MAGYAR BOWLING ÉS TEKE SZÖVETSÉG TEKE ALSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Bowling és Teke Szövetség Teke Alszövetsége (a továbbiakban: Szövetség) a Nemzetközi Tekeszövetség (Federation Internationale des Quilleurs, rövidítve: FIQ) alapszabályában a kilencbábus teke sportág szervezésére, irányítására, feladatainak ellátására, a Magyar Bowling és Teke Szövetség, mint köztestületen belül, szakági szervezeti egységként létrehozott, a sportág versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek tevékenységét összefogó és összehangoló, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 19–30. §, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény és a PTK alapján, kiemelten közhasznú minősítéssel rendelkező országos sportszövetség. (2) A Szövetség tagja a Nemzetközi Bowling és Tekeszövetségnek (Federation Internationale des Quilleurs, rövidítve: FIQ), annak alapszabályát és szabályait magára nézve kötelezőnek elfogadja. (3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. § (1) A Szövetség elnevezése: MAGYAR BOWLING ÉS TEKE SZÖVETSÉG TEKE ALSZÖVETSÉGE, rövidített neve: MATESZ (2) A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. (3) A Szövetség működési területe: országos jelleggel, Magyarország. (4) A Szövetség alapításának éve: 1934. (5) A Szövetség jogi személy. 3. § (1) A Szövetség pecsétje kör alakban a Szövetség megnevezését: MATESZ, a kör közepén az alapítás évét tartalmazza. (2) A Szövetség emblémája: Téglalapban egy bábu és golyó a magyar nemzeti zászlóval, alatta MATESZ. (3) A Szövetség zászlaja: Háromszög alakú, az egyik oldalán piros, fehér, zöld színek állami címerrel és a MATESZ felirattal. (4) A Szövetség jelvénye: megegyezik a Szövetség emblémájával. II. A Szövetség célja és feladatai 4. § (1) A Szövetség célja a teke sportág – mint kiemelkedően közhasznú sporttevékenység – minél szélesebb körű elterjesztése, színvonalának fejlesztése, tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme. (2) A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség 1
tagságán kívül bármely más személy igénybe veheti. (3) A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pont 14. alpont szerinti sporttevékenységgel foglalkozik, amelybe nem tartozik bele a munkaviszonyban és a polgári jogi viszony keretében folytatott sporttevékenység. A Szövetség feladatai 5. § (1) A Szövetség a sportágában kizárólagosan jogosult a) meghatározni a Szövetség és a sportág szabályait; b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét, és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; c) megrendezni valamennyi korosztályban a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és – a FIQ versenynaptárához igazodva – a nemzetközi versenynaptárt; e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken, megadni, vagy megtagadni a FIQ, illetve a más nemzeti teke szövetség által megkívánt hozzájárulást a magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy a külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben (FIQ – Federation International des Quillers, NBC – Ninepin Bowling Classic, WNBA – World Ninepin Bowling Association); g) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit; h) a g) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni; i) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni. (2) A Szövetség az (1) bekezdésben foglaltakon túl sportágában a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait; b) a jogszabályok és a saját szabályzata alapján gondoskodik sportágában a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról és átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol; c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat, illetve a szövetség egyéb szabályait megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban meghatározott joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportág szempontjából a sportlétesítmények használatának feltételeit, a létesítményekkel kapcsolatos szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével összefüggő sportági szakmai szabályokat, érvényesíti a doppingtilalmat; f) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a Nemzeti Sporthivatallal a támogatási szerződést; g) a Szövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; h) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a nemzeti szakszövetségek és sportszövetségek, a sportközalapítványok, a sport köztestületei, valamint a társadalmi szervezetek felé; i) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatást nyújt tagjainak és másoknak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, gondoskodik a sportág játékvezetőinek, 2
