mAgücsy-dietz Sándor
6 ezentúl
eddig,
mint
jelzett
szokott
a
is
feladatok megindításához
és
szíveskedjenek
ügyszeretettel
hogy
munkálkodásában,
szakosztályunk
egyesült
ervel
Ha
végrehajtásához.
résztvenni
láthassunk
az
itt
ezirányú elhatározá-
sunk komoly, ügy a siker sem maradhat el. vSzázadik ülésünknek méltó eseménye lenne, ha az ezután következ idszak Magyarország flórája megalkotásának a jegyében indulna meg, így új lendületet és határozott czélt adva szakosztályunk további mködésének. Azzal az óhajtással, hogy a növénytani szakosztály tevékenysége ezentúl
is
mindenkor sikeres és eredményes legyen, megnyitom századik ülésünket.
Mágocsy-Dietz Sándor:
»Magyar-
Hollós László * ország Gasteromycetáí.«
A
növénytani szakosztály századik
ünnepét, a
törekv
tudományos
ülést
mködése
egyik tanúbizonyságának
most
irodalmunk
megjelent
jelents
terméke avatja igazában ünneppé.
Valamely jelents irodalmi munkának a megjelenése még a nagy nemesemény. Mennyivel inkább kell örvendenünk is örvendetes
zetek életében
számban
nekünk, a kik
nagy nemzetektl
anyagi
javakban
szegények,
vagyunk, ha
mindezek
daczára
kevesen,
elszigetelve
nyelvileg a
mégis
sikerül
komoly törekvésünknek egy-egy nevezetes jelét üdvözölnünk. Ilyen jelents munkát szerencsém van a t. szakosztály mai ünnepélyes ülésén bemutatni. Ez a könyv Hollós László kitartó munkálódásának az eredménye, mely Magyarország Gasteromycetái czímmel jelent meg.** Mai századik ülésünknek kedvez alkalma késztet arra, hogy a munkát
munkának jelentsége maga is jelents munkákban bvelked német
részletesebben ismertessem, a mit különben a
kötelességemmé tesz irodalomban
;
30—50
1,
továbbá
Kai
c
még
hiszen
a
évre kell visszamennünk,
munkára akadjunk.
trált
b e
is
A
hogy ehhez
mi irodalmukban pedig
h b re n n
e r
illusztrált
munkái
Wa
1
d
s
mellett a
hasonló t
e
i
n
és
illusz-
K
i
Hollós-é
t
a
i-
jele-
meg az elbbinek majd százados évfordulóján. Már ez a körülmény magában is eléggé indokolttá teszi, hogy Hollós munkájának a megjelenését örömmel üdvözöljük, hogy büszkeséggel mutassunk rá. Hollós munkájának a kéziratát és eredeti rajzait szakosztályunknak
nik
19ü2ik
februárius 12-én tartott ülésén mutattam be,
évi
a
midn
általánosan
* Bemutalta és ismertette I\I á g o c s y - D e t z' Sándor a növénytani szakosztálynak 1904. évi fehruárius 10-iki (100-ik) ülésén. ** A munka teljes czime Gasteromycetes Hungáriáé. Cum tabulis XXXI. i
:
Magyarország
H
Gasteromvceiái.
László
A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából
irta
Harminczegy tábla eredeti rajzzal és fényképpel. Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Budapest, Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1003. Ara 60 korona. dr.
o 11 ó
s
állami
freáliskolai
tanár,
Kecskeméten.
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGYARORSZÁG GASTríROMYCESEI« magyar szakembernek
óhajtás, vajha sikerülne
nyilvánult az az
7
minden
a
ezt
ízében magyar munkáját honi eszközökkel megjelentetni.
