Magyarnyelv-oktatás menedékkérőknek

2007

Magyarnyelv-oktatás menedékkérőknek

m a The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government.

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.

Integrált módszertani kézikönyv

gy a r

Magyarnyelv-oktatás menedékkérőknek Integrált módszertani kézikönyv

a

gy

r

1

A projekt címe: EQUAL „ESÉLY” Munkaerő-piaci orientáció menedékkérőknek „Az EQUAL programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.” „The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government.” A kiadvány címe: Magyarnyelv- oktatás menedékkérőknek (Integrált módszertani kézikönyv) A kiadásért felel a Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület elnöke Cím: 1077 Budapest, Jósika u. 2. Telefon: 1/322-1502 Fax: 1/479-0272 E-mail: [email protected] Honlap: www.menedek.hu Design, DTP: Varga Magdolna – Visual Manna – www.visualmanna.hu

2

Magyarnyelv-oktatás menedékkérőknek Integrált módszertani kézikönyv A kézikönyv írói: Jenei Grethe Dr. Hárdi Lilla Medjesi Anna Szerbhorváth György Wallerné Fekete Judit Szaklektorálta: Füsi Lídia Nyelvi lektor: Bódis Viktória Projekt koordináció: Wallerné Fekete Judit Szakmai mentor: Medjesi Anna 3

„Esély” Fejlesztési Partnerség tagjai: Vezető Szervezet Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület FP tagok Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Cordélia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért ILS Debrecen Nyelviskola Kft. Szakmai közreműködő szervezetek: OFA EQUAL Nemzeti Programiroda EQUAL Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEFOP és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság

4

TARTALOM

Bevezető

6

A MAGYARORSZÁGI MENEKÜLTHELYZETRŐL

8

Általános jellemzők Védelmi kategóriák A menedékkérők szociológiai jellemzői A beilleszkedés folyamata A traumatizált menedékkérők és a nyelvi képzés

8 9 10 10 13

A MENEDÉKKÉRŐK NYELVOKTATÁSÁRÓL

14

TANSEGÉDLET

19



I. II. III. IV. V. VI.

Ismerkedés Tevékenységek, foglalkozások A városban, az idő kifejezése, testrészek Vásárlás, mennyiségek, mértékek Személyleírás, névmások Ami az első öt részből kimaradt

Integrált készségfejlesztés Játékok Végkövetkeztetés: Meddig jutottunk? Felhasználható segédanyagok, ajánlott irodalom

21 29 36 41 45 49 51 53 54 55

t 5

BEVEZETŐ Az EQUAL program magyar résztvevők számára a 2004. évi Európai Unióhoz történt csatlakozást követően vált elérhetővé. A csaknem másfél ezer pályázó közül 39 Fejlesztési Partnerség kapott lehetőséget arra, hogy – a program céljának megfelelően – olyan kísérleti jellegű projektet valósítson meg, amely alkalmas a munkaerőpiacon meglévő esélyegyenlőtlenségek kiigazítására. Hazánkban a program fő célcsoportjai a mozgásukban korlátozottak, a nők, a romák, a tartósan munkanélküliek és a menedékkérők. Mivel Magyarországon a menedékkérők problémájának kezelése – létszámuk, érdekérvényesítő képességük és az ország lakosságát jobban érintő egyéb szociális problémák miatt – igen háttérbe szorult, örömmel fogadtuk az EQUAL program nyújtotta lehetőséget a társadalom és a szakmapolitika attitűdjének formálására: a menedékkérők és a menekültek problémái iránti nyitottság megteremtésére, valamint az előítélet, a kirekesztés és az intolerancia csökkentésére. A projekt másik célja természetesen az, hogy képzésekkel, tréningekkel és különféle módszertani kiadványok megjelentetésével segítsük elő célcsoportunk munkaerő-piaci integrációját. Az ESÉLY - Munkaerő-piaci orientáció menedékkérőknek című projekt az állami, piaci és a civil szektor együttműködésén alapszik. A 80 résztvevő nyelvi képzését a program teljes ideje alatt az ILS Debrecen Nyelviskola Kft., a munkaerő-piaci képzéseket a Dél-alföldi és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központok végzik, a szociális, mentális és pszichiátriai támogatást pedig a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület (a főpályázó) és a Cordélia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért nyújtja. 6

A nyelvtanfolyamokon az alapoktól kezdték el tanulni nyelvünk korántsem könnyű szabályait. Sajnos a projekt ideje alatt még a megemelt óraszám (144-ről 170-re) is kevésnek bizonyult mind a nyelvtanárok, mind pedig a résztvevők szerint. Ennek ellenére mindkét fél pozitív tapasztalatokról számolt be, és szinte hihetetlen volt, mi mindent meg lehet tanítani és tanulni 8-9 hét alatt. A siker kulcsa tömören fogalmazva a nagyon erős motiváltság mindkét fél részéről, valamint a megfelelő módszer kiválasztása. A nyelvtanulást követő munkaerő-piaci orientációképzés két részből állt: egy tartalmát tekintve „száraz” jogi és kulturális ismereteket nyújtó egyhetes tanfolyamból, és egy játékos, felhőtlenebb tanulási formát kínáló tréningből, melyen a résztvevők elsajátították egyebek között az önéletrajzírás és a bemutatkozókártya formai és tartalmi követelményeit, valamint megtanulták, hogy a munkainterjúk során milyen a helyes és a helytelen, viselkedés, illetve a kellő megjelenés. A mi célcsoportunk egyik különlegessége, hogy sem az egyén, sem a projekt megvalósítói nem lehetnek biztosak benne, hogy az illető megkapja a menekültstátust, és Magyarországon maradhat. A munkaerő-piaci képzés legfőbb,előnye az – egy-két elemét kivéve persze -, hogy a benne részesülők bárhol előnyét élvezhetik a tanfolyamon szerzett ismereteknek, tudásnak. A pszichiátriai és szociális segítségnyújtásra azért van a tanfolyam egész ideje alatt szükség, hogy a résztvevők nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lelki és szellemi állapotba kerülhessenek, mert az hozzájárul a mind nagyobb tudás megszerzéséhez, növelve ezáltal a képzés hatékonyságát.

A képzések az elsődleges célon túlmenően, vagyis hogy csökkentsék a résztvevők nyelvi és munkaerő-piaci hátrányát, olyan módszertani kiadványok összeállításához is alapul szolgálnak, amelyek a későbbiekben megkönnyítik a menedékkérőkkel, menekültekkel foglalkozó szakemberek dolgát. Rávilágítanak, miben térnek el e célcsoport egyes tagjai egy átlagos nyelviskolai tanulótól vagy akár egy átlagos álláskeresőtől. Rávilágítanak, mi az, ami megkönnyíti a szakmai munkát, és mi az, ami miatt körültekintőbbnek kell lennie a szakembernek, amikor e speciális célcsoporttal foglalkozik. A projekt különlegessége, hogy eltérő területek szakemberei csapatmunkában, egymás ismereteit kiegészítve alkalmazzák a már bevált módszereiket, tudásukat. E módszertani könyv ennek a sajátosan összeállított tudásanyagnak és tapasztalatnak az összegzése. Reméljük, hozzájárulhatunk vele a menedékkérőkkel és menekültekkel foglalkozó szakemberek munkájának sikeréhez.

Wallerné Fekete Judit projektvezető 7

A MAGYARORSZÁGI MENEKÜLTHELYZETRŐL

Általános jellemzők Az 1989-90-es politikai-gazdasági változások után a Magyarországot érintő és az országban zajló migráció mértéke és jellege is megváltozott. Az 1990-es évek elején a kelet-közép-európai országokban történt politikai változások folytán a bevándorlók száma is növekedett. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét szabályozó 1951. évi genfi egyezményhez. Mire az egyezmény hatályba lépett, több mint harmincezer, a diktatúra elől menekülő, nagyrészt magyar nemzetiségű román állampolgár érkezett Magyarországra. Többségük le is telepedett az országban. A második, egyúttal a legnagyobb menekültcsoport a volt Jugoszlávia területéről érkezett a kilencvenes évek elején több hullámban hazánkba. Az első menedékkérők túlnyomó többsége tehát magyar anyanyelvű volt. Az ő számukra, vagyis a romániai, a vajdasági és a horvátországi magyarok számára nem jelentett különösebb nyelvi és kulturális nehézséget a beilleszkedés. Magyarország 1997-ig földrajzi korlátozással csatlakozott a genfi egyezményhez, vagyis csak az Európában történt események miatt a hazájukból elmenekülők védelmét vállalta. E korlátozás feloldásával azonban nagymértékben növekedett az Európán kívüli menekültek száma is hazánkban: a beadott kérelmeknek mintegy a felét az övék tette ki. A koszovói válság miatt azonban továbbra is nagy maradt a balkáni térségből hozzánk érkezők aránya. 8

A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években még az volt a legfőbb probléma, hogy hol és miként lehet elhelyezni a tömegesen áttelepülő magyarokat és a jugoszláviai vérontás elől több hullámokban ide menekülőket. Ma viszont már egyre inkább azon van a hangsúly, hogy miként lehet elősegíteni az afgán, az iraki vagy az afrikai menekültek beilleszkedését a magyar társadalomba. Csupán becslések állnak a rendelkezésünkre, melyek szerint a rendszerváltozás óta minimum kétszázezren menekültek ide. Csakhogy központi nyilvántartást nem vezettek róluk, ezért képtelenség megállapítani, hányan telepedtek le, és hányan hagyták el bizonyos idő elteltével az országot. Pontosabb adatok csak az érkezőkről vannak. Amíg a kilencvenes évek elején több tízezren érkeztek (1992-ben megközelítőleg ötvenezren!), addig az utóbbi években egyre kevesebben menekülnek Magyarországra. Az éves statisztikai adatok szerint 2006-ban 1500 és 2000 között volt a hazánkban menedéket kérők száma, majd 2007-ben ez a csökkenő tendencia megfordult, és az év első kilenc hónapjában már 1975-en kértek menedéket nálunk. A Magyarországra érkező menedékkérőknek csak egy töredéke – ös�szességében alig több mint 4 százaléka – kap menekültstátust. Akik nem részesülnek benne, azoknak egy kisebb része – az új törvény terminológiája szerint – oltalmazottként vagy menedékesként az ország területén maradhat, de a döntő többségüknek a bevándorlásügyi hivatal elutasító határozata értelmében el kell hagynia az országot.

Védelmi kategóriák Mindenekelőtt fontos tisztázni a kulcsfontosságú fogalmak jelentését. Az 1951. évi genfi egyezmény értelmében menekültnek számít az a személy, aki „megalapozottan tart üldözéstől faji, vallási, nemzeti vagy valamely társadalmi csoporthoz való tartozása, illetve politikai meggyőződése miatt”. Magyarországon az számít menekültnek, akinek menekült voltát az állam jogilag elismeri, és (bizonyos korlátozásokkal ugyan, de) a magyar állampolgárokéval megegyező jogokkal, illetve kötelezettségekkel ruházza fel. Magyarországon többször is változott a menedékjogról szóló törvény: jelenleg a 2007. június 25-én alkotott LXXX. számú van érvényben. A legújabb nemzetközi védelmet biztosító státusok: Menedéket kérő (kérelmező): olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, és ennek alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban BÁH) megindította az eljárást. Menekült: az 1951. évi genfi egyezmény szerint menedékjogot elnyert külföldi. Oltalmazott: kiegészítő védelemben részesült külföldi. Ez a legújabb kategória, s azokra vonatkozik, akik a genfi egyezmény szerint nem jogosultak védelemre, de mivel visszatérésük esetén hazájukban kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak, esetleg halálbüntetésnek lennének kitéve, a magyar állam a menekülteknek járó szinte minden jog szavatolá1

sával védelmet biztosít számukra. A menekültügyi hatóság az oltalmazott státus fennállásának feltételeit legalább ötévente felülvizsgálja. Menedékes: ideiglenes védelemben részesült külföldi. E megjelölés azokra az egyazon népcsoporthoz tartozó személyekre vonatkozik, akik például háborús konfliktus miatt tömegesen érkeznek hazánkba, és amíg országukba nem rendeződik a helyzet, addig korlátozottabb jogokkal védelmet élveznek minálunk. Hontalan: olyan külföldi, akit a törvényei alapján egyetlen állam sem ismer el saját állampolgárának.1 A hontalan személyek olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az „állampolgársága”, illetve a „megjegyzések” rovatban a „hontalan” jogállás szerepel. A menekültügyi eljárás során az első lépés a menedéket kérés. Ilyenkor a külföldi védelmet kér, és ennek alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) megindítja az eljárást, melynek során a menedékkérő korlátozott jogokkal élve tartózkodhat az országban. A kérelmező (kötelező) tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki. Ez lehet befogadóállomás, magánszállás vagy idegenrendészeti fogva tartás. Ez alatt az idő alatt a külföldi bizonyos ellátásokra jogosult, például egészségügyi alapellátásra vagy sürgősségi beavatkozásra, és ha nem magánszálláson lakik, akkor a befogadóállomáson vagy az annak minősülő szálláshelyen ellátásra is. A törvény szerint a menekültek e kategóriájába tartozó gyermekek tankötelesek (tehát az ő nyelvoktatásukat e kötet nem taglalja).

Az ENSZ hontalan személyek jogállásáról szóló egyezménye (2002. évi II. törvény)

9

Ám a felnőtt menedékkérők számára éppen az jelenti a legnagyobb problémát, hogy sem munkát nem vállalhatnak (legfeljebb a befogadóállomás területén, de ilyesmire ritkán adódik alkalom), sem egyéb más jogokkal nem rendelkeznek, például ingyenes nyelvoktatásra sem jogosultak. Ezért is fontos programunk nyelvi képzésről szóló része – melyet e kötet taglal –, mivel ha nem tanulnak meg magyarul legalább alapfokon, akkor sem az ügyeik intézésében, sem pedig a munkavállalás terén nem tudnak előrelépni. Különösen fontos kérdés, hogy mindaddig, amíg nem tudják, milyen döntést hoz a BÁH – azaz hogy maradhatnak-e az országban oltalmazottként, menedékesként vagy elismert menekültként – van-e motivációjuk a nyelvtanuláshoz.