versenybíróinak képzéséről és minősítéséről, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; j) ellátja a FIQ alapszabályában és szabályaiban, a jogszabályokban, illetve a saját alapszabályában és szabályaiban megállapított egyéb feladatokat. III. A Szövetség tagsága A Szövetség tagjai 6. § (1) A Szövetségnek tagja lehet minden olyan sportegyesület és sportvállalkozás, továbbá minden jogi személyként működő sportszervezet, amely a sportág versenyrendszerében részt vesz, feltéve, hogy a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadja, a Szövetséget tevékenységével támogatja és a küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizeti. (2) A Szövetségnek tiszteletbeli és pártoló tagjai is lehetnek. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. § (1) A Szövetségbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. (2) A szövetségi tagság felvétellel keletkezik, és kilépéssel, kizárással, jogi személy megszűnése, illetve a természetes személy elhalálozása, továbbá a tagdíj meg nem fizetése esetén törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvételi kérelmet a Szövetség elnökségéhez kell benyújtani, és arról a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség küldöttgyűléséhez lehet fellebbezni. (4) A Szövetség tagjairól a Szövetség irodája nyilvántartást vezet. (5) A tagok a küldöttgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. (6) A tagsági viszony a Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli közléssel bármikor megszűntethető. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei – beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is – alól, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye. (7) A Szövetségből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. A kizárás fegyelmi büntetés kiszabására a sportörvényben meghatározott fegyelmi szervek jogosultak. (8) A tagdíjfizetés elmulasztása miatt törlésnek akkor van helye, ha a tag – a tagdíj megfizetésére harminc napos fizetési határidővel történt írásbeli felszólításra – nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a Szövetség tagjai közé. A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjai 8. § (1) A Szövetség tiszteletbeli elnökének, alelnökének és tagjának az a természetes személy választható meg, aki hosszú időn keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a Szövetség érdekében. Tiszteletbeli elnök, illetve alelnök az a személy lehet, aki korábban a Szövetség elnökeként, társelnökeként vagy alelnökeként töltött be választott tisztséget. (2) A tiszteletbeli tagság kilépéssel (lemondással), – súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén 3
– kizárással, a tiszteletbeli tag halála esetén törléssel szűnik meg. (3) A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.
9. § (1) A Szövetség pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki pártoló tagként történő felvételét kéri, és külön megállapodásban vállalja a Szövetség tevékenységének erkölcsi és anyagi támogatását. (2) A pártoló tag tagsági viszonya írásban közölt kilépéssel, a határozott időtartamra kötött megállapodás lejártával vagy egyéb módon történő megszűnésével együtt megszűnik. A tagok jogai és kötelezettségei 10. § (1) A Szövetség teljes jogú tagja: a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein; b) képviselői útján részt vehet a küldöttgyűlés munkájában, határozatainak meghozatalában; c) képviselői útján választhat és választható a Szövetség szerveibe és tisztségeibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat, a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban. (2) A Szövetség teljes jogú tagjainak kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése; b) a Szövetség alapszabályának és szabályainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartása, illetőleg azok betartásának biztosítása; c) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése; d) a sportág népszerűsítése; e) a tagdíj határidőre történő megfizetése. (3) A tiszteletbeli elnök és alelnök tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség küldöttgyűlésén és elnökségi ülésén, a tiszteletbeli tag pedig a Szövetség küldöttgyűlésének munkájában, továbbá e fórumokon javaslatokat tehetnek a Szövetség működését érintő bármely kérdésben. (4) A tiszteletbeli tagok kötelesek a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatait, a Szövetség szerveinek határozatait betartani, valamint a sportág népszerűsítését elősegíteni. (5) A pártoló tag személyesen vagy képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlés munkájában, tájékoztatást kérhet, és javaslatokat tehet a Szövetség tevékenységét és a sportágat érintő bármely kérdésben. (6) A pártoló tag köteles a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatait betartani, a sportág fejlődését és a Szövetség tevékenységét elősegíteni, a Szövetség céljainak megvalósítását – a vele kötött külön megállapodás szerint – anyagilag támogatni.