A Magyar Tudományos Akadémia
áldozatkészsége és
bkezsége
tette
lehetvé, hogy a Franklin-Társulat
becsvágyból a mai
napra
nem annyira üzleti érdekbl, mint inkább munka megjelenését lehetvé tette, a mire a
a
munka körülményes
elkészítése,
esztendre
szükség
két
volt
Holló
a melyre
a képek kívánta gondos kivitele miatt éppen
ahhoz
hosszú
aránylag
;
munkát véglegesen
Hollós munkája
A
az írójához, kiadójához és pártfogójához.
folio-alakban, 25 nyomtatott ívet teszen
kat a nehézségeket,
old.) vázolja a
évben kapott megbízatás folytán Kecskemét növényzetét
gombákra buzdítja, hogy
elmunkálatai közben lelkesen
ki
ki.
munka létrejöttének módját és azomelyekkel munkája közben meg kellett küzdenie. Az 1895-ik
Elszavában (1— 8-ik
a
képest,
meg
elkészíthesse.
gyümölcsét, mert méltóan jelent
kéri,
idhöz
az
hogy tanulmányait bevégezhesse és a hosszú id azonban megtermé a maga
s-nak volt szüksége,
vonatkozólag
a
gombákkal
a
a
melynek
Hazslinszky
tanácsát
ismerteti,
behatóan
A
foglalkozzék.
nagy Magyar-Alföld pöffeteg-félékben való gazdagsága bírja rá, hogy els sorban ezekkel foglalkozzék és már 1897-ben annyira jut foglalkozásában, hogy a Gasteromyci's-ek monográfiájának megírását veheti tervbe. Öt évet szán erre a
munkára
A
az öt év leteltével
és
el
is
készül munkájával.
magyarországi Gasteromyces-tk megírására buzdítja az
olyan
fajt
eme
csoport
is,
hogy sok
melyek az orosz pusztákról vagy Algírból ismeretesek, hogy
talált,
számos
tagjának
—
csudálatos
—
megkapó
sokszor
bizarr
formája felköltötte figyelmét.
ama
Megbirkózik munkája folyamán
nehézségekkel, melyeket
rajzok vagy rajz híján közölt adatok okoznak, és a melyeket
ben nem nagy lelkiismeretességrl tanúskodó sok
vagy a gyjteményekben
új rossz
exsiccata-kban rosszul
és
faj
a rossz
az újabb id-
irodalmi közlése,
meghatározott példák köz-
okozott.
lése
Legyzi egy fajnak
ezeket egyrészt az eredeti példák
számú
nagy
másrészt
fölkeresésével,
az
példákban való gyjtésével, továbbá a mikroszkóp
és ers kritikai érzékrl tanúskodó munkabírásával. Egybegyjti anyagát a Kárpátoktól a Dráva — Dunáig, de különösen az Alföld széles terén, használja a hazai és a közelebb es külföldi gyjtemé-
használatával, végre kételkedéssel párosult lelkiismeretes
nyeket és könyvtárakat, de e mellett a különleges irodalomból egész tárat
A melyeket 11
n
e
könyv-
szerez be, négyezer korona költséggel.
s z
közreadott látott,
monográfiájában
a puszta irodalmi
csak
csoporttal
—
foglalkozik
nem
a
fajokat
használja
fel.
sorolja
el, a
Hogy H
»Magyarhon hasgoinbái« után
k y-nak 1875-ik évben megjelent
Hazslinszky
azokat
adatokat
mentségül
említi
azt
a
körülményt,
hogy
a z
s-
mégis
míg
hazánkból negyven jó fajt ír le, addig száznál több Gasleroniyces-t ismer, és hogy Hazslinszky munkája egyetlen
kép
leírásnál
nélkül
csak
jelent
mintegy meg,
és a fölismerést,
a
»
pedig
a
jó
meghatározást
ábra
fölötte
többet
ér
a legalaposabb
megkönnyíti«.
8
JMÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR
.
hogy a gombák jellemzését
Nyíltan megvallja,
vagy német munkákból
nem
csakis
csinálni,
lehet
Munkájában
vette
pedig az eddig ismert
lett
éppen ezért »nem irodalomba
meghatározását
fajok
fajokat kellett
új
rossz
vezetett
visszavezetni,
az eddig ismeretes
összefoglalja
mert a Gasteromyces-ek
A sokféle
diagnózist
új
Gasíeromyces-e'mket, e mel-
megkönnyíteni.
hanem
kényszerült
inkább
számos,
egyenl
és
És az
jelentésére
csoportja társnevekkel (synonymokkal),
nagyon
fölösleges üres nevekkel niár
fajhoz
óhajtja
felállítania,
lerontani
fajt
angol
külföldi, többnyire
leírt
csatolhatunk hozzá«.
