MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

jóváhagyta: …/2008.(…..) önkormányzati határozat

MÁGOCS

2008. április

Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából

TARTALOM 1.

CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 3 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI 3 Országos, regionális, megyei és kistérségi prioritások 3 A Nemzeti Fejlesztési Terv céljai 3 A Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programjának kiemelt prioritása 3 Baranya Megyei Területfejlesztési Terve 4 Helyi adottságok, értékek lehet 5 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE 6 Swot –analízis 6 A településfejlesztési stratégia szintjei 7 1.4 JÖVŐKÉP 7 1.5 STRATÉGIAI CÉLOK 11 I. Stratégiai cél 12 II. Stratégiai cél 13 III. Stratégiai cél 14 IV. Stratégiai cél 15 V. Stratégiai cél 15 VI. Stratégiai cél 16 VII. Stratégiai cél 17 2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 17 2.1 A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE 17 2.2 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA 19 2.3 A „VÁROSI” INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 19 2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 23 Lakásgazdálkodási program 23 Az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése 25 Az oktatás fejlesztése, a művelt város programjának kiszélesítése 28 A közművelődés, a művészeti élet erősítése 29 A sportolási és szabadidős tevékenységek fejlesztése 31 A település és a térség turisztikai fejlesztése 32 2.5 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 35 A hulladékgazdálkodás újrastrukturálása 35 Zaj- és rezgésvédelem 36 Levegőminőség védelem 37 Vízminőségvédelem 38 Talajvédelem 39 A zöldfelületi rendszer fejlesztése 39 A táj és a természet védelme 41 2.6 TERÜLETI REHABILITÁCIÓ 43 Települési központ rehabilitációja 44 Roma lakótelep rehabilitációja 44 2.7 KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 45 Műemléki, építészeti értékvédelem 45 Köztéri műalkotások gyarapítása és megóvása 46 2.8 VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA 46

1

Informatikai rendszer fejlesztése, intelligens város kialakítása Településkörnyéki együttműködés javítása Települési imázs javítása, a Mágocs-identitás erősítése

46 47 48

3. AJÁNLÁSOK 49 1. Háttérdokumentumok – fejlesztési keretdokumentumok kidolgozása, illetve aktualizálása 2. Projektfejlesztés, projektsorok (projekt-pipeline) generálása, menedzselése 3. Finanszírozás 4. Szervezeti háttér 5. Érdekérvényesítés 6. Helyi kapcsolatok bővítése, participáció, kommunikáció

2

1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 2§ 28. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Településfejlesztési koncepció: ”a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum”. 2§ 17. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Önkormányzati településfejlesztési döntés: ”a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági szociálisegészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás:”

1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI I.

ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK

A város településfejlesztési stratégiájának meghatározása:

II.



az országos (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv)



regionális (Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja, 1999)



megyei (Baranya Megye Területrendezési Terve)



kistérségi programokban rögzített elhatározások és összefüggések figyelembevétele

A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI

A terv a következő átfogó célokat határozta meg, a fő cél: az életminőség javítása mellett: Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása; A gazdaság versenyképesség növelése; A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás; A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése.

III.

A D ÉL-D UNÁNTÚLI R ÉGIÓ K OMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK

PRIORITÁSAI

1. Közlekedésfejlesztés  A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése  A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése 3

KIEMELT



A dél-dunántúli régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése

1. Humánerőforrás-fejlesztés  A régió humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának kidolgozása  Foglalkoztathatóság javítása  Regionális egészségügyi struktúra kialakítása  Az oktatás és képzés fejlesztése 2. Innováció fejlesztés  A régió K+F tevékenységének támogatása  Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése  Innovatív kísérleti projektek 3. Ipari szerkezet és technológiaváltás  Hálózatszerű gazdaságfejlesztés  Külföldi működőtőke vonzása  Piacképesség fokozása 4. Az agrárszektor fejlesztése  Integrált élelmiszergazdaság 5. Üzleti szolgáltatások fejlesztése 6. Az idegenforgalom fejlesztése  Termál és gyógyturizmus fejlesztése  Szelíd turizmus fejlesztése  Kulturális és rendezvényturizmus  Vízi turizmus 7. Régiómarketing  A Dél-Dunántúl kommunikációs programjának kidolgozása  A belső identitás erősítése  A régió promóciója 8. Felkészülés az EU csatlakozásra  A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése  Interregionális kapcsolatok erősítése 9. A Balaton komplex fejlesztése

IV.

BARANYA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Baranya megye területfejlesztési programjának stratégiai alapcélja, céljai és prioritásai a területfejlesztési koncepcióban testet öltött közösségi akarat alapján az alábbiak: Hosszú távú területfejlesztési alapcél

 Új alapokon a korábbi pozíciók visszaszerzése

4

1. Stratégiai célok  Gyökeresen javítani a megye megközelítési viszonyait, felszámolni hazai és európai közlekedési elzártságát;  Modernizálni a gazdaság szerkezetét, újjászervezni a megye iparát: tudásigényes innovatív alapokon Pécsett, fejlett technológiájú feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével a többi városban. Fejleszteni a minőségi termékeket előállító integrált agrárgazdaságot. Jelentősen nö velni a (döntően ipari) export kapacitásokat;  Csökkenteni a megyén belüli jelentős térségi különbségeket, infrastruktúrafejlesztéssel és alternatív foglalkoztatási lehetőségekkel komplex vidékfejlesztést folytatni;  Bővíteni az üzleti és a termelő szolgáltatások körét;  Fokozni az európai területi munkamegosztáshoz való kapcsolódást, elősegíteni az EU-konform területfejlesztési rendszer megvalósítását;  Megteremteni a természeti és művi környezetet, a kulturális-tudományos adottságokat, a gazdaságpromóciót és üzleti kapcsolatokat komplex kínálattá fejlesztő turizmust. 2. Fejlesztési célok (prioritások), stratégiai programok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

V.

A közlekedési kapcsolatok kiépítése A humán erőforrások fejlesztése Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása Az idegenforgalmi és a kulturális ipar komplex fejlesztése Környezetfejlesztés A településrendszer működőképességének javítása, vidékfejlesztés A térségi kohézió, a regionális kapcsolatok erősítése Információs társadalom fejlesztése

HELYI ADOTTSÁGOK , ÉRTÉKEK LEHETŐSÉGEK

A települési koncepció meghatározását megelőzően vizsgálni kell     

a település sajátos értékeit a település fejlesztés erőforrásait a fejlődést gátló tényezőket a fejlődés lehetséges alternatíváit az egyes alternatívák megvalósulásának feltételeit és következményeit

5

1.3.

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MÓDSZERE

KONCEPCIÓ

MEGHATÁROZÁSÁNAK

SWOT –ANALÍZIS ERŐSSÉGEK

    

     

LEHETŐSÉGEK

kedvező földrajzi fekvés,  jó térségi kitekintés,  oktatási központ, egészséges környezet, sok zöldfelület,  emberléptékű nagyságrend, megfelelő intézményhálózat a  mikrotérségi központi illetve a kistérségi  társközponti funkciókra, fejlett közüzemi infrastruktúra,  környezetszennyező ipar hiánya  taszári repülőtér, pécs-pogányi repülőtér  közelsége,  kulturális, nép művészeti, élet sok színűsége,  nyitott önkormányzat. jelentős vonzáskörzet

gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetősége; turizmus fejlesztése (gyógy-, konferencia-, vásár-, lovasturizmus) célzott marketing; EU-s pályázatok kihasználása, taszári repülőtér polgári célú működése, oktatási és tudásszint fejlesztése, felnőtt oktatási központ létrehozása, a központ rehabilitációja, megőrzéssel, ipari és más gazdasági területek kialakítása, térségi és regionális kapcsolatok erősítése, színvonalas szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, kerékpáros közlekedés fejlesztése.

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK



 

        

kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok felújításra szoruló intézményhálózat és úthálózat egy része alacsony átlagkereset, demográfiai probléma, öregedő korstruktúra,

  

idegenforgalmi szálláskínálat gyengesége,  minőségi szálláshely hiánya, kvalifikált munkahelyek korlátozott  száma,

a népesség fogyása, közlekedési beruházások elmaradása, illetve elhúzódása (M9, M65, M67) taszári, pécs pogányi repülőtér bezárása, térségi társközponti szerepkör gyengülése, gyermeklétszám csökkenése okán az intézmények kihasználtsági mutatója romlik erős társadalmi polarizálódás, leszakadó rétegek növekvő száma, kvalifikált munkaerő, végzős diplomások elvándorlása.

alacsony tőkevonzó képesség, roma „lakótelepi” lakások száma, a telepi környezet leromlása, elöregedő víziközmű hálózat, szociális ellátásra szorulók magas száma.

Ezt követően meg kell határozni a település jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat (és alapelveket), amelyek a további településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, szabályzati terv és helyi építési előírások) tervezésének alapját kell képezzék.

6

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZINTJEI 

jövőkép



stratégiai célok



közvetlen célok



programok

A jövőkép megvalósítása csak stratégiai célok elérésével lehetséges. A stratégiai célok olyan hosszútávon megvalósuló elhatározások, melyek eléréséhez jól körülhatárolható közvetlen célok teljesítése szükséges. A közvetlen célok megvalósítása érdekében az aktuális (és folyamatosan aktualizálható) programok megfogalmazása és megvalósítása elkerülhetetlen. A vázolt „célpiramis”-ból következik, hogy annak konstans eleme a jövőkép, mely a stratégiai célok összességén, mint alappilléreken nyugszik. A koncepcióban szereplő közvetlen célok egymásutánisága nem jelent rangsort, azok többnyire együttesen – a hangsúlyok helyének változásával - szolgálják a stratégiai célok megvalósulását. A településfejlesztési stratégia szintjein a programok, a közvetlen célok nem egymástól függetlenül, elszigetelt fejlesztési elemek, hanem egy összefüggő rendszer részeként „szolgálják” a célpiramis csúcsán megjelenő jövőkép megvalósulását a szinergikus hatások eredőjeként.

1.4. JÖVŐKÉP A hosszú távú fejlesztési célok tartalmi elemeinek értelmezéséhez mindenképpen szükséges arra utalni, hogy a megfogalmazódó célrendszer nem „évezredes álmok” gyűjteménye, hanem mozgósító erejű, reális elképzelésrendszer.

7

GAZDASÁGI JÓLÉT A helyi társadalom jövedelmének növelése a gazdaság fejlesztése, versenyképességének növelése révén, melynek alapvető feltétele a gazdasági növekedés lehetőségeit megteremtő tőkebevonás, hatékonyan működő cégek, alacsony munkanélküliség, növekvő jövedelmek, növekvő fogyasztási lehetőségek biztosítása. KÖZÖSSÉGI JÓLÉT A közösséghez, a lakóhelyhez kötődés, identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint az ún. társadalmi kohéziós erő megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célja abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők identitását, együttműködési készségét, s ennek hiányában, az előző pontban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok sem érhetők el. A belső kohézió erősítése mellett szükség van a külső, multiregionális kooperáció erősítésére is, a demokratikus közélet, a transzparens városvezetés, a közvetlen érdekérvényesítés biztosítására. KULTURÁLIS JÓLÉT A polgárok és a civiltársadalom iskolázottságának, műveltségének, tudásbázisának növelése, az oktatás-képzés ösztönzése és a kulturális értékek megőrzése révén gazdag kulturális élet, minőségi szórakozási feltételek, színvonalas oktatás létrehozása minden korszerű városfejlesztési koncepció szerves része. KÖRNYEZETI- ÖKOLÓGIAI JÓLÉT A jó életminőség környezeti-ökológiai feltételeinek javítása csak úgy lehetséges, ha a közösségi lét infrastrukturális rendszerei úgy fejlődnek, hogy az egészséges élethez szükséges feltételek javítása és a természetes környezet védelme is megfogalmazódik célként. A fenti négy fejlesztési dimenzió összhangja biztosítja, hogy megfelelő gazdasági színvonalon, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát település működjön. A jövőkép tehát: Mágocs kistérségi társközpont és mikrotérségi központ, „kisvárosias” település. Az értékes adottságok megőrzésével, a lehetőségek hatékony kihasználásával és a fejlődés folyamatos fenntartásával a település lakóinak otthonát, életminőségük magas színvonalát, biztos megélhetésüket és nyugodt, kulturált életfeltételeiket biztosítja. Mágocs olyan kisváros, ahol jó élni, ahol jó befektetni, természeti-, települési- és társadalmi környezetében harmonikusan fejlődő, sokszínű település. Mágocsnak az építés, a gyarapodás, a lakói elképzeléseinek és a családok terveinek valóra váltása a legfontosabb stratégiája. Az igények mind teljesebb kielégítését az egyre komfortosabb kisvárosi környezet fogja biztosítani. Azokat a vállalkozásokat, beruházásokat és elképzeléseket támogatja a település, amelyek megvalósulása a mágocsiak jobb létét és a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottságot eredményezik majd. Olyan vállalkozások épülhetnek, amelyek tisztességes munkáért tisztes munkabért fizetnek. A környező tudásbázisokon végzetteknek az önmegvalósítás lehetőségét kínálja Mágocs.

8

Mágocs olyan kisváros legyen, ahol az emberek számíthatnak egymásra, ahol érezhetik, hogy egy közösséghez tartoznak. Ha bajban vannak, akkor van, aki segítségükre sietnek. Ha örömük van, van kivel megosztani. Érezhetik, hogy vannak olyan nagy közös célok, amelyet a múlt és jövőbe vetett hit inspirál. Mágocs lakói jól érezhetik magukat nagyközségükben, elégedettek lehetnek a szolgáltatások általános színvonalával, és optimistán élhetik mindennapjaikat. A település életének aktív résztvevői kell, hogy legyenek..