4
IV. A Szövetség szervezete 11. § A Szövetség szervei: a) a küldöttgyűlés, b) az elnökség, c) az ellenőrző testület, d) a rendkívüli fegyelmi bizottság, e) a Szövetség bizottságai, f) a megyei, budapesti és megyei jogú városi szervek, g) a Szövetség irodája. V. A Szövetség küldöttgyűlése A küldöttgyűlés és összehívása 12. § A Szövetség legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a tagokat képviselő választott küldöttek összessége. 13. § (1) A Szövetség küldöttgyűlését évente kell összehívni. (2) A küldöttgyűlés helyét és javasolt napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg, és arról a tagokat – legalább egy hónappal a tervezett időpontot megelőzően – írásban tájékoztatja. A tagokat, valamint a részvételre jogosult más személyeket a küldöttgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon is tájékoztatni kell. (3) A küldöttgyűlésen szavazati joggal a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tagokat képviselő választott küldöttek rendelkeznek. (4) A küldöttgyűlésbe a szövetségi tag sportszervezetek megyénként és a fővárosban választanak küldötteket. A küldötteket megyénként (és a fővárosban) úgy kell megválasztani, hogy 4 szövetségi tag sportszervezetre 1 küldött, és minden megkezdett 4-re (egytől négy tagra), szintén 1 küldött választható. (5) A küldöttgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. 14. § A küldöttgyűlés mandátumvizsgáló, szavazatszámláló bizottságát, valamint a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítőit és vezetőjét, – a Szövetség elnökségének javaslatára – a küldöttgyűlés választja meg. A küldöttgyűlés határozatképessége 15. § (1) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult képviselők több mint fele jelen van. (2) Ha a küldöttgyűlés az eredeti időponttól számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a küldöttgyűlést el kell halasztani. A harminc napon belül összehívott új 5
küldöttgyűlés – amennyiben azt az elhalasztott küldöttgyűlésre szóló meghívóban feltüntették – az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlés napirendje 16. § (1) A küldöttgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége terjeszti a küldöttgyűlés elé, és azt a küldöttgyűlés fogadja el. (2) A Szövetség rendes küldöttgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően meg kell tárgyalnia: a) a Szövetség éves tevékenységéről szóló beszámoló, b) a Szövetség közhasznú tevékenységéről szóló jelentés, c) a Szövetség következő évi költségvetése, d) az Ellenőrző Testület, valamint – ha a szövetség a számviteli szabályok szerint könyvvizsgálót is alkalmazott – a könyvvizsgáló beszámolója, e) az elnök, az elnökségi tagok, valamint a területi szervek elnökségei, továbbá a tagok által beterjesztett javaslatok, a tagdíj megállapítása. (3) A (2) bekezdés e) pontjában említett javaslatokat abban az esetben lehet a küldöttgyűlés napirendjére tűzni, ha azokat a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább két héttel benyújtották a Szövetség elnökségéhez. Az e határidő után vagy a küldöttgyűlésen beterjesztett javaslatok csak abban az esetben tárgyalhatók, ha a napirendre tűzést a jelen levő képviselők kétharmada támogatta. A küldöttgyűlés hatásköre 17. § A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a közhasznúsági jelentésnek, valamint az Ellenőrző Testület beszámolójának elfogadása; c) az elnökség következő évi szakmai és pénzügyi tervének elfogadása; d) az éves költségvetés megállapítása; e) az elnökség, az Ellenőrző Testület és a rendkívüli fegyelmi bizottság elnökeinek, továbbá tagjainak megválasztása és visszahívása; f) a sportág nemzetközi szervezeteibe való belépés, illetőleg kilépés elhatározása, más szakszövetséggel, sportszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; g) a középtávú sportágfejlesztési programjóváhagyása; h) a tiszteletbeli tagok megválasztása és visszahívása; i) a tagdíj megállapítása; j) a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása; k) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása; l) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a küldöttgyűlés a saját hatáskörébe von. A küldöttgyűlés határozathozatala 18. § (1) A küldöttgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a szükséges határozat többségi szavazattal meg nem 6
születik. (2) A szavazásra jogosult jelen levők kétharmadának „igen” szavazata szükséges a 17. § a)–b) és k) pontjaiban felsorolt határozatok meghozatalához, valamint valamely hatáskörnek a küldöttgyűlés hatáskörébe vonásához. (3) A küldöttgyűlés titkos szavazással határoz a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségviselők megválasztásáról, ha az adott tisztségre a választható létszámnál több jelölt van, illetőleg minden egyéb esetben, ha azt a szavazásra jogosult jelen levők legalább egyharmada indítványozza. (4) A küldöttgyűlés a Szövetség önkéntes feloszlását csak akkor mondhatja ki, ha a Szövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásának kiegyenlítésére. (5) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a küldöttgyűlés által kijelölt személy hitelesíti. (6) A Szövetség küldöttgyűlése nyilvános, zárt tárgyalás csak kivételesen, a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekeire tekintettel a küldöttgyűlés határozatával rendelhető el. A zárt küldöttgyűlésen a szavazásra jogosultak, a tiszteletbeli és a pártoló tagok, valamint az elnökség által meghívott személyek vehetnek részt. (7) A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részsül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A tisztségviselők megválasztása 19. § (1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) a Szövetség elnöke, alelnöke(i) és elnökségi tagjai; b) a Ellenőrző Testület elnöke és tagjai; c) a rendkívüli fegyelmi bizottság elnöke és tagjai; d) a Szövetség tiszteletbeli tagjai. (2) A küldöttgyűlés a tisztségviselőket négyéves időtartamra választja meg. A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett tisztségre – a mandátumból még hátralevő időtartamra – a küldöttgyűlés új személyt választ. Ha az elnökség vagy a Ellenőrző Testület elnöki tisztsége megüresedik, vagy a testületek létszáma az eredeti létszám több mint felére csökken, a Szövetség elnöksége köteles rendkívüli küldöttgyűlést összehívni. A tisztségviselők újraválaszthatók. (3) A tisztségviselők megválasztására a Szövetség elnöksége által – legalább egy hónappal a tervezett küldöttgyűlés előtt – megbízott jelölőbizottság tesz javaslatot. A megválasztásra javasolt jelöltek személyéről a küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének szavazatát megszerezte. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt(ek), valamint azon jelölt(ek), aki(k) a leadott szavazatok 15%-át nem szerezte/szerezték meg, már nem vesz(nek) részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte. (5) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Szövetség vezető 7
tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A rendkívüli küldöttgyűlés 20. § (1) Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni: a) a Szövetség elnökségének határozata alapján, b) ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, c) ha azt a bíróság elrendeli. (2) A rendkívüli küldöttgyűlést az arra vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes küldöttgyűlésére vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a küldöttgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidőket meghatározó előírások figyelmen kívül hagyhatók. VI. A Szövetség elnöksége Az elnökség feladata és hatásköre 21. § (1) A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amely tevékenységéért a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökség a Szövetség valamennyi olyan ügyében döntésre jogosult szerv, amely nem tartozik a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyet az alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: a) a küldöttgyűlés összehívása; b) a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása; c) gondoskodás a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáról, illetőleg azok ellenőrzéséről; d) a Szövetség szabályzatainak megállapítása; e) javaslat kidolgozása a sportág középtávú szakmai programjára, illetőleg a küldöttgyűlés által jóváhagyott programok alapján az éves szakmai tervek meghatározása; f) határoz a tagfelvétellel kapcsolatos kérdésekben; g) a Szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása, a nemzetközi kapcsolatok szervezése; h) a Szövetség versenyrendszerének meghatározása, gondoskodás a bajnokságok és egyéb versenyek kiírásáról; i) a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának megállapítása, a versenynaptáron kívüli sportrendezvények engedélyezése; j) a válogatott keretek működtetése, felkészülési programjaik jóváhagyása; k) a Szövetség főtitkárának – az elnök javaslatára történő – kinevezése és visszahívása; l) a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó bizottságok kivételével a Szövetség állandó és ideiglenes bizottságainak létrehozása, szervezetük és működésük szabályainak jóváhagyása, tisztségviselőinek és tagjainak megbízása és megbízatásuk visszavonása; m) az alapszabály és a Szövetség egyéb szabályzatai által a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása; n) javaslattétel mesteredzői címek, állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására; 8
o) a Szövetség tagjai számára a nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése; p) a sportolók, valamint a játékvezetők és versenybírók minősítése; q) a Szövetség éves szakmai, pénzügyi-gazdasági beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elkészítése, a Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervére vonatkozó javaslat kidolgozása, döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály vagy a Szövetség egyéb szabályzata, illetőleg a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal. (3) A Szövetség közhasznúsági jelentésének tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. (5) Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a költségvetésben nem szereplő rendkívüli, valamint az előirányzatokat meghaladó kiadásokról. Előirányzat – felhasználási jogkörében – a küldöttgyűlésnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel – dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról és átcsoportosításáról. (6) Az éves költségvetés keretein belül az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése és elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. (7) A Szövetség csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet. Az elnökség tagjai 22. § (1) A Szövetség elnökségének létszáma 13 fő. (2) Az elnökségnek az a magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökségnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. (3) Az elnökség tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. (4) Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) az alelnök, valamint c) tizenegy elnökségi tag. (5) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) részvétel azt elnökség ülésein és az elnökség határozatának meghozatalában; b) javaslatok, észrevételek tétele a Szövetség működésével, a sportág ügyeivel kapcsolatban; c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban; d) javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, illetőleg elnökségi ülés összehívására; e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, a Szövetség határozatainak és egyéb döntéseinek betartása és végrehajtása; 9
f) a Szövetség és a sportág érdekeinek képviselete. (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (7) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) felmentéssel, c) a visszahívással, d) elhalálozással, e) a Szövetségből történő kizárással, f) lemondással.