A menedékkérők szociológiai jellemzői A menedékkérők szociológiai jellemzőiről kevés adat áll rendelkezésünkre, csupán a státust élvező menekültekről szóló vizsgálatok eredményeiből következtethetünk rájuk. A státussal rendelkező menekültek összetételére jellemző, hogy az európai országokból jövőkéhez képest a XXI. században egyre nő a harmadik világ országaiból érkező menekültek száma. A zömük pedig gazdasági okokból hagyja el hazáját, ez alapján azonban nem kaphatnak menedékjogot. A magyarországi menekültpolitikát – mely igen nehézkesen alakult ki, és akadozik napjainkban is – mindig is az határozta meg, hogy Magyarország e szempontból tranzitország, tehát a menekülők mintegy átmenő országként használják, hogy innen valamelyik fejlettebb nyugat-európai országba távozzanak, céljuk tehát nem az ittmaradás. Amióta azonban Magyarország is az Európai Unió tagja, felértékelődtek a magyarországi státusok, ezért joggal vetődik fel a kérdés, vajon a menekülők továbbra is csupán 10

tranzitállomásként tekintenek-e hazánkra. Ha menekültáradatra nem is, de egy-egy váratlan politikai esemény, háború vagy a rossz gazdasági helyzet elől menekülők érkezésére továbbra is számítani kell, elsősorban a fejletlen, politikailag bizonytalan helyzetű ázsiai és afrikai országokból. A menedékkérők összetétele életkoruk, nemük és iskolai végzettségük tekintetében jelentősen eltér a magyar társadalométól. Nagy számban vannak jelen köztük a középkorú férfiak, különösképpen a fiatal, egyedülálló férfiak száma jelentős körükben: többségük tehát a munkaképes korcsoportba tartozik. Szakképzettségüket tekintve viszont heterogén képet mutatnak: a teljesen iskolázatlanok és a magasan képzettek aránya egyaránt meghaladja az átlagosat. A szakképzettségük zömmel kielégítő, és a szakmájukban Magyarországon is el tudnának helyezkedni, de ebben a nyelvtudás hiánya megakadályozza őket. A nyelvtudás az egyik alapfeltétele a menekültek társadalmi beilleszkedésének.

A beilleszkedés folyamata A menekültekkel foglalkozóknak tudniuk kell, hogy az otthon elhagyása súlyos lelki megrázkódtatással jár, hiszen a visszatérés lehetősége bizonytalan. (Forrás: Ager, 1999) Menekülés közben is számos trauma éri a hazáját elhagyót. A menekülés sokszor évekig elhúzódhat, és több országon át vezethet, nem beszélve arról, hogy a menekülő nem egyszer embercsempészek kénye-kedvének van kitéve. Először akkor nyílik alkalma a megnyugvásra, amikor biztonságos helyre ér. De ott is hamar megjelenik az aggodalom az otthon maradtak iránt. Már az első napokban erőt vesz rajta a bizonytalanság érzése és a félelem a jövőtől. Sok esetben a remélt biztonság elmarad. A menekülttáborban – ez a befogadóállomás köznapi megnevezése – a menekülők gyakran a hatóságok elutasító

magatartásával kénytelenek szembenézni, s megjelenik bennük a hazatoloncolástól való félelem. Ez az ún. menekülttábor-élmény, azaz az elsődleges kulturális sokk. A menekülttáborokban gyakran igen rosszak az életkörülmények, az alapvető biológiai szükségletek kielégítésén kívül mást nemigen nyújtanak. A befogadó országba érkezés – ez a másodlagos kulturális sokk. Sokszor nincs kellő információja a menekültnek az illető országról. A megérkezés után tovább gyötri a bizonytalanság: sikerül-e státust szereznie, vagy tovább kell mennie, mikor lehet elhagyni a közösségi szállást vagy a befogadóállomást. Az Európán kívüli országokból érkező menekültek számára az európai országok teljesen idegen kulturális közeget jelentenek, és csak nehezen tudnak alkalmazkodni hozzá. Az első találkozások a befogadó országok lakóival (akik általában a határőrök, a rendőrség, a menekültügyi hatóságok ügyintézői) nem mindig barátságosak. A lakosság rasszista, idegenellenes megnyilvánulásai is gyakoribbak, mint az irántuk való szimpátia kifejezése. Ebben a szakaszban a befogadóállomáson élő menedékkérők a traumáknak csak nagyon kis részét tudják feloldani, mert nincsenek meg rá a kellő feltételek. Azok, akik a beilleszkedés kezdeti szakaszát befogadóállomáson töltik, gyakran a hospitalizáció, azaz nemcsak az érzelmi, hangulati , hanem a testi leromlás jeleit is mutatják. Megjelenik az ún. tanult tehetetlenség, amikor is mindent az államtól és annak intézményeitől várnak. A befogadóállomásokon töltött idő hosszával arányosan növekedik az öngyilkossági kísérletek száma, gyakoribbá válik az erőszak megjelenése (például verekedések az eltérő népcsoportok között), növekszik a reménytelenség érzése, a depresszió és az alkoholizmus (Az alkoholfogyasztás még olyan népcsoportok tagjainál is megfigyelhető, melyek vallása tiltja ezt.).

A különböző kultúrák folyamatos találkozásakor, a többségi társadalomba való beilleszkedés során kulturális konfliktusok keletkezhetnek (Forrás: Berry, 1988) A menekültek esetében általában egy többségi kultúrával (a befogadó országéval) áll szemben a (saját) kisebbségi kultúra. Ha a migráns elfogadja és megérti a befogadó közösség kultúráját, egyúttal megőrzi a sajátját, akkor az egyén integrálódhat. Az integráció mind az egyén, mind a befogadó társadalom szempontjából a legideálisabb állapot. A befogadó közösség azonban sok esetben azt várják a külfölditől, hogy az integráció folyamán ,,váljon magyarrá”, azaz a saját kultúráját és szokásait elvetve a befogadó társadalomét fogadja el és tegye magáévá. Ez valójában asszimiláció, amit a monokulturális társadalmak sokszor összekevernek az integrációval. Szintén nemkívánatos állapot a marginalizáció, amikor az egyén vagy a közösség mind a saját, mind a többségi társadalom kultúráját elutasítja, és a szegregálódás is, mely fogalom csak a saját kultúra elfogadását jelenti. Az akkulturáció folyamata során a legtöbb nehézséggel az idősebbek és a kevésbé képzett, alacsony életszínvonalon élő, munkanélküli menekültek küzdenek. Tény és való, hogy a jövevényekre hárul az új hazába való beilleszkedés feladata, de az integráció folyamán szükség van a befogadó társadalom nyitottságára is. Ez azt jelenti, hogy a befogadó társadalom feladata, hogy lehetőséget teremtsen az újonnan érkezőknek arra, hogy kamatoztathassák erőforrásaikat. A sikeres integráció alapvető feltétele a befogadó ország nyújtotta segítség. Ilyen például a menekültek megfelelő tájékoztatása, a nyelvtanulás lehetővé tétele számukra, a munkaerőpiacra történő belépés biztosítása, természetesen az esélyegyenlőség elve alapján. A menekültek a felsoroltakon kívül speciális segítséget is kap-

11

hatnak az üldöztetés során elszenvedett megrázkódtatások enyhítésére. Többségük számos gyötrelmet állt ki, és e testi-lelki sérülések, súlyos megrázkódtatások okozta sebekkel kell továbbélniük. A többségi társadalomban a menekültekről alkotott vélemény is nagymértékben befolyásolja életútjukat. A politikusok, közéleti személyiségek vagy a média sugallta negatív kép, valamint a magánbeszélgetésekben elhangzó ros�szalló megjegyzések mind nagyon bántóan hatnak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) definíciója szerint a menekültek beilleszkedése három, egymással szorosan összefüggő folyamatból áll: 1. Jogi folyamatból, melynek során a menekültek fokozatosan bővülő jogokra és jogosultságokra tesznek szert, s melynek legutolsó stádiuma az állampolgárság megszerzése. 2. Gazdasági folyamatból, melynek során a menekültek egyre függetlenebbé válnak az állami ellátórendszertől, végül önellátók lesznek. 3. Társadalmi és kulturális folyamatból, melynek során a menekültek és a befogadó társadalom egymást alakítva, egymáshoz alkalmazkodva változik, s mindkettő egyre nyitottabbá válik. Magyarország menekültpolitikája szerint az elsődleges cél a menekültstátussal rendelkezők integrációja. Azoknak, akik le is telepednek hazánkban, magától értetődő módon hatalmas előnyt jelent a nyelvtudás. Ám a menedéket kérők alig több mint 5 százaléka marad Magyarországon. Az ő esetükben van-e értelme a magyar nyelv tanításának? A válasz egyértelműen igen. Még ha csak kis időt tölt is hazánkban a menedékkérő, pár megtanult magyar szó a segítségére lehet a mindennapi életben – a boltban, a közlekedésben stb. A nyelvi képzés másodlagos funkciói ebben az esetben elsődlegessé válnak.

12

A befogadóállomásokon élők hétköznapjai igen egyhangúak, hiszen alig akad olyan tevékenység, amellyel hasznosan elfoglalhatnák magukat. A nyelvtanulás viszont egyike a ritka szervezett foglalkozásoknak, és mint ilyen, több mint nyelvtanulás: közösségépítő program, mely alkalmas az önbecsülés erősítésére is. A nyelvtanulás ebben az értelemben tehát elfoglaltságként is fontos: új baráti kapcsolatok, ismeretségek alakulnak ki az órákon, és nemcsak a menedékkérők egymás közti viszonya változik, gazdagodik, hanem a menedékkérő és a tanáré is. A nyelvi képzést színesítő közösségi programok (városnézés, közös főzés, piaci bevásárlás stb.) révén kapcsolatba kerülnek a többségi, helyi társadalommal, a környezetükben élő emberekkel. A nyelvtanulás folyamán csökken az egzisztenciális bizonytalanság miatt érzett szorongás: az egyén azt érezheti, még sincs minden veszve, van és lehet helye a világban, nem szakadt el mindentől. A nyelvi képzés tematikája magában foglalja az ország kultúrájának, szokásainak a megismertetését is. Ezek a tapasztalatok növelik a menedékkérők adaptációs képességeit: továbbutazásuk vagy származási országukba való visszatérésük esetén az itt szerzett tudás hasznosítható lesz. Az elsődleges cél az, hogy elsajátítsák a nyelvet, de ugyanolyan fontos az is, hogy ne csak ezt az egy ,,hasznot” lássuk a programban. A nyelv elsődleges, kommunikációs funkcióján és a fent említett integrációt elősegítő pozitív hatásán kívül a nyelvtanulásnak szocializáló funkciója is van: a tanulás folyamán a menedékkérő kapcsolatba kerülhet a többségi társadalom tagjaival is, és viszont: ők is megismerhetik a menekülteket. Az alkalmazkodás, egymás megismerése csökkentheti az előítéleteket.

A traumatizált menedékkérők és a nyelvi képzés A túlnyomó többségükben traumatizált menedékkérők nyelvi képzése igen összetett feladat. A poszttraumás stressz-szindróma (PTSD - stresszzavar) azt a személyt jellemzi, aki olyan eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, amelyben valaki meghalt, vagy akár ő, akár mások halálos veszélynek voltak kitéve, amelyben súlyos sérülés történt, vagy veszély fenyegette saját, illetve mások testi épségét. A súlyos megrázkódtatásra az illető nagy félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. A traumát a megrázó eseményre való kényszerű, ismétlődő és szenvedést okozó visszaemlékezés révén újra és újra átélheti. A háború és a menekülés okozta traumák orvoslás híján gyakran megmaradnak. A hagyományos családi szerepek felborulnak, gyengül a korábbi családfenntartó tekintélye. A menekülés során gyakran előfordul, hogy szétesnek a családok, ezért számtalan esetben egyedülálló szülők érkeznek a gyermekeikkel. Mivel a gyerekek gyorsabban megtanulják a nyelvet, a szerepük felértékelődik: szüleiktől átveszik a családi ügyek intézését. E súlyos problémára is némi megoldást jelent, ha a befogadóállomásokon nagyobb hangsúlyt helyeznek a felnőttek nyelvoktatására. A megfelelő terápiában nem részesülő poszttraumás stressz-szindrómás személy hátráltathatja a tanulást, fékezheti a haladást, ezért lassítani kell miatta a nyelvoktatás tempóját , és többször is ismételni kell. A traumás eseményt felidéző visszatérő, kínzó álmok alvászavart okozhatnak, az pedig meggátolja a figyelemösszpontosítást a tanórákon. Ezért több ,,elterelő” gyakorlatra van szükség, s az óráknak kellő mértékben játékosnak és könnyednek kell lenniük. Kiemelt fontosságú szempont, hogy

a tananyagban szereplő elemek ne emlékeztessenek a traumát előidéző eseményre, mert az „flashback”-et okoz, az pedig pszichés zavarokat idézhet elő. A traumatizált személy érdeklődése és aktivitása gyakran észrevehetően csökken a fontosabb tevékenységek során – elszakad másoktól, beszűkülnek az érzelmei, illetve megjelenik a jövő beszűkülésének érzése is (pl. elveszti a karrierépítésbe, a családalapításba vagy normális élet megteremtésének reményébe vetett hitét). A PTSD-es tanulók érdeklődését gyakran igen nehéz felkelteni. A nyelvórákat kis csoportokban javasolt tartani. Nem árt tudni, hogy a nyelvtanárral való személyes kapcsolat kiépítése hosszabb időt vesz igénybe a menekült személyekre jellemző bizalmatlanság miatt. Jellemző lehet rájuk továbbá az ingerlékenység, a fokozott érzékenység és a figyelemösszpontosítás hiánya, ezért 45 percnél hosszabb órát nem érdemes nekik tartani. Ajánlatos többször is szünetet tartani, evést, ivást vagy játékot az órába iktatni, és megengedni, hogy a tanuló időnként kimehessen az óráról. A súlyosabban sérült személyek olykor egyéni foglalkozásban részesülnek. A traumatizált személyekkel való foglalkozás sikerességét nagyban befolyásolja a menedékkérő elkötelezettségének mértéke, azaz a motiváció. El kell érni, hogy a menekülő ,,átbillenjen a holtponton”, hogy érezze: a tanulásnak, a tapasztalatszerzésnek, egy másik kultúra megismerésének akkor is van értelme, ha egy idő után másik országba távozik.

