Magyar Állami Operaház évi szöveges beszámoló

Magyar Állami Operaház – 2013. évi szöveges beszámoló

TARTALOMJEGYZÉK

2.

I. Feladatkör, tevékenység bemutatása 1. Az intézmény feladatkörének, 2013. évi tevékenységének ismertetése

4.

1.1. Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról

10.

1.2. Vállalkozási tevékenység végzése „NÉ”

11.

1.3. Vegyes rendeltetésű eszközök „NÉ”

11.

1.4. Kiszervezett tevékenységek helyzete

11.

1.5. Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége „NÉ”

12.

1.6. A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma 1.7. A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása

12. 12.

1.8. A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai

12.

1.9. Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás ás annak hatásai

13.

2. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása

15.

2.1. Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk

15.

2.2. Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása „NÉ”

15.

2.3. Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása „NÉ”

15.

2.4. Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése

15.

II. Részletes indoklás (az előirányzatok alakulása) 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

16.

2. Az előirányzatok alakulása, az előirányzatok és pénzforgalom egyeztetése

17.

2.1. Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása

17.

2.2. Konkrét célra kapott előirányzatok felhasználása

18.

2.3. Az előirányzatok évközi változása, a teljesítést befolyásoló főbb tényezők

19.

2.3.1. Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok

19.

2.3.2. Dologi kiadások alakulása

20.

2.3.3. Ellátottak pénzbeli juttatásai

22.

2.3.4. Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás

22.

2.3.5. Kamatkiadások

22.

2.3.6. Támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások

22.

2.3.7. Beruházási és felújítási kiadások

22.

2.3.8. PPP konstrukcióban létrejött beruházások ”NÉ”

23.

3. Az intézményi bevételek alakulása 3.1. Intézményi bevételek alakulása, azokat befolyásoló főbb tényezők

23. 23. 2


3.2. Bevétel beszedésével összefüggő behajtási problémák

26.

3.3. Előző évi előirányzat-maradvány átvétele

26.

4. Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

26.

4.1. Az előirányzat maradván alakulása, a 2012. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei

26.

4.2. A 2013. évben keletkezett maradvány keletkezésének oka, összetétele

27.

5. Az Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása „NÉ”

28.

6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása

28.

6.1. A gazdálkodás ás a vagyonváltozás összefüggései

29.

6.2. A 2013. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás, a befolyt bevétel felhasználása

33.

7. Tulajdonosi részesedés bemutatása „NÉ”

33.

8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása

33.

9. A letéti számla pénzforgalma„NÉ”

34.

10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése

34.

11. Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információk

35.

3


I. Feladatkör, tevékenység bemutatása 1. Az intézmény feladatkörének, 2013. évi tevékenységének ismertetése Az intézmény alapadatai: A költségvetési szerv neve: Székhelye: Telephelyei:

Alapításának időpontja: Előirányzat felhasználási keretszámla: Adószáma: Fejezeti irányító szerve: Statisztikai számjele: PIR szám: Jogállása: Szakágazati főtevékenység: Irányítás szerinti besorolása: Iratok őrzésének helye:

Magyar Állami Operaház 1061 Budapest, Andrássy út 22. 1061 Budapest, Hajós u. 11. (Üzemház) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. (Erkel Színház) 1061 Budapest, Jókai u. 2-4. (Próbaterem) 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 18. (üdülő) 8220 Balatonalmádi, Balatonfüredi út 20. (üdülő) 1884.09.19 10032000-01714593-00000000 15309439-2-42 Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) 15309439-9231-312-01 309435 Kincstári körbe tartozó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv 900100 Előadó-művészet Központilag felügyelt költségvetési szerv 1061 Budapest, Andrássy út 22.

Ellátott tevékenységi körök A költségvetési szerv alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el: • • • • • • • • • • • •

az egyetemes opera- és balett művészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire; az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése; a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel; tehetségkutatás és tehetség-gondozás, utánpótlásképzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében; nemzetközi hírű operaénekesek és balett művészek vendégszerepeltetése; az „Operaház Mesterművésze” díj, valamint az operaházi „Örökös tagság” gondozása; új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása; az Operaház épületének – amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része – valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása; a Magyar Állami Operaház birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása; az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére; együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal; a nem mesterhangszer kategóriába tartozó hangszerek beszerzése, kezelése, karbantartása, leltári nyilvántartása és biztosítása; 4


• • •

•

• • •

a magyar államkincstár által beszerzett, illetve annak tulajdonában álló mesterhangszerek kezelése és karbantartása, megőrzése, valamint a használathoz kötődő nyilvántartása és biztosítása, a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását; az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában; az ország image fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba. A Magyar Állami Operaház olyan, az előzőeken túlmenő feladatokat is elláthat, melyek az Operaház szellemiségével megegyező feladatok és szükséges forrás a rendelkezésére áll. A Magyar Állami Operaház felkérés szerint biztosítja a helyszínt, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és műsort nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez. Külföldi és belföldi fellépések alkalmával – amennyiben az előadásban csak a balett együttes működik közre és a Magyar Állami Operaház nevében kötött szerződés alapján lép fel – a balett együttes használja a Magyar Nemzeti Balett elnevezést.

Szakmai tevékenység bemutatása A Magyar Állami Operaház szakmai működését 2013. évben alapvetően befolyásolta az Erkel Színház 2013. évi újranyitása, amellyel az Operaház - immáron két játszóhellyel rendelkező színházként – célul tűzte ki az opera és balett műfaj minél szélesebb rétegekkel történő megismertetését, az Operaházban megszokott magas kvalitású előadásokkal a műfaj iránt rajongók táborának növelését. Opera bemutatók 2013. január 18-án az Operaház színpadán került bemutatásra, Richard Wagner három felfonásos operája, A bolygó hollandi című produkció. A rendezés és látványtervezés, egytől egyig magyar művészek munkáját dicséri: Szikora János rendező, Szendrényi Éva díszlettervező, és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező személyében. A rendezői koncepció nyomán, a zeneszerzőtől megszokott mitikus elemektől gazdag előadás, a rendező vetítésre épülő, kortárs vizuális koncepciója által vált időtlenné. 2013. március 28-án M Tóth Géza, Oszkár díjra jelölt animációs filmrendező, elképzelésében valósult meg, Johann Sebastian Bach passióinak második darabja a Máté-passió. A Krisztus szenvedéstörténetét, bematató, fájdalmasan drámai zenei motívumokkal átszőtt művet, szokatlanul, kortárs elgondolásban, mégis a témához illő puritánsággal állította színpadra a rendező, és egyben látványtervező. A statikus, koncert-szerű előadás, a háttér folyton változó, a zene érzelmi tartalmára hangolt animációjával együtt vált tökéletes egésszé. 2013. május 15-én Anger Ferenc rendező elgondolásában, mutatta be az Operaház, Richard Strauss, mitológiai témájú Ariadné Naxoszban című operáját. A rendező, és Zöldy Z Gergely látványtervező által, megálmodott előadás, a kortárs produkciók kedvelőinek is maradandó élményt nyújt. A drámai téma, színes humoros motívumokkal átszőtt elemeinek sokasága ragadják ki a nézőt a megszokott klasszikus operajátszás világából. 2013. június 26-án az Operaház színpadán került bemutatásra, a barokk zeneszerző Jean-Philippe Rameau: Hippolytus és Aricia című műve. A darab látványvilágát, Kael Csaba rendező, kortárs vizuális elképzelése mellett, Szendényi Éva díszlettervező, Haamer Andrea Jelmeztervező és Bordos Zsolt animáció tervező alkotta meg. A barokk műfaj vizualitásában is rendkívüli pompája által ismert világát, 5


egy a kortól teljesen eltérő felfogásban az Opera mitikus jelenségeinek, archaikus elemeinek, barokkos túldíszítettsége által élhettük újra. Az Operaház 2013/2104-es évadának első bemutatójaként, 2013. szeptember 21.-én Giuseppe Verdi, a szerző 200. évfordulója alkalmából színpadra állított, utolsó operáját, a Falstaff című produkciót láthatta a közönség. A francia származású rendező, Arnaud Bernard által megalkotott komikus karakterekkel, és humoros jelenetekkel tűzdelt előadást, rendkívüli mozgalmas felfogásban, az 1950-es ével Angliájának világában láthatta a közönség. Az újra nyílt Erkel Színház első előadásaként, 2013. október. 6-án egy korábban már a Debreceni Csokonai Színházban bemutatott előadást állítottunk színpadra. A Vidnyánszky Attila által rendezett, Kodály Zoltán által komponált, két felvonásos Háry János című daljáték, amely vizualitásában a klasszikus jegyeket, jelenkor aktualitásain keresztül dolgozza fel, nem csak a felnőtt hanem a gyermekközönség körében is sikert aratott. 2013. november 9-én, Galambos Péter rendezésében két egy felvonásos produkció került bemutatásra. Bartók Béla: A Kékszakállú Herceg vára, hazánkon kívül is a legtöbbet játszott, magyar zeneszerző által komponált Operaelőadás. Az egy felvonásos opera társ darabja ezúttal a Thomas Mann elbeszéléséből Vajda János által operává vált Mario és a varázsló című előadás. A produkciók, kortárs módon, egységes vizuális formában jelentek meg, amely Kárpáti Enikő és Galambos Péter tervezői munkáit dicsérik. 2013. november 29-én, 30-án és december 1-jén, három egymást követő napon, Giuseppe Verdi 3 korai, külön, mégis egy trilógiát alkotó darabját mutatta be az Operaház. Az Erkel Színház színpadán megvalósuló előadásokat a Kolozsvári Magyar Operaházzal vendégjátékában állítottuk színpadra. Az egységes vizuális hátér mellett megálmodott, a magyar közönség számára eddig kevéssé ismert zenedrámák, bár a Shiller-Trillógia részei, mégis külön-külön is teljes értékű előadásként valósultak meg. A koncepció, három fiatal rendező, és két alkotóművész munkáját dicséri. Zakariás Zalán (Szent Johanna), Göttinger Pál (A haramiák) Szőts Artúr (Luisa Miller). Az előadások látványa, Kiss Zsuzsa, és Csiki Csaba nevéhez fűződik. Felújítások 2013 április 20.: Seregi László: Rómeó és Júlia 2013 október19.: Richard Wagner: Tannhauser Vendégjátékok A Magyar Állami Operaház az Aida, a Trubadúr, és Rigoletto előadásokkal turnézott a Kínai Tianjinben, a Tarviata előadással pedig Japán számos városában. Balett bemutatók 2013. március 1. (2., 3.): Pas de trois (Győri Balett: Magyar Rapszódia, Pécsi Balett: A jó és a rossz kertjéből, Magyar Nemzeti Balett: Örvény – közös produkciója az Erkel Színház ideiglenes újranyitásának alkalmából) 2013. május 25.: Öt tánc c. táncesten belül két premier az Erkel Színházban: Mozart - Kylián: Hat tánc (felújítás 10 év kihagyás után), Mozart - Kylián: Petite Mort 2013. október 26.: az Operaház színpadán került első ízben bemutatásra, Pártay Lilla koreográfus által megalkotott, Munkácsi Mihály életét megjelenítő, Aranyecset című balett produkció. A művésznő cselekményes balettje, hazánk egyik legnagyobb festőművészének életét, emblematikus alkotásain

6


keresztül mutatja be, miközben elkalauzol bennünket a művész életét meghatározó helyszínekre. jelmeztervező: Vellich Rita, díszlettervező: Horesnyi Balázs. 2013. november 10.: Árnyalatok – Czakó Ferenc homokrajzoló, a Magyar Táncművészeti Főiskola, Budai László tangóművész és a Honvéd Művészegyüttes közös produkciója az Erkel - Feszt (Erkel Színház nyitása) alkalmából Balett produkciók, repertoár: • • • • • • • • • • • • •

2013. január: A diótörő (2 előadás) 2013. február: Don Quijote (1+6 előadás) 2013. február-március: Elfújta a szél (7 előadás ) 2013. március: Pas de trois (3 előadás) 2013. március: Anyegin (4 előadás) 2013. április: Szentivánéji álom (3 előadás) 2013. április: Rómeó és Júlia (4 előadás) 2013. április: A makrancos Kata (6 előadás) 2013. május-június: Öt tánc (1+8 előadás) 2013. június: Hófehérke és a 7 törpe (1+12 előadás) 2013. szeptember-október: Giselle (1+8 előadás) 2013. október-november: Aranyecset (1+8 előadás) 2013. november-december: A diótörő (1+25 előadás)

Összesen: 102 előadás

Magyar vendégfellépők: • • • • • • •

Balogh Béla (Hófehéreke és a 7 törpe) Janács Evelyn (Rómeó és Júlia) Kováts Gergely Csanád (Hófehéreke és a 7 törpe) Kováts Tibor (Hófehéreke és a 7 törpe) Kőszegi Katalin (Elfújta a szél, Anyegin, Diótörő) Nagyné Soós Erika (Elfújta a szél, Anyegin, Diótörő) Rotter Oszkár (A makrancos Kata, Diótörő, Rómeó és Júlia)

Magyar vendégalkotók, balettmesterek •

Balettmesterek, akik éves szinten tartanak vendégként balett órákat: o Aradi Mária, Dózsa Imre, id. Nagy Zoltán, Sterbinszky László, Bacskai Ildikó, Balogh Béla, Castillo Dolores, Janács Evelyn a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Magyar Állami Operaház közös munkáját és a növendékeket koordinálta

•

Vendég balettmesterek: o 2013. január – február: ifj. Harangozó Gyula, Pongor Ildikó – Don Quijote betanítása, próbák vezetése, o 2013. február – március: Pártay Lilla, Metzger Márta – Az Elfújta a szél betanítása, próbák vezetése, o 2013. április – május: Kaszás Ildikó, Faith Blanka – A Seregi darabokból három: A makrancos Kata, a Szentivánéji Álom és a Rómeó és Júlia betanítása, próbák vezetése, o 2013. április – május: Pongor Ildikó – Öt tánc / A Napfény természete, Végh Krisztina – Öt tánc / Petite Mort betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek,