9

JÖVŐKÉP Mágocs harmonikusan fejlődő, sokszínű, városiasodó település, ahol jó élni.

ALAP CÉLOK

A település épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és működtetése.

S T R A T É G I A I C É L O K

Mágocs legyen a mágocsiak otthona megfelelő életminőséget biztosító „lakható kisváros”.

Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti életének központja, a kistérség társközpontja.

Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, ahová jó ellátogatni.

A település mikrotérségi központ szerepének erősítése és a mikrotérségi központ feladatainak településen belüli bővítése.

Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja.

Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható emberi léptékű városias település.

Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, ahová jó befektetni.

Mágocs legyen fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja.

1.5. STRATÉGIAI CÉLOK 

Mágocs legyen a mágocsiak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító „lakható kisváros”, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra.



Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül.



Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és kistérségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat.



Mágocs legyen – az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével – fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához.



Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti központja, a kistérség társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó inteligens város.



Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja.



Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a település és a kistérsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait.

11

I.

STRATÉGIAI CÉL

Mágocs legyen a mágocsiak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító „lakható kisváros”, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: 

A települési központ karakterének megőrzése, tömbrehabilitáció, a belváros központ jellegű funkcióinak erősítése, a gyalogoszóna fejlesztése



a lakásfeltételek javítása    

bérlakások, nyugdíjasház, fecskeház építése a belváros rehabilitációja a lakáskínálat növelésével a családi házas területek kijelölése a roma lakótelep rehabilitációja



intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése



tartalék intézményterületek kijelölése



a közterületek humanizálása



zöldterület-fejlesztések: ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét



közparkok folyamatos fejlesztése, újak létrehozása, berendezésekkel, játszó- és sporteszközökkel való ellátása



infrastrukturális feltételek fejlesztése, út-járdahálózat minőségének javítása



szociális ellátás:



környezetrendezés,

közterületek

rehabilitációja,



az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése, a hiányzó nappali ellátások biztosítása

 

hiányzó ellátási formák biztosítása Családsegítő Központ elhelyezésének megoldása

egészségügyi ellátás:      



fejlesztése,

az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése iskola –egészségügy fejlesztése védőnői szolgálat technikai, tárgyi feltételeinek javítása alapellátás teljes privatizációja ügyeleti és sürgősségi betegellátás megoldása létesítmények korszerűsítése

gyermekjóléti ellátások:    

gyermekjóléti központ működtetése iskola –egészségügy fejlesztése családok átmeneti ellátásának biztosítása a szükséges gyermekvédelmi szakellátások biztosítása 12

II. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása



a nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése



térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével (parkerdők)



a környezetet zavaró tevékenységek által okozott terhelés, fokozatos csökkentése



a közterületek rendezése, a környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése



a Méhész patak ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minőségének javítása



vízbázisok védelme, az ivóvíz minőségének biztosítása



ütemezett erdőfejlesztések (patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme)



városi közparkok felújítása, bővítése



a „barnamezős” beruházások szorgalmazása, elősegítése



a település környezeti állapotát és lakóit károsan terhelő telephelyek környezeti színvonalának fejlesztése, a telephelyek számára új környezeti fejlesztési lehetőségek teremtése

Mágocs legyen a környezetével harmonikusan együtt élő, a környezeti erőforrásokkal jól gazdálkodó település, mely érzékenyen ügyel a környezeti elemek állapotára, az egészséges lakókörnyezet biztosítására, hosszú távra megteremti a korszerű környezethasználat feltételeit és felvállalja az eddigi környezetkárosodások felszámolását, a településkörnyéki környezeti állapot minőségjavítását. A környezet harmonikus fejlesztésének eszközrendszere nemcsak a település közvetlen céljait, hanem a kistérség egészének megítélését is szolgálja, elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízbázis-védelem területén. A feladat hatékony megvalósításával jelentős fejlesztési források rendelhetők a stratégiai cél eléréséhez. 

a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket megalapozó információs rendszer kiépítése, a környezetvédelem ügyének társadalmasítása, tudatformáló nevelés elterjesztése, a környezetbiztonság koncepcionális kidolgozása



hulladékgazdálkodás javítása – szelektív gyűjtőszigetek kialakítása

13



zaj- és rezgésterhelés elleni védelem kidolgozása a belterületi lakórészeket és a számozott utak menti településrészeket érintő hatások csökkentése érdekében



levegőminőség védelem érdekében komplex védelmi intézkedések kidolgozása



vízminőség védelem, kiemelten kezelve a vízbázis védelem kérdéskörét



talajvédelem, a hiányzó infrastruktúra pótlása és a területhasználat racionalizálása eszközeivel

III. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és kistérségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

piacgazdasági értelemben teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet igénylő és magasabb átlagkeresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása



a meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a kistérségi a megyei és a régiós támogatási források együttes felhasználásával



az inkubátorház eredményes működtetése, ténylegesen a kezdő vállalkozóké legyen



a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása



a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében (tájfejlesztő programok, lovasturizmus, kerékpáros turizmus, a dombovári út mentén lévő horgász tó idegenforgalmi fejlesztése)



az üresen álló önkormányzati épületek hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére



megfelelő feltételek az értelmiség letelepítéséhez és megtartásához



az agrár-innovációs iparra épülések támogatása

14

IV. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen – az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével – fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

a város és a környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése



a térségi átjárhatóság (számozott utak)



a város közlekedési kapcsolatainak javítása



a mikrotérségen áthaladó tervezett gyorsforgalmú utak megépítésének (M9, M65) támogatása az Országos Területrendezési Tervben szereplő nyomvonalon



a belső községi közlekedés fejlesztése, a szerkezeti hiányok pótlása, felújítása (járda)



a belső területek forgalomcsökkentése



a tömegközlekedés felülvizsgálata



a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar tárolóterületének kijelölése



a gyalogoszóna kiterjesztése (sétáló övezet)



a kerékpáros-hálózat fejlesztése (helyi és országos)



a regionális logisztikai központ feltételeinek biztosítása



A hasonló nagyságú községekhez viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére fennálló ellátottsági hiányok pótlásának, mennyiségi igények ellátásának megoldása (szennyvízhálózat bővítése).



A mennyiségi ellátottság megoldását követően a minőségi ellátás javítását szolgáló fejlesztési igények, elvárások meghatározása. A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, valamint az igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenést, szolgáló követelmények meghatározása.

V. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti központja, a kistérség társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó inteligens város. Az oktatás, kulturális és művészeti központi szerepkör szinergikus hatásaival elősegíti a gazdaság egyes szektorainak fejlődését is, elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szolgáltatás területén.

15

E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

oktatás    





Általános iskolai képzés színvonalának fejlesztése középiskolai oktatás megteremtése szakmai végzettséget biztosítva a szakképzés struktúrájának átalakítása, piaci igényekhez igazodó szakképzés kialakítása felnőtt szakképző központ létrehozása

kultúra-művészet        

a helyi szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, védelme a művészeti és kulturális értékek országos ismertségének növelése a fiatalok részére színvonalas szórakozási lehetőségek biztosítása az időskorúak közösségi életének támogatása a nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének támogatása a Mágocsi Emlékház megteremtése a magángyűjtemények bemutatása a települési nagyrendezvények fejlesztése, a kulturális turizmus vonzerejének bővítése

     

iskolai sportcsarnok építése meglevő sportlétesítmények korszerűsítése rekreációs területek kijelölése, fejlesztése zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása kiemelt hazai sportesemények rendezése (pl.: lovassport) rekreációs célú sportlétesítmények építése Dombóvár és Nagyhajmás irányában erdei tornapályák létesítése

sport

VI. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja. Mágocs földrajzi elhelyezkedése és a település nagysága miatt a Sásdi Kistérségben mikrotérségi központi szerepet tölt be, de fejlesztő és húzó jellege nem domináns. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

A helyi innováció feltételeinek javítása    

a gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (M9, M65) sürgetése meglévő innovációs tudásbázis bővítési lehetőségeinek feltárása helyi kezdeményezések támogatása belső közlekedési hálózat fejlesztése

A fenti nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések, a település összetartó és összefogó identitása, valamint Mágocs geográfiai / geopolitikai helyzete együttesen teremthetik meg a mikrotérségi központi szerepkört.

16

VII. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a település és a kistérsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok 

Rekreációs Öko Centrum létesítésének támogatása



a település idegenforgalmi attrakcióinak fejlesztése (pl: nyitott műhelyek, rendezvények)



minőségi falusi szálláshelyek létrejöttének segítése



a lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése



városbemutató idegenvezetések, a település értékeinek bemutatása



a település közvetlen térségében túraútvonalak működtetése



a kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása, erdei kerékpárutak építése a mikrotérségben Nagyhajmás, Mekényes, Bikal, Egyházaskozár, Alsómocsolád bevonásával.

2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 2.1. A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE Helyi gazdaság partnerségi programjának fejlesztése, az új, korszerű munkahelyek létrehozásának lehetséges scenáriói Mágocs gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként áll helyt a települések versenyében, képes-e kihasználni komparatív előnyeit és vonzani külső befektetőket.

Cél A piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet és magasabb keresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása. Feladatok 

Az oktatási és képzési rendszer fejlesztése a versenyképes tudás megszerzéséhez.



Új, fejlett technikájú, magas átlagfizetést biztosító munkahelyek teremtése.

17



A település és környezete adottságaiból kiválasztott arculatot erősítő befektetői kör tudatos vonzására való törekvés (pl. idegenforgalom, élelmiszeripar, erdőgazdaság, faipar, stb.).  

Méz-és erdei termék feldolgozóüzem létrehozása A kisgazdaságok fontos kiegészítő tevékenysége lehet a családi szintű savanyító, gyümölcsfeldolgozó, zöldségszárító kisüzemek létesítése.



Iparos udvar vagy mesterségek háza létrehozása a helyi különleges szakmák és termékek bemutatására.



Helyi adókedvezmények, az önkormányzati beruházási, felújítási munkák vállalkozásba adásánál helyi vállalkozások versenyelőnyének biztosítása, a jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül.



A potenciális befektetők közvetlen megkeresése, számukra széleskörű információ adása, vonzó feltételek kiajánlása, a befektetések előkészítése során sokrétű, rugalmas szolgáltatások nyújtása az önkormányzat részéről.



Magas technikai tudást igénylő és magasabb bért nyújtó munkahelyek előnyben részesítése.

Cél Új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése Feladatok 

A műszaki infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a szennyvízcsatornázás teljes körűvé tétele, a hulladék elhelyezés és ártalmatlanítás hosszú távú megoldása.



A település úthálózatának rekonstrukciója, a város közlekedési kapcsolatainak javítása, tervezett gyorsforgalmi utak megépítése.



Az építendő új bevásárlóközpont, kereskedelem részére megfelelő területek biztosítása.



Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére



Az agrár-innováció iparra épülésének támogatása.

Cél A meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a megyei a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával Feladatok  A kistérségi, megyei és régiói együttműködés lehetőségeinek, formáinak megtalálása és kihasználása.  A nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel a befektetések növelésére, illetve a piac bővítésére való törekvés

18

Cél A táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében Feladatok  Sokrétű programajánlat, valamint tájfejlesztő programok kidolgozása, a marketing tevékenység javítása.  Szálláshelyek építése.  Lovasturizmus fejlesztéséhez jelentős beruházások elvégzése  A dombovári út melletti horgász-tó turisztikai fejlesztése.  A kerékpáros turizmus feltételeinek biztosítása és népszerűsítése

2.2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA Cél Az európai kapcsolatok alakítása és ütemezése Feladatok  A Helsinki közlekedési folyosóhoz való kapcsolat megteremtése.

Cél Az országos közútfejlesztés alakítása és ütemezése Feladatok  A település gyorsforgalmú úthálózati kapcsolatainak fejlesztése, ezen belül kiemelten jelentős az M9 és az M65 autóút ütemezett kiépítése. Az M65-ös gyorsforgalmi útra vonatkozóan az OTRT-ben szereplő nyomvonal kiépítése Mágocs érdeke.

2.3.A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Cél A városi közlekedés fejlesztése Feladatok  A város belső úthálózatának fejlesztésében, a szerkezeti hiányok pótlásánál a legfontosabb a keleti településrészekben és déli irányban a fejlesztési területeken az új útvonalak kiépítése:

19

   

a tervezett ROC és a városi úthálózat kapcsolatai bikali – nagyhajmási út közötti összekötőút megépítése a település szélén meglévő út- és járdahálózat korszerűsítése a kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása

Cél A személyes és tömegközlekedés, valamint a parkolási rendszer fejlesztése

Feladatok  A kerékpáros közlekedés fejlesztésére és népszerűsítésére a tervezett országos hálózati elemek átvezetésével és a helyi kerékpáros célpontok (intézmények, közösségi és szabadidős létesítmények) megközelítését biztosító, összefüggő hálózat kialakítása a cél.  A gyalogos közlekedést a közúti forgalomtól független hálózatok bővítésével a gyalogos zóna kialakításával kell fejleszteni.  A „belváros” parkolási problémáinak megoldására parkolás-fejlesztési- és gazdálkodási terv kidolgozása, szükséges ( turistabuszok érkező és fogadóhelyének kialakítása a településközpont közelében stb.). A kapcsolódó szolgáltatások megteremtésével.