észleleteket
új
már
»egy
mert
át,
túltelítelt«.
is
Az els az, hogj' »e gombámesszees Földrészeken találták, — hiszen jó részük kozmopolita, mert megélhetések ffeltétele nem az éghajlathoz, hanem a talajhoz van társnév keletkezésnek két oka van.
kat egymástól
—
kötve«
kívül
;
a másik oka az, hogy
Ez »a
változó. «
»több fajnak alakja,
eddig
variálás
nem
tenyésztésükkel foglalkozunk, valószínleg az okokra e
elsnek mutat
ha az
öt
nem
nem
rá,
H
Kár, hogy
változatosságot elidézik*.
álásra
nagysága, színe rend-
képezte a kutatás
o
próbálkozott
ó
1 1
meg
s,
a ki
tárgyát,
de
ha
reá találunk, melyek
is
nagy mérték
e
az okok kutatásával
is,
vari-
mert
elegend a tenyésztés útján való tapasztalatok szerbizonyára már a termhely és más egyéb körülmények is szolgáltat-
zésére,
év
volt
is
ilyennem
hattak volna bizonyos mértékig
Különösen feltnen variálnak Secotinm
Pers.,
útmutatásokat és tapasztalatokat.
Hollós
szerint
f Csent.)
Holl.,
agaricoides
:
Battarrea phalloides (Dicks.J
Mycenastrnm
Coriimi
Desv.,
Lycoperdon timbrimtm Pers., L. geinmaluin Batsch., L. fiirfuraceimi Schaeff., L. hyemale Vitt., Calvatia caelata (Bull.) Morg., C. saccata (Valii.) Morg., C.
(Bosc.) Morg.,
cyalhiforiiiis
Pisolilhus arenarüts Alb.
Ezek közül különösen a Battarrea phalloides
el
Schivein.
variálását
a két második
táblán mutatja be 15, illetleg 18 alakban, a Secotitim agaricorides-ét a
III.,
IV.,
V. és a két VI. táblán százféle alakban, a Mycenaslrum Coritim-ét a XXIV.,
XXV.
XXVI.
és
táblán
körülbelül harminczféle alakban, a Pisolilhus
XXV'II. és XXVIII. táblán
rius-ét a
hogy ezek
variálását figyelhette
18-féle
meg
areua-
alakban mutatja be, jeléül annak,
leginkább.
nevek kikeresése, hogy azután mint synonymot az elsbbség jogán vagy másként a legérdemesebb elnevezés alá állítsa«. És hogy e tekintetben mennyire zavarosak a nomenklatúrái viszoTörekvése volt az
»egyjelentésü
nyok, leginkább igazolja a lelkiismeretesen
és
gondosan
nak a vallomása, mely szerint »nem hízeleg magának
azzal,
rengeteg útvesztjében mindenkor szerencsével járt«.
érdekesen
világítja
meg
melyet a különböz tek.
Ezek közül
külön jó döntheti
faj el,
Saccardo
a c c a
Hollós
társnevek keletkezését
agaricoides (Csern.)
Holl.
nagy munkájában nyolczat említ
gyanánt, úgy hogy a kutató
vS
A
Hollós-
*
példájával,
országokban a szerzk mintegy tizenhat néven ismertet-
mivel van dolga,
Éppen *
Secotiuin
a
dolgozó
hogy a synonymok
r
d
st
a jogosan
munkája
következetesen
C
indította
z c r n.-t
ir.
Saccardo
föl,
mindegyik
munkájából »nehezen
megillet nevét
meg sem
H
hogy a társnevek
o
1 1
ó
s-t
arra,
találja*.
9
UüLLüS lASZLü »MAGYAR0RSZÁG GASTKRüMYCESKl* (synonymok) összeállításában lehet jának éppen
meg
mellett
mértékben a mi
elnyös vonása,
és
alkalmaznia a csak nevekben szerepel fajok összevonását,
—
fajok,
új
a
jához mellékelt képekkel
szavakkal igyekezik
legfbb
kutatás
a
kik
—
helyesebben az új nevek
nemcsak
azonban
Eljárását
e
fölismerésébl az következik, hogy nagy
és a fajok variálásának
kellett
bizonyára érzékenyen fogja érinteni azokat,
czélját az
mennyiben
a
az okossággal és jó ízléssel megállapítható elsbbséget igyekszik
Ebbl
elérni.