7


o 2013. május – június: Rujsz Edit, Faith Blanka – Hófehérke és a 7 törpe betanítása, próbák vezetése, o 2013. nyara, ősze: Pártay Lilla koreográfus új nagy balettet koreografált Munkácsy Mihály életéről – Aranyecset, o 2013. szeptember – október: Sebestény Katalin, Pongor Ildikó, Volf Katalin, Végh Krisztina – Giselle betanítása, próbák vezetése, o 2013. szeptember – november: Pártay Lilla, Metzger Márta, Volf Katalin – Az Aranyecset betanítása, próbák vezetése, o 2013. szeptember – november: Lukács András (a 2013-as Seregi-díjazott) a MÁO részére új koreográfiát készített az Újévi Koncert balett betétjére, amelyet novemberben fel is vettek, o 2013. szeptember – december: Pongor Ildikó – Az Etűdök betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek, o 2013. október – december: Dózsa Imre, Végh Krisztina, Volf Katalin – A Diótörő betanítása, próbák vezetése, o 2013. december: Pongor Ildikó – Az Anyegin betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek. Koreográfusi munkák A Magyar Nemzeti Balett együttesének tagjai, mint koreográfusok (új operabetétek): • • • • • • • • •

2013. március – április: János vitéz – Nádasdy András, Merlo P. Andrea, 2013. március 25.: Beatles 50! – Venekei Marianna, 2013. július 20.: Balatonfüredi Anna-bál – Nádasdy András, 2013. szeptember 14.: Évadnyitány, Tannhäuser – Venekei Marianna, 2013. október 23.: Szabadságra Hangolva, Larcimosa – Starostina Cristina, 2013. október: Tannhäuser – Venekei Marianna, 2013. október – november: Márió és a varázsló, Kékszakállú herceg vára – Solti Csaba, 2013. november 22.: Britten: Lukrécia meggyalázása – Merlo P. Andrea, 2013. november 7.: Erkel - Feszt, A Nagy Nyitány, Palotás – Nádasdy András. Díjak

Díjazások: •

•

A 2012. decemberében elhunyt koreográfus, balettmester Seregi László emlékére a Seregi-díj megalapítása (A díj nem vándordíj, és évente ítélik oda a kuratórium (Seregi örökösök, Kollár Eszter, MÁO főigazgató, MÁO balettigazgató, Bán Dóra, MTSZ elnök) döntése alapján, és a szobron kívül a díj egy felkérés a MÁO részéről egy új koreográfia elkészítésére) 2013 őszén balettmesterekből alakult egy szakmai zsűri (Solymosi Tamás, Nagy Iván, Venekei Marianna, Pártay Lilla, Kövessy Angéla, Pongor Ildikó, Volf Katalin, Merlo P. Andrea) akik a Kortárs Koreográfusok estjén a Magyar Nemzeti Balett koreográfusai közül a legjobbat díjazta, aki aztán 2014 tavaszán, a TáncTrend esten, az Erkel Színházban kapott fellépési lehetőséget

Díjátadás: • • • • •

2013. május: 1. Seregi-díj átadás, nyertes: Lukács András, 2013. június: a 2. Etoile-díj átadás, nyertes: Tanykpayeva Aliya, 2013. június: jubilálók (25 év szolgálat): Nagyszentpéteri Miklós, Várkonyi Zoltán, Nádasdy András, Vontszemű Gabriella, Hreblay Hanna, Dienes Ilona részére, 2013. június: a 2012/2013-as évad kartáncosa díj átadás, nyertesek: Antal Tünde, Morvai Kristóf, 2013. október: Kortárs Koreográfusok Estjének nyertese: Jellinek György. 8


A Magyar Nemzeti Balett tagjai a következő díjakban, kitüntetésekben részesültek: • • • • • •

Kövessy Angéla, vezető balettmester (2013. március 14. – Magyar Érdemrend Lovagkereszt, polgári tagozat), Komarov Alekszandr, címzetes magántáncos (2013. március 14. – Harangozó-díj), Apáti Bence, magántáncos (2013. április 29. – Az évad férfi táncművésze díj), Medvecz József (2013. november – Junior Príma díj), Popova Aleszja, első magántáncos (2013. december 15. – Halhatatlanok Társulata tagság), Bajári Levente, első karakter magántáncos (2013. december 15. – Halhatatlanok Társulata tagság).

Próbatánc, új tagok Meghirdetett csoportos próbatánc illetve egyénileg szervezett privát próbatáncok alapján felvettük az együtteshez az alábbi, kiváló adottságokkal és képzettséggel rendelkező művészeket: • • • • • • •

Babácsi Benjamin, tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Horányi Adrienn, tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Szabó Barbara, tánckari tagtánckari tag (az MTF végzős növendéke), Róna András, tánckari tag (az MTF végzős növendéke – visszautasította), Crnić Nika, horvát tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Darab Dénes, tánckari tag (az MTF növendéke), Simon István, első magántáncos (az MTF növendéke, a Drezdai Semperoper Balett-ből szerződött át).

Meghirdetett csoportos próbatánc illetve egyénileg szervezett privát próbatáncok alapján felvettük az együtteshez az alábbi, kiváló adottságokkal és képzettséggel rendelkező művészeket (a felvétel sorrendjében): • • • • • • • • • • • • • • • •

Sarkissova Karina orosz-osztrák (címzetes magántáncosnak vettük fel, évad végén előléptettük első magántáncosnak), Marculesco Vlad, román tánckari tag, Taravillo Carlos, spanyol tánckari tag, Gould Danielle, kanadai tánckari tag, Karube Mikino, japán tánckari tag, Myasnikov Boris, orosz tánckari tag, Takahashi Yuya, japán tánckari tag, Vila Ricardo, spanyol tánckari tag, Lagunov Evgeniy, ukrán tánckari tag, Balaban Cristina, moldáv tánckari tag, Crnić Nika, horvát tánckari tag, Simon István, a Drezdai Semperoper Balett magyar származású szólistája, többszörös vendégművészünk főszerepekre; első magántáncos pozícióba vettük fel, Nakamura Shoko, a Berlini Állami Balett világhírű japán szólistája, első magántáncos pozícióba vettük fel, Matiashvili Nino, grúz tánckari tag, Kikalishvili Murman, grúz tánckari tag, Timofeev Dmitry, orosz, címzetes magántáncos pozícióba vettük fel.

A Magyar Nemzeti Balett egyéb fellépései •

2013. június 16.: Marton 70 Gála, Duett: Felméry Lili, Apáti Bence, 9


• • • • • • • •

2013. június 17.: IX. Győri Táncfesztivál – Magyar Nemzeti Balett: Petite Mort, 2013. június: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége – Milano Fashion Week alkalmából a MNB művészei mutatták be a ruhákat a kifutón, és mutatták be Jellinek György koreográfiáját, 2013. július 20.: Balatonfüredi Anna-bál, 2013. szeptember 14.: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége – MÁO Évadnyitó ünnepség, Jellinek György: Árnyalatok c. koreográfiájának bemutatója, 2013. szeptember 20.: Pécsi Tánctalálkozó – Felméry Lili, Bakó Máté – Duett, 2013. október 10.: Balett Nyílt nap (Kőszegi Katalin és Radina Dace vezetésével, több, mint 250 látogató), 2013. október 26.: Pártay Lilla: Aranyecset – Hangoló előadás a Székely Bertalan teremben, 2013. december: Kanada, Táncverseny: Kozmér Alexandra, Bajári Levente. Balett nemzetközi projektek

Vendégsztárok: •

2013. február 27, 28 - Anna Tsygankova, az amszterdami HET National Ballet szólistája: Scarlett / Elfújta a szél

Vendég alkotók, balettmesterek: • • • • • • • • • • •

2013 májusában Némethy Sándor magyar származású, nemzetközi hírű óraadó balettmester dolgozott itt Zürichből, 2013. április-május: Elke Schepers, Yvan Dubreuil és Cora Bos Kroese betanította a Kyliándarabokat a májusi bemutatóra, 2013 májusában az Öt tánc balett esten belül előadott „A napfény természete” c. darabot a koreográfus asszisztense, Timothy Couchman próbálta be, 2013 áprilisában Ronald Hynd, „A víg özvegy” c. balett koreográfusa ideutazott előzetes szereposztást csinálni a 2014 februári bemutatóhoz, 2013 szeptemberében Tamas Detrich balettmester ideutazott, hogy összeállítsa az „Anyegin” új szereposztásait 2014 januárjára, 2013 novemberében ismét Némethy Sándor dolgozott velünk Zürichből, 2013 szeptemberében és decemberében Johnny Eliasen betanító és színpadra állító balettmester próbálta az „Etűdök” c. darabot a 2014. márciusi premierhez, 2013 októberében Kirk Bookman amerikai világítástervező dolgozott az Operaházban az „Aranyecset” premier világításán, 2013 októberében és decemberében Peter Docherty, „A víg özvegy” díszlet-jelmeztervezője dolgozott a produkción a szcenikai és jelmezműhelyekben, 2013 decemberében Tamas Detrich próbált az „Anyegin”-ben 2014 januárjában debütáló új szereposztásokkal.

1.1. Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról A Magyar Állami Operaház legutóbbi Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. szeptember 5-én lépett hatályba, melyben az intézmény szervezeti struktúrája a hatékonyabb működtetés érdekében néhány helyen átalakításra került. Megszűnt az ügyvezető-műszaki igazgatói státusz, a pozícióhoz kapcsolt műszaki tárak, illetve az üzemeltetésben feladatokat ellátó osztályok jelentős száma miatt nehezen kezelhetővé vált a napi működés mindenre kiterjedő biztosítása, ezért a műszaki igazgatói és főigazgató helyettesi státusz került 10


meghatározásra a feladatok elosztása végett. A főigazgató-helyettesi pozícióhoz kerültek besorolásra azok a szervezeti egységek, amelyek a napi feladataik során jogszabályi előírásoknak, a MÁO főigazgatója által kiadott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat (Humánerőforrás-gazdálkodási Osztály, Beszerzési Osztály, Jogi Iroda, Rendezvényszervezés, Orvosi Szolgálat, Nézőtéri Felügyelet, Erkel Programiroda, Szervezési Osztály.), a műszaki igazgatóhoz kizárólag a produkciós gyártóműhelyek, a színpadi műszak szervezeti egységei, illetve az egyes létesítmények üzemeltetéséért felelős szervezeti egységek kerültek besorolásra. A 2013. évi SZMSZ-ben új elemként megjelent a művészeti igazgatói státusz, amely a főigazgató, főzeneigazgató, balett igazgató művészeti munkatársaként felelős az Operaház művészeti programjainak művészi megvalósításáért, lebonyolításáért és szervezéséért, melyhez hatáskörben a produkciók művészeti színpadra állításáért és szervezéséért felelős szervezeti egységeket kerültek hozzá A szervezeti változtatások legfőbb indoka a hatékonyabb működés elérése, a jogszabályi feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodás, a vezetői feladatok szétválasztása a döntések gyorsabb megvalósíthatósága érdekében, valamint egyértelmű feladat és felelősség strukturálás az egyes felsővezetői pozíciókhoz. 1.2. Vállalkozási tevékenység végzése A Magyar Állami Operaház 2013-ban kizárólag az alaptevékenységek szerinti tevékenységeket folytatta, vállalkozási tevékenységet – bár erre az alapító okirat szerint jogosult lenne – 2013-ban nem végzett. 1.3. Vegyes rendeltetésű eszközök Az Operaház valamennyi eszközét alaptevékenységeihez használja, az értékcsökkenések a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint megállapított leírási kulcsokkal kerültnek megállapításra. A Magyar Állami Operaház 2013. évben kizárólag alaptevékenysége szerint működött, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. 1.4. Kiszervezett tevékenységek helyzete A Magyar Állami Operaház 2000-től szervezte ki egyes, az alaptevékenységhez, az üzemeltetéshez szükséges tevékenységeit, úgymint a nézőtéri és ruhatári feladatok ellátása, takarítási feladatok, vagyonvédelem ellátása. A kiszervezett tevékenység esetében a gazdasági hatékonyság vizsgálata folyamatosan zajlik. A főbb kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza. adatok BRUTTÓ forintban

Megnevezés Őrzés-védelem kiadásai Takarítás kiadásai Nézőtéri és ruhatári szolgáltatás kiadásai

2010. évi 2011. évi kifizetések kifizetések 78 059 398 106 187 554 52 328 724 65 987 006 33 885 951 44 259 175

2012. évi kifizetések 63 895 363 67 761 133 42 516 740

2013. évi kifizetések 62 258 829 80 493 603 53 568 499

A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos 2013. évi kifizetések kapcsán meg kell jegyezni, hogy az Erkel Színház megnyitásával jelentősen nőttek a kiszervezett tevékenységeinkkel kapcsolatos kiadásaink az előző évekhez képest, így ezen tevékenységek csak korlátozottan összehasonlíthatóak az előző évek kifizetéseivel. Általánosságban elmondható, hogy az Erkel Színház 2013. évi újranyitása a tavalyi év folyamán az egyes kiszervezett tevékenységeket illetően – figyelembe véve, hogy az Erkel Színház a felújítás miatt 2013. évben csak korlátozottan működött – mintegy 20-25 százalékos költségnövekedést jelentett az egyes tevékenységek kapcsán (kivételt képez ez alól az őrzés-védelem kiadásai, amelynek az az oka, hogy az Erkel Színházban a felújítást és a megnyitást megelőzően is állandó őrzés-védelem volt biztosítva).

11


1.5. Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége A Magyar Állami Operaház semmilyen gazdasági társaságban nem rendelkezek részesedéssel. 1.6. A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma A Magyar Állami Operaház 1989-ben hozta létre a Lakástámogatási Alapot, melynek keretében támogatni kívánta a közalkalmazottai számára az otthonteremtést, a lakásvásárlást és a lakásépítést. A munkáltatói lakásépítési alap számla az OTP Banknál került megnyitásra. A lakástámogatási alapról szóló szabályzat alapján az Operaház közalkalmazottai részére legfeljebb 000 forint/fő/év támogatást nyújthat. 2013. évben nem került sor új támogatás megítélésére.