Cél Közműszolgáltatást érintő fejlesztések Feladatok 

Mennyiségi igények kielégítése  Mennyiségi ellátást igényel a meglevő fogyasztók ellátási hiányának pótlása. Mágocs hasonló nagyközségekhez viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére is , fennálló ellátottsági hiányokat kell kielégíteni. A villamos energia ellátás (100%), a vízellátás (99%) teljes körűnek tekinthető, a közcsatorna ellátás 87 %-os mértéke és a földgázellátottság 89%-os mértéke jelöli a pótlás igényét.  További mennyiségi ellátási feladatokat jelent a várható fajlagos igénynövekedés, amely a jelenlegi fogyasztást véve alapul, a takarékosabb víz- és energiagazdálkodásra való törekvés mellett is többlet igények várható távlati kielégítési feladatát jelzi. Máűgocs kommunális fogyasztóinak jelenlegi átlagos …. l/fő/nap vízfogyasztása, … kW/lakás/nap villamos energia fogyasztása alapján a fajlagos igénynövekedésre és annak kielégítésére is fel kell készülni.  Mennyiségi ellátás fejlesztését igénylik a településfejlesztési javaslat megvalósításával jelentkező új fogyasztók (új lakásépítés, intézményhálózat fejlesztés, oktatási, és idegenforgalmi célú beruházás, illetve gazdasági célú beruházás).  Új szolgáltatási igény felmerülésére is számítani kell. A prognosztizált klímaváltásra való felkészülés érdekében a nyári hűtési igény várható 20

megjelenésére és általánossá válására is számítani kell. Ez mennyiségi és minőségi közmű szolgáltatási feladatokat is igényel. Többszintes épületeknél, intézményeknél központi hűtés megoldásával lehet elejét venni az épület homlokfalán, az arculatot rontó, helyiségenkénti ablak-klíma megjelenésének. Elsődlegesen Mágocs központjában, városképet alakító utak menti beépítés homlokfaláról a klíma-szekrények megjelenését ki kell zárni. Energetikailag a leggazdaságosabb megoldás megkeresése is a fejlesztési koncepció feladata. 

A minőségi közműszolgáltatás érdekében megvalósítandó fejlesztések  A minőségi szolgáltatás kettős feladatot határoz meg. A kettő közül elsődleges, hogy a szolgáltatott közmű minősége feleljen meg az elvárásoknak, illetve az igényeknek, előírásoknak. E keretek között a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében várhatók közműfejlesztési feladatok. A szolgáltatás minőségi fejlesztése érdekében az elmúlt években megvalósított beruházásokkal, már komoly előrelépések történtek, de még további lépések fogalmazhatók meg.



Esztétikus elrendezés-fektetési mód megoldása  A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, a zöldfelület növelési lehetőségét eredményezheti, amely a környezeti állapot javítását szolgálja. A közművek igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenése a település arculatát javítja, amely az idegenforgalmi fejlesztési célkitűzéseket segíti.  A hálózatok föld alatti kivitelezésének többlet költségeit ma még az esztétikusabb városkép érdekében, a kedvezőbb utca bútorozás lehetőségére és a szabadabb utcafásítás érdekében kell vállalni, de meg kell említeni a nagyobb üzembiztonságot is, amely különös tekintettel a várható szélnyomás erősödésére, a szélsőségesebb időjárási viszonyokra a jövőben nem lesz elhanyagolható, sőt meghatározóvá fog válni.



Megújuló források hasznosítási lehetőségei  Mágocs elismert termálvize (B13. számú kút) további fejlesztési lehetőséget kínál. Az átfogó tervek a termálvíz vételezés jelentősebb felhasználását jelzik. A termálvíz kincs Mágocsot a gyógyfürdőkkel rendelkező települések sorába emelhetné és a gyógy-és termálturizmus fejlesztésének szolgál biztos alapjául.  Mágocs a napenergia hasznosításával jelentős energia-megtakarítást érhet el. A napos órák száma 2000 feletti, így a gazdaságosan megtérülő beruházási övezetbe esik. Az új beruházások és a lazább beépítésű telkek kínálják a lehetőséget az aktív napenergia hasznosítást szolgáló berendezések elhelyezhetőségére. Az új beruházásoknál a passzív napenergia hasznosítás lehetőségét is figyelembe lehet venni, de vizsgálandó a szélenergia hasznosításának lehetősége is.  A mágocsi helyi szerepet betöltő szennyvíztisztító telep a bioenergia hasznosítási lehetőségét is kínálja. A biomassza hőhordozóként történő hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Természetesen a szennyvíziszap egyéb –mezőgazdasági- hasznosítása is lehetséges. Az optimális hasznosítás gazdasági mérlegeléssel dönthető el.  A hulladékgazdálkodás kapcsán megvizsgálandó elektromos energia előállítása.

21

Cél Közművenkénti fejlesztések Feladatok 

Vízellátás  A helyi vízbázisokról történő vízellátás távlati megőrizhetősége érdekében a vízbázis (helyi kutak hidrogeológiai védőidomának rögzítése és azon belüli) védelmét szolgáló feladatok meghatározása (vízbázis rekonstrukció, a korszerűtlen mélyfúrású kutak értéknövelő felújítási programjának felgyorsítása).  A vízminőség javítását biztosító feladatok meghatározása (ammóniamentesítés).  A vízelosztás területén a hálózaton és a műtárgyaknál szükséges fejlesztési feladatok meghatározása. A fejlesztési területeken várható új igények, a várható igénynövekedés kielégítésére a hálózat hidraulikai felülvizsgálata alapján meghatározott hálózatfejlesztések megvalósítása. Ivóvízhálózat rekonstrukciója, víztorony, vízmű telep rekonstrukciója.



Szennyvízelvezetés  A település topográfiai, geológiai és hidrogeológiai adottságaira, továbbá a helyi vízbázisok és közvetve az élővizek védelmére tekintettel a település jelenlegi közcsatornás szennyvízelvezetési ellátottságának növelése, a közműolló zárása.  Szennyvízszikkasztás teljes felszámolása.  Elválasztott rendszerű szennyvízgyűjtésnél a csapadékvíz szennyvízhálózatra történő bevezetését meg kell szüntetni a szennyvíztisztító telep védelme érdekében.  A szennyvíztisztító telep települési szerepkörének erősítése, az EU új tisztítási határértékeinek alapján szükségessé váló fejlesztések megvalósítása.  A szennyvízgyűjtő hálózat és műtárgyainak fejlesztési igényeinek a meghatározása.  Szennyvíziszap utóhasznosításának, elhelyezésének megoldása.



Felszíni vízrendezés, vízelvezetés  Vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével  A beépített környezetben a vízelvezetési módok meghatározása, a zárt csapadékvíz elvezetés-nyílt árkos vízelvezetés területi lehatárolása. A zárt csapadékvíz hálózat bővítése. (A belterület vízelvezetésének a megoldása, csapadékcsatorna építése.)  A csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldása.  Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani.  Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet (kiemelt lehet a halastó).



Villamosenergia-ellátás  A minőségi szolgáltatási igények érvényesítése.

22

 A hálózatépítés, fejlesztés, rekonstrukció módjának meghatározása a település területgazdálkodási, környezetvédelmi és településképi igényeinek figyelembevételével. A hálózatok földkábelesítése.  A közvilágítás energia-megtakarítást eredményező felújításának folytatása. 

Földgázellátás  A gázhálózat fejlesztése, a szolgáltatás település szintűre történő emelésével.  A hatékonyabb gázfelhasználás növelésére a kapcsolt energiatermelés célszerű növelési lehetőségeinek meghatározása.



Távhőellátás  A hőtermelés és hőelosztás területén a további önköltség-csökkentés lehetőségeinek feltárása.  Alternatív energiahordozó alkalmazási lehetősége, kapcsolt energiatermelés növelési lehetősége (szennyvíz hulladékhő hasznosítása)  A távhőszolgáltatás versenyképességének meghatározása, fogyasztói körének meghatározása.



Megújuló energiahordozók  Mágocs racionális energiaellátásába bevonható megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségeinek meghatározása, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel összefüggő alternatív energiaforrások kutatása, fejlesztése (nap, geoenergia, biomassza, hulladékhő hasznosítása stb.) .



Táv- és hírközlés  A vezetékes szolgáltatásban a hálózatfejlesztés, hálózatkorszerűsítés, széles-sávú adatátvitel javítási lehetőségeinek feltárása az otthoni munkavégzés lehetőségének növelésére  A hálózatépítéssel szembeni elvárások rögzítése, a hálózat föld alatti elhelyezése.  A vezeték nélküli szolgáltatás fejlesztési lehetőségeinek meghatározása a beépített környezet értékvédelmének és a be nem épített környezet tájkarakter védelmének a figyelembevételével

2.4.HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE LAKÁSGAZDÁLKODÁSI PROGRAM Célok 

A városi életforma felértékelése a lakókörnyezet humanizálásával, a városi karakter megteremtése mellett az életminőség javításával.



A lakásállomány hiányzó szerkezeti elemeinek pótlása, a meglévő lakásstruktúra gazdagítása (bérlakások, garzonházak, nyugdíjasház, fecskeház).



A bérlakás-szektor egyik alapvető –talán legjelentősebb feladatának – a szociális lakásigények kielégítésének biztosítása, hiszen a lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját.



A bérlakás-program hatására növekedjen a lakásmobilitás, a fiatalok otthonteremtési lehetősége, a rászorulók lakhatási lehetősége. 23



A lakás-kínálat bővítése a társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból magas státusszal rendelkező népesség megtartása, illetve letelepedése érdekében.



A kereslethez igazodó nagyságú családi házas lakóterületek kijelölése és tervszerű előkészítése belterületen, .



A meglévő roma lakótelep komplex rehabilitációja.



Kvalifikált szakemberek letelepítése érdekében kedvezményes árú építési telkek biztosítása.



A zártkerti területek mezőgazdasági jellegének megőrzése, a lakóterületi fejlesztésre nem alkalmasak és nem is indokolt alkalmassá tenni, a kiköltözési folyamat megállítása, illetve megfékezése.

Feladatok 

Alacsony komfortfokozatú, rossz állagú, korszerűtlen lakások és szükséglakások korszerűsítése illetve megszüntetése a jövő feladatai közé tartozik, de alacsony bérű és rezsiköltségű lakások építése is szükséges az arra rászoruló rétegek, közöttük a kisebbségek számára is.



A meglévő komfort nélküli bérlakások komfortosítása vagy megszüntetése, illetve kiváltása új bérlakások létrehozásával.



A bérlakás-szektor egyik alapvető – talán legjelentősebb feladata – a szociális lakásigények kielégítése. A lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját.



Az önkormányzati bérlakásépítés korosztályok igénye szerinti kielégítése



Családalapítás előtt álló fiatalok    

garzonház építése és működtetése kis alapterületű lakások építése fecskeház építése szociális bérlakások építése



Középkorosztály támogatására  szociális bérlakás építése  költségalapon meghatározott lakbérű lakások építése



Nyugdíjas korosztály elhelyezésére  bérlakásban lakóknak, a szükségleteiknek megfelelő kisebb nagyságú lakás biztosítása lakáscserével  nyugdíjasház építése, működtetése



A magasabb státuszú népesség részére megfelelő minőségű lakáskínálat feltételeinek megteremtése.



Különös figyelmet kell fordítani a külföldi, illetve a magasan kvalifikált szakemberek, oktatók, orvosok, illetve egyetemen végző friss diplomások minél nagyobb számban történő letelepedésének elősegítésére, minőségi bérlakás-kínálattal, illetve otthonlétrehozási támogatásokkal, kedvezményes áru telkekkel (Ennek egyik módja: a városközpont tömbrekonstrukcióinak végrehajtásával jelentős mennyiségű lakásépítésre nyílik lehetőség).

24



Családi-házas lakóterületek kijelölése, szabályozási terveik ütemezett elkészíttetése, közművesítési feltételek elősegítése magántőke bevonásával.



A lakóterületi kijelöléseknél egyes területeken a tágas beépítési lehetőség biztosítása.



A több lakásos csoportos beépítési lehetőségek feltárása.



