MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2014

MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2014

Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés A konferencia célja, hogy bemutassa új kutatási eredményeinket amelyek lehetővé teszik egészségünk megőrzését,

betegségek, fejlődési problémák korai felismerését, és eredményes

kezelését. A programban nemcsak a klinikai kezelés lehetőségére térünk ki, hanem megismertetjük a hallgatóságot az egyes problémák kialakulásához vezető életmódbeli jellemzőkkel, környezeti hatásokkal, és javaslatot teszünk ezek ellensúlyozására, kiküszöbölésére.

November 11. Kedd, Délelőtt 10:00-12:00, D-316

10:00-10:05: Pénzesné Dr Kónya Erika (TTK dékán) Megnyitó 10:05-10:15: Dr Roósz András (az MTA rendes tagja, az MTA, MAB elnöke) Köszöntő 10:15-11:00: Dr Mosonyi Attila (Hetényi Géza Megyei Kórház - EKF Sporttudományi Intézet) Méhnyakrák megelőzése 11:00-12:00 Dr Szabó Gábor (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) Genetikailag módosított állatok és sejttenyészetek az emberi betegségek megismerésének és gyógyításának szolgálatában

November 11. Kedd, Délután 14:00-16:00, D-117

14:00-14:30: Dr Huhn Zsófia: Mozgás és kogníció 14:30-15:00: Dr Müller Anetta: Egészségturizmus 15:00-15:30: Hídvégi Péter: Stressz és egészség 15:30-16:00: Révész-Kiszala Kinga: Mozgás és tanulás az óvodában

November 11. Kedd, Délután 16:30-17:20, D322 Teaház Biológusok egzotikus tájakon, Sass-Gyarmati Andrea és Dr Estók Péter útibeszámolói

November 12. Szerda 10:00-12:00, D117

10:00-10:30: Dr Milinki Éva: Táplálkozászavartól a tudatzavarig 10:30-11:00: Dr Antal Károly: Egészséges és patológiás idegsejtek 11:00-11:30: Dr Emri Zsuzsa: GABA a pszichiátriai kórképek hátterében 11:30h-12:00: Dr Varga János: Veszélyes állatok és paraziták a gyógyítás szolgálatában

November 17. Hétfő 16:00-18:00, D-117 Növénytani és Növényélettani Munkabizottság Előadói ülése

16:00-16:55: Dr. Vojtkó András: A Zempléni-hegység flóra-és vegetáció értékelése az újabb kutatások (2005-2014) tükrében 17:00-17:55: Dulai Sándor: Intakt kriptobiotikus kérgek fotoautotrof energia átalakító folyamatai mars analóg kezelések után

November 18. Kedd 16:00-18:00, D-117 Állattani és Muzeológiai Munkabizottság Előadói ülése

16:00-16:55: Dr. Csuzdi Csaba: Az erdélyi Szigethegység szerepe a Kárpát-medence földigiliszta faunájának kialakulásában 17:00-17:55: Dr. Varga János, Horotán Katalin: A Kárpát-medence védett rovarai

Összefoglalók November 11. Kedd, Délelőtt 10:15-11:00, D-316

„Méhnyakrák megelőzése” DR. MOSONYI ATTILA Hetényi Géza Megyei Kórház - EKF Sporttudományi Intézet A méhnyakrák helyzete Magyarországon (diagnosztika, megelőzés és gyógyítás). A probléma sokakat érint ma Magyarországon és szerte a világban és a kiszűrt méhnyakrák prevalenciája nő, évente több mint ötszázan meghalnak meg ma is Magyarországon ebben a betegségben. Az előadás bemutatja a Humán Papilloma Vírus (HVP) kóroktani tényezőjét a betegség kialakulásában, a szűrés lehetőségeit, fontosságát, a védőoltások alkalmazását és az eredményes gyógyítást. A védőoltások fiatal korban a megoldás egyik kulcsa lehet.

