MAGYARORSZÁG CSALÁDA1

THE

UWBmMB UTAI

{

'

M

I

«3

V

/

3

MAGYARORSZÁG CSALÁDA1 @^GMiHitüliL ES

NEMZEKRENDI TÁBLÁKKAL. IRTA

•^WrM&s***

KIADJA

— mf~ NYOMATOTT BEIMÜL

J.

ÉS

KOZMA VAZULNÁL.

Sola virtus magnós generat et pracstantes viros

omnla

póosint, relinquere postéris majores

,

quam tamen

ut alia

non possunt. Saiustius.

THE L1BRARY BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY PROVO, UTAH

Beökeös család. mes családnak

,

(Fels-ri). Egyike azon hatvannégy ne-

mellyek Vas vármegyei

Fels

r

helységre Rudolf

ki-

1582-ben adomáüylevelet kaptak.

rálytól

Beöthy család.

(Bessenyi

és Örvendi, gróf és nemes).

család, mellynek elei állítólag az oklevelekben Equites de Földvár

fordulnak

elé.

a család egyik

A Beöthy nevet

Régi

néven

— ugy mondatik — onnan kapta, mert

se menyegzjét nagy-bjtben

tartá.

Czimere a családnak a paizs udvarának alján

egy koronán nyugvó kar, melly kardot

villogtat, s

raellyet borostyán-koszorú vesz körül.

A

család birtokos Bihar, Heves, Zemplin sat.

megyékben.

Beöthy László már 1447-ben a budai országgylésen Bihar megye követe volt *).

Azonban adatok hiányában a családfát csak múlt század közepétl közölhetem a ).

*)

Kovachick Suppiem. ad

2

B.

)

Vay

László

:

vest.

com.

Német hívság

II.

233-236.

1.

280. s köv. lapokon

,

az 1804-ben élkig.

1*

Beöthy.

4

Anna (Bárányi Györgyné). Ferenci kapitány 1804. ^ Sándor Geiza.

Sándor

Gyula.

(Tokody IsabeUa)

Leo.

Imre

1

Iván.

Olga.

septemvir.

Ern.

1830.

Zsigmond

(Felsbnki

Nagy

(Barcsay

Károiy

Teréz)

1804.

hadnagy

Klára).

Károly. Miklós.

Zsigmond. Irene.

Francziska (Sóvári Soos Pálné) Viotoria (Kazinczy Mihályné).

Lajos (Beniczky

C

Kázmér.


József.

Miklós.

Sámuel. j Lajos (Fehér Már.) Mária. Konstanozia. 1

Anna)

Béla. Ilka.

Etelka.

K

Izidor

Vincze (Szirmay

János alispán

f Mihály N.

{

1760, alispán

Emil Mária

Simon Gusztáv.

Franciska)

1786.

Nváry)

(gr.

\ í

György Imre , \ Jolán. Vincze (Nagy Mária)*

(Baranyay Bora)

(B

János (Vágó Júlia)

Peiényi Franoziska

Gábor Bálint

János

Júlia.

( Sándor

Kálmán 1804-ben

József

Andor

J

i (Beöthy hadnagy. (Szeeman Mária) I Atilla V.

f 1

*

Luiza). (

Ödön

Czeezilia

Mihály Aigernoa Mária

f

La jaura (Gyuricskay

Ákos Sarolta

(Csanády''f

Luiza) Petronella (Siroki Egri Józs.) •

\ i

Rozália

Klára

Gábor

<(b, <(l

Revicz «y<(b. rmczenau< Judit)

l

Mártha

László / Éva (Bárányi i Paulina (Kazinczy Tit.) Czeozil.) | Stefánia (Beöthy Andor) Erzse (Szuayogh Bért.) Dienes Sándor i Sái ("Waidensteiner < Gizella

László ezredes &liüpán (Husztinger

Imre

Sára Stef.•>i

Anna)

(

r

*

'.

,

(J^ermczky

T s Lajos). •

kap.)

Berehtoldi.

5

E nemzékrend mint látjuk két testvértl Mihály- és Imrétl j Imre alapitá a gróíi ágat, mellyrl alább. Mihály 760-ban Bihar megye alispánja, neje báró Perényi ,

le.

,

í

Francziska

kitl

,

— mint

látjuk

— Bégy

fiu és

egy leány-gyermeke

maradt.

Imre

(a

Mihály

fia)

Bihar megyénél kezdett hivataloskodni

mint aljegyz, késbb itél-inester resztese

és a hétszemélyes tábla ülnöke

,

majd sz. István-rend keln. Végre nyugalmaztatva

altárnok

,

meghalt Nagyváradon 1830-ki január 26-án jétl fels-büki Nagy Teréziától gyermekei

,

,

kora 86-dik évében. Ne-

Anna, váradi és micskei neje. Ferencz 1804-ben :

Bárányi György Bihar megyei táblabíró

Károly

kapitány

;

nagy, és

Sándor.

János

ugyan akkor az Eszterházy gyalog ezredben had-

(Mihálynak

fszolgabírói, és 1783-dik

fia)

szintén Bihar megyénél viselt jegyzi,

évtl els

alispáni hivatalt.

Meghalt 1786-ki

november 2 -kán. Eltemettetett Várad-Olasziban a Ferenczesek zárdája alá.

Neje bodorfalvi Bárányi Borbála a hires tábornok Baranyay János

leánya volt, ki azután Fárádi Vörös Sándorné ln. Gyermekeit a

zékrend mutatja, közülök

jegyz

Vineze

nem-

okleveles ügyvéd Bihar megyei

1804 ben. Mihálynak harmadik fia László, a Kálnoky huszár-ezredben hadnagy s végre ezredes, azután pedig{ 1804-ben) Bihar megye hires alispánja. Neje Husztinger Janka volt. Fiai közül László szintén katonai pályát választott. 1804-ben hadnagy volt már. Ennek neje volt

,

micskei Bárányi Cecilia 1856-ki sept. 15-kén, kora 59-dik évében halt

meg Nagy-Marián. Gyermekei Mihály

Mária Éva Pau\ina, (Kazinczy Tituszné), Stefánia (Beöthy Sánd.), és Erzse (Szuny ogh Bertalan). Legnevezetesb szerepet vitt Ödön íia , született ez NagyVáradon, 1796-ki dec. 5-kén. 1812-ben márcziusban Nagyváradon, mi:

dn

,

Algernon

,

,

,

a philosophiai tanfolyamot végezé, az ott toborzó Chienmayer

Rövid id múlva mint huszár kadet Lengyelországba vitetett a muszkák ellen. Néhány hónap múlva hadnagy ln, majd a Pozsonyban fölállított könny lovasokhoz mint fhadnagy áthuszárokhoz

állott be.

A francziák

minden késbbi ütközetben részt vett Jelen Parisban és a nagyszer dijoni táborozásban. A béke után Lengyelhonba, és onnan 1820-ban a katonaságot odahagy va, hazatétetett.

volt Lipcsénél

vonult sat.

A

elleni

,

,

magányélet csendét nyelvek

olvasásával

tölte.

183G-, 1843-ban követ,

,

munkák

történeti és politikai

1826-ban Bihar megye táblabirájává

1841-ben alispánja

,

1832-,

ln, 1848-ban fispánjává

6

Bérchtoldt

neveztetett Bihar megyének.

Ugyanez idben kormánybiztosi minség-

ben

mködöt!,

is

stb.

1849-ben Francziaországba menekült

J

)

— 1837-

Csanády Luizát, kitl gyermekei: Ákos s Sarolta. A család másik ágát, mellyet grófi ágnak nevezhetünk , Imre (Mihálynak testvére) inditá le. Imrének fia Grábor báró Reviczky

ben vette

el nejét,

nemzé ismét Imrét, ki grófságra emelkedettedé nejétl báró Pinczenau Annától csak egy leánya Jozefa maradt, ki jezerniczei és báhonyi Jezerniczky Lajos neje volt. Meghalt 1836-ki márczius 18 kán, kora 35-dik évében tüdsorvadásban. Eltemettetett Bahonyban, Pozsony megyében. Benne a Bethyek grófi ágának vége szakadt 2). A családnak egy ága némellyek szerint Erdélybe is szakadt. Komárom megyében szintén találunk Beöthy családra, melly két testvér-irót mutatott, föl, úgymint Zsigmondot (született 18 19-ki febr. 17.) a költt, ki beszélyeket, és mint ügyvéd jogi munkát is adott ki. Es Lászlót (szül. Komáromban, 1826. máj. l-jén), a humoristát, ki 1857-ben halt meg. Judittal

Bérchtoldt család. lád 3) Tyrolból

század végén

ben

Az

tetett.

már Alsó-Ausztriában két ágon által

1594

,

diki márczius

Iván,

várkapitány volt,

,'

régi csa-

és nemességé-

,

1-s napján megersia másik Ungerschütz-

Morvaországba

és kiterjedt Cseh- és

Bérchtoldt ágból Miksa, testvére

virágzott

egyik ágazat magát Sachsengangról

rl nevezé

E

— némellyek szerint Spanyolországból — eredt. A XVI.

Rudolf császár

II.

(Gróf, ungerschützi báró).

A

is.

Sachsengang ura,

1

sachsengangi

603-ban

;

—

és

ki

1587-ben Rudolf császárnak Ebersdorfi várában

—

1606-ban Alsó-Ausztriában

is

lovagi rangra emel-

Ez ág azonban János Menyhértben 1650-ben kihalt. A másik ungerschützi ágnak törzsévé Jakab ln, ki szintén elnyeré az alsó -ausztriai lovagi rendet is 1628-ban. Azonban jeles tulajdonai által magának még magasabb fokozatokra is utat nyitott. Alsóausztriai kormány -tanácsnok és a császári udvari kamara igazgatója tetek.

,

ln. Erdemeiért pedig 1633-ki bárói rangra

,

april

majd 1635-ben az

25-kén

II.

Ferdinánd császár

által

alsó-ausztriai tartomány- s uri-rend

(Land- und Herrenstand) sorába emeltetett. Meghalt 1641 -ki május 28-kán. Második neje nemes Hegenmüller Mária Magdolna Zsuzsanna volt.

Tle

a mai napig a család igy származik

')

L. Ujabb ísm. tár.

2

)

Regél

)

A

8

I.

köt. 495. I életét

1836. 17-dik szám.

család adatai ízerint

le

Berchtoldt Károly Gusztáv

Fercncz Benedek. 1673. gróf. CO

CB

{Mátyás CO

JQ

~

Ferencz AntakProsper AntaP sz. 1691. J(báró Péter (Gr. Sin zen- fwaldskyTer dorf Mária). \ 1744-tl

Ern S

1673. gróf.

&

Ferencz Károly sz. 1664 f 1720. (1. Gr. Praschma

/(Gr.Mansfeld Zsuzsanna

t

0)

2.

Eszter. Gr. Kolowrat.

Ádám

Krakowsky

1693.)

Mária Antónia \

,

fco

(1.

.8*1 CC

Jakab Fülöp.

1673. gróf.

Ignácz

szül. 1701.

Lásd ezt gyermekeit

s

Gr. Aickbüklj Mária.

a következ táblán.

I

Jakabnak a törzsnek, mint látjuk, bárom

fia

volt

,

kik 1673-diki

Ezek közül Mátyás másodszor elvevén 1662-ben gróf Mansfeld Zsuzsannát, ettl 1664-ben született Ferencz Károly, kiáltat a családot tovább

július 29-kén ausztriai grófságra emeltettek.

Ern

Ferencz Károly

terjeszté. Említett

els neje gróf 1708-ban halt meg. A má-

kétszer nsült,

Praschma Eszter Isabella Regina volt, ki sodik gróf Kolowrat Krakowsky Mária Antónia 1710-ben Ferencz Károly meghalt 1720-ki

ln

neje

Gyermekei közül Fe-

sept. 19-kén.

Ádám Ignácz ágazatukat fentarták. Amannak ivadékit a tábla mutatja. Ádám Ignácztól pedig a magyarországi

rencz Antal ág származott

és

le,

mint a következ nemzékrend elétünteti

f

Richárd. < Francziska (gr. St. Angelo neje Nápolycs. k. kam. i ban). neje Misz I Strachan I Gabriela (b. Fegelyné C

IV. Antal

i

s

I

t *

C I.

Antal Schweizban).
Antal

II.

1731. ezredes

1. b.

sz.

ií'*l 0*0 )

i

(Eyerl Zsófia)

3

*

CO

.1-1

§>£

sz.

József János, sz 1735. tábornok. (Báró Paluska Anna Márfa).

Ferencz

,

f

szül. 1827.

1799. 1840.

Gr. Ra fdeczkyFranc. 2. Gr. ForgáehOttília) (1.

beszterczei püspök.

sz.

(Gr.

tól (szül. 1706. jun. 18.

ki

1701-ben született

,

Három

fia

:

1. I.

Török

a Pálfy vasas ezredben ezredes volt

,

és

sz.

1855.

Janka, sz. 1331. Henri ette, sz. 1896.

Nemes

Jánosné).

gróf Aichbühl Máriá-

Antal,

rencz az 1751 -ki országgylésen honfiusitatott.

Anna

1829.

meghalt 1774.) született gyermekei

pitá a magyarországi ágat.

IS53.

Anna).

Karolina (gr.

Ádám Ignácz,

sz.

László

2.

által ala-

József, és 3. Fe-

Ezek közüli.

Krotzkánái

eyersbergi Eyerl Zsófiától utódait mutatja a táblázat.

elesett.

Antal Nejétl

Berchtoldt

8

A

másik testvér

József

János

1735.) szintén a hadi pá-

(szül.

lyára lépvén, tábornok ln. Neje báró Paluska

A

Ferencz

harmadik testvér

Anna Mária

papi pályára lépvén

zsonyi nagy prépostból, helytartósági tanácsnokból

püspökbl 1776 -ki

jan. l-jén az

püspöke ln. 1780-ban bels I.

Antalnak

fia II.

1

,

riától született

megye els

Meghalt 1793. aug.

14-én.

a kinek els nejétl báró Reviczky

fia

ismét

III.

szül.

1798-ban Nógrád megyében Füleken

Gyermekei: a) IV.

Antal

birtokos, cs. kir. kamarás. Neje

b)

Mária,

1795-ben, csillagker. palota-hölgy

szül.

c)

József,

cs. kir.

kam.

,

szül.

,

1

81 7-diki

Chotek Károly

neje.

1799 ben, meghalt 1840-ben.

neje gr. Hadeczky Francziska; ettl született

— Második neje 1827-ik

sat.

Miss Strachan Mathild.

július 15-ke óta cs. kir. kani. és titk. tanácsos gr.

Els

végre po-

és növi ezimzetes

,

felállított beszterczei

titkos tanácsos.

Anta

,

Antal. Ez nejétl baráthi Huszár Mágyermekei ágát még inkább kiterjeszté. Meghalt 1819-

Máriától született

ben.

akkor

volt.

1826-ban

Antal

Forgách Ottilia (szül. 1810.) a hyeburgi Hye Rudolf által vezettetett ismét olki megözvegyülvén tárhoz. Ettl gyermekei László, szül 1829-ki febr. 16-kán, fhad-

fia.

óta gróf

,

,

:

nagy a cs. kir. hadseregben, egybekelt 1853-ki márcz. 29-kén szendri gróf Török Annával, kitl gyermekeit a táblán láthatni. Janka, szül. e n r i e t 1 e szül 1836-ban. 1831-ben, és

H

d)

Karolina

(szintén III. Antal gyermeke, született 18024ien.

Csillagkeresztes és palota-hölgye a császárnénak,

gróf

Nemes János

cs. kir.

kam. és

titk.

1821. óta hídvégi

tanácsos neje.

Eddig a magyarországi ág. Ajzonban virágzik a osalád egy másik ága is, melly, mivel Magyarországban is birtokos, és mivel több családdal vérséges Összeköttetésben áll, szintén igényli e helyen megemlitését. Ez ágnak jelenleg feje Gróf

Zsigmond

András Corsin született 1799-ki febr. 4-kén, birtokosa Morvaországban a buchlaui és zerawitzi urodalomnak , Ma.

gyarországban pedig közbirtokos a nagy-zábláthi és putnoki uroda-

lomban; 1828-ki october 23-kán vette

nül

mitrowitzi gróf

Wrati-

a w Ludmilla Mária Terézia cs. ker.-hölgyet, és Csehországban Olbramovitz birtokosát, (sz. 1808. jul. 26.) kitl gyermekei : 1. Ludmilla

sl

Gizella Teréz febr.

21 -kén

Kálmán

,

ment 1840-diki gróf Harnoncour-Unverzagt Huberthoz. 2. Z s i gm o n d

,

született 1831 -ki april 20-kán, férjhez

Corsin, szül. 1834-ki február 6-kán.

Beresétiy

Testvére: Antal,

született 1801. april 13*kán, szintén bir-

tokos Nagy-Zábláthon és Dédesen ur.

9

Morvaországban tactományrendi

és

;

(Landstand>

Unokatestvére: Károly,

született 1795-ki oct. 28-kán,

nül vette 1820-ki május 6-kán gróf L o d r o n-L aterano Cziczelle csillagkeresztes hölgyet (született

alsó-ausztriai tartományrendi ur,

1794-ki január 20-án). aug. 3-kán;

Eleonóra Jozefa, szül. pallini Inkey Kázmér neje.

Ettl leánya

1845-ki sept. 8 ka óta

Károlynak még több rokona

is él,

már

kik azonban

e

1830.

gyjtemény

körén kívül állanak.

A

czimere egy négy

család grófi

részre osztott paizs.

Az

és 4. arany ud-

1.

varban koronás egyfejü fekete sas krterszárnyakkal a paizs bels része

j esztett

A

felé fordulva látható.

2.

kék ud^

és 3.

varban két ezüst gerenda rézsut

fölfelé

a

középen szegletet alakit , melly alatt egy kétfarku koronás oroszlán áll , éls jobb lábában pallóst eddig

,

baljában vas vértet

metszvény

a

tetejét grófi korona födi

,

ronás nyílt sisak nyugszik

a paizsbeli fekete sas emiitett oroszlán emelkedik balról ezüst-kék

elbukott

XVTL ésXVTIl. mieltt

!

,

paizs

mellyen két ko,

a jobb oldalin

a bal okialibél az

foszladék jobbról arany-fekete szinü,

*).

melly

—

század elején szerepelt történeteinkben, és

—

Bercsény család. kivált a

A

ki.

A

mutatja.

tart,

—

(Székesi

,

gróf) Olly családnév

,

elenyészett volna.

Eredetét a székelyföldre a Maros-székbe viszik be és az elnevet ,

adó Székes hály az

i

h°gy » az

—

nev

fj a e leJ e

bb

helység csakugyan a Maros-székben van. Cserey Mi-

Miklósról

— úgymond —

Kemény János azonban

*)

) irván

,

határozatlanul érinti csak,

Marus székbl Székesrl bujdosott

a feleségemnek

jabaa

2

Adami SoaL

a

Kun

ágról közel való atyafija"

e kibujdosó nevét

gentil.

Tom.

I.

is

meghatározza

*)

M

Hogy két i k 1 6 s volt alább látandjuk. Cserey Mihály Históriája 315. 1. ,

,

3

).

—

állítván,

Siebmacher grosses Wappenbuch-

is.

*)

volt ki gyilkosság miatt ;

10

Bercséay.

Imre

hogy az Bercsényi

volt

*),

Gábor korában él nógrádi

a Bethlen

fkapitány, azután pozsonyi fkaniarás, kirl alább leend említés. Azonban Imre eltt is találunk már Magyarországban e csaJádbeliekre.

így már 1544-ben elfordul Bercsény volt baja elhajtott lovak végett

László,

kinek Dóczy Miklóssal

*).

Lehoczky szintén említ Bercsényi Lászlót mint Szörényi bánt de ,

3

év nélkül

).

Wagner pedig

István

chény

1607-re sóvári Soós Borbálát említi, mint Ber-

Özvegyét

*).

Mindezek megemlitése mellett Magyarországban a család megalapítójául mégis a már nevezett Imrét kell elismernünk. Ez mint Kemény önéletiratából már az idézetben áll, Erdélybl Magyaror-

—

—

meg

szágba telepedett

Ferdinánd

II.

alatt

és aranysarkantyús vitéz

,

(eques auratus) majd Nógrád vára kapitánya

ln st

kamarának ftanácsosa

,

végre pedig a pozsonyi

ugy látévében 1638 ban, mieltt a sveeusok elleni hadban

szik életének utolsó

bárói rangra

,

is

emeltetett *)

,

elesett 6).

Imrének nvére volt Borbála Lázár Istvánné másik nvére

—

volt Bercsényi

Zsuzsanna,

,

és

—

ugy

látszik

Farnasi Gréczy Gá-

bornak hitvese 1630-ban, ki Bihar megyében Nagyfalu. Szentmiklós, Cseleki (tán Cséklye)

Zaránd vármegyében Téczi

,

,

Pipaly , Csokai és

,Kemény János Önéletírása Szalaynál a 137. lapon. Kemény Jászavai ezek „Végre Bercsényi Imre kit azeltt az fejedelem disgutált nosnak vala melly miatt amaz nyughatatlankodván egykor Romában devotiojának 4

*

:

,

,

,

praetextusával kéredzék és jára

;

másszor Jeruzsálemben, mert igen catholicus

ember

vala, nekünk atyánkfija ; azok megj árasa után ugyan ki is bontakozék, és római császár birtokában telepedék , elsben nógrádi kapitányságban azután pozsonyi fkamarásságban állitaték ; noha valami magyar hadakat is azon ,

tisztei alatt fiai

élnek

;

fogadván, sveeusok ellen való hadra

—

ez azért

.

.

.

is

ment

vala, és

oda vessze

is el,

sat.

2

) Sz. Benedeki Conv. Fasc. XVII. Nr. 52. Admonitorio Evocatoriae via növi pro Nicolao Dóczy in facto abactorum pecorum contra Ladislaum de Berchén intuitu denegatae transmissionis coram Cottu Bars. U. ott Fasc. XLI1I.

—

Nro2. 3

Lehoczky Stemmatogr.

48.

*)

Tabell. geneal. Ms. tab.

XLVII.

5

Collect Herald. Ms. 106

)

)

1638-ban

:

elesett.

tleg 1633-ban €

Lehoczky

II.

1.

1

-

De

az 1639-ki év hibásnak látszik, miután

167. lapon pedig 1693-ra teszi szinte hibásan, hihe-

lett báró.

) Bel Not. nov.

Hung.

I.

457. hoLsacri sepuichri eques auratus-nak iratik.

Bercsény

ti

J

Gorbai helységbeli birtokrészét Bercsény Imrének elzálogitá zett

Zsuzsanna 1635-ben már özvegy

Imrének kapitánya

volt,

László

volt

fia

3 ,

)

mellyé t a töröknek

ki

Hont megyei Damásd várának

könny móddal 5

az 1647-ki országgylés a nádor elé idézteté

Szintén Imrének

országban

Erdélyben

,

6

fia ,

) volt

tett

7

>

Miklós

és a részekben II.

rökök ellen többször liarczolt szintén kitüntette

í.

miért

I.

,

átengedvén

4

),

ezért

).

Ez ifjúságában Lengyel, Rákóczy GryÖrgy alatt a töis.

Érsekújvár védelmében pedig vitézségét

Leopoldtól ország-alkapitányává nevezte-

Birtokot szerzett Nyitra megyében

).

Neve-

).

volt 2).

is,

hol Brunóczot és Temet-

Valamint atyja Imre Kemény János öuéletirása szerint „igen catholicus ember vala", ugy Miklós is Tarnóczy István jesuita vényt

birta.

munkája

idézett

„buzgó katholikus volt

szerint

ki

,

búcsúkra

is

járt

Mária-Czellbe Nagyszombatban a Ferenczes szerzetesek egyházában oltárokat, Temet vény várában pedig kápolnát épitete. Élt még 1684,

ben

8

is

Miklós

I.

II.

M

i

És ez évben a budai táborozásban

).

k1ó

s

,

—

részt vett

9

).

után következik a vele egy idben is már él ha jól sejtem Lászlónak a damasdi kapitánynak

—

fia, született 1650. táján,

141.

is

már 1692-ben mint

gróf, aranysarkantyús

*)

Gyulafejérvári káptalanban Böjtki Gásp. Protoc

*)

Kolos monostori Conv.

Protii. O. fol. 33. 34.

fol. 64.

Prot. II. 1?4

,

125., 126.,

Prot III. fol. 3. Prot. O. secund. £bl. 75. etc. 3 ) Lehoczky id. helyen nyilván Imre fiának mondja. *) Tudománytár 1835-ki IV. köt 190. 1. s

LXIV.

)

törv. czikk.

Tarnóczy Istv. Nagy mesterség a jó élet. Bellarmin után fordítva. Nagyszombat, 1674., melly munka ,.székesi Bercsényi Miklósnak felsége Dunán innen Magyarország részei és Érsekújvár ellen való véghelyek és bányavárosoknak oltalmazó ersségeknek vice-generalisának Magyarország kapitányának van ajánlva." Az ajánló beszédbl kitnik némelly életére vonatkozó adatokon kivül az is, hogy atyja a pozsonyi kamara tanácsosa (tehát Imre) volt. 7 ) ü. ott. 8 ) Galgócz várában 1684. nov. 6-kán kelt levele Dobay Jánoshoz gyjte9

)

,

ményemben. 9 )

— Az eredeti fekete pecséttel gyászolás jeléül.

Egy

nyemben

illy

hozzá intézett 1684. sept. 23-kán kelt eredeti levélen gyjtemékülezime (adresse) áll Illustrissimo Dno Dno Nicolao Bercséni ,

:

Seniori,

Liberó Baroni de \ székes, Equiti Aurato, Sacr. Caes. Regiaeque Mattis Consiliario, Caraeratio, nec non Confiniorum Cis-Danubianorum vicegenerali etc. Dno Dno mihi gratiosissimo. In Castris ad Budám locatis. — Itt is már a seniori szó mutatja, hogy a családban két Miklós volt, mit azért szükség

—

megjegyeznem, mert e család nemzékrende nagyon sok eltt ismeretlen, és átalánosan a Rákóczyval szerepelt Miklóst amazzal összetévesztik, st egynek tartják.

It

Berezel?.

kamarás

vitéz, cs. kir. tanácsos és

vármegye fispánja

,

Szeged vára fkapitánya

irattá ki czimét ')

1689-ben gróffá

ugy

1703-dik óta mint a Rákóczy- féle forradalomnak

E

forradalom alatt már

Ungh vármegyének

lett

).

szólva teremtje.

Örökös fispánja

kezett rendek Összes hadseregének fvezére.,

Ungh Késbb

és

,

2

a szövet-

,

valamint a senatusnak

elnöke volt. 1711-ben a szathmári béke után kegyelem helyett

bujdosók sorsát választá, és mint illyen Törökországban 3

halt 1725. nov. 6- kán

Krisztina

Kszeghi Zsuzsanna

László det

Neje három

fia

kivel

,

A harmadik

s

).

már Törökországban

kelt

nemes egybe. Az els volt

László, és leánya Zsuzsanna gróf Zichy Péterné.

Miklósnak

(II.

a

Rodostón meg-

Els homonnai Bruge'th

volt.

második Csáky Krisztina

*),

nejétl született

).

is

alapitott, és ott halt

meg

fia)

Prancziaországban egy huszár ezre-

1761-ben. Ennek

fia

6

1794-ben Bécsben lakott ), és azóta a család hazájába térhetéseért tett lépéseket.

Antal

gróf Bercsény

—

mint mondatik

—

*

Áttekintésül a nemzékrend imez: C L Gróf II Miklós ^ László Imre ^ datnasdi kapit. 7 1692. szegedi kapi ti László - 1647. 1 báró 1 Franezia17G1-17U. ] nógrádi kapi-J tán ennek 6a. ( forr. fvezér. 1725 1 országban tány és I 1 1762. (1. Drugeth Kriszta kamarás f 1 Miklós 2. Csáky Krisztina/ I 1679. 1684. 3. Kszeghi Zsuzs.)( Zsuzsa (gr. f 1338.

C

>

.

A°

k

.

,

1794

I '

.

A

családnak

Imre kapott

—

ez

si czimere :

az egyszarvú.

—

Már

bárói czimer

,

mellyet

a paizs kék udvara egy nagyobb vörös kereszt, és

körüle négy kisebb vörös kereszt

szarvú emelkedik

A

Zieky Péterné).

föl.

A

látható.

A

sisak koronájából egy-

foszladék jobbról arany- kék,

balról ezüst-

Bercsény Miklós (az idsb) báró pecsétéin a paizs kétfelé osztatik a jobboldali kék mezben van a hármas kereszt, a balvörös.

I. ,

oldali vörös

egyszarvú.

A

mezben hármas halmon

korona, és abból nyúlik

sisak koronájából ismét egyszarvú.

A

fel

az

paizs körül foszla-

1

) Csejtke várában 1692-ki april 3-kán Kisfaludi Lipthay András Szeged vára alkapitánya részére kiadott menedéklevél Lipthay család levéltárában.

*) 3

)

Lehoczky II. 167. Mikes Kelemen Törökországi :

levelei

,

Kultsár István által Szombat

-

hely, 1794. 179. lap.

Ki elbb ghimesi Forgách Andrásné, másodszor erddi Pálffy Ferenczné, ég csak harmadszor ln Bercsény iné. Wagner Coll. geneal. Dec. III. 54. 6 ) Ki elbb trakostyáni Draskovics Miklós országbíró, másodszor Erddy *)

volt,

bán neje a )

volt, harmadszor lett Bercsény iné. L. Mikes Kelemen id. h. élbeszédében.

Wagner

Mss. tom.

LXX

73.

IS

Bercsely.

dék

Másutt

*)•

—

—

mint a második metsz vény mutatja

ugyanaz, de a paizs mellett (telamonok gyanánt) egyszarvú fekszik, mellettök égnek álló kard, mellynek

E

telamonok

II.

s

oroszlán

hegyén egy fej

Miklósnak a már grófnak czimerein

hogy már mindkét oldalról felálló oroszlán alakban alakú és hibásan 9 gombos koronát vésett).

Berczely család.

a czimer

3

sas

*).

is

láthatók

).

(A metsz mai

,

csak

Nógrád megyei régi család. Azon megyében Nagy- és Kis-Berczel helységet már a XV. század elején e család birta. 1410-ben Berezeli Ugrin Miklós nyolezados törvény(Berezeli).

Miklós ellen 4). A mostan él családnak nemzékrendét azonban csak a XVIII. század végén élt Berczely Gergelytl közölhetem a következ családfán s)

szék eltt perel Berczely Istvánnak

fia

Katalin. (Bal ezer József).

Gergely

J

( Var k°iiyi Imrené). Erzsébet (Hamar Ferenczné).

?va

.

Idsb Gergely

István

\

Mihály \ (Hamar Anna). j

1726. uau. ) 1734.

Péter

István

I Antal.

{

Ádám

'

kapitány. (Zlinszky Mária). ,

*

I József.

í

I

j jÁno8 ( (Velenczey Zsuzsa)]

Anna.

J^

(Baloghy

^^éné).

1684-ben kelt levelén. Adatni scut. gént. I. Tom. •) 1706- 1709-ben kelt levelein. *) 1410. Octavalis processus Nicolai Ugrin de Berezel , contra Nicolaum filiurn Stephani de Berezel ad seqnestrationem portionis Berczeliensis institutus in partibus. 1794-ben Bodouyi Annára maradt levéltárban Regestrumom sze5 rint a 8-dik Fasciculusban. ) Perben hitel, családfa szerint. *)

*)

—

—

Berecz.

14

Idsb Gergelynek adományt vett Fels-

fia

—

Berecaky.

Pál 1734

jul.

15-kén

III.

Károly királytól

Nagy- és Kis-Berczelre, Vanyarcz részére és Becske helységben két

és Alsó-, vagyis

helységnek, és Újlak pusztának fele

,

házhelyre, mellyekbe ellenmondésok mellett beiktattatott

A

család néhány tagja katonai pályán szolgált

gazdászatának

,

*).

nagyobb része

élt.

Czimere a családnak itten láthatólag kék

mezben

halom felett koronás oroszlán ketts farkkal els jobb lábában kardot villogzöld

,

A

tatva.

sisak koronáján bajnoki kar nyugszik,

szintén kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- vörös.

Berecz család. E

családnév

is

,

mint

sok más, a „Briccius" keresztnévbl származott

,

és

ugy Magyar- mint Erdélyországban

több illynevü családot bírunk. Magyarország-

ban Heves, Tolna

és

Zemplin vármegyékben

nemesrendü.

Ezek közül a nemességre egyik 1714-ben tett szert, a

midn Berecz Mihály

és

T a-

más III. Károlytól czimeres levelet kapott. Czimerül kaptak: zöld mezn két hátsó lábán felemelked egyszarvút, melly lábaival három piros rózsát tart. A vért fölötti sisakból ugyan ollyan egyszarvú ni ki. A foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2). Bereczk család. Somogy vármegye nemesei közé soroltatik. Bereczk család. (Vízaknai). Erdélyi nemes család. György hadi ember volt ApaíFy Mihály korában. Nejétl Sibai Katától született ismét

Gryörgy,

ki

Nagy-Enyeden

tanult, a külföldön is járt, hol

az orvosi tudományokból tudori oklevelet szerzett. orvosi gyakorlatra lépett, Kolosvárott biró

1720-ban, kora 52-dik évében.

Bereczk y család. sorában leljük nevét.

Irt és

Heves

')

A Bodonyi


Nro 619. Horányi Nova Mem. 422.

8

) Collect. herald.

)

és tanácsos.

,

az

Meghalt

nyomatott néhány kis könyvet

3

).

Pest és Zemplin megye nemesei

— Erdélyben még

Ismeretesek közülök a következk

a

,

is volt,

Haza érkezvén

több illynevü család virágzik

:

regestruma szerint nálam.

Bereexky.

Bereczky család. se

családnak egyik

MátJié

—

Berendy.

15

A

(Szent-rontási).

szent-rontási Bereczky

a Maros-székben néhány jobbágyot kapott

,

adományba Báthori Gábor fejedelemtl

Bereczky család.

609-ki october 20-kán

1

(Torboszlói). Torboszlói Bereczky

említetik 1579-ben Báthori Kristóf itéletlevelében

élnek (1854-ben)

László

és

').

Sándor

Máté

Maradékai közül

*).

testvérek 8)

,

marosszéki volt

hivatalnokok.

Bereczky család birt Doboka megyében a katholika

egyházmegye

is

Kidében, hol 1766-ban

alapitójául említetik 4 ).

Bereglty család. (Mi kai). Hajdan Szathmár vármegyében 1500-ban mikai Bereghy Lászlónak mikai birtokához

virágzott. tett

egy darab witkai

föld a csaholyi út

mentében

6

Ítélte-

).

Beregszászy család. Bereg vármegye nemességi Összeírásában foglaltatik. E néven Péter hajdan sárospataki tanár volt 1574-ben

«).

Berey

család. Szathmár vármegyében a XVI. század végén találjuk, hol a j t i s helységben egy nemes udvarhelyet kap Berey Mih ály és Zikszay Ambrus királyi adományban 7). Ennek ivadéka e megyében most is él. Berendy család. Szathmár megye kihalt nevezetesebb csa-

M

láda. Eredetére

nézve állítólag szász volt

8

)

,

és mivel

se

a bányák mi-

veléséhez értett , Lengyelországból Magyarországba hívta

királyunk

nyozta

,

,

és

Szathmár vármegyében

Már

és innen vette a család nevét.

ban volt a család. 1330-ban Berendy által körülvett

I.

veszedelembl.

—

Károly királyt

,

Berend

egyik

helységgel adomá-

a XIV. században honunk-

Márton

mester a pártos oláhok

paizsával fedezve

1463-ban Berendy

meg

István

élt,

,

szabaditá

meg

a

és Jajcza vára alatt

Mátyás királyt menté meg a mennyiben egy a király ellen töreked nagytest törököt nyilával a hasán keresztül ltt. E tetteért 1463-ki ,

nov. 11-kén Jajcza várában költ levélben illy czimert kapott: vörös

*) Kemény Notitia Archivi Cap. Albens. 237. 1. Szent- rontás Erdély foldiratában nem leltem s igy e név valószínleg hibás. 2 ) Székely Nemz. Constitutioja. 272. lap. :

;

s

Kváry

Erdély nev. családai. 257. Hodor Doboka várm. 51. 5 j Szirmay Szathmár 'árm. II. 96. 8 ) Szirmay C. Zeniplin n. top. 212. 7 Szathmár várm. II. 215 ) U az )

')

:

:

*)

U.

ott. 302.

1.

1.

nev

helyet

Berény.

16

mezben

—

Serényi.

szarvával fölemelt félholdat

mellynek közepét egy nyil nagy

,

és hosszú hegyével érinti, s fölötte arany csillagok fénylenek

Ugyanesak pénzeken

látható

is

eme

felirattal

).

Dávid

nagyczimere az akkor Nagybányán vert

e családból 1525-ben

bányai kamarai gróf volt, és családi

1

:

II.

Lajos király

„Temp. Dávid de Berend. Camer-

Rivuli Do."

1539-ben

élt

János,

Berendy

kitl Szamos- Kórógy faluban egy

almás kertnek kibocsátását követelte Egry Péter és Dobay Jó ter

2

E

).

Jánosnak neje Kenderes Anna volt

Magdolna, Kún Domokosné

3

ettl leánya Berendy

).

Berendy

Erdélyben a Berendi

f

Deme-

család

— Kváry

szerint

—

kihalt.

Berény

család.

Malomfalvi Berény

(Malomfalvi). Erdély családai közül való*

György

eléfordul Báthori

ben a fiscus és Bernáld családörökösök között levelében

Zsigmondnak 1597-

lefolyt

porben kelt

ítélet-

*).

Berény i

család. (Karancs-Berényi

Régi törzsökös magyar család, melly okleveles emlékezetét 1205-ig mutatja ki. II. András király korában élt Mihály, ki 1231-ben Pesten * domokosi szerzetesek *) részére

sz.

,

gróf).

Antalról nevezett egyházat és zárdát ala-

pított c). I.

Mihálynak

chedésDers harezoltak

*)

rendy

,

8

),

De rs

Bertalan 7 ),

ennek fiai voltak kik 1266-ban Palaeolog görög császár

fia

Jób Kun* ellen vitézül

ott vitézül elesett

Szirmay Szathmár várm, II. 302. 303. lapon sajtóh ibábói áll Ö eBerendy helyett a mint ez kitetszik a leirt czimernek a Schonvisner :

,

pénzen látható ozimerreli egyformaságából. ü. ott 191. U. ott 266. A n székely nemz. coustitutiójai. Pest. 1818. 66. I.

által 266. 1. közlött •) s )

*) 5 )

mert

A Dominicanns

szerzetet azért

nem írom

domés

b a rá t-trak,

Dominicus = Domokos; Döme

pedig =* Demetrins. •)Bel.Notitnov. IV. 98. *) Mocsáry Antal (ki a Berény i család levéltárát ismerte), „Nógrád vármegye ismerete" L köt. 168. lapján és Lehoczky Stemmatogr. 48. I. 8 ) Lehoczky roszul írja ezeket Antal fiaiul ; Mocsáry állitása szerint, ki 1266-ról oklevelet közöl annak bizonyságául hogy ezek Bertalan fiai voltak. Elevélbenr„Kunched, Job, filii Bartholomaei de Villa Be,

,

rény"

neveztetnek.

L. Fejér

:

Cod. Diplom. Tom. IV. vol.

II.

pag.

344

U

Herényi.

J

ób Szolnok vármegyei fispán

délyben

—

életet

,

volt, és Bodolo vára r épité Er,

valószínleg mint fogoly a hét toronyban végzé.

Neje a vitéz osaládból volt ')- Bizonyos az, hogy fia is volt Le vrant nev kinek Karancs-Berényben Nógrád várraegyében sirköve uj egy,

E

ház építéskor megtaláltatott. rani

filivs

D. Jobi de Berin

K u nehed

sirkövön e körirat van

:

„Hic

iacet

Lov-

a

si

).

Isaszegnél is harczolt Ernei bánnal

és érdemeiért

,

Nógrád vármegyében a szent Erzsébeti pusztát kapta adományban 3

1266-ban

).

Dersnek

fia

volt

I.

András

4

)

a gyoVi ütközetben IV. László

szeme láttára hsiieg viselte magát, és sebeket kapott, miért nemességében 1274 ben megerósitetett 5 ).

király

L Andrásnak fia I. László, három ÍL Lászlót, Balást, fóvadászmestereket,

fiút

és

I.

nemzett, úgymint

J á n o s f.^),

a budai

társas káptalan kanonokát.

Ezek közül II. László

Simonnak vára drökös ura

fia

volt

volt.

I.

terjeszté tovább a családot fia

Ferenc z,

Simon

Nyitra megyében

ki

által.

Bodok

Neje Köbölkuthi Erzsébet.

Lássuk most az eddigi leszármazást az 1.

táblán. 'I

L

1.

Bertalan

már Mihály] 123L f Berényi

szolnoki

<

fispán

f

Ders

Lo vrant. László

|il.

{^fí^jl.

Ferencz

(Köböl László

J

Simon

Lásd a

Bálás.

János budai kanonok.

Knnched.

kutüi Er*se).

I.

II.

táblán

Lehoczky Szerint id. h. *) Mocsáry id. h. 174. L 3 Mocsáry szerint 170.1 Berényi Ferencz 1636-ban ) Lehoczky id. li. be iktattatott Sz. -Erzsébeten. — Ez utóbbi uj adományezimén történi) eteti. j Lehoczky a nemzékrenden I. Andrást Runched fiának ivja, a szövegben pedig Ders Andrea s-nak nevezi. — Hogy 1. Andrá9 Dersnek i,De Ersnek) na volt, bizonyítja gr. Berényi Tamás zempléni fispán fölött ,,S z o r g a lmíitos Abn«r czím alatt mondott halotti beszéd. Nagyszombat. 1747. 19. 1. és ennek els neje gróf Barfcóezy Terézia ,.S t i m u I u s M o r t i s" czimü halotti beszéde. Pozsony, 1738. Minek azért lehet hinni mert a szónok származási el*)

—

fc

t!

,

adását a család levéltári adatai szerint

irta.

András

a gyri ötkozetbeli vitézBégeért Valkó vármegyében Neuna várát kapta. Lehoczky is igy említi. Mocsáry beszél csupán a nemesség megersítésérl. *) BeL id. h. Lehoczky is ; de ez utóbbi nem írja Jánost papnak st inkább tle negyed Ízig ágazatot közöl. *)

Az imént

idézett két halotti beszéd szerint

,

2

Berényi.

ig

A II.

családfa végén* álló

András

3

)-

Ez

I.

Ferencznek Köbölkuthi Erzsitl

Ferdinánd korában

l.

élt

,

és

íia

volt

ennek hive volt Sza-

2 polyay ellenében, miért emez által birtokaitól is megfosztatott ). Azon* ban I. Ferdinánd által viszont jószágokkal adományoztatott. 1550-ben

adományban kapta Nógrád megyében Kazár

királyi

helységet, Góniör-

ben Belnát kis-belnai Bertalan és János magvaszakad tán

3

).

Továbbá

1558 ban Zerdahelyi Istvánnal, PiJinyi Bálinttal, és Muraközy Mátyással Nógrád vármegyében Karancskeszi, Mihály-Gerge és Tarnóoz helységben, és a nagy- aranyi pusztán Nógrád vármegyében részbirtokot kapott kir adományban

4

a második Onori Kata

6

Benedek

és

).

Neje kett

).

Az elstl

volt.

Az els Theszéri Margit

gyarruekeiül emiitettnek

Boldizsár,

s ),

Pál,

Apponyi Katalina Theszintén mint testvérei — gyermekeket nem hagyván nal 7 széri javakat is apui testvére II. Ferencznek hagyományozta ) Második nejétl Onori Katalintól íia volt Zsigmond, kinek magva1

552-ben

,

ki nejével

—

,

Erzsébet pelérdi Pelérdy Péter neje és II. Ferencz (II. András íia) I. Ferdinánd

szakadt,

II.

,

egész Magyarország

f hadi

biztosa volt

8 ).

Ferencz.

király korában az

Neje kett

volt.

Az els

Marsovszky Katalin, a második tkés-uj falusi Ujfalusy Istvánnak leánya Dorottya ki elbb nepsiczi és paczolai Sárkány György bajmoczi vár,

Ezektl fölösen megszaporodott családa. Vagyonában is igyekvék magát biztosítani, 1608-ban uj adománylevelet kapitánynak Özvegye

')

Bel és Lehoczky

fogjuk, hogy

volt.

I.

Ferencznek

Boldizsár

I.

fiául teszik Boldizsárt is.

Azonban

látni

Ferencznek II. András fia után unokája volt. is I. Ferencz leányául irják , más kútf

Ugyancsak Bel és Lehoczky Jusztinát

III. András leányául látandjuk. Berényi Tamás fölötte mondott halotti beszéd. Mocsáry id. h. 170. 1.

után alább azonban ezt *) 3 )

20.

1.

Benedeki Convent oklevelére hivatkozva. Theszéri Margit volt a neje világosan kitnik a Andrásnak ) Báthory Theszéri-féle ismeretes régi és most végeldöntés alatt álló zálogos pörben bemutatott nem zéktáb Iákról, hol ez a sz. Benedeki Convent okleveleivel iga*)

U. ott a

5

Hogy

sz.

II.

,

,

zoltatik. 6

) Bel id. h. Onori Katalint II. András nejéül irja. Ezt bizonyítja oklevél a sz. Benedeki Conventbl, igy kellett tehát mind a két nt feleségéül vennem. E r mivel a/ érdekelt pörben II. Andrásnak csak Theszéri Margit nejétl gyermekei tétetnek ki, és ezek különböznek a Bel által eladottaktól, csak mind a két feleségnek elfogadása által hiszem a valóságot kiderítve.

is

7

) Geneal Aothem. Cod. Mss 207. tom. II. 1530-ban. együtt a Báthory-Theszéri perben M. 34. sz. ulatt. *) Gr. Berényi Tamás fölötti halotti beszéd. 20. 1.

És lásd testvéreivel

Berényi

Rudolf királytól Berény

szerzett

19

Kis-Bárkány helységre

és

és a Telki

,

pasztára Nógrád vármegyében. 1627-ben Tarnócz helységbe, 1636-ban

pedig Sz. -Erzsébeten iktattatott be

1

Gyermekei a következk, az els

).

nejétl

Zsófia, 161 l-ke

Zsigmond.

óta Boronkay Jánosné, és

Második nejétl születtek

III.

Pozsony vármegye jegyzje volt

2

).

András,

ki

ügyvéd, és

1

633-ban

Ennek hitvese Ocskay Anna

(Ocs-

kay Zsigmondnak nagy-szelcséni Zsuzsannától született leánya) volt, kitl csak leányai lettek, úgymint Katalin Csuzy Péterné Jusz,

:

Zsuzsanna

8

tina ), 1. Révay Györgyné 2. Palugyay Mártonné. Rudnay Gyrgyné 1653-ban. Eképen III. András íiága ,

II.

Ferencznek gyermekei voltak

házy Jánosné

Erzsébet I.

nak.

.

J ó z 3 e f korán

,

K

1

:

Borbála

ára

sz.

gróf Eszter-

Klára-rendi apáoza,

gróf Zichy Miklósné, és végre

GyÖ rgy

Elbb

elhalt

még

kihalt.

ki

,

egyik legnevezetesebb emberévé vált a család-

642-ben) Nyitra vármegye alispánja volt

évben báró lii

)

,

ugyanazon

1659-ben mint L Leopold követe járt Erdélybe Ke-

*).

mény Jánoshoz,

3

Ákoshoz 5), 1662-ben kir. táblai báróvá ln, és Pétervásárát (Heves vármegyében) nyerte Örökségül. Engedélyt kapott L Leopold király hogy Bodok várát Nyitra megyében felépítés Barcsay

,

Már elbb

hesse.

1651-ben Pálíi Pál nádortól adományt kapott Nógrád

megyében Panyi Darócz, Homok Terennye helységbeli, és Devecser pusztai rész birtokára, ugy egész Mizerfára, mellyekbe 1652-ben beiktattatott 6 ). Neje kett volt Az els Keresztúri Zsuzsanna (Keresztúry Andrásnak Elefánt Judittól született leánya) a második Eszterházy Zsóíia. Ezektl következ ki lenéz gyermekei lettek 7) 1) Katalin Sándor Jánosné. 2) J u 1 i a n n a. ,

3) 4) 5)

Zsuzsanna nagyságos Pogrányi Perenczné. Mária Palugyay Jánosné. Báró Tamás, elesett Érsekújvárnál.

*)

Mocsáry

*)

Geneal. Auth. Cod.

hoczky nem *)

id. k. 170.

említi.

Én

Geneal. autlien.

4

) Hist. kerald.

•)

Mocsáry Mocsáry

"^

Geneal. autk.

*)

itt

1.

Ms

az

id.

207. tom. II

E

gyermekeket sem Bel

,

sem Le-

kézirat után, melly porben használtatott, adom.

id. k.

Handbuch. Gotha 1855. 47

i.

id. k. id. k. id. h.

— és Lehoczky. —

Bel csak második nejét említi.

2*

6) Báró

III.

Ferenc z,

ennek két neje volt, ekö kia-sennyei

Sennyey Erzsébet, második Koksay Eva. Az elstl született Á d á na, kinek két neje közül egy sem hagyott férfigyermeket. Az els nejétl Kobáry Zsófiától születtek Mária Anna báró Andrássy Györgyné, :

:

éá

Erzsébet,

né

*).

1

.

Eszterházy

gr.

Ádám ága

*).

kihalt.

is

say Évától csak leányai lettek

bornagy neje, 3

férfi-ága 7)

gr.

I.

Péter bírta Nagy-Tapolcsány t Józsefné,

2.

I.

FJva volt

így

neje b. Hölgyi

egy leánya maradt

gr Csáky jegyese

,

Pál,

:

III.

Ferenez

Anna Hölgyi

Mária Terézia*)

ln, de egybekelés eltt

kinek neje divékuj falusi Ujfalussy Jánosnak leánya

három leányt

báró Ujfalussy Páíné ,

és 2.

egy

Imre,

ki

a most

is

fiút nemzett.

Leányai

gróf Forgách Ignáczné. -

tonban Ágoston-rendi apácza. fia

,

neje.

).

8)

.

mint báró Zay András jegyese halt

n Splényi Gábor tábornok

volt, kitl esek

Splényi László tá-

&

meghalt

1

Zsófia,

:

elenyészett.

Erddy

lett

Ferencznek második nejétl Kok-

is

Gáspár leánya 1.

i

f II.

úgymint

,

Mária Anna

K a ta1

Ea

).

—

Nádasdy BoldizsárKlára Taródy Ist-

2. gr.

,

Második nejétl báró Bossány Judittól

vánná

meg

Adámné

Julianna

Erzsébet,

Éva

Kis-Már-

gróf Breüner Antalné

;

és

virágzó Trencsén megyei beczkói ág törzse

lévén, alább említetik, és a III. táblázaton maradékaival együtt látható.

9)

II.

György,

ennek

fia volt III.

ujfahisi gróf Ujfalussy Klárával nyitrai,

ugy a bodoki

zatot kezdjük

J )

2

)

•) 4

)

György,

ki nejévei divék-

a mostanig lenyúló korosi vagyis

és karanesberényi ágat alapi tá, s kitl a IV táblá-

el.

Gróf Nádasdy Boldizsárt csak Bel íd. h. említi. Csak Geneal. auth. id. h. említtetik Taródy lstváu Bel id. h. — A geneal. authen. tábláján báró Zapf olvastatik. éé 5 ) Bel id. h. Lehoczky e Pétert g r ó f u a k irja. Leányát

a Geneal* auth. táblája Tál leányának

teszi.

Terézt

SÍ

Herényi.

Most lássuk egy

tekintettel az eddig ismertetteket I).

Pál 1555.

táblán.' Kata (Csuzy Péter) (1. Révay György, 2. Palugyay Márton). György n«). (Rudnay Zsuzsa

f

Jusztina

Benedek 1553. t Boldizsár

T

(Apponyi Kata) Ilik nejétl/ Zsófia (Boronkay *j-

Zsigmond

Erzse (Pelérdy

Kata (Sándor Ján.)

,

Julianna.

|

Ján.)

Zsuzsa (Pogrányi Fer.) Mária (Palugyai János) Tamás, elesett Érsekuj várnál

Zsigmond t András (Ocskay

III.

Péter)

a

é

Anna)

a

Borbála (gr Eszter-

házy Ján. II.

Ferencz

1608-1636. Marsovszky Kata. 2. Ujfaiussy Dóra),

(1.

(

Mária Anna

\

(báré-

Ádám

< Andrássy

•

in Ferencz

József f

(t Sennyey

Kiara, apácza

<(1 Koliáry Zsófia.

2 báró

Erzse.

Erzse (gr. Zicúy

(2.

Bossány

Koksay

(1. gróf Eszierházy

Judit.)

Eva).

Miki)

György ). BraM

.

2.

Ádám. Nádasdy Bold.)

Klára 1.

György

(Taródy 1642. báró/

Keresztury Zsn. \ Eszterházy Zsófia)

(1. 2.

Istv.)

Zsófia

(Splényi László). Mária (b. Zay Andi.) Kata (Spléuyi Gáb.)

\

Péter (b.Hölgyi, Anna).

Mária Anna

I.

Erdödy Józs. Csáky gr. jegyese).

(1. 2.

Erzse (báró Ujfaiussy Pálné) \ Éva, apácza. ( Julianna (gr. Breüner

f V

I.

Pál

(Ujfaiussy Éva).

m

Antalné).

(/ichy Borb.)

ásd a

l !'

m

taui.

í III. György í Láad IV \n.Györsy^(gr.UjWussy^ Ubl A) -

Györgynek két unokája., úgymint Imre, egyszerre két Cl Pálnak fia), és ÜL György (H. Györgynek fia), ágon indítja sarjadásnak a családfát. Mindkett grófságot is sze.zett.

E

táblán látjuk, hogy

Lássuk elbb

*)

Imre

ágát

Leboczky stopra.

J

49.

)

I.

a

2*

Herényi.

táblán:

III.

Gróf Imre

Thadé f

s

&rof

<

Leo,

<

jn. Zsigmondi (Zichy

Nep. János

Borbála I (Luzsinszky

sz.

)

(IV.

mint a

Gizella

Zsigmond í (Erkeseröi 1 1838. Andrássy

(Pongrácz

sz.

,

1830. máj.

'/.

(Adamóczi Ambró Mór.)

1794.

Janka,

'

táblán.

II.

szül. 1829. jan. 29.

sz.

1834. april 24.

(b.

Reviczky Alfredné>

szül. 1795.

vág-ujhelyi prépost.

Teréz).

Julianna).

Antal

,

jos

Imre

sz.

1799.

cs. k.

kam.

ezen trencséni vagy beczkóinak nevezett ágnak törzsöke

grófi rangra emeltetett.

Nejétl Zichy Borbálától született

mond fentartá ez ágat egész

mostanig.

A családfa

született 1794-ki april 14-kén3 cs. kir.

áll,

,

végén Nep.

kamarás,

nül

Z s i g-

fia

János

vette 1823-ki

február 12-kén erkeseröi Andrássy Terézt (született 1800. nov. 19.),

kitl gyermekeit a táblázat mutatja. Testvérei: és

A laj os

A nél, ezt

,

Antal,

cs. kir.

vág-ujhelyi prépost, szül. 1797-ki sept. 24.

kamarás, született 1799- ki márczius 9-kén.

másik ágazat, meliyet

III.

György

indít le, bokrosabb

a fölebbi

mutatja a következ IV. tábla. í

1 III. ((gr.

György Ujfalussy Klára). Lásd a

ü. táblán.

Anna Maria (gr.

í

Csáky Ant>

Tamás

igmond ) IV. Zsigmor

Zemplin

V. Ferencz

fisp, (1. gróf

(b. Altinan

II.

VI. Ferencz

f II.

Magd.)

1847.

Gábor

i

Lajos es.

kam.

Erzsébet szül. 1796.

(báró Orczy György né ).

Bálint

Kata íbáró Viczay Józsefné).

Barkóczy Teréz ,

III.

gróf ^ Herberstein

Tamás

(gr. Haller

N.)

2.

j

IV. György.

Mihály f

Jkiária).

Teréz 1.

Gábor +

Borbála

( VII. Ferencz^ sz. 1817. (b. Orczy Ágnes).

IV. László

V. András

f l

(gr.

1816.

{

Miklós

(

Batthány Sidonia)

Augnsta. Sidonia (gr. Degenfeld- Sohön burgné) Luiza.

Herényi.

Hí. György ki a túlsó lapon

még

IV. Ferencz, elesett

i

Judit (b Zay Andrasne.

1V A

( '

'

;

JánOP

ldr?is

buílai

ka

'

\

I

jul. 11*

™™k

-

Zsigmond, pécsi püspök. TV. György (gr. fíochburg Anna Maria).

Ujfalussy

Klárával

Landaunál 1710.

C

<

z;i

III.

;

Éva.

Bora (gv Eszterházy Ján. -

111 László"

[

József, f

Klára, apacza

Erzse (gr Zichy Miklósné).

IÍL György,

tanácsos,

cs. kir.

rangra emeltetett

szintén grófi

1700-ban ') Számos gyermekei közül

Tamás

IT.

alsóbb iskoláit és a bölcsészetet Nagyszombatban

törvényt Bécsben,

Hollandiában

és

Utrerthben

tanulta.

a

,

Hivatalos

megye fispánjává a hétszemélyes tábla ülnökévé, kamarás és val. bels titkos tanácsos Ion. Az 73 9- ki mirigy ural-

pályáján Zemplin cs. kir.

,

1

kodása korában a Tiszán inneni kerület korm. biztosa határszéli kérdések eligazítására kir. biztosul

kom

1747- ki június 3-kán T

3

58-dik évében )

kóczy Terézia gyermekszülés után 1738-ki 3

Teréziát.

meghalván Gyermekei

születtek.

Már elbb

évében

)

nak V. Ferencznek IV.

,

másodszor elvette

— kik

volt küldve.

Á.

morva

Meghalt

Els

neje Szálai gróf Bar-

sept.

20-kán. kora 43-dik

nül

gróf Herberstein Mária

a nemzékrenden láthatók

neje volt

volt.

Károlyi É v a

is,

—

els nejétl

és ez volt anvja liá-

5

)

Ferencz

katonai pályán szolgálván,

Landaunál 1710-ki

július ÍJ -kén vitézül elesett. III.

Zsigmond

pappá

lett

asszony apátjává neveztetett ki

,

.

és III.

Károly

által poroszlói bold.

1718-ban Romából, hol doctoratust

nyert, visszajvén, 1719 ben esztergomi kanonokká. 1722-ben az akkori

prímás a latere kanonokává. malliai czimz.

püspökké

,

1734-ben helytartói tanácsossá,

a primás érsek helyettesévé

,

késbb

valamint a pécsi

Lehoozky Stemra. I. 167. ) Fölötte mondott halotti beszéd „Szorgalmatos Abner" czim alatt nyoxnt. Nagyszombatban 1747. Ott a 37. lapon halála évszáma sajtóhibából áll 1737 -re téve., a végs lapon ki van igazítva 1747-re. 2

—

,

•) Gi.

alatt

Barkoczy Terézia

nyom. Pozsonyban 4

) L. gr.

fölött halotti beszed

Berenyi Ferencz

Géozy Andrásiul

Stimuius Mortis

czim

173". felett

mondott

halotti beszédet (Oratio fnneb:

i-

£4

Herényi.

püspökség, Baranya és Tolna megyei fispánság helyettesévé veztetett; végre pedig (1740-ben) pécsi püspökké,

gyék fispánjává,

And

IV.

r

és val.

á snak

bels

kine-

és a nevezett

titkos tanácsossá neveztetett ki

János

fia

is

me-

*).

szintén papi pályára szentelte ma*

git és budai kanonok volt :

Györgynek

IV.

gróf Hochberg

Anna Máriától gyermekei

nem- maradtak.

Tamásnak a táblázaton

II.

látható gyermekei közül V.

Az anyai ma-

1721-kijun. l-jén) ügyes tanult ember volt

(született

gyar nyelven

fölül tudott

németül, francziául

,

olaszul, oláhul, latinul

és illyrül. Volt Konstantinápolyban a török követééi ,

vett az 1741- és 1744-ki'táborozásokban III

Ferenc

Tamás

mint katona részt

és

Gábor

testvérei-

Meghalt 1775. aug. 5-kén. Eltemettetett a laszkári kastélyban 2). Neje báró Altman Magdolna volt 3 ). Gyermekei II. Gábor Ugocsa

vel.

megye fispánja Ezen utóbbinak szül.

Bálint és VI Ferencz, ki 1847-ben halt meg. gyermekei Lajos? cs. kir. kamarás és Erzsébet, 4

),

,

1796. nov. 17-kén. Csillagker. hölgy, és 1814-ki oct. 15-ke óta

báró Orczy György, III.

Tamás

cs. kir.

(II.

kamarás

Tamás

Haller gróf nejétl nemzé ÍV.

V.

András

fia)

neje.

1742-ben Erzsébet császárné apróda,

Györgyöt.

a porosz háborúból sebekkel tért haza. Meghalt

Bodok várában 1816-ki

sept. 3-kán,

kora 85-dik évében

5

).

Gr. Batthyán

Miklós, cs. kir. kamarás. 1853-ki sept. 11-kén halt meg. Gyermekei a) VII. Ferencz, született 1817-ben, 1855-ki június 9-kén, nül vette báró Orczy Ágnest ki született 1826-ki april 14-kén b) Auguszta; c) Szidónia, 1839-ki jul. 23-kán neje lett Szidónia nejétl

lia

,

gróf Degenfeld-Schönburg Adolf } d)

Lu

J

2

i

cs.

kir.

kamarás, és kapitánynak-

z a.

)

Mocróry ü.

)

Oratio funebrís gróf Berényi Ferencz fölött Géczy ÁndristóL

h. 171.

*)Geneal. Authen. Cod. Ms. 20?. tom. *)

AJocsáry

*)

0.

ott.

id. h.

II.

nejéül

b.

Révay N.

tétetik.

Serényi

Czimere

családnak

a

1431-ben nyert

ül mókus

egy koronán

*4

mit

,

mezben

arany

,

*)

— Jlerger.

fölötte

,

a vért sisakjának koronáján

csillag,

Erre vonatkozó

ugyanaz. jelszava:

családi

„Quo non ascendam."

Serényi család. Belle Berenyi Sándor 2) egri kanonok, és 1

hajdan ott

tanár

bölcsészeti

760-ban bölcsészeti munkát

irt.

Béres család. Béres György czimeres nemes levelet kapott

Károly királytól

mezben

3

).

III.

Czimere zöld

fehér lovon vörös ruhás

bajnok, kivont karddal.

A

sisak ko-

ronáján vörös ruhás kar kivont kardot markol. Foszladék jobbról vörösfehér, balról sárga-kék.

— Zemplin

megyében

az armalista családok

sorában emlííi Szirmay.

Seres család.

(Göröcsfalvi). Csikszéki székely család

esve. Priraipilatis levelet

kap Béres

Bálás

4

ma

,

1591-ben több családdal

)

Báthory Zsigmond fejedelemtl. Sereth y család. Zemplin megyében az armalisták között Szirmay

tány

Ferencz

5

áll

szerint.

Serei vas család. retvás

el-

Lakhelye Pest

.

Csongrád vármegye. Be-

Miklós nev

1847-ben a

9. sz.

huszároknál kapi-

).

Serfer család.

(Pleyssei, báró).

a nemzeti bárók sorában említik

Ugy

látszik

nep.

János

*)

•)

feje a

családnak pleyssei

b.

Berger

több katonai rendek tulajdonosa, altábornagy, ki 1848-ban

—

Lehoozky és Bel id. h. Horányi Meni. Hung. I.

A

különben eredete elttem ismeretlen.

— legalább nálunk —

•) Collect. iierald. *)

,

Az országos schematismusok

Adami scut

gentii. tora.

I.

278.

Nro. 484.

nemes székely nemzet

constitutiója és privilégiuma. Pesi

,

1818.

101. lapon. *)

ban

A nagykorod krónika

ott tanácsbeliek.

134. lapja szerint Borotvás

János

és István 1758*

**

fierhelvi

Arad vára

cs. kir.

—

fparancsnoka volt

Berkes.

mig

i

S49-ben a fblkelÖknek

(Tolcsvai). Z<emplin

megyei Nagy-Tólesva

,

azt

átadd.

Berliel ji család,

helységben (1803.) és Pichnyén birtokos

Beriszló család. XV. század végén

.

és a

*).

(Graboriai). Horvátországi család

következnek

elején

,

melly a

,

úgyszólván tömegesen

lépett föl, ugyanis egyszerre a családnak Öt tagját látjuk jelentékeny

polczon állani. BerÍ3zló

Bertalan

lovagrend vitéze és auranai perjel

—

ember

r

mint

irja lstv ánfi

zsákba várva, a Dunába

1496-ban a rhodusi szent János

kegyetlen , ragadozó és nyugnatlan

,

hogy tetteiért br(vagy Bonfín szerint Temesvárra vi-

ki azt

'*) ,

foj tátott

,

is

irja róla.

tetvén, ott örökös fogságba tétetett), de Budai szerint is élt,

országgylésen

és az 1505-ki rákosi

János

Beriszlé

1505-ki országgylésen Beriszló

Beriszló

is

jelen volt

(L 370.) késbb 3

).

Ráczország despotája szintén jelen volt az *).

István 1526-ban szintén Ráczország despotája 3 ). Péter (1508.) fejérvári prépost, majd veszprémi

püs-

pök, 1512-ben iilyria bánjává tétetett, auranai perjel is volt,

a törököt több izben megverte, de végre

1521-ben maga

is

a törökök által megöletett

Berkes család.

Czimere kék

€

).

mezben

két szemközt álló oroszlán zöld ágat tartva, a paizs fölötti sisak

koronájából szintén oroszlán emelke-

dik föl, ragadozásra kinyújtott els lábakkal

Az

—

utolsó

kes András volt

kiben e család kihalt

elbb

,

7

).

— Ber-

váczi plébános, 1701-dik

évtl pedig váczi nagyprépost lieracli czimzetes püspök és a hétszemélyes fábla ülnöke Althán Mihály Frigyes és az elbbi püspököknek káptalani fhelye ttese a nevezett püspöknek kilencz ,

,

,

.

évig teljes meghatalmazottja

Szirmay 0. Zemplin

)

Istvanfi História R.

)

Kovaclúch

Gr.

jeles tanult és clas-

noí. topogr. 106., 155., 395. L Hiig. 1685-ki kiad. 27. 28. L M. Coraitia apud Hung. 266—268.

*)

2 3

,

*)U.ott. 5

)

Eugel

:

Monumenta Üng.

•) IstvánfFy

^

az 1521-ki évre.

I Katíkay memor. Banor. 1652. kiad.

227.

—

1710-ben keit levelére nyomott pecsété szerint.

117.

Berky swub mveltség

J

pap, ki a püspöki

megye

és az

),

~

Berni esky.

27

egyház dolgaiban fáradhatlan buzgalmu f-

isméti helyreállitásában Dvornikovics

nics és Althan püspökökkel a legdúsabb sikerrel 2

halt 1729-ki márczius 29-kén

).

Leánytestvére

Ge

Miliáiynál volt férjnél, kitl született

1

1

e

,

Kollo-

közremködött. Meg-

Berkes Anna

Ferencz

és

Gclle

János

sat.

Berky

család. Már a XVI. század közepén találunk emléke1542-ben Berki Borbálát nyényei Luka Benedek özvegyét

zetére.

Bósváry Kata Varsay János Özvegye

—

sától.

1597-ben Berky

Oáspár

3

kkeszi része átruházáa Nógrád megyei fölkelési nemes)

eltiltja

ségnél a gyalogság kapitányául 1G forint havi díjjal

16 74 -ben

,

és szolgájának

Nógrád vármegyében Berkv Miklós ), ennek neje Komeathy Borbála (Komeathy Ábrahám leánya), kitl két leánya maradt, úgymint: Berky Borbála I. Soós Pálné, 2. Mákonyi Andrásné; és Berky Zsófia 1. Rafanidesz ímrené? 6 2. Vachott Adámné ), mindkettnek ivadéka Szontagh, Veres, Básthy, Tornya sat. nevekben az osztatlan Földváry nemzetség tagjai. 3 forinttal megválasztatik

*).

élt

3

Berlecliicli család. 1716-ban

III.

öltözött kar

nyúlik ki

.

Károly király

Czimere vörös

által.

melly kardot tart

szintén kardot

,

Megnemesítetett Berlecbich Tamás

A

mezben kék ruhába

vért fölötti sisak koronájából grif

villogtatva.

Foszladék jobbról ezüst-vörös?

balról arany-kék.

Bernácsky

család. Bernácsky József 1 790-ben nemesítetett meg ). Czimere négy részre oszlik. Az 1 és 4. fehér mezben egy élfa áll, alatta két oldalról két madár feltartott fejjel. A 2. és 3. vörös me7

s

Deserici Jos. Innoc.

)

Vac

n

e

i

s

í

s

u

213. lap

,

„História Episc Dioec. ei Oivitatis

hol ez van írva róla a b) alatti jegyzetben

:

„Usus ac

sum (úgymond Deserici) bénevoleutia optimi Antistitis anno huius saeculi XXI. tum iam et praeposití et Cardinalis Friderici Cora. ab Althan, sufraganei,

fruitus

vicariíqne generális. Profecto mirabar gilii,

ex tempore

íudisse metra,

et.

integras Vir-

Ovidiique paginas recitavisse sexagenarium. Postmodum oenatui septem-

irium

—

Jelen volt a híres Ónodi gylésen is , hol • Turócz vármegyei követeknek agyonvagdalasok alkalmává! Rákóczy háta mögé coriae regiae accensus fit."

vonult, mire 236.

Rákóczy így

bízta tá

„Ne

:

félj

édes

papom. 41

— U. ott 221.

,

232.,

1.

*) *) •)

U. ott 239. I. &. Benedeki Conv. Fasc. 46. Nro. 37. Prothocol. C. Neogr. anní 1597. 11. lap.

Kxakóban tanuló 5 )

Balassa

) A kir. 7 )

volt. (L.

Ádám

Berky Ferencz 1525-ben

Bursa Craooviens. 39. 1. irt levele nálam eredetben*

hozzá

Curia elótt folyt perbeli

Adami Scuta gentiL tom L :

—

.

hitei,

genealog

Bcröild

28

zbeu arany

A

oroszlán van.

lombot

sisak fölötti oroszlán zöld

tart.

Foszladék ezüst-zöld, és a másik oldalról arany-vörös.

Bernáld

család.

(Alsó-Csernátoni). Erdélyben Háromszék-

ben jómódú székely család Hajdan Czirék vagy Czirjék volt neve. í 506-ban Bernáld (= Bernád) Dömeny Czirjék és Bálás Czirjék jelen voltak az agyagfalvi gylésen *). A Bernáld (Bernád) leányoknak Bernáld György ellen folyt perükben

máskép

Bálás,

sepsi

és Czirjék

1765-ben kelt ítéletben Czirjék,

vérek említetnek. Ezen Bálás Czirjéktl így C

Márton

^

Máté ) (Tamási 'l™*? _

,

1547 1547.)

t

Miklóst, Ferencz f f (

I

I.

^^ a

Ba

eq

,

(Des \%

< II. Ferencz )

£?? Klára)

(Agóta

I

g™? mara

2

^^JJ U2

í(Kúnr ErzseW(

(ímccs]| S

J

} ^

f l

[Zsófia)! [Ziófia)!

'

Eva) tó flvaí^ 1

"

f

j

t tx 1K qo * n03Tl58a LJ -

Róza ^(Imecsné) Zsófia

)| f

i.

f

(Pálján.)

Krisztina^

l

(gr.

Mikó

Miki.)

C

n. János

^

(Miháiez

(lmecsl

Éva)

I

j

László)

C ] J Antal )

KUra)

£

);

1 János

Klára (tamásf. Lázár Fark

^^

c m

test-

2

C

-

( Orsoly a

•5

j le a nemzékrend j

(Mikes Klára)

f

j

t' S

/ I

mint

C Klára (Mara Ján.) 2 ^ Teréz György < SlV. Ferencz^jf * Ferencz^ e^tt j (Székely Antal / ] FülÖD

Borbára (Kegtoly Ben

J I III.

Erzse)> ErMe

Bernád

máskép kezdi

János 1691.

/ József

Franc.)

I

nt

]

(Apor Agne&).

((DaczóKlára)

A

(a

hogy már 1619-ben Ferencz Máté ágán) Alsó-Csernátonban 28 jobbágygyal birt, mi a székely család tehets voltát mutatja az,

Bálás az marosvásárhelyi könny

földön sok

3

).

székelyek részérl szerint ezen szerint a

*).

1551-ki jul. 20-kán tartott országgylésen a

lovasság mellé rendeltetett tanács-urnák a

Egyébiránt Örökösödési perben kelt

itéle (-levél

Bálás

mez-madarasi Bernáldnak neveztetik •) melly ága az alsó-csernátoni, Bálás ága pedig a

Máté

mez-madarasi Bernáld család

,

aiapitója volna.

Ez utóbbi ágról külön

czikk szóland.

Ferencz megbélyegeztetik

')

Káliay

*)

Kvár y

:

(ugy látszik a ,

Il-ik)

a szebeni gylésben 161 2-ben

de Bethlen Gábortól kegyelmet kap

»)

U.

*)

Káliay

*)

Székely nemz. eonstitut. 157. Bojthy Gásp. Kállaynál id. h

)

III.

).

Székely nemz. 233. És székely nemz. constit. 156. közlése szerint Erdély nevezetesb osaládai 36.

zékrend elejét igazolva perben. Székely nemz.

f

6

ott. id. h.

233.

constit. 149. s

1.

köv.

János

1.

És lásd 1.

e

nem-

tornáid

Tököly hive

eleinte

val haza szökött

A

!

— Bereatft.

*9

azután tle 1691-ben Oláhországból többedmagá-

,

).

nemzékrendi táblázaton a legutóbbi nemzedék nincs közölve.

Bernald család lád, mellv

(Mez6-Madarasij. Maros-széki székely

még Báthory Zsigmondnak egy

örökösök között lefolyt perben kelt (agilis) neveztetik 3).

Szent Annái

Ezen

r

i

Tóth István
?

*

f

a

)

fé

ne

1

nemzékrend

itélet-levél szerint e

m e s-nek

áll

Tóth Klára

mez madarasi Bernáld Balásné

Bernáld izek

látjuk, a

1597-ben a físcus és Bernáld

itélet-1 eve lében

,

«

?

£ Ferencz

\

Mint

csa-

alsó-csernátoni Bernáld család

itt

Klára (sz.-tamásfalvi Lázár 1 Farkaimé) ( János f (

,

'a erna 1A

) 1597.

teljesen egyeznek az

elbb

nemzékrendén Bálás ágával,

közlött és

nem

hagynak kétkedni a két család egy törzsökbli származásáról. A fölebbi per tárgyára visszatérve a flseus a magvaszakadt János részét melly ,

,

eredetileg szent annaí Tóth István után anyai ágról háromlott a csa-

Lázár Farkasnétól

ládra, akará elperelni Bernáld Klárától

avaták magokat a Tóth örökösök

BernátU család. helységbl eredt

,

,

a perbe be-

is

(Bernáthfalvi) Abauj vármegyei

és kiterjedt

Bernáth

vagy birtokossá vált az ujabb idkig

Abauj, Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Nyitra, Pest, Szabolcs, Szathmár,

Ung, Vas, Zempiin, Zala vármegyékben *). Csupán Zeinplin megyében (1803-ban) birtokos a család Zombor mezváros, Barancs, Dávid-vágás, Grercsély, Kelecsény

,

Lasztócz , Pelejte

,

Puczák Szilvás-Újfalu ,

,

náthfalvi

két

f

Ster-

Szúrnyeg helységekben és pusztákban ). XVI. század elején két rokon élt a családból úgymint ber-

kócz, Sztankócz és

A

,

5

Bernáth

András

és

Ferencz,

kik által a család ekkor

Andrásnak

ágra szakadt. (Ferencz ágazatáról alább).

gyermeke volt

úgymint

:

bernáthfalvi Bernáth

f

János, István mazottak

I.

és

Lukács,

kij^

Bereczk

négy

(Briccius)

mint régi nemes családból szár-

Ferdinánd királytól nemesség-ujitási czimen .1563

ki oct.

3-kán Pozsony várában kelt levelet kapnak nemességükrl, és Bernáth-

i

)

Cserey Kövárynál

id. h.

*}

Székely nemz. oonsfitut. 67. L

*)

Legalább Magyarországon az agilis czim csak anyai részrli nemes

származást *)

jel dl.

Fényes Magyarország geographiá ja 6 kötetben

;

az illet

írásánál.

*) Szírraay Coít. Zerapl.

uoL topogr.

I5S. snt. lapjain.

megyék

le-

40

Bernáth.

falvi

si

birtokukról uj adomány képen

Czimerük

').

e szerint

egy em-

beri jobb láb Vörös csizmában és nadrágban, térden felül sebbel, mellyen

keresztül egy meztelen kard van átütve.

Ez a család si czimere, mint

közlend czimer vértnek 3-dik mezejében is e képlet látható. Andrásnak említett négy fiaitól igy folyik le a nemzékrend 2 ) I. tábla.

az alább

:

Pal

I.

Bereczk

1,

I.

(1.

Palagyi

János

II.

1590.

(Ujfalusi

Anna (Gábriel

<

György né)

Gibárton

J-Laszio a

) f

Kata

Anna).

í

V. János

^arkasAnna)

Anna)

László 1697.

Bereczk S

(Anarcsí

Vigyes

2.

(I.

1651.

Erzse.

-

III.

1590.

1590.

1561.

(

László

(gyöngyösi Mihályné)

'

Andr.)

Bora (Tibay Mari)

80

János

I

-5

1563.

András

(II.

1587.

)

József

í

N

Zsigm.) IIV. János lTI.András II. István; (Panes 1733. 1 17 3 f Ferenc*.. 1669. 1669 ? 1 ) £va>. 1613. III. Jánosy (Péli Nagy Judit) I.

'

|

István (563

l.

(Pelejtey Zsófia)

(Némethy, Ilona)

(Pil Pilisi

I

1715.

i

Sára) V VIEli István (H. SZ.-ÍV. Judit 1623. Keresztes Bora. .

Zsófia (Bessenyey Ján.J

Zsigmond

Imre

Zsófia)

Kata (Nyomárkay Zsigm.)

IV. Lászlói '(OlcsváryJV. László. Erzse) f

'

Lukács 1563. í , Andrá8 (Nováki Dora).j

II.

.

'

IV. István (1. SoSámuel mogyiJul.j 1750. 2. fráter

Sámuel Sándor

Eva)

Anna (Kövér N

Mínf látjuk,

re f.

c z k n e

k két neje

László,

fia II.

I.

tója).

,

János volt, 1.

)

Palagyi Erzse két

István kis

Annában

ága fiaikban ,

2.

fiat,

unokája

1.

Zsigmond

CL ott. 237. L Wagner M». tom. LXX.

kihal.

I.

Vigyes Anna. Pia

Bélett

két leányt nemze. Egyik II.

Bereczket

ez ágazat elenyészett

(a négy testvérek egyike lón

leányt nemzett.

2

Lukács

ismét csak egy ágazat fentartó fiat

kinek unokájában

Ennek

és

AuarcsiAnnávai

ki

János

nemzett

I.

Péter)

Kata (Szunyoghi Fer.)

máig a család fentarDancs Évával kér liut és két

31

Bernáth.

ül.

János

(I.

követe járt Rákóczynál

Zsigmond

Homok

Neje

,

).

170G-ban mint Zemplin megye

fia)

szent- iványi Keresztes Zsófia,

ettl gyermekei ÍV. J á n o s (1723.) az ágostai evang. egyházkerület

ÍÖgondnoka télyt. Páli

Ez

volt.

Nagy

Zemplin megyében a kasuhi kas-

épiteté 1764-ben

a múlt

Judittól született két

század végén magasra

József udv. tanácsos és a hétszemélyes tábla (1 787 — 1803.) Ferencz Zemplin megyének másod al-

vitte a család nevét.

ülnöke

volt.

ispánja

?

).

(1785— 1790).

László (szintén III. János fia) Olcsváry Erzsévei nemzé Lászlót, ki Zemplin megyének (1790-ben) fjegyzje volt 3 A legújabb idben Bernáth Zsigmond mint Ungh vármegyéIV.

V.

).

nek többszöri (1825 — 1848.) követe volt ismeretes.

A

családnak másik ágút, mint

már

erolitcm

Ferencz

Bernáth

,

(a XVI. század elején) alapitá. Neje Lánczy Magdolnától

zleg nyúlt

le

ágazata egészen kihalásáig

követke-

*)

:

n. tábla, f

Ferencz 1563.

C

,' Bernát

3 (

1507-1552 |(1. Jenéi Anna *.

\ Borbála 1626.

István

i

J

BibfÍnna) ) Farkas.

Tetétleni

György

Anna).

i

1587.

Ferenci

István 1597.

]

(BokryAnna)f

(

(Lánczy Magdolna)

Zsófia.

*

Zsófia (Foldváry Mihályné). L

Borbála. £

Gábor (Boglyos Dorottya)

m Margu (ispán r -

\

ti

.

k

kitol ?

,^

,

j

4.mbr*ar.é).

I

Ferencznek gyermekei közül

C

')

Szirmay

ü. ott 324. 326.

Zemplin, not.

•)

0. ott. 381 l

*)

Wagner

Mss. Tom. I/XX.

Prepos. de Jászo. Pestini 17Sf*

péfer

Jánosné 1580.)' Erzse (Zele v ,

Bernát

hist. 290.


]f>80.

\ Margit.

grád megyei Buják vára várnagya volt,

2

Farkas

I Zsófia

,

öora (Csány András i)eákné).

)

N*gy Un ° sl

Kata (LévaÍ

és

volt a legjelesb

mint illyen

r

l» >o

,

ez Nó-

7-ben

Pa

1.

— Kövesdy

Ferenciét

:

Processns Fam. Földváry contra

Péternek nevezi.

Bernálhfy - Bernolált.

%z

adományban szcsi helységet *) és azt utánna vejének Földváry Mihálynak ivadéka a többféle családból álló osztatlan Földváry nemzetség birta mig felét egyik

lóezy magvaszakadtán kapta Szapolyaitól ,

,

Földváry a nemzetségtl ajándokba kapta. Élt még Bernáth 1552-ben is. Neje kett volt az els Jenéi Anna, (kivel Tisza Jent), és a máso;

dik Teteti eni

Anna

kaiban halt ki

,

2

), (kivel

a te tétleni pusztát kapta. Férfi-ágon uno*

leány-ágon a Földváry osztatlan nemzetségben

Czimere a családnak

f

mint

itt

látható, és

mcllyet a család ugy látszik az ujabb

megb vitetett bl

,

ez

a vért

:

n

áll fen.

idben

jobboldali szeglet-

a baloldali szegletig nyúló szalag vagy ge-

rendát mutat , mellynek fels részében három zöld koczka,

szemlélhet.

részében

alsó

pedig vörös nyíl

Ezenkivül a vért négy udvarra és

egy közép paizsra

oszlik.

Az els

és negvedik

udvar 7 mellyeken az emiitett gerenda végig nyúlik., kékszinü.

A

második udvar ezüst, és

ebben zöld halmon nyugvó koronából vörösbe Öltözött bajnok emelkedik ki, jobbjában

mez-

telen kardot, baljában harapófogót tartva.

A

harmadik ezüst udvarban az si czimer a vörös csizmás és nadrágos jobb láb meztelen karddal átütve látható. A sziv-vért arany udvarában egy emberi kar

A A

irótollat tart.

A

paizson két nyitott koronás sisak van.

jobboldalin a paizsbelr vitéz karddal és harapó-vassal emelkedik

baloldalin fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal kioltott nyelv-

vel

tnik

föl.

Foszladék jobbról aranykék

Bernátlify család.

,

balról ezüst-vörös.

(Olovaczi, báró).

zad elején) lépett a bárók közé, ugy látszik kik 1812-hen a Ludoviceumra 1000 forintot bölcsészeti és egyházi jogtudor,

elbb

nagvváradi kanonok.

A

Az ujabb idben

(Szlaniczki).

Késbb

Földváry osztatlan

*)

Wagner ms.

»)

L. az I827-ki XYIII. törv.

tom.

xrztség levéltárából.

LXX. oa.

(már 1825-ben)

irja.

Árva megyei nemes

tudományosság terén feltnt e családból Bernolák

*)

és

(Í8í5.) a kalocsai érseki megyé-

család elnevét Olovaczról

Beraolák család.

(e szá-

Józsefben, ajándékozták 3). József

Antal

ben kanonok, bácsi fesperes, hittani tanár sat

A

ki.

Antal,

család.

ki szin-

BernHeder tén

-

Bertalanffy

Árva megyébl eredt; pappá lévén

,

elbb

3$

cseklészi (17$2.} utóbb

(1809.) érsekújvári plébános és alesperes. Nyelvészeti értekezést (1787.) és tót nyelvtant adott ki

grád vármegyében Diós

E család egy ága Jenn él. *).

Bernrieder család.

—

nagyon elesve

Külföldi származás

be honfiusitás által az 1827-ki országgylésen

,

2

).

—

Nó-

J ó z a e f vétetett Birtokos a család

Tolna vármegyében.

B ersenyi család. gyei birtokos nemes család is.

(Egyházas nagy- berzsenyi). Somogy me-

beházasodás utján birtokos Vas megyében Ismertté tévé e nevet Bersenyi Dániel a költ született kemenes,

,

Hetyén 1776-ki május 7 -kén. Több vármegye tábiabirája és a m. tudós társ. tagja volt. Meghalt 1836-ki febr. 24-kén Miklán si bir tokán *). Neje Dukai Takács Malvina volt, a költ Dukai Takács Évának nvére. Szülit és gyermekeit mutatja e kis nemzékrend

allyi

,

:

C

C Lídia (nagy-alásonyi Barcza Károly \ táblabíró neje 1843.)

I Dániel

H^r^A

T«i rt .

J

1776-1836.

l

Malvina)

<J

I Antal. [ László.

E családnevet ujabb idben írják Berzseny i-nek is. Berséuyl család. Az elbbitl külön családnak látszik nemes Bersenyi ág

Demeter

mellybl

,

szent Péter prépostja volt, és kezést nyomatott

azon

megyében Eger vári 1708 ban Bártfán latinal egy jogi érteaz egri

*).

Berta család.

Zemplin megyei armalista család Szirmay

szerint

Bertalan család.

Zala varmegyében székel.

Bertalanffy család. Sopron vármegyei nemes család, mellybl Pál szül. Pulyán *) 1806 ki január 25-kén. Jesuita ln 1725-ben. Meghalt

1

Komáromban, hol a középtanoda Több munkát nyomatott magyar nyelven ).

7 63-ki január 15-kén

gatója volt.

lllynevü nemes család jelenleg 1 )

')

Horány i nov. mera. XLII.

*) L.

% )

„

igaz-

C}

tórv. ez. s s z e a

16

is

van Nyitra vármegyében.

441.

§.

müvei"

kiadását Dbbrentey Gábortól.

Horányi Nova Mem. 444. L

*)

U. ott 445.

•)

Az

A magyar

írók életrajz

gyjt.

letett.

idézett helyeken

munkái

élés >roltatnak.

49. lap.

szerint

Caávcn szü

Bertha.

34

Kerti* a család. (Fels-ri). Vas várraegyében a Pinkává patak mellett fekszik Alsó- és Fels-Er helység mellynek lakosai már ,

rök (határrök)

a XIII. században

oklevelében

rnagyságnak

voltak, és

neveztetnek.

I.

Károly király 1327-ki

Az

iker helység a né-

metség közepén egy magyar szigetet képez körül lévén véve német lakosú falvakkal reform, hitvallásukra nézve is a vidéktl különböz,

,

nek.

E

két helységre Rudolf király 1582-ki febr. 18-kán hatvannégy

nev nemes Bertha család is

családnak ad adománylevelet, mellyek között a

külön

nevekbl

családok nevei legtöbbnyire kereszt-

Andorko

mint

állanak,

E

említetik.

(András), Bertók, Kázmér, Alberth,

Kelemen, Adorján, Benk, Orbán , Ádám Finta Bertha Fiiep Páll, Fábián Gáli Imre Thisba Gercz Gángol Simon Miklós Steft ,

,

,

,

,

,

,

,

,

(István), Farkas, Pongrácz, Bálás, Bartholomei, Folta

A Bertha mácod

,

1

)-

Antal

,

pedig

(1839-ben) országgylési követ

elbb aljegyz (1833-banj

Sí Mihály

József

zött, és e

í

)

született

]

(

Fels-Órben

(

Sándor

(

szül. 1796.

Erzse

)

meg,

Bért.

Sándor.

Fülöp Vasvármegyében az 1733-ki neprodukált. Fia Mihály Fels-Erben birtokolt, törzse

József

megyében és a

(Gcze

18Ö7.)

zálogba adván

született fia

Komálnom vármegyébe

,

Sándor

magyar akadémia ügyvéde,

országgylésen jelen lévéa

,

költö-

Ete nelységben 1796-ban,

a ki iskolái bevégeztével az ügyvédi vizsgálatot letévén dett

:

(BatogLy Mária). ) Nina. (

E nemzékrend mesi vizsgálatkor

utóbb

,

volt.

Egyik ágnak leszármazása a múlt század elejétl imez

íia

Ignácz

családnak Vas megyében maradt ágából

alispán volt

mit ennek

,

és lev. tagja

azt részletesen leirta

,

,

Pestre telepe-

ln. Az 1825-ki

az 1830-ki ország-

gylésrl pedig „országgylési tár ez át" adott ki 1843-ban. Az 183% -ki országgylésen a kerületi naplót szerkeszté sat. Vasvármegyétl nemességérl 1833-ki nov. 4-kén bizonyítványt vévén ki azt ,

Nógrád várnejéti Baloghy

1834-ki márczius 22-kén Pest. 1835-ki aug. 26-kán pedig

megyében Máriától

')

hirdetteté ki

él gyermekeit

A vasvári

kapt.

Nógrád várm.

ból. L.

)

).

Néhány ev

eíÓtt elhalt

a nemzékrend mutatja.

1610-ben (in fest transiigurationia Dni) kelt átiratáJegyzkönyv. 1L01. ss.. alatt Pongrácz Mihály ne-

18fíí).

mesi bizonyítványában 2

2

is.

Nógraü várm. 1335-dik évi jegyzkönyv

1435. nz.

a.

Berthóthy Czimere a család az

itt

kék mezben hadi

szerint

fölötte csillag

ragyog

35

látható metszvéty

férfiú kivont karddal,

a vért sisakja fölött pedig

;

pénczélos kar szinte kardot villogtat.

Berthóthy család. (Berthóti) E Sáros vármegyei család, mmt már e munka I. kötete 232. lapján a gágyi Báthory családczikkben érintve, és a nemzékrenden kimutatva áll

Aba nemzetségbl

zett

eredett,

t.

Péter

i.

Fethewcz de genere Aba) ispán-

(C. Petrus dictus

nak

(genus)

szintén az

,

Pétertl Szaláncz vára urától nemunokája Mihály volt a Berthóthyak se *).

fiától

A

Grömör Sáros ,

,

gyékbe kiterjedt család

hiáuyában

nem

,

Zemplin várme-

teljes családfáját

tagjairól tehetek emlitést

Szaniszló 1504 — 1522.

és Sáros vára kapitánya 1526-ban

alispán,

adatok

adhatván, csak néhány a történe-

lemben ismertebb Berthóthy

Szabolcs

1547-ben pedig követ*).

Borbála

Sáros megyei alispán

*),

Márton 1542-ben szintén ott János 160Oban alispán 5 Ber-

3

).

).

599-ben Korláth Kristóf özvegye 6). G á b o r 1 680ban Szepes vármegyei alispán 7) Ez , vagy másik Gábor tesz jelentést Zemplin vármegyének 1704-ben, hogy Rákóczy Heiszter seregein

thóthy

1

—

gyzelmet aratott 8). Ferencz 1707-ben Rákóczy nak fels-magyarországi vezényl tábornoka, és ennek nevében 1708-ban fölhívja Zemplin

vármegyét a fölkelésre

•).

"Wagner Mss. Tabelláé gen. tab. 1. késbbi kéz e szavakat irta a családfán ezen Mihály neve mellé „Honim (t. i Berthótkyorum) totum ferme Archívum est in collectione Nic. Jankovich, inter címei ia Diplomatum repositnm/ *) Lehoczky R. Hang-, stai et ordines. a Wagner: Diplom ) Sáros. *) Lehoczky id. h. *)U. ott. •)

:

e

) Prothocol. C.

Neograd. anni 1599.

*)

JLtehoczky u. ott.

8

Szirmay C. Zemplin, not U, ott. 290., 292 299. 1.

)

9

)

,

hiet. 287.

L

Bertók

3«

— Berseaezet

Czímere a családnak

Ferencziiek

említett

—

mint a legutóbb

pecsétérl vétetett

a paizsnak (valószínleg kék) mezejében koro-

nán

kiterjesztett szárnyakkal álló egyfejü sas,

ugyanaz a

sisak koronáján

is.

megyében

Zemplin

birtokos

a

(1803-ban) Szacsúr és Sókút helységben

család 1

).

Bertók család.

(Fels-ri) Egyike azon nemes családoknál, mellyek Rudolf királytól 1582-ben Vas megyei Fels- és Alsó-r helységre adományt kaptak. (Lásd Bertha család).

Bertók család.

meg. Bertók László 1790-ben szerezte

sítetett

az armalist illy czimerrel

:

törökfej vérzik.

A

mezben

fehér

sárga csizmába öltözött bajnok

Ujabb idben neme-

áll

,

zöld tér fölött vörös mezbe

kivont karddal , mellynek hegyén

sisak koronáján vörös ruhás kar nyugszik, hasonlóan

kardhegyén trökfejt mutatva. Foszladék mindkét oktairól ezüst-vörös

2

).

Illynevü nemes család Esztergám vármegye lakosai között számítatik.

Bért ram család.

Külföldi család, mellybl Bért ram Ferencz

Vinand 1687-ben nyert magyar indigenatust 3). Bervonoszecz család. Mária Terézia által 1768-ban nemesítetett meg Bervonoszecz György Farkas. Czimere ez a paizs ud:

varát egy ketts ezüst és vörös színnel koczkázott szelemen (Wappen-

Balken) közepén osztja kétfelé , a paizs fels udvara arany egyfejü fekete sas emelkedik

ki.

Az

alsó

;

a kard hegye fölött két

Ugyan

oldalról két hatszögletes csillag ragyog.

nyugodva

,

két kiterjesztett sas-szárny

Berzenczei család. Somogy vármegyében ,

'jUTaz not. topogr. 334. 336. ) Adami Scut. gentü. tom. I. • ) XXVIII. térv. c*. :

E

1.

:

t

*)

Gr. Teleky

Mis. Kro. 28.

Hunyadiak kora

XL

*).

1473 ban

birt

Lászlónak atyja György, ennek

2

*) Collect. herald.

kar látható a

illyen

között. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék

Ágatha Berzenczei László özvegye. Loránd volt *).

mellyben

kék udvarban fehérbe öltözött

emberi kar , markában kivont kardot szorít paizs sisakja fölött a koronán

,

497. XII. 269. 437.

Berzenczei

Berzenczei család.

—

Berzeviezy

37

(Grörgény szent-imrei). Erdélyi család,

1733—44

lakhelyök Marosvásárhely vidéke. Berzenczei István k irály bíróságot, egyéb tagjai közhivatalokat viseltek.

