregében szolgált 1697-ben.
gyalog ezredében
,
és 171 2- ben sebet
birtokától
,
Berry
Utóbb kapitány a Dauphin
kapván, a gren öblei adó vetési
hi-
vatalnál jegyzvé ln.
Claudius Ferencz 181 6-ban a gyalogságnál kapitányi emeltetett fia Gr. Miklós Henrik Magyarországba vissza*
Gt.
rangra
,
kölfözvén, Test vármegyei Péczel helységben nemesi birtokot szerzett,
melybe törv. hatóságilag bevezettetett, s ott jelenleg is birtokán él. Nejétl Tschitchagoff Júlia orosz cs admiral leányától született gyermekei közül
Kelemen Pál
elbb huszár fhadnagy
Teréz férje , lakik nténcsi birtokán
,
moysfalvi Gyurcsányi
többi testvérei a császári királyi
hadseregben mint tisztek szolgálnak.
A családnak
azon pecsét czimerét, melylyei 1279-ben
Crouy
«•
€ra6.
Fe]ix
Brastol lakOvUval köttttt azerzödését megért
vény mutatja.
E
az ihi czimert ábrázoJja
pc<'!sét
.té, az elsö
motsz-
mely czmier ntgyszei
,
vagy fehér színekkel íekmenuisen és váltva alul csúcsom vértbl vagy puizsból áll, és zöld fára
vörös, s sziatannyiszor ezüst cáikolt, felül
tompa
van függesztve,
van telyezve
,
dárda csúosos kereszttel ékes rácsos nyilt sisak
fölötte
a paizs oldalain pedig az e czimert védÖ harezosok gya-
,
Az egész czimer,
nánt, paizs-tartók (te lamonok) állanak.
beszámitva, vörös
késbb
innen ment
E
csikolat ^) az
Árpád nem cziraere
az ország czimerébe.
czimert a család folytonosan használá,
— mint Hectornak 488- végrendelete mutatja — hagyományosan ragaszkodott A
és alioz is
is
fehér és zöld színeket foglal magában. Emiitett tu-
,
dósunk szerint a négy vörös-fehér volt, 3
a zöld fát
1
második metszvény
- mely a család jelenleg
— lényegesen egy az
használt czimerét mutatja
elbbivel
»J.
Crus család. III.
ki
Crus Mihály
1
7 12-ben
Károly királytól czimeres nemes ievelei
nyert.
Czimere kék
')
Erdy
*)
E
id.
család
mezben daru, mely
egyik
IX. iapon törtéuec egasz irodalmat teremteti.
li.
A mnlt század végén
Koppi és Schvartner irtak róla. Azonba.n exek nem annyira & történet tudomány, mint egyéb érdek szempontjából. Érdekesb aíaposb az ugyanazon korban megjelent C li ü|i o 1 o g I e I» s t u r u f d e s d u c de C i o y A G r en o b e , 1790. S/.intén bvén és okadatoiva Járgyalja e család történetét M. De S a I n t-A 11 a i s N o b i i a i r e U n v e r s e 1 de F r a n c e a P a r i s 1818 czimü munlf^ija XVIll. kötet 44- l'i9. lapjain LoI ezek is olvashatók J'ai ew, (u (enu tous Irs tilres oriijinnux menlionnás dans cetíc qenéalogie , qu* a élé dressée par k céléhrp. dom Foiríer ; tU ont tou.i élé. vérifiés ei ".nre^islrt^s pár la eovr souveraine :,
.
>•
i
j
.?
'','
.
1
i
1
,
,
:
,
,
de
Ifi
chantbre des convples du Danyhiné
,
«' d'apré^
dteioirement rettdus sur les roncfusiuns de
iO ovril 1790
,
W
le
en facevi de nohles Jean Claude:
tea
arrúts de celte cóur
^irofurew général
,
el Frtmcois-lSicolas
,
les 26.
c»nfra~
mnrs
et
de Croy Chanclj
fréres. — Hasonló alapossággal és oklevelekkel ellátva megjelent Rrdi Jáncstói Í3 vMagy a r o rs Z'á g Crouy nemzetségnek története, nemi
zékrende
és oklevéltára'' melyre nézve gyenge szózatként hangzott cl Fejér György serarait nem bizonyító ellejivetése, melynek alap állitását maga routá le késbbi jegy/etében. L. Fejér, Kunok eredete lOTi. lap. — Mind-
Hajdan Komárom vármegye Örs (most üjfalu) pusztán bírt Csóka Erzse Csabay Györgynek hitvese ki e ré.«?zbirtokát P á 1 Já,
,
nosnak zálogitá el
Cha nev
^).
Cs<áliolyi család. (Csáboly-monostori f). Az oklevelekben hol y-nak iratik ^). Szathmár vármegyében volt hajdan Csáholy helység felosztva magyar, oláh, középs és m o n o s,
toros Csá bolyra Errl vette az s, kihalt család nevét A dani falu most puszta Ny ir- Csáholy nevezettel '). A régi kastélyt si
család
—
fészkét
Básta pusztitá
•)
Collect. Herald. ííro 673.
*)
Fényes:
Geogr. szótár
1.
77.
el
a
',
Ugyanott
*)
*)
Bossáuyi contra Eszterliáíy curiai pör 426. Fényes Komárom 111. lap.
*)
A munka g^ors
nézve a sorozat
—
& helységgel együtt IC05-ben.
»)
120.
haj-
1.
összeálliíása
teljes következetesség-gel
1.
miatt a Ch. és Cs.-el
meg nem
családnevekie
irt
volt tartható
;
ez okból több
kezdd családnév a Cs. sorozatba jött , de mindenütt megjegyezve, hogy a családnév az oklevelekben miképen iratik. Tudjuk, hogy a régiebb esaládaevekben (s régebben) a Cs. helyett mindig Ch. íratott , ez okból a figyelmes olvasó
C&.-val
mindkét ortographiai sejthetvén, liogy ha egyik rend-
tudni fogja magát tájékozni fölös utalások nélkül
rendszer
szerint megtekinti a
bet
sorozatot,
ia,
és
nem, a másik szerint bizonyosan meg fogja találni a keresett családnevet. ') Bi r j á k gr. Teleky, gróf Károly, Újhelyi, Irinyi Patay. tíay, Vay Pogány, Korda, Sulyok családok Szirmay. Szathmár várm. íl. 106.szerrel
,
,
9*
Csáhoiyt.
A Csáholyi származik
Kát hu
nemzetségbl Cde genere Kaaíha) Els tudható törzse P o n t h ') kinek lia Ábrahám
').
család a
i
,
(Ábrám) 1277-ben élt, és azou esetre, ha neje eltt halna meg hitbér és hozomány lejében Chaholt, Scekét (Csekét ?)
lonhydat
annak
,
A r u t-
vámjával. Kénemet tartozékaival hagyományozza
•*).
Ponithtól kezdve a család kifogyásáig következ nemzékrendet alakitott *)
Péter Ábrahámnak fia 335-ben átvette T h u n u g h helyíelét rokonátói Thunughy Gergelytl Károly király oklevele i.
ség
1
,
,
szerint J.
Jáuos uag y-nak
bestyén I.
is
neveztetett (dictus magnus). Piai
S e-
János,, és Sebestyénnek fia I István, G-'yörgy, Dienes, Abahazát cserélik 1381-ben Rudolf-
ért (most I.
és 11.
R e c s e g e)
helységért
Istváanak bárom
fia
volt:
1.
Pál,
János, l. László, János ága virágzott
II.
három ágra oszolt a Cíialád közülök II. legtovább, azért elbb szóljunk a másik két ágról. kiknél
1.
,
Pálnak
fia
I.
Imre
Katát vévén nül, nemzé n.
Palóczy Simonnak leányát Palóczy
Imrét, Zsófiát Tekes
Istvánnét, és
Orsolyát') viunai Eödönffy Jánosnét, kitl leány-ágon Tzdenczy, Dienes, Sóos, Bobor, Sövényházy stb. családok, és ezeknek utódaik származtak
le.
Szirmay : SzatKmiu várm 11. lOS. 1. Ugyanott 129. 1, *) Egy másik caftládi grenealogla szerint ezen l«Anyául, s i^ Anna és ELaia növéwil taíáloni ')
Orsolyát
U. ímr^,
4;8áh4ilyi.
ft4
ím re
lí.
Szapolyay pártján
állott, ö is ecryike rolt
1526-ban a tokaji gyülésíien részt vettok liive
lön
miért
,
1
545-ben a Szapolyayak
Késbb
').
azoknak, kik f'-irdinandnak
I.
minden jószágaitól meg-
által
Zemplin vármegyében a ezé kei kastélyba vonta magát anyjával együtt , ott is Perényi G-ábor által ostrommal ny ugtalanittafosztatván
tott,
,
de Cseruahónál táborozó katonái Perényi
Féríi-gyornieket 1
.
Suly
nem bagyva
o k Ferenczné
2.
v>
fíu-ággá tétett€k I.
;
Petrich vich
radnóczi
ínaga után
.
íiadait •elszélesztették *).
ága
Bribéri Melith G-yÖrgyné 3)
Leánya
kihalt.
-
-
;
és
Anna
Katalin
Miklósné, kik a caáholyi urodalombau
*).
László
testvérével
Jánossal
Csáholy helység határjárását
eszközöltetik 1427-ben: ragymiliályi Jakófi
Margit aejctl üat gyer-
meket nemzett, de unokáilran ágazata már kifogyott, i^lzsk közül I Forencz (II. Györgynek fía> 1498-ban már csanádi püspök elesett a mo,
hácbi útköeetben 152G-I:>an.
IL J á u o
s
ága legtovább virágzott. Ez l429-ben mint Zsigmond
királynak udvari hive, testvérével
I.
Lászlóval együtt
,
azon érdemeik-
hogy a király mellett Bosnyákországban katonáskodván török rabságot is szenvedtek, minden javaikra raegersit uj királyi adoért
,
.
mányt nyert
*).
Jánosnak több gyermeke maradt. Közülök Miklós nak nev nejétl egyik fia Boldizsár jászói prépostnak iratik ®).
II.
Márta
1.
Bertalan gylésen
1505-ben Szathmár követe volt a rákosi ország-
')
M. Nemzet napjai a moiiáosi vész után. i<1. Szirmay Szathmár lí. 112. ') Másutt Horváth Miklós, teiiüi p u t r i c h e v c h Horváth. *) Szirmay Szathmár II. 112. Panytli, ^) Szirmay: Szathrnár várni. lí. Iu9. A jószágok nevei t^eii Pelsew-ChahoU Orothlan-Cbahoi, Reene, Magyur-Chahol , Bajon Soviche, Kopazvara, Euly\rmeze-w, Mara vara, Chyze: Mo /ostor-Chahoí, Zeni-Miklófi, Gere, Bechk, Thuzokus, Tharkan , Megyer Megyés. Jármi, Pára? na Thoro^telke, Wasaan, Thylk, Bochar, Ders, Remetezeg, Zalka, Erdevv-Zada, Elek, Sándor, Remethzek, Hydas-Kochord, Nagy-Kochord Tliunyog Gergtelkc, Badorfelde. Saly, Ang)'aIo8, Izgeyb, Chenger-Jánosy , Thybatcke. Koztotoii, Clieger, Senye, LukoB, Rechege, Hozwtelek, Cliegycs, máskép Sonkád, Koniiowd, DooIm-s., ZaraxS áa t h ni á 'js K öze pSonkád és Magiac-Ligeth bereg, Both-Palp.gya vármegyékben. Szolnok ')
já,e^zay
t
*)
•
:
.,
,
,
,
várm.
Wagner
II.
110. Chalioly
')
Jásaay
id.
i
,
,
")
,
Mss.
tom.
Gáspárt
liXX. irj.v
p.
?'/8.
Ellenbci-.
Szirmay
S/-atíimar
jászói f.rópoitaak, ki li02-brn hult meg.
h, 158. L és Szirmay
id.
m
ü. ilO.
I.
C& l. 46.
I.
Csi^ághy.
Miklósnak
II
Péter
ílí.
fia
Tárdi Máté deák (litteratus) nejét
íérfi-tagja
Í56y-ben sirba
Péternek
nejével Advigával
*),
nem
Károlyi Fruzsinátó] gyermeke
6ft
Ferenczet,
és III
lévén
,
nemzé Annál kinek neje
családja nevét mint utolsó
vitte.
Ferencz16 Mii illa nev
Gáspár
Raguzaba vándorolt ki, és ott feleséget vévén, nemzé a táblázaton látható gyoj-meket, kiknek utódairól mitsem tudunk OMegemiilendÖk nchány tagjai a Csábolyi családnak kik a csa« lí.
fiától
íí.
unokája
I
,
nem áli&nak Anna, és A
ládfán
')
1499-dik évben
^' i
g
^).
Veron ka
Dobó Domokosné 1497-ben*).
Kenderes
Ilona, malomvizi
Borbála,
Ka
t
Pálnak a János fiának leányai emlitetnek
a
Perény Miklósné
Tunyoghy Lnrené 1499-ben
y
János neje 1517-ben
— Lucz a
;
®)
,
ugy
Marlássy Istvánné,
látszik
Pálnak leányai
I.
Cs»j4g:hy esaláci. Komárom vármegyének ny os caaiádai
^).
régiebb adomá-
k'ózé tarrozik
Csajághy György mint Konkoly örökös 655-ben ellentmond, keszegfalvi kastélyra és A b a pusztára nézve Sibrik Dániel beiktatáJ
a
sának 0- ií562-ben pcíiig mgével Konkoly Borbálával együtt
V
lielység felét, az egész
megyében fészere
is
é
k
,
Komárom várUgyanazon évben, íla Mihály
Bábolna és A b a pusztát
adományban kapja *). Nagy-Megyeren egy egész udvar- telekre nádori adományt királyi
nyer; és abban utódai
J
757-ben itéletlieg
ván pörös megtámadásai ellen
is
ben Csajághy
s
n é birtokos
,
de
Wagner
Anna
id, h. fe
*)
Szirmay
id. b. irja,
Wagner
Mss. tora.
")
liogy ^.mosi
LXX. p
pörbei* iiasznált
helység-
nemzékreud szerint
Ugyanott 112. 1. Ugyanott 112,. 1. Fényes Komárom ,-
li.
maradékaik fen lenni
mondaíntth.'^'
110.
VJlrm. 104. Í3l.
ÍJgj^anott 123. 132. 133. 160.
«)
Ugyanott
95.
is
228.
*)
*")
Bátya
'").
egy másik
*)"SzIrmay Statlun<ár várai. «)
is, hol
(a II. In}re leánya) voit.
»)
5)
Ist-
Szírinay id. 112. lapon ez AnnAt máecdszor •1652-ben Sulj'^ok Ferencz
nejéül ívja
ez roásik
án
.f
meghagyattak Zichy
^).
Csajághyak vannak Pest vármegyében
')
0-Gyalla
86
Féiiyes Geographlai szótár
1.
102,
5
— Csákány-
CHika
IMt
Tán
e család ivadékai
Laura
Csajághy
költnek, és nvére Bajza Józsefnek özvegye. Ilynevü családból származott C s a j á g Csanádi püspök
Ugyan ben,
ki
e
Sándor
y
János
nevet viselé CsajágJiy
r
jelenlegi
kurucz ezredes
17 11 -ben a szathmári békeszerzdést aláirta
használt
de ki azonbaij pecsétén
,
A
egy
csikolat fölött
1709-
is
és kit Szirniay *)
,
a paizaon fekníentes csikolat (fascia) vonul át
kinyilt rózsa van.
A
1)
is.
neraes származásúnak jelel
nem
V^Örösmarty Mihály a
,
ily cziraert
azon három
alatta pedig két liliom látlialó
,
sisak koronájából pedig hadi férfiú emelkedik ki kivont karddal.
Csajkó család. sorában emliti Szirraay
Csák
család.
Zemplin vármegye
arraalista
').
A
(GráLszéchi).
gálszécsi
Csák
hajdan Zemplin vármegye nemessége közt virágozott Írja e
vármegyének
A
család, hol
Ádámra
múlt században
Csák János
és a
1
neraes család
Gömöi
Komárom vármegyében
723-ban
Ekei
Csehyekre ruházta át
Csákány
,
oáaládol
,
mely
ázhitén kihaltnak
történetirója ^)
Csák család. Els gyében.
nemesei név-
család.
és is
Somogy vármebirtokol l ilynevü
helységben saját részét Kellcr
*),
Iratik
(Péterfalvi).
Chákany-nák
is.
Hazája ügocsa vármegye, hol már 1413-ban péterfalví Chákauy Sza niszló szolgabíró volt
^).
Egy nemzékrendi
1
51 2-ben
töredék
'')
C h a k a ú László bírt Péterfalván Csákány nev családról oa
•;
;
CSsákány N.
Tamáj (Járiuy Zsófia 1760.
btvegy)
Mária (Diössy Mózses)
Csákány
család.
hivatalt viseltek. Kidéi
zje
(Kidéi).
Erdélyben Kolos varmegyében
Csákány Károly
Kolos vármegye aljegy-
1815-ben. *)
Szirmay C. Zemplin
not. híst. 292.
Ex
conditione i^robih ad Itunc
(cclonelU) vluctatus. *)
Szirmay
0. Z«raplín not. topog.
Hl.
') ügyauotf. 74. ')
Fényes Komárom
*>
Szirniay C. Ugocaa 50. 58.
várra. 100.
")
Ugj-anott 124.
')
Bosáány contra Kszterházy curiai pür.
279. lap.
gradum
— Csáky.
Cfiákáttbácjr
A
család einevét
hol biriokos lS37-bcn
61
Kidé
Doboka vármegye fekv
helységrl
irja,
')
C'iiíákátttiár.y enaláci. Nógrád vármegyében a Mátra alyjáu
vau
(.-'
s
li
nev
áza
Chákánházy
kihalt 160Í;
káa
ci
ben
élt,
puszta
valószinüleg errl vette nevét azon
>
melybl
család,
neje Etthre Kíitalin volt 0-
Csakay
Hazája Erdélyben Bels-Szolnok
<;sa]á
vármegye cti fekszik C s á k a helység ban találjuk Küküll vármegyében ts ,
ben
melyrl einevét
,
veszi, azon-
Csák a y
bol csákai
,
lSl5-ben a
Chákánházy János
a
Gr
bor
törvényszék ülnöke volt.
jjartialis
Csaklyi^n család. Belle Erdélyben Alsó-Fejér vármegyéCsák lyán János 1815-beii rendszerintí rectificator biztos,
Csáklyás család. nemesek sorában
áll
Zemplin
várraegyében a cziioer-leveles
'').
Csáklyay család. (Csáklyói). helységrl veszi nevezetet
nemes család két tartozó mintegy két telek küls-
és azon helységben e
,
udvar-telket bir (1851 -bee) a h'jz/.á
séggel
Zemplin vármegyében Csáklyó
").
Csáky család. ben latinul rendszerint
nek (Eleud)
fia
,
Chaak)-nak találjuk
(és
már
és több
E 1 Ö d-
Szabolcs
iratik
Szabolcs
•*).
Chák
épité
is
él
várát,
várának neveztetett, de melyet Szabolcs, nemzet-
1046. táján széidulatott
máig
A
melynek törzséül a hét vezérek egyikének
sége nevérl kivánt az utóbbi néven Csák várának neveztetni
vára
irva.
nemzet-
név történeteinkben egy terjedelmes
Zaboch
mely elbb
Chak
de
régiebb oklevelek-
s
C s á k (vagy Csáky) séget (genus) jelel
gróO. A
(Keres-szeghí,
(mini a
K
i
de a
j
sf alu
Csák
dy
*).
Csák
nenuetség íenmaradt,
stb.) család fejlett belle.
Mieltt a gróf Csákyak nemzékrendi történetét megkezdenk, kissé hosszasabban kell mulatnunk a Csák nemzetség (genus Chak) régiebb vonalainak ágazatai?iak tárgyalásában a nélkül hogy a bio ,
,
graphicus körbe vágni czélunk lehetne.
')
H
o d o r
Doboka várm. 578
:
Neogr.
') Protocol. C. ')
S
z
*)
F
é
fot. top.
*)
Sinioa de •)
r
i
may
n y
e s
:
:
lap-
'•uaí 1602.
C. ZejD^xlin uot. topogr. 11 í.
Geographlai szótár
í.
köt. 196
1.
és
Szirma y
C. 55emplir;.
335.
Anoiiyimis B.
Kéza
,
P
o d
Regis notar. li r
a c z
Scli-wandtn«r»él
k y ná
1.
38.
tíMn.
1.
Thuróczí Clu-oaicon Scliwandtneraél tom.
I.
p. 83.
5*
I.
p.
lö
68
Cíiáky.
A Csák nemzetségnek egy vonala Di-nan túl Veszprém és vármegyében Ug ud várát és uradalrüát blria. E vouaibol három vér emiittetik
úgymint
,
Ugud
Csák,
Ádám
és
A három
íiai.
darab földet a remete pálos szerzetesek
vármegyében
Ugudnak
')
szent földön járt
mi szintén a volt
fia
:Móric2, Károly rCham?
)
és
,
ispáu és bán
Csatár
a doinokos szerzetbe
áll
o a
A
Péter
Demeternek három
,
azonban
neje pedig apáczává
,
Testvére
^),
lépett, és szintén szent
magnélkül halt
uradalom a már említeti Ádámnak
I*
el
és
,
utánna az
á 1 Hátéi nemzett
ticrü unokájára szált, ki azonban azt röviddel utóbb János ná-
dornak örökösen
János
Csák
harmadik testvér
usrodi vár és
helységet kapja,
u s nevet
t
Károly (vagy Charus) hasonlóan azon szerzetbe élt.
Andrással a
II.
Csá
Meghalt Móricz 1336-ban, elnyerve a b
életet
i.smct
C a á k egy
nádor leányával bázasittatott egybe
ina haragjának daczára
test-
zárdájának ad Veszprém
paló.sok tulajdonává vált r246-b3.n *)
Móricz Omodé Ion.
jení'>i
Demeter
fia
testvérek közül
és IV. Bélától erdemeiéri
,
Cháknak
Csák nemzetségbl ered
a
Zala
Ugod vára is nutlenségben találtatván, a cseh származatu Csenig
eladta,
kezérl, Ö
Péíerhcn
kiliait
e vonal
és
;
mester kezébe került, kinek azt Károly király 1332-ben adományozta.
E
vonalnak nemzékreade igy
össze
ál)
.
Csák
Csák
Ádám
—->
<
,
Demeter
Pál
bán.
P^ter '
Károly
(Charaa)
bl
Csák
.szerzetes
[
1336.
t
barát.
A
Móricz
Csák nemzetség másik vonalán
(de genere
Csák}
IV. László király a
eredÖ
Egy harmadik
LXX.
e
r
nek
által
íia
Mihály,
Fassidií.
rvíoua-sferii
S.
III.
István,
»)
Ugyanott p. 74. Fenari P. IJ. Hbr.
*)
Fejér
*;
ügy^Bott, tom. V.
;
1, p.
Cod. Diplom,
152. 1-54.
totn.
vol.
I.
,
II.
V. voL p. 23S.
II.
pag. 24S.
*).
mely Bihar várme-
László
korában
Wagner
Mss. tom,
Acgidií de Simigio.
p. 73. »;
kinek részére
Mihálynak testvére
*).
Köröst) kapja adományban
Midn
Csák néni-
adományozott Somogy várme-
vonalt képezett azon ágazat
volt megtelepedve.
rig.
t
adományilag megersíti
Domokos Korú s-t (tán
')
é
már ÍV. Béla
gyei jószágokat uj
gyében
X^
látszik állani ismét a
69
€8álr^.
az ország rendjei pártokra voltak oszolva, (1172. 1173.) a Csáki nemzetség egynémely tagja a veszteti félnek tett szolgálatot
A
lázadók gyanánt btínhödék.
fél
azonban
ki
nem
irtattak
a vesztett
;
Csákiak jobbágyságra taszitattak,
KésÖbb épen a nerfiességtl megfosztott
').
Csákiak közül Bihar vármegyébl három Csáki testvér tett legnagyobb szolgálatot vérök ontásával
üldöztetve
,
vonta magát
s
V. Istvánnak akkor,
midn
ez szülei által
az ország nagyai áital elhagyatva F'eketehalom várába
;
és
midn
Henrik nádorral Isaszegnél megütközött a rohanva veszélyes sebeket kaptak miért ket
támadó ellenségnek
,
,
V, Lstván a nemesek sorába
Más
is
ibrrás szerint ezen a
(in
namerum
Eqiiitum) emelte 1268-ban
'^).
nemességbe visszahelyezett, testvérek négyen
Jakab, Féter, Benedek íiai ^). Hodus J&kabnal^ fiai Csikó
úgymint Hodusnak nevezett
voltak,
Csák
mind négyen Csáknak és J a k a b (Jacow). Ezek 1329-ben a nemességet visszatiyerö 1268-ki levelet átíratják. Csikó idösb korában 1355 —1359-ben tárookraester és
volt
»).
Fejér vármegyében
is
Chák nemzetség egy vonala Jsmét másik Csák nak Gr u r k e
birt a
bl Csák nak Csák fia volt. nek pedig fia Pál Fejér megyei Veréb
helységbeíi
,
mely-
fia
,
en-
birtokrészét
ugyanazon vármegyei Soóskuth helységért Róbert Károly királylyal 1330-ban ^y Pest és a szomszéd vármegyékben ismét
más ágazat
birtokolt,
Temes
melybl Csáknak
emlitet ve István nádornak Borsod
és fia
Erdély
felé terjedve,
Péter
vármegyében fekv
liádor volt,
Varbó
hely-
ségrl l303-bau kelt adomány-levelében *) Péternek fia megint Csák Varbó adományos birtokosait háborgatá, Péternek másik fia Máté líl. András király halála után trónkövetelk viszályai alkalmával a legitim párt: feje, Róbert Károly ellensége, ki áítal 131 2-ben Rczgony-
nevérl a Csallóköz egy része atyus földének neveztetett Ezzel egy idben élt Csáki Ugrin, 1803-ban tárnokmester. Másik
(]sáki
Ugrin,
Parasztnak
Domokos szerzetnek
Chák) a
Végre a
C>
??
ban erdélyi vajda
ák
tárnokmester 1238.
gjében
eredt
Ennek
fia
P o u s h a vagy Pous
')
Csák
1251 — 52-ben.
de genere
.
Ez
,
ki
1
238-
soproni íispán, kamarai gróf,
épité Csáktornyát Zala várme-
**).
János mester Ili.
Faraazt
perjele volt 129). -ben.
nembl
volt.
fia, (J'grinus filius
András
király által
Csáknak
hü
megersitlotik
Visket
szolgálatiért
12y6-ban adományban, melyben
királytól is
fia
1
kapja
303-ban Venczel
•).
Mindezek oda mutatnak
iiogy a Csáki nemzetség egyike volt a
,
leg terjedtebbek nek.
Ezek közül melyik ágból szakadt ki a jelenleg
is
virágzó gróí
okmányok íiiányában eldönteni nem lebet. Némelyek (mint Timon) ngy látszik emiitett Ponsh a-tól eredeztetik Mások ismét a Biliar vármegyében települt azon ágazattól melybl Hod us nak nevezett Jakab s többen említetlek Mások isméi, más egészen
Caáky
o.
,
eltér véleményben vannak
^>.
hogy a gróf Csáky családnak eredete , nemzékrendc a XIV. század közepétl kezdve hiteles okiratokkal ízrl izre bemutatBizonyos
bató
,
a?.
,
elhagyva tehát az eddig mondottakat
eredeztetését onnan
,
,
kezdjük a Cisáky osalád
honnét annak leszármazása oklevelekre alapítva,
megszakítás nélkül leterjed
A gróí Csáky család. Az els elvilázhatlan törzse e családnak Pyliskei László, a ki a Szabolcs vármegye Pyiiske (most Szathmár vármegyében Peleske) helységrl irta magái fiával 3 xinokáival egyetemben, mi ,
•)
Timori *llitá«a szériái,
*) Eredeti •)
—
K*tcna VI. 10B2.
ok lévé! a pozaonyi
Timon szeriui Az eredeti okkvéi »
.k&pi&laiibait
Wagner
Msí.
LXX
75.
gr. Ciíákynk jcveliárában — ICatona VH- 30. óo PodUraczky Jzí; alJitása Sí.eriní i Bec»ky család levéltártban 1a vó okiratok szeriui a B e c s k y családdal ügy litt a Cttakyak is az A k o « (Je genere Akus) nentzotiégbói eredtek. Eii oklevél-gfytijteményeinkben sftra a de genere Oflák, sem de genere Akus kividé ^ osaRdr* yonstkozdtag cem olvastam
•) ^^
Cséky.
71
E
eltt a keres-szeghi Csáky névvel neveztettek. a családfát alább láthatjuk, 1366
Bihar
jánt
íla
J.
i
,
íekv egyéb javakat
együtt a/ 1393. 1395. 1396. és 1405-dik években.
már nem
1410- ben
élt.
1) II, István,
Négy
cseréli.
és
magát,
és Beky-röl irta
Var i-U j falusi,
kát Zsigmond királytól a Temes vármegyei
C s á k *3
István
1
úgymint
íla volt,
Sidow
ki
Bereg vármegyében fekv
radt:
^).
Bihar. Szathmár, Bereg vármegyében
és
fiaival
den
élt
kitl kezdve
,
István birtokáról S d o w-ról irta magát. Ez vármegyében a Keresszeghi várat *) ugy Ador-
Lászlónak ijzerzé
— 1424 ben
László
és
és testvéreivel
Longoda
R é v-K a n
s
i
a
,
í
birto-
Csanád,
vagy Csákó vár) C s ü z c stb. helységekéri elT406-ban részbirtokot kap adományban Bihar megyei P e i h e rKécyes-Homorokon ^). Röviddel utóbb meghalt. Fia kett ma(.most Csakova.
III.
István
Beky Amaz
és
testvérével Bekyvel, és osztályos
Fels-
rokonaival Miklós és Gryö^'gygyel
Alsó-Macha
és
,
Iklod
,
Tasi-
Dof javaikra, melyeket eleik meg sz. István királytól kaptak, továbbá Battyán, Rhét i'od birtokra rPest vármegyében) Zsigmond királytól megersitó adományt nyer *). 1426-ban már nem élt. A másik testvér, Beky .szintén testvérével és emiitett osztályosaival Bihar Heves és ,
,
Küls-Szolnok megyei Margitfalva, Keéz, Dezér helységekre Zsigmond
ri
es
,
II.
—
Péter.
III
adományt nyer 1422-ben
királytól
meghaif. t425-dik év eltt. Fia
László
Beky Dic-
III
László,
Szánt hóról
irta
magát, testvéreivel
Liky, Szunyok
^
^).
Liti
három maradt: Kecs
és fiával Jánossal együtt Margitfalva,
Pacza, Beds, Akót
Szunyogd, Akor,
,
,
I.
Monostor, Ábrahám. Kis-
,
Kohány. Bczér
.
továbbá Prodra,
Szinyethe, Sz.-Ilona, Sz.-Képe, és több jószágok fele részét nagyságos
Csáky Ferenczczel
cseréli el
együtt Szanthój a szilvái
1454-ben
vám Hidvég .
Dienes
^).
felét
ismét testvéreivel
Közép-Szolnok várniegyé-
Ered. okiratok a család levéltárában.
')
») Fejér. Cod. Dipl. Tom. X. vol. IL p. 349. az 1396-ki oklevélben »z adományozott bh'tokok így számláltatnak el Casirum Keresszegh , ia Cottu 3ihar, eum Oppido Keresszegh. Ghepfa , Panka ta, Thamasi Vasari, Beseneu. Beregli , Bezermen Nagy-Bezermen Tulgy-Kereke Darvas Károly Szent;
,
,
,
,
,
Katherena, Azzonfalva, Ivand, és a Eeresszeghi vára 4 z
e
g ii
áll
szeghnek.
K
,
A
és
Krös
ügy
stb.
,
Ez oklevélben Keres
innen a család jelenlegi elöneve, mi tehát hibásan iratik Keresztvize Íratott hajdan
Kert s-nek
ö r ö s-Nadány helyett. "}
,
látszik,
•)
Az
*)
ugyanott.
eredeti
innen a család neve
okmány a
—
*)
család levéltárában.
Ugyanott
— •) Ugyanott
,
>mint
Kére s-Nadány,
Csaky.
IS
ben
,
mind a két
Pillákét
,
Tótfalut
Szecset Szatíjmár vármegyében, a
,
Szamos vízen egy négykerek malmot, tákat cseréli II.
vármegyének fispánja, kunok birája, és 1403-tóI 142G-ig Erdély vajdája volt ^). Meghalt 1426-ban. Ennek udvarában tartózkodott íiatal
L Miklósnak gyermekei
korában Huuyady János*). I.
Mihály, Ilona.
—
U. László,
Jánosnak gyermektársa volt, jnég atyja éltében kormányzója (gubernátora) volt
;
László,
udvarában Hiuiyady
atyja
ki
íl.
Maros-szék
14I2-"bí'D
atyjn halálával pedig 1426-ban Bihar
1437-ig, miután ezen éven túl az élÖk
már Erdély vajdája mintegy sorában nem találtatik. I. Mi-
hály
emiitett
osztályrészül birta Keresszegh
várát,
Csák
és Szolnok
vármegye fispánja
143^1 -ben
László testvérével
II.
helység pedig (az emUíett mai Csakova) többi rokonaik-
kal együtt közös ÍI.
,
Lászlóval és
b)rtok
raar-ndl.
A n n a nev
M
Ugyancs&k
miután
1421— 1426-ban *) Nvérük Ilona néhai Tha-
által
Lászlónak 1469-ben ,
Csáky
l.
ií'erencz
a Csáky jószágokból 350 tiszta arany forinttal
Istvánnak harmadik
1.
'J
íltestvérei incghaltjftk
— Ezekben elenyészett
kifizettetett.
3)
és
1
királytól
Mihály az j 430-ki évet meg i\en) érte, másy János vajda fiának nagyságos Thamásy ,
h á y testvérével
anjjával együtt Bihar várinegyei Pether-
dcn ismét részbirtokot nyert Zsigmond
már özvegye volt (l. Györgynek fia)
i
fia
i.
Miklós ága
í
Péter
is.
mester 13%-ban
test-
véreivel együtt közös szerz volt a Bihar vármegyei keresszegi vár és
mezváros
,
Czeffa fCséfa) Pankota
,
Thamásy
,
Vásárdi
,
Böszörmény
javakra, 1397-ben a Bereg vármegyei Vári-Ujfialu. és Longodár
megyei Tháty-Árpád helységekre nézve '}
')
1400-dik éven túl
*).
Ugyanott. Wagner szerint Mss. tom. LXX. Ez okmányt 1664-ben gróf Osáky Uívin átirva vévé
;
Bihar
nem
élt.
ki a leleszi Con-
ventbÖl.
)
Fejér
:
Cod. Dipl. tom. X. vol.
(1.
p, 349., a?
1396-ki oklevélben már
Temes vármegye fispánjául iratik -- és ugyanott tom. .X. vo!. N coIaub 1403-ki oklevélben már erdélyi vajdául olvassuk — v XI. Ö17. li 1 d a st^ Katona a n de li a k v a o )) C j
IV. p. 274.
;
:
i
.
f
; 1
i
u s S
eg^ t
~
,
Bonfini Dec. HF. cap. 9. *) Eredetije a cs. levéltárban. •) E a Tolna vármegyei Tamási-ra crteíik, Ixonnan e 'rhamaay
•)
Tamási
család nevét vette.
4)
István»ak uögyedik
1.
»t
Csasky.
^
fia
György
I.
1393-bfti)
kapja Zsig-
adományban Gézt, 1395- ben Darócz mezvárost, és S/.áraz-Beregen részt Szathmár váríne|?yében köz-szerz a?, emiitett Biiiar ésTemes megyei birtokokra nézve is. Hivatalára néz%'e visegrádi
mond
királytól
,
várnagy, székelyek ispánja, és Sa»thmár, TIgocsa, Kraszna várraegye
iispánja volt ládfát fentartá
a)
í.
Meghalt 1426-ban. Hat gyermeke
')•
;
ezek igy következnek
Geígely
volt, kik által csa-
:
(néhul György), ki
l.
Ferencz testvérével Hu-
nyady János kormányzótól Olaszi, Regaid, Mariá!iál javakat kapja ado-
mányban 1446-ban Bihar vármegyében
két évvel utóbb Niv<;g, és Kisod helységet kapja
,
ez oklevélben
,
jának (compater) nevezi el
í
448-ban
Lászlónak
I.
Gergely
Hunyady János
koalá-
& rigó-mezei ütközetben esett
'").
Anna
b)
®),
P^erenczet
I.
(I.
György leánya) nagyságos báth-monostori Thötes
1478-ban özvegye
*)
javakból férjéhez
magtalan
,
kétezer arany forintnyi jegy-ajándokot
vitt.
király parancsából visszaadni tartoztak
Katalin
kinek a rokonok a Csáky
,
Mátyás
^).
György leánya) pelsöca Bebek Péter székelyek ispánjának özvegye, örökségbeli jegy-ajándokát testvérének ]. Fee)
renc z nek,
(l
gyermekeinek örökösen bevallá az egri káptalan eWtt *). Másodszor Perényi Jánoshoz ment férjhez kiíiek már 1479-ben özés
,
vegye volt, és
ni hozományát
testvérének Csáky Mihálynak aján-
dékozta, il)
IV,
Lás?.ló
(I.
György
fia)
váradi rksnonok, ennek és test-
véreinek az 1421-ki osztály-tételkor az Adorján várhoz tartozó javak,
Zalárd mezváros, Darócz, Akor, Szántó, Peres, továbbá részbirtokok
Bonni Dec. Ili. libr 7 hol 6 e o r g u s (Gyöí'gynei) iraíik. Á Bodrog váritjegyei B á t Mon a« t or-ra venatkozik
*)
Eredeti oklevél a csalAdaál.
I.
448.
*)
i
li
elöiieve
*) Eredeti okmány ismét ott Ataiaban minden eíéie bir4ok%'isioijyra vonatkozó adatok a caaládnál Itró eredtíi okmány okou aiapulaak. L Wagner id,h.). .
«
14
r«álty.
mind a két Macha, Bottyán Taás Kanisa mezváros közre maradtak ,
iicm
Pauth
,
János
I.
\).
Keér helységek
,
és
,
Rév-
t42f>dik éven tul
élt,
f)
Ferencz
l.
Gryörgy
(1.
ifjúságától
fia)
rnnek udvarában volt apród llunyady János volt
— midn
miért
;
,
fogva hadi
férfiú,
mint föiebb már emlitve
már Hunyady kormányzó
volt
—
is
mind
öt,
ercncz vitte Keresztmind uojét különös tiszteletben iartá *). Ezen vízre Mátyás királyt. 1448-ban székelyek, és Bihar. Szathmár vármegye 1<
—
Beky fiaival 1455-ben bizonyos jószágokat 1468. táján. Hat gyermeke volt, mint következik
fispánja. halt
Meg-
cserél.
!
I.
Ferencz
II.
aranykuthi
,
iklódi
,
(I.
Ferencz
bodoni, kapusi
fia> .
atyjával és testvéreivel együtt
kemeri
,
Torda
feleki részjószágait
vármegyében Erdélyben elcseréli Hunyady János beszterczei gróíTal, és fiaival Bihar megyei egész Molnos, és Ábrahám ialukcit li55-ben Már 1488-ban nem élt. Három fia maradt III. F e r e n ez, I. Gábor, :
Miklós.
IIL
—
ílí.
Ferencz
1488-baü ellentmond Csegedi
Ilo.oa
Nadányi Demetei nejének Pethenl megvételére nézve. 1497 ben már nem élt. I. Grábor hasonlóan mint testvért ellentmond T48S-ban Petherdre nézve
1489-bcn Artándi Bulás végett a vád
,
István országbíró által föíraentctik
Mártonfalvat ÍII.
,
Miklós
Már
Széhalmot. 1
1
1
Báthori
Birta Kei-esszeghet, Adorjánt,
•*>
51
alól
-ben az
élk sorában nem
leljük,
507-ben mint Keresszegh várának részben birtokosa
említtetik.
Gábornak gyermekei voltak lós. Aioaz pazmás-panaszi Pázmány Péternek Nevezett
I.
Péter prímásnak nagy-anyja volt ÍV^
kapta
Ferdinándtól
I.
gyermekei tiltakozik
;
1
Kata,
II.
lö54-ben
M á t y á s és
Máty
Miklós ÍI. (x
579-ben azon adomány ellen
á."*
,
er
és IV.
neje, é« a hires uj kir.
ge
y.
1
M
ITc-
Pázmány
adomány-czimen
Almást és Gürbethet
részére tett. Neje volt albisi Zólyom! II.
Katalin
*).
Maradtak
Katalin mint árva
melyet Báthori Osáky Dienes
Tamásnak,
1
58* -kén túl
1579-ben hasonlóan Ültakozott, miért
—
nem
nem
élt
tudni az
— Báthori
Zsigmond a Bihar és Közép- Szolnok megyei összes Csáky birtokokat uj adomány-czimmel megersíti lí. Gergely Bá1595-ben annak jegyeseért Krisztiernaért thori Zsigmond tHuácsosa
okát
,
*)
Ered. ok
')
Bonni
*)
Ered. oklev.a családn&l.
'•')
Kr&á. oklev. a m.
i.
» caalá^nál
Deo. £11. libro
kír.
9.
hoí Csáki helyett
Cer 4d1
udv. kanczeli, levéltárában
i
&I1
hiUsan
e^^ke a küldötteknek
,
hasoulóan i5di)-ben Bocskai Istvánnal
II.
1.
Pál
Perenoz
(1
kali csere-levélben;
— Ez ág
kötend szerzdésre.
fnegy a Rudolí császárral
ft
is
is kihalí.
1455 ben említtetik a Hunyadiak-
fia)
1478-ban már nem
élt,
meghalván gyermektelenül.
Kagy nénje Kata Bebek Péterné neki hagya és deresei bányákkal Göraör vármegyében ,
birtokot llsván iigy
a rencsei
,
Edelényben és Szent-
Péteren Borsod megyében,
III. Magdolna Petemé hagyományában.
MW
(1.
Mihály
Ferencz leánya) hasonlóan részesült Bcbek
Mátyás király '.idvarnoka (famíliarisj kitÖi testvéreivel együtt Temes vármegyei Ohat Nagyés Kis-Csatha, Magyar-Bod, Gyorad Thetros Lambareg Jekabfalva, és Moraz helységet kapta 1478-ban. lígyanazon vármegyében II. Ulászló királytól 13 több jószágot nyer 1494— I4;í 7-ben ^). Meghalt 1511-dik táján. Neje Anna. Gyermekei: Ili. Mihály, í. Imre, líl, Péter, Anna, IV, látván, Margit, Kata, Erzse. - ÍII. Mihály Keresszegh várának U.
(í.
Ferencz
fia),
,
,
,
I510.es í526-ki oszt'ályákor jelen
,
,
volt.
Bihar vármegyei Kecsét falu-
nak harmadrészét 1528-ban palotai Czibak Andrásnak elzálogitja. Neve az 1552-ki Bihar megyei Összeirá.sbaii mint egyik
gyakran elfordul és lí.
György.
*).
Neje Ártándi
Gyermekei
— TV Mihály 1549-ben atyjával
biz<»nyos javak végett Báthori
gethnéval szerzdésre
rl ugyanazon oklevelek
:
eseii
el
f;hiléke?iiek
Mihály
IV.
,
atóbb Dru-
Zrinyi Miklós bánhoz ment,
15G6-ki sept. 7-kén. ,
birtokodé
és testvéreivel együtt
Annával, elbb Drágiiyné
ü György
lép.
védelmében
éa a szigetvári
Erz-sébet.
kitnbb
melyek testvérérl
—
I.
111.
ImréMihály-
Meghall 1552. táján Nejétl Masííay Zsuzsannától I. Zsigmond 63 Anna gyermeke maradt,. í. Zsigmond kihalt, javai melyek unokacestvcrére II. Pálra néziok mivel ez Miksa császárnak volt híve Báthori Krisióí ákai Caáky II. D i e n e s n ek adományoztattak 1579-ben. a többi Csákyak eUenrnondása mellett *). Nvére Anna raihályi, máskép palotai Osáky Gáborné, anyja 11 Zsigmondnak, és ismét Annának, 1579 ben már nem élt. •- Ul. Péter (II. Mihály fia) 1552ben már ról
lós és III. György fiaival clleatmond Petherd 'jlidegenítésének 1488 --1489-ben. Meghalt 1494-dik eltt. Gyermekei. V. Miklós, Borbála, (V. Ferencz, III. György. V. László, kikrl a következeikben
a)
V.
Miklós
egyházi' pályára lépvén, csanádi kanonok és pré-
post lön; lö07-ben Keresszegh várának egy részét birta 151 i-ben
már
mint püspök a Dózsa-féle lázadóktól kegyetlenül agyonkínoztacott
b) Borbála,
neje nagyságos Hederváry Ferencznek
,
ki
*)
Bor-
Demeter V. István unokái öcscsemek Thamasi és Ozora várát Ozora Dalmát Kldelén Tolna vármegyei, Enying, Vck/.prém vármegyei, á több más fahi- és pusztával örökösen bevallotta, melyekbe lÖ26-ban be is iktattattak *), bálának
s
áitala testvéreinek
,
s
,
,
')
B
•)
Lelesxi Convent.
i
e
I
e k
;
Majores Huug.
í>
•) Isivínfí 16S6-ki kiad. 46. lapon
de masunuaii tiidjuk, hogy *) Ered. oklevél
Miklós
a üsaládA^l
,
János-nak (Joannea Chaquius) nevezi,
volt
Tsálíy.
C) IV. Ferencz Ohat jószágra uézve,
Benedek
(I.
Peth Anna
szaionthai
élt
Temes vármegyei
köz-szerz6 a
fia)
1526
részt vesz az 15Í0. és
sonlóan a Hedervári javakban
Neje
Ti
osztályokban, ha-
ki
nvére után Meghalt 1528
is
még 1572-ben
Borbála
Egyetlen leányok
is.
dik táján.
Tholdy Müjályné.
d) Hl
György
Benedek
(I,
ellentmond Nadányi Deme-
fia)
terné szerzésének Petherdre nézve 1488
— 1489-ben.
e) V. László (1. Benedek fia) köz-szerzaz 1 497-ben ÍI Ulászlónyert Temes mogyej ndományos javakban. Két fiút Jiagyott maga
tól
után,
I.
Demeter
és V. Istvánt
V.
család mostanig.
-
István ága
I.
Demeter
ágán származott
a XVI. század végén kihalt.
le
a
Elbb
nézzük ennek ágát, azután térünk Demeterhez V^.
István 1526 ban
részesül a Hederváry-féle javakban. 1526-
ban osztozik a keresszeghi vár
élk
—
kozfitt
VI.
nem
Mihály
egyéb blrtokokbaii; 1552-ben már az
Fiai voltak
emlittetík. kis kora
és
óta
Ví.
.
M
i
li
á
1
y
V^I. I s t
,
Szapoljay János udvari hive
,
vá
n.
gyula-
fejérvári kanonok, utóbb ennek fkanczellára és titkára, 1569-ben azon
fejedelemtl családja részére a pallós jog megersitését nyeri: 1571-
bca a kihalt Czibak család Bihar megyei
,
és
Huszt várát
mái; javakkal
együtt adományban kapja. Meghalt í572-hen. Testvére VI.
üngh vármegyei Mihályi Török Kata
').
Gyermekei
Neje enyingi
birtokáról irta elÖnevét.
Kata,
:
János,
ÍI.
ÍI.
István
Gábor. --
Kata
Péchy
Simon erdélyországi kanczellár neje volt. lí. János testvérével együtt Mihályi-ról irta magát. A Bebek család magvaszakadtán Szád várát nyerte; mint Miksa király hive követségben járt Erdélybe
Szád II.
innen ez ág
1569-ben
hagyá Pethé János mestert '). a Czibak család magszakadtán nyert javakban köz szerz
várában
Gábor
,
meghatalmazottjáu!
;
palotai elnevet
(Csáky Mihály leánya),
2.
viselt.
Neje kett volt:
BáníFy Klára,
ki
1.
Csákv Anna
utóbb Tholdy István hitese
Meghalt 1588. után Gyermeke csak els nejétl maradt három, úgymint 1^ K r s z t n a iktári Bethlen Istvánné ki fi-testvérének Zsigmondnak gyermektelenül történt kimúlásával Báthori Gábortól lön.
:
i
i
,
,
1608-ban a Czibak-féle Bihar vármegyei javakat kapta adományban, és általa
mostoha anyja Bánify Klára
is,
de az iktatásnak ellene mon-
dott Wesselényi Anna, C'sáky VII István Özvegye árváival.
2)
A
n n a
Eredeti végprendamte a k. feji^rvári káptalanban. rig-, ia rroloooílo Posou. j<). folio 163. Wagnernél Mss. LXX. p. 81. Száds'ára aíután valamíképeii FetKóé lu uíóbb 1580-baa Rueber Jánoáé , inajd* Dessewlfyé beiratképen íinricriptioaaliter) akftmara éltaX *)
»)
,
Csáky.
9S korán halhatott
el
semmi nyoma, dj
ruár az eiöbh említett
.
Zsigmond
III
lÖOS-ki adomány-levélben
a Csáky Dienes részére 1579-ben
adomány-levelet a váradi káptalanból kiveszi l83-ban.
kelt
Keresztesnél Egerhez közel I5í)6-ki radván, ágát üirba vitte.
Kiesett
Gyermeke nem maÖzvegye Bornemisza Anna utóbb Zichy Ráoct.
26'kán.
,
faelhoK ment férjhez. I.
Demeter
(V. László
tia)
nc'.ül
a somlyói Báthori családból
ZsófiátO vette, kitÖl gyermekei; IV. tiáíjzló, II. Dienea és Anna, lokacsi Prépostvári Bálintné. II. Dienes Báthori Kristóf erdélyi fejedelemnek föudvarmesKözép-Szolnok vármegye fispánja.
tere, belsÖ tanácsosa;
volt 158 1-
ben Báthori Kristófnak végrendeleti v^egrehajtója; 1587-beíi n)ár nem élt. Neje Némethi [ 1 u n a ettl gyermekei V'ÍL Mihály, Vlt. Lászlu ,
és Erzsébet '). tíitva
—
Mihály
VII.
vau azon adoraany-levéíben
Istvánnak, Mátyásnak
köz-szerz
lekedvén
Darócira
László
VI. ,
stb.
beik-
mely Báthori Zsigmondtól Caáky
,
adott.
Meghalt
í/iagnélkul.
László
Víl.
nozve 158G-ban, szintén utódok nélkül mull
Demeter
mini gyermek már 1587-bcu
fia)
ThoJdi István és Ferenezczel pör-
Keresszegh várának elvesztésében maraszta Itatott
orvoslatokkal fentartá azt 157ü-ben.
ki.
Késbb
de jog-
,
ló72-bei] a felekkel
meg-
l87-ben oda engedte azoknak Pankothai rés/ét aTholdiak nagy-anyja Pethe Anna után illetség fejében. Neje Balassa Zsótía
egyezett,
volt,
3
kitl egyetlen VII.
István
íia
maradt
.született
,
1605-ben,
Elbb
Báthori Zsigmond ud-
varnoku, utóbb e tejedelem és Basta korában Erdélyben és Moldvában
fÖtábornok; Goroszlónál Mihály havas alföldi vajdát megverte, Báthori
Zsigmondtól kapta Fogaras várat és uradalmat, és vajdai helytartó in.
Rudolf császártól Szádvárat, 1605-ben. Meghalt 1605-ben 3;. Neje Wesselényi Anna C+
Bastát pénzzel segité rost volt,
kitl gyermekei
Anna
,
;
ezért kapta
Víl. László, VIII. István,
J.G44.)
és Krisztina
az elsszülött 24 éves korában lC25-ben Pozsonyban sz
Klára rendi apácza lón *)
Anna
és Sá-
Somlyói
Franci sca
név alatt, meghalt
B/itkori Zsófiának testvére volí
Kristóf az erdélyi vajda Gásp. , 2. Báthori György
stb.
,
,
nvérei
E-<-
István
zse P-;kryné
,
l(".73-diki
a íengyel király, 1. D.'ágffy
Anna
Dóczi Keleinenné mi azért jegyeztetik .tt ineg, mert e munka I. köt. 221. lapján ezen Anna sajtóhibából kimaradt e* ezen Zsófia áli Drágffy Gáspí'-r stb. nejeiil is. ') Ezen Erzsébet Majlath leánytól tralik születettnek, és Kostka Tstváu nejének a l'rophaeum Estoras szerint, de ezt semmi oklevél nem mutatja. ») WoIpK. Bethlen V. Jl. 2. 4. 9. 17-29. 56. 62. I39-14-.Í lb7. 401. lapon. ,
3.
,
,
VI.
5^4(3.
325. 3'ób.
99
Ctáky.
Anyja Wesselényi Anna neki adá a kecskeméti birtokrészt végéig halála után e birtokrész másik apácza rokonára hagya-
febr. l-jén.
élete
,
tott »}.
Krisztina árva nevében tése végett,
kezk
született Sáros várában 1604-ki sept. 11-kén, mint
is tíJrtént
az ellentmondás a Czibak-féle javak elidegení-
melyet Báthori eladoraányozott 16ü8-ban, e javak a követ-
voltak
:
Fejér várraegyében
Tybvir iielységbeli birtokrészek
népes helységek, Palota
,
,
Karko
mezváros, Királypataka és
Csiskekallya
Kis-Örögü
Francizna
,
,
Varzarok
Mindszent .Szakai, Erd-Gyaral
,
puszták Bihar várraegyében. Mint hajadon halt meg. V'II.
László
(VII. István lia) ellentmond testvéreivel 1615-ben
Szadvirra és Sárosra nézve anyja elidegenítési szándékának. Örökös ura
ln Lévának,
továbbá római
sz.
birodalmi lovag, Magyarország
kamarás, Léva, Taca, Pápa C'okös kapitánya
bírája, kir. tanácsos és
telepité meg a pálos szerze Komárom, Zólyom vármegye fispánja. feseket Pápán 1638-ban. Adorján vara végett a Thelegdyekkel 1649 ben egyezkedik *). Meghalt 165r).ben. Neje gróf Batthyány Magdolna volt.
Gyermekei maradtak
ÍV. Zsigmond.
—
:
VlII. László
László
VIII.
Pál
III.
,
Borbála
papi pályára lépett
apát ln, majd odahagyva e pályát
,
küldetett Bícabe
,
t
látjuk
IV. Péter,
,
éa sz. gothárdi
mint Léva örökös urát
vármegye fispánját, Tata vár fkapitányát Családja által
,
,
Komárom
szerepelni.
gróf Dietrichstein Zsigmondhoz,
Mária Isabella (Gonzaga Hannibál leánya) férjéhez nvére Csáky Bora
Gonzagané végrendelete ettl
fia
')
érdekében. Neje Szunyogh Borbála volt,
atyja halála elÖtt meghalt. III.
Szádvára Örökös ura
j
Pál
(VII. László
Léva vár fparancsnoka
,
&)
Komárom
és
Léva és Zólyom
VIH. Lászlónak és Bihar vármegyében jutott Nyitra vármegyében az elefwiti kastély Adorján vára. Meghalt 1655-ben, Neje gróf Czobor Mária Regina volt. vármegye fispánja. Osztályban neki
és testvérének ,
kitl egy leánya maradt.
Borbála
(
VIT. László leánya), mint érintve
Gonzaga Hannibál római sz. birodalmi herczeg és mantuai rgróf Beje, meghalván Bécsben 16^8 ban utódok nélkül végrendelete ellen,
volt,
,
ineunyiben az a Csákyakra sérelmes tiltakoztak. IV.
Péter
vára fkapitánya
) «MUd.
(Vlí László
fia;
Komárom vármegye
mínt ertlitém, a testvérek
szmtén Léva örököse, TaUi fispánja. Közte és testvérei.
"Wagner Mas. LXX. p. 83. az ered. fi levél után. Conr. oklevele sztriní Bóla a példabeszéd nem Csáky szalmája. Ez ellen az egri káptalan essz. Beaedeki Conv. eltt tiltakozo'ít a
*) Leleszi
*)
,
volt, --
:
Csáky.
§0 vala;nint IV.
Zsigmond Özvegye között az osztály Beszterczebányán
Wesselényi nádor eltt történt 0- Neje bribérl báró Melith Péter, Szabolcs várjnegyei fispán leánya Mána volt. Meghalt 1671-ben,
—
Zsigmond
IV.
(VII. László Ha) Léva
és Végles örököse.
1662 ben testvérei az egri káptalan ellen tiltakoztak
Ez
ellen
hogy anyjokrol
,
Szádvárat és Véglost sérelmökkel kapta legjen. Neje orbovai Jakuasith
Kata
Gyermekei nem oaarativán
volt.
ezekben VII. László ágazata
,
kihalt.
mennünk
Vissza kell
István
VIIL
VÍJI. Istvánhoz, VII. Lászlónak testvéréhez
(VI. I.,ászló fia) született 1603-diki május í5-kán
Regete-Ruszkán. Kolos vármegye fispánja rás
,
cs. kir.
,
Erdélyben kegycncze Brandeburgi Katán.ak
l^ecsérlé
szépségét, eszét, idejef
országra
Szádvárra
;
és ujolag
1
,
ispánságát
családja számára,
Almás várát Erdélyben. is
,
,
1632-ben adományt kap
Richnyv
i
634-beu a
Í844-J?en
járt Lengyelországhoz.
kir.
2.
három
Prényi Mária,
volt, kik
volt: 3.
1.
ftárnokmester
1654-bcn neki igérte
Forgách Éva
Mindsaenti Krisztina
,
Követ-
lesz.
ÍII.
Ferdinánd
Meghalt IG62-
*).
F Zsigmond *)
íö-
kir. fiskustól visszaszerzi
a 13 szepesi város adományozását, mihelyt kiváltatik ben. Neje
és Szerencsre nyer
Szepes vármegye Örökös
adomány-levelet
ségben
ln
638-bau Temetvén
egyszersmind
kinek udvarlásában
fejedeleran buktával jÖ Magyar-
vára fkapitánya
és Szendrö
,
E
^)
,
tanácsos és kama-
nádor leánya,
ezektl uyolcz gyern.ike
következnek
a) V, F erén ez Forgách Évától született 1630-ban. Szepes vármegyének örökös és valóságos fispánja 1663-ban aranysarkantyús kamarás , Veszprém vár fkapitánya Felscs. kir. tanácsos vitéz ,
,
,
,
Magyarország
és a bánya-városi
véghelyek fkapitánya. 1653-ban a
moravankai kastélyt és birtokot kiválta.
gyanújába jvén,
169
*)
Az
')
L.
nótát
A
Wesselényi Összeesküvés
kapott, és tisztes eltemetése eltiltatott
eredeti oki. Sz. Benedeki Convei)i;ben. öuéletirása , S z a » y L. kiadása.
Kemény,
1
165-174.
fta
^).
180.
!ap.
") Ferdin, III. diploma assecuratoriurai, <]iio Comitem Stepiianum C s á k y Suprem. Comitem C. Scepusíens. certum reddit, se eidem et haeredibus iitriusque sexus 13 oppida Seepusiensia Poíonis oppigno.- ita eoUaturum, utprimum ea idein Comes Csáky suis ;jecuniis a Poloiiis redemerit 1654. Mas. Musaei Nro 2340*) Mandátum proteotionale C. Ffaaü!.sci Ye 'elényi Palathii, Cottui Abaujvar. sonant, pro parte Comitlssae Mindszenti relictae viduae C. Stepk. de Cliiak contra Catharinam Puky consortein Stepliaiii Ra3zlavic2ky emanat'int. Msá. Mua. Nro 2340. ^) Kazy Híst. regni Iii:iií?. III. .99
CsÁky.
Meghalt
i 670-ben.
tól született
leánya) volt
Anna
b)
Neje Czobor ,
született
Sl
(Czobor Imrének Apponyi Évá-
EJrzse
nem
de gyermekei
maradtak.
Forgách Évától 1627-ki aug. 15-én, nyolcz
eves korában a pozsonyi Klarissza apáczák közé lépett. Meghalt 1668-ki
május 8-kán, kora 35 dik évében. Nagy -anyja Wesselényi Anna
kedésébl ez
is
korában
,
a kecskeméti birtokrészt halála napjáig használta.
István,
c} IX.
intéz-
(innen lön
Almáson, elhalt gyermekhogy késbb ismét egy testvére kereszteltetett
,
született 1628-ban
e névre).
d) Krisztina,
Szendrn 1632-ben. Szendrn i 634-ben.
született
f)
Annna, született Zsuzsanna, született
jf )
IX.
e}
Bécsben 1638-ban, miadnyájaa Forgách Évától, és mint kisded korában elhalt.
László
Sze[)esf6ld örökös ura
seéki cs. kir.
bels
1
Doboka vármegye fispánja
tanácsos,
osztozik testvéreivel
korában szerepelt
,
Perényi Máriától született
egy ezred ezredese,
Almás várán
és
640-ki mart. 2-án. erdélyi
kormány-
és tábornok.
1655-ben
,
mezvárosán. Erdélyben ApaíFy
1676-ban az elégületleneket igyekezett Apaffy közbevetésével békekötésre bimi. Otet ebédelteté meg Bánfly Dienes , mi-
dn bonczídai
,
erdejében vadászaton
beleegyezett Bánffy
lelte
Késbb
bukásába.
,
s e
gyalázat okozá
Béldivel tartván
,
hogy
,
1679-ben
megnótázák. Ekkor kifut a portára Béldivel. Majd kegyelmet nyer, visszatér, s
s
változékony természeténél fogva egészen ell^ipártra, Ausz-
megy Erdélybe a Diploma Leopol-
triához hajlik. Scherfenberggel
dinumnak elfogadtatása végett noha az egyezkedés pontjai szerint minden befolyástól kirekesztve volt. Innen Buda ostromára sietett Scherfenberggel együtt 1686-ban. — Két év múlva Bádeni Lajos mellett a tatár chán fia Galga ellen vitézkedett. 1703-ban Rákóczy pártjára állt ^). Meghalt kora 68-dik évében Három neje volt 1. Kálnoky Kata*), 2. Bethlen Éva, 3. Jósika Judit. Ezektl négy fía volt: Xí. István, Ili. Gábor, VI. Miklós, X. László. 1) XI. István Káinoki Kata született 1667-ben. Meghalt Szurdokon 1721-ben eltemettetett Kolosvárott a jesuiták templomában. Kolos vármegyének ,
:
—
j
fispánja 2-
ki
volt.
szamosfalvi
szór
Nejei ezek:
l-ször
Haller Borbála Kaplányból;
Mikola Ágnes, 3-szor hallerköi Haller Borbála,
utóbb báró Bornemisza János erdélyi kanczellárhoz ment férjhez. *)
Cserei Mili. Hist 64. 73. stb. lap.
')
Kálnoky Istvánnak Béldy Annától nvére.
született leánya
,
Kálnoky Sámuelt
erdélyi kanczellár
6
Csáky.
to Gyermekei: IV.
Zsigmond
Szejx-sföld örökös \ira
Mikola Agnestftl
kamarás. Neje Haller Kata Szent-
cs. kir. val.
j
1696-ban,
születeifc
Fereacz, Uc korán elhalt, Borbála született 17líí-ben, ós Katalin
Pálról'), kitl született VI.
tén leányai
1726-ban, ki 1788-bau Mennyei oltalom czim
— V ül. Mihály
adott ki Kolosvárott.
Sándor
és
J.
II.
Imre
született
imakönyvet
alatt
(XT, István
szin-
irt,
és
fia elsö nejét61>
(Mikola Ágnestl született), mindkett korán elhalt
Ágnestl
(szintén Mikola
magnélkül haltel.
—
l62-ki május l-jén leánya
ngy
Zsuzsanna
2)
született 170()-ban) mint
Gábor
lll
szül. fia.
IX. Lászlónak Kálnoky Évától
Neje ráthóti
Zsófia '0, kitl
(ryiilaJFy
—
Lázár Ferenczné.
gr. szár hegyi
ntlen
3) VT.
M
i
k-
lós Kálnoky Évától született, meghalt 20 évos korában, eltemetteieti fiuzán •) a Csákyak kápolnájában, hová anyja is. 4) X Lás/; ló-
—
Kovács Éva
nak neje
Mihályhoz
volt. ki azucán báró Száva
mem
férjhez.
h)
X.
István
kitl
letett fia,
— az
V^III.
oldal-
Istvánnak Forgách Évától 16ofi-ben szü
ágak kihalván
—
egyedül
j
le »
jelenleg ^\
ágon virágzó család. X. István Szepesí'öldnek örökös '»ra, Bereg vármegyének fispánja, cs. kir. val. bels tanácso5 és kamarás, kir koraornok-raester Szathmár váráneJt és Fels- Magyarország hadainak t,
kapitánya, végre 1687-tl országbiró volt. Bées védelmében kitüntete
magát. 1687-ben Ö
is
tagja volt azon küldöttségnek, mely a királyt és
József koronaherczeget fogadta, és a pozsonyi országgylésre, melyben
József királlyá koronáztatott
,
Tiekisérte.
—
riaraíFa
t
is
üütlenségi
gyanúba akarta hozni és kinvallatást is tartatott ellene az eperjesi vérengz itélöszéken, de a kínzatás alávt?ttek semmit sem vallottak ,
ellene.
—
1654-ben
midn
Wesselényi nádorrá választatott,
is
egyik
Meghalt l699-ki dec. *l-kén. Neje három volt: I. Lónyai Margit, elbb Telegdy Istvánné 2. bribéri Melitli IQára; 3. Barkóczy Mária. Ezektl összesen huszonöt gyermeke volt *) kiktl származik a
jelölt volt.
;
,
gróf Csáky család uiaig
Bor báva,
1)
*)
megyei
is
virágzó öt ágazata, és kik így követk**2nek
születeti 1667-bpn,
Lóoyav Margittól, neje báró
Gr. Haller István erdélyi kornaanfazéki
b.
kanczelUr, és Torda var
fKifipán leánya.
*)
Elbb
')
Bazát
Bánffy Györgyné. ,
Mikályfalvát
-
Nyerést
még
elödci Wesselényi Annát<$I szerzéK
lGl3-ban. *)
ti
9,
Lehoczky Stemm.
II.
80. szerint
a máoodiktól 10, a harmadiktól
8.
27 gyermeke volt j ugyminí «z els
«S
C*áky.
2)
arany-sarkantjús vitéznek
István
Palocsay
Zsuzsanna.
3^ Ilona. 4)
Éva.
5)
1707-ben már Özvegye.
,
Anna
mind Lónyay Mar>
gittl született, s Icorán elhalt.
Mihály
6) IX.
,
született 1676-ki oct. 29-kén Melith Klárától.
Katonai pályára lépett , és mint ilyen jelen volt
1
704-ben a gerencséri
ütközetben, melyet Rákóczy Heister ellen elvesztett Rákóczy buktával
6
is
Neje zéténi Klobusiczky Ferencz
nótát kapott.
leánya Éva volt
kitl hét gyermeke lett
,
,
kir.
ezek közül
személynök
Imre
Váradon
Mihály Bolgárországban Czervo városában teKonstanczia Lengyelországban Jaravon született 1717-
született 1723-ban.
mettetett.
István Munkács
ben.
huszár-ezredben kapitány
cs. kir.
ott a letett
mellett Paczpón született 1710-ben, a Karolyi
meghalt 1734-ben Moguntiában,
,
Krisztina
Szepes várában szü-
neje volt gróf Karolyi Ferencz
Szathmár vármegyei
székesegyházban temettetett. 1
706-ban
,
és
fispánnak, 1734. óta ezredesnek. 1)
György,
III.
szül.
Katonai pályát választván
magyar lovas ezred
,
1677-ki octob. 27-kén Melith Klárától.
huszár-ezredes
s
,
végre tábornagy
tulajdonosa, lovasság tábornoka, és
cs. kir.
,
egy
tanácsos
hábonüban, 1741 -ben a nemes fölkel sereget vezényl. Meghalt 1742-ben, kora
volt. részt vett a török és francziák elleni tiszamelléki
64-dik évében. Neje baztifalvi báró Ebergéayi Ilona
.
báró Ebergényi
László tábornagynak gróí Széchenyi Juliannátóli leánya , kitl négy
gyermeke ln, mint alább elmondani fogjuk
ág
j
Ezektl máig
két
le.
8>Eva Francziska.
Lónyay
1662-ki január 'ó-kán
szül
Margittól; 1669-ki febr. 3-kán 7 éves korában, a pozsonyi KlarissH
spáczák közé öltözött; beesküdt a rendbe zetét
Budára hozá 1714-ben,
Pestre
is
17-kén. Szer-
|í.578-ki febr.
cs ott hat évig fejedelem-asszony volt.
behelyezé a Klarissákat. Meghalt 1729-ki február 4 -kén.
A
kecskeméti részjószágot atyja engedeUr»ével haláláig használta. 9) in.
1
mre
Papi pályára lépvén
1672-ki october ,
kassai plébános
1703-ban váradi püspök, 1711-ben
ben b i b o r n o k
;
^kán
egyszersmind
,
Melith Klárától született.
egri kanonok és czimz. prépost.
kalocsai érsek,
pozsonyi
prépost
és szent-gothárdi
,
apátur lön; Bács és Bihar vármegyének pedig fispánja
Váradon 1732-ki aug 28-kán. Több alapitványt 10)
Klára,
szül.
végre 1717-
volt.
Meghalt
tett.
1673-ban Melith Klárától, már négy évea
korában 1678-ban szintén aKlarissa szüzek közé adatott Nagyszombatban, 1689. dec 26-án beeíküdtetett
Meghalt 1723.
,
kora 50. évében
Csáky.
84 llj
Klára
Z3a73ánna Eugénia,
,
anyja Meíith
1688-ki sept. l2-kéu a pozsonyi Klarissa .szüzek zárdájába
volt.
ment,
l679-b«ín
szül.
Budára
felavattatott 1696-ki uov. 25-kéii.
áttétetett
1714-ben.
Meghalt ugyanott 1720-ki május 30-kán, 12)
Tamás,
I.
Klárától született
Splény Judit
Szepesföld örökOs ura,
1675-ben
ezredes, Melith
cs. kir.
megbalt Németországban
,
Els
neje
második Károlyi Erzse volt, ez utóbbitói négy gyer-
0',
GáboríO, László 12 Ferencz raaig lenyúló ága-
meke maradt, úgymint Krisztina 3, éves korában elhaltak.
1732-ki oct. l-jén iktatá be Fereücz lothringeni her-
vármegye fispánságába Neje gr. Serényi kitl hat gyermeke közül egyiknek ágazata máig Solt
Pilis és
volt '}
,
ezekrl alább
14)
s
született
Zsófia,
lesz emlités.
szül.
1679-ben, iker-testvére volt Zsuz.sannának.
1693-ban a poz.sonyi Orsolya-szüzek közé
állott,
1695-ben felavattatott
Meghalt 1712-ki nov. 6-kán, kora 34-dik évében. Kilencz évnél tovább szerzetének fejedelem asszonya volt.
15) VIT.
Miklós
Barkóczy Máriától született 1698-ki decemb.
'kén. Papi pályára lépvén szent-jóbi apátur
,
még Rómában
midn
tanult,
1720-ban
1723-ban hazajvén, nagyváradi kanonokká ne-
lett.
veztetett, és egyszersmind apáttá
is
felavattatott;
1734-ben ugyanott
nagypréposttá, 1737-ben pedig váradí püspökké neveztetett, a/xitán kalocsai érsek;
1751-ki július 30-kától
midn
1757-ki május 31-ig,
e.sztergami érsek és priraás,
meghalt. Érseki hivataloskodásában fleg
a köznép czélszerü oktatására forditá gondjait
gyár állításával elzte meg a 16)
XII.
1
;
jószágaiban pedig több
9 dik század iparos szellemét.
István Lónyay
Margittól született
23-kán. Ugocsa vármegye fispánja. Szád vár
,
1669-ki apríl
Léva Végles Tata ,
,
el-
vesztegetése végett lévai Csáky László ellen tiltakozik, és egyszersmind
Lehoczky Stemm^ II. 81. szerint, de bizonyosKbb hogy másutt Berényi is olvastatik ') Néhol Perényi "Wagner Mas. LXK. 87. volt Lásd Serényi családból neje a Zsigmondnak Azonban a Berényi családból is egy Anna Mária jegyese volt Gsákynak , s tán de az mieltt házasságra lépett volna meghalt mit ez fepen « Zsigmondnak *)
,
,
tiiuiak
k«lyén
einlittet«ité
,
,
,
Hü
C9ák>.
mond
e javakra nézve »z adományozásnak ellene
Károlyi Sándorral együtt veri
ban már Rákóczy mellé és szertár fbiztosává
áll,
ki is a szécsényi
tásához megbizottjául nevezé.
názásakor
mekei V.
a kuruez támadási, 1706-
gylésen a hadi élelmezés
ugyan ez évben a béke-alkudozások
és
,
meg Dolhánál
1689-ben. 1703-ban
Késbb
1712-ben
HL
folyta-
Károly megkoro-
pohárnok-mester volt Neje gróf Zichy Klára, kitl gyer-
kir.
Péter
Fálífy-féle vasas ezredben kapitány,
majd
ezredes, és
Bereg vármegye fispánja meghalt l*ozsonyban 1 729-ben. Rozina gróf Peth Zsigmondné. Anna Mária meghalt hüjadon korában, 17) Krisztina Lónyay Margittól született 654-ki november ,
1
4-kén. Neje
I.
Erdödynek
,
DraskovicJi Jánosnak
2. gr.
3.
,
Bercsényi
Miklósnak.
Klára, 19) IV. György^ 20) László mind Melith Klárá18)
tól,
21)
Ádám,
FereHcz kczy
24)
,
János,
22)
23)
P]rzsébet Bar"
Máriától születtek
de korán
,
elhaltak.
25) JVÍária Lónyay Margit-
1660-ki oct.2.kán szü-
tól született
letett
neje volt göncz-ruszkai gróí'
,
Kornis Gáspár Maros-szék kapitányáonk.
Ezek voltak X. Istvánnak az s ezek országbirónak gyermekei le máig a család néhányától ,
j
mieltt azonban ezekrl
is
néhány
sorban emlékeznk, tekintsük végig a terjedelmes családfát í
*)
a tOrzstl
Lászlótól egészen X. István gyér
mekeig.
')
tán
Hogy
raondauom
lapon
,
hol
1.
1,
elioc
se»u kell.
,
Po-encznek Mihitly
vérének Benedeknek liálynak
k y nál Stemmatogr 11.76 nem íeijes sót hibás is Hasonlóan van K ö v a r y nál Erdély nev, Cöaládai 59. E
ága pedig
fia
'•íkiratokor. alajiszik, és
Demeter Az általam
volt
kihalt.
hozatik
fiától ,
s
itt
attól
j
le le
a család
máig
,
holott
a család
Mihály
test-
Emlitett Mi
közlött genealógia az idézett családi
több perbeli törvény esi tett lesíáriaartaíáa^i
Is
inegeg^yüz.
Csáky
96
táblázat
I.
I. László de Piliske.
1366.
István
I.
de Sido-w. 1396. kapja Keresszeghet. l8tV«D
II.
Miklós
I.
1401. cseréli
erdélyi vajda. 1403. 1 1426.
Csákot Temesben.
(Anna)
de Sidow.
I. Péter 1397 -MOO.
r.
vámagy, Szathmár, .,
UI. István
t
László
III.
Dienes. 1454.
I.
Szánthó
<Íe
——
Beky
I.
György
visegrádi
Ilona II. László ,(TaJuá«3y erd. vajda. 11. Péter László) 1431^1437. 1466.
I.
MHiály
elesett
Ugocsa
és
Kraszna
1430
fóisp.
(Tamássy Hona)
t
1426.
I.
János
1464. /<
»
'
t
II.
l.
Gergely 144a
elesett
II.
^
JánQ» t
Anna (Thtes
Kata (Bebek
László)
Péter)
Ferenez
Benedek
I.
1488. eltt.
1
I.
Ferencz
I.
székelyek. Bikar, Szatiunár fispánja, t 1468. körül. Pál.
1511. körül.
(Anna)
L. II. táblán.
t
tl42&
Magdolna 11. Miklós t i678. eltt.
Mihály
II.
1
Í4S9.
IV. László váradi kanonok.
r
I.
Mátyás
dt Komlód. III.
1
L Gábor
Ferenez
Kata (Pázmány Péteraé)
Kata
11.
1679.
Miklós.
III.
1489.
1497. eltt.
IV. Miklós 1654.
Mátyás
II.
Gerely
Bátkori Zsigm.
1687.
(Zólyomy Tamás)
tanácsnok.
Miklós laiO. 1528 (Ártándy Erzse) III.
(
Anna Csáky G ábor)
Imre tl562. (Massay l.
Margit
Kata
Erzse
IV. István
1510.
1510.
16J0.
1506. követ.
II.
Krisztina)
IV. Mihály 1549.
t
II.
György p-
elesett
Szigetvárnál
I.
Pál
(Sulyok Sára.
Zsigmond
Csáky Gábor)
1566.
+ 11,
elbb Dobó
Anna
Istvánné)
(nrihályi
1579.
Zsigmond.
t
Auoa.
r
ferenez megh. 1587. t
99
C^élky.
táblázat.
TL 1.
psp.
ki aí I iábiáo.
Borbála
IV. Ferencz
(Hederváry Fer.)
f 1528. eltt. (Pcth6.Anaa)
'"v.aiiklós Csanádi
Beueack 1489.
megöl. i5H.
III.
1
György
V. LászM
1597. eltt.
1497.
Borbála (Tboldy Mih.^ I.
Deraetei 1526.
V. István
1
(aomlyói Bátliori ZBfia)
Anna
VI. László
(Prépostvari Bálint)
1570. 15S7. ZsöfiaJ
(B alassa
Szapolyay kanczeUáta
fisp.
8 tauács.
megh. 16S7. eltt (Némethi Ilona)
eltt.
VI. István de Mihály (enyingi Török Kata)
VI. Miiiály
Dienes
II.
1.552.
1569.
Kata VII. latrán II. Jáíios lí. Gábor erdélyi had vez. VII. Mihály. VII. Lá82l<>. Erzse (Péohy de Mihály de Palota Simon 1569. f i t l^'^^S. t 1605. (Weaaelén yi Anna) kanczellár") ( 1. Csaky Anna.
Ferenc/. Krisztina Anna Zsuzsa IX. László 1630. sz. 1632. sz. 1634. sz. 1638. sz. 1640. t r 167r). t t 1'08.
1628.
(G^ C?obor
1.
Erzse)
2.
Káinoki 5^*. Bethlen £v%. 3. Jósika Judit.
.
III. íábláti
Xf István
in. Gábor
«. 1667. 1 1720 Kolos V. fisp. (1. Haller Bora 2. Mikola Agnea.
1662. (Gyulafi Zsófia)
h.
VIII. Miliály.
+
Haller Bora)
Bz.
—^
I
'
Zsuzsanna (^t. Lázár Fer.)
XV. Zsi^-mund
11.
Imre
valós. kamai-á.«i
sz.
1700.
VI. Miklós X. László t kora 20. (Kovács i^TS, évében. ki utófeb b&ró Száva Miliályné)
1 Sándor t
8Z. 1666.
(H&ller,gataj
VI. Ferenoz •f
kis korában.
Bura
Kata
82. 1719.
87,1726. fi 794. ir6. (1. Boraeroissa J%no3. 2.gx. Bethlen Miklós).
(gr, H«ller Jár.)
9%
C'sáky.
láblázai.
III.
X. István sz.
sz.
t
2.
Melitli Klára.
3.
Barkóczi MáriaV
Imre
XII. István
III.
1669. Ugocsa V.
1672. 1 1732. kalocsai
1665. 1738.
sz.
a
táblán.
II.
Lónyay Margit.
(1.
V. Zsigmond
ki
1638. t 1699. országbíró.
I.
Tamás
IX. Mihály
.sz.
(KioJDUsiczky
Éva)
(b.
Ebergényi Ilona)
L. JV. táblán.
Lásd
V, túlilán.
f^-
,
(Peth hajadon. Imre
kay)ií.
+
Anna
Róza
Péter
Krisztlna Konstanczia paradicsom- (gr. Károlyi (Rácz völgyi Ferencz) üeraeler)
1729. Zsigm.)
István kapit. -f-
Jozefa apácza.
Antal
I.
t 1728.
tl764.
(gr. Illyésházy
József)
V-.
(1.
fftisp.
Erddy
Mária. Serényi Anna)
2.
Jozefa (Wallenstein)
Anna
János nep. Kolos V. fisp.
(Klobusiczky Antal)
•
—
(Gr.
1
(b.
Szunyogh
Jozefa özv. 1812. Trencsétd ág
Róza
1848.
Aníai
II.
{^T.
I
József sz. 1782.
1734.
kúra 22.
apáti'ir. 'h
Francziska
*)
1677. f 1741. tábornok.
sz.
föisp. tárnokmester. {Károlyi (Gr. Serényi (Zichy Klára) érsek. Erzse) Cardinal is. Anna)
György
Ili.
1676. notórius.
1675. ezredes. sz.
sz.
Jósika János
Rhédey Teréz;
I
György
Eulália
Naláczi elvál. gr. Toroczkai Eszter). (1.
2.
í^Komáromi Györgyj
Erdélyi ágazat.
r Apollónia 1796. (gr. Fálffy
8z. 1799.
sz.
(gr.
Vincze)
Ant. Brúnó sz. 1785-
Janka
Alojzia 1797.
sz.
Dessewfly Ferencz)
kam. Vécsey Anna)
cs. kir.
(b.
Béla 1821
sz.
László 8z.
Gizella sz. 1824.
1820.
szepesi föisp. 1849 ig.
(menekült)
(g^.
István 1788. + 1829. szepesi fisp.
sz.
csill. ker.
(gr.
Valburga sz.
Lazaaszky
Ludmilla)
_
1824.
Gabriella sz. 1825.
Móricz
Sarolta 1828.
sz. 1826.
hölgy.
sz.
(gr.
Hunyady
Lászlóné
Königsegg Aulendorf Gusztáv 1843-tól)
1856- tói)
*) Ezeknek többi testv'éreik (Össeesen 25-en voit»k) uem férvén a családfara, egyszerre! áttekintés végett ide jegyeztetnek; VII. Miklós az esztergami érsek s prímás Krisztina szül. 1654. 1. Erddy, 2. Draskovics, 3. Béresén; i-n6. .— Zsuzsa szül. 1660-ban, gr. Kornis Gáspárn ; Ilona, Éva, (másik) szül. 1662. kis korukban haltak el; 1 4 r a sz. 1673. Zsuzsa (másik) Mária Sapientia szüL 1679. apáczák voltak. B o r a sz. 1669. báró Palocsay Istvánné, Klára, László, ;
K
MáriaKlára Anna
Adim, János, Ferencz
—
—
Éva
,
György,
és
Erzee.
,
89
€sákx
táblázat
IV.
I, Taraá« ízüL 1676.
a Hl. táblán
kt
ezredes.
(Karolyi Erzse) Fereiicz
Zichy Anna Mária)
(gr.
r
Tamás t 1734.
1
82. 1775.
1734.
cs. kir.
Fereacz
István
Imie
Mihály
t
1767. t kir kamara* (hg. Eszterházy
(ErUödy Jalia)
1848.
sz.
kam.
cs.
Fáy
Mária. Bujanovics Stefánia)
(1. gr.
^
2.
Róza »z.
\gt.
Sermage
82,
sz.
1813.
Brünbén
(ehrenheimi
Dieues)
Antal Vinoze
Fraucziska
Czeczilia 8z. 1805.
1603.
Teréz)
1786.
Csáky Petronella)
(gr.
intéz, hölgy.
Sitra Jak.)
táblázat.
V.
lU. György
n
1677.
íásd
a
Jil. táhlán.
1741.
t
tábornok. (B.
Ebergényi Ilona)
János
ÍV.
1772-1786.
1784-1790.
gÖBQÖri fflispán.
Eszterházy Bora. gr. Zichy Jozefa)
(1. gr. 2.
kir.
(gr.
Ba.1780. kir.
sz.
kam.
kam,
Auguszt
Jusztina
Jozefa 1784.
(b. Skerlöcz
Eszterházy Pál)
Józief)
sz.
(gr.
kapitány. (Mayer Erzse)
Tiv»dar
Mária
"
1783.
cs kir.
tl850.
szepesi fispán 1810. (Gr. Szirmay).
Petronella Csáky Vincze)
Károly
Sándor
(Mariássy Júlia)
Emánuel
János
Kálmán
József fökomorn.
al-kanczeliár.
cs.
György
korona-ör, országbiró
Radolf
Adél
Imre Manó
Natália
sz. 1810. 1798. sz. 1804. sz. 1808. sz 1802. sz. 1805. (Lányi Imre) f 1855. fb. Prónay (Noviaszky (Janiosák (1. Jorbászi (gr. Szécsen (udvarnoki Ifigenia) Araoyossy Sándor Szevér) Etnilia)
8z.
1797.
sz.
RhoU Klára) Lásd
Mana. 2. ns.
folyt.
Karolina)
n köv. lafon.
Imre
Manó
Károly
3Z 1838.
Károly
Manó
sz.
Zeno SS. 1840.
Albin 82.
1841.
Natália sz.
kapit)
Budacs
1842.
Malvin 1843
sz.
Gizella 1845.
s».
1848.
Sándor sz. 1848.
sz.
1852.
Félix sz.
1840.
Karolina Zsuzsa 8z.
1864.
KidlT' 1860
8'<.
9a
CaWty.
Tivadar sz. 1798.
1
1Ö55.
(udvarnoki Rlioll Klára) mint a túlsó lapon látható. H«ídvig
Még
82.
itt
1834.
sz.
uhlíin.
fhadn.
föhadn.
,
S
1836.
dragonyos
egy élÖ ága van a családnak
— elégséges adatok nélkül — ,
Kálmán
Tivadar
Gabriella sz. 1831.
1830.
sz.
'ralin
1846-
sz.
melyrl nem tudván
X. István országbíró melyik
a VI. táblázaton külön közöltetik
biztosan
fiától jö le,
:
táblázat.
VI.
Csáky K. (Jekelfalussy N.)
Zsigmond
Vay
(gr.
Mária
Eulalia
Róza Zsigmond ISSa 8Z.1837. sz. IBÍ2.
Mehtnia
A luJc
8z.
öz.
kitl ölvált, most m. Pallavicini Roger neje).
az.
János József
1804. (Jekelfaliuuy
1905.
8Z.
kam.~
CKIobusiczky Comelia)
Józsefné) Irraa.
1807.
cs. kir.
Gyula. Ödön. Sándor. Lajos. Év».
Ipoly sz.
1844.
táblázatokon látjuk a családot lehozva a mai napig. X. István-
az országbirónak gyermekeitl V. 2Í8Ígmondtól
ni. Györgytl
jnek
le az
él
V.Zsigmondnak
I.
,
Tamástól «s
ágazatok.
(lásd
a szepesi karaara administr&tora
,
táblán) fiától
líl.
és
í
Antaltól,
Abauj vármegye fispánja
ki
volt, és
ág támadt. János a Kolos vármegyei fispán törzsöke a mostani erdélyi ágnak melybl József -- Köváry szavai szerint *) „a feudal kor utolsó gavalléra, mondhatni mindene a példabeszédbeli „Csáki jó ember és bkez
meg,
17fi4-ben halt
két fi-gyermeke által két
,
—
,
szalmája'^ halt 1848-ban li.
Gazdasági gépekre roppant költségeket
volt." -
Antal
Fia a most Antal
(í.
Három
lernyt
lárdi, nagy-idai,
Szunyogh Jozefátrencséni ágnak leje
nejévei gróf budetini
fia)
két fiút nemzett.
,
Brúnó
cs. kir.
»)
,
vissolai
,
szendri
,
aza-
Isiván Meghalt 1829
szikszói és brakendcrfi uradalmai. t>irá
K6véty Erdély nev. Családai :
kamarás •
gönczi és kojsói uradalmak birtokosa Testvére
szepeei örökös s val. föiispán és helytartósági tanácsos.
« budetini
Meg-
él György.
val jut a trencséni birtokokhoz, és az tijyynevezett lett.
tett.
60.
1.
C'dáky.
Legidsb
László megyei
fia
országgylésekben ellenzéki szónok^
és
1848-ban Szepes vármegye fispánja
Tamás ntk (lásd
W
,
késbb kimeuekült
;
*).
F e r e d c z gróf Zichy Anna Máriától ismét több gyermeket hagy. Közülök Ferencz cs. kir. kamarásnak fia Antal Vincze cs. kir. kamarás. — Imrének, ki cs. kir. kamarás, v&l. bels titkos tanácsos volt *),és 1848-ban halt m^, l.
három leánya
IV. táblán) fia
él.
Györgynek (lásd V. táblán) legterjedelmesb ágazata két János és György által. János Szepes vármegye Örökös és ÍII.
íia
val.
fispánja, 1765-ben korona-6r*), majd országtóró, és szent István-
XVI repesi városok kiváltására kinevezett kir. biztos^ Két fia József és Kálmán, kinek Petronella leánya lévén csak, fí-ágon kihalt. József rend nagykeresztese,
val.
bels
titkos tanácsos,
volt a
1772-ben
Ennek íla többi közt Károly, szül. 1783-ban. Szepesi fispán, a magyar akad. ig. tagja, nyiltan pártolá a kor és haladás eszméit az elnöklete alatt tartott megyei gyléalkauczellár és fkomornok-mester volt.
seken
Meghalt 1846-ban
is
IV.
György
(líl.
*).
György
tía)
Cs.
kir.
tanácsos, szent Istváonrend közép-keresztese,
1772-tl 178-ig fispánja
Pia
volt.
örökös és valóságos fispánja^ a
kam.
titkos
Gömör várraegyéöek
Emánuel
ni. kir.
bels
val.
Szepes vármegye
helytartóságnál kezde hivata-
loskodni, az 1802., 1807. és 1812-k< (M-szággyülésen a határ-igazitási
A
választmány tagjául neveztetik. ajánlott
Utódait
^).
,
Ludovikai intézetre 30(X) forintot
kik nagyobbára katonai pályán álltak
,
a táblázat
mutatja.
A VL
táblán állóknak
— mint
— a tubbiveli
megjegyezve volt
elttem ismeretlen. Hasonlóan nem tudom melyik ágból származtak le László e szásad elején 1809-ben nagyváradi kanonok, és korczolai czimzetes 4>98zefuggéaök
,
:
püspök.
Miklós 24-kén II.
*).
esztergám] kanonok 178&«tl^ meghalt 1824-ki május
— Ha Lehoczkynak hihetnk
*),
ugy ezek
II:
Imrének (lásd
táblán) lennének gyermekei •)
Ujabb ismeret,
^)
Wagner
»)
tár. U. 229. L Mss. LXX. eanek nejeü^ffr. EUigt Rózát nevez. 1765-ki IV. törv. ez.
*)
Ujabb
2
ISOb-ki VII. iörv.
y *)
misg
ismeret, tár.
IL
*229.
l.
—
ez.
H«aaoria Basilícae Strigontea. i75.
Ldioözky Siemm.
ÍI.
76. Testvéreiül teszi etetx L&szió , é»
Fereaoset, Imréi, Alajost
Miklósnak
«•
Csáky Szinten
Iáról
— elégséges
- C'salády.
adatok hiányában
— lemaradtak
a család-
;
D
i
ene
s
,
Nápolyban a spanyolok elkn
ki
altábornagy (Feldmarschall)
Károly bels
lett,
harczolt, és 174) -ben
742-ben megbalt. És
1
lovassági ezredes és tábornok, ki ]736-l>an
cs. kir. val.
titkos tanácsosságra emeltetett.
Végre nem mertem
kijelelni
Pétert,
azon
gelicusok részérl nádornak volt kijelölve,
ki
midn
1
68 J -ben az evan-
Eszterházy Pál vá-
lasztatott.
A
család most katb. vallású.
Czimere a családnak
— mint fölebb a szöveg
között látható
—
a
dlt vértnek kék mezejében egy levágott, vérz
tatárfej szakálosan
bajuszosan, koponyáját prémes vörös föveg
ügyanax látható a
paiz3 fölötti sisak koronáján
A család a grófi
fedi.
is.
rangot els Ferdinánd óta
viseli
— ugy
látszik
~
1560-ban kapták 0-
CsáJky esalad.
E
család
(Dánfaivi). Erdélyi csikszéki székely család.
se Csáky Antal
többekkel együtt fleg azért, mert a esik -
széki rézbányák miveiése által által
1609-ben primipilaris levelet nyert
Csáky valónak iratik és
^).
€;«alád. (Dévai). Hunyad vármegye a hazája. ^)
Csáky
András,
.Rákóczyval tartván, kibujdo.sott,
ki
Csáki
Hunyad vármegye alszolgabirája volt. Ci»ala család. Zempíin vármegye armaiista nemesei
közé so-
oztatik
1
el
794-beu
5).
Csa lady család. A Családy — vagy mint a latin tokban elfordul: de Család nev — családnak nyomait csak században találjuk. Nemzékrende**) ez
*)
teszi.
—
Histor. Herald. Handbucli.
143.
i.
a
XV
Lefiocíky
Steraiti.
I.
f.
168.
l.
lófiO-rt
vaterl. Gesf^h
1.
«)
Székely Nemz. Constitut. lOl.
»)
Köváry
*)
Cserey Mih Histor. 360. 370.
I.
id. h. 60.
—
Mikes Keleuien Törökországi
bp. *)
okira-
:
Hormayr Meduyánszky Tasckenbuch
L. e családról
1826-MfoIy. 363-402.
487.
Ebbl
175T-ben 81 éves korában*). Dévai
Rodostóban hala
Dániel í
érdemeket szereztek, Báthory Zsigmond
Szirmay 0. Zemplin not pörbl.
•) Kir. cun'ai
top. llj.
l.
íevelftj
Csalay
93
CsalomjAí.
-
Luicács
de CsaUd. Ilouft
Ferencz
(Kemecsei Máléné)
1446. '
Dorottya, 1503. (1. ssszupataki
Péter
U90— 1493. (Germendy Eleonor
Hentz Benedek K i«- Köröskény MiLályné)
,
ki utóbb Zerdahelyi
2
T(5biásn6)
Anna
i
1508.
(Zeniahelyi Györgyné)
Dgy
ezekbea kihalt a család, örökösei a Zerdahelyi, Era<5dy,
látszik
A.ndreánszky, Dióssy, Ghyczy, Bencsik
Csalay
I*íial4c1.
sat.
családok lnek.
Csalay László Szathmár Homok és Szigeth egész helysí^t
Egyik tagja
vármegyei Lázári, P. Darccz, Saár,
több társával 1651-ben királyi adományban kapja
')•
C!salló csaláidl. Csalló Tamás, és általa íía Csal ló Imre, nemkülönben két atyafi testvérei (patruelis) Csalló István és Márton, és anyáróli te<=;tvér-atyafia (matnielis) Kardos Benedek 1580-ki martin^ 8-kán Prágában kelt czimeres levél
által
Rudolf király
által nemesi-
nemes levelük 1663 ki b. sz. Mária születése ünnepén Szombathelyen Vas Zala és Sopron vármegyék gylésein kihirdettetett *), A család kihalt ugy látszik
tettek meg, és e
,
—
—
Csaloinjai család. Hont vármegyében
Csalomja,
(Kihalt).
Nagy-Csalomja
az Ipoly partján fekszik,
helység
nem messze van tle Kis-
mind a ketttl szintén alig egy mérföldre fekszenek romjai Hont (Hunt) várának melyet a sz. István király alatt hazánkba jött Hunt Paznan nemzetsége épitett. A Hunt Paznán nemzetség (genus vagy de genere Hunt Paznán) több jelea családot adott hazánknak és e családból szakadt ki a régen kihalt Csalomés
,
,
,
j
a
i
(az oklevelekben a
Kó Vár
táros
K óvár
rl
de C halami a) nev
család, s vele
egy
törzs-
mely ismét a Nagy-Csalomja helységgel hahelységtl (hajdan castrum Koarszeg) vette család
i
,
nevezetét
ACsalomjai
vagy
mutatja a következ családfa »)
Chalaniai
egy ágazatát
*)
Szinnay Szathmár várm. :
családnak
fi.
197. í'nl. 284. 285. 286.
Veazprétn várm. levéltárában van az e.edeti armalú. ') Wagner Mss. LXX. p. 27. Ámbár «ok csalácVól megleliet tudnunk, mely nemzetségbl Cgenusból) eredt mind a mellett a nemzékrendet teljes liiteleaséggel a XIII. század közepénél a tatárjárási idöu túli korra az oklevelek étpusztulása miatt alig vihetni. *)
— ,
Csama
94
— Csanád.
Miklós 1244. de geaere Hunt Paznán
Paznán '*—
Miklós
— László
I
Voleaa de Kis-CKalamU. ! m^^
László
^
1
I
Mátyás de
dior(ns
István
Kvár
—
litteratus
de Eis-Chalamia.
3tb.
'
F
ii
I
I
András.
Miklós.
Mihály Bertalaa
Több
eredeti oklevelet olvastam
állók, részint
,
melyekben részint e esa^áJfán
még a Csalomjai
1281-ki oklevélben
')
család több tagjáról is van emlékezet, így említtetik: ct Nicolans de
Paznán
Chalamla,és Laurentius et Elekus filii Feliciani de eghazas chalamia (egyházas Csalomjaj - 1295-ki okmányban ismét emlittétik Alexi s filius Feliciani de Chalamia') ti
Ismét másutt
r
Alexius
filius
Feliciani
Johannes
,
filius Laiirentii
de Chalamia. 1 298 -ki mart. 23-káTi kelt levelében az csztergami káptalannak;
,,Paznanus et Nicolaus Comes de Chalamia, et Beké filius ejusdem Comitis Nicolai pro se et fratre suo Lftdi$lao'- stb 1389-ban Walkan Chalarsüia
mirt
királyi
1400-ban Paulus
Chalamya
*).
KÍ8-Chalamia
(=
Volcanj
filiiis
emberek (homo filius
Joannis, ésMichael de Kís-
r»jgius)
fordulnak
el/i
^.
Petri, et iMichael filius Stephani de Kis-
És végre 1494-ben Andreas
filius
condam Oemetrii de
^).
Ezen innen a XVI. században nem
leljük
többe a család nevét,
utánna az emiitett század végéig a csalomjai ncvef elnevül Nagy nevezet család viselte azonban ez is még a XVII. század elején el,
enyészett.
Lásd
Nagy
családot.
Csaiaa család. Lásd Chama
Csanád
család. (Rudai).
')
Csorna
Rudai Csanád
mint réginek neve emlittétik Lehoczky
')
és
családot.
ncvü családnak
által *).
A Hévízi keresztes barátok metalisa Koarszeg- váráról. A váczi káptalan eltt Compromissionalift.
István nádor reambnlatoriája a Kóváry család részére 1368 ból. Frank országbírónak 140C .~n kelt batárígazitasi parancsa. — 1409-röl oklev. Fejér Cod. Dipi. tou. Xí p. 499. ') Hont vármegye bizonyítványa szintén a Kováry cssalád részére. *) Lehoczky Stemm. II. 92. ')
*)
'
L<ásd
Csanády.
Csanady legd-rl
1^5
család. (Mezö-Telegdi). Bihar megyei Mez-Teazon vápmegyében hivatalt viseltek.
Jrj^ ei^'ücvét, s ott
Mez-Telegdi
Csanády GryÖrgy elbb
ügyvéd 1783-
hites
ban választatott Bihar vármegyének érmelléki járásában fszolgabíróvá.
Meghalt ISO'-dik év eltt. Három neje volt Buzinkay Éva, .
Sebes Krisztina.
2^óiia. 3. ki
A
másodiktól született
íia,
szintén
Torkos
2.
György,
1806-ban Bihar vármegye jegyzje volt, neje Kováps Mózses leánya
idsb Györgynek testvére István Bihar vármegye íc-ügyvédévé.
A.Z
tátott
1
753-ban telegdi
Csanády János
szintén
1
*).
783-ban válasz-
Eötvös Sándorral Szath-
már megyében Nyir-Körtvélyes helységben másfél curiát kap
királyi
adományban. Bir a család Szathmár vármegyében Ecseden sé)?ben
Csanády
család.
(Kereki).
E
helységrl tett,
Gebe
hely-
család - különbözik a fölebbi-
— s magát Bihar vármegyében a Körös
(l,
és
,
'*).
Ott azon régi vár
iíja.
,
mellett
még
melyet
most kiujitva lakháza Csanády Sándornak,
fekv
nagy-kereki
Bocskai István építteki
a helységben egyik
birtokos
A
múlt század vége
feJé élt e családból
Török magyar huszár-ezredében riiagy alezredes
,
ki ily családfát alakított ^)
Csanády
késbb a
,
Sámuel, elbb
székely lovasságnál
•
Csanády Sámuel (Hodosi Kiftra) József aádü* huszár alezredes
László
Imre
volt fliadn.
insurg. kapit.
(Balogh N.)
Sándor
Teréz
Julianna (íudányi
(Dobozy
Bay Istv ^
Mih.)
Róza (Radványi Józaef)
i8oe-.
Borsod vármegyében Tibold-Darócz
is bírt
régebben ilynevü család, 1663-ban
több helységbeli birtok kibocsátása végett Csanády
s
János és egyebek ellen port indit Baratnaky Ferencz
Csanády család.
CNagy-Mihályi).
A
nagy-mihályi Csanády
család hajdan 2^mpiin vármegyében virágzott, de
Vay *)
*> ') •)
:
L.
Német
hivség. 604
-606
Siirmay Szathmár várra. II. 24. Ugyanott 600. 1. Fénye* Geogr. szótár i. 242. Szinaay G. Zeiuplia aot. tfip. 74 :
:
l.
65. 80.
*).
már
kihalt
*).
.
Ugocsa vármegyében szintén van ilynevü család. Csanády IVíihály birtokos volt ott e s/.ázad elején öödényházán '). I^sauády család. (Göcsi). A gdcsi Csanády család Erdélybon
Maros székben
tartja
lakását.
El
Sámuel
köztök
kinek
,
fia
Albert*).
Osanády család A Csanády-Gruba kapott czimeres levelet. Czimere kék fehér csikolat
ben a Hernád folyam partján fekszik Csanálosy család birtoka
helység
,
hajdan a
azonban ez már a XVI. században kihalt, és
,
1556-ban már nevezett falut gradeczi Stansith Horváth kapta királyi
adományba *). €7saiiky család. Nyitra vármegjei nemes családul tünteti és ebbl származottnak irja Csanky Gábor kegyesföl Horányi ^) rendi áldozárt, ki Nyitra vármegyében Nagy-Emökén született 1737ben, és r790-ben egy vallásos munkát adott ki magyar nyelven. ,
Csányi család,
vármegyének egyik régi ma-
(Csányi). Zala
gyar családa. Mátyás király 1475-ben Budán
Csány) II.
Balásnak
Ba1ást
,
és
lásnak unokáját,
uj adománylevelében
kelt
corporis Christi)
fiát
Csány
Jánost,
ersiti
Jánosnak
Szls,
máskép S z.-M i h á l y-E g y h á z a vármegyei, és
.
Ki s-T
i
1
aj
,
fiát
—
(de
Miklóst ,
B e c s fÖ
2^1a vármegyei,
festum
meg Csány
fiait
Mártont Benedeknek
Csány,
Vörös, Somogy
e
(feria 2-da ante
és
az elsÖ Ba1
de
,
Lak
E ö r s máskép ,
Nagy-Tilaj Vas vármegyei
hely-
ségekben.
Csány helységtl vette a család vexetéknevét , és lástól
kezdve
il)
nerazékrendet alkottak
*)
Szirraay C. (Jgocsa 151.
*)
")
Köváry id.h.258 Adami Scuta Geatil.
*)
Síirmay
*)
Nova
*)
1.
I
II
C. Zemjjlin n Á. tcp. 74.
Menior. Hung. 701.
*) Geiieal.
22Ö
1.
authent. Mss. Mus. tora.
11.
:
emlitíítt
1
Ba-
97
€«any»\
Csányl
—
fialás
János
Benedek -'
1
1475.
1
Miklós
1475.
II.
m»
Bernáf
íl
Bernát
1.
„^, ,„^
.
kir.
Marton
Ger«:tílv
1549
1549
iKövér A'.agdoína, k\ utóbb Farkas
Balis 1475
1518. TI. Lajoa
J475.
tanácsosa
Dánieiné)
Györg>
Inrire
1592--163Ö (^Sylveatet Kata)
Anna
György
J592.
latrán
Jll Bernál
"
.„,,
,
^
.
IV. Bernát 1690- ben a
Lajo.i
^>^ ,.
Mihály
Fertncz 172C.
I
Rumi
(1.
IVt&ria,
Rákóczy tnozgalmakban
el6bb gr. Dradkovies
magvaszftkad il-ágon.
Adámné. Gttöl elvált. l£. Akác!8 Mái ia)
(.Rwni' Krwztína'í
Imre
Lajos
^^^
<
,
Teréz 1726 «
Mísker AÍJklós) ly
.
,
Róza
Bernáf.
Anna
l).
Ferenc'
(Prosinyák
ügyvéd
Láa?Jó)
Pesten.
Fertma
III
György
Lá.-'zl Va.s
{gnacz.
ref«2>
1781.
Antal Imre kapitány.
A
fsaládíán álló
Zak vármegye
követe volt
tanácsosául neveztetett ki
Az
Bálás
XI.
'>
,
Jíiatal
l8l5-ki táborozásokban
5
Márton
Mihály
az 1506- ki ráko.st országgylésen
1518-ban pedig
11.
Lajos király egyik
*),
utolsó izén állók valamelyikének íia
Csáriy helységben.
Erz.-íe
alispán
a.%.-bíró.
VI. Bernát
Imre, István.
Zala vm.
váfm.
László
korában huszárrá levén
,
azüi
1790-beii
részt vett az
ekkor lábán inegsebe.sülvén
,
1809
hazavonult, és
mint rnegycje táblabírája a politikai térre lépett, 1848-ban koraiánv biztos, utóbb közlekedés és
közmunkák
mini.
a lorradalom aiail
ebben) részvéteért 1849-ben oct. 10-én Pesten bitólan végezte ')
Jászay Magyar neaz napjai a
*>
1518-kí
')
L. életrajzai Ujabb j»inér. tár
XXXIX,
moh
törv crikk 11.
231
v-
utón. löf. lap-
élet^^t**)
98
Csáuyl
— Csaplár.
Csiáiiyi család. (Mándi). Hajdan Szathniár vármegyében virágzott 1582-ben Mándi Chiany István több társával Mánd falu birtokába uj
adományt nyer Rudolf
*).
C s d n y Albert Zsarolyáii helység és Sámely puszta erösilf-etik meg több társával kir. uj adománynyal ^).
1590 ben birtokában
királytól
i
Csáiii család. (Mez-Csáni de már kihalt.
f).
Hajdan Erdélyben
virágzott,
Csáni Erzsébet Zörenyi Jánosné által Csáni Lázár ésGryörgy ellen perlekedett a mezö-csáni boldioczi, hosszú1554-ben
jószágok felosztása végett
asszói, járai stb.
^).
Csáni züliek
Ci^alád. (Sz.-Ud var helyi). Erdélyi székely család 3z.- udvarhelyi Csáni Mihály szegények ügyvéde 1815-ben.
Csányi család. már a kihaltak közé
neve az okiratokban Cliian y-nak van irva
Csáiiyi család. között említtetik
i
*).
vármegyében az
Zeraplin
,
arraalista
nemesek
'').
Ezenkivül Abauj
Fényes Geographiája
s
Heves vármegyében
is
vannak
Csá
<»
yiak
szerint.
