MAGYAR TESTNEVELÉSI EGYETEM SPORTEGYESÜLET (kiemelkedően közhasznú egyesület) ALAPSZABÁLYA
2
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A sportegyesület hagyományos elnevezése: Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete rövidítése: TFSE Alapításának éve: 1925 Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Színe: kék-fehér Zászlaja: kék-fehér, a „TFSE” és „1925” évszám felirattal Jelvénye: Pajzs alakú, jobb felső sarkától átlósan húzódó kék és fehér mező. A kék mezőben „TFSE”, a fehér mezőben „1925” felirat.
2. A SPORTEGYESÜLET MŰKÖDÉSI JELLEMZŐI A TFSE a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF), illetőleg annak jogelődje, a Magyar Testnevelési Egyetem feltételrendszerére épülő, az egyetem, illetve a Kar Szervezeti- és Működési Szabályzatában megjelölt célok elősegítését is célzó, mindenekelőtt azonban tagjai sporttevékenységét elősegíteni hivatott -az 1989. évi II. törvénynek megfelelően működő – non profit társadalmi szervezet. Működése az ország egész területére kiterjed. 2.1. Az egyesület működési időtartama határozatlan. 2.2. Az egyesület jogi személy, amely saját neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyesület szerződéseit önállóan köti céljainak megvalósítása érdekében. Az általa kötött szerződések jogosítottja, illetőleg kötelezettje maga az egyesület. Perbeli cselekményeket képviselője vagy az általa meghatalmazott jogi képviselője útján végez. 2.3. Az egyesület besorolási kategóriája: kiemelten közhasznú szervezet. 2.4. Az egyesület által végzendő (a khsztv 26. § c. pontjában felsorolt) kiemelten közhasznú tevékenységek: a.) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. (a khsztv. 26. § C./4 pont) Kulturális tevékenység (a khszt. 26. § C/5 pont); b.) Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, (khszt 26 § C/14. pont); Tekintettel arra, hogy a khszt 5. § szerint a kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez az alapszabálynak tartalmaznia kell azt az ellátandó közfeladatot, amelyet egyébként valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania, az alapszabály megjelöli az alábbiakat: 2.5. Az egyesület ezen tevékenységein kívül megvalósítja a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény 7. § (2) bek., 32.. § (3) bek. f) pontjában foglalt rendelkezéseket, a Sportról szóló 2000. évi CXLV tv. 54. § b) pontjában, valamint a 63. § (2) bek.-ben foglalt közfeladatokat, továbbá a
3
Budapest XII. Kerületi Önkormányzat egyes sporttal kapcsolatos feladatait (kerületi sportiskolai feladatok ellátása). 2.6. A sportegyesület működése felett az ügyészség a rá vonatkozó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Az egyesület működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói kötelezettségének tárgyában a Semmelweis Egyetem Testnevelési-és Sporttudományi Kar és a TFSE honlapján tesz közléseket. 2.7. A TFSE az Egyesülési jogról szóló 1989.évi II.tv-nek és a 2004.évi I.tv-nek megfelelően működő sport jellegű, non profit társadalmi szervezet (kiemelkedően közhasznú egyesület).
3. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE 3.1 Az egyesület célja: -
-
alapvető célkitűzés, hogy az egyesület sajátos helyzetéből adódóan minden területen támogassa és erősítse az egyetem oktató-nevelő munkáját, a szakemberképzés gyakorló műhelyeként szolgál; sportiskolát működtet; a hallgatók számára sportolási – azaz szakmai tapasztalatszerzési- lehetőséget biztosít; a szakosztályi és egyesületi munkával kapcsolatos tervezési-, szervezési-, oktatási-nevelési gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszi lehetővé; A szakmai-tudományos felkészüléshez gyakorló terepet biztosít (adatgyűjtés, kísérletezés stb.); sportolási lehetőséget biztosít a TF dolgozók számára; az egyesület politikai pártoktól, csoportoktól független, azoktól semmilyen anyagi, illetve más jellegű támogatásban nem részesül. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és a jövőben sem kíván állítani;
3.2 Az egyesület céljainak elérése érdekében: a.) működteti és koordinálja az egyesületi sporttevékenységet; b.) részt vesz a hazai és nemzetközi versenyrendszerben; c.) együttműködik, párbeszédet folytat a sportért felelős kormányzati szervekkel és a helyi önkormányzatokkal; d.) Magyarországon működő sportegyesületekkel programokat szervez és koordinál; e.) rendszeresen tájékoztatást nyújt a sport hazai kérdéseiről, adatairól, rendezvényeiről a sajtó és más érdeklődő szervezetek számára, elsősorban a Hegyvidék c lapban; f.) gyűjti, és általánosan, könyvtárszerűen illetve honlapján hozzáférhetővé teszi a sportegyesületi munkára vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatokat; g.) rendszeresen együttműködik más egyesületekkel és a TF-fel. Oktatási és tudományos intézményekkel, szakemberekkel, ennek keretében közös akciókat, rendezvényeket, hír- és információcserét biztosítva a kölcsönösség alapján;
4
h.) kapcsolatokat létesít és ápol a sporttal foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, ezen együttműködés keretében közös eszmecseréket, tapasztalatcserét, szakmai programokat szervez. 3.3. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.
4. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA 4.1 A sportegyesületi tagok: A TFSE tagja lehet az egyetem bármelyik szakán tanulmányokat folytató hallgató, továbbá minden magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozattal kéri felvételét, elfogadja az alapszabályt és vállalja, hogy tevékenyen részt vesz valamelyik szervezeti egység munkájában és hozzájárul a sportegyesület feladatainak teljesítéséhez. Kiskorú is felvehető tagnak, részükre ifjúsági csoportok létesíthetők. A 14 éven aluli fiatalok tagfelvételéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is tagja lehet a sportegyesületnek feltéve, hogy nincs a közügyektől eltiltva. 4.2. Jogi személy tagsága: Jogi személy pártoló tagsága: jogi személy is felvehető sportegyesületi pártoló tagnak, ha nyilatkozatban vállalja a sportegyesület anyagi támogatását. A jogi személy, társadalmi szervezet tagsági jogait saját belső szabályaiknak megfelelően delegált képviselőjük gyakorolja. 4.3 A tagsági viszony keletkezése: A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel az elnökség hatáskörébe tartozik. Ezt a jogkört az elnökség átruházhatja az ügyvezető elnökre, illetve tovább a szakosztályvezetőségekre. 4.4 A tagsági viszony megszűnése: A sportegyesületi tagság (ide értve az előzőekben jelölt tagformákat is) kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnik meg. Sportegyesületből való kilépést az elnökségnek kell írásban bejelenteni. Törölni kell azt a tagot, aki tagsági díja, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetését hat hónapnál hosszabb időn át, felszólítás ellenére elmulasztja. Törölni kell a tagok sorából azt, aki elhalálozott. A törlést az elnökség, illetőleg átruházott hatáskörében a felvételre jogosított szerv rendeli és hajtja végre. A kizárást csak fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni, ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Kizárásra az elnökség jogosult. Az elnökség határozatai ellen a küldött-közgyűléshez lehet folyamodni. 4.5 A tagok nyilvántartása: A TFSE valamennyi tagjáról nyilvántartást vezet.
5
4.6 A sportegyesületi tag jogai: az egyesület tagja: - szakosztálya részéről történt küldötté választása, illetőleg meghívás alapján részt vehet a sportegyesület küldött-közgyűlésén és 14. életévének betöltése után részt vehet az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek (elnök, elnökhelyettes, ügyvezető elnök), valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok hozatalában; - tisztségre választhat és választható, (képviseletre jogosító tisztséget azonban kiskorú tag nem viselhet); - szavazhat, észrevételeket, javaslatokat, ajánlásokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az egyesület, valamint annak szervei működésével kapcsolatban; Az egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja a sportegyesületi jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatok megsemmisítését; - az egyesület elnöksége által meghatározott feltételek alapján részt vehet a bizottságok, a szakosztályok és a sportcsoportok munkájában; - az edzéseket és versenyeken igénybe veheti a sportlétesítményeket, használhatja a sportszereket és sportfelszereléseket; - igényelheti az egyesület által alkalmazott vagy felkért edzők, szakemberek segítségét és tanácsadását; - kedvezményben részesülhet az egyesület rendezvényein, és támogatást élvezhet az erre vonatkozó rendelkezések és elnökségi határozatok alapján; - betekinthet az egyesület irataiba, nyilvántartásaiba; - felvilágosítást kaphat az egyesület bármely vezető tisztségviselőjétől; - pályázatot adhat be az egyesület által, vagy közreműködésével meghirdetett témákban; - részesülhet az egyesület által biztosított kedvezményekben és szolgáltatásokban.