November 11. Kedd, Délelőtt 11:00-12:00, D-316

„Genetikailag módosított állatok és sejttenyészetek az emberi betegségek megismerésének és gyógyításának szolgálatában” DR. SZABÓ GÁBOR MTA- Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet [email protected]

Az emberi betegségek jelentős része összefüggésbe hozható a genetikai állomány megváltozásával, illetve a gének hibás működésével. Az utolsó két évtizedben a molekuláris genetikai ismeretekben és technológiákban végbement forradalmi fejlődés, valamint az ember teljes genetikai állományának megfejtése nagymértékben segíti az emberi betegségek gén- és molekuláris szintű okainak és hajlamosító tényezőinek megfejtését, valamint a sokkal hatásosabb és egyénre szabott gyógyító eljárások kidolgozását. Ebben nagy mértékben segítségünkre vannak az olyan modellállatok- az ecetmuslicától, a halakon, a rágcsálókon át egészen a nagyobb testű haszonállatokig-, amelyekben örökletes módon, genetikai eszközökkel „rontjuk el” egy-egy gén működését. Genetikailag módosított modellállatok „bioreaktorként” arra is képesek, hogy fehérjetermészetű gyógyszereket termeljenek. Ma már az is lehetséges, hogy betegekből közvetlenül izolált testi sejteket genetikai eszközökkel úgy átprogramozzunk, hogy képesek legyenek perti-csészében állandóan növekedni, és átalakíthatók legyenek bármely sejttípussá. Ezek a betegség-és páciens specifikus sejtek nagy jelentőséggel bírnak sokkal hatásosabb gyógyszerek kifejlesztésében és az egyénre szabott sejtterápiában.

November 11. Kedd, Délután 14:00-14:30, D-117

„Mozgás és kogníció” Dr. Huhn Zsófia A rendszeres testedzésnek számos pozitív élettani hatása van, ezek közül leggyakrabban talán a keringési rendszerre, légzőrendszerre, az immunrendszerre és természetesen a csont-és izomrendszerre kifejtett jótékony hatásról szoktunk hallani. Köztudott az is, hogy a testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, tehát egészséges emberekben is hatással van az idegrendszer állapotára, működésére, de pszichiátriai betegségekben (skizofrénia, depresszió, epilepszia, sclerosis multiplex, stb.) szenvedő emberek terápiájában is sikerrel alkalmazzák a testedzést. A testmozgás mindezeken túl hatékony eszköz a kognitív funkciók fejlesztésére illetve a kognitív funkciók romlása ellen: pozitívan hat mind gyerekek, mind pedig felnőttek szellemi teljesítőképességére, valamint preventív és regeneratív hatású a neurodegeneratív változásokkal leginkább veszélyeztetett idős korúak esetében. Bár a mozgás és kognitív funkciók közti összefüggések jó részét már évszázadok óta tudjuk, a hátterükben álló élettani mechanizmusokat csak az utóbbi évek felfedezései kezdik megvilágítani: nemrégiben azonosítottak egy olyan új, eddig nem ismert molekulát, amely testedzés hatására szabadul fel szervezetünkben, és az idegrendszer egyes sejtjeire hat. A fizikai aktivitás és kogníció közti összefüggések feltárása, a kognitív funkciókra való hatás sejtszintű alapjainak megismerése új prevenciós és terápiás lehetőségeket nyit a kognitív funkciók romlásával veszélyeztetett csoportok (elsősorban idősek, idegrendszeri betegségben szenvedők) számára. November 11. Kedd, Délután 14:30-15:00, D-117

„Egészségturizmus” DR. MÜLLER ANETTA Az egészségtudatos magatartás terjedése miatt az emberek egyre nagyobb keresletet támasztanak az egészségturizmus különböző termékei és kínálati elemei iránt. A turizmus korunk egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb iparága, melynek fejlődése szinte töretlen. Bár a 2009-es válságban a Világ turistaérkezéseinek a száma 4,4%-kal csökkent az előző évhez képest, a 2010-es évben a turistaérkezések száma 938 millióra nőtt, mely 6,6%-os forgalombővülést jelentett. Mára több mint egy milliárd fő turistaérkezés realizálódik a világon, mely a kereslet növekedését igazolja. Hazánk egészségturisztikai adottságai kiválóak, így ennek a fejlesztése prioritást élvez. Az előadásban bemutatásra kerülnek az egészségturisztikai fejlesztési koncepciók, turisztikai trendek, valamint az egészségturizmusunk keresleti és kínálati elemei, a versenyképesség elemei.