úgymond KóVáry

')

—

az

utolsó

család nevét

—

László

és

evekben Berzenczei

Antal tevék emlékezetessé. Családfájok az Mihályon, Lászlón, Istvánon j le János

E

Ferencztl,

alapító

az

itt

közt

következleg

*)

S

Antal (ntlen) s

\17nlt ;o

Uú

n \

Mihály S^ Mhtíf

i í

'László jászló (K»n Ilona) I (Baranyay iyay fty (B -

(Barcsai ^ Erzse) E Ei se)

< ?

„

\ ( f

Haller f János (ntlen) (Gr. I

Anna) An

i•

J

J

Borbála) tía)

J

j

Kata ( Mariáss László).

Ferenci

ffWpi

&)

i

István

r

(

? László

l

Vilma

(

Klára

(

Kajdácsi

I

Rózaf 1852). Miklós (Szarvadi

Kata) Karolina (Cserei Elek).

Berzeviezy család.

(Berzeviczei

nagy, és régi terjedelmes családnak törzse gerus, Rutgerus, Rutkerus

Comes)

ispán,

,

báró és nemes)

Rutker

t. i.

államszerkezet értelmében, mert azon idben,

E

jeles

(Rüdiger Rudvármegyei ispán az elbbi

midn Rutker

.

élt (a XIII.

század elején) hazánkban a német grófi rang mint nemesség i fokozat egész családokra kiterjesztve ismeretlen volt. B. Mednyánszky Alajos tollára raéitatá

,

irja 3 )

hagyomány ezen

ki e család történeteit ékes történelmi

,

hogy „százados

:

Rutkert

a

tiroli

régi szájról szájra terjesztett

havasok jeges bérczeirl a kár-

pátok közé költözteti, és a kornak és körülményeknek egybehaspnlitása

nemcsak hitelességet ád hanem némi valószínséggel azon tiroli családot is megengedi meghatároznunk, mellybl eRudgerus Comes származott. Azt tartja t. i. nevezett tudós , hogy Rutker egy személy a merániai herczegnek Berthold- és Ott o-nak okleveleikben ,

')

Erdély nev. családai

*)

ü.

a

Kormayr u Mednyánszky Tasckenbuch

)

Jahrgang.

36.

1.

ott.

túr vaterl- GeschicJite 1820

38

Ber/.evieey.

Rudigerus de Mátra y-val *) ki Tirolból épen azon korban tnik el midn Gertrúd mint II. András király neje a ma-

elforduló

,

,

gyar királyi lakba költözik. Mert

— úgymond — az Andechsi

háznak

nem viseli ezen keresztnevet azon korban, csupán Rudigerus de Foreis, kit itt azért sem lehet gondolni, semmi más

tiroli

hivatalnoka

mivel a brhreni püspökség hbérese volt."

Rutkernak neje

,

ki Grértrudnak II.

András királynénak udvari

hölgyei közt állott, szintes külföldi volt , és a nevezeti királynéval jött

be Magyarországba. Rutker nejének testvére különféle követségekben a római és

magának

;

élete

oklevél magasztaló szavai állitják

szepesi prépost,

más udvaroknál érdemeket

és a királyné testvéreinek

bambergi püspöknek gyakran

Adolf

is

szerzett

Bertold kalocsai érseknek

veszélyeztetésével

— fontos

is

—

,

és a

mint az

szolgálatokat tett. Jutal-

András király Adolfnak és ntestvérének 1209-ben egy már azeltt a bambergi püspöknek és most általa Adolfnak engedett darab melly jószág a Poprád vize földet adományozott *) a Szepességben

mul

II,

,

,

mellett a kárpát legmagasabb csúcsa tövében fekszik.

E darab f&ld mellyre kevéssel késbb a most is fenálló N a g yLomnicz, Kunsdorf, AitwalddorLésaz 1360. körül el,

pusztult

Mekler

helységek építtettek, a Berzeviczy családnak els

késbbi királyi adományok által ismét szaporodott. E birtok a kárpátok legmagasabb csúcsán kivül azon kis, de szép rónát Poprádon túl a hegyvonalon egész Eisa kárpáti havasok lejtjén dorfig, és a kolbachi két regényes völgyet is magában foglalja.

si

birtoka, melly

,

A

családnak törzse Adolf prépostnak

nvérétl származott

3

az emiitett Rutker Ion, kitl a családfa ) igy

*)

E Mátray

öcscse

j le

aevü családot az érdeklett tudós feledé megismertetni

b-

vebben. *) L. az oklevelet

a Berzeviczy család levéltárában egy a szepesi kápta^

lannak 1336-ki átiratában 9-dik szám alatt Ezenkívül *) Leginkább a t. család saját cemzékrendi táblája szerint. Geneal. részt Wagner tom. LXX Ms. Egy találhatni a család nemzékrendét

—

—

auth. Ms. Hiro 207. Lehoczky steromatogr XI. 50.

1.

aat.

Berzevíczy.

tábla.

f.

Hennán 1246.

János (sobfalvai) 1326. Miklós, plébános 1401.

S András j(de Sobfalva,

(Comes

49

máskép

I

Polanus I de Sobfalva F et Scepus)

János f 1880.

Hnnsdorf)

Péter

de Sobfalva

|

Kakas

]

(Gallus)

Miklós

Polán 1 1401. de Sobfalva. Dorottya

Pétét

de Sobfalva

f

f

1296-1326 Rutkér

neje

ispán

Adél he ii.

1209.

Lumniczi s

Berzeviczi

János Rikolf de Scepus

estet

Lásd

t és agát a

II.

tábláu.

1296 1329.1343.

I.

ispán

tti

1 Margit (Tornallyay Bódogne)

1246-12701

Erzse (Zkárusi Tóbíásnc) Ií.

Rikolf mester

Ettl eredi a Tárczay kihalt

Tarkói.

család.

1296. 1329. 1343 .)

Moko.

\

Henrik

Rutker, a törzs két

Hermannus Scepus

fiúi

í f

^UJia (^ ercnoz

A

várnagy né)

hagyott maga után. Oklevelekben

alias Polanus,

neveztetnek.

saepesi

1322.

és

ComesRjcolphus II.

Mindketten szilárdan maradtak IV. Kúti Lá3zló mellett

mur

is

alatt

grófok, és

;

magukat IV. Lászlónak a nogai tatárok az oldaföllázadt kunok elleni csatáiban valamint a németujvári a trónkövetel András (III. vagy velenczei) ellep Her,

,

—

ostrománál a királyi zászlót hordozta

pott, melly miatt keze holtig hasznavehetlen

veszélyesen megsebesítetett

pesben Rikolf és

Hermán

A

,

maradt

és ;

nehéz sebet ka-

Rikolf

szintén

márkusfalvi várkastély ostrománál Sze-

testvérek fogságba kerültek. Ezen szolgalat-

juk jutalmául 1278-ban ÍV. László király az annak eltte

A

idsb ko

és

kitüntetek

mán Gyr

'.)

de

András királytól megersítést kaptak ').

két testvér az 1209-ben

nyert adományra 1246-ban IV. Béla királytól

raikban

Comes

családi levéltárban 8-dik

szám

alatt,

is

már Po

1302-ben kelt átiratban.

40

Berzeviczy.

lanus Comes-nek

ajándékozott

Doman (pomanyoiz)

helységet, mint

a szepesi várhoz tartozót és közelfekvt ismét visszaadta.

Hermannak maradéka, melly legtöbbnyire Sobfalváról a

XV. század

irta

magát,

elején kihalt.

Kakas (az oklevefenn van Kakas Lom-

Rikolf fiai közül különösen kitünteté magát

lekben Kokos vagy Gallus)

kinek neve máig

,

egy éhez közel fekv rétében melly K ok o s ch-r é t-nek neveztetik. A III. András király halála után beállott trónkövetelési mozgalmak korában tett érdemeit elmondja egy 1307-ben kelt oklevél, mellyben Róbert Károlytól Nehre (akkor Eurstráska)

nicz helységnek nevében

falut kapja

volt

,

adományban.

és

,

E

,

szerint elejétl fogva a nevezett király hive

és a csehek által elfoglalva tartott Szepesvár ostrománál

lédét és két rokonát veszté el,

Önmaga pedig nehéz

sebet kapott

32 cse;

végre

az esztergami vár megszállásánál a királynak saját szemeláttára ujolag

megsebesült, és a ledobott kövek által két fegyveresét veszté el

Az eri

(euri) uj szerzeményhez tartozó birtok

fekv Brúnó

najecz mellett

mellyet testvére

il.

szerzetesei

').

egy részét a Du-

zárdájának ajándékozta, de

Rikolf nemsokára visszaváltott. Ugyancsak Kakas

1313-ban testvérével lomniczi Jánossal Landek falut a mecho vitákkal Sáros megyei Komlós helységért cseréli el

a

).

Kakas éke vége

= Szomolnok,

Judex montanus de Smenlnychbanya (de Schmölnicz

nem pedig Sclmeczbánya) tak

,

birtokait Rikolf és

bert Károly

hivatalt

3

;

és mivel

János testvéreire hagyta

megersité 1327-ben

is

) viselt

,

felé

gyermekei

elhal-

és végrendeletét

Ró-

*).

Henrik (I. Rikolf fia) szintén fiörökös nélkül halt meg. Leánya Anna Frankíi Tamás (Thomas fílros Frank) szepesvári várnagyhoz menvén

férjhez

bátyjaitól

,

1322-ben

Szálak

falut kapta nászajándékul nagy-

5 ).

Rikolf (I. Rikolf fia) Tarkörül irá magát, Kakas Tark egy részét Mohol fia Istvántól (a Comite

mert testvére

II.

vévén, azt

II.

Rikolfnak adá el 20 markáért 1310-ben

csatában trencséni

Máté

ellen

,

Az

)

6

).

rozgonyi

három erdt kapott adomány-

oklevél a családi levéltárban 21. szám alatt.

2

) Szepesi káptalan 1334-ki átiratában családi levéltárban 39. 41 s ) Mednyánszky id. h. 136. lapon hibásan „Schemnitzbányát *)

Családi levéltárban

5

Szepesi káptalan 1335-ki átiratában

)

A

valamint Sáros vára ostromában kitün-

tetvén magát, 1312-ben Károly királytól x

Stephk) meg-

7.

180. 37. 47. sz. alatti

*) Szepesi káptalannál bevallás. Cs.

1.

cs.

1.

okmányok.

tár 156. sz. a.

tár 264. sz. a.

sz. alatt. ir.

BerxevleEY

ban

E

*).

IL

mellyrÖl e

R

i

k o 1 f törzse

munkában a

lett

41

a már kihalt

Tárczay

Tárczay csalá d-czikk

családnak,

nyújtja az illet

le-

származást.

Ezek szerint

I.

Rikolf gyermekei közül a Berzeviczy család ala-

pitójául, fentartójául csak

I.

János

mester maradtt

kinek ivadékát

,

mutatja a következ II.

Sgyed I. Miklós ASoldos leány)|

László

I.

tábla.


1329. 43.

(de Farkas- / .

falva)

I '

I.

1405.'

III.

í

Jakab

1470-1477.

a

III.

I.

Miklós <de Berzevicze j

János

Frigyes

János f

Frigyes

Jakab

f

I.

<

István

1440-79. (Budameri i (Konya Anna)l

!•

Henrik

U

- J

o

\ I.

Miklós j Mi

János 1395

Ili.

Szaníszló

f

I.

Kristóf

III.

t +

Miklós 1487. f

Hedvig t Margit

(1.

Kapy

Sandrin. 2. Tussá Ján.) I5l0

f 1395

1404.

Frigyes 1469.

,

1343. 1357.

Jakab

ág.

Menyhért 1459 t

f

II.

de Berzeviczef 1360-1405.'

WI. V

ágát

\

1343. 60.

II.

és

III. táblán,

Pál

Rikolf Landeki prép.

í

Lásd ezt

,

II.

III.

Jakab

Loraniczky de Berzeviczef

Erzse 1474. (Bátnori László).

i Pál 1395. f II.

w U

s

Szaníszló 2

Ettl Szaníszló

ág.

(BuchaiKata)j 1440-1479. ILásd a VII. táblán.

V Szaníszló

\ János Herke vagy Henrik i István de Berz. (et Cserép )[ megöletett k

1340.

( János (Schwwrz) 1446-56. , szepesi fisp. 1405. 25. és tárnokmester. \ Dunajecz Örököse.

(Derencsenyij Péter

a

i

Ilona)

Mik 163

L Mihály de Berzevicze 1329-1343.

István 1395.

Miklós.

Margit

IV. Jakab 1405-25.

(Eperjesi Andr.)

<

Ennek jut Apollónia (Hatvani

Berzevicze

Pohárnok

vára.

István 1425- 60.

Tamás 1403-29.

I.

Mihály

i

Mátyás) Erzse (Szinyey János) Kristóf f 1439.

1425.

Lénárd 1460. Kata Lapispaky Zsigm. Özvegye) vagy Tivadar.! László 1395-1465. r

Detrik

J

(neje

j

f

Családi

L

tir. 134. sz. alatt.

János 1439.

42

Ber«*v!czy.

E gát,

családfa ! ) élén álló

Lomniczynak

János mester

,

Lomniczról irván ma-

ki

,

neveztetett, 13!7-ben egy

meg mellyen

népesített

A

is

I.

nev erdt

Grünwald

a mostani Bálás vágás támadhatott.

Berzeviczyek birtokaik már 1326-ban Szepes és Sáros várme-

gyében szélesen kiterjedtek. Berzevicz helysége még 1317-dik etött alapitatott. 1343-ban a két (akkor már csak egyedül élo testvér) t. i. I.

János

mester és

II.

Rikolf között végosztály történvén

ez által a

,

két ág (úgymint Tarkó és Lomnicz, késbb Berzeviczy) birtok-állapota Örökre elhatároztatott. Tarkó várát Rikolf már azeltt felépité és ,

mint már említve volt — a Tarczay család alapító

ága pedig Berzeviczy néven

János

törzse lön.

lett ismeretes.

Ezen t. János gyermekei közül III. Rikolf iandeki prépos volt 1343 1360-dikban. I. László, ki Farkasfaí várói íratott E^yed unokájában halt ki. Egyednek anyja a Soldos családból volt és 1347ben már férjének Miklósnak Özvegye *). I. J a k a b (I. János fia) szintén unokájában Miklósban ki Össze-

—

,

,

töretett (contusus) — hal

ki.

I.

Jánosnak következ három

I.

Henrik

—

Péter

közül

az eddigieknél nevezetesebb

fia

a magyaroknál Herke

és Berzeviczrl íratott

és

,

ifjabb

,

—

1340-ben

élt

,

Lomniczról

neje Derencsényi Péter leánya Ilona volt. Fiai

korában már Zsigmond király udvarába került,

ennek hasznos szolgálatokat

követségben

tett;

is

járt a lengyel ki-

Több évig török fogságban is volt. Zsigmond királytól 1425ben kapta Jamnik helységet 3 ). Hivatalára nézve Szepes vármegye fispánja és tárnokmester volt. Meghalt 1432. táján. Ugy látszik — írja Mednyánszky hogy & épité Dunajecz hegyvárat hasonnev rálynál.

,

—

Nedecz a lengyel Schornstein végvár irányában) „h a e r e s c a s t r i Dunajecz" iratik. Ezen J á-

folyó mellett (most

mert

János

fia

n o s az okmányokban Schwarz (fekete) névvel

—

jelöltetik,

azon okból

mivel Dunajecz mellett nagy fenyves erdket

sejti

a nevezett tudós

birt,

mellyeket birtokaiban lakó német alattvalói Schwarzwálder-eknek

Ezen János (niger) többi közt Albert

neveztek.

1

)

E

illy szerte *)

családfán némelly tagokat

megszámoztam

,

királytól

1439-ben

azonban végig ez

ágazó családnál követni több oknál frgva nem

Quietentia nobilis Dnae Soldos relitae Nicolai

eljárást

tartottam alkalmasnak. iilii

Ladíslai de Farkas-

Mihály super solutis Jnribus per Jacobum etPanlum És másutt Dnae Soldus filia affines suos Anno 1H47. Családi ltár 327. sz a. Stephani filii Marci de Marcusfalva 1346. U. ott Procur. Constitutioban.

falva, filiae

Stephani de

sz.

—

—

3

)

Wagner

Aaal. Scepus.

I.

140. lap.

43

Bcrzeviczy.

Agárd

ialut kapta

adományul Nógrád vármegyében, de e miatt több

megtámadást szenvedett, miért is 1446-ban az ország rendéinél, 1461ben pedig Mátyás királynál oltalomért esedezett mit meg is nyert. ,

1470-dik körül maradék nélkül halván meg. birtokai, rokonainak ellent-

mondása daczára is az akkor hatalmas Szapolyay Imre által elfoglalhol sír ravatattak. Tetemei a nagy-lomniczi egyházban nyugszanak talán a Berzevíczy czimer következ fölirattal áll „Hic obiit Egreguis vir Dominus Joannes Schwarz de Berzevicze. 14**. Benne kihalt Hen,

:

rik

vagy Herke ága.

Mihály

I.

(I.

János mester

fia)

1350-dik körül szintén várat

mapának Berzeviczén, egy dombon szent Quirinus temploma

épitetett

,

irányában

,

és azóta

maradt ez ágnál a

Ezen Mihály szép atyja (abavus) azon

Berzeviczi praedicatum *). Istvánnak, kia családi ok-

mányokban Pohárnok Istvánnak (Stephanus Pohárnok) nevezmert Zsigtetik. Ennek neve történeteinkben gyakrabban elfordul mond és Albert királyok korában a közügyekben az elbbieknél élén,

kebb

részt vett.

oltalmában

Az

vában.

is

A

hussiták elleni csatákban vitézkedett Trencsin vára

része volt.

Követségben járt a lengyel királynál és Mold-

Dán

oláhországi expeditioban

vajda részére a székelyek és

szászok kapitányává választatott. 1430-ban Zsigmond Likava várnak (Liptó vármegyében) a hussitáktól elvételével birta meg.

hogy a közügyekben

meit,

fogságba

mányt

esett,

kapott.

saját költségein fáradott, egykor török

Detrik testvérét önpénzén válta

Jutalmul több ado-

ki.

1435-ben kapta Zsigmond királytól Nyarad (Nyaragh)

falut és Olaszi és

Mérgei

fblde pusztákat Borsod 2

az egri káptalan által beiktattatott

ményeztetett Zsigmond királytól

ban várlakot építeni tól

Növelé erde-

Már elbb

,

).

Ugyan

megyében

ez évben

Heves vármegyei

tiz

évvel

,

(

1

,

mellyekbe

435.) enged-

E r k nev

falujá-

1425-ben Borbála királyné-

kapta Ajnácsk várát (akkor Nógrád megyében volt e vár az ok-

s Hatvanhoz közel Ó-Buda vármegyében ) adományban. 1447-ben Nyarad birtoka végett pelsczi Bebek Imre er-

levél szerint) és Boldogfalvát

miután ez nevezett helységben némelly

délyi vajdával pörlekedett, földjeit és erdeit elfoglalta \).

1453-ban László királytól ismét maga és

')

Mednyánszkr

*)

Bátkori Miklós országbíró itéletterele 1578

*)

Családi

Itár.

id. h.

251. 262. az. a.

W.

Családi

Itár.

42&

*z a.

„possessionera Boldogfala in Cottu vetero

Bndcnsi propo Hatvaii u az oklevél szarai. Értend Pilis vármegye *) Reiatoriae Cappli agriensis super Admonitione et Evocaiione Bm^rici de PetsÓoz Vajvoda* Transylv.

etc. 1447.

ü. ott

82. sz. a.

44

Berzevlezy.

rokonai részére Heves vármegyében Seegh falut kapta adományban.

Heves vármegye fispánja *) is volt. (1442-ben. Miután Kristóf fia meghalt, birtokait eladás ürügye alatt leányainak és vejeinek akarta

Lénárd

kezeikbejátszani, mi ellen

mint örökösöd

Saskúth

Pest megyei

Budai házának elidegenítése ellen

Mihálynak ágán

I.

lomniczi Leonhardsburg

unokaöcscse 1459-ben

Heves megyei

fél tiltakozott jelesül

Nyarad,

borsodi

nev

Erk

Kewrth,

,

helységbeli

birtoka,

és

1

),

Lénárd (Leonhard) nev térben egészen

,

kinek neve egy nagy

idnkig lejutott és ki 1479-ben még élt, utolsó volt ágában. Ez megharagudván azon akadályok miatt, mellyeket pazarlásai hajlamai elé egy rokona gördített, minden birtokait elzálogositá. Ezen jószágok egymásután a törökök, erdélyiek ellen harczolt gróf Ruebernek majd Tökölynek a királyi íiscusnak és Késmárk városának jutottak birtokába, mellytl a esalád majd háromszáz évi perlekedés után csak 1751-ben ekkor is nagy ál,

,

,

,

dozatokkal kapta azokat vissza.

Miután a lomniczi

I.

módon

illy

János

fiai

III.

virágzó két

f

i

k

és

közül csak

déka maradt fen. Ennek közt unokái

Henr

Jakab

fia II.

M ih á

még

1

y maradékai

a Berzeviczy

II.

is

kihaltak,

János

Miklós (1360-1415.) Ennek

iva-

többek

Szaniszló által a család mai napig Amaz Jakab, emez pedig Szaniszló

és H.

ágra szakadt.

ágának neveztetik.

És

itt

elbb

az egyik ágat kell végig megismertetni

,

és azután

térendünk vissza ismét Szaniszló ágához.

I. III.

Jakabnak,

ki Berzeviczi

nek a nagy-lomniczi curia

j le a következ *)

Teleky

*) Ca.

1.

:

III.

Jakab ága.

is

táblán

birtokában maradt

:

Hunyadyak kora X.

tár. 412. az. alatt.

Lomniczkynak

123.

1574-ki átiratban.

is

neveztetett, és ki-

(1470—77), ága

igy

45

Berzeviczy.

•III.

János. 1511.25. (Págztohi Orsolya).

c es

2

tábla.

|felsmagyar- jLásd a IV. táblán, országi

I

fkapitány. J \(Kapy Ilona).

Kristóf

1

(Schwarz)

1511-1555, László

Bertóthv

f László

Kata). 0)

Ádám. István

>

-j-

András ftSzénássy Csicseryf Zsuzs.)

Zsigmond

0)

PQ

László f

Miklós

1440. 59. 88.

Mártka Bálint

(Kellemesy

1535-63.

Menyhért)

(Lap. Segnyei] Margit).

Kata 1559. (Polánkail

4

Szepesi ágazat törzse. Lásd az V. táblán.

,.

.

,

veronika (Berzeviczy Mártonne).

Janosr.é).

Margit (Torday Andrásné

Zsigmond

Júlia).

t

(Zwinyei Potentiana)

« 9 s o

Juli*).

Mihály

/

1486*.

M i»

f

Szepsy

Margit 1557, Orsolya (Bornemisza Miklósné). iDobay Mili Mária. )

Orsolya 1564

< J ános (Csepáufalvi Márton Dondaghi i 1613 Antalné). báró, lengyel! kancellár I Kristóf. '

.

(Báthory Erzse.)

Ezen ág élén

álló

Jakabnak

bátyjával Szaniszlóval perlekedik volt

,

több földjét elfüglalá

Potentiana nemzett. fia

*)

*),

,

(^

Miklós,

ki

1466-ban nagy-

mert ez Berzeviczén

Zwinyei

,

hol serház

is

(jelenleg Szinyei Merse)

nejétl mint a táblázat mutatja több gyermeket ,

Négy leánya kikhez ment

János

fia

f

férjhez, szintén ott látjuk.

Eunek neje Pász-

birtokaiban Laszky által háborgattatott.

tohi Miklós leánya Orsolya volt

,

Legidsb

kitl azonban gyermekei

nem ma-

radtak.

Testvérei közül egyedül tetik az

okmányokban

zett gyermekei által. *)

Is*

Protestatoriae

Kristóf,

— ki Schwarznak

— tartá fen ágazatát Berthóty

Ez

Scepus. 1466. Qsaládi ltár

I

nevez-

Katalintól nem-

testvérével az említett Jánossal

Capü de

is

II.

Lajos

ki-

K.

*) Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy vannak leánya volt, és igy különben is rokona férjének.

Berzeviczy.

48

íme

töltött életnek.

mere

ezt és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi-

által jelvényeztetni.

Bárói ágazat.

a)

IV. tábla.

Tamás .

ú*

*

.

a

*

/János i

1569.

I

£5| 1604 f 8 y I (Berzevi °

*-•

báró

1616—1636. /János

sz.

(Kolacskovszky Zsófia)

l

1637. (Szi-

özv. 1659.

1

nyey

Zsigmond.

Fe

1744.

jrencz !Z

(Báró

Görgei

Zta-^gm.

Borbála Ko- j Anna lacskovszky If 1682.

Mar.) János.

(Márjá8sy Éva.)

f

Margit (Kúa Györgyié Miki.

Teréz

mond

(ftóth-

1756. f

1583.

Anna (Berthóty

Vinczefl834. Szinyei Anna

József f

Zsig-

'

V

f

Annát

I

Istváné.")

_ristóf 1569-1594.

Anna

János 1725.

iGusicli

)

Antal csey Teréz)

iüier

zsána).

liéczei

plébános

vé-

;
1

1608-1634

i(

János

[királyi sz ül e fc. ^Ferencz tanács. 1742. Gráczban.

lAnna.)

'czy Ilona)

János

né.)

Mária (Bukovsxkyné.)

Miklós.) I

MíkL+f T l

Ilona

Miklós, táb.

I (Szül.

(Fejér- 1

pata*

ky

Iványi

Ilona.)

| Ilona

(Kapy

Gáb.) Ad.) SÉva (Márjássy Miklósné.) Anna, (Róth 1,

Ádám.)

Zsig- lL*«l<* t mond. ?í*íf rnok

^Miklós

f

Györgynek fia János 1683-ban Sáros megye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed izre dispensatioval vette nül Szinyei Annát. Ennek unoka öcscse azon Já nos kinek neje Márjássy Éva 1725-ben 60 éves volt. Fia ennek Is-

A

táblázat élén álló

,

,

mét

János

1744-ben osztozott

meg

testvéreivel

,

kassai tartományi

nejétl báró L'huillier Anna Máriától (ki késbb Engelhardt tábornok neje lön,) 1742-ki octob. 29-kén született fia F e r e n c z ágának báróságot szerzett. Báró Vécsey Ferencztl szü-

bizto3

letett

,

és kir. tanácsos volt

legidsb

fia

János

,

héozei plébános.

Antal

16 éves korában.

45

Berzeviczy.

III.

János. 1511.25. (Pásztohi Orsolya).

1

Kristóf (

tábla.

G l

54M562.]Inuen8bár6Íltg

felsmagyar- JLásd a IV. országi

I

fkapitány.

í

(Kapy

-

táblán,

Ilona).'

Schwarz)

1511-1555. László

Bertóthy

%

-f-

László

Kata).

N V

Ádám. István

L Mihály Zsigmond ^ András <(Széuássy iá

*|*

(

1486.

X

Mikilos (Zwinyei

László

Potentiana)

MártLa

ti

N

t

(Kelleraesy

1440. 59. 88.

O

[(Csicseryf Júlia).

Menyhért)

3 s o

Bálint

Zsuzs.J

f

Szepay Juha).

2

1«m

^ b

Zsigmond

<

1535- 63. \ Szepesi ágazat törzse. Lásd az V. táblán., (Lap. Segnyeij Margit).

Kata 1559.

f

(Polánkai Jánosné). Veronika (Berzeviczy Máríonné).

s:

Margit 1557. Orsolya (Bornemisza Miklósáé). Margit (Dobay Mih (Torday Mária. Andrásné) Orsolya 1564 i János (Csepánfalvi Márton

V

l

Dondaghi

Antal né).

1613.

i

báró, lengyel J kancellár I Kristóf.

(Báthory Erzse.)

Ezen ág élén

álló

Jakabnak

bátyjával Szaniszlóval perlekedik volt

,

több földjét elfoglalá

Potentiana nemzett. fia

2

)

*),

,

[

Miklós,

ki

1466-ban nagy-

mert ez Berzeviczén

Zwinyei

,

hol serház

is

(jelenleg Szinyei Mer3e)

nejétl mint a táblázat mutatja, több gyermeket

Négy leánya kikhez ment

János

fia

I

férjhez, szintén ott látjuk.

birtokaiban Laszky által háborgattatott.

tohi Miklós leánya Orsolya volt

,

kitol

Legidsb

Ennek neje Pász-

azonban gyermekei nem ma-

radtak.

Testvérei közül egyedül tetik az

okmányokban

ze-t gyermekei által.

Kristóf,

—

ki

Schwarznak

— tartá fen ágazatát Berthóty

Ez

nevez-

Katalintól

testvérével az emiitett Jánossal

Protestatoriae Capli de Scepus. 1466. Családi Itár

is

II.

nem-

Lajos

ki-

I K. Atyja Joannes de Zwinye, anyja pedig Erzsébet a Pohárnok Berzeviczy Istvánnak leánya volt, és igy különben is rokona férjének.

*)

2

)

48

Berstviezy.

íme ezt

töltött életnek.

és ennyit kivan a királyi oklevél a család czi

raere által jelvényeztctni.

Bárói ágazat.

a)

IV.

Tamás János d

ti

sz.

1569.

1604 f

báró (

(Kolacskovszky Zsófia)

1

Özv. 1659.

\

nyey

János

Fe-

1637.

1744.

Irenoz

(Szi-

[királyi tanács.

lAnna.)

Zsigmond.

czy Ilona),

sí

< .

L

Görgei ZsuÍ(

zsana).

fl680

l

Borbála Ko-j^ n:m lacskovszky l-f 168'j Istváné.

.Jauos 1725.

flzii i e t. 1

1742.

j(b

^Ferencz Gráczban.

Ve

Antal csey Teréz)

iilier

liéczei

plébános

f

VinczejlS34. Szinyei Anna

Mar.) János.

(Már-

Annát

jássy Eva.)

József

I

j

János

Anna

.

\j.iL» IGusieli

^

'(Báró

I

1608-1634

g

János r

1616-1636.

(Berzevi-

-1

tábla

Kristóf 1569-1594. f

Margit (Kún Györgyné Miki !

Zsig-

Teréz

mond f

(Róth-

1756.

1583. (Bertlióty Miklós )

t

a

Mária (Bukovsz-

né.)

kyné.)

Anna

I

«

Miklós, táb.

'

i(Szül.

Iványi

Ilona.)

I

Ilo.ua

(Kapy

) Gáb.) Ád.) \Eva (Márjássy Miklósné.) [Anna (Róth ,

I

Ádám.)

Zsig- iLAszló f mond. {tábornok f Mikldi t

A

táblázat élén álló

gye szolgabirája

volt.

dispensatioval vette

Györgynek

Ennek unokája

nül

Szinyei Annát.

nos, kinek neje Márjássy Éva,

mét

János

bizto3

,

1

744-ben osztozott

és kir. tanácsos volt

,

késbb Engelbardt tábornok

fiaFerencz ágának letett

legidsb

fia

János 1683-ban Sáros János 1637-ben negyed

fia

Ennek unoka

1 725-ben

meg

60 éves

testvéreivel

Fia ennek

lón,.)

Is-

kassai tartományi

nejétl báró L'huillier Anna Máriától neje

ízre

Öcscse azon Já

voit. ,

me-

(ki

1742-ki octob. 29-kén született

báróságot szerzett. Báró Vecsey Ferencztl szü-

János

héczei plébános.

Antal

16 éves korában.

49

Rerzeviefty.

J ó z s e f szintén ivadék nélkül halt el. Báró V i n c z e született 1 781 ki mart. 16-kán Sáros várm. Paróczon, (más. adat szerint Kasain) 1795ben Kassán

elhagyván

iskoláit

mint c a d e

,

t

Dalton

,

utóbb Alvinczy

magyar gyalog ezredébe állott és Olaszországba ment hol sebet is kapott s rövid id alatt fhadnagygyá neveztetett. 1807-ben kilépett. de 1809-ben már a horvát fölkeló seregnél kapitányságot viselt. A lel,

,

,

kes de kissé

könnyelm

fiatalt

kártyás társaságok örvénybe vi vek, atyja

megvoná tle segélyét s igy kénytelenült rég kedvencz stúdiuma a szin mvészetre adni magát hol idegen név alatt lappangott Német,

,

országban. 1817-ben atyja kiengeszteldvén,

halván

s

nem

sokára szüli

el-

hazajött. 1818-ban házasságra kelt szinyei Merse Annával,

,

1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti

midn

ezélokra fölhasználni,

Abauj várm. és Kassa városa kérelmer.

az ottani magy. színház igazgatását átvette. zattal

tanítással

,

,

buzdítással mozditá

el

E

nehéz pályán pénz áldo-

a m. színészet ügyét. Indít-

ványára a megye eszközléséve) a m. aeademia jutaimokkal buzditá a

dráma

1832-ben érdemeiért m. academiai t taggá

írókat.

l

Meghalt Kassán 1834 april 15-kén, kora 53. évében leánya maradt Mária. E képen a bárói ág kihalásnak néz

tetett.

len

kinevez-

is

,

)

Egyet-

elébe.

b) Szepesi ágazat. V. tábla. /Bálint !

te JU

u

,

T

í

8

i ?™ rJ icmA lnI3 1

(Azary An.)

'53

1570-1594

Ctt

Péter

f

»3* JBorbáU.

Cl.

.Mi

l

Görgei

( Csuda

Gyorgyué; 15S4.

Horvát Gyö György.) 2.

(Fehérpataky Már.)

Zsuzsa. (Berzevíezy Sándor.) (Ilona (Görgey Zsig.) Anna (1 Keczer Sán. .

2.

Borbála Í.Szinyey (1. SzakAb.)

máry

Ján.j

Í2Pongráczj

Sustrik. And.

[Kata (1. Palugyay Zsig. 2. hály.)

Drávecz-

'ária

ky Gásp)

Zsófia.

|Potent;a«a

§

1604-1708

f Anna. iint

$ »o

Ezechiel

Istváné.)

táblán.

Anna.)

Borbála 1673. (Ormány

a "vKAta, I

Lásd a VI.

,

ti

3* is

cg

(Róta

Miklós f

Jeremiás f 13

'325. (Pal IPál w. 162 (Görgeyt (Széjreiy) Zsuzsána.) 1 Erzse.) < özv. 1711. * I

,

1

Boldizsár 1730.

(1.

(Szegliy Mária.)

Mndrán

Cservenyák.) Bora (Semsey Pál.) Pál (Pálfai vai JoDániel.

Pál f 1730.

Rady Mi-

2.

hanna.)

Frusina Kristóf. (Rajkai Qábor

Soos

3

I

Gábor .){ ')

Vallás

leírása közölve.

:

Eva(Ho(Tmáu István.

Nzti Encydopaed.

1.

lap és

ujabb IsmeivtU.

1.

kot 544

I.

cict-

Berwvieayo

S!>

Bálintnak,

kitl a táblázat kezdve van

nyey Antal leánya Margit volt s^olo-abiró volt

o-vei

;

1572-ben.

ettl született

Ennek

,

fia

neje lapispataki Seg-

Miklós

szepes me-

a többi közt csak két

fia

Pá1

Bálint hagytak magok után maradékot. Bálint nak két neje volt az els Görgey Zsófia, kitl Anna és Borbála, ésa máés

,

sodik

Sziny

:

e

i

Anna,

kitl

Gábor

Éva nev

és

gyermekei ma-

radtak.

Említett Pálnak ss

ár

E z e c Ii

és

i

e

1

,

a Székely Erzse férjének két unokája

lettek atyákká.

B

o

d i-

l

Ez utóbbi ága azonban elenyészett.

Boldizsárnak ágát a jelen ivadékig mutatja a VI. tábla. 1-tl

C

Sándor (1. Sontagk Erzse 2.

^Farkas. (Szrnrcsány Erzse Özv. 1786)

IPál

Hor J

Stansitii

Z8Ígmondj

váth Bora)

ifj j

Ferdinánd.

Teréz (Ber2evizy Gerg>)

FErzse.

(Hik

nyi Fark.

Anna.) ki az V. táblán.

-Teréz. (Stansith Horváth Bold.)

üsuzsa (1. Okolicsá

Boldizsár 1730.

2.

Oko-

Klára. (Baán János.)

liesányi Imre.

2 ' i6]

Kata.

iTitusz Edvárd. Uladár. tudós. \ (Gr. DessewlFy^ (Egyed. Leticzia (Berzeviczy 1832-tl Teréz.)

Gergely a V

E

VI, táblázaton ffígyelmü nket igényli

Kakas- Lomniczán született 1763-ban

végezvén

,

).

is

,

ki

Vay

Istvánnál foly-

külföldi

egyetemeket

1788-ban pedig Parist és Londont látogatá meg. Tudomány

és tapasztalással térvén vissza

szárnak

Majd

a tudós

pályát Késmárkon be-

és a törvényes gyakorlatot Szabolcsban

tatván, 1784-ben ügyvédi oklevelet nyert. hallgatott,

Gergely

A jogi

1

hónába

,

jövet Bécsben

t szolgálatra buzdítva

udvarolt, ki

,

II.

József csá-

pártolásáról biztositá.

1788-ban a helytartó tanácsnál mint fogalmazó kezdett hivataloskodni. Jelen volt az 1791-ki országgylésen mint jelen

nem

tevÖk követe

,

és

ugyan ez évben a pesti zsinaton mint hittársai küldöttje. 1795-bea hivataláról lemondván kakas-lomniczi jószágába vonult , és életét a ,

,

Lásd életét Tudományos Gyüjtem. 1822-ki foly. XIL 3. lap. Es FelsÖMagyarorgz Minerva 1834. 1. köt. 3- 16. 1. arczképével együtt.— És köz haszna Esmér, tár II. 233 i *)

51

Berzeviczy.

tudományoknak és mvészeteknek szentelé. Es ekkor gyüjté az adatokat, fleg a kereskedést, az úrbér alatt volt nép állapotát és vallás ügyét tárgyazó munkáihoz. Kéziratban maradt müvein fölül hét munkát nyomatott ki latin és német nyelven *). Meghalt 1822-ben Nejé,

tói

Berzeviczy Teréztl

Egyed

ennek

fiai

Aladár és

stb.

Bevégezvén eképen

f

Titusz Edvárd.

fia

Jakab ágát,

át kell

mennünk

a másik

ágra.

II. Szaniszló ága. Mintt a

II.

táblázaton láttuk

,

í.

Henrik két

íia által

a család két

Jakab ágát a jelenig lenyúlva már tárgyaltuk most következik Szaniszló ága, melly azonban már enuek unokáinál, mint láni fogjuk, ismét két ágazatra oszlik. Szaniszlótói kezdve a csa-

fÖ

ágra

oszlott.

,

ládfát tovább mutatja a

tábla:

VIT.

ír I

klóff

Fels-ág. Frigyes 1508 -1546. (Zombori

{Seinsey Bora.)

I

<

(

{ János.

István.

János 1456- H71. CSebessy

O

Zsigmond f 1509.

-f

(Gombos

(Giletffy

Zsóf. Mell ez r Erzs.)l

Anna.'jf 103?

Dóra. (Nagyszombati György.)

íJánost

1546.J j

Klára.

^László,

János

N

3

táWAa. '

<í

i

Ilona.

22

<

Zsiggmond f 1546jp 6r ncz. i György, f György. |llona. (Berzeviczy János.) Antal,

1471.

f

1580-1601. Lásd ezt a Vili.

1546-1563.

Ilona.;

Tamás,

jKata. (Nagymihalyi Gábor.) (Péter, i \ 1559-80.

Bora.)

&

(Deregnyey György.)

fa"2**

1594^.

(

f

Henrik / 1546-91. \Hennk. 1 (Kagy Udám. f

Anna.

V

Ferencz. 1509.

j

Bora) \

Isfcváil

f

-

(Somogyi Reg.)

János. (Roskoványi Judit) 1538

i

,Tamás.

-{Ettl az

A

1

s

-á g.

Lásd XI. táblán.

—

a) De industria et oommercio Hungáriáé. LoVse 1797. b) Ansickt des Asiatisch-europaiaolien Welthandels. stl). Pest, 1808—1814. Es nwgyarra fordítva a Tud. Gyjteményben 1817. — c) De origine rusticitatis et

Munkái exek

eins prjgress'i etc.

:

Lcsén

1806. a szerze tudta és akarata nélkül*

hibito transitu Caiholioorum ad Ecclesiam Evangeiicam.

—

t)

—

d)

De

pro-

„Über dea gegeu-

4*

heritwitty

58

A

Tiioroae. üíii ben.

S z a n i s z 2 ó kinek Thomae de Bucba.) 1440

táblázat feje

,

— 144?.

Unokái közül

Frigyes

lett törzse

Tamás

pedig az a

1 s

zatnak,

Buchai Kata

neje

Megöletett Greesé-

éifc.

fels-ága-

az úgynevezett

ó-á g a z a

t

(fíliae

n a k.

Fels-ágazat.

Mártonnak

Frigyes fiának

Borbála Anna

neje

Serasey Jánosnak

leánya

Berzeviczy Jánosnak (István fiának) neje GiietíFy

volt.

—

635-ben már Özvegy volt, meghalt 1637-ki marczius 6-kán. Jánosnak egyik nvére Dorottya Nagyszombatili Györgynek

E

1

(Georg. Tyrnaviensis) Szepes vármegye hites jegyzjének volt hitestársa 1590-ben.

Jánosé

—

A

többi sarjak Frigyes ágazatán kihalván, említett

tovább igy származik

le.

VH. tábla. .

,

T

laki f

Ferenez.

í

\ih\Ae Mikiós.

István.

1 1

(Gyuri1 *• 1 kovics ff í

rí

Zsófia

Mari) ^

(Róth Mária ) -

f

< /Anna •

(Anna. (1. Berzeviczy Mária. ] ' 2l 8e*T>Uh» neje.)

(István.

A Gergely-'

\ József.

n ey Zsu-*

1637. bajád (Péclivné.)

István.

í

f

ntL.

i

~)

C István.

{

< |L (Újfalu- J Clotild.)?^

(Horvát \ Bugaria Márton. «.e x .

Maria.)y

\ Gábor,

íná

< (Bobest

Fózsef.

(Berzevi-

si

Már.)

czy Mar).

f

Miklós f fx>

Alajos. (1.

'János.

2.

5 2»

!

M ikály.

°*

C 9

lt (Orosz! I

Anna)

'

zt

^ agatok utá a ix.

I

Sommer N.)

Nándory

Jul.

Anna. (Berzeviczy Józs.)

V

táblán.

Kastély i- ágazat*

Jánosnak

GriíetfFy

Annától született

János

ánytól az úgynevezett Kastély i- ágazatot alapítá. Fiának

fia

Péchy

le»

Istvánnak

—

wacrtigen Zuatand der Protestanten in Ungarn" stb. Göltingen 1805. f) Coordmaiío ral regionális ecclesiasticae eto. Lccac 1815. g) Nachrichten über den jetzigeu Zustand tier EvangeliscUcn in Ungern. Leipzig , 1822.

—

Berzeviezy.

Sennyey Zsuzsa

elsÓ neje

SS

Sennyey Péternek gagyi Bátbori K lárátM

;

született leánya volt.

Jánosnak másik

fia

Mihály

felso^ágazat néven maradt meg.

Ez ág igy nyúlik

IX. = |

2| $1

Henrik C (Bodonyi < László László >(

Bora.)

(1.

f

szintén nyújtott le ágazatot

Gróf-,

Csáky

és ez

le.

tábla Antal Gábor \(Fran-} zászlós

/ Antal

i

\

,

József

J

(Jckel-

\eoja i Teréz.;.)!

1756.

/ i

Kái mán.

falasi.r

Bora.)

>

Kapy K riszt.)

László

2.

[

ános.

("Alajos

y

(, r

i'amás i Lábadó. (Kossuthr^^d

(Péehy?

^Bertalan.

Anna.)( Mária.

f Adél. (Tuíacs

Lászlóné.)

József yolt katona.

w f György >*1

2

Lásd

íAdám. jManó Károly (líedry^ {Marjási <

lezt és

(Hofiman, 'igát a IX táb Kata.) Ián.

János,

-j-

Jesuitü.

Bibiana.)f

Bora.)

í

ignacz.

(Janosö Mária.)

B

István,

(Marjási JStefania í, Kata.) ( Flórián (Fischer Klem.)

Bora (Beneviczj. Bón.) Ferencz (Eleonóra (Berzeviezy Bürze-^ igost) víczy Vict Constans

fi.

2.

3.

4.

I

Gedeon Fanni. Mária. (Berzeviezy Berze Lászlóné.) viczy Anna. Desewffy Con-f

stanU

l

Ferencz (Berze-

viczy

Károly

Ferencz. ,

I

Mária )l

Ádám. J Henrik \ Ádám.

£ még

táblázaton

Mihálynak

pedig elég szaporán

,

ismét két

minélfogva csak

fia

indítja le ágazatát,

Henrik

ivadékát lehetett

Btrzevlczy.

54

egy táblázaton fölmutatni. Azon kívül, mi a táblázaton megvan, megjegyzend hogy Henrik László íiátóli unokájának szintén Lász,

lónak els volt Ezen

A

fi

t

a

1

elbb báró Palocsay

neje gr. Csáky Borbála

Lászlónak

gyermekei 1756-ban osztoztak. Józsefnek

kapitány volt. Ennek

unokatestvére

Alajos

István neje

Gábor

fia

(Hamburgba)

külföldre

mint a nemzedékrenden följegyezve

áll

E

zászlótartó.

szakadt.

fia

Gábornak

Ferencz

négyszer nsült , gyermekei

;

legutóbbi nejétl valók.

Következik Györgynek ágazata a X. t á b

án

C József

Péter

Gáspár

i

Menyhért i\ (Berzevi (Berzevi- Bon»v Sn tura (Ber-J Albertina. -^ (Ráttócavc

'

Q| ia.

(Juhan.)y

rl

48)

cz

n ou#

zeviczy Bora.)

)

f

Regina.

i

Menyhért (Banovics

[Gáspár f

Josefa.

(Zlock!

Salamon.) Mihály

(

p °
Franc.)

fi

(

Ezechíel.

Ki Vjánö8 -

(Maria«sy Mag*-

—

Sándor

Boldiz8ár ^Ph lágyai Éva.)

Ádám

Mar iássy\ Á Maga.) Karoly jEzechiel.

(

,

\

CZV JÓS)

\

íBora (Péohy Miklósné.

László. (1 2.

Bydeskuthy Klára. Hrubeezky Anna.

Anna

(Dessetrffy József.)

(Berzeviczy fmil.) f Tekla

íEzcchieL

L

Antal. (Rholí \ Bora.)

J

*Gyrrgy (Berzeviczy Mar.)]Gusztáv %

Albert.

tAnna. ilivadar Tivadar lAnm y*Rc (Kolosi! (SzinyeyjRcz.

/-Józsei József

k 1

Janka.)

Rikolf Desse^rf

J

btrí Amália) fAlb* (1. Dohay Férd) Debay Józs.)

|Maria

(

fy Teréz.)

2.

[Sámuel i [Zsigmond Teréz

i

;

Antónia fMedveczky Józsefné.) Borbála (Berzeviczy Leopoldné.)

65

Berzevlezy,

E

táblázattal

,

melly szintén mint az eíbb* ágazatok egész

a je-

,

György ivadékát, be van fejezve a fel síi-ág. Most következik S z a n s z ó másik unokájának Tamásnak ága meüy ismét négy ágazatra oszolva jó le mostanáig. lenig mutatja

1

i

,

A

I

s

ó-á g.

Tamás

VII. Táblázaton áll Szaniszló unokája

A.

kitl ez ág

,

így jö le a következ

táblán.

XI. .'Tamás l549

C Lajos.

i *

+

/HamborkiS T ÍFsrencz uauue. r. Maános. f t„ ,

I í

Tamás,

<

Jánosi 1543-94.

l

Márk Má.-k

'

v

ki & VII. táblán.

i^9-Q4

Vo \u

Erzse -^

^JBoldizaár.f (ÍZ (SzinyeWLajc* (Görgey Anna)

I

rv Kati

tterzevi

czy

os p&nlinas.

j

Márton de ; iMárto

Jad iW-f Dániel (Pahigyay Kata.) '

Ve

róna.)

rácz Jul.)

f

}

!

1543 -G3. 'László

[litván

(Geletfy Dóra.

{

Pécky JLásd &

Ilona.)

1691-94

György

alispán.

1591—94. 1613.

a Xlí. táblán.

f

(János.

^György András

ezt és ágát

f

lGyörgy).f

István f

i

L

park |

1628. (Marfás-

syKata.)

Lajos,

i

{Tamás, i

-

V: n;iVi

(Berthótylj-tnos (Berzevlczy Anna. 5 j lld

SMiiiály

i

)

• * Sándor I (Rosko-V (Kodko 2 jj

L'* j,

a 3

S

5

.'

/ •

András szepesi

k&HOti.

vány

Anna HÍ

A

XI. táblázaton

ágat terjeszteni

;

Jánosé (ki

Andrásnak,

kihalt

rályi kincstári

')

Márknak ki

— mmt

I.

iátjuk

Hamborkinak

is

—

több

Íratott

,

fía

kezdett

negyed

ízen

Sáros vármegye alispány* egyszersmind

kormányzó (Praefectus)

Lehoczky Stemm.

> ,<

205.

')

1606— 161 3~ban.

ki-

íonb gyer-

BerzwitEy.

56

mekei kOzül János fiának ágazata unokáiban fogy el; Sándornak Roskoványi Annától terjesztett vonalát pedig a XVI. tábla fogja alább mutatni.

Ez ágból Hamborki János vonalából

Henrik,

volt

kí

Sáros

vármegyei Hamburg helységben született 165^. és jesuisa lém 1669ben

,

1687-ben be

eskettetett. írt latÍDul

is

számtant;

delmét {Apológiáját), mid6n 1706-ban számzetett

,

).

és rendje vé-

—

Ugyanez

ágon Peren ez (tin Márton fia) szül. 1679-ben. Jesuita ln 1695a beu meghalt 71. i-ben mint kassai tanár ) Tán szintén ez ágból valók G y Ö r g y (szül 1 647. meghalt 1709. és J ános mindkett tudós 1

)

3

jesuita

).

István

Márknak

ha

s z

ó

i

Anna

a Péchy

,

fiától

és Geletfi

Dorotyától született

fia

férje törzse lön szólesen kiterjedt ágazatnak,

mint mutatják a következ táblázatok

XII tábla f Antal ker. Ublaai ülnök. ,

János J&nOS (|Ceczer (Szeghy<

í

László"

|

Zsófia.)

(jCornis

Éva.)

i

Zsuzsa.)

.

.'

'Jtow

Kálmán

,

reci!y M Uzeczii •

*

fj

ÁgosUon (Berzeviczy Ber; (

Eieoa.)

Szkle nár

2.

LáSZiO NIstván (Féeíiy (Bán Má Ilona),

ria.)

Lásd

ezt és agái a XIII. táblán.

-I

Miksa. Antónia (By-

Francis. 3. B. Mes-

deskutily Józsiié.

ko An.)

)

Apollónia KGedeon Mik.

kik a Xí. tábla materi.

Sam uel

{Lásd ót i

e.b

XV.

vonalát a

táblán.

^Jeromo. ) rnagy.) András. (Hrabe hétszem. 1 (Janko-ZAnna Qz (rab V1CS An * y -

(VitkczyJ Juli a.) _

M ária (Keczcr

n*: .

N. (Péchy Isvánné.)

Aüibrus

rnagy

JBora(KörtvelyesyJóze.) ^ jKajetán.

rnagy.

(MáriássylMária (Bekesné.) Róza.) f

Bernád

ÍStefania

(CsathojStefania Franc.) (Kálmán

-( \ J

Róza. (Banovics Irarj *)

%

Horányi Nova Meni 458.

LT

.

oti.

450.

»)U.

ott.

461-456.

)

1.

1

Jsp.?

Berzevfczy.

Lászlónak

—

,

ki e tábla élén áll

János fiától, unokái közül, Antal

szerfölött elszaporodott.

sen mutatja

András

— kis

hétszemélyes táblai ülnök

harmadik testvér

Ambrus

Lászlónak István

— három gyermekétl ágazata — kinek vonalát e tábla

telje-

,

kerületi táblai ülnök. Testvére

(ennek ága jelenleg

is

él

,

és a

mint katona rnagyságig emelkedett. vonalát lássuk a következ

fiátóli

táblán

XIII. Pal

,

51

-J

|Jáno*>

János f

<

Imre Alózsef

|íDesse*rf-JMihaly (Kéry íy Klára.)!

Kata

.

|

j

)

István

István

8

(Bán Ma- Jí?

(Lásd a XIV.

,

ria.;

í

(Pétróczy {József. Klára) (

ÍAndi drás h*d-\ na nagy (Hcd C Jos'iaíSze-í Arnold ry Mari.) pesházy< Rudolf. ( ] Anna.) (Géza.

Lásd a

XIL

L

keni! Anlal Fererfcz tan f

Laszl ó<

Ub

Ián

[Rajmund í (Bódog < András Krisi)

(

Istvánnak két gyermeke által ismét két vonal indul le, és mindenik a jelenig lenyúlik. Imre vonalát mutatja a felebbi táblázat, János vonala pedig következik a

XIV. táblán. ílmre (vak.) Ferenc*

*

(G ombos \Gy örgy Leopold premontrei N.) (1. Horváth Anna.

pap.

<Ernó Bernáth Fer ) Liptay Zsuzs.)\ Menyhért pap

2. Vitális N.)

János (Tahy

3.

Bora.)

4.

Lásd a

XIII. táblán.

Ílmre (Dorner

György

Aloizia.)

zászlós

f

^Ferencz

£

vonal

,

melly

JánostóljÓle, ugy

látszik kifogyott.

59

Bfírzcvtesy

Következik Andrásnak harmadik táblán) ered ágazatát.

fiától

Sámueltl (Xá3d

XII

a

XV. tábla. fSamuel \

(Endrdy

)

Júlia.

Mihály < < (Buzínkay Antal

C

I

Sámuel.

Lásd a Xll.

1

táblán.

f

Krisztina.)

? Antal

(Nátafains-j sy Anna.

(Péchy Anna.)

F

St8 P iu Illtván

"S£i41i AmuL){

-

{

lEmil /Edrmmd. ^Pál altárnok. í (Berze-JPAl. Oienes JMárta. ^ (Abaffy Anna.)] viczy (Rozgonyij Tekla.) *Anna. I

Kata.)

/Sándorcs.k.karo. j

í ('Szerdahelyi {Lajos _L írri l rnak SzírMária.) far \

f f

'

may Aug.)

Zsóiia (Almássy Jó zsefné.)

Klementina (Báró Vécsey Jan.)

Klelk (Gróf Stahreinberg Guidó.) I

Teréz (Abaffy Arie-

V

tid

»

/'András 1 (JekelfahisBoldizsár (1. Buzinkayl sy Czeczil.)

Anna. Desse-w'y

2.

Mária.)

Leopold ^Edvard pap. (L Ber-? Berta an> , ]

József

J

zeviczy jAloiza (BerzeBora. Dessef-I viczy Tam.) I

(Gundel-J íingei

F2.

Mária:)

l

fyMár.f Mária(Berlll0 ty István,

v %

Mihály (Buhos Klára.) í Károly. Alajos (Berzeviczy jFerenez. Mária. ^Ferdinánd.

'Egyed.

[° „ ,2* e y jMiksa (Metzner klem.) (Berzevi-^Q . /rv czy Jose-i SaRdor Dob »y A^nes

József (Vita-V lis

Anna )

tt0 j

i

*

I

.

.

<

fa.)

I Lrincz,

7

)

.

—

•erieviriy

*•

Berzy.

Sámuelnek ágazata öt fi unokája után jelenleg négy vonalon virágzik. Dénesnek Rozgonyi Katától született fia P á 1 Csongrád vármegyének volt alispánja azután királyi biztos Debreczenben több or,

,

szággylésen követ utóbb pedig m. kir. udv. kamarai tanácsos és altárnok mester Budán. Testveié Sándor cs. kir. kamarás. Ezzel be van fejezve Márk unokájának Lászlónak ágazata, vagyis Szaniszló ágából az alsó ágazat is. (Lásd XI, táblán.} Hátra van ,

,

még

szintén

melly

Márk unokájának

Kristóf ágnak

S á n d o r nak

(XI. táblán)

neveztetik

és így

,

ágazata,

j le napjainkig.

Kristóf ágazat. XVI. tábla.

É

1-3

\

«*'

ÍC

A

/

r

/Vinoze.

Wristóf

Slg»*»

Bernen

^ÁZ& ^H

HJ *M ^f


Z

.

%

2

oo

•

N<

ZpOJ

0y> 1663.

>•£ o

(

Tke

L| «s

Mária

.

}

-

i

I

.

fa)

U

llstván.

I Kornél

JgjJÖ.

^

i"

.fed

«8

^i

czy Be

"CNlLászló.

|B w

lUániel.

>ȣ* ma J

[Sándor.

.{

f Sándor.

*t

Tamás, f Imre (Keczer Karoiia.) Miklós

s

Elek (Be- i Borbála reczkyJ (Fehérvár f V

Ez ággal niszló ágazata

(

rylstv.)

— melly Kristóf ágnak neveztetik, — be van fejezve Sza,

és

egyszersmind

s Berzeviezy családnak

,

nemzedék- rendé a terjedelmes

teljes

melly jelenleg a 18-ik, és némelly vonalon a

19-dik izén virágzik, de mellynek imígy

bvebben

Ter.)

munka tere nem Berzey család. A e

is

hosszura nyúlt ismertetéséi,

engedé. IV. Béla korában dulongó tatárok közül

megházasodván

— jószágos

f-

sokan maradtak Tótországban

,

emberekké

származott a többi közt a Berzey család

is

,

lettek. Illy tatártól

mellynek

—

mint

és ott

Peth Gergely

irja

*

)

— az

korában szakadt

magva.

Berzy család. E

családból csak

Berzy Lrincz

jött tu-

domásomra, ez Csókás máskép Illosvay Borbély Péterrel és Pribék PálIái 30 darab szántóföldet kapott Báthory Istvántól 1609-ben, kinek

1

)

Rövid magyar krónika Kassán ,

1729. ÁS,

1.

Bemy

60

— Bessenyey.

ezen rendelését az ecsedi várnak átvételekor a király biztosok

is

meg-

3

ersítek 1614-ben

j.

Vésáift osalácl Birtokos Baranya, Gyr ék Veszprém vármegyében 2). Beíle István 1808-ban 3 ) a Ludoviceára ezer ftot adott.

Három izén a család gyermekei

tinától

leszármazás ez: Bésán IVíih

:

,

Gáb.,

ka (Zichy

.1

ózsefné).

József, és Mária.

-

íl-dik

II-dik Iffirémk gyermekei

Károlynak nejétl Gindly Klárától

Bese család. gát

Pál.),

— Ezek közül

gyulai Gaal Jusz-

Imre y Károly, Anna Anna íTallián Antj, Franezis

Istv., Ign.;

(Dry

(Budai Józsefné), Krisztina

Imrének

Gusztáv,

:

fia

Nep. Ján.

Ismeretessé teve e nevet Bese J á u o

Komárom vármegyei

O-Gyallárói irta, és

gyar történelmi szempontból 1829-ben

Bessei család.

ki

s

ki

ma.

keleten utazott ma-

Néhol Besse-nek

*).

,

is iratik.

Jakab (Jacobus de Besse) bizonyos

Bessei

nyolczados törvényszéki pör- alkalmával

íl.

Lajos királytól 1523-ban

kapta bars negyei Baracska helységet. *)

Bessenyey család. bir

(Besse nyi) Több

Nevüket valószínleg mind a

hazánk

izakadtak volna

A

is

bessenyi

,

az elágazás

gyében találjuk Szirmay

Márk

is

fbb embere tallért

tzött

,

és

említetik, kinek lejére ki

*).

Ez id tájban

élt

a jesuita, ki Sátorállya-Ujhely védelmében szer-

1679-ben

zett érdemet.

a ma-

Ugocsa vármeBelle a XVif. századból Is tv áh a

Tökölyi híve, és a í'ölkelok egyik

Bessenyey

1 ,

történt.

családot Zeraplin

szerint,

Spankau császári tábornok 1000

t

tán egykor egy törzsbl

már századok eltt

Bessenyey

nemii családot

Besse ny ok

Es ha

gyarral rokon népfajtói kölcsönözték.

illy

*).

Zempiin vármegyében birtokos a család

(1805-ben) Bodrogkeresz turbán, Legyes-Bényec. Magyar- Xsépeo, Miglészen, Keíecsényben

Ugo

Petriken

,

c 3 a vármegyében B.

kényben.

—

Komjáthon

,

,

Kis-Raskáa

Györgynek özvegye

B. Lajos, ki fszolgabíró volt

Rákoczon

Szárazpatakon

,

Sásváron

,

bírt

Szatmár varm. íl. 61. Fénye* Geograpkiája azeriní.

*)

VII. törvczikk.

*)

Tudom. Gyjt.

Szirroay

Fáncsikán

-

1630.

II.

Péterfalván

,

85.

)

•) i) 8

)

—

És Ugocsa C. Zempliu hisfc. 234. Zempl. topogr. aa 359. C. U. Ü. ott 176. 231. 247. 4?l 280, 371. 373. 391. 1 Szirma y

Ü. az.

C

,

1833 VIII. 98.

*) Sz- benedeki oonv. Itár. 5

:

Ugocsa

62. 85. 86. stb.

).

—

(1805-ben) birt Pataion.

;

1S29. X. k. iöl

7

(1805-ben) Bö-

*).

*)

*)

Alsó-Hrabóczon

3

.

21.

1.

Veléten

Bessenyey.

Be#seuycy család.

6t

E

(Deregnyi.)

annyit

családról csak

hogy Zemplin megyében DeregnyÖi Bessenyey Jánosnak fia Demeter ki Róbert Károly király kiváltság-levelét Palóczy Máté nádor által átirata '). tudunk

,

,

Besseaiyey család. (Ezdegei ) Ezdegei elnévvel él Bessenyey családbelinek iratik Pál, ki 1896 1409-ben Horvát, Tót és

—

Dalmátország bánja volt

•).

Fia Miklós volt 1435-ben.

Bessenyey család. az alább

következ g

o

1

an

t

h

a

Bessenyey István

rint )

irta

látszik csak

Bes3enyey családnak

i

hoczky eléadásán e részben eligazodni 3

Ugy

(Bodroghi.)

nem

ki

legalább Le-

Budai Ferencz

lehet.

magát Bodroghról,

,

egyik ága

sze-

1527-ben mint öreg

ember Ferdinánd hive ln.

Bessenyey család.

(Athya Besseny&l) Bereg és Szatmár

megyében virágzott Lehoczky rendet közöl

szerint

:

ki e családról

illy

nemzé al-

:

fFál|lmr«{ i

I

G

Ta,1,éil

jgH

|

3 rör

Wr-

(Potentiana (Fekete Mihályné.)

Ha

azonban a következ galanthai Bessenyey család nemzékrendét nézzük, ugy fogjuk sejteni, bogy a Bessenyey családok nemzékrende sincs

még kellleg

val sokban megegyezik

tisztába hozva,

*).

Késien yey család. ládnak törzse Bessenyey

Galanthát

megyében

gum

,

galanthai Bessenyey csa-

ki 1425-ben kapta

»>

Fehér

Banor .

;

.

adományban

Temesközi Bálint és Jánossal Pozsony vár-

Német-Födemes, Újfalu,

Szinr <«y

J

A

(Galanthai.)

András,

és ezen kívül

*)

et

mert e nemzék rend az alábbi-

két

Baka, Seprs,

C. Zemplin topogr. 374.— É« Fehér Cod. Dipl. X. tóin.

7.

rol

Cod. dipl. X. volt IV. 244. éaX. voL TH. 853. Ratkay Meni. Re87.

i.

FaulusBissenu s-nak

írva.

Magyarorsz. polg. hist. lexic. 1. 393. Hol a szükséges okiratok hiányában a valóságot kideríteni nem lehet, én épen a hitelesség érdekében hiszem szükégesnok, az egymással ellenkez adatokat egész terjedelmében közleni. És ha illy eljárás mellett a forrást egy vagy más adatra hiteltelennek nyilatkoztatora ezzel még józan fölfogással nem lehet )

4

)

,

álKtani

.

hogy mz egész kútf „hitelessége

egyes adatok iránt nyilvánított kétségek csak

meg vaningatv a. St 11

eritikai eljárásnak tudhatók be

az

«2

Besseuyey

Makháza, Va1kázt

1

).

Süly és Bodok helységeket és Ezen Andástól így jc le a család

Bars vármegyében

,

:

(Kata (nebojszai Balogh istvánné.) mártoni? Kata.) (Erzse (Gányi Dávid Lászlóné.)

'Péter 1440. (sz.

Kun András

Margit (Kajasi Pecsenyés Pálné.) 1510— 1515.

1425.

ílmre (Ba-1 1

L }

Kalí

)"

V

Stván Erzse ( BaloSh Bálintné. |

Demjén Györgyné.)

^Borbála (kajali

nos.

r

WGyorgy

ÍGyörgy-

Kilián

Bessenyey de Baka.

László

zászló (bari Po-

ijános.


[László.

nyaKatJ Erzse.

Kata. [

^Hona.

\

f

(de Födimes)

I

Ilona (kakasfai vi

Magdolna (Vizkóczy máskép

Kakas Andrásné.)

alsó-barsai

Csorba Andr.)

Andrásnak három fia volt. Péter és Pál, kik galanthai elnévvel Írattak els vagy harmad izén kifogynak. A harunokája a nemzékmadik fiu Kilián bakai elnevet használt mig rend utolsó izén álló György már Födimesi praedicatummal élt.

A

törzsül álló

,

t

:

Lehoczky a torz Andrásnak

fiául teszi

említett jószágokat 1488-ban birta

man

,

Lász1ót

js *),

ki a fölebb

és kinek arczképét szinte

Wiede-

közli.

De

forrásunk szerint voltak még a galanthai Bessenyey családnak

egyéb ágai

is

,

ámbár a

fölebbi nemzékrenddel Összeköttetését

merjük, így egy másik ágat mutat a következ családfa Tamás. lErzse (Baloglmé

Istvánt

Péter

iAnna (Arady Mihályné.)

1478.

Kata

Gvö v

(kajali

Csömös Pálné.;

ÍPéter (He* í Mátyás (Bucsányi Kata).

1490-1510. f 8 ina.)

IfKata (Nagy Lazámé).

*)

Geneal. authen. ms. nro. 207. tom.

*)

Stemm. IL

51.

11.

nem

is-

63

Bessenyey.

Ez ág

István

törzse

a kort tekintve

,

fia

vagy unokája lehetett

az elbbi nemzékrend élén álló Andrásnak. Ez ágazat

is

Mátyásnál

megszakad.

Még egy harmadik és negyedik ágazat is nek táblázata

következik

itt

í

)

,

Bakács János.)

2.

Annft (Morocz Antalné) 1591.

IGyörgy.

?

f

(Zsófia

másik ágazat pedig imez í

van e családból, mellyek-

:

Kata. (1. Kovács Ferencz

TarofcK

A

J

(Macidy Pál né.)

:

Potentiana (Fekete Mártonné.)

jy LnaíBarauyvBili.t, kitóf^^fíJ^^ ^ Frusina.j

I

György. István.

Anna

(nebojszai Bos (?) Benedek.)

Kata. Bora.

Mindezen családfák nagy porokból valók

,

—

oná

t

,

ki

,

azt

kis- komáromi

E

—

1647-ben említetik

várkapitány

mert

még

a

,

Eszterházy Miklós nagyanyjául

Istvánnét.

—

onnan sejthetjük mert így találjuk iratik.

maz tatásnál találom Bessenyey István leányát

mady

de

,

hiteleseknek látszanak. Ezen kivül voltak

Bessenyey családnak ágazatai 1 1

részint év-szám nélküliek

István

Más

hiteles leszár

Annát,

mint

kir.

mint Dal-

aszta Inok és

2 ).

családhoz számítatik

az író Bessenyey

György

3

)

is,

ki

1740-ben született Berzelen Szat már megyében , idvel magyar testr

ln

majd Bécsben a császári könyvtár re és a magyar irodalomnak a múlt század végén egyik els harezosa. Több munkát irt és adott ,

,

,

i

Az

idézett GeneaL auth mss. Lehoczky Stemm. II. 61. *) Horányi nov. mera. 455. lapján. Ellenben Vay László Német lúvség 607. lapon a bessenyei Bessenyey családból származott irja , mi valószínbb, mivel a galantkaiak Dunán tul és Pozsony vármegyében székeltek, amazok pedig )

a

)

Tiszán

tul.

64

Bessenyey

— Besskó

Meghalt 181 l-ben Berettyó-Kovácsiban Bihar vármegyében r ). Testvérei voltak Mihály Boldizsár és Julianna.

ki.

,

A

galanthai 0e3senyey családtól több család származott le leány ágon és birtokossá vált Galanthán , és ezek némellyike a galanthai elnevet is fölvevé mint Eszterházy , Fekete , Balogh stb. ,

:

—

is

Czimere a családnak mint metszvényünk mutatja — nagyon egyez az Eszterházy csalá-

déval.

A

vért alján koronán áll a grif,

lábán kardat villogtat, hasonló emelkedik koronájából

fölötti sisak

Már

2

ségi kapcsolatot ezek közt

Bessenyey volt 1382-ben

nak

,

t

ki

,

,

és

ugy sem

e helyen

János

a vért

találunk történe-

is

teinkben a Bessenyey nevezetre

is

ki

).

a régibb idkben

janak tudomásul azok

els jobb

miután a vérismerjük,

áll-

:

vcszprém megyei fispán

özvegy Erzsébet királyné-

és hive

a dalmacziai zavarok lecsendesitésére

küldte Zádorba.

Mihály

Mátyás

király korában 1459-ben

alnádor volt.

István Bodrog

,

1526-ban

Lajos király apródja küldöttje volt Bács,

II.

Valko vármegyéhez , a bácsi káptalanhoz és bosznyákor-

és

J szági püspökhez a bandériumok kiállitása végett V

Bessenyey család.

E

(Szent-demeteri.)

családra Szathmár

megyében találunk, hol szent-demeteri Bessenyey Márton 1542-ben 4 Vitka és Kápolna helységben rész jószágot kap kir. adományul ; stb.

Bessenyey család.

Erdélyben

is

van

lád Alsó-Fehér, és Közép-Szolnok vármegyében tificator biztos

,

illy ;

nev

székely csa-

amabban István Rec-

ebben pedig Áron alszolgabiró 1815-ben.

dy

lád a telket

család. Szathmár vármegyében birtokos csaBesseity XV. században. Bessenydy István 1438-ban Kápolnán hat kap

5

).

Besskó család. A ') 2

)

*) 4 )

*)

;

családnak nemességet szerzett Besskólst-

Lásd életrajzát Horányin kívül magyar irók életrajz gyjteni. Tropiuieum Estoras. czimereB tábláján. Engel Monumenta 214. Sziimay Szatlimár várm 11 96 97. :

:

ü.

ott. 97. lap.

54.

1.

Beffskó

—

K5

Besne.

ván 1720-ki aug. 24-kén. Czimere kék mezében zöld tér fölött álló oroszlán els jobb lábában zöld ágat, a másikban három nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából ugyanaz emelkedik föl. Sisak takaró :

,

(az az foszladék) innen sárga kék ff esze

Besze

onnan fehér-vörös.

család. (Megyeri )

Ferdinánd királytól megyeri

III.

C s u s z István B e s z e András és János AdorBenedek és P r s k a Bálint mint négy külön nev csa-

Gergely

ján Mihály

,

,

,

,

i

,

,

lád törzsei 1649-ki május 18-kán kelt czimeres nemesitö levelet nyer-

tek

,

melly Nyitra vármegyének Nyitra városában 1651-dik évben bold.

szz Mária ünnepe

közgylésében kihir

utáni harmadik napon tartott

dettetett.

nev

mind pedig Nógrád várme gyében levén miután már a múlt század elején is mind a négyfél e bajos megmondani az armacsalád Nógrád megyében volt található lis levélben kitett megyeri elnév raellyik vármegyei helységre vonatkozzék fleg miután Nógrád vármegyében az 1734-ki nemesi vizsgálatkor B e s z e János és fiai mint azon megyei Megyer helységbei

Megyer

helység mind Nyitra

,

,

,

,

;

midn

lakosok említetnek, a

tudniillik nevezett

Bcsze

János és ne-

vezett érdektársai a czimeres nemes levelet a szepesi káptalan hiteles át-

emberek (artibus

mellybl az

kitnik

5

litteralibus praediti) voltak

.

iratában mutatták föl

,

is

hogy a szerzk tanult de kimutaták azt

is,

hogy ámbár a nemes levél Nyitra vármegyében hirdettetett ki már eleik Nógrád vármegyében telepedtek meg. Kimutatták többi közt azt is, hogy a czimeres levél Nógrád vármegyében is már 1675-ben is ki,

hirdettetett

A

J

>

czimeres levélben érdeklett Besze család három tagjainak ma-

radékaiból azonban adatok hiányában csak egy ágazatot a nevezett ne-

messég szerz Gergelytl eredt közölhetek a következkben

I.

I

1

,lsL

) L.

teljesen

*]

.

.

. t a 747. JErzsébet (1. Andrássy Jánosné, f (Nagy Ka- j o Balajfchy Tamásáé)

talin.)

János.

*)

sem

—

Wlona.

r '.

i

J

f

VGábor

f

és ezt

).

r«^_-.^i S Ambrus. < Pál. Gergely^ { 1649á 1

—

2

rr

t

,

Nógrádban

J

stb.

1734.

mináeít nógrád vármegyei 1734-ki Jegyzkönyv.

1722-ki hit lanuvall&lás nógrád vgyei

ltár.

5

„„_.,

1778.

£6

Be-aae

E

R^síprénsy.

családfa élén álló Gergely unokájának Pálnak két

Gergely,

II.

—

és

fía

maradt

J á n o g. Ez utóbbi Nógrád megyében maradt

1734-ben mint említem -^investigál tátott nemessége.

— II

,

és

Gergely,

kinek neve azon megyei I709-ki nemesi Összeírásban meglátható, a kurucz világban a jász kerületbe költözött, ott halt

12-kén kora 60 évében. zött

Erzse

hitvese-

E saladhoz is

fiún kivül több leánya maradt.

Ezek kö-

,

és

mindketttl több gyermek anyja ln

,

).

sorozandó elnevénél fogva megyeri Besze Ferencz

(1844-ben) a m.

Tán

1747-ki april

(meghalt 1778. nov. 14) elször Andrássy János, 2-szor

Tamás

Balajthy

Egy

meg

kir.

udv. kamara titkára.

szinte e családból eredt Besze

János

is,

Esztergom megyei

Képvisel az 1848-ki nemz. gylésen. I!esziiifck

család.

(Besznákfalvi és kerneczL) Nyitra megyei

—

nemes család Besznákfaiva helységnek honnan elnevét irja birtokosa. Iratik a ésaiéd neve B e z n á k-nak is. — Belle Pá 1 , szül.

—

Nyitra várm. Sissó helységben.

sbb

1763-ban nagy-ugróczi plébános, ké-

1784-ben pozsonyi, 1787-ben esztergomi kanonok

olvasó kanonokságig.

ban

—

2

,

fölemelkedve

Meghalt 1814-ben január. 20-kán Nagyszombat-

1808-ban a Ludovíeeára négyezer forintot adományozott

).

*).

tSeszprcxiij c«d5ád. (Szodorai.) E család névre már a XÍIL században találunk. A Bezprimy Uten nak leánya L u c i a es BezSz. Margit prymy Andrásnak leánya A g 1 e u t apáczák voltak 7

,

—

korában -1270-dik tájban

*).

A nevet

,

XVI. században már Szathmár vármegyében látjuk feltnni e a midn zudroi Beszprémy Bálint Csenger helységben

kap egy telket 1577-ben

A

kir.

adományban

5

).

XVII. század végén a szodorai Beszprémy család Erdélybe

Doboka vármegyébe is átszármazott.- Ott Sólyomk vön birtokuk és lakhelyük volt, Azonban csak három nyomon virágzott a család ott E bárom íznek nerazékrendi kimutatása ez e ) ;

(György fbíró 1704—1711. „ , György (Ördög J 0,»o ly ..)

jFerene

|J«ait(So,nay|So m

^

*)

Hiteles tanuvallomány 1802-bl.

*)

Memória Basih Strigonien.

3

) i808-ki

V1L

*)

Pray

*)

Szirmajr

*)

Hodor Doboka

:

176.

törv. ez.

Vita S. Margarethae 369. 3?4. Szathmár vgye II. 131. :

:

vánro. 51. 52. és 427.

a^dor

—

Bcsrprémy

Az

Bethlen.

g?

György megyei hivatalt viselt, elbb alispán volt, azután IL Rákóczy Ferencz által lépett fbiróságra 1704-ben, és az volt ifjabb

17H-ig.

Be«zterczey család. Zemplin vármegyében és

Kamena Foruba helységben

Bcte$h

birtokos

Magyar-krucsó

nemes család 1803-ban

f

)-

csatáid. (Csik-Tusnádi.) Erdélyi székely család

,

és a

Belle Ignácz (1815-ben) gyergyó-széki ülnök. Antal fogarasi dézsmás. Egy ága kiszakadt a mezségre *). Ez ágnak törzse Ferencz, kitl e nemzedékrend le

Csik-székben Tusnádon jelenleg

birtokos.

is

j

:

Ferencz

(Nagy Kata).

Gábor (Nemes Kata.) Dani.

A

két

Gábor.

József.

Sándor.

Gábor közül egyik torda vármegyei fjegyz (1794-ben)

f szolgabíró (1815-ben.) — szerint) torda

Az

utolsó izén álló

Sándor

is

(Kváry

megyei fbiró.

Élnek a családból

Beteu család.

Kelemen

és többen.

(Budafalvi.) Beten Péter testvéreivel együtt.

1278-ban IV. László megerösítetik nemességében a Rudolf császár leni hadban szerzett érdemekért 3).

el-

Be te*

család. Gomör vármegyei nemes család *) Bethlen család. (Iktári és bethleni gróf.) Mikép származik család Saroltától Aba Sámuel királynétól, utalom az olvasót e munka ;

e I.

kötetében az Apaífy családhoz

,

mellyel e család egy törzsbl ered.

Azonban e családnak két f ága van ugy mint az i k t á r i és b e t hleni; amaz három ízzel elbb elvált a törzsöktl, mint ujolag az ide ,

átvett táblázaton láthatjuk

:

')

Szirmay

C

*)

Kváry

id: H.

*)

Fehér Cod. Dipl. BartUalomaeides Com. Gcmörien. 144.

')

Zemplin topogr. 341. 343. 257.

68

Be&íea.

tábla.

I.

yBofcíion.

a

E O ^v *«

*

Beneze.

Csák.

o d

Ettl az iktári Betbien ág.

•Péter.

\

B,«„< 01i „,j JUl0,.jJ

(György, f

~ i KFs

i

íakab.

leni Miklós.

I.

Ettl a beth-

BetHen

ág.

Miklós Apalfyaft törzse.

Ebbl látjuk azt

is

mind a három családágazatnak összefüggését de hogy a Bethlen családban is már a XII. században meg-

látjuk ,

történi e két

,

f ágra

szakadás

f

miért mint két

,

ág külön

lesz tárgya-

landó.

Az iktári Bethlen ágazat. Elnevét ez ág a temesi bánságban fekv

iktári (Ilkar és

Aktár) uradalomról vévé mit több helységgel együtt ,

mig a bánságot

a török el

nem

birt egész

addig

Így elvesztvén si birtokukat,

foglalta.

miután e részek ismét a magyar korona alá kerültek gyíilésileg is folytonosan lépéseket tett a

szaadására

hajdan

,

a család ország-

kormánytól e birtoknak

visz-

*).

Ezen ág a másiktól különbözik czimerére nézve

is

mit Bethlen

,

János

(mint alább

említve lesz) Zsigmond királytól kapott.

mer *— mint hattyú

,

láthatni

itt

—

egy

tyú nyakát ltte által czimerrel

Köváry

sen kezd* 102.

1.

»

és foly tata

Engel

:

és

nyillal *).

Gábor

egyszerre két hat-

Ez ág folytonosan

még 1.

1842-ben

Í3.

—

országgylé-

Lásd országgyül. Jegyzkönyv. 1790

— És az 1842-kiben

Monumenfeb. 241. I

e

fejedelem országos pe-

szerint a követelést a család az 1790-ki (erdélyi)

1794-ki 42. 210. *)

él,

át-

— ezt annak emlékeze-

mint iratik

tére kapta, mivel

czi-

szemközt álló

mellyeknek nyakaikon egy nyil van

lve. János

')

— két

E

Í3

is.

Fehér Cod. Dipl. IX. rol

5.

400. L

60

Bethlen

esetein

ban

is

e czimert a szív (vagy közép) paizaba metszve ha 9Z nála, azon-

véve egy

ktfrül

—

farkát szájában tartó kigyó vagy sárkány által.

Fcs

Visszatérve ez ág leszármazására, az elbbi táblázaton álló

er16

t

1

így jÖ a nemzékrend

j

)-

II.

tábla. 111

| 3[ I. ,

'^

UL

Llt Domoko^ CL János C öut1 '' < Domokos.? a czimerjl. Gergely? (1. Ábrámé U.. „ ( szerz, f f 1333. ) Margit bor ( 2. N. N.

**"*

;

p

-

* IMiklds.

*»

i

Jtvin.

.S

6

II.

Gergely \X*ta (mncsk&si i Tárnok J4fc»)

Kata.

3

J

György. JMfcrgit

PU

Bora (Dóczy Gyorgyné.) Sára (Tarezay Jánoané.)

E

táblázat törzse

Péter

,

,

Bctblennek

fia

,

kirl a Bethlen név

— ha Lehoczkynak hitelt adkatnók Temes

vármegye fispánja hogy volt. Fia I. Domokos ). Ennek fial. János, kirSl említk a család czímerét szerzé Zsigmond király alatt 1350. 1. Jánosnak fia s ). Ez nemzé II. Domokost, kinek els neje Abrám I. Ge r g e 1 y eredt

,

2

Margit volt

:

a második

,

— kinek neve nem tudatik anyja volt Borbála

L

nerazékrend elsó izeinél az írók a nevekben különböznek. Máskép adja Kovéry máskép Buday , Lehoozky Wagner és Bethlen Elek. Leginkább ez utóbbira! tartva a különbségei jegyzetekbeu fogom kijelölni *)

,

,

Kováry 37. ]. L Domokos fiául is Domokost teezí Ellenben Lchoozky 51. L Bnday I. 396 L és Wagner ir.ss. tom. LXX. pag. 94. .Táncát teszik, azonban ez utóbbi egy Domokost a II-dik Domokos fiául állítván ennyiben egyezik Köváryval holott az említett két író Gábor fejedelemig csak két Domokost említ, Kváry, Bethlen E. és Wagner harmat, de nem egy heíyer:. *)

,

•)

Lehoczky

György nek

irja, és

1452-ben sadrényi bániak

.

mi

ofcro-

nem állhat, Köváry szerint e Gergely meghalt- 1395. Buclay szerint csak a na II. Domokos él 1452-ben. Ellenben Beni és Buclay e Gergely nejéül állítja AbraniÉ Margitot, a ki Bethlen Elek és Wagner szerint fiának lí. Domokosnak nologice

Ö* volt íx Fejér Cod. Dípl. tom. X.

vol.

i.

273.

?•

Bethlen.

és Sára leányainak. II.

—

mutatja

fia

volt III,

erdélyi vajda volt.

Domokos.

1

)

is

ki

,

mint a nemzékrend

Butinak neveztetett

,

és

Ezen Domokos Kasza Benedeknek a temesi fispán-

nak leányát Ágnest vette noul,

Domokos

—

Domokosnak többi közt

kit&l

gyermekeit a ül. táblán látandjuk.

bor

z

nagynak nevezteteM , és Bethlen B. szerint budai parancsnok volt. Gyermekeirl mi sem tudatik, II. Gergely Szörényi bán volt 3). fia I s t v á n magnélkül halt el. Leánya Kata raacská, i Tárnok Jánoshoz ment nül és anyja lön (Bei lilén szerint), bakai Machkási Ferencznek. II. Jánosnak fia György leányában Margitban végzi ágazatát. Ezen Györgynek nvére Anna Mándi Kelemenné. Borbála és Sára (szintén II. Domokosnak leányai) III.

testvérei

:

I.

Grá

)

,

férjeiket a táblán olvashatjuk.

ül. Domokostól kezdrük tovább a családfát a d

táblán.

III

ml. Gábor fejedelemMV. Gábor f 1613-29. (i.KároO

Vl. Gáborul. Farkas. .*< !iel " III. Bomokos< 1526. J (Kasza Ag- ) (Kinisyf gyi Lá nes.) Ki al N.) zár Dru I II. táblán. I zsána.) ,

2. Bran-iMihály. denburgi Kata her-F V czegn.)

lyiZsuzs.

f

(

2.

Károlyi Kata.)

n

Igtvájl (Széchi

Már

}

f!633. III.

Péter (Illyésházi Ka-

ta. )

II.

GergelyJII. Péter 111. János

H

(Moga

i«

tanácsos..

Kata.)

98.

obraifgCj ln a.)

Kata (Zólyomi Uavíd.)

Anna 2.

(1.

Gyula fí Sam.

Kos.

Kun

ÍAtváimé.)

I**~ Druzsianna (Ithédey F«rencz fejed.}

1

)

E

III.

Benk5

és

Budai

pedig

még

1526.

2

Domokos az kit sem Lehoczky sem Budai nem ií. Domokost teszi erdélyi vajdának 1452-ben j után is élteti mi kissé két ízre hosszú id. ,

említ. fiát

Hanem

Gábort

,

Bethlen után csupán "Wagner említi id h. Lehoczir y í. Gergelyt (szerinte Györgyöt) nevezi szörényi bánnak 1452-ben a mi lehetetien. )

3

)

,

Bethlen.

7i

Domokos

máskép Buti nak is neveztetett és erdélyi vajda volt 1452-ben *). Nejétl a temesvári fispánnak Kasza Benedeknek leányától Ágnestl két fia maradt IL Gábor és

£

táblázat feje

III.

Gergely.

II.

Gábor

II.

zérelt

a mohácsi ütközetben 1526-ban hatezer kopjást ve-

azután Szapolyay János tanácsosa és udvari fkapitánya. Neje

;

Kinisy Pálnak legifjabb húga volt

és

,

).

,Fia

Farkas

Szapolyay Zsig-

Báthory István utóbb lengyei király hadainak fkapitöbb csatában vett részt mint Gyulánál hol 7 tafláés ur

mond- János tánya

2

és

,

,

1

,

pártüt Danczka megszállásánál y e i uradalmat fiágra a). Meghalt

sebbel szabadult meg. Báthory alatt a is

jelen volt.

15904>en

E

tetteiért kapta az

szár hegyi

;

Lázár

i

1

i

Druzsinától születtek

fiai

:

III.

Gábor

és

I István. III.

Gábor

vármegyében

tiz

y e mezvárosban Huny ad éves korában anyai nagybátyja Lázár Andráshoz a 1580-ban született

1

,

1 1

gyergyói völgyben fekvS szárhegyi várba került nem valami rendszeres 4

mind a mellett természetes ész is itt meglelé a nemes irányt. Ifjúkorát Báthory Zsigmond udvarában tölte. Tizenhat éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban már hadat vezényleti Báthory Zsigmond részéri Mihály vajda ellen. Báthory Zsigmond utolsó leköszönése, és Székely MózTses rövid fejedelemvolt egyik f tényez Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe sége után helyezésében, és ennek tábornoka és ftanácsnoka volt. Adományban kapta tle Hunyadvárát 3 egyebeket és hunyad vármegyei Örökös f-

tudományos növelésbe

)

,

ispánná

Gábort tója

is tétetett. is

a fejedelemségre

ln.

is

Bocskay halála után az

Már 1610-ben

,

befolyása se^ité Báthory

azonban ettl késbb üldöztetvén

,

bukta*

Csik- Gyergyó- és Kászonszékek fkapitánya.

1613-tól pedig Erdélynek páratlan fejedelme, ki hazafiúi tzzel, és po-

bölcsességgel vitte a kormányt. Történeteinkben feltünleg

litikai

úgynevezett három támadása vívott *)

kor

,

Kissé szembeötl fiáig Gáborig

enyészhetlen emléket

ki

—

ki

1526-ban

élt

,

—

,

—

meliyek

a 74 évnyi idÖ

igy tán II. Domokos lehetett inkább 1452-ben a vajda. "Wagner Ms. tom. LXX.. id. h. Bethlen E. után. > Nemzeti-Társalkodó 1841 I. 34. L Kváry után id m. 39

és

*)

i.

Lehoezky

is id. h. 4

)

L. életét

Hormayt Mednyánszlcy

Taselienb.

£

vaíerl. Gesch. 1823 k:

453-516, L arcképével Tetteirl u. ott. 1847-ki foly. 274. L Végrendeletét u. ott. 1827-ki foly. 338-366. I. Jellenrajzáról érdekes doigok írvak Tudom. Tár 1838-ki foly. ül. köt Káidy életiratában. fbly.

Bethlen

72

Az

közül az elst 1622-ben a nikolsburgi békekötés koronázta meg. utolsó pedig a pozsonyi és

Gábor Magyarországnak

sznyi frigy-pontokat húzta maga után.

választott királya

volt

is

és élt

,

is

e czimmel,

nem emel tété.

de tisztelve a törvényszerséget, a koronát halántékaira

Buzgó református volt, a bibliát huszonhatszor olvasta el éltében, de a jlsuita Káldyt is, a biblia fordítóját nyomda állítására pénzzel segité. Számos hadjáratában mindig gyzelmes volt soha meg nem veretett. Els neje nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna volt, kitl Gábor és Mihály fia és leánya gyermeke kora sírba szálltak. Második nejétl a Brandeburgi Katalin herczegntl sem maradtak gyermekei. Meghalt 1629ben megmérgez tetés gyanújával. Eltemettetett Gyulafehérvárott a sz. Mihály tenplomában. ,

I.

István

(szintén

Farkasnak

I.

fia)

elbb Hunyad

Marmaros

és

vármegye fispánja Huszt várának kapitánya ) r bátyja halála után 1626-ban Brandeburgi Katalin mellett Erdély Gubernátora, és Katalin 1

,

lemondása után

Rákóczy György 22-kén lemondott 2). Meghalt mert

kis ideig fejedelem 1630-ban,

fegyveres trónkvetelése ellenében dee.

I.

1648-ki január 10-kén kora 66-ik évében Ecsed várában

,

eltemettetett

Gyulafehérvárott az öreg egyház sírboltjában mart. 29 -kén

3

Neje

),

—

Az els mihályi Csáky Krisztina (Cs. Gábor leánya) a második Károlyi Katalin Rhédey Ferencz özvegye. Ezektl gyermekei

kett V.

volt.

;

Gábor

korán

elhalt.

LL

István

Bihar vármegye fispánja , vá-

radi fkapitány és a hajdúság (gyalog had) tábornoka volt.

1633-ban

fiatal

korában

,

eltemettetett Gyulafehérvárott

Széchy Mária mint özvegy elbb rosályi

szécsi

Kun

4 ).

Meghalt

Neje rima-

Istvánhoz

,

ettl

elválván Wesselényi Ferenczhez a nádorhoz ment nül. III.

Péter (Istvánnak

pánja volt. Sokat utazott

fia)

*).

Hunyad

és

Marmaros vármegye

Neje Illyésházy Katalin

volt.

fis-

1646-ban

Trencsinben járt sógora illyésházy Gáspárnak látogatására innen haza ;

másnap reggel 7 órakor a guta megüté s meghalt kora 38-dik

készülvén Bánra meghivatott búcsú estelire

midn

august. 3-kán a

fölkelt

évében. Teste innen elszállíttatván

J

írását

)Kazy.

Híflt.

útközben állomásonkint mellette

R. Hung.

*)

Kemény János

•)

Medgyesi Pál

*)

Kemény

5

Kecskemétéi

)

,

,

önéletírása Szalay kiad. 204. fölötte

mongott halotti beszéd-e. Et Bethlen Ioan.

önéletleirása 242. 246. ;

„TT

1.

lissesPanonicus"

lib.

I.

sect

II.

czim alatt ada ki utazása

le-

W

Bethlen.

halotti beszédek tartattak

vele Nyir-Bátorba

nov. 2-kán értek

,

novemb. 4-kén Vereezei Ferencz

pataki és Csulay

s.

,

hol

György (Rákóczy

Györgynek udvari prédikátora) által mondott halotti beszéd mellett eltemettetett '). Gyermeke nem maradt. III. Péternek a táblán látható nvérei közül Anna elbb ráthóti ,

GyulafFy Sámuelnek, utóbb rosályi

Kun

Istvánnak volt neje. Gyulaffy-

lakodalma gyászos állapotban zene nélkül Fehérvárott a várban

vali

tartatott

2

).

Ezekben kihalván a fejedelmi ág , mokosnak második fiához II. Gergelyhez. II.

csosa,

Gergely

a )

(IIL

Domokos

vissza kell

fia)

mennünk

Szapolyay

Do-

III

János taná-

II.

1553-ban Petrovics Péter által a budai török vezérhez járt követ-

ségben, hasonlóan követségben járt az ifjabb Szapolyay részérl J567ben is, midn útjában Túron az ónodi várrzk által megöletett. Ger-

gelynek

fia

II.

Péter

nejével

szintén tanácsos ur volt

Domokos,

mint ezt

Moga Katalinnal nemzé III. Jánost, ki 1570— 98-ban. Dobrai Annától született fia

látni fogjuk a

IV.

táblán. |V. Domokos f (Wesse-

{S2Í " "

'

"

* £i

g>TV\

\lstván<[f 1767.

Domokosa

1680.

j

(Üaca-1 1665 *-2J * o((Boldai Kat.) kási 1 *

lényi Már.)

V- Sámuel< V.

C

^§1 S

következ

^

Bora.)

Judit)!

I

W. Domokos (B. >

r > ül. Sámuel/ (Gr. Keresztes Jll. SámuelYSimén Klá|

I tábl eln. fra.) I (Gr. Kor

Wesselényi Zsuzsa.)

Katalin

Kata 2.1

I

Kata (Fosztó Zsigm

Báró Bánfi Mikiósné.)

(Gr. Teleki Laj.)

l

v.

v

^L. TemetésiPompáját kinyomv. az iktári ág ozimere •) s

)

is

Gróf

2.

István.)

?

(1.

Komis Mih.

I da Zsuzs)VGyörgy. f (Tornyai

Mária

QD

N.-Váradon 1646.

A czim

lapon

látható hasonlóan a miénkhez.

Kemény Önéletirása Szalay kiad. 201 E G e rge 1 y t "Wagner id. h. hibásan Györgynek :

írja.

Gergelyt Do-

mokos fiának épen ez izén irják Bethlen Joan. Comment. Tabella Prima ge— Budai Fer. Lex. I. 397. lapon.— Lehoczky Stemm. 11. 51. Ezek daczára is Köváry nem említi , hr.ne-n kihagyván e Gergelyt egészen, annak fiát — hanem azt láthatni, II. P é t e r t irja Domokos fiául. Mi okon ? Nem tudom

—

nealog.

;

hogy késbb Qgy tek

nem

meg ó tesz Errl alább.

ízt

ismernek*

föl táblázatára

Péter

névben

,

kit az említet-

u

Bethlen.

III Jánosnak iktárí

Domokos

IV.

') fia

urodalom után újra hat falut

u.

,

kinek kezébl 1665-ben az

m. Betlenos

Seprs, Bodon, Új-

,

falu (Biharban) Székely telek, és Szent- János helységeket foglalták

el ;

ez utóbbit

2

magánosok

táblai elnök volt

,

).

Kivévén, hogy

ez ágazat hivatalt

már a fejedelem Grábor

Köváry él

,

s

igen

viselt.

testvérei is használtak, ez

24-kén kelt oklevélnél fogva vette

A

nem

Sámuel

II.