13

Jenei Grethe: A MENEDÉKKÉRŐK NYELVOKTATÁSÁRÓL

Amikor az ILS Debreceni Nyelviskola tanáraként felkértek rá, hogy az Equal program keretében a Menedék Egyesülettel, a Dél-alföldi és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központokkal, valamint a Cordelia Alapítvánnyal karöltve menedékkérőket tanítsak magyar nyelvre, azonnal a bibliai mondat jutott az eszembe: „Jövevények és vándorok vagyunk e földön…” A programban négy olyan tanfolyam zajlott, melyen menedékkérőket oktattunk a magyar nyelv alapjaira. A magyar törvényi szabályozás szerint menedékkérőknek nem jár ingyenes nyelvoktatás. Helyzetük nehéz, nem tudják, mi lesz a sorsuk, maradhatnak-e vagy kiutasítják őket, ráadásul terveik is vannak. Ezért van az, hogy változó, ki mennyire motivált. Az első és a harmadik kurzust Debrecenben tartottuk az ILS nyelviskolában, a második és a negyedik tanfolyamot pedig Békéscsabán, a befogadóállomás területén. A fejlesztési partnerségben közreműködő szakemberekkel közösen fogalmaztuk meg, milyen kritériumok alapján válogatjuk össze a képzésben részt vevő csoportok tagjait. A pályázati anyag összeállítása kezdetén korábbi tapasztalatok hiányában csak eddigi nyelvtanítási tapasztalatainkra támaszkodhattunk. A 20 fős létszám soknak tűnt, általában 12–16 fővel lehet frontálisan, felezett csoportban, kiscsoportban vagy párokat alkotva hatékonyan dolgozni. Ezeket a munkaformákat alkalmaztam az új struktúrák és a szókincs prezentációja, az irányított feladatok, valamint az elmélyítés folyamán, miközben haladtunk a készségek önálló alkalmazása felé. Az első debreceni csoportba jelentkezőkkel szándékosan nem közöltük, hogy a befogadóállomásból való kijárás, az étkezés, valamint az utazás 14

költségeinek fedezésére anyagi támogatás jár, mert el szerettük volna kerülni, hogy esetleg az anyagi szempontok motiválják őket a tanulásra. A békéscsabai tanfolyamokat ,,bentlakásos”-ra terveztük, hogy lehetőségünk legyen lemérni a részvevőkön azt is, mi válik inkább javára az idegennyelv-tanulásnak: az, ha kimozdulnak a való világba, vagy ha bezárva, saját kis világukban maradnak. Így a tanulás mindkét formájának az előnyeit és a hátrányait is megtapasztalhattuk. A jelentkezési kritériumrendszer azt eredményezte, hogy az első kurzusra egy többnyire homogén tudásszintű, főleg fekete-afrikai országokból származó társaság jött létre. A második csapat heterogénebb volt életkorát, származási országát, kultúráját és tanulási mechanizmusát tekintve egyaránt. Egy szakképesítéssel rendelkező európai, egy fiatalkorú afrikai, egy írástudatlan középkorú fekete nő, több közel-keleti és ázsiai fiatal, valamint néhány idős ember alkotta csoportot hoztunk létre. A harmadik osztályomba egy kameruni, egy kenyai és egy nigériai csoport néhány tagját, egy iraki, egy iráni, egy nepáli fiatalember, valamint egy szerb nőt választottam. Volt köztük hosszútávfutó, szakács, számítástechnikai szakember, orvos, teafermentáló szakmunkás, könyvelő, vallását tekintve pedig keresztény, muzulmán és ateista is, tehát egy igen heterogén közösség jött létre. A negyedik csoport kizárólag férfiakból tevődött össze, mert a befogadóállomás akkori női lakói kivétel nélkül mind muzulmán országból érkezett férjes asszonyok voltak. Ők hagyománytiszteletből, kulturális okok miatt minden igyekezetünk ellenére sem jelentkeztek a tanfolyamra.

A résztvevők 12 országból (Banglades, Szomália, Afganisztán, Etiópia, Pakisztán, Kamerun, Elefántcsontpart, Libéria, Irak, Törökország, Guinea, Szenegál) érkeztek, és angolul, franciául, törökül, perzsa, urdu vagy arab nyelven beszéltek. Ám hogyan érhető el 144, illetve 170 óra alatt, hogy ezek az emberek egyenrangú kommunikációs félként állhassák meg helyüket a hétköznapi szituációkban? Legtöbbjük az anyanyelvükön kívül az angol, a francia vagy az arab nyelvet beszéli, melyek tudvalevőleg flektálóak2, ellentétben a mi agglutináló3 nyelvünkkel. Mivel a célnyelven történő, egynyelvű nyelvoktatás iskolánk egyik alapvető elve, a pragmatikus– funkcionális nyelvoktatásra kellett támaszkodnom, vagyis beszédaktusokban4 kellett kommunikálunk. A lényeg tehát azon van, hogy mit is akarunk kifejezni, mi a célunk a közléssel. Ezt különféle nyelvi szinteken tehetjük meg a nyelvtan segítségével vagy a szókincs bővítésével, a lényeg az, hogy a tanuló tudja, mit, miért és hogyan használunk. További kérdésként felmerült még, hogy a magyar ,,normál” idegen nyelvként való oktatása és a magyar menedékkérőknek való oktatása eltér-e egymástól. Azaz hogy a menedékkérőt ugyanazok a dolgok érdeklik-e, mint a többi idegen ajkút, aki magyarul kíván tanulni. Mennyire kell körültekintőnek lennem a tananyag összeállításakor, és tudnom kell-e, miről beszélhetek: tanulhatunk-e például a családról, amikor nem tudom, hogy a tanítványaim családjának tagjai életben vannak-e még. Az európai kerettanterv szintjeit figyelembe véve az alapfokú A1-es nyelvismeret kb. 300–400 tanegység, az A2-es 700–800 óra, a B2-es kö-

zépfokú szint pedig mintegy 1000 óra nyelvtanulás után érhető el magabiztosan. Ehhez képest a tervezett 170 órával valóban csak a túléléshez elegendő nyelvtudás érhető el. Bármely idegen nyelv tanítása és tanulása az ismerkedéssel, a bemutatkozással és a közvetlen vagy tágabb értelemben vett hozzátartozóink bemutatásával kezdődik. Ezt követik az életkorral, foglalkozással, születési hellyel, az idővel, a lakhellyel, érdeklődési körökkel, készségekkel, képességekkel, napirenddel, hetirenddel, szokásrenddel, betegségekkel, bevásárlással, hétvégi programokkal, a városban való orientációval, a hely- és irányhatározókkal, a közlekedési eszközökkel, időkifejezésekkel, ételekkel és az ünnepekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Tehát magam is ezeket tűztem ki célul, általános tapasztalataimból kiindulva, de a mindenkori csoportösszetétel speciális jellegét is figyelembe véve. Az első csoport tagjainak nyelvi intelligenciája, magával hozott tudásszintje és az új ismeretek iránti érdeklődése sokat nyomott a latban a tekintetben, hogy kinek mi volt a szándéka a magyar nyelvvel. A képzések előrehaladtával pedig rögtön jelentkeztek a backwash–effektus, azaz a visszahatás jelei, melyek hatására magam is magabiztosabb, beleérzőbb, nyitottabb, felszabadultabb személlyé váltam: ismeretforrássá, ahogyan egyre jobban felismertem és megértettem munkám célját. A csoportalkotás folyamata és a tananyag kikristályosodása során bizonyos változások szemmel láthatóak voltak, ám az igazán fontos dolgok mégis láthatatlanok maradtak. Kurzusvezető tanárként magam is átéltem a fogalmak kialakulásának, és a rendszer alapjainak lerakása folyamatát, a

2 A ragozás, szóképzés során a szótőt, a tőbeli magánhangzót megváltoztató nyelvek. 3 Olyan nyelv, amely a jelentés módosulásait és a mondatbeli viszonyokat a toldalékoknak a szótőhöz illesztésével fejezi ki. 4 Beszédaktus alatt a nyelv funkciójának a legkisebb értelmes egységét értjük: ekkor hol kijelentünk, hol kérdezünk, hol felszólítunk, hol sejtetünk, hol ismétlünk, hol megerősítünk valamit.

15

szavak szavakon túli hatalmát. Nemcsak egy idegen nyelvet tanuló, húszfős csoportot láttam magam előtt, hanem egy közösség formálódását, egy megbízható élmény kialakulását is, melyhez mint valami orientációs ponthoz bátorítás és erőgyűjtés végett bármikor vissza lehet térni. Mindez a későbbi kurzusok felmérései során újabb szempontok figyelembe vételére ösztönzött: szemponttá vált, hogy talán nem a legjobb eredményt elérőket kellene felkarolnunk, azokat akik vélhetően a mi segítségünk nélkül is boldogulnak, hanem az elesettek, a rászorulók közül is a legkevésbé tehetségeseket. Ezért aztán a férfi jelentkezők közül őket helyeztük a bejutók élére. Mindenképp előtérbe akartuk helyezni a nőket: egyrészt azért, mert ők jóval kevesebben kérnek menedéket, másrészt pedig azért, mert a legtöbbjük olyan országból érkezett, ahol nőként aligha járhattak felsőbb szintű iskolába, már ha egyáltalán tanulhattak. Ez az EQUAL programnak is az egyik legfőbb alapelve. Amikor az ember húsz ismeretlen elé kerül, akkor az a legjobb, ha az ,,in medias res” elvet követi: jómagam a nyelvi letámadással, a gondolkodásra időt nem hagyással, illetve az utánzásra való felszólítással tudtam leginkább elkerülni, hogy idegesen, zavartan szemléljük, méregessük egymást, és várjuk, hogy mi fog történni. Azzal kezdtem, hogy bemutatkoztam: „Szia, Gréti vagyok. És te?” Erős, határozott kézfogás következett, a szemkontaktus létrejött egy széles mosoly kíséretében a karja, esetleg a könyöke megérintésével. A szakirodalom a TPR – Total physical response néven ismerteti azt a jelenséget, amikor a nyelvtanulók megértik, mit kell tenniük, és kezdetben a testükkel reagálnak az idegen nyelv stimulusaira, akárcsak a kisgyermek édesanyja gügyögésére.

16

Az első másodpercek „döbbenete” után nem hagytam sok időt a gondolkodásra, mert nemzetközi nonverbális kommunikációval, karlengetéssel és mutogatással a tudtukra adtam, hogy most nekik is ezt kell csinálniuk. Az eljárást a tanár mindig egy–egy diákkal frontálisan mutatja be, szinte mindegyikükkel elvégzi szép sorjában, majd a diákok párban egymással teszik ugyanezt. Ekkor a tanár fokozatosan háttérbe szorul, előtérbe engedve a nyelvi struktúrát egyre magabiztosabban alkalmazó diákságot. Egyszerre mindig csak egyvalamit prezentálunk: vagy csak egy nyelvi struktúrát, vagy csak a szókincset fejlesztjük. Mindig kontextusba helyezzük az új nyelvtani fogalmat, hogy elsőre a funkciója, azaz a,,Mire is használom most ezt?” kérdés kerüljön előtérbe. A ,,Mit is akarok ebben a helyzetben elmondani a másiknak?” kérdésnek kell felvillannia a tanuló agyában. Nem mindenki szereti ezt a tanulási formát, de a hosszú távú befektetés előnyeiért ezt a tanulási technikát gyengéd kényszer hatására el kellett sajátítaniuk a diákoknak. A csoport ilyenkor már az első öt percben megoszlik, és előtérbe kerülnek a gyors felfogású tanulók, akik rögtön értik, miért van az egész, a, lassúbb észjárásúak pedig, várják a konkrét megfogalmazást. A tanár ilyenkor a békéltető „osztályfőnök” szerepét játssza A kurzus első tíz percében talán még megengedhető a közvetítő nyelv használata, mely nálunk minden csoportban az angol volt, a harmadik csoportban pedig a francia, de volt, hogy németül, ritkábban pedig oroszul is elmondtam a mit miértet. Erre azért volt szükség, hogy minden diák érezze: nem marad magára, belesegítjük a magasabb formába, és nem megoldás a könnyebbik út, amikor valaki más megmondja a megoldást.

A facilitátori, segítő tanári funkció tehát a csoportdinamika kialakításában játszott óriási szerepet, mivel a problémamegoldás során már az első öttíz percben lényegtelenné vált, hogy ki honnan, milyen múlttal érkezett, és miért van itt. Az volt a döntő, hogy megértse az adott perc kihívását, és meg tudja oldani a feladatot. El kellett tüntetnem az etnikai, civilizációs és kulturális különbségeket, mely elválasztja őket, hogy létrejöhessen a csoport, a csoportból pedig egy team, egy csapat, melyben az egyének sajátosságaikat megőrizve megtanulták tiszteletben tartani a másik sajátosságait, mégpedig úgy, hogy a különbözőségeket előnyként, pozitív személyiségjegyként fogták fel. Magyarán: felismerték, hogy minél jobban szeretik és segítik egymást, ha kisegítik a gyengébbeket, annál hatékonyabban és gyorsabban tudunk valahányan előrehaladni. Igaz, akadt, aki mindezt szkeptikusan fogadta, és úgy gondolta, a sereghajtó cipelése egyedül a tanár feladata, de ha esetenként maga is szorult helyzetbe került, érzékelte, hogy milyen jól jön a többiek segítsége. Eleinte az összetartás a törzsi, nemzeti, fekete-afrikai, azaz a területi, kulturális egységeken belül jobban megmutatkozott, de az idő elteltével minden egyes diákom nyitottá vált más származású társa iránt, és a nők mindig nagy tiszteletnek örvendtek. A megközelítőleg 500 tanóra alatt egyetlenegyszer sem tapasztaltam, a nagypolitika színpadán jelen levő ellenszenv vagy a nemzetek közötti ellenérzés legkisebb jelét sem. Menekültként sokkal megértőbbé válik az ember, talán épp a kiszolgáltatottság, a nyomor, a rejtett titkok hatására kíméletesebb, és nem szaggatja fel a másik sebét, nem kérdez, mert magától is sejti, mi fáj a társának, hol kél el a segítség, mire van szüksége.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bármikor, amikor a tanórán kívül megtudhattam valamit a sorsukról, múltjukról, személyiségükről, azt sokkal nagyobb megtiszteltetésnek éreztem, mint a szakmai elismerést, mert megnyilvánulásaikat érdek nélkülinek, emberinek éreztem. Igen fontos felismerésem továbbá az is, hogy képtelenség nyelvet tanítani anélkül, hogy ne ismerd a másik személyiségét, képességeit, irányultságát, mozgatóerőit, gyengéit. De tanárként nem ítélhetsz, nem minősíthetsz, nem tehetsz tanítványaid között különbséget. A magyar anyanyelvű diákokat sem, hát még olyan embereket, akik saját akaratukból vagy külső kényszer hatására gyökértelenné, lelkileg sérült emberré váltak, vagy az is lehet, hogy valamelyik családtagjuk, rokonuk vagy barátjuk vált erőszak áldozatává. Ezek az emberek lehet, hogy puszta létük megmentése végett kényszerültek elhagyni a hazájukat, és lehetőségük sincs gyászolni vagy, feldolgozni a fájdalmat, a beléjük szorult félelmet. Velük ellentétben egy vendégprofesszornak, egy bébiszitternek vagy egy vendégmunkásnak, aki a kutatási, nyelvtanulási vagy pénzkereseti lehetőség miatt utazott idegenbe, van hová hazamennie. A menedékkérő azonban hozza fájó múltját, melyről ügyintézőjén, szociális munkásán, pszichiáterén kívül mással nem szívesen beszél. Nincsenek jogai, de túl sok kötelezettsége sem. A fizikai lét fenntartásához szükséges anyagiak megteremtésére redukálódnak a szükségletei. A társas kapcsolat kialakítása nehéz, hisz szégyelli menekült voltát, mert az mindig valami negatív képzettársítással párosul. Az örökös bizonyítási kényszer, hogy én is jó vagyok, felőrölheti kevés megmaradt életerejét. A munkához, alkotó tevékenységhez való jogra korlátozott, éppen ezért az eltunyulás, a szellemi leépülés elleni harc sok energiájába kerül.