Az elnökség működése 23. § (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és – a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában – részletes ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a társelnök, vagy az elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza. (3) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Ellenőrző Testület elnökét, továbbá a főtitkárt, valamint a feladatkörüket érintő kérdések tárgyalásakor a szövetségi kapitányt (vezető edzőt), az illetékes bizottságok vezetőit, továbbá a Szövetség tiszteletbeli tagjait. (4) Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. Az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet.. (5) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket, szervezeteket és személyeket, valamint a határozat végrehajtásában érdekelteket a jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv kivonata, vagy a határozat 30 napon belüli megküldésével értesíteni kell. 24. § (1) Az elnökség ülését az elnök, illetőleg az általa megbízott személy hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendről – az előterjesztések egyidejű megküldésével – legalább egy héttel a tervezett időpontot megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat, és az ülés rövid úton (telefon, fax) is összehívható. (2) Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést nyolc napon belül ismételten össze kell hívni, amely az eredeti napirendben szereplő kérdésekben, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívóban erről a tagokat előre tájékoztatták. (3) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő elnökségi tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a szükséges határozat többségi szavazattal meg nem születik (4) Az elnökség a jelen levő elnökségi tagok 2/3-os többségével hoz határozatot: a) a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, b) az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben, c) a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásában. (5) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetve bármely elnökségi tag indítványára. 10
(6) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – a tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (7) A Szövetség testületi szerveinek döntéseit az elnökség a határozatok tárában tartja nyílván, amelyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök maga – vagy a főtitkár útján – gondoskodik a döntések érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon, és azokat a Szövetség székhelyén elhelyezett hirdető táblán is nyilvánosságra hozza. (8) A Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – előre egyeztetett időpontban – a Szövetség székhelyén bárki betekinthet. A Szövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot. VII. A szövetség elnöke, alelnöke 25. § (1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője és törvényes képviselője a Szövetség elnöke. Az elnök, az alelnök és az elnökség tagjainak közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése; b) a Szövetség képviselete; c) az alapszabály és az egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; d) a Szövetség szervei munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel azok üléseinek napirendjére, a megtárgyalandó kérdésekre; e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szövetség tevékenységéről, kapcsolattartás a Szövetség tagjaival, tiszteletbeli és pártoló tagjaival, a Szövetség területi szervezeti egységeivel; f) önálló aláírási jogkör gyakorlása; g) utalványozási jogkör gyakorlása valamely más elnökségi taggal együttesen, a pénzintézetnél bejelentett aláíróként; h) személyi javaslatok tétele az elnökség kinevezési, megbízási, választási hatáskörébe tartozó személyekre; i) a kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlása a Szövetség főtitkárával szemben; j) döntési jogkör gyakorlása mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség más szervének hatáskörébe; k) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály vagy a Szövetség egyéb szabályzatai, illetőleg a küldöttgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (4) Az alelnök – az ügyrendben kialakított munkamegosztás szerint – ellátja egyes szakterületek (szakágak) irányítását és felügyeletét. (5) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott 11