Csaplár család. A
Csaplár család
közben fekv Nyékbl származott szét
si
i
kö-
ma talán C s án y Bálás,
(Kövesdi). Szintén erdélyi család
sorozandó. 1597-ben élt kövesd
,
,
— ugy látszik — a Csalló-
ott és Piiike- Karosán
vannak
birtokaik.
1593-ban
élt
idézvény mutatja
Csaplár Mihály hitvese Ilona, mint egy ellene szóló
•).
— mint
Késbb
látszik
— több nyéki
nemes családdal együtt a
háborús és egyéb viszontagságok miatt leveleik elveszvén
,
1655-ben
KI. Ferdinánd királynak a pozsonyi káptalanhoz intézett parancsa szerint
nemes Nyéky György
királyi biztos, és
nemes Méhes Pál káptalani
megbízott vizsgálata folytán si nemesi jogaikba visszaállittatnak Takács György
Tamás
Szétsényi
,
,
Csaplár Lrincz, Németh
Mi-
hály, Szabó István, Semlyé Jakab, Takács, löp Bálás
,
és
Ego György
»)
Szirmay Szathmár Ugyanott 218. L
')
Az
*)
:
«s uj
vám.
II,
243.
eredeti ítélet levél a kászoni
Török Antal
1.
báró Bornemisza csaUd levéltárálsu
ur szíves közlése szerint.
Zsigmond
*J Bítthorí
*)
,
máskép Kranicz Pétel*, Füadomány-czimen megersíttetnek a
Szirmay
ítéletlevcle. L.
C. Zeniplin not. List. Ili
•) Ipolyi AruoJcl
Székely Nemz. Constit. 66.
lap.
1.
ur gyjteményében 226.
sz.
ahtt Siivef közlésébl.
Ag h
Egy EÖs,
fekv Nyék, köznyelven
CsalkSközben
helységbeh összes részbirtokaikban
kességes birtokában voitak
,
és
k
is
telen
is
bé-
').
vizsgálatkor Pozsony
Nyéken
nemeseknek találtattak
Fe r e n cz
melyeknek már seik
mint leány-ági leszármazottak ha-
sonlóan liáboritianul birák mind az ideig
Az 1755-ki nemesi
,
Leány
máskép
vármegye
által kétség-
Mihály,
lakó Csaplár
Cs.
Péterrel együtt Nemes-Szeghen lakó Csaplái József; Pinke-Kar cs an lakó Csaplár János. Csaplár Jánosnak fiai és örökösei karosai sükrl reájok maradott jószágaikat elatyjával
egy
intézik
l'í55-ki
;
május 3-kán
melynél fogva
kelt osztály-levélben,
a karosai Curiát a legöregebbiknél Jánosnál in «equaHt»te bonoruro
nyekiensium engedik további dispositioig.
Nyékrl
Karosáról beszármaztak részben Duna-Szerdahelyre,
s
részben maradtak Nyékben
E
is.
család tagjai közül
Imre
mint msurgens a hét éves háború-
ban esett el. József Vajka helységnek kegyes mint ilyen a múlt század végén xúult ki, Ef
él
ssaládnak ivadéka és éke a most
pár kegyearend) január 5-ken
*),
emlék
Csaplár
lelkésze, s
BenedekGás-
tanár is, ki Duna-Szerdahelyen született 1821-diki
és ki
K a r c s ai
név
alatt az
irodalom terén
is
elisme-
rést vivott ki czikkeí által.
Csapiárok vannak Csallóközben Radványban — Bácsbau is laknak kath vallásnak. vallásúak
is
,
reforraátus
j
^} vitiis
,
Az oklevél szavai ezek
qvae
locorvm
attenlts ct consideralis fidelitate et fidelilus $ev-
sacran jtrismtm regni nri Hungáriáé Coronae
ipsi
et
,
dein Matti nrae yr<»
temf>ort4m taricfate itqtie orcastotium exigeulia fideliter et consfantet ex-
et
hibuerunt,
el
in fuiv*^m ^uoefue imfenfuros pollicereniur
Ny éh
possesstonarias «» possessione i»sul4t Csallóköi
vulgo
Egy
Coftu poson. exisíen. habitas
,
iidem supraspecificaíi maiorjis et se
:
nunc quoque
et
progenílores
veluíi foeminei sexus
insirutnenta superinde
hal.ttn.^
Leány- Agh tocata in
alias
t» guar'U7n quielo el pacifico dominio
.
s%tos
hommes
iniwia temporum
totales et integras porlioites
,
Es
inde ab ontiguo
persisfere
,
ef bellorutn,
scmper
vertim hteras,
perslilisse. et
Uteralia
nmllifUces ob impedinienta
faclas hinc inde diversas cnmmigrationes alque t7icendia a se se abahenata et
Georgio Takács tisque misírae
Csaplár
et
posíerilalihus
,
et
nocae 'lonatwm^ impetraioTibvs aliis
*)
ele.
L.
^
,
deinde
ver
etiam
famitiae eiuí,dem foennnei sexus homtnibus
ttfriitstpic
nosfrae donalionis dederitnvs
def* Utfa omne jus nosfrum vegium ... memoralif imprimis qvidc'i Thomae S^étsenyi veluti nnliquwrilus el princvpaliarihua^ uraescn-
' iotum el
se se asscrunt
serus unitcrsis
foUaivr
tigors aliarum
liter
eiderit
arnm
svperiiuh vrzunaCarvin jitie perpetuo
írók.
Wetrajz gy ^'jt.
1.
om
i'
e
atiu
ftaertdihus et
nostrarvtm novne et irrecoca'iiíice-r
T. Csaplár Beiisdck ut szíves közlése szerint.
Magyar
Ij
7'í
7»
Csapion í OS
iOO
Csaplo\i
leg
birtoko3
Í3
alvidéken
— hajdan az
,
—
székhelye
volt
mint ezt némely íélmaradt
velekbl
sejteni lehet,
len a török
VáVa
mig-
miatt a
duláisaj
íelföldre szoritíatván,
n
—
le-
Jesze-
adományoztatott
1
Árva v^ármegyéböl a család némely tagjai leszármazOömör, Hont grád vármegyébe is tak Bars,
rzimeriik
ható,
mint
,
a vértben
és Nó-
itt
lát-
zöld térrl
felemelked terepélyes élfa, mely az egész paizst kétfelé látszik osztani, a fa jobb cl
dalán daru
áll, -~
balí'elöl
egy vitéz
sisakon ismét a nyakán átuyi Iázott daru
Adatok üthetjük
)i
meg
lányában
teljes
A
látható.
csrében kigyót tartva. családfa iielyett csak néhány tagját em áll,
a családnak
Csaplovics Fái Hont vármegyébe neje Egjuy Mária
Ugy
látszik,
paizs tetején a koronás
szakadt, és
(elbb Nagy .\dámné> után
ennek
íla
Cs.
János
született
1805-ben
Pribéiyen. 1780-ki sept. 22-kén.
o.',t
Pribélyen
birtokos volt 177ö-ben
')
Hont várraegyében Felstéti
ügyvédi vizsgálatot
Slavoniában l'akráczon püspöki titoknok volt 1812-ben. Legutóbb gróf
Schönborn gazdászati tanácsnoka, s a munkácsi s szentmiklósi majoratusi uradalmak igazgatója. Több, fleg latin törvény«>3 munkáin kivü! a „Cetnálde von Ungarn^'' cziniü 2 köteles munka irója. Meghalt Bécsben 1847-ben, Nevezetes érdemet szerzett
,
s
örök emlékt*r állított
Csaplovics család egy másik tagja, Csaplovics a gr,
Z
men mely
i
h y család ügyvéde
s
L
r
i
n cz
,
magának
a
Pozsonyban
levéltárnoka, ki l?^8y-ben hatvan ezerre
könyvtárát szülföldjének Árva vármegyének hagyoraányoztA, i
849-ig a megye, jelenleg pedig már egy részvényes társulat által
featíirtva, s biztositva
')
Sz-
Alöó-Kubinban a város piaczán e város
Benedek! Cony. Fasc. 155 Nro67.
által
egy
€sapé érne htes
101
házban órök tdökív elhelyezve, azon vidék ttidományos
haladásának egyik eszközéül szolgál
'i
Jelenleg élnek a családból Árva vármegyében Csapíovics
Rosnyón Csapíovics
Sámuel
Csapó csalüd.
Elek
sat
A gelsei Csapó
fGeisei>.
Elnevet a Szabolcs vármegyei
hek közé tartozik
elÖ-
család a regieh-
Ge
1
s
e helységtl
vette.
Csapó-nak lia volt András, ennek László, ennek leánya Margit Magyar Pálnak hitvessé, ki 355-ben mart. 15-kéfí Szabolcs vármegyei B e n b a c h Szathmár vármegyei Máié, Bel, Szálka, Kis-Szalka, figy irva) helységeit az ó-budaí KláraGelsei
J
,
apáczák kolostorának adományozza
*)
vál a
E család valószinüleg kihalt. Csapó család. (Ecsedi). Szathmár vármegye egyik családa Parlaghyakkal jött sógorságba cesedi Csapó Fereucz, kine!^
1590-ben felesége Parlaghy Borbála,
Csapó család.
elbb Pataky Sánmelué
volt*)
Tolna vármegyében lelünk egy csaladot, mely
nek országos disze volt ('sapó
Dániel,
1778-ban
született
Tol
nának 1827 tl 1836-ig alispánja és országgylési követe, a magyar gazdasági egyesület buzgó lagja és másod eluöke; meghalt Pesten 1844-ben, Tolnában iratik róla egy helyen *) -a haladási párt
—
ósz zászlósa
,
s
mind haláliglan
nak neliéz idkben
gára
is
lisztakeb'ü
következetes hive, a hazá-
tántorithatlan huségü fia, s
munkás,
lelkes pol-
sat.
Egyetlen leányát iiumei kormányzó vette
nem
hölgy
Csapó Idát nemeskéri Kiss Pál egykori nül. A szintoly kellemdús mint nemesjelkü ,
rég meghalálozván
ezer forintra rug
,
,
hagyományában
lelkes
számos iegatumokon
lengeliczi és barnacsi
szard) kórház javára
')
L
ls
,
iskolák s egyházi sírbolt számára
alapitványozott.
e könyvtárrót
.,Pesti
ml közel száz
fölül férje, rokonai, barátai, s
hagyományain kívül, a m. akadémia
tett
,
fengeliczen
a nemzeti színház es szeg-
,
Kitn
Napló"
a
fontossággal
bir.
—
ira
l858-ki mart. 31. és april eJsö
szamát. ^)
82.
E
rievtil
Fejér God. DipI
családot érteni,
eligazodni '^
*)
tom. iX
Csapó n-nak
.
vol. 11. p. 433-
irva említi, é« a Z»la
mert a családot a Dunán túlra
uem
— belioziy Stemm
l<íhet
Szirmay Szathmár varm. Ujabb isüjerettir il 234.
11. 21. l
l.
teszi,
é»
II.
varm G e s e l Iá iszik elö. u§y öss^^eza varja, hogy azon ,
1
102
Csapó.
egyik hírlap
')
— a lelkes
emlék
országos
honleány azon vég-incézkedáse
.
miszerint
derék atyja dics nevének íentartására az Öröklit
jószágokat íi-ágra g^ elsszülöttség szerint h'itbizományilag lekötni rendeli
meg
a fejedelmi engedély eszközlcisére hátrahagyott
s
,
férjíít
bizza
hogy a vagyon -a lapító s tett-dús hazafi Csapó Dániel emlékére az Örökösök mindig T^anieí melléknevet is a magyar nyelvet tisztán viseljenek azok magyar nevelést nyerjenek kikötvén egyszersmind
,
,
,
,
tudják
TengeliGyen lakjanak
rendszerint
,
onnét jószágukat kormá-
,
nyozzák, váro?ban állandóan le ne te leped Kesseiiek
Pesten lehessen,
s
a hitbizományt
,
s telelniök is csak
birtok összegét
egy filiémyi adós-
sággal ne terhelhessék.
Csapók
vannak Dunán
Gyr,
vezetesen Sopron,
még más több vármegyében Komárom vármegyében.
túl
Fejér és
Sopron vármegyében a vármegyénél viseltek
«7ózscf
Imre
és
1845-ben alszolgabirák
ugyanott, ugyanakkor esküdtséget
1736ban Gyrben uiilta ki
az orvosi pályát
nyelven
[.atin
irt
s
,
Csapó
hazatérvén
jegyz volt. Komárom vármegyében
midn
a
meg
s
')
s
mint
Chapo)
meg
Magyar
orN-rjs.
179i-ben ,,On}OH könya megyénél
Csapó János
al-
szolgabíró ^).
rokonai nagy-igmándi részjószágukat
Györgynek is
Mihályról
ugyanottani részeiket a
,
Csapó Györgynek zálogitja el irja
Lehoczky, hogy
<»).
Sajtó 1857-ki január
6.
^)
•)
Líiicczky
*)
élt
Pázraándy György neje, férjével
Horáuyi Novn Meirior. 702. F é u y e s Komárom vá.rmegye Ugyanolt 155, Ugyanott i.ó2.
")
Debreozenben
Csapó József
Ghyczi, Sándor és Madocsányi család
')
ki külföldön ta-
*).
beírják zálog-czira alatt Csapó
(olv.
Sándor
ennek több érdek társától a kömldi egész
1676-ban Cseh Ferencz
nemesíttetett
.lózgetj
több tiszttársával együtt e hivataláról lemond
együtt Enyeghy Jánostól
Csapó
,
168(i-bftn
1671-bon Csapó Zsuzsanna pusztát veszi
Csapó
*),
Fejér varmegyében 1840-ben
volt,
Csapó
,
ne-
viselt,
egyéb értekezésein kivül
czimü könyvet
vecske**
született
voltak.
liivatalt
is,
:
Stemm
íl.
th.
kelt 4. sz&m. '
66.
L
^
i
*).
672-ben
CaopA
—
XVII. században Nógrád megyében
A.
103
Csarada.
élt.
Csapó Katalin
,
nemes Szabó Jeremiás Füleken lakó kereskednek neje 1672-ben
mint ^).
Csapó esalád. (Lebényi). E család egyik tagja lebényi Csapó Mihály a magyar kir udvari kamaránál volt titoknok 1 769-ben. Legújabban 1844-ben lebényi Csapó János szintén a kamarai Bessenyö város biztosa volt.
—
a metszvényen Czimere & családnak a vért mezejében két szemközt láthatólag
—
álló oroszlán
egy
pallóst tartva
kúszik, fölötte csillag ragyog sisak
;
melyre kigyó
,
a paizs tetején a
emelkedik
koronájából grif
kivont
föl
karddal.
Váljon a fölebb tárgyalt
némelyik
nem
Csapók
közül
e családhoz tartozik-e? adatok
nélkül bajos megmondani.
Mindezen Csapóktól ismét különböz ládból eredt
csa-
kecskeméti CsapóDániel
a „Magyar Dal-füzérke" czimü népdal gyjte-
mény
szerkesztje.
Csapody család.
(Szala-Lövi).
Somogy vármegye vagyo-
nosb és ismertebb nemes családainak egyike. Közülök Csapody Ferenc?
Dunán
1760-ban a
Csapody gr. Pálffy
inneni kerületi tábla ülnöke.
László
János
1724-ben.
született
Jesuita
fölött tnoiidott halotti beszédet
,
ln
1741-ben;
és azt ktnyomatá.
Testvére
Csapody 1786-ban.
Egy
Csapody
Lajos
hittani
tudor
,
énekl kanonok
és veszprémi
latin értekezést irt a királynék koronázásáról
János
a m.
kir.
udv. kamaránál
számvev
').
liszt volt
1770-ben.
Csarada esal4d.
Nyitra vármegyei család
mely a Beregh vármegyei Charnavodai családtól igényli származtatását mely szerint az utolsó Charnavodai Gábornak {láéd Charnavodai család) Mihály nev ,
,
fia
a török háborúk és pusztítások miatt székhelyébl kimozdítva,
Nyitra vármegyébe szakadt volna házastársai vévén, azzal
nemzé üat
és ott bizonyos Páni Barta leányát isínét
Neograd. »n«i 1672. Horányí ; Nova Memória 704.
*) Pfoioool. Cott. *)
,
Mihályt,
és ezután
oem-
Csardda.
194
sokára, e világból
mességét
1.
kimulvau
.
e íiunak úgymint Csarada Mihálynak
n*'-
Leopold király uj nemes levél által nagybátyja Pani Barta. Mihály keresésére lH86-ban megujitá, mely
okmány Esztergám varmegye levéltárában van megyei nemessége lajstromába
letéve, s Nyitia 1
687-dik évri egé,?z terjedelmében beiktatva
Czimere a családnak vény
is
mint
itt
a metsz-
mutatja, a paizs kék udvarában hármai
dombnak középsjén egy könyökl pánczélos férfi -kar,
levágott
mely kardot markol, és annak hegyén vérzik
törökfej
ázegletében csillag A.
«t
,
a paizs jobboldali
;
baioídaliíban iiold látszik
paizs tetején álló sisak koronáján az elÖbb
leirt
kar könyököl
karddal
s
,
azon tOrökfej
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös Mihálvtól kezdve, kinek részére 1687-ben a czimeres levél adatott
nemzékrende
')
,
jelenkorig a család
következ;
Csarada Mihály 1687. (neje Dávid László leánya
János 1703
Jí'arenc
w-
J1695
sz.
Pál íillefánton birt.
(Kopcsány Éva) .ióz^f
Jánoo sz.
dz. 1774.
17/1
Eíefárfon birt. (Szcs Erzsej
Pozsony várm. CsÖilén birtokos. (teei Fiflchet N.)
Györg>'
István
Jano3 várni, jegyz i84S. eltt.
PoZíiozi.v
Elefánton bírt. íMarich Friderika)
V
'^
tanácsos s nyil v. ttgynök. (1. Vászolyai Scherz Vilma.
cs.
2.
vlahovai Vlahovszky
Emma)
Lajos l -töi Jenai.
A
csaJádl'a elén álló
Aladár^ Géza.
Mihály nak
kihalt
s
A
Pálnak
neje Kopcsányi
Eiefánty családból (lásd ezt) vette eredetét
ez után örökösödött a Csarada '^
2-t6l Greorg^na.
neje a Dávid csa Iádból lévén,
ez a Sámbokréthy régi családból származott.
Éva pedig a
Gizella.
család
család 5^ive« közlése szerint
Elefánton.
Pálnak egyik
,
s
fia
C«anc&
János
— €8aii£at
Pezsony vármegyébe szakadt, és
Elefánton maradt
ennek
,
György
fia
tü^
.Iozhcí
í^söJien biri/)kolt
Bécsben m.
kir.
ügynök,
kir
xidvarnok (aulae regi&e familiáris) 1858-ban mart. 20-kán köz és jotf
kony czélok javárai közhasznú tevékenysége eüsmeréseül császári m nácsos czimmel ^) ruháztatott félj bír Szoroorfalván. Lovászon Kóri. ,
vélyesen, Alsó- és
nak
részben javainak
s
,
Fels- Elefánton, hol az Elefánti
utján birtokosa.
A
is
családi régi kastély
részint egyenes örökösödés
,
részint szerzés
táblázaton látható két rendbeli házasságából és pe
dig els nejétl négy, a másodiktói egy gyermeke van.
Csárics család. Magyar
Csa
nemességet nyert 1790-ben
ricsFerencz Czimerpaizsa
íüggleges vonal
A
oézlik.
Az
ismét kétfelé
által
mezben
alsó osztály
mezben
piros lábú fehér
ezüst félhold r*igyog.
egy nagy folyót mutat, ,
A
íelsA
,
galamb
áll
,
sárga öves
A
csáklyázik elre.
,
felhk, a háttérben
fölötte
jobbról egy élfa szemlélhet
pedig barna csónakban egy vörös ruhás kalpagos vitéz állva
három udvarra
és igy összesen
,
fehér galamb repül, s piros csrében arany gallyat
vártornyok látszanak
balról
és a fels osztály
viz-szintes vonallal kétfelé
fels jobboldali fekete
baloldali kék tart.
elbb
,
kardos
,
a
és
,
vizei!
prém
paizs tetején álló koronán,
kiterjesztett szárnyakkal
,
csrében
piros
A
arany gallyat tartva
koronából jobb oldalról «;gy félig fehér és iélig fekete, balról pedig félig kék, és félig arany elefánt-ormány nyúlik lei
mindkét oldalról az elefánt-ormányokból arany-vörös zászló leng.
Fsz
iadék jobbról ezüst-fekete, balról arany-kék ^)
A
— ugy
család
Csárics Ferencz
látszik -*- Zala
a vármegyénél
vánnegyeben í
tartja lakását, hol
837-ben rendszerinti esküdi
volt.
Csarvay család,
liömör vármegyei nemessége között foglal
helyet/*).
Császár család.
.
az bizo
hogy a családot a primás-érsek Oláh Miklós pártfogása emelte Császár (régi Írásmód szerint C h a s z a r) k 1 ó s. Oláh Miklós
nyos föl.
CLánzséri). Eredete ismeretlen *)
,
M
•)
Budapesti Hírlap 1858-ki 70. szám Adami Scuta Gentií. toni. 11,
•)
Barthoíoroaeides
')
i
:
C Gömör.
144,
*)A„Trv)phaeum Estorasianu
m"-ban óssze koholt Császár nemzékrend, mely a Hevenesi Mss. XXVIIl. éo GejieaJ. autheiif. Nro 207. tom. l gyjteménybe is átment és mely a római J ulius Caesartól hozza le e isaládoi, mint oktaían fércz tekintetbe nem jöhei ,
~
f06
Császár
nvérét Oláh Orsolyát ') vette nül és inncK Oláh Császár nevet viselt. Miklós ugy látszik 1552-ben már nem élt. ,
—
Császár Miklósnak
Oláh Orsolyától
fia
Miklós
II.
is
volt, ki
l559-ki aug. IZ-kén jegyzé el nejéül Zluni Prangepáu Annát').
Miután Oláh
Orsolyának
második
Bona Györgytl
férjéti
(t 1553. dec. 24.) született íla Boua ifjabb G-yörgy egri prépost l559-ki sept. 9-kén meghalt volna, Oláh Miklós prímás az 1653 ki július
1
1-kén vett Sopron vármegyei Lánzsér \'^rát
királytól nyert szabad rendelkezésnél fogva 11.
Miklós
bárónak adományozá
ezenfelül birta
Lakom pákot
'), és ez
'^) ,
í.
Ferdinánd
1561-ben nevezett Császár innen irá azután elönevét;
is.
Miklósnak Zluni Annától leánya maradt Orsolya, Dersfy Ferencané kitÖl az Eszterházyak ^r^dnek és Lánzsért örökCsászár
lí.
,
lék
^).
—
Fiáu' iraiik
Czimere útoi!?
csikolat
,
a,
és
,
II.
Miklósnak
i
s t
óf
is
,
ki
magnóikul
kihalt.
családnak (a Troph, Estor. szerint) apaizsban egy rézs-
abban egyszarvú
egyenl
tehát e szerint leLyegesen
Császár
Kr
,
a paizs
az
fölötti sisakon is
Oláh
megye. Egyike azon régi magyar családoknak tán
igen hagyják
és lakhelye Zala vár-
el.
,
melyek si telkeiket
Hajdan a kolgyári pusz-
most inkább Szent-György völgy egyik
,
fordulatán van elterjedve.
*
;
családéval. L. ezt.
csaSá^i. (Kolgyári). Eredeti,
§nem
ugyanaz
Császár el
A
régi oklevelekben
név gyakran ,,Cha«ar"-nak irva
magát hagyomány képen Kazár ivadéknak tartja. E hagyománnyal áll kapcsolatban a család czimere is, mely, mint itt íordul
Iá
tható
,
,
és e család
a kazárok szokása szerint paizson
fól-
emelt Árpádot mutatja. Azonban e hagyományt oklevél vagy egyéb emlékirat
nem
istápolja.
Legrégibb nyomait a családnak azon uj
Balásnak
fia
László,
és
ennek testvérei
K
Így ári Miklós Péter, tf>-
adomány-levélben találjuk, melyet Albert király 1439-ben
o
Második férje Bona Gyöi-i^y volt , kitl fi* «zintén Bona György mint egri prépost Ualt meg. ') Oláh Miklós naplója, Kovtehieh Scríptores Minor. I. 97. •) Ugyanott 94. *) Spangar Magynr Krónika '
')
Az
eddigi leszármazást igr.zolja a Desse-wHI contra Eszterháxy-féle
onriaí pOriien hiteleaitett leszármazá*.
107
Császár.
Császáf Bereczknek fia Mihály, Császár Pálnak fiai Jakab és Péter^ és Császár Miklós fiai Gergely és Péter részére Kolgy ár helységre nézve kiadott, akképen, hogy a vábbá
nevezett helység felébe Bereczk
szár nevezetüek kezekre jutván
Mihály
és
magukat
,
iktassanak be.
hasonfelébe pedig a többi
,
Késbb
azt Császár Péternek
Miklós
a ko 7'
fia
és nevezett Báliiitnak fia
,
Ulászló királynak
II.
fiai
folytán abba a Szála kapornaki
ellentmondás nélkül be
is
1
által
i
birtok idegen
a ra á s és rokonai Bálint,
János visszaváltották
Budán 1498-ban Convent
gyár
Csá-
,
és
kelt iktatási parancsa,
ugyanazon évben minden
iktattattak.
Ezen jogon birta a család Kolgyárt , honnan késbb a szomszéd Sz.-György völgyére és Baksára szakadt át. Sz.-György völgyén talál-
juk 1630-ban Császár Jánost, Lászlót és Tamást.
gyén
1703 — 1725-ig
Tamást. 1
leljük Ferenczet,
1703— 1713-ig Pétert. —
í
Mártont
1749-ig
,
midn
ismét
Sz.-György völ-
Jánost, Istvánt és
716-ban ifjabb Istvánt 1749-ig.
728-ban már ismét egy másik P'erenczet
st
-
és ifjabb Jánost
,
György Tamás ,
és
,
egy
még
is
ij^abb
1
—
747-ig,
János
j
a nemesi Összeírásban a többi legközelebb említetteken kívül. Így szaporodva mindég, az 1752. 1754. 1762. 1770. és 1786-ki összeírásig, elé
midn már nak száma
Sí.-György völgyén tizenki lenezre ment a család
fi
tagjai-
').
1738-ban Baksán leijük Istvánt, hol 1754-ben már hatan laktak,
—
I72-ben Kerkak utason Mátyás és Márton a Gyrfai pusztán ]íed.ig Tamás és Márton laktak. — 1 754-ben Nemesnépen leljük Pétert beírva. Korunkban megyéje határain kivül is ismertté c családnevet Fe1786-ban pedig csak ;
Ádám
és József.
—
hová atyja József .Sz.-György völgyéEgykor Fiumében tanár, késbb rl szakadt, született 1807-ben az ottani váltótörvényszék jegyzje, majd 1840-dik év óta Pesten a rencz tévé, ki Zala-Egerszcgen
,
'*).
váltó-feltörvényszék ülnöke, táb^a váltó osztályt tagv^., és
mint jeles
«)
1846
— 1849 ben
a hétszemélyes királyi
eladó ülnöke volt. Ezenfelül a magyar akadémia költ szépirodalmi és váltó-törvénytani iró is israe-
ret&9. jelenleg Pesteai lakik.
*)
—
Ágazata imez
Zala megyei jegyzkönyvi kivonat. Zala megyétl 1835. évi nov. 12. 2487.
ványt, mely Zágráb és Pest megyében
:
sz. a.
vett ki nemesi bizonyít-
is kihirdettetett.
Id9
Csáaxár
Jánoft ^ .
,
József
Ferencz gz.
1807.
lak. Pesten
Ti ing
Gusztáv.
Arpadine.
Cs&üzár
Emma
Ferencz Géza.
Bdvln
(Msalád. (Pacséri). Bács vármegyében iekvö Pa csér
íielységrl irja einevéi
,
és ott jelenleg
szár Sándor 1789-beu,
is
C
birtokos. Itt született
.s
á-
Temes vármegyénél kezdé liivatalos páutóbb fjegyz. 1829 1835-ig másod alispán, az J82Ö. Í830. és 183'/g-ki országgylésre e megye követe, jeles szónok és classiciis latin 1836- 840-ig kir. táblai ülnök. midn az J836-ki ki
—
lyáját Kiint íiljegyzj
í
országgylés után kezdett állami perekben Földváry Forenczozel a vádlottak mellett szavazott.
E
hivatalróli
g e n krassói uradalma teljhatalmú, kormányzó lön nult.
,
utóbb Buziásra vo-
1848-ban a hétszemélyes tábla birájává neveztetett. Meghalt
lóróli esés
következtében Pesten 1850-ben
^).
C s á z ár (r y u l a 1843-ban Császár csaiá«i. íElbb K a s e r Pacséri
f-.
i
1
gróf Bissio-
lemondása után
kameralis ispán.
).
Kaiser Mihály és János
/90-ben kaptak magyar nemességet. Czimerök.
mmt
részre áll.
három
itt iátíiató,
paizsból
osztott
A fels
kék
mezben
felé
két egy-
arany nap
máshoz uölt fekete sas repül. Az alsó jobboldali osztály vörös mezejében
méh -kap tár,
zöld téren
körüle dongó méhek kel
A baloldali femezben vadász-eb
látható.
hér ál]
ket
lábon
kék szalag
,
nyakán
csattal.
A
paizs fölötti sisak koro-
nájából
szintén a
eb emelkedik
ki.
ladék arany-kék ezüsl-vbrös
')
Ujabb Ismer.
tar.
ü. 23S.
—
*)
Adami Scuta
gealil. lom.
^^
(I
,
leiri
Foszbalról
^«aszár család.
Zempiin vármegyf-ben
is
a nzinaeres nemes
családok között emüttetik. Fényes által pedig Borsod^ Nyitra rBori
Komárom vármegyében (Bogyin)
h{'lységben) és
nev
Császár
birtokoanak iratik
család.
C^sászár család. gyében
i"?
lakását
tartja
(N.-Enyedi>. Erdélyben Alsó-I^tjér várme-
György
hol
.
1
794-ben a vármegyénél
viselt
hivatalt.
Talán egy ezzel az eke-tyukodi Császár család, melybl Gryörg)' Alsó-Fejér vármegye aljegyzjéül iratik 18 15-^ ben, ugyanakkor eke-
Császár Zsigmond Nagy-Enyed
tyúkodi
CJsászái* család. A fölebbiekkeí vén, külön emlitoMiJ (^sászár György
.
városa jogi inspektora
összí^köttetését
nem
Gede
Nógrád vármegyei
ki
ismei-
nev
helységbe Kutassy György magvaszakadtán iktattatott be 1700
ban
de az Egry örökösök Vattay és Baloghy család ellen tmojidott
,
Császy család. lád.
Szathmár
és
Ugocsa vármegyei
nev
lielységekben
1784— 1790-ben Szathmár vármegyénél mint loskodott
József
Csás zy
03.
század
Íj
á
s z
l
ó O-
rendszer idejében
Fatakon
adó-rovó hivata-
törvényszéki
lajstromozó és becífíil
Császi József Szathmár vármegye
elején
és
,
fszolgabirája
ügocsa vármegyében Fekete-
(Sarkad i). Csatári Jáno.s hajdan
.sarkad? ka-
pitány volt, elesett 1659-ben a Barcsay és Rákóczy közötti
Tán
e Jánostól, mivel Sarkadon kapitány volt
Csatári család született.
,
,
5
és ez utóbbi helyen
Hazajvén, Debreczen vároau lAnácsosa
Sir-irata szerint atyja
,
nagy- és s-atyja
Benedeki Conveut, Capj^a
')
Sz.
».)
Szinuay Szathmár vánn.
*.
IJgyaiiolí
*)
Ugyanott I.k 131 Szirmay C ügocsa
•>
vette elnevét a
nyomata
jártában
gyár históriának rövid sommája'^ oumü
"•)
iitküi:et
melybl sarkadi Csatári János 1 73()-bau Debreczen Honn iskoláit végezvén, azokat Belgiumban és Szász
országban fejezte be ben
E
*).
Csatáry család. •').
"í,
7H7-ben Császy József ugyanott a
1
birtokos ott Csecse helységben *)
ben
csa-
íjeraes
Szathmár vármegyében (1809-ben) birtokos a család N«gy Ee.^d
Hodász, Parasznya, Sándor, Egri és Mikola
ben
')
I
köt. 138 11.
ÍI
fe
G
Fas<:.
258
8/)
Szaíárdy Siralma* Rrónika 473
I
könyvét
jMa1749
Meghalt 1782-ben
is
debreczeni tanácsos volt
Ü
.Sio 4.
«& 84 104 ÍIC 2^7
1
1<.
lett.
ki
294
L
—
Csatkövlcs
Itft
Csatö.
Tudományosságát tanusitjálc kéziratban maradt Több gyermeke maradt, köztük Csatári József.
Csatkovics család. líti
Fényes
munkál
többféle
*),
Nyílra vármegye nemessége között em-
Geographiájában,
Csatlós család. Gömör
Ugocsa vármegyében székel. Ugocsa vármegyében egyike azon családoknak melyek 1750 ben Péter falvára nádori uj adományt kaptak ^ ott bírt e század elején Csatlós György; Forgolányban pedig Csatlós László és Pál ,-). és
,
Csató család. hajdan
falu,
régenten
Csatóháza, melyet egy helység Csatóháza nevét vette
most puszta
családja és a
kitíil
Chato-nak
Íratott,
A Csató név Kr.
ögocsa vármegyében
(Csatóházi f).
s
^,
st néha Chathó-nak
fekszik,
a t ó alapított,
E
család neve
is
eredet szónak iratik, mellyel mát 633-dik évben a magyaroknak egy hada vagy nemzetsége
Heteni és Szirmay családdal közös verség jogán a kihalt Sásvári és Eöszödfalvy j^alád földjeit 1419-ben sajátjokúl
kik a
tartva felszánták
*}.
435-beu Ch&tohází Csató
1
András
Benedek
és
Bátbori István ítélete folytán Szirmán három telket kap
1447-bea
(homo regius)
István Chatófal várói
említtetik
H o r á n y L- Nova
»)
Szirmay
•)
Ugyanott
*)
Pray
:
Csató Gergely
vármegyei
Szr.thmár
C. XJgocöa 24. 25. 27.
1.
127.
Diastfíatlo praevia ad Annales
orienlem adja^et, subsisícre. Hic
,
in solihidine
Szitmay C. Ugyanott,
"ÍJg-ocsa p. 128.
—
")
,
Hun
í/mí'»«
ugyanott
i
erm
parte
III. 301.
Chato tocant
eí
,
notum yeniem
lapjáu hja
lacw Lop ad
a sohlU' " gestarum glória caeteris anlecelliiit
formata scorsim triLu
diné Chalo dixcre, fundarunt. quae deinceps ^)
is.
Menior. 707.
„Turct arrepta versus Chinam via
•")
emberül
')
chatóházi
*)
^).
királyi
írva,
Birtokos volt a család Szathmár vármegyében
1463-ban
az országbíró
,
,
t^uatn
Ilf
Csfttó.
Nagy-Paládon részbirtokot kap adományban. Ugyanez 1466-ban szintén Szathmár megyei Tatárí'alván részbirtokot Erd-Szadán pedig vámszeJési engedélyt kap, 1470-ben ismét Szatlimar megyei Lukus-teleke, ,
Nagy- és Fíis-Hodos és Remeteszeg helységben részbirtokot kap királyi udományban 0- Ezen évben idézteié Gergely Perényi Miklóst és Jánost, kik Gergelynek
Hirip
,
Péterfalva
,
Tisza-Becs
atvját Chato Mihályt,
midn
,
Tisza-Berek
,
,
ez utazás közben BecvSen meghalt, éjnek
idején raegrohanák, és felakaszták, éá erdejét felégetek és kivágaták
Gergelynek
fia
volt talán azon
Máté,
^).
kiben a csatóházi Csató
1548ban sirba szállt, javaiban Szirmay Lajos örökösödvén *). Csaló család. (Fügéi). Eredetileg törzshelye Gömör vármegye, ezen megyében fekszik Füge helység, mely hajdan Fige, és
család
F g h e-nek is Íratott. A család neve pedig Chiato, Czato, majd Czatto változatokkal is fordul el az oklevelekben. Gömör vármei
gyébl elszármazik' i a család Ungh, Ugocsa s több vármegyébe is. Gömör var; egyében találjuk e nevet már a XIV. században, midn Simon filius Chatou nem a legkedvezbben említtetik *). Fügéi Csató Imre,
Nógrád vármegvébeii, 1601-ben tiltakozik a megye eltt a kalondai dézma megtartása érdekében *). 1616-ban Gömör vármegye küldi a kassai kamarai igazgató* hoz némely megrovások kiegyenlítése végett *). Neje ráhói Jákóffy 1597-ben
élt
és Iwrt
Orsolya 1600-ban osztozott Barbarith Dorottyával ráhói Jákóffy Péter íizvegyével, mint ettl származott gyermekei gyámanyjával
Szirmay Szatkmár várm. ÍI. 134. Szirmay Ugocsa p. 128. Ugyanott,
C
^
*).
177. 184, 204, 211. 262. 268. 276. 327.
Fejér Cod. Dipl. tom. IX. vol. VII. p. 430. Protoc. C. Neogr. 1601. pag. 78. Egregivs Michael IVjlahy Wotfgangut fornemyssia, it dna Maria DoLraviczky, idein quoqvc Wolfg. Bornemysna in persona egregii Emerici Chnthoprotesíanfnr svper ec Qvod ipsi decimam possestionti Kalonda tocafe nemini cvipiam concederent, sed pro se ipsis usvrparent, •) Bartholoraaeides Not. Cott. Gömör, p. 214') Kont vármegye által kiadott osztálylevél szerint. *) Acta auni 16 lO. Arch. C. Neogr. *)
*)
,
,
Szirmay C. ugocsa p. 54. LeUoczky Síemm. I. 215, »') Szirmav id. h. 60.
•)
*•>)
nS
Csató.
750-beE a fügéi Csató család
1
többekkel együtt Ugocsa vár-
is
megyei Peterfalvára nádori adományt kap 1787-ben Csató szersmind m.
Ádám
ungvári kamarai admínistrator
helytartósági tanácsos
kír.
'
kinek utódai
,
s
,
egy-
metzó-
Hiiklmi
városban és Turócz helységben birtokosok (1804.)
Üngh vármegyében WS4-ben Pái,
fighej Csató
és járási ai-adós^edö /Ighej Csató
év táján
16{).^-dik
—
Ezek szerint
Ungh
Ugocsa,
volt
kinek neje lapis-
*).
—
mint láttuk
a
Nógrád vármegyékben
és
alszoigabiró
Albert.
Csató Péter,
fügéi
élt
Segnyey Magdolna
pataki
kaposi járásban
a
Csató
l'ügei
csa-lád
Gömör,
vagy legalább
volt kiterjedve,
Ugocsa vármegyében birtokos. Összeköttetésben voltak e. és miképen ezen családdal a következk, kiket még itt kell fölemlítenem, el nem dönthet, mert elÖnevei birtokos. Jelenleg pedig
ket sehol
sem
Bereg
találjuk.
Csató Mihály, már
1.666-ban
vagy mint magát aláirá
Nógrád vármegyében
vény várában parancsnokolt lényi
és
*)
Ferencz nádor embere
ban volt kapitánva
,
,
és
volt.
Utóbb Wesselényinek
levelet
*)
,
de egyszersmind ez napon ne-
Dávid
részére írja be íinseribáljaj Göniör vármegyei
Mihályt már
írja alá.
jobb kezében zászlót tartva, a pai^s
egy családbó! származott
voit
Csató Anna Kláru^),
thay
Adámné (mintegy
"
•
Perlacz falut
Czimere pecsétjén
egészen kiirva ,.Czato Michael" olvasható
')
Erzsébet Felicilas 1677-
'j.
Hars vármegyei Léván találjuk, ^o\ Liptay
János zálog-levelét mint tann
')
lipcsei várá-
vára kapitányául neveztetik, ad-
vezett Széchy Mária, Csató Mihály és neje
Ezzel
confiscalt Di-
mint eredeti levele mulatja, Wesse-
íVliuáiiy
áital
ván magáról hség-kötelezö
vitéz,
Imrétl
a Balassa
l670-ben pedig april IG-kán ^Vesselényi Ferencz
özvegye Széchy Mária
ben Csató
Czató Mihály,
I.
,
de
a paizs
—
ugy
ugyanaz
látszik
Kovács Istvánné, 2
1697-í<>1 Í7t0-íg>,
melyen neve
udvarában egy álló
fölölti sisakon
sÖt
,
—
leáftva
kisíaludi Lip-
3 giór') Oudaille Hubert
üg:yajiott I2b.
Wagner
Tabelláé geneal. Mss. ttib ki eredeti Jeveiekböi iG66-ki aug.
íli.
18. ii !9rö)
*)
GyüjíeTTiéuyfímben » iuíségi Itvél ma.scl.jfa
*)
Katona
Hist. Criíic.
'»
L. róla
okleveleket Sz. Benedek; Oonv. Protocol. X.pag. 46 104. 118
es ott Fasc. 67.
Nro
18.
XXXII I.
Fasc. 72t
Nro
p.
H
816-817 Fasc: 76
Ihayak levéltárában. ')
Bel
Noia Nov» tom IV
pag. 282.
közh* az
Nro 4
eredetbl
sib
Es többel a Lip
tU
Csaté.
Károly neje 1711-dikt51. Ez
is
Bars vármegyében lakott, és 1715
február 7-kén Léván irta alá azon bizonyítványt
,
ki
melyben tanúskodik
hogy Dúló Gergely özvegyétói Selnaeczen követelvén bizonyos okiratokat azoknak visszaadását nevezett özvegynö megigérte. E levélre nyomott pecsété teljesen megegyez a Csató Mihály elbb leirt arról
,
,
„Csató Anna Clára"
pecsétével, s rajta
körirat olvasható.
Ha e Idrt pecsét-czimer a fügéi Csató családéval — melyet bem ismerek — nem egyez, ugy — tekintve még egyéb körülményeket is — más ilynevü családnak ideszakadt ivadéka volt. Lásd
e két személy egy
csikdelnei Csató család. Csatö család. (Jankafalvi). Janka falva vármegyébea az Érmelléken is,
8 ott Alsó-Fejér
puszta Bihar
fekszik, de a család beszármazott
vármegyében jelenleg
Erdélybe
is él.
Nemzékrende egyik erdélyi ágnak néhány nyomon igy terjed
*)
:
Csató I. Mihály (Kabós Zs&i)
Márta
I. József (Tordai Sára) '
I
—
t c'^o
'
(Botos ^^^^ János)
íTv
Anna Jolianna (Kövesdi (Debreczeni Gyulai István) Istv&n)
hat gyermeke fkormányzó gróf Bánfíy Györgytl kiváltja; de 1821-
ben már Vájna Istvánnak eladják.
A
másik ág , mely Alsó-Fejér vármegyében székei , a vármegyénél viselt hivatalokat. 1771-ben Cs. József, 1794-ben Sámuel, 1827-ben fia
Ferencz
jelenleg
Konczán
UgjKD e
azon megye alszolgabirái voltak, ezen utóbbinak tagositott birtokán
él.
családhoz számitandók
Csató Anna Halmagyi Mihály né. Cs. Józ«ef 1815-ben B.-Szolnok vármegyénél
szolgált.
A család reform, vallású. Csató csalad«
(Cs. Csatószeghi és sz. Simoni). Törzsökös szé'
kely család Al-Csikszékben lett
,
si lakhelye
fekv Csatószegh helystgben *}
Hodor Kár.
,
s
birtoka ott az Olt vize mel-
honnan elnevét
irJa;
szíves köziem szerint.
8
innen
-»
Cstít.
114
szomszéd a a
XVX
Sz.- Simonra
adelnei Csato
század végén
liistralis
ég Sz,-Királyra stb. elterjedt. Belóiök szakadt ki
könyvek mutatják
—
CziatOjChiato, Csyato 1
család.
Nevök hajdan
—
mint
különféle változással Íratott majd alakban.
stb.
604-ben Cs&tószegrÖi lustráinak Bocskor János századában Csató
Andráséslstván;
Istvánés Mihály
Öz.-Simonból
1619-ben lustráinak Csatószegrl Csató
Máté,
Sz.-Simnnból
István
mint lófö
1643-ban Csatószegrl mint régi nak] Csató
Márton
Péternek
ílai
:
Mártno, János,
').
lófíik (primipíli
veje Korody Gergely, ennek
János,
Gi-yörgy,
»).
veteres^ lustrái-
fia
Pál . és Csatp
Ferencz, István, Bene-
dek, Kihók»). 1660-ban Csatószegrl idsb
s
ben Henter Benedek századában lustráinak Csató Csatoszeghrl
Fereiicz
mmt
két
lóf!5
fia •).
kinek valószínleg
1694^bea Cs.
fia
Cs.
Ekkor
1685-ben ismét onnan Csató
Máté
s
neje
ICórody Kata,
Já n o s.
János
^
Ferencz; élt Cs.
—
1681György. MihályésGyörgy,
iQabb Csató
egyik küldöttje a tatár által kipusztított
Csíkiaknak Szebenbe a német katonaság beszállásolása tárgyában Caprarálioz *).
1702-ben csikszéki alkirálybiró 29-kén
III.
1715-ki aug.
•).
Károly királytól saját
1698. és
,
és
gyerme-
Mihály György, András János, és István fiai s utódai részére czimeres nemes levelet vált, mely a szebeni országgylésen kei Ferericz
,
,
,
1717-ki január 18-kán, a Csik-Kászon székek
közgylésen pedig 1726-ki január dettetett
28-áii kihir-
'),
Czimere a családnak a paizs vörös mezejében magyar vitéz, jobb kezében levágott vérz törökfejet tartva.
delmi korona
,
A
paizs fblötti sisakon a feje-
a azon fpjedebnt bot fekszik
M
,
*) i k e S. ur szíves közlése szerint az leOi-ki luatral. könyv 08. 99. *) 1619-ki luatr. könyv. 108. 110. 1. ') 1643-.iik évi lasir- k. 34—145- L *) lt;80-ki U-ítr. k. 287. l6Si ki Ö72. 976. 'í?9. !. lOSb-ki 62.*^. 1. S) C-.etfv Mii. Historiájfi 233. 4^5 l.
-
e
t.
-
*j Benká Caür-Gyergyó és Kászc^ ,sz, Idr. 63. 78. 79. 81. levéltárban Libar l^ust.'-al. sedis Csik de anno 1702. p. 835. **) Ai eredeti liiimeres levél Csikszékb^n a caaládnAL
Magyarországba Bihar vármegyébe elbb Sarkadra telepszik onnan Nagy-Szalontára megy, hol a postát vévé meg, majd meg ezt eladván, Nagyváradra vonul s ott szerez gazdaságot. Nemességérl Biiiar vár,
,
megyétl 1812-ben vesz
ki
bizonyítványt
').
Meghalt
1
837-ben. Neje
Kovács Rozália volt. Fia Pá 1 szül. Sarkadon 1804. jan. 7-én, megkereszteltetett Békes-Gyulán január 9-kén A magyar tudós és visontai
Az 1839-ki országgylésen báró valpói Mint i r ó elkel ht»lyet foglalt el ^y Meghalt
Kisfaludy társaság tagja.
Prandau képviselje. o6 éves korában Pozsonyban 1841-ki
febr. 15-kén.
Csak leánya marad-
ván, benne családja ii-ágon Magyarországban kihalt. *)
Bihar várm. 18l2-ki dec 9-kén ke
2)
Irodalmi mködéaeiröl olv. M.
és II. köt. 399.
t er.
bizonyitv.
írók. Életrajz
gyjt.
1.
8
I.
k. 80.
€s«(hó
lift
Mihály testvéreinek Ferencznek
II.
József
gyermekei Csikban élnek, ezek közül szentgyörgyi lelkész,
A
János
fia
testvére
Ábrahám
és Józsefnek
alcsiki esperes, és csik-
Hunyad várraegyében
tiszt.
család vallására nézve rom. kath,
Csafhó ján egymás
Ciíaiad.
(.Csik-Delnei).
A
Imre,
Sz.
fölött fekszenek Sz.
utóbbi helységbe szakadtak
már régebben
székely földön az Olt part-
Király
az
helységek, a leg-
s Csatószeghböl e csftlád
honnan azután Sz. I m r é r e és még tovább a Felcslkban fekvÖ D e 1 n é r e vonulva külön családot alapítanak. A családnév hajdan
eldódei,
—
el szén tkirályi
mint a fölebbié különféle Írásmóddal változtatva fordul
—
,
jelenleg
magukat Csathó-nak irják késbb elbb Cs. pedig a delnei elnevet viseltek. Ez átköltözést az 1777-ki productio;
— mint errl alább
kor
A
líti *).
Sz. I
mrére
szó leszen
,
—
a részökre hozott
már
való szakadásnak
,
Ítélet is
De
1604. eltt , a
1
n
emére
már 1643 dik év eltt kellé történnie; ámbár még utóbb is megmaradt a család egy része , mint
való telepedésnek pedig
Sz.-Királyban
is
mindez alustralis könyvek adataiból bizonyítható. 1604-ben Sz. Imrérl Bocskor János hadnagy ságából luatrál
András. Királyról
Csató
1643-ban
Sz.
János és
nér
Jánosnak
1
Sz.
Imrérl
1681-ben Sz.
lófök.
Miklós
beteges, és
szolgálatában Cs.
mint lóf Csató
Mihály*;
Miklósnak fia Miklós lófk; — DelGryörgy, István, Márton, Mihály
fiai:
mint régi
Imrérl
P é t e r. 1685-ben Sz János Mihály odaki
hogy Magyarországban van
K irályról Csató Imrérl Henter Perencz
senki, Sz.
M
szolgál (ra^u«)
mi annyit
,
h á 1 y tehát az vohia ki feljebb 1 643-ban lustráit Sz. Imrérl és csillaggal van jegyezve ; ugyancsak 1685-bcn Sz. Királyról Cs. Miklós beteges (debilis), végre jelent,
1702-ben Sz. lustráltak
Imrérl
Cs.
;
ez a
Jánoa
i
lóf. és
I.
Mihály
darabont
*).
Ezen emiitettek közül a Delnérl 1643-ban nosnak
,
fia
Mihály,
lastrált
György, István
és általa
és
Csathó Já-
Márt»n
Leopold királytól 1659-ki aug. 23-kán kelt ezimeres nemesít levelet
nyernek, mely Magyarországban Bars vármegyében kihirdettetett.
*) „Jlfotíernoniin
produtentium anfecessores ex possetsione
sedi$ Csik inferioris, in postestiones
D élne
el
Sient Imre
in
€sik St.-Királf, eadem sede exittentes
habitationem Iramtulere.^ ^)
nyomán.
Az
idézett évekröli lustral.
kCnyrekból Miké S. ur nives közlése
m
CsathA.
Mieltt a leszármazást köz6lnk,itt
Mihályról, kirl
—
hogy elneve
emlékeznünk azon Csató
kell
a fügéi Csatok között Qlátd
legalább elttem
itt
— ismeretlen
,
112. lapon) irva van, és
hogy murányi
pitánysága után végre 1677-ben Barsban Léván találjuk.
Nem
ka-
egy-e
ez följebb az 1685 ki lustralis könyvben emii-
V a g u 3 (künn
tett
nem
szolgáló)
Mihállyal?
és
hogy amaz armalisa a székely családnak ezen Mihály által itt Magyarországon Bars vármegyében kilrdettetett ? A valószinüség nagy, noha reá egyéb adat nem szolgál bizonyítékul. A czimerben azonban nagy igy tÖrténhetett-e
,
különbség van.
A ez
:
delnei Csatok 1659-ben nyert czimere
a paizs kék mezejében
— mint
itt
látható
—
kék mezben hármas dombon vörösbe öltözött kar könyököl, nyíllal átütve, és egy fehér-piros zászlót lengetve,
A paizs
fölötti sisak
koronáján
ugyanazon ábra van. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-vörös.
Az
1777-ki productioig e család leszár-
mazása igy alakult
^)
János 1643. iustrál. Delnérfil.
Mihály
György
István
Márton
1659.
1659.
1659.
1659-ben cziraert kap. —I
-^
János
András István
József Fejér vármegyében.
Az
György Péter produkál
produkál
produkál
1777.
1777.
1777.
József
Zsigmond
utolsó izén állók 1777-ben produkáltak, és azon évi dec. 11 -én
a maros-vásárhelyi ki r. tábla ismertettek
el.
által itéletileg ') kétségtelen
nemeseknek
.
A
*) productiokot kelt ítéletben csak C s i k-S z e n t k i r á 1 y-rl iratnak, holott már elbb is használták a Delnei elönevet. Evenienie mond az Ítélet proinde ab wio coimpelrantiwm Martina nimirvm Csató , comproditcentinm Josephi, Sigitmundi et Petri singulorum Csaló de C si k-S ient király condetcensionc, eosiem velut atile impetrationem eliam modo prodinctortm arvmUum literarum^ in slalv nobilxturi praeexistenfium nohilivm successores nobiles armalistas jwlioanio decrevimusj haerum nostrarum judiciatis etc.
—
—
— —
- Cséby.
Csávay
118
ügy látszik a György fiának Józsefnek fia volt azon delnei Csató Antal ki 1794 — 1814-ben fel-csikszéki dúlló volt, s kinek egy ,
ága Magyarországba Nagyváradra szakadván,
képez
ily családfát
Antal f.-calki
dúlló
1794.
József
Dániel György Ferencz József Sándor Dávid sz. 1798. (Na^y(1. Laczkó Jozefa f) M ária N.-Várad.) tisztl344. Váradon) p.-ladányi
Gábor
Zsi(|7uond
(lak.
kamarai
|
plébán.
"XTaisír
Elek."
'Miklós.'
Legnevezetesebb embere volt a családnak delnei Csató Zsig-
mond,
nem ismerem
kinek a táblázaton állókkal összeköttetését
Született ez 1700-ban. Cs.
kir.
tanácsos
és az erdélyi udvari kanczel-
,
Megnsült 1732-ben
láriának referendáriusa lön.
').
,
elvévén Gáborfy
Gábor leányát Annát kitl noha 15 nap hiján 20 évig éltek együtt, gyermeke nem maradt. Meghalt 1752-ki april 5-kén kora 52-dik évében '^y. özvegye C s i k-M a d a r a s t mit férje szerzett kászoni báró Bornemisza Jánostól, nagy-ajtai Cserey Farkasnak adta el ^). E Zsigmondnak testvére volt Elek, Ferenczes (striotior. observ.) ,
,
,
,
,
szerzetes
,
és két izben tartományi
egy nagy theologicus munkát
A
fnök
(provinciális).
Irt és kiadott
is *).
család Fel-Csikban jelenleg
is él
,
hol Delnén Csató János bir-
tokos *)
Csávay család.
Erdélyi család
,
valószinüleg
már
kihalt.
Miklós 1689-ben követségben járt a törökökhöz % Cséby család. (Némethfalvi). Zemplin vármegyében birta hajdan Nagy- és K s-C sebet. Egy törzsbl ered a Gathaly csa-
Csávay
i
melynek elddei Ivánka és László Gathal fiai (Comes Ivánka Ladislaus filii G«thal) 1278~ban itéletileg elmarasztaltatnak. Ezek
láddal et
*)
e«
még
,
,
A
csatádfán álló
Györgynek
fiával
Zsigmonddal egy nem lehet
l7.77-bea produkál, a referendár. Zsigmond pedig 1752-ben már
,
mert
ra«íghalt.
^) >JSáz Utazó a világi és mennyei méltóságra" sat. cnmti fölötte elmondott halotti prédikáozio. Nyomai & Csíki Sarlós boldoga«sxony klastromában 1752. *) Betikó: Speeialis TraaBylvania líb. II p. M/. Éa Benkö Csik Gyer^ó, Kéázat leir. II. 29. ') Horányi Mem. Hang. I. « » fölebb említeti ixa;ut^i beszéd. *) Bcukó Kár. Csik, Gyergyó, Káscon leir. ;'2. l •) Kemény Not Capituli Albens. IL 9C
— CsedA.
CsechcHik
Ga tha1y
bírták
helységet
,
mely
110
A 1-C s é b-nek
neveztetett 0-
is
ab arai
ío'24'hen élt Csebi Péternek íia Péter, ki többekkel együtt az
pusztái adja el
').
1371-ben Csébi
Máténak
fia
Lfirincz Zemplin megyei Né-
mf'thfalván Öt telket kap László nádortól f al
vi elönevet vévé
föl
a család
id
óta a n é
m e t h-
^).
1403-ban emiitett Csébi LÖrincznek filius
és ez
,
fia
Miklós
(Nicolaus Rufus
Laurentii de Cséb) többekkel együtt Zsigmond királytól kapja a
pazdic
s
i
ersséget, és Pazdics, Zalogh
,
Samogh Kraszna Mocsár, ,
,
Zuha helységeket *). Késbbi idkrl nincs a családról emlékezet igy kifogyta korát a XV. századra tehetjük. Cseclicftik család. Gömör vármegye nemessége sorában ;
említtetik
*).
Csécsy család.
Szabolcs
vármegye nemesei
Ictfzt
emliti Fé-
nyes Geographiájában.
a
Komárom vármegyében Csécsy István Özvegye Muray Anna ellen Muray család magvaszakadta miatt pert indit 1781 -ben a kir. ügyész
Ekeo^s falubeli birtokrész iránt ®).
A Csécsy János,
nevet az irodalomban ismertté tévé Csécsy idsb
Abanj megyében Szakaly faluban született 1650-ki június 4- kén, de nem nemes szülktl. S.-Patakon volt tanár. Meghalt 1708ban, május l4-kén. Nejétl nemes Raj ez i Klárától (kivel 1686-ki ki
Mária és £z ítjabb János
noveinber I2-kén kelt egybe) nyolcz gyermeke közül csak
Klára
leánya
János
és
,
Sa
élték túl atyjokat.
Gönczön született 16»9-ki június 11-kén, és szintén sáros-pataki tanár volt. Meghalt 1769-ki jun. l-jén. Mindkett után több munka maradt fel "^j. Ezek eltt is már egy Csécsy Miklós 1659-ben egy latin ima-könyvet
irt
^.
Csed család. (Csik-szentgyörgyi). Csed Dávid
')
al-csikszéki alkirálybiró 1755. s
1769
tL
—
Szirmay C. Zemplin not. top. 375. Ugyattotf p. 372.
•>
Ugyanott Ugyanott
*)
BarthoIoxnaeidM
•) ^)
Fényes Kon.4«>!»> virm. 700 1. Damelik; Maf^y^^r írók. Eletraji gyüit.
»)
Ugyanott
»)
Csikszéki székely család-
p.
75 é«375.
p. 378.
45.
1.
Not
C.
Gömör p.
144.
II.
köi 37.
s
köv.
b^
Csed
Cséfalvay
120
László
— CsegesL
1794-ben az erdélyi udvari kanczeilárián titoknok, 1815 ben
1815-ben a giiberniumnál ugyanaz.
Csik-Szent-Györgyön jelenleg
Csed
István birtokos. Cséfalvay család.
Pozsony megyei helységtl
(Cséfalvai).
veszi,
Nevét
és
elnevét Cséfalva
melyet a család jelenleg
is
bir
').
Ki
van terjedve ezenkívül a család Esztergám, Fejér, Nógrád és Pest vár-
megyébe.
József uÖül vévé M i s k e y Márton és Judit Balog Máíyásné.
Cséfalvay
mekei
Juliannát
,
ettl gyer-
Cséfalvay Ferencz szintén Miskey örököst Posgay Terézt vcvé
Anna
nÖül, s ettl gyermekei
Mártonné,
Judit
Nedeczky Mibályné
Kajdácsy Ferenozné,és
,
Zsófia Huszár
Ferencz.
ki
1810
— 1824-
be» Tolna vármegye alispánja.
Nógrád vármegyében e század elején él Cséfalvay János, neje Verbóy Erzsébet, fia Kálmán él, kinek Holló Júliától fiai B é 1 a és
Géza. Cseffey család.
Doboka vármegyében volt birtokos. A XVI. század végén, és a következ elején élt Cseffey János 1 585-ben Bethlen várában gondvisel (provisor) ') második férje volt Valkay Erzsének Valkay Tamás és ördög Márta unokájá(Noszolyi). Erdélyben
,
nak, s igy
is,
valamint farnasi Veress János htlenségi bélyegén 1575-
bea adományzott birtokos
*).
Fia
Csefifey
(rábor alatt követ a római császárhoz,
László
1627-ben Bethlen
1640— 1659-ben Bels-Szolnok
vármegye fispánja *) és itél-mcster *). Neje Daczó Mari* után birt Doboka vármegyében. Benne kihalt a CseíFey család. ,
Ugyan
István,
e családból
(s tán
volt
Jánosnak testvére)
is
Cseffey
kr 1601 -ben a moldvai vajda ellen harczolt Báthory Zsig*
mond hazakisérésén többekkel megbízatott ^). Cseg^ezi család. (Bágyoni). Erdélyi család. Közülök Csegezi Mihály 1642-ben Aranyos-szék fkapitánya. Jelenleg C s e g e z ,
Ferencz
s
többen élnek
'),
»)
Féuyes Geogr. Szótár
')
Kemény Józs.
')
Hodor
•)
Kemény
:
:
Doboka
I.
205.
JSíotitia
1.
Arch. et Capituií Albensis p. 95.
várni. 57.
Józs.: Not.
Capituli Albeiis.
II.
362.
-
Eszerint 1659
mAjiis 7-kén Déváról ir koz^á mint föispáiiUoz Barcsay Ákos.
Kemény János
önéletírása. Kiadta Szalay. 265. és 218. lap
^
Wolf. Bethlen
Hisfc.
')
Köváry Erdély
*)
:
de reb. Transylv.
nev. Családai
26&
l.
tora,
V.
p. 10.
ki
CsegAdy - Cseh.
Itt
C«cg5dy család. Bihar vármegyei régi család, fekv Csegöd pusztától veheté nevét 1489-ben
ben
Lászlónak (Ladislai de Cseged) leánya
e vármegyéélt
Caegdy
Ilona Nadány Demeterné,
ki
Petbenden részbirtokot akarván venni a Caákyaktól , Csáky Ferencz és többen ellentmondfcak
1730-baa a
').
Csegdy
ségben birtokos említtetik
család mint Zemplin megyei Barancs hely*).
Cseg^ldy család.
^
(Szathmári). Erdélyben a
muU
században
Doboka vármegyében Csegldy család •'), 1815-ben szathmári Csegldy László Dées városa fjegyzje volt. Cseli család. (Lévai). L. Cheh cs. Cseh család. (Szent-Kátolnai). Erdélyi háromszéki székely család, azon székben fekszik Szent-Kátolna helység, melyrl el-
birtokos volt
nevét
viseli.
A család több tagja hivatalt viselt a széknél sz.-kátolnai Cseh András 1815-ben háromszéki ülnök, ugyanakkor József kezdi szék ,
törvényszéki jegyzje.
Egy ág
kiszakadt Magyarországba
és mindkét helyen megyei
Miklós
fbb
is
Bihar és Tolna vármegyébe,
hivatalokat viseltek.
a muIt században Bihar várraegyének ÍJSügyvéde volt
Bohus Francziska, kitl fia József ismét Bihar vármegyénél a múlt század végén szolgabíró. Miklósnak leánya Magdolna Kovács Mihály Bihar vármegyei szolgabíró, utóbb Arad megyei táblabíró neje
neje
').
László elbb Szathmár vármegyében
szolgabíró
1778-ban,
azután Tolna vármegyében e század elején (1810.) alispán , majd
kir.
Meghalt Bölcskén Tolna várraegyében 1824-ki január 26-án. is volt. Neje Becsky Franczískától fia F e r e n c z. Ignácz szintén Tolna vármegyében szolgált mint másod al-
tanácsos. író
Pakson 1830-ki január 8-kán, kora 49-dík évében. Szathmár vármegyében lakott Cseh László kinek Csabay Erzsé-
ispán. Meghi.lt
,
tl
fiai
László
(tán a fölebb emiitett?) és
Ferencz. Tán
ez utóbbi
Ferencz az, ki Szathmár vármegyei Berend helységben birtokos *). Cseh család. (Czabaji). Közülök László aranysarkantyús vitéz
(Eques auratus) és m.
kir.
karaarai tanácsos 1799-ben.
»)
Wagner Mss.
'}
Szirmay C. Zemplin not. top. 236. Vay Néiaet Hivaég. 307. 1. Fényes Geogr. Szótár I. k. 120.
') *)
tom.
LXX.
p. 78. 80.
Í29
Cseh.
C«eh család.
(Cauzi). Csúzi
tanár a XVII. században. állithatoai.
Irt két
A
mankát
:
Cseh Jakab
Kecskeméten
kiváltságosak sorából való volt-e
ref.
nem
,
Lelki bölcseségre tanitó os2. Edom ostora, vagy Abdias
1.
kola. Nyomt Debreczen, 1680.
próféta magyarázata, rövid prédik. Debreczen, 1682. 0-
C^eli család. Cseh Ádám
,
szent'gotliárdi Jánossal és Lend-
vay Miklóssal együtt 1720. aug. 24-ón czimeres nemes levelet nyer IH.
Károly
ki-
rálytól.
£z alkalommal kapja a következ czimert: a paizs kék mezejében ketts s hátra felkondoritott farkú orosz-
lán áll
,
hátsó lábaivá egy
fekv sárkányt tépve els
lábaival
szét,
pedig vörös
zászlót lobogtat
,
és a feje
fölötti újuló hold- és csil-
lagra néz.
A
paizs
fölött
nemesi korona nyugszik
:.
a
paizs körül pedig jobbról
ezüst-vörös, balról arany-
kék
Cseh család.
Alapitá Cseh
Mihály,
fos'/iadék
leng
ki 1759-ben szenett
czimeres levelet családjának. Czimere négy részre oszlik
negyedik kék ragyog.
mezben
A második
felfordított
^)
,
az
els
és
gúla alakban három arany csillag
és harmadik ezüst
mezbl
vörösbe öltözött
kar könyökben meghajolva, arany fogatú kardot markoL
férfi-
A paizs tete-
jén a korona fölött két kiterje&st^tt fekete sas-szárny között fehér galamb áll, lábai és csre vörösek csrében zöld gallyat emel Foszkdék j
jobbról aranya-kék, balról ezüst-kék *)
Tán e Cseh
család ^z,
Mihályt *)
melybl lótoeszágban Szerem vá-matgyében
(tán épen & szerzt)
Tudományoí
Gytijtfem. l823-ki fcly.
*) Collect.
Uerald Ma*. Nro 441.
•) CoUect.
Herald Mis. Nro
6.
1
760«ban az alispáni székben
VI
köt. 86.
1.
Ugyancsak Szerein vármegyében l848-b8n Cseh Eduárd
találjuk.
másod alispáru hivatalt viselt. Oieli cnalád. Cseh családot látunk Nyitra vármegyében is a nemesek sorában hol Cseh László 1787-ben az alispáni székben ül. Talán e családot illeti a következ töredék leszármazás is ^) ,
Cseh Péter (Szombathelyi Anna elbb Horaitszky Jánosné) Imre ^ I
János
Sándor
Mária.
(Nagy Istváimé)
Komárom vármegyében Cseh Ferencz
is
találunk
Cseh
családot.
1676-ban
íQabb Cseh János, id5sb Cseh Jánosnak Páhy Erzsétöl
s
g m á n d í részjószágát inscribálja Csapó Györgynek '). Ugyancsak Komárom vármegyében 1743-ban Cseh József, és neje született fia
i
Farkas Ágnes, Liptay és Beniczky családbeliekkel kömlÖdi birtokrészeiket örökösen beváltják
b.
Sándor
Mihálynak
').
Bács vármegyében Cseh család bir Novoszellón
'),
Cseh család. (Elbb Böhm). Böhm József 1790-ben »), éa Ferencz 1791-ben®) czimeres nemesit levelet szerezvén, nevök Cseh névre változtatott. Az utóbbi által nyert czimer ez a paizs fö:
háromszög (triangularis) három
lülrl kezdve két rézsútos vonal által
mezre
Az els kék mezben fóldteke a második vörös mezczirkalöm látható. Az alsó (vagy középs) gúla alakú osztály
osztatik.
ben ezüst
,
arany mezejében alul zöld téren fehér folyó, s a fblött várkastély három vörös fedel toronynyal látható. fbl
,
és
A
paizs sisakján oroszlán emelkedik
els lábaiban czirkalommal egy földtekén méreget. Foszladék
jobbról arany-kék, balról ezüat-vörös
A szerz
a czimérrl következtetve
Cseh család. romszékben, 181-ben
Zsigmond
„M á r c / u s'i
Perbeli nemzékretid stétívi.
F e n y e 3 RomáViMn rárm.
9)
Ugyanott 1Ö3 Véuyea Geogi. Szótár, IH. .
*) Oolleoí.
**)
Her»ld. pag. 129. ugyanott pag. láx
Adami Souta
lehetett.
az erdélyi
gentil.
I.
jegyz1848-ban Magyar-
kir.
alatt
táblánál
lap segédózerkesztje, kibujdosott.
*)
«)
mérnök
(Alsó-Csemátoni). Erdélyi székely család Há-
*)
•)
,
Lajos Csernátoni név
könyvi ik*Ató.
orteágnao a
'').
152.
kÖt. 146.
1.
Cíeh
124
Cseh család. J a n k nak
is
dáni Anna
(Jablonczai). Csehországból Jablonczáról,
neveztetett
,
szakadt hazánkba
,
s itt
mely
L u-
második neje
után a Ludáni Péter javait, iigymint Bars vármegyében
máskép G ö d gyében Tompa és
Füs
- Csehy.
Pózba és Belényes, Hont vármeMagyarad. Nyitra vármegyébe V c s a p egy negyedrésze, és Szabolcs vármegyeben A p agy helységet Füsy György ,
ö r-P^
üs,
i
és Jánostól az egri káptalan eltti bevallás szerint
1496-ban Ulászló királytól
megkapván, azokra
megegyez adományt kapván
beiktattatott
1517*ben ezen javakba ÍL Lajos királytól nyert ujabb adomány
foly-
Els
neje
tán ismét beiktattatott
nem
ellenraondván a Dovorány család.
,
Ludány Anna, Ágazata így
tudatik, a második volt
Csel).
sarjadzott:
Jáuot
1496.
(Ludány Anna) Márton László (Cseh de (Cseh de Jabloncza) Jabloncza)
2-ti
^zl-t61:
Ferencz
:
Erzse 1626. (erds- ker«ki
1528.
—r^
(Frusi na)
•
1524.
és saali Aczél
Istváuné)
'
[
(1.
Dolgos Tamás. Babiudály
2. *
id.
Jánosnak második nejétli JabloDCzáról falvi
Dolgos
nosnak
fia
irta.
elvette
Ludán, Füs, és
el javait,
azokat kozma-
János
kapják 1532-beu. Ezen Dolgos Já-
nül Cseh
Ferencz leányát Annát, kinek utó-
és
dai a Dolgos és Babindaly,
után örökösök az
Ferencz magát
Htlenség bélyegén vesztvén
Ambrus
Tamás
a
Cfergelyné)
majd a Szelecsényi család
Ócska y. Herényi
is
kihalván , ezek
Konkolya-
és
C'seliy család. Hont vármegyében fekszik Alsó- és Fels-
Csehi nev puszta (Hazas-Nénye filiaja) melyet hajdan hasonnev család birt. A C s e h y család neve különféle változatokban j el az okiratok, de kimondva mindég Cseh i-nek hangzott. ,
Megtartva az oklevelek Írásmódját minden családtagnál, közülök ismeretesek ezek
Csehy István
HOO-ban mint
(ii
o
m o regius)
el Frank ors;?agbiró határjárási parancsában ^). Chehy Pál egy 1416-ki oklevélben mint ügyvéd
királyi
em-
ber fordul
tnik
fel szintén
Hont vármegyében
')
Geneal. aufhent. Mss. 207.
*)
Az
•)
Ipolyi Arnold ur
ton?.
^').
L
eredeti oki. szerint.
gyjteményébl.
procurator
Chehy László megye követe
*).
I'i99-ben
Felseö Csehi)
1505-ben a rákosi országgjrülésre Hont vár-
,
már nem
Csehy Miklós mester (Magr. Nieolaus de kinek gyermekei János 1499 1500., Ambrus és
Zsófia Tésai
élt
—
Istvánné (Stephan de TJbeza)
*).
Chieöy Lászlónak özvegye Kövesdy Zsófia él 1598-ban ^), ettÓl leánya C s e y Borbála Tercsy Jánoáné volt *). 1598 — 1600-ban élnek Lörincz, Ferencz, István, k Nógrád várm. eltt 1598-ban ügyvédet
"A
val. *)
család kihalt, s utánna több máig
is
élö ivadék örökösödött.
Komárom
vármegyében szintén van Csehi nev helység, és igy valószinüleg az ezt hajdan birt Csehy család külön származék volt a fölebbiektl. Komárom vármegyében 1497-ben Csehy Ágoston fels helységek egy negyedrészét
alsó és
kösétl atyja szerzett
,
').
1723-ban Csák János
Tán
melyet Gyöpös László örö-
Miklósnak Esztergára sz.-györgyi prépostnak és
Piva Mátyásnak elzálogitá
Csehyekre ruházza át
,
Komárom megyei Ékeli
birtokrészét a
').
e családhoz tartozott azon Csehy (de
a Csepel szigetén Tököl helységben temettetett
Cheh) el.
Mihály
is,
(Lásd e munka
ki
III.
'
köt, 19. lap.)
Csehy család.
(Csehi).
A
Kraszna vármegyei
Csehi
hely-
elnevüket
Leginkább F.-Fejér vármegyében tartják laségrl Írják kásukat. Csehi Csehy József 1794-ben F.-Fejér vármegyénél imok,
Sándor
1815-ben gubernialis ügyész
;
Boldizsár
nemes város ülnöke, Torda vármegyében más ilynevü család szigethi Sándor 1815beii Torda vármegye
is él
,
1814-ben Torda
melybl Csehi-
rectificator biztosa.
Jáazay Pál Magyar Nemz. napjai Moh. stb. 157. 1. Horváth Istváu Verböczy Istváa Emlékezete. 127-131. *) Protoc. C. Neogr. 1598. pag. ^. hói egy sorban kétféleképeu iratík » Nobilis Michael Heredy Judltum ad instan. Ladislai Chi e öj Egr. Franciscum *)
CsehyFerencz. C&ejtey^ család. Konaárom vármegyében Nagy-Igmándou birt % Csejtey család már 1755-beu, midn ellene, s többek ellen báró Sándor pert kezdett, de illetóségíikxe nézve felmentettek az alperesek *). Jelenleg is bir a család azon megyei Aranyoson is. — Bács vármegyé-
Fényes
ben szintén a nemesi családok közt emliti e nevet
Geogra-
phiájában.
Cseke cnalád. (Csekei;. birtokos. 1590-ben Cseke Pál és
Sámely puszta birtokában
már Szathmár vármegyében
Hajdíin
többeldcel együtt Zsarolyán helység,
uj királyi
adomány
mellett megcrsit-
tetik«).
Cseke István
1604-ben
Szathmár vármegye szolgabirája
voU »).
Cseke
helység Szathmár vármegyében van.
Jelenleg a Cseke család
vármegyében
is
birtokosnak
Fényes
Geographiájában Saaboics
iratik.
Csekoiklcs család. Egyike elkelbb családainknak. Legutóbbi törzse
vagyonosb nemesi
s
Csekonics Fái
a múlt század kö-
zepén a kszeghi kerületi táblánál ügyvéd , ki 1753-ban Mária Terézia királynétól ozimeres
nemes
levelet nyer
Czknere
—
mezben hátsó
*).
mint
itt
látható
biborazin
els jobb
lábain álló c»:oszlán,
lábában káka-botot (Xypha) fölötti
—
sisakoD daru
áll
,
a paizs
tartva;
felemelt egyik lába
körmei közt golyóval. Foszladék mindkét
oldal-
ról arany-vörös.
Nevezett Pálnak tól
Kanicsár Máriá-
Hertelendyekkel rokonságban
(ki a
született fia
József
1757-ki febr. 22
állt)
Kató-
nává lesz tábornokságig emelkedik egyszersmind sz. István-rend lovagja volt. Erdemei ,
közé tartozik
*)
,
hogy
a
.
m e z ö-h egyesi
Fényei: Komárom
ménest
várna 152 é* S6.
i
*)
S z r m & y Sza+lunár varn. Ugyanott I. k 131.
"}
Collpot Herald és Adaaii Scuta Gentil. tom. IL
*)
i
•
II. k.
218.
1.
szervezé.
Ö
alapitá
Cseley
meg
tulajdonkép családját
gl
melynek nagy birtokot
,
Neje kett volt
1824~ki april 26-kán.
az elaö
j
Tempel Katalio
lÖ03-ban 32 éves korában meghalván, másodszor nÖsült béri Jankovich
Júliával,
János,
,
él
az
mvészet
kei:
pri-
kitl született 1809-ki nov, 16-án Nep.
Nejétl
L p t h ay Leona i
bárónötöl
,
ki a ha-
irodalom, jótékony intézetek egyik pártolója; gyerme*
s
Endre
803-ban
i
kinek hazafíui pártolásaért többi közt az aradi szinér
ségbl (genus). Nevezetessé lett Cseleinek fia János, a királyné alasztalnoka^ ki midn Zách Felicián Róbert Károly királyt s családját vérszomjas boszúval Visegrádon megtámadta, Felícián lesújtván, a királyi családot megmenté. Erdemeiért 1336-ban Zách Felicián javainak nagy részét adományban kapta, többi közt Nógrád vármegyében is Harkányt stb. ^) ,
mely Nógrád vármegyében Fel falu határában találtatván gr. Andrássy György gyjteményében van Sí Gr. Pecsét-gyüruje
,
,
,
JOHANIS (rák-
vagy
Fim CHELE
skorpjo-féle) alakot ábrázol
1343-ban Balásnak tik
a
sár-
Pozsony
'*)
Chele
monostrai részjószág
*)
Szirmay C Zeraplln not top. 75 280. Xaprinay Mss. B. tom, ÍV p. 200. Fejér •
*) Fejér j
fiának Ítélte-
i*"
Mocsáiy JSTgrád várm.
'
').
élt Cselei
vol. rV". p. 151. hol .'ofcon«eí /í/>m» ')
ilyen
Antalnak fia Domokos*). vármegyében még a XVI század végén találunk ha-
1392-ben
*)
körirattal
.-
AUaan^i
filii
'Esraertptese.
God. Diplom. tom. IX. vol.
Szirma j: C. Zeiaplin.
,
not. top 90.
I.
1,
p.
•
Oo
Csfen-nek iratik. kot.
lo,
2.^1.
VIIL
— YTsemiexky.
Csemetey
tS9 sonló
nev
Cselyey Györgyben,
családot
raegyének alispánja volt dettnek
^)
kit
,
1590-ben azon vár-
ki
azonban Lehoczky más családból ere-
állit '0-
Csemetey család. István,
ki
Csemetey
Ismeretessé tette e nevet
1599-ben élelmezési biztos volt'). Valószínleg másik
Csemetey István
a vasvári prépost , ki megöletvén
miatt az országgylés vizsgálatot rendelt
Cseiniczky család.
(Csemiczei). Régiebb nemes családaink
Zemche,
egyike, ismeretes törzse
161 8-ban e
,
'*).
ki
már 1280-ben
birta Liptó vár-
megyében a két Palugya közt fekv (terram
Cs em
inter
i
duas Palugyas)
o z e helységet
,
s azóta
sebb elidegenítéseket kivéve
,
földet
a moátani ,
némely
kis-
melyek azon-
ban többnyire vissza váltattak, folytonos
sza-
kadatlan birtokában van a család.
Zemchének fia volt,
Móricz
Zemchének
is)
fia
két
Be ne.
(vagy Márton) és
^)
e két
Zenchenek
kapta 1287-ben Bene-
(most Benedekfalva) Liptó várme-
falvát
gyében. Benenek
ennek
(iratik
fia
fia
— ugy
Miklós
látszik
(Nicolaus
— Péter, Petri de
filius
Benefalva), ki 1391-ben Bebek Imre ország-
bírónak Liptó vármegyében tartott törvényes
elmutatá Beoefalváról az V. László király által 1287-ben adott adománylevelet, ugy egy másikat is, mely 1344-ben
vizsgálata alkalmával
Róbert Károly
által adatott «).
*)
Katona
')
Lelioczky Stemm.
Kist. Critlc tom. IX. p. 904.
») 1699-ki
XXI.
») I618-ki*
LXVI.
Összevetve Stem.
I. p.
203.
törv. ez.
törv. ez.
Móricz,
*)
A
•)
Liptói Regestruna L. M. tudora. Academia Történelmi
család ada-tai .sserint
IV. köt 19. lapon ítem
II. 82.
tiic*.'.aus filius
hol ez olvasható:
,
a liptói regestrum szerint tár.
M ártón.
Pest
,
Petri de Benefalva, exhibuif nobis
quasdam duas Uieras,
fiam dni
I.fiditUU Regis privilegialem svper donacione liberUUis Jobagionum de Lipto per
dem
Ladislauvt
Regem Mcrtino
fi
Bene
lSfl7.
Super Benefalva Conditionali.
filio
Eun-
Zenche facta anno Dni Millesimo ducen-
teíitno ocluagesimo *eptimOy decivio kalendas aprili$, regni fíuíctn sui anno texlo decimo
emanatam
.
el
mliam dni KantU Regis in Fest heaíi Kicolai Confesaoris anno gracio emantUam pretactas Literas dni Ladislai Regis
millesimo trecenlesimo qvadragesimo
confimante»y iuiias
et veras,
asserens plura
.
non habere.
\td
€9«mit:zky.
Zemchenek másik Ynánylevelet
,
Móricz
fia
mely késbb elégvén
királytól ismét uj
adományt nyert
Zemciiének hatod
izbeli
1287-ben Csemiczére kap uj ado-
István
utóda
,
1380-ban
I.
Lajos
').
ivadéka
II.
György
1475-ben ismét
iij
adománynyal ersíttetik meg csemiczei birtokában. Ennek fia Gryörgy megszerzi Liptó vármegyében a Gál falvi birtokot,
királyi IIÍ.
örökösei folyvást Liptóban székeltek.
A a család
de három
5
fia
ln
:
Benedek, Gergely
ezektl három ágon mostanáig
Gergely gyében
Mik lósban áll
XVI. száxad végén 1582-ben csak Csemiczky
is
János
és
él
és
János,
és
a család.
utódai többnyire Liptó
,
de Pest várrae*
Miklós Gáspár 1693.
Gergelynek utódai közül Csemiczky
székelnek.
168 l-ben Liptó vármegye alispánja volt*); ennek 1695-ben Nógrád vármegyében volt alispán
Benedeknek
fia
*).
ága, ki 1590-ben Liptó vármegyében
H
nyik helységre királyi adományt szerzett sok ideig Csemiczén kivül h 1 inyiki elönevet is viselt. Benedeknek utóda IV. P é t e r utóbb az si fészekbl Liptó vármegyébl elbb Zólyom majd Nógrád vármegyébe l
i
,
,
költözött
,
Göraör vármegyében tartja
és ivadéka jelenleg I<^grád és
lakását.
Emiitett IV. Péternek ágazata jelenkorig lehozva követkess
ITgy látszik Z e m c h e mondatott C s e m c z e-nek is és róla a C s e m i c z e-nek (régenten irva 'S c e u n i c li e-nek is). Zemchenek színleg fia volt János, kinek fia István, kinek Péter, (Petrus ,
ség
Stephani
helyvalófilius
de Sceuniche) a ki 1391-ben Bebek Imre országbíró eltt
filü Joliannia
producált. Liptói Regestriunban ugyanott a 35. lapon eaáÜ: Super Sceuniche. Item Petrus filius Stepliani fillí Johannis de Sceuniche exkibuit nobis quasdam duas Uteras dni Ludovici pridem Regis Hungarie, uuam videlicet novam donacio-
nem
dictae possessionis
Sceuniche,
cuius instrumeuta Htei-alia casnaliter com-
busta exstitÍBse per predictum Stephanum patrem ipsins Petri,dícto
Dno Ludovíoo Regi diéta exstitifisent eidem Stephano sub ei«dem metís qnibus per eundem nsque nunc usa exstitissent et possessa per ipsura Dnum Ludovícum Regem facta, in vigilia festi assumptionis beatae vir«
,
,
;
,
,
;
»)
Protocol. C.
Neograd anni
:
1693. 95. »
C&iDiiezkjr.
130
IV. Péter
(Géczy Kata)
Gábor 1744-1756-ig
Nc^rád
V. alisp.
CKubinyi Julianna)
Imre (Korponay Klára)
Fereucz (b. Hellenbacli
Zsuzs.)
t
nyg.
al-
ezredes Pozflouyban.
(Radváuyi
(Rhédcy
Nógrád várm.
István;
Fereucz)
Hellenbach -
Károly
megL
József (Beniczky
ifjan.
Fi'aacziskÁ)
Edvárd
E"zse
Franczista
(Bekény Bened)
Sztraeaiuban lak. (Zental János) (Beniczky Karolina)
lak. Kis-
KartÖBÖn.
Mária.
Victor.
Bél».
Miíria
Erzse) »
Pál (Szepessy N.) Bején Gömör vm.
Károly
Jnlia Knta
(b.
Pál (Mariassy N.
Imre
Anna
Küldizsár fö-adószedö
Sarolta.
Ágnes (OkoÜcsányi Rudolf)
Edvárd.
Kiakoru&k.
IV. Péternek fia
Gábor,
ki
1726-baa losoncíi Gyürky István
beiktatásának Kotyháza és Soos-Hartyánra nézve ellentmondott
'),
Nógrád várraegye másod alispánja volt. Imre fiának maradéki Gömör vármegyében székelnek. Boldizsárnak ága ki Nógrádban fö-adószedi hivatalt viselt, Nógrádban maradt birtokán. Most él unokái közül Károly és Edvárd a megye tekintélyesb 1744-töl 1756-ig
,
táblabirái között állottak
latoskodnak. Edvárdnak
jelenleg ösi birtokaikon gazdászattal fogla-
— több gyera szövegben láthüí —
,
— mint a nemzékrend
meke van. Czimere a családnak,
—
mint följebb
mutatja
víz-
szintesen kétfelé osztott paizs, a fels ezüst
mezben
nyakkal nyakon nyillal átltt galamb
Az
áll.
kiterjesztett szár-
alsó arany
mezben egy
bárom kinyilott rózsa. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a nyakán átnyilazott madár látható. A Liptó vármegyében székel ágból Csemiczky János mint
ágról
alkalmi latin versek szerzje ^),
Sándor
utolsó tizedének gyászos allionya."
pedig mint a .^XVíJI izázad
Kassa, 1838. czimü könyv szerzje
ismeretes.
*) Sz. ')
Benedeki Convcnt Capea H. Fasc.
Müvei ezek Versus Ivaunl
raetaurationis. 4ret.
:
— YersicuU
ín
ncp. L. B.
Nro 9. Révay occaaioue Cottus
Tljurócs.
—
Ode Jo-
8.
Helycone Lipíoviensi eompositi.
aeplxo Justh octoagenario in pufalico convivio decaatata. 1818. stb.
Cseneházy
jében
ki
131
Csenkey.
Léteztének feltárta emlékezéaét Csene-
Cseiieházy család.
házy Benedek,
-
Pozsony véri kapitány volt Mátyás király
ide-
*).
Cseng^ery család. Eredetét s nevét Szathmár vármegye C s e n g e r nev mezvárostól veszi. Eldei a XIII. században a szath1239-ben Mátyás és Miklós a szathmári
mari vár jobbágyai voltak.
várnak jobbágyai CsengerbÖl perelnek Ponyth fispánnal két ekényi
Ponyth fispán az érdeklett földet nekik engedé, pedig Chengerben viszont egy telket adának '). 1 330-ban Hobert Károly király Chengery Péternek fiait Miklóst és Jánost a szathmári vár jobbágyság alót fölmentvén (exi-
föld iránt, egyesség .utján
k
malván), azon vármegyei Részege helységet nekik s társaiknak királyi
adományban adá ^). 2^mplin vármegyében élt 1634-ben Csengery István*), vármegyében birtokos a család Zomborban és Szürnyeghen ^). Csengery
Ferencznek
fia
ben, Abauj vármegyének Zemplin
József felé
és ezen
született 1795-ben Vily-
fekv
szélén.
1824-ben Sáros-
Patakon a világtörténet, oklevél-isme tanára ln. Meghalt 1850-ki aug. 18-án. önálló
vázlata.
A
S.-Patak, 1843.
«>.
család egyik ágának lakhelye Bihar vármegye.
született
Csengery Antal
1849-ig a
E megyében
1822-ben Nagyváradon , hol atyja jeles
Antal szerkeszté 1845-tÖl „Pesti Hirlapot"; jelenleg a „Budapesti Szem-
jogtudós és keresett ügyvéd
l
egyetemes ttfrténet>tudomány
müve: Az
é t." Irt több jeles
volt.
Csengery
munkát. Mint legjelesb íróink egyike ismeretes
Csengeryek vannak Borsod vármegyében
is
,
').
hol Bódva helység-
ben bir Csengery József"*).
Csenkey toka,
család. Pozsony vármegyei
melynek most
Egy ág
is
Csenke
')
•)
*) *) «)
Be
birtokos Esztergára és Pest
vármegyében
1 Adparatus 112. i. Szirmay Sz&thmár várra. II. k. 129. Ugyimott II. 27. Szirmay : C Zemplla not. top. 55. Ugyanott 158. 238. Danieük : Magyar írók II. köt. 64. :
:
Ujabb ismeretek tám
"Ó
Életrejzát
»)
Fényes Ge<^; szótár :
i.
si
bir-
birtokában van.
Ferencznek neje Miskey Zsuzsanna után.
«)
falu
I.
köt. 143.
IT. 1.
k. 262. 1>
is
,
Csenkey
€s«Aregfa
13$
-
Csepellény.
Csereg;li család. A XVII, agy
században nemesiitetett meg, és
látszik kihalt.
Csépan család.
Fényes Elek
(György falvai).
Geogra-
phiája szerint Borsod vármegyében birtokos nemes család.
Csépán István
Somogy vármegyében Jákóban lakott; meghalt 1830-ki febr. 15-kén. Az írók küít is helyet foglal. Z r i n y i Miklós, vagy Szigetvár veszedelroe, históriai szomorújáték 5 felvonásban. Komárom, 1790. És Szerenc.'je kivánó versek a magyarokhoz. 1790. általa Györgyfalvi
jogtudor
s
táblabíró
,
forditattak.
Csepán (irva néhol Csépány]^ ben Disznajódon
'
Kis-Csepcsénybl is
bir
Borsod i'^ármegyé-
j.
Csepcsáiiyi család. leg
Ferencz
ered
,
(Kis-Csepcsényi). Thurócz vármegyei
onnan
veszi nevét, s a helységnek jelen-
1770-ben Csepcsányi
Csepcsény i-nek János a m. kir. helytartóságnál szolgált,
Tamás
1836-ban a határvizsgáló választmány tag-
birtokosa. Iratik a családnév
Csepcsányi
jául neveztetik az országgylés által Cs,
Albert
Cs.
Márk
is.
').
Thurócz vármegye számvevje 1841-ben.
aljegyz,
Pál
al-adÓ3zedö ugyanott 1842-ben.
Csepel}' család. Szathmár vármegyei nemes család, közülök Csepely Albert azon megye szoJgabirája 1606-ban '). 1755-ben Csepely Miklós, János, Mihály, Ferencz. Albert-
Mándy és Ballá
családdal
Mánd
helység birtokában mcgerösittetnek
Ugocsa vármegyében Csepely László
Csepellény család.
György
remete
letett Bicsén
,
sz.
G73-ban esküdt
*J.
^).
Trencsin megyei család. Csepellény
pálos barát és magyarországi missionarius
György,
atyja
1
anyja Pa taky Zsófia
volt.
,
szü-
1643,-ban
lépett a pálos szerzetbe, Missioját kezdé 1672-ben. Megöletett raartyr-
módra Eger mellett
Szke
Csepelén yi
területén 1674-ki május 14-én
•}.
Ferencz szintén Trencsin vármegyében született.
Jesuita volt. Meghalt Egerben 1737-ben,
Néhány
értekezése nyoma'
tott ki 0.
>) ') ')
*) ^)
*) '')
ügyanüft I. 266. 1836-ki XXXII. törv. ez. Szinnay Szathmár várm. I. köt. 131, Ugyanott II. köt. 243. Szirmay C. Ugocsa. 60, L. Vita et Mors V. P. Georgü Csepellény, Tyrnaviae Horányi Nova Mem. 717. :
:
1745.
Csepler
Ciepler család.
-
recrcnyi.
,
183
Zemplin vármegye ozinoerleveles liemesei
közt foglal helyet. \
bcn,
Cseppeiiy család. Köpülök Cseppeny István élt 1665kinek birtok-eladásai végett tiltakozik Gyürky Müály ^). CsC^plész család. A családot alapitá Cseplész János, ki
1711-ben raég mint kurucz
ben
[ledig íir
irja alá
a szathmári békeszerzdést, 1712-
Károly csáazártól magyar nemességre emeltetik
mere a családnak
a paizs
arany mezejében zöld dombon korona,
(könyökkel jobbfelé) férfi-kar emelkedik lött sisak, s
fekete,
ki
,
kardot tartva.
A
Czi-
*).
s
abból
paizs fö-
abból három -zászló íeng, az els kék-zöld, második arany-
harmadik ezüst- vörös. Foszladék araiiy-kék, és ezüst- vörös.
Csepregliy család. Mária kapja a következ cziraert
:
,
hátra felkon-
kioltott piros nyelvvel
,
I75I-beh
a paizs kék mezejében zöld tér fölött szét-
vetett hátsó lábain oroszlán áll
doritott farkkal
Terézia királynétól
,
els
jobb lábával egy kivont kardot tart hegyessel lefelé
A
a földet érintve.
paizs fölötti sisak ko-
ronájából magyar vitéz emelkedik ki kék dol-
mányban, arany Övvel, fején prémes kék íöveg, arany-markol&tu
kezében ható
kivont
pallós
lát-
S).
Lakhelyük Bihar
,
Heves Pest ,
és Szath-
már vármegye.
Csepy család. Komárom ben Aranyos , Bogya
,
Lak
,
vármegyé-
Nemes-Olcsa
stb.
helységekben birtokos.
Csere család. iipáczai Csere
Közülök
János Erdélyben a Bárczaságon
1619-ben
született
(Apáczaij.
Apácza
helységben. Kül-
földön! tartózkodása alatt adta ki 1653-baa Ut-
rechtben
1669-ben
„Magyar Ency clopaedia"-ját Meghalt Kolosvárott *). — Apáczai Cserei András i815-ben Kolos várra, biztos
Cseréli)-! család. (Alsó-Balásfalvi). Hazája Erdélyben Doboka vármegye hol Balásfalván tartja székhelyét jelenleg is e régi magyaros család ,
')
•)
*) ')
Benedeki Conv. Protocol. P. p, 26Ó. Collccíanea Herald. Nro 674. És Adami Scata gentil. tom, Adami Scute Gentil. tom. 11. Horányi Memor Hung I Sz.
11.
CseréuyL
134
Nevök különféle írásmóddal
Z e r é n y i-nek
is,
hol a Z.
bet
íratott
Ch ie r e ny i-nek
is, sót
Cs. helyett szolgált.
ül medve
Csimere a palzsban királyi koronán
közt tartott almát eszik, és nyíllal van átlve
,
els lába körmei
').
Már
1422-ben említtetik a családból CserényiPál'). 1519-nél elbb élt -- mint sirköve mutatja — Chiereny
László.
—
Márton
és
1517ben egy határjárási okmány
Ferencz élnek '). 1558-ban Cs. Gáspár nejével
zák
1540 tanácsos
A
— 1566. táján Cs. István
ettl hoz-
Doboka vármegye fispánja, és részt, Cs.
Márton,
elesett Brassónál
1603-ban.
Székely Mózses harczában többen vettek
István. László egy idre kimenekül "). Az elbb és
levelet nyert az egész a. és
Farkas
Cserényi ispánja.
;
*).
*).
Bálás, László István
Chiereny
G-erendi Gertruddai
rendesen a család szárniazati fáját
le
szerint
f.
nevezett Márton uj adomány-
Balásfalváról.
1610
— 1630ban
vármegye f-
B.-Szolnok
1624-ben követ Toldalaghy Mihály lyal a portára, 1628-ban a
római iisáizárhoz.
—
Bethlen István alatt tanács-ur,
debui^i Katát Erdélybl
nak Sortibory Borbálától
Ugyanott
Cs.
Neje Bethlen Erzsébet
,
Bethlen Mihály-
született leánya.
György
Cserényi
1785-ig föbiró
'}.
kiséré ki 'Bran-
1715
— 1724.
Doboka vármegye
István 1T76-1782.
kir.
alispánja
*).
adó-beszed, 1783-tól
9).
midn
1817-ben
I.
Ferencz király felséges nejével Balásfalván
keresztülment, a királynét két Cserényi hölgy, üdvözlé a dobokai közönség nevében.
E család ki
mint
fénye volt a XVI. század végén Cserényi
iró tette
nevét emlékezetessé. Munkája
:
Mihály
is,
„História az persiai
monarchiabeli fejedelmekrl" stb. Chiereny Mihálytól. Nyomt. Koloavárott 1590
..;\
^
*)
Mikola Histor. geneal Transylv.
»)
Köváry id. h. 66. Hodor Doboka várm. 791. Köváry id. h. 65, Hodor id. ü. 790. Wolf. BetUen tom. V. 408. 461.
Hegyesy Mihályné volt *). család. Hajdan Doboka vármegyében Harinna
Cserényi
1670. táján
Cserépy dékén birt Cserépy ,
de Róbert Károly király idejében htlen-
család,
ségi bélyegen veszté javait
vi-
*).
Gáspár, DerencsényiOrsolyaél"}.
Nóííréd s Göraör várraegyében fordul elö Cserépy
kinek 1598-ban raár csak Özvegye
Gáspárnak tán nvére Cserépy Anna 1601 ben Vámossy Bálint neje
*).
Cseresnyés család. vármegyében
tartja lakását.
(ri). Szabolcs, Veszprém és Csanád
Közülök Cseresnyés
István Csanád
vár-
megye f-ügyvéde volt 1842-ben €.'seresnyey család. Lakhelye Szabolcs vármegye, hol Balkányban
birtokos.
Czí raeres
ban
ITI.
nemes
levelet szerez
Károly királytól
Czimere
;
,
1716-
*}
a paizs kék udvarában zöld tér fölött hátulsó két lábán
álló, hátra felemelt
kardot tart
Cseresnyey Mihály
elsÖ jobb lábában
ketts farkú koronás oroszlán,
A paizson álló sisak
a bal lábát ragadmány után nyújtja.
koronáján ismét koronás oroszlán áll, els jobb lábában négy nyilat tartva.
Foszladék jobbról ezüst-vörös
Cserey család.
,
balról arany-kék
*).
(Nagy-Ajtai). Törzsökös székely család. Ere-
detét baróti Cserei "Caláí»tól hozza
le, ki
1396-ban részt vett a nikápolyi
hadban, és ott Zsigmond királyt egy török vágásától megmenté
a
királlyal
menekülve
,
t
buzafejekkel táplálta
ozimerül egy pánczélos férfiút nyert
egy levágott csalmás kalászt ^)
*)
•)
;
,
törökfejet tart,
ezenkívül több falut
Köváry id. h. 111. L Hodor Doboka várni. 58.
is
ki
miért Zsigmondtól
a balban pedig három búza-
nyert adományban.
1.
Bartholomaeides Not. Cothis Gomör. 184.
*)
Eredeti oklevél.
*)
azután
jobb kezében kardja hegyén
')
S) Collect.
;
;
Herald Nro 486.
Adami Scuta
gentil. tora. II.
-
Ungr. Magazin IT. 388. stK - Kváry Erdély nev. cs. 61. 1.) kételkedik ez esemény iránt, és Katona Hist. critio. tom. XI. 417. lapjára ntal a király megmentésére nézve. De e mellett megállhatna Bálás története is , mert IV. Bélának is nemcsak Fáy de Forgácli sök is segélyére voltak ugyan egy futás alkalmával. És megtörténhetett ez esemény akkor is, ha Balástalvá.! nem kapták is ekkor, mert a valósághoz is szoktak mesét költeni, de azért az egészen uem lehet mindig elvitatni. »)
Szegedy Synopsis Reg.
333.
,
,
—
13«
ITeerey.
A czimere
sbb
család inostanl
—
mint azt ké-
—
kapták
ez
:
a
paizs kék mezejében zöld tér fölött vasas vitéz áll,
jobbjában karddal,mely-
nek
hegyén
levágott
csalmás törökfej
,
baljá-
ban hárotn buza-kalász.
A
píiizs
tetején álló ko-
ronás sisak íölött pánczélos kar könyököl
vont kard hegyén
más
,
ki-
csal-
törökfejjel. Foszla-
dék jobbról
ezüst-kék,
balról vörös-kék.
A paizst
teiamonok gyanánt egyszarvúak tartják.
Balásnak
volt
fia
László, ki Csemei Istvánnak fiával Péterrel a
kir. al- lovászmesterrel
megyében
Mátyás
N Agy-Lakot
A család
királytól 14:62-ben kapja
*).
leszármaztatása szerint Balásuak
kinek fiaLukács, kinek Ferencz, kinek Szigetvárnál esik ki
nül
veszi
Henter Margitot
,
kinek neje
föl *).
még Máté is, Pál, ki 1566-ban
fia volt
és
László , ennek
János,
és Barótról a család régiebb
fészkébl
neje jószágába Nagy-Ajtára költözvén
elnevet vette
Mátyás
Nevezett Mátyásnak
el.
,
fia
innen családja a nagy-aj tai
Jánosnak és Henter Margitnak
Költ Margit ,
Csanád vár-
s
fiók
Miklós,
kiktl a leszármazást mostanig a következ
családfa hozza le
Gr. Teleky Hunyadiak kora XI. kot. 26 lap.
eddig Beukö Trausylvania Speciális Mas. 422. s köv. lapjait. Köváryétól elüt ez eddigi leflzámiaztatás mert Lukács fiául nem Mátyási , hanem Ferenczet, ennek pedig Antalt, ennek ismét Ferenczet, ennek Mátyást, ennek ') L.
,
Lászlót
tesz
tekintetbl sem.
TranayL
;
tehát
három
— Benkö
speciftllsbau újra
ízzel
több
mond
,
mi meg sem
állhat cbronologiai
Gen. Transylv. roszul adá e cealád- származást
vaa adva jd>baa.
,
de a
137
C8«rey.
tábla.
I.
Cserey János 1635 t 1666. (Henter Margit) Miklós 1659. f-étekfogó.
Mint fölebb emiitk a család fészke réglebb idkben Bárót, János vagy Henter Margittóli fia Miklós megy Nagy-Ajtára, s azóta onnan a család elneve. A család ekkor kezd jelentékeny lenni. ,
Cserei
György,
miatt alig iehet Miklós fiával
kit a cLronologia
GryÖrgygyel ugyanazon egynek tartam, 1601 -ki april 2-kán vesz armalist
A
;
azeltt, mint a család nagy része
,
meg
primipilus és pixidarius
').
lustrákban több ilyek közt, 1635-bea egyedül Cserey Márton Barót-
«)
Kóváry
id. h. 61.
Csércy.
138
ról lustrál a
évben a
ban
nemesek
lustralis
könyvben mint
tesz végrendeletet, s
János
Cserey
kö/.fc,
nemes
uj
a Ilenter Margit férje e/
bejegyezve
áll
mint buzgó unitárius hal
el.
ez 1606-
'},
Késbb
ft
család
reforraatu3 lesz, raa katholikusok.
Jánosnak 1
659-ben
Költ
-i
M
fia
i
k
nok
,
Rákóczy Györgynek
ós
fft
Margittól a táblán látható több
közül Györgynek ágát a
János
1
íía
maradt Ezek
táblán folytatjuk.
lí.
(Miklósnak
étekfogója volt
fia)
koriban 1668-ig fejedelmi
fiatal
asztal-
t679-ig Fogaras vár kapitánya. Végre vádoltatván, hegy Béldy
Pállal egyetértésben állott volna, elzáratott, s 1685-ig fogva volt
^).
Neje Cserey Judit volt Cserey Mihálynak Apor Ilonától leánya ki áital az A|3or, Lázár stb. családdal jve a család atyafiságba '*). E János ,
épité Csik- Rákoson azon
rey
,
most
is
kházat, melyet most is Csemelyben a nagyobb szulia íenyÖ
fenálló
Anna Cserey Farkas Özvegye
bir, s
Hoc opus curavit Joannes Cserei Anno Do mini 1672. Lav. Deo Se mer. cum S: R. E. sua Juditba Cserei V e s m a 4. M e n s a May. A hiz tetejííroi gerendáján e
fülirat áll:
i
j
i
C«
1851-ben a zászlós vas pléhek levétetvén, egyikén 1667a másikon: 16^4 Cs. Ja. fölirat volt kimetszve *) :
Jánosnak egyik na
Mihály
az emiitett házban;
2Í-kén
J.
Csík-Rákoson született 1667-ki
1678— 1685-ig
—
ocí.
Teleky Mihály kanczeÜár
udvarában apród. 1686-ban a hassági. L688-ban a bozzai táborozásban 1690-ben is táboroz Teleky alatt majd havas-alföldre fut, vesz részt 169 l-ben visszajö 1692-ben Apor István udvarába megy. 1697-diki ,
,
,
october 22-kén elveszi elöl
nül Kun
Görgény várába vonul
.
Rákóczy fölkelés innen Csik-Gyergyó és Kászon szék inIlonát.
1
703-tól a
spektora, (akkor a királybiróság felfüggesztve lévén) 1705-töl Brassóba
mint a felkelknek ellenzéke itt irta a családnak nagy népszerséget magának szép emléket hagyott Históriáját*). A kr
vooult
,
,
,
ntczok által birtokaiban 18,000 forint kárt vallott. Meghalt 1756-ban. Fia György táblai ülnök volt, meghalt 1774-ben. Ennek leánya bodoki gr. Mikó
Istvánné
*)
Az 1635-ki
könyv a
»)
Cserey Mihály Históriája.
•)
Ugyanott 36. I. Benkó Károly Csik-Gyergyó és Kászon leír. Kiadva a Nemzeti könyvtárban Pest, 1852
Teréz
*) *)
lustralia
ez ágát sirba vitte.
fí^korm. levéltárban,
8. 35. í^l.
,
Köváry
102. 116. 119. 165. 228.
szerint.
28.
139
Cserey
üliHály
történetíró *) testvére
tu
Erzsével Elek
nenizé
János
több európai nyelvet
Cusani tábornok mellett szolgált.
Eleket
Farkast.
és
táblai ülnök volt, született
1724-ben Csík-Rákoson, meg-
halt 1771-ben. 1746-ban ,,Praxts Procuratoriát"- adott is
maradt utánna
volt,
nejétl
elsA neje
Boér Krisztinától
').
Römer
Jozefától ismét
Ágnes,
még L a j o s és 1 3 V á n még b) Józsefj c) Imre,
ben szintén pap, mester.
e")
Elek
cf^
János
(j-
itél mester
consiliar,
,
kinek
1848.) rarkasnak
Römer
Jo-
százados. Eleknek Boér Krisztiná-
kanonok 1794 - 1815-
k.-fejérvári
1784-ben
M íhály,
nácsos, kinek Macskási I
gubera
kézirat
director
fisc.
,
17S0-ben itél-
18 17- ben gubern. tanácsos, kinek neje Berzenczei
legmiveltebb férfiainak egyike, a hivatali pályán udvari referendarius-
ságra s tanácsosságra emeltetett Bécsben
;
és ott élte le napjait;
1777-
bcn a krasznai és tasnádi uradalmat kapta. Meghalt 1782-ben. Igen sok munkája maradt kéziratban késbb ezek közül megjelent a ,,Sz^;
kely Asszonyok törvénye''*'^').