17

Mindent egybevetve: a menekültek a nyelvtanulás terén is jóval nagyobb hátránnyal indulnak, és a tanár érzelmi intelligenciáján, empátiáján, vagyis azon a képességén, hogy bele tudja élni magát egy másik ember lelkiállapotába, nagyon sok múlik. Nincs recept rá, meddig lehet a kérdésfeltevésekkel elmenni: a kérdéssel, mely a kommunikáció egyik alappillére. Rendes körülmények közepette a tanár teszi fel a kérdéseket, és a válaszlehetőségeket is ő adja meg. Menedékkérő nyelvtanulók esetében is így jár el, csak nem erőszakolja ki belőlük a választ, hanem átadja nekik az irányítást, rájuk bízza, milyen mélységig engednek betekintést az életükbe. Természetesen nem kell ilyen óvatosnak és körültekintőnek lennie minden témával kapcsolatban: pl. amikor az időjárásról beszélgetnek, a testrészek nevét tanulják vagy épp ,,vásárolnak” magyarul. Ellenben ha személyes jellegű kérdést tesz fel, olyat, amely a családra, a múltra, népszokásokra, vagyis a menekült hátrahagyott életére vonatkozik, fájdalmas lehet. Ugyanez érvényes a hétköznapok taglalásakor, egyszer talán elmondják, hogy milyen a befogadóállomás egyhangú élete, az ún. napirend, de mi legyen jövőképükkel? Bármennyire bizonygatom is, hogy sorsuk a kezükben van, nem egyenlő eséllyel indulnak neki az életnek. Akkor sem, ha ugyanolyan tehetségesek, okosak, szorgalmasak, mint a befogadó ország polgárai. Rájuk más szabályok vonatkoznak. Tizennyolc évesen az ember érettségizik, pályát választ, egyetemre, főiskolára készül vagy elmegy dolgozni. Nekik nincs ilyen választási lehetőségük. És végzett szakemberként is kicsi az esélyük arra, hogy álláshirdetés útján elhelyezkedjenek.

18

Egyszóval, nemcsak jó szakembernek, de lelkileg erős támasznak, kicsit családtagnak, kicsit törzsi bölcsnek, kicsit saját néped és kultúrád objektív közvetítőjének kell lenned ahhoz, hogy átadd a nyelvtudást, és ha ennek ellenére nem éred el a célod, az talán azzal is magyarázható, hogy a célszemély egy állandósult átmeneti élethelyzetben él, melyből szívesen menekülne, de nem az ő kezében van a döntés.

Tansegédlet Jenei Grethe

T 19

Célcsoport:

Módszertani eszközök:

különböző országokból érkező, eltérő kultúrájú, vallású és iskolai végzettségű felnőttek, akik igen gyakran poszttraumás állapotban vannak. Jelenlegi státusuk: menedékkérő, és mivel bizonytalan az itteni jövőjük, nyelvtanulási motiváltságuk is jócskán eltér egymástól. Saját anyanyelvükön kívül a legtöbben nem ismernek más nyelvet, esetleg angolul vagy franciául beszélnek.

- testbeszéddel, mimikával kísért célnyelvi óravezetés mint az értési készség fejlesztésének legfőbb eszköze; - kontrasztív (más nyelvekkel összehasonlító) példák (azokban a csoportokban, amelyekben ez lehetséges); - hallás utáni ismétlés, majd szabály alapján transzformáció a struktúra begyakorlására („Megyek a boltba. Anna megy a boltba.”) - másolás, tollbamondás (az íráskészség fejlesztésére); - hangos olvasás (kórusban, illetve egyénileg); - a szövegértési készség fejlesztése a mindennapi életben fellelhető dokumentumok útján (újságcikkek, menetrend, vonatjegy, képes áruházi katalógus, szórólapsegítségével); - játékok (memóriajáték, szókígyó, akasztófa, Activity, saját készítésű társasjátékok stb.); - esetenként tanórán kívüli közös programok szervezése (kirándulás, teázás, városnézés stb.).

Óraszám: 170 (A nyelvtanulás a befogadóállomás területén vagy külső helyszínen zajlik.)

A kurzus célja: a menedékkérők beilleszkedésének, az aktív életbe való bekapcsolódásának, hazánkban való letelepedésüknek és elhelyezkedésüknek az elősegítése, valamint a magyar nyelv alapjainak az elsajátítása.

Alkalmazott módszerek: csoportos nyelvóra célnyelvi óravezetéssel (adott esetben közvetítőnyelv használatával). Tanári megközelítésünk alapvetően pragmatikus-funkcionális: az elemi beszédaktusok (köszönés, bemutatkozás, jellemzés, leírás, rövid elbeszélés stb.) és azok bővítése révén meghatározott nyelvi struktúrák elsajátítására törekszünk a csoporton belül, vagy egyénileg életszerű helyzetek szimulációjával. Fontosnak tartjuk minden esetben elmagyarázni, hogy mit miért tanulunk.

A következőkben a beszédaktusok által meghatározott nyelvi struktúrák felsorolása található, témák szerint hat modulra osztva. Ez egyébként a javasolt haladási sorrend is. A különböző modulok időtartamára vonatkozólag szándékosan nem tettünk utalást, mert az csoportonként eltérő lehet. Az utolsó modulban (az, amelyik az első öt részből kimaradt) találhatóak azok a struktúrák, nyelvi jelenségek, amelyeket egy gyorsabban haladó csoport akár aktívan is használni kezdhet, egy lassabban haladó pedig csak ezek felismeréséig – vagy addig sem – jut el. Az elsajátítandó beszédaktusokhoz, struktúrákhoz módszertani javaslatokat, hasznos ötleteket írtunk. Az előző négy kurzus során szerzett tapasztalatainkból néhányat olvasóinkkal is megosztunk (ezek a táblázat dőlt betűs szövegrészei).

20

I.

ISMERKEDÉS

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, HOZZÁFŰZÉSEK

1.

Bemutatkozás:

1. Bemutatkozás állva, kéznyújtás, szemkontaktus teremtése, a név kiejtése. Első alkalommal csak a keresztnevüket mondják a tanulók, hogy minél hamarabb feloldódjanak, és hogy minél gyorsabban megjegyezzük a nevüket, illetve hogy ők is megtanulják egymásét. Tapasztalataink szerint a közvetlenség, a széles mosoly és a barátságos érintés, hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben elfogadjanak bennünket. • A tegeződés vagy magázódás kérdése is eldől ebben a pillanatban: természetesen a tanórán tegeződünk. (Hivatalos helyzetekben azonban magázódunk, erre később, pl. a teljes ragozási sorozat tanulmányozásakor fel is hívhatjuk a figyelmet.)

− Mi a neved? Hogy hívnak? − Gréti vagyok. − Hogy hívnak? − Conde vagyok. (Szia, kézfogás stb.)

2.

− Emanuel vagy? Shola vagy? − Igen, Shola vagyok. − Nem, nem Emanuel vagyok. − Stanley-nek hívnak. Stanley vagyok.

2. A bemutatkozás továbbfejlesztése, egyéb struktúrák elsajátítása. A mondatrésztagadás. Ennél a feladatnál mi is gyakorolhatjuk a tanulók nevét (lehetőség szerint helyesen kiejtve), és egyúttal alkalmat adunk nekik arra, hogy ők „javítsák” a tanárt. Ezzel is egy lépéssel közelebb kerülhetünk egymáshoz.

3.

A számok egytől tízig való begyakorlása oda-vissza

•

Számok 11-től 100-ig nagy csoportban (párban gyakorolva)

3. A kezünkön mutatva számolunk egytől tízig, különös figyelmet fordítva a kiejtésre. Visszafelé számolunk, majd pedig visszakérdezzük a számokat a „Hányat mutatok?” játékkal. • Telefonszámok olvasása egyes, majd kettes tagolással. • A telefonszámok lehetnek olyan számok, amelyeket ők is ismernek, pl. a befogadállomás vagy a nyelvtanáruk telefonszáma.

4.

− Én 37 éves vagyok. Te hány éves vagy? − 28 éves vagyok. Hány éves vagy?

4. Kifejezzük az életkort, körinterjút készítünk: pármunkában egyikük mondja, a másik pedig hallgatja, és leírja.

21

5. A van és a nincs, azaz valami meglétének vagy nemlétének a kifejezése. A szerkezet ismertetése: a magyar struktúra eltér az indoeurópai nyelvek struktúrájától, mi a birtokos személyragot a birtokot kifejező névszóhoz ragasztjuk. • A birtokviszony kifejezését az egyes szám első és második személyű birtokos személyrag helyes alkalmazásával kezdjük.

5.

− Van telefonod? − Igen, van telefonom. − Nem, nincs telefonom.

6. A számok és a birtokos személyragok helyes használatát rögzítjük. Megadjuk a saját telefonszámunkat, másokét pedig feljegyezzük.

6.

− Mi a telefonszámod? − A telefonszámom : 06-70-123-45-67

7. A saját születési év helyes kiejtése, rögzítése, egymás adatainak értése, leírása (a tanulók párt alkotva gyakorolnak). A helyes kiejtés ellenőrzése egyénileg. Ilyenkor a tanár körbejár, és belehallgat a dialógusokba.

7.

Születési idő: Ezer/kilencszáz/hatvan/hetven/nyolcvan/egy/kettő…

•

8. Rövid prezentáció az évszakokról, elmondjuk, melyik hónap melyik évszakba tartozik, mi jellemző rájuk (meleg-hideg, eső, hó, szél, nap stb.). (Az évszakok rövid leírása az egyenlítői országokból érkező abszolút kezdők csoportjaiban ez a témakör nem mindig megfelelő, mert náluk másmilyen az éghajlat, mások az öltözködési szokásaik és egyéb másságok is jellemzőek rájuk.)

22

(a számok 101-től)

A számok tanulásának folytatásakor újra gyakorolhatjuk a telefonszámokat, ezúttal hármas tagolással. 8.

A hónapok: január, február, március… Az évszakok: tavasz, nyár, ősz, tél

9.

− Mikor születtél? – 1977. július 22.

9. Az évszámok, a hónapok, a tőszámnevek gyakorlása. Megpróbálkozhatunk a sorszámnevekkel is, bár ez inkább ott lehetséges, ahol tudunk közvetítőnyelvet használni. Hasznos a táblát megosztani: az egyik felére a hivatalos, inkább írásbeli formulákat tüntessük fel (,,Születési idő”), a másik felén pedig a beszélt nyelvi struktúrák szerepeljenek (,,Mikor születtél?”).

10. ÖSSZEFOGLALÁS

10. A rövid bemutatkozás megtanulása: név, van telefonom, a telefonszámom ez és ez, ekkor és ekkor születtem.

11. Üdvözlési formák: Jó reggelt! Jó napot! Jó estét! Szia! Viszontlátásra!

11. A napszakok és a napszakoknak megfelelő köszönési formák tanulása. Tisztázzuk, hogy kb. meddig tart a reggel, mikor van délelőtt, délután és este.

− Honnan jöttél? − Kenyából jöttem. − Hány éves vagy? − Mi a telefonszámod? − Mi a címed?

• • •

A menedékkérők hazája, Európa országai, valamint a külső helyrag, a -ból, -ből tanulása. A tőszámnevek ismétlése. Az előző anyagok ismétlése, az egyes szám első és második személyű birtokos személyrag gyakorlása, ezenkívül pedig a harmadik személy birtokos személyragjának a felismerés szintjén való elsajátítása: Mi Hadi száma?

23

12. A tőszámnév és a sorszámnév képzése -ik képzővel. A hangrend és illeszkedés szabályának felfedeztetése: másodikán negyedikén hatodikán ötödikén nyolcadikán hetedikén • •

•

Itt visszatérhetünk a születési időre. A tízes kerek számok megismertetése. Itt újra hívjuk fel a tanulók figyelmét a hangrend és illeszkedés szabályára. (Egymást kijavítják és magyarázzák a szabályt.) Az aktuális dátum kifejezése. Pármunkában egymás javítása. (− Ma december tizedike van? – Nem, ma december hatodika van.)

13. Ismertetjük az ábécét, és felhívjuk a figyelmet azokra a hangokra, amelyek eltérnek a többi nyelv hangjaitól. •

•

•

24

Települések, helységnevek felidézése: van, ahol már jártak, ahol eltöltöttek egy hétvégét vagy ahol meglátogattak valakit, ahol él egy-egy menekülttársuk. Itt kiderült, hogy pl. a 3. csoport tagjai közül többen fiatalkorúként kerültek Magyarországra, és Nagykanizsán éltek 18 éves korukig. Spontán összehasonlítást tettek az ismert befogadóállomások között, és alkalom nyílt az alapszókincshez tartozó néhány melléknév fokozására: jó – jobb, rossz – rosszabb Egy tanuló Demecserbe költözött, mert lehetőséget kapott rá, hogy a helyi futballcsapat játékosa és edzője legyen.

12. Számok (a sorszámnevek is) Egy – első – elsején Kettő – második – másodikán Három – harmadik – harmadikán stb. Tíz – tizedik – tizedike – tizedikén húsz harminc negyven, ötven, hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz ezer

13. Lazításképp integrált nyelvi készségfejlesztés: Ábécésorrendbe szedett magyar településnevek a következő képzési, fejlesztési célzattal: Agárd, Ajka Budapest (főváros), Békéscsaba (város) Cegléd Debrecen, Demecser, Duna (folyó) Eger F G Győr Hajdúszoboszló I

J Kaposvár, Kecskemét L Miskolc, Mecsek (hegy) Nagykanizsa Nyíregyháza Oroszlány Ö Őriszentpéter Pécs R Salgótarján Szeged, Szolnok Tákos, Túristvándi Tyukod U Ü Veszprém Zalaegerszeg Zs Debrecenben lakom: A címem: Sámsoni út 149. (birtokos személyrag, helyrag) Anna Békéscsabán lakik. Békéscsaba magyar város Békés megyében.

•

Magyarország földrajza − ismertető előadás közvetítő nyelven az integrált képzés jegyében, hogy a tanulókat felkészítsük a kulturáliscivilizációs tematikára.

•

Néhány földrajzi név vagy alapfogalom is felbukkant, egyebek közt a hegy, hegység, folyó, tó, megye, város, falu vagy a főváros.

