MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETÉNEK - mint közhasznú szervezetnek az -
ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az Egyesület adatai (1) Az Egyesület neve: Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete Az Egyesület neve angolul: Society of Hungarian Radiographers (2) Az Egyesület székhelye: H-1082 Budapest, Üllői út 78/a. (3) Az Egyesület működési területe: Magyar Köztársaság (4) Az Egyesület alapításának éve: 1992. (Fővárosi Bíróság 6.Pk. 69.706/2) (5) Az Egyesület adószáma: 18060968-1-42 (6) Az Egyesület bankszámlaszáma: 11708001-20368108 (OTP VIII. ker. Fiók) (7) Az Egyesület, közhasznú szervezetként működő önálló jogi személy; tagja a Nemzetközi Radiológus Asszisztens Szervezetnek, s szoros kapcsolatban áll a Magyar Radiológusok Társaságával. 2. § Az Egyesület célja Az Egyesület célja az Alapszabályában meghatározott, közhasznú tevékenységek ellátása mind az egyesületi tagság, mint pedig a tagságon kívül, a közhasznú tevékenységgel érintettek javára, továbbá a magyar radiológus asszisztensek személyi, tárgyi, szakmai és jogi viszonyainak jobbításában való közreműködés a közjó javára, valamint az egyesületi tagoknak mind a szakmán belüli, mind pedig a szakmán kívüli kapcsolataiban a szervezett érdekképviselet és érdekvédelem erősítése. 3. § Az Egyesület céljai elérése érdekében: a/ összejöveteleket rendez, amelyeken módot ad az aktuális szakmai és szakmán kívüli fontos kérdések megvitatására; b/
a szakmai és jogi érdekvédelem körében az Egyesület kialakítja saját álláspontját, azt megfelelő körben nyilvánosságra hozza, és azt az arra illetékes szervezetekhez juttatja;
c/
az állami és társadalmi szervek felkérésére vagy saját kezdeményezésből véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz, illetőleg eljárást kezdeményez az egyesületi célokkal összefüggő alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos kérdésekben;
2 d/
érdekkörében szervezni a szakmai érdekviszonyoknak jobban megfelelő társadalmi viszonyok jó és hatékony kibontakozását;
e/
támogatja szakmai jellegű szakkörök, klubok kialakítását és közreműködik az általuk szervezett akciók rendezésében;
f/
közreműködik szakmai rendezvények szervezésében, szakmai napok vagy szakmai versenyek rendezésében;
g/
a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó tagjai elismertetésére nézve javaslatot tesz az arra illetékes szerveknek, illetőleg azt az Egyesület által kiállított okiratban ezt maga is deklarálja;
i/
alkalomszerű, vagy tartós kapcsolatokat alakít ki és tart fenn hasonló célú országos és más nemzeti, illetőleg nemzetközi szervekkel, szervezetekkel, illetve más egyesületekkel;
j/
a Közgyűléseken és más egyesületi fórumokon a tagokat, és a nem tag érdeklődőket, az őket érintő szakmai és más kérdésekről rendszeresen tájékoztatja;
k/
az Egyesület kellő számú érdeklődő esetén speciális tagozatokat hoz létre, és ezek munkáját, eredményeit folyamatosan figyelemmel kíséri, és az Egyesület munkájában hasznosítja;
1/
egész működésével elősegíti a szakma színvonalának növelését, és az egészséges szakmai igényesség erősítését, az emberi egészség védelmét;
m/ támogatja és pártolja a magyar radiológus asszisztensek szakmai és általános érdekeit; n/
feladatának tekinti, a magyar radiológus asszisztensek:
a hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, ápolását, beleértve a továbbképző jellegű látogatások, tanulmányutak szervezését is, munkaeszközeinek és munkafeltételeinek tanulmányozását, ajánlások megtételét, ezek javítását, a szakmai minőségi, magas szintű és megfelelő módon ellenőrzött tevékenységük kialakításában és folyamatos érvényesítésében való közreműködést;
o/
szervezett érdekvédelmet, és érdekképviseletet nyújt tagjainak az őket gátló vagy akadályozó tényezőkkel szemben;
p/
megszervezi, és olyan szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi rendszert alakít ki és működtet, hogy a tagok egyéni és társas célja, az Egyesület céljával összhangban a közjó érdekében érvényesüljön.