— Erdély leggazdagabb birtokosai egyike

több diszjel tulajdanosa Nejétl ,

elvált.

kir.

grófságot, mit

ág 1742-ki

sept.

föl.

Domokos -

táblázat végén álló most elo gr. Bethlen

Bethlen János özvegye

A

í 755 -ben

,

többnyire Bécsben

ki jelenleg (1854-ben)

,

irja

Gyermeke tle nem

id.

gróf

volt, s igy alkal-

k t á r i Bethlennek nevezhetjük. Következik a

masint utolsó

i

bethleni Bethlen ágazat* Ez ág megmaradt si czímerénél

mellynek szerzje

,

felöl nincse-

nek egy értelemben a genealogusok. A czimer mint itt a metszvény mutatja egy koronás kigyó szájában a magyar ,

,

király ékei egyik jelvényét az arany almát tartja.

Némellyek szerint tére tat,

mutat

,

e czimer a család királyi erede-

mások

szerint

egy vészes kigyót mu-

mellyet a Bethlennek egy alma lenyeletésével

megfogtak és megöltek.

Ez ágazat

az iktári mellett jó formán

egy

külön családot alkot, noha a rokonság mindez ideig

van tartva. Mint szakadt vagy helyesebben szólva emez mi képen jött le a közös törzsbl, erre nézve vissza kell mennünk a családfa els táblázatára (itt 68. lapon), hol látni fogjuk, hogy Beth1 i v é r fia volt , ki Wenczel len n e k kirl a család nevét vette 3) fön

,

,

király részén állott

Ennek

,

tehát akorban a legitim párton

fiául és

szerinte 1646-ban halt

IV. Domokos atyjául

meg, valószínleg

III.

,

és

ennek érdeké-

Köváry egy Péter nevt, ki Péterrel (a mi III. táblánkon) az

tesz

IUyésházy Kata férjévei téveszti össze , ki szintén 1646-ban halt meg. *) Nemz. Társalkodó 1841. I. 36-38. I. Kváry szerint. *)A Bethlen név százmazzék bármi gyökbl, mint azon — kiválta aiult században fejüket törték a genealogok,—. kereszt név, mint sok annyi más a

pogány

korból.

Bethlen.

ben vitézkedett

,

s állítólag

jutalmul Gyula

mányban 1302-ben. Olivérnek

A p á nak

ki

neveztetett

is

szakadt. Jánosnak

volt

fia

nev

János,

helyet kapott ado-

unokája

Ján

is

os

'),

és kinél a család Apafi és Bethlen ágra

,

Jakab

fia

75

törzse a

kethleni

Bethlen családnak,

kitl a nemzékrendet folytatjuk az

táblán.

V. d

3 -*»

András meat.

X I

Jakab.

M

1

Gergely* *

János

1305.

}

II.

Gergely János.

tll fí

>iénesi István mr.

II.

Miklós,! Borbála \ (Báthory) III. János.

\l. II.

András<

*ata (Bo-llII.

Moyses.

Gergely jLukáca

mester

gáti Al-I nód.) f

f

Kata (Szilvási

a

j

1394.

ÍLásd ezt Miklós ^s ágát a (VI.tábL

ftv.

Jánosa

Kristófné)

Klára (Zombori

I

János.)

3

(Margit.

Elek

}Z*óffa. I

János

k "juliana (Toldy í Lukácsné.) .

rMiklós. ;

l

?Eusták. [Gergely.

Mint e táblázaton

tak, és mint az Apaffyaknál ')

tettek.

KVáry

Én

,

itt is

egy

rint

köt. 49.

(I.

Jánost

Bethlen Elek és

Wagner

t mi sodik János helyett megegyez Wagnerrel.

hoczky pedig éeratio)

Jakabnak

*) látjuk

*) E táblázatot Wagner idL h. adom bízva hségökben. Mert ,

1.)

Mi

András és Gergely

vol-

raegjegyzok 1305-ben osz-

és itt Benkó és Budai is így hagytam meg a két Jánost. Le-

elhagyott szerint

fiai

há

1

,

y t nevez

kézirata s ezre?

,

és

így

iz

számra (ge-

egyez Bethlen munkája sze-

az e táblázaton látható nemzékrendre nézve,

76

Bethlen.

toztak Miklós a Jakab testvérének gyermekeivel

származtak.

I.

Gergely

János nev

III.

általános

állítás

Miklóst,

Alsó-Kápolnát

kapta

szerint

unokája ismét IV.

kiktl az Apaffyak

unokájának fia

Zsigmond

III. <x e

rg e 1 y

királytól Bethlen

szent-

és Nikápolynál esett

Gergely

,

Ennek

1393-ban.

el

épité Bethlen várát Albert király idejé-

ben Bels-Szolnok vármegyében. az az I- Jakabtól Márkig (ki a VI tábláa élén illand mint 11. Miklósnak fia) lényeges variánsokat találunk a nemzék tanároknál (genealognsoknál). Legjobbnak találom az általam megtekintett nerazékrendeket iróik szerint az olvasó kedveért ide iktatni

A) Benkö József (Transylvania. Pars Generális. Tom. II. 372. 1.) I-s vagy nagynak nevezett Jakabtól (ki nála Olivérner unokája, — nálunk kis unokája) igy hozza le a családot* £ Jakab nerazé 1. i k ó * i ki magvaszakadt 2. Andrást, atyját Miklósnak és Andrásnak kinek fia János kihalt 1368-ban. — 3. Miklóst , atyját Jánosnak f és Andrásnak f - 4 J á a o e t (éit 1325-ben). 5. H.ik Apát f 6. Dénest, f Ezek közül János (a 4-dik szám alatti) nemzé Gergelyt, (ki 1358—93dik év közt élt) , ki Zsigmond királytól Bethlen sz. Miklóst és Alsó-Kápolnát kapta. E Gergelynek fia volt ismét János, a ki nemzé a) Miklóst, atyját Márknak nagy atyját Bernátnak (1* 1491.) Miklósnak , Vitályosnak , Jánosnak, Farkasnak , Katának, Erzsébetnek (Patocsy Miklósuénak) és Eustáknak. b } A at a 1 1 Apftfy Miklós erdélyi vajda (nem a fejedsmj eyámnokát 1447-ban. «) Ger-

M

1

.,

.

—

,

gelyt

Bethlen vár építjét. Nevezett Antalnak fia volt ismét kinek Jánoson kivül fiaEiekésBalása két f-ág torzséi.

Gergely,*

B) Budai F. (I. k. 394-400) szerint I. J a k a b nak fiai 1. A n d r á s , ennek Miklós és András , ez utóbbinak János a ki kifogy. 2. i k 1 ó s , ki Jákob és Antal fiában enyészik el. 3< J án o s a ki atyja Gergelynek r Apának és Jánosnak , ezek közül Gergely, ki Dobokát, Ereset, Borgói BethLen-Sz. Miklóst , és Kápolnát kapja és 1386-ban meghalt atyja volt János nak ki 1393 ban elesett. Ezen Jánosnak fiai 1. Miklós, kinek Márk, kinek ismét a) Bernát f 1491. b) Miklós, ki nemzé Miklóst, Vitáiyost Jánost , Farkast Katalint Erzséi Patóesi Miklósnét. c) Leusták. 2. Antal 1447. ennek fia Elek János és Bálás. 3. Gergely Bethlen épitje ki a mi táblánkon IV. Gergely lenne.

M

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

Köváry

€/)

i t

42.

1.)

egyszerre Jánosra ugrik

az elóbbi származtatást közölni

,

holoít arra utal

családfái, mit azonban hiába keresünk müvében.

,

,

kit

1408-ban

éltet

,

feledvén

hogy ezen Jánosig hozta

E

Jánosnak, (ki a mi IV.

nosunkat képviseli) fiaiul állítja Gergelyt és Márkot. Tehát ez sem egyez Budaival sem Wagnerre! és igy sem Bethlennel sem Beukvel. ,

a

sem

,

D) Lehoezky nemzé Gergelyt

<-j

(51.) szerint

H órányi

arankához mellékelt

Jakab nak fia János

1393.) a ki ismét Jánost

utóbbi Gergely Eleket é3 Balásí.

K)

,

le

.Já-

A

végs

,

(1325-ben).

Ez utóbbi

a ki Antalt és Gergelyt, és ezen

iztkivéve

Budaival megegyez,

Bethlen János eomraentarinsaínak (Béos 1773.) Kiadója c I. táblán), Jakabnak cmokajáu! teszi Gergelyt , Gímek kis ,

Bethlen.

A

77

család történetírók bár különféleképen szerkesztek össze & fö-

lebbi táblázaton állókat

,

abban megegyeznek

,

hogy azokban minden

ág kihalt , kivévén azon Bethlenét kinek fiai Elek és Bálás voltak. A mi táblázatunkon e két testvér II Miklóstól eredt, ennek ágazatát fogja ?

mutatni a következ VI. tábla. r

^Brigitta (Bolyai Gáspárné.)

Márk (1.

2

Laczy

AnnA

Des Ilona,

Miklós< 3. Szásznádasi ki az V. Hungor Illón.)

(

j

II.

rri.

réczi

j

táblán.

Farkas.

Miklós.

kap

Dernád.

(Alnoei Ohire

Margit,

j

f János.

h

tályos

lErzse (Patfcócsy Miklóiné.) Elek erdélyi alvajda. 1461 (Lásd ét , és ágat a (Bánffy Druzsán.) VII. táblán. \

Bernát Lestár.

Anna (Bála ifi Jánosné.) N. (Szete Mártonné.)

Bálás kiralyi
komor. (Thurzó An gelika")

.

(kallói

^Lásd

ezt a XII. táblán,

Le-

kos Anna.)

/

János (Horváth Kata.)

wnokajáiil Györgyöt, és ennek fiaiul Elek és Balást.

Tehát ismét nem egyez egy-

gyei sem.

Végre F) Kazinczy Ferencz (Ered. M. II.

403. 1) szerint Jakab hat fiat hamagtalant. Jakabot a 2. Andrást Miklósnak és Andrásnak s Anatyját , gyá drás által Jánosnak nagy atyját. 3. Miklóst. 4. Jánost. 5. Apát. 6. Dénest. (Miklós, Apa és Dénes kihaltak). János Jakabnak negyedik fiaGergelyf 1393. Ennek fia ismét János, ennek pedig 1. Miklós atyja Márknak és nagy atyja Bernátnak, Miklósnak Eiur 1.

;

,

iáknak. és Bálás

2.

Antal. 3. Gergely. Említett Antal

Ez sem egyez egy gyei

sem.

nemié Gergelyt, a kinek

fiai

:

Elek

38

Bethlen.

A

kezd Miklós nak

táblázatot

fia

M á r k épité Keresdet

család egy ideig innen irta magát, mert Bethlen vára (az

noha

volt, sokáig

íiági birtok

nem

épit IV, Gergely (\ táblán) ága kihalván, ül. .

Miklós

és a

s fészek)

A

Bethlent

(ki

Récz vár

volt a család kezében.

T

,

és város kapitánya volt), vejének Patocsy Miklósnak kezébe került, és birták a Patócsyak

,

ezek megbélyegzése után pedig sok kézen ment

migl. ApaiFy alatt 1678-ban ismét a család birtokába visszaszállt

Márknak,

át,

').

— kinek neje Laczy György horváth bán leánya Anna; a

Des Jánosnak leánya

sa harmadik szásznádasi Hungor Ilona voltak — gyermekei közül mint aytál>láz at mutatja, csak kett tartá fon a családot, úgymint E 1 e k és B a í á s. Elek ágazata rendesen Keresden temetkezett és ollykor k e r e s d i nek is neveztetett. Ma azonban már a nagyon elszórt családot bajos volna birtokaik szerint elmásodik Ilona, ,

;

,

,

nevezni

s az összes

,

ágazat a közös

bethleni elnévvel

neveztetik.

Mieltt elbb Elek ágát, s azután B a 1 á s é t egész a mai napig lehoznék örömmel jegyzem meg hogy e két személytl a családfa leszármaztatásban az irók már teljesen megegyeznek az egyes kisebb ,

,

,

eltérések (mint például a hitves társak kereszt neveikben) csak toll

vagy sajtóhibából eredhetnek.

Mindezekbl

azt látjuk,

hogy e család nem zékrendére az irók különböznek, hogy fleg két táborra oszlanak az egyik S. Zi-

de látjuk egyszersmind azt is , láhy András halotti beszéde után

Kváry. — Á másik

czy és

,

Benk eladását

rész Bethlen

követi, mint: Budai

Eleknek saját családáról

irt

,

Kazin-

munkájának

hódol.

Benk

hogy Zilahyt követi de érinti hogy más adatok azonban forrásait nem idézi pedig épen ez adalékai teszik a változást melly által Bethlen Elek és Zilahy eladásától különbözik. Illy adatok mellett a család okmányainak átbuvárlása nélkül határozott

nyomán

is

József bevallja

indult

,

,

,

,

,

meggyzdésre jutni lehetetlen. Én Bethlen Eleket választám, kit választott Wagner is, mert azt hiszem, hogy családja leveleit ez legjobban ismerheté. Noha ,

Míkola

o"

')

irányában

Benk

:

is

gyanús

kitétellel él.

Tranaylv. gener.

II.

372.

Bethlen.

70

Elek ága.

tábla

VII.

3

Anna (Apaffy

Borbála,

Laszl.)

f

György, f f9

ÍMüiály
T

Miklós,

f

Krisztina

(Kapy Györgyné.)

Berta.)

Ferencz. faszt

Farkas. jLászló fo-f kanczellárMsp.f 1717.7iLáad

(t

Stajerb.)

történet-

s

If Folti

Má-(

t

,

s

ágát a

VIII. táblán

irót 1679.1 'na.}

Margit (Nagy Sebes.)

(Ostrotfithl

Borbála.)I Kara

Orsolya (Ke.idell Gáspárné ) 4

g

^

-

^Ferencz feliéri

tanácsos, jtanácsos di

SükösiJ íMihálcz

Anna-I Ilona

Károlyi

Klára

'

f

Drazsina.

A

2.

| ^

[István,

György. <Miklós Cl.

'

)

r

^Ferencz.

+'

£ar kapit. |K flta (H- ApalFy Mihályné. (Torooz-ij u ,i; t (1. Lázár György. 2. KöZsuzs. kayMárj leséry Sánmelné.) I

1649. tb

[Mihály.

>

és iró

lisp

1.

1586.

f5-

2.

Kamui

Kemény

na.)

Kata.)

y€

cz

JKléra

C

(Ferencz, Krisztina,

Mihály, Lajos.

f

f

*f-

/ Mária, Kata. f

-j-

l

a

H.Elekfó-
(Nagy Klára.) István.

'Anna.

Zsófia. IKlám.

-

Í^.PtóWX. íí,í gá e

Kva

I

|(l f

Györgyné] 1 Csák

l

Lájzló.)

I

I.

Elek

cai fiáníFy

HallerI

N.)

*

a

táblán.

a családfa törzse 1461-ben Erdély al vajdája volt. Loson-

Druzsiánnálól

ága kifogyott fiában

Ferencz

(I.

íla ISI

i

h á y n a k a Sármasági Anna férjének, ]

és unokájában.

Elek

fia)

I.

Ferdinánd föaszt alnoka , szinten meg-

nsült de magtalanul múlt ki Stájerországban. György (Elek fia) Isabellának és fiinak Szapolyay Zsigmond Já,

30

Bettién.

nosnak tanácsosa, két feleséget

birt.

Anna a második Károlyi ,

Az els Sükösdi Benedek leánya Ennek csak egy fia M k 1 s lett az

Klára.

i

ág föntartója ki hasonlóan 1586 ban tanácsosságot viselt és hitvesétl Mihálcz Miklósnak Ilona leányától nemzé Ferenozeta Rakó,

,

czyak alatt fehér vármegyei fispánt

udvari fkapitányt és fejedelmi

,

tanácsost. Iratai végett a tudósok sorában áll

thy Zsuzsánától

:

1

).

Elsc*

Kamu-

nejétl

Borbála és Erzsébet leányai utódok nélkül multak

Második nejével Kemény Katával szapora volt házassági nösen három gyermeke tnt föl. Ezek közül

ki.

Külö-

élete.

:

Farkas munka

2

)

Erdély kanczellára

szerzje

is

tetinczi Osztrosith

volt, és

mint hat kötetnyi történelmi

Meghalt 1679-ben. Neje

hallhatlanitá nevét.

Lászlót

Borbálával nemzé

a kormányzói taná-

1717-ben halt meg, és kinek

csost, és kukölli fispánt, ki

gi-

Folt

Máriától százmazó ágazatát a következ VIII. tábla mutatandja. Gry ör gy (Köváry szerint Gr e r g e 1 y) szintén

Fogaras vár- Udvarhelyszék fkapitánya, Toroczkay Máriától három leánya

s

,

egy

és

fia

Küküll fispánja,

fvezér 1692-ben. Nejétl

Kata

ln. Leányai közül

Mihály utolsó erdélyi fejedelemnek Klára pedig az els erdélyi gubernátornak losonczi Bánffy Györgynek volt neje. F er e n c z fia unokáiban halt ki. az utolsó ApaiFy

II.

Elek

,

(I.

Eleknek

fia)

szintén katiczeilár ln. 1691-kijan.

Nejétl Nagy Klárától több gyermekei E 1 e k a gróf Pekry Kata férje , kitl ágazatát alább

lö-kén. Leírta saját családját.

közül maradt

III.

a X. táblán látandjuk.

Megjegyzend itt még, hogy a fölebbi három testvér F a r k a s, György (vagy Gergely) és II. Elek (Ferencznek fiai) 1667-ben I Apa:

fynéval a káptalan eltt egyességre léptek , hogy azon esetben I.

Apafly fejedelem magtalanul halna

el

,

,

alma-

e mellett a katonai jószágokat 6000, a többit 10,000,

forintig elzálogithassa II.

Apaffyné az ebesfalvi

,

s

a mit akkor

ApafFyval családja kihalván

,

nem

reméltek , bekövetkezett,

a Bethlen család megtette követelését

az érintett jószágok iránt, és azt a történetíró Farkasnak

L a j o s nev

unokája hat évig Bécsben tartózkodása alatt a család ki

is

nyerte

*)

Horái.yi Memória Hang.

*)

História de Rebus Transyivaniüis. Cibinii 1782-89. hat kötetben.

*)

Köváry

41. lap. ki szerint

I.

291. et

ma

is

Nova Mem.

békésen birják

3

).

457.

,

kivéve Ebesfal vát,

roít

örményeknek adván, helyébe Réteget, Árokalját, Kenteikét, Kérkapák. Lásd 1790. országgyül. jegyzkönyv. 197. 1.

a kincstár az lelt ftb.

ha

bányabükki és a borgói részeket

kereki, katonai, gálfalvi, udvarházakat, életéig bírhassa

,

,

Bethlen.

Farkas

Lászlótól

fiától

81

igy ágazik le tovább a családfa

VIII. tábla.

Gergely

ZrarsM.ua Ferenoz

korában meghalt)

(kis

Li*

t

í

Gergely

+

>

Lajot

1807.

f f-

Wesse-j Lajos lény Anna] (gr. Bethlen Klára)

S

póH

\

Mária (Kendefi Lajos)

(

Klára

(b.

c

(n6tlen)

2 Lajos (ntlen)

(gr /Bethlen { Klára)

László fr Lajos

M

László

Sándor

Gergely

Bánffy Josefa)

.2

-

András

Bethlen Gábor)

(gr.

(b.

'

Ferencz (b Bánffy ZsuOS Gergely J

Ferencz (gr. Bethlen Karolina)

*

Karolina Póli

Ferencz

Károly

(gr. Bethlen

Leopoldina)

Borbála f

Pál (b. BornemU« Kata)

László

Hunyad

v.

n G _««_ri

<

,

,

|

3r

.

.

cn"S r

>

<

adm. 1804.

3

(b

-

Domokos

László

N.)l József (gr. Toroczkay Esztör)

(ntlen)

l

A

Róza

törzs itt László a Folly

k ülli

fispán

jos,

ki

Mária

ntlenül halt

meg

maradt, Gergely és Lajos.

nagy falusi

leánya k e r 1 é

s

b.

fiai

fiai

Wesselényi Annától két

közül László a b ú n

—

Lajos (a Lajos

fia)

i

,

és

és két

fia

b.

Bánffy Zsuzsannával nemzé Fe-

szaporitá ágát

e).

Ezeket

f

birtokukról

nevezik.

László

(Gergely

tora volt, báró

Domokos

tókat.

nejétl

A Gergely

(Gergelynek na)

is

Józsefet,

,

Ennek

urodalmat birják.

renczet, kinek ismét két

és

lett.

birtokáról kerlésinek neveztethetik.

i

Ferencz bethlenieknek

Gergely

perié ki az Apaffy birtokokat.

,

Laj os, meghalt 1807-ben Lajos a

mint említve volt, kü-

férje,

kormánytanácsos, meghalt 1717-ben. Fiai közül La-

és

a Naláczy Borbála férje ágfentartó

11a

Elek

ki

fia)

1804-ben Hunyad vármegye administra-

leánytól

nemzé Pált

(ki az

emigráns Gergelyt)

gróf Toroczkay Esztertl nemzé a táblázaton látha-

E J ó z s e fe t

rettegi, testvérét Pált és

gyermekeit ismét bethleni

Bethlennek nevezek jelenlegi fbirtokaikról.

Ez ágazat

(

t.

ban, Ferenczben és

Most ismét

i

I.

II.

Elek ága) három történeti

írót adott

— Farkas-

Elekben.

vissza kell

a VII. táblára, kitl tovább

mennünk

II.

Eleknek fiához

ekképen származik

le a

Ili.

család

6

Elekhez

Ht

Bethlen.

X tábla*) Farkas (gr.

Mikó Zsuzsa)

Elek

w Paulina ^Pál c Pál

2 Pál

(iró)

,(Platow

J(gr. Bethleni

Vilma)

N. N.

I Ferencz

Mária)

f

(.

Vilma

Gábor Gábor

Pál 1765 1794. J (gr. Tele y Sára) \ Pál tábornok p. Telek kir. tábl. elnök f 1795.

|(gr. Bethlen'

pái

(báró Kemény Krisztina)

Klára)

Bethlen Luiza)

(és

4 leány

(gr,

Farkas Teleky Róza)

(gr.

£va (b.

Frigyes

í

Árpád

]

Gizella

(

Irma

S

Dániel Istv.)

Eszter ígr Teleky

t*Í8^. 1 (gr.

*

LaJ os)

Míkól

Krisztina)^

Julianna (Katona Zsigni.)

Sára ( Feketén é) Krisztina (Biróné)

Klára (Bethlen Gerg.) Nagy-Bimon.

A

táblázat törzsének Eleknek fia

királybíró

majd

,

Teieky Sárától

Pál

tordai fispán

ai Farkas,

tábornok volt

Elek

;

és

(Pál tábornok

henbürgen 1818. czim

gyermek

három

alatt.

(Pál tábornok

fia)

kir. táblai

,

német munkát irt: Platow Vilma nejétl

f-

magnóikul halt

ki.

úgymint: Ansicbten von Sie,

Pái

ismét több

Fark as

által tartá

fia

Bethleneknek neveznek. két

fia

(Pál tábornok

Gábor

és

,

ke r esdi, Farkast,

b o n y h a i Bethleneknek nevezik kaik fejét.

Eszter

ülnök

a családot elszaporitá

fia

fen ágát. Gábort s gyermekeit

Károly

aranvos-széki

a királyi tábla elnöke. Ennek gróf

fia)

atyja, kiket bethleni

Pál

s

,

Pál elbb

fia)

,

és

gyermekeit

minthogy ezen faluk

teszik birto-

meghalt 1836-ban. Csak egy leánya

maradt^ gr. Teleky Lajosné

Pál tbk.

még négy

leányát férjeikkel együtt a táblázat mutatja

Mindezek Elek ágán állanak. Következik

Bálás ágazata. Márknak Elek és Baiás fiai által —

mint fölebb emiitk

Bal ás tói

szakadt két fágra a bethleni Bethlen család.

másik

fág

igy

—

j le a

:

*) A táblák megszámozásában tévedés történf tudniillik a sorszámban a IX. és Xí. kimaradt, mi azonban semmi /-avart nem okozhat. ,

35

Bethlen.

tábla.

XII

Kata ( /

Farkas

János (Sükösdi

Anna)

? Zsuzsa

(Kemény

*

Anna)

\

Bunban.

j

Erzse Jí-ízse

«

Lásd a

I

Já nos ;. Váradi 1 Bora f 1678. I

XTV

táblát.

(

12. Fekete KI

Sára \

Baiás 1504. 2 Gergely /

(Thurzó Angelika) mint a VI. táblán.

Anna (Bánffy Knstófué)

Anna (Qgztopaai Pern<*zi Tstvanné;

(kallói

Leukfts

György

Anna)

<

(Toroezkav Kata)

T.ásd a XIII. táblán.

f

Klára (Bánffy Fark.) [

A

Bálás

családfa élén álló

Gergelyt

Angelikával

gelynek gyermekei

(Gergelynek

kast,

Krisztina (Homorodi

ki

fia)

által

1

Ulászló

), ki a két

Komis Fark.) kir.

kamarása, nemzé Thurzó

Szapoiyay tanácsosa

két vonalon indul

le

Ger-

János nemz Far-

a Bálás ágazata.

Benedek leányával Annával

Sükitadi

volt.

kükülli fispán, ország generálisa, szamos-ujvári fkapitány és a búni kastélyt épité.

Kemény

Annátóla fejedelem testvérétl több leányán kivül nemzé

Jánost

és tanácsos

1613-ban.

,

tizenhét sebet viselt

ki

Barcsai,

Kemény

,

és Apafi fejedelmek alatt kanczellár,

Fejér vármegye fispánja, és Udvarhely szék -íkirály bírája

János

volt.

Ez a

Rákóczy Györgyöt honnan hazájába baj nélkül visszaérkezvén, mind közhivatalokban szolgált, mind a vallás és tudományok ügyében. A török és tatárok által elpusztított Lengyelországba kisérte

el

,

enyedi collegiumból a tanulók Kolosvárra vonulván tértek ismét Enyedre. Leírta kora történeteit 1629

Szebenben, egy év múlva pedig Amsterdamban folytatását

is

irta

1

674-ig

,

1

az Ö befolyásával

663-ig latinul, mi

kinyomatott

2

).

Azután

mi kéziratban maradt. Els neje Váradi

Borbála egy kolosvári polgár leánya dainak több birtokot szerzett

is

—

,

,

,

kivel 60,000 frtot kapott

mint Kamarást, Teremit

sat.

Utó-

Végrende-

Gergelynek Kvary szerint neje Nyujtódy Erzse. ,.R e r u m T r a n • y 1 v a n c a r u m ) Czirae a munkának Libr u Q u a t o r. Azóta több kiadást ért. Ugy látszik Horányj' adá ki legutóbb Bécsben 1779-ben. már ,,Commentarii de rebus Transyivanicis" oziin alatt. ')

2

:

i

í

84

Bettiién.

Meghalt vízi kórságban mit sorvafebruár 28-án. Második neje Fekete Klára

letet 1673-ki július 12-én tett

dás követett. 1678-ki volt.

Leányain kivül

Samu

született.

2

)

).

,

nejétl

elsÖ

Ezek

j

Miklós

fia

vonala máig

által

és

Pá1

virágzik

is

,

;

a másodiktól

mint a XIV. és

következ táblákon látandjuk.

nev

Visszatekintvén a XII. táblán Gergelynek Gr y Ö r g y

fiára,

ez nejével Toroczkay Katával ily családfát alkotott XIII. )

Gergely (Bánffy Zsuzsa)

tábla.

Krisztina (1. Széplaki Horváth Györgyjié). (2. Herczeg Xsívánne).

f r

Zsófia

Kata f

f János

f-

Kíára

f

N. (Gáspár Jánosné)

György (Toroczkay Kata) kik a

Erzse (Cserény > Fark.) Jndit (Haller Péterné).

XII. táblán.

Mihály

(

Második nejétl

Fejér várm.

fispán.

György

(1.

(Csejíey ílona*

;

Gyöfgy t

Sombori Bora,.

\% Bornemisza!

Kata)

Mihály f Judit (1. Sz, -Márton macskási Macskasy Mik. 2. los. tíániTy Zsigm.)

Kata f

E

vonal alapitója György, mint a táblázat mutatja, esak kis uno-

kájáig tartá fen ágát.

M ihály

nejéti számos gyermeket

,

Fejér vármegye fispánja, ámbár két

három fiat nemzett ezekben esak három érte el a házassági

és ezek között

családját sirba vitte. Leányai közül

is

,

életet.

Es most folytassuk Jánosnak

a történetirónak

szakadt leágazását.

*)

A

5

Kovary 1679-dikre

)

fejérvári káptalanban teszi.

Kváry

szerint.

aXll

táblán meg-

85

IMthleB.

XIV. tábla. Borbála

•'

1 (Inczédy-

|

aé).

'

*! Borbála (Haller Pálné)

/

Farkas

í

X

László

Miklós

..

György f 1839.

<^

J Hustóri(b. Bá?>iFy Borbála) ' Ágnes)

<(b.

Bényén. ( István \ Mihály JCMacsicasiKb Bánffy (Vay Er.) (Krisztinán Klára)

Erzse (gróf Telek y Sám.)

.

szül. 1642.

>

fíTiS

Joliaiiiia

Miklós f

tört. iró

(Kun

r*

\ JáiIi03

Borbála f

II.)

Sámuel

f Sarai *

József (báró

94

j

Kemény ©

Elek (gr.

Vas

Dániel

Judit)

2

bár

Huszár Mihály)

Wesseény ZsulS

i"!

1822.

Krisztina^

lagbyMih.

(1. f^$f BéldíRóz. 2. báró

(Fekete Klára)

—

gróf tolda-

TI.

1862.

Olivér

Gergely

fi

ezred.

90 CD

Pál (Tordai

í

hÁ

\

a

Sámuel

4

J

l^U

ol

Í4 XV.

táblán.

Lásd folytathat

Zsófia.

E

kezd János hárem

családfát

jedelmes vonalon nyujtá

le

családát.

Miklósét

alább látandjuk.

itt

fia által

P

adtuk.

á

l

és

a jelenig lenyúló ter-

Sámuel

E Miklós

fiainak vonalát

1642-ben szüle-

tett.

Legelbb

sbb

pedig Koiosvárott a hires apáezai Csere János tanitá.

tanára Keresztúri

Fái volt, majd Fejérvárott, ké-

1661-ben

beutazá Leydában és Utreehtben járt Fr&nczia- és Angolországoi í 664-ben hazajvén részt vett a török háborúban. Bécsben Szelepcsényi György prímás és helytartó ve-

Heidelbergben

,

1663-ban

;

,

zeté az udvarhoz

,

Parisban Turenne.

Zrínyi Miklós a költvel isme-

retségben lévén, jelen volt 1661-ben nov. 18-kán a vadászaton, hol

Utóbb Udvarhely szék iokirálybirája, husztt kapitány és marmarosi fispán; 16^9-dik óta titkos bels tanácsos és udvari caneellarius. O készité az. úgynevezett Leopoldinum diplomát, s azért 1696-ban gr^óf fá s marmarosi örökös fispánná »e*

amaz

olly gyászos halállal elveszett

8G

Bethlen.

éreztetett

5

negyven

forint ajándékot kapott

ezer

csétlenségei József fiát

l

)

Késbbi

szeren-

már megfosztották minden nyert méltóságai tói.

Német- Ujhelyt tizenkét évig raboskodott. Eleresztetvén végre akará látni bonját, kát és

adott ki

irt és

óz

.1

a

s

Bécsben halt meg 17l6-ki

Kun

).

Ilonától született

e f tartá napjainkig

s

Mihály

fel

,

nem

Több mun-

oct. 27-én.

gyermekei közül

Mihály

ágát.

ágán látjuk a még él

Györgyöt,

kinek csak

leá-

nyai vannak, igy e vonal kifogyásnak néz eiébe.

Józsefnek

nev

íiátóli

Gergely János 1791-ben közül

fiai

unokája

késbb Bécsben az udvari

ezredes.

Eleknek Sámuel

született. Eleintén

kanczelláriánál

tiszt, titkár

katona

volt,

ln. Szép kül»

sejü, fényes talentoinu, és kellemes társalgási! férfiú volt. Bécsi életét

csd

ln

követvén a nagybátyja után Öröklött birtokkal vesztesége helyre ,

ütve

\

Erdélybe visszavonulván takarékossá ln,

és ezután

,

rendbe szedé. Többnyire Beszterczén kai téren lépett föl a

lakott.

s javait

183%-dik táján a

politi-

megyei gylésen, mint ellenzéki szónok. 1834-

ben az erdélyi diaetára

—

—

melynek összehívásáért fképen küzdött

Kolos megye választá követéül , azonban errl lemondván, mint királyi hivatalnok vett abban részt

3

mekeit a táblázaton láthatjuk.

Meghalt 1852-ben. Két nejétl gyerA négy els gyermek, elbbi nejétl és

).

,

a másik négy íiu utóbbi nejétl született

,

kik lakozási helyeikrl ka-

marási és paulisi Bethleneknek nevezhetk.

Következik Pálnak (a kanczellár János fiának) ágazata a követ-

kez XV.

táblán

Kazinczy: Eredeti munkái II. 409. Munkái ezei a) Gemeiibunda Tr&iisylvania ad pedes Augusti Caesarra projecta. 1685. b) Colurnba Noe cum ramo olivae. seu amphora aquae ad restinguendum ignem e) Sudores et Cruciatus Nicolai Bethlen, d) Apológia pro rainistris helv. confess. ad trireraes condemnatis. 1675. e) Memoires du Conte Bethlen Miklós a hat kötetes „Histoire (les Revolutíons de *)

*)

li

o n

g

:

v

i

e."

A La Haye 1739

utolsó darabját teszi.

f ) Végre kéziratban maradt Önéletírása

,

Magyarul

L. életrajzát

megjelent,

melynek legközelebb kiadását Szalay

Lászlótól várjuk *)

is

Ujabb ismeretektára

1.

köt

87

Bethlen.

XT. tábla. e

?

mre ntlen

\

Miklós (Oál Ami

ímro

fispán ;

ró.

Nina

+ 1834 (gróf

János

Dávid

i

Róza")

(gról

V Zsigmond 5 i G y' ,la

Sándor

Bethlen

(Alvinczi <(gr.TelekL Klára) Erzs )

Bánffy Zsigm.;

(b.

Bethlen

Sándor h3

három leány

\

^

(gróf Toldaiagif Kálmán

Zsuzs,)

d

Zsófia"),

f

.

í

János

Teieky

(gr.

Zsófia f).

Sándor (báró

fl

Lak. Kis-

\

családfán Dávidnak

fia

gróf Bethlen Zsuzsannától két

Küküll

fia)

majd

,

Egy munkát

ntlen, a másik

mét

Mária

Sándor

Miklós,

fiait

\

Sándor

Toröczkay Mikl>

királyi táblai ülnök volt,

Imre

,

(Sándor

szent István-rend

Meghalt 1834Egyik fia I m r c

titkos tanácsos.

Rákóczy György korát

J

).

csak leányoknak atyja.

Sándor (Sándornak fia) Sándor és János nev

laghy Zsófia férjének

ö ;aios József

Kemény György).

két ágat kezd meg.

kamarás és bels

is irt, 11.

(gr.

(b.

Alsó-JFejér vármegyei fispán

kis-keresztese, cs kir.

ben.

fia

i

Mik György).

Eliza (gr.

Bimon.

Johanna

E

<

Karolina. (Id. gr. Bethlen Júji)

Kemény) V

Domokos Béla

•9

°

Géza

ismét két vonalon indítja le ágát fiai

á'iíai.

árokallyi,

a

Sándornak a gr. János gyermekeit

,

is-

Toldí\-

bún

i

Bethleneknek nevezhetni lakozási helyeikrl. Következik

XVI.

zata a

1

irt

kanczellár harmadik fiának Sámuelnek ága-

táblán.

Czime Második Rdkóciy György ideje N.-Enyeden 1S29. — Fiatal koráegy színmüvet is A Pos$a Tiúg. sih. Nyomt Marws Vásárhelyen 1793. )

ban

János

:

»

.

Bethlen.

*6

XVI. tábla István

/

Ferencz (katona, ns).

f

György

C

György

]

László 'megh. 1790.

V as

(gr.

(Koilato- f vics Kata)

Gábor Józcef

Kríszt.

f

(gr.

Mikó Róza)

József (ntlen)

1846.

(gr Hallerj Kamilló. (Báró

Gábor

v

udvari j Innestárn. kanczellár, (gr. Zichy katholiz. v Josefa) (gróf JhillerJos.)

prsz. elnök '

I

Ádám

fl748.

ezredes,

,

Miklós

Róza

kincstára

(Nagy

(gr.

Bora).

f

Csákyj

Bor.)

Kata

í }

v K ^ w

Emil. 3at. *)

Adél. (B. Jósika Lajos)

(Gr. Bánffy Zs.)

(Bánffy Klára)

Sámuel f 1708.

Lásd a XIV. tábi.

Eliz).

r Mihály (ntlen) Leopold 1 (gr.KirmayerJ Leopoldin (gróf Kata) Bethlen FcreucznéO (

Khewen-

Ádám

Huszár

Bora)

Jézsef

(1. gr.

Csáky Ján.

2.

gr.

Wass Samu),

1826.

"

Haller Lászl.

(iró). (1. gr.

%

gr.

Teleky Józs.)

szül. 1700.

Teréz. (Gr. Toldalaghi Zsígra) }

Sámuel

xt

v-

;

a

t

t-

>

;

<

Hermina

(Lázár Mar.)

\ kékara ÍAdám gr. Bethlen < far. v megh. 1789 Borbála) '

Imre kor. tanács.

(gr.

vich Márk.)

Gyulay

Kata) Farkas

Jozefa (gr. Haller Ján.)

megh.

tábornok. *) Ide tartoznak

(gr. Pejácse-

még

Albert. tett gyermekeiül Teréz gróf Palné. kéné.

—

József

—

—

kincstárnok gróf Zichy Jozefától szüleLudovica gróf Bethien Fátné. — Jozefa báró MisAntónia gróf Haller G áborné.

Ez ágazat feje Sámuel kükülli fispán, mint legifjabb és legmint igénylik némi elnyökben részesedett ) Végszeretettebb ím 1

,

,

rendelet szerint kapta többi közt a teremi urodalmat, a keresdi és bonyhai rész jószágokat.

Meghalt

1 708-ban.

Nejétl Nagy Borbálától több

gyermeke közül csak Ádám ága tartja fen a családot. Ez Ádám Fejér vármegyei fispán, kormányszéki tanácsos rendek elnöke. Meg,

halt 1748-ki sept. 8-án Kolosvárt. Bánffy Klárától gyermekei.

Gábor,

Albert száaz-tescheni lengyel királyi berezegnek

,

és

magyarországi helytartónak fudvarmestere, utóbb udv. kanczellár, és arany-gyapjas lovag. Volt velenczei osztrák követ ')

Köváry

id.

h. 45.

is.

Katholizált

—

Bethlen.

09

kormánynak miért Küküll váron kivül több gyönyör jószágot kapott, ugy hogy midn fenadókivetés körül nagy szolgálatokat tett a

Az

maradt gyermekei az

elsnek a

József, Leopold ésFerencz

majorátust

esvén

is

,

kívánt fölállítani

,

Ugyancsak Gábor

részek jutottak.

feles

de Erdélyország törvényein ez kivül

unokái osztályt eszközöltek

,

megosztoztak

másodiknak a teremi a harmadiknak a Küküll

radnóti, a

uradalmon kivül még

vári

,

,

noha a nagyobb

fiak

pör utján

is

érvényesíteni igyekeztek azt. Neje gr. Khewenhiller Jozefa volt.

Gábornak fia József, kincstárnok volt. Meghalt 1815-ben. Gróf Zichy Jozefától több gyermeke maradt, kik mindnyájan a családfára

nem

van

,

József

zsefnek el

férvén

a családfa alatt csillaggal jegyezve olvashatók. Jóés

Leopold

fiátóli

unokáiban a család utódokkal

látva.

Sámuelnak a XVI-dik családfa törzsének leánya Katalin szüle1700 ban. Erdélynek egyik tudományos, fleg a fuvészetben jártas ,

tett

hölgye

volt.

Neje elbb

gr. Haller

nek. Huszonhét évig élt özvegyen

1 1

,

,

utóbb gr. Teieky József-

meghalt 1759-ben Szebenben.

Irt,

egy munkát „Védelmez paizs kisértetek ')• Könyvtárát a nagy-enyedi collegiumnak hagyo-

és ki is adott

e

Lászlónak

:

e n u czim alatt

mányozta.

Imre

(.

Sámuel

fia)

kormányszéki tanácsos

volt.

Kimúlt mag-

talanul.

Farkas

(Sámuel

fia)

tábornokságig

vitte.

Sámuelnak (Sámuel fiának) a Lázár Mária 2) férjének ága szintén lenyúlik napjainkig, azonban az él Ádám grófban (kinek Hermina leánya van) kihalásnak néz

elé.

Ádám nak az országos elnöknek Bánffy Klárától a már emiitett Gáboron kivül maradt

meg

fiai:

ismét

Ádám,

a reform, vallásnál.

ezredes

3

), ki

testvérei közt egyedül

Miklós, Ádámnak

másik

tárnok volt, gróf Csáky Katától csak egy leányt nemzett,

elbb Kolos vármegyei fispán gróf Csáky Jánosnét

,

fia,

Rozáliát,

majd a római

Vas Sámuelnek hitvesét Nagy- Almáson Kolos vármegyében. Meghalt 182G-ki febr.

curia eltt történt elválások után gróf gyét,

kincs-

,

özve4-én,

kora 74-dik évében.

42.

') Wállagzky Conap. Upou.

2

)

•)

Rvary

szerint

Lit. 246.

még

Kazinczy szerint

Benk

Transyl. gen.

ezenkívül három neje volt, de

tábor n>o k.

II.

383. Bod. Athenáa

nem

nevezi

meg ket

90

Bethleni

Az egész Bethlen

család

,

meket, vajdákat, államférfiakat,

— Bezegfa.

mely nyolczszázados életén át fejedelhsöket, írókat adott hazájának, 1697-

ben emeltetett grófi rangra. Tagjai élénk részt vettek a közügyekben, és nevüket a történet könyvének majd minden lapja fölmutatja mindig a hazafiak sorában.

Bethleni család. (Kis-Bethleni).

Erdélyben Fogaras vidékén

— irja Köváry — egy sereg nemesség élt és nemeseknek neveztek

:

él,

nem

kiket bojároknak, s

valamint czimeres levelöket

is

böéri levélnek.

Ilyen vala a Bethleni család.

A *

családot Fogarasi

Kocsis Ráduly

máskép

,

alapitá

681 -ki július 10-én kapott boéri levelet Brandeburgi Katalintól

— az oklevél tartalma

vel

szerint

— a fejedelemnt

,

mi-

,

több évekeu

,

ki

át,

minden ^sérelem nélkül hordozta.

Késbb János

Eleinte apró hivatalokat viseltek. és

nül

vett Szeredai Jozefát

származását.

E János

Jánost,

nokot) és ismét

A

Guberniumnál

szerint

nemzé

számára, mit

—

fia

Istvánt

(az erdélyi kamaránál hivatal-

már gróf Lázár Annát kapta

ki

Késbb

Bécsben lakott

,

feleségül.

Kvary

szavai

magas termete sok kalandra utat nyitott úgymond az is nevelt, hogy neve végérl az y-t ,

deli

—

el szokta vala feledni

Két

kitl a mostanig lejöv nemzedék vette

,

titkár volt

szép külseje

:

kiemelkedett,

E név

alatt lépé uj házasságra

öröklé szépségét

,

de kikben

— nevezett

is.

iró szerint

—a

család kihalásnak néz elébe.

Bezdédy

család.

Szabolcs vármegyében

ségben birtokos nemes család Fényes

Bezegli család,

Bessenyd

hely-

szerint.

Zólyom vármegyei eredet , legalább Hajnik helység e vármegyében van és hajdan a Bezegh család birta is 2X A XVII. században fleg két te3tvér tnt fel a családból István és György, mindkett Nógrád - vármegyében viselt (Hajniki).

,

:

hivatalt.

István alispánja volt

')

3

1670-ben ).

Kváryn

még ügyvéd,

1

679-tl 1684-ig Nógrád megye

1684-ki dec. 10-kén nehéz betegségében Beszterczén

kívül e családról másutt adatot

nem

lelvén, az egész ismertetés

az 6 munkájából merít teteit I)e a családnevet az országos Schematismus szerint Bethleni de Ktb-Bethlen-nek lelvén irva, 2

)

8

)

Ma Féiiyes szerint a Nógtad várm.

kamara

iev. lari

—

igy adám

birja Hajuikoí.

adatok szerint

Bezegh.

91

Dobay János manód alispánhoz intézett levelében *) búcsúzik el a vármegye rendéitl. Testvére György szépirású, ékes eiadású férfiú 1657 1669-ben Nó67-ben Heves és küls Szolnok vármegye hites jegyzje l). grád, 1666 168 i-ben Zólyom vármegye alispánja, és orsz. gylési követe 3). Késbb Kassán lakott hihetleg kamarai szolgálatban. Mint gazdag nemest CarafFa elfogatá és 1687-ki május 9-kén daczára, hogy I. Leopold kikelt

,

és

—

—

,

,

kegyelmet nyert, és az jókor érkezett meg, Eperjesen feluégyel-

rálytól

Elbb zsibbadt ln

Öt óráig feküdt a kínpadon.

teté.

Áz

miatt.

hogy a különben ers ember

,

Örök gúnyszavakkal illették

és érzékeny búcsút

,

mire szemei könybe lábadtak,

,

hogy a különben kegyetlen

gos zokogásra fakadna. Megnégy eltet vén,

pénzen atyjának

szivét, s elvitte

és

Eva

5

)

Gátr

).

ílján kivül

vallató bíró

,

Anna

is

han-

megvette drága

hogy az egész család

Libercsey

Neje

ft

oly szivreható-

,

Gábor

íija

haza Zólyomba

megsirathassa a gyászos ereklyét

kitl emiitett

elájult a fájdalmak kínjai

vévén szenvedéseinek tanutársaitól

lag festé ártatlanságát

volt,

Teste oly roncsolt es meg-

Zsuzsanna

sarudi Battik Gergelyné

szandai Sréter Jánosné leányai maradtak.

Néhány nyomon

a családfa imez

:

N. N.

György

István

f

alisp.

kivég. 1687. Libercsey Zsuzs. ^ Gáb or

1684. '

...

'

i

Anna >•

Gerg.)

Eva ív

\

Ján.)

Zsuzsa (Rene

Anna

j^ (Bohus

Ádám

Gábor

Éva

Gábor

Istv.)

György

A

,

—

ágon ma is él Zólyom Bars sat. megyékben. 1755-ben Nógrád vármegyében találjuk még a birtokos nemesek sorában hajniki Bezegh Lászlót.

*)

z

j

•) 4 j

család másik

,

Másolatban gyjteményemben. Mint jegyz által aláirt számtalan oklevél nyomán. Lenoczky I. 221. Rezik ; Theatrnm Eperjesiense. Mss. sat

5

) Eva férjével és Berki Borbálával Berki puszta felét Nógrád vármegyében 1698-ban nádori adományban kapja, de beiktatáskor a Bodonyi család ellent-

mondván

,

attól elállott.

Bezegh

92

—

Czimere

Vtezeréúj

*)

mezben

a család kék

koronán

készül galamb, csrében zöld gallyat tartva ugyanaz van a paizs fölötti sisak koronáján.

álló repülésre ;

A

egy oldalról ezüst-vörös, metszvény e czimerfc foszla-

sisak takaró fosziadék

másikról arany-kék.

A

dék nélkül mutatja.

Bezegh család. Az Bezegh

családtól

elbbi adomány os

emezt különböznek tartom czi-

melyben a már akkor él ama családbeliek (mint István György) nem emmeres levele végett

is

,

,

E

lítetnek.

családnak törzse Bezegh

testvéreivel János

sógorával

Fülöppel

,

Izsák és Mátyással

Urbány Andrással,

ÜL

Izrael,

a ki

.

továbbá

és végre

Herlieh

Ferdinánd király

Pozsony vá-

által

rában 1647-ki június 3-án kelt czimeres nemes velet kap, és azt

Zólyom vármegyének I65I-ki márczius

le*-

30. és 31-én

Zólyomban tartott törvényszéken kihirdetteti *}. Nógrád vármegyében az 1700-diki nemesi Összeírásban találjuk Bezegh Imrét, Jánost és Istvánt, az 1709-ben pedig J á n o s mint a losonczi járásban birtokos fordul elé. Azon vagy az elbbi családból

—

valók-é ezek ?

eldöntetlen marad.

1820-ban Bezegh

János

András

fcápió-györgyei

.

Bezegh

ezeglédi lakosok igazolási pör utján igénylék,

Albert

hogy

és

e czimeres

nemes családból eredtek állitván hogy B. János 1 649-ben a közszerzk egyike 1709-ben Csitáry Sárával Erd-Tarcsán nemzé ismét ,

Jánost,

,

Káva helységbe ban a Zólyom megyei ítélet ama a ki

és innen Czeglédre költözött. Azon-

,

átköltözést

nem

találta eléggé

tatva.

üezerédj család*

szik

(Bezerédi).

E

család eredetét

— a Lrentei (de genere Leurente) nemzetségbl

veszi,

kimu-

— ugy

lát-

mely nem-

zetségnek emlékezete már IV. Béla királynak azon 1257-ki levelében

elfordul

3

)

,

dornak -Ítéletét ')

*) »)

Betér nek 4 ) fía Farkas részére Roland námegersíti. A Lörentei nembl 1309-ben élt Lörente

melyben

György pecséteik szerint. Zólyom vármegye 1651-k;i jegyzkönyve.

István és

Fejér Cod. DipL tom. IY, vol.

II. 421.

4

Nagyon érdekes volna látni ez okmány eredetét, melyet Fejér Kaprinay gyjteményébl adott valljon nincs-e raszul olvasva a Betér név B e z e r )

,

helyett

;

a mily hiba az erdekletí codexben megeshetett

93

Bezerédj

mester, (Magister Leurente de genere LeurenteJ más?

János és Beké mesterek (raagÍ3tri)

,

?

,

és

fiai

Miklós. Ta-

kiknek az Igraandi (de ge-

Bygman) nemzetségbl származott Lorincz vajda mesternek fia Miklós mester, Bánk Tóth Vason Zich sat birtokait a fejérvári kápnere

,

talan etött bevallá

A

,

*),.

Lörentei nemzetségbl szakadt ki a Bezerédj család; amaz

Lörinthe zeréd helységet bírta

körülmény

,

hogy

(most Lrincz) hévséget Veszprém

,

ez pedig

B e-

Zala vármegyében. Ez állítást igazolni látszik azon

midn

Lörenthe László magvaszakadtén

I.

Ulászló

korában 1440-ben Rozgonyi István Fejér vármegyei fispán Lörinthe helységet a szent korona részére elíbglalá, Bezerédj Zsigmond és Jáno3 testvérek B. Györgynek

fiai

?

és az emiitett Lörinthei Lászlónak vér-

rokonai (fratres congenerationales) a foglalásnak ellentmondva

,

meg-

hogy az érdeklett helység ket illeti miért is az nekiek visszaadatott é» benne uj királyi adomány *) által 1456-ban megersítettek és mind Lörinczi mind Bezeréd 3 ) helységnek ma is egyedül és mutaták

,

?

,

,

kizárólagos birtokosa a Bezerédj család.

1343-ban L Lajos király alatt Bezerédj

Pál

és

királyi parancs folytán megosztoztatnak

*).

Riift'us

de Bezerédj

élt

kinek

f

Azonban folytonos

mond

korából hozhatni

A végén

fiai

Jakab

és hiteles leszármazását a

(Ladislaus

az emiitett évben

családnak csak Zsig-

le.

családnak e szerint törzse Bezerédj

ért.

László

kinek gyermekei

Zsigmond

és

György János

a XIV. század

a Hussiták elleni

harczban mutatott vitézségükért nyerték szép czimerüket 1430-ban

Norimbergában

*i 2

Fejér

;

nyílt alakban kelt oklevélben

Cod. Diploni. Tora. VII!. vol.

1.

p.

Zsigmond

királytói

364.

) Mindkét oklevé! a család birtokában. •) Nincs is nyoma, hogy Bezeréden valaiia más család lett volna birtokos, ambai már a XIII. században találni e helységrl említést oklevélben y mely már akkor ott plébánia létezését tanúsítja és azt hogy a plébános a pápának adó,

képen

(latos grossosj fizetett. *)

A családi

oklevél szerint

.

•4

BezerédJ

A

czimer rézsut bal oldalra

a fels

dl paizs mez

mely két

,

vörös

vizet ábrázol,

az alsó kék, mely

szili ;

benne egy úszó oroszlán

halad a bal oldal

nyújtván els

részre oszlik,

martalékra

felé fordulva,

három águ

lábait, szájában

A

korbácsot tartván.

vagy csúcsán

paizs fels szögletén

zárt sisak áll

mellyre a

,

mindkét oldalról arany-kék sisaktakaró (foszladék) vörös-kék koszorúval van le-

E

szorítva.

sonló oroszlán emelkedik ki

koszorúból a paizsbelihez ha-

1

).

Györgytl kezdve a leszármazás napjainkig

Említett

h György

Beserédj

János

I.

1400.

I.

Zsigmond 1430.

t Bálás

János

íl.

György

II.

t

t

i

r

'

I.

1456. ,

II.

László />_—

Bernát

Zsigmond

Ferencz

f

1527.

I.

Mihály

éles.

—Gergely

Krisztina).

"^

i

-'

i

I.Pílt

László (Pöki Kai.) II.

I.

Kristóf f

1610.

IV.

f

I

i

1

f

Imre

I. Tamás (Zámbó* Sára)

(Chernél Borb.) Boldizsár

l.

1526.

1626.

(Nadasdy

1

Miklós

Gábor T

György

III.

I.

*f*

1483. I.

igy folyik

II.

Báli nt 1590. III.

János

fz^^olya ,__/NMiklós f

II.

Bálint

f

1668.

György

1656. alisp.

(Görbey Kat. I, István (Jakusith

Kata) i

i

/Vn

i

János

n

t

a

)

II.

Zsigmond

11.

Klára).

Klára)

Vámos-családi

ág.

(Folyt, a köv. lap.)

A család birtokában lév

Mihály

(Bessenyei

(Béri RaiogL

Szerdahelyi Lásd ez ágat

ág.

alább.

1430-ki eredeti czimeres levélrl

h másolat-

ban a család szívességébl, miért valamint a közlött neuizékrendért köszönetemet jelentem.

95

Bezerédj.

Zsigmond (Béri Balogh Klára) (ki az ág.

II.

elflbbi

lapon

is).

Vámos-családi II.

Imre

1708.

t

Zemlinnél

Krisztina)

elesett 1691.

(Botka Máriai Lajos

L_

Károly f

j-

Tamás

V. György (Beleznay

Sándor

István

II.

*

r III.

(Jákfaivi Nóvák Judit)

(

Zsigmond Pais Anna) *

—

;

Péter (Rosti Magd.)

i

I.

Boldizsár

György

alnádor.

(

Vincze Vörös Anna

(Szegedy

Gyula

Sándor

Antónia) III.

vál.

Antal

Jl_ VI.

IV. Miklós püspök.

Fái

II.

pap. Elek.

László.

(Verebi Végli Angelika).

A

szerdahelyi

ág

Mihálytól folytatólag igy származik

II.

le

II. Mihály. (Bessenyey Klára).

József

Ferencz

II.

,A

,

III.

Jób

Mihály

hétszemélyn.

B ittó E rzse

(Gindlv Zsóf.) -^ L, Ignácz hétszem

I.

III.

Feren cz IV. Mihály * „ f fi '

*

,

iT?^

Ignácz ndv. tan. (Bezerédj II.

IV. Miklós

(

'

,

,

r

IV. István

(b.

i

* Mari. Istv.

(Bezerédj Etelka)'

L

IV. FerenTz

Pál (gróf

Zsófia)

Eszter)

Murray

(Morócza

Imre. Gyula.

Kristóf

Anna

fcle,8 1

£. Everilda) j r l^v Karóim) 1

k

,

Sándor

Pál.

Andor

Med-

nyánszky 1

Gizella)

Végig tekintve fiai

IV. Mihály (Bezerédj

III.

hires követ

Lajos

'

-,

n

Luiza)

Nagy

\

Farkas (Gy.^Gaal Teréz

Erzse)

í 7

_ Ján.)

Béla

(Bezerédj

István

b

i

Anna)

Kálmán

III. (f.

,-,

'

János

ozimerükct.

I.

és

I.

e családfán,

Zsigmond

már elmondtuk, hogy I. György 1430-ban Zsigmond királytól nyerték

Zsigmondnak gyermekeit elszámlálja az 1456-ki uj

adomány le vél.

Hogy

Zsigmond

Györgynek fia ventnek egy 1483-ki okleve-e tanúsítja, mely II.

helységre vonatkozva

E

II.

helységet most

is

volt, a kapornaki con-

Dötk Gyermekei

zálogitásról szól

e család birja.

96

Bezerédj.

közül

I.

Ferencz

ben a Jovan czár és III.

jeles katona S2apolyay Jáfios részén állván

elleni

György

ütközetben Szegednél ^sett

testvérek Mohácsnál e&tek

Györgynek) ága a XVII. század végéá

Az

elesett

I.

Mihálynak

el.

el

*).

M

1.

1527-

,

i

h á ly

Ez utóbbinak

(III.

kifogy.

neje volt

Nádasdy Krisztina,

2

Nádasdy Tamás nádornak nvére ). Fia Gergely Chernél Borbálát 3) birta nül. Ennek egyik fia íí. László Kapuvár f várnagya (suprenms Castellanus areis Kapuvár) volt 1610-ben , neje Poky Katalin a Mérges nemzetségbl (de genere Mirges) származott. Ettl született IV.

György

1656-ban, 1659-ben is Sopron vármegye alispánja

*),

évben országgylés követe. Neje Görbey Katalintól •) három uja lön. T István Zala és Somogy vármegye másod alispánja

és az utóbbi

(altér

lév

Vice Comes), a Pápa várában

lovasság kapitánya (Equiíatus

Papensis Capitaneus) lön 1662-ben. Neje az Orbovai Jakusith családból volt Jakusith Kata,

kitl

fiaJános utód

nélkül múlt

IV. Györgynek másik két fiától a család mostanáig II.

Zsigmond a vámos-családi;

IL

j le két ágon.

Mihály pedig

helyi ágnak törzse ln. A vámos-családi ágon Tamás, *

a

szerda-

Zemlinnél esettelatörö*

Imre

Rákóczy alatt lovas ezredes.es a Dunán részek tábornoki fparancsnoka 1705-ben c), és 1708*ban 1) Sopron

kök ellen 1691-ben. túli

ki.

vidékén táboroz

metére nézve

*)

,

II.

és az utóbbi évben a soproniakat felkonczoltatá. Ter-

kicsi

,

méltóságára nagy , szép

Zermegh SeWandtnernél IL

387.

„Vir

,

szem,

fekete és élénk

militari virtute insignis

>

ftiit

interemptns" — szavai Zermeghnek. *)

Ext bizonyítják 1570-diki tanuvallatásokróli jelentések

Tamásnak

dasdy Krisztina után jelenleg tom.

LXX.

,

és

saját kezével irt származási lajstroma a családi levéltárban

148. lapon

is

bir a Bezerédj család.

Nádasdy és Ná,

— Ellenben Wagner Mss.

Nádasdy Tamás nvérét Krisztinát etóbb

Danielfi Gáspár,

másodszor Bezerédj György nejéül irja. •) Chernél Borbála Chernél Ambrus itélmesíernek Déghy Annától leánya *) 1656-ban kelt osztató parancs Szalay részére, és Lehoczky I. 208. 1*) Görbey István Veszprém vármegyei alispánnak Chaby Fruz inától leánya. *) A, soproniak részére 1705-ki SRpt 27 -kén Horpácson keit menedéklevele igy kezdocUk: Én Bezerédj Imre Méltóságos Fejedelem feölseÖ vadászi Rákóczy Ferencz kegyelmes Urunk E6" Nagyság?, egyik lovas ezerének feo kapitánya Danánd innen való Hadainak generális Uraiméknak eö kegyelmek után Com« mandója" sat Magy. Akad. Értesít 1857-ki foly. 296 T) Fetnó Spangár króaika IL 87. •,

Bezerédj.

férfiú volt v).

kevéa beszéd, bátor szére átmenni,

és mindannyiszor

Patakon 1708. dec. 18-án temettetett

Háromszor készült a császáriak

ré-

megbukott. Eífogatván mint htlen.

feje vétetett, és ott vasastul a

Arczképe a

*).

97

szerdahelyi ágon

nagytemplomba

álló utódainál

Sopron

vármegyei Szerdahelyen van meg. Széplaki Botka Máriától született fiaiban magvaszakadt.

G yö r g y ne k

V.

•

ván

Az elbbi nemzé Jakfáival Nóvák

fia volt.

1812-ben halt

Györgyöt IV.

Beleznay Krisztinától

meg,

és

Sándor

és II. Ist-

Pétert,

Judittal

ki

Barkoczi Rosty Magdolnával nemzé VJ.

és ki

Vinczét.

György

Vas

és

Veszprém vármegyék követe

,

késbb

al-

uádor, 1829-ben lett a köszeghi korületi tábla elnöke (1844.) Szegedy

Antóniától

V

i

n

László

íiai III,

Vérebi Végh Angelika

ez é nek Vörös Annától

fiai

Sándor

férje, és Elek.

pap a váczi megyé-

G y u a. — II. I s t v á n (V. Györgynek fia) nemzé III. Zsigmondot, ez Paizs Annától többi közt 111. Miklóst a veszprémi

ben, és

1

kanonokot, czimzetes püspököt és prelátust. Testvérének

Boldizsár-

Antal fia van. A szerdahelyi ág II. Mihály tói j le kinek unokája Mihály Gyr vármegyének alispánja, országgylési követe, és a nak

DDL.

,

curia újra alkotásakor a hétszemélyes tábla ülnöke

1786-ban). Gindly Zsóüától négy

fia volt.

kir.

(Lehoczky szerint

Ezek közül

I.

lgnácz

több

vármegye országgylési követe, 1793-ban hétszemély nök,

és a szent

István-rend kis keresztese, és

Ennek

II.

lgnácz Gyr

vete

kir.

tanácsos (1815., 1820.)

vármegyének sok évig alispánja

,

országgylési kö-

utóbb udvari tanácsos. Neje Bezerédy Anna a

,

Farkasnak leánya. Ennek III.

helyen

,

Istvánnak

fia

Lajos magyar testr István, szül. 1796-ki

fia

ÍV.

fia

Jól ágán

álló

volt (1844-ben). nov. 28-án Szerda-

Sopron vármegyében,, honnan lakását Tolna vármegyébe tette

át Itt lépett a politikai térre, és Tolna megyének az 1830-ki 183 / -kj (melyrl azonban az ellenpárt visszahivá) 1839-ki és 1844-ki országgyléseken jeles követe. adóz tata meg magát Önkénytesen elször az országban. Szívvel, lélekkel hazafi volt, és megyéjében a socialis téren i*, :

tí

*) Lehoozky Sterara. II. 56. ügy látszik Szegedy vagy Kaprinay Ms. A hol róla sír-vers található mely alakját leírja s tartalmazza LXII. 423 után végszavait is Dum potui, nolui duci non potni volui fidem dare cui debui. ,

,

,

,

:

,

U. ott halála 1708-ra tétetik. *) Vahot Imre Az országgylési Almanach Jászay Pál által közlött Csécsy Memoriale-jában. nyárra teszi a lefejezést — hibásan. :

I.

köt. Pest, 1843. 114. lapon Spangár id. h. 1709.

— Peth

7

98

Bezerédi

kivált a közipar körében soka

szintén Tolna képviselje volt

nem

vatalt azonban soha

kora 60-dik évében

1

).

mellett végig hü maradt

és elvei

,

:

hi-

Meghalt Hidján 1856-ki márcz 6 án,

Bezerédj Amália

gyermek-irodalom mezején

zett a

Biay

1848-ban a pesti országgylésen

tett

vállalt.

Neje

-

szintén nevet szer-

*).

Szükség megjegyeznem, hogy a közlött családfán nincsenek meg

mind a család

még M á r i a A a y o s Móriczné, A Dombay lgnáczné Krisztina gróf Alberti né,

így !

o ü

a

i

tagjai, kivált a leányok,

II.

Ignácznak leányai

,

n-

;

J ó b ágán

Farkasnak

neje gyulai G-áal Terézia, (utóbb Kosos

lgnáczné) a kitl a táblázaton látható Bezerédj IV. Mihályon és IV.

Peren ezen

kivül született leányai

Teréz

Rosos Lajcsiié

és

,

Anna

Bezerédj lgnáczné.

IV.

Mihálynak

Kristófon kivül leánya

Anna

II.

Bezerédj

lgnáczné.

A

család Miksa királytól 1564-ben uj adomány- levelet kapott,

megér etetnek.

melyben Zala vármegyei birtokai

Bezerédi család.

Erd élvben

(Bikafalvi).

Ud varhelyszék ben

van lakása.

Bezi család. Gyr meter 1450-dik táján birtokát Ratyboseni

élt.

vármegyei régi kihalt család. Bezi De-

Ennek

Trynka

fia

L

r

i

nc

z

kinek magvasz&kadtán

,

János kapta Mátyás királytól adomány-

ban 1481-ben. Egy másik ág azonban

élt

még

ezután

is;

így találjuk

Rezi

Lászlót, Antalt és Pétert 1469-ben 1536-ban pedig éltek István és P á l Ezek után letnik a család legalább nyomát

nem

leljük többé.

Bezi

;

,

Nevét a

Gyr

vármegyében most

helységtl vette, melynek birtokában volt

Beziir család. Bezúr Mihály nemes

levelet szerez. Czimer-paizsa kék,

kondoritott farkká] rózsát tartva. ki.

A

,

3

is

fenállór Bezi

).

1720-ki április 29-én czimeres

abban egy

tigris áll

els jobb iábában kivont kardot

f

hátra

a balban

fel-

három

paizson álló sisak koronájából a leirt tigris emelkedik

Sisak-takaró ezüst-vörös

Biay család.

,

és balról arany kék

Egykor

4

).

léteztét bizonyítja

Biay János,

magával 1623-ban ellentmond Nemes Siesy János

és Dallos

ki

többed

János

be*

I. köt. 558 -561. Jánoa a Tudom, gyjt. 1829-ki XII. köt. 21—24. lap. Éa utána Taleky Hunyadiak kora XII. 199. 1

) és *)

3

.)

4

L. életrajzukat: Ujabb ismeretek tára

Czelx

) Collect. Herald. Mss.

— 429.

az. a.

Biális

iktatásának Bábolna

káptalan eltt

heiységre nézve az esztergomi

*).

kóczy György korában

Kemény János

(Illyefalvi)

megy

Biális

máskép Olasz.

Ferencz,

Erdélybe Rá-

Rákóczy György,

ki

és Apafíy alatt vitézül harczoi, ezért honüusittatott

1680-ki márczius 10-én. lett.

99

Bibr«

Komárom megyei

Biális család.

fispán

-

Tle

Késbb

a somlyói vár fkapitánya

,

és krasznai

igy alakul a családfa Ferenoz. 1680.

Krasznai fispán.

Jakab

Ferencz

I

János

rajta

Ádám.

Elek.

László.

E

Imre Jakab.

családfa azonban csak egy századig, azaz 1786-ig terjed.

lévk

közül

Miliályon lakott.

A

László Háromszéken Szrcsén Elek Csik-SzentElek ágából volt Biális Ferencz, ki az utolsó or,

szággylésen mint Csikszék követe szerepet játszott, s ki tán 1852-ben valahol Magyarországon elhalálozott 2 ). Él a családból László, birtokos Szentmihályon a Csik székben.

Bibi Család. A

Bibi család magvaszak adtán kap adományt

Beznák Ferencz 1741 ben 3 ). Bibics család. Belle Bibics Jakab 1740-ben Arad vármegye alispánja és királyi tanácsos 4 >. özvegyének Tomyan Margitaz egyházszeghi és malomszeghi birtokra

nak 1774-ben kelt tanuló rokonai számára szép

alapi tványt tartalmazó 5

végrendelete országgyülésileg beczikkelyeztetett

Bibra család. tatott az 1836-ki

A

).

A

család kihalt.

(Báró). Báró Bibra Károly Frigyes honfiusi6

országgylésen

).

Bibra család Németországon

,

különösen Bajorországban és a

szász-meiningeni herezegségben nagyon ki van terjedve. J580. táján

Éz ágak ismét Bibra Karoly cs. kir.

két testvértl, Bálint és Bernáttól két fvonalra oszlik.

A

külön ágakra oszlanak. 1

) %

)

•)

Fényea

KöVáry

:

Komarom id.

Esztergomi

m. 47. Jcápt.

1.

nálunk honosított

b.

rárm; 160.

után ez egész ismertetés.

Capsa

66.

Fawc

Ií.

Nro

12.

Csery Józa. gyjteménye

uerínt. •) *)

Fábián Arad várm. 194. 1. 1825 ki országgylési Acták

II.

kot $56.

«tb. lap.

,

es 1827-ki

torv. csikk. •)

XLVII.

törv. ez.

7»

XXIV

Bieaak - Bicskey.

100

Mint a család nagyobb

Lipót vár parancsnoka volt. (1844.)

ezredes

,

része, a

hadseregben szolgált.

Ha nem

hibázom

— aBernát

vonalán

az úgynevezett Brennhauseri ághoz tartozott.

Azonban

vonalán a G-leicherwiesi ág inkább látszik sógorság utján hozzánk közeledni Ez ágból az 1809-ben meghalt Bibra

Károly

a Bálint

Zerdahely Károly né. Károly Frigyes Henriknek (szül. 775. f 1849.) ki nagy-

századosnak leánya, Mária,

testvérének

1

Tóth Károly székes-

britanniai kir. kapitány volt, egyik leánya Antónia, fejérvári

cs. kir.

Bicsak

törvényszéki ülnök neje 1846-dik óta

cnalátl. (Mosáni).

Belle

*).

Bicsak Benedek

raosáni

székbiró 1453-ben a maros-vásárhelyi constitutio tartalma szerint

3 ).

llicsliey család. (Bicskei) Pest vármegyei Bicskén birtokol. Némely tagjai megyei hivatalokat viseltek mint Laj os, ki Pest vármegye fszolgabirája volt egykor meghalt 1 856-ki sept. 4-kén kora 56-dik évében. Maradt fia Kálmán, Hajdan Nógrád vármegyében is találunk e családra így István 1628-ban, idsb és ifjabb András pedig 1629 30-ban fordul ;

,

,

;

—

elé s >.

1650-ben Bicskey

Gáspár. Tamás

és

István

ellentmond-

adományának mely ezerint Saigó várához tartozó faluk birtokába iktattatá be magát *). Nevezett Tamásnak fia volt György, ki Szígyártó András deáknak zálogitá el a Ferencz és András által birt bicskei jószágrészt Andrásnak fiai F erén ez és, András 702-ben a „Jns armoram" fejébe** megrótt bicskei jószágrészeiket Buiyovszky Dánieltak Balassa Bálint

,

,

í

nek engedik kiváltani

5

).

József vadkerti lakos az 1650-ben ilyképen igyekezett törvényesíteni

Bicskey

mazásai

atyja Elek (szül, 1762.), tmnek

Mihály

(szül.

Tamástól leszár-

élt

Nevezett Józsefnek

1718), ennek ismét

Mihály, ennek György, ennek Tamás. Bicskey esaládbeliekre találunk is,

hol

1 3 1

ván

alispán volt

i

672-ben szolgabíró,

Ugoesa vármegyében s 1693-ban els 1 678-ban másod ,

*),

•) Guthaisch. Gen Taschcnb. d. fr, H. 1867. 42. itb. lap r) Kállay Székely nemz. 234. L 3 ) Nógrád várni. lev. tári adatok. *) Ürményi Nagy Jánosnak 1761-ben indit. poré. :

s

)

Yáczi kápfcalac oltt 1702. k. bevallás. C. Ugoesa. 53, 54. 59. 1.

) Szirmay

—

ByHikefe

101

Bydeskatl

Bycflkelc család. (Eörsi). Az Igmándi nemzetségbl (de genere Wygmand) származott. B y c h k e e-nek nejétl Zsuzsannától született fia Albert, és e mii tett özvegy anyja ellen a fejérvári kei

resztesek conventje perlekedik

helyscgbeli részét

ke

l

e-nek van

Elóneve

A

melyet nevezett Bicbkele család tle haszonbérbe

,

hatalmasul elfoglalta

birt,

rc

h

•)•

1

430-ban 1432-ig. Több oklevélben Bych-

W ychke

egyetlenben

irva.

Ewrs, Eörsi B

mindig de

is

a

mivel állítólag Tolna megyei Arcba

,

Lehoczky

csak í

ku

l

e-nek (tán roszul olvasva)

1

az

1

432-dik

e Istvánt,

»

okmányban de

(máskép Fodornak

is

l neveztetett), emlit 1338-ban mint Simontornyai várnagyot ), kit bár a

név ismét máskép van olvasva nunk.

,

bizonyosan e családhoz kell számíta-

A család a kihaltak közé sorozandó. Kicso család (Pinkóczi) Pinkóczi B

i

o 8 ó-nak

István

lia

1403 ban egyike azoknak, kik ellen a Leleszi Convent Zsigmond királynak 1406-ban kelt levele szerint hatalmaskodás, egyháztörés ellen emelt vádat.

A

névül látszik

8

Bic-so

név

—

habár késbb el&

nem

fordul

—

család-

).

Bydeskuti család.

(Ippi).

Czimerc a

családnak koronából kiemelked grif,

mely els

jobb lábában kardot tart

A család Az elbbiben Kraszna

;

Magyar-

Fényes

Szabolcs

,

megyében terjedt

kiterjed

,

és Erdélyországra.

szerint

Szathmár

és

birtokos Abauj.

Zemplin

k

)

vár-

Erdélyben különösen a Szilágyságon

ki.

—

melyrl a család hajdan nevét veheté — Sopron vármegyében van. Hanem í p p helysége melyrl einevét irja az úgynevezett részekben Büdöskút

—

,

vármegyében

A

család törzse

fát alkota

J

)

,

Kraszna

fekszik

Bydeskuti Kun János

volt , ki ily család-

h

Fej«t Cod. Dipl. X. VII. 29S. 295. 296 301. 372. 3S4. 447.

Lehoczky Steaun II. 57 B i s s e a \ vezér szó alatt. *) Szinnay O. Zempiin. Not. Topogi. 313. *) Zemplin vát megyébeu Magyar Isip, Kolbása, Cselej, Majoruczka, Szedliczke, Matyasócz helységekben és pusztákban birtokos Szirmay izerín* 1797ben. t. L midn munkájíít irta. 5 ) Décsey Miklós ur szives közleménye szerint. *)

^

—

Bydeskuti.

102

Bydeskuti Kun János Vérvölgyi Margit.

Tamás

Gál

1.

László 1494.

1.

György 1552.

íl Lá3zló

Jppy

Márton

Miklós

Ferencz

Ilona

UI. Tamás

Eva

Bold.

I.

1. Tamás Baxa Orsolya

György Borbála

(Szentkirályi

Szilágy-

Lr.)

Farkasné,

Judit II. Tamás (Ná- (Szénássy dasdyJán.) Margit)

János 1587.

szeghy

1638.

1590.

István

I.

iíl László (Barcsay Kafc.)

alispán.

(Ktnezsy

N".)

Szedem H<" rí

N. (Zeykné)

ág.

Mária

Sámuel. Felföldi ag

(Cserey

Ferencz

Zsigmond

I.

(Ravaszuy Erzs.)

Fark.)

alispán.

(Gencsy Klára) Boldizsár alispán

f

11.

fpohárnok m. ApaíTy

Zsigmond alispán

Flovászmester Apaffy

alatt.

Diószegíiy Judit)

2.

kitl

Éva

Iíl.

f'Kohimbán

fiát

Zsigmond

a

II.

táblán.

Sámuel

alispán (Péchv Júlia)

Ján.)

alatt.

Guthy Rebeka.

(1.

-J-

Sándor f

Lajos (Verebélyi Mária)

1728.

Imre

Sándor f

(Palóczi Horváth

Judjt)

Mária)

Mária (BölÖny

Julianna

V. László Bydeskuti

Jánosné)

Pósa Ter.)

1-tl

a családfáról látjuk, a

alapitá e családot

;

kis

^

Karoiin. 2.

László

Mint

Ilona

(1.

(Dráveczky

Adámné)

Julianna

IV. László

(Szunyogh (Edelényiné)

alispán.

Bölöny Imre

alisp.)

2-tól

Géza f

*r

XV. században Bydeskuti Kun János

unokája László Ippy Ilonát vévén

el

,

ezután

öröklik Ippet a család praedíeatumát adó, Kraszna vármegyei birtokot. II.

törzse a

')

Tamásnak két

fia által

szdemeteri,

I.

két ágra oszlanak.

I.'

István

Zsigmond a f e 1 f ö 1 d i ágnak

Óhajtottam volna ez ágnak

is

folytatását

megkapnom.

*).

lesz

Bfelavfeb

I s t

I.

v á ü ágán hat

-

Bige

viselt alispáni hivatalt.

Boldizsár Apay na k fpohárnoka II.

Zsigmond

Apaffy flovászniestere

és azok utódait a folebbi csa-

alkotott ágazatát

által

fia

Két neje volt

alispán.

második dézsi Diószeghv Judit

István

nemzett mutatja

A

ága kihalt Testvére

volt;

elbb

,

Az els Guthy Rebeka, kitl gyermekeit ládfa mutatja.

103

,

a

kitl elvált, és kitl

következ

tábla

II.

:

Zsigmond (a fölebbi táblán). 2-dik nejével Dió8iefckv Judittal. II.

litván

(V alkayJ5suzsa) látván (Rettegi

Zsigmond

Erese

(Kügyi

g»^Mi«)

Klára (Balku Zsigm.)

VirághJán)

Ferencz I7ft 4.

^{^

•

,

Anna

Teréz

fButka

(Böiöny

N. (Gal-

Péterné)

Mik.)

íraczy

Ferencz

f

p

József f

N".

/-,

(Majthény Imrén é)" '

~\ r~

(1.

Szilvaasy

i.)

(2.

Néroethy

1.)

VKarolina

"

t

Karoly (Daczó

i-

fBydeskuti

K ata)

Lásaslónc)

Polixéna CHenter Jánosne).

Biolaviclt család. (Horvátországi) -166 VJ-ben tinnini czimz. püspök volt

1638

Kiélek család. tát,

ki

közt adott ki is.

,,M a j o

').

Két tagját ismerjük. Lászlót, a piarisállt,

r e s

több helyen tanított 2)

Hungaroru m"

melyet testvérének ajánlott;

ki az ajánlati sorok

százados volt

kanonok

György

Trencsín vármegyében Kis-Utczafalvan 1744-ben születeti.

1764-ben a kegyesrendbe czimüt

Bieiávich

).

és zsolnai plébános.

nemesei sorában

és innen

J

Munkái

8*t

Pestini

ismerjük

»j

1

7$6.

áno

szerint akkor a gr. Pálííy János gyalog ezredben

Az ujabb idben

3

Pára

,

(l

844-ben)

János

nyitrai czimz.

— A család Fényes szerint Pest vármegye

áll.

Bige család,

Bihar vármegye nemesei sorában

áll

Fényes

szerint.

2

évi orsz. gylési förv. ezikkek Horányi Nova Memor. 481

)

Latinul

s

séget

Azon

)

*)

Fényes

írt

praedicanima

de

eadem;- azonban

Geographiájában nem találtam

Bielek

nev

hely*

104

Blhary

Hihary család.

(Keresztúri).

szerint a k haltak közé sorozandó.

Fcrenoz Nem keli

1666-ban

lett

- Bt*. Ily

Lehoczky szerint

Fényes

szerint a

Szabolcs vármegye nemes családai között

Bihari család.

2

)

pedig Bi

ha ry

báróvá.

ismerve ezek között az összeköttetést

megemlítenem, hogy

család Szirmay , )

elnevü

B

i

.

azt

is

csak pusztán

h a r y név jelenleg

is

áll.

(Rdi). Ily elnévvel

élt

Erdélyben Bihari

János 1794-ben a Gruberniumnál kiadói segéd. Ugy látszik ott Kolos vármegyében székei. Az emiitett 1794-ben rdi

,

a család

Bihari

Miklós Kolos vármegye levéltárnoka Sándor pedig irnok volt. Bika család. (Teremhegyi). E családból volt J á n o s 1507ben kir. táblai ülnök. Fia Imre 1531-ben Percnyi Péter követc*Szo« ;

limánhoz

3

).

Imrének

András*),

volt Bika

fia

ki

1556-ban Varanonál, 1557-

ben Szerencsnél csatát veszt. 1566-ban pedig Sziget h várnál esik

Már elbb

Krakkóban tanult

6 ),

Bika csatád. E

család

Nógrád vármegyében

1603-ban Kéry Ferencz alispán ntje

Istvánt

1493 ban Bika Miklós

találunk a Bika nevezetre.

is

el *).

7

).

Az

élt.

Bika Anna

1684. nemesi lajstrom Bika

És ezek lehettek azon két testvér, kik mint Bika Istvánnak tíai, és B. Mátyásnak unokái 1716-ban Nóelmutatván nagyatyjok által elbb kapott de grád vármegyétl és Andrást mutatja

föl.

—

,

már

elrongyollott nemesi bizonyítványukat

alatt

minden leveleiket

ványt vettek ki

8

—

elveszték", kétségtelen

miután a belháború

nemességükrl

bizonyít-

).

Bika család Szirmay szerint 1797-ben a Zemplin vármegyei ne-

mesék sorában

Bik Zud).

is áll.

család. E család a Zud

E Rémbl B

*)

i

k-nek

íia volt

9

nemzetségbl eredt, (de genere Jakab, Jakabnak Simon a nagy)

Cottus Zemplin Not. Topogr, 72.

*•)

Stemraatogr.

a

Zermegh. Sch-wandtnernél Scriptor. H.

)

»)

U.

5

Petk

) •)

1.

167

1.

ott,

krónik- 121.

Bunsa Cracovíensia

21.

"0

Prothoc. C. Neograd aniii 1603.

6

Prothoc. G. Neogr. auni 171b\

)

•)

Tán Z ö 4 vagy Szód

?

III.

406.

Blk fal ví - Biliakoviis

—

nftk nevezett,

kit

Zemplin vármegyei Szada

105

— hajdan

7,oda helység-

nek birtokában V. István ifjabb király 1270-ben ersített

Bik falvi család.

meg

,

).

Szirmay a Zemplin vármegyei czimeres

nemesek közé sorozza 1797-ben.

Bikkesy család. István

család.

a m.

(Vámos-attyai).

Boreg vármegyei nemes

helytartó tanács felügyelete alatti nyugdíj

kir.

választmány ülnöke, majd egyszersmind a nádori

— 1844-ben.

1825

László

Bikkesy család.

kiadója

hivatal

szintén helytartósági hivatalnok 1844-ben.

Heinbucher

Azeltt

volt a neve. Hein-

bucher Ignácz, Károly. József, Alajos és András 1790-ben nemes velet szereznek, és nevöket

részre oszlik.

Az

l.

fölötte araiiy

nap

,

kar

A

iró- tollal.

Bikkesyre

és 4-dik osztály kék

A

ezüst félhold.

3-dikbau

is

2-dik

mezben koronán kékmezü

család.

A

paizs

egymással keresztbe helyezve, a kardot

és tollat tartják. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös

Blkky

látszik,

ugyanaz, de kardot villogtatva.

sisakja fblött az emiitett két kar

négy

változtatják. Czimerök

mezejében zöld élfa

le-

*).

Ugocsa vár-

(Fanchikai). Fancsika helység

megyében fekszik, melynek leány-ágon a család 1546-ban jött birtokába. 1559— 1587-ben Bikky Ferencz Ugocsa vármegye szolgabirája volt 3) 1 805-ben Ugocsa vármegyében János, István és Ferencz bírnak Forgolányban

ez utóbbi Péterfalván

,

is.

Péter

és

Ezek utódai élnek. származott Szirmay szerint Zemplin vármegyébe is.

Tivadar helységben közbirtokosok

Btkly család.

Har a

nna

i

XVí

i

(Szász-Fülpösi). Szász- Fülpösi

családból házasodván

században.

A

Földvár y családnak BUiakovics család.

Biliakovics Pált. ,

ról

Cziraere

adott

arany-kék

II.

Ferdinánd király

mezben

kék

ki.

A

sisak-takaró

egy

).

*)

Szirmay C. Zemplin Not. Top.

*)

Aclami Scut. gentil.

»)

Szirmay

•)

U.

C.

Ion birtokos

)

6

:

János

4

zöld

sárga csizmás hadi férfiú kivont karddal.

ugyanaz emelkedik

család át-

Bikly

Doboka vármegyében

,

A

Bikly-Harinnai egybeolvadt család pedig egy nÓt

a Tancsi

ruhás

*).

Mihály

Ugocsa

ott. 125. 129.

171.

I

17. 58. 59. 120.

L

*)

Hodor Doboka 53.

•)

Adarai Souta Gentil.

:

lap. I.

A

nemesité

tér

meg

fölött vörös

sisak koronájából

oldalról ezüst-vörös

,

másik-

106

Bifislre

-

Bírisles.

Bilikké család Zemplin vármegyében

czimeres nemes csa

Iád Szirmay szerint.

Biikey család. líttetik

Bereg vármegye birtokos nemesei közt em-

Fényes Geograph iájában.

Ryllei család. ispánnak

fiait

Simont

V. István király és

Amánt

(fiiios

1271-ben Byllei Domokos Comitis Dominici de Bylle),

kik a szaladi. vár jobbágyaitól vették származásukat, tekintve a eseh király ellen viselt hadjáratban tett érdemeiket

Benedek

és Bálás testvéreikkel

,

Pál

,

Domokos

Péter,

,

egyetemben a nevezett vár jobbágynemesek sorába emeli 3 ).

ságától fölmentvén, a királyi szolgák és

Biinho család. rézia királynétól.

Czimeres levelet kap

J

751-ben Mária Te-

Czimere a paizs fels részének közepébl

A kup

útosan húzott két vonal által három részre oszlik.

lefelé rézs-

alakú alsó

osztály kék mezejében zöld téren egy levágott fatörzs uj zöld hajtással látható.

A

A

fels két fehér osztályon két

viz- szintes

vörös esik vonul ái

sisak koronájából a paizs fölött két elefánt-ormány között,

bal oldalija vörös-fehér

jobb oldalija pedig ezüst-kék) galamb zöld

,

gallyat tart. Foszladék ezüst-kék és arany-vörös

Bimbólázár Szirmay

(meJvek

a

).

család, Zempiin vármegyei czimeres nemes

szerint.

Blrlsics család. 1753-ban Birisics Antal vált nemes levelet ily czimerrel a paizs ezüst mezejében hármas dombon szem.

közt hátsó lábaikon két fekete kecske áll

egy zöld feny emelkedik

föl.

A

,

közöttük a közép dombból

paizs közepén viz-szintesen

egy három

feny-

csillaggal jegyzett vörös esik vonul át keresztül a kecskéken és fán.

A paizs

koronájából kétfarkti oroszián nyúlik

fölötti sisak

ladék innen arany-vörös

,

balról pedig ezüst-fekete

Birisics család. A

rencz

tíz

év múlva

í.

fölebbi családnak

3

).

rokona Birisics

763-ban szintén nemes levelet

.váltott

fölebbi tol színekben

különböz czimer

Ennek czimerében a

paizs mezeje aranyszín, a két kecske vörös

A

tok keresztül vonuló esik kék

által

')

„De eodem

*)

Adami Scuta

*; Colieet. *)

tora.

,

a raj-

.

m numerum

*).

ScrvicPdum regalium

dvzimv* lransferendm, u Az oklevél szavai.

V. vol.

Geutil.

és a

paizs fölötti oroszlán az elbbiéhez

iobbag*nna(u castri exunenHes

eefum nobiliwn ^egni no$fn

Lásd Fejér Cod. Dipl.

,

Fe-

külön családot alapított.

hasonló. Foszladék jobbról arany -vörös, balról ezü3t-kék

et

Fosz-

ki,

1

137.

I.

Herald. Mss. Nro. 248. éa az elbbi

Colieet. Herald. Ms&. Nro. 29. és

Adami

h.

id. h.

107

Bíró.

Kiró család. Egy

gyarországban Fényes szerint Borsod

Szathmár

Veszprém vármegyében

,

mivel Összeköttetéseiket mutatja

Esztergom

,

és

,

Heves

,

Szabolcs,

,

még .bizonyosan többen

is

Es

— hol kivált azt el név (praedicatum) nem

— nem tudhatom

,

Ma-

sereg Biró család van a kel Hazában

,

legjobbnak tartom külön külön ezikkek

alá foglalni.

így találunk Gyr vármegyében ilynevü családot hol Biró Ist171 5-ben alispán és országgylési követ *), 1 723-ban szintén az *). ,

ván

Biró János pedig 1751-ben követ, és 1758-ban alispán volt

Ugy

látszik, ezeket illeti a

következ családfa

üTT iTöTI í? ul Fark^J.d.t. Kl*^

T". f József.

Kata

W

(Bezerédj ,J

^as/

'

j

László).

Ján.)

^ -

Róza

Judit (Babocsay

János

).

*) is

István *

-

s

(Békáasy

Ugyancsak Gyr vármegyében Gyrben született 1715-ben Biró Dávid is a piarista nemes családból, ki 1770-ben hittani munkát nyomatott

').

Biró család. nemesíttetvén

,

A

í 706-ban.

—

család czimerpaizsa

— tojásdad gömböly

mondja fel

Biró János és József alapiták e családot, meg-

,

kék

szine

melyet egyszarvú felágaskodva

,

mint az oklevél

közepén borostyánfa nyúlik

;

megkoppasztani igyekszik

másik oldalán annak gyökereinél oroszlán fekszik zöld téren

Fortuna istenasszony

fölötti

sisak koronáján

testét,

kezében ezüst horgonyt tartván.

balról ezüst-vörös

A

áll

paizs

vörös fátyollal íóáve

foszladék jobbról arany kék,

)

rezvén nemességet

,

Ezt Biró József alapitá

és ily czimcrt:

,

osztályok színeivel ellenkezleg alul vörös

,

fölül

,

a jobboldali

a paizs aljáról zöld

,

téren hátsó két lábain kivont karddal oroszlán áll

1.

sze-

a paizs a baloldali fels szegletbl

fels osztály vörös, a baloldali alsó osztály arany

Stetrnn.

idben

az ujabb

a jobboldali alsó szegletig nyúló vonal által kétfelé oszlik

Lehoczky

A

a fa

6

Biró család.

*)

,

,

ugy hogy

pedig arany.

teste az

A

paizs

197.

") 1723-ki 45. törv. ez. *)

Lehoczky

id. h.

•) Geneal. authen Mss,

Nro 207

mint alperesek vannak megjelölve. *) Horányi Mem. Hung. í 298. •)

Collectanea Herald.

Nro 75a

tom,

II.

A hol Janó*

£s

Kata Btkassvné

109

Biró.

tetején álló sisak koronáján szintén kivont karddal oroszlán látható.

Foszladék minden

oldalról,

Bíró család. Saulust Salamonnak

Saulum

filios

ele.

a nemesek sorába emelé )

rály

E nemes

1

265-ben Sault és

a csallóközi Padányból eredetieket de

2

ezoljanak.

).

(Padányi). IV. Béla király

aií

Salomonis

1

arany-vörös

,

Padan

villa

hogy az

,

,

és

qui

filii

(Saul

,

el

Bissenorum dtcuntur)

nem má3

zászlója alatt har-

V

levelet átirá és niegersíté 1270-ben

István k»

3

is

).

E

magát

családból származtatá

a padányi Biró család

és az*

,

1730-ban az akkori királyi helytartó PálíFy János eltt igazolá

is

Bíró

4 ).

Márton Czimere a családnak kék mezben zol i dombon álló galamb, csrében zöld gallyat

***

tartva

mint ezt a metszvény

,

mutatja.

is

Emiitett Biró Márton Padányban született í693-ki april 15-kén,

már már kétségessé

nemet ségü szülktl.

Papságra adván magát,

vált

fokonként emelkedett. 1744-ben veszprémi püspök, azon

nácsos

lm

vármegye fispánja ,

s

,

bels

titkos ta-

egyszersmind az apostoli királyné

mi a veszprémi püspökséggel Meghalt 1760-diki aug. lö-kén b).

fokanczellára

együtt jár.

Jeles egyházi szónok volt, és több egyházi latin és

magyar munkát adott

ki

*).

Bitro család. Ugocsa vármegyében is vannak Birok. SzirBiró Antal, may szerint 1805-ben Biró László Csedreghen ,

György, Pál, László, Mihály, József, Özvegye FertoV AJ máson közbirtokosok

Biró

*)

*)

*)

mere

is

található

Gentil.

f.

\)

)

vármegye

ne-

*)

— JS,

czimert kiadta Günther

Cod. Dipl. tom. IV. voi.

h

Czimer-tábliin.

III. 2*2.

ü. ott. Tóm. V. voi. L 47. 93. Horányi Mem. Hung. I. 298. Róka Vitae Praesulum Veapriinieu 484. hol arczképe :

látható.

*)

8

is

Adami Scuta

*) Fejér. *)

>.

család ugyancsak Szirmay 3zerint Zemplin

meseinek sorában

Jánosnak

és

7

Horányi id. h. íjlészámláija munkáit. Szirmay Cott. Ugocsa 173. 174. Szirmay C. Zemplin Not Topogr. 110.

I.

,

és azalatt czi-

109

Biré.

Kiró család,

fGclsei).

E

János

családból

1770-ben

ki ályi

táblai ülnök.

Bíró család. (Homorod-szcnt-tnártoni). Erdély szintén gazBiró nev családokban. Kóváry szerint ) legszerencsésebb volt J

dag

mely a Dózsa, G y ecsaládokba beházasodván, szép vagyon, és ez áita

köziilök a homorod-szent-mártoni Biró család

rfi

és

Vitéz

magas b hivatalokra

,

tett szert.

Csikszékbl a Becz családból

nevezetesen Becz Jakabtól szár-

,

maztatik, ki I5í)6-ban Ulászló király alatt egy törökkel párbajt vívott, és azt

meggyzte

,

innen vette

fel

a Biró nevet

,

mely tehát nem az

törvénytev (judex), hanem a legyz, diadalmaskodó (qui viribus polletj fogalomra vonatkozik. Ekkor kapott Becz Jakab Biró

itélethozc,

névre czimeres levelet

Késbb

is.

Báthori Gábor alatt Biró

György,

a fejedelmi na-

gyobb kanczellária jegyzje, 1612-ki* sept. 16-án uj czimeres levelet vesz, mely már világosan egy elbbi nemes levélre hivatkozik. E szerint A czimer egy alsó és fels mezre osztott paiz3. Az alsó vörös szinü mezben két oroszlan-fej vau egymás mellett mindkett szájában egy ugyanazon nyilat szrit. Fölöttük egy csillag ragyog. A fels osztály kék mezejében hármas zöld baimon korona és azon férfi-kar könyököl, irótollat tartva. A paizs sisakja fölött az elbbi három színes trucz-toil mellé még egy negyedik adatott. .

,

Családfája imez

*)

Bálás

—András /\

Ju.no* (

Udvari: clyazékbe megy

)

Bálint. 16*K). fejed pohárno k

István

(Dózsa Zsófia)

Sámuel 1702. (Dániel Klár.)

Sámuel

|

Sándor (Sándor Mar.) — — — » m^/^ — I

Mó2es. 1692. oszt.