A nagy telekmélységű tömbök belsejében utcanyitással kb. 30 – 50 lakótelek kialakítása.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE

ÉS GYERMEKJÓLÉTI , ILLETVE GYERMEKVÉDELMI

Egészségügyi ellátás Mágocs előreszámított népessége enyhén csökkenő létszám mellett a magyarországi, illetve nyugat-európai trendeknek megfelelően jelentős mértékű elöregedést mutat. A civilizációs ártalmak (mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, káros szenvedélyek, stressz, környezeti ártalmak, stb.) következtében a betegségek gyógyítása mellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a betegségek korai megelőzésére és korai felismerésére. Ez az állapot a jelenleginél hatékonyabb egészségügyi rendszert igényel. A Johan Béla Egészség Évtizedének Nemzeti Programjában foglaltakhoz igazodó helyi egészségügyi stratégia kialakítására teszünk javaslatot. Cél  az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletváltás  a lakosság egészségi állapotának megőrzése és javítása  a születéskor várható élettartam növelése  az egészségügyi ellátórendszer további fejlesztése és hatékonyabb működtetése  a mikrotérségi központ szerepkör kialakítása  a Megyei Kórház és a település együttműködésének erősítése Feladatok 

a lakosság jobb egészségügyi állapotának eléréshez az egészséges táplálkozás, életmód és egészségnevelés eszközeinek igénybevétele



egészséges életre nevelés, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudatformálás



a prevenció és a szűrővizsgálatok kiemelt kezelése



az irányított betegellátás bevezetése lehetőségének vizsgálata



városi drogellenes stratégia kidolgozása és megvalósítása



a légi mentési lehetőségek fejlesztése az életmentő ellátás javításához



mentő állomás elhelyezése, sürgősségi ellátás feltételeinek javítása



a háziorvosi rendelők funkcionális privatizációjának befejezése és teljes körűvé tétele

25



az önkormányzati tulajdonú rendelők felújítása, korszerűsítése, a bérelt orvosi rendelők elhelyezése



az ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek és fogászat) megfelelő, hatékony üzemelési módjának kialakítása



a terhesgondozó új helyen történő elhelyezése



az Otthon Ápolási Szolgálat az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő fejlesztése



a sürgősségi ellátás feltételeinek javításához segítségnyújtás az igényeknek, illetve a lehetőségeiknek megfelelően



a háziorvosi tevékenység és a településen található szakellátás együttműködésének, ellátásának és szakmai feltételeinek fejlesztése



a védőnői szolgálat bővítése és a gyermekorvosi rendelő mellett védőnői tanácsadó kialakítása, korszerű felszerelése



az iskola-egészségügy területének fejlesztése, az ellátást nyújtók létszámának növelése, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyermeklétszámhoz igazodva, a hiányzó iskolai orvosi rendelők kialakításának és felszerelésének pótlása



alternatív gyógyászati központ kiépítése



a gyógyturizmushoz szükséges feltételrendszer kialakításában közreműködés

Szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások Cél 

a város minden rászoruló lakója számára elérhetővé kell tenni a szociális biztonságot garantáló és minőségi ellátást biztosító ellátási formákat.



a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.



a „segély helyett munka elv” érvényesítése



a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer a mindenkori igényekhez igazodva feleljen meg a vonatkozó szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatást a rászorulóknak



az alapellátások további erősítése, illetve a speciális alapellátásokkal történő bővítése az intézményben nyújtott ellátások iránti igények indokolatlan emelkedése, megelőzése érdekében.



a hatósági tevékenység szolgáltató jellegének erősítése.



a hatékonyabb feladatellátás érdekében a szociális intézményt fenntartó, illetve működtető civil szervezetekkel, egyházakkal történő együttműködés erősítése. Az önkormányzati feladatok ellátási szerződés útján, illetve más önkormányzattal társulásos úton történő ellátása.



mikrotérségi-központ szerepkör kialakítása, javítása.

Feladatok: A már működő szociális alapellátások, a vonatkozó jogszabályokban előírt ütemezésnek megfelelő, az igényekhez igazodó biztosítása 26



az étkezési igények kielégítése



a házi segítségnyújtást igénylők kiszolgálása



a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hatékony működtetése, igény szerinti bővítése

A jövőben biztosítandó speciális alapellátási feladatok megvalósítása 

közösségi pszichiátriai ellátás nyújtása a mindennapi életvitelben, a képességek fenntartása, illetve fejlesztése érdekében



támogató szolgáltatás nyújtása a fogyatékos személyek részére lakókörnyezetükben és a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésére



szenvedélybetegek részére csoportmunka keretében.

segítő

szolgáltatás

nyújtása,

közösségi

és

szociális

A szakosított ellátási formák 

a középsúlyos értelmi fogyatékos személyek nappali ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése



a halmozottan fogyatékos, önmaguk ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése



a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának megoldása, a családjuk tehermentesítése, az őket gondozó személyek munkavállalási képességeinek javítása érdekében



a hiányzó átmeneti elhelyezési formák teljes körű biztosítása: -időskorúak gondozóháza -fogyatékos személyek gondozóháza -pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona



a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idősellátá s, valamint lakossági szükségletek alapján további két intézménytípus feladatainak segítése.

Gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások A gyermekjóléti alapellátások fejlesztése 

A gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá történő átalakításával az eddigi feladatokon túl az alábbi speciális feladatok ellátása: -utcai és lakótelepi szociális munka -kapcsolattartási ügyelet -kórházi szociális munka -készenléti ügyeleti szolgálat



A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Központ Szociális Szolgáltató Csoportjának központi elhelyezése, a tárgyi és személyi feltételek fejlesztése

27



A bölcsődei épület és játszóterek felújítását és a tárgyi eszközök fejlesztését programozni és ütemezni szükséges.



A gyermekek átmeneti gondozására vonatkozó törvényben előírt feladat a családok átmeneti otthona megfelelő működésének biztosítása.

Gyermekvédelmi szakellátás 



Az otthont nyújtó ellátások biztosítása: 

nevelőszülői ellátás, vagy



gyermekotthoni ellátás formájában.

Utógondozó ellátás biztosítása.

Egyéb feladatok 

A közintézmények akadálymentesítésének megoldása



A kisebbségi politikában 

-az iskolakötelezettség érvényesítése,



-a továbbtanuló fiatalok ösztöndíj támogatása



-a lakhatás feltételeinek javítása a szükséglakások felszámolásával, illetve korszerűsítésével, alacsony bérű és rezsijű lakások juttatása

AZ OKTATÁS FEJLESZTÉSE, AZ EGYETEMVÁROS PROGRAMJÁNAK KISZÉLESÍTÉSE

Az oktatás egyik legfontosabb kitörési pont lehet Mágocs életében. A jövőben Mágocs versenyképessége nagymértékben függ a ma oktatásától. Egy sikeres település egyik fő jellemzője a magas színvonalú oktatás. Az iskolát a társadalmi mobilitást biztosító legfontosabb közintézménynek tekintjük, amely az egyéni felemelkedés előfeltételei megalapozásának és a kulturális értékek átadásának a helyszíne. A jövő a tudás-és értékalapú társadalomé, melyet versenyképes, magasan képzett szakemberek alkothatnak. Cél  Mobil, a változásokra gyorsan és hatékonyan reagálni tudó munkaerő képzése szükséges a marginalizálódás megakadályozására.  Mágocs iskola központ jellegének megőrzése és erősítése. Feladatok  Iskola felújítási program, önkormányzati intézmények felújítása A hiányzó iskolai tornaterem építése.  Az intézmények udvarait kertészeti és környezetrendezési terv alapján korszerűsíteni kell, a gyermekek sportolási és szabadidős tevékenységének biztosítása érdekének.  Korszerű, jól felszerelt intézményekben magas színvonalú képzés folytatása, kiemelt terület az idegen nyelv és az informatika oktatása.  Az oktatás minden szintjén törekedni kell kulturális értékeinek megismerésére, védelmére, az egészséges életmódra nevelésre, a tömegsport feltételeinek javítására.

28

 A középfokú humán képzés megteremtése a településen.  Az oktatás különböző szintjeit összekapcsolva, fórumot kell létrehozni a kapcsolattartásra, programok összehangolására.  Ifjúsági önkormányzat hatékony működtetése közép- és felsőfokon egyaránt.  A szakképzés piaci igényekhez való igazítása (vendéglátási, élelmiszeripari képzés fejlesztése). Üzemek, vállalkozások, kamarák és szakiskolák közötti szoros együttműködést szorgalmazni kell, tantervet egyeztetve, egy szakiskolát egységes rendszerbe szervezni, a mai technikai színvonalnak megfelelő oktatással.  Térségi felnőtt szakképző központ létrehozása.  Törekedni kell arra, hogy minél többen vegyenek részt az érettségit adó képzésben és minél többen szerezzenek új szakmai ismereteket.  Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése az intézményekben.  Általános és középfokú oktatási centrum kialakítása fejlesztése:       

Hallgatói multifunkcionális központ megteremtése. Oktatási és kapcsolódó szolgáltatói férőhelyek kialakítása. Informatikai fejlesztések. Alapberuházásokat kiszolgáló fejlesztések. Gyakorlati oktatást kiszolgáló fejlesztések. Sportlétesítmények fejlesztése. Új szakmák képzésének indítása.

 Innovációs tudáspark létrehozása az iskola mellett.  Pécs - Kaposvár tudásközpontokkal partneri, társközponti kapcsolatának, együttműködés szorgalmazása.  Támogatási rendszer kidolgozása a pécsi – kaposvári felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók számára, elsősorban az értelmiségi és a jól képzett szakemberréteg megszerzése érdekében.  Mágocsi származású egyetemi diákok szociális ösztöndíjban, albérleti támogatásban való részesítése.  Fecskeház építése.

A KÖZMŰVELŐDÉS, A MŰVÉSZETI ÉLET

ERŐSÍTÉSE

A kultúra a város életében azért jelentős, mert meghatározza az emberek azonosságtudatát, fontos tényezője a városi imázs alakításának, az ifjúság körében potenciális deviancia csökkentő hatású, a városok presztízsharcában javítja a város helyét. A kulturális élet az életminőség emelkedését is szolgálja és hozzájárul a turisztikai és regionális vonzóerő növekedéséhez. Célok  Közművelődési-közgyűjteményi intézmények munkájában a lakosság információhoz jutásának, tájékoztatásának, a helyi közügyekben való eligazodásának és részvételének segítése.

29

 A múlt értékeinek, szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, megújítása és bemutatása.  A közművelődési, művészeti és szabadidős lehetőségek körének bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése.  A kulturális intézmények tárgyi-technikai, személyi és gazdálkodási feltételeinek biztosítása.  A település lakói számára a művelődéshez való jog gyakorlásának biztosítása, amelyek hozzájárulnak a kisváros pozitív arculatának kialakításához és fenntartásához. Feladatok 

Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a település polgárai számára a kulturális javak hozzáférési lehetőségét



Az önkormányzat biztosítsa az „eligazodás” lehetőségét a polgárai számára ( önálló választás igénye, tudatos életvezetés esélye, szubkultúrák elfogadása, nemzeti és kisebbségi kultúrák egymásra hatása, ”multikulturalitás”).



Az önkormányzat a település kulturális életéért felelősséget vállal, függetlenül attól, hogy az adott szervezet, illetve tevékenység milyen fenntartásban, mely szektorban működik, valósul meg.



A város kulturális életében az ún. magas kultúra, s azon belül a művészet értékei és intézményei a meghatározóak, fokozottan be kell vonni a közművelődésbe a magas kultúrán kívüli értékeket.



A kultúra eszközeivel növelni kell Mágocs presztízsét, a nagy rendezvények kitörési pontok lehetnek.



Kiemelten kell segíteni a helyi társadalom közösségi szövedékének formálódását.



Építeni kell az egyéni és közösségi kezdeményezőkészségre.



Ki kell aknázni kapcsolatrendszert.



Kiemelt figyelmet kell fordítani a kulturális szakemberek továbbképzésére.



Nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése a testvérvárosokkal, az országaik külképviseletével, nemzeti kulturális intézeteivel.



A kulturális intézményi hálózat a törvényi előírásoknak megfelel, alkalmas a jó színvonalú kulturális feladatellátásra.



Felújítandó, korszerűsítendő a közművelődési alapellátást biztosító közösségi színterek, a művelődési ház és a fiókkönyvtár.



A kulturális intézmények számítástechnikai felszereltségének javítása.



Könyvtár folyamatos fejlesztése informatikai területen.



A civil szervezetek, kulturális vállalkozások segítése.



A lakosság tájékoztatási csatornáit fejleszteni kell, színvonalas nyomtatott és internetes formában.



A megyei, regionális sikereket bizonyító alkotóműhelyek, kulturális körök támogatása.

a

szerteágazó

kulturális,

30

gazdasági,

politikai,

közösségi



A Mágocsi Emlékház megteremtése és népszerűsítése.



A települési nagyrendezvények fejlesztése és népszerűsítése, időbeli összehangolása a környező települések jelentős rendezvényével.



Képzőművészeti, zenei művésztáborok és telepek városi kijelölése, támogatása.



A település részeként megfelelő kulturális intézmény működtetése, új közösségi színterek megvalósítása.



Az anyagilag hátrányos helyzetben lévők, kulturális lehetőségeinek javítása.



A fiatalok részére színvonalas kulturált szórakozóhelyek, valamint komplex szellemi műhelyek létrehozása.



Művészek számára műteremlakás, műteremház kialakításához támogatási rendszer kidolgozása.



A nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének, nemzetközi kapcsolatainak támogatása.



Az Eu-s pályázati lehetőségek minél teljesebb kiaknázása.



Az időskorúak közösségi életének támogatása.

A SPORTOLÁSI ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE Cél 

A lakosság kondíciójának, egészségének, közérzetének javítása



A városba látogatók szabadidő eltöltési és kikapcsolódási lehetőségeinek bővítése



A várost népszerűsítő, a fiatalok számára példát adó minőségi sport feltételeinek fejlesztése

Feladatok 

új multifunkcionális, három-ötszáz nézőt befogadó sportcsarnok építése az elkerülő út mellett



műfüves labdarúgó-pálya építése



zöldterületeken szabadtéri sportpályák építése



tanmedence építése a fürdőnél



lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése



versenysport lehetőségének megteremtése:  



diáksport támogatása:  



létesítményrendszer fejlesztése, korszerűsítése kiemelt sportegyesületek támogatása tornaterem építése tanmedence építése

egészségükért sportolók támogatása:

31

 

modern szabadidős igényeket kielégítő sportszolgáltató egységek létesítése a magántőke bevonásával és települési támogatásokkal

idegenforgalom gazdag kínálatának biztosítása:      



rekreációs területek kijelölése zöldterületeken szabadtéri sportpályák közösségi célú sportlétesítmények építése lovas sportok továbbfejlesztése a Mágocs körüli lovasbázisok bevonása extrém sportoknak lehetőség biztosítás kerékpáros turizmus fejlesztése

fogyatékosok sportjának támogatása: 

a meglévő sportlétesítmények akadálymentesítése, használatuk biztosítása

A VÁROS ÉS A TÉRSÉG TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE A turizmus az ezredfordulóra a világ egyik legnagyobb iparágává vált. A rekreációs célú fejlesztések pozitív hatást is jelenthetnek a környezetre:        

Fejlődnek az elhanyagolt városrészek, elmaradott területek Helyi értékek, hagyományok ápolása folyamatos. Javul a környezetminőség. Növekszik a munkahelyszám és a foglalkoztatási arány. Élénkül a tőkebefektetés- beruházási kedv. Fejlődik az infrastruktúra. Szolgáltatói szektor erősödik, javul. Növekszik az adóbevételek mértéke.