3 4. § Az Egyesület közhasznú tevékenysége /1/ Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény 4.§-ának /1/ bekezdése alapján, figyelemmel e törvény 26. § c./pontjában foglaltakra, a következő közhasznú tevékenységeket gyakorolja: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. /2/ Az Egyesület, a legfőbb szerve által meghatározott közhasznú tevékenységeket, a radiológia területén, a képalkotó diagnosztika, az ionizáló sugárzás és a sugárterápia területén gyakorolja. /3/ Az Egyesület a közhasznú tevékenységét, a mindenkori anyagi és szellemi erőforrásainak hasznosításával úgy fejti ki, hogy abból a tagjain kívül más is szabadon részesülhessen. /4/ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak, tevékenységének megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. /5/ Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az Alapszabály szerinti célokra és tevékenységre fordíthatja. /6/ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. /7/ Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a működésével kapcsolatos alapvető szabályok a következők: a./ az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés legalább évi egy alkalommal köteles ülésezni, b./ az ülések összehívásának rendjéről és a napirend közlésének módjáról az Alapszabály rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, valamint magának a tevékenység gyakorlásának összeférhetetlenségére, ha az a hatályos törvényi rendelkezésekkel nincs ellentétben, és azt kimeríti, akkor az Alapszabály, minden más esetben pedig az Alapszabály rendelkezéseit a hatályos törvényekkel összhangban, az Alapszabályt a törvényi rendelkezésekkel értelemszerűen kiegészítve kell alkalmazni. E rendelkezésének megfelelően a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok a következők: 1./ A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2./ Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
4 b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3./ A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél- töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5./ A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6./ A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 7./ Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. d./ Az Egyesület pénzügyi tevékenysége felett az Felügyelő Bizottság gyakorol felügyeletet. e./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves beszámolóját a Közgyűlés 2/3-os többséggel hagyja jóvá. Az Felügyelő Bizottság elnöke ismerteti a Közgyűléssel a beszámoló megvizsgálásával kapcsolatos bizottsági megállapításokat. E jelentés nélkül a beszámoló szavazásra nem bocsátható. f./ A Határozatok Könyve tartalmazza (sorszám, időpont, hatályrészletezéssel) a Közgyűlés döntéseit, így a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntéseket is. A határozat sorszáma és időpontja alapján minden döntés visszakereshető, a bejegyzés alapját képező közgyűlési jegyzőkönyvből, amely a napirenden kívül tartalmazza a szavazati arányokat, más javaslatokat, indítványokat, ellenvéleményeket is. g./ Az Egyesület közhasznú tevékenysége, az ezekkel kapcsolatos döntések és beszámolók nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, úgyszintén a közhasznú szervezeti működéssel kapcsolatban keletkezett iratokat is. A közhasznú tevékenység nyilvánosságra hozatala úgy történik, hogy az Egyesület székhelyén, továbbá az Egyesület honlapján azt közzéteszi. Ezen túlmenően az egyes közhasznú tevékenységgel érintett célcsoportok a szervezők útján közvetlen tájékoztatásban is részesülnek, úgyszintén az egyesületi tagság. Az egyes közhasznú szolgáltatások lehetőségéről és igénybevételi módjáról az érdekeltek, az Egyesület honlapjáról és Hírleveléből értesülnek, illetőleg az egyesületi tagok, mint egészségügyi szakdolgozók közvetlenül is felhívják a betegeik figyelmét az őket érdekelhető egyesületi közhasznú szolgáltatásokra.