November 11. Kedd, Délután 15:00-15:30, D-117

„Stressz és egészség” HIDVÉGI PÉTER A pénzügyi és gazdasági világválságot megelőző évek gazdasági és társadalmi fejlődése olyan problémák új sorát hozta magával, amelyek a munkavállalók egészségkárosító kockázatait növelték. A munka világát érintő társadalmi hatások átrajzolták a kockázati tényezők prioritási sorrendjét. A klasszikus fizikai, kémiai, biológia kockázati tényezők mellett mára a pszichológiai stresszorok gyakoriságának növekedése jelenti a legfontosabb munkahelyi egészségi ártalmat. A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. Az állandósult stressz hatására tüneteink közt megjelenik a depresszió, és a neurosis, azután ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, és az alkoholizmus. A lelki betegségek közvetetten okoznak szív-és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Az előadásban röviden bemutatásra kerül az egészség története, ismertetem a különböző egészségdefiníciókat, az egészséget meghatározó tényezőket, a stressz modelleket, valamint bemutatom, hogy más országokban hogyan próbálják oldani a lakosok körében a stresszt. November 11. Kedd, Délután 15:30-16:00, D-117

„Mozgás és tanulás az óvodában” RÉVÉSZ-KISZELA KINGA A mozgásnak jelentős a szerepe az óvodások és kisiskolások fejlesztésében: mind fizikai, mind szellemi téren fejleszti a gyerekeket. Fizikai részről pozitív hatással van a kicsik állóképességére, egyensúlyérzékére, izomrendszerére, keringési rendszerére, valamint segíti a test koordinált mozgásának kialakítását. Szellemi téren egyrészt hozzájárul az egész személyiség formálásához, másrészt a gyerekek tapasztalatot szereznek a közösségben való viselkedésről, arról, hogy hogyan kell másokkal együttműködni ahhoz, hogy sikert, eredményt érjenek el. Az óvodástornákon a legegyszerűbb eszköztől kezdve a legkülönlegesebb mozgásfejlesztő eszközök is szerepet kapnak, melyek segítségével változatossá, játékossá és izgalmassá tehetjük az együtt töltött időt. Fontos, hogy minél hamarabb segítsünk kialakítani a gyerekekben a mozgás és a sport iránti szeretetet, és egészségnevelésük szempontjából hozzájáruljunk ahhoz, hogy a sport mindennapjaik részévé váljon. A torna keretében a kicsik játékos gyakorlatok segítségével ismerkedhetnek meg a különféle mozgásformákkal: megtanulnak kúszni, mászni, ugrani, gurulni, szaladni; valamint fontos szerepet kapnak azok a feladatok, melyekben a szabadság, az önkifejezés megélését biztosítjuk számukra. Az előadásban bemutatásra kerül az óvodás korosztály mozgásfejlődése, ennek sajátosságai, a mozgásfejlesztés cél- és eszközrendszere.

November 12. Szerda 10:00-10:30, D-117

„Táplálkozászavartól tudatzavarig” Dr. MILINKI ÉVA EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék [email protected]

A táplálkozási zavarok megjelenési formájában az elmúlt évtizedekben markáns spektrumváltás következett be, illetve prevalenciájuk drasztikus mértékben megnövekedett mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban. A klasszikusnak számító anorexia nervosa (AN) és bulimia nervosa (BN) mellett új típusú evészavarok is kialakultak az izomdiszmorfiától a testépítő táplálkozási zavarokon át az orthorexia nervosáig (ON). A táplálkozási zavarok esetében nagy kockázati tényezőjű csoportba tartoznak az egyetemisták, főiskolások, köztük a szubklinikai evészavarok megjelenése eléri az 50-60% -ot is. A súlyosabb klinikai tünetek elkerüléséhez multidimenzionális megközelítésű

bio-pszicho-szociális modell alkalmazása szükséges,

mely integrálja a

prediszponáló, precipitáló és fenntartó kockázati tényezőket. A biológiai tényezőkön túl (genetikai háttér, hipotalamusz szabályozó szerepe, neurotranszmitterek, neuropeptidek) a pszichológiai és szociokulturális tényezők komplex értelmezése elengedhetetlen az evészavarok megelőzésében és kezelésében. A probléma súlyosságát és megoldásának társadalmi szükségességét indokolja az a tény, hogy ezek a pszichoszomatikus rendellenességek elsősorban a fiatal nemzedéket érintik és az életminőségükben bekövetkező negatív torzulások jelentősen befolyásolják a jövőben társadalmi beilleszkedésüket, munkahelyi –és párkapcsolataikat, szociális helyzetüket.