A sásdi kistérség rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyeket kiaknázva az idegenforgalom a gazdaság húzó ágazata lehet a térségben. Ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos fejlesztés. Ez azonban csak térségi szemléletmóddal, összefogással, az országos turisztikai rendszerbe és fejlesztési irányzatokba integráltan befogadó infrastruktúra kialakításával lehetséges. Cél  Mágocs váljon a térség turisztikai központjává.  Az idegenforgalmi szempontból is jelentős események megrendezéséhez megfelelő színvonalú szolgáltatói rendszer, infrastruktúra megteremtése.  A szakmai alapok mellett a magas komfortfokozatú falusi szálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatások megfelelő szintű biztosítása.  El kell érni, hogy e rendezvények ne csak a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések szempontjából bírjanak vonzerővel.  Az idegenforgalom eredményességének növelése.  A belső összefogás mellett nagyon lényeges a külső támogatások megszerzése is.

32

Feladatok  Egyes turisztikai ágazatok fejlesztésével növelni kell a vendégszámot, a vendégéjszakák számát, az átlagos tartózkodási időt és a fogyasztást.  Fel kell készülni az utazások különböző típusainak befogadására, mint például: csoportos, gyermekes, egyéni, újhullám, öko, alternatív stb.  A továbbiakban is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a központi alapokból nyerhető, speciális turisztikai termékek, kapcsolódó szolgáltatások, illetve marketingeszközök támogatására kiírt pályázatokat.  Ki kell használni a kistérség meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatrendszereit; országosan is ismertté kell tenni az egyes turisztikai termékeket, illetve programcsomagokat.  A tudatos fejlesztés  a turizmus hatásainak ismerete,  a térségbe érkező turisták szokásainak, igényeinek felmérése, ismerete,  hosszú távú gondolkodás, melynek eszközei: 1. hosszú távú, környezet megóvó, marketing szemléletű turizmus politika, 2. integrált tervezés, hiszen a turizmus fejlesztése önmagában nem végezhető. 3. ösztönzési rendszer kialakítása (pl: adókedvezmény, idegenforgalmi adó visszaforgatása) 4. marketing munka, 5. megfelelő irányítórendszer, menedzsment, 6. a fejlődés, fejlesztés folyamatos ellenőrzése, értékelése. 

Mágocs és környéke egyedi turisztikai arculatának megteremtésével, a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználásával az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében növelni kell a turisztikai termékek számát, minőségét.  Kulturális turizmus  A településkép javítása és rendezése  műemlékek felújítása, megközelíthetőségének biztosítása, a hozzájuk kapcsolódó tájékoztatási rendszernek megfelelő megoldása  a kulturális rendezvények, attrakciók magas színvonalának, megyei és regionális jelentőségének biztosítása, támogatása  nyári kulturális kínálat bővítése  a jelentős számú és nagy érdeklődésre számot tartó magángyűjtemények és kiállítóhelyek, múzeumok hagyományőrző tevékenységek támogatása, fejlesztése  Rendezvény turizmus  Mágocsi Vásártér létesítése.  A vásárok tartására rendelkezésre álló létesítmények feleljenek meg teljes mértékben a hazai és nemzetközi elvárásoknak  Mágocs képes legyen szakmai rendezvényekkel bemutatni gazdasági, kulturális, turisztikai értékeit.

33

 



Vonzza a hazai és külföldi üzletembereket, hogy fizikai adottságai révén a jövőben gazdasági centrumként vegyék figyelembe. A kiállítások rendszere Mágocson segítse elő a foglalkoztatottságot, magasabb jövedelmek kialakulását, a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátás jobb kihasználtságát, a turizmus élénkítését. Ösztönözni kell a meglévő szálláshelyek bővítését és szolgáltatásaik fejlesztését.

 Gyógyturizmus  Termálvízkincs kutatása, fejlesztése a betegség megelőzésére épített turizmussal.  Az új, színvonalas szolgáltatást nyújtó gyógy- és élményfürdő helyének kijelölése. A wellness rekreációs szolgáltatások kialakítása a sportturizmus számára is hasznosulna.  Balneoterápiára épülő gyógyturizmus működéséhez négycsillagos gyógyszálló építése.  Gyógyászati utókezelésre alapozott turizmus beindítása.  Szórakoztató turizmus  Fitness és szabadidőcentrum kialakítása  Falusi turizmus  A sásdi kistérség egyik kitörési lehetőségének feltételrendszerét ki kell alakítani.  A szálláshelyek számának gyarapítása, a meglévő hálózat szolgáltatásainak fejlesztése.  Gazdag, tájspecikus programajánlatok, programcsomagok megjelenése.  Ökoturizmus  A térségi ökoturizmus önálló turisztikai termékként állja meg a helyét.  A horgász-tó vízminőségének javítása az üdülőterület közművesítésével, illetve egy 50-100 m-es part menti védősáv létrehozásával, mely kirándulóerdőként történő hasznosítása nem csak a víz védelmét, de a tó turisztikai hasznosításának lehetőségét is növeli.  Erdei létesítmények építése. (Kis-Bükk hegy, Öreg-hegy  Méhész patak partjának rendezése, ligetes sétányok kiépítése a belterületi szakaszon.  Kerékpáros turizmus  A kerékpáros infrastruktúra tudatos fejlesztése, kerékpárút építése belterületen  Kerékpáros zöld túraútvonalak kialakítása  Lehetővé tenni a parkerdők elérését kerékpárral is.  Kerékpárutak építése a környező települések között  Lovasturizmus  A lovas hagyományok megőrzése.  Lovassport presztízsének emelése, lovas sportok továbbfejlesztése a környező lovasbázisokra alapozva

34



Új rendezvények, új szolgáltatások megvalósítása, kulturális, valamint gyógyterápiás idegenforgalom fejlesztése. Lovas túrák, csikós- és betyárbemutatók, hagyományőrző programok bővítése.

 Városi sportturizmus  Aktív sportélet, professzionális és tömegsport bázis fejlesztése, kihasználása a megyei és a regionális sportesemények megrendezésével.  Multifunkcionális sportcsarnok építése.  Extrém sportoknak lehetőség biztosítása.

2.5.A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Mágocs kedvező környezeti adottsága a település meghatározó értékei közé tartozik. A település kidolgozott környezetvédelmi programmal nem rendelkezik, de feltárásra kerültek a legégetőbb környezetterhelő, -szennyező tevékenységek. A lakosság véleménye alapján a helyi környezetvédelmi problémák közül a három legsúlyosabb a közlekedési eredetű terhelések (légszennyezés, zajterhelés), a kedvezőtlen vízminőség és a hulladékkezelés hiányosságai (közterületek tisztasága, szemétgyűjtés, külterületek rendezetlensége). Célok 

A lakható települési környezet állapotának megőrzése



A lakható települési környezet fenntartható fejlesztése hosszú távon



Természeti értékek megóvása

Feladatok 

A lakosság környezet-tudatosságának kialakítása



A lakosság bizalmának megnyerése, tájékoztatása, partnerség kialakítása



A környezeti problémák megoldására nyitott közreműködtetése, szerepvállalása a környezetügyben



A lakosság önszerveződésének támogatása, bevonásuk a városfejlesztéssel kapcsolatos döntésekbe, a kommunikáció fejlesztése



A szükséges környezetvédelmi beruházásokhoz a források biztosítása

polgárok

együttműködtetése,

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÚJRASTRUKTURÁLÁSA Mágocson a lakosságtól begyűjtött szilárd kommunális hulladék 1 főre jutó mennyisége nem haladja meg az országos átlagot. Az életszínvonal emelkedésével a települési szilárd hulladékok mennyiségében további növekedés várható. A település üzemeltetésében lévő lerakó nincs. Mindezek alátámasztják a tervszerű hulladékgazdálkodás fontosságát. Az Önkormányzat a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatait a pécsi …….. Rt. keretein belül végzi. Nem sikerült a szelektív hulladékgyűjtés, jelenleg gyűjtősziget nem üzemel. A közszolgáltató minden évben szervez gyűjtési akciókat (papír, szárazelem, PET palack). A

35

szabványos hulladékgyűjtő edények mellett eseti zsákos elszállítás is biztosított. A mezőgazdasági hulladékokat többnyire a keletkezés helyén hasznosítják. A szennyvíziszap korlátolt mértékű szántóföldi hasznosítása mellett szükséges egyéb hasznosítási módok (komposztálás) kidolgozása és alkalmazása a védelmi övezetek figyelembe vételével. Termelési tevékenységből származó veszélyes hulladék mennyisége elenyésző.

Cél  A város hosszú távú komplex hulladékgazdálkodásának biztosítása

Feladatok  dögkút bezárása, új ártalmatlanítási lehetőség biztosítása az elhullott állatok tetemeinek kezelésére, vállalkozói alapú hulladékhasznosítás ösztönzése  helyi hulladékgazdálkodási terv készítése figyelembe véve a megyei lehetőségeket és az új pénzügyi forrásokat  szelektív gyűjtőrendszer (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok) teljes kiépítése és működtetése, a lakosság széles körű bevonása  anyagtakarékos technológiák előnyben részesítése, támogatása  szennyvíziszap alternatív hasznosításának megoldása – komposztálás megvalósítása  illegális lerakóhelyek felszámolása, rekultivációja; a további lerakás megakadályozása  hulladékok energetikai hasznosításának vizsgálata, biogáz hasznosítás ZAJ - ÉS REZGÉSVÉDELEM A városi lakókörnyezetet elsősorban a közlekedési eredetű, másodsorban az üzemi eredetű zajforrások terhelik. Emellett a szolgáltató tevékenységek, épületgépészeti berendezések és egyéb emberi magatartásból származó zajhatások is megemlítendők. Mágocson egyes ipari termelő üzemek jelentős terhelést okoznak, ami az iparterületekkel szomszédos lakó, pihenő övezetekben jelent számottevő káros hatást. Éjszakai zajkibocsátás minimális. Éjszakai zajterhelést csak a pékség tevékenysége okoz. Nehezebben kezelhetőek a lakosság nagy részét közvetlenül érintő közlekedési zajhatások. A főbb útvonalak mentén a mért értékek gyakran 5-20 dB-lel meghaladják a jogszabályban előírt értékeket. Ennél nem sokkal kedvezőbb a települési belső főutcák zajhelyzete. A zajterhelések elleni aktív védelem eszközei: forgalomcsökkentés, korszerű útburkolat építés, járművek egyedi kibocsátásának csökkentése, gördülési zaj csökkentése sebességkorlátozással. A passzív eszközök között van: hangárnyékolás zöldfelületek fejlesztésével, véderdők telepítésével, zajvédő műszaki létesítmények építésével, korszerű nyílászárók beépítése, városrendezés (széles utak szabályozása, védendő objektumok forgalommentesítése, korszerű csomópontok tervezése). A vasúti közlekedés eredetű terheléseknél is jellemző a határértéket meghaladó jelleg. Egyes épületeknél nem biztosítható az előírt védőtávolság (50 m). A szolgáltató tevékenységből származó zajterhelést egy önkormányzati rendelet is szabályozza. A védendő intézmények védőtávolságait a rendezési tervben is szerepeltetni kell. Cél 

Alacsony zajterhelésű lakókörnyezet biztosítása 36

Feladatok      

közlekedési eredetű zajterhelések csökkentése (forgalomszervezés, korszerű útburkolatok építése, aktív műszaki védelmi eljárások, közlekedési zöldfelületek fejlesztése) nehéz gépjárművek forgalomszabályozása üzemi eredetű terhelő hatások csökkentése szankcionálással, területhasználat korlátozással városi zajtérkép készítése, a kibocsátások és a védelem rendezési eszközökkel történő szabályozása védendő intézmények passzív akusztikai védelmének kiépítése útfásítás, külső városrészek védelme véderdősávok telepítésével

LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELEM

A település légszennyezettsége alacsony, köszönhetően a geográfiai helyzetének és a helyi kibocsátások kis mennyiségének. A levegőminőség alakulásában meghatározó a közlekedés, ami a lakosságot legközvetlenebbül érintő kibocsátó – hatása jellemzően a települések helyi és átmenő forgalmával terhelt belterületein jelentkezik. Az ipari emisszió elsősorban a város külső területét érinti, a lakossági fűtési eredetű terhelések egyre kevésbé jelentősek. Mágocson a kén-dioxid szennyezettség igen alacsony, a levegő-higiénés helyzetét legkevésbé befolyásolja. A közlekedési eredetű nitrogén-oxidterhelés összességében csökkenő tendenciát mutat, – speciális időjárási helyzetekben – azonban számottevő eseti határérték túllépés tapasztalható. A porterhelés tekintetében a szálló por mennyisége jelentős, ami jórészt a közlekedési forgalom által kerül felkeverésre, eredetét tekintve a csupasz földfelszínek és a tisztítatlan közterületek, közlekedési felületek a felelősek, mint források. Az ÁNTSZ által vizsgált gazdasági szereplők közül nem volt levegőminőségi határérték túllépés. A közúti közlekedés légszennyező hatását befolyásolja a gépjárművek műszaki állapota, a közutak minősége és geometriai, geográfiai jellemzője, az áthaladó forgalom sűrűsége és dinamikája. Mágocson jelentős az átmenő forgalom, ami elsősorban a ……... sz. és a ……... sz. utak forgalmából adódik. A város centrumából a forgalmat fokozatosan ki kell zárni, az egészségügyi, oktatási és egyéb védendő intézményeket érintő utakat tehermentesíteni szükséges. A terhelést nagymértékben csökkentené a várost keletről elkerülő út megépítése. Cél  A város levegőminőségének folyamatos javítása Feladatok 

   

közlekedési eredetű emissziók hatékony csökkentése belterületen és a belterületi utak mentén közlekedésfejlesztéssel, forgalomtechnikai eszközökkel – átmenő forgalom elkerülő útra terelése, járművek kitiltása a centrumból, teherforgalom elvezetése a védett intézmények környékéről közlekedési eredetű emissziók hatásának csökkentése – közlekedési zöldfelületek fejlesztése, sétálóutcák kialakítása, fasorok fejlesztése határértékeket meghaladó üzemi eredetű terhelések korlátozása bűzzel járó tevékenységek szabályozása, korszerűsítések támogatása biológiai eredetű allergének egészségrontó hatásának minimalizálása – korszerű tájgazdálkodás, ellenőrzött területkezelés, lakosság motiválása a gondos területkezelésben 37

     

közterületekről származó porterhelés csökkentése intenzív közterület fenntartással alternatív energiaforrások felhasználásának széles körű elterjesztése, hulladékhő hasznosítása a település átszellőző folyosóinak fenntartása, biztosítása levegőminőség-mérő infrastruktúra fejlesztése mezőgazdasági és kerti hulladékok nyílt téri égetésére vonatkozó szabályozás átdolgozása a szennyvíz tisztító ülepítő tavainak korszerűsítése, környezetük rekultiválása, erdősítése.