5
h./ A beszámolási szabályok 1./ Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. 2./ A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. 3./ A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 4./ A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 5./ A 3./a) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG A TAGOK JOGAI, ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 5. § Az Egyesületi tagság (1) Az Egyesület tagjai lehetnek azok a magánszemélyek, akik szakképzett radiológus asszisztensek vagy ilyen tanulmányokat folytatnak, amennyiben az Egyesület Alapszabályát és az Egyesületi tagsággal járó jogaikat gyakorolják, kötelezettségeiket pedig teljesítik. (2) A jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, mint pártoló tagot az Egyesületben e szervezetek törvényes képviselője képviseli. Írásbeli meghatalmazással e tagokat más személy is képviselheti. Pártoló tag lehet továbbá a szakmán kívüli az a magánszemély is, aki a pártoló tagsággal járó kötelmeket vállalja. (3) Az Egyesületbe való belépési szándékot teljes bizonyító erejű, vagy cégszerűen aláírt magánokiratba kell foglalni, amelyben a (2) bekezdésben említett tagok esetében az esetleg külön vállalt kötelezettségek és szolgáltatások körét is pontosan meg kell határozni. (4) Az Egyesület tagsága: rendes tagokból, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll.
6 (5) Az Egyesület rendes tagja lehet minden szakképzett radiológus asszisztens, minden tanuló radiológus asszisztens, aki felvételét kéri, a meghatározott tagdíjat befizeti és az Egyesület célkitűzéseivel egyetértve, annak Alapszabályát megtartja, az egyesületi életben folyamatosan és tevékenyen részt vesz. A tanuló asszisztens, a szakképzettség megszerzéséig, a mindenkori tagdíj ötven százalékát köteles megfizetni. (6) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezet aki (amely) azzal a céllal csatlakozik az Egyesülethez, hogy annak célkitűzéseit anyagi eszközeivel vagy egyéb közreműködésével támogatja, fizeti a pártoló tagokra meghatározott tagdíjat és személyesen vagy képviselője útján - az általa választott módon - részt vesz az Egyesület működésében. (7) Tiszteletbeli tag az a magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki a radiológus asszisztensek érdekében itthon vagy külföldön fontos tevékenységet fejt ki és szakmájának elismert művelője. A tiszteletbeli tagságot az Elnökség szótöbbséggel adományozza. (8) Az Egyesület rendes tagja, a tagokat megillető összes jogot gyakorolja. A pártoló és tiszteletbeli tagok az Egyesület munkájában a következő jogokkal rendelkeznek: tanácskozási jog, javaslattételi jog, választhatnak de ők nem választhatóak. 6. § A tagsági viszony létesítése és megszűntetése (1) A belépési nyilatkozat elfogadása tárgyában az Elnökség a soros ülésén határoz. Ha a kérelmet elutasítja, határozat ellen az érdekelt a Közgyűléshez címzett jogorvoslati kérelemmel élhet. E kérelemben a soron kővetkező Közgyűlés dönt. (2) A tagsági viszony kizárással vagy törléssel szűnik meg. Az Elnökség kizárást akkor alkalmazhat, ha a tag az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy általában olyan magatartást tanúsít, hogy az egyesületi tagságra méltatlanná válik. Kizárást kell alkalmazni a taggal szemben, ha a tag tagdíjhátralékát kétszeri felhívásban meghatározott határidő alatt sem rendezi. (3) A tagsági viszony törléssel akkor szüntethető meg, ha a tag a tagsági viszonya megszüntetését az 5. § (3) bekezdésében meghatározott okirati formában - kéri. Ez esetben az Elnökség a soros ülésén a kérelmező tagsági jogviszonyának törlését rendeli el, annak a tárgyhónak az utolsó napjával, amelyben az erre irányuló kérelem az Egyesülethez beérkezett. A tag halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, e jogi tény napjával kell a tagsági viszonyt törléssel megszüntetni. (4) Ha a kizárás vagy a törlés tárgyában hozott határozatot az érdekelt tag törvénysértőnek tartja, akkor a harminc napos keresetindítási határidőn belül a határozatot a tag a bíróságnál keresettel megtámadhatja. (5) Az (l)-(4) bekezdések rendelkezéseit a pártoló és a tiszteletbeli tagokra, a rájuk vonatkoztatható alapszabályi rendelkezésekkel összefüggésben kell értelemszerűen alkalmazni.