,

y

Gábor (Cserei Kriszta

Anna Mária.

Samu.

(Ugrón Fer)

(Maar Borb.

1

)

*>

(gr. Ferrati

Mih.)

Erd6Iy nev. C3aládai. 47

Kráry

id. h. 48.

(Gyerfi Kata). {Folyt, a köc. lap.)

110

Bíró.

Mózes. 1692. oszt

(Gerfl Kata). (Ki az

elóhbi lapon).

Zsigmond

Mózses

(Vitéz Klára)

(Ugrón Klára).

György

.Mihály

Zsigmond

Zsigmond

(b. Ibarra

(Csukás

(Fogarasi

(Végh

Teréz).

Petron.)

Klára). y

Mari).

— —

~~~

<*

/>

.

1

«

István -}(Czobei Vikt.)

Antal

Pál

(fkorm.

Ki ára (b. Diószeghi

levéltári

György,

Domokos.

László.

Sándor ágán ki

nev

is

Mihály.

Lászlónak

(BJró

(b. Jósinczi

Józs.)

*

Maár Borbála

1

László (Macskási Bora).

Pál.

a

,

Karol in) i

férjének egy Fran-

nem

láthatni

Ez különös zenészeti lángeszérl

öt éves korában zongorázott

Farkas (Peley

Laj.)

leánya volt (szül. 1775.), kit a családfán

1810-ben halt meg.

már

Anna

Antal)

föigazg.)

cziska

Klára

;

és

dicsértetik

s több szerzeményei közt operákat

hagyott hátra.

A családfa élén álló Balásnak egy unokája volt, G y ö r g y , kitl egy más ág jve le, melybl József (szül. 1762.) a keresztúri unit. tanoda gondnoka, iobb országgylés kir. hivatalosa volt; meghalt 1847-ben

*)

Eddig Kváry. Azonban sem,

e családfán

Csikszék fókirály bírája volt 1791

ki

nem

találjuk azon

— 1801-ben

Hasonlóan nincs érintve nevezett írónál

,

Gábort

2 ").

valljon azon Bíró Bá-

1505-ben az udvarhelyi constitutio szerint székbirónak válasz-

lás, ki

tatott 3 )

,

törzszsel

nem

e családból való volt

,

és

nem épen

e család élén álló

ugyanazen személy-e?

Hasonló kérdés támad volt

Udvarhelyszékben

alatt

*).

Biró család. azon székben

e helyen lakozik.

i

s-G ö

nézve

Csonka várnak udvari

és a

,

(Kis-Görgényij.

K

fekv

Biró Andrásra

r

,

tisztje I

ApafFy

Maros-széki székely család,

g é n y-tl vévén elnevét

Már 1636-ban

ki Pereeptor

a nemesek között lustrál.

is

,

s

most

— Györgyöt

a Péter fiát 1786-ki június 19-kérI kelt leirat eredeti nemesnek

k )

*)

Eddig. C.

Benk Kállay

is-

ott.

Kár. Csik

erdélyi Schematismas *)

is

,

Gysrgyd

is.

Szék. nemz. 233.

•) Kállay. 0. ott. 234.

1.

és

Kásxon

leírások. 32. lap* és az 1794-áiki

Sir*

meri

tag

J

111

A jelenleg él Mihály 1848-ban maros-széki megyei kormány2 ) Sándor 1794-ben Maros-szék alkirály bírája volt Bíró család. ( Pálfalvai). Ebbl 1794-ben Imre csikszéki el

).

királyi Perceptor volt.

Biró c«alád. Aranyos-székbl valók

Sámuel

i.664-ki dec. l^-kán kelt

Nejétl

széki titoknok.

van

fia

L aj

:

os

gr.

viseltek.

8 ).

Háromszékben fekv Szentcsaládból él Biró József, fkormány-

A

Fái, Miklós,

a szépirodalom terén

ki

minorita szerzetes

,

ki

Márton

Biró család ,

6 )

oct. 18.)

is,

Rabok oktatása

népszer jeles egyházi szónok, czimü munkát nyomatott. Egy-

a

családból Biró

5

).

Maros-szék a hazája.

fSóváradij.

melyrl a praedicatum

E

látta tá

1759. sept. 11.-én Szent-

fszüJ.

házi beszédei kéziratban rokonai által riztetnek

is

is

'*).

Kátolnán. Meghalt 1823.

176 l-ben

bogy

Bethlen Krisztinától (meghalt 1849-ben)

családot diszité Biró

Sóvárod

is

.

(Szent Kátolnai). A

Kátolna-ró) irják elnevüket.

E

mutatja

ugyanott, a széknél többen hivatalt

;

Bíró család.

nevét, és

is

az utóbbi országgylések egyikén követ volt. Czimeres ne-

mes levelük

három

Elnevük

(Aranyos-rákosij.

Czimeres levelet vált

vétetett.

Miklós

Ott fekszik

Egy mezei gazda

*lete

czimü

munkát adott ki 1847-ben. Biró család. (Károly-Fejérvárij. Latinul elnevét de Álba C a r o 1 i n a irta. Belle Károly 794-ben az erdélyi kanczelíáriánál 1

viselt kisebb hivatalt.

Talán e családhoz sorozandó azon Bi ró gyulafejérvári káptalani nagy-prépost volt.

János

is,

Es talán azon

ki

1760-ban

1 s t

ván

is,

1724-ben K0I03 várót t született nemes szülktl, 1744-ben jesuita ln, és több müvet nyomatott, legutóbb 1777-ben 7).

ki

Biró család. (Polyáni). Ugy látszik, Aranyos-szék a hazája. Belle Antal bányászatra adá magát, 794-ben ezt Selmeczen tanulta. Bíró család, Vác3&rcsi). Csikszéki székely család. Belle I

r

József

fei-esikszékí ülnök 1818-ban.

M Kváry

id. h.

4*.

/) l?94-ki erdélyi Schematismu*. ») Kóváry i. h. 49. •) ff. ott 48. 5 )

L. életirasát:

Magyar

írók. Életrajz

•)

Collect Herald. Mss. Nro.

')

Horányí flova Mem.

485.

gyjt.

I.

57.

112

— Birovssky.

Biré

liiró család. látszik lenni azon Biró

bl

volt jelen

A már

Miklós,

ki

*).

Biróczy család. megyénél több tagja

dombon

különböz családbelinek az agyagfalvi gylésen a sepsi szék-

elszámláltaktól

férfi-kar

Nyitra vármegyében tartja lakását. Ott a

Czimere a paizs aljából felnyúló

viselt hivatalt.

mely kivont kardot

,

A

villogtat.

paizs fölötti sisak

koronáján ugyan olyan kar könyököl, szintén kivont karddal

A

családból


múlt század közepén

ben Nyitra vármegye esküdtje

élt

*).

A dám,

Biróczy

1

745-

ennek nejétl Lipthay Borbálától (Lipthay László leányától) gyermekei Rosaiia, Klára, Anna, ;

:

Borbála, Sámuel és Magdolna 768-ban éltek *>. A legutóbbi idben, 1847-ben Nyitra vármegyénél iíj. 1

Károlyt mint pénztárnokot

Biróczy

idusb Károlyt pedig mint. tiszteletbeli ai-

,

ügyvédet látjuk hivataloskodni. pitá tól

Biro%s>Aky család. Bars vármegyében tariá lakását. AlaBirovszky Já nos é3 Miklós, kik 17 7-ben III. Károly király»

kaptak nemes levelet

4

) ily

tér fölött

czimerrel

daru

:

a paizs kék mezejében zöld

egy lábon

áll

körmei közt egy golyót szrit

A

nyezve.

,

az éberséget jelvé-

paizs fölötti sisak koronáján két bival-

szarv között (miket a

ruhás

fölemelt másik lába

,

férfi- kar

metsz

elhagyott)

itt

,

vörös

könyököl, markában zöld pálma-

ágat tartva. Foszladék egy oldalról ezüst-vörös,

más

oldalról arany-kék.

A

czimer-szerz

Garam-Uj faluban márczius 7-dikén

Katalin

1

Birovszky János, meg

lakott, és ott halt ,

1759-ki

kora 65-dik évében, özvegye

764-ki dec. 26-káu

,

kora 65-dik évé-

ben követé. Ugyanott temettettek el e családból

Birovszky Ferencz szerzk testvére) évében

;

és

1

fugy

774-ki dec. 3-kán

eltemettetett J762-ki dec. 10-kén, kora 30-dik

Kállay

') Biróczy

id.

kora 78-dik

,

ennek neje Gyárfás Anna 1759-ki

29-kén, kora 50-dik évében.

»)

látszik a czimer-

april

Birovszky Anna évében. Birovszky

h. 233.

Ádámnak

1745. okiraton

A B betvel

1768-baa kelt eredeti okmány szerint. •)Collect. Herald Mss. iVo 560. — Adamí

jegyzett pecsété szerint.

*)

mea

levél hiteles alakban

megvan

a

Soift.

Gentü.

Lipthay család levéltárában

I.

A

is.

czimeres ne~

-

Blrthftlmi

Bissingen-Nippenburg

113

János (második) 1789. sept 9-én, kora 60-dik évében. Birovszky Borbála, kisfaludi Lipthay János neje, 1792-ki aug. 30-kán, kora 64-dik évében. Birovszky Tamás 1784-ki sept. 1 1-én kora 50-ik .

már Garam- Apátiában temettetett el '). Blr tilalmi család. Belle Birthalmi Dávid

évében,

ki

bíró volt Erdélyben, 1493-ban

királyi udvar-

*).

Biacliofshauseii család. Német eredet

család,

belle

János az 1687-ki országgylésen honfiusitatott 3 Btssingen-Nippenlrarg család. (Gróf). Savoyaból ered,

Bischofshausen

honnan a

).

XIII. század közepén Ausztriába szakad.

B

sei

közé számítja

n g Ronimund ranmburgi kanonokot és a Turingiában élt Bissing Károlyt ki a thüringi tartományi gróf Fridrik a XI. századból

i

s s

i

,

,

alatt

(mint Zentgraf) említtetik.

mint

:

A

magyar-ausztriai

,

schwab

schwab vonalból szakadt

János Frigyes

nalból

A család három ,

fvonalra

oszlik,

úgy-

és az anhalt-dessau-meiszni vonalra.

ki a magyar-osztrák

vonal.

A schwab

vo-

hadi tanácsos, rottwelli császári birod. udv.

törvényszéki albiró, ezredes és parancsnok elvevén 1646 ki máj. 16-án

Nippenburg

Nippenburg Kunigund Katalint, öröklé a 1647-ki június 14-kén

rangra emeltetett.

Ennek

•).

fia

Ferdinándtól római-német birodalmi

József

5-kén Mária Terézia tett

III.

nevet

által

K aj etán

bajor kamarás

is.

bárói

174C-ki aug.

római-német birodalmi grófságra emelte-

Ferdinánd

Ern (született

1

749.,

megh, 1831

)

bels titkos tanácsos Tyrol és Vorarlberg kormány1819-ben Magyarországban Krassó vármegyei Jám és Merzója esi na helységüket kapta királyi adományul, és az 1827-ki országgylésen Magyarország hazafíusított nemesei közé bevétetett b ). Nejétl gróf Thurn-Valsassina Mária Teréztl több leányt és kamarás

cs. kir.

,

,

,

két fiút nemzett.

K

aj e

t

án

E

fiúk közül

Sándor

(szül.

Ern

Mária,

1806. márczius

1

)

magyar ágazatnak pedig a schwab vonala

j

nak családfeje ln. Említet'

kamarás és

Ern

- nagy

Mária Erzsétól

,

Mária

volt.

')

A Garam-Uj falvi Kemény

•) 1687-ki

s

)

cs. kir.

Meghalt 1835-ben. Els neje báró Deuring

egyház anyakönyve

hiteles kivonata szerint

Notitia Archivi et Capituli Albensis.

XXIX.

23.". lap.

torv ez

Herald. Haudbuch. 1827-ki XLl. törv. ez.

*) Hiator.

13 kán,

kivel 1803-ki april 13-kán kelt egybe, 1814-ki július

2

)

született 1774-ki dec

63.

8

Biszirat

IS-t

26-kán 1

halt.

meg. Második nejével

báró Salissoglio Adéllel (született

,

788-ki april 24-énj egybekelt 1818-ki márczius 20-kán. (Ez él még).

Gyermekei

els nejétl:

Amália,

1.

született

1804 május 5-én

;

ment 1824-ki

férjhez

május 25-kén, Schlenderhani báró Raiz-Frenz Adolfhoz. 2.

Terézia,

3.

Ern,

szül.

1807. máj.

1809. jul.

szül.

7.

5.

(Oraviczán a Bánságban

kamarás

cs. kir.

,

dinánd udv. kamarása. Jelenleg a magyar ág

Zsófia,

4.

Ágoston

neje. (Oraviczán a

Felsége Fer-

,

feje.

Makay

1836-ki június 28-kától

szül. 1813. jan. 7.

Bánságban

birt).

birtok.)

Másedik nejétl: Erzsébet,

5.

Prágában. (J á

Nsült

szül.

1

820. aug. 4.

1853. márcz. 12. gróf Meraviglia Crivelli

Fiók: Mária (bir

15-kén, csillag-keresztes hölgy

birtok).

Ferdinánd Gáspár,

6.

rás.

mon

szül. 1819. jul.

Ern

Ferdinánd,

cs. kir.

,

kama-

Mária Terézzel. 29-kén,

született 1854. oct.

Jámon).

Antal K aj etán,

7.

gyalogsági százados.

szül. 1822. febr. 2., cs. kir.

1856-ki június

1

kamarás

és

1-ke óta férje gróf

Pergen Eleo-

1823. aug. 8.,

kir.

nornak. 8.

K aj etán Frigyes,

a Német-rend lovagja, a 9.

logsági

szül.

cs.

kamarás,

Gyulay gyalog ezredben rnagy.

Miksa Antal, szül. százados, ns 1856-ki

1825. febr. 19.,

cs. kir.

kamarás, gya-

május 1-tl gróf Meraviglia Crivelli

Terézzel

Alajos, ezredben fhadnagy 10.

szül. 1826.

márcz 12

Czimere a családnak német paizs

.

A

porosz herczeg gyalog

mely egy viz-szintes

,

és két

függleges vonal által hat mezre oszlik. Az els kék mezben két egymás ellen fordított arany kés (a család s czimere) látható. A második kék mezben két ezüst sas-szárny (Nippenburg czimer). A harmadik és hatodik fekete mezben zöld hármas dombon arany grif áll,

els jobb lábában kivont

pallost tartva.

A

negyedik vörös

mezben

felhbl nyúlik el egy pánczélos kar zöld leveles galy* lyon arany körtet tartva. Az ötödik vörös mezben nyitott arany korona fekszik, melybl két fehér strucz-toll nyúlik föl. Bisztrai család. (Bisztrai). Bisztra helység Alsó-Fejér vármegyében fekszik de most Kváry szerint a családnak Fogarasföld a hazája. El szerinte belle FCároly, kinek atyja ott fkapitány

a bal oldalról

,

;

—

BlszterzovMzky

vala

*).

—

E

György

11$

Biátó.

József

családból volt Bisztrai

titoknok; Bisztrai

—

1794-ben

ern bernialis

1815-ben Abrudbáuya város els

1818-ban tanácsosa, és a bányai szék ülnöke. Biszterzov.wJt v család. Mint leány ágon a

Peth

bi rój a

család

utóda Zemplin vármegyében a Sz*ropkói urodalomban küzbiríokos

Bisztranovszky család.

2 )

Zemplin vármegyei

Szintén a

nemes családok közé sorozta tik.

Bisztriczey család. Czimere négy részre osztott paiza. Az els és negyedik vörös mezben ketts farkú oroszlán áll kivont kardot tartva. A második és barmadik kék mezben {ebér galamb van csré.

ben zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak tetején a paiz^beli oroszlán ismételtetik. Foszladék arany-vörös, és a másik oldalról ezüst-kék *), Mikor kelt és melyik Bisztriczey kapta e czimert megírva nem talál,

tam, de korára nézve ugy hiszem, a múlt század végén, avagy a jelen-

nek elején adatott. E néven Bisztriczey

Gyr gyöt

1760-ban mint zágrábi kano-

nokot és kaposföi szent benedeki prépostot olvassuk.

József

1787-ben a

kir.

József 1805-ben a m.

pedig Bisztriczey

kir.

curiánál irnok volt. Szintén

—

Bisztriczey

udv. helytartó széknél titoknok.

Józsefet am.

kir.

Bisztriczey

— 1825-ben

kanczelláriánál találunk mint

titoknokot és Zala vármegye táblabiráját.

Btsztriczky család. A fels megyékben lakozik. Bittuer család. (Bitterthali báró). Külföldi báró melybl

Ern

család,

országgylés által '*). Bittó család. (Sárosfalvi). Pozsony vármegyei család, és olt férfi-ágon most is birtokosa az elnevet adó Sáros falva nev helységb.

Bittner

honíiusíttatott az 1827.

nek. Tagjai hivatalt viseltek a vármegyénél

emelkedett. így Bittó

Adalbert Arad utóbb mint

cs. kir.

Benjámin

a

,

kir. tábla

és

egy némely fölebb

ülnöke

volt.

is

(1844-ben).

vármegyében viselt alispáni hivatalt (1825-ben), tanácsost Szerem vármegye fispáni helyetteséül

látjuk (1844-ben).

A

század elején e családból élt Bittó

András,

kinek Andrássy

Lrincz Farkas, Petronella, Ilona, Julianna, Amália. Anyjok után mint Bosnyák örökösöknek részjoguk volt Nó grád vármegyei P. Szántón 5 ).

Petronellától gyermekei:

*) 2 ) •)

Eddig KÓváry szerint Erdély nev. Szirmay C. Zemplin topogr. 96. L Adami Scuta. Gentil. I.

*)1827-kiXLlI. *)

,

családai. 157

törv. ez.

Bosnyák örökösök pere Juhász utódok

ellen

Nógrád

vra. törv.széke

8*

eltt

m

— Blagay.

Bytovecz

116

Bytoveez család.

(Gerebenh. Horvátországi

gerebeni Bytovecz János Tótország bánja volt 1458-ban

Byzo

család.

falvi Bizó Simon.

A XV.

(Byzofalvi).

— Ezen

században

Nagy

Bizó Simon és

család. 1

Belle

)-

nemes bizo-

élt

László áltál So-

pronban 1463-ki július 25-kén kelt levelükben tudósítják István kalocsai és bácsi érsek

,

János várad i püspök

Szapolyay Imre fkinestartó

Palóczi László országbíró, és

a fels részek fkapitánya az erdélyi

s

,

,

hogy a magyar szent korona június 24-kén 6 óra ban a királynak és országnak visszaadatván, kezeik közt van a).

hét szász széket

,

Blagay család. ládhoz viszi

(Ursini, gróf). Eredetét a római Ursini csa3

Ursini Miklós

lel.

)

római senator

,

Rámát, a görezi rgróf Hermán rokonához el

E

táj-

j

,

1

150-ben elhagyva

annak leányát veszi

és

házasságból származott gróf Ursini István, ki

Béla magyar

III.

királynak segélyére volt Michovai Albert szomszédjának ragadozó beütései ellen

miért

,

Imre király adta ez

adományt

is

tle a Wodichai grófságot kapta

az okmányt

Béla meghagyásából (de commissione),

ki atyja III.

István és Baboneg részére 1218-ban

fiai

,

id

András m.

II.

magyar korona alatt Wodichai gróf Ursini Babo vagy Babonek 1249-ben épité virágzott. Blagay várát, honnan azután a család nevét vette. 1512-ben e várat a

király

megersítette

is

Ez

*).

óta a család a

—

török elfoglalá, és isrnéti betörései alkalmával a család egyéb birtokait is

A

elfoglalván

birtokaitól

Krajnába vonulni, hol azóta

kifosztott család kénytelenült is

— Daczára tehát annak, hogy

virágzik.

nálunk a XIII. században a családi grófi rang nem létezett volna azoknak

,

Teleky

) 3

)

,

ez egyike

).

hogy

II.

141

- 144.

hol jegyzetben az

,

némelyek Vitobicz,

roszul vélik ezt

és

ia

Vit torich-nak.

529. Vitovecz-nak írja.

II.

2

5

Kaprinai Hungáriáé Diplomatica.

líiegliáíiyatik

,

mely honunkban már az idben az idegen nemességi

fokozat grófi disznevével élt volna *)

1545-ben

Teleky Hunyadyak kora XI. Nicohttus Vrsinus

Quidonii Ursini.

—

az oklevél liaaoiimáaával együtt.

75. lap.

Vitetli fráter, fiiius ISapoleonis

L. Ritterslius Spicilegium, Pcrle

,

filii

Jottnnis,

filii

Ursi, filii

II.

—

Cod- Diplom. tom. III. vol. I. 244." Az oklevélben Baboneget Stepkanui Cotaites de Wodicha^ filii condam Comifis Stephani de Goricha neveztetnek. *J

Qvo$

í'ojér

— folytatja az oklevél —

de oriijincdi teste/tar."

dön

is

domo

Ez

et stirpe

oklevél

verifoqua

et

pracconii famtt

,

ut teritatis experientia,

generosa Ursinorum^ flomanae Urbis Senatorum, propagatos

mondja

azt

is

.

hogy

I.

István András királlyal a szent föl-

járt. •)

Az

idézett oklevél (Fejér Cod. Pipi. III. 1. 245 ) ide vonatkozó* szavai

ezek: „facinw* atque creamui tl'vli Pfi'i,

Ulibti

et

(t.

i.

Babonegot

erimii Comitea liberót.

és Istvánt) fecimusqve et creacimus

11?

ISIagay.

A

családfa igy

j le

:

Miklós Uralni 1150.

ürsini István

Wodichat kapja.

f

1212.

(Goricziai gróf

Hermán

Baboneg

le ánya)

11.

1218.

István 12

_1L

*

1

*—

Bnoo"" i

jttadoslav «

|

!

Dnyjnus Miklós 1347-ben Lajos királlyal Apuiiában jár.

(R ateticli

?

JVIoy na)

Antal I.

Gergely.

Ferencz.

1463.

1463.

111. «

II.

Margit (Hederváry Lör.

Utvan. '"

Gergely

nádoráé. 1433

)

1V\ István inegb. 1547:

(Ziuny Dóra) Ferencz

Krajnába köitoz. atyjával együtt. 1547.

(Lamberg Magd.)

György

Kata.

(Auersperg

(B. Windisch-

Felicitas

graU Imre)

V. István éles.

J 59&

litván

f

János Ferencz Ádám.

Eberhard megh. 1680. (Paradeiser

Mária) Ferencz Ádám ( Auersperg Síbilla Const

Zsigmond Antai.

Weickhard Lipót (Cobenzl Margit) Gáspár.

A

Ferencz Antal.

családfán heted izén álló Antalnak

Perencznek terhét

is

magára

tizenkilencz jobbágytelek

Erzsébetnek akar

,

élte

vállalván

,

Gergely

testvérének

Fels-Lcstencz

helységbeli

fia

haszonvételét Goricziai Frank özvegyének

hosszára adományozza, vagy ha ezekben maradni

helyette hetven arany fizetésére kötelezi

nem

magát a zágrábi kapta-

118

Blagay.

lan eíotr

\

440- ben

Özvegy a

tett bevallása szerint, mivel nevezett

által végretideletileg neki

férje

hagyott Zágráb vármegyei Dobruthyn hely-

minden tartozékaival örökösen bevallá. Ama zágrábi káptalani bevallást x\íátyás király Gergely részére Belgrádban 14$3, sept. 8-án

ségei;

megersité

1

).

Blagay II.

GyÖ rgy

(kit & családfán

Gergellyel, az István fiával) 2

dalban

nem

látunk

ha csak nem egy

,

1525-ben jeles részt vett a jajczai

).

Blagay

V István

1598-ban a törökkel Karlovicznál történt 3

csatában részt vett, de elfogatván, a török fejét vette

Említem

Eberhard

1667-ben mondott

le

Nem

,

Krajnába

1650 ben tartományi kormányzó

4

J.

Szükség még megjegyeznem utolsó izek, miket adatok

).

idben már elhagy á hazánkat

a család ez

,

vonulván. Ott Blagay volt.

dia-

hogy e családfán hiányzanak

,

az

hiányában oda nem kapcsolhattam.

állnak a nerazék renden

:

itzon

Blagay

János

sem, kinek

Özvegyét Frangepán Dorottyát, Frangepán íván nvérét Vingárti

Geréb Mátyás idézteti 1486-ban 5 ). Blagay Mihály István testvére, 6 ki Dokmarie? Frankóval fenforgó perük iránt szerzdik 1487-ben ). ,

A családfa végizein állók egyikének fia lehetett Ursini gróf Blagay József Ferencz György, született 1759-ki april 29-kén. MegLalt 1831. sept. 25. Három neje volt. A harmadik gróf Auersperg Richárdnak erdd gróf Pálífy Antóniától született leánya Vilhelmina. i

E

J óz

s

ef tói

a inai

nemzedék kimutatása ez

7

)

:

József Ferencz szül.

179.f

1831.

Auersperg Mária. 2 b. Schluga Karolina. 3. gr. Auersperg Antónia). (1.

gr.

Ferencz József

Iguacz kamar.

Richárd cs. k.

cs k.

szül. 1794.

fcam.

Z obelsperg

(Gr. Gascl iin Luiza).

Mária).

Lajos fHadn.

Hiacintha

Matliiíd 1833.

szüi.

szül. 18o0.

szül. 1826. f

B. Lazarini Jvíatild)

kam.

szül. 1797.

(B La?arini-

sziü 1786.
(B.

Lauer Hugó)

Teleky Hunyadiak kora. XI. *6. Fetkó G. krónika 99. 3 )U. ott. 145. lap *) Valvasör Die F.hren des Herzogthums Crain. Laybacli 1889. 5 Teleky id. munU XIL 313. 6 ) ü. ott. 353 1. 1 Goíh. Geneal. Taschenbuch der grall. HKuser. 1857. 91. *) 2

)

i.

:

)

)

7G— 84. 1.

Blagoevtch

E

nemzékrenden

—

Ferencz

álló

119

Blatikensiein

kamarás, udv. tanácsos,

cs. kir,

—

Mint látjuk , az egész Tyrolban a bánya és sóaknai felügy. fnöke. család ns, de ugy latszik a legutóbbi izén álló Lajostól várhatni csak a családnév fen tartását.

Czimere a családnak négyfelé osztott ben fekete medve

áll,

befele fordulva, két

A második

paizs.

els

Az els

vörtts

mez-

lábaival buzogányt mar-

harmadik osztályban jobbról balra rézsút ezüst- vörössel hatszor fölváltva vonalzott szalag nyulik át. A fels kolva meg.

ezüst

(Az si czimer).

szögletben vörös rózsa van

mezben

koronás kétfarku arany oroszián

pallost villogtatva

A

tatva. beii

és

negyedik ezüst

els jobb

lábával

paizs tetején két koronás sisak

áll.

A

jobboldaliból a paizs-

medve, a baloldaliból a paizsbeli oroszlán emelkedik

cs.

kir altábornagy,

számú gyalog ezred

fel

\).

(Báró). Magyarország bárói családai

közé soroztalik az országos hivatalos goevich Imre.

kivont

a balban egy vörös ezüst koczkás zászlót lobog-

;

Blagoevicli család.

nok.

áll,

A

tiszti

névtárakban.

— Báró Bla-

Mária Terézia rend-vitéze, a 39-dik

tulajdonosa, 1844-ben Bukovinában hadi fparancs-

— E családhoz eredhetett azon Blagcevich

niában Vukovárou született

,

és

Ádám Tamás, ki

Slavo-

a múlt század utolsó negyedében szláv

nyelven több munkát nyomatott

*),

Blalio család. Gömör vármegye nemeseinek sorában Bartholomaeide? szerint

áll

3

)

Blttinville család.

Blainville Kristóf hazánkban indigena-

tust kap az 1792-ki országgylésen

Blankeiisfeiii család.

*).

Szileziából ered, hol 1390-ben

már

az Oelsi herczegségben a Ruckevini birtokot Blankenstein Teodorik és

Konrád

,

az oelsi herczeg tanácsosa

jószágot szerzett a család oelsi

herczegségben

,

,

vétel utján birták.

mint Jackschenaut

,

Késbb

Pangaut, szintén az

valamint Lübsent a sagani herczegségben.

,

tttbb

Az

még Blankenstein Zsigmond Pangauból, kerületi választottja (Kreis-Deputirter) volt, a

1806-dik év után, a melyben az oelskensteini kerület sziléziai

ág kifogyottnak

kadt át

Ebbl

látszik.

volt Blankenstein

Hanem egy másik ág Ausztriába szaErn Pál Kerestély lovassági

tábornok ki 1796-ban unokaocscseivel Lajos Henrik és Kerestély Frigyessel ausztriai grófi rangra emeltettek.

m

Emiitett

Ern

- Siebmachernél is Gr. Wappenbucü. Hung. I 302. 303. és Nov. Mem. 486. ) Horányi Memor *) Notitia Comít. GömÖr. *)

Valvasor

íd.

72. 76.

2

1 ) 1792-ki 21. törv

ez.

tábornok

BIfikensieiB.

IfcO

(meghalt 1814-ben), hazatiusítattak

meg jve

azért

A

is

,

J

és

Henrik már elbb

és ez oknál fogva kell

;

Hobitschani ezredes,

Az idsb. ág B a 1

él.

1 e

Lajos Henrik,

feje volt

meghalt. Gyermekei ezek

Gróf

1.

,

an

i

i

az ifjabb

,

ágnak neveztetik.

idsb ág *;iár

792-ben Magyarországban

megemlítenem e családot de mert a család azóta több magyar családdal sógorságba )

család most két ágon

Az

í

Károly Ferencz

cs. kir.

kamarás és

:

Ern,

született 1814. oct. l-jén,

Morvaországban a battelani urodalmat. 1855-ki aug. 11-én nsült Brünnben Hohenlohe-Langenburg Constanczia Jozefa herczegnvel, bírja

,

ki született 1824-ki nov. 12- én.

Franc z is ka Luiza,

2.

M.

3.

György Lajos,

szül.

szül. 1811.

május 15-én„

18 16. sept 20-án

,

cs. kir.

lovas ka-

pitány.

M- Ví in

4.

el

mi na Cziczelle,

szüL 1819. január 28-án.

1856-ki január 29-tl hajnacski gróf Vécsey Edvárd, kulcsos és

rnagy

cs. kir.

arany-

neje.

b a g alapítója gr. Kerestély Frigyes, született 1781-ki april 14-én, cs. kir. alezredes volt. Meghalt 1839. aprii 14-én.

Az

Özvegye

i

fj a b

él.

Gyermekei ezek

:

Terézia Anna Aloizia,

l

óta manneri Reichsntter

Ernestina,

2.

óta oagy-jókai

Mihály morva birtokos nemes 1827. oct. 15-én.

szül.

Farkas

Vincze

,

cs. kir.

1845-diki juuius 22-dik

szül. 1830.

Czimere a családnak vörös mezejü paizs

másba szögell ezüst ék (WeckenJ azon nyitott koronás sisak

y

látható.

rnagy

neje.

márczius 12-éu,

paizs körül telamonok

oroszlán

dalról

melyben nyolcz egy-

paizs fölött grófi korona,

A

egy harmadik vörös emelkedik

gyanánt egy oldalról egy huszár

Alattok lobogó szalag

áll.

A

,

arról fehérrel bélelt vörös takaró lóg.

sisak koronájából két fehér toll között

A

1841-dik

(Jhlanus alhadnagy.

cs. kir

ki.

7.

neje.

aranykulcsos, és

József Alajos Jaro3zlav,

4.

1824. május

szül.

ily fölirattal

:

,

más

ol-

„Fortitudo,

2

Fides. Prudentia." )

XXI.

*)

1792

-ki

2

His*.

Herald Hdbuck.

)

1857. 92.

törv. ez. 65.

L és Gotk. geneal. Taschenb.

f.

gr&fl.

HSuser

Blaskowich család.

Itt

-

fclaskovtch.

Klobusic/.rol, Trencsin

vármegyei hely-

ségbl eredtek és onnan irják elnevüket is. Blaskovich Márton, Miklós és György testvérek 1599-ben Rudolf királytól kaptak nemes ,

levelet ily ezimerrel

magyar

a paizs kék udvarában zöld tér fölött egy kardos

:

vitéz áll vörös

ruhába öltözötten

,

jobb

kezében ökörfejet , a balban salfürtöt tartva.

A

paizs fölötti koronás sisakoi. pánczélos kar

könyököl

kivont kardot villogtatva.

,

dék egy oldalról arany- kék

más

,

A

foszla-

oldalról ezüst-

vörös.

A nemesség- szerzk közül Miklós és György Trencsin vármegyébl Zólyom vár-

^

„

megyébe költözködtek. Ott Miklósnak Mátyás, ennek pedig Márton nev fia született. Mártonnak

fia

ln István,

megyébe szakadt

1724-ben Pest vár-

ki

Györgyöt

Ez nemzé

i^ :

/t

*

Ezek közül

György

kamarai ügyész

Testvére

II.

egy könyvet

i

József császár

volt.

József Temes vármegyében

selyemtenyésztés felügyeljévé neveztetett ki

vármegyében

'

és

Józsefet. alatt lugosi

í

;

az akkor keletbe vett

1793-ban Arad és Békés

volt a selyemtenyésztésnek inspectora; és ez ipar-ágról

is

nyomatott

Györgynek

*).

Sándor,

ügyvéd ki többi között latin nyelven egy magyar közjogot is adott ki 2). Meghalt 1857-diki márczius 4-kén kora 59-dik évében. Gyermekeit a családfán láthatni fia

volt

Pesten

h.

,

,

1

)

stélgelés.

Czime a munkának ez stb.

N.- Varad. 1793.

:

—

A

selyemtenyésztés módjáról és hasznától való be-

És németül

.

Gründliche Abhandlung von Ent-

stehung der Seide und ihrtr Vorlheilc. Ofen, 1796. 2

)

Czime

:

Status

Politico

—

Jvridicus

incliti

Alexandro Blaskocit* Jurato Advocato. Pestini Í834.

Regni Hungáriáé. Áuclore

m

Blaskovicb.

A

családfa egy ága ez

Miklós 1599. köz szerzfl.

Mátyás i i

Márton I

István

Pest megyében 1724.

György

József

selyemteayészt Temes várm.

lugosi kamer. ügyész.

Sándor ügyvéd, f 1867. (Pintér Karolina)

Kálmán

Sándor.

,

Gyula.

Sarolta.

Béla.

(Tiszt b. Sina

urodalmábttn

•.

Blaskovich család. E

családot Blaskovich

Sámuel

Károly királytól 1712 ben nemes levelet kapott

ki III.

alapi tá,

czimerrel

ily

a paizs kék udvarán hármas zöld dombról

egy gyökbl bárom águ rózsafa emel-

kedik

föl levelesen

A

píros rózsa-virággal.

ugyanaz

koronáján

három

és

,

paizs fölötti sisak

látszik e

Foszlauék

látható.

arany-kék és ezüst-piros

Ugy

kiviritott

*).

Sámuel

se

azon Blas-

kovich családnak, mely a múlt században

Hont vármegyében tnt családok

közt

bíró volt.

legjelentéke-

Hont vármegyében

Anna

székben

ellen

találjuk.

indít

).

Ennek

fia

lehetett azon szintén

>)

Coilect Herajd. Nro. 672.

2

Lehoczky Stemra. I. 196. Csery József ur közlése szeriut.

)

3

)

*)

Hont megyei fels-

és alsó-cseri helységbeli részeinek kiváltása végett Csery s

nev

szolgabíró volt, 1758-ban

pedig az alispáni ez évben ellene és neje Dacsó

es az e

Márton l
zsef 1742-ben Ugyan

,

jeíenleg a

nyebb, legvagyonosb.

Blaskovich

föl

János port

Hont vármegyei Blaskovich

Blaskovirh

Pál

,

-

tábornok (Generális campi vigil;arum Praefectus)

testvér érdektársai nevében

a

is

Hont megyei

tott arányosító port 1795. dec. l-jén leteszi

Ennek

.

ki

mint idÓVh

Cseri helység iránt indí-

').

Meghalt 1803.

él Pál,

utódai (s tán épen fiai) a most

vármegyében,

->ct.

volt huszártiszt,

21.

Hont

1847-ben István nádor fherczeget körútja alkalmával

ki

Váczig (két hosszú posta-állomás) nem egészen másfél

B.- Gyarmattól

óra alatt vitte

volt.

Bertalan

Gyula,

Testvére

el.

másod alispánja vics

123

Blaaer.

ki

1847-ben Heves vármegye

Mindkett nagy vagyonú,

és hires lovar. Blaskc

1857-ben a vas korona 3-dik osztály jelét kapta meg.

Blaskovicli család.

(Blaskoviczi).

Horvátországi nemes

melybl András született 1726-ban. Jesuita 1744-ben ln. Több munkát irt 2). Blasovfcs család. Blasovics András 1791-ben kapott czimeres nemes levelet. A czimerpaizs alsó részében kék mezben három

család,

folyam vonul át, a legfelsbb folyamból oroszlán emelkedik ki vörös

mezre.

A

paizs fölött való koronából szintén oroszlán nyúlik

jobb lábában kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-vörös

föl, ,

els

balról

ezüst- kék 3).

Blasovszky család. A

czimeres nemes levelet Blasovszky

József kapta Mária Terézia királynétól 1758 ban. Czimere felállított

hadi paizs

,

melynek ezüst mezejében

kecske emelkedik

ki,

szarvai, szakálla,

egy tövébl kitépett zöld fenyfát

ég

lángokból egy fekete vad-

körmei aranyosak; els lábaival

A

tart.

paizs fölötti koronás sisakból

az elbbihez mindenben hasonló kecske emelkedik

ladék mindkét oldalról ezüst-fekete szín

nál esett

elleni

Ugyan

2

Horányi Nov.

attó

1

,

1493-ban Modrus-

Istvánfi

\V ia tcho v nak nevezi

i

c

Heves megyében birtokos

Fényes

szerint.

.

489.

1.

Aclamí Scuta Gentil.

•) Collect. *)

(regulus) volt. Részt vévén a

el 6).

*)

)

koronához tartozott, Dal-

ütközetben Frangepán Jánossal

Blaner család.

*)

sisaktakaró fosz-

hol a Narisoban nemes családból szár-

Gryörgy kormányzó

mazott Blatkovics

Jakup basa

,

A

•).

Blatkovics család. A magyar mácziában találjuk e családot

ki.

I.

kot

Herald. Nro. 53. 1685- ki kiad. 20. lap. Tubero Schwandtnerncl

h-nak nevezi.

— Peth

G.

is

k róni k. 92. lapján

II.

-

200 lapon Blatk óvná-

1*4

Blevics család. szonytói

í

szalag vonul át.

szín udvarban

Bóbita.

Armalist kapnak Mária Terézia király-asz-

Miklósés József.

756-ban Blevics

A jobboldali

legesen két részre oszlik.

melybl három

megy

Látra kondoritott farkkal

Czimerpaizsuk függ-

ezüst udvaron viz-szintesen vörös

páva- toll emelkedik

két ezüst szalag között

lyezvék, arany oroszián

A

-

Bltvits

,

melyek

nyitott torokkal

.

másik kék-

felbsen szegé-

fölül

kioltott piros nyelvvel,

els jobb lábát zsákmány után nyújtván

,

koronás sisak föiött két kiterjesztett kék szárny

gély

A

ki.

paizsbeli szalag mutatkozik.

balról szintén ezüst- és kék-szinü

között,

ki.

a felhs sze-

,

A íoszladék jobb oldalról ezüst-vörös, !

).

Blomberg; család.

Báró Blumberg Albert és Sebestyén az 1687-ki országgylésen honíiusittatik hazánkban 3). — A báró Blomberg család VIÍ. Henrik császár, es bajor Lajos alatt már virágzott Mint írják: eredetét Svábországüól veszi. 1306-ban élt Blomberg

—

Pál

ki

,

több •vitézzel Kuriandba megy, és ott a Serateni

birtokot szerzi.

csatában esik

el

Koc

Fia

Másik

á r d (Gotthard) 1370-ben a

s

íia

,

vagy testvére Siegfried

,

é.s

Puhmeni

Rudau

melletti

mint rigai érsek

Avignonban halt rneg 1373-ban. Ennek testvérétl való unokája Henrik, a német rend vitéze, 1410 ben Tannenbergnél marad a csata- síkonEgy késbbi Henrik (szül. 151 3-ban) "szerzé Kurlandban a Sergewiten és Mitaui birtokot, melyet a család jelenleg

is

majorátus gyanánt

Ennek unokája Albert János (meghalt 1689-ben) nácsos

,

,

bir.

császári hadi ta-

és Iván és Péter orosz czárhoz küldött követ

Sebestyén és

,

Henrik testvéreivel együtt I. Leopold által 1670-diki május 15-kén Bécsben kelt oklevél által római német birodalmi báróságra emeltetett.

A

folebbi említett

genatust nyertek. halt

;

Albert és Sebestyén az, kik hazánkban indiAlbert ága kis unokájában Frigyesben ki-

birtokai átmentek a

és Poroszországban

,

más

ágra.

A

család két ágon

és a lippedetmoidi

herczegségben

—

Kurlandban

— jelenleg

is

3

rint.

már e gyjtemény körén kivül állanak ). Bobest család. Szepes vármegyei nemes család Fényes szeBelle Bobest Laj os Gömör és Szepes vármegye táblabirája, és

a m.

kir.

virágzik, azonban ezek

,

,

udv. kanczelláriánál fogalmazó 1844-ben.

Boblcs család. 1790- ben armalist kap «) Collect.

2 )

1687.

lád magát 3

,

Alapítja e családot

törv. ez.

Blomber g-uek

) Gotk. geneal.

ki

és azzal ily czímert: a fenálló paizs viz-szinte-

Herald. Mss.

XXIX.

Bobica János,

Nro

128.

— A törvényezikkben Blomberg Ali, de a csa-

írja.

Tasckenb.

f.

Freyli. 1857.

Bobics - Bobok.

Az

sen két részre oszlik.

mezben

alsó kék

mezben hármas

néz

fehér sziklán balra

grif áll

A

dik lábát fölemelvén, abban iró-tollat tart

a

zöld tér fölött pelikán fész-

vérével táplálja. Fölötte arany nap ragyog.

kei, és fiait

is

1*5

leirt grif

emelkedik

fels fekete

három lábon

negye-

,

paizs tetején a koronából

Foszladék jobbról arany-kék

föl.

A

balról ezüst-

,

kék *>

Bobics család. Ez A

czíraerpaizs ezüst

udvarán zöld

csizmába öltözött bajnok

tér fölött

levelet.

kék magyar ruhába

2

Ugy

).

vörös

,

öve vörös, kalpagja szintén. Jobb kezében

A

paizs fölötti sisak koronáján

ül

fészken

,

önvérével élelmezi. Foszladék jobbról ezüst-kék

fiait

ezüst-vörös

áll,

—

kivont kardot villogtat.

pelikán

1792 ben kapott czímeres nemes

,

balról

látszik e két családot (a föntebbit értve) két test-

vér alapitá.

Bobik

e«alád.

(Karánsebesi). Erdélyben kihalt család

K-

várj szerint.

Bobok

család. Czímer-paizsa elször viz-szintesen oszlik kétfelé. A fels vörös mezben egy arany oroszlán megy a paizs jobboldali része felé, els jobb lábával arany csillag után kapkodva. A paizs alsó része szélesebb de ez ismét három részre oszlik a paizsnak két alsó szögletébl rézsút kup-alakulag húzott vonal által. így ismét három osztály támad. Az alsó háromszög arany mezben zöld téren zöld élfa ,

mely mellett két

emelkedik

föl

két kisebb

háromszög kék mezben egy egy fehér galamb

,

oldalról két vörös rózsa virít.

A

fels

kiterjesztett

szárnyakkal látható, csreikkel egy ugyanazon zöld koszorút tartanak,

melynek az

A

Játszik.

alsó arany

mez

fel szögeilése

sisak koronáján két bival-szarv között

dalon álló fele félig kék, félig ezüst vörös)

miatt egy negyed része

;

,

(melyeknek jobb

csrében zöld

,

koszorúval. Foszladék innen ezüst-kék, onnan arany-kék

E

3

).

család Trencsin vármegyei Dezser helységbl ered

A

ourialis birtoka volt.

ol-

a baloldali pedig felig arany, félig

a paizsbeli galamb áll szétfeszített szárnyakkal

,

nem

múlt században

élt

Bobok

András,

,

melyben 1768-ban

Zay-Ugróczon báró Zay Ferdinánd kasznárja. Neje N. Éva, kitl született Zay-Ugróczon 1 768-ki april l2-kén G-yÖrgy, aki 1803-ban Trencsin vármegyétl nemességérl bizonyítványt kapván

megyei Lubina helységbe nemességét bemutatá 1

)

•) s >

*)

Adami

:

4

).

költözött, és

Ennek

Scuta Gentil.

I.

fia

,

1804-ben Nyitra vármegye eltt

Mátyás József mérnökséget tanulva,

köt.

U. ott Ü. ott.

1^31 -bon kelt

Nyitra vár-

Nógrád vaim nemesi bizonyítványa

szerint.

Bobor.

126

berezeg Eszterházy urodalmában nyert állomást, elbb Túrán, jelenleg

Nógrád megyei Bujákon tói gyermekei Éva, és

nül

e hivatalt folytatva

György,

ki

,

tartja lakását.

Els

nejé-

mint kerületi jegyz 1855-ben

vette Nyirák Máriát.

Bobor veztetett, s

család.

gajda i-nak

néha

E

(Gajda). is

család

Gajdának

máskép

Íratott, holott az

ne-

inkább különböz-

tet mellék- mintsem el-név. Á családból Gajda Bobor János élt 1672-ben Nógrád megyében, vagy legalább ott neje D i e n e s Erzsébet után (ki elbb Voxith Horváth Ferencz hitvese volt) birtokolt. Emiitett

nejétl gyermekei

házy Ferenczné

nek

Mihály

:

magtalanul roult ki

kitl leány -ágon a kihalt

*).

Folly

;

és

stb.

Eva

Sövény-

családok jön-

Emiitett Mihály az 1684-ki insurrectiokor személyesen kelt

le.

1705-ben pedig helyettest

Bobor család

H aj n

állított.

(Kastor)

föl.

Meghalt 1711. eltt.

A

Bobor, máskép Kastor család, né-

magát és igy aligha nem Zólyom vármegyébl származott. Nógrád vármegyében .1684 len a nemesi fölkelk közt találjuk Bobor Tamást, 1705-ben már fia Mihály által vesz mely tagja

feszt a fölkelésben.

i

k r ól

1

is irá

,

Tamáson

71 l-ben

kívül elfordul Pál

A

is *).

máig is. Az 1 722-dik investigatiokor produkált a Nagy-Kürtösön lakó Bobor család, és a vármegyétl elbb kinyert nemességi bizonyítvány mellett abban meghagyatott. Azonban az 1726-ki isméti vizsgálatkor a nemes levélnek kihogy csupán a szakadatlan hirdetési hiánya miatt kétségbe vonatván család Nagy-Kürtös helységben tartja lakását

,

gyakorlat és vármegyei bizonyítvány mellett elismerhet legyen-e

,

a

kérdés eldöntése a helytartósági tanácsnak terjesztetett fi. Azl734-ki összeírásban Bobor

Gábor, János s többen Nagy-Kürtösön, Gábor és György fordulnak el 3).

Mátyás

1755-ben pedig János,

,

Emiitett Gábor ágazata ez

:

Gábor 1755.

András. Dániel.

István.

Dániel.

József.

Pál.

három testvér, kis-kürtösi közbirtokosok 1837-diki január 21-kén kapnak Nógrád vármegyétl nemesi bizonyit-

Az

utolsó

izén

álló

*)

Eredeti oklevelek szerint.

l

Az Az

)

*)

érdeklett nemesi összeírásokból.

illet

jegyzkönyvek

szerint.

flobrovszky

vátiyt

í

).

József esküdt volt azon megyében.

Gábor, már elbb

bor afik egyik unokája

M

Bocafioi.

— A családfán

álló

Gá-

1816-ban vett ki hasonló

bizonyítványt.

Czimerök kék lábán álló oroszlán kivont kardot

korona

,

mezben

két hátsó

els jobb lábában

,

A

tart.

paizs sisakján a

és azon férfi-kar ismét kivont

karddal látható.

Bobrovszky

család. Liptó

vármegyei nemes család

,

Fényes

Greo-

graphiája szerint.

Bobroviczky család. broviczky Gáspárnak Palugyai elleni

ügye a nádor

Bo-

Ádám

által eligazittatni

rendeltetik az 1715. országgylésen

2 ).

ftobrovincsky család Zemplin vármegye armalista nemesei közt

áll a ).

Boby család.

diki

Hajdan Arad vármegyében birtokos. Az 1561Összeírás szerint Boby János birt Pechsy helységben 4 ). Bocatius család. Hazánkba Luzsiczából származott be a

XVI. században Bocatius János, Kassára hivatott át

,

ki

elbb

Eperj< sen tanár volt,

onnan

hol végre a tanári székbl városi tanácsos és pol-

gármester ln. Bocskai követségben kiildé a német fejedelmekhez,

azonban Braunschweigban Öt évig letartóztatott r

Carceraria czimü munkája. V

i-.iza

5

).

Errl

szól Ofympias

szabadulván, Illyésházy István nádor

Magyarország Historiographjává

nevezé

ki.

A

növelés és tudomá-

nyosság terén szerzett érdemeiért Rudolf király Prágában 1598-diki aug. 12-kén kelt armalis levél által

*)

Azon várm. jegyzkönyvi

«)

I7tt-ki

LX VII.

törv.

864.

magyar nemesi rangra emelte

•).

sz. alatt.

».

Szirmay Zemplin not. topogr 110. 1. *) Fábián Arad rárin. 35. 1. *) Kazy Hist. R. Hung. t. 58. Szirmay C. Zemplin. not hist. 7. 70-76. topogr. - Bethlen Wolph. VI. 77. 353. 374. •) A megnemesitésrl emlékezik Bod is id. h. E kegyelmet versekben köszöné meg, s hozzá is irtak örvendez verseket. L; ilungaridos Libri Poematum Qvinque. Bartphae 1599. czimü munkájában. — Mátyás király jeles tetteirl irt munkája S/tfamim llvngarictu etc Cassov. 1611. jelent meg *)

:

.

—

Bochdanovics

133

—

Boeskay

Ezen armalis Abauj vármegyének

Gönczön tartott közgylésében 1603-dikban hirdettetett ki '). Munkái fleg latin versekbl állanak. Fia Menyhért szintén iró volt. Egyik munkája Oratio Dominica polyglottos etc. Kassán 1624-ben jelent meg. A család kihalt.

Bocit danovics család.

—

(Kavnai). Árad vármegyében.

Kavnai Bochdanovich Dávid 1829-ben Arad vármegyében táblabíró.

•

Bockhorst család. Az 1687-kí Országgylésen honíiusíttattak Bockhorst Arnold, János Henrik, és Viktor*). Jelenleg hazánkban ismeretlen.

Boeskay család.

(Bocskói é3 Kis- Mariái). Oklevelekben

Bockka és Bochkaj-nsik.

tott de

nemzetségbi (de genere Boxa állapodás szerint

M

Simon

i

Okmányok 3

igazolják

.

.

nem

de

azon Simon

Spanyolországból Aragóniából szakadt hazánkba, szintén alatt,

Boksa

hogy a

Törzse általános meg-

) vette eredetét.

c h b a n volt

,

Íra-

II.

4

ki

),

András

ettl más család származott. (Lásd Nagy-Martoni család).

— mint már az A g ó

Emiitett Simon Miczbán nejének ládnál eladatott

alább emlitend

—

E

hét gyermeke született

sír-irat

és

,

cz

y csakülönös eseményt egy

halotti beszédben s) találjuk

egy 1622-ki

legelbb megirva. Alvinczy Péter lelkész a Károlyi Zsuzsanna Bethlen Grábomé fölött tartott gyászbeszédében igy adja azt elé

„Jóllehet vagyon egy história e

:

nemzetségrl, melynek méltó örök emlékezetben lenni

gróf Mitzban, kinek házastársa magtalan egy szegény asszonyi-állat

ki egy

,

az grófné igen megpirongatván lehetetlen volna

x

Az

)

2

levélben 4

méhel három magzatokat szült vala

monda

tisztátalan asszonynak

.

Lcse

sz. kir.

,

,

kit

mivelhogy

város levéltárában van

)

:

Cod. Dipl. tom. VIII. vol. IV.

:

Detnelrius filius Gregorii

A

spanyol eredet

Ruhtukeurt ben maradtak

Simon

,

és

kapta, és

azért

nem

filii

'

)

-

III.

hol ez áll az 1337-ki ok-

— És lásd ott 520.

1.

Sopron vármegyében 1223-ban utódai Nagy -Marton! családot alapítva azon megyéki

,

eredhetett a hét család

Mihály

Vili vol

p. 253.

Uionisij de genere Boxa.

Simontól,

volt.

Hl

601. 623. stb.)

Exetjuine Principális

,

,

mivel ezen Simonnak csak két

Ez utóbbi Simonnak ismét

voltak. (L. Fejér Cod. Diplom.

199. 241.

iryes

Éhez megyén alamisna kérni

volt.

hogy egy férjétl egyszersmind három magzatokat fogad-

,

eredeti armalis

Fejér

)

fiai

El igen elöve volt egy

) 1687-ki 28. 29. törv. ez.

3

fia,

:

vol.

I.

Lásd

azaz Halotti

természet Karolyi Zsuzsanna Erdély

h

393. itt

II.

140

csak

Pá

1

és Lórin ez

ismét Vili vol.

Nagy-Martoni

Pompa melylyel ,

II.

családot.

az istenfél

,

ke-

Magyarország Fejedeletnasszonyá-

földben lak arittatásakor utolsó tisztesség tétetett 1622-dik esztendben. Fejervárt 1624. 217—219 lapon.

»>i»k

stb.

-

'

Bocskay

ka$8on valaki

,

melyért a Gróf igen megdorgáló

Istennek csudálatos

méhébe, eszébe

s

midn

ítéleti

De ikon

asszonyt.

az.

hamar fogada az asszony

ottan

;

(t.

gyermek

29

az,

a grófnó)

1

a szülésnek, napjai eltöltenek volna, megijjtde

mit mondott vala az három

,

f

asszonyi állatnak

,

,

jutván

és

t-gyíkét

kiválasztván, hátát egy rocskába avagy dézsába rakatván, lejére parancsoia

Ez

egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse.

üdÖtájban jött tova hálán

a gróf mezörül, és eltalálván az vén asszonyi, kérdi, mii viszen?

egyenesen nem felelne, lova hátáról leszólván, meglátja, és az dolgot legyen

megértvén

.

,

élete vészese

meghagyja a venasszonynak

alatt

gyermekeket elveszetteknek mondja lenni

fogadván

felnevelteti.

,

Midn

viteti

egyenlk

s

,

,

és

,

felserdültek volna

midn

s hasonlók levéti

megöletne

ez Gróf:

mit érdemlene

,

te

,

hogy a

azokat

.

gróf. ha

ruházatban

az többinek

,

az otthon felnevelthez

is

ki oly szép

a Gróf

is

udvarhoz fel-

nagyon

,

egy diaijában halálnak

Felet

?

minem

az

,

ebédlenének

kdik az grófasszony bennök Kérdi az

miben

,

és igy mindeniknek külön dajkát

jártatják vala az háznál felnevekedett gyermekei szinten olyan ruhát szabat

midn

és

aynyr-

gyermekecskél

fia volna.

Mond

vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad

Melyrl megemlékezvén az asszony

lábaihoz borúi urának

,

és

,

volt.

ugy kér ke-

gyelmet fejének. Ezektl felnevelkedések után hét nemzetség származott,

Csapi, Bocskai, Szörtei, Sós „Ha

valaki ez históriában kételkednék

várából, ha ki inquirálná,

Némelyek

nyomában

szerint ez

is

y

,

mely csak nem

.

Kváry

1

)

szerint is él

,

,

mely

szerint az ott folyt volna

mutatják a termei

,

réger> költ ki

Ecsed

elérhetnéd

— hol egy Bocskai vau eltemetve — raaig net

,

Zempiin vármegyei Purustyán várában

tént volna. Legújabban pedig

i.

Iía«kai, Eszeni, Követtdi. 11 ebbl elhiheti hogy ez história egy

,

elök&tre mind felvagyon himmel várva

t

A

le.

hol a lakoma folyt

;

Erdélyben £geresen. a

nép ajkán

kastélyban

mezn

a

tf>r

—

e törté-

úgymond

—

a feneketlen tavat,

melybe a gyermekeket vetni akarák s megnevezik az egeresi uradalom hat faluját, melyben a hat fiu neveltetett. ;

Michban hét

Csapi;

2.

Bocskay; 6.

fiától e család

Tamástól az eszeny»

Kváry

:

Demeter ti Kövesdy család z

a sóvári Sóos.

7.

,

némelyek

sze-

49.

lapon a Hetilap 1853-ki 32.

«/..

után

már elészámiiva — Egy ie4ay» is említ Sebesi Tamásnak lön hitvese. Wagner Diplom. C.

k. 9.

ki

(ki

).

Erdély Nev. Csaiádai

Laad e munka I. meg Mickbannak *)

fcetik

1.

;

rint leleszi prépost volt) a

)

:

Boksa vagy Bereczktl Zerda helyi; 3. Dienestl 4. Detrétl gálszécsi S z é c h y 5. Simontól Zrittheí:

Györgytl x

származott

lapján

:

Sáros. 3)2.

9

.

Boeskay.

130

Mellzve a

Dienes

többit,

kikrl

czikkek ben fogunk szólni,

az illet

mellett kell maradnunk.

Dienes

ln

törzse

Boeskay

a

Agóezy családnak ). A családfa Dienes tol

másod

és egyszersmind

,

izén

már

f

az

plin

kezdve, ki 1280-ban testvéreivel Zem-

vármegyében Kövesd várát

Roland nádor

cserélte

igy

fiaitól,

j le

:

Dienes 1280. Miczbán fia. *

1

i

í.

Gergely 3320.

II.

cs.

1

i

II.

M-wgit)

Cziczelle).

AgöcrJ

Demeter. 1330. *

Dienes. 1364. (LipoJezi Lukas

László, 1366. (LipolczI Lukas I.

törzse.

'i.

István. -i399.

László

János 1399.

Bocskai nevet

'György. 1438.

vesz

Erzse. (Széchi

III.

László.

Dormanliázi Gergelyné. 1478.) I.

fel.

III. Dienes.

István. •4-

1430.

(N. Hona).

György.

IV. László f.

III.

István f.

1478.

1493. Kisma rját ág. II.

János Razinai Bocskai (Czobor Ilona, özv. 1500)

II. Gergely 1548-1572.^

Simon

(1.

György

2.

Berze^iczi

Anna. Csontos D.»ra).

Péter Razinai Bocskai. 1476.

albán. Istv án

megli. 1571.

(Sulyok

K riszt.)

László. Klára. Bora.

II.

András. (Hevesi

Gyjjr^

Bornemisza BoraY

István

Miktós.

(Kupinszki Erzse).

Klára. (Eszeni

Barcsai István.

(1.

Csapy János)

Anna.

Ilona.

?

Monaki

2598.

(Eszeni Csapi Kristóf)

János")

IV. Miklós. 1584. (Berzeviczi

György.

Margit.

(Szinyey Kristófné).

Judit). r

V

.

Anna.

Istváu.

Zemplini fispán.

f

1672.

Lónyai Zsuzsa. 2. Török Kata)

(1.

III.

Krisztina. Ilona. Sára. Miklós. Erzse. (pal. (Bátliori (Bagdi (Haller 1606. Kristóf György) Gábor) Horváth

György

fejed.)

ÍV. István f |606 Fejedelem.

(Jlagymasv Kata).

*)

E munka

I.

k. 9.

1.

Jeromos.

Judit. (Bánfi Krist.'»

Hocskay

A törzs Dienesnek testvéreivel

Agócz

és

A góczot

helység

Három fiai ln az A g ó c z

családoknak. A második

í

ánt

at

meg unokaZemplin várraegyében B o c 3 k ó közül J. László kapta tsmét *) és Bácskai*) elbb kihalt

is.

és törzse

,

Deá k-nak

Gergely 1320-bau

fia I.

és többi közt neki jutott

,

is

—

literátus

3*9.)

•), ( J

,

131

fin

II.

D

i

e n e s (kit

i

osztozott

tudományossága miatt

— neveztek). Uuolczi Lukas Margittal nemzé

kinek

fia

György

(1438.)

x sebet Széchi Dormánházi Gergelynek neje 1478-ban. is

E

kinek leánya

,

Ebben

ez

r-

ág

kialudt.

A

harmadik

Ennek IL László k a

nyujtá

1

(1430.) tartja fen a családot

)

után Ilona

nev

marad

a másik két

fel,

birtokok szállanak.

kedést kapott

és

.

a

Bocskai

élt 1 399-ben

Három

fia

fiu

(ki

magnóikul halt 1478-ban

családot.

és a

,

B o c s-

közül IN.

ismét három fiút hagyván

,

feleségétl. Ezek közül ismét csak

Györgyre

I.

le

unokája L J á n o s

fiától

nevezet mellett állandóul megmarad.

i

nes

Demeter

fiu

l.

i

e

maga

György

ága

el

testvérei kihalta által

élt)

D

is

szép

Gyermekeiben pedig a család jelentékenyebb emelhárom ágon indult virágzásnak. Négy fia maradt 5 ).

Ezek közül %

2

) és

)

e családokról e

rl meg bvebb

ismertetést e

munka munka

I. k. 0.

és 83. lapjain.

—

Egyébiránt ezek-

toldalék-kötete fog hozni.

—

Wagner

Dec.

18. említést tesz Bocskai B a 1 á s r ó 1 is ki III. Lászlóval egykorú volt, fia Andrásnak, ez Szaniszlónak, ez pedig Domokosnak. Idézett kézirataiból azonban

IV.

már

,

hogy ezen ág

látszik,

mokos,

volt

fia

itt

az

Agóczy

a családfán látható

ághoz tartozik > ugyan I.

Lászlónak;

is

kinek ága szintén irta majrát de Bochka sib. Eddig Wagner Dec! IV. 18. — Istvánnak György Unt káját ugyanaz csak — késbbi fceletünek látszó — JVfss. ton; LXX.

emiitett

D o-

j tehát neve-

ettl

zett Bálás, *)

,

~s Erzse

uno-

és Tabelláé Ge-

nealógiáé cziniü kéziratában irjv *) III.

nem

említi

,

Dienesnek a táblák látható

István

de igen idézett mindkét kéziratában

testvérét

Wagner Dec IV

Megvan Lehoczkynál

is

ez

István 5

) itt

kezd a családfa

Ott tudniillik

Azonban teszi II.

í

idézett

Wagner Dec.

IV. kiadott leszármazásától különbzül.

Simon II. Gergely II, Miklós. II. György all kézirataiban már a Razinai Bocskai Pétert és Jánost II. György iielyébe Ezen II. Miklós pedig II. Gergely
Györgynek

Miklós é> András testvéréül

,

,

tétetik. (Wagner Tabelláé geneal. Mss. et Ms». LXX.) Többiben nagyrészt megegyez a családfa a Dec. IV.-ban kiadottal.

tehát

l.

tom.

Bocskay.

138

Péter az ország alsó részeire szakadt és János 1 ) testvérével együtt Razináról ( Kaszina íaíu Horvátországban, vára is volt) irta eJnevét. í. Péter IlST-ben szlavóniai ai-bán, és Krös vármegye I.

,

2

fispánja volt

János

).

Kis unokájába?) Is tv ánban (ki 1598-ban

Czobor

pedig

magtalanul múlt

iratík)

Simon

Ilona

nejével

élt) kihalt.

(kimar 1500-ban özvegynek

k».

Györgynek ha) 1490-ben élt. Atyja voit ÍJ.. Györgynek ki magát a Bihar vármegyei K s-M a r j á r ó 1 8) irván a k isrnarjai ágat álkotá Eleve Miksa király tanácsosa és titkára. 1556(I.

i

,

,

ban részt vesz Dobóval Szamos- UWar védelmében.

Késbb

iVfiksa ki-

ráiy ellen fordul, és 1568-ban bujtogat, pártot hajhász Szapolyai János

Zsigmond részére

azonban jókor k i tudat ik

meg

157 1-beu halt

*).

,

,

hol

Magyarországi birtokai pedig elkoboztattak

Neje Lekesei Sulyok Baiás leánya Krisztina

következk

Erdélybe fut

és

").

Ettl gyermekei

voít.

:

Erzsébet,

Báthori Kristóf erdélyi fejedelem neje, Báthory

Zsigmond anyja, meghalt 1581 -ben. Emlékére aranyak is verettek ily fölirattal „Ehsabetha Bocskai, consors Illustrissimi Principis Transyi:

;t

vaniae

s

;

a másik oldalon

:

„ Victrix casta fides."

Sára. Bagdi György tina,

véglai

neje.

Ilona,

Haller Gábor né.

Krisz-

(mások szerint palóc se i;. Horváth Györgyné, kinek

nyát Báthory Gábor vette

leá-

nüL

ina Keresztúr írja okét. Ugyan nem isott a razinai ágból emlit meg többet, .kiket «»,s»iadfára nem telietett föl mervén az összeköttetést, ilyenek i47Ö-beh V itc s 'ágrábi prépost, és Bochkai

Wagner

*j

id.

kéziratában

de R a

•?.

.

János

és

Zsigmond.

1475

— 1483-ban

razina- keresztúri Bochkai

szent-györgyi Vineze Tamásne. 156h-ban fazina-kereszturi Bochkai

Margit

Miklós,

kinek nejétl, Tarkaxiyi Erzsétl, leány*, Borbála t"»S3-ban.

Teleky Hunyadiak kora XU. 353. I. közöl e Péter es bán társ* belloKerbén Mihály tói kiadott oklevelet a Blagay grófok ügyében e család levéltárából, az említett ket bán pecsété alatt. Óhajtható lett volna (ha a pecsét mégép»e Péternek czimerét arról a máa ágéval összehasonlítás végett kiadni, hogy az összeköttetés a ket ág között ez által is nemileg megmutatva legyen. 2

)

scviczi

3

Bielek

)

Ma rj á t ,—

:

Majores Htu.g. 124. 127

mely akkor még ngy latszik

— egészen

Íratott be

140. 143,

,

Révai P. De Sacra Gorona

*)

kiad. 330. s

)

1569-ki

Biharban 1551-ben NagyKis-Marjaval együtt

Kerekegyháza, (iyápol. Okány, Zemplin vármegyében pedig a gál-

birta, azonkívül bírt Rasza,

Balkán Csepán Henczida helységekben — szecsi, bodrogközi birtokot Szirmay C. Zemplin ,

í.

az összeírásba

IIÍ. töry. ez.

not. h\st.

Scliwandtnernéi

II.

85 not topogr. 275.

74y.

-

istvánli 1685-ki

ttoeskay

ÍV.

István,

m

•

mely nap

született 1557-hen Kolosvart fenteken,

Elbb

végig érdekes szerepet vitt életében

váradi kapitány (1592.)

és Bihar vármegye fispánja volt. 1606-ben erdélyi fejedelemmé

és

,

azon évi april lökén a szerencsi orszá'ggy ülésen Magyarország feje-

delmébe választatott felsége* czímmel. Ugyan az év novemb ll-kén a

Rákos mezején a torok nagyvezír ünnepélyesen nyujtá át neki a Szultán által ajándékozóit koronát, es t Magyarország királyává kiáltotta ki, és ámbár hivei illették t e czímmel, de Bocskai e ezimei ezentúl sem használta. Magyarországi iiadjaratát a bécsi békekötés koronázta me% *) Meghalt megmérgeztetés gyanújával %) 1606 ki deo. 29-én a). Neje berekszói Hagyroássy Kaia volt. elbb VarkoczMihályné.ki elbb

mégha h.. Ixyenneke nem

Judit

maradt.

György leánya) losonczi BánfTy Knstófné Jeromos fii György ila Draskovjch György zágrábi püspöknél nevekedett ugy látszik szintén magtalanul halt meg III Miklós Cl I. György a), bátyja István a fejedelem r;eki T hagyá Erdélyben Gorgényt V écset Sajót. Gyermekeirl nincs emlí(szinten II

>

,

,

tés ki

,

azonban ennek lehetett

,

1616-ban halt

azon

meg

ko«*a

volt,

temettetett

melynek birtokosa

Ezekben halt állókon kívül

fia

ki

21-dik évében, ék Erdélyben Egeresen, el •).

a kis-mariai ágazat, mely

néhányat.

találunk

egy nemzedék Simonnal

Így

és testvéreivel

lyay ni ve. és ennek hadaiban esett

Simonnak testvérétl

L.réla B^hle*

•;

235

~ KazyHíst

R.

H

i

ff!.

23

Hanganc*.

ott. 11

A

b

>

meg

4lft

a családfán

martai Bocskai

Lukács

mohácsi vész után Szapo-

Tokajnál 1527-ben

Jsu-ru.fi

)

507 512

j 576

le

*).

a

bocskoi

VI. 147 ?3o\ 24y.

HSS5 ki kiad. 933-634. Kevai De

sil*

v

Ü

)

kis*

Gergely ti

II

Wölil *G~«5

e!

SóCra Coronn Schwxndtneraél 774- 778 7

Bocskai Gábor,

kis- mariai

- Végrendeletét «>rc9% terjedelmében

közit

:

ftumy Monuueuta

315-333

}) GyulafaJérvArolt temet iet *. tt

•

sir iratát közli

Wagner Deo

»

V.

22.

5zirm*y:C Zemplin not topogrr 68 közli az eger^-si sir-iratot, fatol eladva Miczbanne ióriénei^. — Ltgutóbb e sír írat Kóváry szerint raeg-

*) siinf«?«)

jeicui

Hetilap 1853

u.

%

)

mazott

k»

32 szambái*

Zermegh Sdi wíuid tneraéi 386.

ázott

jBocíKay M

1

n

i

ó

s

végre erdéiyi püspök voir Í4$6 bau post

is.

,

1.

Nem

ki mi.*ie» F.s

tudható az sem. mely Ágból szárprépost

egy másik

.

nyitrai, s

1507- ben e^fi pré-

IV.) £ Miklós Bácskay-uak tfatik. Sialay Hl 429 Egy Gergely {nok* roezui ae Bacskónak irva de Bocsko beiyett) 1512- ben. Sünuay C. Zeropt. topogr. 27b. 1.

(Wagner Dee •>>

iordui

majd szereim,

Miklós ,

1.

eló-

Bocskay.

134

Bocskay

ág.

E

Grergely, kihalván a rokon Zerdahelyí család László-

ban, a Serédiekkel 1548-tól 1572-ig folytatott hosszas pör utján végre

Kövesd várával (Zemplin vármegyében) szaporitá

László, Klára, Borbála,

Miklósnak

ÍI.

radt

úgymint

,

1

:

1

o

*}

meg

!5&Ö-ki február 23-kán halt

,

András.

,

y

l

j.

meghalt 157#-kí nov. 14-kéu kora özvegye hevesi Bornemisza Bora még 1582-ben élt

(ÍI.

48 dik évében 3) Kttöl gyermekei

és

Monaki Jánosné Anna Klára Csapi Jánosné. Ez utóbbi, K 1 á r a Istvánné

a Barcsai

ti

Miklós

Gyermekei

Kupinszki Erzsétol csak három leánya ma-

eszenyi Csapi Kristóf, és

András

II.

birtokait.

*)

Gergely

fia)

,

Miklós, György

ÍV.

és Margit szinyei

Merzse

Kristóftié.

Miklós

IV.

éli

iQÖf-ben kényszerítve emeltetett

26 kán

Július letett

Késbb

?),

1584-ben. 1600-ban

a )

Zemplin várm. alispán. 1608-ban báróságra

lett

Bethlen Gábor ÍAnácsosa

kora 54-dik évében

,

reform, vallásra tért

')

volt.

Meghalt 1621.

Nejétol Berzeviezi Judittól szü

a István,

V.

104" -ben

ki

Zemplin vármegye fispánja

1655-bea királyi táblai ülnök. lt)Gí-ben kétszáz embert

lett

vitt a török

8

Belekeveredvén a gylésen Wesselényi-féle tervekbe, Zrinyi, Frangepán elfogatása után Erdélybe menekült 8 >, javai elkoboztattak. Meghalt Erdélyben 1672. dec 24. lU )

ellen. Jelen volt l^Ö'7-beu a beszterczei

Els

Lóuyay

neje nagy-lónyai

Zsuzsa,

Gyermeke egytl sem maradt. Es

J

)

£ Miklós

áll II.

).

második Török Kata

volt.

így benne, halt ki a család

Gergely testvéréül Wagncrnál Dec. IV. -

késbb

pe-

*1g kéziratában ugy, mint itt adatik. ) Wagner Dec. IV. 19. közli sirúratát.

)

Szirmay C. Zemplin not. top. 277. 1. közli sír-iratát. Hibásan áll Budai F. lex. I. 445. L ezen András fiául István, holott ez unokája volt. s ) Szirmay C. Zemplin not. topogr. 254. 6 IT. az. Not. topogr. 106. Lehoczky is l. Í68. hibásan 1638 dik áll a bá ) *)

tóság keletéül.

r)

Wagner Dec

IV. 23.

I.

közli sir-iratát

,

melyen Miczbánné története

szintén versekben van megírva.

Szirmay C, Zemplin.

*)

OLIU.

es 1655-ki

,0 )

bei.

OLXXXH.

Pósahází János

azonban

e>

180-182. 193.

199. 207

-

1647-ki

+orv. ez

Cserey Históriája 51.

*)

not. hist. 179

1.

áltai fölötte

mondott gyaszteszéd.

en István aga sincs jól adva

ttolo»v- 1672.

Mely

—

Bocskay Családfánkon nem látunk no

s t és

Ferenczet

széosi birtokba

13*

Bocskor.

még

két személyt

,

nikit Bocskai

J á-

kik által 1600-ban Szemere Albert jut a gál-

,

*).

Még egyet kell megemlítenem. Erdélyben a Maros-székben raaig Bocskai család, mely Kváry 2) szerint 1841-ben producálván,

is él

kimutatá. mikép Bocskai Istvántól származik

János

metén,

pedig Demjenházan lakott

magokat a kis-marjai Bocskaiakhoz köték plini fispánhoz ily családfával

,

s

kinek

,

fia

András

ámult század

Re-

elején.

Es

tán épen a nótázott zem-

István

János

András í

Mihály

„E

László

János

Miitós.

MiLly.

lését

,

J ózse f.

.

János

°y ör

'

^

productiót a királyi tábla törvényes-

nek találta hagyta

Mihály j-

—

a nevezett

irja

iró

—

s

helyben-

és így a Bocskai család kihalása igény-

megsemmisítette."

Czimere

a családnak egy

ül

oroszlán

fölemelked helyzetben, els jobb lábában nyilat tartva melynek hegye fölfelé áll. Farka hat,

ágú

,

mely a Miczbantól ered*

mondatik lenni vonatkozással

3

hat

családra

f

).

ISocskay család. (Anni). l79()-ben kapott czimeres nemes levelet Bocskay Sándor. Czimere négy részre oszlik. Az els és negyedik fehér mezben vörös nyeregtakaróval boritott fekó lovon zöld ruhás huszár nyargal kivont karddal.

zben

két fehér folyót mutat..

A

A

paizs koronás sisakja fölött a paizsbeli

hasonló öltözet, fehér öves vitéz nyúlik

egy oldalról ezüst-zöld, más

Bocskor székely család;

Szirmay

második és harmadik kék me-

ki,

kivont karddal, Poszladék

oldalról ezüst-kék

*).

családi. fCsik-Dclnei). Erdélyben csikszéki nemes belle

Sámuel

C

1

794-ben Csikszékben Dulló

volt.

Zemplin. not. bist. 276 hol a Bocskai családról csak íst Erdély nev. családai 50. J. ván a fejedelem ágáról adatik nemzékremt egy izrt és az Is roszul mert István fejedelemnek — mint láttuk nem Simon volt az atyja. 8 ) Wagner üec. IV. köz a szerdahelyi sírkrl. Egyébiránt hét-águnak is irjákaz oroszlán farkát. Bethlen "Wolph. VL 331. és utána Lekoczky II. 62. 4 ) Adaiui Scuta Gentil. I ')

2

)

l

—

Kváry

—

,

,

Bocsy

13£

—

Boda.

Idnkben (1853-ban) Bocskor Perencz Cs.-Delnén birtokos *). P á 1 cs.-delnei negyedfél megye Havas felügyelje. Károly Cs.-Sz.Mártonban cs. kir hivatalnok. Lázár ott birtokos 2 ). — Egy ága lemely Doboka vármegyei K é t e 1 helységben hetett e családnak az ,

1702-ben birtokos nemes, és sóbeli haszonnal birt azon vármegyé3

ben

).

B ocsy család

Mária Terézia királyné nemesité meg 1766Czimere elször viz-szintesen kétfelé oszlik. Az

Mihályt.

ban Bocsv

alsó osztályban

egy hid emelkedik

három

A

részre oszlik.

egy fehér kinyílott

és azokban

három

bolt-íven

,

középs aranyat mutat.

két széls ürege kék szint, a függlegese.'- »smét

föl

melyek közül a

A

két széls kék

rózsafej van.

A

fels osztály

mezt

mutat,

középs osztályban egy

magyar vitéz áll, sárga csizmába, vörös nadrág-, öv és kalpagba, és zöld dolmányba öltözve kivont karddal. A paizs sisakjának koronájából egésaen zöld ruhás magyar vitéz áll ki és buzogányt tart. Foszladék ,

,

9

arany-lték és ezüst-zöld )

tfocz esalátl. áll

Zeniplin

vármegye armalista nemesei sorában

5 ).

Boti család. kely

(Felso-Csernátoni). Erdélyben Háromszéki szé-

Leginkább ismertté tévé e nevet

család.

Mártonnak Sólyom Annától született

nV

Bod Péter, Bod

1712. febr.

3.

F.-Csernátonban

Tanult Nagy-Enyeden és kün Leydenben. 1743— 1749-ig

Bethlen Katalin gróf Teleky József özvegye udvarában

élt

,

innen

Számos hasznos munkát irt és adott ki, mint a Magyar Athenás-t stb. ). Meghalt 1 769-ben. — Egy másik Péter 1794-ben a Guberniumnál szolgált mint irnok, Boda család. (Kis-Tárkányi). Hajdan Zemplin vármegyében

Magyar-Igenbe ment

bírta

Kis-Tárkányp, mieltt kihalt

1456-ban ettl

Kun

lelkészül.

fia

kis tarkányi

László

Boda

1485-ben

7

).

Szatbmár vármegyében

Osváldot, ,

*)

Benk6 sik. Gyergyó

2

ü.

8

)

:

Doboka

*) Collect,

6

Kászon. 71

126.

ott.

) fíodor

és

53. lap.

Herald Nro. 29

Memória Huag. I. 306. •) Sziruiay C. Zezuplia aot topogr. 72. ) Szirroay Szatkmár varm, II. 84. 275. )

Horányi

kinek neje Dersfy Lucza,

ennek pedig leánya Zsófia,

László neje 1513 ban.

:

305.

találjuk

rosályi

Bódít

Azonban B o d a között is van ).

nev

— Bódla.

137

Zemplm megye

család

armalista nemesei

,

Boda

család.

(Köpeczi). Székely család Erdélyben

Három-

,

Boda István széki Udvarhelyszékben Boda József

székben, és Udvarhelyszékben. Amott köpeczi táblabíró

1

Ugyan akkor

794-ben.

Bardócz széki ülnök,

Boda

Sámuel

pedig irnok.

család. Magyarországban Baranya

,

Szabolcs,

Vas vár-

—

Nógrád megyében nemes rangú család Fényes Geograpbiája szerint. vármegyében losonezi lakos Boda András mint jövevény 1755-ben a productiora kényszeritettek sorában áll *). Boday család. Boday Mihály 1718-ban

III.

Károly királytól

kap czimeres nemes levelet. Czimere kék mezben zöld téren fenálló els jobb lábában vörös zászlót tartva. A paizs fölötti sisak oroszlán ,

koronáján pánczéJos férö-kar kivont kardot

onnan arany-kék

vörös,

Boddany

3

tart.

Foszladék innen ezüst-

).

család.

1762-ben nemesíttetett

meg

e család.

Czimerpaizsa viz-szintesen fogas vonal által (Zahn-Schnitt) osztatik két

A fels kék udvarban repül galamb, csrében

felé.

az alsó vörös udvarban három vörös karika latható.

száraz gallyal,

A paizs

fölötti sisak

koronáján a paizsbeli galamb van. Foszladék ezüst-kék és ezüst- vörös

Bodényi család. Gömör

vármegye nemes

*).

családai sorában

áll *).

Borii család Belle Bódi Gergely 1547-ben csanádi tott püspök, a leleszi premontrei (altarista)

6

).

Csanádi püspök

válasz-

convent fnöke, éa beregszászi oltároa

meg 1556-ban

7

)

Zemplin megyében leljük 1583-ban Bodi Borbálát Buthkay Lajos Özvegyét iratik 9

8

).

í

57 1

— 1574 ben pedig Szirmay (de Zirma) Lajos Özvegyéül

y

Bodis család Gömör

vármegye számítja nemesei közé

*)

Szirmay C. Zemplin topogr. 110

*)

Prota. C.

*) Collect. fc

5

Neogr anni

Adami Scuta

)

Bartholomaeides

)

"Ó

Gentil.

C

1

Grómör. 144.

Szirmay C. Zempl. topogr 316 Katona História Pragmat. II. 570.

) Wagner Dec.

IV 21. Szirmay Szirmay ügocsa. 38. 7l. 1 t0 ) Bar tholomae idea id h 14-* •)

:

).

advenatum inrestigandornm

Herald. Nro. 497.

j

ö

1755. Series ob neo

10

i.

C. Zerepl. topogr. 333

138

-

Bodfez

Be,Iö.

Bodirz

Cfcai&d. Bodicz János 1565-ben adományt kap bognádi Nagy Ferenczczel és Daimady Andrással Pozsony vármegyei Nagyés Kis-Jóka és

Hegy

mondás történt

helységbeii birtokra. Azonban a beiktatásnál ellent-

').

Bodnár

család. Zemplin vármegyében

1 797-ben

birtokos

2

Legénye és Gercsely helységben ). Van ilynevü család Abauj ésGömÖr vármegyében ben, Fényes Geographiája szerint.

A Gömör 1767-ben

vármegyei Bodnár család, melybl

élt, ily

czimert használt

hegyén ismét törökfej

Bodnár 1

levelet ily czimerrel

.

középs háromszög

szltkét

.

máskép

,

Derekassy

A

annak

és

elején

János szerzett nemes

,

három

A

részre osztja az egészet.

mezben hármas dombról íolnyujtva A jobboldali osztály arany mezt képez köze-

mutat.

,

,

és

paizs tetején a sisak

,

abban fehér kereszt

látszik.

els jobb lábában kardot

koronájából ismét, oroszlán nyúlik

tartva,

ki,

Foszladék minden oldalról arany

').

Bodó

család. (Györgyi). A többféle Bodó fényesebb nev. Oklevelekben elnevük „de Gyiorgyi"

A

.

osztály kék

els lábával szl-gerezdet kék

paizs fölötti

a paizs fels részének közepérl két vonal rézsút

baloldali vörös osztályban oroszlán áll

tartva.

A

van szúrva.

kivont kardot markolva

pén viz-szintesen vörös szalag vonul át

A

fej

kivont

áll

).

a paizs alsó két szögletéig húzva

arany

Bodnár AntaJ

család. (Máskép Derekassy). E század

R cinár

803-ban

3

ott

nemes rend-

a paizs udvarán oroszián

:

kardot tartva, melynek hegyére török sisak koronáján férfi-kar könyököl

is

családot

— ugy

látszik

—Gergely

emelte

föl.,

család közt legés „Giurgj" iratik

k*

J

443-ban Tolna

5

vármegyében a hadi segély rendkívüli beszedje ), 44fi-ban erdélyi alvajda*), J 452-ben budai várnagy 7 ) volt* — 1458-ban mint újonnan í

kinevezett tárnokmester Kassa városát hívja

*)•

XVI.

A „Mandátum

meg

a tárnoki székre

*) )

Szinnay C. Zemplin top. UO. 267, 270 1767-ki okiratról, hol Bodnár Adum pecséten A.

')

Adatni Scuta Gentil.

s

•)

Teleky Hunyadiak kora X. 1240. ott. 182. L

')

U

•)

Rapt Inai Diplom.

)

ott. 345. :

).

Statutorium" hiteles példányából* (Lipthay levéltár J.

588.)

a

8

I.

1.

II. 187.

1.

B. betak

Í3

láthatók.

Búdé Györgyiben egyházat

Miklós

,

bácsi prépost

— Boito

139

és a minoritáknak, zárdát épített

ln

a veszprémi püspök segéde

.

').

Testvére

).

1459-ben

2

s

pedig fejérvári prépost, és Mátyás királynak titkos kanczellárja

Gáspár

,

azoknak

és egyike

kik Mátyásnak 145^ ben

>

1486-ban a királyné faj ónállója

,

Ferencz,

nek utóda

szággylésen

A

javait.

Mint Szapolyai híve Mécsbe kerül

,

megtartva hségét Szapolyayhoz

)

se

voli

Jakab nádortól

l*?n

tyás, bíró 1

azon bodói

kf

és a

,

).

Ezek-

1525-ben kapta

hadvezére. Tokaj-

s

ott halt

?

meg

honnan az elónevet

Bodónak

ítélet- levelet

Lorincz

fia

kapott

9

Ugy

veszik.

).

ered Ott van látszik

Koháryaknak murányi

— E

czimü munkát

irt

j

M á-

családból volt

és baloghc urodalnn Ui

a csa-

,

kinek özvegye 1364-

>

Turócz vármegyébl Gömör vármegyébe szakadt,

//>l-beu „Juris Prudentia"

1528-ban,

*).

ffodó család. (Bodófalv Turócz vármegyebi líodoíalva (Bodovicze),

5

esküt

mohácsi vész után mint világi *z erdélyi

és elfogatván

,

7

Lajos mellett tanácsos

II.

püspökség jövedelmeit húzta nál csatát veszt

fispán

és tolnai

,

is

1505-ben Tolna vármegye követe a rákosi or-

1518-ban

*).

Sárkány Ambrus

lád

-

1457-ben a Hunyadi ház egyik hive^ Hunyadi Mátyásnak a

börtönben társa tettek *)

).

ott tábla-

ügyvéde

volt,

Nógrád vármegyében

r

Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll ll). Botló család Komarom vármegyei czimeres nemes család Bodo Péter, s általa János és István ha és Sára leánya 1565-diki 175. »-ben bodofalvi

dec. 10-kén kelt czimeres ttk

—

a «M)gorr»k

levelet

megneinesíttetnek

melyben

kapnak

— mmt

ira-

u)

V. Ott. 383 -— é« Hevene*i Ms» tom. XXXIX. 264. Teleky id. m. X. 126. U'd. ö. ott. XII. 625. c* Pray Annál |II 61. Katona XIV. U4 134. Teleky id. m. 11.507.

')

')

I.

•)

:

*)

ScAwajicUoeniel. 5

is

nemes

1.

*)

Thuroe/.i

Chron

280

Teleky id Kovachich

)

—

ia. :

XII. 34Í.

Snpplem. ad rest. Ootn.

IC.

1518 -ki bacsí ore/. gy. 3«j. törv. c*z *) l&ermegb Seb vrandtnerTi^l 11.388

333

38b*.

!

*)

175.

Bftdo de

I

Somogy

irja

Regeslrum de Tlitirofife, ") Horányi Htom. Hmig •>

tingeliiel

") Prothoc. ann*

pauia

i

>

\2

1~b

í
arinalie

arisquf *«»> afftn*B*i,

hu* el comangtmtti* 9**t *f.rus

*'t

Anal

— Lehcczky

II

V

187

Szeréin'

63

p 87

vonatkozó szavaiból csak ennyi közöltetik* ,,ei pro »*f iiHtidr*.s rrevatm fbrivnae edttwn raeterisque frairt

afltmhu* .<»m

uMnTiu" —

Pray

41.3

!

,?

81

3H2

Ktjiye*

,

tysor um
Komarom

hatrcihku*

vár in. 62.

el

fH>tt*r%iat%bus

utrins-

Hódé

140

Bodó

család*

- Bodoki A

(Szelet'amosi).

szeleíarnosi

80 dó

családnak

Ogoesa vármegyében János 1756-ban szolgabíró volt ). 1805- ben másik János birt Sasvár, Pál pedig Kökönyösd helységében. Ugyanakkor Mihály plébános volt ÍJgocsa és Zempíín vármegye a hazája J

Nevetlen

Ugyané

faluban'4 ).

pedig Bodo Lajos

családból

vármegye fjegyzje, latinul jogi munkát adott ki*) Zempiin vármegyében J 797-ben bírt a család Goíop helységben

ki

I.

család. Czimeres

Leopold király

levelet szerzett

le

kardjával

,

Foszladék arany -kék,

ezüst-vörös

Jelenleg az emiitetteken fölül Bars

Bodók

Bodó

család.

paizson álló sisak nyilat tart.

—

6 ),

,

Grömör, Szabolcs vármegyé-

Fényes Geographiája

,

A

vörös ruhás vitéz,

els jobb lábával három

koronájából felnyaló oroszlán s balról

Bodó Gergely 1686-

mezben

Czimere kék

alatt.

egy térdre borult törököt vág

ben laknak

es Bottyán

*).

Bodó ban

Ungh

szerint.

(Fülei). Erdély székely családa. Fülei

Bodó

Sándor 1690—1697. Bardócz szék jegyzje; 1*697- 17 li-ig alkirály bírája volt 6).

Bodó

család. Erdélyben

a Kezdi székben szintén élt (vaoy

melynek összeköttetését a íoJebbi Fül ci Bodó-kkai adatok hiányában ei nem dönthetem Bodó Bern ad

tán máig

Bodó

is él)

f

Kezdi székben

család,

ember Báthori István korában

székely

Trolc Erzsébettel,

és

Máthé

fiai

és

,

kiii nejével

Mihállyal u

i

adoma nyt

nyernek Karathnai, Peselneki, Dalnoki, Aí-Torjaí birtokaikról 1583-ki september 25 -kén 7 f.

Bodó

család

Nagy-K ászon i) Ismét erdélyországi székely család, elneVe után ífélve Ezekbl nagy-kaszom Bodó Mihály (

1794-ben a fniberniu ronál hivatalos kodoH.

Bodoki rünk. Bodoki

4v»ttládt Erdély; a hazája.

István

*)

Szirmay C

)

U.

ott

E

erdélyi székely, külföldön tanult

Ug-ocsa,. öO.

!.

tli). Iti4. 174.

Kova Mem.

*)

Horóiiyi

*)

Szirmay C Zemphc topo^r 106 231. 307 Colleci Herald Nro 796-

5

)

•)

Káilay

•

500..

i

Székely namz. 234.

*)

U.

*)

C zvitüúgür Spécim fíung

ott. 234.

néven két Bodokil isme-

1

i-

Litt 60.

i

707- ben

s ).

-

Bodela

A

József

másik Bodoki

3

).

JBodola család* Erdélyben nemes

141

kolosván református tanár ^olt 1778-ban.

egyéb munkákat

Irt hittaní s

Bodoni

a Háromszéken lakozó székely

család.

j le családfája

Néhány nemzedéken igy

.

Ferencz 4

(Vardo Bora) " A -

1

György

I.

(Böjté Kata) István

II.

Gyortry

Hl^T

1741^1744. Klek

Zsuzsa ( Eartok

-

Kelemenné)

1617.

1S17.

Györgynek gyermekei 1741-ben és 1744-ben osztoztak meg. Késbb ez osztály miatt pör támadt az utódok közt. Elek Istvánnak I.

még

meg Zsuzsanna nvére

megmutatván > hogy annak oly jószágok is adattak részébe melyek jure sicuíicalÍ3 praefectioDid csak íj -ágat illetnek. A végs ítélet kimondá a föiperes részére hogy a zágoni jószág nem Böjté Kata után (ki praefeeiá'va volt), hanem Vardo Borbáia jogán háromlott a családra 2). fia

t778-l>an inditá

ellen a port

,

,

,

Kodon

család. Gomör vármegyében

tartja lakását

és

A

brah á

birája.

1842

Most

ra.

— Antal

.

Ábrahám

észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben.

— 1847-ben

a Vály

Bodon Antal 1 839. l$42-ben Gömör vármegye fszolga-

völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök

Gömör megye fügyvéde.

Hírlap" levelezje

;

1848-ban a pesti

Azon idben a „Pesti nemz. gylésen képvisel. Jelen*

leg Mihály falvi jószágán gondolkodik, és részt vesz az iskolák és egyéb

közerdekek elmozdítása bar*

Bodoni család. lapjain lu -- Kiált

azonban

A

még

többet

is

).

fVajda-Szentiváni). „Sötét név történetünk

Kváry

e család tárgya Iámnál.

Eomani Oomes)

Istvánt,

a római szent palota gróf-

kell emlitenünk. Balhorí

követségben járt a római Curián

,

eszes,

de rósz tanácsosa.

Ö vette

rá Báthorit,

k

*)

Be D Tiansylv. Gen II. 278. 609. A Nemes Székely Nemz. Coustit 247 - 15 1. Ij. „Pesti Napló" 1857-ki nov. 27 sz. stb.

\)

Mikola

*)

*)

Uifitoria

Zsigmond-

és igy szerzé a fölubbi czimet.

Azonfölül honn a maros-ujvári kastélyt, kapja adományban

Zsigmondnak

Ily nevet

fölmutathatunk.

család alapitójául Bodoni

ját (sacri palatii tól

föl

3

Genealoglco Transylvanica. 52.

1.

*).

Bátbori

bogy Gálfi

Bodony

1-tí

Jánost tán

egykori neveljét

Bodont

megkapta

thori hanyatlott

'aratta

;

elbb

is ;

Gálfi birtokát.

ln

Basta emlére

,

— Utóbb, midn Bá-

honnan mint a közbéke

160 l-ben a kolozsvári országgylés elfogatja,

társaival J

,

majd tanácsost kivégeztesse ennek buk-

,

ellenét

t Dévára

s

>

Apaffy Mihály alatt vajda-szentivám Bodoni Györgyöt találjuk,

mint a fejedeimi tábla ülnökét

Ez Thoidalaghi Judittól három

fiút

Balást, Györgyöt; Zsigmondot Ezekbl Bálásnak Kopasz leánytól leánya Klára, báró Bornemisza Jánosné született. Sem Györgynek sem Zsigmondnak nem maradt gyermeke. hagyott,

Zsigmond

1725-ben

nyomorultul múlt

jegyzi, -

Bodoniak most

ki

2 )

élnek Erdélyben, azonban ettl különbözk.

is

József Doboka vármegyében

Bodoni

mint Mikola meg-

sírba családját

vitte

1796-banrectifícator biztos volt.

Bodony család. (Bodonyi). Nógrád vármegye három különböz Bodony kimondás szerint Bodonyí) családot ismer. A törzs Bodony család az adomány os régi családok közé tartozik mely el(

.

lié vét

az említett

vette.

A

néven

;

A

vármegyében fekv& Nagy-

XVI.. század végén

ugy

látszik azonban,

XIV. század végén a

volt bodonyí

Bodony

Csuda

már virágzásban elbbi nevük

Csuda

László,