300

Összességében 8 személy rendelkezett 2013. év végén tartósan adott kölcsön tartozással 1 382 401 forintértékben, melyből a 2014. évben várhatóan megtérülő tartozások összege – melyek átvezetésre kerültek a számlacsoporton belül a dolgozók lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök mérlegfordulónapot követően esedékes állománya számlára – 162 460 forint volt. 1.7. A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A Magyar Állami Operaház a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin kívül az alábbi pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik: MEGNEVEZÉS Munkáltatói Lakásépítési Alap számla Oláh G. közérdekű alap pénzforgalmi számla Ferencsik J. közérdekű alap pénzforgalmi számla Závodszky közérdekű alap pénzforgalmi számla

PÉNZFORGALMI JELZŐSZÁM

PÉNZINTÉZET

ZÁRÓEGYENLEG 2012.12.31 (forint)

11706016-20604493

OTP Bank Nyrt.

5 847 375

11706016-20020309

OTP Bank Nyrt.

56 264

11706016-20028259

OTP Bank Nyrt.

1 351 887

11706016-20463849

OTP Bank Nyrt.

277 649

A közérdekű alap céljaira létrehozott pénzforgalmi számlákra magánszemélyek és társaságok teljesíthetnek befizetéseket, melyekből egyedi megítélések alapján egyes művészek támogathatóak. A Magyar Állami Operaház 2013-ban nem támogatta anyagi eszközökkel ezeket az alapokat. 1.8. A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a kiadási és bevételi előirányzatuk különbözeteként havi időarányos támogatási keretet nyit, melyet havonta utal át az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A felhalmozási kiadások finanszírozása teljesítményarányosan történik. Tekintettel arra, hogy az intézmény nettó finanszírozási körbe tartozik a támogatási keretnyitás feltétele a beküldött adóbevallás, mely alapján a terhelést a Kincstár teljesíti. Az Operaház évadterv alapján látja el feladatait. Az évadterv időben elválik a költségvetési évtől, a produkciók költségvetésének kiadásai eltérnek az 1/12-ed finanszírozás alapján nyújtott támogatási keretektől.

12


Az intézmény jelentős részben támogatásból finanszírozza működését. A produkciók, bemutatók kiadásai nem időarányosan jelentkeznek, viszont az időarányosan nyújtott támogatási keret nehezíti a gazdálkodást, esetlegesen 30 napon túli tartozásállományok is felhalmozódnak. Az intézmény bevételei sem igazodnak a produkciók kiadási üteméhez, hiszen a kiadásokat követően realizálható bevétel. Az intézmény részére nyújtható államháztartáson kívülről érkező átvett pénzeszközök megszerzése bizonytalan, csak az év végén várhatók a vállalkozásoknál az eredmény megállapítását követően. Ennek következtében a kötelezettségvállalásokban a kiadások tervezésében az ütemezettség nem biztosítható. A Magyar Állami Operaház tapasztalatai szerint a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) kormányrendeletben, a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben foglalt kötelezettségeknek és egyéb jogszabályi követelményeknek a Magyar Államkincstár Központosított Illetményszámfejtési Rendszere (továbbiakban: KIR3) nem tud maradéktalanul eleget tenni. Ebből kifolyólag 2013-ban rendszeresen zavarok adódtak a MÁO munkáltatói és kifizetői működésében. Számos témában mutatkoztak rendszerhiányosságok a KIR3-at illetően, melyből kifolyólag a munkavállalói jogok, és az intézményi gazdálkodás jogszabályi követelményei is sérültek. A problémákat a MÁO 2013. évben rendszeresen jelezte a MÁK felé. Az MÁO előadó-művészeti intézmény speciális igényeit jobban kiszolgálná egy saját üzemeltetésű rendszer a centralizált illetményszámfejtés helyett. 1.9. Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai 2013. január 01-jén a Magyar Állami Operaház (továbbiakban: MÁO) átlagos statisztikai létszáma 780 fő volt. A közalkalmazottakon kívül egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban 1122 főt foglalkoztatott a MÁO. Ókovács Szilveszter 2012. szeptember 01-től kezdődő, főigazgatói feladatok helyettesítéssel történő ellátására irányuló megbízását Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2013. február 14. hatállyal visszavonta. Az eredményes pályáztatást követően 2013. február 15. napjától az Emberi Erőforrások Minisztere 5 év határozott időre 2018. február 14. napjáig Ókovács Szilveszterrel kötött munkaszerződést az Operaház főigazgatói feladatainak ellátására. Az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértésével 2013. január 01-jétől 2013. május 29-ig a munkaerőgazdálkodási osztályvezetői feladatok ellátása mellett, majd 2013. május 30. napjától - az osztályvezetői feladatok ellátása nélkül - a gazdasági vezetői feladatokat a pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb 2014. december 31. napjáig Pércsy Ákos látja el. 2013. január 1. napjától a munkaerő-gazdálkodási osztályvezető beosztás betöltetlen. Az eredményes pályáztatást és az Emberi Erőforrások Miniszterének egyetértését követően 2013. július 01-jétől 5 év határozott időre 2018. június 30-ig Solymosi Tamással a korábbi megbízott balettigazgatóval kötött munkaszerződést a Munkáltató. Az eredményes pályáztatást követően a Munkáltató Dr. Turkovics Mónika Valéria korábbi megbízott marketing és kommunikációs igazgatót határozatlan idejű jogviszonyban 2013. július 01-jétől 5 év határozott időre 2018. június 30-ig bízta meg a marketing és kommunikációs igazgatói feladatok ellátásával. 2013. augusztus 01-től a karigazgatói pályázat eredményes lebonyolításáig, legfeljebb 2014. július 31-ig karigazgatói megbízatást kapott Strausz Kálmán. Héja Domonkos mb. főzeneigazgató határozott idejű munkaszerződése 2013. augusztus 22. napján járt le. Az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértésével 2013. augusztus 23. napjától 2014. augusztus 31. napjáig Halász Pétert bízta meg a Munkáltató a főzeneigazgatói feladatok ellátásával.

13


Eredményes pályáztatást követően a Munkáltató Kovách Balázs Iván informatikai szakelőadót határozatlan idejű jogviszonyban 2013. augusztus 15-étől 5 év határozott időre 2018. augusztus 14-ig bízta meg az informatikai osztály vezetői feladatainak ellátásával. Kovács Brigitta művészeti főtitkári határozott idejű vezetői beosztásának 2013. szeptember 30. napján történő lejártát követően 2013. október 01. napjától Soós Emese látta el a művészeti főtitkári beosztás feladatait. Az eredményes pályázatot követően 2013. december 01. napjától 5 év határozott időre 2018. december 01. napjáig Soós Emese kapott vezetői megbízást. Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere 2013.szeptember 05. napján jóváhagyta a MÁO Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) módosítását, melynek hatályba lépésével a 2012. május 09. napján jóváhagyott SZMSZ hatályát vesztette. A SZMSZ-ben 2013. szeptember 05-ei hatállyal az alábbi vezetői beosztások újonnan kerültek létrehozásra: •

•

•

• • • • •

2013. szeptember 10. napjától a főigazgató-helyettesi feladatok ellátásával Dr. Főző Virág Zsuzsanna vezető jogtanácsost bízta meg a munkáltató. Az Emberi Erőforrás Minisztere egyetértését követően 2013. október 15. napjától a főigazgató-helyettes pályázat eredményes elbírálásáig, legfeljebb 2014. július 31. napjáig a Főigazgató Dr. Főző Virág Zsuzsannával kötött határozott idejű munkaszerződést a főigazgató-helyettesi feladatok ellátására. A Munkáltató 2013. szeptember 10-i hatállyal a műszaki igazgatói feladatok ellátásával a korábbi ügyvezető-műszaki igazgató Mozsár Istvánt bízta meg a pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb 2013. december 31. napjáig. A Munkáltató 2013. szeptember 24-én pályázatot hirdetett műszaki igazgató beosztás ellátására. 2013. november 04-én a pályázat eredménytelenül zárult tekintve, hogy egyetlen pályázó sem nyerte el a szakmai bizottság többségének támogatását. Mozsár István vezetői megbízása 2013. november 15-i hatállyal visszavonásra került. 2013. november 16. napjától Reményi Katalin beruházó építész többletfeladat elrendeléssel látta el a műszaki igazgatói feladatokat az ismételten kiírásra kerülő műszaki igazgatói pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb 2014. január 31. napjáig. 2013. október 10. napjától a Munkáltató Anger Ferenc Viktor játékmestert helyettesítéssel bízta meg a művészeti igazgatói feladatok ellátásával, majd az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértését követően 2013. november 01 napjától mb. művészeti igazgató munkakörben az eredményes pályázat lezárultáig legfeljebb 2014. július 31. napjáig határozott idejű munkaszerződést kötött vele a Munkáltató. A Jelmeztár és a Balett Jelmeztár szervezeti egységek összevonásával a jelmeztár vezetői feladatok ellátásával 2014. október 17. napjától 2014. július 31. napjáig a Munkáltató Bodó Lajosné volt balett jelmeztár vezetőt bízta meg. A Munkáltató 2013. december 01. napjától Heizer Balázs Attilát bízta meg színpadfelügyelő beosztás ellátásával a színpadfelügyelő beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálásáig, legfeljebb 2014. július 31-ig. Az Erkel Programiroda vezető feladatainak ellátására 2013. szeptember 10. napjától az álláspályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb 2014. szeptember 10. napjáig dr. Kiszely Noémi Erkel Projekt referens kapott vezetői megbízást. Az emléktár vezetői beosztással 2013. október 30. napjától Karczag Mártont bízta meg a Munkáltató 5 év határozott időre, 2018. október 30. napjáig. A Munkáltató 2013. október 15. napjától 2014. október 14. napjáig dr. Kovács Zsófiát bízta meg a vezető jogtanácsos feladatok ellátásával.

A Munkáltató 2013. december 03-án pályázatot hirdetett főigazgató-helyettes munkakör, műszaki szakalkalmazott munkakörben műszaki igazgató beosztás ellátására, művészeti igazgató munkakör betöltésére, illetve karmester/karigazgató munkakör ellátására. A pályázatok benyújtási határideje: 2014. január 02. 14


2. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása 2.1. Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk A 2013. év legjelentősebb változása és egyben legnagyobb feladata az Erkel Színház felújításának lebonyolítása és a színház újbóli megnyitása volt, amelyet a napi üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok megoldása és a kiadásokhoz szükséges források megteremtése követett. A felújításához rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintos pénzügyi keret a színház épületének mind esztétikai, mind műszaki szempontból csak a legalapvetőbb és legszükségszerűbb megújulását tette lehetővé, ugyanakkor törekedtünk arra, hogy az adott keretből a megszabott határidőre a lehető legmagasabb színvonalú felújítás történjen meg. Az épület felújítására szánt keretösszeg rendelkezésre állt a MÁO 2013. évi költségvetésében, azonban az épület üzemeltetéséhez, az előadásokhoz szükséges forrásokat az év folyamán egyéb forrásokból kellett biztosítani. 2013. évben sikerült előrelépést elérnünk az Operaház egyik számottevő problémájának megoldására, a jelentős mennyiséget képviselő díszlet és jelmez készleteink raktározásával kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel folytatott egyeztetések során összeköttetésbe kerültünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amely a Budapest, XXI. ker. Weiss Manfréd u. 4. szám alatt (Hrsz.: 209991) található telken elhelyezkedő raktárépületeket – kihasználatlanság miatt – átadná a Magyar Állami Operaház részére. A raktárépületek alkalmasnak mutatkoznak akár intézményünk teljes díszletállományának elhelyezésére is, és továbbá lehetőséget biztosítanak a jelmezek, és a gondnoksági raktárak kitelepítésére. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetne el intézményünk, lévén jelenleg a budapesti és pest megyei raktáraink éves bérleti díja meghaladja a 37 millió forintot. A MÁO jelenlegi raktárállománya bérleti díjának megtakarítása mellett a bérleti konstrukcióhoz kapcsolódó üzemeltetési költségek terén is csökkenés vártható a csepeli ingatlan szakmailag és gazdaságilag kedvezőbb adottságaiból kifolyólag. A 2013. év likviditási szempontból kiemelkedőnek tekinthető, az előző évekhez viszonyítva jelentős - év közben kapott - többletforrás állt az intézmény rendelkezésére a működésének finanszírozásához. Költségvetési támogatásunk az előző évekhez képest nagyarányú növekedést mutat, figyelembe véve azonban, hogy a továbbiakban mind az Operaház, mind az Erkel Színház üzemeltetése, előadásainak költsége, az ingatlanokkal kapcsolatos ráfordításai az Operaház költségvetését terheli, a megnövekedett támogatás csak korlátozott mozgásteret biztosít a két színház működéséhez. 2.2. Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása A Magyar Állami Operaház számára 2013. évben többletfeladat elrendelésére nem került sor. 2.3. Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása A Magyar Állami Operaház 2013. évben nem adott és nem vett át feladatokat. 2.4. Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése A Magyar Állami Operaház a 2013-as évet 2 678 800 e Ft-tal több támogatással és az előző évhez képest 300 000 e Ft-tal több saját bevétel eredeti előirányzattal indította el. A teljes év tekintetében a költségvetési támogatás összege 2 894 129 e Ft-tal nőtt, az intézményi bevétel 472 047 e Ft-tal lett több, mint 2012-ben. A 2013. évben az eredeti előirányzatunk főösszege 10 558 700 e Ft összegben került jóváhagyásra az éves költségvetésben. Év közben kiadási előirányzataink kormányzati hatáskörben 12 146 e Ft-tal csökkentek, intézményi hatáskörben 3 737 437 e Ft-tal, irányító szervi hatáskörben 462 313 e Ft-tal növekedtek.