Hollós munká-
törekedjék.
teljességre
jellemz
egyik
ez
azért
megteremtésében
hanem
igazolni,
látják.
munká-
a
melyek azután minden kétséget kizárnak.
is,
Munkájából kizárta a Hymenogaslfr-eket, »mert ez id szerint hazánkban még olyan keveset tudott találni, hogy összefoglalásukat korainak tartja*. vSzándéka azonban ezeket késbb a l^itber-ekkel együtt külön monográfiában közre adni, a mit örömmel vehet tudomásul szakunk minden híve.
Külön fejezetben földrajzi
elterjedésükre.
Debreceniensis
vannak
vannak
olyan fajok
való eloszlására és így némiképpen a
is,
melyek
fajok,
fajok,
Alföldünk
kizárólag
Geastcr hiingariciis, Disciseda
Monlagnites radiosiis,
pl.
;
szerint
talaj
Vannak ugyanis
homokján teremnek, stb.
gyjtésének a módját, külö-
ismerteti a Gasterontyces-ek
nösen rámutatva a fajoknak
melyeket csakis a hegyvidéken
találni,
de
homokján
melyek a hegyvidéken és az Alföldön
is
egyaránt megteremnek.
Jellemz, hogy a szikes legelkön kevés
terem
faj
myces olyan szikes legelkön, melyek évente egyszer
A
gyjtemények
Gasteromyces-QknQ.k
víz
számára
többnyire
;
nem terem
helyeken található a Calvalia cyathiformis. Egyáltalában
kerülnek.
alá
kikészítését külön
való
általa alkalmazott préselési
czikkben ismerteti, leírván a préselhet fajok
ilyen
a Gastero-
módját.
Elsorolja ezután azokat a forrásokat, melyeket fölkeresett, hogy mennél
bvebb
és
többféle megfigyelést tehessen,
vizsgálatokat végezhessen. Föl-
és
gyjtket, a kiknek névsorából örömmel gyzdünk meg, hogy hazánkban elég szép számmal találkozunk olyanokkal, a kik e a hazai
keresi e
czélból
téren
buzgólkodnak.
is
fontosságát,
duplumok jelentségét
a
melynek keresztülvitelérl
Hangsúlyozza
gyjteményeket.
Felhasználja a hazai
foglalkozókra
a specziáhsan
egyúttal
és
a
csere
túlságosan naiv, de mindenesetre
talán
útbaigazításul szolgáló részletességgel emlékezik meg.
Törekvéseivel sikerült csereösszeköttetésbe
jutni
a
D
r e
külföldiek közül a
következkkel
B
Fries
r e s
a d
1
(.Szent-Pétervár),
R
(Paris),
Ühio),
m
Búrt
(Washington),
A
saját
e
1
Bu
a (Trient),
Hennings
(Upsala),
Magnus 1
(Berlin),
Trelease
E
1 1
1
(St.
Ma
z
(
Riga),
Hesse 1 1
i
o
r
Saccardo
(Stockholm),
(Middleburg),
c h o
(Berlin),
1
i
s
o
L 11
1
(Firenze),
(Padova),
(Xewfield),
Louis), [lásd
1
x
(Marburg),
1
o y d
— 14.
e r
(Löwenburg),
J a
P a
n t
c z e \v s
k
o u
r
Morgan
i
1 1
a
i
d
(Preston,
(Cincinnati),
S h
e a r
old.,].
gyjteményének gyarapítására nagyobb jelentséggel vannak kimindmáig végez, az utóbbi eszten-
rándulásai, melyeket 1892-tl lS96-ig, illetleg
dtl
kezdve kizárólag mykologiai czélokból. Közli kirándulásainak a
hogy gyjtési területérl nyújtson tájékozást
(14.
old.).
helyeit,
mAgücsy-diktz Sándor
10
Elöljáróban
old.).
(15.