7. § A tag jogai A tag: a./ részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
7 b./ a Közgyűlésen tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi joggal rendelkezik; c./ választási joga van és törvényes kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható, d./ indítványt tehet a törvényességi felügyeletet ellátó szervnél az Egyesület vagy annak szervei jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző határozatának megváltoztatására, megsemmisítésére nézve, vagy az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított harminc napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja; e./ jogosult az Egyesület által biztosított kedvezményeket és szolgáltatásokat igénybe venni; f. / jogosult továbbá mindarra, amit az egyesülési jogról szóló törvény vagy az Alapszabály számára egyébként biztosit.
8. § A tag kötelességei A tag köteles: a./ az Alapszabály, a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve, továbbá a tisztségviselők törvényes és Alapszabályszerű rendelkezéseinek megfelelni; b./ az Egyesület szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában rendszeresen részt venni; c./ az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Alapszabályban vagy a közgyűlési, vagy más egyesületi határozatban foglalt előírásoknak megfelelően közreműködni; d./ a megállapított tagdíjat esedékességkor megfizetni; e./ az egyesületi tagságához méltó magatartást tanúsítani.
9. § A tagdíj mértéke és esedékessége (1) A tagdíj összegét és a fizetés határidejét az elnökség állapítja meg. III. AZ EGYESÜLET SZERVEI 10. § A Közgyűlés (1) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összessége által alkotott Közgyűlés. (2) A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal - az első félévben - össze kell hívni. Az évi rendes Közgyűlés napirendjét és az írásbeli beszámolókat az ülés előtt harminc nappal meg kell küldeni. (3) A 15 napos értesítési időköz megtartásával haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség ezt szükségesnek tartja, illetőleg a Felügyelő Bizottság ezt kéri, továbbá ha a tagság, vagy a tagság legalább egyharmada ezt az ok és cél megjelölésével
8 írásban indítványozza, valamint az esetben, ha a felügyeletet gyakorló szerv az Egyesületet erre felhívja. (4) A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség köteles gondoskodni. Ha az Elnökség ezt bármely oknál fogva nem tenné meg, a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság hívja össze. (5) A rendkívüli Közgyűlés helyéről, időpontjáról és tárgysorozatáról (napirendjéről) a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább tizenöt nappal korábban írásban értesíteni kell. (6) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatlanképesség esetén változatlan napirendi pontok melletti újbóli összehívás esetén a Közgyűlés határozatképes a megjelent taglétszámtól függetlenül. (8) A Közgyűlés nyilvános, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a Közgyűlés vagy az Alapszabály eltérően rendelkezik. Minősített szótöbbség szükséges az alábbi kérdésekben: - Alapszabály módosítása - az Egyesületnek más egyesületbe való beolvadása - az Egyesület feloszlásának kimondása, - ha jogszabály vagy az Alapszabály ezt külön így rendeli
(9) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben a napirendet, a közgyűlési határozatokat tételesen, naptári évenként folyamatosan növekvő sorszámmal ellátva kell rögzíteni. A felszólalások és vélemények rögzítése lehet át- illetőleg összefoglaló jellegű is, kivéve azokat a különvéleményeket, amelyeknek tételes rögzítését a véleményt nyilvánító így kéri. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jelen volt tag, mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. (10) A Közgyűlés által hozott határozatokat a határozatok könyvében kell nyilvántartani. (11) A Közgyűlés határozatait a tagokkal ismertetik. Egyebekben a közgyűlési határozatok közlésére az Alapszabály 4. § (7) bekezdése g./ pontjának, illetőleg 12. §-a (4) bekezdésének / pontja szerinti szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