4.7 A sportegyesületi tag kötelezettségei: Az egyesület tagja köteles: - az egyesület alapszabályának megtartására; - az egyesület vezető szervei által hozott határozatok és rendelkezések végrehajtására; - rendszeres és magas szintű munkával felkészülni a hazai és nemzetközi versenyekre és azokon a legjobb tudása szerint küzdeni az egyesület és a Magyar Köztársaság színeiért; - a tagsági díj rendszeres fizetésére és az egyesület vagyonának megőrzésére. 4.8 A jogi személy tag jogai–kötelességei: A jogi személy pártoló tag jogai és kötelességei mindenben azonosak a nem jogi személy pártoló tag jogaival azzal az eltéréssel, hogy a küldött-közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, valamint tisztségre nem választhat és nem választható.
6
5. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI Az egyesület szervei: küldött-közgyűlés (legfelsőbb szerv), az elnökség, és a szakosztályok. Az egyesület munkáját Felügyelő Bizottság segíti. Az egyesület tisztségviselői: a) elnök, ügyvezető elnök b) elnökségi tagok c) Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, 5.1 A KÜLDÖTT-KÖZGYŰLÉS 5.1.1. Az egyesület legfőbb szerve a küldött-közgyűlés. A küldöttek számának meghatározása a szakosztályok létszámának arányában történik: 20 főig egy, 20 fő fölött kettő – a szakosztályok által választott küldött képviseli az egyesületi tagságot. A küldött-közgyűlés a küldöttek több mint felének jelenléte esetében határozatképes. A küldött-közgyűlést az Elnökség hívja össze. A küldött-közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a küldött-közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente rendes küldött-közgyűlést kell tartani. Rendkívüli küldött-közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, illetve ha a törvényességi felügyeleti szerv indítványára a bíróság azt elrendeli. 5.1.2. A küldött-közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A küldött-közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, hacsak a küldött-közgyűlés többsége a titkos szavazás mellett nem dönt. Szavazategyenlőség esetén döntésig kell szavazni. A küldöttközgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. A küldött-közgyűlés az éves beszámolót minden év május 31-ig 2/3-os szótöbbséggel hagyja jóvá. 5.1.3. Ha a küldött-közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldött-közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha azon legalább öt fő jelen van. A megismételt küldött-közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - küldött-közgyűlés időpontját követően 3 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti küldött-közgyűlés meghívójában is megjelölendő. A megismételt küldött-közgyűlés csak akkor határozatképes, ha erre előzetesen felhívták a tagok figyelmét a küldött-közgyűlési meghívóban. 5.1.4. A küldött-közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) az egyesület alapszabályának és a fegyelmi szabályzatának megállapítása és módosítása; b) az egyesület éves költségvetésének megállapítása; c) az egyesület éves feladattervének jóváhagyása; d) az egyesületi elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának megvitatása; e) az éves teljes beszámoló és a közhasznú jelentés jóváhagyása minden év május 31-ig; f) döntés az egyesület feloszlásáról, vagy más szervezettel történő egyesüléséről, továbbá más szervezetekbe történő belépésről; g) a tagdíj megállapítása az elnökség javaslata alapján; h) a tagfelvétel, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott panaszok elbírálása; i) bármely időszerű, az egyesület profiljába tartozó kérdés megtárgyalása;
7
j) döntés mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály a küldött-közgyűlés hatáskörébe utal, vagy az elnökség a küldött-közgyűlés elé terjeszt. 5.1.5. A küldött-közgyűlés jogosult az egyesület bármely szerve, testülete vagy tisztségviselője hatáskörébe tartozó feladatot saját hatáskörébe vonni. 5.1.6. A küldött-közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a küldött-közgyűlés elnökének szavazata dönt. Kétharmados többség szükséges azonban a sportegyesület megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá az elnökség és számvizsgáló bizottság megválasztásához. 5.1.7. A küldött-közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét, a küldött-közgyűlés helyét és időpontját, a jelenlevő taglétszámot - a szavazásra jogosult és megjelent létszámot, a meghívott és megjelent külső szervek képviselőjének nevét, a jegyzőkönyvvezetők és hitelesítők nevét, a jelölőbizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét (titkos vagy nyílt voltát), a hozott határozatokat, bejelentéseket és hozzászólásokat. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, a meghívó egy példányát és mindazon iratok, beszámolók egy-egy példányát, amely a küldött-közgyűlésen elhangzott.