15


Az intézmény költségvetési támogatása az előző évek viszonylatában jelentősen emelkedett 2013. évben, a költségvetési támogatási összegek 2010. évben 4 824 039 e Ft, 2011. évben 5 437 115 e Ft, 2012. évben 5 358 525 e Ft volt. A 2013. évi 8 252 654 e Ft költségvetési támogatási összeg 54 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ezzel az operaház költségvetési támogatása – amely immáron két színház működését, fenntartását foglalja magában – megközelíti azt a szintet, amely a műfaj sajátosságai és presztízse miatt elvárható. A színház működésének javítása érdekében bevezetett szervezeti változások eredményesebb működést ígérnek, az egyes felsővezetői pozíciókhoz rendelet feladatok és felelősségi körök megosztása miatt hatékonyabb lehet a napi működés.

II. Részletes indoklás (az előirányzatok alakulása) A Magyar Állami Operaház 2013. évben kedvező pénzügyi keretek között végezhette alaptevékenységét és biztosíthatta az operajátszás magyar fellegváraként a műfajjal kapcsolatosan elvárt magas színvonalat. Összességében a működési és felhalmozási célú költségvetési támogatásunk 8,2 milliárd forint volt 2013ban, az 2 milliárd forintos előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevételt is figyelembe véve összességében több mint 10 milliárd forint támogatási kerete volt intézményünknek. A jelentős támogatási összegre szükség is volt, az Erkel Színház felújítása, újbóli beindítása és üzemeltetése jelentős forrásokat emésztett fel. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Személyi kiadásaink jelentősen nőttek az előző évhez képest, az összes személyi juttatásunk a 2012. évi 4,2 milliárd forinthoz képest 2013-ban 5,2 milliárd forintot tettek ki. A növekedés oka az Erkel Színház megnyitásában keresendő, a színház üzemeltetéséhez teljes műszaki és egyéb kisegítő személyzetet kellett felvennünk. A költségvetési engedélyezett létszámkeretünk növekedése is emiatt vált szükségessé, míg 2012-ben 674 fő, addig 2013-ban 849 fő személyi állományi keretből gazdálkodhattunk. A személyi kiadások növekedésével párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra fordított kiadások is 20 százalékot meghaladóan növekedtek 2013-ban. Átfogó bérfejlesztésre a tavalyi év folyamán sem kerülhetett sor, teljesítményhez kötött jutalmazásra is csak adott létszám figyelembevételével tudtunk keretet biztosítani. Dologi kiadásaink is jelentősen növekedtek az elmúlt évhez képest, 2013-ban 70 százalékkal többet fordítottunk ezen kiadásainkra, mint 2012-ben. Készletek beszerzésére 21 százalékkal, kommunikációs szolgáltatások kiadásaira 65 százalékkal költöttünk többet az előző időszakhoz képest. Jelentős mértékben nőttek a szolgáltatási kiadásainkra fordított összegek (szállítási szolgáltatások, közüzemi díjak, üzemeltetési kiadások, szakmai szolgáltatások, stb.), ettől függetlenül a kifizetett bérleti díjaink esetében viszont jelentős csökkenés (37 %) volt tapasztalható. Reprezentációs célú kiadásaink 2,5-szeresére, reklám és propaganda kiadásaink másfélszeresére emelkedtek 2012. évhez viszonyítva, ennek oka, hogy az Operaház folyamatosan és jelentős mértékben használja ki a különféle médiumok és hirdetési felületek adta megjelenési és reklámozási lehetőségeket, továbbá jelentős marketing kampány folyt az Erkel Színház újranyitása kapcsán is. Legjelentősebb növekedés a szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések terén volt, amelyre az előző évi kiadásaink több mint háromszorosát költöttük. Ennek oka, hogy az immár két játszóhelyen fellépő művészeket jelentős mértékben külső vállalkozási szerződés keretében alkalmazzuk. Ugyancsak az Erkel Színház felújítása miatt 2013. évben a felújításokra, beruházásokra fordított kiadásaink jelentősen nőttek annak ellenére is, hogy a tavalyi évben az egyes beszerzések, beruházások többszörös, jogszabály által előírt engedélyezési procedúrája jelentős mértékben megnehezítette és lassította a beruházások kivitelezését, határidőre történő elvégzését. A felhalmozási kiadásaink teljesítési értéke magában foglalja az Erkel Színház felújítására kapott 1,7 milliárd forintos támogatás 16


felhasználását, ezt az összeget leszámítva azonban az látható, hogy valamivel kevesebbet fordítottunk felhalmozási kiadásokra, mint a megelőző évben. A 2013. évet összességében 2 223 944 ezer forint kiadási megtakarítással, és 76 000 ezer forint többletbevétel elérésével zártuk. A felhasználható teljes tárgyévi előirányzat maradványunk 2 791 215 ezer forint volt, ez 17 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az előirányzat maradvány jelentős része (mintegy 70 százaléka) kötelezettségvállalással terhelt, nagyobb részben működési célhoz kapcsolódó előirányzat maradvány. Szabad előirányzat maradványunk – melyet visszakértünk a működés finanszírozása érdekében – 886 705 ezer forint volt. 2. Az előirányzatok alakulása, az előirányzatok és pénzforgalom egyeztetése 2.1. Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása adatok ezer forintban

Előirányzat változások Megnevezés

EREDETI Előirányzat Országgyűlés

Beruházások

Végleges módosított előirányzat

ELTÉRÉS Kormány

Irányító szerv

Intézmény

1 998 400

0

0

68 820

669 279

738 099

2 736 499

50 000

0

0

0

46 846

46 846

96 846

0

0

0

0

0

0

0

2 048 400

0

0

68 820

716 125

784 945

2 833 345

Személyi juttatások

5 314 400

0

14 452

150 703

- 174 789

- 9 634

5 304 766

Munkaadókat terhelő járulékok

1 432 900

0

3 902

40 690

- 217 726

- 173 134

1 259 766

Dologi kiadások

1 763 000

0

- 30 500

202 100

3 413 827

3 585 427

5 348 427

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8 510 300

0

- 12 146

393 493

3 021 312

3 402 659

11 912 959

0

0

0

0

0

0

0

10 558 700

0

- 12 146

462 313

3 737 437

4 187 604

14 746 304

1 900 000

0

0

506 213

0

506 213

2 406 213

0

0

0

0

1 163 630

1 163 630

1 163 630

350 000

0

0

0

774

774

350 774

2 250 000

0

0

506 213

1 164 404

1 670 617

3 920 617

0

0

0

0

13 712

13 712

13 712

2 250 000

0

0

506 213

1 178 116

1 684 329

3 934 329

Központi, irányító szervi támogatás

8 308 700

0

- 12 146

- 43 900

0

- 56 046

8 252 654

Maradvány igénybevétel

0

0

0

0

2 559 321

2 559 321

2 559 321

10 558 700

0

- 12 146

462 313

3 737 437

4 187 604

14 746 304

Felújítás Egyéb felhalmozási kiadások

Felhalmozási kiadások összesen

Egyéb működési célú kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

Működési kiadások összesen Finanszírozási kiadások

KIADÁSOK MINDÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Működési célú átvett pénzeszközök

Működési költségvetés bevételei összesen Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

Költségvetési bevételek összesen

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

17


2.2. Konkrét célra kapott előirányzatok felhasználása 2013. évben az alábbi konkrét célokra kaptunk támogatást: • •

•

• • • •

•

• •

•

•

2013 februárjában a Magyar Fejlesztési Bank Zrt egyösszegű támogatást nyújtott az Operaház részére 13 712 ezer forint értékben, melyet a színház az Operaház Királyi lépcsőházában felállításra kerülő 3D vetítési rendszer beszerzésére fordíthatott. 2013 márciusában a Budapesti Operabarátok Egyesülete két, az Operaház által foglalkoztatott fiatal művésznek - Baráth Emőke és Cser Krisztián – ítélt meg támogatást összesen bruttó 600 ezer forint értékben, melyet az Operaház - átvett pénzeszközként - egy-egy előadás fellépti díjának megemelésével fizetett meg a jogosultak részére. 2013 májusában egyszeri jellegű pótelőirányzatként a 1159/2013 számú Korm. határozat, a 3932/8/2013. számú NGM intézkedés, illetve a 408/2012 számú Korm. határozat alapján 2013. évi bérkompenzációként 32 150 ezer forint támogatást kaptunk. A megadott célra el nem költött pénzösszeg visszarendezéseként 2013 decemberében visszautalásra került 13 796 ezer forint támogatási összeg. 2013 júniusában a 1356/2013 (VI. 24.) Korm. határozat alapján a fejezeti kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból 62 600 ezer forint került átcsoportosításra Marton Éva születésnapi koncertjének megszervezésére. 2013 júniusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Családbarát munkahely pályázat során sikerült elnyernünk 1 000 ezer forintos támogatást, melyet gyermekmegőrző (baba kuckó) kialakítására fordítottunk. 2013 júniusában a túlzott hiányeljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1259/2013. (V. 13.) Korm. határozat alapján elrendelt zárolás keretében intézményünk 2013. évi költségvetéséből 30 500 ezer forint került zárolásra a dologi kiadásokból. 2013 júliusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyta a 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványunkat, melyből 724 342 ezer forintot működési célra, illetve beruházási, felújítási munkák fedezetére, 66 744 ezer forintot az Operaház Szervezési Osztályának végeleges elhelyezésének megvalósításához használhattunk fel. 2013 augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a 2013. évi 506 213 ezer forint többletbevételeink miatt benyújtott igényünket, melyből személyi juttatásokra 150 703 ezer forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 40 690 ezer forintot, dologi kiadásokra 246 000 ezer forintot, beruházási kiadásokra 68 820 ezer forintot fordíthattunk. 2013 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között létrejött együttműködési megállapodás alapján intézményünk 30 ezer forint támogatásban részesült a digitális átállást követő technikai feltételekhez való felkészülésére. 2013 szeptemberében a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház 1 100 000 ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az Erkel Színház 2013. tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház 2013. évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a „Több, mint Opera” elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk. 2013. decemberében az Operaház 2012. évi előirányzat-maradványa jóváhagyásra került, ennek eredményeképpen – figyelembe véve a 2013. júliusában már jóváhagyott 791 086 e Ft-os összeget – a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból visszahagyásra került 1 664 061 e Ft, a meghiúsult kötelezettségvállalások maradványából a 1765/2013. (X. 25.) Korm. határozat alapján 104 174 e Ft került visszahagyásra (a teljes jóváhagyott 2012. évi előirányzat maradvány összege így 2 559 321 e Ft volt). 2013 decemberében a Kultúráért Felelős Államtitkár 47411/2013/KUKAB számú intézkedése alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben 43 900 e Ft-tal 18


csökkentette az Operaház dologi kiadásainak előirányzatát, mely módosítás az egyes kulturális intézmények gazdasági egyensúlyának helyreállításának finanszírozását szolgálta. 2.3. Az előirányzatok évközi változása, a teljesítést befolyásoló főbb tényezők 2.3.1. Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak alakulása •

• • •

•

• •

•

•

• •

2013.04.30 – intézményi hatáskörben a dologi kiadások egyes előirányzataira átcsoportosítás történt a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak terhére, a személyi juttatások (alapilletmények, megbízási díjak, külföldi művészek tiszteletdíja) előirányzatai 701 000 ezer forinttal, a munkaadókat terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó) előirányzata 189 300 ezer forinttal csökkentek. 2013.04.30 – a munkaadókat terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó) előirányzatáról intézményi hatáskörben 30 036 ezer forint került átvezetésre a beruházási kiadások előirányzataira (egy hajós utcai ingatlan megvásárlása céljából). 2013.04.30 – a Budapesti Operabarátok Egyesülete két operaházi alkalmazott részére ítélt meg támogatást, összesen 600 ezer forint értékben, mellyel a közalkalmazottak alapilletménye előirányzatunk növekedett. 2013.04.30 – az Operaház által életre hívott segélyalapba történt munkavállalói befizetéseknek megfelelő összeggel - lévén a munkáltató ugyanakkora összeggel támogatja a segély alapot, amennyi összeget a munkavállalók befizetnek -, 25 ezer forinttal megemelésre került a személyi juttatások (egyéb segélyek) előirányzata. 2013.04.30 – az előző évi működési célú előirányzat maradvány igénybevétele keretében a létszámleépítés személyi juttatásainak (közalkalmazottak végkielégítése, felmentett munkavállalók egyéb juttatásai) és munkaadókat terhelő járulékainak (szociális hozzájárulási adó) előirányzatai emelkedtek, előbbi 200 524 ezer forinttal, utóbbi 54 141 ezer forinttal. 2013.05.28 – a 2013. évi bérkompenzációra kapott 32 150 ezer forintos támogatási összegnek megfelelően emelkedett meg a közalkalmazottak alapilletményének előirányzata 25 315 ezer forinttal, valamint a szociális hozzájárulási adó előirányzata 6 835 ezer forinttal. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. április hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 144 757 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a közalkalmazottak egyéb biztosítási díjainak előirányzata 516 ezer forinttal nőtt. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. június hóban történt felhasználásának, valamint a szabad maradványunk előirányzatosításának keretében intézményi hatáskörben 1 626 021 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a megbízási díjak és a felmentett munkavállalók egyéb juttatásainak előirányzatai 475 995 ezer forinttal, a szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzata 128 659 ezer forinttal nőtt. 2013.09.25 – az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a 2013. évi 506 213 ezer forint többletbevételeink miatt benyújtott igényünket, melyből személyi juttatásokra (illetménykiegészítés, egyéb költségtérítések és hozzájárulások, megbízási díjak) 150 703 ezer forintot, szociális hozzájárulási adóra 40 690 ezer forintot fordíthattunk. 2013.09.26 – intézményi hatáskörben a személyi juttatások (megbízási díjak) előirányzatáról 273 928 ezer forint, a szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzatáról 73 947 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások előirányzataira. 2013.09.26 – a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház 1 100 000 ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az Erkel Színház 2013. tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház 2013. évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a „Több, mint Opera” elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk, ebből a személyi juttatások (közreműködői díj, megbízási díjak, külföldi művészek tiszteletdíja, külső szerzők jogdíja, stb.) előirányzatát 564 000 ezer forinttal, a szociális hozzájárulási adó előirányzatát 152 300 forinttal növeltük. 19


• •

• • •

2013.10.21 – a 2012. évi maradványunk intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a megbízási díjak előirányzatáról 100 522 ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 53 543 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé. 2013.10.21 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (távolléti díj, közreműködői díj, tiszteletdíj, jogdíj) előirányzatáról 200 000 ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 100 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé. 2013.11.22 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (közalkalmazottak alapilletménye) előirányzatáról 44 000 ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 106 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé. 2013.12.19 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (közalkalmazottak alapilletménye) előirányzatáról 97 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé. 2013.12.19 – a 2013. évi bérkompenzációra kapott 32 150 ezer forintos támogatási összegből a felhasználásra nem került 13 796 ezer forint összeg visszarendezés kapcsán 10 863 ezer forinttal csökkent a közalkalmazottak alapilletménye, valamint 2 933 ezer forinttal a szociális hozzájárulási adó előirányzatunk.