Nov. 12 Szerda 10:30-11:00, D-117

„Egészséges és patológiás idegsejtek” Dr. ANTAL KÁROLY EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék [email protected]

Neuronjaink működését számos ioncsatorna aktiválódása határozza meg. Ezek az ioncsatornák eltérő ionszelektivitással, aktiválódási és inaktiválódási sajátossággal rendelkeznek, egy részük a membránpotenciál változásaira más részük pedig ligandjuk bekötésére reagál. Számos ioncsatorna működését ezen kívül még a csatorna protein kovalens átalakításai, illetve reguláló anyagok kötése is befolyásolja. A neuronok normális működéséhez a csatornák összehangolt aktivitása szükséges, ennek sérülése különböző patológiás állapotokhoz vezet. Súlyos patológiás kórképek hátterében gyakran egy-egy ioncsatorna kóros aktivitása áll, és a gyógyítás kulcsa olyan hatóanyag kifejlesztése amely a működést a normális aktivitás irányába módosítja.

Nov. 12 Szerda 11:00-11:30, D-117

„GABA a pszichiátriai kórképek hátterében” Dr. EMRI ZSUZSA EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék [email protected]

Idegsejtjeink mintegy 15-20%-a gamma-aminovajsavval működik. Ez a gátló ingerületátvivő anyag két receptor típuson fejti ki hatását: a GABA-A és a GABA-B receptoron. A GABA-A receptor ionotróp receptor, a receptor fehérjék egy integráns Cl- csatornát fognak közre, míg a GABAB-B receptor metabotróp receptor, aktivitását G proteinek közvetítik az effektor rendszerhez: leggyakrabban K+ csatornákat nyitnak vagy Ca2+ csatornákat zárnak. GABA leggyakrabban gátló interneuronok fő ingerületátvivő anyaga, olyan neuronoké amelyek axonja nem hagyja el azt a struktúrát ahol találhatók, hanem a helyi fő sejtek aktivitását befolyásolják, hangolják össze. A fő sejtek összehangolása, szinkron kisüléseiknek előidézése rendkívül fontos szerepet játszik a különböző agyi aktivitási mintázatok kialakításában, a legtöbb idegi tevékenységünket különböző mértékű szinkronitás kíséri, amely kialakításában a GABAerg neuronok vesznek részt. A szinkronitás sérülése számos patológiás állapotot alakíthat ki, epileptikus rohamoktól kezdve a kognitív funkciók zavaráig autizmusban illetve skizofréniában. A legújabb eredmények a hibásan működő neuron csoportok karakterizálását célozzák, ezzel segítve a betegségek pontos patomechanizmusának megértését és minél kevesebb mellékhatást okozó gyógyszerek kifejlesztését.

November 12. Szerda 11:30-12:00, D-117

„Veszélyes állatok és paraziták a gyógyítás szolgálatában” Dr. VARGA JÁNOS EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék [email protected]

Az ember környezetében számtalan veszélyes állat és humán megbetegedéseket okozó parazita szervezet fordul elő. Egyes kutatók szerint, a Földet benépesítő organizmusok közel háromnegyede parazita, vagyis élősködő életmódot folytat. Széleskörű kutatások folynak, amelyek a betegségeket okozó, illetve terjesztő veszélyes állatok és a paraziták okozta humán megbetegedések ártalmainak csökkentésére (és megszüntetésére) irányulnak. A kutatók egy részének figyelme azonban arra is kiterjedt, hogy a belőlük kivont hasznos anyagokat az ember szolgálatába állítsák. A veszélyes állatok és parazita szervezetek közül, napjainkban már egyre többet alkalmaznak a gyógyítás területén is.