5.2 AZ ELNÖKSÉG 5.2.1. Az elnökség szervezi, irányítja az egyesület munkáját. A küldött-közgyűlés 11 főből álló elnökséget választ négy évre. Az elnökség tagjai funkció szerint: elnök, ügyvezető elnök és kilenc elnökségi tag, amelyből 3 főt a HÖK javaslata alapján a küldött-közgyűlés választ meg. 5.2.2. Két küldött-közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a küldött-közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő küldött-közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. 5.2.3. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) a küldött-közgyűlés határozatai alapján az egyesület tevékenységének irányítása; b) egyes feladatok ellátására állandó és időszakos bizottságok létrehozása; c) az egyesület érdekképviseletének ellátása, kapcsolattartás az érdekelt állami és társadalmi szervezettekkel; d) az egyesület éves munkatervének és költségvetésének kidolgozása; e) döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a küldött-közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; f) döntés tagfelvétel, vagy kizárás ügyében. 5.2.4. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként tart ülést. Az elnökségi ülést legalább nyolc nappal korábban a napirendet is feltűntető írásos meghívóval kell összehívni. Az elnökség minimum 6 tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség ülésére minden tagot a
8
napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A különösen sürgős ügyekben a 8 napos határidőtől el lehet tekinteni, amennyiben ezt egyetlen elnökségi tag sem ellenzi. Határozatait – nyílt szavazással - szótöbbséggel hozza. 5.2.5. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója és élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 5.2.6. A Közhasznú szervezetekről szóló törvény 8. és 9. §-ában írt összeférhetetlenségi szabályok az elnökség tagjaira is vonatkoznak. 5.2.7. Az elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú szervezettel kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség mellett - dönteni. 5.2.8. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az elnökségi ülést az ügyvezető elnök vagy az elnök hívja össze. Bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. 5.2.9. Az elnökség üléseit az egyesület elnöke vagy – távollétében - ügyvezető elnöke vezeti. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5.2.10. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a javaslatok, előterjesztések és felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket és a szavazás eredményét, valamint a határozatokat. Az írásbeli előterjesztéseket és beszámolókat mellékletként a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök által felkért elnökségi tagnak aláírásával kell hitelesítenie. Az egyesület elnökségét a küldött-közgyűlés jelölőlista alapján választja. Az elnökségi tag megbízatása négy évre szól. 5.2.11. Az elnökség hatásköre és feladatai: - a küldött-közgyűlés előkészítése és összehívása, az egyesület tevékenységének irányítása; - az alapszabály a küldött-közgyűlés és az elnökség határozatai alapján az egyesület tevékenységének irányítása; - a belső szabályzatok, szak-és munkabizottságok, az Intéző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság létrehozása és beszámoltatása, illetve megszűntetése; - a közgyűlési anyagok előkészítése, megtárgyalása és felterjesztése; - az éves program, a munka-és ülésterv, valamint a versenynaptár jóváhagyása; - az egyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz szükséges feltételek lehetőség szerinti megteremtése; - a fegyelmi jogkör gyakorlása; - a TF-fel kötendő együttműködési szerződés jóváhagyása; - a tagok felvétele, törlése és nyilvántartása;
9
-
kitüntetésekre való felterjesztés; a szakosztályok és bizottságok vezetésére felkérések, megbízások kiadása, illetve visszavonása; az egyesület Szervezeti- és működési szabályzatának megállapítása.