család

Kis-Bodony pasztától

látjuk a családot

Bodony

Csuda

(Chuda) lett volna. magát Bodonyról. Ebbl

irta

1396 ban osztozik Legendj Andrással

ki

és Szécsénkei birtokon

vegyét Kata, ki

és

3

).

Késbb

bodonyi Csuda Imre öz-

Mily éti nézi Miklós

deáknéval

.

s

ennek

leá-

nyaival tiltakozik a pozsonyi káptalan eltt 1518-ban.

A

Csuda név feledtével 1588-ban már Bodony iákat látunk fölemelkedni a vármegyei hivatalok sorában 1597~t598-han Bodonyi Miklós Nógrád vármegye szolgabirája volt 4). És a családot rendesen csak is ennek atyjától hozták le családfáikon a rokon-utódok és érdek-társaik,

A család

tagjairól birtok-viszonyaikra vonatkozó adatoknál egye*

bet alig hozhatván a

föl

lássál a családfát

s

)

,

miképen sarjadzott az

le

végs nemzedékig 1

Betklen Wolph.

)

2 a

)

Mikola

)

A

3- 5.1.

id.J.

borlonyi

Bodony

ctaJad levéltárának 1794-ki lajstroma szerint.

Protb. C. Neogr. pag. 12. 15. 19.

*) 5

Veres

)

van irva

V

.

Jo/.s.

ur szívességébl a levéltárában

lév példányból, melyre

Genent. Fam. Bodony, in processn Tabuiari JSro 17.

ez

1«

Bodeuy Bodony i Zsigmond 15S8.

Miklós

János

í

1597—1598

1597-ben osztozik. testvérével.

sz.-biró Pilinyi Anna).

(

I. András (Horpácson

11'

_

-

.

11.

'

,

,

Andris

(Horpácson) végrend. 174Ó

1713.

Anna (Smnto

Erzse (Gyiirky Palné)

7.

Gergely I

Zsigmond.

1707. (Teres-

Anna

\é

Gáspár

Ferencz f 1772

Fer.)

Sándoi

Anna

László

váczi prép.

(Bory Miklós

t

t

Mihály

Zsigmond !

Benedek +

György

József

István

1756. 72.

1743. 63.

Zsuzsa

H

I'eré/ Kata fRákó- (Gytirozy Fer.) kyné;

Erzá*-

(Bálás

(Kisze lN")

1692

András

Jánosné)

1734 43.

Mihály

I

1650-61

1696

lakcttV

JanP s 17u7,

István.

1.

1735 t

Anna

Bora

Antal

1756.

tiltakozó.

(Gá3pár Jzsefné)

(Ócsai

Balogh Pál né)

Károly

Antal

János katona.

János

Bora

Katalin

András

(Tót Pá Iné)

Miklósné)

J750.

Kajtár

János

Klára

(Kozma Andrá9)

A család Már

volt.

I.

And

emiitett

I.

r

á

talani

is.

gyermekeiben

András

részének birtokában volt lakhelyük

s

,

nagyprépost- választott

mandri püspök. Meghalt

1

Öl

még mindég vagyonszerz egy

testvéreivel együtt u Berki puszta

és azóta

Gergelynek

is

nagyobb részint e puszta maradt

Sándor

unokája

Skopi

/-ki no?, 1

1801-tl váczi káp-

és fölszentelt belgrádi és sa1

-kén, kora 76-dik évében Csa

iádja részére iskolai Ösztöndíjat hagyott. JL

volt

:

János liának

B o r a Tót

J.

Istvánnak

Pnlné

,

és

János

nev

Katalin K a j

eképen beházasodván a Bodonv családba, a használni

nem

;

mi azon korban

tetszhetett l-jy történt

173ö-ben mind

t

á

lián kivül két r

leánya

Miklósné G két

Bodony

férj

nevet kezdek

Bodouy család iöbb tagjának épen azután, hogy ü. A ndrásnak fia György a* 5a

Tót Pál mind

pedig

K a j t á r Miklós

ellen

,

kik

Bodonyi.

144

armalisták voltak, a

Bodony

ünnepélyesen liitakozott

ma már

).

T ó t máskép Bodony

a

ismeretes

név használata miatt a vármegye eltt

Az id azonban

J

család inkább csak ez utóbbi néven

,

,

feled tété a történteket, és

valamint a Kajtároknak

is

a vármegyében

megmaradt

sar-

Mindkét család a következ czikkekben lesz eladva. Szükség még megjegyeznem mikép a családfán í. Mihály ágán a vc-gso izek leszármazását óvatosságból elhagyám. Mert a különben hiteles nemzékrend mint okiratokkal összevetve tapasztalam mely

jazata.

,

—

—

ez itt közlött táblázatnak alapjául szolgált

}

.

tartalmazta az összes utó-

dokat a másik két Bodonyi családból 3zármazottakkal együtt, Azösszeliázasodás pedig a két emiitett eseten fölül is

— mint láttam — többször

könnyen a rokon-családból veUünk volna

történt, és igy

szemé-

fel

mi czélom nem lehetett Ott állapodtam tehát meg, meddig biztosan látható volt, hogy még mind az si Bodony vér iiága folyik: melyet azonban ma már az oldairokonok kihaltnak igényelnek, és mely — ugv látszik - be is mutatható. lyeket, a

Bodonyi

család. (Máskép Tót).

Leopold királytól 1696-

István,

ban czimeres nemes levelet szerez többen az oklevélben megnevezve.

I.

A

Mihály,

és általa

s

czimeres levél azon évi augustus

lo-kán Nógrád vármegyében kihirdettetett. Ugyanott az 1726-ki productiokor

Bodonyi. máskép Tót Gergely

mint atyjok részére adottat mutatják

tett oklevelet,

Említett

Pá

1

volt az

,

ki

Borbálát

Tót Pál 1726. (Bodonvi Bora).

c -~ István

"~^

;

1754. ^-

r

Teréz

Pál

!

Julianna.

Zsuzsa.

Verona Horváth) ul J *í??\

Pálnak

fiai

—

föl

a fölebb érin-

2 ).

birta feleségül

•— •

j

(lásd

tle a

"i

András J 735 -55. *

f— János.

Mária.

Pál

Bodony családból

a nagy-bodonyi

elbbi czikben) Istvánnak leányát nemzékrend kimutatása ez

Bora.

és

Zsigmond.

János

I

\

Imre.

Máriíu Imre

Elek

István

ós

.

András

bent vannak az

1

7o5-ki ne -

mesi összeírásban, András volt egyike azoknak, kik ellen az adományos

Bodonyi családból Bodonyi György

most

is

J

)

*)

í

735-ben tiltakozott.

PAgyobbára Nógrád vármegyei Áz

erdefciett

P

vármegyei jegyzkönyv

ProtKoc. C. Neogr.

a.

1726. 18. junii.

A család

Berkiben tartja lakását.

hiteles kivonata szerint

sarja

Bodonyi.

145

ltodon} i család. (Máskép Kajtár) Alapitá K aj tár Miklós, ki az 1710-ki romhányi ütközet alkalmával szerzett érdemeket által

a császári hadsereg egy csapatának kalauzul szolgálván

,

elómozditá a kuruczok megveretését.

meres nemes levelet kapott,

e családnál följebb említem) a nagy-bodonyi családból volt

nak

neveztetett neje után

is

e végett

—

rajta

(vagy bodonyi igazibb

K

— bár neje rokonai

,

mi czi-

(mint

Bodony i-

tiltakoztak

maradt utódain, ugy hogy mostanáig a Kajtár-bodony aj tár) néven nevezi magát családja, st gyakran az

Ka j tá r nevet is

Miklós

mely név

,

,

Károly császártól

Bodony Katalin

mivel neje

ér.

III.

elhagyá, mint szintén e családból származott

váczi kanonoknál *)

A családfa Miklós

is

láthatjuk.

nemesség-szerztl kezdve

következik

itt

2

)

Kajtár Miklój

(Bodony Kata)

Pál

Margit Gergely (D.-CSÓ JtoQ j -"-

,

»

József

Miklós István. .Anna váczi f (Bódyné)

,T

^

r Miklós

Mihály

[

M

f

-

Maria

Bora

1755. (Berko

Uw&n Erzse K ^ u árTa (Rutas (Mojsik (Géczy (Pintér nev) György) Ján.) János;

.

S pdor

U83Í

János

(BurisP.)

Mana .

Mihály

Ti^TkuTz^? ^Ú^T

László 1755

1755-1766

I.

Mik%^ János'

-

Pal (Trnovszky

István

j|

Júlia)

István

Anna. János.

Pál.

Kata

Erzse. Mária.

I

Pál}

Albert

1839-ben bodonyi Kajtár Nógrád- vármegyétl

3

)

szintén berki lakos, vett ki

neraességi bizonyítványt, e szerint igv mutatá

be leágazását I.

Istvá n 1755. II. I stván

Ignác* Albert. 1839.

Ha

e leszármaztatás azonkívül hogy törvényesített

ugy Albert

se

I.

István

a flebbi táblázaton

álló

1.

,

hiteles

Mihálynak

is,

le

betett fia és Miklósnak unokája.

M

*) h. J 835-ki és 1856-ki Scliematisraus Clcri Dioec. Vaciensis, hol e i k6 s e néven Mcoíam, Bodonyi (20. lap ) ele a uagy-bocionyi Bodonyi Sándor prépost pedig Alexander Bodonyi de cadem- nek iratik. 2 ) Említett Vtres József ur szíves közlése szerint.

j

1

a )

Jegyzkönyv

;

1099. száma alatt

10

1

~

Bodonyi

íG

A

nagy

család

Bodor,

részint nevezett Berki udvartelki pusztán tartja

lakását, apróra földarabolt birtokrészieteín mostanáig.

^%y *£ leszakadt Fest vármegyébe legvagyonosb

család

Gusztávnak 6-kán halt

meg

miveltebb részéi

,

neje sztregovai

is

I r s

:

á

r a.

És ezen ág

a

Ezek közül Ka} tár

képezi.

Madách Erzsébet

Irsán 1858-ki tebr

*).

Kajtár József 1766-ban pecsét-czimerül a paizs udvarában egy lovas vitézt

kezében zászlóval

,

,

a paizs Mötti sisakon pedig férfikart

kivont karddal használt.

iSodouyi család. doknak

Bodenyi nev csalásorába. A czímeres levelet

Ismét egyike a

mely legutóbb jutott a nemesek

,

Bodonyi József

tartományi biztossági segéd kapta

I.

Ferencz

180 l-ben. Czimere három részre oszlik, úgymint elször a paizs egy viz-színtesen húzott vonal által két egyenl udvarra , majd az így képzett fels udvar ismét egy függleges vonal által ismét két királytól

A

udvarra van felosztva.

fels jobboldali osztály arany

kiterjesztett fekete sas szárnyat mutat.

mezben

feliéi*

osztály kék

mez kar

mezt

csrébea kivont kardot ezüst-vörös

udvarban vörös

annak kezében iró-toli látható. Az alsó és abban két folyam hullámzik át. A paizs

,

koronán két kiterjesztett

fölötti

két

és

,

ábrázol

A fels baloldali

mezben

fe-cete

szárny között egy bagoly

fogva. Fosziadék arany-fekete

,

és

más

áll,

oldalról

*).

Bodor család.

Hun vad

Régi

(Pesthesi).

vármegyei család,

mely azon vármegyei P e s t e s (Al- és Fel-Pestes) helységrl irta nevét. Pesthesi Bodor Miklós, a maga és fiai úgymint Bodor B alás, Jáno3 és testvére másik Bodor Bálás, és annak fia Tamás

—

,

?

magára vállalván. Hunyad vármegyei Bojthor helységben' azon jószágukat mely azon helység egy negyedének harmad részébl alít, 1453-ki aug. 10- kén a kolos-monostori Connevében

is,

azoknak terheiket

is

,

vent eltt bevallá fíunyady Jánosnak, és általa (iáinak bizonyos öazveg aranyért

3 ).

Ezen bevallás

szerint csak ily

nemzékrend

j

tudomásunkra.

Bodor N. Miklós. 1453.

Bálás. 1453. -i

J

Bálás

János

Tamás

145:1

1453.

1453.

) 1858-ki

2

)

*)

i

i

Délibáb szépirodalmi lap

Adamí Scuta Gentil. I. Gr. Teleky Hunyadiak kora

7. sz. 83. lap.

:

X.

kot

402. lapos közölve az oklcvéL

Bodor

Bodor család. az

Ákos

(Tribus Achaz)

— Boér. Háromszéki székely

(Léczfalvi).

nembl

ered

,

mely

család,

a mint ez a családnál

,

1548-dik évben kelt oklevélbl kitnik 1680. táján neje a nagy- ajtai

14?

meglév

Mihály élt Cserei családból Cserei Györgynek leánya Léczfalvi Bodor

).

Volt % ).

Bodofti család. (KibédiY

Hodosi Bálint

Eredeti

Kibédi

székely család

1579-ben megmutatá Balog Ferencz részére kelt

adomány ellenében többel együtt, hogy ugy az Eölöcz nemben Seprd ágon valamint a M e d g y s nemben Kürt ágon primipilatiLssal bírjanak és a pör alatti Mak falván akkor es elbb is birtokos ,

,

volt,

mint ezt Báthori Kristóf itéletlevele tartalmazza

Bodri cs család. sittetett meg B o d r c s M i

ban

korona van

alid

fehér

elkötvel

,

,

1686-ban

8

).

IjeopoM király által neme-

í

h á I y Czimere ez a paizs kék udvaráemelkedik ki , píros szoknyában melybl egy i

:

.

n

jobbjában zöld kosxorút

A

tart.

paizs fölötti sisak

koronájából grif nyúlik föl, szintén zöld koszorút tartva arany-kék, balról ezüst-vörös

Foszladék

*).

Bodrogliy család.

Békés vármegye nemes családai közé

számítja Fényes Greographiájában.

Boér

mely

— mint

eredetét falut

család.

E

Kváry

(Szkoréi, bérivoi és kövesdí). irja *)

—

a nemzeti fejedelmek korában veszi

Boér három

korban Fogaras földén egy

Szkorét, Béri v ojt

hagyott :

Erdélyi család,

és

fiának

Kövesdet. A

mindenik saját falujáról vett elnevet, és igy háromféle

6

)

(lak

három közül

Boér

csa-

ládot alapítottak.

A szkoréi ág gyengébb szerint

— hamar lehanyatlott.

A bérivoi

házasságokat téve,

ág szerencsésebb

volt

,

és

máig

— emiitett

ha

író

tehetösbek so-

rában álL

Czimerök mostan használt pecsétjük után

:

lóháton

ül

fér/i

,

ki

jobbjában feje fölött kivont kardot tart

*)

*) •)

*)

Kállay Székely Nemz. 92. 145. L Cserey M. Históriája 37. L A Nemes Székely Nemz. Constit. 272. Adami Scuta Gentil. I.

lap.

:

) Kváry

Erdély nev. Családai 61—52. lapon

,

ki után

vannak nagyobb

rétiint ex adatok. •)

Mikola

id.

munkája

58.

1.

csak két ágat Bérivoit (BirvojiO ét Köveadit

e mii ti

10*

Boér

f*3

Ez ág

családfája,

következ í.

Samu, 1709. (Tóth Zsuzsa)

il

I.

—

Irí

*

Miklós.

7«n

—

András,

Antal (Sándor Erzs 1

|

II. ii.

_,

György.

Karolina

(Henter

(Bisztrai István)

Cziczelle)

il. II. jpcíciuj*. Ferencz

r Ferencz Antal (Juhász (Czikó Jozefa) Ant.) ,

Kálmán.

A táblázaton állók közül Antal 1848-ban Fogaras

(Szeredai Anna)

II.

Imre Harrach

III.

János

Pia

József wu«ci

(Vájna Anna)

„

,

Ferencz (Orbán Kata) l.

*

Imre nme (Vájna Ilona)

^

-

.

*

István. 1731. tartom, biztosi segéd.

II.

Antal *iá Tif»f

I. József (Keresztúri Bora)

István I

József

(Pap Mária)

r

Sámuel

(Domokos Anna)

!

II.

:

Ferencz

(gr.

Francziska)

Bálint.

Gyula.

kir. táblai

ülnök

vidék képviselje.

—

III.

volt.

Ferencz

1854-ben katastral munkálatok felügyelje.

A kövesdi mon,

ág

jeles

embereket adott a hazának. Közülök S

i-

mint hadi biztos Erdélybl Rabutin mellett, jelen volt 1697-ben

a zentai ütközetben a török ellen

hol

,

midn

a törököt megverték

,

s

egy muskotélyos a császár arany pecsétjét az elesett török fvezér nyakából levoná Boér Simon ezt meglátván, magához válta, és Eugen herczeghez vivé , tudtul adván , hogy a fvezér mert utóbb fogarasi fispán is elesett. E tett használa is Simonnak a hullákat fosztogaták

,

,

Ion

').

Meghalt 1729-ben, kora 68-dik évében. Simon

ily családfát al-

kotott »)

_

,

(2. neje

Simon Kopasz Klára)

_

Ferencz

kanczelláriai Registrator.

krasznai f#isp. (Thoriría

x

Éva)

József

Haszár

Ferencz

,

András

család alapitója.

magyar katonák századosa volt Rákóczy mozgalma kezdetén és annak föl is adá a várat maga pedig bement Erdélybe. Itt Rabutin törvényszéke elé állíttatik majd kikéa somlyói várban ,

,

,

redzik Oláhországba

,

holott ismét a kuruczokhoz

Cserey Mihály Históriája 261. Mikola íd. m. 68. 1. *) Cserey Mih. id. h. 322. 347. 1. *)

*)

lap.

3 áll ).

Legutoljára

149

Boér.

József Huszár

krasznai fispán volt. Fia

nevet

vn

és alapitá

fel,

Huszár családot. András ágából kövesd Boér Ferencz Törd a vármegye alszolgabirája 1794-ben. Gergely a Guberniumnál f-posta és szál-

a báró

i

lásmester 1794-ben.

Boér család.

Ugy látszik a Fogaras vidéken (s nem az Udvarhelyszékben) fekv Szo m bat h fal vá-ról vette elnevét Szombathfalvi Boér István Fogaras vár al kapitánya volt (Szombathfalvi).

Balling János mellett 1613-ban

')

Báthori Gábor alatt megbélyegez-

kegyelmet nyert

tetvén, javait veszté, de Bethlen Gábortól

Tán

e családból való

Boér Zsigmond

,

,

Fogaras várában 1676-ban Porkoláb, kihez szintén azt a várkapitányja Cserei

,

kivégeztetni vonakodnék

család.

3

>.

(Apátii).

Doboka vármegyét. Apatii 1588-ig fbírája volt

Boér

).

és talán épen fia volt a föléHbi Istvánnak

ment panasz Béldi kivégzése tárgyában ha

Boér

2

Egykor

ily

Boér Péter

elnevü Boér

család lakta

azon vármegyének

1

581 -ti

*)•

család.

(Récsei).

E

családból récsei Boér

György a

Péter

nagy-sio ki kerületben királyi dézroa-biztos 1794-ben.

ugyan-

akkor és ott Dézmás.

Boér

család. Erdélyben Kváry

még mintegy busz 1794-ben néhány Bért hivaszerint

Boér család van. így találunk még ott talokban. Boér Antal 1794-ben Torda vármegye alszolgabirája.

—

Antal Udvarhelyszékben írnok 1794-ben. — Dávid 1794-ben a bardóczi alszék ülnöke. — László 1794-ben Maros-

Másik

Vásárhely városa aljegyzje.

Mind

olyanok

kikrl nem tudjuk , a

,

Beérk melyik családához tartozzanak. Egy Boér ág Magyarországra is kiszakadt Boér Imre

által

,

ki

Erdélyben N.-Enyeden négy, Magyarországban Szikszón (Abauj vm ) négy, Aszalón (Borsod várm.) tizenhat évig, N.- Váradon pedig 1793. óta,

még 1808-ban

Máriától gyermekei

is :

egyházi énekl (Cantor)

András

Vaskón

tanító

kenstein huszár ezredben szolgált 1798-tól;

volt. ,

Bjthi Giap. Engelnél Moixuin. Ungrica.

*) U. ott. 399. P) Caerey Mihály Histor

*)

94.

Hodor Doboka várra. 35. 425. L L. Német Hivség 886. l

y) V*y

:

Pál; Imre

Antal

m. gyalog ezredben, és Erzsébet*). *)

Nejétl Klcrher

371.

a Blan-

az Auffenberg

Bogady - Bogárdy.

140

Bogády

család.

alább következ családfa. ves családokkal hozva a

Bogády

a.

.

'

2.

1

.

ne-

:

,

.

Litassy Erzse.

másodiktól Pál

(1. 2.

Adá m

*

Knbinyi Kata)

r-

Apoony

Klára. Sirckioz Klára l T

Anna Krisztina (Hunyady (Maionyay

Gáspár (Szmre-

csanyN.)

Lásaió)"

Iga.)

Borbála (Bucsányi Pál)

András

(Rayman Zsu zsa)

Magdolna

Zsuzsa

(Dióssy Miklósné)

(Szirmay

Az egyik András és

legalább az

Moíesizky Anna) a

Ilona)

Andrásáé)

j

András

Miklós

Ilona (Kosztolányi

kihalt

Baranyai Bogády András 1590. táján. (Tanyi Mária* II

(Erady

is

nevet, összeköttetésbe

.

eho nejétl:

család

már csak leányokat mutatnak

vég-izei

')

í.

az

R

(Baranyai).

'

Imre)

az 1635-ki országgylésen a határok és a

gyri

komáromi sánczok vizsgálására küldetik ki *). Egy Bogádi Miklós az orsz. segedelemrl való számadások

vizsgálására küldetik

ki.

(1601 -ki VII. törv.

Bogár család.

A XV. század thelekesi Bogár Lrincz

nyomaira

család

ez.)

(Thelekesi).

elején találunk e

személyében

ki

,

mint királyi ember (homo regiusj jelen volt & vasvári káptalan emberével azon beiktatásnál

mely 1405-ben Gely Ábrahám

részére

Ge

1

y Vas vármegyei helységre nézve történt ). Bo&árdy család. Ugocsa vármegyében még a múlt században a vármegyei els hivatalokban lelünk Bogárdyakat. 1726-ban Bogárdy György jegyz, 1741-ben alispán és országgylési követ, ,

3

alispán szintén

Bogárdy ben, hol f )

szerint,

1

743- es

László már

i

750-ben

szolgabíró volt

669-ben Bogárdy

Deméndy

ugy egy

!

—

tesz

is

*).

Már elbb

4 ).

Hasonlóan Szathmár vármegyé-

Mihály

szolgabíró volt *).

Theszéry tírókoaök prében törvényesített nemzékrend

Wagner Mss. tom LXX.

stb.

*) 1635-ki 55. és 65. törv. c*.

•) Fejér *) 5

)

*)

:

Cod

Szirmay U.

;

C.

pedig 1723-ban

Diplom. kun, X. vol- VIII. Hl. ügoosa 55. 57. 61

ott. tíO

Szirmay Szathmár várm. 1 132.

—

Bagáfhy.

Bogátfiy család. E nev

151

család sarjára legelöl Szathmár

vármegyében találunk, hol már a XV. század elején voltak Bogáthiak. Így Bogáthy Fülöp özvegye A nna 1404-ben királyi adományt kap

Almás,

Janka-teleke és Perecbe helységre

*)

Jelenleg ilyuevü nemes család Szabolcs vármegyében van Fényes

Geographiája szerint.

— Bvebb

adatok hiányában az

csak egy ágát, azt

is

A

század végéig terjedve adhatom.

eldönthetlen,

következ

van-e, és mily összefüggésben ezzel a

Kogatiiy család. Ennek

is

családfa

*)

ez

is

csak a

XVI

:

Bogáthy Miktói (Kensei Dom) A

,

Mihály 1549. I

Ktkkto 1549

rístvan 15«4 (Szeps88i Ama)

Dorottya 158?. (Petry litvánná)

Az évszámok

—

agy

Anna (Kalnaey Jánosné)

—

látszik

oklevelekre vonatkoznak

,

mely-

lyekkei az izek összefüggése bizonyittatott.

Bog&tiiy család. kiknek elnevük

is

Bogáthról volt

1731-ben kihaltaknak

magát

— mint

(Bogáthi). Erdély

ir.

és kiket

termett Boga th iákat,

Mikola már az 6 korában

Ámbár még késbb

is

lelünk Bogáthyra

Mindenesetre a

ki

- Mar u s-B o g á t h-ról írja, más Bog át h nev helyrl irá magát?!

MikoU

által említettek közé

számítandók a kö-

.

Bogáthi

Boldizsár

& székelyek alkapitánya

,

kit a székelyek-

nek táborba gyjtésére küld Báthory Zsigmond 1595-ben

A

5

alább érinteni fogom

vagy ama kihalt család talán

vetkezk

,

is

két testvér Bogáthy

Oörgény varát birták Báthory Zsigmond 4).

Miklós

e3

Menyhért

a mit bizonyos pénzösszegben

Mi ki ót*

tanács-úr temette té

irt

el

H

).

mindketten be részükre

1601-ben Szé-

kely Mózsessei együtt Kornis Farkast, ki az oláh vajda elleni harezban *) •)

a

)

*)

Szirmay Saatlunár várni. II. 369. 374. 377 Wagner Mss. lom LXX. SehwancUner Soriptores 5t. H. I. 746. Bethlen Wolph. V. 273-

Bogcha - Bugdány

152

Miklós indíttatott Básta kimenetele után Bátliori Zsigmondhoz,

elesett.

ez ismét Bástához küldi 1602-ben. Basta letartóztatá.

Zsigmondot kiséré

Erdélybl, azután Székely Mózses pártjára

ki

1603-ban Brassónál 6 hatá csak ki magát

Tamás

Caprioii

fogságából

1

;

Majd Báthori

is

Radul foglya lón, és

három ezer

meghalt Brassóban

és sebeiben

forinton vált-

Menyhért

').

elfogatása miatt Básta boszuját voná magára, és ennek

603-ban hatezer aranyon válta

meg magát

2

).

Gyulaffy László helyébe az erdélyi öszves hadsereg fvezére

Miklósnak küldött

János

fia

Mózses serege, megölte

nem

Valljon

1

605-ben

ln 3 )

volt, kit 1601-ben Basta a székelyekhez

hogy azokat magához

.

állott.

édesítse.

Ott lelvén J á no

s t

Székely

*).

Bogáthi Miklós

e családhoz tartozott-e azon

X^

századvégén, és a következnek elején több magyar könyvet adott ki. Egyik müvében Aspasia Asszony Dolga stb. nyomt. is,

a

ki

:

Kolosvárt 1592. ily vers olvasható: Mcoleos Figula de gente Bogáthius

— 1604-ben

optai.

Fordított Fazakas

De

nak.

4

eredeti

nyomt. Magyar Soltárai, czimlapján pedig ez

Innen nevezték Bogáthi Fazekas Miklós-

fia Miklós.

az elbbi vers azt

is

mondja, hogy Bogáthi nemzetségbl

).

Erdélyi nemes családból származott azon Bogáthi Miklós

1692-ben Pataviában járt

Még midn volt

áll:

is

ki

,

8 ).

egy századdal közelebb: 1794-ben

marusbogáthi Bogáthi

János

is

találunk e névre

,

a

Vízakna városa királyi birája

7 ).

Bogcha

család. Szathmár vármegye nemesei

Fényes Greographiájában. 1844-ben Bogcha

Károly

közt említi

a peklini és

li'

urodalomban számvev.

csérdi kamarai

Bgd án y család. tól a Cziriak és

síttetett

%

meg

Bogdány Sámuel 1758-ban Mária TeréziáKovács családbeliekkel egy czimeres levélben neme-

B

)

)

U.

)

Bethlen Wolph. V. 492.

2

ott. 2. 9. 65. 135. 138. 165. 321. 410.

Kazy

— Kazy Libr.

szerint (Libr.

I.)

I.

1604-ben volt fog-

ságban. •)

Bethlen

*)

U. V. 51 60. Mikó Erdély történelmi adatok 63. Horanyi Mem. Hung. I. 313. - És Nova Mera. 503-506.

5

)

•)

id. h.

VI. 293-

ott.

Bod. Atiienás 312.

1

) Seliemat. Dicaster.

8

) Colleot. Herald, pag. 146.

eei

M.

Trineip. Transyiv. 1794. 86,

- Bopor

Boítdhnyi

I5S

1

Bogdány család bir 1652-ben Szathraár vármegyében Mikoián ). Bogdányi család. Bochdanyi-nak irván nevét ismét külön családnak kell tartanunk. Ezt Zemplin vármegye armalista nemesei ,

közé soroztatik

2

Bogma bl

).

család.

ered. Nebojszai

(Nebojszai)

Bogma Éva Luka

Ugy

al-szoigabirája,

Pozsony vármegyé-

József özvegye meghalt Váczon,

1842-ki april ío-áo, kora 79-dik évében

Temes vármegye

látszik

»).

Bogma Mihály 1838-ban

1845-ben fö-szolgabirája. Ugyanott

Bogma István 1845-ben f-adószed. Boghnár család A Boghnár család

nebojszai

1659-ki sept. 29-kén kapott czimeres nemes levelet család van Sopron

vármegyében

,

hol 1841-ben

Leopoid királytól

I. 4

).

Ilynevü nemes

Boghnár Lajos megyei

al-ügyész.

Bognár

család. (Nagy-Szántói). Adományos nemes

Szathmár vármegyében a XVI. században.

Pá1

család

N a g y-s zántói Bognár

Anna királyi adományban egy nemes ülést (ses3Íot) kap 1576-ban Csenger helységben, továbbá Csanaki, Fény és Mezöés neje Rezegei

,

s

Fetriben

).

Bognár

család,

f

Wagner György

Elbb Wagner).

1792-ben czimeres nemes levelet szerzett, és akkor neve Bognár ra

Czimere négy részre oszlik egy függleges és egy vízszintes vonal által. Az els és negyedik osztály kék mezeben fehér pávát mutat kiterjesztett szárnyakkal csrében arany kalászszal. A második változtatott.

,

és

harmadik osztály zöld mezejében arany ásó van.

koronáján a már

leirt

oldalról arany-zöld

G

páva áll Foszladék egy

A paizson

álló sisak

oldalról ezüst-kék, másik

).

Hogolt család. Borsod vármegye nemc3

családaí közt említi

Fényes Geograph iáj ában

Bogor család A czimeres

nemes levelet Bogor István szerzé 1718-ban. Czimere kék mezben egy vitéz vörös ruhában kék övvel, süvegén tollakkal jobbjában kivont kardot villogtat baljával annak ,

:

,

,

hüvelyét fogja. kedik

A

paizson álló sisak koronájából szintén ily vitéz emel-

Foszladék jobboldalról ezüst-kék. balról arany-kék

föl

*)

Szírmay

*)

í

Sxatlunar. II. 287. attól C. Zemplin uot. topogr. 1 10. s i l á g politikai bníap 1842 ki 33. az. ) 4 ) íube: regius. Kézirat. 5 II 17. 29 61. ISI. ) Srirmay: Szathraár várni .

V

*> f

adami Souta Gentií Nro

J CoLeci. Herald.

I.

712.

7

>

BQgyay

154

—

Bobiw.

Bogyay

család. Ilynevü nemes család Pest, Somogy és Zala vármegyében van. Somogy vármegyében Bogyay' Elek 1840-ben al~ szolgabíró. Zala vármegyében Bogyay József alszolgabiró 1^37 — í 844-ben. Bogyay Lajos ugyanott fszolgabíró Ion 1844-ben.

Behat

E

cxíilkil,

családból Bohat István 1772-ben •

vármegyétl kap nemességérl bizonyítványt

nem

').

NóVrád Most azon megyében

talál] uk. V

Bokl család. mezben

mere: kék

(Mondpaohi)

Q&

1791-ben nemesíttetik meg.

zöld téren egy leveles eper; ezenkívül a paizs bal-

fels szögletébl a jobboldali alsó szögletéig rézsút fehér szalag vonul át. A paizs fölött kék mezben kar könyököl, kezében epret tartva.

oldali

Foszladék minden oldalról ezüst-kelt

3

).

ISofiovics család. Zemplin vármegye

armalista nemesei közt

Szirmay Antal azon várm. leírásában.

említi

Bolmifika család.

vármegyébl szakad egyik ág Nógrád vármegyébe, hol 1732-ben produkál *) Bohunka Ferenez, Thurócz vármegyének 1725-ben kelt nemességi bizonyítványa mellett, Nógrád vármegyében az 1755-ki aemesi lajstromban említtetik Ferenez, idsb és ifjabb János. Ugy látszik ezek állanak a következ nemzékrenden *) is (Draskóczi). Thurócz

:

Boiuraka János (G-yura Judit) *

i

'"'

,,

Jóue&é)

(Pintér Jánosné)

f Szedi enics

'

Anna (Plachy

Anna

János

Ferg ncs r

,

.

SSSSi

,

Antal

Bohus

család*

(Pethfalvi). Zólyom vármegyei C3alád

azon

;

vármegyébe n van Pethfalva is (Petyova) honnan a család elnevel írja. 1701-ben pethfalvi Bohus Ferenez Zólyom vármegye bites jegy5

zje

volt

s

).

1715-ben pedig országgylési követ, 172ö-ban

ispán említtetik

Géczyektl ')

"*) 3

)

*)

6

)

•—

E

család

Farkasfalván

is

mim

ai~

birtokot szerzett

^

?J,

Azon vármegyei Jegyzkönyv Adami Scuta G-entil. I. A2 illet Jegy? könyv szerint.

Deméndy

358. lap.

TKeszéri örökösök-féle pörbl.

*) Aláírva az *)

Orhány család armaíisára & kihirdetési bizonyítvaayc Lehoozky Stemm. I. 221 222. L hol azonban egy helyei Botu*

helyen Eokos T )

áll, valószínleg sajtóhibából, Garam«zeghi Gác2y nemesi bizonyítványa szerint

,

mé.%

m

Bohus.

E

Bohusfalvárói

magát

család irta

így bohusfalvi Boneje sz.-mikiósi Pongrácz Zsófia, is.

hus Dánvei a XVIÍ. században élt kitl születtek Bobus Ádám, és Zsófia Bossányi Mihályné J). E családhoz tartozik Bohus Imre is, szintén a múlt században, kinek neje ,

Novotba Julianna

Ugy

1

740. táján.

látszik e családból szakadt

Bobus János,

Nógrád vármegyében 1755-ben a megvizsgálandó nemesek sorába Íratott ? > Végre ugy látszik e családnak czimere a következ a paizs kék udvarában zöld téren emberfej van sisakkal, a sisak fölött korona, abból két

ki

.

szétterjesztett sas-szarny között pánczélos kar nyúlik föl,

arany kürtöt, vagy trombitát tartva.

fölötti

koronás sisakból vasas vitéz nyúlik

jában galambot

,

baljában vértet

,

A paizs

föl jobb-

egy abból lógó

osákánynyal tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 3).

Bohus család élt

(Világosi)

a múlt század közepén

E

családból

Bobus László,

Juliannától születtek leányai

Francziska

:

Bobus

Öcsosei

János

V

i l

1740-ben. Lászlónak

ugy

látszik

János. Ez

és

—

Katalin

utóbbi

adomány levelet Arad vármegyei honnan a család elnevét irja. Eme század elején Arad vármegye fö-

szerzett

á g o s-ra,

iitett

Miklós

—

János

szolgabirája.

leánya volt

Neje

B é r a Anna

Jelenleg

,

Béra Mihálynak

Bobus János

Arad vármegyének 1840- és 1847-ben országgylési követe, 1848-ban Arad vármegye fispánja. Neje *).

él

Szögyény*Antonia,

a pesti jótékony egylet elnöke, hazánk legjelesb hölgyeinek egyike

Ugy látszik I

mre

,

*)

ki

*)

se

volt azon

Bohus

Mária Teréziától 1755-ben nemes

GeneaT. Autnent. Mss.

II.

levelet

köt.

ob neo advéna tu ni Invéstigaudormn. Insigniura nob. Hungáriát Familianim decadea XI. Vay: Kenuit Hiveeg. 306. 666. - £» pörbeü nem lékrend.

•) Series

•)

e család

Bene

elóször Balásovics Já-

noané, másodszor szentkátolnai Cseb Miklósné, és

Adámné

kinek nejétl

Beliozay

ÍM kapott

ily czimerrel

:

A

kondorítva.

kioltott nyelvvel

,

paizs tetején koronás sisak,

kedik föl, kezében

arany-kék

Bóka.

a paizs kék mezejében szárnyas arany sárkány

van fölemelt koronás fvel

kardot villogtatva.

farkát

,

gyrként

íel-

melybi pánczélos kar emelFoszhdék mindkét oldalról

*).

jBojányi család. lal

—

Bojanyi

Zala vármegye nemes családai között fog-

helyet Fényes Geographiája szerint.

Bojcsy család. E megyében produkál

1 726-ban

kiadott nemességi

bizonyítványát

nyokat

László Nógrád

családból Bojcsy

vár-

^elmutatván Vas vármegyétl 1692-ben ,

és 'egyéb

hiteles

tanuvallomá-

2 ).

Bojta család. Zemplin vármegye nak egyike

3

).

Bojtliy család. Ugy

látszik

alább 1552 ben Bihar vármegyei

egy portát

armalista nemes családai-

bir

4

).

Bihar vármegyei eredet

Bojt

,

leg-

helységben Bojthy Gáspár

E család Zemplin vármegyében is birt, ott

is

5

kihalt

).

Bojvitliicli család, (Bo7Íthai és Tinnini). Mindkett Zemplin vármegye kihalt családai közé soroztatik. Az utóbbi ottErdbényén Curiát birt

6

),

Bóka

család.

Lakhelye

Somogy és Zala vármegye. E családból Bóka Anna galanthai Eszterházy Farkas királyi személy nknek volt neje

midn mdja

u

,

és

1

675-ben Özvegye

,

a

a „Paduai szent Antal Solos7

)

czimü könyv neki ajánl-

tátott.

Czimere

udvarán zöld

itt

láthatólag a paizs

téren egy

galamb,

csrében zöld gallyat tartva. A fölötti

sisak

koronán kiterjesztett sas-szár ay lebeg.

*) Collect. Herald. Nro. 277. l illet várra, aug. 1-jérl. ) 3 Zemplin ixot. topogr. 110. Szirraay C. ) *) Bielek : Maiores Hung. 242. 1. s ) Szirmay; C. Zemplin noi topogr. 71.

jegyzkönyv

Az

6

)

*)

U.

ott. 72.

L

Nyom. e kíiny v

N.-Szormb&rban 1675-ben Benne van a közlött czimer

is.

Boka - Bokros.

157

Boka Az utóbbi

család. Bihar és Zemplin vármegyében tartja lakását *). megyében Barancs helységben már 1730-ban közbirto-

kos. Bírt

ott

ségben

1797-ben

is,

Gercsely

valamint

Hegyi

és

hely-

is *).

Böki

család. I. Leopold királytól 1685-ben kap cziraeres nemes levelet Böki Imre. Czíraere a paizs kék udvarán vörös :

ruhás vitéz

áll,

A

jobbjában kivont karddal.

paizs fölötti sisak koroná-

jából

ugyan olyan

zött.

Foszladék jobb pldalról arany-kék, balról ezüst-vörö3

Bokor már

ládra

vitéz emelkedik ki

két kiterjesztett sas-szárny

,

család. Szathmár vármegyében

nek 1609-ben Nagy-Majtényban egy nemes ülés thori István végrendelete szerint

4

ben azon vármegye szolgabirája

volt

).

).

Márton

Nagy- Váradon és

egy

lovon

Ezt alapiták Bokor

királytól nemesi

kik 1796-ban Ferencz

ki.

6

).

Ferencz

és

rangra emeltettek.

András, Ferencz

Czimerük négy részre osztatik egy függleges vonal által. Az els és negyedik kék udvarban fehér

vörös nyereg- takaró fölött egy vitéz ül vörös nadrágban

dolmányban fehér mell vassal

A

1721-

lakott.

viz-szintes

,

Bá-

1792-ben Endréd helységben

közbirtokos volt Bokor Zsuzsanna, Bottka Menyhértné

Bokor család.

Gergely-

és

(sessio) adatott

Egy másik Bokor s

).

találunk Bokor csa-

Mártonnak

a XVII. század elején. Bokor

3

k*

,

fején sisak

van

,

zöld

kezében lándzsát tart

;

második és harmadik arany udvarban zöld bokorból szarvas ugrik

A

paizs koronás sisakjából a leirt vitéz Cló nélkül) emelkedik

Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös

Bokros

'.grist?).

:

).

család. Pozsony vái megye országgylési követe volt

Bokros Pál 1715-ben nált czimere

8 )

1725-ben pedig szolgabirája. Pecsétjén hasz-

;

a paiz3 udvarán oroszlán tipor egy

— A paizs koronás sisakjai

jobb lábában kardot villogtatva

>l

is

más vad

Adami Scuta

*)

Szirmay

:

Gentil.

I.

Szathmár várm.

134

II.

42.

*)

ü.

ott. I. köt.

•)

ü.

ott. II. köt. 30.

*J

Adami: Scuta Gentil. 1. És Vay Lehoczky Stemm. I. 202.

*) 9

)

,

els

*).

Mindenütt ékezet nélkül találván az O bett e névf m vennem. 2 Szirmay Colt. Zemplin. Not top. 110. 236. 270. 373. ) •)

állatot (tán

oroszlán emelkedik ki

*)

kellé

föl.

7

1.

1. 1.

id.

m. 881.

1.

Eredeti oklevélrl, hol mint szolgabíró tanúskodik.

,

külön családnak

Bokry

158

— Bolgár.

Bokros Éva Dujardin özvegye volt, az 17

hogy elorozott

rendelkezett,

Bokry

család.

ékszereit visszakaphassa

-ki

országgylés

').

vármegye kihalt családai közé sorozBokri István 1562-ben Bebék György és több mással törk

tatik 2).

fogságba esett

Zenipiin

8 ),

BoldaS család.

Bihar vármegyei nemes családnak

Boldai Gergely egyike volt azoknak öletósére szövetkeztek

Erdélyben 5

,

iratik.

1613-ban Báthori Gábor meg-

ki

*).

Kváry

szerint Váradi Boldvai család a kihaltak közé

Aligha a kettÖ nem egy, és ama fblebbi is csak hibás Boldai-vá. Boldvay nemes család Gomör vármegyében is

soroztatik

ból lett

l

).

lloldy család. Gömör vármegye nemes

Írásél •).

családai közt foglal

7

helyet

)

Boldisár

c*salád. Borsod vármegye nemes családai közé

so-

rozza Fényes, Geograph iájában.

Boldisár család. (rmösij. veri

ítélve

Erdélyi család. Használt

íeis Fejér vármegyében ered

éln e-

Ürmösi Boldisár Benedek

1794-ben a Piscalis Directio-nál szolgált

Boldogi* család. áll

Fényes Geographiája

Boleman

Szabolcs vármegye nemes családai sorában

szerint.

TrencHn vármegyei D e z s é í (Dezserioza) helységbl ered. Egy ág Nógrád vármegyébe szakad B o e m a n Jánosban, ki B. Bérikében gazdatiszt volt Fia Sándor

család.

(Dezséri).

i

született 1799-ben, ügyvéd,

meghalt magnélkül B.-Gyarmaton 1838-ki

october 11 -kén.

Czimerök

:

kék

mezben egy úszó

A

kezeivel hárfán játszik.

delfin

hátán

ül

koronás szirén,

paizs koronás sisakján szintén azon Szirén

hárfáz. Fo3zladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vöro>

B ).

Bolgár családi Hont vármegyei nemes család. Gábor Csalomján 1842 — 1847-ig fszolgabíró 1848-ban ,

,

ispán azon vármegyében.

Bolgár család. *) *) a

71-ki orsz. gy. 84. Szirmay C, Zempiin 1

) Petll6

*) s

)

Lásd

Budai Bornemisza

törv. ez. not. topogr. 72.

Ger. Krónika, 119.

Böjthi Gásp. Engelnél Monura. üngrk». 352.

Kváry

id. h.

370.

I.

•>

Bartholomafcides Not. C. Gömör* 144.

*)

ü. ott. 144, Temetési ezimere

*)

szerint.

1.

334

Él belle

másod

al-

Bolla

-

159

Bollyay.

Bolla család. Sopron vármegyei nemes család. Czimere a udvarán fészkén ül, s fiait vérével élelmez peilikán. A paizs :

paizs

fölötti sisak

koronáján galamb ül

A

Bolla Zsigmond

családból 1

1731-ben

^Sopron vármegye szolgabirája volt

).

Boiyák

család. Alapitá

varában zöld téren fészekben peilikán

A

föl

lév

puizson

ül, fiai

sisak koronáján

Foszladék jobbról arany-vörös

Bolló család.

ben

,

*>

is

mében

*).

látható.

9

).

most

bir

is

család egyik öse Bolyky

—

Róla egy védfalat

Bolyok

Borsod megyei ered.

Tamás 1552-ben Eger vára

Bo1yk

vn

részt

,

bástyának neveztek

i

hely-

Élnek Gömör vármegyé-

mint a Borsod vármegyei csapat vezére

,

halálát

E

ugyanazon peilikán

által.

Bolyky család Ugy látszik ségbl

a paizs kék ud-

Zemplin vármegye armalista nemes családai

közé számíttatik Szirmay

— hol a család

:

ki

részére saját mellét metsz-

balról ezüst- vörös

,

György,

e családot Bolyák

1626-ban kapott czimeres nemes levelet Czimere ez

vén

—

csórében zöld gallyat tartva.

,

védel-

és ott lelte el.

— 1776-ig

Bolyky Pál Gömör vármegyének 1768-ban másod, 1770

els

alispánja volt

*).

Boly os család. nak egyike Szirmay

Zemplin vármegye czimeres nemes családai-

szerint.

Bolyay család. ben van

Bollyá

E

Bolyán született

,

magát a család

helység, onnan irja

,

így Bolyai Gáspár 1794»ben alcsaládból volt Bolyay 6) Farkas is, ki 1775-ben

megyénél hivatalokat szolgabíró volt.

vármegyémely azon vár-

(Bolyai). Erdélyben fels Fejér

is

viselt.

atyja ott táblabíró volt.

Farkas

külföldön

is járt.

Maros- Vásárhelyt a Mathesis és Physica tanára volt 1802 — 1849-ig. Irt színdarabokat is de fleg számtani munkái becsesek. Meghalt 1856-ki nov. 20-kán. Két fia maradt Egyik a párviadaláról ismeretes ,

nyugalm. mérnök -kapitány

,

tást tervével volt foglalatos.

ki az

A

emberiség egységes nyelve megalko-

másik si jószágán gazda

*) 1731-ben kelt eredeti oklevél után pecsét-czimere is látható volt

5

Adami Scuta Gentil. Bartholomaeides íd.

I.

,

melyet mint

— —

sz.

'").

biró irt alá

,

ff

hol

Fényes Geographiájában Borsod várm 144. leírásában. *) Istvánfi 1685 ki kiad, 224. 1. Forgács Comment 76. 4 ) Bartholomaeides id. h. 7§1. •) Danielik Magyar írók. Életrajz Kcváry az alább I. 61. idézend Pesti naplói czikkben i-nak irják* de az 1794-ki hivatalos Sohematismusban B o 1 1 y a y áll. "*) PesH Napló polit. hírlap 1856. deo. 19-ki szám. •)

fa.

gyjt Bolya

:

— Ugy

— Bo«ie?

BqUh

!<*/»

Bolza család. A idsb

és ifjabb. Czimereik

Hozzánk csak az országgylésen Bolza

C

1

tott

J.

rangjára. triai

:

az

különbözk.

is

ág

ifjabb

Péter

tartozik,

tábornok

,

mint a melybl az 1792-ki

akkor

még

báró

honíiusítta-

,

1712-ben emeltetett az ausztriai birodalom lovagi

aládja

Á

gróf Bolza családnak két ágazata van

báróságot

szerzé 1790-ben, szintén

emeltetett az ausz-

örök tartományokban? grófi rangra 1808-ki sept. 2-kán.

A családfa

,

melyet alkotott

ez

,

:

Péter tábornok

(Gr.

Mária Anna

József

szüi. 1780.

C8. kir.

kamarás.

Batthyány Anna f 1854.)

József

1806. tug. 4. csil. ker. és pal. Uclgy (Gr. Sckönborn sz.

1807. dec. 2.

Antal sz.

sz.

1808.

deo. 31. cs. kir. kapit.

Péter

István 1817. (Gr. May

sz.

sz.

(Gr._Tige Mfária

Alojzia 1$49.

f

Buciikéin Ed.)

Adalbert Lajos sz. 1854

Anna sz.

Ez ág czimere három

1823.

cs. kir. íiadn.

1847.

három udvarra oszlik. A legfcláo ezüst osztályban koronás kétfej fekete sas. A középs rA-&aj osztályban fekete pénz-erszény vörös zsinóron függ. Az alsó kék osztályban három rézsútos csík vonul át. A paizs tetején gróíi korona, viz-szintes vonal által

és azon Öt nyitott koronás sisak.

A

czélos férílu veszi körül, kezeikben

Ugyan

e családból volt gróf

paizst telamonok

egy egy

Bolza

gyanánt két pán*

zászlót tartva 2).

Antónia, gróf Batthyán Ist-

Meghalt 1836-ki febr. 23-kán, kora 47-dik évében Pesten Eltemettetett Békés vármegyei szarvason a). család. Zemplin vármegyében czímeres nemes család *). Boncz család. A családnak czímeres nemes levelet szerez Boncz András 1686-ban I. Leopold királytól. Czimere kék mezben ván

neje.

,

Roma

repül

fekete sas (egyfejü).

A

paizs fölötti koronás sisakon vörös ruháé

kar nyugszik, markában kivont karddal. Foszladék arany-kék és ezüst* vörös 5)

Egy tudós

irónk irja

,

hogy Doboka vármegyében

család 6 ).

*) l792-ki22. törv. ez, 2 Histor. Herald. Hdbucli. 75. )

») 183fi-ki

Régtf

16-dik szám.

Szirnuy C, Zemplin. noí. topegrr. 110. v Collect. Herald In. Nro 788 ) 8 ) Bodor K. Doboka vUr.n. Esmértetése 35

*)

53. L

is

volt ilynevü

BoneUi - Bonis.

Bonét ti család. (Landri). 1080-ban

I.

Landri

íöl

Bonét fi János Péter

Leopold királytól kapott czimeres nemes levelet

').

Bonyhád}

család. A Perczel család néhány tagja Perczel Imre baranyai vok alispán, István csongrádi cs. kir. korm. biztos és Gyula Békés vármegyei cs. kir. fnök 1850 ben, nevüket :

,

felsbb engedély mellett ujabb

Bonyhád y-ra

nev család. JL. Perczel. Bonis család. (Tolcsvai).

Abauj

változtaták. így

,

támadt ez

Bihar, Borsod. GtimÖr, He-

ves, Szabolcs, Szathmár, Ugocsa és Zemplin vármegyében a birtokos

nemesek sorában leljük Fényes Geographíája Eredetét

— ugy

Tolcsva.

fekszik

Zemplin vármegyébl veszi

az elnevet adó helység.

tartá lakását azon Bonis

gyedve

—

látszik

Feréncz,

Zemplin

Pozsonyba, hol 1671-ben hóhér-pallós

,

Regeezre

,

a hol

vármegyében

ki a Vesselénvi-féle

bélyegen veszti javait. Elfogatván

,

szerint.

tervekbe

vitetik

alatt veszté életét

ele-

onnan

*).

Zemp\in vármegyében 1797-ben bir a család Nagv- és Kis Rihz-

kán

*).

Ugocsa vármegyében 1805-ben Bonis

László

és

Pál

Dabólczon

Barnabás Sámuel ugyanazon

szolgabíró.

vármegyének az 1839

gylésen követe

bir Sás váron,

*).

Szabolcs vármegyében

1838 — 1841 -íg

Mihály

Bónis

U"

1843. és 184 7- ki ország-

1848-ban a magyar

(ellenzékig.

igazságügyi minisztériumnál egy osztály igazga-

Majd kormánybiztos. Fogva

tója.

1720-ban Bonis :

tke

Neje nagy-

ily

czimert ka-

Darvas Erzse.

réthi

pott

volt.

Mihály

a paizs kék udvarán zöld

emelkedik

fel

levelesen

,

dombon egy szl-

és

szlgerezdekkel

terhelve, a mit a paizs baloldali szögletébl a jobboldali szögletig rézsútosan

nalazott lemez (lamina fele

.

,

vörös ós fehérrel vo-

a lemezen vas horgony látható

1 )

»J

*) •)

V*"*^

az ar malisban) vág két

A

paizs fö-

Nyítra varmegye levéltarában van az eredeti irmain. Pethö G. króniir. 31. Szirm*y C. Zemplni not hs«t 216. 22? Szirmay C. Zemplin not, topogr 271. Siirmay C. L'gocka 119. 1Ö8. i

II

Borba*.

lfȣ

koronás sisakból martalékra vágyó oroszlán emelkedik

lötti

ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vrös

,

adatok hiányában

fosz-

*),

Valljon e czimer a tolcsvai Bonis családot lön ilynevü családot

A

föl.

el

vagy egy kü-

illeti-e,

nem dönthet. Az elbbi

esetben a Bonis család e czimere csak ujjitott vagy megersített volna.

család Gömör vármegyei

Sforliá.s részint a

család, ott laktak

nemesség- szerzés korában.

Borbás

M árto n

,

Máté

és fiai

,

Lukács

,

András

,

Bálint

Mátéval, Jakabbal,

András

és

hály, Miklós és

vér

János,

Be

r

bás-ok

nemes

:

,

és a

Gergely

nev

fiával Istvánnal,

Benedek

harmadik testvér

fiaival,

III.

Ferdinánd királytól 1651 -ki

meg

,

és

20-kán kelt czimeres

jul.

Gömör vármegyének 1651 -ki

háromság 13-dik vasárnapja utáni szerdán Peisezön gylésében az armalis kihirdettetett 2 ). század elején a családból

kelt

ki

test-

végre az ötödik testvér Salás, mindnyájan

tartott köz-

sz.

tal táblabíró,

ismét Mi-

gyermekeivel; továbbá a negyedik

levél á'iai nemesittettek

E

Féter

,

Gergely, és ennek fiaival Miklóssal Benedekkel — Imre Mártonnak szintén testvére

továbbá Mártonnak testvérei

Máté

nagyobb

Gömör vármegyében

egy ideig Nógrádban

is

Borbás

élt

A

n-

lakott, és ki 181'J-ki évben

egybe Gelle Johannával, kitl azonban utódai nem maradtak.

Gömör vármegyébl

,

igy

már

az

a fölebbi armalisra vonatkozva. 1755-ben pedig a nemesi össze

irás szerint

Borbás

is

nemesi vizsgálatkor Nógrád vármegyében produkál Borbás

172í)-ki

János

átszakadt a család máshová

Füleken tartá lakását. Ennek utódai

1 8 1 y-á,n és

Péter,

ki

1

760-ki január

1

s

talán

fiai

7 kén vett ki

lehettek

Nógrád

vármegyétl nemesi bizonyítványt. Ugyan azt kaptak azon vármegyétl 1807-ber; Borbás Imre és Márton. Ismét 18 9-ben s ) szintén Nógrád vármegyétl kapnak elismervényt Borbás János és Pál. 1

Egy másik ág késbb csényben lakott.

Mihály Gömör levelet, és

István tetek ki él,

*

vett ki uemességi

Mihály, József, Ferencz. Antal

és

Nógrád vármegyében 1833-ki aug. 27-kén hirdetnemesi származásukat 4J. Ez utóbbi ág, mely azóta fiaikban is e mellett

áll

ColJect. Héráid. Mss.

Nro

432.

*)

C. Gümi3r ProthocoJ. anni 1651.

3

Azon vánn. jegyzkönyv 1198. sz. a. Az értleklett várm. jegyaökönyv. 1308.

\)

i

vármegyétl 1832-ki június 7-kén

gyermekei

családfán igy

)

M

h á 1 y által, ki SzéAtyja József még Gömör vármegyében lakott. Nevezett szakadt át Borbás

sz. a.

tUrbatk - Borbély.

163

József -i

Mihály r

Mihály.

Ez idtájban Szentesen

bás Ferencz,

Pá

1

j

nagyatyja

is

Í»*v4n.

Antnl.

Fereiicz.

József.

(Csongrád vármegyében; lakott Bor-

ki e családból igénvlé leszármazását,

Pál,

is

István

szépatyja pedig

állítólag atyja J

732-ben Fén-

szarui lakos lett volna.

Borba tk

család- Székely

család a Bardócz fiók izékben

hivatalt viseltek tagjai, mint Borbáth

János

Mihály

és

,

hol

l794-ben

széki táblabírák

Borbély család.

E

András

*).

testvér Békes-Gyulán Magócsi kapitány

25- kén karánsebesi ,

Facsétot

véré. Báthori

bánná neveztetik

Lippát

,

,

Jent

áll

A

ki.

.

érdemet. Bor-

Oyörgy

léptei

ki által

a

A

másik

Késbb

1595-ki május

töröktl Bokcsát

visszafoerlalja

Zsigmond ingadozó

tett

mellett vitézkedett.

1595-ben Báthori Zsigmond szolgálatába

ezot

Bekes vármegyei Simái

család

Két testvér történeti névre Eger várában jeles hadnagy volt 2 )

szigetbl származott bély

iSimai).

,

Varsó-

temesvári basát meg-

mellett

—

ugy

—

látszik

volt, mint eszes hadvezér és szónok 1601-ben Erdélynek earyik legna-

gyobb támasza. Básta dulakodásai ellen áll Básta-nak

alatt

1602-ben azokhoz

Báthori Zsigmond politikájától.

Székely Mózsessei néhányszor

áll

,

kiket a hazaszeretet elvont

1603-ban gyulafejérvári kapitány.

ugyanez évben gylést hirdet Szászvárosba, hol az összes erdélyi sereg fóvezérévé tétetik.

Azonban ugyanez évben Básta

Sebesre, seregét pedig a Vaskapunál szétveri.

A

kiszorítja

t

Karán-

hatvan éves beteges

bajnok már ekkor szónoki tehetséget kivéve, nagyon tehetetlen állapot-

ban volt,

és

nemsokára ezután hogy ismét Erdélybe visszament, (nyol-

czadnapra; dec. 15-kén Kolosvárott meghalt. Eltemettetett Ajtoni bir-

tokán, melyeket hadi érderutMert Báthori István lengyel királytól ka-

Maros mentén is Gyógy mellett szép jószágai voltak Báthori Zsigmond adományából 3). Négy fia-gyermeke közül az elsó ifjúsága virágában halt el. A többi három is idö eltt harcz- és háborúban veszett el. Leánya szintén négy volt. Ezek egyike pott adományba. Ezenkivül a

*)

Bethlen Wolnh. VI. *2*.

*)

U. ott. Bethlen

»)

244

Volpk

262. 327. 376. 426.

III.

572-620. V.

28. 29.

32.

48

4!).

57. 113. Í4l>

443. 445. 901. 505 515. 526. 527. VI. 69. L

krdaikája 138. 151.

II*

Ptth

'M

Gerg.

Borbély

1414

Békés Istvánhoz ment férjhez kött

A

és férjéhez visszajött,

,

török fogoly

,

azonban megszö-

,

másik Vajda Miklósné Karánsebesen

A harmadik

pestisben halt meg.

volt

is

és

negyedik Anna és Krisztina, kik ,

után unokái csak halála után születtek

így családja kihalt. Ez Idben még találunk ugyan Borbély Kristófot Erdéiybeii 1604-ben Radnótikon lakót, de ki török vagy arnót eredetnek iratik,

nem

családdal összeköttetése

8 így e

Borbély család.

lehet

mindkét

kap

II.

nem

*jf.

Berekszázi Borbély János

(Berekszazi).

rályi beegyezést (ConfcöDSuales) és ezimeveróí saját és

).

ki-

Ferdinánd királytól nemessége-

utódai részére

3

).

A

család való-

színleg elenyészett.

Borbély család. vére

István

által

nemesítettek

Lévai Borbély

(Lévai),

György

és test-

1654-ki nov, 18 kán Bécsben kell czimeres nemes levél

meg

III.

Ferdinánd király

által, és azt 1655-ki jul.

Nógrád vármegye Losoncz mezvárosában tartott közgylésen hirdettetek ki *). G-yörgy a szerz élt még 1684-ben is. és a nemesi fölkelésben részt vett. A másik testvérnek 1663-ban már azon megyei nemesi összeírásban nyoma sincs. Ugy látszik Györgynek fia azon 2(j^.st.n

Dániel

,

investigatiokov a íhlebbi ar malissal kimutatja

ki az 1726-ki

kétségtelen nemességét

5 ).

Borbély család, (máskép Timler) A nemes levél Timié r máskép Borbély Andrásra általa neje Technovszky Juditra, és János, Dávid., és Zsuzsanna gyermekeire, továbbá Timler Mihály .

,

Technovszky Gábor sógorára és ennek nejére Batalicz Zsuzsannára valamint emiitett. Mihálynak *1 u d i t nev leányára -.vL kiket I. Leopold király Pozsonyban 1659-ki aug. 28-kán kelt armalis levélben nemesitett meg, és az Nógrád vármegyének 166Ö-ki jan. testvérére, végre

.

,

-

5-kén Losoncz városában tartott közgylésében hirdettetett ki

föszerz

16(5 3-ban

még Nógrád vármegyében Füleken

többi ott lakos nemessel által

M

i

7 J.

Gyermekei

is

— ugy

látszik

—

*)

Bethlen "Wolph.

*)

Gr. Miko Erdélyi történelmi adatok

$

Bazín

)

sz. kiv.

A

lakott, hol a

onnarf elszármaztak. ,

ki a

Testvére

nevezett vármegye'

lapokótt. I.

köt. 93.

I.

város levéltárában az eredeti Oonsensualis Anmali*.

várm, jegyzkönyv 140. lapján.

*)

Az

*)

Aí )72G-ki jegyzökönyvében

•)

Áz ArmaUs kihirdetésérl

")

Eredeti ok!e*r él szerint.

iltetíS

).

károsodott a várrség rakonczátlankodása

h á 1 y valószínleg azon Borbély Mihály id«

í;

szintért

azon vármegyének.

szók* eredeti bizonyítvány szerint.

-

Borbély

ben

meg

az 1705

— 1710-ki

165

Borbola.

E

lajstromokban található.

családbóii le-

származásukat igénylék Borbély Mihály Fejér vármegyei Baracskai ca Borbély

ifj.

maztatással

Mihály Temes vármegyei omori lakos 1839-ben

ily leszár-

:

Ns. Borbély

Mihály

sz.-raiklósi lakos

Meghalt 1790. april 15. Taápon Gyr vármegyében.

Mihály szül

Csatkán Veszprém várra

honnan

elköltözött.

János Fejér várm. lakott.

Mihály

Omorban Temes vármegyében 1839.

(Máskép Kun). E családból 1663-ban Bormáskép Kun György, Füleken lakott. Borbély csal ád. (Roffij. Heves vármegyei RofF helységrl

Borbély család.

bély,

írja elonevét, és ott

jelenleg

Borbély család. ben

1

797-ben Ökrös

helységben

*).

1

,

is birtokos.

Birtokos .nemes család Zemplin vármegyé-

Szerdahely

647-ben

élt

,

Nagy- és Kis-Roszvágy

belle Borbély

Mihály,

vallás elleni szitkolódzásaért számkivetteteíf,

ki

és

Lácza

a református

/!

).

Borbély család (Illosvai). Lakhely* Kraszn a vármegye, hol Borbély Sámuel 1794-ben a vármegye levéltárnoka volt. — Borbély nem levk követt; volt. (máskép MLrasznai Borbély, más-

Bertalan az 1832- ki országgylésen jelen

Borbély család K rasznai Ádám czimeres .

kép

rálytól 1720-ki aug.

kéve

A

lev

paizson

nemes

levele* kapott,

24kén. Czimere kék mezben zöid sisakon vörös ruhás kar könyököl

lí.[.

Károly

ki-

tér fölött búza,

kivont kardot

Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 3 Y

tartva,

Borbola család. nyes Geographiája szerint.

görög

>.

szertart.

Bihar vármegye nemesei sorában áll FéGyöngyi Borbola Miklós nagyvárad/

kanonok 1844-ben,

*)

Szirmay

»)

ü. az.

•")

Oollect.

Zemplin not. top. 110. Zempl. not. hist 181 Herald Nro 442

C

C.

291. 294. 329. 33!.

Borcsányi.

166

Borcsányi család 1

egyik régiebb csalida }.

Kristóf,

Borcsányi

(máskép Jaczy). Nyitra várraegyének mely a XVI. századra viradva (1515-ben) >

Ádám ésFerencz

testvéreket mint az em-

vármegyei Borcsánv és Jász helységek-

iitett

ben részbirtokosokat mutatja föl. Kristóf alapitá az idsb ágat. Ádám magneíkül halt Peren ez az ifjabb ág törzse ln, mely el. Báb'

nev helységtl Bábi

nevet

mezben hármas

család czimere kék

Ps.

ia visel.

zöld halmon kiterjesztett szárnyakkal fehér ga-

lamb, melyhez egy másik hasonló repül

egymást csreikkel érintve.

Á

alá,

paizson álló ko-

ronás sisak fölött két bival-szarv között a leirt

helyzetben a paizsbeli galambok láthatók.

A

paizst a szokásos sisaktakaró (foszladék) veszi körül.

jelenlegi

Az nemzedékig következ

emiitett testvérektl a leszármazás a •

L tábla. Borc<íányi

t

N

máskép Jáczy

Kristóf

Adton

Ferencz

1515-1571

éli 1515.

J5i5— 1531 Ettl a Bábi ág

f magúéi k.

Lásd a Kristóf

István

f

László

Ferencz

+

f

(Sooky Mária) r— -* (

1

András Búzna Anna.

élt

III. táblán*

Sámuel 1601- 1619.

(Tapolcsány Zsu.) Folyt,

a II táblán.

tói

Sámuel

2-tól László János Éva Ilona (Folyt, a koo. (Hala- (Liptak lapon.) Judit) sy A.) Jzs.)

Imre.

1-tól

(Emdy

1703.

,

Dániel, l7l6.

172Ö.

illés,

Samu. £va. Kata. Mária.

í

Kata.

(Vajay)

£rzse János. Dánlel. 4.

Mária (Koíecsányi Ján.)

2 Dubniczay N.) J -

Tóbiás 1619-1651.

Kata

+. (

Apáthy

Zsuzsa

(Újhelyi

Aaár) 1 1

£

esaládróli adatok

férfiúnak
-

és

egyéb

—

Ipolyi Arnold roegr

köszönetemet jelentem.

ur gy újteményébl. Á t. tudós szives közleményeiezután fölhasználandó

—

101

Boresány}

2-tó) László (mint a túlsó lapon)

András

László.

(Borcsáuyi Anna).

t

József *

(Csmelak

(Horváth

Ján.)

T.

'

J4noa

Istv.)

Mária íHuszerinvi jozs..> tnuszennyi Jrfzs^

A

János)

An drás

Anna.

Mária.

f ,

Julianna

(Germanecz

I

Lajos.

Teréz)

,

András (N. Dóra)

(Novoszedii

plébános.

I

(Stifft

(Zlatary Gásp.)

f

Mária

András

Ferenoz

(Dubniczky Anna)

Zsuzsanna

Péter.

f

r

Anna.

Mihály.

Krisztina

György plébános.

táblázat élén álló testvérek legidsbike Kristóf (1564

— 1576.

idközben) Miksa király beleegyezése mellett Nemes- Jácion curiát cserél Póka Andrással, és abba a nyitrai káptalan által beíktattatik,

ugy

— ugy

szintén nagy- ós kis-borcsányi részbirtokába. melyre

látszik

— uj adományt szerzett a család. A nevezett helységektl Boresány és

máskép J á ez y-nak

még 1571-ben

is

neveztetett az oklevelekben, melyek szerint

élk sorában

Ádám

Testvére

A

az

is

volt.

mint említem

-

táblán fogunk

111.

magnélkül balt meg.

1619-ki évet és

kett

tartá len &gít

,

és az

— ugy látszik — csak három érte meg, úgymint László,

Tóbiás,

kik ekkor az összes

si javakban, ugy magnélküJ

kihalt testvéreik utáni hagyatékban osztoztak meg. tett

ágat alapított,

látni.

Kristóf több gyermeke közül csak

Samu

—

legifjabb testvér szintén napjainkig lenyúló

melyet a

i

Tóbiás

1

65 l-ben nádori uj adományt

fekv si

mes- vágy Közép-Jáczon

J ")

A

legutóbb

ernii

szerez a csatádnak N*s-

birtokrészére; azonban leányában

magvaszakadt.

Sámuel,

ki

í

629-ben Haller György

cs. kir.

tanácsostól, és nejé-

tl Nyáry Borától Szucsányban (Thurócz vármegyében) beiratképen (inscriptionaliier; részjószágot kap, szintén ágat alapit, melyeta

—

II.

táblán fo ívta tünk. E táblázaton a hatodik

nek két

András nev

nyújt le mostanig.

fiái

Hogy

ugy hiszem történtnek

2 ),

ízen

Andrásnak a Boresány

i

Anna

férjé-

látjuk; az egyik plébános, a másik ágai

két egy testvér egy névre kereszteltetett,

hogy

a plébános

Andrásnak halála után szü-

lethetett a másik András,

hogy

)

Gr. Pálffy Pál nádortól kelt

2

Ámbár a régiebb korban mint

)

két testvér

a?,

,

egy keresztnevet

viselt.

oklevél Bajmócz várában 1651. sept. 1$. a Hunyadiaknál sat látunk arra példát

168

Borcsauvi.

Sámuel aga igy következik

:

i

tábla.

II.

élt

Sámuel 1601—1619.

(Tapotesányi Zsuzs.)

Márton

Anna

András t

Lajos (Szilágy? Kata.)

(Szendrey János)

Márton (Kakasa Éva) József (Paluska n Julianna)

László

Kata)

(Matkovics

n x-~ György

T7" János

1

(Rajcaánvi Kata)"

kapitány a

Wnrmser ezredben.

(1.

V

Fetor 7«waal ' ti/yt>

4iw

András

~

rr:

;:

Lrincz. János. -a. , T István*) (Kollár Kata) '

1

Anna

Kata

katona.

(Hlavati

(Vaczlavics

Józs.)

Fer.)

kapitány, e század elején át-

es. kir.

adá a család levéltárát a nyitrai káptalannak íi-ágon

ugy

neveztetik

J

riz-

;

Miklós

György

Gábor

1582.

f

f

j-

János 1581. gyerm.

István

Mihály

János

Ferencz

Márton

(Kosztolányi Krázíina) r~^

f

pléb.

(Dubniezky Kata)

f

^

..

-Ásuza

Jusztina

vTörök

(Somogyi György)

t

.

István (Kosztolányi

••

testvérei

György f

Anna)

.József

és

Lásd a IV. tahién.

András Ádám (Mikulios f 1

János.

!

Ádám

Ilona) r>

Julianna

Tan

táblán)

*

János

T

I

1515-1581.

.

r

ág-

a.

Fersnez (lásd élt

j

is

:

Hl. tá b

Kristóf)

hol az jelenleg

Pál a katonában áll fen. FerencztÓl, mely Bábi

látszik csak

Következik a másik törzs-ág 16

,

családnál csak lajstroma van.

Ez ág nak

,*'

T

Pál

János a Wurmser ezredbeli

A

*

~

r

tetik.

;tt™» György.

.

-

György)

N. leány. r

^-tn.

Kata (Jöbsovics

Pál f 1791

Kata „,* (Diveky Mihálv)

Liszna, Kata.

Imre

István

Anna (Borcsányi

Lásd folyt. Andr.) ,.. / * a kov.tapon

Kata

160

Borcsáuji

Ádám (Miknlics Ilona) mint a tuisó tápon.

Ádám János.

+

Pál katona

János i (Farkas István Kata)

Ferencz (Takács

Bora.

AppU (Karába

«

Anna

György

(Bajcsy

(Zsigárdy

jÁn.)

Anna)

István)

———-—-—---——-— György.

Imre.

Mihály, (katona)

Andr.) Mária.

Ferencz.

T

1

ügyv.

János. tigyv.

Jozefa

Teréz.

Mihály. Fer. Kata. Anna. Johanna. György. -j(uradalmi + ftiszt) Julianna. Károly. Mária. Zsigmond. József.

Anna.

Lenor.

András.

Kata.

János.

Erzse)

(Balogh

József (Kupritz Klára)

János ^Bábon Pál

János)

János

József.

r

József.

Sándor (Szabados

Krisztina) 1795.

(StiiTt

Julianna

Johanna (Branics

Antal. orros.

f Sándor.

t

f Ágoston.

József,

t

Anna. Mária. János.

György

Józssf.

pap.

1

Imre.

Teréz.

Kata.

családfa élén álló Ferencztél

srn

Anna.

Mária

(Pintér (Ruecska Fer", János)

Johanna.

János.

P»P

A

tle bat gyermeket látunk nek

fia

Ádám

,

fia

sarjadzik le ez

János már

ismét hat gyermeke által

ág

nyolczat mutat

három ágon nyújtja

,

föl,

és

mig

és en-

le utódait.

^ Györgynek Zsigárdy Anna férjének mint látjuk annyi gyermeke volt hogy tér hiány miatt itt a családfán két sorba kellett ket ,

,

,

helyeznünk,

A

fiúgyermekek kihaltak nagyohbára

egy, ki ez ágon a család

Pozsonyban. Két

Ádámnak

tía

kitn

maradt csupán

Mihály, uradalmi ügyvéd Antal orvos.

féríla és feje

hites s uradalmi

miatt szintén egy külön táblázatra kellett hagynunk.

j le a leszármazás

ftiszt

;

(a törzs Ferencz fiának) ágazatát a

íme ettl igy

;

:

sr

elsarjadzis

170

Burcsifzky.

TV tábla. Ádám . ki 4 III. táblán, (a Fereucz fia) 1700. János r

György

Eszter

György

János

(Bereezka ír

'

_^±, Ferencz.

Mihály.

János.

4-

\

"^~ Maria.

M

,

,

f János

fParizek Kata)

Kata.

Klára {Ábel Pálné) .

Ádám

e családfa feje 170ft-ban a pozsonyi káptalan eltt ellent-

mond Forgách Simonnak Nemes Jáezon lév Nagy Tamás

curiája

iránt.

A

család oklevelei után

még

nehy'ny adatot jegyezhetünk föL

Így 1633-ban a család egy részbirtokát eizálogitá mire nézve 1739ben Borcsányi András Kamoesay Dániel nejétl Máriától felfizetést ,

(auctiót) fogad

—

el.

i

646-ban Thurócz vármegyei

Tót-prónai

szüket eladják Záborszky Menyhértnek. — Ugyanazon évben

ré-

János

N.-Borcsányban lév minden jogát bevallja Zay Lászlónak. 1656-ban

István

borcsányi részét elzálogitja húsz évre két ezer forintban Ko-

lecsányi Sebestyénnek. 1664-ben

András

Nagy-

és

Kis-Boresánvhan Holiósy

és Kolecsányi Sebestyén beiktatásának ellentmond a család.

16£2-ki april 16-kán Kosztolányi Jusztina mint kinek anyja Borcsányi családból volt, elismeri,

nem

hogy a nagy-

és kis-borcsányi birtok leány-ágat

Ugyancsak az oklevelek oda mutatnak, hogy a család a Ny itra vármegyei nemes- vagy közép-jáczi, nagy- é3 k is-borcsány illet.

i

si

késbb Fornószeghen

birtok mellett

,

Vasárdon

íhurócz vármegyeben Tót-Prónán és Szucsányban

Boresiczky család. megye régiebb veszi nevét

,

Driétoma,

A

re 2-javakat birt.

elnevét

is.

Borcsics nev is.

család ragjai hivatalt viseltek a vármegyénél,

vataloskodott

is.

László

17 8? -ben,

ványnál ügyvéd

volt.

a

kir.

és országos

udv. magyar kanczeliáriáná!

ugyanakkor

Adalbert

helységtl

Ugyanazon vármegyében van

a másik, e lne vet adó helység

kormányszékeknél

nyitrai

is

(Borcsiczi es Drictomai). Trenosin vár-

családaínak egyike, mely

és arról irja

Gellénfalván^és

József

a Tanulmányi

született 1750-ben,

pappá

hí-

alapítlett

a

megyében 17 73 ban, ugyanott kanonokká neveztetett 1800-ban,

Bordás - Bory

171

kanonokságig emelkedett, végre 1823-ban vaezi káptalani

ea olvasó

nagy-préposttá ln. Meghalt 1834-ki dec. 10-kén, kora 84-dik évében.

]?tván

1824-ben már Trencsin vármegye alispánja, és az 183%-ki

országgylésen mint els alispán vete

1

egyszersmind azon vármegye kö-

,

*

Bordás család. A nemességet Bordás Gergely szerzé Máris Terézia királynétól 1763-ki septemberben. Czimere kék mezben

zöld tér fölött álló oroszlán

kioltott piros nyelvvel, hátra föl-

,

els jobb lábában három piros rózsát tartva lábát pedig ragadmány után nyújtva a paizs jobb oldala felé kondoritott farkkal,

emelkedik

áll,

és abból az

elbbihez hasonló oroszlán

Foszladék jobb oldalról arany-kék

ki.

Bor d ások

Bor liy

A

néz.

,

paizson nyitott koronás sisak

a bal

,

balról ezüst-vörös

,

*).

laknak Szabolcs vármegyében.

család. Lakhelye Heves

Borhy

várraegye.

ím re

ott

vármegyei rendszerinti esküdt 1837-ben. Leginkább azonban lakhelyü-

kön Gyöngyösön a városnál viselnek

nok ,

József

Bory

pénztárnok,

család.

György

mint

hivatalt,

tanács-

stb.

(Bori és Borfi)

Eredete a XIII. századba

föl-

vihet oklevelekkel. A család tudható törzse Márton, élt IV. Béla korában, és ennek tett szolgálatokat. Mártonnak íla k 1 ó s IV. László

M

Gyr

király alatt

vára megvételében, melyet Ottokár cseh király elfog-

lalva tartott, vitézségét sebekkei pecsételte

meg

ugyancsak Ottokár ellen Loa vára ostromában

Mois

és

Ugrón

Bori nev

elszakított

1275-ben

3

elleni csatákban

— IV. László

oklevél szól

i

földdel

is

,

t a Hont

magát

ugy a pártot

ezeket tekintetbe vévén

;

király

Jelesül viselte

üt

— mint az

várához tartozott , és

attól

meg Hont vármegyében

ajándékozta

).

Adatok hiányában a leszármazási kimutatásból csak egyes ágaknak néhány nemzedéken lejöv sarjadékait. mutathatom

*)

Az l£36-ki XXXVII.

alispánt és követet a Nemzeti jául nevezi.

De József

*)

Collect Herald.

•)

Fejér

levéltárából,

közölhetnem.

tán hibásan

Nro

s

István

áll

tudtomra több régiség

II.

is

— Mccsáry Nógrád

évszámban 1275 -ük év

Trencsin megyei

vizsgáló bizottmlny tag-

ht'y elt.

pag. 267

kir.

helyett.

közli az oklevelet a család

riztetik, elzárva a család történetének

melyek alapján igen kívánatos

1250-ben Bory mejnemrsitó

József

30.

Cod. Dipl. tom. V. vol.

:

iiol

nagy hiányára,

törv. czik Borcsiczky

Múzeum gyjteményeit

fel.

lett

Esmért.

adományteveiel kap.

volna egy teljes genealógiát IV. 25. lapján azt irja hogy Ez valószinüleg izvndéa az .

«2

Horv,

A XV. század végétl

kezdve mindjárt egy töredék-ágazat imez J ):

Bori Bory Imr? (Korompai Nehémi Kata Özvegy 1499.) .

György (Nyiíra vármegyében)

György ~"'1

Gáspár magvaszak,

~Tm

r

Zsófia

Anna

f

(kis-jáczi ó s

rédekiHruaka Andrasne)

kihalt.

A XVI.

Mihály

század végén Bory

Dalmady Gáspár-

tnik

1590-ben

fel, ki

osz-

Doinaniky Jánossal. 1594-ben részt vett mint & baka-bányai várrség vezérlje 2 ) Pálffy Miklós és Teufíenbaeh

tozik

és

Nógrád vára megvételében , hol Alibég

vezérlete alatt

névszerint hívta

a föladási föltételek elfogadására.

föl

í

t és Pogrányit

Jgyanawm évben

a palánk? törkké] Ibrahimmal kapott össze bizonyos foglyok kiváltása, végett

,

minek kihívás lön a vége. Pálffy a párbajt oly

gedé meg vai

föltétellel en-

hogy Ibrahim ?záznál több embert a párbaj helyére maga* ne vigyen, minek ellenkezje történvén, a kitzött határnapon pár,

baj helyett az összejövetel csak szóversenyzéssel telt el 3).

— E Mihály

1595-ben adományt szerzett Hont vármegyei Var bókra. Nejét

Borbálát Nagy

Sebestyén leányát Siraky János

doka kezéhez vételére nézve maniki részét birt

.

,

Fia

*.).

inti

István Zólyom

meg

Nagy

jegy-aján-

vármegyei Do-

melyet a Domanikiaktól és Kéry Benedektl zálogban

viszont elzálogitá

Bakó Fereneznek

,

s

neje Kalauz Dórának és

ennek els férjétl származott fiának Verebélyi Jánosnak 1619-ben 5 > 1632-ben szentelt vitéz (eques auratus) volt, és Korponán lakott. Istvánnal egy

idben

1622-ben szolgabirája

Bory

Judit

c

élt

Bory F erén ez, Hont vármegyének

).

1631-ben Gyürky Benedek neje

7

),

1633-ban már

mint özvegy Horhy Tamástól zálogba vesz Alsó-Sipeken egy

')

Geneal. Authent. 207. sz. íol. lat Mss.

*)

Istvánfi 1685-ki kiad. 378.

*)

U. ott Benedek! Conv. Prothoc.

1.

*) Sz.

ugyanott pag. 133. 213. *') Ü. ott. Prothoc. K. pag. •)

ellene

1622-ki

XXXVI.

7

) Sz.

fí.

pag.

1.17.

Neveztetett Beke-nek

is

—

62.

törv. ez.

—

Irományok

letartóztatás* miatt prot2stat

Sz. Bened. Conv. Proth. D. pag. 478. Benedeki Cönv. Proth. h, pag. 120

Óesay István.

részbir-

Mint Özvegy említtetik í 634-ben is 2 ). 1 637-ben már szent Iványi Rafael neje voh midn az alsó-sipeki részjószág kibocsátása végett intetik meg Jelsith Horváth János neje Bálvándy Maria által a Meghalt 1 642-beu *). Els férjétl Gyürky Mária leánya, másodiktól tokot

•).

,

).

sz.

István

Ivanyi

születtek

kiknek nevekben

,

is

szerzett

zálogban Palásthy Jánostól Keszi-Holczon részjószágot

Ez idtájban

János tiltakozik testvére

bori 13ory

mivel ez zálogban birt kis-turi két telkét c

Ferenezczel

A

639-ben

).

Tóbiás

ellen,

akará cserélni Tury

el

Ilona

leánya

Szalatnyai része kiváltása iránt

tesz lépéseket, mivel az Illyésházy István által csak

Bory

1

).

László

Bory

5

Gábor

7

zálogban biratott

Nagy-Csalomja miatt a"VVidffy örökösöket

).

idézteti.

XVII. század közepétl egy ágnak nernzékrende ez 8} Bory György (Madách Magdolna) MiliáJv -- 1 667 662 1

Erzse (Lestár Mátyás)

.

János f

~"j~£~k

Bor&

István t

A Anna (Hamar Pálné;

1662.

(Balezer \ A9mAfnÁ •fózsernéi

Ignacz

_

Ugy

l

•'

Lajos

látszik e családfa élén álló

hályival Tegzes é? Nemes- Borfre

Borj György az,

Bory János nak

)

U.

ott.

pag

Proth. L.

183.

Ez évben

u ).

Említeti

György

leány ági utódai ellen

Fentartja vételi jogát Cseri helység iránt lr)

i

Mi-

adományt vesz. de a beiktatásnak

ellentmond Lipthay György és István 1657-ben tiltakozik 1662-ben borfi

ki /iával

Azonban

—

protestál Csútliy

ugy

Anna

1tí

j.

látszik

nllen.

—

ü. ott Proth, L. pag. 187. *)

ü.

ott.

Fasc. 79.

8

U.

ott.

Fasc. 17.

)

*)

Sz. Bened.

Nro 8. Nro 58.

Conv. Fasc.

81.

Nro

keztetve, mert azon évi egyik oklevélben

nak említtetik. 5 ) U. ottProtb.M. pas* •) ü. ott Protli. E. pag. 7 )

8

18. és Fasc.

még élnek

9?. 17

U. ott Proth C. pag. 551. Pörben törvényesített genealógia szerint.

) % ) Sz. BftttecUki

™) ü. 11 ) U.

ott

Protk

Conv. Fasc. M9. Nro G-. p.

ott Proáfc H.

p

358.

2H

14.

34. ,

Nro

i9.

a másikban

Onnan követmár meghalt

-

Bory

174

—

más Bory Gryörgy

mond Baloghy Gáspár

A hály

az. ki nejével Dúló Judittal 1663-ban ellent-

beiktatásának Fels-Cseriben

nemzékrenden

álló

Györgynek

1662-ben az országgylés

jává neveztetett

kormányzója

említett fia borfi

által a határvizsgáló

Bory Mi-

bizottmány tag-

1664-ben Vesselényi Ferencz nádor uradalmai és a moguntiai herczeg-érseknél járt követségben *).

ki

volt,

3

').

).

1665-ben Unyatinban adomány utján íi-ágra iktattatik be. de ellentmond Radosóczy István, és mások *). 1667-ben mint Korpona várának kapitánya a bánya-városok felé toluló három ezernyi törököt megveri

A

nem

családfán

1652-ben

Bory Gábor,

Hasonlóan nincs a családfán

vármegye alispánja

Egy másik

).

Siraky Andrásnét

ellen 6 ).

ügyben pöröl Bory János

ki osztályos

,

Bory Zsófiát

láthatni

5

ki

1705-ben Hont

7

vol*.

töredék* családfa

8

)

imez

:

Bory István (Akáes Mária)

/

Gábor

—Anna Mária

1

(Pinkay

megye esküdtje család

volt

9

i

;

Zsuzsa (Sclievíjik Ágoston)

Valószínleg e családfán

A

Zsófia)

;

álló

Francziska

Gábor az,

ki

1756-ban Hont vár-

).

nagyobb része Hont, Nógrád

és

Zólyom vármegyében

Hontban még Boriban is birtokosok. Zólyom vármegyében Korponán e század elején élt Bory Ferencz, azon megye esküdtje. Jelenleg él iia Arnold. Nógrád vármegyében egyik ágból Bory Ádám Petényben megszékel.

halt 1855-ben.

Szintén Nógrád vármegyében e század elején kezde hivatalos-

kodni Bory

Miklós;

innen itél-mester

,

kir. táblai

Sz.

)

1662-ki

)

Bartbolomaeidea

)

Sz. Bened. Conv.

4

aljegyz

ülnök

Bened Convent. Capsa

*) J

8

1810- ben

,

,

1811

—

1

Sí 8-ig

végre Bécsben kanczelláriai

Nro

B. Fasc. 2

14.

37. törv. ez

C GömÖr. p. 749. Capsa B. Fasc. 1. líro

39.

r

'j

Bel M. Notit. Nova H.

*) 8z. 7

)

*) * '

II.

484.

Bened. Conv. Proth. E. pag.

Lehoczky Stemra.

I.

fjegyz,

17. 276. és Protli.

196.

Dejnéndy-Th«3zéry-féie pörben.

Cseryek nemesi bizonyítványán aláírva.

G.

p. 18.

reíe-

Borkovics

— Bornemisza

175

rens és udvari tanácsos. El özvegye báró Helembach Karolina, csilL ker.

Vilma.

hölgy, és leánya

Hont vármegyében volt táblabjró,

Rory János László kinek nejétl báró Vécsey Fran-

cziskától gyermekei

:

él

Pál

ltf 39-ig

1836-tól

1847-ben Nógrád vármegye foszolgabirája Hont vármegye országgylési követe. 1850-ben Hont vármegyei cs. kir. fnök utóbb ugyanaz Nógrád vármegyében 1853-ig. Jelenleg jószáNgán él. Elvált neje Osztroluczky Luíza. ,

.

—

Scbvarz

vére Emília

kapitány neje

cs. kir.

a másik Holeczné volt.

A

család czimere kék

mezben

pánczélos

kar kivont kardot, és annak hegyén törökfejet

A

tartva.

paizs fölötti sisakon

ugyanaz

és kö-

,

rüle hold és csillag ragyognak. Foszladék

egy

oldalról arany-kék, másikról ezüst- vörös.

Borkovics család. zágrábi püspök volt

("72.

fiorkovics

Márton

*).

Borii család. országgylésen.

Belie 1681-ben Born

Hazaíiusíttatott

Ignácz

az 1791 -díki

törv. ez.)

Borneiuisza család.

(Artánházi és kölesei).

Egy

csoport,

Bornemisza család támadt hazánkban, nagyobb részét Magyarország termetté

innen Erdélybe folytak át

,

Bornem isza irta

magát

család

,

,

és

mely Szabolcs e

— kifogytak.

nev

(jelenlegi) pusztájáról

— megmaradt e vidéken. A XV. század

,

rágzásban leljük

Az artánházi

közepén már

midn artánházi Bornemisza Boldizsár

,

vejével kusalyi Jaksich (vagy Jakchy) Mihályival 1445-ben

vármegyei Atya Boldizsár él

megyei

Nejétl

K

i

még

vi-

nev

Szathmár

helységet öröklik a kihalt Atyay család után

1481 -ben

is,

amidn

részére többed

Katalintól leánya

hálynál volt férjnél

Anna,

emiitett

)

magával azon

s-S z e k e r e s és Zsarolyán helység határai kiigazíttatnak

Széchy

7

Jakchy

3 )

Mi-

*j«

Katón* Hist. Crit. XXXIV. 712. Szirmay Szathmár vármegye II 203. 1. •)ü.ott245. I. *) Bosnáuy* Julianna stb poré lie rezeg Eszterkázy ellen Nempti iránt. Innen tvnik ki. hogy praedicatuma de A r i á n h á / a volt. ')

*)

tincz

é* Hela-

Burnemfeza.

116

E

Boldizsáron kivül

dicatumot

viselte volna.

találunk mást, ki az

Már

1481-ben egy Bornemisza János ugyan

csak Szathmár vármegyei zsarolyáni neveztetik, ki ellen, s több társa ellen

Szekeres

ártánházi

nem

birtokom

Kölesei

prae-

elnévvel

mint kik Szathmár vármegyei

is,

helység birtokosain hatalmaskodást kivettek

Simon

király vizsgáló parancsot ad ki Sarolyáni

el.

Mátyás

és társai részére

!).

A

következk elnév használata nélkül fordulnak el. Másik Bornemisza Boldizsár, ki Szathmár vármegyében Angyaloson i 545-ben királyi adomány mellett beiktattatik *>. Ezen második Bol-

Bornemisza Kata,

dizsárnak lehetett leánya

rényi (xyörgy abaujl fispán hitvese volt

E

családból volt Bornemisza

3

ki

1

594-ben Pe-

).

Erzsébet Lónyay Menyhért

vegye, kinek 1637-ben Batiz helységben részbirtok adatott

Bornemisza István volt

bi rája

1

048 -ban Szathmár vármegye szolga-

*).

Bornemisza család ugyancsak Paládon

E

öz

4 ).

még 1810-ben

is

Szathmár vármegyében Nagy-

birtokosnak iratik

1

552-ben Bihar vármegyében Henczidán 7

Sámsonban 3 Okányban 3 ,

nemisz? Bernát, birtokosa volt

).

Bornemisza Miklós

családhoz látszik tartozni azon

kinek özvegye

6

1 /*

>

Balkánban

C>

J

is,

Bankon 1, Es B o r-

/2 , birt 7).

1

/2 portát

kinek özvegye ugyanakkor Puzárban egy porta

8 ).

Bornemisza család. Gergely,

Borne-

(Pécsi, Kálnói, Ádámföldi).

d e á k-nak (litteratus) neveztek ) pécsi kovácsmesternek a fia volt mint irja többek közt Budai F. 1552-ben részt vett Dobó alatt Eger vára védelmében és ott különösen kitüntette magát 10 >. A következ 1553-ban Eger vára ka pitányává neveztetett s mellé Sárkándy Pál adatott február 22-kén indult el Pozsonyból Alaghival Egerbe 11 ). Ugyanezen évben Bárán Mármisza

kit tanultsága végett

9

,

—

,

,

,

;

»)

Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 317.

*)

Szirmay Szathmár

•)

Wagner

4 )

Szirmay Szathmár ü. ott I. 132.

:

~M.au.

tom.

:

*)

ott

II.

126.

LXX.

p. 269.

É3

érintett Bossányi -féle pör.

II. 299.

•)

ÍJ.

1

Bielek Majores Hung. Il3. a több lapj.

)

Ií.

267.

ü. ott 141.

*) 9

1.

1.

Istvánfi «iet 1685-ki kiadás 226. lap.

)

10 )

U.

ott. 229.

-

Forgaeli Comment. 72. 73. 83.

*) KovácLich Scriptores :

Aíinor.

í.

92. 93

1.

tou magvaazakadtáu Sáros vármegyében Bartos helységet kapjál. Ferdinándtól ad >mányban

melyben

,

Qw'nqtie LccLbiis Trovis'ir

d

télien

•

János

iittaralus

Bornemis&i,

de

A

kö-

Arcis Agricnste irattk

Caateílanu*

vete -z évbor. a hatvani bég szágba hurczoltatctt

Gretjorius

í

)

kirontván, elfogatott, es Törökor-

hol sanyarú rabság után megfojtatott 2}.

,

Fia

szintén a katonai pályán állt. de 1567-dik után Erdélybe kölmellett 1570-ben az oroszok ellen barczolt.

tözött, és Bathori István

loSl-Li márcz. 21 -én adományba Doboka vár negyebon Sz^nt- Jakabot

kapta s)

mely azeltt Újvárhoz tartozott Késbb Báthori Zsigmondot szolgálta, és 1588-ban nagy tényez volt Sziléziában a Miksa elleni gy,

zelemben. 1594-ben Hatvannál a törökké! LarczoltB. Zsigmond részérl, a ki ugyanezen évben többel együtt elfogatja, Gyaluba záratja, es meg-

Temetési himnust énekelve ment a vérpadra

fojtatja.

Ká

ó r ú

1 ii

beszed óje

ki

irta

eln^vét

György,

misza

Ha

1

6

).

5

Ennek utóda

).

s

tán

E

János

volt kálnói Borne-

íia

1600-ban fels-magyarországi

*J.

ihadi-segély adó-

Neje bánfalvi Barius Ilona, Barius Péter leánya volt

Lehoczkinak

— Gergelynek

adunk

hitelt

Bartoson temettetett

Ugyanaz

el.

György

fia is

volt

7

).

*),

egy lándzsával

szerint czimere:

átszúrt kar.

A

Sáros vármegyében jelenleg

misza

Kálnórcl

család

mazásukat és a folebbiveli alá kellett foglalnom

tehets

is

—

ámbár leszárEz okból egy czikk összefüggésüket nem ismerem

emezt

magát.

is irja

—

is.

Ádámföldi Bornemisza

István

1723-ban Abauj várraegye

al-

y

ispánja

).

Ádámföldi Bornemisza kerületi tábla ülnöke

»)

Kálno

Wagner: és

lett

Antal

1735-ben, 1751-ben az eperjesi

,0 ).

Diplora. Sáros. 403.

Keszthely

Magdolna

irja

,

1.

és zalai