•

•

Minden hallgató kapott egy Magyarország lépésről lépésre c. könyvet és egy prospektust az észak-alföldi régióról. Szerezzünk be idegenforgalmi tájékoztató füzeteket, és osszuk ki a résztvevőknek, mert ezzel az önálló olvasáshoz és Magyarország jobb megismeréséhez is hozzásegíthetjük őket.

abc 25

14. Itt egymást kijavítva, kérdés-felelet formájában a mondatrésztagadást ismételtethetjük. (A tanulók előre elkészített mondatkártyákat használva párban gyakorolnak, vagy a tanár kérdéseire kórusban felelnek.) Párban: Az első nap a csütörtök? (mondatkártya) (Várt válaszvariációk:) 1) Nem a csütörtök az első nap, hanem a hétfő. (mondatrésztagadás) 2) Nem, hanem a hétfő. (direkt javítás) 3) Nem az első nap a csütörtök. (mondattagadás)

− Van hétfőn magyarórád? − Igen, van hétfőn magyarórám. − Van a hétvégén magyarórád? − Nem, nincs a hétvégén magyarórám.

16. Itt is lehet pármunka, a résztvevők egymástól kérdezik:

26

Szombat és vasárnap a hétvége.

Kórusban: Tanár: Mi az első nap a héten? Tanulók: (A) hétfő.

15. A van/nincs átismétlése a napok kapcsán (+ a birtokos személyragok gyakorlása pármunkában):

14. A sorszámnevek ismeretének alkalmazása, a hét napjai: Az első nap a hétfő. A második nap a kedd. A harmadik nap a szerda. A negyedik nap a csütörtök. Az ötödik nap a péntek. A hatodik nap a szombat. A hetedik nap a vasárnap.

− Hányadik hónap a március? − A harmadik hónap a március.

15. A következő lépés a napok nevének időhatározós végződésekkel való gyakorlása: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap, hétvégén

16. A hónapok nevének ismétlése, sorszámnevekkel kombinálva: Hányadik hónap a július? A hetedik hónap július.

Mi a nyolcadik hónap? Az augusztus (a nyolcadik hónap).





Totószerű teszt: Hányadik hónap a január? 1) a második 2) az első 3) a tizenkettedik Ezzel a gyakorlattal ismételten felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy a magyar nyelvben a hangsúlyos mondatrész (a kérdésre válaszként adott információ) mindig a mondat élére kerül.

17. Mikor születtél? Évszám + hónap + nap + időhatározó-rag Ezerkilencszáznyolcvanegy július huszonhatodikán születtem Nairobiban, Kenyában. Július huszonhatodikán van a születésnapom.

17. A külön-külön megtanult ezres tőszámnév, hónap, sorszámneves -ik időhatározó-raggal együtt értelmet nyert. A csoport körinterjút tart: Mikor születtél? Mikor van a születésnapod?

18. A szűk rokoni kapcsolatokat kifejező szavak:

18. E téma a csoport, illetve az egyén nyitottságától függően, illetve kívánságára taglalható. Mivel a legtöbb menedékkérő nem szívesen vagy egyáltalán nem beszél a múltjáról, nem kell e témát erőltetni. A családi kötelékek felemlegetése akaratlanul is krízishelyzetet teremthet, és fájó emlékeket ébreszthet. Ám az őszinte megnyilatkozás, vallomás segíthet a trauma feldolgozásában. A tanár inkább csak hallgassa, semmint valami terapeuta vagy pszichiáter kommentálja a mondottakat. Egyik tanfolyamon sem adódott ebből eredően kellemetlen helyzet.

anya, apa, testvér, öcs, báty, húg, nővér, gyerek, fia, lánya Az e szavak kapcsán megismertethetjük a házastársi viszony szavait is: férj, feleség, ara, menyasszony, vőlegény, özvegy stb.

•

Adott esetben gyakorolhatjuk a birtokos személyragokat is ebben a témában: Mi a testvéred neve? A testvérem neve Ibrahim. (A neve birtokszó itt még csak a felismerés szintjén van.)

27

19. Kitöltethetünk egy saját gyártmányú formanyomtatványt is: Név (segítségként: Mi a neved?/Hogy hívnak?) Anyja neve (Édesanyád neve.) Életkor (Hány éves vagy?) Születési év, hónap, nap (Mikor születtél?) Születési hely (Hol születtél?) Telefonszám (Mi a telefonszámod?)

vagy bemutatkozó fogalmazást is írathatunk.

19. ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT: az ideiglenes tartózkodási engedélyük minden adatát tudják verbalizálni Hogy hívnak? Mi a neved? Hány éves vagy? Honnan jöttél? Édesanyád neve? Mikor születtél? Hol születtél? Telefonod van? Mi a telefonszámod? A nevem Ibrahim Nasseri. Huszonöt éves vagyok, 1982. augusztus elsején születtem Kairóban. Egyiptomból jöttem. Édesanyám neve Fatima Abdul. Békéscsabán lakom, Magyarországon. Magyarul tanulok. Hétfőn és csütörtökön van magyarórám.

28

II.

TEVÉKENYSÉGEK, FOGLALKOZÁSOK

1.

Mit SZERETSZ csinálni? Mi a hobbid? Szeretek úszni futni focizni aludni főzni kirándulni olvasni tévét nézni beszélgetni barkácsolni kertészkedni számítógépezni

2.

+ szókincsbővítés egyéni igények alapján

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, HOZZÁFŰZÉSEK A primér hobbi-szókincs tanításánál három fontos kritériumot vettem figyelembe: 1. ) A tanulók a befogadóállomás lakói, ezért anyagi helyzetük, napi életritmusuk eltér az átlagpolgárétól, így bántó lehet, ha számukra elérhetetlen sport, szórakozás vagy hobbi nevét tanítjuk. Ilyen pl. szörfözés, raftingolás, ejtőernyőzés vagy más pénzigényes sport. Igyekezzünk a múltra és a gyermekkorra jellemző, valamint a jelenlegi helyzetükben választható sportra, szórakozásra hobbira összpontosítani. 2. ) Azt is vegyük figyelembe, melyek azok a tevékenységek, amelyek most pusztán időtöltést, hobbit jelentenek, de a későbbiek folyamán esetleg megélhetési formává válhatnak. 3. ) Bevált szokássá vált, hogy a szavakat hangoztattuk, tehát kórusban mondtuk őket, és közben állva, testbeszéddel kísértük a jelentésátadást. Pl. mutattuk a mellúszást, helyben futottunk, rúgtuk a virtuális labdát, mímeltük az alvást és horkoltunk, kavartuk a kását, mutattuk a batyut a hátunkon vagy a botot a kezünkben, mintha kirándulnánk. A kórusban válaszolástól a párbeszéd felé való elmozduláskor már csak a testbeszéd stimulusát adtam meg, és a tanulók ez alapján tudtak egymásnak kérdéseket feltenni. Az alapszókincsből kiindulva e témában folyamatosan bővíthetjük a szókincset, és ez kedvelt feladat, mert itt a tanulók önmagukról beszélhetnek. A sport témakörében elsősorban az úszással és a futással kapcsolatos szavak voltak közkedveltek (több kenyai ugyanis sikeres hosszútávfutó volt a hazájában, és többen hiányolták az edzés lehetőségét, mi több, megélhetési forrásként is el tudták volna képzelni adottságukat), de a labdajátékok is népszerűek voltak, nem utolsósorban pedig főleg a manuális tevékenységi formák, szakmák igéi örvendtek nagy népszerűségnek. 29

3. A feltételes mód tanításakor alkalom nyílik annak hangsúlyozására is, hogy a menedékkérők mit akarnak kezdeni az életükkel „új hazájukban”, hogy milyen képességeik, vágyaik vannak. A munkaerő-piaci orientáció első lépése az, hogy a tanuló tisztázza, mihez is ért, hogyan tudná hasznossá tenni magát, „eladni” a piacon. Ennek megfogalmazása határozottan személyiségerősítő hatású.

30

A magyar és az indoeurópai nyelvek eltérő igeragozási sémái miatt egyszerűbb a módbeli segédigével bővített szerkezetek megtanítása, mert egyszerű, és állító mondatokkal tudnak magukról mesélni. Másrészt a Mit szeretsz csinálni? vagy Szeretsz beszélgetni? kérdések ismerkedéskor, kapcsolatteremtéskor rögtön közös téma felé terelik a párbeszéd fonalát.

Mit szeretnél csinálni? Mit tudsz jól csinálni? Szeretnék tanulni. – Jól tudok tanulni. (Tanulni jól tudok. Tudok jól tanulni) Szeretnék étteremben dolgozni. – Jól tudok főzni. Szeretnék sportolni. – Jól tudok futni. Szeretnék kamiont vezetni. – Jól tudok kamiont vezetni.

Ennél a résznél elmagyarázhatjuk azt is, hogy a magyar szórend sokkal szabadabb, mint sok más nyelvé, s hogy általában az a hangsúlyos része a mondatnak, amelyik az elején áll. Ilyen értelemben átszerkeszthetjük a mondatokat, és minden variációt fogadjunk el, még akkor is, ha a ,,Jól tanulni tudok (nem kamiont vezetni)” szerkezet nem feltétlenül helyes ebben a paradigmában. Ezzel inkább azt értessük meg, hogy a magyarban nem kötött a szórend, szoktassuk hozzá őket ahhoz, hogy a mondatban szavainak sorrendje csak árnyalatnyit változtat a jelentésen.

4. A létige összetett állítmányi funkciójának eltérő volta: (én) tanár vagyok, (te) diák vagy, ő munkás. (A van létige hiányzik a mondatból, és ez elég nehezen érthető a számukra.)

3.

4.

A magyar igeragozási minta tudatosítása, egyelőre csak a teljes jelen idejű paradigmák átadásával ( még nem terheljük őket a tárgyas–tárgyatlan, az ikes és iktelen igék bonyolult rendhagyó formáival): (Én) vagyok

szeretek

szeretnék

tudok

(te) vagy

szeretsz

szeretnél

tudsz

(ő) van

szeret

szeretne

tud

(mi) vagyunk szeretünk

szeretnénk

tudunk

(ti) vagytok

szerettek

szeretnétek

tudtok

(ők) vannak

szeretnek

szeretnének

tudnak

5.

Hogyan/Mennyire? – jól, kicsit, nagyon jól, elég jól, nem Mennyire tudsz főzni? Hogyan tudsz főzni? Mennyire tudsz magyarul beszélni? Hogyan tudsz magyarul beszélni?

5. Saját tudásuk, készségeik megítélését gyakorolhatjuk ezzel. Bevezethetjük ezen a helyen a de kötőszót. (Én) jól tudok kamiont vezetni, de nem tudok főzni.

Ismétlés és rendszerbővítés az új szókincsterülethez kapcsolva (Jól tudok futni, de nem tudok úszni.) 6.

A Van telefonod? struktúra alapján megtanuljuk a birtokos személyragozást: Van családom: apám anyám testvérem bátyám öcsém nővérem húgom nagyapám nagymamám Nekem van/nincs…………(-o, -a/á, -e, -ö)-m Neked van/nincs………….(-o, -a, -e, ö)-d Neki van/nincs…………...-(j)a, -(j)e Nekünk van/nincs………...(-u, -ü)-nk Nektek van/nincs…………(-o, -a)-tok, (-e)-tek, (-ö)-tök Nekik van/nincs………….-(j)uk, -(j)ük

6. Ezzel a témával óvatosan kell bánnunk, mert a menedékkérők gyakran elszakadtak a családjuktól vagy elveszítették közeli rokonaikat, ezért fájdalmas sebeket téphetünk fel vele. •

A birtokos szerkezetek tanulmányozásakor fedeztessük fel újra a hangrend és illeszkedés szabályait, illetve a magánhangzó- és mássalhangzótoldást. Első pillantásra ez bonyolult feladatnak látszik, de minél több főnevet látunk el birtokos személyragokkal, annál jobban bele fognak jönni. • Ha kérdéseket teszünk fel, akkor mindig segítsük a helyes válaszadást azzal, hogy a kérdezettnek csak egy elemet kell átalakítania. Pl.: Tanár : Tina, van kamionod? Diák: Nem, (nekem) nincs kamionom. Tanár: Felipe, mi a telefonszámod? Diák: A telefonszámom 12345678.

Fogadjuk el a csupán információátadásra szolgáló választ is (12345678), mert az a beszélt nyelv jellemzője.

31

7. A szófajváltási, szóképzési technikák tanulása. Az álláshirdetések olvasására való felkészítés.

Azokat a foglalkozásokat tanulták meg könnyebben, amelyek személyes sorsukhoz voltak köthetők, pl. futó, focista, szakács, autószerelő, számítástechnikai programozó.



Egy viszonylag stabil és egyszerű ilyen szerkezet a csinálni  csináló/-ő a hangrend és illeszkedés szabályainak megfelelően.

♥ 32

7.

A tevékenységek körének bővítése (tanár, diák), és az ebből képezhető foglalkozások :



Szeretek úszni úszó futni  futó focizni  focista aludni  (alvó) főzni  szakács kirándulni  (kiránduló) tanulni  tanuló olvasni  (olvasó) tévét nézni  (tévénéző) kamiont vezetni  kamionvezető beszélgetni  (beszélgető) barkácsolni  szerelő kertészkedni  kertész számítógépezni / számítógépet programozni számítógép-programozó

8.

Mi a foglalkozásod? Mit dolgozol? rendőr, postás, orvos, patikus, cukrász, pék, autóbuszvezető, villanyszerelő, kőműves, mérnök, közgazdász, jogász, pincér, zenész, szociális munkás Orvos vagyok. A foglalkozásom orvos. Orvosként dolgozom. Márta szociális munkás. Márta foglalkozása szociális munkás. Márta szociális munkásként dolgozik.

8. Itt egy olyan gyermekkönyvet használhatunk, amely bemutatja a városképet, s annak segítségével a tanulók megismerhetik a híresebb épületeket, elsősorban azonban a képen látható személyekről beszélgessünk.

Ittlétük alatt már kapcsolatba kerültek a hatóság embereivel: szociális munkásokkal, rendőrökkel, vasutassal, kalauzzal, betegségük folytán az orvossal, patikussal, vásárlás során a pékkel, cukrásszal, eladóval, pincérrel, boltossal. Ezek a szavak könnyen az emlékezetükbe vésődtek.

•

Ekkor már megismerkedhetnek a -ként raggal.

•

A mindenféle nonverbális, színes, vizualizációs segédanyag még a szavak tanulási sorrendjét is könnyen előhívja. A sok kórusban történt ismétlés és kiejtés, a javító szándékból történt gyakorlás az anyanyelvi tanulás folyamán megfigyelhető óvodás módszerre hasonlított: ugyanaz a ritmus, ugyanaz a hangsúly, ugyanaz a kísérő mozdulatsor jellemezte. Bátran élhetünk vele.



A legelső csoporttal a Hobo Blues Band Caramel által feldolgozott egyik számát hallgattuk szelektív hallásgyakorlatként: Élvezték a zenét, főleg pedig azt, hogy felismerték a refrén szavait: „Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a handlé, a szódás és a képkereskedő…”



33

9.