NÖVÉNYTANI ÉS NÖVÉNYÉLETTANI MUNKABIZOTTSÁG ELŐADÓI ÜLÉS November 17. Hétfő 16:00-16:55, D-117

„A Zempléni-hegység flóra-és vegetáció értékelése az újabb kutatások (2005-2014) tükrében” DR. VOJTKÓ ANDRÁS

Az előadás összefoglalja a szerző által az utóbbi 10 évben elvégzett flóra- és vegetációkutatási eredményeket. Külön kitér az újonnan megtalált növényfajok elterjedésére, a korábban felfedezett fontos növényföldrajzi jelleggel bíró elemek mintázatára a Zempléni-hegységben. Az elkészült részletes (1:10 000-es) vegetációtérképezés információi alapján új vegetáció- és flórakörzeteket állapít meg a szerző. Kiemelten foglalkozik az Északi-középhegység területén máshol nem található növénytársulásokkal, a vegetáció unikális elemeivel.

November 17. Hétfő 17:00-17:55

„Intakt kriptobiotikus kérgek fotoautotrof energia átalakító folyamatai mars analóg kezelések után” Dulai Sándor

Intakt cianobaktérium tartalmú kriptobiotikus kérgek fotoszintetikus aktivitását vizsgáltuk Marsszimulációs kezelések előtt és után, azzal a céllal, hogy felmérjük a típusok túlélési képességét és fotoszintetikus aktivitását további vizsgálatok megalapozása céljából. Eredményeink világosan mutatják, hogy számos, analógnak tekinthető élőhelyről származó intakt kéreg újranedvesített, funkcionális állapotban is túléli az adott típusú és hosszú Mars-analóg kezeléseket, hasonló, vagy magasabb fotoszintetikus aktivitással, mint a kezeletlen minták. Mind a fotoszintetikus aktivitás, mind a túlélési képesség erősebben függött a kékbaktérium fajtól, valamint az élőhelytől, mint a kezelés hosszától és típusától. A legnagyobb túlérési arányt és aktivitást a sós sivatagokból származó kérgek mutatták.

Állattani és Muzeológiai Munkabizottság Előadói ülés

„Az erdélyi Szigethegység szerepe a Kárpát-medence földigiliszta faunájának kialakulásában” DR. CSUZDI CSABA

A Kárpát-medence földigiliszta faunájának kutatása az 1800-as évek végére nyúlik vissza, s egyedülálló módon azóta is folyamatos. Az eddigi kutatások 97 faj jelenlétét mutatták ki, melyek közül 39 (40.2%) Kárpát-medencei endemizmus. Ilyen magas endemicitás értékek kizárólag szigetfaunákra jellemzőek s egyrészt a Kárpát-medence elszigetelt voltával másrészt komplex geotektonikai történetével magyarázható. Az endemikus fajokat tekintve kiemelkedik az erdélyi szigethegység, ahol a 37 kimutatott földigiliszta fajból 17 (46%) tartozik a szűk elterjedésű dácikus faunakörbe. Az erdélyi-szigethegység jelentős fajgazdagsága illetve a dácikus fajok nagy száma a szigethegység a környező Kárpátok vonulatánál jóval idősebb korával magyarázható, illetve azzal, hogy a harmadkori Parathetys transzgerssziók a szigethegység magasabban fekvő területeit nem érintették. A fajgazdagság megőrzéséhez az is hozzájárult, hogy a szigethegység a negyedkori jégkorszak idején refugiális területként funkcionált.

November 18. Kedd 16:00-16:55

„A Kárpát-medence, Magyaroszág védett rovarai” DR. VARGA JÁNOS, HOROTÁN KATALIN

Az előadás rövid betekintés nyújt a Kárpát-medence ízeltlábú közösségének gazdagságáról, összetételében megnyilvánuló változatosság biogeográfiai vonatkozásairól és eredetéről. Részletesebben elemzi a rovarok (Insecta) egyes taxonjaiba (rendek) sorolt fajok védettségi helyzetét (számszerű megoszlását), védetté nyilvánításuk okait a hazai jogszabályok és az IUCN védettségi kategóriáit

figyelembe

véve.

Kiterjed

az európai és

legértékesebbnek tekinthető fajok részletesebb bemutatására is.

világviszonylatban

is