VÍZMINŐSÉG VÉDELEM A vízminőség védelem Mágocson elsősorban az ivóvíz ellátást szolgáló felszín alatti vízbázisok védelmét, másrészt a természetes és mesterséges felszíni vízfolyások, állóvizek minőségvédelmét jelenti. Az ivóvíz ellátás (ivóvíz minőség biztosítása) és a csatornázás infrastrukturális feladat, azonban a kinyerhető nyersvíz és a befogadó felszíni vízfolyás vízminősége környezetvédelmi kérdés.

Felszíni vizek A város felszíni- és szennyvizeinek befogadója a Baranya csatorna, Kapos-folyó, amelynek vízminősége mutatja a terhelés mértékét. A vízkészlet-gazdálkodási céllal létrehozott Hosszú-tó vízminőségét leginkább a környező területhasználatok kibocsátásai érintik. Az idegenforgalmi, üdülési hasznosítás biztosítása érdekében szabályozni kell a mezőgazdasági vegyszer és műtrágya használatot, valamint az üdülőterületi szennyvízkezelést. A tó rekreációs, turisztikai célú hasznosítása nem veszélyeztetett.

Felszín alatti vizek Mágocs teljes vízigényét a területén található vízbázisból elégíti ki. A kutak talpmélysége 50150 m, részben talajvíz, részben rétegvíz eredetű. A vízbázis hidrogeológiai felépítésére jellemző, hogy az egyes vízadó rétegek között bizonyos átjárhatóság van, ami a folyamatos víztermelés tekintetében kedvező. Hátrányos viszont a földtani rétegek települtségi adottsága, ugyanis a vízbázis felülről a csapadékvízből, talajvízből, oldal irányból pedig a vízfolyások vizéből kap utánpótlást, emiatt a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny. A kinyert nyersvíz magas vas tartalmú, külön kezelést igényel. A talajvíz általában nem szennyezett a szennyvízkezelés hiányosságai miatt, vagy a korábbi helytelen talajerő-gazdálkodás következtében. A zártkerti területek funkcióbővülésével nem tart lépést a szennyvízelvezető infrastruktúra kiépítése, ezért a kezeletlen szennyvizek folyamatos terhelést jelentenek a talajra és felszín alatti vizekre. A kezeletlen szennyvizek olyan mértékben elszennyezték a talajt, talajvizet, sekélyen fekvő rétegvizeket, hogy egyes ivóvíznyerő kutakat a magas nitrátterhelés miatt le kellett állítani. Egyedüli megoldás a csatornahálózat teljes körű kiépítése, a rákötésre való kötelezés, a külterületen fekvő területeken történő folyékony települési hulladékok ellenőrzött begyűjtése. Cél  Ivóvíz minőségjavításának elősegítése a vízbázisok védelmével Feladatok  ivóvíz minőségjavításának elősegítése a vízbázisok védelmével, vízhálózat további rekonstrukciójával, mechanikai tisztítási program folytatásával

38

    

felszíni vízrendezés ütemezett megvalósítása, csapadékvíz elvezetési tanulmányterv kidolgozása csatorna közművek teljes körű kiépítése, elválasztott rendszerű csatornahálózat fejlesztés támogatása csatornázatlan területek folyékony települési hulladékának ellenőrzött begyűjtése, zárt szennyvízgyűjtők-tárolók műszaki felülvizsgálata a patak, a tavak vízminőségének javítása a terhelő hatások (mezőgazdasági kemikáliák, ipari szennyezők, szennyvíz és szennyvíziszap eredetű terhelések) korlátozásával, a szennyvíztisztítás korszerűsítésével ökologikus vízfolyásrendezés, mederrekonstrukció, patakvölgy rendezése területhasználat szabályozással

TALAJVÉDELEM Cél 

Talaj mennyiségi védelme, minőségének javítása hosszú távon

Feladatok      

ökologikus gazdálkodás támogatása (talajvédő technológiák, természetes alapú talajerő gazdálkodás) külterületek használatának talajérzékenység szerinti szabályozása zártkertek mezőgazdasági használat szerinti területhasználati korlátozása szennyvíziszap elhelyezés felülvizsgálata erózióérzékeny területek új irányú hasznosításának elősegítése (véderdők, gyepgazdálkodás) degradált területek rekultivációja

A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Célok 

Zöldövezeti rendszer kialakítása a csatlakozó patakvölgyekkel



A tájpotenciál növelése érdekében tájfejlesztést kell végezni.



A településközpont karakterének megőrzése erősítése



Zöldterület-fejlesztések, közparkok felújítása, bővítése



A közterületek rendezése, rehabilitációja, humanizálása, esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése



Védett és védelemre érdemes zöldfelületi elemek megóvása

Feladatok 

A patakvölgyek zöldfelületi rendszerbe való vonása 

Ki kell alakítani a község zöldövezeti rendszerét, melynek egyik gerince a Méhész patak völgye a becsatlakozó patakvölgyekkel. Mágocs ökológiai rendszere a rekreációs és szabadidős tevékenységeket és a turizmust is szolgálja. Ezen szerkezeti elemek felhasználása biológiailag aktív, 39





kondicionáló hatásával, ökológiai, táj- és természeti értékeivel Mágocs környezetminőségét javítja Törekedni kell arra, hogy a meder fejlesztése során természetszerű kialakítású, vízpart több helyen is megközelíthető legyen. Legyenek pihenő és kilátóhelyek, kerékpár- és gyalogút haladjon mellettük, ugyanakkor biztosítsanak búvó-, költő-, és pihenőhelyet a madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek, kisebb emlősöknek. Ezeket a helyeket védeni érdemes oly módon is, hogy tőlük a zajosabb, intenzívebb használatú területek legalább 50 m-re kerüljenek. Javasolt a medrek és partjuknak kialakításához tájépítész szakember bevonása. Továbbra is biztosítani kell, hogy a fejlesztések a település átszellőző folyosóinak szerepét ne csökkentsék.



A fenntartott zöldfelület és a közterületek növényállományának, talaj tápanyagának utánpótlása, az elöregedett növényzet cseréjének megoldása.



Vizsgálni kell a hiányzó városi szintű közparkok bővítésének lehetőségét.  Tervet kell készíteni az egységes fasorok kialakítására, illetve a parkosításra.  Minden építési övezetben meg kell határozni a zöldfelületek fejlesztésére vonatkozó előírásokat.  Ki kell dolgozni azon elv érvényesítési lehetőségét, hogy az övezetekben, valamint és egyes létesítmények tervezésekor a rendezési tervben előírt növénytelepítések megvalósuljanak.  Ellenőrizni kell, hogy a zöldterületi, közterületi, illetve az övezeteken belüli – kivéve családiházas-, kertvárosias lakó, és hétvégi házas övezetek – zöldfelület tervezését tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész személy végezze.  Az ingatlanok beépítésével együtt a parkosítást is elő kell írni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele legyen az előírt zöldfelület kialakítás.  További forgalomszabályozással a belváros sétálóövezetének kiterjesztése, a kerékpáros-hálózat fejlesztése.  Meg kell követelni a rendezési tervekben és építési engedélyekben előírt növénytelepítések megvalósulását.  A potenciális zöldfelületi elemek feltárása, azok zöldterületként való kialakítása.  Azon településrészekben, ahol, nincs zöldterület, ki kell jelölni a parkok helyét és azokat növényzettel be kell telepíteni.  Új utcák megépítésekor kétoldali lombos fasort kell létesíteni, amennyiben a közművek ezt lehetővé teszik.  A belvárosban és környékén a közösség számára használható zöldfelület mennyiségének növelése.  A közterületek rendezése, környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése a hiányos fasorok pótlása, a meglévők rendszeres kezelése, fenntartása.  Gyepesített felületek növelése, meglévők felújítása.

 Külön vizsgálandó a temetők használati és bővítési lehetősége.  Megvizsgálandó a meglevő temető tervének korszerűsítése.  A zsidó temető területének rendben tartását folyamatosan biztosítani kell.

40

 Meg kell vizsgálni, hogy a nagy kiterjedésű zártkerti területek milyen hatással vannak a zöldfelületekre. (A szőlő hegy környéki zártkertek és a domboldalon lévő zártkertek rendezetlen, szabályozatlan beépítése visszafordíthatatlan károsodást okoz a tájban, ezért feltétlenül meg kell akadályozni a hasonló „kertségek” kialakulását).  A konfliktust okozó területhasználatú övezetek között védőerdőket kell telepíteni. A belterületen lévő védőerdők fejlesztéséről, fásításáról gondoskodni kell.  A belterület északi határán lévő lakóterület mellett zöld védősávokat (erdősítést) kell kialakítani.

A TÁJ ÉS A TERMÉSZET VÉDELME Célok 

A védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása



A nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése.



Térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózat rendszerének kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, rétek, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével.



Kistérségi ökológiai folyosó védelme.



Patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme, azaz a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása



Erdőterületek (rekreációs területek) növelése.

Feladatok 

Az ökológiai hálózat. a Natura 2000 körzet bővítési szándékának segítése.



A helyi jelentőségű természeti területek bővítése, a meglévők megőrzése és védelme, fejlesztése.



A patakvölgyeket a mezőgazdasági területek, illetve a gazdasági és lakó területek felől erdősíteni szükséges, a feltöltéseket meg kell akadályozni.



A vizes élőhelyeknek alkalmas területeknek a kapcsolatát biztosítani kell erdő-, zöld-, vagy vízgazdálkodási (vízparti) területekkel; ahol a vizuális érték -, továbbá a természetszerű területek növelése érdekében a kistérségre jellemző vízparti puhafás ligeterdők fajait kell telepíteni.



A tájfejlesztés során a táj teljesítőképességének növelését kell elősegíteni a medrek természetszerű kialakításával, a vízpart több helyen való megközelíthetőségének biztosításával.



Az élővíz-folyások és a dombgerincek zöldfelületi jellegét meg kell őrizni, illetve a hiányzó részeken kialakítani.



A táj, vagy a tájban megjelenő település sziluettjét javítani, védeni kell.



Az egyedi tájérték katasztert el kell készíteni a településen, a kataszterben szereplő tájelemek védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell.



A tervezett elkerülő utakat, csomópontokat tájba kell illeszteni. 41



A villamos hálózati rendszer 120 kV-os és ennél alacsonyabb feszültségű vezetékeinek rekonstrukciójánál vagy újabb létesítésénél a vezetékeket földkábelként kell elhelyezni. A 120 kV-nál magasabb feszültségű – a jelenlegi szabványok szerint csak légvezetékként létesíthető – vezetékek új nyomvonalainál mérlegelni kell a tájkarakterre és az épített örökség értékeire gyakorolt hatást, hatástanulmányt kell készíteni.



Korlátozni kell a mikrohullámú adótornyok és egyéb távközlési tornyok létesítését. Új tornyok építése helyett a meglévő magas építmények felhasználását kell előirányozni – ha ez műemléki vagy esztétikai érdekeket nem sért-, vagy más célú, már meglévő adótornyokra való telepítést kell szorgalmazni. Új torony építése csak hatástanulmány megengedő véleménye alapján engedélyezhető.



Különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági, zöld- és erdőterületeken, vízparti területeken a rendeltetésszerű használathoz tartozó, egyébként építési telek kialakítása nélkül is elhelyezhető építményekre. Ezeknek a kulturális örökség adott helyen meglévő értékeire gyakorolt hatását külön szükséges megvizsgálni.



Ütemezett erdőfejlesztés. 