Az eddig tanultak táblázatszerű összegzése, gyakorlása: A-B diák különböző hiányzó információk >> kérdésszerkesztés >> válaszformálás, írásos kiegészítés

Név

Életkor

Nadja Barnabás

Foglalkozás

Németország 32

Magyarország

gyógyszerész

57

Anglia

orvos

Anna

44

David

38

Izrael

Lee

19

Kína

46

Mexikó

52

Egyiptom

Nadja

26

Steve

57

Anna

34

Származási hely

Telefonszám

Iskolai végzettség

Családi állapot

32 46 718

középiskola

hajadon

4556 312

elvált egyetem

9827384

egyetem

45738291

szakiskola

festő

házas

házas 8869583

középiskola

pincér Anglia

31829339

Oroszország

tanár

David

38

Izrael

idegenvezető

Lee

19

Kína

szakács

Miguel

46

Mexikó

Ibrahim

52

Egyiptom

hajadon 83928763

egyedülálló egyedülálló

773772883 recepciós

főiskola

szakiskola özvegy

9. A feladat megoldása előtt ismételjük át az összes kérdést, amit eddig vettünk (egyes szám második és harmadik személyben is).

Mi a neved? Mi a neve?



Hány éves vagy? Hány éves (Anna)? (Mikor születtél? Mikor született (Anna)?)



Hol laksz? Hol lakik (Anna)? (Melyik országban laksz? Melyik országban lakik (Anna)?)



Mi a foglalkozásod? Mi (Anna) foglalkozása? (Mit dolgozol? Mit dolgozik (Anna)?)



Mi a telefonszámod? Mi a (Anna) telefonszáma?



Mi az iskolai végzettséged? Mi (Anna) iskolai végzettsége?



Van családod? Van (Annának) családja? Mi a családi állapotod? Mi (Anna) családi állapota?



Feladatmegoldás közben járjunk körbe a csoportban, és egyénileg javítsuk a kiejtést, illetve az írásképet.

x

35

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, HOZZÁFŰZÉSEK

III. A VÁROSBAN, AZ IDŐ KIFEJEZÉSE, TESTRÉSZEK

1. Ha a hová? kérdésre felelünk, akkor a -ba, -be belső irányhatározó ragokat alkalmazzuk, és gyakorlásuk közben fel kell hívnunk a tanulók figyelmét a hangrend és illeszkedés szabályára.

1.

Ismételtetés, előhívás: mit szeretsz csinálni?



Igék sorolása, ennek táblán történő listázása, s ezek kapcsán az új struktúra:



Megyek ……………-ni a/az ………….-ba/-be



36

Mivel ez nem túl bonyolult, csatoljuk hozzá a hol? kérdést: a ragok -ban, -benre változása könnyen érthető. Ekkor gyakorolhatjuk a ragozást (az ikes igékre nem kell külön kitérnünk, az egyes szám első személyben elfogadjuk a -k végződést is).



Fontos épületnevekkel bővítjük a szókincsüket: posta, bíróság, tábor, állomás, piac, főiskola, egyetem, orvosi rendelő, kórház, klinika stb.



A -ra, -re ragot kivételként kezeljük, a személyhez, pl. orvoshoz menést pedig úgy értelmezzük, hogy nem az orvosba, nem az orvosra megyünk, hanem hozzá (-hoz, -hez, -höz).



Pálcikarajz, testbeszéd alkalmazása.



Tisztázzuk a menni ige ragozását, mondjunk minél több példamondatot vele, és ismételtessük.

enni  az étterembe aludni  a szobába futni  az erdőbe beszélgetni  a plázába kirándulni  a hegyekbe úszni  az uszodába focizni  a stadionba vásárolni  a boltba kávét inni  a kávézóba az étteremben vagyok (eszem) a szobában vagyok (alszom) az erdőben vagyok (futok) a plázában vagyok (beszélgetek) a hegyekben vagyok (kirándulok) az uszodában vagyok (úszom) a stadionban vagyok (focizom) a boltban vagyok (vásárolok) a kávézóban vagyok (kávét iszom)

2.

Az idő kifejezése Mennyi az idő? Hány óra van? Egy óra van. Két óra, három óra. Fél egy , fél kettő, fél három. Negyed tizenkettő, háromnegyed egy. Öt perc múlva tizenkettő, tíz perc múlva három.

2. A magyar nyelv megelőlegező szemléletének ismertetése. • Fél három: elmúlt kettő, azaz közeleg a három, a három órának eltelt már a fele. Ez a fajta időmegjelölés ellentétes pl. az angollal. • Az egész és fél után a negyed és a háromnegyed fogalmának elsajátítása következik. Ez is eltér az indoeurópai nyelvekében használatos időmegjelöléstől. • Ezután következik a múlt és lesz ismertetése: az öt perccel múlt (a -val, -vel rag a használat szintjén marad, nem kell a tudatosítás szintjére emelni) és öt perc múlva lesz forma gyakorlása.

3.

Mikor? most holnap reggel, délelőtt, délután, este, éjszaka délben nyolc órakor pénteken

3. Az időkifejezés magyarázata: vannak rag nélküli időhatározós főnevek (reggel, este, délelőtt, délután, este, éjszaka) és ragosak (délben, nyolc órakor, július tizenkettedikén). Mindenképpen ajánlatos itt csak a napszakokkal és az órával foglalkoznunk, a már ismert struktúrákra (július tizenkettedikén, pénteken) csak hivatkozzunk. A már készségszinten ismert számok gyakoroltatására is hasznos ez az anyagrész. Segédeszközként kb. tíz nagyméretű kartonórát használjunk, és azok segítségével kórusban gyakoroltassuk az idő kifejezését. • Ezután kisebb csoportokra oszthatjuk osztályunkat, és most már kis kártyákra rajzolt órák segítségével (melyeken arab, illetve római számok vagy csak pöttyök vannak) versenyeztethetjük őket.

5.

Tájékozódás a városban:

5. Az épületek mint orientációs pontok, mint célpontok a közlekedésben.

–Hol van a vasútállomás, a nyelviskola, a metró, az étterem, a bevásárlóközpont, a kórház? –Az uszoda a kórház mellett van. –Menj jobbra, balra, egyenesen, fordulj be az első, második utcába, fordulj jobbra a harmadik saroknál.



A jobbra, balra memorizálást a „Jobbra át, balra át!” katonai vezényszavakkal, a teremben tartott kis mozgatásos ötpercekkel gyakoroltuk. Minden mozgásos, nem pusztán táblán rögzített vizuális típusú feladatot nagyon élveztek, és rendkívül magas százalékban rögzült is az anyag. 37

6. A feladatmegoldás a már jól ismert információhiányos feladat. A és B diák kérdésekkel szerzi meg párbeszéd útján a táblázatából hiányzó információkat.

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

Vasárnap

8-10

iskola

iskola

iskola

iskola

iskola

piac

alvás

10-12

iskola

iskola

bíróság

iskola

iskola

zongora

úszás

12-14 14-16



Mit csinálsz hétfőn 10 órakor? Iskolában vagyok. Tanulok az iskolában. Mit csinálsz kedden délután 4 órakor? Focizni megyek a stadionba. Mit csinál Noémi kedden délután három órakor? Az uszodában van.



Információátadás, útleírás.



Érdekességként megemlítem, hogy a vasárnapi tevékenységek során szinte azonnal felvetődött a kérdés, hogy a magyar emberek miért nem járnak templomba, mi az oka annak, hogy a legtöbben nem vallják magukat hívőnek, vallásosnak. Ekkor adható szubjektív magyarázat, tömör ismertető a négy nagy történelmi egyházról, a szabadegyházakról, az új trendekről, angolul.



38

A diákok nem nézhetik egymás lapját, így csak a szóban elhangzott feleletek alapján tölthetik ki a táblázatukat.

6. Önálló problémamegoldó feladatsor:

zongora

kirándulás

16-18 18-20

énekkar

mozi

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

8-10

iskola

iskola

iskola

iskola

iskola

Budapest

10-12

iskola

iskola

iskola

iskola

iskola

12-14 14-16 16-18 18-20

szociális munka

főzés foci

Foci

Vasárnap

templom

7.

Testrészek:



fej, váll, kar, has, láb, fül, szem,



7. Magunkon mutogatva, egymást is megérintve, egyre gyorsuló tempóban, kórusban mondogatva gyakoroltuk be az új szavakat.

has, gyomor, vese, szív, hát, borda, alhas, nyak, torok stb.

Struktúra:



Ezt a tananyagot kiemelt fontosságúnak tartom. Az emberi test főbb részei után megtanulták a belső szervek nevét is, és így felkészültebbé váltak egy esetleges orvosi vizsgálatra.



Erre azért volt szükség, mert kiderült, hogy az egyenlítői afrikai klímához szokottakat pl. megviselte a Kárpát-medence szárazföldi éghajlata. Voltak, akik már betegen érkeztek, egyeseket maláriás láz, görcsös, migrénszerű fejfájás gyötört, másoknak viszont a szokatlan ételek hatására gyomorpanaszaik lettek, a nők pedig szinte állandó felfázással és ennek kapcsán mindenféle női betegséggel küszködtek. Fontos volt tehát a megtanulni, hogy mijük fáj.

Fáj a hasam, fáj a torkom. Megfáztam, náthás vagyok, köhögök, lázam van, nem érzem jól magam, megy a hasam, nem tudok vécére menni stb.

8.

RÉSZIDŐARÁNYOS ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS



Szeretek futni  megyek az erdőbe (futni). Szeretek olvasni  megyek a könyvtárba (olvasni). Szeretek focizni  megyek a stadionba (focizni). Szeretek úszni  megyek az uszodába (úszni).

A tünetek leírása:

Fáj a fejem. Fáj a fülem. Fáj a szemem. Fáj a hasam. áj a hátam. Fáj a lábam.

8. Az összefoglaló ismétlések a nyelvtanulási folyamat fontos részét alkotják. Az ismétlés során a tanár ellenőrizheti, hogy milyen mértékben tudta átadni a tervezett struktúrákat és a szókincset, a hallgatók pedig még ilyenkor is tehetnek fel kérdéseket a tananyaggal kapcsolatban.



A harmadik modulunk témája a város (épületek lokalizációja, útbaigazítás), az idő (mikor?) és a testrészek. A második modulban elsajátított ismeretanyaggal tehát ekkor már meg tudjuk mondani, mit mikor és hol végzünk, mikor, hova és miért megyünk.

39







Már egy egészen hosszú gondolatsort is ki tudunk fejezni: Szeretek focizni. Nagyon jól tudok focizni, sportoló vagyok. Hétfőn reggel megyek (járok) a stadionba edzésre. A stadion Debrecenben van, a kórház mellett..

Épületek, helyek (hová?, kihez?, honnan?, kitől?, miről?)

Bevezethetjük a miért kérdőszót is: Miért mész a stadionba, Ali? Focizni. Edzésre megyek.

Jövök a bolt_____, az iskolá_____, a gyógyszertár_____, a kórház_____.

Az életszerűség indokolja, hogy részletesen el tudjuk mondani, milyen testi panaszaink vannak.

Megyek a tábor_____, kert_____, az iskolá_____, a bolt_____,

Megyek az orvos_____, a barátom_____, a barátnőm_____, a tanárom_____, a szociális munkásom_____, az ügyintézőm_____. Jövök az orvos_____, a barátom_____, a barátnőm_____, a tanárom_____, a szociális munkásom_____, az ügyintézőm_____.





40

A hol?, honnan? és a hová? kérdésekre válaszként adott struktúrákat is tudatosítsuk gyakorló, ismételtető feladatokkal (szóban és írásban egyaránt). Vegyük át újra a jönni és a menni igeneveket (jönni valakitől, jönni valahonnan; menni valahová, menni valakihez). A városnevek kapcsán felbukkan a –ról/-ről rag is, melynek kapcsán pedig bevezethetjük a ,,beszélni valamiről” szerkezetet is.

Az orvos_____, a barátom_____, a barátnőm_____, a tanárom_____, a szociális munkásom_____, az ügyintézőm_____ vagyok.

Beszélünk a problémák_____, az időjárás_____, az árak_____, a munká_____, az ebéd_____, a vacsorá_____.

IV. VÁSÁRLÁS, A MENNYISÉG, MÉRTÉKEK

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, HOZZÁFŰZÉSEK

1.

1-7.

Zöldségfélék: krumpli, paradicsom, paprika, saláta, bab, borsó, kukorica, hagyma, fokhagyma, káposzta, uborka, tök, spenót, sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé, karfiol, brokkoli stb.

2.

Gyümölcsök: alma, banán, narancs, mandarin, körte, barack, ananász, szilva, szőlő, eper, dinnye stb.

3.

Alapvető élelmiszerek: liszt, olaj, cukor, tojás, tej, vaj, margarin, búzadara stb.

4.

Húsok: csirke-, disznó-, marha-, hal, csirke-, pulykahús stb.

5.

Ruhaneműk: kabát, zakó, nadrág, szoknya, pulóver, mellény, dzseki, zokni, harisnya, sapka, sál, cipő, papucs, bakancs, bugyi, gatya, melltartó stb.

6.

Bútorok: asztal, szék, ágy, szekrény, lámpa, televízió, rádió, magnó, CD-lejátszó, videó, fényképezőgép, számítógép stb.

7.

Étlapon szereplő ételek: levesek, sült húsok, tésztafélék, saláták, desszert stb.



Ebben a témában rengeteg új szót megtanulunk, de az eddigiektől kicsit eltérő módon mindennap nem új struktúrába, hanem (az érdeklődési területet figyelembe véve) minden lehetséges alkalommal új szócsaládokba kezdve.



Egy nagyáruház reklámújságából is dolgozhatunk, ehhez könnyedén hozzájuthatunk, s mindenki előtt ott lehet. Megmagyarázható a bruttó és nettó ár fogalma. Nézhetjük, hogy az árak mennyi men�nyiséget takarnak, kilogrammot (kilót), fél kilót, 250 grammot, litert, egy darabot vagy többet.



A magyar mindennapi életre való ráhangolódás létkérdés: a menekültnek magabiztosan kell mozognia közvetlen környezetében, el kell kerülnie, hogy megtévesszék vagy becsapják.



A 3. kurzus utolsó előtti napján egy magyar főzőtanfolyamot tartottunk, melyen a magyar konyha jellegzetes ételeit, így babgulyást, töltött káposztát főztünk, szalagos fánkot sütöttünk, gyümölcssalátát készítettünk. Kézbe vettük, megneveztük, aprítottuk, dagasztottuk, töltöttük a hozzávalókat, vagyis a „learning by doing” tanulási technikát alkalmaztuk. A kurzus méltó befejezéseként pedig következett a közös evés, melynek óriási lélektani hatása van, ünnepélyessé tette a közös együttlétet.



41

8. Ezek a kontextusok mind ismerősek, nagy valószínűséggel a világon mindenhol egyformán zajlanak: kérek valamit – megkapom. A Mennyibe kerül? résznél újra előjönnek a számok, akár egészen nagy számok is (Mennyibe kerül egy ház?).

8.