csoportjára nézve, az alelnökre vagy a Szövetség más elnökségi tagjára is átruházhatja. VIII. Ellenőrző Testület 26. § (1) A küldöttgyűlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzésére – négyéves időtartamra – Ellenőrző Testületet választ. Az Ellenőrző Testület elnökből és két tagból áll. (2) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. (3) Nem lehet az Ellenőrző Testületnek elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Szövetség elnöke vagy elnökségének tagja; b) a Szövetséggel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban áll; c) a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –; továbbá d) az a)–c) pontokban meghatározott személyeknek a hozzátartozója. (4) A Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. (5) A Ellenőrző Testület feladata: a) a Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata; b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése; d) az éves mérleg (számviteli beszámoló) felülvizsgálata; e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; f) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. 27. § (1) Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. (2) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (3) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül – tájékoztatja a Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal annak megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (4) A vizsgálatot követően elfogadott intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül – az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi. 28. § (1) Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek 12
elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; b) a Szövetség vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. (2) A Szövetség intézkedésre jogosult vezető szervét az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. (3) Ha a Szövetség arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 29. § (1) Az Ellenőrző Testület elnöke a bizottság éves tevékenységéről a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni. (2) Az Ellenőrző Testület működésére az elnökség működési szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. IX. A szövetség bizottságai Fegyelmi Bizottság 30. § (1) A Szövetség tagjával szembeni esetleges fegyelmi eljárások lefolytatására fegyelmi bizottságot kell kialakítani. A bizottság létszáma: 3 fő. A fegyelmi bizottság a bizottság elnökéből és két tagjából áll - élén a bizottság elnökével - akiket a küldöttgyűlés választ meg 4 évre, s mandátumuk az elnökségével megegyezően szűnhet meg. (2) A fegyelmi bizottság hatáskörét, illetékességét és eljárási szabályait a Szövetségnek – a sporttörvény és a vonatkozó külön jogszabály alapján hozott – fegyelmi szabályzata állapítja meg. (3) A fegyelmi bizottság – ha a Szövetség más szabályzatai így rendelkeznek – a küldöttgyűlés határozatainak kivételével a Szövetség más szerveinek jogerős határozatait is felülvizsgálhatja. Állandó és Ideiglenes Bizottságok 31. § (1) A Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat lére. A bizottságok tagjait – az elnökség mandátumához igazodva – az elnökség választja, illetve bízza meg. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szövetség szervezeti és működési szabályzata, működésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük állapítja meg. (3) A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
13
32.§ (1) A Szövetség állandó bizottságai a) Intéző Bizottság b) Versenybírói Bizottság c) Edző Bizottság d) Nemzetközi Bizottság e) Utánpótlás Bizottság f) Sajtó és propaganda Bizottság g) Műszaki Bizottság h) Vidék és Budapest Bizottság i) Fegyelmi Bizottság
X. A szövetség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei A megyei szövetségek 33. § (1) A Szövetségnek az alapszabályban meghatározott helyi feladatait a Szövetség jogi személyiségű megyei szervezeti egységei (a továbbiakban: megyei szövetség) látják el. (2) A megyei szövetség önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és saját vagyonnal rendelkezik, alapszabálya és egyéb szabályzatai nem állhatnak ellentétben a Szövetség alapszabályával és szabályzataival. A megyei szövetség: a) kialakítja – a Szövetségi versenyrendszer figyelembe vételével – a területi és helyi versenyrendszert, megszervezi és lebonyolítja a sportág területi és helyi sporteseményeit, elkészíti ezeknek a sporteseményeknek a versenykiírásait; b) a Szövetség hazai és nemzetközi versenynaptára alapján – a helyi önkormányzatokkal egyeztetve – összeállítja a sportág területi versenynaptárát, és engedélyezi sportágában a versenynaptáron kívüli sportesemények megrendezését; c) gyakorolja – a Szövetség szabályzatai alapján – a hatáskörébe utalt fegyelmi és egyéb jogköröket; d) vezeti a Szövetség által előírt sportági nyilvántartásokat; e) közreműködik a játékvezetők (versenybírók) képzésében és minősítésében, elősegíti a sportág sportszakembereinek képzését és továbbképzését; f) képviseli a sportág érdekeit a területi és helyi állami, önkormányzati szervek és a társadalmi szervezetek előtt; g) ellenőrzi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását; h) népszerűsíti a sportágat; i) figyelemmel kíséri a Szövetség alapszabályának és szabályzatainak betartását. (3) A megyei szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A megyei szövetség tagjai a megyei szövetségnek is – a saját közgyűlésük által megállapított – tagdíjat fizetnek, azonban a megyei szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. (4) A megyei szövetség feloszlással történő megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlése dönt. Ha a közgyűlés a vagyon hovafordításáról nem rendelkezett, illetőleg a megyei szövetséget a Szövetség szüntette meg, a megmaradt vagyonról a Szövetség küldöttgyűlése dönt, azonban 14