Boros Katától
fiai
Lrincz
szül.
1754-
ben szintén a tudományokkal is foglalkozott kéziratban maradt tle Erdélynek magyarországtóli elszakadásáról szóló munkája ; kinyomatott ,
;
Háláló Beszéde a budai kír. egyetem elhelyezési ünnepére 1777-ben. erdélyi udv. kanczellárián kezde hivataloskodni
meghalt íQu korában 1784-ben
készül,
Farkasnak Boros Katától
fia
,
s
midn
Az
épen nsülni
*).
Farkas
cs. kir.
az 1817-ki éhségkor tanusitá emberszeretetét,
kamarás és rnagy
midn a népnek
ezerekre
*) Müiálynak a történetirónak testvére volt Dániel is, ki 1697-ben halt meg. (Cserey Hist. 267.) Éa nCvérei Erzse, ki 1693 ban ment férjhez Borbereky Dániel fiához Istvánhoz. Judit és Ágnes német kaionalisztehhez
mentek
férjhez.
J óss e f *)
')
724
(Ugyanott
37. 1.)
Mihálynak pedig gyermekei voltak Zsuzsa,
, ki 1709-ben halt meg 4 éves korában. (Cserey Korányi Nova Memor. 720.
434
l.
Benkö Transylvania gener. II. 440. ho! valamint Korányi Nova Mem munkái elészámitvák. Életrajzát közié az Erdélyi Múzeum ,
lapján
IV, köt. 163. *)
Hist. 229.
1.
Horinyi Nova Memor. 722.
140
Cserey.
vásárolt gabonát
,
mit köztök kiosztatá
kétezer kétszáz napszámot elengedett
robotot addig
is
,
mig
;
a mellett három évi tizedet é«
,
—
jószágaiban a három napos
s
az úrbér behozatnék
nemzeti irodalom iránti szeretetét
is
két napra leszállitatá.
,
tanusitá
és Döbrcntei
,
A
Gábornak,
akkor az erdélyi irodalom vezetjének emlékére ezüst érmet veretett.
Nvére
Cserey Ilona
kit báró
,
Wesselényi Miklós a zárdából vett
el,
kora egyik legeszesb hölgye volt, éá Erdély közéletére nagy befolyást
Köváry Corneliához
gyakorolt.
Meghalt 1831-ben kora ,
Farkas rnagynak volt ismét Fa r k a s a
Szintén testvéré
évében.
kinek Bigye Júliától
nak
hasonlítja.
fia
Csik-Rákoson
(ki
,
is
bir)
77.
Ilonának Pál,
és
most él Cserey Anná-
él Bálás-
férje, és atyja az
és
Ká-
ró ly-nak. Vissza kell
Ríargittóli többi fiaira
— Lászlót, Késbb
a szintén magtalant volt, és
déki gondnoka volt Fiai ;
*).
Még
Farkas
férjét
,
magaélkül
ki
Jánost,
Ráazért Lengyelországba menvén,
visszíij, s birtokait,
bizonyos öszvegben, vissza vál tá
lakott
Apafi pénztárnoka Bides-
Farkast, Nagy Mária
kóczy fölkelés alatt csapat vezér javait elkobzák.
Farkas
Ezek közül
kuthy Máriával nerazé halt el;
Miklósnak Költ
tekintenünk a családfa élén
és
,
ki a
Mih ály
miket
1750-ben az unitáriusok
Bölönben
ennek Tornya Borbálától leánya volt
Miklós
,
Krisztina
Györgynek (Miklós és Költ Margit következ leszármazás mutatja
fia)
vi-
Nagy-Ajtán Borsai Pe-
temé, kiben ez ág kihalt. Miklósnak (Miklós és Költ Margit fíánakj fia szintén a Vaskapunál esett el ^). Mihály, szintén Költ Margit fia, magnóikul halt el.
Miklós
ágazatát mai napig a '
'
11
nyert el
.
tábla.
Cserey
György
(lásd
h
táblán)
1651. (Baróíi Kata) lí.
(Kadicafalvi Török Istv)
Klára (Török Gábor)
Zsigmond 1683-ban Bécs alatt. (Mihálcz Bora) " r1
Sámuel (Ferenczy Bora) ^
•
Lásd
folyt,
')
Cserey Mih. Histor. 426. 473. L
>)
Beakö Tra&sylv.
Speciális
II.
a höv. lapon.
-
42&
N
N. (Koucz
(Leszfalvi
Boldizsár)
Bodor Mik
141
Cserey.
Sámuel (^Ferenozy Bora) mint a Íuh6 lapon látható.
Zsigmond
—
(Barabia Mária)
í6mrí
íhadn.
Míklósvársz.
—
'^-i
(
György
Mihály itél-niester.
(Berzenczey Ágnes;
kir -bíró.
András
Sámuel
(gr. Bethlen
Bardóczi
Anna)
^
(Turczi Anua)
'
'
Miklós Gubern. cons
kir. bíró.
(Árkósi Juliaj
tl844.
Zsigmond
(l. gr.
(Imecs Anna)
_
fy ,
Farkas. Mihály. János (Zátüu-
Ignácz
Lajos
honvéd
rnagy
'> ,
,
Elek (Macskásy Jozefa)
(ntlen)
N. N.
"
,
,
Gábor
reczky N.)
t 2. gr.
Lázár Róza 1801.
Mikes N.)
Mihály (Turmán
Eliz (SzentIványiné) Luiza György falván lakott).
Györgynek
vele Havfts-alföldre
együtt
Zsigmond
fia
de 1691-ben visszaj a történetíró Mihálylyal
,
>)•
Ez ág gyérebben radt.
Tökölyivel tart, egy idre kimegy
Kik
mester
viselt hivatalt
,
inkább a székely földön
s
álltak a hivatalos pályán, a táblázat miitatja.
fia
Miklós
1815-ben
táblai
lett
ülnök,
A nagy- termet
tanácsos, 1826-ban nyugalmazák.
Mihály
maitél-
1819-ben gubern
öszfejü férfiú ország-
gyléseken az ellenzékhez tartozott, de eszméiben a kor már túlérte t, mint az irodalom barátja, mindenkitl tiszteltetett Meghalt 1844-bpn. Cnerey család. (Máskép Tuson, kászoni). Nagy-ajtai Cserey Mihálynak a történet-irónak anyja is Cserey Judit volt, Mádefalváról Cserey Mihálynak leánya. E Csereyek a nevezett krónikás Cs. Mihály szerint egészen külön család és e házasság eltt semmi ,
atyafiság
nem
volt
kztök
').
Kváry
szerint 3) ezen Csereyek nek
nevük T u s o n Bethlen Gábor alatt vettek czimere? máskép Tuson névre kászoni elnévvel. j
elbb
levelet Cserey
,
deres
család, (Pazonyi). Pazonyi
CseresGyörgy
1572-
ben Szathmár vármegyei Kis-Madán részbirtokot kap adományban
*).
Cserg;lieö család. (Nemes-Tacskándi). Vas vármegyei Nemes-Tacskándról írják elnevüket. Cserghe F erén ez sok ideig
Eöviry Erdély aev. « ísaládai 62. Szirmay hzatiimir v%tm. II 92.
1.
a) jegyretben,
Cserjék
I4t
— CserkO
(mintegy Í8 14— 1844.) a köszeghi kerületi tábla ülnöke volt, kiadta e törvtínyszék történetét
phia kiadását
is
terrezé
;
leírta s
egy magyarországi Stemmatogra-
és
').
820 — 1825-ben a m. klr. helytartóságnál fogalmazó. Löriniiz elbb (1825 ) m. testr, késbb (1844-ben) a m. udv
János
í
kanczellárián fogalmazó.
Antal
1
844-bcn uagy-becskereki kamarai ülnök.
Hasonnev
család Torna vármegyében
is
melybl
lakozik,
Cser-
ghe
Mihály 17G0-ban az akkor föiállitott m. testrséghez vitetett. Tán ez azon Csergheö Mihály, kinek lUovay Klárától fia F e r e n c z.
A
XVIÍ. században
György neje
Szlssy
Csergheö Zsófia, elefánti
él
^).
Ccerjek család. Nemes család Szabolcs vármegyében, bir* tokos ott B o g á t h o n ^); néhol neve C z e r j c k-nek van irva. Cserkiczy család. (Báró f)- Állítólag a gróf Pejachevich családdal egy törzsbl ered Bolgárországból, hol a C z e r k a nev vártól veszi nevezetét
*,).
Magyar báróságra emeltetik 1680-ban
Báró Cserkiczy Mihály Tgnácz tartományi biztos látszik e
volt.
A
1
7G0-ban Szerem és
al3Ó-.slavoniai
család a múlt század végén kihalt
,
—
ugy
Mihályban.
Cserkó család. nánd király
Cserko István nemesittetik
által 1630-ki dec. 12-kén kelt czimeres
mely Zemplia várraegyének 1631 -ki január
ban
^).
tartott
közgylésében hirdettetett
ki
;
íS-án-
meg
nemes
II.
Ferdi-
levél által,
Zemplln mezváros*
a mint ezt 1734-ben a család
egy tagja Nógrád vármegyébe szakadva ott a nemesi vizsgálatnál fölmutatá *). A család fészke Zemplin vármegye hol Cserkó István Tállyáról 1683-ban egyike azoknak kik a vármegye részérl a lengyel király seregének Bécstl hazafelé e vármegyén keresztül vonulása eltávolítá,
,
sára nézve kiküldetnek.
Jelenleg a család nevét sem Szirmay rault századi névsorában,
sem Fényes Geographiájában nem ')
Tudo.r.iuiyos
Gyújtem
leljük
1827. VI. köt. 124.
1.
Benedeki Convent. Protocol. Q. p. 297. Geogr. 3zöíú> 1.1. 145 Fényes Geograpkiájában Szabolcs vármegye nemessége sui'oxatábao Czerjék áll. •) GotU. geneal. Tasche:,b d grSíL H. 1857. 567. 1. ') Sz. ')
Fényes
')
Lehoczky
•)
Profoc Invesfig.
Sít^i^imauijrr.
í
LXXíY.
168.
— Casrkiozky-nek
sz. alatt.
írva
i4S
Csftrincii;y.
Csermeny
család.
(Kihalt).
Régi család
nemzetségbl ered egy törzsbi a Besznák, Bossány (Lásd e munka II
köt.
208.
Törzse a családnak IS Íratott,
1 272-ben élt,
és
D
mely a
,
i
vék
stb. családdal.
lapj.')
E
1
1
u s de genere Divék,
e
tle
ki illésnek (Elias)
a családfa ^) igy ágazik le
Elleus de geoere Divék 1272.
Miklós de Vasáros-Divék
Illés
de Kis- Bossány.
1342.
Tamás mester de genere Divék.
János de genere Divék
1373.
Dlvéky Mihály
Zsigmond
Elek
1393 --140a
V.
Anna
István de Divék.
Bileus
de genere Divék
de Divék.
1451-ben szerzi Csertnend falut (Majtey Márt»)
(Majtliény Augalit
Miklós
Tamás
Péter de Cserinend
v Nikoö (SpAozay Bora)
de Csermen
1477.
Márta
de
Rafael de
(Kurta-
Csermen
Csermen
Keszy
1489.
Illés
Oszvaklné)
János de
Ádám
Victorin 1548.
d«
(Szapáry
Cserraeu
Cisermen
Anna)
(1.
István *) 2.
.
Kata 3. IpT)?,.
hajadon.
Imre de Csermen István 1562-1.^77. CDeraéndy Orsolya) r
«
.
Fozau
Miklós.
i
pap.
Anna Galgczy
Baranyay István)
Pí-tei
1528.
Julianna
Anna
(Szabolcsi Skarabala N.)
(Yiczraándy Jánosáé)
Ambrus t
Ilona
(Erney Ambrus)
,
Anna (Váözy János)
A
Csermend
család neve gyakran de
C s e r m eji
,
is Íratott,
mégis többször de
azaz Csermenyi- nek, holott a helység neve jelenleg
mend Nyitra vármegyében A család kihalván, utáuna Ernc y, Hegvi, Baranyay
C
stb.
Zempíin
*)
S?*rniay
')
Geneal. anthen.
*)
Circumspectus
Cser-
a leány-ági utódok Váczy, Viczmándy.
családok örököltek
ao%.
topogr 150.
Máf.. toia,
f.
Steph.
Galgczy van
irva
,
teliót
nem
nemes.
C^erna
144
Cserna család.
-> Csernátoni.
Fejér vármegyei cs»lád
roly 1840ben megyei fö-ügyvéd vármegyében
Cserna Lajos
hol
is,
volt.
,
hol
C s e r n a Ká-
— Van ilynevü család Hunyad 1815-ben alszolgabiró
volt.
Csemay <^salád[.
Hajdan Gömör vármegyében élt Csemay volt Csetneky Klára') Ujabb idben is találjuk e ?ilihálynak neje nevet: Csernay György 1787-ben a temesi kamarai bányászati ,
osztálynál hivatalnok volt.
Cscriiák család. Gömör várjíjcgyei nemes család '). Csornák (vagy Chernák) Lajos Gömör vármegyei születés, külföldön járt, s ott az orvosi
nyomatta
tudományokat tanulta
ki orvosi értekezését latin
Cserna kóczy család.
17G3-ban Gröningenben
ki,
nyelven
Közülök
^).
Csernakóczy Gábor
1638-ban a határvizsgáló választmány tagjául választatik
M
h á 1 y a háznak rágyújtása által veszté miért 1715-ben vádpör indítást rendel az országgylés '). I
tét,
g aá c z nak
*).
E
fia
i
—
—
ugy látszik kihalt. Cseritátoiii család. (Csernátoni) caftlád is
éle-
Erdélyben Háromszék
Al-Csernáton falvábói eredt
primr
család volt.
Már
1693-
ban látjuk közülök Istvánt, csomafája (Doboka vármegye)
elnévvel, mint ugyanottani birtokost
;
de kinek már atyja
házasság utján szakadt oda.
Neje Bandi
Erzsébet
és
az
egész család nevében ellent-
mond
a királyi ügyésznek Fe-
jér várra. Oláh falu publicatioja ellen.
1702-ben az ország
részérl a Meszesig ratnt kísé-
rje
a császári katonaságnak
kirendeltetik.
A
család czimere
azt Istvánnak fia *)
Bartliolomaeides Not. C.
•)
Bartholomaeldes
»)
Korányi Meraor. Huug. 1638l
•)
*) I7l5-ki
CCVI.
id. h.
Gömör
144
törv. ?«.
I.
399.
p. 179.
,
mint
János
Do-
Uh
(7sernát4>isjl.
boka vármegyének alispánja egy 1711-ki «ov, 10-kén kelt okirat alá nyomott gyürü pecsétén (C. J. betkkel) visfiíte következ a vértben két keresztbe helyezett kard kíizött felül csillag ragyog a vért fölötti :
,
,
magyar
sisak koronájából pedig lost,
baljában
A
gyrt
családfa
vitéz emelkedik, jobbjában fölfelé pal-
tartva.
emiitett Istvántól kezdve igy terjed le
^)
.
István 1693 1702. (Báitdi Erzse)
János Doboka v. alispán
Doboka
1711.
al- és
József várni.
fbíró 1734-1757.
(Okraár Bora)
(Jmecs Zsuzsa) 1779.
t 1806.
Róza t 1799.
febr. I.
april 8.
sept. 22.
Teréz
Ferencz 1760. testr. 1780. itélmester. t 1796. táján, r
t
(Pá a ez él csehi
(Szabad-
Vajda Mána)
száUásy
ft
Judit }
megh. 1791.
1768.
mart.
aept. 13.
4.
CCzikó Pál)
.
István)
Erzsébet tordai Váradi
(1.
Endre.
2.
Bajnai
Sániael)
Ferenez
József.
raegli. 1793.
8z.
Anna t 1810.
Kata
1738.
i 1811. mart. 31.
(Somlyay Téré?
rCzakó László)
ifjan.
Judit
János
(Gyrfi József)
E
János
1733. nov. 2b.
sz.
t
család nagyobbrészt Csomafaján
József
lakását.
(Istvánnak
fbírói hivatalt
viselt.
megy
,
Jozefa 14.
S2.
1801. oct. 25
Doboka vármegyében
Jánosnak az alispánnak
késbb
fia
törvényszéki hivatalt visel
peres feleket „ha ugy van
,
ön nyerni
fog'''
és
1760-ban
itél-meater ln. Mint igazságos bíró kortársai tiszteletét birá felvilágosító
tartá
Doboka vármegyénél pénz tárnoki
Fereucz,
a magyar testrséghez
nov
1734-ben ott alszolgabiró, 1755. és
fia)
György
r757-ben fszolgabíró.
IPOI.
,
,
és
ki a
szójárásáva!
szokta volt megnyugtatni, 1794-ki sept. 25-kén ezer rénes forintot ha-
gyományozott a m.-vásárhelyi rom. kath. nö veidének. Meghalt ntlenül 1796. táján.
A
Elnevül (de eadem.
másik ágon Józsefnek
tagját és
fiait is.
azaz) Aí-Csernátonról irta magát.
János
fia
Meghalt ISÜ-ki
túlélte
martiiis 31-kén.
ágazata minden
íi
Vele a dobokai ág
kihalt. *)
Hodor Károly ur
Esmértetése 58.
s
szives közlése
köv. lapon közlöttöl
,
.
mely különbözvén a
ez utóbbi
—
Boboka
várra
^Tilszmiileg amannak
igazításául szolgál
10
ki-
— ugy
Azonban
Csernovich.
— Maros-székben
még él a család hol Antal Maros-széknél fjegyz volt 1794-
látszik
alsó-csernátoni Csernátoní
ben
—
Cserney
140
,
*).
volt ,
Ugyancsak M. -Vásárhelyen a múlt század végén Sámuel, tanár Az emberi értelemnek és egy ford. bölcsészeti munkát adott ki :
természeti históriája stb. Kolosvárt 1795. ^)
A
magát
tésben
—
család
mely al-csernátoni elnevén
csomafáji, gyulatelki
felül tán irá
tárgyalt
fölebb
^)
nem
—
a
mezségen
élt
szász-zsombor i-nak
és
Csemátoniakkal vérségi összekötte-
állt.
Cserney Cüalád. ben virágzott, de kihalt
(Aghcsernoi;. Hajdan Zemplin vármegyé-
*).
CscrniC'zky család. Közülök
Cserniczky István Sáros vár-
megye követe volt az í 625- ki országgylésen tett ^). Neve iratik Czerniczk y-nek is.
Csernovich család. mes család
is
;
közé számittatnak; Csernovics nos korában
unoka
s
utód
István,
név
veszi.
Epirusban
ki
Péter,
Csernovics
volt.
Skanderbég
is
veze-
(Mácsai és kis-oroszi). Vagyonos ne-
görög vagy török földrl
régi eredetét a
rályi fogadott
melyrl naplót
,
ki
Eldödei
1 420-
ban
Hunyady
alatt volt ismeretes, Cs.
ki-
Já-
Edvárd
a
törökökhöz járt követségben.
Hajdan Czernagorai Csernovicsoknak neveztettek.
két fej ü
mely a velenczei nemesek aranykönyvében, — hová a Osi czimerök
Chernonowighio
—
föllelhet.
E
s
a
s
,
család szintén beíratott
czimert az els metszvény mu-
tatja, III.
Arsén,
Károly király korában
Csernovich
karloviczi metropolita érsek, ki a töröktl sok keresztény
foglyot kiváltott, s Magyarországba telepiteté
M.
P. Trausylv p. 60,
gyjt
II.
kÖt. 46.
titulare
ad
Magyar
írók. Életrajz
Slu.
*').
1794. in usura
május
Danielik József
*) Caleadar. ')
él
Hodor Doboka várra. 58. l. Szirmay C. Zemplin not. top. 75. 306. 5) Kovachich Scriptores Miuores tom I. 44. a) Íj. ezekrl peretsenyi Nagy László „Wc czimü Pest, 1801. nyomt. könyvét *) ')
.
x-
e
ng y
,
«50i pasUort «
e r »"
147
CsernoTíeh.
Mihály
Csernovich
1682-ben, és
külön három ezredet állítanak
Fölebb nevezett
Mihály
gyarországi nemességet nyer
mezben
fel
fia
János
1713-ban külön-
a magyar király részére
').
1720-ban maCziraere kék
*).
zöld tér fölött fehér lovon zöld nyereg-
ül
takaró fölött
magyar
vitéz
fahéj szih csiz-
.
mában, vörös nadrágban, zöld dolmányban, prémes kalpagban vörös bársony lefüggövel jobb ,
kezében kardot villogtatva.
paizs tetején a
koronáján ló nélkül ugyan olyan vitéz
sisak
nyúlik
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról
fel,
arany-kék
').
Mácsai Csernovich
Demeter,
1759-ben egy müvet
ezredesnek ^fPanegyricus lUyriorutn."
Sermo de laudibus
i
János
nyomatott:
iUustrii populi
János,
Bródon szüle-
ki
versekben történeti munkát
Pan n on
fia
*).
Csernovich tett,
A
irt
„De bello
:
c o" libri VI., melyet Bel
M. a
Scrip-
Hung. VL kötetébe szánt *). A Chemovichok közül Lázár grófságot szerzett 1793-ban. Czimere négy részre oszlik, középen az si czimer a kétfej sas félig fehéf, a mez szineivel ellenkezleg színezve. Az egész félig vörös mezben tores Rer.
,
vérten balról kezdve fölülrl
egy sárga csikolat~(fa3cia) harmadik osztályon megy keresz-
lefelé rézsút
ugy hogy az a második és IBt A paizs els és negyedik osztályában ezüst mezben pej lovon vörös nyeregtakaró fölött kék magyar ruhás prém-kalpagos vitéz vágtat, kardja hegyén törökfej van. A második és harmadik osztály kék mezevonul át
,
,
jében két arany csillag és ezüst hold látható.
rona
,
és azon
három koronás
sisak
áll.
elefánt-orrmány között a paizsbeli vitéz
paizs fölött grófi ko-
A jobboldali ló
sisak fölött két
nélkül, jobbjában kivont
annak hegyén törökfejjel a középs sisakon félig vöröa, fehér kétfej sas a baloldalin két kék szárny azokon egy-egy
karddal félig
A
,
és
;
,
*)
Ugyanott.
')
CoUect. Herald.
•) *)
Adami Scuta gentil. tom. Korányi Memória I. 447.
*)
Ugyanott
I.
,
Nro lí.
447.
io»
iW
t^*sernQkas
arany
csillag,
— Csérnyns.
közben ped^g ezüst hold
nánt két oroszlán tartja
látszik.
Iktattatnak be a
Anna
csak özvegye Petrovich
Pál
Lázárnak
puszta birtokába').
élt; bf>nne
királyi tanácsos volt,
Péter,
ki
bornok felügyelete
,
Mác
egész
alatt
;
s
a és egész
1825 ben már
a grófnak
a grófi ág megsznt. volt.
ószerü patriarchális jellem.
Pancsován kezdte
ntl i.skoláit
1813
született
Ennek ki mart.
rokona Mihajlovich
Debreczenben
folytatta
test-
adomány utján
kir.
vármegyének 1802-ben íöszolgabirája
második feleségétl a szépségérl hires 13-kán
(vagy mások szerint
és atyafiai
nyert Arad megyei Simánd mezváros fele
János Arad
paizst telamonok gya-
*).
E gróf Csernovich Lázár, vérei) Pál és János !804-ben
ban mint Arad vármegye követe tnt fel. 1845-ben keleten s a szent földön utaxott gr. Batthyány Lajos, Almássy György és gr. Wenkhelm Béla társaságában^). 1848-ban temesi gróffá és fispánná, és ,
Kikindára
neveztetett
kir. biztosul
Csersiukus család.
Gyermekei vannak.
ki.
(Papfalvl).
Erdélyben Kolos vármegye-
Pap falvárói irta elnevét. Már kihalt *). Cserny c»alád. A bauj vármegyei család. Közülök C s e r n y
ben fekv
Ferdinánd 1846-ban nevezett várraegyének fjegyzje volt
Cseni yánszky család. családai közt em üti nevét Fényes
Szabolcs
vármegye nemesrendü
Elek Geographiájában,
Csernyíiiszky család. Zemplin vármegye családai közé soroztatik
czimeres nemes
^).
Cseraiyovszky család. Hasonlóan Zemplin vármegye mesei közé számíttatik
4-kén, és azt Hont vármegyének azon evi junma 6-én
közgylésében
*)
ne>
uot. top.
o
l.
IIL
I <^ S-
CSsemyas.
119
mezben hármas dom-
Czimere kék
bon korona, azon pánczélos kar, kivont kardot villogtatva a paizs fels jobb ;
szegletében hold
A
ragyog.
,
a bal szegletben csillag
paizs fölötti koronás sisakon
szintén férfi-kar könyököl,
kardot mar-
kolva.
Egyik ága a családnak Kkesziböl Gíimör vármegyébe szakadt a múlt század végén Csernyus Antal
által
,
és ott a
jobb hangzású családok egyikét alapitá«
Ez ágnak nemzékrende következ:
Caemyn*
Antal
Kókesziböl
Ofímör vármeg'yébe.
Amlrás Liczén
Antal
7iiis7.í6 *"
"^
'^
~.
Teréz Magdolna*) (báró (Törökné) (Szóra-
Zsuzsa Mária
Apoiloria
kapit (Ragályi
'
(g/.eut-
kivég. 1849 ben. (Gr. De La Motte Izabella)
Emma
Ida
Madiich Károlyné)
(Hoy Égy
Gyula
Andrtls
<
Sándorné)
Ezeknek testvéreik még: János, Pál, Klára.
*)
Egy másik ág
a nemesség-szerz Csernyns IsAvánnak
Pál
fia
Nógrádba szakadt, hol nevezett Csernyus Pál az 1765-ki investigatiokor magát a szerz Istvánnak fiául igazolta '). Ugyanez idben 1755-ben Hont vármegyében produkál Csornyus által
János,
kinek ágazata ez j4nos 1755 Hontban "
1
I
Mátyás (lak.
Kis-CsRlomján)
András 1834. Kallón lak. Kügrad v&rm.
*)
Pfotocol. C. Neogr. aani 17S5,
Jáuos Vadkerten 1834. Nógrád várm,
€s«rAdy.
1$0
E
Hont
vát*
nemesri Inzonyitványt kap, s azt 1835-ki január 19-kén
Nó-
két testvér András és János 1834-ki május 27 ken
megyétl
grád vármegyében kihirdeHetik
^).
Ismét egy harmadik ágazatot Hont vármegyétl mutat a követ-
kez
töredék-kimutatás
*)
Csernyus István (Vajda Zsuzsa)
György
János (Plachy Ilona)
Alkdrás
Mária
Pál
(.Cneszuák
György né) János (Gyürky Bora)
András
E
családfán
Pál
tán az,
Nógrádban elismert nemes.
ki
elbb
András
említtetett mint
1755-bea
pedig tán az, ki a következ
családfát *) alkotá Csflrnyus András Ekeszibdl Horpácsra.
(Gj'ürky Bora) Erzse (HorváíhHé)
Dunán tán
túl
C s e r n u s).
is
Borbála "" (Majer Györgyné)
Antal
^
Mária (Medveczkyné)
vannak
Terézia (Perczené)
Csernyu»ok (vagy
Ezeknek egy ága ea István
(Balogh Bora) Julianna (Szányi Ferencz)
Kata
Mária
Bora
Cserdy család.
Cserdy János kapja
a eziraeres nemes levelet 1575-ben
kék
mezben hármas domb
*).
b:-—f^^^
Cziraere
fölött álló oroszlán,
els jobb lábában szölgerezdet fölötti
József
(Szily József)
tartva.
A
__^
paizs
sisak koronájából egyszarvú ágasko .ik
föl.
E Cserdy János
—
nyitrai foesperes volt,
és 1582-ben a nyolczados törvénysí-ékhez, 1588-
^)
í'ógrád várm.
')
Jegyzkönyv
1835.
évrl
perbl.
Zálogos perbl P. Berki Iránt.
*) 1582-ki IV. és 1.588.ki
XXX
iörr. ez.
169.
^p-
MSvIfa.^^ ^^^H^l pjjpS^''
^^i^
bao pedig a helytartósági hivatal megvizsgá-
') Tiie*zéry-féie
^
»?..
«,
CaeHán
-
151
Csery.
lására neveztetett ki az országgylés által.
A
család
— ugy látszik —
kihalt.
vét
Cser tán csal
(Cseri).
helységtl nyeri nevezetét
bl azon Hunt nev adományozván
Huntnak
Béla király
általi
Alsó- és P'elsÖ-.Cseri
Hunt-Paznán nemzetség-
fispántól hozza le, ki a bozóki prépostságnak
Demeter
és
Konszka
Pribel puszünnepélyes oklevél nem adatott,
gyanár t
miután azokról
,
Péter
fiai
Hont vármegyei
és származását a
,
lelke enyhületeért alapítvány
tát
nemesei sorában emliti ne-
azon adománynak 1262-ben IV.
megersítését eszközölték
Hunttói kezdve a családfa
')
és
^).
igy következik
Hunt (Comes) Demeter
Péter
Dei's
1266.
1266-1279.
1^79-1^. ^ (Kata
1
I
Káfx>ly r-~-^
,
Bogus
Laco de Zyg.
László
Miklós Péter 1347—85. 1349-85. 1
Gyarmati Péter Ders
Demeter
László 1349. 85. veszprémi sz,-györgyi prépost püspök István
1398.
1385.
Bertalan
de Sakntis
1347-88.
1389-91.
Miklós
János
János
1.)
de Vajda
r
nevezi,
1347.
1366.
Tsmás mester
András de Zalasán
£gveai391. de Vajda et
Miklós
Tamás
1391-98.
1391-1430.
Jánok 1391.
János
László
Milxály
1430.
1441-56.
1442-65.
—A..
r
Antal de Csery
Hont
V. alisp.
1489-1502. Miklós 1495-1617. (Siraky Kata Anna) Ld$d
folyt,
a
köv. lapon.
Férencz
1517-1540. (Endrédy Anna) Bora
István
Finizsina
Kata
(Nagy Farkas)
1562—91.
(Zeksényi Mátyás)
(Bossány
(Buchányi' Erzse)
Gergely 1603-34.
Kata 1594-1604. (Berecse Mátyás)
*)
Fejér Cod. Díplora. tom. VIT. völ.
')
Csery József ur szíves közUse
5.
pag. 106.
srerint.
Mátyás)
Ilona 1612.
(Gáspár Miklós)
15S
Csery Miklós (.^t ai 1495-1517. (Sirftl?y Kata Auna) Orsolya
Miírton
(Domaniky Pál)
1572.
János 1569-72.
eiöbbi Utpoh)
Lá«7ló
Tstrán 1572.
1569-1604. hon ti sz. biró. (Rédeky Kata)
I
Márton 1636.
Balás
Orbonás
1557.
András. Tarjáni
Nagy Fábián) István
Mária
János
1658-1677. (Bakó Kata)
Ferencz
Zsófia
Korponán
szül.
Lábody Pál. Ormándy József)
(1. 2.
Gergely)
Ferencz 1678. török fogoly.
2.
István
Ilona
1557-1616. 1603-12. Dóra (Táby Kata) (Syra
Fruzsina (dar. Tibold István)
1.567-80. (1.
1
;
Judit 1607-52. ,
Zsófia
^
I
I
Péter
Ferencz
1672-1598. (Elefánty Anna)
sz.
1666 sept.
1668. máj. 30.
(Nagy N.)
(l.
Mária
Judit
Korponán
Korponán (Kis-Ürményi
sz
1668 áug. 30.
30.
Pál né)
Pecsicher
Aana. Kobilicz Zsuzsa)
György 1736- fe t
István
Rachel 1736-56.
János üg-yréd
Korponán
szül.
Ferencz
ZSU7.8?,
1731-1766. (Horváth Kata)
1765—66.
1727. aug. 26. megk 1771. körül.
György
János 1774
1764-74.
iM.'!!*_^'i^1^s"^ György
Tamás
+
erang. lelkész.
1
Mártou
..
A-
I
1
ev. leik.
r—
Selraeczen 1754. 1800.
Sipka Judit. Huszár Mária)
(1.
jász^lri pléb.
Oeríben. (Pongrácz
(Cseriben laknak)
sz.
megh. Korponán
János koltai, utóbb
Pál
Mária
Silisberg.
1819.
ev. lelkész. .1
Má rton)
Mária (Kaszab JózseO
Ferenci
József
megh.
1774. drinovi
^
Mihály
1774. DevÍGzén
t
|
esküdt. (Molitorisz Erzse)
(Sviatk o
Sámuel
1774.
Jásos
Zrtlyom várm.
1
József
Mihály
2.
Anna) ''^-^ 1 '
Sándor (ntlen) F.-Pribé l yen.
Ferencz ir.h-urgens szül.
Sz.-Antaiban
1777, jnn. 28.
megh. Korponán 1830. (Gajdos Erzse)
sz.
József Antalb 1780. jaa. 30. in eg h. Ko r ponán. '
Mihály (Orem Anna)
Anna Lásd folyt, a
köv. lapon.
Jozefa
Anna szül. 1783.
(Sámbokréty András)
István szül.
Korponáo
1788. aug. 30, tiszt
a városnál
(Bohunk a Mária) János SK.
1847.
Xorponán.
János katonft
f
153
Csery.
Fereoez
(ki a» elSbbi lofon)
insuj^ens. (Gajdos Erzse)
József
Ferenez az.
Korponán
1799. 1849.
sz.
József (k»tona)
sept. 11.
Zsuzsa
István
Gábor
Korponán.
1840.
sz.
A
1807.
egyetemi kÖnyvt*r-6r Pesten. (Kovácsy Paul in)
dee. 11. 1 (Sattfel Zsuzsa)
Márift
Korponán
családfa élén álló
Huntnak két
Kálmán sz.
Krisztina
utódait
fiátóli
Paulina
1841.
kiktl más cpa-
,
ládok származhattak, elhagyva, csupán Demeter ágát kell tekintenünk
Demeter
bonti fispán, kinek nejéül Kata Gyarmati Péternek
—
ugyanez évben Mikló.st Mártonnak birtokába *). 1278-ben ugyancsak Demeter
leánya említtetik 1275-ben fiát
igtatja be Bori föld
Korpona városát törekedett hatalmába keríteni ^) , miért nevezett városnak kérelmére IV. László annak kiváltságait megen'isité *). 1279ben kapja Drágul földjét királyi adományban ^) és ugyanezen évben — különösen a cseh király Ottokár elleni hadban szerzett érdemeiért nyeri K i s-T eszerét*'), a következ évben pedig Hont me,
gyei
Cseri
helységet
').
Demet^>nek fía D e r s ennek Bertalan (írva de Saknus-nak) ennek Egyed 1391-ben Vajda Janókról irá magát, testvére Miklós. Egyednek fiai János László és Mihály, ezek közül János ,
,
a másik ájjazaton álló
Istvánnak Tamás nev
Hont megyei Tur Cseri Vajda Bythus Harmath részjószágokon osztoznak meg ®).
törvényszéki ítélet folytán
Jánok helységbeli
és
,
1)
Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol.
')
Ugyanott tom. V. roL 2. p. Az oklevél sz&vai szerint
')
:
faie imfeíratis villám
3.
,
,
és
pag. 497. 500.
269. exhibiíis quiltvsdam Ottris regiis laciia
regiam Cerpona nitebfOur ntae ^'tcrtsdtc^íoM
*)
Ugyanott tom. V.
vol. 2. p. 442.
*)
Jákóffy regestmm
náUm.
«)
Fejér €k)d. DIpl. tom. V. vol.
"")
JákóSy
*)
fiával nvolczados
2, p.
regestmm nálam. Ugyanott, honnan ezen ízig a
applicttre.
255.
cs.
leszántutzás is ki(ÜBÍk.
tohtn-
ÍM
C^ary.
László
(a
magát Vajdáról
Egyednek
irt
fia)
vajdai Ders fiának
Istvánnak özvegyét az egri káptalan eltt a jegy-ajándokra nézve
1441-ben
elégiti
*).
Antal már Csery-nek megye
alispánja
ki-
el mint Hont
(Chery) irva fordul
vár-
többekkel együtt Bars megyei Málas, Ibránfölde és
,
Nyirafalkafeö helység és pusztákba iktattatik be
1489-ben
^).
Ellene
1494-ben Valk (vagy Balk) György Özvegye Kata a pereszléni és m'erédi birtokok elfoglalása miatt vallatást tétetett.
sze-
1495-beu palásti
Paska János alispán társával Hont vármegye nevében Kóváry László
Ambrus
és Pál részére mohorai AVidíFy
ványt ad
ki 3).
királytól
—
még
még 1 502-beu
El
is
elleni tanuvallatási bizonyít-
hogy Budán János egy házra adományt kap élt
söt tekintve,
,
—
kinek e szerint hive volt
a mohácsi ütközet (1526-dik) után
,
is *).
Azok közül, kik a családfán nem állan&k de ez idtájban éltek a század elején, itt kell megemlítenem dolyáni *) Chery Andrást, ,
XVL
Jánost ban
Losonczy Zsigmondnak a
«).
Ba
Továbbá Chery ki
1
á
s t (kit
Budai Ferencz
—
1521-ben Jajcza vára védelmében
jük
várban várnagyait 1520-
sssalánczi
— hsiesen ')
Ugyanott.
még
Kéry Balásnak
ir)
mint a történetírókból ismer-
viselte magát.
Antalnak az alisipánnak
vonatkozuak
^)
A másik
fiai
Miklós
ágazaton állókra
,
filii
—
Ferencz
két ágra
kiket a családfán iáthatní
—
Expeditoriae ex Conventu de Saag, Stephani de Vajda super soluiloae dotis et
ez oklevelek kivonatai
Margaretliae relietae Tiiomae
is
és
:
rerum paraphernalium pro Georgio Literato
et Ladislao
Míchaelis
Bar' iholomaei ac altero Ladislao et Michaele liis Aegidii , nec non Thoma fílio GreInscrlpiio peren* gorii filii dicti Barttoloraaeí de Vtj^ia anno 1442. emanatae. filiis
íilii
—
nalÍB Comitis Ladislai de Palócz Juclit«s Curiae
Sz. Lörinoz in Cottu Neogratlíenai habita
,
Regiae super
pro Ladislao
filio
totali
powessiunc
Aegidii de Jánok.
eiusdemque haeredibus cnm coiisensualibus Ladislai Regia anno 1456. — Conseaaus Ladislai Regis super contr&úij aoram Oacveniu Jászoviensi inter Geor. gium filíum Michaelis de Vajda N. filtuni Stepltani filii Tliomae de Nagfy-Tur^ Stephanura filium Ders de Jánok ac Ladisbittm ei Michaelum üiios Aegidii de praedicta Jánok celebrato anno 1455. — Mind h Jakóffy regestrumból. ») Sz. Benedeki Conv. Capaa F. Fása 7. Nro 13. *) Eredeti oklevél Sz.-KinUyi László urnái. ,
,
') Családi
jegyzék szerint
•)
Nógrád vármegyében van Kovacsózy Mili. Arpádia
')
Budai
*)
F. Polg.
Chertus-iaak irja
II.
I.
l
y
;
—
tehát
á n puszta.
évi köt. 137.
köt.
—
1622. pag. 88. 106 149
Uog. Libri Colouiae ji«(i
Lexicon
Do
De
1.
Istvánffy Historiarum
.BÍ
De Rebus
Cherio, Blasium Chcrium^ Bla-
Cstvy nem pedig Kéry
IS*
Cserv.
Miklósé
terjesztik a családot.
kifogy
fenmarad
Ferencz
;
ága unokáibíin
').
Miklósnak
fia
Chery
löje (vice-provisor) és
Ferenoz
az esztergánál vár al-gondvíse-
Ferencz
másik dolyáni Chery
mint Szapolyay
minden javaikat elveszték, és a 32 jobbágy-telekre men birtokot I. Ferdinánd király Ordódy Györgynek és gergelyi Eustheleky Jánosnak adományozá 1527-beh ').
hivei
Miklósnak
fiai
János
és
László Hont megyei Felsö-Cseri
ségben volt curiájokat Baloghy Sebestyénnek zálogiták
Márton
(Miklósnak
el ').
Hont vármegyei Cseri,
fia)
és
vármegyei Kispatak hclységbeni jogait testvérei nevében
Nagy Sebestyénnek
László íelsö-cserii és
zálogitja el 1572-ben
(Miklósnak
hely-
Nógrád palásti
is
*).
Ferencz testvérével 1598-ban osztozik
fia.)
E László,
gárdoni részbirtokban.
ki
Hont vármegye
szolgabirája volt, kellemetlen izetlenscgbcn élt Gergelylyel (másutt
GryÖrgynek neveztetik) Ferencznek István
st
lótjavaiban háborgatá, rágalmazá, és becstelenité Gergelyt.
lónak —
ki
A megye
ki
László
hivá,
ki is
,
Lász-
viszont
hozott ítéletet osztályukra nézve. Lász-
Korponán halt meg
deky János 1603-ban Lá.szlónak,
minden javait
unokájával
fiátóli
— neje Kédeky s
Bálás Ilona
Kata
okon Ré-
volt, ez
nev gyermekeinek
hagyá
A
következ évben (1604-ben) Lászlónak htlenségi bélyegén annak korponai curiáját felnémethi Gellyén Máté kapta adományban, és többek ellentmondásával abba beigtattatott "). Hasonlóan *j
htlenségi bélyegén veszté javait Gergely
is
'^}
,
ez lön eredménye a
a kölcsönös viszálynak.
E
')
két testvérrl több oklevelek szólnak birtokviszonyokra vonatkoz<Jk,
ben Terbi^geczen hároni telket vesz zálogul. Neje Endrédy Anna után jogot tartott Kis-Sarló, Í9.
L. Sz.
Lóth és Fako-Vezekényhez Kis Endrédhez és ez utóbbiban birt Benedek I Conv. Protoc. P, p. 13. Fasc 27. Nro3l. - Capsa F. Faic 1.
-
Nro
22.
Nro
16. stb. *j
,
,
—
Fasc
2.
Nro
65.
-
Fasc 3 Nro
6.
-
Fasc. 43.
Nro 25
- Fasc. 78.
Családi adat szerint.
Beuedeki Conv. Fasc. 5. Nro 68. Benedeki Conv. Fasc. 4 Nro 14. és Protoc. D. p. 401. Sz. Benedeki Conv. Fasc. 103. Nro 14. - Fasc. 125^ Nro 47.
^) Sz. *) Sz. ^) p.
257.
*) "•)
1595- 1Ö97. pag 240. 243. 313. Sz. Benedeki Conv. Capsa C. Fasc. 1. Nro 29. Ugyanott Capsa C. Fasc 3 Jírc^Sl, P.-otoo. C. Houtfa.
stB.
-
Protoc. J.
186
€fcr>.
Ferencz (MiklósDak
Simon
nül
fia)
leányát, kitl csak leánya maradt
Borbála noky István 1558-ban
Ferencznek leánya
tette ellen
,
Annát, Elefánty
birta Elefánty
,
^)
Nagy Farkas
neje tiltakozik Já-
Alsó-Cseri jószágát Gsery Balásnak eladta
ki
>).
Elhagyva a
szke
tér
miatt azon csupán birtokviszonyokra vo-
natkozó adatokat, melyek a családra leginkább a esztergami
s
nyitrai káptalan levéltári
Benedeki Convent,
sz.
irományok nyomán vonatkoz-
néhány érdekesbet lehet még megemlítenem. Bálás Lászlónak fia 1557-ki jul. 6-kán Alsó-Cseriben
nak, csak
tott
be
igtatta-
3).
Ferencz Balásnak fia mint török fogoly veszett el. János Balásnak fia, nejével nemeskürthi Bakó Katával Cseriben egy zsellérét zálogitja
hasonlóan zálogitásokat
Ez idszakban
élt
1658-ban,
el
s a
Feláö-
következ években
tesz.
Benedek
sítilktöl származott, jesuita ln.
12-kén, kora 27-dik évében
Ferencz (Jánosnak
(ki a családfán nincs) ki reform.
Meghalt Komáromban l657-ki
febr.
*).
fia)
Pecsicher
Anna
férje
,
cserii birtokát
1714-ben Korponán adja zálogba Bellosovits Boldizsárnak.
István, György, Ferencz 1756-ban vesmek
Ezek közül
ki
1774-ben.
Az
Istvánnak
szül.
,
fiai)
(Ferenci és Pecsicher Anna fiának)
vallású.
Sámuel ev,
lelkész volt Devitzen
Mihály és nvére Cseriben laknak. a Horváth Kata férjének ágán Tamás ága pro-
a többi katholikus.
1754- ki május 10-kéa
nemesi bizonyítványt vett
ki.
Ferencz
(Ferencznek
rosánál volt hivatalnok.
fia)
Selmeczen
1782-ben nemességérl Hont vármegyétl Cseriben részét a másik ágon álló Gryörgy-
gyei 1794-ben kiválta. Két neje volt. Fiai közül
28-kÍQ.
(Ferencznek
utolsó izén álló
Ferencznek testáns
János
nemességükrl Hont vármegyétl bizonyítványt.
^észen protestáns
ágazata
és
Ferencz
szül.
János
Korpona vá-
Sz.-Antalban 1777-ki június
Részt vett a francziák elleni nemesi fölkelésben 17tí7-beo.
Róla tzintén birtokviszonyi oklevelek az esztergami káptal. libro 11 folio 82. N y i t r a i k á p t. Hbro 4. prot. 49. p. 88 H o n t v á r m. Protoc. B. p 223. 299. 477. 495. 523. 622. Eszter g. kápt Libro 11. folio 82. Libro 13. folio 302. ') Sz. Benedeki Convent. Protoc D. p. 88. ')
•) 1727. kelt *')
Elogia
transumptura szerint.
S. J.
az egyetemi könyvtárban. Tom.
I.
pag. 289.
157
C«ery.
MegÍMtk
1
Ferencz
830. Fiai
korponai vál. polg. ;és Cal.
József
1807-ben. 1836-ban a pesti egyetemi könyvtárnál írnokká,
született
1849-tl pedig rré neveztetett. Fejér Györgynek a Cod. Diplomaticus szerkesztésében nagy segélyére volt. Jelenleg az egyetem történetét
munkákat is ^}. A család egy másik ága, mely Csery Gráspártól jö megyébe szakadván lyitrai ágnak mondható. kiadott egyéb
Írja. Irt s
,
Nevezett fia
volt
,
különben szülÖit
Tle
jük.
Gáspár
— ugy
,
~
látszik
le,
Antal fiának Ferencznek
az elbbi ággal összefüggését
s
Nyitra vár-
nem
ismer
a múlt század közepéig igy sarjadzott le a nemzékrend Csery Gáspár
1561-1589.
Varbóky
(széplaki
Margit Anna 1569-lA.O. iSiraky Jáuos) (1. Baioghy Sebesty. (1. Palásthy Bened. 2. Serabery Gergely) 2. Barbaricli György)
Mihály 1561-1612.
Zsófia
1561-1589.
érseki jöved, administrator. (1. Szép Klára. 2. Vizkeiety Júlia)
István
Mihály
1613-1643. (Sooky Rebeka)
jesuita •f 1635.
jÁdáin 1631 - 73. (Borcsányi Judit)
Krisztina)
Klára
Kata 1613
Erzse 1612 - 1629. (Ordódy Miklós)
f 1625.
(Selyem Tamás)
Kata 1631-41,
1631.
Pál
1647.
Judit
Zsuzsa
1641-96. (Bedigovics Gábor)
1641—60.
Imre 1686-l'/28
Anna
Judit
1701-26.
{Bejikovic*
(Herczegli Krisztina)
(Nagy Fereucz)
Lukaos) 1696-1706.
Gáspár 1693
1747.
t
Sándor 1720-74.
Farkas Erzse 1720-71. (Skarbala de Tótii Sook Pál)
kir. tan.
ker. t. eln. (1 Bruns'.vik Petronella.
Mihály
Klára
Mária
Éva
(Desericzky
(Turesányi
(Hunyady
•^*"^')
György)
Bora
•'"
Ján"^;
'
1727.
(Kossá Klára)
1771—78.
Majther.y Viciorií)
2. b.
^
.
Antal
1772-78.
*)
L. Danielik
István 1686. 92
1
László
(Szabó Kata)
Ádám
Mihály 1686 97.
'' i
1730-47.1747-49.
1720-70.
János (1641-66)
Magyar ÍT^k
Életrajz gyjt.
84 L
Farkas)
158
Csery.
A
Zsigmondnak nejével Dorottyával tilt mindenkit Nógrád megyei Dolyán, és Hont megyei AlsóCseri birtok használásától 1561-ben '). Romhányi János magvaszakadtán Petény egész helységre és géczi és dolyáni pusztákra nézve Csehy István beiktatásának 1588-ban ellentmond*). Neje Krisztina széplaki Warboky Ferencz leánya nvéreivel e^gyütt visszaszerzi Hont családfa élén álló Gr á s p á r Csery
,
vármegyében
f ark
1557-ben
nostól
ellen 1585-ben
^).
*).
as-warbok
Port indit Hont vármegye eltt Nagy Sebestyén
Leánya Zsófia
kának eladásától eltiltatik
élbb
Zólyom megye fispánja
,
által széplaki,
máskép krasznai
G-yermekei maradtak
').
keszihoiczi Palásthy
Siraky Jánosné,
részbirtokát kelechéni Palojtay Já-
i
Benedeknek
,
Mihály, Zsófia,
utóbb Barbarics Györgynek
Zólyom vára kapitányának neje
és
birto-
;
Anna
Margit elbb
Baloghy Sebestyénné titóbb Sembery
(Gáspárnak
az esztergami érseki javak igazgatója,
,
Gergelyné.
Mihály
fia)
és az érsekújvári vár felügyelje (magister praesidiiUjváriensis) 1594-
ben
tiltakozik
e végett
,
hogy az elbbi adminiátrator számolni vonakodik
még 1604-ben
törvénykezik').
A
')
;
és
sellyei jesuiták ellen perel
bizonyos foglalások miatt, majd kiegyeznek 1598-ban. Visszaszerzi ide-
gen kezekbl Széplakot, máskép
Krasznát,
azonkívül több jószágot
zálog-czimen szerez, 1600-ban pedig fiaival s leányával együtt
kány
és
Karva
helységben a Karolyiaktól
riákba Kutassy János adománya tól
anyai nagybátyjától
nyomán
mekei
beiktattatik
Hont vármegyében
egész részét megszerzi 1584-ben ')stb.
István, Mihály,
nejétl Vizkelety Juliannától
Pál
és
Utódai 1615-ben Nyitra megyében
javakba és cuSoos Krisfóf-
^).
farkas varbóki
Els nejétl Szép
Kata
és
szerz<*tt
Sár-
,
és litvarczi
Klárától gyer-
Selyem Thmásné
;
második
Erzsébet Ordódy Miklósné. —
Egyházszegh, Malomszeghj
Eözdöghe, Ud vamok, Salgo, Serbics, Bars vármegyéBaromlak, Für, Esztergámben AlsóOhaj, Komáromban Karva, Béla, Déva, Sárkány, Pozsony várraegyében ban :
Hosszúfalu, Páty és Spácza helységbeli, ugy az újvári várban
tató
(Mihálynak
tömérdek bevallás
fia)
ház,
Pákay Benedek itélömester eltt.
kert 3 egyéb javakban osztozkodtak
István
lév
pazar volt, a nyitrai káptalanban talál-
alig nyújt róla
egyéb adatot
,
mer
mint
elzálo"
Nejétl Sooky Rebekától gyermekeit a tábláza-
gitást és elidegenítést
ton láthatni.
Mihály
Nyitra várraegyében Gellenfalván született. Iskoláinak
végzése miatt külföldre menvén, 1614-ben javainak gondviselését Ist-
ván
testvérére bizta ^)
helységbeli
malom
a jesuiták szerzetébe állván,
,
részét a nagyszombati collegiumnak adta, 1630-ban
testvére beleegyezésével
mint tanár, részint mint kora 38-dik évében
Ádám
lelkész.
Meghalt Kassán 163*ki
fia)
hasonlóan atyjához legnagyobb részben
*
él
(de a családfán nincs)
1728-ig a róla és
Herczegh Krisztinának férje, 1686-tól birtokviszonyairól szóló adatok nagy részt tiltakozáfia)
sokból állanak több beiktatás ellen
Utódai,
,
és testvére
— mint a családfán állanak, —
Nyitra vármegyei Tót-Sook
,
Fels-Dvorecz helységbeli javaikon a rének gyermekei közül
Sándor
elÖnevét
Cserirl
elbb Nyitra vármegye alispánja, a Dunán inneni kerületi tábla elnöke
irta,
vármegyében igen sok birtokrészt tal 1772~l778-ban
,
és
volt.
szerzett.
") *) *)
Malonasssegh, Alsó-
eltt
*).
-
Im-
Sárkányról
tanácsos, és 1745. tájban
Fleg
zálog-czimen Nyitra
Két neje egyikétl
fia
András
Miklós,
1742 — 1746-ban
kinek
Kjs-,
fia
A n-
János
máskép Nemes-
*).
Esztergami kápt. Hbr. 12. fol. 117. Elogia Soc. Jesu tom. III. p. 374. Mss. az egyetemi könyvtárban. Esztergami kápt. Libro 18. fol. 1075. Nyitrai káptalan Libro S. Protoc. 96. fol. 84. Ugyanott Libro 8. Protoc. S9. folio 28. - Libro 8 Prot 102. fol.
Prot. 103. fol. 52.
meg
élt.
Czéténwöl irák nevöket *)
,
nyitrai káptalan
cs. kir.
zálogitásai
1728-ban osztozniJc
(de eadem) és
Szintén e családhoz tartozott Csery
— 1746-ban
Mihálynak
Alsó- és Felsö-Atrak
és
')
esztergami kano-
3).
Imre (Ádámnak
1731
István
Buríán Mihály Pozsony megyei súri curiáját zálogba veszi
ki
1663-ban
ellen.
febr. 2i*kén,
*).
javait elzálogitja.
nok,
Tizenhat évet töltött a szerzetben részint
is.
(Istvánnak
Ez idben
1629-ben Pety
Prot, 104. fol. 16. 88. stb.
7.
Ctéry^Csete.
160
!
Tán e családhoz tartozott Csery Péter is, (szül. 1778. jul. II meghalt Budán I830-ki jul. 11-én) a m. kir, helytartóságnál jegyz,
.
8
több mulattató könyv fordítója.
Cséry család. Csér helység
Már
,
Sopron vármegyében a Répcze melléken van
E
bírják többen.
helységrl vette nevét a Cséry család.
14:29-ben nyomait találhatni
^).
Mihály
Cséry
1704-ben kurucz
ezredes volt ^)
Cseszel iczky család. (Szilvási). Aszilvási család Ambrusban a XV. században fi-ágon kihalt, Ambrus leánya Ilona Cseszeliczky Mátyáshoz ment felét
férjhez
ketten kapják
,
adományban Magyar-Szilvás
mindkét nembeli maradékaikra 1498-ban
;
így köték Össze a két
nevet,
Boldizsár
Cseszeliczky
az ellenzékieknek Báthori elzáratik, és
1594-ben a Kendiekkel mint egyike
Zsigmond
mindene elkoboztatik
által elfogattatik, Gry. Fejérvárott
^).
1603-ban Bethlen Gáborral
menekül, majd e helyett a fejedelemséget magának igényli követ a moldvai vajdához; 1607-ben orsz. tanácsos lesz sept.
6-kán
kir. és
is,
n-idön mint tanácsnok, és kir.
Báthori Gábor közti békeszerzdést
Ugy
látszik
,
késbb
a család
bérl
*).
ki-
1606-ban
El 1610-ki
*)
Mátyás
irja alá a II.
*).
a Szilvási nevet vette
föl
Csesze-
liczky helyett vezetéknevéül. Lásd Snilvási család.
Csesziták család. Hont vármegyei nemes
család.
István neje Szegesdy Mária 1638-ban ellentmond nvéreivel
Csesznák s
rokonai-
Horváth Nesith László és neje Sz.-Kereszty Anna bevallásának Csesznák Sz.-Kere3zty Mihály és István részére Kis- Túrra nézve '). Tamás és László 1755-ben a Nógrád megyei kétségtelen nemesek
val
—
lajstromában állnak.
Csete család. szerint.
A
Pest vármegye nemeseinek sorában
múlt század közepén
Ny itra vármegyében
élt
Csete István
jesuita, született
Sellyén 1648-ban, meghalt 1718-ban.
munkáját kiadta szerzetes társa Gyalogi János 1758bau
*;
Fejér Cod. Diplom. tora.
")
L. róla többet
ü
M-a
j
»)
Wolpli Bethlen.
*)
ugyanott
5)
1607. jan. 22. art
•)
Hodor Doboka v^rm.
gy a r Múzeum
III. 466. 487.
—
— Hodor 233.
latin
^).
E nge
1.
1857 -ki
II.
köt. 292. s köv.
Monuraeuta 371.
IV. 464. -^7. 6.
Egy
vol. Víl. p.
Doboia várm.
232.
l.
1.
Benedekj Couv Protoc. BB. Horányi Mem Hunit. í. 52. 53.
') Sz. *)
tora.
X
Fényes
p.
339
— Nova Memor. 726.
stb.
1.
Csetbe
—
C
1(lt
Nógrád vármegyében Ebeczken lakozó Csete Gráspár
Lászlónak
fiának
nemessége kidéritésében 1752. és 1775-ben tartatott
tauuvuUatás.
Csetlie család* (Gyürgyfalvi). Bereg vármegyei mely valószinüleg kihalt
régi család,
*).
Csetneky család. Trencsin várraegye nemesei közé sorozza Fényes Elek Greographiájában Csiauda család. Iratik Chianda-nak is. Zemplin vármegye czimeres nemesei küzt tart helyet '^) Csiba család. (Nagy-Abonyi). Egyike a legrégiebb nak. 1299-ben 01. András király
Bug, András, János
Musga
és
csallóközi
kozókat elbbi várszolgai állásukból kiemelvén
mességre emelte,
s
F e 1-A b o n y t
jelenleg
is
,
Fel-Abonyban
la-
hadi érdemeikért ne-
mint íirbkjüket szabaddá tette
^).
se e családnak. ElÖnevét a család a megyei Csallóközben fekv Nagy-Abonytól vette, és ott is birtokos, valamint Komárom vármegyében is Lakon.
Ezek között emiitett Pozsony
Csyba
családok-
Jak a, Marczel,Máté,Csyba,
volt
Tagjai a családnak megyei és kormányszéki hivatalokat viseltek.
Imre
1760
— 1770-ben m.
kir,
helytartó-
sági tanácsos.
János
1760-ban Mosón vármegye
pánja, utóbb (1770.)
m
kir
alis-
helytartósági ta-
nácsos.
Károly 1814-ig) a
hosszú ideig (mintegy 1786-tól
Dunán innen
Ern
kerületi tábla ülnöke.
(Erneszt) szintén a
Dunán
inneni
ker. táblán keedte hivatalos pályáját 1810-dik
eltt, 1844-dik eltt
A mutatja
már ülnök
család czimere
— zöld tér
—
fölött
volt
mint a metszvény
arany oroszlán ketts
hátra felemelt farkkal, els jobb lábában kivont kardot tartva.
A
paizs fölötti
.'"isak
koronájából
vörös zubonyos hadi férfiú emelkedik ki Övvel, fejér prcme.s vörös fö véggel
^)
Lehoíízky Stemm. IL 92
»)
Szirmay C, Zempiir.
») Feicir
Cod
not. top.
,
,
sárga
balk<*zét
csípire támasztva, jobb-
ML lap.
Dipl. tora VI. Yol. II. p. 189
11
Csiba
162
Csttoery.
Foszladék jobbról arany-kék
jáb^n kivout kardot tart VÖÍÖB
-
bilnSl ezüst*
">.
Valószínleg e család sarjadéka Csiba Is tv jeSuítU volt *)
Coiba
Mihály,
1713-baö
1719 ben lépett a jesuita-szerzetbe. Meghalt
ki
1728rban Kobsvárt latinul szónbklati
nyomatott
*).
csaíad. Csiba Aíidrás
Citilba
-in is, ki
és
;
l'764*beii.
tól
,
s
költi gyakorlatokat
Péter
és
líl.
Károly király-
17 18-ki június 10-kén ctneltettek nemességre*}. Czimerük kék me-
zthen
zf'id
téren p«j lovon vörös cadfágos
,
sárga csizmás vitéz
ül. fe-
hér melí vassal, fejében szrös kalpag, kolcsag forgóval. Nyeregtakarója zöíd
j
jobb kezében lándzsát
A
tart.
paizs fölötti sisalc korouájából a
paiz&belihez hasonló gyalog vitéz einelkedik ki térdig, jobbjában kivont kaí*dot
Esy a ki-, tábla pltt folyt Hogy Ambrusnak 1642-ben
Nro 2340.
deák
látjuk hi-
(.iitteratus) 15t)2-bea,
perbfn fölmntaiott genealógia neje volt
is
Lon/ay
majd
szerint.
Ilona L. Mss, Maaaei fól-
(^
—
Csicsvíky
Cstkány.
1571-ben Zemplíu várraegye jegyzje
volt.
Csicserylstván
I6é8-
Boldizsár 1723-ban szintén ott aljegyz volt *}. Ungh vármegyében most is éL 1845-ben Csicsery Pál
ban ott aljegyz,
A
család
üngh vármegyénél mint ai-adószedö hivataloskodott. CsiCKvay család. Zemplin vármegyében kÖsziklás hegyen alatta C s c s v a a 1 1 y a puszta fekállnak C s c s v a vára romjai szik. Egy ivónk állitása szerint ezt hajdan C s c s v a y nev család i
i
;
i
melybi
birta,
1309-ben
Reyna
d nádor
volt,
ennek
fia
pedig
Gyula
mester
élt «).
Másik adat birta
I
szerint e hajdani várat 1200. táján Csicsvay
János
3).
Csify rsalad. Bihar vármegyében Darvas puszta, melyben a C s f y család is birtokos *).
mallett
vau Csif
i
Csis^ay család. Nemesrendü család Szabolcs vármegyében, hol B al k á n y helységben közbirtokos ^). Csiliat család. Zemplin vármegye czimer-leveles nemes családai sorában áll
^j.
Cslkáity család. Nógrád vármegyei nemes
Csa1ár
helység, hol a gróf Forgácli család alattvalói voltak
H megneraesités
s
,
onnan származtak
Csikány Miklós Miklósnak
fia
L
szerzé
István
ki.
is
ellene
mondott
már István minden iktattatott
gr.
;
— A ozimeres nemes
Fészke ott érte levelet
Ijeopold királytól 1678- ki jul. 4-kén.
az 1722-ki nemesi vizsgálatkor kiváltsá-
gos volta betanusitására fehnutatá az atyja ekkor
család.
által
János
Forgách
nyert armidist,és
a fbpán.
De
még
1734-ben
ellenvetés nélkül a kétségtelen nemesek sorába
'}.
Az 1755-ki nemesi vizsgálatkor produkáltak Csikány Mátyás Gergely, István, György, és három János idsb közép és
,
,
íQabb.
Nevezett
Gergelytl jlee
—
Csikány ^
töredék nemzékrend N". .
I
István
Ignácz.
GyöiigySgre költöz. Ferencz.
C Zemplin not.
Jáaos.
')
Síirraay
*)
Ugyanaz
'}
Fényes:
»)
Ugyanott 220. 1. Ugyanott 79. 1. Szirtnay C. Zemplin not, top. 111. 1. Az iiletfl megyei jegyzkönyvek nyomán.
») *) 'j
not. top. 338.
István.
hist. 86. 226. 328. 329. 332.
— Oklevél
Greograph szótár
I.
is
közölve.
köt. 220.
Csikay
Az
utolsó ízen álló
sept. 14-kén vettek ki
bizonyítványt
— Csíky.
t6»
Ferencz, János
és
Istváii !836-diki
Nógrád vármegyétl kétségtelen nemességükrÓl
*).
Csikány Grábor a megyénél 1848. eltt
esküdt
volt, P.
Da-
János
Székely
Mó-
róczon közbirtokoa.
Cüikay család.
Erdélyi család. Csikai
korában 1603-ban csapat vezér
zses alatt Básta
••).
Cftike család. (M.-Lapádi). Erdélyben Aisó-Fejér megyei
M.-Lapádról
Csike István
elnevét. M.-Iapádi
írja
1815-ben
Doboka vármegyében szegények ügyvéde Csiky f'salád. Heves és Szabolcs vármegyében a neniesrendü családok sorában áll ¥ényes Geographiája szerint. Csiky család a múlt században nemesittetett
meg 1760-ban Mária Terézia által ily«««aerrel:
a paizs elször viz-szintesen kétfelé osztatik
fels
mez
,
a
ismét kétfelé.
A feb jobboldali
ezüst
mezben
vörCs oroszlán
áll befelé
fordulva, s vö-
rös zászlót tart
;
a bal-
fels kék udvar-
oldali
ban jobbról
lefelé rézsút
fehér csikoiat vonul át, az udvart ketté metszve, fölötte
s
alatta
csillag ragyog.
vörös
mezben
korona van
,
arany
Az
alsó
királyi
azon két
s
kard keresztül ütve, hegyeikkel
Melyik
Csiky
A
^).
Mint
ezt a
család viseli e czimert
Jegy*6könyv 3& ezama ftialL Mikó Erdélyi TörténeJici Adatok.
*)
1836-ki
•)
Gr.
•) Adaini
palzs fölötti sisak koronájá-
vörös zászlót tartva. Foszladék jobbrél
ból vörös oroszlán emelkedik
arany- vörös, balról ezüst-kék
fölfelé.
Seata ge»til»
tono,
IL
í.
metszvény mutatja. ,
megmondani nem
^7.
tudora.
Cslfey család.
E
(Erzsébetvnri).
cssslidnak
fésjtfee
Erdélyben
Erzaébetváros, hol egyszerre több Csiki áll hivatalban a városmál CsHíi Lázár fbíró, Antal tanácsos, Lu kacs f6-, és Miklós aljegyz: I«ire, stb. lí^l-beru E család Magyarországba is átszármazott a Bání?ágba, holTemes
vármegyében Csíki István sxolgabiró 18S8 ban,
Maiió
ben esküdt, másik
Manó J8S-
1845-
táblab;ró 1845-ben.
Csiliy család. (Csík- Somlyói}. Szinten gzékely ereáígtünek mutatja eicove Csik-somlyói Csiky Laj os Temes vármegyében 1845ben
szo!gabi>-ó volt.
Ci^ikjr család. (Ditrói). Pixidarius levelet kap Csiky iíj. János I.
Rákóczy Györgytl ÍC46-ban tübb családdal együtt ^). CsiHag" es!»ládl. Zala vármegyei nemes család. 1625 ben
erdök pcnztárnokául
lag György a Kanizsa vár ellen épített tik ki
-'),
i
630-ban Zala vármegye szolgabirája volt
Csillag
Lajos
Csil-
nevezte-
^).
1844- ti Zala vármegye másod, majd 1848-ig
els6 alispánja volt.
Csiliag csalási. ("Elbb Sternath). Sternath Leopold 1800-ban nemességet szerezvén, neve Cziraerpaizsa fiégj részre oazHk
is
Csiliag-ra változtatott.
az ötödik osztályt az alulról
,
föl-
emelked gúla alakú udvar képezi melynek kék mezejében zöld dombon oroszlán áll kivont karddal fölötte csillag ragyog. Az els és feté
,
,
,
negyedik ezüst
mezben
hászár vá£:tat
kivont karddal kezében.
mezben
,
Vpvfon.ác cgyfcvjU sas látható.
nájálíói /»rc-fzlán
magyar ruhás
pej lovon kék
emelkedik
k;'
,
A második és harmndüi áiany A paizs tetején álló sisak koro-
kivont karddal
,
két fekete sas-szárny
között. FosíJadek jobbról ezüst-kék, balról arany-feketo
C^iirííiír^ i'neklihú.
tartja lakhelyét: csí-dácfája
(
vörös kalpagos
*}•
A muít
század óta Nógrád vármegyében
néhány
ízen a
következ:
Csiüom Pál (KAiitcr Bora)
™
^^
1
lA8z\6
Kata
<Ma«ttN.)
'^"^Intal
'
(lak. DulyAnb.tia
MófrrAd vArm ) "
1
1
Lá»*16
S7Pl!s1y ") 16?-.^ ki
Nemz. Constitut.
XX.
»)
ICiO ki
*)
Adami Scula
ill
97.
törv c». törv. c«. gentil. tom. 31.
JankR
L
Erzse (Bory Ádárané)
etb.
CsipAt
Csfpai család. míttatik
— Csiszár.
167
(Ölyvesi). Erdélyuek kihalt családai k?«zé szá-
')•
Csipkéét család. (Aranyos-Rákosi). Székely AranyoS'Szék helységérl Rákoíwól
CsipkésJános
1815-ben
talt.
Boldizsár
kir. táblai
ügy véd
írja
többen viseltek közülök hiva-
az erdélyi kanczelláriánál h. jegyzd
János
,
Kolos vármegyében királvi
Torda váro'jában
haszonbér-beszed
volt.
ág: ott 1815-ben
Csipkés Elek
Albert jegyz
,
család, elnevéfc
roegtelepedék ei^y
is
tanácsnok és iskolai felügyel,
volt.
Cstrbes^ c«alád. Gömör vármegyei nemesrendü tik
Cz
r
i
b e s z-nek
mit
i 732-ben,
»
Sámuel
volt.
is *)
Közülök .Csirbész
család. Ira-
Asdrás Jónás
század végén tudós ev. lelkész volt Iglón
Csire család.
született ^).
Atyja-
(Almosdi). Régi kihalt család, SzJrmay szerint
lapánt (Coines) Maroúíh nemzet-
Cyrill
1261-ben V. Istyán király
ségbl származott A l ralisnak fiát Bihar megyei Álmosd flnnek birtokában uj adományczimen megersítette, mivel a tatár pusstitáskor levelei elvesztek
E Cy
*).
r
i 1 1
1
ö
l
gz.4rmazott a
Chyre
1350-ben éltek Marout mester
nvére
Katalin
Karul y
s
ész
l
e
volfc,
ki
ég
ennek
kiszcJgáitíiíása
Hah
*).
k helyaégnqk család
kjr.
János
adomány
Jánosnak
Most nevezett
Chyre
íia,
özvegye, a ki sógorának 3jarh.ard-
Pi^íiklósnak
1422-ben álmosdi Chire
n
r e (Cyre) ssalád.
Péternek
nak a hitbért elengedte , holtig szükséges élelme tétele alatt
i
és
Lasz
i
,
Péternek
mellett birtokába léptek
fiában
Barnabásban
mert Barnabásnak csak egyetlen leánya
;
fiai
P e-
").
kihalt a
Erzsébet
Csapy Ákoshoz ment ferjhezj tle Melith Pál után Zichy
s
egyéb Melith utpdok származnak.
Csire c-saiád A volt az,
ban
birt
melvbí
Csire
föjebbi család kihalván,
János
és
István
udvartelköket elzálogosítják
má? Csire család
J.626-bap
Komárem
városa-
').
Csisxájp család fBorbereki f). P>délyi család. Nemzékrendét a Báthori Zsigmond ítorábítn éltCjsiszár G-y ö r gy ti hozzák Ie,,árabár a család régiebb.
m
»)
Kóváryid
*)
BHCtholomae
')
Horany Memória
*j
Siirniay SíRtUiuár üffVHnott 10 l
*.J
•} üjcyanrttt 22 ')
Féuyna
.
270.1.
^ CHung
Gömör.
vám;
144. 455. és Nova E.«imert II. 23. l.
1.
Komarom
várm.
89.
1
Memorin
7/54.
168
Cbissér.
Emiitett
embere
Csiszár Gryörgy
—
mint
kora,
egyik népszerbb
szerzemények és adományozások utján c^Aládját mcgalapitá.
,
1595-ben
Magyar-Igenben
és
Mih élesd en,
1598-ban Zaránd
több helységében kap részt Báthorí Zsigmond adományán is
kifut
houn marad, Kolosvárra j, hol 1604-ben Básta Gryörgynek két
Gáldtön
Básta
Erdélybl a törökkel, majd Székely Móharczol. Székely buktával Básia kegyelem ígéretére
korában 1602-ben 6 zsessel visszaj és
*)•
fia
Miklós
volt:
és
felakasztatá
^),
István. Amaz 1609-bcn magát 161 I-ben mint
birtokot szerezvén, gáldti-nek irata
Bethlen Gábor tartó pártos megöletett. Javait Bethlen fejedelemségre
gyermekei
léptével
gyermekei
vissi,anyerték.
György és Miklós,
:
nclkül halván el,
István
agáidtöi
az'alapitó
Bíksai Bora
esettl kik a XVII. század közepén mag-
Neje
volt,
ágat berekesztek.
György
második
fía
,
két
fiát
Miklóst
,
Györgyöt, és egy leányt Orsolyát Boídogfaivi Miklósnét elkezdetett tehát a nemzette. E Györgynek csak leánya volt Miklós fiai sa leán y-á g közt a perpatvar. és
;
Miklósnak két
István
fia született,
és
Gergely. Ezek
ketten
mely már a fejedelmek korában fegyverre kelt vala a jószágot követel leány-ág ellen, annyira hogy közernek kellé közbejni. A per izenként megajult. 1764-ben a kir. tábla a fiu*ágnak tárták fen a íiu-ágot
,
,
itélé oda,
midn
Józseffel s
és
a port folytató Csiszár
Máriával
Lászlónak csak egy testvére
László
kisded gyermekeivel
Mihelesden a Hóra világban megöletett)
Miklós,
akkor tanuló
,
maradt fen a
családból
Az
utolsó
tohaságbao
bereki tával ez
és is
,
Miklós nem
követte eldeit a leány-ág elleni mos-
1789-ben azzal egyenlen megosztozott, csupán a bor-
alvinczi
rész maradt fi-ágra
leány-ágra száljon.
,
ugy hogy a
Ez egyesség után
felsbb beleegyezésért folyamodván,
—
meghalt,
íi-ág kihal-
Miklós
—a
1816-ban
iiscus javait le-
foglalá, 3 a leány-ágnak iámét a fiscus ellen kellett perelnie.
Miklósnak egyetlen leánya
Pc r e ne z neje A családfa
«)
')
Csiszár Amália
gr.
a széjnrodalmi téren kezdé nevét felmatatni.
néhány izén igy
Köváry id. h- 86. Wolph. Bethlen tom. V.
áll
p. 187. tom. VI. p.
8-12.
Nemes
-
CASlsxér
1€9
Cslsntadkt.
Caiszár György 1595. t 1604 I.
Miklós
István
1609. Gáldtn bírtok. (Biksai Bor»)
— JI.
^
.
r
György. ^-^
+
t
Gergely
I»t^án ÍZ.
1662.
8Z.
A
1
leány- dg.
Orsolya (Boidogfalvi Miklós)
1666. A
.
stb.
stb.
különböz Csiszár GerKemény Jánossal a moldvai expeditioban járt. (Vagy
Valószínleg a táblázaton az, ki
György '*
1
•
gely')
I.
"
Mihály 4.'
•
Miklós
III
,
neve elhibázva, ugyanaz
Csiszár család.
I.
vagy
állótói
II.
Györgygyeí?)
(N.*Egrestí). Erdélyben
János
ben honos, hol nagy-egresti Csiszár
KüküU
1794-ben
vármegyé-
rectiíloator biz-
tos volt,
CslA2cár csaiád. Marmaros és Torna várnaegyében szintén nemcsrendü családnak iratik Fényes Elek Greographiájábajo, Csiüzér család. (Gidófalvi). Háromszéki székely család. Gidó-
István 1697-ben üínök volt *). Gidófalvi Csiszér Lajos az erdélyi kir. táblán kezdett hivataloskodni végre ülnök és országgylési kir. hivatalnok 1848. óta falvi Csiszér
,
,
nyugalomba helyezve.
István
F.-Fejér vármegyénél
,
Sámuel
károlyfejérvári hiva-
talnok 1848-ig.
Csizér család. származottnak birája
').
,
hol
Miklós
(Sz.-Mihály falvai).
Cyzer
(Csizér)
Pál
A
Sepfi
.izékbl látszik
l564-b<;n Sepsi szék király-
ugyanott assessor 1646-ben
^).
Az élk közül János kir. közügy-igazgatósági hivatalnok volt. Antal lak. Egrestn Sándor kir. kamarai h!^'a,ralnok kinek neje ,
CfilzmASfa család. (Somogyi). Nyitra vármegyei család, £ megyében Fa-rkasdon született 1772-kT nov 4-kén Somogyi Csizmazia Sándor elbb reform, majd kath. vallású. Gazdasági hivatalban volt Podmaniczky családnáL Irt a korabeli lapokban éa lé^26-baa ,jD e n t ü-M o g e r e k'^-et. Neje Kdenien Boi Jiála vdt *J,
megye kihalt ös osaláda. 1436 ban Palóczy Máté nádor eltt a nyolczados törvényszék Csokházi Csók
Miklós
a Hegyallyai. Laszlóczy és
R,akattyasi családdal együtt közös eredetüket
kimutaták, és azt, hogy azoa
maztak, kinek
Péter
volt
fia
Tamás,
Pétertl kinek
fía
szár-
ismét
^),
Komárom vármegyében mint praedialista S z ason
Cl«(Skat cs&láil.
son,
Bogyán
és
i
1
birtokos
Aranyo-
szintén bírt
•'').
Hajdan Örs {mostani Újfalu) belységbeli részét Csóka Erzsébet Csabay György hitve«o Pál Jánosnak zálogrté el *). 1700-ban Csóka György többekkel ellenraond Sándor István bei'
unak
Játé.
Araayoö
1767. 1801. élt
Komárom vármegyei falura nézve *). Csóka Ádám és Péter, kik ellen erötlenit
port vitt Virágh László 1
*)
*)
'J
*)
^).
Anna
').
Adami Scuta gentil. tom. lí. Szirmay C. Zemplin not top 84. F é n y e 8 Komarom várm. 96 M. Fényes: Komárora váiin. Ili, i. Ugyanott 97. :
•) Uíryai!>Mt. ')
több
746-ban Csóka Jáno:, és
Olcsán
*j
s
Ugyanott 107.
llO.
szereznek részt
Nemes-
tn
Caekásy - Csoklts.
C«ofeásy család.
Fényes
Szabolcs vármegye bemesei sorában említi
E. Geographiájábau.
Nógrád vármegyében
Csókás nev
családból
Péter
Mészáros
Brigitta férje a múlt században P.-Szántón közbirtokos.
Csoknay
család. Veszprém megyei nemes
család.
Közülök
Csoknay Sándor 1837-ben esküdt Veszprém vármegyénél. Szathmár vármegyében e század elején (s tán jeJenleg is) bír a Csoküay (néhol Csoknyay) család Fejér-Gyarmaton, 1614-ben Csoknay Benedek mint egyik hagyományosa Báthori Istvánnak végrendeletébl
Ecscdeu
és
Dobon
részjószágot
kapO.
CsoJhás cnaláii. (Máskép IllosvayBorbély). Szathmár vármegye kihalt családai közé sorozandó. 1590-ben élt Csókás Andrá3, kinek neje Parlaghy Erzsébet volt*).
Csókás, gálataért Báthory István 1
609'ben
raá.skép Iliosvay
Barbély Péternek hú szol-
általBörvcly faluban birtok
hagyatott
*).
Ctfokoiial család. Csokonai Demeter 1566ban Török Ferenöj? hadnagya
volt
,
midn
a vesz-
prémi törökök kikémlésére küldetett
»).
Cftokiís család. Mária Terézia király- aszemelé
szony
nemességre,
ettl kapják czimerüket
mely ezüst mezben egy levágott
vérz
török fej át-
ütve hosszú lándzsával.
A
paizs fölötti sisak koroná-
ján pánczélos kar lándzsát tart.
Foszladék mindkét
dahról ezüst-vÖrÖs -)
') •) **)
^}
ol-
*).
Szirmay Szathmár várm. II. 70. 140. Szirmay Szathmár véxm. II. 21. ugyanott lí. 61. L
232. L
:
—
btvánfí edit. 1685. p. 304. hol Adami Scuta g^ntil. tom. II.
D*ittetriu$
Cioconantu iratik.
— Csolnokosi.
Csokid
1791-beTi Csokits
Jakab
f7S
ujitva njeri e czimert.
A
paízs udvara
vágva fels része arany, az alsó ezüst közepén a leirt törökfej de már mindkét végén hegyes lándzsával átütve, 8 a sisak koronás sisakján is a pánczélos kar két végén hegyes lándzsát tart Foszkdék jobbról arany- vörös, balról ezüst- vörös *>. viz-azintesen kétfelé van
,
,
,
A család Bács vármegyében
tartja lakhelyét, hol Csokits
György
a megyénél alszolgabiró volt 1838-ban.
C!»oky csaiád.
Csoky György,
Alapitá
Tapolcsányi vártól elszakitott Kis-Szolcsán felét
Neje Komornik Jánosnak leánya
fi-ágra.
melyet alapított,
s
mely fiában fi-ágon
kir.
adományban kapta
Krisztina.
kihalt,
1585-ben a
ki
— igy
—
Családfája,
áll '}
:
Csoky György 15S5.
(Komornik Krisztina)
—1
" I
Magdolna
András 1610. kihal.
(Zsánok György)
(1 Maszlik Albert. 2.
a.
Bély M4t7ás. Bély Tamás).
András Albert kérte
kihalván
,
1620.
(Katanóray János)
(Milkovics
Lengyel Jánoe)
Kis-Szolcsán felét utánna sógora Maszlik
Csolnokofil család. ságu családa Erdélynek
—
irja
Legregényesebb kivált*
(Csolnokosi).
Kváry*')í
következ táblázat
nak. Eredetét a
Bora
megnyerte 1616-ban.
és
föl,
Zsófia
Erzse
*) fejti
— fejedelme
meg
vala faluja'
;
Csolnokosi Jariszló (Morsinay Erzse elbb Hunyadi Vojk Butiné)
Dan.
Vojk.
Hunyady János kormányzó sodszor
b
János 1446.
Péter.
édes anyja Morsinay Erzsébet má-
férjhez ment, a második férj Csolnokosi Jariszló volt, kitl a
táblán álló négy fiu nemzetett.
Hunyady János
e közel vér-rokonait, kik
Csolnokos helységben birtak
A
,
1448 ban különös kiváltságokkal
faluval együtt a falu kenézségét
sággal,
hogy e
falu országos adót
a földesúr dönté
el
,
és azok
nem
*)
Ugyanott
*)
Geneal. Authent. Mas. tom.
«J
')
Hunyad vármegyei
is
a családra ruházta, és oly kivált-
nem
fizetett
,
a vármegyére
I.
Köváry Erdély Nevez. Családai Teleky Hunyadiak kora 1.
tetézte.
67.
1.
a falu lakossága pereit ,
hanem
a kir táblára
Csolíhéy ~ €soin»k4iáy.
174
fölebbeztettek,
A
felsbb rendeletek csak ugy voltak érvényesek
Ceolnokoat család legidsbje
E
ráüté pecsétét
késbb is inegersittetett Benkö szerint késbb elenyészvén,
kiyjáltság
fenállott
;
Hunyad vármegye
A
ifJ
ha a
').
s
,
még
a inwlt században
az 1838-ki erdélyi Diétán
azt a család nevében visszaállittatni kivánta,
Caolnokosi család
él jelenleg is
,
—
mint Erdély jobb családainak egyike
—
^).
CsK>HI«óy csalÜHl. Hajdan Gömör vármegyében a hasonnev helységet birta. Iraíik neve régiesen Choltho-nak. 1479-beT3 él Cbolthói Tamási, ki ellen Sági János súlyos hataímaskodási vádat emel Lehet, hogy e család a csoltói Basó-k eldodeíböl volt.
Csoiii <*.«alad. Megneraesittetett
Csm Péter és
1690-ki april 27-kén kelt czimeres levélben
Ai armalb
kihirdettetett
fia
').
György
Leopold király áltaL
I.
ÍG90 ben Veszprém vármegyében^).
CíiOioa C!SdlÁd (Ragyóczi). A régiebb nemes családok egyike. KlíHnevét Nógrád megyei R a g y ó c z helységtl a kihalt Ragyöczy ,
cáslád magszakadtán örökölt birtokától vette.
pest megye. Kösülök volt Csorna
Lakhelye a családnak
Borbála, 3~emere
Pál veterán
írónk neje, ki í858-ki június 12-kén 65. éves korában balt meg.
Birtokos a család Borsod, Heves, Abauj és Nógrád vármegyében. CiiOiiii:& lád.
csalÁd.
(Körösi). Erdélyben háromsiíéki székely csa-
Ismertté tette e nevet krösi
Csorna
furkészetének érdekében keleti utazónk april 11 -kén
1
meghalt Darzsillingben 1845.
*;.
í^nomkáj zad elején
,
Sándor, a magyarok eredete
^lÁBÍká. Nógrád vármegyében leljük a XVíí szá-
60I*bea
Csom ády
dolna Kürtf^ssy Mátyásnak neje
Cftomaköxi
Ist
ván
t.
1
603-ban Csomády Bíag-
^).
s
kiSzathmár vármegyének régi halt családa, eredetét vette a Kaplony nemzetségbl a Károlyi, Bagpsay és Vetéssy családokkal együtt ^). 1325-ben a Csomaköziek osz-
tályában
Myke Kulchia
Qsztálvban
C^anott
2)
K&viry
*) Zala
I.
46.
id. L.
és
Ella Kulchia
—
Benkö Transyl. gen.
líisri
Ujabb ismeretek
NógrAdvarm Protoc
lí.
11.
arroalis.
tára II.'28L
a mii 1601.
*) Szirinay Szatluuíví viu'm
ügyaQottiSÖ.
65 -7.
C7.
várm. levél tárá.btm van az eredeti
*j E:etrajziit
"Ó
(f)-
'').
*)
')
í'salád-
1603.
helységet kapják
375-ben élnek Csoraaközy
1
Bálás jobbágyait megverték
Gyöxgyéa Miklós,
^).
meg Csomaközy János
1396-ban osztozott
osztályos vérrokonai-
val a Károlyi, Bagossy és Vetéssy családokkal Embeli
Vezend helységeken emlitíetnek
141-1-ben mint
^).
kik Rezegey
,
Vadai, Petri éa
Csomaköz helység birtokosai
^).
Péter
l609-beü Csomaközi niánynyal beiktattatik
*).
Tarpai mezváros felébe
ki r.
ado-
1614-ben Ecseden és Do^on Báthori István
hagvományábóí birtokrészt nyer
^}.
1655-ben Cs. László rovásoló (Dicator) volt Szathmár várme*
gyében
^).
1647-bea osztozik Csoraaközy
Zsigmond,
és nejétÖl ráthóti
Fruzsinától született fia Gsomaközy Péter, és Erzsébet, táthót! G^yölaffy László sógorával') Nábrádon
Imecsfaíva és í)oróökosfal^a iielységben (a kezdi és
A
3)
Zsigmondban
Káromtóc^kí székely család
(Albisi).
Csomós István,
Qclencze
,
fi
^').
*^)
Istvántól kezdve ez
várm
:
íl. 28.
Kemé.iy Önéletírása Szalay kiad 243.
•) Szatiiniár várni. li. 211. *»)
Ugyanott
**)
Haiottj tanítás
11
26. albisi
Caoms
János
felett
XTS-ki
april 20-kán.
Csomay
176
-
Csomöry.
Cdoinós István 1584.
Jáuoa János
Anna)
1690. táján.
Jánoa megh, 17Ö6. (B&rtalls Anna)
t
1766 febr.
6.
Mihály
Jitios
Koioavári reform.
Deési lelkész,
Klára.
coll. tanár.
Mtixály a tanárnak testvére János Déesen tanult
ref.
lelkész külföldön
').
Ityoevü család Magyarországban Borsod vármegyében lakik
Csoiuay család.
Bereg
,
Ugocsa
elsben Fényes szerint jelenleg Ugocsa vármegyében 1511~ben élnek
találjuk
,
István
az
vármegyében
és Szathraár is birtokos.
Csoroay János
és
*).
T a m á s ^j királyi ember (homo Csomay János alispán volt *).
1547-ben Csomay
1629-ben
regius).
Sz'athmár várraegyében birtokosnak iratik e század elején a csa-
Gebe helységben *). Cfiouibo család. (Simonbá7.i).
lád Gencs, Ecsed és
házi Csomfoó
Albert
(Albertus
Simonháza
században
Chombo de Symonháza),
moiiházi Ilonával, és fiával Istvánnal rac-gyei
A XV.
1 481 -ki
april 28-kán
élt
simon-
ki neje Si-
Veszprém
iránt a gyÖri káptalan eltt rokonaival egyességre
lép«).
CsoBAor család. A
XVII. szá/.adban nomes Csomor család
Nógrád vármegyében is, amidn 1675-ben nemes Csomor István 45 éves volt egy tanuvallatási oklevél szerint. Csoinory család. A XVI. században élt C h o m o r y Gergely, kinek neje Dubraviezky Katalin ettl leánya Sára Sándor Miklós özvegye 1598-ban cs Erz5!cbet Asguthy Györgyné 1626-baii*
lakott
,
.
») *)
Benkö Tnutfyl geuer. II 470. S2Jrm*y C. Ugocsa 129. .
»)
Ott 12i. Ott 63.
*)
Síirmay
")
Teleky
«)
.
:
;
:
Sz&tluoár vútm.
HuoyaJiak
11. 38.
65 $0-
kot?, XÍI. l$l.
1.
— Csoiiio.
Csölliortany
Csoinortány család. él és birtokol
re
ncz
s
Gsikszéki székely család
azon szék Osomortány
Csomortány
tár duláskor élt
többen
1 s
17t
t
nev
,
jelenleg
is
helységében. 1661-ben a ta-
v á n. Jelenleg
Csomortánban
él
F e-
^).
Csosigradt család,
fíjrálospetri).
Fels Fejér vármegyében
hivatalokat viseltek. Csongrádi Farkas e század elején a nagy-enyedi
István
reform, egyházi kerület curatora. Élnek
gyermekeik mitja
Miklós,
és
s
ezek
*).
Csonka
család. Szabolcs és Zala vármegye nemesei közé
Fényes
E. Geographiájában.
Egyik ág
VRgy külön család Bars megyében tartá
,
'Tármazásí rendét mutatja e táblázat
Le-
:
Csonka N.
—
" I
Iftkását.
szá-
'
I
István
József
Bars megyei Ohi^bl Komárom várm.
1786-ban
Nógrád rárm. mérnök.
Naazvadra költöz. '^— '— 1—
—
;;
József 1
I
Ignácz
Károly Naszvadon Esztergámban 1832.)
birt.
(lak.
Bars vármegyébl Naszvadról származott Nógrád vármegyébe Szécsénybe , hol 1786-ban nemességét a vármegye József a mérnök
is
eltt kimutatta.
Károly, áug. 27-kén
Istvánnak ágán Esztergám megyénél írnok, 1832-ki
Nógrád vármegyétl vett
Csonka kihalt.
család.
ki
nemességi bizoiiyitványt *>
(Fofeldi). Erdély szülötte,
valószínleg már
Fofeld helység az uj-egyházi szász székken fekszik.
élt fofeldi
Csonka Mihály
,
kinek részére Báthory István uj
1580-ban ítélet
ad
ki *} aug. 25-kén.
Csn tó család, (Pelei). leánya
Ilona nak
és
don fekv birtokuk *)
*y
^
Benk Kár.
1447-ben pelei Csontó
P ál
(Chonto)
másoknak Közép-Szolnok megyében Kis-Szarva-
visszafoglaltatott
Caik,
Gyergyó
és
^).
Kászon
75. 76.
Köváry Erdély nev. Gsaládai 258. lap. Nógrád várra, jegyzkönyv 1832-dik évi
1.
:
1347.
Bzám
alatt,
mindez adatok. »)
Kemény
*)
Gr. Teleky Hunyadiak kora X. 215.
:
Not. Capituli Albens. 234.
12
honnaü
Csontos
178
— Csoor.
CáK»iitos család. (Kazlnczi). ÍL Mátyás király Í610-ki január 2-án kelt oklevelében nemesité
A
meg
kazinczi
Csontos Boldizsárt.
czimeres nemes levél kihirdettetett Borsod vármegyeijén 1610-diki
april 14
kén
').
Csontos esalád. Másik Csontos kiSvetkc/. leszármazási táblát közölhetjük *)
melyrl csak a
család 02,
:
Csontos Márton
(Somody Zsuzaa) Márton
István
István
Imre
I
>
p,. réter
István '
r
, imre
János (föiperes)
Sámuel CMedveczky Erzse) látván (föl|X!re8)
Márton
a törzsök szerznek (impetratar) iratik
tudnók, mit és mikor szerzett. Neje
Zsuzsannának van
Csontos
M egy e r e
s
családnévre találunk tanult
már 1493-ban
Somogyi
helységben
is,
raidÖn Csontos
**).
Komárom vármegyei Ekei
család jelenleg bir
és
*).
Csontos c^aiád.
(Csontfal vai).
Hogy
család létezett, az bizonyos. Bel61e volt Csontos
Aana
méhol pedig
hogy
irva.
F e r e n c z Kn^óban Csontos
Somody,
a nélkül
,
Dubraviczky JVIihálync volt
.
csontfalvai
János,
Csontos
kinek leánya
Dubraviczky Miháíynak leánya
menvér Oerencsényi Benedekhez szülte DereDcxíényi Zsófiát, ki mint Bay IgnícB nfeje s-zülte Bay Klárát Ráday Gáspámét, anyját Ráday Andrásnak',' nagyanyját Ráday Gáspárnak, szép anyját Ráday Pálnak, ki 1727-ben élt, és mint csont&lvi Csontos család örököse ellentmond Mesko Sámuel s többek beiktatásának Nógrád
Anna
,
férjhez
Nádasd pusztákra nézve *). Csoor család. A czimeres nemes levelet Csoor Ferencz nyerte Mária Terézia királyasszonytól Bécsben 1758-ki nov. 23-kán; és azt a következe évben Bihar vármegyében kihírdidttcté ®).
megyei Endrefalva helység, Kutassó
Reg
és
*)
„L i b
')
*)
Perben felmutatott genealógiáról. Bursa Cracoviensis p. 6. Fényes: Komárom várm, 99. 107 Sz. Benedeki Conv. Capaa H. Faac. 4. Nro
")
Zala vármegye levéltárában van az eredeti a rm a
*)
*)
e r
i
u s" kéziratom.
3.
H
8.
tu
OmriM. Ciimere ez a paizs balról jobbra rézsútosan
húzott
lefelé
;
viírös
és arany színnel felváltva koczkázott csikolat (fascia) által két részre oszlik.
A
alsó fehér
A
mezben
fels kék
mezben
arany nap tizennyolcz sugárral látható. Az
zöld tér fölött fekete sas áll felemelt szárnyakkal.
négy
paizs fölötti sisak koronájából
vörös) emelkedik
vörös
föl.
A
strucz-toll
foszladék jobbról
(fehér
ezüst-kék
kék
,
(Borsai
E
nagy-raagyari, vizközi).
,
nyoraatÁs ideje alatt
családról
már van emlékezet azonban a ismét bvebb adatok s teljesb nemzékrend derült
a 35. lapon (C h o r b a név alatt)
LI
arany-
balról
,
sárga,
^)
Csorba család. itt
,
,
e családról, ezeket ide iktatui szükségesnek tartottam.
Pozsony vármegyébeo a Csallóközben fekszik alsö-febö Borsa.,
N a g y-M e g y e r irta
helység si birtokai a családnak
elnevét a kihalt
Chorjba
ne^t
A
Csorba
ezekrl vegyesen
;
SÖt ezek mellett vizkttzi
család.
is viseltek,
családfa *) következleg jö le
:
Csorba Miklós (Zileö
vagy Saül de Péntek-Sur) 1440.
Amlrüs Í490-1512. (Bessenyey Magdolna)
_
-A.
Tamás (Szüiö de A.'Boraa)
—
I
kir.
Pál Csorba de Vizköz
udvarn.
és kincs tár n. 1485. 1 1492.
alias A.-Borsa.
(TótSooki Bora)
2.
Ferencz 1528 ban i
{i.
János
Ilona (Illésházy
Utterattts
Ferencz)
1629.
Lucza
Orbáí? 1533. 2.
Margit, Csenkei Láczl Boi'a)
(1. Illés
János (aranyosi
1538.
Nagy Magdolna.
Csóka Zsóa)
(gombai Apaffy Ambrus)
Etaökei Apollónia)
Ferenoz
Gergely 1544-86.
—
1
-" 1
Ferencz
Andráa
Farkas
György
(Olgyay
György
Farkas.
Ferencz
Albert)
1596.
Mátyás 1 1688.
Farkba
Ferencz
Zsófia
2.
1623. TTI^^rr?
1652
*)
János Tátay Zsuzsa. Nedeczky Zsófia)
(1.
(Thul Jáno8)r
Anna
Péter
*)
1558.
(Fürsy Erzse)
Gergely
Margit (Búza Benedek)
Aliatha
Adami Souta geutit wm. IL Geneal authentieae Mss. Nro
207. tom.
{L Mártonfalvay Ferenofc 2.
Bársony János)
I.
12*
Zsófía
Csorba.
180
A törzs Miklós Szül ft-nek
— mint látjuk — péntek-suriZileö vagy
neveztetett. Fia
is
András élt 1490 —1512-ig. íratott raagyari vagy nagymagyari Csorb á-nak st a 1 s ó b o r s a Vizk'óz y-nek Neje Bessenyöi Kiliánnak leánya Magdolna volt. Ettl fia Ferencz 1526ban Szapolyay János komornoka ') Íratott nagy-magyari Csorba F eis.
i
,
,
rencz-nek. Meghalt lo28ban. Gr y Ö r g y (Miklós fia) a 1
s ó-b
orsai Szül -nek
neveztetett
kihalt.
Tamás
(Miklós
fia)
kincstárnoka (familiáris et
1485-ben
Mátyás
I.
Kiskap helységbeli Örökös részbirtokát
,
udvarnoka és
király
tbesaurarius). — í489-ben
Nyitra megyei
azon helységnek épen
felét,
Pongrácz János özvegyének Borbálának 18 arany forintban
sz.-miklósi
E dictus de Borsa"
szavatosság mellett zálogba adja a nyítrai káptalan eltt
levélben
„ThomasChorbaWyskezy
iratik *).
Fiai
Orbán és János, leánya Lucza. Orbán alsó-borsai Csorba néven
Nagy Lrincznek
Magdolna,utóbbitól csak
neveztetett, elaÖ neje
galanthai Bessenyei Katától született leánya
a második
Anna
Emökei Apollónia
és Sára leánya volt.
dait a táblázat mutatja.
Els
Nagy
1533-ban.
Az
nejétl leszármazó utó-
Ezek már rendesen alsó-borsai
Csorba
nevet viseltek.
János (Orbán testvére) ágát legtovább tartá fen végre kihalván ez ágon aMártonfalvay, lovasberényi Bársony, várkonyi Amadé, báró Maholányi stb. családok örökösödtek. ,
Pál (Miklósnak fia) Csorba Vizköí,ynek, és alsó-borsai Csorb a-nak Íratott. Két neje volt, az els illyésházi Illyés Mihálynak leánya Margit, a kinek lUésházából a leány-negyed kifizettetett; ettl született Ilona leánya mol-tejedi Hlyésházy Ferenozué. Második neje csenkei Laczl Bálás leánya Borbála 1505-ben már özvegy ettl született fia János, ki Csorba János deáknak (litte,
ratus) neveztetett
,
már nem élt, mert ennek magvaIllyés Tamás Pozsony megyei al-
és ki 1529-ben
azakadtán 1529-ben illyésházi
Illyés Ferencz
Thurzó Szaniszló nádortól adományban nyerettek Nyitra megyei Kis- vagy Fekö-Kap Becs vagy Közép-Behincs és Felsö-Maratsék egész helység továbbá Pozsony vármegyében Magyar Fels-Szer Kis-Magyar,
ispán, és mol-tejedi
által felkérettek
,
;
,
j
*)
Jászay M. nemzet napjai a moh. vés2 uUn.
')
Az
;
eredeti oklevélUil.
173. lap.
,
és
Csorba.
181
Szarkalócz, Egyházfalva, Nádas-Urja, Közép-Borsa helységbeli, és Hódi és
Tankházi pusztai birtokrészek
valamint Belvatha
,
,
Nagy-Lócz
és
Salamon pusztarészek. 1540-dik eltt egyesség köttetett Révay Ferencz alnádor eltt, mely szerint Illyés Tamás Meraczik, Közép-Belincz, és a hódi pusztát mint fi-ágra szóló birtokokat kapta Csorba Ilonanak mol-tejedi Illyés Ferencznének jutott Alsó-Borsa és Nádas-Urja, mint szerzemények. Csorba János (Cs. Györgynek fia) és Csorba ;
,
Orbán falvi
és
Farkas
részére maradtak Kis-Kap helység, az egyház-
belvatai és tankházi részbirtok
,
Salamon
,
továbbá Nagy-Lócz helységnek,
és Száraz-Berke helységnek fele
keorei birtok Laczk földével együtt
Csorba csnlád.
végre a nagy-magyari, ke-
;
'}.
(Alsó-szakácsi).
Csorba József ügocsa
vármegyében N.-Szllsön született 1817-ben Somogy várme;
gyének f-orvosává lÖn
,
hol
ti-
zenhat évig az emberiség érde-
kében
h
tett
rencz
szolgálatiért
király által
I.
Fe-
Szakácsi
helységben Hentsey József
mag
vaszakadtán a koronára háromlott részjószággal és a
szakácsi ez k ó Jo-
Pa zefa nejétl született Sándor, Ed várd, Rudolf, Guszelnévvel
saját, és
táv, József, Albert, Lajos, Victor, Hermina gyermekei
,
és ezek törvényes utódai
részére
1834-diki május 30-kán
kelt tott
oklevélben *).
adományozta-
Azóta a f-orvosi hivatá,lban
dicséretesen eltöltött 34 évi
— melyrl
mködése közben
demeket szerzett kiadott munkái dományoknak él.
Az adomány-szerznek József és Victor részmt •ren állanak, és
,
által ^)
jelenleg
,
él
*)
Geneal. auíhenticae Mss.
Az
eredeti oklevélbl.
fiai
államhivatalban
^)
L.
errl Ferenczy
és
Nro
DaaieUk
az irodalmi téren
s jelenleg is
,
egy némelyike szintén családot
*)
már lemondott
Pesten
,
is
— ér-
a tu-
Sándor, E d v a r d részint a gazdászati téalapit.
207. tom. II.
Magy6r
I ró
t
I.
köi
87. lí.
le.
40a
l.
182
—
CsorifA
Az adomány
,
mogy vármegyében
cs
€iiorg«!^
egyszersmind cziraeres level kihirdeítctoít So-
1834-ki octob. 28-kán
:
Baranyában 1838
ki július
Pest vármegyében Í847-ki sept, lOkén.
3-kái;.
A
család czimcre
,
—
mint fölebb a metszvény muiatja
— egy
,
fölülrl lefelé rézsútosan húzott fehér osikolat által két részre osztott
A
fels osztály kék raezejébea három arany csillag (keilö
fölül,,
egy alább) ragyog. Az alsó vörös mezben pánozélba öltözött hadi
férfiú
paizs.
áll,
jobbjában kivont kardot tartva, bal kezet kard hüvelye mellett
A
pjére helyezve.
paizs
koronáján fehér ha'tyu
fí:>lötti sisak;
emelt egyik lábában kék tulipánt
áll
,
csíföl-
Fószladék jobbról ezüst-kék,
tsirtva.
balról ezüst-vörös.
Csoí'lsa €»aiAií. Birtokos Komárom vármegyében Ekei K s-K eszi, K o i o s-N é m a Neme s-0 1 c s a L ö g Ö r helys€'gben és pusztában'), 1725-ben éltek Csorba Ferencz és Jáno-s, kik A n d r á s h i d a puszta és Ekeién másfél udvartelek birtokába iki
,
.
tattattak be, azonban ellentmondás történvén tek,
i
Csorba János
752-ben
többek
ellen,
de elveszte
,
a táblai perben kiegyez-
okádó
ellentraondási
|:tert
indított
*).
Csorba családot mutat
következ nemzékrend
fel a
nem
Összeköttetésüket az elbbiekkel
isnr»erjük
•')
is
,
noha
:
Csorba István (Kerekes Sára)
Anna
istván
íKósa Gartreiv)
íKoml6.>.*iy
"-r
i
Kaia ísiván
i?ijr8
MihAJy
János Anaa)
(Sléz
CsOK'gílly
€S6alá,í!. (Kihalt).
XVfI. században. íratik
Imre
(3-ergo.ly
Anna)
Czorgal
>
Ágjies
Anna
Sára
(Taasy János)
(Kun Imre)
Nógrád vármegyében
és
Czorgal y-nak
is
találjuk a
1650-ben
Csorgaly János
Buják várának fkapitány? ellentmond Ormandy Péter. Jelenszky Miliály és Gráspár. és Sigray János beiktatávsának Nógrád vármegyei Kutas és Bágyon helységre nézvíí ") El Í 654-ben is.
ügy
látszik fiai
*)
Fóny
e s
Ferencz :
es
M
i
h á 1 y 1672 - 1.689-bcn élnek
Komárom vórm. 99-1Ü7
»)
TJgy-'nófí 100. 112.
")
Perben ttímuíatoít goneöíogia azerint Sz. Beiicfíeki Corrv'eiJÍ Iii teles kiadványa
*)
1.
*) MiiK!k(ittörl Prototiol. Oott.
Nsogr&d.
iiálatn.
^).
- CMntOlhey.
CsiNiiay
Csorna y c»al4d*
Csornay
183
Mihálynak
fia
1398-baii Veröcze megyei Sz. Bertalan,
máskép Bakva
dung István htlenségén ^). Csoron csalá«l. (Devecseri
f).
kihalt család neve.
oklevelekben
régi
Iratik
Dunán
C
László
mester
falut kapja
túl
U r-
vagyonos,
h y o
r
o n-nak
de is.
Cswron András 156^ben veszprémi
Ugod, Devecser, Eger-
fAispán birta
vár
,
Jánosháza
Füred várakat Zaía
Leszencze, Tomaj,
.
s
várm^yében
hel3^8égeket ,
stb.
melyek azután
a Nádasdyakra szálltak
').
Csoron Jánosnak két leánya volt, egyik
Istvánné
,
Anna
2-szor Liazti Istvánné
Margit
másik
l-ször Balassa ;
a
Nádasdy Kristófné
volt.
T r o-
Czimerét a családnak a
phaeum Estorasl.
a
szerint
metszvény mutatja.
Csorwasztk család. raör vármegyei
nemes család
Gö-
*).
Csotka család. Bihar Fényes E. Geographiájábaa.
vármegye nemeseinek sorában
CsSke család.
Abauj vármegyei nemes családul a fölebb emiitett munkában. CsISiü^lKiiey család. Régiebb családok egyike
már
irja
,
-emliti
Fényes
ugy
látszik
kihalt.
Néhány
ízen
nemxékrende
*)
ez
:
Caömöthey József (Pemeszi &uzsáun&) ietvRu József
')
György
Jí.
N.
(Botka Fcrenez)
(ördög
N. (Batthyány
G-yörgy)
^Farkas)
Isirán
N. (Joó László)
Kaprinai Mss. B. tom. lY. p. 137. (Magv. Ladislaus filim SUckaelu de
Chortut). ')
Lelioczky Stemm.
*)
Bartholoniaeides C.
*)
DeduetíoRes st Tafe«lW g«a. 213.
II.
58.
Gömör
144. ez.
a. fol.
lafc.
Mas.
Csaday ~ Csukás.