2.3.2. Dologi kiadások előirányzatainak alakulása • •

• •

• •

•

•

•

2013.03.28 – a 2012. évi maradvány 2013.03.24-éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 485 301 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből dologi kiadásaink előirányzatai 434 705 ezer forinttal nőttek. 2013.04.30 – intézményi hatáskörben a dologi kiadások egyes előirányzataira (rezsi költségek, reklám és propaganda kiadások, számlázott szellemi tevékenységek kiadásai) átcsoportosítás történt a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak terhére, összesen 890 300 ezer forint értékben. 2013.05.13 – a 2012. évi maradvány 2013.03.24-éig történt felhasználásának előirányzatosítása intézményi hatáskörben korrekcióra került, a dologi kiadásokból a külső szerzők anyag és jogdíja 1 383 ezer forinttal csökkent. 2013.05.13 – a 2012. évi maradvány 2013.03.31-éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 13 311 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dolog kiadásaink (anyag beszerzések, számlázott szellemi tevékenységek) előirányzatai 13 247 ezer forinttal növekedtek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. április hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 144 757 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből dologi kiadásaink előirányzatai 122 869 ezer forinttal nőttek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. május hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 36 649 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dologi kiadásaink előirányzatai (szakmai és karbantartási anyag, szerszám beszerzések, hangszerek és járművek karbantartása) 15 763 ezer forinttal nőttek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. június hóban történt felhasználásának, valamint a szabad maradványunk előirányzatosításának keretében intézményi hatáskörben 1 626 021 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dologi kiadásaink (üzemeltetési kiadások) előirányzatai 477 443 ezer forinttal nőttek. 2013 08.26 – a 1356/2013 (VI. 24.) Korm. határozat alapján a fejezeti kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból 62 600 ezer forint került átcsoportosításra Marton Éva születésnapi koncertjének megszervezésére, mellyel teljes egészében számlázott szellemi tevékenységek, jogdíjak, külföldi művészek utazási és szállásköltségei előirányzatait növeltük meg. 2013.09.23 – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Családbarát munkahely pályázat során sikerült elnyernünk 1 000 ezer forintos támogatást, mely összeg teljes egészében

20


•

• •

•

• •

•

•

• •

•

•

a dologi kiadásaink előirányzatait növelte, amelynek során gyermek megőrző kialakítása történt meg intézményünkben. 2013.09.25 – az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a 2013. évi többletbevételeink miatt benyújtott 506 213 ezer forintos igényünket, melyből dologi kiadásokra (üzemeltetési kiadásokra, szellemi termékek bérleti díjára, kisértékű eszközök beszerzésére, valamint a kapcsolódó általános forgalmi adóra) 246 000 ezer forintot fordíthattunk. 2013.09.26 – intézményi hatáskörben a személyi juttatások és a szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzatáról 347 875 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások előirányzataira, mely összeg a számlázott szellemi tevékenységek előirányzatait növelte.. 2013.09.26 – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között létrejött együttműködési megállapodás alapján intézményünk 30 ezer forint támogatásban részesült a digitális átállást követő technikai feltételekhez való felkészülésére, mely összeggel az ingatlanok karbantartása és a kapcsolódó általános forgalmi adó előirányzatunkat növeltük meg. 2013.09.26 – a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház 1 100 000 ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az Erkel Színház 2013. tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház 2013. évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a „Több, mint Opera” elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk, ebből a dologi kiadások (üzemeltetési kiadások, reklám és propaganda kiadások, anyag és kellék beszerzések, kapcsolódó általános forgalmi adó) előirányzatát 383 700 ezer forinttal növeltük. 2013.10.18 – a 2012. évi személyi jövedelemadó 1 százalékos támogatásának kiutalásából a jelmez, kellék, díszletanyag beszerzés és a kapcsolódó általános forgalmi adó előirányzatainkat növeltük 149 ezer forint értékben. 2013.10.21 – a 2012. évi maradványunk intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a megbízási díjak előirányzatáról és a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 154 065 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé, mellyel az üzemeltetési kiadások előirányzatait növeltük meg. 2013.10.21 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások és a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 300 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé, mely összegből a színpadi zene szolgáltatás és a belföldi énekművész számlázott szellemi tevékenység előirányzatokat növeltük meg. 2013.11.22 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások és a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról 150 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé, mellyel az üzemeltetési kiadásainkhoz kapcsolódó előirányzatokat növeltük meg. 2013.12.19 – az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások előirányzatáról 97 000 ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé, mellyel az üzemeltetési kiadásainkhoz kapcsolódó előirányzatokat növeltük meg. 2013.12.19 – a felhasználásra jóváhagyott meghiúsult kötelezettségvállalások maradványából intézményi hatáskörben átvezetésre került a hangszerek vásárlásának és a kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA előirányzatairól 35 560 ezer forint összeg a dologi kiadások közé, mely a számlázott szellemi tevékenységek és a kapcsolódó általános forgalmi adó előirányzatait növelte. 2013.12.30 – a Kultúráért Felelős Államtitkár 47411/2013/KUKAB számú intézkedése alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben 43 900 e Ft-tal csökkentette az Operaház dologi kiadásainak előirányzatát, mely összegben a textil anyagok beszerzésének és a kapcsolódó általános forgalmi adónak az előirányzatát csökkentettük. 2013.12.30 – a túlzott hiányeljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1259/2013. (V. 13.) Korm. határozat alapján elrendelt zárolás keretében intézményünk 2013. évi költségvetéséből 30 500 e Ft került zárolásra a dologi kiadásokból, mely összegben a textil anyagok beszerzésének és a kapcsolódó általános forgalmi adónak az előirányzatát csökkentettük. 21


2.3.3. Ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzatainak alakulása Az Operaház ellátottak pénzbeli juttatásai kapcsán 2013. évben előirányzat változást nem kezdeményezett. 2.3.4. Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás előirányzatainak alakulása Az Operaház működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás kapcsán 2013. évben előirányzat változást nem kezdeményezett. 2.3.5. Kamatkiadások előirányzatainak alakulása Az Operaház kamatkiadások kapcsán 2013. évben előirányzat változást nem kezdeményezett. 2.3.6. Támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások előirányzatainak alakulása Az Operaház támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások kapcsán 2013. évben előirányzat változást nem kezdeményezett. 2.3.7. Beruházási és felújítási kiadások előirányzatainak alakulása •

•

•

•

• •

•

•

2013.03.28 – a 2012. évi maradvány 2013.03.24-éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 485 301 164 forinttal növekedtek előirányzataink, ebből az épületek vásárlása, létesítése előirányzat 25 427 ezer forinttal, az egyéb gépek, berendezések, felszerelések előirányzatunk 19 616 ezer forinttal, a felújítási előirányzataikból a hangszerek felújítása 900 ezer forinttal, az épületek felújítása 4 629 ezer forinttal nőtt. 2013.04.30 – a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatáról intézményi hatáskörben átvezetett 30 036 ezer forinttal nőttek a beruházási kiadások előirányzataiból az épületek vásárlása, létesítése, illetve ingatlanokhoz kapcsolódó ÁFA előirányzatok egy, az MNV Zrt-vel egyeztetett, Budapest, Hajós utcában található ingatlan (raktárhelyiség) megvásárlása céljából. 2013.04.30 – a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től felhalmozási célú átvett pénzeszközként kapott, 3D vetítési rendszer beszerzésére fordítható 13 712 ezer forintos támogatási összeggel növekedtek az ügyviteli- és számítástechnikai eszközök vásárlásának és a kapcsolódó általános forgalmi adó előirányzatai. 2013.05.13 – a 2012. évi maradvány 2013.03.31-éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 13 311 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből az épületek vásárlása, létesítése, valamint a kapcsolódó általános forgalmi adó előirányzataink 64 ezer forinttal növekedtek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. április hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 144 757 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a felhalmozási kiadásaink előirányzatai 21 371 ezer forinttal nőttek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. május hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben 36 649 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a beruházási kiadásaink előirányzatai 14 605 ezer forinttal, a felújítási előirányzataink 6 281 ezer forinttal nőttek. 2013.06.24 – a 2012. évi maradvány 2013. június hóban történt felhasználásának, valamint a szabad maradványunk előirányzatosításának keretében intézményi hatáskörben 1 626 021 ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a beruházási kiadásaink előirányzatai 508 888 ezer forinttal, a felújítási előirányzataink 35 036 ezer forinttal nőttek. 2013.09.25 – az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a 2013. évi többletbevételeink miatt benyújtott 506 213 ezer forintos igényünket, melyből beruházási kiadásokra (épületek vásárlására, létesítésére, valamint a kapcsolódó általános forgalmi adóra) 68 820 ezer forintot fordíthattunk. 22


•

2013.12.19 – a felhasználásra jóváhagyott meghiúsult kötelezettségvállalások maradványából intézményi hatáskörben átvezetésre került a hangszerek vásárlásának és a kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA előirányzatairól 35 560 ezer forint összeg a dologi kiadások közé.

2.3.8. PPP konstrukcióban létrejött beruházások A Magyar Állami Operaház PPP konstrukcióban nem végzett beruházást 2013. évben. 3. Az intézményi bevételek alakulása A Magyar Állami Operaház 2013. évi eredeti bevételi előirányzatai 8 308 700 ezer forint költségvetési támogatásból, 1 900 000 ezer forint saját bevételből és 350 000 ezer forint működési célú átvett pénzeszközből adódóan összességében 10 558 700 ezer forintot tett ki. 3.1. Intézményi bevételek alakulása, azokat befolyásoló főbb tényezők A 2013. év teljes egészét tekintve a költségvetési támogatás összege 2 894 129 e Ft-tal nőtt, az intézményi bevétel 472 047 e Ft-tal lett több, mint 2012-ben. Előirányzat-maradványból 1 000 036 e Ft-tal több forrás állt rendelkezésre, mint előző évben. Összességében 4 366 212 e Ft volt 2013-ban a forrásnövekedés 2012. évhez viszonyítva. adatok ezer Ft-ban

Időszak

Megnevezés

Irányítószervtől kapott támogatás

Előirányzatmaradvány igénybevétele

Intézményi bevételek

Eredeti előirányzat

5 629 900

1 950 000

Módosított előirányzat

5 358 525

3 462 282


8 308 700

2 250 000


8 252 654

3 934 329


2 678 800

300 000


2 894 129

472 047

Források összesen 7 579 900

2012. év 1 559 285

10 380 092 10 558 700

2013. év 2 559 321

14 746 304 2 978 800

ELTÉRÉS 1 000 036

4 366 212

A 2013. évben az eredeti előirányzatunk főösszege 10 558 700 e Ft összegben került jóváhagyásra az éves költségvetésben. Év közben kiadási előirányzataink kormányzati hatáskörben 12 146 e Ft-tal csökkentek, intézményi hatáskörben 3 737 437 e Ft-tal, irányító szervi hatáskörben 462 313 e Ft-tal növekedtek. adatok ezer forintban

BEVÉTELEK ALAKULÁSA Alkalmazottak térítésnek bevételei ebből üdülési díj bevétele ebből egyéb térítés bevétele Áru- és készletértékesítés Nyújtott szolgáltatások ellenértéke ebből hirdetés ebből operalátogatás ebből előadásokkal kapcsolatos bevételek

2009. ÉV

2010. ÉV

2011. ÉV

2012. ÉV

2013. ÉV

2 379

2 808

2 695

3 470

2 905

2 092

2 587

2 386

2 918

2 473

32

221

309

552

432

11 794

13 819

9 023

18 785

8 414

1 153 934

1 115 443

1 179 926

1 181 213

1 632 811

2 642

538

7 335

5 019

4 210

60 487

50 410

59 595

50 000

61 411

990 198

1 013 129

1 013 478

1 024 742

1 523 384

23


BEVÉTELEK ALAKULÁSA

2009. ÉV

2010. ÉV

2011. ÉV

2012. ÉV

2013. ÉV

100 607

51 366

99 518

101 452

43 806

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei

37 475

10 520

3 835

2 840

3 491

Bérleti és lízingdíjak bevételei

129 342

76 425

85 021

54 966

85 278

14 519

17 495

20 968

11 358

19 900

2 969

4 016

3 066

4 736

2 863

334

302

79

178

135

39 774

1 820

28

118

7 292

512 311

535 363

419 760

418 375

996 520

6

6

0

0

0

106

122

0

200

600

206

248

183

422

174

76 000

758 000

361 895

694 820

554 741

0

0

149

0

52

2 250

417

60

1 894

782

0

0

21 364

17 993

83 140

1 968 958

2 519 309

2 087 084

2 400 010

3 379 198

0

0

0

1 098

13 712

103 600

17 500

13 000

568

0

320

0

0

0

1 163 630

320

0

0

0

62 630

0

0

0

0

1 101 000

15 447

5 109

0

0

0

0

0

681 537

1 265 475

0

242 091

405 681

552 043

1 334 832

2 013 110

2 330 416

2 947 599

3 333 664

5 001 983

6 569 650

ebből egyéb bevételek

ebből vendéglátó-ipari vállalkozások bérleti díja Intézmény ellátási díjak Dolgozók kártérítésének bevétele Kötbér, bírság, egyéb kártérítés bevétele ÁFA bevételek, visszatérülések Kamat- és árfolyamnyereség bevételek Működési célú átvett pénzeszköz non-profit szervezettől Működési célú átvett pénzeszköz háztartásoktól Működési célú átvett pénzeszköz vállalkozásoktól Egyéb sajátos bevétel Tárgyi eszköz értékesítés Beruházási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés Intézményi működési bevételek összesen Felhalmozási célú átvett pénzeszközök különféle forrásból Támogatás értékű bevétel NKA-tól Egyéb támogatás értékű bevétel ebből támogatásértékű bevétel központi költségvetési szervtől ebből támogatásértékű bevétel egyéb fejezeti kezelésű előirányzattól Előző évi felhalmozási célú előirányzat maradvány átvétel Előző évi működési célú előirányzat maradvány átvétel Előirányzat-maradvány felhasználás