azt – az illetékes helyi önkormányzatokkal egyeztetve – területi és helyi sportcélokra kell fordítani. (5) A Szövetség jogi személyként működő megyei szervezeti egységeit a Szövetség elnöksége tartja nyilván. A megyei szövetség képviselőjének nyilvántartási adataiban bekövetkezett változást a Szövetség elnökségének tizenöt napon belül be kell jelenteni. A megye jogú városi szövetségek 34. § (1) A Szövetség jogi személyiségű megye jogú városi szervezeti egységeire a 32.§-ban foglaltak irányadóak. XI. A szövetség irodája 35. § (1) A Szövetség igazgatási, operatív gazdasági-pénzügyi feladatait a Szövetség irodája végzi. (2) A Szövetségi iroda vezetője a Szövetség elnöksége által kinevezett főtitkár. A Szövetségi iroda munkavállalói felett az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. (3) A Szövetségi iroda szervezeti felépítését és részletes feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. XII. A szövetség gazdálkodása és vagyona 36. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (3) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (4) A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használhatja fel. (5) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. (6) A Szövetség befektetési tevékenységet csak a küldöttgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat szerint folytathat. 37. § (1) A Szövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezetésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel; 15
e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; valamint g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (2) A Szövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); valamint c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (3) A Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán levő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. XIII. A szövetség megszűnés 38. § (1) a Szövetség megszűnik: a) feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének a küldöttgyűlés által történő kimondásával, b) feloszlatásával, c) megszűnésének megállapításával. (2) Ha a küldöttgyűlés kimondja a Szövetség jogutód nélküli feloszlását, vagyonáról a küldöttgyűlés dönt a feloszlásáról szóló határozatában. (3) Ha a bíróság a Szövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Szövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni. XIV. Záró rendelkezések 39. § (1) A Szövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. (2) A Szövetség alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége a jogosult. Az elnökség e jogkörében kialakított állás foglalása – a küldöttgyűlés és a fegyelmi bizottság kivételével – a Szövetség tagjaira és szerveire nézve kötelező. (3) A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeikben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg azt a Szövetség arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve jogerősen el nem bírálta, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetőségét ki nem merítették. 16
Záradék A Magyar Bowling és Teke Szövetség Teke Alszövetsége a 2002. február 17-én elfogadott alapszabályának jelenlegi módosítását a Szövetség 2005. június 11-én megtartott rendkívüli küldöttgyűlése fogadta el.
17
1. sz. melléklet
HELYI SZÖVETSÉGEK MŰKÖDNEK:
1. Baranya megye 2. Bács-Kiskun megye 3. Békés megye 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. Csongrád megye 6. Fejér megye 7. Győr-Moson-Sopron megye 8. Hajdú-Bihar megye 9. Heves megye l0. Komárom-Esztergom megye 11. Nógrád megye 12. Pest megye 13. Somogy megye 14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15. Szolnok megye és megyei jogú város 16. Tolna megye 17. Vas megye 18. Veszprém megye. 19. Zala megye 20. Budapest 21. Zalaegerszeg megyei jogú város
18
2. sz. melléklet TAGDÍJ RÉSZESEDÉS BEFIZETÉSE
1. A helyi szövetségeknek a hozzájuk tartozó tag-sportszervezetektől beszedett tagdíjból tagsportszervezetenként és évenként: NB II.-vel bezárólag: 7.000,- Ft-ot alsóbb osztályban: 5.000,- Ft-ot (NB III, megyei I és II. oszt.) tömegsport: 1.000.- Ft-ot kell a Szövetségnek befizetni. 2. A helyi szövetségek a tag-sportszervezetek éves tagsági díjáról saját Alapszabályukban önállóan döntenek. 3. A MATESZ-nek befizetendő T A G D Í J – R É S Z E S E D É S átutalását
minden év március 31-ig kell teljesíteni.
19