11. § A Közgyűlés hatásköre (1) A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. (2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ az Egyesület megalakulásának, feloszlásának kinyilvánítása;
más
egyesületbe
való
beolvadásának,
illetőleg
b./ az Alapszabály megállapítása és módosítása; c./ az Egyesület szerveibe (Elnökség, Felügyelő Bizottság) a tisztségviselők, továbbá az Egyesület Elnökének megválasztása, titkos szavazással, esetenként négyévi időtartamra,
9 esetleges újraválasztásuk, vagy időközi visszahívásuk, illetőleg kérésükre felmentésük, vagy az Egyesületből való kizárásuk; d./ az éves költségvetés meghatározása, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntések meghozatala, a beszámolók és jelentések megvitatása és elfogadása; e./ az Egyesület és az Elnökség éves munkatervének elfogadása, s ezek végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; d./ a Felügyelő Bizottság beszámoltatása és jelentésének elfogadása; g./ az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság határozatai ellen benyújtott kérelmek felülvizsgálata; h./ az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása; i./ a tagsági díj összegének megváltoztatása, vagy díjhátralék különleges méltányosságból való elengedése; j./ döntés abban a kérdésben, hogy az Egyesület gazdasági tevékenységet is folytasson és e döntés megváltoztatása; k./ állandó vagy ideiglenes bizottságok felállítása, jogállásuk és feladataik meghatározása;
12. § Elnökség (1) Az Elnökség az elnökből, a két alelnökből, a titkárból a, gazdasági vezetőből és további 4 tagból, összesen kilenc főből álló testület ( tisztségviselők), akiket a Közgyűlés - az egyesületi tagok közül - minősített többséggel, titkos szavazással választ négy évi időtartamra. A tisztségviselők újraválaszthatók. A közgyűlés név szerint e tisztségbe választja meg az Egyesület elnökét, továbbá az Elnökség tagjait, majd az Elnökség a saját tagjai közül választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel az egyes tisztségviselőket: két alelnököt, a titkárt és a gazdasági vezetőt. Az elnökség tagjai két vagy több megye, illetőleg speciális területek koordinálásával bízhatók meg (régiófelelősi rendszer). (2) Az Elnökség az Egyesület képviseleti ügyvezető-végrehajtó szerveként működik, és a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. (3) Az Elnökség tagjai csak büntetlen előéletű személyek lehetnek és egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban nem állhatnak. A tisztségviselők érvényesen csak a Közgyűlés jóváhagyásával mondhatnak le. (4) Az Elnökség feladata, hatásköre, működése: a./ két Közgyűlés közötti időben irányítja az Egyesület tevékenységét; b./ végrehajtja a Közgyűlés és a saját határozatait, felelős az Egyesület Alapszabályszerű működéséért; c./ érdemben előkészíti a Közgyűlést, összeállítja és a Közgyűlés elé terjeszti a közhasznú tevékenységről és az éves költségvetésről szóló beszámolót, a következő év költségvetési tervezetét, az esetleges más módosító tervezetek, valamint az évi rendes Közgyűlésen beszámol a két közgyűlési időszakban végzett munkájáról;
10 d./ területi és szakmai állandó, illetőleg ad hoc bizottságokat hozhat létre, speciális szakmai klubokat szervezhet, irányítja ezek tevékenységét és beszámoltatja őket a végzett munkáról; e./ -/ megtárgyalja és dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv (személy) kizárólagos hatáskörébe; -/ félévenként köteles beszámoltatni a titkárt és a gazdasági vezetőt a végzett munkájáról; -/ elnökségi tag e tisztségéről csak Közgyűlésen mondhat le; f./ rendszeresen, de legalább negyedévenként tartja üléseit. Ülései nyilvánosak. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az erre kijelölt elnökségi tag hívja össze a napirend közlésével az ülést megelőző legalább nyolc nappal. Az Elnökséget soron kívül, tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt a felügyeletet gyakorló szerv, a Felügyelő Bizottság indítványozza, vagy a tagok, illetőleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével az írásban kéri. Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; határozatait egyszerű szótöbbséggel és a személyi kérdések kivételével nyílt szavazással hozza azzal, hogy az esetleges különvéleményt az érdekelt kívánságára külön rögzíteni kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetőleg az ülésen elnöklő tag szavazata dönt. Titkos szavazást kell tartani akkor is, ha az ülésen jelenlévők legalább egyharmada egyébként ezt kívánja. g./ ha elnökségi tag személyére vagy munkájára nézve kell határozatot hozni, az érdekelt tag nem szavazhat, egyben őt mind a határozatképességnél, mind pedig a határozathozatalnál figyelmen kívül kell hagyni; h./ az Elnökség munkáját éves munkaterv alapján az elnök irányítja. i./ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az elnökségi döntéseket az Egyesület honlapján kell közzétenni. A nyilvántartásra, ezek tartalmára, a közlésre, a nyilvánosságra, az igénybevételre és a betekintésre az Alapszabály 4.§ (7) bek. f./-g./ és h/4. pontjait, továbbá a 20.§ (1) bek. e./ pontjában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. Az Elnökség az egyedi ügyben hozott határozatát, a konkrét címzettel, a magyar jog szabályai szerint bizonyítottnak minősülő módon köteles közölni.
13. § Az elnök hatásköre és feladata (1) Az elnök az Egyesület törvényes képviselője, akit akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban tételesen meghatározott esetekben és jogkörrel esetileg vagy átruházott hatáskörben tartósan az alelnökök helyettesítenek. Az elnök általános helyettese az érdekképviseleti alelnök. A második alelnök a tudományos oktatási alelnök, akinek a szakmai felügyelet ellátása, a tudományos továbbképzések és a kongresszusok szakmai koordinálása a fő feladata. (2) Az elnök a./ személyesen is felelős az Egyesület törvényes és Alapszabályszerű működéséért; b./ rendszeres kapcsolatot tart az Elnökség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a jogszabályokkal, az Alapszabállyal, a közgyűlési és más kötelező határozatokkal összhangban legyenek;
11 c./ képviseli az Egyesületet a hatóságok, bíróságok, más szervek és harmadik személyek irányában; d./ gyakorolja az Egyesület munkáltatói jogait; e./ a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott felhatalmazásának keretei között szerződéseket és megállapodásokat köthet, az Egyesület nevében jogokat szervezhet, és kötelezettségeket vállalhat. f./ vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit; g./ gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, a jogszabályi rendelkezések betartásáról; h./ utalványozási jogkörrel rendelkezik; (3) Az elnök hatáskörét és feladatait részletező módon a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.
14. § A Titkár (Titkárság) (1) Az Egyesület ügyintézését a Titkár (Titkárság) végzi. Titkárság, mint szervezet létrehozása, az Elnökség hatáskörébe tartozik. Ez esetben, a Titkárságot az Egyesület titkára egy személyben felügyeli és irányítja. (2) A Titkár (Titkárság) feladata, hatáskőre: a./ az Egyesület ügyvitelének szabályszerű ellátása, a levelezés, az iktatás, a postázás és az adatszolgáltatás teljesítése; b./ a Közgyűlések, az elnökségi és a felügyelő bizottsági ülések írásos anyagainak előkészítéséről, és a jegyzőkönyvek vezetéséről gondoskodik; c./ a tagfelvételi és a tagsági jogokkal kapcsolatos ügyek előkészítése; d./ a közgyűlési, az elnökségi és felügyelő bizottsági határozatok nyilvántartása és a tagnyilvántartás vezetése; e./ a szakmai és az érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatok előkészítése, az Egyesület munkájának szervezése és az ezzel kapcsolatos ügyviteli ügyintézési feladatok végrehajtása. (3) A Titkár (Titkárság) és a titkár részletes feladatait és jogállását a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.