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Az intézményi működési bevételek 40 százalékot meghaladóan nőttek az előző évhez képest, figyelemre méltó az előadásokkal kapcsolatos – amely jelen esetben a jegy- és bérletbevételeken túl a kiszámlázott előadásokat és a külföldi vendégjátékok bevételeit is magukban foglalják - 2012. évhez viszonyított csaknem 50 százalékos bevétel növekmény. Természetesen az előadásokkal kapcsolatos bevételek emelkedése alapvetően az Erkel Színház megnyitásával hozható összefüggésbe, azonban 2013. év folyamán az Erkel Színház néhány teljes hónapot működött csupán, részint a 2013.03.01-ét követő ideiglenesen 100 napos játszás (próbaüzem) alatt, részint a felújítás 2013. novemberi befejezését követően szűk két hónapig, így az előadásokkal kapcsolatos bevétel növekedés nem csupán ennek, sokkal 24


inkább a 2013-ban lezajlott japán és kínai turnékból származó 232 032 ezer forintos bevételnek köszönhetőek. Egyes saját bevételeket tekintve sikerült érdemi növekedés elérnünk az előző évhez képest, az operalátogatás jegybevételei 22 százalékkal, a bérleti díj bevételeink 55 százalékkal nőttek. Jelentős nagyságrendű az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevételek, visszatérülések növekménye – csaknem 2,4 szerese a 2012. évinek – amelynek legfőbb indoka az Erkel Színház felújítása során az építőipari kivitelezéshez kapcsolódó fordított ÁFA miatti többletbevétel (316 771 ezer forint). 2013. évben egyszer támogatásként jelentős forráshoz jutottunk a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában megállapított, a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának terhére juttatott 1 100 000 ezer forintos támogatással, melyet az Erkel Színház 2013. tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház 2013. évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a „Több, mint Opera” elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján vállalkozásoktól intézményünknek juttatott támogatások értéke 554 741 e Ft volt 2013-ban, ez 140 079 e Ft-tal kevesebb, mint a 2012. évi támogatási összeg. Megjegyzendő, hogy ezen támogatási összegek zömében továbbra is csak az év legvégén realizálódnak, mint bevételek, így változatlanul nehéz ezen források nagyságával tervezni és célirányosan felhasználni a befolyó támogatásokat egyes kiadási tételek kapcsán. Összességében tekintve a 2013. évi intézményi bevételeink még nem tükrözik teljes valójukban az Erkel Színház megnyitásával kapcsolatos plusz bevételek mértékét, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a színház megnyitása már 2013. évben is jelentős költségtöbbletet generált. A 2013. évi előadások jegyértékesítésének alakulását a következő táblázat tartalmazza. Ezek az adatok a pénzforgalmi bevétel adataival nem egyezőek, mert teljesítés szemléletben mutatják az időszakhoz tartozó előadások jegy- és bérletértékesítésének bevételét általános forgalmi adóval növelt összegben.

MEGNEVEZÉS

Előadás szám (DB)

Fizető néző szám (DB)

ebből bérlők száma (DB)

Összes látogató (DB)

Összes bevétel (Ft)

Fizető látogatottság

Összes látogatottság

OPERAHÁZ

267

283 599

58 082

303 658

1 373 060 929

88 %

92 %

ERKEL SZÍNHÁZ

135

149 467

11 719

190 328

135 014 012

59 %

74 %

66

4 013

1 070

4013

4 976 161

76 %

80 %

70

3 687

1 832

3 687

4 244 944

63 %

64 %

4

272

0

458

319 200

45 %

76 %

542 441 038

72 703

OPERAHÁZ Székely Bertalan terem OPERAHÁZ Királyi lépcsőház Jókai Kamaraterem

ÖSSZESEN

502 144 1 517 615 246

-

-

Az Operaház 2013. évben az Ybl palotában 267 előadást mutatott be a közönségnek, szemben a 2012. évi 246 előadással. A fizető nézőszámunkat az operaházi előadásokra jelentősen tudtuk növelni - a tárgyévet megelőző évben értékesített operaházi jegyek darabszáma 202 198 darab volt, – az Operaházba béreltet váltók száma ugyan csökkent (2012-ben 63 786 darabot tudtunk értékesíteni), azonban valószínűsíthető, hogy az Erkel Színház megnyitásával, a kedvezőbb árfekvés miatt sokan ott váltottak béreltet, akik eddig az Operaházba jártak. A jegy- és bérlet bevételeket tekintve az Operaház önmagában is bevétel növekedést tudott elérni 2012. évhez képest, az Erkel Színház tényleges bevételei csak a 2014. évet 25


követően lesznek elemezhetőek, a 2013. évi néhány hónapos működést tekintve azonban kedvező adat várható ezen a téren is. A látogatottsági szint továbbra is töretlen, ami jól tükrözi, hogy az opera továbbra is nagyon vonzó műfaj a közönség számára. 3.2. Bevétel beszedésével összefüggő behajtási problémák A Magyar Állami Operaház nem rendelkezik közhatalmi bevételekkel, így a bevételek beszedésével kapcsolatban nem beszélhetünk behajtási problémákról. 3.3. Előző évi előirányzat-maradvány átvétele 2013. évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványa terhére két támogatást kapott intézményünk, melyek működési célú támogatásértékű bevételként kerültek kimutatásra. 2013 júniusában a 1356/2013 (VI. 24.) Korm. határozat alapján a fejezeti kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból 62 600 ezer forint került átcsoportosításra a Magyar Állami Operaház részére Marton Éva születésnapi koncertjének megszervezésére. A támogatást teljes egészében a koncert szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos számlázott szellemi tevékenységek (külföldi és belföldi művész egyaránt), külső szerzői jogdíjak, külföldi művész utazási költségek, színpadi zene szolgáltatások és kapcsolódó általános forgalmi adó kiadásokra fordítottuk. 2013 szeptemberében a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház 1 100 000 ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az alábbi kiadásokra használhattunk fel: •

•

•

az Erkel Színház 2013. tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolításának, valamint a 2013 őszi teljes körű üzembeállításhoz szükséges személyi feltételek megvalósításának zenekari, énekkari, magánénekesi, balett közreműködési díjai, karmesterek díjazása, a szükséges létszámbővítés (137 fő) 2013. december 31-ig esedékes béreinek és járulékainak kifizetése, az Erkel Színház 2013. évi teljes körű üzemeltetéséhez szükséges dologi feltételek biztosításának takarítási és nézőtéri szolgáltatásokkal kapcsolatos költségei, az Erkel Színházban bemutatásra kerülő premierek gyártási és alkotói költségei, illetve megnyitással, produkciókkal kapcsolatos marketing kiadások, a „Több, mint Opera” elnevezésű programsorozat (zenekari hangversenyek, oratóriumok és kamarakoncertek, dalestek és szólókoncertek, amelyek kedvcsinálóként szolgálnak az opera és balett műfajának megismeréséhez) lebonyolításával kapcsolatos kiadások.

4. Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása 4.1. Az előirányzat maradvány alakulása, a 2012. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei A Magyar Állami Operaház 2012. évi előirányzat-maradványa az alábbiak szerint került megállapításra és jóváhagyásra: • • •

Előző évek felhasználatlan maradványa Tárgyévben keletkezett előirányzat-maradvány MEGÁLLAÍTOTT ELŐIRÁNYZAT-MARADVÁNY ÖSSZESEN o ebből kötelezettségvállalással terhel maradvány o ebből kötelezettségvállalással nem terhel maradvány

224 453 e Ft 2 334 868 e Ft 2 559 321 e Ft 1 768 235 e Ft 791 086 e Ft

26


•

Kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból felhasználásra visszahagyott összeg összesen

791 086 e Ft

A 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványunkból 724 342 ezer forintot az Operaház, illetve az Erkel Színház fejlesztésére, a forráshiány miatt elhúzódó beruházási-felújítási munkák megvalósítására, valamint működési célú kiadásokra fordíthattunk, 66 744 ezer forintot pedig az Operaház - jelenleg ideiglenes elhelyezésű - Szervezési Osztályának végeleges elhelyezésének megvalósításához használhattunk fel. A 2012. évi kötelezettségvállalással terhelt 1 589 988 ezer forint előirányzat maradványunkból működési célra 1 083 231 ezer forintot, felhalmozási célra 506 757 ezer forint terveztünk költeni az alábbiak szerint: •

•

•

•

•

beruházási kiadásokra összesen 465 059 ezer forint összegű kötelezettségvállalással rendelkeztünk, melyből az Erkel Színház felújításával kapcsolatos beruházásokra 48 683 ezer forintot, az Operaház épületével kapcsolatos egyes beruházásokra 102 817 ezer forintot (ebből a színpadi süllyedő vezérlése, cseréje 83 820 e Ft), hangszer beszerzésekre 113 487 ezer forintot, a Hajós u. 13-15. ingatlan (raktár) megvásárlására 35 036 ezer forintot, egyéb beruházási kiadásokra további 49 705 ezer forintot irányoztunk elő. Évek óta húzódó, a beruházási kötelezettségvállalásaink között szereplő két, jelenleg is rendezés alatt álló tételként szerepel a 2010-ben meghiúsult, az Axis Consulting 2000 Kft-től megrendelt Eszköz Nyilvántartó Rendszer fennmaradó kötelezettségvállalása 65 750 e Ft értékben, illetve a KEHI által is vizsgált, 2009. évben 10 éves futamidőre megvásárolni kívánt operabáli díszletek fennmaradó kötelezettségvállalása 49 581 ezer forint értékben, felújítási kiadásokra összesen 41 698 e FT összegű kötelezettségvállalással rendelkeztünk, melyből az Üzemház épületében a liftek és a karterem padlójának felújítására 9 931 e Ft-ot, operaházi felújításokra 11 060 ezer forintot, a jókai utcai próbatermünk világítás korszerűsítésére 6 251 ezer forintot, hangszerek felújítására 2 050 ezer forintot, egyéb felújítási kiadásokra 12 406 ezer forintot irányoztunk elő, legjelentősebb mértékű kötelezettségvállalásokkal a dologi kiadásokon rendelkeztünk, összesen 820 295 ezer forint értékben, ahol csaknem valamennyi dologi kiadási tételünkre (üzemeltetési és szakmai anyag beszerzések, kommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, közüzemi díjak, szakmai és üzemeltetési szolgáltatások, kisértékű eszköz beszerzések, kiküldetési költségek, reklám- és propaganda kiadások, stb.) irányoztunk elő kiadást, személyi juttatások kötelezettségvállalással terhelt maradványán összesen 207 036 ezer forintot szerepel, melyből munkáltatói felelősségbiztosításra 1 085 ezer forintot, 2011. évről áthúzódó kiadásokra 3 427 ezer forintot, a 2012. évi létszámleépítés 2013. évre áthúzódó kifizetéseire 202 524 ezer forintot irányoztunk elő. a személyi juttatásokhoz kapcsolódóan a munkaadókat terhelő járulékok kötelezettségvállalással terhelt maradványaként 55 900 ezer forintot irányoztunk elő.

4.2. A 2013. évben keletkezett maradvány keletkezésének oka, összetétele Előirányzat-maradvány keletkezése Levezetése pénzforgalmi oldalról Költségvetési előirányzat felhasználási számla egyenlege Költségvetési pénzforgalmi számlák Pénztárak és betétkönyvek egyenlege Záró pénzkészlet Költségvetési aktív, kiegyenlítő számlák záró egyenlege Passzív kiegyenlítő elszámolások záró egyenlege (-)

2 837 729 e Ft 13 e Ft 3 861 e Ft 2 841 603 e Ft 27


Költségvetési aktív átfutó elszámolás záró egyenlege Passzív átfutó elszámolás záró egyenlege (-) Költségvetési aktív függő elszámolások záró egyenlege Passzív függő elszámolás záró egyenlege (-) 2013. évi tartalékok összesen

4 552 e Ft 2 846 155 e Ft

Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-) 2013. évi szabad előirányzat maradvány (-) Felhasználható előirányzat-maradvány

2 846 155 e Ft 54 940 e Ft 886 705 e Ft 1 904 510 e Ft

Levezetése előirányzati oldalról Kiadási megtakarítás Bevételi lemaradás (túlteljesítés) Fentiek egyenlege Előző évből származó előirányzat-maradvány Módosított kiadási megtakarítás Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-) 2013. évi szabad előirányzat maradvány (-) Felhasználható előirányzat-maradvány

2 223 944 e Ft 76 000 e Ft 2 299 944 e Ft 546 211 e Ft 2 846 155 e Ft 54 940 e Ft 886 705 e Ft 1 904 510 e Ft

Az előirányzat-maradvány összetétele Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Intézményi felújítási, beruházási kiadások Felhasználható előirányzat maradvány összesen Szabad előirányzat maradvány (dologi kiadások) összesen ÖSSZESEN

65 563 e Ft 25 736 e Ft 1 042 784 e Ft 770 427 e Ft 1 904 510 e Ft 886 705 e Ft 2 791 215 e Ft

5. Az Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása A Magyar Állami Operaház 2013. évben nem vett részt Európai Uniós forrásból finanszírozott programokban. 6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak összesen II. Tárgyi eszközök összesen III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen IV. Üzemeltetésre, kezelésbe adott és vett eszközök

21 793 3 385 205 1 409 12 032

15 868 3 516 508 1 235 9 800

10 232 4 929 949 1 220 7 567

ELTÉRÉS 2013/2012 - 35 % + 40 % -1% - 23 %

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

3 420 439

3 543 411

4 948 968

+ 40 %

MEGNEVEZÉS

2011.