184
Csuday ugy
látszik
család. Csuday késbb a nagy-bodonyi
(Lásd e munka
II. köt.
142.
a
iapj.
Csuliai család. Ungfa.
család létezett a
XIV. században
B o d o n y család Bodony családot}.
fejlett ki
i
és Szabolcs
vármegye nemes
belle.
csaíádai
ktizött áll
A
Szabolcs vármegyei Csuba családnak a
néhány ízen
ily családfája
mit
század végéig
'an
Oauha Péter Miklós
Bora
Láflzió />
Fereaos
Juliariua
rámás
János
Miklós
(Kassa Zaigroond
1787.
1787.
1787.
(Kérosy Istváiiné)
Özvegye 1787-ben)
A
végizen állók, és Borbála Kércsy Istvánnénak leányai
Barla Istvánná, és
toznak
ösi
Júlia Dálnoky Gáboraé
:
Zsófia
1787-ktapril 23'kán osz-
anyai javaikban 0-
CsuübLa család. Czimeres nemes levelet
ván
szerzett
Csuka
Ist-
1686-ban. Czliiere apaizs kék
mezejében vörös nadrág és dolmá-
nyos prémes kalpagos , sárga
csiz-
,
más, kardos magyar vitéz jobb ke,
zében egy fürt vörös szölt tartva, balját csipöjére helyezve.
A
paizs
koronából ugyan olyan vitéz
fölötti
nyúlik
fel.
Fosziadék jobbról arany-
kék, balról ezüst-vörös
')•
Zemplin vármegyében Csuka család közbirtokos
Szerdahely,
Karos, Fels- és Alsó-B e r e c z k és L á c z a helységben *). Komárom vármegyében
Csuka
Nagy-Megyerben megyében szintén
család
Abavij
bir ').
él
melybl Dániel 1846-ban vármegyei esküdt CtmiLÁM család. A XVI. században élt belle Csukás
Csuka János
család,
*>.
*)
*) ') *)
Atlami Scuta geniil. iom.
lí.
Szirmay C Zemplin not top. 194—196. 331. 1. FéDyee Komárom várna. di. Jáexny M. NeiBzct napjai a mohácsi vész után 529> ;
:
1.
C^nhsg
— Csapor«.
W» Csukás István
Bizonyosan más Csukás család az, melybl
Löb Kerestéllyel Ili. Károly királytól 1712-ki július 14-kén czimeres nemesít levelet nyert mely azon évben Pozsony vármegyében kihir,
dettetett 0.
Hunyad vármegyében a két C s u 1 a 1447-ben kap adományt Hunyady Jánostól.
Csulay család. s több helységre
(Csulai).
A család tagai megyei
hivatalokat viseltek. Jelenleg élnek
F e-
n c z és A l b e r t , kik két külön ágnak végizén állanak, és családtörzsüktl Csulay Istvántól kezdve a tizedik nemzedéket képezik *). Csulay György 1642. táján Rákóczy György udvari papja re
volt
3).
Csunyó tartozik
család. Gömör vármegye nemesrendü
*).
Csupics család. s ilyen
ozimert nyert
mezben
A
:
Csupics Ignácz 1791-ben megnemesittetett,
a paizs négyfelé oszlik
az
,
szétterjesztett lábakkal arany grif áll
A
tartva.
családai közé
második és harmadik vörös
mezben
els
arany evez-lapátot
,
ezüst horgony látható.
paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki
gonyt
,
ezüst hor-
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös
Csupor család Eredetét valószinüleg a
Várasd vármegyei
Csupor nembl
Mo nsz lóról
1351-ben esztefgami érsek volt a velenczések ellen
vitt.
(genus Chupor) vette
irák magukat.
Testvére
').
*).
Történelmi szerepet
(Monoszlói f).
kék
és negyedik
Tamás
Csupor
•).
Miklós
országbíró és vezér
^).
Csupor Pál
Krös
vármegyei fispán, és Tótország al'bánja, 1415-ben mint Mária királyné hive Hervoja által nyers ökör-brbe varratott, és a folyamba dobatott ^. Gyermekei Monoszlói
Ákos, Demeter (meg nem
')
Az
1412.ben
utóbb 1442-ben zágrábi püspök, majd errl ersitetvén soha) lemond 1465-ben s gyri püspök ^"y lesz tinini,
,
eredeti a
rm a l
i
s
Pozsony várm. levéltárában van.
»)
Kváry
Erdély nev. Családai. 258.
•)
Kemény
Öaéletirása
')
Bartholomaeides C. GcmÖr 144 Adami Scuta Gentil. tom, II.
^)
")
F ej
')
Katona
')
Lehoíssty Stemraat.
ér
:
l.
Szalaynál
301-1.
1
Cod. Dlpl. tom. IV. voí.
Hist. Criíioa tora. VIII. p,
L
p. 455.
654
nol de
II. p. 8b.
TLnróczy Scliwandtneraéí. >">) Teleky HunyadiaJc kora X'I. kot 181 lap
•)
j
Monosz
1
iraiik.
t8*
Csnyor
meghalt birta \
í
476. táján
,
és
—
C«Aiiy.
György. E három
testvér Lovász- Patonát
eszprém várraegyébea.
Cáupor Miklós 1467-ben erdélyi vajda
E
^olt; elesett 1473-ban.
család kihalt. L. Monoszlóy család.
Csupor
család. E
ki 1699-ki iDájuü
Mieres
nemesít
Nevezett
14-kén
I.
Csupor Gergely
családot
Leopold király
saját, és fia
Pál
alapitá,
nevére cú-
levelet nyert.
Pálnak
a nemesség! vizsgálatkor
Farkas
fia
1726-bau Nógrád vármegyében
kirnutatá nemességét és e leszármazását
')
Gergely 1699.
""
"""
Pál 1699.
Farkas 1726. 1755-beij emiltett
nevét
nem
E mint
találni,
vármegyében a nemesi
következéskép elköltözött.
század elején Békés vármegyében látjuk
kir.
összeirásl^an e család
tanácsost
évS
alispánt
í
803-ban,
fiát
Csupor Lászlót Józsefet
iigyunott
mint a vármegyénél jegyzt.
Sopron vármegyében 1845 ben
Csupor Gábor
fszolgabíró
volt.
Fényes vármegyében
E. Geographiája szerint bir
Csupor
család Baranya
in.
Csúíisy család. Hont várraegyében élt Csúthy Márton, kinek Mányay Annától leánya C s ú t h y Anna volt, ez elbb (1633.) Ktcies Istvánnak, utóbb (1642-ben) Rákóczy Lászlónak felesége; Hont Kicgyei A.lsó-Sipeki jószágát férjének török rabságbóli kiváltása végett elzálogositá
E Bálás
,
s
e miatt perpatvarkodott
család valósxinüleg
Komárom vármegyébl
í649-bcn szolgabíró volt
Csiixy család.
^).
eredt
,
hol
Csúthy
*).
(Csúzi és puszta-sz.-mibályi).
Egyike a
leg-
régiebb magyar családoknak.
Benedek mester,
s,7..-f8jtrvári
kanonok V, László királynak
a koronázás alkalmával a díszöitözetet segít feladni, mint azt az oklevél igazolja, melyben, akkor Fejér most Komárom vármegyei Csuz heiy-
Ugyanott X!. köt. iú. íap. ®) Ax. illet vármegyíb y^yt&könyv iitáu. ») Sz. Öenedeki Conveat 1633. P.-otoc. L. p. 187. -- Fása 1642-clik é','í Faec. 8i. Nro 18. 1636- dik évri Fs-'o. UH. Nro 18. *)
—
•)
1649-ki
LXXXVI.
tö^v. ez.
9.
Nro
6.
~
Pál
kapja testvérével
iséget
1277-ben
A
együtt V. László királytól
mesterrel
').
családfát Csu.Jiy
Sandrintól hozhatjuk ie ki körülbelül a A XVÍ. század közepén a család csak fiúsítás ,
Menyhértnek csak leányai maradnak e leányok egyike Anna férjhez menvén Sz.-M ihályi Tamáshoz, utódai a C s u z y nevet puszta Sz,-Mihályi elnévvel egyesítek. Nevezett Menyhértnek gyermekei 1529-ben osztoznak meg atyai Örökségeikben, úgymint Komárom megyei Jászfalu stb. helységekben *). Ugyancsak Menyhértnek és Jánosnak örökösei 1540-ben a Dévayak, Sz.-Péteriek Sz.-Mihály iak, Csuz,Kamocsa megszakad
,
j
,
Jászfalu, Keszi stb. helységre uj adomány-levelet vesznek János, kinek neje Ilona, élt 1539-ben*), fi-ágon magbaszakadt, leány-ági örökösei Amadé Ocskay stb, családbeliek. ^').
és
,
Annának
Sz.-M ihályi
Tamás
Pálma II. p. 99. Lehoczkynál Stemm. Fényes Komárom várm. 122, 1, *) Ugyanott 103. 104. 121. stb. I. •) Ugyanott 121. •)
')
II.
nejének gyermekei közül
89.
189
€8as>.
Csuzy János
mester al-országbiró volt 1569'beni
Másik
*).
fia
B e-
n ed e k leterjeszté ág&zatát a mai idkig. Eanek fia Csuzy Pál, kinek két felesége volt. Az elsÖtöl Berényi Katától
Erzse Jambrikovicsné a családfán nera állanak. Második nejétl vásonyköi Horváth Katától fia Zsigmond kihalt felmaradt Pál és Bora Tallian Györgyné, István, János
és
,
kiknek utódaik az abonyi uradalomban örökösödtek
,
máig ezek
és
utó-
daik birják a nevezett uradalmat.
Pál
Imrét,
utódai közt látjuk
kas Julianna ellen Csúz iránt B.
barátságosan kiegyeznek
országgylési követe*),
pert indit, de
1751- és 1761-ben Veszprém vármegye
1764— 1772-ben Komárom vármegye alispánja,
meghalt 1772-kiaug. 27-kén gelica
Amadé Taddé erötlenit
^)
Gáspár
Imre testvére
kinek 1747-ben özvegye Far-
*).
Zsigmond
a pálos szerzetes Pozsonyban 1723-ban
könyvet ad ki
*>.
Pálnak a vásonykÖi Horváth Katalin férjének
szke
vére szintén ágat alapitott, mely tér ÍI.
Tttba Evatt'
János nev
test-
miatt ittiülön adva igy áll
tábla.
C»úzy János L táblán.
ki ai
'" >
I
1
'
Ádám
hiszló
1718.
1701.
Péter ' '
I
'
Jáuos I
Pál
Ferencz
~~^ 1
xeréz (galanthai
1—
'^-: 1
Károly
Jáaos
C8. kir.
kamar.
Balogh Tivadar) Pál
N.
(SerasejrN.)
(Hala«7 Berta)
N. (Sembery)
N. (Gika Jen)
r Sarolta
E családfán
álló
Ádám
Csúzi részét 17 í 8-ban Fekete György-
nek örökösen eladja *). László 1701-ben k a adja el Kosa Miklósnak ') Kovachich Scriptoíes Minor. 11. Fényes id. h. 121. •) Lehoozky Steiumat. 1. 192. "217 *) Fényes id. h. 60 *) Horányi Memória Hung. I 4ÖÍ. •) Ugyanott 121 '') Ügyauott 103. ')
")
232. Ixol
mocsa
i
C h y u s y-nak
jobbágy telkét
Iratik.
Csazi
tfH>
— Cftagán^'i
A Ceuzy család Fény[es gára,
Komárom,
Pest, Toina,
Geographiája szerint birtokos Eszter-
Veszprém
és Zala
megyében, ez utóbbiban
B«c3eheiven. Csúzi Csell rsalád. Ismerünk a családból két személyt Csufí Cseli Jakabot, ki Losonczon majd Debreczenben református lelkész volt, és 1690— 1692-ben két vallásos könyvet nyomatott. Fia János Losonczon született, külföldön osfcolázott, és orvossá ion. Többi közt magyarul irt egy könyvet a Kösz vény r 61 ')• Meghalt 1730ban. (Lásd e óraiadról itt a 122. lapon is, Cseh cs. név alatt). :
esalÁd.
C«i9Íil(ix'
Csüdör tot
(Nyujtódi). Erdély családa, közülök nyujtódi
Ferencz 1787-ben
kir.
hivatalnok.
d9.«asii család. Cusani Jakab mint tábornok tett szolgála* a Rákóczy felkelk ellen. Honíiusitatott az 1716-diki országgy-
lésen
*}.
Cnstoü
c$»alÁ
között foglal helyet
vármegye czimeres nemes
családai
»).
Czaban esalád.
Czaban
Gáspár
I
Leopoid királytól nyert
czimeres nemes levelet, mely 1674-ben Heves vármegjrében kihirdet-
Gáspárnak
tetett;
Czaban András
fia
1726-ban ezen czimeres
Nógrádban a kétségtelen nemesek sorába Íratott *). Czagány család. Czagány Sámuel 1 755 ben Nógrád vármegyében mint jövevény az invcstigálandó nemesek sorában áll ^). Pest vármegyében 1836-ban Czagány János alszolgabiró, Cza-
nemes
levél mellett
i
gány i
Albert
esküdt.
Czag^ányi család. Czagány András i
nemes levelet. Czímere kék mezben egy jobb
oldalról rézsút lefelé rohanó fehér
íblyara,mely a paizs udvai-át két részre osztja. csillag alatt két
1797-ben nyer czimeres
A fels
osztályban arany
arany rák (vagy más bogár), az alsóbb osztályban ezüst
hold alatt szintén két rák (vagy bogár) látható.
A
paizs fölötti sisak
koronáján kiterjesztett fekete sas-szárnyak közt pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-fehér
^)
Ilorányi Memor.
«) 1715-ki
Hung
CXXXIV.
törv
í.
pag. 451.
ez,
')
Szirraay C. Zemplin not. top. 111.
*)
Az
*)
ProtoGol. C. Neogr. anai 1755.
*)
Adarni Scuia gentil. tom.
1.
érdeklett vána. jegyzökönyve 172e-dik évról.
11.
*).
CxaJlH^k család. A
család eredetérl
s
,
nemességi 87Írma<>
elttünk adatok nincsenek. Egy töredék-családfa rendet mutat zásáról
család. (Bereczküilvi és szentléleki). Székely eredet melybl bereczk falvi Czakó Radul 1426-ban szé-
régi család,
kely
ispán
egyik követe Zsigmond királyhoz
,
ki
szabad hatóságot
eazközlött Bereczk város részére a kiváltí»g-levél tartalma szerint
Czakó
János
Czakó
Benedek
gyüléaen 1524-ben
Czakó
*),
s
(irva
C h a k o-nak
gylésen
is) jelen volt
*).
a vásárhelyi
C h a k ó) 1680-ki febr. 19-kén Báthori KrisSzentlélek s egyéb jószágokra adoraányleveíet (irva
innen utódai
sz.-l
Szentléleki Czakó
székben
jelen volt az agyagfalvi
*)
János
tóf fejedelemtl
kap
í 506-ban
*).
é
l
ek
elönevet
i
Ferencz
is
használtak.
Ez ágból
1640-ben al-királybiróvoltAl-Csik-
^),
1695-ben Czakó
György
C^akó CSAlád.
Taxator a kanczelláriánál
').
(Sepsi sz.-györgyi). Elöneve után ítélve kü-
ámbár szintén székely család. A család tagjai Bels-Szolnok vármegyében viseltek hivatalt, Sepsi sz.-györgyi Czakó Zsigmond azon vármegye alszolgabirája lönbözik az elbbitl,
1815-ben.
Czakó
János
ugyanakkor azon vármegye királyi pónztárnoka Zsigmond a hirneves szinm-iró s szinész szül, Dézsen j
ennek
fia
*)
*) ') *) *)
Köváry Erdély nev. Családa: Eállay Székely nemz 2-37 1
258. és
Korányi Memor, Hung.
l.
453
Ugyanott. Kállay id. h. B. Bornemisza cs. ievéííáriban oklevél Török Ant. ur köíléw sterint Caik, Gyergyó t:ii K^zon 53.
•)
Benkö Kár.
')
Kállay
id. h.
23a
i
m
Ccakó
— Czeeee.
1820-ban. Atyját az al-chyraia tönkre vitte
mmt
;
Zsigmond
a pesti nemzeti szinház tagja, 1847-ben dec. 14-kén
pedig a
fia
magát fbe
ltte
C7.akó család.
(Grelenczei). Dobolca
vármegyében Csomafaján
Czakó
bírtak Csernátoni leány-jogon gelenczei
utóbbi meghalt 1833-ki sept, 11-kén G-yulában
Czakó tartozik
és fia
Ferencz
•
ez
*).
család. Zemplin várraegye nemesrendü
családai közé
^).
CzeczC család.
II.
Ferdinánd király
által
1628-ki sept 3 án
Czecze Gergely, Kovács máskép Czecze István, méhi Szabó István, Szabó máskép Attya István, Szi'ícs máskép Czecze István egy czimeres levélben Szabó máskép
megnemesitettek
gyében 1643-ki
;
és oklevelük
Torna várme-
oct. J-jén kihirdettetett
Mint a melléknevek
sejtetik
,
a czimeres
levél-szerzk az iparos osztályhoz tartoztak;
közülök a Czecze nevüek ket elhagyva
,
késbb
a mellékneve-
csupán e névvel neveztettek.
Egy ága a Czecze családnak 1726-dik után Torna vármegyébl Nógrád vármegyébe szakadt, hol 17ö2-ben Czecze
vármegyétl 1726-ki
István Torna
áept. 19-kén kelt
bizonyítvány mellett a kétségtelen lajstromába iktattatott
1755-ben
grád vármegye
Czecze István által
szerint
L
A család
ri
nemesek
*).
Lrinc z
ismertettek el Nó-
nemesekül , felmutatván ezúttal Torna vármegyé-
nek 1643-ki october l-jén mely
és
nemesi
kelt bizonyitványát
n c z Istvánnak
fia volt
,
és
egy tanuvallományt,
^}.
nemzék-ágazata imez
»)
Életrajzát olv. Ujabb Ismeretek tára
*)
Hodor Doboka
") *)
Szimoay C. Zemplin not. top. III. Az irdeklett várm. jegyzkönyv.
*)
TJgy&n onnan.
várra. 61.
1. 1
íl.
290—294.
CxétJtei
- Czeglédy
199
Czecze István
(Nagy Erzse) István
Julianna
Katalin
Milria
Tíörinö?
(LendT«y Imre) Islván
Ignáöz
Ferencz
Nógrád vm. esküdt János
1
(lakott Pöstényben)
Elek
Hont V al-adószedö 1835.
Az ki
utolsó ízen álló
Elek
és
János
1835-ki január
Nógrád vármegyétl nemességi bizonyítványt
—
Czimere a családnak oroszlán hátsó lábain állva
,
mint felébb látható
lOén vettek
').
— kék
mezben
A paixs
elsÖ jobb lábában kivont karddal.
tetején a sisak koronáján pánczélos kar kardot tart.
arany
Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös.
Czéczei család.
Lénárd, j
536-ban
^
ki
Szapolyai hive volt. és annak részére foglalá
és ott tizenöt évig kapitány volt').
Czeglédy család. j
vált
ismeretessé
Történetileg
Meghalt
1
Czéczey el
Kassál
550-ben,
Czeglédy Jeremiás,
Alapítja
ki
639-ben kap czimeres nemes levelet
Czimere kék
mezben zöld
grif leeresztett farkkal
nyal
,
tér fölött barna
szétterjesztett szárny-
els jobb lábában egy szálon három
,
nyílt piros rózsát tart.
A
ki-
paizs fölötti sisak ko-
ronáján zöld ruliás kar könyököl, kivont kardot
Foszladék jobbról arany kék,
tartva.
ezüst-vörös
balról
^).
Kik voltak Czeglédy arra nézve adatok
Jeremiás
hiányzanak
,
s
utódai,
azért éhez
minden vérséges kapcsolat igénye nélkül emlitendök
itt
Czeglédy Albert egri kanonok,
ki
1638-
ban a nyolczados törvényszékhez neveztetik ki*).
Czeglédy Jáno.s 1656-ban Nógrád vár-
megyében mint ügyvéd mködött. Az
érdeklett vármegyei Jegyzkönyv. 156. ai.a. latvánffy 1685kJ kiad. 194 Ceerí-nek irja. Hasonlóan Ferencznél 1.520. lapon, azonban Forgách: Comment. 3. Ctéety és Csécsey-nek irja, a aligha nem heíyesbben *)
»)
Tinódy 19.
!
^) *)
Adami Scuta gentil. tom, 1638-ki XXin. törv. ez,
TI.
13
és
Budai
ól.Wpon
Czeglédy
It4
János
Czeglédy
— Cxemanka. Mosón vármegye
1650-dik táján
alispánja 0.
Czeglédy család bir Szathmár és Szabolcs várraegyében, ez utóbbi-
ban Besaenyödön.
Czeg^lédy család.
(Sáros-pataki). Zemplín
nevezet *). Tán
családai közt említtetik Czeglédy
Czeglédy volt,
Ferencz,
ki
meghalt 1590-ben Bizonyos
se
e család
azon
1557-ben sáros-pataki tanár, 1568-b&n lelkész
').
egy a
az,
vármegye nemes
királyi curia eltti perbeli családfa- adata sze-
bogy sárospataki Czeglédy Istvánnak neje bábonyi Balogh Anna és ettl leánya Czeglédy Teréz Mesko Sámuelné volt. Czekey cnalád. (Czékei f). Zcmplin vármegyében van C z é k e falu hajdan Czékevára is volt ezt birta a K o p 1 o nembl eredt C z é k e y család. 1423-ban élt Czékey Márton, királyi al- ajtónálló mester, ki a családjától elesett Czéke helységet adományban ismét visszakapta *). Ennek fia lehetett Czékey János, ki Upor vagy ü p o r y Lászlónak egyetlen leányát Upory Borbálát vette nül és egyetlen leánya rint ,
,
;
,
,
Zsófia, kiben 1503-ban
a család kihalt,
Czékeyek Abara és Upor helyálltak a Monaky, Morva-Isép,
család után birtak a
— vérséges rokonságban
Rákóczy ésKörtvélyeasy Radviti
nembl
családdal
"),
család. Lakhelye vagy
birtoka van Abauj
is
emlittetik e név
').
Czeldner család. Gömör vármegye Czci£&«»ka család. Közülök
András
Lelioozlíy Stemmat.
') o-.;i:may
C-
*).
nagy tudományú történct-tudós Bél Mátyás-
I.
p, 199.
ZempUn not
top, ill. lap.
Ugyanott
*)
Si;Irmay C. Zer..plin not. top, 304.
'•)
Ugyanott 270. 372. Ugyanott 166. L Éa Deductiones
212. 218. lap.
fol. lat.
Vay
nemesei közé tartozik
(Tamói). Turócz vármegyei nemes csa-
')
°)
213.
Borsod,
vármegyében Fényes E. Geographiája szerint. e század elején Bihar vármegyében a nagyváradi nemes csa-
ládok sorában
')
,
éa Szabolcs
St
lád.
melyek pedig a Bogad-
eredtek.
Czékus Gömör
neje volt
*).
Az üpor ségben,
Dobó Domokos
ruszkai
L. N. Hívség. 887.
')
B.
^)
Bartliolonaeidea C.
Gömör
1.
144.
et
Tabulae
stb.
M««. Mxwaei aub
Nro
€K«iuler
nak nagy segélyére írását 6 dolgozta ki
volt.
,
^
— Czlbak.
195
Turócz vármegye föld- és történet- irati
le-
melyet Bel M. munkájál)a kevés változtatással
Gazdag gyjteménye tzveszély áldozata lett '). Ozentler CsalAd. Komárom várraegye nemes
felvett.
leljük e nevet a és
Czender
Anna
XVII. század elején. Czender
családai közt
Bay Jánosnak,
Erzsébet Hajdú
Jakabnak neje 1612-ben Komárom mehelységbelí jószágaikat Nagy Györgynek zálogba adják ^).
Lak Czerjék csalÁd. Szabolcs vármegyei nemesrendü család, és köxbirtokos azon megyei B o g á t b helységben ^). Czerva család. Zólyom vármegyében van lakhelye hol tagjai a vármegyénél viseltek hivatalt. Czerva Dániel 1804
,
megye
táblabirája
;
Joóbllona.
ennek neje
—
László f6-adÓ8zed 1836 1840-ben. Czetény család. Esztergám és Nyitra vármegyében virágzott a XVÍI. század els felében, a midn 1630-ban Czetény János Czerva
Esztergám vármegye alispánja voH*), és 1624-ben Nyitra megyei Egyház-szeghen Csery Istvántól *), 1629-ben Ordódy Miklós és nejétl Csery Erzsétl Sárkány és Kanra helységben
*)
,
továbbá Bélán és Dé-
1637. táján Czetény János ván részjószágokat szerzett zálog-jogon özvegye Jósa Bora és fiai Komárom vármegyei Baromlakon szereznek "*).
zálogot
^).
— A családnév iratik C h e t e n y-nek
Czlbak család. (Palotai f). Eredetét országból Liguriából a
C
i
b o nemzetségbl vette
is.
mint iratik *) ,
— Olasz-
és hazánkban Bihar
vármegyében telepedd meg ^. Történelmi nevezetesség
ln Czibak Imre
és Íkapitány, utóbb erdélyi vajda,
temesvári fispán
mindég János király
hive. 1534-beii
Gritti Lajos megölette.
Imrének, ugy
látszik, testvére volt Czibak
András,
kinek
Horán^I Memor. Hung. L 457. Fényes Komárom yirm. 106. ') Fényes £. Geogr. szótAr L 145. hol C» e r j é krnek van irra. *) Lehoczky Stemmai I. 209. A családnév tán Ctetényi-nék olvasandó. ')
*)
m^
^ Nyitrfti káptalan Libr. ö. Prot. *) ')
56. fol. 283.
Esztergám! káptiJan Libr. XIII. fol. &]£. Nyitrai kápt. libr. 6. Prot 61. p. 165.
^ Ugyanott Libr. 6. Prot. 64. p, 86. *> Istvánfi
útin. 81.
1685-ki kiad. 90. 93. 130. Jászai
M. nemz.
napjai a moh. véss
U 13
€2ibere
196
Csáky Mihály
rokonai 1528-ban Bihar megyei Kecsét helység har-
s
madrészét elzálogitá
András
').
ben Palotát birta
is
1552-ben
élt, ki
,
nap és hold.
lag ragyog.
A
Bihar vármegyé-
stb.
*).
1793-ban
í.
Perencz király
nemesi rangra.
udvarban magas köszikía-hegy látható s
"'*).
c^saláid. Szabolcs vármegyei nemes családok sorában
Czimerpaizsa négy udvarra oszlik
nyas békebot.
Sárándon
Ennek magvaszaBihar vármegyében a Csáky csa-
Mindszenten
Fényes E. Geographiájában. Cxibur család. Czíbur Ádám
által emeltetett
fölött
és birt
1552-lben
adományban 1571-ben János Zsigmondtól
Cxtbere emliti
*), és szintén birt
Czibak usalád javait
kih&ifc
lád nyerte
élt
Péter
Másik testvére Czibuk kadlán a
— Czigler.
A
az
:
els
negyedik kék szinü
és
A hegy
aljában ajtó-nyilással.
,
másovlik és harmadik vörös szinü udvarban szár-
azon kétfell két kigyó látható, és két oldalról két paizs fölötti sisak koronáján
ható a szárnyas és kigyókkal övedzett botot ladék jobbról ezüst-kék
t?irtva
balról arany- vörös
,
Merkúr istenn
csil-
alakja lát-
jobb kezében. Fosz-
*).
János 1839-ben Gömör vármegye mérnöke. Cüt^Any család. Zala és Zemplin vármegye nemes Czibxír
közé soroztatik
családai
•). )
Cxl^Anj család. (Karicsai^. Zemplin vármegyei régi
családul
iratik ').
C^tgrler család. Fels-vecsei Czigler neje Nozdroviczky Teréz
(Felsft-Vecsei
Károly ,
ki
).
Nyitra vármegyei család.
Nyitra és több vármegye táblatóró
Fels- Vecsén meghalt 1805'diki *
25-kén«).
Tán ennek
vecsei
fia
orseági fíStáhori pap, ki
Czigler Ignácz
nem rég
,
szintes fehér csikolat (fascia) látható *)
Wagner
')
Bieiek
:
Msa. tom.
Majores
LXX.
lekéri lipátur, magj^ar-
miilt ki.
Cziraere kétfelé osztott paizs
nak
april
mezben egy vizvörös mezben zöld
a jobboldali kék ,
a baloldali
p. 79.
Huiig^. p. 116. fcol
valószínleg sajtóhibílból
Cs ba i
1
j-
iratik. »)
Ugyanott 125.
*)
Wagner
')
Adami Scuta
1.
Msa. tora.
LXX.
p. 81.
gentli. tom. II.
Szirmay C. Zemplin not. top. 111. ') Lehoczky Stemraat. II. 92. ') L. Takács György hosazúfalusi plébános *)
beezédtt.
fölötte
mondott halotti
m
CsSké.
A
téren grif áll kivont karddal.
paizs fölötti
els
sisak koronájából szintén grif emelkedik ki,
jobb lábában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös
Czlkó csalódL
(Potnázi).
megyei régi család, ruelynek
elei
^}.
Pilis vár-
közé tartozott
már aaon Chykó (vagy Zyko) István 1387— 1399-ig egn püspök volt *).
talán ki
Czikó Gáspár
Pomázi
rákosi országgylésre Pilis
volt
1
is,
505- heu a
vármegye követe
^).
Egy Ciko már Í353-baa mint nokmester fordul
el
*).
Czikó család. vármegyében tartja dolf és Kálmán.
Czikó
Nógrád lakását élnek Czikó Ru(Czikóházi). ,
eimtskú. (Csik-Mindszentij. Szé-
kely család, Írja magát
C a k-M i
Csik-Miudszenti Czikó
László Rafael
kir. tár-
is
József
i
nd
s
ze
F e re n c z
n t-rl
1714-ben Aí-Csikszék jegy zje,
jegyz Al-Csikszékben ott jegyz 1763-ban ^). szintén
1727-ben.
1760-ban gyulafejérvári kanonok,
csiki
fesperes, és
cdk-szentgyörgyi plébános.
Gábor péuztárnoka
1790-ben Csik
,
Gyergyó
és
Kászon székek
királyi
f-
^).
Gergely Ferencz F erén ez
1
791 -ben Csikszék követe
').
1794-ben Kolos megye alszolgabírája.
1815-ben Dohoka vármegyében királyi haszonbér be-
szedje.
Antal tári
1815-ben Al-Csikszék ülnöke
;
János
vigyaaakkor pénz-
Írnok; és tán ez utóbbi az, ki 1848-ban csiks;iéki árvaszéki ülnök.
Ferencz ')
ISS'/s-ban
Adami Scuta
Doboka vármegye országgylési
követe.
geniil. ixrm. 11.
Schmitt Episcopi Agrienses. Tymavjae 1768. ioir«. L p. 371—381 ') jAszay M&gyar n«iuzeí napjni a nsoli/icsi vész xúÁn. 157. l. *) *)
") ')
~
M. Akad. Történelmi tár. IV". köt l6á. h l'ray Aii&aL Károly CaUc, Gyergy6 átj Iváözoxt 55. 1. ugyanott 56. 1. Török Antal ar köziéö*i szériát.
Benk
I.
25. Ö5.
Ccimár
199
-
Ctíngtly.
Cziiuár család. Zemplin vármegye közé soioztatik
nemes csaUdai
ariualíf^.'a
*).
O.iii család. (Sz. -Kereszti f>. Liptó vármegyei kihalt család, melynek utolsó leány tagja sz.-kereszti Czin Dorottya, Dlholuczky Péternek volt neje
ki
,
után a Dlholuczky család örökösödött 1502'
ben').
Czliiü család* Komárom vármegyében közbiríokoH
N a g y-M e g y e r e n
•).
Cxlxidery család.
Somogy vármegye
íNagy-Atádi).
elftkelö
és vagyono.sb családai közé számitandó.
Családfája
néhány ízen a következ Czindery György
'')
—
:
(Malakrtczy Éva) "-
•
I
1
János
Donntus
Ignácz
Láraló
Pál László
ügy
László
hiszem, a végizen álló
az
,
ki
Somogy vármegyé-
nek 1832-I)en els alispánja és országgylési követe dig Vas vármegye fispáni helyettese
,
volt,
1844-ben pe-
1846-ban Somogy vármegye
fispánja.
Elönevét a család Somogy vármegyei tokos Sz.-Mihályon,
élt
Gadányban
Nagy-A tád-ról
írja.
Bir-
stb.
Czf ueg^e család. (Kövecsesi), Kövecsesi Czinege családból István 1479-ben Gömör várraegyében. iStephanus Czynege de Ke-
Szirmay C. Zemplin not. top. 111. 1. Vay L. Német Hivség 595. 1. Ft nyes E. Kontárom várm. 94. 1. GeneaL unihent. Mss. iom. II. És Bossányi contra Eszterházy
») B. •)
Julianna (Andreánszky Ferencz)
»> Telelry
:
Hunyadiak kora XII.
102. lap.
por.
~
Cziuger
IM
Czfréky.
Czlng^ericsalád. Pozsony vármegye nemes mitja
Fényes
fc
családai kOzé szá'
Geographiájában.
Czliitala család. Bács vármegye nemesrendü zülök
cflaláda. Ktf-
Czintula János
1838-ban Bács vármegye f-szolgabirája
Czlnyéry család.
Zemplln vármegye ezimerleveles nemes
volt.
oaaládamak egyike
').
Czlple család. Marmaros vármegyében
CzipH János
székel.
Közülök
Marmaros vármegye al-adószedöje 1841-ben.
Cziráky család. (Cziráki és dienesfalvai gróf). A család vezetéknevét kétségkívül Czirák (Ciriacus) íllLU..? nev törzs sétl vette, és innen neveztethetett a Sopron vármegyei Czirák helység is hol a család jelenleg is birtokos. A család törzsét ,
,
némelyek resik
Béla (f 1141.) király korában keMások 1202-ben már virágzottnak Ír-
').
II.
ják a családot
^).
Mások csupán név-hasonló-
ságra építve az erdélyi Czirjék családból eredeztetik
•).
hogy e fényes család üaeh Zsigmond korában már feltalálhatni az oklevelekben Bizonyosabb az
A els
A
,
család czimere zöld tér fölött kék
lábával egy vörös zászlót tartva
paizst grófi korona födi.
koronás
sisak,
,
mezben
melybl ismét
felálló farkas
melyen hold
(Eddig a metszVény).
A
*). ,
két
és csillag látható.
korona
grófi
fölött
a paizfibelihez hasonló farkas- emelkedik ki
vörös zászlóval. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.
Cz
i
r
áky
L á s z l ó tói
kezdve a családfa
«)
Szirmay C. Zeraplin noL top. Hist. Herald. Handbuch. 14a
")
Adami Dcductiones breves Mss. Mu«.
')
Szegedy Decreta
*)
Ratkay Memória Reg.
*)
:
vitorflzági bánt,
de ez a
viseltek a
Ciriacns
L. e mitnfta
III. löt.
Márton
a
Corbaviai
hit- reformátorok
4, lat.
sab Nro 182.
Hung.
A
családból volt
mirl egy
,
Cyriaki Gergely hor-
mert
e családnak
sei
i«
igy hivattak. mohácsi csata ntán 1526-ban élt Cziriaky
egyike,
M. nemzet mpjai a mohácsi vész után *)
1.
et Banor. 74. említ 1344- re
keresztnevet,
—
így sarjadzik le
Ili- lap.
et Vitae Reg.
46. lapon.
^)
—
ideig unokái
e családból-e?
nem
is
tudjuk. L.
Jászay
530. lap.
BosBányi contra Eszterházy per.
— GeneaL anthent. Mse. tom.
II. ete.
20a
Csiráky Cziráky László (Marczaltöy Zsófia) István
Mátyás
1580.
Mózses
I.
1620. báró kir. személyné^k 1625. t 1627. (Kéry Ilona)
Cziriak család. Cziriak Miklós rézia királyné által a
Bogdány
levél által nemesittetett
meg.
és L.
1758-ban Mária Te-
Kovács családdal egyszerre egy ok-
Bogdúny
és
Kovád
cs.
C^zirjék család. cSepsi-Zoitáni), Régi székely család, Elnevét Sepsi-Zoltán-ról (régen Zoltán fa Ív a) vette. Hajdan a
Czirjék
család nagybirtokú volt, de
11.
Simon
igazgató) Zoltánban a Tánorok kapujánál egy
M
i
(1580-ban
kir.
k ó t megölvén
ügy,
ja-
vait bélyegen elvesztette,
A család neve különbözöképen Chyrjék, Czirjék, Czerjék, Chyryek, Cziráki Czirjaki és Czirjék i-nek is Íratott, Chyrjék Dienes 1420. körül sepsi szék fkapitánya volt. ,
Zoltánfalvi
Czirjék Vitályos Mátyás
,
király alatt szintén
sepsi székben királybíró.
Czirjék
Antal
1480. körül Háromszék fkapitánya. (Partium
Alutanarum Capitaneus). ')
Kassa
sz. kir.
város levéltiirában az eredeti anu&Us levél.
SOS
Czlrlék.
Elzcn Antaltól a
muU
század elejéig igy
áll össze
a családfa ')•
Auta] 1480. táján Hároinsz. fkap.
Ferencz *
Mihály omiágos jegyz 1500.
körül.
f
I.
Sifnon
Lajos király kamarása.
II.
Vitályos " I
II.
kir.
Simon
ügy-igazg. 1580. körül. "
I
Fereiícz
sepsi sz. alkir. biró és ülnök 1620. körül. " I
1
Ferencz Fiscal. aradal. igazg.
1650. körül.
Tamás
Pál
(Ductor et Commend, plagM Alutaoae 1680.)
1
élt 1704-
1704. * 1
I
Pál Fejér éa Kolos várm. táblabíró.
Az
utolsó eltti izén álló Czirjék
£ t fa 1 v á n
metteté el
,
hol
Tamást
Tamás egyházat
építtetett
templomba, ezek egyike 1677- ben
tétetett az étfalvi
testvére
,
;
Pál
te-
két zászló
is
másik 1704-ben
állittatott fel.
A Czirjék
táblázaton foglaltakon kivül éltek
Bálás,
ki
r és
V
i
t
á1yo3
Simon, Bálint, Menyhért, Gás-
').
1794-ben Czirjék (írva Czerj*tk-nek ülnöke (1815
is);
András
A
késbb
László
is)
Bardócz szék
sepsi szék »l-király birája, ké36bb(1815.)
a sepsi kerület helv. hitv. insp kurátora. tartományi biztos,
Czirjék családBól
1506-ban jelen volt az agyagfalvi gylésen.
1564-ben éltek Chirjék
pá
még a
D
i
e
n
es
1815-ben dévai
ker.
kincstári tanácsos.
család egy ága Magyarországba
is
átszármazott Szathmár vár-
megyébe, hol Szárazberken született 1753-ban sepsi-zoltáni Czirj ék *)
Ká^lay Sxékely nemzet. 239—241. lap, iMonan nagyolib részt ez adatok.
*)
EáUay
:
id.
L
241
204
<:clrjék
Mihály
jeles
~
Caobel
magyar költ. Tanulását Sárospatakon végezvén, a ma-
gyar tesfÖrscgiiez ment, hol az irodalom niivelésében Baróczy és Bessenyey példája által ösztönözíetvén, ezek nyomdokit követé, s többek közt Cotlard-uak
Bécsben
1
három
magyarra
,
s
kiadta
Trattnernél
785-hcn. Meghalt 1798-ban
Czfrjék lebb
levelét forditá
(Sz.-Simoni). Valószínleg egyik ága a fö-
csiala«f
sepöi-z oltani Czirjék családnak, beszármazva
tárgyalt
Csikszckbe, hol a föíebbihez hasonló szerepet vitt, és az orbai székben is
Dom okosfaivá
t birta.
András
Ezek közül sz.-simoni Czerjék királybiró
C z e r j é k-nek
Nevét inkább
irják.
1671-ben
al-csiki al-
^).
Czerjék
János
Czerjék
László
16C9 ben ugyanott al-királybiró
rencz számkivettetéaét.
Rákosról
irta
*).
Csikszék követe, 1704-ben aláirta Rákóczy Fe-
László
fí
1703-ban Fel-Csik jegyzje
volt, éi
magát.
1776-ban éltek közüiök Czirjék
Bernád
és
Bálás*).
€.^zitziri Cf»a!ád. (Nagyváradi). Erdélyben a kormány-széknél
Czícziri Antal.
hivataloakodoít (I8l5-ben) nagyváradi
Czobel család.
(Baloghfaivi). Lakhelye
Heves
és Szabolcs
vármegye.
Néhány
izén leszármazási rendé °) ez
.
Czcbel Jóxsef (Mihályi Jüüannu) r
Lásxló (Gr. Teleky Bora)
Borbiía
Imre
Lá,szló
JuHaima
nyg. rnagy
Siabolcs várni
(.Szerencsyné)
1808.
t.-birü 1799.
NapiaJnkban (1846.) baloghfaivi
magyar huszár-ezredben fhadnagy
Czobel ímre
(Irinyi
Tamáüné)
a 4-dik számú
volt.
Czobel család. (Boldogfalvi). Erdély csaiáda. Közülök Czobel József 1791-ben Fels-Fejér vármegye országgylési követe. Czobel Pál 1848-b&n Áranjos-szék aljegyzje. ')
Mária Regina Csáky Ferencz. Löwenburg János Jakab) (l.
—
GeneaL Deductiones el Tabelláé gene^l. Mss. Mos. fol. lat Nro 213. Nro 213. tom. L Lehoczky Stemmatogr. II. p. 90-92. Bel Notit. Uiug. Novae. II. 160. Tudom, gyjt. 1829. XIL köt. 26. Bossányi contra Eszterházy per. pag- 649. stb. *)
anthenticae Mss.
303
Ccobor. II. Márton (Nádasdy Orsolya)
mint a túlsó lapon látható.
Imre
III.
Márton
III.
fó- tárnokmester
(1. Lorántfi
1630., (1. Révay Eva. 2. Thnrzó Bora.
'
2.
Pál
JVIária
I.
t
Ádám Twnáe + t
Draskovits Bora)
Ádám
Szaniszl. 2.
TamowMky
Mih. Szaniszló)
Anna
Eva
Márk
Judit
Eva f
Teréz
Eristtína
KoUonich Ádámné)
(gr.
(gr.
tábornok.
(Kérj János)
(Keglevich Miklós)
tábornok 1685. (gr. Erdödy Bora)
kir. fö-ajtónálló,
Orsolya
Thurzó
(1.
Senuyey Anna.
2.
II.
Anna
Bálint 1647. (1.
Erzse
t
3 Bánny Zsófia) Kristóf
Anna.
Kendy Aun&)
Pál5y Jáfios
Angelika
f
nádorné)
1702. t 1728. (Lichtenstein Antónia)
József 1771.
Antónia (Cordona Herczegné)
A
Jánus»y et C h o b o r S z.-M h á y nobilis de Bodrog h-nak íratott. C z o bor helyett C b u b o r-nak íratott még Istvánnak kis unokája I. Mihály vSy és csak ezután kezdtek C z o b o r>nak neveztetni. o *) Szilágyi Györgynek neje. I. Istvánnak leánya A n k I. Mihály Budavára fci^pitánya volt 1458. 1467-ben »). Birta törzs
I.
Ján os i
,
^ulftmint
fia I.
István
de
1
I.
Komárom vármegyében monfalvát, Borsodban 2íedleüsi I.
Ko
Kint
1
1
hát
t
y
á-5
ága
Si-
helységet. Harczolt a Hussiták ellen. Neje
Fülöpnek leánya Anna volt
Má
Baranya megyében Ldrét és
,
*).
kihalt.
Imre
Bodrogh vármegye fispánja , 15(X)-ban kir. udvarnok (iMtIicus regíus) volt *). 1488-ban Pozsony vár fkapitánya *). 1490-ben Csallóközbeo Tereknye várát épité mit azonban Beatrix királyn I.
,
hanem
')
Lehoezky
»)
Gr. Tflleky
szerint Stemin. II. p, 90. Lászlónak neje.
')
•)
és
nem Szilágyi Györgynek,
Hunyadiak kora XI. kfit. 34. lajx Lehoezky Stemm. II. p. 91, második nejéül Báthorl
ni azonban •)
Éva,
tévedés.
Gr, Teleky Hunyadiak kora XII. ugyanott XII. 417. lap.
81.
Erzséi
irja,
308
CKObor. 1194-ben ktívet TöriJkországba, 1498-ban Krakóba járt
lerontatott').
követségbe'). Temesi ioispánnak
mányzó
volt. Nejei
terné) volt.
sen
I.
i
Adviga,
Imre bírta
1515-ben pedig oppelni kor-
is iratik.
2.
Charnovich Anna (utóbb Botka Pé-
Bessenyt ésSólyomot,
János leányában M rtonnak, ki
V.
halt ki
I.
1605-ben jelen volt a rákosi országgyülé
csak leánya Felicitas maradt, kinek férjétói
'),
kastól származott utódai I.
Gáspár
is
viseltek a Czobor-Pilsberger nevet
152^-ban jelen volt mint
csin vára bevételénél
Pilsberger
I.
Far-
*).
Ferdinánd hive Tren-
1537-ben Sámbokrét vára elfoglalása miatt
raentetik a hadi segedelem alól Neje
Sárkány Orsolya volt
,
föl-
utóbb Ba
kioh Péterné. I.
Pál
a Mérey Zsófia férje a uyolczados törvényszék bírája volt
1572 — 1588-ban VI.
1556-ban
tetett
János
a katonai pályán
Elesett Babocsa váránál
S7.erepelt.
«j.
Imre
II
Gyermeke nem maradt
*).
1567-ben táblai báró'). 1572-ben
aJ -nádorrá
nevez-
1567-ben királyi biztossá neveztetett, hogy a DersíTy
**).
filatt
vármegyében a kétséges birtokok iránti jog(/kat vizsgálja meg. Birta többi közt Pomogy-ot Sopron vármegyében. — Bodrog megyei javait a törökök elfoglalták melyek visszaszerzésére nézve szerzdésre
lév
tíz
,
1579-ben egri katona Szegedy Ferenczezel, annak a siker esetében szép részt kötvén ki; azonban a siker elmaradt. Élt még 1580tban. Neje három volt. Az els Bakich Angelika, kitl lön
is léjíett
M
1
n
fia
Bora,
;
a második zluni Prangepán Kata
(ki azután
Dersfy Miklósné,
és harmadik nejétl született
Erzse
*)
*)
f II.
Katona
M
i
s
hály
Perény
hannadik
i
végre Opnosity .\ndrásné löm, fia,
Erzse
és
leánya
Imre leánya) Thurzó György nádor özvegye 161
Mt.
Cntic IX. p. »04. Valszíitüleg az J. Imrének ím volt azon
szággylés reiidelé el Imrené utóbb Eszterházy Miklós nádorné leányait adja ,
els és
férje halála
után az Áx-va fispáni hivatalt vivé'). Birta Zólyom
Dobronyiva várát.
Mihály
íí.
és
Erzse
ki.
,
1
báró és királyi táblai ülnök
í
601-ben*).
1
604-ben
609-ben országgylési választmányi tag. Részt vett Forgách Zsig-
mond nádor
táborozásban
alatt az erdélyiek elleni
az e!sö bribéri Melith Klára, kitl született
Neje kett volt
*).
János;
fia
a második
Thurzó Zsuzsa, feiöbb Prényi Özvegye, legutóbb pedig Amadé
E
vánné).
VII. ki
másodiktól született
János
ága kihalt
íla I
TrencsJnben Hricsót és Bicsét Visszatérünk
mivÁ
és Ili.
III.
Imre
162.'>-ben
zési
,
nemze
fiat
midn
kezdé szerepét,
volt
a határvizsgálati választmány tagjául
Nagy
1647. és 1649-hen
^).
,
ugy-
azon évi országgy-
Ida-
és a fölebbe-
,
törvényszék ülnökéül neveztetett*). 1630-ban már
raester
ki.
Mártonhoz.
lí.
Mártont.
Imrét
komáromi
Imrének,
ága szintén leányaiban múlt
nejétl Nádasdy Orsolyától két
III.
lésen a
birta,
Imre másik fiához
II.
Márt o n
II.
m r e.
hasonlóan testvérének IV.
.
Ist-
fötárnok-
végett részére az or-
szággylés intézkedett '). Birta Ugocsa vármegyében Nagy-Szlst. Neje 1 Hévay Éva 2. Thurzó Bora 3. Bánffy Zsófia volt (ki elbb ,
,
.
Liszti Istvánnak lintot kivéve
,
,
azután Széchényi Istvánnak volt özvegye). Piai Bá-
magnélkül haltak
el.
Leányai
Anna
Orsolya, amaz
és
Thurzó Szaniszló, 2. Tarnowszky Mihály Szaniszló Kéry János hitese ^). 1.
1,
rl
Bálint nak nvéreivel
2.
I
Draskovich Bora. Leánya három;
Ádám jeles
Neje kett volt: fia
tábornokságig
*)
1618-ki 75. törv. c».
'y
Bel App'sratua 377. Závodszky Diariuma.
»)
160l~kl 33. törv.
*)
Eng
Möttuméuta 238.
Sennyey
egy maradt.
A
emelkedék.
lázongások
-
1.
1635-ki 55.
— 1655-ki 30. terv.
ez.
végzeroény záradéka.
-
')
1647-kI
*)
Szirmay C. Ugoesa. 90. Lehoczkv szerint még E
')
mi-
ez.
*) l625-ki 21. 23. 51. •) i63Ü-Jci
1.
,
katona, Zrínyi Miklós tanitványa, harczolt a török
és irancziák ellen, és
ft i :
emez pedig
Holics és Sassin végett volt baja
az 1655-ki országgylés rendelkezett,
Anna,
neje,
1.32.
1649-ki 82. törv. ez.
r
zsc
i«
Méke* Andrásáé,
ílí.
Imrének leányá<
U
tlO
Csobor
-latt
Leopoldtól elpártolván, az elégületlenekhez
állott,
kiknek részérl
1684-ben Pozsonyban Lothringi Károly és Abele Kristóf gróf királyi
meghatalmazottak eltt
a király hségére
tért
—
vissza.
1
685-ben Ér-
sekújvár megvétele tervének sikeresitése végett a
Komáromba gylt
sereghez csatlakozott, és részese volt a gyzelemnek
,
melyet Lothringi
Károly ekkor Ibrahim török vezéren nyert. Meghalt 1692-.ben
Erddy
Borbálától, több leánya és egy fia maradt.
Márk
I.
ban
Grróf
^).
—
*).
Rákóczy
tábornok, és
1704-ben a
ellen vívott ki
los csapást elháritá
,
kir.
gerencseri
ütközetben, melyet
Heisternek életét menté
,
és a merész hajdút
pisztoly-lövéssel a földre terité
Antóniától
f-ajtónálló-mester volt 1715
ki azt tenni
,
Nejétl berezeg
^),
Antónia
leánya
meg
— 1723*
Heister
a rámért halá-
,
igyekvék
,
egy
Lichtenstein
Cordona herczegnö,
és fia József
maradt.
József
a család atolsó férfi-sarjadéka szertelen pompákra pa-
zarlá el szép urodalmait
,
s
vénségére teljesen kimerült
;
halála után
pedig hidegen temette el emlékezetét a maradék. Eletébl sok való
A
fényzésben találván dicsségét egykor Marchese Tarouca-val 1000 aranyba fogad hogy ki fog drágább s mégis egy-
adoma kereng.
,
,
szer
A
öltözetben az udvarnál megjelenni?
nyerte
képbl
,
mert mentéje béllése egy vászonra
állott
,
volt jelen
vagy nem
nak fogyás ,
ln
—
is
házat tartott
,
még
— Bécsi házán
ki-
pedig egyszerre
—
A
teljes fénynyel és cselédtartással.
a vége. Elete vége
melyet évenkint
felé
József
festett hires régi eredeti
mit egy uradalmának árán vett meg.
vül Velenczében éa Parisban
dijából
íbgadást Czobor
pazarlások-
Pesten éldegélt kicsiny nyug-
Mária Teréziától
Ez idbl is hóna alatt haza
húzott.
egy adoma maradt fel róla. Egykor fehérnemjét viszi a mosónétól, és egy tékozló iíjut pillant meg, a mint az fényes hintajában kevélyen ülve, nagy robogva hajtat. Megállj, megállj! kiált Czobor; a szekér megáll. Oda lép Czobor „Ne olyan nyakra fÖre öcsém uram szól az ifjúhoz különben idnap eltt nyomomba vág.'"'' Holicsi és sassini urodalmait lotharingi Ferencz fherczeg magyarországi helytartó késbb római császár vette meg s most a felséges uralkodó ház birja. ;
,
,
,
E
;
J o '.séfben halt ki a Czobor család.
') Jakb*ii
BaláB Halotti beszéd
gr.
Czobor
Ádám
1715-ki 59. tö
»)
Fels-magyaro. zágí Minerva 1832-ki ~ Gvadányi: XII. Károly élete,
éleiiajza,
ez. éa
fölött. Bécs,
1692
1723 ki záradék.
*)
—
foly. UI. kÖt.
Sándor-
641-653. lapon
Sokféle
II.
84 stb
Cxebor
m
~ Ce&cs
C!zobor család. Heves megyei nemesrendü kos
B á t o n y helységben *). Czoioba család. Szabolcs
Hek
Geographiája
család
,
közbírto-
Péa y es
vármegyei nemes család
szerint.
Czouipó család. Sopron vármegyei család. 1729 -> 174 l-ben Czompó Sándor Sopron vármegye alispánja és ez utóbbi évben ,
követe volt
').
Ezzel egy*e, vagy különböz
kimutatása
ízen leszármazási
dönthet
itt
Czompó
család az, melynek néhány
következik, adatok nélkül el
nem
:
Czompó Imre (Frummer Autta) Péter
Eduárd
hivat. 1858.
cs. kir.
M
sz.
1841.
Titusz a nagyváradi kerületben cs, kir. szolgabírói i h á 1 y a felkel nemes seregnél kapitány volt utóbb Kraasó
Péternek segéd.
Imre
Mihély
t
fia
;
vármegye adószedje. Bir azon megyei Eduárd született 1 84 1 -ben.
Czompó család. Kendy Gálra
(Kydei). Kidéi
Losárdon
vármegyében
utóbb ennek
,
Lapusnyik
volt birtokos fia
Czompó
helységben. Fia
András
Doboka
birtoka zálogoUssal
j
Kendy Mihályra
szállott.
bokai Thorday Imre zálog-pert folytatott e birtok ellen
elbb
1540-ben do-
*;.
Czvek
család. Közülök István hites ügyvéd, s több munka forditója, meghalt Budán 1828 -ki június 24-kén. Czácz család. A múlt század elején 1722-ben Nógrád megyében produkálják nemességüket Czúcz András és István *) Az elbbi 1727-ben nemesi bizonyítványt revén ki máshová köUö* ,
zfttt
^y 1755-ben
nemesek sorában
meg
él emiitett
Czúoz István,
és a 4£étségtelen
áll.
Arad megyében Czúcz István vfcelt megyei hivatalt 1 803-dik óta azon megye táblabírája volt. Meghalt Paulison 1830>ki febr. lo-áo, ,
kora 65-dik évében
')
Fényes: Geogr&phiai szót&r I. kÖi 101. Lehoczky Stemmatogr. I. 208.
fels arany udvarban fekete sas kiterjesztett szárnyakkal
,
alatta
a kék
udvarban fehér hattyú látható. A baloldali vörös mezben liármas dombon koronás oroszlán áll els jobb lábában kardot s azo^ zöld koszo,
rút, a bal
,
sisakból szintén olyan oroszián
szárny között
pedig
,
ezüst-vörös
ni
melyek jobboldalija
félig ezüst
*)
A
lábában pedig három nyilat tartva.
,
ki,
paizs fölötti koronás
két oldalról két kiterjesztett sas-
félig
arany
,
félig fekete, a baloldali
Foszladék jobbról arany-fekete
félig vtírös.
,
*).
1768-ki számoltató pere
Damó Aadrásnak Mocaáry
Nógrád várm. Jegyzkönyve
*)
Eredeti oklevelek, s
•)
Burgstaller:
»)
CoUect. Heraldic. pag. 134
*)
Adarai Scuta gentil. tom.
Collectio Insignium.
li.
^^szló ellen, id.
évrl.
balról
CcvHflnger
A
család Vas
-
Csy1ío«.
Czvetkovics Károly
megyében lakozik, hol
1845-ben a megyénél kerületi biztos
Czvetkovics Izsák
volt,
1844-ben a m. királyi helytartóságnál
szolgált.
Czvittifis^er család. A &&]áá nevét a tudományos világ eltt ismeretessé tette D áV i d a muIt század elején irt és Hont vármegyének ajánlott munkája által, melynek cziméu ez áll j,D a V i d i s C z v i 1 1 n g e r i Nob. Hung. ,
,
i
:
Specimen Hungáriáé
literátae.
—
Francofurti et Lipsiae 1711."
Czykos család. Megnemesittetett Czykos Ferencz és Lukács 1592'ben; utódai ugy látszik, kifogytak.
Czimere a családnak vörös czélos kar, kivont kardot tartva.
mezben
A
pán-
paizs fölötti
sisak koronáján szintén a paizsbelihez hasonló
pánczélos kar könyököl kol.
,
és kivont kardot mar-
Foszladék mindkét oldalról arany-vörös 0-
E czimert
')
foszladék nélkül a metszvény mutatja.
Adami Scuta
gentil.
tom.
sas
II.
\
IMbölczy si
kihalt
osaláda
,
családi. (Dabiczi és sasvári f) Ügocsa várraegye mely Dabólczoi még 1541 -l>en elosztva bírta.
Egyik ágnak törzse
Dabólczy Mátyás
Péter
bólczy
Bálás
sasvári
Dabólczy Ferencz
1604-ben
és
királyi
—
volt")-
í426-ban Dá-
emberek (homo regius)
Í587-ben
;
esküdt , és 1579-ben sasvári birtokos
Péter, 1673— 1677-ben István
szolgabirák voltak ^.
—
Dabólczi
elnévet használt a Torma és Supán család is. Dacsó család. (Dacsó-lami és Keszihóczi). Régi magyar
melynek sei egy törzsbl eredtek a lukanényei
lád,
Els
tudható birtokuk Nyitra megyébea
nev
helység volt
A T
i
család törzsének négy £a:
b a rV. Béla király korában
tettek szolgálatot
elvevén
,
azt
*),
—
élt.
családéval.
H y r e n o n vagy H e r n o o h
Don a, Wacsik, Dubak Ezektl ,
és pozsonyi
H y r e n o n helységet
fispánnak adományozta,
e helyett azonban a négy testvérnek több hadi mozgaimakbaii demeikért a Hont várához tartozott ,
Palota, Ncnye,Kühesü
Hout megyei Nógrád megyei Este rgur
(Esztergály) helységeket adoaaányozta csere-adományképen 1260-baii volt,
Bsztergályt,
tett ér-
felmentett
a attól
(Kökeszi) és
és
kik a királyi udvarban
nevezett IV. Béla király
Máté tárnokmester
Luka
csa-
i
243-ban *).
(Strugar) me^y királyi ud vamokoké
vbszavette IV. Béla király, és azt &z elszaporodott királyi udvar-
nokok nak visszaadván, helyette Vaezik Sainak Marczel, Sopk és Hrabor (Harabor) nevezetüeknek helyette fóldet és
Terbegécz
Kelenye
(Terbegoch) egj részét adta adományban
Szlrmay C. ügoosa
—
») p. 157. doi»» t^Oih'a^ CebitwJinis fiehUter ewaí)er»»í *) Fejér Cod, Diplora. iorn. IV. vol «)
Báthor,
Ugyanott
—
60.
165.
—
^) ,,(?«» in
az ukíevél ezavai. pag. 284. hol es éXl: qvod not qua»-
ithserfit-g í.
59.
*).
,"
Dona^ Wachih, Dubah^ Tyba,
qui in domo Kostrae Cel Kühe$ü (most Kökeszi) vocutas^ ae quaiiáafii terram udvarnieorum nosírorum t» Cottu Neograd. Sztnm Estei g vr exusaiam a potiíttaie eaUri etemptam ete,
dam
90sse$iioih<sm,
ritudinii fidelilei^ curaverunt insertire , neiUihub in Cottu Niirienst exislentihtís
B^enon toctUam
.
*) Fejér
Cod. diplom, tom.
IV
vijl. Ili.
p»g- 13.
Oacsé.
3t«
Dona magnélkül lialt el. Vacziknak maradékai hliniki Harabor (^láid Harabor cs) néven a XV, század közepéig éltek. Tiba sarjadéka szintén szép ideig virágzott. Dubak A négy
pedig két
testvér közül
in
két családnak
fia által
L u k a családnak. Az utóbbinak nemzékrendét lásd A négy testvértl a családía igy keletkezik ') Dona t
Luka
Vaosik
Dubak
Tyba
1243.
fispán
de Hireuov.
Báthor
Sopk
név
c
és
alatt.
1243.
-il243.
Ma rezei
Dac só
úgymint a
alapitója,
Hrabor
Benedek
de Hliuik
Lrinci
Miklós
Péter
"
" 1
I
1
I
EtíSl a Harabor
Tamás
1
Mikld
család.
Tamás
Luka
György
Jinoí
PaI
Jakab
Demeter 1280. táján.
SttSl
a Luha
család.
Dacsó
András
Miklós
János
(gyilkolt)
1370. táján.
Loránd
Demeter
de Nénye a Dacsó család
öse.
N.
Erzse íTerbegoeli
(Kelecsényi Heem fia Miklós)
Eusíákné)
Erzse ;,Tegeai
István
Loránd
Demeter
1423.
1423 -1434.
1416-1434.
^-
(Klára)
Demeter Ágoston f
György
Lörincz
:
Miklós
Potentiana
-•
Dóra
Mihály
r
A
j
^ 1
r
latrán
András
1
f^
—
Ilona 71
Apollónia
György
László
t
Orsolya
"
(Palásthy
1
Margit
Aadrásné)
Gáspár Láxár Albert
Bora
Péter
(Kükezöi
t
Albert)
Márta (Jánoky
—^
István
Auna
Anna
Mátyás
t
Lásd a
Fereucz
Márta
Pál
István)
(Széchen Péteri (•Ijft.
köv. topon.
1
i
István
Anna (Beniciky Ferencz váczí kap. 1627.)
*)
"Wagner Mss.
tora.
LXX.
p. 190.
S17
Paesé.
ki aa
Pál elbbi lapon.
Magdolna
István
(Stimel János)
Anna
látván íLíbercgey Magd.) István
Pál
Péter
1729.
1729. íYwW.
(Ebeezky N.)
(Kubinyi N.)
Kovács N.
(1.
Anna Mária
István
,
Vacs
— Tybft maradéki,
i
k
Anna (Blasl
Teréz (Kubinyi)
László
János
Mint látjuk
f
Hodossi^
2.
Ferencz
(Ebeczky István)
fiától
H r u b o r tói
külön család szárma-
Hirenovról írták magukat, három izén maradtak fen. Dubaknak L u k a fiától .származott a L u k a család, és ez ln törzse Demeternek fiai közt volt D a c s ó máskép I a t v á
zott;
kik
ii
,
,
a Dacsó családnak.
E
családfa
nagyon hézagos,
és áz a
az utolsó nemzedék egy két izén, rajta
Nem sem
,
találjuk rajta azon
~ midn
kit
delmével bizott
Salm gróf
ellen.
mig maga
is
ján
nem
található.
Tamást
Balassa Menyhért Erdélybe
— maga helyett 1549-ben Léva vára vé-
futott
dult
Dacsó
múlt század végén készülvén.
meg
Ferdinánd
I.
tábornoka
Dacsó vitézül védte a várat,
fogságba
esett.
Késbb
kiszaba-
és ismét Balassával tartott Isabella párt-
,
»)•
Dacsó
vármegyétl
Mihály ítéletet
ellen
1587-ben Hont
nyert Domaniky Pál.
Dacsó Istvánnak leánya Anna Beniczky
Ferencz 1612-ben
váczi
kapitány neje ellene
Abaffy Miklós
és Gryörgy,
mond
Gyürky
Jáuos és Benedek beiktatásának Videfaivára nézve
^).
Dacsó Istvánnak Libercsey Magdolnától
fia
István
és
Pál 1729-
ben ellene mondanak Majthény Márton beiktatásának Palojtára nézve
•)
Istvánffi 1686-ki kiadáu p. 184.
») Si. »)
Benedeki Convent. Prot LL. pag. 119. Nro 32.
Ugyanott Capsa H.
Fa«e.
7.
Nro
18.
*).
Keszihóczi és dacsólami Dacsó
Apollónia,
szent-miklósi
Pon-
grácz Boldizsár neje meghalt Szcsiben 1805-ben-
A
Hont megyei KeszihóczésDacsólam helységben törzsökös birtokos. Több tagja Hont megyénél hivatalt viselt. A D a c s ó családnak egyenl czimere van a L u k a családdal, család
mint melylyel egy törzsbl
A jobboldali
paizsnak kék
ltt egyszarvú látható,
pán
ni
mely két
A
ki.
A
áll.
eredt.
E
czimer két összetett paizsból álL
mezejébl zöld
másik paizsban szintén kék
van keresztül ütve
nyillal
is
balról ezüst-vörös foszladék veszi körül.
Dacsó
czimer
,
a sziv a
Luka
lád
Már
mezben
piros sziv
éa ,
belle három
A
(Eri). Régi és
szál tuli-
a jobboldalin (az egya baloldalin
,
paizst jobbról arany-kék,
Ezen czimeren az egyszarvú
család czimere
czimert foszladék nélkül mutatja.
Oac9Ó család.
nyillal át'
olyan egyszarvú emelkedik ki
pedig a paizsbelibez hasonló sziv látható. a
,
paizs fölött két koronás sisak áll
szarvú fölött) a sisakból
nyakán
tér fölött
— ugy
^).
A
látszik
metszvény a
~
kihalt csa-
XV. század közepén megyei fhivatalokban találjuk. 1436-ban eri Dacsó Miklósnak fiai György ég Péter a
a Balogh családbeliekkel a p a 1 a g y i huszonöt jobbágy-telek és egyéb birtokok iránt
érdekelt rokonaik nevekben
is
Darmán egyességre lépnek a leleszi Coavent eltt *). részbirtok
,
és
1447 ben eri
Dacho László
ügocsa vármegye
alispánja
volt*).
1605-ben eri Dacsó rs^osi országgylésen
követe volt a
*).
s
Daczö családoknak
Le n á r t Baranya vármegye
székely családi. (Sepsi-szentgyörgyi). „Egyike azon irja Köváry — melyek a nemzet férfias jeliét biven
—
,
megtartották."
—
foly„Eszép birtokú család iakozási helye Sepsi-Szent- György tatja ugyanaz hol a legs magyarosabb udvart tartják. S igen lehet sajnálni hogy az utolsó nemzedék e családnév továbbterjedhetésére még mind kevés reményt nyújt „A Daczó család nem igen viselt hivatalt; de ha a hazának Mindig rfacaöííaft a hon elleneivel." harcza volt, mindenütt megjelent
—
,
van
')
Családi közi. szériát.
«)
Fejér
•
Cod. Diplora. tom, X. vol Vlí. pag. 829.
liol
Deeto de Edr-nek
Írva. •)
Szirmay
*)
JAszay
:
C Ugo«s» p. 51. A.
magyar nemzet napjai a
B&oháori
vé^
után. 157. L
219
DaeȎ
A nem
család nemzékrendét osak a
XV
század közepéig vihetjük
jelölhetve ki azármazati helyét soknak
kir^l
»
különben történeti
adatok szólanak
A
családfa ismert törzse Daczó Bálás
igy sarjadzik le nemzedéke
')
,
föl,
kitM '- bár hézagosan
—
'•
Cacz Bálás (Arapataki Dóra) János
ML. György
Tamá«
Máié István
Pál
Tajnáff
(Toldalagi Radvanszka Kata) .
Péter
Pál
György 1556
István
1576.
1Ö56.
(Lázár Bora)
1570.
(Tóth Anna)
Erzse (Székely István)
t
Anna
Tamás
Gergely
György
Pál
Ferencz
(Dániel Ferencz)
1.586.
(Kun Zsuzsa)
/'Kun Sára)
1603.
1599.
I
Gábor
^
Zsuzsa
Margit
(Sárdi Zsigm.)
(Petki
Bora (Mikes Mihály)
Mihály)
í
György 1686.
Ferenc?
Gábor
Ferencz
Anna) Judit (Miklósi Istv.)
Sára
(Ördög
Fer.)
Jánott
Péter
(Mikes Ilona)
not. 1686.
János
László
^ .
I
_
.
Péter
Lászlc (Barlabási R'ata)
Ferencz
KL)
A..
.
1595^
(Láza!*
Gyöi-gy
Ferencz (Folti
(Sí mén Zsuzsa)
István "
Zsuzsa
Pál
(ügron András)
(Gyulay Éva)
1
I
Ferencz (Patkós Judit)
AnnA
Ferencz 1718.
(Dombay
(Henter József)
1.)
Kata
Róza
József
Mar^a
János
(Bideskutiné)
(Horváthné)
(Maurer N.)
(Dáníelné}
(Szentpáli
Ferencz (ntlen)
János (ntlen)
Kváry id
Zsuzsa (Barcsainé)
m. 69
1
Zsigó
Pál
(Pálfi
f 1849
(liöilen)
~ Ká.lay
íd.
h 242.
Anna (Bcr-
uádné)
Gergely Nina)
Lajos) ')
Máris Gyulay László)
Zsuzsa)
|
Bora (Macskási
(gr.
.
Liza
t
(Bemádné)
Dtiv«<6.
9ft4»
A nvérét nézve
Daczók
családfán álló
Dorottyát
közül
Ba
1
á
s
a törzs Árapataki Antal
nül. Unokái ettl való származásokra
vette
Geréb Péter
András három leányával osztoztak. Tóth Anna férje 1575-ben elkísérte Báthori Istvánt Len-
gyelországba.
István
Erdélyi Zsuzsa férje 1556-ban jelen volt a szász-szebesi
gylésen.
Ferencz
Daczó
fember,
(IHt^'áunak Erdélyi Zsuzsannától fia)
1583- ki nov. 7-kén uj adomány-levelet vesz a sepsi és orbai székben
fekv
birtokaira nézve
1594-ben jelen volt a kolosvári gylésen, hol
').
bizottmány! tagul neveztetik
Jelen volt 1601-ben
a kolosvári
is
gy-
lésen.
Pál
a fölebbi Ferencz testvére
harczolt a Barozán
,
,
és egyike
azoknak, kik Bethlen Gráborral kifutnak Erdélybl 1603-ban Belgrádra, ott Bethlent
fejedelemmé választják
egyike azoknak
,
és
*).
György
Tamásnak
Petrovich Péter helytartó jjartialis
megersít. S igy
is
kiknek szózatával késbb Bethlen Erdélybe megy, és
a fejedelmi trónba ül
Pál
pasa
kit a
,
gylés eltt
fiai,
ket mint
székely hadi tisztek, 1556-ban
Dicatorokat számadásra vonja a
^).
György
a
Kún Sára
férje
1574-ben
Báthory István hive: 1580-ban (május 22-én)
gylésen
Sepsi szék követe a fejérvári
Jánosa
Símén Zsuzsa
1663-ban követ a portánál
férje Apafiy alatt s
Csikban fkapi-
hová 1669-ben július 30- kán iktattatott mert Tököly 1686-ban a szebeni gylésen
tány be.
,
').
,
—
Imrével tart
— megnótáztatott,
1
690-ben azon-
ban fölmentetett. Ennek 1670 ben használt •j^t
látható pecsété szerint a
s
család czimere:
koronából kiemelked oroszlán ketts farkkal, jobb lábával kivont kardot, a balban hármas zöld leve,
lettartva*).
»)
Székely nemz. 242'. Wolph. Bethlen, tom. V. p. 464.
»)
Kállay
*)
BenkíS
*)
KÖvAry
»)
Kállay
:
id. :
L
Milkovia tom, id. h- 68.
l
I.
p. 350.
-
Dadányi
A legutolsó tiszt,
nemzedék sorából
2ti
Dívjka.
Zsigmond
elbb székely huszár-
a forradalom mellett esett 1849-ki július 31 kén Segesvárnál.
Azok közül, kik a táblázaton nincsenek, eralitendk a következk Zaláni Daczó János 1459-ben Sepsi szék követe a raedgyesi gylésre, (Tán egy a Bálás fiával '0 Daczó Péter 1506-ban jelen volt az agyagfalvi gylésen
:
Szárazajtai
Daczó Sándor
(Sandrinus) 1532-ben Szapolyay
Jánoshoz több társával követ Miklósvár szék részérl
Daczó
Daczó
Be mád Mihály
^).
Í547-ben a Brassóiak perében tanúskodik.
1550-ben
(febr. 2.)
a kolosvári
gylés
végzései-
ben említtetik.
Daczó
János
mesvári pasához,
8
1575-ben Báthori István fejedelem követe a
valószinüleg ez azon
Mózsessel a Barczán elesik Gyulatelki
János,
Doboka vármegyében
telkén, 1670.ben követségben járt a töröknél.
.;
1666— 167 I-ben Doboka
1
700 — 1702-ben szintén Gyulatelkén
birt
,
s
család reform, vallású.
I>8dáiiyi család (Gyülvészi). Tbrontál megyei nemes csaaz ujabb idkben szerz királyi adományban azon megyei Gyül-
vész helységet, melynek
Deési
Gyula-
*).
A lád
birt
•').
Daczó Péter lakott
1603-ban Székely
^).
Daczó (yjörgy
vármegye fbírája
ki
te-
D a d á u y Konstantin í
földesura
Dadányi Pál 1845-ben Torontál megye
szolgabírája.
Daday
Dézsen
<;sa]ád. (Deési).
Erdélyben
Daday József 1815-ben Bels-Szolnok várraegye
^).
lakó család.
rectificator biz-
tosa volt.
]>ajka család. Zemplín vármegye ládai sorában áll
czioKrlevelea nemes csa-
®).
Valószínleg ebbl eredt újhelyi DaykaGábor m. költÖ szül. Miskoiczon 1768-ban. Meghalt 1796-ban '). Más család az, melybl
—
Dajka Jáaos
Keservi
1
609-ben Heidelbergben tanult, haza-
*)
Kállay
^
Wolph. Bethieu tora. V. p. 409. Hodor Doboka várm. 62. 426. és 689. Ugyanott 689. Fényes Greograpkiai szótAr IL 77. Szirmay C. Zemplín not. top 111 Toldy F. M. költéazet kéxikönyv* I. 563.
•)
•)
*) •)
^
id. h.
242.
1.
í
i
Dakó - Datmadj^
tt2
jvén Váradon
és G-yulafejérvárott prédikátor volt. Bethleii crábor ud-
vari papjává nevezte
ruházta
fel.
Ez adá
késbb
és
,
superintendensi czimmel és ranggal
Zsuzsanna Bethlen Gáborné
ki Károlyi
dott halotti beszédeket 1624 ben. Meghalt 1633-ban
Dakó család. lakozó család.
Gömör
'),
Zemplín
ládainak egyike
*)
Trencsin vármegyében
Nyaláb
Ugocsa vármegyében
Dakó László 1451-ben*). Dakos c«alÁ
^) és
mon-
fölött
vára kapitánya
volt.
Zemplin vármegye czimeres csa>
*).
Dalejcsik család.
Zemplin vármegye czimeres nemes
csa-
láda«).
Dallos család.
Dallos
Márton
1759-ben nemesi ttetett
meg
Mária Terézia király-asszony által. Czímerpaizsa elször viz-szintesen kétfelé és ismét a fels osztály függlegesen kétfelé osztatik. A jobboldali fels arany udvarban ,
kékruhás
mezben
férfi-kar
nyúlik be
iró-toUat tartva
,
rézsútosan jobbról balra fehér csikolat (fascia) vonul
három kék
liliom látható.
Az
alsó kék
jobb lábát felemel párducz látszik. ból
ketts vörös sas-szárny
ezüst osikolat tüaik
vOrös
a baloldali fels vörös
;
fel.
,
mezben
A
men
le
állásban
azon
,
,
els
paizs tetején a koronás sisak-
és azon rézsútosan a
három kék
liliomos
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-
').
Ilynevü család Sopron vármegyében tartja lakását
,
hol
D a li o s
József 1845-ben megyei pertárnok volt. Más Dallos család az, melybl Dallos János 1629-1637ben
Gyr vármegye
alispánja volt
^).
Ennek tán rokona DallosMiklós 1 622-ben váczi püspök. Dállyay család. Erdélyben Alsó-Fejér vármegyében él. Közülök DállyayGyörgy azon megye alszolgabirája 1815-ben. Dalinady család. Hont vármegye régi családainak egyike, hol hajdan a családnevet adó
azonban «J
Da m ad l
helységet birtoklá
— legalább e megyében — a kihaltak
Danielik M. Írók.
II.
53.
*)
Szirmay Szirmay Szirmay
)
Ugyanott.
')
C.
Zemplin
1.
not. top. 111.
C. Ugocsa. 144.
C
Zemplin not
')
Adami Scuta
*)
Ráth Karoly ur
gentil.
tom
jelenleg
közé soroztatik.
•) Bartholomaeides C. Grömör 114. •)
;
top. 111
II
által közlött oklevelek szerint.
«2S
Dalmady Legrégibb adat e családról a XIII. század
való.
Comes StephanusdeDolmadjobbagio
12%-ban
Hont
végérfil
*).
Tamás nak
135€-ban
él
Dalmady
kodást követett
el
Lörincz ispán (Comes)
élDaimadyJános
1392-ben
castri
Conventtól kiadott
említtetik a Szügyi család részére a sághi
iktatási oklevélben
Már
Miklós
fia
Dalmad
helységre
,
István,
kin hatalmas-
tisztje *).
özvegye
1464-ben (feria 5-ta prox. post
hály nak
fia
7.
*}.
Dalmady Mikap Mátyás királytól
Pemtecostes)
adomány levelet melynek már elei is békés birtokában deák
uj
voltak.
Beiktatá a sághi Convent ugyanaz évben szent István király ünnepe eltti vasárnapon
').
Ja Miklósnak^).
Az 1476-ban
Dalmady
élt kusali
k
chy
János leánya
Kata
neje volt
András bognádi Nagy Ferenczczel, Bodicz megyei N a g y- és K s- óka és Hegy egész hely-
1565-ben Dalmady Jánossal Pozsony
i
Ugyanezen András 1571-ben ügyésze Varsányi Tamás által Domaniky Andrással egyességre lép a dalmadi birtok iránt Hont vármegye eltt '). 1579-ben Sembery Boldizsár és Dalmady Gáspár mint fölperesek Hont megye eltt pert folytattak Domaniky Pál ellen, ki 1676ban Dalmady Kelement megölte, lévén ezzel peres ügye Domaniky Bálás javai miatt ^) Dalmady Kelemennek 1536-ban neje Litassy
ségekben beiktattatnak
Erzsébet volt
,
azcmban ellentmondás mellett
•).
»).
1584-ben Szele Borbála Csabay János özvegye Nyitra megyében
I. Fasc. XVI. Nro 588. Hont vármegyének Selmeczbányán 1671.
feria 4.
antá
Laurentii kelt bizonyítvány-levele •)
ugyanannak
•) Sz. '<>)
Nro
attól.
236.
Az
közlése szerint
Benedeki Conv Faso. 64. Nro 14 eredeti levél a Kisfaludi Lipthayak levéltárában C.
Fása Yll
£S4
Dalmata.
Pál özvegye Románfalva Vecse
stb. helységbeli
Kasza Pál magvaszakadtán F.-Paláston
Dalmady Erzse mellett
1638-btin
Gárdoubau melyet özvegye
és
,
Rudnay László
beiktattatik
birt,
birtokou ">.
ellenmoadás
').
A XVI.
század végérl és a XVÍI. század elejérl kezdve három
Dalmady
izén ily nemzékrendi töredék áll a
családról
Dalmady Mátyás (Csuzy Zsófia) István
(Borsy Anna) 1615.
Anna Mária (Dúló Gergely)
Sándor
Mihály
István
Zsófia
(Lípthay György)
(Armprnszter Mária)
1681.
1681.
Anna Mária vármegyében, atyja
István
és iákolábau neveltetett. kivel
30 évig
élt
,
9 íiut
,
radt életben. Férje lialá!^
75 éves korában
Sándor diil'írahez
1634-ki május 20-kán Vecsén Nyitra
született
Nritra vármegyei táblabíró volt
,
honn
15 éves korában neje Ion Dúló Gergelynek, 5 leányt szült txtánr
30 évig
.
,
manapig volt özvegy, meghalt
kik közül csak két leány
*).
(szintén István
fia)
indulván követképen, 1682
a hcidelbergi palát, választó fejoki jul.
l2-én felhatalmazá öcscsét
Andrást, hogy a családi okleveleket bátyjának Dalmady
LipÜiaj
I.'?t-
vannak Özvegyétl nemzetes Armpruszter Máriától átvehesse *). 1730ban Dalmady Mikiós, Mihály és Pál ellentmondanak a Dalmady család kihalási igényén nyert nádori adomány mellett Rajcsányi
Ádám
beiktatásának Dalmadra nézve.
ADalraadyak egy
féi'fi-kar
,
cziraere használati pecséteik szerint a vértben
kardot villogtatva.
A
paízs sisakja fölött valami
madár
kiterjesztett szárnyakkal,
Dalmady gyében
,
család jelenleg
azonban leszármazások
,
is él
Komárom
és Szabolcs
várrae-
vagy a föntebbiekkeli összefüggésök
elttem ismeretlen.
I>aluiata cs8l4d.
mata Györgyöt *)
I.
Leopold király eraelc nemessrégre Dal-
1686-ban*).
Ipolyi A. közlése szerint,
Banedeki Conv, Capsa D. Fasc. 2. Nro 18. Ipolyi A. közlése egy egykorú jegyzetbl, mely valósziaükg halotti beszédhez szolgált adatai. *) Sz.
l>aixiaszl£in család. (Lyubomirovics). Lyubomirovies Damaszkin István czimeres nemes levelet nyert I. Ferencz királytól 1799-ben
Czimere egy három részre osztott
A
paizs.
felsÖ
kék
hármas zöld halmon fehér galamb áll, csrében zöld ágat resztet tartva fölötte arany nap es ezüst hold ragyog. ;
része két udvarból áll áll
balra nézve
,
oldali alsó vörös
,
tnik
mezben
fel.
arany oroszlán
A
Á
paizs alsó
áll ,
jobbjában kivont kardot,
paizs fölötti sisak koronáján ugyanolyan
Foszladék jobbról ezüst-kék
') *)
A.dami Scuta genh'l tom.
*)
arany ke-
felemell jobb lába körmei közt kövecsét tartva^ a bal
Demendi Theszery féle perben. Horanyi Memória Hung. I. p. 460. Bel M. Notilia Hung. nova e tom IV
')
és
a jobboldali zöld udvarban fehér sziklán daru
a balban koronái tartva.
oroszlán
mezben
,
balról arany-vörös
p-
II.
15
*)
Damiaui
t26
A Damaszkin
—
D«inú.
család birjaTorontál várraegyében
N é m e tli
hely-
séget adományoa czinien, és onnan irja elnevét.
Damaszkin
István
1825-ben a Ludoviceára 500 frtot ajánlott,
1836-ban Torontál megye alszolgabirája.
Damaszkin
Simon
jelenleg birtokosa
Datniani család.
Németh
helységnek
(Tuhegli). Boszniából származott
*).
magyar
nemes család egy irónk szerint *). A múlt században tuhegli Damiani Lukácsnak nejétl báró Edelenhausen Felicitástól született két fia hazánkban mint pozsonyi kanonok lett ismeretes. Az. idsb János született 17 10-ki június 2 1-kén, pozsonyi kanonok lön 1737-ben, énekl kanonok 1749-bcn. Több egyházi latin munkát adott ki 1759 68-ban.
—
A
fiatalabb testvér
VilmosPrigyes
18-kán; szintén pozsonyi kanonok
Két egyházi
volt.
Meghalt Pozsonyban 1770-ki június 17-kén
Dainó család.
született 1714-ki január latin
munkát
irt.
^).
(Lisznyói). Erdélyi törzsökös székely család.
Lisznyó
Osi fészke Sepsi székben
melyrl elnevét
irja.
elég elterjedten most elején lisznyói
helység,
Háromszékben a család is
él
,
közülök e század
Damó József Háromszék le-
véltárnoka volt (1810-ben).
A
család egyik ága a
XVH.
század végén
Magyarországba szakadt Damó Sámuel által, ki nül vévén Garacsy Andrásnak Páhy Zsuzsannától született leányát Garacsy Erzsébetet
,
vegyét
Bihar
,
Czúcz , máskép Füleky Gáspárnak ,
Magyarországban Nógrád, Pest megyében s a Nagykunságon megtörzse lett
Damó
települt lisznyói
nyai)
öz-
(vagy máskép
L
i
s z-
családnak.
Emiitett Sámuelnak ivadéka következleg sarjadzik le
»)
Fényes Geogr. Szótár
'j
Horány
Bost'iae vico ')
,
III. 137,
Memória Hang. i nobilis Hnngarut. :
Ugyanott 463.
:
I,
460
- 462.
Damiatii Joannes
,
de 'hihegti,
Damó.
921
Simtiel 1680. (Garacsy Erzse)
—
Mihály
I.
András
II.
Sámuel
János
f^
Mihály
Dániel
István 1759.
1759.
Ferencz
11.
1768. felper.
Túrkevlben
Lászlu
Mihály
1779.
János
per tárnok t 1858.
1787.
1 787..
-
Eva)
Jánofi
(Damó
Karoly
Teréz;
táblabíró 1840.
Teréz
András Túrkeviben
LoBonczon 1810.
(Damó Márk)
1810.
1844.
Mihály
^
a
1787.
Péter
Kálmán
Ferenoz
István
Túrkeviben
Túrkeviben 1814.
I
,
lak.
Ferencz Telegden 1787—1814.
^
(Kqbinyi
f
András
Zsigmond 1844.
köitö.
(Haláss Ida)
Tihamér
Elemér SZ.185S.
A
törzsnek
sz. I.
t8ö6.
András
fíától
Mihály
és
István
Sepsi széktl 1 769-ben vesznek ki nemesi bizonyítványt
unokái a
mely szerint
,
mesnek
László Nógrád megyében 1769-ben kétségtelen neelismertetett ^) Pia Károly Nógrád megyének 1836-ban per-
támoka
s táblabírája, lakott
Mihálynak
testvére
fia
Damó M4 r k
Lászlónak testvére Fia említett Fiai
Ferencz,
oct. 13-án.
Palóoz dalai és
T
Márk
i
és
Varsányban
vette
kinek leányát Terézt iinokar
el.
Peren c z
Nógrád megye
Kálmána
Ida. Fiai
Elemér
^
másik ágon
II.
A n d r ás
ellen. Fiai
Túrkeviben lakott
,
1768-ban perelt
Mihály, János, Ferencz, István
1787-ki május 25-kén Nógrád
A végs
volt.
alatt s kötetben jelentek meg.
nagy hírre jutottak. Neje dabasi Halász
ványt kaptak
ügyésze
költ született Herencsényben ] 823-ki
Költeményei többféle czimek
Mocsáry László
tiszti
szintén pörtárnok a megyénél, lakott Varsányban.
h a m é r.
A
,
vármegyétl nemességökfi
bizonyít-
^).
nemzedéken
1844. apr. 20-án vett ki
Zsigmond
(Péternek fia) atyjával együtt
Nógrád vármegyétl nemesi bizonyítványt
és jelenleg Pesten os. kir. törvényszéki hivatal tiszt.
')
Protoc. C. Neograd. anni 1769.
'j
Protoe. C. Neogí-ad.
^)
Nógrád várm. jegyzkönyve, IS44-dik
évr^l 942
8z. a.
In"
'),
~
Damonyat
238
- mint folebb
család czimere
A.
kék udvarában ról csillag
a metgzvény mutatja,
íérfi-kar kivont kardot tartva
ragyog.
ki derékig.
Daneh
A
— a paizs
fölötte jobbról hold, bal-
,
paizs fökUti sisak koronájából ágaskodó ló nyúlik
Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-vörös.
Dainoiiyai család. Damonyai Mixanak
fia
Márton Ka-
ró k ó várának jobbágyai közül származott és Karachiay tituli Lector (olvasó kanonok) mesternek szolgája volt és ezzel együtt a királyi ud,
,
varban
L
szolgálatokat tett, különösen pedig,
a cseliorsí'ági királyhoz követségben járt retesen viselte
nevezett kis fiát és
,
magát
,
midn ura Karachiny
egy német vitéz ellen dicsé-
,
miért Karachiny folyamodására V. István király
Damonyai Mártont és testvérének C h u n d nak is két D a m o n y á n két ekényi földdel melyet már rokonai birtak, ,
egyéb jogokkal a várjobbágyság
felmentvén
alul
a királyi szolgák
,
(regales servieutes) sorába emelé 1575-ben, adván nekiek s utódaiknak
mindazon jogokat
,
melyekkel az ország elsö igaz es természetes ne-
mesei (primi veri et naturales nobiles regni) birnak.
I>aiich család.
(Köveosesi).
Gömör megyei
régi család
;
elbb
de Balogh irták magokat; ily elnévvel találjuk baloghi D a n c h Miklóst Gömör vármegye alispánját 1402-ben '). 1459-ben élt D a n c h Pál, ki Mátyás királytól Fridrik császárhoz pártolt, ki azonban Michbantól ered Zerdahelyi családhoz szá-
valószínleg
míttatik
^).
—
—
hogy a Daneh család melyrl e czikk szól, Gömör megyében a XV. században már virágzott és Kövecsesrl irta Bizonyos
az.
,
,
magát. Kövecsesi több vádoltnak
,
Dauch
Grf'órgj
1479-ben élt,
s
egyike volt azon
kik runyai Soldos Ignáczot Sági Jánosnak tett hatal-
maskodásokra Ösztönzék
*).
Gömör vármegyében fbb megyei hivatalt viseltek: kövecsesi Daneh János 1678 1685-ben els alispán, midn elbb Putnokon, utóbb Krasznahorkán zárva volt ^). Kövecsesi Daneh István
—
1720-ban másod alispán
*).
')
Fray Mss. Diplomát, tom. XVl. pag.
')
Bartholomaeicles C.
')
Kaprinai Dipl.
II.
Gömör
249.
—
jy&fi;.
.^4 -
55.
7D6
a patre Dancli seu Daniele Miczbani
familia dicta. de Zerdahely nímcupnía a looo Zenipiinensi.
Hunyadiak kora XII.
*)
Teleky
*)
Bartliolomaeídes
")
Ugya-iott 760.
:
103.
C Gömör 759.
1.
filio íta
SS9
Oanca.
Danch Pál és György 1647-ben ingóságokon osztoznak *) Daneh László ITOö-ben Gyulaffy Lászlónak engedélyt adKográd megyei Nyitra helységben része kiváltására ''). Göraör vármegyében a család jelenleg is birtokos
Egyik ága a családnak a XVI. században a Szilágyba származott ezen ágnak leszármazása
következ
^)
Dancs N. Ilona
István 1571. (Rosályi Kun Kata)
Miklós (G&rgdts Mária)
(1.
Sztornyay Nagyné. Szentlászlayné),
">.
Anna
.Táros
(rápolti Vasal) y András)
(Széuas Borbála)
Éva
Jáuus
Mária
László
(Dessewfly Bora)
(Osaiháryné)
(T>e3aewfl'y
Judit
Szunyogli István 1663. 2. Bemáth Zsigm. 1680.)
(1.
Mária)
Jáno.-
György
f
(Fogtöyy Máfia
István (MIudossovich HorváiTi Maria)
I
-TI
György (liázái
Dienea
Julianna
(Halmágyi Kláta)
(1. 2.
"t
A
osaládía élén álló
György
Erzsébet)
7"
N. (Pogonyi Anlal)
Toruyaliyay
Halász Zaign» J
v á a adomaoyt kap Báthori István fejeFelsó- Ab<ó- és Közép-Csaliolyra Közép-
J s í
delemtl 1575- ben Zöleze
.
Szolnok vármegyében. Szerencsés Ijázaaságok
terjedés vagyonra tesz szert
j
által
melynek azonbun
í»
nagy kirészét idn-
család
nagyol)}j
ként zálogba veti Emiitett Dancs Istvánnak neje rosályi
Kun
Kú Domokos
Kata,
leánya több rokonával mint niágyi Mágyi Pál utódaival Báthori Zsig-
mondtól királyi joggal adományi kap 1584-ben Sz.-K irály, Orbó helységbeli részbirtokra és az egész T a r n o o k pusztára Kozép-Szoi
nok vármegyében
k
*)
(Lásd Mágyi aalád')
szilágyi ágazat
kok jelenleg
is
Dicnesbfn
halt ki /iu
ágon a leány-ivadé-
virágzanak
Dancs család birtokos Szabolcs vármegyében ')
Eege^trum Mss. a
*)
ügya-nott,
*>
désey M. ur iSiíves közlése szerint Ecgeaírum Lit. Instrain. Msé. Mus
')
,
sismz. Mu2,<
L
l
3340. sí
f. l
2340
si.
is
MO
Ifancz
-
Dánie!.
Daiicx család. Ugocsa vármegye nemes családa. Dancz József ügocsa megye al-ügyvéde 1 805-ben birtokos Fancsikán ^). ,
család. Talán különböz a fölebbitíil. Dqboka vármegyében birtokos volt Dancz Pál neje Kenesy Erzsébet jogán, I>aii("£
Ördög Klára jószágainak fele részében *). Dánfy család. (Miskolczi). Közülök mi^kolezt Dánfy
annak anyja
zsef 1815-ben Gyulftfejérvárott a város
jegyzje
Jó-
Volt.
I>áiiiel csalá ' (Vargyasi báró). Erdély egyik székely s családa mely már a XI 7. század végén virágzott midn Dániel ,
,
,
Bálás, Péter és Lukács székely birtokukra királyi jogot vesznek.
Péternek
fiai
Lukács
Miklós,
és
kiket gróf bazini és szent-
györgyi János vajda egy oklevele mint nemeáeket emlit. Ezek közül
melyiktl származik a
XVL században
fogjuk
le a család
élt
,
nem
tudhatni
Zsigmondtól
a hiteles családfa csak
;
veszi kezdetét, mint alább látni
3).
A
—
család czimere
melyet KÖváry sze-
hihetleg a XIV. század vége felé nyert a család kék mezben zöld tér fölött fehér hattyú nyakán nyillal átlve vérzik. A paizs rint
—
koronás sisakon két kiterjesztett fekete
fölötti
sas-szárny látható. ezüst- vörös.
Foszladék mindkét oldalról
— Másutt a paizs
fölött Öt
korona, s azon két koronás sisak
,
gombos
melyek mind-
egyikén egy fekete szárny lebeg
;
a két sisak
közt pedig az ország almája kereszttel föl
»).
A család és
XVTI. században ered
A
') ')
*) *) *)
családfa
^)
tnik
két f-ágra szakad
Olasztelki
ki, és itt
ágra
,
:
Vargyas
ez utóbbi amabból a
külön táblázaton fogjuk
látfii.
fölebb emiitett Zsigmondtól kezdve igy alakul
Szirmay C. ügocsa p 62. 120. Hodor Doboka v4rm, 62. 1. BenkÖ Transylv. Speciális Lib. II. p. 176. Adami Scuia gentil. tom. II. Benkó J. id. h. (kit — mint látom — Kváry
i
:
:
.
iskÖTetett).
K illsy
—
:
Szókely nemz. 243 — 245. 1. sok helyütt máskép adja az ösazeköttetést. L. Mikola Hiít. genealogico Transylv. p. 50. Benk Transylv. generális II. pa^. €iO.
931
Dáni«l.
tábla.
I
Zsigmond 1570.
Péter
(Komis Auna) Péter 1600.
köriil
Háromsz. fkap. (Mikó Bora)
Mihály 1638. Hirorasz. fSkir. bíró-
Ferencz elesett 1603.
János ie39. (Gerendi ZaóHa) Olattlelki ág IL tdbkin.
Judit István Kata Bánffy báró 1745. (P. HorLászló) (gr. Pekry váth Polixéna) bold.)
(b.
(Horváth Böía)
»A„
Sándor
(Vitéz Klára)
Lajos
Elek
^ r Károly (Gyarmati Agn.)
tábornok.
(P. Horváth Teréz)
—
(Dacz Mária)
Elek f 1848. kir.-tábl üln.
Imre ntlen.
Gábor Rauber
Zsófia (gr. Béldi Fer.)
Emilia
(b.
Mária) Itajos
t
László
Imre
t
t
Zsuzsa
István
t
tl788,
1798. {Barcsai László)
udvarh. fókir. biró. (Gr. BánfTv Ágnes)
István
A
családfa törzse
Zsigmond
1
1772.
Báthori István lengyel király
udvarnagya C*ulae Marschallus) több harczban vett
Péter Komis Annával nemzé «Dnek
Mikó *) BenfeíJ
Borától
részt
')•
Fi*
Pétert a háromszéki fkapitányt,
fiai
Traniylv. Speciális LíVro
PolixÁlia 1702. ir6l5. (B. Wesselényi István)
11.
p. 176.
Oániet
t^Z
F erén ez, MiLály a
ki Brassónál esik el 1603-ban *), és
kapitánya Radul ellen Báthori
székelység egyik
Gábor mellett Brassónál *). Bethlen Gábornak kedves embere volt, 3 követe a magyar- a morvaországi háborúkban, mikor uj adománylevelet nyert, tle mindkét nemre Strasnitzban I621-ki october 28-kán székely és vármegyei jószágaira dicsérettel említtetik
Már
•').
ez adománylevélben hadi vitézsége
,
is
1625-befi fökirálybirája volt Háromszék-
nek, és mint ilyen í638-ki július 7-kén irta alá dézsi országgylés vég-
ugyanez évben követségben
zéseit;
Meghalt 1642-
is járt a portára.
Péter nev magtalanul elhalt lílán kivül két fia Perencz és János maradt kik által a család két f<5-ágra oszlott. Amaz a varben.
,
gymi J á n o a az
Ez utóbbiról alább értekezünk, Ferenc?, a vargyasi ág feje, Udvarhely szék fókirálybirája 1634-ben, aláirta az országtól lí, Rákóczy Györgynek 1657-ki nov. olanztelki
,
l-jén adott a s s e c II r a t
gától)
i
ág
alapitója.
o
*1 Nejétl Béldi Judittól (Béldi Pál
t
hii-
fia volt.
István Udvarhely szék
fkirály bírája,
rcndkivüli követe a Leopoldhoz
kir, táblai
ülnök, Erdély
Teleky ui'almát nem szenvedhetvén,
,
május 27-én nótát kap, s rabságra jut, honnan nagy késre 8000 forinttal válta meg magát ^). Késbb az Réldivei tartott, miért 1679-ki
J68t>-ki
leányától több
fi-
Mihály közben elesett táblán
Kemény
hadjáratkor tábornok volt.
nem
Kemény
Zsófiától
Péter
Ezek közül:
és leány-gyermeke maradt®).
1700. körül Kolosvár közelében a Öósvölgyben csata-
').
Kún
áll) táblai
Zsófiától fia I s t
ván
ülnök 173 l-ben: és
Károlyt, atyját az él Péter (Istvánnak fia) Sárosi
val nenizé
gróf Haller Jánosnéban halt
ki.
1
*}
ennek
;
Sándor,
fia í
mre
ki Vitéz
(ki
a
Klárá-
m r é n e k.
Ilona férje, leánya
Zsófiában
Zsófiát Benk heroinának
czimezi.
.
>)
"Wolpk. Bethlen
torn. V. p.
464.
'•«)
Íá87.
»)
Böjtky Gáspár Engelnél p. Káll&y Székely Nemz. 116.
*)
ügryanott..
*)
Kvárynáí Cap.
Albens. C.
•)
Eunek
fia
golyó nem Hiat. 867.
járja,
leTieíeíí a,
azon
és 243.
1-
fascl. Nro
Benk
^
1731 -'ben
R.ák'Jczy forradalom részéu
Transylr. specíal. id.
mar nem
éit
4.
— l679-ki art
Dáaiel Gábor,
1.)
')
392.
h
ki azt
11.
Mvén, hogyOt*
Déva (Jetromában
elegeit. (Cíjerey
d38
Oániel
F erén ez (Istvánnak Sa) táblai ülnök Í73l-ben, Súki Klára nemzé Perenczeta szintén táblai ülnököt, ki kihalt és Györgyöt, ;
ennek egyik
L aj o 3
fia
Eleknek
Elek
egyetlen
Gábor
István
tábornok
táblai
fia
A
ból református lön ,
Elek
ez ágazat fentartója.
ülnök; megnalt 1848-ban, jelenleg ennek
fián él a fiu-ág.
1684-ben született. 1703-ban unitáriusRákóczy forradalom melieít küzdött késbb a
(Istvánnak
császár hive lón
a másik
,
fia)
,
a szatbraári békét 1711-ben aláirta
,
s
utóbb 1740-ki
május 28-kán báróságot szerzett. 1745-beu Udvarhelyszék fókirálybirájává neveztetett ^). Egyik fia puskával saját kezét átlvén, „Pá-
ter n a
Mon
István fel.
t
a" ezim alatt theol munkát
irt latinul
és saját éle-
.;
Meghalt 1774-ki mart. 24-kén. A családi indulatoskogyakorolt legnagyobb hatalmat. Több gyermeke közül csak cs. kir. kamarás , és utóbb udvarhelyi fökirálybiró maradt
tét is leirta
dás rajta
i
*).
Meghiiit r/88-ban, ennek
István
fia
Dán fel-ék vonalát még atyja éltében sirba vitte. P ol e X n a Istvánnak gr. Fekri Poiexináíól
leánya báró Wesse-
i
lényi István neje
,
kora legmiveltebb asszonya
Pictet Benedek atyja által irt
Következik az látjuk Mihály fiánál
nyelvész és író
,
Keresztény Ethikáját leforditá 1702-ben
Pate rna
Mon
i
t
olasztelki
;
ki
,
st
az
t is ^).
Ez mint az I. táblázaton is szakadt ki, s következleg terjed le
Jánosnál ÍJ.
á
báró
pedig a vargyasi
ágazat.
tábla.
János Háromsa, í'kap. 1639.
1
1665. eltt.
(Ge-rejttdi ZsiSfia) * —^—r-"— !-
-
Ilii
I
Mihály 1685. Háromsz. fÓkir. biro. (Haller Judit)
-
Bora
Ferenc?,
Udvarh- fSkir. bhó. (3. Bánffy Ágnes)
(Kendefi
Ágnm)
Péter
(Nsgy
Zsófia) j
lásd folyt, a
kóv. lapoti.
Gábor
József
Aranyí»-8zék
(gr. Ker?,zte*
Marion)
fókir. bírú.
(Macses*lí Mária)
Jánoa
Zfiófia
(Csongrádi Farkas)
^) *)
BenkÓ Iransylv. special Hwányi Memör, Hung i
^) Ügryanott 467.
iibr. II 4tí5.
Elek
SI4
Dank. Mihály 1685. Há.rom8z. f5kír. biró. hi (ts elbbi lofon. _
^
;
I .
(gr.
BáníTy
1
Eva
Judit (Kendefi Mih.)
Zsófia
Lrincz Teleky Bora)
(Kendefi Gáb.)
Lrincz
Kata (Mara László)
báró l 1761.
(Gudenus Eleonor) -^^
táblázat élén álló
János
—
I
}
százados,
A
—
"
.
Sanrn
(Dániel Klára)
(gr.
György g^b.)
r
János
(b.
Jozefa Kauber Miklós)
külföldön tanult, hazajvén 1639
1649-ben Udvarhelyszék alkapitánya, mint ilyen járt az udvarhelyi haddal Kemény János mellett Szathmár stb, ostromára *). I. Rákóczy
Györgynek követe
volt a svédekhez, 1654-ben
Gerendi Zsófiától három na
birája.
Mihály,
s
már Háromszék
fökirály-
egy leánya maradt.
atyjának Jánosnak a liáromszéki fökirálybiróságban
utóda, 1685-ben követségben járt Schaffenberg tábornokhoz^). Haller
Judittól több gyermeke közül csak
nek gróf
Teleky Borbálától
terani ezredben mint zászlós
,
Lrincz szintén
fia
Enelbb a Ve-
tartá len ágazatát.
Lrincz
késbb Haller ezredében mint
száza-
dos szolgált, és 1751 -ki febr. 14-kén k^lt oklevélben báróságra emelte-
azonban fiában
tett ')
;
ág
kihalt.
is
Ferencz
Sámuel ban
Jánosnak
fia,
szintén századosban
udvarhelyi fkirálybiró,
b.
eme bárói Bánffy Ag-
semmi utóda nem maradt. Péter nek (János fiának) Nagy Zsófiától ágán fia József Aranyos-szék fkirálybirája volt. Ennek gyermekeit a családfán lát-
nestól
hatni.
—
Kváry —
a
nk
pedig csaknem kivétel nélkül szépek valának." Birtokaik fleg Vargyason, Olasztelkén, Szál-Doboson, Fülén
stb.
,,
A Dan
i
e
1
ek
irja
rendesen szép férfiak
,
fekszenek.
l>aiiik
nak egyike
család. Zemplin vármegye
*).
*)
Kemény
')
Bethlen Miklós
•)
Benk
•)
Szirmay
önéletírása Szalaynál 306. élete.
1.
Mbs.
Transylv. Speoial. Libr. IL p. 184.
C Zemplin noi
top. III.
czimeres nemes családai>
Dankd ~
Dankó család. líti
F ényes
Icvéltámoka
fS5
D^srabos.
Szabolc? vármegye nemessége sorában em-
vármegyének Dankó
E. Greographiájában. Arad
meghalt 1836-ki
s táblabírája volt;
febr.
János
29-kén, kora
42-dik évében.
Dankovics család. Dankovics János Gryörgy,
Dantza család. sorában áll
élt
Nyitra vármegyében Radóczon született
1722-ben nemesi czimzettel.
Zeraplin
vármegye ozimeres nemes családai
*).
Dantzkay vármegyei család
;
család. (Magyar-Igeni). Erdélyben Alsó-Pejér közülök
Dantzkay József
1794-ben az erdélyi
kanczelláriánál hivatalnok.
liapsy család.
Dapsy Pál 1839-ben
lakását.
Gömör
(Dapai).
Gömör vármegyének. Élnek
gyes
Rimaszombatban.
Uarabfy
Heves vármegyében
a családból
Vilmos, Fri-
család. (Elbb Stüc ki). Stückl
1790-ben emeltetett nemességre
Czimere a következ
:
és neve
,
tartja
1842-ben pedig hadi í-
al- ügyvéde,
adószedöje stb.
és
Darabf y-ra
Sebestyén változtatott
a paizs elször víz-szintesen kétfelé
,
').
ismét
három udvarra oszlik. A függlegesen fels ezüst udvarban fekete kutya fut szájában egy darab fával. Az alsó jobboldali kék mezben álló arany oroszlán els két lábával egy kétfelé, és igy
az alsó osztály
,
kígyót tart; a baloldali alsó vörös
emelkedik
fel
mezben
repülve a fölötte ragyogó nap
koronájából arany oroszlán emelkedik
ki
,
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös
l>arabos család.
(Nádasdi).
ben terjedelmes birtokok ura
A
volt,
E
fehér szikláról egy sas
felé.
A
paizs fölötti sisak
szintén kigyót tartva. Fosz').
család a
Dunán
melyek a leány-ágakra
család egy törzsbl eredeztetik a jelenleg
is
túli kerület-
oszlottak.
virágzó gr. JSá-
dasdy és kihalt gersei Pethö családdal a Nádasdy nemzetségbl származott
A vetkez
')
Csup óntól
(Csupon de geuere Nádasd).