12 15. § A gazdasági vezető feladatai (1) Az Egyesület gazdasági vezetője az Egyesület működésével összefüggő gazdálkodási, nyilvántartási, számadási, számviteli, bérgazdálkodási, pénzügyi és adózási feladatait az Elnökség irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A gazdasági vezető főbb feladatai: a./ a költségvetési javaslat és zárszámadás előkészítése; b./ a költségvetési feladatokhoz, a pénzügyi fegyelem betartásához, a pénzügyi és adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez és a követelések érvényesítéséhez szükséges gazdálkodási és pénzügyi rendszer felállítása és működtetése; c./ az Egyesület vagyon-, tűz- és balesetvédelmének biztosítása; d./ gondoskodás az Egyesület pénz- és egyéb eszközgazdálkodásának lebonyolításáról; e./ gondoskodás a bérgazdálkodásról, a számvitelről és az ezekkel kapcsolatos ügyviteli, bizonylati rendszer és fegyelem megszervezéséről és működtetéséről. (3) A gazdasági vezető a bankhoz bejelentett módon az elnökkel és más elnökségi taggal az esetleges külön korlátozásokkal rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett, illetőleg személyesen vezeti és kezeli az Egyesület házipénztárát, az Elnök által írásban ráruházott hatáskörben utalványozási joggal rendelkezik. (4) A gazdasági vezető részletes feladatait és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. 16. § Az Felügyelő Bizottság feladatai, hatásköre, működése és összetétele (1) A Bizottság, 4 főből álló testület (tisztségviselők). A Bizottság tagjait - Közgyűlés választja az egyesületi tagok közül - négy évre, titkos szavazással választják meg. A tisztségviselők újraválaszthatók. A választást követően a tagok maguk közül elnököt választanak titkos szavazással, egyszerű többséggel. (2) A Felügyelő Bizottság a./ véleményezi az Egyesület közhasznú tevékenységéről, költségvetéséről szóló beszámolót, valamint a következő költségvetési tervezetet. A Bizottság erre vonatkozó jelentése nélkül a Közgyűlés ezek tárgyában érvényes határozatot nem hozhat; b./ ellenőrzi a tagdíjak és más bevételek befizetését, nyilvántartását és felhasználását; c./ bármely, az Egyesület gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ügyet megvizsgálhat, szabálytalanság észlelése esetén köteles ezt haladéktalanul az Elnökséggel közölni, illetőleg végső soron a Közgyűlést súlyos mulasztás esetén maga is összehívhatja; d./ évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az ülést a Bizottság elnöke hívja össze. A Bizottság határozatképes, ha a négyfős testületből legalább három tagja jelen van; határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről, a hozott határozatokról, az esetleges különvéleményről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a Bizottság minden tagja aláír. (3) A Bizottságnak a közhasznú tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos alapvető feladatai:
13 a./ A Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. b./ A Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének (Elnökség, Közgyűlés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet. c./ A Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Elnökség, Közgyűlés) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 1.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv (Elnökség, Közgyűlés) döntését teszi szükségessé; 2.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. d./ Az intézkedésre jogosult vezetőszervet (Elnökség, Közgyűlés) az Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv (Elnökség, Közgyűlés) összehívására az Felügyelő Bizottság is jogosult. e./ Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
17. § A képviseleti jog szabályozása (1) Az Egyesület egyszemélyi törvényes képviselője az elnök, aki ezért önálló aláírási joggal rendelkezik. (2) Az Egyesület képviseletére együttes aláírási joggal rendelkezik a két alelnök, a titkár és a gazdasági vezető oly módon, hogy közülük bármelyik két tisztségviselő jogosult együttes aláírásra. (3) Az (1) - (2) bekezdés szerint képviseletre jogosultak, a képviseleti könyvben meghatározott módon az Egyesület nyomott, nyomtatott, vagy előnyomott névszövege alá, a tisztségük feltüntetése mellett, a teljes nevüket aláírják. (4) Az Elnökség az Egyesület képviseletére más személyeket is felruházhat. A képviseletre jogosultakat név, tisztség, a képviseleti jog esetleges korlátai, valamint a jogosultság időtartamának feltüntetésével az Egyesület képviseleti könyvében kell részletezni. Az esetleges korlátozások a jóhiszemű harmadik személyek szerzett jogait nem érintik.
