Magyarország árvízvédelmi stratégiája
Szolnok, 2015. február 03.
LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs
LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYTTES OVF
Magyarország veszélyeztetettsége Veszélyeztetett termőföld
Veszélyeztetett vasútvonalak
Veszélyeztetett érték az éves költségvetéshez
32% 68%
40% Veszélyeztetett főútvonalak
60%
41% 59%
15% 23%
85%
19% 77% 81%
Magyarország nem gyarmat, hanem tagállam. Figyelembe veendő sajátosságai vannak!
Veszélyeztetett lakosság
Veszélyeztetett ártéri települések
Magyarország vízforgalma 6,7
SZLOVÁKIA
2035,0
28,9 3,0
105,4
UKRAJNA
20,6
18,7
192,0
AUSZTRIA
190,0
52,0
10,0 1,0 10,24 0,5
5,3
124,6
3,5 7,5 27,0 24,5
ROMÁNIA
32,5
SZLOV. 23,9 502,4 176,8
ÖSSZESÍTÉS
SZERBIA HORVÁTORSZÁG
814,6
590,5
2377,0
ÉRKEZŐ VÍZHOZAM: 3602 m3/sec KELETKEZŐ VÍZHOZAM: 180 m3/sec TÁVOZÓ VÍZHOZAM: 3782 m3/sec
Magyarország árvízforgalma 1200
UKRAJNA
SZLOVÁKIA
11100
2000
AUSZTRIA 120 75 225 240 660
620
ROMÁNIA
SZLOV. 2750 1950
SZERBIA HORVÁTORSZÁG
3790
2700
7350
Duna 11 100 Tisza 5 200 Dráva 2 750
-
7 350 m3/s 3 790 m3/s 2 700 m3/s
Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye 0
5000
15 000
10 000
20 000
25 000
km2
ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK HOSSZA Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye 0
1000
2000
km
3000
4000
5000
Emelkedő árvízszintek
1970. és 2001. között 1,5 méterrel nőtt a tetőző vízállás
Az árvízkárok finanszírozása Finanszírozás
Valós Költségvetés Ideális
1905211905ral
1905231905ral
1905251905ral
1905271905ral
1905291905ral
190511905ral
Következmények 50 év távlatában 120
100
Tisza Szolnok 1970.04.13 -2340 m3/s – 824 cm 2000.04.19 – 2487 m3/s – 1041 cm
80
A kár mértéke évente legalább 1%al emelkedik
60
40
20
Tisza Vásárosnamény 1970.05.15 -3870 m3/s – 912 cm 2001.03.07 – 3700 m3/s – 943 cm
2020
2030
2040
Kár Összesen
Tisza Szeged 1970.06.01 -3730 m3/s – 960 cm 2006.04.20 – 3790 m3/s – 1009 cm
0
2010
Üzemelés
2050
2060
Következmények 50 év távlatában Hajóvontatók a Tiszán André Kertész 1924.
Erdő és övzátony a Tiszán Reich Gyula 2012
A vízgazdálkodás negatív matematikája 1980 évi állapot fenntartása évi Akkor szükséges fejlesztések 35 év alatt összesen 35 x 20+300=
20 milliárd 300 milliárd 1000 milliárd
Valós ráfordítás évi Elmaradt ráfordítás 35 x 10
10 milliárd 350 milliárd
A stratégiák alapján becsült fejlesztési igények 1500 milliárd A megfelelő vízgazdálkodási környezet kialakítása ma 500 milliárd forinttal kerül többe, mint 1980-ban A magyar vízgazdálkodási potenciál 1980 – 2015 között évente 10 milliárd forint nagyságrendben csökkent. A ki nem fizetett fenntartást (350 millió) ebből levonva, a vízgazdálkodás rossz finanszírozása minimálisan számolva évi több, mint 4 milliárd forint veszteséget okozott a magyar költségvetésnek. KÖVETKEZTETÉS: Nem elég fejleszteni, ha a rendszert magára hagyjuk, fenntartani kell!
Banánköztársaságból fejlesztésektől
a jóléti államig a fenntartásig
Koncepció a következő 50 évre A nagy lépés Veszélyhelyzetből
Az üzemszerű védekezésig
Magyarország - Vízkárelhárítás Kivehetjük-e ma a kék területeket Magyarország vérkeringéséből?
Árvízvédelem
Állapot értékelés
Belvízvédelem
Biztonság megteremtése
Vízminőség-védelem
Biztonság megőrzése
Aszály elleni védelem
Tartalék képzés a klímaváltozásra
Árvízvédelem Állapot értékelés 1.Mértékadó árvízszint 2.Nagyvízi mederkezelési terv
Mekkora árvíz ellen kell védekezni… Hogyan tud lefolyni
Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Árvízvédelmi töltés 2. Nagyvízi mederkezelés 3. Árvízi tározó 4. Árvíz lokalizáció 5. Települési vízkártervek
Hogy kordában tudjuk tartani.. Hogy le tudjon folyni… Hogy félre tudjuk rakni…. Hogy ki tudjon kerülni…. Hogy tudjuk mit kell csinálni…
Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel… 2.Mértékadó árvízszint felülvizsgálata Változott-e az árvízszint… 3.Nagyvízi mederkezelési terv Változott-e a fontossági sorrend…
MÁSZ - kicsit másképp, kicsit jobban, kicsit őszintébben…..
2015.02.04.
