Magyarország agrárkülkereskedelme Források: Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan elıadások elektronikus tananyag HEFOP 3.3.1. Agrárgazdaságtan I. Juhász Anikó - Kartali János - Wagner Hartmut:A magyar agrárkülkereskedelem a rendszerváltás után Raskó György: Zsákutcában az európai agrárium. És a magyar? GKI konferencia, Bp. 2007. november 16.
Mit nevezünk agrárexportnak?
Mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja
1
Fıbb megállapítások • Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. • Ezt jellemzi, hogy a 2001. évi GDP-nek a 123%át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat-európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk.
Agrár export 1989- 2001 160,0 150,0 140,0 130,0 120,0 % 110,0
Világ EU-15
100,0
Magyarország
90,0 80,0 70,0
01
00
20
99
20
98
19
97
19
96
19
95
19
94
19
93
19
92
19
91
19
90
19
19
19
89
60,0
2
A VILÁG AGRÁRKERESKEDELME ÉS ANNAK ARÁNYA Százalék
Milliárd USD
Összes mezıgazdasági export
A mezıgazdaság aránya a kereskedelemben
Az agrárexport részesedése az összexportból (%) 1991 1993 1996 1997 1998 2000 2002 Export
24
22
18
12
11
8
8
Import
8
6
5
5
4
4
4
3
Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelembıl, millió euró Év 1995
2000
2001
2002
2003
37 36 171 875
2004
2005
Összexport
9 770 30 531
Agrárexport
2 218
2 442
2 841
2 821
2 850
3 100
3 037
22,7
8,0
7,5
7,8
7,5
6,9
6,1
Részarány, % Összimport
11 864 34 405
38 096 44 618 49 721
43 39 467 709
42 263 48 533 52 560
Agrárimport
747
1 101
1 268
1 381
1 489
2 001
2 086
Részarány, %
6,3
3,2
2,9
3,5
3,5
4,1
4,0
1 471
1 341
1 573
1 361
1 361
1 099
951
Egyenleg
A magyar élelmiszergazdasá lelmiszergazdaság kü külkereskedelme 4000
3675
3500
2841
M illió e u r ó
3000 2500
3098
2855
2821
2680
2442
2408 2000
2000 1500
3324
1101
1268
1494
1381
1000 500 0 2000
2001
Export
2002
2 003
Import
2 004
2 005
2 006
Egyenleg
Forrá Forrás: AKI Agrá Agrárpiaci Kutatá Kutatások Osztá Osztályá lyának szá számításai (AKI, KSH adatok alapjá alapján)
4
• A nyolcvanas évtized második felében 22-23% körül stabilizálódott az élelmiszergazdaság teljes nemzetgazdasági exportból képviselt aránya. 1991 után azonban folyamatosan és drasztikusan csökkent az ágazat exportban elért szerepe: 2001-ben már mindössze 7,5% volt. Az aránycsökkenés oka elsısorban az egyéb ágazatok kivitelének dinamikus növekedése. Az agrárágazat csökkenı exportaránya beleillik a világtrendbe és az EU-ban tapasztalt folyamatokba.
• Az agrárimport még kisebb arányban részesedik a nemzetgazdaság teljes behozatalából. A vizsgált idıszak legelején, 1990-ben érte el csúcsát, 8,5%-ot. Azóta folyamatosan csökken, 2000-ben már csak 3,2%-ot tett ki. Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az élelmiszergazdaság importja növekvı irányzatú, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik.
5
• Az élelmiszergazdasági külkereskedelem az ágazat termelési értékébıl a kilencvenes évtized elején 25-31% közötti arányban részesedett, míg az évtized végére növekvı: 32-36% körüli arányt ért el.
• Az élelmiszergazdaság maradt az egyetlen termelı ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes elérni, de sajnálatos módon az export ingadozó csökkenése és az import csaknem töretlen emelkedése miatt ez a pozitív egyenleg csökkenı mértékő.