5.2.12 Az elnökség sportcsapatokat alakíthat, tanfolyami és sportiskolai rendszerű utánpótlásnevelést szervezhet, gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt testnevelési és sportfoglalkoztatási formákat alakíthat ki. 5.3. SZAKOSZTÁLYOK Az egyesületben szakosztályok működnek szakosztályvezető irányítása alatt. Az egyes sportágaknak megfelelő szakosztályok a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) alapján látják el feladataikat. Az SZMSZ előírásai nem lehetnek az egyesületi alapszabály rendelkezéseivel össze nem egyeztethetők, vagy ellentétesek. A szakosztály feladata az oktatás-nevelés, versenyek, mérkőzések rendezése, illetve versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. A szakosztály együttműködik a Kar Tanszékeivel. 6. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 6.1. Az egyesületnél a küldött-közgyűlés által választott háromtagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása négy évre szól. 6.2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. 6.3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre: a.) Összehívja az egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az egyesület vagy a tagok érdekeit; b.) Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik; c.) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére; d.) Ellenőrzi a kiemelten közhasznú szervezet működését és gazdálkodását; e.) Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket; f.) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól;
10
g.) Megvizsgálhatja ill. betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba. 6.4. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) Az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b.) A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 6.5. Ha a Felügyelő Bizottság indítványára belül - nem hívták össze küldött-közgyűlést, a Felügyelő Bizottság is jogosult. Haladéktalanul szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes intézkedéseket nem teszi meg.
annak megtételétől számított harminc napon határidő eredménytelen eltelte esetén erre a értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó működés helyreállítása érdekében szükséges
6.6. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 6.7. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. 6.8. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 6.9 A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 6.10. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 6.11. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. 6.12. A Felügyelő Bizottság működésének speciálisan nem szabályozott kérdéseire az elnökség működési szabályait kell alkalmazni. 6.13. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület fórumain. 6.14. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma három fő alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
11
6.15. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység ellátásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a küldött-közgyűlést.
7. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI 7.1.Az elnök: Az elnök köteles a testületi szervek által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). E hatáskörét a titkárra átruházhatja. Az egyesület legfőbb választott tisztségviselője az elnök. 7.1.1. Az elnök feladatai és hatásköre: a) összehívja és vezeti a küldött-közgyűlést és az elnökség üléseit; b) ellátja az elnökség által hatáskörébe utalt feladatokat; c) az egyesület elnöke az elnökség által esetlegesen felkért más személyekkel együtt protokoll feladatok ellátására jogosult. 7.1.2. Az elnökség tagjai az elnököt mindenben segítik munkája során. 7.1.3. Banki jogot az ügyvezető elnök (vagy elnök) az egyik elnökségi taggal együttesen gyakorolja. 7.1.4. Utasítási jogokat gyakorol. 7.1.5. Az elnök köteles a testületi szervek által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek a döntés meghozatalától számított 4 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. A nagyobb nyilvánosságot igénylő döntéseit a Semmelweis Egyetem Testnevelési-és Sporttudományi Kar és a TFSE honlapján közli. 7.2. Az ügyvezető elnök: Az ügyvezető elnök képviseli az egyesületet az elnök akadályoztatása esetén, és átruházott jogkörben ellátja az elnöki feladatokat. Ennek megfelelően az ügyvezető elnök hatásköre és feladatai: - az egyesületet bel-, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt az ügyvezető elnök (akadályoztatása esetén az elnökség kijelölt tagja) képviseli. - egyszemélyi felelősséggel - az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén - elnöki hatáskört gyakorol. - önálló intézkedési- és döntési jogkörrel ellátja az elnökség vagy az elnök által hatáskörébe utalt feladatokat; - vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet;