Árvízvédelem Tartalék képzés 1. Szükségtározók átmeneti bevetése 2. Lokalizációs lehetőségek karbantartása
Amire nem elég az alapvédelem… Ha a töltés szakad…
Fokozatos biztonság növekedés a mértékadó árvíz elleni védekezéstől a klimatikus hatások kivédéséig…
INTÉZKEDÉSEK
Nagyvízi mederkezelés Árvízi vagy többcélú tározók Nagyműtárgyak rekonstrukciója Gátőrök státuszának rendezése Árvízkapuk kialakítása Védvonalfejlesztés Beépítés helyett kiépítés Védelmi szervezet fejlesztése Magaspartok rendezése Talajmechanikai fejlesztések
Belvízvédelem Állapot értékelés 1.Mértékadó belvíz (újra definiálás) 2.Területhasználatok felülvizsgálata
Mekkora belvíz ellen kell védekezni… Hogyan a kár kicsi legyen…
Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Belvízcsatornák rekonstrukciója 2. Egységes mobil szivattyúpark kialakítása 3. Síkvidéki tározók 4. Intenzív területcsere 5. Területtől függő mg. támogatás
Hogy le tudjuk vezetni... Hogy át tudjuk emelni… Hogy félre tudjuk rakni…. Hogyan a kár kicsi legyen… Hogy a területhasználat jó legyen…
Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés 2.Mértékadó belvízszint felülvizsgálata 3.Belvízvédelmi terv
Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel… Változott-e a belvízszint… Változott-e a fontossági sorrend…
Belvízvédelem Tartalék képzés 1.Szükségtározók üzemszerű alkalmazása 2. Szivattyúzás csökkentése
Károk csökkentése… Amire nem elég az alapvédelem…
Fokozatos biztonság növekedés a mértékadó belvíz elleni védekezéstől a klimatikus hatások kivédéséig…
INTÉZKEDÉSEK
Tulajdonviszonyok rendezése Síkvidéki tározók kialakítása Műtárgyak rekonstrukciója Területhasználatok koordinálása Egységes szivattyúkapacitás kiépítése Területcserék szorgalmazása Vízvisszatartás támogatása MG támogatások struktúrálása Belvíztervek korszerűsítése Fenntartó személyzet tervezése
Vízminőség védelme Állapot értékelés 1.Emissziós leltár készítése 2.Területi vízminőségi kárelhárítási terv 3. Az EU szabvány bevezetésének feladatai
Mi ellen kell védekezni… Hogyan tudunk védekezni… Hogy egy platform legyen…
Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Laboratóriumi háttér át/kialakítása 2. Csereszabatos eszközrendszer kialakítása 3. A szennyező fizet elv megvalósítása 4. Zöld terminálok kialakítása
Hogy tudjuk mi ellen védekezünk… Hogy legyen mivel védekezni… Hogy legyen felelős…. Hogy a fenékvíz a helyére kerüljön….
Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés, monitoring 2. Emissziós leltár felülvizsgálata
Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel… Változott-e az árvízszint…
Vízminőség védelme Tartalék képzés 1. Határon túlnyúló adatcsere
Hogy tudjuk mi érkezik és mi megy…
Fokozatos biztonság növekedés a reakció idő és így a káros hatások csökkentése érdekében…
INTÉZKEDÉSEK
Minőség és mennyiség együttes kezelése Laboratóriumi háttér kialakítása EU szabványok átvétele Szennyező fizet elv kialakítása Zöld terminálok építése Automata mintavevők kiépítése Külföldi állomások bekapcsolása Csereszabatos eszközrendszer kialakítása Egyértelmű jogszabályi háttér Területi és üzemi kárelhárítási tervek
Aszály elleni védelem Állapot értékelés 1.Öntözési igények felmérése 2.Öntözési lehetőségek felmérése 3.Vízkészletek számbavétele
Hogy tudjuk mire van igény… Hogy tudjuk mi éri meg… Hogy tudjuk mivel gazdálkodunk…
Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Az aszály, mint fogalom szabványosítása 2. Aszály-monitoring hálózat kiépítése 3. Aszálykár elkerülése támogatott öntözéssel 4.Aszálykár elkerülése vízpótlással 5. A felhasznált víz mérése Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés, monitoring 2. Az öntözési igény felülvizsgálata
Hogy tudjuk mi ellen védekezünk… Hogy legyen mivel védekezni… Hogy biztonságos termelés legyen…. Hogy legyen vízgazdálkodás….
Aszály elleni védelem Tartalék képzés 1. Többcélú tározók építése
Hogy legyen vízkészlet…
Fokozatos biztonság növekedés a vízkészletek szolgáltatása terén…
INTÉZKEDÉSEK
Aszálymonitoring kialakítása Aszálykár szabványosítása Vízkészletek nyilvántartása Öntözési igény pontosítása Tárcaegyüttműködés Mg. Támogatások illesztése Többcélú tározók építése Öntözőrendszerek fejlesztése Öntözéstechnológia Víztakarékosság
SORREND!!! - Illesztés az EU irányelvekhez Árvízi Kockázat Kezelés (ÁKK) 1. A veszély és kockázat meghatározása azonos elveken európai szinten 2. A pénzügyi források meghatározása a kockázat mértéke szerint 3. A fejlesztések rangsorának meghatározása
Célok és eredmények 1. A lehetséges vízkárok folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban 2. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé 3. Hosszú távra kiszámítható környezet 4. Tervezhető fejlesztések – tervezhető finanszírozás - hatékonyság
Banánköztársaság vagy jóléti állam?
Veszélyhelyzetből
Az üzemszerű védekezésig
Az érdekeltség megteremtéséig
Jobb, olcsóbb, és kiszámíthatóbb rendszert kell átadni örököseinknek!
LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs
