MAGYARBÓLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

MAGYARBÓLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK az

ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0140 azonosító számú

„Magyarbóly Község Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése” című pályázata keretében készült

TELEPÜLÉSI STRATÉGIÁJA

Készítette:

2009. október

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 2 Bevezetés................................................................................................................................... 4 1 Helyzetelemzés................................................................................................................ 6 1.1 Magyarbóly Község területi elhelyezkedése, megközelíthetősége,................. 6 1.1.1 Területi elhelyezkedés ................................................................................ 6 1.1.2 Magyarbóly község megközelíthetősége, a település műszaki infrastruktúrája .............................................................................................................. 10 1.1.3 A beremendi határátkelőhely közelsége................................................ 11 1.2 Magyarbóly Község településszerkezeti, természeti és történelmi adottságai .................................................................................................................................. 12 1.2.1 A település szerkezete .............................................................................. 12 1.2.2 Természeti adottságok, környezeti állapot, épített környezet............ 13 1.2.3 A település rövid története ...................................................................... 14 1.3 Demográfiai mutatók............................................................................................ 15 1.3.1 Lakosságszám ............................................................................................ 15 1.3.2 Élve születések........................................................................................... 16 1.3.3 Halálozások ................................................................................................ 16 1.3.4 Természetes szaporulat ............................................................................ 18 1.3.5 Vándorlás.................................................................................................... 18 1.3.6 A népesség nemenkénti megoszlása ...................................................... 20 1.3.7 Iskolázottsági mutatók ............................................................................. 21 1.3.8 A település etnikai összetétele................................................................. 22 1.3.9 Jövedelmi viszonyok................................................................................. 22 1.4 Foglalkoztatottság, munkaerő piaci helyzet...................................................... 25 1.4.1 Magyarbóly Község tágabb környezetének jellemző munkanélküliségi adatai .............................................................................................. 25 1.4.2 Magyarbóly munkanélküliségi mutatói................................................. 26 1.5 A település műszaki infrastruktúrája ................................................................. 29 1.5.1 A közlekedési infrastruktúra bemutatása.............................................. 29 1.5.2 A közüzemi infrastruktúra bemutatása ................................................. 29 1.5.3 A kommunikációs infrastruktúra bemutatása ...................................... 32 1.6 Humáninfrastruktúra, a helyi szolgáltatások helyzete.................................... 33 1.6.1 Gyermekek ellátását, oktatását biztosító intézmények és szolgáltatások................................................................................................................. 33 1.6.2 Kultúra és közművelődés......................................................................... 36 1.6.3 Egészségügyi ellátás ................................................................................. 36

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

2

1.6.4 Szociális ellátás .......................................................................................... 37 1.6.5 Szociális alapszolgáltatások biztosítása Magyarbólyban .................... 44 1.7 A település hivatalai, intézményrendszere ....................................................... 50 1.8 Az önkormányzat gazdálkodása ........................................................................ 51 1.9 Magyarbóly külső kapcsolatrendszere .............................................................. 56 1.9.1 Mikro‐térségi kapcsolatai......................................................................... 56 1.9.2 A határ menti helyzetből adódó kapcsolati lehetőségek és veszélyek .. ...................................................................................................................... 58 1.10 Gazdasági struktúra.............................................................................................. 59 1.10.1 Ipar............................................................................................................... 59 1.10.2 Mezőgazdaság ........................................................................................... 59 1.10.3 Szolgáltatások ............................................................................................ 61 1.10.4 Turizmus..................................................................................................... 64 1.11 A vállalkozások összetétele ................................................................................. 65 1.12 A település civil szervezetei................................................................................. 66 1.13 SWOT‐ elemzés...................................................................................................... 67 1.13.1 A SWOT –elemzés táblázatos összefoglalása........................................ 67 1.13.2 A SWOT –elemzés szöveges értékelése ................................................. 69 1.14 Problémafa.............................................................................................................. 71 2 Stratégia .......................................................................................................................... 72 2.1 Célrendszer ............................................................................................................ 72 2.2 A célrendszer megvalósítását biztosító programok, intézkedések................ 73 2.3 A stratégiai programok és az intézkedések rendszere .................................... 75 I. stratégiai program: Gazdaságélénkítő program ................................................... 75 II. stratégiai program: „Fiatalítás és szolidaritás” program.................................... 82 III. stratégiai program: „Helyi kötődés, helyi szolgáltatás” program ................... 87 IV. stratégiai program: „Természetes falu” program .............................................. 93 Diagram jegyzék.................................................................................................................... 98 Táblázat jegyzék .................................................................................................................... 99 Térkép jegyzék ..................................................................................................................... 100 Függelék: Magyarbóly kereskedelem‐ és idegenforgalom‐statisztikai adatai .......... 101



3

BEVEZETÉS A feladat azonosítása Magyarbóly Község Önkormányzata 2008. évben eredményes ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐ 0140 azonosító számú „Magyarbóly Község Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése”című pályázata keretében – többek között‐ településfejlesztési koncepció készítésére is nyert támogatási forrást. Az önkormányzat megbízásából az Eco‐Cortex Tanácsadó Iroda készítette el a település fejlesztési koncepcióját. A településfejlesztési koncepció célja a település térségi, települési adottságainak, lehetőségeinek ismeretében a közép‐ és hosszú távú fejlesztési célok meghatározása. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepció, mint programozási dokumentum azokat az alapvető elemzéseket és célkitűzéseket foglalja össze, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy település fontos irányítási területeire vonatkozó döntések összhangban legyenek, és azon célok megvalósulását szolgálják, amelyeket a település vezetése a legfontosabbaknak tart. A koncepció keretében tehát megtörténik az alapvető célok kijelölése, valamint meghatározásra kerülnek azok a cselekvési irányok, amelyek a célok megvalósulását az önkormányzat eszközeivel elősegítik. A fentiekkel összefüggésben a településfejlesztési koncepció alapul szolgál a település rendezési tervének kidolgozásához vagy aktualizálásához is. A területfejlesztési koncepció alapfunkciója a fejlesztésben érdekeltek és érintettek egyezségének megteremtése a fejlesztési célok és az azok eléréséhez szükséges fejlesztési irányok terén. A tervezési folyamatban ki kell alakítani azt az érdekeltségi alapú konszenzust, mely garanciája lehet a koncepcióban rögzített fejlesztési irányelvek szerinti településfejlesztési akcióknak. Ennek érdekében a programozási módszertan kialakítása során fokozott figyelmet kell fordítani a társadalmi nyilvánosság biztosíthatóságára. A fejlesztési koncepció kidolgozásának módszertana A helyzetelemzés során a település korábban készült és jelenleg érvényes fejlesztési dokumentumainak, intézkedési terveinek megismerését követően adatokra (KSH, önkormányzati adatszolgáltatás, intézményi adatok) támaszkodva elemzések készülnek a település fejlődését meghatározó tér‐és településszerkezeti, demográfiai, foglalkoztatási adottságokról, a település ellátó rendszereinek működéséről, a gazdasági struktúra jellemző sajátosságairól. Ezt követően a helyi intézményrendszer



4

szereplőivel készülnek mélyinterjúk, majd az elemzés eredményeinek és a mélyinterjúk tapasztalatainak szintéziséből jön létre az a SWOT elemzés, mely a község erősségeit, gyengeségeit, valamint a település tágabb környezetébe ágyazottan a fejlesztési lehetőségeket és veszélyeket foglalja össze. A SWOT analízis és a fejlesztési irányok meghatározását követően sor kerül a társadalmi nyilvánosság biztosításával a kiegészítő információk bekérésére és a programtervezet megvitatására. A koncepció a hosszú és középtávú célokat, a prioritásokat meghatározó dokumentum. A teljes koncepciót a község képviselőtestülete megvitatja, értékeli, módosító javaslatai alapján – szakmai egyeztetést követően – készül el a koncepció végleges változata. Az Eco‐Cortex Kft. megbízása a koncepcióalkotásra terjed ki. Munkánkban azonban a koncepció megfogalmazásánál tovább megyünk. A stratégiai célok meghatározásán túlmenően az operatív célok elérését szolgáló beavatkozások (prioritások) mellett a legfontosabb intézkedések rendszerét is rögzítjük, mert ez a község középtávú tervezésének, vagyongazdálkodásának részletesebb vezérfonalát képezheti. Tesszük ezt azért is, mert a 2007‐2013. évek az ország, a Dél‐dunántúli Régió és a kistérségek életében, működésében jelentős változásokat hoznak. Magyarbóly Község Önkormányzata számára tehát fontos, hogy lássa a legfontosabb beavatkozási területeket és az azokhoz kapcsolódó legfontosabb intézkedéseket, melyek nélkül veszélyeztetve látnánk a koncepció megvalósíthatóságát. Az operatív szintű kidolgozás azonban nem tárgya megbízásunknak. Bármely program, terv akkor képes befolyást gyakorolni a jövőre, ha közösségi akaratot fejez ki, a mindennapi munka során a tudatos döntések homlokterében áll, a gyakorlati munka vezérfonalát képezi, és megvalósulását ellenőrzik. A közösségi akarat megjelenésének, a széles társadalmi nyilvánosságnak fórumot biztosít minden programozási folyamat, így a Magyarbóly Község részére készített fejlesztési koncepcióban is megjelenik a lakosság véleménye, teret kaptak fejlesztési elképzelései.



5

1 HELYZETELEMZÉS 1.1 Magyarbóly Község megközelíthetősége, 1.1.1

területi

elhelyezkedése,

Területi elhelyezkedés

Magyarbóly Község a Dél‐dunántúli Régió déli peremén, Baranya megyében, a Siklósi Kistérségben helyezkedik el. A kistérség területe 652,18 km2, és területi nagyság alapján a 4430 km területű Baranyában – a mohácsi és szigetvári kistérség után – a siklósi a harmadik legnagyobb területű kistérség. A megye statisztikai kistérségei közül a siklósi kistérséghez tartozik a legmagasabb településszám: 53, az összes baranyai település 17,6%‐a. Az alapvetően aprófalvas szerkezetű kistérségben Magyarbóly (1020 fő, 17,22km2 – 2007.év) a közepes lakosságszámú és területű települések közé tartozik (1. és 2. diagram). Magyarbóly Villánytól délkeletre, valamint a horvát határtól északra helyezkedik el a Karasica patak mentén (1. sz. térkép).

1. Térkép: Magyarbóly elhelyezkedése



6

2. Térkép: Magyarbóly területi elhelyezkedése



7

1. Diagram: Települések népessége a Siklósi Kistérségben, 2007 (fő)



8

2. Diagram: Települések területe a Siklósi Kistérségben, 2007 (fő)



9

1.1.2

Magyarbóly község megközelíthetősége, a település műszaki infrastruktúrája

3. Térkép: A térség úthálózata

Jelenleg a térség legjelentősebb tengelyeit az 57‐es és 58‐as számú másodrendű főutak képzik. Előbbiről a Siklós‐Villány útvonalon, utóbbiról Bólyon keresztül közelíthető meg Magyarbóly. Beremend 2006‐ban megújult határátkelőhelye miatt fontos megemlíteni, hogy Magyarbóly Beremenden keresztül közvetlenül is megközelíthető. Az udvari teljes értékű (teherforgalmat is biztosító) határátkelőhely közelsége is fontos lehet Magyarbóly szempontjából. A település megközelíthetőségét pozitívan befolyásolhatja a közeljövőben elkészülő 6‐os gyorsforgalmi út, mely közvetlenül a település mellett fog elhaladni. Érdemes tehát az ezzel megnyíló lehetőségeket számba venni. Ahogy az alábbi



10

térképen látható, az épülő autópálya ivándárdai lehajtójától Magyarbóly Kislippón keresztül gyorsan megközelíthető lesz egy alig 6 km hosszú útszakaszon.

4. Térkép: Közlekedési infrastruktúrafejlesztés 2015‐ig

1.1.3

A beremendi határátkelőhely közelsége

Magyarbóly fejlődése szempontjából is fontos, hogy a szomszédos Beremend településnél 1 2006. szeptemberben egy korszerű, kibővített, a schengeni követelményeknek teljes mértékben megfelelő, személygépkocsik és buszok fogadására alkalmas átkelő épült. Épült egy új, 422,5 m‐es, földszintes személyforgalmi kezelőépület is. Ez az átkelő megfelel az Európai Unió közlekedéspolitikai programjában megfogalmazott alapvető szempontoknak: gyorsan, kulturáltan és színvonalasan bonyolítja az utas és áruforgalmat.2A közeljövőben a határátkelőt az állandó teherforgalom számára is alkalmassá kívánják tenni, ehhez meg kell építeni a Beremendet elkerülő utat, mely az V/c európai korridorhoz is kapcsolódik majd.

1

1965 óta működik a határátkelőhely (2006. január 3.‐tól az udvari vámhivatal kirendeltségeként). A dél‐szláv háború idején az átkelőhely zárva volt, és csak 1999. december 15‐én került sor az újbóli megnyitására. 2004. december 8‐ától az átkelőhely nyitva tartása folyamatos. 2 Forrás: Vám‐ és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, Országos Parancsnok Hivatala sajtótájékoztatója 2006. december 8.



11

1.2 Magyarbóly Község településszerkezeti, természeti és történelmi adottságai 1.2.1

A település szerkezete

5. Térkép: Magyarbóly (forrás: Google Maps)

Magyarbóly szerkezetileg két fő tengelyre épült: a Villányból és a Beremendről érkező utak mentén, valamint ezek kereszteződése körül épültek ki lakóterületek.



12

1.2.2

Természeti adottságok, környezeti állapot, épített környezet

Természeti adottságok Magyarbóly – hasonlóan a siklósi kistérség többi településéhez – kellemes klímájú terület. Évi középhőmérséklete meghaladja a 10.5°C‐ot. A napsütéses órák száma eléri az évi 2025 órát. Csapadékmennyisége meghaladja az országos átlagot, ami azt jelenti, hogy 600 mm fölött van, de az 1000 mm‐t nem éri el. 365 napból kb. 100 olyan nap van, amikor esik az eső. A település éghajlati viszonyai tehát kedvezőek. A település közel helyezkedik el a Duna‐Dráva Nemzeti Parkhoz, de nem része annak. Nem tagja a Natura 2000 programnak sem. Veszélyes hulladék nem keletkezik a település környezetében. Levegőszennyezettség szempontjából a Duna‐Dráva Cementművek jelentenek károsító hatást, de a cég folyamatos technológiai fejlesztésekkel hatékonyan csökkenti a térség levegőszennyezését. A település érzékeny vízbázisú a területen fekszik. Épített környezet A település épített környezetéből a gyógyszertár épülete, a kisdedóvó épülete és az evangélikus templom helyi védettséget élvező épületek. A falu evangélikus temploma 1854‐ben készült el. A templom legértékesebb műkincse Madarász Viktor utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe. A református és katolikus templom csak jóval később készült el.



13

1.2.3

A település rövid története

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római‐kori leletek is bizonyítanak. Magyarbóly neve először 1287‐ben tűnik fel az oklevelekben, ekkor Boyad alakban írták. A falu hosszú ideig a Bólyai család birtoka volt, majd a Kórógyiak lettek birtokosai, a Kórógyi család alapítása volt az itteni ferences rendi kolostor is, mely hosszú évtizedekig működött itt. 15. században híres volt a környék borairól és kereskedelméről, mely fellendülést a török hódoltság és később a Rákóczi‐szabadságharc időszaka törte meg, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett. Az 1696‐os évek körül, a Török hódoltság után a település szerb hűbérbirtok lett, majd a szerbek hazatérése után szinte elnéptelenedett. 1755 és 1830 között tolnai sváb telepesek érkeztek a faluba. Ők építették a falu első iskoláját és a templomot is. A település sokáig a környék evangélikusságának a központja volt. A környékbeli sváb lakosság többségének ellensúlyozására 1939‐40‐ben a kelet‐ magyarországi területekről, a Szabolcs megyei Vaja faluból érkeztek vajai telepesek a községbe. Így az 1900‐as évek első felének közepére Magyarbóly egy soknemzetiségű falu lett.



14

1.3 Demográfiai mutatók 1.3.1

Lakosságszám

A Dél‐dunántúli Régióira, ezen belül a siklósi kistérségre is a lassú, folyamatos népességszám csökkenés jellemző. (2003‐ban a kistérség lakosság száma: 38 404 fő, 2007‐ben 37 247 fő). A Magyarbóly község demográfiai tendenciáinak bemutatásához a KSH hivatalos adatait használtuk fel (KSH Évkönyv, 2007.). A település lakosságszáma 1020 fő volt 2007. évben. Az alábbi grafikon szemlélteti, hogy Magyarbólyra is érvényes a kistérségre általánosan jellemző lakosságszám‐fogyatkozás, hét év alatt 45 fővel csökkent a népességszám (2004‐2007 kistérség: ‐3,01%, település ‐3,14% a változás).

3. Diagram: Lakónépesség 2000‐2007, Magyarbóly

A tendenciák érzékeltetéséhez összehasonlítottuk Magyarbóly Község adatait a közelben elhelyezkedő Villány város adataival. Az Villánnyal való összehasonlításban látható, hogy az adott év előző évhez viszonyított %‐os lakosságszám változása tekintetében Magyarbóly 2002 óta évente kb. 1%‐kal



15

magasabb értékeket produkált a közeli településnél, vagyis népessége lassabb fogyást mutat.

4. Diagram: Lakónépesség adott évi %‐os változása az előző évihez képest, Magyarbóly – Villány, 2001‐2007 (%)

1.3.2

Élve születések

Magyarbólyban az élve születések száma 2000 és 2007 között növekvő tendenciát mutat, azonban a 2007‐es évig elmarad a megyei átlagtól, mely évi 9 fő / 1000 lakos / év körül mozog. Magyarbóly lakossága 1000 fő körül mozgott a vizsgált időszakban (tehát az összehasonlítás reális), de a 8 év átlagában csak 7,5 fő / 1000 lakos / év az élve születések száma (5. diagram).

1.3.3

Halálozások

A 2000‐2007 közötti időszakban Magyarbóly községben a halálozások száma a kezdeti időszak után 2001 és 2005 közt bár lassan, de folyamatosan csökkent. Ezt követően azonban a mutató 2007‐ig drasztikusan emelkedett. A 8 év átlaga tekintetében az ezer főre vetített megyei átlag alatt marad ugyan a mutató, de az utolsó két vizsgált évben jelentősen a fölé emelkedett (6. diagram).



16

5. Diagram: Élve születés, Magyarbóly, 2000‐2007 (fő)

6. Diagram: Halálozás, Magyarbóly 2000‐2007 (fő)



17

1.3.4

Természetes szaporulat

A fentiek alapján megállapítható, hogy Magyarbóly községben a lakosságszám csökkenésének fő oka az élve születések és halálozások negatív különbözete (a mutató 8 éves összege ‐42 fő, míg a népesség ‐45 fővel változott). Az utolsó két vizsgált év magas halálozási száma a természetes szaporulatot is negatívan befolyásolta, a 2002‐től 2005‐ig tartó növekvő tendencia megfordult. A megyei átlag ‐4 fő körül ingadozott a vizsgált időszakban, míg Magyarbóly esetében a 8 év átlaga ‐5,25 fő (az összehasonlítás itt is az ezer fő körüli lakosságú Magyarbóly mutatója és a megyei átlag 1000 főre vetített mutatója közt történt).

7. Diagram: Természetes szaporulat, Magyarbóly 2000‐2007 (fő)

1.3.5

Vándorlás

A belföldi vándorlás mutatója igen ingadozó képet mutat a vizsgált 2000‐2007 közti időszakban, azonban mind a helyi minimum értékek (2001, 2004 helyeken), mind a helyi maximum értékek (2003, 2006 helyeken) sorra növekednek. Ugyan a vizsgált időtáv rövid ahhoz, hogy egyértelmű periodicitást lehessen megállapítani, és így becslést lehessen adni a jövőre nézve, a helyi szélsőértékek növekedése mégis bizakodásra adhat okot.



18

8. Diagram: Belföldi vándorlás, Magyarbóly 2000‐2007 (fő)

A fentiek tükrében érdemes megvizsgálni a mutató alakulását hosszabb időtávon. 1990 és 2007 között is jellemző volt az ingadozás, vagyis a két‐három éves növekvő és csökkenő tendenciák váltakozása. Ezek a változások főként a délszláv háború hatására bekövetkező határmenti vándorlással, a Szabolcs – Szatmár ‐ Bereg megyéből ide‐és elvándorló munkanélküliek mozgásával magyarázhatóak. A gazdasági válság következtében vannak Pécsről kiköltözők is, s bár számuk még nem jelentős, a jövőben számítani lehet ennek a tendenciának a felerősödésére is.

9. Diagram: Belföldi vándorlás, Magyarbóly 1993‐2007 (fő)



19

1.3.6

A népesség nemenkénti megoszlása

Magyarbólyban a nők és férfiak számát tekintve ‐ évenkénti 40‐50 fős különbséggel ‐ a nők többsége jellemző. A férfiak: az összlakosság 47,85 %‐át, nők az összlakosság: 52,15%‐át képviselik. Magyarbóly korfáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elöregedő népességű település (amit a természetes szaporulat vizsgálata is sejtetett).(10. diagram)

10. Diagram: Korfa 2007, Magyarbóly



20

11. Diagram: Korfa változása 2000‐2007 (fő)

A 2005‐2007 között a korcsoportok számosságának vizsgálata alapján is láthatjuk, hogy az 50‐59 évesek és a 60 felettiek száma nőtt, az összes többi korcsoportban 2005 óta egyre kevesebben vannak (11.diagram).

1.3.7

Iskolázottsági mutatók

Magyarbóly lakosságából általános iskolai végzettséggel 380 fő, középfokú végzettséggel 358 fő rendelkezik, és 101 fő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma.



21

Középiskolai oktatás Siklóson és Villányban folyik. Felsőoktatási intézmény nincs a kistérségben. A települést továbbtanulás érdekében elhagyó fiatalok nem térnek vissza a faluba.

1.3.8

A település etnikai összetétele

Bár a falu történetének ismertetése során rögzítettük, hogy Magyarbóly a XIX. – század közepére soknemzetiségű településsé vált, napjainkban már alacsony a kisebbségek száma. Az össznépességen belül a szerb lakosság aránya 0,5%, a cigány lakosság aránya 0,6% becsült adatok alapján.

1.3.9

Jövedelmi viszonyok

A jövedelmi viszonyok bemutatásához a személyi jövedelemadó alakulása, a lakás – és gépkocsi állomány változása nyújthat információt. Az 1. táblázatban szereplő adatok szerint az egy adófizetőre jutó éves adó emelkedett az utóbbi években. Ez a tendencia azonban nem a lakosság jövedelmi viszonyainak emelkedését tükrözi, hanem jórészt a minimálbér emelkedésével függ össze. A településen adózók többsége alkalmazotti jogviszonyban áll, főállásból jutnak jövedelemhez. A társas vállalkozók száma az összlakosság számához viszonyítva nem számottevő. Az egyéni vállalkozók (köztük az őstermelők) száma jelentősebb, de a jövedelmeik jóval alacsonyabbak a munkabérből élők jövedelmeinél.3 Az utóbbi években az egyéni vállalkozások száma csökkenő irányba fordult, ebből adódóan az egy vállalkozásra jutó jövedelem nőtt, nyilvánvalóan abból adódóan, hogy az alacsony jövedelmet termelő vállalkozók visszaadták igazolványukat. (A 2005. évi 351 eFt/év átlagos bevétel mögött részben olyan vállalkozások is álltak, amelyek nem, vagy alig szereztek bevételt, azaz csak formálisan működtek.) Mindazonáltal a önfenntartásra nem képes vállalkozások kihullása után kialakult 2007. évi átlagjövedelem sem éri el a minimálbér szintjét, tehát önfoglalkoztató kényszervállalkozásnak tekinthetők. A gazdálkodási körülmények nehezedéséből adódóan várható az ilyen jellegű vállalkozások számának további csökkenése. A vállalkozásokkal az 1.11 pont foglalkozik

3



22

Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Magyarbólyban, 2001‐20074 2001 2002 2003 2004 2005 Összes adó [Ft] 59 747 294 68 954 836 61 636 841 59 544 170 65 214 780 Összes adófizető darabszáma [db] 445 459 445 413 409 Egy adófizetőre jutó éves adó 134 264 150 228 138 510 144 175 1. Táblázat: Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Magyarbólyban, 2001‐2007

159 449

2006 70 424 718 425

2007 79 326 460 436

165 705 181 941

Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása Magyarbólyban, 2001‐20075 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összes egyéni vállalkozó darabszáma [db] 11 15 9 15 15 14 Egyéni vállalkozásból származó jövedelem [Ft] Egy egyéni vállalkozóra eső éves jövedelem

2007 9

4 526 700

6 642 039

5 948 602

7 517 751

5 269 027

6 411 224

6 776 721

411 518

442 802

660 956

501 183

351 268

457 945

752 969

2. Táblázat: Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása Magyarbólyban, 2001‐2007

Forrás: APEH adat (www.terport.hu) Forrás: APEH adat (www.terport.hu)

4 5



23

A lakosság gazdasági erejének egyik fontos indikátora: a lakásállomány nagysága, az épülő lakások száma. A KSH adatai szerint Magyarbólyban 2002 és 2007 között nem módosult jelentősen a lakásállomány: összesen 2 lakás épült, ezzel összesen 376‐ra nőtt a lakások száma. Ez az indikátor egyértelműen stagnáló gazdaságra utal

12. Diagram: Lakásállomány, Magyarbóly 2002‐2007 (db)

2008‐ben a településen tulajdoni szempontból a következő megoszlás a jellemző: Önkormányzati tulajdonú lakások: 10 db Magántulajdonú lakások: 372 db 3. Táblázat: A lakáshelyzet Magyarbólyban, 2008

Elsősorban a Magyarbóly településre kiköltöző tanárok élnek önkormányzati tulajdonú lakásokban, ill. szociális helyzet alapján helyi lakosok is igényelhetnek önkormányzati lakást.



24

A személygépkocsik száma nőtt az utóbbi években, de a gépkocsi‐vásárlás sem a jelentős jövedelemjavulás eredménye a családoknál, hanem inkább kényszer a rossz közlekedési viszonyok miatt. A mobiltelefon hálózatok elterjedésével párhuzamosan a vezetékes telefon előfizetések alakulása már nem jelent hiteles mérőszámot a jövedelmi viszonyok értékeléséhez.

1.4 Foglalkoztatottság, munkaerő piaci helyzet 1.4.1

Magyarbóly Község tágabb munkanélküliségi adatai

környezetének

jellemző

A Dél‐Dunántúlon a gazdasági aktivitás 51, 6%, alatta van az országos átlagnak (54,5%). A Siklósi Kistérség aktivitási mutatói még rosszabbak, 30‐35% között mozog. Az alábbi táblázat a siklósi kistérség munkanélküliségi rátái alapján mutatja be a térség helyét a hét baranyai kistérség között. A siklósi kistérség a hét baranyai kistérség sorában általában a középmezőnyben helyezkedik el. A szigetvári és sellyei kistérségek munkanélküliségi rátája minden vizsgált évben magasabb volt a siklósi kistérségi munkanélküliségi rátánál. Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000‐2006 (minden év decemberéből, %) Kistérség Pécs térsége Komló térsége Mohács térsége Siklós térsége Sellye térsége Szigetvár térsége Szentlőrinc térsége Megye összesen

2000 5,97 13,20 12,05 14,08 31,37 21,12 16,07

2001 5,71 12,94 10,43 13,81 31,51 20,02 16,23

2002 5,56 14,19 11,54 15,79 34,67 22,19 16,01

2003 5,93 14,88 13,22 17,48 34,19 23,77 16,51

2004 5,90 14,22 13,40 17,16 33,43 24,02 16,50

2005 7,09 16,64 16,48 19,86 35,55 26,17 19,23

2006 6,53 15,30 17,53 18,17 29,83 25,94 17,77

11,20

10,73

11,49

12,29

12,12

14,06

13,26

4. Táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000‐2006 (%)



25

A siklósi kistérség a szentlőrinci kistérséggel váltakozva a 4.‐ 5. helyet foglalja el a kistérségek között. A megyei átlagnál minden évben magasabb a siklósi kistérség munkanélküliségi rátája. Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000-2006 (minden év decemberéből, %)

40 35 30 25 20 15 10

té. .. Pé cs

ót ... Ko ml

Mo h

ác s

...

t... lós Sik

Se lly

et ...

... ig e tvá

Sz

en tlő r...

Sz

gy e Me

06 5 20 00 04 3 2 20 00 02 2 0 01 2 0 00 2 0 2

...

5 0

13. Diagram: Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000‐2006 (%)

1.4.2

Magyarbóly munkanélküliségi mutatói

Magyarbóly munkanélküliségi helyzetét először a kistérségi átlaghoz viszonyítva vizsgáljuk. Munkanélküliségi ráta alakulása a Siklósi Kistérség településeiben, 2000‐2006 (minden év decemberéből, %) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 16,86 16,59 20,71 23,49 22,53 25,56 22,78 KISTÉRSÉG ÁTLAGA MAGYARBÓLY 11,43 7,62 11,37 9,00 9,49 11,17 10,49 5. Táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása a Siklósi kistérség településeiben 2000‐2006 (%)

A kistérségi átlaghoz viszonyítva Magyarbóly éves mutatói a teljes vizsgált időszakban jelentősen alacsonyabbak.



26

A regisztrált munkanélküliek száma a 2000‐2006 közötti időszakban 30‐55 fő közt ingadozott, az utóbbi években (2005 vége óta) többnyire a 8 év átlaga fölött volt (kb. 44 fő), azonban a lakosság arányában a változás nem nevezhető drasztikusnak. Az utóbbi évek megyei átlagánál (10‐12 fő / 1000 lakos) persze ez sokkal magasabb, azonban a határmenti, hasonló lakosságszámú településekhez képest mégsem nevezhető magasnak (pl. Alsószentmárton: 181 fő / 1000 lakos). A vizsgált időszak mutatójának átlaga (44 fő) nemenkénti megoszlása a férfiak (23 fő) többségét mutatja a nőkkel (21 fő) szemben. Elmondható emellett, hogy míg a nők közt a regisztrált munkanélküliek száma az utolsó időszakban a 8 éves átlaguk alatti volt, addig a férfiak esetében ezen időszak alatt többnyire saját átlaguk feletti számot produkáltak. A nők esetében beszélhetünk tehát egy javuló tendenciáról, mely összességében nem tudta kompenzálni az összesített mutató előnytelen változását. 2005‐2008 között ‐ a Leader‐program megvalósulása során6 ‐ 60 munkahely jött létre. Ennek következtében az utóbbi években javulás következett be a munkanélküliségi helyzetben. Az önkormányzat közcélú és közhasznú foglalkoztatási programjai és a villányi szőlőterületeken vállalt idénymunkák is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegénység fogalom nem olyan drámai tartalmakat jelent, mint pl. a közeli Ormánságban.

Pálinkafőző, szőlőmag‐olaj sajtoló üzemek és 2 komposztáló telep (Magyarbóly, Lippó) jöttek létre.

6



27

14. Diagram: Regisztrált munkanélküliek száma összesen, Magyarbóly 2001 1. negyedév) – 2008. 4. negyedév (fő)

15. Diagram: Regisztrált munkanélküliek száma nemek szerint, Magyarbóly 2001 1. negyedév‐2008. 4. negyedév (fő)



28

1.5 A település műszaki infrastruktúrája 1.5.1

A közlekedési infrastruktúra bemutatása

Utak, közterületek 7,72 Km Összes belterületi út Ebből: kiépített Összes zöldterület Játszóterek száma Kiépített járdák Külterületi utak Kerékpárút 6. Táblázat: Utak, közterületek

3,33 Km 84 751 m2 1 db 9 km 11,06 km 0 km

A szilárd burkolattal ellátott belterületi utak aránya alacsony, és ezek többsége is leromlott állapotú. A külterületi utak ugyancsak leromlott állapotúak. A kerékpárút hiányát az alacsony forgalmú közutak kerékpárútként való használata képes pótolni. A kerékpározás jelentőségét növeli, hogy Villány térségében erősödik a kerékpáros turizmus, így a mikrotérségi turizmus Magyarbóly irányába való kiterjesztésére lehetőség lenne.

1.5.2

A közüzemi infrastruktúra bemutatása

Vízkészletek és vezetékkel való ellátottság (2006) Magyarbólyban az ivóvízhálózat teljesen kiépített. Közüzemi vízcsőhálózat ‐ hossza Vízcsőhálózatba bekapcsolt lakások száma A lakások vízvezetékkel való ellátottsága 7. Táblázat: Ivóvízhálózat

14 km 375 db 99,7% (375/376 lakás)

Amint az alábbi diagram is jelzi 2002‐2007. években 369 db‐ról 375 db‐ra nőtt a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma.



29

16. Diagram: Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás, Magyarbóly 2002‐2007 (db)

Szennyvízhálózat A közüzemi szennyvízcsatorna‐hálózat jelenleg még nincs kiépítve Magyarbólyban. A szennyvíztelepre, melyet közösen tart fenn 3 önkormányzat (Illocska, Kislippó és Magyarbóly) ún. szippantó autó hordja a szennyvizet. A település természeti környezeti állapotának megőrzése, javítása szempontjából fontos lenne, hogy kihasználják az e területen ma még fennálló pályázati lehetőségeket, és mielőbb kiépítsék a település szennyvízcsatorna hálózatát. Villamosenergia‐ellátás Háztartási villamos energiafogyasztók száma

425

8. Táblázat: Villamosenergia‐ellátás

A 382 db 2008. évi lakásállományhoz viszonyítva az ellátás jó (1,1 fogyasztó/lakás), azonban az ellátás stabilitásának hiányát jelezték a településen. Szorgalmazni szükséges az ellátás javítását.



30

Gázellátás (2006) Gázvezeték hossza

17 km

Háztartási gázt fogyasztók száma

144 db

9. Táblázat: Gázellátás

A vezetékes gázfogyasztók száma 2002 és 2007 között jelentősen nőtt, 66‐ról 144‐re nőtt, azonban ma is csak a háztartások kisebb része kapcsolódott be a szolgáltatásba (a villamos energiafogyasztók számának egyharmada). (17. diagram)

17. Diagram: Vezetékes gázt fogyasztó lakások száma, Magyarbóly, 2002‐2007 (db)



31

1.5.3

A kommunikációs infrastruktúra bemutatása

Vezetékes telefonellátottság 2002 és 2007 között a távbeszélő fővonalak száma csökkent Magyarbólyban. A tendencia a mobiltelefonok elterjedésével magyarázható.

18. Diagram: Távbeszélő fővonalak száma, Magyarbóly 2000‐2005 (db)

Szélessávú Internet hozzáférés és mobilhálózat is van a településen. Ezekre vonatkozó bemutatás a szolgáltatásoknál (1.10.3‐ban) szerepel.



32

1.6 Humáninfrastruktúra, a helyi szolgáltatások helyzete 1.6.1

Gyermekek ellátását, oktatását biztosító intézmények és szolgáltatások

Bölcsődei ellátás Bölcsődei ellátás nem működik a településen, de a Kisdedóvóban (Óvodában) 2 éves kortól előkészítő csoportba lehet beíratni a gyermekeket. Óvodai ellátás és alapfokú képzés Magyarbóly, Illocska, Lapáncsa és Kislippó önkormányzatainak közös működtetésében valósul meg a mikrotérség óvodai ellátása. Az intézményfenntartó társulás létszámadatait jelenítettük meg az alábbi grafikonokon. Látható, hogy a csoportlétszámok várható csökkenése lassú ütemű, viszont a kiscsoport létszámának várható csökkenése a jövőben a többi csoportot is érinti majd. Ne feledkezzünk meg az élve születések pozitív változásáról, ennek hatása kompenzálhatja a fenti tendenciát. Feltételezhetően a helyben lakó gyerekek száma várhatóan nő, a bejáróké azonban csökken.

19. Diagram: Óvodai csoportösszetétel



33

20. Diagram: Helyben lakó és bejáró gyerekek létszámadatai

Alapfokú iskolai ellátás Csakúgy, mint az óvodai ellátás esetében, Magyarbóly, Illocska, Lapáncsa és Kislippó önkormányzatai intézményfenntartó társulási keretben biztosítják az alapfokú iskolai ellátást. A létszámadatokból látszik, hogy a tanuló létszámok várhatóan csökkenni fognak, ugyanis alsó tagozatba jelenleg 62 tanuló, felső tagozatba 78 tanuló jár és a születések sem növekedtek olyan ütemben, hogy az új alsó tagozatosok ezt a következő években kompenzálnák. A problémára mindenképp érdemes figyelni, szükség esetén kezelni azt.

21. Diagram: Bejáró és helyben lakó tanulói létszámok



34

Az intézményben nem folyik alapfokú művészetoktatás, azonban működik egy tánccsoport, mely helyi rendezvényeken lép fel. Színes az intézmény szakköri kínálata: tizenhat szakköri tevékenység közül választhatnak a tanulók. Az iskolában német nemzetiségi oktatás folyik, 2. osztálytól a diákok tanulják a német nyelvet (a 2008/2009‐es évben a diákok 97,6%‐a). A 140 tanulóból a hátrányos helyzetű tanulók száma 55, halmozottan hátrányos helyzetű 28 tanuló. Sajátos nevelési igényű tanuló nincs. Az általános iskola szakmai kapcsolatot ápol a Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel. A siklósi Nevelési Tanácsadó vizsgálatokat végez az iskola megbízásából. Helyben történő foglakozásokat biztosítanak a munkatársai az általános iskolában hetente kétszer. A Családsegítő Szolgálattal is aktív kapcsolata van az intézménynek. Az osztályfőnökökkel rendszeres kapcsolatban vannak a Családsegítő munkatársai, valamint közös esetmegbeszéléseket tartanak. Az iskolai könyvtár heti 5 órában áll a diákok rendelkezésére 8488 nyomtatott dokumentummal és 141 elektronikus dokumentummal. Humánerőforrás az óvodai és alapfokú oktatási intézményekben Az óvodában 3 óvónő és 3 dada dolgozik, az általános iskola alsó tagozatában 5, felső tagozatában 8 pedagógus dolgozik. Az intézményben további 7 fő teljes‐ és 1 fő részmunkaidős, nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazott van. A jelenlegi munkaerő képes ellátni a feladatokat az iskolában. Infrastruktúra A Kisdedóvó felújítása pályázati forrásból valósult meg. Az iskola általános műszaki állapota megfelelő a feladatellátáshoz, bár saját tornateremmel nem rendelkezik. Az informatikai felszereltség kielégítő, a számítógép‐park nem elavult és szélessávú (ADSL) Internet‐kapcsolattal is rendelkezik az intézmény.



35

1.6.2

Kultúra és közművelődés

Magyarbólyban a Művelődési ház biztosítja közművelődés infrastruktúráját. Ebben az épületben működik a Teleház és a Könyvtár is. A művelődési ház fejlesztése IKSZT pályázat keretében kerülhet sor. Itt kerülhet sor különféle lakossági tanácsadási szolgáltatások bevezetésére (pl. ügyvéd, falugazdász, APEH, Munkaügyi Központ által nyújtott tanácsadások). Filmvetítéseket igényelne a helyi lakosság. A teleház meghosszabított nyitva tartására vonatkozó igény is azt jelzi, hogy élénk közösségi élet zajlik a településen. A helyi kulturális életben tevékeny részt vállal az általános iskola. Az ünnepi műsorokat az Önkormányzat rendezi, az iskola, óvoda és a helyi civil szervezetek együttműködésével. A Karasica Hagyományőrző Egyesület és a Nyugdíjas Klub műsorával rendszeresen fellép a falu rendezvényein és a környező településeken is. A település gyermek labdarúgó csapata 2006‐tól sikeresen vesz részt az EUROCAMP nemzetközi tornán, melynek 2008‐ban Magyarbóly adott otthont. A felnőtt labdarúgó válogatott is jó eredményt ért el a megyei bajnokságban.

-

1.6.3

Egészségügyi ellátás

Magyarbóly, Illocska, Kislippó és Lapáncsa Önkormányzatai közösen tartják fenn a körzeti orvosi rendelőt, biztosítják a négy település gyermek‐és felnőtt háziorvosi szolgálatát és az ügyeleti szolgáltatást. Védőnői szolgálat is biztosított a településen. Fiók‐gyógyszertár áll a lakosság rendelkezésére.



36

1.6.4 1.6.4.1

Szociális ellátás Pénzbeli ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

22. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők a lakosság arányában, Siklósi Kistérség települései 2006

A siklósi kistérségen belül (lakosság arányosan) Magyarbóly azon települések közé tartozik, ahol a népesség alacsony hányada szorul rendszeres gyermekvédelmi támogatásra (7,05%). A kistérségben a legalacsonyabb Harkányban ‐ 3,69%, a legmagasabb Alsószentmártonban ‐ 37,7% a gyermekvédelmi támogatásra szorulók aránya. A kistérségi átlag 14,4%, tehát Magyarbóly e mutató tekintetében ennek hozzávetőlegesen a felét éri el.



37

Rendszeres szociális segély

23. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesülők száma, Magyarbóly 2004‐2007 (fő)

Magyarbólyban a rendszeres szociális segélyben részesülők száma nem nőtt jelentősen az utolsó öt évben, bár 2008‐ban 3 fővel nőtt a mutató. A 2007‐es évben Baranya Megyében az 1000 főre jutó rendszeres szociális segélyben részesülők száma 27,36 fő, ennél az 1000 fő körüli lakosságú Magyarbóly éves adatai jelentősen alacsonyabbak.



38

Átmeneti segélyben részesülők

24. Diagram: Átmeneti segélyben részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)



39

Lakosság arányosan ‐ a kistérség településeivel összehasonlítva ‐ az átmeneti segélyben részesülők száma is alacsony Magyarbólyban. A 2003 és 2007 közti adatokat tekintve a mutató ingadozása fedezhető fel, főként a 2007 évi adat (18 fő) tér el a többitől, mely rendkívül alacsony, ami bizakodásra adhat okot.

10. Diagram: Átmeneti segélyben részesülők száma Magyarbóly, 2004‐2007



40

Havi rendszerességű lakásfenntartási támogatásban részesülők

25. Diagram: Havi rendszerességű lakásfenntartási támogatásban részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)



41

Ápolási díjban részesülők

26. Diagram: Ápolási díjban részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)

Lakosságarányosan a lakásfenntartási támogatásban és az ápolási díjban részesülők aránya is alacsony kistérségi összehasonlításban.



42

1.6.4.2

Természetbeni támogatások

Temetési segélyt, közgyógyellátási (alanyi, méltányossági) támogatást a szociális törvénynek megfelelően biztosít az önkormányzat. A település e tekintetben is a legalacsonyabb adatokkal rendelkezők közé tartozik.

27. Diagram: Temetési segélyben részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)



43

1.6.5 1.6.5.1

Szociális alapszolgáltatások biztosítása Magyarbólyban Étkeztetés

Szociális étkeztetés

Peterd

Nincs Csak elvileg van Van

Pécsdevecser Kiskassa Újpetre

Kisdér

Garé Turony

Siklósbodony Babarcszőlős Szava

Bisse

Vokány

Kisjakabfalva Palkonya Villánykövesd

Csarnóta

Diósviszló Márfa Rádfalva

Ivánbattyán

Kistótfalu

Nagytótfalu Harkány

Siklós

Nagyharsány

Drávapiski Kémes

Drávaszerdahely Ipacsfa Drávacsepely Kovácshida

Tésenfa

Kislippó Lapáncsa

Egyházasharaszti

Drávacsehi

Szaporca Drávapalkonya

Magyarbóly

Kistapolca Siklósnagyfalu

Cún

Márok

Villány

Kisharsány

Illocska

Gordisa Drávaszabolcs Matty

Beremend

Alsószentmárton Old

Kásád

6. Térkép: Szociális étkeztetés a Siklósi Kistérségben

Magyarbóly Önkormányzata a siklósi kistérség azon önkormányzatai közé tartozik, amelyek biztosítják az étkeztetési ellátást. 2002 óta a szociális étkeztetésben részesülők száma folyamatosan nőtt, 2002 és 2007 közt a kilencszeresére. A mutató nem követi a megyei adatokat (2004‐2007 +13%), a tendencia egyedi. Az igénylők számára a helyi általános iskola konyhájában készítik el az ebédeket. A rendkívül magas igénybevétel arra utal, hogy a helyben történő főzés és a jó minőség vonzóvá tette a közétkeztetést.



44

28. Diagram: Szociális étkeztetésben résztvevők száma, Magyarbóly 2002‐2007 (fő)



45

1.6.5.2

Házi segítségnyújtás

Magyarbólyban jelenleg a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központja nyújtja ezt a szolgáltatást, helyi munkavállalók alkalmazásával. A településen 2007 óta működik a házi segítségnyújtás. A kezdeti évben három fő gondozónő mintegy 20 főt látott el. Az elláttak száma az utóbbi években nőtt, jelenleg hat fő alkalmazásával 38 gondozott ellátása valósul meg. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az idei – 2009 ‐ évben szervezték meg, ezt a feladatot is a fenti szervezet látja el. Az ellátottak száma jelenleg 73 fő, ami a 60 év feletti népesség mintegy harmada. Feltehetőleg az igénylők száma növekedni fog.

7. Térkép: Házi segítségnyújtás a Siklósi Kistérségben



46

1.6.5.3

Családsegítő ‐ és Gyermekjóléti Szolgálat

Ezt a szolgáltatási formát is többcélú kistérségi társulási keretben – a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ ‐ biztosítja a településen. A többcélú kistérségi társulás a korábbi mikrotérségi fenntartói társulásokat váltotta fel, meghagyva a korábbi mikrotérségi központokat. A Szolgálat a villányi központjából látja el a feladatot. Szakmai beszámolójuk szerint Magyarbólyban az utóbbi években javult a helyzet. Ennek két oka volt: nőtt a családlátogatások gyakorisága, valamint egyre szorosabb az együttműködés alakul ki a helyi intézményrendszerrel. A szolgálat szakmai tevékenységének jelentős részét, 25‐30%‐át az információnyújtás, tanácsadás teszi ki. Ez követi mintegy12‐15%‐kal a családlátogatás, majd a segítő beszélgetés (10%). A családsegítő tehát fontos szerepet játszik a különböző információkhoz, lehetőségekhez való hozzájutás biztosításában. A Villányi mikrotérségre jellemző problématípusok 2008‐ban Probléma típusa Kezelt problémák száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 96 Gyermeknevelési 59 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 21 Magatartászavar, teljesítményzavar 60 Családi konfliktus (szülők közti, szülők‐gyermek közti) 66 Szülők vagy a család életvitele 76 Szülői elhanyagolás 51 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 33 Fogyatékosság, retardáció 2 Szenvedélybetegségek 30 494 Összesen 11. táblázat: Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint7:

A beszámoló szerint Magyarbólyban a legjelentősebb problémák az anyagi‐ lakhatási és szenvedélybetegségből (alkoholizmusból) és a sok esetben ezzel együtt járó elhanyagolásból erednek. 7

Forrás: Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Villányi Telephely Családsegítő és Gyermekjóléti

Szolgálat; Szakmai beszámoló 2008.



47

A gondozásba vett gyerekek száma a Villányi mikrotérségben, ezen belül Magyarbólyban8 Település

Alapellátott Védelembe Átmeneti Utógondozott Eseti gyermekek vett nevelésben gyermekek gondozás gyermekek élők Villány 19 3 4 8 Magyarbóly 1 4 2 5 Villányi 40 34 17 ‐ 51 mikrotérség összesen 12. Táblázat: Gondozásba vett gyerekek száma Magyarbólyban 2008‐ban

Össz gyerek

Össz család

34 12 142

20 5 76

A településen jelenleg nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása – bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet nincs. Várhatóan 2009. novemberétől indul a házi gyerekfelügyelet. 1.6.5.4

Nappali ellátás

Magyarbóly nem nyújt nappali ellátást biztosító szolgáltatást, nincs idősek klubja. Ugyan a szomszédos települések közül Villány és Beremend is nyújt ilyen jellegű szolgáltatást, érdemes lenne felmérni a helyi igényeket, mert a település korösszetétele miatt az idősek klubjára várhatóan magas lenne a kereslet.

Forrás: Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Villányi Telephely Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat; Szakmai beszámoló 2008. 8



48

8. Térkép: Nappali ellátások a Siklósi Kistérségben

Szociális alapellátások I. Szociális információszolgáltatás

Peterd

Nincs Van

Pécsdevecser Kiskassa Újpetre

Kisdér

Garé Turony

Siklósbodony Babarcszőlős Szava

Bisse

Vokány

Kisjakabfalva Palkonya Villánykövesd

Csarnóta

Diósviszló Márfa Rádfalva

Ivánbattyán

Kistótfalu

Nagytótfalu Harkány

Siklós

Nagyharsány

Drávapiski Kémes

Drávaszerdahely Ipacsfa Drávacsepely Kovácshida

Tésenfa

Kislippó Lapáncsa

Egyházasharaszti

Drávacsehi

Szaporca Drávapalkonya

Magyarbóly

Kistapolca Siklósnagyfalu

Cún

Márok

Villány

Kisharsány

Illocska

Gordisa Drávaszabolcs Matty

Beremend

Alsószentmárton Old

Kásád

9. Térkép: Szociális alapellátások a Siklósi Kistérségben



49

1.6.5.5

Szociális információs szolgáltatás

A Szociális Törvény 2005. évi módosítása nevesítette ezt a szociális alapellátási formát, melyet az önkormányzatnak kötelező jelleggel biztosítani kell. A siklósi kistérségben alig az önkormányzatok fele nyújtja ezt a szolgáltatást. Magyarbóly az e törvényi kötelezettséget teljesítő önkormányzatok között szerepel. A törvény szövege szerint: „A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.” 9 1.6.5.6

Szakosított, bentlakásos szociális ellátás

Magyarbólyban működik egy magántulajdonban lévő idősek otthona, melynek 100% ‐os a kihasználtsága, mintegy 42 fő látnak el az intézményben. Az Önkormányzat Illocskával közösen a közeljövőben egy új, szintén időseket kiszolgáló szociális otthon kialakítását tervezi.

1.7 A település hivatalai, intézményrendszere Magyarbóly Község négy település (Magyarbóly, Illocska, Lapáncsa és Kislippó) körjegyzőségi székhelye. Magyarbóly Község Önkormányzatának képviselőtestülete 7 főből áll. A település intézményei10: az önálló gazdálkodású általános iskola, a részben önálló gazdálkodású óvoda és a művelődési ház, benne a teleházzal, könyvtárral és házasságkötő teremmel.

9 Forrás: 1993.III.tv. 61.§ 10 Az intézmények bemutatása a humán infrastruktúra fejezetben megtörtént.



50

1.8 Az önkormányzat gazdálkodása A következőkben Magyarbóly Község Önkormányzatának gazdasági helyzetét vizsgáljuk a 2005 és 2008 közötti időszakban. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése során megállapítható, hogy a település gazdálkodása egyensúlyban van. A település bevételei 2007‐ig csökkentek, a bevételkiesésekkel párhuzamosan a kiadások is mérséklődtek. A 2008‐ as év bevétel‐növekedésével ez a tendencia nem változott. Magyarbóly bevételeinek és kiadásainak alakulása 320 000 1000 Ft_

300 000 280 000 260 000 240 000 220 000 2005

2006 Összes bevétel

2007

2008

Összes kiadás

29. Diagram: Magyarbóly bevételeinek és kiadásainak alakulása



51

1.8.1.1

Bevételek

A község önkormányzatának gazdasági helyzete – figyelembe véve az országos viszonyokat is ‐ kedvező. Az önkormányzat egy lakosra jutó bevétele a 2008‐as évben 300 845 Ft‐ot jelentett, mely összeg a külső lehetőségeket figyelembe véve megfelelő. Magyarbóly bevételeinek alakulása, 2005‐2008

120 000

100 000

1000 Ft

80 000

60 000

40 000

20 000

0 Átengedett

Normatív állami

Fejlesztés célú

Felhalmozás és

hozzájárulás

támogatás

tőke jellegű bev.

16 470

75 399

27 750

100 633

30 006

68 423

29 869

71 724

Intézményi bevétel

Helyi adók

2005

21 687

3 344

56 976

2006

17 155

3 071

57 345

2007

27 815

3 423

66 689

3 370

61 329

18 785

80 242

2008

30 748

8 136

37 667

23 370

77 664

35 630

94 249

központi adók

Hitelek

30. Diagram: Magyarbóly bevételeinek alakulása, 2005‐2008



52

A település fő bevételi forrásai az önkormányzat saját vagyonából való gazdálkodásból, és a pénzügyi befektetések bevételeiből származó felhalmozási és tőke jellegű bevételek, valamint a normatív állami hozzájárulás. Ez a két tétel a település bevételének több, mint felét teszi ki. Az önkormányzati költségvetés jelentős bevételi forrása a személyi jövedelemadó és gépjárműadó meghatározott részéből álló átengedett központi adó, melynek mértéke a 2008‐as évben 43,5%‐kal csökkent az előző évhez képest. Az önkormányzat saját bevételei közé sorolt intézményi bevételekből, valamit helyi adókból származó jövedelmek az elmúlt években növekedtek, a helyi adók a 2007‐es évhez viszonyítva 137,7%‐kal nőttek. A település a vizsgált időszakban 73 216 000 Ft hitelt igényelt, a fejlesztési beruházásokhoz szükséges önerő megteremtéséhez. A bevételek eloszlása 2008‐ban

10%

Intézményi bevétel

3% 30% 12%

Helyi adók Átengedett központi adók Hitelek

8%

Normatív állami hozzájárulás Fejlesztés célú támogatás

12% 25%

Felhalmozás és tőke jellegű bev.

31. Diagram: A bevételek eloszlása 2008‐ban



53

1.8.1.2

Kiadások

Az önkormányzat feladatai ellátása során bevételi forrásainak 98%‐át használta fel kötelezettségei teljesítéséhez. Az alábbi csoportosítás közgazdasági szempontból jelöli meg a kiadásokat. Magyarbóly kiadásainak alakulása 2005‐2008 években

120 000

100 000

1000 Ft

80 000

60 000

40 000

20 000

0 Személyi juttatások

Járulékok

Pénzeszköz átadás támogatások

Felhalmozási Dologi kiadás

kiadások felújítások, beruházások

Finanszírozási kiadások

2005

97 913

31 531

18 342

59 897

66 197

26 701

2006

103 696

32 266

14 330

64 870

44 716

12 340

2007

106 145

32 765

15 250

75 235

27 553

1 155

2008

112 490

34 617

17 678

95 506

35 888

7 870

32. Diagram: Magyarbóly kiadásainak alakulása 2005‐2008 években

A település költségvetését legnagyobb mértékben a személyi juttatások terhelik. A 2008‐as évben a kiadások 42%‐át fordították az önkormányzati foglalkoztatottak személyi juttatásának, illetve a hozzá kapcsolódó járulékok kifizetésére. Az önkormányzati kifizetések másik nagy csoportja a dologi kiadások. A hivatal, intézmény működésével kapcsolatos, nem személyi juttatások közé sorolt kiadás, a község költségeinek 31%‐át teszi ki. A kiadások tervezésében kiemelt szerepe van a beruházásokra, felújításokra fordítható összegeknek. Magyarbóly esetében a 2008‐as költségek 12%‐át tudták a beruházások finanszírozására fordítani. Ha az országos átlagot tekintjük, akkor ez az érték megfelelő, mindössze pár százalékkal tér el az átlagtól. Az önkormányzat a gyengébb jövedelemtermelő‐képességű önkormányzatok közé sorolható, mivel az



54

iparűzési adóból, személyi jövedelemadóból, privatizációs bevételekből származó bevétele szűkösebb, valamint a fejlesztési célú beruházások finanszírozásához szükséges önerő megteremtéséhez hitelek felvételére szorul. A kiadások összetétele 2008‐ban

12%

Személyi juttatások Járulékok

3%

Pénzeszköz átadás támogatások

37%

Dologi kiadás 31%

Felhalmozási kiadások felújítások, beruházások 6%

Finanszírozási kiadások

11%

33. Diagram: A kiadások összetétele 2008‐ban

A költségek funkcionális csoportosításával az önkormányzat főbb feladatainak ellátására fordított összegeket vizsgáljuk. A település feladatainak ellátására fordított kiadások közül az oktatás finanszírozása évek óta a legnagyobb összeg, mely a funkcionális költségek 78%‐át emészti fel. Az önkormányzat főbb feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások 160 000

1000 Ft_

120 000 2005 2006

80 000

2007 2008 40 000

0 Oktatási

Szociális

Kulturális, sport

Kommunális

Egyéb közcélú

kiadások

kiadások

kiadások

kiadások

szolgáltatások

34. Diagram: Az önkormányzat főbb feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások



55

1.8.1.3

Az önkormányzat pályázati forrásszerző képessége

Az önkormányzat élénk forrásszerző attitűdjének köszönhetően jelentős támogatatási forrásokat tudott lehívni a település számára. Legtöbb projekt a közúti infrastruktúra‐korszerűsítésre irányult (járda, belterületi útburkolat felújítása). Pályázati forrás igénybevételével került sor a középületek korszerűsítésére (Művelődési ház, kisdedóvó, iskola). Az ivóvíz‐hálózat felújítása mellett alternatív szennyvíztisztító épült TEKI és SAPARD forrásból. Az eszközbeszerzések közül új könyvtári eszközök, a labdarúgó oktatáshoz szükséges eszközök beszerzéséhez nyert támogatási forrást az önkormányzat. 2006‐ban AVOP forrásból a helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításához szerzett forrást a település.

1.9 Magyarbóly külső kapcsolatrendszere 1.9.1

Mikro‐térségi kapcsolatai

A siklósi kistérségben öt mikro‐térség alakult ki, jórészt spontán szerveződéssel –földrajzi, gazdasági és intézményrendszeri kapcsolódások révén. Néhány éve még úgy tűnt, hogy Magyarbóly a villányi mikrotérségbe tagozódik be, az utóbbi két‐ három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Magyarbóly oktatási intézményrendszerének megóvása érdekében ‐ Villánytól elkülönülve ‐ Illocska, Kislippó és Lapáncsa településekkel alkot egy kisebb mikrotérséget.



56



57

1.9.2

A határ menti helyzetből adódó kapcsolati lehetőségek és veszélyek11

A siklósi kistérség horvát kapcsolatainak erősítése érdekében érdemes megvizsgálni a szomszédos horvát térség főbb természeti‐környezeti, gazdasági és társadalmi jellemzőit, és az együttműködés lehetséges területeit. A három zsupánság természeti és környezeti állapotával kapcsolatban említésre érdemes, hogy a természeti értékekben gazdag határtérség egy része oltalom alatt áll (Kopácsi Rét Természeti Park), azonban az ipari tevékenység, a közlekedés és a háztartások szennyezőanyag‐kibocsátása e területre jelentős veszélyforrást jelent. A szennyvizek és a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése is jelentős terhelést ró a környezetre. A határmenti horvát és magyar térség közötti kooperáció meghatározó területe lehet ezért a természet‐ és környezetvédelmi együttműködés. A horvát határ menti térség gazdaságában meghatározó szerepet játszik a feldolgozóipar (elsősorban élelmiszeripar, fafeldolgozás), a textilipar, az építőipar, a vegy‐ és gyógyszeripar, a nagy‐ és kiskeresekedelem, elterjedtek a kisipari tevékenységek valamint az általános gazdasági és lakossági szolgáltatások. A határmenti kooperációnak a hagyományos külkereskedelmi relációban megvalósuló fejlesztése mellett további gazdasági ágak mentén történő kibontása is indokolt. A határmenti horvát térség turisztikai adottságai kedvezőek, a rendelkezésre álló kiszolgáló kapacitások azonban fejletlenek (kevés a minőségi szálláshely, a marketing és a promóció színvonala elégtelen, a turisztikai szolgáltatásnyújtással foglalkozók között az információcsere esetleges). A turisztikai adottságoknak és a térségben meglévő, gazdag történeti és kulturális örökségnek a kiaknázása ezért ugyancsak jelentős fejlődési potenciált jelent. A határtérségben a magyar és horvát oktatási intézmények jelenleg is szoros kapcsolatokat ápolnak, az együttműködés bővítése és további oktatási‐képzési szakterületekre történő kiterjesztése, a kooperáció szorosabbra fűzése jól megvalósítható. Az oktatási‐képzési együttműködés hatékonyan elősegíti a nemzetiségi identitás ápolását is. A határtérségben jellemző a magas munkanélküliség, valamint a képzett munkaerő elvándorlása. A magyar és a horvát munkaerő‐piaci együttműködés elsősorban a közös információ‐szolgáltatás, tapasztalatcsere, illetve sajátos foglakoztatási modellek kidolgozása formájában valósulhat meg.

Forrás: A Siklósi Kistérség komplex középtávú fejlesztési programja

11



58

1.10 Gazdasági struktúra 1.10.1 Ipar Magyarbólyban nem alakult ki jelentős ipari tevékenység. A települést és környékét részben a ’90‐es évek délszláv válsága, részben a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága miatt elkerülték a jelentős tőkebefektetők. A településen csekély a vállalkozói aktivitás, valamint hiányoznak a kisvállalkozói csoportokat összefogó szervezetek. A településen döntően az egyéni vállalkozói forma a meghatározó. Az ipari szektorban egy építőipari vállalat és egy tüzép tevékenykedik. A környéken kiemelkedő jelentőséggel bír az élelmiszeripar egy sajátos ágazata, a borászat. A településen 2007‐ben, a villányi borvidék melléktermékeinek feldolgozására pálinkaüzem, szőlőmagolaj‐sajtoló üzem és komposzttelep épült. A LEADER program keretében megvalósuló beruházásnak köszönhetően a Magyarbólyi Pálinkafőzde 2008‐ban 2500 tonna törköly feldolgozására volt képes, és a jövőben ennek a mennyiségnek a kétszeresét kívánják hasznosítani. Az innovatív beruházásnak köszönhetően a melléktermékek teljes körűen felhasználásra kerülnek. A szőlőmagból sajtolási technológiával magas antioxidáns tartalmú olaj készül, melyet a kozmetikai ipar hasznosít. A szeszfőzdében megmaradt cefréből pedig talajjavító komposztanyagot készítenek a bio mezőgazdaság számára. A közelben található a térség legnagyobb ipari vállalata, a 220 főt foglalkoztató Duna‐Dráva Cement Kft. A beremendi székhelyű gyár Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet folytat. A nagyvállalat nem jelent foglalkoztatási lehetőséget a magyarbólyiak számára, mert a technológia‐korszerűsítések következtében egyre kevesebb munkaerővel oldják meg a termelést.

1.10.2 Mezőgazdaság Magyarbóly külterülete 1540,5 ha, melynek 80%‐a szántóföld. A település 58 ha erdővel, 7,5 ha réttel, és 1,5 ha legelővel rendelkezik. A szántóföldi területeken gabonafélék és olajos magvú növények termesztése a jellemző. A mezőgazdaságilag hasznosított külterületek döntő többsége a nagyüzemi tevékenységet folytató vállalkozásoknak van hosszú távra bérbe adva.



59

A település 32 regisztrált gazdája12 egyéni gazdaságot üzemeltet, többségük őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. A gabona és iparnövény termelésre szakosodott gazdák között alacsony a 10 ha‐nál nagyobb területen gazdálkodók száma, ami korlátozza a racionális növénytermesztést. A családok többsége, a házhoz tartozó területeken önellátó kertészeti tevékenység folytat. A nagy kézimunka‐igényű zöldségtermesztés a terület klimatikus viszonyai miatt jövedelmező ágazat lehetne, azonban a nagybani piac elérése a kis termelési méret, illetve a termelői összefogást serkentő értékesítő szervezet hiányában nem lehetséges. A gyümölcstermesztés nem jelentős a településen, kivételt jelent a közelmúltban településre került ‐ csepegtető öntözési technológiával ellátott – almáskert, melyben világfajták intenzív termelését végzi egy családi gazdaság. A regisztrált gazdák között magas az állattenyésztéssel foglalkozók száma. A bérnevelést, hízlalást végző kistermelők a piac beszűkülésével egyre nehezebb helyzetbe kerültek, többségük számára az állattartás csupán kiegészítő jövedelemforrásként jelentkezik. A településen jelentős a hobbi lótartás. Mindez rávilágít arra, hogy a településen lakók – más településekkel ellentétben‐ igyekeznek biztosítani saját létfenntartásuk feltételeit, és nem feltétlenül csak az államtól várják azt. Bár erről adattal nem rendelkezünk, feltehető, hogy a lakosság az átlagosnál jobban kihasználja a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. A saját tulajdonú mezőgazdasági területek bérbeadása valamint a zártkertek élelmiszer‐ és takarmánycélú hasznosítása, a saját ellátást szolgáló állattartás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság szociális helyzete kedvezőbb a kistérségi átlagnál és szociális jellegű támogatási igényeik is mérsékeltek, ez által az államtól és az önkormányzattól való függésük és kiszolgáltatottságuk is kisebb.

12

Forrás: www.terport.hu



60

1.10.3 Szolgáltatások Kereskedelem, vendéglátás A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek számában nincs számottevő ingadozás 2002‐2007 között.

35. Diagram: Kiskereskedelmi üzletek száma, Magyarbóly 2002‐2007 (db)

Magyarbólyban alacsony a kiskereskedelmi üzletek száma, többségük (80%) egyéni vállalkozó által üzemeltetett. Kiskereskedelmi üzlet jellege

Üzletek száma (2007)

Élelmiszer jellegű vegyes üzlet (ABC, vegyesbolt)

3

Iparcikk jellegű üzlet (1 db Tüzép‐és építőanyag kereskedés, 2 db ruházati bolt)

3

13. Táblázat: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Magyarbólyban

2002 – 2007 között a vendéglátóhelyek száma nem változott jelentősen. Nincs a településen olyan vendéglátóhely, amely turisták számára megfelelő szolgáltatást tudna nyújtani (36. diagram).



61

36. Diagram: Vendéglátóhelyek száma, Magyarbóly 2002‐2007 (db)

A tömegközlekedés jellemzése A helyi lakosság fő tömegközlekedési lehetőségét a vasút jelenti, ugyanis Pécsre, sőt akár Budapestre – valamint vissza ‐ is átszállás nélkül el lehet jutni. Pécs felé napi öt járat közlekedik, amit átszállás nélkül igénybe lehet venni (és további négy átszállással). Az autóbusz közlekedés tekintetében nem mondhatóak el a fenti pozitívumok – a közlekedés Pécs felé csak átszállással oldható meg. Érdemes megjegyezni, hogy a lakosság nagy arányban a személyautót választja a közlekedésre. A kábeltelevíziós szolgáltatás A 376 lakásból 2007‐ben 128 lakás (34%) volt kábeltelevíziós hálózatba kapcsolva.



62

37. Diagram: Kábeltelevíziós szolgáltatás

Internet ‐ hozzáférési szolgáltatás Előfizetők száma

240

Egyéni előfizetők száma

236

Üzleti előfizetők száma

4

14. Táblázat: Internet szolgáltatás

Főbb szolgáltatók: Datanet, Tonline, Invitel A lakások 63%‐a van ellátva Internet‐kapcsolattal, ami kedvező lehetőséget teremt a lakosság számára a virtuális mobilitás magvalósítására. Különösen a fiatalok, a hátránnyal élők és az álláskeresők, munkakeresők számára fontos, hogy naprakész információhoz jussanak a továbbtanulási, felnőttképzési, elhelyezkedési, távmunka, bedolgozó munkalehetőségekről, jelentkezhessenek az álláshirdetésekre, valamint részt vegyenek az Interneten elérhető távoktatásokban. A saját Internet‐ kapcsolattal nem rendelkezők számára pedig fontos, hogy a település teleházzal rendelkezik, amely számukra is elérhetővé teszi a világhálóhoz való kapcsolódást. A viszonylag magas ellátottság ellenére szükséges a bekacsolódások szorgalmazása a még ellátatlan háztartásokban, ahol ennek relevanciája fennáll.



63

Pénzintézeti szolgáltatás Postai szolgáltatást tart fent az Önkormányzat. A lakosság hiányolja az ATM‐ automatát.

1.10.4 Turizmus Magyarbóly adottságai – kedvező klimatikus adottságai, földrajzi fekvése ‐ lehetővé teszik a helyi turizmus beindítását. A település tagja a három folyó kerékpáros túraútvonalnak, így potenciális célpont az aktív pihenést kedvelők számára. A Villány‐ Siklós borút valamint a Mohács‐ Bóly fehérborút közelségéből adódó turisztikai lehetőségek kihasználatlanok. A településen kereskedelmi szálláshely nincs. A villányi pincészetektől felvásárolt törkölyből főzött magyarbólyi pálinka a helyi gasztro‐turizmus alapjául szolgálhat. A település turisztikai programjai között említésre méltó az évente megrendezésre kerülő kettes fogathajtó bajnokság regionális fordulója, a Magyar Rallye Sprint Bajnokság illetve az MNASZ Amatőr Rallye Kupa magyarbólyi futama. A turisztikai kapcsolódást gátolja, hogy a településen még nem alakult turizmus‐élénkítő célú helyi szervezet vagy civil szerveződés. A turizmus rendszeréhez való kapcsolódás tekintetében előnyt jelenthet a település számára, ha létrejön valamely, a térséget lefedő turisztikai desztináció‐ menedzsment szervezet, mely megteremti a kapcsolódás lehetőségét. További lehetőségeket jelent a Siklós‐Mohács turisztikai tengely elnevezésű pályázat megvalósítása, melynek keretében Siklós és Mohács városok a Duna‐Dráva Nemzheti Park Igazgatósággal együttműködve a térség turisztikai értékeit is a turisztika rendszerébe bevonni kívánó komplex turisztikai termékfejlesztésre törekszik. Elősegítené a kapcsolódást a borutakhoz és más szerveződésekhez való kapcsolódást, ha alakulna a településen egy civil kezdeményezés, amely foglalkozna a település turisztikai adottságainak hasznosítását célzó előkészítéssel. Ez indítható lenne a Lóbaráti Kör tevékenységéhez, mint a lehetséges turisztikai kitörési irányok egyikéhez kapcsolódóan. Erre a teleház, mint vonzáscentrum és infrastruktúra jó lehetőséget kínálna.



64

1.11 A vállalkozások összetétele Magyarbólyban a regisztrált vállalkozások száma a 2004‐2006 időszakban alacsonyabb volt, mint a korábbi években (2002‐2003), azonban 2007‐ben ismét visszatért a vizsgált időszak elején jellemző szintre. Az egyes társasági formák egyenként is hasonló tendenciát követtek.

38. Diagram: Vállalkozások száma

A településen az egyéni vállalkozások száma a legmagasabb (27 db), kft‐ből csak 5 db, bt‐ből 3 db található a településen a KSH 2007 évi adatai alapján.

39. Diagram: Vállalkozások megoszlása

Az ágazatonkénti megoszlást az alábbi táblázat mutatja, melyből kitűnik, hogy főként a mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások vannak túlsúlyban a településen.



65

Regisztrált vállalkozások száma ágazatonként, Magyarbóly 2007 (db) Ágazat Vállalkozások száma mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 9 építőipar 2 kereskedelem, javítás 11 szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás 2 szállítás, raktározás, posta, távközlés 3 pénzügyi közvetítés 3 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6 15. Táblázat: Regisztrált vállalkozások száma ágazatonként, Magyarbóly 2007 (db)

A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat 61 fő munkahellyel, aki már vállalkozási tevékenységet is végez (pl. Posta üzemeletetése). További jelentős vállalkozások: Zedon Zrt. (pálinkafőző üzem) és Corax‐Bioner Zrt. (komposzt telep) 35 főt foglalkoztat. KIZO‐TÜZÉP KFT. a helyi építőanyag és tüzelő kereskedést működteti valamint fuvarozás, gépi munka szolgáltatást végez, 15 főt foglalkoztat. Ezen kívül a településen működik egy szőlőmag sajtoló üzem, és épülőben van a biogáz üzem is, mely kísérleti jelleggel indul el. A település egészére jellemző, hogy a mikro‐és kisvállalkozók tőke‐ és hitelképesség hiánnyal küzdenek. E tekintetben figyelemmel kell kísérni a kormányzat kockázati tőke‐programját, melyhez már kiválasztásra kerültek a termékeket közvetítő pénzügyi szervezetek.

1.12 A település civil szervezetei Magyarbólyban élénk közösségi élet folyik, erős a helyi lakosság kötődése a településhez. A legjelentősebb civil szerveződés a Karasica Hagyományőrző Egyesület. Emellett a Nyugdíjas klub, a Lóbaráti kör és a futballisták gazdagítják a civil életet. Jelentős szerepet játszik a település közösség fejlesztésében az Új Esély Egyesület.13

Az Új Esély Egyesület 2002‐ben alakult, hogy a helyi szereplőket (önkormányzatok, vállalkozók, kisebbségi szervezetek, civilek) segítse és lehetővé tegye a különböző hátrányos helyzetű rétegek és problémáinak megoldása érdekében a korszerű szociál‐ és foglalkoztatáspolitikai kérdések bemutatását, kutatását, oktatását, szakmai szintű megvalósítását. 2004‐től aktivitásunk területei: 1. műhely (kutatások, elemzések); 2. programok 13



66

1.13 SWOT‐ elemzés 1.13.1 A SWOT –elemzés táblázatos összefoglalása Magyarbóly Község SWOT‐ elemezése ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

kedvező éghajlati viszonyok viszonylag jó termőhelyi adottságok és agro‐ökológiai potenciál motivált munkaerő megléte, szőlő‐és bortermesztésben, melléktermék‐ feldolgozásban, lótenyésztésben mesterségbeli tudás

romló demográfiai trendek az agrártermelés nem alkalmazkodott a piaci igényekhez

nincs számottevő szegénység

ipari tevékenységek hiánya szálláshelyek és vendéglátó szolgáltatások hiánya ill. gyengesége a turizmust támogató helyi elhatározás és szerveződés hiánya

külsőperifériás infrastrukturális elzártság leromlott közúti, hiányos közüzemi szakképzett humánerőforrás az alapfokú infrastruktúra (szennyvíz‐csatorna oktatás területén hiánya) autóbusz közlekedés nem biztosít erős identitástudat, kötődés a településhez megfelelő gyakoriságú járatszámot

élénk sportélet hagyományőrzés feldolgozó ipar: mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásának összekapcsolása a saját önfenntartó képesség erősítésén alapuló közgondolkodás a szociális támogatásokra való támaszkodás helyett

életképes civil szervezetek jó Internet‐ellátottság

a banki szolgáltatások hiánya, ATM automata hiánya tőkehiányos mikro‐és kisvállalkozói réteg együttműködés hiánya az erős turisztikai vonzerővel rendelkező kistérségbeli önkormányzatokkal, vállalkozásokkal összefogás hiánya az őstermelők között (termelés, értékesítés



67

összehangoltságának, hiánya)

szervezésének

szakmai fórumok hiánya

vállalkozói tanácsadás hiánya

gyenge forrásszerző képesség alacsony képzettségű munkanélküliek kiszolgáltatottsága

nincs a településnek marketingje

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK a megújuló erőforrások felhasználási elöregedés fokozódása lehetőségeinek bővülése Feldolgozó ipari kapacitások fejlesztése a turisztikai körzet (Harkány, Siklós, Villány és mindinkább Mohács) turizmusához való kapcsolódás, különösen a közeli Villányhoz közlekedési viszonyok javulása az autópálya megépülésével határmenti földrajzi fekvés kihasználása, közeli határátkelőhely

elvándorlás fokozódása

városi fiatalok kiköltözése a településre

közlekedési viszonyok romlása a piaci viszonyok kiszámíthatatlansága gazdasági válság, pénzügyi válság leállítja a fejlődési trendet

városi fiatalok kiköltözése a településre Elmaradott térségben fejlődőképes mintatelepüléssé válás (fiatalok, pályázati források és tőke vonzása érdekében)



68

1.13.2 A SWOT –elemzés szöveges értékelése Magyarbóly Község problémáit, hiányosságait nagymértékben meghatározza a település földrajzi elhelyezkedésével összefüggő gazdasági‐társadalmi problémaháló. A községet sújtja a külső perifériára általánosan jellemző közlekedési elzártság, az ezzel szorosan összefüggő tőkeszegénység, a befektetők távolmaradása a térségtől, a községtől. Napjainkban reális lehetőség látszik a lokális elzártság felszámolására a 6‐os autópálya megépülésével. (Sajnálatosan ennek időpontja a Bólytól délre eső szakaszt illetően csúszik. ) A gazdasági struktúra gyökeres átalakulása a rendszerváltást követően a községet is érzékenyen érintette. Az egyre kevésbé élőmunka‐igényes mezőgazdaság és a közelben működő beremendi gyár nem szív fel munkaerőt. A térségben korábban működő könnyűipar leépülését nem váltotta fel semmilyen ipari tevékenység. A szolgáltató szektor a legszűkebb fogyasztói igényekre képes csak reagálni. Gyenge, tőkeszegény a helyi vállalkozói réteg, és a jelenlegi gazdasági‐pénzügyi válság tovább rontja a hitelszerzési esélyeiket. Ugyanakkor pozitív példa lehet a községben élő és működő vállalkozók számára a faluban megindult vállalkozói aktivitás és innováció, amely a mezőgazdasági melléktermékek feldolgozási láncának kialakítására irányult. Ugyanez a vállalkozói aktivitás esélyt teremthet a község nagyságának, léptékének megfelelő turisztikai szolgáltatási kínálat megteremtésére is. A pálinkakínálás egy helyi ételspecialitással az aktívturizmus ágat preferálók számára jelenthet vonzerőt. A község kihasználhatja a turizmus tekintetében az országosan ismert Villány közelségét éppúgy, mint a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. A határmenti földrajzi helyzetet is sokkal tudatosabban és innovatívabban célszerű kezelni a jövőben. A községben az alternatív energiafelhasználás lehetőségeinek feltérképezése, és a megvalósításra irányuló törekvések szintén az innovatív vállalkozói szemléletet tükrözik. A nagyipari mezőgazdaság, a gabonatermesztés semmilyen perspektívát nem hordoz a község számára, a zöldségtermesztésből élő őstermelők pedig kiszolgáltatott helyzetben vannak a piac kiszámíthatatlansága, a felvásárlási árak alacsony volta miatt. Számukra a termesztés szervezettségét és az értékesítés összehangolását jelentő szociális szövetkezetek, integrátorok jelenthetnének perspektívát. Rontja a vállalkozói réteg esélyeit az információk hiánya is. Nincs tanácsadói háttér a községben, hiányoznak a szervezett képzések, átképzések is.



69

A község lakosságának jelentős hányada alkalmazotti statusú munkavállaló. Sokan ingáznak a lakóhelyük és a munkahelyük között. Őket a tömegközlekedés járathiányos volta sújtja. A munkanélküliségi adatok a kistérségi átlagnál pozitívabb községi helyzetre utalnak. Az önkormányzat a közmunka programokkal, ill. Villány közelsége az idénymunkák lehetőségével jelentősen javít a munkanélküliek megélhetési gondjain, de ettől még kiszolgáltatottságuk nem szűnik meg. A munkanélküliek többsége alulképzett, tartós re‐integrációra nem számíthatnak a munkaerőpiacon. A munkahelyek hiánya a fiatal nemzedék életesélyeit rontja legjobban. A továbbtanulók döntő többsége elkerülve a községből, soha nem tér vissza. Az elvándorlás, a halálozásnál alacsonyabb születési szám, a megnövekedő élettartam együttes hatása a községre jellemző elöregedési tendencia. A magára maradó idős lakosság számára életminőséget javító szolgáltatást jelent az önkormányzat által biztosított étkeztetés és a társulási formában szervezett házi segítségnyújtás. Ezekhez társulhatna a nappali ellátás, mely egyelőre a községben nem biztosított szolgáltatási forma. Az idős embereknek nem jelent valódi perspektívát az, hogy a közeli települések biztosítanak napközbeni ellátást, akkor fognak élni ezzel az ellátási formával, ha helyben érik el. Néhány fiatal városi család a gazdasági válság következményeként kiköltözött Magyarbólyba. Ez az idevándorlás nem tendenciaszerű, de megéri annak a végiggondolását, hogy be lehetne‐e kapcsolni az ideköltöző fiatalokat az idősek életkörülményeinek javításába valamilyen ösztönző rendszerrel. A község jövőjének tudatos tervezésére, fejlesztésére az önkormányzat szervező tevékenysége alapján reális lehetőség látszik. Az önkormányzat jó gazdája a falunak. Gazdálkodása, forrásszerző potenciálja meggyőző e tekintetben. Magyarbóly körjegyzőségi székhely. A magyarbólyi önkormányzat aktív kapcsolatot ápol a kislippói, lapáncsai és illocskai önkormányzatokkal, elsősorban a közszolgáltatások közös fenntartása érdekében. Magyarbóly mikrotérségi központ szerepe ebben a körben egyre erőteljesebben formálódik, és döntően az iskola fenntartás kérdésében dől majd el, hogy hosszú távon mikrotérségi központtá tud‐e válni. A falvak életében kiemelten fontos a hagyományőrzés, a helyi identitás erősítése. Magyarbólyban az általános iskola és a Karasica hagyományőrző egyesület tevékenységének köszönhetően a hagyományőrzés és a helyi közösségi élet szervezése hozzájárul a közösségi tudat ébrentartásához. A fentiek figyelembevételével az alábbi probléma‐fa vázolható fel:



70

1.14 Problémafa ROMLIK, HOSSZÚ TÁVON MEGKÉRDŐJELEZŐDIK A KÖZSÉG NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGE

ELÖREGEDÉS

A GAZDASÁGI SZERKEZET KIEGYENSÚLYOZATLAN

Születésszám alacsony – országos jelenség

Csak mezőgazdasági termék feldolgozásra épülő ipar van.

Fiatalok elvándorolnak

A nagyüzemi mezőgazdaság nem fejleszti a települést

Nincs elég fenntartható jövedelemszerzési lehetőség

A közlekedési elzártság miatt központi helyek irányába költöznek

Gyenge és szervezetlen kisüzemi mezőgazdasági termelés

A SZOLGÁLTATÁSI KÍNÁLAT HIÁNYOS

Kulturális, közművelődési kínálat nem elég gazdag

Szociális ellátás hiányos

Tömegközlekedés nem megfelelő, a banki szolgáltatás hiányzik

Vállalkozói összetétel nem megfelelő Szálláshely‐ és vendéglátó szolgáltatás hiányzik Nincs turizmus



71

2 STRATÉGIA 2.1 Célrendszer Milyen lesz a község 20 év múlva? Általános cél (távlatos vagy alapcél) Stratégiai célok (középtávú célok)

Jövőkép: Magyarbóly népességmegtartó ereje nő, fenntartható mintatelepüléssé válik

A gazdaság és a helyi társadalom megerősítése A helyi gazdaság A társadalmi dinamizálása, új kohézió erősítése jövedelemszerzési lehetőségek munkahelyek teremtése

Vonzó és fenntartható életminőség biztosítása

Igényes közösségi szolgáltatási rendszer működtetése

Vonzó községi miliő, egészséges települési környezet megteremtése



72

2.2 A célrendszer megvalósítását biztosító programok, intézkedések A fenti célok megvalósításához az alábbi stratégiai programok és intézkedések javasoltak: 1. Stratégiai cél: A helyi gazdaság dinamizálása, új jövedelemszerzési formák kialakítása a mezőgazdaságban I. stratégiai program: Gazdaságélénkítő program Kapcsolódó intézkedések: I./1. intézkedés: Új jövedelemszerzési formák kialakítása, az innovációs potenciál erősítése I./2. intézkedés: A mikro‐, kis‐ és középvállalkozások megerősítése I./3. intézkedés: A befektetési vonzerő növelése új munkahelyek teremtése érdekében I./4. intézkedés: Turisztikai termékfejlesztés és kapcsolatépítés 2. Stratégiai cél: A társadalmi kohézió erősítése II. stratégiai program: „Fiatalítás és szolidaritás” program Kapcsolódó intézkedések: II./1. intézkedés: A helyi kötődés és identitástudat megerősítése II./2. A fiatalok megtartására és vonzására irányuló program kidolgozása II./3. intézkedés: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok beilleszkedésének, képzésének és munkaerő piaci re‐integrációjának segítése



73

3. Stratégiai cél: Igényes közösségi szolgáltatási rendszer működtetése III. stratégiai program: „Helyi kötődés, helyi szolgáltatás” program Kapcsolódó intézkedések: III./1. intézkedés: Az információban és kommunikációban rejlő tudás biztosítása az infokommunikációs csatornák hozzáférhetőségével, fejlesztésével III./2. intézkedés: A hiányzó szolgáltatások működtetésének megszervezése 4. Stratégiai cél: Vonzó községi miliő, egészséges települési környezet megteremtése IV. stratégiai program: „Természetes falu” program Kapcsolódó intézkedések: IV./1. intézkedés: A településkép megőrzése és javítása, a település komfortfokozatának növelése IV./2. intézkedés: A természeti környezetben okozott károk helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, esztétikus táj kialakítása IV./3. intézkedés: A környezetvédelmi célok, feladatok, tevékenységek egyeztetése, a szabályozás és a megállapodások betartását ellenőrző helyi monitoring és szankciórendszer felállítása és működtetése



74

2.3 A stratégiai programok és az intézkedések rendszere

I. stratégiai program: Gazdaságélénkítő program I./1. intézkedés: Új jövedelemszerzési formák kialakítása, az innovációs potenciál erősítése Indoklás:

A községben a zöldségtermesztésből és állattenyésztésből élő őstermelők, állattartók ki vannak szolgáltatva a piaci viszonyoknak, a kiszámíthatatlanul változó, általában rendkívül alacsony felvásárlási áraknak. A termelők és tenyésztők az egyre magasabb költségigénnyel előállított termékeket nehezen értékesítik, alacsony az önérvényesítési potenciáljuk. Hiányzik a termesztés és az értékesítés szervezése, menedzselése. Nem jöttek létre új típusú szervezetek/szövetkezetek, amelyek segítenék a gazdák piacra jutását. A község néhány vállalkozójának eredményes üzleti tevékenysége bizonyítja, hogy innovatív megközelítéssel új megélhetési, vállalkozási tevékenységeket lehet működtetni. A szőlő melléktermékének feldolgozása és az ebből keletkező újabb melléktermékek feldolgozásának láncolattá szervezése közel 60 munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé. Hasonló vállalkozói ötletek feltérképezésével új jövedelemszerzési formák kialakítását ösztönözheti az önkormányzat vállalkozói fórumok szervezésével, az Új Esély Egyesület bevonásával.

Cél:

Mezőgazdasági termék‐előállító és/vagy helyi szolgáltatást végző szociális szövetkezetek létrehozása Mezőgazdasági termelői és értékesítő integrációkba bekapcsolódás vagy új integráció létrehozása

való

A mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztése Munkaigényes, piaci résekhez illeszkedő, innovatív, alternatív termelési kultúrák (bio‐termelés, gyógynövény, fűszernövény, zöldség, gyümölcs, méz, primőrök, őshonos növény‐ és állatfajták,



75

virág, stb.) ösztönzése, profilváltás céljából

bevezetése

munkahelyteremtés

és

Megújuló energiaforrások feltárása és hasznosítása Az intézkedés tevékenységi területeinek bemutatása

1.

Szociális szövetkezetek létrehozása

A szociális szövetkezet célcsoportja: a lakosság azon része, akik önálló vállalkozóként nem akarnak vagy nem tudnak megjelenni a piacon, de bizonyos termékeikkel (kertészeti, kisállattartási, kézműves, stb.) vagy szolgáltatásaikkal be tudnak kapcsolódni egy közösen működtetett, nem a nagyvállalati termelői követelményrendszernek megfelelő, de minőségi szempontból igényes rendszerbe. Ez a forma jó lehetőséget kínál arra, hogy a termékeket és szolgáltatásokat nagyrészt helyben értékesítsék, ez által egymásnak teremtsenek piacot. Ez a megoldás elősegíti, hogy a településre befolyó jövedelem egy jelentős része a településen belül maradjon ahelyett, hogy a bevásárlóközpontokban kötne ki, ez által elindítsa a jövedelmek településen belüli felhalmozódását, a település jövedelmi színvonalának emelkedését. A szociális szövetkezet lehetséges munkaterületei: • • • • • • •

háztáji kertészeti tevékenység háztáji kisállattartás házi segítségnyújtás helyi piac, bolt működtetése kisipari, „ezermester” szolgáltatások szállítás stb.

2. Termelő‐ értékesítő integrációhoz való kapcsolódás vagy új integráció(k) létrehozása Célcsoport: egyéni gazdálkodók, mikro‐ és kisvállalkozások és olyan magánszemélyek, akik nem közösségi, hanem vállalkozási alapú szervezethez kívánnak csatlakozni. Ebben a formában olyan vállalkozó integrátor játssza a kulcsszerepet, aki/amely szerződéses alapon biztosítja a piacra szánt termékek előállítását és értékesítését. Ez a forma sem zárja ki, hogy az elsődleges vevőkör maga a helyi lakosság legyen, azonban a rendszerhez olyan termelők is csatlakozhatnak, akik eleve piaci



76

mennyiséget képesek előállítani valamely termékből, de nem képesek önállóan az értékesítés megszervezésére. Munkaterületek: • • • • • • • •

Integráció felkutatása vagy megszervezése Termelői háttér megszervezése Termelők felkészítése, képzése Termelőeszköz‐ellátás megszervezése Az alapanyag/szaporítóanyag, kártevők elleni védekezés eszközeivel, anyagaival való ellátás megszervezése Finanszírozás megszervezése Szerződéses rendszer kialakítása Logisztika megszervezése

3. Az innovációs potenciál erősítése a megújuló erőforrásokban és a másodlagos hasznosításokban, termékfeldolgozásban rejlő lehetőségek kihasználásával Célcsoport: helyi vállalkozók és külső befektetők Ebben az intézkedésben a már működő példa (szőlőtörkölyből induló továbbhasznosításokon alapuló vállalkozások) alapján a településen és környezetében elérhető elsődleges vagy másodlagos nyersanyagok, megújuló energiaforrások hasznosítása. Lehetőségek: • • •

Mezőgazdasági termékek, hulladékok, melléktermékek hasznosítása Geotermikus energia hasznosítása Napenergia hasznosítása

Munkaterületek: • • • • •

Alapanyagok, energiaforrások azonosítása, felkutatása, egy vagy többlépcsős feldolgozási‐hasznosítási láncok kialakítása Szereplők azonosítása, bevonása A keletkező termékek piacának, felhasználási területének felkutatása, azonosítása A termelési‐ értékesítési feltételrendszer (infrastruktúra, személyi és pénzügyi feltételek) kialakítása Megvalósítás



77

I./2. intézkedés: A mikro‐, kis‐ és középvállalkozások megerősítése Indoklás:

Cél:

Ahogy a siklósi kistérség vállalkozóinak többsége, úgy a magyarbólyi vállalkozások többsége sem rendelkezik sem biztonságos tőkeerővel, sem megfelelő piaci és termékstratégiával. A termékpályák még mindig rövidek, a piacismeret hiánya gátja a versenyképesség kialakításának, egyes esetekben növelésének. Nincsenek a helyi vállalkozások között szakmai összefogások, nem rendelkeznek szakmai tanácsadó hátérrel. Nincsenek stratégiáik azokra a krízis helyzetekre, amikor szükség lehet a profilváltásra, bővítésre. A vállalkozások szellemi tevékenységének erősítése, a humán erőforrás‐fejlesztés terén kedvezőbb pályázati lehetőségek várhatók, mint a beruházás‐ támogatást illetően. Helyi gazdaságélénkítés A vállalkozók alkalmazkodó képességének népességmegtartó képesség érdekében

javítása

a

Az intézkedés A vállalkozók támogatása a tudásbázis és az információrendszer tevékenységi fejlesztése révén területeinek Célcsoport: a település vállalkozói és vállalkozásai bemutatása Munkaterületek: • •

•

•

A vállalkozástámogató információs és gazdasági tanácsadás elősegítése Vállalkozások integrált informatikai és kontrolling rendszerének kialakításában való segítségnyújtás (pályázatok segítségével) A vállalkozói ismeretek bővítéséhez felnőttképzési, átképzési háttér kialakítása (Kamara és Munkaügyi Központ közreműködésével) A vállalkozások, vállalkozók menedzsment képességeinek, szemléletmódjának fejlesztése tréningek, szakmai előadások szervezésével (Kamara és Munkaügyi Központ közreműködésével)



78

I./3. intézkedés: A befektetési vonzerő növelése új munkahelyek teremtése érdekében Indoklás:

Mivel a nagyüzemi mezőgazdasági termelés visszafordíthatatlanul együtt jár az alacsony és egyre csökkenő munkaerőigénnyel, valamint a korábban működő ipar leépült, a település vezetőinek fel kell vállalniuk a befektető‐vonzó politikát, a befektető keresést és új munkahelyteremtés felelősségét. A befektetők lehetnek helyi vállalkozók vagy külső betelepülők/finanszírozók a fejlesztés nagyságrendjétől és szakterületétől függően. A befektető‐keresés nem általános, hanem a konkrét gazdaságfejlesztési célokhoz kötődő tevékenység, ezért az elhatározott és előkészített fejlesztések megvalósításához célzottan szükséges befektetőt keresni. A befektető‐keresésre abban a fázisban van szükség és lehetőség, amikor a fejlesztés szakmai és üzleti tartalma, piaca valamint finanszírozási igénye kellőképpen tisztázott. A fejlesztési projekt előkészítéséhez, pályázati és kockázati tőke‐ források, támogatott hitelkonstrukciók és garanciák lehetőségének felkutatásához célszerű e téren járatos szakember segítségét igénybe venni.

Cél:

A község fenntartható fejlődésének biztosítása a gazdaság erősítésével

Az intézkedés tevékenységi területeinek bemutatása

• • • • •

•

A befektetések azonosítása és a koncepció/előzetes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása Nagyobb számú befektetési lehetőség előkészítése esetén befektetési portfolió‐füzet, reklámanyag készítése A befektető keresés megszervezése, bonyolítása Kapcsolatfelvétel a befektetés‐közvetítő szervezetekkel, együttműködés kialakítása (ITDH, DDRF Rt, magáncégek) Helyi kedvezmények (ingatlanhoz, infrastruktúrához való hozzájutás, munkaerő ellátás segítése, stb.) lehetőségeinek feltárása A település marketing kialakítása (egyéni települési arculat kidolgozása, a promóció megszervezése, a kommunikációs csatornák azonosítása)



79

I./4. intézkedés: Turisztikai termékfejlesztés és kapcsolatépítés Indoklás:

Magyarbóly nem rendelkezik olyan turisztikai termékekkel, amelyek akár önállóan, akár a kistérségi élményláncba kapcsolhatóan látogatókat vonzanának a településre. A település az ország egyik legexponáltabb, jelentős fejlődés előtt álló turisztikai körzetéhez kapcsolódóan helyezkedik el, ezért fenntarthatóságának biztosítás érdekében kapcsolódnia szükséges ehhez a folyamathoz. A szomszédos, nemzetközi hírű villányi borvidékhez jól kapcsolható a településen létrehozott pálinkaüzem tevékenysége, a fennmaradt háztáji termesztés, az idősödő lakosság miatt falusi turizmus céljára igénybe vehető épületek, valamint a hobbylótartás elterjedése. A település falusi turizmus és erre épülő aktív turizmus kialakítására predesztinált, ezért a falukép megőrzése és fejlesztése, a falu természetes hangulatának és környezetének rendezett megőrzése kiemelten fontos. Ez a turizmus típus akkor lehet sikeres, ha nem csap át a falu méretéhez viszonyítva tömegturizmus hatását keltő nagyságrendbe. Egyúttal a lakóhelyi vonzerő szempontjából is fontos, hogy a turizmus révén erősödjön a megélhetés, jövedelemszerzés lehetősége, de csak addig a mértékig, amíg a község lakóhelyként is vonzó környezetet tud biztosítani. Ebből következően olyan vonzerőtípusokat célszerű támogatni, amelyek viszonylag kisebb létszámú vendég huzamosabb tartózkodását segítik elő. (Pl. lovaglótanfolyam kezdőknek, falusi vendéglátás és a falusi életmód megismertetése gyermekes családok nyaralása keretében, pálinka kóstolók tartása vendéglői nagyságrendben, kerékpáros turisták átmeneti vendéglátása és szálláslehetőségének biztosítása.) Szálláshely létesítésre elsősorban a falusi turizmus vendégszobáinak, vendégházainak kialakítása, a település szintjén egy vagy két kisebb panzió kialakítása erejéig van szükség. A vendéglői szolgáltatást a pálinkafőzdéhez kapcsolódóan, a pálinkakóstolóval lehetőleg egy helyen és egy menetben célszerű biztosítani, mivel a pálinka bemutatás és kóstolás sikerességéhez is szükség van valamilyen közkedveltségre számító, az italhoz illő,



80

jól reklámozható helyi ételspecialitás kínálására. Cél:

A helyi gazdaság megerősítése az eddig hiányzó turisztikai ágazat alapjainak megteremtésével


• • • •

•

A település turisztikai termékfejlesztés szempontú értékelése (szükség esetén szakértők bevonásával) A termékfejlesztés megszervezése (termékazonosítás, forrásszerzés, marketing) Turisztikai fejlesztést támogató projektek azonosítása Turisztikai projektek kidolgozása, pl. o Falusi turizmus szolgáltatás (szálláshelyek fejlesztése, szolgáltatók szakmai képzése, házi vendéglátásra felkészítés) o Megüresedő házak felhasználásával vendégház(ak), fogadó kialakítása o Tájház kialakítása o Panzió létrehozása (amikor igény mutatkozik) o Vendéglátás fejlesztése (pálinka üzem bemutató, pálinka kóstoló kialakítása, vendéglő létrehozása) A kistérségi turisztikai szervezetekkel, településekkel való kapcsolatfelvétel, az együttműködés megszervezése és a település attrakcióinak a térségi programkínálatba történő integrálása



81

II. stratégiai program: „Fiatalítás és szolidaritás” program II./1. intézkedés: A helyi kötődés és identitástudat megerősítése Indoklás:

Magyarországon általános tendenciának tekinthető, hogy a vidéki lakosság közösségi ereje jelentősen csökkent az utóbbi években a gazdasági és szociális feszültségek következtében. Ezért fontos olyan közösségformáló programok szervezése, melyek a közösség értékét, a közösséghez tartozás élményét tudatosítják. Különösen fontos a fiatalok közösség iránti felelősségérzetének növelése. A nemzeti, nemzetiségi és helyi, kistérségi kultúra értékőrző és teremtő erejének felhasználása is rendkívül fontos az egyéni és közösségi azonosságtudat megélésében és ápolásában. A kultúra összeköti az embereket, ezáltal erősíti a közösségeket, hozzájárul a települések népességmegtartó erejének növeléséhez. Ezért a település vezetésének és a civil szervezeteknek fontos feladata, hogy ösztönözzék a kulturális örökség, hagyományok összegyűjtését, ápolását és közvetítését.

Cél:

A népességmegtartó képesség erősítése

Az intézkedés • tevékenységi • területeinek bemutatása • • •

Egyesületek, kulturális csoportok, kulturális körök, civil szervezetek megerősítése vagy újak szervezése Óvodai és iskolai identitás‐erősítő programok, helytörténeti‐ néprajzi‐ népművészeti szakkör(ök) szervezése Program‐ és kiállításcserék más településekkel A helytörténeti értékek felkutatása és bemutathatóvá tétele a helyi és környékbeli lakosság valamint a vendégek számára Helyi építészeti értékek felkutatása, helyi védelem biztosítása, a védelem alá eső megüresedő épületek újrahasznosítása során az értékmegőrzés biztosítása.

Olyan történeti személyiségek felkutatása és életük, tevékenységük bemutatása, akiknek az emléke büszkeséget ébreszt a lakosságban és példát állít a fiatalok elé.



82

II./2. intézkedés: A fiatalok megtartására és vonzására irányuló program Indoklás:

A demográfiai tendenciák azt tükrözik, hogy ha lassúbb is az öregedési tendencia tér nyerése Magyarbólyban, mint a környező településeken, egyelőre ez a község sem tud gátat szabni az elvándorlásnak, így a fiatalok kiáramlásának sem, mivel kevés a munkahely. A fiatalok megtartása feltétele a települések önfenntartó képességének, ezért az önkormányzatnak minden eszközt mozgósítania kell a fiatalok megtartása érdekében.

Cél: A népességmegtartó képesség erősítése Az intézkedés • Otthonteremtést támogató koncepció kialakítása, tevékenységi lakóterület fejlesztési akciók tervezése, lebonyolítása területeinek • A fiatal és kezdő vállalkozókat támogató vállalkozási bemutatása feltételek kialakítása • Mikrotérségi szervezésben fiatalok számára kisebb koncertek szervezése, ill. autóbuszos koncert utak kiajánlása • Pénzkímélő kirándulások, nyaralások szervezése • Olyan kulturális, szórakoztató rendezvények szervezése, melyek rétegigényt elégítenek ki, és hagyománnyá vagy rendszerré tehetők (színházi vándorelőadások, DJ‐k, táncbemutatók, kiállítások, gyermekklubok, stb.) a magyarbólyi mikrotérségben • A fiatalok igényeihez igazodó infrastruktúra és közösségi térfejlesztés (rockzenei gyakorlóstúdió, fittness/kondi terem, sportpályák, biliárd, diszkó, stb.)



83

II./3. intézkedés: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok beilleszkedésének, képzésének és munkaerő piaci re‐integrációjának segítése Indoklás:

Az elmúlt években Magyarbóly községben is nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, itt is mélyülnek a társadalmi különbségek. Az öregedési tendencia eleve magával hozza az idősödő, kiszolgáltatottabb helyzetben lévő korosztály arányának növekedését. A hagyományos, többgenerációs falusi családmodell felbomlott, a fiatalok hosszú ideje tartó elvándorlása következtében az idősek közül egyre többen támasz nélkül maradnak. A szegénység szempontjából a munkanélküliek, az alulképzettek, a kis nyugdíjas idősek a legkiszolgáltatottabb rétegek, de különösen sebezhető csoportot alkotnak a családjukat egyedül fenntartó nők, az elvált nők, az idős, egyedülálló, illetve a nemzeti kisebbségekhez tartozó nők is. A helyzet súlyosbodását jelzi, hogy Magyarországon is megkezdődött a szegénység generációk közti átadása. Ugyan Magyarbólyban alacsony a roma népesség aránya, eltérő kultúrájuk, viselkedési mintáik toleranciát, új kulturális ismereteket igényelnek. Hasonlóképpen szolidaritásra van szükség a rokkantakkal, bármely okból munkaképtelen, önellátásra képtelen emberekkel kapcsolatban. A fentiek nem csupán morális szempontból fontosak, hanem a községi társadalom életképességének fenntartása szempontjából elkerülhetetlenek, valamint megvetik egy új foglalkoztatási ágazat alapját. A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos szolidaritás megnyilvánulása életminőség javulást eredményezhet nemcsak a célcsoport tagjai számára, hanem családjuk számára is. A szegregáció tartósságának csupán egyik legfontosabb oka a teljes vagy részleges képzetlenség. Hosszú távon elképzelhetetlen, hogy a probléma kezelése megoldható lenne a mentálisan súlyosan elmaradott, egyre inkább „tömbösödő” elszigeteltségbe



84

kerülő rétegek kulturális felemelése nélkül. Az ingyenes oktatási rendszer ezt a feladatot nem tudta eredményesen kezelni, ezért speciális módszereket alkalmazó, tartósan működő, a célcsoport sajátosságait, lehetőségeit és igényeit messzemenően figyelembe vevő oktatási program kialakítására van szükség. A Dél‐dunántúli Régió humán közszolgáltatási stratégiája az oktatási fejezetekben hangsúlyozottan tartalmazza az egyre jobban eluralkodó deviancia, a társadalmi státuszromlás következtében egyre nehezebben nevelhető gyerekek nevelésével kapcsolatos új pedagógiai rendszer kiépítésének fontosságát. Ennek kulcstényezője, hogy a pedagógusoknak rendelkezniük kell azokkal a pedagógiai‐módszertani ismeretekkel, amelyekkel a rendhagyó eseteket és helyzeteket kezelni tudják. Ezért különösen fontos a pedagógusok rendszeres továbbképzése, az új módszertani ismeretek megismertetése. A humán akciók megvalósítását széles skálán támogatják a 2007‐ 13 évi pályázati források. Cél:

A szegénység halmozódási folyamatának megakadályozása annak érdekében, hogy ne alakuljon ki kezelhetetlen és finanszírozhatatlan szociális állapot.

Az intézkedés • tevékenységi területeinek • bemutatása

A cigány tanulók iskolai beilleszkedésének segítése érdekében helyi program kidolgozása, a pedagógus továbbképzés ez irányú megszervezése Tervezet készítése a szegénység és a kiszolgáltatottság negatív hatásainak ellensúlyozására o az intézményrendszer segítségével csökkenthető hátrányok kezelése o a munkára való ösztönzés alkalmazása az érintett körben o munkalehetőségek biztosítása az alacsony képzettségűek számára o a hátrányos helyzetű gyerekekkel való koncentrált foglalkozás (az óvodai előkészítőtől a szakmaszerzésig) o felnőttképzési, tanfolyami részvétel ösztönzése és segítése o mentálhigiénés tanácsadás és programok a felnőttek számára o stb.



85

•

•

Programok szervezése annak érdekében, hogy a civil lakosság társadalmi érzékenysége növekedjen, és szolidaritása megnyilvánuljon a szegényekkel kapcsolatban Pályaválasztási tanácsadás megszervezése, ennek keretében a továbbtanulási lehetőségek és az adott szakmák körében felmerülő elhelyezési és kereseti lehetőségek együttes bemutatása

Az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése



86

III. stratégiai program: „Helyi kötődés, helyi szolgáltatás” program III./1. intézkedés: Az információban és kommunikációban rejlő tudás biztosítása az infokommunikációs csatornák hozzáférhetőségével, fejlesztésével Indoklás:

Az elmaradottságból önállóvá, e tekintetben mintatelepüléssé válás programjának megvalósítása alapvető szemléletváltást követel a település szereplőitől. A helyi társadalom az elmúlt évtizedek gyors, nehezen felfogható, és a vidéki lakosság számára negatív végeredménnyel járó változásai következtében szétesett, elveszítette eredendő integritását, belső kommunikációs készségét. Az önismeret (helyzet, képességek, lehetőségek ismerete) szintje kistérségi és települési szinten sem megfelelő, különösen igaz ez a család és az egyén szintjén. A lakosság általában nem tudja pontosan meghatározni, hogy saját, általában hátrányos helyzete mennyiben adódik a környezet (globalizáció, kormányzat, szűkebb földrajzi térség) alakulásából, hatásaiból, s mennyiben saját aktivitásának, alkalmazkodóképességének mértékétől. Nem vitatható a környezet jelentős szerepe, azonban a hasonló környezetben élő családok és települések eltérő érvényesüléséből kitűnik a hozzáállás, saját aktivitás, az emberek és képviselőik magukért, családjukért, közösségükért, településükért vállalt felelősségének jelentősége is. A feladat nehézségét az elmaradott vidéki térségekben fokozza az elmúlt évszázad alatti változások miatti kiábrándultságból adódó hitetlenség, érdektelenség. A XX. században a szocialista átmenet, a kétszeri TSZ‐szervezés, majd a rendszerváltás következtében a TSZ‐ek széthullása, nagy magángazdaságok (Rt‐k) kialakulása, a technológiai fejlődés és a termelés néhány termékre való leszűkülése miatti munkahelyvesztés következtében a falusi lakosság többsége nem ok nélkül érzi úgy, hogy „feleslegessé” vált a társadalom számára. Magyarország még nem találta meg a vidék helyét a globalizáció és az iparosodott mezőgazdaság korában, s e funkcióhiányt segélyekkel, közmunka‐lehetőségekkel



87

igyekszik pótolni. A politikai kommunikációban még mindig összemosódik az agrárium és a vidék fogalma, miközben az agrárgazdaságok ma már csak minimálisan segítik elő a vidék megélhetését. Ezért az e helyzet által kiszolgáltatott településeknek, kistérségeknek maguknak kell meghatározniuk saját szerepeiket, maguknak kell megteremteniük fennmaradásuk alapjait, foglalkoztatási és létfenntartási feltételrendszerüket. Ehhez a vezetőknek és a lakosságnak egyaránt meg kell érteniük, hogy kívülről kevés segítséget várhatnak, saját kreativitásuk és aktivitásuk lehet egyedül annak záloga, hogy a település életképessége fennmaradjon. Ez nem csupán nosztalgikus cél, hanem szükségesség is, hiszen a városok, melyek ugyancsak küzdenek az alulképzettek foglalkoztatásával és általában a fejlődőképesség biztosításával, nem tudják felszívni a vidékről beáramló képzetlen munkaerőt. Továbbá a világ technológiai fejlődésének rohanása következtében az életképesség központi kategóriájává vált az információ. Az informatika ma már nem az érdeklődők és az informatikai szakmát választók kiváltsága, hanem az információhoz jutás legalapvetőbb formája a munkában és a hétköznapi életben egyaránt. S nem csak a fiatal korosztály, ha nem az idősebbek körében is. A változások keresztülvitelének legnehezebb területének mindennek a megértetése, szakmai megfogalmazásban az információ átvitel, a kommunikáció, a tudatformálás ígérkezik, ezért külön programozást igényel. Az információhoz jutás lehetőségeinek minél szélesebb körű megteremtése a peremvidéki elzártság hátrányainak mérsékelése szempontjából is fontos feladata a kistérségnek. A széles sávú adatátvitel kiépítése jelentősen hozzájárulhat a gyors és széles körű információhoz jutás megteremtésével az esélyegyenlőség megélésének javulásához. A kistérségi kommunikáció fontos célcsoportja a vállalkozói réteg. A helyi vállalkozók tájékoztatása, tájékozódásuk megkönnyítése a versenyképesség növelése szempontjából is halaszthatatlan feladat. Fontos a vállalkozó képzése, tájékoztatása abban a



88

tekintetben is, hogy saját üzleti, szakmai fejlődésük érdekében hogyan tudják megtalálni és alkalmazni az Internetben és az informatikában rejlő lehetőségeket. Ez a fejlődési irány egyúttal az informatikai szakmával vagy alapos ismeretekkel rendelkező fiatalok számára helyi foglalkoztatási lehetőséget is jelenthet. A magánszemélyek, klubok, civil szervezetek számára is fontos, hogy tevékenységüket, kommunikációjukat az informatika és az Internet segítségével bonyolítsák. Sajátos cél kell legyen, hogy az idős korosztályok is megtanulják a mai kor eszközeinek (számítógép, Internet, mobil telefon, távirányítók) használatát, mivel ez sokuk számára jelentősen kibővíti a családtagokkal és másokkal való kapcsolattartás, a tájékozódás (menetrendek, rendelési idők, nyitvatartási idők, szolgáltatók elérése, érdeklődésnek megfelelő információ, telefonszámok, stb.) és a segítségkérés lehetőségét. Az e‐közigazgatás bevezetése a hivatalok közötti kommunikáció és az ügyfélforgalom komfortosítását jelentősen javítja, és enyhíti az infrastrukturális hátrányokból fakadó ügyintézési nehézkességet. Az ügyfélkapu rendszere a településen kiépítés alatt van, a feladat a tájékoztatás, betanítás, regisztráció megvalósítása. Cél:

A helyi közgondolkodásban váljon természetessé az a mentalitás, hogy az az ember, az a család, az település képes lépést tartani a külvilág fejlődésével (azaz elkerülni vagy behozni a lemaradást), aki vagy amely felveszi a kesztyűt a változásokkal szemben és aktívan, összefogva képes tenni saját boldogulásáért. A külső (állami, pályázati) támogatások, segélyek nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik az erőfeszítéseket. Meg kell teremteni a tájékozódás, az informáltság fizikai és társadalmi feltételeit ahhoz, hogy az egyéni és közösségi ambíciók érvényre juthassanak.

Az intézkedés • tevékenységi területeinek • bemutatása

A vezetés részéről a közösségi rendezvényeken, fórumokon, civil eseményeken a cél rendszeres kommunikálása, megvitatása A településfejlesztési koncepció megismertetése a lakossággal a civil szerveződések segítségével (hangadók felkészítése, bevonása)



89

• •

•

•

A vállalkozók megismertetése a településfejlesztési koncepcióval, bevonásuk a település jövőjének alakításába A Teleház intenzív kihasználása a következő célokra: o a településfejlesztési koncepció üzeneteinek megismertetése és megvitatása o a számítógép‐ismeret és az Internet‐használat oktatása és gyakorlása, o a számítógéppel és/vagy Internetkapcsolattal nem rendelkezők bevonása a számítógép‐ és Internet‐ használatba (lakosság és civil szervezetek) munkalehetőségek kutatása az Interneten távoktatási (e‐learning) lehetőségek keresése távmunka lehetőségek keresése pályázatok, hirdetmények követése stb. A vállalkozók és kulcsembereik részére képzés szervezése az Internethasználat és az informatika által biztosított lehetőségeiről és előnyeiről a piaci‐ üzleti, szakmai tevékenység, az innováció, pályázati lehetőségek és egyéb kedvezményes és normál banki pénzügyi lehetőségek terén (keresők, adatbázisok, piacelemzés, konkurencia‐elemzés, pályázatkereső, fontos állami intézmények és pénzintézetek honlapjainak használata, befektetési források elérése, adatbázisokba való felkerülés, az e‐kereskedelemben rejlő lehetőségek, stb.) A fejlesztés alatt lévő e‐közigazgatási (ügyfélkapu) rendszer használatának ösztönzése, megtanítása, a regisztráció elősegítése a lakosság részére.



90

III./2. intézkedés: A hiányzó szolgáltatások működtetésének megszervezése Indoklás:

A településen az alapszolgáltatások (villamos energia ellátás, víz‐ ellátás, gáz‐ellátás, vezetékes telefon, kábel TV, kommunális hulladékgyűjtés és –szállítás, szennyvízkezelés, széles sávú Internet) nagyrészt rendelkezésre állnak. Egyedül a szennyvízcsatornázás hiányzik. Általában a szolgáltatások minősége, folyamatossága okoz problémát. Ez részben a villamos energia ellátás, részben az Internet szolgáltatás terén okoz gondot. A közösségi közlekedés terén a vasúti összeköttetés és személyszállítás megfelelő, autóbusz‐szállítás azonban nem áll rendelkezésre. Figyelemmel kell kísérni a MÁV veszteségcsökkentő intézkedéseit, melynek keretében részben vonalak szűnnek meg, részben csökken a járatszám. Ez főként a periférikus területeket érinti. Amennyiben a munkahelyekre való eljutás nehezülése felmerül, intézkedni szükséges a pótlás érdekében, megfelelő autóbusz‐közlekedés biztosítása révén. (A kormányzat kötelezettsége, felelőssége és egyúttal vállalása, hogy a közösségi közlekedés autóbusszal történő lehetőségét biztosítsa a megszűnő szárnyvonalak vagy járatok helyett.) Banki szolgáltatás nem áll rendelkezésre, a lakosság hiányolja, hogy nincs a településen bankautomata.

Cél:

A hiányzó szolgáltatások megteremtése, a meglévő, de nem megfelelő szolgáltatások minőségének javítása


• • •

A villamos‐energia ellátás stabilitásának javítása érdekében kapcsolattartás a szolgáltatóval Az Internet szolgáltatás stabilitásának javítása érdekében kapcsolattartás a szolgáltatóval A csatornázás megvalósítása érdekében o az igények felmérése, o az engedélyezési tervezés megvalósítása, o költségbecslés készítése, o pályázati lehetőségek felkutatása, o finanszírozási koncepció készítése o pályázat készítése, a pályázat megnyerése esetén: o a lakossági belépések szervezése o kiviteli tervezés



91

•

•

o a kivitelező közbeszerzése o kivitelezés megvalósítása A MÁV vonal‐ és járatcsökkentéseinek figyelemmel kísérése, érintettség esetén kapcsolatfelvétel a kistérségi tanáccsal, Baranya m. közgyűlés hivatalával és a közösségi közlekedési szolgáltatókkal Kapcsolatfelvétel a kereskedelmi bankokkal bankautomata kihelyezése érdekében, különös tekintettel az OTP bankra és a DRB‐re.



92

IV. stratégiai program: „Természetes falu” program IV./1. intézkedés: A településkép megőrzése és javítása, a település komfortfokozatának növelése Indoklás:

Magyarbóly község külső arculata változott ugyan az elmúlt évtized alatt, de a település komfortfokozata ma még nem felel meg maradéktalanul a kor követelményeinek, a fiatalok média által közvetített lakókörnyezeti idilljének, és távol esik az ökológiailag kiegyensúlyozott, fejlett infrastruktúrájú épített környezet elvárható kívánalmától is. A népességmegtartó erő javításának fontos feltétele a település komfortfokozatának növelése. A vidéki, természet közeli élet lehetősége ma már komoly vonzerőnek tekinthető, de csak akkor, ha a kor követelményeinek megfelelő közlekedési, közmű és telekommunikációs infrastruktúra is támogatja a vidéki életet. A fiatalok megtartása akkor lehetséges, ha a lakóhelyükhöz hűséges lakosok a kényelmes lakhatás mellett a kultúra, a közművelődés, a szórakozás, rekreáció lehetőségét is megélhetik a településen.

A településfejlesztési koncepció keretében a településnek célszerű elkészítenie a település komfortfokozatának növelésére irányuló programját. Cél:

A népességmegtartó erő növelése


• • • • • •

A település rehabilitációs akciótervek készíttetése Területalakítási tervek kidolgozása A településközpont közösségi szintű rehabilitációja, fejlesztése A középületek felújítására vonatkozó ütemterv készítése Belterületi utak felújítása A rekreációs kínálat és a turizmusfejlesztési program összehangolása

A szabadidő színvonalas infrastruktúrafejlesztés

eltöltéséhez,

a

sportoláshoz



93

IV./2. intézkedés: A természeti környezetben okozott károk helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, esztétikus táj kialakítása Indoklás:

Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság fejlődésére az intenzív iparosodás volt a jellemző, melynek hatására a természeti táj helyére a monoton mezőgazdasági táj lépett. Ez együtt járt a korábbi gazdag mezőgazdasági termékdiverzitás lecsökkenésével, a növénytermesztés néhány gabonanövényre szűkült, ami lehetővé tette a fizikai környezet által megengedett lehető legnagyobb tagban művelhető, egyhangú parcellák kialakítását. A mezőgazdaság területén történt beavatkozások a termésátlagok javulását, és a termésingadozás csökkenését eredményezték, azonban megindultak a természet számára káros folyamatok is. Elszennyeződtek a termőtalajok, valamint a talajvizek, ivóvízbázisok, beszűkültek a növényi és állati genetikai alapok, csökkent a biodiverzitás. A vidéki lakosság számára is kedvezőtlen folyamatok indultak el. Megváltozott a parasztság évszázadok alatt kialakult hagyományos, természet‐közeli életmódja, termelési módszerei, az ipari technológiák terjedésével párhuzamosan csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ami növekvő munkanélküliséget és magas elvándorlást eredményezett. A korábbi időkben az agrárium és a vidék fogalma szinte azonos tartalmat jelentett, hiszen a vidéki lakosság egyértelműen mezőgazdasági tevékenységből élt. A XX. szd. második felétől az agrárium foglalkoztatási képessége egyre csökkent, mára a legfejlettebb országokhoz hasonló minimumra esett. Ma már az agrárium alig járul hozzá a vidéki települések és lakosságuk eltartásához, ugyanakkor feléli a vidék erőforrásait, amiért nem nyújt kompenzációt. Mivel a lakosság élelmiszerellátása Európa‐szerte biztosított, indokolatlannak tűnik a hatalmas termelési méret következtében létrejövő „agrársivatagok” fenntartása. Az Uniós vidékfejlesztési politikával összhangban hazánkban is egyre fontosabb szemponttá vált a fenntartható gazdaságok, multifunkcionális mezőgazdasági vállalkozások kialakítása, a környezet megóvása, a



94

vidék értékeinek megőrzése. A települések arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel hatást gyakoroljanak a vállalkozói környezetre annak érdekében, hogy a monokultúra felé hajló gazdálkodás és a foglalkoztatási szempontok teljes figyelmen kívül hagyása helyett diverzifikálják termelési struktúrájukat és segítsék, támogassák, integrálják a kistermelőket és a lakosságot a rétegpiacokat kiszolgáló agrártermelésbe vagy az elsődleges termékekre épülő feldolgozási, energetikai, melléktermék‐ és hulladékhasznosítási tevékenységekbe. Ez nem kevesebbet kíván tőlük, mint termékpolitikájuk megváltoztatását legalább a termelés 10‐20 %‐át illetően, valamint integrátori vagy kompetenciaközpont jellegű tevékenységek felvállalását. Továbbá kívánatos, hogy a kevés kitörési pontok egyike, a turizmusfejlesztés valamint a legnagyobb fenntarthatósági cél, a lakosságmegtartás érdekében igazodjanak a tájhasználat terén a lakosság és a turisták a tájjal szemben támasztott használati és esztétikai igényekhez. Magyarbóly kiemelten kezeli a fenntartható mezőgazdaság kérdését, hiszen a településen a közelmúltban mezőgazdasági mellékterméket –villányi törkölyt‐ feldolgozó komplex rendszer épült ki. Az innovációs képességek kihasználásával, a speciális tájjellegű termékek előállításával, a helyi jellegzetességekre alapuló turizmus fejlesztésével bővül a település gazdasági tevékenységének köre, ami a helyi életszínvonal emelkedését eredményezi. Cél:

A környezeti károk –elsősorban a talaj‐ és vízszennyeződések‐ elhárítása, megelőzése, vonzó, változatos tájkép helyreállítása

Az intézkedés • • tevékenységi területeinek bemutatása • • •

Az állapotfelmérés elvégzése Kapcsolatfelvétel a nagytermelőkkel, támogatásuk megszerzése a foglalkoztatás‐teremtő, az önfenntartást segítő tevékenységek megszervezéséhez Külterületi tájhasználati és tájgondozási szabályozás kidolgozása és beépítése a szabályozási tervbe Külterületi tájhasználati és tájgondozási koncepció, terv készítése a gazdálkodók bevonásával Kárelhárítási és veszély‐megelőzési terv készítése területi,



95

• • • •

gazdaságossági szempontok alapján Pályázati lehetőségek felmérése, finanszírozási terv készítése A szükséges tervezési feladatok elvégzése Pályázatkészítés, beadás A nyertes pályázatok keretében a munkák végrehajtása

IV./3. intézkedés: A környezetvédelmi célok, feladatok, tevékenységek egyeztetése, a szabályozás és a megállapodások betartását ellenőrző helyi monitoring és szankciórendszer felállítása és működtetése Indoklás:

Cél:

A környezet megóvását nem lehet elválasztani a gazdasági szektorok fejlődésétől, így a környezetvédelmi célok, feladatok meghatározását komplex módon kell kezelni. Mindeddig nem alakult ki a politikusok, gazdasági vezetők és a civil társadalom párbeszéde arról, hogyan lehet a termelésben, a fogyasztásban és az életvitelben ösztönözni azokat a változásokat, melyek a környezet tehermentesítését mint rövid idő alatt elérendő célt definiálják, valamint a települési önkormányzatok nem éltek azokkal a tervezési, együttműködési és rendeleti eszközökkel, amelyekkel az elmúlt évtizedek hátrányos tendenciáit megfordíthatják. Környezetfejlesztés a vállalkozásokkal való együttműködés, a monitorozás, ellenőrzés és a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítása révén

Az intézkedés • tevékenységi • területeinek bemutatása •

•

• •

A vállalkozások természet‐, táj‐ és környezetvédelmi terveinek egyeztetése a települési önkormányzattal A dűlőutak, sétautak és környezetük karbantartási, csapadékvíz‐elvezetési terveinek egyeztetése az önkormányzattal A belterületi utak terhelés‐szabályozása és a nehézgépek, földművelő eszközök, teherszállító járművek közlekedésének, elhelyezésének, parkoltatásának szabályozása Az allergén növények és gyomnövények visszaszorítása érdekében a települési önkormányzatok és a vállalkozók közt egyeztetett program kialakítása és végrehajtása Együttműködés kialakítása a szakhatóságokkal A tájhasználat és a tájgondozás, a természet‐ és



96

• • •

környezetvédelmi szabályok, a telephelyállapotok ellenőrzésének megszervezése Szakemberek (mezőőri szolgálat) biztosítása, a finanszírozás megoldása. A külterületi szabályok be nem tartását szankcionáló intézkedések kidolgozása A tervezetek és szabályok önkormányzati rendelet formájában történő bevezetése



97

DIAGRAM JEGYZÉK 1. Diagram: Települések népessége a Siklósi Kistérségben, 2007 (fő) ............................. 8 2. Diagram: Települések területe a Siklósi Kistérségben, 2007 (fő).................................. 9 3. Diagram: Lakónépesség 2000‐2007, Magyarbóly ......................................................... 15 4. Diagram: Lakónépesség adott évi %‐os változása az előző évihez képest, Magyarbóly – Villány, 2001‐2007 (%) ......................................................................... 16 5. Diagram: Élve születés, Magyarbóly, 2000‐2007 (fő) ................................................... 17 6. Diagram: Halálozás, Magyarbóly 2000‐2007 (fő).......................................................... 17 7. Diagram: Természetes szaporulat, Magyarbóly 2000‐2007 (fő).................................. 18 8. Diagram: Belföldi vándorlás, Magyarbóly 2000‐2007 (fő)........................................... 19 9. Diagram: Belföldi vándorlás, Magyarbóly 1993‐2007 (fő)........................................... 19 10. Diagram: Korfa 2007, Magyarbóly................................................................................ 20 11. Diagram: Korfa változása 2000‐2007 (fő) ..................................................................... 21 12. Diagram: Lakásállomány, Magyarbóly 2002‐2007 (db) ............................................. 24 13. Diagram: Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000‐ 2006 (%)........................................................................................................................... 26 14. Diagram: Regisztrált munkanélküliek száma összesen, Magyarbóly 2001 1. negyedév) – 2008. 4. negyedév (fő)............................................................................. 28 15. Diagram: Regisztrált munkanélküliek száma nemek szerint, Magyarbóly 2001 1. negyedév‐2008. 4. negyedév (fő)................................................................................. 28 16. Diagram: Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás, Magyarbóly 2002‐2007 (db) .... 30 17. Diagram: Vezetékes gázt fogyasztó lakások száma, Magyarbóly, 2002‐2007 (db) 31 18. Diagram: Távbeszélő fővonalak száma, Magyarbóly 2000‐2005 (db) ..................... 32 19. Diagram: Óvodai csoportösszetétel.............................................................................. 33 20. Diagram: Helyben lakó és bejáró gyerekek létszámadatai ....................................... 34 21. Diagram: Bejáró és helyben lakó tanulói létszámok .................................................. 34 22. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők a lakosság arányában, Siklósi Kistérség települései 2006 ........................................................... 37 23. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesülők száma, Magyarbóly 2004‐ 2007 (fő)........................................................................................................................... 38 24. Diagram: Átmeneti segélyben részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)....................................................................................................... 39 25. Diagram: Havi rendszerességű lakásfenntartási támogatásban részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)..................................... 41 26. Diagram: Ápolási díjban részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)....................................................................................................... 42



98

27. Diagram: Temetési segélyben részesülők a lakosság arányában, Siklósi kistérség települései 2006 (%)....................................................................................................... 43 28. Diagram: Szociális étkeztetésben résztvevők száma, Magyarbóly 2002‐2007 (fő) 45 29. Diagram: Magyarbóly bevételeinek és kiadásainak alakulása ................................. 51 30. Diagram: Magyarbóly bevételeinek alakulása, 2005‐2008 ........................................ 52 31. Diagram: A bevételek eloszlása 2008‐ban.................................................................... 53 32. Diagram: Magyarbóly kiadásainak alakulása 2005‐2008 években........................... 54 33. Diagram: A kiadások összetétele 2008‐ban ................................................................. 55 34. Diagram: Az önkormányzat főbb feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások ...... 55 35. Diagram: Kiskereskedelmi üzletek száma, Magyarbóly 2002‐2007 (db) ................ 61 36. Diagram: Vendéglátóhelyek száma, Magyarbóly 2002‐2007 (db)............................ 62 37. Diagram: Kábeltelevíziós szolgáltatás.......................................................................... 63 38. Diagram: Vállalkozások száma ..................................................................................... 65 39. Diagram: Vállalkozások megoszlása ............................................................................ 65

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Magyarbólyban, 2001‐2007 .......................................................................................... 23 2. Táblázat: Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása Magyarbólyban, 2001‐2007 ..................................................... 23 3. Táblázat: A lakáshelyzet Magyarbólyban, 2008............................................................ 24 4. Táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megye kistérségeiben, 2000‐ 2006 (%)........................................................................................................................... 25 5. Táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása a Siklósi kistérség településeiben 2000‐ 2006 (%)........................................................................................................................... 26 6. Táblázat: Utak, közterületek ............................................................................................ 29 7. Táblázat: Ivóvízhálózat..................................................................................................... 29 8. Táblázat: Villamosenergia‐ellátás ................................................................................... 30 9. Táblázat: Gázellátás .......................................................................................................... 31 10. Diagram: Átmeneti segélyben részesülők száma Magyarbóly, 2004‐2007 ............. 40 11. táblázat: Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: .......................................................................................................................................... 47 12. Táblázat: Gondozásba vett gyerekek száma Magyarbólyban 2008‐ban ................. 48 13. Táblázat: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Magyarbólyban.............. 61 14. Táblázat: Internet szolgáltatás ....................................................................................... 63 15. Táblázat: Regisztrált vállalkozások száma ágazatonként, Magyarbóly 2007 (db). 66



99

TÉRKÉP JEGYZÉK 1. Térkép: Magyarbóly elhelyezkedése ................................................................................ 6 2. Térkép: Magyarbóly területi elhelyezkedése .................................................................. 7 3. Térkép: A térség úthálózata ............................................................................................. 10 4. Térkép: Közlekedési infrastruktúrafejlesztés 2015‐ig .................................................. 11 5. Térkép: Magyarbóly (forrás: Google Maps) .................................................................. 12 6. Térkép: Szociális étkeztetés a Siklósi Kistérségben ...................................................... 44 7. Térkép: Házi segítségnyújtás a Siklósi Kistérségben ................................................... 46 8. Térkép: Nappali ellátások a Siklósi Kistérségben......................................................... 49 9. Térkép: Szociális alapellátások a Siklósi Kistérségben ................................................ 49



100

FÜGGELÉK:

MAGYARBÓLY KERESKEDELEM‐ IDEGENFORGALOM‐STATISZTIKAI ADATAI

ÉS

/Központi Statisztikai Hivatal (KSH)/Területi statisztikai adatok rendszere/2007/Kereskedelem, idegenforgalom Adatforrás:

KSH

Betöltve:

2008.06.24.

Adat év:

2007

Topológia:

település

Adatforrás:

KSH

Betöltve:

2008.11.12.

Adat év:

2007

Topológia:

település

Leírás

Táblanév/Mezőnév

Érték

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) 2007 [db]

TSTAR_TAAF_2007.TAAF051

10

Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi hálózati egységek száma 2007 TSTAR_TAAF_2007.TAAF058 [db]

0

Használtcikk-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Gépjármű-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Motorkerékpár- és alkatrészszaküzletek száma 2007 [db]


0

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2007 [db]


4

Iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma 2007 [db]


2

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 2007 [db]


0

Hús-, húskészítmény-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Hal- és halkészítmény-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Kenyér-, pékáru és cukrászatitermék-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma 2007 [db]


0

Dohányáru-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzletek száma 2007 [db]


0

Textilszaküzletek száma 2007 [db]


0

Ruházati szaküzletek száma 2007 [db]


0

Cipő-, bőráruszaküzlet száma 2007 [db]


0

Bútor,- háztartásicikk-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Elektromos háztartásicikk-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Vasáru-, festék-, üveg szaküzletek száma 2007 [db]


0

Könyv-, újság-, papíraru-szaküzletek száma 2007 [db]


0



101

Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzletek száma 2007 [db]


4

Nagykereskedelmi raktárak száma összesen 2007 [db]


0

Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Élelmiszer, ital és dohányáru nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Fogyasztási cikkek nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéb vegyes cikk nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Gépek és berendezések nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Kölcsönzőhelyek száma összesen 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) 2007 [db]


8

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjármű- üzemanyag kiskereskedelmi hálózati egységek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett használtcikk-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjármű-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjárműalkatrész-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett motorkerékpár- és alkatrészszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2007 [db]


4

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma 2007 [db]


2

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús -, húskészítményszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hal- és halkészítményszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kenyér-, pékáru és cukrászatitermék-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzletének száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett dohányáru-szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett textilszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 2007 TSTAR_TAAF_2007.TAAF185 [db]

0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett cipő-,bőráruszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett bútor-, háztartásicikkszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett elektromos háztartásicikkszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vasáru-, festék-,üveg szaküzletek száma 2007 [db]


0



102

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papiráruszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzletek száma 2007 [db]


2

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett nagykereskedelmi raktárak száma összesen 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer, ital és dohányáru nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett fogyasztási cikkek nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb vegyes cikk nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépek, berendezések nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kölcsönzőhelyek száma 2007 [db]


0

Vendéglátóhelyek száma 2007 [db]


6

Éttermek, cukrászdák száma 2007 [db]


1

Bárok, borozók száma 2007 [db]


3

Munkahelyi vendéglátóhelyek száma 2007 [db]


2

Közétkeztetőhelyek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 2007 [db]


2

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 2007 [db] TSTAR_TAAF_2007.TAAF331

1

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi vendéglátóhelyek száma 2007 [db]


1

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett közétkeztetőhelyek száma 2007 [db]


0

Panziók szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Turistaszállások szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Kempingek szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Nyaralóházak szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007 [db]


0

Szállodák szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Szállodák száma 2007 [db]


0

Vendégek száma a szállodákban 2007 [db]


0



103

Vendégek száma a panziókban 2007 [db]


0

Vendégek száma a turistaszállásokon 2007 [db]


0

Vendégek száma a kempingekben 2007 [db]


0

Vendégek száma a nyaralóházakban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a szállodákban 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a szállodákban 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a szállodákban 2007 [db]


0

Panziók száma 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a panziókban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a panziókban 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a panziókban 2007 [db]


0

Turistaszállások száma 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a turistaszállásokon 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a turistaszállásokon 2007 [db]


0

Kempingek száma 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a kempingekben 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a kempingekben 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kempingekben 2007 TSTAR_TAAF_2007.TAAF435 [db]

0

Nyaralóházak száma 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a nyaralóházakban 2007 [db]


0

Szobák száma a szállodákban 2007 [db]


0

Ifjúsági szállók férőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Vendégek száma az ifjúsági szállókban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma az ifjúsági szállókban 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban 2007 [db]


0

Ifjúsági szállók száma 2007 [db]


0

Gyógyszállodák száma 2007 [db]


0

Gyógyszállodák férőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Vendégek száma a gyógyszállodákban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a gyógyszállodákban 2007 [db]


0



104

Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákbann 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban 2007 [db]


0

Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Vendégek száma a fizetővendéglátásban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a fizetővendéglátásban 2007 [db]


0

Vendégek száma a falusi szállásadásban 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban 2007 [db]


0

Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban 2007 [db]


0

Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban 2007 [db]


Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban TSTAR_TAAF_2007.TAAF620 2007 [db] Fizetővendéglátás vendéglátóinak száma 2007 [db]


0

Magán fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Falusi szállásadás vendéglátóinak száma 2007 [db]


0

Magánszállásadás vendéglátóinak száma 2007 [db]


0

Magánszállásadás férőhelyeinek száma 2007 [db]


0

Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban 2007 [db]


Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a magánszállásadásban 2007 [db]


Vendégek száma a magánszállásadásban 2007 [db]


Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban 2007 [db]


Gépjármű-kölcsönzőhelyek száma 2007 [db]


Egyéb jármű-kölcsönzőhelyek száma 2007 [db]


Személyi használatú és háztartási cikk kölcsönzohelyek száma 2007 [db]


Termelői borkimérések száma 2007 [db]


Egyéb nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


Egyéb gép kölcsönzőhelyek száma 2007 [db]


Gépjármű-nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


Gépjárműalkatrész nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


Motorkerékpár- és alkatrész nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


Állatgyógyászati termékek üzletének száma 2007 [db]


Illatszerszaküzletek száma 2007 [db]


0

Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjármu-kölcsönzohelyek száma 2007 [db]


0



105

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb jármu-kölcsönzohelyek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett személyi használatú és háztartási cikk kölcsönzohelyek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett termeloi borkimérések száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyéb gép kölcsönzőhelyek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjármű-nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett gépjárműalkatrész nagykereskedelmi raktárak száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett motorkerékpár- és alkatrész nagykereskedelmi raktárak száma [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett állatgyógyászati termékek üzletének száma 2007 [db]


Egyéni vállalkozás által üzemeltetett illatszerszaküzletek száma 2007 [db]


0

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett közérzettel kapcsolatos termékek TSTAR_TAAF_2007.TAAF811 üzlete 2007 [db]

0

Az adatbázisban lévő adatfajták száma: 160 db Jogállás: Község Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Kistérség: Siklósi Település: Magyarbóly



106

MAGYARBÓLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Recommend Documents