2012.

2013.

A befektetett eszközök megoszlását tekintve 2013. évben kizárólag ingatlanokkal kapcsolatos beszerzésekre, felújításokra, illetve egyéb gépek, berendezések, felszerelések, valamint járművek beszerzésére került sor, sem immateriális javak, sem ügyviteli és számítástechnikai eszközök beszerzése nem valósult meg (ez utóbbi esetében az elhúzódó engedélyezési eljárások miatt). 28


6.1. A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései A 2013. év beruházási, felújítási kiadások döntő hányada az Erkel Színház felújításával összefüggésben valósult meg, a felhalmozási kiadásokból az épület felújításával összefüggésben felmerült munkálatok 2013. évben ténylegesen kifizetett értéke nettó 1 216 404 ezer forint volt, a színház újranyitásához szükséges eszközök, berendezések, felszerelések beszerzésére nettó 85 024 ezer forint kifizetés történt. Az engedélyeztetési eljárások miatt az Erkel Színház felújításával kapcsolatos számos beruházási, beszerzési kiadásunk jelentős csúszást szenvedett. Az Erkel Színház felújításának tapasztalatai A Magyar Állami Operaház 2012. évi eredeti költségvetése 1,7 milliárd forint összegű támogatást tartalmazott az Erkel Színház felújítása kapcsán, mely összeg a színház előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítását célozta meg. 2012. évben Magyarország Kormánya az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítását a közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 27/2012. (III. 6.) kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Az Operaház 2012. augusztus 20-án tette közzé felhívását (KÉ12551/2012 nyilvántartási számon) az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására a Közbeszerzési Értesítő lapjában. A felújításra megítélt 1,7 milliárd forintos támogatás Magyarország nehéz gazdasági körülményei miatt azonban a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekről szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján még ebben az évben zárolásra, majd a 1635/2012 (XII.18.) Korm. határozat értelmében elvonásra került, így az előkészületi munkálatok mellett 2012-ben nem indulhatott meg a konkrét felújítási folyamat. Ugyanakkor a Magyar Állami Operaház 2013. évi költségvetése ismételten tartalmazta a felújításra megítélt keretösszeget, így a tényleges munkálatok 2013-ban kezdődhettek meg. A konkrét építőipari munkák a közbeszerzési eljárás nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel 2013.01.02-án aláírt szerződést követően kezdődhettek meg. A generálkivitelezővel aláírt alapszerződésből fakadó, folyamatosan változó műszaki tartalom, valamint a rendelkezésre álló források szűkössége az elvégzendő beruházási munkálatok, beszerzések kapcsán folyamatos fedezeti és pénzügyi egyeztetéseket igényelt annak érdekében, hogy az Operaház ne lépje túl a felújításra kapott pénzügyi keretét, illetőleg valamennyi kívánt munkálatokra jusson megfelelő forrás. Tovább nehezítette és jelentősen hátráltatta a teljes beruházást – és ezen túl az Operaház valamennyi beruházását, beszerzését – a 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. július 1-én bekövetkezett azon változása, mely szerint valamennyi tervezett beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú munkáinkat a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetőleg a Nemzetgazdasági Minisztérium által előzetesen jóvá kellett hagyatni. Ezen túlmenően további engedélyezési kötelezettséget - és ezzel újabb csúszásokat - jelentettek a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló 1036/2012 (II. 21.) Korm. határozatban megfogalmazott, beszerzési tilalom alá eső eszközök Magyar Államkincstárhoz, illetve a Miniszterelnöki Hivatalhoz megküldendő engedélyezési eljárások. Mindezek tükrében a teljes Erkel beruházás pénzügyi tervezése és ütemezése is nehézkessé vált, az egyes engedélyeztetések elhúzódása miatt számos felújítási munka, illetőleg beszerzés esetén kérdésessé vált a határidőre történő teljesítés. A Magyar Állami Operaháznak azonban ezen tényezőktől függetlenül tartania kellett az Erkel Színház újranyitására meghatározott 2013. november 7-es céldátumot. A felújítási munkák pénzügyi vonatkozásának egyik sarkalatos pontja volt, hogy a beruházást végző Laki Zrt-vel kapcsolatos pénzügyi elszámolások az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 29


alapján a fordított általános forgalmi adó elszámolás szabályai alá tartoznak-e. Miáltal az általános forgalmi adó törvény előírásai alapján a fordított általános forgalmi adó elszámolásnak az építéshatósági engedélyezés az egyik alapkritériuma, így az Operaház 2013. júniusában állásfoglalást (véleményezést) kért és kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, mely alapján a kivitelező céggel összhangban az Operaház az fordított általános forgalmi adó elszámolás mellett döntött, és ennek megfelelően nyilatkozott az építő cég felé. A fordított általános forgalmi adó elszámolásból kifolyólag a Laki Zrt-vel kötött szerződés szerinti bruttó 1 480 820 000 forintos kivitelezési értékből a fordított ÁFA miatti elszámolásból fakadóan 314 820 000 forint, a fizetendő általános forgalmi adónak megfelelő összegű többletbevételt kértünk és kaptunk meg irányítószervi hatáskörben, melyből 68 820 000 forintot fordítottunk az Erkel Színházzal kapcsolatos beruházási kiadások előirányzatának emelésére. A 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. július 1-én bekövetkezett változásával a beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú munkálatokhoz, beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat előzetesen engedélyeztetni kellett a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumával, illetőleg a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Az Erkel Színház felújításának közepén bekövetkezett jogszabály változás óriási mértékben nehezítette meg a színház felújítási folyamatának zökkenőmentes lebonyolítását, mind technikai, mind pénzügyi vonalon. Az Erkel Színházhoz kapcsolódóan a generálkivitelező által végzett építési munkálatok mellett számos egyéb, speciális színháztechnológiai beruházás is szükségessé vált (pl. díszlethúzó berendezések korszerűsítése, mobil forgószínpad beszerzése, speciális világítástechnológiai eszközök beszerzése, stb.), amelyekkel kapcsolatban - amennyiben azok 2013. június 30. után merültek fel - a szükséges minisztériumi engedély megérkezéséig nem állt módunkban szerződést kötni, kötelezettséget vállalni. Az Operaház a gyorsabb ügymenet érdekében több körben nyújtott be kérelmet a szükséges beruházások engedélyeztetése kapcsán, azonban az engedélyezésre történő benyújtás, a kért korrekciók, illetve az engedély megérkezése között jelentős idő telt el, ami jelentős csúszásokat eredményezett az Erkel Színház – és az Operaház egyéb beruházásai – felújítása kapcsán. Ezen túlmenően, miáltal az Erkel Színház felújítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé lett minősítve, illetőleg a csaknem hat éve zárva tartó, elavult és lepusztult infrastruktúrával rendelkező, a jelenleg érvényben lévő hatósági (pl. tűzvédelmi) előírásoknak meg nem felelő teátrum újbóli megnyitáshoz szükséges felújítások, beszerzések kapcsán nem lehetett mérlegelési szempont az egyes beszerzésekre vonatkozó tilalom, ezért az Operaház általános mentességi kérelmet kért a beszerzési tilalmas eszközök engedélyeztetés alól a Miniszterelnökségtől. Az erre vonatkozó engedélyt nem kaptuk meg, így a beszerzési tilalom alá tartozó eszközök esetében további engedélyezési eljárásokat kellett eszközölnünk a Magyar Államkincstár, illetve a Miniszterelnöki Hivatal felé, ami további csúszásokat okozott az egyes beszerzések kapcsán. Összességében elmondható, hogy az Erkel Színház felújítására fordítható kerettel az Operaház jól gazdálkodott, a rendelkezésre álló forrásból – nem kevés vita és egyeztetések árán – sikerült a lehető legtöbb műszaki tartalmat megvalósítani, amelyek részint a közönség által is élvezhető, látványos formában, részint a kulisszák mögötti színháztechnológiai fejlesztésekben öltöttek testet. Jóllehet a színház felújítása a hivatalos megnyitással nem ért véget, és a továbbiakban folyamatos fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország legnagyobb befogadóképességű színháza a mindenkori építésügyi, színháztechnológiai és a közönség által támasztott igényeknek megfeleljen, az Erkel Színház a felújítással üde színfoltja lett a szintén megújuló II. János Pál Pápa térnek és a magyar színházkultúrának. Az Erkel Színház felújításával kapcsolatosan - a teljesség igénye nélkül - az alábbi főbb beruházások, beszerzések kerültek meghatározásra, amely felhalmozási kiadásoknak egy jelentős hányada pénzügyi, illetve műszaki szempontból a szűkösre szabott megnyitási határidő, illetve az engedélyeztetési eljárások miatt 2013. évről áthúzódott a következő évre:

30


•

•

• •

•

•

•

•

•

A generálkivitelező Laki Épületszobrász Zrt-vel, az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására kötött szerződésben foglaltak mind műszaki tartalomban, mind pénzügyileg teljes egészében megvalósultak 2013. évben, a fordított általános forgalmi adó elszámolás miatt a szerződésben foglalt nettó 1 166 000 ezer forint teljes egészében kifizetésre került a vállalkozó részére, melyből építési beruházásként 1 090 689 ezer forint, különféle eszközök, gépek, berendezések beszerzéseként 75 311 ezer forint került elszámolásra. A felújítási munkálatok minőségi kivitelezésének biztosításához, továbbá a folyamatosan változó műszaki tartalom nyomon követéséhez, ellenőrzéséhez elengedhetetlen volt bevonni a beruházási folyamatokba mérnök tanácsadókat, illetve kötelező előírásként műszaki ellenőrt, akik a teljes beruházási folyamatot az előkészítő munkálatoktól kezdve a garanciális hibajavításokig végigkísérték. A mérnök tanácsadói feladatok 24 496 ezer forintot, a műszaki ellenőri feladatok ellátása 18 669 ezer forintot tett ki a teljes beruházási folyamatot tekintve. A Budapesti Elektromos Művek Zrt felé a villamos hálózat bővítéséhez hálózatfejlesztési díjként bruttó 3 379 ezer forint került kifizetésre, Az Erkel Színház elavult díszlethúzó berendezéseit teljes egészében ki kellett cserélni annak érdekében, hogy a kézi meghajtású berendezések egy jelentős részét gépi húzókra tudjuk váltani, megfelelve ezzel a kor előadásaihoz elvárt díszletmozgatás technikai feltételeinek. Ennek a teljes bekerülési költsége bruttó 105 156 ezer forintot tett ki, melyből 2013. évben bruttó 42 062 ezer forint került kifizetésre. Az előadások egy részéhez szükséges volt, hogy a színház rendelkezzen mobil forgószínpaddal, így ennek beszerzési folyamata 2013. évben megkezdődött, azonban az engedélyeztetési eljárások miatt csak 2014-ben fog ténylegesen realizálódni, a várható bekerülési költség 26 619 ezer forint lesz. Az Erkel Színház színpadi függönye az intézmény hosszú évekig tartó kihasználatlansága alatt teljesen tönkrement, így cserére szorult, sajnos a 2013. évi gyártás során fellépett hiba miatt a gyártó cégnek újra kellett gyártania a teljes függöny anyagot, így ezen tételhez kapcsolódóan 2013-ban 6 575 ezer forint pénzügyi teljesítés történt, további 10 757 ezer forint már csak 2014. évben került kifizetésre. A színház fény- és hangtechnikai parkja, valamint az azt kiszolgáló berendezések jelentősen elavult állapota miatt ugyancsak számottevő beruházási kiadásokat tettek szükségessé a színház mai kornak megfelelő működéséhez szükséges eszközök, berendezések, felszerelések beszerzései. A generálkivitelező által beszerzett, az előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítás keretösszegében szereplő eszközökön túl további 53 054 ezer forint értékben került sor intelligens lámpák, erősítők, keverőpultok, hangsugárzók, felvevő és lejátszó berendezések és egyéb világítási- és hangtechnikai eszközök beszerzésére, valamint az ezekhez kapcsolódó rendszerek kiépítésére (ebből az összegből 22 999 ezer forint kifizetése 2014-ben várható). Az Erkel Színház felújítására kapott támogatási keretösszegből a szükséges műszaki megújuláson túl nagyon kevés olyan látványos, a közönség számára is észlelhető, élvezhető munkát tudtunk elvégezni, amely szemmel látható változást, komfort érzetet eredményez, ezért jelentős hangsúlyt fektettünk a színház közönségforgalmi területeinek átalakítására. A felújítás generálkivitelezője által elvégzett munkálatokon túl a közönségforgalmi területek külön terveztetésére 3 937 ezer forintot, a belsőépítészeti munkálatokra – beleértve a színház átalakult bejárati csarnokában, emelvények létrehozásával kialakított, kisebb kiállítások, rendezvények tartására alkalmas multifunkcionális tereket is – további 61 500 ezer forintot fordítottunk (bár ezen munkálatok pénzügyi rendezése 2014. évre csúszott). Az Erkel Színház épületén túl a színházat körülvevő környezet rendezése is elengedhetetlenné vált, részint a színház üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosításához (pl. megfelelő buszparkolók kialakítása, az átépítés miatt a bejárati rész biztonságos kialakítása a közönség számára), részint forgalomtechnikai (pl. a 4-es metró építkezéséhez kapcsolódóan) és esztétikai okokból. A külső környezet rendezésére előirányzott 83 820 ezer forintos keretben tervezett munkálatok jelenleg is folyamatban vannak, számos hivatallal (pl. Fővárosi Önkormányzat, Józsefvárosi Önkormányzat, Budapesti Közlekedési Központ, stb.) szükséges folyamatos egyeztetéseket, engedélyezéseket végeznünk, ez jelentősen lassítja a környezetrendezési 31


•

munkálatokat, továbbá az Operaház igyekszik a költségeket megosztani a területileg illetékes intézményekkel. A színház üzemeltetéséhez számos gép, berendezés beszerzésére volt szükség ahhoz, hogy az előadások zökkenőmentesen tudjanak folyni, ennek érdekében 2013. év folyamán többek között beszerzésre kerültek különféle szerszám gépek (fűrészek, ütve fúrók, stb.) 1 797 ezer forint, az orvosi rendelőbe szükséges eszközök (pl. defibrillátor) 2 791 ezer forint, a jelmeztár részére különféle háztartási gépek, varrógépek és kiegészítők 2 188 ezer forint értékben, ezen túlmenően az Operaház és az Erkel Színház közötti vezeték nélküli kapcsolat megvalósításához szükséges rádiófrekvenciás állomás kialakítása 1 733 ezer forintért került kialakításra, továbbá beszerzésre került még az Erkel hangosító tár részére a minőségi színpadkép biztosításához egy SONY HD kamkorder 1 757 ezer forint összegben.