Habár
alapján.
tárgyára,
áttér tulajdonképpeni
Végül gráfiájára
elég részletességgel jár
tekintetben
e
Wilhl. mono-
Gasleromycetcae
a
jellemzésüket
közli
az
el,
ismereteink
eddigi
mégis szerettem volna
különösen szerkezeti finomságokat részletesebb megokolással és egyúttal esetleg szövegközötti rajzok támogatásával a munkában találni, a mi a kevésbé avatottak számára
Morgan mi
E
meg
között oszlanak
2 génuszszal,
tekintetben a leggazdagabb és egyúttal legismertebb
e
PhaUoideae 2 génuszszal, illetleg 2
:
2
illetleg
A
illetleg 21
ilyenek
;
fajjal,
Holl.,
Disciseda
HoJL,
Rhizopogon
kában
sok
a a
strialits,
G. hiingaricus,
kozunk, bár nem
G. pseudoUmbatiis,
és
új
is.
candida (Prostk.)
megállapítással
a fajoknak
de
részletes
eltérésekre
során
fajváltozatok
a
is
talál-
;
a
sorát,
is,
melyeket
szerint
vizsgálatai
továbbá a családok és a génuszok átnézetét.
tárgyalás során az egyes
részletes
C. Tatrensis,
Bovista Intngarica.
gyakran.
fölötte
még azoknak
csak jellemzést,
fajjal.
helyes-
agaricoides
Secolinni
CaJvalia
6
Hollós
Calvatia Imngarica,
L. pseudocepaefornic,
eddig hibásan közöltek hazánkból
jelentség
illetleg
(B.dC.) Holl., D. Debreceniensis (Hazsl.) (Cda)HoU. Éppen így nem akadunk e munmi meglehetsen szokatlan a modern monográfiák következ új fajokkal találkozunk: Geaster pseiido-
Juingariciiiii,
Helyesbítésekkel
A
(Batsch.) HolL,
66
Hymenogastraceae S
roseoliis
fajra,
Közli
fPaíl.J Hol!.,
radiostis
illetleg
circuuiscissa
A munkában
Lycoperdoii
fajjal,
génuszszal,
Nidiilariaceae 3
coroUimts
sorában.
új
illetleg 5
Secotiaceae
fajjal,
génuszszal,
találunk sok olyat, a melyek nevét
Montagnites
pl.
Geasler
{Csern.JHoU.,
génuszszal,
nem
fajok között
10
Lycoperdiaccac
fajjal,
Sclerodennaceae 2
génuszszal,
bítette
van
tár-
el
Gasteromycetes 102
génusz
27
végül
fogadja
Európának. Az elsorolt génuszok, illetleg fajok a következ családok
területe
fajjal,
hazánkban
hogy
osztályozását,
megtoldva
Secoliaceae-Q.s&\á.áá&\
a
szerint
hazánk
által
szerzk
legjelesebb
a
osztályozását
gyalása alapjául. fajjal,
volna lényeges és becses.
lett
ezután
Elsorolja
leírást
fajokról
st
közöl,
és
faj változatokról
nem-
kiterjeszkedik a csekélyebb
fontolóra véve az egyes
szerzk
leírásait és adatait
Szóval rajta van, hogy az átvett eredeti diagnózist felfogásához híven a saját
megfigyelései alapján
kiegészítse,
módon
bvítse, megokolván ilyen
a
fajok
összevonását. Tekintettel fajváltozatokat.
a
jelentsebb
gyjteményekbl
az átvizsgált
A
van
Közli végül a
fajokban
gazdagabb
meghatározó kulcsokkal
is,
eltérésekre
és
gombák termhelyeit,
elsorolja a megtartható a mint azt
génuszokban
összefoglalja és azokat
A munkának eme
és
tájékozást
nyújt
még
közölt
a
így a Lycoperdon, Bovista és Geaster génuszokban.