XIV. századtól kezdve
a
Darabos család leszármazása
;
Szirmay C. Zemplin not. top. 111. Hemld. pag. 128.
») Collect.
')
Adami Scuia
')
Geneal. Authent. Mss. tom.
gentíl. tom.
IL II.
*)
kö-
936
Darabos.
tábla.
I.
István Löriiic2 13ÖÍ. osztoz.
Jakab 13.51
György
1465.
Mikis
László
f
f
(Vercnka) Apollónia
Margói
íetvÁn (Paoei Ápol.)
-1369. -A
I,,
-.11
.
,..,
Jáíkoa 1466. Láid /J. táblán
Benedek. Taroás
(Kosztoláiiyi (Orrnándy Imre) Pál)
j
-[
Osvald (Eedn/ci Kata)
Mártha
Mátyá;
Ferenoz
Jáuos
f
f Anna
János
."iarroy György)
(Sárkányité)
(Iváuczí Máté)
Mibálv i-
Gáspár
JCrisztina
Baracskai Ilona. Hagyjüássy A ima)
(1. 2.
Jáao» (PethS
<
üe.'^ssMyei
Bora
Neme.:inepi
MártOB.
Sárs)
Bora
István
r
(Szeleátfcy
Vas várm. a!l.sp. t'Siítfcey Annál
IsívAn)
Erase (1.
Osralö
Jéuos)
12. Lóiiaczíaivay György)
Miklós (PetLö Zsuzsa) Mikló« (667.
(Veuoyey Eaík
Judit
Krisztiuii
(Sárkány
(Lengyei
fSándot
Miklós)
íjészió)
A
(Eszíerká/y Mi!)
törzsnek
iratik, fiai
j
ki
Lrincss
Taeskáadj Tóth falu széi cserében
.
Zámbó
L 6 r ü c z nek j
közül Gr y ö r g
j7
Aaiia.
{i6\ii
.
EíZfcei
Kata (HoUósy Gasp
..Stephanus Darabos de és
Jakab
.
.
í<
ZHnzaa. )
á«íasd''-üak
1351-ben oaztozaai* Dereske, Nádasd.
Jakab í369-bfcn oszkói kitl Nádasdon kap részt.
Dabrorid helységeken Miliióanak adja,
többi k
ága leány -ágra
fia
nevel gyermekeket
,
ré-
ezek
száll át
Istvánuak (át Facsa vagy Paxsa) leánya
Bednyei Katát, Varasdi Mihály deáknak leányát veite
etiöi született
Gráspár
(Saclío Miklós)
J
István nak neje Paksai Apollónia, kitl egyik fia
Osvald
.1..
Judit (MaJTÍiény Imre)
ím re) Mária
Lás/ió (Sitkey Erzsf
T
Krisztina) A István kapit.
_
Gáspár
Gergely
László i'ZlakovIcs
gyermekei közt J á n o
s
Ágit
í'entartá.
a most emiitett Jánosnak fia (Osvald unokája)
els
három gyermeke ln Második neje i k ló s fia iett. Hagyma ssy Anna, kiti késbb elvált 159í-ben. Ettl nejéül birta Baracskai Ilonát, kitl
M
237
Darabos
János
(Gáspárnalí
Pethö Zsuzsannát kívül született
fia)
leányaiban kihalt.
nül, azonban Hagymássy Annától házasságon másik Miklós, ki 1667-ben ellene mondott gr.
leány-ágon örökösei a Festetich, Niczky. Gombássy, Lengyel stb.
családok lnek.
A családfán
melyik azon Darabos
1649-ki országgylés tok nélkül el
nem
^
György,
kinek ügyét az
a nádor által elintéztetni rendeli
határozhatjuk.
1649-ki 60-dik törv.
ez.
,
bvebb
ada-
ÍM
Darahy
Darabos
— Darás.
Mogyorosdi
család
említtetik 1433-dik évbÖl
Somogy
és
Táskányi
és
Ungh vármegyében
elnévvel
^).
család, Szathmár vármegye egyik kihalt s családi-., mely azon megyei Bére helységet már 1325-ben birta *). Els tud-
Darahy
ható törzse ispánja volt
Bertalan ').
Ennek
mester, ki 1380-ban Szathmár vármegye
Darahy Péter
fia
1389-ben Korogyi
Korogy
machói bántól örökösen megvette 50 giraért
Darahy
János
1412-ben élt,
midn tle
Jakabnak
fiai
János,
ugy D.
,
Tamás, Demjén,
Gergely
ístvár»
helységet
*).
és
Lukács
Darah)
László D. Máténak
és
')
mint htlentl óvári és
tketerebesi jószágát Zsigmond király elkoboztatá 141 5-ben Darahy
al-
fiai
Cseke helység határát jártaták **), 1429-bnn a családnak Ítéltetett Cse ke fele része, de ellentmondott Vethcssy Tamás váradi püspök ') 1430-ban Darahy János és László birták ben pedig egés^T
adomány
A
által
Pálfalva
és
ersíttetnek mefr
fölebb említett
Na g y-G
Daiahy 'Gergely
így
uj királyi
,
1425-ben Szathmár vár-
valószínleg a XV. század
család. Bars vármegye nemes
F é n y e s E. Geographiájában. Darás család. Ismert •)
törzse
családai közt említi
DarásMáté,
kitl a
j le DarJls
Máté
— Bálint
Gergely I
~
István
" ;
Oraoly*
(Gyry JSsigm.)
itélmesl (
•
;;
Erzse (Sándor Gerg
>
1657. )
f
István
Erzse (Szlüka István)
*)
Lehoczky Stemm. II. p. 112. Szirmay Szatkmár várna, II. Ugyanott I. köt. 128. Ugyanott II. 190. Ugyanott II. k. 134. 143. I. Ugyanott II. 238. Ugyanott II. k. 239. 1. Ugyanott II. k. 191. 207.
•)
Perben
*)
^ •) *)
*)
•) *»)
1431
ki.
Darányi
ládfa
ez birtokában
,
^).
megye szolgabirája volt. Utóbb a családról adatok hiányzanak végén fogytak
é
N a g y-G é c z e t
25.
híteleeitetí családfa szerint.
csa-
Darasy
István jegyzje
és
az itéldmester
—
ti9
Darnay.
elbb i637-ben Veszprém vármegye
országgylési köv^ete
').
l>arasy család. Zemplin vármegye közé számíttatik
czimeres nemes családai
^).
Darkó család. (N.-ajíai). Erdéljd székely család melybl nagy-ajtai Darkó Dániel 1815 ben Kolosvárott tanácsnok. ,
Darholci család.
(Fintai).
Egy nemzékrendi
Sáros vármegyei kihalt család. Darholcz volt,
Dessewy
kinek javai a
F e r e n c z nek
családra száltak
írónk szerint
Kristóf
fia
*).
Ha Lehoczky jól irja, Kristóf 1 639-ben ,^ovissimi Judicii Tuba" czimü könyvet adott ki Kassán *). Darholcz Ferencz az l635-ki országgylésen a száraz vámok eltörlésére választmányi tagul neveztetett ki
k l ó s (Nicolaus fílius condara Michaelís de Damo)
maga
után.
1605-ben sz.-máriai
Oláh
Tamást,
egy nyilván ismert nemességü férfiút, midn az épen az országgylésre indulna saját nemes udvarán és házában Szent-Marián Valkó vármegyében megrohanván gyalázatos gyilkos-módra megölte és hogy a ,
,
,
gyanút kikerülje sen jelent
meg
,
,
nem
átallott az
országgylésre
is
elmenni
,
hol vére-
hol azonban a meggyilkoltnak özvegye s rokonai vádja
következtében letartóztatott , majd egyesség közbejöttével szabadon., bocsáttatott
1635 ki 72. törv. m. •) Kváry Erdély nev. családai. 270 ') Saprina: Mss B. tora. IV. pag. 223 »)
11.
,
miért
Ulászló királynak Fejér-
István napján kiadott oklevele tanúsítja
Lehoczky Steuim.
*) Srirraay C.
;
megakará gyilkolni
is
').
öaroczy.
«40
Daróevf család. kai együtt
alt
az
('Kírály-daróczi).
E ü r s nembl a
,
T
b
I
í
d néven
T
i
kösen
T
i
b o 1 d unokája
,
kit/Jl
nevet nyert , es egy ivadék ága
Tibold
13S5-ben Kisvárday Domokossal
Darócaot Szathmár megyében Csáky Istvánnak
el
a
lett {sniereíes,
iNevezett D&róczy
együtt adta
d-D a r ó c z
bo1
s
— az Eürs nemböi
sejthet
eredt Mihálynak Al&dár fiától származott
megszállt helység
i
innen elszakadt a család egy
,
— mint
pedig
és
,
K
várdaíhajdan már bírta
család a
eredeztetik ')
Király-Öaróczot Szathroir vármegyében
ága BorsrKl vármegyébe
E
íirö
*).
Legeli szólunk a Szathmár rnegyébeií felíünt Daróczyakról, azután az Ugocsa, majd Borsod íttb, megyében feltnt osalád-tagokróL lÖ50-ben élt Daróczy S z e r a í'i n kinek cláö leánya Zsófia albisi Zólyomi Miklósné volt, akath. vallásliól refcrmatus lett. Meghall ,
1646-ki nov. 29-én, kora '75-dik évében és
Vécsey családok saijadznak
Lászióné
,
le;
^), s
a raásik Jeánya
kitl a Lónyayak származniuk
róczy Szerafin
bírt Ugocsö.
tokot beiratképen nyert
j
szolgabiró volt, és 1665-ben
Daróczy
ni
Katalin
ágon.
Kuhrnyí
Nevezett
vármegyében Cseniatón
ó78-ban a Perényiektl
Szathmár vármegyéb
ágán a Sennyey, Barkocay
,
D a-
hol részbir-
^).
Daróczy Sámuel 1 656—1 670- bew Batizon és Batiz-Tásárjban réázbirto-
^).
István 1673-ban Szathmár vármegye
szolgabirája,
1641-bGn Batiz- Vásáriban egy nemes Ülést (sessíö nobil.) nyert SKintén
adományban^) Szafhmar vármegyében e szazad lád
Homokon
elején birtokodnak iratik a csa-
"J
Ugocsa
vármegyében Halmit bírta a család már 1423- bau *) Újhelyi Anna (Újhelyi Egyed leánya) Daróczy Simon neje
Ezek közül Daróczy az 1447 -ki országgylésen "^y. 1597-ben
élt
Jakab
Nógrád vármegye követe
volt
Daróozy (néhol irva Darolozy) István Nógrádban
birtokos.
1617 --1618-ban Daróczy György
Nó^^
ariegyei szolgabiró
**).
Dar
*).
Nevezetes embere volt a családnak deregnyi D&rótíJty
Ferenez,
ki Básta
korában a tixek mellé erdélyi kanczellárul neveltetett 1603-
ban
de Básía buktával
*")
,
is
visszajo
Magyarországra, és a szepesi
SziiTmay €. ügeesa. f9
*)
Ugyanott 88. ugyanott 153. Fényes Geograph. szótár
*)
Perbeli genealógia szerint,
»)
»)
*) Perbeli
oaUdfa
I.
242
szerint.
')
Kovácsicli Supplein. ad vestig. Coin.
*)
Eredeti oki. és X8i8-ki 43.
333—336.
tör*-, oz.
C
Szirm&y Zenspiin aot. top. 374, **) Wolph. Bethlen tora. V. p. 5áí9. hol -e Cofmíatn Beregh e*V summae (u^w aak iratik de Beregh vármegye helyett Jakább Zetnpüi; megye állhat. •}
,
;
IG
»«•-
f4Z kamara igazgatója 16n li
eI
— Darvas.
DaréftI
y h dj á t i
mint ilyen halt meg 1606-ban
,
Szé-
Bírta
^).
Ennek azon áeregnyi
is *).
DaróczyFerencz,ki 1611 -ben uj adomány utján Zemplin megyei Szögh helységbe iktattatott, ellentraondván Berzeviczy András és Sándor Janös *). DeregnyÖ helységben, mintán a Daróc zy család kihalt 1 730ban Lónyay Ferenc z örökösödött, kinek neje Daróczy leány volt. Fia lehetett
,
j,
I
Ettl valószinüieg külön családból eredt azon Daróczy István, ki
I.
Leopold király
által a
tányául neveztetett ki
XVIÍ. század végén Tata várának kapi-
*).
Darófzi család. (Udvarhelyi). Erdélyi székely család udvarhelyi székbl, Pál és Mátyás 18í5-ben a Guberniumnál szolgálnak.
Ugyanakkor
János
Udvarhely város jegyzje és tanácsos , István pap volt.
rectificator-
J ó z s e f ott Darvas család. (Hanvai). Gömör vármegye légrégiebb csas ugy látszik egy törzsbl ered a Hanvai, ruládainak egyike biztos
;
,
—
nyai Soldos, Nagyszájú, Szkárosy, Kerepeczi
stb-
családdal. Lásd Szkárosy család.
1550-ben
febr.
14-kcn hanvai Darvas
fölebb emiitett családbeliekkel levelet
I.
Ferdinánd királytól uj
kapnak Runya, Hanva Kerepecz ,
Szkáros, Felfalu, Visnyó stb. helységekre
1567-ben Darvas Patócsi- Zsófia részére
Pál
Albert
,
György
kir.
a
adomány-
Krisán , AlsóRás, Alsófalv: *).
Szád várát védelmezte Bebek Györgyné
Svendi császári tábornok ellen
1671-ben hanvai
s
Darvas István
és
*)-
Ferencz
éltek,
kik
runyai Soldos István és több osztályos rokonaikkal egyességre léptek
''}.
Darvas Gábor Í806-ban Gömör vármegye szolgabirája. A család jelenleg is bir H a n v á n és ott székel Darvas Pál ,
Gömör vármegyének az 1847-ki országgylésen követe. Darvas család. (Nagy-réthi). Szintén régi család
,
a
XVII
század els tizede óta már a múlt század végéig Nógrád vármegyé-
ben
tnnek
fel tagjai
nagyobb részben mint fbb megyei hivatalnokok.
*)
Kazy Hisíor. R. Hang. I. Wolph. BetLilen VI. pag.
*)
Srirway C. Zeroplin
»)
*) Catftlog.
124. 1.57-
not. top. 290.
Mss. Biblioth. Szécheuyiano
*)
OklevéU
•)
Istvánffy 1685-ki kiadás 326.
')
Oklevél.
'
I
R
l.
353 és 364
24a
OarTas.
— ugy
—
Darvas János költözött 1614-dik év eltt, nül vévén a már kihalt Kürtössy családból Kürtössy Borbálát, ki utóbb Szúdy Mihály neje ln. Nevezett Darvas Jánostól a családfa következleg terjed le nap-
Nógrád vármegyébe
jainkig
látszik
:
L tábla. Darvas
János
I.
1614.
(Kürtössy Bora) I. Mihály (üjváry Erzüe)
Aana
Zsuzsdí
(Libercsey
Müüly)
(Ebeczky Fer.)
II. János N«5grád várm- 8z.-biró.
1652-1654.
(Ráday Ilona) II. Mihály Ndgrád várm. sz.-biró
I.
Sándor
f
1693.
IIL János Nógprád v. aliep.
.
1699.
1708. alispán.
Magdolna.
(l. ÍSathureczky 8.
(1.
Palásthy Julianna)
Klára
t
(Moesáry László)
(Mocsáry Bora)
Jul.
Földváry Ilona)
2.
^ 1
I
L. ni. táblán.
1 Pál
Gyürky
Ferenoz
I.
sz.-biró 1693. alisp. 1706-1707.
Lásd U. táblán. £rz«0 (Lsszkáryné)
ti.
Sándor 1755.
Ilona
Zsófia
(Dráveczky
(Lónyay
(Lkóji Koraáromy
László)
László)
v.
sz..biró 1756.
(Fáy Kriszt
Krisztina. 2,
Jób Nógrád
/
——^
1
Klára
Pongrácx
(Komáromy
Zsnzsa)
Lajosné)
in. Sc^dor
Imre (Dráveczky Klára)
r Menyhért
2-tól
1.
Gedeon
Gedeon
Klára
Pesten. (N. N.)
(Sryné)
(Bornemisza Zsuzsa) Judit
(Fáy Menyh.) Teuken.
Klára (Máriássy Dániel) R.-Szombat.
Janka (Fáy József)
Teréz (Sypose Károly)
Fanni (Török
Emeséden.
Eoséden.
Lászlóné)
Mint látjuk^ a törzsnek Darvas Jánosnak ki 1614-ben élt unokája ismét II. János, ki 1652— 54-ben Nógrád vármegye szolgabirája volt, terjeszté le a családot. 1672-ben már csak özvegye élt kinek halála után II. Jánosnak három fia (mert Sándor elhalt) 1 690-ki ,
,
,
')
adatok
Wagner
Mss. tom.
LXX.
Perben
hitelesített genealog.
atb.
16*
—
családi
S44
Darvü*.
január 3-kán osztoztak
meg
rom vonalra
M
renc z
11.
vonalát pedig a
Mihály
n.
els
szakadt.
i
A
birtokaikon.
h á 1 y ágát
három
fititól
János
e táblán, ITI.
Fe-
Rákóczy
Els
nejétl
idejében-
Pál, Klára,
gyermeke második nejétl született. 1756-ban Nógrád megye szolgabirája lön.
János szintes Nógrád vármegyei alszolgabiro és biztos. NóKiskérnek negyed részére, Csecsén a Csinosa nev
IV.
grádban részre és
KoncEÍWdre nádori
nostól 1748-ban
uj adományievelet nyert gr. Pálffy Já-
»).
T.Pál 1755-ben rnagy
a lengyel királynál (Suprem. Vigiliar.
magister SereoJs. Regís Poloniarum).
III.
1.
tábla. Ferenoz
Nógrád várm.
(L.
/,
táblán).
allsp.
1706-1707. (Moesáry Bora) Zsusóa (Szemcre Lászió)
ír.
Fcreccz
I.
Nógrád
Nógrád várm. sz.-biró 1744-17^.
kir. tauáesos.
(Újhelyi Eva)
Anna (Puky László)
Klára (Kántor
(Szirmay Zsuzsa)
Mária Magdolna
Zsuzsa
(Máriáwy)
(Györky Pálsé)
Józícf)
Bora
II. Józtsei
Nógrád várm.
alispán
1769. (1.
III.
t
3.
fcir.
helyí:*i
(1.
Wattay 2.
r-
(Gyürky
István)
') Sz.
')
Az
Anna (Poky István)
Beuedeki Convent. Faso.
t.
íaná.J.-oi».
Krísitina. 1 1772. Fáy Erzsébet)
Ltind joiyi, a köv, iapoit.
2.
iktatási paranoi kelt 1748.
gyár Academia kézirat-tárában vau.
a'lspan
1773-1783.
1770.
\''eres Kata, Plathy Mái*ia. Gerleny Anna)
Kata
Ferencr
Nógrád várm. els
(Patay Józsefné)
váradi 2.
József V. aiisp. 1756.
Nro
32.
aepi 12. Fö»íonylbaii.
eredeti a
Ma-
316
Darvas IIL Ferencz
Nógrid
váriD.
els alispán
1773-1783. ki III.
József
Nógrád
(1.
8z.~bir
Mária (Moosáry
Fáy
Moosáry
miczky
IV. Ferencz
Erzse
I.
sz.-biró
(Fáy
(Karpé
1769.
Mózses)
Erzse)
nUl)
!&uzsa. 2. Cse-
1763. (1.
elbbi lofon.
János
ZstlZMl
(PukyFer)
V.
tí»
(Batik Klár*)
Jí.)
Johanna. 2.
Zsuzsa)
Bora (Onody
János (Darvas
Péter)
Petronella) A Iparon
Abanj
József
András
ÁlpároQ.
cg. kir.
Albert Mis-
kapit.
kolczon.
Mihály "-
üorbála Teréz (Jakabíalvy Autal)
1
I
József
+ Zsuzsa
IL Antal (Péchy Kata)
Erzse (Bónis Samu)
t
Tamás
Pál) Ifyösöa.
(Téglássy Erzse)
Ilona
Darvas
v.
Ziraasa
—
Katalin
Gyön-
(Fáy Károly)
Béla
t
József (B«máth N.)
Hoffman
Antal
Ferencz
Ágnes
Imre
(Szontagh Ferencz) Lapig tón.
(Szepessy
Malvtóa) ^ 1
I
Malvína tábláz&ton állók nagyobb része hivatalt viselt Nógrád vár-
Az e megyében.
I.
Ferencz
alispánul választatott
1693-ban szolgabiró^ 1706
meg; azután Rákóczy
— 1707-ben
els
meghált
mellett volt,
1711. eltt. II.
Ferencz
1
744-ben szolgabírónak választatott
,
és
1
750-ben
Leányában ága kihalt Í.József 1744-ben Nógrád megye jegyzjéül, 1751-ben köre1756-ban másod alispánjául választatott. Végre kir. tanácsos lön. II. J ó z s e í 1 769-ben választatott másod alispánul. Második nejé-
ujolag megersitetett.
téül,
tl
Kata
,
harmadik nejétl
Anna
leánya született, kikben ágazata
íi-ágon elenyészett. IIÍ.
megye
Ferencz
1773-tól 1783-ig összesen tiz évig ült
elsÖ alispáni székében, akkor
tartóságnál tanácsos Ión.
A
lemondván
^)
,
a m. kir udv. hely-
Martinovics-féle dolgokból kibontakozván,
utóbb 8z István-rend vitéze, és arany-sarkantyús vitéz
Budán egy *)
A
>)L.
Nógrád
,^Fegymr elten »flW" müvecskét irt^).
Els
l/^n.
1809-ben
neje fels-wattai
hivatalokról szóló adatok az illet megyei jegyzökönyvek nyomáü.
Hazai tudósiiás ok
1809-kt
I.
félév
4L azám.
Darvsa
342
Wattay Krisztina 1772-ben meghalván ') máaodszor nsüit Fáy Ernejétl Öt gyermeke, a másodiktól Erzse és Antal zséveL ,
EM
maradt. Ili.
József
í 763-ban lett
Nógrád vármegye
déka fi-ágon unokájában Józsefben roult IV.
Ferenoz
szolgabirája
,
iva-
ki.
1763-ban szintén Nógrád várraegye szolgabirájául
választatott.
Antal
I.
ága Abauj vármegyébe szakadt, hol megyei hivatalok-
ban tntek, föl. Gyertnekei
Antal 1838-ban Abauj vármegye al-szolgabirája volt, Imre 1846-baD szintén Abauj vármegyénél al-szolgabiróságot n.
viselt.
Erzse
Bónis Sámuelné, ritka
m-
veltség hölgy kinek Jászay Pál utolsó történelmi müvét ^) ajánlá és ,
,
Ágnes
Szontagh Ferenczné Lap-
ujtn Nógrád vármegyében.
A
család református vallású.
A
család cziraere
itt
láthatólag a
kék mezejében zökl halmon álló
paizs
mely egyik fölemelt lábában mint az éberség jelvénye egy kövecset tart csrében pedig arany patkót mutat. Ugyanez alak ismétldik a paizs fölötti daru
,
—
sisak koronáján. Foszladék jobbról arany-
kék, balról ezüst-kék.
s
B>arvaft család. (Cs, Csatószegbi). Erdélyben a Csikszékben székely család, mely már 1570-ben csatószegbi elnévvel élt '). A XVI század végén, és a következ elején élt kö/.ülok Darvas
Péter, ploma
kinek
Vardotfalván
vagyis
Csik-Somlyón a barátok tem-
alatti sírboltban sirkövén e rövid fölirat áll
Mártii
30-dik
„D arvas Péter
»)
éa „Tart üteg rUág^' eziíu alatt halotti verBek Szaíhmáry Mihály tói beszéd S/épíaky Fáitól elmondva Losouczon. Kézirat aa egyetemi könyv-
')
lialotti
1623."
:
,
tárban. ') Ozime e munkának rAmagyar nemzefi aapjaí a legrégibb 61 az arany bulláig. Iría Jászay Pá l. Pest, 1855. ') Lehoezky Stemmat. U. p&g, 112. liol csak ez áll: Fanüliae antiquae occurrutH : Daan de Dífboi M(}2. .... Darvas de €$al6s%e'j 1570. *} Bcnk Károly Csik, Gyergyó is Kászon ieir. 92. l.
idt
249
DarvAy.
jE
Darvas Ferencz,
szá2ad elején élt közülök
kinek nejf
Csató Krisztina. Többi közt
él jelenleg
Darvas
Ferencz,
Csik-Tusnád
és Szent-
Márton érdekesb birtokosainak egyike '). Oarvay Cüsalád. (Üarvai). Marmaroa vármegyei régi elkel család. Törzse, idtí^l a családfa jelenkorig
j le,
szakadtalaiml
mon
Kricsfalusi
Si-
XVÍ. század közepén, ki már birta Darva helységet, és errl irta elÖnevét niig fiai már vezetéknévül haszvolt a
Szathsiáron kora 52-dik évében halt meg. Ifjúságát á közép-férfikorig alsóbb hivatalokon kezdve szentelte,
A közbizalom t
követévé emelte Utódai
alispánságon végezve
s
a megyei életnek
az l83*/g»ki országgylésre Szathmár
nem
megye
létében végrendelete a vallás, tudomány,
és rokonok szeretetérl tanúskodik.
mari temetbe tétettek
,
Hideg tetemei
dec. 8 kán a szath-
Benne ága fi-ágon kihalt ')• Péter (Ferencznek czegei Vas Sárától fia) Marmaros megye alispánja volt. Leirta Marmaros varmegye történeteit, mely muoka kéziratban maradt. Szunyogh Sárától több gyermeke volt, mhat a táblásat mutatja. Ezek közül három fiu külön ágat alapított
*)L. „Pesti
le.
NapU*^
tSíTki
30.
azám
Mi
Danii
Dániel
(Péter
válván, másodszor nsült
Maróthy Zsófiától
nejétl
fia) els6
Illosvay
Jankával, kitl
Bálint
elfiá-
nak csak leányai vannak.
Gedeon (Péternek fia) két házasságból nemzett gyermekeket, nejétl Lónyay Annától fiai József m. kír, testr, Flóra
els
Második nejétl Zmeskal Terézil Anna, Móricz Péterné , Teréz 1. Szalánczy, 2. Fekésházy nejcj Péter két gyermek atyjs, gyermekei á r i a az els , Ferencz a második nejétl 8
vá
t
h
Józsefné.
:
M
valók.
Károly
Fényes Lajosnak Darvay
(szintén Péternek fia) képezi a bihari ágat.
Zsuzsannától t6hh gyermeke él, ezek közül 2jsuzsannától Sándor
(ns)
és
Gábor
'^
gyermekei vannak.
A család református vallású. DauBi c;salád. (Gróf, honfius.) A család
nagyobb részint hadi pályán szolgált. A család ujabb alapitója F ü 1 ö p-E r n osztrák cs. kir. ezredes volt, és testvérével János Jakabbal 1655*ki deo. 13-kán birodalmi grófságra emeltetett. Fülöpnek idsb fia V i l m o s-J á n o s lG57*ben az alsó-ausztriai tu-tományi rendek közé vetetett Csehországban-
,
föl
,
késbb
Í88-ban január 25*kén pedig ma-
mágnásságra emeltetett. Meghalt 1 706-ban. Neje gr. A 1thann Anna Mária volt kitl három fia három ágat alapitott gyar
')•
,
Tle
a családfa igy
j le Vilmos János 1688. magyar indi^. (Gr. Alih&an Anna. Mária)
Fülöp Lrincz »7.al.
1668.
+
Henrik József
1741.
175!. 1720. bad&i f&psrancs. szül. 1678.
tábora, nápolyi alkír. (Gr. Herbersteia Mária)
f
Henrik Ríkard a bajor vonal <*r»*e.
+
Mikaa
r
Leopold József szül. 170í». t 1766 bécsi fparancsnok
szül.
1721 T
József Miksa
-
szül. 1771.
Ferencz szül. 1746. cs.
1
1771
kir kam. ezredes
(Gr. Auersperg Franc "
r
.
József Albin szül. 1771. 1 1851 salzburgi kanonok.
*)
buch 152
L'Advocai Mindszenti Lexlcon ItJhr. 384 l És Histor. U«rald. Han<^
ZS2
^ Dávid
Paasvjtf.
A
Osi czimerök
arany
ágon most ía virágzik Osztrák- éa. Moürvaorg?.ágban. mely most a sokfelé oaztpit paizs közepét foglalja el
család egy ,
mezben rézsútosan vont vörös csikolat. DausosA CKAlií<$. Honíiiisitott család
ben birtokos YPlt; de a kihallak közé
Oávltl család. vármegyei régi osalád velek tanúsítása
,
íjoroztatik
').
(Thiiróoz-azentpétcri és ísztebnyei). Thurócz
raely a tatárjárás koráig viszi fel eredetét okle-
Türzsöke
raeliett.
si
volt, ki IV. Bel a királytól
tburöczi Uzda
királyi halász
birtoka mt-Uett a Thurócz vize másik
Vendéghi földet kapía él DÁvid és Zatbureczky partján
niereik
mely Zeraplin megyé-
,
Ezec- Uzdatói erednek a most
'^).
családok
melyeknek
(ZíjUí/ e-^-O
,
is
czi-
egyenlk.
is teljeseit
üzdától a családfa
igy sarjadzik
"^)
I.
t
á b
le
;
1 a,
•
tTída. 1230.
Meehk
Mortiui Mártott
Stremesi 1255.
1255.
Meclik 1263.
—
--^
1
uofsomor
Péter X303,
I
Kociimau 1303.
Dr&oliinel
1255.
V.
1255-1282. ispán (Comes)
Míkíói* 1303.
Í30Ö.
-1
Benedek 1303-133». a Zaihurectky
Péter
Maié utódai Lengyel-
1303-1332.
I3ie.
orwig^ba,
család töt'it^
köliöztclr
András
Márton
1332.
1332. !
^—
1332. Zafhitrecziíy
Feíer
Mihály
Miklós
Zaikurcczktj család törzse.
1332.
Pál
^-úVóf,
3332. de Yejidégh.
Márton
cscflád se.
János Péter
Mátyás
1417-1422. " f 1
t
1
Jakab 1469.
'
Miklós
Dávid 1380-1382, Isztöbnyét kapja.
Antal
János
1380.
1380.
Mátyás
Péter
Jakab
JVliklos
Bregács
György
138S.
1388-1421.
1388.
1422.
deák. A Dávid - 1422. 141? család lÖTise' L.
li.
tábla.
-i-
*)
*)
t
i
Demeter 1388,
>"
Antal
Péter
1422
i
Színnay C. Zemplin
') Regestiuiii
Jakab
Máté
Láazló
t
not. top, 76.
de Thafoch. Eagpel Monumesta 67. 106-107.
A család adainl szerint.
Uxdának Merchon
négy
fia
Mortun), és
és
Meoiik, Stremen Máríóti
Drachmel
IV. Béla királytól
í
(néhol
255-ben Za-
turcsin nyoíoz ekényi földet kap királyi adományban, miután már
jobbágyokká emeltettek
királyi
^).
1263-ban megersité
ket
elbb
szabad-
— midn kiM e c h k szin-
ságaikban, iigy hogy egyik köziiUjk a királyi hadmenetet
—
váutatik
A
kövesse.
négy
közül
flu
M e c h k nek
fia
tén az í263-diki szabadság megerösitési oklevélben .K o c
h
man
,
Tamás
ennek
—
kinek utódai
.
említtetik.
állítólag
Fia
— II e d v
i
g
királynéval Lengyelországba szakadtak.
Stremen-
és
Draohrael nek
maradékai
kllialtak.
Felmaradt
törzsül csupán
Márton
(vagy Mortun) ispán (Comes)
.
V. István
ki í 28 l-ben
Melk , Vrutk és Prekapa nifjlletti erdrészt nyerte királyi adományban kiirthatási joggal, Fiai P é t e r és B e n e d e k. Ez utólíbltól a Zatiitircsai Z a t li ii r e c z k y család egy ága ered. (L. Zathureczky királytól a
család.)
Péternek,
Fülöptl
1303 -1332-ben
ki
több
élt,
íla
maradt. Közülök
Mihály tói ismét a Zathurecísky család terjed le. András. Márton és Miklós (korábban, késbben) kihaltak. Pál, ki 1332-ben élt Ve n d é g h t bif ta és errl irta magát Fifti Dávid, Antal, Jánoö, László, Máté éa Jakab^ továbbá nevexett Máténak fiai Miklós, Bregacb, Demeter és Ja és
i
,
Tamásnak
k a b a más ágakról (Mártonnak fia). Másik ,
teljesen fölmeutettnek
tetnek
,
fiai
Péter Midiknek minden
szolgálattól
,
Péter
1381-ben Lajos királytól
fia
éa a nemesek, sorába emel-
'*).
A következ évben 1382-ben Dávid Árva vármegyei I.
unoka-teatvéreik
,
Lajos királytél
Ugyancsak
Péter
Isztebnye ^)
,
és
is ').
helységet nyerte királyi adományban
abba a thuróczi Convent
Dávid
helységet
emiitett testvéreivel együtt
1 386-ban
Nevérl
által beiktattatott.
Mária királynétól nyerte Szent-
fiai s
utódai
Dávid
nevet
,
és szent-
*)
Literas snper consíiíutíone jobagioniim Regalíum. Éagel Monuni. p. 65.
')
Reges fcrum de Tliurooh. Eiigelneí
66.
Elbb
nézve
a lándzsa-csiuálás terliétl, melyre az érdekleft Hegeatruraban e azavak rouatkoznak 1 i t e r a e super exemtíone a conditione servitutis uni « lauceae, quam priua de possesaione ')
felmeíiteíett e helys'jg-p
is
:
Istebnek vooata (t.
i.
,
m Cottu de Árva e-cistente deceivter eidem facere debuissenl
Lajos királynak). *)
•
Engei MonumeíUA H.
U4
Dávid.
péteri
elnevet vettek
törzse.
Tle
ln Dávid
s igy
fel,
a családfa tovább igy sarjadzik
a hasonló
nev
családnak
le
tábla.
II.
Dávid
ki
M l táblán.
1386 bau Sz.-Péter szenóje. "~* Miklóa 1406.
Láazló
János
Tamáa
Dávid
1470.
t
t
pap.
Dávid
161-1Ö79.
György f
László 1079.
Dávid
Miklós
t
1579.
üriel 1679.
itilehnyei áq.
János
László
Péter
Florün
árvmi alispán 1611.
t
t
t
György
László
1626.
1626.
János
Péter
András
Pál
irencsini alispán 1625. Zatm-ctai vonal.
f
1626.
1626.
kíUltoL ág.
kaikul, ág. " i
I
István
FroieilMU ág.
István
" I
»
Lásd in.
táíla.
András
Zsig^nond
Gábor
t
t
1660. iburóczi alispán.
János
László
György (Bartakovich Sára)
——
'^ I
Jónás
I
Igttioa nyitrai C5-«z.biró
János
s föjegyzA.
(Balogh Anna)
György
t
Imre
t
Mátyás Thurócz v.
József
Pál
Temes várm.
t
esküdt.
tl836. (Lázár Paulina)
tl846. János
Antal
Miklós
cs. kir.
•j-
hivat.
Temesvárott;
(Dknezkay Mária) '^
—
I
I
Ilona
István
t
Fereatta (él) ^ I
1
Rudolf
t
István i-
BáTkL
E több
n. táblán a törzsnek
isztebnyei
nevezett
Ur rom
i
e
1
ága fiában roulik
fia terjeszt ágat.
Dávid
kis unokája ismét
terjeszteni családát
;
László
az ügy-
mely azonban hamar megszaÁrva vármegye alispánja volt 1611-ben.
ágat képviselé
János
Fiai közül
kadt.
Dávidnak
három ágra tezdé
fia által
SSS
el.
,
Szerencsésebb volt
Ezekbl János a
Miklós,
kinek há-
protestáns vonal törzse, kinek
utódai a III. táblán láthatók.
András a katholikus vonalnak törzsei amannt^ ága negyed izén fogy ki. András ága él mostanáig. Emiitett Andrásnak unokája Gábor 1660-ban Thurócz vármegye alispánja ismét két ágon Pál
és
,*
terjeszté le ivadékát.
Györgynek kis-apponyi Bartakovich Sárától született fia, Nyitra vármegyének volt fszolgabirája utóbb fíijegyzje szép érték si javainak imgy részét elzálogitá, úgymint 1813-ban Nógrád megyei a 1 s ó-s z á t o k i és f e 1 s Ó-p e n c z i továbbá Fels-Petény egy I
gnácz
,
,
,
Bene Károlynak s nejének ésGaszla és Tábor pusztabeli részét
tized-részét 1813-ban simeghi
megyei
K é t y helység
,
ben 23 ezer forintban Bogyay Györgynek Erzsébetnek
;
hasonlóan Nyitra vármegyei
alsó-zaturcsai
részét
1814-
nejének simeghi Bene
s
Vicsap
Thurócz megyei
ségbeli részeit, végre í 824-ben
Tolna
és
Apáthi
hely-
szentpéteri
és
báró Révay Ferencz ezredes özvegyének
54,467 forintba 32 évre adta zálogba. Fiai közül
vármegye rendszerinti esküdtje
,
majd
Mátyás
Thurócz
tisztbeli szolgabirája volt.
Meg-
halt 1845-ben.
József
1820-dik táján Temés vármegyébe költözött, és ott volt
a vármegyénk esküdt, 1822-ki június 17-kén vett ki Thurócz várme-
gyétl nemességérl szóló bizonyítványt, melyben ncmzékrende az 1626-ban élt A c d r á s i g vitetik fel, s mely bizonyítvány azon 1822-ki sept. 3-kán Temes 1 829-ki mart. 9-kén Torontál várraegyében is ki,
hirdettetett
Mohait
közül élnek
Antal
Verseczen 1835-ben , kora 37-dik évében. Fiai
cs, kir.
kincstári fogalmazó Teraesvárott
iwjétl Danczkay Máriától leánya
Ez
István
-ágból él fiai
Ferencz
is,
Ilona van
;
— és J á n o
kinek a táblázaton álló
elhaltak.
Következik a raásik vagyis
protestáns
vonal.
,
kinek
s.
R u dolf
és
256
Dávldl.
m. tábla A
protestáns vallású ág.
Jáno3 treneséni Rlíspá7i 1625. mint a 11. táblán.
II..
—Tv- ...
,
Miklós
Gábor
János
András
Imre f Pál
Aadrás
Péter
Kristóf
Miklós
—Péter
Feroncz Péter
István
Ádám
László
.^<—
Imre
Mihály
Fái
GáspAr
Pál -' I
I
Boldizsár
Péter
c Teréz 1857. ThuróozSs.-Mártonban. (UjLelyi úáb'.T ügyvédaé).
A
táblázat élén álló
szággylési követe volt rancs
nem
tatott
^)»
teljesítése
í
János
Treucsin vármegye alidpánja és or-
625-ben, í6S5-ben pedig i^y t^írvényes pa-
végett az országgylés által hivatalától eltuozdit-
Ezen ág jelenleg
is
birtokos Alaó-Zaturcsáfl
,
s több tagja
megyei
hivatalt viselt.
nem
teljes,
onnan látjuk, mert azon f^bb ismers név hiányzik, ilyenek Dávid Pál, ki 1618-ban tinini püspök, 1622-ben kir.
táblai
Hogy azt
a
D.ávid
családnak
itt
praelatus, 1625-ben pécsi píisipök volt
közlött ncmzékrende
*).
Dávid György 1708— 172í)-ben gylési követe
volt
Nyitra n vármegye ország-
S).
Dávid Katalin
a XVÍ. század elején tholdi Tholdy László-
nak, Nógrád megyei Told helység birtokosának neje.
Dávid Erzsébet
Dóczy Lássló neje 1658-ban *) Végre nem mutatja e családfa a bárói ágat sem melyet szent ,
péteri
Dávid
»)
Károly alapított , ez
királyi tanácsa? volt, és
1625-ki 23-dik, 1635-ki 86-dik terv.
«) 1618-ki 12.
-
1622-ki 43.
-
ci.
1625-ki 23. és 51. törv. ez.
')
Lelioczky Síeuiraat.
*)
Sz. Benedeki Convöxit 1658. Protoc. 0. pag. 228.
1.
201-
báróságra
SS?
Dávid.
emeltetett
i
772-ben
Neje kis-szerény i
').
elbb Majthény Antal nyei
hitvese volt. Fia thuróc^-szentpéteri és iszteb-
báró Dávid Antal
nál fogalmazó
Szeré liji Zsuzsánnik
í 787-ben a
magyar udvari
kanczelláriá-
a bárói ág benne elenyészett.
^),
A család czimere — mint itt
—
a metazvénycn látliató
gömböly
paizs víz- szintesen
Az
kétfelé osztva.
elsó ezüst
mezében liármas zöld balom,
mindenikbl egy kinyílt rózsa virul, középrl piros, a két széls fehér.
A fels kék mez-
ben egy felenielkedett medve félig látszik, talpaival királyi
koronát tartva. ról
P'^ölötte
jobb-
arany nap, balról ezüst
hold tnik
h
föl.
paizs tete-
jén a koronából ismét a
medve
nyiilik ki
paizsbelihez
,
fél-
íeirt
talpaival a
bárom
hasonló
rózsát tartva, Foszladék jobbról arany-líék, balról ezüst- vörös
•).
I>áví
szlt
vesz zálogban Í5.Ú6-ban Bély Tainástól
í 508-ban aiagyar-béli
Dávid
szlbe
Jakabnak
*).
ílai
János és Tamás be-
egy dunai malom fele részébe ^) Slávfdl ejssaiád. Czimeres nemes család. A czimeres levelet szerzé Dávid Tamási. Leopold királytól 1686 ben Czimere kék mezben álló vörös ruhás sárga csizmás, zöld oves, préni-kalpags magyar vitéz, jobb kezében kivont kardot tartva, bal iktattatnak a pozsonyi
és
%
,
^)
Lelioczky 8?erínt
báróíAgot, de Ads, ')
Calend
*)
Adami
*) Rátjb *)
?«
i
Siammaí
í.
pag
ISO. hibásan 1770-ben Jían(a vohia
Scuta gcntíL 11 .szeriaíi772-bcn.
.Jís,ufiaensQ TiiiUarfc eí liisíoricam .*v;utít
^JjentiL
IL
Károly közleménye
Ugyanaz
•) Coliaeí.
anni 17«7. pag.
si^erfni;.
szerint
Herald. Míis.
Nro
801.
17
tí5.
h.
258
— Davidovics.
Davidcs
kezét csípjére helyezve. vitéz nyúlik
A
paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan
Foszladék jobbról arany-kék. balról ezüst-vörös
i'el.
ílynevü czirnerleveles család
él
Zenipliu vármegyében.
llavidcs Cüalád. Gömör vármegye nemes neve
'),
családai egyikének
^).
l>;V%ldliáxy Cftalád. Dávidbázi Antal egyike volt azoknak, kik a Palóczyakkal a lebszi Convcnt ellen Jiatalmaskodást követvén el, ellenök a nevezett Convent 1103 ban tiltakozást tett •').
l>a%ldovics Cj»alád. (Báró
f).
Davidovics Pál pályán
tonai
a ka-
tábornokságig
emelkedve, 1791-bGn magyar
bál
óságra
1808
emeltetett
*}.
— 1814-ig Komárom vá-
rának fparancsnoka
volt
•*)
Meghalt magtalanul. Cziraere
—
mint látható
— négy udvarra oszlott paizs, közepén az si czimert tartal-
mazó
paizs foglal helyet, mely-
nek vörös mezejében ketts jó-
farkú arany oroszlán
áll,
ból
A paizs mezben
nyilat
feszítve.
els udvarában kék vörös ruhás,
ij
sárga csízmás,
prém-kalpagos magyar vitéz áll,
kivont kardján törökfejet tartva.
ezüst
mezben egy
A
második és harmadik udvarban
kék zászló rézsútosan festve látható.
udvar kék mezejében három tornyú, nyílt kapus vár tnik bárói korona födi
,
melyen három koronás
középsbl
oldaliból a leirt nyilazó oroszlán, a
a baloldaliból két kék zászló nyúlik halról ezüst-kék
'').
sisak áll
fel.
a
j
leirt
A
negyedik
elö.
A paizst
ezek köeül a jobbvörös ruhás vitéz,
Foszladék jobbról arany-vörös,
Néhol a czimert tclamonok gyanánt két pánczéios
vitéz tartja.
')
Adami Scuta
gentil. II.
') Bartlioloniaeides C. 3)
Fejér
Gömör
Cod. Diplom. tom.
144.
X
vol. IV. p, 273.
- Ra Szirmfty C. Zeniplín
not. top. 313. ")
J^Am'i Scuta
•')
Fc-aye»
:
g-entil. II.
Komároiu
várra. 86
—
•)
Adjimi
id.
h
Daxer ~
SS9
Deák.
Daxner
család. Gömör vármegyei nemes család *). I>ay család. Zemplin vármegye egyik kihalt családa. 1560ban Perényi Gábor Király-Helmeczen irt
be
Day Jánosnak
két telket
').
1622-ben említtetik
Day Muraközy Márton
mint sárospataki tanár
'}.
Deák
család. Több ilynovU család élt és él hazánkban nevüket átalában a litteratus (tanúit) szó értelmétl kölcsönözték, mely nevet elbb az Írástudó (diákos) emberek kapták melléknévül. Legrégibb a Deák nev családok közül az Ugocsa vármegye diiákfalvl Deák család, melyrl S z r m a y munkájában *) azt irja, hogy hajdan Nevetlen falu nak I) e á k f a 1 v a lett volna nevezete, ebbl lön Gyák falva, s késbb Nevetlen falu, melyet a Deák család sei már a XIV. században birtak és pedig 1360-bau élt deákfalvi Deák Ábrahámnak fia László^). 1426-ban éltek Diák falvi János és István*). 1447-ben Deák Ádám Ugocsa vármegye jegyzje és ország,
i
,
gylési követe, kinek testvére volt Bálás, Sólymos vára kapitánya '). Ezeknek testvéréül vagy A d á m leányául iratik Deák Apollónia VerbÖczy István anyja
Szapolyay
Szirmay a
ségbl
*),
eredezteti
,
(Zápolya) családot
de az valótlanság
®)
,
is
s legfölebb
e
Deák nemzet-
rokonságban
áll-
hattak leány-ágon.
Ugocsa megyében még a késbbi idben
is
találunk a
Deák
családbeliekre. 1
604-ben
Deák Lrincz
többekkel Rudolf királytól Gödény-
házán részbirtokot kap adományban ^^y 1728-bao
esperes.
*)
Bartkoloraaeides C. Grömör 144.
*)
Szirmay C. Zemplin
«)
Ugyanott 213. Szirmay C. Ugocm pag. 16^. Ugyanott 166. Ugyanott 164 Ugyanott 56. 61 16& Ugyanott 80. Ugyanott és Jászai Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
') «)
•) ')
»)
*) \
DeákJános
1.
not. top. 70. 327.
;
jegyzetben.
*) Szirroay
C.
ügocia 150.
17*
61.
I
Deák.
;;60
Jelenkorban
bir
is
Deák
család
T
Zemplin vármegyében ?n28-bao fectusa Ujiielyen
átadatott
,
i
3 z
a-K efesztúron*).
Deák Siraon
Perényí prae-
a várbc- kizávatváu, Serédy által a császáriaknak
ki
*J.
Deák Pál
1697-ben
Deák Mihályról
ezrede?? volt').
a XVI, században szintén tétetik enolékezct
*).
l>e;Vic csaláil. (Kchidai). Zala vánaegye egyik legjelentéke-
nev
nyebb
A?,
családa. Plldödel többnyire
njabb
id«')ben
megyei hivatalt
riseltek.
a politikai téren szép nevet vívott ki
Antal és testvére F e r e n c z. Antal Zala vármegyének
Deák
alispánja, és az 1825., 30. és 32-ki
országgylésen volt követe. Meghalt 1842-ki június 20-kán
*).
Ferenez
Kehidán született 1803-ban; Testvére után szintén Zala vármegyének az ISS'^/g. és 1840-ki országgylésen követe, az ellenzék köztisztele tü, bölcs és ékesszóló vezére volt. 184S-ban igazság-
ügyi miniszter
A IS
^).
Jelenleg lakása Pest.
Komárom vármegyében Nagy-Igmándon
rault században
mint birtokos emlittetik
nakK
Deák
csalÁd. Erdélyi
ucvü család
A
darabon ti
Deák Pál
kapta Rá-
székely eredet család.
(plxidarius) levelet többekkel együtt 1646-ban
kóczy Györgytl
^).
^).
X>eák csal Ad.
Közülök
(Szent-Egyedi).
Gergely
egyike
azoknak, kiket 1594-ben Báthori Zsigmond kivégeztetett. Feladója
—
Deák
rokona ugy irják Egyeden birtokos ^>.
Krlíitóf volt,
—
Doboka vármegyében Szent-
Szintén Erdélyben Kolos vármegyei szolgabíró volt lC72-ben
Deák
Boldizsár"*).
Deák
család.
(Demeterfalvi). Erdt'lyben Közép-S/iílnck vár-
megyében demeterfalvi Deák Zsigmond
él
1815-ben mint a vármegyé-
nél erdészeti inspector. *)
Sziimay C. ITgocsa 74tom. XXVII. png, 30n.
«)
Kfiprinay
')
Szirraay 0. ZenapHn
*)
Szerémy kiadva a m. Academia
^)
Pesti Hirlap lS42-ki 154. szám.
Míjp.
«) L. Életrajtát
iiot.
Ujabb ism.
Komárom
top. 15?.
tár. II.
Féi»ye3
")
Székely nemzet Constitut. 97.
")
llodor; Doboka
'')
331-326.
1.
várm. 152.
')
:
által 211. 224.
vá.-ni. 62.
1.
1.
llc'gcsirum Instrum. Msp. Musaei
f.
Ut. 2ÍJ40. swix alatt.
—
Beáky
Deaky csaláit. által
Deáky tryörgy
Oeak^vies.
2<M
Megnemesiííetefct 1686-bari
í.
Leopoíd király
személyé-
ben, és ilyen czimert kapott; apaizs
kék mezejében hármas dombon vérével tápláló peilikán van.
csre eltt pedig csillag ragyog. Az alsó kek mezjbcn hármas dombon fíaic tápláló pellikán fészkel. A paizs fö-
jobb lábában pallost tart
löf
i
két sisak
áll
,
,
a jobboldali fölött arany és fekete szinü sas-szárny
között vört«3 raezü kar iidrom rózsát tart
a baloldali sisak fölött kék-
;
arany cs fehér szinü .sas-szárnyak között grif emelkedik buza-kalászt tartva^).
kék.
—
E
György
czimor által
-
Foszladék jobbról arany-fukett, n.iint
—
látszik
I08G-ban nyert czimert
magában isu
:•
föl,
lidrom
baírói ezüst-
fogialja a
Deáky
igy ián c család amabból
eredett.
lei
l>oáko%icts család. 1792-ben kapnak czimeres nemes D e á k o v i c s János és Lázár. Czimerük ez a paizs négyfelé
mezben
oroszlán áll hátsó lábain
«)
Scuta Gentil. lí Collect. Herald Mss. Nro 178
•)
Adami Scuta
')
tíer.itil.
tom. lí
.
oszlik
,
leve-
az elsÖ és negyedik ezüst
kivont görbe kardot tartva.
A
raú-
— Debreesenyl.
203
Deánovies
sodik és harmadik kék
mezben ketts
arany kereszt
A paizs
látszik.
koronáján a paizsbelihez hasonló oroszlán emelkediiv
fölötti sisak
kivont karddal
Foszladék innen ezüst-vÖrÖs, onnan arany- kék
Deanovlcft család. Czimere egy
*).
balról jobbra rézHutoföan
kétfelé osztott paizs, oldali
l>ií.
melynek jobb-
febÖ része kék
balokluli al-
,
mez, a paizs domb emelkedik,
sóbb része vörös
alján
hármas zöld
a kö-
zépsn arany korona van
melyen
,
fehér galamb áll kiterjesztett szár-
nyakkal
csrében zöld galyat
,
A pa^
va.
tart-
íBlötti sisak koronájá-
ból vörös ruhás, turbános török vitéz emelkedik fel
.
jobbra fordulva,
bal kezét csípjére helyezve
,
a bal-
ban félholdas fehér zászlót lobogtatva. Foszladék jobbról arany-kék,
Imlról ezüst-vOrös!
*).
Az
egész
czi-
mert a metszvény mutatja.
Deblin család Debl u Ferencz Libór magyarországi
Miksa Fercncz
I
országgylésen
K
aDebreczenyi
i
rá
1
y-D aróczról
irja
családtól
Dada
,
magát.
midn
helységet vissza-
*).
1351-ben
Debreczenyi GryÖrgy,
élt
Báthory Erzse volt Daróczon
is, ki
elején élt Debreczenyi
Ombodon
1625-ben
n részbirtokot nyert
királyi
')
Adami Soata
')
Ugyanott.
9) *)
1715-H
*)
Szirmay Szathmár v&nn. II. Ugyanott II. 147. 194. 195.
•)
és
Pálfalván,
jével Tarjányi Margittal
Tamás, birtokos KirályAmaczon, 1627-ben ne-
1638- ban pedig
adományban
*).
gentil. tora. II.
135. törv.
Wagner
kinek neje somlyói
*).
A XVn. század
cse
ki
Szathmár vármegye
Lajos király idejében van emlékezet a családról
Buthkai István szerzé
1715
az
^).
egyik régiebb nemes családa, mely I.
AntaX Ferencz és
honfiusitást nyernek
Debreczenyi család. (Király-Daróczi). Már
,
cjt.
CoUect. geneal.
hist.
Dec.
75.
III. p. 12.
Encsen-
Dcbreczenyl
Király daróczi
vármegye alispánja
1662-ben Szathraár
').
bíró'); 1712-ben ez vagy másik család Szathraár
Tán
4M3
Debreuthey.
Debreczenyi Cryörgy
Király-daróczi Debreczenyi
A
—
Péter ugyanott 1688-ban szolgaPéter rovásoló (dlcator) volt*).
vármegyében most
szintén e családhoz sorozandók
is él.
azon Debreczenyi Cry ö
:
r
g
altárnok mester, ki a tanács-uraknak szóval és írásban megsértése luiatt
1588-bAn nótát kap az országgylésen, de ez Miklós fö-tárnokmester közbejárására fölmentetik
alól
1593-ban Zrínyi
*).
1660-ban Nagyvárad védelmében vett részt Debreczenyi László deák
^).
Debreczenyi Márton deák,
1407-ben emiittetik
mint
Horváth György képviselje azon adományozásnál melynél fogva nevezett Horváth György és Szirmay Mihály Miskolczon a minden szentek ispotályos egyháza igazgatójának (Rectori Hospitalis Ecclesiae Omnium Sanctorum) T e n k e falut adományozzák egy hacsabai
lotti
,
mise alapítványául
^).
I>ebreczemyi család. A tnik
fel az,
Mihálytól egy
szlt
családul
melybl vett
Mihály
').
Debreczenyi Anna 1632-ben
Debreczenyi logh Mihály
mesít
is) II.
levelet
Rumi Mihály
c^sialád. Debreczenyi
Ferdinánd király
által
Istvánnak
fia
Péter
,
Dániel
^-
1628-ban nyert czimeres ne-
kihalt család
pökség végett veraenygett
'*).
Szirmay Szatlimár ráxm. Ugyanott I. 135. Ugyanott I. 137.
,
melybl Debren-
,
midn
Élt 1441-ben.
I-
mldn Mar-
'").
Debrenthey Tamás veszprémi püspök volt
•)
(és általa
hogy bizonyos megváltott jobbágyo-
kat szabad elmenetelökben ne gátoljon
*)
®).
mester 1434-dik táján élt,
czaly Miklós erdélyi vajda tiltja
»)
neje
').
l>ebrentliey család. Régi tbey
különböz Debreczenyi 1594-ben Magyar-Bélen Bély
fölebbitöl
129.
1588-ki 48. ég lö93-ki 22. íörv. cí. Szalárdy Siralmas krónikája 539. l. •) Hevenesay Mss. A. tom. XVII. pag. 57. '} Ráth Károly nr közlése szerint. *) Ráth Károly ur közlése szerint. •) KörmÖcz város levéltái-ábaii van az eredeti nemes '") Fejér Cod. Diolom. tom. X. vol. Víl. pag. 608. ") Schi^^aadtner Scriptor. R. H. 11. p. 37. *)
*)
levél.
az egri püs-
264
Bebréi
Debröi család. István (Steph. de
Débr)
—
(Debri).
Déeaéy.
nevet szerzett Debröi
Tíírtéuislini
pártoskodása által
,
mely miatt Zemplia vár-
Hl ben elveszte ^). Zömliti Gábor hamis ok-
megyei szép birtokait, Tállyát, Tokajt, 1 arczalt stb.
O volt
egyike azoknak, kiknek részére
leveleket koholt
1-
*).
neütktUxTLlLy csalikdi. (Máskép Zakach), Bars vármegyében élt a XVí. században Dechticzky máskép Zakách család melybl Dechtíoz^y Miklós nak fia János volt kinek Dóczy Imrével volt baja több hatalmaskodás miatt mert Dóczy Imre részint Zsarnót ,
,
,
,
és Vozniczát foglalta el
sebzé
miért
,
t
Dechticzky i75-ben megidéztette
SzÖUsy Margit
megveré
részint Dechticzky Jánost
,
és
meg-
Neje Jánosnak
*).
1588-ban'').
l>écsey család. délyben a Maros mentén
Bölcsje Er»
(Maros-décsei és nagy-dobai).
es Décse
mig
helység, a mely
a család kezén
volt, városi kiváltságokkal birt. Eredete -- mint igen sok régi család-
—
nak
homályban. vesz el; azonban a XV. század elején már elfordul.
királytól 1525-dlki február 6-kán kelt iktató parancs
folytán a kolos-monostori Conveiit iktat be Közép-Szolnok vármegyei
Kis-Dobáu fekv udvarházckba (euria) ^'). 156 l-ben él Décaey János, János Zsigmond fejedelem udvari kanczellariájának
jegyzje
Déesey Tamás
').
a Békesy Gáspár
azon harminozegy f-iir közé tartozik
,
zá.?zlaja alá esküszik *)
Elvesztette többi birtokai közt
fej- vesztésre
Déese
a nóta alól sem Báthory sem utódai
is
;
itél
fel
nem men-
»)
Sairroay C. Zeraplin not. top. 136. 160. 195. Katona Uiat. Critic. XI. 563.
')
Verbftczy Tripartit. Part.
II. §.
14.
») z. Benedeki Gonveat 1575. Prot. E. pag 116. 237. pag. 231. - I57«. FascSl. Nro 23. *) Ugyanott 1588. Fasc. €0. Nro 12. *) Ei-edeti oilevél •)
P á,l
és
a kiket a kolosvári országgylés
I575*ben jószág- és városát
,
királyi
Máiy
á.
a család leveiei közt. Convent kjadváuya. Az
Kolos-BaonojrtorI
s
,
ember (homo nagy-dobai
rogius), kís-dobai
Ruth András,
iktatásná,! jelen
voltak
éa kia-dsbaí
A.dy
és Pál, Ady Dobay György,
Székely Ijázár
')
Hodor Doboka várm.
8)
WolpJi. Bethlen História de rebas Trausylv. tom.
119. lap.
— 1588. ProUxJ. T-
» ÍII.
pag. 322.
265
öécsey
ték,
azon javakat íkdományozta az enyedi
st Bethlen Gábor épea
f&-
iskolánftk.
mostan él nemzedék ezen fölebbi Tamással egy idben Décsey FerenoztÖl hozza le családfáját következleg
A
;
Décsey
I.
Ferenc?
1576.
Boldizsár
I.
t Décsén 1591.
^
f
I.
Tamás
1652.
lefejez. 1660.
Véglai Horváth Zauim. 2. Mészáros Annt!,)
(1.
l-töl
Bálint;
Zsignjoud
2-tól
lí.
Ferenez
fejed, tanács(1. 2.
Bálint 1681.
II.
Veress Margit.
Tamásfalvy Anna) III.
Ferencz
2-ti5l
I.
Józseí
(Bad Ilona)
szül. 1686.
Bortai ág.
(Tóthfaluesy Anna)
11. Zsigmond. I. László Dobokai alisp. (Friesi 1732- ben. Fekete
(Berkeszi
Klára")
Zsuzsa
11. József (Fog. Léízay
III. Bálint
Klára
1775. (Deáky F. Erzse)
(Pálffy József) Gagybar..
Anna) IL Sámnel
Zsnzsa
Katona
(Nagy
Borbála)
Ján.)
f
Háromszékrl)
Gábor (Katona
(kis-sajói
Júlia)
Varsányi
Klára
Ferenez)
I
-.1
.
(váradi Gyulay Jozefa
i.-A,
László
(1.
Gencsy
2.
IV. Zsigmond
IlL József
t
Katona Anna)
Mihályi
A
..
,
Jozefa iV. József Rozália (Swíbeai hadnagy (Somay Elek) Imre) f
(báró
üioszeghy
F.lái-a.
I..
'
Ágnes
II.
1
,
László 2-tól Rachel Jnlianua Zsófia. Sára (Sadlá(báró (Gútby gyiné) Józaiuczy Ferencz) Klára) III.
Bora
IV. Ferencz
t (giezei
Lásd
Krisztina (Titkos Mátyás)
(Rettegi István)
1Ö19.
III.
Zsigmond
(.Rettegi
Kata)
Diószeghy Teréa) folyt,
a
Ágnes (GutUy Elek)
höv. lapon.
(Cs,
AiRUA Péter)
ZoUán
Kata al torjai
B ik Sándor íionvéd
Elek)
Fái (Teleky Mária)
(Szarvady
M -Köblösön.
Józsefué)
PóU
Kata
IV. Bálint
Roaália
(Zoltáfilvtván)
266
Déesey.
IV. Ferenci
tl819. (giczei DiÓBzeg'hy Teréz) ki «»
V. Ferencz szül. 1785. (
l.
18.54.
Ez.-somlyai
llalsiiágyi 2.
t
Samuéi (Sulyok Honorat
lapon.
Teréz (Szodoray Sándor
1
K*ií
éMii
Farkas
Erzae
Márift
f
(Domahidy Menyhért)
(Sulyok
György)
t
ltali:iílgyi Cecil.)
IV.Láwló
2-tól Lajos
VI. Ferenc*
(Darvay Krisztina)
(Kencssey Ida)
(Dombi Anna)
Er-Körösön.
Székes-Fejér meg3réb].
1-töL
Loránd
Ida
A
Mária
Coriiélia
Janka
Miklós
családfa élén álló
mint .'Boldizsár,
Bold^^3ár egyházban
I.
Margit 1^'
e
r
Bálint
I.
István
en cz n e k és
íia ^)
volt
,
úgy-
T a m á s.
korában halt
ifjú
három
el
,
mint azt a raaros-décsei
találtató sir-erii lékén a fölírat mutatja.
A
a család czimere a fára kú.szó koronás kígyó látható
ref.
sír-emlék közepén .
és e körül négy-
Balthaaar Detsey infelix puer, filius Francisci Detsey a Deo ad immor t alitatem vocatus Anno 1591. A Patre hoc M onu ment donatus." A czimer alá ez van írva, mennyire még kivehet j.Quid quaeror aut plangam Turaulo post fata qu iesco, que viator ab i." Hoc est in o Tamás, midn a török Sejdi nagyvezérét II. Rákóczy György
szögbe írva ez áll: ,,Ego
megboszulására Erdélybe küldte, mieltt a fejedelem seregével kozott
,
az általa megszállott
megyékbl egy-egy
küldetni azon fenyeget üzenettel
város adja
fel
magát,
s reá
,
követet parancsolt
hogy mikor ö Kolosvár
alatt lesz, a
ne merjenek lövöldözni, az üzenetet Közép-
Szolnokból nevezett Tamás vitte be
megtudván
talál-
;
a fejedelem
Kolosvárt létökct
fleg környezete ingerlésébl a tábor közepén fejket vé
,
tette 1660-ban*).
Bálint, kit Gyöngyösi a költ megénekelt, és ki Kemény Jánossal (a késbb fejedelemmel) Radzivil litván berezeg lakodalmában I.
részt vett *)
,
mint
I.
Rákóczy György
híve, ettl
')
Eredeti osztáiy-levél a család levéltárában. Gr. Bethlen Imre II. Rákóczy György kora,
•)
Kemény
*)
:
adományképen nyeri
s családi levéltár.
János önéletinésa Szalsy L. kiadásában 423.
lap.
Wt
Décscy.
Közép-Szolnok megyei Nagy-Dobán a magvaszakadt Dobai István jószágát, csak fiu-ágat illetleg, és ezek kihaltával leány-ágra is. E birtok jelenleg I.
is
a fiu-ági utódok kezén van
Bálintnak
april
s
a család innen irja elnevét.
fía
Zsigmond
í.
,
fejedeimi tanácsos
I.
ApaíFy alatt, kitl 1670-ki
19-kén Gyulafejérvárt kelt oklevélnél fogva részére és els neje
Margit
magyar forintig iratik be (inscribáltatik) Kolos vármegyében fekvÖ egész Bogár telke helysége ')• Fia három volt, közülök F e r e n c z magnélkül halván ei lí. B á 1 i n t farnasi
V^
eress
részére e7:er
,
és
I.
József
a családot két ágra terjesztek.
Bálintnak
II.
I.
Apaífy Mihály fejedJem 1681 -ki octob. 25-én
Szaraos-üjvárt kelt adomány-levelénél fogva a Bánffy György oldala mellett gyermek-idejéhez képest tett szorgalmas szolgélata jiitalmául és ezutánra nézve ösztönül
már több évek
adományoz Fels Szent Márton- Macskáson
lév
óta földesúr nélkül
két jobbágyot (providos) fele-
minden felkelhet vagyonaikkal együtt örökösen *). Lakhelye Borsán volt honnan ivadékát borsai Décsey nek nevezték. Neje B a d vagy Mahul Ilona volt. Ez ág napjainkban a ki dühödt kopójának lett álszerencsétlen ÍII. Lászlóban halt ki ségeik
,
gyermekeik
s
,
,
dozatává. Neje
J ó z s e f kis korában árvaságra maradván Bálint bátyjának gyámsága alá jut kit öröklési vágya annyira bántott hogy öcscsétöl minden neveltetést megtagadott, és azzal sertéseit riztette, mit midn arra utaztában a fkormányzó Bánffy György észrevett megbotránkozva a tetten, az árvát gondviselése alá fogadta. 1699-ben gyámja inventáltatja részére a Dolhay Máriáról néhai Vass Ágnesre BánlTy Mihálynéra szállott javakat mint Örökösre^). Unokája ÍV. Ferencz Magyar-Macskásról Kolosból az Érmei lékére származott, elvévén ott Diószeghy Sámuelnak Csomaközy Zsuzsannától született leányát, osztályosa lettafí-ágon kihalt Csomaközy családnak; I.
,
,
,
,
ennek következtében si birtokait elidegenítve, helyet tök az Ermelléken
Dengelegen IV.
szerzett jószágot.
László
Unokája
szüktett 1813-ban. Ifjúkori pályáját Kölcsey Fe-
rencz oldala mellett kezdi. Az 184'/8-ki pozsonyi országgylésre Kö-
zép-Szolnok megye követéül választja, és petitioval bizzák
tium" '}
')
végleges visszacsatolása ügyében. Eredeti okirat a családnál-
Hasonlag.
*) Eredeti
okmáBy a
caaláduál.
meg a „p a r^
Az 1848-ki nemzeti gylésen
268
Déesi.
ismét megyéje egyik képviselje
,
dalom érdekében
majd késbb kormánybiztos a
miérí kötélre és javai elkobzására itélt?tik
,
,
azonban
ez hat évi fogságra száll ifcíatott, melynek egy részét a hazában részét Josephstadtban tölte
,
honnan
forra-
,
más
után hazabo-
ötödfél évi fogság
csáttatott.
ÍV.
József
Bécsben az
in-
genieur aoademiában nevekedvén.,
mint
hadna^íy
lép
Korlátlan
ki.
körmyelmüsége azonbao szép tehetségeinek sirjátássa meg, pénzzavarai miatt
ezredét
odahagyva,
titkon
Göröghonba menekül,
ott Ypsilantí
zászlaja alá esküszik
az ottani za-
,
varok bevégeztével visszaj,
ben nyomorultul halt
A régi
családnak
ága
is
s
Bécs-
el.
még egy
másik
jött le napjainkra, a mely
p p r ö 1 irta magát de az Oroszfajára költözött Décsey László-
I
ban (kinek neje Dindár leány
ág
;
volt), és egyetlen fiában 1848. táján ez
is líihalt.
A
család nemzékrendc az
Décsey Jakabig,
kí í.
A felül
okmányok
közlötten fölül
c?!apá,=!t
szenvedvén, több becses adatokat
-
mint fölebb a metszvény mutatja,
kétfelé ágaüó villa-alakvi száraz fa,
A
A
fölebb terjedett
elenyésztek.
család cziraere,
kigyó tekeredik.
még
Lajos király korában élt, de a család levelei az
I848-ki oláh duláskor nagy
tartalmazó
itt
— egy-
melynek derekára koronás
paizs fölött koronás sisak
ál).
család református vallású.
I>écsi család. A család nevesebb emberei közül Déesi tárnokmester volt ISü^-ben 1567-ben katonáskodik
Décsi János
Imre
erdélyi származású,
*).
Ily néven az irodalom fercn többeket látunk feltnni
,
noha
szár-
laazásuk és összeköítefésökröl adataink nincsenek. Ilyenek
Décsi Gá.^pár 1579
— 1082-ben tolnai
reJ.
pap
,
két
magyar könyv szerzje. ») 1604. törv. zárad. •)
ForgÁeh Commcni. 48(X
Joftuneg Dtghiu s-uak
írja.
De
Istváufly
1685-ki kiadás. 32«. lapon
—
f>ecxky
Décsi János
Baranyai
Décsi S á m u e 1 többi közt a
mimkáinak
Sallustius 174.S.
Cszül.
„M agyarKurir"
269
Dedlnsaky.
f
1816.)
íorditója 1596.
rimaszombati orvos,
szerkesztje, és az „Osmanographia"
Írója.
Décsi Antftl történeti és közjogi
feíitik,
Mlskolczon ügyvéd
(magyar s
Deczky
csal Ad.
1806-ban
élt
—
könyvszerzje Í784 17i)6~ban ^). vármegye nemes családai közé soroz-
latin)
Bíi^ar
Naffyváradon
Dédácsl csaláíi
a muIt század végén több
,
Deczky M
i
há
1
y
*),
Erdély kihalt családa. Közülök .0 é d á c
s
i
Illés (Elias de Dedaacz) mint királyi ember említtetik 14 53-ban a Hunyadiak adománylevelében'), melyben Görgény várát kapák. Dediujtiüky €»Al4d. Árva vármegye törzsökös régi családa. Hajdan nevök Luosan volt. Lucsan Mikló«!iiak iiai Balá? és
Péter
Lajos királytól í355-beu nyerték királyi adománvban Árva
I.
megyében a Hodocsin patak körül fekv völgyet, melyben épiték azon helységet- mely D e d i n a n o b i 1 i u m-nak neveztetik^ és ezen D e d n a ,
i
helységtl vette a ték- és el6nevét,
n á n jelenleg
Késbb
is
Ded n szky % a^ család egy i
család veze-
ága Dedi-
birtokos.
a család elszaporodván, több vár-
megyébe elterjedt, mint Nógrád, Zólvom, Pest, Csongrád Temes és Bács vármegyébe, A család nagyobb része evang. vallású csupán egy ,
,
ága katholíkus. Amazok közül a legrégiebb
idktl
töblien papi pályán állottak.
Czimere a családnak
itt
kék
látliatólag
mezben hármas dombon korona fölött könyököl férfi-kar, kivont kardot tartva. A paizs fels szögleteiben jobbról hold ragyog.
A
,
balról csillag
paizs fölötti sisak koronáján szintén pánczélos kar könyököl
kivont karddal ForViadék jobbról arany-kék
A
katii.
*)
L. életekrl adatokai üanielik
") B.
balról ez üst- vörös.
ágnak uehány ízen családfája a következ
Vaj
») trr.
,
ír(5k lí.
Kémet Hiv^íg S€7. i. Honyadiak kora X. ,^97. lap.
Lászíó
TeleJry
Mngyar
6S— 59.
;
290
—
Deésbázy
Deg«laianii.
Jónás
Árva
várin. pénztárnok.
Ferenoz
Elek
Józscíf
Futakon
helytartós, irattárnok
urad. inspector.
Jusztina
Dleues
Ottilla
(Kopunovics)
ügyvéd.
+
Eleonoi-a
(Haraszthy)
Antal batona-
Budán. Emília ^pQ^ui^g^j^y j^n^ii^ |
-i
Gyula
Fáni
Emília
Mária
Sddonía
Láezlú
ügyvéd.
(Spilka László)
Antal
1858.
i
(Oroszi Amália)
f
!
»
Gizella szül. 1858.
Másik, evang. ágból Dediuszky zeti
gylésen képvisel
József ügyvéd
IS-iSban a nem-
volt.
Szintén a prot. ágból van a következ nemzedék
is
Sándor (Sooros Ilona)
Anna
Antónia (Bodó Péterné)
(Frecska Sámuel)
Deésházy család. kihalt régi
ván,
ki
adományos
Keglevich
(Deésházi és szomszédvári).
családa.
Péter
A
1530-ban
Szomszédvárról
koronát tartó oroszlánt viselt
3).
g o 1 1 á t melyet magvaszakadtán ,
ban l34-ben
élt
Deéaházy Ist-
halála után aun»k várait Szomszéd várt,
Stubiczát éá Zelyint elfoglalta*), ispánja volt ^). és
XVI. században
Komárom
Komárom vármegye f-
is irta
magát. Czimer-pecsétül
Birta
Komárom vármegyében B a-
az
d ó d y család kapott adomány-
r
*}.
Deg^eluianii család. Báró Degelmanu József Bernát 1802-bcn az ország lési ülés s
honfiixsitott
szavazatjoggal
Cziraere a
nemesei közé fogadtattatott országgy-
*).
következ
;
a paizs arany udvarában két fehér és
ketével koczkázott csikolat vonul át viz-szintesen
,
fe-
az eltérben egy
ragadmány után készül vörös oroszlán áll. A paizs tetején ötgombos bárói korona fölött három sisak van ezek közül a két szélsnek koro,
Szakadatlan családfája az 1360-ban Degenfeld Konradintól zatik
>üv>-
le.
—
Czimerök
mint többnyire a német családoknak
és több osztályokkal van ellátva.
mezben
koronás ezüst
A család
Az si czimer
— igen
czifra^
— ugy látszik — kék
sas.
terjedelmes nemzékrendéböl hazánkat csak néhány nem-
zedék érdekli, miért
is itt
csak ezeknek közöljük leszármazási fájukat
*>,
mint következik Gr. Degenfeld Mikaa Kristóf szül. 1766. t 1816. sept. 24. 08. kir. kam. és bir tan. (Gr. Teleky Anna f 1841.)
Oito AugU82t Síül 1801. t 1849. cs. kir.
(Gr.
kamar.
Imre Kristóf
PAl Kristóf
szül. 1810. Erdöszatlán.
szül. 1814. (Gr. Depenfetd
1348 szabolcsi (ftispán. (Bek Paulina)
Koloa V. fis(>. Teleky Aupj.szta)
Mathild)
I
Lajos József
Jtxm( Miksa
szül. 1843.
síül. 1847.
Augtiszt Géza
Anna Auguszta
Ilona
82Ül. 183-5.
siül. 1836.
szül. 1839.
(Jug. Gdeschalclii
Gyula) Kristóf Béla szül. 1838.
A tóf fia
Mária
Kristóf Imie
sz. 1840.
szül. 1841.
családfa élén álló Miksa Kristófnak testvére
szül. 176^. -f 1848. cs. kir.
Adolf Kristóf
kamarás és
beházasodása
rnagy
Edgár sz.
1845.
FrigyesKris-
volt, ennek egyik
által szintén birtokos
Magyaror-
szágban, hói Nyitra vármegyében a Szokolóczi uradalmat és Csermendi jószágot birja.
Ennek családja igy
')
Adami Scuta
*)
L. Gotli Geneal.
Gentil. tom.
áll
II.
Tawhenb.
f.
gr. H. 1857
176-178.
272
Deirrer
— De la Hf otfe.
Adolí Kristóf szü!. 1808.
kir kapitány. (Gr. I'orényi Sídonia) cs.
GuflztAv Adolf szüL 1840.
Defrrer
Aiinn,
Auguszta
MArift Lui/.a szül. 1841.
8ZÜ1. 184i.
A
<*saiád.
Deirrer család az ujabb
Deirrer Tóbiás
nyert czimeres nemes levelet
idben 1791-bea
személyében.
Caimerpaizsa a fels rész közepérl két meghajlott vonal által
három
ugy hogy a
felé oszlik,
és ez osztály
kék szinü, melynek
ban két
egy liarmadikat
A
férfi
emelked udvar gúla alakú
paizs aljából
alsó részeben széles vízen
A
szállít át.
egy csónak-
viü fölött a félhold fénylik.
két fels arany szinü udvarban két tátort szájú ezothal látszik.
A
paizs tetején álló koronáá sisakból két fekete sas-szárny között arany grif emelkedik föl,
els jobb lábában kivont kardot, a balban három onnan ezüst-kék '). Márton tárnokmester 1405.ben
kalászt tartva, Foszladék innen arany-vörös,
Deiis család. Közülök De is llckajr család. Zemplin vármegye egyike
^).
cziinerleveles családainak
^).
I>e la ISottc család. CGróf Joily ács Aulnois). A család cziraere egy kékmezejü paizs melynek közepén viz-szintcsen ezüst csi,
,
kolat vonul át, azon öt kis vörös kereszt látJjat-ó; a paizs fels részében
két félig kiemelked arany oroszlán egymással küzdeni látszik kolat alatt arany sziv
tnik el.
A
paizst grófi korona födi
telamonok gyanánt két oroszlán rzi hfttó
:
„Corde E csftlád
et
is
,
,
;
a
csi-
oldalról
alattok a család jelszava olvaa-
de viriliter aud e."
Pieardiában
veszi
eredetét,
éa nemességét állitólag
1069-ig oklevelekkel bírja kmiutatní.
A
Ferencz Károly Hyaczint tnt
múlt században
közülök, ki Mária Terézia férje Loth. Ausztriába jött
,
L Ferencz
raicrt
í
j
ez
rnagy
nyert országgylési ülés
s
volt, és 1790-bcn
szavazat-joggal
*)
Adamí
')
Az 1406 ki trvény xárí-.iléka. Szirmay C. 55íím"plÍK not, toj>. 1790ki 73. töyv "oa.
') *)
Frciburg
760-ban birodalmi grófságra emeltetett.
Fiai hasonlóul katonai pályán álltnk, de közülök csak
tovább a családot
császárt követve,
vitézségéi mint n5crn'5A]jadkari alezredes
ostrománál tanusitá;
M
Seutftgcntil. tom. ii
111.
*)
.
Antal
magyar
terjeszté
honfiusi+ást
meghalt ISO) ban. Neje
Delllmanidli
báró Vécsey
Anna
volt.
várDiegyének az 1825.
,
Grói Sítapáry Alojziától
Káro
-
tl3
Deliiei
y (meghalt 1862. jan. 23.) Gömör 1830. é- 183%-ki or.«?zággy ülésen követe volt.
Fia
fia
l
Antal
szül.
1
81 1-ki július 2kán. Cs.
kir.
846-ban Nógrád vármegye fispáni helyettese, 1849-ben cs. kir al-helytartó Budán , utóbb val. b. titk. tanácsos, Ferencz József rend vitéze, és bel agymiuiszteri osztályfnök, meghalt 185?«ki april kamarás,
í
8-káu. Testvéreit
nül
gyermekeit Cl833~ban
s
bellától) a ftsaládfán láthatjuk,
mely
vett gr, Almájys) Isa-
következik
itt
;
Ferencz Károly al-ezredes
gróf
lett l7€()-bai>
Antal
Ferencz mérnök-kari
Károly ifthornok
rnagy
+
1790. magyar indig. } 1800. april 6. (B. Vécsey Aans)
-}
Károly
Gömör várm.
követe.
i 1852. (Gr. Szapáry Alojzia)
Mária
Antal Károly
Isabella
Luiza
(Gömöry Andrá«)
1811. t 1857. 06. k. val. b. t. tandcs. beltigymisiszt. 08zt.-fi6n. (Gr. Almásay Izabella)
(Cseniyus
(Ragályi Miksa)
ffitül.
Emánuel)
Róza
Touasaint
Arthur
szül. 1835.
szül. 1836.
szül. 1840.
(Báró Skrebensky
hascár fhadnagy.
császári a]>r(>d.
Otiokapit.)
Dellimanich Józsefi 747-ben Mária Terézia király-asszonytól.
l>ClliiiBaolcii család. kapott czimeres Hemes levelet
Czimerpaizsa viz-szintesen kétfelé oszlik, a fels keskenyebb
arany szinü udvarban két piros rózsa van fölfelé
két fehér csikolat ékbe
-
az alsó kék mez<^ben alulról
végzdve emelkedik
oskolát közt) arany csillag ragyog.
A
föl
,
alatta (a két
paizs fölötti sisak koronájából
két fekete sas-szárny között ismét arany csillag tündököl Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék
A
családból
^).
Dellimanich László
l848-baQ Vcrczc vár-
megye másod-alispánja volt. D^Ellevaiix család. Lakja Krassó vármegye 1790-ben nyert magyar nemességet D'Ellevaux FrigyesKároly. 1 836 — 1 845-ben D.
Frigyes ')
Krassó vármegye esküdtje
Adami Souia
gentil. Il
18
-
Uely
274
Demclich.
Delnci család. Kilialt család. Lehoczky szerint a Te k u 1 e Delnei Benedeknek fiai 1313-ban éltek, és nembl eredott ')•
Aília és Ruzvadra nézve csere-szerzdésre léptek Simon fiaival Györgygyei '). Dely csalacl. Zemplin megyében a kihalt lasztócziDely családon kivül jelenleg is azon vármegye czimeres nemes családai közé Zeniplin vármegyei
számíttatik a
kanonok
család
Tán
Dely János
ebbÖl volt
1735-beD
^).
Hajdan jegyzett
DcJy
fel
is
volt ilynevü
magyar család
,
és
nevük kOzül többet
a türtcuet-irat. Ilyenek
Dely Pál,
Bakits Pál alatt katonáskodott, 1537-ben Eszék-
ki
nél török fogságba került, és odaveszett
Dely Tódor
*).
Növi vára parancsnoka volt
ták tle a várat a törökök
Dely István
1565-ben elfoglal-
,
^).
Perényi Péter híve volt 1532-ben, midto az
elfogatott c>
Dely nev nejnes család Dely Koszta Torontál
van Gömör és Zala megyében
I>eiue család. Gömör
és
ládai közé azámittatik
is.
várraegye várnagya 1845-ben.
Fényes
Heves vármegye nemesrendü
csa-
E. Geographiájában.
Demeczky család. Abauj vármegyei nemes család közülök Demeczky László megyei utí-biztos, István al-adószed6 1846-ban. Demeczky Lajos az 1840-ki országgylésen Kassa város ,
követe a katonai élelmezés tárgyában választmányi tag
magyar nemzeti háromszinü zászlót lobogtatva. Az alsó kék szinü me;,'. ben két hegy és két folyó között egy vár látható két fekete- sa/ga zászlóval a középs nadrágos, zöld dolmányos, kalpagos haszár vágtat
,
')
Leliöc^ky Stemm,
') Szlrsr.rvf 0. »)
TTsryanoít
II, 96.
Zemplin
Ul.é9
nol. top. 293. 253.
"3
kiad 141. 1. Ugyruiott 296. 1. SchrraíuUner Scriptores R. Hung. II 407.
')
1840-ki
*) Istvánfi 16Sr,-ki
*)
3.
iörv. ez.
,
,
HeméndL bástyájából egy pánczélos vitéz nyúlik
275 és trombitál.
fel,
sisak koronáján pánczélos kar kivont kardot tart
bános törökfej
A
annak hegyén
,
Foszladék jobbról ezüst-vörös,
látszik.
paizs fölötti tur-
balról arany-
kék 0.
Deiuéndi család. (Theszéri). Régi kihalt család, melynek törzse Olaszországból az Anjou házbeli királyok alatt szakadt hazánkba. A Magyarországba jött törzs János volt ki Hont megye^ ,
Deménd
kapván adományban, nevét innen vette; mig kis unokája ismét más adományban nyert helységrl T h e s z é r-röl Theszérynek irta magát. A család kihalván számtalan leány-ági maradéka a Deméndi Theszéry birtokok végett a múlt században Báthory Ldrincz egyik falut
,
egy pert kezdett, melynek
leány- ági utód inditó fölperessége alatt
A
jesen most sincs vége.
tel-
perben oklevelekkel bizonyított nemizékrend
igy mutatja fel e család leágazását kihalásáig
Deméndi János '
i
I
I
A
I
t
István
I.
f-
Péter
I.
r—
—
"
II.
t :
Benedek
IL Miklós
L&rincz
Theszéri
(iCatalin)
Deméady
nevet vesz
1372-1415.
fel.
11.
theszéri Benedekffy nevet visel 1412 - 1488.
György
Mihály
István
Imre
1488.
1418.
1465.
1488. 1520.
1524.
(Kolon Klára) Imre
Miklós
1423.
Brigand.
r—
t
.-'^
.
(Hul Hona) ^449.
^^'jíf^^
—
,
f,
'«P-
István
Péter
1412.
Péter
t
« *»»•
)
László
II.
r^<'fyt'
1369—1412,
t
István 1344.
t
;
László váradi püspök
1369—1419.
Miklós 1344.
I.
1344-1372.
1
László
György.
Péter.
1520.
t
t
^
,
Imre
,
Bora
Fruzina (Liiby
(Hangon
László)
Károly)
Erzse (1.
Gedey
1
Ilona Dóra (Ilmér (Halóji (Lüley János) Fekete Fer.)
Margit
Margit (Kürthy
Imre)
+
Péter. Ferenci) 2. sz.-mihályi
Horváth Mih. 3.
Pomothy
Ferencz)
I
r
Pál
Pétei
+
t
Miklós 14S8-1520.
t *)
Margit (1.
Ragyóczy György)
2.
Berényi András)
Benedek
Fruzina
1488.
(llmér Ferencz)
t
1546.
Aoami Souta GentiL IL 18"
276
Oemténdl.
Lríncz
Deméndy hi ai elbbi lapon. III. '
János 1412—1419. (Horváthy Ilona)
Miklós László
IV. Péter
máskép Mere.
„
**
,.
János
Gergely
Imre
1505.
t
t
1488.
Lukács
Zsi{fiT!Ond
Pét^
III.
1568.
Dóra
Imre
(Porkoláb
1499.
Miklós
Mátyás) j
Mátyás (üogmány Kata)
Anna
Fftrka«
Ghíczy Péter.
(I.
Ganódy László)
2.
Orsolya
Hona
(Csermandy István)
(Borcsányi Fcr.)
1571.
János
András
Deméndy. János Orsolya (Elthre Mihály)
Ilona
Erzse
(Liiley
(Palojtlíay István)
Erzse
János)
(Szécliy
1561.
Anna
(1.
2.
Kata Dubraviczky Mihály.
Papóchy
Istv.)
Péter)
(Bálvándy András)
pök
,
A
családfán állói. Péternek
és
I.
La j OS
Anna napján
Benedek
mekei részére tartozékát, voJl.
kelt oklevélben
Lrincz,
is
1381-ben váradi püa-
király orvosa volt *), és mint ilyen 1381-ben szent
Pilisen
és
LászTó
fia
és naár akkor
kapta Bars vármegyei
melytl az
uj
l'elszabadittatott
üj ^).
adomány-czimen
nem f al
élt
testvérei
Miklós nak
gyer-
u helységet, elbb Léva
Láf^zló
késbb
nyitrai
püspök
Testvére
Benedek 1388-baa Beréoyi Gálnak fiával Istvánnal perel '). Birván The szer helységet, Theszéry-n el is neveztetett. Ennek fia ismét László atyjáról theszéri Benecekffy László-nak neveztetett; ez 1412-ben atyja nevében,
ugy
testvére
Lörincztl Miklós test-
nemzett J á n o s , Miklós, András unoka-öcscsei, vérének fia P é t c r nevére Zsigmond királytól is megerÖsittetik az Ujfalusi birtokban t
ó
n y helységet *>~Hibáí
L^x.
I.
533. L
^)
Nevezett László 1418-ban Nógrád megyei Pös-
elzálogitá
ttíhát
aVendéghy családnak.
Lehoczky
Stemm. IL
midn Benedeket írják
Az esztergám! káptalan
mánylevél,
i(,Aety
3) Fejér
S
*).
szerint
hiteles
László
as
97,
—
és
Budai
Fer.
Poigf.
udvari orvosul és egyházi emberül.
kiadványában elttem fekszik az ado* és szerzfiL
orvos, váradi püspök
Cod. Dipl. tom. X. voL VIII.
p. 267.
Oklevél az esztergami k&pt. hiteles kiadványában.
Deménj
A Déméndy Ludány
Halászi,
már elbb
család
277 Lajos királytól Nógrád megyei
I
Galábocs Trencsinben
,
Pravotioz
sfcb.
helységet
nyerte adományban.
Miklósnak
II.
veztetett
,
ki
B
i
i
g a n d-nak
is
1447-ben Nógrád és Hont vármegye Jcövete volt a budai
szággylésen megersitteté
ll 7-ben
').
Újfaluról
A
Miklós,
unokája
még,
is élt
szóló adománylevelet
neor-
midn több rokona nevében is az II. Lajos király által átirata és
*).
XVI. szárad végén fiu ágon kihalt. lleiuény család. Bars vármegyében a XVII. században jönek el e család néhány tagjai, D c ni é n y máskép Dömény György Óhajban zálogon vesz egy pusztatelket Cscry Ádámtól *). tJgyanott Demény Jakab és neje Madary Kata egy telket zálogon vesz
Deméndi
család a
Benkovics Lukácstól és nejétl Csery Judittól
Demény Péternek mény Ilona
1
696-ban
Szabó Annától született leánya De-
Gyürky Istvánné 1641-ben kerestet
a szent fienedeki Conventiiez
*).
parancscsal járul
*).
l>eiuétiy család. A folebbitl különböz család az melynek czimeres nemes levelet Demény János szerzé Í7í4-ben Hí. Károly ,
királytól
«}.
Czimere ez a paizs három viz-szintes csikolatra :
vörös, a
középs
gúla terjed kar
,
föl
,
oszlik fel, a
fels
kék, az alsó fehér, a paizs alsó részébl egy vörös szinU
melynek alján zöid gyepen korona ,
három kalászt
kolatban két arany csillag ragyog. sas-szárny 'között
,
A
tartva látható,
A
és azou
kék ruhás
g^ila két oldalon a leirt
kék
csi-
paizs fölötti sisak koronájából két
(mely vörös kék fehér szinü
,
és a
közepén a kék
szinen egy egy csillagot mutat), a paizsbeii leirt kar a három kalászszal látható. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arímy-kék.
Demény Mátyás tagul neveztetett ki
az 1791-ki országgylésen választmányi
').
Demény család. (Farkas-lakai) Erdélyi család közülök Demény Gábor 1815-ben az erdélyi kincstárnál hivatalnok. ,
•)
Lehoczky Steranu
')
Az esziergami
»)
Nyitrai kápt. 1649. 1650. Libro
1, 19.5.
Benedekí Conveut Fasc. Ugyanott Fasc. 90. Nro 25.
*) Sz. *)
«) Collect. ')
199.
kápt. hiteles kiadványa szerint.
13.
Herald Mss. Nro 620
1791-ki 67. föív.cz
6.
Protoc. 75. p. 153.
Nro
10.
Demény
378
Dentény család.
Deagelegby.
-^
(N.-Enyedi). Szintén erdélyi család
Demény György 1815-ben a kinestámál irnok. Tán ebbl Demény Antal Alsó-Fejér vármegye
,
belle
alszolga-
birája 1815-ben.
Demes család. mellett curiát nyert
Demeter családa
;
1
Közülök Demes Gryörgy 1609-bea adomány
Komárom
m,egyei
N a g y-M egyerben
')
család. (Almási) Hajdan ügocsa vármegye nemes
550-ben az
almásiDemeter család birtokos volt Fe r t-
Almáson, már kihalt *}.
Demeter család. lád,
Gömör megye nemes
Demjéii család. Szabolcs és Zemplin Zemplinben Lasztóczon birtokos *). Deuijéii család.
családainak egyike
vármegyei nemes
(Dalnoki). Erdélyi család,
*).
csa-
melybl dalnoki
De rajén
Ferenoza szebeni gylésen 1612-ben megnótáztatott *). l>erako család. Heves megye nemes esaládai közé soroztatik
Fényes E. Geographiájában. Demlcovics család.
Közülök
Demkovics Ferencz
1730-ban a nagyszombati kerületi tábla jegyzje. Demkovics József
Szerem vármegye követe. Dencs család. Ugocsa vármegyei nemesrendü &salád
1 765-ben
kos Tisza-Kereszturon
birto-
^).
Deiidely család. Gömör vármegye tatik
,
nemesei közé számít-
').
Deitg^eleg;tiy család- (DengelegLi). Os kihalt család Szathmár vármegyében, hol D e n g e i e g helységet már 1327-bcu D e n g e-
leghy Pongrácz fia birta ^}. A család némely ivadéka nevezett Pongráczról dengeleghi Pongrác z-nak is neveztetett: és e néven 1462 — 1476-ban dengeleghi Pongrácz János erdélyi vajda volt
1483-ban Ugocsa megyében többi közt DengeleghiBernát raagszakadtán is kapja a rosáli Kún család Salánk lielységet '0
Miklós birja Szathmár megyei Den1632-ben is, a midn egyszersmind Dengeleghy
1597-ben Dengeleghy
geleg
helységet, cs
Anna
Byk Zsigmond
is
részt
kap benne
1609-ben fölebb emiitett D.
D o b r á c s-A p á t h E
^)
Mikiós
Szathmár vármegyében
adományban nyeri *) családból Dengelegliy Mihály 1601 — í 606-ban Bocskai
dúinak kapitánya
i
t
királyi
beszármazolt Erdélybe. Neje enyingi
*)
haj-
Török Kata
16I2-ki június l6-kán cseszeliczki Szilvássy Boldizsár nótáz tatásán a
vingárdi jószágot nyeri cserél birtokokat;
1615-ki october 22-kén Barcsay Sándorral
*).
még elbb
1607-ki június 17-kén pedig az enyingi
Török család fiágat illet javakat kiadja Török Istvánnak ágét megtartván ').
,
a leány-
Meggyalázá e nevet Iia e családból származott Dengelegi Lupa, ki Báthory Gáborral állott tilos viszonyban '^). Erdélyben találjuk 1630-ban e néven Dengeleghi Pétert is, ki külföldi tanodákból hazaérkezvén, Nagy-Enyedeu pap és tanár volt, és 1635-ben „Rövid A n a t h o m i a" czimü munkát nyomatott Gyiila,
,
Fcjérvárott
»).
Denke család. Fényes
Liptó vármegye nemesei között foglal helyet
E. Geographiája szerint.
I>e Paiili család. Komárom vármegye nemesei közé sorozza
Fé nyes
E. Geograpliiájában.
Dercfséiiyi család. (Dercsényi báró). E család állítólag azon régi magyar családból származott me^y Alsó-Magyarországon 1072. óta Fej ér név alatt ismeretes, és mely a mohácsi vész után a ,
,
*)
Írja,
Lehoczky Stemmat.
II. p.
97.
Csak hogy Lehoczky Nógrád megyéinek
noha <ág, vagy épen külSn csaLád volt van Dengelegh. lielység. Szirmay C. Ugocsa p. 86. Szirmay Szathmár várra. II. 31. 32. Ugyanott II. 193. Wolph. Bethlen tom. V. p. 31 57. B. Bornemisza család levéltára Török Aíit. ur közlése szerint.
holott a jiógrádi Dengeleghiek külön
Nógrád megyében *)
') ') *)
•)
is
')
Ugyan
*)
Engel Monumenta Ung.
')
Benkö
onnan. p. 314. 337-
Jós. Transylv. gener. 11. 385.
;
'
260
Deresényl.
Szepességre menekülvén , ott
W
1687-ki sept. 27-kén
I.
Leopold
e i s s név alatt telepedett le
álta,!
nemesi oklevelet nyert.
A
,
és c*k
nemes-
ség-szerztl kezdve a család leszármazási rendje ez Weiss N. 1637. nemes.
János kir. tanács.
1792. kapja Dercsényt t 1837. (Kazinczy Juiia)
Pál báró szol. 1797.
1
János báró
1843.
szül. 1802.
(B. Gejrmiiller Henrika)
»z.
1825.
szül. 1829.
aug. 13.
máj.
nemesség-szerznek
Dercsény
;rTT7 Rudolf
Klára
szül. 1827.
jiil.l7.
A
^-
'^
Z János
^\7~~rz Henrietté
helységet kapván
iró.
CB- Eichhoír Erzse) ,
^
,
^
szül. 1834.
József
Adalbert
april 22.
tcüI, 1844.
fhadn.
nov. 13.
szül. 1847. dec. 16.
9.
IJa
udv. tan.
cs. kir.
Weiss kir.
János
kir.
tanácsos 1792-ben
adományban, neve
is
Dercsényi-
Mint a Beregh megyei timsó-bányák felfedeaje öridi szerzett. Meghalt 1837-ben. Fiai Pál és Jánus 1839-ben mart. 2 t-kén magyar báróságra
1830-ban Béosben az udvari kamaránál udvari titoknokká, 1834-ben valóságos udvari tanácsossá, 1836-ban a temesi kamarai igazgatóság
elnökévé neveztetett. Sokat utazott ,ésirtaHitbizományokról,
aNevelési rendszerrl') gálfttból) s
stb.
18484)an kilépett az államszol-
nyugalomra vonult. Nejétl báró Eichhoff Erzsétl , (E. Jó-
zsefnek a bécsi pénzügyi osztály egykori elnökének leányától) ki 1819. sept. l6. született, és kivel 1838-ldoct. 18-ka óta él
házasságban, két
gyermekét a táblázat mutatja halt
Vere^nyej család. (Deregnyöi f). Zemplin régi család mely A k u s nembl eredt. AzAkus ,
»> t'erenoíy és
Danielik
Magyar írók
I
1C». L
varmegyei
ki-
nemzetségbeli
Derf'ka&.v
Mihálynak
fia
Mihály
~ Derencsényl
281
mester 1322-ben kapta
I.
Károly király-
adományban Deregny helységet ') melyrl azután a család nevét vette ámbár ugy látszik több külön család is kisurjad/iott közülök, vagy legalább eleintén más néven is hivattak. (Bensenyey család e munka II. k. 61.
tól
,
,
Q
Demeter
1435-ben Deregnyt birta Bessenyeinek (Bessenu)
is
Mihály
1567-ben Deregnyey
Pala
harczolt
azon Jánosnak
,
ki
neveztetett ')
1526-ban Deregnyei kapja meg, ö jelenté
fia
jelen volt a mohácsi ütközetbon
számkivetett Bocskay
György
^).
javait
1675-ben Bckessy részén
fel is az iJsszeesküvést *).
*}.
1572-ben Deregnyey
M
A Deregnyey család
1604-ben halt ki
h á 1 y a király koronázásáia küldetik
i
*).
';.
Derekasy család. Bihar megye nemes családai áorában áll Fényes E. Geographiája szerint. Derencsényi esaSad. (Kihalt) A család fészkét GöJiiör vármegyében keresik
,
hol a Balogh völgyében
fekv Dfirencsény
helységtl vette nevét; és a mennyire következtethet
logh
nembl
vette
.
eredetét a Ba-
*).
nembl Domokosés Miklós királyi adományban Derenos és Oszt rá n puszták felét kapták, ezek közül Miklósnak fia László Derencsényi nek (de Bizonyos, hogy 1297-ben a Balogh
Derenchen)
magát. Innen következnék
irta
azoB ága, mely Derencsént birta, errl véve családot alapítá
G y ö r g y fiai születtek. György llS-ban IL Lajos király egyik tanácsosa ^)
elesett
Pá
1
és
átadá az Szepes
C2iaiier
utóbb Pi
,
Miklós
*).
1026-ban jelen volt a tokaji gylésen
627-ben Szepes vára kapitánya emiitett
Tamás
szolgáit
Pé ter
is
helységét elveszte
\5b%hen
Sa1gú
élt
várát birta
1671-ben D.
János
Tamás
és
segítségére vévén
nemesi udvarházát támadá meg, miért
Kápolna
*),
*).
1544-ben Derencsényi Pál.
Pál
K a-
Nvére
^}.
Balassa Lászlóné
Derencaényi
Ugyan 5
várában tartott irományokat
?:sony
császári tábornoknak
Borbála 1
kiró] az
,
,
éltek, kik közül
Sz é c h i
derencsényi
László
kastélyát és
"•).
Farkas,
Derencsényi
ki
Nógrád vármegyében
^}.
Miklós
(Péternek
fia),
kitl
Szentpét ery
Morhóai cs Veczenházán némr birtokot vett vissza
').
Ugyan
István, Péter, György és Ambrus. Ez utolsónak neje Uza Ilona 1600-ban mint Özvegyn él '"). Derencsényi Jánosnak neje Czömpor Sára, kitl Marekkcr élnek
git loánya 1580.
táján született
Másik Derencsényi J á n o
kas
gyámnokául 15Ü0-ban
Basó Far-
említtetik.
D.Margit 3.
3
1.
Paczoth Jáücsné
Thárnok Fcrenczué 2. Bornemisza Jakabhé, volt, — D. Orsolya Cserepy Gáspár özvegye élt ,
1598-160í-ben. D.
Katalin
a
XVIL
század elején Darholczi Pál neje
Az eladottakból és egyéb adatok után bizonyossággal vetkez oaaiádfa áUitható össze Tuber. Scliwandtnernél
11.
200. 201. Istvánfi 1685-ki kiadás. 19.
»>
1518-ki 39. törv.
»)
1548 kJ
')
Bel M. Notitia Hung. nov. tom. IV. p. 131.
ez.
71. törv. ez.
")
M. nemzet napjai a moliácsi vész után. öl. Sperfogel Wagnernél Analecta Scepiis. II. ll.
')
Bartliolomaeides
*) Jászai
") Istvánffy
•) *")
•')
i'.l.
h. 185.
1685-ki kiadás. 215.
Bartholomaeides
Ugyauutt. Ugyanott.
id.
li.
184
csak a kö-
>
r
»)
^').
1.
2a
lap
Oeres
— Van Dernath.
2*3
Derencsényi Imre horvátorsz. bá«. t 1493.
Pál
György
Bora
Zsófia
1518.
(Balassa Lásíló)
(Peledy János)
t
Bora
Farkas
(Lorántfy Jánoa)
1552.
István
(Fancsy Anna)
t
A család Istvánban, Farkasnak fiáb»n halt ¥í. Deres esalá,d. Gömör vármegyében tartja lakhelyét I)ere»key család. Vas vármegyében Ó-Telek
^).
helységben
birtokos*).
Tan Dernatli esalád. régi családnak törzsatyja
(Honíiusitott
,
gróí).
Van der Nath Albert
E
németalföldi
vcU
i
élt
« XII.
Bietrich nejévöl DuyV e 1 a n d Annával három fiút nemze, úgymint Theodorikot, Gebhardot és Lénárdot, kik 11. P e r d n a n d császár által 1655-ki század elején. Ennek egy késbbi ivadéka
i
novenaber 20-kán birodalmi grófságra emeltettek.
Leonhard
ága Hollandban már rég
kihalt, a másik két testvér
vcmals mostanáig virágzik.
Theodorik,
ki 1693-ban halt
meg,
alapitá az ausztriai és. ina-
Gerhard 1 730-baB Csehországban, Imre, Henrik és Gerhard, Gothard és frigyes pedig 1715-ben Magyarországban mint mágnások nyertek honfiugyarországi ágat,
sitást
melybl
fleg azért, mert Bécsnek a török ostroraátóli felszabaditá« sában egyik eldjök saját zsoldos csapatának élén szerzett érdemeket. Theodorik vagy Dietricli nül vévén d'I n v r a i Mária Cbostancziát, tle következleg alakul a családfa ^) ^)
,
*)
BaríLoloraaeides C. (Sömör. 144.
»)
Fényes Geogr. szótár IV.
193.
•)
I715-ki 40. törv.
*)
Hist Herald. Handbudi. 157. és
ias7. 100.
ez.
Gotlí. geneal. Tasch. f g?
afl.
Hauser.
ZBi
Derra.
Thcodorik
1
16S3.
(D'Iuvrai Mária) Gerliard Constantin
t
szül. 1658.
1738.
kam. (Gr. BerchtoM Teréz) C8. kir.
Goihard szel. 1695. 1 1759. oa. kir. kamarás
s fels-ausztriai kir. tau. (Gr, Zichy Mária Téré*, f 1760.)
Henrik szül. 1730. cs. kir.
(Gr.
höl^.
(Gr. Vetíer Károly) özv. 1833. óta.
A cs. kir.
1815.
titk. tan.
Hoyos Mária) Johaona
Gr. Henrik szül. 1797. Desseneri
Zsófia szül. 1794.
csillagker.
t
kam.
és
szül. 1798.
(Gr.
Hadik Ádám)
Winterhofeni báró.
másik ág él Ferenoznek (ki 1804'ben halt meg) fia Vilmos kamarás született 1797-ki július 22 kén, férje gróf Szirmay
Máriának.
Vilmosnak nvére
Paulina
szül.
óta hajnácski báró Vécsey Ágoston
A
1803-ki sept. 15-én,- 1824-dik
kamarás
cs. kir.
Magnusban
holsteini vonal fi-ágon kihalt gr^f
jelenleg egyetlen leánj'a Augusta Luiza született, és 1835. óta
neje.
Erzsébet
1828-ban,
él, ki 1789-bett
gróf .BernstoríFKerestély porosz állam-minbzter
özvegye.
A
család czimere négyfelé osztott paizs
mezben egy egyenl
,
az els és negyedik kék
mely körül három második és harmadik udvar hoaz-
meghajlott arany csikolat (Sparren)
A
öt sugáru csillag látszik.
szában ékezetten vörös és arany osztályra
,
oszlik.
A
közép- paizsban
arany udvarban a császári koronás kétfej sas szemlélhet. fölött grófi
korona
,
tclamonok két oroszlán
Derra család.
A
paizs
*).
Derra András 1741-ben kapott ozimeres ne-
mes levelet Czimere kétfelé osztott paizs
mas zöld dombon vörös oroszlán a baloldali kék
')
Hisi.
mezben
áll
;
a jobboldali arany
157.
hár-
ragadó helyzetben, befelé fordulva
alul folyó látszik,
Uerald Uandbuch.
mezben
abban három hattyú, a par
Dersenyey - Dereffy. ton pedig egy nagyobb Öves
,
áll.
A paizs
Í8S
tetején álló sisak koronájából fehér
vörös ruhás hölgy emelkedik
föl
jobb kezében három szál ne-
,
felejtset tart.
A Derra család birja Arad vármegyében M o r o d a helységet, Derra Miklós 1847-ben kir, fel- váltótíir vény széki ülnök. Dersenyey család. Bars megyei kihalt család. Egy ágnak nemzékrende öt izén kitnik Dersenyey Ferencznek 1655-ben a szu
d 8 r puszta
perébl
iránt folyt
r-
és igj áll
')>
Dersenyey Mátyás (Peri Márta) BoldiA3á.i ^
!
i
István
György r Feroncz 1655.