A meglévő, spontán módon kialakult erdősávokat meghagyása, véderdő területté nyilvánítása.  Erdőfoltok telepítése a már meglévő erdők bővítéseként, továbbá környezetvédelmi célú erdősávokként, védőfásításokként a mezőgazdasági telephelyek köré, valamint a rombolt felületek egy részére.  Erdősávok, fasorok telepítése, pótlása javasolt – elsősorban az uralkodó szélirányra merőlegesen –, a vízfolyások és az utak mentén.  Minden esetben honos erdők telepítése a kívánatos. 

Természetes tájkarakter megőrzése, természetközeli állapotban lévő területek megőrzése     

   

Meglévő erdők minőségi fejlesztése, újak telepítése a kistájra jellemző potenciális fafajokkal. Tájvédelmi szempontból az utak és vízfolyások menti fasorok védelme, fenntartása. A közutak, valamint a jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése tájegységre jellemző fajokból. A hiányos fasorok pótlása. A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyek, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészlet biztosítása. A művelési ágak szerkezetének megváltoztatása egyik feladat, a hagyományos szántóföldi növények termesztésére nem alkalmas minőségű vagy domborzatú területeket erdőtelepítésre, rét-, legelő-, gyep-hasznosításra alkalmassá kell tenni. Az EU csatlakozás miatt a művelés alól felszabaduló területeken az állattartás fokozása és erdőtelepítés szorgalmazása. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása az önkormányzat által készített terv alapján. A település egyedi tájértékeinek kataszter elkészítése. (Az egyedi tájértékek védelem fenntartását biztosítani kell külön terv szerint.) Egyedi tájértékként kell megőrizni a település- és tájképi szempontból fontos, illetve az állatvilág számára búvó, fészkelő és táplálkozási lehetőséget biztosító fasorokat.

42

2.6.TERÜLETI REHABILITÁCIÓ Mágocs településfejlesztésének igen fontos stratégiai jelentőségű feladata a történetileg kialakult területek rehabilitációja, mely komplex feladatként foglalja magába az épített környezet fejlesztésének és az építészeti örökség védelmének különböző elemeit. A városi területek rehabilitációjának tekinthető az a beépülés-megújítási folyamat, amely a település spontán folyamatain túllépve, az Önkormányzat tudatos szerepvállalásával törekszik az elavult és elhasználódott városi területek felújítására, korszerűsítésére, az értékek tudatos megőrzése mellett az újonnan beépült területeken új értékek megteremtésére, a lakókörnyezeti minőség javításával a lakosság megtartására. A rehabilitáció kérdésével foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások, tanulmányok egyértelműen rámutatnak a települések „megújításának” elmaradásából adódó negatív fejlődési spirál kialakulásának esélyeire, az ezzel együtt járó szociális leromlás következményeire. A településmegújítás szükségessége a meglévő részek erkölcsi avulásának és fizikai elhasználódásának nyilvánvaló jeleiből fakad. A település rehabilitáció általános céljai - hogy a belső részek értékeit megtartsuk és környezeti állapotuk javítása révén megőrizzék gazdasági potenciáljukat, alkalmasak legyenek alapvető funkciók ellátására – mely a város spontán fejlődése útján nem érhető el. A természetes folyamatok nagy valószínűséggel a romló városrészekben megjelenő egyre alacsonyabb igényű funkciókkal, a környezeti minőség romlásával, ezzel szorosan összefüggve a lakosság nem kívánt irányú kicserélődésével, a területi érték csökkenésével járnak. A település megújulása spontán módon, kizárólag a piaci szabályozás útján csak kivételes esetekben, egy-egy kitüntetett értéket képviselő területen jöhet létre. A rehabilitációra váró területek domináló részén az értékek hosszú távon történő megőrzése, illetve helyreállítása, a környezeti minőség, a lakhatás feltételeinek javítása, tudatos beavatkozás, valamint közforrások igénybevétele nélkül nehezen valósítható meg. A település rehabilitációjával kapcsolatos eredmények elérése érdekében elengedhetetlen, hogy egységes elvek szerint, a közös célt szem előtt tartva, az összefüggések figyelembevételével kezeljük a rehabilitáció különböző aspektusait:      

a belső területek rehabilitációját a lakótelepek rehabilitációját a közterületeknek a lakókörnyezeti minőség javítását célzó rehabilitációját a veszélyeztetett településrészek rehabilitációját a felhagyott ipari területek komplex területi rehabilitációját az építészeti örökség védelmét

A település egyes részének összehangolt megújítását (rehabilitációját) „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény), illetve a törvény alapján hatályba lépett magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével megalkotott Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat, illetve Szabályozási Tervek hivatottak koordinálni, melyeket az Önkormányzat az ÉTV-ben rögzített településrendezési feladatkörében eljárva készíttet.

43

BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA Célok  A köz- és magánszereplők közös teherviselésével, az önkormányzat ill. szervezeteinek koordinációjával a belváros komplex megújítása, zsúfoltságának enyhítése.  Az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megőrzése, fejlesztése (az örökség, erőforrás, melyet a település hasznosítani képes), védett zónák kijelölése (előzetes forgalomszámlálás alapján). Bár a település történetileg kialakult térbeli rendszere a fejlesztések következtében többször sérült, az eredeti struktúrák megmaradtak, megőrzésükre a korszerűsítések során is törekedni kell.  A településkép, a történeti fejlődés során létrejött utca-, tér- illetve tömbstruktúra, a beépítés helyi karakterének megőrzése, a rehabilitációs szemlélet kell, hogy meghatározó legyen az új fejlesztések során is.  A belváros vonzóvá tétele a befektetők és az idegenforgalom számára.  A belváros rehabilitációjával a települési központ közösségi életet szervező, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása.  A településközpont hagyományos szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjárműforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogos prioritását biztosítva. Feladatok  A történeti városrész műemléki jelentőségű területként történő kijelölése fontos eszköze lehet a történetileg kialakult belváros egységes értékvédelmének, a kialakult építészeti karakterhez illeszkedő új értékek létrehozásának, nem utolsósorban „értékvédelmi” szemléletű pályázatok útján a felújításhoz szükséges források elnyerésének.  A belváros közterületeinek teljes körű rehabilitációja a megkezdett felújítások folytatásával.  A városközponti tömb-rehabilitációk  Városközponti parkoló felületek javítása  Intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése  Az üres, illetve a szükséges bontásokat követően üressé váló telkek beépítése, illeszkedése a meglévő környezethez.  Az eredeti beépítési foghíjbeépítéseknél.

vonal

(utcavonali

térfal)

megtartására

kell

törekedni

a

 A belső udvarok rendbetétele; bontásokat követően az udvarterület felújítása, zöldesítése.

ROMA LAKÓTELEP REHABILITÁCIÓJA Célok  A telep presztízsének növelése az épületek műszaki felújításával, a környezet komplex rehabilitálásával.

44

 A kedvezőtlen és romló társadalmi szerkezet javítása, a szlömösödés megállítása a közvetlen lakókörnyezetre is kiterjedő rehabilitációval.  Építészeti eszközökkel a lakótelepek integrálása a települési környezetbe.  A lakosság aktivitásának növelése saját lakókörnyezetének javítása, illetve megőrzése érdekében (lakossági összeszerveződések elősegítése).  Állami és EU-s források igénybevétele pályázatok segítségével az Önkormányzat koordinálásával. Feladatok  A lakótelepi épületek komplex műszaki felújítása (hőszigetelés, gépészet, nyílászárók).  A lakókörnyezet komplex rehabilitációja a terület leértékelődésének és szlömösödésének megállítása érdekében (közlekedési területek, zöldterületek, játszóterek stb.).  A gépkocsi elhelyezés problémájának kezelése.  Az építészeti megjelenés és a használati érték javítása érdekében építészeti javaslatok készíttetése, és publikálása (pl. fürdő utólagos építése stb.).  A telepek ellátásának javítása, a funkciók bővítése.  Közműves infrastruktúra felújítása.  Rehabilitációs szabályozási és környezetrendezési tervek készíttetése és elfogadása.

2.7.KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME MŰEMLÉKI, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Célok 

Műemlékek védelme, hasznosítása, fenntartása, óvása



Építészeti értékvédelem, település építészeti arculatának megőrzése

Feladatok 

MJT (Műemléki Jelentőségű Terület) terület kijelölése



Belváros szabályozási előírásainak szigorítása



Helyi védelemre javasolt építészeti értékek listájának felülvizsgálata



Tömbrekonstrukciók-rehabilitációk  Kapcsolódó programokon való részvétel  Országos és megyei pályázatok (folytatni)  „Mágocs építészeti értékeiért” pályázat, helyi védett kategória bevezetése  Önkormányzati pályázatok, támogatások

45

KÖZTÉRI MŰALKOTÁSOK GYARAPÍTÁSA ÉS MEGÓVÁSA Célok 

Köztéri műalkotások számának gyarapítása



Köztéri műalkotások megóvása

Feladatok 

Meglévő közterületek felülvizsgálata és műalkotások számbavétele - új műalkotások helyének kijelölése



Új közterületeken műalkotások helyének kijelölése



Helyi védelembe történő felvétel



Kapcsolódó programokon való részvétel  Keresztek, szobrok, kutak számbavétele  Zsidó temető vizsgálata, rehabilitációja

2.8.VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE, INTELLIGENS VÁROS KIALAKÍTÁSA A település akkor lehet sikeres a jövőben, ha jelen van a gazdaságban a versenyképes, a magasan képzett, a korszerű ismeretekkel rendelkező, a folyamatos tanulásra képes és arra kész munkaerő. Célok 

Meg kell teremteni mindazokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a felnövekvő nemzedékek a tudás- és értékalapú információs társadalom új és újabb kihívásaira magas szinten készülhessenek fel.



A közoktatás előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy felkészítse a felnövekvő generációkat az információs társadalom kihívásaira, és arra, hogy hogyan élhessenek az általa használt lehetőségekkel.

Feladatok 

A város térinformatikai rendszerének kiépítése.



Önkormányzati munka és a hivatali ügyintézés digitalizálása és rendszerbe szervezése (K+K program)



Összehangolt informatizálás: önkormányzati hivatalok, intézmények és cégek közötti hálózatok kiépítése és kommunikáció megszervezése.



Kapcsolatok kiépítése más közérdekű szervezetekkel.



Az informatikai ismeretek ne záródjanak be egyetlen tantárgyba, hanem általános szemléletként minden tantárgy tanításában jelenjennek meg és hassák át az iskola egész tevékenységét.



Új ismeretek oktatása, továbbképzések szervezése, új szakemberek felvétele. 46



Az ECDL vagy más hasonló informatikai kompetencia vizsgára történő felkészítés lehetőségének megteremtése.



Az elektromos közigazgatás feltételeinek megteremtése



Internet-kávézók létesítése és működésének szorgalmazása.



Lakossági internet hozzáférés bővítése, támogatása

VÁROSKÖRNYÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz esélyt és kényszert is jelent az interregionális kapcsolatok fejlesztésére. Mágocs és térsége gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként állnak helyt a települések versenyében, képesek-e kihasználni komparatív előnyeit, és a térségbe vonzani a külső befektetőket. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy hatékony területfejlesztés számos program esetében (infrastruktúra-, környezetfejlesztés, stb.) csak a település kistérségével való tartós együttműködéssel valósítható meg. Célok 

A településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával minden lakos könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat.



A környék sikeresen integrálódjon a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba, egyúttal megállítva az elmaradott területek végletes leszakadását is.



Mágocs a környezetével való sokoldalú és szoros együttműködés révén fejlődjön a mikrotérség innovációs központjaként.

Feladatok 

A kistérségi szintű területfejlesztés menedzsmentjének és intézményrendszerének fejlesztése.



Erős integráció kialakításával a kistérség innovációs központjának, illetve zónájának létrehozása, ezzel a régió modernizáció bázisának megteremtése a kistérségi kohézió tudatos erősítésével, az elmélyülő munkamegosztáson alapuló együttműködések segítésével.



Együttműködés az alábbi területeken:  a lakótelek kialakítását érintő stratégiai együttműködés a városkörnyéki lakáspiac befolyásolására  területi közszolgáltatások  környezetvédelem  rekreációs és pihenőövezetek, létesítmények fejlesztése és fenntartása  közlekedés szervezése  idegenforgalmi célú reklámtevékenység a kistérség ismertségének növelése érdekében, valamint közös turisztikai fejlesztések végrehajtása, különösen a mikrotérség települései között  kultúra és kulturális javak megőrzése  a kistérség külső kapcsolatainak erősítése a gazdasági növekedés érdekében

47

A MÁGOCS

IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE

Célok 

Mágocs imázsának javításával és a települési identitás erősítésével elősegíteni a belső erőforrások felhasználását (endogénfejlődést), javítani a térségi versenyben elfoglalt pozíciót.



A kedvező településkép formálásával, a helyi értékek megismertetésével, az idegenforgalom növelésével, célunk Mágocs gazdasági megerősödésének elérése, valamint a hátrányos helyzetű településrészek, és a kistérség életminőségének javítása.

Feladatok 

A térség értékeit, egyedi vonásait éppúgy tudatosítani kell az itt lakókban, mint az ország más tájain élőkben. Egyes speciális ágazatok fejlesztésével és menedzselésével az arra alkalmas településeken és térségekben a meglévő lehetőségek jobb kihasználására van szükség. Az idegenforgalom szerepét a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben is jelentősen növelni kell.



A település és térsége adottságainak, természeti értékeinek, építészeti emlékeinek, művészeti és kulturális életének stb. fontosságát éppúgy tudatosítani kell az itt élőkben, mint az ország más tájain, esetleg külföldön élőkben.