Rajta van, hogy az elsorolt fajokról és fajváltozatokról reteinket egyesítse,
gyjtésébl
megállapíthatta.
minden
oldalról
összes
isme-
megvilágítsa.
leglényegesebb és legjelentsebb része (23
—
124. old.)
után közli a nagy fáradsággal és nagy körültekintéssel összeállított egyjelen-
tés
neveket
forrásait
és
(125—170.
adatait,
old.),
egyszersmind
megjelölvén
azoknak
irodalmi
végül pedig elsorolja az exsiccata-kat, a melyekben az
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGVAK0KSZAG GASTEKÜ.MYCESIil*. illet
Azután elsorolja
közöltetett.
faj
munkákat (szám-
használt irodalmi
a
11
körülbelül 400-at) és a használt exsiccata-kat (33), miáltal a
szerint
irodalmilag
a fell
hogy iparkodott lelkiismeretesen
is,
kozódására, helyes
is
még
Befejezésül közli
számokkal jelölvén a
még
leírás
azáltal,
mindazt,
felhasználni
szolgáltat
mi
a
tájé-
volt.
a génuszok és a fajok
részletes
megkönnyíthette volna böztetve
szükséges
Ítéletére
Gaslcro-
egyszersmind bizonyságot
de
tájékoztat,
iiiycek's-vö\
betrendes jegyzékét, dlt
E jegyzéknek használhatóságát
helyeit.
ha az egyjelentés neveket
megkülön-
is
nyomatta volna.
Kétségen
emberileg
többen
kívül
mindent,
elkövetett
szükségesnek
a
lesznek,
kik
a
munka
egyik-másik
mit
a
és
lehetett
a
részét
Hollós
de azt mindig csak azzal a tudattal tehetik, hogy
fogják,
kifogásolni
mit lelkiismerete, ítélete
hogy valóban tudományos értékt alkosson.
tartott,
Munkájának második, jelentségében még
talán értékesebb részét teszik
a táblák, melyeknek képeire nagy súlyt helyezett, és a melyeknek képei között
A
egyetlen másolat sincsen.
után
pedig
és
természetes nagyságban
mértékét
éppen
a
munka és
asztal
Ez
a
fotografozása
a
kivételes
mint a mikroszkópi
úgy,
nem
képet
rajzolta.
vagy
készültek,
hogy a nagyítás
lelkiismeretesen, vetített
képek csak kivételesen készültek külföldi példák
rajzolása
saját
képeknél,
de a hiba bevallása
könnyen
jelességének, melyet a dolgozó-asztal
közötti
képei
közli a nagyítás
egészen
megjegj''ezvén
számértéke hibás, mivel a prizmával
jelzett
a mikroszkóp asztalkájának,
hiba,
A gombák
után.
eltéréseknél
is,
hanem
hogy
a dolgozó-asztal síkjában
mondjam
úg}''
elkerülhetett volna,
szépségfoltja
ha a mikroszkóp-
magasságbeli különbözetet a kép
nagyítása-
kor számba veszi és azután a valódi nagyítás számát közli.
A
táblák száma
a
czímlap szerint 31,
második
tábla ketts.
A
táblákon közölt képek száma körülbelül 750et tesz
ki,
melyek
A
táblákkal
úgy
része
színezett
szemben külön lapokon a
megföstve,
és
a
tetszik,
legnagyobb
sal
mi
a
Ennek daczára
sikerült
elérnie,
nemcsak hogy
azonban
csak a csekélyebb része
találjuk a
mert a
32,
föstetlen.
A
képek magyarázatait.
képek,
lehet természetes hségre való törekvéssel vannak megrajzolva
nem kevés gondba
Gasleromyces-ek legnagyobb
színét.
és
valójában
és
fáradságba
kerülhetett,
tekintve
részének sajátságos elmosódott és határozatlan
képeinek a színezését mondhatnám mvészi hatás-
a tábla
úgy hogy
e tekintetben a külföldi
munkák
jelesebb
de sok tekintetben fölül
megközelítette,
is
kepeit
múlta.
A F r a n k n-T á r s u a t sokszorosítása bár az ipari tökéletességnek magas fokán van, nem sokban csökkentette a képek jelességét, csakis annyihogy a három színrendszer lemezekkel való nyomás még sem ban, adhatja vissza egész tökéletességgel az eredeti festésnek minden színárnyalatát. 1
A
1
i
fotografikus sokszorosítás
közben alkalmazott fémháló okozta reczézettség
is
1—2 képen tnik ki. Mindenesetre így is érdemes és kiváló munkát végzett a F r a n k n-T á r s u a t a munka kiadásával, de különösen a képek csak
1
sokszorosításával, teszi
i
a mi
1
valóban egészen magyarrá és minden ízében
hazaivá
a sikerült munkát.