Valószinüleg e töredék családfán álló Boldizsárnak testvére volt
Dersenyey Gáspár,
ki
1588-ban Szelcsényi Gáspárt és Csery
Istvánt megnyugtatja az anyjának
ajándokról
vSipiky
Erzsének
kifizetett
jegy-
*).
Deri
család. (Dersi). Erdélyi család. Közülök dersi Dersi János 1815-ben KüküUö megyében ügyvéd. Deriii család. (F. Boldogasszonyfalvi), Erdélyi székely család Udvarhely székben. Közülök azon székben 1815-ben János és Peren ez Dullók voltak, Dersify család. (Zerdahelyi f). AzerdahelyiDersffy nembl (de genere G e w r) család a Dunán túl megtelepült
Gyr
veszi eredetét.
Legels tudható járáskor IV,
Béla
által nyerte
meg
törzse
királyt
DersnekfiaSaui,ki
Dalmátiába
kisérte, és
1243-ban a tatár-
amiak
h
szolgálatai
tetszését.
XIV. század elején zerdahelyi II. Ders, kinek ílai Miklós és Péter atyjokról Dersrl D e r s f f y-aknak neveztettek, és 1356-ban a silisi sz. Jakabról czimzett apátság véduraságát megnyerték '). Emiitett
A
Miklós *)
1336-ban a pálosok részére Szerdahely mellett
Causa Francisci
ex Marilla
filia
,
filii
Georgii
filii
Balthaaaris
«) Sí.
monostort
MatUiae Dersenyey
Bartliolomnel de Pér progeníti ratione pra,edií Szurda.
rionthensis Prot. G. ps,g. 136. 143. 185.
»)
-*ilii
is
Beutdeki Ooav. Prot. G. p 222.
Wagner
(jollect.
Geneal. Dee. ÍV,
p.
36-41.
Co11u»
ft86
Dersll^.
állított
^).
Miklósnak hat
ki a szerdahelyi I
Emiitett
ÍI.
volt
fia
ezek közül Járiosuak
,
fi?i
lön I ni re,
m r e f f család törzséül tartatik. D e r s tol néhány nemzedékig — mennyire tudniillik i
az adatok terjednek
— igy
áll
a ncmzékrend
II. Ders de Zerdahely.
Miklós
György
János
1376.
1376.
II.
Péter
Péter
I.
J336-1356.
1356.
Bertalan
1376.
Pál
I.
III,
1376.
137e.
Mihály
Ders
1376.
r
Imre
Jakab
II. János de Cliepel
István
na Imreffy család törzse.
Dancli 1422.
Pál
II.
III.
1438.
Mily fokú vérséges kapcsolatban tén a zerdahelyi
Szaniszló
Dersy
állt
család Jvadéka)
Szaniszló
ezekkel
nem
János
1438.
tudhatni
^).
(szin-
Nevezett
1421-ben Zsigmond királytól, kinek külföldön jártában
egyik kísérje volt, Trencsin vármegyében
Sztrechen
várát s uro-
dalmát ki^pta, és érdemet szerzett a cseh és török táborozásokban
Tle
is.
a család kihalásáig a családfa igy terjed le Szaniszló 1421. kapja Sztrecsent. '^ (
1
IV. János
(Batthyány Perpetua)
Anna
Erzse
Margit
(nemeskürthi
(csebi
(Révay
Pogrányi Pogány Zsigmond) Péter)
László)
III. István kassai fökap. 1556. (1.
2.
ZsóEa
Farkas •)
NogaroUa
(Pálffy
1552.
Lénárd)
Péter)
Orsolya
István
Kosztka Anna.
fanarcsi Tliegzea
Erdódy Anna)
Bora)
Bora (psgvánt
n. Miklós hon ti fispán.
Bakos
(Prényi Bora)
t
János)
(1.
"
2.
I
Mágocsy
Ferencz.
Esterházy Miklós)
Ennek testvérei Potcntiana Fragmen Panis Corvi
A
és
Kata.
p. 120.
Trophaeum
balhirü Estorasianum tudjuk felé a XII. századi nemzékrendei, de ezt ')
Bernát)
Orsolya (1. 2.
•)
(Dengelegby
Thurzó Magd.)
Császár Orsolya)
Kata (Wesselény
*)
•
Anna
1594. fpohárn, sárosi fispán.
1619.
István)
—4B^^
Ferencz
—
Szaniszló nak kzIl
—
hogy
el
nem
föl-
fogadhatni.
SS?
OersJBV'
János
Szaniszlónak IV.
Farkastól
ládfán állók közül
unokája maradt.
fiától kilenez
1654-ben foglalták
pós várat, mit ekkor testvérével Istvánnal birt
FB r k a 3 nátnébau halt
Ber-
több várban viselt kapitányság után végre 1556-
ban kassai fparancsnok lön tányságára emeltetett
Els
*).
ki.
István
ííl.
a törökök Ka-
Dersffy Aunában Dengeleghy
unokájában
,
el
A csa-
,
két év múlva a
,
túli részek fökapi-
ezen hivatalt viselé haláláig. Két neje volt.
s
Kostka
felesége zedleczi
Dunán
Miklós leánya
Anna,
zaton látliatü három gyermeke maradt. Második ne^ét
bán leányát Annát 1586-ban vette
kitl a táblá-
Erd dy
Péter
de attól következ évben a halál
el,
elválasztá.
Miklós Hont vármegye
II.
fispánja,
1563-ban nagynénjével Potentianával Eychingernével Dóczy Miklós és Gáborral pörlekedett Lipcse vára kötelezi
3000
Rud nán részét
bor
,
8).
tözött.
stb.
miatt
frt.ban
1601-ben Miklósnak
*).
András
Dóczy
Jeszenován
,
Brestyén és Lesnan birt
Röviddel utóbb az
Neje
élk
PerényiBora
Imrené, ettl leánya
Wesselényi
Prónán,
sorából elköl-
volt
,
elbb Czo-
Katalin
hadtvdi
Istvánné, Wesselényi Fcrenos*
nek a nádornak anyja.
Ferenoz
lö94-ben fpohárnok-mester és Sáros vármegye
al-
bpánja, a törökkel több harczban és a pápai ostromban részt vett vezeté MáriaChristiernát 1697-ben. Járt követségben , és
Báthory Zsigmondnét vissza anyjához. 1606-ban Zólyom ésDobronyiva vára visszaadására köteleztetett neje bethlenfalvi Thurzó volt,
Röviddel utóbb meghalt
*).
Magdolna
,
*).
Els
a másik lanzéri Császár Orsolya
Orsolya elbb MágocsyFe roncsáé, ennek Esterházy Miklósné volt ki ezután az ösz-
kitl egyetlen leánya
halálával galanthai saes DersíFy és
,
Magócsy javakat
Szaniszlótól kezdve »)
öröklé.
II.
Meghalt 1619-ben.
Miklósig
a DersíFyídc genealo-
iBtvAntfy I686ki kiadiU 233.
») Sz.
•) Sz.
Benedeki Conv. Prot. D. pag. 235. Benedeki Coav. Prot. J. pag. 164,
*)
1606-ki Xir. törv.
')
Kemény
ez.
Cap. Albens.
II.
Fereaoz egy 1603-ki aag. Dersffy letváa Iftkodabuán jelen volt.
116. dicsértetik
29-én kelt levélben, hogy a szegcuy
289
Der»^.
giája IstvánÜy Miklós alnádornak eg)Mk
jegyzékébl
IGOl-ben Szirechen vára osztálya iránt készült
A meg
kitnik
,
mely
*).
Dersffy családból eddig a táblázaton láthatókon kivül éltek
Dersffy
Márton
inldön meghalt
pálos
is
,
1401-ben alnádor*), késÖbb
királyi fö-asztalnok volt.
akispalóczi
szerzetnek
Péter.
Ders és A család
cziraere
— mint
Neje
bán,
Anna
H05-ben
és
Zerdahelyen a
pusztát adá. Fiai voltak Gr y ö r
-
fblebb a metszvényen látható
gy Fe-
rciicznek a föpohánioknak pecsété szerint ^) koronán hátulsó két lábán áíló
ketts farkú koronás oroszlán
balíelé fordulva
,
és
els
lábait raga-
dozásra készen t«rtva.
A család iiónk szerint
elncvét Nógrád megye Szerdahely pusztáról vette egy
*>,
iíet'sy család. (Fetri). Régi család Szathmár vármegyében, hol Ders lu'lységct bírta. Szirmay szerint a fölebb leirt Dersffy hogy a családdal együtt egy törzsnek sarjadéka ''>. még pedig ugy ,
petri Dersy-ek a Dersffy
családfán
álló
I.
tértl szártörzs ÍI. Ders
I'é
Ugyancsak Szirmay szerint a közös 1381-ljen az anya királynénak udvaraoka Qng fispánja lett"). Bizonyos az hogy 1407-beii petri Dersy László emlittetik, mint kinek anyja Misichei Kuthur Sándii leánya volt. £nnek ivadéka
Száthmár vármegyében Körtvély Dcngeleg lielységben részbirtokot kap királyi adományban *). Petri Dersy Antal Zaránd vármegye követe 1505-ben a rá-
rákosi országgylésen^}, 1510-ben és
kosi
országgylésen
'*).
Dersy család jelenleg
is él
Dervarics család.
Bihar és Szabolcs vármegyében. Zala megyei
(Egybázas-bükki).
nemes
család. Eredetét a család horvátországi túrmezei (turopolyai) kerület-
ben fekv
Drevericz
Az elttem fekv családot a
helységben és a tatárjárás korában
okmányok nyomán bizonyos az megneraesités Zólyom vármegyében érte ugyanis hiteles
,
hogy a
;
Dervarics
Bálás, Mihály
és
János
1657-bea
király által czimeres levél mellett megneraesittetvén
Zólyom vármegyének I657-ki lésen hirdettetett
A
keresi.
cet.
1
III.
Ferdinánd
armalis levelök
,
1-kén Zólyomban tartott
közgy-
ki.
czimer- és nemesség-szerzk egyike
Mihály
mint katona
le-
Vas vármegyébe Sárf ö-M izdóra, hol birtokot szerzett s megnsült; azonban 1664-ben a felkel nemességgel fegyvert fogván, midn Egyházas-bükk táján a török elleni harczban magát vitézül viselé, sebeket nyerve, foglyul esett/ honnan állítólag két év múlva viszszolgálatiért I. Leopold királytól Egy házas-Bükkön öt szaérkezvén nemes telket nyert adományképen®), és ott 1667 ben meghalálozott. Mihálynak egyetlen fia maradt I. Mátyás, ki nejével Luther ') Annával négy fiút nemzett halála után a család két ágra szakadt, E g y h á z a s-b ü k k i és Sárf i z d ó i ágra. Mátyá.suak üai volköltözött
,
h
;
-M
tak
II,
a két
Mátyá
s
,
I.
M
i
k1ó
s
,
els az e g y h á z a s-b ü k k
I. i
András
«)
")
Ján
lí.
birtokot kapván
utóbbi pedig a sárf- aiizdói ágat terjesztek
')
és
;
e
os
nev
,
kik közül
ágat, a
ké
le.
Ugyanott II. 82. Ugyanott II. 60. 82. 85. 88. Jászai M. uemzet napjai í; moíi. vész aíán
ifjS.
») Szirniay u. olt II. 21. 31..
*) Jászai id. h. "J
A
')
Táa
család közlése szerJut, miért köszöiifit.
a Belotinczon lakott
L
u
t
li
a
r
családból
?
L.
Tudó ni a n y-t á r
I841-ki foly. IX. köt. 253. és 321. lapon a Bán.^y család naplójában.
19
Z90
Denrarica
A
következ
családfa
Dervarics y\—
Balá
^
K". I
I
Mihály
í.
János
I.
1657-beK Dbmes. Zólyomból leköUöz
I.
Mátyás
(Luther Aüna) Egyhái<m-bükki
Sárf-nUidói
á<j.
Mátyáa 1722. (Miké Erzse)
11.
Miklös
II.
János
(Miké Kata)
I
és
1
í.
István Judit Zsuzsa Erzse Kata 'igyvéd (Föl- (Vaa- (Jfíagy (Vizy f Í772. nagy pöry) Ad&m) Férj {Mátay Andr.) Katalin)
György f
n. András
l.
veszprémi kanonok, ISiyS.
IL János
András
I.
1722.
-"'
r
ág.
'> 1
,
Mihály István András József ^
!
"
•
»
"f
György
(Telekesen)
^-
László
Mihily
Lajos
Antai
tig-yvéd.
Ijiadiiagy
C-Tuboly Erzse)
i
18.14.
Róza (Thassy Gábor;
András Teréz János Moi- {Takács ügyvéd. nár Gábor) f 1850.
László
I.
f (1.
1856.
(1.
Gruni
Júlia. 2,
2i8Ó6a.
Bogyai
2.
Mária)
Klemcnt. (Rogáts
Mihály
János
(i.
Bogyai
2.
Bogyai Koltay
Téréi)
Teréz)
László
Ákos
(uös)
(Hertelendy
írén Máté kiskorúak.
Róza t 180.)
István)
György
Imre
Zsuzsa
János
Róza
Ferencz
Iloua
Mihály —^
(Büky István)
II.
György
(Mátay Anna)
,
Sándor Ferencz
Péter
Judit
Ignácz
György
Kata
István
Mihály
tl802. (Fercsák Magd.)
Auna f
Terézt
(Lochuolmé Söj trön)
(Czigány János)
Lajos dec 31. (Sinkovits Anna) II.
szül. 1795.
1 János szül. 1824. Gyógyszerész Sár/árott. (HoUduTjr BerfA) r"
"
-
IsiváB
/C
Erzse (Bölcs
György
C8. kir. fóbiré)
.
,
Béla
Kálmán szül. 1827.
1841. nprif 12.
Emília
291
Dervarics.
egyháza s-bükki ágon II. Mátyásnak fiaGyörgya nagyAz
szombathi papnöveldében tanulván a tbeoiogiát, Bajzáth veszprémi püs-
pök
alatt nylrádi plébános
veszprémi kanonok
,
utóbb
,
fesperes,
zalai
meghalt 1803-ki mart. 5-kén
kora
,
73-dik évében. Aj tatoa alapitványain kivül
mintegy 60 ezer forintot ha-
,
gyott testvére
nek
I.
gutorföidi
István ügyvédMátay
Katalintól
született utódai részére.
István nak
I.
hály
híres
ügyvéd
volt;
Lajos
C3. kir.
beli
hadnagy
fiai
közül
és
M
i-
táblabiró
gyalog ezred-
i 788-ban
'Belgrádnál
nái tanúsított vitézségeért
II.
József császártól araay érdemjelet nyert,
—
meghalt 1806-ban magtalanul; Antal Zala megye szolgabírája és táblabírája, meghalt 1818-ban ,Tuboly Erzse nejével ágát tovább
Gyermekei közül László a baltavári urodalom teljhatalmú ügyvéde 3 több megye táblabírája meghalt 1856 bau Baltavárott. Els nejétl két gyermeke él. János szintén ügyvéd, Zala vármegye
terjeszt.
,
táblabírája
,
,
s jelenleg azon
megye árvabizottmányának elnöke
Sls
terjedelmes szép birtokán Kilimánban.
Zsuzsi
Deák Károlyné
tárnoki
;
,
lakik
nejétl gyermekei
és
Ákos ügyvéd s volt tiblabiró, kinek nejéti Hertelendy Rózától kiskorú
1850-ki nov. 21-kén elhalt
gyermekeit a táblázat mu-
tatja.
egy házas-bük ki ág I. Miklóstól j le, ki szintén M k c leányt Katát, testvére nejének nvérét vette feleségül, ettfll születtek Zsuzsa Büky ístvánné, F e r e n c z atyja ismét négy gyér meís nek kik kihaltak és kik közül Judit Vas megyébe szakadt. Ilonu, Mihály atyja Sándornak; és végre iX György, ki ez ágat gutorföidi Mátay Annától született fia István által fen-
1824 ben) sárvári gyógyszerészt, ki 1854-ki 26-kán Hollósy Bertát nül vévén, gyermekei István és Béla. (szül
(szül. 1827-ki jun.
küdt, 1848-ban katona (fhadn.)
,
5-kén) ki lS47-ben megyei
1850— 54-ig
az alsó-lendvai
közigazg. biróságnál helyettes. Irt néhány czikket a lapokban
ményeket a magyar néplapban.
ef?-
cs. kir, ,
költe-
1852. óta néhány száz kötetnyi könyv-
gyjtött.
tárt
c)
Erzse
1
2-ke óta.
május
Emili a
d)
E
letenyei cs. kir. fÖbiró
két ágat,
melybl
jelenleg tizenegy férfiú és öt
támadt taz
házával együtt, az eredeti czimeres is
elégett,
nc^e 1855.
hajadon.
Egyháza s-B ü k k Ö n levél
Bölcs György
azonban
II.
Má
t
által
n
nagy csapás
él,
érte
és az öt telekrl szóló
,
yá
s cs I.
M
i
k
1
,
1715-ben a család
adományos
ó s 1722-ben nemes-
ségükrl Zala vármegyétl bizonyítványt nyertek. A s á r f -m i z d ó i ág mely Vas vármegyébe ,
költözött át, mint
a családfa mutatja, fi-maradék hiányában elenyészik.
Czimerük
,
mint fölcbb a metszvény mutatja
,
egy fenálló hadi
melynek kék mezejében zöld téren hátulsó két lábán álló oroszlán látható, els jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös dolmányos, kék Öves, prémkalpagos magyar vitéz enjclj)aiz3,
kedik kij jobb kezében pallósa liegyén egy levágott tövökfejet tartva; bal kezét csipöjére lielyezi. Foszladék jobbról arany-kék
,
balról ezüst-
vörös.
Dcsclián család.
Antal
1745-ben
séget
Czimere
els
^).
(Hannseni). Hannseni
Deschán János
Mária Terézia király- asszony tói nyer nemes— mint alább látható — négyfelé osztott paizs az ;
mezben kiterjesztett ezüst szárny mezben kék patkó látszik. A paizs fölött
és negyedik kék
harmadik ezüst
,
a második és
két sisak
áll
a jobboldali koronájából a leirt fehér szárny és a mögött egy kék szárny
emelkedik
föl;
a baloldali
sl.sak
dig a jobboldali ezüst-fekete
koronájából két elefánt- orr raány (és pe-
a baloldali fekete-ezüst szinü) nyúlik
,
föl.
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-fekete szinü. Olvasható néhol e név
Collect. Herald.
Nro
De
Je
a n-nak
is.
120.
i
20S
DeseA.
Deschán Margit
M
quisn gr. E s t e r h á z y né
h á 1 y-
volt.
Temes
Pozsony
név
Ily líangzásu
és
i
mar-
megyében
birtokos.
Detieö család. lói).
A
(Sz.-Visz-
Deseö
sz.-viszlói
Dcse Ádám
ládból
nácsos
cs. Itir.
csata-
és az aradi és mutinai ka-
,
marai urodalmak igazgatója 1801-
Silingyia, Járkos
ben birta ós
Lúgozó
helységet
,
neje
Lo-
nvére volt. Dcse család. CNagy-emökei). Nyltra megyei régiebb család. 1488-ban élt nagy-e ni ökei Dese Miklós, kinek neje Mar-
vász Zsigmond
sovszky Zsófia
Tle
volt.
néhány izén igy sarjadzik
a családfa
'j le
Deseö Miklós 1488.
(Marsovszky Zsófia)
Pál
Miklós 1578.
T
Anna
1C06.
(Bogády Miki.)
(nepsiczi
Sárkány István)
(Boesáiiyi
(Doroszlay János)
Menyhért (Tardy
Kata)
1549.
Dóra)
Farkas
Gáspár
István
Anna
János 1527—1540.
Magdolna (Csúzy Menyhért)
55sófia
Bálint
Benedek
Zsófia Csu7,y
(
1583.
—
Anna
Fereucz
(1.
János
Gáspár)
f\
Sooky
Zsuzsa
András. Tajiiay
(Szentkirályi
György)
Ferentíz)
2.
Erzse
Bálint
(Borsy
Mihály
István)
(Rudiiay Mária) Zsuzsa (llakicíányné)
Anna
Zsófia
(Sárkány János)
(Demessey)
Bálint
László
Antal
Bálint
József
A családfa törzséül álló Miklósnak vissza Nyitra
megyei
Jánostól a 150 *)
frt
Lapás
fia
János
helységbeli zálogrésxét
zálog-összeg letétele mellett
')•
Múlt századi perben hitelesített genealógia szerint. Benedeki Convent 1541. Faso. 43. Nro 26.
*) Sz.
151 l-ben kapja
Dubraviczky
ZM
Ueaeö
Hogy
- DfMrUzky.
e családfán az utolsó két
három nemzedék nincs meg, szk-
ségesnek tartom megjegyezni.
A
megyében
család Nyitra és Pozsony
Hasonlóan
méren
—
;
székel.
Dezs család birtokos Sz. -Fejér
és Szabolcs vármegj'ében is
vármegyében
van ilynevü család
B od-
Fényes
Elek GeographJája szerint
Dese család. egyike
(Mérai és patai). Erdély kihalt családainak
^).
D6SCÖ
Ci^alád. (Péterfalvi). Ugocsa vármegyében van lakhelye s birtoka. Egyike azon családoknak, melyek 1750 ben Péterfalvára uj adományt nyernek ^). Tán sei közül volt DescÖ Mihály, ki 1547-ben Veiéteubirt").
Desericaky
c.«alád. (Dezsericzai). Trencsin megyei Dezsér
(Dezsericza) helységrl irja magát
Nem
,
ott jelenleg is birtokos.
birván a leszármazási fát teljesen
törcdék-nemzékrendét közölhetem
;
,
csak két rendbeli ágazat
az egyik imez
Deserlczky András (Vi»ky Mária) I
(Koaztoleerky Mária) József
(Bugyi Gellért Anna) Jóisef
(Mesko Johanna) Mária (Bencsik Jánosué)
A
másik cáaládJa
*) törcdélc
ez
Desericzky János (Hindy Zsuzsa)
—
r~
János (Caery Bora) 1737. . )
Anna
Imre
.
Mária
-'
Krisztijia
(Gáspár László)
1769.
1772.
»)
*)
•) •)
Kváry
Erdély nov. családai 270. L Síirmay C. Ugocsa 124. Ugyanott 147. Sz. Benedeki Coiwent Prot, JJ. p. 63.
85.
Z£iiM»
Rózn
S95
Desfdors.
E családfán János nak 1
neje
737-ben ismételve tiltakozik
CseryBora
gyermekeivel együtt
Konkoly család beiktatása
.s.
Bars
ellen
megyei Kis-Heresténre nézve *). Imre 1769-ben tiltakozik anyja ellen, ki a Nyitra megyei Család helységben fekv6 birtokot Babóthy Józsefnek, s ez által Borsiczky Józsefnek adá el
E
').
család Nyitra megyei ágából eredt a
meretes kegyesrendi szerzetes letett
Ny itrán
1758—1760.
1
702-ben.
—
s történetíró
Munkái
:
és ^^Jlistoria Epp.
leginkább ismeretesek
„Pí
Desericius néven isin József Incze,. szü-
Initiis ei
Dioecem
Majoribus Hung. tom.
et Civ, Vaciemh'^'' íol
ÍV}'-
1763.
^).
Dezsericzk y-nek is. számítandó még azon Desericzky
írják a családnevet legújabban
Valószínleg e családhoz
ág is, meiy máskép Ország h-nak is neveztetik Akács Máriától fia Desericzky István.
;
ebbíSl
György nek
Desfours
ciealád. (Monti és Athienvillei gróO- Csehországi család, hová állítólag Lotharingiábóí a XVI. században mentek. A XVIL században már bírták Csehországban a n a g y-r ohosetzi és raarchensterni javakat, miket Desfours AlbrechtMiksa 1678-
ban
tett hitbizománynyá.
A
német birodalmi grófságot Desfours Miklós altábornagy Luxenburgban 1634-ki május 30-kán kelt diplomában nyerte.
Albrecht Miksának három a volt. A legidftsb Albrecht Miksa, kinek utóda Perencz Antal 1805ben magyar indigenatust nyert *) ennek nejéti gr. Traut-
A
fölebb említett
j
mannsdoríF-Weinsberg Máriától
nem maradván,
(szül.
1776.
1853.) semrai gyermeke
f
183l-ki július 29-kén történt halálával ez ág sírba
szállt.
V e n e z e I-M á t y á s nak
(Álbi'fecht
Miksa
rás és tábornok
els nejétl Walmerode grófntl
(megh. 1839.)
ki anyja
halt
magyar indigena
Vincze
(szül. 1806.)
ifjabb
a)
os. k.
született fia
után a kihalt Walmerode caaládaíik,
F e r e n c z nek
a jelenleg
javait öröklé
él ágnak
;
fí&
kaqna-
J ó zs e f ugy a ki-
Ferencz
feje.
Venczel-Mátyásnak második nejétl gróf Széchényi Borbálától 5t
gyermeke maradt, kik közt ismét
«)
')
Vincze
(az.
Sz. Benedeki CJonvení Prot. BB. pag. 283. Ugyanott Prot. HH. pag. 233. L. életét Horányi Memória Hung. L 4% - 514.
*) Í80&-Id 7. törv. ca.
1778.) az ágazat
feje.
290
DesB^ák
— Oessewffy.
A
Fe reucz
magyar indigenatust nyer zánklioz már alig áll viszonyban,
A zben
kihalván
család czímere viz-szintesen kétfelé oszlik.
fekete sas van
gélyezett vörös esikolat
áll
fels arany me-
mezben függlegesen
az alsó kék
;
A
a család ha-
,
ezüsttel sze-
melyet két oldalról a vért oldalából elö-
,
A
nyuló grif-lábak tartanak. Alul egy arany csillag ragyog. grófi korona
oroszlán
s
,
vérten
azon öt sisak. Telamonokul a vért körül két koronás
áll.
nesnyák közé soroztatik
család. Zemplin várraegye nemesrendü
családai
^).
Dessewffy
csaliid.
tarkei gróf és nemes).
(Cserneki és
Egyike Lazánk legrégiebb családainak törz.se átalánosan (Dezs) volt. Ettl a családfát ^) igy hozzák le i :
Dcs
s
i
1
a u s
tábla.
I.
Desislaus
r Miklós
István
Egyed Tamás t
László
György "
Mátyás
György
]«tván
t
Mihály ,
r
I
I
-'"
Ezechitil
Pafaier
Miklós
István
•
I
1
^
'
István
András
János
György
Budetut
Leucius
Györgry
I
Antal
1
I
János
Farkas
György
Venczel
István
I
János
Tamás
Desislaus
László
Pál 1447.
István
Dessewffy de Chernek
posegai követ. ..
^„ás
Miklós
János
András
1476.
Lásd
11.
táblán^
Szjrmay C- Zemplin not top, 111. Valamint több családainknak, ug^ ennek íe törzse eredetével é« legels nemzedékei összefüggésével a történelem még nincs tisztában ; eít látjuk az elttünk fekv több rendbeli s egymástól eltér táblázatokról. Terhes, ki e csa')
•)
lád Nem-ágozatát közié,
— mint 6 nevezé — az „A r pá d
Desislaust
Miklós
fiául irva,
unokájául
i
a" l köt. 318
állitja
nek, ki — úgymond — Hereneasy híres történet-iró jesaita finyes
nem
ix9déh,«i
lévén
,
GiitUával
(t
-
835-dik lapján
egy még elbbi szerint
Bttjor herczeg leányával sí.
:
Dezs-
Veszlfaliából
bttdn király
hit'
2»7
l>eMewffy.
A
család
sei Slavonlában Csernek
a XIII. században bírták , és innen írták elnevüket egyetlen megkülönböztetésül más családoktól míg az ál-
már
várát
,
landó családi nevek
ki
nem
Még Dessewffy
fejldtek.
a XV. század els felében név nélkül pusztán aCserneki elnév Jbasznála tárói ismerünk rá a család seire; igy 1437-ben a posegai
sz.
Péterrl neve-
zett káptalan (admonitorío inquisitoriae)
Csernekí Jánosnak
levelében elcj fia
De s e w
nek)
,
{Desem
rokonának
ki
lau3 fiának
Anna
és fia
filius Joaiinis
de Cher-
Csernekí Desis-
Györgynek János
által
özvegye
vádoltatott
egy lihinyei jobbágynak Obrádnak gyermeke meggyilkolásával s házak feltörésével téséül tanuvallatás rendeltetett
Dezs)
*).
Az si ,
czinier.
miért ártatlansága kiderí-
A Desew
névtl neveztettek ezek unokái azután
és
Des
i
s
1
a v (szintén
D e s s e w f f y-eknek.
tUherneki Pál 1447-ben a budai országgylésen Posega vármegye
követe volt
Az
').
táblázat végén és a
ki a csernek v á n az D e s s e w f f y néven elször jelenik meg az okmányokban 1460 1476ban. Ezen István az atyafias tharnovtzai Sághi családtól 1473-ban I.
lí,
élén álló I
s t
,
—
Mátyás
jószágot szerezvén, azokra 1476-ban (consensuales") nyert.
magyar
vesével a
királytól helybenhagyást
kezdve igy terjedt tovább a családfa
Ist vastól
fdldre jött^ és udvarmestere
lelt.
Utóbb ugyancsak ezen
értekezés-
Miklóstól (kit mások Tamásnak neveznek) eredeztetik a losonczi Bánffy, a kihalt Losonczy, a czegei Vas család is holott a losonczi
ben
;
Bá, n
ff
y
Dezst
csalid bár szintén
D ez s&
nem vesztfáliai
úevn
ösöktfil származtatja
származatiuiak
,
magát de azon magyar ,
Tomiioba
?ianem a
vezér ivadékául követeli. *) 1437.
tuli B. Pefcri
nek,
Feria 2 da post Festum Briccii Admoaitorio iaqnlsitoriae Capi-
de Posega super innocentia
in facto invasionis
tionia paeri,
filii
domoram
Obrad Jobbagionis
,
Desew
í'ilii
Joannis de Cher-
ablationisque i'erum
bonomra
in Lihinya, iutuitu cujus
Annám
et interemp-
D e s e -w s filii D e s
idem
per
I a i i nobilem Annám relictam relictara condam (J « o r g i i et Jiidiciaria sede coram de eadem Chernek, ftiuademque filíum J o a n n e m Universitate Cottua de Posega incusabatiir. Sub authentico ejusdem CapituU ex-
peditae. ')
—
Origioales in Archivo famíliáé. L. Hevenesi Mss. tora.
Kovachich Vestigia Comitior. 266.
l.
XVII
p. 58.
S98
D
tábla.
II.
István
1460-1475. I
1
Ferencz 1514. posegai fispán.
Györ^
János
László
elesett
1527. t 1570.
elesett
1526.
kir.
Margit Anna Istváik (Bolday (Giletfy)
r---^
Miklós
Dóra
elesett
elesett.
(Tahy
János)
Váradnál.
K-
Ferencz 1526.
IstT.J
1558.
1
János ajtón. kninar. kir. udvarn. (Pesthy einök.
Anna) Ferencz
János
1607. oszt. Kriváni ág. Lásd lÜ. táblán.
1605. újvári kaplt.
Becöky Ilona. HofTmann Margit)
(1. 2.
Jáncs
István 1650 eltt.
1
t
(Darliolczi
Finta Kata) István
Gábor
t
(Tibay Anna)
r—
——^
1
László
János
Klára
Ferencz
Ibrányí János.
(vínnai Eödöiiffy
Barkóczy
Zsnzsa)
(1. 2.
István)
János
Ádám
t
(Butkay
Klára
Tamás Stirnuty adoptálta.
Sándor)
(1. 2.
L«jc»
t
Gábor
(böki Paczoth Maria)
Ádám
István
Zsigmond
(Kazinczy
(Semsey
Erzse)
Erzse)
(Berzeviczy Mária)
Pál
Kristóf
f
-f-
Ferencz
Pál
Péter
(Mérey
N)
Bergen Anna. gr. Barkóczy Anna) István
t
f
f
Pál
Ferenci
t
János
Ádám
Henrik
Tamás
báró.
+
szepesi (Daróczy
kanon.
r Ferencz i
István
1650. osztoz.
I
Margit)
(Ottlik
János
Judit (Sztankay András)
János
Anna)
I
Henrik
Károly
t
t
Dienes
Mihály
Mózses
István
t
t
t
t
r Zsigmond
Péter
László
(Görgey Anna)
r
Imre
János
Lajos
« ,
György
Tamás (üjUázy Anna) László
Pál
Mihály
A
megye fispánja di
e
r
vá
r
Istvánnak
tábía élén álló
II.
fia
Ferencz
Pozsega vár-
volt, 1514-ben a slavoniai 6s jószágokra üézve
y Miklós
fiával Ferenczczeí oly egyesaégre lépett,
Hé-
hogy mag-
szakadás esetében egymásnak kölcsönös örökösei leendenek. 1516-ban
Ulászló
e szerzdésre
királytól
helybenhagyást
vallomásra királyi jogadoraányt nyer
s
,
és ugyanezen örök
,
minden ellentmondás nélkül
magát a birtokba behelyezteti 0- Részt vett a török követség és or szagos rendszeres munkálatok körüli dolgokban. Hat fiu és három leány -gyermeke maradt kik í525-ben Lajos királytól uj királyi adománynyal Slavoniában tizenhét várat kaptak ugyanannyi uradalom,
,
megyékben némely részjószágokat *}. A fiuk közül György, Miklós Mohácsnál estek el, Ferencz a palásti mezn ^). László, ki az alább említend János fiút hagyta maga
mal, és Sopron, Vas
után, Váradnál
Legtovább
esett,
István
Kaposvárnál vitézkedett 1560 ban *>
élt
János,
már Pozsega vármegye fispánja, rhodusi családját a vitéz, kir. f-ajtónálló mester volt. Ez noha ntlen maradt; legraagasb polczra emelte, és Magyarországba Sáros megyébe hozta át. ki 1525-ben
,
1525-ben a Pozsega megyei örökös fÖispánságot jogot nyert
,
és egyszersmind a család
gányt tartó férfi-karból
buzogányos kar
se
,
—
állt
mint
,
jószágaiban pallos-
,
si czimeréhez
—
azt jelvényezé
is
A
hogy a család egy Továbbá János a
,
a tatárok elleni hadban jobb karját elveszte.
örökre megnyerte. 1527-ben a Pozsega
megyei fispánságban családja részére
kamara elnöke,
mely egy buzo-
egyfejü koronás sast nyert bvítésül.
iratik
rudinai apátság kegyúri jogát
,
is
megeraittetik.
1554-ben a
í-udvarmester ln. 1558-ban a Tarczay család hútlenségi bélyegén és magszakadtan királyi adományban nyerte királyi
Sáros vármegyében
clneve)
és
ós
Tark
várát
(honnan
urodalmat egyéb Abauj és Szepes megyei javakkal
együtt testvéreitl származó utódaira nézve (el
ból
a család Magyarországba ,
család másik
a
is *)
;
és igy származott
nevezetesen Sáros vármegyébe Slavoniá-
,
hol a törökök & család minden javait elfogialák és feldúlták
Neoquistica
iránt a család 1715-ben isa
*)
•)
KovHCsóozy Ugyanott.
Árpád
i
Comment. 62. hibÁ» kiejtése miatt, mi mai nap *) Ugyanott 134. 1. *) Forjráeli
*)
Wagner
a
I.
köt. 326.
64. hol is
,
mi
bizottmány eltt elömu-
1.
Deraöffy-nek
iratik
«ok helyen történik.
Car. Diplonaalarium Oottus. Sáros,
pg.
85.
» caaládnévjiek
300
DMsewfly.
deletet
*),
szintén
íla
Jánosnali,
igényeit').
tata,
utóbb meghalt, csak
s röviddel
János,
1567-ben Pozsonyban
ki
(Lászlónak
udvarnoknak
királyi
Ferenczet nek jutott
ágnak
és
iratik
Jánost,
Tark,
nejétl
,
kik
honnan ivadéka
neveztetett; ivadékát a
folcbbi II. táblán terjed
János
;
de
ki
a
Ezen
P c s t h y Annától') nemzé
607-bcn osztozván meg,
1
Ili.
Tark i-nek,
F e r e n c z*
néha
Kriváni
János, ki a lyubotivai ágat,
táblán láthatjuk.
tarczai
Tarczai kastélyt kapta, alapitá a
mely a
állt
fels-magyarországi kapitánynak és
ki
íla)
végren-
testvérétl maradt
kiben ekkor a család íiágon egyedül
családot utótlai álfal mai napig fentartá:
János
László
tett
és
le.
vámagy volt, 1605-ben Homonnai újvári kapitány nyá tette *). Els neje Becsky Ilona volt ki gyanúba esvén férje eltt, pallos-jogánál fogva a tárczai vár udvarán lejét véteté. Mátokaji
,
sodik neje HoíTinann Margit volt
magtalanul halt
ki
István,
el,
és
F
darholczi
Istvánra
n
i
1650-ben osztozott
halálával
Gyermeke kett maradt .-János,
^).
a Katalint birta feleségül
t
meg
gyermekeivel.
E
gyernaekek kttxül
vonatkozhatnék azon adat, hogy Oroszországba szakadt
Gábor
(Istvánnak Finta Katalintóli
íia)
T
i
fiufe
1694-ben
kit
Ádám
nemze, ezek közül
Szirmay István
gr.
fiául fogadott
ugy hogy
,
I.
fia
,
nejével
Butkay Margittól nemzé
Tamást,
Leopold király beleegyezése mellett
és szirma-bessenyi gróf Szirmay ne-
Szirmay
(Lásd e munkában Szirmay
János
Zsuzsannától
az és maradékai a Szirmay nevet viselendik.
Tamásnak tehát utódai cserneki vet vévén föl; azok a
*).
b a y Annával nemzé
Jánost és Lászlót, a magnóikul elhaltakat. Ferencz a fölebbi Gábor testvére Eödönífy több
a ki férje
,
család nemzékrendéu fellelhetk.
család.')
Finta böki Paczoth Máriával három szintén Istvánnak darholczi
Katától született fiat
:
Ádámot,
Zsigmondot nemzé. Ezek közül Ádámnak Péter nev fiától Henrik unokáia ezredes
Istvánt
és
»)
1715-ki 85. törv.
')
ü^anoít
pádiája
I.
köt. éí
ez.
pag. 415. — Jánosnak arczképo látható Fels-magyarországi Minerva. 1832-ki III.
•)
Wagner
*)
Szirmay C. ZenipUn
5)
Wagner Mm.
•)
Kovac8«5c»y Árpádia 332.
C. Mas. tom.
tora.
LXX.
p.
not. liistor. p. 117.
LXX.
Kovácaócy köt. 494.
Ár-
D«s8ewfly
maga nevére báróságot nyert rik
fiai
;
301
Károly,
báró
szintén ezredes, kinek gyermektelen özvegye báró
és báró
Perény
Henleány
Eperjesen lakott.
Istvánnak
Semsey Erzsctöl született gyermekei közül F eágazatát melynek végs nemzedéke közt Imre
n c z terjeszté le Sáros megyének alispánja r
e
Zsigmond Lászlót, férjét
volt,
Berzeviczy Máriától nernzé a kihalt Zsigmondot és
Györgyöt,
Görgey Annával többi közt
ki
kinek
,
,
László, Pá!, Boldizsár.
fiai
Kriváni ág,
Következik a másik fvonal, az úgynevezett
mely a
II.
Ujházy Anna
Ferencztl
táblán láttuk
tett fiától sarjadzik le
következleg
János Pesthy Annától szüle-
:
tábla.
III.
Ferencz
(ki a
II. láltíán)
1607. csztoz.
Kriváni ág. (Palocsai Horváth Kata)
Ádám Mihály György János
Láozlú
1C59.
M iklós
György
László
t
t
(Bánífy Anna)
László
Póter
t
t
I
Adáiu Miklós
Ferencz
Bálint
Lajos (1.
Fal{>
2.
Jánog
István
(Farkas Judii)
(Semsey
Erzse Bezzegh.
r— -^,—
Ferencz
Bohus)
Károly
f
Klára)
1710.
t ranczia-
Francziíiorsz.
a
L. folyt, köv. lap.
országbá ment.
Gábor
József -1
János
Fereiicz
(Keczer Zsuzsa)
L. V. táblán,
Sámuel (Semsey Klára")
Ádám
t
József
r József
Samu
István
" I
Tamás tl804. Casano melleit. (
^
kam.
kajHtány. " i
1
Károly Vincze.
László
Ferencz
tuUi kanonok
kanonok
alezredes
Lajos kapitány
Epernayban.
Francziaországb,
Pozsony bao. 1
Lajos cs. kir.
Tamás Sándor
f
1825.
SOS
Dessewífy.
István
(Semsey Klára) ki
Ferencz (Butkay
aa
eiSi/6i lnj.>on.
ístváa
Lnre
Mikló3
tábornok
Aniia)
t
(Berelitokl Kristilna)
—
1742.
grófi ág. '"
I
»
f.ásd 1 V. táilán.
Ann»
István
(Te-'avey János
f
C'jnsi))
JÓZ'íff
alisp.
t Í759. (B. Bakács Victoria)
Kata
Aatal
Feroíicz
Abaui
Veronika
Imre
Gábor
Iiare
István
János
(Sóvári Soós Lásiló)
ker. táblai üluük.
János
Ignácz
András ezredes t 1746.
T&raás ezredes (Pécliy Anaa)
(Horváth Anna Mária)
t
JZ8«f tábornok 1744. gr óf.
a,!
—
András (Kubinyi Borbáía)
Ferenez
,
Tiuiíás
eleseit.
(Platliy Bora)
(gr. Foj>;íeIi
Ludiuiüa)
András ÍV— _„ András Tamás
Cráüpár
r Ferenez gr. Edeléíiyben
t
1820. febr. 14.
Ferenez
József
Gusztáv
Arisztidem forr táborn. kivég. 1849.
István
Lajos
Kálmáa
Albert A I
Kálmán
Pál
Tamás
Imre
Nógrádba
Gyula
köliöz.
Jób Nógrád várra.
György
Dieues
Ottó
Nógrád
várra.
fjegyz
követ 1847. (sjtlen)
1839-1846.
Kökényesen.
(Trajtler Amália)
A
Zsig-mond
III. tábla
törzsének
testvérévei cs alapitá u
Fereaczcek,
Krivám ágat
;
ki
ICOT-ben osztozott
nejével palocsai
H o rvá
t
L Klá-
Kiára ágán a primas Oláh Miklósnak utóda) több fiu-gyermekiít nemze. Ezek közül László ága unokáiban kifogy. A d á rn ágát az V. táblau látMidjuk Ferencznek ága itt a Uí-dik
rával
(ki anyja Biidy
;
táblán terjed
le.
DessewSy
Feren cz
Ez utóbbi kei által ismét
,
Keczer Zsuzsannától származott gyerme-
három vonalon
Klárával alkota az egyik ágat íla
fia
,
Ádám
Lajos rendek vitéze volt
sz.
szolgálatban állt
,
Sámuel
terjeszti le utódait,
Miklós a Rákóczy forradalomban Károly Mária franczia tábornok
Lélek és
303
a másodikat. Ezen
ki,
egy ezred tulajdonosa, a
sz.
,
közül 0)
Tamás
mint a Lichtenstein lovas ezred ezredese
sano mellett Olaszországban 1804-ben
j
Ádámnak
Francziaországba bujdosik
fiai
;
Semsey
ennek
fia
,
Lajos
ausztriai
elesett Cacs. kir.
ka-
nemzé Károly Vinczét b) Tamás a tulli egyház kanonokja Pozsonyban lakott. c) László ugyanazon egyház kanonoka költÖ meghalt Nagy-Szombatban 1825-ben. d) FerencS ezredes Epernayban, és e) Lajos marás, és a
Geramb
lovas ezredben kapitány,
,
elbb
osztrák kapitány
ezredes
;
lakja
utóbb Francziaországba visszamegy
Gampaniában S
Jánosnak nek
,
t
István
,
és ott
e t a y mellett.
Farkas Judittól
István Semsey Klárával Miklós fiától származik a
táblán tüntetik
,
fiaFerencz magtalanul múlt
ki.
jelenkorig lenyujtá családfáját; en-
most
is
virágzó grófi ág
,
mely a IV.
fel.
(Istvánnak Semsey Klárától
fia)
lovassági
tábornok,
30 évig hazáján kivül járt. 1686bau Buda vára visszavételekor els vala a kfalat meghágok közt. 1697-ben Zentánál Eugen fvezér parancsából mint lovas osztály dandárnok PálíTyval kezdé a csatát. 1702-ben Laudannái vitézül harczolt. Belgium bevétele után Parisba is berontott. Meghalt 1742-ben Fintán ntlenül kora 75-dik évében s Szebenben a kegyesrendi szerzeteseknek általa alspitott egyházában eltemettetett ^). Imre (Istvánnak Semsey Klárától fia) ugy látszik szintén katona volt, fiai közül F erén ez Ábauj vármegyének alispánja 1759ben halt meg *). Neje b. Bakács Victoria volt kitl utódait a nagyon iQan
lépett a hadi pályára, és
,
,
,
,
táblázat mutatja.
Ferencz
(Istvánnak Semsey Klárától
fia)
nejétl Butkay Anná-
nagy hadfiakat nemzett. Fiai a) András ezredes, a porosz háborúban hires hs, kit II. Fridrik porosz király is dicsérettel emlit. Meghalt 1745 ben. Neje Hortól ismét
váth Anna Mária
volt
,
ettl gyermekei osztályban nyert javaik
Lehoozky Stemmat. II. 100- Kovacsóczy Arpádia I. 329. •) Horvát Imre g*gyi plébáo. ,,A m í d 6 11 a men ny e i Sr ion hee n" stb. czimii fölölíe 1759. mart. 2-kán moadoít halotti btsszédet. Nyonit. gy Egcrbeu 1760. *)
301
Dessewffy.
szerint tek.
keresztesi majd mcdgyesi Dessewfiyeknek
Egyik
kis
unokája
András
is
neveztet-
kamarás volt, s magtalanul ennek nagybátyjától halt el
cs. kir.
;
Gáspártól
jft
egy ág, mely-
le
bl Arisztid,
született Csa-
vármegyében
Abauj
kaezon
1802-ben.
Elbb
cs. kir.
nyg
kapitány, utóbb forradalmi
bornok
,
s
tá-
mint ilyen kivégoZ'
teteit
Aradon 1849-ki oetob.
6-kán
Andi*ás ezredesnek
Tamás nev
fiától
egy má-
ág jö le, melybl Imre Nógrád megyébe költözik. P'iai
sik
közül
Jób
íizolgabirú,
labíró, lési
Kökén-yesen. Testvére
fiatalabb
utóbb
korában
elkel
táb-
1847-ben országgy-
követ. Ntlenül él birtokán
o szintén Nógrád megyénél bivataloskodott,
í t
1839-tl 1846-ig azon megye jeles fjegyzje, a közbizalommal neki szánt alispánság ell önkényt elvonult. Lakbelye Vanyarcz. Gyermekei
vannak, h)
Tamás
c)
József
Mária Teró/Ja korában a fölkel nemesség dese, nejétl Péchy Annától ?etnmi utóda nem maradt. gróíFá
esett az örökösedési
által.
Ennek
Istvánné lön)
fia
*j
,
lovassági tábornok volt r744-beii
háborúban 1746 ban
ezredében törzstiszt, golyó
ln
alezre-
').
Fia
Fcrencz
,
el-
gróf, atyja
korában elesett a porosz háborúban ágyú-
ifjú
Porgách Ludmillától (ki utóbb gr. Eszterházy Ferencz magnóikul halt Edclényben 1820-diki gr.
február 14- kén.
Következik a grófi ág zott fiától
,
mely Istvánnak Semsey Klárától szárma-
j le Ujabb
*)
L. Életrajzílt
')
Lelioczky Steinin.
isnaeretek tára
II.
II. k.
365.
lOÜ. ki szerint a grófi cliplumában
ládbi két tábornok, 22 várkapitány (praefeotus) volt, 9 Prága •) Mindszeuti L'Advocat Lexicon II. D. 414. 1.
áll,
hogy a
csa-
falai alatt esett el
305
Dessrewflf^'.
tábla.
IV.
Miklós hi a HL táblán. (Berchtoid Krisztina)
Ádá m
Sámuel
István
sárosí ffíispán i756. báró. r/7fi.gróf.
(Palot
.«-
Klára)
Róza
István
1
1785. april
1, b.
gr.
2.
(b. Laffert
1.
Klára
Antal)
Vécsey Anna. Windischgratz Jozefa.
f
Sáinaei 1847. máj. 14.
1796.
az.
(b.
1797.
sz.
(Kállay Mária)
(gr.
8z.
tl855. Bánffy
1798.
Caákv
Mária)
1800
1
1868.
1802-1825.
Haller Fereacz)
(gi-.
Janka)
meghalt 1836.
sz.
Amália
Ft;:'enGZ
2-tól István
szül. 1771.
Sáros, ZerapHa, Szabolcs várm. követe
1
Kálmán
Ágoston
József (író)
f
Szepessy Mária)
(b.
Victor
mári. VmSztáray
lak. Vattán.
^^
(Ürményi AgatUa}
Eleonóra)
Káról sz.
1S26.
Júlia
Mikl<5s 1829.
5»-
sz 183S.
sz.
(Sz. Mariaj
sz.
r
Miklós
t
Isabel'a 1855.
1854.
Emil
Marczel
Aurcl
Erzse)
sz.
Egyed
szül. 1835.
1808. 1842.
1813. mart. 24. 8z.
sz.
Virginia
C3. kir.
kam.
m. akad.
sz.
(b.
t
1814.
1856.
jan. 13
eln.
Wenkheim Paulina)
Blanka
Valéria
szül. 1842.
Gyula
MatUild
Luiza
szül. 1828.
szül. 1836.
kam.
(gr. Pálffy István)
Sennyey Anna)
Mária Dienes
Mária Anna
szül. 1848.
szül. 1850.
A
1756-ban
Bóla
Alajos 1851.
szül. 1851.
szül.
táblázat élén álló
föispán volt,
Miklósnak
báróvá,
1.)
terjeszté
szerzett
közül
Sá'muel
sárosi
egy
fia
István
(meghalt*
tovább a nemzékrendet. Ennek els nejétl
báró Vécsey Anna Máriától liárom
József
fiai
1775-ben pedig utódaival együtt
grófi rangra emeltetett. Palocsay Klárától
1785. april
szül. 1846.
szül. 1820. ca. kir.
(b.
Aurél
szül. 1844.
fia
maradt. Ezek közül
született 1771-ben Kriviánban Sáros
ugy az irodalmi mint
megyében. Nevet
politikai téren. Eleintén országos pályára
készült és fogalmazó lett, utóbb ezt odahagyva
,
1795-ben a szabolcsi
20
306
Desse^'ffy.
fölkel seregnél kapitány, majd a megyei térre lépett, és 1802-ben
vármegye
Sáros, 1805. 1807. Zemplin, 1811. és 1825-ben Szabolcs
szággylési követe volt
Az
^).
or-
1807-ki rövid de fényes budai ország-
gylésen tollviv volt. Irodalmilag föllépett a politikai téren is, ilynem munkája a „Taglalat", mely gr. Széchényi „Hitel*' czimü munkáját támadá meg. Költi munkái mintegy tizenkét kötetre mennének, vannak
s köztök latin s franczia dolgozatok is
;
de nyomtatva csak igen
kevés van'). Meghalt a jeles férfiú 1843-ki május Sztáray Eleonórától gyermekei
Aurél ben.
A
született
1
l-jén.'
Nejétl gróf
:
808-ban Nagy-Mihályon Zemplin vármegyé-
politikai térre lépvén, páratlan genialitása által
a ooservativ tábor vezére a
„V i 1 ág"
tnt
fel,
és mint
(xzimü hírlap élén a másik párt-
nak legcrsb ostromlója volt. Nevezett hirlapban irt politikai czikkei „X Y. Z." czisnü könyvben külön is napvilágot láttak. Kimerithetlen, megtörhetlen k(M"a
lankadatlan szellemét az örökös munkásság okozta láz
,
iQuságában életének 34-dik évében törte meg; meghalt 1842-ki
„M ennyi ész, akarat, tettvágy, mily lángoló érzelem, menny remények s mi fényes jövend volt e névhez csafebruár 9-én. Legnagyobb ellenese irá necrologjában róla
:
tolva!" Családa könyei közé színkülönbség nélkül vegyült részvét könyüje
^).
Szép emlékéül legújabban jelent
veibl életrajzával együtt fegy disz-Alfoum
meg
„K o s z o r ú"
a nemzet
kézirat!
czim
mü-
alatt.
—
Testvére
Emil
Bátyja halála után
született 1814-ben. Cs. kir. kajnarás.
a hirlapi téren annak szerepét vette át, és a.conservativ párt egyik vezére volt. Jelenleg a
magyar akadémia
«lnöke.
Gyermekeit a táblázat
mutatja.
A jeles
férfiaknak
nvérük Virginia egy
ritka
mveltség
lelkület magyar hölgy volt; meghalt 1856-ki január 13-kán
,
és
kora
49-dik évében. líövetkezik a
III.
táblán álló
Fereccz
fiának
Ádámnak
ágazata. ')
József
grót testvérével
Sámuellal,
ki sziutéu orssággyülési
követ volt, az 1825-ki országgyüléaen a KK. és ER. közbejár.isát kerék fbl, hogy egykori slavoaiai birtokaikért , melyeket I. Fe«dinau
A
ctá
k
II. köt.
') L. ^)
L
Itásd
182-ki
Országgylési
1189. lapon.
Ujabb ismeretek
tára
II. k.
Ujabbkor! ismeretek tára
373.
II. kOt.
365-373. L
életrajzát.
3a?
Dessewffjr.
tábla.
V.
Ádám
n
111. táblán.
1659.
(nagymíhályi Bánify Anna)
Sándor
Gábor ...
Imre
2^ignioud
.l/V—
Ferencz (Kisfaludy Zsuzsa)
_»
Ádám
2Í8Ígmond
Pál
t Gábor Imre Horvátorazágb.
.
"
1
János
t
1
György loire
Miklós
György
Ádám
János
Imre 1759.
Miklós
Autal
rnagy. Tnagykéri Kiss Teréz)
Ferencz
Sándor
Kristóf
Splényi Fraucziska)
(b.
Gábor
Lajos
Alajos
(Kovácsovics N.)
-J-
Mihály Petronella Mária József Sándor (Raszla- nyg. lov. (b. Redvioz (Dessewffy (Bánó l.) '^ Károly) viczyné) alewedes. János f) " Eduárd Viucze Erdélybe Bajororsz. i Mária sz. 1823. sa. 1824 költöz 1345. 821824. 1 1863.
Antal Teréz
t
t
'
i
i
s
(b.
(Semseyné)
Henter
Jozefa)
i
:
Luiza (Krau8é>
Ferencz sz.
József
1830.
sz.
1832.
Ignácz 82.1835-
Klára
Nándor
Anaa
Mihály
Jozefa
szül. 1824.
szül. 1826.
szül. 1828.
szül. 1832.
(Horváth Gryörgy)
(Naláczy Júlia) I r"fT: Zulejka
nül. 1830. (Sándor Albert) *
>
Az
V. táblázaton
Ádámnak Gábor
lakik Deésen.
íiátóli
utódai Horvát-
országban lakoztak.
Ferencznek
Kisfaludy Zsussannától
Imre 1 759-bBn rkinek Kiss Sándor
fía
nagy volt; ennek neje nemeskéri Kiss Teréz után özvegyen maradt édes anyja Daróczy Katalin összes vagyonát egy családi alapítványra hagyá rokonai számára, mely Kis s-J a n k o v i c h ,
féle
alapítvány
dor
Imre rnagynak Sán-
unokája
fiátóli
Mihály pedett
nevezet alatt ismeretes.
meg
mint nyugalmazott lovassági alezredes Erdélybe
1845-ben. Meghalt 1853 ban. Nejétl
b.
tele*
Henter Jozefától
gyermekeit a táblázat mutatja.
A
paizs
—
si czimere kék mezejében könyökl család
fqü koronás ben jobbról
mint az els metszvény mutatja
férfi-kar
buzogányt tartva ,
sas kiterjesztett szárnyakkal áll
félhold, balról csillag
;
ragyog a sas ;
—a
fölötte egy*
a paizs fels szögletei
•
feje fölött zöld koszorú
20*
Désy
30S látszik
mely
,
néh'>l a paizst
által tartatlk kétíelcl.
E
leng.
telamonok g3'anánt körülfivedzó két szirén sisak koron áj fi bói öt strucztoll
paií:s föliótti
czimert az els mets/cvény mutatja atelamoDokat képvisel két
szirén nélkül
A
A
— Betriclu
').
bárói és gróíl rang nyerésekor ez
— tetemesen
naetszvény tanusitja
osztott paizsnak közepét foglalja
el.
A
félig fehér, félig fekete
A
paizs fölött bárói
vagy
paizs
í^ísö c:;
kivont Icardda)
második
A
negyedik
második és
mezej ;Len királyi korona van,
és abból öt stmcz-toll (úgymint kék, vörös dez.
ralut a
A-' dsi czíracr a viégyfelé
nagyobb
all
--
czimíjr
bviteteít.
osztályának vörös mezejében oroszlán
harmadik osztály
si
,
grófi korona
,
fekete
,
vörös
és azon
,
kék) lenge-
három
nyitott
si-
sak, melyek közül a jobboldalinak koronáján arany egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal
,
a középsnek koronájából a leirt öt strucz-toll
,
a
között (melynek egyike
baloldalinak koronáján két elefánt-orrmány
kék-fehér
,
másika arany-kék) a buzogányt tartó pánczélos kar látható.
Foszladék jobbról ezüst-kék két halfarki'i
ni
balról ezüst-vörös.
,
A
vértet két oldalról
syrén telamonok gyanánt rzi.
I>ésy család. Abauj
,
Szabolcs és Ugocsa vármegyei nemes
Ugocsa megyében birtokos Péterfalván ^). Szabolcs vármegyében Désy György 1822-ben
család.
szolgabíró,
Désy István 1838-ban szintén ott szolgabíró. Désiekre (vagy mint most írják Dézsiekre) talaiunk a XIV^. században. Désy Péter, Kristóf és Mihály testvérek 1386. és 1387-ben
Mária királyné
sának szintén segélyei egy falut kapnak. Említtetik
;
liivei,
és a horvátok kezeibl kiízabaditá-
ezen érdemeikért Losonczy Istvántól 1387-ben
Désy Imre
fo-asztalnok
Ulászló és
11. Lá.szló
ko-
rában.
Deszetinszky család. közé számláltatik
Zemplin megye armalista nemesei
•*).
Detricli család.
(Detrichfalvi). Liptó
vármegyébl
Benedekfalva
ered, hol
máskép Detrichfalva helységre és Bresztovína pusztára a Dluholuczky, Kiszely és Andreánszky családdal Rudolf királytól 1570-ben királyi uj adományt nyert *). A család egyik ágának néhány nyomon leszármazása következ
')
És öt helyett liibásan hat strucz-toU Szirmay C. Ugocsa 125. Szirmay C. Zemplin not. top. 111.
*)
Liber regius
^) ')
fol.
90.
látszik
a metszvényen.
~
Dévay
S09
Deveeser!.
Detrich Ferencz (RÍ8ze]y Magdolna) -^
:
,
I
Ferencz
Borbá.Ia
r—
(Mednhradszkv
—
—
;
Márton
'
András)
1
Dáaisl '^'i
Dániel
,.
:
•
ivata
ijajQs iig^j véd Pesten (Eg>} Willielmina. t 1836^
Zsigmond
Krisztina (.Veres
Zsigmond)
Kérben
(1. 2.
E családbóí
Vilma
Kata
Bertha
lak.
RudoJf
(Oláh István)
Biringer.
"
Lipp Prokop)
Peaten.
ered Detrich Margit Jóhny Tóbiásáé.
1561-ben Dévay
I>évay Cfsalácl. (Dévai). Erdélyi család. Péter a moldvai vajda Basilius segélyére jár.
1603 ban Dévay Máté Basta ell menekszik többekkel Karánst'besre
').
Dévay Antal
guberniumnál fogalmazó 1794-benj
a
valós, titok-
nok 1815 ben.
Dévay birtokod
Magyarországon Heves és Pest megyében
osaláil.
Fényes
Geographiája
Komárom megyében többekkel a Dévayak veszik
iá
is
szerint.
míntCsúzy örökös, lo40-ben
birtokos volt,
Csúz
helységet uj
adomány
mellett birtokba
'*).
1
730-ban az Esztergám megyei Déva helységbe a Dévay család
magvaszakadtau
mondás
történt
Tán
iktattatik be nádasi
Tersztyánszky János
,
de
*).
e családhói
Dévay
voU
Dévay Pá
Horváth ímre
1
,
ki
Ugron o v
i
c s Borbálá-
nejét, ki él
1709 -ben,
I>evecseri család. A Devecser név már
legrégibb
val iiemzé
ellent^
IMáriát
idkben
DeveCser fispán Péter király híve és Tiborcz országbiró. és Eimech Márton Deve-
elfordul évlapjainkban. tanácsosa
*).
1206-ban
cherrÖl írják magokat
Erdélyben cscry Ferencz
í
is élt
^).
devecseri
Devecsery
51 7-ben Doboka vármegye
^) •)
Hodor K. Doiíoia várm.
')
') *)
64„,
4.
,
melybl Deve-
jegyzt'ije volt ^).
Wolph. Betien
toni. V. p. 461. Fényes Komárom várm. 121. l. Sz. Beuedeki Gonvent Capsa H. Fasc. Turóczy Chronic. lí. cap. 38Lehoczky Stemmat. lí. 101.
»)
család
Nro
7.
Dévény
91#
— Desasse.
Me
I>évéii}' család. (Melléthei). Gömör Vcármegyei elnevét. Neve többféleképen iratik
röl Írja
István
Devininek
1702-ben Kassán tanuló nielkthei
Czimere a paízs mezejében egy balra
kölve
,
három
A
rózsát tartva.
e t h é-
igy
;
Írva.
és
1 1
van
fordított férfi-kar könyö-
paízs fölötti koronából szintén pán-
czélos kar balra fordulva meztelen kardot villogtat
Zemplin vármegyében e század elején
is
').
a birtokos nemesek kö-
zött állt a melléthei Divónyi család.
Nógrád megyében élt Dévény István B.-Gyarmat mv. jegyzje, meghalt 18o4-ben. Nejétl F e k e t e leánytól gyermekei: Fáni ,
—
(Hanely L.-né) férje
,
Ete1 k a
Mária, V
;
í
(Valluss Páiné)
cto ria
,
Berta
(Nagy Mihályné),
Ez ágnak czimere D. István pecsété kétfelé osztott paizs
ronán áthúzott két
;
J á n o s.
egy függlegesen a jobboldali mezben hármas dombon királyi koközött rózsa van
toll
fej koronás sasnak csak fejét
és
a u Nóvák Etelka
l
A
fele látszik.
jobb oldalra fordító daru
áll fél
szerint
a baloldali osztályban két-
;
paizs fölötti sisak koronáján
lábon
másik
,
fél
lábában golyót
tart.
Deuricliiey család. Kihalt ben Nógrád megyében fordul
el
*).
I>e%assie család. (Gróf.) vármegyében.
Czimere
viírös
mezben
Dewíchiey János 1597-
család.
Lakhelye
Bohunícz
zsinóron függÖ vadászkürt, fölötte
ezüot liliom (fölül kett, alább egy) látható.
A
azon nyitott sisak
liliom.
,
melynek koronáján ismét
dalról ezüst-vörös, balról
A és
Pozsony
három
paizson grófi korona, és
Foszladék jobb
ol-
arany -vörös.
család francziaországi
eredet
,
már régen „V e r n
hol
„Petit-Verneuil" elnévvel, báró
e
u i l**
czimzettel fordulnak el.
Hazánkban a XVHI. század közepén jelennek ^meg *). Báró D e z a s s e (de Zassc) Verneuil P é te r Ignácz Colloig Margit nejével nemzé gróf Dezasse Józsefet (szül. 1755. sept. 24. meghalt 1834. nov. ra
a g n e-t
József
»)
ki
Dezasse Petit- Verneuil
Ch árié-
korompai báró Brunawik Terézt vette nül. Emiitett
emeltetett grófságra testvérének
') L.
humana
,
11.) és báró
Charlemagn e-nak
Aeadcrakuni Soeietatís Jesu Collegium CJaasoviense
,
Dlvina ope et
exciaeribr.a resurgeos etc. 1702, pag. 20.
Protoc. C- Neogr. anni 1587.
•) Hist.
Herald Handb.
166.
-
Goth. gen. Twcbwib.
f.
gr.
fiaí-
H. 188.
Bézny
valPerenczczel fiusilást
nyernek
A
családfa
Antallal
és
9ít
-' Dianesevttb.
együtt, kik 1802-beo
magyar hon-
').
következ Báró D. Péter Ignáoa (Colloig Margit) báró Charlemagne t (b. BrwnsTrIk Teré^^
gr. József 8Z01. 1755.
"
I'
'
A-
I
1
1834. "
^
j
szül. 1809.
(gr.
Dezasse Antalné)
-^
'
'
Anna
I
gr. Ferencz
Antal
szül. 1786.
1788. dea 12. I85á. jan. 7. C8. kir. karn. (1. gr, Sánclor Erzse. 2 gr. Dezasse Anna)
ca, kir.
eziil.
t
kam.
és ónungy(Zerdahelyi Constanezia) szöL 1/98. máj. 22.
Luiza
Katalift
JoHa
Emil
szül. 1821.
3znl. 1824.
szüU 1828.
szül. 1834.
csillagker. hölgjr.
fhadnagy.
csillagker. és palota-Iiölgy.
Cappy Henrik kir. kam. és rnagy)
(Gr.
(Gr. CziráJcj János)
CB.
I>ézsy esalád, (Nagy-iklódi). Doboka megyében Nagy-Iklódot birta a család, és
onnan
irta
(Fehér Kata) _yc—
— "•-*
' j
Xata
János
Judit (Kimita János)
f
elnevét. Lesarjadzása Dézsy János
(Baló
'
*)
(Konrád András)
—
r— János (Tökfs Kata)
4^11:
-"»
*"" '
Krisztina
JzaeO
igy
Ijászló (Szllösy Zsófin) i
1-^
»
Julianna (Herszényi György)
t
A
törzs
Dézsy
János
neje
Fehér
Kata, leánya bolduczi Fe-
ér Jánosnak Taraásfalvy Borbálától, a In elbb pekrovinai Pekry Míhályné volt. Nevezett Tamásfaívy Borbálának atyja Tanaásfalvy
li
Tholdalaghy Fruzsina, leánya Tioldalaghy Perencznek Frátay Klárától, Frátay Gergely leányától. A Dézsyeknek egyenes maradékai ma Keresztes és Hegyesy nemesek leányLászló, anyja
ágon.
Dézsi család.
Erdélyben Maros-széken birtokos. Ifjabb nem-
S á n d o r és D o m o k s kiknek tán atyjok testvér ^). Dianese^'iiii család. Közülök Dianesevith Miklós I649'ben
zedéke közt
áll
országgylési választmányi tag
,
*).
*) 1802-ki 34. törv. c». •)
»)
Hodor Doboka vármegye 63. Köváry Erdély uev. «», 258.
*) 1649-ki 77. töry. cau
i.
DibácBy
itZ
OillácKy család.
Dics
Szabolcü
megye neniessége sorábau
család. Szintén Szabolcs vármegyében
L öVö Pe tri
helységbe u közbirtokos
I>ienes család. A nemes i
Dieiics.
613-ban Kovácsi Mái, vassal
íartja laklielyót,
^).
levelet I)
1
Ambrus
enes
J ri d
A
Góg
t
i
A Ibertné.
családfa igy
j le
szerzé
').
Dicnes Ambrusnak nejétl csajomjai Nagy Zsófiától és
áli.
Bogáthon.
Birtokos
és
-
fía
György,
»
:
DIcnei Ambrus (csalomjai
Nngy
Zsófia)
György
Judit
(Góg
1652-1655
Albert)
^i^denczy
Anna
A
családfán áílo
Erzse
1671.
Soós Ambrus)
(|)olíári
Zsu'/..sa)
(1.
Dieues György
Voxith Horvátli Ferenci 2. gajdai Bobor János)
lC50-ben Koncz Péterrel
adományt kap Heves mej^yei Dormány, Kis- Bátor, Boc.3 Hányi, Mezö-Tárkány, Farmos és Borsod megyei Mez-Kövesd helységekre. J662-beu Nógrád megye táblabírája, í655-íg több megyei választmányban vesz részt, A váczi püspökség és gr. Forgách cs. meghatal,
.
mazottja
is
volt. Birt
Nógrád megyében Pöstényben. 1647-ben Jakab-
házy, máskép Eötvös János elleni pörei megsemmisitetnek
Dienes János Korponán
lakott.
valószinüleg Györgynek testvére.
1675-ben
Hatalmaskodás! ügye volt Lipthay János ellen
Már élbbrl és
').
is
taiáiunk
Apay Fcrenoz
Dienes
nevüekre
;
*).
Dienes György
örök bevallást tesznek az esztergami káptalan
eltt 1500-ban Bodic« András
ré.szére
Apay
helységbeli részbirtok
iránt.
a
sz.
Dienes
András
Dienes
András, E r z s e
Borsod megyében és
fordvil
Judit
el
^),
ellentmondanak
1
760-ban
Bencdeki Convcnt eltt testvérök Dicnes Sándor szerzdésének,
Nógrád várra, levíltár 1754. Fasc. 27. Nro 1172. — Sz. Bciiedeki Conv. Nro 17. itera Faso. 109. Nro X8. Valiot Imre Magyarország képekben Miskolcz é.3 DipsGyr
történeteiben.
Dienes
I>fejiiC«i
Ádám
Dienes
András
azon megyének 1709-ben fjegyzje'). e század elején
táron és Csedregben birtokos
Dienes
László
Dienes
felüli levelét
Dienes
Zsigmond
,
Ba-
Csepefalván birtokos
közép-ajtai
Keresztes Péter
megersíti Báthori Gábor lG08-ki
And rás
Csepefalváu
,
^)'
(Közó])ajt?i). Erdélyi székely család. Közép-
Bálint uak
falvi gylésen ben
Hetényben
*).
Batáron,
I>ienes család. ajtai
313
l'gocsa vármegyében birtokos nemes csaiád.
család,
Dienes
— Dietricfa.
oct.
22-kén
öröksége
*).
a Maros-szí kböl 1506-ban jelen volt az
agyag-
*).
Dienes család P á n c z é 1-G 8 e h
Doboka megyé-
a múlt század elején 1702-ben i
ben
l>ietrich család.
is
birtokoá volt
**).
(Báró, Landse^ei, honfíusitott). Tlmrgauból
eredeztetik. 1577-ben Dietrich
M
i
k
1
ó s-L ö
r
i
ne z
czimerlevelet kap.
1621-ben lovagi (Ritter) rangra emeltetik U. Ferdinánd császár
által.
1673-ban a landseei elönevet kapja. 1677-ben német birodalmi báróságra emeltetik
').
Hazája és birtokai Sveicz, Bajor-, Cseh- és Osztrákországban
fek-
melybl báró Dietrich József .1827-ben indigenatust nyeit, de kiben ez ág fi-ágon 1855-ki július 21 -kén kihalt. Született e J ó z s e f 1780-ki sept. 23-án. özvegye Bera Anna Klára, elbb világosi Bolius Jánosáé. szenek.
A
Hozzánk csak egy ága
tartozik
,
családfai kimutatás ez B. Dietricli József 1827. magyar iudigeiia.
(Bera Anna)
Anaa Erzse 1 1853.
Vilhelmina Jozefa
szül. 1823.
szül. 1825.
f
1829.
(Kerezeg SuJkovszky Lajos) tlózsef
özvegye Bera Anna bir Pankotán, Magyaradon, Barakony-
ban, Apathiban, Butyinban, Kis-Indián.
Czimere négy részre és
arany csikolatokból
áll
,
oszlik
») »)
Kemény
*)
Kállay Székely
•)
Hodor Doboka várm.
')
Gotk
«)
az els és negyedik rézsútosan kék
hármas dombból egy szke szakállos
Szirmay C. ügocsa p. 57. Ugyanott 135. 137. 172. 173. Ugyanott 137. 172.
*)
;
Józs. Noíitia Cap. Albensls 237.
Nemz
245. 62.
gcneal. Taaclienb. 1857. 133.
1.
fiatal
314
Dfe
férfi
nol ki
jobb kezében kulcsot tartva
,
A
balját csípjére helyezve.
,
második és harmadik mez négy (ezüst és vörös szinü} részre oszlik, minden osztályban ellenkezleg szinelt liliom látható. A paizson két koronás sisak
áll,
az egyiken a paizsbeli féríi a kulcsosai, a másik felett
a négy liliom látszik.
Foszladék jobbról arany-kék, balról
Dletrichsteln család. (G r ó f
,
eziist- vörös.
honflusitott). Karinthiából
ered a Zeltschadi grófoktól. Családfáját bizonyos Reinpertíg ki
viszi fel,
Pongrácz
1004-ben halt meg. Ennek utódai közül Dietrichstein
15I4-ki jul. 8'kán birodalmi báróságot nyert, és családját két
fia által
Ferencz (megh. 1550.) az úgynevezett weichselstadt-rabensteini ágnak Zsigmond pedig a
két ágon kezdé terjeszteni.
,
hollenburg-f inken
s
tei n
ágnak lön
i
Könnyebb
törzsévé.
fel-
fogás végett néhány izén jónak vélem a családfát közleni Dietrichstein Pongrácz 1514. bárd '
-/V
t
I
I
'
'
I '
Ferenoz
Zsigmond
f 1550. Weicksektádt-rabensleini ág.
Hollea,b%trg-tinkensteim ág.
1
1527.
1559.
1586.
1540.
Ádám t 1690.
Zsigmund
LenRrd
Seifried szül. 1507.
t
1484.
1
1590.
sz.
1527.
magynr
N.
utódai
es ág kihalt.
1600-ban gróf.
-
1
1602.
t
1704.
Miksa
h.
Ferencz János Gotfricd 1741. magyar indigena.
I583^ban magyar indigena.
^ I
Ferencz bibornok, olmüizi piisp. herczeg 1622.
248Ígmond
János Kristóf 1624.
indtgetia
1683-ban.
ilnek.
——
" I
I
1
1631. herczeg.
Károly Hannibál niegli
1784.
Ferdinánd József
h.
1684. ^
,
t
N.
../>,
p K.
Károly Miksa
szül- 1702.
hg. János
1
1784.
Károly
gr.
Ferencz
1 Lg. Ferencz József szül. 1767. 1 1854.
gr.
Móricz
(b.
szül. 1775.
gr. Ferencz
tinsztr. V. tit tan.
Láid
folyt,
a köv. tafon.
1813.
Reischach Charl.)
(Gr. Gilleis Teréz)
Móricz szül. 1801-
londoni köv.
tl852 (gr.
Potooka
Zsófia t)
Xav.
t 1850. (gv. WalHs Róza) sz.
1774.
p~ Júlia szül. 1807. Mária sz.
1819.
^
^
Teréz •z.
(gr.
1823,
Mensdorf
Pouilly)
IHUmen -
StS
Oindir.
H£;. Ferencz József szül. 1767. I 1854. ki ai elbbi lapon.
hg. Jóesef szül. 1798. (L. "Wratislaw
Teréz
Alexandra
1822.
szül. 1824.
Gabriela szüL 1826. (gr. Hatzfeld Alfréd)
(gr. Herberstein)
Mint
családfáról látjuk
ft
Zsigmond nak
íia
Ádámnak
lia
család
,
sitást
nyert
*).
Mitrowicz Gabr.)
P o n g r á c z tói
:
A d á tn
(Tlotild
szül. 1828.
(gr.
Clam-Gallas)
kétfelé szakadván a
1583-ban oiagyarorsxági honfiu-
Ferencz bibomok
,
ohnützi püspök,
1622-ben nemet birodalmi herczegségre emeltetett, és ez átment uno-
Miksára
kaöcscsére
is
,
ki szintén
indigenává lön bazáukban. Azon-
ban a berezegi ág fi-ágon már kihalásnak néz
elé,
Pongrácznak Ferencz fiától eredt ivadék közt is Ferencz 1741-ben szintén indigena ln hazánkban '*), de ában ez ág is kiiialt s igy a család ismét
si
kimúlt hazánkból.
czimere a családnak
—
ugy
látszik
—
két keresztbe helye-
zett szlÖmetszö kés körülvéve és a rokon -csal ádc^ czimereivel
meg-
szaporítva.
Dillmon család. 1717-ben nemesittetett
meg
(Dillmonti). III.
Károly király
Czimerpaizsa négy részre oszlik
zben arany
grif áll
Dillmoc Ferdinánd
:
az
által.
els
és negyedik vörös
zsákmány után ragadó helyzetben
;
a második és
harmadik kék
mezben
A közép-paizs
zöld mezejében pánczélos vitéz nyilat tart.
lötti sisak
me-
jobbról rézsut lenyúló arany csikolat látható.
A
paizs fö-
koronájából három vörös strucz-toll leng. Foszladék jobbról
arany-kék, balról ezüst-vörös
^).
A család hazánkból kíszármazott, vagy kifogyott Dindár c^salád. (Tindarisi és k.-fej^ári). Erdélyi család, és római sz. birodalmi lovag. Erdélybe a Dindár törzs mint Mihály vajda titoknoka szánuazik be. Él közülök A n t a t, Aranyos-szék utolsó íkirálybirája
Lajos
;
neje Gyárfás
1583-ki
3.
kinek neje gróf
törr. ez.
*) Collect. Herald.
Mss. Nro 584.
Köváry Erdély a€V.
cs.
258.
dúllo.
Komis
») 1741-ki 68. törv. ez.
')
*).
1848-ban maros-széki
József, *)
Róza
leány, catastr. felügyel 1854.
SIC
Dfóewald
János nak
özvegye
él
fiaik
,
dalmi részen Szeben alatt esett
— Di^ssy. közül
János
mint katona a
forra-
el 1849-bcti.
I>iit«wa]d ccttlád. (Gróf,
hontiusitott)
Gróf Dinewald (tán
Dünewald} Henrik János 1687-ben nyert magyarországi indigeuatust '). l>iiilloffeii család. DinholFeu György 1709-bcn I. József királytól magyar nemességet nyert *).
mezben 'fenyfa melynek baloldalán a feny leveleit tépi a naizs fels jobb
Cziniere kék
els jobb
lábaival
.
;
nap, a bal szegletben félliold ragyog.
A
oroszlán
áll,
szegletében
palzs fölötti sisak koronájából
két szétterjesztett sas-szárny kö/ótt koronás oros/.lán áll vörös zászlót lobogtatva. Foszladék jobbról és balról arany-vörös.
IMtiyes család. (Máskép Sáska). A
Dinyés. máskép Sáska János
1756-ki aprilben szerzik
ezimeres nemes levelet és
Mihály
*).
Czimerök ban követ
mezben
kék
:
A
tartva.
zöld téren álló daru
,
fölemelt jobb lábá-
paizs fölötti sisak koronáján vörös mezii férll-kar
arany btizogányt markol. Foszladék mindkét oldalról cziist-kék
*).
DiósflTy család. Zemplin megyei czimerleveles nemes lád
csa-
^).
l>iósy család. (Magyarköblösi). Doboka vármegyében
birtak
Magyar-Köblösön a XVII. .század végén. Jánosnak, ki 1678 -- 1682. Doboka vármegye alispánja volt, utódai M.-Köblösön birtokolnak *).
DlCMWy család. giebb nemes családa
(Tóth-Diósij. Nyitra várnoegyének egyik ré-
birtokos jelenleg
;
is
az elnevel adó
Tót h-D
i
ós
helységben.
1563-ban Czimere
élt
—
Dióssy János csapat-vezér
').
mint Dióssy Ábrahámnak 1677-ben Hont megyei
.^szolgabírónak pecsétén láttam
~
a paizs mezejében kivont kardot tartó
oroszlán, a paizs fölötti sisak koronájából szintén kardos oroszlán emel-
kedik
ki
két kiterjesztett szárny között.
Egyik ágazatnak a XVI. század végétl kezdve lesarjadzása következ ®) »)
j687-ki28. törv.
») Colleet.
Herald.
») Coliect. Herald.
ez.
Nro 744. Nro 130.
*)
Adami Scuta
*)
Szirmay
•)
')
Hodor Doboka várra. 65. 437 Forgácli Comment. 359 I.
')
Theszéry Deméndy-féle perMl,
:
C
Gentil. II
Zemplin. not
top, III.
SU
Olóacegiiy.
Dióssy Kristóf 1590.
(Boroukay Anna) iBtv&n 1617. Nyitra vslrin. sz.-biró.
(DJvéky Kata)
György (Besznák Zsófia)
•—I IstvAu (Székelyi Kata)
—1
Miklós
(Bogády Magdolna) "
r
(
György
—
(Zerdahelyi Jolianna) " I
1
A/iaa Mária
(Benyovszky Sámuelné)
A
törzs Dióssy
Kristóf,
István
Dióssy
és
Jánossal
és
többekkel 1601-ben Pozsony megyei Ohaji birtokrészöket 450 frtért
Örökösen bevallják Csery Mihálynak
A
Jakab,
táblán nincsenek Dióssy
részét Csery Istvánnak adja el
Dióssy
M
i
hály
1772-ben Dióssy
él
ki
1663-ban Semptei
szölfí-
^).
1682-ben
Ádám
»).
és neje Zerdahelyi
megyei Gesztben Szluha Sándor
Ádám
').
Zsuzsanna Nyitra
és Istvántól két telket vesz
1781-ben Nyitra megye alispánja
*).
Dióssy
volt.
Dióssy Mózsesnek Csákány Máriától leánya Anna Mérey Lajos királyi tanácsos neje volt e század elején.
Többi közt
él
a családból Dióssy
Diószeg^liy család.
(Giczei).
Imre, birtokos Tóth-Diósoo. A család bölcsje Debreczen
Diószeghy Pál származott Gömör vármegyébe elvévén ott Fáy Zsuzsannát, s osztályrészébe kapta Giczét, a melybe magát statuáltatta. Fia Sámuel nagy kiterjedé.sü vagyonra tett szert innen
,
Kö2é[3-Szolnok és Szathmár vármegyében ternek
Dobay Máriától
született leányát
,
elvévén ott Csomaközy Pé-
Csomaközy Zsuzsannát. Nem-
sokára az egész Csomaközy család fi-ágon kihalván
,
tozik a ííui birtokokban. így örökösödött Tatárfalván
«)
Esztergami kápt. libro X. folío 705. Ugyanott libro XVIII. folio 1070.
»)
Katona História Critica
*)
*) Sz.
:
tono.
XXXIV.
Benedeki (Jonrent Prot. JJ.
p. 63.
p. 749.
neje jogán osz-
Szathmár me-
918
Diósseghy.
gyében,
1754-ben adotuáuyt vesz
iiiclyre
megyei
')
igy kapja Közép-Szolnok
,
amelyre 1780-ban adományt vesz, ugy, hogy az csak fiu-ivadékot illessen de késbb benne a leányok is osztoznak. Ugyan ezen évben Szodoray Zsigmond és Hatfaludy Ferencz törvényes személyek által magát be is iktattatja. 1758-ban Donáth Pál helyébe peroeptomak neveztetik mit guberniale decretum helység
I'ele
fele részét,
—
,
,
adott tudtára. ^
Leszármazások következ
*)
Dióazeghy Pál (Fáy Zsuzsa) István
Julianna
(Fáy Zsuzsa)
(Darvay Ferencz)
Pál
,
Sámuel 1754. Csoraaközy
I.
Zcuzsa (l,
(1.
Zsuzsanna.
— l'iM
Gábor.
Gencsy Júlia)
2.
CsomakÖzy
2.
Szadoray Mih.)
' 1
Mária f 1810.
Sámuel
II-
(Rliédey Zsuzsa)
(1.
Pogány
2. b.
Lajos
f
Istv.
Mészáros Ján.
Teréz (1. Genosy János) 2. Décsey Fer.)
(1. 2.
I
tábornok).
t ,
Károly (Mocsáry
Karolina
Krisztina)
József)
Anna
(Hámos
2.
(
Póli
Eszenyi (TJjfalussy) Gábor. Czékus Mih )
(1.
I
—
—
-^
Ilona
Róza
Ilona)
Gábor Erzse (Domakidy (Czerjék
Lajos
Dániel)
^ I
Piroska
Ferencz
1
Ferencz (Szintay
2-tol
|
(Láng Teréz)
több c-yermek.
—
Korda Anna) -"^
__,
Klára (Markocsán Pál)
^
Ziigniond Gencay Mária.
Erzce) 1.
I
1
György
sfcb.
stb.
ága Gömör megyében, Zsigmondé pedig Közép-Szolnok megyében él. Ezenkívül egy másik ágat is látunk lejni, mely a Lónyay Bogáthy Csanády , Bárányi és Fáy családokkal sógoII.
Sámuel ,
,
rosodott.
A
család református vallású.
C z m e r e függlegesen i
három halom
tályban látható
:
;
áll
,
kétfelé osztott paizs, a baloldali osz-
azok fölött három rózsa függleges vonalban
a jobboldali osztályban koronából kiemelked egyszarvú két
els lábával
keresztet tart.
Szintén e Diószeghy család másik ágához tartozott azon Sá-
muel, jegyz
ki
Debreczenben reform, prédikátor
volt. Született
') ')
Debreczenben
;
Szirmay Szatlimár várm. II. 211. I. Décsey M. ur szives közleménye.
és superintendentialis
tanult külföldön
is
;
f-
szerzje két
Dtéscegby
^
kötetben megjelent
a
—
„Predikatzio k"-nak
„Magyar füvészköny v"-nek Fazekas
sógorával
és
melyet
,
Mibálylyal dolgozott
Meghalt 1813-ki aug. 2-kán
SI9
Diószegi.
ki.
»)•
Diósz«g;iiy család. Hazája Nógrád megye, hol a XVIII. század elején ialáijuk Dió-
Pétert,
szeghy
Jeney
ki
Katalint
vette
nül. Czimere reszt,
melyre zöld borostyán folyik
fölötti sisak
kedik
a paizsban hármas dombon ke-
:
ki,
föl.
A
paizs
koronájából szárnyas angyal emel-
zöld pálma-gallyat tartva.
Családfája
következ Diószeghy Péter (J«ney Kata) '^'
r—
1
József
ügyvéd.
Tadéf táblabir lakott P.-Berktben. (Körösy Jozefa)
Erzse
Tádé
Gejza
(Bálás LajoB özvegye)
(Lisznyay Francziska)
-f
Penczen.
Az utolsó Tádé kathoUkusból református lett. Diószeg:! család. (Dézsi, l)áró). Erdély családa.
Dézsrftl
Diószegi Péter a nemzeti fejedelmek István Kvárra teszi lakását s feles vagyonra
emelkedett ki '% Törzse
végs korában
él.
Fia
,
tesz szert
Ennek 14-kén
Mihály
fia
kir. táblai
ülnök
ln
báró Lázár János helyébe 1744-ki october ,
báróságért folyamodott, megnyerto, és a
bárói diplomát 1746-ki mart. 7-kén a szebeni tété ki.
Családfájok ez
')
«)
Magyar
köi 61. 1. Köváry: Erdély nev. csaUdai 72. 1. Danielik
:
írók. II.
országgylésen hirdet-
320
]>iotaléuyi
-
Oitkovics.
Diószegi Péter 1659.
(Vajda Anna) István
1678-1700. (Dobat Klára)
Eva
Mibálr 1712-1744.
Judit (Yá,i-a(ly
György)
(Rettegi Miklós)
báró 1746. (Váradi Krisztina) István
Mihály
Zsigiiioni'i
(Komáromy Kata)
(Décsey Klára)
(Kapy Éva)
r Klára f
^
.
Samu
(Keczeli István)
17dl.
Ferencz
(Korda
Miliály (b. Apor Zauzsa)
(nótáztatott)
1
Ferencz
Teréz
f
(Sombory
"
Ádám)
.
I
Jiilia)
'* I
,
Antal (vak) (BiróKlííra)
József
Antal
K)'Í8ztia%
(2aik neje)
Kemény
(b
j.
Árpád
Gójza
Béla
Sándor)
Sámuelt
Közülök
Klára
a múlt század végén nótázák
,
de nvére
kérelmére kegyelmet nyert.
Az egész család jelenleg Antalban és fiaiban Géj za 1853-dik év végén tért vissza bujdosásából ').
él, kik közül
IMotalényi család. Közülök Díotalényi Ferencz ságlii prépost volt 1593-ban. midn részére bizonyos ügybea Hont vármegye törvényszéke bizonyitványt adott
lyet
ki *J.
Diskay család. Zala vármegye nemessége között foglal F é n y e s E. Geographiája szerint. Dieznósi család. Lásd Horváthy cs. IHtkovícs család. 1792-ben Ferencz király emclé
koronán kivont pallós és hüvelye van keresztül ütve,
alakba helyezve.
ne>
Miklóst.
arany oroszlán kivont pallost villogtat. királyi
Iie-
Díván - Dlvéky.
321
I>ftv4n családi. Díván Konstantin és György és Szyro György L Perencz királytól i795-dik évben nemeaitetíefc meg ^). Czimerök kétfelé osztott paizs a jobboldali kék mezben balról :
lefele
húzott négy fehér csiknlat látszik
zöld téren oroszlán áll kivont karddal
koronájából
fölötti sisak
vörös
,
a jobboldali vörös
;
ugyanaz emelkedik
és
Foszladék jobbról ezüst-kék
is.
,
mezben
ki a paizs
balról arany-
«).
A
Díván család a múlt század végen kereskedés
gult, és jelenleg Torontál
m^yei Pádé
által
helységet bírja
meggazda-
3),
I>li'éky CJ»alád. (Divék-üj falusi). Egyike azon s nemzetségeknek, melyek a D i v é k nembl eredtek s melyekrl a Bossányi csa,
munka
ládnál e
Midn
Tamás tartá az Fiaitól
kötetének 208. lapján van említés.
lí.
D
v é k nem megosztozott *), ennélfogva e s o r b á-nak is neveztetett *), meg-
a több család-ágra szakadt
a fogatlan
,
ki
i
D v é k nevet s róla családja D v é k y-nek neveztetett. Egyed és Pétertl, kik 1348-ban éltek, j le a család e si
i
i
,
mai napig. Osi cziraere a családnak ugyanaz
,
a mi a
többi vele egy törzsbl eredt családnak
mezben
terepélyes fa alatt egy
medve
,
:
kék
fölötte
félhold és csillag ragyog.
1642-ben
élt
a családból Divéky
András,
ki Bossányi Mihálylyal és Vizkelety Mihálylyal
várából ingatlan
Revistye
javakat
el,
vitt
melyek iránt Dóczy Menyhért tanuvallatást tétetett *).
Valószínleg ez azon Divéky
A n-
drás, ki 1629-ben ') és 1636-ban Nógrád vármegyének jegyzje ^}, st 1635-beD országgylési
követe volt
^),
Jelenleg a család lakhelye Nyitra vármegye. ») Collect.
')
Herald. Rfss pag. 135 gentil. tom. II.
Adami Scuta
«)
Fényes E. Geographiai szótár
*)
Mednyánszky Hormayr Tascbenbuch
*) Fejér
ugyanott •) ')
III. 184.
Cod. Diploin. tom. IX. vol.
I,
l.
1825. Jahrg. 269-270. i v é k nemról oklevél p. 615.
V. vol. II p. 48. Sz. Benedekl Convent Fasc 105. Nro H. Bellaagk Simon részére 1628. de.c. 10. kelt
—AD
toin.
ai
malis, melyre a kihirdetési
bizonyítványt aláirta. *)
Szerémy Tamás részere 1635-ki nov. 6-kén kelt armalison a kihirdetési
bizonyítvány ")
alatt.
LeUoczky
Stemjuat,.
/
p,
199.
21
OIvéDyl - Dlabóloezky.
322 ]>i vényt s
család. Divényí
István 1'727-beii Tihanyi Jánossal
többekkel Hont megyei F.-Túron ikíattatott be
tént
1755-ben
^).
nje Egry Mária
osztálya- ellen S7-Ílasí?y István tett
Nógrád megyében a nemesi vizsgálatkor
1722-b(}n
tilt-akozást ^).
de ellentmondás tör-
,
vebb bizonyságok kimutatására utaltatott
b-
').
Divényi Antal 1819-bcn lakott K.-Zellöben. Neje Plathy Hona.
Dlzení család.
Lórin ez Mihály
Dizent
(líoníiusitott).
az 1715-ki országgylésen vétetett be honfiusitott nemesnek
IMuhóluczky család. vármegye egyik régiebb
(
családa.
*).
Szent- Annái és benedekfalvl). Liptó
A
XVI. század elején
élt
D
1
h
o-
C z n Dorottya volt. Fiai Dlholuczky György és Bálint 1552-ben üj laki F erén ez gyri püspök s kir. helytartó által a magvaszakadt az.-kereszti Czin család
luczky Péter,
kinek neje szent-kereszti
után Liptó megyei Sz.-Kereszti
i
egyéb birtokokat*); 1578-ban
és
pedig a Kiszely és Andreánszky családdal együtt Benedekfalva (más-
kép Detrikfalva) nyertek
és Bresztovina pusztára
1599-ben Györgynek négy
Szent-A nna
jog fentartásával. család
a niai napig
;
leánya osztozik
fia és
János
kája Benedekfalvát idsb és ifjabb
A
királytól uj adonuinyt
Dlholuka
és
egész helységen királyi engedelem mellett.
1655-ben Györgynek váltási
Rudolf
**).
fiától
János nev
Luby Jánosnak
zálogitja el
,
imoa ki-
-
Dlholuczky
késbb
nemzett
Dlúhóluczk y-nak
nevét
leszármazása pedig némely ágainak
'}
következ
irá
:
Dl uixóluciky Péter Dóra)
^«z.-kere3zti Czin
György
Bálmt
1Ö52- ben Kapja Sz.-Anuát Rdom.
András
Jáuos
Bálint
Máté
Anna
1599-ben
1599.
Bora
..A-.
János 1665.
Láid
falyt.
a
*) Sz.
*)
köv. lafon.
Benedeki Conv. Capsa H. Fasc.
Ugyanott Piot. EE.
p. 188.
*)
Neogr. anoi 1722. 1715-ki 136. törv. ez. B. Vay László Néitiet Hivség 595.
•)
Liber Regíus
») Prot. C.
•)
:
') B.
Vay
id. h.
t.
90.
Zsuzsa
osztoznak.
7.
N"ro 18.
Margit
Kata
Dob
-^
9t3
Dobay. hi at elbbi lapon.
Jáu08 1655.
1 Miklós Erdélybe megy.
Márton
Hoíssnréthy
"ÍZ Pál Mátyás kamarai hivataln. T—.
I
—
utóbb Réihy. r-: : rr-: János Jakab András
z
r>
József
'
I
Xav. Ferencz 1769-1808. N.- Váradon
kamarai püsp. Inspektor. (Sz.-Iványi Anna)
Ferencr
A
Leopold
Antónia
Xav. Ferencz 1767-ben
családfa végén álló
maránál kezd hivataloskodni.
a m. kir. ka-
1769-ben Nagy- Váradon a megüresült
számvev
püspöki javakban a kamara részérl
és
felügyel 1802-ig,
Bihar megyének táblabírája. Gyermekeit a táblázat mutatja.
Miklós nev testvére Erdélybe szakadván, idvel elterjedt megmagyarosittatott Hosszúréth y-re Mártonnak
,
Hosszú
pedig a tetett
nevezetet elhagyván
,
csak
Réthy
neve
ott
ivadéka
névvel nevez-
*),
Dlubóluczky család
él
jelenleg
is
Árva
Dob család. Lásd D o b y cs. Dobak család. (Szent-Annai). család, azon megyei
Szent-Anna
és Liptó
vármegyében.
Liptó vármegyei
helységtl
irja
törzsökös
elnevét.
Több
tagja ott a megyénél hivatalt viselt. Közülök
Nógrád
Ádám,
miegyebe származott a múlt század közepén
ki az Í755-ki
kétségtelen
nemesek sorában
állt.
Dobák Családja
1773-ban vett ki Nógrád megyétl neraességi bizonyítványt*). Unokája
Dobák Mihály
1842-ben Nógrád megye
tiszteletbeli csend-
biztosa.
1769-ben Hont megyében lakott
vas Zsuzsa. zejében
kán
három
— Czimere — szál rózsa
,
DobákJózsef;
mint pecsétén használá,
—
neje
Dar-
a paizs
me-
a paizs fölötti sisak koronáján pedig pelli-
áll.
I>obay család. család
,
*)
mely a
(Dobai).
Sáros vármegyei törzsökös srégi
Buziukay, Fekete, Roskoványi, Szent-
Ugyanott.
*) Protoc. C.
Neograd. anni 1773.
pr.g. 536.
21*
Oobay.
324
Györgyi, Ternyey zetségbél veszi eredetet
Usz
és
családdal
')
Teku
együtt a
1
e nem-
').
1337-ben Mártouiíjlc
Chama
fia
és
fispán, Ledének
fia
Dobov
és
ennek
fia
továbbá
Usz
Miklós
mindnyájan
,
János
Chank Lopov,
Istvánnak
,
1 1 é-nek
kái osztoztak Kochnya-allya
Telek
,
Salgó
Dobó,
,
,
fia
unoKis-
Roskovics,
Bodolfka, Eniczke, Pétermezö, Ra-
doma helységeken az emiitett
mind a
^).
Valószínleg
Dob o-tól
Dobay
kapta nevét
mind pedig a hasonnev helység, melynek a család jelenleg
Nem teljes
1
ellen
Dobay
birtokában van
659-ben
lévén adataink a család
nemzékrendéröl , csupán né-
hány nevezetesb tagjait emlithetjük meg. Mihály mint csapatvezér harczolt a török
Dobay András
Sáros vármegye országgylési kö-
*).
1715-ben 1736-ban
Dobay László Sáros vármegye követe '). Dobay Zsigmond ugyanazon megye alispánja ').
Dobay Károly 1 765-ben királyi táblai ülnök volt. A X VIL század második felében dobói Dobay János vármegyébl származott
másod tól
•).
5).
1
vete
552-ben
is
család,
egy
,
fia
László
hol 1683-ban Nógrád vármegyébe jeles els alispán volt. Liberchey Anná-
által
ie85-tl 1689-ig
»)
Sáros
,
és két leánya maradt.
•)
Lehoczky Stcmraatogr.
')
Fejér Cod. Diplomát, tom. V. vol.
II.
p. 101, 388. II.
pag. 432.
—
Wagner Diplomát.
Sároa. 60. •)
Wagner
*)
')
Fényes Geograph. szótár ForgácU Cüraraent. 29. Lehoczky Steram. I. 204. Ugyanott.
')
Ugyanott 205
•)
Protoa C. Neograd. anni 1683. Perbetén ref. prédikátor volt
*)
•)
látván
Diplomát. Sáros
p. 335. I.
—
268.
Dobó
helység neve tótul Dobosicza.
1659-ki 40. és 62-ki törv.
et scep.
—
ez.
Ez idben egy
Dobay
Dobay.
Családfáját a
335
következ nerazékrend mutatja
^)
Dobay János nógrádi alispán
1683-1689. (Libercsey Anna)
Borbála
László
Nógrád várm. •'^
Anna
——
(Révay
E
•
'
Bora (Kubinyi Gábor)
Erzse (Czékus Jób)
Judit
(Sándor Pál)
_
1700- J713.
1721—1725. (Madács Bont)
i—
Fer.)
családfa alapitója
Dobay János,
pecsétén a fölebb látliató cziraert használta zejében koronából kiemelked vitézt
egyházban temettetett ei ^>. Dobay László 1716— 1717-ben Nógrád megye jegyzje, 1721-tl 1726-ig els alispánja, és országgylési követe volt. Meghalt 1726-ki
és a sztregovai evang.
mart. 30-kán
kora 44-dik évében. Eltemettetett Sztregován az evang.
Benne ágazatának utolsó férfi-tagja halt Dobay család Sáros megyében ma is virágzik.
egyházban
A
,
^),
Dobay nev
család. (Kisvidékén fekszik Kis- és
család nevét és elonevét
irja.
és nagy-dobai).
ki.
Erdélynek
Szilágy
Nagy-Dob a helység, honnan Hajdan neve Székely volt.
ezen
Székely Lukács emelkedett ki vitézsége által, ki 1415-ben Kis-
Dobát
kapja Zsigmond királytól,
s
vele együtt cziraeres levelét.
Lakhelyük Közép-Szolnok vármegye hol alispánságot és egyéb megyei hivatalt viseltek tagjai és Erdélybe legfölebb Dobokáig nyo.
,
multak be , mig nem Is t v á-a
megyébe házasodott,
Eredeti oklevelek után.
')
Mocaáry A. Nógrád ugyanott 1. 96.
')
családról *)
Kvár y
a Török Zsuzsanna férje
és oda fészkeié be családát
*)
•)
,
várni. Esmért,
Erdély nev. családai
73.
l.
l.
Hunyad
vár-
*}.
97
után meritvék nagyobb részben ezen
minden adatok. így
Lib. Reg. 197.
-- irja Kováry id. ii. — azonban egy székely már X607-ben Dé"án Véczelen jószágokat kap 1607-ki 4-ik
tartja a család
Dobay Tamás 1.
,
:
asö
Dobay.
A
mohácsi vész táján a család fénypontját élte míd6n a család* alapító Lukácsnak unokái az akkor élt négy testvér Szapolyaitól a ,
Szilágyban szép birtokrészeket kapott.
A
családfa
mely tán
zik, s
,
melyen azonban a Szilágyban maradt ágazat hiány-
e század elején kihalt,
— következ
Lukács 1415. *
"
»
1
Tamás (Egyed Kata) Antal 1520. (Kerecsény Borbála)
Anna Sándor Ádám Ottilia (Sturm (ntlen) (Baranyay Titns) Hermina)
Samu)
István
az iró. ki
Török Zsuzsannát
vette
nül, Hunyad
vármegyébe telepedett, és azt leírván, 1739-ben kiadta *). Péter Fereucaxek fia Doboka megyében Köblösön lakott. „Egykor Mirza Khán tatárai meglepték a helységet Dobay Pétert ,
:
hárum szép leányival szljében találták az apa Sárával, ki Rettegiué lett , egy diófára búzta magát a másik két leányt pedig rabságra vitték. Késbb az apa kiválthatásukért folyamodott de már egyik Mirza :
,
,
')
Bod
P. Msgyi^r Athenás 71.
Dobay
Khán
neje volt
,
hogy már anyák hogy e diófákat állanak"
és
és
minik
ft
ki
Oübd.
9Sf
egy cl6kel6 tatáré
is
lévén, vissza
—
,
s tudóeiták övéiket,
cem jöhetnek. Dobay Péter meghagyá,
ne vágják
s
;
a fák kiszáradva bár
,
de
ma
is
fen-
')•
Doboka váröiegyében borsai boncz-ny iresi elnévvel élt
Dobay
voltak, kik közül Do-
v á n 1718— 1730-ban azon várraegyének jegyzje *). bay
Is t
Dob á-ról
Írja
magát a dobaí
székely család is, aaelybl
a tÖrténet-buvár czimere
(Lásd
is
Sámuel
tnt fel, s melynek
különbözik a Dobay-aktól.
Székelyi család)-
Czimere; fejü fekete
sas
kék
mezben
kiterjesztett
egyszár-
nyakkal, fölötte félhold és csillag.
Dobay
család* A fölebbiekti különböz Dobay család az, melynek cziraere kék mezben hármas arany dombon egy bárány; a paizs fölötti kcronájából két kék szárny nyúlik föl, és a két szárny eltt
dombon egy-egy bárány
szintén arany
áll.
Foszladék mindkét oldalról
fcziiét-kék 3).
I>obé család.
Fényes Szirmay
E. Geographiája szerint,
ügy
Zemplin megyében
szinte
is
szerint.
Dobiier
családi. (Ratenhoü). Sopron városában lakott nemes
Jakabnak ügyét az országgylés Dobner Sebestyén Ferdinánd szü-
Közülök 1655-ben Dobner
ösalád.
intézteti el *) letett
Szabolcs várteiegye nemes családainak egyike
1
;
685-ben
ratenhofí ;
ügyvéd, és 14 évig Soprou város polgármestere jeles
r%iség-buvár volt,
;
és a városi
ügyekrl egj
történeti
munkát
írt
Tán fia volt Dobner AbraháraEgyed. Dobó család. (Ruszkai f). Lelkesít név történeteinkben,
^72€-ban
*).
melyen a hsiesség hervadhatlan emléke ragyog.
hs Dobó István
vivta
ki.
^)
Tudom. Gyüjteta. l828-kl VI. köt 96. 1. Hodor Doboka yrátxa. 64~65. és 46Ö. Scaia gentil. Hang. Mos. X&lional. 4-ré(;
*)
16ö5-kt 94. tör7.
*)
HoráDji Memória Hung.
*) *)
E
ez. I.
524.
7S0.
sz.
a,,
dicsséget az egri
Dobó.
A
család eredetét
— ugy
látszik
—
szintéu a Tekule ncnazetség-
b6l veszi.
Jakabnak
1386-ban éltek Ruszkai
István
Domokos
fiai
mester,
adományt kaptak '). Jakabnak fia István Dobó nak neveztetett *). Száz év mnlva ezek unokája egy másik Dobó Domokos tnik föl mint Ung vármegyének az lT505-ki rákosi országgylésen követe ^) már r u s z k a i elnévvel. Ettl a családfa kiés
Bálás,
és
,
,
halásáig így alakult
Domokos 150b.
(Czekei Zsófia)
Doniokoe
IstváB az egri Íi6«.
Miklós
lMd-157?.
Bora
(Sulyok Sára)
(IjcrandfFy
1562.
Mibály)
Damia;i
Fcrcncz
Krisztina (Balassa Báiiut köitö)
b%rBÍ fispán, 1572.
János f
Is tv án
í 549-ben lett
Eger vára kapitánya, 1552-ben védte meg ellen hsiesen.
azt a török ostroma
Kendy Ferenczczel Ugyanez évben a nagy-
május 26-kán neveztetett erdélyi v^ajdául .s
á
ff
o
s
*).
í553-diki
ki
o k rendébe emeltetett. 1569-ben össze-
esküvési gyanúba, és ennek folytán fogságba került, és
de 1572-ben fölmentetett s kiszabadult
'),
nemsokára meghalt az eredi várában. Ne-
Sulyok Bálás leányától S á r áFerencz és Damián, és leánya
jétl lekcsei tói fiai
Krisztina
Balassa Bálintnak a költnek neje
maradtak.
Ferencz 1
Bars megyei fispán volt
572-ben. Fiában J á n c
s
ban
')
a
Dobó
:
élt
csa-
lád kihalt. ')
Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol.
»)
Ugyanott tom. X.
M^pr&r nemzei Kemény Oapit, Albens.
') Jáazai *)
I. p,
298.
vol. IV. pag. 273.
:
napjai a mohácsi vész 216.
— Budai Fer.
ulá,n. 158.
hibásan
irja
telUt kineve-
zését april 9- kére. *) Petr.
•)
de Kéva de
S.
Sxirmay G. ügocsa
Coroua. Sohwandtaenjél IL p. i9.
p. 749.
75L
Dobóesky — Robokay. Ferenczczel egy
Domolcos
idben
élt
Dobó
939
Jakab
1580-ban
').
Istvánnak testvére Szapolyay hive i553'ban török
fogságba esvén, 1558-ban szabadult meg. 1562-ben Szatlimár vár vé-
delmében jeles részt
A Dobó
vett.
család, jelesül
—
már István a vajda
birta többi közt
Ferencz
Telkibányát
,
Zrednát
Istvánnak vörös márvány sirköve
,
mely a hst pánczélosan tün-
Lévát
,
Véglest
,
Göuczöt
birta Sáros-Patakot
teti fel, figer
várát
,
stb.