14 18. § Egyéb bizottságok (1) Az Elnökség közgyűlési hatáskörébe tartozó tisztségviselő választását megelőzően, az egyesületi tagok közül kilenctagú Jelölő Bizottságot hoz létre, a választás előkészítésére. A bizottsági tagok maguk közül választanak elnököt, titkos szavazással és egyszerű többséggel. A Jelölő Bizottság a tagság véleményének kikérése és összegezése után a Közgyűlésen személy szerint ismerteti munkája eredményét, egyben javaslatot tesz a tisztségviselők jelölésére. A Bizottság mandátuma a Közgyűlés befejezésével jár le. A Közgyűlés egyharmados többséggel - a tagok közül - a megválasztandó tisztségre más személyt is jelöltté nyilváníthat.
IV. AZ EGYESÜLET BEVÉTELEI, VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 19. § Az Egyesület bevételei, gazdálkodása (1) A közhasznú tevékenységen kívüli klasszikus egyesületi bevételek a kővetkező forrásoknál származhatnak: a./ tagdíj bevételek; b./ nem tag magánszemélyek, jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek anyagi támogatása; c./ az egyesületi rendezvényekből származó bevételek; d./ esetleges gazdasági vállalkozásból származó bevételek. (2) Az (1) bekezdés b./ pontja szerinti támogatást az Elnökség csak az esetben fogadhatja el, ha az nem sérti az Egyesület önállóságát és céljainak megvalósítását. (3) Az Egyesület gazdálkodását, bizonylati fegyelmét és nyilvántartási rendjét a mindenkori hatályos és tételes jogszabályi követelmények megtartásával kell kialakítani és teljesíteni.
20. § Az Egyesületre, mint közhasznú szervezetre vonatkozó gazdálkodási szabályok (1) A gazdálkodás általános szabályai a./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania. b./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. c./ A b./ pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
15 (2) A nyilvántartási szabályok A./ A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. B./ A közhasznú szervezet bevételei: a.) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c.) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d.) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e.) a tagdíj; f.) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g.) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. C./ A közhasznú szervezet költségei: a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c.) a vállalkozási tevékenység érdekében, felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d.) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. D./ A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
21. § Az Egyesület vagyona (1) Az Egyesület vagyona a pénzben és eszközökben, továbbá vagyoni értékű jogokban és értékpapírban nyilvántartott vagyonból áll. Az Egyesület, mint önálló jogi személy a saját vagyonával felel tartozásaiért. A tagság a tagság a tagdíjon kívüli más anyagi szolgáltatásra nem kötelezhető. (2) Az Egyesület megszűnése esetén, az egyesülési törvény szerint az Egyesületet megillető záró, terhektől mentes tiszta vagyon nem osztható fel, azt más, azonos vagy hasonló közhasznú tevékenység támogatására kell fordítani.
V. AZ EGYESÜLÉS JOGÁLLÁSA, FELÜGYELETE
16 22. § (1) Az Egyesület közhasznú szervezetként működő jogi személy. Jogi személyiségét, valamint a közhasznú szervezetnek minősülését a bírósági nyilvántartásba vétellel éri el. (2) Az Egyesület felett az illetékes ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. (3) A Fővárosi Bíróság az Egyesület elismerése, működése és megszűntetése tekintetében az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott jogait gyakorolja. VI. VEGYES, ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. § /1/ Az Egyesület megszűnik, ha a./ a feloszlását a Közgyűlés kimondja; b./ más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja; c./ a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja. /2/ Az Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó szabályait, továbbá az egyesülési jogról szóló I989. évi II törvény rendelkezéseit, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásait és a mindenkor hatályos magyar jognak feltétlen alkalmazást kívánó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 24. § Záradék Az Egyesület Alapszabálya 2008. május 31. napjával lép hatályba.