Vásárlási alappanel (tárgyeset) − Kérek egy fej káposztát. − Tessék. − Mennyibe kerül a narancs? − Háromszáz forintba.

9. Érdeklődöm az ár felől, fizetek. Kulturális aspektusból hozzáfűztük, hol lehet alkudni, és hol állandóak az árak, és hogy mekkora borravalót szokás adni.

9.

Mennyiségek, mértékek: kiló, liter, csomag, zacskó, darab, tábla, pár, tucat stb.

10. Az európai méretekkel nehezen boldogultak, a small, medium, large, extra large megjelölés közelebb állt hozzájuk. Ezeken a területeken az esetleges új struktúrákat nem nyelvtani fogalomként, hanem szókincsbővítésként tanítottam.

10.

Mennyibe kerül? Milyen méret? Hányas méret? 39-es cipő, 45-ös ing, 28/32-es nadrág stb.

11. Ilyen jellegű képzett számnév a tő- és sorszámneveken kívül sem az angol, sem a francia, sem a német nyelvben nincs, ezért csak élethelyzetben vagy élethelyzetből vett példákon lehet megtanulni.

11. Negyvenes, negyvenkettes − Hányas a mérete? − Negyvenes.

12. A melléknevek állítmányi funkciója leírásához, véleményalkotáshoz.

12. Színek, anyagnevek:



Az egyik tanfolyamon igen nagy hangsúlyt kapott a házrészek, szobák, bútorok, gépek című tananyag.





Elismerem, hogy jó, ha a közvetlen környezetükben használt tárgyak nevét megtanulják, de ha a munkaerő-piaci orientáltság a fő szempont, és a nyelvoktatást az erre felkészítő nyelvi kurzusnak tekintjük, akkor nem javaslom ezt a témakört, mert nem visz közelebb a célhoz.

42

fekete, fehér, piros, zöld, kék, sárga, narancs, barna stb. pamut, gyapjú, bőr, kötött, farmer, vastag, meleg stb.

13. ISMÉTLÉS (I-IV.) IDŐVISZONYOK., TÖRTÉNETEK A MÚLT ESEMÉNYEIBŐL. A JÖVŐ TERVEZÉSE. KIMOZDULÁS. TÁRSAK. Ki

vagy?

Gréti

vagyok.

Mit

kérsz?

Kávét

kérek.

Honnan

jöttél?

Kenyából

jöttem.

Hol

vagy?

Iskolában

vagyok.

Hová

mész?

Boltba

megyek.

Mivel

mész?

Busszal

megyek.

Kivel

mész?

Krisztivel

megyek.

Hogy(an)

vagy?

Jól

vagyok.

Miért

vagy

szomorú?

Szomorú

vagyok,

mert...

az alanyra kérdez

13. A nyelvtanulás előrehaladtával az egyes szám első személyű, két-három szavas, kijelentő módban álló igétől az eldöntendő kérdéseken át a kiegészítendő kérdésekig lassan tágul a tanulók önkifejezési lehetősége. •

az eredetre kérdez a tárgyra kérdez

•

a helyre kérdez az irányra kérdez

•

A már elsajátított hely-, irány-, mód- és célhatározó után megtanulják az okhatározót, és a mert kötőszóval eljutnak a bővített mondatokhoz. Ekkor már nemcsak önmagukról, hanem a velük tartó társról és a kezük ügyében levő eszközökről is tudnak beszélni. Érdemes megjegyezni, hogy amíg az oroszban hat, a németben négy, az angolban pedig három, addig a magyarban 27 főnévi eset van. Nem célunk ezek közül valahánynak a megtanítása, ám készíthetünk egy táblázatot, amelyből a vonatkozó kérdésekkel együtt a legfontosabbakról képet alkothatnak. (Ha van közvetítő nyelv, akkor fordítsunk.) Az igeidőrendszer használata eközben folyamatosan csiszolódik. (Tegnap Péterrel elmentem a boltba, vettünk kenyeret meg tejet.)

az eszközre kérdez •

Az alanyi és tárgyas igeragozás közti különbséget képtelenség a nyelvtudás eme szintjén csak a célnyelven megmagyarázni, értelmezni. Mivel pedig a közvetítő nyelvekben tárgyas igeragozás általában nincs, megint csak azt a jól bevált módszert alkalmazzuk, hogy kontrasztív mondatokkal próbálunk a különbségre rávilágítani, és nyitott mondatokkal sugalljuk a helyes használatát:

•

Kérek kenyeret / egy kenyeret >> << kérem a kenyeret Írok egy levelet/ Levelet írok >> << Írom a levelet.

a társra kérdez az állapotra, módra kérdez az okra kérdez.

43

•

•

•

44

Az ikes igék egyes szám első személye alanyi ragozásban -m személyragot kap, de e szabály ellen még a magyar ajkúak is, mi több, még a magyar szakos tanárok többsége is gyakran vét: iszom, eszem helyett iszok, eszek alakot mond. Ezért csak említsük meg a szabályt, de a használatát ne erőltessük.

•



megyek, mégy/mész, megy, megyünk, mentek, mennek jövök kérek eszem iszom alszom veszek

Ismertetjük a jövő idő mindkét képzési formáját (főnévi igenév + fogok/fogsz/fog; jelen idejű ige + majd + időhatározó), és átismételjük az időhatározókat.

•

A jövő idő mint a tervezés fontos kifejezési eszköze:

A múlt idő -t/-tt sémáját valószínűleg könnyebb megérteni, mint alkalmazni, de a tőváltós v/sz/d , ill. az n/sz/v váltós igék múlt idejű alakjait táblázatba foglalva kapják kézhez.

•

Múlt idő:



Tegnap elmentem moziba. Szerdán sokat tanultam magyarul.



Az általuk leggyakrabban használt igék ragozása példamondatokban:

Holnap majd elmegyek Budapestre. Menni fogok Budapestre.

V.

SZEMÉLYLEÍRÁS, NÉVMÁSOK

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, GYAKORLATI TANÁCSOK, TAPASZTALATOK

1.

Személyleírás, külső, belső jegyek

a hosszú időt tölt el egymással 20-21 ember, akkor elkerülhetetlen, hogy tanuH lópárok, klikkek és szimpátián, illetve ellenszenven alapuló viszonyok alakuljanak ki közöttük..

Barátságos

friendly

barátságtalan

Segítőkész

helpful

udvariatlan

Udvarias

polite

Megbízható

reliable

Motivált

motivated

Energikus

energetic

Dinamikus

dynamic

Őszinte

honest

Szorgalmas

hard-working

Jószívű

generous

Magabiztos

self-confident

Nyitott

open-minded

lusta

Makacs Önzetlen

önző

Karl szorgalmas és jószívű, nyitott ember. A magyarok segítőkészek és barátságosak. Én általában nyitott, de makacs is vagyok.

emcsak a negatívumok leírására, hanem önmaguk N jellemzésére is gyakoroljuk ezt a szókincstárat, hogy ne csak az alapvető Jól tudok…, Kicsit tudok… kezdetű állításokkal tudjanak operálni.

S ohasem engedhetjük meg, hogy valakit kirekesszenek a csoportból, bár a kurzus elején mindig polarizálódnak az erőviszonyok, az értelemre hatva név nélkül mégis próbáljuk meg érvekkel elmagyarázni ( eleinte közvetítő nyelven, a kurzus e részén pedig már magyarul), hogy miért jó, ha segítik egymást: a közös gyakorlásból ugyanis nagyobb hasznot húzhatnak, közös erővel többet megtanulhatnak. Ha ezt megértik, utána már csak akkor kapnak össze, ha elfáradtak, de többé nem támadt mély, feloldhatatlan feszültség közöttük. Ha valaki kedvetlen, fáradt vagy nem tudta kialudni magát, mert mondjuk, épp a státusa elbírálására vár, akkor engedjük, hogy csendben meghúzódjon az osztályban, és ne rekesszük ki a munkából. Mi is ezt tettük: meghívtuk a tevékenységre, de nem erőltettük, hogy aktívan részt vegyen az órán. személyleírás készsége különösen nagy hangsúlyt kapott a csoporttagok körében A akkor, amikor negatív tapasztalattal tértek vissza egy-egy hétvége után: amikor pl. a rendőrök minden ok nélkül igazoltatták őket az állomáson, vagy ha egyedül voltak a buszmegállóban, és a buszvezető nem állt meg nekik, esetleg ha nem kaptak jegyet az intercityre. Néha védekezésből támadásba lendültek, mondván: a magyarok diszkriminatívak és fajgyűlölők, nem tudni, kiket utálnak jobban, a romákat vagy a feketéket. Miért nincs problémájuk itt a kínaiaknak? − tették fel ezt és még számtalan ehhez hasonló kérdést. érdéseikre próbáltam amennyire csak lehet, objektív módon válaszolni, és igyeK keztem erősíteni önbecsülésüket, önértékelésüket, melyet nagy nehezen sikerült némiképp visszaszerezniük. Mert hiába véli úgy önmagáról az ember, hogy jó, becsületes, szorgalmas, megbízható, ha a környezete állandóan negatív módon közelít felé, vagy − rosszabbik esetben − ha elutasítja. Ilyenkor előbb-utóbb elhiszi magáról azt, amit gondolnak róla, és úgy véli, hogy benne van a hiba. Ez nemcsak a menedékkérők problémája, hanem sajnos általános jelenség.

45

2. A társhatározós szerkezet elsajátítása nem nehéz, csak deduktív módszerrel, példák alapján fel kell fedeztetni, hogy a -val, -vel rag v-je hasonul az előtte álló szóvégi mássalhangzóhoz.

2.

Társhatározó: Moziba megyek a barátnőmmel. Budapestre utazom a barátommal.

3. Az eszközhatározó tanítása a társhatározóéhoz hasonló formaalkotással történik.

3.

Busszal, trolival, vonattal utazom. Cukorral, tejjel iszom a kávét, citrommal, mézzel a teát. Tűvel, cérnával varrok; fűrésszel, kalapáccsal barkácsolok.

4.

NÉVMÁSOK (ÖSSZEFOGLALÓ)

4. A tapasztalat azt mutatja, hogy a névmások aktív használata még nem várható el a tudásnak ezen a szintjén, de mindenképpen törekednünk kell rá, hogy megértsék, és tüntessünk fel minél több példamondatot a táblázatban a közvetítőnyelv segítségével.

Én – engem – nekem – az én-…-m… - az enyém



I am Gréti. Can you see me? Can you help me? My name is Gréti. Whose shoes are these? Mine.

(Én) Gréti vagyok. Látsz engem? Tudsz segíteni nekem? Az én nevem Gréti. Kié ez a cipő? Az enyém.

Te – téged – neked – a te…-d – a tiéd Ő – őt – neki – az ő …..-(j)a/-(j)e – az övé Mi – minket – nekünk – a mi …..-unk/-ünk – a miénk Ti – titeket – nektek – a ti …..-tok/-tek/-tök – a tiétek Ők – őket – nekik – az ő …-juk/-jük – övék

46

Hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk, hozzátok, hozzájuk Rám, rád, rá, ránk, rátok, rájuk



A névmások képzése: rag + birtokos személyrag

Velem, veled, vele, velünk, veletek, velük Rólam, rólad, róla, rólunk, rólatok, róluk Tőlem, tőled, tőle, tőlünk, tőletek, tőlük

Megyek este hozzád.

Tonight I’m going to you.

Jössz velem moziba?

Will you come to the cinema with me?

Mit gondolsz rólam?

What do you think of me?

Gyakran gondolok rád.

I often have you on my mind.

Ezt a virágot tőlem kapod. You get this flower from me.

47

5. Ezúttal az a feladat, hogy a jól ismert módon a táblázat segítségével kell mondatokat alkotni a következő kérdések alapján:

Mit ad Stanley Juditnak? Kitől kap Judith virágot? Mit csinál Stanley a virággal?



Gyakoroltathatjuk egyúttal a múlt idő, a jövő idő és a mondatok további bővítésével az időhatározók használatát is. Mindamellett, hogy ez nagyon hatékony módja a gyakorlásnak, szórakoztató is, mert maguk a diákok sem tudják előre a válaszokat.

5.

A tárgy és a részeshatározó gyakorlása BERGELINE LESLIE

JOHN

KAZEM CONDE CD

HADI

JANA

öv

kesztyű

VINCENT JAPETH JUDITH

keksz

olló

szótár

könyv

virág

cipő

sál

CD

póló

póló

papucs

CD

APPOLINAIRE köröm LACK

zokni

SINICA

parfüm

WILSON

virág

PAUL

szótár

SIMTCHATCHA póló

táska tusfürdő süti kabát olló

hátizsák

CD

JUNIOR

CD

hátizsák

szótár

könyv

kendő

olló

póló

könyv

YOUSEF

kendő Rajzlap

könyv

BERGELINE LESLIE

SHOLA

KAZEM CONDE

JOHN

nyaklánc

sapka

szótár

sál

borotva

zokni

SINICA

parfüm

kendő

WILSON

borotva

szótár

PAUL könyv hátizsák

sapka

CD

pulóver

rajzlap

CD

könyv

póló HADI

póló

papucs váza rajzlap

szótár

borotva könyv

kendő

borotva óra

JANA

VINCENT JAPETH JUDITH

kesztyű toll sapka nadrág

CD

olló kendő

festék

cipő szótár

kazetta póló

csizma

CD

rajzlap

festék

rajzlap

CD

kendő

sapka

papucs

hátizsák

hátizsák könyv póló

SIMTCHATCHA

STANLEY

papucs

Sapka

póló

EMANUEL

szótár

nadrág

hátizsák

könyv

STANLEY

APPOLINAIRE

48

SHOLA

rádió

festék

könyv

rajzlap

virág váza

JUNIOR

rajzlap

olló

borotva

könyv

sapka

YOUSEF

póló

hátizsák

cd

szótár

könyv

borotva óra

festék

EMANUEL

rajzlap

szótár

papucs

sapka

könyv

póló

kendő

VI. AMI AZ ELSŐ ÖT RÉSZBŐL KIMARADT

A TÉMA ÉRTELMEZÉSE, GYAKORLATI TANÁCSOK, TAPASZTALATOK

•

•

Az utolsó részben említem meg azokat a nyelvtani struktúrákat, amelyekhez csak a felismerés szintjéig jutottunk el: a csoport értette őket, de rögzítésükre, önálló alkalmazásukra, automatizált használatuk elsajátítására már nem jutott idő.



Nagyobb szókincset, több szó ismeretét követelte a melléknév fokozása, az összehasonlítás szerkezete (ki milyen magas, ki magasabb, ki a legmagasabb a csoportban, ki a legfiatalabb, ki a legidősebb, ki fut gyorsan, gyorsabban, a leggyorsabban stb.)

Szakács a foglalkozásom. Gyorsan és jól dolgozom. Szeretnék étteremben dolgozni. Olyan gyorsan futok, mint a gepárd.