Talán a kelleténél részletesebben ismertettem
e
munkát
;
de
tettem
ezt
HOLLÓS LÁSZLÓ »MAGYAROKSZÁG GASTEU0MYCES1£I«.
12
hogy
azért,
dolgozását
kimutassam, hogy minden részének lelkiismeretes feltudományos becsét kiemeljem és hogy rámutassak arra, hogy
elnyeit és
íme hiábavaló a középiskolák tanárainak az az általános panaszos mentsége, hogy
nem lehet tudományosan dolgozni. íme Hollós megmutatta, hogy nemcsak hogy lehet dolgozni, hanem e mellett lehet nevezeteset és nagyérdemt alkotni, mely hívatva van nemcsak a magyar irodalomban, de az egész vidéken
világirodalomban számot tenni, a mire mi csak önérzetes örömmel és büszke-
Hollós
séggel mutathatunk rá azzal az óhajtással, hogy vajha
másokat vaiban
is
hasonló munkára késztetne,
hazám
munkának jobb
labb,
természet
a
és
reménye nélkül,
haszon
a
azt
ismertetésem végeztével közlésüket helyen valóknak látom
miértis
»Tiszta idealizmus,
anyagi
nemcsak
melyek
kívánja,
jellemzik,
szép példája
elszavának záró szamunkát, de magát a szerzt is szépen mint
a
éven
öt
szeretete
által
összes szabad
át
idmben ennek
melyet most azon óhajtással bocsátok közre,
éltem,
erk
hasonló
ügyszeretettel
meg
írnák
a
minden
lelkesítve,
többi
bárcsak
a
fiata-
gomba-
hazai
csoportok monográfiáját és járulnának ahhoz a munkához, melylyel hazánkat megismertetni törekszünk.*
természetrajzi tekintetben
Filarszky Nándor: Magyarország Magyarország
ezeréves
tudományi Társulat
kiadta
fennállásának
emlékére
»A magyar birodalom
a
moszatai.* k.
állatvilága*
m.
Természet-
mvet,
czímü
vagyis a magyar birodalomból addig ismert állatok rendszeres lajstromát.
E helyen többször hangzott botanikusaink
nem
is
szövetkeznének
újabb kelet, kifejezte
is
szabású munkának a kiadására
Rochel mely
és
sorolását,
leírását
és
említett, élt
hogy
társaságában
növénytani, ábrázolását
addig
az
állattani
a
gyjtéseit,
sz.)
kiadandó
talált
is,
különben
st
készített
nagyobb
Láng,
egy
természetrajzi
ásványtani
és
mrl,
kincseinek
el-
magában (M. N. Múzeum Sadler meg is kezdette munkáját
;
megjelent
és
is
vajha
óhajtás,
Ez az óhajtás
volna
foglalta
ismert
valamint Magyarországban
botanikusoknak
munkára.
gondolt, tervezetet
is
növénytani osztályának kézirattára 97.
akképpen,
mondhatnám közös
a
Sadler József
már
ezt
Frivaldszky
Magyarországnak
az
el
hasonló
növénytani
dolgozatokban
növényfajokat, továbbá az
nemkülönben
a
kezéhez
került
idejében
különböz
származású régebbi növénygyjtemények tartalmát külön összeíratta, hogy ezek
munkát elkészíthesse sajnos azonban, csak eddig jutAz egybegyjtött, nagyobbára puszta növénynevekbl álló, betrendes
alapján a tervbe vett hatott.
enumerácziókat
tartalmazó
;
elenchus-ok,
az utókorra visszamaradtak ugyan,
—
index-ek,
Verzeichnisse,
M. N. Múzeum növénytani osztályának kézirattárában,
*
Felolvasta a
(lüO-udik) ülésén.
szerz
jegj'^zékek
külön csomagban rendezve megvannak a
a növénytani
—
de sem a Magyar-
szakosztálynak 1904. évi fehruárius 10-iki