6
Agrárkülkereskedelmünk alakulása ÉV
Export
Import
Szaldó
millió USD
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
2567 1884 2190 2900 2746 2854 2774 2300 2256 2544 2668
649 739 992 978 940 1086 1201 1100 1017 1135 1306
1918 1145 1198 1922 1806 1768 1572 1200 1239 1409 1362
Az export-import dinamika 4000 3500
millió EUR
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2000
2001
*becslés I-X. hó adatai alapján
2002 Export
2003
2004
2005
2006*
Import
Nettó importırré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekbıl Forrás: Kiss Judit (2007) AVA3 konferencia
7
Agrár-külkereskedelmi egyenleg*, 2000-2006
*Mezıgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH
8
•
Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot • A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek • Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nıtt a behozatal, ezáltal: a mezıgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évrıl évre romlik. 2003-ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum 2007-ben: már csak 600-700 millió euró aktívum A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerıre van szükség • Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezıgazdasági munkaerı felhasználás
9
Állati takarmány 10%
Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény 4%
Ital 4%
Dohány 1%
Élı állat 5%
Hús és húskészítmény 22%
Kávé, tea, kakaó, főszer 4%
Tejtermék és tojás 4%
Cukor, méz 6%
Zöldség, gyümölcs 20%
Gabona 20%
Hal, rák, puhatestőek 0%
EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2005)
10
IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2005) Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény 10%
Ital 7%
Dohány 4%
Élı állat 5%
Tejtermék és tojás 9%
Állati takarmány 11% Kávé, tea, kakaó, főszer 10%
Hús és húskészítmény 12%
Hal, rák, puhatestőek 2%
Cukor, méz 3%
Zöldség, gyümölcs 19%
Gabona 8%
Az agrárexport szerkezete árucsoportonként HS
ezer US D
01
Élı állatok
135 291
5,1%
02
Hús, vágási melléktermék
544 858 20,4%
04
Tejtermékek,méz,tojás,
134 203
5,0%
07
Zöldségfélék
147 152
5,5%
10
Gabonafélék
353 862 13,3%
12
Olajos magvak
170 574
20
Zöldség- és gyümölcs-készítmények
301 086 11,3%
23
M elléktermék és elkészített állati takarmány
165 207
6,4% 6,2%
11
Az agrárimport szerkezete árucsoportonként HS
ezer USD
02 Hús, vágási melléktermék
81 302
6,2%
08 Gyümölcs és dió; citrusfélék
99593
7,6%
15 Állati és növényi zsír és olaj
73 385
5,6%
18 Kakaó
69 056
5,3%
19 Cukrászati termékek
76 627
5,9%
20 Zöldség- és gyümölcs-készítmények
66 819
5,1%
21 Különbözı ehetı készítmények
100 011
7,7%
23 Melléktermék és elkészített állati takarmány
274 603 21,0%
Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat elıállító kapacitások - Gyorsabban nı az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bıvül - Az import a gazdaság fejlıdésének megfelelıen növekedik az egyensúly felborulása nélkül
12
Az agrárexportot befolyásoló tényezık 1. Exportá Exportárualap 2. Exporttá Exporttámogatá mogatás (EU!) 3. Exportfinanszí Exportfinanszírozá rozás 4. Árfolyampolitika 5. Adó Adópolitika 6. ExportExport-jövedelmezı vedelmezıség 7. Exportengedé Exportengedélyezé lyezési rendszer 8. Kollektí Kollektív marketing 9. Kü Külkereskedelmi szervezet
Az agrárexportot befolyásoló tényezık 10. Vevı Vevık gazdasá gazdasági helyzete, vásárló rlóereje 11. Politikai vá változá ltozások 12. Fı Fıbb piacok és árak alakulá alakulása 13. Nemzetkö Nemzetközi kereskedelmi egyezmé egyezmények
13
Az árualap A mezıgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatbancsökkent 2006-ban a csatlakozás elıtti években (2001-2003 átlaga) termelthez képest Ezen belül: • A gabonafélék termelése 22%-kal nıtt • A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent • A szılıtermelés 27%-kal csökkent • A zöldségtermelés 5%-kal csökkent • A tejtermelés 12%-kal csökkent • A hústermelés 13%-kal csökkent • A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: • Szarvasmarha 4%-kal csökkent • Sertés 17%-kal csökkent • Juh 4%-kal nıtt • Baromfi 11%-kal csökkent