-

Lehoczky Steram. II. 64 1 de fispánnak. Neje szerinte Semsey

volna.

*) Istvánfi id. h.

—

Forgách. 84- 88.

1.

Budai F. Lex.

•)

Kállay: Székely Nemz. 236.

4

Bethlen Wolpu. Hist. de Rf.b. Transyl.

)

*)

Kállay

1600-dik

7

Pörbeli genealógia.

)

•)

•) )

1.

V.

3.

I.

III. 414. 429.

428.

III.

törv. ez,

Lehoczky Sten>m. II. 64. Lehoczky Stemm. T. 183. Lehoczky Stemm I. 185.

és 1751-ki

XX VIII.

törv

1.

463. 480. 486

id. h.

•)

lü

AdámföldiBorne-

oz.

12

Bornemisza.

178

Adáraíöicli

Bornemisza

Gábor

1825-ben Sáros vármegye or-

1

szággylési követe ). Káinéi és ádámfeldi Bornemisza

meg Tahy Katalinnal. BorneiriiKza család.

János

1

847-ki márczius 6-án

esküdt

(Berzenczei). Alapitá és be

is

végzé e

Bornemisza "János, Tolna vármegyei jelentéktelen nev szülk gyermeke , kit Mátyás király emelt a porból 2 ) kincstartóságra. pártolt, de visszatérve, kegyelmet 1 491 -ben Mátyás ellen Miksához családot

Ulászló korában

nyeri,

Buda vára kapitánya

volt.

í

514-ben a kuruez

legyzésében részt vett. 1526-ban a mohácsi vész idején Lajos királyné Mária mellett Budán lévén, végig ennek hségében

lázadás II.

maradt,

Ugy

és

látszik

Pozsonyba menvén

ott a vár kapitánya és fispánja volt.

.,

meghalt azon évben. írják azt

is

hogy

róla,

v

lett

volna

egyike, ki Ulászlónak tanácski, gyermekeit Ferdinánd családjával Összeházasítani. Állítólag

után kapott

lála

Erdélyben Fogaras várát

meg Nádasdy Tamás.

Kerechényi Jánost

tette.

szentgyörgyi Horváth

,

Lehoczky még azt nemisza

volna, mit az

ha-

Berzencze várában Örököséül

Lehoczky

szerint

Nádasdy, Poky családok

3

— a Káldyak,

).

4

hogy ez atyja lett volna pécsi Bormi azonban már eladottak által is valótlan-

is irja

Gergelynek,

tnik ki. Hogy mint

—

Utódai

birfca

)

,

ságnrJk

kincstárnok rósz sáfára volt a pénznek

Mihály, ki naplójában segite stb.

5

irja,

hogy

íla

nem

volt, és

,

irja

Császár

szegény testvérét nem

).

Bornemisza család. (Karthali) Karthali Bornemisza György salgói várnagyot Sági János Gömör vármegyei M é h i

és

Nógrád vármegyei Ság, Ethes

Sági

Lászlót

és Újfalu birtokba vételétl, testvérét

pedig elidegenítésétl

1481-ben nov. l-jén

6

tiltja

a Sági Convent

eltt

).

1827-ki VII. törv. czik. v n f I 1685-ki kiadás 25. lapon: fínne Joannem Eornemissatn , quae abslemium no tat , e Tolnensi pernobiH eppido oriundum , Malhiavox rez; virtulis inditsiriaeque cjus captvs ex htimili ohscvroque locu ad aerarii praeficlvs ram promoverat. 3 Révai de Sacra Cor. Scliwandtneruél II L ) Istvánfi 1685. kiad. 29. Lehoczky Stemm II. 63. 418. *) Id. helyen. 5 ) Lehoczkynál id 1. „Homo nescit ponderarc , quantvn* pretentum regium ncque eriam fratrem stí»! nsvrpavit , et tamen (e helyett noha lícet) (iilo caret ii'ían pauperem adjucal, et utiqUe ncscitur, pecttniam quo farit ?' stb. ") Gr. Teleky : Hunyadiak kora Xíí 105. *)

2

á ) 1 s t sobrium alqtte

>

—

—

=

,

:

I

Bornemisza.

sági

170

Bornemisza család. Nem ismervén az külön említend Bornemisza viszonyait

elbbiekhez rokon-

,

Pál,

ki

alacsony sorsból emelkedve ki *)< 1548-

ban budai prépost, 1550-ben veszprémi, 1553-ban és vajda is 1556-ban, de ugyanerdélyi püspök ,

akkor visszaj Magyarországba püspöki helyettes volt.

is

1558-ban nyitrai

,

1568-ban királyi helytartó

,

2

Meghalt 1579-ben

).

Czimere, melyet pecsétén használt, hattyú fölemelt szárnyakkal

*).

Bornemisza család

A

(Borosjcnei,

berhidai és

XVII. század közepén két egy teytvér Bornemisza tnik

petrelini).

föl

kiknek

,

Pál BornemiszadePetrelin*), a másik LászlóBornemisza de Berhida 3) irá magát. A tyjok Bornemisza László egyike

Pál

Bornemisza

midn

6

Váradon lakott 1633 ban jeni várkapitánynyá

borosjenei elnévvel iratik

és

),

tétetett, hol

a lippai törököket megveré, ezek panaszán a fejedelem Rákóczy

György kénytelen

t

onnan elmozdítani , azonban nemsokára e helyett udvari fkapitányává majd mezei fgeneralissá tette és sok volt

,

szép jószággal

adomány ozá

is

,

t Rákóczy.

ken még Bethlen Gábortól kapta

Petrelint

több szép birtokkal

,

Belényes vidés

,

Jen

vidékén

Epén midn x Magyarországon táborozott Rákóczy meghalt B. Pál Hernád-Németiben 1644-ki octob. 25-én, két heti betegség után. is birt.

,

Tetemei Váradra vitetvén

1645-diki június 27-kén nagy pompával a

,

fegyház

falaiba takaríttattak

Kemény

Boldizsárné

Kata

1

')

*)

,

A

7 ).

n na

Három I.

leánya maradt :

Apaffy Mihály fejcdelemné 9)

,

és

losonczi Báníl'y Dienesné.

Pál testvérének Lászlónak egy leánya V)

Zsuzsanna

Anna

Széki Teleky János

Forgách Corament. 142. lapon szokott gyalázkodás! modorával

irja rdla

„£sc ívfima fltbi n*lus. il »)

Bethlen Wolph.

138. 141. 143.

Mikola

id.

I.

551.600.

M. 29

—

Pray Annál. tom. V.

- Benk Transylv. De

Geu.

1.

192. 22b.

*J

Battiiyán Leges Eccl.

4

Mikola 29. 38. 1. Kazinczy Fer. Ered. Munkái. II. 376. Egyedftl nevezi Szaíárdy Siralmas krónik. 93 s köv. 1.

)

s

) •) 1

) *)

II.

Forgách

p. 417.

láttam két rendbeli eredeti oklevélen

Be

r

h

i

is.

d a i-nak.

:

U. ott 186.

Kemény

1.

önéletírása Szalay kiadása 13.

1.

Hölgyfutár 135l-ki 128 fámában. Családi Lapok l«56-ki 13. tsám. é« „N o k

•) Életet leírtra

w)

L. leveleit

Divatlapban 1857- ki 41. számban 655. lapon közölve.

12*

v

i

1

á

ga

1'

Bornemisza

190

jeni kapitány

és zarándí

fispán neje volt

,

és anyja a hires erdélyi

kanczellár Teleky Mihálynak.

A

folebbieknek nemzékrendi kimutatása iraez

:

László László

Pál jenéi J

i

es

•

rjll

kap 1644 f

(Teleky János)

Anna

Zsuzsa

(Kemény

(Apaffy

Boldizsár. f 1657.)

Mihály

Anna

A Anna

T^ ..

fejed

Kata (Bánffy Dienesné)

)

(Pál leánya) mily befolyásos szerepet vitt a török rabság-

ból kiváltotl és

fejedelemmé

lett férje

ApafFy oldala mellett

,

és olykor

mennyire védszelleme volt a gyenge Mihálynak, történeteinkbl kivált Bánffy bukását tárgyazó történetekbl tudhatjuk

a Béldi és

a

Meg-

).

halt 1688~ban

Bornemisza család. Bornemisza

János,

ki

Ez elnevet használta -*)

(Szendroi).

1627-ben kassai altábornok

ennek halálával föladta Kassát vára kapitánya volt, és

—

II.

ugy

Ferdinándnak

—

látszik

3

).

volt, 1

Bethlen hive,

634-ben szendroi

innen neveztetett szen-

avagy talán birtokrészt nyert ottan ? Ugy látszik volt azon Bornemisza János is ki Némethi Balással Bocskai magyarországi hadjárataiban 1604 ben részt vett 4 ), és 1605 ben Tokajt vivta *). Ezen szendroi Bornemisza János 1 649-ben Lehoczky szerint báró d

r

i-nek

,

,

lett 6).

Bornemisza család, Bornemisza Imre leány-ágon

,

A

(Boii).

kitl Garacsy, Czúcz

Imrétl igy kezd

,

XVII. század elején

él

bodi

Batta családok származnak

folyni a család leszármazása

:

Imre László

Margit

(Pahy Benedekné

Pahy Benedeknek

leányaitól

jnek

le az emiitett

családok

l ) Cserey Mik. Históriája 67. 77, s több T) Szirmay C. Zemplin not. hist. 167. 181. 1 3 ) Kazy Hist Reg. H. I. 256. 1. Kaprinai Mss. XXVIII. Siralm. Krón. 78. L — Kemény J. Önéletírása S/aíay kiad. 39. 1. *) Bethlen Wolph. VI. 180. 184. 204

7

).

1

:

*) CJ. ott 224. 1. ») Lehoczky Stemm. 7

í.

Szalárdy

168.

Lisznyói Dam<5 Andrásnak Mocsary k-zlO eüen ÍS-grád fevtár )

284.

1768-ban indított pö

Bornemisza

Bornemisza család. mellé

,

Boldizsár

családai

kihalt

1541 -ben az ország

Bagdi György és Végedi Imre ). 1573-ki sept. 5-kén fia nevében is biztol

rendelteiik

Ugyanaz még 1545-ben Bardóczi Jánost

sítja

Erdély

(Kápolaai).

közétartozik. Kápolnai Bornemisza

fkapitánya

181

is -).

hogy Ferdinánd

,

3

részében lakást fog kapni

Huszt vára harmad

királytól

).

Fiáf és utódait megnevezni biztosb adatok hiánya gátolja. Mik

kóla szépnevü családokkali rokonságát emliti

Bornemisza család. a 'órténet

eralit

(Kolosvári).

úgymint kolosvári Bornemisza

.

,

szívesen egyezett bele

*).

és

ennek

Mikola a kor meghatározása

Gergelyt,

nélkül emliti kolasvári Bornemisza

mint korának

hír-

férilát 6 ).

Bornemisza eredet

család. (Kászoni

családa. Alapitá Csik

Kászoni János,

—

ki

Nagy-Kászon

Kvári

mint

Erdélynek székely

bárój.

,

nev

falujából származott

—

a fejedelmi kor vége

irja

7

)

1687-ben mint tehetségdús növendék Kolozsvárra megy. Onnan

felé b.

Lászlót ,

Fe re n c z nem neves

1644-ben két testvért

Ferenczet, ki Homonnai Drugeth János szolgálatában midn Tokaj várát Rákóczy György megvevé mibe nevezett

öcscsét állott

).

Száva Mihályhoz Írnoknak

zásba.

majd a

,

708-ban a Rákóczy hoz hajlott Henter Benedek helyébe

1

fökirály bíróvá neveztetik.

III.

Hazajvén, udv.

megismerteti. széki tanácsos.

í

bels

:

Feles szerzeményei mellett

iratik.

Kemény

)

U. ott

I.

Mikola

s

Szalárdy Siralraas Krónika. 155.

*)

Mikola

m. 29.

id.

id.

s

a

görgényi

is

szerzett, és a kászoni

8 ).

név

Cap

Albens. 211

92. lap

4 ) )

;

23.

Jós. Notitia Arcnivi et

II. r.

kap

1735-ben országos elnök lön

báróságot

Kovachich Scriptor. Miaor.

»)

1721-ben fkormány-

kanczellár ln.

titkos tanácsosi czimet

uradalom 22,000 frtban részére

)

Erdély részérl, hol képességét

fel

722-ben a pragmatica sanctio átvitelének egyik leg-

buzgóbb pártolója

2

csiki

Károly király és fejedelem föliéptével

mint a hit letevk egyike megy

1

kolozsi sóaknáknál jut alkalma-

m

1.

29

1.

Vir olim nominatissimus

I.

Gregortus Bornemisza de

Kolos vár. *)

Kvári:

8

U

Erdély nevez, családai 53.

—

Kaprinai által báró Bornemisza János Ferencz táboritok halála fölött 1747. márcz. 4. Szebenben az egyházban az országos rendi k elöít mondott O' r a t i o F « n e b r i e 52.

L

M

) i

ko

ott. 1

a

És Kállay id.

m

30*

id. 1.

ö

m e

235 n k

-Beako Ka

r.

Csik-Gyergyó

Transvlv. General.

11. 15.

és

Kászon

Bornemisza.

182

Bornemisza

mellé a

Els

zasságokat teve.

Ignác z

és

János

Jánostól

föl

,

Második nejétl báró Haller Bor-

születtek.

fiai

három gyermeke

bálától

család

Szép ellépései mellett jó háneje vajda szent-iványi Bcdoni Klára volt kitol nevet vette

P á 1 ). neve József)

másik

(kinek

1

ezek között

Ion.

igy

sarjadzik le a

:

János József

I.

1735. orsz. elnök nejei •

második b. Haller Bora.

els Bodoni Klára

...,>

»

.

,

lgnácz kincsfc.

f

II.

Pál

1747. Katari

-j-

(Gr Csáky A-£~: Anna Mária

—

i

Bora (g.

Jay III

József

Gyu- (Barcsay Samu) Róza)

Nemes György táb) (gr-

g.

N. (Macskásiné)

Jó/sef

Pál

Krisztina

János

Mikes Anna)

(

i

Jósikané)

(b.

Klára Anna (g. Gyulay f 1796. Samu) (gr. Haller

,

János Ferencz

táborn.

176!).

.

József

Klára)

Sándor

Gábor. Albert,

Leopold cs. kir. kam. f 1806. márcz 19. (b. Bornemisza Klára) Leopold (ntlen)

IV. János Jósika

(b.

f

Mikes

Jozefa

Nemes Ádám)

elesett

1848.

Róza

lgnácz Katón a

Mikes Károly

(gr.

Klára)

Gyula

Leányok

Kálmán

(gr.

C

Antal')

Klára (b Huszár Klára)

(^i'.

Haller

Gábor;

Tivadar.

János József ors/áo os elnöknek a család-alapítónak lgnácz fia Torda vármegye fispánja, majd kincstárnok volt. Meghalt 1769-ben

János Ferencz

(János Józsefnek Üaj tábornok (Generális

vigiliarum ÍVaefectus) volt. Tanult Gratzben, Bécsben. Meghalt Sze-

benben, 1747-ki febr. 11-kén, kora 39-dik évében lintól

a

).

Gróf Csáky Kata-

csak egy leánya maradt.

Pál

a harmadik legifjabb testvér 1764-ben Csikszék fkirály'

3

birája ) volt. f

)

M

i

ko

a

\

id. h. 30.

megfordítva lgnácz

és

-

Kóváry

Mifcola ellenében

— valószínleg hibásan

Jánost Bodoni Klárától vá ló gyermekeinek irja

,

ée

Pált

Haller Borbaiától *)

Fölötte

—

mint ernliíém

mával Szebenben beszédet tlofoíti

—

latinul

;

Xaprinai mondott az országgylés alkal— és P. Gyalog i János jesuita magyarul

Prédikál siet. Syomt. Kolesvúratt 1747. 3

)

Beuk

K

á

r.

Csík.

Gyergyó

és

Kászon

52.

L

183

Bornemisza.

Igoácznak

sbb

János Hunyod

fia ÍII.

volt, ké-

nyugalmaztatva, az irodalommal volt foglalatos, és 1777-ben köny-

veket

*

adott

)

ki.

Fia LeopoJd

kora C/>-dik évében balt

kir.

c.s.

kamarás 1806-ki márez. 19-kén,

2

meg ). János 1842-ben fkormányszéki

A most éik közül C z m e r e a családnak i

iag

vármegye fispánja

tanácsos ion

láthötú-

itt

mint azt a bárói rang nyerésekor

,

kapa.

részre van osztva, a hatodik ud-

t>t

vart a szív (vagy kezépj koronás paizs

A

képezi.

paizs

fels része függlegesen

Az

két osztályra van osztva.

alsó rész két

három udvarra oszlik. A fels jobboldali vörös mezbei zöld hal-

rézsútos szegessel

:•

mon

fehér kereszt; a baloldali kék udvar-

ban hatszöglet

mez

els kék

útos szalagon rös

mezben

alsó ezüst

csillag.

Az alsó jobboldali

üres, mellette a fehér rézs-

három

*)

csillag.

hattyú úszik.

mez

mezben kétfej

fészkén

ül

Az

A

alsó vö-

baloldali

pellikánt *) mutat.

A közép

paizsban arany

sas sötétlik.

(Máskép Baranyai). Bornemisza, máskép Baranyai Andrásnak irta be (inseripsit) Dobó Ferencz Baathi de ismét curiáját és Bagonya helység felét 1590— 1601-dik év táján

Bornemisza család.

,

visszaváltá

*).

(Máskép Budai Bolghár). Bornemisza, máskép Budai Bolghár Pál JNógrád vármegyében lakott, hová — ugy

Bornemisza család.

—

látszik

beházasodás utján jutott 1614. táján, elvevén tholdi Tholdy

Lászlónak Dávid Katalintól született egyik leányát szép birtokhoz jutott.

Tholdy Katalinnak

is

A

Annál,

kivel

Tholdy család kihaltával neje nvérének Ion gyámja, akit elvevén siroki Egry Isthires

1651-ben június 30-kán Szécsényben osztoztak meg a többi birtok közt az si Toldi pusztán is. Az osztály izetlenséggel ment végbe,

ván,

J

)

Ehtt

,

Kváry

szerint, ezimeik

:

EstvÜi Idctöltés

és a

,

másiknak Stobadox Lék*

szomorújáték.

valószínleg — sajtóhibából áll 1836-dik év. 8 az általa gyanított hibával ) A cziraer Kváry munkájából van átvéve együtt, mi a vörös mezében látszik elkövetne. Ott a paizs tojásdad alakú. 4 ül gólyát emut ) G y a 1 o g i J. Halotti Prédiká Utójában fészkén *)

Kvárynál

—

,

*) Sz.

Benedek! Oonv. Fasc. 105. Xro

28.

Borneniisea.

f$4

Bornemisza Pál boszujában még Egry nemességét is kétségbe vor.á, mibl becsraérlési (dehouestator.) pör támadt 1653-ban a vármegye

s

eltt, mit Egry nyert

vekben többnyire

meg

1

)-

Bornemisza Pál,

Buday Pál

osztályos és pörös

néven

megyei jegyzkönyegyéb általa kiadott

(ki

iratik,

irományokban pedig Bornemisza, máskép Budai

Bolgbár-nak) 1655-ben Nógrád várraegyének helyettes alispánja volt

2 ),

és több választmányokban vett részt. 1656-ban arról tétetett hiteles tanúvallomást hogy Szécsényben házán Lipthay István szécsényi vár,

kapitány hatalmaskodást követett

el

8

Figyermekei nem maradtak?

).

ekép alkotott

javai leány- ágra háramlottak. Családot

Budai Bornemisza Pál 1655. (Tkoldy Anna)

Anna (Id.

Sára 1670. (garamszeghi

1970.

Vattay Pálné)

Géczy Gaborné)

Bornemisza család.

(Ternyei). Ternyei Bornemisza csalá-

dot emlit pusztán névvel mint létezettet Lehoczky

Bornemisza család. lád

is

Bornemisza család.

elnevü Bornemisza hazánkban 5 ).

(Somi).

esak pusztán emlittetik Lehoczky által

ládról

is

család.

nevén kívül egyebet

Illósvai

birtokosr.

6

csa-

Somi Bornemisza család

is

).

(Valathai). Valathai Bornemisza csa-

nem tudhatunk

Bornemisza család. kel.

).

(Tolnai). Ily

a fölebb említett iró szerint élt

Bornemisza

4

(Illósvai).

7 ).

ügocsa vármegyében

szé-

Bornemisza Gergelynek özvegye 1805-ben Sásváron köz-

8 ).

Valószínleg Ungh várhonnan elonevét irja. Egy ága Nói n aj helységébl ered megye ugy látszik grád vármegyébe szakadt a múlt század közepén minaji Bornemisza József személyében, kinek neve már azon vár-

Bornemisza család.

M

(Mínaji).

,

,

')

Prothocol. C. Neogr. anni 1653. p. 22. hol az

Egry

—

ellen

kitnik. *) a

ü.

) Sz.

ott.

Prothoc. anni 1655. pag. 149.

Benedeki Conr. Fascic.

*)

Lehoczky Stemm.

*)

U. ott. ü. ott. U. ott. Szirmay C. Ugocea

«) 7

)

•)

II.

64.

119.

1.

44.

Nro

40. item Faac. 54.

—

pörbl mindez

185

Bornemisza.

megyének 1755-ki nemesi lajstromában

Károly,

hetett

ideig páratlan

kinek

fia

ügyesség

található.

Józsefnek

István, Nógrád vármegyének

csendbiztosa volt

,

fia le-

hosszú

már

1816-ban szolgabíró, és ama hivatala mellett szolgabírói

E

is

czimmel mintegy 1844-ig. Lakott Pasz-

Heves vármegyében. Gyermekei maradtak. Cziraere a családnak kék mezben egy koronából kiemelked bajnok feje fölött fölemelt ketón

,

A

zeivel egész várat tartva.

szintén bajnok nyúlik föl

paizs fölötti koronából

jobbjában kivont kard-

,

Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.

dal.

sereg

Hornéin iszrt családbeliek. Még egy Bornemiszát ismer történetünk, kiknek

családi eredetüket, Összeköttetéseiket

nem

ismerve,

minden vérséges viszony igénylése nélkül

e czikk

alá kell helyeznünk.

Bornemisza Bálint

1447-ben aláirta

Hunyadi János kormányzóságáról végzést i

Bornemisza György fember február 13 -kán

1551-ben

3

ríttetik

Dobó

Lippánál harczol Nádasdy Tamás

1553-ban

és társai által ostromoltatik

.

és föladásra kénysze-

).

s

)

'561-fcen szepesi és jászói prépost,

csrnádi püspökké neveztetik, 1572-ben váradi

lön. Királyi tanácsos is volt.

törvényszék ülnöke

6

).

mest megölik a hajdúk

1

1582 ben a nagyszombati fblebbe-

Meghalt 1584-ben.

Bornemisza Miklós 603-ban

magyarországi Tisza vidéki dús ne7 ).

»)

Pray Annál. III. 61. Kovachich Scriptor. Minor? í. 92. Oláh Miklós Érsek jegyzése. Pethó Gergely Krónikája 114. lap.

*)

Bethlen Wolpli.

5

)

Codex Széchenyian.

)

1582-ki IV. törv. czik.

*) 2 )

6 *)

1552.

fc

1563-ban nov. 19-kén

zési

,

Izabella egyik tekintélyes hive Beth-

Bornemisza Gerge; püspök

meghalt Pozsonyban

).

Bornemisza Farkas len várában

).

*).

Bornemisza Sebestyén alatt

í

I.

553. Mfi».

tom X. a Nemz Múzeumban

Bethlen Wolph. V. 295. 323.

1.

186

Bornemisza.

Bornemisza Boldizsár bive, és Basta embere, ki

fnemes

erdélyi

Szebenbe küldi

1

)

t rendekhez

hajolván Székely Mózseshez, 1603-ban javait földulatja

Késbb

1604-ben Bocskaihoz tér

vármegye fispánja

,

midn

brassói llerser Jánossal

2

át.

Rudolf király

1601-ben.

Nem

Gyer János.

1607-ben már tanács-ur és Fejér

fejedelmi egyezés mellet!; birtokot cserél

Mátyás

Rokona Bornemisza

).

,

Sármasághinak fogságbóli kimentésén fáradozik

Bornemisza Péter

3

1604-ben

).

Pozsony vármegyei Detreki evang.

leikész nemesi eredetéri nincs

adatunk de mint az irodalom embere megérdemli fölemlitését hittani magyar munkáiért. 1584-ben irta Predikáczióit 4). Hasonlókép tekintetbe ,

j

Bornemisza Tamás

budai polgár, ki 1541-ben Budát Fer-

dinánd kezére igyekezett keríteni. Budának török kezébe kerülése után Ferdinánd kegyelmébl élsködött. írt Buda elestérl egy emlékiratot *),

Bornemisza család.

(Máskép Sz(oliiikovich). Borne-

Kristóf

misza, máskép Sztolnikovich tótországi királyi tábla ülnöke

1770-ben a dalmát-, horvát-,

ugyanakkor Mátyás Zágráb vármegye

;

alispánja volt.

Bornemisza család.

mezben

misza családnak czimere kék

jobb lábában hármas vörös rózsát ból

is

a leirt oroszián nyúlik 6

vörös

A kis-unyomi Bornekínl oroszlán els

(Kis-Unyomi). koronából

tart.

A

,

paizson álló sisak koronájá-

Foszladék ezüst-kék

ki.

,

és balról arany-

).

Bornemisza család. Ilynevü nemes család volt Zempliu vármegyében Bornemisza Mihály 1660 —1668-ban azon vármeis.

gyének

szolgabirája.

Az

utóbbi évben

volt egyike

Jesuitáknak S.-Patakra bevitele ellen tiltakoztak

1

)

Bethlen Wolph. V. 51.

~

pcllens. 2

ü.

ott. 321. és

Kállay

1.31.

#<>»

tam oye

,

azoknak

7

kik a

7 ).

qum

virtute

Familiae prae-

VI. 229.

m. 23b*. ) 3 ) Bethlec Wolph. VI. 31. 4 Meni. Kung. I. es Nova Memória 542. ) Korányi 5 által. Fest 1857. ) Magyar Történelmi Emlékek a Magyar Akadémia III. kötet 193-204. 1. Kiadta elbb Podhraczky József is: ;> Két magyar krónika'' czíni alatt. — Az elbbi raimka élbeszédében lásd XII. lapon is. L. Révai íd.

;

,

de Sacra Corona Schwandtnernél

II.

*)

Adami Scuta Gentil

7

Szirmay C. Zemplin. not.

)

463. 727.

I.

hist. 189. 205. 214.

L

Boróezy

Boroczy család.

— Boronkny

187

Csejthe-rl

Nyitra vármegyei

irja elö-

nevét.

Boróczy Péter levelet.

1800-ban

Czimere négv udvarra

Ferencz királytól kapott nemei

I.

függleges

oszlik

és viz-szintes

vonal

Az els és negyedik fehtr mezben kék ruhás vitéz áll kivont karddal, melynek hegyéu levágott emberfej látszik A második és harmadik vörös mez egy ágaskodó arany vizsla- ebet mutat. A paizs sisak-

által.

jából a leirt vitéz emelkedik

arany- vörös

Foszladék jobbról ezüst-kék

föl.

,

balról

')

Boron ka y

család. (Boron kai

és

Né-

mely jelenleg Bars, Fejér, Hont, Somogy, Veszprém és Zempliu vármegyékben 2) birtokos. Törzshelye SoSzétterjedt régi család

zetté i)

mogy vármegye

,

hol

,

Boronka

1476-ban kapta adományban

Pá

helységét

és innen veszi a

,

család nevét, melynek régiebb eredetét eddig

—

tigy látszik

A

homály

czimere

család

emelked ketts

nából

födi

1

—

3 J.

mezben

kék

kereszt.

álló sisak koronájából oroszlán

koro-

A paizs tetején ni ki, els jobb Foszladék

lábában kivont kardot villogtatva. jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös

4

).

Nevezett Páltól származott nemes Boronkai

János

deák (litteratus)

zonyos ügyben tanúságot tesz

ki

,

1560-ban

).

Jánostói a családfa igy sarjadzik

*)

l

)

Adami

Scuía Gentíl.

:

le

6

)

napjainkig

I.

Fényes Geographiája

szerit)

t

még A bauj

Bihar, Nyitra, Pozsony, Szathmár, Szépen és Ungh. s

)

A

bi-

5

Baranya Heves, varmegyékben is birtokos.

Paleo lógóktól i származtatás bizonynyal soha

,

,

nem

érvényesíthet A

mese. *)

Kiadta

*) Sz.

Günther

is

ezimertárában.

Beuedeki Convent. Fascic. 115. Nro 15

hol Xobitis

Joa-ttnc* lifteratus

de Baronha-bfik. iraíik 6

)

Mas. 207.

A

család közleménye szerint

sz. a. II.

köt.

.

nagy részben kipótolva. Geneal. authent.

183

Boroitkay.

I. János 1560. (Szerdahelyi N.)

Lörincz

Víncze

1560.

15*56.

Gábor

Gábor 1615.

(Szeptenszky Kata) I.

György

(1.

(Erddy

2.

Ilona)

Anna 1585. Görög János

Magdolna Bor Bened 2. Lrincz András 1583.)

(1.

Ltfssy Krist)

1584.

(Rutka* Rutíkay *) Fruzsina Özv. 1594 ) *

János 1611. (Berényi Zsófia) II.

i.

ezredes. 1662. kapja Nezettet.

—

Borbála

Zsuzsa (Beniczky Péter)

Jstván 1643.

(Ordódy István)

/S

Tamás X702. (török fogoly) ~"' """

István 1663.

II.

Antal

István

III.

tn;egöl.)

(megöl)

Mihály

Ferencz

Pa-

(Zemplin-

(Niczky

czolaion)

ben 1711.)

Júlia)

Lrincz (lak.

a

Mihály

László

IV. István zólyomi fispán

József

,

1810.,

r

(Uzsovich Éva)

somogyi

János. Bora.

Henrik. József. István.

követ 1790. i

III.

Z2J_^152±_

János

barsi alispán

Krisztina

s

követ.

Meghalt 1844

(gr. Festeticli

Imrené)

1.

Eleonóra.

Imre

Teréz.

kir. táblai üln. II. Imre Nyitra várm.

Nyitra várni.

fadószed.

fsz. biró

í.

Lajos

Amália

Albert

Klára (gr.

Vas)

fl850.

(b.

Luzsinszkyné)

Munkácson mint fogoly.

(Baros Honorata II.

Lajos

korm.-biztos 184-8.

Bvebb

Vinczének

Hontban.

magyarázatul e családfához a következket tehetjük. Beje szeptencz-ujfalusi Szeptenczky Bálint leánya volt,

1576-ban már Tarnóczy Márton hitvese. II.

Jánosnak

neje Berényi Zsófia, karancs- berényi Ferencz-

nek Marsovszky Katától született leánya.

Rudnay

mi talán toll-hiba. Az idézett Geneal. autlien. Mss. után annál inkább hajlandó vagyok hinni, hogy Ruttkay Fruzsina volt neje, mert eképen Ruttkai jogon juthatott a család a n e z e 1 1 e i birtokhoz, melyre azután 1662-ben adományt nyert. *)

A

családi közlés szerint

leány,

Boronkay.

199

v á n ezredes, és a magyar gyalogság egy részének vajdája I. Leopold királytól Dvornikovics András udvari tavolt 1643-ban 1 s t

1.

,

adományban Nyit ra vármegyémelyrl ezután család elnevét irta. Két fia

nácsossal együtt kapta 1662-ben királyi

ben

Nézetté

helységet

,

által két család-ágat aiapitott. II.

Istvánnak hat

fia

maradt

,

Antal

kik közül

Tökölyi és Rákóczy idejében elhultak

*)

Ez

I s

t

és

István

a

v á n 1702-ben , mint

Rákóczy hive zemplini alispánnak választatik és J 71 l-ben is e hivatalában megersíttetett. L r n c z csatamezn esett el 2). Mihálynak 1711-ben Zemplin aljegyzjének *) gyermekeit ,

i

bvebb

tudósítás nélkül a családfán látjuk.

Ferencz

szintén harczban esett el

4

Nejéti Niczky Juliannától nemzé Józsefet, ki Somogy vármegyében nagy jószágokkal birt, és azon vármegyének az 1790 1797. 1802-ki országgylésen követe ).

—

volt, és

a határvizsgáló országos bizottmány tagja

h

).

Egyetlen leányát

Festetich Imre vette nül. Lászlónak két leányán kivül fia I. Imre, elbb

Krisztinát gróí

utóbb

ügyvéd,

aranysarkantyús vitéz (eques auratus) és táblai ülnök 1810-ben, Gyermekei közül cs. kir.

tanácsos

Imre

II.

,

Nyitra vármegye fadószedje

kir.

kinek neje bellusi Ba-

,

Honorata, meghalt Pesten, 1822-ki május 16-kán, kora 40-dik, házassága 16-dik évében. ros

Lajos

I.

Nyitra vármegyének fbírája. Ennek

fia

Lajos

II

Hont vármegyének 1839-ben fjegyzje. 1848-ban Bars, Hont, Thurócz vármegye kormánybiztosa. Több évig fogoly volt. A 1 b e r t hasonlóan 1848-ban kormány biztoskodott Abauj, Ungh és Zemplin vármegyékben, 1850-ben Munkácson mint fogoly halt meg Visszanézve

fogságba esett

I.

Istvánnak

másik fiához

Tamáshoz,

ez török

váltsága elészerzése végett 1702-ben Hull, Rendve,

,

Ripen helységbeli birtokait a Motesiczky családnak adta el Fia Mihály, ennek fia IV. István 1790—Í8O7. Bars vármegye Paczolaj

,

követe, 1810-ben

')

)

még els

alispánja,

cs. kir.

—

kir,

udvar-

Szirraay C. Zemplin

L

Családi közlés szerint

*) Szirraay

C

Zemplin. not kist 329.

')

Családi közlés.

s

1791 ki 67. 1802-ki 26. 1807-ki 31. lörv

)

tanácsos és

Idézett kéziratban acctsus kitétellel jelölvék.

not. hist. 287. 306. 3

is

ez.

L Horányi Nova Mem

54'

BoroBkai - Boros

190 nok. 1815-ben

már a nagyszombati

ker. tábla, és az érseki nyolezados

törvényszék elnöke. 1820-ban egyszersmind a verebélyi és szentgyörgyi

Utóbb Bars- vármegye fispáni helyettese, 1825-ben már Zólyom vármegye fóispánja. Fia III. János 1820. 1825-ben Bars vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, s végre kir. táblai érseki nemesi székek nádora.

ülnök, meghalt Pozsonyban, 1844-ben.

A

—

mint

látszik

tsem találni továbbá a családfán

Pált

Rudolfot,

kir.

mazó

ki

*)

1844-ben a m.

—

nincs a jelenig folytatva,

1844-ben,

cs. kir.

kapitányt;

helytartó tanácsnál volt fogal-

stb.

A most

zemplini ág

reformatio korában egy ág a protestáns vallásra tért át , mely

is az,

a másik katholikus.

Koron kai

család. Erdélyben

is

voltak

Boronkai-ak,

kik-

nek a magyarországiakkai való összeköttetésérl a történetírók hallgatnak. A XVIL század elején szerepelt Erdélyben Boronkay János, eszes és vagyonos férfiú,

Vajda Miklósnak sógora, és tekintélyes

csalá-

doknak rokona. Azonban vagyonának szép része a Básta zavarokban általa akarták odaveszett. 1602-ben Székely Mózses és Tholdi István

Déva várában Báthori Zsigmondnak

elzáratását eszközölni.

Késbb

beleegyezett a Zsigmond életére irányzott tervbe, de mit tett? 1003-

ban

midn

Básta ell futottak, ennek emberét

hurczolá magával

Tamást

,

és

is

s

rokonát gróf Capreolis

kifutott Karánsebesre gyermekei-

A

következ évben Basta elfogatá és fölakasztatá. Egyik leányát a dalmát eredet, alacsony sorsú szülék gyermeke, Lodi Simon karánsebesi bán akará nül venni de ezt az atya éltében tehetni nem remélvén, állítólag azon dolgozott, hogy Básta Boronkait kivégeztesse, hogy igy leánya kezével annak szép birtokaihoz hozzáférhessen. Básta kegyelmet kinált Boronkainak ha katholikus mint Bethlen irja vel együtt.

,

—

—

,

vallásra tér, de az református vallását odahagyni letet visszautasitá

Boros

2

nem akarva

,

a kísér-

).

csfti/ul.

Lakhelye Szathmár vármegye, hol Borhid

helységben Boros Mária férjével Skót ka Mihály 1699 ben részbirtokot

*)

rM%á.t

:

A

zemplini ág ugy látszik csak de eadem, azaz Boronkáról írj* és Ne/.ettérl nem. L. SzirmayC, Zemplin. not. topog r. 106. i.

— Szirraay szerint Zemplinben és alsó Bereczki, Czéke, Nagy- és Kis-C zigánd, G a t á 1 y R á k ó c z Izbugy a R okító helységekben. C. Zemplin not. topogr. 296. 304. 330 375. 377. 379. 391. 394. 1. 2 ) Bethlen Wolph. V. 295 244. 433 461. és VI. 8-14. Így Pál a kapitány

is

de eadem

közbirtokos a család (1797-ben)

iratik.

Fels .

,

Boros.

191

kap királyi adományban J ). E század elején (1810-ben) birtokos a csaHomok Mikola és Száraz-Berek helylád azon vármegye Berencze ,

,

ségeiben

2 ).

Boros család.

Gtfmör vármegyében

tnt

mint nemes.

föl,

Mátyás Gergely és János, Jakab, és László (vezetéknév) Mihály II. Fertovábbá rokonai dinánd királytól Bécsben 1636-ki május 18-kán kelt czimeres nemes levélben nemesitettek meg és ez Göraör vármegyében ugyanazon évBoros Simon

,

és általa

fiai

András

,

Péter

,

,

Szk

,

ben

kihirdettetett 3).

Boros család.

I.

Leopold király

által

kelt czimeres levél által nyerte nemességét

1697-ki sept. 20-kán

mely elször azon évben

,

Nógrád vármegyében tétetett közhirüvé *). 1726-ban ugyanazon megyében produkálnak Boros idsb Pál fiai

,

és

Pál, Mihály, Mátyás.

Boros család* E család is Nógrád vármegyében érte meg nemessége megnyerését A nemesség-szerz, s igy család- alapitó Boros Jakab volt. Az armalist Leopold királytól Bécsben 1700-ki sept. 13- kán nyertek. Ez szól a következkre, a már emiitett szerz Boros Jakabra, annak neje Szikra 5) Zsófiára, — Boros Mátéra, és I.

nejére Mihálfí Ilonára, és Boros Pálra és hitvese Bakos Dorottyára.

—

Nógrád vármegyében 1701 -ki január 10-kéu. A nemesség- szerz Boros Jakab neje nevérl Szikra Boros-nak neveztetett, mely név néhány iseu utódain is megmaradt. Ezen Jakabtól egy ágnak családfája igy sarjadzik le

Kihirdettetett az armalis

is

Boros N. 1

'""Boros

Máté

Jakab

Pál 1700—1755. (éakos Dóra)

1700.

(Mihalft Hona) 1726. 1734.

1700-ban nemes. (Szikra Zsófia)

—^"^5

'

-A_

Mátyás Nógrád várm Zelenyérl Ó-Aradra fiával.

György 1726. 17 34. produkál

lekölfcöz.

'György

^

Mi h ály.

(Lak.

1755.

Ó- Aradon)

'

András 1832. (Gyógyszerész O- Aradon) Frigyes.

József.

')

Szirmay

*)

U.

:

'

*)

István.

Szatlimár várm.

*) Prothoc. C.

C Gömör

II.

Amália.

Oktavia.

Teréz.

181.

1.

anni 1636. folio 287.

Neogr. anni 1697.

Néhol S z i k o

'

Miháty 1833. ( Lak< Szi r VMOn)

ott. 279. 284. 287. 303.

•) Prothocol.

And rás 1755 György

'

_A_

Lajos.

'

r a-, éa

Csikóra

nak

is

olvadható.

Francziska.

Goios

192

Mint a családfa mutatja Jakab ága leszakadt si fészkébl. A Mátyástól lejöv ág Arad vármegyében él. hol András ó-araüi gyógyszerész 1832 ki aug. 27-kén ) Nógrád vármegyétl fiai részére nemesi bizonyítványt vett. Özvegye és jói nevelt gyermekei élnek, kik közül Lajos ügyvéd Aradon. A másik ág, mely G y ö r g y t 1 le, ki még 1726- és í 734-V.a Nógrádban lakott, Békés vármegyében Szarvasra szakadt. A végs izei) ,

!

j

álló

Mihály 1733. aug. 27-én vett ki Boros család. Boros íános a

i

nemességérl bizonyítványt

)

Nádasdi huszár ezredbea kapi-

tány volt, és 1767-ben kapott nemes levelet ily czimerfel: a paizs kék

udvarában zöld tér

arany oroszlán

fölött

hátsó két lábán

áll

A

jobb lábával kivont kardot markol , melyen koszorú züldoL álló sisak koronájából szintén a paizsbeli oroszlán nyúlik föl

kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék

Zala

,

József

zottat

,

ki

Kassán 1715-ben

,

els

paizson

koszorÚ3

balról ezüst-vörös 3)

Boros család, Ilynevü nemes család székel megyékben. Fényes Geographiája szerint. Horányi emlit Boros

és

,

Szabolcs

,

Vas és

nemes szülktl szármaszerzetbe, és 1724- ben egy latin

jesuirát

állott e

,

4

munkát nyomatott ) Boros család. (Sólyomkövi) Erdélyben Doboka vármegye

hittani

ben a kolosmonostori Conventnek tanúsága szerint hajdan szép birtoknak ura volt a sólyomkevi Boros (némelyek szerint ) Botos család. 1396-ban Ördög András állítólag

Sólyomk

még három

egész helység birtokába

is

testvérével többek közt

beiktattatott.

—

1441-ben

élt

Sarkudy Lászlóné midn magát a nagy-atyjáénak igénylett Sólyomkövön beiktattatá de a beiktatásnak a sólyomkövi Ördög 03 Teke családok által ellenmondatott *). sólyomkövi Boros János leánya Erzsébet

,

,

,

Boros család.

(Csik-Szent-Tamási).

Szintén Erdélyben esik-

mely a XVII. század harmadik negyedében házasság utján jutott birtokhoz Doboka várme-

széki Szent-Tamásról származó székely család

,

gyében, hol a kihalt család utolsó sarját Boros Borbálát Rhédey vette

nül

6

).

Sz.-Tamási Boros Ferencz 1738-ban fel-csikszéki

J

)

A megyei jegyzkönyv

)

ü. ott 1306.

2

s

Horány

i

:

NVo

U. ott 55.

')

Beak

Kár.

a

114.

Nova Memor

)Hodor: Doboka várm.

•)

az.

sz. a.

*) Collect. Herald.

*)

1338.

54.

Csik Gyergyo és Kászon 55.

1.

jegyz volt

7

).

— Borosnyai.

Boros

BoroN család.

Delnérl

irja.

ÍM

(Delnei). Csikszéki székely család. Elooevét

Delnei Boros Elek 1794-ben Csík, Gyergyó és Kászon

széki ülnök.

Boros csalid. (Sz.-Geliczei)

Erdély családa, belle egyszerre

Boros

Ger-

Boros család. Ilynevü család van Magyarországban Szerdahelyrl irja elnevét. Borosnyal Lukáts család Hazája Erdély eredeti

mely

bárom tagja

ügyvéd 1794-ben úgymint

táblai

gely, József

,

sz.-geliczei

Márton

és

,

,

Háromszék, melyben Nagy-

Kis-Borosnyó

és

helye

Többnyire

fekszik.

tanár és tudós férfiakat mutatott föl e család. Így Borosnyai Lukáts János elbb nagy-enyedi ref. lelkész, 1735-tl udvarhelyi lelkész

,

tanár. 1749-ki fcbr. 27-ke óta supcrintendens.

mány által

is

Ö

volt az

els a m.

kor-

megersitett helv. superintendens. Meghalt Maros*Vásár-

helyen, 1760-ki febr. 9-kén

Borosnyai Lukáts

>).

Simon

maros-vásárhelyi

ban több halotti beszéde nyomatott ki *). Borosnyai L. László maros- vásárhelyi

lelkész 1776-

ref.

;

ben.

Ugyanakkor J á n o s

királyi

adószed 1815-

ott tanár.

nev család 1759-ben nyert czimeres nemes levelet. Borosnyai Hagy család. Valamint a fölebbi ugy ez is Borosnyay

,

háromszéki család

nyai;

s

;

— aNagy

ugy

látszik tulajdonképen vezetékneve

nevet (mint a fölebbi a

L u k á c s-ot)

Boros-

csak család-

különbz tetés végett vévé föl azonban legtöbbnyire a család tagjai sem irák ki hanem csak az els bett , például Borosnyai N. János. Az is lehet , hogy eredetileg a két család egy törzsnek sar,

,

:

jazata.

E

család

is

a lelkészi

,

tanári pályán szerepelt

,

és mint reform.

lelkészek kapós és ügye.3 halotti szónokok voltak. Borosnyai

superintendens volt , ugyanaz tett

és

,

ennek

fiai

,

ki az

már Borosnyay

N a g y o k-nak

szakadt volna tehát a család kétfelé

*)

IL

elbbi család-czikk

,

ÍI.

177.

—

alatt említte-

írják magokat, igy

ha Horányi azon

Benkö; Tracsylvania Generális. Tom.

János

állitása

meg-

Horányi Nova

Mem.

645.

—

Korányi Nova Meai 546. B. Wesselényi Ferencz, gr. Bethlen Ádám, Vargyasi báró Dániel báró Kemény Miklós, gr. T«leky László, b. Bánffy Klára • Czegei gróf Wasa Miklós fölött tárta halotti beszédet, és azok nyomtatva i* *)

•

magjelentek *

°

—

Borosva^

194

Sors.

hogy Borosnyai N. Zsigmond,

állana,

Márton ennek

és

fiai

voltának.

Ezt azonban az e tekintetben jobban értesülhetett Benk nem irja *). Emiitett Borosnyai N. Zsigmond a nagy-enyedi ref. collegium-

Több munkát irt. ár t o n 2 ) Vizaknán született. Tanult Enyeden és Test vére Hálában, és ott 1729-ben crvostudori oklevelet szerzett. Hazajvén, gr. Teieky József pártolása mellett a fkormányszék rendszerint! orvosa lön Szebenben. Azonban e hivatalt tíz évig sem viheté. Meghalt hittan, egyházi törtenelem stb. tanára volt

ban a

M

pestisben

1

738-ban. Tudori értekezésen kivül egy Erdélyre vonatkozó

fiivészkönyvet (Herbáriumot)

Zsigmond E

lalkozott

De

melyet testvére

.

a nagy-enyedi coliegium könyvtárának adott

családhoz tartozott 3

hagyott kéziratban

Pá

is,

J

át.

ki szintén az irodalmi téren is fog-

).

találunk Borosnyay-ra, ki elnévvel

is

borosnya i-nak

irá

magát. így borosnyói Borosnyay Péter Sepsi sz. követe 1459. a med gyesi gylésre; és borosnyai Borosnyay György szintén erdélyi

eredet,

királyi táblai

ágens és ügyvéd Budán 17 84- tol. Meghalt

ugyanott 1809-ki június 21 -kén, kora 58-dik évében.

üorostay család.

Zemplin vármegye armalista esaládai kö-

zött említi nevét Szirmay.

Boi'S esaiád.

(Gsik-szeníkiráíyi

nevezet történeteinkben oly régi

nek

4

B u n g é r-nek (Böngér)

)

,

hogy

,

báró és nemes >

azt

már

a kunok hét vezérei-

Borsban

fiában

lyén a Balassa családot emlitém eredetinek

—

A Bors

is

,

kitl a maga he-

fölleljük.

Ezen Bunger-

Bors

nevétl nyerte a krónikások szerint nevét Bars és Borsod vármegye és az utóbbi vármegyének fispánjául is Bors iratik > valamint Borsod vára építjének é). nek

fia

,

Az Arpádi korszakban

feles

hangzású nevekre a krónikákban

számmal találunk és okiratokban

,

Bors

és hasonló

a nélkül , hogy kö-

zöttök a vérséges összeköttetést, családi lesarjadzást kimutatni lehetne. II,

István király korában egy

pártot üt, királynak kiáltatik

futnia

464.

társával

Iván

fispánnal

de legyzetvén., Görögországba kellett

,]

).

V. össze Horíínyi Nova Mem. 545.

')

II.

ki,

Bors

s

köv. L

1.

r) Horányi szerint Nóra Mem. 545. 547. 4 Sándor M. könyvesház 256. 1. ) *) Anonymus Cap. VIII.

XXXIV.

*)

Anonymus Cap. XVIIL

•j

Thuróczy Schvrandtnernél L

ec

141.

— és Benk

Transylv. gen.

Bora.

195

Bors nevezetüeknek igényeltetnek Filep (1223-ban) és Miklós (1219—1220. és 1227-ben) nádorok. De ezeket Bors helyett Bortthz

Borz

Borzh-nak találjuk irva

,

Ju1a

Borz, és

filius

Bort z-nak

Bár mint legyenek ezek

már

család

És az arany

*).

bulla keltékori nádor

iratik.

annyi kitnik belle, hogy

:

az Arpádi korszakban Magyarországban

annyit sem dönthet ni székely földre

Kváry

Bors család

csík-szentkirályi

el ezúttal

e név, vagy ott

is

is

Bors

létezett

szerint székely család,

nevii *).

A

és igy

,

valljon Magyarországból jutott-e a

Í3

régi törzsökös, az utóbbi egyébiránt

könnyebben vélelmezhet. 1295

—

1

299-ben

lósággal megalapitva

Bors Gryörgy

még

e rdélyi vajdául iratik, de va-

ez sincs 3 ).

Bihar vármegyében már a XIV. századtól kezdve találunk Bors családbeliekre a Leleszi

1300

Convent oklevelei

*)

szerint

,

melyek 3zerint az

— 1450-ki idszakra ily nemzedékrend fordul el

:

^r°?

s *)

U.

Fejér

ott. 323.

.

Cod. Diplom. tom.

lapon

i

*z

III. vol. I. 320.

JNicolao filio Borz.

—

1.

367, lapon

Nicclao

filio

Borih Palatino

Comes Bors

1222-ben a zárdának censust adományoz javaiból. Hevenesi Mss. LUI. kötetébl közölve. De leginkább elüt a Bors nevezet egy 1226 -ki oklevélben (Cod. Dipl, tom. III. vol. II. pag. 94.) hol igy áll Leusfachio filio Borc , é3 Nieolao :

szz Mária-hegyi

Ooxniti, filio Borc,

ugyanez okmányban Bars vármegye Bors-nak iratik, de

még sem Bor c-nak. *) Hogy ugyancsak 1223-ban - midn

a nádorságot viselt

Borzok

vagy B o r c z o k vagyis ennek fiai éltek volt Bors nev fispán is, mint már az elbbi jegyzetben az 1222-ki általa a szent Mária-hegyi kolostornak adott adományban állittatik még inkább bebizonyosodnék II. Andrásnak 1225-ben ezen adományt megersit levelébl (Fejér Cod. Diplom. tora. III. vol. II. 59. 60.) ha maga ezen adománylevél is minden kétségen kívül valónak vétet,

,

,

,

hetnék.

A ,,Trophaeum

Estorasianum' 1 hízelg összeszerkesztje

is egykoron férceit össze egy Bors genealógiát Ádámtól kezdve a XVI. századig a midn azt magvaszakadtnak irja, de ez els foltünésre nemcsak Kollár Fejér — de bizonyosan bár ki eltt is alaptalan mesének tnnék föl. 3 és Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. lí. p. 290 ) Lehoczky Steram. L 80. ,

,

—

Georgius de genere Bor s-nak iratik. Azonban ilynevü genust Podhraczky minden szorgalma mellett sem talált oklevélben. L. Simonis de Keza krónikáját kiadva Podhraczky Józseftl. 95—104. lapon , ha csak Fejér nem Borsa helyett irt Borsot. Hodor: Doboka V. 56. 1. E Györgyöt Borsaynak irja. L. Borsay os *) Családi közlemény szerint. hol

13*

B»rs.

£96

Ismét oklevelek nyomán Öt izeu

ily családfa keletkezik

— — I.

János ^\_

II.

János

J

Mihály Lukács István

Ezek még Jáaosn a k

állítólag

Bihar vármegyében voltak birtokosok, hanem

Mihály Csik- Szentkirályban is birtokos volt. Nevezett Mihály látszik lenni a család ujabb törzsének kinek Lukács, Gryörgy és András fiai lö70-ki május 21-kén SzapoII.

fia

már

,

lyay János Zsigmondtól uj adományt kapnak 1 ) csik-szentkiráiyi részi ikre.

Lukácsnak

Bors

fia2

István

pedig áliitólag 1588-ki sept. l-jén

adományt nyert volna Báthori Istvántól. A velem közlött családfa 3) emiitett Mihálynak Lukács nev hozza le a hatói nemzett Istvántól, ki 1600-ban iratik élnek családot következleg Biharban

falura )

is

uj

—

')

Kváry

szerint

is, id.

m.

54.

1.

— A velem közlött

családfán tévedésbl

—

ennek áU János Zsigmond helyett , mert János János királynak hamvai is elporlottak. 2 ) Bielek Majores Hungar. czimü munkájában közölve lévén Bihar vármegyének 1552-dik évi portalis eonscriptioja abban még akkor sem találtatik Jelenleg ít Bihar megyei B o r s helységet a nagyváradi Bors nev birtokos, latí a szertartású káptalan birja az ugyanott fekv Borz nev falut pedig a nagyváradi görög kath. püspök. És Borz vagy Borcz falu pedig az elbbi jegyállhat

I.

Zápolya

15/0- ben nevezett

I.

,

—

,

zetekben emiitett Borz családra emlékeztethet. 8

)

E

közlitl. (Erdély n e v. Lukácsnak atyja. Lukács ado^

Köváry

családfa lényegesen elüt a

által

—

C s a 1 á d a i 55. 1.) Ott a törzs Mihály. és ezen Lukácsnak fiai : Tamás Ferencz, mány-szerzö testvéreivel él 1570-ben Lukács , Imre tehát azok , kik itt Istvánnak fiaiul tétetvék. — En itt a család által közlöttet adom azért mert azt ez utón hiánytalanabbnak kellett tartanom amannál. ,

,

,

,

tn

Bors.

látván lftOO.

I.

Adóiján Anna) (2. Botskor Kata)

(1.

r I.

Imre.

—Barabás.

I. (

VMM

I.

Gábor (Hozó Kata)

Dósa Andr.)

János

JT^-1, --

istván

i

^2&1?-

*

,

Ferenc^ L Mihály

Kelemen

János.

II.

(

'

'

Krisztina. Fer.

,

András

J5tóJL^ Tergely

(l/Nemes

Tamás >,

I.

-

(

Gábor

(Filtz

r

(Nemes Mária)

2.

I.

(Karacsi

lLGUgy

Fülöp.

Tamás.

Ferenc* a

I. j

"• látván. II.

ír tf J II. Véreim

Lukács. *_

(Zen_ae Erzs .) __-

l

-

-

i

családfán.

Simon.

Gábor.

(Gáj^fud.)

'György.

György. István. "( Kovács Kiára)

Mihály.

II.

(Láza/

An ? a >

r

<

János

Kelemen? (Szabó £a<*>

?

A B o r s-ok (valószínleg 1648-ban. 1

III.

ÍÍI.

n G J

látván

István

1691-ben

,

Gergely

(I.

Istvánnak

fia)

(I.

Györgynek ha) 1771-ben

bás 1819-ben sok Bors

királybíró

István

és

Benkö

Közlés szerint.

*)

Benkó

Csík.

u. ott

3

).

2

)

testvére

54— ó£.

J.

Mihály György

I. I.

G e rge iy (a családjegyzje. Tamás (ki a I.

királyi pénztárnok.

,

Fia

ugyanott

B&r n a-

Csik-Szeník irályban (1853-ban) birtoko-

János.

Gyergyó

*)

*)

:

(ki a családfán nincs)

1744-ben alkirálybíró Ai-Csikszékben

áll)

István

*)•

fán álló) 1703-ban ugyancsak Al-Csikszék

Lázár

,

igy

a síékely lovasság locumtenense

(hadnagya) volt Rákóczy Barcsai korában

nem

,

al-k irály birák voltak.

1705-ben jegyz, 1710 ben alkirálybiró volt

családfán

K

,

Al-Csikban többen viseltek hivatalt

103 l-ben

Tamás

Barabás kir- biró

Sándor.

Y°*8Y.

698-ban jegyz, 1706-fcan szintén alkirálybiró

L

István.

(Apor Júlia)

István)

II.

"Józsel

(CKiszár Qra >

Albert (Zambó Júliai

A-

,

és

Kászon 63-54.

I.

Bors.

198

Kelemen

ága folytatólag igy sarjadzik

le

Kelemen (Zente Erzse)

György,

IstVán alisp,

Pál.

1755-1768.

(Baló Eva) Ignácz.

Antal

Ferenoz.

Márton.

László,

I.

Doboka várm. aljegy.

1794

Zsófia

II.

szül 1808. (B. Ckristalnig

Frigyes

Lóra sz.

1838.

sz.

sz.

bér-beszedo, 1755

855.

sz.

— 1768-ig alispán fia

(Gottlieb)

Ludmilla

Rudolfina

1843.

sz.

1845.

István Doboka vármegyében

fia

Ennek egyik

Mária

1841,

1815. dec. 16.

Brandt Bernardina megh. 1855.)

(B.

1809, iul. 7,

Augusfa

sz.

Kelemennek

sz.

(Gr. Harraek Lóra)

Zsófia 1840.

1838.

Gyula Adolf

Frigyes

szász feied. tanács.

Sándor)

Frigyes

szász hgi tanács. (1802. szász fejed. 1832. osztrák báró). Meglialt 1836. áebr. 13.

sz.

1846.

1754-ben dézma-

a ).

Frigyes

Németországba szakadt,

és a szász fejedelemségben titkos tanácsos lón

szász fejedelemség!

}

,

1802-ki april 7-kén

1832-ki május 19-kén pedig

osztrák birodalmi báróságra emeltetett

1836-ki febr. 13-kán. Fia fejed, tanácsos visszatért

II.

2

Meghalt

).

Frigyes báró és szász

Magyarországba

hol az

,

idben Bihar vármegyei Tamásdán és NagyKeményen (ha jól tudom NéverytI) szép birtokot ujabb

Gyermekeit a családfán

szerzett.

Gyula Adolf tett

Poppendorfon

Brandt báróntl

Oki

láthatni. Testvére bír,

nejétl szüle-

1855-ben halt meg)

gyermekei nem maradtak.

A

család czímere kék

mezben egy

élfa.

A

paizs sisakján kar könyököl , kardot villogtatva.

*)

Hodor Doboka várm.

z

Gota. Geneal. Taschenb.

)

:

nak

is

idéz.

m. 55. lapján

ll.

jegyzi

folyt,

449

1.

d. Freiherr.

Hauser. 1857. 72. L hol

B o r § c h-

Kváry Borscdi elnév ez ágról Istvánon innen nem emlékezik. De I. Ferencznek táblán) unokáját Pált Magyh. Óvárra helyezi és alá*

iraíik, és a bárói

az els családfa

56. 440.

ágnak

de a folytatás elmaradt.

tulajdoníttatik.

,

Bors

Bor*

t

s

—

199

Borsay.

nalá
Ily

elnévvel

élt

1794-ben

Bors György, osikszéki ülnök.

VMülstú* (Körtvélyesi). Hajdan Zemplin vármegye nemes l esaládai közt foglalt helyet, de kihalt )

Bors

Bors eselád. hite3

jegyz 1743

Mária Teréziától

A

Bors Ferenez a magyar

udv, kanczelláriánál

kir.

3l-kén czimeres nemes levelet nyert

ki niárczius

azonban a család benne magnóikul megszakadt.

,

nvert ezimer ez

:

a paizs kék mezejében jobboldali fels szög-

leibl rézsút egy fehér vagy ezüst folyam-öv vonul

ie

(baltheo diagonali

dextero sive argenteo ííumine) ebben egy horgony, és e fölött egy hatszöglet, vörös csillag ragyog

;

a paizs aljából (az eltérben) egy

arany karó mellett bors-fa, vonatkozva a családnévre, (arbor piperis per alluskme gesztve

i

A

nominis) emelkedik

(öl

,

már sárguló

érett bogyóit lecsüg-

paizs tetején kiterjesztett kék szárny nyúlik föl, a szárnyon

az említett fehér öv, s azon a vörös csillag látszik. Foszl&dék jobbról

arany-kék, balról ezüst-vörös

2 ).

Borsa y

csatári. (Dályói). Több ilyney családakik léteztek, iegaíább különféle elnévvel st Borsa nemzetség {genus) is elfordul oklevelekben *). Adályói Borsay család Nógrád vármegyei ;

(Kis- és Nagy-Dályó) pusztáról irta elnevét, és belle

say Miklós 1545-ben Nógrád vármegye

dályói Bor-

alispánja volt*).

Ezzel

rokon lehet a következ

Borsay család.

E

(Dolyáni).

család

szintén

is

Nógrád vár-

megyében fekv D o 1 y á n pusztáról irta elónevéfc és nem valószíntlen, hogy a fölebbivel egy törzsbl eredt. Dályó és D olyan puszták nem messze vannak egymástól. A dolyáni elnévvel élt B o r* say-ak közül Imre és István nótáztattak és javaikra úgymint Nógrád ,

,

megyei dolyáni,

csaJári és pilisi részbirtokaikra

Szénássy Mihály

és

Romhányi Péter

Tamástól nádori adományt szereztek

Tán

')

*) Coilcot.

C Zenopliii

Herald.

Nro

•)BeiM. Kot

xlqv.

1561-ben Nádasdy

i

Miklós

u<>L tust. 72.

175.

*) Ké'/a Sira. Cliroiúeon edit.

*)

s

e családhoz tartozik azon Borsay

Szirmay

1561-ben kis-szécséni

IV. 45.

Sejái oklevtráeim szsriui.

Joí Podhraczky. 107.

1

is,

ki

1552 ben

—

Borsay

&<M)

B«rsy.

mint császári csapat-vezér harczolt a tFrök ellen

J

s

tán épen azon

Borsa y caalád. Ugocsa vármegyében is volt nev család, és o.tt Borsay Mihály 1413-ban alispán

hajdan Borsay

D alvói

Borsay Miklós,

)

,

ki 1545-beri alispáti volt.

volt

2 ).

Pozsony vármegyében szintén találunk e családra a múlt

János

zadban, Borsay

szá-

1722-ben Püspökibl való Nagyszombatban

tanult.

Borsay család.

Borsay György 1298-ban erdélyi

(Borsai).

vajda volt, Doboka vármegyébl, hol Viz-Szil vason 1702-ben

Borsay

is bírt

3

).

JBorsy család.

Pozsony vármegyei Galantha

(Galanthai).

helységben adomány os jogon birtokos család.

Czimere a paizs udvarában :

dot tartva, ugyanaz paizs

A XVII. század

álló oroszlán

fölötti sisak

,

koronáján

els jobb lábában

kar-

is.

elejétl kezdve a leágazás a következ

*)

;

Borsy György (Bessenyei Magdolna) István. Flórián. Tamás. (Désházy (Bucsányi 1655.

+

Anna)

Anna)

Anna)

György t

Anna. Ferencz. János. -j(Bucsányi

Barnabás.

(Tarródy

Zsig.)

<

Anna) *

István (Aczél Erzse) István.

Farkas.

»..

1

Zsófia

(Felnémethi)

Anna.

Ilona.

(Bessenyei Mih.)

(1.

László.

f

f

Rebeka. (Csuzy

(1.

Tamás)

2.

Deii

Istv. 2.

István.

(Deseö Erzse)

Farkas. György. Zsófia. Máthési f f

János (Redneki Anna)

,

János.

István *)

T Judit.

Mária.

(Balogh

(Ujváry

György)

István)

Erzse.

(Gány Fer.)

Deli Pál)

Zsófia.

Kata.

Ilona.

Lénárt Istv. (Somko Hídassy Fer,) Ján.)

Erzse.

(Kada Andr.)

Ezeknek testvérei még Ilona Bossányi Mihály n é Anna Dalmady Istvanné, és Erzse Csány Ferencz né. *)

,

r) Forgách Comment *) 8

)

,

törzsökös székely 4

)

66.

Szírmay C. Ugocsa 50. 1. Hodor D« -boka várm. 56. lapon egyszersmind megjegyzi hogy nem a

Bors

Múlt századi

családból volt

Borsay György

hiteles genealógia szerint.

,

vajda.

Borsy

A szült is

családfa

csak

,

,

Borsos.

201

mely a múlt század ötödik

ez ideig terjed

is

—

tán a családfán álló

s

,

— hetedik tizedében végs

ké-

izekben ki

aludt.

B o r s s y-nak

Györgynek a törzsnek fía I s t v á n magát 1655-ki május 15-kén Hetménben kelt oklevél Balogh Miklóstól zálogban Lipthay Györgynek 1 j.

birt két

darab földet

alá és

,

,

irta

mely szerint ott egy rétet kibocsát

Barnabás, Gányi három

Emiitett Istvánnak testvére

egy

elha

gyott nemesi curiáját elcseréli Tarródy Mátyásnak Bolondosi házával, és íizet rá

32

forintot

1

664-ben

2 ).

Borsy Gergely,

Talán e családhoz tartozott azon

században Palota várából a törökökhez átszökvén

meth néven Vácz vára kapitánya Borsy

Mihály

volt

8

neve

(Kuchyni).

ázirmay

említi

4

).

Zemplin vármegye kihalt családai

).

Tán

e családból volt azon tállyai lakos öreg Borsy

meg

török rabságból

,

hova Tokaj foldulása-

7 ).

És Borsy Ádám Rákóczy alezredese, parancsnokává tétetett. Borsy család Szabolcs nemes áll

Mehe-

Zemplin megyének armalista nemesei közt

Pál, ki 1700-ban váltatott

kor esett

és

*).

Borsy család. 6

,

az 171f;-ki országgylésen a törvények átvizs-

Borsy család. áll

renegált

a XVI.

).

gálására rendelt választmány tagja volt

sorában

,

ki

ki

1705-ben kassai

családai sorában

is

Fényes Geograpbiája szermt. Borsod y család. Hajdan Bihar

vármegyében virágzott, azon megyei Chyömek helységben 1552-ben birt Borsody Pál 9).

Borsos család.

Mária Terézia királynétól 1761-ben kapott czimeres nemes leCzimcre víz-szintesen kétfelé osztatik a fels ezüst mezben

család velet.

;

vörös ruhás kar könyököl

kék

(Gyergyó-Ujfalusi). Gyergyó-Ujfalusi Borsos

mezben

,

és

markában kivont kardot

jobbról rézsút arany szalag vonul át

,

és

Az alsó azon három feszerit.

')

Eredeti oklevélrl, hol pecsét- czimere S. B.-vel jelelve latható.

*)

Esztergomi káptalan eltti bevallás.

•)

Mindszenti L'Advocat Lexicon. V. Darab 152.

*) 1715-ki 5

)

•)

XXIV.

törv. ez.

Szirmay C. Zemplin uot U.

ott. 110.

*)

ü. ott not hist 283.

8 )

U. ott not

)

Bielek

9

:

hist. 289.

Major, Hung. l51

top. 72.

tm

8 orsós.

kete sas repül.

nyúlik

föl,

A

paizs fölötti sisak koronájából vörös kar ejyyenesen

kivont kardot tartva. Foszladék arany-kék, és ezüst-vörös

Borsos család.

Mózseá

ládból

A nagy-en yedi

(N.-Enyedi).

Alsó- Fejér

vármegyében Erdélyben

')

Borsos csa-

rectiíicator biztos

volt 17£<-ben.

Borsos család* (Monoi). Szintén Erdély családa. Monoi Borsos János szászvárosi szék senatora' 1 794-ben. Borsos család. Zaránd várraegye nemes családai sorába számit Borsos családot melybl Borsos S á n d o r 794-ben azon vár1

,

megye

alszolgabirája volt.

Erdély

Általában

neves

férfiú

tnt

Borsos ki,

több Borsos családot termett, melyekbl több

következ család. E család, mely a népbl esze ilyen család a

föl.

ln

legújabban történelem-irodalmi szempontból

törzs

—

meddig

tudniillik e családot ismerjük

Borsos Sebestyén,

lakó

nak

lett dolgairól'4)

ki

irt

í

562-ben egy

János nev

1554-ben a tle született

fiával

*)

A család-

Marosvásárhelyen

Krónikát

a v

á g-

i 1

Két neje

volt.

nül, de

ki

együtt meghalt. 1555-ben

másodszor nsült Kolos várról Hoszu Krisztinával családot

—

1550-ben vett

kit

emelkedett

méltatva.

— 1584-ki évrl.

az 1490

Az els Köpeczi Tamás leánya Kata,

által

3

).

Ezzel igy alkotott

:

Borsos Sebestyén krónika iró. Megk. 1584. 2-dik neje Hoszu Krisztina.

János sz.

1558.

sz.

1580.

(Szabó Gáspár)

Tamás

Anna

Kaíu

Pál

1556.

ez.

ez.

1564.

sz.

(Nagy Szabó

1566.

•

1605 fejed.

Jánosné)

táblabíró 8

török követErzsébet

Borbély Kristóíné (fUaaóthon).

Tamás

Sebestyénnek, ki 1584-ben halt meg, rosvásárhelyen

jegyz, 1599

— 1604-bea

fia

fbiró. és ez

1597-ben

idbl

Ma-

Maros-

Vásárhely bel- és külvárosának a legközelebbi idkig fenállott helyesze és keze müve, 16Ö2-ben a vár építésének hatósági alkotványa az

')

Adauii Scuta Gentil.

*)

Gr Mikó Imre

:

I.

Erdélyi Történeim? adatok. Kolosvár 1855.

kol krónikája kiadatott. 8

)

*)

ü.

ott. 15. 16. 17,

ü.ott

ísüj.

I.

köi

9.

Borsos

íö indítója

1

,

— Borsást-

203

603-ban a dézsi országgylésen városi követ

,

1606-ban

Bocskai fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának Kassára megvivje.

1605-tl kezdve fejedelmi táblabíró, és mint ilyen a törvényhozás tagja volt. 1613.

1618

a nagy-

1625-ben a gyarmati békekötéseknél fejedelmi biztos TX Le1585 1612-ig kora történeteit 2), és 1613-ki els portai útját

szombati irta

ügyviv, 1615-ben

1618. 1625-ben * török portán

,

—

,

ki portai követségi naplóját

*)

Erdélyi székely, és igy nemes családból származott azon

Mihály

is,

ki

1728-ban Budán jesuitává ln. Sárospataki plébános,

Thuróczon zárdai fnök

volt.

Meghalt Bozókon

,

mint a nagyszombati

Latin verses munkát adott ki

collegium javainak igazgatója 1761-ben. k

Kassán 1735-ben

).

Borsos család. megye nemesei sorában Borsos

Borsos

Antal

élt

Magyarországban Heves és Szabolcs várFényes Geographiája szerint.

áll

Ulászló király korában, kinek megegyezésével

egy malma jogát az egri Agoston-rendi szerzetesek egri zárdájának 1505-ben

irta át

*).

Borsó család. Ebbl Borsó Jakab, is

íratott)

,

Olaszországban tanult

,

és

lí.

Származására nézve Erdélyországból volt

(ki latinul Pisó-nak

Lajos tanára és titkára

volt.

6

).

Borsvay család.

Ugocsa vármegyében virágzott már a XV. század els felében, midn Bor-svai Lukács 1430-ban Nvaláb vára kapitánya volt 7) Ugyanazon megyében Borsvaj Kristóf 1612-ben Tivadarfalván bír, és arról irta elnevét 8) Zemplin vármegyében

élt

1492-ben nemes

Borsvay Miklós

a Palócziak hive, ki ellen hatalmaskodási vád emeltetett

9 ).

Borsvay Benedek 1487-ben királyi ügyek igazgatója volt

Borzast család. számítja

*)

Kóváry

(J.

(Erkedi).

10

).

Erdélynek kihalt családai közé

M).

ott. II. int-

3-

4.

- h

Életrajzát gr.

Erdélyország történeti tára lí. 3 -74. I. *) Ugyanolt é3 azok által kiadattak. *) Gr. Mikó Erdély Történelmi Adatok

II.

Kemény

Józs. és

Kovács

Istv.

kötetében kiadva.

Horányi: Nova Mem. 648. 1. — Munkája czime Idea fíelüdvcum. *) Katona Hist. Critic. € Jászai M. Nemzet Napjai a Mohácsi Vész után. 61. Budai F. Lex. ) Borsosnak írja, szintén P i s o-bi forditva. ri Szirmay C. Ugocsa 144. 4

8

)

)

:

T. ott 126.

Szirmay C. Zemplin not top. 300. 50 ) Gr. Teleky Hunyadiak kora X1L köt. ") Kovary Erdély Nev. Családai 270. 1.

*)

365. 369. 411. 437. L

I.

504

Borzavieh

— Bosnyák.

Borzavit'li család, Borzavieh István l. Leopold király által 1700-ban nemesíttetetfc meg; czimeres nemes levele Pozsony vármegyének azon évben Somorján tartott közgylésében hirdettetett ki 1 >. Borzik csaltad. Zemplin vármegye nemes családai sorában áll *).

B(ka család. András

volt Bósa

birt

Hajdan Arad vármegye nemes Nemes-Vásáriban 1562-ben 3).

Bosa család. között iratik

talantól, állítólag *).

Zemplin vármegyének armalista nemes családai

-).

Bosnyák tetik

család. (Magyarbeli). Közönségesen Bosnyák BerKázmér lengyel király hadvezérétl (Í 310.) eredez-

Lehoczky szerint Poroszországban

ö

családai között

Ha

n y á kj tekintünk, inkább lehetne eredetét Bosniából Bosnyákországból származtatni mert ha Lengyelországból eredt, valószínbb, hogy Lengyel vagy Polyák, Rusznyák voltak

).

a névre (B o

busznicziBosnyákok

s

,

vagy

,

Orosz

nevet kapott volna.

Nevezett Bertalantól a családfa egész a kihalásig igy

j le

:

Bertalan fKázroér kir vezére)

1310-1367.

Tamás (

L380.

Magyarországban) Lajos 1422-1469.

János 1469.

András /< —

102(5 .i

.»

Ferencz 1540. I.

Ambrus

Tamás

(Kenderessy Mária) 11.

Tamás

Brigitta (Terszty ánszky

Fiiieki fkapit. kir.

1559.

Xorponai kap. í'Patvaróczy Anna) (Lásd folyt, a kov, lopon\

Gáspár)

f6asztalnok

1611-1631. (Zádory Kata)

Kata

Zsóíia

f

1644

(X'erényi Ferencz)

Uwíik

Judif (Balassa Imre)

( Veszprémi

Pozsony vn,rm. levéltárában van az eredeti annalis ) Szirmay O. Zemplin not. top, 110, s Fábián Arad várm. 37, ) 6 ) Szirmay C. Zemplin noi topogr. 110. *) Geneal. Autlient. N. 207. Mss. sat. •) Lehoczky Stemm. Ii, p.

*) 2

piisp.

\ 1644.

(Wesselényi Fer nádcrné).

levél.

I

Bosnyák. Ambrus

^^

205

1559.

Korponai kap. (Patvaróezy Anna) Mint a tuba lapon látható.

^

A

r látván

^

Magdolna

Péter

ía^

(Podoliában) (Erdélyben)

Vitkovics

(1. 2.

Ferenci

(D

Istv.

^lfÍ^ vrsoiya,

ék

Bosnyft k András)

Bosnyák Mihály a DessewfTí ezredben szolgált.

Meghalt Sxicziliában.

Anna

Dóra (Pistyék Ján.)

(Császár Félix)

—

Horn

Zsuzsa (Sínkön György)

Miklós (Harmati

(Valovits Józs )

Ilo. a)

"—

: 1

I

Imre f 1742. (Szép vagy

(ntlen)

Széplaki Judit)

f 70 éves

Illés

,

—

— Bora

Klára

Ferencz

sz. 170().

sz. 1702. (sz. 1711.)

(Fábry

'1.

Pál) 2.

Pexa

Anna Mária 1716.

az.

i

Kata

Mária Erzse

f

Teréz *)

Zsuzsa sz.

1721.

sz.

1724.

sz 1719. (Mészáros (Terebessy

MiK)

Anna. Borcsiczky

*

(sz.3 718.)

(Mészáros

f

korában.

í -

-

(Mészáros Márt.)

György)

Fer.)

Anna)

az Auna

Róza

Kata

(Vincze Pál)

(Járdánbázi

Kovács

els tói: (Nagy

Fer.)

Istv.)

E

családfa igazolására az idézett

hozhatván, igy Bertalantól innál inkább

Belüdux)

mert

,

iratik.

Fia

,

és

ennek

íia

kívül egyebet fel

nem

Tamásig a leszármaztatás ersítésre vár,

Ií.

Bertalan

Tamás

I.

a törzs

András

Kázmér

király hadvezéréül

Lajos hadvezéréül

Zsigmond király kapitányául ennek ányaul

kútfn

II.

fia

János

Ulászló és

1

) II.

,

ennek

Mátyás

fia

Lajos

király kapi-

Lajos király udvari

nyomokat történeteinkben alig találunk. Ellenben történeteinkben említetnek Bosnyák családbeliek kik családfán nem láthatók. így 1526-ban él II. Lajosnak udvari embere losnyák Antal (tehát épen az állítólagos Bosnyák Andrásnak

iiubereül iratik, mire

,

*)

Ezeknek testvéreik még

lagnélknl "naltak *í

£nnek

:

"Dorottya,

*zül. 1729. és

László,

kik

el.

testvéréül tetetik

Miklós

is,

földvári Benczés apát 1456-ban.

Bosnyák.

80$

Gömör, Torna Borsod és Heves me Bebek Jánoshoz levéllel küldetett '}.

kortársa), ki a mohácsi vész eltt

gyekhez, egri káptalanhoz, Szintén

II.

s

Lajos korában

,

egy Bosnyák

élt

Tamás,

Istvánnal egy török fogoly megvétele miatt összezörretívén bajra kelt és eleset* íl>27-ben

Bárdi

ki

azzal pár-

,

*).

Bosnyák Márton (szintén nincs a családfán) Szigetvárnál el Zrinyi alatt

1566-ban

Tamás ,

II.

s

).

már gyermekeivel együtt történelmünk jól

kit

ágát magasra emelendette

E Tamás

,

mit

nev

ha az István

,

szép vagyont szerze

magánvétel utján

esett

Meki

,

ismer,

pap fiában ki nem

hal.

1614-ben szerzé kecskeméti birtokát

kapitány, és

kir.

fasztalnok korában ha-

4

Meghalt 1635-dik év eltt. Nejétl Zádory Katalintól 5) született egyetlen fia I s t v á n 1635-ben esztergám! kanonok, 1640- ben egyszersmind pécsi püspök majd veszprémi püspök; meghalt 1644-ben mint kinevezett nyitrai püspök 6). Zsófia, II, Tamásnak leányai frangú férfiaknak lnek nejeik Wesselényi Ferencznek (a késbb nádornak) ln neje, meghalt 1644. talmas foglalásokkal

is szaporított

).

,

:

april 28-kán. Eltemettetett Sztreesen

rencznek,

Judit

várában

8

le

).

Ambrus

Hogy Bosnyák

fhádi ember

volt, bizonyos

látjuk a családfán.

).

Kata

Perényi Fe-

Balassa Imrének volt neje.

Ezekben kihalt a magyarbeli következ ágat nem látjuk ez elnévvel

jne

?

Két

fia

9

Bosnyák család; mert a élni. A másik ág Ambrustól

a XVI. század közezén

,

és

Nejétl Patvaróczy Annától gyermekeit

).

ágat nyújt

le.

Istvánnak ismét két

fia

ma-

Leánya

rad, mint a családfa megjegyzi Podoliában és Erdélyben.

Engel: Monumenta Üngrica 226.

*)

*) latvánfi 8

élt

1685-ki kiad. 70.

1.

Schwandtner Scriptor. I. 730. Magyarország képekben. Szerk. Kubinyi Fer.

)

*)

és

Vahot Imre.

Pest,

köt.

1853.

) Más genealógián ezen lí Tamás nejéül tétetik Kenderessy Mária ii Tamás Ferencznek fiául iratik, mi a chronologiával sem fér meg miután F •igy egy IL. Tamás pedig a XVII. század másod tizedében élt r e n c z a XVI. 5

.

én

t

,

,

,

század állna atya és

melyrl

fiu

közt

;

—

valószínbbnek véltem tehát a másik

miénk adatik, elfogadni. Memória Basilicae Sírigoníen. Pest) 1856. pag. 153. Hormayr Mednyánszky Taschenb. f. vaterL Gesch. 1822 311. s kör. 1 Ez ágnak eképen Ambrustóli leszármazását csupán e^y múlt század

e

*) 1

1

)

")

végéroli genealógián találom. •j

családfát,

Forgách : Comment. 29.

BossÁnyi.

Katalin

80j

Bosnyák András nevhez megy másodszor férjhez

szintén

ettl Mihály mint katona Szicziliában halt meg. Ambrusnak van fia Péter is, kit azonban nem merek egynek tartan, azon Bosnyák Péterrel, ki az 1659-ki országgylésen a határvizsgalati választmány tagjául neveztetik '). es

M

Ambrusnak fia Pere ncz is, kinek leányain kivül gyermeke iklos, ki ismét ket gyermeket hagy. Illés ntlenül hal meg 70

Imre 1698-ki június 26-kán kelt össze Szép Széplaki Judittal, kivel Nógrád vármegyében Puszta eves korában.

máskép

,

Szántót örökölte

Meghalt 1742-kifebr. 19-kén, kora 75-dik évében. Eltemettetett Érsekujvarott a sírboltban. Több gyermeke közül csak a következ hat alapított családot, úgymint: 1 Borbála, 2. Ferencz, 3 Anna

Maria,

Mária Erzse, 5. Zsuzsanna, is mutatja. E hat gyermek utódai

4.

mint a családfa

pusztát, melynek az utódok leány-ágon máig fezekben kihalt a Bosnyák család ez ága

Bos*á„ji c»al4d. barof

es nemes).

is

Terézia

és 6.

hat ágra oszták a birtokában vannak *)

is.

(Nagy-bossányl és nagy-ugróczi

Régi törzsökös család, mely a

,

Divék s

Mint

Írják

f

nemzet-

segból (de genere) származik több rokon-ágazattal együtt .

gróf

%

e nemzetségnek feje Divék az els megszálláskor nyílra es Irenesm vármegye azon részén telepedett meg, mely Nyitra varatói éjszak felé a bérezek aljáig elterül. E vidéken épité Divék az els falut saját nevére, mely helység késbb mezvárossá fejldvén ')

1659-ki

LX.

és

LH.

törv. ez.

E

'*Bármazá8 Bo * a yte I™--««1 és az erre vonatkozó adatok e/rv z » .?, az érintett bjrtokra vonatkozó újított pörbl, melv tan jelenleg is folyik » meiv n*k igen kü lö„ös a tárgya. A múlt század végen Juhász JóLf kapitány, k megl1 febr 28" kora 6 B««y*k Annatói szü eie.tl °) t örökösödés, port inditafölebbihaC testve/ ellen azíigényelve, " uKy anyt an yja Bosnyák Anna B Imre Ipám™ ™l* s ^t i Ap0r* me«ny cre éa a 'puszta hetedrészét m-írkaná •

,

.

-

tr* /

-

m%

j£z'

W

«*«

,

1^., * »PÖrí,

l„w

ra0

«.f»t"^lftll

Ádám

n.je

uJ ,tát

,

.

melyben eredeti oklevelekkel tanu-

„ e m Bosnyák Imrének Szép Judittól való leánya volt k Mitüynak Szomithalyi "*? ÍdÖSb BOS

"^

ntwTtT" AdT Különben Z^T Adán,

'

.

hanem

szin-

P

-

i T D;

^"^-ki febr. 26-án ve4 n4ö U u UáSz ez idsb Bosnyák Mihály U Érsekújváron lakott és ez An« Öle 6ett

'

* V0 "'

e,U,y

,

GeseiüL^rrhfg.^ar

Me
*

*****

<•

"^

308

Btossányi

két részre oszlott, egyik része

egyházas,

családokat alapítanak. 1277-ben élt

nak

Bar

u

e

I

D

a másik vásáros

késbb több ágra szaporodva

nevet nyert. Divék utódai

}

vék

külön külön

mester, Divéki

s

i

B a a n-

Budimér, Jaroszló és (xergely testvéreinek László király Bassán (Bossany) földet, melyet cseréltek,

kinek és

fia,

részére IV.

megersité, ugy nagy bátyj oknak Cozmának gyermekei részére igy Barieus

Bossányfcs

vidékét nyervén birtokába

,

alapitója

*)>

és

ln

a

Bossányi családnak. Ezek közül egyik (1300.) Újfalut épité, ée utódai tkésujfalusi Ujfalussy a k-nak neveztettek. — Ismét a Divék nembl egy másik István (1250,) nevezet, törzse ln a divék-uj falusi Ujfalussy és a Rudnay családnak. — Divéki

Tamás

az úgynevezett

fogatlan,

megtartá a? si nevet, és

W

máig él D v é k y családot. Ugyanazon nemzetségbl i2 k o w satyja ln a B e s z n á k j családnak E 1 1 e u s 3J pedig * Csermeny családnak. Végre szintén a Divék nemból ered Fal ko-

alapitá a

i.

,

rner,

kiaMajthényi

végül pedig szintén e osalád

Mottesiczky családokat alapitá. Legnembl szakadt a P r e s z k y és T u r e s á n y és

i 1

i

is,

A Divéki

nemzetség 1348-ban

E

)

osztozott meg.

rokon-családoknak (mint Bossány, Uj-

Rudnay, Prile3zky, Majthényi stb) többnyire egyenl a czimerük, s csak a czimert falussy,

ujittatott család-ágaknál különbözik

rint szaporítva.

Ez si

cziraer

kék

,

rendsze-

mezben egy

terepélyes fa alatti medve, fölötte csillag és hold

ragyog.

Az elszámolt

családok tovább fejldése

történeteit az illet czikkekre

hagyva

csupán a Bossányi család lesarjadzását vetnünk.

A

mily régfi

5

)

szétterjedt

föl

,

itt

keli kö-

nagy

csa-

ládot képeznek máig a Dcssányíak, annál inkább

*)

Fejér Cod. Diplom. lom. V. toI. II. 403.

2

£ származásnak megemlítése a Basznak

)

osalád ismertetésénél véletlenül

kimaradt. 3

) is.

Masnit

e* Elletw fiától

Geneal. authent. Mss. tom *)

h

I.

615.

1228-ban Szörényi bánnak

) Fejér Cod. Dipl. tom.

a Bossány osalád

l

Fejér Cod. Dipl. tom. IX. voL

sány Domokos s

Elias (Illés-) tol szárraaztatik

V. vol.

II. p.

403.

írja.

Budai Fer. Lex I.k. Bos-

tOi

Bossányf.

sajnálnunk kell

hogy egy

,

nem mulathat unk

teljes családiát

föl, és

csak összefüggés nélkül szakadozott genealógiai töredékek által mutat*

hatjuk

föl

azon jeles férfiakat, kiket idnként a hazának termett e

család.

E

egymásután megszámozva igy következnek

családfák

r

tábla 1 ):

I.

Bossány Kristóf

L Gábor ^ Ábrahám.

I.

Dániel,

I.

1.

II.

Mihály.

Imre Imre

II

X

£_ Mihály

I.

Menyhért.

I.

László.

I.

Gáspár.

II.

Gáspár

r L.

Ádám

I.

Sáudor

III. í.

Péter.

József. IV. Mihály.

I.

I

II.

Mjhály -

1681. nyitrai aligp.

Ádám

II.

János

—

<•

.

I.

Fereucz

!

Antal

Pál

IL Dániel.

I.

Imre

alorsz. biró I.

Jánof. *

II.

alfcir.

Imre.

1770.

,

helytartó

— gr
(Korlathkei Eva)

Lajos

Róza

Julianna

(apácn N.-Srombat)

N. (Motesiczky Pál)

1806. (Gr. Festetich

f

Pál)

E

mégis észrevehet elején

sem ismerjük

táblázat élén álló Kristófnak korát

ez ágazat sincs a jelenig lehozva

«

megszakad Ez ágnak legnagyobb embere

Imre

,

;

hanem

és

mint

e század

már 1751-ben Nyitni vármegyei követ, 17ft0-ban ugyanott alispán, késbb alországbiró, 1770-ben már aikirályi helytartó, végre gróf^). Azonban ágazata I.

volt,

leányaiban kihalt. Leányai közül Julianna gróf Festetics Pál özvegye

1805-ben halt

nnk

meg Huszonöt

évvel

elbb pedig Mária Terézia

e hölgy karjai között adá ki leikét

Egy másik

Károly

volna

töredék szerint is

,

Gyurcsányi Jánosné

)

Imrének

a grófnak testvére lett

kinek három leány a maradt ?

király-

3

,

úgymint

Krisztina Szent-Iványi Jáno3né

,

és

Borbála Mária gr(j

Majláth Józsefné. *)

Geneal. authen. Mos. tom.

*)

Lehoezky Stemm.

sajtóhiba, valószínbb, 3

)

I.

I.

167. lapon 172S-r* tesii

hogy 1732-ben

Imre

grófságát, de ez

lett gróffá

L- gr. Bossány i Julianna halálára

„Ep ce d i um" i

ez'un alatti

sekei

u

ver

210

Bossányi.

Ugy

látszik e családfán ÍII.

Burián Mária

kinek

zsannának volt

férje.

BossányiMihály,

Mihály azon

volt neje,

s

kinek

Péter

fia

Luby Zsu-

Ennek üa József 1741-ben Nyitra vármegye

követe.

Ugy Kata,

fia

azon idben

pedig ismét

Egy másik

élt

Bossányi Gr y ö r g y

,

kinek bitvese Burián

G y ö r g y.

töredék-genealógia a következ

*)

tábla.

II.

Bossány Mátyás 1561-ben.

(Csery Kata) T~*

I

-»

János

P—

-/* 1

János

Márton

Sandrin

Anna (a XVII. században) (Dombay Pál ír)

E ki

családfán

Márton

valószínleg azon Bossányi

Márton,

1611 -ben Bars vármegye szolgabirája volt*). Ismét egy másik ágazat töredékes kimutatása

3

)

imez

UI. tábla. Bossányi László (Akács Teréz)

^^" András

Francziska (Bossányi Tamásné)

'

'

(Poor Jánosné)

Terézia

(Apagyi Antalné)

Egy

terjedelmesebb ágazat

—

hiányában

el

kel elégséges adatok

melynek összeköttetése a fölebbiekkövetkezleg •) nem dönthet

—

sarjadzik le

')

2

Kir. táblai porben használt genealógiáról.

) 1611-ki eredeti

*)

*)

oklevelén aláírva.

Deméndi Theszéri-féle pörben. Deduct, Tab. Mss. Mus. fol. lat.

213. sz. a.

Bossányi.

211

tábla.

IV.

Bossányi János (Zeleméry Kata) .A

f

I.

Mihály

báró

Ilona (Bodorfalvi Baranyai Gásp. 1651.)

1610.

|

János. 1619. Béganyi Dóra. 2. Lökös Julianna)

Anna (Loverkovics

(1.

Horváth György)

r

Idósb László báró. Sz.-Iványi Magd.

(1.

2.

1

i

1

i

Judit

Erzsébet

(Révay Dani)

(Go3ztonyi Miklósné)

Nyári Kriszt.) " 1

i

II.

II.

r

Miklós (Mocsáry Jud.)

MiLály.

1.

László

(Révay

Krisztina

E rzs.)

(1.

2

ííiT"

~ü"5iüwP

(Tarródy

septemvir 1760.

Istv.

-

Szemere György.

°«Uk Gr**y)

)

(Korlátky Júlia) f

i

•

Julianna gr. Révay János Özv. 1776.

Ug7 1

látszik

e táblázat élén álló

,

604-ben a határvizsgáló

Jánosnak

fia

János az

vám

1608-ban pedig a harrainczadi

7

tására rendelt országos bizottmány tagjául neveztetik

,

ki

igazí-

1618-ban

\).

is

Bossányi János Nyitra vármegye követe volt 2 ). I.

Mihály

1

— Lehoczky

635-ben Bars vármegye alispánja 3

báróságra emelte-

,

1610-ben, de az évben valószínleg hiba van. 1625. 1630. 1635-ben követ az országgylésre 4 ). tett

A bárói

ág

) szerint

II.

Miklós septemvirnek

özvegy gróf Révay Jánosnéban fogyott díttatott

1776-ban azon

—

úgynevezett

ki

Julianna nev ,

leányában

kinek fölperessége alatt in-

Bossányi

hajdani lindvai Bánffy örökösök részérl a Belatinczi stb. iránt berezeg Eszterházy stb. ellen emeltetve

,

száz

mely a urodalmak

hires pör,

meg

száz beavat-

kozó családot tartalmaz.

E

még

következk is: Boldizsár 1622ben követ a soproni országgylésen az akkori ellenzék élén álló fércsaládhoz tartoznak

a

,

fiaiból,

kinek szállásán szoktak volt elleges tanácskoznia nyok tartatni

XV.

— 1608-ki XII

*)

1604-ki

*)

Lehoczky Steram.

I.

törv. oz

200

— ügy látszik 1610-nél késbb lett báró.

*)

U. ott 167.

*)

1626-ki XXIII. 1630-ki

5

Diarium Comitiorum anni 1622. Mss

)

1.

XXVI.

1635- ki

LVI. törv

ez.

5 ).

i

Bossáayi,

ZIZ

A?,

eladott táblázatokhoz adandó a következ

*) ia

V. tábla. Bossányi Péter

68^

'""György 1661. János

(Ottlik Bora)

Eszíera (Raszlaviczy Fer.) 1721.

Az

meg

Bossányi

:

Varsányban ivek

—

összefüggést

Mihály, 100

telkét

mint emlitok

—

nem tudhatva említend

B. Ferencznek

fia,

ki

forintért

ELnt vármegyei Nagy-

1618-ban zálogba adja Lipthay Imié-

a

).

1629-ben Bossányi Lajos és Ferencz ugy

meggyengült elméj

B. Lászlónak

részüket zálogba adják

thay Erzsébetnek

is

mint

test verknek a

gyámjai Nyitra vármegyei Széczi

Pestvármegyei

György Özvegyének Lip-

3

).

1681-ben Bossányi Gábor Nyitra vármegyének követe, ugyanaz

1715-ben és 1722-ben és Bercsényi

fhadvezér titkára azon

levelet, és ki a

nev

fia

szerzetes

,

Sempte várából ir Gábornak Gábor

évi sept. 30. volt.

1745 ben Modoron lakik

Ferencznek Péchy

Ferencz

1704-ben Rákóczy hive,

ki

nagyszombati ker. tábla elnöke

elbb Benczés

Bossányi

mint

Talán ugyanaz,

is *).

Zsófiától két

gyermeke

volt,

ugy

Bihar vármegyei fjegyz, fbíró, és 1764-ben ország-

gylési követ, kinek Kóji Comáromi Juliannától született fia atyja volt Kazinczy Józsefnénak, Es Bossányi János cs. kir. kapitány.

Tudós szerzeteseket is mutatott föl a család. Bossányi András jesuita volt Nagyszombatban. 1708-ban egy latin munkát irt 5). Bossányi Szerafín 1764 — 1767 ig több vallásos munkát nyomatott «).

Bossányi

') 2

Farkas

szintén jesuita es

Bossányi- féle pör 508. lap.

) Sz.

Bencdeki Conv. Protiioc. K. pag.

Nro

*)

U.

*)

Lelioczky Steirnn.

5

Horányi Nova Memória. Ugyanott 57L Ugyanott 575.

)

c )

7

)

iró,

ott Fasc. 114.

I.

6.

201 570.

32.

meghalt 1726-ban

7 ).

Bassaldl

— öetfc.

%Yé

Végre e családhoz sorozandók a következk Bosróiiyi

is

Elek

(Motesiczky Teréz) '

"

r—

1

Elek látván

Ferencznek

Bossányi és

L5r

i

ac

M&jthény Júliától gyermekei J u d :

z.

Istvánnak els nejétol Pongrácz János, Ferencz Ignác z. — Második Bossányi

kei:

éí?

vay Charifastól

A jelenleg

A

Simon

és

legutóbb emLiiett

Hont megyei

Anna

Simon elbb

cs. kir.

Annától gyermenejétl báró Ré-