Tehát az összehasonlított tulajdonságok különböző mértékét, fokát, azaz a melléknevek alap-, közép- és felsőfokát szövegkörnyezetben fel tudták ismerni, és meg is értették, a csoport nagy többsége kön�nyedén utánozta a formaképzést, de használatát nem erőltettem, nem vettem kötelező tananyagként.

Felszólító mód, igekötők

•

Peter, olvasd fel ezt a szöveget, kérlek! Natacha, nyisd ki az ablakot, légy szíves! Lenne (legyen) szíves megmondani, mennyi az idő? Aludjatok jól, jó éjszakát!



A felszólító módot is csak a legalapvetőbb szinten használtuk: állj fel, ülj le, figyelj ide, hozd ide, menj oda stb. A felszólító mód -j jeléig eljutottak, de a -s, -z,-sz végű igéknél létrejövő teljes hasonulást nem erőltettem. A gyakrabban előforduló igéknél, pl. a hoz+ (j)ad = hozzad esetben szókincsként használtuk.

Hasonlítás Magasabb vagyok, mint Edina. Én vagyok a legmagasabb a csoportban, Edina a legalacsonyabb. Fiatal vagyok, 1978. július 26-án születtem, de Nikos fiatalabb, mint én, ő 1980-ban született. A csoportban Ibrahim a legidősebb.

•





Ide tartozik még az igekötős igék és a mondatrészek sorrendjének a témaköre is.

49



Prezentációként felkerült a táblára, és a tanulók fejcsóválva ugyan, de ámulattal figyelték a be-, ki-, le-, fel-, meg-, el-, át-, rá-, ide-, oda-, szét-, össze-, vissza- igekötővel ellátott igék bemutatását. Az egyértelmű szavakat viszonylag könnyen megértették: pl. bejön, kimegy, elutazik, lejön; a meg- igekötő befejezettségre utaló volta is érthető volt: pl. Megettem a süteményt.



A felszólító mód gyakorlásakor az igekötő és az ige kettéválást hangsúlyoztuk. Nekem itt nem is nagyon kellett példamondatokon gondolkodnom, mert ők vettek példákat a mindennapi élet eseményeiből, sőt még kérdéseket is alkottak.

•

A szórenddel kapcsolatban azt véstem a fejükbe, hogy az, amit hangsúlyoznak, az kerüljön a mondat élére, és hogy nem kell mindig hangsúlyozni, vagyis kimondani a személyes névmást, hanem az angollal ellentétben kell felépíteni a mondatot.

xy. 50

•

A szórend Holnap megyek Budapestre. Holnap Budapestre megyek. (nem Pécsre) Budapestre holnap megyek. (nem kedden) Budapestre holnap én megyek. (nem Mariska) (I learnt English for two years at the secondary school.) Középiskolában tanultam angolul két évig. Középiskolában két évig tanultam angolul. Angolul két évig tanultam a középiskolában. Én tanultam angolt két évig a középiskolában.

INTEGRÁLT KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

1. A célnyelv célnyelven való oktatásának fontosságáról meg vagyok győződve, ezt a bevezető részben hangsúlyoztam. Nyelvtanárként az első pillanattól kezdve autentikus forrása voltam a hallás utáni megértésnek, a hangképzésnek (semmilyen beszédhibám nincs).

5. Idővel minden csoport egyre nyitottabbá és befogadóbbá vált olyannyira, hogy a titkaikba is beavatva, sokszor arra kértek, hogy udvarló szándékú vagy szerelmi vallomást tartalmazó SMS-eket segítsek megfogalmazni nekik.

2. Angol–német–magyar szakosként általában összehasonlító és kontrasztív példákkal állok elő, azaz nem szabályok révén tanítok, mert az „analitikusan építsd fel a nyelvet” típusú tanítás–tanulás híve vagyok. Példamondatok alapján, pragmatikus beszédaktusokat teremtve szeretem felfedeztetni tanítványaimmal a szabályokat: rájuk bízom, fogalmazzák meg ők, rögzítsék a helyes formát, hogy problémamegoldásra, információszerzésre használhassák a megismert nyelvi struktúrákat, a szókincset.

6. Nem magyar nyelven rövid előadást tartottam nekik Magyarország földrajzáról, történelméről, az itt élő emberek hétköznapjairól, egyházi és állami ünnepeiről, szokásairól, hagyományairól. E témában mindig az időszerűségre törekedtem, és gyakorlás céljából kihasználtam az épp aktuális ünnepeket, eseményeket, évfordulókat (március 15-e, húsvét, esküvő, október 23-a, halottak napja, Mikulás, karácsony).

3. Hangos, kórusban történő és egyéni szövegolvasást is alkalmaztam: a Gőgös Gúnár Gedeon c. könyv gyerekverseiből pl. határozottan ráéreztek a magyar nyelv ritmusára. Rövid meséket is olvastunk a számukra eddig ismeretlen ajakkerekítéses ö, ü és az é réshang kiejtésének gyakorlására. Értelmező és szelektív olvasásra újsághirdetéseket használtunk: nem kellett minden szót megérteniük, csak pl. azt, hogy milyen munkát hirdetnek, milyen munkaerőt keresnek. 4. Az íráskészség fejlesztése kezdetben csak annyiból állt, hogy le kellett másolniuk helyesen a szavakat, a struktúrákat a tábláról, a kurzus felétől pedig már tollbamondást írtak.

7. Tanultunk egy népdalt is, és tartottuk egy közös énekórát, melyen mindenki bemutatta saját kedvenc népdalát. 8. Tanórán, ill. iskolatermen kívüli eseményre a 3. kurzus folyamán háromszor is sort kerítettünk. Az elmúlt szemeszterben a nyíregyházi főiskolán tanítottam óraadóként, így a stílusgyakorlat órán szerveztem egy kis multikulturális tapasztalat- és eszmecsere-lehetőséget. A férfiakból álló csoport kb. 20-25 percig a magyart, a nőké pedig native speakerekkel az ő célnyelvűket gyakorolhatta: volt, aki nem angolul, hanem franciául, oroszul vagy németül kommunikált. És mindezt tettük, tették a békés egymás mellett élés jegyében és az előítéletek oldása, a nagyobb toleranciaszint elérése végett.

51

Mindenképp megemlíteném az alapos előkészítő munkát: a főiskolás csoportnak az anyanyelvűekkel való beszélgetés lehetőségét helyeztem előtérbe, a menedékkérőkről általánosan alkotott negatív előítéleteket pedig személyes pozitív tapasztalataim átadásával igyekeztem csökkenteni. Mindazonáltal a csoport azt kérte, mondjam, hogy ők diákok, turisták, és semmiképp sem azt, hogy táborlakók, mert akkor le fogják őket nézni. Itt azt próbáltam elérni, hogy fogadják el önmagukat, és ne játsszanak szerepet, mert hosszú távon többet ér az őszinteség, ha az ember igaz barátokra akar lelni. Egyébként mindkét fél nagyon jól érezte magát. A sóstói kiránduláson délelőtt a falumúzeumot látogattuk meg, délután pedig az állatkertet. A múzeum munkatársa egyórás magyar nyelvű tájékoztatást tartott nekünk. Rendeltünk ebédet, s ott helyben el is fogyasztottuk: a kelt tészta mindenkinek nagyon ízlett, de a leves nem nyerte el a tetszésüket. Szemlátomást örültek a nyilvánvaló kulturális közeledésnek, és ők is emlékeztek kicsit saját hazájukra. Kissé elérzékenyültek, de nem tapasztaltam semmilyen negatív hatást. Az állatkertben igazán felszabadultak, de az egész napos séta elfárasztotta őket. A saját gyermekeim, akiket szintén azzal a szándékkal vittem magammal, hogy színes bőrű emberekkel ismerkedjenek és barátkozzanak, jobban bírták a gyaloglást. Ez arra utal, hogy a befogadóállomási lét elgyengíti az embert.

52

A vásárlásról szóló fejezetben említést tettem a főződélelőttről, mely eredetileg többkultúrájú főzőeseménynek indult, szívesen megkóstoltam volna ugyanis a búzadaralevest, amelyről minden alakalommal beszámoltak, amikor azt főztek maguknak. Végül két barátnőm segítségével a befogadóállomáson kívül levő színes kis házak egyikében gyorsfőző tanfolyamot szerveztünk, hogy megismertessük velük a magyaros ételeket, Ez lett a búcsúparti is. Az a nepáli fiatalember, aki később kapcsolódott be a tanfolyamba, és nem tudott latin betűkkel írni, szakácsként igencsak elemében volt, és e tudományával kompenzálta az összes addigi lemaradását. Hangsúlyozom: minden program megvalósításához a napi étkezésre és közlekedésre kapott pénzükből tettek félre, azonkívül a Metro c+c nyíregyházi áruháza egy jó adag déligyümölccsel támogatott minket.

JÁTÉKOK

GYAKORLATI TANÁCSOK, TAPASZTALATOK

SZÓSALÁTA: két-két ember bármilyen témakörben ugyanazt a szót kapja. Minden kiosztott szó ugyanahhoz a témakörhöz tartozik, tehát a gyűjtőfogalom megnevezésével mindenki mozgósítható. Annak, aki a saját szavát hallja, fel kell pattannia a helyéről, és helyet kell cserélnie társával. Középen áll azonban egy szék nélküli játékos, aki ki akar kerülni a körből, hogy leülhessen. Mozgalmas és figyelemösszpontosítást igénylő játék.

Mivel a struktúrák bonyolódtak, több lazító, elmélyítő, memorizáló játékot alkalmaztam. Egyértelművé vált számomra, hogy a játék nemcsak a versengés lehetőségét nyújtotta nekik, hanem egyfajta feszültségenyhítő hatása is volt: elfelejtette velük, kik is valójában, milyen élethelyzetben vannak, és miért kell magyarul tanulniuk.

SZÓKÍGYÓ: memóriajáték. Az első játékos mond egy szót, a következő megismétli, és hozzátesz még egyet, az utána következő pedig mindkettőt megismétli, majd hozzátesz egy újabbat, és így növekszik a szósor. Az veszít, aki elrontja a sorrendet. FEJBECSAPKODÓSDI: Az elnevezés kicsi durva, de a játék nem az. A témakörön belül minden játékos kap egy-egy szót, és mindenkinek a sajátján kívül a többiekét is meg kell jegyeznie. A játék lényege az, hogy a kör közepén állónak felváltva, gyors ritmusban mondják a játékosok egymás szavait (ez lehet pl. egy állat, gyümölcs, közlekedési eszköz, épület, ruhadarab neve), a középen állónak pedig le kellett sújtania (pl. egy összetekert papírlappal) arra, akinek a szavát hallja. Az éppen megnevezettnek villámgyorsan új ember szavát kell mondania, hogy ne ő kapja a fülest. Az áll a kör közepére, aki nem elég gyors. MEMÓRIAJÁTÉKOK: A saját gyermekeim játékai közül hoztam néhányat: először megneveztük a felmutatott eszközt, majd spontán mondatokat kellett mondaniuk vele kapcsolatban. Pl. ilyeneket: Nem szeretem a macskát. Szeretnék egy autót.. Szívesen eszem banánt. Leírhatatlan versenyszellem alakult ki a játékok során: ötfős csoportokban játszottunk, és szabályos mérkőzéseket vívtunk.

PUZZLE-K: Kezdetben szókincselőhívó céllal hoztam a csoportba, és meglepő volt, hogy egyáltalán nem érettek a kirakójátékhoz. Nem tudták, hogy célszerű a szélekkel, a kerettel kezdeni, nem értették, hogyan kell összerakni a darabokat. A legelső, a négyéves korosztálynak készült, 20 darabból álló puzzle kirakása 35 percükbe telt, méghozzá csoportmunkában. Ettől kezdve minden héten vittem nekik újat, hogy szórakozhassanak vele. A szemétszállító és tűzoltóautós, valamint a dömperes kirakó remek lehetőséget teremtett új szakmák nevének a megtanulásához (kőműves, festő, burkoló, tetőfedő, ács, villanyszerelő). Új igéket is megtanultunk, kérdéseket tettek fel egymásnak azzal kapcsolatban, hogy ki mit szeretne csinálni. Nyitottnak mutatkoztak bármilyen kézműves szakma elsajátítása iránt. 53

Végkövetkeztetés: MEDDIG JUTOTTUNK? Röviden: azt gondolom, hogy amit nyelvi szempontból el lehetett érni, azt mind a négy tanfolyamon elértük. Programunk a kitűzött célokat megvalósította, néhol még túl is teljesített: pl. lehetőségük nyílt a kurzus hallgatóinak az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Kirendeltségén önkéntes munkát végezniük, holott ilyesmiről az elején még álmodni sem mertek. A csoporttagok a 144, ill. 170 óra alatt annyi tudást szereztek, amennyi elegendő a mindennapi életben való boldoguláshoz, és ami szintén fontos, elsajátították a magyar nyelv alapjait, és ha kedvük tartja, innen már egy magasabb szinten folytathatják a tanulást. A rövid értékelés és az a fajta légüres tér, amely a kurzus befejezése után keletkezik, sajnos negatívan hatott rájuk, de azzal bátorítottam őket, hogy mivel már ismerik az együtt tanulás, az egymás segítése és az együtt könnyebb elvét, kereshetnek az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeket. Arra buzdítottam őket, hogy folytassák a tanulást autodidakta módon, járjanak könyvtárba, és használják a magyar nyelvet, ahol csak lehet. Tanítsuk meg az embereket halászni, ne csak a kifogott halat adjuk nekik oda— a kiértékelésen egy kollégámtól hallottam ezt a bölcsességet. És én azt hiszem, ennek érdekében mi megtettünk minden tőlünk telhetőt.

54

Felhasználható segédanyagok, ajánlott irodalom: Tesz-vesz város (képeskönyv) Gőgös Gúnár Gedeon (mondókáskönyv) mesekönyvek összegyűjtött menetjegyek, különféle buszjegyek, villamosjegyek szórólapok katalógusok képeslapok menetrendek térképek hirdetési újságok (álláshirdetés) saját készítésű szókártyák, társasjátékok A következő tankönyvek összefoglaló nyelvtani táblázatai, szógyűjteményei: Hlavacska Edit – Hoffmann István – Laczkó Tibor – Maticsák István : Hungarolingua 1. Magyar nyelv kezdőknek, Debreceni Nyári Egyetem KLTE, Debrecen, 1997. Erdős József – Prileszky Csilla: Halló, itt Magyarország, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. Ginter Károly – Kereszty Sári: Relaxa Hungarian (angol közvetítő nyelven), Relaxa Magyar-Német Innovációs Kft., Budapest, 1992. Koháry Ilona: Magyar Iskola, HLS – Hungarian Language School Fabylon

55

56

A kiadványért felelős szervezet:

Migránsokat Segítő Egyesület 1077 Budapest, Jósika utca 2. Tel: 322 1502, 344 6224, Fax: 479 0272 email: [email protected] http://www.menedek.hu