Fia
is.
disziti,
mit oda néhai Pyrker érsek vitetett
'O-
Cziraerök a paizs mezejében balról rézsútosan levonuló csikolat
a paizs fölötti sisak koronájából két szétterjesztett sas-szárny emelkedik ki,
mint ezt fölebb a metszvény mutatja
^)
Dobóczky
CAHládf. Heves megyei nemes család birtokos Heves mezvárosban. Dobóczky ígnácz táblabíró, l632-ben Heves vármegye országgylési követe volt. Fia ígnácz a történelmi ,
tudományok barátja neje ,
tán,
T
i
s
Orosz Zsófia.
Bírnak a
Gyand a
i
pusz-
megyében Pap helységben. caiaiád. Gömör vármegye nemes családai közé
z a-S zalókoB és Szabolcs
I>obczy
so-
roztatik.
I>obokay Eredetét
sz.
tulajdonitják
István
cmaliul. (Kibalt) Erdély egyik legrégiebb családa.
nvérének
Doboka
férjéig
Doboká
i
g
viszik fel; és
annak
vár építését és a iiasonnevü vármegye elne-
venését.
1407-ben közülök Dobokay János Erdély al- vajdája volt *). 1496-ban élt Dobokay Anna, mogyorói BáníFy László második magtalan neje. 1545-ben Dobokay
A
Ferencz csMikics*).
család a XVií. századra két ágon
jve
mindenik ág végén egy Dobokay i h á 1 y áll. Az idsb D. i h á 1 y D. Salaiielnek Sz i lvásy Zsuzsaonától született fia Betlilen Gábor korában halt ki.
M
A fia II.
Mihály
Rákóczy fejedelem
Imrének S o
mbory
Katalintól való
alatt vivé sirba családját.
•)
Szirmaj C. Ugocsa p. 144. Kubinyi Vahot Magyarország képekben IV,
')
A
•)
Benkö Transylv. gen. I. 197. Hodor Doboka várm. 6'? 57.
*)
,
M
másik iQabb
Tro])Iju
le
Estoras o-ban 1.
köt. 26. stb.
közlött iábiliól véve.
)30
0oD»i>ka>
A volt
család czimere
— Dobosy.
— mint a vajda pecsétén viselé — egy
fél
kutya
í).
I>obokay család. taloskodó család
— Köváry
;
—
magát, „de eltte
Erdélyben raost szerint
—
úgymond
—a
is
él
,
és Kolosvárt iiiva-
fölebbi családból származtatja
israeretlen alapon."
Eldödjök- Erdély földére a mwlt század elején jött Kis- Jenbl Szászvárosra, s ott nsülvén, következ családot alapita
Dobokay János
:
"
(Alexandrina)
György 1727. sóbivatalnoií Déesaknán. (Gelesti Bora) György
Anna (Dimén Bora) '
<
"
'
( 1
Hal m agyi Bora)
1
Bora Tam.)
József
(ÍBtváBfl
•nöl. 1762.
(Németi Teréz)
Mari* (Schmidtné)
Antal Leopold (Harsányi (Tohus (Hasibek Károly) jÁtios) N.)
Francziaka
Anial Józseí fogaim.
Károly
Antal (Crergely Jóssefj
uflv.
József (Borsai N.)
«_^
FerencE
Luiza
l>ol>oii
család. Dobos
Mihály
ben kelt oklevélben IIL Ferdinánd
Jozefa
1654-ki július 12-kén Bécs-
Sarudy Jakab
által
megersittetik nemességében és czimerében
s
a többivel
*).
Ilynevü nemes család van Gíitnör vármegyében.
1>obo«s család. A
czimeres nemes levelet 1638-ban
dinánd királytól kapta Doboss
Is t
v á n és J á n o s
l>o>bcMiy család. Lehoczky szerint
nek
Tamás
fia
*)
III.
Fer-
^).
ilynevü családból Dienes-
(de Dobos) tárnokmester és Ugocsa vármegye fispánja
volt.
KésAbb
is
Dobos sy
találunk
1584-ben Bars vármegye
h.
jegyzje
névre.
volt
Dobossy Ferencz
*}.
—
Szeriiifce a bécsi e«. könyvtárban Dobokay cziKöváry id. h. 75. merül egy négy részre osztott paizs adatik Ki oroszlán és ketts kereszt egymást váltogatják. A középen egy kisebb paizsban j>edig kiterjesztett szárnyakkal ')
,
Uiható. város levéltárában vati az eredeti Conseasual. Armalis.
*)
Kassa
•)
UngU vármegye
*)
Lehoczky Stemmui.
*)
Bars
sz. kír.
megye
levéltárában van az eredeti Armalis levél. I.
167.
eredeti ítélet-levele 1584-ben a Lipthay család részérc.
Ml
Dobosy.
Dobozy cialád. Emlékezetes nevet vivott ki egyik cWdük Pobozy Mihály 1526-ban a mohácsi vész után septemberben, mint ritka feláldozásu házaspár. Ujabbkori egyik jeles ttirténetirónk ') így adja el az eseményt mely a vértea hegy tövében „A rendkivüíi veszély idején
—
Marót
helység mellett öldökl török csapatok kegyetlenségében
állt,
—
egy rendkívüli jellem házaspárt mutat fel a magyar történeti évlap: Dobozy Mihályt, Fejér vármegye egy h ázás- tabajdi egy
njét, a Küls Szolnok vármegyebeli farnosi mind a ketten, s midn birtokos Ilonát*), k maróti táborban voltak látta a néki búsult férj, hogy emberi kar többé nem képes visszatartani az erötvett ellenséget, utolsó eszközhöz a szeladáshoz uyult. Háta nemesét
telkes
*)
és
,
k
,
mögé, lovára kapta szép Ilonáját, ersen átkaroltatta magát és vágtatott mig 3 merre lehetett. Azonban a ketts teher alatt megfáradt a rivalgó török csoport mind közelebb nyomult. ló lankadni kezdett ,
A
halált
vagy mi egy
,
h nnek
sokkal borzasztóbb volt
A
gyalázatos rabsziját elkerülni lehetetlen lön.
ban könyiH-ögve kérte
férjét a lelkes
n:
az ellenség
,
kétségbeesés pillanatá-
meg t, nehogy
ölje
török
kézre jusson. Elhangzott a férj komoly keble eltt a borzasztó könyör-
—
—
istenben bizzál, megszabad umonda „N e f é 1 j Az asszony hogy férje 1 u n k." De a török már-már sarkukban volt. legalább magát megmenthesse a lóról hirtelen leugrott még egyszer könyörgött; Dobozy a kérelmet többé meg nem tagadhatta, s kardgés.
,
,
,
csapása alatt a szeretett asszony halva rogyott elvesztett férj tovább szabadulásról
sr ellenség közé,
hant a
s vitézül
nem
le.
Es a már mindent
gondolkozott
áldozta
fel a
;
elbúsultan ro-
honért saját életét
•)."
Dobozy nev család jelenleg Bihar Borsod Fejér Szabolcs és Torna vármegyében él, Bihar megyében egyik ágazatnak néhány izén a családfa *) igy ,
,
,
alakult
')
Jászay Pál
csak
M ')
A magyar
Ugyanott utalva
')
is
:
I.
nemzet napjai a moh. vész után. I. Ferdinánd oklevelére 1527. oct. 23-rl.
egyszer vitéznek czirar-i. Ugyanott jegyzetben hogy vezetéknevét nem tudni i 1
19 — 20.
k.
—
1.
Zermegh
e s-nek, tehát
,
;
I.
Ferdinánd
1528-ki január 10-dikei adománylevelében csak ennyit mond róla ,,porcionem possessionnriam Nobilium condam Eleneconsortis ejusdem, in posComitatu." sessione F a r n o s vocatas in Zolnok Exterlori :
.
.
.
*) Ugyanott ; Szulejman naplója. Záray Jeromos Gévaynál, i 8 f a 1 u d 567. 1. Zermegh 6- 8. 1. Istvánffy libr. VÍI I. 83. 1. jelenetet megénekelte.
K
») B.
Vay
:
L.
Német Hivaég 597 - 599. L
KJ. Brodarics y Sándor •
Dobozy — Dobrovolny.
33*
Dobozy Teréz (Mihályi Sándor fö-ügyvéd)
Krisztina (Fráter István)
M'háiy
Lajoa
Bihar várm.
ai-ezredes.
ezoJga- és t.-biró. (Rhédey Polexina) (Kereki Csanádi Teréz)
Vajdán 1808. ""
"'
'
'
I
'
'
1
Lajos
József
István
Mihály
1808.
1808.
1808.
1808.
L a j o s elbb
Teréz
Róza
1808.
1808.
huszár- kapitány, több háborúban vett részt,
késbb
a Bihar vármegyei felkel seregnél rnagy, utóbb al-ezredes ln. Nejé-
tl Rhédey Polexinatól a s
gyermektelenül halt
s/olgabirája
Mind &
,
késbb
két testvér
el.
halál altai megfosztatArán
Testvére
Mihály,
táblabírája volt,
Vajdán
többé
nem nsült,
elbb Bihar vármegye
nemzé a táblázaton
láthatókat.
lakott.
Bojton.
Jelenleg Dobozy Lajos birtokos
Dobozy
ki
,
család. (Chemernyei f ). Zcmplin vármegye magva-
szakadt családainak sorában
áll ^).
Dobi'd család. Bcregh vármegyében
tartja lakását.
Tán egy ezzel az Erdélyben Doboka varmegyében birtokolt zalatnai Dobra család, melybl 1749-ben egyik testvér házasság utján,- a másik adományos jogon beirat által (inscriptionaliter) Kötk é n birt
és
*).
l>obray család. Zemplin vármegyében e század elején NagyKh-R o s z V á g y közbirtokosai közt találjuk I^obroiioky család. E családnév Zemplin vármegye magva'').
szakadt és
él
családainak sorában
Nyitra megyében
1
63Ö-ban
is
emlittetik
élt
nemes
*).
Dobronoky János,
kinek l*ozsony megyei Spácza helységben Csery
szeghy Farkasné
.
Anna elbb Fornó-
utóbb Kéméndy Péterné birtokrészt zálogitott
el *).
Nemes Dobronoky György jesuita volt, s többi közt „H s t o r i a Soc. Jesu Hungáriáé" czimü munkát irt ^). l>obrovolny család. Temes vármegye nemes családai közé i
sorozza
')
*) ')
•)
Fényes
E.
Geographiájában.
C
Zemplin not. Szirmay Hodor Doboka várm. 67. Sz-írmay C. Zemplin not. ugyanott 76. 6s 111. l
*) Esztergarai káptalan.
")
top. 76.
top. 329.
Libro XIV.
Korányi Memória Hung.
I.
5?.
fol. 49.
Dobry
Dobry
—
család. Zsigmond
czimeres levél által
Dohy.
353
király oemesité
Dobry Gergelyt
és Lászlót stb.
meg
1431-ben kelt
Czimerök kék mez-
ben deréktól kezdve felemelked koronás alak , hasonlóan a sisak jén is; foszladék arany -kék ^). Lásd Ivánczi család.
Dobsa család.
Pozsony
Nyitra megyében találjuk a
,
tete-
XVIL
század végén.
Dobsa Dobsa pánja
Miklós István
1680-ban Nyitra vármegyének alispánja 1691 — 1701-ben
^).
Pozsony vármegyének
alis-
3).
Czimere ez utóbbinak pecsété szerint a paizs mezejében nyillal nya-
kán átltt madár, a paizs tetején koronán könyökl kar kivont karddal *), Dobsa Ferencznek neje bugyi Gellérth Annától lejöv nemzedéke
^j
igy áll
Dobsa Ferencz Anna)
(Gellérth "
1
I
István
f-~—
-^
'
1
Ferencz
Anna
t
(Lipovniczky Mihály né)
Zsófia
Dobsa család van Ugocsa vármegyében is hol Ferencz Rakóczon, István Alsó-Karaszlón és Kökönyösdön birt e század elején ") ugyanakkor István megyei levéltári lajstromozó volt '). Csanád vármegyében szintén lakozik Dobsa család. Dobsa Sámuel birtokos és keresked nejétl Du Bois Amáliától fiai F e r d in a n d 1847-ben esküdt a vármegyénél Lajos novella- és dráma-iró, ,
;
;
Makón 1824-ben *), több sikerült színmüvet irt. családa Zemplin vármegyének; kihalását Doby család. 1367-dika túl még fiusitás Cpraefectio) utján egy ideig íartá fen. Doby Erzsébet 1367-ben Monoky Mihály neje lévén ettl nemzett fia Monoky Péter a D o b y nevet vette fel és öröklé a D o b y
született
s
,
,
család szép birtokait
^)
;
tle a családfa
^^)
igy
Fejér Cod. Dipl. tom. X. vol. VII. pag. 341
')
Lehoczky Stemmat. I. 203. Ugyanott 201. Eredeti okiratról 1701-rI Curialis perbl Szirmay C. Ugocsa 87 174. Ugyanott 62. 86.
*)
Danielik és Ferenczy
')
Szlcmay C. Zemplin
*) *) •) •)
•)
"O
Wagner
:
Magyar
írók
I.
109
not. top. 77. 8^- 90,
Tabelláé geneal.
Mm
j le
Oobzay - DécKy.
S34
Doby
Erzsébet
1367.
(Monaky Mihályné)
Doby
Péter 1406. .
'\-
György
1410. (Drngeth Ilona)
György
Péter
1461.
Egyed f
Egyedben
balt ki a
Doby
család férfi-ága.
Valószínleg a család másik ágából vx?ltak Doby Miklós és Péter (filii Jank de Dob), és
János nak
fiai
1430-ban Rozgonyi Simonnak hitvese 0I>obzay csaiád. Közülök Dobzay Benedeknek István 1438-ban élt 2).
fia
Doby
Hedvig
Dóczy
család. (Nagy-lucsei f). Régi magyar
család
,
mely
azonban a Hunyadiak korában ezeknek pártolása mellett emelkedik Eredetét
— ugy
látszik
N a g y-L u c s e Dóczy Mihály
megyei
—
fel.
Pozsony
helységbl
veszi.
1443-ban Tolna
megyében Hunyady Jánosnak számtartója (racionator) volt.
György
1458-ban világosvári ka*
pitány volt. Neje Bethlen Borbála volt
György
élt
még
®).
1482-ben, és jelen volt
Kinizsy Pállal Szendrö
alatt.
1476-ban Szendrnél és Posasinnál harczoltak
Dóczy
Péter, Imre
és
László. Ez idrajban igy sarjadzott
le
élt szintén nagy-lucsei
Fülöp,
kitÖl a családfa ')
:
Szirmay C. Zemplín aot. top. 92. 102. Fejér Cod. Diplom. toni. X. vol. VIII. p. 191. ') Lásd e munka II. köt. 69. lapon Bethlen Domokos leánya, — Buday F. szerint Bethlen Gergelynek leánya. *) A Sz. Benedeki Conyentben Dóczy családot illetó oklevelek E 1 e nchusa nálam; — éa G e neal. a u t h e a t. Mes. M«s. National 207. fol. lat. toin. II. — A Dóczy család nemzékrendi összeköttetése eddig sehol nem volt közöhre; ily meglehets teljességgel a családfa kéziratok utáu itt elször jö *)
*)
;
wjtö
ali.
83$
öécsy. Fülöp Istváa II
,
A-
I. ->
Ferencz
Orbán
Benedek
egripnap.
1
+
1492.
Dóczy de
László
N-Lucse. 1515-1623. (Forgáüh Margit)
1620.
+ Damian Gergely
MikkSs László Gábor 1523-1571. 1523-1548. 1525-1565. i(Arthándy (bedegbi r-—--^Anna Zsófia Hona) Nyárjr I.
Gábor
II.
1586.
(Thurzó Mária) ^
Pált
Pál lÖll.
Jánosné)
János
Anna
Lipcseit
(Majthény Imre)
(Utvánfly Orsolya)
1565.
Miklós
Erzse
+
t
Lörincz
- i. . ..
-/\
III
.111
I
t
Anna
I.
Mihály
1618-1648. Mária. 1618.
1647.
(Kayser
(Dessewffy
Fruzsina)
Kata)
t
t
Miklói ir72.
1586.
1586-1616. (1. Thurzó Magdolna.
(Rubigalli Apollónia)
kiszabadult.
Zsigmond Menyhért
Farkán
István korona-Ör.
1585-1600.
fogságból
Orbán*
(Oeskay
I I
III.
Anna
Ilona
László
Margit Ferencz (Péchy 1573. Gáspár) török
Imre 1672-1594. (Révay Judit)
Gáspár
1527.
(Tardy Magd.)
szathmári fkapit. (böki Paczoth JuditJ
1
(
Orbán Tamá» Keleineu
Mihály
Jánoa
(Bakos Mihály)
András 1586-1601.
II.
csongrádi követ 1505.
1520.
Krisztina)
(FJlep nev.)
Ferenas
lyt tir. helyt.
1515.
János
Bálás (Filep)
"
(
2.
Vizkelety
László
Judit)
1630 47. r(Vizkelety (iMvid 1 Mária) Erzse) 34.
lói
Miklós
2-tól
1629.
Ádám 1635.
Imre 1641.
+
A mond
a
torza
Fülöpnek
fiai
közül Istvánnak
fia
Ferencz
ellent-
Benedeki apátnak és Conventnek a keresztúri, ó-keremleczi,
sz.
ladoméri és tornakai vámok harmad részének behelyezésébe két utóbbi Jánosnak
fiát
Damiant,
és
Balásnak
fiát
,
melyek
Lászlót
illeték 0r
I.
és
b á n Nagy-Liicsérl
irta
magát.
Báthory Istvánnal korona-r, szerémi
,
Királyi kincstárnok volt,
gyri püspök 1486 ban ,
egri
majd bécsi püspök. Országh Mihály nádor halála után kic helytartó. Meghalt 1492-ben. Bálás, ki atyjáról Filepnek is nevez-
püspök
tetett,
,
1520-ban *) Sz.
élt,
László
Benedeki Convent
fiában Iialt
lfil6.'Prot, A.
ki.
pag. 122.
Dócz>.
336
Fülöpnek két le
a család.
János
Benedteknek
fia
Benedek
János
cs
ága Lipcsérl Lipcscynek
fia
Ferenc?,
is
által két
ágon
neveztetett; róla alább.
Dó ez y-nak
nagy-lucsci
terjedt,
i
rá magát.
Szent Erzsébet várát számos helységekkel kapta meg krrályi adományban '}. Élt Ferencz még 1523-ban is, neje pedig Forgách Margit 1527 ben is. Ferencz halála után 1528ban a .somogyi urodalmat kerecseni Szalay János és Mayláth István Impetrálták de a Dóczy család másik ágáról 1488-ban Somogy vármegyében
,
Dam
i
á n fiaival és
ellcntmouda
fiaival
Ferencznek
Gergely
testvérével
,
nemkülönben Ferencziiek
^).
fiai
közül
László
(élt
1523 — 1548-ban) leányaiban
kihalt. I.
Gábor
1562-beu részt
ség élén Szécséuy ostromában
vc.?z
Fáncs! Gvörgygyel a bozóki
r-
Nejétl bedeghi Nyáry Kriaztinától
^).
három Ca maradt. IL
Gábor
1586-ban
élt,
már báró Rottal János-Jakab nélkül halt
nejétl Thurzó Máriától
felesége volt,
fia
.
1611-ben
ki
Pál maradt;
ki
mag
el.
András
Gábornak fia) íí. Mátyás király korában tekintélyes fö-úr, a katholikus mágnások egyike, mint hadvezér Forgách Zsigmond nádor mellett harczolt *). Szaíhmár várának fkapitánya volt 1617-bi:n. Cl-
Paczoth Judit
1618-ban fpoháriiok-mestcr. Neje böki
már özvegy
volt.
Miklós
Gyermekei nem maradtak.
Ferencznek Forgách Margittól született
1552-ben a szegedi szerencsétlen ütközetben
^).
török rabságba esvén
,
atyja
fia
,
részt vett
1563-ban Pozsonyban
Miksa király koronázásán is jelen volt Élt 1565-ben thándy Ilonától számos gyermekei maradtak. Közülök
Ferencz
1622-ben
is.
Nejétl
Miklós hogy
.\r-
kivált-
hassa 1573-baa Bars megyei Széuásfalvi birtokrészéí Selmecz város-
nak zálogitja
el ^).
Gr. Teleky Józa. Hunyadiak kora XII. 399. hol .^Francisous Bcnedicti de fingy-Lucse'-'' neveztetik. pag. 27. ») Sz. Ben^deki Couv Protoc. 3) Istvánffjr 1683-ki kiad. 272. I. ')
dnm
fiitus
con-
C
*) *)
•)
Engel Monynienta 298. 370. Forf^^li Commenia-i; 42. Sz- Benfideki Convent 1573. Protoc. D. pag. 437. ,^Mcolaus Dóczy plium
caplÍKitaíe Turcica rcdemplurus o!ir.(;at Cicitali Schemuttiemii pro 100 portiunem in Szénásfatu Cotln Borsiefisi 1073.'-'^ Hasonló czélból lOOÜ frtért zálogitja el Nyitra megyei Sárf, Kartoncz, Sarhiska liely-ségbeli részeit i.s. Prot D. p. 439. Téved teliAt Bndai Ferencz , jnidn (Lexic. III. köt. elején) e Ferenciét 1566-ban megöle teí t-nek írja.
Franciscum cx
fnit
Dóczy
Odczy
Lrincz aül
is
lo95-ben jegyzé
337
Rubigalli Apollóniát,
el
vévé 0-
István részén állván
(Miklósnak
fia)
1505— 1621-ben. Bethlen Gábor
élt
annak követe volt Rimay Jánossal a török portán ').
,
1630-ban már
1625-ben korona-rnek választatik.
vegye a korona-tár kulcsait visszaadván beli
ós
igény
alól.
második neje
Els
neje
,
nem
íeloldoztatik
Thurzó Magdolna,
Vizkelety Judíj,
kit^l
Ádám
élt,
midn
öz-
minden jövendkitÖl
fia
Miklós,
született, kik
azonban magnélkül haltak el. Imre élt 1572 1594-beq. Révay Judittól több gyermeket nem-
—
zett.
Közülök
Zsigmond
Saskö
,
Revistye
A
várak szabad bárójául irta magát.
Kayser Fruzsina
mind neje
Vizovicz
,
zernovi török dúlásban
elfogattatott
betegségben sinldött, csak nejét hurczolák fosztatván
4-kén
,
akará hogy saját életét
is
Gálos-Baar és SárPa
,
el
,
azonban minthogy
a törökök
;
nejétl meg-
elvegyék. Meghalt 1647-ki aug.
kora 45-dik évében. Eltemettetett á Bars
,
mind
megyei liadomér-
Vieszkai egyházban, hol fába metszett és festett halotti czimerén (mely fölebb látható) ily kör-irat olvastatik
„S p 1 i s a c
;
M a g. Dn. Dn. Sigisraund.
Dóczy de Nagy-
Lucze, Liber Baro Arcium Saske, Revistye in Vizovicz, Galos-Baar e t Sárfia. Dno, quiinHorribili Zernoviensium a saevissimo Turca depopulatione captus unacum uxore Eufrosina Kayzer in illa quidem ablata,ipse etiam mire auferri teut atus, verum infirmitate gravatus, post ablatam vitae sociam, amissas facultates etiam vitám sibi auferri brachio turcico ultro gencrose expostulavit. Anno 1647. Die 4. Aug. Aetatis suae 45. Cui mocstus Fráter natu senior affigi curavit S. A. M D. D. M. D" etc. etc. Özvegye Kayser Fruzsina késÖbb a fogságból megválta magát ^). Zsigmondban és testvéreiben a Dóczyak
férfi-ága e vonalon kihalt.
filia Pauli llubigalli a Kartsdorf ex Sara Sally ab Hlnsperch Benedeki Convent Prot G. p. 518. et Üj4. ') Gr. Mik(5 ímre Erdélyi íörfénelmi adatok a í. 383-393. Ezen Dóczy Istvánnak pecsétét láttam , hol czimerí tojásdad paizsban hasonló az Ul közlött
*)
genita.
Apollónia,
—
Sz.
:
cziraerLez, csak »)
hogy a csillag a
16á5-ki Ö6. törv.
paizs fels osztilyábaa az oroszlán szája elStt
ez.
22
áll.
- Oogály.
Ddczy
338
A fiától
másik ágazat a családfa törzsének
eredt le
Filep melléknévvel
ki
,
Fülöpnek E
neveztetett.
is
János
nev
Jánosnak
fiai
közül
Gergely gylésre
1505-ben Csongrád vármegye követe a rákosi ország-
')•
Dam
á n nak
i
János
fia
1515-ben fkaraara-mester, Szapolyai
hive, Gritti pártosa, megöletett 1534-ben kis
Miklósban
unokájában
Ez ág
A
az általa
nem
családfán
mándnál a törökök
László
származott
fiától
a Dóczy család egészen elenyészett.
Lipcse
birfc
^).
váráról Lipcseynek
találjuk azon
által elfogatván
Gergelyt,
is Íratott.
ki
1
572-ben
Si-
Konstantinápolybe vitetett, és a
,
tengerbe öletett.
A
—
család czimere
mint fölebb a metszvény mutatja
egy
--
jobbról lefelé rézsútosan vont csikolat által kétfelé osztott paizs. Afelsö
vörös
mezben
gyrt
dor ítva, els jobb lábában
arany csillag ragyog nyitott sisak
,
megy , ketts
koronás oroszlán
,
és feléje
tart; az alsó
farka hátra
kék
egy rák halad.
fel
van kon-
mezben hatszöglet
A
paizs fölött koronás
két oldalról pedig, éa pedig jobbról arany-kék, balról
arany-vörös foszladék nyúlik le
Dóczy család.
*}.
Különböz nemes
család a fölebbitl. 1656-ban
Ferencz, Mihály, Máté, János Margit testvérek, és anyjok Dóczy Kata.
emeltettek nemességre Dóczy és
Ferencz, Anna
és
Czimeres nemes levelük Nógrád megyében 1656-ki april 3-kán
Losoncz
közgylésben
tartott
Dogály család. gosak sorába. Dogály
meres nemes levelet Czimerök
:
hirdettetett ki
és
nélkül
,
Magyar nemzet
Jászay
Zermegh. Sch-wandinernél
')
A
II.
409.
,
— látható — ;
e
czimer
ennélfogva az alsó
») Protoc. C.
korona,
fölötte hat-
sisak koronájából egyes farkú
1.
,
A ,,Trophaeum Estorasiade mert hihetleg nem
mezben
jcíl
csak & csillag egyedül
kivehet
—
a rák
a paizs sisakjából pedig ott szintén a paizsbeli oroszlán
emelkedik kL ^)
czi-
1.
—
íblebb érintett sír-emlékrl.
van
;
napjai a mohácsi vész ufán. 158.
')
szintén közölve
királyi
kivont kardot markolva
A paizs fölötti
';
pecsét-nyomat után
1793-ban vettek
kék mezben hármas zöld halmon
szögü arany csillag ragyog.
rum"-ban
Konstantin
leptek a kiváltsá-
^).
melyen pánczélos kar könyököl
:
Az ujabb idben
(Budi).
János
*).
Neograd anni 1656.
Adarai Scuta gentil. tom.
II.
-
Collecí. Herald, Mss.
pag
134.
- Dókaá.
Dobbánsri
330 Foszladék
oroszlán emelkedik ki, szintén kivont kardot villogtatva.
Régi horvát család a Ka eh i eh nemzetségbl (de genere Kachlch). Közülök Dokmanich Franko (Ferencz) 1487-ben gróf Blagay Mihály lyal és Jánossal szerzdik bi-
Dokmanicli család.
zonyos fenforgó pörben
*).
Dokiorovich család. GyÖr és Temes lakását Fényes E. Geographiája szerint.
Dókus család. (Csabai). íratott neve D ó c h u s-nak is
vármegyében
Zemplin vármegye nemes családa.
*).
»)
')
«) »)
*)
tartja
Fényes E. Geogr&pli. szótár 1. k. 189. Szirmay C. Zemplin not. top. 111. Coliect. Herald Mss. Nro 622. Gr. Teleky Hunyadiak kora Xlí. k. 353. Szirmay C. Zemplin not. top. 107.
1.
22*
Doky
3 10
Kiizülök
— Dolhay.
Dók US László
nádori itél-mester
,
184 l-ben a hét-
személyes tábla ülnökévé neveztetett.
Dókus József
Doky család. gyében
1843-ban Zemplln vármegye aljegyzje.
'),
I>oláchky család. rály
Doboka várme-
Birtak 1709 ben Fodorbázán
Doláchky Simon
meg
1791-ben nemcsité
István
és
11.
Leopold
testvért, és másik
ki-
István
rokonukat.
Czimerök négy részre osztott paizs. Az elsÖ és negyedik arany meznek bels oldalából koronás kétfej sasnak fele látszik ki. A har-
madik vörös mezben pánczélos kar kardot tart, és annak hegyén törökíéjet. A negyedik vörös mezben zöld tér fölött két kereken réz-ágyu látható. leirt
A
paizs fölötti sisak koronáján a török fejet átszúrt karddal a
pánczélos kar két kiterjesztett fekete sas-szárny között könyököl.
(Kozmafalvi f). Kozmafalvi Dolgos Am1532-ben jablonczai Cseh Ferencz htlenségén
család
János
nyerik Nyitra megyei
Lndány
helységet.
Emiitett Cseh Ferencznek
Dolgos Jánosnak volt neje, kitl születtek gyerFerencz (kihalt) Orsolya Szelesényi Istvánné, és
leánya nevezett
mekei
:
Dolgos
,
Julianna^).
E
család szinten kihalt.
]>olliay család. (Dolhai). Marmaros vagy inkább Beregh megye egyik legrégitbu csf láda, mely a Bilkey, Ilosvay, Komlóssy családdal egy törzsbl ered. Jüzekkel közös cziraere következ a négyfelé osztott vért els mezejében koruna; a másodikban férfi-kar kardot a negyedikben egy Laltartva a harmadikban egymás fölött két hal :
.
;
M Hodor Doboka
várm.
68.
1.
*)
Adairl Scuía gentil. tom.
)
Sziriuay C.
*)
Ugyanott
^)
Geaeal. autlient. Mes. tom.
Ugocsa
140.
II.
17. 36. 58.
1.
I.
60 134 135.
OoUaay
mon
A
k«t élfa látszik.
nyúlik
fel,
-m-
0«lovIczéfiyl.
341
koronájából egy halász
paizs fölötti sisak
horgony-rudján két hal csüng.
A
Dolhay család már a XV. században vagyonos birtokos volt Bercg vármegyében hol Dolhay Ambrus részint seinek , részint saját érdemeiért melyeket fleg a török elleni csatákban vére pníásával szerzett, Bereg megyei Kereczke és Kusnicza helységekre melye,
,
,
ket
még Hunyady János
uj
adományt kap Convent
leleszi
által
be
Do
is
részére
iktattattak.
is
1
463-ban
Nevezett
')
,
és
Ambrus
azokba birta
a
már
h á t is melynek határait Mátyás király emiiévben járatta meg*). 1465-ben Mojszin helysrgbe iktattatott
ekkor többek kö3t tett
Péter
és
— Mátyás királytól
Demeter, György, László,
Dolhay
fiai
János, Miklós
beszterezei gróftól nyert,
újra be
^).
1
,
14C6-ban elveszték
Kereczkétés Kusnicza t,
kapván érte Markaria, Sarkad
brus
élt
még 1470 ben
Dolhay Péter
falut és
Románpataka pusztát*).
Dolhay ak [Jgocsa
élt 1513-ban*'), és birtak a
Dolhay
is
''').
család részére Dolha helység határai iránt
biztosokat rendelt az országgylés
®).
DoÜBiay család. Bereg vármegye emlittetik F é n y e s E. Geographiájában.
nemes
csaíádai sorában
I>oliiay család. Doboka vármegyében M.-Köblösön 1702-ben
Am-
is *).
várraegyében 1523ban Halmiban
1638-ban a
vissza-
birtak
»).
Doloviczéiiyi család. Doloyiczényi János, Sá-
muel
és
György
1720-ki oot. 18-kán
czimeres nemes levelet
III.
Károly királytól nyertek
'").
Czi merk: kék mezben zöld tér fölött hátsó két Jábán álló medve els jobb lábában zöld platán fa-gallyat tartva. A paizs fölötti ,
eiMilád. (Domahidi). Szathmár vármegyének régi törzsökös családa. Törzse D o m á n (Damianus) volt. Ennek birtoka a Kraszna partján feküdt
helység
pedig
Dom án h
Dom ah Már
helységet 1
i
i
mivel e folyón
Dománh
épittete
,
a
d y-nak, késbb
Do m ah
i
da
*).
fej váltságban
ellen pörlekedik
Miklósnak
Tyúkod
fiát
Miklóst
átadják a Domahidyaknak
azok 1395-ben
Miklósnak
iránt
^}.
fia
is
I827-ki 35-dik törv.
')
Rcgestra Instrunnent. Mbs. Mus.
')
Szirmay S£atlimár várm. II. 44. Ugyanott 121. 122. 126. 254. 1. Ugyanott 1?7,
ököritot, Tya-
Miklós
Cháholyi Dienes
\
Bartholomaeídes Memória tJngarorum
»)
a Kölcseyek
birtak.
,
qui in
Viiebergensi studia confirmaruut. Pestini 1817. pag. 198.
•)
i
1369-ben birta aDoraahidy család az egész
1399-ben Domahidy
»)
hidat
d y-nek neveztetett.
kodot, Macsát*), melyet
')
s
d a-nak, családja pedig
352-ben Domahidy
megölvén,
,
ez.
1.
aliria c.
Univerflitate
Domakldj.
S43
'),
1444-ben Domabidy
•).
1448-ban Tyúkodra
1411-ben Domahidy Györgyöt idézi Sánaé
György
követe volt Szath már vármegyének
adományt kap '), 1449-ben ugyanazt szerez ököritora és Domabidára is *). 1422-ben szintén György és László Fülpös-Daróczot Kis-
királyi
,
Szekerest
1430-ban pedig Rapoltot foglalák
,
el
ez utóbbit azonban
;
visszaadák.
László
1423-ban
vesztésre Ítéltettek
de
,
István, Miklósnak
és
György
egy harmadrészének birtokában. 1416-ban
Danyádot
fej- és
Danyád
birta
jószág-
helység
a család már
is «).
1453-ban Györgynek
Zsigmond helységen
meghagyatott
fiai
is.
Mihály, András, Gergely,
fiai
Miklós osztoznak Domahldán ') valamint 1467-ben András határjárást eszközöltet és
Az eddig
,
ököritó
emiitettek igy állnak a családfán
Miklós
1394.
László
Gjrörgy1449. f
"
'
'
Mihály
István 1423.
1430.
"
' '
" •
Zsigmond
András Gergely 1453-ban
j
Mikió«
osztoztak.
A seltek
;
osalád tagjai a
késbbi idÖkbea fÓbb megyei hivatalokat
igy
{
Miklós
1C31 —1643-ban szolgabíró volt^),
követségben járt Rákóczy Györgyhöz
másik Miklós)
Másik
fjegyz 'volt
Miklós
°).
1641-ben pedig ö (vagy
1679-ben szoigabiró, 1694-^ 1697-ben, és ismét
Szirmay Szatkuiár várm.
II.
köt. 218.
Ugyanott I. köt. 74. *) Szirmay Szathraár várm. II, 127, •) Ugyanott 11. 122. 44 ») Ugyanott II. 123. 227. 245. •) ügynnott lí. 222. ') Ugyanott 11. 45. 122. *) Szirmay Szatkmár várm. I. k. 132. ») Ugyanott I. k. 75*") Ugyanott I. k. 135. ") Ugyanott l. köt. 130. 133, *)
1646-ben pedig
^^).
1699-ben alispán volt '0')
is vi-
1.
DontMiicyky.
344
László József
1703-ban szolgabiróságot viselt
iSOO-ban aladószed
*).
volt.
Domahidy József, László, Zsigmond, Gábor, Dániel, és Terézia Buday Józsefné ^}. Birtak Zsadányban is. László birt Endréden és Patyö iíl
4on
század elején éltek
.
és
Domahldán
birtalt
is ^).
Az ujabb idben
1840-töl
DomahidyPál
Szathmár vármegye
foszulgabirája.
Ugücsa megyében Domabidy TeaMvától
Ilonától,
Andrásnak
Károlyi László özvegyétl elfoglalta 1489 ben
Ilona
JMátyíalvai birtokrészét Bagosi János*). Élt
Kákóczon két
E
(ki a családfán áll)
telket szcrze
1498-ban
is,
éa
^).
század elején Ugocsa megyében Kökönyesden birt
Domahidy
László.
Doiuaniczky család. honnan más megyékbe Ismert törzse
kón lakott,
midn
Trencsln vármegyébl veszi eredetét,
elszóródott.
is
Domaniczky Imre,
kinek
fia
János
Becz-
1752-ki üept 13-kán Trencsin vármegyétl nemes-
ségérl bizonyitványt vett
ki.
alapita családot.
Négy
Pál. Ezek közül
József
ismét testvérei részére
is
fia
Utóbb Zala vármegyébe maradt
:
költözött, és ott
József, László, János
és
1786-ki mart, 6-kán Trencsin vármegyétl
nemesi bizonyitványt vévén ki , azt Zala vár-
megyében 1786-ki mart. 17-kén, Somogy vármegyében pedig 1807-ki nov. 4-kén hirdetteté
ki.
^laradéka valamint
László
és
Jánosé
is
azon megyékben maradt.
A
negyedik testvér Pál Somogy megyei Bükösdrl Pest megyei
Vácz városába
költözött, s
Somogy megyétl nemesi
nemzé Antalt,
ki
1842-ki novemb. 2-káa
bizonyitványt szerezvén
,
azt azon évi nov..
19-kén Pest, nov. 30-kán pedig Nógrád vármegye közgylésén hirdetteté
<').
A leszármazási kimutatás
ez
*)
Szirmay Szathmár várm. I. köt. 133. Ugyanott II. kot 43. Ugyanott II. k. 30. 126. l4l. stb. Szirmay Cottus Ugocsa 75. Ugyanott 89
•j
Jj.
*)
«)
»j *)
N<%rád m. 1842-dIk
évi
Jegyzkönyv
2608.
az. a.
is ki-
345
Ooifi&niky.
Imre János 1752. Beczkón.
Pál
János
László
JiSuef
Somogy bi
1786.
Váczra
Zalában.
jö.
" i
1
Antal 1842. (Trexler Teréz
lak Váczon) Imre-Elek
latván-Eálmán
Valószinüleg e családhoz tartozott Domaniczky János
1699-ben a m.
láda.
ki 1698.
,
udv. kanczelláriánál referens volt.
kir.
I>oiiiaiiiky család. Zólyom vármegye egyik legrégiebb csaNevezetét azon megyei Domanik helységtl vette. A XIII* élt Öt testvér
században a tatárjáráskor
Zoltán
A
és
Nico
,
Máté,Mortunus,Deme,
:
kik közül a két c1s6 a tatárok által eaett
családfát adatok hiányában teljesen
redék-nemzékrendeiet mutathatunk
fel
nem közölhetvén
mint következnek
,
*)
el.
osak
,
tö-
:
N. de Domanik 1200.
Mortunus
Máté
a tatárok által estek
Deme
Zoltán
1241.
1255.
el.
Nieo 1255. « 1 I
Tódor
Péter
István
Láüzló
Mykon
1270.
N.
Pál 1300.
Domokos
'
^TT-f
György 1378.
__>. János
,
Domaniky Pál
fiának
Györgynek
1382-ben bizonyos darab földet oda
kon a bozóki prépost ellen
Györgynek
fía
itél
Zéchi Miklós országbíró
úgynevezett Németh-Domani-
*).
János
után adataink megszakadnak több mint
egy századig, legalább két nemzedékrl. unoEmiitett Jánosnak ki a közlött családfa végizén áU , Jkája lehetett Zsigmond, kitl így szakadt le néhány nemzedék ')
—
»)
"Wagner Mss. tom. LXX.
*)
Kövesdy Status
Bozok.
§.
»)
:
et
Mse. tora.
p. 23.
Synopsis Processus Familiae Dacso contra Praeposit.
18.
Wagner
—
LXX.
949
Oemattiky.
Zaigmond MikIÓ6
Benedek
Fereuoz
Márton (török fogoly)
Ezekkel egy nemzedék lehetett családfát
')
János,
ki
l80-ban
élt, és ily
alkotott
Domaniky János (Szúdy Márta)
Anna
Mihály
Gáspár
(Sáiidor Jánoí)
1634.
(Gyürkjr Bora)
Kata (Sándory János)
Zsuzsa (Horváth Jakab
^vegye
E
legutóbbi táblázaton
Mihály
Jáuos 1650.
16Ö0.)
1634-ben nejével együtt Szúdy
Annától Bajkay Taraásnétói Közép-Szúdon négy telket vesz zálogba
*).
Mihálynak fia János nvérétl Zsuzsannától Horváth Jakab Özvegyétl 1650-ben ^) közép-szúdi, domaníki és rákóczi részét vesri zálogba.
Ismét egj töredék-nemzékrend a következ
Domaniky N. "
•
i
1
György
Simon
Bertalan
1564.'
"
Miklós
r*-
Dániel
Fruzsina
1586.
1564.
Krisztina 1564.
(Magyar
(Ethre Jndit
íKéry Mátyás) ' '
(Szudy
Mihály)
Brzse
Özvegy 1598.) Judit
(Bakó Ferencz)
Erzse
Albert)
Sára (Horváthy)
1616.
E táblán György, Simon és Bertalannak leányai valamint Mi k ó s n a k leányai 1564-ben Zólyom megyei A 1 s ó-D o m a,
1
n í k helységre mindkét ágra uj azonban ellentmondotl Domaniky
£ íblebb
P á 1 ^).
emiitett Pálnak ivadéka ^) pedig igy áll
*)
Sz. Benedeki Coiiveiit oklevelei.
•)
Sz.
*)
Benedeki Conv. Fasc 6. Nro 47, Ugyanott Prot N. pag. 265.
Pál leánya Margit, Aghy Ferenczné anyja solyának Rimay János a költ nejének.
A
család cziraere
vehet hajtva
—a
volt
daru-féle
madár
paizs mezejében férfi-kar egyenest könyökbe
A
nak Gyürky Erzsébettl való és leányai
;
1
ki-
meg-
áll.
családnév a XVI. század végén
Pá
Or-
paizs fölötti sisak koronáján pedig
Doinasovszky család. Hont
és
Aghy
— mennyire Domaniky Jánosnak pecsétérl
és kivont kardot tartva.
,
volt
vármegyében fordul el e
1598-ban éltek DomascsVteky Mikály-
;
fiai
:
Domasovszky
Mátyás, Gáspár
:MáriaésIlona*).
Doinbay i^alád.
(Dombói
f).
Tolna meggyében Baranyft és
Somogy szélén fekv Domb várát birta, és arról irta magát e család '). Nagyobb részben is e három vármegyében terjedt ki e család, mely okDombay) néven levelekben gyakran D o m b ó (vagy de Dombo
=
,
fordul el. Nevezetesebb férfiai voltak
Dombó
vagyis
raegye alispánja
*)
;
Dombó Pál
Dombay Miklós
1464-ben
kir.
vánitá
t
II.
Dávid,
ki
*).
Miksa császár pártosa
lé-
várát feladá, miért 1491-ben haza-árulónak nyil-
Ulászló király
Dombay
*).
f-lovászmester.
kaposvári kapitány volt í495-ben
Ez vagy másik Dombay
Zákán
1458-ban Somogy vár-
1402-ben pedig Dalmát- és Horvátország bánja
Dombay Dávid vén, ennek
:
Pál
és
«).
Miklós
kosi országgylésre követei voltak
1505-ben Tolna megyének a rá'}.
Nevezett Pál 1507-ben királyi
Benedeki Conv. 1744. Prófoc. CC. pag. 18. *) Mit a Dombó család eredetérl a Trophaeum Estoras. ír, as iudaivalóképeu ;i.Öltemény. Hssonlót kell iartanimk azon sas oziraerrl is, mely ») Sz.
ott kÖ£tíltetik.
•) KaprínayDiploraat. II. 183. ")
Budai F. lex.
I.
565.
*) Istvánffy 1622-ki kiad. 39.
1.
*)
Pray Syntagraa de SigUHs
^
Jászay P. Magyar nemzet napjú a mohácsi vész ntán. 157. L
48.
^^'^
Dombay.
táblai
ülnök volt, és
15 14- ben
Yerbczy ,.Hármas törvény-
könyvének" átvizsgálása is reá bízatott ^X Dombay János Szapülyay János király
hive, 1526-ban Tolna vármegyének fispánja lön »). Benne a dombéi Dombay család fi-ágon kihalt, mert nejétl VerböczyErzsébettPj csak leánya Anna
HenyeyMiklósné
maradt
1559-ben Torna vár asszonyát Liquerka Johannát Horváth Gáspár Özvegyét az eladástól, Mágocsy Gáspárt pedig a megvételtl tilt el*), és kinek utódai a Lóránt fiak után Rákóczyak és Aspremontok').
Dombay
család.
,
ki
Dombay
(Ivanchfalvi). ívünchfalvi
nos 1506-ban
lí.
Já-
Ulászló királytól
fleg Jajcza váránál a törökök ellen tett hadi érdemeiért czimeres nemes levelet nyert *) simére D. János ;
tetteibl azon jelenetet tárgyazza,
midn
egy töröknek
levágja.
fejét kardjával
A czimer alakját
bíven azon
kor rajzaihoz mutatja a metszvény.
Jánosnak,
megyei
ki Bars
Vészelen a Veszély család magva-
szakadtáa annak birtokait nyerte,
Blihályj
fiául iratik
gyei
Gyröd
ki
Bars me-
helységben 1525-ben adomány mellett nyert birtokot.
Mihály aa, ki 1551-ben Temesvárott csapat-kapitány volt, 1552-ben a Hont megyében a Palásti mezn a törökök elleni ütkö-
Allitólag e és
zetben esett el
').
Neje Pétery Borbálától gyermekeiül iratnak
hály,Pál, Farkas és István. Ezek közül Pál Nyitra megyei Fels-Atrakou birt és ,
*)
Verbczy
»)
Jászay Pál
ottani
id. h. 241.
1,
')
Istvánffy
*)
i-
Tripartituma megersítésében.
•)
*)
M
jobbágyainak
Szirmay C. Ugocsa pag. 83. 84. Jászoi Conv. levele Dombay Sándor ur szerint. Szirmay C. ügocsa p. 84. -és i647-ki 111. 1649. 70. 1655. 102. Dombay Sándor urnái Nyitra-Ivánkán van az eredeti oklevél.
•)
*)
,
törv. ez.
Benedek! Convent Prot. DD. p. 198^ Anno 1752. Alexander Csery Dombay filio Barbaráé Péter ff (s nem Pekry !) condescen' deniUfVs, cmlradicil Statulioni Andrrac Ladislat el Ste.pkani Pély in Kis-Gyared C *) Sz.
oátn reliquis ex Paulo
,
Barsiensi jfaotae 17 52.
—
innen vélelmezhet, hogy e
miután javaiba mások iktattattak,
s
Dombay
már csak a leá«y-ági utódok
család
?s
kihalt,
tiltakoztak.
319
Dombfty.
1637-ben a kilenczcdet tizedet elengedte
*).
Nejétl Bossányi Annától
Mihály, János, Borbála és Zsuzsa gyermekei születtek. Jánosnak neje Lieszkovszky leány volt. Borbálának els férje í^agy VáthyJános, második Ujlaky Gergely volt. Zsuzsanna Sóky Ferencznek második felesége lön. Mihály 1597-ben Fels- Átrakón osztozik
*).
1601-ben Pozaony megyei Ohaji részét
Nagyváthy Jánosnéval Csery Mihálynak
mond
vallja
be
Dombay
Borbálával
1616-ban
*')
ellent-
Litassy István beiktatásának a Bars megyei kis-endrédi Curia^
Kis-Loth, Kis-Baracska és Kis-Salló részjavakra nézve
*).
— 1624-ben
Mihálynak özvegye Laitics Ilona mint emiitett férjétl született gyermekeinek gyámja és Dombay Borbála (Pálnak leánya) Ujlaky Ger,
gelynek neje Nyitra megyei fels^-atraki és fels-sóki javaikat 1100
Györgynek
forintban elzálogitják Belaváry
Farkas,
— A ne-
*).
B o r b á a Marsovszky Menyhértné E r z s e és E v a Podgorelszky Jeromosné.
vezett leányok lehettek
Bornemisza Mihályné,
és Miklósnak
1
:
állítólag
,
L Mihálynak
fia,
1564-bcn említtetik, raidu
t valószinüleg rokona Torday Zsigmond a kalocsai gyri püspök Draskovich Györgynek udvarába adá Az eladottak nyomán a családfa igy alakul Dombay János
érsekké kinevezett ^).
1606. I.
Mihály
1
1552.
(Pétery Bora) 1
II.
Mihály
Jánoa (Lieszkovszky
Mihály
III.
1597.
után
élt
Dombay
István
1564.
Zsuzsa
Bora (1.
1.)
t 1624. eltt (Laitics Ilona) ')
Farkas
Pál (Bossányi Anna)
2.
Nagyváthy
(Sóoky FTe.ncz)
Ujlaky Gergely)
S. ur közlése szerint. Itt az 1637-dik év roszul áll
,
nert igy
fia
volna.
«)
Ugyanattól.
')
Esttergami kápíaian
') Sz.
libr.
Benedeki Conv. Capsa
X.
fol.
C faac.
705. li.
Nro
18.
') Heléna Laitics M i c h a e l i s condara Bombay relicta, qun fiíiarum Buarum ex praefato marito susceptarura naturális et legitima tutrix item Barbara filia condam Pauli Dombay ac maritus ejus Gregorius Ujlaky quasdam {lortiones suas in possessione Fels- Átrak et Feisíí Soók C. Nitrie isi pro 1100 ,
finis
Georgio et Nicolao Belaváry impígnorant.
Anno
~
1624. foL 226. •)
Kovacliich Scriptor. Mlnores I
pag. l?i.
Capit. Sírigonien libro Xill.
Dooibay.
3S0
Dombay
Cüalad. Nyitra megyei nemes szére a czimeres
család, melynek ré-
nemes levelet
bayJánosésPál királytól
8-kán
D om-
kaptak Rudolf
Prágában 159I-ki martíus
')•
Czimerök a paizs mezejében zöld tér fölött álló oroszlán,
els
jobb lábában kivont kardot
an-
,
és
nak hegyén török fejet tartva. Ugyan ez alak nyúlik fel a paizsra helyezett sisak kzronájából
metszvény
A
is
is;
mint ezt a
mutatja.
uemesség-szerzö
Dombay
Páltól a család leszármazása *) kö-
vetkez
')
Hogy
miért
nem
:
szárraazt&tám e családot kz elbbiekig
,
és miért, tar-
—
fleg tom azoktól kölöubözónek okát kell adnom 1-szÖr mert a Dunán túl Tolnában — rirágzott dombói D o m b a y család nyilván kihalt , s bizonyára nemessége átalánoaabban ismeretes mint oly mag^ polczon virágzó család volt, mintsem Uogy uj armalls levelek által megersítést igényelt volna. 2-Bzor az 1506-ban czimeres nemes levelet nyert Dombay János ivadéka is Bars megyei G y 6 r Ö d és Nyitra megyei Átrak helységben folytonosan birtokos lévén, mint élnem széledt családot nem érte oly viszontagság, mely egy ujabb nemes levél váltását tette volna szükségessé, annál is i&kább mert azon 1506-ki okmány most is fen van. 3-szor Mert bizonyos hogy ezen család sének Pálnak fia György 1661-ben Nyitra megye eltt nemességet kihirdettetvén, csupán ,
:
—
,
,
,
az 1591-ben atyja
P
á
1
által
nyert armalisra alapitá kérelmét, és
midn
1818*ban
Dombay J ó z s e f nemességérl bizonyítványt vett, akkor is csupán az 1591-ki armalis levélre történt hivatkozás. 4- szer Végre nem is olvastam az 1591-ki armalist, váljon abban áU-e az, hogy az impetrator Pálnak sei is már nemesek voltak volna. Nyitra, 1819-ben pedig Pest vármegyében a Váczon lakó
Éva János Nyitra- (Thuróczy Ivánkán Mihály) ~,sz. 1750.
Albert (Turcsányi Mária)
Sziládon.
falván.
Sándor László t 1804. József Ignácz (Tornyossy N.) (Újhelyi Váczon. 1818. Nyitra, Anna) r~ ; János Alajos 1819. Pest Nyitra- Gergelyfalv. 1828. Nógrád Ivánkán. (Hegyi Borb.) nsége kihird. (Csutby r Kata)
(Segesváry Erzsébet)
Imre
Anna
ügyvéd
(Takács József)
Tapio-Süly. ( Bertalan fy Róza)
Pesten.
r
Gábori
Nyitra-Ivánkán «z.
f
1778.
.
1836.
László NyitraGergely-
(Koncsek Zsuzsa)
Kata (Palásthy János)
Borbála
Eleonóra Karolina (Thuróczy Sándor)
Anna
Teréz (Burik János)
(Nyulássy FeretuasJ
Gyöngyösön.
Ivánkán.
József Nyitra-Ivánkán. (Szalóky Jul.)
(Bossányi Thekla)
Amália Anna (Tomcsányi Mihály) Jáuos Pest m. Tökölön ügy v. szül. 1807. (1. 2.
Nagy
Petronella.
Spányi Konst.)
Sándor Nyitra-Ivánkán
Mária
Szabó Anna.
2.
Setéth Mária)
Vilma
szül.
t
Hedvig
Antónia
Victoria
Hugó (Sándor)
Ferencz (Árpád)
1821
Alsó-Köröskényb. (Turcsányi Anna)
Pál
r
Julianna
Gábor
(Palásthy Tádé)
szül. 1816. (1.
Thadé
Lukács (Édvard)
Tekla (Piroska)
Kálmán
^f
Dombay.
tábl&.
II.
István Kis-Endréden. (Litassy N.) JáncMS
Fevencz
Katalin
András
KÍ8-£ndréden.
Kis— Endréden.
(Zámoryné)
(Zániory Erzse)
Károly
János
__
Ignácz
** 1
József
Kis-
(Potyondy
Endréden.
Endréden.
Teréz)
j
c. Sándor
János
(Hegyi
'
Bars várm.
f
,
Ignácz veszprémi fszolgabíró
N.-Sarlöbaa.
lak.
Apollónia (Marjassyné)
testr,
fy
Jozefa)
Elek
Teréz
Kis-
(1.
az.-biró.
Mego
Antónia.
Visnvovszky
2.
T«réz)
Bánkon.
I
1
Gásoár Elek
József
Bkes
Teréz
Kis-Enoréden. (Plathy Mária)
várm.
Vilmány
A
Pálnak
törzs
György
fia
E Gryörgynek
uemességét.
fia
Gizella
Nyitra megyében 1664-ben Igazolja
Pál
egy
állitólag
hagyott, mely családi irományok átvételét tárgyazza
Memóriáiét ^).
az 18l8-ki Nyitra megyei nemesi bizonyítvány mondja
egy
tözött, és ott 1743^- ki sept. 8-kán
Dombay György
nov. 28-kán
át
E
"^).
Pálnak tözött,
Mátyás
XI.
leszármazása
iia
István
János
testvére
— Váczra köl-
király által 16 11 -ki
,
Abauj megyékben és
tnik
ln
Pozsony megyei Alsó-Csöpöube köl-
eltiltást tesz az
alapítja a
Második nejétl
— mint
él.
1733-ban egy
bl
Pál
részére adott armalis levelet Íratott
Pálnak ivadéka a táblázat szerint Pest
Lengyelországban
Albert
ki.
esztergami káptalan eltt , mely-
1737-ben tett végrendeletet.
Bars megyei ágat, mit a
II.
Els
nejétl
táblázat mutat
föl.
fia
János, ki már Nyitra megyei Ivánkán lakott, s 1785-ben halt meg. Els nejétl Sárváry Angelikától gyermekei János és Éva; — második nejétl M h á l y (ki Belgrádnál esett cl) A 1 b e r t és László i
l>oiiibJ«Ln család. G ssázad elején közülök élt Dombjáa András, kinek neje Szita Erzsébet, elbb Kunos Andrásné 1805-ben b*lt roeg
dolna
,
kitl csak leány-gyermekei maradtak
Beiüer JáiK» lelkész
Kagy-Alásonyban, c)
Roz
i
neje.
na
úgymint
Julianna
b)
:
a)
M a g-
László Istváuné
*).
l>OBibbr4dy csaliid. si
brád
,
fészke Szabolcs vármegyében
helység, hol a cg&lád jelenleg
i'j
*)
Adas Scuis, genti^ iom
*)
Bnaraztat versek Búit, ErasébeirJ.
birtokos.
Hi&eakivüi e század
It.
So^igiji,
Dom-
WSt,
2a
elején birtokosnak iratik raár
-
I>ooiby
StSi
Zemplin megyében
Ecseden
megyében
Maty í'al ván
Dornin.
és
K
i
s-Z o
Gyr te lekén,
mboron
,
Szath*
Ugocsa megyében
^).
l>oiaby család. Zemplin megyei czimer-levelea család '). Domby Sámuel Borsod megyei születés nüct orvos értekezést irt a ,
tokaji borról
1758-ban Utrechtben
^).
Domcso család. (Verbóczi). Czimeres nemes levelet nyert a verbóozi Domcso család I. Feroncz királytól 1799-beu Bir^ *).
Lasztomér
tokos Zemplin megyei
mezben hármas
Czimere kék
ketts farkkal
Ugyan
,
ily alak
els jobb lábában emelkedik
zöld dombból
ki a paizs fölötti sisak
J>oiuiá» család. Heves gyermekei
kiemelked oroszlán
koronájából Foszladék
*).
és Zala
megyei nemes
János, kinek Domián Antal és Julianna. van Domián
Heves megyében birtokos Csépáu
Pál
*).
a balban zöld gallyat tartva.
pallóst,
jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék
Köz lök
helységben
nejétl Gyömrey Teréztl
és Pasztohán
V í-t a n t
littetlk
Domián
családai közt
em-
').
Dolliin család. Alapitá
.seniora
,
hites
(Petruscheveczi). Zágráb megyei nemes csa>
Domin Imre, jog-tudor, ügyvéd
,
és
a jogi egyetemi szakosztály Zágráb vármegye táblabirája, ki Zágrábban
született 1776-ki october 8-kán. .
hol
irt.
Doiiiik család. Zemplin vármegye nemes
^).
,
ügyvéd.
Egyik Domián
Iád
család.
A jogi
iskolai folyamot
1797-ben: ügyvédi vizsgálatot tett 1798-ban, és zágrábi Akadémiában a magyar nyelv tanára lön.
Pesten végezte
még
azon évben a
1801-ben a pesti
a d o r i oklevelet nyert, és ugyanazon évben az emiitett zágrábi Akadémiánál a magyar polgári és büntet törvény tanárává neveztetett. lS06-ki april 20-kán egybekelt ne-
egyetemnél a jogi tudományokból
t
C
')
Fényes Geogr. szótár I. 274. - Szirmay Zemplin not Szirmay Szatlxmár várm. U. 3L 180. Szirmay C. Zemi^lin not. top. 111.
3)
Ugyanott
*)
CoUeot. Herald, pag. 137.
C. Ugocsa pag. 75.
—
12.
*)
Szirmay C. Zemplin
•)
AdamI Scuta
not. top, 376.
gentil. tom, II.
')
Szirmay C. Zemplin
")
A
not. top. 76.
család által közlött adatok azerfai
top. 111. 158,
Domin.
jével
355
nemes Pozvek Hildegarddal Pozvek Pálnak a ,
iiorvát-
tót-, dal-
,
mátországí törvrényszék elnöke, és udvari tanácsosnak 1788- ki martius
—
18-kán született leányával.
1834-ben
1.
ségre emeltetett, és V. Ferdinánd király
2-kán a nemes és adoraány-levél
Ferencz király
felségétl 1837- ki május
kiadatott
is
megyei Petruschevecz birtokot nyerte
nemes-
által
királyi
,
melyszerint a Zágráb
adományban.
A
magyar
magánjogot borvát nyelven irt munkában tárgyalta. Meghalt Zágrábban 1848 -ki június 2l-kén. Gyermekei 1.
forvosa
Ignác z ,
(József Imre) orvostudor, Zágráb
Zágráb
,
Várasd
,
megye
Szerem megyék táblabírája
,
és városa
született Zá-
grábban 1809-ki július 26-kán. Egybekelt Bécsben 1835 ki febr. 16-án Prager Máriával (szül. 1812.). ~ 1848 -1849-ben Komáromban a forradalmi 100-dik honvéd-zászlóaljnál forvos volt.
Meghalt Gratz-
ben 1852-ki aug. 31-kén. Gyermekei;
Alfonz
a)
(József Imre) szül. 183-ki sept. 17 kén.
Meghalt
kora 4-dik évében.
Mária (Antónia Hildegard Anna) szül. l837-ki febr. l-jén. Emerika (Jozefa Ilona) szül. 1 8 10-ki július 8-kán. Férjhez
b) 2.
ment 1830-ki jul. 8-kán Alth nep. János számú gyalog ezrednél. Meghalt 1833-ki
Imre
3.
tárr ezrednél
,
(József Ignácz)
cs. kir.
szül. 1811-ki dec.
cs. kir.
kapitányhoz az 52-dik
nov. 13 kán Zágrábban.
fhadnagy a
2-dik banális ha-
10-kén Zágrábban. Meghalt Musi-
lovchiczán 1841-ki april 5-kén.
István
4i
cs.
kir.
kapitány
a 62-dik számú Elrn fhg. gyalog
ezredben, szül. Zágrábban 1812-ki dec. 6 -kán
Károly
5.
(József Ferencz)
Zágráb megye volt szolgabirája
és
-
ülnöke, született Zágrábban 181 4-ki mart. 31-kén.
József (Pál
6.
Antal) hites
Zágráb megyei volt esküdt, született Zágrábban i825-ki ügyvéd
liov.
,
és
23-kán.
A
család czimere fenálló hadi paizs, baloldali rézsútos voilal álUl
két részre osztva
mezben
,
melyeknek fels
koronás bagoly látható.
aljáról fölemelkedve
egy
z;öld
,
Az
vagyis jobboldali részében vörös alsó oszíily
kék
mezbeu
a paizs
csúcsos hegyet, és annak tetejében ezüst
23»
—
Í)oiRiak6T{cs
3&l^
kettes kereííteí muí*t, a begyre
S>OBtokos.
oldalról líét -fiehér
fcét
medve
felrívászni
nemes Pozvek Hildeg&rd csaüUíJátiak, <íSM4.iy aíicak atyj&foaai Pozvek Pálbap kiiialt^ czicaerébl vétetett át. A paJ2« közepét egy kisebb (ugyi>eveiett mell-) vért fogUlja ei, meivíjek arany mezejében nyakán kardd&i átwvrt sárkány iátJiató" litfezfttik.
már Döbreczenben » város íbirájá várraegye táblabírája. Ennek Sa Lajos
voit, és egyszersnaind JBihar
í728-baa, meghalt
(sulii
Zala megyófeí szakadt
fia)
í8{)3-ki nov. IB-kán
kora 76-dik évében)
,
követé atyját hivatalábac.Dííbreczen emlékezetes
A collegíujn-
f5b.?ráj».
imk akkori zirst&ros kwseakbás erélyes védje. FfM^itá ,.Teíe?calí«st.'*
Nejétl Keneasey Katától
öt
után (Tyermeicei következk a)
Jakab
eiftbb a
n
és
egy leány-gyermefeet
h?ígyút~i
maga
:
gróf Wartensleben e?5redbeü hadeai^y ?^oU,
majd a hadi pályát odahagyva. Bihar megyének fö-adószedöJe ln. Üraí üray Juliannától szüielett leánya Julianna báró Döry Jóxcíef neje Fia László kir, udvarnok, aa 1847b -ki országgylésen Bakaln, bá«ya követe. Ntlea volt, meghalt iSS^bar'. í?2cp könyT-gy üj teraénye
—
egy részét a pesti egyetem egj könyvtáráoak ^lagyományozá.
rétísét
,
b) I
m r«
Debreczen város tauácsooka ^ és Bihar mcigye
birája, xiíóbb alispán.
Di ene.s
c)
v&y családba nient
L6r
pedig h debreczeni coliegium
tábla-
Bíeghalt ruagaélkül.
Bihar megye táblabírája
Két
volt.
leá»y«í as Illos-
férjhez.
n c z elébb Béke-s utóbb ÍS03-ban Bihar vármegyének fSjcgyzéje vok. Gyermekei nem maradtak. e) L u k á e s nak gyermekeit a táblázat oíiuíatjaj kik közül árú)
i
,
M
tón
bir Íj
Bodóházán Bihar megyéWn. Máriának els í'érje Berzsaayi
Lítjos
,
íai,?ií>dik
Haiaxágyí
László.
Czimerök függleges voüal osztály v6r63 nacscejében
által kétfelé oszíott
f^ér galamb
ili
egy szikla-tet^ü
béke olaj-ágát tartva. Jobb c^dalon a kék felé
van osztva
;
mez
a fels niezöben piros rózsa
.
préoi
Ber«g,
Gyr,
s^n&k
A Í3.
J>íiÍoldaU
szájábati a
Mt
az stlsóbao pectlg araaj 9'örös nzü^ftul.
De m okos Éva ts
iDÖOben Vesz-
vármegyében Alsó-Ajkán.
Domokos nev k
,
A
hár-intosa^í ísirdt
golyó van. Foszladck balról kék, arasyayaí^, jobbról EcsaJáíábói voií vaJószinüicg
pmm.
is
if
Fejér
é-s
család él jeksleg a fölcít^iekea kivüí Abauj,
SzaJjolcs vármegyébesi k.
Nev6k néhóI Doíííog-
alik.
régiebb ifikben találunk Fwtsosy és K>«siároín vármegyékben
Á2 elbbiben Fcl«Ö-Boráán
Donxck-C^
Ba &s I
káptalaa eltt bevallja Bél| Pálnak l&Ö-dik év
kxíriajái
tájáéi *).
Si
pojsafonyi
Domokos.
S58
Komárom vármegyében Naszvadon Domokos György
Mihály
azon si udvartelekbe, melyet
érsek szabaddá
Komárom
is
még 1780— 1790-ben
ban emlittetik a Domokos család
Domokos
család.
volt ;
ft
udvartelki nemesek sorá-
Becz
családéval közösnek tart-
Nyujtódy
egykori lakhelyükrl
mig Nyujtódy
D o m o k o s-tól
Családfájuk
következ
*)
S6t
(Alsó-Csernátonl). Erdélyben háromszéki
Elbb Nyújtódról
^J.
*).
*}.
székely tehetsb család. Eredetét
ják
és esztergami
egyezés következtében beigtattatnak
tett. királyi
városában
Tamás bibornok
és
Domokos
a
nevök
nevet vevék
föl
Nyujtódy Domokos
Domokos Pál Anna
Katii
(Mikee IstváiO
(Bessenyey Demeter)
Mihály I
-_-^. I.
Tamás
1600.
....
Isiván
Domokos
Margit
1600.
(Lázár Péter)
(Morgondai Bora) Ferencz
Péter
Becz Imre
Páí
II.
1612.
Tamás
István 1612.
(Lázár Judit)
elesett 1657- ben.
(Nemes Anna)
1
Jáuos
Péter
Margit
Kata
1662. n6t. (Kirh. Petki
1648. (Dakcsi Jadit)
(Ózdi Miklós)
(Káinoki Mihály)
Pál
III.
Ilona
(Símén
Judit)
f.
Gábor)
Tamás
1679. CsJki kir -biró
(Macskás!
János
Ilona)
(Vitéz Borbála)
« .
I
Gábor Ferencz
Jáuos (báró
1.
(b.
1754
Antal Nalácaá Bora)
István (Sarádi Klára)
Elek
Imre
f
(ívlaksai
Antal
T< (gr. Bethlen Srnagy (b Miake István) László)
ek
'
3 leány.
Bora) -1
Kriszti ü a
Zsigmond r~'7"^
Gábor
Péter (Váradi Klára)
Ferencz (Bencser
Anna)
n
r
György
István
£l«k
(Csató
Anna)
Anna
Klára
Mária
(Heníer Farkas)
(Kozma
(Simonfi Elek)
Külemen)
(Cserei
Komárom
Fényes
Ugyanott
') *j
.-
várni. 128.
1
Ilona)
Zsuzsa
Klára
Krisztina
(Markos Fer.)
lap-.
8d.
Mihalüz Elek K á 1 1 a y Székely nemz. 245. Kváry ; Eidély nev. es, 76. L
Károly t (Torma
Sándor
Ferenci (Maksai Bora)
Zsuzsa
*)
1.)
r
(Eperiesi latv.) ')
Sámuel
János
Péter (Ajtai Zsazsa)
l.
szerint.
Oomokos - Domsics.
A családfa negyedik
339
Tamás
nemzedékébl
és
Domokos
véreket, kik közül egyik Kezdi székben királybíró vala
meg 1600-ban Márkus
ölette
nátom
A
Basta György
,
és Mátisfalva közt, mint az az alsó-cser-
egyházbeli fölirat taniisitja
ref.
test-
megöletett Tamásnak két
').
Ferenczet
fiát
és
I&tvánt
1612-ben Báthori Gábor notá^tatja, de Bethlen Gábor fölmenti
*)
Fe-
rencznek 1619-ben Csernátonban öt, Istvánnak 12 jobbágya volta Lustra szerint.
Ferencznek Nemes nótát kap I.
de ismét
^),
Tamásnak
Annátóli
fia II.
Tamás
János
1662-ben szmtéö
föl mentetik.
Tamás
II.
háborúban 1657-ben
elesett a lengyel
fia
Rákóczy György
alatt kapitány,
*).
Rákóczy György által Csikszék és ugyan abban 1 649-ben II, Ráholtigi királybirájának neveztetik kóczy által is megersittetett. ApaíFy korában Béldivel tartván, 1679III.
egy vagy külön törzsnek sarjadékai azok adatok nélkül el nem döntl)etjük. Ily különböz elÖnevü Domokosok a következk Domokos esalád. (Selyei). Seiyei Domokos Bálás említ-
Elnevük után itélve HáromKözülök D. István Küküll vármegye táblabírája}
I>oiiiokos család. széki sarjadék.
D.
Ferencz Torda város Domsics család ')
(Bölöni),
albirája
Czimere a paizs vörös mezejében zöld tér
Bod. Peí. Tymbaul. Hung. 71. Engelnél
Monumenta
*) Böjthi G.
*)
K»zy Hist R. H. libro VIII. Enyedy Hist. Kállay gzerint
*)
Cserey M. Hist. 97. 106.
*)
Benkö K.
"Ó
Székely nemz. Coafltitut. 272.
•)
1815 ben.
Csík,
Ungr. 399
243.
1.
Gyergyó
és
Kás2on
leír. 56.
ífftöít
hátsó }áb&ikcm két szenaközt álló koronás orosalán,
kék golyét
Kett6» /árkaik vannak.
tftrtva.
A
els
nyitott sisak
paiizs fölötti
koronáján szintén a paizsbelihez hasonló oroszlán emelkedik laáék jobbról kék-a.ríwiyuyal, balról ezUst-víírÖssel
IdouátiK csaláwi.
A
(Nagy-ajtai).
lábaikkal
Fest-
föl.
*).
n a g y-a j tai
Donát h ok
HárosQSzékrl száríimztak Nagy-Ajtára 1600, körül, és ugy vcvék ez
elnevet
,
valószinüleg Doaáth
^
ban mint Sepsí szék ülní^«
E János
Ján
» g y-^
o
3
szeméíyébeti
orosnyóról
,
ki
még
föl
1586-
irta eitón«vét ').
1603-ba3a Saékely Mdieaes ssercnosétien harcza után több
f-emberrel együtt elfogatott íéaBsérl a iöpök portán
1629-ben k6vetségben járt Bethlen
*).
DoBÁcb Gryöfgy gát egyesií*
*).
l602-be(a Sorbán vajdával tartót, kivel ma-
').
Donáth István
nemes kistrál Nagy- Aj tárói. Barcsay Ákos alatt Háromszék fkapi-
163é-fe«n mint
Ez István tán ugyanaz
ki
,
János
tánya, és kit 1660-ba,n Kesoény
Dosáth János mellett k^vet Béosben
Öonáth
1676 ban, és
jeártja eifogat és
16S8-b»a
megfojtat
*).
Gyulai P'crencE
is
*).
y Ö r g y elbb Zernyestnél Tököly ellen harcról majd ahoz állt, de annak elbuktával hazajó. Rákóczy alatt is harczoit, és ezután is kegyelftBRwel tér haaa '). Leánya Anna Ürmösi Maurer Józsefhez raent férjhez, és 171 l-ben Nagy- Ajtán tartatott a lakodalom *> Donáth F á i szintén & Rákóczy forradalomban szerepeit ntíatta Gr
,
,
Brassóban ült rabságban
E jegyez
*).
,
század elején ISlh'hptn élnek a családból D.
Mihály
Kváry
Hárosaszék törvényszéki ülnök
hogy e
xjgy véli,
lovas draagy, és
*) Etirgsialler
CoUeotio Insigbiam nob. Fam.
*)
KAlhy Székely »emz.
»)
Wolpli. Bethlen
*)
Kemény
Szalay L. kiadása
Not. 1
2$.
i'.l.
li,
*)
KiUlay
•)
Ugyanott.
»)
•)
»)
246.
V.
toni.
Capit.
p.
Donáth G'y í>rgy
ÍS48'báD kihalt
^'*).
li.
1.
iXl.
Albens. II. 141.
246,
M, Hisí. 205. Ugyanott 479. 1. Cfierey M. HIst 387.
') C3«erey
Lajosban
kanczell.
stb.
család, a k.ö2clebb élt
hivatalos fiában
kir.
Laj os
215. 229, 455.
1.
K-ftváry Erdély nev. os. 77.
-
Kemény János
ÖttéIotirá»a
I>uiiáilh
Pálosról
melletti
''^
mi
Dongru.
vetzík «redei<^«t.
Lesftrjadbési rendjök ez Ponáíl.!
^
Jinoe
(SArpafeki Kriertína) Zsigpinond
Katft
György
Jáacn Antal ülnök
t
Krkziiaa Judit
Mária
tiblai
(Kelemea
(el«fal)7V. 4it4a BiríSaé)
Z«3gKiona
—
Aii«fc)
184S,
,
lAezió S^ri (F«ii*eghi) j
ÁHna
JófiKÍ
t
1791. fogaraii kaplt.
(Apitfai)
—
^^iifc'i
Teréí
Mária
Anna
Sándor
Fftrka«
(Gil Dom.)
(Feket« Fer.)
kit. ügy-igeizg.
(Pskri JulÁ)
(i».
Többen
Katalia (i'iT>mB«
viseltek z^agy feivatftlok&t
,
mini
József,
udvari t&nácao^, 1792-ben íogarasi f5kapitÁi!y lesz; k{<
uég azon évbea
—
irj*
Mih)
Báaffy Á^»f»)
KAváry
ki l7S3-bíwi fcseonbtua
tán
— mininek.
Antal királyi táblai ülnök fia Sándor 1837-beQ ifeélraesícra«k ;
ügy-igazgató és kincstári tanácsos eluöke.
Legutóbb
tatott 1855.
(a
sept
orsz. 7.
;
választatott- késÖbb királyi
k«3Öbb kolosv. tartom, törvényszék
ítör vény széki tanácsos Ssebecbefi. Nyugalmaz-
Testvére
FarkaSj Küküll
megyei alispán
vala.
Táu Antalnak az udvari tanácsos testvére volt József tábkáznt^m EÍncs) ki l^íöbea Feia^-Fejér megye alispáaja vaia. l>OBfeál:ll
különböz
Cisalád. (Szörtsei). ElÖnevénéí fogva a föíebbiekti
Vas vármegye nemes családai közé Geograpliiájában. D. Mihály 1770 ben gyri és
kauonok.
Dorgó család. (Aranykuti). kuti Dorgó István Bels-Szolnok
Erdélyi család. Közülök ar a n y-
vármegyében
rcctiíícator biztos
1815-ben.
l>oriiiániíázi család. A XV. században már virágzott. Akkor élt Dormánházi László elbb Zsigmond királynénak Ciliéi Borbálának, utóbb Albert király nejének Erzsébetnek udvarnoka, t43i-ben visszakapja az
ethevari
halastót
')
Leszármazása ez Dormánlíázi
'~
VitS ""^
Miklós
Viíus
László 1431. kir.
Dorog^ffy család. Nógrád, Néhol neve
Dórok f y-nak
Heves megyei kihalt
Dorogffy István,
1674., söt 1694-ben
Judit, Mária
rogffy
s tán
Katalin
és
is élt.
voltak
kinek özvegye
Leány-gyermekei Do-
*).
Közülök Mária Vattay János neje volt 1699- ben ').
Dorosavcsevicit család. Dorosavcsevich dcc.
5-kén
III.
Simon
álló hadi paizs
722-ben
Károly király
emeltetett nemességre
Czimere
1
itt
által
*).
láthatólag
,
a fen-
kék mezejében zöld
téren hátsó lábain álló ketts farkú oroszlán tartva.
,
A
elsÖ
jobb lábában kardot
sisak koronájából
olyan oroszlán nyúlik
föl.
ugyan Foszla-
dék jobbról arany-kék. balról ezüstvörös
*).
Eapricai Mss. B. tom, IV. p. 58. Protoc. C. Neograd. ') Ponori Tliewrcwk J. Magyar nyelvkincsek. Pest, 1858. *) CoUecí. geneal. Nro 345. ')
•)
*)
Adatni Scuta gentil.
család.
is iratik.
Utolsó férfi-tagja lehetett
Mocsáry Anna
udvarnok.
I.
7. lap.
mak falvi). Régi székely melynek nevét az 1514-ki nép-lázadás vezére Dósa György tör-
JDÖsa család család,
').
f
(Uza-paaniti
és
téneteinken megörökité.
Kóváry
— mint
ládi levéltárat ismeré
,
munkájában örvendezÖlcg és e
nyomon
Tamást
—
a csa-
fiát)
az er-
meg
vallja
(Farkasnak
a XIII. századból e család egyik öseül jeleli ki *). K&váry szerint kit mint a család okmányainak ismertjét követnem kellé — a Dósa családnak azon idben Háromszék s a belle kiszakasztott Fejér megve volt lakfészkök. Családfai törzsük András, annak fiai Tamás és Ádám. Ez utóbbi Magyarországon lakik, s állidélyi vajdát
—
,
,
j le máig a család
Tamás
Háromszéken lakozik, és atyja a történeteinkbl ismert Székely Dósa Györgynek, és Gergelynek (G^cznek) az 15í4-ki lázadás fejeinek. Emiitett György XVI. századbeli irónk szerint Dalnokról ^) a tólag ettl
mint alább látni fogjuk.
,
székely földrl eredt. Belgrád várában lovas csapat kapitánya
midn
a szendri törökök közül
')
maga a
A 1 i-val
') volt,
párbajra kiállván, annak pán-
A családnév Eöváryn&I „Dözsa^-nak
iratík, és
így
iija tán
ma m:ír
—
de a régi iratokban mindég „Dsa^-oak találjuk; és ismerve orthographiáuk fejlfidési fokoasatait, képzelhetlen is, hogy csak a múlt 0zázad elején is ss-vel íratott volna a név, holctt a magyar nemesség neve írásácsalád
is
;
—
ban ragaszkodotf a régi diplomaticns formálioz. A Dózsa név — mint sok annyi más magyar családé — keresztnévbl veszi eredetét , de épen azért bizonyára csalatkoznék ki a régi századok okleveleiben találf«t<S Doaa (Doosa stb.) nevek viselit mind e család fiséiul vitatná. Elég legyen ide például felhoznom, kogy a magyarországi Amadé család neve is keresztnévbl (Amadaeus) szár,
maxik, de azért a történeteinkben jártas tudni fogja , hogy O m o d e a hirea nádor, ki 1312-ben élt , nem e család se , mert O m o d e nádor az A b a genusból eredi ; a gróf A ra a d e család pedig a Gutkeled genusból származik.
Ez
*) (filius
állitás oklevelileg
nem
mutatható.
Hogy pedig azon
Tamás
vagy Farkasü) ki l327-bea erdélyi vajda azonkívül Arad, megye fispánja Kunok birája, és Hasznos meg Sólyom vár kapi*
Volphgangi
Bars, Szerem
be
,
,
,
tanya volt, a kihalt Nógrád megyei Z é c h e n család seinek egyike, azt oklevelek tannaitják. (Lásd Wagner CoP.tctanea Greneal. Dec. II. p. 131. et seq. És Mocsáry A. Nógrid várm. Esmértetése III. köt 139. a köv. lap.l Lásd errl többet munkámban a Zéchen (Szécsény) családnál.
—
Istvánfiy Hist. R. Hung. 1685-ki kiad. 43 lapon „e
»)
Mfer Sieulos TransshoHos haud fostreme^'-
áll.
De
Datvoco
a IMoon bizonyosan
oppiio
Dalnok
elferdítése.
„Turmae equitum
*)
Istvánffy 1685-ki kiadás 43. L
Kváry tánya.
Tauruni
— Tehát
seu
Nandor-albae
praeerat'* irja
nem Belgrád várkapitánya
volt, mint
hibásan irja , hanem csak » várrséghez tartozó egy lovas csapat kapi-
király áita! aracy-asir4:Antjrús vitészé emeltetett,
kardot, arany nyaklánoíot
negyven
,
,
bibor-fuJb«t,-<Í3
telkís jTalut kapott Jutalnmí
,
Belgrád
s
Teraesvár közt
oaimcrébe vitéspége
«i?enfölül
emI^«Üi kafddfcl átütött vér/. 6 emberi kart ny«rtOMint választatott 1.51 4-ben a Bakocs Tamás által iaáitott ke*«iiztcí? hadveacrévé
,
mint kiáltatott ki a nép
által kírályiiak,
mint öldöklék
a
nemességet, mint véré és széleszté szét e hadat Saapdiyay, és mint koronázták halálra tüzes koroíiával Teixje^várott Dósa Györgyöt, tör-
—
téncteiakbi tudjuk, és elmondant aena ide tartozik. *MÍRt tábiáíatunkról látjuk
,
s«m
Györgynek,
sem
testvéré-
Gergelynek
gyermeke nem maradt. Nvérük Katalin Zey k Miklós nejéül íratik. A család e szerint a Magyarországban élt Dós a Ádámtól György atyjáiaik tegt vérétl sarjadzik le. Erén Ádámnak ismát A d á iB 1540-beR él és nemzé Mihályt a Herencaényi •*) nek
a
,
Borbála
férjét,
kad, és igy
j
kinek állítólag egyik
le
fia
Audrás
ismét iürdélyfcc sza-
napjainkra £ család.
A
Magyworsx8,gb&ü m^ríidt ág Göffiör megyében Uza-Panit helységet híreim, arról irá magát U2a-panniti Dósa-nak. Ezek közül Dóea TaBssás a X^'ÍL szádad elején Szendrö várábaa kapitány J6J7-bea
volt.
már csak
özvegye uz&i Uza Ilona élt*).
az Erdélybes Maítfaíváa lakó íestvéréaek
állifcóíag
£ Tamás
Andrásrnak —
kitl Balog Jásíos sB&roa-Eaéki kapitány birtok-foglalásokfct teU, dúival jött segélyére, és a ícgi&lásokat visszaadatá
—
haj-
*).
Tamásnak íía szintén Tamás volt nagy birtokos Göbsöt és Nógrád vár megy ében, 1633-ban többi közt bírt Tamásiban is *>. Eme lí. Tamásnak /i» Ádám 1666 ban zálogil^a el Nógrád megye To,
*) ístváixfly vJ. k.
•) A íí<%ri<Í! BWigyéve) Határos Heves Hiegyébea nsaár I Mátyáa kirkly korában íalálunk Dó« esaládm, raeijy^l 1483- b*a i5 ó s » J á u o« élt, ki magát loAskcp s z e a í-d o m o a k o 5 R h é d e y Aek ia irata. Ezt oklevél bizonyltja. L. Teleky Hunyadiak kor* XI!. köt, 245. lap. *) H e r e a c s é n 7 f»lu Nógrid niegfyében van és ezt bírta lutjdan a már ?
,
kihalt
Hereíicséíiyi *)
osaiád.
KógTá.4 várm. levéltár, Acta
Egy
ftanj I6I7.
, mély ». in«k?&tví Dósft cialáti hvé\-mint kiv«íi9t6 egyedül — »z erdélyi tauu vallom ányon alsipul Dóa*. cs»lád 'óAsztkbit^tése a kiLalt ms^yurjioni u^a-paaiti IDóit*. c«*,ijLddal. •) Nógrádi levél tár. U^Xf Szécséayt, SzolBokot, Hollókt bírta volna, tévedés. SzéBénybesn, Hollókben o«ak részi birh&tctt nej* Forgifts 28u/..
*}
tárábaa van.
—
l<í6.^-kí ta«av».ri»tíl»
szerint
—
S
—
,
e^
B6sa
3
soncza, Szinó-Bánya és Buda-Lefe<,'t» Áelységí.íeli részét Kántor Szabó ístvánu&k.
Á lÁlog-levél
nyoraá atyja pecsétét
mely ez
núsítja,
A
UZA.PANIT."
a metszvéay
itt
mint &
kí/r-irat ta-
„THOM. DÓSA
pecsét czimere
— mint
egy
si-
pallóssaj átütve; alatta
liáromsaögü kcroíSíL
,
cstíkg litható.
s rajta
k«rfil fosziadék oailik le.
lál*
~
D.
A
[)aias
sisak koronáján kiterjesEfefct saa-
fölötti
aeiirny
ueve mellé
ábriaolja
sakos e«iberfd íe) fordított
;
,
alá
')
után
paJss
— Ádám
ha-
l668*b«B aniuik végrendelete
folytán birtokaiba totc be
A
Forgáck Adánrs
iktatta
').
Ádámban, csak özvegye
Mint
kinek 1701-ben már
Nagy Borbála
j le
Dósa ágazat kihalt. « 0£i«Ud a jeieaig a következ családfán *} láthatjuk élt ®), az u^apaniii ,
Az u z a-p a n n í t i ágról elmondtuk ft tudhatókat következik a mak falvai ág. JElz mint a táblázat mutatja, Andrástól sarjad,-
zik le
András
Emiitett
Maros szék fkirálybirája
Gábor magyarhoni hadjárataiban
részt vett.
Az utánna következk
többnyire mint maros-széki századosok lustrálnak
„A
volt, és Bethlen
*).
fejedelmi kor végén a család két tekintélyes férfia a pártok
soraiban egymással
Tökölyhez
szit.
A
szemben
állt.
András
a Vizaknai
Anna
bárczaságt csata eltt 1690-ben nyolczvanan
férje,
ers
hogy mindnyájan egyenesen Teleky Mihályra rohannak. Az eskü oly kemény vala , hogy a ,Dózsa hitre mondom*
hitet tettek le
,
sokáig forgott a székelység ajkán. Teleky a nép- vélemény szerint igy
*)
Lnstralis
könyv 1677- rftl.
H9
069«.
esett el Szántó keze által. esett, és
Szebenben
Ellenben
ült,
Tököly megbukván
t
mig a közkegyelem
Mihály
D.
,
A ndrás
fogságm
megszabaditá."
is
*).
a Tordai Borbála férje Teleky pártján állt
egy tanuvallatás szerint Teleky elestét meggyászolá miért Tököly gyztes Livei fogságra vivék. lehetett az ki késbb 1701 ki február 16-kán a gyu'afejérvári országgylésen több prímorokkal a székelyek és
;
,
adóztatása ellen óvást ada be.
Ugyan ez idben
élt
Péter,
zéket alapit a szebeui uralom ellen
ki ,
a Rákóczy forradalom alatt ellen-
miért alig múlt
,
hogy
be.
nem
fo-
gak '). Késbb mint Maros-szék királybirája Egerszeghen boszorkánynak vádolt nn hajta végre ítéletet. Péternek
fia
Mihály
mint alkirálybiró
a maros- vásárhelyi
ref.
Ábrahámnak hasonnev
fia
,
tanoda épitésénél sok tevékenységet tanúsított
A
múlt század második felében
Ábrahám
szentes életet
élt.
Az uíczákon
is
zsoltárt énekelve járt
egy jégmenésnél egy jégdarabra ülve szent énekek daliása közben nyugodtan a szomszéd határig evezett. Fiát Sándort, ki ké$n szü-
és
letett
,
ó-testamentomi utánzásképen
székelyek a gyermeket a máglyától
Sándor felntt korában is nehéz Mihálynak gróf Bethlen Aa na két irónak levének anyjává.
fel
tzön akará feláldozni ha nem szabadinak. Ez okon ,
a
a
füst látására gyakran összerogyott.
Juliannától két leánya
Ágnes
és
Telekyné paszmosi Teleky Ferencz-
nek a költnek, Gál Jánosné pedig a történelmi búvár Gál I^ászló f6korm. tanácsosnak vala anyja. Ez utóbbi egyszersmind az erdélyi színészet egyik f-pártfogónéja.
A
most élk közül
Elek
1848-ig m.-vásárhelyi jogtanár , mint
alapos belátásu publicista és törvény-tudós ismeretes.
Dánielnek
fia
Dániel
a Zandirhám szerzje, költ és publicista
Erdély legszebb tollú Íróinak sorába számíttatik.
E
családból származott Dósa
Ferenczís,kia
és ki 157 I-ben maros-széki assessor volt
Hasonlóan nem
áll
táblázaton nincs,
**).
a táblázaton inakfalví Dósa
József
királyi
tanácsos, 1815-ben az erdélyi kanczelláriáu titkár.
Dósa
család. (Máskép Varga).
Állítólag mint egy-két százada
eltt alakult , és primipíL székely család szintén Makfalván. Törzsük
Dósak közül egy vén leány birtok részét s k veiéit fogUlá el családot ftlapita de egy táljai iAélet szériái Varga D ée 8 á knak aevezendJc Közüidk Sáudor ratiocium Coasultorállítólag a ímikfalvi t>
,
,
ságra emelkedett.
Ugyaa
e családból származnak
Saosn, FTÍgy«g, Sándor,
Ábrahám. A kibédi Dósa
I>ói»a CffaSád. (Kibédi).
ueriot
—
család
—
Kóváry
különbözik az elbbi Dósa családoktól. Ezek közül 1579-ben
élnek Dósa
Lörincz, János, Péter,
E család
utolsó férfi-tag^
alapitványához 300
Ádám,
írttal járult
és isniét másik
ki
a mak&lvai nemzeti iskola
koninkban hala
,
Péter').
el
és osaládát be-
:
^ségcste*).
E
család a h. szentmárfcwit
fiiméa, Túri Íí73-ben
stb.
Bíró, Sándor, Szent-Tványi,
o«alád«kkal sógorosodva jött le napjainkra,
éit ákosfalvi
«löbbiekb^l egyb«z vem
D é « a M á t é *)
tarto]!!k->e ? ei
;
me\y o«aUdhoz, vagy az
nem döntbetem.
KKiisa cí^l^d. Dósa József iSOO^iiui nemesittetett meg, és
ily
eziraert kapott *)
A
paizs jc^ImtóI balra rézsútosan vmit arany osikolat által két
részre esztatik.
A csikolatcn
báron) kde lilicm látszik.
Á felsó jobboldali
ocztály kék mezejében hátsó két lábán álló párducz áll kivont karddal.
Az
alsó (baloldali)
számynyal. k[.
kék
A paiztra
mezben hármas dombon daru
áll kiterjesztett
helyezett sisak koíronájából a leirt párduoz nöl
F.oszladck }obbról »rany-kélc, és balról ezüst-kék
Ugoesa vármegye is bir Dósa Qsaládot, mely lai^át Farkasfalváról azon megye helységérl írja, hol Dósa János 1805-ben közbirtokos, ezenkívül nevezett akkor Faaestkán és Csedreghen ez utolsóban mint pobírt Feket^aiakán tior. Emiitett Dósa Jáoos a megyénél mint jegyz hivataioskodott *). Dóea esaalád Zemplin megye armalista nemesei sorában is olvasMartoaros Szabolcs S/.athmár megyében is. ható ®). St Grömör
I>ó»a család.
(Farkasfalvi).
,
,
''')
,
,
,
Nógrád megyében wántéa* XVIÍÍ. anásad végén voltak armalista ne')
N«, §xék«if a«su. Coaatltxd. t?t.
»)
K6í^y
•)
Ns. Székely nemz. Conütit. 2f6.
*) Colle«t. »)
•) ^)
id.
h
8.
Herald M«s. phg. 137. idiuni S
Samay C
Ugoco*
p. 62, 85. 120. 123. 173.
U{^aaatíól C. ZemplÍB not top. 111. Bartholom&eidea Gr^ámóe p. 144.
C
II.
Dós» Mátyás, Pál
mesék Ddsa náven. 1684-ben
és
Ferencz
személyeaes vettek réazt a nemesi fölkelésbea.
lioalcs esMfclád. ságosak rendébe
,
A
múlt század végén 179 l-ben lép a kivált-
midn Dosics Gryörgy
osímeres nemes levelet
szerzett.
Ckimere «z : a fenálló paLzs elször ifüggölegesen kétfelé oszlik, az igy képzett jobboldali osztály arany mezejében kétfej fekete sasnak föle látszik. A. baloldali osztály viz-szintesen ismét kétfelé oszlik, a fels vörös
mezben
koronás kigyó látszik kinyújtott fulánkjával; az alsó
kék mez/ alján folyamban fehér battyu úszkál.
A
nyitott sisak koronájából arany oroszlán emelkedik,
paizs fölé helyezett
els
jefeb
lábával ki-
vont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról eafist-fehér
Doskovssky
A
eaMilád.
múlt század közepén 17^1>ben
nek belle Doskovszky Jánosnak Nedeczky Klárától
fíft
*>,
él-
László, és nénje
A-a na*).
I>osny4k család. láda
Zemplin megye czímef-leveles aemes
cja"
3>.
mMKtal
Doszt ál,
család-
máskép
Szakolezay
János
1760-ban Mária Terézia király-asszonytól kapott c^imeres levelet
*).
Czimere a feuálló hadi paizs kék mezejében két azemközt álló, és
egy ezüst golyót tartó oroszlán. A paizs pánczélos kar kOny^öl, és kivont kardot kék, balról ezüst-kék
Egyik
b«u
Veié ten
és
tart.
nyílt sisak koronáján
Foszladék jobbról aruty-
^).
Ootkor család. CMilád».
fölötti
(Hetényi).
Dothor
sarja hetényi
Ugoesa vármegye Péter 1550-ben birt
elenjjréssett
He
t
é n y-
*).
l>OVAly csaiáid. Régebben unk elején) Nógrád megyében
is
,
(a
XVIi. század végén, és a mult-
jelenleg csak
Gömör megyében
')
honos.
Dovaly Mihály özvegye Nagy Erzse, iigyis mint bajádon leánya Dovaly Judit, továbbá Dovaly ifjabb István, ^Ilona bizonyos elhajtott ökreik végett törvénykeznek "). 16S2-ben idsb
mely festésekben a nemesi czimereknél az A bárói czimer a leirt nemesi OTMzlán egészen vörös mezben áll.
—
Fejér Dod. Ürplom. iom. IX. voL 111.
p,.
9St
mry. nem
czimertöl
kükinfo(5zik
szik, és a fölött
A
-333
csakhogy » paizs
,
van a korooás
föiött bárói
sisak.
Sebestyéntl
család lesarjadzása
korona nyug-
kezdve
következ
*)
tábla.
í.
Sebestyén de Qmpudfökle 1291.
Mih&iy
Beuedek
de C»&ford
de Júbaliá.za
1360.
1360.
Jakab Fábián
Ifltvá^s
t
Sebestyén 1407-ben Jóbauázat
^
'^íT'TT.
Miklós
Boldizsár
J4^
György 1458.
—
Pált
Ferencz
Györ^
f
kapja.
I. Lénárd (MoHonyi Ilona) M58.
I.
János
II.
1438. ~Z7:rr.
Gál t
Bálás t (Margit)
I.
Ambrus
(Vörös Anna) Lá$H
JI.
Miklós
Litván
GömÖr
Ambrus
I!. Ferenc/.
Lénárd
líl.
Ferencz
''
" 1
Borsod, Gömör,
táblán. -1
András
11. •
!
Torna
Márton
v.
jegyz
i608.
(Bornemíaza
V.
jegyz.
Zsuzaa)
IIL Lénárd Borsod, Caong.-4d vm.
István
ftilepán-
(Szeghy
L
F^rzse)
Pál (Patay Anna)
Andtá-4
Borsod rárm. »n«pán.
r— — H. András 1687-1730. 2.
Zsezss
Istváa^
János
Lénárd
(Battik (Jyftrgy)
(1. Pécsy'Auaa. b. Njkháay Mária)
r—
t
1758. ^
Ld$ii foh/t.
')
a
A
hivatkozik,
^ -
(
köt!,
lapon.
család ízives közlése szerint s
melyért köszönet.
,
mely a
családi levéltáj Fascicwiasaíra
Dfity,
974
—
r
ü. AmlriU 1687—1730.
—
:
;
és gróf.
FópohárBok 1757.
—
•
Lásiló
ándrás
Kiisztina E&t»
kir. tf.n.
f
(Plathy Sándor
özvegye 1758.)
(b Setiuyey Jul.)
t
1 Sennyey Klára) 1778.
(b.
elbbi lapon.
"
'
IV. Ferenca
bAr6
ki n%
Gróf Gábor
Teréx
1770. kir. kam, szepeBÍ kam. tan.
(b. Antlrásssy István)
Eötvös Kata)
Cb.
Gr. Bcp Jánoa 1822.
t
Ernesztina sziJÍ. 1791. (gr. Pálffy Fidel)
nagy terjedésnek indult családfát folytatnók, elmondjuk a megjegyzendket e táblázat tagjairól melyen végig van lehozva. a kihalt grófi ág
Mieltt a XVII.
.század elején
,
Lénárd Mosonyi Ilonát
í.
adományt nyert
143&'-ban
J.Lénárdnak napig
unokái
H
lí.
melytl azonban késbb a család
Lénárd
Ambrus
le a családot.
utódai a
,
vévén nÖül, Mosony helységre
Ambrus
és
terjesztek m»i
a Dunántúli ágazatok törzse
következ táblázaton tnnek föl. Ti s ü á r d Borsod vármegyébe származott
,
és
elesett.
ln
;
—
ága jobbadán e
vidéken virágzott. Fia Ili. í
,
6öS^ban. III.
Ferencz Borsod, GtVmör Torna megyék jegyzje Neje Bornemisza Zsuzsanna, kitl egyik fia
Lénárd
Erzsétöl
Borsod
ismét két
fiút
és
Csongrád megyék
alíí
ze
gh y
nemzé, kik köziU
András israét Borsod megye alisjánja volt, fiai II. András egyike volt azoknak, kiket 16S7-ben
I.
gatott az eperjesi vértörvényszék lés alatt
S
volt
onnan kiszabadult
\).
el
áUitandót
,
közül Carafl^a elfo-
de még az országgy-
Mint Rákóczy hive 1706-ban
az adó-
rovások megvizsgálására biztosul rendé lletett
1722— 1729-bcn
sod vármegye országgylési követe
Pécsy Anii», második
báró Nikházy Mária
volt.
").
f'...tj
r.eie
175S-ban kora 72-dik evében
^
halt meg. G-yermekei közül
*) *)
^)
Scirmay C- Zernplin not. hist. 270. Stemmaíogr. P. I. p. 190. Er.gelmayer Sáraweí által fölötte mondott
líclioozky
halotti beszéd.
Bor-
Miskolczoo
0«ry.
Fereiicz
IV.
báró,
^IS
Már
legmagasbra. eraelé családja fényét.
arany-sarkantyús vitéz
,
í
757-ben
a hétszemélyes tábla ülnöke, és Zera-
vármegye fispánja késbb egyszersmind cs. kir. karnarás valós, bels titkos tanácsos, 1770-dik év eltt grófi rangra emeltetett plin
,
,
—
utódaival együtt
— mint
smind
és egyszer-
,
látható
itt
—
czimere megbvittetett; mely-
nek 1
leírását alább adandjuk.
771-ben fpohárnok ln. Mint
Zcmplm megyének fispánja S.
A. Lj helyben
megyehá/^at
- Az 1758— 17 78- ki
épittete.
porosz
háborúkban
állításra
mintegy negyven ezer
katona-
—
forintot áldozott.
Meghalt
Miskolczon 1778. dec. 18.0-
Neje kis-sennyeí Klára
Ettl gyermekei
volt.
Teréz
Sennyey
b.
báró
Andrássy
Ist-
vánné, és
Gábor gróf 1770-ben. Ennek
Döry-ek
fia
férfi-ágon
cs. kir.
kamarás, é^ a szepesi kamaránál tanácsos,
János
meghalván 1822-ben, benne a gróf megszakadtak. Leánya Ernesztina grófn született Nep.
1791-ben, gróf FálíFy Fidel neje, csiilagkeresztes és palota- hölgy.
diplomában ez ág czimerbvitést is nyert. A grófi czimcr. négyfelé osztott pai/,s. Az els mint fölebb a metszvény mutatja
A
—
grófi
—
mezben
és negyedik arany
mezben ágaskodó
kék
kisebb vért
vtJríSs
grófi korona
egyfejü fekete
szarvas látható.
.^as
A
a második
;
,
harmadik
közepén az si c//imer egy
mezejében a kardos oroszlán tnik
nyugszik
ér:
A
föl.
paízs fölött
azon három koronás nyitott sisak, melyek kö7Ül
a baloldalin a fekete sas, a joblx)ldaliból a szarvas, a középítbl az oroszlán emelkedik
kék
j
a
középs
föl.
Foszladék jobbról arany-fekete
sisak foszladéka arany-vörös.
nánt jobbról oroszlán, balról grif
Következik
II.
Szirmay
C
Lénárdnak testvéréti
Zemplin nót
balról exüst-
paizst telamonoic
gya-
fogja.
ágazat
*)
A
,
hist.
319.
I.
Ambrustól
a másik
Déry
47ú
tábU
II.
Ambrus
I.
ki ai
láiltm.
I.
(Vörös Anna) István
Jtinos
Pál
(Fodor Magdolna) LíbzIó (KiefiOndy Rón)
Fereaca
Ig'náoz
1.
2.
Fiieky Kata)
Gábor
László
1760.
Feka Bora. Foláayi Klára).
(1.
2 Zeke Magd. 3.
Ádám
l.
Bezerédj Jul.
(1.
Lásd
János Antal
táblán
III.
folyt.
Ymcta Ferencz
Iguácz.
kiinonok.
kir. tan.
Miliály
István
|
György Károly Vincze ConLászló Gábor Agne« ÁaJuli- Mária Gyula (Gianony stanozia B.-váradi (Szár touia ane* ígróf (Erdélv~Rozín.a) ker. föísf. Lajos) PejaMária) ^ Bdról85i. chevich ' (1. Döry F*rd) Mária
(Naakovicfi Leopoldina)
|
Erzse.
'" Stefánia
I
2.
Nunkovica
Auna
(b Rudnyánszky
Sarolta) Gflifariella
Ödön
László
CgT. Peja-
(^l«,le-
ehewicK László)
Márk)
1
Dezsó
Aadrás
Sarolta
njcza
Iván
)
r
Sándor
Mária
Imre (Vida
,'Böry Sarolta)
Mihály
Teréz)
(Heincr Laura)
I
Thekla József Károly f László Mária János Karó- Fany (Czlnderyuéj 1816. (Dory fvíária) (Lázár Erzss) (Pü8- (báró lina.
pöky) Ru-
liáró.
Erzse
Zsigraoiid
t 1839. (Domokcs
deka Hóra)
(Bern- (Ludviger
Guido)
rieder
Júlia t 1844.)
Mária)
Itlára
Thekla ,
Mária
Ifitván
(Vizer Teréz)
(b.
Fr«n-
Sa-
cieka. rolta.
Men-
Fri--
Amália
Gl-
derika
(báró
zella.
(Kuorek
czingen)
Ricci)
Gusztáv)
Árpád Lajcs Vincz*
Etelka
Inna
szül. 1824.
szül. 1820.
(Senasey Etelka)
(Klobnsiczky
1826. (Mülliens
-/v_
Edvard)
r
:,
'
sz.
Júlia .-jzül.
Józtef
1834.
1S36.
Lusenszky Sándor)
(b.
Tivadar)
Adorján szül. 1854.
Victor
Crescealía
Laura
Mihály
Natália
Kázmér
Ern
Pál.
sn
»«ry.
Az e
mind
családfán Iej(5v6k utódait sem adhatók
szétterjedés szélessége miatt; ez okból
1.
Ádám
e táblázaton a
utódai a
íll.
táblán
vannak feltüntetve. I.
I
Ignácznak
g n ácz
;
elsft
Bezerédj
nejétói
Juliannától
László,
Gábor kanonok János Antal; — Katalintól V n c z e kir. tanács., F e r e n c z
második nejétl
harmadik nejétl Fileky
fiai
.
i
;
Mihály és István. Ezek közül LászIónakfiaGábora nagyváradi kerület cs, kir. fispánja, 1854-ben birodalmi báróságot kap. Ignácznak fia József 1815 ben magyar báTÓságra emelteMeghalt 18d8-ben. Neje Zalakapólcsi Domokos Julianna. Meghalt 1844-ben. Gyermekeit a táblán láthatjuk.
tik.
Ferencz, Mihály. István
a jelenkorig nyújtják
is
le
család-ágaikat. I.
Ignácznak testvérétl
így sarjadzik
le
Ádámtól
I.
a tolnai
ág
ered
és
,
:
m. tábla. I.
Ádám
tolnai aliffpAn
1760—1770. kir. ia.ná&
és kir. táblai tilnök.
(Féke Bora)
Ádám
János n«p.
Ferencz
EAroíy
PaI
£6-»a.-biró.
(Tallián Krisztinn)
J6s»ef
Gáspfcr pap.
(Cseh Julianna)
,
I
Frigyes
Teréz
Elek
Lajos t
Ádám
tolnai alisp.
(Hög^yl&izi ögryíi
(muracserneczi •acserti Muray Fáni)
(b. LaíFerí
<j>oi3gyeloki
Pál)
1846.
(Boronkay Laura)
mth Mária) ^
Klára)
r
András
Eriiesztin
Hugó
Ádám
Bod<^
Irén
Kiára
Lajo«
(gr.
özvegy)
!.
.
(Almássy László)
(gr.
J4xaaf
I
M I—.
II
f^m
.1
Ilona
Vilmo*
(Muray Lajos)
MsthiJd
Dénes
Ágota
Eliaa
—
Mikl6."s
KornÍ3 Anna)
Bél* Flóra
Erase
(Döry G*bor)
I
I.ll
Gyula Zombán.
Paulina
Jeiii5
Miklós Aichelbnrg Kata)
Jusztina (gr. Aiclielbarg
Emraa
1
I
Aíbertia
I'
I'
11
II
MathiM
I
OragaBieb - Drigfy.
tSS
I.
Adám
,
kinek nemzedékét e táblázat tünteti
alispánja volt több mint tiz évig
egyszersmind
;
kir.
föl,
Tolna raegye
tanácsos, és utóbb
Nejétl Féke Borbálától több gyermeke közt csak Ádám és Pál nyújtott le ágazatot. Amannak ágán Frigyes 1848ban Tolna megye másod alispánja, nejével nezeitei Boronkay Laurával kir. táblai
ülnök.
nyolcz gyermek atyja.