Fel kell hívni a figyelmet a városhoz kötődött, illetve kötődő kiemelkedő személyiségek tevékenységére, népi hagyományokra, a termelési kultúra hagyományaira. Ezt az "ismeretterjesztést" nagyban szolgálhatják a hagyományos és újabb keletű rendezvények (pl. városnapok, zenei-, néptánc-fesztiválok, kiállítások, vásárok stb.).



Településfejlesztési eszközökkel is célszerű ösztönözni az olyan közösségfejlesztési programokat, kezdeményezéseket, hagyományőrző, -teremtő, kulturális és művészeti rendezvényeket, melyek a Mágocs-identitást erősítik.



Olyan civil szervezetek, iskolák, szakemberek szervezett külső kapcsolatépítését kell támogatni, amellyel ez az identitás a településről alkotott kép javításához is hozzájárul.



Már rövidtávon ki kell dolgozni egy jól felépített, települést átfogó, középtávú marketing és PR stratégiát a külső arculat eredményes átalakítása. A külföldiek számára vonzó befektetési és idegenforgalmi célterület megjelenítése érdekében.



A térség elmaradottságának hangsúlyozása helyett a XXI. század embere számára is fontos általános értékeket (emberléptékű környezet, "befogadó" társadalom), a község és térség által kínált lehetőségeket, valamint az itt élők aktivitását, tenni akarását kell a marketingkommunikáció középpontjába állítani.



Mágocs eredetjelző embléma (védjegy) bevezetése a versenyképes helyi termékek megjelenítésére.



A helyi befektetési és kereskedelmi lehetőségekről részletes és színvonalas kiadvány, illetve adatbázis összeállítása és terjesztése.



Nagyobb figyelmet kell fordítani a személyes kommunikációra, sajtókonferenciákra, összehangoltabbá kell tenni a települési bemutatkozásokat.



A reklámtevékenység során üzleti és idegenforgalmi szempontból is hangsúlyozni kella település közelségét és jó kapcsolódási lehetőségeit a környező vonzó célpontokhoz (Balaton, Pécs, Kaposvár, Szekszárd, Horvátország…).

48



Jellegzetes mágocsi ajándéktárgy, szuvenír készítése és árusítása.



Az új imázs kialakításának szintén fontos eleme lehet egy rövid — de vonzó képzettársításokra alkalmat adó — jelmondat, szlogen terjesztése



Városi sajtóiroda, információs központ létrehozása, valamint a város internetes oldalának állandó fejlesztése és bővítése.

A helyi identitás erősítésének egyik módja: Bővíteni kell a település történetének feldolgozására irányuló projekteket a helyi médiában. A legöregebbekkel folyamatosan készülő riportokat. Az iskolában szorgalmazni kell a helyismeretet ápoló műsorokat, vetélkedőket, szakkört. Kívánatos lenne az iskolai szabadidős tevékenységek közé emelni a helytörténetre és a helyismeretre alapozó tudást, a helyi hagyományok ápolását. A köztünk élő múlt jobb megismerését a nagyszülők, kis unokák kapcsolat erősítését. Külön lehetőségként merülhet fel e téren a sajátos meghatározottságú részek (telepek), civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozásának támogatása. A tudásalapú és digitális település programhoz kapcsolódva e feladatot is erősítheti a községről szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése. A helytörténet és a helyi hagyományok feldolgozásával a lokális civil társadalom megerősödik és ennek megfelelően a helyi identitástudat, lokálpatriotizmus is fejlődik.

3. AJÁNLÁSOK 1. Háttérdokumentumok – aktualizálása

fejlesztési

keretdokumentumok kidolgozása, illetve

A városfejlesztési koncepció célja – mint az a bevezető fejezetben is olvasható - hogy meghatározza a város jövőképét, Mágocs helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének hosszú távú fő irányait és átfogó céljait. A stratégiai célok elérése érdekében került sor a fejlesztési prioritások (beavatkozási területek)– gyakorlatilag a fent kibontott ágazati struktúra kialakítására, melyek támaszkodnak a feltárt adottságokra, törekszenek a kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A koncepció tehát, mint alapdokumentum további kidolgozásra, „kibontásra” vár, hiszen az itt felsorolt – hosszútávon akár reálisan meg is valósítható feladat- vagy projektlistából ki kell választani azokat, amelyekhez tényleges források társíthatók, s azt az önkormányzat az elkövetkező három évben meg is kíván valósítani. (aminek nem csak a szükséges költségek megbecslését, a források feltárása, de a megvalósítás tervezett ütemezését és a nélkülözhetetlen szervezeti hátteret is tartalmaznia kell) Programozás – operatív program elkészítése a következő 2008-2013 közötti (már kevesebb, mint 5 éves időszakra) – figyelembe véve azokat a magasabb szintű terveket (NFT operatív 49

tervei + regionális prioritások!) – melyek alapján egyes területeken a kezdeményezések - a támogatási lehetőségeknek köszönhetően – nagyobb valószínűséggel prognosztizálható. Az operatív program - EU konform - szerkezete:  Prioritások  Intézkedések  Szervezeti háttér – felelős  Időbeli ütemezés  Pénzügyi becslés (projekt összköltsége; finanszírozási oldal tervezett összetétele – mit milyen támogatásból, egyéb forrásból kíván fedezni az önkormányzat)  Monitoring rendszer (a tervezett feladatok kapcsán a megvalósítás, azaz a folyamat, valamint az eredmények mérése – visszajelzés, szükséges változtatások) Feladatok: Tervezési anyagok aktualizálása, operatív program kidolgozása 2. Projektfejlesztés, projektsorok (projekt-pipeline) generálása, menedzselése Javasoljuk, hogy az önkormányzat a koncepció szakmai kommunikálásával, megvitatásával párhuzamosan kezdje el a stratégiai és operatív szintű tervezést – s ezzel párhuzamosan a projektek kidolgozását, kidolgoztatását annak érdekében, hogy azokat ne a releváns pályázatok megjelenésekor kelljen megkezdeni. Különösen igaz ez a beruházást célzó fejlesztések esetében, ahol a szükséges tervi és engedélyezési dokumentációknak is rendelkezésre kell állnia a pályázat beadásához (mely hosszú tervezési és menedzselési időt vesz igénybe). Javasoljuk hogy az egyes beavatkozási területeken, ágazati csoportokon (EU terminológiával prioritásokon) belül a feladatcsoportok (intézkedések) alatt a projektek is legyenek megnevezve – s ehhez legalább egy előzetes logikai keretmátrix s nagyságrendi költségbecslés is készüljön el. Arra kell törekedni, hogy minél több – potenciálisan esélyes – projekt előkészítésére sor kerüljön, mert akkor lesz arra esély, hogy város rugalmasan pályázhasson az előre várható, illetve a hirtelen felmerülő támogatásokra. Előnyt jelent, ha mindig van olyan előkészített projekt, amelyet „csak elővesznek a fiókból”, és már indítható. Feladatok: Projektsor összeállítása, aktuális állapotra vonatkozó adatok frissítése; projekt előkészítő tervlapok kidolgozása; felelősök / munkatársak kijelölése, projektgyűjtés - generálás 3. Finanszírozás A megvalósítás leginkább emlegetett szűk keresztmetszeteként a finanszírozást nevezik meg az önkormányzatok. A forrásszerzés, a finanszírozási oldal menedzselése fontos feladat, melynek többek között az alábbi lehetőségek folyamatos követésével, az információk frissítésével kell foglalkoznia: 

NFT keretében kiírt pályázatok: A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (www.nfh.hu) található Pályázati Kereső a már meghirdetett, valamint a közeljövőben meghirdetésre kerülő uniós pályázati felhívásokról tájékoztat (többek között a támogatás összegéről, a meghirdetés, valamint a beadás dátumáról). A pályázati felhívások és a pályázati 50

dokumentumok az Operatív beszerezhetőek, letölthetőek.  

Programokhoz

tartozó

Irányító

Hatóságoknál

Szakminisztériumoknál kiírt pályázatok Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Ügynökségnél kiírt pályázatok

Ezen kívül folyamatosan figyelni kell, milyen más forrásszerzési lehetőségekre van lehetőség:  Például az Önerő Alap  Magánszektor bevonása (PPP konstrukciók megformálása)  Bankok által nyújtott lehetőségek (különösen javasolt kapcsolatba lépni a bankok többségénél már létrejött EU-s vagy projektcégekkel) Fel kell készülni a pályázatokkal kapcsolatos finanszírozási kérdések kezelésére is – azaz az ún. „önrész” megléte, ez milyen módon lesz fedezve – illetve nyertes pályázat esetében az előfinanszírozással kapcsolatos cash –flow helyzetekre való felkészülés.

Feladatok: Felkészülni a tervezett projektek és lehetséges támogatási források figyelembe vételével a következő év költségvetésének elkészítésére; partnerkapcsolatok építése; finanszírozási információk összegyűjtése, frissítése – bankok, alapok, stb.; releváns szervezeti háttér kiépítése: felelősök, munkatársak, külső szakértők - projektek, pályázatok, megvalósítás / végrehajtás pénzügyi feladatainak ellátása (konzultáció, tanácsadás, stb)

4. Szervezeti háttér A programozási háttér - mint egyeztetett, s mindenki által elfogadott „vezérfonal” (koncepció + stratégia + operatív program) megléte mellett a hangsúly a programok célkitűzéseit ténylegesen megvalósító PROJEKTEK szintjére kell, hogy áttevődjön. Ez csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat kialakítja azt a szervezeti rendszert, melyben az előkészítés és végrehajtás aktorai, felelősei is meg vannak nevezve. Az EU-s projektmegvalósítási tapasztalatok legalább annyira hangsúlyozzák a lehetséges „sikertelenségi” tényezők között az irányítás és szervezeti háttér hiányosságait, mint a nem megfelelő előkészítettséget, illetve a megvalósítás során felmerülő problémák nem megfelelő menedzselését. A projekt életciklusa során többféle feladat – és ehhez többféle tudás, szakértelem szükségeltetik.  a projektek kidolgozása, előkészítése, tervezése  pályázással kapcsolatos szakértelmek (pályázatfigyelés, pályázatírás)  végrehajtással kapcsolatos szakértelmek (beruházási, jogi, pénzügyi, adminisztratív, műszaki, EU eljárásrend ismerete, közbeszerzési eljárásrend ismerete, stb.)  ellenőrzési/ kontrolling  + kommunikációs szakértelem Ki kell alakítani a megfelelő szervezeti formát, mérlegelve az optimális feltételeket.

51

Emellett:  projekt specifikus szakértelmek bevonása: o szakértő, tanácsadói lista / hálózat kiépítése o egyes szakértőkkel standby tanácsadói kapcsolat / szolgáltatás kialakítása Feladatok: Kapacitások, szakértelmek feltérképezése az önkormányzati rendszeren belül (polgármesteri hivatal) + feladatok – milyen feladatok maradnak „rendszeren” belül – miket lehet delegálni más szervezeteknek (pl. kistérségi megbízott, kamarák, stb.), s milyen feladatokhoz van szükség külső szakértők bevonására – szervezeti struktúra kialakítása, kommunikálása

5. Érdekérvényesítés Annak érdekében, hogy az önkormányzat megfelelő mélységű információt kapjon a megfelelő időben, valamint, hogy hosszútávon biztosítsa tervezett fejlesztési prioritásainak felsőbb szintű „politikákban” való megjelentetését (ami annyit jelent, hogy azok a fejlesztési területek továbbra is megjelennek, mint támogatásra jogosult célterületek), a következőket javasoljuk:    

Kapcsolatrendszer kialakítása a regionális döntéshozókkal (RFT) és menedzsmenttel (RFÜ) Kapcsolatrendszer építése a Minisztériumokkal (közvetlenül) és/vagy az érdekérvényesítés koordinálása szakmai szereplők bevonásával Kapcsolatrendszer EP képviselőkkel, brüsszeli bizottsággal (régiók bizottsága) Kapcsolatrendszer építése hasonló nagyságrendű városokkal (hazai és más EU tagállambeli városokkal – prioritások tekintetében lobbytevékenység) Ez utóbbi tekintetében különösen az önkormányzat figyelmébe ajánljuk az Interreg kezdeményezéseket, mely különböző tématerületeken keresztül konkrét projektfejlesztésen túl nemzetközi hálózatokhoz, szakmai csoportokhoz való kapcsolódást biztosít.

Feladatok: Érdekérvényesítés tématerületeinek és a lehetséges „csatornák” átgondolása, felelősök megjelölése, nemzetközi és hazai kapcsolatépítő projektekben való részvétel feltérképezése, esetleg kezdeményezése

6. Helyi kapcsolatok bővítése, participáció, kommunikáció Egy önkormányzat akkor lehet igazán és hosszútávon sikeres, ha fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásánál figyelembe veszi a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra véleményét, kezdeményezéseit. Sok esetben az „erők” megsokszorozhatók az által, ha sikerül megtalálni azokat a partnereket a projekt kialakításától kezdve, akik lelkesedésből (jó értelemben vett lokálpatriotizmusból), illetve konkrét üzleti sikerek reményében, de partnerei lehetnek az önkormányzatnak. Ezek a feladatok természetesen a projektek sokféleségéből adódóan sokfélék lehetnek. Különösen felhívjuk a figyelmet a PPP (public private

52

partnership), azaz a köz- és magánszféra együttműködési lehetőségeire – amikor valamilyen közcélú funkciót a magánszféra bevonásával valósítanak meg. A kapcsolatrendszer építésénél számon kell tartani a különböző szakmai és érdekképviseleti intézményeket, szervezeteket, valamint a területfejlesztés kistérségi intézményrendszerét. Feladatok: Helyi médiában tájékoztatás, különböző témákban fórumok szervezése, kapcsolatépítés; felelősök kijelölése

53