Az áprilisi állatállomány alakulása gazdálkodási formák szerint Állatfaj
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúkfélék
év
Gazdasági szervezeteknél nyilvántartott állomány 1000 db
Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány 1000 db
2004 2005 2006 2007
484 469 471 483
257 251 228 227
2004 2005 2006 2007
2 519 2 346 2 395 2 622
1 766 1 569 1 451 1 446
2004 2005 2006 2007
177 187 194 185
1 243 1 333 1 200 1 168
2004 2005 2006 2007
18 032 17 475 17 026 16 527
21 035 18 404 18 496 18 576
Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest 2007/19
14
Exportfinanszírozás • Az exportfinanszírozás az exportra irányuló tevékenységének finanszírozását szolgáló, de általános finanszírozási rendszerének részét képezı, vagy ennek kiegészítését célzó pénzügyi rendszernek tekinthetı. • Az exportfinanszírozás segítséget jelent az exportırnek a közvetlen hitelnyújtáson, exportelıfinanszírozáson, refinanszírozáson, vagy a kamattámogatás különbözı formáin keresztül
Exporthitel-biztosítás • Az exporthitel-biztosítás lényege, hogy az exportır hitelre történı kivitelének kockázatainak egy részét biztosítási szerzıdés keretében és díjfizetés ellenében áthárítja az exporthitel-biztosítóra. Az exporthitelbiztosítás olyan mértékben tölthet be exportösztönzı szerepet, hogy a különféle kereskedelmi, politikai, árfolyam-változási kockázat vállalati szinten történı áthidalásával, tervezhetı költségtényezıvé történı átalakításával olyan nagy volumenő, vagy nagy kockázati tartalmú exportügyletek is létrejöhetnek, amelyekre a vállalatok hathatós biztosítási védelem nélkül nem lettek volna képesek.
15
Exportengedélyezési rendszer Az MVH által kiadott olyan, mezıgazdasági eredető termékek Európai Unión kívüli országokba történı kiviteléhez adott engedély, amely feljogosítja és egyben kötelezi tulajdonosát, hogy az azon feltüntetett termék, meghatározott mennyiségét az exportbizonyítvány érvényességi idején belül exportálja.
Fıbb exportırök és importırök agrárkülkereskedelmi egyenlege Milliárd dollár
Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007
16
Vesztésre áll az EU mezıgazdasága…. • • • •
• • • •
Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenı mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékő vám- és belsı támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%-kal csökkenhet A belsı támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is „sárga dobozos”, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede „zöld dobozos”, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem)
Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban 1998-2002 között Millió USD Termék Tej-és tejtermék
1998
1999
2000
2001
2002
2194
2702
1318
1222
1876
Marhahús
720
775
354
348
269
Cukor
890
502
344
348
269
Takarmánygabona
856
779
177
101
158
Búza+liszt
560
543
100
8
133
Sertéshús
399
259
31
18
14
Baromfihús
100
80
52
54
85
Bor
33
28
22
21
16
224
322
154
101
131
EU-15 exporttámogatás összesen
5977
5989
2553
2305
2958
WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció
6651
6659
2933
3023
n.a.
Eu-15-ök a világ %-ában.
89,9
89,9
87,0
76,3
-
Egyéb termékek
Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper. 2005. June
17
A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* 1998-2003 között Ország
Milliárd USD
EU-15
81,5
USA
70,2
Japán
28,4
Dél-Korea
6,9
Brazília
2,8
Ausztrália
1,0
Új-Zéland Világ összesen
0,1 221,9
*Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington 2005. June.
Az átlagos hazai támogatás* aránya 1998-2004 között
Forrás: CBO Congress paper. Washington. 2005. June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support.
18
A termelıi támogatottság alakulása (PSE) %
Forrás: OCED: Agricultural policy indicators, 2007.
Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU Növény
Garantált ár
Intervenciós ár
USA:20042007 $/t
EU: 2000€/t
Közvetlen jövedelemtám.