Pálnak
Ta
vizeki
1 1
i
á n Krisztinától
Aichelbiirg Katalintól a többi közt
fia
Mi klós,
fia
Gyula
lakik
ennek gróf
Zombán;
M
nejétol
Komis Annától fia Béla, leánya d. a t ii Drag^anich család. Horvátországi család, mely Vcranchich
gönczruszkai gróf
i
1
Ferencz és sük Veranchich nak iratait
érsek és történetírónktól származik. Közülök Draganich
K a z m é r grófok
fia
ajándékozzák
Koller történetírónknak 1798-ban 0-
A
drachenfeldi elnévvel romai szent biEbbl drachenfeldi Draganich Iván segniai
család egyik ága
rodalmi nemes.
kanonok
és prépost
1760
— 1770-ben.
Drág;fy család.
(Bélteki f). Bölcsr^je Oláhország
,
mint ezt a
Convent oklevelei tanúsítják ^). Elbbi hazájokban is már az elkel bojárok (nemesek) sorában álltak. Ki és mikor költözött át hazánkba, nem tudatik, de L Lajos korában már honunkban virágzott a
leleszi
család.
Els mind ki
ismert
szellemi
se
mind
,
ki
Magyarországban már nagyra emelkedett, a
testi jeles
tulajdonokkal felruházott
Miklós
volt,
több jelesül viselt apró hivatal után 1367-ben Erdély vajdájává ne-
veztetett, 1371-ben a havasalföldi vajda esett.
1.
Balk,
Zsigmond királyok és
tattak
ellen
hadakozván,
el-
Szz klastromában temettetett el. Drág, és 3. János, kik I. Lajos
Teste Esztergámban a bold.
Fia három maradt: és
Layk
2.
Mária
királyné által szép javakkal halmoz-
el.
János,
magát Marmarosrói irta, 1390 ben a székelyek ispánja volt. Ez nemze három fiút III, Sándort (vagy Sandrin), IL Demetert 08 I. Lászlót, kik 141 5-ben éltek, de ugy látszik ki
;
magnélkül elenyósztek.
Balk rl
1381-ben Marraaros fispánja volt
(de Zarazbereg) irta magát.
')
VII.
1.
— ')
Magyar
St
történelmi emlékek.
A
,
és
Szá
a z-B e
r
e g-
Haszti szerint 1387-ben testvéré-
raag-yar Akadémiától. Pest, 18Ö7.
KovacUich Script Minor. I. p. 389. Coliect geneaL Hiat. Dec III. pag. 24—32.
Wagner
r
I.
k
S»
Dráffy.
vei
D r á g-gal
ról
maradt birtokokra nemcsak hogy
szereztek ták.
erdélyi vajda és székelyek ispánja uj
volt
is
;
és az atyjok-
megersít adományleveleket
de egyszersmind azokat nevezetes szerzeményekkel szapori-
,
Többi közt Kvárt, melyet még
Lajos királytól kaptak, és mely
I.
Zsigmond király alatt ismét tulajdonukká tevék és mindazon jószágot miket Dragomernak fia J áno8 Ugocsa és Marmaros megyében birt, hasonlóan 1390-ben nyerték, ök szcrcék Beitek várat is melyrl azután a család elnevét irta. Balknak fiai voltak I. S á n d o r és I. D e m e t e r. Ez ugy látszik kibalt. I. Sándor azonban Jusztina nev hitvesétl nemzé II. J á n o s t utóbb Szolnok vármegyéhez
tartozott',
,
;
,
II.
Lászlót
Annát,
és
elhaltak, 1450-dik után
Drág
múlt
— Erdély
nevérl neveztettek
Imre,
II.
ki.
Sándor
(Sandrin) ;
,
és
l.
a másik ,
György. Ezek
és
Imre
közül
kett 1427-bcn osztozott meg. Sebessi Simonnak leánya volt, a
Sándor halála eltt 1432-ben jószágából egy részt beirt
lí.
;
Drágfy-aknak. Fia három maradt:
fiai
Sándornak neje Sebesíi Veronka
kinek
— mint
vajdája lett a család továbbterjesztje
örökös nélkül sírba szálván II.
már elbb raagnélkül
fitcstvérei
1381-ben Szathniár megye fispánja, és 1387-ben
fólebb érintetett
az
miután
ki
;
mit
György,
azonban
miután az özvegy Butkai Andráshoz ujolag férjhez ment, csak Borbála királyné parancsa folytán adott át. I. Sándor-
nak Sebessi Veronkától azzal vádoltatván
—
Mihály
i
470-ben bélyegen veszté javait,
hogy törvényes nejét megölte
,
nyos nemes szolgáját élt,
fia
is,
,
s
egyszersmind bizo-
kinek nejével házassági
tiios
szövetségben
mcggyilkoltsk
I.
György
Miklós
Ágota
(II.
1436-ban élt,
által, ki
volt 1.
2.
3.
;
Sándor testvére) tartá fen a családot , (;s
neje
látszik
—
Kállay
ettl gyermekei
Julianna
Zokoly Miklós neje.
Bertelun, kirl F erén ez.
4.
Gyö rgy
5.
Péter,
Bertalan
,
alább.
és
kik a férfikort alig értek el
férfikorra jutván,
mind
lyán a Icgmagasb polczokra tört utat.
pohárnok
— ugy
I.
;
ellenben
a polgári
Mátyás
mind a hadi pákirály alatt
f-
egyszersmind az Ausztriába vezérlett hadaknál is valamint Bécs ostrománál is. II. Ulászló alatt fökomornokvolt
,
s
jelen volt
,
Saesterré,
1493 ban pedig Erdélyország vajdájává neveztetett
*)
fia II.
ScíWandtner Soriptorea R. H.
tora. II. p. 189. 698.
*)
,
és
380
ntástf.
hadi fvezérséget
megkapá,
is
küldetett, a nikoncz&tlankodó
Ijör'mcz megfékezt'sére
i
meré
szorúzott horgony
kett ki,
volt,
,
mutAtja a luetszvény
í
,
1481-ben Bertalan
vármegyében
vosröIí. Btt^l születtek fiai íll.
György
Kanisay László özvegye, 111.
Jánofj
rom év muíva
hívaíiJokat viselt.
f-asztalnok.
,
Zsófia Perény
\igy látszik
—
liajadoa korában halt
s
,
mint a
(te-
kii'álj^
el,
és 3.
legelsje volt azoknak,
ki
Katalint vette,
Magdolna,
Járxos hitvese. 2.
Sz^thmárban Erddnek ura
st
ln
nül homonnai Drugeth
de
1.
bírtak) egyike
'*).
szép szolgála-
megye fispánjává
Tecues
,
kitl születtek
Gáspár.
m«g
1526 ban a mohácsi ütközetben. Jegyese voU
zászlót tartva esett el
—
Katalin,
lehetett
1511-beR fpöhái-nok, há-
és végre országbirájává
;
is;
János.
Kraszna fispánjává és f-tárnok-
iiAtárszéiek háborgatásait akadályozía
Wárdai Anna
Neje
Elfoglalván a töröktl Belgrád várát, hogy a
mesterré nevestetett.
mesi gróifá} tétetett
—
zárdabeii
és íll.
Az 1514-ki néplázadásbaa
Közép-Szolnok
totkat tett. 15I-8-ban
Kusaü
mint Frarigepán Kristóf jegyese halt
ki
zási'.lós
látható.
Hederván-i Dorottya,
György
Eunek leánya
1508-ban.
élt
melyen ko-
,
várát Szathmár
halála után a
')
[>ec3étérdl
fölirat tauusitá.
A másik
tudatik.
féljenek 1507-dik évtájban történt
Hí.
Erdd
újította ki
JSrdéJyi
is.
és a fölött két csillag
mint c/t a várban
Az elsnek neve nem
apácsák kózÁ
nii«t azt teljeaité
Ez idbl, I4í>7dik évbl
vajda voit 1498-ig. a család c z
&
,
öjlaky
ki
Gáspár.
(rait
már 1392-ben sei
a reformatiot elfogadák, é«
azt mindenképen páríolák. Közép-Szolnok és Kraszna niegyében a fis-
páni .lízékben atyjának utóda. Jelen volt 1505-ben a rákosi országgylésen
'*).
Annát
1545-ben és üait IV.
tett végrendeletet, (3
y
Ö'r
gyöt
é.'*
melyben nejét gomlyai Báthori
IV.
Ján
o
.s
t
I.
Ferdin&nd király
pártfogásába ajánlotta. Meghalt 1545 -ki január 25-kén. IV. sirba
nemsokára atyját követte.
Jánosa
— Báthori Anna pedig férje halála
után fiának Györgynek törvényes kor eléréséig a nevezett megyék f-
György,
ispánságát dicséretesen viselte. Törvényes korra jutván TV,
azonban nemsokára 1555-beu^ meghalván,
a föispáoságcdiaí átvéve, tttrtáieiml
nerü családja
iraia
melynek utolsó tagja volt
,
—
benne sírba
Ugocsa p. Í4. 159. 174 - Azonban az Erclödi egyká* ftilben 54 éves korában halt meg. ]j. Sziriimy Szathmár várm. II.
SíiriBí-y C. izsríiait i 5*3 1
~ ,
f67. Up. *) Sch-arftEdtaer
•) Jisztíi
:
Scriptore* R. H. tom.
Magyar nemeet napjai
11, p.
391-
a mohácsi véss után. 156.
l.
Örágby.
síáU
Az
').
381
Erdftdi birtok pedig Báthori Antnlnak
férjhcE menetele által a Bátiioriafcé lön
Miklóstól
Báthory Qyürgjhez
*).
kezdve a családfa igy alakult í.
Miklós
erdélyi vajda 1367.
jÁnoa (á» Marmaros)
Balk de Zaraz-berek
1390. székelyek ispánja.
1381. inarniaroísi
fispán.
fispán.
1387. erdélyi vajda. Szerzi BéUek-et
1.
111.
Sándor
II.
Demeter
I.
t
1415.
Láazló
I.
t
János
II.
S&ndor
Demeter
I.
(Jtuutiiia)
t
1381. sr.atJim*ri
-f^
ILLáml
Anna t 1450 uíAn.
Inurí
György
I.
1
I
ÍI.
Mihály
(Kálíay Agáta)
1470. »ótázt
Berfaikn Fersnoz fö-pohárnok. t Erdélyi rajda 1467-^150!. (Hedervári Dorottya)
György
iri.
Miklós 1436.
Juliaana (Zokoli Miklós)
m.
II. Sáador 1432. (SebesBÍ Veron.)
'
t
!I.
György
?éíer
t
János
or-82ágb5ró,
1Ö08.
eleetsit lÖSö. (Drog«tíi K»i»)
Katalin (Kanisay László)
r
Gá^r
Magdolna
Zsófia
(Perény jÁm^s)
{bhp&ti.
(BátKori An»&) '-~í
IV. György
lY. Jáaos
t tlSSSu
I>ráiplby
—
áádfeól
CüalÁ*
(Berdki),
egyik tudósunk szerint
*)
ÁDrágti, vagy Drág» gsíl— D r á g T a m á 8 élt Mátj^ i
király komfeaD, és birtaDoboka vármegyébea aDrági uvodaiinat
Drági Tamés *)
E
(Thoioas de Drag) volt azon királyi személynök,
családnév ajabb
k « |) i i Sásdor ügyvéd
a
id^ea
•)
Ukó Drako elii nevüket D r á g f yra máglya*
ismét fökie^aíiieieii. Váczcn
testvérei I84S.
i'^'iák, *)
Esreil
Szirmay Szaihoiár várm. ÍL 168. Hodor Doboka rárm. 69. L
Drágos
sts
— Oragota.
kinek Thuróczi Jánoa krónikáját ajánlotta
Cdcdicálta).
*)
E Tamásnak
neje Pánczcl Angaléta, Panczcl Péternek finsitott (praeficíalt) leánya volt, kivel
si
birtokait felesen szaporitá.
Szentgyörgyi Mátyás vette
szent-györgyvölgyi egyetlen leányát Eralittctik
ága
is *),
Egyetlen leányát Mártát el
Kamuthy Bálás tette nejévé. még a Drághy családnak egy
;
és kinek ismét
— talán
másik
melynek 1575-dik év eltt magvaszakadt Ez ág igy jö
—
le
Rosnói ^'nnon
Drág-hy Miklós Dií^gliy
Jakab
Draghy
rítei
Drágliy Zsigmond Drágliy Zaigmoad DrAghj' Marion
Drágliy Zaigmond
I)i-ághy
Mint kad
le, és
látjuk, a
D rág
lí
y
Drághyak
Anna
(Karoly Zsigmondnó)
1575. eltt.
e nemzékrende
Annában
Rosnói
Simontól sza-
Károly Zsigmond nejében leány-ágra
megy. E Drághyak birtak Doboka vármegyében
Dragot,Adalint,
Füzest, Szent-Pétert, Üj-Rákost, Keudfermezt és ÓrmezÖt; ezeken kívül részt birtak Milván, Szent-Márton (ma puszta) Kékes, Apát hi, Szász, Sombor helységekben. E birtokok részint a Károly részint & ,
Sombory örökösökre száltak. I>rág;os család. Bihar megye foglal helyet
Közülök
Drágos János
har megye alszoígabirája
családai közt
1845- ben Bi-
volt.
Dragota család. Erdélybl származik hol Dragota Miklós 1 664-ben «). ApaíTy Mihály fejedelemtol kitn hadi érdemeiért nyerte ezimeres nemes ,
levelét.
Czimere
— mint
itt
látható
— kék
mezben egy
kardos hadi férfiú vörös magyar öltözetben •)
R.
H
Lásd az
toni. I.
tehát Drági
vérségi összeköttetése. *)
Hodor Doboka várm.
Ó
ClMl&di közlés szerint.
70.
jobb kezében kivont kar-
vagy kiadva Schw»ndtner Scriptores Tamás Personalisnak a Drágfyakkal semmi
eredeti kiadást I488-r6l,
— Nincs
;
dot, a
Dráskóccy.
S83
A
paízs fölötti sisak koronájából
balban három buzakalászt
tart,
a leírthoz hasonló hadi férfiú emelkedik
fel.
Foszladék jobbró: ezüst-
vörös, balról arany-kék.
A
Szathmár vármegyében
család birtokos
felsö-szilvási
elnévvel
Közülök
;
és vajda-hunyadi és
él.
Dragota Ignácz
(1857
)
Debreczenben városi köz-
ségi tanácsos.
I>rá«k<íczy család. (Dráskóczi egyik 6s családa, melynek elddei
várjobbágyoknak
Thurócz megye
és dolinái).
Mikola
és
Drasko
Thuróczi
IV. Béla királytól 1242-ben ugyancsak Thurócz
fiai
megyében Szklabina szomszédságában négy ekényi földet nyertek királyi adományban*); mely ftild Draskótól Draakfal vának késbb Draskócznak neveztetett. Az adomány-levél kelte mutatja, hogy a család a tatárjáráskor szerze érdemeket. D r as k ónak, kitAI a család nevezetét vette
László halálát
valának
míg a
,
futó királyt
—
,
négy
,
fia;
István, András, Lénárd
András
kik közül
a sajói véres ütközetben
többi a király kiáéretét követé
mint
íratik
Dalmátiába lekísérte
,
,
és egyikök
és
lelte
Lé nárd
a
— egész
s ott települt
meg, hol idvel ivadékából a Drasko v i c s család támadhatott ^).
D r a s k o nak fia
si
terjeszté tovább
adomány
járult,
— melyhez
szerint a Dolinái
— 1269-ben
nyert ismét részint
es 1273-ban
megersít
szint határ-igazitó oklevelet
a család,-
porodva
s
Ez
ágazatát.
Draskfalvi birtokára
királyi is
csupán István
*).
— mely idjártával egyéb megyékbe
,
ré-
Tle
elsza-
is elter-
jedve, többféle pályán mutatá
egyéneket,
fel jeles
—
így sarjad-
zott »} le
»)
Rísgeatrum de Thurócz
E n g e l n é 1 Monumenta
Bel M.
Notítia nova Hung. tom.
II.
*)
Ide látszik mutatni azon körülmény
E n g e 1 Monum.
^) Családi
p. 103.
adatok szerint
p»ff-
^^«
*•
336. is
,
kóo«y család tagjai mint 1487-ben György iratirit. L. Bel M. Notitia nov. H. II. 336. *)
Üag.
hogy a Thorci megyei Draaés Illés Drasko v i ca-n»k
szágbíró által tartott törvényszéki vizsgálatkor mint a cs&lád képviseli
mutaták
si Draskócz
elö, és igazolák az
birtokaikra nézve adornányos jogaikat
táblán áll) Mátyás
II.
*).
fia
i5
Bernát ága kihalván , testvérének
M
h aljtáblán látjuk; a másik testvémek G-yÖrgyaak ága
tetnek naeg javaikban
nak ágát a
helységbeli
r g y , és Dávidnak fi« 1 11 é s (ez a királytól ismét uj királyi adoaiánynyal erait-
1487-ben Bernátnak III.
Gy
Dolina
és
').
mint látjuk e^ík utóda
az I táblán folyik
le, s
megyébe szakadt
Sámuel
által
,
kitn
ki
által ez
i
ág Gömör vár-
törvény-tudománya
által
magának , és a Götnör megyei hárkácsi ágat alapitá ^). 1729-bea Gömör vármegye országgylési követe volt *). Nejétl Oroszlányi Zsuzsannától két fia és egy kánya maradt. Egyik
jó hirt és vagyont szerze
fia
Ádám
Ragályi Zsuzsannával több leányt és egy
nemzé, kinek egyik leánya Rakoyszky ezredeshez
dekhez ment nül.
— Másik
,
íiut
Istvánt
a másik Fáy Bene-
fii*
Sámuel Sárossy Borbála val
három
fiat
ccmzJÍ^';
J,á-
n o 3 1 (kinek neje Radványi Johanna) Pált és Sámuelt, ki mint Gömör megyének 51 éves fáUbbirája 1843-ban 92 éves korában halá,
lozott
meg
*}.
Nejétl
Sámuel, évig
Szoatagh Klárától
már 33 éves korában
ki
al- és f-szolgabiróí
követ« volt; tott
,
hivatalos pályára lépve, több
hivatalokat viselt
egyházmegyei f-gondnok
született fia
;
egyszersmind ágost. ev.
Gömör megye országgylési 1836-ban pedig azon megye els alispánjává választa-
és azt nyolcz
lom egyszersmind
,
és 1830-baa
éven át dicséretesen
t
(inspector) hivatallal
a is
tiszai
viselte.
A köz -szeretet
s biza-
ágost ev. egyház-kerület f5-felügyeli
megtisztelé
,
vaelj két utóbbi hivatalt legna-
gyobb megelégedésre mindaddig be tölte m'ig azokról 1843-dik évi decemberbtn szemeinek teljes elgyengülése miatt kora 50-dik évében ,
*) Regestr. ') •)
de Tiiuróo* Engeloé) Moa-umsnia
103.
1.
Nova Hmig. ÍL p 33t'. Bartliolorafteides C- Gömör p. AOQ.
Bel M. Notítia
Lehoczky Steuimat. P. I. p. 194. ') Leliocrky Stemmat. P. II. pag. 104. szerint e S á nm e 1 vagy atyja 1792-b«» KoKárynak marioyi éi Wo^^kí uradalmaiban jog- é« birtok-kormányzó. *)
25
Dr«iikóc£>
Sft«
L»kik Hárkátócn. Neje a k»ztiszícletben állott Ettl két ritka jelességü hfilgy IJjházy Klementin l85S-ban hali meg.
lenioiuiani kényszerült.
él fiaGryula,
Jeszenák Luiza,
kinek neje báró
László,
és
els neje Juiikovfcs Anmi után másodszor nül vévé Si^ent-Miklóssy Klemen titlát. ki
Vissza kell pillán tanunk az
egy terjedelmes ág sarjadzik
lioz, i'itl
Mihálynak
táblán
I.
le,
Miklós
fiá-
mint mutatja a
tábla.
II.
Miklós
ki
ai
I.
táblán.
14d6.
Miklós
Mihály
i6£0. sz.-bir.
1530
Bernát
Áfhim Borsodban
iiurócz v.
i
r— -C—-
Gábor
jegyz.
István
Ádám
Ádám
Sándor
^ Miklós
--_
'^
Adam
'^ •
1
— — Mihály
A.
I
1
Sándor
Imre Imre
Mihály
Biharban.
1
István -"^
Mihály
Ferencz
,
János I
isíilior ,
János
íiy^rgy
Sámuel
Gábor Be reg
Dániel
János
táborn-i—r/^
7"
tl801. JóMef
vánr.
r András
Márton
István
János
Sámuel (Mikovinyi Erzse)
Gálior
Göniör várm. (Farkas Bora) Pál
Gábor
József
Miksa
1818.
1818.
Losonozon
(Sebe Izabella)
Radványban
Kis Kürtösön
1837.
és
G ácson.
Klára (1.
Soidos,
2.
Nagy)
Borsod- Miskolcit ág.
Zsuzsa
Sámuel
János
Dániel
(Benk(\)
László
Mint a unokája
1805.
József várm. ügy.
az.- bíró.
1810.
táblázatról is látjuk
Ádám
Bereg megyébe
,
Simon
György
Ferencs
c szétterjedt ágazaton Miklósnak
Bihar megyébe sV^akad
;
másik lestvérének
fia
Gábor
költözik.
Istvánnak
éígkn
Draskóczi és Dolinái
Sámuelnak a Mikovinyi Erzsébet férjének,
.sl birtokait
ki
rokonainak záJogitá el, és 1836-ban
Thurócz megyétl nemesi bizonyságlevelet vett ki, három fia közül Pál 1818-ban Zólyomba Radványba, onnan Gácsra költözött; testvére Gábor Nógrád megyei Kis-Kürtösön, Jóíc seí" Losonczon telepedett meg. Mindhárman 1837-ben Nógrád
mart. 21 -kén
fiai
részére
is
387
DrasköcEy.
megyében nemess(^üket
kihirdettetik
Ezek egyikének
*)•
fia
Gusztáv
ev. lelkész B. -Gyarmaton.
Most
emiitett
Sámuelnak
utolsó negyedében Göniör
Gábor
testvére
megyében telepedik
le
a múlt század
megyénél
ott a
,
al-
Farkas Borbála, ettl Sebe Izabellának, kitl leánya Klára elÖbb
és fö-szolgabiróságot viselt. Neje szkárosi
Miksa
lla
férje
késbb Nagyné,
runyai Soldosné,
Ádám ágán Sámuel vitézsége és
jeleid
fiatal
korában a katonai pályára lépvén,
érdemeiért tábornokságra emelkedett.
Jiázában Dráskóczon
180l-ki mart, I8-kán.
Meghalt si
Eltemettetett
Thurócz-
Szent-Múrtonbaii, hol emlékét sírk tartja fen.
Györgynek
utóbb Borsod megyében örökösei jelenig Borsodban és Szabolcs,
Jánosnak él birtokos Sámuel, János, Dániel
származott
ban
elbb Sáros
ivadéka
át.
Zsuzsanna
és
Benköné.
Jánosnak megyei hivatalt
maradéka
Th u róc z b a n
él
hol közülök többen
,
viseltek.
Következik a második f-ág, mely -- Istvánnak András
nev
—
fiától
származik
III.
tábla. Aadrás
mint az
oképen
le
ki ai
táblán érintetik
1. :
íáhián.
I.
1330.
László
Mihály
Audrás
nElias
György
Ambrus
1376.
1376.
Mátyás
^vid
MiháiT"
Dániel
Miklós
Mátyás
György
Imre
,
14S7.
—
I
^ávid György
László
1458.
Márton
János ~i
Pál
Bernát
r Miklós
László Sáitiutl
(O.'OSZ
Márton
1600. t.-biró.
Miskolczüi).
Julin)
DubiGyörgy csánybau.r Tóbiás András Imre Abaujban. (Poturnyay Zsuzsa) Jozefa (Sándor Károlyné)
(l.
Anna Rudnay ezredes.
2.
Szent-Mikló.ssy)
SAntu&i
Sándor István
Abaujban.
Miklós
Iratoiiíu
'>
Samu. Mái'ton
Jeeyz6könyv 2612. szám alatt
25
S86
Dra^ltéezy.
E
táblázaton
azon
áll
E1
i
Mátyás
Draskóczi birtokokra
a
György gyei 1487-ben a mogerösit adomány-levelet
s (Illés)
ki
,
királytól
nyert.
Bernátnak ivadéka Borsod megyébe szakadt át
Miklós az Orosz
.
si birtokán lakott, fia Imre P o t n r n y a y Jozefát Sándor Károlynét, két leányt nemze
Júlia féíje ott Dubicsáni
Zsuzsannával
:
kinek leányai Mathild Ruthényiii^'í Eszényiné, és Natália hajadon.
Jozefa Den^ewíTyné
,
,
Antónia
— Anna elbb Rudiiay Ezpcdesné, Anna báró
Szent-Miklóssyné, kitl leánya
András
Ambrusnak ivadékából
és
utóbb
Vay Alajosné. György Abauj várme-
gyébe telepedtek.
Megjegyzend,
Ijogy e régi és ennélfogva
nagyon szétsarjadzott
családnak minden leágazása nincs lehozva a jelenkorig kihalt á^ak,
ijén
a leányok
is
Mi
hiányzanak.
az egyes tagok nejeiket
elbbi századokból kivált) t()bbnek neje elhallgatva a családazonban erre nézve megjegyzend, hogy a család legnagyobb rész-
illeti,
fán
ugy
valamint több
;
;
(az
a Buocz
kovszky
,
Csepc^ányi
Szmrcsányi
,
Végre
,
,
Folkusházi
Zatureczky
stb.
,
Jeszenszky
,
Okolicsányí
Ra-
,
családokkal sógorosodva jött le
a család által viselt hivatalok sincsenek mindenütt érintve
a családfán, nagy részint pedig az ott kijelölteken kivül is még, kivált ösi fészkükben Thurócz megyében többen viseltek hivatalt , igy
László
Zsigmond
1290-ben,
1375-ben
,
György
ugyanaz 1407-ben
ban benj
Mihály
György
jegyz 1655-ben;
nos
szolgabíró
1695 ben;
;
megyei jegyz 1530-ban
•
j
Ádám
Imre
;
szolgabíró 1670-ben; Já-
f(5szolgabiró
1727-ben, fjegyz
;
Zichyek jog-igazgatója 1793-ban,
Hadi pályán
Gábor
;
Miklós föügyvéd 1753-b&n Sándor királyi táblai 1768-ban; Dávid megyei jegyz 1779-ben; Antal gróf
1746-ban
ügyvéd
—
Bernát közügj^ész László szolgabíró 1 500Miklós fszolgabíró 1555
1360-ban,
1350-ben;
álltak
stb.
István
Sámuel
András 1281-ben, György 1601-ben, stb.
1250-ben,
1407-ben,
Sziatén a család roppant szerte-ágazásából folyik
ágazatok külön megküiOoböztetésül több melléknevet
,
is
hogy a több nyertek
,
de
melyekkel a család egyes ^^it visszaélésképen inkább mások nevezték ily
nevek a következik:
Czeper, Kr asz ne ez, Milkó
;
stb.,
melyek azonban a ^alád igaz neveiül nem tekintendk
—
A
család czímere
*)
Cvaládi kaúetoény szériái.
mint fölebb a metazvény ábrázolja
— egy
itosszában kétfelé osztott hadi paizs
mezben egy
,
pánezélos férfi-kar ijjst
mely jobboldaÜ osztály ábao yörös tart, a baloldali kék mezdben zöld
egy nyakán átnyilazott szarvas ágaskodik. Á paias fölfttti sisak koronájábór basonlóau szarvas emelkedik, nyakán nyíllal átlve tér fölött
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Hagyomány
szerint a czimer átnyilazott szarv^asa
gajói ütközet után azon eseményt jelvény ezné,
se
a királj kíséretében futva egy vemhes szarvast ltt
felduzadó folyamot lábalá
tói
midn
meg
,
s
mely
által
egy
fcx
1241 -ki
sósaiád egyik le,
mely
sa.
ár-
a futó csapat a biztos
átmehetésrl útmutatást nyert.
Draskovtch
csalátí. (Trakostyáni
és Boszniától veszi, Iiová törzse .
gróf), Eredetét
Oalmátia
— ha a hagyományoknak hihetünk —
a tatárjáráskor IV. Béla király kíséretével Magyarországból költözött és telepedett
A
'j.
vármegyét birták
nak neveztettek.
András,
XIÍL század végén már Cetina másképen H u d i n a grófokés innen C e t i n a i Ez idben tnt fel a családból Dragos, máskép család elddei a
í
,
,
h
embere lévén, az ellenpártiakAndrás királynak minden javaitól megfosztatott, tól kik Martell Károlyhoz hajlottak melyek helyett Horvátországban Tinin (vagy Knin) vármegyét nyerte ki 10,
,
,
adományul. Ettl fogva állandó nevet vévén
kovic h-nak
kezdtek neveztetni
fel
,
D r a g o a-tól
Dras-
*}.
Dragosnak fia lehetett azon scardonai püspök volt ^').
Draskovich Pál,
ki
í
322-ben
M
vagy unokája volt Draskovich i ki ó s király ki I. Lajos a nápolyi hadban vitézkedett s kivált Salernónál nagy sebeket kapott mely érdemeiért B í l i n a várát nyerte a kiHasonlóan Dragosnak
fia
,
.
,
rálvtól
*).
á s p á r I. Mátyás király alatt vitézül viselte magát JaJQza vára ostrománál 1464- ben. T^le a családfa igy sar-
Miklósnak unokája
G^
jadzik le
Ezaios
Tiian5«3 megyei
tcítvérétói Istváutül a
Len&vd
Draskóozy osalád
a
«J
Kerchelieh História Caíli. EecL Zagrrab.
*)
Rattkay Memória
•> Kerchfiiich
id
ii.
Refum
237.
et
Drasko
áa
iiozá le uerazékfáját
L
Banonim p&g.
237. 72.
leaetetí. kikaek
300
DraskoYieh.
I.
Gáip&r 1464.
Bertalan
1522-1527. (Utiessenich Anna) II. GAspár Véghelyek f&kap.
Gyíirpry Jzül. 1515.
gyri
•
I.
1569. Trakostváut.
püspök,
(Ormoedi Székely
kalocsai érsek- bibornok. t 1687.
Katalin)
Borbála (Czobor Bállntné)
11. János 1592-1606.
l.
Péter
kincstartó 1596.
liorvátországi bán. t 1618.. (Istváíiffy
János
elesik 1566.
(Alapy Margit)
Eva) Gá.spár 1635. gróf.
Sái-»
111. I.
Miklós
111.
Jáncs
II.
1659.
1636. gróf.
(Erclödy Erzac)
1646 nádor.
1
Györíry
Ilona szül. 1591.
szül. 1599. pécsi püpp.
(gr.
1
1681.
Bora
országbíró
t
1692.
Julianna
(Erdödy Miklós)
1687.
Drugetli Bora. Nádasdy Krisztina)
(1. 2.
V. János
1Í. Péter
horváíor-s/.ágl
t
bán
1.
Ádám
Pál
gyóri tábornok
1692.
173.3.
(gr. Brniideis
t
Erdödy Bora)
Kata!jii'>
VII. János
(Adamis
Róza Zinzendorf Ján. 2. Kegle-
(1.
Marti iiis)
vicli
Adiim)
1715. (1.
Ruiny Mária.
2. Herbeville Boi*a. Frischenhausen Mária)
József tó bornok.
17.54.
Erzse
2- tót
Kata aiJácza.
Miklós
II.
(JnstI Miiseou)
(Nádasdy Magdóhia)
f
Zrínyi
Miklós a kbitó)
(Thurzó Bora) ÍV. János fó-ndvarmester
Leopoí'l 3-fól Anna Franciaka PálíTy (Széehenyi (gr. Festetics Károly) Teréz. László)
(1.
2.
Vizuer Bora)
Teréz Viczay Mihály)
l-tól
A ben
.
a
2-tól
Borbála
(gr. Reising)
táblázat élén álló
midn
Imre
VI. János
kapit. Grassalmeglialt kovich.
(1.
2.
Monte-
cuccoli
Julianna)
(gr.
Dienes)
n
Eiisebia
(BánlTy Kristóf)
1648.
(Széehy
a porosz háborúban.
Norbert 1-töl Anna (gr. Csáky
1792.
Bertalan
a török beütések alatt
11.
2-tól
Ignácz
1792.
Imre
f
Lajos király alatt élt 1522-
minden
birtokai
,
flt egy tem-
plomba rejtett kincsei is eizsákmányoU.atván mindenétl megfosztatott, ugy hogy 1527-ben midn meghalt, fiaira csak egy kardot hagy,
301
Oraskovich.
hatott
Felesége Utiessenich Anna volt
*).
,
ki áital fiai
György bibornok rokonságába jöttek. I. György Bertalannak fia 1515-ben li
n a várában. Papi pályára lépvén
,
Mar
t
i
üu
zz
i
5-kén született Bi-
febr.
korának egyik legeszesebb
féríia.
gylésen képvisel. 1563»bau zágrábi püspökké, 1667-ben Frangepánnak a horvátországi bánságban társaul, 1578-ban gyri püspökké, és egyszersmind az eszvolt a
magyar
király részérl a tridenti egyházi
(ergami érseki szék üres-létében
kanczellárrá,
1
585-ben pedig
biborDokká neveztetett. Ugyanez idtájban királyi helytartóvá veztetett,
de ezt, 1586
ki
ö
és forditott több munkát,
Rudolf királynál
ne-
viselheté. írt
eszközlé ki a jesuttáknak visszaáll itá.sát'
'}.
L János 1566-ban II.
nem
január l-jén meghalván,
is
Gáspár
esett el Szigeth vár uál
Bertalannak
véghelyek fkapitánya.
fia, í.
'0.
Ferdinánd király tanácsosa, és a
1567-bcn báróságra emeltetik, és í569-beu
Trák ostyán várát és uradalmát kapja, bonnaii utódai atrakostyáni elönevet veszik fel *). Neje ormosdl Székely Katalin, kitl két fia II János és Í.Péter, és leánya Borbála Miksa
királytól
Czobor Bálintné születtek.
Péter
1596-baa a török elleni táborozásokban részt vett és egy alkalommal Sziszeknél hidat veretvén a Kuipác, átkelt, és Achmet seregével megütközvén, azt megverte. Meghalt 1616. I.
kincstartó
,
fcbr.
17-kén „az elmés és okos ur"
—
Neje Alapy Margit volt , kitl leánya IIÍ.
mint
Peth
Sára
Gergely
irja ^),
-Széchy Dienesnc
,
—
és fia
Gáspár
1624-ben már luetenburgi és Klenovniki szabad báró, tiszteletére versek nyomatnak ki *). 16o5-ben pedig unoka-
midn
testvérével III.
fiusebia
Jánossal
grófi rangra emeltetett
Miklósa költnek volt neje®).
Zrínyi
mindenét fényzés és szertelen költés
*)
').
Egyetlen leánya
íil.
által elpazarlá,
Gáspár
midn
végre magtalanul
Kerclielich id h.
—
Arczképél lásd 182D-ki Felsö'J Korányi Memória Hung. tom. I. p. 532. Magyarországi Minerva I. köt. — és életét az 1834-ki ií. k. 155. lapon is. *) Wagner Mss. tora. IjXX. pag. 69. *) Hormayr et Meflnyáníszky Taschenbuch f. 1S24, *) P«thö Gergely M. krónika. Kassáii 1729. 182. iap. •; „A p p l a u u s xi c e r o m a t j e u s" ezim alatt GraUbeu 1624- Lásd zz egyetemi köny víávbrm „T ii e o r i a M u n d i" aiimü kdijyv mellett. '') Adami Mss. Mus. Natioij. 4. l&i, Nro 1«? .q
*)
Rattkay
Memorm R^pim
ct
Banoram. pag. 262.
392
Oreskovich.
leánytk EusebiáFal adott javakftt lcöv«telé vissza
elhiftlt
mibl
tl,
pörpatvar támada
IX J á a o s
Gráspárnak Székely Katalintól
II.
bánja, és lovasság vezére.
Hadi pályáját
a törökök elleni barozokbau
vejétl Zrínyi-
^).
,
fia
Horvátország
,
Erddy Tanás hin
alatt kezdte
kiken Kapronozánái gyzelmet aratott, s
Eszéket a zaegszállás &icl fólmenté
1
Horvátorssági bán ltt
.^92-ben.
1596-b&Ö5 miután a t«rí>kökön gyakran szerenesésen vitézkedett, sokat tett nevezetesen a kanisai diadal
Pozsonyban
megnyerésére.
1
606-ban a bánságot
Bécsben lakott mint a Danántúli részek országos fkapitánya. Megk&It Pozsonyban 16 j 3-ban mart. 11 -kén. Elte-
letévén,
és
Évától János,
Nejétl k isasszenyfalvi Istvánffy Miklós leányától maradtak gyermekei: I. Miklós, líl.
"rusttetett
II.
u^yancí*
György
és
^).
Iloua,
ki
1591-ben szükt^t'), és lindvai Bánffy
Krtótóf neje Ion.
L Miklós
1808-ban GrStzben járt iskolában,
Fereg«« bibornok-primás
tiszteletére 6 is vefset irt*). Élt 1659-í)en.
Lehoozky szerint követségben járt a törökhez Neje Utódai ugy látszik nem maradtak,
G yö rgy
II.
püspük '
midn Forgách
szüktett l99-ben
*).
Erddy
Erzse volt.
A papi pályára lépvén, pécsi
vííit.
ni.
János
(lí.
Jánosnak úa) h(»-vátországi bánsága alatt
ségével ég <^os gondos
vitéx»>
koriHányzásával nagy érdemeket szerezvén,
lOd-ben gróffá neveztetett, 1 646- ban pedig nádorrá választatott, s mivel M^yaroíszágbao birtokai nem voltak líl. Ferdinánd az óvári ,
ur
;
egyszer-
Nagy buzgóságát
matAith a katholika bit iránt a£2al^ bogy a protestáns vallás terjesztéaéuek hatalniasaa eileESíeguU
,
Tbwrxó Borbálát
és nejét
is
a
Megb< 1648-bttn ^). Eltemettetett Pozsonyban E jízent Márton egyházbp.u. Gyermekei ÍV. János, Bora Justi Musconaé II. Miklós, Katalin apácza Julianna Erddy
katb. bitre ittérité.
:
,
,
Miklós bánné.
•>
') «)
*)
Doi D-
ÍUttk»7 M'^nsorsa Eegait! ei Bauontn. |»ag. 26íf. Pethö Oergsly 3Í. krónika. l«7-18a Tadoraáay-tór 184I-ki IS.. kSl 2R.3—321. 1. a B&n%iik naplója ssflríat Frosphonssw aüspicaíisajaae is»ugiu:&tioaí 111. öt S,ev. Priadpis tus
Frasaö,
ForgAch a ölikies
S.
») Tvtdosiínj'tAr 1841- ki ÍX. *^
PeÜiÖ Gergely
ÍJ. kjróftikft
&
E. (^rdi&alifl
kSt 35S.
eío.
Graecii 1908.
«ib.
h>}jL K*Ui«kÍ S*m. IX.
tej*.
91»8
OrMkavi«li.
J&nos
IV.
királyi fó-udvarmester
1681-ben
»).
1689-bea a
rököt Boszniában megveri, és tizenegy elvett zászlót küld
fel
tö-
Bécsbe
').
Meghalt 1692-ben. Neje Nádasdy Magdolna Nádasdy Ferencz országbíró leánya. Fiai II. P é t e r és V. J á n o s,
János
V.
fAkomornokmester
é& horvátországi bán
Gr. Brandeis Katalintól
1733-ban. fiai
János,
VII.
Meghalt
volt.
borúban esett
József,
ki
el
ki
—
1754-beaj
tábornok
Miklós
II.
a poríföz háés
volt.
(III.
Jánosnak
1662-tl kezdve a közügyekben élénk részt vett , és mint zászlós hivatalt visel végre országfia)
bíróvá
tón.
1 686-ban
jelen volt
Buda ostrománál és visszavételénél. Az 1687-ki országgylésen a legellenszegülöbb ellenzéket képezte.
Meghalt
guta-fitésbcn hirtelen
*).
geth Borl^Ua^, második Nádasdy Krisztina. I.
Pál
Erddy Borbála
az
els homonnai DruEzektl két fia maradt:
Neje kett volt
:
férje, és
Ádám
gyri tábornok az 17I5-ki és 1723-ki országgylésen több választmányban vesz rtszt *). Neje három volt: 1. Rumi Mária, kiti azonban elvált ki aziitá^n Csény Ferenczhez ment nül. ,
Második neje
még
és ennek
Herbeville Borbála, életében
de
,
cemsokáig
élt,
halála után ismét
n-
kivel szintén
Rumi Máriának már
Frischenhauaen Maris Magdol-
sült;
harmadszor elvevén
nát,
kivel Lengyel- és Muszkaországban élt egészen második neje
Hari)evilie Borbála haláláig
Adamis né,
miu-quisné,
Leopold ,
ki
1.
Gyermekei második nejétl
Franciska
gr, Festetics
*)
168l-ki 2S. t5rv.
»)
Peth
láijuk
,
minS
Leo po
1
•)
^
ITlö-ki 69. 61. lie. 127. é« 1723-ki 88. törr.
*) Geneal.
aüthenticM Msc. Mus. tom.
I.
János
d n a k mind Vlf. J
K4Íttoki
:
Szc>
esett el.
ex.
M. krónika O. L Horváth Mihály A Magyarok Tört líL
gyermekei a biszágj és nagy-bukováczi urodalmat birják Horvátországban.
$9S
Oravcezk^r-
A
—
—
mint fölebb a metszvény ábrázoíja egy négyfelé osztott paizs*), melynek els és negyedik osztályában kék mezben hármas zöld halmon koronából kiemelked grif, egyik els" lábával golyót tart. A második ég harmadik arany mezben szintén család grófi cziniere
koronán egyfejü koronás fekete sas paizs fólött gróíi korona
áll szétterjesztett
szárnyaival.
A
azon három nyitott koronás sisak, melyek
,
közül a jobb- és bal-oldalin befelé nézve a paizsbeli ezüst grif, a közép-
sn
pedig a paizsbeli fekete sas szemléltetik. Foszladék jobbról ezüst*
kék
,
balról arany fekete
a kéket vörös váltja
(Némely czimereknél az ezüst
*).
föl).
Dra^'eczky család. birtokos
nemes
színt arany,
(Draveczi).
család. Eredetét Csehországból veszi, és
Skopecz) majd
T1uk
Szepes megyei
D rav ecz
nevet viselt
,
Sk o p
Draveczky
mig a
elkelbb
Szepes megyei
(vagy
nevet nyeré
helységrl.
Skop János 1334 ben a vratiszíavi berezegnek udvarEnnek fia Skop Bogi szláv éit 1390— 14 lO-ben elbb
Törzse nokavolt.
kapitány a katonaságnál tól
majd prágai parancsnok
,
,
Zsigmond
király-
a prágai kerületben Bellovárát
kapta.
Ennek egyik
1478-ban
fia
(valószínleg csehországi égeri) kapitány 1478-ban. Kristóf a Vratiszlavban ezredes.
Szaniszló
A
harmadik
fiu
Sziléziában Tescheni
kapitány, sok járáskelésérl csehül
T
u k nak neveztetett ^) ez adományban kapta az odavaló herczeg1
;
töl
Tesenovicze,
és
Guviak
Darnaszlowik
helységet, és utódai
tesinoveczi Tluk seltek.
nevet vi-
Fia
János Tlu k-nak a család
')
neveztetett,
,
igy
j le
:
')
Néhol kílenez raeaejü paizanak
*)
Adami Scota génül. tom. Errl a bixonyiirányban
*)
ettl kétfelé szakadva
ilttkol." *) Geneai. auth. Mas. tom.
I.
Í8 iratik,
de e czimer a leghttelaab.
IT.
csefiül ei
íLll
:
„z e
8€
mn o h o
po
«
wet
396
9r«ireezky.
Seop Jáxtos 1334.
Scop Kristóf
Seop vSzaniazl Tluk nevet kap.
ezredes.
Hearik 1478.
'' 1
I
Tluk .János <s
Tluk Zsigmond (Reitzkai Rajszky
Menj'Kért
német kapitány.
Mária)
1543.
Draveczot
kapja.
(í^ilosek Fruzsina)
Draveczky
Tluk László iewLeni Haj tman.
János
(z*sztriczi Pi-ahsiczky- Bora)
nevezetüek.
I
Gáspár
í.
András
Boldizsár vasas kapit. s követ.
1.595.
(Anna) László Sziléziában nyarad.
•f
Gáspár
II.
Jánoe
(Berzeviczy Anna)
Jáoos
Zsigmond
III.
Sámcel
Szepes
V.
aÜBpán 1628-1630.
II. Sámuel Lcsei kapit. (Barczy Anna)
t Jáno9
I.
t
1593.
Gáspár
Imrtí
1792.
N.
(n«;ymi!iáíyi Eöáöftíry N.)
Amia
László
I.
(Dob»y András)
(1. szatliraári
Várady Donátus. Görgey Márton)
Zsuzsanna (Bonis Fereccz)
1736-1765.
(Palóczi
ezredes. (királyfaU'i
Horváth Ádám)
2.
Rotá Bora) r
—
'^
1
IV. Gáspár 1765.
——
(Jánoky
Magd)
-"^
I
11.
1
Lá.szl6
Tluk J á u ft
táblÓE&t mutatja
hért mint & 154iS-b&n
í.
s
n & k két
— Stíleziában maradt
birtokos
;
a,
másik
fiu
T
l
uk
•
Ferdinánd király tói Szepes megyében
Draveozon.
helységet nyervén
,
- mint
Meny-
loémet katonaságnál tiszt Magyarországba szakad
Keczving és Rókus helységtél Draveczky is
közül Záigmondnak maradéka
fia
,
és itt
Dravecz, Krig, nevezett Dravecz
nevet és elöaevet nyert, és ivadéka jelenleg
Neje
V
i 1
c s e k (másutt Vilcsepolsky,
majd
János, Gáspár, András tesinoveczi Tluk néven a vasas lo-
Veleskovaft^ Fruzsinától gyermekei: és
Boldizsár. Ez
utolsó
vasoknál biztos volt, mint j^övet Lengytlországbac
meg 1593-ban
').
Jánosnak
cs
Wagner Atalecía Sceptuen.
Andrásnak,
II-
magnélkül halt
ivadéka
nem
volt.
Dfaxicr - DreTaderies.
Gáspár,
ki 1595-ben éli
,
ttS
Anna nev nejétl
nemxé Jánost,
Sámuelt 1 628 — 1 63 ben Szepes vármegye aliapánját Gáspárt, ki B^rzeviczy Annával nemzé többi közt kinek BíircKy II. Sámuelt, Lcse városa kapitányát 1
-
,
és 11.
;
Annától
k két leánya maradt. Másik fiának l7ö2-]jen neje nagymiháíyi Eüdíinffy László-
született fiának í ra r é n e
Gáspárnak
Hl.
nak leánya I.
leánya és egy
volt, ettftl Síüietetfc két
László,
ki
Róth Borbála,
1735
— 1766-ben
fia
ezredes volt. Neje királyfalri
ki aeülte
Gáspárt, Jánöky Magdolna férjét a kitÖl született ismét ki a mit század végén és ennek ekjén él. 11. L á s z 1 ó A család mai ivadéka e nemzékrenden nem látható; valamint Draveczky F e r e n c z volt ny itrai kanonok sem. IV.
,
,
— mint
Czimerök
fölebb a metszvény mutatja
—a
mezejében zöld térre helyezett edénybdl felnyúló három paiy.s fölötti sisak
ról anwny-kék
,
Egy ág gyébe
,
hol az
koronájából bárom strucz-toU
paizs ezüst
szál liliom.
A
leng. Foszladék jobb-
balról ezüst -vörös *)
a Draveczky-ekból beszakadt Erdélybe
él Drayeczkynak Keczely
Doboka várme-
leány lévén felesége
,
a M.-
Egregyi és Pánczélcsehi járá-sban volt jószága két leányának Fosztónéés Hatfaludyné-nak jutottak '}.
Draxler Mihály és nvére Borbála, Pilnauer János Rudolf kiráíy által Prágában 160I-ki
I>rax:Ier cüaládí továbbá
April2-án kelt oklevélnél fogva nemességre emeltettek. Czimeres nemes levelük Sopron
megyének gylésén 1602-dik
utáni szombaton hirdettetett ki I>reg^nifts csaláid.
torában emlittetik
József
*).
caaládai
E. G^ographiájában,
Cfiial4dl.
és utódaik III.
Quasimodo vwárnap
Marmaros vármegye nemesrendü
Fényes
l>IN^vaderlcs
évi
Drevaderics
Károly király
által
János
nemes levél által neraességre emeltettek Zala vármegyében hirdettetett ki *).
*)
Wagner Aaaket.
*)
Scuta gentil. Mwi. Nro 180.
.•)
Hodor Doboka várm 7a
•)
SoproB város levéltárábao van az eredeti oklevél.
>)
Colieci HeraldicA Nro
*)
2a2a vároragye kvéliáriSaiai v»n az eredi^i armalisu
Itt.
általa
fia
Bécsben 1716>ki april 16.
kelt czimeres
Scepiu. iom.
és
pa^. 245.
Uí
*).
Oklevelök
Ü9S
Drevodelics
Czíinerök oroszlán
elsíi
,
villogtatva;
itt
láthatólag
Drafeth.
kék
mezben
hátsó két lábán álló
jobb lábával kardot
ugyanaz emelkedik
ft>l
a paizs fölötti sisak koronájából I'ViSzladck jobbról ezüst- vörös
ról
—
—
,
is.
bal-
arany -kk.
J>rcvudc]lc» család. Hormelybl
vát család,
ban
élt
a XVÍÍ, század-
Drevodelics
ndvarnok
György
báni
').
Drieliff'y cnalád. Zemplin
megye
armalista nemesei közé so-
roztatik
*).
l>rieloiiie«i«is család. Hasonlóan Zomplin megye nemes csaiádai közt említtetik
••).
llroliiu család. Drohin Márton Antal 1687-bcn tott a 29. törv. ez. szerint.
Ugy
látszik
Ilrottieff család. Erdélyi
Márton Drottlefl'
kihaltak.'
szász család,
melybl
1796-ban a szebeni széknél birósági titkár
J á n o s-M ártón
Director 1815-ben.
J>rug'efli rn
—
honílusittu-
szebeni senator. Orottleff
D ro1 1
volt.
1
e ff
iSI4-bea
Péter
ílscalis
A család 1816-ban nemesittetett meg *). család C^ceni és homonnai f). E család Ho-
o n n a y név alatt szép és hosszú szerepet vitt történeteinkben. Eredetileg olasz vér , Nápolyból Salernoból szakadt be hazánkba
Róbert Károly korában, n)idön két egy testvér jövének be tek
fel
,
és
mint ügyes
dorságban
mindjárt a legraagasb polczra küzd-
,
és egyszersmind hat
vármegyének
Ung megyéknek
,
Somogy Tolna
volt fispánja.
magszaKadtig a család lesarjadzása következ
*)
')
*)
János
Fülöp Szepes és Abauj vármegye fispánja, 1322. nádor volt. Kihalta után t testvére János követé a ná-
Fejér, Zem'^'in és
')
és
magokat.
1327-ben
Tle
férfiak
Fülöp
Rattkay Memória R. et Banorum p. 203 -204. Szirmay C. Zomj/lin not. top. 111. Ugyanott. Köváry Erdély nev. csaiádai. 267.
,
,
Bács,
Meghalt 1334-ben.
a»»
Prngetfa.
Dru^eth I.
Fülöp nádor
1322ViUerm.
1327.
Miklós
I.
nádor.
János nádor tl334.
I.
II.
János A.
orsz.-biró
(Folyk Mária)
1354. §ereni iöns.
T
,
III
Margit
Miklós
László
I.
1394. "
-n
I
Jáncs 1373
,_
II
"
"^
f-
.
IV. János (Pákosi Ilona) Vl. János
Ilona
II.
Fülöp
1«2.
t
r V. János
Miklós
III.
f
I.
FeroMB
1391. Szörényi bán.
t
(Margit)
r liona
Anna
(Doby György)
(Xele^'dy László)
Yeronka
István
II.
(Mária özvegy) 1437.
HómonI.
Bertalan
I.
n a
Zsigmond
mg.
%
István 1469.
1.
(Orsolya)
t f
-
-
-^ '
II.
1
Bertalan
VÍI. János
Simon
Hl. István
(Rozgony
1479.
Anglis)
(Beb«k
László""^ 1476.
II.
t Hedvig
Kata,
V.
Vámosi ZtAa)
'~'
VIII. János
Gáspár
I.
Borbála (Losonezy Zsigm.)
(Szapotyay
Erzae
(Zólyomy Hikl.)
Krisztina) .
I.
:
_^_
:
György
tl668. eltt.
.
Kata (Drigliy János)
(Tarczay
._
II.
A.
_
_
Imre
Ferencz
tárnok-
^^
._
.
IV. István fSispán
1
mester
L Gábor
Antal
1540-
Bora.
(Báthori Klára)
1632.
2.
Anna) Foiyt.
a
köti. lap.
Warkont
(I.
G^ulaffy
Knufína) IV. Miklós
IX. János
II.
Gábor
1660.
Anna (Kathay Mihály)
Erzse (Zborovszky Péter)
Bora
V. Miklós
Márt
(1. Kecsethy 2. Fer.)
Kendy
1575.
(Zrínyi
Margit)
n BorbáIft
("Warkocs^ György)
Margit
V. István
(Paxy Jób)
onglii íöispán.
II.
László
Krisztina
IL Bálint
fispán i 1609. (Horváth Krisztina) VI. István
t
Klára
^
4ilS9
OrageHi.
Gj'órey
I.
ki
as eltUi lapon.
t 1506 e\6U. (Tarczay Annn) III. Ferencz unghi fóispáa 1552. (1. Révay Magdolna. 2. Perény Erise)
Fruzsina
II.
(Loaonczy Klára)
György
(ecaedi
Terel>BS ur».
Báthory Istráu)
(Dóozy Fruzsina)
£nue
Kriszti aa
Zsófia
(Fügedy János)
(Fügedy András)
György
III.
t
Gi«pár
II.
1595. nótíizt
országbíró, 1620. kora 37.
(Náds«dy Kata) Mária (SzécLy György)
Erese
X. János országbíró
(Révay László)
t
1645.
(Jakussich Kata) IV.
György
szül 1633. t 1661. (Esterházy Mária)
Kata Bora Wesselény Ádám.
(1
Draskovita Miklós. C»áky Miklós)
2.
3.
rXI. János
II. Bálint korbavitii püspök. ir 1691. kora 38.
Zsigmond
II
+ 1684 (Keglevioh Teréz)
Klára (Ziohy Péter)
1
—
á. 68*lá
Ennek
QMwényi
Mikló«)
(1. gr.
gr.
—
I.
AltháB MOiály)
Jánosnak
ágyékából sarjad-
flwpesi «s abaujvári fispán és nádor volt,
talokról önkényt lemonárán,
magányba
mely hiva-
vonult. Gryermektelenül halván
neje Folyk C^igy F«Ic) Máriának roppant vagyont hagyott
vérének p«^tig
I.
I.
M
i
klós
,
test-
Miklósnak lovak és fegyvereken kivül nyolcz várat
ét thoz tartozé JószágoJut hagyományozott
&
Forgách Andris. FíiSy Fcreaos.
iiÁrcMn fia közül
Vi lem el,
2.
Krisztina 1691. kora 36.
Julíaatta Pálffy Mikló».
t
mini látjuk
(1.
3.
BorbAia
2.
zik le.
1
fispán
I.
^}.
Lajos alatt a nápolyi hadban tünteté ki magát,
S a 1 e r n o város (családja származási helye) parancsnokává aeveztetett, hol három évet tíiltött, Hazajvén, 1354-ben országbíró és ezért
*)
Fejér
Cod
L
pag.
Soepof. tom.
Diplora.
tom IX.
vol.
L
p. 103. 105.
WajTi^er Analeota
401
Drogefh.
Thurócz megye fispánjává
Megosztozván testvérével
neveztetett.
Jánossal, a neki jutott Geren helységrl Ungh megyében ivadéka gereni Druget ii-oknak íratott kihalásáig melyben a máII.
,
ágat nagyon megelzte
sik
;
ez okból ezennel végig tekinthetünk iva-
dék-sorozatán. Fia
János
III.
373-ban
1
Csap
vérév^el IV. Jánossal
élt,
és mester (magister) volt
helységet (vagy földet) bitangol váu
ellenOk Nagymihályi János unghi fispán tiltakozott íla
V. J á n III.
s és III.
Miklós
unokatest-
,
ezért
Jánosnak
III.
').
,
Miklós.
Ungh vármegye
1379-ben
fispánja,
1391-ben
Margit
nevezet; ettl gyermekei Ilona Doby Györgyné Anna Thelegdy Lászlóné, V e r o n k a hajadon s végre II. István, ki nejét Máriát 1437-dik év eltt özvegyen
Szörényi bán volt. Neje
:
;
;
hagyván,
A
agereni Druget hek
hómon nai
látjuk leszakadni. 11.
Miklós,
utolsónak
E
ágát sírba vitte,
Drugcthek ágát Jánosnak
II.
—
Jánosnak
I.
fia
öt fiu-gyermeke volt
László, II. í'ülöp és utódaira nem találunk. Köztilök I.
János tó1
II.
János,
IV.
:
I.
Ferencz*). A három
I.
László
teseknek ünghvárott zárdát építtetett 1384-ben
a |)álos szerze-
és azt földdel,
,
szl-
vel adományozá.
IV.
János
Csap
vel
is
neveztetett
leányai
:
M arg
i
3)
,
373-ban unokavéré-
—
t és
Ilona;
fia
Pá kosi
pedig VI.
XIII szepesi városokról kelt eladási szerzdést 1412-ben II
Miklós
nemzé
I.
Bertókot
vagy
Berta
mondot és I. Istvánt. I. Zsigmondnak Orsolya nev nejétl vagy Bertalan, ki Rozgony Agnestól (Anglis) ki
i
mint fölebb emlitk.
helységet háborgatá,
Ilona nejétl ki a
Salamonnak
1
a n't
fia volt
nemzé
II.
II.
János, aláirta.
,
I.
Zsig-
Bertók
Lászlót,
1476-dik után magnóikul kihalt. I.
István,
ki unoka-öescsével II.
Bertalannal a Hussiták ke
zébe került, 1459-dik táján szép sarcz mellett kiszabadult, három gyér
meket nemze
:
VII.
Jánost,
III.
Istvánt
és
Simont. Csupán
az
utolsó terjeszté tovább családját.
Simonnak
özvegye vámosi Bebek Zsófia
»j
Fejér Cod. Dipl. tom. IX. vol. IV. p. 555.
')
Ez
Zemplin
öt testvér szerzé 1380-baii a horaonnai urodalmat.
1492-ben
Cod. Dipl.
"Wagner Dee.
tora. IX. vol.
III.
is élt
Lásd Szirmay C.
not. top. 77.
3) Fejér *)
*)
IV. p. 555.
pag. 41.
26
Dregeih.
tú2
Kata, Hedvig,
Ettl gyermekei:
pár, Borbála Losonczy Zsigmondné
János, I. GásErzsébet Zólyomy
VÍII. és
,
Miklósné. VIIÍ.
János
rút vád emeltetett
és a
Gáspár
magnélkül elhalt
ellen
1492-ben
mint kik a Lechnitzi karthausi kolostort megrota-
,
nák, a szerzeteseket megsebesiték
és az egyházi ékszereket feldulák.
,
hogy 1506-ben a Pálosok unghvári kolostorának IJorgastót adományozák 1505-ben, és VIII Já«os 1511-ben e zárda részére sei minden adományozásait is megerösité. E János már 1495-ben jegyben volt Szapolyay Krisztinával, kinek Zemplin megyei Barkó várát irá be. Ettl leánya Katalin bélteki DrágíFy János nején kivül következ hat fia volt: II. F e r e n r, z 1620-ban If. Lajos királynak komornoka én 1 üngh vármegye fispánja. A mohácsi csata után melybl nagy nehezen megmenekülvén Szapolyay hive ln kitl nemcsak az unghi Vétségük helyrehozásául tekinthet
,
,
,
,
,
íispánságban megersíttetett Sáros vármegyei fispánná
,
is
de egyszersmind ftárnokmesterré
és
,
Jellemére homályosltólag
neveztetett.
hat, hogy í532-ben a leleszi prépostságon hatalmaskodást követett el
').
Gyermekei nem maradtak. 2)
I.
Gyorgy-rl
3)
I.
G á b o r ról
4) IV.
István
alább.
szintén alább.
1527-ben Zemplin
pánja volt Szapolyay részén járt
*).
Késbb
rától, ki
,
^)
Ungh vármegye
és
fis-
kitl Lengyelországban követségben
1538-ban kassai kapitány
lö46-baD szülés közben halt
is
el, fia
volt
M
i
*),
is
Neje Báthory Klá-
k 1 ó s volt
,
kit
í.
F e r-
d n a n d még mint csecsemst zemplini fispánnak nevezett atyj^ is már ekkor Ferdinánd részén állván*). Nevezett Miklós 1558 ban be is iktattatott a fispánságba ^), de maradékáról mi sem tudatik. ,
i
5)
I.
Imre
borral és Antallal,
1542-ben
febr.
14-kén Patakon testvéreível
I.
Gá-
Perény Péterrel, Bebek Ferenczczel és Drágffy Gás-
párral szövetségre léptek a zavarok lecsendesitésére és kölcsönös vé-
delmükre nézve. Fiai IX. ')
Wagner
János
és II.
Gábor
korán elhalván, IV*
Dec. III. p. 41.
Szimiay C. Zemplín not. kist. 50. •) ugyanott l. ') Ugyanott 61. Lisd róla Istvánffy libro XIII. *) Wagner Dec III. p. 42—43. Fiáról nem tesz említést, Iianem Imre fiává teszi de lásd S z i r m a y C. Zemplín not. lúat pag. 66. •) Szirmay C. Zemplin not bist. pag. 71. ')
1
ös
t
;
M
i
k-
403
Dragelh.
Miklós
Ferdinánd király különös gondoskodást Mikiósnak csak két leánya maradr Anna Káthay Mi-
mint árva iránt
ntrn tátott ').
I.
:
Erzsébet Zborovszky Petemé Lengyelországban. 6) Antal 1542 ben részes a fölebb emiitett szövetségbea. Bírta Barkó várát Zemplínben mely azonban leánya Borbála kezével (ki
hályné, és
,
elbb
kyresi Kecsety
lott ^).
Mártonné
Antalnak két neje
volt)
volt, az
KendyFerencz
,
elsnek neve nem
Báthory Anna (Drág-íFy Gáspár özvegye) leányán kivül
hsnek ki
íia
V.
Miklós
leánya 1568-ban. Élt 1575-ben
is.
tudatik, a
második
Borbála
Emlit>ett
Zrínyi
kinek neje
is,
volt.
vejére szál-
Margit, a szigethi
Leánya maradt
Borbála,
nopschützi Warkoes Györgynek volt felesége.
Most
vissza kell tekinteniiuk a mellzött
í.
Györgyhez
és
Gá-
I
borhoz.
L
Gábor Els
15'i2-ben részt vett a föiebb emiitett pataki szövet-
h
Warkocs l^rbála fi második az I. Ferdinándhoz GyulaíFy Fruzsina volt. Ezektl gyermekei Margit pákosi Faxy Jóbné, K riszt ina, Kíára és V. István, ki Üngb és ZempUr« megye fispánja volt, és 1588-ban a keresztesi harczbau is részt vett *),
ségben.
neje
,
:
Török Fruzsinától*)
nejétl enyingi
két
fiai-
hagyott hátra:
L á 3 z i ó t és II. B á 1 n t o II. Bálint 1603-ban már 2'emplin vármegye fispánja és késbb Bocskaynak egyik tábornoka volt ^j. foglalta el Érsekújvárt. Bocskay után erdélyi fejedelem akart lenni. Egy érdekes történelmi naplót hagyott maga után hátra magyar nyelven *). B<jC3II.
t,
i
,
kay halála
ispánjává tétetett. lön.
Els
hségére Nádornak is ki
neje
ág
is
174.
].
I,
Györgynek
')
E
')
Szirmay C. Ztroplln
Miklós
az, ki
fölebb S z
»)
Utv&nSy
')
Szírmay C. Z«iaplin
— •)
f-
évében, megmér-
1610-ben követé atyját,
elenyészett.
Következik
'•)
is
1608-ban országbíró
koi-a 32-dil:
Isívre
geztetés gyanlijával. Egyetlen fia VI. és igy ez
Marmaros megyének
második palocsai Horváth Krisz-
7-kén,
ki nov.
,
volt jelölve.
Rákóczy Erzse,
Meghalt 1609
tina volt.
térve
utá*i a csá-szár
i
r
noi". híst.
ága.
may
szeriüí IV. Isívánwak íi* volí.
png. 75.
Hist. 1685-ki kiad 376. iiot. kist.
pag. 104.
-
Pethö Gergely M, kvórnks. 160. 170. Szirm&y C. Zomplirs noi. liisior. pag- li3 eíc. Mtgjeíent egy része latin fordiíésbau Bel M, NoHt uova Hi^ng. IV. Istvánffy 1685-kI kiadda 527.
—
pag. 3307. ^
És a
T u d o ra
á.
ny
t
á.
r
1,
fa
a «.
26*
404
Drafeth.
Gy r)rp:y
I.
ki
(Vlll.
Gáspár
l.')58-ik
fia)
Ferencz
j'arc7.ay Annátc)! ílí. lí.
Jánosnak
és
II.
ad.sttak.
Zsófia
Jánosné, és
íla
tar-
,
maradt. éa
,
egyéb
1595- ben javait veszté, cs
Krisztina
Leányai
naszvaji
Fü gedy
Fiigedy Andrásmé.
Ferencz Ungh
ÍÍI.
Gáspár
bizonyos szabadosának kezét levágván
kihágásaiért htlenr>('gi bélyeget nyervén,
Mzok V. Istvánnak
eltt meghalván
mecryc fispánja,
1552-ben nÖül
vette
Révay
Ferencz leányát Magdolnát, cs ennek halálával Perényi Er-
zsébetet.
E
bírta, és
dobá
ki ^)
zsebet,
II.
és fia
G yörgy
III.
ki fiatalságában
,
szabadság buzgó védje befolyása
ecsedi Báthory István
Gy örgy, ki a I'erényick után Terebes várát ki Tussai János nev titkárát szerelcmféltésMl az ablakon ennek felesége Dóczy Fruzsin*, kitl leánya E r-
országbiró neje, és is
Fruzsina,
másodiktól született
íit
Bocskay részén állván a ,
Nótát kapván, miután
volt.
1
katholika vallásra térité, és Zemplin
n
6 1 0-bcn
vallás-
Pázmány
megye fispánja
komornok mester, országbiró stb.) lett, hatalmas ellenkezjévé vált elbbi elveinek heves édje uj vallásának, löH-ben többekkel szöCkir.
'
,
vetkezve
a bécsi békekctíís lerontására az erdélyi fejedelem hatalmát
,
raegtörendk
Gábor
,
Forgách Zsigmond
által tökéletesen
gyzelmet
.szintén
Erdélyre törtek, de Bethlen
megverettek 1619ben.
Homonna
kóczy Györgyöt támadta, meg, és
kóczy késbb
alatt
Lengyelországban Rá-
körül megverte, de Rá-
vett Drugethen,és öt Lengyelországba
visszazte, hol 1620-ki juniu.^ 21-én kora 37-ik évében halt meg. Eltemettetett Nagyszombatban
rimaszéchi X.
').
Nádasdy Katalintól gyermekei
Széchy György né, Erzsébet Révay
Mária
Lászlóné , és
János. X.
János
zempllni fispán
,
1632-ben a Császár Péter
dított paraszt-lázadást igyekezett lecsendesíteni. .szágos
kapitány és országbiró volt
1645-ki dec. 17-én. Neje
Borbála IV.
György,
árvaságra maradván
ki ,
;
Jakusith Annától Ádám
.
')
or-
leánya
Katalin-
másodszor trakostyáni
fia
1633
midn
ki
jun. 8-án született.
I.eLoczky Stetnnsatogr
Gyermekkorában
felnlt a Ferenczes szerzeteseket alapitá
meg Homonnán. 1659-ben Felsö-Magyarorszag
»; Sír-iratftt köili
1636-ban kassai
Királyához mindég hü. Meghall
elször hadadi Wesselény
Draskovich Miklós neje
által in-
II.
Wagner
108.
Dec. III.
j).
52.
föhadvezérévé nevez-
405
Dnbecs.
azonban két év múlva meghalt ünghvárott 1661-ki oct. 9-éD. Neje Esterházy Máriától egy leánya Krisztina elször Forgách Andrásné másodszor PálíFy Ferenczné legutóbb Bercsényi Miklósné
teteit,
,
,
meghalt Nyltra megyében Tavarnakon
volt;
1691-ki mart,
szülési fájdalmak közt, kora 36-dik évében. Fiai voltak IV.
a következk 1)
Györgynek
:
Bálint
II.
17-én
papságra lépvén, mint esztergami kanonok és
corbaviai ez. püspök 1691 -ki május 26-án kora 38-dik évében Csejthén
halt meg. Zsigmond testvérénél tovább élvén
— mint irják — családja
fentartása végett gyakran Ösztönöztetett a papságból ki
—
és házas-
ságra lépésre, de az ajánlatot elutasitá. 2) XI. 3)
II.
János
Zs gmond
miután
tagja,
szintén korán balt
ben Romában
i
jól kitanult, is
járt, s
el.
családjának utolsó külföldön utazott,
férfi1
677-
a pápától egy vértanú tete-
meit nyeré ajándokba. Eleintén Tököly Imrével kellett tartania,
de késbb holtig a király hive
volt.
1684-ben elfogatván Tököly által, némelyek szerint Kassán feje vétetett. Kiadott Bonfiniusból egy kivonatos munkácskát 1681-ben ^;, és azt Leopold császárnak ajánlotta. Nejétl Keglevich Teréziától, ki
ván
,
1710-ben múlt
ki
,
D ruget h
benne a homonnai
férfi-tagja temettetett el.
liannaTeréz elbb lósné. 3. Borbála, ki A család czimere ábrázolja
nem marad-
ílgyermeke
Leán)ai:
család utolsó 1.
Klára
gróf Althann Mihályné
mint hajadon niuU
— mint
— egy tojásdad alakú
Zichy Pétern .
;
2.
Ju-
utóbb gr. PálíTy Mik-
ki.
fölebb foszladék nélkül a metszvény paizs,
melyben a
csikolat (fascia) alatt
három, fölül négy seregélv látszik. A paizs föictti sisak koronájából két mindeniken a paizs ábrája (a hét scrogély) tnik szárny nyúlik ki ,
feP).
Dubecx tott
család. Zólyom vármegye
deákosan neve
Dubec
1
a
Pi-nak
is.
kihalt
Köpülök
nemes
Dubecz
családa. írai
u
s
G-yÖrgy
1646-ban Zólyom vármegye követe, és több Ideig jegyzete volt'). ') Czime ,.N ucleus rerum hu ugarica rum studio non modico excerptus ex Bonfinii Hístori a." :
—
Le'iocxky nevezi a mada*j "Wagner Dec. III. a táblán kozlé rajzban. rakat jseregélynek tSturnus) ; szeriíi
406
0tibovssky
—
Dnbrnvicsky.
I>iit»f»icaay e»afiád. Vas és Veszprém megyei nemes ftsalád. Dubniozay István veszprémi kanonok és hantái prépost volt 1760.
I>iEb»Í€xky CJ^alád. giebb nemes család.
ton
1582-ben
Valamivel késbb
*}.
(Nemes-kocsóczi). Trencsin megyei réél
közülök Dubniczky
Dubniczky
él
M ihály
.
JánosésMárkinek ivadéka két
izén igy áll
Dubniczky Mihály (
Szaíaczky Zsuzsa)
T^ István
I
)
(TaiHÖczy Anna)
Mária (Mednyánszky Gáspár)
1709-ben Dubniczky
András
Trencsin megye követe volt*},
késbb kir, táblai ülnttk és itéiÖmester 172í-ben '). A legújabb idben Dubniczky István Trencsin megye
alszolga-
birája 1836-ban.
DubcSczy család. Régi kihalt család, melybl Dubóczy Miklós 1481— 1487-ben élt, és több oklevélben mint királyi ember fordul
el
»).
DuborCKky nádi püspök volt
CKalád. Duborczky
György
1625-ben Csa-
^).
Dutiovsvky család.
Czimerleveles nemes család a fels me-
gyékben,
l>ubra^ay c»&iád. i
Nyitra megyében
,
bol D,
Simon esküdt
844-ben.
I>ubravíczlvy család.
(Dubraviczai).
A XV.
és
XVI. század
folytán a török dulá.%ok miatt több család áttelepedett Horvátország-
si neveik mellé még rendesen a nemzeti név is tudniillik Horváth, vezeték- vagy melLí!. névül jutott, míg késbb egy némelyiknél azután vagy az egyik vagy a másik
ból hazánkba, és az ily családoknak ,
maradt
el,
felváltván a régiebb nevet az ujabb nyert birtoktól kölcsön-
zött név. Ilyen viszontagságai voltak a régi
Dubraviczky családnak
is.
A Dubraviczky család ismeretes törzse volt Péter, ki Horváth de Hotutina", s gyakran csak de Hotutina néven neveztetett, és a XV. század közepe táján élt. Tle két fia által a család,,
fa ^) igy terjedt le *)
')
») *)
:
A Roson Miticzi
caalác!
adomáoylevelébeH emliteinek.
Lehoczky Stemm&t II. 213Ugysuott n. 178. Gr. Taleky Huayidiak kora XII.
Mocskos Györgynek leánya Mocskos Klára, a második K ó v á r Anna (mindkett kihalt család ivadéka) volt. Ezektl gyermekei
Kristóf, és
Márta már
kinek özvegye
1560-ban Adorján Andrásné,
Orsolya 1548-ban Barachkaj Jánosné. II. János élt 1526— 1533-ban, Neje Kóváry Ilona már
1543-ban özvegy, 1546-ban petllg Apponyi Benedek neje. Ettl gyer-
mekei:
1.
Albert
1543
— 1659
Jánosnak leánya Ilona, 1579-beii mint özvegy emlittetik.
S.János nyai
2.
György,
Katalin Chomory Gergelyné kinek leáSándor Miklósnak Özvegye 1598-ban; és Er-
1548-ban. 4.
Cliomory Sára
:
Rozon
ben, kinek neje rozon-miticzi
,
zsébet Asguthy György né.
A nos, tett.
másik ág
Jánostól
I.
Ennek három
ered.
Márk, I. Mihály. III. Jánosnak íia Márton
fia volt
III.
:
J á^
I.
Élt 1543
Spán
I.
—
^^1561-ben.
Ez utóbbi évben
hamis pénzvert vádolta.
Neje
és
Ispánnak
Benedek, Uriel, György
Anna
és
nevezte-
Albert
öt rokona
Siroky Anna,
is
mint
kitl gyermekei
Mányay Györgyné
szü-
M
i h á 1 y lü82-ben Ezek közül Benedek Uriel és Györgynek fia Rudolf királytól Zólyom megyei Oubravicza hely.ségre uj adomány-
lettek.
levelet nyertek I.
Els
M
i
')•
h á 1 y országos adó-rovó (Dicator)
György leánya M. B o
neje szinten Mocskos
Deméudy Mátyásnak leánya
Katalin
István özvegye volt. Gyermekei:
rencz
1.
,
ki
—
2.
Rádayak jönek
Anna
Milialy
leánya P.
Miklós
I.
E
*J
a második
1548-ban.
élt
FiaFe-
is
vonal
Márk
is
,
kitl a Bay vonalon a
—
szakadnak.
3.
Katalin
1543-ban, kinek neje Palojthay Tamás
lön. EttÖl született
emlittetik
,
és
utóbb pethö-
Dubraviczky Borbála, elbb Ilaller
Rázmáunak
fele-
ll-ágon raagbaszakadt.
elónevét Keökeszirl ,
ki
ennek halálával Bogdányi
Hány Mátyásnak, utóbb hallerki
Neje Uza Orsolya
ban az
Dósak
Anna 1558-ban már mint özvegy
Pethö Imre neje
1543-ban
,
Hereucsényi Bernáíné
uza-panniti
le, és
Litassy Istvánné. 4.
^).
,
1558-ban, ennek özvegye 1575-ben Simonyi Magdolna,
Gáspárné.
sége
bá1a
1529.
utóbb 1569-ben már Papócsy
1678-ban már keszihóczi Dacsó Istvánné
falvi
r
-
Élt 1505
volt.
is
irta.
utóbb Szalay Müiályné, ettl
Efttona História Critíca
XXVI.
Élt fia
1514— 1526-ban. IV.
p. 162. közli régi rosr
J á n o s 1547magyar
fordítás-
oklevelet. ')
Horvát István:
Convent, 1543. Faso
41.
Nro
Verböczy Emlékezete 29S. 29.
l.
— És Szent Benedeki
Daehon.
Ennek
ben.
gyeripekei
fia II. 1.
;
1st
Márk 1559- 1601 Ván
kirl alább.
;
4011
ben. Neje JákóíFy Kata, kitl 2.
Mária Trombitás Pálné, kitl a elbb Jelsith Horváth le. 4. Anna, Györgyné. 5. Anna, elbb Lentvoray
nak. 3.
Miklósné. 6.
Sára,
ki
férje
Etthre Gergely. Ezek közül
1660-ban
ki
élt,
1626-ban
ki
Nógrád vármegye szolgabirája táblázaton láthatók
,
ismét
volt
Péter
Kubinyi Johanna Polexinától
Pálné, utóbb Jelsith Szabó
volt.
Ezeltt
fia
ki 1706. 1710.
').
,
vagy után
Gábor
által,
1716. és 1717-ben
Ennek gyermekei közül
,
kik a
(1755-ben) terjeszté ágazatát Neje
ismét
Péter
fszolgabirája volt.
A végs
Márton-
utóbb Jánossy
Györgyné,
élt, tartá fen ágazatát fia
nemzé Pétert,
és
TI.
sarudi Batik család sarjadzik
1598'ban pethfalvi Pethö Gergelyné
,
István,
atyja
1597-ben mint Kékedy György jegyese cmiit-
tetik
.
György,
néhány nemzedék a családfáról
1796-ban Nógrád megye
— mint észrevehet —
hiányzik.
A
sei Zólyom megyében bírták Dubravicza helységet, melynek felébe 1582-ben — mint emiitök — D. Márton fiai Benedek, Uriel és Györgynek fia Mihály uj adomány-czlmen is beiktattak *). Hasonlóan régóta bírtak Pest megyében Tapio-Szelén Györgyén stb. mely jószágokat í. Márk nejével Uza Orsolyával Mária kiis család
,
,
,
rályné egyik palota-hölgyével kapott
A
^).
család jelenleg Pest és Nógrád megyében birtokos.
A
Pest
megyei ágból Dubraviczky Simon 1836-ban Pest megyének több évig els alispánja, utóbb (184ö-ben) m. kir. helytartósági tanácsos.
Nógrád .megyében D. Zsigmond 1836-ban a megyénél al-adószed, 1842-ben számvev; jelenleg 1850-tl cs. kir. hivatalnok. Fiai
Ádám
és
Károly
stb.
Duclioii család.
Thurócz megyei nemes család, mely Dulicz-ról (Gyulafalváról) irja elnevét. Több megyébe el(Dullczi).
ágazott
1632-ben Duchon
János
Selmecz
Született 1596-ki június 21-én. Atyja
sz. kir.
város jegyzje volt
Duohon János Liptó megyei
Protoe. C. Neograd.
Benedeki Convent. 1582. Prot. F. pag. 160.
»)
Sz.
')
Lehoczky Stemmatogr.
»)
üj Magyar
Múzeum
II.
•).
109.
1853-ki foly. 353. lap.
410
Dndieh
kvacsáni lelkész
amaz német
keresztvízre tárták
,
Duehon
Menyhért,
B^lorián és
emez márkfalvi lelkész ^}. 1717-ben Bars megyében Kosutfm birt Duehon Miklós, 1730-ban Pozsony megye egyik járásában adószed volt ^). lipcsei ev. lelkész és senior,
József
1747-ben Dachon
cs. kir.
tanácsos, és'a m.
ki
helyt,
kir.
számvev. Ez idtájban Duehon Anna, Andreánszky Zsigmondné. 1741-ben Duohon János Hont megyei Nagy-Faluban huszonnyolcz ház-helyre és Zólyom megyei Baczur helységbeli jószágra kap tanácsnál
í'ö-
,
adomány-levelet, de az iktatásnál ellentmondás történik
1760
— !770ben
udv. kamaránál.
1810 irodai
él
D.
András, számvevi
Ugyanez idben
— 1820-ban
Mihály
él
Mihály
a m.
hivatalnok a m.
kir.
is.
udv. helytartó tanácsnál
kir.
jegyz. 1810-ben D.
János
a
XVI
ülnöke. 1825-ben kamiarai kerületi
József 1844-benD. Adolf is. Í825-ben
szepesi városok kamarai administr.
ügyvéd Lublón.
szintén a kamaránál
Nyitra megyében Nyitrán lakott róc7.
').
vármegye
elÖtt
kanczellária által
helybenhagyatott.
í
is
hivatalnok.
Valamint
Duehon idsb Imre,
795-ben igazolá nemességét, és az a m.
ki
Thu-
kir.
udv,
í795-ki január 17-éíi 1972. szám alatti leiratban
1814-ben újra
kivevé
ifjabb
fia
Thurócz vármegyétl a nemességi bizonyítványt
,
Imre
nevére
is
mely Nyitra megyé-
ben 1815-kí aug. Í7-én kihirdettetett. Fia emlitett ifjabb
í
mr e
pedig
Nógrád megyében, hol 1849 ig ntiegyei jegyzi irodai kiadó, majd cs kir. id. segédbiró volt. Meghalt 1852-ben. Gyermekei Pál elhalr Antónia Devány Henrik né ég Mária. 9>ii^lch család. (Horehoviozi). Történeti hirre emelte e csaazt 1832-ben hirdetteti ki
;
,
,
ládot horehoviczi
Dudich András,
született.
Papi pályára lépvén
zsinatra a
magyar
n.si5 lését sürgeté.
ben Csanádi
5
1561-ben
Latin ékcsszólá.sát
,
,
országi Sraigla városban Bartholoniaeides
szép eszét
— melyét
Késbb
megszerzett
Memória Uagarorum qui
Vita Gabr. Kolinovics. Mss.
•) Sz.
itt is
Budán
és a tridenti
papok
bámulák. 1562a papi élet elöl
Strasz Reginával kelt egybe, és lengyel-
pag. 129. ')
,
és ott többi közt a
1563-ban p^dig pécsi püspök ín.
nvel
püspök
tinini
clerus egyik követe volt
elvonulva, egy lengyel
')
,
ki 1533-ki febr. 16-án
p.
65.
Benedeki Coav. Cappa H. Fasc.
«.
Nro
7.
— telepedett meg. E
in univ. Vitebcrgensi ístc
Dadlnszky - Dadvarszky.
411
neje holta után másodszor Zborovszliy Erzsct vévé költözött.
Meghalt 1589-ki
23-án
febr.
,
nül
,
és Szileziába
kora 56-dik évében
tetett Boroszlóban (Breslau) a sz. Erzsébet
eltemet-
;
templomában. Az ausztriai
házhoz és annak érdekeihez mind végig hségben maradt '). Atyja Jeromos ifjúkorában hadban esettel. Anyja a velenczei
nemes Sbardellati családból
Jakab
II,
tüntethetni
eredt.
—
Nagyatyja Dudich
A
Ulászló király udvari tanácsosa volt 0-
leszármazást igy
fel
Dudicb. Jakab
udv. tanácsos.
kir.
Jeromos (Sbardellati N.)
András püspök szül.
Budán
1533.
tl589. (
Legújabb idben
is
i.
Strasz Regina.
Zborovszky Regina)
2.
István
találunk e névre. Dudich
„Nomeuclator operis Tripartiti"
czimti
Ennek czimere kék mezben jobbról balra melyen három rózsa látszik. A paizs fölötti
munkát
1829-ben adott
ki.
rézsútos vörös csikolat, sisak koronáján egy fej
sas áll szétterjesztett szárnyakkal.
DadJnszky királytól
cnaiád. Dudinszky János 1791-ben
kap czimeres nemesitö
Czimere ez
:
a paizs jobbról balra rézsútosan kétfelé oszlik
paizs fölötti sisak
mezt
,
a
mutat, a paizs alján
els jobb lábában arany buzogányt tartva. koronájából grif nyúlik föl els jobb lábában
zöld tér fölött oroszlán áll
,
,
arany keresztet tartva. Foszladék jobbról arany-vörös zöld
Leopoid
levelet.
jobboldali alsóbb rész vörös, a baloldali zöld
A
lí.
,
balról arany-
3).
Dudinszky megyei
József
Tallián ág után Örökösödvén, bir Csongrád
Fábián Sebestyén
pvisztán
Iludvarszky család. Czimere
—
*).
174l-ben nemesittetett meg.
mint a következ lapon a raetszvény ábrázolja
kék mezejü hadi paizs. melyben három ezüst nyil látható a
')
Weszprémi
Succ.
~ egy
mez
Medicorum Hung. Biographia Cent. 1. pag. 33. Specimen H. Litt. Horányi Mem Hung.
') U. ott, L. Czwittinger *)
Adami Scuta
*j
Fényes Gecgraphiai szótár
gentil. tom.
11.
II. 1.
köze-
I
547
412
f
- Dogovlcs.
Duelli
háromfelé irányozva
:éröl
tónek
,
lígy
hegy egy-egy a paizs fels két szegle-
a harmadik pedig a paizs
,
alsó középcsucsának néz Legyével.
A
paizs fölötti sisak koronáján szin-
tén három nyil látszik. Foszladék
mindkét oldalról ezüst-kék
Duelli család. A nemes í
*),
czimeres
levelet DuelIi Fíilop nyerte
Leopold királytól 1697-ben.
Czimerc három n^ezre osztott paizs
a fels jobboldali arany me-
;
zben fehér kereszt, a mezben líátsó lábain kivont karddal, ható.
Az
baloldali kék álló oroszlán
s fölötte csillag lát-
alsó vörös
mezben arany '
hold és csillag tüaik fölötti sisak
fel.
A
Dudvarszky
paizs
koronájából het páva-toU nyúlik
arany kék, balról ezüst- vörös
föl.
crimere.
cs.
P'oszladék jobbról
*).
llug'OYÍcs család.
(Sárkuthi).
Törzse Dugovics
Titusz,
történeteinkben a legszebb iisi erény egyik dics példája, ki 1456-ban
Belgrád védelménél a bástya falára a
félJioIdas zászlót
törököt magával együtt a mélységbe rántá
téznek király
ílát
Bertalant
Dugovics
Tej fal u
Pozsony megye
le.
Az
kitzni akaró
életét feláldozó vi-
atyja érdeméért 1459-ben
hely.^éggel kir. adoraányképen jutal-
mazta meg. Bertalantól szárinazott
le
XVII. századtól kezdve nemzékrende
^)
máig él következ a
család
Dugovics Ambrus 1650.
(Aga Katalin) Mihály
Gyi:.rgy csásiií^uii
követ
Be.'-cséiiyiUcz
1705.
Mihaiy Tejfaiut t;izáiog.
Imre
Miiiájy
Antal
Tej falun. Vas V. esküdt 1824. Bziil.
lak.
')
•)
Ns.-DomÖlkön.
Adami Scuta
') Colleet.
gentil. tom. II.
Herald, pag. 112. és Achtni Scuta gentil. tom.
Tudominyoa Gyüjtcméoy
Mátyás
1824-ik évi Vllí. köt. 16.
!.
II.
,
melynek a
413
Dnjardln.
egy ezredes egy fjegyz Vas vármegyében egy els alispán Sopron megyében és Dugovics János szombathelyi kanonok 1787-ben. Pozsony megyei Senkvic.-íen lakott 1730-lan Dugovics Mátyás,
Ezeken
fölül volt e családból
,
,
,
l>ujardin csal ad.
(Nagy- szék eresi
báró f). Franozia vér.
,
nevük Desjarden s-nek is. Els, ki hazánkba lép: Dujardin János Ferencz, kit az 1715-ki országgylés (135-ik törv. ez.) a honfiusitottak közé iktat be. Ennek
Bethlen Mihálytól nemzett leányát) Bethlen Ilonát vévé zasságból
,
nül
,
e há-
mely azonban már 1728 dik év eltt elválás utján megsza-
J ó z s e f született, ki indulatoskodás, boszú- és vérszomjból sok törvénytelenséget, st kegyetlenséget követett el. „Njének Írja Köváry — ki késbb elhagyá, s apácza lett, egy pár czikk dinnye-
kadt, egy
fia
—
ért fogait huzata ki
;
jobbágyai számára börtönt
,
porosr/lót
,
kereket
—
mig nem a kormány 1 766-ban ') befogatá, s midÖn a súlyos vádakért már halál, váró a fejére, övéi által nyújtott méreg bakót
áltííl
állíttat
,
1771 -ki mart. 30-án m.-vásárhelyi fogságában végzé
vére átment családára, ben. Fia
István
elvaditott vért
s
a ,.D
ii
j
katona lévén
magával
síriba
r
vigye."
^).
Köváry Erdély nev. családai 81. 1. Hcdor: Doboka várm. 71. szerint 1785-ben. ') Kváry Erdély ner. cssaládai 81. — Hodor Doboka várm. litván 1783 - 1786-ben Doboku vármegye fbírája is volt *)
Vad
d i n" név rémes hang volt Erdélykleszközlék , hogy ne nsüljön , s ez
a ,
életét.
:
'}
:
:
429. lap. ez
Oaka
414
Volt a családból egy pap
— Oukay.
is
:
báró D.
Károly,
pozsonyi kano-
nok l?87-ben, valószínleg az utolsó Istvánnak lestvére.
I>uka család.
(Báró). Alapitá
Duka Péter,
ki
a rnult szá-
zad végén mint katona 1803-ban báróságig, táborszernagyságig vivé , és a 39-ki magyar gyalog ezrednek tulajdonosa volt. Fia báró
Duka I.stván. Hasonlóan a múlt század végén alapíttatott egy szintén Duka család raely 1792-ben D u k a i-
M
,
hály tett.
személyében
Egy-e
a
raegnemesitte-
nem
bárói családdal ?
tudjuk.
itt
Ez utóbbinak czimere - mint látható vörös mezben egy
—
hegyével
fölfelé
nyúló
nyil, mellette
két oldalról egy-egy hold
;
a paizs
\idvarának jobboldali fels szögletét
koczka (a czimertán szerint
;i)-any
quadram
A
= tisztességi alak) képezi.
paizs tetején álló sisak koronájá-
ból pánczélos vitéz nyúlik ki, sisak-
ját piros strucz-toll födi; jobb ke-
zében dárdát
,
a balban vértet tart.
Foszladék jobbról ezüst-vörös ról arany- vörös
E
családból
,
bal-
').
Duka Konstantin 1827-ben
adakozik a Ludo-
viceára.
Duka Péter 1845-ben
a 32-dik számú magyar gyalog ezrednél
százados.
Duka Károly 1836 ban Torontál megyénél
tisztebtbeli szol-
gabíró.
Dulca lád Zemplin
cuialád. (Kucsini).
megyében
A
— hol K u c
s
kucsini i
n
birta,
t
Dvcay családot.
*)
vagy kuchini
család. A XVII. században Néhány ízen nemzékrende ilyen
Adami
:
Sciita gentil. tom. II.
D u k a csa-
— virágzott, találjuk a
és kihalt.
Dunántúl e
D6I
- DüU.
415
Dukay György (Csikor Margit)
r
Dukay András (Hás Erzss) I
,
Katalin (vadosfalvi Nagy István)
Duk&y nev Fényes
Erzse (Szél Györgyné) 1650. táján.
E. Geographiája szerint.
A .XVII. század család Dúl Mihály
I>wl esaláid. ben tnik Lites
Sáros megyében tartja lalsását
család jelenleg
föl e
jegyzje
')
,
169í-ben ülnöke
,
végén Hont
Nógrád megyéáltal ki I6S7-ben Hont megye 1699-ben Nógrád megye alispánja és
,
Meghalt 1705-ben június táján Szécsényi házában. Nejének Réthey Máriának, kii 709-ben már gyermekeivel megosztozva volt
élt,
a Rákóczy forradalom után javai össxeiratván, igy találtattak ;
egy két-kerekü malmot. két pusztatelkét F a n c s a 1 o n ,20 ökröt
birta felét, és
helyet, és
—
Bussa Csecsén négy
csényben volt beíratott (inscriptionalis) háza
;
—
tiz
helységnek ökrös ház-
pusztát (praedium),
Pásztón
szlt, egész malmot s egyebeket. F erén ez fiók a forradalommal tartva, még 17I0-ki haza
nem
került
A
*).
családfái rövid kimutatás ez
Dúl Miiiály t 17()5.
Szé-
tartó házhelyeket,
;
tiz elpusztultat, tiz zsellért
:
tiz
febr, 10.
:
»
1687.
(Rétkey Mária) "
^
^
1
I
Anna
Ferencz
(üjfalussy Ferencz)
Czimerök
—
Mária (Sörényházy Ferencz)
Dúl Mihály pecsété
álló oroszlán kivont
szerint
~
egy hátulsó lábain
kardot tartva,
E század elején Ugocsa megyében lelünk Dúl Lászlónak öísvegye birtokolt Bokényben *).
Dúi István
Borbála (Komis Mihály)
1772-beu szintén
plébános és esperes volt
családnévre.
Ugoca megyében
Dúl
Királyházán
*).
I>nló családi. (Feb-szúdi f )• Hont vármegye nevezetesebb nemes családa volt a múlt században ;
^)
Eredeti oklevélen aláirva.
*)
Eredeti okmányok.
*)
Szirmay C. Ugocsa pag. 122. Ugyanott pag. 145.
*.)
kihalt.
Dúlö
41« Eredetét
nem
XV. szádad közepén már találunk a családnévre, midn thaadi Dúló István 1450-ben a Hunyady csa-
ismerjük , de a
lád részére egy il'atásnál mint ki-
ember (homo regius) nevez-
rályi
—
A thaadi elónév tán az Esztergám megyei Tát helymeg
tetik
0-
ségre vonatkozik, és igy
Hont megyétl
esnék
Fe
1
nem messze
-S z ú d
s
melyben
,
a család késbbi el-
nevét adó helység fekszik.
Ezután egy század múlva
lát-
juk föltnni Hont megyében felsszúdi Dúló Deményt (Damianus),
Dúló
Gergely
kinek egyik
fia
egyik tanú
megy azon
1589-ben a nógrádi várból
—
mint
párbajra, melyet Bory Mihálynak kelle egy
törökkel vívni 0-
A
családfa igy sarjadzik le
Dúló Demény
Anna
I.
(Onory Péter özvegye 1615)
Gergely
I.
1588.
(Baloghy Jndit özvegye 1659.)
János 1615 Zsuzsa (Struoz Ferencz) 1637.
I.
Miklós 1615.
Gf;bor
I.
1658. nógrádi alispán.
István 1629.
tie7o.
II.
Gergely 1861.
(Dalmady Mária)
(Riraay Mária)
Gvörgy
II. Gábor Hont várm.
1661.
(Baratnaky Magdolna) ^
István
Judit
1672.
(Bory (Beniczky
Krisztina
György) Farkas)
szolgabíró 1682.
1684. özv. I
II.
Anna (Lipttay András)
•
1
Magdolna (Géczy Farkasáé)
II.
Ádám
Miklós
Magdolna (Pápay János)
Zsuzsa
1682. (Pély András) (Sclineider Mária)
Mária Zsuzsa (Palásthy István) 1727.
*)
Gr. Telcky Hunyadiak kora. X. köt. 255.
«)
Islvánffy História. l685-kj kiad. 379. lap.
411
DnlA.
Deménynek
fia í.
Gerge
v
1
Doinaniki Grjörgygyel együtt Gár-
don puszta végett perel Palásthy Benedek ellen *). Gergelynek fia János Hont megyei Szúd-Darási
éa Bácsfalvi
Imrének, mi ellen Dúló
részét elzálogitja 1615-ben Lipthay
Anna
Onory Péter özvegye és Dúló Miklós tiltakoznak *). I. Miklósnak neje Baloghy Erzsébet volt, 1659- ben már özvegy •), kitl születtek Zsuzsa, Struoz Ferencz Vácz vári kapitány neje *); István és II. G e r g e 1 y. Ezek közül I. G á b o r ,
István Í67aben
I.
erdn egy
az
fába
ütdve
szörnyet halt*).
Nógrád vármegye alispánja volt, midn — mint az oklevél szavai hangzanak — magára vállalván feleségének
Gábor
I.
lG;j8-ban
RimayMária asszonynak és és
Istvánnak
Annának
Juditnak. Krisztinának
leányainak
és
Györgynek, Gábornak
fiainak
és
adományban Mladosovits Horváth magszakadáson fölkért Nógriicl megvei Berzenoze helységre nézve a beiktatáskor ellentmondó Battik Gergelylyel megegyezett '). Nemsokára ezután
I.
terheket, a nádori
Gábor
meghalt
is
nem
teljesen megosztxizva
,
és mivel testvéreivel 11. Gergelylyel
volt, 1661-ben nádori parancs folytán öz-
vegye Rimay Mária úgymint gyermekeinek
Judit Bory Györgyné) Hont
,
— gyámja
és
Nógrád megyei birtokokban
^)
Cauia
Ch'cgorii
filii
DsnUani Dvlo
osztozott
(kik közül ekkor
meg IL
Georgii
et
filii
már
Gergelylyel a
—
1672-ben pedig
'),
,
—
midn már
Ladithi Domaniki contra
Bcnediclttm Falásthy raiione praedii Gárdon. (C. Hontens. Protoc. 71. A. pag^. 16.) ') St.
Benedek! Coavcnt. 1615. Protoc
Dmló de Felsó-Stúd porliones «n Stid-Dorás •ico
Lipthay oppignorafo.^^
—
Ugyanott
et
Prot.
J. pag. 647.
Bácsfaita C.
LL. pag.
102.
Oamiani l)uU de Siúd Petri Onory relicta inhibet Joannem toniim in Szúd- Darás lipfhay ab emptione.^''
,
—
Nro
DuU
Ugyanott
Prot. J. pag. 673. „iVícofauí
filii
^íwijt
flór.
79.
Gregorii
715.
Eme'
,,Anna fiKa
ab alienatione por-
Kis- Darás aliter Bácsfalva cottu Hontensi
contra fassionem Joannis
tettattír
„ Jff«iine»
Hontemi
;
Emericum ver
Dl de Siúd pro-
Gregorii Dúló quoaá Szúd- Darás etc. pro
Eme
rico Lipthay fncíam.
St
már 1629-ben is özvegynek iratik. L. Sz. Benedeki Convent. 1629. Juditka Baloghy cum filiis Gábrielé Stephano 3. Nro 1. Lol s?. ivaíik tt Gregorio ex Nicolao Dl susccpíis. És 1659. Proí. P. pag, 36. *) Ugyanott 1637. Fasc. 21. Nro 10. „Allestatíones pro Jttdilha Baloghy mptr eo quod tempore elocationix filiae SuMannae Dvlí Francisco Slruo muruívm auliebrcm eidem dederit Jonnnes ver Baan Juramentum et Lras super Benencte et •)
Capsa D. Fasc
:
,
,
,
Darícz nondutn dederit ^^ *) Protoc. C.
Neograd anni
')
Az
*)
Oklevél (itélömesíeriieg
1670.
eredeti oklevél szerint
;
hiteles másohia, nálam.
iiitelesitve).
27
Dunka -
418 a másik két leány vel osztozott
ia
férjnél volt
meg Korponán
Durvllle.
Rimay Mária
,
említett hat gyermeké-
saját házoknál választott bíróság
eltt
').
Gábornak figyermekei mind kihaltak. Györgynek, ki Ilont vármegyének 1673-ban jegyzje, 1685-ben alispánja volt ^) Baratnaky Magdolnától leánya Magdolna Géczy Farkas neje volt 1727-ben. — II. Gábor 1682-ben Hont megyének szolgabírája. I.
,
Gergelynek,
II.
ki testvére nejével
Rímay Máriával 1661-
ben osztozkodott, nejétl Dalmady Máriától gyermekei 11. Miklós') (kinek leánya Magdolna Pápay Jánosné) Zsuzsanna Púly An,
Ádám.
drásné, és
Ádám
1682-ben a korponai nemesség követe volt Rabattá tábornokhoz. Élt még 1700-ban is. Neje Schneider Mária kitl leánya Anna Mária Palásthy Istvánué volt , nagyanyja a korponai Nevezett
,
Szmrecsányiaknak, kiktÖl leány-ágon a Stummer család ered.
A
—
család czimere
—
nak pecsétén láttam repülni induló galamb tartva
,
mint
Gábornak, és a most emiitett Ádáma paizs mezejében szétterjesztett szárnyakkal 1.
egyik fölemelt lábával koszorút (vagy
a paizs fölötti sisak koronáján
,
ugyan olyan galamb
gyrt)
áll.
A
ezi-
mert fölebb a metszvény mutatja.
Duiilca csalátl. Marmaros megye nemes míttatik. Erdélyben délyi
kamaránál
is
él e
név , hol
Dunka
Illés 1815-bcn az
Dnrville CKalád. báróságot
,
1790-ben kap
és ily czimert
gesen ismét kétfelé oszlatik. kolat, és ezek közül a
ban egy
látóik.
karddal.
Az
A
fel.
mez
emelkedik
ki
,
;
*) is
mezbl
és a fels rész
ausz-
függle-
két víz-szintes csi,
az alsóbbik-
grif emelkedik
ftil.
kivont
négy fehér csúcs foglalja. A paizs melynek arany mezejében M. T. betk
alját
látszik,
melyeken két fehér csikolat virít.
A középs
,
s
azon három koronás
látszik
,
az orrmányok közt
sisakon két kiterjesztett fekete
Az
eredeti okirat szerint. Bel Notitia Nova Hung. IV.
p. 552.
jegyzje. Benedeki Convent oklevele. Szirmay C. ZeniplLn uöt. top. 307.
•) Sz. ')
és ott
ezek közül a jobboldaliból két kék elefánt-orrmány
pedig egy piros rózsa *)
,
Az els kék mezben
paizs tetejét bárói korona födi
sisak nyugszik
,
DurvilleKároly
a paizs kétfelé
második vörös
alsó fekete
A
:
nemes családul
felsbbikben két kinyílt piros rózsa
közepén egy kisebb paizs
tnnek
er-
állott hivatalban.
Durcsák család. Zemplin megyei Kaponya helységben birtokosul iratik *). triai
családai közé szá-
1672-1673-b»n
NgrAd
ciegyéaek
DasicHka
— Ovoraikovieh.
419
sas-szárny között a közép paizs (arany mezejében
Á
szik.
baloldalié ezüst- vörös. tartja
Báró
betvel)
A paizst
ki.
lát-
A jobb-
a középs sisaké arany-fekete
,
,
a
két oldalról telamonok gyanánt két vad
').
Durville Károly
az országgylés által
179 l-ben nyert magyar honfiusitást
').
l>usicska vsalad. 1797-ben nemességet Józsefe). Czimere négy ezüst
T.
baloldali sisakból a paizsbeli leirt grif emelkedik
oldali sisak foszladéka ezüst-fehér
ember
M.
mezben egy
részre osztott paiza.
nyert
Dusicska
Az els
és negyedik
fekete szárny piros lábbal együtt látható.
A
máso-
dik és harmadik osztály kék és vörös rézsútos csikolattal van födve, az
eltérben arany mérleg függ. A paizs fölötti sisak koronájából vörös grif emelkedik fel, els jobb lábában kardot tartva Poszladék jobbról ezüst-fekete, balról arany-kék. .
tatik
A család Zemplin megyében tartja lakhelyét *). Duüza család. Gömör megye nemes családai
közé soroz-
^).
I>utkanics család. Zemplin megye egyike
arraalista családainak
^}.
Uatkovich
család. (Máskép Horváth). A XVII. század
ele-
máskép Dutkovich Márton, és rokona (fráter) Dutkovich, máskép Szabó nevezet II. Mátyás királytól 1609-ben kaptak czimeres nemes levelet. Utódaik valószín-
jén nemesitettek meg. Horváth
,
,
ig kihaltak DvornikoYlcla család. (Liptó-Teplai). '').
Elkelbb
Tép1 a
család
Liptó megyében
,
ott
helység, honnan a család einevét
1662-ben
él
van irja.
Dvorniko vi eh András
udvari tanácsos , ki az emiitett évben Nezettére kir.
adományt kap Boronkay Istvánnal.
1687- 1700-ban Dvornikovich Mihály váczi püspök
^).
')
Adami Scuta
2)
1791-ki
gentil. tom. II.
73. törv. ez.
3) Collect. Herald. Maa. pag. 136. *) S-.;irmay C. Zemplin aot. top. III. ^) •) ')
*)
Bartholomaeides C. Gömör p. 144. C Zemplia. not. top. 111. Az eredeti Armaii* Körmöci város levéltárában van. Deserici Hist. Epp. Vadens.
Szirmay
27*
DTornllco'Jfb.
4S9 1662-ben D.
Miklós
&z országgylés álta] a határszéli bhsotl-
Ez kapta 1669-ban L -Te pl át curiával, továbbá Besenyefal va, Bclusfalva, K rachan Uszada, máskép Kutahosszúrét pusztákat curiákkal, továbbá birtokrészt, euriát és malmot Palisházán Liptó megyében, Szeuiczát, Lehotk á t Zólyom megyében, S u g h o t Nyitra megyebeli, Zavart Pozsony megyében, és végre A r t o e z pusztát Trencsin megyében királyi adományban I. Leopold királytól mindkét ágra^}. Másik Dvorriikovich Mihály 17í6-ban Hont és Liptó megye alispánja volt. BTrt Nógrád megyében is Horpácson hol Özvegye Szent-Iványi
mány hoz
neveztetik
')
,
,
Klára lakott 1731-ben
Család-kimutatása így áll:
is.
D.Miklós (SKent-iváttyi
Anna Mária
Mag^dobia szül. 1708.
1
KUn.)
(Okolieróuyi
1760.
(Battha Pálné)
Klára
UbzU
(b.
Révay Jóuiá)
liptói alispán)
Magdolna Battha Pálné
1
760-ban nov. $,-kán halálozván meg, a
mondott halotti beszéd kinyomatott *). A múlt század végén , és a jelennek elején
fölötte
Miklós,
ki
neveztetett
ki, és
cs. kir.
1791— 180-ki országgyléseken a Ludoviceára ezer forintot adott
tanácsos, kir. táblai ülnök
biró volt; legutóbb pedig (Í8I4
nöke
,
sz-
élt
Dvornikovicb
több bizottmányban ').
Ez utóbb (1800.)
István-rend vitéze , és al-ország-
— 1819-ben)
a hétszemélyes tábla ül-
volt.
Dvornikovicb
ban álL
Jánas
— D. Mihály Zala vármegyei szolgabíró 1822-ben.
A család régiebb szarvú.
1827-ben s Ludoviceára adakozók sorá-
Más
csikolat, és
pecsétek szerint
kék mezejében egy ékbe hajló fehér
változattal a paizs
azon öt
csillag látszik.
pedig zöld dombon daru
látszik.
si czimere kék mez/^ben egy-
Acsikolat
A fölebbi
fölött két
egyszarvú, alatta
metszvény ez utóbbi czimert
ábrázolja.
*)
1662-ki 37.
')
Liber Ilcgius.
tf>rv. ez.
Lehocxky Sfemmai 195. 196. Lásd Ladaiy József lc«onczi plébános Pcaten 1761-ben nyomt. Halotti beszédét. ") •)