e században.

Nyitra vármegyei alispán,

fnök.

család számos tagjaiban él napjainkban

BossoldS csaf&dL Hajdan

is.

Bihar vármegye nemesei közé tar-

1552-ben Bossoldi Pál birt egy portát

tozott,

i

sz.

János Ugrán

*).

ISosváry c*al4d. Bosváry Kata V&rsay János özvegye tiltja anyjáról való nénjét Berky Borbálát nyényei Laka Benedeknek Özvegyét, nehogy ez Hont vármegye

Mihályra átruházza 1542-ben

Kkeszi

réyzbirtokát Dubraviozky

*}.

Botn család. Heves vármegye nemes n&rét

Fényes

családai sorában említi

(xeographiájában,

SSoíÁr család.

fCsik-Taploczai). Fel-csikszéki székely család.

Mihály hites ügyvéd 1815-ben 3 ). Ugyanakkor az kormányszéknél József irnok. 1853-b»n élnek , és

C3Ík-taploczai Botár erdélyi kincstári

Cbik-Taploezán birtokosok Botár Elek, Botár László

Botassy esalikd.

4

).

1552-bea Botessy Márton bírt Bihar vár-

megyében Szépiákon *). Holfo család. (Bajoai). E család eredetét is, mint több másét homály födi. Kéza Simon krónikájában a jövevény-nemzetségek sorában említ lebényi Pot vagy B o t h •) nevt, de liogy ettl származót* volna a bajnai Both család, állítani nem merném. Különben is a Both név (Boté) németül követet, hírnököt jelelvén, Lazánk történeteiben az *)

Biclek Majoréi Ilaiíg. 126.

2

Benedek; Oonvent Fása 45. Nro 37. Székely N^tus. GanstitatSoji 27„ láp. Benk Károly Caik, Gyergyó «tb. 18. 1. Bíelek Majores Hwig. 147. L Magistri Simooia de Kéz& : De Originibns e

) Sz.

3 )

*) *)

';

:

gsrornra L i h r i duo.

t

Jos. Podhracaüsy Baiae JS33. p. 80.

Gestis Hcn*

Both.

S14

Árpádok alatt több ily névre találunk anélkül hogy azáltal az ilynévre találunk nevüek között rokonságot kellene keresnünk. Both már Kálmán király idejében is, ki alatt és által Both Benedek bizatck meg 1114 ben a világtalan Almus herczeg megölésére. Azonban a bajnai Both család séül ezt sem igazolhatni semmi adattal 3 ). A bajnai Both családot legelbb Mátyás és II. Ulászló kij

.

rály korában látjuk fölemelkedni.

Bajnai Both András Mátyás király hadvezére rály 1488-ban a pártos Viktorin ellen küldött.

fember,

3

Ulászló alatt szintén

1498-ban

1504- fjen Dalmát-, Horvát- és Tótor3zág

).

bánja Balassa Ferenczczel is

kit a nevezett ki-

és az 1496-ki amnestia egyik hatályos eszközlje.

banderiumos ország-nagy sen

,

jelen volt az 1505-ki rákosi országgylé-

,

4 ).

Bajnai Both János Belgrád vára egyik kapitánya, 1521-ben a várat föladni kényszerülvén Szolimánnak feikonczoltatott

,

várrséggel együtt

a

).

Egy másik Both János

Illíria

kormányzója, horvát- és tótországi

bán, 1493-ban Brinia vár védelmében az ellenség golyója életét

is

5

által veszti

«).

Both István

(valószínleg szintén bajnai)

II.

Lajos király-

nak küldötte Lcse és több városhoz hadi segély végett 1526-ban a mohácsi csata eltt *).

Both

Gáspár

Kanizsa táján bírta Szent-György várát

,

melyet

1566-ban a berzenczei törökök ostrom alá fogtak, de Gáspár a kanizsai kapitány Tahi Ferencz segélyével azt megvédte

8

).

majd B o 1 1 majd Bot. st P o t-nak is. ) Bott nev család re' szokásos modorában a „Trophaeum Estoras" is közöl egy koholt hosszú nemzékrendet a többihez hasonlóan a XVII. században magba szakítva. De e leszarni azt&tás az els pillanatra mindenki eltt kimntatja ')

Xratik különféleképen,

,

2

valótlanságát. a

) 1498-ki

*)

Jászai

:

XXII. törv.

ez.

A Magyar Nemz. napjai

a

mohácsi vész után*

156. lap. 5 )

Tubero Schwandtnernél

•) Istvánfi

107.

II.*374. 3~f>.

1685-kí kiad&fc 19. lap. Ratikay

L Lehoczky szerint Ste ^«m. Engel Móniimén ts.

II.

66. neje

'';

:

*) Istvánfi 1685-ki

kiadás 322.

Mem. Regnm

et

Bánomra

Csapy leány Csapy András leánya.

Both

A már vére

Botka.

213

emiitett bajnai Both János belgrádi kapitánynál test-

Both Imre,

volt bajnai

*)

-

ki ily családfát alkotott

2 )

Bajnai Both Imre

Ferencz r

György

Katalin

Dorottya

szül. 1508.

szül. 1509.

(nebojszai Balogh Ferenczné)

Ferencznek nejéül Batthyány Boldizsárnak leányát irják 3). Fia György 1508-ki sz. György nap eltti hétfn , Katalin pedig

Demeter ünnepe eltti csütörtökön született *). Dorottya a harmadik leány-gyermek nebojszai Balogh Ferenczhez ment férjhez, Nozdroki után leány-ágon a Mednyánszky, Osztroluczky, Go3ztonyi viczky, Podhorszky stb. családok jnek le. György és Katalintól pedig 1509-ki

sz.

,

Sándor

a gróf

család

is

származik

,

ki

jelenleg

is

bírja

B

aj n á

t *

elnevül viseli. Arad vármegyében is találunk e családnévre. Both Bálint 1550-ben Arad várraegye fispánja volt 6). A család c z i m e r e egy nyíllal átszúrt kar melynek elvágott tövén korona nyugszik. Fölötte csillag ragyog 6 ).

és szintén

,

Both család. család

létezett

is

,

Hogy ily elnevü Both István, ki-

(Bothfalvai és Hrabólczi).

mutatja bothfalvai és hrabólczi

nek 1354-dik táján neje Lesz te meri Sára volt

7

)

Botlia család. Hajdan Bihar vármegye nemes zött

Botha Simon 1552-ben

állt.

Botka

család.

bírta

Bakon) át

(Szántói és

széplaki).

egyike. Eredetét Szántói Botka mestertl veszi

rában

,

6

családai kö-

).

A ki

régiebb családok í.

Lajos király ko-

élt.

')

Lehoczky Stemm.

II.

2

) Wagner Tabelláé geneal. Ma. *) £ munka I. köt. 240. lapon Batthyány Farkasnak leánya Zsófia íratott Both Miklósáénak de nem Fereucznének. — £ Ferenczet Lehoczky Uug varmegye fispánjául irja (Stemm. II. 66 ) de a fispánok soriból maga is kifelejti. ,

(Stemm.

I.

*)

158. L)

Naplói jegyzet latin nyelven

gyar Múzeum 1852—53. folyamában

,

mely

közöltetett,

forrás megnevezése). 5

)

Fábián : Arad várm. 194

•)

Lehoczky Stemm.

*)

Wagner

")

Bielek

:

Mss. tom.

lap.

II.

LXX.

p. 1S6.

Maiores Hung. 152.

— Ha jól

—

az üj Ma(jegyzékemrl lemaradt a

emlékszem

Botka.

216

Ettl igy hozza

le

magát a család

!

)

:

Szántói Botka mester Miklós.

Mihály.

Orbán-

Benedek.

1414.

György

István 1414-

14U.

János

Péter. I.

Péter

István 1414.

1414.

*

János

Péter

1443.

1443.

_,

László

I.

1443.

Dávid Ferencz 1525-40.

I.

szántói

eln evu ág

II.

széplaki

'

Imre 1547-71.

J.

(Szalay Kata) llí.

B ora)

II

elnevü

III.

Ferencz 1589.

(Cseme tey

István 1548.

.

II. Ferenez 1562. (lvánchych Magdolna)

ág.

széplaki ágazat.

István

V. István 1596. IV. István 3 660. I. János 1596. Borbála) (Kutasy (Berhidai n icoa in no i* György lb94. 1/08 Kata) Huszár __ Magdolna. ML László ______ A (Sidó Mária) (Gazdag V a&uinyei IV. Ferenez Erzse) 1630. Fülöp) IV. László zalai követ István (Gyárfá s Kata)

—

-

,

Katalin 1665 (Pográayi János) 'Bálint 1754.

László 1548

(

(Árvay

V. László (Gosztonyi Jozefa

wef. Miit ály alispán, János f 1846.

Judit)

1647.

és alispán 1653.

János

(Quakhoda

Anna Mária)

1727.

Mihály

Pál

(Kisfaludy Rozália)

sat.

bíró 1844. (Zala és

alsz.

Somogyban)

Zsigmond

Zsófia

1739

(Koithay Lászlóné)

István.

Tivadar. követ

Péter. Bál ii. t. Sándor. László.

f

A_»-

Mihály.

János.

László.

T

f

f

Anna Mária.

Klára.

itaikay Fer. Bezerédj Imre)

(1. 2.

V. Ferencz 1680. (Babocsay Magdolna) Pái f 1711.

«Ádám

ki vég. 1708.

Rozália f

I

2.

Herczsgh Sarko letv.) .

s Találtatik e családfa Geneal. ) A család által beküldött genealógián. z Authent. Mss. íol. tat. Nro 207. tom. II. is. I)e a kett között lényeges különbségek vannak, és össze sem egyeztethetk. Itt a t. család alfa! kozlöttliöz tartom magamat, Némelyek e család sei közé soroznak Rasziaa, vagy fi u s i n a és Keresztúri elnévvel (praedicatummalj él Boti a-kat is. De ez nagy tévedés, és már a múlt században valószínleg a név hibás olvasásából szárma- »tt. ARatzinaról (és Keresztúrról) elönevét irt családneve nem Botka, hanem (Bocskai). Nem említve errl többek közt Rattkayt (Memória Reguni et 102. lapon) ki raszinai Bochkay Pétert 1476-ban al-bánnak írja, ugyanez kitnik hiteles oklevélbl is, mely közölve van

—

Bochkay

Banorum

gr,

Teleky

,,H

nayadiak kora

egyébiránt errl ezen

munkám

II.

1,4

czimü munkája XII.

köt. 132. lapon a

köt. 353. lapján. Lásd család ismertetését.

Bocskay

*t*

Botka

E

— mint

nemzékrend

rendbeli táblai perben

a családi közlemény megjegyzi

(t725- 1780-ig)

— több

a királyi ügyész részérl

törvényes hitelességnek van elismerve. A család-törzsnek Botka mesternek fiai

is

magvaszakadás esetére a

kölcsönös örökösödést fentartva 1414-ben osztoznak a vasvári káptalan

eltt si javaikban puszta)

,

úgymint Somogy vármegyei Szántó (most Szántód

Széplak, Endréd,

Mankósftfide

továbbá

(késbb Botkaháza, most Tüskevár)

helység és pusztabeli birtokaikban

A

(puszta) és

által több

ágra

oszlik.

Kopács,

,

Lepsény

').

Dávidnak (kinek nejéül Gérczey Veronika

család

gyermekei

Balosaj, Cseke

EL

László

és

í.

István

2

)

iratik)

1548-ban

ismét a vasvári káptalan eltt Öröklést szabályozó szerzdésre léptek.

Lászlónak

— ki szülföldén maradt,

nevet használt. szintén I.

II.

leginkább

—

II.

ágazata állandóan széplaki el-

Dunán inneni vidékre költözött, de ága a széplaki praedicatum mellett maradt. István a

Szántóról irá magát. László ágát. Ennek unokája

Ferer.cz

ágazata leginkább csak

I JáKövessük legelsbben is II. nos nül vévén berhidai Huszár Péter pápai, utóbb karánsebesi várkapitány leányát Katalint, alapját veté meg azon nagy birtokoknak, melyeket fia IV Ferencz és unokája V. Ferencz nevezetes tömegre ,

szaporita. IV.

Ferencz

ban pedig alispánja

volt.

Zala vármegyének 1647-ben követe, 1653-

Ferencz Pápán

Fia V.

,

majd a

tolnai kis

Ez a szomszéd török bégekkel béke idején bizalmas viszonyban élvén innen történt hogy mig mások si jasi javait is kezénél tartvaikat odahagyva bujdokolni kényszerültek, hatá, és a raenekvktl és török spahiktól is tetemes jószágokat szereza szép atyai javak is mind reá mahetett. Három fitestvére elhalván várban lovasok hadnagya

volt.

,

,

1680— 1683-ki

radtak, így lett egyedüli ura az

Ráczság

és

main kívül Zala falu- és

Baranyaság ,

osztály-levelek szerint

tartomány-czimen

nevezett uradal-

Vas, Somogy ?s Veszprém vármegyében huszonkét

pusztának. Tolna varmegyében pedig harmincznyolcz egész

falut és pusztát valósággal

birtokolt.

De

e birtokok gyermekei kezeik-

rl csakhamar idegenekre kerültek. Azon idben felállván a neoquisticai Comraissio Bécsben, V.Ferencznek özvegye és árvái is ez elé idéztettek. A megrettenés és a rósz tanács hogy a Commissio alatti javakat be,

»)

Családi adatok.

*i

Geuea). Autóién. Mss. Totn.

Lászlónak

is

nejéül iratik.

II.

hol azonban

ugyanez

,

Dávid atyjának

Botka.

21*

—

vesztükre ln. A Tolna vármegyei nagy uraknak adják el melyekbl (mint iratik) jelenleg a simon tornyai, 38 falut és pusztát, högyészi és kölesdi stb. uradalmak állanak gróf Sinzendorf Weickard folyásos

,

—

,

Venczelnek 1700-ban a gyri káptalan eltt 10,400

f.

egyrendü, és a

malom fejében 1350 for. Összesen 11,750 frtért örökösen felvallák. Ugyanazon alkalommal a még fölmaradt két pusztát VarPálfalvi

,

:

sá

do

Székelyi Istvánnak 200

t

forintért vesztegették

reneznek

A

el.

Ádám Rákóczy

fia

rével elpártolási

gyanú

patakon a kuruezok

frt

,

Pé1yt

és

vagyonbukast egyéb

késbb

hive volt,

alá

jvén

,

is

követte

').

V. Fe-

sógorával Bezerédj Im-

elfogatott

,

által kivégeztetett

leánya elször Herozegh N.

Hanoldt Jánosnak 300

,

és azzal együtt Sáros-

1708-ban

2 ).

Ádám

egyetlen

másodszor Sarko István neje ln. Ádám-

nak testvérei; Pál 1711-ben ntlenül Klára pedig hajadonul haltak el. (Mária másodszor Bezerédj Imre neje volt). így a királyi ügyész a ,

magszakadása czimén a még kezeiken lév si javakat Szép-

férfi-ág

lak

:

Botkaháza , Endréd

,

és

Lepsényt

is

elfoglalván

,

ezek

—

Dry *)

és

a török idkben gróf Nádasdy családoknak adományoztattak. így annyira virágzott -- ágazat a XVIII. század közepén nevét is sirba vivé.

IL Ferencznek másik Kisfaludy Rozália férje

V. Istvántól lejöv ágon

János

a

1725-ben indított táblai perben megczáfolta

,

az igényelt magszakadást

fiától

,

bebizonyítván (mint a családfán látható) az

1414-ben osztozóktól törvényes leszármazását. 1727-ben a királyi ügyészszel perszüntet egyességre lépvén mely által joga és leszár,

mazása elismerve

ln

,

— a peres jószágok

fejében hatezer forintot fo-

nyomban ennek alapján, egyesülvén a szerencsétlen Ádám leányával Rozáliával, és Anna Mária fiaival a Bezerédj ékkel, több rendbeli táblai pert indítottak meg az si, és kivált az 1700-ban örökösen de sikeretlenül. E Jánosnak Zsigmond fel vallott tolnai birtokok iránt

gadott

el,

és

,

fiától

származnak a mostani Dunán

túli

Botkák.

Visszatérve a családfán álló Dávidhoz

ván

alapitá a

Dunán

inneni ágat

,

,

ennek másik

fia II.

Ist-

mely elbb Pozsony , majd Bars

vármegyébe szakadt. II. Istvánnak unokája TV. István gróf IUyésházy György bandériumát vezényelvén a gróf Souches tábornok aján,

m

.

ii

^

..

*)

Családi adatok.

)

Memorialéja az 1843 -ki országgylési Almanachban. Geneal. Áuthent. tora. II. Babocsay családfán.

)

K

*) Csécsy 8 4

i

s-K

eszi

és

Lepsényre nézve Dry

ben ellentmond Botka János egy jegyzékem szerint

László beiktatásának 1711

t19

Bottka.

latára a lévai ütközet után

,

melyben vitézségével érdemeket

1666-ban a kis-tapolcsányi és hrussói vár

meg

tatott

I.

erd

szeredi

Leopold

által.

parancsnoka

al

György

fia

dében a rajnai háborúban részt vévén, de a

,

fiatal zászlótartó

gát Mastrichtig

,

és

(ki a családfán

nincs) a

mint török fogoly az érsekújvári sánczokban

,

gúzszsal fojtatott meg. IV. Istvánnak

került

-kapitányságával jutalmaz-

Bálint

Vére

aratott,

Fálffy huszár ezre-

1694-ben franczia fogságba

Ötvenöt huszárjával keresztül vágta ma-

Metznél a szövetséges hadsereghez kapcsolódott.

1708-ban a pozsonyi királyi önkényteseket a kuruczok ellen vezeté, és jutalmul a botfalvi, galantai és névedi jószágokat kapta. Egyik

László

IV. lint

Pozsony megyébl Bars vármegyébe

pedig Zala vármegyébe költözött

fenmaradtak.

IV.

Lászlónak

,

fia

testvére Bá-

hol mindkét helyen utódaikban

,

Gyárfás Katalintól

fia

V.

László

ennek Gosztonyi Jozefától a családfán látható több gyermeke maradt, kik közül Tivadar Bars vármegyének 1839-ben fjegyzje, az 184 3/4 -ki és 1 84 Vg -ki országgylésen pedig követe volt. Irt munkát:

De

Duellig.

A

Testvére Bálint azon vármegyének 1839-ben al-ügyvéde.

Zala vármegyébe visszaszakad t Bálintnak

vármegyének 1835

Mihálynak vatalt viselt.

— 1837-ig

unokája

Ennek

választott

Mihály

testvére

els

fia

József

alispánja.

azon

Testvérének

ugyanott 1844-ben aiszolgabirói

Pál Somogy vármegyében

hi-

alszolgabiró

1843-ban.

Somogy vármegyében Botka Antal 1843-ban f-ügyvéd. Bottka család. (Részegei). Szathmár vármegyei Bottka .András Szathmái vármegyei

Részegei

család.

pusztában birtokrészt

adományban 1465-ben Rezegey B&lás magvaszakadtán *). Ugyanazon évben Bottka András azon vármegyei Bervei (most Borvély falu) részjószágra nyer királyi adományt *). E század elején (1810.) azon vármegye Vetés és Nábrád helységben bir, és az utóbbiban lakik Bottka Lajos. Ugyanakkor azon

kap

királyi

vármegye Endréd helységében pedig birtokos Bokor Zsuzsanna Bottka Menyhértné 3 ). Bottka család. (Lasztóczi). Zemplin vármegyei Lasztócz helységrl irja elnevét és ugyanott és Barancson c század elején is ,

1

bir* ). J

)

*) ») *)

Szirmay Szathmár várm. Ugyanott 60. 1. :

II. 28.

Ugyanott 30. 135. 231. 1. Szirmay C. Zemplin. not topogr.

L

106. 236. 269. L

£30

-

Bottka

Boti ka család.

Botos.

Nógrád vármegyei Nagy-Oroszi (hajdan Oroszfalva) most mezvárosban is voít Botka nev család, (Oroszfalvi).

mely megkülönböztetés végett a többitl Oroszfalv a-ról neveztetett *). Nagy-Orosz iból az armalista nemesek (mert ilyek voltak) a

idk

kuruez

után

mányoztatott

III.

ván, elszéledtek.

ban

,

miután a nevezett város

Károly

által,

Ezekbi

volt

Stahrembergnek adoföldesúri hatalom alá jutni nem akar-

Botka Pál

(melyen P. B.

lakott, és pecsétjén

,

ki

áll) ily

gr.

1722-ben Tisza Yafkonyczimert használt

:

a paizs-

ban ketts farkú oroszlán áll els jobb lábában kivont kardot tartva, ugyanaz emelkedik ki a paizson nyugvó sisak koronájából is *). ,

Ha nem

Nógrád inve3tigatiokor Hont vármegyétl

tévedek, e családból volt azon Botka Jakab

vármegyében az 1755-ki

sept. 15-ki

is,

ki

azon évi aug. 7-kén kelt nemesi bizonyitványnyal mutatta be nemes8

ségét

).

Botka

család. (Máskép Viitcze). Lásd Vincze család. Botliond. (Thóldi) A XIV. században Thóldi Bothond birfca Zemplin vármegyében Berethe Lázony Lask és Mihály helységeket, de Bothondnak fia Péter 1324- ben mind ezeket htlenség bélyegén ,

elvesztvén, a itt

a

Mónaki család kapta

Bothond

ból elhatározni

nem

több fiai

is

4

).

Azonban

már?

valljon

ez egyes adat-

lehet.

Király.fián

jelenleg

adományban

kir.

keresztnév családnévvé alakult-e

Botló család. közben

,

(Királyfiai).

Pozsony vármegyében a Csalló-

a Botló család

a báró Jeszenák családdal

s

régi

adomány jogán birtokos

).

Botos család. (Leszteméri, máskép Jenkei).. Történeteinkben B o t o 3 1 találunk. így 1430-ban Zsigmond király alatt Botos

száz lovast állítanak ki

A XVI. ben esett

*)

a

Geneal. Antiién. Mas. tom.

Azon vármegyei jegyzkönyv. Szirmay C. Zemplin not top.

)

— ')

egy

eredeztetve, azonban valószínleg hibásan.

)

•)

Boros,

az idézeti Szántói Botka családdal

Eredeti oklevél.

filius

5

II

)

*)

Pelrus

).

században Botos Péter Zrínyi alatt Szigetvár védelmé-

el 7).

gyökbl vau 2

6

89. 370.

not

kist.

16-

Az oklevélben

Bothond de Tkóldi-ntik i ralik.

Csaplár B. ur értesítése szerint. Fejér Cod. Diplom. 258. lapon. Ugyanott a 284. lapon hibából

filii Botos helyett. Schwandtner Scriptor. í, 730,

1.

áll

fííii

—

Botos

Botskér.

221 »

Aleszteniéri Botos

család Zeroplin

vármegyében

birto-

Leszteméry (vagy Lasztaméry) család

kolt, hol azonban leszteméri

is

virágzott.

A leszteméri, máskép jen kei néhány nyomon igy ágazik

J

le

)

Botos család nemzékrende

:

Lesz teméri. máskép jenkei Botos Sebestyén

Je nkei Bo to s Marson 1

Katalin

(BanocziMátyásné)

'

László (Újfalui Orsolya) A

' 1

;

i

Dorottya (Vay Demeterné)

Poteniiana

(Beregnyei Mihály)

E

szerint e Botos család

izén

Annának

való

fia volt.

férje

harmad

Anna (Bajori Lenárdné)

izén fí-ágon kifogyott.

Az

utolsó

Bajory Lénárd Bajory Jánosnak Tibay Veronától

Tibay Verona pedig Tibay Lászlónak leánya

Botos család.

2 ).

Imre 1703Elek 1815-ben elhalt Sámuel

(Tompái). Székely család. Botos

ban marosvásárhelyi várkapitanynyá

tétetett 3 ).

Maros-széknek gál falvi járásában dulló.

A

Maros-szék fjegyzje volt. Fiai vannak

4

Botos

közelebbrl

),

Botos család. (Garai). Ily elnévvel említtetik Botos András, Albert király özvegyének Erzsébetnek híve 1440-ben. Ugyanazon évben részt vett az Ulászló elleni ütközetben Szegszárd és Butaszék között.

Már elbb elnév

nélkül találunk

Botos

névre.

Jgy

Botos

Domokos, ki Harapk Miklóssal 1388-ban a Zsigmond ellen pártot üt Korpád Jánost elíogá. Botosán család. Nemességet nyert Mária Teréziától 17G2ben. Czimere kék paizs

kúp emelkedik áll,

föl

A

melynek aljából

fölfelé fehér és

vörös koczkás

paizs jobb oldalán oroszlán, a bal oldalon párducz

egymással szemközt.

A

paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar

nyugszik, kezében nyilat tartva, melynek tolla vörös. Foszlad ék jobbról arany-kék. balról ezüst-kék

5 ).

Kolskór család

(Tusnát-Szwedszegi). Székely család Csik-

székben, hol többféle elnévvel élt

*')

Wagner

*)

Ugyaaott

8> >

Mss.

tora.

LXX

ilv

családra találunk, 'mint a delnei

p, 188.

Cserei Mihály Históriája 324.

*)

Kovary Erdély

*)

Adaini Scuta Geutil.

nev. csaiádai 257. I.

I«

Botskor

ttz

Bocskor

(1.

Botskor család. ugy a delnei

,

székelyek

,

Bocs kornak

ezt mai helyesírással

Szeredszegi Botskór András

lebbi

— Bottyán.

és igy

akkor

(Csik-szent-mártoni ).

Mind

ez

mind a

,

Antal

levéltárnok ugyanakkor,

kincstár

csik-szent-mártoni birtokos )

és

,

Bottichky család.

Káro

1

y

Ádám

A

ügyvéd ugyan-

Lázár

Jelenleg

is él.

János

Bottichky

).

fö-

1815. 1818-ban esik-

ügyészeti protocolista. 3

5

Botskor család csikszéki

(lásd itt 135. lapon)

valószínleg eredetileg egy törzsnek sarjazata.

István

Mihály

,

Tusnád-

1628-ban alcsikszéki alkirálybiró volt

csik-szent-mártoni Botskor 2) családból széki ülnök,

—

irva).

és

Péter

1756-ban

Mária Terézia királynétól emeltetett nemesi rangra Czimert ilyent nyertek a paizs elször viz-szintesen két részre oszlik a fels rész :

,

mezt látszik. A

A

ismét függleges vonal által két

képez.

mezben három

baloldali vörös

piros rózsa

galamb

mezben

csrében fehér gallyat

repül,

mezben jobb

alsó kék

fels jobboldali ezüst fehér

tartva.

Az

oldalról arany grif , bal-

arany oroszlán rohannak szemközt egymás-

ról

nak

els lábaikkal egymást érintve

,

verekednének,

A

,

mintha

paizs tetején a koronás sisakon

a paizsbeli galamb látható. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék

Bottyán család. E Bottyán András ki saját, ,

E r z s e és .és János ,

királytól

ettl született

).

családnak törzse

Szakó István, András és neje

gyermekei nevére

III.

Ferdinánd

Pozsonyban 1647-ki január 24-kén

kelt czimeres

évi juliu3

4

nemes

levelet nyert

11 -kén Bars

,

és azt azon

vármegyében

kihirdet-

6

tété

).

Kállay Székely Nemz. 234. — Benk Jós. Transylvania Speciális 457 Benkö Károly Csik, G-yergyó és Koszon 53 lapon , hol már Bocskor-nak iratik mai ortographiával. A vezeték neveket óhajtanám mindég ugy irni, mint a csaebben is az ujabbi ortokivált az ujabb idben lád maga irja de több iró *)

:

—

,

—

grapliiát követvén, bajos helyesen eligazodni. *)

l&y * rva a2 1815. 1818-ki erdélyi hivat. Schematismusokban.

a

)

Benkö Kár. Csik stb. Adami Scuta Gentil.

)

Collect. Herald.

)

4

5

•)

Most az

Nro

W. I Í29.

eredeti armalis

Nógrád

várra, levéltárában

van

22*

Bottyán.

Czimere ez

a paizs vörös mezejében zöld tér fölött hadi férfiú

:

vörös nadrágban

kék dolmányban

a jobb oldal

áll,

sárga csizmában

felé

nézve , jobb kezében kardot tartva , és annak hegyén törökfej van.

Ugyanez

,

,

látható a paizsnak tetején a sisak koronájából

is

,

kiemelkedve.

Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst- vörös.

Néhány nemzedéken

a családfa ez

:

András nemesség-szerz 1647. (Szakó Erzse).

—

" i

1.

(jó

II.

hegeJs)

I.

dsnek

is

(la

Bars várai.

Sándor.

IV. János.

Istvánnak

János 1649.

Bars várm.

János

lfl.Já nos.

István.

1

I.

1649.

-,

Györgv

;

András

István 1649.

Sándor.

György

,

Sámuel

Pál.

mert

jól tudott

hegedülni

,

Hege-

neveztetett

A család

nagyobb részbe u Bars vármegyében tartá lakását. Hogy e családfán az utóbbi nemzedékek nincsenek meg, szükséges meg jegyeznem.

Tán

kink János

e családból volt Bottyán János,

Korponán született 1787-ben, és Nógrádban lakott Szügyben. Szintén Korponán lakó Bottyán Mihálynak fiai János szül. 1789-ben, és Sámuel 1800-ban fia

Korponán.

E

családból óhaj tá törvényesíteni

gedi lakos Bottyán József 1843-ban

,

igényelt

leszármazását sze-

kinek ágazata néhány izén ez

*)

Bottyán András (neje Anna) T-* József

I

szül.

1

Szegeden 1728. april

,—

19.

(Gyenge Erzse) —a

,

József szül.

Szegeden 1758.

oct. 8.

(Sári Rozália)

r— József szül Szegeden 1789. sept. 12.

Ha nem

is

Szirmay

jól értesült

,

nem

a fölebbi Bottyán családhoz

a nemesek sorába számítandó azon Bottyán

kóczy U. Ferencznek egyik hires tábornoka volt

mivel egyik szeme hiányzott 1 j

Az

,

János,

ki

,

st Rá-

1705—171 l-ben,

s

közönségesen vak Bottyánnak nevezte-

eredeti keresztlevelek szerint

—

Bottyányi

%t\ Nevezett

tett.

iró

szülktl származott

szerint 1

).

Az

Bozinkay.

Esztergom külvárosában nem nemes

ez

bizonyos,

hogy

János

e Bottyán

czimeré-

ben a paizsban lovas vitéz kivont karddal, a paizs sisakja tetején pedig férfi-kart kivont karddal használt pecsétjén 2 ),

Bolt j ányi család. A nemességet 1791-ben. Czimerpaizs fölülrl lefelé

Bottyányi

három kék

és

József szerzé

három arany

csík-

egymást váltogatva van színezve; az eltérben zöld réten egy száraz fatörzsbi kinyúló zöld gallyon galamb áll, csrében zöld gallyat kal

A

tartva.

paizs tetején a sisak koronáján férfi-kar kivont kardot

Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék

logtat.

Boi/ család. említi Szirmay

4

család.

Boxicli család. Boxich Márk,

Az els

mezkön át.

A

levelet.

és

Botz András Esztelnek

5 ).

Szilveszter és Antal 1793-ban

Czimerük négy részre

oszlik

,

ötödik a közép-

negyedik osztály ezüst- vörös koczkákat mutat,

és e

végig a jobboldali szögletbl kezdve rézsút kék folyam vonul

második és harmadik zöld

ezüst félholdat mutat.

kardot

).

).

birtokrészére 1581-ben kap adomány-levelet

kapnak nemes

vil-

Zemplin vármegye armalista nemesei sorában

Bcilz család. Erdélyi székely

paizs.

3

tart.

A

A

mez

három egymásfelé

fordított

közép-paizs arany mezejében férfi-kar kivont

paizs fölötti sisak tetején a koronából kékbe öltözött kar

kardot villogtat

6

).

Bozlnt család.

$zent-&yrgyi

Lásd

Bazisii

és

család.

ftoziiikay család. Bozinkay !\íárton szerzé a nemességet megersít czimeres levelet, mely neje Erzse, fiai fstván és György, és leányai Anna és Erzse neveikre II. Ferdinánd királyiul Bécsben 1636-ki

april

10 kén adatott.

A

család

—

ugy

látszik

—

ki-

7

fogyott >

Szirmay G. Zemplin

"')

gradnm

(t.

i.

illa Cöifiitum

essei t

*

not. kist. 292.

tábornofcságra) eluctati;

frogenie

,

Eredeti levelén.

a

Adarai Scufca Gentfl.

)

6

)

Ö

J "*)

.

.

.

Azonban én

és félszeraünek olvastam.

*)

*)

Bottyán

,

ignobili ad

L.

Peth

kancsal

ct yttud voclet

helyeit

1.

1

Adami Scuta Gentil. I. Áz eredeti armalis Bazinsz.

,

vak Bot

Gerg. és Kovács Ján. krónikáit

1.

Szirmay C. Zemplin. not. top. 1X0. Kállay Székely Nemz. 115.

hunc

non ex pervetusla

sed in Strigvniensi suhurbio hatni li loco nattts

Rakoczianis kancsal dictvs.

y á n-nak

„Ex conditiane

— — Joanncs

kir város levéltárában van.

—

Rozó

Heve? vármegye nemessége sorában

B07.0 csaliul nevét

rl

Fényes Greographiájában. Bozó család. Baranya vármegyei D

n n y e-b e r k

i

i

említi

helység-

Nevezett falut többnyire nemesek lakják, de birtokosa

írja ekínevét.

—

herczeg Eszterházy. 1

ílb

BdgAzy.

E

Bozó Manó

családból

kir.

cs.

hadnagy

846-ban.

Bozó család. bányai Sózó István

(Nagy-bányai). Szathmár vármegyében nagy-

1613-ban egy nemes udvarhelyet

Misztótíalun

1

kap )

Bozóky

család. Hont

Fényes Geographiája

vármegyei nemes család

és Szabolcs

szerint.

Boztey család. Hajdan

Esztergom vármegye nemesei közé tartozott; legalább Boztey Ferencz e vármegyének követe volt az 2

1505-ki rákosi országgylésen

Bozzay család fekszik, és most

Bozza

(Bozzai).

a család birtokában

is

vármegyei eredet

gyébe

).

és innen

,

van

helység Vas vármegyében 3

).

A

család e szerint Vas

szakadt át Esztergám

Gyr

,

várme-

is.

A

legrégiebb

,

kit családi adatok nélkülözése mellett a történeti

könyvek alapján e néven felmutathatok

:

Bozzay Benedek,

1526-ban Szapoíyay János király komornoka volt

E

család egyik tagja Bozzay

1836-tól másod, 1843-tól

Ugyan

els

János

A

1852-ben a kora halál

*).

Esztergom vármegyének

alispánja.

e családhoz tartozott

prémben 1832-ben.

ki

Bozzay Pál,

született

Vesz-

költi téren szép reményekre jogosított, ha el

nem

BÖgözy család.

ragadja. Költeményeit Lévai adá ki

(Bögözi).

Udvar helyszéki székely

s ).

család,

mely talán késbb több külön elnevet használt ágazatra szakadt legalább ugyan e székben —mint alább látni fogjuk Miklósfal:

—

vai Bögözy

család

is

tnt

fel.

Bögözy János 505-ben Udvarhelyszék fkapitánya 6). Bögözy család. (Miklósfalvai) Mint-fölebb említem szintén Udvarhelyszék cs&láda Ebbi András 1606. 1607-ben azon székBögözi

1

,

')

Szirmay

M

Jászai.

3

)

J-iszai

S

Magyar

J

Szathmár várm.

Magyar Nemz.

II.

344.

napjai a mohácsi W>sz után. 157.

Fényes Geographiai szótár I. 161. A M. N. napjai a mohácsi vész után.

*}

•)

•

írók. Életrajz

gyjtemény.

1"3.

Peat, 1854.

1.

I. 62.

lap.

Kállay Székely Nemi. 236.

15

S50

Bi%ftJ6$

ben áíkiráiyhiró

ben

*)

János

- Bdkéityi

Gergely

és

székelyek 1654-

birtokos

*).

•Ktgöxy család.

(Qsdoki). Székely család

,

mint mutatja el-

d o i a mely Háromszékben van. Osdolai Bögözy Antal 1815-ben Vajda-Hunyadon kincstári adroinistratcr. ÜGlaxü család. Böhm Keres tély 1718-ban III. Károly király-

neve

tól

s

,

kap czimeres nemes

levelet.

Czimere háromszöglet (píramis alakú)

melynek kék mezejében hármas sziklának a középsjén arany korona nyugszik s abból kivont kard nyúlik föl. Két oldalról két hosszúkás kis paizsban egy arany oroszlán látható. A paizs paÍ23

csúcsával fölfelé

,

,

,

tetején álló sisak koronájából két sas-szárny között oroszlán emelkedik ki, elaó

kék

3

jobb lábában kardot tartva. Foszladék ezüst-vörös és arany-

).

Böi&in család. Nemességet ritá.

L.

Cseh

szerezvén, nevét

székben Fel-Dobolyban

Kihalt székely család ,

,

birt

egykoron Három-

azonban ii-ágon kifogyván

Bodola Györgyné a székely torvény szerint

Bodola

megmagya-

család.

Böjté család.

a

is

íiusíttatott

az utolsó leány

,

,

mégis

és mivel

család kezén 1741: és 1744- ben ezen Böite birtokban a

Bodola leányok

is

osztályrészt kaptak, azt az erdélyi kir. tábla 1798-

ban a Bodola család íl-ágának zékrend tnik ki

Az

vissza-itélte.

itélet-levélbol ily

nem-

*)

Böjté Márton végrendel. 1669.

Kata Bodola Györgyné.

MÖjíe család.

Szintén Erdélyben Fogaras vidéken

él.

Belle

Böjté József 179í-ben Fogaras vidék rectincator biztosa.

Bökc; család. Ugocsa vármegyei nemes család. Belle Beké Ferencz azon vármegyének 1660-ban rendszeri nti esküdtje 5). BÖfeéayl család. (Bokényi). E család nevét majd Beken,

majd Beöken, majd Bökéuji megye.

munka *) ») 8

A I.

család ismertetése

*)

Bekényi

írják.

Bekényi

kötetének 275. lapján.

Ugyanott. Ugyanott 237.

) Coüect. Kerald.

*)

és

Nro 491.

Székely Nemz. Conatitut 249. Ssárroáy : C. llgocs*. p. 60.

a

kov.

í.

név

si

fészke (Jgocsa vár-

alatt

már eladatott

e

BOkflnyi

Ugy

— Böitskévy

t*7

látszik szintén e családhoz tartozik azon

már vármegyében tnt, valószínleg Ugocsából nek

B e k é n y i-nek

is

Ezek közül

iratik

nejével

Bachkay Ágnessel 1446-ban

puszta)

mez

Tamás

Bikót

,

az egész

(ma

is

szakadt

Neve

en-

pusztát (máskép Gergely

Szauaos- Újlak) helységben

lév Vármegye nev pusztában

Ferencz

át.

Bekényi Miklós

részbirtokot

,

és a

*).

1810-ben ugyanazon megyében Felso-Szoporon bir irva)

mely Szaíh-

,

adományban kapja (akkor

maiont hai

telekét) és Zorabok-Ujlak

mellette

királyi

ág

Bkényi

(igy

2 ).

Bökönyi

család.

közt említi nevét

Fényes

Szabolcs vármegye nemesrendü családai

Geographiájában.

Köléuyi család. család.

Szathmár vármegyében birtokos nemes E század elején (1810.) Bólényi Gáspár Gebe faluban birtokos 3 ).

Bolöi&i család. 1

Illésnek

459-ben Bölöni

gyesi

gylésre Bölöni

4

(Nagy-bölöni). Háromszéki székely család. fia

Péter

Miklósvárszék követe a med-

).

Gáspár

1610-ben Bátbori Gábor udvarnoka

,

és a na-

s ).

gyobb kanczellária irnoka és hites jegyzje Bölöni Imre 1815-ben Közép-Szolnok vármegye aljegyzje. Bolottyi család. Szabolcs vármegye nemesei sorában említi

Fényes

Geographiájában.

Bihar vármegyében Bölönyi Menyhért

táblabíró 1845-ben.

Böller család.

Böller Frigyes 1719-ki május 21-kén

Károly király által emeltetik nemességre. Cwmerpaizsa elször függleges vonal által két udvarra, az igy képzett baloldali udvar ismét viz-szintes

A

vonal által alsó és fels udvarra osztatik.

III.

jobboldali vörös mezejü

udvarban kivont kard borostyánnal ékítve a baloldali fels kék udvarban fészkén ül és fiait vérével tápláló pellikán végre az alsó arany ;

,

mezben horgony

látható.

A

paizs tetején a koronás sisakon a paizsbeli

pellikán van. Foszladék innen ezüst- vörös, onnan arany-kék 6).

Btiltftkévy család. (Tasnádi). Lakhelye Erdély, hol tasnádi Böltskévi János 18 18-ban Aranyos-szék fjegyzje.

»)

Szirmay: Szatkmér várm IL 179. 215. 216, Ugyanott 152,

*)

•)

Ugyanott

*)

Kailay : Székely Nemzet. 237

*}

Ugyanott 237. CoUeot Herald. Nw» 379.

•)

80.

15

Bóny

22$

Hony

SfoKÖrméLiyi.

család. Komárom vármegye

Bny

közé tartozik. dori

~

adomány

kihalt adoniányos családai

Péter és Sey János kihalási czinién 1635-ben ná-

mellett

Komárom vármegyében

iktatiatsk

pusztába Valticher Márk,

és

Szapáry Péter

).

fisiyey család. Belle Bnyey Tamás országgylésre Közép-Szol nek vármeg3 e követe T

JBr

a bábolnai

j

1505-ben a rákosi

').

e$alád. Grömör vármegye nemesei sorában

Fényes

áli

(rcographiája szerint.

Borcsa család. E

ezimeres nemes levelet. téren korona

markolva.

szerint czimere

;

7

í

y~ki

nov. 25 -kén kapott

a paSzs kék mezejében zöld

férfi-kar

könyököl

paizs koronás sisakján

ugyanaz

látható.

ról ezüst- vörös, balról

arany -kék

kivont kardot

,

Foszladék jobb-

3

Ilyuevü családot jelenleg helyet

J

melyen vörös ruhás

,

A

Börcay Mihály

).

Gyr

vármegye nemesei közt

Fen yes Geographiája szerint. Boáz család. Beregh varmegyében

nemesrendü

foglal

Fényes

szerint.

tSÖSKÖrtuéiiyi csal Ad. (Máskép ftíag-y). Lakhelye Szathmár vármegye. Böszörményi, máskép Nagy Sámuel 1726ban Pettyén helységben részbirtokot egész

1732-ben pedig Andrással

és

v a e s k ó helységet kapja királyi adományban

1

1

,

ugyanazon

72 7-ben

Böszörményi Nagy

vármegyében

F e r e n c z alszoigabiro ). E század elején I k ó d

*J.

5

1

Vtmza

téknevét, melyet gyakran

E

Vonz a

század elején (1804.)

élt

al

ügyvéde táblabírája

7

kora 68-dik évében. Testvére

*)

Fényes

*)

Jászai

:

:

•) Collect. *) 5

)

fl

) *)

volt.

Komárom várm. Herald. *

:

és igy kapta e másik vezeis

használ,

József 61

Néniét Hivség 606 stb.

volt.

Pál

Bihar vár-

Meghalt 1826-ki febr. 2-kári, Mez-Telegden lakott, Bihar

160

Nro 399 II.

leány

T k\

utóbb e század elején Debreczen

id. ra, 158. lap.

Szírmay Szathmár várm ugyanott I. 134. ugyanott H. 86.

Vay

).

két testvér, Vonza Böszörményi

és végre 1823-tól fbírája

),

,

név nélkül

József, anyjok meztelegdi Csanády

megyének fjegyzje

b

.Bönzörniéiiyi család. Bihar vármegyei nemes

Valószínleg Böszörményrl eredt

salad,

és

faluban birtokos e család

182. 194

Bftscftrményl

vármegye alszolgabirája század elején

Ugyan

— Brády.

22$

voit a nagyváradi járásban.

Meghalt

ifjan e

t

).

Böszörményi

e családtól származott

Krisztina Dörnök

János özvegye Szirákon Nógrád vármegyében.

A

család reform, vallani.

Ilftszöraiiényf család Erdélyben Böszörményi István élt 1659-ben *).

is

találunk e családra

lioulík <*salá<S. Fujér vármegye nemesrendü családai sorában említi F én y e s Geographiájában. ttrarhiogcl család. Megnemesittetett 1721-ben Ili. Károiy kiráiy által asztalik.

ható.

A

Braehvoeel György,

Az els

Czimere négy kék udvarra

negyedik udvarban repülésre készül madárka látmásodik és harmadik udvarban hársfa emelkedik föl. A oaizs és

tetején hasonlóan a paizsbeli

kék, balról ezüst-vörös

Bradách

3

madárka

Fosziadék jobbról arany-

áll

).

család. U.

Ulászló és íL Lajos király korában

lálunk e névre történeteinkben. Bradách

Lórin ez

királyi udvari

ta-

cm-

ber volt, és az 1500-ki orsz. gylésen köteleztetett birtokaitól hadat tar-

Imre

Bradách

tani *)

íí.

Lajos alatt mint udv. huszár említtetik azok

sorában, kik Jajcza váránál tevének szolgálatot 1526-ban

*),

Késbb

mert az 1538 -ki országgylés arra kötelezte, hogy az ország összes jövedelmeirl számoljon ). 1767ben Bradacs János munkácsi gör. kath. püspök ln •).

ugy

látszik kincstári hivatalt viselt,

—

Brády család

(Brádi). Osi fészke Zaránd vármegye, mely-

nek legrégiebb családai közé talokat viseltek

tartozik.

1841-ben

tagjai.

Ugyanott a vármegyénél hiva-

Brády

András

azon megye

al-

ispánja volt.

E

—

családot

lázadás 1784-ben.

midn

kapta,

nev

írja

A

Kváry

— két

egyik vala a Hóra

másik vesztést, mondhatni végcsapást , 1848-baii

8

j

»)

Ugyanott.

*)

Kemény:

*)

Oollectanca Herald.

»)

1600-ki

*)

Engei Montunenta Ungr. p 220,

•)

1538-ki

1

Szírní&y C. SSemplin, not. top.

fiO. 1.

Kváry

55.

)

:

egyszerre tizenhárom Brády sújtatott le Zaránd

falujánál

•)

irtás érte

Notitia Archivi er

XV

Nro

Cap Albens.

434.

terv. ez

XXV

törv. ez.

Erdély Nev, Gsaládai

I.

2.

rész 362.

Váka

Braynnovith

230

— Brankovleh.

Egy ág Hunyad vármegyébe szakadt. Ebbl völtBrády Sámuel 181 5-ben* Hunyad város fbírája. Kváry szerint a családból most csak egy él, Hunyad vármegyében Brády Lajos, kinek azonban fiai vannak

Brayanovfth család.

Miksa király 1568-ban emelé nemesi

Jánost. De utódai ugy látszik kifogytak *). ISrajda család. A honfíusitott családok k#zé soroztatik. Branavaczky család. 1751-ben magyar nemességet nyer

íangra Brayanovith

Branavaczky

zben

Mihály

Mária Terézia

kék ruhás férfi-kar

,

mely vörös

és

Cziraere ezüst me-

kék zászlót lobogtat.

sisak koronáján 3zintén olyan zászló emelkedik

fölötti

jobbról ezüst- vörös, balról ezüst-kék

Branaiaczky egy másik Branavaczky

mes

királynétól.

vonul át viz-szintesen.

paizs

Foszladék

2

).

A fölebbivel egy idben 1751-ben Branavaczky Subutha czimeres ne-

család-. is

Ennek czimere kék udvar

levelet nyer.

fel.

A

E

melyen két fehér esik

,

két vonal közt arany csillag ragyog.

vonal alatt pedig egy lenyakazott törökfej nyugszik. sisak koronáján két kiterjesztett

irányban fehér csík vonul

át.

kék szárny

A

alsó

paizs fölötti

és azokon viz-szintes

,

Foszladék arany-kék és ezüst-kék

Braaikovíoh család. E

Az

8

),

György Ráczország despotája tévé ismertté történeteinkben fleg Hunyadi János korában Nevezték Györgyöt V u k n a k is, Zsigmond királyhozi hsége jeieül 1422-ben Belgrádot adáát, és ezért feles adománynyal jutalcsaládot Brankovies ,

Kapta Szolnokot, Világosvárt, Szalánkemént, Tokajt, Munkácsot, Regéczet, Szathmárt, Böszörményt, Debreczent, Túrt, Tiszamaztatott.

Varsányt és egyebet.

lyébl

,

foglalja

épité

Szendr várát Amurat Szultán engedé,

mert húga a nagy ur neje volt. Késbb 1439-ben a török elSzendrt, és György legidsb fiának szemeit 13 kiszuratja.

György Magyarországba menekült, Albert király ótalma alá, és itt lakott egy ideig birtokán. 1443-ban a török elleni magyar hadjáratban Hunyadyt kiséré és a gyzelem után ennek átirja Világos várát, maga pedig tartományát Szendr várával együtt a töröktl vissza,

A következ

kapta.

1444-ben ugy viselé magát színes barátságával,

hogy egyik elmozdítója elfogá

,

s

csak

fia

lón a várnai csapásnak.

is

László kezesül hagyása mellett bocsátá szabadon.

*)

Ungh vármegye

2

)

Adaini Seuta Généi!. I*

)

Ugyanott.

8

Ekkor Hunyadyt

levéltárában van az eredeti armalis.

2*1

ftraiikorieh.

tartományát, ^s így ada kí fiat Azután ismét barátul inutatá magát a Hunyadi házhoz, s£t

Hanem 1449-ben Hunyadi Lászlót

is,

fbidulá

unokáját Ciilci Uírik leányát

is

eljegyzé Mátyásnak

,

mert Hunyadi

Azonban ezután is tettleg a Hunyadiak ellene volt Szilágyiakat elfogatá. Mihály elillant, László ott veszett. Hunyadi János halála után vejével Ciliéivel agyarkodoti a Hunyadi ház ellen és Ciliéi neki irá hogy (II. László és Mátyás ismét íölszabaditá

?>i

a török ostroma

alól.

:

;

fejére ezélozva) két lapdát küldcnd.

nak véghagy ományozá

,

Halála eltt Ráezországot a pápá-

de ez kiismervén éhez Magyarország jogait,

arról lemondott.

£ György

által látjuk,

hogy

a.

Brankovics család már a XV. szá-

zadban szerepelt hazánk történeteiben; utóbb egy másik György 1688-ban 1 ) pedig grófI. Leopoid alatt 1683-ban szabad báróságra, ságra emeltetett.

Czimere a családnak négy részre osztott p&izs és közepén az úgynevezett sziv-vért. Az ei3 vörös udvarban arany egyíejü sas és ,

,

azon öt kereszt.

A

második ezüst udv&rhao bivaly-szarvak közt koronás

vörös oroszlán.

A

harmadik udvarban ugyanaz,

varban nagy fehér kereszt, és ágai

A

visszásán (háttal) fordítva.

közi,

Á

négy fehér

negyedik vörös ud£5.

bet egymásnak

groíí koronával födött közép-véri

mezejének alján hármas zöld halom látszik

,

kék

a paizy fels" résréíiek

zepéból pedig A. betii alakban fehér gerenda nyúlik a paizs miseikét

három kis vörös kereszt áll. Apaizs tetején berezegi azon három koronás sisak áll, azek középsjén a paíZ3beií

oldalához, és azon

korona, és

arany

sas,

a jobboldalin koronás ezüst oroszlán, a bal oldalin pedig kék

bivaly-szarv között koronás vörös oroszlán áü.

Az

ezegi kék palást aranynyal szegélyezve veszi körül

szavul „Amieus Amico" olvasható

') lfi8.

Horányi Nova Meni. 772.

Upon

ezt magyarorsrjsc:

lapon h) jegyzetben a adottnak

is

i

híró

magj ar

emlit egy diplomát

Adatni Seat*. Ckftii].

I.

1.

«js

ifirt

ej ,

ber-

alul családi jel-

*).

irja

grófi

ud

v,

így

,

és ut&tna

Leaoczky

rangul értve. De

ka»c

z e

Har

i

z

n id.

*

m. 769

Brankovich.

S3S

A

családfa

*)

idktl

a legrégibb

igy

j le

István

Lyubimir

—-_-y\

....

,

Uros Dessa Míroszlav.

II.

Nemanias.

Bfressimir

N. 1130 Béla kir. neje.

Simon István Jelicza Strasoimir Koszt, nvére. 2, Eucloxia Elek császár leánya).

Tihomii.

fi.

Vuksan v. Vulk máskép Branck.

1357.

I.

Venciaa

,

. István.

Rask

Szabbas

v.

szerb érsek.

Lázár

1437. Vnk(ovitz) István.

L György (Vuk)

1448.

Despína. (Bajazetlmé)

Ráezország despotája. (Ilona)

István

György

II.

L

1495 Farzas CLup.) desinot.

L.

II. "!

Mária

Lázár 1457.

János

(II.

Murát

szultán)

II. János szül. liba (Blagay Siára)

Brankovjoli

Pál

Antal

,

,

Jakab szül. 1538. (Jugovich Mária)

szül. 1535.

,

1561.

sz.

A«gu.*tin

Jelicza

1525.

szü)

,

sz.

,

III.

15D7.

Márk.

János.

Katalin

(Margnauchieh Mária) Antal

Pá! sz. 1640. (Prozori Bajnajovich Johanna). ,

Nem

György,

áll a

9.

,

még egy

nerazékrenden a családnak

(Jánosnak

íia)

valószínleg

grádban született 1640-ben.

I.

Jakab. 164'

sz. 1643.

III.

Jánostól eredve. Ez Bel-

Utóbb

vévé igénybe ügyességét, és mint fölebb említem

ben

2

).

») 2

—

Apafi Mihály

167 i-ben a török portához követéül használta emelte.

nevezetes tagja

Azonban végre Csehországban elzáratá

,

,

mint I.

iratik

—

Leopold

báró és grófságra

és ott halt

meg

170S-

Testvére Szabbás szerb érsek volt.

Wagner

Mss. Tora.

LXX.

) Horányi Nova Memória 768—776. közli tóztatásakor egy történeti könyvet (krónikát) irt

életét

Össze.

,

mint olyanét

,

ki letar-

Bránvugh

Bráiiyu&ii család.

—

2$3

Brencsán.

Horvátországi család. Belle Brányugh

János elbb Zágráb várraegye alispánja, 1714-ben a báni táblára vitetett.

1715. és 1723-ban itél-mester volt

Urassal család.

).

Brassói

(Brassói).

1818-ban Dézsen sebész orvos

{

János

Brassai

18 l.

volt.

Brassai család. (N ,-Enyedi). N a g y-E nyedi Brassai

János

1

815-ben Közép-Szolnok vármegye sebésze.

Tán ezen

Sámuel,

a

ki

lelkész volt.

Brassai családok egyikéhez

Brassai

tartozik azon

múlt század végén 1794-ben Toroczkón unitárius

Ennek

íia

Sámuel,

jelenleg egyik széles ismeretü tudó-

Több könyvet irt és fleg a mathematicai tudományokban tnt föl. A magyar academiának tagja-

sunk, született Toroczkón 1798-ban.

,

1837-tl Kolosvárott az unitárius ftanodában tanár Pesten lakik, és az irodalommal foglalkozik.

Bratulich család. Horvát 1608. 1609-ben zágrábi püspök volt

Brauneker nemes

;

).

a paizs négy részre oszlik

:

mezben bárom

törve látható

melybl Bratulich Simon

2

család. 1791-ben Brauneker Jakab

levelet ily czimerrel

gyedik vörös

család,

Jelenleg

volt.

az

els

a

és ne-

fehér szelemen (balken) középen szögletbe

fölottök csillag ragyog.

udvarban fekete (egyfejü)

,

szerzi

A

második és harmadik arany

sas van, kiterjesztett szárnyakkal

,

els lába

körmei közt kardot, a balban vörös-fehér koczkás zászlót tartva. paizs sisakján szintén a leirt sas

áll.

A

Foszladék ezüst -vörös és arany-

3 ).

fekete

Breyer család. Czimere függlegesen két részre osztott paizs. A jobboldali vörös udvarban zöld téren kivont karddal vasba Öltözött bajnok áll. A baloldali kék mezben arany grif áll els lábai,

val

három

3zinüek.

nyilat tartva

A

,

hegyeikkel fölfelé, a nyilak

paizs sisakján

ugyanazon grif

arany-kék, balról ezüst- vörös

Brencsán

tollai

vörös-kék

látható. Foszladék jobbról

4

).

család. 1791-ben kapnak nemességet.

Alapitójok

Brencsán János mint katona gróf Toldalaghy Sárát veszi nül. Sán-

dor goly

szintén katona, részt vesz az 1848-ki *).

A

család

Balásfalváról

1715-ki

2

*)

Pray Hierarchia Adami Scuta Gcntil.

*)

Burgstaíler

s

Kváry

)

Lehoczky Stemm.

:

:

I.

nobilium Hnng. Fam. Decades. Erdély Nev. Családai 237. és 257. 1 r

Insigrniura

fo-

magát.

XXIV CXV. és 1723-ki XVII. törv. ez.

*) )

irja

mozgalmakban, utóbb

1.

181

234

— Brenuer.

Üretzehhcint

Brelzenlieiiu család* Károly Auguszt berezegnek két

(Regéezi, berezeg).

1827 ben

fia

Bretzenheim

honfiusíttafcott.

Bírja a

Rákóczy uradalmak egy részét Sárospatakot, ReEz utolsótól veszi magyar elonevét. Mióta a család ha-

család a hajdani

géczet

sat.

zánkat lakja,

ily családfát

3

) alkeía

:

Herezeg Károly Auguszfc szül. 1769. oct. 24.

Ferdinánd

1823. febr. 27-

Mária Creseenz.

•a«l. 1801. febr. 10.

t

f

sz,

Amália

1799. nov. 13.

sz 1802. jim. 10 csii). ker. és pal. h.

ker. hölgy (Gróf Somogyi

1855. aiig. 1.

csiíl.

(Hg. Schwarzenburg Mária Karolina

Jzsefné)

*)

,

cs. kir.

ezredes

és kara.

fHoífm&na Janka 'sz.

Brcnner család.

Aifcns 1805 dec. 28.

(Gr. Taaffe Lajos)

1831. jun. 27. óta)

az 1687-ki

az.

(Gróf).

A

1828. mart. 4.)

gróf Breuner családból Szigfrid

Miksa Lajos pedig az 1715-ki országgylésen

3

) hoiiíiu-

sitfcatotfc.

E

család eredetét

í 385-ben

bizonyos Breuner (Preiner) Konrad-

és Andrástól származtatja Utrecht- és

sarjadzott át. És innen

A ndrá a

Kölnbl, honnan Strajerországba

a közös törzs által átszakadt Ausz-

Andrásnak dédunokája Frigyes stübingi lovag (ki 16:23ban még élt) két fíut nemzett Fülöpöt és Kristófot. Amattól az ausztriai fvonal; Kristóftól a stájer vonal le. Az utóbbi kitriába

is.

,

j

nem

halt már, és hozzánk

elnök és titkos tanácsos

is

tartozik.

í 535-ben

Fu

I

ö p császári udvari tanács-

12-kén ott osztrák báróságot nyer. Meghal

ág kezd sarjadásnak indulni Sigfrid

Amaz és

az

öregebb

Mátyás császárok

zajai

úgynevezett

megy

Ausztriába

í

i

1550-ki aprii

556-ban. Unokáiban két

Kristóf

Asparn

által,

és

Iván

által.

—

ágat alapítja, és Rudolf,

alatt szép jószágokat szerez

,

mint az asparni és

urodalmakat Ausztriában, melyekre hitbizományi senioratusképen

német birodalmi báró lesz. Ennek fia Szigfrid Lénárd I. Leopold alatt el. Nevét tekintve ez volt az, ki Magyarországban iadigenatust nyert 1687-ben. Azonban ennek ága nyer családja részére.

í 624-ben

1716-ban kihaltnak iratik ifjabb aspárni

ágra

Fülöp Ignácz s

L.

)

8

Gotk. Geneal. Taachenb. 1857.104. 1687-ki XXVtTí. törv.

)

1715-ki .CXXXIY. törv. ez.

)

—

1857. nov. 28 szám.

)

Ugyanott.

is

átment az

mely említett Ivántól szakad le. Ennek unokája 1693-ban kap német birodalmi grófságot, és az idé

*) Histor. Herald, 5

igy a hitbizományi birtok

,

Magyar Néplap 2

*); és

ez.

und Geneal. Hdbach

97.

Bretzenheim hg

aír-

emlékérl.

Brezanócsy

-

S35

Brealnay,

Fülöp Ignácznak két fia ismét két ágat bocsát le. Ferencz Antalé ismételve magyar családokkal sógorosodik, és hazánkban birtokossá válik. A másik fiu János Fülöp ága kevésbé szövdik hazánkhoz. kútf

zett

szerint magyarországi indigenatust

Család fáj ok ez

*).

:

Fülöp Ignácz 1693. bírod eróf. 1687. magyar iadigenat.

asparni

nuszdorfi

ág*.

&g

János Fülöp

Ferenc/. Antal 1698 i 1757.

szül. 1700.

szül.

(Gr. Hothal Mária Ant.)

f

1772.

cs. k. kara. ezredes.

(Gr. Hessenstain Ágnes)

Károly,

sz.

1739.

f

1796.

Imre

kani. titk. tan.

os. kir.

és veienczei követ.

cs kir. kam. 1735-1791.

,

szül.

(Gr Khevenhiüer Frankenburg Mária Jozefa, f 1814.)

(báró Soiopiski

Mladota Janka) «

.

S\

i

»

»

«

'

}

•

i

Imre

József Ferencz

(Gr. Pergen

Auguszt

nyg

cs. kir.

kam.

(báró Raszler Mária)

Anna Máris}

Imre Alajos szül. 1808.

szül. 1796.

,

sbüI. 1783.

cs kir.

f 18í2. dániai követ.

szül. 1765.^ cs. kir.

,

miniszter- tanács.

(Gr. Eszterházy Mária szüí. 1805. f 1837.

József Károly

Auguszt János szül. 1828. birtokos Magyarországban. (Gr Széchenyi Mária A gátba) ,

Brezaiioczy csalid.

szül. 1830. mart. 6.

bir Magyarországban.

xídám született Jolsván Elbb jezsuita azután jo-

Brezanóczy

Gömor vármegyében nov. 7-kén 1751-ben. gász ln. Áz ügyvédi vizsgálat után törvény-tudorrá Pécsett

majd Pesten az egyetemben jogtanár

,

adta az egyházi és természeti jogot

2

).

1822-ben

nemességre emeltetett

által

3

volt. I.

Ifin.

Latinul

Es elbb irt

,

és ki-

Ferencz király

1827-ben

).

,

nyugalomra

lé-

Meghalt Pesten, 1832-ki mart. 2-kán, 81-dik évében. Brezinay csalid. Brezinay Mátyás és testvére Mihály 1659ben I. Leopold királytól kaptak czimeres nemes levelet *> pett.

')

Mint

igy

tust. és

f )

)

*)

nyeri az indigena-

az állitások összeütköznek. Az országgylési törv. czikk

—

minden egyébnél hitelesebb. Magyar írók. Életrajz gyjt. I. k. 64. 1822-ki Tudom. Gyjtemény II. k. Zemplin varm. levéltárában vau az eredeti cwtteres nemes

tenem sem s

itt

Szigfrid

legelöl említem, a törv. czikkben

kell

—

.

levél.

emlí-

236

Brigáná

Brezuiczai

Ilynevü családból néhány izén

ily

nemzékrend ismeretes

')

:

Breziaay János í.Soós Érzse)

Tamás

Erzsébet (Héricz Mártonné)

^

'

'

i^Szaiay Istvánné)

Brezníczai Raczttr csatád B r e z n c z a Baczur V k\ 1499-ben Zólyom vármegyében Dobronyiva i

nagya

volt, és birta

i

máskép

,

vár vár-

azon vármegyei egész Breznicza helységet, Baczuf

helységben egy curiát

,

Zólyomban háza

és

Neje Ágnes

volt.

volt, ki-

vel ily családot alkotott

Baczur Pál. I49&. (Ágnes özvegy- 1518.) .

,

Borbála

Orsolya (Baioghi H*rz*r Bálintné)

Baloghy Gergeiyné 1522. özvegy)

(.1518.

János

Bálás

1-522.

1522.

Í5 18-ban Baloghy Gergely neje Baczur,

máskép Brezniczkai Borbála, ugy Orsolya Hwzar Bálintné nevében a Sághi Convent eltt tiltakozik napa Ágnes ellen, ki néhai férje javait eladni akarta miután az mind négy gyermekét egyenlen illeti 3 ). 1522-ben azonban Baczur Borbála Baloghy Gergely özvegye ,

testvéreivel Orsolya

adták

el,

,

és Balassa! Brezniczka falui

és vallottak be a

Sághi Convent eltt

'Brezovay család. géti

— ugy

Nevét

család.

látszik

Verbczy Istvánnak

a

J.

Borsod és Heves vármegyében birtokos

—

Nyílra,

vármegyei

Brezova

*)

helysé-

vette,

József Heves vármegyének

Brezovay

országgylési követe. Utóbb másod alispán

megye fispáni

í

832-ben fjegyzje és

Cl 844.)

Végre ugyanazon

helyettese 1847-ben.

ISrigáud család. Zemplín vármegyében Nagy- és K sÁzár, és Cselej helységben közbirtokos 5). Brigánd-nak neveztetett Theszéry II. Miklósnak István i

Miklós

unokája

fiátóli

is

1449-ben

ki nejével

.

6

ládfát alkota )

J

:

) Bossányi-féle eurialis

2 )

Hiteles oklevél nálam

*}

Horvát

Istv.

pörben 507-

Verbczy Emlékezete

)

Fényes

s

)

Szirmay

*)

Deméndy-Theszéry-féie porben.

A

i.

Geographiája

síb.

II 201.

szerint.

C. Zemplín. not, hisí. 179. 180.

Hul

Ilonával ily csa-

Brígido.

23J

Brígaud Miklós 1449. (Hul Ilona)

__ Dorottya (Lüley Ferencz)

*

. (

György.

Péter.

f

v

Margit. (Ilmer Jánosné) 1490.

Brigido Brigido

olasz

Ilona.

(Halósi Fekctke Ferencz)

crsalád. (Gróf. íi-ágon kihalt 1848.) Eredetét az családból veszi. Brigido

Pompejus

1630-ki april

28 -kán mint jogtudós Stájerországban kormányszéki tanácsossá válasz tátik. L 635 -ki nov.

ÍÜ-kén

II.

Ferdinánd császár német birodalmi ne-

mességre emeli. 1635-ben a lovag osztályból (aus

dem

kormánytanácsossá neveztetett

stájer uri-rendekhez

Ritterstande) a

Ezután megkapta

a német birodalmi lovagi rendet (Reichsritterstand) és báróságot

Báró Brigido József, vére

Pompejus

gatóság elnöke triai

,

-

galicziai

kormányszéki

is.

al-elnök,' és test-

a temesvári kamarai administratio és bányai igaz-

cs. kir.

kamarás és

örökös tartományokbani

titkos tanácsos

grófságra

1776-ban az ausz-

emeltetett

1

).

1836-ban pedig gróf Brigido Pál, bresovíczi báró

os. kir.

kama-

rnagy, ístriában aMarenfelsi és Schumbergi jószágok birtokosa Magyarország honfiu3itott nemesei közé bevétetett %). A családfa, melyet alkotott, s mely fiában íl-ágon megszakadt, ez rás és

N. N. * Gr. Brigido Pál sz. 1782. f 184S. (Gróf Nádasdy Mária) szül. 1794.

Polixéna szül. 1770. csiil.

egybek. 1815.

______

|

ker. és pal. h.

(Gr. Tlmrnliofer ^ s Valsassina Iván)

József Ferdinánd szül. 1816. f 1840 (özvegye b. Hackelberg Landau Karol in)

Paulina

Ferdina&dina

szül. 1837.

(B.

szül. 1840.

Hackelberg Landau Rud cs. kir. kam. ó fóhad.)

A

család egyik

tagja báró Brigido Mihály 1808. és 1827-ben a

Ludovioeára kilencz ezer forintot adományozott

Czimerök kék fin

fölemelt farkkal

mezben

flöttök közben csillag ragyog hat sugárral.

,

Histor. Herald

*) 183b*.

•)

XLYII

)

ezüst hullámokon két szemközt úszó del-

• *)

3

und

G-eneal.

Hdbucb 99

törv. ez.

180S VII <* 1827.

XVHI.

törv.

«

338

ttrfxían

Mrlxfaii család. honfíusittatott

— ftrogyányi.

Brixian Sylvius az

1

681 -ki országgylésen

!

).

Brnula

CftAlád. Árva vármegyei sarjadék honnan egy ág (s tán az egész) Nógrád vármegyébe szakad hol Brnula András 1772ben nemességet a vármegye eltt produkálja ? ). Utódai elesve azon ,

,

vármegyei Diós-Jenn élnek, és igy e munka említtetett e család a Bernolák család rzini alatt

Rrockliau&eu csalid

(II. ,

33.

1.)

tévedésbl

melytl különbözik.

János Vilmos

Brockhauseh

1723-ki országgylésen vétetett be Magyarország nemesei közé

iSrodánovics család.

J

3

az

).

792-ben nemesíttetett meg. Czimere

négy udvarra osztat ik. Az els és negyedik fehér mezben kék ruhás vitéz áll karon levágott törökfejet tartva. A második és harmadik ,

udvar rézsút vörös és sárga szint mutat, és abban oroszlán színeivel ellenkezleg sárga és vörösnek színezve.

ból

is

A

az udvar

paizs fölötti sisak-

oroszlán emelkedik ki rézsút félig arany félig vörös szinü

jobb lábában kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék vörös

áll

,

.

els

balról arany*

4

).

Brodarich család, Szlavóniai család. Ismertté teve hazánkh (Brodarich st Broderics-uek is iratik) e nevet B r o d a r

ban

i t

,

István,

szerémi, utóbb váczi püspök, 1526-ban

czellárja

ki többször járt

,

csésen megmenekülvén

nemsokára végig

,

követségben

ezt leirta.

János

I.

A

is.

II.

Lajos király kan-

mohácsi csatából szeren-

Kevés ideig

király részén állt.

I.

Ferdinánd híve , de

Meghalt 1539-ki nov,

7-kén Vaezon. István püspöknek tán testvére volt Brodarich neje csébi

Pogány Sára

volt

5

E Mátyásnak

).

Mátyás,

pedig leánya lehe-

Brodarich Klára, 1591-ben Kis-Serényi G-ábor özvegye

tett

Rrogyányi régi

adományos

család.

család.

(Brogyáni), Bars

kinek

6

).

vármegyei eredet

Emii tett vármegyében van

B rogy án

hely-

honnan a család nevét irja. Bizonyáráé családból volt Bars vármegyének az 1447. országgy7 lésen követe Brogyányi Salamon, ki roszul iratik Baragyáni-nak ).

ség

,

LXXX1L törv.

*)

1681 -ki

z

Azon várm. jegyzkönyve

a

) )

1723-ki

CXXIX.

*i

Adami Scuta

5

Wagner

)

*) Kir. *)

ez.

443.

törr. c*.

Gentil.

I.

Mss. LXX Curia eltt folyt Bossányí

Kovachicli

;

1,

féle

por

Vestigia Comitiornm 26>,

*

Broífnhach - Braclcenthal.

A

család jelenleg leginkább

Trencsin

£39

vármegyében

tartja la-

káVv Brogyanyi Bálintnak neje Babóthy Julianna.

Gábor

Brogyanyi

1825-ben Trencsin vármegye másod alispánja

1

és követe

).

Brogyanyi

Lénárd

Brogyanyi

István

azon vármegye szolgabirája.

i 836-ban

1345 ti Bars vármegye fszolgabirája.

Broseiifcacli család Brosenbach Károly az i 840-ki országgylésen honfi usit tátott 2 ). Brucketttltal e»alád. (Báró). Erdélynek legkiemelkedettebb szász családa 3), és egy része a magyar .családok minden kellékeit fölvev. Mecrneraesittetett 1724-ki jun. 8-kán.

A

czimere aégy

család

részre

Ezenkívül a közép-paiz3 az ötödik,

oszlik.

A

osztályt képezi.

paizs fels (eiso) osz-

mezben

tályában kék

vasas

vitéz

áll,

jobb kezében zöld gailyat, bal kezében földre bocsátott oldali

A

pallósat tartva.

bal-

fels (második) osztály vörös meze-

jében szintén zöld téren fehér osziop korooázottan

és körülfolyva

,

áll

zöld rep-

Az alw jobboldali (harmadik) mezben oroszlán áll els lábaival

kénynyel. vörös

,

A

horgonyt tartva. kék

mezben

negyetlik osztályban

fehér-fekete koczkás tábla

(os-tábla) látható.

A

három

híd, és a fölött

csillag szemlélhet.

a család nevére vau czélzással. tatja a

kány

metszvény

veszi körül

nyújtva

ki.

E

,

is).

k-

közép- paizs kék mezejében három ívre egy

A

paizst

fejeiket a

A

Ezen hid

— ugy

paizst bárói korona födi.

látszik

—

(Eddig mu-

telamonok gyanánt két oldalról két

sár-

koronán úUó sisakból egymással szemközt

sisakokból a jobboldali tetejéu

koszorúból három zászló nyúlik föl a szélsk pedig arany- kék sziniiek.

,

kék-fehér vörös-sárga

melyek közül a középs kék-fehér,

A

baloldali sisak koronáján vörös-

fekete kiterjesztett szárny van, és azzal szemközt arany csillag ragyog

*).

XVL

1827-ki törv. ez. 1840 ki LII. törv. ez. *) Köváry Erdély Nev. Családai 55. róli adató jc. *)

*)

*)

Adami Seuta :

Gertii.

1.

1.

honaan nagyobb

részint e esaUd-

240

Brnckentlial

A

család sfészke Uj- Egyház, hol a ktrálybiróság mintegy örökös

Egy

föispánsága látszik lenni e családnak.

Sámuel,

Bruckenthal

fkormányzó,

erdélyi

királybírónak vaja

ily

család szerencséjét

ki e

Ez elbb Rukov tábornok kormányzása

alapitá.

fia

alatt az akkor Szeben-

ben székelt fkormányszéknél titkár; 1762-ben Bécsbe udvari kanezellárrá vitetik. Ott tekintélyt, vagyont és befolyást szerez. 1774-ben í-

kormányzóvá neveztetik

és az volt 1787-ig

,

midn 4000

j

forint

nyg

István nagykeresztével nyugalmaztatott.

dijjal és sz.

Családának jószágai mellett báróságot, szerzett, ezenkívül egy és képtárt

könyv-

ErdéW ne

de

i<

Mihály

1700-ben ö kapa a

M

mely nemcsak Szebennek

,

.

hol az riztetik,

egyik díszéül szolgál.

is

Testvére

hagyá

leirt

1767 ben fogarasi fkapitányává tétetett és ,

bárói

Sámuel kihalván,

czirnerl.

a családot

h á y foMatá a következ családfa szerint 1

i

N. N. királybíró

Sámuel f fkormányzó.

Mihály

I

jogara si

fkap. 1767.

(Klochner Zsófia)

— II

f

''üj-egy Házi lakos)

szászok isp f 1813.

i

i (B.

Mihály

11.

f«ibr. 5.

Károly máj

sz. 1781. jun. ?4.

Geringerr.é)

fogarasi

fkap.

tan tartom, biztos. (ns. Kiszüng Józ.) sz. 1784. + 1848.

(ntlen) ,

sz.1833.

sz. 1834.

jnl. 7.

maj. 14.

sz.

1836.

máj

sz,

nácsos

sz.

volt.

— Ez

sz.

(Barcsay

Antónia sz.

1816.

(Barcsay László)

Berta sz 1826.

(Gr. Béidi

György)

Jozeiin sz 1844.

1843.

Mihály

1838. mart. 18-

Zsigmond)

Hermán

Vilma

cs. k. titk.

sz.

Zsófia 1813.

1804.

tartom, tórv.-sz. elnök. (Gr. Hadik Teréz sz. 1817. f 1850.J

sz 1841.

1837. maj. 12.

ez.

20,

Luiza

József Frigyes sz 1803 nov.'24. cs. kir. udv. tan.

Vilma

Ákos

Arpadína

Ilona

József 4.

^.a

Gvnía

II.

Jí.)

sz. 1784.

Wesselényi Anna')

_.

(rnagy f 1820.)

Zsófia f (táborn.

Zsófia.

1804. jui. 12.

1855.

1807. dec. 18-

rSachsenfeld

(Gr. Teleky Kriszt.j

szül.

Márton

Károly

Sámuel j

Mihály 1790.

cs.

kir titk

tanácsos, és erdélyi kormányszéki ta-

egyedüli családa Erdélynek

— Kváry

szerint

—

melyben a majorátus tényleg fenáll. Ezt a fkormányzó végrendeleti3eg alapitá; íleg azáltal hogyaszebeni képtár s alaptkéje a nagyobb de íiu kezében van. Erdélyi törvények a majorátust nem ismerek el ;

elnézek

Bradern - Hrnnswfk.

Brúder 11 Cftal&d, síttatott A család most is

*i\

Báró Brudern József 1791 ben honfiú

j

birtokos hazánkban.

).

BruinJnftcli család. Horvátországi család melybl Brumí nich Tamás 1486-ban a Biagayak ügyében tanúskodott*). Br iins wiK család. (Korompai, grófi. Családi hagyományok •

,

szerint

Bratmschweig-Rrnnswígbó! ered Henrik herczegtl

resztes

hadak alkalmával két

A

két

fiu

fia

által

,

ki a ke-

kisértetve a szent földön járt.

egyike állítólag Magyarországban marad

,

és törzsévé

ln

e

családnak.

hogy a XVíí. században már hazánkban virágzott & család a midn 1622— 625 ben Brunsvik Tamás Thurzó Szaniszló nádornak udvaraoka (Aulieus) volt *). Bizonyos az

,

1

,

A Anta

Br un sw

családot azonban legnagyobb fényre és méltóságra -emelc, ki

1

!7474>en már

kir.

sarkantyús vitéz fE^ues Auratus.)

;

i

k

személyudki ítélmester és arany-

—

1

756-ban már nádori itélmester

és es. kir tanácsos is; 1770-ben pedig tizent Jstváü kir. rend vitéze.

Esztergám várraegye fispáni helytartója, és a magyar czellaria

eladó tanácsosa

volt.

kir.

177>ki cet 7-én Bécsben

udvari kan-

kelt oklevél-

grófi rangra emeltetett. AdelíFy Annától Antal és József, kik 1796-ki nov tf-kán a

nél fogva saját személyért

két

maradt,

tia

fl.

grófi rangot utódaikra

A

is

megkaptak.

család czimere négy

paizs,

egy

gyedik

mez

részre

Az els

közép-vérttel.

osztott

és

ne-

viz-szintesen kétfelé osztat fk

mezben

a fels részben arany fejü sas emelkedik ki

;

fekete egy-

az alsó rész kék me-

zejében vörös-ezüsttel koczkázott szelemen

A

fbalken) látható.

második osztály vörös

mezejében pánczélos kar három nyilat tart hegycikkel

A

fölfelé.

negyedik vörös

mez-

ben zöld téren szintén pánczélos kar könyököl, kivont

kardot tartva.

A

közép-paizs kék

udvarán zöld térrl egy gerezdekkel megrakott

szltke

aranyazarva kos

emelkedik, és a felé egy 3Íet.

A

paizst grófi korona födi. (Eddig a metszvény).

')

17dl-ki 73. torv. czikk.

Ó

Gr. Teleky Hunyadiak kora XIL 322. Lehoczky Stemm. II 72. ki aligha nem egy Tóbiással,

')

:

kiró! nfobb.

16

£4£

A

Braoswik.

.

koronán három korooás sisak

áll

a középsn két (ezüst-kék) elefánt

sas kiterjesztett szárnyakkal;

örmény között a

paizsbelí

melyek közül a jobboldalin egy-

,

szltkével

sisak fölött pedig pánczéios kar

három

a

leirt

kos látható; a baloldali

nyilat tartva

könyökök

A

monok gyanánt nemtök veszik körül, a jobboldali kivont tartva, & baloldali pedig egy eltört oszlopot érintve kezével. I Antaltól kezdve a családfa igy

j

paizst

pallóst

napjainkig

le

I. Antal kaaezelL re&rendar.

1775 ben gr-.íf (AúBÍSy Anna) lí. Antal septemvir 1737.

József országbíró

Fereacz

Mirla Terézia

m. 1776. f 1852.

szül 1775.

f 1827. febr. 20. (Alajthéayi Mária Anna)

Jozeíbi (1. gr.

(Justh Szidon.)

(2. b.

•

"

sz.

"*""

MAna

íiejza,

az. 1834.

W.IS3&. II.

An ta1

1787.

az.

Forray ArdráüV András,

(b.

•

í->

a magyar

kir.

——*

,

Henrietté

Juli*

!

f^TT."

L-*

,-!•—

Deyns)

Stakeiberg)

1789.

_

Ckoíek Hering Herin.;

(gr.

udv, helytartó tanács tanácsosa volt

1787-ben. Gyermekei közül

Mária Terézia

szül,

17 75- ben.

Hazánk

jelesb

hölgyeinek

egyike, ki a kisded-ovó intézeteknek hazánkban úgyszólván. alapítója, éles belátással , és minden nehézs e téren annyi nemes buzgósággal ,

ségeket leküzd kitartással mködött. lelkében

mindég élénk

Ferencz

fii.

A jeles deln már 83

éves. s

még

és fiatal.

Antalnak

fia) szül.

gazda. Birtokán Fejér vármegyében

Pozsonyban 1776-ban

Martonvásárán

,

kitn

az egykor kiet-

len parlag pusztaságot különös szorgalommal és értelmességgel virágzó

mintegy paradicsommá varázsolta. A zenészeinek — a Ytoloncellon maga is ügyesen játszván különös pártfogója volt. Meghalt 1852-ki octoberben. Özvegyétl neczpáli Justh Szidónia csillíjgkereszíes hölgytl két gyermeke maradt Jozefine elször gróf Deym, másodszor báró Stakeibergné.

állapotra hozta

és

,

—

óz* ef (L Antalnak üa) 1786-ban már valós, bels titkos tanácsos, és a hétszemélyes tábla els tanácsnoka, késbb sz. István apósNógrád vármegye e«. kir. kamarás toll kir. rendje közép-keresztese J

,

fispánja, és o r

s z

á

gbiró

»

meghalt 1827 -ki

,

febr. 20-án.

kora 77-dik

évében. Eltemettetett Koronipán a családi sírboltba. Özvegyétl kesse* lokeöi Majthényi

leánya maradt

Mária Anna csiii&gkeresztes

és palota- hölgytl két

Bróc

Júlia

£43 hölgy, és a nádoraé f-

szül. 1787. csill. ker. és. palota

udvari hölgye, 1830-ki aug. 16-ka óta báré Forray András özvegye.

Henriette

szül.

1789. oct. 12. szintén C3iilagkeresztes htflgy,

1813-ki január 22-tól ehotkovai gróf Chotek

Hermán

és ezredes neje, 1822-ki april 25-tl pedig Özvegye. vel atyja arczképét le

cs. kir.

kamarás

festé saját kezé-

melyet Nógrád vármegyének gylés teremében

,

függött Meghalt 1857-kijan 27 kora 69 dik évében. Eltemettetett

Korompán.

A

még

család a XVII. században

protestáns

késbb s jelenleg

*) 9

is

k&tholikus vallású.

Bruz család.

midn

családnév legelször,

Temesvárnál 1514-ben tnik

(Lugosi)

fel

Dósa lázadását ki Brúz Mátyás

Szapolyay János vajda

az utolsó végcsapással kiirtá Ekkor tünteté magát

miért ET Ulászló királytól 1514-ki dec 6-kán Lúgoson ^gy nemes ket kap

adományban

Fekv

javai,

midn

kézre kerültek

mint nemesek hadnagya hull

,

Mohácsnál.

elfoglaltattak Szolimán emberei által. Családja ezen

,

,

karánsebebi és temesvári családdal Erdélybe

meg, hol 156! -ben Brúz Mátyás tnik föl. z Gr e r g e l y 11. Rákóczy György

és Szászvároson telepedett

Ssászváros és széke királybirójaként

A

el

1552-ben Lippa, Temesvár és más várak török

elkeseredve , több lugosi költözött

tel-

a ).

Mátyás

Brúz

e

donatio elvesztése után

B

r

fejed elemtl ezimeres levelet vett.

A volt

kar

:

,

család czimere 1514. körül: kivont kardot, tartó koronás grif

,.FÜIMUS"

körirattal.

— L Rákóczy De

a kard végébe törökf szúrva.

más ódonszerüt

is

,

után kivont kardot tartó

ezzel vegyesen használtak

melyen két be&zélget tanár

áll

,

s

egy

a jobb fellinek

esipre szegzett balkarán holló van,

E

családból Szászvárosnak két királybirája volt

Mátyás Szászváros utolsó is Brúz Perencz

iitett

adott

még

els tudható volt

,

e család Szászvárosnak

királybirája

.

;

a fennebb emés

ugyanott az

mit 1848 ban végzett. Ezeken kivül

négy székbirót

két forvost

,

,

egy

ügyvédet, és több hivat* Inokot.

A

ezimeres levelet szerz

vetkezleg

jött le

Gergelytl

kezdve a családfa kö-

:

Brunszvik Tóbiáa szeredi ev. lelkész 1630-ban Lelki g*y d t r e lczimü mánkat nyomatott Szereden. 1620fcan Br Tóbiás dunántúli superintendensnek választatott. — L. Mss. Mnsaei fol. lat. 2340 sz. a. — És Cathal. Mss. Musaei Szécheny. I. 244. ") Köváry Erdély Nev. Családai 56-57. konnan nagyobbára ez a (la tok mind. *)

mirl

,

—

való vallás-tétele*'

:

1

J6 *

£44

Brfihl

- Bobanovicfe.

Brúz Gergely 1646.

János

I.

T'éter János V 1766.

III.

I)r.

László

író

1786.

f

Mátyás f 1793. (Lázár Mária)

(Száraz Mária)

Gergely 1827.

f

(

Ferencz f 1834.

Sámuel

Rézbányai Ágnes)

f 1827. (Balta Zsuzsa)

(Jancsó Marin)

f

Ferencz

3849.

Zsigmond

Sándor szül.

Laszió

(Heíssig Ter

)

szül. 1822.

1819.

i 1825.

flB42. m

gzöi. 1794.

,

(Widlacsi

Mátyás

Viktória)

szül. Í799.

Ferencz

(Velíska Lina)

Lajos

szül. 1835.

(iró)

szül. 1817.

(Fekete Lina)

Lajos szül. 1846.

Jánosnak

II.

fia dr.

Brúz László

Bécsben tanulá

ki az orvosi

pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven r). Irt egyéb orvosi

könyvet

is

magyarul.

Másik irót

is

ada e család Brúz

Lajosban,

ki

Erdély bu-

várlatának ernyedetlen embere

Brtilil csalárd.

1760-l>an

kapja a ezimeres nemes levelet

kék

1

van, szárnyakkal, nyitott szájjal, felkondoritott farkkal.

mezben

lábaikkal

kete

Fülöp 3). oszlik. A fels ezüst mezben

Brüh

Czimere viz-szintesen kétfelé

kány

Mária Terézia király-asszonytól

;

sár-

Az

alsó

két szemközt álló oroszlán egy kivont kardot fognak els

a kard hegye fölfelé

sas-szárny

álí.

A

paizs tetején két kiterjesztett fe-

között hat-sugáru arany csillag ragyog.

Fosz'ladék

jobbról arany-kék, balról ezüst-kék.

BulHUiovi<;3& család. Horvátországi banovich Szílvester krosi ad a Ludoviceára 3).

)

Horauyi Nova Memória 601.

)

Collect. Herald.

)

1812-ki

3

7

g. n. egyes,

3

ií.

Nro

törv. ez.

4.

család,

melybl Bu-

püspök 1812-ben ezer forintot

—

Bubla

Bubim,

246

czimeres nemes levelet Bubanovich

A.

Tamás

kapta 1792-ben.

Czimerpaizsa a tels jobboldali szögletbi a baloldali alsó szögletig rézsut húzott vonallal két

szarvas

mezre

Az

s e fölött csillag látható.

.

dombon egy

A

oszlik.

mezben arany mezben hármas zöld A paizs sisakja fölött

fels* zöld

alsó vörös

nyii és kard keresztbe téve látszik.

két fekete kiterjesztett szárny között arany csillag ragyogd Foszladék ezüst-vörös és arany-zöld

Bubla család.

3

).

Nógrád vármegyében Bubla Károly 850-dik után cs. kir. járásbiró volt egy ideig. A Dunán túl egy másik ágn^í 2) nemzékreude ez Bubla család

él

hol

,

i

:

Bubla László (Bobok Anna) László

Gábor ("Verebén) V-

Imre.

Gábor.

Boldizsár.

Bublovicz család, jószág-kormányzó,

s

plébános

Otiha.

Bublovicz János i

A

még valami

zetes püspök.

s

Ern

galamb

család. ,

,

1? 15-ben

(Lítticzi).

és

de az alább' idben más kézre meni

warliehi

Az idsb 1632 ben

— az

és

már

skopi czim-

át.

A

családnak

lítticzi. Az elbbi bárói és lovagi

úgynevezett

grófságot

lítticzi

ágnak

— Bubna J

á-

nyert.

A jobboldali Bben) látható;

oszlik.

arany mea baloldali

ki.

1840-diki ország-

magyar iionfiusitottak közé de országgylési szavazat nélkül *). Ennek családfája styjától kezdve ez:

gylésen

vétetett be a

Adami Scuta Genfi! perbl :

,

I

Kir. Curiai

*) Eredeti okirat

1704 bi.

Memória Basiücae Striffonicn. gybléfú végre menyek záradékai. *) 1840-ki Ll fcörv. oz. *)

,

Csehországi család, Litticzet 1562-

zben barna szniii dob (azlávul B u b n a r= kék mezben orosz lániej. mely egy koronából nyúlik A lítticzi ágból gróf Bubna Károly az

V) *)

buzogány

*).

Czimere függlegesen két részre

ülés és

szájában zöld

,

paizs sisakján két keresztbe helyezett

Meghalt J725-beu

két f-ága van:

no

-álló

709 ben esztergrarui kanonok

1

kezdve birá

áll.

Benedekí

).

Bubna

rangbán

sz.

3

Késbb

tói

Qaran

704-ben.

Czimer-pecséte a paizsban koronán gallyat tartva.

Eleonóra.

164.

—

É* az 1715

és

1723-ki orszag-

246

Bneelleni

Gr,

— Sucsáíryí.

Bnbna Antal

*)

kam, és kapitány megh. 1846. (B. Síluticzky Antónia)

os. kir,

Károly

Karolina

Vincze

szül. 1805cs.

k.

kam.

és

82 1806.

Arnagy

1640. honfius (1.

kam.

B ubna Róza)

(Gr.

b Bernatfiy

cs. k.

óniagy.

Mam3

FereiKlz

Károly.

Eleonóra.

József

Gaal Karolina.

2.

I8f50-tól>.

Maria

Ferenez

Anguszí

szül. 1840.

szül. 1850.

szol. 1852. nov. 28.

nov. 11.

Bucelletti család Gróf fiusitá3t

nyeri hazánkban

2

Bucelleni Frigyes

1

687-ben hon-

).

Bttc^áiiyi c«alad (Bucsányij. E csatád nemzetségbl (genus) ered. Törzse Huntpaznán de Zmg). Bodouknak fia

Zeegi Bodouk.

Miklós

Á nben

Huntpaznán

a

(Bodouh de Gémre élt 3 ).

1309-ben

család c z

i

me re

arany korona

A

ragyog.

kék me-

fölötte

,

hold, szarvaival fölfelé lött csillag

:

,

arany

melyek

fö-

paizs koronás

sisakján ugyanazon hold , és csillag látható.

Foszladék arany-kék

ezüst-vörös

,

és

4

).

Nyitra vármegyében hivatalt viseltek tagjai. Bucsányi

az

1659

ki

Zsigmond

országgylésen azon vár-

megye követe Yolt

5 ).

Egyszersmind

ö az, kit az 1655-ki országgylés

bizonvos tartozása telezett

§

)

Egy ágazatnak mely azonban magbaszakadtnak

egy a pör szerint ilyen leszármazása ismeretes elttem 7

kir.

Curia eltt folyt

Gcrh. Geneal. Taschenb. 1857. 131.

2

1687-ki

XXVIH. torv.

ez.

XI

•)

Fejér: Ood. Diplom.

*)

Adamí Souta Genfcil. i. Lenoezky Stemm. 1. 201. 1655-ki XXXIII. törv. ez.

$

)

»}

:

látszik

t

.

*) )

lefizetésére kö-

.

421. 422.

Baesy

—

24Í

Buesi.

Bucráuyi Mátyás 1604. taftiL

(Oe?y Kata) Pál

{Bogáthy

—

Fái ~~

f

~

p*"'

banuor

r^__^.-^A

i. Johanna i

~

ina

i*a

(Básihv \~.~A Imre)'

(Kosztolányi i>«i..\ JPaUc)

»

Johanna . Ion; ka

iv

Bor?i)

Anar&w)

(Darvas

.Tán

(PctrCíVítí

Sándorné)

Ezeken kivül

következk kinek els nejétl Borssy Annától

családból valók a

e

Bucsányi Zsigmond, leánya

Erzsébet

— 1581.)

Cscry Istvánnak neje ('(578

jétl Kávay Krisztinától (1568-ban leánya Ilona.

:

— Emiitett E r 1

s é

,

máso

de 16 10-ben már Eöry Andtá:

be

t férjével

C s er y Istvánnal

1581-ben Nyitrá vármegyei Botfalván három jobbágyát zálogitja 1606-ban

él

Bu csá&y

i

Anna,

el

f

)«

Sámbokréthy Györgynek

neje r).

1610-ben Bucsányi Pálnak Özvegye Vágjhy Zsófia

1663-ban

Bucsányi József

beiktatásának Fels-Cseriben

él *).

ellentmond Balogby Gáspár

4

>

már csatád. (Elefánti). A XVTÍ; században tálé e családra. Azon idben élt Buesy István, kinek nejétl Bajusz Eresétl leánya Bucsy Erzse nándori Betie András hit

Sucsy

Ezeknek sei közül lehetett (ha nem zr&élyl volt) Bucsy Benedek, ki 1605-ben mint Bocskai egyik hadvezére hatezer ember élén Pozsony városát rohaná meg *}. Elefánti Bucsy Antal 1825-ben 5

volt

).

Pozsony v. esküdtje. ÍSiticsi

család. Bihar vármegye

is

volt ilynevü családa

azonban a múlt században magbaszakadt. Bucsy Mihály 1 730- - 1750-ig Bihar várraegye volt.

ott

mely

alispái

JMegh alt 1751-ben. Eltemettetvén a váradoiaszi kath. egyházban,