Egyéb 2013. évi főbb beruházások, beszerzések • •

• •

•

•

•

•

Az Operaház épületének egyik legjelentősebb beruházása a színpadi süllyedő és a hozzá kapcsolódó vezérlés cseréje volt, a teljes bekerülési költség 83 820 ezer forintot tett ki, melyből 2013. évben 54 483 ezer forint került kifizetésre. Az Operaház közönségforgalmi területeinek fejlesztésére, új üzleti funkciók megteremtésére, a Szervezési Osztály jelenleg ideiglenes elhelyezésének végleges megoldására egy komplett tervezési folyamat keretében 16 764 ezer forintot irányoztunk elő, a munkálatok műszakipénzügyi teljesítése 2014. évben várható. Az Operaház épületének – műemléki jellege miatt – eleddig nem megoldott, de a jelentős idegenforgalmi vonzereje miatt szükséges díszkivilágítását sikerült megoldani 2013. évben, erre a célra 9 906 ezer forint került elköltésre. Mind az Operaház, mind az Erkel Színház előadásaihoz kapcsolódóan horribilis összeget fordítunk látványtechnikai eszközök, elsősorban nagy teljesítményű projektorok bérlésére, ennek kiküszöbölésére 25 565 ezer forintot irányoztuk elő 2013-ban projektor beszerzést (a pénzügyi teljesítés az engedélyezés elhúzódása miatt 2014. évre tolódott), amely kiadás néhány éven belül megtérülhet az Operaház számára. 2013. évben az Operaháznak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel karöltve sikerült vagyonkezelésbe vennie a Budapest VI. kerület Terézváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest, VI. kerület, Hajós u. 13-15. szám alatti, raktár megnevezésű, földszinti 48 és 36 m2 alapterületű ingatlanokat 7 225 ezer forint értékben, mellyel bővültek az Operaház közvetlen környezetében lévő raktározási lehetőségeink. Jelentős értékben történtek hangszerbeszerzések is 2013. évben, az előző években minimálisan tudtunk hangszerek beszerzésére forrást biztosítani, így jelentősen leromlott a hangszerparkunk minősége, ezért elengedhetetlen volt, hogy frissítésre kerüljenek egyes operaházi hangszercsoportok. 2013-ban 82 269 ezer forintot költöttünk új hangszerek beszerzésére (gazdagodtunk egy Steinway zongorával, ezen túl fuvolák, kürtök, klarinétok, trombiták, harsonák, illetve timpani és orgona került beszerzésre), amelyen felül további 2 603 ezer forintot fordítottunk hangszerek (nagybőgő) javítására. Régóta húzódó problémát sikerült megoldanunk egy Opel Vivaro mikrobusz beszerzésével (4 950 ezer forint értékben), amellyel részint a beszerzések, részint – az eddig jelentős ráfordításokat felemésztő taxival történő szállítás helyett – az előadásokhoz kapcsolódó személyzet szállítását tudjuk megoldani a két játszóhelyünk, valamint a raktárak között. Ingatlanokkal kapcsolatosan további beruházásként került elvégzésre az operaházi Schindler személylift EMI-TUV szakértő által előírt részeinek felújítása 2 985 ezer forint értékben, az Operaház sűrített levegő hálózatának biztonságos ellátásához 2. légsűrítő csavarkompresszor elhelyezése történt meg a pincei központban 1 562 ezer forint, a hőtágulás biztosítására elhasználódás miatt 2 db hőközponti fűtési rendszer került cserére 2 137 ezer forint bekerülési költséggel. Az Üzemház VII. emeleti kartermének balesetveszélyessé vált, korhadt hajópadló burkolatának cseréje történt meg 1 827 ezer forint ráfordítással, valamint 8 104 ezer forint értékben felújításra kerültek az üzemházi elöregedett személyliftek. 32


•

Számos berendezésünket, felszerelésünket sikerült korszerűbbekre cserélni 2013. évben, az Operaház jelmeztárai, cipész- és egyéb jelmezműhelyei részére vásároltunk különböző varrógépeket, háztartási eszközöket, szárítószekrényeket, légtisztító berendezést összesen 7 245 ezer forint értékben. A 2013. évi kínai és japán turnék, valamint egyéb rendezvényekre történő szállítások miatt különféle díszlet, jelmez és hangszer szállítókonténerek beszerzésére került sor 8 677 ezer forintért, az előadásokhoz kapcsolódóan fényvetők és teljesítmény szabályozók (8 db intelligens lámpa, és 22 zoom profil fényvető, valamint tartozékaik, továbbá 35 db Digitális dimmer és a beszerelésükhöz, üzembe helyezésükhöz szükséges eszközök) kerültek beszerzésre 43 002 ezer forintért, továbbá füstgépek, fémhalogén követő gépek beszerzése történt meg 6 791 ezer forintért.

6.2. A 2013. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás, a befolyt bevétel felhasználása A Magyar Állami Operaház 2013. évben tárgyi eszközök értékesítése keretében néhány hangszer eladását látta indokoltnak, amelyek vagy elavultságuk, vagy használaton kívüliségük okán váltak feleslegessé, illetve egyes esetekben a megfelelő minőségű javíttatási költségek nem álltak arányban az eszköz értékével. Ezen értékesítésekből nettó 782 ezer forint folyt be 2013. évben. 7. Tulajdonosi részesedés bemutatása A Magyar Állami Operaház sem gazdasági társaságban, sem egyéb társaságban nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása Követelések állománya 2013. december 31-én a követelések összértéke 243 231 ezer forintot tett ki, mely a következő tételekből áll: •

• •

követelések áruszállításból és szolgáltatás nyújtásból o ebből vevő követelések összesen o ebből továbbszámlázott szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelés o ebből vevőkkel szembeni követelések hitelezési vesztesége (-) rövid lejáratú kölcsönök (tartósan adott kölcsönök mérlegfordulónapot követő évben esedékes törlesztő részletei) Egyéb követelések (dolgozók lakásbérleti díj hozzájárulása, kilépett dolgozók tartozása, egyéb különféle követelések) o ebből munkavállalókkal szembeni követelések o különféle egyéb követelések

227 981 e Ft 227 649 e Ft 891 e Ft 559 e Ft 162 e Ft 15 088 e Ft 533 e Ft 14 555 e Ft

Követelések elszámolt értékvesztését az alábbi táblázat tartalmazza: Sor szám

VEVŐ

Számla sorszám

Összeg

Fizetési határidő

Érték vesztés

Hitelezési veszteség

58307

7 500

2006.01.31

7 500

60424

260 500

2006.04.30

260 500

AMICE-BONO BT ÖSSZESEN

268 000

1.

AMICEBONO BT

-

Indoklás A végrehajtás folytatása iránti kérelem benyújtásra került, az eljárás nem hozott eredményt. Az értékvesztés tartós és jelentős, megtérülésre nem lehet számítani, az összeg kivezetése indokolt.

268 000

33

Magyar Állami Operaház – 2013. évi szöveges beszámoló Sor szám

Számla sorszám

VEVŐ

Összeg

07/000057

2.

KRISZ ÉS MI BT

174 000

Fizetési határidő

Érték vesztés

Hitelezési veszteség

2007.01.25

Indoklás

174 000

07/000058

104 400

2007.01.25

104 400

07/000822

12 000

2007.11.23

12 000

KRISZ ÉS MI BT ÖSSZESEN

290 400

-

290 400

VÉGÖSSZESEN

558 400

-

558 400

A végrehajtási eljárás nem járt eredménnyel. Az értékvesztés tartós és jelentős, megtérülésre nem lehet számítani, az összeg kivezetése indokolt.

A 2013. évi követeléseink értéke az előz évi követelésállományhoz viszonyítva azonos nagyságrendet képviselnek, mindösszesen bő 2 százalékos növekedés volt tapasztalható. Kötelezettségek állománya MEGNEVEZÉS

2012.

2013.

változás

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen

0

0

II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen

11 558

228 202

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen

37 745

1 686

F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

49 303

229 888

+ 1 974,4 % - 95,5 % + 466,3 %

A rövid lejáratú kötelezettségeink állománya – a 2011. évi 204 051 e Ft rövid lejáratú kötelezettség állományt is meghaladva – jelentősen nőttek. A szállítókkal szembeni tartozásunkból a 2013. tárgyévi rövid lejáratú kötelezettségállományunk 120 417 ezer forintot, a tárgyévet követő évi 107 650 ezer forintot tesz ki (egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 135 ezer forint került kimutatásra, mely zömében munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket takarnak). A tárgyévi szállítói tartozásunk értékének mintegy 95 százaléka 2013. november – december havi pénzügyi esedékességű tartozást takar, így – lévén jelentős 2013. évi záró pénzeszközök állnak rendelkezésünkre a szállítói számlák teljesítésére – azok teljesítése folyamatosan történik 2014. év folyamán. 9. A letéti számla pénzforgalma A Magyar Állami Operaház nem rendelkezik letéti számlával. 10. Befizetési kötelezettségek, elvonások éves teljesítése 2013 májusában egyszeri jellegű pótelőirányzatként a 1159/2013 számú Korm. határozat, a 3932/8/2013. számú NGM intézkedés, illetve a 408/2012 számú Korm. határozat alapján 2013. évi bérkompenzációként 32 150 ezer forint támogatást kaptunk. A megadott célra el nem költött pénzösszeg visszarendezéseként 2013 decemberében visszautalásra került 13 796 ezer forint támogatási összeg. 2013 decemberében a Kultúráért Felelős Államtitkár 47411/2013/KUKAB számú intézkedése alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben 43 900 e Ft-tal csökkentette az Operaház dologi kiadásainak (textília beszerzések és kapcsolódó általános forgalmi adót érintő) előirányzatát, mely 34


módosítás az egyes kulturális intézmények gazdasági egyensúlyának helyreállításának finanszírozását szolgálta. 2013.12.30 – a túlzott hiányeljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1259/2013. (V. 13.) Korm. határozat alapján elrendelt zárolás keretében intézményünk 2013. évi költségvetéséből 30 500 e Ft került zárolásra a dologi kiadásokból, mely összegben a textil anyagok beszerzésének és a kapcsolódó általános forgalmi adónak az előirányzatát csökkentettük. A 2013. évben keletkezett maradványból befizetési kötelezettségként 54 940 ezer forint került kimutatásra, mely a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó el nem költött előirányzat maradványát foglalja magában. 11. Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információk A Magyar Állami Operaház 2013-ban az előző évekhez képest jóval kedvezőbb kilátásokkal nyitotta a 2013. évet az eredeti költségvetési előirányzatok és engedélyezett létszámkeret tekintetében. A 2012. évi maradvány felhasználás, az évközi kormányzati intézkedések és az év végi társasági adó alapú pénzeszköz átvételek következtében likviditási és finanszírozási szempontból az előző évekhez képest sokkal megnyugtatóbb évet tudhat maga mögött, a színház - mind az állami, mind a vállalkozóktól származó plusz források bevonásával - képes volt az üzemeltetési kiadások finanszírozása mellett az intézményhez méltó magas színvonalú operajátszás finanszírozását is biztosítani, a 2013. év előadásai - a látogatottsági adatok alapján biztosan - elnyerték az opera és balett szerető közönség tetszését is Az Erkel Színház 2013. novemberi megnyitásával olyan emberekhez is el fog jutni a komolyzene és táncművészet élménye, akik eddig – akár anyagi, akár egyéb okokból – nem érezték magukénak ezt a műfajt. A rendelkezésre álló forrásokat maximálisan kihasználva a 2013. esztendő az Erkel Színház megújításának és végleges – immár felújított – megnyitásának az éve volt, újra élesztve ezzel az egyik legnagyobb magyar színházunkat, annak látogatottsága az elmúlt néhány hónapot figyelembe véve kedvezőnek mondható. Az Operaház számára a jövőt tekintve jelenleg a legnagyobb kihívás, hogy az Erkel Színház felújítása után a működési költségeire milyen forrást tudunk elkülöníteni az Operaház költségvetéséből, mert a rendelkezésre álló forrásokból biztosítanunk kell - mind anyagi, mind művészeti szempontból -, hogy a Magyar Állami Operaház továbbra is méltó helyet foglaljon el a nemzetközi opera és balett műfaj területén. Összegezve a 2013. évet, mind művészeti, mind finanszírozási szempontból kedvező évet zárt a MÁO, reményeink szerint a színház – beleértve az Erkel Színházat is – támogatói (legyen az állami vagy magánszektor) 2014. évben is töretlenül támogatják majd intézményünket, művészeti elképzeléseinket.

35

Magyar Állami Operaház évi szöveges beszámoló

Recommend Documents