Célárak
USA:20022007 $/ref.hozam t
EU: 2002€/ref.hozam t
USA:20042007 $/ref.hozam t
USA €*/ref.hozam t
Búza
101,3
101,31
19,10
63
144,02
102,87
Kukorica
76,77
101,31
11,02
63
103,54
73,96
Cirok
76,77
101,31
13,78
63
101,18
72,27
Árpa
84,97
101,31
11,02
63
102,88
73,49
Zab
91,63
101,31
1,65
63
99,21
70,86
Szójabab
183,70
-
16,16
63
213,09
152,21
Olajnövények
205,02
-
17,63
63
222,66
159,04
Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. MTA Doktori értekezés. 2007 * 1,4 $/€ árfolyamon számítva
19
A célpiacok %-os aránya 1991-ben CEFTA 5% 3% 18%
EFTA A volt Szovjetunió tagállamai
53% 21%
Egyéb EU-15
A célpiacok %-os aránya 2001-ben CEFTA 20%
EFTA 3%
48%
10%
A volt Szovjetunió tagállamai Egyéb
19% EU-15
Az agrárkülkereskedelem országcsoportonkénti bontásban
Összes ország Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Latin-Amerika Ausztrália és Óceánia EU országok CEFTA országok BFTA államok FÁK országok
EXPORT 2001. 2002.
IMPORT 2001. 2002.
100,0% 91,8% 6,1% 0,7% 1,3% 0,1% 0,0% 48,0% 20,2% 1,7% 8,3%
100,0% 68,1% 6,1% 3,2% 4,8% 17,4% 0,3% 46,9% 16,3% 0,2% 1,6%
100,0% 91,9% 6,3% 0,2% 1,4% 0,1% 0,0% 50,0% 18,1% 1,4% 8,4%
100,0% 70,6% 5,4% 2,6% 3,7% 17,4% 0,3% 49,0% 17,2% 0,0% 0,8%
20
Az agrárexport, -import megoszlása az egyes földrajzi területek szerint, 2004/2005 Export EU-25 69% EU-15 53% Új EU tagországok 16% Egyéb Európa 25% Egyéb 7%
Import 87% 64% 23% 6% 7%
21
GATT -WTO I. • Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) • 1947-ben 23 ország hozta létre • M.o. 1973 óta tagja • Körtárgyalások, idıszakosan mőködött
22
GATT -WTO II. • Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) • 1995-ben jött létre • Állandó szervezet • Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) • Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltetı tanács
Az URUGUAY-i forduló eredményei ( 1994 április ) • Támogatások csökkentése (6 év): - exporttámogatás: 36%-kal - volumenek: 21 %-kal - belsı (termelıi) támogatások: 20%kal • Vámcsökkentés: 36%-kal (fejlıdı 24%) • Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, késıbb 5%
23
Megengedett támogatások: „Green box” • a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják • termelési szinttıl teljesen függetlenek • finanszírozásuk közpénzekbıl • fogyasztók számára nem lehet többletkiadás
Megengedett támogatások: „Green box” • Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenırzés • Marketing és reklámszolgáltatások • Belföldi élelmiszersegély • Állami (biztonsági) készletezés • Környezetvédelmi programok • Regionális fejlesztési programok
24
„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak • Rögzített állatlétszámra vonatkoznak • Nem függenek a termelési szinttıl, de mégsem kellett (még) csökkenteni
„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) • EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) • EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések • USA különbözetfizetési járadék (1996-ban megszőnt)
25
Dohai Forduló (2002 jan-) • • • • •
Piacra jutás további csökkentése Belsı agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay-i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szőkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong
WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Fejlett (1995-2000)
Doha-i Forduló (Hong Kong)
Fejlıdı (1995-2004)
Fejlett (2005-2010)
Fejlıdı (2005-2014)
I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), %
36
24
20-90
Vámcsökkentés (min.), %
15
10
?
?
Vámleépítési periódus (év)
6
10
6
10
Speciális termékvám (%)
-
-
-
10
Vámkvóta a fogyasztás %-ában
5
-
?
?
Igen
Nem
?
Igen
31-80
31-80
20
13
37-83
37-83
Kék Doboz (%)
Limit nélkül
-
2,5-5
-
De minimis (%)
5
10
1-2,5
0,66-1,65
SSG (Speciális védzár) II. Belsı támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés %
Zöld doboz
15-40
Limit nélkül
Limit nélkül
Szigorítás?
-
III. Exporttámogatás (%)
36
21
Leépül (2013)
-
Támogatott mennyiség %-os csökkentése
21
14
Leépül(2013)
-
Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007
26
Mi várható Agrárvámok csökkentése → piacvédelmi szint csökkenése; csökkenı, 2013-tól megszőnı exporttámogatások → erısödı verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak → energianövények → kereslet föld és víz iránt.
27