márvány emlékén

*)

Nro

,

I.

—

s?, czimere és e fölirat áll

—

Capaa 45. Fa«c, Esztergám i káptalan Libro 8. folio 530. — 1581* 1ÖS1. Libro 7. fol. 86. ~- C s © r y József ur köfldész szerint

*)

Ugyanott

)

ü. ott 1707. Proíh.

*)

ü. ott 1663.

*')

Pörbeli genealógia szerint

«)

Wolph. Bethlen VI 23ö

libro 11. folio.

Capsa

V

B

40

Ugyanaz

pag. 83.

U

szerint.

annak

közlése.

Faa& ÍL Nro 14 #

&

248

Bwezay

Buda.

--

Siste Viator

Qaem

plénum cemebaí erectum nunc in ferali urna videi iacentem. Speetabilem ac Generosum Dominum Mi eh a elem B 11 esi, fnclyü Oomitatus Bihariensis Emeritum ornuper fellus

íiaoo virtutibus

,

dinarium Vice Coroitem Cuius cineribus parentare volens

Monumentum

hoc Doloris sui

Noná

-Obiit die

íílius

po&suit

Anno Domini

Április

1751. Aetalis suae 68

Mellette nejének sírköve áll e fölirattal Siste

Lege et Luge Viator hic iaeel

Dna Eva Raphanides

Speet. ac Perili.

M ic n a e

Bucs

s

1 i

i

Aetatis suae Annor, 34. Obiit

1732 ben nyerte

el

Decerabr. 1737. lön

jesuita

*)•

Kolosvároü

ki

,

a bölcsészeti tudorságot, mely alkalomra egy érte2 ).

Benne a család sirba szállt. család. Zemplin vármegyében az armalista nemesek

kezést nyomatott ki

Buczay sorában áll

íí.

Antal

fia

Domini

Ord. V. Comes. Confchor. Ohariss.

J. Cott. Bihar.

Mihálynak egyetlen

Speot. ae Perül.

3

).

Bitad család. Marmaros vármegyében nernesrendü család Fé-

ny

Geographiája

e s

Buda a

hazája.

család* (Nagy-Somkúti). Erdélyben

;

K

Tagjai hivatalt viseltek

Buda Simon

nagy-somkúti biró

szerint.

— lmre

ülnök

rectiíicator biztos

Buda Sándor

,

i

várv

i

K

dé kn

,

Ján

o s

fj

abb

Simon

vá é

uti

volt 1848-ban a pesti nemzeti

,

i

d éke

1815-ben

1.

ugyanakkor

kvárvídéki remetei születés ügyvéd

nok vármegye képviselje

v

r

alszolga-

biztos volt.

Közép-Szol-

gylésben.

Buda család

Hajdan Bihar vármegye birtokos nemesei közt 1552-ben Buda Miklósnak özvegye Vekerdet és

foglalt helyet.

Bayban harmadfél portát

l

)

l

)

Vay

Nemei

:

Czime

Lam

;

Komis de Gönc* Anloniuh Bttcsi t

birt

*).

líivség. ö4S.

1

Posihumtt JJ.

Ruszint.

Typis Ácad.

Gubertudmti Datútw Sigtsmunt* Sov.

Jef>tt.

)

Szirmay C. üfemplin. not. toj> 110 Maíores Mtaig. i ii 152

*> Bielek:

— A végéa

SpectahtHt Hungar-us Magnovmudiiecnsis

Convietu Nobffium. a

J/32

.

1

e.s>

e

ComittUn

Btxii (t obtulv

Comtíitiu

Bihm*i«nsi e

Buda

Buda

család,

— Baüahazt. Hunyad vármegyében

(üralaczi).

János,

Egyik ágának ismeretes törzse

*4U

kitl igy

j

lo

birtokos.

a családfa f )

Buda János (Borbátvizi Mária)

Miklós

r

íT^

ír.

József

Ignáöz (Ortner Karolina)

Imre

mérnök

Sándor

József

1853.

1853.

1853.

Budaíalti család. E munka név alatt tünteté

fel

egy családot, mely ott 1278-ban (hibásan 1274

és 1275-dik helyett) iratik

oklevelekben majd Petrus tik,

bizonytalan a

Beten

67. lapján)

(11. köt.

Beten

nemességében megersítettnek. Miután az filiu*

majd Petrus fiHus Beten-nék valószínbb, hogy az Péter

Betér

név sót

,

resztit v rontott alakban; igy e családnév

is

megsemmisülvén

,

ira-

ke-

inkább

Buda falvi néven lehetne ama nemzedéket nevezni. E Budafalviaktól iratik a Vermes család eredettnek a ). Budaházi család Már a XIV. században fen volt e esalád. Budaházi Andrásnak íia György élt 1403-ban midn ellene több ,

társával együtt hatalmaskodási vádat emelt a leleszi monostor 3).

Talán e család ivadéka volt azon Budaházi István

Dobó

alatt

Eger vára védelmében vett

Ilynevü család jelenleg Szepes, rint.

Ungh

és Zemplin

A legutóbb

Bánócz

említett

is

részt

,

Szabolcs

Fényes

és

bir

Btidaházi

Budaházi Györgynek

Rósz vágy

Kvarv

id- h. 258.

I.

Özvegye

6

).

Ugyan 7

Fejért Cod. Diplom. Tom. X. vol. IV. p. 273 Forgidh. Oominentarii 75> i.

)

*)

•)

II.

:

Szirmay C. Zemplin aoi. hát 329. 369. Szirma y Cotfc. Ügoesa 00. 1. :

:

') tfaryanot'

I7t

1.

1

1

e n falu

e vármegye

Buda

).

2X1. és 262. lapon, Fejérnek jegyzetével

Fejér

e

*)

ve

László, Zsigmond, Ferencz,

*)

:

c

honnan mind ez adatok

Cod. Diplora. V-

és

).

házi László 1760-ban readszerinti esküdt volt

*)

Szathmár,

5

Ugocsa vármegyében szintén birtokos a család, N ban (1805-ben;

,

Geographíája sze-

vármegyében Nagy- és Kis

helységben (1797-ben.)

1552-ben

ki

*).

birtokos Bihar

vármegyékben

is,

3*0

Bndaíiáay - BaSny.

Biidaliázy család, Erdélyben Dobosa vármegyében romt Szalaházy Lászió ivadéka birtokosnak században e család

Bnday irják, ki

Ha

e

XVX

*)•

család.

Mátyás

I.

Meleg-Föld váró a a

iratik

A

(Bölcsei),

család

és II. Ulászló király alatt

Magyar B n

séül

á

s t

élt.

Magyar Baíás külrjnboz személynek

Magyar

vétetik azon

Balmátország

Balástói, ki erdélyi ^ajda, Horvát-, Tót-,

l

bálija

Mátyás

,

hadvezére volt, és kinek egyetlen leányát Benignát Kinizsi Pál vetíe

—

nül,

szóval

— ugy

ismer,

Budai

:

azon Magyar Balástól

Buda i-ra A

s

család

tanácsosául

iráíik. ;

igényiett

E

is

Magyar

iett

volna

*)

,

sem az

mányban,

ártatlansága

Bölcsi

,

hogy hogy

,

,

Budán

szabadon bocsátta-

Bölcse

puszta van Biharban) kapta királyi ado-

és innen vette föl elonevét^

budai

,

Bálás Mátyás király udvarnoka

Balást ellenségei heárulván a királvnak

késbb kitnvén

helységet (most csak

in

bölcsei

ismét hasznos szolgálatokat tévén, Bihar vármegyében

tott, és

vén

a,

változtatta volna,

séül

fogságba tétetett

történelmünkbl mindenki

de az emiitettrl még bebizonyítva nincs

;

Benigna leányán kívül flu-gyermeke nevét

kit

egy más ilynevü Magyar Baíás se-

lehetett

családnak

,

fogságára, vezetéknevét

de egyszersmind visszaemlékez-

is fí

u d a i ra

változtatá, és törzse

a Tisza-vidéki vármegyékben kiterjedt bölcsei Budav családnak

A

XVII. század végén kezdve, és csak e század

a családfa igy alakul *)

István.

Bihar v. alisp, 1688-1701. *) (Orosz Bora)

Zsigmond (Báty Borbála) István bihari alisp. 1741—1746. (Kölesei Kende Kríszí.) *

c

—

Zsigmond Bihav

Péter,

János.

v. alisp

1725-1730.

László Bihar és Uagh v alisp. 1778-1783. (Bárányi Anna)

Imre Bihar

v.

aljegyz

-j-

Gábor

f

-János

IJngh

v. táblabíró IfiOS. (Csicseri Orosz Kriszt.)

N.N. *)

Hodor

Doboka v.

56.

1.

2

Teleky Hunyadiak kora X. Vay L. Német Hívság 455. V Ugyanott. És Dedaci Geneal. Mss *) Vay id. h. 836 ) Gr. *)

Mas

foí

lat.

213

).

elejéig (1808,)

:

Baday

3

*z.

a

Bndny

S51

Az els Zsigmondnak neje Raty Borbála leány- ágon Oláh Miklós prímás nvérétl származott le Palocsay Dessewfly ágon ). Talán e 1

,

Zsigmond

az, ki

1703 — 1707-ig Ugocsa vármegye fjegyzje, e közben

1705-ben a fölkel nemesség vezénylje, 1707-ben pedig az ónodi Rákóczy -féle gylésre követ, csak Ugocsa vármegyében

1714-ben pedig másod aliapán volt ugyan5i

).

Zsigmondnak fia István Bihar vármegye alispánja 1741 -tol 1746-ig 8 Ennek fia László elbb magyar királyi testr, midn több 1778-tól nyelvet megtanul. Utóbb Bihar vármegye fszoigabirája 178B-ig másod alispánja, s azután Ungh vármegye els alispánja. Élt .).

,

még 1806-ban is már kir. tanácsos. Neje váradi és niicskei Bárányi Anna volt kitl gyermekei Imre Bihar vármegye aljegyzje volt. Gábor mint királyi táblai jegyz ifjúságában halt el. János Ungh ,

vármegyében viselt hivatalt *). A másik Zsigmond Bihar vármegyének els alispánja volt 1725- 1730-ban 5). E közben 1729-ben követe is. Bihar vármegyében 7 1 66 1 -ben alispánul iratik B u d a y Mihály ). Ugocsa vármegyében az emiitett Zsigmondon kivül 1 783ban Buday La3zló fjegyzje 8) (tehát ugyanakkor midn szintén B. ,

,

László Biharban másod alispán

1806-ban Feketepatakon birnak is.

Ugyanazon évben

ségben

bir a

,

Buday

,

s

tán a kett egy személy ?) Utódai

hol akkor birtokos család

Egres

és

Buday Menyhért

Komjáth

hely-

iJ

).

1669-ben Buday Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegye törvényszéki ülnöke lü ).

Beregh vármegyében Talán ez azon dolna, és attól

Ferencz,

*)

«)

Vay

4

Ugyanott. 458. 839.

)

22- 55. 57. 61.

id. h. 836.

*) Ugyanott,. 838.

Lekoczky Stemm. 1. 190. Lehoezky Siemm. 1. 19a •) Szirmay C. Ugocsa 58. 85. •) Ugyanott 78. 86. J °) Szirmay C. ZempHn not hist 98 **} Lehoc?ky Stemio. I 189. •) 7

)

1770-ben ab'spán

kinek neje 1748-ban báró

na Lajos.

Ugyanott. 457, Szirmay C, Ugocsa

*)

Buday Perencz

n ).

Révay Mag-

*S2

Buday.

Egy

szinten e családhoz tartozó családfai töredék Bölcsei

')

következe

Buday László

(Forgách Klára) r

Ferencz

Teréz #

Buda 5

család.

II.

Ferdinánd király

márczius 5 kén kelt czimeres nemes levél

day András,

és

István

fiai

és

által

Bécsben 1635-ki

meg Bu-

által neinesíttetett

András. E nemes

levél

elször

1636-ban (Sabbatho pximo post festum Epiphaniarum) Esztergámvármegye közgylésen. Legutóbb 1739-kt június 4-kén Veszprém vármegyének Pápán tartott közgylésében a nemesség vizsgáló választ-

mány

által hirdettetett ki 2 ).

Buday Buday

A

család

ugy

látszik

már

család. Lásd Bornemisza, máskép Bolgár. csalit d. Trencsin vármegyei származás, hol Podmanin

helységben élt a XVII.. század végén többi közt kit

máskép

kihalt.

Horn

í

c s e k-nek

is

neveztek.

Buday János,

Ez Podman inból Vágh-

A

Podmaninban maradt többiek igát nem ismerve, ezen emiitett Buday J á n o s ily családfát alkotott, mely a múlt Beszterczére költözött.

század közepéig így

j le

:

Buday János Podmaninban utóbb Vagh-Beszierczén.

Fülöp 1706

Ijámuel 1706.

.

Péter

János.

7™F 1761.

3

T

6

J?£ 1761.

György

{^

/i^ (flogradv Gyarmaton)

Marton

*

Jánosnak a törzsnek

Buday János,

adják

v.

Gyarmaton)

1761

tokukat Vágh-Beszte rezén

János (N ográd -

J?6l

fiai 1

és

Sámuel

és

Fülöp

1761

podmanini

bir-

706-ki april 8-kán kelt oklevél szerint

Buday György,

máskép

el-

Janosko

nev ü nagy bátyjaiknak

Sámuelnak egyik fia András; és Fülöpnek unokája J á n o s Nógrád vármegyei B.-Gyarmatra költöztek, és késbb 1761 -ki május 27-kén Trencsin vármegyétl nemességökrl bizonyítványt vettek ki, és ugyanazt még azon évben Nógrád vármegyében is kihirdettettek *) Jelenleg ott maradékaik nincsenek l

)

*) 8

)

Pörbe! i genealógiáról.

Veszprém varmegye levéltártban ori/.tetik az Prothocol 0. Noogr. 1761. pag. 84.

eredeti armaíis.

*S3

Bniay.

A tak.

többi testvérek Trencsin vármegyei

Vágh- Beszterczén marad-

Rokonaik pedig Podmaninban lakoztak.

Buday ityen

család. A czimert Buday Ádám

a paizs vörös mezejében koronás oroszlán

:

kardot villogtatva

középs kék

közül a

szinü

,

áll

,

A

czimerc

els jobb lábában

egy csomó fehér zászlót tartva

és ölében

,

szerzé.

és azon arany lant látszik.

A

paizs fölötti

sisakon két fekete szárny között vasas vitéz áll kivont karddal

velet

család.

Ferencz királytól

I.

meztelen vad ember

jobbjában tövestl

ugyanaz

A ki

bá

,

Buday Gábor ozimerrel

ily

ró

,

ugy

következ

látszik e családnak ,

Ignácz

r.zikkben láthatjuk.

család. báró). Buday

—

mint

iratik

— a pesti Budayak nemes családából 3

mazott

).

pályáját

,

az akkor

ez-

katonai

innen fhad-

ranggal

nagyi

szár-

lovas

kezdte

redben

régi

1782-ben a

Cartorinszky

átment

Wurmser

,

sbb Coburg magyar

kélo-

vas ezredhez. Vitézségét rettenthetlen bátorsága Btl

az 1788 ésl789-ki

török 'háborúban

ke/.dé

kimutatni, s fleg 1788-

1 j

% 3

Ad&mi Scuta Génül.

í.

)

Ugyanott.

)

Tudományos Gyjtenie^

A

paizs

1835-ki VI. kot. 90.

áll,

sisakján

"-).

egyik tagja volt az

ismét külön családot alapított

Buday tBátori,

le-

a paizs kék mezejében egy

kétlevelü élfát tart.

rangra emelkedvén

i

).

1797-ben kap nemes

látható. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös

czimert tekintse

sisak-

ágyékán zöld koszorúval fedetten

fején s

kitépett

:

,

!

ján vörös strucz-toll leng. Foszladék arany- vörös és ezüst- vörös

Buday

ezek

;

,

mint a

Bnday.

2$i

3 kán Német- Boksánnál a temesi bánságban tünteté ki

diki october

bátorságát.

A

török háború bevégzése után a trancziák elleni iiadban 1790-tl

Fleg

kezdve ismét szerepelt.

pedig 1792-ben Trier vidékén már mint

kapitány, 179t3ban Mainz ostromakor Bretzenheimn ál

Huber

,

1794-ben

Sz.-

Neu-Chateau vidékén június 26-kán Charle-roisnál július

és

,

meg

27 -kén Lüttichnél mind

,

annyi hsies tetteket vitt véghez Buday.

1796-ban elhagyva Belgiumot, Olaszországba

mául Mária Terézia meg. 1798-ban pedig

érdemei jutal-

rendének keresztjével

vitézi

jeles

tétetett, és

báróságra

emeltetett l)

,

és

tiszteltetett

bátor i elnevet

nyert.

Buday

1799-ben Mantua bezáratása után gróf Klenau tábornok

kapitányt

egy

Po

Ostigliánál a

zászlóalj

gyalog

,

(Zug) huszárral

és hat szakasz

A francziák

vizén az ellenség ellen küldé.

Ferrarat

Buday azt több ízben megkiverte, Lugo varát meglepte;

igyekeztek az ostrom alól fölszabadítani,

Modenából az r3ereget

gátolta.

Imolát

.

Faenzát Forlit ,

gagliat elfoglalta:

sz.

Cesena t

,

,

Cerviat

Leo várát megadásra

Riminit

,

,

Pesarot és Seni-

kényszeritette. Vezénylete

800 török és orosz sereggel július 28 kán elfoglalta F a n o-t, miután eltte való napon egy ellenséges csapatot mely Mondulfoból a egyedül eseadron -javai megtámadott és fanoi rség segélyére sietett levágott. Öt hónapig vezényelt igy túl a Po vizén a császári nagy tákis-számu seregére és a jó bortól elszakadva Buday egyedül magára szerencsére hagyatja. És ez id alatt 2 1 74 foglyot 58 álgyut és 16 alatt álló

,

,

,

,

,

1800-ban a hadi pályától visszavonulva, mint

mozsár-álgyut nyert.

rnagy nyugalomba vidékén

élt

Ugy

lépett

ben Sopronban

és nagyrészt

,

,

vagy annak

*).

látszik fia azon

bátori báró Buday6ábor,ki

1846-

ban a császári tengerészeti gyalog zászlóaljnál kapitány. Czimere: kék mezben meztelen vad ember, fején és ágyékain zöld koszorúval jobbjában kétlevelü kitépett ,

A

fehér

,

,

,

mén emelkedik

Eoszladék mindenfelé ezüst-kék.

ki

monok gyanánt két vas pánczélos vörös *)

Colleetanea Herald

*)

Hadi

tettei

)

;

paizt tela-

pag. 137.

azonban volt e

Adami Scuta Gentil

A

a strucz-tollas vitéz tartja ).

Tudom. Gyíijtero VI. köt. gyermekei, ott nem említtetik

részletesebb leírása az 1335-ki

90-96. lapjain olvasható s

tartva.

három koronás sisak van ezek közül a jobboldalin két a középsn a paizsbeli meztelen férfiú áll a baloldaliból

paizs fölött

kék zászló

vékony élfácskát

I.

jceje s

BiMtay

Buday

Budaiak. Mely adatok nélkül

el

nem

Buday

csalid

*}.

családhoz tartoznak a következek

1553-ban az adót

Tán ennek leánya

nek els neje

kolos-budai

elegend

,

határozhatni.

Budai István portára.

A

család. (Kolos-Budai)

Erdélyben virágzott, de kihalt

2W

— Büdaméry.

viszi

Erdély részérl a török

Buday Margit,

azon

ki Haller

Péter-

volt.

Budai

András

Budai

Péter

1

1575-ben Divény vára védelmében eseti 665-ban mint jeles ember

el

4 ).

említtetik 3).

Budaky

család. Doboka vármegyében hajdan több Budák nev falu létezett, és egy tudós írónk innen azt véli, hogy valószínleg e helységnevektol vette nevét a Budaky család melybl B u d a k y ,

Gáspár

beszterczei fbíró 1583-ban egyike azoknak, kik azon évi

február 18 -kán a szászok törvénykönyvét (siatuta) szerkesztetett, s melyet 1691-ben

Istvántól kinyerek

kész,

Leopold

I.

is

mely Brassóban

,

megersített, Báthori

ft

).

Ugyancsak Beszterczén éltek Budaky János odavaló és Budaky G-yÖrgy Székely Mózses idejeben 1603-ban 6 ).

Buda méry család. A

Budaméry

nembl (de genere Aba) származik még » z e g h i családokkal egy törzsbl. ,

Mint

alakult a családfa

•),

család a terjedelmes

Aba

áSomossy

K-

pedig

láthatjuk a

lel-

és

következ táblázatból

Péter iapág (de genere Aba)

Gvörgy

12S0.

—

(de Somos)

—

Tamás f

Mihály 1297. misiei prép. egri kanon.

-

i

Egyed. 1330. (de Bodomér)

ée tíudaméri ág.

LM a

;

í

Ettl a Somosi köt. tdilá*.

János

Miklós (de Somos)

Dienes.

Andronik.

M;kl<5; 1357

(de Bodomér)

Konya de Bodomér

1373.

A

1

í

Pétéi de Bodomér. 1394. Özvegye Ilona.

Magica

Erzse

(Terenyei Péter)

(Zukai István) •)

Kváry

id.

m. 270.

*)

Istváufi 1685-ki kiadás. 354. lap.

*)

Bethlen Ján. Lehoczsynal

•)

Hodor: Doboka várni

5

)

WoJpu.

;

C

ö

Sfcenira. II. 71.

56.

L

Bethlen. V. 308. 315. 320.

Wr.gner

:

1.

Tabelláé geneal. Mas. tab

II.

**6

Badjáe*.

Mmt

látjuk

XV

a

,

család fí-ágon kifogyott,

Konya

magát

században a

.

Bud

a

mér

(vagy Bodomer)

családfán azonban egy kétely

fí

de Bodomer-re nézve, mert

is

tünteti

föl

ezt az oklevelek a

Zechen család seiül állítják A Budaraér család kihalván e nevet a S o ra o s család egy ága vette föl. A? elbbi táblázaton Pétertl a fcörzsfcl csak azon ágát folytattuk mely ide tartozott; a Somosi és Ku szeghi család saját helyén lesz tárgyalandó. Azonban Györgynek ivadékából i

,

;

azon ágazatot a többi

,

mely

marad illet

Budamér

nevet vett

E Györgytl

helyére.

föl

,

itt keli

folytatnunk,

j le a családfa

így

:

György

1280. (de Somos) (ki az elbbi lapon)

Péter. 1300. (Coai. de novo Castro)

Ivánka.

János. 1319. {

Köböl knii Erzse)

Miklós

s a

t.

András (de Somos) a Budá m é r nevet.

fel veszi

Anna

János de Budaraér (Özvegye Margit)

1402.

1462.

Tamás

Anna

György f Porkoláb de Bndamér

László

r

(Berzeviczi István)

~"T"*

a

'

,íííl

J4/i

E családfa

a

is

{

Lajospataki Kata.

'

Í 1503)

XVI. századnál tovább nem terjed, anélkül hogy

T a ra á s- vagy L á s z 1 ó-ná! meg lenne jelelve. Budaméry nev nemes család jelenleg is van Szepes várme-

kihalása a végizen

gyében

is.

azonban ebbl eredt- e, s raiképen

;

,

arról nincs

tudomásom.

Budjács család. Olvassuk a család nevét Bugyiacs-nak A család törzséül Budjács András Oroszlánkor várnagya ira-

tik, ki férfias elszántsága,

és páratlan

hsége

és feláldozása által,

melylyei urának életét megmenté, valóban megérdemli az emlékezetet.

Oroszlánk várának ura névszerint

szinte

Orosz lánki

mohácsi vész eltti idben a török ellen készül zászlóaljával

magával Budjács András várnagyát gével csatlakozhatnának

kanva,

föl ver étnek

,

és

,

is,

')

a kis csapattal nagyobb török hadra buk-

oroszlánki Budjácsesal

Fels- Magyarorsz. Minerva

Zsigr.

helyezi, de

a

elviszi

mieltt azonban Szapolyay sere-

lyul esnek, és Törökországba harczoltatnak

Rosty

,

a

hihetleg tévedésbl.

*).

1 832 Ili. köt.

Tatárjárás Történelme

együtt fog-

605-510.

—

Ez eseményt

104. lapján. IV. Béla korába

iM

Bndjács.

Egy

sem lehetit a meggyermekei után vágyó Oroszlánkit:

lánozra volt íiizve a két rab

és remény

.

mely kivált a neje 9 napról napra seny veszté. Ezen megesik a

szabadulásra

rozza

maga

,

feláldozásával

h várnagy szive

és elhatá-

,

ura megszabadításul, megkísérteni.

is

midn

munkáról börtöneikbe térnek, megmelyet valamely munkás felejté lát Budjács a földön egy bárdot kün azt hirtelen elrejti és magával ruhája alatt elrejtve börtönébe

Egykor

esteiéi*'

a napi

,

,

,

Midn

viszi.

minden elcsendesedik

mely uráéhoz

,

veszi a bárdot, és saját lábaszárát,

volt lánczolva) elvágja, és erre urát, ki a tettre

várnagya ápolásához fogott, szabadulására delmeskedett

s

,

éjnek idején

Oruszlánkoi enge-

erdn berken megindulva

egy corfui hajóssal Kaguzaig

ért, hol

sietteti.

elámulva

,

a tenderhez

onnan pedig hazájába szeren-

,

csésen visszaérkezett.

Oroszlánkit a törökök vérében találták, azonban még éive

A

basa megindulva e hsies elszántság által, megtiltá a szökevényt üldöztetni

Budjácsot

,

is

orvos keze alá adván, mihelyt fölgyógyul, sza

búdnak nyilváníta. Budjács hosszas idre fölgyógyult és szabadságát

megkapva a ba*a ,

lánk várába tett,

által az

tartott

,

ország széléig elkisértctett. Budjács Orosz -

hová mankón megérkezve 1

a legszívesebb fogadtatásra talált

Mikusó^z

,

miután megismerte-

Oroszlánköi a várhoz tartozó

).

helységben szabad birtokot adott neki, és kieszközlé a

királynál megnemesittetését, mit

meg

ezi merül: a

nyert, és

is

lebárdolt lábat omló lánczaival,a pedig oroszlánt kapott jeles tette emlékéül.

mezejében fölött

Budjács András

ivadéka

el

még

unokája harczolt vármegyéjének zászlója

Valószínleg e családból volt a kassai iskola conrectora

2

Bud

paizs sisakja

és az 1809-ki

,

paizs

évben több

alatt. i

István

acz

is

,

1

657-ben

).

Es Budjács Máté sz. Perencz szerzetes 1755 ben a hómon nai zárda gvardiánja 3 ).

J

753-ban a kaplonyi,

Budjács Imre a temesi kerületben altartományi biztos 1844-ben

*)

Mennyire legyen

ez

eladás

hiteles

azt

,

el

nem

dönthettti

bvebb

p*<5*-

hiányában. Igaz, hogy e tényt történet- forrásaink nein említik de hány ni ás dolog sincs megírva kinyomott könyveinkben, és valóságukat u»ég í<> ok

bál'

,

•

levelek tanúsítják.

hazánkban, és *) n

)

Annyi bizonyos, hogy

Miklósban

Orosz Iánk fii

1549 táján Ualt

család

ki.

Horvát de Judeorum Oonvennone, Cassoviae 1658. Szírmay Szatbmár várra II 57 és C. Zemplin nofc. hist, 360. Andrea

.

17

virágzott

358

üitsdor

Biidöf család. Ugy

—

Bisjóu

látszik

Dunán

Gáspár megyei követ volt az 1655-ki országgylésen, vizsgáló választmány tagjául neveztetett ki

A

harminozad

és

*).

Néhány

család valószínleg kifogyott.

Budor

virágzott,

túl

izén

nemzékrende

*) ez

:

Budor Jánoa (Ger3ei Pefcliö Erzse)

Gáspár 1655.

Erzsébet (

Bugár

Jankovich Gáspárné)

család. Bugár György

nemesittetett meg. Czitnere vitéz

:

kardját tartja. kalászt

i-ért.

A paizs

fölötti

Leopold királytói 1662-ben

a paizs kék mezejében vörös dolmányos

jobbjában három buza-k&lászt

,

I.

a balban pedig leoldozott fekete

,

három búza-

sisakon vörös ruhás férfi-kar

Foszladék jobb oldalról arany-kék, balról ezüst-vörös

Buga?

család. Czimeres

levelet szer-

zett Hí. Károly királytól í 7 13-ban drás.

Czimere

:

*).

Bugár An-

a paizs kék mezejében az éber-

ség jelvénye egy lábon álló daru

,

lába körmei közt kövecset

(Eddig a

mer).

A

paizs fölötti sisakon

tart.

mely egyik

galamb van

,

czí-

mely

csrében három kalászt tart. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös *). Tán utóda Bugár Ferencz a m. kir. kamaránál fogalmazó í 844-ben. kuttyai). Mikertyei és

Bugar család. (Mikertyei és oleíolei-kutiyai Bugar nev Pozsony vármegyei

Csallóközi családról 1360-dik 4

kynál

évrl pusztán említés

Buják y

család. Egykor

léteztérl tesz tanúságot

1370-ben, kinek neje Katalin

Buján

°)

fia

család. Árva vármegye nemesei közé

*)

1655-ki 100. törv. ez.

2

Bossányi contra Eszterházy-pÖrbol Adami gouía Gentil. I.

*) Collect. 5

)

•)

Herald.

p. 535.

Nro 654

Lehoczky Steram. I. 71. Fejér Cod. Diplom. tom. IX

vol.

Buj áky

András.

Geographiájában,

*)

Lehocz-

).

János

)

tétetik

IV p 316

sorolja

Fényes

Bujanovics

-

259

Bafcovssky.

Bujaiiovics család. (Aggteleki). telek helységrl melyben jelenleg is

Aggirja el-

Szabolcs vármegyei

—

közbirtokos

')

—

Ki van terjedve ezenkívül Bihar, Sáros és Zemplin vármegyékbe. ügyvédi vagy kormányszéki hivatalt Tagjai többnyire ügynöki

nevét.

,

viseltek.

Már

a múlt század végén 1770-ben Bécsben a magyar királyi

udvari kanczelláriánál hites ágens ágteleki

Bujanovics Károly

1787-ben már egyszersmind a szent István király apostoli rendjének is

ügynöke az még 1810-ben j

a gazdászat terén

mködött

gazdászati társaság

is

,

is.

Fia

és e

Ed várd

szakmában

tagjává válasz iá.

1803-ban már ügyvéd,

irt is.

1842-ben az orosz

Meghalt 1855-ki sept 24-kén

kora 79-dik évében.

Bujanovics Ágoston láriánál ágens

ismét Bécsben az udv. m. kanczel-

1810— 1820-ban.

Ágteleki Bujanovics

Lukács

táblabíró s kir. táblai ügyvéd,

meghalt 1836-dik eltt. Els nejétl gyermekei Sándor Arad vármegye

fjegyzje 1836-ban,

és

Emiitett

Sándor am

dékozott

2

Pál

Zala vármegye fjegyzje ugyanakkor.

tudós társaságnak 1832-ben 400 forintot aján-

).

Ágteleki Bujanovics

Ern

1848-dik eltt a m.

kir. helytartó-

ságnál titkár.

tábla

Ágteleki

B Gyula

jegyzje

stb.

ugyan 1848-dik eltt az

eperjesi kerületi

Bujdosó család.

Belle Bujdosó Rafael mint Nógrád vármegyei Fülekrl való nemes a nagyszombati academiában tudori borostyánt kap 1722-ben. Bukovíclt család. Ábauj vármegye nemesei között foglal helyet

*).

Bukovinszky

család. Árva

nemesrendü családok sorában

Bukovszky

és

Zemplin vármegyében a

áll *).

család. Lengyel származású. Zemplin várme-

gyében mint a gersei Pethö családnak leány-ági ivadéka birtokos a sztropkoi urodalomban 1797-ben

1

)

5 ).

Fényes GeograpLiai szótár I. köt £ g 4 e I e k név alatt. Tudományos Gyüjtem. 1832. II. 122. Fényes Geographiája szerint. Szirmay Zemplin. not. kist 110. é» Fényes Geographiája Szirmay Zemplin. not. hi&t. 96. :

*) L. •) *)

*)

C C

17 •

Bakovszky

260

— BnSyovsuky-

&iikovszky család. A ismeretlen. ró f B u k o v s z k y tik

fólebbiveli összeköttetése s

o r

i

Má

o

be magyarországi houfiusitott nemesnek

r t

808-ban

805-ben vétc

-

).

ezer

ajánl

forintot

^j.

Btikvics család. Mária Terézia

oct 28-kán

Bukvics

,

Illés

nemességre emeltetett 1741.

Czimere: a paizs kek -mezejében e#y

által.

ezüst esik (fascia) vonul át

azon kard látszik véres markolattal.

egy

paizs íéís részében két* az alsóban álló

í

l

Bukovszky József tábornok a Ludoviceára !

on

elttem

csillag ragyog.

A

A

paizs tetején

koronás sisakból Vörös dolmányos, kék süveges magyar vitéz emel-

kedik

föl,

jobbjában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-

kék, balról ezüst- vörös 3 ).

Húlyl család* már

család, fi-ágon

ban jékei Buly

(Bulyi és Jékei). Hajdan Szabolcs vármegyei

kihalt.

Virágzott Zemplin vármegyében

Ferencz, Rétby

között bizonyos egyesség költ

ered

Nádasdy Ferencz

A g y ul

(Gyulafalvi)

Duliczi) Bulyovszky család mint

megyébl

1660-

*).

Bulyovszky család. í~

Zsófia, és gróf

is.

a fa

elneve mutatja, Thurócz

1

v

i

vár-

onnan a XVII. század második felében egy ágazat

,

átszakadván Hont

s

Nógrád vármegyébe,

ott

mintegy századig

sze-

repelt.

— 1684-ben

Nógrád varmegyei helyettes jegyz, egyszersmind már 1684-ben Heves vármegyének alispánja, 1689-ki július 4-tl 169i)-ki aug. 21-ig Nógrád vármegyének is els Bulyovszky Ferencz 1683

alispánja

*).

1693-ban már Bulyovszky

Dániel

j

el mint Nógrád

vár-

megyei helyettes jegyz. 1696-ban részét zálogitja

él

Bulyovszky Sámuel

,

kinek Bodonyi

Anna

Berezeli

el.

Dániel, László, Imre mint Rákóczy hivei még honn nem valának (absentes). Azonban még ugyanazon évben László visszatér, és jnlius 22-kén a íüieki járásban szolgabiróvá 1711-ben emiitett

*)

1805-kiVU trvcz.

2

180&. VII. 1827.- XVIII. törv

a

)

ez.

) Collect. Herald. IMro 176.

*)

Cathalog. Manuacriptorura Musaei Nat.

a

Az

)

illet várni.

jegyzküny v«k

,

ti

I.

363.

uk levelek szerint.

Bam'k

váiasztatik

ersíttetik

Az

í

ée

,

ugyan

e

261

Bansefc.

WJ6

hivatalban Í714.

17-ben

is

meg-

V)

István, Imre, Dán

734-ki Összeírásban Bulyov3zky

Imre

Az 1755-ki productiokor már csak család Nógrád vármegyében letnt 2

említetnek.

utána a

{>

és

i

e

i

említtetik, és

).

Ugy

látszik a család

Jakab által sarjadzott át elbb Jakab atyja volt Ferencznek az al-

Bulyovszky

Hontba, azután Nógrádba:

s

tán

ispánnak. Jakabnak neje bakonoki Horváth Fruzsina, ki

már 1663-ban

özvegy volt, és ellentmond Baioghy Gáspár beiktatásának F.-Cseribeu

Hont vármegyében •). C z v í tt n g e r i

tudományban

íéle

Bulyovszky

jártas férfiúról

i

h á

1

y ró

í

.

mini

külföldön Wittebergben

ki

.

JV1

f.óbb-

sat. ta-

elbb Stuttgartban, majd Durlachban tanár volt 1 71 l-ben. több munkát is. Nevezeti tudós ezt Bulyovszky János nógrádi

nult Irt

ir dtiliczi

,

és

de a keresztnévben

testvéréül adja ki,

alispán

János nev azon vármegyében Ferencz; vagy tán a szcsiírabiró A család evang vallású

mert igen

bizonyosan hibásan,

nem

^oha alispán

hanem

volt,

Lászlónak lehetett testvére

Bulyovszky Ferencz if)89-ben pecsété szerint, kivont karddal

egy

vitézt, és a fölött csillagot viselt czimerében.

Ha nem

csalódom

,

Bulyovszky Gyula

az író

is

(szülei

Pest várm. Rákos-Kereszturon 1827-ben) e család ivadéka.

Bunik CMlad. A

ben czimeres nemes levelet kap Czimerpaizsa két részre vörös

mezben egy

jlí.

Károly

oszlik

1717

,

az albó

a fels zöld osztályban

tornya tetején félholddal,

vitéz áll, jobbjában kivont kardot, a balban

pedig hadi csáklyát (eontus)

tart.

A

paizs tetején álló sisakból a

vitéz nyúlik föl FoszJadék jobbról zöld-vörös, balról fehér-kék

flunkoczy család. (F é n y e

ki

királytól.

levágott törökfej hever;

magyar

Gergely,

vízszintes vonal által;

vörös fedel török kápolna (moschea) van alatta kékruhás

B unik

család alapitója

Szabolcs

vármegyében

leiii

ö ).

tartja lakása'

Geographiája szerint).

3

ttunftcli család. Szintén a múlt század második tizedében lép a

nemesek sorába

1

')

és

8

Sa.

)

*) 5 )

)

az illet

Bunsch Kerestély

1715-beu szerez

varm jegyzökönyvek.

Benedeki Convent. Faso í. Nro 20. Specimen Hungária*'. Litteratae Frankf. Collect. Herald. Nro 576.

"171 J. p.ig.

91

ezl

2MZ

Buntoik

meres nemes

— Burian.

Czimere

négy udvarra oszlik. Az els és negyedik udvarban kék mezben három vörös-fehér zászló lobog. A második ós harmadik udvar felváltva vörös-fehér koezkávfcl van ibdve.

Az

levelet.

Ötödik osztályt a közép

gömböly paks

melynek kék udvamásik lábával kövecset tartó daru áll. A paks tetején a koronás sisakon a leirt daru áll , mindkét oldalról vörös-fehér rában egy lábon

szinü

álló

három három

ezüst-vörös

képezi

,

,

zászló között. Foszladék jobbról arany-kék

,

balról

*)•

Buntzik család.

midn

neki

Zemplin vármegye ezimeres nemes

csa-

Buntzik János

Ladoméren Dóczy Menyhért

fél telket irt

Bunyitay család.

1648-ban

élt

be

2 ).

ládai közé tartozik. (1797-ben) birtokos Lasztóczon

Bucx

,

3

).

család. (Nagy-Rákói), Thurócz vármegyébl helységérl éln evét is irja.

melynek egyik

ered,

Czimere hármas halmon kiterjesztett szárnyakkal repülésre in* dúló galamb, esórében virágot tartva. A paizs fölötti sisakon ugyanas, :

pecsét után leirva.

A család

egyik ága

Egy másik

Hont vármegyében

ágból Buócz

Imre

tartja lakását.

Nagy- Rákéról Zólyom várme-

gyébe, onnan Nógrád vármegyébe költözik,

íia

17-én Thurócz vármegyétl nemességérl vesz

ban Nógrád vármegye kihirdetteti i"" '-"

r

'

—

•

J

ános

1822-ki június

ki levelet, és azt

1823-

e szerint ágazata igy alakul

Suóez, N. —^ w -

— —«—— -

'

Imre .Nágy-Rákórúl Zólvomba, onnan Nógrád vármegyébe'

Miklós f*

"

r«"uor .ffagv-RAtota

U

'*

János

-

Nógrádban 1823

Burdina család

(Löwenkampfí).

1840-ki országgylésen nyer honfíusitást

Burgberg család János és Ignácz az

tések

i

).

836-ki országgylésen honíiusitattak (Settendorfi).

mutatják Pozsony

Nyil.ra

,

')

Ugyanott Nro 615. Sz ÖenedeJri Convent Fasc. III Mro 50.

4

)

Szirma} 0. Zempíín not. hist. 110. 269. Nógrád varm, jegyzkönyv 1823. évrl 407.

*> 1840-ki

6

)

I ü.

törv, ez.

1836kiXLVIL

törv.cz.

6 ).

Mint a sógorsági összeköttetáján már a XVI század közepén élt

2 )

az

(Du Mont Beaufbrt). Burgberg Ágoston,

Buríait család.

3 )

Burdina Rudolf

s

et. a.

2S3

Varian.

Burian B u rián

keresztnévbl származott.

Settendorf-nak nevet

beszármazva.

család, valószínleg külföldrl

íratik, fia

A

törzs

í

A

családnév

54-ben Burianus de

Stilf r id már vezetéknévül a

Burian

viseli.

A család lesarjadzasa következ

<

>

Burianus de Settendorf 1545. (Ziablathi Salczer

Magdolna)

Burian

Stilfrid nejei

1.

2. Bibi

Anna

János

J**x

Kéméndi Anna,

£t2F\ Mihály)

!

Anna.

Mihály

Ferencx

Mihály

t

Zsigmond

János

Anna (Beáznak Ján.)

2.Spáezay Fét né/

£

Zsigmond. László. Magdolna.

Jusztina

(Chery Igtv.) ,

Maria Ráta (Bossány (Bossány

György)

Mih.)

Burian

család.

(Rajéozi).

ben a nemesi rangra emeltetik rageczi testvére

Menyhért

Czimerük varra oszlik.

A

Miháiy.

Rudolf király

—

i

Esuzsa Jusztina fSandrik (Getfcer János) Pál) által

1604-dik év-

Burian György,

és általa

és utódaik.

viz-szintes sárga szelemen (lamina flava) által két ud-

fels udvar kék, az alsó vörös.

A

paizs alján

hármas

dombnak középsjébl torony nyúlik föl , melynek csúcsán három fehér strucz-toll leng ezek közül a középsn arany csillag ragyog, a zöld

,

sárga szelemenen két piros rózsa

egy lábát fölemelve hattyú

áll

,

látszik.

A

paizs fölötti sisak koronáján

hátra vetett nyakkal

,

mely

nyillai

van

átlve. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös.

A

nemesség-szerz

Györgytl kezdve a leszármazás kimuta-

tása *) ez

*) l )

Wagner Tabelláé Genealog

M3S. iab. XVII.

Ipolyi Arnold ar szíves közlésébl az eges* ssaladról szóló adatok

2$4

Burján

—

Buricb.

György

testvére Menyhért..

1604.

József 1650. r _,

.

,

,-#\»_

... 1

János

László 1700. táján.

Ignaoz

István

í

plébános Sári-8ápon. .A.-

ignac/

István

Pozsony várm.

Pozsony várm. ügyvéd most urodalmi ügyvéd. ( Horvát Bora )

uradalmi ügyvéd, ( K Í8S Karolina)

el

—

.^

Pál

Mária.

Izabella. László, ilona.

Janka. Jstván.

Ha. Emma.

Gizella.

(kiskorúak).

Burján

család* Kozarvári Erdélyben él a Ko zár vari B 11 r j á család, melybl az erdélyi fejedelmi táblán szegények üg v ycde 181 5-ben Burján János. Bttryait család. fPálíalvai). Szaihmár vármegyében virág).

<

ti

Pálfalvai

zott.

Buryan

László

'Szaihmár vármegyei

1544-ben. Hódoson és Batiz- Vásáriban király?

adományban, de ugy

látszik

1

Zsadányb&r:

548-ban részjószágot kapott

nemsokára kihalt, mert csakhamar

más birtokosokat ismernek '). Burich család. Régi magyar családnak iratik. meíy eredetileg Boszniából eredt, hol már egy Burics a XV. században a ceti in var bánja volt 2 ). Régíebb oklevelekben, és nemes levelében B u r c liR r c z-nak az ujabb idben pedig B u r i s-nak iratik. Jelenleg a Család magát B u r C-nak írja, és Horvátországban tartja lakását nevezett helységek

i

i

ti

i

í

,

i

BurieL

A dám F e r e n e z

született

J

754-ben Zágrábban

,

mint

aiezredes, és a Mária Terézia katonai rend vitéze 1779-ki mart 27-kcn

Füurnay elnévvel birodalmi és osztrák örök tartornanyokbcli báróságra emeltetett. 1790- ben nül vette schönthah Stöger Renátát,

(ki J772. szül.,

1850 megh.) miután

férjét

ban a halál elragadd Kitol kezdve a családfa igy alakul

*

Bui iciu Adam (Stóger flenáta)

János Vilmos osztrák báró és tábornok. szül. 1792. jul. 24. Resz'er 1.)

FranozÍ3ka szil. 1/93 (Istvánfy JózaeO

•

')

*)

Szirmay Szathmár várm. II. L42 276. 299. 1. Coih. geneal. T&bcfcnb. d. freinerrl. Háuser. 1857. 92 .

még 1803

Burgnian

265

Busán.

Nemesi czimerök ez: a paizs ezüst szelemen fbaiken) által két udvarra oszlik. A fels udvarban egy ezüstbe öltözött angyal emelkedik

jobb kezében zöld pálma-ágat

föl,

alsó arany

A

mezben

,

a balban arany koronái

tart.

Az

fekete sas latszik.

báróság keltekor e czimer tetemesen megszaporittatott

Bit rg ina n család. Magyar nemességet nyervén nevet vesz föl Lásd

Vá

y családot család. Pozsony városi család, r

sz. kir.

Kristóf

ismét 1707 —1709-ig, és Í7í4-ben

Jánoa

1728 — 1729..

1734-ig

;

—

fia)

és ismét 1732-

1734-ben pedig polgármester

Burgs tallér

Egy

Burgstaller

város fbírája, 1716-ban polgármestere; ifjabb

(tán az elbbinek

ugyanott fbiró

Vár ily

fi

Burgsialler János Krisfcóí 1696— 1698-ig, Pozsony

,

festett czimeres

2

) volt

gyjteményt

is

adóit

ki,

legtöbbnyire Pozsony vármegye és városa nemes családainak ezime

reibl

*).

Czimere a c áladnak négy részre osztott paizs dik kék mezben magas zöld hegyen várkastély áll.

madik vörös mezben zöid téren daru látható

A

Az els

A második

,

a másikban

három buzakalászt

tart

,

és har

paizs fölötti koronás

sisak fölötti koronából arany oroszlán emelkedik íól

kardot

és negye-

,

els jobb lábában

a koronából jobb oldalról

fehér-vörös, bal oldalról ezüst-fekete strocz-tolí leng. Fos^ladék jobb ról arany-íekete, balról ezüst* vörös a ).

Burza

Tamás 3zerzé a czimeres nemes lealatt. C z m e r paizsában zöld téren fehér

család. Burza

velet 1718-ban XII. Károly

bárány

nap

,

áll

,

i

e fölött keresztbe téve két serfözi eszköz, és ezeken fölül

hold és csillag alatt fehér galamb repül.

sisak és azon királyi korona áll

arany-kék

A

paizs fölött csak a

Foszladék jobbról ezüst-vörös

,

balról

*).

Busám

család. A horvátországi elkelbb nemes

egyike. Tagjai a báni táblán

,

Zágráb vármegyénél

családok

viseltek hivatalt

ElÓJorduin&k

Busán János

1

)

*)

Bel M. Notitia

mint cs

Nova

Szécheayi. Tom. ) *">

667

-

Burgstaller: Collectio — L. Cat ho og us

Vlil. in 4-6o. 3

1.

kir.

A

1

I.

föl ebbi

172. lapon.

~ De

tanácsos, országos

Nro

4%

S

669.

Insignium nob. Hung. íamiliar. Decades Bibliothecae Hungaricae Francisoi

kijött e

gyjtemény

jegyzékben említett gyjtemény ben.

Coliect, Herald.

fszámvev

8-rétben

is.

Com

366

Bussieh

— Buthltai.

pénztárnok, á topuszkaí apátság curiaJis ispánja, és a báni tábla ülnöke

1760 ban, 1765-fceá horvátországi al-bán l ). Busán Alajos mint a báni táblai Oniöke 1810-ben, egyszersmind es. kir. tanácsos 1815 1625-ben. 1844-ben pedig már a horvát-, dalmát- s tótor3zági

Busán János táblabíró

—

—

kir.

tábla elnöke.

mint királyi udvarnok

.

Zágráb vármegyei

és

1810— 1825-ben.

Busán Hermán országgylésen

,

mint Zágráb vármegye fjegyzje az 1836. az 1840-ki országgylésen pedig mint azon vármegye

—

alispánja, Horvátország követe volt

1844-ben már & báni tábla

ülnöke.

Boldizsár a báni tábla ülnöke 1770-ben stb. Bulli kat család. (Buthkai). Á Buthkai

— a Báthori

nak helyén említem

vény

G u t h-K eled

mazását. és Gr

u

t

E nem

család

— mint

családdal egy törzsbl

stb,

S t o f várából Péter

király korában

an-

a jöve-

,

nemzetségbl (de genere Guíh keled) vette

Svcviából

személyében

Bussioh

Szintén horvátországi család.

SSrassiclit R&feláti.

szár-

Ke

1

ad

jve hazánkba *).

A

si czimere a három

család

egy háromszegletü

paizsfcan

Péter tárnokmester Ráskai

farkas-fog

melyhez Buthkai

?

Málczai és

,

Márky

vérrokonaival együtt 1496-ban Ulászló királytól

még kék

kapott

egy arany

csillagot

*),

kiadott után adatik

ner azt

1596-ki példánybi vette le

kívül tudhatva

mezt

vara kék az udvar

Wagner metsz vény ben. Wag-

a czimer foszladék nélkül a

itt által

mezben

}

már akkor

,

mutat. Itt

,

kétség-

hogy a paizs üdis

fehéren maradt

holott az Szirmay hitelénéi fogva a

kék színt jelent ozimertani

( 'viz-szintea)

vona-

lakkal töltethetett volna be

*)

1765-ki

XVI.

törv. ez.

—

Turóczy Chron. eap, XVI OJtronic. Podhraczky kiad. 80. L vetem nobilitatU > ) Szirmay C. Zemplin not. htet 73. Vladúlaus ttex Insignia ire* íupttos Hentes itt scuto trianguiari compiectentia sídébe ttitreo in campo •)

Kéza

a

.

tóetcslino auait H95.

.

Bu tokai

291

L tábU. Miklós 1224. bán.

g» István t27&

s

Joakim

László 1280.

orsz. bíró.

mosoni

fóisp. 1280. Botár.

a~T3'Ii

István atáry

Márky

t

I.

Pál

bán 1281.

1280.

Vit

N.

Raskay

(Terebesi

1320. B u t k a i nevet vesz föl. (1. Sadelej M.

Andornok

család törzse.

Malczay

Miklós

I.

N. neje)

családok törzse.

Somossy Bora özvegy 1343.)

2.

II.

Klára

Pál

1343-1365.

IV. István 1362 62 kir. apród (1.

N.Klára.

*—

ErzFc. Solymossy Dóra")

Péter

I.

^^y^gy. ..

»

Andris.

.

j

í

Benedek.

1.

András

-f

( Csahol yi

2..Vingárthi

I. János (Semjéni Klára)

j

táblán. 1.

László

Folyt, a táblán

III.

Marg)

Margit)

——

Lásd ágát

a IV.

t

'

,

Miklós 1363.

Nagy

(1. 2.

11.

(Loránd vaj dáné)

Folyt, a táblán.

11. 1.

Zsigmond.

I.

Benedek Tamás. (Semsey Margité

Mihály.

II.

III.

János.

Ferenca

1427.

t

(Morvái G-papol Margit)

1452-

IL Zsigmond.

Sándor

Bora.

f ferenca. Sandrin. (1.

III.

Benedek.

György.

II.

Károly Margit. 2. N". Kata;

II.

Tamás. András.

IV. Miklós*)

f IV. Tál

III.

László.

T

1469.

eltt

Dóra (Deregnyi Bessenyó Lénárd)

VIÜ. János,

IV. András

Antal.

ÍI.

1466

és II.

IdLjos

\

Zsófia

(Viczmándy

Vili. István

Sandrin.

Sándor

TButkaj de Pazdies), l

Kerencz Sándor (Uj falusai Anna)

III.

Ezeknek nvéreik még

-

Mátyás)

Anna (Torma György)

Agat ha Na ta falusi Míháiy-

nf Kata Kflrtvélyesy Boldizsárné, és fírzse Bethlen A ad rásné ,

E

családfán Miklósnak a törzsnek

Tótország

Dadát

bánja,

í254r ben Fejér

ki

Szabolcsban

,

fia

I

István

vármegyében

és azonkívül a Tisza

ismét egész

Guth

földjet,

Bodrog folyók között

,

és

26*

Bnthkai.

Zemplin vármegyében

Karacha mellett birtokot szerzett adományt kapott ). Négy fia maradt.

IV, Béla királytól

Joakim István

11.

a

,

és azokra

J

nótát kapván

javait elveszte

,

s

,

azt 1278-ban testvére

Mosón vármegye fispánjává

országbíróvá, és

tétetvén,

3

mind visszakapta ). Azonban nemsokára ismét II. í s t v á n és másik két testvérével együtt htlenségbe esett, s javait testvére I. Pál nyerte 1281-ben, a ki

szintén báni hivatalt viselt 3 ).

István

II.

Magnóikul halt

Joakim

el

Ennek

ágazatát.

gyermektelenül halván el, Özvegye apáezává lön és László is; és igy csak

1314 ben megosztozván Dousa nádor eltt

fiai

Mark K Somogy vármegyében a M a Malcza,

Istvánnak kVi

—

Vi

s fa

i

,

1

ládoknak.

Pál tartá fen

1

1

u d stb. jutott, s

e zay

Má

,

r

k y és

törzse

fiai áíta!

C h atáry

Nagy-Ras ka

t-nek osztályrészül Kis- és

Ili.

,

csa-

jutott

,

s

Raskay családot. 5 végre I. Miklós Buthka helységet kapván, ennek nevét vévé föl s alapitója ln a Buthkaí családnak ). I. Miklósnak els neje Sadeley \) családból volt, a második pedig Somossy Borbála 1343-ban mint Özvegy említtetik 6 ) Leánya Klára

alapitá a

fc

,

st Wagner

Loránd vajdané, Sadelej

Bálintné,

7

Fiai közül

II.

Miklós

P á ága itt folytattatik. IJ. Pálnak, ki 1343 — 1365.

II

azután Ibrányi Pálné,

) szerint

a

íigit

II.

s vvgrv.

táblán láthatjuk.

1

közt

1343-ban anyja Somossy

élt.

Bura részérl megnyugtatja Somossy Ivánkát a megkapott leány-

negyedrl diosi

hat

8

).

— Két neje

Els Nagy

volt.

Soiymossy

várkapitány leánya, második

közül három nyújtott le ágazatot.

iia

Szirmay

*)

Zempiin

C.

b>zse N.

not.

hist.

1.

72.

J

és

Miklós

Dorottya.

ánosnak

(a

Wagner

II.

Coli

paz-

Ezektl táblán*

Oreueai

Dec. III. 8 2

ról I.

Wagner

)

mit sem említ,

Pá 1 1 4

I.

,

•)

M

i

k

Az oklevelet

id. h.

st l

ó

II.

s

l

I

,

s t

holott

V

i

.

ki

t és

Fejér Cod. diplorn. tora. IX. vol.

)

Wagner

)

U. ott forrás-nevezés nélkül

5

id. h. errl eJoaki mr magnóikul halt el, fiaiul teszi V itet, Miklós fiai voltak I. Pálnak.

közölve Szirmay

is

ván nak

id. h.

1.

132.

Dec. III. 11.

de az bizonyos

.

,

hogy Somossy

tíora

neje volt. •)

Fejér Cod. dipl. tom. IX. vol

')

Wagner

leányául

Klárát

,

>

m

Dec.

III.

ti.

132.

I

Katát

de késbbi kelet kéziratában

eralit e 8

id.

F*ijér

három :

férjével, bizonyosan

Cod. Dipl. tom. IX. vol.

I.

Isijoi

Lukácsnei

teszi

Tabelláé gcneal nem ok p. 132-

nélkül.

I

Mikl*

tabula

XX Vf

BtitTAai.

és

1.

Lászlónak

Benedek

(a III. lábián)

magnóikul haltak

István

IV.

visszapörlé

apródja

és kieszközlé

,

Myck bán

Péter nemze ugyan

I.

neje

tett

három

fia

7

t';

két fiút. de

—

közül

Zsigmondnak

Lajos király nejének Erzsébet

I.

Dadát

Debreozenyi családtól

A.

hogy a család si birtokából Jeszen várá-

,

Ákos leány-negyedet nem kapának. Vingárthi Margit. Ezektói szüle-

és

második

).

fi\)

volt.

István

fiai

Klára

Blsó*

Pálnak

(II.

királynénak udvari

í

András

fogjuk látni ivadékát.

nem maradtak.

uiódaik

ból

el.

2lifi

—

mint látjuk

csak egyik fiától

Fe re n c z kihalt magában, B«n ed éktl, kinek neje

II.

Semsey Margit volt 2 1 lnek gyermekei de azokban sirba viszi a család nevét. Fenmaradt I. Sándor (vagy Sandrin) ága. Ennek is több gyermeke közül (a leányok a haladta alatt állanak hely szke miatt) ,

csak

III.

Benedek

Víll István IV.

kihalt.

fiától i

,

és

IV.

Miklós

nemzett gyermekeket.

unokájában Lajosban

Miklósnak

íia

László

III.

Torma Györgynében rekeszté be ez ágazat mándy Mátyásnak és utódainak írván át.

Istvánhoz,

Visszatekintve IV. tol

Pazdicsról irta magát,

ki

,

Amaz

pedig unokájában

sorát

.

Anna

javait a sógor Vicz-

ennek testvérétl

I.

Já n

<

ismét folytatólag igy alakúi a családfa

II.

I.

tábla. János

(ki az

táblán)

I.

(Semjény Klára) Margit (

Pány Ferencx)

László de Berve.

II.

Domokos

Péter 1411.

Keszegnek

1411.

neveztetett. -_ /*_.

Demeter.

Imre

Gergely.

II.

Mihály.

III.

György.

Fülöp,

(Margit)

egri kanon.

r IV. Mihály

IX. János

Keszeg nevez II. ,

^

Orsolya

Bertalau.

^

,

a, (ügray v\ Istvanné)

2.

Í.Jánosnak

II.

'

,it

E is

tábla élén álló

neveztetett) és

')

Wagner

*)

Eapriaay

Domokos

•

Dipl.

II.

4S4.

Stibor-

Kerchi Globis Miklós. 3 Rorvhxh Simíl)

Péter (ki

Keszeg-nek

javaikra 1411-ben uj király?

Mss. Tabell. genea!. igy

emlité.

fiai

Mouoki

•

ellenben a

clec. III. csrik

adományt a másodikoi

Bathkaf.

*Í0 vesznek.

II.

Péternek kis unokáiban ez ágazat

XV T. század

a

is

közepén

elenyészett *).

IV. Istvánnak testvére szintén sarjadzott

le,

í

László

kitl egy másik ág

is,

mint a következ tábla mutatja.

tábla.

III. 1.

László I. táblán)

(ki az

II.

v.

V. György.

Ferencz.

Frank.

II.

László.

Marton f 1

János

II.

IV. Benedek.

VI. István.

U. Gergely.

András.

Frank György — — *

IV. János

i

Frank Benedek

(1. Olts vári István.

Frank

Pál. 1571.

János.

—

—

Mihály. László. IV. György. *Katalin 1530.

!

í

Antal

Kérchi

2.

3.

Frank György.

Frank András.

Nagy

Ferencz

Petróczi Mátyás).

Erzse (Gathali özv.) 1621.

E

nosnak pedig II.

Ferencz, ki Franknak

elhagytunk

A

I.

,

ágazatot nyújtott le itt

által kiadottól.

Lászlónak III. Péter nev fia *). András nev fia is emiittetik szintén ujabb

megemlitve

Itt nincs

képen.

Wagner

leágazás némileg különbözik az eddig

3

).

is

neveztetett

Antal fiául tétetett

szintén mint

,

még

VII.

itt

István

XX.

Já-

pótlás* látjuk, is,

kit

*>.

legnagyobb Buthkayakat kétségkívül a következ családfa

termetté, mely

A

II.

Miklós

családfa igy

j le

által sarjadzott le

,

s

legtovább virágzott.

:

nagy-mihályi Vinnaj Poíentianát — ka nem csade ujabb dolgozatában idézett Mss. V. Mihálynak nejéül irja a II. Miklós ágán- L. IV. táblán. 2 ) Wagner Dec. III. 15., mert ugyanez író idéz. kéziratában azt már elhagy á. Buday Fer. lex. I. III. Péter helyett Ferenczrl beszél, bizonyo*)

lódik

—

Wagner Dec. III. úgymond — teszi

14.

IV. Mihálynak nejéül

,

—

san zavarból. *)

Ez ágazat csak

*)

Wagner

Dec.

is

III.

Wagn még igy

van meg. de már késbbi dolgozatában nem.

e r id. Mss.-ban adá,

Butttkai*

*Tl

IV tábla. U. Miklós (ki az 1347-1363. (Klára) Bertalan

V. István

Keszeg-nek

Keszeg

neveztetett. 1385.

Jakab

Márton

II.

(Orsolya)

I.

táblán)

Miklós

Dorottya

Kata

Pál

1385.

(Deregnyi

(Isépi

(Julianna;

Bessenyó

Lukács)

Lrincz)

Anna. V. Miklós, Ágnes (Vccsi i Barnab.)

III.

András

III.

Bereczk.

Pál.

III.

Mihály

1441.

ai-orsz.-biró-

Veron. Chakoly Marg.) Bora.

Lucza.

Margit (Csebi Mih.)

Bessenyö János)

1450. (1. Sebesi 2.

Dóra (Der.

IV. Péter V. Mihály. 2L János Imre. Ilona regéczi kap. (újlaki kir. komom. f f Abauj v. alisp. Iklodi tárnokmester.

Zsóna.

(Tybay (lzbugyai)

(Tybay Lászióné)

Andr.)

1465.' (I. 2.

3.

1505-1530. Mágd.) somogyi fisp. Faneky Marg. Í489- f 1511. körül. Vinnay Potent. (Gcrdovai Semsei Margit). Fanchy Marg.) * i

V.András

Klára V.Péter (Eödouffy 1530.

1

nej*)

1560.

[

1530. (Lipcsei (1. FanZeretvai csikay Fer. Ján.)

Majos Marg.)

(1. Ilona.

%

Orsolya.

3 Kende

*

i

Xi. János

II.

15Ö4. el6tt.

eszéni

György) **

i

'

VI. Mihály

Lajos

(Body Bora)

V. György.

1567. (1.

f

Klára

Kata.

IV. László.

1567.

1598. (Fancsikay

Viczmándy

Margit. (Mikolaj

János)

Zsigra.)

r

Klára. 2. Tetétlen

IV. Ferencz 1579.

Bora

VII. Mihály.

t

VI. Péter. 1567.

m.

Lajos

f

t

Anna)

VI. András

IX. István

4611. végrendel.

1620.

(Zattay Kata) t

Klára.

György)

1530.

(Magdolna*

(Keczer Dóra)

(gersei Peth.6

1530.

I

f

Kata

Csapi

V.Benedek

Magd)

1530.

2-

»

Johanna

Kata

|

László.

Margit

VI.

György

VII.

György

1638.

zemplini alisp. (Berzeviozi Margit)

VII. András

1

X. István. 1 1630.

eltt

Sándor. j 1630. elótt

Anna. f 1630.

VIII. András.

eltt.

Lásd

Zsuzaa. Klára (Palagyi (N.-Mikalyi Priska) Pongráoz Ádám >

folyt,

ö kbv, lapon

f

372

BtithkAl

VII!. András (Falagyi Priáka) mint a túlsó lapon látható

^

,

,

XI. István rf 1668.

(Szirmay Sára)

Anna

A

D^ssewffy

Ist

2.

Dssewfly

Fer.)

(DeswwfVy Adum)

-.

Buthkai családnak ez ága Legtovább virágzott, és a család

nagyobb, legjelesh tagjait

Miklós

II.

csoportnak I.

Margit,

(1.

(II.

ág

ez

is

mutatta föL

*)

Pálnak testvére az

táblán) törzse e nemzék-

í,

valamely vádért már elitélve volt, azonban

.

Lajos királytól kegyelmet nyert. Röviddel utóbb

vetéseim után

— ugy találom — hogy

nem pedig

szintén

ITI.

fia

Pá

i

M

i

k

1

ó

Mártonnak

(II.

András

gyét vévén

el,

m indenét

kormányzóhoz folyamodott

drást nemsokára elragadá. Ismét

got ')

viselt.

E

bélteki

Zsófia

hogy leányai

.

.

—

fiatal

kegyébe fogadja

s

megnsülvén,

neveztetett

Azonban a

,

és

fiusittassanak ,

az ugyancsak

Wagner

(prae

III.

An-

mely vén feleségét

ln,

kitl több

tudományossága miatt deáknak

Mátyás

király alatt a

lengyel Kázmér hoz

XXVI.

).

Miután a kcros 1450-ben Hunyadi János

1

o

rszágbtró-

szított part közé

családnak nemzék rendére nézve legtöbb tekintettel valék

Tabelláé geneal, M.ss. tab.

korát

DrágfFy Sándor Özve-

neje Oháholyi Margit*)

András

III.

3

leányait.

e gondjától fölmenté a halál

gyermeket nemzett, sá

és

,

,

Ulászló

I.

Ezt a rokonok igen zokon vevék. Azonban

íici altassanak).

is

441 ben

nem remélheíe

asszonytól többé utódokat

(litteratus)

í

városának a fölkelk kezébe

visszaadatja

Bora

ettl nemzé

korában szintén mint a lázadt

Eperjes

Veronkáfc

Sebessi

balt. Össze-

is

neveztetett kicsinek fparvus)

fia) fiatál

adója, nótát kap, s javait veszté, do

III.

meg

363-ban

1

s *}.

Bothos Andrásnak követje, és mentségül elfogadva.,

leg-

foglalt családfájára,

Wagner

mely bár néhol különbözik

által Dec. III. kiadottól,

de lényegében azzal mepregyez. mint látom — az úgynevezett E e n c H u 9 Fam. Buthkayanae után készité mely meglévén a nemzeti Múzeumban, azzal összevetettem, s ennélfogva maradtam kéziratánál. *) Az E e n e h u s familia&Buthkaianae után kell ezt állítanom. 3 ) Wagner Dec. III. 17. Szirmay C. Zemplin. not. top 73 egy Falt még 1462. is a királyné apródáuí ir. (Aulae regináiig juvenls).

Wagner

id.

Mes. nemzékrendéi

—

1

,

1

*)

tábláján

Wagner Dec. Cháh y l

i

III. J7.

vezetéknevét

családbet'nek

írja.

nem

említi, de

késbbi

idézett geneai.

213

Btlthkal

elegyedve, csekély híja volt, hogy minden javait

el

nem

melyek

veszté,

már pesti Nagy Bálint-nak el is voltak adomáuyozva, hanem kimosva magát a vádak alól, mindenét visszanyerte. Fiai közül IV. Péter volta család legnagyobb ténye. Mint itju királyi apród, késbb Mátyás király komornoka és kamarása 1489-ben a mi.

dn

Mihály

V.

,

Buthka

testvérével az elpusztult

vár helyett egy

uj

várnak építésére nyert engedélyt. Mátyás király halála után annak

fia

János herczeg hive

Komárom váruk

volt.

kapitánya

czimerét ujita és bÖvité és

,

II.

és

meg

Ulászló alatt kir foaszialnok

,

Tata és

somogyi fispáni volt 1496-ban családi

Ií.

Marmaros vármegye fispánja

Késbb

a só-kamarak

Meghalt 151 1-dik

táján. Nejéül

Ulászló király. volt.

gordovai FánchyMa rgit,és Orsolya nev. Wagner azonban Szapolyay Veronikát is hitveséül áll itá ) Leánya Katalin volt *). iratik a családi levelek lajstroma szerint

1

V.

Mihály

Regécz várának kapitánya,

és

Abauj vármegyének

alispánja, és a remete pálos barátok különös pártolója voit.

Somogyban Sági urodalmát eladván nek, sógorával

ezer forintért

(105.) Batthyány Benedek-

gordovai Fánchy Jánossal

mibl csak hat év múlva barátai még 1030-ban. Három neje volt. Az els

varba elegyedett,

hosszas porpat

segélyével bonyolult

Fánchy Margit. A második nagy-mihályi Vinnaí Potentiana*). A harmadik Semsey Frank fiának Lászlónak leánya Semscy Margit, ki.

ki

Élt

gordovai

után Sáros és Abauj vármegyében szép jószágokat öröklöttek utódai. V. András (V. Mihálynak fia) korán halván el, özvegye nagy-

Majos Margit sóvári Soós Alberthez ment nül. V. Andrásnak V. Benedek (ki 1530-ban élt) utód nélkül múlt ki. V. Péter (V. Mihálynak fia) Izabella hive volt, miért mint ht-

zeretvai fia

lennek javait Kálnássy Ferencz 1557-ben

I.

Ferdinánd

királytól föi-

kérte, és megkapta, és csak nagy nehezen sikerült Péternek azokat

vármegye bizonyítványával, hogy Ferdinánd király ellen legkisebb tervben sem vett részt. Meghat 1560. táján. Neje három volt, az els Ilona a második Orsolya, a harmadik Magdolna az els és utolsó a Kende családból, Wagner sasevisszakaphatni, kimutatván Zemplin

•'

,

j

*) 2

)

Wagner Wagner

Analecta Scepusii IV. és Collect. gen. Deo. Dec.

III. 19. szerint

kéziratában férjéül gersei *)

uem

Wagner Tab.

említi V.

Mihály

III. 19.

atyja halála eiött halt meg.

Peth György

De

idézel t

áll.

Geneal. Mss. mert

Dec

III.

Vinnay Potentiarát

nejéül.

18

Búikkal.

03£ rint

ln

Az elstl leánya ln , kinek nevét néra tud jak. A harmadiktól h á 1 y. XL J á n o s Ií. L aj os és VL XI, János nak 1554-ben már csak özvegye éit. II. Lajos Body Borával számos gyermekkel szaporitá család*).

M

,

i

fáját.

V.

György

(II.

Lajosnak

fia)

Lipezi Keczer Dorottyától,

azután Rákóczy Ferencz neje ln) nemzé IV.

Fere.nczet,

(ki

ágazata

sírba vivjét.

László Wagner

IV.

tölte.

déssel

szerint élete legnagyobb részét pörleke-

Legnevezetesebb azon

megtorló pöre,

becsület sértést

melyben anyjának meggyalázója a zemplini tör vény szék által nyelve kivágatására ítéltetett *). Meghalt 1598. táján. Nejei L V i e z m á n d y

Kata,

2.

Tetétleni Anna,

kiktl több gyermeke

Ezek

született.

közül

András

gyenge egészség lévén , fiatal korában elhalt. 1 61 í-ben tett végrendeletet, gyermekei gyámjául homonnai Drug e t h Györgyöt nevezte de mindkét gyermeke korán követ atyját a VI.

,

sirba.

IX. is

István

Bethlen korában virágzott.

megválasztatott Zeraplin vármegye alispánjává

ban, mely évben

de miután két

Margit volt

).

követéül

kitl több gyermeke

,

is

nagy-mihályi

sitiattassanak.

És 6

íi-utód nélkül halna el, leányai -

5

csakugyan nemsokára meghala,

s kit

IX.

István

1638-

András. VIII. András nemsokára, hogy Palagyi Priskáva! 4 bekelt, nehéz betegségbe esett, a melyben meg is halt ). Halála

ban követett. Agát fentartá még

Sárát

(posthumus) vette

nül

,

fia

VIII.

is

Wagner

V. Péter *>

nejetii

Dec.

III. 21.

s

tv á n

,

ki fölnevelkedvén

után

i

.,

csak s kettt

irja.

De T a

b.

Anna ge

n.

1.

Ms

Dessewffy

s.

Orsolyát

téré

Wagner Dec

111 22.

a

Szinnay C. ZerapUu uot. hist. 146. 147. 152. 186. *) Özvegye Palagyi Erzse Márjássi Ferenczhez s ennek halála után gerPethö Jánoshoz ment férjUez. )

,

sei

egy-

Sz rmay azonban csak két leányt nemzvén a Buth-

XI. I

kivel

fia

kayak családját sirba vitte 1668-ban. Egyik leánya *)

III.

Pongrácz Ádámné, és Klára fiu szándokát nem gátolá VII. György fiának szü-

Zsuzsanna

született

vá-

született,

egy leány még 1630. eltt e világból kimúlt ,

fiu s

Ferdinánd királytól megnyeré, hogy ha

letése sem, ki

3

még Zempíin vármegye országgylési

lasztatott Neje Berzeviczi

három ízben Meghalt 1638-

1620-tól

Botoló

István

,

2.

-

Dessewffy Ferencznek

Dessewffy Ádámnak

lett

nejévé

;

*75

Bottyán*

—

;

másik leánya

Margit

ez utóbbitól a gróf Szirmayak

pedig

is

szár-

maznak.

Butoló család.

Bihar vármegye nemesei sorában

áll

Fényes

család.

Bará-

Geographiája szerint.

Bilist család.

(Barátosi).

Háromszéki székely

tosi Butsi András Sepsi szék ügyésise Benjámin pedig Do* boka vármegye protokolistája 1815-ben. Butsi család. (Nagyváradi). Nagyváradi Butsi Mihály Fogaras vidék alszol ga bírája 1815-ben. Szintén ott már 1794-ben Butsi ,

Tamás

alszolgabiró.

Elnév

nélkül

Hunyad vármegyében

leljük Butsi Jánost 1815-ben

mint azon vármegye egyik alszolgabiráját.

Buátler család.

(Párdányi

,

gróf t).

A

XVII. század végén

szakadt hazánkba, egy báró Buttler az egri vár parancsnoka volt

*).

Azonban magyar honfiusitást csak gróf Buttler János nyert a* 1715-ki országgylésen 2 ), kimar elbb I. Leopold tói Heves vármegyében Erdkövesden stb. adományokkal tetéztetett. Ennek utóda volt gróf Buttler János, ki szintén adományban birt Toroutái vármegyei Párdánj helységrl irta magát. Mint utódok hiányában családja ez ágának utolsó férfl-ivadéka nemzeti czélokra sokat áldozott

az egykor tervezett Ludovieea katonai

,

tézetnek egyszerre 126 ezer forintot ajánlott fel évtizedben. Életnagyságú arczképét

mébe

3

).

in-

Meghalt a múlt

Nógrád vármegye

is

gy üléstere-

függeszté.

A

künn maradt gróf Buttler család is, mely Csehországból Bajorországba szakadt és már ílu fogadás által B u 1 1 1 e r-C loneboagh ,

nevet viselt

isméti

,

kihalás

után Buttler-Clonebough-Haimhausen

névvé alakult. Jelenleg azonban ismét látunk hivatalos pályán hazánkban Buttlerokat

.

kik a legutóbbi

idben mint rokonai a

báró

kihalt gróf Buttler

Jánosnak, szakadtak hazánkba.

Buttyán család.

(Nagy-Somkúti). Hazája Erdély, hol

várvidéken nagy-somkúti Buttyán

Simon

írnok 1794-ben.

*)

Bartholomaeides C. GömÖr 245

*) 1715-ki

CXXXIV,

•) 1636-ki

XL.

törv. <*.

törv. <s

alszolgabiró,

Péter

K-

pedig

Ruttyán

2TC

3S*itr>án család. hovrillai

Buttyán

János

Buzásy

(Hovrillai). Szintén

Kvár

vidéken, hol

alszolgabiró volt 1815-ben.

Butykay család. már

-

Birtokos nemes család Marmaros

Ugocsa vármegyében Fényes Géographiája szerint. Qgocsa vármegyében (1805-ben) B u ty k a y Mihály

és

Szath-

,

,

Butykay Menyhért

váron és Kökönyösdn 5 )

vármegye f-ügyvéde, Szathmár vármegyében

Butzurka család. László Mária

Teréziától

T

i

3 z

a-B e c s e

Jobban

bir Sas-

1837-ben Ugocsa

n.

Buczurka

írandó.

Buczurka

1760-ban emeltetik nemességre. Czimere

egy jobbról vont vörös övvel (baltheus) rézsut két udvarra oszlik. A vörös övön három arany gyürü látszik. A jobboldali vagyis alsó mez ezüstkék koczkákkal van födve.

ben piros rózsát mutat

,

A

baloldali vagyis alsó osztály arany

közepén aranynyal.

A

paizs tetején álló sisak

koronájából két elefánt-ormány (proboscides Elephantis) föl.

emelkedik

ezeknek két végére kötött arany zsinóron arany gyürü íügg. Fosz-

ladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék

Buza roztatik

család. Zemplin vármegye

2

).

armalista családai közé so-,

3 ),

Búzás

család.

és gyermekeivel

Búzás

sógorával Balczó

Pál

oet.

mez-

Búzás János nejével B a c z ó Annával, Gáspárral, Annával és Judittal és

III.

i

Ferdinánd király

által

Ebersdorfon 1651 -ki

8-kán kelt armalisban nemesitettek meg, és nemes levelük Nógrád

vármegyében 1653-ki april 29-kén kihirdettetett *). Nógrád vármegyébl még azon században eltnt a család, azonban e nevüekre találunk ugyancsak azon század végén Veszprém vármegyében, lehet hogy ezek a fölebbivel egy vérbl származnak. 1 699-ben Veszprém vármegyének szolgabirája Búzás Mihály

Búzás András volt *> Búzás család. Erdélyben primipilus nemes székely család volt már 1579-ben. midn Busás Bálás élt 6). Buzásy család. Nyitra vármegye nemessége közé tartozik Fényes Greographiája szerint.

és esküdtje

Szinnay O. ügocaa 119. 174. ) CoUec*. Herald. ftro 87. •) Szirma} C. Zemplin. aol. top. 110. *) Nógrád várm. Jegyzkönyv 1653-róL *;

f

s ) tt

)

1699-ki aug, 21-kén Alsó-Ajkán kelt eredeti okmányon aláírva

Székely Heinz. Constitntio. 272.

lap.

«*

Basátfc - Baslnkay.

Buzááh család.

Bihar várraegye rémesei sorában

áll

Fényes

Geographiája szerint.

Bu/^ú nemes család

család. Már a XV. század végén létezett ilynevü hazánkban. Nemes Buzgó-nak 1498-ban Corvin János

nyugtatványt ad 1000

Buzinkay ,

melyrl

l

).

család. £ családnak nevét mindenütt Buzin-

k a y-nak leljük írva

családtól

melyet az ura nevében átadott

forintról,

és igy kétségtelenül különbözik azon

,

e

munka

ád

(II 224. lap.)

mégis okiratokban e név régebben

Boz

ismertetést.

a k a y-nak

i

Bozinkay

Azonban ha

Íratott volna,

is

sei közé lehetne számitanunk azon Bozinkay Mátét, szolgálatiért egy jobbágy -udvart kinek Abauj vármegyében Újlakon

ugy

e család

h

(curiam colonicalem) örökösen beirt 1571 -ben 2) Filpessy Ferencz. Bizonyos az , hogy a Buzinkay család legközelebbi törzse Buzin-

Mihály

kay volt.

1656-ban sárospataki

Meghalt 1683-ban. Ettl

3

utóbb gyulafejérvári tanár

),

múlt század végéig igy sarjadzott

a

le

családfája

Buzinkay Mihály 1656. tenar. f 1683. >.

»

i

1.

György

II.

György

Uján Orvos tudor 1733. (Micskei Bárányi Klára) •z.

1699.

György

Klára

(Dobozy látván)

""

Évii

(mezdtelegdi

1/74.

Ceanády Györgyné. 1783)

György Brémában járt 1 729-ben, sott lett doctorrá 1733-ban. Azután négy évet Amsterdamban töltött. 1737-be hazajött DebreII.

c zenbe.

39 éves korában

magyar értekezési

ván neje,

Oyörgy,

nül

*)

és

Gyermekei

Éva,

ki

vármegyei fszolgabírónak (1 783 ;

)

*)

^

váradi és micskei Bárányi Mihály

Meghalt 1768-kimart. 17-ken.

föbiró leányát Klárát.

két

elveszt

i

.

Klára

Irt két latin és

a 60 éves Dobozy Ist-

mezötelegdi Csanády György Bihar volt neje

6 ).

Teleky Hunyadiak kora \\\ 498. 1. Capitulum Scepus Protocollo Anni 1570. fol. 62. Szirmay C. Zemplin nol. hist. 2! 6. 1. — Es Kazv História R.

Hang

111. 104. *')

24.

pag. *)

Weszprémi SuccincU Medicor Hung. a honnan a íolebbi családfa is kiderül. Vay Nemet Uivség. 605.

—

et

Transylv. lliatoria

I.

Cent.

t!8

Bazlftt.

A

család

Szi

r

may

szerint J )

Zemplin vármegyének

Geographiája szerint Pozsony és Szabolcs várraegyének közé soroztatik.

Fényes is

nemesei

A

Ruzlai család. mond

,

(Gergely-laki f). XV. század elején Zsig* király korában küzdi fel magát , s csakhamar az ország zászlósai

sorában emelkedik. iratik, s igy

A

Bucziai-nak

család neve több okiratban

Buczló Gergelylaka

valószínleg Sáros vármegye

Ugyancsak az elnevet adó vármegyében fekszik.

azt.

Tamásnak

Buczlai gált, és azzal

fia

Bálás Zsigmond

Bosznia, Isztria, Lombardia, Német-

,

is

helységérl vette helység

is

Sáros

király mellett szol-

Francziaországban,

Arragoniában utazott, és ez alkalommal 14 í 5-ben szent Mihály napján kapott családja részére Zsigmond királytól nemesi czimert , mely azon-

ban az okmányban osak lefestve, de leirva nem lévén, alakját nem tudjuk *). Balásnak neje Podmaniczky Anna volt.

László

Emiitett Balásnak £a vagy unokája

volt, V. László ki-

fpohárnokmester, és a Gara párt hive, 1459-ben már flovászmester volt midn Mátyáshoz is esküvel igére hséget. 1476ban Mátyás király a katonáskodás alól menté föl 3). Ugyancsak rály alatt

,

t

Mátyás járt,

királytól fiával Mózsessel együtt

,

ki

akkor künn követségben

engedélyt kapott, hogy Sz.-Fejérváron a boldog sz Mária templo-

mában maga

A

s

utódai számára 3Írboltot épittethessen

*).

családfa, melyet alapított, s mely unokáiban bevégezve in,

igy alakult László

fpohárnok-

és ffllorász mester

1459 -147a

Mózses

Miklós 1462 'Farkas.

János.

IstváT

wÉ-1518 László

Katalin

1506.

Szirmay C. Zemplin not. a

)

Wagner

i

Báthory Györgyné)

hist. 1 10.

Dipl. Sáros 371. lapon-

E

czimeres levél szólt Buczlai Balás-

nak mostoha fiaira (ugy látszik) Nádasdy Elek György, Miklós András, Benedek és Péterre továbbá Nádasdi Lukácsra és ennek fiaira László és Istvánra, mint osztályos vérrokonaíra. ,

,

3 )

*)

Wagner Dipl.

,

Sáros 393.

Teleky Hunyadiak kora XII. 91

,

Buzna Lászlónak bolcs

fia

Miklós

- Btidi.

$?•

1462-ben Lipthay Philpes Bálinttal Sza-

vármegyében fekv Gava, Varsány részjószágok

iránt egyességre

lép }. Fiait a családfa mutatja.

Mózses

f-ajtónálló mester , és

udvari kapitány

Ulászló

II.

2

1505-ben jelen volt a rákosi országgylésen y 1506-ban Miksa császárhoz küldetvén követségben r Budán végrendeletet tesz melyet alatt.

,

Ulászló

megersít.

is

mazik, és hogy

Mózses

birtokot szerzett sírba vitte.

Ebbl

8

).

Leánya

kitnik, hogy családja Gergely lakáról szár-

Tolna, Fejér és

Lá szló Kata Báthory Fia

volt,

Somogy vármegyében is több de ugy látszik családja nevét ment nül. eraelé magyar nemességre

Grytfrgyhez

Búzna

család. I. József király 1710-ben Búzna Kri stóf ot és Pált.

Czimerük kék mezben arany korona melynek arany-ezüst kaplecsüggnek; a koronán vörös mezben férfi-kar könyököl, markában ,

csai

egy csomó gém-tollat tartva. A paizs fölött a sisak koronáján ugyanaz látszik. Foszladék mindkét oldalról vörös-kék *).

A

vármegyében lakozik. Buzogány család. Zemplin vármegye nemes családalnak egyike 5 ). Buzogány Sámuel 1835-ben Zemplin vármegye esküdtje. Bíidi család. (Budi f). Régi írásmód szerint Íratott Byd, Beud, BewdésBew d-nek is a család neve valamint azon Abauj vármegyei B ü d nev két helység is, melynek egyike az Olsva vize mellett nem messze a Dargo hegy tövétl, a másik pedig a Hernád partján Gybard és Pere közt fekszik. Ez utóbbi bölcsje a Budi családnak, melynek tudható törzse Budi Bachond ) IV. Béla király idejécsalád jelenleg Nyftra

,

ben

élt

7

).

Budi Bacsond-nak lád tagjai

Pethew

feledésbe ment, s a f

J

fia

Pet

fiaknak

Büd

I

is

(Pethew) volt , kitl egy ideig a csane\ eztettek , azonban e név csakhamar

név maradt

fel.

Nro 2. Magvar Nemz. napjai a mohácsi vész után Wagner Dipi. Sáros 242. (ugyanott 93. 1.) Collect. Herald. Nro 727. Szepesi káptalan Fascic. albae capiae

*) Jászai «) •)

*)

Szirrnay C. Zeraplin not.

•)

Wugner

*)

Fejér CocL díplom. tom. V. vol.

liist.

110.

156.

1.

,

Coli. Geneal. Dec. 111. 3. s köv.

1.

I. pay. 228. egy oklevélben Joannes et u d, nobiles de ultra Dráva, érdemeikért

Stephanus Magistri fílii Comiti de B i az Eörök (speculatorok) földjét Fintliát kapják Sáros vármegyében. L. ugyanezt

Wagner rtMiu

emliti

DipL Sáros meg.

286.

—

Ezak

is

*yüvin

Bü diek,

Wagaer

Deo.

III.

Budi.

2S0

A

család

meghatározni

czinierét

nem

tudjuk, hacsak azon pecsétet, mely-

lyel

Budi L

melyet

itt

Mihály

1530-ban élt,

a metszvény

fölmutat

szersmind a család czimereül

A

jük.

egy-

tekint-

tojásdad alakú pecsét egy utas-

embert mutat , jobb kezében

féle

A

nem

,

s

háttérben hegyek

,

s

bottal.

valamely falunak

része látszik.

A családfa Budi

Bachondtól kezdve

a végs kihalt nemzedékig így függ Össze Budi Bachond * 1

i

Pet I.

L András

Miklós

f

Sándor

I.

1348.

1348.

(Tolcsvai Orsolya) I.

Simon

Péter

(Al só Bárczai Klára)

I.

*"

A László

x

Dorottya (Geszthi László)

beregi fóisp. (1. Oláh Anna. 2. Révai Kata)

György.

f

érte

,

János. -fr

Miklós

— ——

i

II. Mihály 1547—1589.

II.

1418.

1418.

1418.

II.

Gergely.

Margit

14S3.

(Zalkái Bálás)

I. Mihály Bereg v. föisp. (Artándi Arna)

III.

László 1483.

Farkas 1553-1574.

Klára (1. eszéni

Chapy

László

mágnás.

Fer.

(Lónyay Anna)

2. palocsai

Horváth György)

Rozina.

Erzsébet.

Mihály.

László.

(Kubinyi

(Barkács

f

t

István)

István)

Boldizsár.

Mindjárt a családfa elején a harmadik nemzedéket súlyos csapás I. Miklós , I. András és Sándor (Sandrin) htlenségbe estek , és

András Tolcsvai Langeus tartá fen i k 1 ó s leányától Orsolyától született gyermekei közül II. lévén , a családja fí-ágát. Ennek neje Alsó-Bárczay Klára vagyonos

javaikat 1348-ban I Lajos elkoboztat*.

I.

M

n

annak testvéreitl elkobzoU javakat I. Lajos király engedelmével háromszáz hatvan márka arany-ezüstért visszaváltá fia II. László részére, oly intézkedéssel, hogy ha az magnóikul múlik

férje atyjától és

381

Budi

domokos barátok zárdájára szálljon. II. Lászlónak azonban maradt gyermeke Gergely és Margii Zalkái Baki,

a birtokok fele a kassai

lásné.

Gergely terhét

(11.

Lászlónak

fia)

1483-ben fiának

Lászlónak

III.

magára vállalván, Bihar vármegyei Bibatheleki jószágát

is

»>

La pasi Tamás fiának Péternek újra elzálogitá. Lajos király özvegyének Máriái. Mihály kedves embere 11 nak,

ban

;

ki reá bizta

Munkács várát

és

a/,

ahoz tartozó urodalmat 1526-

Ferdinánd hive volt János király ellenében,

I.

már-Németi földulásában

vett Szath-

I

Ferdinánd király Bereg vármegye f-

).

Xeje Artándi Anna volt, kitl három

~). 3

ispánjává nevezte 1545-ben

s részt

gyermeke maradt.

Farkas I.

t

Miksa király

Farkas

Mihálynak

(I.

és testvérét

munkácsi urodalom kiegészít

1553-ban Bécsben tanult

Mihályt a mágnások sorába emelte.

fi.

nev

Vári és Bereg

még

fia)

Miksa királynak a

városait átengedé

1574-ben Országi*

részeiül, viszont ezért

Kristóf magvaszakadtán

Bereg vármegyében egyéb javakat kapott. Lónyay Annától született három fia ágát sirba vitte. II.

Mihályt

megye fispánjává tott

,

s azt föladni

menet

atyja helyébe

nevezi*).

1547-ben

Ferdinánd Bereg vár-

1.

Atya nev

1564-ben

várába szorítta-

kényszerült Szapolyay Zsigmond Jánosnak szabad

föltétele alatt.

visszaadatását sürgeté

Az s

)

1567-ki országgylésen Vári és Bereg város

,

miket testvére adott át Miksa királynak.

1575. és 1588-ban az eperjesi nyolczados torvényszék bi rajául neveztetik ki

*).

Élt

még

1589- ben

Els nejétl Oláh Máténak

is.

György. János, Rozina;

Annától

testvérének) leányától

Erzsébet gyermeke

második nejétl Révai Katalintól

gyerniekéi magnélkül haltak el, s bennök az enyészett.

Két leányának

(a primás

s

-

született. Fi-

Budi családnév

el-

a családfa mutatja.

férjeiket

Gr. Teleky: Hunyadiak kora XII. 248. — Ez oklevél még Wagner Budai F.) korában kiadva nem lévén, Gergelynek ezen (itt lll-dik) Lászlóról fiár«5l nem is emlékeznek. 2 Szathmár várm. 11. 292) Szirmay ')

(a

:

«)

Lehoozky Stemtn.

•>

Wagner

h

istvanfi 1685-ki kiadás

)

Dec.

I

115.

III. 6.

XXXII.

290

i.

hol

•)

1567-ki

7

1575-ki III-dikCBidi) éa 1588.

)

törv. ez. (B

i

d

i

B dy i

nek

éa

B d i

i

u

s

iratik.

írva).

XXX.

törv. ez.

(Bö dinek

!rva>

288

Balgösdy.

Bfhiv

ISiidy család. Zempliti vármegye armalista nemesei közé roztatik

so-

*).

Bükk

vagy Sitik y <*»alá*t
Fényes gyében.

A

család nevét

Bük y-nek

is

olvassak

,

szintén pulyai elnévvel,

nem d&ithet

és igy a család tájékoztató értesítése nélkül el

vagy egy családot képez-e a

B

A Bük y névre Sopron

Bükk

ü k j és

,

külön

név.

Pozsony vármegyében találunk

és

leg-

inkább.

Bük Sándor Borsod vármegye

B

Feís-puiyai 1593-ban

w

k

J.

Bükk Krisztina

Okoíicsányí Jánosné és íels-

Ferenczné 18 1 5 ben.

Büki József elbb

Fels-puiyai

Bács, utóbb (1801.) Bihar

vármegye forvosa. Büki István 1828 ban Bécsben tanulja a bölcsészetet, stb. A Büki név különben már a XVI í, században családnév Büki Farkas ispánnak (eoaaes)

Büki család István oldali

1767-ben

*).

íia

Sándor

Armalist nyer

Ebben

él

1279-ben

eziraere igy íraük le

fels szögletbl rézsútosan létfelé

Eie

farka hátra fölfelé kondoriíva.

kék

alsó

hatágú

mez

csillag

,

volt.

).

:

A

oszlik.

a hadi paizs

fels vörös

& jobb-

mezben

ragadozó indulattal,

jobb lábával kivont kardot

ezüst öv (fascia) vonul át

viz-szintesen

alatta pedig

k

Mám Terézia királynétól Büki

hátsó lábain álló oroszián áll kioltott nyelvvel

Az

h

Farkas SzatLmár vármegye aljegyzje

Bükk Teréz Gombos

í

2

3

Fels-puiyai

pu ]y a

e

alispánja é* követe 1741-ben

,

tart.

fölötte két

egy ragyog, Foszladék innen arany-vörös,

onnan ezüst-kék.

Bxílgözdy <*$a3ád. Kraszna vármegyében

A

(Bülgözdi).

Az elnevet adó helység

fekszik.

család két tagja bülgözdi Bülgözdy

Ferencz

és

Károly

181 5-ben az erdélyi kormány széknél viseltek hivatalt. J

) *)

Szirm&y C.Zeinpiiü. Not. Lehoezky Steaxoi. I. 190.

yftodrrjiay Szathi&ár várni, \)

Fejér Ood

<

í.

135

Dipl. tora. V. roJ.

Catntfü Farkast* de Bük. "

kist. 110.

Colleci, Herald.

Nro

54.

11.

pag. 592.

„Magtsler Alexander

(ilivs

Az olvasók kéretnek a következk kijavítására. Lapon

sorban

7.

(Beöthy Sánd.)

27.

fi.

M

2-dik családfán

10.

IV).

a « emzék renden

.

.

.

.

.

.

17.

3.

vitéz

lí).

8.

n a

i

g y-s

z e

csen

l

i

király.

N a g y~S zelcséni. királytól.

33.

alulról 4

1806-ki

44.

alulról 10.

1415.)

1405.)

48.

IV. táblán

szül. Iványi

S

48.

alulról 2.

Vécsey

49.

V. táblán

Ormány Istváné

13.

VII. táblán.

62.

2.

l

á n

i

....

Ferencztöl. .

Kagy

j

e

u

s

i

8

*

62.

2.

Andas

63.

12.

Potunyay

122.

14.

Béla

147,

183.

4. c

)

190.

132.

jegyzés aiul 20. ft.

.

.

.

1

1606 k

i

es u

tábla. i

ta.

Poturnyay Tamás.

Bella.

Medgyes.

Klára Bornemisza K á

b.

Yilf.

András.

Tamás

Huszár

b.

Bora.

Berzeviczy.

Medgys

9.

a családfán

t

j

Bezeviczy

182.

.

a

táblán.

XVI.

59.

ut- Iványi. Vécsey T e r é z l. 1 s t v á n n é. látni. z e

1479

Vll. tábla

56.

1706-ki.

Nagy

Kora

1447

52.

172ö-beii.

Vitéz.

20

51.

n é).

Géczy György. 1703-1711.

lí).

61

r

s.

meghalt

1725

i

Ando

(Beöthy

M

s z

i

Géczy Gábor í 1701-1711.

20.

12. 12.

Baranya y.

Bárányi

17.

5.

olvasandó

helyett

Károly.

b.

Huszár

b.

Bornemisza

lí

ó z

1836.

törlend, de

L

m

i

tett f

t

aj os

,

ügyvéd

mit se in tett. József, ügyvéd. de

a.

I-/