12
-
-
-
-
-
-
irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, irányítja gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol; munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint; intézkedik és dönt a küldött -közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben; javaslatot tesz az elnökség éves munkaprogramjára és üléstervére, előkészíti az elnökségi üléseket, gondoskodik az elnökség tagjainak kellő időben történő meghívásáról és a napirendbe felvett témák anyagának közléséről, aláírja az elnökség kiadásra kerülő határozatait; előterjeszti az elnökségnek megvitatás végett az alapszabályra és módosítására, valamint a sportfejlesztési tervre vonatkozó javaslatát, továbbá elfogadás végett a szervezeti és működési szabályzatát, a gazdálkodási ügyrendet; javaslatot tesz az elnökségnek a bizottságok és a szakosztály-vezetőségek személyi összetételére és tisztségek szerinti megbízására, illetőleg felmentésekre, megbízólevélben értesíti a bizottságok és a szakosztály-vezetőségek tagjait az elnökség részéről történt megbízatásukról; tájékoztatja az elnökség tagjait, a bizottságokat és a szakosztály-vezetőségeket a sportmozgalom időszerű kérdéseiről, az elnökségi határozatok végrehajtásának helyzetéről, valamint a sportegyesületet érintő fontosabb eseményekről; felelős az egyesület ügyintézési, ügyviteli, gazdálkodási és pénzügyi feladatait ellátó apparátus tevékenységéért, gondoskodik az apparátus fegyelmezett munkavégzéséről, irányítja és ellenőrzi azt, megállapítja a munkaköri és tevékenységi szabályzatát, meghatározza a munkaköröket és feladatokat, valamint az apparátus dolgozóinak kiadmányozási jogát; intézkedik és dönt napi operatív, valamint a küldött küldött-közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben; köteles valamennyi, az egyesület életét jelentősen befolyásoló szakmai, szervezeti és gazdasági kérdésben, a döntést megelőzően kikérni az adott kérdésben illetékes testület véleményét.
7.3. A Titkár Az egyesület igazgatási és koordinációs feladatait az ügyvezető elnök irányításával az egyesület titkára (irodavezetője) látja el: a) előkészíti a küldött-közgyűlést és az elnökség üléseit; részt vesz azokon, az ülésekről jegyzőkönyveket készít, és a jegyzőkönyveket az érdekelteknek eljuttatja; b) gondoskodik a küldött-közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáról; c) rendszeresen beszámol tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról az elnökségnek; d) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat; e) az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni a titkár tehermentesítése érdekében. A pénztáros részére díjazás állapítható meg (A titkár és a pénztáros nem választott funkció). f) Az elnökségtől megbízást kaphat banki aláírási jog gyakorlására az ügyvezető elnökkel (vagy elnökkel) vagy az egyik elnökségi taggal együttesen.
13
7.4. Elnökségi tagok 7.3.1. A TFSE elnökségi tagja rendszeresen és tevékenyen részt vesz: - a sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában; - a határozatok előkészítésében és meghozatalában; - a küldött-közgyűlés és az elnökség határozatainak, valamint a felügyelő szerv utasításainak végrehajtásában illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében; - jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni, felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta, és azt maradandóan kinyilvánította. 7.5. Felügyelő Bizottsági elnök és tagok A Felügyelő Bizottságot elnök vezeti. Mind az elnök, mind a tagok a hatályos pénzügyi előírásoknak, jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően végzik a munkájukat a küldöttközgyűlés felé fennálló felelősséggel.
8. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 8.1. A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 8.2. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 8.3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja; b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve c) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 8.4. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
14
8.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.6. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll. 8.7. Nem lehet vezető tisztségviselő (különösen elnök, elnökségi tag) aki más sportegyesületnél, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.
9. KILÉPÉS, KIZÁRÁS, MEGSZŰNÉS 9.1. Az egyesületi tagság bármikor megszüntethető. A kilépés nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. 9.2. Megszűnik a tagsági viszony: a.) a tag írásbeli kilépő nyilatkozatának kézhezvételétől számított 30. napon, b.) a természetes személy halálával, c.) a tag kizárására vonatkozó határozatot követő 15. napon. 9.3. Az egyesület elnöksége kizárja azt a tagot, aki: a) az egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését – felszólítás ellenére megtagadja, b) súlyosan és ismételten megsérti a jelen alapszabályt, vagy az egyesület érdekeit. 9.4. A kizárás ellen a tag a küldött-közgyűléshez fellebbezhet. A kizárt tagot a fellebbezés elbírálásig a tagsági viszonyból származó jogok illetik meg, és a kizárt tagot nem terhelik az ezzel kapcsolatos kötelezettségek. 9.5. Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony, ha a tag kilépési szándékát az elnökséghez írásban bejelenti. 9.6. Az egyesület megszűnik, ha a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve- a küldött-közgyűlés kimondja; b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 9.7. Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a küldött-közgyűlés rendelkezik. 9.8. Az egyesület csődképes, ennek megfelelően rá - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.
15
10. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
10.1 Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület anyagi forrásai a következők: a.) tagsági díjak, valamint a tagok önkéntes adományai b.) más személyek anyagi támogatása c.) önkormányzati támogatás d.) együttműködési szerződés alapján kapott támogatási összegek e.) rendezvénybevételek f.) reklám-, tanfolyami és egyéb bevételek g.) saját vállalkozásból származó bevételek h.) pályázati bevételek. 10.2 Az egyesület gazdálkodási rendjét az elnökség gazdálkodási ügyrendben határozza meg. A gazdálkodási ügyrend nem lehet ellentétes az alapszabállyal és egyéb jogszabályokkal. Az egyesület számlájának vezetésére bankszámlát nyit. 10.3. Az egyesület vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a küldött-közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Semmelweis Egyetem Testnevelési-és Sporttudományi Kar és a TFSE honlapján nyilvánosságra hozza. 10.4. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a küldött-közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 10.5. Az Alapszabállyal össze nem egyeztethető fenntartással vagy feltétellel nyújtott támogatás, adomány, hozzájárulás visszautasításáról az Elnökség dönt. 10.6. Gazdálkodási feladatok ellátására tartós munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve munkaviszony keretében munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazás felől az elnökség dönt. 10.7. Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel.
16
10.8. Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet;
11. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 11.1. Az egyesület – kiemelten közhasznú szervezet - köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg – minden év május 31-ig - közhasznúsági jelentést készíteni. 11.2. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. 11.3. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 11.4. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 11.5. A 11.3. a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
12. VEGYES RENDELKEZÉSEK 12.1. Az egyesület feloszlása vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a küldöttközgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonról. Az egyesület feloszlatását vagy megszűnését kimondó bírósági határozat rendelkezik a vagyon hovafordításáról is. 12.2. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 12.3. Az egyesület folyamatos nyilvántartást vezet a testületi szervek döntéseiről, amelyből azok tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye megállapítható). A szervezet döntéseinek az érintettekkel való közléséről az elnök gondoskodik. A közlés írásban történik a határozatszöveg másolatának szignálásával, ajánlott levélben, vagy más igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a Semmelweis Egyetem Testnevelési-és Sporttudományi Kar és a TFSE honlapján nyilvánosságra kell hozni.
17
12.4.Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban. 12.5. Az egyesület működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói kötelezettségének tárgyában a Semmelweis Egyetem Testnevelési-és Sporttudományi Kar és a TFSE honlapján tesz közléseket. 12.6. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II., valamint közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvények és a Sportról szóló 2000. évi CXLV törvény rendelkezései az irányadók. Jelen alapszabályt az Egyesület 2009. november 11-én megtartott küldött-közgyűlésén a jelenlévő a tagok egyhangúlag elfogadták.
------------------------------------ügyvezető elnök
--------------------------------elnök
Előttünk, mint tanúk előtt: Név:________________________________
Név:________________________________
lakcím:_____________________________
lakcím:________________________________
szig.sz.:____________________________
szig.sz.: ______________________________
Aláírás:
Aláírás:
